P. 1
durkheim- vallási élet elemi formái

durkheim- vallási élet elemi formái

|Views: 394|Likes:
Published by Nikoletta Vass

More info:

Published by: Nikoletta Vass on Sep 20, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/21/2015

pdf

text

original

A vaIIási éIet eIemi formái

A totemisztikus rendszer AusztráIiában
Durkheim EmiIe
A vaIIási éIet eIemi formái: A totemisztikus rendszer
AusztráIiában
Durkheim Emile
megjelent 2002
Copyright 2002 L'Harmattan Kiado
Fülszöveg. Mig Durkheim a szociologus jol ismert Magyarorszagon es szinte minden szociologiai múve
megjelent mar magyarul, Durkheim, a vallasetnologus, különös modon meg mindig csak az idegen nyelveken
olvaso beavatottak szamara ismert. Pedig alapvetó, Ió múve, A vallasi elet elemi Iormai, amely idestova 100 eve
jelent meg, es amelyet tucatnyi nyelvre leIorditottak, az antropologusok, etnologusok es vallastudosok valosagos
Bibliaja, amelynek ismerete nelkül joIorman az egesz XX. szazadi tarsadalomtudomanyi Iejlódes erthetetlen. A
kiadassal ezen a hianyon kivanunk segiteni, hozzaIerhetóve teve a Irancia etnologia es szociologia egyik
legnagyobb alakjanak legnagyobb múvet a magyar olvasok szamara. ,Egyetlen olyan túzhely van, ahol lelkileg
megmelegedhetünk: az, amelyet a hozzank hasonlok tarsadalma hoz letre' irja Emile Durkheim, akit ,a
szociologia atyjakent' szoktunk emlegetni, s aki nem titkolja, hogy a vallas, amelyet a XIX. szazadi
tarsadalomtudomanyok közönseges teveszmenek es illuzionak tartottak, szamara mindenekelótt tarsadalmi teny.
Ez a közel szaz esztendeje irt, nagyszabasu, rendszerezó munka, amely minden bizonnyal Durkheim Iómúve,
vegre megjelent magyarul is. Termeszetesen elgondolkoztato, hogy Jaszi Oszkar ugy is mint a Huszadik
Szazad szerkesztóje annak idejen szemelyes kapcsolatban allt a Sorbonne neves proIesszoraval, s mar
1909-ben, azaz harom esztendóvel az eredeti mú parizsi megjelenese elótt ket reszletet is közölt A vallasi elet
elemi Iormaibol Iolyoirataban, a teljes múre megis mostanaig kellett varnunk. Igaz, Durkheim Iontosabb
szociologiai munkai közben sorra napvilagot lattak nalunk (Az öngyilkossag elóször 1967-ben, A tarsadalmi
tenyek magyarazatahoz, amely A szociologia modszertani szabalyait is tartalmazza, 1978-ban, a Neveles es
szociologia 1980-ban), sót elmondhatjuk, hogy e múvek nemcsak hozzaIerhetóve valtak, hanem szervesen be is
epültek a hetvenes evekben kibontakozo magyar szociologiaba.
Copyright 2002, L'Harmattan Kiado
Forditotta: Vargyas Zoltan
Szakmailag lektoralta es az elószot irta: Vargyas Gabor
TartaIom
Vargyas Gabor: E. Durkheimes Avallasi elet elemi Iormai ............................................................... vii
1.BibliograIia....................................................................................................................xxvi
1. Akutatas targya: Vallasszociologia es ismeretelmelet ................................................................... 1
1.1.I ................................................................................................................................1
1.2.II ...............................................................................................................................5
I. I. Könyv: ELOZETESKERDESEK........................................................................................... 13
1. AVALLASI JELENSEGESAVALLASMEGHATAROZASA ............................................ 17
1.1.I .........................................................................................................................18
1.2.II. .......................................................................................................................20
1.3.III .......................................................................................................................24
1.4.IV.......................................................................................................................27
2. AZELEMI VALLASROLALKOTOTTFOELKEPZELESEK .............................................. 31
2.1. I. Azanimizmus .................................................................................................... 31
3. AZELEMI VALLASROLALKOTTFOELKEPZELESEK(Iolytatas) .................................... 45
3.1. II. Anaturizmus..................................................................................................... 45
4. ATOTEMIZMUSMINTELEMI VALLAS ........................................................................ 55
4.1. Akerdes törteneti attekintese: modszer a targyalasara ................................................... 55
II. II. Könyv: ELEMI HIEDELMEK............................................................................................. 63
1. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK ........................................................ 67
1.1. I. Atotemmint nev es mint emblema ......................................................................... 67
2. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) .......................................... 83
2.1. II. Atotemallat es az ember ...................................................................................... 83
3. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) .......................................... 91
3.1. III. Atotemizmus kozmologiai rendszere es a nemIogalma ........................................... 91
4. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(beIejezes) ......................................... 101
4.1. IV. Az egyeni es a nemi totem .................................................................................. 101
5. EHIEDELMEKEREDETE.............................................................................................. 107
5.1. I. Azelmeletekkritikai vizsgalata ............................................................................. 107
6. EHIEDELMEKEREDETE(Iolytatas) ............................................................................... 119
6.1. II. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalma es az eró gondolata ........................ 119
7. EHIEDELMEKEREDETE(beIejezes) .............................................................................. 129
7.1. III. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalmanak genezise ................................ 129
8. ALELEKFOGALMA..................................................................................................... 147
8.1.I .........................................................................................................................147
8.2.II ........................................................................................................................150
8.3.III .......................................................................................................................156
8.4.IV.......................................................................................................................159
8.5.V........................................................................................................................161
8.6.VI .......................................................................................................................163
9. ASZELLEMEKESISTENEKFOGALMA ........................................................................ 165
9.1.I..........................................................................................................................165
9.2.II. .......................................................................................................................169
9.3.III .......................................................................................................................171
9.4.IV.......................................................................................................................172
9.5.V........................................................................................................................177
III. III. Könyv: AFOBBRITUALISATTITUDÖK ......................................................................... 179
1. NEGATIVKULTUSZESFUNKCIOI: AZASZKETIKUSRITUSOK..................................... 183
1.1.I .........................................................................................................................183
v
1.2.II ........................................................................................................................188
1.3.III .......................................................................................................................192
1.4.IV.......................................................................................................................195
2. APOZITIVKULTUSZ ................................................................................................... 199
2.1. I. Azaldozat elemei ................................................................................................ 199
3. APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ..................................................................................... 213
3.1. II. Amimetikus ritusok es az oksag elve ..................................................................... 213
4. IV. FEJEZET- APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ................................................................ 223
4.1. III. Az elóadasszerú-abrazolovagymegemlekezóritusok .............................................. 223
5. ENGESZTELO-VEZEKLESI (PIAKULARIS) RITUSOK. A SZENT FOGALMANAK
KETERTELMUSEGE ........................................................................................................233
5.1.I .........................................................................................................................233
5.2.II ........................................................................................................................236
5.3.III .......................................................................................................................240
5.4.IV.......................................................................................................................243
6.KONKLUZIO................................................................................................................247
6.1. Mennyibenaltalanosithatokakapott eredmenyek? ....................................................... 247
A vallasi elet elemi Iormai
vi
1 A De la division du travail social eredetileg 1893-ban, a Rêgles de la methode sociologique 1894-ben, a Le suicide 1897-ben, a Les formes
elementaires de la vie religieuse pedig 1912-ben jelent meg. A Iontosabb magyar kiadasokat a teljesseg igenye nelkül szamba veve elóször
A s:ociologia mods:ere latott napvilagot 1917-ben (2. kiadas 1924). 1945 utan ket evtizedes csönd következett, majd elsókent A:
òngvilkossag jelent meg (Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1967; 2. kiadas: 1982). Ezt követte 1972-ben, a Múvelódesügyi
Miniszterium MarxizmusLeninizmus Oktatasi Fóosztalya kiadasaban A tarsadalmi tenvrol cimú valogatas, ami többek között A vallasi elet
elemi formai bevezetó Iejezetet is tartalmazta ,A vallasi jelenseg es a vallas meghatarozasa' cimmel (Szociologiai Füzetek 4. Budapest,
Kossuth Kiado soksz., 1972, 123165. o.), majd 1978-ban egy masik valogatott tanulmanyokat tartalmazo Durkheim-kötet jelent meg A
tarsadalmi tenvek magvara:ataho: cimmel (Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado). Mindket kötet anyagat Lederer Pal valogatta, a
kettó között nemi atIedes is van. Az utobbi kötet több mas iras mellett A s:ociologia mods:ertani s:abalvai uj kiadasat tartalmazza, valamint
Durkheim nehany mas Iontos múvet, mint peldaul a M. Mauss-szal közösen irt A: os:talvo:as nehanv elemi formafa (1903) cimú
tanulmanyt. Nem sokkal ezutan a Neveles es s:ociologia latott napvilagot (Irancia eredeti: 1922; Budapest, Tankönyvkiado Vallalat, 1980),
majd 1986-ban A tarsadalmi munkamegos:tasrol, röviditett kiadasban (Budapest, MTA Szociologiai Kutato Intezetenek Kiadvanyai). A
rendszervaltas utan Durkheim múveinek uj kiadasat az Osiris Kiado vallalta Iel: A: òngvilkossag uj kiadasban 2000-ben (majd ujra
2003-ban) jelent meg; A tarsadalmi munkamegos:tasrol teljes kiadasa pedig 2001-ben latott napvilagot. Meg mindig varat azonban magara
Durkheim többi irasanak magyar megjelentetese.
Erdekes modon Durkheim munkassagarol es szociologiajarol magyarul nem tul sok mú olvashato. Az egyedüli reszletes, az egesz eletmúre
kiterjedó iras Nemedi Denes: Durkheim. Tudas es tarsadalom (Budapest, Aron Kiado, 1996), melynek 7., 8. es 10. Iejezetei Ioglalkoznak
Durkheim vallasszociologiajaval. A többi mú altalanos szociologiatörtenet, amely egyebek között Durkheimre vonatkozo Iejezeteket is
tartalmaz. Ilyen I. Sz. Kon: A s:ociologiai po:itivi:mus. Budapest, Kossuth, 1967; Kulcsar K.: A s:ociologiai gondolkodas feflodese.
Budapest, Akademiai, 1971; vagy Francia s:ociologia. (Jalogatas). Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1971. Valogatta es a
bevezeteseket irta: Ferge Zs. Ezenkivül a Ienti kötetek eló- illetve utoszavai tartalmaznak meg Durkheimre vonatkozo ertekeleseket.
Tekintettel ezen irasokra, jelen elószavunkban nem tartottuk Ieladatunknak A vallasi elet elemi formait elhelyezni Durkheim teljes
eletmúveben. Ehelyett inkabb magara a múre, illetve annak antropologiai vonatkozasaira koncentraltunk, különös tekintettel arra a tenyre,
hogy a Ient emlitett múvek inkabb Durkheim altalanos szociologiajat targyaljak es Nemedi kivetelevel erdemben nem Ioglalkoznak
Durkheim vallasszociologiajaval.
2 Lasd Durkheim 1909. A Hus:adik S:a:ad, a Tarsadalomtudomanyi Tarsasag Iolyoirata 19001919 között jelent meg. Szerkesztóje
19061919 között Jaszi Oszkar volt.
Vargyas Gábor: E. Durkheim és A
vallási élet elemi formái
Nehany ev hijan epp egy evszazada annak, hogy a XIXXX. szazad Iorduloja egyik legnagyobb
tarsadalomtudosanak, E. Durkheimnek Ió múve, A vallasi elet elemi formai (1912) napvilagot latott. Noha
Durkheim, a szociologus Magyarorszagon jol ismert, es szociologiai múvei, A tarsadalmi munkamegos:tasrol, A
s:ociologia mods:ertani s:abalvai vagy A: òngvilkossag regota kötelezó egyetemi tananyagnak, a szakmabeliek
megkerülhetetlen olvasmanyanak szamitanak, A vallasi elet elemi formai most jelenik meg elóször magyarul.1
Ez a majd` egy evszazados hiatus meg a megkesett magyar tarsadalomtudomanyi Iejlódes ismereteben is
nehezen erthetó. Nemcsak azert, mert a mult evszazad egyik legnagyobb tarsadalomtudosanak talan legnagyobb
hatasu, mara klasszikussa valt múveról van szo, amit azota szamos nyelvre leIorditottak, hanem azert is, mert a
magyar szociologia legelsó nemzedekenek kepviselói, Jaszi Oszkar es tarsai szemelyesen is kapcsolatban alltak
Durkheimmel, es 1909-ben, harom evvel A vallasi elet elemi formai Iranciaorszagi megjelenese elott (!) ket
reszletet is közöltek belóle a Hus:adik S:a:adban.2
vii
3 Lasd M. Eliade: A: eredet búvòleteben. Jallastòrteneti kutatas es mods:ertan 1912-tol napfainkig cimú kötetet, ami mar cimevel is utal a
jelzett problematikara.
4 Az utalasok a Irancia kiadas lapszamaira vonatkoznak.
5 Tylor 1855-ben egy amatór regesszel, H. Christyvel hat honapos utazast tett az Antillakon es Mexikoban; erról szolo beszamoloja
Anahuac or Mexico and the Mexicano Ancient and Modern cimen 1860-ban jelent meg. Ez a mú azonban inkabb utleiras, mintsem valodi
etnograIiai beszamolo.
Minden bizonnyal az elsó vilaghaboru es az azt követó Iorradalmak, majd Jaszi emigracioja (1919), illetve ezzel
parhuzamosan a Hus:adik S:a:ad megszúnese söpörte el a vallalkozast, okozta az elsó elmaradast. Ezt követóen
aztan a ket vilaghaboru közötti idószak, majd különösen 1945 utan a szociologia ,burzsoa altudomannya' valasa
mar nem kedvezett Durkheim magyarorszagi beIogadasanak, s igy több mint Iel evszazados kesessel, a
szociologia 1970-es evekbeli masodik terhoditasaval parhuzamosan indult meg Durkheim munkassaganak
magyarorszagi ujraIelIedezese. Talan nem tevedünk, ha azt gondoljuk, hogy A vallasi elet elemi formai azert (is)
maradt ki mindmaig ebból az ujraIelIedezesból, mert specialis targyanal Iogva inkabb a kulturalis antropologia
illetve a vallastudomany targykörebe tartozik, mint a szociologiaeba e ket elóbbi tudomany szarnybontasara
pedig joszerevel egesz a legutobbi evtizedekig varni kellett. A szociologusok ugyanakkor a ,primitiv'
kulturakkal es vallassal, ausztraliai bennszülöttekkel illetve totemizmussal Ioglalkozo mú megjelenteteset talan
nem ereztek annyira sürgetónek, mint a többi, kiIejezetten ,szociologiai' múvet, amelyek kiadasaert amugy is
meg kellett vivniuk a maguk harcait.
Miert is tartjuk hat mi, kulturalis antropologusok es vallaskutatok A vallasi elet elemi formait az elsó megjelenes
ota eltelt csaknem szaz ev ellenere is megkerülhetetlen alapmúnek? Ahhoz, hogy a kerdesre valaszolni tudjunk,
elóször Iel kell vazolnunk, hol tartott a mú megjelenesekor meg ,primitivnek' mondott nepek vallasanak
kutatasa Durkheim Iellepese elótt.
A XIXXX. szazad Iordulojan vagyunk. A termeszet- es tarsadalomtudomanyokra, köztük az eppen csak hogy
megszületett antropologiara is az evolucio eszmeje nyomja ra a belyeget: múvelói (jogaszok, vallaskutatok,
pszichologusok, mitologusok, antropologusok stb.) megszallottan keresik az emberi intezmenyek, a kulturalis
vivmanyok ,abszolut kezdetet', amiból kiindulva magyarazatot lehet talalni a ,ma' jelensegeire. Mindennek: a
hazassagi es csaladIormaknak, a leszarmazasnak, a rokonsagi rendszereknek, az allamnak, a jognak, a
múveszetnek, de meg a kognitiv jelensegeknek is, mint a nyelv vagy a vallas, nem beszelve az eletIormakrol es
a technologiakrol, abszolut kezdete, Iejlódesi stadiumai es ,csucspontja' van, illetve besorolhato a Iejlódes
valamelyik Iokozataba; a Iejlódes ,jobbulast', a maiho:, a mienkhe: valo közeledest jelent; a tudomanyok
múvelóinek legIóbb törekvese az, hogy Ielvazolva az ,elemitól' a ,bonyolultig', a ,primitivtól' a ,civilizaltig'
tarto utat, athidaljak azt az oriasi szakadekot, ami oket (aIrikaiakat, ausztralokat, papuakat, indianokat) mitolùnk,
a Iejlódes csucsara helyezett viktorianus europaiaktol elvalasztja.
A vallasok kutatasa különöskeppen az ,eredet búvöleteben'3 zajlott. A meg gyermekcipóben jaro etnograIia
vagy antropologia nem tudott olyan IelIedezest tenni, olyan ,primitiv' vallasi jelensegre bukkanni, amit a vallas
kutatoi ne posztulaltak volna azonnal a vallas abszolut kezdetere: animizmus, animatizmus, Ietisizmus,
óskultusz, mana, totemizmus egyik a masik utan mind az ,abszolut óseredeti kezdet' rangjara emelkedett,
ahonnan kiindulva aztan le lehet vezetni az összes ismert vallasi Iormat, meg lehet magyarazni azok egymashoz
valo viszonyat, ,Iejlódeset'. Mint azt a ,primitivek vallasarol' irt klasszikus könyveben Evans-Pritchard
(1965/1971: 1314. o.)4 megjegyezte, minderre az antropologia kesei tudomannya valasa, akkori altalanos
allapota szolgal magyarazattal: bölcseszek, Iilologusok, IilozoIusok ,vadaszterületekent' egeszen kesóig
elavultan IilozoIikus es spekulativ maradt; a vallassal Ioglalkozo egyetlen nagy elmeletiroja (Spencer, Frazer,
Marett, Lang, Van Gennep, Levy-Bruhl, Tylor5) sem jart terepen; a terepkutatok adatai pedig maguk is
kerdesesek voltak: a leirasok IelIedezók, katonatisztek, misszionariusok, kereskedók, múkedveló tudosok,
kalandorok tollabol szarmaztak tavol vagyunk meg a Malinowski altal kezdemenyezett
terepmunka-Iorradalomtol!
viii
6 Idezi Evans-Pritchard 1965/1971: 1314. o.
7 Lasd Levy-Bruhl 1916; 1927.
8 Lasd Frazer 1965; Crawley 1902; Levy-Bruhl 1927.
9 A ,teny' vagy ,dolog' szo bar Durkheim egyik kulcskiIejezese, eleg homalyos. Lukes szerint nagyjabol ,egyenen kivül allo valosagot
jelent, ami Iüggetlen a megIigyeló konceptualis apparatusatol'; de legalabb negyIele ertelme van. Lasd Lukes 1973: 9. o. es 40. labjegyzet.
Jo pelda minderre Sir Samuel Bakernek, a Nilus IelIedezójenek 1866-ban tartott tudomanyos elóadasa a nilusi
nepekról: ,Egyik nep sem hisz egy Ielsóbb lenyben, es nincs semmiIele kultuszuk vagy idoljuk; tudatlan
elmejükbe meg a babona leghalvanyabb sugara sem vilagit bele. Elmejük eppugy pang, mint a mocsar, amely
letük nyomorusagos kereteül szolgal.'6 Ez a leiras önmagaban is elgondolkodtato: jol mutatja, hogyan
valtozott az utolso szazötven ev IelIogasa arrol, mit nevezünk ,vallasnak'; de különösen akkor arulkodo, ha
tudjuk, hogy a nilusi nepek elsósorban a nuerek azok a nepek, akikról hozzavetóleg szaz evvel kesóbb
Evans-Pritchard klasszikus monograIiait, a The Nuert, a Kinship and Marriage among the Nuert es
mindenekelótt a Nuer Religiont irta! E korban a beszamolok egyebkent is a szenzaciost, a különöst, a barbart
preIeraltak, ami hatterbe szoritotta a hetköznapit vagy a ,normalist', holott az Evans-Pritchard es mas
mervado antropologusok velemenye szerint a ,primitivek' eletenek kilenctizedet teszi ki. Igy valtak aztan a
,vadak' meg a vallast sem ismeró vagy annak legalso Iejlódesi Iokaiig eljutott ,animistakka',
,totemvallasuakka' vagy ,Ietisisztakka', illetve Levy-Bruhl kiIejezeset kölcsönveve ,misztikusakka' es
,pre-logikusakka', remenytelenül babonasakka7, es ezekból a leirasokbol születtek meg a terepen soha nem
jart szerzók altal irt olyan múvek, mint az Aranvag, a Mis:tikus ro:sa, A prelogikus mentalitas, illetve mas
hasonlo könyvek8. A nuer trilogiairoja szerint mai szemmel nezve szinte IelIoghatatlan, hogyan tudtak jo nevú
szerzók ennyi, a jozan eszt meghazudtolo keptelenseget összehordani: ,.e könyvek |.| a primitiv mentalitas
karikaturai voltak: gyermetegnek, babonasnak allitottak be a vadakat, olyannak, akik keptelenek arra, hogy
gondolkodasukban következetesek vagy kritikusak legyenek.' (1965/1971: 1314. o.) S jollehet ez a
szemleletmod Durkheim múvenek megjelenese idejen mar egyre elavultabbnak szamitott, a vallaskutatasban
tovabbra is az ,inkabb anekdotikus, mintsem komparativ' Irazeri modszer: a kontextusukbol kiszakitott,
önkenyesen egymas utani Iejlódesi sorrendbe helyezett vallasi tenyek kutatasa volt az uralkodo, ahol a
kiindulopontot az a Iajta pszichologizalo gondolkodas jelentette, hogy ,hogyan is gondolkodnek en, ha
vadember lennek?'
*****
Ilyen elózmenyek utan, ilyen tudomanyos legkörben Iogalmazta meg celjat Durkheim: ,E könyvben a jelenleg
ismert legprimitivebb es legegyszerúbb vallast Iogjuk tanulmanyozni' (13. o.), illetve: ,.ujratargyaljuk, de
immar uf kòrùlmenvek kò:òtt, a vallasok eredetenek problemajat' (18. o.). Az ismerósnek, sót avittnak túnó
,evolucionista' cel kisse megtevesztó. Letagadhatatlan evolucionizmusa ellenere ugyanis Durkheim maga
hangsulyozza, hogy az abszolut óseredeti kezdet keresese ,tudomanytalan, es ezt nyomatekosan el kell vetnünk.
Nincs olyan hatarozott pillanat, amelytól Iogva a vallas letezni kezdett |.| Amikent minden emberi intezmeny,
a vallas sem kezdódik sehol. BarmiIele eIIajta spekulacio joggal vesztette hitelet; ezek szubjektiv, önkenyes
gondolatmenetek, amelyek minden alapot nelkülöznek.' (18. o.) Helyette inkabb azokat a ,mindmaig jelen levó
hatookokat' kivanja Ielkutatni, ,amelyektól a vallasos gondolkodas es gyakorlat legIontosabb Iormai Iüggenek'
(18. o.), vagyis azokat a körülmenyeket, azt a tarsadalmi-ps:ichologiai kòrnve:etet akarja megragadni,
amelyben vagy amelyek között a vallas megszület(het)ett.
A vallas ugyanis Durkheim szamara mindenekelótt tarsadalmi tenv, azaz objektiv jelenseg, ,dolog'.9 Szamara
nyilvanvalo, hogy a vallast individualis pszichologiabol, egyeni almokbol, tevkepzetekból, mentalis
aberraciokbol magyarazni tevedes, ezert e nezeteket el is utasitja. ,A szociologia egyik legIontosabb
posztulatuma irja , hogy semmilyen emberi intezmeny nem alapulhat tevedesen es hazugsagon, mert akkor
nem maradhatna Iönn tartosan |.| Amikor tehat a primitiv vallasok tanulmanyozasahoz kezdünk, azzal a
bizonyossaggal tesszük, hogy a valosaghoz tartoznak es a valosagot Iejezik ki |.| A legbarbarabb es
legbizarrabb ritusok, a legkülönösebb mitoszok is valamiIele emberi szüksegletet, az egyeni vagy a tarsadalmi
let valamely Iormajat Iejezik ki.' (14. o.)
ix
10 Az itt következó gondolatmenethez lasd Morris 1987: 106111. o.; Evans-Pritchard 1965/1971: 6568. o.
11 Ehhez lasd peldaul a könyv bevezeteseben irottakat: ,.az ember közkeletú megIogalmazassal elve kettós. Ket leny van benne: egy
individualis leny, amelynek alapja a szervezetben van, s amelynek múködesi köre ennelIogva meglehetósen szúk, es egy tarsadalmi leny,
amely a megIigyelessel meg megismerhetó, intellektualisan es moralisan legmagasabb valosagot, vagyis a tarsadalmat kepviseli.
Termeszetünk e kettóssege azt eredmenyezi, hogy a gyakorlat szintjen az erkölcsi ideal nem vezethetó vissza a haszonelvú inditekra, a
gondolkodas szintjen pedig az ertelem nem vezethetó vissza az egyeni tapasztalasra. Az egyen a tarsadalomhoz valo tartozasanal Iogva igy
hat mind gondolkodasaban, mind cselekveseben termeszetszerúleg meghaladja önmagat.' (26. o.) Ugyanezt maskepp: ,Nagyon is igaz,
hogy ket különallo reszból allunk, amelyek ugy allnak szemben egymassal, mint a szent es a proIan, ugyhogy bizonyos ertelemben azt lehet
mondani, hogy tenyleg van bennünk az isteniból. Mert a tarsadalom, minden szentseg egyedüli Iorrasa, nem csupan kivülról mozgat
bennünket |.| tartosan berendezkedik bennünk. Arra ösztönöz bennünket, hogy egesz vilagot hozzunk letre az ót kiIejezó gondolatokbol es
erzelmekból; s ezek egyszersmind allando, szerves reszeinkke is valnak.' (245. o.); illetve ,Az ugyanis igaz, hogy termeszetünk kettós;
valoban van bennünk az isteninek egy szikraja, mert bennünk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszmenyeknek, amelyek a közösseg
lelket alkotjak.' (246. o.) Az idezetek szama szaporithato lenne.
12 Olasz eredetiben: Saggi intorno alla conce:ione materialistich della storia. 13. kötet, 18951898.
13 Idezi Lukes 1973: 231. o.
A kerdes tehat adva van: mi ez a valosag, es hogyan erhetjük tetten? Hogyan, milyen körülmenyek között,
milyen okok miatt született meg a vallas? A vallasos szimbolum alatt ,hogyan lehet tetten erni az altala
kiIejezett valosagot, ami megadja igazi jelenteset'? (14. o.) E kerdesre Durkheim valasza az, hogy ez a valosag
maga a tarsadalom: ,E könyv, amelyet most olvasnak, arra a vegkövetkeztetesre jut, hogy a vallas legelsósorban
tarsadalmi dolog. A vallasi kepzetek olyan kollektiv kepzetek, amelyek kollektiv valosagokat Iejeznek ki; a
ritusok olyan cselekvesmodok, amelyek csakis összegyúlt csoportokon belül születhetnek, rendeltetesük pedig
az, hogy Ienntartsak vagy ujra letrehozzak e csoportok bizonyos szellemi allapotait.' (20. o.)
Ahhoz, hogy Durkheim ervelesmodjat es könyvenek Ió következteteseit vilagosan lassuk, tudni kell, hogy egesz
szociologiaja mögött nehany alapgondolat huzodik meg.10 Durkheim szamara a tarsadalmi tenyek elóször is sui
generis, azaz sajatos termeszetú, egyedi, csakis önmagukbol magyarazhato jelensegek. Ezert ellenerzessel
viseltetik minden olyan elmelet irant, amely a tarsadalmi tenyeket individualis vagy pszichologiai tenyezókkel
akarja megmagyarazni. Ennek következteben nem szúnik meg hangsulyozni, hogy a tarsadalmi tenyek az
egyenen kivül esnek, es kenyszeritó eróvel birnak a szamara. Mint Lukes megjegyzi (1973: 22. o.), egyen es
tarsadalom egymassal valo szembeallitasa, sót merev dichotomiaja Durkheim gondolkodasanak a sarkpontja;11
e dichotomiat erósen tuldimenzionalva Durkheim a tarsadalmi tenyeket kizarolag mas tarsadalmi tenyek
Iüggvenyeben akarta megmagyarazni, Iigyelmen kivül hagyva a tarsadalmi eletet meghatarozo egyeb
termeszeti-gazdasagi stb. tenyezóket.
Masreszt bar Max Weberhez hasonloan elvetette a gazdasagi determinizmust, es Marxszal szemben
alapvetóen elutasito allasponton volt Durkheim elemzesmodja megis alapvetóen materialista. 1897-ben, A.
Labriola olasz IilozoIus Tanulmanvok a tòrtenelmi materiali:musrol cimú múveról12 irott könyvismerteteseben
Durkheim maga irja, hogy ,nezetünk szerint gyümölcsözó az az elkepzeles, hogy a tarsadalmi eletet nem a
benne resztvevók elkepzelesei szerint kell magyarazni, hanem melyen rejló okokkal, amelyek nem tudatosulnak
|bennük|; azt is valljuk tovabba, hogy ezeket az okokat elsósorban az egymashoz kapcsolodo egyenek
csoportalkotasi Iormaiban kell keresni'.13 Ugyanezt A vallasi elet elemi formai konkluziojaban a
következókeppen Iejtette ki: ,De ha van olyan, hogy »vallasi elmeny«, vagy ha ugy tetszik, »vallasi tapasztalat«
|.| abbol meg egyaltalan nem következik, hogy az alapjaul szolgalo valosag objektive olyan is, mint
amilyennek a hivók gondoljak. Az, hogy az idók soran vegtelen sokIele elkepzeles született rola, mar
önmagaban is bizonyitja, hogy egyik eIIele elkepzeles sem Iejezi ki adekvat modon |.| Ha tehat Iel akarjuk
x
14 Empirizmusahoz lasd peldaul: ,Csak keves szellemet itatott at az a gondolat, hogy a tarsadalmak is szüksegszerú törvenyeknek vannak
alavetve, s ezert termeszeti vilagot alkotnak.' (36. o.)
15 Lasd alabb.
Iedezni, mi is e targy valojaban, akkor azt a Iajta eljarast kell alkalmaznunk, amelynek segitsegevel a vilag
erzeki kepzetet tudomanyos vilagkeppel sikerült Ielvaltani.' (379. o.)
A tarsadalmi eletet vegezetül evolucionista szemszögból közelitette meg, meg akkor is, ha ez az
evolucionizmus, mint lattuk, meglehetósen absztrakt szinten Iejezódött ki nala. Modszertani empirizmusanak14
köszönhetóen ugyanis a kerdest inkabb ugy Iogta Iel, ahogy azt korabban A s:ociologia mods:ertani
s:abalvaiban megIogalmazta: ,Amikor tehat egy jelenseg magyarazatahoz Iogunk, külön kell Ieltarnunk a
hatookot, amely kivaltotta, es a Iunkciot, amelyet betölt.' (1978: 113114. o.) Ily modon az evolucionista
kerdesIelteves elsósorban ugy jelentkezett nala, hogy vajon mi is volt az az ok, ami a vallas születeset kivaltotta,
es milyen Iunkciot tölt be a vallas a letrejötte ota? Ennek ellenere is ketsegtelen azonban, hogy Durkheim
,sokkal inkabb a multba, mintsem a jövóbe mutato evolucionizmusa' (Lukes 1973: 454. o.) latens vagy nyiltan
megIogalmazott Iormaban szamtalan Iormaban tetten erhetó a könyvben: peldaul az ausztral óslakok
Ieltetelezett strukturalis es kulturalis egyszerúsege illetve evolucios elsódlegessege köze tett egyenlósegjel
Iormajaban.15
A Ientiek szellemeben tehat a vallas Durkheim szamara mindenekelótt tarsadalmi jelenseg, valami olyasmi, ami
közös es hagyomanyos, altalanos es kötelezó. Közös es hagyomanyos, mert meghatarozott tarsadalmi
kontextusban letezik, az anyanyelvvel együtt sajatitjak el, s generaciorol generaciora adjak tovabb: ,Olyan
nyelvet beszelünk, amit nem magunk csinaltunk; olyan szerszamokat hasznalunk, amelyeket nem mi talaltunk
Iöl; olyan jogokra hivatkozunk, amelyeket nem mi alkottunk; minden generacio egesz tarhazat kapja az olyan
ismereteknek, amelyeket nem maga gyújtött össze stb. A tarsadalomnak köszönhetjük e különbözó civilizacios
javakat |.| nem mi magunk hoztuk letre óket.' (196. o.); es ,.az embert a civilizaciot alkoto javak
összessege teszi emberre, e civilizacio pedig a tarsadalom múve' (379. o.). Igy noha a vallas az egyen szintjen is
megnyilvanul, megis az egyenen kivülról ered, es a halala utan is tovabb el. A vallas azonIelül altalanos es
kötelezó: egy zart tarsadalomban (innen Durkheim különös Iigyelme a primitiv tarsadalmak irant) mindenki
ugyanolyan hiedelmekkel es gyakorlatokkal bir; a vallas a letezó kenyszeritó-büntetó szankcioktol Iüggetlenül is
kötelezó, hisz az egyennek valojaban nincs valasztasi lehetósege: ha tagadni akarna, akkor is csak a:t a vallast
tagadhatna.
E tarsadalmi jellegból egyenesen következik, hogy hiabavalo es ertelmetlen probalkozas lenne a
vallaskutatasbol ,vallasellenes hadigepezetet acsolni' (14. o.) ezt Durkheim hangsulyosan el is utasitja. ,Azt
mondjak, hogy a tudomany elvileg tagadja a vallast. Csakhogy a vallas ettól meg letezik; adott tenyek rendszere,
egyszoval valosag. Hogyan tagadhatna a tudomany egy valosagot?' (389. o.) A vallast tehat nem akarja a
,primitiv' tarsadalmakban kialakult hamis es teves elkepzelesekre visszavezetve diszkreditalni. Hires, sokat
idezett reszlet az a kijelentes, amit ezzel kapcsolatban a vallas episztemologiai statusarol tesz: ,Alapjaban veve
|.| nincs teves vallas. Mindegyik igaz a maga modjan: bar különbözó modokon, mindegyik az emberi let adott
allapotara ad valaszt. Nyilvan nem lehetetlen hierarchikus rendben targyalni óket |.| De |.| valamennyi
egyarant vallas. Tehat nem azzal a hatso szandekkal Iolyamodunk a primitiv vallasokhoz, hogy a vallast
lealacsonyitsuk; mert e vallasok nem kevesbe tiszteletre meltoak, mint a többi. Ugyanazoknak a
szüksegleteknek Ielelnek meg, ugyanazt a szerepet jatsszak, ugyanazoktol az okoktol Iüggenek; tehat eppoly
alkalmasak a vallasi elet termeszetenek megjelenitesere.' (14. o.) A szociologus Ieladata ezert nem az, hogy
,megmagyarazza' vagy plane ,igazolja' a vallast, hanem hogy IelIedje: a vallasos kepzetek es a gyakorlat
hogyan kötódnek egymashoz illetve az egyeb tarsadalmi tenyekhez, a tarsadalmi elet egeszehez.
Az uj tipusu kerdesIelveteshez Durkheim uj modszert valaszt. Elkerülendó az un. ,antropologiai iskola' altal
elkövetett hibakat, szembeIordul a Ielületes Irazeri összehasonlitasokkal. ,A szociologus szamara |.| a
tarsadalmi tenyek annak a tarsadalmi rendszernek a Iüggvenyei, amelynek reszei; ebból kiszakitva nem lehet
megerteni óket. Ezert ket különbözó tarsadalombol szarmazo tenyt nem vethetünk össze eredmenyesen pusztan
azert, mert latszolag hasonlitanak egymasra; ehhez meg az is kell, hogy maguk a tarsadalmak is hasonloak
xi
16 E gondolatmenethez lasd meg Durkheim Frazerról tett megjegyzeseit kötetünk 205. labjegyzeteben.
17 A ,vallas' szot azert hasznaljuk idezójelben, mert Levi-Strauss (1962a; 1962b) ota az is Ielmerült, hogy a totemizmus
,gondolkodasIorma', nem pedig vallas.
18 DurkheimMauss 1978.
legyenek.' (95. o.)16 O a Iigyelmet ,egyetlen, vilagosan meghatarozott tipusra' koncentralja, mert ,csak olyan
tenyeket lehet haszonnal összehasonlitani, amelyeket jol ismer az ember', s mert ,a tenyek erteke sokkal
Iontosabb, mint a szamuk'; ,egyetlen teny is megvilagithat egy törvenyt, miközben pontatlan es homalyos
megIigyelesek tömege csak zavart kelt' (96. o.). Ennek szellemeben Durkheim döntóen egyetlen ,tipikus'
tarsadalom minel teljesebb leirasat, melyebb elemzeset túzi ki maga ele celul: ez a tarsadalom az ausztral
óslakok tarsadalma (kiegeszitve azt nehany esetben az eszak-amerikai indianok tarsadalmaval). Valasztasanak
több oka is van.
Elóször is nehany kivalo terepkutato, B. Spencer es F. Gillen munkassaganak köszönhetóen (1899; 1904) ekkor
ismeri meg a vilag a közep-ausztraliai törzsek, az arandak, lorityak, walpirik, pityantyatyarak stb. hiedelmeit es
ritusait, ami akkor valosagos revelacioszamba megy. Soha korabban ilyen melysegben, ilyen reszletekbe
menóen nem irtak le egyetlen mas nep vallasat sem! E törzsek raadasul a korabeli közIelIogas szerint, amit
Durkheim is oszt, ,az evolucios kezdetekhez legközelebb allo tarsadalmak' (9697. o.) köze tartoznak, Frazer
kiIejezesevel elve ,az emberiseg bab-allapotat' kepviselik; kókorszaki ,anyagi kulturajuk es
tarsadalomszervezetük a legprimitivebb es a legegyszerúbb, amit eddig ismerünk' (97. o.); ,vallasuk'17 az
ekkor epp az erdeklódes homlokterebe került totemizmus. Mindezek Ielett az ausztraliai anyag egynemú is, tehat
a Ielhozott peldak ,egyazon Iaj valtozatai' (95. o.) igy az összehasonlitas Durkheim szabta összes Ió
Ieltetelenek eleget tesznek.
De emellett ,a primitiv vallasok tanulmanyozasa önmagaban is erdekes es elsórendúen Iontos' (15. o.); a
primitiv civilizaciok azert ,kivaltsagosak, mert egyszerúek' (17. o.), mert körükben a tenyek elemiek, a tenyek
közti kapcsolatok es összeIüggesek pedig meg vilagosak; mert naluk a lenyeges elemek jol elvalnak a kesóbb
rajuk tapado masodlagos elemektól, s mert ,a magyarazatok meg közelebb allnak a tetteket kivalto közvetlen
inditekokhoz' (18. o.). Noha itt Durkheim teved, mert mint Lukes megjegyzi, ,nem tesz különbseget strukturalis
es kulturalis egyszerúseg, illetve evolucios elsódlegesseg között' (1987/2. kötet: 517518. o.), jegyezzük meg,
hogy az altala kiIejtett elv, a monograIikus bemutatas, illetve a korlatozott szamu, reszletesen dokumentalt,
tipikus peldan keresztüli, ellenórzött összehasonlitas azota is a modern kulturalis antropologia egyik
modszertani alapelvenek szamit. Igy van ez meg akkor is, ha Evans-Pritchard aki melyen hivó anglikankent
nemileg ellensegesen szemleli Durkheim ateizmusat azt a gonoszkodo megjegyzest teszi evvel kapcsolatban,
hogy ,ez a Iajta erveles ugy túnik szamomra alig több annal, mint hogy Iigyelmen kivül hagy mindent, ami
az un. elmeletet nem tamasztja ala' (1965/1971: 7071. o.).
*****
A vallas ,elemi Iormainak' vizsgalata mellett a könyvön masodlagos Iontossaggal vegigvonul az
ismeretelmeleti kategoriak, az idó, a ter, a nem, a szam, az ok, az anyag, a szemelyiseg stb. eredetenek a
vizsgalata. A kerdest Durkheim Mauss-szal közösen mar korabban targyalta;18 elemzesük eredmenyekepp a
könyvben leszögezi, hogy ezek is vegsó soron tarsadalmi tenyezók eredmenyei, es a tarsadalmi valosagot
kepezik le: ,Minden valoszinúseg szerint soha eszünkbe nem jutott volna a vilag lenyeit nemnek nevezett
homogen csoportokba gyújteni, ha nem lett volna ott a szemünk elótt az emberi tarsadalmak peldaja.' (143. o.)
Az idó kepzeteben ,a nelkülözhetetlen viszonyitasi pontokat |.| a tarsadalmi elet szolgaltatja. A napokra,
hetekre, honapokra, evekre stb. valo Ielosztas a ritusok, ünnepek, nyilvanos szertartasok ismetlódesehez
igazodik. A naptar egyIelól a kollektiv tevekenyseg ritmusat Iejezi ki, de egyszersmind annak rendszeresseget is
hivatott biztositani.' (2021. o.) Ugyanigy, ,a tarsadalmi szervezódes szolgalt modellül a terszervezódes
szamara, ez utobbi mintegy az elóbbi lenyomata' (22. o.); ami pedig a nem Iogalmanak geneziset illeti: ,a
dolgok elsó osztalyozasai a tarsadalombol veszik a kereteiket' (7. o.); ,ramutattunk |.| mikent Iormalodhatott
ki az emberisegben a nem illetve az osztaly Iogalma |.| lattuk, hogy a tarsadalomszervezet mintajara epültek
Iel, pontosabban szolva a tarsadalom keretei szolgaltak keretül a szamukra. A Iratriak szolgaltak nemkent, a
xii
19 Hasonlo ertelemben ir az Annee Sociologique 1899. IVV. kötetenek elószavaban: ,A vallas a kezdetektól Iogva, kialakulatlan
Iormaban mindazokat az elemeket tartalmazza, amelyek azutan, hogy levaltak rola, kiIormalodtak, es egymassal összekapcsolodtak az
ezredevek soran, letrehoztak a kollektiv elet különbözó megnyilvanulasait. A mitoszokbol es legendakbol jött letre a tudomany es a
költeszet; a vallasos diszitesekból es kultuszceremoniabol a plasztikus múveszet; a ritualis gyakorlatbol a jog es az erkölcs. Sajat
vilagIelIogasunkat, a lelekról, a halhatatlansagrol, az eletról vallott sajat IilozoIiai koncepcioinkat nem erthetjük meg, ha nem ismerjük a
vallasos hiedelmek kezdeti Iormait. A rokonsag alapvetóen vallasos kötelekkent kezdódött; a büntetes, a szerzódes, az ajandek es a tisztelet
a kiengeszteló, szerzódesszerú, közössegi es tiszteletkiIejezó aldozatok atalakulasa es igy tovabb. LegIeljebb azt tehetjük Iel kerdeskent,
hogy a gazdasagi szervezet nem kivetel-e ez alol, s nem mas Iorrasbol ered-e.' (Idezi Lukes 1975: 238. o.)
klanok pedig Iajkent. Az emberek azert tudtak csoportositani a dolgokat, mert maguk is csoportokra oszlottak.'
(140. o.)
Sokan es sokszor szemere hanytak Durkheimnek latens vagy explicit materializmusat. Amit Needham A:
os:talvo:as nehanv elemi formafa cimú tanulmannyal kapcsolatban jegyzett meg (1963: XXVXXVII. o.),
nevezetesen hogy Durkheim es Mauss voltakepp csak Ieltetelezi azt, ami bizonyitando lenne, azaz hogy a
tarsadalmi tenyezó az elsódleges, az ok, nem pedig az okozat, jelen esetben is ervenyes. Valojaban Durkheim
sehol sem hoz Iel bizonyitekot allitasa alatamasztasara, egyszerúen magatol ertetódónek tekinti azt. Sokak
szerint viszont az ilyesIele kauzalis magyarazatok tarthatatlanok. Needham peldaul azon a velemenyen van,
hogy ,egyedül annyit mondhatunk, hogy barhogy is osztjuk Iel a szoban Iorgo tarsadalmi ideakat (pl.
»tarsadalmi rend«-re es »szimbolikus rend«-re), azok közös rendszerzó elveket mutatnak Iel, s közülük egyik
szIera sem oka vagy modellje a masiknak' (1963: XXVI. o.); a strukturalis rend kimutatasan tul tehat tovabbi
magyarazat nem lehetseges.
Durkheim egyebkent, miközben itt is es masutt is alapvetóen materialista modon ervel, kategorikusan tiltakozik
ennek vadja ellen: ,Nem szabad tehat e vallaselmeletben pusztan a törtenelmi materializmus uj hajtasat latni: ez
gondolatmenetünk legteljesebb Ielreertese lenne. A vallas alapvetóen tarsadalmi jellegenek kimutatasaval
egyaltalan nem azt akarjuk mondani, hogy a vallas mindössze mas nyelven Iejezi ki a tarsadalom materialis
Iormait, a közvetlen letszüksegleteket. Nyilvan evidencianak tekintjük, hogy a tarsadalmi elet önnön
szubsztratumatol Iügg, ennek belyeget viseli magan |.| a kollektiv tudat |azonban| nem pusztan a morIologiai
alap epiIenomenje.' (384. o.) A vallas tehat Durkheim szamara nem epiIenomen, azaz masodlagos Iontossagu
kiserójelenseg: miutan egy kollektiv cselekvesnek köszönhetóen megszületett, autonomma valik, es sajat
törvenyeinek engedelmeskedve mindenIele lehetseges modon burjanzik, ami mar nem magyarazhato az ót
megszüló tarsadalomszervezetból, hanem kizarolag mas tarsadalmi es vallasi jelensegekból.
Materializmus es idealizmus egyebkent bekesen megIer egymas mellett Durkheim gondolkodasaban
pontosabban ez a kerdes ót egyaltalan nem Ioglalkoztatja, nem merül Iel problemakent a szamara. A kategoriak
tehat maguk ,a vallasban, a vallas altal születtek; a vallasi gondolkodas termekei' (20. o.); ami pedig a vallast
magat illeti, annak mindent megelózó primatusat Durkheim expressis verbis többször is megIogalmazza:
,Menet közben megallapitottuk, hogy a gondolkodas s igy a tudomany alapkategoriai vallasi eredetúek |.|
Masreszt regota tudjuk, hogy a Iejlódes egy viszonylag elórehaladott idószakaig a vallasi es a jogi szabalyok
nem különültek el a ritualis elóirasoktol. ÖsszeIoglalasul elmondhato tehat, hogy valamennyi nagy tarsadalmi
intezmeny a vallasbol született meg.' (380. o.)19 Az ilyen es hasonlo okIejtesekre Morris joggal jegyzi meg,
hogy ,ugyanilyen alapon azt is mondhatnank, hogy kezdetben minden gazdasagi volt' (1987: 108. o.).
A gondolkodasbeli-ismeretelmeleti kategoriak targyalasa mindazonaltal azert különösen Iontos A vallasi elet
elemi formai es altalaban Durkheim megertesehez, mert velük kapcsolatban Iejti ki sajat ismeretelmeleti es
vallasszociologiai megközelitesmodjat. Durkheim szerint ket ilyen megközelitesmod van. Az egyik IelIogas
kepviselói (pl. Kant) szamara a kategoriak megelózik a tapasztalatot, az emberi elme immanens reszei, s
mindannak, ami emberi, reszet kepezik. Ez az apriorista tan. A masik IelIogas, az empiri:mus kepviselói (pl.
Locke) szerint viszont az ismeretek a tapasztalatbol szarmaznak: az egyenek hozzak letre es alkotjak meg azokat
xiii
20 Ezek a következók: 1) a vilagban a Iajdalom meglete a dolgok örökös Iolyasahoz kötódik; 2) a Iajdalom oka a vagy; 3) a Iajdalom
megszüntetesenek egyetlen modszere a vagy kioltasa; 4) a vagy kioltasahoz illetve a Iajdalom megszüntetesehez meditacio es a tan
birtoklasa reven juthatunk el.
21 Lasd peldaul Goody 1961.
22 Lasd Spiro 1972; 1978.
23 Lasd peldaul Eliade A s:ent es a profan (1987) cimú múvet, amely mar cimeben is utal erre az ellentetparra.
tapasztalataik sokasagabol. Durkheim mindkettót elveti, hogy sajat magyarazataban egyesiteni probalja azokat;
pozicioja valahol Ieluton van a kettó között. Valasza az, hogy a kategoriak se nem immanensek, se nem
individualis tapasztalaton alapulnak, hanem tarsadalmi eredetük van: emberi csoportok hozzak óket letre, s az
intellektualis tóke evszazadokon keresztül halmozodott Iel a letrehozasukra; ilyen ertelemben az egyenen kivül
allnak, szamara a priori adottak, am ugyanakkor megiscsak a tapasztalaton alapulnak. Ha Durkheimet meg
akarjuk erteni, vilagosan kell latnunk, hogy ez a megközelitesmod vallasmagyarazatara is ervenyes.
*****
Ahhoz azonban, hogy ,a jelenleg ismert legprimitivebb es legegyszerúbb vallast' tanulmanyozhassa, elóször
meg kell hatarozni, hogy mi a vallas. VallasdeIiniciojaban Durkheim kezdetben eliminacio reven ervel: elveti a
M. Müller Iele ,naturmitologiai iskola' magyarazatat, mondvan, hogy a ,primitivek' szamara semmi misztikus
nincs a ,nagy' termeszeti jelensegekben; szamukra meg nem valik szet a termeszeti es a termeszetIeletti
Iogalma; a vallas nem a rendkivülihez, a termeszetelleneshez kapcsolodik, hanem a termeszeteshez. A
Tylor-Iele animista iskola istenIogalmon vagy szellemlenyeken alapulo vallasdeIiniciojat viszont a buddhizmus
alapjan caIolja, ami szerinte ,isten nelküli vallas', vagy maskepp: ,isten nelküli moral es Termeszet nelküli
ateizmus' (39. o.). A buddhizmus lenyege az üdvözüles, amit az emberek kizarolag önmaguktol, a ,negy nemes
igazsag', azaz a tan ismerete es gyakorlasa reven erhetnek el;20 Buddha mindebben csak a tan kinyilatkoztatasa
reven, utmutatokent jatszott szerepet. ,Ime, olyan nagy vallasok, amelyekben az invokacio, az engeszteles, az
aldozat es a tulajdonkeppeni imadsag egyaltalan nem jatszanak Iontos szerepet; ezek következeskeppen nem is
tekinthetók olyan megkülönböztetó jegyeknek, amelyek alapjan egyesek a kimondottan vallasi
megnyilvanulasokat velik Ielismerni' (42. o.) Iejezi be Durkheim a tylori gondolatmenet caIolatat.
Ez az erveles olyan meggyózónek, sót lehengerlónek túnt, hogy mintegy Iel evszazadra meghatarozta a vallasrol
illetve a vallas deIiniciojarol valo gondolkodast. Csak az 1960-as evekben, a neotylorianusok21 Iellepese
nyoman kezdtek megkerdójelezni, ramutatva modszertani es tenybeli tevedeseire, nem annyira a tan, mint
inkabb a vallasos gyakorlat alapjan. Az ujraertekelesi Iolyamatban Iontos szerepet jatszott a buddhista
tarsadalmakat sajat burmai terepmunkajabol22 kivaloan ismeró M. Spiro, aki a vallas deIiniciojarol irott
tanulmanyaban többek között arra a vegkövetkeztetesre jutott, hogy ,meg ha a Theravada buddhi:mus ateista
lenne is, akkor sem tagadhato, hogy a Theravada buddhistak egy olyan hiedelemrendszer hivói is egyben,
amelynek lenyegi magva teista' (1966: 93. o.).
A konkurens meghatarozasok caIolata utan Durkheim kiIejti sajat deIiniciojat. Meghatarozasa voltakepp ket
oppozicioparon alapul: a szent es a proIan, illetve az egyeni es a közössegi ellentetparjan. Az elsó valojaban egy,
a vallasnal is szelesebb kategoriat, a szent kategoriajat vonja be a meghatarozasba: ,Valamennyi ismert
egyszerú vagy komplex vallasi hiedelem közös jegye az, hogy a |.| kepzetek olyan Ielosztasat tetelezi Iel,
amely e kepzeteket ket osztalyba, ket egymassal szemben allo Iajtara csoportositja, es e ket osztalyt altalaban
vilagos megnevezessel illeti, amit a profan es a s:ent (s:akralis) szo eleg jol ad vissza.' (44. o.) ,Az emberi
gondolkodas törteneteben nincs meg egy pelda a dolgok ennyire melyen különbözó, ennyire ellentetes ket
kategoriajara' (46. o.), es ,a szent dolgok azok, amelyeket tiltasok vedenek es valasztanak külön; a proIan
dolgok azok, amelyekre e tiltasok vonatkoznak, s amelyeknek tavol kell tartaniuk magukat az elóbbiektól' (48.
o.).
Bar a Durkheim teziseit ert kritikakra kesóbb meg ki Iogunk terni, jegyezzük meg maris, hogy jollehet ez az
ellentetpar maig nagyon nepszerú es tovabb el olyan szerzók múveiben, mint Eliade23, meglehetósen sok
xiv
24 A moralis szo ebben az összeIüggesben nagyjabol azt jelenti, hogy a közösseg tagjait közös normak Iúzik egymashoz. Lasd Goody 1961:
146. o.
25 Az itt következó gondolatmenet Evans-Pritchard 1965/1971: 6365. oldalakon alapul.
kritikat kapott. Mint azt Spiro leszögezte, nem sok ertelme van egy meghatarozando, homalyos dolgot (a vallast)
egy masik homalyos dologgal (a szenttel vagy szakralissal) magyarazni, ,es meg ha el is Iogadnank, hogy egy
homalyos dolog vilagossa valhat azaltal, hogy egy masik homalyossal helyettesitjük, az ilyen tipusu realis
deIiniciok |.| a tul szúk meghatarozas csapdajat ugy kerülik ki, hogy a tul szeles meghatarozasok csapdajaba
esnek' (1966: 89. o.).
A masodik ellentetparra, az egyeniközössegi, illetve az azzal izomorI magannyilvanos ellentetparra viszont
azert van szükseg, mert a deIinicio elsó resze a ,tenyek ket rendjere is egyarant ervenyes, melyek ugyan
rokonsagban allnak egymassal, de megkülönböztetesre szorulnak: a magiara es a vallasra' (49. o.). Marpedig ha
,a kimondottan vallasi hiedelmek mindig közösek egy adott embercsoporton belül, amely kinyilvanitja azt, hogy
e hiedelmekben osztozik, es közösen gyakorolja az azokhoz kapcsolodo ritusokat', azaz ha ,a törtenelemben
nem talalunk vallast egyhaz nelkül' (50. o.), ,a varazslo es a hozza Iordulo emberek közt, akarcsak ezen
emberek között, nincs tartos kapcsolat', vagyis ,a varazslonak kliensei, nem pedig egyhaza van': tehat ,nincs
magikus egyhaz' (51. o.). Durkheim szamara igy a különbseg a vallas alapvetóen tarsadalmi, azaz kollektiv
jellegeból adodik; mig a magia az egyen dolga, a vallas (÷ egyhaz) a tarsadalome. Igy jutunk el a hires
meghatarozasig: ,A vallas szent, vagyis elkülönitett es tiltott dolgokra vonatkozo hiedelmek es gyakorlatok
összeIüggó rendszere, amely a hiveket az egyhaznak nevezett moralis24 közössegbe egyesiti.' (53. o.)
*****
Ennyi elmeleti-modszertani alapvetes utan Durkheim rater az ausztraliai óslakok totemizmusanak a targyalasara.
Szamara a totemizmus vallas, s Frazerrel szemben aki ,nem ismerte Iel ezen hiedelmek es ritusok
melysegesen vallasos jelleget' a maga reszeról ,az emberiseg vallasi eletenek kezdó csirajat' (33. o.) latja
bennük. Ezen a ponton Robertson Smithszel es azon korabeli szerzókkel (McLennan, Jevons, Wundt, Freud es
elsó múveiben Frazer) van egy velemenyen, akik szamara a totemizmus a vallas ,abszolut kezdete'.
E helyütt kis kiterót kell tennünk. Durkheim elóIutarai között külön szolni kell Robertson Smithról es Ió
múveról, a Lectures on the Religion of the Semites cimú könyvról, ami nagy hatassal volt A vallasi elet elemi
formai irojara.25 Az eredetileg presbiterianus Biblia-kutato, teologus Robertson Smith 1879-ben, a
Sinai-Ielszigeten tett utazasa soran meglepódve tapasztalta, hogy a beduinok vallasaban milyen nyilvanvalo
nyomai vannak a totemizmusnak. Klasszikus múvenek Ió tetele az, hogy a regi Arabia semi nyelvú tarsadalmai
matrilinearis klanokbol alltak, amelyek mindegyike egy-egy szakralis allatIajjal, totemmel volt kapcsolatban.
Noha, mint Evans-Pritchard megjegyzi (1965/1971: 63. o.), e Ieltetelezese kevesse volt megalapozott, Robertson
Smith melyen hitt benne. Elmelete szerint a klan tagjai es a totem között verrokonsag allt Ienn, es ugyanaz a ver
Iolyt a klan istenenek ereiben is, hisz ót a klanalapito ós hus-ver rokonanak, apjanak tekintettek. Szociologiai
szempontbol tehat isten maga volt az idealizalt es istenitett klan, amit a totemallat kepeben jelenitettek meg. A
tagok, illetve a tagok es az isten közötti rokonsagot a klan periodikus ünnepsegek soran juttatta kiIejezesre es
erósitette meg; ennek soran, a totemallat ünnepelyes leölese utan, mindenki evett a szakralis aldozat nyers
husabol es vereból. A totemlakoma Ió celja Robertson Smith ertelmezeseben az istennel törtenó kommunio volt,
melynek soran a klantagok nemcsak istennel egvùtt, hanem isten husabol ettek, ki-ki magaeva teve igy az isteni
esszencia egy reszet. ,Ezen elmeletról |.| mindössze annyit mondhatunk irja Evans-Pritchard , hogy nincs
semmiIele bizonyitek ra, bar elkepzelhetó, hogy a totemallat elIogyasztasa lett volna az aldozatbemutatas es a
vallas elsó Iormaja. Mi több, az egesz vilagra kiterjedó hatalmas irodalombol mindössze egyetlen peldat
ismerünk arra az ausztraliai óslakok köreból , hogy ünnepelyesen megegyek a totemet, s ezen eset
jelentósege, Ielteve, hogy egyaltalan hitelesseget elIogadjuk, ketseges es vitatott. Ettól Iüggetlenül is, noha
Smith meg volt gyózódve rola, hogy elmelete az összes primitiv nepre ervenyes, szamtalan olyan nepet
ismerünk, köztük nehanyat a legprimitivebbek közül, akiknel a veres aldozat ismeretlen, illetve akik köreben az
aldozatnak semmi köze a kommuniohoz. E tekintetben Robertson Smith mind Durkheimet, mind Freudot
Ielrevezette.' (1965/1971: 64. o.)
xv
26 E ritusok Spencer es Gillen nyoman az aranda eredetú intichiuma (ejtsd: inticsiuma) neven valtak közismertte.
27 A csurunga szo magyarazatat es leirasat lasd könyvünk 116120. oldalain.
Az aldozatelmeletnel sokkal lenyegesebb volt azonban Robertson Smithnek az az elkepzelese, hogy a vallasos
gyakorlat elóbbvalo a hiedelmeknel. Szerinte a ,primitivek' hiedelmei gyakran ködösek, homalyosak vagy
ellentmondasosak, illetve vallasukban nincs hittetel es dogma; vallasuk mindenekelótt intezmenyekból es
gyakorlatbol all. Ezert a The Religion of the Semitesben Iigyelmenek közeppontjaban a ritusok, azok között is
elsósorban az aldozatbemutatas all, amelyben ó barmiIele vallasos ritus kiindulopontjat latja. A vallas emellett
Iolytatja Robertson Smith sohasem az egyen, hanem a csoportok es a tarsadalom ügye, a kultusz alapvetóen
közössegi jellegú: ,.az antikvitasban minden vallas inkabb a közösseg, mintsem az egyen dolga volt. Az
aldozat a varos vagy a klan nyilvanos ünnepe volt.' (1927: 254. o.) Es jollehet a primitiv vallasok
,materialistak', azaz evilagi es testi örömök megszerzesere iranyulnak, közössegi jellegük miatt nem ,önzóek':
,Az istene szine elótt, istenevel együtt ünnepló ember rokonaival, szomszedaival es honIitarsaival együtt, azok
jolete erdekeben is ünnepelt, es miközben ünnepelyes vallasi aktus imadas reven megerósitette az ót az
istenhez Iúzó kötelekeket, egyben megerósitette a csaladhoz, a tarsadalomhoz es a nemzethez Iúzódó kötelekeit
is.' (1927: 263. o.) Mert ,mig az imadas aktusa megszilarditja az embert az istenhez Iúzó kötelekeket, egyben
megszilarditja az embereket egymashoz Iúzó kötelekeket is' (1927: 265. o.). A vallas Ió Iunkcioja tehat a
csoport összetartozasanak es egysegenek a kikovacsolasa; nem a lelkek megvaltasahoz, hanem a közösseg
megerósitesehez van köze.
Durkheim a következó elkepzeleseket vette at Robertson Smithtól: 1) a primitiv vallas alapvetóen közössegi
vallas, mindenekelótt a klan mint legprimitivebb tarsadalomszervezeti Iorma kultusza; 2) ez a kultusz
totemisztikus; klanrendszer es totemizmus együtt jarnak; 3) a klanisten nem mas, mint maga a divinizalt klan. Es
evvel elerkeztünk a ,vallasi elet elemi Iormajahoz' vagy ,kezdó csirajahoz', a totemizmushoz.
Minden vallasnak ket oldala van, hiedelem es cselekedet, tan vagy dogma, illetve ritus. Durkheim nagyjabol
azonos Iontossagot tulajdonit mindkettónek; egy-egy ,könyvet' szentel mindegyiknek. Kiindulaskent
megallapitja, hogy az ausztral óslakok tarsadalma klanokba van szervezve; a klan egyben kultuszcsoport is. E
csoportok IerIitagjai a Ielelósek az ,Alomidóbeli' ósök es hósök allat- es növenyIajtak kepeben elkepzelt
kulturheroszok, szellemlenyek vagy istenek, ,LegIelsó Lenyek' tevekenysege nyoman letrejött vilag
rendjenek a Ienntartasaert. E vilagrend Ienntartasa, a termeszet periodikus körIorgasanak biztositasa erdekeben a
kultuszcsoport tagjai un. ,totemközpontokban' ritusokat vegeznek, amelyek celja a totemisztikus Iajtak
szaporodasanak az elósegitese.26 A klanok mindegyike ily modon egy-egy termeszeti Iajtahoz, allathoz vagy
növenyhez kapcsolodik, ami egyben a klan szamara emblemakent is szolgal. Ezeket az emblemakat az óslakok
különbözó modokon abrazolhatjak: a testükre Iesthetik, IöldIestmenyeken jelenithetik meg, de leginkabb megis
nehany kiemelkedóen szent targyon, mindenekelótt csurungan27 szoktak abrazolni óket. Minden csoportnak
vannak ilyen targyai. E targyakat a lehetó legszigorubb tabuk övezik, nagy tisztelettel viseltetnek irantuk.
Durkheim IelIigyel arra, hogy a harom összetartozo ,dolog'-csoportbol (emblema, termeszeti Iajta,
embercsoport) a targyak, illetve a rajtuk abrazolt totemisztikus kepmasok vagy emblemak szentsege a
legnagyobb. Hozzajuk kepest a masik ket ,dolog': az emblemak altal abrazolt allat vagy növenyIaj, illetve az
altaluk szimbolizalt klan tagjai egyre csökkenó mertekben szakralisak. Az emberek szakralitasukat a termeszeti
Iajtaktol kapjak, hisz azok rokonai: a totemizmusban ember es termeszeti Iajta nem valik szet egymastol;
azonosak. Az elóbbiek viszont önmaguktol nem lehetnek szakralisak, hisz meg csak nem is kozmikus jelensegek
(lasd naturmitologiai iskola!); közönseges allatok vagy növenyek: nyul, gyik, kenguru, hernyo, hangya stb.,
amelyekben semmiIele olyan objektiv tulajdonsag nincs, ami Ielkelthetne a vallasos erzelmet.
A kerdes tehat az, s itt tör uj utat Durkheim, hogy e dolgok szakralitasa honnan szarmazik? A vallasos
szimbolum alatt ,hogyan lehet tetten erni az altala kiIejezett valosagot, ami megadja igazi jelenteset'? (14. o.) E
kerdesre Durkheim valasza az, hogy a totemizmus mögött egy kvazi-isteni elv, manaszerú szemelytelen
varazseró vagy ,totemisztikus principium' van: ,A hivó tudataban |.| |az| erzesek, amelyektól e dolgok szent
termeszetüket kapjak, nyilvan csakis egy olyan principiumtol szarmazhatnak, amely valamennyiükben egyarant
megvan, a totememblemakban eppugy, mint a klan embereiben es a totemül szolgalo Iaj egyedeiben. Valojaban
ezt a közös principiumot övezi a kultusz.' (179. o.)
xvi
28 Az ilyesIele gondolatmenetre nyilvan Durkheim nyoman a magyar szakirodalomban is talalni peldat, lasd Hahn 1980.
29 A kiIejezes magyarazatat lasd a 196. oldal *-gal jelölt szaklektori jegyzeteben.
Sót, a vallas òss:es Ió megnyilvanulasi Iormaja, a lelekhit, a szellemlenyekben es az istenekben valo hit, az
óskultusz, a magia mind e szemelytelen, mindenben jelen levó es a dolgokat elektromossag modjara elettel
Ieltöltó eróre vezethetó vissza, annak különIele aspektusa vagy megnyilvanulasi Iormaja. Durkheim
IelIogasaban ,a lelek nem mas, mint az individualizalt totemisztikus principium' (242. o.), azaz az egyenekben
megtestesült mana; az individualizalt lelek kivetitódik es objektivalodik: igy születnek meg az ósszellemek; a
törzsek közötti kapcsolatok eredmenyekeppen az ósszellemek egysegesülnek, es letrejönnek a törzs vagy Iratria
egeszet tükrözó kulturheroszok, illetve a LegIelsó Leny kepzete. Ebben a Durkheim altal Ielallitott tipikus
evolucios sorban mar csak az elsó lancszem, a totemisztikus principium szorul magyarazatra, s ekkepp maganak
a vallasnak a magyarazata is voltakepp e kvazi-isteni elv magyarazatara szúkül le.
Durkheim valojaban itt is egy ismeretlent (a totemisztikus principiumot) egy masik ismeretlennel (a manaval)
probal meghatarozni, akarcsak korabban a vallast a ,szenttel'. Ahhoz, hogy a manara valo hivatkozast vilagosan
lassuk, tudni kell, hogy e Iogalom e korban mar a vallas eredeteról alkotott spekulaciok közeppontjaban all.
Amiota Codrington tiszteletes leirasa (1891) reven elóször bekerült a köztudatba, többen is peldaul Marett
(1909) a vallas ,abszolut kezdetenek' kialtottak ki; Durkheim ket legközelebbi munkatarsa, Mauss es Hubert
19021903-ban (magyarul 2000) egy akkoriban igen beIolyasos tanulmanyban a magia eredetet is a manara
vezette vissza; ez volt az az ,óstojas', amire mindent vissza lehetett vinni, ami ,szemelytelen' leven kezdó
csirakent minden mögött ott allhatott, s ilyen ertelemben a vallas Ieltetelezett evoluciojaban az oly hón keresett
,abszolut óseredeti kezdet' szerepet jatszhatta. 28
Mi is tehat ez a mana, es miból szarmazik? Miert van benne minden dologban? ,Ezek mögött a|z| |.| alakok
|ertsd: a totemek| mögött konkret, eló valosag van. A vallasnak ekkeppen |.| ertelme es oka lesz |.| Fó celja
nem az, hogy a Iizikai vilagrol nyujtson az embernek kepet |.| Hanem mindenekelótt olyan Iogalmak
rendszere, amelyek segitsegevel az emberek meg tudjak jeleniteni maguknak a tarsadalmat, amelynek tagjai, es
a tarsadalommal Ienntartott homalyos, de meghitt kapcsolataikat. Ez a vallas elsódleges szerepe; s barmilyen
metaIorikus es szimbolikus is ez a megjelenites, megis hú kepet ad |.| mert örök igazsag az, hogy van rajtunk
kivül valami nalunk nagyobb dolog, amellyel erintkezesben allunk' (212. o.) ez a nagyobb dolog pedig
Durkheim szerint a tarsadalom.
,A totem |tehat| mindenekelótt szimbolum, valami masnak az anyagi kiIejezese. De minek? |.| ket különbözó
Iajta dolgot Iejez ki es szimbolizal. Egyreszt külsó, erzekelhetó alakja annak, amit totemisztikus principiumnak
vagy istennek neveztünk. Masreszt azonban annak a meghatarozott tarsadalomnak is a szimboluma, amit
klannak neveznek. Ennek zaszlaja; ez az a jel, amivel egy-egy klan megkülönbözteti magat a többitól |.| Ha
tehat egyszerre az istennek es a tarsadalomnak is a szimboluma, nem azt jelenti-e ez, hogy isten es tarsadalom
egy es ugyanaz a dolog |.| A klan istene, a totemisztikus principium tehat nem lehet mas, mint a klan maga, de
hiposztazis29 Iormajaban, azaz hiposztazialva, a totemül szolgalo növeny vagy allat erzekelhetó alakjaban
megjelenitve a kepzelet szamara.' (196. o.) Azaz ,a vallasi eró nem mas, mint a klan kollektiv es nevtelen ereje,
s mivel ez a tudat szamara csak a totem alakjaban jelenithetó meg, a totememblema olyan, mint az isten lathato
teste' (208. o.); maskeppen mondva ,a szent principium nem mas, mint a tarsadalom hiposztazialt, szellemitett
Iormaja' (318319. o.), vagy Evans-Pritchard kiIejezeset kölcsönveve ,az egyenben jelenlevó tarsadalom'
(1965/1971: 73. o.).
De hogyan valt lehetsegesse ez az apoteozis? Miert tehetünk egyenlósegjelet isten es a tarsadalom köze?
,Altalaban nem ketseges, hogy egy tarsadalomban minden együtt van ahhoz, hogy |.| Ielkeltse az isteni
erzetet; mert a tarsadalom ugyanaz a tagjai szamara, mint az isten a hivók szamara' (196. o.), azaz a tarsadalom
ugyanolyan Iüggósegi erzest kelt az emberekben, mint az istenek; Ielette all az embereknek, akik ellenkezes
nelkül vetik ala magukat az akaratanak: ,.megköveteli tólünk, hogy megIeledkezzünk önnön erdekeinkról es
legyünk a szolgaloi; korlatoz, es mindenIajta lemondastra es aldozatra kenyszerit bennünket, mert anelkül
lehetetlen lenne a tarsadalmi elet. Ily modon minden pillanatban olyan viselkedesi es gondolkodasi
szabalyoknak kell alavetnünk magunkat, amelyeket nem mi hoztunk letre es nem mi akartunk, s amelyek
xvii
30 Ugyanezt a gondolatot Durkheim meg egyszer megismetli, szinte szo szerint azonos Iormaban, a könyv vegen: ,A vallasi erók tehat
hiposztazialt kollektiv, vagyis erkölcsi erók; olyan gondolatokbol vagy erzesekból allnak, amelyeket a tarsadalom latvanya, nem pedig a
Iizikai vilagbol szarmazo erzetek keltenek bennünk; mas nemúek tehat, mint azok az erzeki dolgok, amelyek között elhelyezzük óket. E
dolgoktol kölcsönvehetik ugyan külsó, anyagi Iormajukat, amelyek kepeben megjelennek, de hatekonysagukat nem nekik köszönhetik. Nem
allnak belsó kapcsolatban azokkal a tamaszokkal, amelyeken megtelepednek, nem eresztenek belejük gyökeret |.| ho::afuk adodnak.
Ugyhogy nincs is olyan targy, amely a többi kizarasaval a vallasi erókbe Iogadasara lenne predesztinalva; meg a legjelentektelenebbek, a
legközönsegesebbek is betölthetik ezt a szerepet: veletlen körülmenyek döntenek arrol, hogy mely targy lesz a kivalasztott.' (297. o.)
31 A teljes idezet a következókepp hangzik: ,Lattuk ugyanis, hogy valamely leny szent jellege nem a benne rejló tulajdonsagokbol Iakadt. A
totemallat nem azert kelt vallasi erzületet, mert ilyen vagy olyan Iormaja vagy tulajdonsaga van; a vallasi erzületek a tartozkodasi helyükül
szolgalo targy termeszetetól tökeletesen idegen okokbol erednek: annak a lelki tamaszt ado Iüggesnek az erzete hozza letre óket, amelyet a
tarsadalom hatasa kelt a tudatokban.' (298. o.)
nemegyszer legalapvetóbb hajlamainkkal es ösztöneinkkel ellenkeznek.' (196197. o.) Mint azt Hamilton irja,
,ez a |.| jellegzetes idezet jol mutatja, mikent helyezi Durkheim elóterbe a tarsadalmit az egyenihez kepest, s
egyben jol illusztralja a tarsadalomrol mint tulajdon törvenyeinek alavetett, sajat követelesekkel es igenyekkel
biro, sui generis valosagrol alkotott IelIogasat' (1998: 128. o.).
,A vallasi eró |tehat| annak az inspiralo erzesnek a kivetüló, objektivalodo Iormaja, amelyet a közösseg
gyakorol a sajat tagjaira. Ez az erzes akkor tud objektivalodni, ha valamely targyon rögzül, amely ily modon
szent lesz, de barmely targy betöltheti ezt a szerepet. Elvileg nincs olyan targy, amely erre termeszetenel Iogva
mas targyakat kizarva predesztinalva volna |.| Teljes mertekben a körülmenyektól Iügg, hogy a vallasi
gondolatokat kivalto erzes erre vagy arra, inkabb egyik vagy inkabb egy masik targyra iranyul. Valamely dolog
szent jellege tehat nem a benne rejló tulajdonsagoktol Iügg, hanem ho::aadodik. A vallasossag vilaga nem az
empirikus termeszet valamely oldala; fòle van helve:ve.' (215. o.)30 Ily modon a vallasi erót ,annak a lelki
tamaszt ado Iüggesnek az erzete hozza letre |.| amelyet a tarsadalom hatasa kelt a tudatokban' (298. o.)31
vagyis a vallas Durkheim szerint nem mas, mint a tarsadalomnak az egyen Ielett gyakorolt kollektiv hatalma.
Ezek utan a ,vallas immar nem valami megmagyarazhatatlan hallucinacio, hanem a valosagban gyökerezik. Mi
ugyanis kijelenthetjük, hogy a hivó nem teved, amikor ugy gondolja, hogy egy erkölcsi hatalomtol Iügg, es
ennek köszönheti azt, ami a legjobb benne; van ilyen hatalom, megpedig a tarsadalom. Amikor az ausztral
ember önmaga Iöle emelkedik |.| nem egy illuzio rabja; ez az egzaltacio valosagos, es valoban az emberek
Iölött allo külsó erók múve. Nyilvan teved, amikor azt hiszi, hogy eleterejenek megnövekedeset egy allat vagy
növeny alakjaban megjelenó hatalomnak köszönheti. De kizarolag abban teved, ahogyan e lenyt a szimbolum
segitsegevel megjeleniti, ahogy a mibenletet elkepzeli.' (212. o.)
Ezutan következik A vallasi elet elemi formai legeredetibb, am ugyanakkor legvitatottabb, Evans-Pritchard
szerint ,legkevesbe meggyózó' (1965/1971: 75. o.) resze: a vallas születeseról szolo resz. Fentebb mar targyalt
modszertani elvenek szellemeben (,amikor |.| egy jelenseg magyarazatahoz Iogunk, külön kell Ieltarnunk a
hatookot, amely kivaltotta, es a Iunkciot, amelyet betölt') Durkheim ugyanis arra a kerdesre keresi a valaszt,
hogy vajon mi is volt az az ok, ami a vallas születeset kivaltotta, azaz milyen tarsadalmi-pszichologiai
környezetben jött letre, es milyen Iunkciot tölt be a vallas azota?
Akarcsak korabban, M. Mauss ,Az eszkimo tarsadalmak evszakonkenti valtozasairol' (1906; magyarul 2000)
irott tarsadalommorIologiai tanulmanyaban, a kulcsot a magyarazathoz itt is a tarsadalmi elet adja. Az ausztral
tarsadalmak elete ket Iazis közt valtakozik. Idónkent a nepesseg kis csoportokra oszlik es minden csoport vagy
csalad eli a maga eletet. Idónkent viszont a nepesseg meghatarozott pontokra koncentralodik es vallasos
szertartast, un. ,korroborit' vegez. E ket Iazis a lehetó legnagyobb ellentetben all egymassal. Az elsóben a
gazdasagi tevekenyseg a tulnyomo; ez a Iazis mersekelt intenzitasu, ,a tarsadalom szetszortsaga vegkepp
xviii
32 Lasd meg: ,.a vallasi elet ritmusa csak a tarsadalmi elet ritmusat Iejezi ki, ennek eredmenyekeppen zajlik. A tarsadalom csak ugy tudja
ujraeleszteni az önmagarol taplalt erzest, ha összegyülekezik. De Iolyton Iolyvast nem gyúlesezhet. Az elet követelmenyei nem engedik meg
szamara, hogy meghatarozatlan ideig a hitközösseg allapotaban leleddzen; szetszeled tehat, hogy aztan, ha szükseget erzi, ujbol
egybegyülekezzen. E szüksegszerú valtakozast követi a szent illetve a proIan idószakok szabalyos valtakozasa.' (320. o.)
egyhanguva, bagyadtta, szürkeve teszi az eletet' (204. o.). Korrobori idejen viszont minden megvaltozik. ,Ha
összegyúlnek az emberek, közeledesükból elektromossagIele keletkezik, melytól hamarosan rendkivül
IelIokozott allapotba kerülnek. A kiIejezesre juto erzelmek ellenallas nelkül Iölerósödnek a külsó hatasokra
nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a masikban. A kezdó impulzus |.| egyre erósödik, mint ahogy
a lavina is egyre dagad, ahogy megy leIele |.| a szabadjara engedett szenvedelyeknek Ielszinre kell törniük,
mindenki vadul hadonaszik, kiabal, ordit, s Iülsüketitóen zajong, amivel csak meg jobban Iokozza |.| a lelki
allapotot |.| A IelIorrosodott hangulatban elkepesztó cselekedetekre vetemednek.' (204. o.) ÖsszeIoglalva:
,az ausztral ember vallasi eleteben |.| ket Iazis valtakozik, a teljes atonia es a hiperizgatottsag, s a tarsadalmi
elet is ugyanebben a ritmusban ingadozik.' (207. o.)32
,A jelek szerint ebben a Ielajzott tarsadalmi közegben, magaban ebben a Iorrongasban születhetett meg a vallasi
gondolat'! (206. o.) ,A közössegi elet bizonyos Ioku intenzitasa azert tud vallasi indulatokat ebreszteni, mert a
Ielhevült allapot mar megvaltoztatja a pszichikai múködes Ielteteleit. Az eletenergiak a vegsókig Iokozodnak, a
szenvedelyek Ielerósödnek, az erzetek Ielajzodnak; bizonyos erzesek csakis ilyenkor jelentkeznek. Az ember
nem ismer magara; ugy erzi, atalakult, ezert a környezetet is atalakitja. Sajatos benyomasai magyarazatakeppen
olyan tulajdonsagokkal ruhazza Iel a vele közvetlen kapcsolatban levó dolgokat, olyan különleges kepessegeket
es erenyeket tulajdonit a köznapi eletben eszlelt targyaknak, amellyel azok nem rendelkeznek. Egyszoval a Iöle
a vilag Iöle, amelyben a proIan elete Iolyik, egy masik vilagot helyez, amely bizonyos ertelemben csak az ó
gondolatvilagaban letezik, de amelyet az elsó vilaghoz kepest nagyobb tekintellyel ruhaz Iöl.' (382383. o.)
,Freud szamara isten az apaval, Durkheim szamara a tarsadalommal egyenló' kommentalta Evans-Pritchard
(1965/1971: 77. o.) Iel evszazaddal kesóbb. Barki barmit is gondoljon az elmeletról, letagadhatatlanul oriasi
hatast gyakorolt az utana következó nemzedekekre. Nem volt olyan kritikusa Drukheimnek, aki ne erezte volna
kötelessegenek, hogy e nezetekre reIlektalva meghatarozza sajat poziciojat. A kritikakra hamarosan visszaterünk
meg.
*****
A kepzetek es hiedelmek vizsgalata utan azonban hatravan meg a vallas masik oldalanak, a vallasos
gyakorlatnak a vizsgalata is. A ,harmadik könyvben' tehat Durkheim a vallasos ritusok szerepet es jelentóseget
vizsgalja. Ha ervelese eddig leginkabb szimbolikus volt, ezutan elmeletenek pszichologiai es Iunkcionalista
vonasai kerülnek elóterbe. Eddig Ieltarta a hatookot, ami a vallas születeset kivaltotta, most tehat arra a kerdesre
keresi a valaszt, hogy milyen Iunkciot tölt be a vallas? Hogyan lehet, hogy hit es tapasztalat viszonyaban a hitet
annyi csalodas utan sem kezdi ki a tapasztalas? Hogyan lehet, hogy a szakralis ideak, amelyek a tarsadalmi
valosag szimbolikus kiIejezesei, transzcendentalis es kötelezó jelleget öltenek? Ez utobbi különösen azert
erdekes es Iontos kerdes, mert a ,primitiveknel' nincsenek allami intezmenyek, amelyek a kötelezó jellegnek
ervenyt tudnanak szerezni; a tekintely elIogadasanak, a normanak valo engedelmeskedesnek tehat mashonnan
kell jönnie.
A Durkheim altal a ritus Iunkciojara adott valasz leitmotivja lehetne az a Ientebb mar idezett kijelentes, hogy
,nezetünk szerint gyümölcsözó az az elkepzeles, hogy a tarsadalmi eletet nem a benne resztvevók elkepzelesei
szerint kell magyarazni, hanem melyen rejló okokkal, amelyek nem tudatosulnak |bennük|'. Durkheim szerint
ugyanis ,a vallasgyakorlatok valodi igazolasat |.| nem a latszolag követett celok adjak meg, hanem az a
lathatatlan hatas, amit a tudatra gyakorolnak, az a mod, ahogy szellemisegünket megerintik' (330. o.); ,egy ritus
valodi Iunkcioja |ugyanis| nem a latszolag megcelzott konkret, egyedi hatasokban all, amelyekkel altalaban
jellemzik, hanem egy altalanosabb múködesben, amely bar mindig, mindenütt ugyanaz, a körülmenyektól
Iüggóen mas es mas Iormat ölthet' (352. o.).
xix
33 A könyv utolso reszeból bóven idezhetnenk ilyen es hasonlo peldakat. Illusztraciokent csak nehany pelda: ,.a kultusz hatasakeppen
idóról idóre valoban egy olyan erkölcsi lenyt teremtünk ujra, amelytól eppugy Iüggünk, mint ahogy az tólünk Iügg |.| ez a leny letezik: ez
a tarsadalom.' (319. o.) ,A hivó altal a ritusoknak tulajdonitott Iizikai hatekonysag |.| eltakarja valodi letokukat: az egyenek es a
csoportok azert velik ugy, hogy hathatnak a dolgokra altaluk, mert e ritusoktol erkölcsileg megujulnak.' (339. o.) A totemisztikus ritusokban
embert es termeszeti Iajtat rokonsag Iúzi egybe: ,.a ritus nem csupan kiIejezi ezt a rokonsagot; ez teremti meg, ez teremti ujja' (328329.
o.); ,valojaban meg a leganyagibb jellegú kultuszok letjogosultsagat sem az elóirt cselekedetsorban kell keresni, hanem az e cselekvesek
altal elóhivott belsó erkölcsi megujulasban' (318. o.).
Hogy mi is ez a körülmenyektól Iüggóen mas es mas Iormat öltó valodi cel vagy Iunkcio, Durkheim szamtalan
megIogalmazasban Iejti ki: ,.a vallas igazi Ieladata nem az, hogy gondolkodasra kesztessen bennünket es
gazdagitsa ismereteinket |.| hanem az, hogy cselekedni tudjuk altala, hogy segitsen elnünk. Az istenevel
kommunioban egyesüló hivó nem egyszerúen olyan ember, aki a hitetlen szamara ismeretlen uj igazsagokat
pillant meg. Olyan ember, aki ezutan tòbbre kepes |.|Aki valoban gyakorolt valamilyen vallast, tudja, hogy a
kultusztol Iogja el öröm, az szolgaltat neki lelki beket, derút, lelkesedest |.| A kultusz nem pusztan olyan
jelrendszer, amely altal a hit kiIele is megnyilvanul, hanem olyan eszköztar, amelynek segitsegevel az ember
idóról idóre ujrateremti magat.' (378379. o.)
A ritusoknak tehat Iunkcionalista magyarazatuk van: valodi Iunkciojuk a csoport szolidaritasanak es
koheziojanak a Ienntartasa es megerósitese; a közösseg ezek reven alkotja meg es tartja Ienn magat; a
periodikusan megismetelt ritusok soran kinyilvanitja egyseget, s ,mar pusztan azaltal is, hogy latszolag a hivó es
istene közötti kötelek szorosabbra Ionasa a szerepük, egyszersmind tenylegesen szorosabbra Ionjak az ember es
a tarsadalom közti köteleket, hiszen az isten csak a tarsadalom atvitt megjelenitese' (212. o.). A Robertson
Smith-i hatas letagadhatatlan! E Iunkcionalista magyarazatbol egyenesen következik, hogy ,a ritus a
totemallatra gyakorolt allitolagos hatasan kivül a benne reszt vevó hivek lelkere is mely hatast tesz. A hivóket
ugyanis valami kellemes erzes Iogja el; nem tudjak ugyan, honnan szarmazik ez az erzes, ettól azonban az meg
nem kevesbe valosagos' (330. o.); ,a ritus tehat csakis arra szolgal, hogy |.| vegsó soron |.| ezaltal a csoport
idóról idóre ujraeleszti az önmagarol, önnön egysegeról alkotott erzest; az egyenekben pedig egyszersmind
megerósiti tarsadalmi leny mivoltukat.' (343. o.)
Ahhoz azonban, hogy a ritus jotekony hatasat ki tudja Iejteni, szükseges az, hogy az emberek összegyúljenek. Itt
csatol vissza Durkheim a vallas születeseról adott magyarazathoz: ,A tarsadalom csak akkor tud önmaga
tudatara ebredni, csak akkor tudja kelló hóIokon tartani az önmagarol alkotott erzest, ha összegyülekezik. Az
összegyülekezes Ielszitja a szellemi es lelki eletet, ez pedig olyan gondolat-együttesben nyilvanul meg, amely az
ekkeppen keletkezó uj eletet tükrözi vissza |.| A tarsadalom nem teremtheti meg, illetve nem teremtheti magat
ujra, ha nem teremt egyszersmind idealt is maganak |.| Mert a tarsadalmat nemcsak a reszet kepezó egyedek
alkotjak |.| hanem mindenekelótt az a gondolat, amelyet a tarsadalom önmagarol alkot.' (383. o.)
Durkheim olyan nagy Iontossagot tulajdonit az összegyúlt embercsoporton belül lezajlo tömegpszichologiai
Iolyamatoknak, illetve maganak az összegyülekezes tenyenek, hogy egy helyütt meg azt is ki meri jelenteni: ,A
lenyeg az, hogy az egyenek összegyúljenek, hogy közös erzeseik közös cselekvesekben nyilvanuljanak meg;
hogy aztan törtenetesen miIele erzesekról es miIele cselekedetekról van szo, masodlagos, esetleges dolog. A
csoporttudat biztositasa szempontjabol mindegy, hogy a csoport ilyen vagy olyan gesztusokat vegez |.|
Minden ugyanahhoz a gondolathoz vezet tehat bennünket vissza: hogy a ritus mindenekelótt olyan eszköz,
amellyel a tarsadalmi csoport idóról idóre kinyilvanitja es ujra megerósiti önmagat |.| ugy erzik, hogy
összetartoznak, összegyúlnek, s tudatara ebrednek szellemi egysegüknek.' (353. o.)33 Mert valojaban ,nincs
olyan tarsadalom, amely ne erezne szükseget, hogy szabalyos idóközönkent megerósitse az egyseget es a sajatos
arculatat biztosito kollektiv erzeseket es gondolatokat. Marpedig ez a lelki ujraepüles csakis gyülekezetek,
kongregaciok utjan törtenhet meg, ahol az egymassal szoros kapcsolatba kerüló egyenek közösen nyilvanitjak ki
es erósitik meg közös erzeseiket.' (386387. o.)
xx
34 Ugyanez mas megIogalmazasban: ,.ami |.| a vallasi elmeny sui generis erzeteinek objektiv, egyetemes es örök okat jelenti, nem mas,
mint a tarsadalom. Kimutattuk, milyen szellemi eróket Iejleszt ki, mikent ebreszti Iöl a hivókben azt az erzest, hogy tamaszra talalnak,
oltalmat kapnak, partIogasban reszesülnek, s mikeppen kapcsolja ezaltal a hivóket a kultuszhoz. A tarsadalom emeli a hivót önmaga Iöle:
egyaltalan a tarsadalom teremti meg |.| Ez magyarazza a kultusz döntó szerepet az összes, amugy igen különbözó vallasban. A tarsadalom
ugyanis csak valamiIele cselekves altal tudja erzetetni a beIolyasat, ehhez pedig az kell, hogy a tarsadalmat alkoto egyenek összegyúljenek
es közösen cselekedjenek. A tarsadalom a közös cselekves utjan ebred önmaga tudatara, a közös cselekves altal Iormalja magat |.| A
vallasi erók tehat emberi, szellemi-lelki erók |.| |amelyek| a tudatbol kölcsönzik alkotoelemeiket.' (379380. o.)
35 A peldakat idezi Morris 1987: 111. o.
36 Malinowski 1913-ban, huszonkilenc eves koraban, könyvismertetest irt A vallasi elet elemi formairol (lasd a bibliograIiat),es ugyanabban
az evben lengyelül kiadott egy munkat ,Primitiv vallas es tarsadalomszervezeti Iormak' cimmel. (Ezt a múvet csak angol hivatkozasbol
ismerjük lasd A. Kuper: Anthropologists and Anthropologv. The British School of Social Anthropologv |London, 1983|cimú múvenek
bibliograIiajat.)
37 E kritikakat Evans-Pritchard (1956; 1965/1971), Van Gennep (1912; 1920), Stanner (1967), Goldenweiser (1917) es nyomukban Lukes
(1973), Hamilton (1998) illetve Morris (1987) nyoman Ioglaljuk össze.
A vallasi elet tehat, vegsó soron ,külsó megnyilvanulasait tekintve barmilyen összetett is |.| alapjaban veve
egyseges es egyszerú. Mindenütt ugyanazt a szüksegletet elegiti ki, es ugyanabbol a lelkiallapotbol szarmazik.
Barmilyen Iormat is ölt, mindig az a celja, hogy önmaga Iöle emelje az embert, s olyan külsó, magasabb rendú
elet-elmenyben reszesitse, amely nem adatna meg neki, ha csakis egyeni ösztöneit követne; ezt az elet-elmenyt a
hiedelmek kepzetekben jelenitik meg, a ritusok pedig egysegbe Ioglaljak es szabalyozzak a múködeset.' (376.
o.)34
*****
Durkheimnek ezt a Iunkcionalizmusat osztatlan lelkesedes Iogadta. Nem mintha a vallas tarsadalmi, sót
Iunkcionalista magyarazatanak nem lenne hosszu elótörtenete. Mar Arisztotelesz megallapitotta, hogy ,az
emberek az isteneiket sajat kepükre teremtik'; egy kinai IilozoIus szerint ,az emberek egyseget a |közös|
aldozatbemutatasokon keresztül lehet megerósiteni; a kinai Ritusok Könyve (Kr. e. 3. sz.) szerint ,a tömegeket a
ceremoniak tartjak egyben, s ha ez a kötelek megszúnik, a tömegek megzavarodnak'.35 Am senki nem mutatott
ra korabban olyan meggyózóen, olyan melysegekig es olyan sokoldaluan vallas es tarsadalom kapcsolatara, mint
Durkheim. A XX. szazadi kulturalis antropologia teljes Iejlódese, RadcliIIe-Brown, Malinowski36 es a
Iunkcionalistak munkassaga erthetetlen lenne nelküle. Mint Morris megjegyzi, ,Durkheim múve oly sok
szövegmagyarazatot es kritikai kommentart kapott, es az összehasonlito vallastudomany kepviselóire oly nagy
hatast gyakorolt, hogy nehez elIogulatlanul beszelni rola. Ez a mú, amelyet elete vege Iele irt, ketsegkivül a
legjelentósebb az összes munkaja közül, s bar szamos temaja nem tóle szarmazik, illetve Ió tetele erósen
ketseges, megis kiemelkedó Iontossagu intellektualis teljesitmeny.' (1987: 113114. o.) A könyv Ió teteleinek
Ielvazolasa utan lassuk most a könyvet ert kritikakat!
E kritikakat Lukes (1973) nyoman altalaban harom csoportba szoktak sorolni: 1) etnograIiai; 2) modszertani; 3)
elmeleti kritikak.
A tenybeli, etnograIiai kiIogasokkal kezdve37 Durkheimnek az az elkepzelese, hogy a totemizmus a
legprimitivebb vallasi kepzet, ket Ieltetelezesen nyugszik: a) mivel a legprimitivebb tarsadalomszervezeti
egyseg a klan, a vele szorosan együttjaro totemizmusnak is annak kell lennie; b) bar a totemizmus ,elemi',
minden magas vallas jellegzetes jegye (lelek- es szellemhit, istenek, egyeni vedószellem, kozmogonia, aldozat,
kiengeszteles stb.) megvan benne, tehat maga is vallas.
xxi
38 Az unilinearis csoportoknal oly Iontos jegyet jelöló angol ,corporate' szonak nincs elIogadott magyar Iorditasa. Nagyjabol annyit jelent,
hogy a csoport testület modjara, egykent Ielel egymasert; magyarra a ,testületi' vagy ,szolidaris' csoport kiIejezessel irhato le a legjobban.
Az elsó tevedes, a masodik legalabbis ketseges. A klan ugyanis altalaban ismeretlen vagy legalabbis nincs nagy
jelentósege a legprimitivebb eletmodot Iolytato, zsakmanyolo eletIormaban eló un. hordatarsadalmakban, ahol a
tarsadalomszervezet magja a területi szervezódesen alapulo lokalis csoport, illetve az elemi csalad; ennel is
Iontosabb azonban, hogy a klanszervezet ònmagaban, mas tarsadalomszervezeti Iorma nelkül sehol sem letezik,
ami kizarja azt, hogy a ,legprimitivebb' Iorma legyen. A ,testületi'38-szolidaris csoport igy Ausztraliaban is a
nehany rokon csaladot illetve behazasodott es/vagy beIogadott nem-verrokon egyent egyesitó horda vagy
,banda', aIölötti szinten pedig a nem annyira politikai Iunkciokkal, mint inkabb nyelvi-kulturalis jegyekkel
rendelkezó törzs. A vallasi Iunkciokat ellato, verrokonokat egyesitó klan tehat szetszort, csak virtualisan van
sajat Iöldterülete, es nincs vezetóje; nem vilagos tehat, miert kellene hangsulyt Iektetni egy ilyen tarsadalmi
csoport szolidaritasanak a Ienntartasara?
De meg ha el is Iogadnank, hogy a klan a legprimitivebb tarsadalomszervezeti egyseg, akkor sem következik
belóle, hogy a vele együttjaro totemizmus is az. Elóször is, nem igaz az sem, hogy klanszervezet es totemizmus
kötelezóen együtt jar, ismerünk totem nelküli klanokat, es Iorditva: klanok nelküli totemeket is. Az az
evolucionista posztulatum pedig, hogy az egyszerú anyagi kultura egyszerú tarsadalomszervezetet es plane
egyszerú vallast vagy múveszetet Ieltetelez, teljesen teves. Ausztraliaban peldaul a pattintott kókori technologiai
szint es a ,primitiv' zsakmanyolo eletIorma hihetetlenül bonyolult tarsadalomszervezettel (horda, törzs,
nemzetseg, Iratria, hazassagi osztalyok: kettó, negy es nyolcszekcios rendszerek) illetve Iejlett vallasi
elkepzelesekkel jar együtt; az eszkimoknal az egyszerú tarsadalomszerkezet magasrendú múveszetet
eredmenyezett stb. A totemizmus es a legprimitivebb tarsadalomszerkezet egymassal valo azonositasabol
raadasul az kellene hogy következzek, hogy a totemizmus a zsakmanyolo nepek szintjen egyetemes jelenseg:
csakhogy az eszkimoknal, az eszak-amerikai Nagy Medenceben eló sosonoknal, vagy mondjuk a
malaj-Ielszigeti szemangoknal nyoma sincs. Az is hiba, hogy Durkheim a totemizmust (vallas)törtenetileg es
pszichologiailag egyseges, homogen jelensegnek kezeli, amelynek különbözó Iejlettsegi Iokai vagy stadiumai
vannak, s igy erveleseben rendre a totemizmus ilyen vagy olyan jegyenek ,keseisegere' hivatkozik. Mint azt
Goldenweisertól tudjuk (1910), a totemizmus Ió jegyeinek tartott jelensegek közül (exogamia, totemnevek, a
totemtól valo leszarmazas, tabu es a ,totemizmus vallasos aspektusa': magikus szertartasok, reinkarnacio,
vedószellemek es titkos tarsasagok, valamint múveszet) vannak olyanok is, amelyek vagy csak Ausztraliaban,
vagy csak az eszak-amerikai indianoknal vannak meg! Vegezetül egyaltalan nincs bizonyitek arra sem, hogy a
totemizmus altalaban a vallas ,kezdó csiraja' lenne.
Ami marmost az ausztraliai etnograIiai tenyeket illeti, a közep-ausztraliai totemizmus, amire Durkheim a
múveben alapozott, atipikus, es meg Ausztralian belül is speciIikus. Masutt az intichiuma szertartasok peldaul
ismeretlenek, vagy mas ertelmük van. Sok olyan jegy, amit Durkheim tipikusnak allitott be, masutt hianyzik:
nincsenek összejövetelek, szertartasok, szakralis targyak es abrazolasok. Stanner szerint Durkheim ,az
ausztraliai etnograIia tarka, atmeneti allapotanak aldozata lett' (1967: 240. o.). SemmiIele evidencia nem szol
amellett, hogy az ausztral totemizmus a totemizmus (vagy plane a vallas) legkorabbi Iormaja lenne. Sót, bar az
ausztral óslakok a technikai Iejlódes es a politikai szervezódes elemibb Iokan alltak, mint az eszak-amerikai
indianok, totemisztikus szervezetük, de hozzatehetjük, rokonsagi rendszerük is sokkal gazdagabb es
bonyolultabb volt amazokenal. Kerdeses tovabba az a hangsuly is, amit Durkheim a totemek Iiguralis
abrazolasara helyez. A totemek nagy reszet ugyanis egyaltalan nem abrazoljak. Teljesen elIogadhatatlan az az
evolucios sema is, amit Durkheim a totemizmusbol kialakulo egyeb vallasi jelensegek magyarazatara hoz Iel:
nincs bizonyitek ra peldaul, hogy az istenek a totemek szinteziseból jöttek volna letre Ausztraliaban, mint ahogy
nincs bizonyitek arra sem, hogy mana tipusu ideak allnanak a totemizmus mögött. A mana egyebkent is kisse
,deus ex machina' modon kerül Durkheim ervelesebe, s a ,totemisztikus principium' illetve a ,mana' közötti
különbsegtetel homalyos es mesterkelt (az elóbbi a nemzetseghez kötódik, pluralisztikus, es elóIutara az
utobbinak, mig az utobbi kötetlen es szabad, monisztikus, valamint az utobbibol szarmazik).
Vegezetül Levi-Strauss munkassaga ota (1962a; 1962b) legalabbis komoly ketelyek merültek Iel a tekintetben,
hogy a totemizmus egyaltalan vallas-e. Mint ismeretes, Levi-Strauss IelIogasaban a totemizmus
xxii
,gondolkodasmod', aminek lenyege az, hogy a termeszeti Iajtak csoportjai közt Ielismert különbsegek es
hasonlosagok szolgalnak modellül az embercsoportok osztalyozasara. Jollehet velemenyet az ausztral kutatok
egy resze kezdettól Iogva elutasitotta, es Ielhivta a Iigyelmet a totem iranyaban megnyilvanulo szakralis
viselkedesmintakra, annyi bizonyos, hogy a Durkheim altal a totemizmusban Ielismerni velt szamos jegy
(peldaul az aldozat) vagy teljesen hianyzik az ausztral anyagbol, vagy kimutathatoan nem totemisztikus eredetú.
A kozmologiai osztalyozas peldaul bizonyosan nem a totemizmusbol ered, hisz gyakori teny az, hogy a
tarsadalomszervezetet totemizmus nelkül is kivetitik a kozmologiaba; a vedószellem-hit pedig Goldenweiser
szerint ott a legerósebb Eszak-Amerikaban (a Iennsik es a Nagy Medence videken), ahol a totemizmusnak
nyoma sincs, tehat az ,egyeni totemizmus' nem szarmaztathato, szemben a Durkheim altal kepviselt nezettel, a
csoport-totemizmusbol.
Tovabblepve az altalanosabb etnograIiai tenyek Iele, nehezsegek merülnek Iel Durkheim vallasdeIiniciojaval
kapcsolatban is. Mar utaltunk a szakralisproIan ellentetparral kapcsolatban Ielmerüló problemakra, arra, hogy a
deIinicio valojaban tautologia, amely egy ismeretlent (a vallast) egy masik ismeretlennel (a szakralis) helyettesit
be. Szinte minden kritikusa szemere vetette tovabba Durkheimnek, hogy a szakralisproIan ellentetpart tulzottan
merev dichotomiakent kezeli. Evans-Pritchard peldaul megjegyzi, hogy ez a szetvalasztas ertelmetlen; a kettó
,oly mertekben összeIonodik, hogy elvalaszthatatlan egymastol. Sem az egyen, sem a tarsadalom sikjan nem
lehet óket egymast kölcsönösen kizaro skatulyakba zarni, ahol az egyikból kilepnenk, amikor belepünk a
masikba.' (1965/1971: 7879. o.) Az altala Ielhozott peldaban egy termeszetIeletti eredetúnek tartott betegseg
eseten, ahol valamiIele elkövetett moralis vetseg miatt bünteteskepp a szellemek megbetegitik a pacienst ami
meglehetósen közismert etnograIiai teny szetvalaszthatatlan egyseget kepez a harom összetartozo dolog: a
Iizikai szimptoma, a beteg moralis allapota es a szellemvilag közbeavatkozasa. Hol huzzuk meg egy ilyen
esetben a szakralis es a proIan hatarat? Hasonlo sajat peldaval elve egy közep-vietnami hegyi törzs, a bruk
köreból, bru nyelven ugyanazzal a szoval (rahau) nevezik meg az orvossag, a mereg, az amulett es a ronto
szubsztancia Iogalmait. Amikor tehat egy rosszindulatu saman magikus szubsztanciakat lövell aldozataba, hogy
megrontsa azt, s az illetó elmegy egy masik samanhoz, hogy a rontast ,amulett' segitsegevel elharitsa, majd
betegsegeból nem gyogyulva ker nehany pirula gyogyszert az epp ott tartozkodo antropologustol, am az
Iigyelmezteti, hogy tul sokat ne vegyen be egyszerre belóle, mert az mereg, ugyanazt az egy szot vagy Iogalmat
hasznaljak, hol ,proIan', hol ,szakralis' ertelemben. Eleg nehez igy a ket vilagot szetvalasztani egymastol! Az
ausztral anyagot belülról ismeró Stanner joggal mondja e dichotomiarol, hogy ,hasznalhatatlan, hacsak a
megIigyelt tenyekbe nem avatkozunk bele tulzott mertekben', illetve, hogy az óslakok vilaga ,nem oszlik, es
ezert nem is szabad elmeletileg sem ket osztalyra osztani' (1967: 229230. o.).
Ami a deIinicio masik ellenetparjat, az egyenitarsadalmi, illetve az annak megIeleló nyilvanosmagan
oppoziciot illeti, az is ketseges. Eltekintve most attol, hogy Durkheim itt összekeveri a ,nyilvanos' es a
,tarsadalmi' Iogalmat, a meghatarozas e resze tenyszerúen sem allja meg a helyet. A varazslonak eppugy
egyhaza van, mint a papnak, nemcsak ,kliensei': a Malinowski altal leirt trobriand-szigeteki ,kerti varazslo' a
Ialu összes tagja szamara elvegzi sorban a kertek termekenysegehez szükseges magiat, mint ahogy ismet sajat
peldaval elve a bruk köreból a bru saman is mindenki altal ismert es elvart ,magikus' modszerek segitsegevel,
a helyi tarsadalom teljes nyilvanossaga elótt probalja a betegsegokozo szellemeket eltavolitani a beteg testeból.
Atterve marmost a modszertani kritikakra, kiIogas elsósorban Durkheimnek azt a modszertani posztulatumat
illette, hogy egyetlen alapvetó peldaval igazolni lehet egy elmeletet. Az ilyen esetben ugyanis mindig ketseges,
hogy a korlatozott anyagra epüló altalanositas mennyiben megalapozott: ,.nem lehetünk bizonyosak benne,
hogy a megvizsgalt vallas lenyegi vonasai azonosak a vallas altalaban vett lenyegevel. Ennek a
megallapitasahoz esetek szeles körenek a vizsgalatara van szükseg ezt pedig Durkheim nem vegzi el'
(Hamilton 1998: 131. o.). Az a teny, hogy limitalt szamu, bar jol dokumentalt esetre korlatozta magat, mint
lattuk, vedelmül szolgalt szamara az elmeletenek ellentmondo adatokkal szemben is. Ugyanakkor, mint azt
Lukes megjegyezte (1973: 479. o.), meresz altalanositasokat tett egyetlen vallas sovany talajan; raadasul azt a
vallast is sajat elmelete Ienyeben ertelmezte. Igy aztan elhanyagolta az egyenek, mindenekelótt a vallasos
vezetók (proIetak, varazslok stb.) szerepet, a tarsadalmi es vallasos konIliktusokat vagy a vallas nem-integrativ
Iunkcioit.
xxiii
39 Lasd Lukes 1973: 31. o.
40 Az innen következó gondolatmenet Hamilton 1998: 131137. oldalakon alapul.
Az egyen szerepet illetóen peldaul Goldenweiser (1917) joggal kiIogasolja, hogy Durkheim latoszögeból
teljesen hianyzik a kerdes. Pedig ez a szerep Goldenweiser szerint ketIele is lehet: lehet egy atlagos egyen, aki
rendkivüli körülmenyek köze kerül, illetve lehet egy kiveteles egyeniseg is. Az elsóre jo pelda az az indian, aki
iIjuavataskor visszavonul az erdóbe, böjtöl, megtisztitja magat, majd vizioi soran egy allat valik a
vedószellemeve, akitól termeszetIölötti hatalmat es tulajdonsagokat kap. Ezert ezen allat Iöldi masait nem eheti
meg. A masikra peldakent szolgalhat az összes proIeta es vallasi tanito vagy vallasalapito, illetve
vallasreIormator. Mindket kategoriara jellemzó, hogy idóról idóre visszavonulnak a tarsadalombol, a tömegtól,
es maganyban elnek. A vallasos elmenyt es extazist itt, a maganyban elik meg: ,.az istenük önmagukban van.
Eletük önmagaban is latvanyos caIolata Durkheim elmeletenek' (1917: 124. o.).
Az elmeleti kritika elsó resze Durkheim központi tetelere vonatkozik, amelynek ertelmeben a tarsadalom a
vallas (tovabba a moral es a tudas) egyedüli, mindent Ielöleló fons et origoja. A vallasi elet elemi formai minden
pozitivuma nagyszabasusaga, koherenciaja, eleslatasa ellenere is egyoldalu. Ezt az egyoldalusagot Van
Gennep ugy Ioglalta össze (1920: 50.), hogy Durkheim a totemból egyIajta ,tarsadalmi Logost' csinalt. Az
persze közhelyszamba megy, hogy szoros kapcsolat all Ienn vallas es tarsadalom között. De amikor Durkheim
tovabb megy ennel, es azt allitja, hogy a vallasos erzelem targya, a: isteni, nem mas, mint maga a tarsadalom,
azaz hogy a vallas a tarsadalom szimbolikus reprezentacioja, az mar problematikus. A vallas es tarsadalom közti
szoros kapcsolatbol es szamtalan megIelelesból meg nem következik, ,hogy a tarsadalom maga a vallasos
elkepzelesek eredete, vagy a vallasos erzelmek targva. A Durkheim allitotta okon kivül sok egyeb oka akad
annak, miert tükrözhetik a vallasos elkepzelesek a tarsadalmi szerkezet bizonyos aspektusait.' (Hamilton 1998:
133. o.).
Ezen tulmenóen a kritikak joggal vetettek Durkheim szemere, hogy vallasmagyarazataban ellentmond a sajat
maga altal Ielallitott szabalyoknak es tarsadalmi tenyeket pszichologiai tenyekkel probal magyarazni.
Evans-Pritchard szerint ,barhogy is búveszkedik az olyan szavakkal, mint intenzitas es Iorrongas, nem tudja
elkendózni azt a tenyt, hogy a totemvallast |.| a kis tömegben összegyúlt egyenek emocionalis izgatottsagabol,
azaz egyIajta tömeghiszteriabol probalja levezetni' (1965/1971: 82. o.). Raadasul Durkheim e magyarazat soran
a ra oly jellemzó39 körkörös erveles vagy petitio principii hibajaba esik: a kollektiv erzelmi Ielajzottsag vallasos
hiedelmeket es ritusokat hoz letre holott ez az allapot mar Ieltetelezi e hiedelmeket es ritusokat, hisz valojaban
azoknak a kiIejezódese! Ugyanezt mondhatnank a ritusokrol is, amelyek Durkheim szerinti Iunkcioja a
tarsadalmi szolidaritas megerósitese, holott legalabb annyira igaz az is, hogy e ritusokon keresztül Iejezódik ki a
tarsadalmi csoport mar meglevó szolidaritasa. A vallas születesevel kapcsolatban nem veletlenül mondja
Evans-Pritchard, hogy nincs bizonyitek ra, hogy az ausztraliai óslakok sajatos lelkiallapotban vannak. Ha
viszont tenyleg abban vannak, akkor minden bizonnyal az elvegzett ritusok illetve az azokhoz kapcsolodo
hiedelmek miatt vannak abban. A ritusok tehat nem lehetnek ezen emociok okozoi! Az okIejtes zart körben
Iorog: mi volt elóbb, a tyuk vagy a tojas teszi Iel a kerdest. A ritusok letrehozzak a Ielhevült lelkiallapotot, ami
letrehozza a hiedelmeket, amik következteben viszont elvegzik a ritusokat.
Szamos egyeb Iontos kerdessel kapcsolatban is nehezsegek merülnek Iel, igy peldaul a tarsadalomnak az
egyenre gyakorolt hatasaval kapcsolatban.40 Sok peldat ismerünk ugyanis arra, hogy az egyen igenis ki tudta
vonni magat a tarsadalom kenyszeritó hatasa alol, s hogy epp a vallas reven tudott ellenallni a tarsadalomnak,
szembeszallva a csoportmentalitassal; illetve arra is, hogy a tarsadalmi nyomas nemcsak moralis, hanem
immoralis hatast is ki tud Iejteni. Igy meg ha Durkheimnek igaza is van abban, hogy a tarsadalmak erkölcsi
közössegek, erkölcs es tarsadalom viszonya sokkal bonyolultabb annal, mint amit ó Ieltetelezett. Ugyanigy a
vallas kizarolagosan integralo Iunkcioja is kerdeses. A vallas legalabb annyira szetvalaszt, mint amennyire
egybeköt, a vallasi különbsegek gyakran vezettek Ieszültsegekhez es konIliktusokhoz marpedig Durkheim a
vallasnak ezt az oldalat teljesen Iigyelmen kivül hagyja. Vegezetül igen kerdeses az a Iunkcionalista hozzaallas
is, amely a vallasi hiedelmek es ritusok magyarazataban teljesen Iigyelmen kivül hagyja a hivók vagy cselekvók
velemenyet es magyarazatait, azaz az ,emikus'41 nezópontot. Ezek Iigyelembevetele termeszetesen ,nem
egyenló azzal, hogy soha nem jöhet szoba mas tenyezó a resztvevók sajat helyzetertekelesenel, sem azzal, hogy
amikor azt megertettük, akkor mar mindent megertettünk |.| Ugyanilyen szelsóseges azonban Durkheimmel
xxiv
41 ,Emikus' es ,etikus' nezópont: a ,Ionemikus' es ,Ionetikus' kiIejezespar mintajara megalkotott terminus technicus a ,belsó' es a
,külsó' latasmod megkülönböztetesere. Az elóbbi azt Iejezi ki, hogy a cselekvók vagy resztvevók mit gondolnak egy adott cselekvesról,
esemenyról vagy hiedelemról; az utobbi pedig azt, ahogy ezekról a külsó megIigyeló velekedik.
42 Az itt kiIejtett gondolatmenet Lukes 1973: 459477. oldalakon es Lukes 1987-en nyugszik.
azt allitani, hogy amit az erintettek gondolnak cselekvesükról, az nem jatszik Iontos szerepet annak
magyarazataban.' (Hamilton 1998: 135. o.)
*****
Ha a könyvet ennyi jogos biralat es kritika erheti, akkor megis mi az, ami miatt A vallasi elet elemi formai oly
megkerülhetetlen alapmú ma is? Erre probalunk meg röviden valaszt adni a következókben.
A tarsadalom es a vallasos jelensegek különIele tipusu kapcsolatait vizsgalva Durkheim lenyegeben haromIele
modon tekintette a vallast tarsadalminak:42 a) ugy, mint ami tarsadalmilag meghatarozott; b) mint ami
megtestesiti a tarsadalmi realitasokrol alkotott kepzeteket (azaz ami tükrözi a tarsadalmi valosagot); c) mint
aminek Iunkcionalis tarsadalmi következmenyei vannak (azaz ami visszahat a tarsadalomra). Ennek
megIelelóen a mú központi tezis- es hipotezisrendszeret Lukes harom reszre bontotta: a) kauzalis; b)
interpretativ; es c) Iunkcionalis hipotezisekre.
a) A kauzalis hipotezis lenyege, hogy a vallasos hiedelmek, a ritusok, a szakralis lenyek, a kollektiv kepzetek
intenziv tarsadalmi hevületben, Iorrongasban születnek meg es/vagy születnek ujja. Meg altalanosabban,
tarsadalmilag meghatarozottak, s azokat a tarsadalmi strukturakat tükrözik, amelyek között megszülettek, mint
ahogy tarsadalmilag meghatarozottak a gondolkodasbeli kategoriak is, amelyek maguk is vallasos eredetüek. b)
A masodik, interpretativ hipotezis lenyege, hogy a vallas a tarsadalmi valosag tükrözesenek sajatos modja, ami
ketIele Iormaban valosulhat meg: kognitiv es expressziv Iormaban. Az elsó Iormaban a vallas a vilag
megertesenek egyIajta modozata, ,elsó vilagmagyarazat', valamiIele mitologiai szociologia. A masodik
Iormaban a vallas a tarsadalmi kapcsolatok szimbolizalasanak es dramatikus kiIejezesenek modja; a totem a
klan ,zaszlaja' vagy ,gyülekezó központja', a vallasos ritus es abrazolasok pedig az egymas kölcsönös tudatara
ebredes modozatai. c) A Iunkcionalis hipotezis lenyege, hogy a vallas Iolyamatosan ujraalkotja a közösseget
azaltal, hogy megerósiti az egyent a tarsadalomhoz Iúzó szalakat, es Ienntartja a tarsadalmi s ezaltal egyben
egyeni eletIelteteleket. Ily modon Durkheim egyszerre tudta kimutatni a hitból es gyakorlatbol allo vallas
egyetemes, integralo Iunkcioit, illetve elóre latni azok tudomany altali hatterbe szoritasat.
Ezek a központi tezisek vagy hipotezisek nagy hatast gyakoroltak, sót gyakorolnak maig a
tarsadalomtudomanyokra, es jelenleg is ervenyesek Ielteve, hogy a tarsadalmi valosag es a vallasos jelensegek
egymasra vonatkoztatasat nem oly egyoldaluan vegezzük, mint azt Durkheim tette. Az a tetel, hogy a vallasos
hiedelmek es gyakorlat tarsadalmilag meghatarozott, ma is a vallas szociologiai es szocialantropologiai
tanulmanyozasanak az alapja, meg akkor is, ha mint lattuk Durkheim elavult tömegpszichologiai
magyarazata mara mar nem elIogadott. Az az elkepzeles, hogy a vallasos gondolkodast kognitiv
tevekenysegkent kell IelIogni, s hogy a nem-empirikus, termeszetIeletti vilagnak alapvetó szerepe van abban,
hogy az emberi vilagot erthetóve es ertelmesse tegye, maig hat. Az az elgondolas, hogy a vallas es a ritus
tarsadalmi kapcsolatokat Iejez ki es dramatizal, ma is eló antropologiai tradicio. E szimbolikus-expresziv-dramai
vallasIelIogas Ió kepviselói E. Leach, R. Firth es J. Beattie. Ugyanigy maig erezhetóen jelen van az a IelIogas is,
hogy a vallast valamiIelekeppen a tarsadalmi szolidaritas Ienntartasa szempontjabol targyaljak; e
megközelitesmod Ió kepviselóje RadcliIIe-Brown volt. Vegezetül Durkheim hipoteziseinek szuggesztivitasa
tulmegy a vallas kutatasan, es altalaban a szimbolizmus es az ideologiai integracio kutatasaban is iranyt mutat:
az amerikai neodurkheimianus iskola kepviselói peldaul a politikai ritusok modern tarsadalmakbeli integrativ
Iunkciojat vizsgaltak!
Mindezen okok miatt, a jogos kritikak es Ienntartasok dacara is, A vallasi elet elemi formai maig nem szúnó
csodalat es inspiracio Iorrasa. Durkheim egyik legadazabb kritikusa, Van Gennep a következó modon ir erról:
,Nem tagadom, hogy az egesz konstrukcio szellemes es eredeti, ami egyszerúsegeben es atIogo jellegeben a
hindu metaIizikusok, a mohamedan kommentatorok es a katolikus skolasztikusok együttesen vett legjobb
konstrukcioival veszi Iel a versenyt. De nehezen tudok barmiIele tudomanyos valosagot es igazsagot
xxv
tulajdonitani neki, mivel egeszeben olyan elemzeseken es magyarazatokon alapul, amelyek megbizhatosagat az
etnograIusok nem tudjak elIogadni.' (1920: 49. o.) Hasonlo szellemben nyilatkozik Stanner, aki szerint
,Durkheim a tavolbol sok tekintetben brilians modon latott bele' az ausztraliai óslakok vallasaba (1967: 240.
o.), vagy A. P. Elkin, az ausztraliai antropologia egyik alapito atyja, aki L. Warner A Black Civilisation (New
York, 1937)cimú múveról irott könyvismerteteseben a következóket irta: ,Amiota betekintest nyerhettem az
óslakok eletebe Ausztraliaban, mindig elamulok azon, hogy Durkheim milyen melysegig volt kepes belelatni
abba Spencer es Gillen, Strehlow, illetve nehany mas szerzó múvein keresztül. Durkheim poziciojat nem lehet
teljes egeszeben elIogadni, de múve örök inspiracioul szolgal.' (Idezi Lukes 1973: 479. o.) E velemenyek, az
ausztral-specialistak elismerese marcsak azert is mervado, mert, mint Lukes megjegyzi, A vallasi elet elemi
formai ,nem annyira ausztral etnologiai tanulmany vagy altalanos vallaselmeleti mú, mint inkabb ideak tarhaza,
amelyet a vallas- es tudasszociologia kutatoi meg nem aknaztak ki elegge' (1987: 518. o.).
Durkheimet szamos tudomany, többek között a kulturalis antropologia, a szociologia es a vallastudomany is
sajat tudomanyaga elóIutaranak, megalapozojanak, klasszikus múvelójenek tekinti, A vallasi elet elemi formai
pedig a megjelenese ota eltelt csaknem szaz ev ellenere is megkerülhetetlen alapmú, amely nemzedekek latas- es
gondolkodasmodjat beIolyasolta, s amely az egesz XX. szazadi tarsadalomtudomanyra ranyomta belyeget. Ezt a
hatast, Durkheim jelentóseget, talan az a teny is jol mutatja, hogy a XX. szazadi Irancia tarsadalomtudomany
egy masik oriasa, Levi-Strauss 1958-ban, Durkheim születesenek 100. evIordulojan Strukturalis antropologia
cimú kötetet Durkheim emlekenek dedikalta: ,Talan megengedhetó, hogy |.| egy allhatatlan tanitvany
tisztelegjen az Annee sociologique Iolyoirat alapitojanak emleke elótt: e lap volt az a varazslatos múhely, ahol a
kortars etnologia szert tett Iegyvertara egy reszere, de amelyet hagytunk hallgatasba es Ieledesbe merülni, nem
is annyira halatlansagbol, mint inkabb azon szomoru meggyózódesünk okan, hogy e vallalkozas ma meghaladna
erónket.' (2001: 7. o.)
Ket evvel kesóbb ugyancsak ó volt az, aki a Durkheim-evIordulohoz kapcsolodoan megkapoan Irappans modon
Ioglalta össze Durkheim jelentóseget a minket itt közelebbról erintó kulturalis antropologia szempontjabol. Nem
tehetünk jobbat, mint hogy utoszonkat a tóle vett idezettel zarjuk: ,Durkheimmel az etnograIiai kutatas celjai es
modszerei gyökeresen atalakultak. A kutatas vegre kiszabadulhatott annak a valasztasi kenyszernek a
Iogsagabol, hogy vagy beeri egy regisegkereskedó kivancsisaganak a kielegitesevel, es hagyja, hogy erteket
leleteinek bizarr es idegen volta hatarozza meg, vagy elIogadja Ieladataul az emberi nem eredeteról es
Iejlódeseról szolo spekulativ hipotezisek a posteriori illusztralasat, kipecezett peldak segitsegevel |.| Elsó
izben törtent, hogy a modszeresen elemzett es osztalyozott etnograIiai megIigyelesek nem kuriozumok es
aberraciok gyújtemenyekent vagy a mult emlekeikent jelentek meg, vegre meg lehetett kiserelni elhelyezni óket
egy atIogo, a viselkedesIormakat es hiedelmeket Ielöleló tipologiai rendszerbe. A tavoli vegvarakbol, ahol addig
idózött, az etnograIia vegre bekerült a tudomany varosanak szivebe. Mindazok, akik azota valamit is tettek
azert, hogy ezt a helyet megórizze, köntörIalazas nelkül beismertek: Durkheim nyomdokain jarnak.' (2001/II:
46. o.)
1. BibIiográfia
Codrington, R. H.: The Melanesians. Studies in their Anthropologv and Folklor. OxIord, OxIord University
Press, 1891.
Crawley, A. E.: The Mvstic Rose. 2 vols. 1902.
Durkheim, E.: ,A vallasos gondolat eredeteról alkotott klasszikus rendszerek kritikai vizsgalata'. 12. resz.
(Reszlet a,Vallasi elet elemi Iormai' cimú könyvból). Hus:adik S:a:ad, 1909. 417442, 528547. o.
Durkheim, E.: Les formes elementaires de la vie religieuse. Paris, Alcan, 1912 (2. kiadas: 1925; 3. kiadas: 1937;
4. kiadas: 1960; 5. kiadas: 1968). Angolul: The Elementarv Forms of the Religious Life. A Studv in Religious
Sociologv. London, Allen and Unwin; New York, Macmillan 1915 (2. kiadas: 1926; 3. kiadas: 1954; 4. kiadas:
1957; tovabba szamos ujranyomas).
Durkheim, E. Mauss, M.: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja. In: Durkheim: A tarsadalmi tenvek
BibIiográfia
xxvi
magvara:ataho:. Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1978, 255334. o.
Durkheim, E.: A szociologia modszertani szabalyai. In: Durkheim: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:.
Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1978, 21160. o.
Eliade, M. (ed. in chieI): The Encvclopaedia of Religon. 13 vols.New York London, Macmillan Publishing
Company, 1987.
Eliade, M.: A: eredet búvòleteben. Jallastòrteneti kutatas es mods:ertan 1912-tol napfainkig. Budapest,
Cartaphilus, 2002.
Eliade, M.: A s:ent es a profan. Budapest, Europa, 1987.
Evans-Pritchard, E. E.: The Nuer. A Description of the Modes of Livelihood and Political Institutions of a
Nilotic people. OxIord, Clarendon Press, 1940.
Evans-Pritchard, E. E.: Kinship and Marriage among the Nuer. OxIord, Clarendon Press, 1951.
Evans-Pritchard, E. E.: Nuer Religion. OxIord, Clarendon Press, 1956.
Evans-Pritchard, E. E.: ,Religion'. In: The Institutions of Primitive Societv. A Series of Broadcast Talks bv E. E.
Evans-Pritchard, R. Firth, E. R. Leach, J. G. Pertistianv, J. Lavard, M. Gluckman, M. Fortes and G. Lienhardt.
OxIord, B. Blackwell, 1956.
Evans-Pritchard, E. E.: Theories of Primitive Religion. OxIord, OxIord University Press, 1965. Francia kiadas:
La religion des primitifs a travers les theories des anthropologues. Paris, Petite Bibliothêque Payot, 1971.
Frazer, J. G.: Aranvag. Budapest, Gondolat, 1965.
Goldenweiser, A.: Totemism, an Analytical Study. Journal of American Folklore, 1910/XXIII. 179293. o.
Goldenweiser, A.: Religion and Society: A Critique oI Emile Durkheim`s Theory oI the Origin and Nature oI
Religion. The Journal of Philosophv, Psvchologv and Scientific Methods, 1917/XIV. 113124. o.
Goody, J.: Religion and ritual: the deIinitional problem. British Journal of Sociologv, 1961/12. 142164. o.
Hahn, I.: Istenek es nepek. Budapest, Minerva, 1980.
Hamilton, M. B.: Jallas, ember, tarsadalom. Elmeleti es òss:ehasonlito vallass:ociologia. Budapest, AduPrint,
1998.
Labriola, A.: Tanulmanvok a tòrtenelmi materiali:musrol. Budapest, Kossuth, 1966.
Levi-Strauss, Cl.: Mit köszönhet az etnologia Durkheimnek?In: Strukturalis antropologia III. Budapest, Osiris,
2001, II. köt. 4346. o.
Levi-Strauss, Cl.: Le totemisme aufoudhui. Paris, PUF, 1962a.
Levi-Strauss, Cl.: La pensee sauvage. Paris, Plon, 1962b.
Levy-Bruhl, L.: Les Fonctions mentales dans les societes inferieures. Paris, Alcan, 1916.
Levy-Bruhl, L.: La Mentalite primitive. Paris, Alcan, 1927.
Lukes, S.: E. Durkheim. His Life and Work. A Historical and Critical Studv. Penguin Books, 1973 (reprinted
with new preIace in 1985).
Lukes, S.: ,Durkheim, Emile (19581917)' cimszo. In: Eliade (ed. in chieI): The Encvclopaedia of Religion.
BibIiográfia
xxvii
1987.
Malinowski, B.: könyvismertetes E. Durkheim: Les formes elementaires de la vie religieuse cimú múveról.
Folklore, 1913/24. 525531. o.
Marett, R. R.: The Treshold of Religion. London, Methuen 1909 (2nd revised and enlarged ed. 1914).
Mauss, M. (H. Hubert közremúködesevel): A magia altalanos elmeletenek vazlata. In: Mauss: S:ociologia es
antropologia. Budapest, Osiris, 2000, 49191. (eredeti Irancia megjelenes: 19021903).
Mauss, M. (H. Beuchat közremúködesevel): Tanulmany az eszkimo tarsadalmak evszakonkenti valtozasarol. In:
Mauss: S:ociologia es antropologia, 49191. (eredeti Irancia megjelenes: 1906).
Needham, R.: Introduction. In: E. Durkheim M. Mauss: Primitive Classification. London, Cohen and West,
1963.
Pickering, W. S. F. (ed.): Durkheim on Religion. A Selection of Readings with Bibliographies and Introductorv
Remarks. Boston, 1975.
Smith, W. R.: Lectures on the Religion of the Semites. Edinburgh, Black, 1927 (1. kiadas: 1889).
Spencer, W. B. F. J. Gillen: The Native Tribes of Central Australia. London, 1899.
Spencer, W. B. F. J. Gillen: The Northern Tribes of Central Australia. London, 1904.
Spiro, M. E.: Religion: Problems oI DeIinition and Explanation. In: Banton, M.: Anthropological Approaches to
the Studv of Religion. /ASA Monographs 3./ Tavistock, London, 1966, 85126. o.
Spiro, M. E.: Buddhism and Societv. A Great Tradition and Its Burmese Jicissitudes. New York, Harper and
Row, 1972.
Spiro, M. E.: Burmese Supernaturalism. Philadelphia, Institute oI the Study oI Human Issues, 1978.
Stanner, W. E. H.: ReIlections on Durkheim and Aboriginal Religion. In: M. Freedman (ed.): Social
organisation. Essavs presented to Ravmond Firth. London, 1967.
Van Gennep, A.:Publications nouvelles sur la theorie du totemisme. Revue de lhistoire des religions,
1912/LXV. No. 3. 223. o.
Van Gennep, A.: Letat actuel du problême totemique. Paris, 1920.
BibIiográfia
xxviii
43 Ugyanebben az ertelemben mondjuk valamely tarsadalomrol, hogy primitiv, es nevezzük az ilyen tarsadalomban eló embert primitivnek.
A kiIejezes nyilvan pontatlan, de nehezen kikerülhetó, ha pedig gondosan deIinialjuk a jelenteset, akkor nem zavaro.
1. fejezet - A kutatás tárgya:
VaIIásszocioIógia és ismereteIméIet
1.1. I
E könyvben a jelenleg ismert legprimitivebb es legegyszerúbb vallast Iogjuk tanulmanyozni, ezt szandekozzuk
elemezni es megmagyarazni. Egy vallasi rendszerról akkor mondjuk, hogy vizsgalodasunk szempontjabol a
legprimitivebb, ha a következó ket Ieltetelnek tesz eleget: elóször is olyan tarsadalmakban van jelen, amelyeket
egyszerúsegben43 egyetlen mas tarsadalom sem halad meg; masodszor, ha ezt a vallast korabbi vallasok
elemeire valo hivatkozas nelkül tudjuk megmagyarazni.
E rendszer szervezetet olyan pontosan es hiven igyekszünk leirni, ahogyan azt egy etnograIus vagy egy
törtenesz tenne. De Ieladatunk ebben meg nem merül ki. A szociologia mas problemakat vet Iöl, mint a
törtenelem vagy az etnograIia. Nem kizarolag azzal a szandekkal igyekszik megismerni a civilizacio letúnt
Iormait, hogy megismerje es rekonstrualja azokat. Hanem mint minden pozitiv tudomany, elsósorban az a celja,
hogy a hozzank közel allo, aktualis valosagot magyarazza, s ily modon gondolatainkhoz es tetteinkhez jusson
közelebb: e valosag maga az ember, azon belül is a ma embere, mert ez erdekel bennünket a legesleginkabb.
Tehat a következókben targyalando archaikus vallast nem azon egyszerú öröm kedveert tanulmanyozzuk, hogy
Iurcsasagairol es különössegeiról meselhessünk. Hanem azert valasztottuk kutatasunk targyaul, mert barmi
masnal alkalmasabbnak túnt szamunkra az ember vallasos termeszetenek a megertesere, azaz az emberiseg
egyik alapvetó es allando aspektusanak a Ieltarasara.
E celkitúzes azonban komoly ellenveteseket valthat ki. Különösnek talalhatjak, hogy az emberiseg jelenenek
megismeresehez elóször is hatat Iorditunk e jelennek, es a törtenelem kezdeteihez terünk vissza. Ez az eljaras
Iókeppen a minket erdekló kerdes eseteben túnhet különösen paradoxnak. Altalanos velemeny szerint ugyanis az
egyes vallasoknak mas es mas az erteke es tekintelye; ugy tartjak, hogy nem mindegyik tartalmaz ugyanannyi
igazsagot. Olyba túnik tehat, hogy ha a vallasi gondolat legmagasabb Iormait a legalacsonyabbakehoz
hasonlitjuk, azzal ohatatlanul ez utobbiak szintjere alacsonyitjuk le óket. Ha azt allitjuk, hogy az ausztral törzsek
kezdetleges kultuszan keresztül könnyebben megerthetjük mondjuk a keresztenyseget, azzal nem azt
Ieltetelezzük-e, hogy a keresztenyseg ugyanabbol a gondolkodasmodbol Iakad, azaz ugyanazokbol a
babonakbol all es ugyanazokon a tevedeseken alapul? Igy törtent, hogy az olykor-olykor a primitiv vallasoknak
tulajdonitott elmeleti jelentóseget a szisztematikus vallasellenessegre utalo nyomnak tekintettek, ami a szoban
Iorgo kutatasi eredmenyeket elóre minósitetve egyben vedhetetlenne is tette azokat.
Itt most nem celunk annak Ielderitese, hogy valoban voltak-e olyan tudosok, akiket joggal illettek e kiIogassal, s
akik a vallastörtenetból es a vallasetnograIiabol vallasellenes hadigepezetet acsoltak. Mindenesetre ez
semmikeppen sem lehet egy szociologus allaspontja. A szociologia egyik legIontosabb posztulatuma ugyanis az,
hogy semmilyen emberi intezmeny nem alapulhat tevedesen es hazugsagon, mert akkor nem maradhatna Iönn
tartosan. Ha nem a dolgok termeszeten alapulna, akkor olyan ellenallasba ütközött volna, amelyen nem
diadalmaskodhatott volna. Amikor tehat a primitiv vallasok tanulmanyozasahoz kezdünk, azzal a
bizonyossaggal tesszük, hogy a valosaghoz tartoznak es a valosagot Iejezik ki; mint majd latni Iogjuk, ez az elv
Iolytonosan vissza Iog terni a következó elemzesek es vitak soran, s azon iskolaknak, amelyektól elhataroljuk
magunkat, eppen azt vetjük a szemere, hogy ezt az elvet nem veszik Iigyelembe. Ha a szertartasoknak csak a
betújet nezzük, akkor e hiedelmek es vallasi gyakorlatok zavarba ejthetnek minket, s nagy a kisertes, hogy
valami melyseges aberraciot lassunk bennük. A szimbolum alatt azonban tetten kell erni az altala kiIejezett
valosagot, ami megadja az igazi jelenteset. A legbarbarabb es legbizarrabb ritusok, a legkülönösebb mitoszok is
valamiIele emberi szüksegletet, az egyeni vagy a tarsadalmi let valamely Iormajat Iejezik ki. A hivó altal
önmaganak vagy masnak adott magyarazat termeszetesen lehet teves, sót legtöbbször az; az igazi okok azonban
1
ettól meg nem szúnnek meg letezni; a tudomany Ieladata, hogy megtalalja azokat.
Alapjaban veve tehat nincs teves vallas. Mindegyik igaz a maga modjan: bar különbözó modokon, mindegyik az
emberi let adott allapotara ad valaszt. Nyilvan nem lehetetlen hierarchikus rendben targyalni óket. Valamely
vallast abban az ertelemben lehet a többinel magasabbnak tekinteni, hogy Iejlettebb mentalis Iunkciokat mozgat
meg, gondolatokban vagy erzesekben gazdagabb, több Iogalommal es kevesebb erzessel vagy keppel el, s
rendszere tudatosabb. De barmennyire valosagos is e nagyobb bonyolultsag, e magasabb gondolatisag, megsem
lehet a vallasokat ennek alapjan külön nemekbe sorolni. Valamennyi egyarant vallas, amikent valamennyi
elóleny elóleny, a legegyszerúbb plasztidatol az emberig. Tehat nem azzal a hatso szandekkal Iolyamodunk a
primitiv vallasokhoz, hogy a vallast lealacsonyitsuk; mert e vallasok nem kevesbe tiszteletre meltoak, mint a
többi. Ugyanazoknak a szüksegleteknek Ielelnek meg, ugyanazt a szerepet jatsszak, ugyanazoktol az okoktol
Iüggenek; tehat eppoly alkalmasak a vallasi elet termeszetenek megjelenitesere, s következeskeppen a targyalni
kivant kerdes megoldasara.
De miert illetjük valamiIele kivaltsaggal a primitiv vallasokat? Miert ezeket valasztjuk tanulmanyunk targyaul
az összes többivel szemben? Kizarolag modszertani okokbol.
Elóször is csak ugy erthetjük meg a legujabb vallasokat, ha Iolyamataban vegigkövetjük a törtenelemben,
hogyan alakultak ki. A törtenelem ugyanis az egyetlen olyan elemzesi modszer, amely magyarazatkent
alkalmazhato rajuk. Csakis ennek segitsegevel bonthato Iel valamely intezmeny az alkotoelemeire, mivel ez
mutatja meg, mikent születtek meg ezek az elemek, sorban egymas utan az idóben. Masreszt, ha valamennyit
belehelyezzük a körülmenyeknek azon együttesebe, amelyben megszülettek, azzal kezünkbe kapjuk azt az
egyetlen modszert, amellyel meghatarozhatjuk a letrejöttüket kivalto okokat. Valahanyszor meg akarunk tehat
magyarazni egy meghatarozott idóben jelen levó emberi dolgot legyen szo bar vallasi hiedelemról, erkölcsi
szabalyrol, jogi elóirasrol, esztetikai technikarol, gazdasagi rendszerról , elóbb mindig vissza kell mennünk a
legprimitivebb, legegyszerúbb Iormajahoz, meg kell probalnunk meghatarozni, mely tulajdonsagok jellemzik
letenek ebben a szakaszaban, majd meg kell mutatnunk, hogyan Iejlódött s valt egyre bonyolultabba, hogyan
valt olyanna, amilyennek mutatkozik a vizsgalt idópillanatban. Az eddigiekból most mar vilagosan lathato, hogy
ezen egymast követó magyarazat-sor szempontjabol mekkora jelentóseggel bir a kezdópont meghatarozasa,
hiszen erre a kezdópontra van valamennyi IelIüggesztve. Kartezianus elv volt, hogy a tudomanyos igazsagok
lancolataban az elsó lancszem döntó szerepet jatszik. Mindezzel együtt szo sem lehet arrol, hogy egy
kartezianus modon kidolgozott Iogalmat tegyünk meg a vallastudomany alapjaul, vagyis egy olyan logikai
Iogalmat, tiszta lehetsegest, amit kizarolag a szellem ereje hoz letre. Nekünk egy konkret valosagot kell
megtalalnunk, amit csakis a törtenelmi es etnograIiai megIigyeles tarhat Iöl szamunkra. Jollehet ez az alapelv
sokIele eljarassal erhetó el, az azert bizonyos, hogy a tudomany valamennyi ezutani Ielvetesere jelentós
beIolyast kell gyakorolnia. A biologiai evoluciot mindjart maskepp kezdtek ertelmezni, amikor kiderült, hogy
vannak egysejtú lenyek is. Ugyanigy a vallasi tenyek mozzanatait is maskepp kell ertelmezni, ha az evolucio
kezdópontjaba a naturizmust, az animizmust vagy mas egyeb vallasi Iormat allitunk. Meg a legszúkebb területen
dolgozo specialistaknak is Ielteve, hogy nem pusztan a múveltsegüket akarjak növelni ki kell valasztaniuk
egy hipotezist, es ennek szellemeben kell megprobalniuk magyarazatot talalni az altaluk elemzett tenyekre. Akar
akarjak, akar nem, a kerdesek ohatatlanul a következókepp vetódnek Iel: mitól öltött ilyen vagy olyan alakot a
naturizmus illetve az animizmus, mitól szegenyedett el itt, illetve mitól valt gazdagabba amott? Mivel tehat
mindenkeppen allast kell Ioglalnunk e kezdó problemaval kapcsolatban, s mivel a megoldas modja a tudomany
egeszet erinti, Irontalisan celszerú megközelitenünk; ezt probaljuk itt most megtenni.
Egyebirant tul e közvetett visszahatasokon, a primitiv vallasok tanulmanyozasa önmagaban is erdekes es
elsórendúen Iontos.
Ha ugyanis hasznos tudni azt, miben all egy-egy konkret vallas, meg Iontosabb annak kutatasa, hogy mi is a
vallas altalaban. Ez a kerdes mindig izgatta a IilozoIusokat, megpedig okkal; mert az egesz emberiseget erdekli.
Sajnos tisztan dialektikus modszerekkel igyekeznek megoldani a kerdest: kizarolag a vallasrol alkotott sajat
elgondolasukat elemzik, s nem illusztraljak ezen gondolati elemzes eredmenyeit az idealjukat legjobban
megtestesitó vallasokbol vett peldakkal. E modszert tehat el kell vetnünk, ettól azonban meg teljes egeszeben
I
2
44 Ezzel nyilvan nem azt akarjuk mondani, hogy a primitiv kultuszokban teljes mertekben hianyzik a pompa. Eppenseggel azt Iogjuk latni,
hogy minden vallasban vannak olyan hiedelmek, illetve gyakorlatok, amelyek nem szúken ertelmezett hasznossagi celokat követnek (III.
könyv, IV. Iej., 2. §). E pompa azonban nelkülözhetetlen resze a vallasi eletnek, sót a lenyegehez tartozik. Mindazonaltal az alacsonyabb
rendú vallasokban sokkal kezdetlegesebb, mint a többiben, s eppen ezert tudjuk jobban meghatarozni az ertelmet.
megmarad a problema, es a IilozoIia mar azzal is nagy szolgalatot tett, hogy az irastudok ezutan nem söpörhetik
le az asztalrol a kerdest. De van mas modszer is. Mivel minden vallas összehasonlithato, es minden vallas
egynemú, szüksegkeppen tartalmaznak olyan lenyegi elemeket, amelyek valamennyiükben közösek. Ezen nem
egyszerúen azokat a jol lathato, külsó jegyeket ertjük, amelyek valamennyiüknel Iellelhetók, s amelyek alapjan
mar a kutatas kezdeten ideiglenes deIinicioval lehet óket illetni; e latszolagos jegyeket viszonylag könnyú
Iellelni, mivel a megIigyelesnek ilyenkor nem kell tulmennie a dolgok Ielszinen. E külsó hasonlosagok azonban
mas, melyebb hasonlosagokat is teteleznek. Minden hiedelemrendszer es minden kultusz melyen szüksegkeppen
bizonyos szamu alapvetó kepzetnek es ritualis viselkedesi Iormanak kell lennie, amelyeknek minden Iormai
különbözósegük mellett is mindenütt ugyanaz az objektiv jelentesük, s amelyek mindenütt ugyanazokat a
Iunkciokat töltik be. Ezek azok az allando elemek, amelyek a vallasok örök emberi reszet kepezik; ezek adjak
meg annak az objektiv gondolatnak a tartalmat, amit azzal Iejezünk ki, hogy a vallasrol beszelünk
altalanossagban. Hogyan juthatunk el ezekhez az allando elemekhez?
Semmikeppen sem ugy, hogy a törtenelem soran megjelenó komplex vallasokat probaljuk megIigyelni.
Valamennyi oly sok különbözó elemból all, hogy meglehetósen nehez a Iontosat a masodlagostol, a lenyegest a
jarulekostol megkülönböztetni. Vegyünk peldaul olyan vallasokat, mint az egyiptomiak, az indiaiak vagy a
görög-romaiak vallasai! Szamos kultusz Ionodik össze bennük kibogozhatatlanul; települesenkent,
templomonkent, generacionkent, invazionkent mas es mas Iormakat öltenek. Nepi babonak keverednek a
legkiIinomultabb tanokkal. Sem a vallasi gondolkozas, sem a vallasi tevekenyseg nem egyenletesen oszlik meg
a hivók tömegeben; a környezettól, a körülmenyektól Iüggóen ki-ki mas es mas modon erzi at a hiedelmeket,
illetve a ritusokat. Emitt papok vannak, ott szerzetesek, masutt vilagiak; vannak misztikusok meg racionalistak,
teologusok meg proIetak stb. Ilyen körülmenyek közt nehez meglatni, mi a közös valamennyiükben. Lehet
ugyan olyan modszert talalni, amelynek segitsegevel hasznosan tanulmanyozhato, hogy e rendszereken belül
egy-egy specialis, konkret jelenseg mikeppen Iejlódött ki, ugymint az aldozat, a proIetasag, a szerzetesseg vagy
a miszteriumok; de hogyan leljünk ra e burjanzo vegetacio alatt a vallasi elet közös alapjara? A különbözó
teologiak, ritusok, szektak kavargasaban, a sok-sok különbözó egyen közt hogyan talaljuk meg a vallasos
gondolkodasmodra altalaban jellemzó, alapvetó allapotokat?
Egeszen mas a helyzet az alacsonyabb rendú tarsadalmaknal. Az individualitas kisebb Ioka, a csoport kisebb
kiterjedese, a külsó körülmenyek egyIormasaga mind-mind korlatozza a különbsegeket, es minimalisra
csökkenti a valtozatokat. A csoport allando jelleggel olyan gondolati es erkölcsi egyöntetúseget valosit meg,
amire a Iejlettebb tarsadalmakban keves peldat talalunk. Minden közös mindenkiben. A cselekves sztereotip;
ugyanazon körülmenyek közt mindenki ugyanazt teszi, es ez a viselkedesbeli konIormizmus a gondolkodas
hasonlo konIormizmusat Iejezi ki. S mivel minden tudatot egyazon örvenyek szivnak magukba, az egyedi
csaknem teljesen Ielolvad a nembeliben. Miközben minden egyöntetú, minden egyszerú is. Mi sem olyan nyers,
mint az egyetlen temara epüló, s e temat örökösen ismetelgetó mitoszok; mint a csak nehany mozdulatbol allo, e
nehany mozdulatot minduntalan ujra- es ujrakezdó ritusok. A nepi vagy papi kepzeletnek egyelóre sem ideje,
sem lehetósege nem volt a vallasi eszmek es gyakorlatok nyersanyaganak kiIinomitasara es atdolgozasara; e
nyersanyag ily modon a maga meztelensegeben jelenik meg, s a megIigyeló könnyúszerrel IelIedezheti. A
jarulekos, masodlagos elemek, a pompa Iejlódese meg nem takarja el a lenyeget.44 Minden a legszüksegesebbre
korlatozodik: arra, ami nelkül mar nem lehetne vallas a vallas. De ami a legszüksegesebb, az egyszersmind
maga a lenyeg, vagyis az, amit mindenekelótt megismerni akarunk.
A primitiv civilizaciok tehat azert kivaltsagosak, mert egyszerúek. S ezert van az, hogy a tenyszerú IelIedezesek
közt eppen az etnograIusok megIigyelesei hatottak gyakran revelaciokent, s ujitottak meg az emberi
intezmenyek tanulmanyozasat. A XIX. szazad közepeig peldaul mindenki meg volt gyózódve rola, hogy az apa
a csalad legIontosabb eleme; meg se Iordult senki Iejeben, hogy lehetseges olyan csaladi szervezódes is,
amelynek ne az atyai tekintely lenne a boltköve. BachoIen IelIedezese aztan megdöntötte ezt a regi koncepciot.
Nem is olyan reg meg nyilvanvalonak tartottak, hogy a rokonsagot alkoto erkölcsi es jogi kapcsolatok csak a
leszarmazasbol eredó pszichologiai kapcsolatokat Iejezik ki mas Iormaban; BachoIen es követói, Mac Lennan,
I
3
45 Mint lathato, az ,eredet' szonak, mikent a ,primitiv'-nek is, ugyancsak viszonylagos ertelmet adunk. Nem abszolut kezdetet ertünk rajta,
hanem a jelenleg ismeretes legegyszerúbb tarsadalmi allapotot, amelynel tovabb jelenleg nem tudunk visszamenni. Amikor a törtenelem
eredeteról, kezdeteiról beszelünk, e kiIejezeseket ebben az ertelemben hasznaljuk.
Morgan s meg sokan masok is ennek az elóiteletnek a hatasa alatt alltak. Amiota azonban ismerjük a primitiv
klan termeszetet, ezzel szemben tudjuk, hogy a rokoni kapcsolatot nem lehet a verrokonsaggal deIinialni.
Visszaterve a vallasokra, a hozzank legközelebb allo vallasi Iormak hatasara sokaig azt hittük, hogy az
istenIogalom a vallas minden Iormajara jellemzó. Marpedig az alabbiakban targyalando vallastol többnyire
teljesen idegen barmiIele istensegIogalom; a ritusok egeszen masIele erókhöz Iolyamodnak, mint amik a mi
modern vallasainkban a közeppontban allnak, segitsegükkel megis közelebb juthatunk ez utobbiakhoz.
Teljesseggel alaptalan tehat az a lenezes, amivel szamos törtenesz illeti az etnograIusok munkait. Ezzel szemben
bizonyos, hogy a szociologia bizonyos agaiban az etnograIia gyakran igen termekeny Iorradalmakat inditott el,
hasonloan ahhoz, ahogy a mar emlitett egysejtúek IelIedezese is alapvetóen megvaltoztatta az eletról alkotott
elkepzelesünket. Ezen egyszerú lenyeknel az elet a lenyegi vonasokra korlatozodik, s ezert e vonasokat mar
sokkal nehezebb nem eszrevenni.
A primitiv vallasok azonban nemcsak azt teszik lehetóve, hogy elkülönitsük egymastol a vallas alkotoelemeit;
az a tovabbi oriasi elónyük is megvan, hogy ezek magyarazatat is megkönnyitik. Mivel a tenyek egyszerúbbek
bennük, e tenyek közti kapcsolatok is nyilvanvalobbak. Az emberek meg nem ertelmeztek at a tetteiket kivalto
okokat; a magyarazatok meg közelebb allnak a tetteket kivalto közvetlen inditekokhoz. Ha az orvos meg akarja
erteni az órület termeszetet, hogy aztan a megIeleló kezelest alkalmazza, akkor tudnia kell, hogy mi volt a
kiindulopont. Nos, minel korabbi stadiumban vizsgalja a betegseget, annal könnyebben tudja elhatarolni a
kerdeses esemenyt. Viszont minel több idót hagyunk a betegsegnek, hogy kiIejlódjön, annal nehezebb lesz
megIigyelni; ugyanis menet közben mindenIele mas ertelmezesek is közbeiktatodnak, amelyek az eredeti
allapotot a tudattalanba igyekeznek lenyomni, es olyan magyarazatokkal helyettesitik, amelyeken at gyakran
igen nehez a legelsót meglelni. A rendszerre Iejlódött órület es a születeset kivalto elsó benyomasok között
gyakran igen jelentós a tavolsag. Ugyanez a helyzet a vallasos gondolkodassal. Ahogy Iejlódik a törtenelem
soran, a letrejöttet kivalto, s meg mindig hato okokat mar csak torzito magyarazatok egesz rendszeren keresztül
lehet eszrevenni. A nepi mitologiak es a kiIinomult teologiak elvegzik munkajukat: az eredeti erzesek Iöle
igencsak különbözó erzeseket helyeznek, melyek bar az elsókhöz tartoznak, leven annak Ieldolgozott Iormai,
csak igen keveset mutatnak meg valosagos termeszetükból. Az ok es okozat, a latszolagos ok es a tenyleges ok
közötti pszichologiai tavolsag jelentósen megnövekszik, s ezert a szellem szamara nehezebben bejarhato.
Könyvünkben e modszertani megIontolast jarjuk vegig. Megmutatjuk, hogy a primitiv vallasokban a vallasi teny
hogyan viseli meg magan eredetenek lenyomatat: Iejlettebb vallasok eseten ezt sokkal nehezebb lett volna
kikövetkeztetnünk.
Jelen tanulmanyban tehat ujratargyaljuk, de immar uf kòrùlmenvek kò:òtt, a vallasok eredetenek problemajat. Ha
azonban eredeten abszolut, óseredeti kezdetet ertünk, akkor a kerdes tudomanytalan, es ezt nyomatekosan el kell
vetnünk. Nincs olyan hatarozott pillanat, amelytól Iogva a vallas letezni kezdett; s nem is valamiIele kerülóutat
keresünk, hogy gondolatilag ehhez a pillanathoz jussunk. Amikent minden emberi intezmeny, a vallas sem
kezdódik sehol. BarmiIele eIIajta spekulacio joggal vesztette hitelet; ezek szubjektiv, önkenyes
gondolatmenetek, amelyek minden alapot nelkülöznek. Mi egesz masIelekeppen vetjük Iel a kerdest: olyan
modszert keresünk, amelynek segitsegevel el tudjuk különiteni azokat a mindmaig jelen levó hatookokat,
amelyektól a vallasos gondolkodas es gyakorlat legIontosabb Iormai Iüggenek. A Ient emlitett okokbol
kiIolyolag ezek a hatookok akkor Iigyelhetók meg a legkönnyebben, ha minel kevesbe bonyolult
tarsadalmakban vizsgaljuk óket. Ezert igyekszünk közel jutni az eredethez.45 Nem mintha ezen alacsonyabb
rendú vallasokat sajatos erenyekkel ruhaznank Iel. Nem, e vallasok eppenseggel kezdetlegesek es Iaragatlanok;
eszünk agaban sincs valamiIele modell gyanant Ieltüntetni óket, amit a kesóbbi vallasoknak csak utanozniuk
kellene. De eppen Iaragatlansaguk teszi tanulsagossa óket; mert olyan kenyelmes tapasztalatokat nyujtanak,
melyekben a tenyek es a közöttük levó kapcsolatok könnyen tetten erhetók. Ha a Iizikus Iel akarja tarni az altala
vizsgalt jelensegek törvenyszerúsegeit, igyekszik leegyszerúsiteni e jelensegeket, megszabaditja óket
masodlagos tulajdonsagaiktol. Az intezmenyek eseteben a termeszet spontan modon hasonlo egyszerúsiteseket
vegzett a törtenelem kezdeten. Mindössze ezt akarjuk Ielhasznalni. E modszerrel nyilvan csak nagyon elemi
tenyekhez juthatunk. Ha azonban idaig eljutunk, mar amennyire ez lehetseges lesz szamunkra, akkor az evolucio
I
4
46 Az idóról es a terról azt mondjuk, hogy kategoriak, mert semmiIele különbseg nincs a között a szerep között, amit ezek a Iogalmak,
illetve amit a nem es az ok Iogalmai jatszanak az intellektualis eletben. (Ehhez lasd HAMELIN: Essai sur les elements principaux de la
representation, Paris, Alcan, majd P.U.F., 63, 76. o.)
soran letrejövó barmiIele tovabbi ujdonsagot ezzel mar nem magyarazhatunk. S bar nem all szandekunkban az
ujabb Iejlemenyek altal Ielvetett kerdesek Iontossagat tagadni, ugy gondoljuk, celszerúbb óket a maguk idejeben
targyalni: azon kerdesek megvalaszolasa utan, amelyeket most Iogunk tanulmanyozni.
1.2. II
Kutatasunk azonban nemcsak a vallastudomany szamara erdekes. Ugyanis minden vallasnak van egy olyan
oldala, amely tulmegy a kimondottan vallasi eszmek kören, s ily modon a vallasi jelensegek tanulmanyozasa
olyan kerdesek ujraIelvetesehez is eszközt nyujt, amelyeket eddig csak IilozoIusok targyaltak.
Regota tudjuk, hogy a vilagrol alkotott elsó kepzetrendszerek vallasi eredetúek. Nincs olyan vallas, ami az
isteniról valo spekulacion tul ne volna egyszersmind kozmologia is. A IilozoIia es a tudomanyok azert
születhettek meg a vallasbol, mert kezdetben a vallas maga helyettesitette mind a tudomanyokat, mind a
IilozoIiat. Azt azonban mar kevesbe vettük eszre, hogy nemcsak gazdagitotta nehany gondolattal a mar
elózetesen kialakult emberi szellemet; magahoz a kialakulasahoz is hozzajarult. Az emberek nemcsak
tudasanyaguk jelentós reszet köszönhetik neki, hanem azt a Iormat is, amelyben ezek az ismeretek
kidolgozodhattak.
Iteleteink gyökereben van nehany olyan lenyegi Iogalom, amely ertelmi eletünk egeszet uralja: ezeket hivjak a
IilozoIusok Arisztotelesztól kezdve a megismeres kategoriainak: az idó, a ter,46 a nem, a szam, az ok, az anyag,
a szemelyiseg stb. Iogalma. Ezek a dolgok leguniverzalisabb sajatossagainak Ielelnek meg. Szilard keretek köze
szoritjak a gondolkodast; a gondolkodas latszolag csak önmaga megsemmisitese utjan tud megszabadulni tólük,
mert a jelek szerint nem tudunk ugy gondolkodni a targyakrol, hogy azok ne lennenek benne az idóben vagy a
terben, ne lennenek megszamolhatoak stb. A többi Iogalom esetleges es valtozo; Iel tudjuk Iogni, hogy egy-egy
embernel, tarsadalomnal, korszaknal hianyoznak; ezek viszont csaknem elvalaszthatatlannak túnnek a szellem
normalis múködesetól. Mintegy az ertelem csontvazat kepezik. Marpedig a primitiv vallasi hiedelmek
modszeres elemzese soran termeszetes modon eppen e kategoriak legIontosabbjaival talalkozunk. A vallasban, a
vallas altal születtek; a vallasi gondolkodas termekei. Ezt a tenyt e munka soran meg többször le Iogjuk
szögezni.
Ez az eszrevetel mar önmagaban is erdekes bizonyos Iokig; de igazi jelentóseget a következó adja meg.
E könyv, amelyet most olvasnak, arra a vegkövetkeztetesre jut, hogy a vallas legelsósorban tarsadalmi dolog. A
vallasi kepzetek olyan kollektiv kepzetek, amelyek kollektiv valosagokat Iejeznek ki; a ritusok olyan
cselekvesmodok, amelyek csakis összegyúlt csoportokon belül születhetnek, rendeltetesük pedig az, hogy
Ienntartsak vagy ujra letrehozzak e csoportok bizonyos szellemi allapotait. Ha azonban a kategoriak vallasi
eredetúek, akkor termeszetükre nezve epp olyanok, mint barmely mas vallasi teny: maguk is tarsadalmi dolgok,
a kollektiv gondolkodas termekei. Legalabbis mert az e targyban meglevó ismereteink jelenlegi szintjen
ovakodnunk kell barmiIele radikalis es kizarolagos tezistól jogos annak Ieltetelezese, hogy tarsadalmi
elemekben gazdagok.
Egyebkent nemelyiknel ez mar most elóre sejthetó. Probaljuk meg peldaul elkepzelni, mive lenne az idó
Iogalma, ha elvonatkoztatnank azoktol az eljarasoktol, amelyek segitsegevel Ielosztjuk, merjük, objektiv jelek
altal kiIejezzük; mit kezdenenk egy olyan idóvel, amely nem evek, honapok, hetek, napok, orak egymasutanja!
Valami elgondolhatatlan dolog sülne ki belóle. Csak akkor tudjuk IelIogni az idót, ha egyes pillanatokat meg
tudunk különböztetni benne. Marmost mi az eredete ennek a megkülönböztetesnek? A mar egyszer
megtapasztalt tudatallapotok nyilvan ismet letrejöhetnek bennünk, megpedig ugyanolyan sorrendben, ahogyan
eredetileg leIolytak; ily modon multunk reszei jelenne valnak, jollehet spontan modon meg tudjuk különböztetni
óket a jelentól. De barmilyen Iontos is ez a különbsegtetel sajat szemelyes tapasztalasunk szempontjabol,
tavolrol sem eleg az idókategoria Iogalmanak Ielallitasahoz. Ez ugyanis nem merül ki pusztan elmult eletünk
reszleges vagy teljes Ielidezeseben. Hanem olyan elvont es szemelytelen keret, amely nemcsak egyedi letünket,
II
5
47 Ezen allitas megerósitesere lasd HUBERT es MAUSS: Melanges dhistoire religieuse (Travaux de lAnnee sociologique) cimú
könyvenek (Paris, Alcan) ,Az idó kepzete a vallasban' cimú Iejezetet. |Magyarul: Ido es antropologia. Forditasok gvúftemenve. (Szerk.
Fejós Z.) Budapest, Osiris, 2000, 3567. o.|
48 Ebból jol latszik, miben különbözik egymastol egyIelól az az erzes- es kepkomplexum, aminek segitsegevel tajekozodni tudunk az
idóIolyamban, masIelól az idó kategoriaja. Az elsó olyan tapasztalatok összessege, amelyek csak az e tapasztalatokat szerzó egyen szamara
ervenyesek. Az idókategoria ezzel szemben a csoport szamara közös idót, ha szabad igy mondanunk, a tarsadalmi idót Iejezi ki. Maga is
igazi tarsadalmi intezmeny. S egyben csak az ember sajatja; az allatnak nincs eIIajta kepzete.
Az idókategoria illetve a hozza kapcsolodo erzesek különvalasztasat megtehetnenk a terrel, az okkal kapcsolatban is. Ez talan eloszlatna
bizonyos zavarokat, amelyek az e targyban Iolytatott vitakat taplaljak. E pontra a mú zaroIejezeteben meg visszaterünk (4. §).
49 HUBERT MAUSS: i. m. 75. skk.
50 Különben e megIeleles magyarazatara azt kene Ielteteleznünk, hogy minden egyent testi-pszichikai Ielepitesenel Iogva spontan
modon ugyanugy erintenek a ter e különbözó reszei: ami annal valoszinútlenebb, mivel e különbözó regiok önmagukban valojaban teljesen
közömbösek. Egyebkent a ter Ielosztasa tarsadalmankent valtozik; ez bizonyitja, hogy nem veleszületett modon van meg az ember
termeszeteben.
51 Lasd DURKHEIM MAUSS: ,De quelques Iormes primitives de classiIication', Annee sociologique, VI. 47. skk. |Magyarul: Az
osztalyozas nehany elemi Iormaja. In: E. DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest,
Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1978, 253334. o.|
52 Uo. 34. skk.
53 ,Zuni Creation Myths', 13th Rep. of the Bureau of Amer. Ethnologv, 34. skk.
de az emberi letet is magaba Ioglalja. Olyan, mint egy vegtelen tabla, melyen az egesz tartam kiterithetó a
szellem tekintete elótt, s amelyen valamennyi lehetseges esemeny meghatarozott Iix viszonyitasi pontokhoz
kepest helyezhetó el. Mar nem a: en idom van ily modon elrendezve; ez az az idó, amit egyazon civilizacio
valamennyi embere objektiven gondol el. Ez mar önmagaban is sejteti, hogy az eIIele szervezódes csakis
kollektiv lehet. Es valoban, a megIigyeles azt mutatja, hogy ezeket a nelkülözhetetlen viszonyitasi pontokat,
amelyekhez idóben minden dolog illeszkedik, a tarsadalmi elet szolgaltatja. A napokra, hetekre, honapokra,
evekre stb. valo Ielosztas a ritusok, ünnepek, nyilvanos szertartasok ismetlódesehez igazodik.47 A naptar
egyIelól a kollektiv tevekenyseg ritmusat Iejezi ki, de egyszersmind annak rendszeresseget is hivatott
biztositani.48
Ugyanez a helyzet a terrel. Mint Hamelin49 kimutatta, a ter nem az a homalyos es meghatarozatlan közeg,
aminek Kant kepzelte: ha tisztan, abszolut modon homogen lenne, akkor semmire se szolgalna, s a gondolkodas
nem talalna Iogodzot benne. Lenyeget tekintve a terkepzet az erzeki tapasztalas altal szerzett adatok legelsó
koordinalasa. Ez a koordinacio azonban lehetetlen volna, ha a ter reszei minósegileg egyeznenek; ha valoban
kölcsönösen Ielcserelhetók volnanak. Ahhoz, hogy terbelileg el tudjuk rendezni a dolgokat, különbözókeppen
kell tudnunk elhelyezni óket; az egyiket jobbra, a masikat balra, ezt IölIele, azt leIele, eszaknak vagy delnek,
keletnek vagy nyugatnak stb., amikent a tudatallapotokat is csak ugy tudjuk elrendezni az idóben, ha
meghatarozott idópontokhoz kötjük óket. Ezzel azt allitjuk, hogy a ter nem lehetne ter, ha az idóhöz
hasonlatosan nem lenne Ielosztva es diIIerencialva. De honnan van a lenyegehez tartozo Ielosztas? Magatol
nincsen benne sem jobb es bal, sem Iönt es lent, sem eszak es del stb. Ezek a különbsegtetelek nyilvanvaloan
onnan szarmaznak, hogy az egyes regioknak mas es mas erzelmi erteket tulajdonitottak. S mivel az ugyanabban
a civilizacioban eló emberek ugyanolyan modon kepzelik el a teret, az erzelmi ertekeknek es a belólük Iakado
különbsegteteleknek is közöseknek kell lenniük; ez pedig csaknem szüksegszerúen azt Ieltetelezi, hogy
tarsadalmi eredetúek.50
Bizonyos esetekben egyebkent e tarsadalmi jelleg nyilvanvalova valt. Ausztraliaban es Eszak-Amerikaban
vannak olyan tarsadalmak, amelyeknel a teret hatalmas körkent Iogjak Iel, mivel a taborhelyük is körkörös
alaku,51 es a terbeli kört is pontosan ugy osztjak Iöl, mint a törzsit, ennek kepere. Ugyanannyi regiot
különböztetnek meg benne, ahany klan van a törzsben, es a klanok taborbeli elhelyezkedese szabja meg a regiok
helyet. Egy-egy regiot az egyes klanokhoz tartozo totem alapjan hataroznak meg. A zunyiknal peldaul a
pueblonak het körzete van; minden ilyen körzetet egy-egy valaha egyseges klancsoport alkot: minden
valoszinúseg szerint eredetileg egyetlen klant alkottak, amely aztan alcsoportokra oszlott. A ternek szinten het
regioja van, s a vilag mind e het körzete szoros kapcsolatban all a pueblo egy-egy körzetevel, vagyis egy-egy
klancsoporttal.52 ,Igy hat irja Cushing az egyik osztas eszakot hivatott kepviselni; a masik a nyugattal
kapcsolatos, megint masik a dellel stb.'53 A pueblo minden egyes körzetenek megvan a maga jellemzó szine,
mely egyben szimboluma is; minden egyes regionak is megvan a maga szine, megpedig ugyanaz, mint a
megIeleló taborbeli körzete. A törtenelem soran az alapklanok szama meg-megvaltozott; a ter regionak szama is
II
6
54 V. HERTZ: ,La preeminence de la main droite. Etude de polarite religieuse', Rev. philos., 1909. december. Ugyanerról a kerdesról, azaz
a terkepzetek es a kollektivitas Iormaja közti kapcsolatokrol lasd RATZEL: Politische Geographie, a ,Der Raum im Geist der Völker' cimú
Iejezetet.
55 Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy a mitologiai gondolkodas nem ismeri az azonossag elvet, hanem hogy a tudomanyos
gondolkodasnal gyakrabban es nyiltabban szegi meg. E gondolatot megIorditva pedig ki Iogjuk mutatni, hogy a tudomany sem teheti meg,
hogy ne hagja at, bar sokkal lelkiismeretesebben igazodik hozza, mint a vallas. E tekintetben, mikent oly sok mas tekintetben is, a tudomany
meg a vallas közt csak Iokozati különbsegek vannak; s bar ezeket eltulozni nem kell, megis Iontos Ielhivni rajuk a Iigyelmet, mert
jelentósegük van.
56 Ezt a hipotezist a Jòlkerpsvchologie alapitoi mar kiIejtettek. Nevezetesen utal ra Windelband ,Die Erkenntnisslehre unter dem
Völkpsychologischen Gesichtpunkte' cimú rövid cikke (Zeitsch. f. Jòlkerpsvchologie, VIII. 166. skk.; vö. Steinthal ugyanilyen targyu
jegyzetet |uo., 178. skk.|).
57 Meg Spencer elmeleteben is az egyeni tapasztalas altal epülnek Iel a kategoriak. E tekintetben mindössze annyi a különbseg a közönseges
empirizmus meg az evolucionista empirizmus közt, hogy ez utobbi szerint az egyeni tapasztalas eredmenyeit az örökles erósiti meg.
Csakhogy ez a megerósites semmi lenyeges adalekkal nem szolgal: a kategoriak Ielepitesebe egyetlen olyan elem sem kerül bele, amely ne
az egyeni tapasztalasban gyökerezne. E szerint az elmelet szerint az, hogy a kategoriak jelenleg a szüksegszerúseg erejevel uralkodnak
rajtunk, csak holmi illuziobol, babonas elóiteletból Iakad, ami ugyan melyen gyökerezik szervezetünkben, de nem alapul a dolgok
termeszeten.
ennek megIelelóen valtozott. Igy hat a tarsadalmi szervezódes szolgalt modellül a terszervezódes szamara, ez
utobbi mintegy az elóbbi lenyomata. Meg jobb meg bal sem letezik, mivel ezek egyaltalan nincsenek benne az
ember altalanosan vett termeszeteben, hanem valoszinúleg vallasi, következeskeppen kollektiv kepzetekból
keletkeztek.54
Kesóbb meg hasonlo bizonyitekokkal Iogunk talalkozni a nem, az eró, a szemelyiseg es a hatekonysag
Iogalmaval kapcsolatban. Azon is el lehet gondolkodni, hogy nem Iügg-e maga az ellentmondas Iogalma is
tarsadalmi Ieltetelektól. Ezt az teszi valoszinúve, hogy a gondolkodasra gyakorolt hatasa korszakonkent es
tarsadalmankent valtozott. Az azonossag elve ma uralkodo a tudomanyos gondolkodasban; de vannak kiterjedt
kepzetrendszerek, amelyek jelentós szerepet jatszottak az eszmetörtenetben, s amelyekben ez az elv nem
ismeretes: a mitologiakrol van szo, a legkezdetlegesebbektól a legtudosabbakig.55 Folyton olyan lenyekról van
bennük szo, amelyek egyidejúleg a legellentmondasosabb tulajdonsagokkal birnak, egyszerre egyek es többek,
anyagszerúek es szellemiek, vegtelenül tudnak osztodni, de közben nem vesztik el lenyegüket; mitologiaban
axioma, hogy a resz az egesszel egyenló. Az, hogy a jelenlegi logikankat kormanyozni latszo szabaly eIIajta
valtozasokon ment keresztül a törtenelem soran, azt bizonyitja, hogy korant sincs ott idótlen idók ota az emberi
gondolkodasban, hanem legalabbis reszben törtenelmi, következeskeppen tarsadalmi tenyezóktól Iügg. Nem
tudjuk pontosan, melyek ezek a tenyezók; de Ieltetelezhetjük, hogy vannak ilyenek.56
Ha elIogadjuk ezt a hipotezist, akkor a megismeres kerdese uj keretek közt vetódik Iel.
Eddig csak ket doktrina volt ismert. Egyesek szerint a kategoriak nem vezethetók le a tapasztalasbol: a
kategoriak voltak elóbb, s ezek vezerlik a tapasztalast. Ugy kell elkepzelnünk óket, mint megannyi egyszerú,
oszthatatlan adatot, melyek az ember veleszületett alkatanal Iogva immanens modon vannak benne az emberi
szellemben. Ezert mondjak roluk, hogy a priori adottak. Masok szerint a kategoriakat ugy alkottak meg,
elemenkent, aprodonkent, s alkotojuk maga az egyen.57
Csakhogy mindket megoldas komoly nehezsegeket vet Iöl.
Az empirista tetelt Iogadjuk el? Akkor a kategoriakbol ki kell vonnunk minden jellemzó sajatossagukat.
Ugyanis eppen egyetemes es szüksegszerú mivoltuk különbözteti meg óket az összes többitól. Mivel az egesz
valosagra vonatkoznak, a lehetó legaltalanosabb Iogalmak, sót egyetlen konkret targyra sem vonatkoztathatok,
es minden egyenitól Iüggetlenek: olyan közhelyek, amelyek menten valamennyi szellem összetalalkozik.
Megpedig szüksegszerúen; mert az esz, amely nem mas, mint az alapkategoriak összessege, olyan hatalommal
van Ielruhazva, amely alol nem vonhatjuk ki magunkat kedvünkre. Ha megprobalunk Iellazadni ellene, ha
megprobaljuk Ielszabaditani magunkat e lenyegi Iogalmak alol, akkor elenk ellenallasba ütközünk. Tehat e
kategoriak nemcsak hogy nem Iüggenek tólünk, de uralkodnak is rajtunk. Az empirikus adatok viszont
homlokegyenest ellenkezó tulajdonsagokat mutatnak. Valamely erzes vagy kep mindig valamely konkret targyra
vagy targy-együttesre vonatkozik, s ezert az egyedi tudat pillanatnyi allapotat Iejezi ki: lenyeget tekintve
individualis es szubjektiv. Ezert aztan viszonylag szabadon kezeljük az eIIajta eredetú kepzeteket. Ha erzeteink
jelen idejúek, akkor nyilvan de facto uralnak bennünket. Ellenben de fure kepesek vagyunk ra, hogy masnak
Iogjuk Iel óket,mint amik, mas sorrendben kepzeljük el óket magunkban, mint ahogy lezajlottak. Semmi sem
II
7
58 Talan csodalkoznak rajta, hogy az apriorizmust nem a veleszületettseg hipotezisevel deIinialjuk. Valojaban azonban ez az elkepzeles csak
masodlagos szerepet jatszik a tanban. Tulsagos leegyszerúsites ugy kepzelni, hogy a racionalis ismeretek nem vezethetók vissza az
empirikus adatokra. Ha az elóbbiekról azt mondjuk, hogy veleszületettek, azzal pozitive csak azt mondjuk, hogy nem a tapasztalas termekei,
mint ahogy altalaban gondoljak.
59 Legalabbis annyiban, amennyiben leteznek egyeni, s következeskepp teljes mertekben empirikus kepzetek. Valojaban azonban
valoszinúleg nem Iordulhat eló, hogy e ketIajta elem ne kapcsolodna szorosan egymashoz.
köt bennünket velük szemben, amig masIajta megIontolasok nem lepnek közbe. Adva van tehat ketIajta
megismeres, amely mintegy az ertelem ket ellenpolusat testesiti meg. Ilyen körülmenyek közt, ha az eszt
visszavezetjük a tapasztalasra, azzal egyben el is tüntetjük, hiszen a ra jellemzó egyetemesseget es
szüksegszerúseget a tiszta latszat szintjere süllyesztjük; olyan illuziova tesszük, ami ugyan a gyakorlatban
kenyelmes, de semminek sem Ielel meg a dolgokban: következeskeppen a logikai elettól, amelyet pedig a
kategoriaknak kellene szabalyozniuk es összeszervezniük, eltagadjuk az objektiv valosagot. A klasszikus
empirizmus irracionalizmusba torkollik; talan celszerúbb is lenne inkabb ez utobbi nevvel illetni.
Az aprioristak a cimkejükhöz tapado közkeletú velekedessel szemben jobban tisztelik a tenyeket. Mivel nem
nyilvanvalo igazsagkent Iogadjak el, hogy a kategoriak ugyanazokbol az elemekból allnak, mint erzeki
kepzeteink, nem kenyszerülnek szisztematikusan elszegenyiteni óket, nem üritik ki belólük a valosagtartalmat,
nem degradaljak óket verbalis mesterkedesekke, hanem meghagyjak minden speciIikus jellemzójüket. Az
aprioristak racionalistak; ugy hiszik, hogy a vilag logikus, s ezt az esz Iejezi ki legelsósorban. Ehhez azonban Iel
kell ruhazniuk a szellemet azzal a kepesseggel, hogy meghaladja a tapasztalatot; hogy hozza tud tenni valamit
ahhoz, ami közvetlenül adva van a szamara; am e sajatos kepessegre sem magyarazatot, sem igazolast nem
adnak. Mert az nem magyarazat, ha mindössze annyit mondanak, hogy e kepesseg inherens modon benne van az
emberi ertelem termeszeteben. Azt is latni kellene, honnan van e meglepó kivaltsagunk, hogyan tudunk a
dolgokba olyasmit is belelatni, amit a puszta latvany nem tar Iöl elóttünk. Ha azt mondjuk, hogy a tapasztalas
csakis ezzel a Ieltetellel lehetseges, azzal csak arrebb toljuk a kerdest, de nem oldjuk meg. Mert eppenseggel azt
kellene megtudnunk, miert nem elegendó a tapasztalas önmagaban, miert tetelez Iel rajta kivül allo es mar elóbb
meglevó körülmenyeket, s hogyan lehetseges, hogy e körülmenyek eppen akkor es ugy valosulnak meg,
ahogyan az szükseges. E kerdeseket megvalaszolando neha ugy kepzeltek, hogy az egyeni ertelmek Iölött van
egy Ielsóbbrendú ertelem, az elóbbiek ebból Iakadnak, s csodas kepessegüket valamiIele misztikus összetartozas
utjan kapjak tóle: ez volna az isteni ertelem. Ennek a hipotezisnek legalabbis az a komoly hatulütóje, hogy
kivonja magat mindennemú tapasztalati kontroll alol; igy hat nem Ielel meg azoknak a Ielteteleknek, amelyeket
egy tudomanyos hipotezissel szemben tamasztanunk kell. Raadasul az emberi gondolkodas e kategoriai sosem
rögzülnek vegleges Iormaba; kiIejlódnek majd visszaIejlódnek; helyenkent es idónkent valtoznak. Ezzel
szemben az isteni ertelem megingathatatlan. Hogy adhatna szamot e megingathatatlansag az allando
valtozekonysagrol?
Ez a ket koncepcio harcol egymassal evszazadok ota; a vita azert allandosul, mert a szemben allo ervek
erezhetóen egyenertekúek. Ha az ertelem csak az egyeni tapasztalas egy Iormaja, akkor nincs is ertelem. Ha
viszont masIelól olyan kepessegekkel ruhazzuk Iöl, amelyeket nem tudni honnan szerez, azzal kivül helyezzük a
termeszeten s a tudomanyon. E ket, egymassal szemben allo ellenvetes közt a szellem bizonytalan marad. Ha
azonban elIogadjuk a kategoriak tarsadalmi eredetet, az uj szemleletmodot tesz lehetóve, amelynek segitsegevel,
ugy gondoljuk, elkerülhetjük e ket ellentetes nehezseget.
Az apriorizmusnak az az alaptetele, hogy a megismeres ket, egymasra vissza nem vezethetó elemIelesegból all,
amelyek vilagosan elkülönithetó retegkent rakodnak egymasra.58 A mi hipotezisünk teljes egeszeben megtartja
ezt az elvet. Az empirikusnak nevezett ismeretek, amelyek az empirizmus teoretikusai szamara minden mast
kizaro modon szolgaltak az ertelem megalkotasara, azok, amelyek a targyak közvetlen hatasara keletkeznek a
szellemünkben. Ezek tehat egyeni allapotok, amelyeket teljes egeszükben59 az individuum pszichikai
termeszete magyaraz. Ha viszont a kategoriak, mint ahogy mi gondoljuk, lenyegüket tekintve kollektiv
kepzetek, akkor mindenekelótt a közösseg allapotait tükrözik: ennek Ielepitesi modjatol, szervezettsegetól,
morIologiajatol, vallasi, erkölcsi, gazdasagi stb. intezmenyeitól Iüggenek. E ketIajta kepzet közt ugyanolyan
tavolsag van, mint az egyeni es a tarsadalmi közt, s az elóbbiek eppugy nem vezethetók le az utobbiakbol,
amikent a tarsadalom sem vezethetó le az egyenból, az egesz a reszból, a bonyolult az egyszerúból.60 A
tarsadalom sui generis valosag; megvannak a maga tulajdonsagai, amelyeket nem talalunk meg, vagy nem
ugyanolyan Iormaban talalunk meg a vilag többi reszeben. A tarsadalmat kiIejezó kepzeteknek tehat egeszen
II
8
60 Ezt a visszavezethetetlenseget egyebkent nem kell abszolut ertelemben IelIogni. Sem azt nem allitjuk, hogy ne lenne semmi olyan az
empirikus kepzetekben, ami a racionalis kepzeteket vetiti elóre, sem azt, hogy ne lenne semmi az egyenben, amit a tarsadalmi eletet
megelózó jelensegnek tekinthetnenk. Ha a tapasztalas teljes mertekben idegen lenne mindattol, ami racionalis, akkor az ertelem nem tudna
mit kezdeni vele; hasonlokeppen, ha az egyen pszichikai termeszete teljesen szemben allna a tarsadalmi elettel, akkor nem elhetnenk
tarsadalomban. A racionalitas e csirait a kategoriak teljes körú, az egyeni tudatra is kiterjedó elemzesenek kellene Ielkutatnia. Egyebkent
erre meg alkalmunk lesz visszaterni a konkluzioban. Itt mindössze annyit akarunk leszögezni, hogy e meg hatarozatlan ertelemcsirak es a
tulajdonkeppeni ertelem között olyasIele tavolsag van, mint az elóvilag Iejlódesenek kezdópontjaban allo asvanyi elemek tulajdonsagai es a
mar kialakult elet jellemzó attributumai között.
61 Gyakran megIigyeltek, hogy a tarsadalmi zavarok hatasakeppen a mentalis zavarok is sokasodni kezdtek. Ez ujabb bizonyitek arra, hogy
a logikai Iegyelem a tarsadalmi Iegyelem sajatos megjelenesi Iormaja. Ha ez utobbi gyengül, az elóbbi Iellazul.
mas a tartalmuk, mint a tisztan egyeni kepzeteknek, s elóre biztosak lehetünk benne, hogy az elóbbiek
hozzatesznek valamit az utobbiakhoz.
Mind az elóbbieket, mind az utobbiakat eppen keletkezesi modjuk diIIerencialja. A kollektiv kepzeteket
hatalmas együttmúködes hozza letre, amely nemcsak terben, hanem idóben is kiterjed; ennek erdekeben
szellemek egesz sora adja össze, csereli ki, gyurja egybe gondolatait es erzeseit; nemzedekek hosszu sora
halmozza Iel bennük tapasztalatait es tudasat. Tehat nagyon sajatos, az egyeninel vegtelenül gazdagabb es
bonyolultabb szellemiseg súrúsödik össze bennük. Igy most mar mindjart erthetó, mikent haladhatja meg az
ertelem az empirikus ismeretek hatoköret. E kepesseget nem holmi misztikus adomanynak köszönheti, hanem
egyszerúen annak a tenynek, hogy az ember közkeletú megIogalmazassal elve kettós. Ket leny van benne:
egy individualis leny, amelynek alapja a szervezetben van, s amelynek múködesi köre ennelIogva meglehetósen
szúk, es egy tarsadalmi leny, amely a megIigyelessel meg megismerhetó, intellektualisan es moralisan
legmagasabb valosagot, vagyis a tarsadalmat kepviseli. Termeszetünk e kettóssege azt eredmenyezi, hogy a
gyakorlat szintjen az erkölcsi ideal nem vezethetó vissza a haszonelvú inditekra, a gondolkodas szintjen pedig az
ertelem nem vezethetó vissza az egyeni tapasztalasra. Az egyen a tarsadalomhoz valo tartozasanal Iogva igy hat
mind gondolkodasaban, mind cselekveseben termeszetszerúleg meghaladja önmagat.
Szinten e tarsadalmi jelleg segitsegevel valik erthetóve, honnan szarmazik a kategoriak szüksegszerú jellege.
Egy gondolatrol akkor mondjuk, hogy szüksegszerú, ha valami belsó eró altal mindenIajta bizonyitek nelkül
uralja a szellemet. Van tehat benne valami, ami arra kenyszeriti az ertelmet, hogy elózetes vizsgalodas nelkül
magaenak erezze. A kategoriak ilyen ertelemben vett sajatos hatekonysagat az apriorizmus posztulalja ugyan, de
nem magyarazza; mert ha azt mondja, hogy azert szüksegszerúek, mert nelkülözhetetlenek a gondolkodas
múködesehez, azzal pusztan csak azt ismetli meg, hogy szüksegszerúek. Ha ezzel szemben a kategoriak azzal az
eredettel birnak, amit mi tulajdonitunk nekik, akkor parancsolo erejükben nincs semmi meglepó. Ugyanis a
dolgok közt Iennallo legaltalanosabb kapcsolatokat Iejezik ki; mivel kiterjedesben minden mas Iogalmat
meghaladnak, ertelmi eletünk egeszet, annak minden reszletet uraljak. Ha tehat az emberek nem ertenenek egyet
barmikor e lenyegi gondolatok teren, ha nem lenne egyöntetú elkepzelesük az idóról, terról, okrol, szamrol stb.,
akkor barmiIele megegyezes lehetetlenne valna az ertelmek közt, s igy az egesz tarsadalomban is. A tarsadalom
nem hagyhatja az egyenek szabad belatasara a kategoriakat, nem mondhat le roluk, mert azzal magamagarol
mondana le. Ahhoz, hogy elni tudjon, nemcsak elegseges mertekú moralis konIormizmusra van szükseg; a
logikai konIormizmusnak is van egy olyan minimuma, amit a tarsadalom nem tud nelkülözni. Ez okbol
tekintelye egesz sulyat latba veti, hogy tagjait elrettentse az eIIele elhajlasoktol. Tüntetóen athagja valamely
szellem az egesz gondolkodast szabalyozo normakat? Akkor a tarsadalom a szo teljes ertelmeben mar nem is
emberi szellemnek tekinti, es ennek megIelelóen banik vele. Ezert van az, hogy ha bensónk melyen
megprobaljuk lerazni magunkrol ezeket az alapIogalmakat, akkor ugy erezzük, hogy nem vagyunk teljesen
szabadok; hogy valami ellenall, bennünk is es rajtunk kivül is. Kivül a közvelemeny itel el bennünket; raadasul
mivel a tarsadalom szinten kepviselve van bennünk, sajat bensónkben szegül szembe lazadozasunkkal; ugy
erezzük, hogy nem engedhetünk a kisertesnek, mert akkor gondolkodasunk mar nem igazan emberi gondolkodas
lesz. Ugy túnik tehat, hogy innen ered az ertelemben benne rejló ugyancsak sajatos parancsolo eró, amely arra
kenyszerit bennünket, hogy bizalommal elIogadjuk, amit sugalmaz nekünk. E parancsolo eró maga a
tarsadalom;61 a tarsadalom terjed at bizonyos gondolkodasi modokra, amelyek barmiIele közös cselekves
mintegy nelkülözhetetlen Ieltetelei. Az a szüksegszerúseg tehat, amellyel ezek a kategoriak uralkodnak rajtunk,
nem a puszta megszokasbol Iakad, melynek jarmat nemi eróIeszitessel lerazhatjuk magunkrol; es e
szüksegszerúseg nem is Iizikai vagy metaIizikai, mivel a kategoriak helyenkent es idónkent valtoznak; hanem az
erkölcsi szüksegszerúseg egy sajatos valIaja, mely ugyanazt jelenti az ertelmi elet szamara, mint az erkölcsi
II
9
62 A logikai szüksegszerúseg es az erkölcsi kötelezettseg közt csak analogia van, de nem azonossag, legalabbis jelenleg. Manapsag a
tarsadalom maskepp banik a búnözókkel, mint az abnormalis intelligenciaju alanyokkal; ez bizonyitja, hogy a logikai normakhoz
kapcsolodo tekintely, illetve az erkölcsi normakban benne rejló tekintely, jelentós hasonlosaguk ellenere sem azonos termeszetú egyazon
nem ket különbözó Iajtaja. Erdekes lenne kutatni, honnan szarmazik ez a különbseg, ami eredetileg bizonyara meg nem volt meg, hiszen a
köztudat sokaig nehezen tett különbseget órült es búnözó közt. Most mindössze jelezzük a kerdest. E peldabol jol lathato, mennyi problemat
vet Iöl ezeknek a Iogalmaknak az elemzese: altalaban eleminek es egyszerúnek tekintik óket, valojaban azonban rendkivül bonyolultak.
63 A kerdest a könyv konkluziojaban Iogjuk targyalni.
64 A megismeres szociologiai elmeleteben benne rejló racionalizmus tehat Ieluton all az empirizmus es a klasszikus apriorizmus közt. Az
elsó szerint a kategoriak tisztan mestersegesek; a masodik szerint a kategoriak epp ellenkezóleg termeszettól adottak; vegül, a mi
IelIogasunk szerint, bizonyos ertelemben múalkotasok, am ez a múveszet Iolytonosan növekvó tökeletesseggel utanozza a termeszetet.
65 Peldaul az idókategoria alapjaul a tarsadalmi elet ritmusa szolgal; de ha a közössegi eletnek van ritmusa, akkor biztosak lehetünk benne,
hogy az egyen eletenek is van, es meg altalanosabban a vilagmindensegnek is. Az elsó mindössze hangsulyosabb es nyilvanvalobb, mint a
többi. Hasonlokeppen latni Iogjuk, hogy a nem Iogalma is az embercsoportok Iogalma alapjan alakult ki. Ha azonban az emberek
termeszetes csoportokat alkotnak, akkor Ieltetelezhetó, hogy a dolgok közt is vannak hasonlo, egyszersmind egymastol megis különbözó
csoportok. A dolgok e termeszetes csoportjai a nemek es a Iajtak.
Szamos szellemnek túnik ugy, hogy ha a kategoriaknak tarsadalmi eredetet tulajdonitunk, azzal megIosztjuk óket spekulativ erteküktól.
Ennek az az oka, hogy meg mindig gyakori az a velemeny, amely szerint a tarsadalom nem termeszeti dolog; ebból aztan arra
következtetnek, hogy a tarsadalmat kiIejezó kepzetek mit sem Iejeznek ki a termeszetból. De ez a konkluzio is csak annyit er, mint az
alaptetel.
66 Ezert indokolt a kategoriakat a szerszamokhoz hasonlitani; mivel a maga reszeról a szerszam Ielhalmozott anyagi tóke. Egyebkent e
harom Iogalom közt szerszam, kategoria, intezmeny szoros rokonsag all Ienn.
kötelezettseg az akarat szamara.62
De, ha e kategoriak eredetileg csak tarsadalmi allapotokat tükröznek, nem következik-e ebból, hogy a termeszet
többi reszere csak metaIorakent alkalmazhatok? Ha kizarolag tarsadalmi dolgok kiIejezesere születtek, akkor
ugy túnik csak konvencio altal terjeszthetók ki mas területekre. Igy, amennyiben a Iizikai vagy biologiai vilag
elgondolasara szolgalnak, akkor gyakorlatilag talan hasznos, de a valosaggal semmiIele kapcsolatban nem allo,
mesterseges szimbolumok ertekevel birhatnak. Ily modon, mas uton, megint csak a nominalizmushoz es az
empirizmushoz jutunk.
De ha eIIelekeppen interpretaljuk a megismeres szociologiai elmeletet, akkor elIelejtjük, hogy a tarsadalom
ugyan speciIikus valosag, de nem birodalom a birodalomban; resze a termeszetnek, annak legmagasabb
kiIejezesi Iormaja. A tarsadalmi vilag termeszeti vilag, amely csak nagyobb bonyolultsagaval különbözik a
többitól. Marpedig lehetetlen, hogy a termeszet eppen leglenyegesebb mivoltaban különbözzön itt-ott
önmagatol. A dolgok közt Iennallo alapvetó kapcsolatok pontosan azok, amelyeket a kategoriak hivatottak
kiIejezni lenyegüket tekintve nem különbözhetnek területenkent egymastol. Bar meg kesóbb kiIejtendó okok
Iolytan63 a tarsadalmi vilagban lathatobb modon jelennek meg, lehetetlen, hogy jollehet burkoltabb Iormaban
ne legyenek meg masutt is. A tarsadalom kezzelIoghatobba teszi óket, de nem elvez kizarolagossagot Iölöttük.
A tarsadalmi dolgok alapjan kidolgozott Iogalmak ekkeppen segithetnek nekünk mas termeszetú dolgok
elgondolasaban. Ha e Iogalmakat elteritjük eredeti jelentesüktól, akkor, igaz, szimbolumszerepet jatszhatnak, de
ezeknek a szimbolumoknak megvan az alapjuk. S bar konstrualtsaguknal Iogva múviek lesznek, ez a múviseg a
termeszetet követi, a termeszethez igyekszik minel közelebb jutni.64 Attol, hogy az idóról, terról, nemról, okrol,
szemelyisegról alkotott gondolataink tarsadalmi elemekból epülnek Iel, meg nem kell arra a következtetesre
jutnunk, hogy mentesek barmiIele objektiv ertektól. Epp ellenkezóleg, tarsadalmi eredetük alapjan inkabb azt
kell Ielteteleznünk, hogy igenis van alapjuk a dolgok termeszeteben.65
Az ekkeppen megujitott ismeretelmelet egyesiteni kivanja a ket szembenallo elmelet elónyeit, annak hatranyai
nelkül. Az apriorizmus minden lenyeges alaptetelet megtartja; egyszersmind azonban abban a pozitivista
szellemben jar el, amelynek az empirizmus igyekezett eleget tenni. Meghagyja az ertelemnek a maga speciIikus
hatalmat, de megmagyarazza azt, megpedig anelkül, hogy kilepne a megIigyelhetó vilagbol. Valosagoskent
tetelezi ertelmi eletünk kettósseget, de e kettósseget megmagyarazza, megpedig termeszetes okokkal. A
kategoriakat immar nem eleve meglevó, elemezhetetlen tenyeknek tekinti; e kategoriak azonban megis megórzik
bonyolultsagukat, amellyel az empirikusok altal elegsegesnek velt, leegyszerúsitó elemzesek nem tudtak
megbirkozni. E kategoriak ugyanis most mar nem ugy jelennek meg elóttünk, mint poIonegyszerú Iogalmak,
amelyeket barki jöttment kihamozhat szemelyes megIigyeleseiból, jollehet a nepi kepzelet sajnalatos modon
tulbonyolitotta óket, hanem, epp ellenkezóleg, mint okos gondolati szerszamok, amelyeket evszazadok soran
emberek csoportjai kovacsoltak kitarto munkaval, s amelyekben szellemi tókejük legjavat halmoztak Iel.66 E
II
10
Iogalmak mintegy summazatat adjak az emberi törtenelem egy jelentós reszenek. Ezzel azt is allitjuk, hogy
megertesükhöz es megitelesükhöz immar mas modszerekhez kell Iolyamodnunk, mint amelyek eddig voltak
hasznalatban. Ha tudni akarjuk, hogyan es miból jöttek letre ezek a Iogalmak, amelyeket nem mi magunk
alkottunk meg, akkor immar nem eleg sajat tudatunkat Iaggatni; önmagunkon kivül kell körülneznünk, a
törtenelmet kell vizsgalnunk, es egesz tudomanyt kell megalkotnunk: egy komplex tudomanyt, amely csak
lassankent lep elóre, kollektiv munkaval. Jelen mú ehhez a tudomanyhoz jarul hozza, kiserletkeppen, nehany
töredekes adalekkal. E kerdeseket nem tesszük ugyan vizsgalodasunk közvetlen targyava, de ahanyszor csak
lehetósegünk nyilik ra, megprobaljuk legalabbis nehany olyan Iogalomnak a születeset tetten erni, amelyek, bar
eredetüket tekintve vallasiak, tovabbra is az emberi gondolkodas alapjait kepezik.
II
11
12
I. rész - I. Könyv: ELÕZETES
KÉRDÉSEK
TartaIom
1. AVALLASI JELENSEGESAVALLASMEGHATAROZASA ................................................... 17
1.1.I .........................................................................................................................18
1.2.II. .......................................................................................................................20
1.3.III .......................................................................................................................24
1.4.IV.......................................................................................................................27
2. AZELEMI VALLASROLALKOTOTTFOELKEPZELESEK ..................................................... 31
2.1. I. Azanimizmus .................................................................................................... 31
3. AZELEMI VALLASROLALKOTTFOELKEPZELESEK(Iolytatas) ........................................... 45
3.1. II. Anaturizmus..................................................................................................... 45
4. ATOTEMIZMUSMINTELEMI VALLAS ............................................................................... 55
4.1. Akerdes törteneti attekintese: modszer a targyalasara ................................................... 55
xv
xvi
67 A vallasi jelenseg meghatarozasara mar tettünk kiserletet egyik munkankban, amelyet az Annee sociologique (III. köt. 1. skk.) közölt. Az
ott adott meghatarozas, mint latni Iogjak, különbözik attol, amit ma javaslunk. E Iejezet vegen megmagyarazzuk, mi kesztetett bennünket e
modositasokra, melyek egyebkent a tenyek IelIogasaban semmiIele lenyeges valtozast nem hoznak.
68 Lasd Ient, ... o. Nem bizonygatjuk tovabb az elózetes deIinicio szüksegesseget, es nem taglaljuk itt az e celbol követendó modszert sem.
Reszletesebben lasd R ê gles de la methode sociologique (43. skk.) cimú múvünket. |Magyarul: A szociologia modszertani szabalyai.In: E.
Durkheim: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok, Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1978, 21160. o.|
Vö. Le suicide, 1. skk. (Paris, Alcan, majd P.U.F.). |Magyarul: A: òngvilkossag, Budapest, Osiris, 2000.|
1. fejezet - A VALLÁSI JELENSÉG ÉS
A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA67
Ha azt keressük, milyen a megIigyeles reven megismerhetó legprimitivebb es legegyszerúbb vallas, akkor
elóször is meg kell hataroznunk azt, hogy mit ertünk vallason; e nelkül oda jutunk, hogy vagy egy semmiIele
vallasit nem tartalmazo gondolat- es gyakorlatrendszert nevezünk vallasnak, vagy ugy haladunk el a vallasi
tenyek mellett, hogy nem vesszük eszre igazi termeszetüket. Hogy e veszely egyaltalan nem kepzelt, s hogy nem
metodologiai Iormalizmussal kivanunk pepecselni, mi sem mutatja jobban, mint hogy meg egy olyan tudos is,
mint Frazer, akinek pedig sokat köszönhet az összehasonlito vallastudomany, ezen ovintezkedest elmulasztvan
nem ismerte Iel azon hiedelmek es ritusok melysegesen vallasos jelleget, amelyeket itt Iogunk tanulmanyozni, s
amelyekben a magunk reszeról az emberiseg vallasi eletenek kezdó csirajat latjuk. Itt tehat egy olyan, elózetesen
eldöntendó kerdesról van szo, amelyet az összes többi elótt kell targyalni. Nem mintha azt gondolnank, hogy
mar most elerhetünk a vallas mely, valoban revelativ vonasaihoz; ezeket csak a kutatas vegen lehet
meghatarozni. De az mindenkepp szükseges es lehetseges, hogy kijelöljünk bizonyos szamu könnyen
erzekelhetó külsó jegyet, amelyek segitsegevel aztan mindenütt, ahol csak elóIordulnak, Iel tudjuk ismerni a
vallasi jelensegeket, s nem keverjük össze óket valami massal. Most ezen elózetes múveletbe Iogunk belevagni.
De hogy olyan eredmenyekre jussunk, amilyeneket varunk, elóször is meg kell szabadulnunk mindenIele
prekoncepciotol. Az embereknek reges-reg Iogalmat kellett alkotniuk arrol, hogy mi a vallas, joval azelótt, hogy
a vallastudomany kialakithatta volna a maga összehasonlito modszertanat. Igy hat a let szüksegletei arra
kenyszeritenek bennünket, hivóket es hitetleneket egyarant, hogy valami modon kepet alkossunk magunknak
arrol a közegról, amelyben elünk, amelyról allandoan itelkeznünk kell, s amellyel cselekvesünk soran szamot
kell vetnünk. Csakhogy ezek az elóIogalmak modszertelenül, az elet veletlen talalkozasaibol születtek, ezert
nem tarthatnak szamot semmiIele hitelre, s szigoruan Ielre kell tolnunk óket a most következó vizsgalodas
soran. Nem elóiteleteinktól, szenvedelyeinktól, szokasainktol varjuk, hogy a szamunkra szükseges deIiniciohoz
elemeket szolgaltassanak; hanem magatol a valosagtol, amit meghatarozni akarunk.
Nezzünk hat szembe ezzel a valosaggal. Tegyünk Ielre minden olyan elkepzelest, amely altalaban tekinti a
vallast; nezzük meg a vallasokat a maguk konkret valosagaban, s probaljuk meg kibontani, hogy mi a közös
bennük; mert a vallast csak azon jellegzetessegek alapjan lehet meghatarozni, amelyek mindenütt megtalalhatok,
ahol csak vallas letezik. Ebbe az összehasonlitasba tehat belevesszük az összes olyan, jelenlegi vagy multbeli
vallasi rendszert, amit ismerünk, a legprimitivebbeket es legegyszerúbbeket eppugy, mint a legujabbakat es
legkiIinomultabbakat; mert nincs jogunk, es nincs is ra logikai eszközünk, hogy egyeseket kizarjunk, masokat
pedig megtartsunk. Aki a vallasban csak az emberi tevekenyseg termeszetes megnyilvanulasat latja, annak
kivetel nelkül minden vallas tanulsagos; mert a maga modjan mindegyik az embert Iejezi ki, s ily modon segit
nekünk abban, hogy termeszetünk ezen oldalat jobban megertsük. Masutt mar lattuk, mennyire nem igaz, hogy a
vallas tanulmanyozasanak legjobb modszere az, ha lehetóleg a legcivilizaltabb nepeknel megjelenó Iormait
vetjük vizsgalat ala.68
17
69 Premiers principes, Irancia Iord., 3839. o. (Paris, Alcan). |Magyar kivonata: Collins, F. H.: Spencer Herbert svnthetikus filo:ofiafanak
kivonata, Budapest, Grill Karoly Könyvkiadovallalata, 1908.|
70 Introduction à la science des religions, 17. o.; vö. Origine et developpement de la religion, 21. o.
71 Ugyanez a szellem volt meg a skolasztika korszakaban, mikent arrol a IilozoIia korabeli deIinicioja tanuskodik: Fides quaerens
intellectum.
De hogy könnyebben tudjunk megszabadulni a megszokott elkepzelesektól, amelyek tekintelyük Iolytan
megakadalyozhatjak, hogy olyannak lassuk a dolgokat, amilyenek, mielótt belevagnank a kerdes targyalasaba,
tekintsünk at nehany olyan, közkeletú deIiniciot, amelyeken keresztül eppen ezek az elóiteletek Iogalmazodtak
meg.
1.1. I
Van egy olyan Iogalom, amely altalanosan elIogadott nezet szerint valamennyi vallasi dologra jellemzó, ez
pedig a termeszetIölötti Iogalma. Ezen a dolgok olyan rendjet kell erteni, amely meghaladja
IelIogokepessegünket; a termeszetIölötti a miszterium, a megismerhetetlenseg, az erthetetlenseg vilaga. A vallas
eszerint valamiIele spekulacio volna arrol, ami elerhetetlen a tudomany, s meg altalanosabban a szabatos
gondolkodas szamara. ,Meg a legellentetesebb tanokat hirdetó vallasok is megegyeznek abban irja Spencer ,
hogy hallgatolagosan elismerik: a vilag, mindazzal, amit tartalmaz, s ami körülveszi, magyarazatra varo
miszterium'; igy hat a vallas lenyege szerinte ,egy olyasIajta mindenhato dologba vetett hit, ami meghaladja az
ertelmet'.69 Hasonlokeppen Max Müller is ugy tartotta, hogy minden vallas ,kiserlet a IelIoghatatlan
IelIogasara, a kiIejezhetetlen kiIejezesere, törekves a vegtelen Iele'.70
Annyi bizonyos, hogy a miszterium erzete valoban jelentós szerepet jatszott bizonyos vallasokban, nevezetesen
a keresztenysegben. De azt is hozza kell tenni, hogy e szerep jelentósege sajatos modon ingadozott a
keresztenyseg törtenelme soran. Vannak olyan idószakok, amikor e Iogalom hatterbe szorul es elhalvanyul. A
XVII. szazad emberenek peldaul nem volt semmi olyan a dogmaban, ami zavaro lett volna az ertelem szamara;
a hit könnyen összhangba hozhato volt a tudomannyal es a IilozoIiaval, az olyan gondolkodok pedig, mint
Pascal, akik elesen atereztek a dolgokban rejló melyseges homalyt, oly kevesse voltak összhangban korukkal,
hogy kortarsaik nem is ertettek meg óket.71
Annyi bizonyos, hogy a miszterium csak nagyon kesón jelenik meg a vallasok törtenelmeben; nemcsak a
primitivnek nevezett nepektól, hanem mindazon nepektól is idegen, amelyek nem ertek meg el az intellektualis
kultura egy bizonyos Iokara. Igaz, ha azt latjuk, hogy jelentektelen targyaknak rendkivüli erenyeket
tulajdonitanak, a vilagmindenseget pedig olyan lenyekkel nepesitik be, amelyek egymassal össze nem illó
elemekból allnak es a mindenütt jelenleves nehezen elkepzelhetó tulajdonsagaval rendelkeznek, akkor hajlunk
ra, hogy ezekben a vilagkepekben misztikus jelleget lassunk. Ugy gondoljuk, hogy az emberek csak azert nem
tudtak lemondani a mi modern elmenk szamara zavarba ejtó kepzetekról, mert nem voltak kepesek racionalisabb
magyarazatot talalni helyettük. Valojaban azonban ezek a meglepó magyarazatok a primitiv ember szamara a
lehetó legegyszerúbbek. Nem valamiIele ultima ratiot lat bennük, melyhez az ertelem csak ketsegbeeseseben
Iolyamodik; szamara ez a környezó vilag legközvetlenebb elkepzelesi es megertesi modja. Nincs szamara
semmi meglepó abban, hogy hangadassal vagy kezmozdulattal parancsolni lehet az elemeknek, meg lehet
allitani, vagy siettetni lehet a csillagok jarasat, esót lehet Iakasztani vagy el lehet allitani azt stb. Az ó szamara a
Iöld vagy a taplalkozasat biztosito allatok termekenyseget elósegitó ritusok nem irracionalisabbak, mint
szamunkra az agronomusaink altal alkalmazott, hasonlo celzatu technikai eljarasok. Nem lat semmi kiIejezetten
misztikust az eIIajta modokon megidezett hatalmakban. Ezek az erók nyilvan masmilyenek, mint amilyeneket a
mai tudosok gondolnak el s tanitanak bennünket hasznalni; masIelekeppen viselkednek, masIelekeppen lehet
igaba Iogni óket; de aki hisz bennük, annak szamara nem IelIoghatatlanabbak, mint a nehezkedes vagy az
elektromossag a mai Iizikusok szamara. Latni Iogjuk egyebkent meg e könyv lapjain, hogy a termeszeti erók
Iogalma nagy valoszinúseggel a vallasi erók Iogalmabol eredeztethetó; eszerint nem lehet akkora szakadek a
kettó közt, mint amekkora a racionalis es az irracionalis közt tatong. Meg az sem bizonyitek irracionalis
voltukra, hogy a vallasi eróket gyakran spiritualis entitasok, tudatos akaratok Iormajaban gondoljak el. Az elme
nem vonakodik a priori annak Ieltetelezesetól, hogy az ugynevezett elettelen dolgokat, mikent az emberi testet
is, ertelmek mozgassak, jollehet a mai tudomany nemigen eri be ezzel a hipotezissel. Amikor Leibniz azzal allt
I
18
72 Introduction to the Historv of Religion, 15. skk.
eló, hogy a külvilagot szellemek hatalmas tarsadalmakent kell IelIogni, akik közt nincs es nem is lehet mas
kapcsolat, mint szellemi, racionalisnak tekintette magat, s egyetemes animizmusaban semmi olyasmit nem
latott, ami zavaro lett volna az ertelem szamara.
A mai ertelemben vett termeszetIölötti gondolata egyebkent ujabb keletú: Ieltetelez ugyanis egy ellentetes
gondolatot is, amelyet tagad, s amelyben nincs semmi primitiv. Csak akkor lehetett azt mondani bizonyos
tenyekról, hogy termeszetIölöttiek, amikor mar megvolt az az erzesünk, hogy a dolgoknak van egv termes:etes
rendfùk, vagyis hogy a vilag jelensegeit szüksegszerú kapcsolatok, ugynevezett törvenyek kötik egymashoz.
Ennek az elvnek a Ienyeben aztan minden, ami athagta e törvenyeket, ohatatlanul mint a termeszeten,
következeskepp az ertelmen kivül allo dolog jelent meg: mert ami ebben az ertelemben termeszetes, az egyben
racionalis is, leven hogy e szüksegszerú kapcsolatok pusztan a dolgok logikai kapcsolodasi modjat Iejezik ki.
Csakhogy az egyetemes determinizmusnak ez a Iogalma viszonylag ujabb keletú; meg az antikvitas nagy
gondolkodoinak sem sikerült teljes mertekben tudatara ebredniük. Az erdem a pozitiv tudomanyoke; ezen a
posztulatumon alapulnak, ezt bizonyitottak Iejlódesük soran. Amig azonban ez az elv meg nem volt meg, illetve
nem szilardult meg elegge, addig a legcsodasabb esemenyekben sem volt semmi olyasmi, ami ne lett volna
teljes mertekben IelIoghato. Amig nem tudtak, hogy a dolgok rendjeben van valami megingathatatlan es
megvaltoztathatatlan, amig minden esemenyben a dolgokhoz kapcsolodo akaratok múvet lattak, addig
termeszetesnek talaltak, hogy ezek az akaratok vagy masok önkenyesen megvaltoztassak e rendet. Ezert a
csodas isteni közbeavatkozasok az antikvitas embere szamara nem voltak a szo mai ertelmeben vett csodak.
Hanem szep, ritka, vagy borzaszto szinjatekok, amelyeken lehetett meglepódni, amelyekben lehetett
gyönyörködni (GÖRÖG SZO, mirabilia, miracula); de semmikepp sem tekintettek ugy óket, mint valamiIele, a
misztikus vilagra nyilo alagutat, ahova az ertelem mar nem kepes behatolni.
Ez a mentalitas mar csak azert is könnyen erthetó, mert meg nem túnt el teljesen a körünkból. Bar a
determinizmus elve ma mar szilardan beepült a Iizikaba es a termeszettudomanyokba, a
tarsadalomtudomanyokban csak egy evszazada jatszik szerepet, es meg ma is sokan ketsegbe vonjak. Csak
keves szellemet itatott at az a gondolat, hogy a tarsadalmak is szüksegszerú törvenyeknek vannak alavetve, s
ezert termeszeti vilagot alkotnak. Ennek következteben az emberek meg mindig igazi csodakban hisznek. Azt
allitjak peldaul, hogy a törvenyhozo csak ugy, puszta akaratanal Iogva, a semmiból teremthet uj intezmenyeket;
hogy valamely tarsadalmi rendszert egy masikba alakithat, pontosan ugy, ahogy oly sok vallas hivói szerint az
isteni akarat a semmiból hozta letre a vilagot; vagy hogy lenyeket egymasba valtoztathat at. A tarsadalmi
tenyeket illetóen meg ma is a primitivek mentalitasaval rendelkezünk. Ha azonban a szociologia teren annyi
kortarsunk ragadt le ennel az elavult IelIogasnal, az nem azert van, mert a tarsadalmak elete homalyosnak vagy
rejtelyesnek túnik szamukra; azert elegednek meg ily könnyen e magyarazatokkal, azert ragaszkodnak
körömszakadtaig a tapasztalat altal szamtalanszor megcaIolt illuziokhoz, mert a tarsadalmi tenyek a vilag
legegyszerúbb dolgainak túnnek a szamukra; mert meg nem ereztek at tenyleges homalyukat, mert nem ismertek
Iel, hogy e homaly Iokozatos eloszlatasahoz a termeszettudomanyok Iaradsagos eljarasaihoz kell Iolyamodniuk.
Ugyanez a szellemi beallitottsag rejlik szamos olyan vallasi hiedelem melyen, amely leegyszerúsitó
szemleletevel lep meg bennünket. A tudomany, es nem a vallas tanitotta meg arra az embereket, hogy a dolgok
bonyolultak es nehezen erthetók.
Na de az emberi szellemnek, Ieleli erre Jevons,72 nincs szüksege kimondottan tudomanyos kulturara, anelkül is
eszreveszi, hogy a tenyeknek meghatarozott egymasutanjai vannak, allando rendben ismetlódnek, masIelól azt is
megIigyeli, hogy ez a rend gyakran Ielborul. ElóIordul, hogy a Nap hirtelen eltúnik; hogy az esó nem esik,
amikor pedig varhato; hogy a Hold csak kesóbb jelenik meg, miutan periodikus rendszeresseggel eltúnt stb.
Mivel ezek az esemenyek kivül esnek a dolgok szokasos rendjen, különleges, kiveteles, azaz tulajdonkeppen
termeszetIölötti okokkal magyarazzak óket. IlyenIorman született volna meg a termeszetIölötti gondolata,
mindjart a törtenelem kezdeten, s eszerint igy törtent, hogy a vallasi gondolkodasnak mar ekkor rendelkezesere
allt önnön targya.
Csakhogy elóször is a termeszetIölötti korant sem vezethetó vissza az elóre nem lathatora. Az uj eppugy a
termeszet resze, mint az ellentete. Ha azt konstataljuk, hogy a jelensegek altalaban meghatarozott rend szerint
követik egymast, akkor azt is megIigyeljük, hogy e rend mindig csak hozzavetóleges, esetról esetre nem azonos
I
19
73 JEVONS: i. m. 23. o.
74 Lasd alabb: III. könyv, II. Iej.
75 Prolegomênes a lhistoire des religions, 34. o.
76 La civilisation primitive, I. 491. o.
önmagaval, mindenIajta kivetelek vannak benne. Ha csak egy kis tapasztalatunk is van, akkor hozzaszokunk,
hogy varakozasunkban gyakran csalodnunk kell, s e csalodasok sokkal gyakoribbak annal, semhogy
különlegesnek erzekelnenk óket. A bizonyos mertekú esetlegesseg eppugy tapasztalati adat, mint a bizonyos
mertekú egyöntetúseg; ezert semmi okunk sincs ra, hogy barmelyiküket mas okokhoz es erókhöz soroljuk, mint
amelyek a masikat vezerlik. Ahhoz tehat, hogy a termeszetIölötti gondolatahoz jussunk, nem eleg varatlan
esemenyekbe ütköznünk; az is szükseges hozza, hogy e varatlan esemenyeket mint lehetetlent Iogjuk Iel, vagyis
ne tudjuk összeegyeztetni azzal a renddel, amely szerintünk joggal vagy tevesen a dolgok termeszetes
rendjeból szüksegszerúen következik. A szüksegszerú rend Iogalmat azonban a pozitiv tudomanyok epitettek Iöl
lepesról lepesre, következeskepp az ezzel ellentetes Iogalom nem letezhetett mar elóttük.
De barmit is kepzeltek az emberek a tapasztalt ujdonsagokrol es esetlegessegekról, e kepzetekben nincs semmi
olyan, amivel a vallasokat jellemezhetnenk. Mert a vallasos vilagkepek mindenekelótt nem azt akarjak kiIejezni
es megmagyarazni, ami a dolgokban kiveteles es abnormalis, hanem eppenseggel azt, ami allando es
szabalyszerú bennük. Az esetek többsegeben az istenek nem a szörnyúsegek, Iurcsasagok, anomaliak
magyarazatara szolgalnak, hanem sokkal inkabb a vilag szokasos Iolyasat, a csillagok jarasat, az evszakok
valtakozasat, a növenyzet evenkenti megujulasat, a Iajok allandosagat stb. igazoljak. A vallasi Iogalma tehat
tavolrol sem esik egybe a különleges es az elórelathatatlan Iogalmaval. Jevons erre azt Ieleli, hogy a vallasi
eróknek ez a koncepcioja nem primitiv. Szerinte elóször azert kepzeltek el óket, hogy a rendetlenseget, a
veletleneket magyarazzak velük, s csak aztan hasznaltak Iel óket a termeszet egyIormasagainak igazolasara.73
De nem latjuk be, mi birta volna ra az embereket, hogy idóvel ily nyilvanvaloan ellentetes Iunkciokkal lassak el
óket. Raadasul teljesen önkenyes az a hipotezis, amely szerint a szent lenyeket eleinte a negativ, arto szerepre
korlatoztak. Latni Iogjuk ugyanis, hogy mar az altalunk ismert legegyszerúbb vallasokban is elsósorban az a
Ieladatuk, hogy pozitiv modon tartsak Iönn az elet normalis Iolyasat.74
Igy hat a miszterium gondolata nem eredendó. Nem adatott meg elóre az embernek; az ember kovacsolta
maganak, sajat kezevel, az ellentettjevel egyidejúleg. S ezert van csak keves vallasban valamennyire is jelen.
Nem jellemezhetjük tehat vele a vallasi jelensegeket, mert akkor kizarnank a deIiniciobol a deIinialando tenyek
többseget.
1.2. II.
Van egy masik gondolat is, amellyel gyakran probaltak meghatarozni a vallast: az istenseg gondolata. ,A vallas
az emberi elet azon erzestól valo meghatarozottsaga mondja A. Reville , mely szerint az emberi szellemet
kapcsolat Iúz egy misztikus szellemhez, amelyról elismeri, hogy uralkodik a vilagon es órajta is, es amellyel
szereti egyesülve erezni önmagat.'75 Ketsegtelen teny, hogy ha az ,istenseg' szot pontos es szúk ertelemben
hasznaljuk, akkor a deIinicio szamos nyilvanvaloan vallasi tenyt kirekeszt magabol. A halottak lelkei, a
különIele rangu szellemek, amelyekkel a legkülönIelebb nepek vallasi kepzelete oly gyakran tölti be a
termeszetet, mindig ritusok, sót gyakran szabalyos kultusz targyai; de megsem istenek a szo tulajdonkeppeni
ertelmeben. Ahhoz, hogy a deIinicio óket is Ielölelje, eleg, ha az ,isten' szot a tagabb ,szellemleny' kiIejezessel
helyettesitjük. Ezt tette Tylor: ,Amikor az alsobbrendú Iajok vallasait szisztematikusan akarjuk tanulmanyozni,
az elsó lenyeges pont az, hogy deIinialjuk es kiIejtsük, mit ertünk vallason. Ha valamely Ielsóbb istensegben
valo hitet ertenenk rajta |...| akkor eleg sok törzset kizarnank a vallasos vilagbol. De ennek a tul szúk
deIinicionak az a hibaja, hogy a vallast nehany kesóbbi Iejlemenyevel azonositja |...| Erdemesebb inkabb a
szellemlenyekben valo hitet tenni meg a vallas minimum-deIiniciojanak.'76 Szellemlenyeken tudatos alanyokat
kell erteni, akik Ielsóbbrendú kepessegekkel rendelkeznek, mint az atlagemberek; ez a minósites eppugy
megIelel a halottak lelkeinek, a szellemeknek, a demonoknak, mint a tulajdonkeppeni istensegeknek.
Figyeljük meg, milyen sajatos vallasIelIogas tükrözódik ebben a deIinicioban. A velük lehetseges kapcsolat
II.
20
77 Mar a Golden Bough elsó kiadasaban, I. 3032. o.
78 Nevezetesen Spencer es Gillen, s meg Preuss is, aki minden, nem individualizalt vallasi erót magikusnak nevez.
79 BURNOUF: Introduction a lhistoire du bouddhisme indien, 2. kiad. 464. o. Az idezet utolso szava azt jelenti, hogy a buddhizmus meg az
örökkevalo termeszet letezeset sem Iogadja el.
80 OLDENBERG: Le Bouddha, 51. o. (Irancia Iord., Paris, Alcan, majd P.U.F.).
81 BARTH: The Religions of India, 110. o.
82 OLDENBERG: i. m. 214, 318. o. Vö. KERN: Histoire du bouddhisme dans lInde, I. kötet, 389. skk.
83 Uo. 258. o.; BARTH: i. m. 110. o.
84 Uo. 314. o.
85 BARTH: i. m. 108. o. ,Mely meggyózódesem irja BurnouI is , hogy ha Çâkya | ÷ Buddha | nem talalt volna maga körül egy panteont,
tele olyan istenekkel, amelyeket megneveztem, akkor semmi szüksege nem lett volna arra, hogy kitalalja óket.'
86 BURNOUF: i. m. 117. o.
87 KERN: i. m. 289. o.
kizarolag az altalunk nekik tulajdonitott termeszet Iüggvenye. E szellemlenyek tudatos lenyek; csakis ugy
hathatunk rajuk, ahogy altalaban tudatos lenyekre hat az ember, vagyis pszichologiai modszerekkel; meg kell
probalni meggyózni, meghatni óket: szoval (könyörgessel, imadsaggal), vagy adomanyokkal es aldozatokkal. S
mivel a vallasnak eszerint az volna a rendeltetese, hogy e specialis lenyekkel valo kapcsolatunkat szabalyozza,
nem beszelhetnenk vallasrol ott, ahol nincs ima, aldozat, engeszteló ritusok stb. Eszerint lenne egy igen
egyszerú kriterium, amelynek alapjan meg lehet különböztetni, mi vallasi, es mi nem. Ehhez a kriteriumhoz
Iolyamodik modszeresen Frazer,77 s vele együtt több etnograIus. 78
De barmilyen nyilvanvalonak is tetszik ez a deIinicio vallasos nevelesünkból Iakado gondolkodasi
szokasainknal Iogva, szamos tenyre nem alkalmazhato, jollehet ezek is a vallas területehez tartoznak.
Legelsósorban is vannak nagy vallasok, amelyekból az istenek es szellemek gondolata hianyzik, vagy legalabbis
csak masodlagos, halvany szerepet jatszik bennük. Ilyen a buddhizmus. A buddhizmus irja BurnouI ,a
brahmanizmussal szemben isten nelküli moral es Termeszet nelküli ateizmus',79 Oldenberg pedig a maga
reszeról ,isten nelküli vallasnak'80 nevezi. ,Nem ismer el olyan istent, amelytól az ember Iüggene irja Barth
, a tana teljesseggel ateista.'81 A buddhizmus lenyeget negy tetel Ioglalja össze, ezeket nevezik a hivók a negy
nemes igazsagnak.82 Az elsó ertelmeben a Iajdalom meglete a dolgok örökös Iolyasahoz kötódik; a masodik
szerint a Iajdalom oka a vagy; a harmadik ertelmeben a Iajdalom megszüntetesenek egyetlen modszere a vagy
kioltasa; a negyedik megnevezi azt a harom allomast, amelyeken at eljutunk a Iajdalom megszüntetesehez:
ugymint az egyenesseg, a meditacio, s vegül a bölcsesseg, a tan teljes birtoklasa. E harom allomas utan
elerkezünk utunk vegere, a szabadulashoz, a nirvanaban valo üdvözüleshez.
Nos, ezen elvek egyikeben sincs szo istensegról. A buddhistat nem erdekli, honnan van e letezó vilag, amelyben
el, s amelyben szenved; tenynek83 tekinti, s minden erejevel azon van, hogy szabaduljon belóle. MasIelól
üdvözülese soran csakis magara szamithat; ,semmiIele istennek sem kell köszönetet mondania, amikent a
harcban sem hivja segitsegül egyiket sem'.84 Nem imadkozik a szo szokasos ertelmeben, nem Iolyamodik
Ielsóbb lenyekhez es nem keri tamogatasukat, hanem önmagaba Iordul es medital. Ez nem azt jelenti, hogy
,mindenestül tagadja az Indranak, Agninak vagy Varunanak85 nevezett lenyek letet, de ugy tekinti, hogy nem
tartozik nekik semmivel, es nincs semmi köze hozzajuk', mert hatalmuk csak a Iöldi vilag javaira terjed ki,
amelyek szamara ertektelenek. Tehat abban az ertelemben ateista, hogy nem erdekli, vannak-e istenek.
Egyebkent, meg ha lennenek is, s valamiIele hatalommal birnanak is, a szent, a megszabadult magasabb
rendúnek tekinti magat naluk; mert a lenyek meltosagat nem az adja meg, hogy a dolgokra gyakorolt hatasuk
milyen nagy területet ölel Iöl, hanem kizarolag az, hogy az üdvözüleshez vezetó ut mely Iokaig jutottak el 86
Igaz, Buddhat, legalabbis a buddhista egyhaz bizonyos Ielekezeteiben, vegül is egyIajta istennek tekintettek.
Megvannak a templomai; kultusza lett, bar e kultusz igen egyszerú, mivel lenyegeben viragok adomanyozasara
es nehany relikvia vagy megszentelt kep imadasara korlatozodik, tehat az egesz semmi mas, mint az emlekezet
apolasa. Csakhogy elóször is Buddha eIIajta istenitese, Ielteve, hogy a kiIejezes pontos, pusztan az ugynevezett
eszaki buddhizmus sajatja. ,A manapsag ismert adatok alapjan allithato irja Kern , hogy a deli buddhistak,
illetve a kevesbe elórehaladott eszaki buddhistak is ugy beszelnek tanaik megalapozojarol, mintha ember
volna.'87 Különleges, az egyszerú halandoet meghalado kepessegeket tulajdonitanak ugyan Buddhanak, de
Indiaban, s egyebkent a legkülönIelebb vallasok szazaiban is nagyon regi hiedelem, hogy a nagy szentek
kiveteles erenyekkel rendelkeznek;88 mindamellett a szent nem isten, amikent a pap vagy a varazslo sem az,
dacara a nekik tulajdonitott emberIeletti kepessegeknek. MasIelól a legtekintelyesebb tudosok szerint ez a Iajta
II.
21
88 Az Indiaban altalanosan uralkodo hiedelem szerint a nagy szentseg szüksegszerúen termeszetIölötti kepessegekkel jar ez az egyetlen
tamasz, amit Çâkya | ÷ Buddha | a szellemekben talalhatott (BURNOUF: i. m. 119. o.).
89 BURNOUF: i. m. 120. o.
90 Uo. 107. o.
91 Uo. 302. o.
92 Ezt magyarazza Kern a következó modon: ,Bizonyos tekintetben ember; bizonyos tekintetben nem ember; bizonyos tekintetben sem ez,
sem az.' (I. m. 290. o.).
93 ,Az az elkepzeles, hogy a Közösseg isteni Iónöke nem különül el hiveitól, sót tenylegesen ott van közöttük urukkent es kiralyukkent,
olyannyira, hogy a kultusz nem mas, mint e közös elet allandosaganak kiIejezese nos, ez a kepzet teljesen idegen a buddhistaktol. Az ó
mesterük a Nirvanaban van; hiaba szolongatnak hivei, nem hallana óket.' (OLDENBERG: Le bouddhisme, 368. o.)
94 ,A buddhista tan, minden lenyeges vonasaval együtt, akkor is letezhetne jelenleg ismert Iormajaban, ha Buddha Iogalma teljesen idegen
maradna tóle.' (OLDENBERG: i. m. 332. o.) S amit a törtenelmi Buddharol mondtunk, eppugy ervenyes az összes mitologiai Buddhara is.
95 Lasd ugyanebben az ertelemben Max MüLLER: Natural Religion, 103. skk., 190. o.
96 I. m. 146. o.
97 BARTH, in: Encvclopedie des sciences religieuses, VI. 548. o.
teizmus es az altalaban vele jaro komplex mitologia a buddhizmusnak csak elvaltozott, elIerdült Iormaja.
Buddhat szerintük kezdetben csak ,az emberek legbölcsebbjenek' tekintettek.89 Az a IelIogas, miszerint
Buddha nem a szentseg legmagasabb Iokara eljutott ember irja BurnouI , kivül esik meg az egyszerú Szutrak
alapjat kepezó gondolatok kören is;90 es teszi hozza ugyanó ,emberi mivolta annyira ketsegbevonhatatlan
teny mindenki szamara, hogy a legendariumoknak, pedig azoknak semmibe se kerülnek a csodak, eszükbe se
jutott, hogy halala utan istent Iaragjanak belóle.91 Igy hat elgondolkodhatunk rajta, vajon sikerült-e valaha is
teljes mertekben megszabadulnia emberi jellegetól, es szabad-e teljes mertekben istenkent kezelnünk;92
legalabbis sajatos istenkent, akinek szerepe egyaltalan nem hasonlit a többiere. Mert az isten mindenekelótt
olyan elóleny, akivel az embernek szamolnia kell, s akire szamithat; Buddha viszont meghalt, Ieloldodott a
nirvanaban, s nincs tovabbi beIolyasa az emberi esemenyek menetere.93
De barki barmit is tart Buddha isteni mivoltarol, annyi bizonyos, hogy ez a elkepzeles teljesen kivül all azon,
ami igazan lenyeges a buddhizmusban. A buddhizmus lenyege ugyanis mindenekelótt az üdvözüles, az
üdvözüleshez pedig kizarolag az szükseges, hogy az ember ismerje a jo tant es alkalmazza a gyakorlatban.
Nyilvan nem valhatott volna ismerette a tan, ha Buddha nem nyilatkoztatja ki; de miutan e kinyilatkoztatas
megtörtent, Buddha elvegezte a múvet. Ettól Iogva megszúnt a vallasi elet szükseges tenyezójenek lenni. A negy
szent igazsag gyakorlasa akkor is lehetseges lenne, ha a kinyilatkozo szemely emleke eltúnne az
emlekezetból.94 Egeszen mas a helyzet a keresztenysegben, amely elkepzelhetetlen Krisztus mindig jelen levó
gondolata es Iolyamatosan gyakorolt kultusza nelkül; mert a hivek közössege a meg mindig eló es nap mint nap
Ielaldozott Krisztuson keresztül erintkezik a szellemi elet legIelsóbb Iorrasaval.95
Az elózóek India egy masik nagy vallasara, a dzsainizmusra is ervenyesek. A ket tan egyebkent erezhetóen
egyIorman Iogja Iel a vilagot es az eletet. ,A buddhistakhoz hasonloan irja Barth a dzsainistak is ateistak.
Nem teteleznek Iel teremtót; szamukra a vilag örök, es kiIejezetten tagadjak, hogy letezne egy tökeletes,
örökkevalo leny. A Dzsina tökeletes lett, de eredetileg nem volt az.' Az eszaki buddhistakhoz hasonloan a
dzsainistak is, legalabbis nemelyek közülük, visszatertek egyIajta deizmushoz; a dekkani Ieliratok egy resze
Dzsinapatit, egy Ielsóbbrendú Dzsina-Ielet emlit ósteremtókent; ez a megIogalmazas azonban teszi hozza
ugyanó ,ellentetben all a legautentikusabb szerzók legegyertelmúbb kijelenteseivel'.96
Ha egyebkent az isteni iranti közöny ennyire Iejlett a buddhizmusban es a dzsainizmusban, annak az az oka,
hogy csirajaban megvolt mar a brahmanizmusban is, amelyból mindkettó szarmazik. A brahmanikus spekulacio
ugyanis, legalabbis bizonyos Iormaiban, ,a vilagegyetem kimondottan materialista es ateista magyarazatahoz
jutott el'.97 Idóvel az a sok istenseg, akit India nepei megtanultak imadni, mintegy összeolvadt egy
szemelytelen, elvont, elsó?egyes? principiumIelebe, amely minden letezó lenyege. Ezt az immar semmiIele
szemelyes istenseget nem tartalmazo Ielsóbbrendú valosagot az ember magaban hordozza; pontosabban egy
vele, mivel ezen kivül semmi sem letezik. Ahhoz, hogy megtalalja es egyesüljön vele, nem önmagan kivül kell
keresnie valamiIele külsó tamaszt; eleg, ha magara koncentral es medital. ,Amikor a buddhizmus belevag abba
a nagy vallalkozasba irja Oldenberg , hogy isten nelküli vallast teremtsen, es olyan vilagot kepzeljen el,
amelyben az ember maga gondoskodik önnön üdvözüleseról, akkor a brahmanikus spekulacio mar elókeszitette
a terepet e kiserletre. Az istenseg Iogalma lassankent visszaszorult; a regi istenIigurak elhalvanyuloban vannak
es eltúnnek; a Brahma ott tronol magasan a Iöldi vilag Iölött a maga örökös nyugalmaban, s csak egyetlen
szemely maradt, aki aktivan reszt vehet a szabadulas nagy múveben: az ember maga.'98 Ime, ama vallasi
II.
22
98 Le Bouddha, 51. o.
99 1Sam 21,6.
100 Lev 12.
101 MTörv 22,10.11.
102 La religion vedique, I. 122. o.
103 La religion vedique, 133. o.
104 Mi sem tanuskodik jobban az embernek a mennyei vizekre gyakorolt magikus hatasarol, mint a X, 32, 7 vers, amelyben ez a hiedelem
oly altalanos jelleggel jut kiIejezesre, hogy a mai emberre eppugy alkalmazhato, mint valosagos vagy mitologiai óseire is: ,A tudatlan
megkerdezte a tudost; a tudostol kitanittatvan cselekedett, s ime az ó kitanittatasanak eredmenye: elerte, hogy Iolyjanak a zugok.' (137. o.)
105 Uo. 139. o.
106 Tovabbi peldakat talalunk Hubert-nel, a ,magia' szocikkben, in: Dictonnaire des Antiquites, VI. 1509. o.
Iejlódes jelentekeny szakasza, amely összessegeben a szellemi leny es az istenseg Iokozatos hatterbe
szorulasabol allt. Es ime, olyan nagy vallasok, amelyekben az invokacio, az engeszteles, az aldozat es a
tulajdonkeppeni imadsag egyaltalan nem jatszik Iontos szerepet; ezek következeskeppen nem is tekinthetók
olyan megkülönböztetó jegyeknek, amelyek alapjan egyesek a kimondottan vallasi megnyilvanulasokat velik
Ielismerni.
De meg a nagy deista vallasokon belül is szamos olyan ritust talalunk, amely teljesen Iüggetlen barmiIele isten
vagy szellemi leny gondolatatol. Van elóször is egy sereg tiltas. A Biblia peldaul azt rendeli a nónek, hogy
minden honapban egy meghatarozott idószakban elkülönülve eljen;99 hasonlo elkülönülest ir eló a szüles
alatt;100 megtiltja a szamar es a lo együtt valo beIogasat, lennel kevert kenderból keszült ruha hordasat, 101
anelkül hogy belathato lenne, miIele szerepet jatszik ezekben a tiltasokban a Jehovaba vetett hit; mert Jehova
nincs jelen az ekkeppen tiltott kapcsolatokban, s ily modon ezek nem is erdekelhetik. Ugyanez mondhato el az
elelmiszerekkel kapcsolatos tiltasok nagy reszeról is. Es e tiltasok nemcsak a heberekre jellemzók; különbözó
Iormakban ott talaljuk óket, hasonlo jelleggel, szamtalan vallasban.
Igaz, hogy ezek a ritusok tisztan negativak, ettól azonban meg eppugy vallasiak. Raadasul vannak meg olyanok
is, amelyek aktiv vagy passziv reszvetelt követelnek meg a hivektól, de ezek is epp ilyen termeszetúek.
Maguktol hatnak, hatekonysaguk nem Iügg semmiIele isteni hatalomtol; automatikusan a letjogosultsagukat
jelentó hatassal jarnak. Nem imadsagok, nem is egy olyan lenynek tett Ielajanlasok, akinek joakaratatol Iügg a
vart eredmeny; ezt az eredmenyt a ritualis cselekedet hozza meg automatikusan. Pontosan ugyanez a helyzet a
vedikus vallasi aldozatnal. ,Az aldozat irja Bergaigne közvetlen beIolyast gyakorol az egi jelensegekre';102
magatol mindenhato, barmiIele isteni beIolyas nelkül. Peldaul aldozat törte be annak a pincenek az ajtajat,
amelybe a hajnalok voltak bezarva, s igy hozta meg a reggeli IenyIakadast.103 Hasonlokeppen a megIeleló
himnuszok okoztak, közvetlenül, hogy a mennyei vizek a Iöldre Iolytak, megpedig a: istenek ellenere. 104
Bizonyos önsanyargatasok ugyanilyen hatekonyak. Sót: ,Az aldozat olyannyira par excellence hatook, hogy
ennek tulajdonitjak meg az emberek, sót az istenek eredetet is. EIIajta vilagkep joggal túnhet különösnek. De
megmagyarazhato ugy, mint az aldozat mindenhatosagaba vetett gondolat egyik utolso Iolyomanya.'105
Ugyhogy Bergaigne munkajanak egesz elsó reszeben masrol sincs szo, mint olyan aldozatokrol, amelyekben az
istensegek semmiIele szerepet nem jatszanak.
E teny nem a vedikus vallas sajatja; ellenkezóleg, ugyancsak altalanos. Minden kultuszban vannak olyan
gyakorlatok, amelyek maguktol hatnak, egy olyan belsó eró altal, amely a sajatjuk, s egyetlen istennek sem kell
közbeekelódnie a ritust vegrehajto ember es az elerendó cel köze. Az ugynevezett satoros ünnepen a zsido azert
lengette bizonyos ritmusban a IúzIaagakat, hogy a szelet Iujasra, az esót esesre ösztökelje; es ugy hittek, hogy a
kivant jelenseg automatikusan következik a ritusbol, Ielteve hogy megIeleló modon hajtjak vegre.106 Egyebkent
ez magyarazza, miert tulajdonit csaknem minden kultusz elsórendú Iontossagot a szertartasok anyagi reszenek.
Ez a vallasi Iormalizmus, amely minden valoszinúseg szerint a jogi Iormalizmus elókepe, abbol Iakad, hogy az
elmondando Iormulak, a vegrehajtando mozgasok leven, hogy magukban hordozzak hatekonysaguk Iorrasat
elvesztenek e hatekonysagot, ha nem Ielelnenek meg pontosan a siker altal Ielszentelt tipusnak.
Igy hat vannak isten nelküli ritusok, sót olyan ritusok is, amelyekból az istenek szarmaznak. Nem az összes
vallasi ereny szarmazik isteni szemelyekból; s vannak olyan kulturalis kapcsolatok, amelyeknek nem az a
celjuk, hogy az embert valamely istenseggel egyesitsek. A vallas tehat tullep az istenek vagy a szellemek kören,
s ezert nem hatarozhato meg kizarolag ez utobbiak gondolataval.
III
23
107 Nem szolva a bölcsekról es a szentekról, akik ezen igazsagokat gyakoroljak, s ennelIogva szinten a szakralis vilagba tartoznak.
1.3. III
E deIiniciokat kiküszöbölven nezzünk most mar szembe magunk is a kerdessel.
Elóször is Iigyeljük meg, hogy mindezekben a megIogalmazasokban a maga egeszeben probaljak meg
közvetlenül kiIejezni a vallast. Ugy jarnak el, mintha az valamiIele lathatatlan entitasIelet alkotna, holott
reszekból Iormalt egesz; mitoszok, ritusok, szertartasok többe-kevesbe komplex rendszere. Marpedig valami
egeszet csak a reszeihez valo viszonyaval lehet meghatarozni. Modszeresebben jarunk tehat el, ha elóbb a
minden vallasban meglevó elemeket probaljuk meg jellemezni, s csak azutan az egyesülesükból letrejövó
rendszert. Ez a modszer annal is inkabb adja magat, mivel vannak olyan vallasi jelensegek, amelyek egyetlen
meghatarozott vallashoz sem kapcsolhatok. Ezekkel Ioglalkozik a Iolklor. Altalaban letúnt vallasok töredekeiról,
szervezetlen, tovabbeló csökevenyeiról van szo; de vannak olyanok is, amelyek spontan, helyi hatasokra
születnek. Nalunk Europaban a keresztenyseg probalta meg ezeket Ielszivni es magaba olvasztani, kereszteny
szinezetet adva nekik. Mindazonaltal sok olyan is van, amely meg a közelmultban is Iennmaradt, illetve mind a
mai napig viszonylag önallo eletet el: majusIa-ünnep, nyari napIordulo, karneval, különbözó szellemekben,
helyi demonokban valo hiedelmek stb. Vallasi jellegük ugyan eltúnóben van, vallasi jelentósegük megis oly
nagy, hogy Mannhardt es iskolaja eppen ezeknek köszönhetóen tudta megujitani a vallastudomanyt. Ha egy
deIinicio nem vetne szamot velük, akkor nem Ioglalhatna magaba mindent, ami vallasi.
A vallasi jelensegek teljesen termeszetes modon ket alapkategoriara oszlanak: hiedelmekre es ritusokra. Az
elóbbiek, melyek velemenyallapotok, kepzetekból allnak; az utobbiak meghatarozott cselekvesi modok. A
tenyek e ket osztalya közt legalabb akkora a tavolsag, mint a gondolat es a tett közt.
A ritusokat csakis targyuk specialis termeszete alapjan hatarozhatjuk es különböztethetjük meg a többi emberi
szokastol, nevezetesen az erkölcsi szokasoktol. Valamely erkölcsi törveny ugyanis a ritushoz hasonloan elóirhat
szamunkra cselekvesi modokat, de ezek masIajta targyakra iranyulnak. Tehat a ritus targyat kellene
jellemeznünk, hogy magat a ritust jellemezni tudjuk. Marpedig e targy specialis termeszetet a hiedelem Iejezi ki.
Vagyis a ritust csak a hiedelem deIinialasa utan hatarozhatjuk meg.
Valamennyi ismert egyszerú avagy komplex vallasi hiedelem közös jegye az, hogy a valosagos vagy idealis
dolgokrol alkotott kepzetek olyan Ielosztasat tetelezi Iel, amely e kepzeteket ket osztalyba, ket egymassal
szemben allo Iajtara csoportositja, es e ket osztalyt altalaban vilagos megnevezessel illeti, amit a profan es a
s:ent (s:akralis) szo eleg jol ad vissza. A vilag ket területre oszlik, az egyikben van minden, ami szent, a
masikban minden, ami proIan ez a vallasos gondolkodas megkülönböztetó jele; a hiedelmek, a mitoszok, a
gnomak, a legendak olyan kepzetek vagy kepzetrendszerek, amelyek a szent dolgok termeszetet, a nekik
tulajdonitott erenyeket es kepessegeket, törtenelmüket, egymassal illetve a proIan dolgokkal valo kapcsolatukat
Iejezik ki. De szent dolgokon nem csupan azokat a szemelyeket kell ertenünk, akiket isteneknek vagy
szellemeknek neveznek; egy szikla, egy Ia, egy Iorras, egy kó, egy Iadarab, egy haz, egyszoval barmilyen dolog
lehet szent. A ritusnak is lehet szakralis jellege; sót nincs olyan ritus, amely ne lenne valamilyen mertekben az.
Vannak szavak, mondasok, Iormulak, amelyeket csak a megszentelt szemelyek ejthetnek ki; vannak gesztusok,
mozgasok, amelyeket nem mindenki vegezhet el. A vedikus aldozat azert volt annyira hatekony, azert hozhatott
letre a mitologia szerint isteneket is, es azert nem korlatozodott pusztan a kegyeik elnyeresere, mert maga is a
legszentebb lenyek erejehez hasonlatos eróvel birt. A szent dolgok köret tehat nem lehet egyszer s mindenkorra
meghatarozni; kiterjedese vallasonkent vegtelenül valtozo. Igy lehetseges, hogy a buddhizmus is vallas; ugyanis
isten hianyaban is Ieltetelez szent dolgokat, nevezetesen a negy szent igazsagot es az abbol eredó
gyakorlatot.107
Eddig azonban csak annyit tettünk, hogy peldakeppen Ielsoroltunk bizonyos szamu szent dolgot: most mar arra
kell ramutatnunk, mely altalanos jellemvonasaikkal különböztethetók meg a proIan dolgoktol.
Csabito lenne elóször is annak alapjan deIinialni a szent dolgokat, hogy altalaban hol helyezkednek el a lenyek
hierarchiajaban. Szivesen tekintik ezeket ugy, mint meltosag es hatalom tekinteteben a proIan dolgok,
elsósorban az ember Iölött allokat, mar amikor az ember csak ember, s nincsen benne önmaganal Iogva valami
III
24
108 Ezzel nem azt mondjuk, hogy e kapcsolatok nem ölthetnek vallasi jelleget. De nem szüksegszerúen birnak azzal.
109 SCHULTZE: Fetichismus, 129. o.
110 E szokasokra Frazernel talalunk peldakat (Golden Bough, 2. kiad. I. 81. skk.).
111 Az az elkepzeles, amely szerint a proIan ugy all szemben a szenttel, mint az irracionalis a racionalissal, a IelIoghato a misztikussal, nem
mas, mint ezen ellentet egyik megjelenesi Iormaja. Ahogy letrejött a tudomany, proIan jelleget öltött, különösen a kereszteny vallasok
szemeben: ezert aztan ugy tekintettek, hogy nem alkalmazhato a szent dolgokra.
112 Lasd FRAZER: ,On some Ceremonies oI the Central Australian Tribes', in: Australasian Association for the Advancement of Science,
1901, 313. skk. Ez a IelIogas egyebkent rendkivül altalanos. Indiaban az aldozati aktusban valo puszta reszvetelnek is ugyanez a hatasa; az
aldozat-bemutato azaltal, hogy belep a szent dolgok körebe, mas szemellye valtozik (lasd HUBERT MAUSS: ,Essai sur le sacriIice',
Annee sociol., II. 101. o.).
szent. Ugyanis az ember a szent dolgokhoz viszonyitva alacsonyabban all, azoktol Iügg; e kepzet nyilvan nem
nelkülöz nemi igazsagot. Csakhogy nem igazan ez jellemzó a szakralisra. Ha egy dolog egy masiknak van
alavetve, attol meg nem lesz az a masik dolog szent az elóbbihez kepest. A rabszolgak uruktol, az alattvalok a
kiralytol, a katonak a parancsnokuktol, az alavetett osztalyok az uralkodo osztalytol, a Iösveny az aranyatol, a
törtetó a hatalomtol es az azt tarto kezektól Iügg; ha marmost azt mondjuk egy emberról, hogy vallasosan tisztel
lenyeket vagy dolgokat, s ily modon kimagaslo erteket tulajdonit nekik es elismeri nalanal Ieljebbvalo voltukat,
akkor minden esetben nyilvanvalo, hogy a szot metaIorikus ertelemben hasznaljuk, s hogy e kapcsolatok
voltakeppen egyaltalan nem vallasiak.108
MasIelól nem szabad szem elól veszteni, hogy a dolgok szentsegenek különbözó Iokozatai vannak, vannak
olyan dolgok, amelyekkel szemben az ember viszonylag könnyeden banik. Egy amulettnek ugyan szent jellege
van, megsem kelt különös tiszteletet. Meg az istenekkel szemben sem mindig erzi magat az ember kiIejezetten
alacsonyabb rendúnek; igen gyakran megtörtenik, hogy Iizikai kenyszert alkalmaz velük szemben a celbol, hogy
kicsikarja, amit kivan tólük. Megveri a Ietist, ha elegedetlen vele, es addig bantalmazza, amig nem mutatkozik
engedelmesebbnek imadoja kivansagaival szemben.109 Ha esót akar, köveket dob abba a szent Iorrasba vagy
toba, ahol elkepzelese szerint az esóisten lakik; ugy hiszi, hogy e modszerrel kenyszeritheti, hogy kijöjjön es
megmutassa magat.110 Ha egyebkent igaz, hogy az ember az istenektól Iügg, akkor a Iügges kölcsönös. Az
isteneknek is szüksegük van az emberre; az adomanyok, aldozatok nelkül elpusztulnanak. Meg lesz alkalmunk
megmutatni, hogy az isteneknek a hivektól vallo eIIajta Iüggese meg a legidealistabb vallasokban is megmarad.
Ha azonban a tisztan hierarchiai alapon valo különbsegtetel tul altalanos es tul pontatlan kriterium, akkor a
szentet a proIanhoz viszonyitva mar csakis különnemúsegük alapjan hatarozhatjuk meg. E különnemúseg azert
elegendó a dolgok ezen osztalyozasanak jellemzesehez es az összes többitól valo megkülönböztetesehez, mert
igen sajatos: abs:olut. Az emberi gondolkodas törteneteben nincs meg egy pelda a dolgok ennyire melyen
különbözó, ennyire ellentetes ket kategoriajara. A jo es a rossz hagyomanyos szembeallitasa ehhez kepest
semmi; mert a jo es a rossz egyazon nemnek, tudniillik az erkölcsnek ket ellentetes Iajtaja, amikeppen az
egeszseg meg a betegseg is csak egyazonIajta tenyeknek, az eletnek ket különbözó aspektusa; ezzel szemben a
szentet es a proIant mindig es mindenhol ket különallo nemkent Iogta Iel az emberi szellem, olyan ket vilagkent,
amelyben nincsen semmi közös. Azok az erók, amelyek az egyikben hatnak, nem egyszerúen csak Iokozatilag
különböznek a masikban is megtalalhato eróktól; mas termeszetúek. E szembenallast vallasonkent mas es mas
modon kepzeltek el. Az egyikben elegsegesnek túnt, ha a dolgok e ket Iajtajat a Iizikai vilag ket elkülönithetó
regiojaba helyezik; masutt az egyik csoportot idealis es transzcendens milióbe szamúzik, a materialis vilag Iölött
pedig teljes mertekben a masik csoport rendelkezik. De bar az ellentet Iormai valtoznak,111 a szembenallas
tenye maga egyetemes.
Ezzel nem azt mondjuk, hogy egyes lenyek soha ne lephetnenek at egyik vilagbol a masikba: ha azonban ilyen
atlepes törtenik, akkor eppen ennek modja teszi nyilvanvalova a vilag lenyegi dualitasat. Ugyanis valosagos
metamorIozisra van szükseg hozza. Ezt bizonyitjak nevezetesen a beavatasi ritusok, amelyeket szamos nepnel
megIigyelhetünk. A beavatas egy olyan, hosszu szertartassor, amelynek celja a Iiatalemberek vallasi eletbe valo
bevezetese: elsó izben lepnek ki a kisgyermekkort jelentó tisztan proIan vilagbol s lepnek be a szent dolgok
körebe. Marpedig ezt az allapotvaltozast nem a mar meglevó csirak tovabbIejlesztesekent, hanem totius
substantiae atalakulasakent Iogjak Iel. Ilyenkor azt mondjak, hogy a Iiatalember meghal, az a bizonyos szemely,
aki volt, megszúnik letezni, s azon nyomban egy masik lep az elózó helyebe. Uj Iormaban születik ujja. A
megIeleló szertartasok ezt a halalt es ezt az ujjaszületest hivatottak megvalositani, s ezt nem szimbolikus
ertelemben, hanem szo szerint igy gondoljak.112 Nem annak bizonyiteka-e ez, hogy a között a proIan leny
III
25
113 Lasd, amit Ientebb mondtunk a beavatasrol.
114 A tovabbiak soran magunk Iogunk ramutatni, hogy peldaul a szent dolgok bizonyos, egymassal összeegyeztethetetlen Iajtai eppugy
kizarjak egymast, mint ahogy a szent is kizarja a proIant.
között, aki volt, es a között a vallasi leny között, akive valik, nincs is atmenet?
Gyakran eppen ez a különnemúseg Iajul igazi antagonizmussa. A ket vilagot nemcsak különallonak, hanem
egymassal ellensegesnek es egymasra kölcsönösen Ieltekenynek kepzelik el. Mivel csak akkor tartozhatunk
teljes mertekben valamelyikhez, ha a masikbol kilepünk, az ember ösztönzest erez arra, hogy teljes mertekben
visszavonuljon a proIan vilagbol es kizarolag vallasi eletet eljen. Innen a szerzetesseg: azon termeszetes közeg
mellett, illetve azon kivül, amelyben az atlagember a vilagi eletet eli, mestersegesen egy olyan, az elóbbi
szamara zart közeget hoznak letre, amely annak többnyire majdhogynem a visszaja. Innen a misztikus
aszketizmus, amely gyökeresen ki akar irtani az emberból mindent, ami meg a proIan vilaghoz köti. S vegül
innen a vallasi öngyilkossag barmiIele Iormaja; mert vegül is csak egy modon szabadulhat ki az ember a proIan
vilagbol: ha teljesseggel elmenekül az eletból.
E ket nem szembenallasat egyebkent külsó jegyek is kiIejezik, amelyek alapjan e nagyon specialis osztalyozas
mindenütt, ahol csak megvan, könnyen Ielismerhetó. Mivel az emberek gondolkodasaban a szent Iogalma
mindig es mindenütt elvalik a proIan Iogalmatol, s mivel közöttük valamiIele logikai úrt Ielteteleznek, a szellem
legyózhetetlenül viszolyog attol, hogy e dolgok összekeveredjenek vagy akar csak kapcsolatba lepjenek
egymassal; mert erintkezesük vagy akar csak tul közvetlen szomszedsaguk kialto ellentetben all a tudatunkban
eló különallasukkal. Szent dolognak par excellence azt nevezzük, amit a proIannak nem szabad, büntetlenül
nem lehet megerintenie. E tiltas nyilvan nem terjed odaig, hogy a ket vilag közt valo barmiIele közlekedest
lehetetlenne tegye; mert ha a proIan semmi modon nem lephetne kapcsolatba a szenttel, akkor ez utobbi nem
szolgalna semmire. De tul azon, hogy ez a kapcsolatba lepes mar önmagaban is Iölöttebb kenyes múvelet, ami
elóvigyazatossagot es hol nagyon, hol kevesbe bonyolult beavatast követel,113 a kapcsolat nem is lehetseges
csak akkor, ha a proIan elveszti sajatos jelleget es maga is valamilyen mertekben, illetve valamilyen Iokon
szentte valik. A ket nem nem tud ugy közeledni egymashoz, hogy egyszersmind meg is órizze sajat termeszetet.
Megvan tehat a vallasi hiedelmek elsó kriteriuma. Nyilvan e ket alapnemen belül vannak olyan masodlagos
Iajtak, amelyek többe-kevesbe szinten összeegyeztethetetlenek egymassal.114 De a vallasi jelensegre az
jellemzó, hogy mindig kettós osztast Ieltetelez: az ismert es megismerhetó vilag ket olyan nemre oszlik, amely
magaba Ioglal minden letezót, de egymast a leghatarozottabban kizarja. A szent dolgok azok, amelyeket tiltasok
vedenek es valasztanak külön; a proIan dolgok azok, amelyekre e tiltasok vonatkoznak, s amelyeknek tavol kell
tartaniuk magukat az elóbbiektól. A vallasi hiedelmek olyan kepzetek, amelyek a szent dolgok termeszetet,
valamint egymashoz illetve a proIan dolgokhoz Iúzódó kapcsolatukat Iejezik ki. Vegül a ritusok olyan
magatartasszabalyok, amelyek elóirjak, mikent kell viselkedniük az embereknek a szent dolgokkal szemben.
Ha bizonyos szamu szent dolog oly modon all egymassal melle- vagy alarendeltsegi viszonyban, hogy
összessegeben bizonyos egyseget kepez, am ez az egyseg a maga reszeról semmi mas hasonnemú rendszerbe
nem tartozik bele, akkor a hiedelmek es az ezeknek megIeleló ritusok összessege vallast alkot. E deIiniciobol
kitetszik, hogy egy-egy vallas nem merül ki Ieltetlenül egy es ugyanazon ideaban, nem vezethetó vissza
valamiIele kizarolagos elvre, ami bar sokIele alakot ölt aszerint, hogy milyen körülmenyekre alkalmazzak
alapjaban veve mindenütt azonos: különallo es viszonylag individualizalt reszek egeszeról van szo. A szent
dolgok valamennyi homogen csoportja, sót valamennyi szent dolog olyan szervezódesi magot alkot, amely körül
hiedelmek es ritusok egy csoportja, sajatos kultusz kering; s nincs olyan vallas, barmilyen egyseges is
egyebkent, amely ne ismerne a szent dolgok többIeleseget. Meg a keresztenysegben is, legalabbis annak
katolikus Iormajaban, az isteni szemelyen kivül aki egyebkent egyszerre harom, miközben egy ott van meg
Szúz Maria, az angyalok, a szentek, a halottak lelkei stb. A vallas altalaban nem is korlatozodik egyetlen
kizarolagos kultuszra, hanem bizonyos önallosagot elvezó kultuszok rendszereból all. Ez az önallosag egyebkent
valtozo. Neha a kultuszok hierarchikus rendet alkotnak es az uralkodo kultusz ala vannak rendelve, amelyben
vegül Iel is oldodnak; de az is elóIordul, hogy egyszerúen egymas melle vannak rendelve es szövetseges
rendszert alkotnak. Az altalunk tanulmanyozando vallas eppen ez utobbi szervezódesre Iog peldat szolgaltatni.
Ezzel az is magyarazatot nyer, hogyan letezhetnek olyan vallasi jelensegek, amelyek egyetlen Iennallo vallasba
sem tartoznak bele: ezek ugyanis nem epültek be, vagy mar nem tartoznak semmilyen vallasi rendszerbe. Ha a
III
26
115 Ez a helyzet peldaul bizonyos menyegzói illetve temetesi ritusoknal.
116 Lasd SPENCER GILLEN: Native Tribes of Central Australia, 534. skk., Northern Tribes of Central Australia, 463. o.; HOWITT:
Native Tribes of S. E. Australia, 359361. o.
117 Lasd CODRINGTON: The Melanesians, XII. Iej.
118 Lasd Hubert ,Magia' szocikk, in: Dictionnaire des Antiquites.
119 Melanesiaban peldaul a tintado hol vallasi, hol magikus szellem (CODRINGTON: i. m. 125. skk., 129. skk.).
120 Lasd HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la magie', Annee sociologique, VII. 8384. o.
121 Peldaul az ostyat szentsegtelenitik meg a Ieketemiseken.
122 Hatat Iorditanak az oltarnak, vagy balrol, s nem jobbrol jarjak körbe.
Ient targyalt kultuszok valamelyike sajatos okokbol Iennmarad, jollehet az egesz, amihez tartozott, eltúnik,
akkor csak csökevenyes Iormaban elnek tovabb. Ez törtent szamos agrarkultusszal, amely a Iolklorban elte tul
önmagat. Bizonyos esetekben mar nem is kultuszrol, hanem csak egy bizonyos Iormaban tovabb eló
ceremoniarol, sajatos ritusrol van szo.115
Bar ez a deIinicio csak elózetes, segitsegevel mar sejthetó, mikent kell Ielvetni a vallastudomany szüksegkeppen
legIontosabb kerdeset. Ha ugy gondoljuk, hogy a szent lenyek csak a nekik tulajdonitott kepessegek
intenzitasaban különböznek a többitól, akkor egyszerú a valasz arra a kerdesre, hogy az embereknek honnan
tamadt e gondolatuk: csak azt kell kideriteni, mely erók ragadhattak meg kiveteles energiajuk Iolytan annyira az
emberi szellemet, hogy vallasi erzeseket keltsenek bennük. Ha viszont mint azt megprobaltuk leszögezni a
szent dolgok a termeszetükben különböznek a proIan dolgoktol, azaz ha mas lenyegúek, akkor a kerdes
maskepp lesz bonyolult. Mert akkor azon kell elgondolkodni: mi vitte ra az embereket arra, hogy a vilagban ket
különnemú, összehasonlithatatlan vilagot lassanak, jollehet az erzeki tapasztalasban latszolag semmi sem
sugallhatta az eIIele radikalis dualitas gondolatat.
1.4. IV
E deIinicio azonban meg nem teljes, mert a tenyek ket rendjere is egyarant ervenyes, melyek ugyan rokonsagban
allnak egymassal, de megkülönböztetesre szorulnanak: a magiara es a vallasra.
A magia is hiedelmekból es ritusokbol all. A vallashoz hasonloan szinten vannak mitoszai meg dogmai; csak
ezek kezdetlegesebbek, mivel a magia technikai jellegú, utilitarius celokat követ, s ezert nem vesztegeti idejet
puszta spekulaciokra. Szinten megvannak a szertartasai, az aldozatai, a lusztracioi, az imadsagai, az enekei es a
tancai. A varazslo altal megidezett lenyek, es a szolgalataba allitott erók nem csupan ugyanolyan termeszetúek,
mint amelyekhez a vallas Iolyamodik: igen gyakran teljes mertekben azonosak velük. Peldaul a halottak lelkei
mar a legalacsonyabb rendú tarsadalmakban is alapvetóen szentek, s ezert vallasi ritusok targyai. De
egyszersmind a magiaban is jelentós szerepet jatszottak. Ausztraliaban116 es Melaneziaban117, Görögorszagban
es a kereszteny nepeknel118 a halottak lelke, csontjai, haja azon dolgok köze szamitanak, melyeket a varazslo a
leggyakrabban hasznal közvetitóül. A demonok is a magikus aktus szokasos kellekei. Marpedig a demonok is
tiltasokkal körülvett lenyek; ók is elkülönülve elnek egy külön vilagban, s gyakran alig lehet megkülönböztetni
óket a tulajdonkeppeni istenektól.119 Egyebkent vegyük akar a keresztenyseget: hat nem bukott isten az ördög, s
szarmazasan tul nincs vallasi jellege: mar csak azert is, mert az altala igazgatott pokol nelkülözhetetlen
alkotoresze a kereszteny vallasnak? De vannak olyan, szabalyos, hivatalos istensegek is, akiket a varazslo is
megidez. Ezek olykor valamely mas nep istenei; a görög varazslok peldaul az egyiptomi, asszir vagy zsido
istenekhez Iolyamodtak. Maskor nemzeti istenek: Hekate es Diana magikus kultusz targyai; Szúz Mariat,
Krisztust es a szenteket a kereszteny varazslok is hasonloan hasznaltak.120
Azt kellene tehat mondanunk, hogy a magiat szigoruan nem is lehet megkülönböztetni a vallastol; hogy a magia
eppugy tele van vallassal, mint a vallas magiaval, s hogy lehetetlen különvalasztani, es egymas nelkül
meghatarozni óket? Ezt a tetelt azonban az teszi nehezen tarthatova, hogy a vallas viszolyog a magiatol, emez
pedig ellensegesen viseltetik a vallas irant. A magia különös elószeretettel proIanizalja a szent dolgokat;121
ritusaiban a vallasi szertartasokat a visszajukra Iorditja.122 A maga reszeról a vallas, bar nem mindig tiltotta be a
magikus ritusokat, altalaban rossz szemmel nezi óket. Mint Hubert es Mauss megjegyzik, a varazslo eljarasaiban
van valami alapvetóen vallasellenes.123 Barmi kapcsolat is van e ketIele intezmeny közt, aligha lehetseges,
IV
27
123 HUBERT MAUSS: i. m. 19. o.
124 Az nyilvanvaloan ritkan Iordul eló, hogy egy szertartast egy adott pillanatban ne iranyitson valaki; altalaban meg a legkezdetlegesebben
szervezett tarsadalmakban is vannak olyan emberek, akik kiemelkedó tarsadalmi szerepüknel Iogva vezetó beIolyassal birnak a vallasi eletre
is (peldaul a helyi törzsIónökök bizonyos ausztral tarsadalmakban). De a szerepek eIIele leosztasa meg nagyon ingadozo.
125 Athenben azok az istenek, amelyekhez a hazi kultusz Iolyamodik, csak a varos isteneinek specializalt Iormai (görög betúk).
Hasonlokeppen a közepkorban a szerzetesrendek vedószentjei nem masok, mint a naptari szentek.
126 Mivel ,egyhaz'-nak altalaban csak az olyan csoportot nevezik, amelynek közös hiedelmei kevesbe specialis dolgok körere iranyulnak.
127 HUBERT MAUSS: i. m. 18. o.
hogy valahol ne alljanak szemben egymassal; annal is Iontosabb megtalalni, hogy hol különböznek, mert
kutatasunkat a vallasra akarjuk korlatozni, s ott szandekozunk megallni, ahol a magia kezdódik.
A következókeppen lehet hatarvonalat huzni e ket terület közt.
A kimondottan vallasi hiedelmek mindig közösek egy adott embercsoporton belül, amely kinyilvanitja e
hiedelmekben valo osztozasat, es közösen gyakorolja az azokhoz kapcsolodo ritusokat. E hiedelmeket nem csak
egyenileg Iogadja el a közösseg valamennyi tagja; ezek a csoport közös dolgat kepezik, a csoport egyseget
biztositjak. A csoportba tartozo egyenek azaltal erzik egymashoz tartozonak magukat, hogy közös hitük van.
Amikor egy tarsadalom tagjait az egyesiti, hogy a szent vilagot, valamint annak kapcsolatat a proIan vilaggal
azonos modon kepzelik el, s hogy e közös kepzetet azonos gyakorlatba ültetik at, egyhaznak hivjuk. Marpedig a
törtenelemben nem talalunk vallast egyhaz nelkül. Olykor az egyhaz kiIejezetten nemzeti jellegú, maskor tullep
a hatarokon; olykor egy egesz nepet erint (Roma, Athen, a zsido nep), maskor csak egy-egy reszet (a kereszteny
tarsadalmak a protestantizmus hatalomra jutasa ota); olykor papi testület iranyitja, maskor többe-kevesbe
teljesen mentes barmiIele iranyito testülettól.124 De mindenütt, ahol csak vallasi eletet Iigyelhetünk meg, ez az
elet egy meghatarozott csoport kezeben összpontosul. Meg az ugynevezett magankultuszok mint amilyen a
hazi vagy testületi kultusz is megIelelnek e Ieltetelnek; mert mindig egyazon közösseg: a csalad vagy a testület
gyakorolja óket. Egyebirant pedig, amikeppen e maganvallasok többnyire csak reszei egy altalanosabb, az elet
egeszet Ielöleló125 vallasnak, e korlatozott egyhazak is csak kapolnai egy szelesebb egyhaznak, amelyet mar
csak nagyobb kiterjedesenel is Iogva meltan illethetünk ezzel a nevvel.126
Egeszen mas a helyzet a magianal. Nyilvan a magikus hiedelmek is mindig valamennyire altalanosak; többnyire
a nepesseg szeles retegeiben terjednek el, sót vannak nepek, amelyek közt több hivük van, mint a
tulajdonkeppeni vallasnak. De ezek az egyazon hiedelmeket vallo embereket nem kapcsoljak egymashoz, nem
egyesitik óket azonos eletet eló csoportba. Nincs magikus egvha:. A varazslo es a hozza Iordulo emberek közt,
akarcsak ezen emberek között, nincs tartos kapcsolat, ami altal egyazon moralis testület tagjaiva valnanak
olyanna, mint amilyenek egyazon isten hivei, egyazon kultusz gyakorloi. A varazslonak kliensei, nem pedig
egyhaza van, s elóIordulhat, hogy kliensei közt annyira nincs kapcsolat, hogy nem is ismerik egymast; de meg a
varazsloval valo kapcsolatuk is többnyire csak alkalmi es atmeneti, amely az orvosbeteg kapcsolathoz
hasonlatos. Az sem valtoztat a helyzeten, hogy olykor hivatalos, nyilvanos jelleggel ruhazzak Iel a varazslot;
attol, hogy orszag-vilag elótt gyakorolja tevekenyseget, meg nem lesz rendszeresebb es tartosabb kapcsolata a
szolgalataihoz Iolyamodokkal.
Igaz, bizonyos esetekben a varazslok is tarsasagokba tömörülnek: elóIordul, hogy többe-kevesbe rendszeresen
együtt Iolytatnak bizonyos ritusokat; tudjuk, milyen helyet Ioglalnak el a boszorkanygyúlesek az europai
Iolklorban. De vegyük eszre, hogy e tarsulasok egyaltalan nem nelkülözhetetlenek a magia múködesehez; mi
több, csak ritkan, kivetelkeppen jönnek letre. A varazslonak mestersege gyakorlasahoz egyaltalan nincs
szüksege ra, hogy tarsaival egyesüljön. Többnyire egymagaban tevekenykedik; nem tarsasagi ember, inkabb
tarsasagkerüló. ,Meg a kollegaival szemben is húvösen tartozkodo.'127 Ezzel szemben a vallas elvalaszthatatlan
az egyhaz gondolatatol. Elsó megközelitesben tehat maris van egy lenyeges különbseg magia es vallas közt.
Raadasul, s ez meg Iontosabb, e magikus tarsulasokba, ha egyaltalan letrejönnek, sosem lephetnek be a magia
összes hivei, csakis a varazslok lehetnek tagjai; a laikusok, ha szabad e kiIejezessel elnünk, vagyis azok, akik
kedveert e ritusok Iolynak, s akik vegül is olyanok, mint a hivek a szabalyos kultuszokban, ki vannak zarva
belólük. A magiaban a varazslo ugyanaz, mint a vallasban a pap, marpedig egy papi testület nem egyhaz, mint
ahogy nem az egy vallasi kongregacio sem, amely egy kolostor Ielhomalyaban valamiIele szentnek külön
kultuszt szentel. Az egyhaz nem egyszerúen papi tarsasag, hanem az egy hitet vallo valamennyi hivó papok es
laikusok moralis közössege. A magiaban az eIIajta közösseg altalaban hianyzik.128
IV
28
128 Robertson Smith mar korabban ramutatott, hogy a magia ugy all szemben a vallassal, mint az egyeni a tarsadalmival (The Religion of the
Semites, 2. kiad., 264265. o.). Egyebkent, amikor ekkeppen teszünk különbseget magia es vallas közt, nem allitjuk, hogy a kettó közt ne
lehetnenek atmenetek. A ket terület közt gyakran elmosodik a hatar.
129 CODRINGTON, in: Trans. and Proc. Rov. Soc. of Jictoria, XVI. 136. o.
130 NEGRIOLI: Dei Genii preso i Romani.
131 Erre a vegkövetkeztetesre jut Spencer (Ecclesiastical Institutions, XVI. Iej.), valamint Sabatier (Esquisse dune philosophie de la
religion dapr ês la psvchologie et lhistoire), tovabba az altala kepviselt iranyzat valamennyi követóje.
132 Nevezetesen szamos eszak-amerikai indian törzsnel.
133 Ez a tenymegallapitas nem oldja meg azt a kerdest, hogy vajon a külsódleges, nyilvanos vallas csak a belsó, szemelyes vallas
tovabbIejlódese-e, vagyis ez utobbi volna az eredeti; avagy epp ellenkezóleg, a belsó vallas lenne emennek kiterjesztese a szemelyes
tudatban. A kerdest a tovabbiak soran közvetlenül Iogjuk targyalni (II. könyv, V. Iej., II. §, vö. ugyanitt VI. Iej. es VII. Iej. I. §). Egyelóre
csak annyit jegyzünk meg, hogy az egyeni kultusz a megIigyeló szamara a kollektiv kultusz elemekent es Iüggvenyekent jelenik meg.
De ha a vallas deIiniciojaba belevesszük az egyhaz Iogalmat, azzal nem zarjuk-e ki az egyeni vallasokat,
amelyeket az egyen önmaga szamara intezmenyesit, s csak önmaga kedveert gyakorol? Marpedig nincs olyan
tarsadalom, amelyben ne lenne ilyen. Minden odzsibve indiannak, mint azt kesóbb latni Iogjuk, megvan a maga
szemelyes manituja, amit maga valaszt maganak, es amelynek sajatos vallasi kötelezettsegekkel tartozik; a
Banks-szigeteken eló minden melaneziainak megvan a tamaniuja129; a romainak a geniusa130; a keresztenynek
a vedószentje meg a vedóangyala stb. Ugy túnik, e kultuszok mar meghatarozasuknal Iogva is Iüggetlenek
mindenIajta csoport barmiIele gondolatatol. Ezek az egyeni vallasok oly gyakoriak a törtenelemben, hogy
manapsag többen is azon a velemenyen vannak: talan ezek hivatottak a vallasi elet elsódleges Iormaiva valni, s
eljön a nap, amikor nem is lesz mas kultusz, csak az, amit ki-ki szabadon önmaga alkot maganak.131
De ha most egyelóre Ielretesszük a jövóre iranyulo spekulaciokat, s csak jelen- es multbeli valojukban tekintjük
a vallasokat, akkor nyilvanvalova valik, hogy ezek az egyeni kultuszok nem különallo, autonom vallasi
rendszerek, hanem pusztan a barmilyen egyhazban amelybe az egyenek tartoznak meglevó közös vallas
megjelenesi Iormai. A keresztenyek vedószentjüket a katolikus egyhaz altal jovahagyott hivatalos listarol
valasztjak ki; hasonlo modon a kanoni rend irja eló, hogy a hivóknek hogyan kell eljarniuk magankultuszuk
soran. Tovabba az a gondolat, hogy minden embernek szüksegkeppen megvan a maga vedószelleme, különbözó
Iormaban ugyan, de ott van szamos amerikai vallasban, mikent a romaiban is (hogy csak e ket peldat idezzük);
mert mint kesóbb latni Iogjuk szorosan összeIügg a lelek gondolataval, az viszont nem olyan kepzet, amit
teljes mertekben az egyedek önkenyere lehetne bizni. Egyszoval az egyhaz tanitja meg tagjainak, hogy melyek a
szemelyes istenek; mi a szerepük; hogyan kell kapcsolatba lepni velük; hogyan kell tisztelni óket. Amikor
valamely egyhaz tanait barmiIele egyhazrol legyen is szo modszeresen tanulmanyozzuk, elóbb-utobb mindig
beleütközünk e specialis kultuszokra vonatkozo tanitasokba. Nincs tehat ket elteró tipusu, ellenkezó iranyba
Iordulo vallas; mindkettóben ugyanazok a gondolatok es ugyanazok az elvek vannak, csak egyikben a
közösseget összessegeben erintó körülmenyekre, a masikban pedig az egyen eletere alkalmazzak azokat. Az
összetartozas annyira szoros, hogy bizonyos nepeknel132 azok a szertartasok, amelyek soran a hivó elóször lep
kapcsolatba vedószellemevel, együtt zajlanak ketsegbevonhatatlanul nyilvanos ritusokkal, tudniillik a beavatasi
ceremoniaval.133
Mi maradt meg? Azok a jelenkori törekvesek, amelyek arra iranyulnak, hogy a vallas teljes mertekben belsó,
szubjektiv allapot legyen, amit ki-ki szabadon epithet Iöl magaban. De barmennyire valosak is e törekvesek,
deIinicionkat nem erinthetik; mert az csak kesz, megvalosult tenyekre vonatkozhat, nem pedig lappango
lehetósegekre. Azt meghatarozhatjuk, hogy milyenek voltak vagy milyenek ma a vallasok, azt azonban nem,
hogy a jövóre nezve milyen homalyos tendenciakat mutatnak. Lehetseges, hogy ez a vallasi individualizmus
valoban arra hivatott, hogy tennye valjek; de hogy milyen mertekben, azt csak akkor lehet megmondani, ha mar
tudjuk, hogy mi a vallas, milyen elemekból all, milyen okok hoztak letre, milyen szerepet tölt be; csupa olyan
kerdes, amelynek megjosolhatatlan a megoldasa mindaddig, amig neki nem lattunk a kutatasnak. Csak e
tanulmany vegen probalhatjuk meg, hogy a jövó ele vagjunk.
Eljutottunk tehat a következó deIiniciohoz: A vallas s:ent, vagvis elkùlònitett es tiltott dolgokra vonatko:o
hiedelmek es gvakorlatok òss:efùggo rends:ere, amelv a hiveket a: egvha:nak neve:ett moralis kò:òssegbe
egvesiti. Igy a deIinicionkban helyet kapo masodik elem nem kevesbe lenyeges, mint az elsó: mert miközben
megmutatja, hogy a vallas elvalaszthatatlan az egyhaztol, azt is sejteti, hogy a vallas elsódlegesen kollektiv
dolog.134
IV
29
30
135 Itt nem Ioglalkozunk azokkal az elmeletekkel, amelyek teljesen vagy reszben az erzekelest meghalado adatokat hivnak segitsegül. Ez a
helyzet nevezetesen azzal az elmelettel, amelyet Andrew Lang a The Making of Religion cimú könyveben Iejtett ki, s amelyet Schmidt atya
nehany reszletben elterve tóle atvett a ,L`origine de l`idee de Dieu'cimú cikksorozataban (Anthropos, 1908, 1909). Lang sem az
animizmust, sem a naturizmust nem veti el teljesen, de ha jobban megnezzük, az isteni közvetlen megerzeset, vagyis intuiciot Ieltetelez. E
Iejezetben nem latjuk ugyan szükseget, hogy kiIejtsük es megvitassuk e koncepciot, de nem szandekozunk elhallgatni sem; kesóbb meg
visszaterünk ra, amikor majd magunknak is meg kell magyaraznunk azokat a tenyeket, amelyekre ez az elmelet tamaszkodik (II. könyv, IX.
Iej., IV. §).
136 Igy jar el peldaul Fustel de Coulanges, aki egyidejúleg mindket koncepciot elIogadja (lasd Cite antique, I. könyv, es III. könyv, II. Iej.).
|Magyarul: A: okori kò:seg. Tanulmanv a gòròg es romai vallasrol, fogrol es inte:menvekrol. Budapest, 1883, MTA Könyvkiado Hivatala.|
137 Peldaul Jevons kritikaval illeti ugyan a Tylor altal kiIejtett animizmust, megis elIogadja a lelek-gondolat geneziseról, az ember
antropomorI ösztöneról szolo elmeletet. Forditva jar el Usener a Gòtternamenben: elveti ugyan Max Müller nehany kesóbb ismertetendó
hipoteziset, elIogadja viszont a naturizmus Ió posztulatumait.
2. fejezet - AZ ELEMI VALLÁSRÓL
ALKOTOTT FÕ ELKÉPZELÉSEK
2.1. I. Az animizmus
E deIinicioi birtokaban hozzalathatunk az elemi vallas kutatasahoz, amelyet celul túzünk ki magunk ele.
Meg a törtenelemból ismert legkezdetlegesebb vallasok is oly bonyolultak, hogy nehezen egyeztethetók össze
azzal a keppel, amelyet neha a primitiv mentalitasrol alkottunk maguknak. Nemcsak hiedelmek es ritusok
szövevenyes rendszeret talaljuk bennük, hanem különbözó elvek oly sokIele Iormajat, alapIogalmak oly
gazdagsagat, hogy lehetetlennek latszott mast latni bennük, mint valamiIele meglehetósen hosszu Iejlódes kesei
termeket. Ebból aztan azt a következtetest vontak le, hogy a vallasi elet valoban eredeti Iormajat csak ugy lehet
Ieltarni, ha az elemzes soran a megIigyelhetó vallasok melyere hatolunk, Ielbontjuk óket közös alapelemeikre,
majd megkeressük, hogy ez utobbiak közt nincs-e olyan, amiból a többi szarmaztathato lenne.
Az ekkeppen Ielvetett kerdesre ket ellentetes megoldas született.
Ugyszolvan nincs olyan ósi vagy ujabb vallasi rendszer, amelyben különbözó Iormaban ne talalnank meg
egymas mellett ket vallasIelet, amelyek bar szoros egyseget alkotnak es egymast at- meg atszövik, megis jol
megkülönböztethetók egymastol. Az egyik a termeszet dolgaira iranyul: vagy a nagy kozmikus erókre, mint a
szelek, a Iolyok, a csillagok, az eg stb., vagy a Föld Ielszinet borito targyakra, mint a növenyek, az allatok, a
sziklak stb.; ezert naturi:musnak nevezik. A masik a szellemlenyekkel Ioglalkozik, a szellemekkel, a lelkekkel,
a tünderekkel, a demonokkal, a kiIejezett istensegekkel olyan szereplókkel, akik lelekkel es tudattal birnak,
akarcsak az ember, de abban különböznek tóle, hogy mas kepessegeket tulajdonitanak nekik; nevezetesen azzal
a sajatsagos tulajdonsaggal rendelkeznek, hogy az erzekekre nem ugyanolyan modon hatnak: az emberi szem
szamara közönsegesen nem eszlelhetók. Ezt a Iajta szellemvallast animi:musnak hivjak. Nos, e ketIajta kultusz
ugyszolvan egyetemes együttelesenek magyarazatara ket ellentetes elmelet született. Egyesek szerint az
animizmus lett volna elóször, a naturizmus pedig annak masodlagos, torzult Iormaja. Masok szerint, epp
ellenkezóleg, a termeszetkultusz lett volna a vallasi Iejlódes kiindulopontja; a szellemek kultusza csak ennek
volna egy sajatos esete.
A mai napig csak e ket elmelet kiserelt meg racionalis135 magyarazatot adni a vallasi gondolkodas eredetere.
Ennek megIelelóen a vallastudomany Ió kerdese leggyakrabban abban merül ki, hogy e ket megoldas közül
vajon melyiket celszerú valasztani; illetve hogy nem jobb-e a kettót összevegyiteni, s ez esetben hol lesz a helye
az egyiknek, es hol a masiknak.136 Meg azok a tudosok is atveszik ezen hipotezisek egy-egy alaptetelet, akik
pedig egyiket sem Iogadjak el a maguk szisztematikus Iormajaban.137 Van tehat bizonyos szamu kesz Iogalom
es latszolagos evidencia, amelyet kritika ala kell vetnünk, mielótt magunk is hozzalatnank a tenyek
tanulmanyozasahoz. Sokkal vilagosabb lesz, hogy uj utra kell lepni, ha megertjük e ket hagyomanyos elmelet
elegtelenseget.
31
138 La civilisation primitive, XIXVIII. Iej.
139 Lasd Principes de la sociologie, I. resz, I. es VI.
140 Ezt a szot hasznalja Tylor. Ennek az a hatulütóje, hogy olyan benyomast sugall, mintha mar a civilizacio meglete elótt letezett volna a
szo szoros ertelmeben vett ember. Egyebkent nincs megIeleló kiIejezes a gondolat visszaadasara; az altalunk jobb hijan hasznalt
,primitiv', mint mar emlitettük, szinten tavol van attol, hogy kielegitó legyen.
141 TYLOR: i. m. I. 529. o.
142 Lasd SPENCER: Principes de sociologie, I. 205. skk. (Paris, Alcan), tovabba TYLOR: i. m. I. 509, 517. o.
2.1.1. I
Az animista elmelet138 alapjait Tylor Iektette le. Spencer, aki kesóbb atvette tóle, nemileg modositotta is egyben
azt.139 De összessegeben mindkettejüknel ugyanugy vetódnek Iel a kerdesek, es a rajuk adott valaszok is egy
kivetelevel teljesen azonosak. E ket elmeletet tehat a következókben együtt targyalhatjuk, s csak ha odaerünk,
mutatunk ra, hogy mely pontban ternek el egymastol.
Ahhoz, hogy az animista hiedelmekben es gyakorlatokban a vallasi elet eredeti Iormajat lathassuk, harmas
desideratumnak kell megIelelni: 1) mivel e hipotezis nelkül a lelek-gondolat a vallas sarkalatos Iogalma, meg
kell mutatni, hogyan alakult ki, anelkül hogy egy korabbi vallasbol vett volna at barmiIele elemet; 2) azutan
meg kell mutatni, hogy a lelkek hogyan lettek kultusz targyai, es hogyan valtoztak at szellemekke; 3) vegül,
minthogy egyetlen vallas sem merül ki a szellemek kultuszaban, azt is meg kell magyarazni, mikent szarmazott
a termeszet kultusza az elóbbiból.
A lelek gondolatat az embernek az az altala Ielreertett teny sugallta volna, hogy kettós eletet el: az egyiket
eberen, a masikat almaban. Ugyanis a vadember140 szamara az eber allapotban megjelenó kepzeteknek ugyanaz
az ertekük, mint az alombelieknek: emezeket is, amazokat is objektivalja, azaz olyan külsó targyak kepet latja
bennük, amelyeket szerinte e kepzetek többe-kevesbe pontosan adnak vissza. Amikor tehat azt almodja, hogy
tavoli videken jart, akkor azt hiszi, hogy valoban ott is volt. De csak ugy mehetett oda, ha ket leny lakozik
benne: az egyik a testeben, amely ott Ieküdt a Iöldön, s amelyet ebredeskor ugyanabban a helyzetben talal; s egy
masik, amely ez idó alatt a terben koborolt. Hasonlokeppen, ha almaban olyasvalakivel beszelget, akiról tudja,
hogy tavol van, abbol arra következtet, hogy az a masik is ket lenyból all: az egyik ott alszik a messzesegben, a
masik pedig eljött, hogy alom utjan nyilatkozzek meg neki. Ezekból az ismetlódó tapasztalatokbol bomlik ki
lassankent az a gondolat, hogy valamennyiünknek van egy hasonmasa, egy masik enje, akinek meghatarozott
körülmenyek közt megvan az a kepessege, hogy elhagyja a lakohelyeül szolgalo szervezetet, s tavoli videkekre
vandoroljon.
E hasonmas termeszetesen magan viseli a külsó burkaul szolgalo erzeki leny minden lenyeges vonasat;
egyszersmind azonban több tekintetben is különbözik tóle. Mozgekonyabb, hiszen egy pillanat alatt hatalmas
tavolsagokat tud bejarni. Puhabb, keplekenyebb; mert a szervezetet csak ugy hagyhatja el, ha valamelyik
nyilasan, nevezetesen az orron vagy a szajon at, ki tud jönni. Ugy kepzelik tehat el, mint ami nyilvan
anyagszerú, de ez az anyag Iinomabb, eteribb, mint barmi, amit empirikusan ismerünk. E hasonmas a lelek.
Ketsegtelen ugyanis, hogy szamos tarsadalomban a lelket a test kepere gondoljak el; sót ugy tartjak, hogy magan
viseli az esetleges karosodasok, peldaul sebesülesek vagy csonkitasok nyomait is. Egyes ausztral óslakok,
miutan megölik az ellensegüket, levagjak a jobb hüvelykujjat, hogy a lelke, amely ezaltal szinten elveszti a
hüvelykujjat, ne tudjon majd dardat hajitani, es bosszut allni. Egyszersmind azonban, barmennyire hasonlit is a
testhez, van benne valami szellemszerú. Azt mondjak, hogy ,a test legIinomabb, leglegiesebb resze', ,nincsen
se husa, se csontja, se idegei'; s ha az ember el akarja kapni, nem erez semmit; olyan, ,mint egy megtisztitott
test'.141
Az alom altal nyujtott alapvetó teny köre egyebkent termeszetszerúleg mas tapasztalati tenyek is csoportosulnak,
amelyek szinten ebbe az iranyba hajlitjak a szellemet: az ajulas, a gutaütes, a katalepszia, a revület, egyszoval az
erzekek atmeneti elvesztesenek az összes esete. Ezek valoban nagyon jol beleillenek abba a hipotezisbe, amely
szerint az elet es az erzes principiuma idólegesen elhagyhatja a testet. MasIelól termeszetes volt, hogy e
principiumot összekevertek a hasonmassal, hiszen azaltal, hogy a hasonmas az alom soran messze jart, egy idóre
mindennap IelIüggesztette az eletet s a gondolkodast. Igy hat a különbözó megIigyelesek megerósitettek
egymast, s igazoltak az ember alkati kettósegenek gondolatat.142
I
32
143 TYLOR: II. 143. skk.
144 Uo. I. 326, 555. o.
A lelek azonban nem szellem. A testhez van kötve, amelyból csak kivetelesen jön eló; s amig ennel nem több,
nem targya semmilyen kultusznak. Ezzel szemben a szellem, bar altalaban valamely meghatarozott targyban
lakozik, barmikor tavozhat belóle, az ember pedig csak ritualis elóvigyazatossagi ovintezkedesek betartasaval
lephet kapcsolatba vele. A lelek tehat csak ugy valhatott szellemme, ha atalakult: az elózó elkepzeleseknek a
halalra valo puszta alkalmazasa termeszetszerúleg maris ezt a metamorIozist eredmenyezi. Egy kezdetleges
intelligencia szamara ugyanis a halal nem különbözik a mely ajulastol vagy a hosszu alomtol; ugyanazok a
jellemzói. Ugy túnik tehat, hogy a halal sem mas, mint a lelek es a test különvalasa, hasonlo dolog, mint ami
minden ejjel lejatszodik; de mivel ilyenkor a test nem eled ujja, ugy gondoljak, hogy a különvalas belathatatlan
idóre szol. Sót, ha a test megsemmisül marpedig a temetesi ritusok reszben ezt a Iolyamatot siettetik , akkor a
különvalast szüksegszerúen veglegesnek tartjak. S ime, maris elóttünk allnak a szervezettól elszakadt, a terben
szabadjara engedett szellemek. S mivel a szamuk idóvel egyre nó, az eló nepesseg köre lelkek nepessege települ.
Ezen emberi lelkeknek emberi szüksegleteik es emberi szenvedelyeik vannak; igyekeznek tehat beavatkozni volt
tarsaik eletebe; hol segitik óket, hol artanak nekik, aszerint hogy milyen erzeseket taplalnak velük szemben.
Termeszetük Iüggvenyeben hol ertekes segitótarsakka, hol Ielelmetes ellensegge valnak. Rendkivüli legiessegük
reven ugyanis be tudnak hatolni a testekbe, s mindenIele zavarokat okozhatnak bennük, vagy eppenseggel
megnövelhetik eleterejüket. Ugyhogy az emberek nekik tulajdonitanak minden olyan esemenyt, amely kicsit is
elter a megszokottol: nem törtenhet semmi, amire ne szolgalnanak magyarazattal. Tehat valosagos tarhazat
nyujtjak olyan okoknak, amelyek mindig keznel vannak, s amelyek soha nem hagyjak cserben a magyarazatot
keresó szellemet. Ihlete tamad valakinek, nagy vehemenciaval beszel, Ielülmulja önmagat s az atlagember
szintjet? De hisz egy jotet lelek van benne, es az mozgatja! Rohama tamad valakinek, órültseg szallja meg? Egy
gonosz lelek Iurakodott be a testebe, s az keltett zavart! Nincs olyan betegseg, ami ne volna valami ilyesIele
beIolyasnak tulajdonithato. A lelkek hatalma nóttön nó, ahogy egyre több mindent tulajdonitanak nekik,
olyannyira, hogy vegül az ember Ioglya lesz annak a kepzelt vilagnak, amelynek pedig a szerzóje es a modellje
is egyben. Függó helyzetbe kerül azoktol a szellemi eróktól, amelyeket sajat kezúleg, a sajat kepmasara
teremtett meg. Mert ha a lelkek ekkora hatalommal birnak egeszseg es betegseg, jo es rossz Iölött, akkor az a
legokosabb, ha kieszközöljük a joindulatukat, illetve lecsillapitjuk óket, ha haragosak: e:ert az adomanyok, az
aldozatok, az imadsagok, egyszoval a vallasi elóirasok egesz eszköztara.143
A lelek tehat atalakult. Az emberi testet eltetó egyszerú eleteróból szellem lett, jo vagy rossz tünder, sót
istenseg, aszerint hogy milyen jelentósegú hatasokat tulajdonitottak neki. De mivel istenne lenyegüleset a halal
hozta magaval, az emberiseg altal gyakorolt elsó kultusz vegül is a halottakra, az ósök lelkeire iranyult. Eszerint
az elsó ritusok a halotti ritusok lettek volna; az elsó aldozatok az elhunyt taplalkozasat biztositando
elelmiszeradomanyok; az elsó oltarok pedig a sirok.144
De mivel ezek a szellemek emberi eredetúek voltak, csak az emberek elete erdekelte óket, s csakis az emberi
esemenyekre voltak hivatottak hatni. Ugyhogy meg meg kell magyarazni, mikent jöttek letre ujabb szellemek a
kepzelet reven, amelyek mar a vilagmindenseg jelensegeiert Ielelnek, majd mikent jött letre az ósök kultusza
mellett a termeszet kultusza.
Tylor szerint az animizmus a primitiv ember gondolkodasmodjanak azon sajatossaga miatt hodithatott tert, hogy
a gyermekhez hasonloan nem tud különbseget tenni eló es elettelen közt. Mert az elsó elólenyek, amelyekról a
gyermek valamiIele elkepzelest alkot maganak, mind emberek, tudniillik ó maga es a csaladja, s minden dolgot
az emberi termeszet mintajara hajlamos elkepzelni maganak. Jatekszereiben, egyaltalan az erzekeit ostromlo
minden targyban ugyanolyan elólenyeket lany, mint ó maga. Nos, a primitiv ember ugyanugy gondolkodik, mint
a gyermek. Következeskepp ó is hajlamos meg az elettelen dolgokat is a sajatjahoz hasonlo termeszettel
Ielruhazni. Ha pedig a Ient emlitett okokbol eljutott odaig, hogy az embert szellem altal iranyitott testnek
gondolja, akkor szüksegkeppen a szervetlen testeknek is a sajatjahoz hasonlo kettósseget es lelket kölcsönzött.
Az elóbbiek es utobbiak múködesi köre azonban megsem lehetett egyIorma. Az emberi lelkeknek csak az
emberek vilagara van közvetlen beIolyasuk: meg akkor is elószeretetIelevel viseltetnek az emberi szervezet
irant, amikor a halal reven visszanyerik szabadsagukat. A dolgok lelkei ezzel szemben mindenekelótt a
dolgokban lakoznak, es ók okoznak mindent, ami e dolgokban törtenik. Az elóbbiek Ielelnek az egeszsegert
I
33
145 Principes de sociologie, I. 184. o.
146 Principles de sociologie, 477. o. skk.
147 Uo. 504. o.
148 Uo. 478, 528. o.
vagy betegsegert, az ügyessegert vagy ügyetlensegert stb.; az utobbiakkal magyarazzak mindenekelótt a Iizikai
vilag jelensegeit, a vizek vagy a csillagok jarasat, a növenyek csirazasat, az allatok szaporodasat stb. Igy törtent,
hogy az ósök kultuszan alapulo elsó emberIilozoIia vilagIilozoIiava egeszült ki.
E kozmikus szellemekkel szemben az ember meg nyilvanvalobb Iüggesbe került, mint ósei koborlo
hasonmasaival szemben. Mert ez utobbiakkal csak gondolatban, kepzeletben erintkezhetett, a dolgoktol viszont
tenylegesen Iügg; ha elni akar, szüksege van a tamogatasukra; igy hat szükseget erezte olyan szellemeknek is,
akik e dolgokat mozgatjak, akik különbözó megnyilvanulasaikat meghatarozzak. Könyörgött a segitsegükert,
ajandekokkal, imadsagokkal igyekezett a kegyüket elnyerni, s az embervallas termeszetvallassa alakult.
Herbert Spencer azt hozza Iel e magyarazat ellen, hogy az alapjaul szolgalo hipotezisnek ellentmondanak a
tenyek. Altalaban azt Ieltetelezik, mondja, hogy volt egy idószak, amikor az ember nem Iogta Iel, mi a
különbseg eló es elettelen közt. Am ahogy Ieljebb megyünk az allatvilag Iejlódesi lancan, ugy nó az eIIajta
különbsegtetelre valo kepesseg. A Ielsóbbrendú allatok nem tevesztenek össze egy magatol es celiranyosan
mozgo targyat olyanokkal, amelyeket kivülról es mechanikusan mozgatnak. ,Amikor a macska az egerrel
jatszadozik, es azt latja, hogy sokaig mozdulatlan marad, megerinti a karmaval, hogy szaladasra ösztökelje. A
macska nyilvanvaloan ugy gondolja, hogy ha egy elólenyt megzavarnak, menekülni kezd.'145 Meg a primitiv
embernek sem lehet alacsonyabb rendú az intelligenciaja, mint az evolucioban elótte allo allatoknak; tehat nem e
különbsegtetelre valo keptelensege okozta, hogy az ósök kultuszarol a dolgok kultuszara tert at.
Spencer szerint, aki e pontban, de csakis e pontban ter el Tylortol, ez az atteres valoban Ielreertesnek, de
masIajta Ielreertesnek köszönhetó. Megpedig, legalabbis nagy reszben, a nagyszamu ketertelmúsegnek. Szamos
alacsonyrendú tarsadalomban bevett szokas, hogy minden egyent, akar születeskor, akar kesóbb, valamely
termeszeti targyrol, allatrol, növenyról, csillagrol neveznek el. Csakhogy aztan, nyelvük rendkivüli
pontatlansaga Iolytan, ezek a primitivek igen nehezen tudjak megkülönböztetni a metaIorat a valosagtol. Igy
hamar szem elól vesztettek, hogy ezek az elnevezesek puszta hasonlatok, s mivel szo szerint vettek óket, vegül
azt hittek, hogy a Tigrisnek vagy Oros:lannak nevezett ós valoban tigris vagy oroszlan volt. Következeskepp a
kultusz, amely addig az ósre iranyult, attevódött az allatra, amellyel összecsereltek; s mivel ugyanez az attetel
növenyekkel, csillagokkal, barmiIele termeszeti jelenseggel lejatszodott, a termeszetvallas lepett a korabbi
halotti vallas helyebe. Ezen alapIelreertesen kivül, mondja Spencer, nyilvan van meg több masik is, amelyek
helyenkent megerósitik az elsó hatasat. Peldaul szerinte a sirok környeket vagy az emberek hazait latogato
allatokat reinkarnalodott lelkeknek neztek, s ilyen minósegükben imadtak;146 vagy azt a hegyet, amelyróla
hagyomany szerint szarmaztak, vegül is ugy tekintettek, mint Iajuk valodi kezdetet; mivel óseik szerintük onnan
jöttek, azt hittek, hogy az emberek a hegy leszarmazottai, s következeskeppen vegül magat a hegyet kezdtek
óskent kezelni.147 De e jarulekos okoknak meg Spencer bevallasa szerint is csak masodlagos beIolyasuk volt; a
naturizmus letrejöttet alapvetóen a ,metaIorikus elnevezesek szo szerint valo vetele' hatarozta volna meg.148
Azert kellett Ielvazolnunk ezt az elmeletet, mert teljes ismertetest kivantunk adni az animizmusrol; de annyira
nem Ielel meg a tenyeknek, s mara mar annyira nincs követóje, hogy többet nem is idózünk nala. Hogy egy oly
mertekben altalanos tenyt, mint a vallas, illuzioval tudjunk megmagyarazni, ahhoz az kellene, hogy a Ielhozott
illuzio hasonloan altalanos okokon alapuljon. De meg ha magyarazatot adhatna is a Spencer altal Ielhozott
nehany pelda egy-ket olyan, valoban megIigyelt esetre, amikor az ósök kultusza termeszetkultuszba Iordult at,
akkor sem latjuk be, mi okbol következett volna ez be egyetemleges jelleggel. SemmiIele pszichikai
mechanizmus nem tette szüksegszerúve. A szo a maga ketertelmúsegevel nyilvan okozhatott eIIele
Ielreerteseket; masIelól viszont az emberek emlekezeteben az ósról megmarado összes emlek szemben allt
ezekkel a Ielreertesekkel. A hagyomany, amely az óst ugy örökitette meg, ahogy es amilyen volt, vagyis emberi
eletet eló emberkent, miert bizonyult volna rendre gyengebbnek a szo búverejenel? MasIelól megiscsak nehezen
Iogadhattak el, hogy az emberek hegyból vagy csillagbol, allatbol vagy növenyból születtek; a nemzes szokasos
körülmenyeitól valo eIIajta kiveteles elteresnek elenk ellenallasba kellett ütköznie. Korantsem allt tehat
kitaposott ut a tevedes elótt; alighanem több erv is vedte tóle az emberi szellemet. Igy hat nem ertjük, hogy
I
34
149 Lasd alabb: II. könyv, VIII. Iej.
ennyi akadaly ellenere mikent gyózedelmeskedhetett volna ennyire altalanosan.
2.1.2. II
Marad Tylor elmelete, amelynek tovabbra is igen nagy a tekintelye. Az alomrol, a lelek es a szellem
gondolatarol Ielallitott hipotezisei meg mindig klasszikusak; Iontos tehat megvizsgalni, mennyit ernek.
Elóször is el kell ismerni, hogy az animizmus teoretikusai jelentós szolgalatot tettek a vallastudomanynak s meg
az altalanos eszmetörtenetnek is azaltal, hogy törtenelmi elemzes ala vetettek a lelek Iogalmat. Oly sok
IilozoIussal ellentetben nem a tudatban egyszerúen es közvetlenül adott dolognak tekintettek, hanem, sokkal
helyesebben, komplex egeszet lattak benne, a törtenelem es a mitologia termeket. Nem ketseges ugyanis, hogy a
lelek termeszete, eredete es Iunkcioja reven alapvetóen vallasi dolog. A IilozoIusok a vallasbol kaptak; ezert
aztan nem erthetó az a Iorma, amelyben az antikvitas gondolkodoinal jelentkezik, ha nem vetünk szamot a
kialakulasaban szerepet jatszo mitikus elemekkel.
Tylor erdeme, hogy Iölvetette a kerdest; a valasz azonban, amelyet ad ra, komoly nehezsegeket tamaszt.
Elóször is mar az elmelet alapjaul szolgalo elvvel szemben is Ienntartassal kell elnünk. Tylor evidenciakent
Iogadja el, hogy a lelek teljes mertekben külön all a testtól, annak hasonmasa, s hogy a testben vagy a testen
kivül altalaban sajat, önallo eletet el. De latni Iogjuk,149 hogy a primitiv ember nem igy Iogja Iel a lelket; ez a
koncepcio csak egyik aspektusa a lelekról alkotott kepnek. Szamara a lelek, bar bizonyos vonatkozasokban
Iüggetlen az altala eltetett szervezettól, reszben megis összekeveredik vele, olyannyira, hogy nem is lehet
gyökeresen elvalasztani tóle; több olyan szerv van, amely nemcsak a lelek allando szekhelye, de annak külsó
Iormaja, materialis megnyilvanulasa is. A Iogalom tehat sokkal komplexebb, mint ahogy azt az elmelet
Ieltetelezi, következeskeppen ketseges, hogy a Ielhozott tapasztalatok elegseges magyarazatot adnanak ra; mert
azt ugyan megertjük belólük, hogyan hihette magat az ember kettósnek, azt azonban mar nem magyarazzak
meg, hogyan lehetseges, hogy e kettóseg nemhogy nem zarja ki, hanem egyenesen magaval hozza a ket
ekkeppen megkülönböztetett leny mely egyseget es egymasba Ionodasat.
De Iogadjuk el, hogy a lelek gondolata visszavezethetó a hasonmas gondolatara, s nezzük meg, mikent alakult ki
allitolag ez utobbi. Az alom tapasztalata sugallta az embernek. Eszerint az ember, amikor elgondolkodott azon,
hogyan lathatott almaban tavolabb levó helyeket, miközben teste ott Ieküdt a Iöldön, hajlott arra, hogy önmagat
ket lenykent Iogja Iel: egyIelól van a teste, masIelól egy masik enje, amely kepes elhagyni a lakhelyeül szolgalo
szervezetet, s szabadon mozog a terben. De hogy ez a hasonmas-hipotezis szüksegszerú modon jelentkezhessek
az embernel, ahhoz az kellett volna, hogy az egyedül lehetseges, vagy legalabbis a leggazdasagosabb hipotezis
legyen. Valojaban azonban vannak ennel egyszerúbbek is, amelyek latszolag eppoly termeszetszerúleg
adodhattak a szellem szamara. Miert ne kepzelhette volna az alvo ugy, hogy az alomban messzire kepes latni?
Ahhoz, hogy eIIajta kepesseget tulajdonitson maganak, kevesebb kepzelóeróre lett volna szüksege, mint a
hasonmas komplex Iogalmanak a Ielepitesehez, amely eteri szubsztanciabol all, Ielig lathatatlan, s amelyre a
tapasztalas semmiIele közvetlen peldat nem nyujt. Mindenesetre, ha Ieltetelezzük is, hogy bizonyos almok
meglehetósen termeszetes modon kinaljak az animista magyarazatot, egeszen bizonyosan vannak olyanok is,
amelyek teljes mertekben szemben allnak vele. Almaink igen sokszor vonatkoznak multbeli esemenyekre; ismet
latjuk, amit eber allapotban lattunk vagy cselekedtünk tegnap, tegnapelótt, Iiatal korunkban stb.; marpedig az
eIIajta almok gyakoriak es meglehetósen Iontos helyet Ioglalnak el ejszakai eletünkben. Ezekre azonban a
hasonmas gondolata nem szolgal magyarazattal. Ha a hasonmas kepes is arra, hogy a ter egyik helyeról a
masikon teremjen, az mar nem vilagos, hogyan lenne lehetseges szamara az, hogy visszamenjen az idóben.
Mikent hihette ebredeskor az ember, barmilyen kezdetleges volt is az ertelme, hogy valosagosan jelen volt vagy
reszt vett olyan esemenyeken, amelyekról tudta, hogy regen törtentek? Mikent kepzelhette azt, hogy almaban
egy olyan eletet elt, amelyról tudta, hogy mar regen lezajlott? Sokkal termeszetesebb volt, hogy azt lassa
ezekben a kepekben, amik valojaban voltak, vagyis ugyanolyan emlekeket, amelyeket nappal is lat, csak kisebb
intenzitassal.
II
35
150 Vö. SPENCER GILLEN, The Native Tribes of Central Australia, 123127. o.; STREHLOW: Die Aranda und Loritfa Stàmme in
Zentral Australien, II. 52. skk.
Masreszt azokban a jelenetekben, amelyeknek alvas közben a szerzói es a tanui vagyunk, minduntalan
megtörtenik, hogy velünk egyidejúleg valamelyik kortarsunk is szerepet kap: latni, hallani veljük óket ugyanott,
ahol mi is vagyunk. Az animizmus szerint a primitiv azzal magyarazza e tenyeket, hogy hasonmasa talalkozott
egyik vagy masik tarsaval. De eleg lenne ebredeskor megkerdeznie óket, hogy meggyózódjön aIelól: az ó
tapasztalatuk egybeesik-e az övevel. Csakhogy vele egy idóben azok is almodtak valamit, egeszen mast. Es
almukban nem ugyanabban a jelenetben vettek reszt; ugy hiszik, hogy egeszen mas helyeken jartak. S mivel
hasonlo esetekben az eIIele ellentmondasok jelentik a szabalyt, vajon miert nem gondoltak azt az emberek, hogy
valoszinúleg tevedes törtent, csak kepzelódtek, erzekeik megcsaltak óket? Mert kisse leegyszerúsitjük a
dolgokat, amikor elvakult hiszekenyseget tetelezünk Iöl a primitiv emberról. Tavolrol sem objektival
szüksegszerúen mindent, amit erzekel. O is eszreveszi, hogy neha meg eber allapotban is megcsaljak az erzekei.
Miert hinne óket csalhatatlanabbnak ejszaka, mint nappal? Sok erv szol tehat az ellen, hogy tul könnyen vegye
valosagnak az almait, s hogy enje megkettózesevel ertelmezze óket.
De meg ha valoban minden almot a hasonmas hipotezisevel lehetne is magyarazni, s maskepp nem lehetne
megmagyarazni óket, akkor is meg kellene mondani, miert igyekezett az ember magyarazatot adni rajuk. Az
alom nyilvan anyagot szolgaltat esetleges kerdesIelvetesekhez. De az ember rendre elmegy a kerdesek mellett
anelkül, hogy Ieltenne óket, s meg csak sejtelme sincs roluk, mignem valamely körülmeny Iolytan szüksegesnek
nem erzi, hogy Ieltegye azokat maganak. Messze nem vetjük Iel az összes kerdest, amelyen esetleg
elgondolkozhatnank, meg akkor sem, amikor pedig mar Ielebredt hajlamunk a tiszta spekulaciora; csak azok
ragadjak meg a Iigyelmünket, amelyek valami különös erdekkel birnak a szamunkra. S a megszokas eppen
akkor altatja el legkönnyebben a kivancsisagunkat, es akkor nem jut meg csak eszünkbe se elgondolkodni,
amikor olyan tenyekról van szo, amelyek mindig ugyanugy ismetlódnek meg. Ernyedtsegünkból csak az raz Iöl
bennünket, amikor gyakorlati szükseg, vagy legalabbis valami igen sürgetó elmeleti erdek ösztökeli
Iigyelmünket az ez iranyba valo Iordulasra. Igy törtenhetett meg, hogy a törtenelem soran annyi mindennek
lemondtunk a megerteseról, s meg csak tudataban sem voltunk annak, hogy lemondtunk valamiról. Nem is olyan
regen meg ugy hittük, hogy a Napnak csak nehany labnyi az atmeróje. Az viszont erthetetlen volt, hogy egy
ilyen kis kiterjedesú Ienyló korong hogyan vilagithatna be a Földet: mindamellett az emberisegnek
evszazadokon at eszebe sem jutott, hogy megoldja az ellentmondast. Az örökles is regota ismeretes; de csak
nemreg probaltak meg Ielallitani az elmeletet. Sót születtek olyan hiedelmek, amelyek teljesen IelIoghatatlanna
tettek: igy törtent, hogy több, kesóbb ismertetendó ausztraliai tarsadalom IelIogasa szerint a gyerek
Iiziologiailag nem a szülók produktuma.150 Ez az intellektualis lustasag szüksegkeppen a primitiv embernel eri
el a maximumat. E gyenge leny, amely oly nehezen birkozik meg az ót ostromlo erókkel, nem engedheti meg
maganak a luxust, hogy puszta spekulaciokra pazarolja az erejet. Nyilvan csak akkor gondolkodik, amikor
ösztönözve van ra. S nehez belatni, mi birhatta volna ra, hogy az almot tegye meg meditacioi targyava. Mert mi
is az alom az eletünkben? Milyen keves helyet Ioglal el benne, Iókepp azert, mert nagyon homalyos
benyomasokat hagy az emlekezetben, s mert nagyon gyorsan ki is törlódik belóle; ezek utan mennyire meglepó,
hogy egy eIIele kezdetleges ertelemmel biro ember ily nagy eróIesziteseket tesz a megertesere! A ket letIorma
közül, amelyet Ielvaltva, nappal es ejszaka Iolytatott, nyilvan az elóbbi erdekelte jobban. Hat nem különös, hogy
a masodik annyira rabul ejtette Iigyelmet, hogy azt tette meg alapjaul egy olyan, bonyolult eszmerendszernek,
amely egesz gondolkodasara es viselkedesere mely beIolyast gyakorolt a kesóbbiekben?
Minden arra mutat tehat, hogy a lelek animista elmelete bar meg mindig hitelt adnak neki Ielülvizsgalatra
szorul. Manapsag a primitiv ember ketsegkivül hasonmasa mozgasanak tulajdonitja az almait, vagy legalabbis
azok egy reszet. Ez azonban meg nem jelenti egyszersmind azt, hogy valoban az alom szolgaltatott anyagot a
hasonmas vagy a lelek gondolatanak a megIormalasahoz; mert az is elkepzelhetó, hogy e ket kepzetet utolag
alkalmaztak az alom, a revület, a megszallottsag jelensegeire, anelkül hogy emezekból szarmaztak volna.
Gyakran elóIordul, hogy ha megIormalodik egy gondolat, olyan tenyek összhangba hozasara vagy inkabb
latszolagos, mintsem valosagos megvilagitasara alkalmazzak, amelyekkel eredetileg nem is volt kapcsolatban, s
amelyek annak idejen nem is jarultak hozza a születesehez. Manapsag Istent s a lelek halhatatlansagat azzal
szoktak bizonygatni, hogy e hiedelmek mar a erkölcs alapelveiben benne Ioglaltatnak; valojaban azonban
egeszen mashonnan erednek. A vallasi gondolkodas törtenelme meg szamos peldat nyujt az eIIajta
II
36
151 The Melanisians, 249250. o.
152 HOWITT, The Natives Tribes of South-East Australia, 358. o. (Gason nyoman).
153 HOWITT, i. m. 434442. o.
154 A Guinea deli resz en eló negereknek Tylor szerint ,almukban csaknem ugyanannyi kapcsolatuk van a holtakkal, mint ebren az elókkel'
(Civilisation primitive, I. 515. o.). Ugyanó ugyanezen nepekkel kapcsolatban egy megIigyeló következó megjegyzeset idezi: ,Jalamennvi
almukat azzal magyarazzak, hogy elhunyt barataik szelleme latogatta meg óket' (uo. 514. o.). A kiIejezes nyilvan tulzo: de ujabb adalek
ahhoz, hogy a primitiveknel milyen gyakoriak a misztikus almok. Ezt latszik megerósiteni az aranda altifererema (almodni) szo etimologiaja
is. Strehlow szerint a szo ket reszból all: altifra, amit Strehlow istennek Iordit, illetve rama, ami `latni`-t jelent. Eszerint az alom az az
idószak, amelyben az ember a szent lenyekkel all kapcsolatban (Die Aranda und Loritfa Stàmme, I. 2. o.).
155 Andrew Lang, aki szinten elvetette azt, hogy a lelek gondolatat az alom tapasztalata sugallta volna az embernek, ugy gondolta, hogy mas
tapasztalati adatokbol viszont levezethetó: nevezetesen a spiritizmus tenyeiból (telepatia, tavolbalatas stb.). E helyütt nem tartjuk
szüksegesnek a The Making of Religion cimú könyveben kiIejtett elmeletet vitatni. Ez az elmelet ugyanis arra a hipotezisre epül, hogy a
spiritizmus ketsegtelen tapasztalati teny, a tavolbalatas az ember, vagy legalabbis nemely emberek valosagos kepessege, marpedig tudjuk,
hogy ez a tetel tudomanyosan mennyire vitatott. De meg vitathatobb az az allitas, miszerint a spiritizmus tenyei eleg szembeszökóek es
kellókeppen gyakoriak ahhoz, hogy a lelkekre es szellemekre vonatkozo valamennyi hiedelem es valamennyi vallasi gyakorlat alapjaul
szolgalhassanak. E kerdesek vizsgalata tulsagosan messzire vinne bennünket kutatasunk targyatol. Egyebkent mar csak azert sem szükseges
belemennünk a vizsgalatukba, mivel Lang elmeletet eppugy erinteni Iogjak azok a megjegyzesek, amelyeket a következók soran Tylor
elmeletehez Iogunk Iúzni.
visszamenóleges igazolasokra, amelyek mit sem mondanak arrol, hogy mikent keletkeztek e gondolatok, s hogy
milyen elemekból allnak.
S meg az is valoszinú, hogy a primitiv ember különbseget tesz az almai közt, s nem mindegyiket magyarazza
ugyanugy... A mi europai tarsadalmainkban meg ma is sok olyan ember van, aki az alomban magikus-vallasi
allapotIelet lat, amelyben a szellem reszlegesen megszabadulvan a test sulyatol elesebb latasra tesz szert,
mint eber allapotban, de meg ók sem mennek el odaig, hogy valamennyi almukat megannyi misztikus
kinyilatkoztatasnak tekintsek: hanem a többi emberhez hasonloan almaik többsegeben csak proIan allapotokat,
hiabavalo kepi jatekokat, puszta hallucinaciokat latnak. Ugy gondoljuk, hogy a primitiv ember mindig is tett
eIIajta különbseget. Codrington egyenesen azt mondja a melaneziaiakrol, hogy nem tulajdonitjak valogatas
nelkül minden almukat a lelkek vandorlasainak, hanem csak azokat, amelyek nagyon megragadjak a
kepzeletüket:151 ezen nyilvan azokat kell erteni, amelyekben az alvo ember vallasi lenyekkel, jotevó vagy
gonosz szellemekkel, az elhunytak lelkeivel stb. lep kapcsolatba. Hasonlokeppen a dierik nagyon vilagos
különbseget tesznek a szokvanyos almok, illetve azon ejszakai latomasok között, melyekben valamely elhunyt
baratjuk vagy rokonuk nyilatkozik meg. E ketIajta allapotot ket külön nevvel illetik. Az elsóben csak kepzeletük
egyszerú szeszelyet latjak; a masodikat valamely gonosz szellem tenykedesenek tulajdonitjak.152 Szinten
misztikus jellege van azoknak a tenyeknek, amelyeket Howitt hoz Iöl peldakent arra, hogy bemutassa, mikent
tulajdonitja az ausztral óslako a leleknek a test elhagyasanak kepesseget: az alvo azt hiszi, hogy a holtak
orszagaba került, illetve hogy egy elhunyt tarsaval beszelget.153 Ezek az almok gyakoriak a primitiveknel.154
Valoszinúleg e tenyek körül alakulhatott ki az elmelet. Magyarazataul azt Ielteteleztek, hogy a halott lelkek
meglatogatjak almukban az elóket. E magyarazat annal is könnyebben elIogadhato volt, mivel semmiIele
tapasztalati teny nem caIolta. Csakhogy ezek az almok csak ott voltak lehetsegesek, ahol az embereknek mar
volt valamiIele Iogalmuk a szellemekról, a lelkekról, a halottak orszagarol, vagyis ahol a vallasi Iejlódes mar
viszonylag magas Iokon allt. Korantsem ezek szolgaltattak a vallas szamara az alapjait kepezó Iogalmakat,
hanem ellenkezóleg: egy mar letezó vallast Ielteteleztek, s ez hatarozta meg ezeket.155
2.1.3. III.
De terjünk most mar ra az elmelet lenyegere.
Barhonnan szarmazik is a hasonmas gondolata, azt meg az animistak is elismerik, hogy nem szolgal elegseges
magyarazattal arra, mikent jött letre az óskultusz, amelyet valamennyi vallas kiindulo tipusanak akartak
kikialtani. Ahhoz, hogy a hasonmas kultusz targya lehessen, meg kellett szúnnie az egyen puszta
tükrözódesenek lennie, s olyan tulajdonsagokra kellett szert tennie, amelyekkel a szent lenyek rangjara
emelkedhetett. Azt mondjak, hogy a halal vitte vegbe ezt az atalakulast. De honnan szarmazhat a neki
tulajdonitott kepesseg? Ha az alom es a halal hasonlosaga eleg lenne is azon hiedelem kialakulasahoz, hogy a
lelek tuleli a testet (marpedig ezen a ponton is lesznek Ienntartasaink), ez a lelek vajon miert tett szert egeszen
mas termeszetre pusztan azert, mert immar elvalt a szervezettól? Ha meg eleteben csak proIan dolog volt,
III.
37
156 Jevons hasonlo megjegyzest tesz. Tylorral együtt elIogadja, hogy a lelek gondolata az alombol szarmazik, s ha e gondolat mar megvan,
az ember belevetiti a dolgokba. ,De teszi hozza az, hogy a termeszetet az ember a sajat kepere elókent Iogja Iel, meg nem szolgal
magyarazattal arra, hogy miert valik a termeszet kultusz targyava. Abbol, hogy az ember a meghajlo Iaban, az ide-oda Iutkoso langban
hozza hasonlo elólenyt lat, semmikepp sem következik, hogy barmelyiket termeszetIölötti lenynek tekinti: epp ellenkezóleg, minel jobban
hasonlitanak órea, annal kevesbe lehet bennük barmi termeszetIölötti is a szamara.' (Introduction to the Historv of Religion, 55. o.)
157 Lasd SPENCER GILLEN, North. Tr., 506. o., es Nat. Tr., 512. o.
158 Ezt a ritualis es misztikus temat tanulmanyozza Frazer a Golden Bough-ban.
159 The Melanesians, 119. o.
mozgo eleteró, akkor mitól lett most egy csapasra szent dolog, vallasi erzületek targya? A halal semmi
lenyegeset nem tesz hozza, csak a mozgasszabadsagat növeli meg. Mivel nincs mar odakötve allitolagos
lakhelyehez, immar barmikor csinalhatja azt, amit eddig csak ejszaka csinalt; de a tevekenyseg, amit gyakorol,
tovabbra is ugyanolyan termeszetú. Akkor hat az elók miert lattak volna tegnapi tarsuk gyökeret vesztett, bolygo
hasonmasaban mas egyebet, mint hozzajuk hasonlo lenyt? Kellemetlen lehetett e hasonlo leny szomszedsagaban
elni, de akkor sem volt istenseg.156
Ugy túnik, hogy a halalnak inkabb gyengitenie, nem pedig erósitenie kellene az eletenergiakat. Igen elterjedt
hiedelem ugyanis az alacsonyabb rendú tarsadalmakban, hogy a lelek szoros hasonlosagot mutat a test eletevel.
Ha a test megsebesül, akkor ó is megsebesül, megpedig a megIeleló helyen. Ezek szerint vele együtt kellene
öregednie is. S valoban, vannak olyan nepek, amelyeknel a szenilisse lett emberek nem kapjak meg a
vegtisztesseget; ugy bannak velük, mintha a lelkük is szenilisse valt volna.157 Meg az is megesik, hogy mielótt
megöregednenek, rendszeresen megölik azon kivaltsagosokat, kiralyokat vagy papokat, akik valamely nagy
hatalmu szellem letetemenyesei, amennyiben e szellem tamogatasat a tarsadalom tovabbra is elvezni szeretne.
Ezaltal azt akarjak elkerülni, hogy a szellemet is elerje letetemenyesei testi hanyatlasa; ezert kiveszik a
lakohelyeül szolgalo szervezetból, mielótt legyengitette volna azt a kor, s meg ereje teljeben attelepitik egy
Iiatalabb testbe, amelyben erintetlenül meg tudja órizni eletkepesseget.158 Amikor viszont a halal betegseg vagy
öregseg következteben all be, a lelek a Ientiek ertelmeben csak legyengült erót órizhet meg; sót, ha a test vegleg
Ielbomlik, nem latjuk be, mikeppen tudna tulelni, ha egyszer nem mas, mint puszta hasonmasa. E nezópontbol a
tuleles gondolata nehezen ertelmezhetó. Logikai es pszichologia úr vagy szakadek van tehat a szabadda valt
hasonmas, illetve a kultikus szellem gondolata közt.
A kettó közti különbseg meg nagyobbnak túnik, ha tudjuk, micsoda szakadek valasztja el egymastol a szent es a
proIan vilagot; mert nyilvanvalo, hogy puszta Iokozati valtozas nem eleg ahhoz, hogy valamely dolog egy masik
kategoriaba kerüljön at. A szent lenyek nemcsak különös, netan zavarba ejtó Iormajuk vagy kiterjedtebb
hatalmuk altal különböznek a proIan dolgoktol; össze sem lehet hasonlitani óket, nem azonos leptekúek.
Marpedig a hasonmas gondolataban nincsen semmi olyasmi, ami e gyökeres különbözósegre magyarazatot
adhatna. Azt mondjak, hogy a testtól megszabadulvan sok jot vagy rosszat tehet az elókkel, aszerint hogy mi
modon banik velük. De abbol, hogy egy leny nyugtalanitja a környezetet, meg nem következik, hogy mas is a
termeszete, mint azoknak, akiknek a nyugalmat haborgatja. A hivónek az altala imadott dolgok iranti erzelmeibe
nyilvan belejatszik nemi tartozkodas, nemi Ielelem; de ez sui generis Ielelem, inkabb tisztelet, mintsem ijedtseg,
amelyben az embernek a meltosag irant taplalt sajatos erzülete az uralkodo. A meltosag alapvetóen vallasi
gondolat. Ugyszolvan semmit sem magyarazott meg a vallasbol az, aki nem jött ra, honnan ered ez a gondolat,
minek Ielel meg, s mi ebreszthette Iel az emberek tudataban. Egyszerú ember-lelkekre nem aggathatnak ra e
tulajdonsagot pusztan azert, mert elhagytak testi burkukat.
Ezt vilagosan mutatja Melanezia peldaja. A melaneziaiak ugy tartjak, hogy az embernek lelke van, amely a halal
bealltakor elhagyja a testet; ekkor a neve is mas lesz, ugynevezett tindalova, natmanna stb. valik. Masreszt
kultusszal övezik a halottak lelkeit: könyörögnek nekik, megidezik óket, adomanyokkal halmozzak el óket, es
aldozatot mutatnak be nekik. De nem minden tindalo reszesül e ritualis gyakorlatokban; ebben a
megtiszteltetesben csak az olyan emberektól szarmazo tindalok reszesülnek, akiknek a közvelemeny meg
eletükben igen sajatos erenyt, melaneziai szoval manat tulajdonitott. Kesóbb meg pontosan kiIejtjük, mit jelent
ez a szo; egyelóre eleg, ha annyit mondunk, hogy ez minden szent leny megkülönböztetó jegye. A mana az,
mondja Codrington, ,amelynek segitsegevel olyan dolgokat lehet veghez vinni, amelyek az atlagember
hatalman kivül allnak, s amelyek kivül allnak a termeszet szokasos meneten is'.159 Egy papnak, varazslonak,
ritualis Iormulanak eppugy manaja van, mint egy szent kónek vagy egy szellemnek. Tehat csak azokat a
tindalokat illeti vallasos imadat, amelyek mar tulajdonosuk elete soran, önmaguktol is szent lenyek voltak. Ami
III.
38
160 Uo. 125. o.
161 Neha meg aldozati adomanyokra is sor kerül a temeteseken (lasd ROTH: ,Superstition, Magic a. Medicine', N. Queensland Ethnog.,
Bull. no 5, 69. §, c, es ,Burial Customs', N. Qu. Ethn., Bull. no 10, in: Records of the Australian Museum, VI. no 5. 395. o.). Ezek az
aldozati adomanyok azonban nem periodikusak.
162 Lasd SPENCER GILLEN, Native Tribes of Central Australia, 538, 553. o., es Northern Tribes, 463, 543, 547. o.
163 Lasd nevezetesen SPENCER GILLEN, Northern Tribes, VI., VII. es IX. Iej.
a többi lelket, az atlagemberektól szarmazokat illeti, azok mondja megint csak Codrington ,halaluk utan
eppugy semmik, akarcsak elótte voltak'.160 A halalnak tehat önmagaban, egyedül nincs istenne tevó, divinizalo
ereje. Azaltal, hogy teljesebb es veglegesebb modon hajtja vegre a leleknek a proIan dolgoktol valo
elvalasztasat, erósiti ugyan a lelek szent jelleget, ha ez a szent jelleg mar megvan, de megteremteni nem tudja.
Ha marmost az elsó szent lenyek valoban a halottak lelkei lettek volna, az elsó kultusz pedig az ósök kultusza,
amikent ezt az animista elmelet Ieltetelezi, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy minel alacsonyabb rendú egy
tarsadalom, annal nagyobb helyet Ioglal el vallasi eleteben az óskultusz. De ennek inkabb az ellenkezóje igaz.
Az óskultusz csak ott Iejlódött ki es mutatkozik meg jellegzetes Iormaban, ahol Iejlett tarsadalmak vannak, mint
Kinaban, Egyiptomban, a görög es latin varosallamokban; hianyzik viszont az ausztraliai tarsadalmakban,
amelyek, mint majd latni Iogjuk, az altalunk ismert legalacsonyabb rendú es legegyszerúbb
tarsadalomszervezetet kepviselik. Termeszetesen ott is talalunk halotti es gyaszritusokat; de az eIIajta
gyakorlatok nem kepeznek kultuszt, jollehet neha tevesen ezzel az elnevezessel illettek óket. A kultusz
ugyanis nem csupan azon ritualis ovintezkedesek összessege, amelyeket az ember bizonyos körülmenyek között
hozni szokott; hanem olyan, különbözó ritusok, ünnepek es szertartasok rendszere, amelyeknek az a közös
sajatossaguk, hogy periodikusan ismetlodnek. A hivónek azt a szüksegletet elegitik ki, hogy szabalyos
idóközönkent szorosabbra Ionjak, megerósitik a Iölötte uralkodo szent lenyekkel valo kapcsolatat. Ezert
beszelünk menyegzói ritusrol, es nem menyegzói kultuszrol; születesi ritusrol, es nem ujszülött-kultuszrol; mert
azon esemenyek, amelyek alkalmabol e ritusok lezajlanak, nem periodikusan ismetlódnek. Hasonlokeppen csak
akkor beszelhetünk óskultuszrol, ha idóról idóre aldozatot mutatnak be a siroknal, ha többe-kevesbe megegyezó
idópontokban kerül sor az italaldozatokra, ha a halott tiszteletere rendszeres ünnepsegeket rendeznek. Az
ausztraliai óslako azonban semmi ilyesIele kapcsolatot nem tart Ienn a halottaival. Igaz, a ritusnak megIelelóen
temeti el, az elóirt ideig es az elóirt modon siratja el óket, s ha kell, bosszut is all ertük. 161 De miutan kegyes
kötelesseget teljesitette, a csontok elporladtak, s lejart a gyaszidó, le is zarul a dolog, az elóknek többe nincsenek
kötelezettsegeik elhunyt hozzatartozoikkal szemben. Igaz, a halottak meg a gyaszidó letelte utan is
megórizhetnek valamiIele helyet hozzatartozoik eleteben. ElóIordul ugyanis, hogy bizonyos csontjaikat
megtartjak,162 mivel sajatos erenyeket tulajdonitanak nekik. De ekkorra mar megszúntek szemelykent letezni;
nevtelen, szemelytelen amulettek rangjara süllyedtek. Ebben az allapotukban mar nem övezi óket kultusz; csak
magikus celokra szolgalnak.
Vannak viszont olyan ausztraliai törzsek, amelyeknel rendszeresen tartanak ritusokat azon meses ósök
tiszteletere, akiket a hagyomany az idók kezdetere helyez. E szertartasok altalaban dramai elóadasIelekból
allnak, amelyek soran a resztvevók eljatsszak a legendas hósöknek tulajdonitott cselekedeteket.163 Csakhogy az
ekkeppen megjelenitett szemelyek nem olyan emberek, akik emberkent leelt eletük utan, halaluk reven
istenszerú lenyekke valtak volna. Hanem azt tartjak roluk, hogy mar eletükben emberIeletti kepessegekkel
rendelkeztek. Nekik tulajdonitjak a törzs, sót az egesz vilag törteneteben az összes lezajlott nagy esemenyt.
Nagyreszt ók tettek a Iöldet s az embereket olyanna, mint amilyenek azok vagy az most. A Iejüket övezó
dicsIeny tehat nem pusztan annak köszönhetó, hogy meghaltak, hanem annak, hogy isteni jelleget tulajdonitanak
s tulajdonitottak mindig is nekik; melaneziai kiIejezessel elve alkatuknal Iogva manaval rendelkeznek.
Következeskeppen semmi sem bizonyitja, hogy a halalnak a legcsekelyebb mertekben is istenne tevó, divinizalo
hatalma lenne. Tovabba helytelen azt mondani, hogy ezek a ritusok valojaban óskultuszt jelentenenek, hiszen
nem az ósökre mint olyanokra iranyulnak. Csak akkor beszelhetünk valodi halottkultuszrol, ha a tenyleges
ósöket övezi kultusz: azokat a hozzatartozokat, akiket valoban nap mint nap elveszit az ember; de szögezzük
le meg egyszer eIIajta kultusz nyomokban sem letezik Ausztraliaban.
Igy hat az a kultusz, amelynek az elmelet szellemeben uralkodonak kellene lennie az alacsonyabb rendú
tarsadalmakban, valojaban nem lelhetó Iel bennük. Vegeredmenyben az ausztraliai óslako csak a halal
pillanataban es a közvetlenül utana következó idószakban Ioglalkozik a halottaival. Ezzel szemben ugyanezen
nepek, mint majd latni Iogjuk, egeszen mas termeszetú szent lenyeket bonyolult kultusszal öveznek, amely
III.
39
164 The Religions of Primitive Peoples, 47. skk.
165 Mvthes, cultes et religions, 50. o.
166 Les religions des peuples non civilises, II. konkluzio.
167 The Religion of the Semites, 2. kiad., 126, 132. o.
168 Igy ervel peldaul Westermarck, lasd Origine du mariage dans lespêce humaine, 6. o. (Paris, Alcan).
169 Szexualis kommunizmuson nem olyasIajta promiszkuitast ertünk, amelyben az ember semmiIele hazassagi szabalyozast nem ismerne:
ugy gondoljuk, hogy ilyen allapot sohasem allt Iönn. Az viszont gyakran elóIordult, hogy egy-egy csoport IerIi rendszeresen egy vagy több
asszonnyal volt együtt.
170 Lasd Le Suicide, 223. skk.
olykor hetekig, sót honapokig tarto szertartasok egesz sorozatabol all. ElIogadhatatlan, hogy az a nehany ritus,
amit az ausztraliai óslako akkor gyakorol, amikor törtenetesen elveszti valamelyik hozzatartozojat, alapjaul
szolgalhatott volna azoknak a minden evben megismetlódó, rendszeres kultuszoknak, amelyek elete jelentós
reszet teszik ki. Sót, a kettó oly erós kontrasztban all egymassal, hogy inkabb az a kerdes, nem az elóbbiek
szarmaztak-e az utobbiakbol: nem az emberi lelkeket kepzeltek-e el mar eredetileg is az istenseg emanacioinak,
ahelyett hogy ezek mintajara Iormaltak meg volna isteneiket.
2.1.4. IV
Ha nem a halottkultusz volt elóbb, akkor az animizmusnak nincs alapja. Igy hat Ieleslegesnek is túnhet a
gondolatrendszer harmadik tetelet, a halottkultusznak termeszetkultussza valo alakulasat targyalni. De mivel
alapposztulatuma gyakran meg olyan vallastörteneszeknel is megjelenik, akik a tulajdonkeppeni animizmust
pedig elvetik peldaul Brintonnal164, Langnal165, Reville-nel166, sót Robertson Smith-nel167 , megiscsak
meg kell vizsgalnunk.
A halottkultusznak az egesz termeszetre valo kiterjesztese eszerint azon ösztönszerú hajlandosagbol Iakadna,
hogy minden dolgot a magunk kepere: azaz elónek es gondolkodonak kepzelünk el. Lattuk mar, hogy Spencer
mikent caIolta ezt az allitolagos ösztönt. Mivel az allat hatarozott különbseget tud tenni eló es elettelen közt,
szerinte lehetetlen, hogy az ember, az allat örököse, ne rendelkezne mar kezdettól Iogva a különbsegteves e
kepessegevel. De barmilyen tenyeket hoz is Iel Spencer, az adott targykörben nincs oly bizonyito erejük, mint
azt gondolja. Ervelese ugyanis Ieltetelezi, hogy az allat valamennyi kepessege, ösztöne, hajlama teljes
mertekben atöröklódött az emberre; nos, ez a sokak altal nyilvanvalo igazsagkent kezelt hibas allitas több
tevedes Iorrasa. Peldaul abbol, hogy a szexualis Ieltekenyseg altalaban igen erós a Ielsóbbrendú allatoknal, azt a
következtetest vontak le, hogy az embernel is hasonlo intenzitassal volt jelen mar a kezdetektól Iogva.168 Mara
viszont mar nyilvanvalo, hogy az ember szexualis kommunizmusban is elhet, ami lehetetlen lenne, ha e
Ieltekenyseg ne tudna gyengülni, sót eltúnni is, amennyiben az szükseges.169 Ugyanis az ember nemcsak olyan
allat, amelyik az allathoz kepest meg nehany plusz adottsaggal rendelkezik: az ember mas. Az emberi termeszet
az allati termeszet melyrehato atalakulasabol keletkezett, s e bonyolult Iolyamatok soran Iajunkat szamos
veszteseg es szamos nyereseg erte. Mennyi ösztönünket veszitettük el! Ennek az az oka, hogy az ember nemcsak
Iizikai környezetevel van kapcsolatban, hanem egy sokkal kiterjedtebb, stabilabb tarsadalmi közeggel is, s igy
sokkal erósebb hatasoknak van kiteve, mint az allatok. Ha elni akar, alkalmazkodnia kell. Marpedig a
tarsadalomnak a Iennmaradasahoz gyakran arra van szüksege, hogy a dolgokat bizonyos szemszögból lassuk,
bizonyos modon erezzük at; következeskepp megvaltoztatja gondolatainkat, amelyeket magunktol hoznank
magunkkal, azokat az erzeseket, amelyekre allati ösztöneinknek engedelmeskedve hajlanank; olyannyira
megvaltoztatja óket, hogy erzeseink gyakran az ellentetükbe Iordulnak. Meg azt is megteszi velünk, hogy
eletünknek keves erteket tulajdonitunk, holott az allat szamara az elet a par excellence ertek.170 Hiabavalo
kiserlet tehat a primitiv ember lelkialkatat a magasabb rendú allatok lelkialkatabol megprobalni kikövetkeztetni.
Spencer ellenvetese tehat korantsem olyan döntó, mint azt szerzóje Ieltetelezi; a gyerekek latszolagos tevesztesei
pedig vegkepp nem erósitik az animista posztulatomot. Amikor azt latjuk, hogy a gyerek haragosan megszidja a
Iajdalmat okozo targyat, abbol arra következtetünk, hogy magahoz hasonlo tudatos lenyt lat benne; ilyenkor
azonban rosszul ertelmezzük a szavait es tetteit. Valojaban egyaltalan nem olyan bonyolultan gondolkodik
ilyenkor, mint azt hisszük. Nem azert esik neki az asztalnak, amely Iajdalmat okozott neki, mert elónek
Ieltetelezi, hanem azert, mert Iajdalmat okozott neki. A Iajdalom altal Ielkeltett haragnak ki kell aradnia; keresi
tehat, mire aradjon, s termeszetesen arra Iog iranyulni, ami a Iajdalmat okozta, jollehet nem az a hibas. Hasonlo
IV
40
171 SPENCER: Principes de sociologie, I. 188.
172 The Melanisians, 123. o.
173 DORSEY: ,A Study oI Siouan Cults', in: XIth Annual Report of the Bureau of Amer. Ethnologv, 431. skk., illetve passim.
174 La religion des peuples non civilises, I. 248. o.
175 Lasd W. DE VISSER: De Graecorum diis non referentibus speciem humanam.Vö.P. PERDRIZET: Bulletin de correspondance
hellenique, 1889, 635. o.
esetekben gyakran a Ielnótt viselkedese is epp ily kevesse esszerú. Amikor erós haragra gyulunk, szükseget
erezzük, hogy szitkozodjunk, törjünk-zuzzunk, jollehet azoknak a targyaknak, amelyeken kieljük a haragunkat,
semmiIele gonosz szandekot nem tulajdonitunk. Szo sincs ilyenkor összetevesztesról; amikor a gyerek
lecsillapodik, nagyon is jol meg tud különböztetni egy szeket egy embertól: nem ugy viselkedik ezzel, mint
amazzal. Hasonlo okokbol banik ugy a jatekaival, mintha azok elólenyek volnanak. Oly intenziv nala a jatek
szükseglete, hogy megIeleló anyagot kreal maganak hozza, amikent az elózó esetben a Iajdalom altal Ielkeltett
heves erzelem is csak megIeleló targyat keresett maganak. Hogy tehat tudatosan jatszhasson a bohocaval, azt
kepzeli rola, hogy el. Annal is könnyebb szamara az illuzio, hogy nala a kepzelet az ur; csak kepekben
gondolkodik, s tudjuk, mennyire hajlekonyak a kepek, milyen könnyen engedelmeskednek a vagy összes
kivansaganak. De azert annyira nem ül Iel a Iikcionak: maga lenne a legjobban meghökkenve, ha az valosagga
valna, s rongybabaja egyszer csak megharapna.171
Hagyjuk hat e ketes analogiakat. Ha arra vagyunk kivancsiak, hogy az ember mar eredetileg is hajlamos volt-e a
neki tulajdonitott tevedesekre, akkor nem az allatbol, s nem is a mai kisgyerekból kell kiindulnunk; magukat az
eredeti hiedelmeket kell tanulmanyoznunk. Ha a termeszet szellemeit es isteneit valoban az emberi lelek
mintajara alkottak meg, akkor magukon kell viselniük eredetük nyomat, emlekeztetniük kell a minta Ióbb
vonasaira. A leleknek az a legIóbb jellegzetessege, hogy a szervezetet iranyito belsó erókent kepzelik el; a lelek
mozgatja, elteti a testet, olyannyira, hogy amikor tavozik belóle, az elet megall vagy megszakad.
Termeszetszerúleg a testben szekel, mar ameddig a test el. A termeszet különbözó dolgaiba kepzelt szellemeknel
azonban nem ez a helyzet. A Nap istene nem Ieltetlenül a Napban, a kó szelleme nem Ieltetlenül a kóben lakozik
elsósorban. A szellemek nyilvan szoros kapcsolatban allnak azzal a testtel, amellyel a nevük össze van kötve; de
nagyon pontatlan az a megIogalmazas, amely szerint az illetó targy lelke volnanak. ,Ugy túnik mondja
Codrington , Melaneziaban nem olyan szellemekben hisznek, amelyek egy-egy termeszeti targyat Iat,
vizesest vagy vihart a lelekhez hasonloan eltetnek. Igaz, az europaiak a tenger, a vihar vagy az erdó
szellemeról beszelnek; a bennszülött gondolata azonban, amelyet ekkeppen Iorditanak le, egeszen mas. O ugy
veli, hogy a szellem meglatogatja az erdót vagy a tengert, s hatalmaban all vihart tamasztani vagy az utazot
nyavalyakkal sujtani.'172 Mig a lelek alapvetóen a testben lakozik, a szellem lete legnagyobb reszet anyagi
alapjan kivül tölti. Ez rögtön egy olyan különbseg, amely aligha arrol tanuskodik, hogy az utobbi gondolat
szarmazik az elóbbiból.
MasIelól ha az ember valoban arra erzett kesztetest, hogy önnön kepet vetitse ki a dolgokba, akkor mar a legelsó
szent lenyeket is önnön hasonlosagara teremtette volna meg. Am az antropomorIizmus korantsem primitiv
vonas, inkabb a viszonylag Iejlettebb civilizaciokra jellemzó. Eredetileg a szent lenyeket allati vagy növenyi
Iormaban kepzeltek el, emberi alakjuk csak kesóbb bontakozott ki. A tovabbiakban latni Iogjuk, hogy
Ausztraliaban mikent allhatnak elsó helyen allatok es növenyek a szent dolgok között. Sót, az eszak-amerikai
indianoknal a mar kezdódó kultusz altal övezett nagy kozmikus istensegeket is különbözó allatok Iormajaban
kepzelik el.173 ,Az allat, ember es isteni leny közti különbseget allapitja meg Reville nem minden meglepetes
nelkül a tudatnak ezen a szintjen nem erzekelik, sót ugy túnik, hogy tòbbnvire a: allati forma a:
alapforma. '174 Hogy teljes egeszeben emberi elemekból Ielepüló istent talaljunk, csaknem a keresztenysegig
kell elóremennünk. Itt mar az Isten nemcsak idólegesen megnyilatkozo testi mivoltaban, hanem gondolataiban
es erzeseiben is ember. De meg Romaban es Görögorszagban is, ahol pedig az isteneket altalaban emberi
vonasokkal abrazoljak, több mitikus szemely is magan viseli allati szarmazasat; ott van Dionüszosz, akivel
gyakran bika alakban talalkozunk, vagy legalabbis bikaszarvat visel; ott van Demeter, akit losörennyel
abrazolnak, ott van Pan, ott van Szilenosz, ott vannak a Faunok stb.175 Az ember tehat korantsem volt hajlamos
önnön alakjat vetiteni ki a targyakba. Sót, inkabb önmagat kepzelte az allati termeszetbe tartozonak. Ugyanis
csaknem altalanos hiedelem Ausztraliaban, es igen elterjedt hiedelem az eszak-amerikai indianoknal, hogy az
emberek ósei allatok vagy növenyek voltak; illetve, hogy legalabbis az elsó emberek reszben vagy egeszben
bizonyos allat- vagy növenyIajok tulajdonsagaival rendelkeztek. igy hat az ember eppenseggel nem önmagahoz
IV
41
176 Spencer szerint viszont a szellemhitben megiscsak van az igazsagnak valamiIele csiraja: ezt Iejezi ki az a gondolat, amely szerint ,a
tudatban megnyilvanulo hatalom |pouvoir| csak egy masik Iormaja a tudaton kivül megnyilvanulo hatalomnak' (Ecclesial Institutions, 659.
§). Spencer ezen azt erti, hogy az altalaban vett eró Iogalma annak az erónek az erzete, amelyet az egesz vilagra kiterjesztettünk; marpedig
az animizmus, amikor a termeszetet a mienkhez hasonlo szellemekkel nepesiti be, implicit modon ezt tetelezi Iel. De, meg ha az eró
gondolatanak keletkezesi modjara vonatkozo hipotezis igaz lenne is jollehet komoly Ienntartasainknak Iogunk hangot adni ezzel
kapcsolatban (III. könyv, III. Iej. III. §) , önmagaban veve akkor sincs benne semmiIele vallasi jelleg; nem övezi semmilyen kultusz. Marad
tehat az az allitas, hogy a vallasi szimbolumok es ritusok rendszereben, a dolgoknak szent es proIan osztalyba valo sorolasaban, es
mindenben, ami a vallasban kimondottan vallasi, semmi olyan nincs, aminek köze lenne a valosaghoz. Egyebkent ez az igazsagcsira megint
csak, es meg inkabb, tevedescsira; mert az igaz ugyan, hogy a termeszeti illetve a tudati erók rokonsagban allnak egymassal, egyszersmind
azonban melysegesen különböznek is egymastol, es sajatos Ielreertesekre ad alkalmat, ha azonosnak vesszük óket.
hasonlo lenyeket latott mindenütt, hanem magat is azon lenyekhez hasonlonak gondolta, amelyektól olyannyira
különbözött.
2.1.5. V.
Az animista elmelet egyebirant kimondatlanul egy olyan következtetest is magaban rejt, amelynek segitsegevel
talan a legjobban lehet megcaIolni.
Ha ez az elmelet igaz lenne, akkor azt kellene Ielteteleznünk, hogy valamennyi vallasi hiedelem minden objektiv
alapot nelkülözó kepzelges. Az animistak ugyanis azt Ieltetelezik, hogy e hiedelmek a lelek Iogalmabol
szarmaznak, hiszen a szellemekben es istenekben csak szublimalt lelkeket latnak. De Tylor es követói szerint
mar maganak a leleknek a Iogalma is teljes egeszeben az almunkban megjelenó homalyos, tünekeny kepekból
epül Iel; elvegre a lelek hasonmas, a hasonmas pedig maga az ember, abban a Iormaban, ahogyan alvas közben
önmaga szamara jelenik meg. Innen nezve tehat a szent lenyek a kepzelet szülemenyei, amelyeket az ember a
nap mint nap bekövetkezó önkivületi allapotIeleben szül meg, anelkül hogy tudnank, milyen hasznos celt
szolgalnak, s minek Ielelnek meg a valosagban. Azert imadkozik, azert aldoz, azert ad adomanyokat az
istenenek, azert korlatozza szüksegleteit a ritus altal elóirt modon, mert alkati aberraciojanal Iogva az almokat
eszlelesnek, a halalt hosszan tarto alomnak, a szervetlen targyakat pedig eló, gondolkodo lenyeknek hiszi. Igy
hat nemcsak hogy mint azt oly sokan gondoljak a vallasi eróknek az a Iormaja, amelyben az emberi szellem
szamara megjelennek, nem Iejezi ki pontosan ezeket az eróket; nemcsak hogy az elgondolasukhoz szükseges
szimbolumok reszben el is Iedik igazi termeszetüket, de e kepek es Iigurak mögött valojaban nem all mas, mint
múveletlen szellemek hagymazos kepzelgese. Eszerint tehat a vallas vegül is nem egyeb, mint rendszerezett,
megelt alom, amelynek azonban nincs alapja a valosagban.176 Hat ez az oka annak, hogy az animizmus
teoretikusai, ha a vallasi gondolkodas eredetet keresik, vegül is meglehetósen kevessel beerik. S amikor ugy
hiszik, hogy sikerült megmagyarazniuk, mi vihette ra az embert különös Iormaju, legnemú, alombeli lenyek
elkepzelesere, azzal szamukra a kerdes le is zarult.
Valojaban azonban meg neki se lattak. ElIogadhatatlan ugyanis, hogy olyan gondolatrendszerek, mint a
vallasok, amelyek igen jelentós szerepet jatszottak a törtenelemben, es melyekból a nepek mindig is az elethez
szükseges energiat meritettek a maguk szamara, mind holmi illuzioszövevenyek lennenek csupan. Manapsag
egyetertes uralkodik a tekintetben, hogy a jog, az erkölcs, sót meg a tudomanyos gondolkodas is a vallasbol
született, hogy sokaig össze is keveredtek vele, s vallasos szellem itatja at óket. Hogyan alakithatta volna puszta
Iantazmagoria ily erósen es ily hosszan az emberek tudatat? Bizonyos, hogy a vallastudomanynak abbol az
elvból kell kiindulnia, hogy a vallas semmi olyasmit nem Iejez ki, ami ne volna meg a termeszetben; mert nem
tudomany az, amelyik ne a termeszet jelensegeit vizsgalna. Csak az a kerdes, hogy a termeszet melyik vilagahoz
tartoznak e valosagok, s mi vitte ra az embereket, hogy a vallasi gondolkodasra jellemzó sajatos Iormaban
alkossanak maguknak ezekról kepet. De hogy e kerdest Ieltehessük, ahhoz elóbb el kell Iogadnunk, hogy
valosagos dolgok kepzeteiról van szo. Amikor a XVIII. szazad IilozoIusai papok altali vaskos koholmanykent
allitottak be a vallast, ók legalabb azzal tudtak magyarazni ezt, hogy a papi kasztnak mindig is erdekeben allt a
tömegek amitasa. De ha maguk a nepek Iormaltak a maguk szamara e teves eszmerendszereket, s ezzel
önmagukat szedtek ra, akkor mikent lehetseges, hogy ez az elkepesztó önbecsapas vegigvonul az egesz
törtenelem Iolyaman?
Azon is el kell gondolkodni, hogy ilyen körülmenyek közt lehet-e egyaltalan a ,vallastudomany' kiIejezessel
elni. A tudomany olyan diszciplina, amely barhogy Iogja is azt Iöl az ember mindig valamely adott
V.
42
valosagra iranyul. A Iizika meg a kemia azert tudomanyok, mert a Iizikai-kemiai jelensegek valosagosak, mert
egy olyan valosag tenyei, amely nem a tudomany altal bizonygatott igazsagok Iüggvenye. Van
pszichologiatudomany is, mert a tudatok a valosagban is leteznek, s nem a pszichologus akaratabol jönnek letre.
A vallas ezzel szemben azonnal megszúnne, ha az animista elmeletet az emberek egyöntetúen igaznak ismernek
el; mert akkor ohatatlanul kiküszöbölnek azokat a tevedeseket, amelyek eredete es termeszete ily modon Ieltarul
a szamukra. MiIele tudomany az, amelynek Ió IelIedezese az, hogy eltünteti önnön tanulmanyanak a targyat?
V.
43
44
177 Nyilvan szinten ezert viseltetnek rokonszenvvel az animistak gondolatai irant az olyan Iolkloristak is, mint Mannhardt. A nepi
vallasokban mikent az alacsonyrendú vallasokban is a masodrendú szellemlenyek vannak elóterben.
178 A Comparative Mvthologv cimú irasaban (47. skk.). A Irancia Iorditas Essai de mvthologie comparee cimmel jelent meg (ParisLondon,
1859).
179 Herabkunft des Feuers und Gòttertranks, Berlin, 1859. (Ernst Kuhn 1886-ban ujra kiadta.) Vö.,Der Schuss des Wilden Jägers auI den
Sonnenhirsch', Zeitschrift f. d. Phil., I., 1869. 89169. o.; Entwicklungsstufen des Mvthus, Abhandl. d. Berl. Akad., 1873.
180 Der Ursprung der Mvthologie, Berlin, 1860.
181 Hercule et Cacus. Etude de mvthologie comparee cimú könyveben Max Müller Komparativ mitologia cimú esszejet ,a mitologia
törteneteben uj korszakot nyito' múkent meltatja.
182 Die Griechischen Kulte und Mvthen, I. 78. o.
3. fejezet - AZ ELEMI VALLÁSRÓL
ALKOTT FÕ ELKÉPZELÉSEK
(foIytatás)
3.1. II. A naturizmus
Egeszen mas szellem hatja at a naturista iskolat.
Mas körökból kerülnek is ki a követói. Az animistak többnyire etnograIusok vagy antropologusok. Ok az
emberiseg altal gyakorolt legkezdetlegesebb vallasokat tanulmanyoztak. Ezert a legnagyobb jelentóseget a
halottak lelkeinek, a demonoknak, vagyis a masodrendú szellemeknek tulajdonitjak: magasabb rendú isteneket
ugyanis ezek a vallasok nem ismernek.177 Ezzel szemben a most ismertetendó elmeleteket olyan tudosok
alkottak meg, akik elsósorban az europai es azsiai nagy civilizaciokkal Ioglalkoztak.
Miutan a Grimm-testverek nyoman IelIigyeltek arra, hogy az indoeuropai nepek mitologiait erdemes
összehasonlitani egymassal, rögtön eszleltek, hogy milyen Iigyelemremelto hasonlosagok talalhatok bennük.
Olyan mitikus szemelyeket sikerült azonositani, akik különbözó neveken ugyanazon gondolatokat jelkepeztek es
egyazon Iunkciokat töltöttek be; meg a nevek is rokonsagot mutattak, s Ielmerült a gyanu, hogy közük lehet
egymashoz. E hasonlosagokat csakis közös eredet indokolhatta. Arra a Ieltetelezesre jutottak tehat, hogy e
latszolag oly különbözó vilagkepek valojaban egy közös ósalapbol szarmaztak, ennek modosult elagazasai, s
ilyenIorman nem lehetetlen eljutni eddig az ósalapig. A nagy vallasoktol összehasonlito modszerrel el lehet jutni
egy sokkal regibb gondolatrendszerhez, egy valoban óseredeti, primitiv vallashoz, amelyból az összes többi
szarmazik.
Ezeket az ambiciokat leginkabb a Vedak IelIedezese sarkallta. A Vedakkal ugyanis olyan szöveg került a
birtokukba, amelynek regiseget ugyan a IelIedezes pillanataban alighanem eltuloztak, de amely mindezzel
együtt az egyik legregibb indoeuropai nyelvemlek. Igy hat lehetósegük nyilt ra, hogy a Iilologia szokasos
modszereivel egy Homerosz korabeli vagy meg regebbi irodalmat, s egy olyan vallast tanulmanyozzanak,
amelyet meg a regi germanok vallasanal is primitivebbnek gondoltak. E Ielbecsülhetetlen ertekú dokumentum
termeszetesen uj megvilagitasba helyezte az emberiseg vallasi kezdeteit, s a vallastudomany szüksegszerú
megujulasat vonta maga utan.
A tudomany allasa es az eszmek haladasa olyannyira elókeszitettek a terepet, hogy az uj koncepcio csaknem egy
idóben ket különbözó orszagban is megszületett. 1856-ban Max Müller az Oxford Essav-ben178 Iejtette ki az
alapjait. Harom evvel kesóbb jelent meg Adalbert Kuhn könyve A tú: es a: isteni ital eredete 179 cimmel, amely
erezhetóen ugyanebben a szellemben irodott. Miutan a gondolat napvilagot latott, igen gyorsan elterjedt a
tudomanyos körökben. Kuhn nevehez szorosan kapcsolodik sogora, Schwartz neve, akinek könyve, A mitologia
eredete 180 nem sokkal az elóbbi utan jelent meg. Steinthal es a Jòlkerpsvchologie egesz nemet iskolaja is
ehhez a mozgalomhoz csatlakozik. Franciaorszagba Michel Breal importalta az elmeletet 1863-ban.181 Az
eszme oly keves ellenallasra lelt, hogy Gruppe182 kiIejezesevel elve ,eljött az az idó, amikor a Vedaktol
45
183 Azon irok közül, akik magukeva tettek e koncepciot, Renant emlitjük meg, lasd Nouvelles etudes dhistoire religieuse, 1884, 31. o.
184 A Comparative Mvthologvn kivül Max Müller meg a következó munkakban Iejtette ki a vallasra vonatkozo altalanos elmeleteit: Hibbert
lectures (1878), Irancia Iorditasban Origine et developpement de la religion cimmel; Natural Religion, London, 1889; Phvsical Religion,
London, 1898; Anthropological Religion, 1892; Theosophv or Psvchological Religion, 1893; Nouvelles etudes de mvthologie, Paris, Alcan,
1898. Mivel Max Müller mitologiai elmeletei szoros kapcsolatban allnak nyelveszeti IilozoIiajaval, Ielsorolt múvei mellett meg a
következó nyelveszeti vagy logikai munkait kell megemlitenünk: Lectures on de Science of Language, Iranciaul Nouvelles leçons sur la
science du langage, valamint The Science of Thought.
185 Natural Religion, 114. o.
186 Nincs semmi az ertelemben, ami ne lett volna meg mar korabban az erzekelesben. (A Iordito.)
187 Phvsical Religion, 119120. o.
idegenkedó nehany klasszika-Iilologust leszamitva valamennyi mitologus Max Müller vagy Kuhn elveiból
indult ki ervelese soran'.183 Fontos tehat megvizsgalnunk, miben allnak es mit is ernek ezek az elvek.
Mivel legrendszerezettebb Iormaban Max Müller Iejtette ki óket, lehetóleg tóle kölcsönözzük a most következó
ismertetes elemeit.184
3.1.1. I
Mar lattuk, hogy az animizmus hallgatolagosan abbol a posztulatumbol indul ki, hogy a vallas legalabbis
eredetileg semmi tapasztalati valosagot nem Iejez ki. Max Müller eppen az ellenkezójet vallja. Szamara
axioma, hogy a vallas a tapasztalaton alapul, s ennek köszönheti tekintelyet. ,A vallas irja csak ugy
Ioglalhatja el tudatunkban az ót megilletó legitim helyet, ha valamennyi ismeretünkhöz hasonloan erzeki
tapasztalattal kezdódik.185 Elóveszi a regi empirikus bölcsesseget Nihil est in intellectu quod non ante fuerit
in sensu186 , alkalmazza a vallasra, s kijelenti, hogy nem lehet semmi olyan a hitben, ami ne lett volna meg
korabban az erzekelesben. Ezuttal tehat egy olyan elmelettel van dolgunk, amely a jelek szerint nem esik az
animizmus altalunk kiIogasolt hibajaba. Ebból a nezópontbol ugyanis a vallas nem mint holmi homalyos es
zavaros almodozas túnik Iöl, hanem mint a valosagon alapulo gondolatok es gyakorlatok rendszere.
De mely erzesek keltettek Iel a vallasos gondolkodast? Erre a kerdesre kellett a Vedak tanulmanyozasanak
segitenie megadni a valaszt.
A Vedakban szerepló istenek nevei altalaban köznevek, megpedig mai köznevi ertelmükben, vagy regi
köznevek, amelyeknek meg Iellelhetó eredeti ertelmük. S ezek is, azok is a termeszet Ió jelensegeit jelölik.
Peldaul Agni, az egyik Ió indiai istenseg neve eredetileg csak a túz anyagi valosagat jelentette, ahogy azt az
erzekeink eszlelik, mindenIajta mitologiai hozzaadas nelkül. Meg a Vedakban is ebben az ertelemben szerepel;
hogy ez lehetett az eredeti jelentese, mi sem bizonyitja jobban, mint hogy mas indoeuropai nyelvekben is
Iennmaradt: a latin ignis, a litvan ugnis, az oszlav ognvi nyilvanvaloan az Agni közeli rokonai. Hasonlokeppen a
szanszkrit Dvaus, a görög Zeus:, a latin Jovis es a Ielnemet Zio rokonsaga mara mar ketsegtelen. Ez azt
bizonyitja, hogy e különbözó szavak egyazon istenseget jelölnek, akit a különbözó indoeuropai nepek mar
szetvalasuk elótt is ekkeppen tiszteltek. Marpedig ,Dyaus' ragyogo eget jelent. Az elmondottak, s mas hasonlo
tenyek is azt latszanak bizonyitani, hogy e nepeknel legelóször is a testeket s a termeszeti eróket kezdtek
vallasos erzülettel övezni: ezek voltak az elsó divinizalt dolgok. Max Müller, tovabblepve az altalanositasban,
arra a következtetesre jutott, hogy az emberiseg vallasi Iejlódeseben altalaban veve is ugyanez volt a
kiindulopont.
E következtetest csaknem kizarolag pszichologiai jellegú megIontolasokkal igazolja. Szerinte a termeszet altal
nyujtott sokIele latvany mindegyike megIelel azon követelmenynek, hogy az ember lelkeben vallasos erzületet
keltsen. Ugyanis ,amikor az emberek elóször tekintettek a vilagra, mi sem volt kevesbe termeszetes a szamukra,
mint a termeszet. Nagy meglepeteseket, nagy borzalmakat tartogatott; bamulatos csoda volt, allando varazslat.
Csak kesóbb Iedeztek Iel, hogy e csodak allandok, valtozatlanok, szabalyszerúen ismetlódnek, csak kesóbb
neveztek e csodak bizonyos aspektusait termeszetesnek, abban az ertelemben, hogy elórelathatok,
szokvanyosak, IelIoghatok |...| Nos, a meglepetesek es Ielelmek e hatalmas birodalma, e csoda, e varazslat, ez
az oriasi ismeretlen, amely szemben allt az ismert dolgokkal |...| ez az adta meg az elsó impulzust a vallasos
gondolkodashoz es a vallasi nyelvezethez.'187 S hogy peldakkal magyarazza gondolatmenetet, a vedikus
vallasban jelentós helyet elIoglalo termeszeti eróre, a túzre alkalmazza. ,Probaljanak meg gondolatban
belehelyezkedni a primitiv eletnek ebbe a stadiumaba irja , mert Ieltetlenül ide kell a termeszetvallas eredetet,
I
46
188 Phvsical Religion, 121. skk.; vö. KESOBB BEIRANDO oldalszam o.
189 Natural Religion, 121. skk., es 149155. o.
190 ,The owerhelming pressure oI the inIinite' (uo. 138. o.).
191 Uo. 195196. o.
192 Max Müller meg azt is mondja, hogy amig a gondolkodas nem lepett tul ezen a Iazison, addig nem is igen rendelkezett olyan
vonasokkal, mint amilyeneket manapsag a vallasnak tulajdonitunk (Phvsical Religion, 120. o.).
193 Phvsical Religion, 128. o.
194 Lasd The Science of Thought, 30. o.
sót elsó szakaszait is helyeznünk; könnyen elkepzelhetik, milyen benyomast tesz az emberre a túz elsó
megjelenese. Barmi modon keletkezett is elóször, akar villamcsapasbol, akar ugy, hogy összedörzsöltek szaraz
agakat, akar ket kó összeüteseból pattant ki a szikra, olyasvalami volt, ami terjedt, amitól ovakodni kellett, ami
pusztulast vont maga utan, egyszersmind azonban lehetóve tette az eletet telen, oltalmazott ejszaka, egyszerre
szolgalt tamado es vedó celokat. Segitsegevel az embernek mar nem nyersen kellett Ialnia a hust: attert a Iótt
etelek Iogyasztasara. S megint csak a túz segitsegevel dolgozta Iöl a Iemeket, alkotta meg szerszamait es
Iegyvereit; a túz tehat minden technikai es múveszi Iejlódes nelkülözhetetlen tenyezóje lett. Mive lennenk meg
manapsag is a túz nelkül?188 Az ember irja ugyanó egy masik múveben nem lephet ugy kapcsolatba a
termeszettel, hogy ne Iogna Iel hatalmassagat, vegtelenseget. A termeszet meghaladja ertelmet. Az erzekelt
tereken tul ujabb, vegelathatatlan tersegek nyilnak; a let minden pillanatat behatarolhatatlan idó elózi meg illetve
követi; a Iolyo vegtelen erót nyilvanit meg, hiszen semmi sem meritheti ki.189 Nincs a termeszetnek egyetlen
olyan aspektusa sem, amely ne ebreszthetne Iel bennünk a nyomasztoan Iölenk tornyosulo vegtelenseg
erzetet.190 Nos, ebból az erzesból szarmaznanak a vallasok.191
Ekkor azonban meg csak csiraallapotban voltak meg.192 A vallas akkor alakul ki, amikor a termeszeti eróket az
emberi szellem mar nem elvont Iormaban kepzeli el. Ehhez az kell, hogy az elóbbiek szemelyes hatoerókke
alakuljanak at, eló, gondolkodo lenyekke, spiritualis hatalmakka, istenekke; altalaban az eIIajta lenyekre
iranyulnak a kultuszok. Mar lattuk, hogy az animizmus is kenytelen volt Iöltenni a kerdest, s hogy mikepp
oldotta meg: eszerint az emberben lenne valamiIele veleszületett keptelenseg az eló es az elettelen dolgok
megkülönböztetesere, s ellenallhatatlan kesztetest erezne arra, hogy ez utobbiakat az elóbbiek alakjaban kepzelje
el. Max Müller elveti ezt a megoldast.193 Velemenye szerint a nyelvnek a gondolkodasra gyakorolt hatasa reven
ment vegbe ez az atalakulas.
KezenIekvónek latszik, hogy az embereket izgatni kezdtek e csodas alakzatok, melyektól erzesük szerint az
eletük Iüggött, s ösztönzest ereztek, hogy elgondolkodjanak rajtuk; hogy Ieltegyek maguknak a kerdest, miból is
allnak ezek; hogy a velük kapcsolatos eddigi homalyos erzeseiket vilagosabb gondolattal, jobban körülhatarolt
Iogalommal helyettesithessek. Csakhogy jegyzi meg nagyon is jogosan szerzónk194 a gondolat, a Iogalom
lehetetlen a szo nelkül. A nyelv nemcsak külsó burka a gondolatnak; a nyelv adja a belsó vazat. Nem szoritkozik
a mar megIormalt gondolat leIorditasara; reszt vesz a megIormalasaban. Mindeközben azonban neki is megvan
a maga sajatos termeszete, s következeskeppen mas törvenyeknek engedelmeskedik, mint a gondolkodas. Ha
tehat hozzajarul a gondolat kidolgozasahoz, valamilyen mertekben ohatatlanul erószakot is tesz rajta es
eltorzitja. Egy ilyesIajta torzitas eredmenyekeppen kaptak volna oly sajatos jelleget a vallasi kepzetek.
A gondolkodas ugyanis a gondolataink elrendezese; következeskeppen osztalyozasi Iolyamat. Ha elgondoljuk
peldaul a tüzet, azzal a dolgok ilyen vagy olyan kategoriajaba helyezzük, hogy aztan azt mondhassuk, hogy a túz
ez vagy az, nem pedig amaz. MasIelól az osztalyozas megnevezes; mert egy altalanos gondolat csak azaltal nyer
eletet, azaltal valik valosagga, hogy a szo kiIejezi; egyedül a szo adja meg egyeni jelleget. Igy hat egy-egy nep
nyelve mindig is beIolyasolta es beIolyasolja a szellemet abban, hogy mikent osztalyozza, s ebból következóen
mikent gondolja el azokat az uj dolgokat, amelyeket megtanul megismerni; mert ezeknek a mar meglevó
keretekhez kell igazodniuk. Ezert az a nyelv, amelyet az emberek akkor beszeltek, amikor nekilattak atIogo
vilagkepet kidolgozni maguknak, kitörölhetetlenül ranyomta belyeget a születóben levó gondolatrendszerre.
Valamennyit azert tudunk erról a nyelvról, legalabbis az indoeuropai nepek eseteben. Barmilyen tavol is van
mar tólünk, mai nyelveinkben is Iennmaradtak belóle olyan emlekek, amelyek segitsegevel el tudjuk kepzelni,
milyen lehetett: a szotövek. E töveket, amelyekból az altalunk is hasznalt szavak szarmaznak, s amelyek
valamennyi indoeuropai nyelv alapjaul szolgalnak, Max Müller ugy tekinti, mint megannyi visszhangot abbol a
közös nyelvból, amelyet az egyes nepek meg szetvalasuk elótt beszeltek, vagyis eppen akkor, amikor a minket
erdekló termeszetvallas keletkezett. Nos, a szotövek ket Iigyelemre melto sajatossaggal rendelkeznek, amelyet
I
47
195 Natural Religion, 393. skk.
196 Phvsical Religion, 133. o.; The Science of Thought, 219. o.; Nouvelles leçons sur la science du language, II. köt. 1. skk.
197 The Science of Thought, 272. o.
198 The Science of Thought, I. 327. o.; Phvsical Religion, 125. skk.
199 Melanges de mvthologie et de linguistique, 8. o.
egyelóre csak ennel a konkret nyelvcsoportnal Iigyeltek meg, de amely szerzónk szerint a többi nyelvcsaladnal
is kimutathato.195
A szotövek elóször is tipikusak; vagyis nem konkret dolgokat, konkret egyeneket, hanem tipusokat, sót
rendkivül altalanos tipusokat Iejeznek ki. A gondolkodas legaltalanosabb temait kepviselik; mintegy
kimerevitett, kikristalyosodott Iormaban talalhatok meg bennük a szellem azon alapkategoriai, amelyek a
törtenelem minden pillanataban uraltak es uraljak a szellemi eletet, s amelyekból a IilozoIusok mar oly sokszor
probaltak meg rekonstrualni a rendszert.196
Masodszor nem targytipusoknak, hanem cselekvestipusoknak Ielelnek meg. Az elólenyeknel, s mindenekelótt az
embereknel megIigyelhetó cselekvesek legaltalanosabb modjait Iejezik ki: az ütest, a tolast, a dörzsölest, a
kötözest, a Iölemelest, a nyomast, a Iölmenest, a lemenest, a jarast stb. Maskepp Iogalmazva: az ember elóbb
altalanositotta es nevezte meg sajat cselekvesi modjait, s csak azutan altalanositotta es nevezte meg a termeszet
jelensegeit.197
Mivel a szavak ily rendkivül altalanosak, könnyen kiterjeszthetók olyan targyakra is, melyekre eredetileg nem
iranyultak; epp rendkivüli hajlekonysaguk reven adhattak eletet a belólük szarmazo sok-sok uj szonak. Amikor
az ember a dolgok Iele Iordulva elkezdte megnevezni, hogy aztan el tudja gondolni óket, ezeket a szavakat
alkalmazta rajuk, jollehet eredetileg mas dolgokra vonatkoztak. De szarmazasuknal Iogva a termeszeti eróket
csak azon megnyilvanulasi Iormaik altal tudtak jelölni, amelyek a legjobban hasonlitottak az emberi
cselekedetekre: a villam olvan dolog, ami belecsap a Iöldbe vagy túzveszt okoz; a szel olvan dolog, ami sivit
vagy Iuj; a nap olvan dolog, ami arany nyilakat ló at a teren; a Iolyo olvan dolog, ami szalad; stb. De mivel a
termeszeti jelensegeket ily modon az emberi cselekedetekhez tettek hasonlova, azt a bizonyos dolgot, amit
ezekhez hasonlitottak, szüksegkeppen az emberhez többe-kevesbe hasonlo, cselekvó szemelykent Iogtak Iel. Ez
ugyan csak egy hasonlat volt, de szo szerint ertelmeztek; elkerülhetetlen volt a tevedes, mert csak a tudomany
oszlathatta volna el, az viszont meg nem letezett. Egyszoval, mivel a nyelv emberi allapotokat visszaado emberi
elemekból all, a termeszetre valo alkalmazasa ohatatlanul annak atalakitasaval jar együtt. 198 Meg manapsag is,
jegyzi meg Breal, a nyelv bizonyos mertekben kenyszerit bennünket arra, hogy ebból a szemszögból tekintsük a
dolgokat. ,Ha egy gondolatot ki akarunk Iejezni, legyen bar szo pusztan valamely tulajdonsagrol, kenytelenek
vagyunk nemmel ellatni, vagyis a IerIiak vagy a nók köze sorolni; akar altalaban, akar konkretan akarunk egy
targyrol beszelni, kenytelenek vagyunk nevelóvel meghatarozni; minden mondatbeli alany cselekvó lenykent,
minden gondolat cselekveskent jelenik meg, es minden cselekvest, akar atmeneti, akar allando, az az idó hatarol
be, amelybe az iget tesszük.'199 Tudomanyos kulturank segitsegevel manapsag nyilvan könnyen ki tudjuk
gyomlalni a nyelv altal ily modon sugallt tevedeseket; akkor azonban, amikor meg nem volt ellensulya, a szo
mindenhato lehetett. Az erzekeink altal közvetitett anyagi vilaghoz a nyelv tehat uj, maga Iormalta
szellemlenyekból allo vilagot tett hozza, s immar ezek a szellemlenyek jelentek meg a Iizikai jelensegek
hatotenyezói gyanant.
De a nyelv meg ennel is többet tett. Ahogy kikovacsolodtak a szavak a dolgok möge kepzelt szemelyisegek
megnevezesere, a gondolkodas immar magukra a szavakra iranyult: a szavak mindenIele rejtvenyeket adtak Iöl,
s e rejtvenyek megIejtesere születtek a mitoszok. ElóIordult, hogy ugyanazon targy több nevet is kapott, mivel
különbözó vonatkozasokban jelent meg a tapasztalasban; igy törtent, hogy a Vedakban több mint husz szo van
az egre. Mivel több szo volt, ugy gondoltak, hogy e több szo megannyi különbözó szemelynek Ielel meg. De
szüksegkeppen azt is ereztek, hogy e szemelyek rokonsagban allnak egymassal. Ennek magyarazataul ugy
kepzeltek, hogy csaladot alkotnak; szarmazasrendet, csaladi allapotot gondoltak ki a szamukra, törtenetet
keritettek körejük. Maskor különbözó dolgokat jelölt ugyanaz a kiIejezes; e homonimiak magyarazataul ugy
kepzeltek, hogy az illetó dolgok egymasbol alakultak at, s ujabb es ujabb Iikciokat hoztak letre ezen
atalakulasok erthetóve tetelere. A nyelv teremtó múve tehat egyre bonyolultabb konstrukciokban Iolytatodott, s
ahogy a mitologia egyre kiterjedtebb es teljesebb eletrajzzal latta el az egyes isteneket, az eredetileg a targyakkal
I
48
200 Anthropological Religion, 128130. o.
201 Ez a magyarazat egyebkent nem egyenertekú Tyloreval. Max Müller szerint az ember nem tudta elIogadni, hogy az elet megszúnik a
halallal; ebból arra következtetett, hogy ket leny el benne, s az egyik tuleli a testet. Nem latjuk be, miból gondolta, hogy az elet Iolytatodik,
miközben a test mar bomlasnak indul.
202 Reszletesebben lasd Anthropological Religion, 351. skk.
203 Anthropological Religion, 130. o. Ez nem akadalyozza meg Max Müllert abban, hogy a keresztenysegben e Iejlódes betetózeset lassa.
Velemenye szerint az ósök vallasa azt Ieltetelezi, hogy van valami isteni az emberben. Marmost nem ez-e Krisztus tanitasanak az alapja?
(Uo. 378. skk.) Felesleges hangsulyoznunk, mennyire különös ez a koncepcio, amely a keresztenyseget teszi meg a halottak kultusza
megkoronazasanak.
204 Lasd GRUPPE: Griechische Kulte und Mvthen, 79184. o., melyben a szerzó e ponton veszi kritika ala Max Müller hipoteziseit.
205 Lasd MEILLET: Introduction a letude comparative des langues indo-europeennes, 2. kiad., 119. o.
206 OLDENBERG: La religion du Jeda, 59. skk., MEILLET: ,Le dieu iranien Mithra', Journal asiatique, X. no 1, 1907. juliusaugusztus,
143. skk.
összekevert isteni szemelyek vegül is elvaltak a targyaktol es külön eletet kezdtek elni.
Igy jött volna letre az isteni Iogalma. Az ósök vallasa pedig csak ennek a tükrözódese.200 A lelek Iogalma a
Tylor altal Ielhozott okokhoz meglehetósen hasonlo okokbol jött volna letre, azzal a különbseggel, hogy Max
Müller szerint nem az alomrol, hanem a halalrol adott szamot.201 Majd különbözó körülmenyek összejatszasa
Iolytan,202 reszben esetleges okokbol, a testtól különvalt lelkek Iokozatosan atkerültek az isteni lenyek körebe, s
vegül maguk is divinizalodtak. Ez az uj kultusz azonban csak masodlagos kialakulas termeke lenne. Erre
egyebkent az a bizonyitek, hogy az istenne lett emberek többnyire tökeletlen istenek, Ielistenek voltak, akiket a
nepek mindig is megkülönböztettek a tulajdonkeppeni istensegektól.203
3.1.2. II
Ez az elmelet reszben szamos olyan nyelveszeti tetelen alapul, amelyet erósen vitattak vagy vitatnak ma is.
Ketseg merült Iel azon megIelelesekkel kapcsolatban, amelyeket Max Müller az isteneket jelentó szavak közt
velt IelIedezni a különbözó indoeuropai nyelvekben. LegIókeppen az altala adott ertelmezest vetettek kritika ala:
ugy veltek, hogy ezek a megIelelesek korantsem egy igen korai vallasra mennek vissza, hanem kesóbbi
Iejlemenyek: talan közvetlen atvetelek, talan termeszetszerú egybeesesek.204 MasIelól ma mar nem Iogadjak el,
hogy a szotövek elkülönült allapotban, autonom valosagkent leteztek, s hogy következeskeppen ezekból akar
hipotetikusan is rekonstrualni lehetne az indoeuropai nepek eredeti nyelvet.205 Vegül a legujabb kutatasok arra
utalnak, hogy a vedikus istensegek nem mind rendelkeztek olyan kizarolagos naturista jelleggel, mint azt Max
Müller es iskolaja Ieltetelezte.206 De tegyük most Ielre e kerdeseket, amelyek igen specialis nyelveszeti
ismereteket igenyelnek, s terjünk ra inkabb a gondolatmenet altalanos elveire. Celszerú a naturista gondolatot s e
vitatott teteleket nem tulsagosan szorosan együtt targyalni; az elmeletet ugyanis szamos olyan tudos is elIogadja,
aki Max Müllerrel ellentetben nem tulajdonit a nyelvnek döntó szerepet.
Hogy az embernek erdekeben all a környezó vilagot megismerni, s hogy következeskeppen gondolkodasa
hamarosan erre iranyult, azzal mindenki könnyen egyetert. Az embernek nagyon is szüksege volt a vele
közvetlen kapcsolatban allo dolgok segitsegere, igy hat termeszetesen töprengeni kezdett a termeszetükön. De
ha, mint a naturizmus allitja, ezekból a reIlexiokbol született meg a vallasi gondolkozas, akkor
megmagyarazhatatlan, hogyan maradhatott meg a dolgok elsó kiprobalasa utan is, s meg erthetetlenebb, mikent
maradhatott Iönn makacsul kesóbb is. A dolgokat ugyanis azert akarjuk megismerni, hogy a megIeleló modon
tudjunk banni velük. Marpedig az a kep, amit a vallas Iókepp a kezdetekben ad a vilagrol, sokkal elnagyoltabb,
semhogy atmenetileg is hasznos lehetne a gyakorlatban. Minden dolog csupa eló, gondolkodo leny es tudat,
hasonlatosan azokhoz a szemelyekhez, akiket a vallasi kepzelet a kozmikus jelensegek magyarazatara alkotott.
Tehat az ember nem ebben az alakjukban IelIogva, nem e vilagkep szerint kezelve tudta a dolgokat a maga
celjaiba allitani. Nem imadkozassal, szertartasokkal vagy aldozatokkal, nem böjtölessel vagy egyeb
önmegtartoztatassal akadalyozhatta meg, hogy artsanak neki, nem ezekkel a modszerekkel kenyszerithette óket,
hogy a celjait szolgaljak. Ezek az eljarasok csak igen kiveteles esetekben, hogy ugy mondjuk, csodakeppen
jarhattak eredmennyel. Ha tehat a vallas letoka az, hogy olyan kepzetet adjon nekünk a vilagrol, amelynek
alapjan tajekozodni tudunk benne, akkor e Iunkciojanak nem tudott eleget tenni, s erre a nepek hamar ra is jöttek
volna: a sikernel összehasonlithatatlanul több kudarc rövidesen raebresztette volna óket, hogy rossz uton jarnak,
a vallas pedig olyannyira megrendült volna az egyre ismetlódó caIolatoktol, hogy nem maradhatott volna Iönn.
II
49
207 Ez szamos nepi bölcsessegre is igaz.
208 Igaz, ez az erveles nem erinti azokat, akik a vallasban olyan technikai (nevezetesen higienias) szabalyozast latnak, amelynek
megszegeset ugyan kepzeletbeli lenyek szankcionaljak, de amelyeknek ezzel együtt is megvan a maguk alapja. De e helyütt nem szallunk
vitaba egy olyan, tarthatatlan elkepzelessel, amit rendszerezett Iormaban soha nem is vedelmezett egyetlen, a vallastörtenelemben csak kicsit
is jaratos szellem. Nehezen lathato be, mikent szolgalhattak az egeszseget az egeszsegre artalmas szörnyú beavatasi szertartasok; hogy a
legtöbbször tökeletesen egeszseges allatok Iogyasztasara vonatkozo tilalmak mennyiben higieniaiak; hogy az epitkezes közben vegzett
aldozatoktol hogyan lett volna szilardabb a haz stb. Ketsegkivül akadnak olyan vallasi elóirasok, amelyek technikailag is hasznosak; de ezek
elvesznek a többi tömegeben, s hasznuk mellett gyakran egyenesen karosak. Vannak a vallasokban tisztasagi ovintezkedesek, de ugyanezen
elvekból vallasi piszkossag is szarmazik. Gyakorlatilag hasznos az a szabaly, hogy a halottat el kell tavolitani a taborbol, mert Ielelmetes
szellem lakozik benne. De ugyanezen hiedelem eredmenyekeppen a rokonsag bekeni magat a bomlasnak indult testból szarmazo
Iolyadekkal, mert az szerinte kiveteles erenyekkel rendelkezik. Technikai szempontbol a magia hasznalhatobb volt, mint a vallas.
209 Etudes de mvthologie comparee, 5152. o.
210 Lasd Nouvelles leçons sur la science du langage, II. 147. o., es Phvsical Religion, 276. skk. Ugyanebben az ertelemben BReAL:
Melange. 6. o.: ,Hogy a mitologia eredetenek kerdesebe kelló vilagossagot vigyünk, gondosan meg kell különböztetnünk az isteneket, akik
az emberi ertelem közvetlen termekei, a mesektol, amelyek csak közvetve es akaratlanul keletkeztek.'
Igaz, elóIordul, hogy egy-egy tevedes makacsul tovabb el a törtenelemben; de hacsak nem a körülmenyek
egeszen kiveteles összejatszasarol van szo kizarolag akkor maradhat Iönn, ha gvakorlatilag iga:, vagyis ha
elmeletileg ugyan nem ad helyes Iogalmat azokrol a dolgokrol, amikre vonatkozik, viszont nagyjabol helyes
kepet ad arrol, mikent erintenek bennünket, akar kedvezóen, akar kedvezótlenül. Ilyen körülmenyek között
ugyanis az esetleges tevedes altal adott ösztönzesek legalabbis nagyjabol megIelelóek lehetnek, s ily modon
megmagyarazhato, hogyan tudta megallni a helyet a tenyek probajaban.207 Ha viszont egy tevedes, mi több:
tevedesrendszer, csakis gyakorlati melleIogasokkal jar, mert nem is jarhat massal, akkor nem lesz eletkepes.
Marmost e tekintetben mi köze van egymashoz azoknak a ritusoknak, amelyekkel a hivók a termeszetre
igyekeztek hatni, illetve azoknak a tudomanyos eljarasoknak, melyeket megtanultunk, s amelyekról tudjuk, hogy
csakis egyedül hatasosak? Ha az emberek ezt igenyeltek a vallastol, akkor nem erthetó, mikent maradhatott
Iönn, hacsak mindenIele mesterkedesekkel el nem lepleztek elólük, hogy nem kaptak meg azt, amit vartak tóle.
Ez esetben azonban megint csak a XVIII. szazadi leegyszerúsitó magyarazatokhoz jutunk el.208
IlyenIorman a naturizmus csak latszolag mentes attol a Iogyatekossagtol, amit az animizmusnak mar Ielrottunk.
A naturizmus is hallucinaciobol szarmazo kepek rendszerenek tekinti a vallast, hiszen azt allitja, hogy objektiv
ertek nelküli hatalmas hasonlat csupan. Igaz, kiindulopontjat a valosagba, nevezetesen a valosag altal keltett
erzetekbe helyezi; ezek az erzetek azonban a nyelv búveszmutatvanya altal extravagans vilagkepekke alakulnak.
A vallasi gondolkodas csak azert lep kapcsolatba a valosaggal, hogy legott vastag Iatyolt boritson ra, amely
eltakarja igazi alakjat: e Iatyol a mitologia altal koholt meses hiedelmek szövete. A hivó tehat, mint a
hagymazos beteg, olyan lenyekkel es dolgokkal benepesitett környezetben el, ami csak a szavakban letezik. Ezt
egyebkent Max Müller is elismeri, mivel szerinte a mitoszok a gondolkodas betegsegeból születnek. Eredetileg a
nyelv betegsegeból szarmaztatta óket; de mivel szerinte a nyelv es a gondolat elvalaszthatatlan egymastol, ami
az egyikre igaz, igaz a masikra is. ,Amikor megkisereltem röviden jellemezni a mitologiat a maga legbensóbb
termeszeteben irja , inkabb nyelvi, mintsem gondolkodasbeli betegsegnek neveztem. De mindazok utan, amit
A gondolkodas tudomanva cimú könyvemben a beszed es a gondolkodas elvalaszthatatlansagarol, s ebból
következóen a nyelvi betegseg es a gondolkodasbeli betegseg teljes azonossagarol irtam, a jelek szerint mar
nincs helye a ketelynek... Ha valaki ugy kepzeli el a legIóbb Istent, mint aki mindenIele búnert egymaga Ielelós,
akit becsaptak az emberek, aki összeveszett a Ielesegevel es veri a gyermekeit, az bizonyosan gondolkodasanak
abnormalis voltara vagy betegsegere, jobban mondva szabalyszerú órültsegere utal.'209 Az erv nemcsak Max
Müllerre es teoriajara, hanem a naturizmus elvere magara is ervenyes, barmi modon alkalmazzak is. Akarhogy
is nezzük, ha a vallasnak az a Ió celja, hogy a termeszeti eróket Iejezze ki, akkor csakis lehangolo
Iikciorendszert lathatunk benne, s nem erthetó, hogyan maradhatott Iönn egyaltalan.
Igaz, Max Müller erezte ennek az ellenvetesnek a sulyat, s oly modon velte kivedeni, hogy hatarozott
különbseget tett mitologia es vallas közt: az elóbbit kivül helyezte az utobbin. Fenntartja maganak a jogot, hogy
a ,vallas' elnevezessel csak azokat a hiedelmeket illesse, amelyek megIelelnek az egeszseges erkölcs
elóirasainak, es racionalis teologiat hirdetnek. Ezzel szemben a mitoszok csak parazita Iejlemenyek lennenek,
amelyek a nyelv hatasara nóttek körbe es torzitottak el az alapkepzeteket. Eszerint a Zeuszban valo hiedelem
csak annyiban vallasi, amennyiben a görögök Zeuszt Ióistennek, az emberiseg atyjanak, a törveny
vedelmezójenek, a búnök megbosszulojanak stb. tekintettek; ami viszont Zeusz elettörtenetet, hazassagait,
kalandjait illeti, az csak mitologia.210
II
50
211 Ezt Max Müller is elismeri. Lasd Phvsical Religion, 132. o., valamint Mvthologie comparee, 58. o.; ,.az istenek irja nominak, es
nem numinak, azaz leny nelküli nevek |noms sans çtre|, nem pedig nev nelküli lenyek |çtres sans noms|'.
212 Igaz, Max Müller Ienntartja, hogy a görögök szamara ,Zeusz minden mitologiai ködösites dacara a legIóbb Istenseg neve volt es
maradt' (Science du langage, II. 173. o.). Most nem szallunk vitaba e törtenelmileg vitathato allitassal; annyi bizonyos, hogy Zeusznak ez a
Iajta IelIogasa mindig csak egyike volt a görögök szamos vallasi hiedelmenek.
Egyebkent egy kesóbbi múveben Max Müller odaig megy, hogy magat az altalaban vett istenIogalmat is meróben verbalis Iolyamat
eredmenyenek, következeskeppen mitologiai szülemenynek tekinti (Phvsical Religion, 138. o.).
213 A tulajdonkeppeni mitoszokon kivül persze mindig is voltak mesek, amelyekben nem, vagy legalabbis nem ugy es nem ugyanolyan
mertekben hittek, s ezert nem is volt vallasi jellegük. A mesek es mitoszok közti valasztovonal ketsegkivül elmosodott, nehezen
meghatarozhato. Ez azonban meg nem ok ra, hogy minden mitoszbol meset csinaljunk; amikeppen mi sem szandekozunk minden meseból
mitoszt csinalni. Van azonban legalabbis egy jegy, amely szamos esetben elegendó a vallasos mitosz elkülönitesere: a kultusszal valo
kapcsolata.
Ez a különbsegtetel azonban önkenyes. A mitologia nyilvan egyarant erdekes az esztetika, illetve a
vallastudomany szempontjabol, mindezzel együtt a vallasi elet egyik lenyeges eleme. Ha kivesszük a vallasbol a
mitologiat, akkor a ritust is ki kell venni, mivel a ritusok többnyire nevvel, jellemmel, elettörtenettel,
meghatarozott tulajdonsagokkal rendelkezó konkret szemelyisegekre iranyulnak, s aszerint valtoznak, hogy e
szemelyisegeket az emberek mikent kepzelik el. Az istenseget övezó kultusz az istennek tulajdonitott arculattol
Iügg: ezt az arculatot a mitosz rögziti. A ritus gyakran nem is mas, mint múködesbe lepó mitosz; a kereszteny
aldozas elvalaszthatatlan a husveti mitosztol, ez adja meg ertelmet. Ha tehat minden mitologia valamiIele
verbalis órület termeke, semmiIele valaszt nem kaptunk a kerdesünkre: a kultusz lete, s Iókent makacs
Iennmaradasa megmagyarazhatatlan. Nem ertjük, hogyan vegezhettek az emberek evszazadokon at olyan
tevekenysegeket es gesztusokat, amelyeknek nincs targyuk. Egyebkent nemcsak az isteni alakok szemelyes
vonasait hatarozzak meg ily modon a mitoszok; maga az a gondolat is alapvetóen mitikus, hogy vannak istenek,
szellemlenyek, melyek a termeszet egy-egy osztalyanak az elen allnak.211 Ha marmost a multbeli vallasokbol
elveszünk mindent, ami a kozmikus erókent IelIogott istenek Iogalmaba tartozik, akkor mi marad belólük? Az
önmagaban vett istenseg gondolata, egy olyan transzcendens eróe, amelytól az ember Iügg, s amelyre
tamaszkodik? De hiszen ez elvont, IilozoIiai koncepcio, amely mint olyan egyetlen törtenelmi vallasban sem
valosult meg; a vallastudomany szempontjabol erdektelen.212 Nem celszerú tehat különbseget tenni az egyes
hiedelmek közt, egyeseket megtartani, mert szamunkra igaznak es egeszsegesnek túnnek, masokat mint a vallas
nevre erdemteleneket pedig elvetni, mert ingerelnek s zavarba ejtenek bennünket. Minden, meg a
legesszerútlenebbnek túnó mitosz is hit targya volt.213 Az ember hitt bennük, nem kevesbe, mint az erzekeiben;
ezek alapjan szabalyozta viselkedeset. Igy hat minden latszat ellenere is lehetetlen, hogy ne lett volna objektiv
alapjuk.
Igen am, mondjak majd erre, de akarhogy is magyarazzuk a vallasokat, annyi bizonyos, hogy valamennyi
melleIogott, ami a dolgok igazi termeszetet illeti: erre a tudomanyok szolgaltattak bizonyitekot. Azok a
cselekvesi modok, amelyeket tanacsoltak vagy elóirtak az embernek, csak nagy ritkan jartak haszonnal:
szenteltviz-hintessel nem lehet gyogyitani a betegseget, a termest nem aldozatokkal vagy raeneklessel lehet
növeszteni. Amit a naturizmusnak Ielrottunk, az a jelek szerint az összes lehetseges magyarazatra is all.
Illetve egyre megsem. Tegyük Iel: a vallas egeszen mas szüksegletet elegit ki, mint azt, hogy segitsen az
eszlelhetó dolgokhoz valo alkalmazkodasunkban; ez esetben pusztan amiatt nem Iog az erejeból vesziteni, hogy
nem, vagy rosszul elegiti ki e szüksegletet. Ha a vallasos hit nem azert született, hogy összhangba hozza az
embert az anyagi vilaggal, akkor azok a hibak, amelyeket az ember netan a hite miatt követ el a vilaggal
Iolytatott harcaban, nem erintik a hit Iorrasat magat, mert a hit mas Iorrasbol taplalkozik. Ha az ember nem ezen
okokbol jutott el a hithez, meg akkor is megmaradt hiteben, ha ezen okoknak ellentmondtak a tenyek. Ekkor
meg az is erthetóve valik, hogy a hit eleg erós lehetett ahhoz, hogy elviselje ezeket az ellentmondasokat, sót,
hogy tagadja óket, es ne engedje a hivóknek, hogy eszrevegyek jelentósegüket; ezaltal artalmatlanna valtak a
vallas szamara. Amikor a vallasi erzület erós, akkor nem Iogadja el, hogy a vallas hibas lehet valamiben, s
könnyen sugall olyan magyarazatot, amely reven Iel lehet menteni: ha a ritus nem hozza meg a vart eredmenyt,
a kudarcot vegrehajtasi hibanak vagy valamely ellenseges istenseg közbelepesenek tulajdonitjak. Ehhez azonban
az kell, hogy a vallasi gondolatok ne olyan erzesból Iakadjanak, amelyet bantanak a tapasztalatbeli csalodasok;
mert különben honnan szarmazhatna ellenallo kepessegük?
III.
51
214 Lasd Ientebb, ........KESOBB BEIRANDO OLDALSZAM o.
215 Max Müller szohasznalata szerint egyebkent szamos visszaeles törtenik a szavakkal. Az erzeki tapasztalas, mondja, legalabbis bizonyos
esetekben azt implikalja, hogy ,az ismerten tul van valami ismeretlen, valami, amit engedelmùkkel vegtelennek neve:ek' (Natural Religion,
195. o.; vö. 218. o.). Az ismeretlen nem Ieltetlenül vegtelen, amikent a vegtelen sem Ieltetlenül ismeretlen, ha minden pontjaban hasonlo
önmagahoz, következeskeppen ahhoz, amit ismerünk belóle. Be kellene bizonyitani, hogy amit erzekelünk belóle, az mas termeszetú, mint
amit mar nem tudunk erzekelni.
3.1.3. III.
De meg ha az embernek valoban oka is lett volna arra, hogy minden sikertelenseg dacara tovabbra is makacsul
vallasi szimbolumokkal Iejezze ki a kozmikus jelensegeket, meg arra is szükseg lett volna, hogy e jelensegek
termeszetüknel Iogva ezt az ertelmezest sugalljak neki. Honnan lenne e tulajdonsaguk? Itt megint csak egy
olyan posztulatummal allunk szemben, amely csak azert szamit evidensnek, mert meg senki sem vette kritika
ala. Axiomakent szoktak leszögezni, hogy a Iizikai erókben minden együtt van, ami a szentseg erzetet Ielkeltheti
bennünk; de ha kisse közelebbról megnezzük az erre Ielhozott amugy sommas bizonyitekokat, azt latjuk,
hogy ez az allitas puszta elóitelet.
Azt mondjak, hogy az embert csodalattal töltötte el a szemei elótt Ieltarulo vilag. Csakhogy a termeszet eletet
mindenekelótt az egyhangusagig menó szabalyossag jellemzi. A Nap minden reggel Iölkel a horizonton, minden
este lenyugszik; a Hold minden honapban ugyanazt a ciklust jarja vegig; a Iolyo szakadatlanul Iolyik a
medreben; ugyanazon evszakok periodikusan ugyanazokat az erzeteket hozzak vissza. Itt-ott persze törtennek
varatlan esemenyek: megIogyatkozik a Nap, eltúnik a Ielhók mögött a Hold, kiarad a Iolyo stb. De ezek az
atmeneti rendellenessegek szinten csak atmeneti benyomasokat kelthetnek, amelyek emleke egy idó utan
elhalvanyul; nem szolgalhatnak tehat olyan, stabil, allando gondolat- es gyakorlatrendszerek alapjaul,
amelyekból a vallas all össze. Normalis körülmenyek között a termeszet menete egyöntetú, ez az egyöntetúseg
pedig nem kelthet erós erzelmeket. Ujabb keletú erzeseket vetitünk vissza a törtenelem kezdetere, amikor ugy
kepzeljük, hogy a vadembert bamulattal töltik el e csodak. O sokkal inkabb szokva van hozzajuk, semhogy
nagyon meglepódne rajtuk. Csak a kultura s a gondolkodas segitsegevel tudjuk levetni magunkrol a megszokas
jarmat, s csak ekkor Iedezzük Iel, mennyi csoda rejlik e szabalyossagban is. Egyebkent, mint mar korabban
utaltunk ra,214 attol hogy csodalunk egy targyat, meg nem Iog szentnek túnni nekünk, azaz nem Iog olyan
tulajdonsaggal rendelkezni, amelynel Iogva ugy erezzük, hogy szentsegtörest vagy -gyalazast követünk el, ha
barminemú közvetlen kapcsolatba lepünk vele. Felreismeri a vallasos erzület speciIikus jelleget az, aki
összekeveri ezt az amulo csodalat barmely megnyilvanulasaval.
Csakhogy, mondjak erre, ha csodalatot nem is, egyvalamit Ieltetlenül erez az ember a termeszettel szemben: ha
kapcsolatba lep vele, azonnal IelIogja, hogy a termeszet Ielülmulja, meghaladja; agyonnyomja a
hatalmassagaval. Erzi, hogy vegtelen ter, a jelen pillanat elótt es utan is vegtelen idó, a rendelkezesere allo
erókhöz kepest vegtelenül nagyobb eró veszi körül, s ez az erzes a jelek szerint ohatatlanul azt a gondolatot kelti
Iöl benne, hogy van rajta kivül egy vegtelen hatalom, s hogy ó Iügg ettól a hatalomtol. Marpedig ez a gondolat
lenyeges elemkent lep be a mi istenIelIogasunkba.
De emlekezzünk csak ra, mi is a kerdes. Arra keresünk valaszt, mikent jutott az ember arra a gondolatra, hogy a
valosagban a dolgok ket gyökeresen különbözó, egymassal össze sem vethetó kategoriara oszlanak. Hogyan
szolgaltathatna szamunkra a termeszet ennek a dualitasnak a gondolatat? A termeszet mindig es mindenhol
hasonlo önmagahoz. Semmi jelentósege, hogy a vegtelenbe nyulik: azon a vegsó hataron tul, ameddig latasom
terjed, semmiben sem különbözik attol, ami meg innen van e hatartol. Az a ter is csak ter, amit a latohatar möge
gondolok el, es azonos azzal, amit latok. A hatartalanul Iolyo idó az altalam atelt pillanatokkal azonos
pillanatokbol all. A ter, mikent az idó is, a vegtelensegig ismetlódik; ha az altalam atlathato szeletei
önmagukban nem rendelkeznek szent jelleggel, akkor mitól rendelkezne ilyennel a többi? Az, hogy nem
eszlelem óket közvetlenül, önmagaban meg nem eleg az atalakitasukhoz.215 Hiaba vegtelen a proIan dolgok
vilaga, attol meg proIan vilag marad. Azt mondjak, hogy a velünk kapcsolatban allo Iizikai erók meghaladjak a
mi eróinket? De hiszen a szent erók nem pusztan intenzitasukban különböznek a proIan eróktól, hanem
egyszerúen masok; olyan specialis tulajdonsagaik vannak, amelyekkel amazok nem rendelkeznek. Ezzel
szemben a vilagegyetemben megnyilatkozo valamennyi eró az is, amely bennünk, es az is, amely rajtunk kivül
van azonos termeszetú. S legIókeppen nincs semmi olyan ok, melynek Iolytan kimagaslo tekintellyel
III.
52
216 Ezt ismeri el akaratlanul is Max Müller bizonyos helyeken. Bevallja, hogy Iogalmilag nem sok különbseget lat a túzisten Agni, illetve az
eter közt, mellyel a modern Iizikus a Ienyt es a meleget magyarazza (Phvsical Religion, 126. o.). Egyebkent az istenseg Iogalmat az agencv
(138. o.) vagy a kauzalitasIogalmara vezeti vissza, ami se nem termeszeti, se nem proIan. Az, hogy a vallas az igy elkepzelt hatookokat
szemelyes cselekvókkent |agents personnels| Iogja Iöl, meg nem magyarazza meg, mitól kapnak szent jelleget. Egy szemelyes cselekvó is
lehet proIan, egyebkent pedig szamos vallasi eró alapvetóen szemelytelen.
217 A ritusok es a hatekonysagukba vetett hit kapcsan latni Iogjuk, mi is a magyarazata ezeknek az illuzioknak (lasd II. könyv, II. Iej.).
ruhazhatnank Iel egyes eróket masokkal szemben. Ha tehat a vallas valoban abbol a szüksegletból született
volna, hogy hatookokat rendeljünk a Iizikai jelensegekhez, akkor az ekkeppen elkepzelt erók semmivel sem
lettek volna szentebbek azoknal, mint amiket a mai tudos gondol ki ugyanezen tenyek magyarazatara.216 Ez
pedig annyit jelentene, hogy soha nem is voltak szent lenyek, következeskeppen vallas sem.
Mi több, meg ha Iölteteleznenk is, hogy a termeszet altal valo ,szetlapittatas' erzese valoban vallasos
gondolatokat inspiral, akkor sem lehetett ilyen hatassal a primitiv emberre; neki nincs ilyen erzese. Egyaltalan
nincs tudataban, hogy a kozmikus erók ennyire Iölötte allnak az öveinek. Mivel a tudomany meg nem tanitotta
szerenysegre, olyan hatalmat tulajdonit maganak a dolgok Ielett, amivel nem rendelkezik, de amelynek illuzioja
reven nem erzi ugy, hogy azok uralkodnanak órajta. Mint mar emlitettük, azt hiszi, hogy parancsolhat az
elemeknek: hogy szelet tamaszthat, esót Iakaszthat, egy kezmozdulattal meg tudja allitani a Napot stb.217 Maga
a vallas is hozzajarul biztonsagerzetehez, hiszen allitolag az a Ieladata, hogy kiterjessze az ember hatalmat a
termeszet Ielett. A vallasok tehat korantsem az embernek a vilagegyetemmel szembeni törpesegeból, hanem
inkabb az ellentetes erzesból Iakadnak. Meg a legemelkedettebb, leggondolatibb vallasok is abba az iranyba
hatnak, hogy megnyugtassak az embert a dolgokkal vivott harcaban: azt hirdetik, hogy a hit egymagaban
,hegyeket kepes megmozgatni', vagyis hogy a termeszeti erók Iölött tud uralkodni. Hogyan sugallhatnak ezt a
bizakodast, ha a gyengeseg es tehetetlenseg erzeseból Iakadnanak?
Ha egyebirant a termeszet dolgai a maguk lenyúgözó Iormaitol vagy a bennük megnyilvanulo erótól valtak
volna szent lenyekke, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy a Nap, a Hold, az eg, a hegyek, a tenger, a szelek,
egyszoval a nagy kozmikus hatalmak emelkedtek elsókent erre a rangra, hiszen naluk semmi mas nem ejthette
volna jobban rabul az erzekeket s a kepzeletet. Valojaban azonban ezeket csak kesóbb divinizaltak. Az elsó
lenyek, amelyeket kultusz övezett erról majd a következó Iejezetekben bizonyosodhatunk meg olyan,
szereny növenyek vagy allatok, amelyekkel szemben az ember legalabbis egyenlónek erezhette magat: a kacsa,
a nyul, a kenguru, az emu, a gyik, a hernyo, a beka stb. Nyilvanvalo, hogy nem objektiv tulajdonsagaiknak
köszönhetó, hogy vallasi erzeseket ebresztettek az emberben.
III.
53
54
218 Jovages and Travels of an Indian Interpreter.
219 Ez a velekedes olyannyira altalanos volt, hogy meg M. Reville is a totemizmus klasszikus Iöldjenek Amerikat tekinti (Religions des
peuples non civilises, I. 242. o.).
220 Journals of two Expeditions in North-West and Western Australia, II. 228. o.
221 The Worship of Animals and Plants. Totems and Totemism (1869, 1870).
4. fejezet - A TOTEMIZMUS MINT
ELEMI VALLÁS
4.1. A kérdés történeti áttekintése: módszer a
tárgyaIására
Az iment tanulmanyozott ket gondolatrendszer latszolag megoly ellentetes konkluziojuk dacara is egy
lenyeges ponton megegyezik: ugyanugy teszik Iöl a kerdest. Ugyanis mindkettó bizonyos termeszeti Iizikai
illetve biologiai jelensegek altal Ielkeltett erzetekból igyekszik Ielepiteni az isteni Iogalmat. Az animistak
szerint az alom, a naturistak szerint bizonyos kozmikus jelensegek jelentenek a vallasi Iejlódes kezdópontjat. De
az egyik nezópont hivei is, es a masike is a termeszetben az ember illetve a vilag termeszeteben keresik a
proIan es a szent vilag nagy ellentetenek csirajat.
Am ez a vallalkozas a lehetetlennel hataros: valosagos ex nihilo teremtest Ieltetelez. Egy altalanosan tapasztalt
teny nem vezethet bennünket egy olyan dolog gondolatara, amely kivül esik az altalanosan tapasztalt vilagon.
Az alomban megjelenó ember is csak ember. Az erzekeink altal közvetitett termeszeti erók is csak termeszeti
erók, barmily intenzivek legyenek is. Ez okbol illetjük mindket elmeletet közös kritikaval. Annak
magyarazataul, miert öltöttek a vallasi gondolkodas ezen allitolag eleve adott elemei szent jelleget, amit
objektive semmi sem igazol, azt Ielteteleztek, hogy hallucinaciobol szarmazo kepzetek egesz sora ülepedett
rajuk es torzitotta el óket a Ielismerhetetlensegig, olyannyira, hogy vegül a valosag helyere meró Iantazmagoria
lepett. Ezt az atlenyegitest az egyik elmelet hivei szerint az alom keltette illuziok vegeztek el; a masik szerint
pedig a szo altal keltett kepek csillogo, de hivsagos menete. De ugy az egyik, mint a masik esetben csak arra
lehetett kilyukadni, hogy a vallas valamiIele hagymazas ertelmezes eredmenyekeppen jött volna letre.
E kritikai vizsgalatbol tehat pozitiv konkluziora jutunk. Mivel sem az ember, sem a termeszet önmagaban nem
rendelkezik szent jelleggel, ezt csakis mas Iorrasbol kaphatjak. Az emberi egyenen es a Iizikai vilagon kivül
lennie kell egy masik valosagnak is, amelyhez kepest az a bizonyos hagymazas lazalomIele mert bizonyos
ertelemben minden vallas az jelentest es objektiv erteket kap. Mas szoval, tul azon, amit naturizmusnak meg
animizmusnak neveztek, kell lennie egy masik, alapvetóbb, meg primitivebb kultusznak, amelynek az elóbbiek
valoszinúleg csak szarmazekai vagy sajatos megjelenesi Iormai.
Valoban letezik ilyen kultusz; az, amelyet az etnograIusok a totemizmus elnevezessel illettek.
4.1.1. I
A ,totem' szo csak a XVIII. szazadban bukkan Iöl az etnograIiai irodalomban. Elóször egy indian tolmacs, J.
Long 1791-ben, Londonban megjelent könyveben talalkozunk vele.218 A totemizmus csaknem Iel evszazadig
kizarolagosan amerikai intezmenykent volt ismert.219 Csak 1841-ben jelezte Grey egy hiresse valt
passzusaban,220 hogy Ausztraliaban is elóIordul ugyanilyen gyakorlat. Ekkor rögtön sejteni kezdtek, hogy
egyetemesebb ervenyú rendszerrel allnak szemben.
De akkoriban csak kimondottan archaikus intezmenyt, a törtenesz szamara nem különösebben erdekes neprajzi
kuriozumot lattak benne. MacLennan probalta elóször a totemizmust az emberiseg altalanos törtenelmehez
kapcsolni. A Fortnightlv Review-ban megjelent cikksorozataban221 nemcsak azt igyekezett kimutatni, hogy a
55
222 A gondolat mar vilagos megIogalmazasban jelentkezik Gallatin ,Synopsis oI the Indian Tribes' cimú tanulmanyaban (Archaeologia
Americana, II. 109. skk.), valamint Morgan egy körleveleben, amelyet a Cambrian Journal is közöl (1860, 149. o.).
223 E munkat egyebkent ugyanezen szerzó ket korabbi irasa keszitette eló: The League of the Iroquois, 1851, es Svstems of Consanguinitv
and Affinitv of the Human Familv, 1871. |A szoban Iorgo mú magyar kiadasa: A: osi tarsadalom. Budapest, 1961, Gondolat.|
224 Kamilaroi and Kurnai, 1880.
225 Mar az Annual Report of the Bureau of American Ethnologv legelsó köteteiben ott talaljuk Powell tanulmanyat: ,Wyandot Government'
(I. 59. o.), Cushinget: ,Zuni Fetisches' (II. 9. o.), Smithet: ,Myths oI the Iroquois' (uo. 77. o.), es Dorsey Iontos irasat: ,Omaha Sociology'
(III. 211. o.); mindegyik hozzajarult a totemizmus tanulmanyozasahoz.
226 Elóször, röviditett Iormaban, az Encvclopaedia Britannica ban jelent meg.
227 Tylor a Primitive Culture-ben mar megprobalkozott a totemizmus magyarazataval; erre kesóbb meg visszaterünk, most azonban nem
ismertetjük; mert azaltal, hogy pusztan az óskultusz egyik specialis esetenek tekinti a totemizmust, tökeletesen Ielreerti a jelentóseget. E
Iejezetben csak azokat a megIigyeleseket vagy elmeleteket emlitjük meg, amelyek komoly elórelepest jelentettek a totemizmus
tanulmanyozasaban.
228 Kinship and Mariage in Earlv Arabia, Cambridge, 1885.
229 The Religion of the Semites, 1. kiad., 1889. Ez az aberdeeni egyetemen 1888-ban tartott elóadasainak szerkesztett valtozata.
Vö.,aldozat' cimszo az Encvclopaedia Britannica ban.
230 London, 1890. Azota megjelent a masodik kiadas harom kötetben, es keszül a harmadik, ötkötetes kiadas is.
231 Ezen az iranyvonalon meg kell meg emliteni Sidney Hartland erdekes múvet: The Legend of Perseus, 3 kötet, 189496.
totemizmus vallas, hanem hogy ebból a vallasbol eredt egy sereg olyan hiedelem es gyakorlat, amelyet sokkal
Iejlettebb vallasi rendszerekben lehet Iellelni. A totemizmus ilyesIajta kiterjesztese nyilvan tulzas volt. Az allat-
es növenykultusz szamos olyan oktol Iügg, amelyet egyszerúsites nelkül nem lehet egy nevezóre hozni. De
ennek a leegyszerúsitesnek, sót tulzasnak megvolt az az elónye, hogy nyilvanvalova tette a totemizmus
törtenelmi jelentóseget.
MasIelól az amerikanistak mar regota IelIigyeltek ra, hogy a totemizmus meghatarozott tarsadalmi szervezettel
Iügg össze: azzal, amely a tarsadalom klanokra valo tagozodasan alapul.222 1877-ben Lewis H. Morgan az
Ancient Societvben223 belevagott a tanulmanyozasaba, meghatarozta megkülönböztetó jegyeit, s kimutatta,
hogy Eszak- es Közep-Amerika indian törzsei közt is altalanos ervennyel van jelen. Csaknem ezzel egy idóben,
s egyebkent Morgan közvetlen ösztönzesere, Fison es Howitt224 Ausztraliaban is konstatalta e tarsadalmi
rendszer jelenletet s a totemizmussal valo kapcsolatat.
Ezen iranyado gondolatok hatasa alatt most mar modszeresebben Iolyhattak a megIigyelesek. Az Amerikai
Etnologiai Hivatal altal elinditott kutatasok nagymertekben hozzajarultak e vizsgalatok Iejlódesehez.225
1887-ben mar annyi jelentós dokumentum gyúlt össze, hogy Frazer elerkezettnek latta az idót, hogy összegezze
es rendszerezze azokat. Ezt a celt valositja meg Totemi:mus cimú könyve,226 amelyben a totemizmust
egyidejúleg mint vallast es mint jogi intezmenyt vizsgalja. Vizsgalata azonban tisztan leiro jellegú; semmiIele
eróIeszitest nem tesz, hogy megmagyarazza227 a totemizmust, vagy elmelyitse az alapIogalmait.
Robertson Smith volt az elsó, aki beleIogott a Ieldolgozasba. Valamennyi elódjenel erósebben erezte, hogy ez az
elnagyolt es zavaros vallas mennyire magaban hordozta a jövó csirait. Igaz, MacLennan is összevetette a nagy
okori vallasokkal; de ó kizarolag csak azert, mert itt is, ott is allat- es növenykultuszt velt talalni. Marpedig
azaltal, hogy a totemizmust pusztan valamiIele allat- vagy növenyimadatnak tekinti, csak a Ielszini vonasait
veszi eszre; sót, Ielreerti igazi termeszetet. Smith igyekezett eljutni a totemisztikus hiedelmek szo szerinti
ertelmezesen tul rejló, melyebb hatoelvekhez. Mar a Rokonsag es ha:assag a korai Arabiaban 228 cimú
könyveben is ramutatott, hogy a totemizmus az ember es az allat (vagy növeny) egylenyegúseget tetelezi Iöl. A
s:emitak vallasaban229 ugyanezt a gondolatot tette meg valamennyi aldozati rendszer óseredetenek: az
emberiseg a totemizmusnak köszönhetne az etelaldozat elvet. Smith elmeletet ketsegtelenül egyoldalunak lehet
talalni; nem Ielel meg a jelenleg ismert tenyeknek; mindezzel együtt is zsenialis meglatasokat tartalmazott, s a
vallastudomany Iejlódesere a legtermekenyebb beIolyast gyakorolta. Ugyanebben a szellemben irodott a Golden
Bough. 230 a totemizmust amit korabban MacLennan az okori vallasokkal, Smith pedig a szemita
tarsadalmakkal hozott összeIüggesbe Frazer az europai Iolklorhoz kapcsolja. MacLennan es Morgan iskolaja
ily modon Mannhardt231 iskolajahoz csatlakozott.
Mindeközben az amerikai hagyomany önalloan Iejlódött tovabb, s ezt a sajatossagat maig megórizte. Különösen
harom, a totemizmus szempontjabol erdekes tarsadalmi csoportot kutattak. Elóször is az eszaknyugati törzseket:
a tlingiteket, a haidakat, a kwakiutlokat, a szeliseket, a tszimsianokat; aztan a sziuk nagy nemzetet; vegül az
Amerika közepsó reszen eló pueblo indianokat. Az elsóket Iókent Dall, Krause, Boas, Swanton es Hill-Tout
tanulmanyozta; a masodikakat Dorsey; az utolsokat MindeleII, Mrs. Stevenson es Cushing.232 De barmilyen
I
56
232 Itt most csak a neveket soroljuk Iöl; múveiket akkor tüntetjük majd Iöl, amikor hivatkozunk rajuk.
233 Bar Spencer es Gillen tanulmanyoztak elóször melyrehatoan e törzseket, nem ók szolnak roluk elóször. Howitt mar 1888-ban beszamolt
a ,wuaramongok' (Spencernel es Gillennel warramungak |magyar atirasban: warramangak|) tarsadalmi szervezeteról a ,Further Notes on
the Australian Classes' cimú cikkeben, Journal of the Anthropological Institute (tovabbiakban J.A.I.), 4445. o. Az arandakrol Schulze irt
sommas tanulmanyt (,The Aborigines oI the Upper and Middle Finke River', in: Transactions of the Roval Societv of South Australia, XIV.
köt., 2. Iüz.); a ,chingalee'-k (Spencernel es Gillennel |es magyar atirasban| tjingilik) es wambajak es mas törzsek tarsadalomszervezetet
Mathews irta le (,Wombya Organization oI the Australian Aborigines', American Anthropologist, uj sorozat II. 494. o.; ,Divisions oI Some
West Australian Tribes', uo. 185. o.; tovabba Proceed. Amer. Philos. Soc., XXXVII. 151152. o., valamint Journal Rov. Soc. of. N. S.
Wales, XXXII. 71. o. es XXXIII. 111. o.). Az arandak vizsgalatanak elsó eredmenyei egyebkent a Report on the Work of the Horn Scientific
Expedition to Central Australiaban jelent meg, IV. resz (1896). A Jelentes elsó reszet Sterlin, a masodikat Gillen irta: az egesz kiadvany
Baldwin Spencer vezetesevel keszült.
234 London, 1899; a tovabbiakban röviditve Native Tribes vagy Nat. Tr.
235 London, 1904; a tovabbiakban Northern Tribes vagy North. Tr.
236 E labjegyzetben Durkheim eredetileg az ausztral törzs- es nepnevek Irancia többes szamu atirasanak problemairol ejt szot. Ezt a magyar
kiadasban elhagytuk. A magyar atirasban a ma legelIogadottabb törzs- vagy nepmegnevezest vettük alapul N. B. Tindale: Aboriginal Tribes
oI Australia (Canberra, ANU Press, 1974) cimú múve alapjan, s az ott közölt sztenderdizalt neveket irtuk at a magyar kiejtes szabalyai
szerint. Ehhez azonban nem mindig ragaszkodtunk mereven. Ha peldaul a Tindale altal javasolt sztenderd Iorma teljesen eltert a könyvben
közölttól, ami a nevet Ielismerhetetlenne es igy beazonosithatatlanna tette volna, inkabb megóriztük az eredeti alakot. Peldaul a wakelbara
törzsnev helyett Tindale a ,jagalingu' Iormat preIeralja; hasonlokepp, a yuin (juin) nevre a ,djiringanj es thaua' alakot javasolja, aminel
tovabbi nehezseget okozott az, hogy a ket alak közül melyiket valasszuk, stb. Ugyanigy megóriztük a könyvcimekben szerepló nep- es
törzsneveket is, a visszakereshetóseg miatt: az ,euahlayi' nev javasolt Iormaja Tindale-nal ,walarai', de K. Langloh Parker klasszikus
könyveiben (Australian Legendarv Tales |Sydney, 1896|; More Legendarv Tales |London, 1898|; Euahlavi Tribe |London, 1905|) ilyen
Iormaban szerepel, igy nem lattuk ertelmet a Tindale-Iele alak atvetelenek.
Ami az amerikai nep- es törzsneveket illeti, ott az Indianok es osi kulturak Es:ak-Amerikaban cimú könyv (Budapest, 1993, Helikon)
Borsanyi Laszlo szaklektor altal kidolgozott neveit vettük at helyenkent modositasokkal. Vegezetül a különIele bennszülött nyelvekból
szarmazo szavakat az ismeretlen kiejtes es az ezzel együtt jaro atirasi nehezsegek miatt eredeti Iormajukban óriztük meg. Ez alol csak
nehany közismert szo eseteben (pl. korrobori) tettünk kivetelt. (A s:aklektor.)
237 Strehlow 1892 ota el Ausztraliaban. Elóször a dieriknel elt, utana atkerült az arandakhoz.
238 Die Aranda und Loritfa-Stàmme in Zentral-Australien. Negy Iüzet jelent meg eddig; az utolso jelen munka beIejezese utan latott
napvilagot, ezt mar nem tudtuk bedolgozni az anyagba. A elsó kettó a mitoszokkal es legendakkal, a harmadik a kultusszal Ioglalkozik.
Strehlow mellett meg kell emliteni Leonhardit is, aki a közreadasban jelentós szerepet jatszott. Azon tul, hogy ó vallalkozott Strehlow
keziratainak kiadasara, talalo kerdeseivel több ponton is raszoritotta a szerzót, hogy pontositsa megIigyeleseit. Haszonos egyebkent
elolvasni Leonhardinak a Globusban megjelent cikket, amelyben több reszlet talalhato Strehlowwal Iolytatott levelezeseból (,Über einige
religiöse une totemistische Vorstellungen des Aranda und Loritja in Zentral-Australien', Globus, XCI. 285. o.). Vö.N.-W. Thomasnak a
Folk-lore-ban megjelent hasonlo targyu cikket (XVI. 428. skk.).
239 Spencer es Gillen is beszeltek e nyelveket, de tavolrol sem olyan kivaloan, mint Strehlow.
gazdag termes gyúlt is össze mindenIelól, a rendelkezesre allo anyag tovabbra is töredekes maradt. Bar az
amerikai vallasok a totemizmus szamos nyomat órzik, tulhaladtak a tulajdonkeppeni totemizmus Iazisan.
Masreszt Ausztraliaban a megIigyelesek csak szetszort hiedelmekre es elszigetelten allo beavatasi ritusokra
vagy totemmel kapcsolatos tiltasokra iranyultak. Ezekból az elszort adatokbol probalt meg Frazer atIogo kepet
alkotni a totemizmusrol. De barmennyire vitathatatlan erdemeket szerzett is, összegzese az adott körülmenyek
közt nem lehetett teljes es ohatatlanul hipotetikus maradt. Ez ideig vegeredmenyben meg senki sem latott
totemisztikus vallast a maga teljessegeben.
E hatalmas úrt csak az utobbi evekben sikerült betölteni. Ket Iigyelemremeltoan eles elmejú megIigyeló,
Baldwin Spencer es F. J. Gillen az ausztral kontinens belsejeben vegzett kutatasokat, s meglehetósen sok olyan
törzs reszbeni233 IelIedezese Iúzódik a nevükhöz, amelynek köreben teljes vallasi rendszert Iigyelhettek
meg a gyakorlatban: e vallasi rendszerekben az a közös, hogy valamennyiüknek a totemisztikus hiedelmek
kepezik az alapjat. Kutatasaik eredmenyeit ket olyan múben tettek közze, amelyek megujitottak a totemizmus
tanulmanyozasat. Az elsó, The Native Tribes of Central Australia, 234 a legközpontibb törzset, az arandakat, a
loritjakat, s a kisse delebbre, az Eyre-to nyugati partjan eló arabanakat targyalja. A masodik, amelynek The
Northern Tribes of Central Australia 235 a cime, az arabanaktol eszakra eló tarsadalmakrol szol; ezek a
Macdonnel-hegyseg es a Carpentaria-öböl közötti területet Ioglaljak el. Hogy csak a legIontosabbakat emlitsük:
az anmatjerak, a kaititjak, a warramangak, a wakadjak, a tjingilik, a binbingak, a walbirik, a kotandjik, s vegül
közvetlenül az öböl partjain a marak es janjulak.236
Nemreg egy nemet misszionarus, Carl Strehlow, aki hivatasanak köszönhetóen hosszu eveket töltött ugyanezen
közep-ausztraliai tarsadalmakban,237 maga is közzetette ket törzsnel, az arandaknal es a loritjaknal (Spencernel
es Gillennel ,arundak' es ,luritchak') vegzett megIigyeleseit.238 Kitúnóen ismerte e nepek beszelt nyelvet,239 s
igy igen sok totem-mitoszt es vallasos eneket tudott közreadni, megpedig többnyire az eredeti szöveggel. Apro,
I
57
240 Nevezetesen KLAATSCH: ,Schlussbericht über meine Reise nach Australien', Zeitschrift f. Ethnologie, 1907, 635. skk.
241 K. Langloh Parker könyve: The Euahlavi Tribe, Eylmanne: Die Eingeborenen der Kolonie Sùdaustralien, John Mathew-e: Two
Representative Tribes of Queensland, valamint Mathews nehany nemreg megjelent cikke egyarant Spencer es Gillen hatasarol tanuskodik.
242 E publikaciok listajat a Nat. Tr. elószavaban talalhatjuk meg (89. o.).
243 London, 1904. A tovabbiakban Nat. Tr. röviditessel hivatkozunk e könyvre, de mindig eletesszük Howitt nevet, hogy
megkülönböztethetó legyen Spencer es Gillen elsó könyvetól, amit ugyanezen a modon röviditünk.
244 Totemism and Exogamv, 4 köt. London, 1910. A mú a Totemism opusculum lenyegeben valtozatlan ujrakiadasaval kezdódik.
245 A mú elejen es vegen azert olyan altalanos elmeleteket is talalunk, amelyeket a kesóbbiekben Frazer kiIejt es megvitat. De ezek az
elmeletek viszonylag Iüggetlenek a velük együtt jaro tenyektól, mert Iolyoiratcikkekben mar joval a mú megjelenese elótt napvilagot lattak.
E cikkeket az elsó kötetben közölte le ujra Frazer.
246 Totemi:mus, 12. o.
247 Uo. 15. o.
248 Uo. 32. o.
249 Megjegyzendó, hogy e tekintetben az ujabb Totemism and Exogamv Iontos elórelepest jelent Frazer gondolkodasaban es modszereben.
Valahanyszor leirja egy-egy törzs vallasi vagy hazi intezmenyeit, igyekszik meghatarozni, milyen Iöldrajzi es tarsadalmi körülmenyek közt
el az illetó törzs. Barmilyen sommasak is ezek az elemzesek, szakitast jelentenek az antropologiai iskola regi modszereivel.
250 Termeszetesen mi is azt tekintjük a vallastudomany Ió celjanak, hogy sikerüljön megerteni, miben is all az ember vallasi termeszete. De
mivel mi nem alkati adottsagot latunk benne, hanem tarsadalmi okok eredmenyet, semmikeppen sem a tarsadalmi közegtól elvonatkoztatva
akarjuk meghatarozni.
reszletbeli elteresek ellenere, amelyek jelentóseget ugyancsak eltuloztak,240 meg Iogjuk latni, hogy Strehlow
megIigyelesei, amelyek kiegeszitik, pontositjak, olykor ki is igazitjak Spencer es Gillen megIigyeleseit,
összessegeben, a lenyegi pontok vonatkozasaban, megerósitik azokat.
E IelIedezeseknek igen nagy irodalma lett, amire meg vissza kell ternünk. Spencer es Gillen nemcsak azert
gyakoroltak jelentós beIolyast, mert ók voltak az elsók, hanem mert rendszerezett Iormaban mutattak be a
tenyeket: ez egyreszt iranyt mutatott a tovabbi megIigyelesekre vonatkozoan,241 masreszt tovabbi spekulaciokra
ösztönzött. Az eredmenyeket igen sokan, s a lehetó legkülönbözóbb modokon kommentaltak, vitattak es
ertelmeztek. Ezzel egy idóben Howitt akinek töredekes tanulmanyai elszorva jelentek meg a legkülönbözóbb
kiadvanyokban242 nekilatott, hogy a deli törzseknel vegezze el ugyanazt a munkat, amit Spencer es Gillen a
központi törzseknel vegzett el. A Native Tribes of South-East Australiaban243 atIogo kepet ad a
Del-Ausztraliaban, Uj-Del-Walesben es Queensland jelentós reszen eló nepek tarsadalomszervezeteról. Az
ekkeppen elert elórelepes hatasara Frazer kiegeszitette Totemi:musat egy kompendiumIelevel,244 hogy minden
olyan Iontos dokumentumot egybegyújtsön, ami vagy a totemisztikus vallasra, vagy az akar tevesen, akar
helyesen ezzel összeIüggesben allonak tartott csalad- es hazassagi szervezódesre vonatkozik. E múnek nem az
volt a celja, hogy altalanos es rendszerezett kepet adjon a totemizmusrol, hanem inkabb az, hogy anyagot
szolgaltasson a kutatoknak valami ilyesIele konstrukcio letrehozasahoz.245 A tenyek szigoruan etnograIiai es
Iöldrajzi rend szerint vannak csoportositva: minden kontinens, s minden egyes kontinensen belül minden törzs
vagy etnikai csoport külön van targyalva. Egy ilyen terjedelmú tanulmany, amely ennyi nepet tekint vegig,
nyilvan nem lehetett minden reszeben egyIorman mely; mindezzel együtt hasznos breviarium, ami
megkönnyitheti a tovabbi kutatast.
4.1.2. II
E rövid törteneti attekintesból kiderül, hogy Ausztralia a legkedvezóbb terep a totemizmus tanulmanyozasara.
Ezert mi is ezt tesszük meg vizsgalodasunk Ió területenek.
Frazer a Totemi:musban elsósorban arra törekedett, hogy a totemizmusnak a törtenelemben es az etnograIiaban
Iellelhetó minden nyomat rögzitse. Vizsgalata ilyen modon a legkülönIelebb termeszetú es kulturalis Iejlettsegú
tarsadalmakra kiterjedt: az ósi Egyiptom,246 Arabia, Görögorszag,247 a delszlavok248 együtt szerepelnek az
ausztraliai es amerikai törzsekkel. Ez a Iajta eljaras egyaltalan nem meglepó az antropologiai iskola követóinel.
Ez az iskola ugyanis nem abban a tarsadalmi közegben igyekszik elhelyezni a vallasokat, amelynek reszei,249 s
nem az ily modon vele kapcsolatba hozott különbözó környezetek szerint probal különbseget tenni köztük. Epp
ellenkezóleg, mint mar az iskola önmaganak adott neve is mutatja, az a celja, hogy a nemzeti es törtenelmi
különbsegeken tul a vallasi elet egyetemes, valoban emberi alapjaihoz jusson el. Ez az iskola azt Ieltetelezi,
hogy az embernek önmagatol, alkatanal Iogva, es barmiIele tarsadalmi körülmenytól Iüggetlenül vallasi
termeszete van, s e vallasi termeszet meghatarozasat túzi ki celul maga ele.250 Egy eIIele kutatasban barmilyen
nepet Iel lehet hasznalni. Nyilvan inkabb a legprimitivebbeket Iogjak vallatora Iogni, mert naluk e kezdeti
II
58
251 Nem gyózzük elegszer elismetelni, hogy az a jelentóseg, amit a totemizmusnak tulajdonitunk, teljesen Iüggetlen attol a kerdestól, hogy
egyetemes volt-e, avagy sem.
252 Ez a helyzet a Iratriaknal es a hazassagi osztalyoknal; vö.e tekintetben SPENCER GILLEN: Northern Tribes, III. Iej.; HOWITT:
Native Tribes of South Australia, 109, 137142. o.; THOMAS: Kinship and Marriage in Australia, VI. es VII. Iej.
alaptermeszet nagyobb esellyel talalhato meg a maga meztelensegeben; de mivel ugyanez a civilizaltabb
nepeknel is Iellelhetó, termeszetesen azokat is tanuul hivjak. Mar csak azert is, mert a homalyos es pontatlan vad
rubrikaba sorolva egy kalap ala vesznek minden olyan nepet, amely velemenyük szerint nem tavolodott meg el
nagyon a kezdetektól; ezeket valogatas nelkül együtt vizsgaljak. De mivel e szempontbol a tenyek csak
altalanosithatosaguk Ioka szerint erdekesek a szamukra, kötelessegüknek erzik, hogy annyit gereblyezzenek
össze, amennyit csak tudnak; az összehasonlitas köre tehat a szamukra soha nem lehet eleg tag.
Mi ezt a modszert semmikepp sem követhetjük, megpedig több okbol.
Elóször is, a szociologus szamara, mikent a törtenesz szamara is, a tarsadalmi tenyek annak a tarsadalmi
rendszernek a Iüggvenyei, amelynek reszei; ebból kiszakitva nem lehet megerteni óket. Ezert ket különbözó
tarsadalombol szarmazo tenyt nem vethetünk össze eredmenyesen pusztan azert, mert latszolag hasonlitanak
egymasra; ehhez meg az is kell, hogy maguk a tarsadalmak is hasonloak legyenek, vagyis hogy egyazon Iaj
valtozatai legyenek. Nem volna lehetseges a komparativ modszer, ha nem lennenek tarsadalmi tipusok, es a
modszer csakis egyetlen tipuson belül alkalmazhato haszonnal. Hany hibat követtek mar el e szabaly Iigyelmen
kivül hagyasa miatt! Ezert vetettek össze megalapozatlanul olyan tenyeket, amelyeknek latszolagos
hasonlosagaik dacara sem az ertelme, sem a jelentósege nem volt ugyanaz: a primitivek demokraciajat a
maival, az alacsonyabb rendú tarsadalmak kollektivizmusat a mai szocialista tendenciakkal, az ausztral
törzseknel gyakori monogamiat a mi törvenyeink altal szankcionalt monogamiaval stb. Meg Frazer könyveben
is vannak eIIajta Ielreertesek. Gyakran vel azonosnak kimondottan totemisztikus szokasokat egyszerú
allatimado ritusokkal, holott a megIeleló tarsadalmi közegeket elvalaszto, gyakran hatalmas tavolsag eleve kizar
barmiIele egyezest. Ha tehat nem akarunk beleesni ugyanezekbe a hibakba, egyetlen, vilagosan meghatarozott
tipusra kell koncentralni a Iigyelmünket, nem pedig az összes szoba jöhetó tarsadalmat kell valogatas nelkül
Iigyelembe venni.
Az is Iontos, hogy Iigyelmünk Iokuszaba a lehetó legszúkebb körból vonjuk be a tenyeket. Csak olyan tenyeket
lehet haszonnal összehasonlitani, amelyeket jol ismer az ember. Ha tul sok tarsadalmat es civilizaciot vizsgalunk
egyszerre, nem mindegyik esetben lesz meg a szükseges kompetenciank; ha az ember a legkülönbözóbb
helyekról es emberektól szarmazo tenyeket gyújti össze egybevetes vegett, sem ideje, sem modja nem lesz ra,
hogy kritika ala vesse óket. Eppen ezek a tömeges es sommas egybevetesek diszkreditaltak a komparativ
modszert szamos gondolkodo szemeben. A modszer csak akkor adhat komoly eredmenyeket, ha viszonylag kis
szamu tarsadalomra alkalmazzak, hogy igy valamennyit elegseges pontossaggal lehessen tanulmanyozni. A
lenyeg az, hogy olyan tarsadalmakat valasszunk ki, amelyekben a legtöbb az esely arra, hogy a kutatas valoban
gyümölcsözó lesz.
A tenyek erteke sokkal Iontosabb, mint a szamuk. Az, hogy a totemizmus mennyire volt elterjedve, szamunkra
masodlagos.251 Mindenekelótt azert erdekel bennünket, mert tanulmanyozasaval olyan termeszetú
összeIüggeseket remelünk megtalalni, amelyek segitsegevel jobban megertjük, mi is maga a vallas. Marmost
összeIüggesek Ielallitasahoz nem szükseges, es nem is hasznos a tapasztalatok egymasra halmozasa; sokkal
Iontosabb, hogy e tapasztalatok alaposak es valoban jelentósegteljesek legyenek. Egyetlen teny is megvilagithat
egy törvenyt, miközben pontatlan es homalyos megIigyelesek tömege csak zavart kelt. Barmely terület tudosat
maga ala temetnek az eletarulo tenyek, ha nem valogatna közülük. A legtanulsagosabbnak igerkezóket kell
kivalogatnia, Iigyelmet ezekre kell iranyitsa, a többitól pedig atmenetileg Iorduljon el.
Ezert szandekozunk a kesóbb meg jelzendó Ienntartasokkal kutatasunkat az ausztraliai tarsadalmakra
korlatozni. Ezek az elóbb Ielsorolt valamennyi Ieltetelnek eleget tesznek. Tökeletesen egynemúek; bar el lehet
különiteni valtozatokat közöttük, egyetlen tipusba tartoznak. Egynemúsegük olyan nagy, hogy nemcsak
tarsadalomszervezeti kereteik egyIormak, de azonos vagy egyenertekú nevvel is nevezik meg óket szamos,
egymastol meglehetósen tavoli törzsben.252 Masreszt az ausztral totemizmusrol allnak rendelkezesünkre a
legteljesebb dokumentumok. Vegezetül ebben a munkaban az elerhetó legprimitivebb es legegyszerúbb vallast
szandekozzuk tanulmanyozni. Termeszetes hat, hogy ennek Ielderitese erdekeben az evolucios kezdetekhez
II
59
253 Division du travail social, 3. kiad., 150. o. (Paris, Alcan). |Magyarul: A tarsadalmi munkamegos:tasrol. Budapest, 1986, MTA
Szociologiai Kutato Intezetenek kiadvanyai.|
254 Persze nem mindig van igy. Gyakran megesik, hogy mint mar mondtuk a legegyszerúbb Iormak segitenek megerteni a
legbonyolultabbakat. E tekintetben nincs olyan modszertani szabaly, amit automatikusan minden lehetseges esetre alkalmazni lehetne.
255 Peldaul az amerikai egyeni totemizmus az ausztraliai egyeni totemizmus jelentóseget ily modon segithet nekünk megerteni. Mivel ez
utobbi nagyon kezdetleges, talan eszre sem vettek volna.
256 Amerikaban egyebkent nem egyetlen totemizmustipus van, hanem különbözó Iajtak, amelyeket meg kell különböztetnünk egymastol.
lehetóleg legközelebb allo tarsadalmakhoz Iordulunk: nyilvanvaloan a körükben lesz a legtöbb eselyünk arra,
hogy ezt a vallast Iellelhessük, es jol megIigyelhessük. Marpedig nem ismerünk olyan tarsadalmat, amely az
ausztral törzseknel közelebb allna az evolucio kezdetehez. Egyreszt nagyon kezdetleges a technikajuk a hazat,
sót meg a kunyhot sem ismerik , masreszt tarsadalomszervezetük a legprimitivebb es a legegyszerúbb, amit
eddig ismerünk; ezt neveztünk masutt253 klan-alapu s:erve:etnek. Ennek Ióbb vonasait mar a következó
Iejezetben alkalmunk lesz Ielidezni.
Miközben Ausztraliat tesszük meg kutatasunk Ió targyava, ugy gondoljunk, nem celszerú teljesen Iigyelmen
kivül hagynunk azokat a tarsadalmakat, amelyek köreben elóször Iedeztek Iel a totemizmust, azaz az
eszak-amerikai indian törzseket.
Az összehasonlitasba bevont kör kiterjesztese egyaltalan nem indokolatlan. Igaz, ezek a nepek Iejlettebbek, mint
az ausztraliaiak. A technika sokkal tudomanyosabb; meg megerósitett Ialvaik is vannak. A tarsadalom tömege
sokkal jelentósebb, s kezd megjelenni naluk a centralizacio is, ami teljesen hianyzik Ausztraliaban; központi
akaratnak alarendelt nagy konIöderaciok vannak, mint peldaul az irokezeke. Olykor diIIerencialt, hierarchikus
osztalyokbol allo bonyolult rendszert is talalni naluk. De a tarsadalmi Ielepites lenyegi vonalai ugyanazok, mint
Ausztraliaban; itt is klan-alapu szervezet van. Tehat nem ket különbözó tipussal, hanem egyazon tipus ket
valtozataval allunk szemben, amelyek raadasul eleg közel allnak egymashoz. Ugyanazon Iejlódes ket egymast
követó pillanata; következeskepp a homogenitas eleg nagy ahhoz, hogy összehasonlitasokat tehessünk.
Masreszt ezeknek az összehasonlitasoknak meglehet a maguk haszna. Eppen azert lehet könnyebb a
tarsadalomszervezet bizonyos vonasait az amerikai indianoknal tanulmanyozni, mert a technikajuk sokkal
Iejlettebb, mint az ausztral törzseke. Amig az emberek meg csak az elsó lepeseket teszik a gondolatkiIejezes
mestersegeben, a megIigyelónek nem könnyú eszrevennie, mi mozgatja óket; mert semmi sem Iejezi ki
vilagosan, mi megy vegbe e homalyos tudatokban, amelyeknek magukrol is csak zavaros es tünekeny erzeseik
vannak. A vallasi szimbolumok peldaul ez idó tajt csak Iormatlan vonal- es szinkombinaciokbol allnak, melyek
ertelmet, mint meglatjuk, nem könnyú kitalalni. Termeszetesen vannak gesztusok es mozdulatok, amelyek
kiIejezik a belsó allapotokat; de mivel lenyegüknel Iogva ezek is illekonyak, hamar eltúnnek a megIigyeló
szeme elól. Ezert eszleltek elóbb Amerikaban a totemizmust, s nem Ausztraliaban; mert ott jobban lathato volt,
annak ellenere, hogy viszonylag kisebb helyet Ioglalt el a vallasi elet egeszeben. Raadasul ott, ahol a hiedelmek
es az intezmenyek nem öltenek valamennyire is meghatarozott anyagi Iormat, jobban ki vannak teve annak,
hogy a körülmenyek legkisebb hatasara is megvaltozzanak, sót teljesen kitörlódjenek az emlekezetból. Ezert van
az, hogy az ausztral klanokban van valami lebeges, allando valtozekonysag, mig az ennek megIeleló
szervezetnek Amerikaban nagyobb a stabilitasa, sokkal hatarozottabbak a körvonalai. S bar az amerikai
totemizmus tavolabb all az eredetektól, mint az ausztraliai, több Iontos sajatossagnak is jobban megórizte az
emleket.
Masodszor, ha meg akarunk erteni egy intezmenyt, gyakran celszerú a Iejlettebb Iazisokig nyomon követni a
Iejlódeset;254 mert gyakran csak mar teljesen kiIejlett allapotaban mutatkozik meg elóttünk tisztan a
jelentósege. E tekintetben is hasznunkra lehet az amerikai totemizmus: mivel nagyobb mult all mögötte,
megvilagithatja az ausztral totemizmus bizonyos vonatkozasait.255 Ugyanakkor annak meglatasaban is
segitsegünkre lesz, mikent kapcsolodik a totemizmus a kesóbbi vallasi Iormakhoz, s hol a helye a törtenelmi
Iejlódes egeszeben.
Alabbi elemzeseink soran tehat nem Iogunk elzarkozni attol, hogy Ielhasznaljunk nehany, az eszak-amerikai
indianoktol kölcsönzött tenyt. Nem mintha szo lehetne arrol, hogy e helyütt az amerikai totemizmust
tanulmanyozzuk;256 az eIIajta vizsgalatot közvetlenül, önmagaert kell vegezni, s nem szabad összekeverni
azzal, amibe belevagtunk: mas problemakat vet Iöl, s egy sereg specialis kutatast igenyel. Az amerikai
tenyekhez csak kiegesziteskepp Iolyamodunk, s csakis olyankor, amikor segitsegükkel jobban meg tudjuk
II
60
257 Csak nagyon kiveteles esetben Iogunk kilepni a tenyek e köreból, olyankor, amikor valami különösen tanulsagos parhuzam adodik.
ertetni az ausztral tenyeket. Kutatasunknak ez utobbiak kepezik igazi, közvetlen targyat.257
II
61
62
II. rész - II. Könyv: ELEMI HIEDELMEK
TartaIom
1. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK............................................................... 67
1.1. I. Atotemmint nev es mint emblema ......................................................................... 67
2. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) ................................................ 83
2.1. II. Atotemallat es az ember ...................................................................................... 83
3. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(Iolytatas) ................................................ 91
3.1. III. Atotemizmus kozmologiai rendszere es a nemIogalma ........................................... 91
4. AKIMONDOTTANTOTEMISZTIKUSHIEDELMEK(beIejezes) ............................................... 101
4.1. IV. Az egyeni es a nemi totem .................................................................................. 101
5. EHIEDELMEKEREDETE .................................................................................................... 107
5.1. I. Azelmeletekkritikai vizsgalata ............................................................................. 107
6. EHIEDELMEKEREDETE(Iolytatas) ...................................................................................... 119
6.1. II. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalma es az eró gondolata ........................ 119
7. EHIEDELMEKEREDETE(beIejezes) ..................................................................................... 129
7.1. III. Atotemisztikus principium, avagy a mana Iogalmanak genezise ................................ 129
8. ALELEKFOGALMA ........................................................................................................... 147
8.1.I .........................................................................................................................147
8.2.II ........................................................................................................................150
8.3.III .......................................................................................................................156
8.4.IV.......................................................................................................................159
8.5.V........................................................................................................................161
8.6.VI .......................................................................................................................163
9. ASZELLEMEKESISTENEKFOGALMA ............................................................................... 165
9.1.I..........................................................................................................................165
9.2.II. .......................................................................................................................169
9.3.III .......................................................................................................................171
9.4.IV.......................................................................................................................172
9.5.V........................................................................................................................177
lxv
lxvi
258 Cicero a következó deIiniciojat adja a gentileseknek: ,Gentiles sunt qui inter se eodem nomine sunt' (Topica 6).
259 Altalanossagban azt lehet mondani, hogy a klan olyan csaladi csoport, amelyben a rokonsag egyedül a nev közössegeból szarmazik;
ebben az ertelemben klan a gens. De az eIIele modon Ielepüló nemnek a totemisztikus klan csak egy sajatos Iaja.
1. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
1.1. I. A totem mint név és mint embIéma
Tanulmanyunk termeszetesen ket reszból Iog allni. Mivel minden vallas kepzetekból es ritualis gyakorlatokbol
epül Iöl, egymas utan kell targyalnunk a totemisztikus vallasra jellemzó hiedelmeket illetve ritusokat. A vallasi
elet e ket eleme nyilvan sokkal szorosabban összetartozik, semhogy gyökeresen szet lehetne valasztani óket. A
kultusz ugyan a hiedelmekból szarmazik, de vissza is hat rajuk; a mitosz gyakran a ritus Iormajara epül, azt
magyarazza, Iókepp akkor, amikor a ritus ertelme nem vilagos illetve mar nem nyilvanvalo. Es viszont, vannak
olyan hiedelmek, amelyek csak az óket kiIejezó ritusok altal nyilvanulnak meg vilagosan. Az elemzes ket resze
tehat ohatatlanul egymasba agyazodik. Masreszról azonban e ket tenycsoport sokkal jobban különbözik
egymastol, semhogy ne lenne Ieltetlenül szükseges külön tanulmanyozni óket. S mivel semmit sem lehet
megerteni egy vallasbol, ha nem tudjuk, milyen gondolatokra epül, elóször is ez utobbiakat kell megkiserelnünk
megismerni.
Mindazonaltal nem az a szandekunk, hogy az összes olyan spekulaciot Ielvazoljuk most, amelyen a vallasi
gondolkodas akar csak az ausztraloknal is vegigment. Mi a vallas alapjaul szolgalo elemi Iogalmakat akarjuk
tetten erni; de szamitasba se jöhet, hogy az összes olyan, gyakran rendkivül kusza Iejlemenyt vegigkövessük,
amelyek reven a mitologiai kepzelet mar e tarsadalmaktol kezdve elvaltoztatta a vallast. Igaz, Iel Iogjuk
hasznalni a mitoszokat, ha segitsegükkel jobban megerthetjük ezen alapIogalmakat, de nem magat a mitologiat
tesszük meg tanulmanyunk targyava. Ez utobbi egyebkent, mivel reszben múalkotas, nem is csak a
vallastudomany targykörebe tartozik. Raadasul azok a mentalis Iolyamatok, amelyekból szarmazik, sokkal
komplexebbek, semhogy közvetetten, kerüló uton tanulmanyozhatok lennenek. Ez nehez kerdes, amit csakis
önmagaban, önmagaert, kiIejezetten erre szolgalo specialis modszerrel celszerú targyalni.
A totemisztikus vallas alapjait jelentó hiedelmek közt azonban termeszetesen azok a legIontosabbak, amelyek a
totemre vonatkoznak; tehat ezekkel kell kezdenünk.
1.1.1. I
A legtöbb ausztral törzs alapjainal egy olyan csoportot talalunk, amely döntó helyet Ioglal el a kollektiv eletben:
ez a klan. Ket lenyeges vonas jellemzi.
Elóször is a klant kepezó egyedek ugy tekintik, hogy rokonsagi kötelek Iúzi óket össze. Ez a kötelek azonban
igen sajatos termeszetú: nemcsak abbol Iakad, hogy meghatarozott verrokonsagi kapcsolatban allnak egymassal;
mar pusztan azaltal rokonok, hogy ugyanazt a nevet viselik. Nem abban az ertelemben apaik, anyaik, Iiaik,
lanyaik, nagybatyjaik vagy unokaöccseik egymasnak, ahogyan mi ma ertjük e kiIejezeseket; ennek ellenere
egyetlen a klan merete szerint szúkebb vagy tagabb csaladnak tekintik magukat, espedig pusztan azert, mert
kollektiven egy es ugyanazon nevvel jelölik magukat. Ami minket illet, azert mondjuk, hogy egy csaladba
tartozonak tekintik magukat, mert pontosan olyan kötelessegekkel tartoznak egymas irant, mint amelyek mindig
is a rokonok között voltak kötelezók: egymas segitese, verbosszu, gyasz, egymas közti hazassag elkerülese stb.
A klan azonban ezen elsó jellemvonasa altal meg nem különbözik a romai genstól es a görög ....-tol; mert a
gentilesek rokonsaga szinten kizarolag abbol szarmazott, hogy a gens valamennyi tagja ugyanazt a nevet,258 a
nomen gentiliciumot viselte. Bizonyos ertelemben a gens nyilvan klan; de a nemzetseg egy olyan Iajtaja,
amelyet nem szabad összekeverni az ausztral klannal.259 Ez utobbit az különbözteti meg tóle, hogy a nev,
67
260 Az összetartozas bizonyos mertekig tulterjed a törzs hatarain. Amikor különbözó törzsek tagjainak ugyanaz a totemük, sajatos
kötelezettsegekkel tartoznak egymas irant. Ezt a tenyt kiIejezetten megerósitette nehany eszak-amerikai törzs peldaja (lasd FRAZER:
Totemism and Exogamv, III. 57, 81, 299, 356357. o.). Az Ausztraliara vonatkozo dokumentumok kevesbe egyertelmúek. De valoszinú,
hogy az egyazon totemhez tartozok közti hazassag tilalma nemzetközi ervenyú.
261 MORGAN: Ancient Societv, 165. o.
262 Ausztraliaban törzsenkent valtoznak a szavak. A Grey altal megIigyelt regiokban kobongnak mondjak; a dierik murdunak (HOWITT,
Nat. Tr. of s. E. Aust., 91. o.), a narrinverik mgaitvenek (TAPLIN, in: CURR, II. 244. o.), a warramangak mungainak vagy mungaiinak
(North. Tr., 754. o.) stb.
263 Indian Tribes of the United States, IV. 86. o.
264 Mindamellett mar csak azert is sajnalatos ennek az esetleges szonak a hasznalata, mivel azt sem tudjuk pontosan, hogyan kell helyesen
leirni. Egyesek totamet, masok toodaimet, dodaimet vagy ododamet irnak (lasd FRAZER: Totemism, 1. o.). A szo jelentese sincs pontosan
meghatarozva. Ha az ozsibvek elsó megIigyelójenek, J. Longnak a szohasznalatabol indulunk ki, akkor a totam vedószellemet, vagyis a
kesóbb ismertetendó (II. könyv, IV. Iej.) egyeni totemet, nem pedig a klan-totemet jelenti. A többi kutato anyaga viszont kiIejezetten ennek
az ellenkezójeról tanuskodik (lasd e tekintetben FRAZER: Totemism and Exogamv, III. 4952.).
265 A wotjobalukoknak (121. o.) es a buandikoknak (123. o.). |A buandikok Tindale altal javasolt sztenderdizalt neve bungditj, de a 193.
labjegyzetben emlitett okok miatt itt es a következókben megtartottuk a buandik elnevezest. A s:aklektor.|
266 Ugyanazoknak.
267 A wolgaloknak (102. o.), a wotjobalukoknak es a buandikoknak.
268 A muruburraknak (177. o.), a wotjobalukoknak es a buandikoknak. |Tekintettel arra, hogy a muruburrak nem szerepelnek Tindale
listajan, a Durkheimnel szerepló nevet valtozatlan Iormaban óriztük meg. A s:aklektor.|
269 A buandikoknak es a kaiabaraknak (116. o.). Figyeljük meg, hogy az összes pelda mindössze öt törzstól szarmazik.
270 Hasonlokeppen a Spencer es Gillen altal vizsgalt igen nagy szamu törzsnel Ielterkepezett 204 Iele totem közül 188 volt allat vagy
növeny. Az elettelen targyak a következók: a bumerang, a hideg viz, a sötetseg, a túz, a villam, a Hold, a vörös okker, a gyanta, a sos viz, az
esthajnalcsillag, a kó, a Nap, a viz, az örveny, a szel, a jegesó (North. Tr., 773. o., vö.FRAZER: Totemism and Exogamv, I. 253254. o.).
amelyet visel, egyben anyagi dolgok egy meghatarozott Iajtajanak is a neve, amely dolgokkal sajatos, kesóbb
meg ismertetendó termeszetú kapcsolatot vel Ienntartani; nevezetesen rokonsagi kapcsolatot. A dolgoknak azt a
Iajtajat, amellyel a klan kollektiven megnevezi magat, totemnek hivjak. A klan toteme egyben valamennyi
klantag toteme is.
Minden klannak megvan a maga sajat toteme, amely egyazon törzs ket különbözó klanjanal nem egyezhet meg.
Azaltal tartozik ugyanis valaki a klanba, hogy egy bizonyos nevet visel. Tehat azok, akik ezt a nevet viselik,
rokonok; barmi modon oszlanak is meg a törzsi területen, valamennyiüket ugyanaz a rokonsagi kapcsolat Iúzi
egymashoz.260 Következeskeppen ket olyan csoport, amelynek ugyanaz a toteme, csak egyazon klan ket
alcsoportja lehet. Nyilvan gyakran megtörtenik, hogy egy-egy klan nem teljesen együtt el, különbözó helyeken
vannak kepviselói. De az egyseg akkor is erezhetóen Iönnmarad, ha nincs Iöldrajzi alapja.
Ami magat a ,totem' szot illeti, azt az algonkin ozsibve törzs hasznalja a dolgok azon Iajtajanak a
megnevezesere, amelynek egy klan a nevet viseli.261 Bar a kiIejezes egyaltalan nem Ausztraliabol ered,262 es
Amerikaban is csak egyetlen tarsadalomban Iordul eló, az etnograIusok vegervenyesen elIogadtak es
egyöntetúen a szoban Iorgo intezmeny megnevezesere hasznaljak. Ily modon SchoolcraIt terjesztette ki elsókent
a szo ertelmet s beszelt ,totemisztikus rendszerról'.263 Az eIIajta jelenteskiterjesztes, amelyre eleg sok pelda
van az etnograIiaban, szamos kellemetlenseggel jar. Nem normalis dolog, hogy egy ilyen jelentósegú
intezmenyt teljesen esetlegesen egy helyi nyelvjarasbol kölcsönzött szoval jelöljünk, ami raadasul egyaltalan
nem idezi Iöl a megnevezendó dolog megkülönböztetó jegyeit. Manapsag azonban annyira egyetemesen
elIogadott szo lett, hogy csak elvakult puristak lazadoznak ellene.264
A totemül szolgalo targyak az esetek döntó többsegeben a növeny- vagy az allatvilagba, de különösebben ez
utobbiba tartoznak. Elettelen targyakat mar sokkal ritkabban alkalmaznak. A Howitt altal a delkelet-ausztraliai
törzsek közt eszlelt több mint ötszaz totemnev közül csak mintegy negyven nem növeny- vagy allatnev: a
Ielhók, az esó, a jegesó, a Iagy, a hold, a nap, a szel, az ósz, a nyar, a tel, bizonyos csillagok, a villam, a túz, a
Iüst, a viz, a vörös okker, a tenger. Figyeljük meg, milyen keves helyet kapnak közöttük az egitestek, illetve
altalanosabban a nagy kozmikus jelensegek, amelyeknek pedig meg oly nagy szerep jut majd osztalyreszül a
vallas Iejlódese soran. A Howitt altal ismertetett összes klan közül csak kettónek toteme a Hold,265 kettónek a
Nap,266 haromnak valamely csillag,267 haromnak a mennydörges,268 kettónek a villam.269 Egyedül az esó
kivetel; a Ientiekkel szemben igen gyakori.270
Ezek azok a totemek, amelyeket megszokottnak vagy szabalyszerúnek nevezhetnenk. Csakhogy a
totemizmusnak megvannak a maga anomaliai. ElóIordul peldaul, hogy a totem nem valamely egesz targy,
hanem annak csak egy resze. Ausztraliaban ez eleg ritka;271 Howitt csak egyetlen peldat idez.272 De könnyen
I
68
271 Frazer (Totemism, 10, 13. o.) meglehetósen sok peldat hoz Iöl, sót, külön nemüket is megkülönbözteti, amelyet split-totem-nek nevez.
Ezeket a peldakat azonban olyan törzsek köreból hozza, amelyeknel a totemizmus melyrehato valtozasokon ment keresztül, mint Szamoaban
vagy a bengaliai törzseknel.
272 HOWITT, Nat. Tr., 107. o.
273 Lasd a Strehlow altal összeallitott tablazatokat (Die Aranda und Loritfa-Stämme, II. 6172. o.; vö. XIIIXVII). Figyelemre melto, hogy
e resz-totemek kizarolag allati totemek.
274 STREHLOW, II. 52, 72. o.
275 Peldaul az egyik ilyen totem egy barlangmelyedes, amelyben a Macska totemenek egy óse pihent meg; egy masik egy Iöldalatti jarat,
amelyben az Eger klan valamely óse asott valamit stb. (uo. 72. o.)
276 Nat. Tr., 561. skk.; STREHLOW, II. 71. o.; HOWITT, Nat. Tr., 246. skk.; ,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI.53. o.; ,Further
notes on the Australian Class Systems', J.A.I., XVIII. 63. skk.
277 SPENCER es GILLEN Iorditasa szerint Thaballa neveto fiut jelent. A nevet viseló klan tagjai az ó neveteset halljak a lakhelyeül
szolgalo sziklakbol (North. Tr., 207, 215, 227. o. labj.). A 442. oldalon közzetett mitosz szerint a mitikus Thaballaknak volt egy
kiindulopontkent szolgalo, eredeti csoportjuk (vö.208. o.). A ,katik', vagyis a teljesen kiIejlett emberek (Spencernel es Gillennel full-grown
men) klanja alighanem ugyanebból a Iajtabol valo (North. Tr., 207. o.).
278 North. Tr., 226. skk.
279 STREHLOW, II. 7172. o. Strehlow a loritjaknal es az arandaknal emlit egy olyan totemet, amely igen közel all a Wollunquahoz: a
mitikus vizikigyo totemet.
280 Nevezetesen Klaatsch, a mar emlitett cikkeben (lasd 197. labj.).
lehetseges, hogy bizonyos gyakorisaggal olyan totemisztikus csoportoknal Iordul eló, amelyek többszörösen is
alcsoportokra bomlottak; mintha csak maguknak a totemek is reszekre kellett volna bomlaniuk, hogy nevvel
tudjanak szolgalni a sok alcsoport szamara. A jelek szerint ez törtent az arandaknal es a loritjaknal. Strehlow e
ket tarsadalomban 442 totemet gyújtött össze, amelyek közül több nem allatIajtat, hanem az illetó allat valamely
testreszet, peldaul az oposszum Iarkat, gyomrat, vagy a kenguru hajat stb. jelenti.273
Lattuk, hogy normalis esetben a totem nem egyed, hanem Iaj vagy Iajta: nem ez vagy az a kenguru, ez vagy az a
hollo, hanem altalaban veve a kenguru, az emu. Neha azonban konkret targy. Elóször is olyankor, amikor a
dolog egyedülallo a maga nemeben, mint a Nap, a Hold, bizonyos csillagkepek stb. De az is elóIordul, hogy a
klanok egy Iöldrajzilag meghatarozott dombhajlatrol vagy bemelyedesról kapjak a nevüket, egy bizonyos
hangyabolyrol stb. Igaz, erre Ausztraliaban csak kis szamu peldat ismerünk; Strehlow mindazonaltal idez
nehanyat.274 De mar a rendhagyo totemek születesenek okai is jol mutatjak, hogy ezek viszonylag ujabb
keletúek. E helyeket ugyanis az teszi totemme, hogy allitolag valamely mitikus ós pihent meg ott vagy hajtotta
vegre legendas elete valamely tettet.275 Marpedig ezek az ósök a mitoszokban ugy jelennek meg, mint akik
maguk is valamely teljesen szokvanyos, vagyis allat- vagy növenyIajtarol elnevezett totemmel rendelkezó
klan tagjai voltak. Az ezen hósök cselekedeit megörökitó totemisztikus elnevezesek tehat nem lehetnek
eredetiek, hanem a totemizmus kesóbbi, szarmazekos es torzult Iormainak Ielelnek meg. Joggal merül Iöl a
kerdes, hogy a meteorologiai totemek nem ugyanilyen eredetúek-e; mert a Napot, a Holdat, a csillagokat
gyakran a meses korszak óseivel azonositjak.276
Neha, de nem kevesbe kivetelesen, valamely ós vagy ósök csoportja szolgal közvetlenül totemkent. A totem
ilyenkor nem valamely valosagos targytol vagy targyIajtatol, hanem egy tisztan mitikus lenytól kapja a nevet.
Spencer es Gillen mar jelzett ket-harom eIIajta totemet. A warramangaknal es a tjingiliknel van egy klan, amely
egy Thaballanak nevezett ós nevet viseli; ez az ós a jelek szerint a vidamsagot testesiti meg.277 Egy masik
warramanga klan egy szörnyúseges, legendas kigyo, a Wollunqua nevet viseli; a klan ettól a kigyotol
szarmaztatja magat.278 Strehlow is szolgal nehany hasonlo peldaval.279 Valamennyi esetben sejthetó, mi
törtenhetett. Különbözó okoknak, es maganak a mitologikus gondolkodasnak a hatasara, a kollektiv es
szemelytelen totemet hatterbe szoritottak bizonyos mitikus szemelyek, s ezek valtak maguk totemekke.
Barmilyen erdekesek is egyebkent e különIele szabalytalansagok, korantsem kenyszeritenek bennünket arra,
hogy modositsunk totem-deIinicionkon. Ezek ugyanis nem jelentenek megannyi önallo, egymasra vagy az
altalunk meghatarozott szokvanyos totemre vissza nem vezethetó totemet, mint azt egyesek gondoltak.280
Egyazon Iogalom masodlagos, gyakran teves Iormai, maga a Iogalom viszont messze a legaltalanosabb,
ugyhogy minden okunk megvan ra, hogy a legósibbnek tekintsük.
Hogy a totemnev mikent jön letre, az mar inkabb a klan toborzodasat es berendezkedeset, mintsem a vallast
illeti; tehat inkabb a csaladszociologia, mint a vallasszociologia targykörebe tartozik.281 Ugyhogy mi is csupan
vazlatosan jelezzük az e teren uralkodo legIóbb elveket.
I
69
281 Mint mar az elózó Iejezetben utaltunk ra, a totemizmus egyszerre erinti a vallas illetve a csalad kerdeset, mivel a klan egy csalad. Az
alacsonyrendú tarsadalmakban e ket problemakör szorosan összetartozik. De mindkettó sokkal bonyolultabb, semhogy ne lenne Ieltetlenül
szükseges külön targyalni óket. Egyebkent sem lehet megerteni a primitiv csaladszervezetet a primitiv vallasi gondolatok megismerese
nelkül; ugyanis ez utobbiak szolgaltatjak az elóbbi alapelveit. Ezert kellett a totemizmust csak azutan tanulmanyozni mint vallast, hogy a
totemisztikus klant elóbb mint csaladi csoportosulast vizsgaltuk meg.
282 Az euahlayi törzsnev Tindale altal javasolt sztenderdizalt Iormaja ,ualarai', de a 193. labjegyzetben emlitett okok miatt megóriztük a
Durkheim- (es K. L. Parker-) Iele eredeti Iormat. (A s:aklektor.)
283 A kurnandaburi törzsnev Tindale altal javasolt sztenderdizalt Iormaja ,karendala', de a 193. labjegyzetben emlitett okok miatt
megóriztük a Durkheim- (es K. L. Parker-) Iele eredeti Iormat. (A s:aklektor.)
284 Lasd TAPLIN: The Narrinveri Tribe, CURR, II. 244245. o.; HOWITT, Nat. Tr., 131. o.
285 North. Tr., 163, 169, 170, 172. o. Megjegyzendó azonban, hogy a marakat es a janjulakat kiveve e törzsek valamennyienel a totem apai
agon törtenó öröklese csupan a legaltalanosabb jelenseg; e szabaly alol kiveteleket is ismerünk.
286 Spencer es Gillen szerint (Nat. Tr., 123. skk.) az ós lelke az anya testeben reinkarnalodik s igy lesz a gyermek lelkeve; Strehlow szerint
(II. 51. skk.) viszont a Iogantatas ugyan az ós múve, am nem jar reinkarnacioval; de a gyermek toteme egyik interpetacio szerint sem Iügg
szüksegkeppen a szülók totemetól.
287 Nat. Tr., 133. o.; STREHLOW, II. 53. o.
288 Többnyire az a hely hatarozza meg a gyermek totemet, ahol az anya szerint a Iogantatas törtent. Mint majd latni Iogjuk, minden
totemnek megvan a maga központja, marpedig az ósök elószeretettel latogatjak azokat a helyeket, amelyek az ó totemük központjaul
szolgalnak. A gyerek toteme tehat az lesz, akinek a Ielügyelete ala tartozik az a hely, ahol az anya szerint a Iogantatas törtent. De mivel
leggyakrabban az anya is annak a helynek a közeleben tartozkodik, amely Ierje totemisztikus központjaul szolgal, a gyerek többnyire
ugyanahhoz a totemhez Iog tartozni, mint apja. Nyilvan ez a magyarazata annak, hogy egy hely lakoi miert tartoznak többsegükben
ugyanahhoz a totemhez (Nat. Tr., 9. o.).
Az egyes törzsek között harom különIele szabaly van ervenyben.
Igen sok tarsadalomban, mondhatni a többsegükben a gyerekek anyjuktol öröklik a totemet: igy van ez a
Közep-Ausztralia deli reszen eló dieriknel es arabanaknal; a Victoria-beli wotjobalukoknal es gunditjmaraknal;
az uj-del-walesi kamilaroiknal, wiradjuriknal, wongaibonoknal, euahlayiknal 282; a queenslandi pita-pitaknal,
kurnandaburiknal283, hogy csak a legIontosabbakat emlitsük. Ez esetben, az exogamia szabalyanak
megIelelóen, az anyanak kötelezóen mas a toteme, mint a Ierjenek, s mivel masIelól viszont Ierjevel egy helyen
el, az egy totemhez tartozok szüksegkeppen szetszorodnak aszerint, hogy a hazassagok hogyan alakulnak. Ebból
következik, hogy a totemisztikus csoportnak nincs területi alapja.
Masutt a totem atyai agon adodik tovabb. Ezuttal, mivel a gyerek az apjanal marad, a lokalis csoport alapvetóen
egy- es ugyanazon totemhez tartozo emberekból all; csak a Ierjezett asszonyok kepviselnek idegen totemeket.
Maskepp szolva minden helynek megvan a maga toteme. Ausztraliaban egeszen a legutobbi idókig csak olyan
törzseknel talalkoztak ezzel a szervezódesi moddal, ahol a totemizmus hanyatloban volt, peldaul a
narrinyeriknel, akiknel a totemnek mar szinte nincs is vallasi jellege.284 Ezert aztan ugy hittek, hogy szoros
kapcsolat all Ienn a totemisztikus rendszer es az anyaagi leszarmazas között. Spencer es Gillen azonban
Közep-Ausztralia eszaki reszen egesz csoport olyan törzset Iigyelt meg, ahol meg gyakoroljak a totemisztikus
vallast, a totem atörökitese viszont apai agon törtenik: ez a helyzet a warramangaknal, a wambajaknal, a
binbingaknal, a maraknal es a janjulaknal.285
Vegül a harmadik kombinaciot az arandaknal es loritjaknal Iigyelhetjük meg. Itt a gyermek nem szüksegkeppen
az anya, sót nem is az apa totemet örökli meg; hanem azet a mitikus óset, aki olyan eljarasok reven,
amelyekról a megIigyelók elteró modon szamolnak be286 az anyat a Iogantatas pillanataban misztikus modon
megtermekenyiti. Meghatarozott technikaval megallapithato, melyik ós ez, es melyik totemcsoporthoz
tartozik.287 De mivel a veletlen múve, hogy eppen mely ós tartozkodik az anya közeleben, a gyermek toteme
vegül is esetleges körülmenyektól Iügg.288
A klantotemeken kivül illetve azok Iölött ott vannak meg a Iratria-totemek; ezek ugyan termeszetükben nem
különböznek az elóbbiektól, megis meg kell különböztetni tólük óket.
Fratrianak olyan klanok csoportjat nevezzük, amelyeket sajatos testverisegi kötelek Iúz egymashoz. Az ausztral
törzs altalaban ket különbözó Iratriara oszlik, s ezek közt oszlanak meg a különbözó klanok. Nyilvan vannak
olyan tarsadalmak, amelyeknel ez a szervezet mar eltúnt; de minden jel arra mutat, hogy valaha egyetemes volt.
Ausztraliaban mindenesetre nincs olyan törzs, ahol a Iratriak szama kettónel nagyobb lenne.
Nos, csaknem valamennyi olyan esetben, amikor a Iratria nevenek jelenteset sikerült megIejteni, a nev valamely
I
70
289 The Secret of the Totem, 159. skk. Vö.FISON HOWITT: Kamilaroi and Krnai, 4041. o.; John MATTHEW: Eaglehawk and Crow,
THOMAS: Kinship and Marriage in Australia, 52. skk.
290 HOWITT, Nat. Tr., 124. o.
291 Uo. 121, 123, 124.; CURR, II. 461. o.
292 Uo. 126. o.
293 Uo. 98. skk.
294 CURR, II. 165. o.; BROUGH SMYTH, I. 423. o.; HOWITT: i. m. 429. o.
295 HOWITT, 101. 102. o.
296 J. MATTHEW: Two Representativ Tribes of Queensland, 139. o.
297 E hipotezis alatamasztasara mas okokat is Iöl lehetne hozni; de ehhez a csaladi szervezódesre vonatkozo megIontolasokat is be kellene
vonnunk, marpedig mi a kettót külön szandekozunk targyalni. Temank szempontjabol egyebkent a kerdes amugy is csak masodsorban
erdekes.
298 Peldaul a ,Mukwara', ami Iratria-nev a barkindjiknel, a parundjiknel es a milpuloknal, Brough Smyth szerint solymot jelent; marpedig
az ezen Iratriaba tartozo egyik klannak a solyom a toteme. Naluk azonban ezt az allatot a ,Bilyara' szoval jelölik. Lang szamos eIIajta
peldat idez (i. m. 162. o.).
299 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 115. o. Ugyanigy, Howitt szerint (i. m. 121, 454. o.) a wotjobalukoknal a pelikan klan mindket
Iratriaban kepviseltetve lenne. Ez szamunkra ketsegesnek túnik. Könnyen elkepzelhetó, hogy e ket klannak ket különIele pelikanIajta a
toteme. Erre latszanak mutatni Matthews ugyanezen törzsre vonatkozo adatai (,Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and Victoria', Journal and
Proceedings of the Roval Societv of N. S. Wales, 1904, 287288. o.).
300 Lasd e kerdesról az Annee sociologique-ban megjelent tanulmanyunkat ,A totemizmus'-rol (V. 82. skk.).
301 Lasd e kerdesben az ausztral osztalyokat altalanosan targyalo ,Az incesztus tilalma' cimú irasunkat, Annee sociologique, I. 9. skk.;
illetve a csak a nyolcosztalyos törzsekkel Iogalkozo, ,A hazassagi szervezet az ausztral tarsadalmakban' cimú tanulmanyunkat, Annee
sociologique, VIII. 118147. o.
allat neve volt; a jelek szerint tehat totem. Ezt mutatta ki A. Lang nemreg megjelent múveben.289 Igy a
gunditjmaraknal az egyik Iratriat Krokitchnak, a masikat Kaputchnak hivjak; az elsó szo Ieher, a masodik Iekete
kakadut jelent.290 Ugyanezek a kiIejezesek egeszben vagy reszben a buandikoknal es wotjobalukoknal is
megtalalhatok.291 A wurundjerik a ,BunIil' es a ,Waang' szot hasznaljak, amelyek solymot (aigle-Iaucon)
illetve hollot jelentenek.292 Ugyanezt a celt szolgalja szamos uj-del-walesi törzsnel a ,Mukwara' es a ,Kilpara'
szo;293 ugyanezen allatokat jelentik.294 Szinten a solyom es a hollo adott nevet a ngarigok es a walgaluk ket-ket
Iratriajanak.295 A kuinmurburaknal a Ieher kakadu es a hollo.296 Mas peldakat is idezhetnenk. Ebból arra
következtethetünk, hogy a Iratriaban olyan regebbi klant kell latnunk, amely aztan ket reszre valt; a jelenlegi
klanok valoszinúleg e reszekre szakadas termekei, s összetartozasuk eredeti egysegükból Iakad.297 De ebben
nincs is semmi meglepó. A Iratria bizonyosan ósi intezmeny, mivel mindenütt visszaszoruloban van; helyette a
belóle szarmazo klanok kerültek elóterbe. Termeszetes hat, hogy a Iratrianevek nemikepp elhalvanyultak az
emberek emlekezeteben, vagy mar nem is ertik óket; mert e szavak egy olyan archaikus nyelvból valok, amely
mar nincs hasznalatban. Ezt az bizonyitja, hogy sok esetben, amikor tudjuk, milyen allat nevet viseli a Iratria, a
jelenlegi nyelvben az illetó allatot egeszen mas szo jelöli, mint a Iratriat.298
A Iratria illetve a klan toteme közt alarendeltsegi viszony van. Elvileg ugyanis minden klan csak egy Iratriaba
tartozhat; csak egeszen kiveteles esetekben vannak a masik Iratriaban is kepviselói. Egyedül a központi
törzseknel Iordul ez eló, nevezetesen az arandaknal;299 de meg olyankor is, amikor bizonyos zavaro tenyezók
hatasara letrejönnek eIIele összeIonodasok, a klan zöme a törzs valamelyik Ielebe tartozik; csak egy kisebbseg
kerül a masik Ielebe.300 A szabaly tehat az, hogy a ket Iratria nem keveredik egymassal; következeskeppen az
egyes szemelyek altal viselhetó totemeket eleve meghatarozza az, hogy ki melyik Iratriaba tartozik. Maskepp
szolva a Iratria toteme olyan, mint a nem, s ennek Iajai a klantotemek. Kesóbb meg latni Ioguk, hogy e
megközelites nem teljesen puszta hasonlat.
A Iratriakon es a klanokon kivül gyakran talalunk az ausztral tarsadalmakban meg egy masodlagos csoportot,
amely nem nelkülöz bizonyos önallosagot: a hazassagi osztalyokrol van szo.
Hazassagi osztalynak a Iratria alosztalyait nevezzük; szamuk törzsenkent valtozik: olykor kettó, olykor negy van
belóle egy-egy Iratrian belül.301 Kivalasztodasukat es múködesüket a következó szabalyok iranyitjak:
1) Minden Iratriaban minden nemzedek mas osztalyba kerül, mint az elózó nemzedek. Ha tehat csak ket osztaly
van egy-egy Iratriaban, nemzedekenkent cserelódnek. A gyerekek a masik osztalyba kerülnek, mint a szüleik; az
unokak viszont ugyanabba az osztalyba kerülnek, mint a nagyszülók. Peldaul a kamilaroiknal a
Kupathin-Iratrianak ket osztalya van, Ippai illetve Kumbo; a Dilbi-Iratrianak megintcsak ket osztalya van, Murri
illetve Kubbi. Mivel a leszarmazas anyai agon törtenik, a gyerek az anya Iratriajaba tartozik; ha az anya
I
71
302 Ezt az elvet nem mindenütt tartjak be egyIorma szigorral. Nevezetesen a közep-ausztraliai nyolcosztalyos tözseknel azon az osztalyon
kivül, amellyel a hazassag a szabaly szerint szabad, van meg egy, amellyel amolyan masodlagos connubium all Iönn (SPENCER GILLEN,
North. Tr., 106. o.). Minden osztaly valaszthat maganak a masik Iratria ket osztalya közül. Ez a kabikabiknal van igy (lasd MATHEW, in:
CURR, III. 1762. o.).
303 Lasd ROTH: Ethnological Studies among the North-West-Central Queensland Aborigines, 56. skk.; PALMER: ,Notes on some
Australian Tribes', J.A.I., XIII. (1884), 302. skk.
304 Talan ugyanez a magyarazat ervenyes nehany mas delkeleti es keleti törzsre is, ahol Howitt szerint allitolag szinten külön-külön
toteme van az egyes hazassagi osztalyoknak. Ez lenne a helyzet a wiradjuriknal, a wakelbaraknal es a Bulloo Iolyonal eló punthamaraknal
(HOWITT, Nat. Tr., 210, 221, 226. o.). De az altala gyújtött ertesülesek sajat bevallasa szerint is ketesek. Tablazataibol ugyanis kiderül,
hogy több totem is egyszerre van jelen ugyanazon Iratria mindket osztalyaban.
A Frazertól atvett magyarazat (Totemism and Exogamv, 531. skk.) egyebkent Iölvet egy problemat. Elvben minden klan, es következeskepp
minden totem egyarant kepviselve lehet egyazon Iratria mindket osztalyaban, hiszen az egyik osztaly a gyerekeke, a masik a szülóke, akiktól
az elóbbiek a totemeiket atöröklik. Amikor tehat a klanok eltúntek, a tovabbeló totemisztikus tilalmaknak mindket osztalyra ervenyesnek
kellett volna maradniuk, holott a hivatkozott esetekben az egyes osztalyoknak sajat, külön tilalmaik vannak. Minek köszönhetó ez a
különbsegtetel? A kaiabarak peldaja (del-queenslandi törzs) talan sejtetni engedi, hogyan zajlott le ez az elkülönüles. Ebben a törzsben a
gyerekek az anyjuktol öröklik a totemet, de ezt megkülönböztetó jeggyel teszik egyedive. Ha az anyanak a Iekete solyom a toteme, akkor a
gyereke a Ieher solyom lesz (HOWITT, Nat. Tr., 299. o.). Ez mintegy elsó jele annak a tendencianak, hogy a totemek a hazassagi osztalyok
szerint diIIerencialodnak.
305 Egy nehany szaz Iós törzsben olykor 50-60, sót akar sokkal több klan is lehet. Lasd e kerdesról DURKHEIM MAUSS: ,De quelques
Iormes primitives de classiIication', Annee sociologique, VI. köt. 28. o., 1. labj. |Magyarul: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja, in: E.
DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1978, 253334.
o.|
Kupathin, akkor ó is Kupathin lesz. De ha az anya az Ippai-osztalyba valo, akkor a gyerek Kumbo lesz; az ó
gyerekei viszont, ha ó maga lany, megint csak az Ippai-osztalyba kerülnek. Hasonlokeppen a Murri-osztalyba
tartozo asszonyok gyerekei a Kubbi-osztalyba kerülnek, a Kubbi-osztalyba tartozo aszonyok gyerekei pedig
megint Murrik lesznek. Ha egy-egy Iratriaban negy osztaly van, a rendszer bonyolultabb, de az elv ugyanez. E
negy osztaly ugyanis ket osztalyparra oszlik, es ez a ket osztaly valtakozik egymassal nemzedenkenkent a Ient
leirt modon. 2) Egy-egy osztaly tagjai elvileg302 csak a masik Iratria egyik osztalyaval köthetnek hazassagot.
Az Ippaiknak a Kubbi-osztalybol kell hazastarsat valasztaniuk; a Murriknak a Kumbo-osztalybol. Ez a szervezet
tehat melyen erinti a hazassagi kapcsolatokat, ezert is nevezzük e csoportosulasokat hazassagi osztalyoknak.
Felmerült tehat a kerdes, hogy nem volt-e neha ezeknek az osztalyoknak eppugy totemük, mint a Iratriaknak
meg a klanoknak.
A kerdest az vetette Iöl, hogy bizonyos queenslandi törzseknel minden hazassagi osztaly csak ra jellemzó
taplalkozasi tilalmaknak van alavetve. Az osztaly tagjainak tartozkodniuk kell bizonyos allatok husanak a
Iogyasztasatol, amit viszont a többi osztaly szabadon Iogyaszthat. Nem totemek-e ezek az allatok?
Csakhogy a taplalozasi tilalom nem a totemizmus jellemzó jegye. A totem elóször is, mindenekelótt egy nev, s
mint majd latni Iogjuk, emblema vagy jelkep. Marpedig a szoban Iorgo tarsadalmakban nincs olyan hazassagi
osztaly, amely valamely allat vagy növeny nevet viselne vagy hasznalna emblemakent.303 Nyilvan
elkepzelhetó, hogy e tiltasok közvetve a totemizmusbol szarmaznak. Feltehetóen a tilalmak altal vedett allatok
eredetileg olyan klanok totemei voltak, amelyek aztan megszúntek, miközben a hazassagi osztalyok
Iönnmaradtak. Az ugyanis bizonyos, hogy olykor nagyobb ellenallokepessegük van, mint a klanoknak.
Következeskeppen az eredeti tamaszuktol megIosztott tiltasok atterjedhettek valamennyi osztalyra, mivel mar
nem volt olyan csoport, amihez kapcsolodhattak volna. Annyi mindenesetre lathato ebból, hogy ha e
szabalyozas a totemizmusbol született is, mara csak legyengült, torzult Iormajat kepviseli.304
Amit az ausztral tarsadalmak totemeról mondtunk, ervenyes az eszak-amerikai indian törzsekre is. Csak annyi a
különbseg, hogy ott a totemszervezet sokkal hatarozottabb Iormat ölt, sokkal stabilabb, mint Ausztraliaban. Az
ausztraloknal nem egyszerúen sok klan van; egy-egy törzsön belül a klanok szama joIorman korlatlan. A
megIigyelók peldakeppen Ielsorolnak nehanyat, de sose sikerül teljes listat szolgaltatniuk. E listakat ugyanis
sosem lehet veglegesen rögziteni. Ugyanaz a szegmentacios Iolyamat, amely eredetileg a Iratriat szabdalta szet a
tulajdonkeppeni klanokra, most korlatlanul Iolytatodik e klanokon belül is; e szetmorzsolodas eredmenyekeppen
egy-egy klan rendkivül keves tagot szamlal.305 Amerikaban ezzel szemben a totemisztikus szervezet
hatarozottabb Iormat ölt. Bar a törzsek atlagosan sokkal nepesebbek, mint Ausztraliaban, kevesebb klan van
bennük. Egyazon törzsön belül ritkan van több, mint tiz,306 gyakran kevesebb; egy-egy ilyen csoport tehat
I
72
306 Kiveve a delnyugati pueblo indianokat, ahol sokkal több van. Lasd HODGE: ,Pueblo Indian Clans', American Anthropologist, 1.
sorozat, IX. köt., 345. skk. Felmerül azonban a kerdes, hogy e totemet viseló csoportok klanok-e vagy alklanok.
307 Lasd Morgan tablazatait az Ancient Societvben, 153185. o.
308 KRAUSE: Die Tlingit-Indianer, 112. o.; SWANTON: Social Condition, Beliefs and Linguistic Relationship of the Tlingit Indians in
XXJIth Rep., 398. o.
309 SWANTON: Contribution to the Ethnologv of the Haida, 62. o.
310 ,The distinction between the two clans is absolute in every respect' irja Swanton a 68. oldalon; ó azt nevezi klannak, amit mi
Iratrianak. A ket Iratria, irja masutt, olyan egymashoz kepest, mint ket idegen nep.
311 A tulajdonkeppeni klan-totem, legalabbis a haidaknal, jobban elvaltozott, mint a Iratria-totem. Annak a szokasnak köszönhetóen, hogy a
klan odaadhatta vagy eladhatta masnak is a totem viselesi jogat, mara minden klannak több toteme is van, amelyek közül egynemely mas
klanokeval közös (lasd SWANTON: i. m. 107, 268. o.). Minthogy Swanton klannak nevezi a Iratriat, a tulajdonkeppeni klant a ,csalad'
szoval, a tenyleges csaladot pedig a ,household' szoval kenytelen jelölni. De az altala hasznalt terminologia ertelme nem ketseges.
312 Journals of two Expeditions in N. W. and W. Australia, 228. o.
313 Kamilaroi and Kurnai, 165. o.
314 Indian Tribes, I. 420. o.; vö.I. 52. o. Egyebkent ez az etimologia nagyon vitathato. Vö. Handbook of American Indians North of Mexico
(Smithsonian Instit., Bur. oI Ethnol., 2. resz, ,Totem', 787. o.).
sokkal nepesebb. De ami a lenyeges, a klanoknak pontosabban van meghatarozva a szamuk: tudjak, mennyi van
belólük, es meg is mondjak nekünk.307
Ez a különbseg a tarsadalmi technika Iejlettebb voltanak köszönhetó. A tarsadalmi csoportokat mar akkor is,
amikor e törzseket elóször Iigyeltek meg, erós gyökerek kötöttek a Iöldhöz, következeskeppen jobban ellen
tudtak allni a szetIorgacsolo eróknek. Egyszersmind a tarsadalom sokkal erósebben aterezte egyseget, semhogy
ne lett volna tudataban önnön alkotoreszeinek. Amerika peldaja ily modon segit megmagyarazni nekünk, mi is
az a klan-alapu szervezet. Megtevesztó lenne, ha ezt csak annak alapjan probalnank megitelni, amilyen alakot
jelenleg Ausztraliaban ölt. Ott ugyanis lebegó, szetIolyo allapotban van, ami egyaltalan nem normalis;
elkorcsosult, ami eppugy tulajdonithato az idó termeszetes bomlaszto hatasanak, mint a Ieher emberek züllesztó
tevekenysegenek. De alighanem volt egy olyan idószak, amikor a kettó nem allt ennyire tavol egymastol; mert
az amerikai tarsadalmaknak nem sikerülhetett volna ilyen szilard vazra szert tenniük, ha a klannak mindig is
ilyen Iolyekony es valtozekony lett volna az anyaga.
E nagyobb stabilitas eredmenyekeppen a Iratriak ósibb rendszere tisztabban es hangsulyosabban maradt Iönn
Amerikaban, mint Ausztraliaban. Lattuk az iment, hogy ez utobbi kontinensen a Iratria mindenütt hanyatloban
van; igen gyakran mar csak nevtelen csoportosulas; ha van neve, akkor vagy nem ertik, vagy legalabbis nem
sokat mond az óslakoknak, mivel a szo idegen, vagy mar nem beszelt nyelvból szarmazik. A Iratria-totemek
letere ilyenIorman csak nehany tovabb eló csökevenyból lehet következtetni, de ezek többnyire oly halvanyak,
hogy szamos megIigyeló eszre sem veszi óket. Ezzel szemben Amerika bizonyos pontjain eppen ez a rendszer
maradt elóterben. Az eszaknyugati part törzsei, nevezetesen a tlingitek es a haidak mar a civilizacio viszonylag
Iejlett Iokara ertek; mindeközben ket Iratriara oszlanak (amelyek maguk is bizonyos szamu klanra tagolodnak):
hollo- es Iarkas-Iratriara a tlingiteknel,308 sas- es hollo-Iratriara a haidaknal.309 Es ez a Ielosztas nem csupan
nevleges; az erkölcs jelenlegi allapotanak Ielel meg, es melyrehatoan szabalyozza az eletet. De a klanok közötti
erkölcsi tavolsag semmiseg ahhoz kepest, ami a Iratriakat valasztja el egymastol.310 A Iratriaknak nem csak ugy
egyszerúen van nevük, aminek mar elIelejtettek, vagy csak homalyosan tudjak az ertelmet; ez a nev a szo teljes
ertelmeben vett totem; megvan az összes olyan lenyeges tulajdonsaga, amelyet a következókben ismertetünk.311
Következeskeppen e ponton is celszerú volt Iigyelembe venni az amerikai törzseket, hiszen azoknal közvetlenül
Iigyelhetjük meg a Iratria-totemet, mig Ausztraliaban ennek csak homalyos nyomai maradtak Ienn.
1.1.2. II
A totem azonban nem csak nev; hanem emblema, valosagos cimer, aminek a heraldikus cimerrel valo
rokonsagara mar többen IelIigyeltek. ,Minden csalad irja Grey az ausztralokrol valamely allatot tesz meg
cimereül es jelvenyeül (as their crest and sign)';312 amit Grey csaladnak nevez, az vitathatatlanul klan. ,Az
ausztral tarsadalomszervezet irja Fison es Howitt is azt mutatja, hogy a totem mindenekelótt egy-egy csoport
jelvenye (the badge of a group)'.313 SchoolcraIt ugyanilyen ertelemben nyilatkozik az eszak-amerikai indianok
totemeiról: ,A totem irja valojaban olyan rajz, amely a civilizalt orszagok cimereinek Ielel meg, s minden
ember a csaladjahoz valo tartozas jelkepekent jogosult viselni azt. Ezt bizonyitja a szo tenyleges etimologiaja is:
a totem a dodaimból szarmazik, ami valamely csaladi csoport Ialujat vagy tartozkodasi helyet jelenti.'314
II
73
315 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, III. 184. o.; Garrick MALLERY: ,Picture-Writing oI the American Indians', in: Tenth Rep., 1893,
377. o.
316 HEARNE: Journev to the Northern Ocean, 148. o. (idezi FRAZER: Totemism, 30. o.).
317 CHARLEVOIX: Histoire et description de la Nouvelle France, lasd 329. o.
318 KRAUSE: Tlingit-Indianer, 248. o.
319 Erminnie A. SMITH: ,Myths oI the Iroquois', in: Second Rep. of the Bureau of Ethnol., 78. o.
320 DODGE: Our Wild Indians., 225. o.
321 POWELL: ,Wyandot Government', in: I. annual report of the Bureau of Ethnologv (1881), 64. o.
322 DORSEY: ,Omaha Sociology', Third Rep., 229, 240, 248. o.
323 KRAUSE: i. m. 130131. o.
324 Uo. 308. o.
325 Lasd a Ienykepet Swanton idezett múveben (XI. kep); TYLOR: ,Totem Post oI the Haida Village oI Masset', J.A.I., uj sorozat, I. 133.
o.
326 Hill TOUT: ,Report on the Ethnology oI the Statlumh oI British Columbia', J.A.I., XXXV. köt., 1905, 155. o.
327 KRAUSE: i. m. 230. o.; SWANTON: Haida, 129. o., illetve 135. skk.; SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, I. 5253, 337, 356. o. Ez
utobbi esetben a totemet a gyasz jelekent Iejjel leIele abrazoljak. Hasonlo szokassal talalkozunk a krikeknel (C. SWAN, in:
SCHOOLCRAFT: Indian Tribes of the United States, lasd 265. o.), es a delavereknel (HECKEWELDER: An account of the Historv.
Manners and Customs of the Indian Nations who once inhabited Pennsvlvania, 246247. o.).
328 SPENCER GILLEN, North. Tr., 168, 537, 540. o.
329 Uo. 174.
330 BROUGH SMITH: The Aborigines of Jictoria, I. 99. o. labj.
331 Uo. I. 284. o. STREHLOW hasonlo esetet emlit az arandaknal (III. 68. o.).
Amikor az indianok kapcsolatba leptek az europaiaikkal es szerzódest kötöttek velük, akkor egy-egy klan a
totemevel pecsetelte le a szerzódest.315
A Ieudalizmus korabeli nemesek minden lehetó modon raIaragtak, ravestek, odaIestettek cimereiket a
kastelyaikra, a Iegyvereikre, a birtokukban levó mindenIajta targyakra: az ausztraliai negerek, az eszak-amerikai
indianok ugyanezt teszik a totemeikkel. A Samuel Hearne-t kiseró indianok a pajzsukra Iestettek a totemüket,
mielótt csataba indultak.316 Charlevoix szerint bizonyos indian törzseknek haboru idejen igazi jelvenyeik
voltak, olyan keregdarabokat szurtak egy pozna vegere, amelyek a totemeiket abrazoltak.317 Amikor a
tlingiteknel konIliktus tamad ket klan közt, a ket ellenseges tabor harcosai olyan sisakot öltenek, amelyen ott
van a totemük.318 Az irokezeknel a klan jelvenyekent minden wigwamra kiteritettek a totemallat bóret.319 Egy
masik megIigyeló szerint a kitömött allatot odaallitottak az ajto ele.320 A wajandotoknal a klanoknak sajat
diszitómotivumaik vannak; mindegyik klan mashogy Iest.321 Az omahaknal, s meg altalanosabban a sziuknal a
totem a satorra van Iestve.322
Ott, ahol a tarsadalom a letelepült eletIormara tert at, ahol a satort Ielvaltja a haz, ahol a kepzómúveszet mar
Iejlettebb, ott Iara es a Ialakra vesik a totemet. Ez a helyzet peldaul a haidaknal, a tszimsianoknal, a szeliseknel,
a tlingiteknel. ,Sajatos a tlingitek hazanak diszitese irja Krause. A totem szolgal cimerül.' Allati alakokat
gyakran emberi alakokkal kombinalnak, mindezt az ajto mellett allo hosszu poznakra Iaragjak, amelyek akar 15
meter magasak is lehetnek; altalaban nagyon rikito szinekkel Iestik ki óket.323 Ugyanakkor egy tlingit Ialuban
nincs tul sok ilyesIele totemabrazolas; csak a Iónökök es a gazdagok hazai elótt talalhatok. Sokkal gyakoribbak
viszont a szomszed törzsnel, a haidaknal; ott egy-egy haznal több is van belólük.324 A sok es gyakran igen
magas poznaval teletúzdelt haida Ialu valamiIele szent varosra emlekeztet, mintha megannyi aprocska
harangtorony es minaret emelkedne a hazak közt.325 A szeliseknel gyakran a haz belsó Ialain abrazoljak a
totemet.326 De ott lathato a csonakokon, mindenIele hasznalati targyakon, a siremlekeken.327
Az elózó peldakat kizarolag az eszak-amerikai indianoktol vettük. Ugyanis eIIajta szobrok, Iaragasok,
maradando alakabrazolasok csak ott lehetsegesek, ahol a kepzómúveszet sokkal magasabb Iokra jutott, mint az
ausztral törzseknel. Következeskeppen az eIIajta totemabrazolasok Ausztraliaban sokkal ritkabbak es kevesbe
Ieltúnóek, mint Amerikaban. Mindamellett tudunk ilyen esetekról. A warramangaknal a halotti szertartas vegen
elIöldelik a halott csontjait, amit elózetesen kiszaritanak, es porra törnek; a melle a hely melle, ahol ilyenIorman
eltemetik a halottat, a totem jellegzetes alakjat rajzoljak a Iöldre.328 A maraknal es a janjulaknal a holttestet egy
kivajt Iatörzsbe teszik, amelyet szinten a totem jellemzó mintaival diszitenek.329 Uj-Del-Walesben Oxley egy
bennszülött sir330 melletti Iakon olyan Iaragasokat talalt, amelyeknek Brough Smyth totemisztikus jelleget
tulajdonit. A Darling Ielsó Iolyasa menten eló bennszülöttek totemkepeket vesnek a pajzsukra.331 Collins
szerint csaknem minden hasznalati targyon valoszinúleg ugyanilyen jelentesú diszitesek lathatok; ilyen alakokat
talalunk a sziklakon is.332 A totemrajzok meglehet meg ennel is gyakoribbak; de kesóbb kiIejtendó okoknal
II
74
332 An account of the English Colonv in N. S. Wales, II. 381. o.
333 KRAUSE: i. m. 327. o.
334 SWANTON: ,Social Condition, BelieIs and linguistic Relationship oI the Tlingit Indians', in: XXIJth Rep., 435. skk.; BOAS: The
Social Organisation and the Secret Societies of the Kwakiutl Indians, 358. o.
335 FRAZER: Totemism, 26. o.
336 BOURKE: The Snake Dance of the Moquis of Ari:ona, 229. o.; J. W. FEWKES: ,The Group oI Tusayan Ceremonials called Katcinas',
in: XJth Rep., 1897, 251263. o.
337 MüLLER: Geschichte der Amerikanischen Urreligionen, 327. o.
338 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, III. 269. o.
339 DORSEY: Omaha Sociol, Third Rep., 229, 238, 240, 245. o.
340 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 451. o.
341 Szubincizio: a himvesszó mely bemetszese vegig a hugycsó menten. (A s:aklektor.)
342 SPENCER GILLEN, i. m. 257. o.
343 Kesóbb meg meglatjuk (II. könyv, IV. Iej.), hogy mit jelentenek e rokoni kapcsolatok.
344 SPENCER GILLEN, North. Tr., 257. o.
345 HOWITT, Nat. Tr., 744746. o.; vö.129. o.
346 Kamilaroi and Kurnai, 68. o. labj. Igaz, e tenyt mas adatközlók vitatjak.
347 HOWITT, Nat., Tr., 744. o.
349 Spencer es Gillen szerint olyanok is vannak, amelyeknek egyaltalan semmi vallasi jelentósege nincs (lasd Nat. Tr., 4142. o.; North. Tr.,
45, 5456. o.).
Iogva nem mindig könnyú eszrevenni, mi az igazi ertelmük.
E különbözó tenyek mar erzekeltetik, milyen jelentós helyet Ioglal el a totem a primitivek eleteben. De eddig
mint az emberen viszonylag kivül allo dolog jelent meg a szamunkra; mert csak dolgokon lattuk abrazolva.
Csakhogy a totemkepeket nemcsak hazak Ialara, csonakok oldalara, Iegyverekre, szerszamokra, sirokra helyezik
el; ott vannak az emberek testen is. Az emberek nemcsak a birtokukban levó targyakra teszik ra a cimerüket,
hanem önnön szemelyükre is; beleivodik a husukba, reszükke valik, s ez a Iajta abrazolasmod lenyegesen
Iontosabb.
Altalanos szabaly ugyanis, hogy egy-egy klan tagjai igyekeznek a külsejükkel is kiIejezni a totemüket. A
tlingiteknel bizonyos vallasi ünnepeken a szertartas vezetóje olyan ruhat visel, amely reszben vagy egeszben a
klan nevet ado allat testet abrazolja.333 Specialis maszkokat hasznalnak e celra. Ugyanezt a gyakorlatot egesz
Eszaknyugat-Amerikaban megtalaljuk.334 Ugyanez a szokas a minitari indianoknal, amikor harcba indulnak,335
meg a pueblo indianoknal.336 Ha egyebkent a totem madar, az emberek a Iejükön viselik a madar tollait.337 Az
ajovaknal minden klan mashogy nyirja a hajat. A sas-klanban ket nagy tincset meghagynak elöl, egy pedig hatul
csüng ala; a böleny-klanban szarvIormaba rendezik.338 Az omahaknal is hasonlo a gyakorlat: minden klannak
megvan a maga Irizuraja. A teknós-klanban peldaul kopaszra borotvaljak a Iejüket, csak hat kis tincset hagynak
meg, kettót-kettót oldalt, egyet elöl es egyet hatul, ily modon utanozzak az allat labait, Iejet es Iarkat.339
De leggyakrabban magara a testre nyomjak ra a totemjelet. Ez az abrazolasmod meg a legkevesbe Iejlett
tarsadalmak szamara is elerhetó. Felmerül a kerdes, hogy annak az igen gyakori ritusnak, amelynek soran a
Ielserdült iIjaknak kihuzzak a ket elsó Iogat, nem az-e a celja, hogy ilyenIorman utanozzak a totem alakjat. Ez
meg nincs bizonyitva; de Iigyelemre melto, hogy neha maguk a bennszülöttek is igy magyarazzak e szokast. Az
arandaknal peldaul a Iogak kihuzasat csak az esó- meg a viz-klanban gyakoroljak; marpedig a hagyomany
szerint a múvelet celja az, hogy az iIju abrazatat Ieher szelú Iekete Iellegekhez tegye hasonlatossa, amelyek
szerintük elóre jelzik a bekövetkezó esót, ez okbol a Ielhóket a csalad dolgainak tekintik.340 Ez bizonyitja, hogy
a bennszülött tudataban e csonkitasok ugy jelennek meg, mint amelyeknek a celja legalabbis konvencionalisan
a totemmel valo hasonlosag elerese. Ugyanezeknel az arandaknal a szubincizios341 ritusok soran az ujonc
lanytestvereinek es jövendóbelijenek bevagdossak a bóret; a keletkezó sebhelyek Iormajat szinten egy szent
targyon, a csurungan abrazoljak, amelyról meg beszelni Iogunk; marpedig, mint latni Ioguk, a csurunga mintaja
a totem emblemajakent szolgal.342 A kaititjaknal egy kenguruIelet, az eurot az esó közeli rokonanak
tekintenek;343 az esó-klan emberei euroIogakbol keszült kis Iüggóket hordanak a Iülükben.344 A jerklaknal a
beavatas alatt olyan sebeket ejtenek az iIjun, amelyeknek megmarad a hege: a sebhelyek szama es Iormaja
totemenkent mas es mas.345 Fison egyik adatközlóje ugyanezt a tenyt jelzi az altala megIigyelt törzseknel.346
Howitt szerint ugyanilyen kapcsolat all Iönn a dieriknel egyes hegtetovalasok es a viz toteme közt.347 Ami az
eszaknyugati indianokat illeti, naluk a totem tetovalasa igen altalanos szokas.348
De mig a csonkitas vagy hegtetovalas reven letrejött mintaknak nincs mindig totemisztikus jelentesük,349
II
75
348 SWANTON: Contributions to the Ethnologv of the Haida, 41. skk., XX. es XXI. kep; BOAS: The Social Organi:ation of the Kwakiutl,
318. o.; SWANTON: Tlingit, XVI. keptól. Egy olyan esetben, amely egyebkent tavol esik az altalunk tüzetesebben vizsgalt ket Iöldrajzi
területtól, a klan allatait szoktak ily modon tetovalni. A del-aIrikai botszwanak bizonyos szamu klanra oszlanak: krokodil-, böleny-,
majom-klanra stb. A krokodil-klan emberei peldaul az allataik Iülebe olyan bemetszeseket ejtenek, amelyek Iormaja a krokodil poIajara
emlekeztet (CASALIS: Les Basoutos, 221. o.). Robertson Smith szerint ugyanez a szokas a regi araboknal is megvolt (Kinship and Mariage
in earlv Arabia, 212214. o.).
350 Az arandaknal vannak kivetelek e szabaly alol, ezekre kesóbb adunk magyarazatot.
351 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 162. o.; North. Tr., 179, 259, 292, 295296. o.; SCHULZE: i. m. 221. o. Ilyenkor nem mindig magat a
totemet, hanem a hozza kapcsolodo targyakat abrazoljak, amelyeket ugyanezen csalad dolgainak tekintenek.
352 Ez törtenik peldaul a warramangaknal, a walbiriknel, a wulmalaknal |Tindale-nel ,ngardik'. A s:aklektor.|, a tjingiliknel, a
wambajaknal, az anmatjeraknal (North. Tr., 348, 349. o.). A warramangaknal, amikor a rajz elkeszül, a szertartasvezetó a következó
szavakat intezi a beavatotthoz: ,Ez a jel a te helyed (place) jele; ne vesd tekintetedet egy masik helyre.' ,Ez a megIogalmazas irja Spencer
es Gillen azt jelenti, hogy az iIju ne avatkozzon be masok szertartasaiba, csak a sajat totemjere iranyulo szertartasokban vegyen reszt; de
azt is megmutatja, milyen szoros kapcsolatot Ielteteleznek az ember, a toteme es a totem szamara Ienntartott, neki szentelt hely között.'
(North. Tr., 548. o.) A warramangaknal a totem aparol Iiura öröklódik; következeskeppen minden helynek megvan a maga toteme.
353 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 215, 241, 376. o.
354 Emlekezzünk ra (lasd Ientebb ... o.), hogy ennel a törzsnel a gyereknek mas is lehet a toteme, mint az apjae vagy az anyjae, vagy meg
altalanosabban, mint a közeli rokonaie. Marpedig eppen e közeli akar apa-, akar anyaagi rokonok vegzik el a beavatasi szertartasokat. S
mivel elvileg mindenki csak a sajat totemere vonatkozo szertartast vezetheti, ebból az következik, hogy bizonyos esetekben a gyereket olyan
ritussal avatjak be, amely eppenseggel nem az ó totemere iranyul. Igy Iordulhat eló, hogy a beavatott testere Iestett rajz nem szüksegkeppen
az ó totemet abrazolja: eIIajta eseteket lathatunk Spencernel es Gillennel, Nat. Tr., 229. o. Ez egyebkent elarulja, hogy anomaliarol van szo,
hiszen a körülmetelesi szertartasoknak lenyegüknel Iogva a beavatott lokalis csoportjaban döntó Iontossagu totemre kellene iranyulniuk, ha
a totemszervezetben nem alltak volna be zavarok, illetve ha e szervezet az arandaknal is olyan lenne, mint a warramangaknal (lasd
SPENCER GILLEN: i. m. 219. o.).
E zavarnak mas következmenye is lett. Nagy altalanossagban azzal jar, hogy nemikepp meglazitja a totemnek valamely meghatarozott
csoporthoz Iúzódó kapcsolatat, hiszen igy egy es ugyanazon totemnek valamennyi lokalis csoportban, sót akar mindket Iratriaban is lehetnek
tagjai. Ily modon az a gondolat, hogy egy totem szertartasait mas totemhez tartozo ember is elvegezheti ami maganak a totemizmus
elvenek mond ellent, mint majd a következókben meglatjuk , különösebb ellenallas nelkül meggyökeresedhetett. ElIogadtak, hogy ha egy
embernek egy szellem kinyilatkoztatta valamely szertartas elvegzesenek a modjat, akkor az az ember akkor is elvegezheti az illetó
szertartast, ha törtenetesen nem az illetó totemhez tartozik (Nat. Tr., 519. o.). De hogy itt a szabaly aloli kivetelról, valamiIele toleranciarol
van szo, azt az bizonyitja, hogy a kinyilatkoztatasban reszesüló ember nem szabadon rendelkezik a szertartasvezetes jogaval: ha tovabbadja
ez gyakran megtörtenik , akkor csakis olyan emberre ruhazhatja at, aki ahhoz a totemhez tartozik, amelyre a ritus iranyul (uo.).
355 Nat. Tr., 140. o. Ilyenkor az ujonc addig órzi testen a diszitmenyt, amig az idóvel magatol le nem kopik rola.
356 BOAS: ,General Report on the Indians oI British Columbia', in: British Association for the Advancement of Science, Fifth Rep. of the
Committee on the N. W. Tribes of the Dominion of Canada, 41. o.
egeszen mas a helyzet a testre Iestett rajzokkal: ezek a legtöbbször totemabrazolasok. Igaz, a bennszülöttek nem
viselik óket mindennap. Amikor tisztan gazdasagi tevekenyseget vegeznek, amikor a kis csaladi csoportok
szetszorodnak, hogy vadasszanak es halasszanak, nem veszódnek e bonyodalmas ruhazattal. Amikor viszont a
klanok összegyúlnek, hogy közös eletet eljenek s együtt vegezzek a vallasi szertartasokat, akkor Ieltetlenül
kiIestik magukat. Mint majd latni Iogjuk, valamennyi szertartas egy-egy totemre iranyul, s csak azok vehetnek
reszt benne, akik a totemhez tartoznak. A papi Iunkciot betöltó szertartasvezetók mindig,350 s olykor az
egyszerú resztvevók is totemabrazolasokat viselnek a testükön.351 Az egyik legIontosabb beavatasi szertartas,
amellyel az iIjut a törzs vallasi eletebe vezetik be, pontosan abbol all, hogy raIestik testere a totemisztikus
szimbolumot.352 Igaz, az arandaknal ez a rajz nem Ieltetlenül a beavatott totemet abrazolja;353 ez azonban
kivetel, mely alighanem arra mutat, hogy zavar allt be a törzs totemszervezeteben.354
Egyebirant meg az arandaknal is a beavatast megkoronazo es megszenteló legünnepelyesebb pillanatban,
amikor is az uj tag belephet abba a szentelybe, amelyben a klan szent targyait órzik, jelkepes abrat Iestenek a
testere: ezuttal az iIju totemet abrazoljak ily modon. 355 Sót, az egyennek a totemhez Iúzódó kapcsolata annyira
szoros, hogy az Eszak-Amerika eszaknyugati partjan eló törzseknel a klan emblemajat nemcsak az elókre,
hanem a halottakra is raIestik: mielótt eltemetnek a holttestet, raIestik a totemjelet.356
1.1.3. III
Mar e totemisztikus diszitesekból is erezni lehet, hogy a totem nemcsak nev es emblema. A vallasi szertartasok
soran e diszek maguk a totemek; ugyanakkor a totem valamiIele közös gyújtócimke, amelynek vallasi jellege
van. Es valoban, a dolgok eppen a totemhez valo viszonyuk alapjan kerülnek a szent vagy proIan osztalyba. A
totem maga a szent dolgok tipusa.
A közep-ausztraliai törzsek Iókepp az arandak, a loritjak, a kaititjak, az anmatjerak, a walbirik357 ritusaik
III
76
357 Van a warramangaknal is, de kisebb szamban, mint az arandaknal, es nem szerepel a totemisztikus szertartasok soran, habar valamennyi
helyet kap a mitoszokban (North. Tr., 163. o.).
358 Mas törzsek mashogy nevezik. Azert az arandak elnevezesenek adunk nembeli ertelmet, mert ennel a törzsnel a legjelentósebb a
csurunga szerepe, s mert itt tanulmanyoztak a legalaposabban.
359 STREHLOW, II. 81. o.
360 Van nehany, de nem sok olyan csurunga is, amelyen nincs jol lathato rajzolat (lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 144 o.).
361 Nat. Tr., 139, 648. o.; STREHLOW, II. 75. o.
362 Strehlow, aki tfurunganak irja, a szot kisse maskepp Iorditja. ,Ez a szo irja azt jelenti, ami titkos es szemelyes (der eigene geheime).
Tfu regi szo, rejtettet, titkosat jelent, runga pedig azt jelenti, hogy az enyem.' Kempe viszont, akinek e teren nagyobb a tekintelye, a tfu szot
nagynak, hatalmasnak, szentnek Iorditja (KEMPE: ,Vocabulary oI the Tribes inhabiting Macdonnel Ranges', ,Tju' cimszo, in:
Transactions of the R. Societv of Jictoria, XIII. köt.). Tulajdonkeppen Strehlow Iorditasa nincs olyan tavol az elóbbitól, mint elsó pillantasra
latszik: mert ami titkos, azt nem ismerhetik a proIanok vagyis szent. Ahogy azonban a runga szot magyarazza, az szamunkra igen
ketesnek túnik. Az emu szertartasai az emu-klan valamennyi tagjahoz hozzatartoznak; valamennyien reszt vehetnek rajta; e szertartasok
tehat szemelyesen egyikójükei sem lehetnek.
363 Nat. Tr., 130132. o.; STREHLOW, II. 78. o. Azt a nót, aki meglatott egy csurungat, es azt a IerIit is, aki megmutatta neki, egyarant
megölik.
364 Strehlow ezt a helyet, amelyet pontosan ugyanazokkal a szavakkal hataroz meg, mint Spencer es Gillen, arknanauanak, es nem
ertnatulunganak nevezi (STREHLOW, II. 78. o.).
365 North. Tr., 270. o.; Nat. Tr., 140. o.
366 Nat. Tr., 135. o.
367 STREHLOW, II. 78. Strehlow szerint azonban, ha egy gyilkos menekül az ertnatulunga melle, annak oda is utanamennek, es
könyörtelenül megölik. Szamunkra e teny nehezen összeegyeztethetónek túnik az allatok altal elvezett elójoggal, s Ielmerül a kerdes, hogy a
búnössel valo szigorubb banasmod nem kesóbbi Iejlemeny-e, nem az ertnatulungat eredetileg oltalmazo tabu gyengülese Iolytan valt
lehetóve.
soran mindig hasznalnak bizonyos eszközöket, amelyeket az arandaknal Spencer es Gillen szerint churinganak,
Strehlow szerint tfurunganak358 hivnak. Ezek a legkülönIelebb Iormaju, de többnyire ovalis vagy hosszukas Ia-
illetve csiszolt kótargyak.359 Minden totemcsoportnak meglehetósen sok ilyen csurungaja van. Nos,
valamennvibe olvan raf: van vesve, amelv a csoport totemet abra:olfa. 360 Nemelyik csurunga az egyik vegen
at van lyukasztva, a lyukon pedig emberi hajbol vagy oposszum szóreból Iont zsinor van athuzva. Azok a
csurungak, amelyek Iabol keszültek es ily modon ki vannak lyukasztva, pontosan olyan celt szolgalnak, mint az
angol etnograIusok altal bull-roarernek, azaz zugattyunak nevezett kultikus szerszamok. A lyukon atIúzött
zsinegnel Iogva sebesen pörgetik a levegóben, minekutana olyan hangot adnak, mint a pörgettyús bugocsigak,
amivel meg ma is jatszanak a gyerekeink, s amik az ördög hangjat szolaltatjak meg; a Iülsiketitó zajnak ritualis
jelentese van, s minden valamirevalo szertartason hallhato. Ezek a csurungaIelek valodi bull-roarerek. Vannak
azonban olyanok is, amelyek nem Iabol keszülnek vagy nincsenek atlyukasztva, következeskeppen eIIajta
modon nem hasznalhatok. Mindazonaltal ezek is epp oly vallasos erzületeket keltenek.
Ugyanis a csurunga, barmi celra hasznaljak is, a legeslegszentebb dolgok köze tartozik; nincs is semmi mas,
amit nagyobb vallasi tisztelet övezne. Ezt mar az elnevezese is mutatja. Amellett, hogy Iónev, melleknev is,
amely szentet jelent. Azon nevek közül, amelyet minden aranda hasznal, van egy, ami annyira szent, hogy
idegennek nem is szabad elarulni; csak ritkan ejtik ki, akkor is rejtelyesen mormogva. Nos, e nev az arithna
csurunga (arithna annyit jelent, hogy ,nev'!).361 Altalanosabb szempontbol a ,csurunga' szo valamennyi
ritualis aktust jelenti; ilia csurunga az Emu kultuszat jelenti.362 Önmagaban, Iónevkent hasznalva a csurunga az
a dolog, amelynek Ió jellemzóje az, hogy szent. A proIanok, azaz a nók es a vallasi eletbe meg be nem avatott
Iiatalok nem nyulhatnak hozza, sót nem is lathatjak; csak tavolrol szabad nezniük, s azt is csak ritka
alkalmakkor.363
A csurungakat nagy ahitattal egy specialis helyen órzik, amit az arandak ertnatulunganak364 neveznek. Ez egy
üreg, rejtett Iöld alatti oduIele, valami elhagyatott helyen. A bejaratat gondosan kövekkel takarjak el, es olyan
ügyesen alcazzak, hogy az arra jaro idegen nem sejtheti, hogy ott rejtózik elótte a klan vallasi kincse. A
csurunga annyira szent, hogy szentseget annak a helynek is atadja, ahol órzik: a nók, a be nem avatottak nem
mehetnek e hely közelebe. A Iiatalok is csak akkor kapnak bebocsattatast, amikor beavatasuk mar teljesen
lezarult: de az is elóIordul, hogy nemelyeket csak több evi proba utan talalnak erre meltonak.365 A hely vallasi
jellege meg a környekere is kisugarzik: ami csak ott van, az mind ilyen jelleget ölt, vagyis proIanok nem
erinthetik. Üldöznek valakit? Ha odaer az ertnatulungahoz, megmenekült; ott nem szabad hozzanyulni.366 Meg
a sebesült allatot sem szabad bantani, ha törtenetesen oda vette be magat.367 Itt veszekedni sem szabad. Ez a
beke helye, mint azt a german tarsadalmakban mondanak, a totemisztikus csoport szentelye, igazi azilium, azaz
menhely.
III
77
368 Nat. Tr., 248. o.
369 Uo. 545546. o. STREHLOW, II. 79. o. Peldaul ha a kócsurungarol lekaparjak a port, es vizben oldjak Iöl, az ekkeppen keletkezó
varazsital visszadja a betegek egeszseget.
370 Nat. Tr., 545546. o. Strehlow (II. 79. o.) ezt ketsegbe vonja.
371 Peldaul ha elassak a yam-totem csurungajat, a yam kinó tóle. A csurunganak ilyen hatasa van az allatokra is.
372 Nat. Tr., 135. o.; STREHLOW, II. 79.
373 North. Tr., 278. o.
374 Uo. 180.
375 Uo. 272273. o.
376 Nat. Tr., 135. o.
377 Egy csoport abbol a megIontolasbol vesz kölcsön csurungakat valamely masik csoporttol, hogy e csurungak egyes tulajdonsagai majd
atszallnak rajuk, illetve hogy puszta jelenletük is Iokozni Iogja az egyenek es a közösseg eleterejet.
378 Uo. 136. o.
379 Minden egyent sajatos kapcsolat Iúz elóször is egy-egy meghatarozott csurungahoz, amely szamara az elet zaloga, masodszor azokhoz,
amelyeket a szüleitól örökölt.
380 Nat. Tr., 154. o.; North. Tr., 193. o. A csurungak annyira a közösseg lenyomatat viselik magukon, hogy azokat a hirnòkbotokat is
helyettesithetik, amelyekkel mas törzsekben a küldöncöket latjak el, amikor valamely szertartasra akarjak az idegen klanokat meghivni (Nat.
Tr., 141142. o.).
381 Uo. 326. o. Itt jegyzendó meg, hogy a bull-roarereket is pontosan igy hasznaljak (MATHEWS: Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and
Victoria, Journal of Rov. Soc. of N. S. Wales, XXXVIII. 307308. o.).
382 Nat. Tr., 161, 250. skk.
383 Uo. 138.
384 STREHLOW, I. Vorwort, in Iine; II. 76, 77, 82. o. Az arandaknal maganak az ósnek a teste; a loritjaknal csak a kepe.
De a csurunga tulajdonsagai nem csak abban nyilvanulnak meg, hogy a proIant tavol tartja magatol. Azert
különül el ennyire, mert rendkivüli vallasi ertekkel bir, amelynek elvesztese sulyos kart okozna a közössegnek
es az egyeneknek. Egesz sor csodas kepesseggel rendelkezik: ha megerintik, begyogyulnak tóle a sebek,
nevezetesen azok, amelyek a körülmeteles soran keletkeznek;368 ugyanilyen hatekony a betegsegek ellen;369 a
segitsegevel kinó a szakall;370 jelentós hatalmat biztosit a totemallat Iajtaja Iölött, biztositja kelló mertekú
szaporodasat;371 a IerIiaknak erót, batorsagot, kitartast ad, az ellenseget viszont elbagyasztja es legyengiti. Ez
utobbi hiedelem olyan erósen meggyökeresedett, hogy amikor ket harcos összekapaszkodik, s az egyik
eszreveszi, hogy a masik raemelte a csurungajat, rögtön elveszti magaban a hitet, es bizonyosan vereseget
szenved.372 Nincs is mas olyan ritualis eszköz, ami Iontosabb helyet Ioglalna el a vallasi szertartasokban.373 A
csurunga erejet dörzsöles vagy kenes Iormajaban adjak at a szertartasvezetónek vagy a resztvevóknek; evegett
zsirral kenik be, majd a hivek vegtagjaihoz es gyomrahoz dörgölik.374 Vagy tollpihevel boritjak, ami aztan
szerteröpül, amikor pörgetik; igy hintik szet a bennük rejló csodas tulajdonsagokat.375
De nemcsak az egyenek szamara hasznosak; az egesz klan közös sorsa Iügg tóle. Ha elvesz, az szinte
katasztroIa; a legnagyobb csapas, ami a csoportot erheti.376 Neha kikerülnek az ertnatulungabol, peldaul amikor
kölcsönadjak valamely idegen csoportnak.377 Ilyenkor valosagos nyilvanos gyaszt tartanak. A totem emberei
ket hetig sirnak, jajveszekelnek, Ieher agyaggal kenik be a testüket, mint amikor valamely hozzatartozojukat
vesztik el.378 Maganszemely nem is rendelkezhet szabadon a csurungakkal; az ertnatulunga, ahol órzik óket, a
csoport Iónökenek az ellenórzese alatt all. Ketsegkivül minden egyennek specialis jogai vannak bizonyos
darabokra;379 de annak ellenere, hogy bizonyos mertekig a tulajdonosuk, csak a Iónök hozzajarulasaval es
ellenórzese alatt hasznalhatja óket. A csurunga kollektiv kincs; a klan legIóbb szentsege.380 Mar a csurungat
övezó ahitat is mutatja, milyen nagy erteket tulajdonitanak neki. Ünnepelyes mozdulatokkal, tiszteletteljesen
nyulnak hozza.381 Apolgatjak, bezsirozzak, törölgetik, Ienyesitik, s ha mas helyre viszik at, közben olyan
szertartasokat vegeznek, amelyek arrol tanuskodnak, hogy rendkivüli jelentósegú aktusnak tekintik ezt az
athelyezest.382
Am a csurungak önmagukban közönseges Ia- illetve kótargyak; egyetlen tulajdonsagukban különböznek csak a
hasonlo jellegú proIan targyaktol: hogy belejük van vesve, vagy rajuk van Iestve a totemjel. Tehat ez a jel, es
csakis ez kölcsönöz nekik szent jelleget. Igaz, Spencer es Gillen szerint a csurungaban egy ós lelke lakozik, s e
lelek iranyitasaval tesz szert csodas tulajdonsagokra.383 Strehlow ugyan hangoztatja, hogy ez a magyarazat
pontatlan, amit azonban helyette javasol, az nem sokban különbözik tóle: a csurungat szerinte az ós kepenek
tekintik, illetve magat az ós testet latjak benne.384 Vagyis megint csak az ós irant taplalt erzesek tevódnenek at a
materialis targyra, amely ezaltal IetisIeleve valtozik. De elóször is, mindket elkepzelest amelyek egyebkent
csak a mitosz megIogalmazasaban különböznek egymastol nyilvanvaloan utolag gyartottak a csurunganak
III
78
385 Amikor gyermek születik, az anya jelzi az apanak, hogy szerinte hol hatolt bele az ós szelleme. Az apa nehany rokon tarsasagaban
elmegy ide es megkeresi a csurungat, amit hitük szerint az ós a reinkarnalodas közben elejtett. Ha megtalaljak, akkor az alighanem annak
köszönhetó, hogy a totemcsoport valamelyik öregje odatette (Spencer es Gillen hipotezise). Ha nem talaljak meg, meghatarozott technika
szerint uj csurungat keszitenek (Nat. Tr., 132. o.; vö.STREHLOW, II. 80. o.).
386 Ez a helyzet a warramangaknal, az arabanaknal, a wakaiaknal, a wambajaknal, a tjingiliknel, a kotandjiknel (North. Tr., 258, 275276.
o.). Ilyenkor mondja Spencer es Gillen ,They were regarded as oI especial value because oI their asociations with a totem' (Nat. Tr.,
156. o.).
387 Strehlow inatanfanak irja (i. m. I. 45. o.).
388 A kaititjaknal, a walbiriknel, az anmatjeraknal; ez utobbiaknal azonban ritka.
389 A poznat neha igen hosszu, egymashoz illesztett csurungak helyettesitik.
390 Neha a nurtunja csucsarol egy masik kisebb nurtunja log ala. Maskor a nurtunjanak kereszt vagy T alakja van. Ritkabban a központi
tamasz is hianyozhat (Nat. Tr., 298300, 360364, 627. o.).
391 Neha harom keresztrud van.
392 Nat. Tr., 231234, 306310, 627. o. A nurtunjan es waningan kivül Spencer es Gillen meg egy harmadik szent oszlopot vagy zaszloIelet
is megkülönböztet, a kauauat (Nat. Tr., 364, 370, 629. o.), amelyról egyebkent ószinten bevalljak, hogy nem sikerült kideriteniük, mire valo.
Annyit jegyeznek meg csupan rola, hogy a kauauat ,olyasminek tekintik, ami valamennyi totemtagban közös'. Strehlow szerint viszont (III.
23. o., 2. labj.) a Spencer es Gillen altal emlitett kauaua egesz egyszerúen a vadmacska totemenek nurtunjaja. Mivel ezt az allatot törzsi
kultusz övezi, erthetó, hogy a nurtunjajat övezó tisztelet is valamennyi klanban közös.
393 North. Tr., 342. o.; Nat. Tr., 309. o.
tulajdonitott szent jelleg magyarazatara. E Iaalkotmanyok es kódarabok Ielepiteseben, külsó alakjaban semmi
olyan nincs, ami arra predesztinalna óket, hogy egy ós lakhelyenek vagy testi kepmasanak tekintsek óket. Az
emberek tehat azert gondoltak ki ezt a mitoszt, hogy önmaguknak magyarazzak meg, miert keltenek bennük e
targyak vallasos tiszteletet; egyaltalan nem a mitosz ebresztette Iöl bennük ezt a tiszteletet. E magyarazat, mint
annyi mas mitikus magyarazat, a kerdest ugy oldja meg, hogy ugyanazt a kerdes kisse mas megIogalmazasban
teszi Iöl; mert ha azt mondjuk, hogy a csurunga szent, majd azt mondjuk, hogy ilyen vagy olyan kapcsolatban
all valamely szent lennyel, akkor egyazon tenyt Iogalmaztunk meg ketIelekeppen; ezzel nem magyaraztuk meg.
Egyebkent Spencer es Gillen bevallasa szerint meg az arandaknal is vannak olyan csurungak, amelyeket
mindenki szeme lattara keszitettek a csoport öregei;385 ezek termeszetesen nem az ósöktól szarmaznak. Megis
csaknem ugyanolyan hatekonyak, mint a többi, es eppugy vigyaznak rajuk, akarcsak azokra. Vegül egesz
törzsek vannak, ahol a csurungat egyaltalan nem tarsitjak valamely szellemhez.386 Vallasi jellege tehat mas
Iorrasbol Iakad, s mi masbol is Iakadhatna, mint a rajta levó totemabrazolasbol? Igy hat valojaban erre
iranyulnak a ritus soran törtenó cselekmenyek; ez szenteli meg a targyat, amelyre ra van vesve.
De az arandaknal es a szomszedos törzseknel van meg ket olyan liturgikus eszköz, amely nyilvanvaloan a
totemhez, illetve magahoz a csurungahoz kapcsolodik (a csurunga altalaban a reszüket kepezi): a nurtunfa es a
waninga.
A nurtunja,387 amelyet az eszaki arandaknal es közvetlen szomszedaiknal388 talalunk meg, lenyegeben egy
Iüggóleges tamaszbol all, ami lehet landzsa, vagy nyalabba tamasztott több landzsa, vagy egyszerú pozna.389
Körös-körül Iúcsomok vannak raerósitve hajbol keszitett övekkel vagy szalagokkal. Ezekre kör alakban meg
tollpihet raknak, körkörösen, vagy Ielülról leIele Iuto parhuzamos vonalakban. A csucsat solyomtoll disziti. Ez
egyebkent a legaltalanosabb es a legtipikusabb Iormaja; esetenkent a legkülönIelebb valtozatok lehetsegesek.390
A waninganak, amely kizarolag a deli arandaknal, az arabanaknal es a loritjaknal talalhato meg, szinten nem
csak egyetlen Iormaja letezhet. Ha lenyegi elemeire csupaszitjuk, ez is egy Iüggóleges tamaszbol all, amely egy
több mint egy lab hosszu bot vagy egy több meter magas landzsa is lehet, amire keresztbe hol egy, hol ket rudat
erósitenek.391 Az elsó esetben olyan, mint egy kereszt. A központi tengely ket vege es a keresztrud altal hatarolt
sikban emberhajbol, illetve oposszum- vagy bandikutszórból keszült zsinegek vannak atlos iranyban kiIeszitve;
ily modon súrún teleszótt rombusz jön letre. Amikor ket keresztrud van, e zsinegek a kettó közt Ieszülnek, majd
a Iölsótól IelIutnak a csucsig, onnan pedig le a tamaszrud aljahoz. Neha meglehetósen súrú pihereteg boritja,
hogy takarva legyen a tekintetek elól. A waninga igy olyan, mint egy igazi zaszlo.392
A szamos Iontos ritusban szerepló nurtunjat es waningat eppoly ahitatosan tisztelik, mint a csurungat.
Keszitesüket, Ielallitasukat a legnagyobb üneppelyesseggel vegzik. Akar a Iöldbe szurjak, akar a
szertartasvezetó hordozza, ezek kepezik a szertartas közeppontjat: körülöttük Iolynak a tancok es a ritusok. A
beavatas soran az ujoncot odavezetik az e celbol emelt nurtunja ele. ,Ime atyad nurtunjaja mondjak neki.
Mar sok Iiatalemberból valt ember altala.' Ezutan a beavatottnak meg kell csokolnia a nurtunjat.393 E csok altal
kapcsolatba lep a benne lakozo vallasi óseróvel; ez a valosagos kommunio ad erót a Iiatalembernek a
III
79
394 Nat. Tr., 255. o.
395 Uo. X. es XI. Iej.
396 Uo. 138, 144. o.
397 Lasd DORSEY: ,Siouan Cults', XIth Rep., 413. o.; ,Omaha Sociology', IIIrd Rep., 234. o. Igaz, a törzsnek nincs szent oszlopa, pedig
minden klannak van nurtunjaja. Az elv azonban ugyanaz.
398 Nat. Tr., 232, 308, 313, 334. o. stb.; North. Tr., 182, 186. o. stb.
399 Uo. 346. o. Igaz, az mondjak, hogy a nurtunja annak az ósnek a landzsajat abrazolja, amely az alcheringa idejen egy-egy törzs elen allt.
De csak szimbolikusan; ez nem relikvia, mint a csurunga, amely allitolag magatol az óstól szarmazik. Itt különösen nyilvanvalo a
magyarazat utolagos jellege.
400 Nat. Tr., 614. skk., nevezetesen 617. o.; North. Tr., 749. o.
401 Nat. Tr., 624. o.
402 Uo. 179. o.
403 Uo. 181. o.
404 A peldakat lasd Spencernel es Gillennel, Nat. Tr., 131. abra. Olyan rajzokat lathatunk itt, amelyek közül többnek is termeszetesen az a
celja, hogy allatot, növenyt, emberIejet stb. abrazoljon, persze igen sematikusan.
405 Nat. Tr., 617. o.; North. Tr., 716. skk.
szörnyúseges szubincizio elviselesehez.394 Egyebkent a nurtunja jelentós szerepet jatszik e tarsadalmak
mitologiajaban. A mitoszok arrol tudositanak bennünket, hogy a nagy ósök meses idejeben a törzs területet
szelteben hosszaban olyan embercsoportok nepesitettek be, amelyek valamennyien kizarolag egy totemhez
tartoztak.395 Valamennyi csapat magaval hordozta a nurtunjajat. Amikor letaboroztak valahol, mielótt
szetszeledtek volna vadaszni, leszurtak a Iöldbe a nurtunjat, a tetejere pedig Iöllogattak csurungaikat.396 Vagyis
rabiztak azt, ami a legertekesebb volt a szamukra. Egyszersmind zaszlo gyanant is szolgalt, ez jelentette a
csoport gyülekezesi központjat. Nem lehet nem eszrevenni, milyen nagy hasonlosagot mutat a nurtunja az
omahak szent oszlopaival.397
Marpedig e szent jelleg csakis egy okbol szarmazhat: abbol, hogy materialisan jeleniti meg a totemet. Ugyanis a
Iüggóleges vonalak, illetve az egeszet borito tollpihek, sót meg a waninga keresztrudja es a központi tengely
között Ieszüló, szinten különbözó szinú zsinegek sem tetszes szerint, a szertartasvezetók kenye-kedve szerint
vannak elrendezve; hanem Ieltetlenül a hagyomany altal pontosan meghatarozott alakzatot kell követniük,
amely a bennszülöttek gondolkodasaban a totemet jeleniti meg.398 Itt mar nem kerdeses, mint a csurunganal,
hogy a kultikus targyat övezó tisztelet vajon nem csak az ósök tiszteletenek visszIenye-e; mert az a szabaly,
hogy minden nurtunja es minden waninga csak addig tart, amig a szertartasban hasznaljak. Ahanyszor csak
szükseges, ujra elkeszitik, amikor pedig a ritus lezarul, szetszorjak az alkotoreszeit. 399 Tehat e ket targy semmi
mas, mint a totem kepe sót idóleges kepe , következeskeppen ezen, es csakis ezen az alapon jatszanak vallasi
szerepet.
Igy hat a csurunga, a nurtunja es a waninga kizarolag annak köszönhetik vallasi termeszetüket, hogy magukon
viselik a totememblemat. Ez az emblema az, ami szent. S akkor is megórzi a szentseget, amikor barmiIele mas
targyon abrazoljak. Neha sziklakra Iestik ra; e Iestmenyeket csurunga ilkinianak, szent rajzoknak nevezik.400 A
szertartasvezetók es a resztvevók testet diszitó rajzokat is ugyanigy nevezik meg: gyereknek es asszonynak tilos
latniuk ezeket.401 ElóIordul, hogy bizonyos ritusok soran a Iöldre rajzoljak a totemet. Mar a múvelet technikaja
is jelzi, milyen erzeseket kelt e rajz, es milyen nagy erteket tulajdonitanak neki; ugyanis a Iöldet elózetesen
emberverrel locsoljak meg bósegesen,402 marpedig kesóbb latni Iogjuk, hogy a ver önmagaban is szent
Iolyadek, amelyet csak vallasos szertartasokon hasznalnak. Amikor elkeszül a kep, a hivek a legnagyobb
ahitatba merülve meg sokaig ott ülnek elótte.403 Azzal a megszoritassal, hogy a primitiv ember mentalitasanak
megIeleló ertelmet adunk a szonak, azt mondhatjuk, hogy imadjak. Es igy lesz erthetó, hogy miert all mind a
mai napig oly nagy becsben a totemcimer az eszak-amerikai indianoknal: tovabbra is vallasi dicsIeny övezi.
De hogy megertsük, miert ennyire szentek a totemabrazolasok, nem erdektelen tudnunk, miból is allnak.
Az eszak-amerikai indianoknal ezek olyan Iestett, vesett, vagy szobor Iormaju kepek, amelyek a lehetó
leghivebben adjak vissza a totemallat külsó megjeleneset. Az eljarasok ugyanazok, mint amiket meg ma is
alkalmazunk hasonlo esetekben, csak eppen altalaban elnagyoltabbak. Ausztraliaban azonban nem ez a helyzet,
marpedig ezen alakzatok eredetet termeszetesen az ausztraliai tarsadalmakban kell keresnünk. Az ausztral
bennszülött kepes ugyan arra, legalabbis kezdetleges modon, hogy a dolgok Iormajat utanozza,404 a szent
diszitesek azonban többnyire semmi ilyen szandekot nem mutatnak: lenyegeben geometriai rajzok, amelyeket
vagy a csurungan, vagy az emberek testen abrazolnak. Különbözó modokon Iestett egyenesek meg görbek,405
III
80
406 Uo. 145. o.; STREHLOW, II. 80. o.
407 Uo. 151. o.
408 Nat. Tr., 346. o.
409 Nem ketseges egyebkent, hogy e rajzok es Iestmenyek egyszersmind esztetikusak: ez a múveszet elsó Iormaja. S mivel egyszersmind, es
legIókeppen, irott nyelv is, a rajz es az iras eredete következeskeppen összekeveredik. Nagyon is ugy túnik, hogy az ember nem elsósorban
azert kezdett rajzolni, hogy Ian vagy kövön rögzitsen olyan szep alakzatokat, amelyek megnyertek erzekei tetszeset, hanem inkabb azert,
hogy anyagszerúen Iormalja meg a gondolatait (vö.SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, I. 405. o.; DORSEY: ,Siouan Cults',349. skk.).
amelyek együttesenek csakis megallapodasszerú ertelme lehet. A Iorma es a megIormazott dolog között oly
közvetett es tavoli a kapcsolat, hogy aki nincs beavatva, nem is veheti eszre. Csak a klan tagjai tudjak
megmondani, milyen ertelmet tulajdonitanak ennek vagy annak a vonalkombinacionak.406 A nóket es IerIiakat
altalaban Ielkörrel abrazoljak, az allatokat teljes körrel vagy spirallal,407 egy-egy ember vagy allat nyomait
pontokbol allo vonallal stb. Az ily modon nyert abraknak annyira önkenyes az ertelmük, hogy ugyanaz a rajz
mast es mast jelenthet ket különbözó totemhez tartozo emberek szamara: egyeseknek allatot, masoknak egy
masik allatot vagy növenyt. Ez talan meg nyilvanvalobb a nurtunjak vagy a waningak eseteben. Valamennyi
mas es mas totemet abrazol. De az a kisszamu es igen egyszerú elem, ami bekerülhet a kompozicioba, nem sok
kombinaciora ad lehetóseget. Ennek az az eredmenye, hogy ket nurtunja külsóleg akar teljesen egyIorma is
lehet, megis ket annyira különbözó dolgot Iejez ki, mint egy gumiIa meg egy emu.408 Amikor összeallitjak a
nurtunjat, adnak neki valami jelentest, amit az a szertartas vegeig meg is óriz, ez azonban megallapodasszerú.
E tenyek azt bizonyitjak, hogy az ausztral bennszülött nem azert abrazolja oly nagy elószeretettel a totemet,
hogy az allandoan szeme elótt levó kepmas reven Iolyton aterezze a totem jelenletet; hanem egyszerúen azert,
mert szükseget erzi, hogy anyagi jellel abrazolja a totemról alkotott gondolatat, barmi legyen is egyebkent ez a
jel. Meg ne probaljuk egyelóre megerteni, mitól erzi szükseget a primitiv ember annak, hogy sajat testere illetve
különbözó targyakra rairja a totemeról alkotott Iogalmat; de Iontos volt azonnal konstatalnunk, milyen
termeszetú szükseglet is szüli e sokIele alakzatot.409
III
81
82
410 EIIajta eseteket lasd TAPLIN: The Narrinveri, 63. o.; HOWITT, Nat. Tr., 146, 769. o.; FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 169.
o.; ROTH: Superstition, Magic and Medicine, 150. §; WYATT: Adelaide and Encounter Bav Tribe, in: WOODS, 168. o.; MEYER: i. m.
186. o.
411 Peldaul a warramangaknal (North. Tr., 168. o.).
412 Peldaul a warramangaknal, az arabanaknal, a wongaibonoknal, a juinoknal, a wotjobalukoknal, a buandikoknal, a ngembaknal stb.
413 A kaititjaknal ha egy klantag tul sok totemet eszik, a masik Iratria tagjai olyan magikus manóverhez Iolyamodnak, amely szerintük az
illetó halalat okozza (North. Tr., n. 294.; vö. Nat. Tr., 204. o.; Langloh PARKER: The Euahlavi Tribe, 20. o.).
414 Nat. Tr., 202. o. labj.; STREHLOW, II. 58. o.
415 North. Tr., 173. o.
416 Nat. Tr., 207. skk.
2. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
(foIytatás)
2.1. II. A totemáIIat és az ember
De nem a totemkepek az egyedüli szent dolgok. Vannak valos lenyek is, akik szinten ritus targyai a totemhez
kapcsolodo viszonyuk következteben: mindenekelótt a totem Iajtajaba tartozo elólenyek, illetve a klan tagjai.
2.1.1. I
Mivel a totemet abrazolo rajzok vallasos erzületet keltenek, termeszetesen az e rajzok altal abrazolt dolgok is
rendelkeznek valamennyire e tulajdonsaggal.
Mindenekelótt az allatokrol es növenyekról van szo. Ezek proIan szerepe altalaban az, hogy taplalekul
szolgalnak; igy hat az allatok vagy növenyek szent jelleget arrol lehet Ielismerni, hogy tilos megenni óket. Igaz,
eppen szent jellegüknel Iogva belekerülhetnek bizonyos misztikus eledelekbe, es mint latni Iogjuk, olykor
valosagos szentsegkent is szolgalhatnak; de közönseges Ielhasznalasuk altalaban tilos. Aki megszegi e tilalmat,
nagyon nagy veszelynek teszi ki magat. Nem mintha a csoport mindig közbelepne, es mestersegesen megtorolna
a kihagast; de ugy tartjak, hogy a szentsegtöres automatikusan halallal jar. A totemnövenyben vagy -allatban
szerintük Ielelmetes principium lakozik, amely ha a proIan szervezetbe jut, szetbomlasztja vagy megsemmisiti
azt.410 Egyedül az öregek mentesek e tilalom alol, legalabbis bizonyos törzsekben;411 ennek kesóbb latni
Iogjuk az okat.
De bar a tilalom a kesóbb jelzendó kivetelekkel igen sok törzs eseteben egyertelmú,412 tagadhatatlan, hogy
enyhülni szokott, amikor bomlasnak indul a regi totemisztikus szervezet. De meg a Iennmarado megszoritasok
is mutatjak, hogy ezen enyhülesek elIogadasa milyen nehezsegekkel jart. Mert meg ott is, ahol meg szabad enni
a totemallatot vagy -növenyt, a Iogyasztasuk korlatozott; egyszerre csak kis mennyiseget szabad megenni
belólük. A mertek tullepese ritualis búntett, amelynek sulyos következmenyei vannak.413 A tilalom egyebkent
tovabbra is teljes mertekben Iennall a legertekesebbnek, tehat legszentebbnek tekintett testreszekre, peldaul a
tojasra vagy a zsirra.414 S meg a többi reszt is csak akkor szabad elIogyasztani, ha nem teljesen kiIejlett allatrol
van szo.415 Ez esetben nyilvan ugy tartjak, hogy termeszetenek szent jellege meg nem teljes. A totemlenyt
elzaro es vedó korlat tehat csak lassan harul el, s az ezzel szemben tanusitott elenk ellenallas mutatja, mennyire
erós lehetett eredetileg.
Igaz, Spencer es Gillen szerint ezek a megszoritasok nem egy eredetileg szigoru s kesóbb enyhüló tilalom
maradvanyai, hanem eppenseggel egy csak most kezdódó tilalom bevezetó lepesei lennenek. E ket iro szerint416
eredetileg teljesen szabad volt a Iogyasztasuk, s a jelenleg ervenyben levó korlatozasokat viszonylag kesóbb
hoztak. E tetel bizonyitekat a következó ket tenyben velik megtalalni. Elóször is, mint mar emlitettük, vannak
olyan ünnepi alkalmak, amelyek soran a klantagoknak vagy a Iónököknek nemhogy szabad, de egyenesen
83
417 Lasd Iöntebb ... o.
418 Azt is Iigyelembe kell venni, hogy ezekról az ósökról soha nem ugy szamolnak be, mint akik rends:eresen a totemükkel taplalkoztak. A
totem megevese eppenseggel kivetel. Az ósök Strehlow szerint rendszerint ugyanazt ettek, mint amit a totemallatuk (lasd STREHLOW, I. 4.
o.).
419 Ez az egesz teoria egyebkent egy teljesen önkenyes hipotezisen alapul: Spencer es Gillen, Frazerrel együtt, azt Ieltetelezik, hogy a
közep-ausztraliai törzsek, nevezetesen az arandak kepviselik a legarchaikusabb, következeskepp a legtisztabb totemizmust. Kesóbb meg
elmondjuk, miert túnik szamunkra e Ielteves a lehetó legvaloszinútlenebbnek. De meg az is elkepzelhetó, hogy a szerzók nem tettek volna
oly könnyen magukeva e tetelt, ha hajlandok lettek volna a totemizmust vallasnak tekinteni, s ily modon nem ertettek volna Ielre a totem
szent jelleget.
420 TAPLIN: The Narrinvieri, 64. o.; HOWITT, Nat. Tr., 145, 147. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 202. o.; GREY: i. m., CURR, III.
462. o.
421 North. Tr., 160, 167. o. Nem eleg az, ha a közvetitó mas totemhez tartozik; ennek az a magyarazata, hogy mint latni Iogjuk az
egy-egy Iratriaba tartozo összes totem bizonyos mertekig tiltva van ugyanezen Iratria mas totemhez tartozo tagjai szamara is.
422 North. Tr., 167. o. Most mar jobban meg tudjuk magyarazni, miert van az, hogy ha a tiltast nem veszik Iigyelembe, a masik Iratria tagjai
toroljak meg a szentsegtörest (lasd Ientebb ... o.). Ok ugyanis a legerdekeltebbek abban, hogy a szabaly tiszteletben legyen tartva mert e
nepek ugy gondoljak, hogy ha e szabalyt megszegik, a totemisztikus Iaj nem Iog kelló bóseggel szaporodni. E Iajt viszont a masik Iratria
tagjai Iogyasztjak rendszeresen; ennek tehat ók a karvallottjai. Ezert allnak bosszut.
kötelezó is a totemallat vagy -növeny Iogyasztasa. Masreszt a mitoszok arrol szamolnak be, hogy a klanalapito
nagy ósök rendszeresen ettek a totemüket: marpedig, mondja Spencer es Gillen, e törteneteket egy olyan idószak
visszhangjaikent kell ertenünk, amelyben a jelenlegi tilalmak meg nem alltak Iönn.
Csakhogy abbol, hogy bizonyos vallasi ünnepeken kötelezó a totem egyekent mersekelt Iogyasztasa,
korantsem következik, hogy valaha is közönseges taplalekul szolgalt volna. Az eIIajta misztikus etkezesek soran
elIogyasztott taplalek eppenseggel a legszentebb dolog, következeskepp tilos a proIanok szamara. Ami pedig a
mitoszokat illeti, nemikepp sommas kritikai modszerre vall, hogy ilyen könnyen törtenelmi dokumentum erteket
tulajdonitunk nekik. Celjuk altalaban inkabb a jelenleg Iennallo ritusok magyarazata, mintsem a multbeli
esemenyekról valo megemlekezes; sokkal inkabb a jelent, semmint a multat magyarazzak. Jelen esetben az a
hagyomany, miszerint a meses idók ósei megettek a totemüket, tökeletes összhangban all a jelenleg ervenyben
levó hiedelmekkel es ritusokkal. Az öregemberek es a magas vallasi meltosagra jutott szemelyek mentesülnek a
közönseges halandokra vonatkozo tilalmak alol:417 azert ehetik meg a szent dolgot, mert maguk is szentek; ez a
szabaly egyebkent nemcsak a totemizmusra all, a legkülönIelebb vallasokban talalkozhatunk vele. Marpedig e
meses ósök csaknem istenek voltak. Tehat a bennszülöttek a lehetó legtermeszetesebbnek tarthattak, hogy szent
eledelt vehettek magukhoz;418 ez azonban meg nem ok ra, hogy azt az egyszerú proIanoknak is
megengedjek.419
Ugyanakkor se nem biztos, se nem valoszinú, hogy a tilalom valaha is abszolut lett volna. Ugy túnik, hogy
szükseg eseten mindig IelIüggesztettek, peldaul amikor a bennszülöttek ki voltak ehezve es semmi mas eledel
nem allt a rendelkezesükre.420 Különösen olyankor, amikor a totem olyan taplalek, amit az ember nem
nelkülözhet. Szamos törzsnel elóIordult peldaul a viz-totem; ilyenkor szigoru tilalom nyilvanvaloan lehetetlen.
De az engedely meg ez esetben is olyan Ieltetelekhez kötódik, amelyek korlatozzak a hasznalatat, s egyben arra
vallanak, hogy a mindenki altal elismert elv athagasarol van szo. A kaititjaknal es a warramangaknal az e totem
ala tartozo emberek nem ihatnak szabadon vizet; tilos maguknak meriteni belóle; csak egy olyan harmadik
szemelytól kaphatnak, aki szüksegkeppen ahhoz a Iratriahoz tartozik, amelynek ók nem tagjai.421 A procedura
bonyolultsagaval s az ebból Iakado nehezseggel jelzik önmaguk szamara, hogy a szent dologhoz nem lehet
szabadon hozzaIerni. Ugyanezt a szabalyt alkalmazzak valamennyi olyan esetben, amikor kenyszerúsegból vagy
mas okbol totemet esznek. Itt is hozza kell azonban tenni, hogy ha ez a Iormalis eljarasmod nem megvalosithato,
vagyis ha az egyen egyedül van, illetve csak sajat Iratriajanak tagjai vannak körülötte, akkor sürgós esetben
barminemú közvetitest nelkülözhet. Mint lathato, a tilalom merteke igen valtozo lehet.
A tiltas mindezzel együtt olyan melyre ivodott gondolatokon alapul, hogy gyakran tovabb el, mintsem azt a
letrejöttet kivalto ok indokolna. Mar lattuk, hogy egy-egy Iratria különbözó klanjai tulajdonkeppen csak egy
korabbi, kesóbb Ielaprozodo klan alosztalyai. Volt tehat olyan idószak, amikor a meg egyseges klanoknak
ugyanaz volt a totemük; következeskeppen ott, ahol e közös eredet emleke meg nem halvanyult el teljesen,
valamennyi klan tovabbra is összetartozonak erzi magat a többivel es amazok totemet sem erzi magatol
idegennek... Ezert aztan az egyen meg a masik Iratria különbözó klanjaihoz tartozo totemeket sem eheti meg
szabadon; csak akkor nyulhat hozzajuk, amikor a tiltott növenyt vagy allatot a masik Iratria valamely tagja
kinalja oda neki.422
I
84
423 Ez a helyzet a loritjaknal (STREHLOW, II. 60, 61. o.), a wakaiaknal, a warramangaknal, a walbiriknel, a maraknal, a janjulaknal, a
binbingaknal (North. Tr., 166, 172, 173. o.). A warramangaknal es a walbiriknel csak akkor lehet az anyai totemet enni, ha egy masik
Iratriabeli kinalja oda. Spencer es Gillen megjegyzik (167. o., 1. labj.), hogy e tekitetben az apai meg az anyai totem a jelek szerint mas-mas
elbanas ala esik. Az nyilvanvalo, hogy mindket esetben masik Iratriabelinek kell kinalnia. De ha az apai, maskepp mondva a
tulajdonkeppeni totemról van szo, akkor e masik Iratria az a Iratria, amelyikhez nem tartozik az illetó totem; ennek epp az ellenkezóje igaz
az anyai totem eseten. Ennek nyilvan az a magyarazata, hogy az elvet kezdetben az elsó esetre dolgoztak ki, majd gepiesen a masodikra is
kiterjesztettek, holott ott a helyzet egeszen mas volt. Miutan a szabaly amelynek ertelmeben csak akkor lehet athagni a totemet vedó tiltast,
ha erre a masik Iratriabol tesz valaki javaslatot eletbe lepett, minden modositas nelkül atvittek az anyai totemre is.
424 Peldaul a warramangaknal (North. Tr., 166. o.), a wotjobalukoknal, a buandikoknal, a karnaiknal (HOWITT, 146147. o.), a
narrinnyeriknel (TAPLIN: The Narrinveri, 63. o.).
425 De meg akkor sem mindig. A szunyog-totemhez tartozo arandanak meg akkor sem szabad megölnie a szunyogokat, ha csipkedik; csak
elhessegetheti óket (STREHLOW, II. 58. o.; vö.TAPLIN, 63. o.).
426 A kaititjaknal, az anmatjeraknal (North. Tr., 160. o.). Meg az is elóIordul, hogy valamelyik öreg egy mas totemhez tartozo
Iiatalembernek olyan csurungat ad, amelynek segitsegevel a Iiatal vadasz könnyebben ejtheti el az adomanyozo totemjehez tartozo vadat
(uo. 272. o.).
427 HOWITT, Nat. Tr., 146. o.; GREY, i. m. II. 228. o.; CASALIS: Basoutos, 221. o. ,Ez utobbiaknal az eIIajta szentsegtöres utan meg kell
tisztalkodni.'
428 STREHLOW, II. 58, 59, 61. o.
429 DORSEY: ,Omaha Sociology', IIIrd Rep., 225, 231. o.
430 CASALIS: i. m.
431 Meg az omahaknal meglevó, iment ismertetett tilalmakrol sem allithatjuk biztosan, hogy tisztan totemisztikus eredetúek lennenek; mert
e tilalmak nemelyike nincs közvetlen kapcsolatban a klan totemeül szolgalo allattal. Peldaul a Sas egyik alklanjanal a jellegzetes tiltas az,
hogy nem szabad a böleny Iejet megerinteni (DORSEY, i. m. 239. o.); egy masik alklanban, amelynek ugyanaz a toteme, a rezrozsdahoz, a
Iaszenhez stb. tilos hozzanyulni (uo. 245. o.).
Azokrol a Frazer altal emlitett tilalmakrol mar nem is szolunk, amelyek valamely allat vagy növeny megnevezesere vagy nezesere
iranyulnak, mert ezek eseteben meg kevesbe biztos, hogy totemisztikus eredetúek lennenek; talan csak a botszwanaknal megIigyelt nehany
teny jelent ez alol kivetelt (Totemism, 1213. o.). Frazer tul könnyen Ieltetelezte s e tekintetben többen is utanoztak , hogy minden olyan
tiltas, amely valamiIele allat megevesere vagy megerintesere iranyul, szüksegkeppen totemisztikus eredetú. Mindamellett ismert egy olyan
eset Ausztraliabol, amikor tilos volt a totemre ranezni. Strehlow szerint (II. 59. o.) az arandaknal es a loritjaknal a Hold-totembe tartozo
embernek nem szabad hosszan neznie a Holdat; ha megis megteszi, az ellenseg keze altal Iog meghalni. De ugy hisszük, ez egyedülallo eset.
Nem szabad szem elól teveszteni, hogy az asztronomiai totemek Ausztraliaban valoszinúleg nem ósiek; e tiltas mas, bonyolult uton jöhetett
letre. Ezt a Ieltevest az tamasztja ala, hogy az euahlayiknal a Holdra valo ranezes tilalma minden anyara es gyermekre kiterjed, Iüggetlenül
attol, hogy mi a totemük (L. PARKER: The Euhlavi, 53. o.).
A masik eIIajta csökeveny az anyai totemhez kapcsolodik. Erós okunk van azt hinni, hogy a totem eredetileg
anyai agon öröklódött. Ott tehat, ahol az apai agon törtenó örökles valt szokassa, azt hosszu ideig igen
valoszinúen az ellentetes elv elózte meg: vagyis a gyermek az anya totemet kapta meg, a hozza kapcsolodo
összes tilalommal együtt. Nos, szamos olyan törzsben, ahol pedig a gyermek ma mar az apa totemet örökli,
tovabb el valami az eredetileg az anyai totemet vedó tilalmakbol: nem lehet csak ugy szabadon megenni.423 A
dolgok jelen allasaban azonban semmi sem indokolja ezt a tilalmat.
Az eves tilalmahoz gyakran jarul a megöles, illetve növeny eseteben a leszedes tilalma.424 De itt is sok kivetel
es enyhites van. Nevezetesen olyan kenyszerhelyzetek, amikor peldaul a totem karos allat,425 vagy vegkepp
nincs mit enni. Olyan törzsek is vannak, ahol sajat maga szamara senki sem vadaszhat arra az allatra, amelynek
a nevet viseli, viszont mas szamara megölheti.426 De altalaban az a mod, ahogy ez az aktus lezajlik, mutatja,
hogy itt valami meg nem engedett dologrol van szo. Ilyenkor bocsanatot kernek, mint valami vetsegert;
elmondjak, hogy nagyon banatosak, hogy nem szivesen teszik,427 es mindent elkövetnek annak erdekeben,
hogy az allat a lehetó legkevesebbet szenvedjen.428
Ezen alapvetó tilalmakon tul olyan eseteket is ideznek, amikor az ember nem is nyulhat a totemhez. Peldaul az
omahaknal, a javorszarvas-klanban senki sem erintheti meg a him javorszarvas testenek egyetlen reszet sem; az
egyik Böleny alklanban nem szabad az illetó allat Iejehez nyulni.429 A botszwanaknal senki sem merne a
totemallat bórebe öltözni.430 De ezek ritka esetek, es termeszetes is, hogy kivetelesek, hiszen normalis esetben
az embernek önmagan kell viselnie a totem kepet, illetve valami olyasmit, ami emlekeztet ra. Nem lenne
lehetseges a tetovalas meg a totemisztikus ruhazat, ha semmikepp sem lenne szabad megerinteni a totemlenyt.
Megjegyzendó egyebkent, hogy ez a tilalom Ausztraliaban nem is Iigyelhetó meg, csak olyan tarsadalmakban
van ervenyben, melyekben a totemizmus mar meglehetósen eltavolodott eredeti Iormajatol; tehat valoszinúleg
kesóbbi eredetú, s olyan eszmek hatasara jött letre, amelyeknek semmi közük a tulajdonkeppeni
totemizmushoz.431
I
85
432 Lasd II. könyv, II. Iej., II. §.
433 Talan nincs is olyan vallas, amely az embert kizarolagosan proIan lenynek tekintene. A kereszteny szamara a lelekben amely
mindannyiunkban megvan, sót szemelyisegünk lenyeget alkotja van valami szent. Latni Iogjuk, hogy a leleknek ez a IelIogasa egyidós a
vallasi gondolkodassal. Am az embernek a dolgok hierarchiajaban elIoglalt helye vallasonkent mas es mas.
434 Nat. Tr., 202. o.
435 TAPLIN: The Narrinveri, 5961. o.
436 Peldaul a warramangak bizonyos klanjainal (North. Tr., 162. o.).
Ha most összehasonlitjuk e tilalmakat a totememblemara iranyulo különbözó tilalmakkal, akkor
varakozasunkkal ellentetben azt talaljuk, hogy ez utobbibol sokkal több van, es sokkal kategorikusabbak es
szigorubbak, mint az elóbbiek. A totemet abrazolo különbözó alakzatokat erezhetóen nagyobb tisztelet övezi,
mint az abrazolt dolgot magat. A csurungakat, a nurtunjakat, a waningakat soha nem hasznalhatjak a nók es a be
nem avatottak, s meg nezniük is csak tisztes tavolbol szabad óket. Ezzel szemben a klan nevado allatat vagy
növenyet barki lathatja, barki megerintheti. A csurungakat egy templomIeleben órzik, amelynek küszöben
elhalnak a proIan vilag zajai; ez mar a szent dolgok birodalma. Es mivel mennel több es mennel jelentósebb
tilalom ovja a külvilagtol es vonja ki a Iorgalombol a szent dolgot, annal nagyobb a benne levó szentseg, arra a
meghökkentó eredmenyre jutunk, hogy a totemlenv kepei sokkal s:entebbek, mint maga a totemlenv. Egyebkent
a kultikus szertartasokban a csurunga es a nurtunja Ioglalja el az elsó helyet; maga az allat csak kivetelesen
jelenik meg bennük. Egy ritusban, amelyról meg majd beszelnünk kell,432 az allat vallasos etkezes alapanyagaul
szolgal, aktiv szerepet azonban nem jatszik a ritusban. Az arandak a nurtunja körül tancolnak, a totem kepe elótt
gyúlnek össze, es imadatban reszesitik azt: maga a totemallat eIIajta megbecsülesben sosem reszesül. Ha ez
utobbi lenne a par excellence szent dolog, akkor vele, a szent allattal vagy növennyel kellene az ujoncnak
szellemi közössegbe lepnie, amikor bebocsattatast nyer a vallasi eletbe; de mint lattuk, a beavatas
legünnepelyesebb pillanata az, amikor az ujonc a csurungak szentelyebe lep be a csurungakkal, a nurtunjaval
lep vallasos közössegbe. A totemabrazolasok tehat aktivabban hatekonyak, mint maga a totem.
2.1.2. II
Most az ember helyet kell meghataroznunk a vallasi dolgok rendszereben.
Szerzett szokasainknal es a nyelv erejenel Iogva is hajlamosak vagyunk az atlagembert, az egyszerú hivót
alapvetóen proIan lenynek tekinteni. Pedig könnyen elóIordulhat, hogy ez az elkepzeles szo szerint egyetlen
vallasra sem igaz;433 annyi mindenesetre bizonyos, hogy a totemizmusra nem ervenyes. Minden klantagnak van
valamiIele szent jellege, ami erezhetóen nem kisebb, mint amit a totemallat eseteben lattunk. E szemelyes
szentsegnek az az oka, hogy az emberek ugy hiszik, hogy a szo szokasos ertelmeben vett embersegükön tul
egyszersmind a totem Iajaba tartozo növenyek vagy allatok is.
Hiszen viselik a nevet; marpedig a nevazonossag szerintük termeszetük azonossagaval is együtt jar. A
nevazonossag ugyanis velik nem pusztan külsóleg jelöli a termeszetazonossagot, hanem az utobbi logikusan
következik az elóbbiból. Mert a primitiv ember szamara a nev nemcsak szo, hangok kombinacioja: a nev az
elóleny resze, megpedig lenyegi resze. Aki a kenguru-klan tagja, annak kenguru is a neve; tehat bizonyos
ertelemben maga is ilyenIajta allat. ,Az ember a totemeül szolgalo allatot magaval azonos dolognak tekinti
mondja Spencer es Gillen. Amikor egy bennszülöttel erról beszelgettünk, ramutatott egy rola keszült
Ienykepre: »Ez pontosan ugyanaz, mint ami en vagyok.« Hat ugyanigy van a kenguruval is.' A kenguru volt a
toteme.434 Tehat minden egyennek kettós termeszete van: ket leny el együtt benne, egy ember meg egy allat.
Hogy e szamunkra oly idegen kettóseg legalabb latszolag IelIoghato legyen, a primitiv ember mitoszokat
gondolt ki, amelyek ugyan semmit sem magyaraznak meg, es csak elodazzak a kerdest, de mar ezzel az
elodazassal is enyhitik logikai botranyossagat. Minden reszletkülönbsegük dacara valamennyi egy semara epül:
celjuk az, hogy az ember es a totemallat között geneologiai viszonyt letesitsenek, amelynek ertelmeben az elóbbi
az utobbi rokona. E közös eredettel amit egyebkent a legkülönbözóbb modokon kepzelnek el magyarazatot
velnek adni termeszetük azonossagara. A narrinyerik peldaul ugy gondoltak, hogy az elsó emberek között voltak
olyanok, akik allatta tudtak valtozni.435 Mas ausztraliai közössegek az emberiseg ósenek idegen allatokat tettek
meg, s valamiIele modon ezektól szarmaztattak az embereket,436 vagy vegyes az allat- es embervilag közt allo
lenyeket,437 illetve Iormatlan, alig abrazolhato teremtmenyeket, amelyeknek nincsenek hatarozott szerveik,
II
86
437 Az arabanaknal (North. Tr., 147. o.). Meg olyankor is, amikor azt mondjak nekünk, hogy az elsó lenyek emberek, valojaban csak
Ielemberek, s egyidejúleg allati termeszetük is van. Ez a helyzet az anmatjeraknal (uo. 153. o.). Vannak olyan gondolkodasmodok, amelyek
zavarba ejtenek bennünket, de olyanoknak kell elIogadnunk óket, amilyenek. Csak eltorzitanank óket, ha tólük idegen tisztasagot
igyekeznenk belejük vinni (vö. Nat. Tr., 119. o.).
438 Egyes aranda csoportoknal (Nat. Tr., 338. skk.); egyes anmatjera csoportoknal (North. Tr., 153. o.).
439 Nat. Tr., 389. o.; vö.STREHLOW, I. 27. o.
440 Uo. 2. skk. E mitikus temaban nyilvan sok minden visszatükrözódik a beavatasi ritusbol magabol. A bevatasnak is az a celja, hogy az
iIjubol kesz embert Iaragjon, masreszt az is valodi sebeszi beavatkozasokkal jar (körülmeteles, szubincizio, Ioghuzas stb.). Termeszetes hat,
hogy ugyanilyen modon kepzeltek el az elsó emberek megIormalasara iranyulo eljarasokat.
441 Igy törtenik a moki indianok kilenc klanjanal (SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, IV. 86. o.), az ozsibvek daru-klanjanal (MORGAN:
Ancient Societv, 180. o.), a nutkak klanjainal (BOAS: JIth Rep. on the N. W. Tribes of Canada, 43. o.) stb.
442 Igy keletkezett allitolag a teknóc-klan az irokezeknel. Egy csapat teknóc kenytelen volt elhagyni azt a tavat, amelyben eltek, s uj
lakohely utan nezni. Egyikük azonban, amely köverebb volt, mint a többi, nehezen viselte a gyaloglast a nagy hósegben. Hatalmas
eróIeszitessel kibujt hat a panceljabol. Ezutan mintegy mar magatol Iolytatodott az atalakulasi Iolyamat, s a teknóc emberre, a klan óseve lett
(Erminnie A. SMITH: ,The Myths oI the Iroquois', IInd Rep., 77. o.). A csoktauk rak-klanja is hasonlo modon jött letre. Az emberek
kiIogtak nehany rakot, hazavittek óket, megtanitottak óket beszelni, jarni, s vegül beIogadtak óket a tarsadalmukba (CATLIN: North
American Indians, II. 128. o.).
443 Vegyük peldaul a tszimsianok mondajat. Vadaszat közben egy indian egy Iekete medvevel talalkozott. Az allat hazavitte magahoz,
megtanitotta lazacot Iogni es csonakot epiteni. Az ember ket evig a medvevel elt, aztan visszatert a Ialujaba. Az emberek azonban
megijedtek tóle, mert egeszen olyan lett, mint a medve. Nem tudott beszelni, csak nyers taplalekot evett. Akkor bedörzsöltek magikus
Iüvekkel, es lassankent visszanyerte eredeti alakjat. A kesóbbiek soran, ha bajba jutott, medve baratait hivta, s azok kisegitettek. Hazat
epitett es a homlokzatara egy nagy medvet Iestett. A lanytestvere olyan tancleplet varrt, amire medve volt rajzolva. Ezert lett e lany
leszarmazottjainak a medve az emblemaja (BOAS: Kwakiutl, 323. o.; vö.,Vth Report on the N. W. Tribes oI Canada', 23. ill 29. skk.; Hill
TOUT: ,Report on the Ethnology oI the Statlumh oI British Columbia', J.A.I., 1905, XXXV. 150. o.).
Ebból is lathato, miert nem celszerú az allat es az ember közt Iennallo rokoni viszonyt tenni meg a totemizmus megkülönböztetó jegyenek,
amikent azt Van Gennep javasolja (,Totemisme et methode comparative', Revue de lhistoire des religions, LVIII. köt. 1908. julius, 55. o.).
Ez a rokonsag nem egyeb, mint masIelekeppen mely összeIüggesek mitikus kiIejezódese; akar hianyozhat is, anelkül hogy a totemizmus
lenyegi vonasai ugyanakkor hianyoznanak. A klantagok es a totemallat közt nyilvan mindig szoros kapcsolat van, de e kapcsolat nem
szüksegszerúen verrokonsag, jollehet többnyire valoban ez utobbi Iormaban kepzelik el.
444 Vannak egyebkent olyan tlingit mitoszok, amelyekben az ember Ielig emberi, Ielig allati szarmazasa sajatosabb Iormaban jelenik meg.
Ugy tartjak, hogy a klan, ha szabad igy Iogalmaznunk, vegyes hazassagbol jött letre, azaz vagy a IerIi, vagy a nó a klan nevado allatanak
Iajabol volt valo (lasd SWANTON: Social Condition, BelieIs. oI the Tlingit Indians, XXJIth Rep., 415418. o.).
445 Nat. Tr., 284. o.
vegtagjaik, s amelyeknek különbözó testreszei is alig-alig körvonalazodtak.438 Ezutan gyakran allat Iormajaban
elkepzelt mitikus hatalmak leptek a szinre s alakitottak emberre e Iormatlan, megnevezhetetlen lenyeket,
amelyek Spencer es Gillen szerint ,atmenetet kepeznek az emberi illetve az allati allapot közt'.439 Az
atvaltoztatas erószakos, csaknem sebeszi beavatkozas utjan törtent. Az embert balta, vagy ha az operaciot vegzó
leny egy madar, csór vagja ki a Iormatlan masszabol, ekkeppen Iaragjak ki a vegtagjait, nyitjak meg a szajat,
Iurjak at az orrat.440 Amerikaban is talalunk hasonlo legendakat, de mivel az ottani nepeknek Iejlettebb a
gondolkodasmodjuk, az abrazolas nem annyira bantoan zavaros. Olykor valami legendas szemely alakitja at
hatalmanal Iogva emberre a klan nevado allatat.441 Maskor a mitosz majdhogynem termeszetes esemenyek
soraval probalja megmagyarazni, mikent alakult at az allat Iokozatosan olyannyira, hogy vegül is emberi Iormat
öltött.442
Igaz, vannak olyan tarsadalmak (haidak, tlingitek, tszimsianok), amelyek nem ugy kepzelik, hogy az ember
allatbol vagy növenyból született: az a gondolat viszont, hogy rokonsag all Iönn a totemallat Iajtaja es a klan
tagjai közt, megis tovabbelt, s az erról szolo mitoszok, bar ugyancsak különböznek az elóbbiektól, lenyegüket
tekintve erósen emlekeztetnek rajuk. Egyik alapmotivumuk ugyanis a következó. A nevado ós ugyan emberkent
jelenik meg, de különbözó viszontagsagok következteben több-kevesebb ideig azon meses allatok köreben kell
elnie, amelyekról a klan a nevet kapta. Hosszu, meghitt együttelesük soran uj tarsaihoz annyira hasonlatossa
valt, hogy amikor visszatert az emberek köze, azok meg sem ismertek. E mitikus tajakrol hozta magaval a
totememblemat, s vele együtt a benne rejló hatalmakat es csodas kepessegeket. 443 Igy hat az ember ezuttal is az
allatvilaghoz tartozik, bar odatartozasat kisse különbözó Iormaban kepzelik el.444
Tehat az emberben is van valami szent. Noha e tulajdonsaga az egesz testeben oszlik el, bizonyos kivaltsagos
pontokon megis hangsulyosabban jelenik meg. Vannak olyan szervek illetve testszövetek, amelyek
különöskeppen szentek: mindenekelótt a ver meg a haj.
Az emberi ver olyannyira szent dolog, hogy a közep-ausztraliai törzseknel gyakran a kultusz legtiszteltebb
eszközeit szentelik Iel vele. A nurtunjat peldaul bizonyos esetekben emberverrel kenik be ritualisan.445 A szent
II
87
446 Uo. 179. o.
447 Lasd III. könyv, II. Iej.; vö.SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 184, 201. o.
448 Nat. Tr., 204, 262, 284. o.
449 A dieriknel, a pangkalaknal. Lasd HOWITT, Nat. Tr., 658, 661, 668, 669671.
450 A warramangaknal az anya megissza a körülmetelesi vert (North. Tr., 352. o.). A binbingaknal a körülmetelesnel hasznalt kesról a
beavatottnak le kell szopogatnia a vert (uo. 368. o.). Nagy altalanossagban a nemi szervekból szarmazo ver kivetelesen szentnek szamit
(Nat. Tr., 464. o.; North. Tr., 598. o.).
451 Nat. Tr., 268. o.
452 Uo. 144, 568. o.
453 Nat. Tr., 442, 464. A mitosz egyebkent altalanos Ausztralia-szerte.
454 Uo. 627. o.
455 Uo. 466. o.
456 Uo. Ha mindeme Iormasagokat nem tartjak be, hitük szerint nagy baj erheti az illetót.
457 Nat. Tr., 358. o.; North. Tr., 604. o.
458 A levagott Iitymat a körülmeteles utan gyakran szintugy elrejtik a tekintetek elól, akarcsak a vert; sajatos erenyekkel bir; biztositja
peldaul bizonyos növeny- es allatIajok termekenyseget (North. Tr., 353354. o.). A poIaszakallt a hajjal azonositjak es ekkeppen is kezelik
(North. Tr., 544, 604. o.). Egyebkent a mitoszokban is szerepet kap (uo. 158. o.). Ami a majzsirt illeti, szent jellege abbol is kivilaglik, hogy
bizonyos halotti ritusok soran alkalmazzak.
460 Nat. Tr., 460. o.
emblemat emberverrel aztatott Iöldre rajzoljak az arandaknal az emu-totem emberei.446 Kesóbb meg latni
Iogjuk, mikent locsolnak vert a totemnövenyt vagy -allatot megtestesitó sziklakra.447 Nincs olyan vallasi
szertartas, amelyben a ver ne jatszana valami szerepet.448 A beavatas soran elóIordul, hogy a Ielnóttek
megnyitjak ereiket, es verükkel locsoljak meg az ujoncot; ez a ver annyira szent, hogy az asszonyok nem is
lehetnek jelen, amig Iolyik; a latasa tilos, akarcsak a csurungae.449 A ver, amit az operaciok soran a Iiatal
beavatott veszit, sajatos erenyekkel rendelkezik: különbözó aldozasokhoz-kommuniokhoz alkalmazzak.450 A
szubincizional keletkezó vert az arandak nagy ahitattal IelIogjak, majd elassak, s egy Iadarabbal jelzik az arra
jaroknak a hely szentseget; nó vagy gyerek nem mehet arra.451 Egyebkent a ver vallasi szerepevel
magyarazhato, hogy a vörös okker miert kap gyakran szinten vallasi szerepet a szertartasokban; bekenik vele a
csurungakat; a ritualis disziteseknel alkalmazzak.452 Ugyanis a szine miatt a verrel rokon anyagnak tekintik. Az
arandak lakta területen Iellelhetó szamos vörös agyagdepozitrol is ugy tartjak, hogy alvadt ver, amelyet a
mitikus kor bizonyos hósnói Iolyattak valaha a Iöldre.453
A hajnak hasonlo tulajdonsagai vannak. A közep-ausztraliai bennszülöttek emberhajbol keszült övet viselnek,
amelynek mar jeleztük vallasi Iunkciojat: bizonyos kultikus targyak beburkolasara szolgalnak.454 Kölcsönadja
egy ember a masiknak a csurungajat? A masik halabol odaajandekoz neki egy tincset a hajabol; e ket dolog
egynemúnek es azonos ertekúnek szamit.455 A hajvagas is ritualis aktus, amit meghatarozott szertartasok
kisernek: akit nyirnak, annak a Iöldre kell kuporodnia, arccal arraIele, ahol allitolag azok a meses ósök lakoztak
valaha, akiktól a mitosz szerint az anya klanja szarmazik.456
Ha valaki meghal, ugyanezen okbol azonnal levagjak a hajat, egy Ielreesó helyre teszik, mert sem a nók, sem a
be nem avatottak nem lathatjak; s ott, a proIan szemektól tavol latnak neki az övek keszitesenek.457
Mas olyan testreszeket is emlithetnenk, amelyek kisebb vagy nagyobb mertekben hasonlo tulajdonsagokkal
rendelkeznek: ilyen a poIaszakall, a Iityma, a maj zsiradeka stb.458 De Ielesleges szaporitani a peldakat. Mar az
eddigiek is bóven bizonyitjak, hogy az emberben is van valami olyan, ami tavol tartja a proIantol, s ami vallasi
hatekonysaggal rendelkezik; mas szoval az emberi szervezet olyan szent principiumot rejt magaban, amely
meghatarozott körülmenyek között külsóleg is szembeötlóen megnyilvanul. Ez a principium sajatlagosan nem
különbözik attol, amely a totem vallasi jelleget biztositja. Lattuk ugyanis, hogy azok a szubsztanciak,
amelyekben legkivaltkeppen megtestesül, kultikus eszközök ritualis összetevóive valnak (nurtunja,
totemisztikus rajzok), illetve olyan kenetkent alkalmazzak óket, amelyek celja a csurungak vagy a szent sziklak
csodas kepessegeinek Ielelenkitese; tehat egynemú dolgok.
Mindazonaltal az ily modon a klan minden tagjaban egyarant benne rejló vallasi meltosag nem mindenkinel
egyIorma mertekú. A IerIiakban nagyobb Iokon van meg, mint a nókben; hozzajuk kepest a nók szinte
proIanok.459 Ugyhogy valahanyszor összegyúlik a totemcsoport vagy a törzs, a IerIiak külön tabort alkotnak,
amelyból ki vannak zarva a nók, akik tehat elkülönülnek tólük.460 De meg a IerIiak szent jellegeben is vannak
különbsegek. A be nem avatott Iiatalokbol teljes mertekben hianyzik, hiszen nem is engedik oda óket a
szertartasokhoz. Az öregeknel viszont a legintenzivebb. Ok annyira szentek, hogy olyan dolgokat is
II
88
459 Ezzel nem azt allitjuk, hogy a nó abszolut proIan volna. A mitoszokban, legalabbis az arandaknal, sokkal Iontosabb vallasi szerepet
jatszik, mint amennyi a valosagban van neki (Nat. Tr., 195196. o.). Ott meg reszt vehet bizonyos beavatasi szertartasokon. Vegül a vere
vallasi erenyekkel rendelkezik (lasd Nat. Tr., 464.; vö. ,La prohibition de l`inceste et ses origines', Annee sociol., 51. skk.).
A nó e komplex helyzetetól Iüggnek az exogam tiltasok. E helyütt nem beszelünk ezekról, mert inkabb a hazi es hazassagi szervezet
kerdesehez kapcsolodnak.
461 A wakelbaraknal (HOWITT, 146. o.); a botszwanaknal (CASALIS: Basoutos, 221. o.).
462 A buandikoknal, a karnaiknal (HOWITT: i. m.); az arandaknal (STREHLOW, II. 58. o.).
463 HOWITT: i. m.
464 A Tully Iolyonal, irja Roth (,Superstition, Magic and Medicine', North Queensland Ethnographv, 5. szam, 74. §), a bennszülött
leIekveskor vagy ebredeskor, többe-kevesbe halkan, kiejti annak az allatnak a nevet, amiról maga is el van nevezve. Ennek az eljarasnak az
a celja, hogy a vadasz ügyes vagy szerencses legyen a vadaszaton, s elkerülje azokat a veszelyeket, amelyek ót ettól az allattol erhetik. Az
olyan ember peldaul, akinek valamely kigyo a toteme, vedve lesz a kigyomarastol, ha rendszeresen elvegzi az invokaciot.
465 TAPLIN: The Narrinveri, 64. o.; HOWITT, Nat. Tr., 147. o.; ROTH: i. m.
466 STREHLOW, II. 58. o.
467 HOWITT, 148. o.
468 North. Tr., 159160. o.
469 Uo.
470 Uo. 255. o.; Nat. Tr., 202, 203. o.
471 A. L. P. CAMERON: ,On two Queensland Tribes', Science of Man. Australasian Anthropological Journal, 1904. VII. 28., 1. kol.
megtehetnek, amelyek az egyszerú halandok szamara tilosak: szabadabban ehetik a totemallatot, sót, mint lattuk,
bizonyos törzseknel mindennemú etkezesi tilalom alol mentesek.
Nem szabad tehat a totemizmusban valamiIele allatimadatot latni. Az ember egyaltalan nem ugy viselkedik a
nevet ado allatokkal vagy növenyekkel, mint a hivó az istenevel szemben, hiszen maga is a szent vilaghoz
tartozik. Itt inkabb ket, erezhetóen egy szinten levó, egyenertekú leny viszonyarol van szo. LegIöljebb annyit
lehet mondani, legalabbis bizonyos esetekben, hogy az allat talan egy hajszallal magasabban all a szent dolgok
hierarchiajaban az embernel. Neha ezert hivjak a klantagok apjuknak vagy nagyapjuknak; ez arra latszik utalni,
hogy valamiIele erkölcsi Iüggesben levónek erzik magukat tóle.461 De meg az is gyakran elóIordul, sót, talan ez
a leggyakoribb, hogy a hasznalt kiIejezesek az egyenlóseg erzeteról tanuskodnak. A totemallatot baratnak,
batyonak nevezik emberi Iajtarsai.462 Vegsó soron a közöttük levó kötelekek sokkal inkabb a csaladi
kötelekekre hasonlitanak; allat es ember egy husbol van, mint a buandikok mondjak.463 E rokonsag miatt a
totem Iajaba tartozo allatokban az ember joindulatu tarsat lat, akinek tamogatasara mindig szamithat. Segitsegül
hivja,464 es a totemallat vezerli a vadaszaton, vagy Iigyelmezteti a veszelyre.465 Viszonzasul Iigyelmesen banik
vele; ha lehet, nem bantja;466 de ez a gondoskodas egyaltalan nem hasonlit egy kultuszra.
Neha ugy túnik, mintha az embernek meg valamiIele misztikus tulajdonjoga is lenne a totemere. Megölesenek
es megevesenek tilalma termeszetesen csak a klantagokra vonatkozik; ha e tilalom mas szemelyekre is
kiterjedne, az anyagi ertelemben lehetetlenne tenne az eletet. Ha egy olyan törzsnel, mint az arandak, ahol
szamtalan különIele totem van, nemcsak a nevado allatot vagy növenyt lenne tilos megenni, hanem az összes
olyan növenyt vagy allatot, amelyek mas klanok totemeül szolgalnak, akkor az egvilagon semmit sem lehetne
enni. Mindazonaltal vannak olyan törzsek, ahol a totemnöveny vagy -allat Iogyasztasa meg az idegen szamara
sem korlatlanul szabad. A wakelbaraknal nem kerülhet sor ra a totem embereinek jelenleteben.467 Ha pedig
mashol törtenik, az engedelyük szükseges hozza. Peldaul a kaititjaknal es az anmatjeraknal ha az emu-totem
valamelyik embere a Iúmag-klan (Grass seed) területen tartozkodik, es ilyen magot talal, mielótt megenne, oda
kell mennie a Iónökhöz, es azt kell mondania: ,Az Ön orszagaban gyújtöttem e magokat.' Erre a Iónök azt
Ieleli: ,Jo, megeheti.' De ha az emu-ember engedelykeres nelkül enne a Iúmagbol, azt hinnek, hogy meg Iog
betegedni; hogy eletveszelyben van.468 Olyan esetek is vannak, amikor a csoport Iónöke kötelezóen elvesz egy
kis reszt az eledelból, es maga eszi meg: ez aIIele neki jaro tartozas, amit le kell roni neki.469 Ugyanezen okbol
a csurunga is bizonyos hatalommal ruhazza Iöl a vadaszt a megIeleló allat Iölött: peldaul nagyobb esellyel ejti el
az eurot.470 Ez is azt bizonyitja, hogy a totemlennyel valo egytermeszetúseg kitüntetett jogIelevel ruhazza Iel az
embert. Vegül Queensland eszaki reszeben van egy törzs, a karingbalok, ahol egyedül a totem embereinek van
joguk megölni a totemallatot, vagy ha a totem egy Ia, lehantani a kerget. Az ó hozzajarulasuk szükseges, ha
barki idegen sajat celjaira akarja Ielhasznalni az illetó allat husat vagy az illetó Ia anyagat.471 Tehat tulajdonosi
szerepet jatszanak, habar itt specialis tulajdonrol van szo, amelyról kisse nehez Iogalmat alkotnunk magunknak.
II
89
90
472 Kamilaroi and Kurnai, 170. o.
473 ,Notes on some Australian Tribes', J.A.I., XIII. 300. o.
474 Idezi CURR: Australian Race, III. 45. o.; BROUGH-SMYTH: The Aborigines of Jictoria, I. 91. o.; FISON HOWITT: Kamilaroi and
Kurnai, 168. o.
475 DURKHEIM MAUSS: ,De quelques Iormes primitives de classiIication', Annee sociol., VI. 1. skk. |Magyarul: Az osztalyozas
nehany elemi Iormaja, in: E. DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Közgazdasagi es Jogi
Könyvkiado, 1978, 253334. o.|
3. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
(foIytatás)
3.1. III. A totemizmus kozmoIógiai rendszere
és a nem fogaIma
Kezdjük mar latni, hogy a totemizmus sokkal komplexebb vallas, mint elsó latasra túnt. A dolgoknak eddig
harom olyan kategoriajat különitettük el, amelyeket különbözó Iokon szentnek ismer el: a totememblemat, a
növenyt vagy allatot, amit ez az emblema abrazol, es a klan tagjait. A kep azonban meg nem teljes. Egy vallas
ugyanis nem pusztan az iment Ielsoroltakhoz hasonlo, igen specialis targyakra vonatkozo töredekes hiedelmek
gyújtemenye. Valamennyi eddig ismert vallas többe-kevesbe olyan gondolatrendszer volt, amely igyekezett
Ielölelni a dolgok egyetemesseget, es amely totalis kepet akart adni a vilagrol. A totemizmust tehat csak akkor
tekinthetjük a többihez hasonlithato vallasnak, ha kepet ad a vilagegyetemról. Nos, e Ieltetelnek megIelel.
3.1.1. I
A totemizmusnak ezt a vonatkozasat altalaban azert hanyagoltak el, mert tul szúk Iogalmat alkottak maguknak a
klanrol. Altalaban csak emberek csoportjat latjak benne. Mivel a klan nem mas, mint a törzs egyszerú alosztalya,
ugy túnik, hogy ahhoz hasonloan ez is csak emberekból allhat. Ha azonban igy ervelünk, a mi europai
elkepzeleseinkkel helyettesitjük be azokat a gondolatokat, amelyeket a primitiv ember alkot maganak a vilagrol
s a tarsadalomrol. Az ausztral ember szamara maguk a dolgok is, tehat a vilagegyetemet benepesitó valamennyi
dolog a törzs resze; alkotoelemei, mondhatni rendes tagjai annak; tehat mint minden embernek, ezeknek is
meghatarozott helyük van a tarsadalom keretei közt: ,A del-ausztraliai vadember irja Fison , egyetlen nagy
törzsnek tekinti a vilagegyetemet, amelynek ó valamelyik osztalyaba tartozik; minden eló vagy elettelen dolog,
amelyet vele egy csoportba sorolnak, eppugy resze annak a testnek, amelynek ó is tagja.'472 Ha a törzs Iratriara
oszlik, akkor ennek az elvnek az ertelmeben valamennyi ismert leny is megoszlik közöttük. ,Az egesz
termeszetet mondja Palmer a Bellinger Iolyo törzseiról a Iratriak nevei alapjan osztjak Iöl |...| A Nap, a Hold
meg a csillagok |...| az egyik vagy a masik Iratriahoz tartoznak, akarcsak maguk a negerek.'473 A queenslandi
Port-Mackay-i törzs ket Iratriabol all, az egyiknek Yungaroo, a masiknak Wootaroo a neve, s ugyanigy van a
szomszedos törzseknel is. Marpedig, mondja Bridgmann, ,ezek a törzsek valamennyi eló es elettelen dolgot ket
osztalyba sorolnak, s ezeknek Yungaroo illetve Wootaroo a nevük'.474 De az osztalyozas itt nem all meg.
Egy-egy Iratria emberei bizonyos szamu klanra oszlanak; hasonlokeppen az egy-egy Iratriahoz tartozo dolgok is
megoszlanak a Iratriakat alkoto klanok közt. Peldaul az egyik vagy masik Iat a kenguru-klanhoz tartozonak
nyilvanitjak, s akkor ennek a Ianak a kenguru lesz a toteme; a masik a kigyo klanjaba tartozik; a Ielhók ehhez a
totemhez Iognak tartozni, a Nap amahhoz stb. IlyenIorman minden ismert leny amolyan tablazatIelebe kerül, s a
modszeres osztalyozas az egesz termeszetet Ielöleli.
Masutt bemutattunk mar nehany osztalyozast;475 most csak peldakeppen emlekeztetünk nehanyra. Az egyik
legismertebb az, amelyiket a Gambier-hegyi törzsnel Iigyeltek meg. Ez a törzs ket Iratriara oszlik, az egyiknek
91
476 CURR, III. 461. o.
477 Currt es Fisont ugyanaz a szemely, D. S. Stewart tajekoztatta.
478 MATHEWS: ,Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and Victoria', Journal and Proceedings of the Roval Societv of N. S. Wales, XXXVIII.
287288. o.; HOWITT, Nat. Tr., 121. o.
479 Mathews a következókeppen adja meg e nevek nónemet: Gurogigurk, illetve Gamatyturk. Howitt ezeket a Iormakat adja, kisse mas
atirasban. A ket szo egyebkent a Gambier-hegyi törzsnel hasznalatos ket szo (Kumite es Kroki) megIelelóje.
480 E klan bennszülött neve Dyalup, amit Mathews nem Iordit le. E szo azonban minden jel szerint ugyanaz, mint a Jallup, amit Howitt
ugyanezen törzs egyik alklanjanak nevekent ad meg, s amit musselnek, azaz a Irancia ,moule' kagylo szonak Iordit. Ezert gondoljuk ugy,
hogy megkockaztathatjuk a Ienti Iorditast.
481 Ez Howitt Iorditasa. Mathews a warwurt szot a deli nap melegenek Iorditja.
Kumite, a masiknak Kroki a neve; mind a kettó 5 klanra oszlik. Es ,a termeszet minden dolga a tiz klan
valamelyikehez tartozik';476 Fison es Howitt ugy mondjak, hogy ,valamelyikebe'. Ugyanis minden ugy
sorolodik e tiz totem ala, mint a Iajok a megIeleló nemek ala. Ezt mutatja a következó tablazat, amit a Curr,
illetve Fison es Howitt altal gyújtött adatok alapjan allitottunk össze.477
Fratriak Klanok A klanhoz sorolt dolgok
halasz-ekIarku sas Iüst, jerikoi lonc, bizonyos Iak stb.
pelikan Iekete Iaju Ia, kutyak, túz, jeg stb.
hollo esó, mennydörges, villam, Ielhók, jegesó, tel stb.
Kumite Iekete kakadu csillagok, Hold stb.
egy nem merges kigyo hal, Ioka, angolna, rostos hancsu Iak stb.
teaIa kacsa, garnelarak, bagoly stb.
Kroki egy ehetó gyöker tuzok, Iürj, egy kenguruIajta stb.
nem tarajos Ieher
kakadu kenguru, nyar, Nap, szel, ósz stb.
A 4. es 5. Kroki-klanrol nincs adat.
Az egyes klanokhoz kapcsolodo dolgok listaja egyebkent korantsem teljes; Curr maga Iigyelmeztet bennünket,
hogy csak nehanyat sorolt Iel. De Mathews es Howitt munkai nyoman478 mar többet tudunk a wotjobalukok
törzseben ismert osztalyozasrol, s ezaltal az is jobban erthetóve valik, mikent ölelheti Iel az eIIele rendszer a
bennszülöttek egesz vilagat. A wotjobalukok is ket Iratriara oszlanak, az egyiknek Gurogity, a masiknak
Gumaty a neve (Howitt szerint479 Krokitch es Gamutsch); hogy ne nyuljon nagyon hosszura e Ielsorolas, most
csak jelezzük Mathews nyoman, hogyan osztalyozzak a dolgokat a Gurogity-Iratria nehany klanjaban.
A yam-klanhoz tartozik a sikvideki pulyka, a bennszülött macska, a mopoke, a dvim-dvim bagoly, a mallee tyuk,
a rosella papagaj, a peewe.
A moule-kagylo-klanba480 a szürke emu, a tarajos sül, a poling, a Ieher kakadu, az erdei kacsa, a malle gyik, a
búzös teknóc, a repüló mokus, a gyúrúsIarku oposszum, a bronzszarnyu (bron:e-wing) galamb, a wifuggla.
A Nap-klanba a bandikut, a Hold, a kengurupatkany, a Iekete szarka meg a Ieher szarka, az oposszum, a ngurt
ekIarku sas, a gumiIa hernyoja, az akacIa (wattle-tree) hernyoja, a Venusz-bolygo.
A meleg szel481 klanjaba a szürke Iejú ekIarku sas, a lapulo kigyo, a Iüstöló papagaj, a pikkelyes (shell)
papagaj, a murrakan ekIarku sas, a dikkomur kigyo, az örvös papagaj, a mirndai kigyo, a mintas hatu gyik.
Ha belegondolunk, hogy meg mennyi klan van (Howitt tizenkettót, Matthews tizennegyet nevez meg, es
hangsulyozza, hogy a lista korantsem teljes482), akkor megertjük, hogy kerül bele a bennszülöttet erdekló
minden dolog az eIIele osztalyozasokba.
I
92
482 Mathews illetve Howitt tablazata több lenyeges ponton is elter egymastol. Meg az is valoszinúnek latszik, hogy a Howitt altal a Kroki
Iratriaba sorolt klanokat Mathews a Gamutchba sorolta, es Iorditva. Ez is mutatja, hogy milyen nagy nehezsegekkel kell szembeneznünk e
megIigyelesek kapcsan. Ezek az elteresek azonban erdektelenek az altalunk targyalt kerdes szempontjabol.
483 Mrs. Langloh PARKER: The Euahlavi Tribe, 12. skk.
484 Lasd kesóbb.
485 CURR, III. 27. o.; vö. HOWITT, Nat. Tr., 112. o. Itt most csak a legjellegzetesebb adatokat idezzük. Reszletesebben lasd ,Az
osztalyozas nehany elemi Iormaja'-rol szolo, mar emlitett tanulmanyunkat.
486 Uo. 34. skk.
487 SWANTON: The Haida, 1314, 17, 22. o.
488 Ez különösen nyilvanvalo a haidaknal. Naluk, mondja Swanton, minden allatnak ket arca van. EgyIelól szokvanyos elóleny, amit el
lehet ejteni, meg lehet enni; egyszersmind azonban olyan termeszetIölötti leny, amely külsó alakjaban allat, s amelytól az ember Iügg. A
kozmikus jelensegeknek megIeleló mitikus lenyek ugyanilyen ketertelmúek (SWANTON: i. m. 14, 16, 25. o.).
Az ausztral kontinens több pontjan is hasonlo Ielosztast Iigyeltek meg: Del-Ausztraliaban, Victoria-allamban,
Uj-Del-Walesben (az euahlajiknal483); a közep-ausztraliai törzseknel is nyilvanvalo nyomait talaljuk.484
Queenslandben, ahol a jelek szerint mar nincsenek klanok, s csak a hazassagi osztalyok jelentenek alcsoportokat
a Iratrian belül, a dolgok az osztalyok között oszlanak meg. A wakelbarak peldaul ket Iratriara, a Mallerara es a
Wutarara oszlanak; az elóbbi osztalyait Kurgillanak illetve Banbenek hivjak, az utobbi osztalyait Wungonak
illetve Obunak. A Banbebe tartozik az oposszum, a kenguru, a kutya, a kis meh meze stb. A Wungoke az emu, a
bandikut, a Iekete kacsa, a Iekete kigyo, a barna kigyo; az Obuke a lapulo kigyo, a szuros mehek meze stb.; a
Kurgillake a tarajos sül, a siksagi pulyka, a viz, az esó, a túz, a mennydörges stb.485
Ugyanezt a szervezetet talaljuk az eszak-amerikai indianoknal. A zunyik osztalyozasi rendszere Ióbb vonalaiban
megegyezik az iment ismertetett rendszerekkel. Az omahake ugyanazokon az elveken alapul, mint a
wotjobalukoke.486 Meg a legIejlettebb tarsadalmakban is megtalalhatjuk ugyanezen gondolatok visszhangjat. A
haidaknal az összes isten, a termeszeti jelensegekhez kapcsolt összes mitikus leny eppugy a törzs valamelyik
Iratriajaba tartozik, mint az emberek; az elóbbiek a sasok, az utobbiak a hollok.487 Marpedig a dolgok istenei
valojaban nem masok, mint az altaluk igazgatott dolgok egy masik arca.488 A mitologikus osztalyozas tehat
csak az elóbbi osztalyozasok egy masik megnyilvanulasi Iormaja. Igy hat biztosak lehetünk benne, hogy ez a
Iajta vilagkep Iüggetlen barmiIele etnikai vagy Iöldrajzi jellegzetessegtól; ugyanakkor nyilvanvalo, hogy
szorosan összeIügg a totemisztikus hiedelmekkel.
3.1.2. II
Mar többször hivatkozott tanulmanyunkban ramutattunk, hogy e tenyek tükreben mikent Iormalodhatott ki az
emberisegben a nem illetve az osztaly Iogalma. Ezek ugyanis a törtenelemból ismert elsó osztalyozasi
rendszerek; es lattuk, hogy a tarsadalomszervezet mintajara epültek Iel, pontosabban szolva a tarsadalom keretei
szolgaltak keretül a szamukra. A Iratriak szolgaltak nemkent, a klanok pedig Iajkent. Az emberek azert tudtak
csoportositani a dolgokat, mert maguk is csoportokra öszlottak; a dolgok osztalyozasanal mindössze annyit
tettek, hogy helyet adtak nekik a maguk alkotta csoportokban. A dolgok különIele osztalyai pedig azert kerültek
nem pusztan egymas melle, azert alltak össze egyseges rendszerbe, mert a velük eggyeolvado tarsadalmi
csoportok is összeIüggenek egymassal, s szerves egessze, törzzse allnak össze. Az elsó logikai rendszerek
egysege tehat csak a tarsadalom egyseget reprodukalja. Most elóször nyilt alkalmunk tehat arra, hogy
ellenórizzük a tetelt, amit munkank elejen megIogalmaztunk, most elóször bizonyosodhatunk meg arrol, hogy a
szellem alapIogalmai, a gondolkodas lenyegi kategoriai tarsadalmi tenyezók eredmenyekeppen jönnek letre. A
Ient elmondottak ugyanis azt bizonyitjak, hogy maganak a kategorianak az eseteben ez törtent.
Ezzel azonban nem szandekozunk elvitatni a szemelyes tudat azon kepesseget, hogy akar önerejere hagyatkozva
is ne tudna hasonlatossagokat IelIedezni az altala kepzetekben megIormalt konkret dolgok között. Nyilvanvalo
ugyanis, hogy meg a legósibb, legegyszerúbb osztalyozasok is Ieltetelezik ezt a kepesseget. Az ausztral ember
nem veletlenszerúen sorolja a dolgokat ugyanabba vagy egy masik klanba. Szamara, akarcsak a mi szamunkra, a
hasonlo kepek vonzzak, az ellentetesek pedig taszitjak egymast, s e vonzasok illetve taszitasok alapjan
osztalyozza igy vagy ugy a megIeleló dolgokat.
Bizonyos esetekben mar sejtjük, milyen elkepzelesek mozgatjak. Kezdetben minden valoszinúseg szerint a ket
Iratria szolgaltatta az alapkeretet, következeskeppen az osztalyozas is dichotomikus volt. Ugyanis amikor az
II
93
489 Lasd Ientebb, a ... oldalon. Igy van a gunditjmaraknal (HOWITT, Nat. Tr., 124. o.), a Cameron altal Mortlake közeleben megIigyelt
törzseknel, es a wotjobalukoknal (HOWITT, Nat. Tr., 125, 250. o.).
490 J. MATHEW: Two Repres. Tribes, 139. o.; THOMAS: Kinship and Mariage. 5354. o.
491 Peldaul az oszidzs indianoknal (lasd DORSEY: ,Siouan Sociology', in: XJth Rep., 233. skk.).
492 A Torres-szorosban levó Mabuiag-szigeten (HADDON: Head Hunters, 132. o.). Ugyanezt a szembeallitast latjuk egyebkent az arandak
ket Iratriaja közt: az egyikben vannak a viz, a masikban a Iöld emberei.
493 Az irokezeknel tornaIelekre kerül sor a ket Iratria közt (MORGAN: Ancient Societv, 94. o.). A haidaknal irja Swanton ,a sas illetve a
hollo embereit gyakran megrögzött ellensegeknek tekintik. A szüksegszerúen mas-mas Iratriahoz tartozo Ierj es Ieleseg habozas nelkül
elaruljak egymast' (The Haida, 62. o.). Ausztraliaban ez az ellensegeskedes a mitoszokban tükrözódik. Az egy-egy Iratria totemeül szolgalo
ket allatot gyakran ugy abrazoljak, mint akik Iolytonos haboruban allnak egymassal (lasd J. MATHEW: Eaglehawk and Crow. A Studv of
Australian Aborigines, 14. skk.). A jatekokban a Iratriak termeszetes vetelytarsai egymasnak (HOWITT, Nat. Tr., 770. o.).
494 Igy hat Thomas jogtalanul veti a szemünkre, hogy a Iratriak születesere vonatkozo elmeletünk nem magyarazza a szembenallasukat
(Kinship and Marriage in Australia, 69. o.). Mindazonaltal nem gondoljuk, hogy e szembenallast a proIan es a szent ellentetere kellene
visszavezetni (lasd HERTZ: ,La preeminence de la main droite', Revue phil., 1909. dec., 559. o.). Valamely Iratria dolgai nem proIanok a
masik Iratria szamara; ezek is, azok is egyazon vallasi rendszer reszei (lasd alabb, a .... oldalon).
495 Peldaul a teaIa-klanba tartozik minden IúIele, következeskeppen a Iúevó allatok is. Nyilvan ez a magyarazata annak a sajatossagnak,
amit Boas jelez az eszak-amerikai totememblemak kapcsan. ,A tlingiteknel irja , tovabba a partvidek összes többi törzsenel a csoport
emblemaja minden olyan allatot magaba Ioglal, amely a csoport nevado allata szamara elesegül szolgal.' (Fifth Rep. of the
Committe.British Association for the Advancement of Science, 25. o.)
496 Ezert az arandaknal a bekat a gumiIa toteme ala soroljak, mivel gyakran talalni bekat e Ia odvaiban; a vizet a vizityukhoz kapcsoljak; a
kenguruhoz egy olyan papagajIajtat, amely gyakran röpköd körülötte (SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 146147, 448. o.).
osztalyozasnak csak ket neme van, akkor ezeket szinte szüksegszerúen antitetikusan Iogjak Iel: segitsegükkel a
legszembetúnóbben szembenallo dolgokat valasztjak szet egymastol vilagosan. Az egyiket jobbra teszik, a
masikat balra. Pontosan ilyen jellegú az ausztral osztalyozas. Ha a Ieher kakadu az egyik Iratriaba sorolodik,
akkor a Iekete a masikba; ha a Nap az egyik oldalra kerül, akkor a Hold meg a csillagok az ellenkezóre.489 A
ket Iratria szamara szolgalo totemlenyek gyakran ellentetes szinúek.490 E szembeallitasokat Ausztralian kivül is
megtalaljuk. Ahol az egyik Iratria a bekehez tartozik, ott a masik a haboruhoz;491 ha az egyiknek a viz a toteme,
a masiknak a Iöld.492 Nyilvan ennek tudhato be, hogy e ket Iratriat gyakran termeszetadta modon
antagonisztikusnak Iogtak Iel. Az Ielteteleztek, hogy rivalizalasIele, sót intezmenyesitett ellensegeskedes volt
köztük.493 A dolgok szembenallasa kiterjedt a szemelyekre is; a logikai kontraszt tarsadalmi konIliktusIeleve
szelesedett.494
MasIelól az egyes Iratriakon belül egy klanba kerülnek azok a dolgok, amelyek a totemkent szolgalo targgyal a
legtöbb rokonsagot mutatjak. Peldaul a Hold a Iekete kakaduval, a Nap viszont a levegóvel meg a szellel
egyetemben a Ieher kakaduval került össze. Masreszt a totemallattal egy kategoriaba kerül minden, ami csak
taplalekaul szolgal,495 tovabba az összes olyan allat, amellyel szoros kapcsolatban all.496 Nyilvan nem mindig
erthetó szamunkra, miIele homalyos pszichologia múködött az ilyen együve sorolasoknal, illetve
szetvalasztasoknal. De az elózó peldakbol is kitetszik, hogy a dolgok hasonlosagaira vagy különbsegeire valo
raerzesIele szerepet jatszott ezen osztalyozasok megszületeseben.
De mas a hasonlosag erzete, s megint mas a nem Iogalma. A nem az a külsó keret, amelynek reszben a
hasonlokent erzekelt dolgok adjak a tartalmat. Marpedig a tartalom nem szolgaltathatja maga azt a keretet,
amelyet majd kitölt. A tartalom homalvos, lebego kepekból all, amelyek meghataro:ott s:amu, törtenetesen
egynemely közös elemet tartalmazo egveni kep egymasra rakodasabol s reszleges Iuziojabol jönnek letre; a keret
viszont meghataro:ott forma, szabott körvonalai vannak, mindamellett meghataro:ott s:amu, erzekelhetó vagy
nem erzekelhetó, aktualis vagy lehetseges dologra alkalmazhato. A nem ugyanis mindig merhetetlenül több
targyat ölel Iöl, mint aminek közvetlen tapasztalas utjan erzekeltük a hasonlosagat. Ezert utasitja el, nem minden
alap nelkül, a gondolkodok egy egesz iskolaja, hogy a nem gondolatat a nembeli keppel azonositsa. A nembeli
kep csak a tudatunkban egyidejúleg jelen levó hasonlo kepzetek elmosodott hataru, szarmazekos kepzete; a nem
pedig olyan logikai szimbolum, melynek segitsegevel ezeket a hasonlatossagokat gondolatilag vilagosan el
tudjuk különiteni mas hasonlosagoktol. Egyebirant e ket Iogalom különbseget mi sem bizonyitja jobban, mint
hogy az allat kepes nembeli kepeket alkotni, keptelen viszont nemben es Iajtaban gondolkodni.
A nem gondolata a gondolkodas olyan eszköze, amit nyilvanvaloan az ember szerkesztett meg. De
megszerkesztesehez legalabbis mintara volt szüksegünk; mert mi modon születhetett volna meg ez a gondolat,
ha sem bennünk, sem rajtunk kivül ne lett volna semmi olyan dolog, ami termeszetenel Iogva sugalmazhatta
volna azt a szamunkra? Ha erre azt valaszoljuk, hogy a priori adva volt szamunkra, azzal nem valaszoltunk; e
II
94
497 Ennek az ósi elkülönületlensegnek egyik jele, hogy a nemekhez a tarsadalmi csoportok mintajara, amelyekkel eggyeolvadtak, területi
alapot kapcsolnak. IlyenIorman az ausztraliai wotjobalukoknal, az amerikai zunyiknal a dolgokat gondolatilag eppugy terben helyezik el,
mint ahogy a klanok is a terben helyezkednek el. Marpedig a dolgok terbeli elhelyezkedese pontosan egybeesik a klanokeval (lasd De
quelques formes primitives de classification, 34. skk. |Magyarul: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja, in: E. DURKHEIM: A tarsadalmi
tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1978, 253334. o.|). Az osztalyozasok meg
a viszonylag Iejlettebb nepeknel, peldaul Kinaban, is megóriztek valamit ebból a terbelisegból (uo. 55. skk.).
498 BRIDGMANN, in: BROUGH SMYTH: The Aborigines of Jictoria, I. 91. o.
499 FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 168. o.; HOWITT: ,Further Notes on the Australian Class Systems', J.A.I., XVIII. 60. o.
500 CURR, III. 461. o. A Gambier-hegyi törzsról van szo.
lusta megoldas, mint mar mondtuk, az elemzes halala. Marpedig nem lathato, honnan vehettük volna az
elkerülhetetlenül szükseges mintat, ha nem a kollektiv eletból? A nem ugyanis olyan dolgok gondolati, de
vilagosan meghatarozott csoportja, amelyek közt a rokonsagi kapcsolatokhoz hasonlo belsó kapcsolatok vannak.
Marpedig eddigi tapasztalataink alapjan az eIIajta csoportoknak csak egy Iajtajat ismerjük: a tarsult emberek
csoportjait. Az anyagi dolgok gyújtemenyeket, halmokat, belsó egyseg nelküli mechanikus együtteseket
alkothatnak, de csoportokat nem, legalabbis abban az ertelemben nem, amit mi e szonak adtunk az iment. Egy
homokkupacnak, egy kóhalomnak semmi köze ahhoz a meghatarozott es szervezett tarsadalomIelehez, ami a
nem. Minden valoszinúseg szerint soha eszünkbe nem jutott volna a vilag lenyeit nemnek nevezett homogen
csoportokba gyújteni, ha nem lett volna ott a szemünk elótt az emberi tarsadalmak peldaja, ha nem tettük volna
meg magunk is kezdetben a dolgokat az emberi tarsadalom tagjaiva, olyannyira hogy az emberi illetve logikai
csoportok teljesen összekeveredtek egymassal.497
MasIelól viszont az osztalyozas olyan rendszer, amelynek reszei hierarchikus rendet követnek. Vannak
dominans jellegzetessegek, masok ezeknek vannak alarendelve; a Iajok es tulajdonsagaik a nemektól es a nemek
altal meghatarozott sajatossagoktol Iüggenek; illetve egyazon nem különbözó Iajtait ugy Iogjuk Iöl, mint
amelyek egy szinten allnak. Inkabb a megismeres szemszögeból akarjuk latni a dolgokat? Akkor Iorditott
sorrendben kepzeljük el óket: legIelülre a legsajatsagosabb, leggazdagabb valosagtartalmu targyakat helyezzük,
lejjebb pedig az altalanosabbakat, tulajdonsagban szegenyebbeket. De ilyenkor is hierarchikus Iormaban
kepzeljük el óket. S ezt a kiIejezest korantsem csak hasonlatkent kell erteni: az osztalyozasnak valoban ala- es
mellerendelesi viszonyok letesitese a celja, s az embernek meg sem Iordult volna a Iejeben, hogy eIIajta modon
rendezze ismereteit, ha nem tudta volna mar elózetesen, mi is az a hierarchia. Marpedig sem a Iizikai termeszet
latvanya, sem a gondolati asszociaciok mechanizmusa nem szolgaltathatta szamunkra a hierarchia gondolatat. A
hierarchia kizarolagosan tarsadalmi dolog. Csak a tarsadalomban vannak Iónökök, alarendeltek es egyenlók.
Következeskeppen e Iogalmak puszta elemzese meg akkor is Ieltarna eredetüket, ha e ponton a tenyek nem
volnanak meggyózóek. A tarsadalombol vettük óket, hogy aztan kivetitsük óket a vilagrol alkotott kepünkre. A
tarsadalom szolgaltatta a kanavaszt a logikai gondolkodas himzómunkajahoz
3.1.3. III
E primitiv osztalyozasIormak azonban a vallasi gondolkodas kialakulasa szempontjabol is közvetlen
jelentóseggel birnak.
Az következik ugyanis belólük, hogy az egy klanba vagy Iratriaba sorolt dolgok szoros rokonsagban allnak
egymassal is, meg az illetó Iratria illetve klan szamara totemül szolgalo dologgal is. Amikor a Port-Mackay-i
törzs ausztral bennszülöttje azt mondja a Naprol, a kigyokrol stb., hogy a Yungaroo-Iratriaba valok, akkor ezzel
nem pusztan közös, de tisztan megegyezesszerú cimkevel latja el e különallo lenyeket; a szonak szamara
objektiv jelentese van. O valoban ugy hiszi, hogy ,az aligatorok tenvlegesen yungarook, a kenguruk viszont
wootarook. A Nap tenvlegesen yungaroo, a Hold tenvlegesen wootaroo, es igy tovabb a csillagkepekkel, a
Iakkal, a növenyekkel stb.'498 Belsó kapcsolat egyesiti óket azzal a csoporttal, ahova be vannak sorolva;
szabalyos tagok ók is. Pontosan ugy mondjak roluk, hogy ebbe vagy abba a csoportba tartoznak,499 amikent azt
az illetó csoportba tartozo emberekról is mondjak; vagyis ez utobbiakkal is ugyanolyan Iajta kapcsolatban
allnak. Az ember a klanjaba tartozo dolgokban rokonokat vagy tarsakat lat; baratainak hivja, egy husbol valonak
tekinti óket.500 Ennek megIelelóen ugyancsak sajatsagos kölcsönös vonzalmak es illendósegi viszonyok
Iigyelhetók meg. Dolognak, embernek egy a neve, termeszetadta modon megertik egymast, együtt elnek.
Amikor peldaul eltemetnek egy wakelbarat a Mallera-Iratriabol, akkor a halotti emelvenyt ,olyan Iabol kell
acsolni, ami a Mallera-Iratriahoz tartozik'.501 Ha a halott a Banbe-osztalybol valo, akkor banbeIat kell
III
95
501 HOWITT: ,On some Australian BelieIs', J.A.I., XIII. 191. o., 1. labj.
502 HOWITT: ,Notes on Australian Message Sticks', J.A.I., XVIII. 326. o.; ,Further Notes', J.A.I., XVIII. 61. o., 3. labj.
503 CURR, III. 28. o.
504 MATHEWS: ,Ethnological Notes on the Aboriginal Tribes oI N. S. Wales and Victoria', Journ. and Proc. of the R. Societv of N. S.
Wales, XXXVIII. 294. o.
505 Vö. CURR, III. 461. o., es HOWITT, Nat. Tr., 146. o. A Tooman es Wingo kiIejezesek ezekre is, azokra is vonatkoznak.
506 HOWITT, Nat. Tr., 123. o.
507 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 447. skk.; STREHLOW, III. XII. skk.
508 FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 169. o.
509 CURR, III. 462. o.
510 Mrs. PARKER: The Euahlavi Tribe, 20. o.
511 SPENCER GILLEN, North. Tr., 151. o.; Nat. Tr., 447. o.; STREHLOW, III. XII. o.
512 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 449. o.
514 Mrs. Parker a multiplex totems kiIejezest hasznalja.
hasznalni. A törzsön belül a varazslo csak a Iratriajaba tartozo dolgokkal varazsolhat,502 a többi dolog idegen
neki, nem tudna engedelmessegre birni óket. Misztikus rokonszenv Iúz tehat minden egyent a vele együve
tartozo eló vagy elettelen lenyekhez; ennek eredmenyekeppen ugy gondolja, hogy emezek cselekedeteiból ki
tudja következtetni, hogy ó maga mit Iog cselekedni, illetve hogy mit tett korabban. Ugyanezen wakelbaraknal
ha valaki azt almodja, hogy megölt egy ilyen vagy olyan tarsadalmi alosztalyba tartozo allatot, akkor arra
szamit, hogy masnap ugyanezen alosztaly tagjaval Iog talalkozni.503 Es viszont, valamely Iratriaba vagy klanba
tartozo dolgok nem arthatnak az illetó Iratria, illetve klan tagjainak. A wotjobalukoknal minden Iratrianak
megvannak a maga sajat Iai. Marpedig a Gurogity-Iratria allatait csak olyan Iegyverrel lehet elejteni, amely a
masik Iratria Iajabol keszült, es viszont; különben a vadasz bizonyosan elveti a vadat.504 A bennszülött meg van
gyózódve rola, hogy ilyenkor a nyilvesszó magatol elkerüli a celt, ugyszolvan nem lesz hajlando rokon, barati
allatba hatolni.
Ily modon a klan emberei es a klanba sorolt dolgok egyesülesük reven összetartozo rendszert kepeznek,
amelynek minden reszecskejet kölcsönös rokonszenv Iúzi egymashoz, amelynek minden resze együtt lelegzik.
Ez az elsó pillantasra tisztan logikainak túnó szervezet egyszersmind erkölcsi is. Egyazon elv hatja at es teremti
meg az egyseget: a totem. Mint ahogy a hollo-klanba tartozo emberben van valami a hollobol, az esót ami
ugyanebból a klanbol valo s ugyanehhez a totemhez tartozik szinten ugy tekintik, mint ami ,ugyanaz a dolog,
mint a hollo'; ugyanezen okbol a Hold Iekete kakadu, a Nap Ieher kakadu, minden Iekete törzsú Ia pelikan stb.
Tehat az egy klanba tartozo összes ember, allat, növeny vagy elettelen targy a totemleny puszta modozata. Ezt
jelenti az iment megIogalmazott allitas, mely szerint ezek a dolgok verrokonok: valoban egy husbol valok abban
az ertelemben, hogy valamennyien ugyanolyan termeszetúek, mint a totemallat. Egyebkent pontosan olyan
jelzókkel is latjak el óket, mint a totemet.505 A wotjobalukok ugyanazon Mir nevvel illetik a totemet es az ala
tartozo dolgokat.506 Igaz, az arandaknal, ahol, mint latni Iogjuk, vannak meg lathato nyomai az osztalyozasnak,
különbözó nevvel illetik a totemet, illetve a hozza kapcsolodo lenyeket; az utobbiaknak adott elnevezes megis
arrol tanuskodik, hogy szoros kapcsolat Iúzi óket a totemallathoz. Baratnak, tarsnak, paftasnak nevezik óket;
ugy tartjak, hogy elvalaszthatatlanul összetartoznak.507 Tehat ugy erzik, hogy e dolgok nagyon közeli rokonaik.
MasIelól viszont tudjuk, hogy a totemallat szent. Ezert a klanba sorolt, vagyis az emblemaja ala tartozo dolgok
szinten ugyanilyen jellegúek, mert bizonyos ertelemben mind-mind vele egyIaju allatok, mikent az ember is.
Ezek is szentek; s ezert a vilag többi dolgaihoz kepest törtenó besorolasuk egyszersmind a vallasi rendszerben
elIoglalt helyüket is kijelöli. Ezert van az, hogy ha a totemek növenyek vagy allatok, akkor a klan ember tagjai
nem Iogyaszthatjak szabadon óket. Ily modon a Gambier-hegyi törzs embereinek, akiknek a nem merges kigvo a
totemük, nem csak e kigyo Iogyasztasatol kell tartozkodniuk: a Ioka, az angolna stb. Iogyasztasa is tilos a
szamukra.508 Ha raviszi óket a szükseg, s megiscsak esznek belólük, akkor a szentsegtörest engeszteló
aldozatokkal kell enyhiteniük, ugyanugy, mint a tulajdonkeppeni totemek eseteben.509 Az euahlajiknal,510 ahol
szabad elni a totemmel, de nem mertektelenül, ugyanez a szabaly vonatkozik a klan többi dolgaira is. Az
arandaknal a totemallatot vedó tilalom meg a tarsallatokra is kiterjed;511 ez utobbiakat meglehetósen sajatos
banasmodban reszesitik.512 Ezek is, azok is ugyanolyan erzeseket keltenek.513
De hogy a totemhez kapcsolodo dolgok nem mas termeszetúek, mint maga a totem, s következeskeppen vallasi
jellegúek, az bizonyitja leginkabb, hogy esetenkent maguk is hasonlo szerepet jatszhatnak. Ilyenkor jarulekos,
masodlagos, vagy a szokas altal mar szentesitett kiIejezessel elve altotemek lesznek.514 Minduntalan
III
96
513 Queenslandben viszont van nehany olyan törzs, amelyek köreben a valamely tarsadalmi csoporthoz tartozo dolgok nem tilosak e csoport
tagjainak: nevezetesen a wakelbaraknal. Mint emlekszünk ra, az osztalyozas kereteül az ó tarsadalmukban a hazassagi osztalyok szolgalnak
(lasd Ientebb, ... o.). Egy-egy ilyen osztaly tagjai pedig nemcsak hogy megehetik az osztalyukba sorolt allatokat, de nem is ehetnek mas
allatot. Minden mas elelem tilos a szamukra (HOWITT, Nat. Tr., 113. o.; CURR, III. 27. o.).
Ebból azonban nem szabad arra következtetni, hogy ezeket az allatokat proIanoknak tekintenek. Vegyük eszre: nem egyszerúen arrol van
szo, hogy az egyennek meg szabad ennie óket, hanem arrol, hogy ez a kötelessege, hiszen mast nem is szabad ennie. Marpedig eppen az
elóiras kategorikus volta jelzi szamunkra, hogy vallasi termeszetú dologgal allunk szemben. Csak eppen a benne rejló vallasi elem ezuttal
pozitiv kötelesseget szült, nem pedig negativat, mint amilyen a tilalom. Talan az sem lehetetlen, hogy eszrevegyük, hogyan törtent ez az
elvaltozas. Fentebb mar lattuk (... o.), hogy minden egyen valamiIele tulajdonjoggal rendelkezik a toteme, s következeskeppen az attol Iüggó
dolgok Ielett. Azt is lattuk, hogy specialis körülmenyek hatasara a totemkapcsolatnak ez az oldala tovabbIejlódött, s termeszetszerúleg arra a
gondolatra jutottak ezutan, hogy egyedül a klantagok rendelkezhetnek a totemük, illetve a hozza sorolt minden dolog Iölött; a többiek
viszont hozza sem nyulhatnak. Ilyen körülmenyek között a klan tagjai csakis a maguknak tulajdonitott dolgokkal taplalkozhattak.
515 Peldakeppen lasd az euahlajik törzset Mrs. Parker könyveben (15. skk.), illetve a wotjobalukoket (HOWITT, Nat. Tr., 121. skk.; vö.
Mathews mar idezett cikkevel).
516 A peldakat lasd HOWITT, Nat. Tr., 122. o.
517 Lasd De quelques formes primitives de classification, 28. o. 2. labj. |Magyarul: Az osztalyozas nehany elemi Iormaja, in: E.
DURKHEIM: A tarsadalmi tenvek magvara:ataho:. Jalogatott tanulmanvok. Budapest, Közgazdasagi es Jogi Könyvkiado, 1978, 253334.
o.|
518 STREHLOW, II. 6172. o.
519 Nat. Tr., 112. o.
520 Lasd nevezetesen Nat. Tr., 447. o., es North. Tr., 151. o.
521 STREHLOW, III. XIIIXVII. o. ElóIordul, hogy ugyanazon masodlagos totemek egyidejúleg ket-harom Iótotemhez is kapcsolodnak.
Ez nyilvan ugy lehetseges, hogy Strehlow nem tudta biztosan eldönteni, hogy e totemek közül melyik a Ió.
A tablazat ket olyan erdekessegre is ravilagit, amely nehany korabbi allitasunkat erósiti meg. Elóször is a Iótotemek nagyon keves kivetellel
majdnem mindig allatok. Tovabba az egitestek mindig csak masodlagos vagy tarstotemek. Ez ujolag bizonyitja, hogy ez utobbiak csak
kesóbb emelkedtek totem-meltosagra, s hogy a Iótotemeket eredetileg inkabb az allatvilagbol vettek.
522 A mitosz szerint a tarsult totemek a meses idókben a Iótotem embereinek taplalekaul szolgaltak, illetve Iak eseteben az arnyekukkal
szolgaltak óket (STREHLOW, III. XII. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 403. o.). Az, hogy a tarsult totemet allitolag megettek, meg nem
jelenti azt, hogy proIannak tekintettek; mert a mitikus korszakban a hiedelem szerint meg a Iótotemet is megettek a klanalapito ósök.
elóIordul az, hogy egy-egy klanban egyeni rokonszenvek, vonzalmak alapjan szúkebb csoportok,
korlatozottabb, viszonylag önallo eletet eló tarsulasok jönnek letre, uj alosztalyok, amelyek a klanon belül
amolyan alklanIelekke Iejlódnek. Az alklannak ahhoz, hogy megkülönböztesse magat, es sajat arcot öltsön, sajat
totemre, következeskeppen altotemre van szüksege.515 Ezen masodlagos csoportok az altotemeket a Iótotem ala
besorolt különbözó dolgok közül valasztjak. Ezek tehat szo szerint benne rejló, lappango totemek, s a legkisebb
hatasra is múködesbe lephetnek. Latens totemtermeszetük azonnal megnyilvanul, mihelyst a körülmenyek
megengedik vagy megkivanjak azt. Ily modon elóIordul, hogy ugyanazon egyennek ket toteme van: egy
Iótoteme, mely az egesz klannal közös, es egy altoteme, amely csak az ó alklanjanak a sajatja. Hasonlo ez, mint
a romaiak nomenje es cognomenje.516
Neha az is megtörtenik, hogy egy-egy alklan teljesen Ielszabadul es autonom csoportta, Iüggetlen klanna valik:
ilyenkor az altotem is tulajdonkeppeni totem lesz. Ez a szegmentacios folvamat az arandaknal jutott el, hogy ugy
mondjuk, a vegsó hatarig. Mar a Spencer es Gillen elsó könyveben törtent utalasokbol is kiderült, hogy az
arandaknal vagy hatvan totem is van;517 Strehlow legujabb kutatasai szerint azonban ez a szam sokkal
jelentósebb. O nem kevesebb, mint 442-t szamlalt össze.518 Eszerint Spencer es Gillen egyaltalan nem tuloztak,
amikor azt mondtak, hogy ,a bennszülöttek altal lakott területen nincs olyan eló vagy elettelen targy, amely ne
adna nevet valamely totemcsoportnak.'519 A totemeknek a lakossaghoz viszonyitott elkepesztó szama annak
köszönhetó, hogy sajatos körülmenyek Iolytan az eredeti klanok Iolyton ujabb es ujabb alcsoportokra oszlottak;
ilyenIorman csaknem valamennyi altotem eljutott a totemallapotba.
Ezt mutattak ki veglegesen Strehlow megIigyelesei. Spencer es Gillen csak nehany elszigetelt peldat hozott Iöl a
tarsult totemekre.520 Strehlow megallapitotta, hogy valojaban teljesen altalanos szervezetról van szo; tablazatot
allitott össze, amelyben az arandak csaknem összes toteme e szerint az elv szerint osztalyozodik: tars- illetve
mellektotem minósegben valamennyi a mintegy hatvan Iótotemhez kapcsolodik.521 Az elóbbiek az utobbiak
szolgalataban allnak.522 Ez a viszonylagos Iüggóseg minden valoszinúseg szerint azon idók visszhangja, amikor
a mai ,szövetsegesek' meg csak altotemek voltak, s ily modon a törzsben meg csak keves olyan klan volt,
amely alklanokra bomlott. Szamos tovabb eló szokas tamasztja ala ezt a hipotezist. Gyakran elóIordul, hogy ket
ily modon tarsult csoportnak ugyanaz a totememblemaja: marpedig az emblema közös volta csak ugy
magyarazhato, hogy eredetileg a ket csoport együve tartozott.523 Egyebkent ket klan rokonsaga abban nyilvanul
III
97
523 Peldaul a vadmacska-klanban a csurungaba vesett rajzok a viragzo hakeaIat abrazoljak, ami mara mar külön totem lett (SPENCER
GILLEN, Nat. Tr., 147148. o.). STREHLOW (III. XII. o., 4. labj.) szerint ez igen gyakori.
524 SPENCER GILLEN, North. Tr., 182. o.; Nat. Tr., 151, 297. o.
525 Nat. Tr., 151, 158. o.
526 Uo. 447449. o.
527 Igy Iordulhat eló, hogy Spencer es Gillen az inturitanak nevezett galambrol hol mint Iótotemról (Nat. Tr., 410. o.), hol mint tarsult
totemról beszel (uo. 448. o.).
528 HOWITT: Further notes, 6364. o.
529 Ezert kevertek össze gyakran a klant a törzzsel. Ezt a hibat, ami miatt gyakran zavarossa valnak az etnograIusok leirasai, jelen esetben
Curr követte el (I. 61. skk.).
meg, hogy reszt vesznek egymas ritusaiban. A ket kultusz meg csak tökeletlenül valt szet; ennek alighanem az
az oka, hogy kezdetben teljesen össze voltak Ionodva.524 A hagyomany azzal magyarazza a kapcsolatukat, hogy
valaha a ket klan egymas közvetlen szomszedsagaban elt.525 Mas esetekben a mitosz kereken kimondja, hogy
az egyik a masikbol szarmazik. Ugy meselik, hogy a tarsult allat eleinte ahhoz a Iajtahoz tartozott, amely
mindmaig Iótotemkent szolgal; csak egy kesóbbi idószakban különült el tóle. Peldaul a chantunga madarak,
amelyek ma a witchetty hernyo szövetsegesei, a meses idókben szinten witchetty hernyok voltak, s csak azutan
valtoztak madarakka. Ket olyan Iaj, amely jelenleg a mezhangyakhoz kapcsolodik, eredetileg szinten
mezhangya volt stb.526 Az altotem Iótotemme valo ilyetenIorma atalakulasa egyebirant eszrevehetetlen apro
lepesekben törtenik, s olykor annyira meghatarozhatatlan a helyzet, hogy nagyon nehez megmondani, vajon Ió-
avagy masodlagos totemmel van-e dolgunk.527 Mint Howitt mondja a wotjobalukok kapcsan, vannak olyan
altotemek, amelyek alakuloIelben levó totemek.528 Ily modon az egy klanba sorolt dolgok megannyi
központIelet alkotnak, amelyek körül uj totemkultuszok alakulhatnak. Ez bizonyitja a leginkabb, hogy vallasos
erzületet keltenek. Ha nem volna szent jellegük, nem emelkedhetnenek ily könnyen a par excellence dolgok, a
tulajdonkeppeni totemek rangjara.
A vallasi dolgok köre tehat sokkal messzebbre terjed ki, mint az az elsó pillantasra latszott. Nem csak a
totemallatokat es a klan embertagjait Ioglalja magaban; hanem mivel nincs olyan ismert dolog, amely ne lenne
valamely klanba vagy totem ala sorolva, olyan dolog sincs, amely ne kapna valamilyen Iokon vallasi szinezetet.
Amikor majd kesóbb kialakulnak a vallasok, s megjelennek a tulajdonkeppeni istenek, mindegyikük a
termeszeti jelensegek valamely specialis kategoriajat Iogja Ielügyelni: ez a tengert, az a levegót, amaz az aratast
vagy a gyümölcsöket, s a termeszet valamennyi tartomanya mintegy a Iöleje rendelt istentól kapja majd a benne
rejló eletet. S eppen a termeszetnek a különbözó istenek közt törtenó Ielosztasa reven jön letre az a vilagkep,
amit a vallasok szolgaltatnak nekünk. Ameddig pedig az emberiseg nem lep tul a totemizmus Iazisan, a törzsi
totemek pontosan azt a szerepet jatsszak, mint ami kesóbb az isteni szemelyeknek jut. A mar többször is peldaul
vett Gambier-hegyi törzsben tiz klan van; következeskepp a vilag tiz osztalyra, pontosabban tiz csaladra oszlik,
s mindegyik csalad egy-egy totemtól eredezteti magat az a tó. A klanba sorolt dolgok ettól a tótól kapjak meg
a valosagukat, mivel valamennyit a totemleny modozatanak Iogjak Iöl; visszaterve peldankra, az esót, a
mennydörgest, a Ielhóket, a jegesót a hollo különbözó Iajtainak tekintik. E tiz csalad együtt teljes es
rendszerezett vilagkepet ad; ez a vilagkep pedig vallasi, mivel vallasi Iogalmak szolgaltatjak az alapjait. A
totemvallas hatasköre tehat korantsem korlatozodik a lenyek egy vagy ket kategoriajara, hanem az ismert vilag
hataraig terjed. A görög vallashoz hasonloan mindenbe istent helyez; a hires mondat ,Isten mindenben felen
van' itt is jelszoul szolgalhat.
Ha azonban ekkeppen Iogjuk Iel a totemizmust, akkor egy lenyeges ponton modositani kell a rola alkotott,
regota ervenyben levó Iogalmat. Az utobbi evekben törtent IelIedezesekig a totemizmust kizarolag egy-egy
totem kultuszanak tekintettek, es klan-vallaskent deIinialtak. Ebból a szempontbol nezve ugy túnt, hogy egy-egy
törzsön belül annyi, egymastol Iüggetlen totemvallas van, ahany klan van benne. Ez a IelIogas egyebkent
összhangban all a klanrol alkotott szokasos elkepzelesekkel: olyan autonom tarsadalmat latnak benne,529 amely
többe-kevesbe zart a hasonlo tarsadalmak Iele, illetve ez utobbiakkal csak külsódleges, Ielületes viszonyban all.
A valosag azonban ennel bonyolultabb. Termeszetesen minden totem kultuszanak a megIeleló klan ad otthont;
csak ott, az ó körükben Iolytatjak; ez a kultusz a klan tagjainak a Ieladata; óaltaluk adodik at nemzedekról
nemzedekre, az alapjaul szolgalo hiedelmekkel együtt. MasIelól viszont az egyazon törzsön belül Iolytatott
totemkultuszok nem parhuzamosan, egymasrol tudomast se veve zajlanak, mintha mindegyikük zart,
önmagaban is eleg vallas lenne. Epp ellenkezóleg, kölcsönösen Ieltetelezik egymast. Egyazon egesz reszei,
ugyanazon vallas elemei. Egy-egy klan emberei a szomszed klanok hiedelmeit egyaltalan nem azzal a
III
98
530 Igy törtenik nevezetesen a warramangaknal (North. Tr., 298. o.).
531 Lasd peldaul SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 380. o. es passim.
532 Meg azon is el lehet gondolkodni, hogy nincsenek-e neha törzsi totemek. Az arandaknal peldaul van egy allat, a vadmacska, amely
ugyan csak egy konkret klan totemeül szolgal, de az egesz törzs szamara tilalom alatt all; meg a mas klanbeli emberek is csak igen
mersekelten Iogyaszthatjak (Nat. Tr., 168. o.). De alighanem tulzas lenne ebben az esetben törzsi totemról beszelni, mert abbol, hogy egy
allat Iogyasztasa tilos, meg nem következik, hogy totem. A tilalomnak mas okai is lehetnek. A törzs vallasi egysege nyilvan valosagos, de
ezt mas szimbolumok segitsegevel nyilvanitja ki. Kesóbb ramutatunk majd, melyek ezek a szimbolumok (II. könyv, IX. Iej.).
közönnyel, szkepszissel vagy ellenseges erzülettel nezik, mint amit altalaban az idegen vallas kelt az emberben;
maguk is osztjak e hiedelmeket. A hollo emberei is meg vannak gyózódve arrol, hogy a kigyo embereinek egy
mitikus kigyo az ósük, es hogy szarmazasuknal Iogva különös erenyekkel es csodas kepessegekkel
rendelkeznek. Mar lattuk, hogy legalabbis bizonyos körülmenyek közt az ember csak akkor eheti meg az olyan
totemet, ami nem az öve, ha megIeleló ritualis kötelezettsegeknek tesz eleget. Nevezetesen engedelyt kell kernie
az illetó totem embereitól, ha eppen a közelben tartozkodnak. Vagyis ez az eledel a szamara sem teljesen proIan;
ó is ugy tartja, hogy ama masik klannak a tagjai illetve nevado allatuk közt mely rokonsag van. A hiedelmek
közössege egyebkent olykor a kultuszban is megnyilvanul. Elvileg valamely totemre iranyulo ritusokat csak az
illetó totem emberei vegezhetnek, megis gyakran elóIordul, hogy mas klanok kepviselói is jelen vannak. Meg az
is megtörtenik, hogy nem pusztan a nezók szerepet jatsszak; persze nem ók vezetik a szertartast, de ók diszitik
Iöl a szertartasvezetót, es keszitik eló a ceremoniat. Ok maguk is erdekelve vannak a ritusban; ez az oka, hogy
bizonyos törzseknel ók hivjak meg az illetó ünnepseg elvegzesere jogosult klant.530 Sót, van egy egesz
ritusciklus is, amely kötelezó jelleggel az egesz törzs jelenleteben zajlik: megpedig a totemisztikus beavatasi
szertartasok.531
Egyebirant az iment leirt totemszervezet nyilvanvaloan csak a törzs valamennyi tagjanak valamiIele egyetertese
alapjan jöhetett letre. Elkepzelhetetlen, hogy valamennyi klan teljesen önalloan alkotta volna meg a hiedelmeit;
hanem az kellett hozza, hogy a különbözó totemkultuszokat valamiIele modon egymashoz igazitsak hiszen
pontosan kiegeszitik egymast. Lattuk ugyanis, hogy normalis esetben ugyanaz a totem nem ismetlódött meg
egy-egy törzsön belül; ugy osztottak Iöl az egesz vilagegyetemet az ily modon megalkotott totemek között, hogy
ugyanaz a targy ne Iordulhasson eló ket különbözó klanban. EIIajta modszeres Ielosztas nem lett volna
lehetseges az egesz törzs hallgatolagos vagy tudatos megegyezese nelkül. Az ily modon megszületó
hiedelemegyüttes tehat reszben (de csak reszben) törzsi dolog. 532
ÖsszeIoglalaskepp, ha megIeleló kepet akarunk alkotni magunknak a totemizmusrol, nem szabad bezarkoznunk
a klanba, hanem a törzset a maga egeszeben kell szemlelnünk. Egy-egy klan sajat kultusza ketsegkivül igen
nagy önallosagot elvez: mar most sejthetó, hogy a klan a vallasi elet kovasza. MasIelól viszont valamennyi
kultusz összeIügg egymassal, es egyesülesükból komplex rendszer, a totemvallas jön letre, ugyanugy, mint
ahogy a görög többistenhit is a különbözó istenekhez Iolyamodo külön kultuszok egyesüleseból jött letre.
Ramutattunk, hogy az ilyen modon IelIogott totemizmusnak is megvan a maga kozmologiaja.
III
99
100
533 A totemek abban az ertelemben a törzs közös dolgai, hogy az egyes klanok altal Iolytatott totemkultuszok az egesz törzset erintik.
534 Frazer igen kimeritó listat ad az eszak-amerikai egyeni totemizmusra vonatkozo irasokrol (Totemism and Exogamv, III. 370456. o.).
535 Peldaul a huronoknal, az irokezeknel, az algonkinoknal (CHARLEVOIX: Histoire de la Nouvelle France, VI. 6770. o.; SAGARD: Le
grand vovage au pavs des Hurons, 160. o.), a Thomson-indianoknal (TEIT: The Thompson Indians of British Columbia, 335. o.).
536 Nevezetesen a juinoknal (HOWITT, Nat. Tr., 133. o.); a karnaiknal (ibid., 135. o.); több queenslandi törzsnel (ROTH: ,Superstition,
Magic and Medicine', North Queensland Ethnographv, Bulletin no. 5, 19. o.; HADDON: Head-hunters, 193. o.); a delavereknel
(HECKEWELDER: An account of the Historv... of the Indian Nations, 238. o.); a Thompson-indianoknal (TEIT, i. m. 355. o.); a szelis
stalumhoknal (Hill TOUT: ,Rep. oI the Ethnol. oI the Statlumh', J.A.I., XXXV. 147. skk.).
537 Hill TOUT: i. m. 154. o.
538 CATLIN: Manners and Customs. London, 1876, I. 36. o.
539 Lettres edifiantes et curieuses, uj. kiad., VI. 172. skk.
540 CHARLEVOIX: i. m. VI. 69. o.
541 DORSEY: ,Siouan cults', XIth Rep., 443. o.
542 Boas: Kwakiutl, 323. o.
543 Hill TOUT: i. m. 154. o.
544 BOAS: Kwakiutl, 323. o.
4. fejezet - A KIMONDOTTAN
TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK
(befejezés)
4.1. IV. Az egyéni és a nemi totem
Az elózóekben mint közintezmenyt vizsgaltuk a totemizmust: egyedül olyan totemekról volt szo, amelyek
egy-egy klannak, Iratrianak, bizonyos ertelemben az egesz törzsnek a közös dolgai voltak;533 az egyennek csak
mint a csoport tagjanak volt vele dolga. De tudjuk, hogy nincs olyan vallas, amelynek ne lenne egyeni oldala is.
Az elóterben levó szemelytelen es kollektiv totemek mellett az egyennek vannak sajat totemei is, amelyek az
egyeniseget Iejezik ki, s amelyeknek kultuszat a maganeleteben úzi.
4.1.1. I
Nehany ausztral törzsben, illetve az eszak-amerikai indian tarsadalmak többsegeben534 minden egyes egyen
olyasIajta szemelyes kapcsolatban all egy-egy meghatarozott dologgal, mint a klan a totemevel. Ez a dolog
olykor elettelen leny vagy mesterseges targy; de leggyakrabban allat. Bizonyos esetekben a szervezet egy resze
ugymint a Iej, a lab, a maj is hasonlo szolgalatot tehet.535
A dolog neve az egyen neveül is szolgal. Ez az ó szemelyes neve, mint nalunk a keresztnev, ugy jarul a kollektiv
totemnevhez, mint a romai proenomen a nomen gentiliciumhoz. Igaz, ezt a tenyt csak bizonyos szamu
tarsadalomnal Iigyeltek meg;536 de valoszinúleg altalanos. Mindjart megmutatjuk ugyanis, hogy termeszetbeli
azonossag all Ienn a dolog es az egyen közt; marpedig a termeszetazonossag nevazonossaggal jar. A
keresztnevnek, amelyet különösen Iontos vallasi szertartasok kereteben kap meg az egyen, szent jellege van. A
proIan elet szokasos körülmenyei közt nem szabad kimondani. ElóIordul, hogy a dolgot jelöló közhasznu szot
kicsit elvaltoztatjak, hogy e sajatos hasznalatra alkalmas legyen.537 Ugyanis a mindennapi nyelv kiIejezesei ki
vannak zarva a vallasi eletból.
A nevhez, legalabbis az amerikai törzsekben, egy emblema is jarul, amely egyenenkent mas es mas Iormaban
abrazolja a szo altal jelzett targyat. Peldaul minden mandan a vele azonos nevú allat szóret viseli.538 Madar
eseteben a tollaival ekesiti magat.539 A huronok, az algonkinek a testükre tetovaltak a kepet.540 A Iegyvereken
is abrazoljak.541 Az eszaknyugati törzseknel az egyeni emblemat eppugy a hasznalati targyakra, hazakra stb.
vesik, Iestik, mint a kollektiv emblemat;542 az elóbbi jelzi a szemelyes tulajdont.543 A ket jelvenyt gyakran
kombinaljak; reszben ez magyarazza, hogy e nepeknel miert olyan valtozatosak a totemcimerek.544
101
545 Miss FLETCHER: ,The Import oI the Totem, a Study Irom the Omaha Tribe' (Smithsonian Rep. for 1897, 583. o.). Hasonlo adatokat
közöl TEIT: i. m. 354, 356. o.; Peter JONES: Historv of the Ofibwav Indians, 87. o.
546 Ez a helyzet peldaul a kutyaval a Statlumh szeliseknel, a szolgai allapot miatt, amelyben el (Hill TOUT: i. m. 153. o.).
547 Langloh PARKER: Euahlavi, 21. o.
548 ,Az ember szelleme irja Mrs. Parker (uo.) a Yunbeaijeben (egyeni totemeben) van, a Yunbeaije pedig óbenne.'
549 Langloh PARKER: i. m. 20. o. Ugyanigy van bizonyos szelis csoportoknal (Hill TOUT: ,Ethn. Rep. on the Stseelis and Skaulits
Tribes', J.A.I., XXXIV. 324. o.). A jelenseg altalanos a közep-amerikai indianoknal (BRINTON: Nagualism, ,a Study in Native American
Folkolore and History', in: Proceedings of the American Philosophical Societv, XXXIII. 32. o.).
550 PARKER: i. m., HOWITT, Nat. Tr., 147. o.; DORSEY: ,Siouan Cults', XIth Rep., 443. o. Frazer egyebkent összeallitotta az amerikai
esetek listajat, s konstatalta a tilalom altalanos voltat (Totemism and Exogamv, III. 450. o.). Igaz, azt is lattuk, hogy Amerikaban az egyen
kezdetben alighanem megölte az allatot, amelynek bóreból az etnograIusok altal orvossagos zacskonak nevezett dolgot keszitett. Ezt a
szokast azonban csak öt törzsnel Iigyeltek meg; valoszinúleg az intezmeny eltorzult, kesei Iormajaval allunk szemben.
551 HOWITT, Nat. Tr., 135, 147. 387. o.; ,Austral. Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.; TEIT: The Shuswap, 607. o.
552 MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of the Encounter Bav Tribe, in WOODS, 197. o.
553 BOAS: JIth Rep. on the North-West Tribes of Canada, 93. o.; TEIT: The Thompson Indian, 336. o.; BOAS: Kwakiutl, 394. o.
554 Erre vonatkozo adatokat közöl Hill TOUT: ,Report oI the Ethnol. oI the Statlumh'. J.A.I., XXXV. 144. o.; vö. Langloh PARKER: i. m.
29. o.
555 Mint erról Howitt tajekoztatta Frazert egy maganlevelben (Totemism and Exogamv, I. 495. o. es 2. labj.).
556 Hill TOUT: ,Ethnol. Rep. on the Stseelis and Skaulits Tribes', J.A.I., XXXIV. 324. o.).
557 HOWITT: ,Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.; LAFITAU: Moeurs des Sauvages americains, I. 37. o.; CHARLEVOIX:
Histoire de la Nouvelle France, VI. 68. o. Ugyanigy van az atai es a tamania eseteben Motaban (CODRINGTON: The Melanesians,
250251. o.).
558 Ezert is nincs az eIIajta oltalmazo allatok es a Ietisek közt olyasIajta demarkacios volnal, mint amit FRAZER vel huzni köztük. Szerinte
ott kezdódik a Ietisizmus, ahol az oltalmazo leny mar individualis targy es nem osztaly (Totemism, 56. o.); pedig mar Ausztraliaban is
elóIordul, hogy meghatarozott leny tölti be ezt a szerepet (lasd HOWITT: ,Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.). Az az igazsag,
hogy a ,Ietis' es ,Ietisizmus' Iogalmak valojaban semmit sem takarnak.
Az egyen es nevado allata közt a legszorosabb kötelek letezik. Az ember azonos termeszetú az allattal;
rendelkezik az erenyeivel, de a hibaival is. Peldaul akinek a sas az egyeni cimere, arrol ugy tartjak, hogy kepes a
jövóbe latni; ha a medve nevet viseli, azt mondjak, hogy könnyen megsebesülhet a harcban, mert a medve
lomha es könnyú elkapni;545 ha az allatot megvetik, az ember is megvetes targya.546 Sót, a ket leny rokonsaga
annyira erós, hogy veszely eseten ugy hiszik , Ielöltheti az allat alakjat.547 Es viszont, az allatot az ember
hasonmasanak, alter egojanak tekintik.548 Kapcsolatuk annyira szoros, hogy sorsukat gyakran összetartozonak
tekintik: semmi nem törtenhet az egyikkel anelkül, hogy a masik ne erezne azonnal annak visszahatasat.549
Ezert aztan ugyancsak altalanos szabaly, hogy nem szabad megölni az allatot, s Ióleg nem szabad a husabol
enni. A tilalom, amely klantotem eseten mindenIajta kibuvokat es enyhiteseket is tartalmaz, itt sokkal
kategorikusabb es teljesebb.550
A maga reszeról az allat vedelmezi az embert, s nemikepp patronusaul szolgal. Figyelmezteti a veszelyre, jelzi
neki, mi modon kerülheti el.551 Azt mondjak rola, hogy barat.552 A hiedelem szerint gyakran meg csodas
kepessegekkel is rendelkezik, s ezeket atadja emberszövetsegesenek. Az pedig ugy gondolja, hogy nem Iogja a
golyo, a nyilvesszó, meg semmiIele lövedek.553 Az egyen annyira bizik patronusa hatekonysagaban, hogy derús
rettenthetetlenseggel dacol a legnagyobb veszedelmekkel, s hajtja vegre a leghajmeresztóbb hóstetteket: a hit ad
hozza megIeleló erót es batorsagot.554 Mindazonaltal az ember es patronusa között nem pusztan Iüggósegi
viszony van. Az egyen is tud hatni az allatra. Utasitasokat ad neki; hatalma van Ielette. Egy karnai, akinek a
capa a baratja es a szövetsegese, ugy hiszi, hogy egy raolvasas elmondasaval elúzheti a csonakot Ienyegetó
capakat.555 Mas esetekben ugy gondoljak, hogy az ily modon letrejött kapcsolat reven az ember sajatos
kepessegre tesz szert az allat elejteseben.556
E kapcsolatok termeszeteból adodik, hogy az egyen ekkepp szerzett szövetsegese maga is csak egyed lehet, nem
pedig osztaly. Nem lehet egy egesz Iaj az alter egonk. S valoban vannak olyan esetek, amikor egy bizonyos Ia,
egy bizonyos szikla, egy meghatarozott kó tölti be ezt a szerepet.557 Szüksegkeppen mindig igy van ez, amikor
allatrol van szo, s amikor ezen allat es az ember sorsat összetartozonak tekintik. EIIajta összetartozas nem allhat
Ienn egy egesz Iajjal, hiszen a Iaj minden nap, ugyszolvan minden pillanatban elveszti egy-egy tagjat.
Mindezzel együtt a primitiv ember nemigen kepes az egyent a Iajtol Iüggetlenül elgondolni; az egyiket a
masikhoz Iúzó kötelek termeszetszerúleg atterjed a masikra; egyIorman erez irantuk. Ily modon szamara az
egesz Iaj szent.558
Ezt az oltalmazo lenyt termeszetesen tarsadalmankent mas es mas modon nevezik: nagual-nak a mexikoi
I
102
559 BRINTON: Nagualism, Proceedings oI the Amer. Philos. Society, XXXIII. 32. o.
560 CHARLEVOIX, VI. 67. o.
561 Hill TOUT: ,Rep. on the Ethnol. oI the Statlumh oI British Columbia', J.A.I., XXXV. 142. o.
562 Hill TOUT: ,Ethnol Rep. on the Stseelis and Skaluts Tribes', J.A.I., XXXIV. 211. skk.
563 HOWITT, Nat. Tr., 133. o.
564 Lagloh PARKER: i. m. 20. o.
565 J. W. POWELL: ,An American View oI Totemism', Man, 1902. no. 84.; TYLOR, uo. no. 1. Andrew Lang hasonlo gondolatokat Iejtett
ki a Social Originsben (133135. o.). Vegül ma mar Frazer is visszaterve korabbi allaspontjahoz ugy veli, hogy amig nem tarjuk Iel
teljesen, milyen kapcsolat all Ienn a kollektiv totem es a guardian spirits közt, addig celszerúbb külön nevvel illetni óket (Totemism and
Exogamv, III. 456. o.).
566 Igy van ez Ausztraliaban a juinoknal (HOWITT, Nat. Tr., 81. o.), a narrinyeriknel (MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of
the Encounter Bav Tribe, in: WOODS, 197. skk.).
567 A totem nem hasonlit jobban az egyen patronusara irja Tylor , mint a cimerpajzs a szent kepere' (loc. cit., 2. o.). Hasonlokeppen
Frazer is csak azert csatlakozik Tylor velemenyehez, mert most mar caIolja, hogy a klantotemnek barminemú vallasi jellege lenne
(Totemism and Exogamv, III. 452. o.).
568 Lasd alabb, jelen könyv, IX. Iej.
569 Ezzel szemben Mathews egy helyütt azt irja, hogy a wotjobalukoknal az egyeni totem örökletes. Szerinte ,minden egyen sajat,
szemelyes totemenek vall egy-egy allatot, növenyt vagy elettelen targyat, s ezt az anyjatol örökli' (J. and Proc. of the R. Societv of N. S.
Wales, XXXVIII. 291. o.). De nyilvanvalo, hogy ha egyazon csaladon belül minden gyerek az anyja szemelyes totemet örökölne, akkor
valojaban sem az anyanak, sem a gyerekeknek nem lenne szemelyes totemük. Mathews alighanem azt akarja mondani, hogy minden
egyennek az anyja klanjaba tartozo dolgok köreból kell maganak egyeni totemet valasztania. Latni Iogjuk ugyanis, hogy minden klannak
megvannak a maga egyeni totemei, amelyek a kizarolagos tulajdonukat kepezik, s igy a többi klan tagjai nem rendelkezhetnek Iölöttük.
Ebben az ertelemben a születes bizonyos mertekig, de csak bizonyos mertekig, determinalja a szemelyes totemet.
indianoknal,559 manitounak az algonkineknel es okkinak a huronoknal,560 snamnak a szelisek egy reszenel,561
sulianak a masiknal,562 budfannak a juinoknal,563 vunbeainak az euahlajiknal564 stb. Mivel ezeknek a
hiedelmeknek es gyakorlatoknak nagy jelentósegük van az eszak-amerikai indianoknal, a naguali:mus es a
manitoui:mus szavakat javasoltak a jelölesükre.565 Ha azonban specialis megkülönböztetó nevet adunk nekik,
akkor könnyen Ielreerthetjük a totemizmussal valo kapcsolatukat. Itt ugyanis ugyanazok az elvek ervenyesülnek
az egyenre, mint amott a klanra. Mindkettóben egyarant ugy hiszik, hogy a dolgokat es az embereket eltetó
kapcsolat Iúzi egymashoz: az elóbbiek specialis kepessegekkel birnak, ami hasznara van
emberszövetsegeseiknek. Az a szokas is megvan mindkettóben, hogy az embert es a vele eIIajta modon
szövetsegben allo dolgot ugyanazzal a nevvel illetik, s e nevhez emblemat kapcsolnak. A totem ugyanugy a klan
patronusa, mint ahogy az egyen patronusa szemelyes totemkent szolgal az illetó szamara. Celszerú tehat, ha a
terminologia is erezteti a ket rendszer rokonsagat; ezert Frazerrel egyetemben egveni totemi:musnak nevezzük
ezt a kultuszt, amellyel az egyen a patronusat övezi. Ez a kiIejezes annal is inkabb indokolt, mivel bizonyos
esetekben maga a primitiv ember is ugyanazt a szot hasznalja a klantotem illetve az egyeni patronusallat
jelölesere.566 Tylor es Powell azert utasitottak el ezt az elnevezest, es azert akartak különbözó kiIejezeseket
hasznalni a ketIajta vallasi intezmeny jelölesere, mert szerintük a kollektiv totem csak nev, közös cimke, de
nincs vallasi jellege.567 Mi azonban tudjuk, hogy szent dolog, megpedig nagyobb mertekben, mint a
patronusallat. Tanulmanyunk Iolytatasabol egyebkent ki Iog derülni, hogy a totemizmus e ket Iormaja mennyire
elvalaszthatatlan egymastol.568
De barmilyen nagy is a rokonsag e ket intezmeny közt, Iontos különbsegek is vannak köztük. Mig a klan a
totemeül szolgalo allatra vagy növenyre vezeti vissza az eredetet, az egyen egyaltalan nem szarmaztatja magat a
patronusallattol; ilyen ertelemben az allat nem rokona. ProIital ugyan a neki tulajdonitott erenyekból, de nem
egy verból valok. Masodszor, a klan tagjai megengedik a szomszedos klanoknak, hogy megegyek a szamukra
kollektiv nevet ado allatot, legIeljebb azt kötik ki, hogy a szükseges Iormasagok be legyenek tartva. Az egyen
viszont, tul azon, hogy tiszteli a Iajt, amelybe a szemelyes toteme valo, igyekszik is megvedeni azt az
idegenektól, legalabbis olyankor, amikor az ember es az allat sorsat összetartozonak gondoljak.
De e ketIajta totem legIókeppen abban különbözik egymastol, hogy mi modon jut hozzajuk az ember.
A kollektiv totem minden egyen törvenyadta statusza: altalaban örökli; mindenesetre a születes hatarozza meg,
az ember akaratanak semmi köze hozza. A gyerek hol az anyja totemet örökli (kamilaroik, dierik, arabanak stb.),
hol az apjaet (narrinyerik, warramangak stb.), hol az dönt, hol Iogant meg az anya (arandak, loritjak). Ezzel
szemben az egyeni totem akaratlagos döntes eredmenye:569 egesz sor ritualis múvelet szükseges a
kivalasztasahoz. Az amerikai indianoknal a leggyakoribb modszer a következó. A pubertaskor körül, amikor
közeleg a beavatas ideje, a Iiatalember elvonul egy Ielreesó helyre, peldaul az erdóbe. Ott egy ideig ennek
I
103
570 HECKEWELDER: ,An Account oI the History, Manners and Customs oI the Indian Nations who once inhabited Pennsylvania', in:
Transactions of the Historical and Literarv Committe of the American Philos. Societv, I. 238. o.
571 Lasd DORSEY: ,Siouan Cults', XIth Rep., 507. o.; CATLIN: i. m. I. 37. o.; Miss FLETCHER: ,The Import oI the Totem', in:
Smithsonian Rep. f., 1897, 580. o.; TEIT: The Thompson Indians, 317320. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 144. o.
572 Nehany peldaval azert talalkozunk. A karnai varazsloknak almukban nyilatkoznak meg szemelyes totemeik (HOWITT, Nat. Tr., 387. o.;
,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 34. o.). A BedIord-Ioki emberek ugy tartjak, hogy ha egy öregember ejszaka valamilyen
dologrol almodik, akkor ez a dolog annak az embernek a szemelyes toteme lesz, akivel masnap elóször Iog talalkozni (W. E. ROTH:
Superstition, Magic and Medicine, 19. o.). De valoszinú, hogy ezzel a modszerrel csak a kiegeszitó, jarulekos szemelyi totemeket szerzik
maguknak: mert ugyanennel a törzsnel a beavataskor masik eljarast alkalmaznak, amint azt a Iószövegben emlitjük is.
573 Bizonyos törzseknel, amelyekról ROTH (i. m.) ir; a Maryborough szomszedsagaban eló nehany törzsnel (HOWITT, Nat. Tr., 147. o.).
574 A wiradjuriknal (HOWITT, Nat. Tr., 406. o.; ,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 50. o.).
575 ROTH: i. m.
576 HADDON: Head Hunters, 193. skk.
577 A wiradjuriknal (lasd mint elóbb, HOWITT, Nat. Tr., 406. o.; ,On Australian Medicine Men', J.A.I., XVI. 50. o.).
578 Ugy túnik, hogy altalaban csak akkor lehet szo az apatol a gyereknek törtenó atadasrol, ha az apa saman vagy varazslo. Ugyanigy van a
Thompson-indianoknal (TEIT: The Thompson Insians, 320. o.) es az iment targyalt wiradjuriknal is.
579 Hill TOUT (J.A.I., XXXV. 146147. o.). A Ió ritus az, hogy raIujnak a bórre: ha ezt nem megIeleló modon vegzik, akkor a totematadas
nem valosulhat meg. Ugyanis, mint kesóbb latni Iogjuk, a lehellet a lelek. Amikor mind a ketten raIujnak a bórre, a varazslo es az iIju is
kilehell egy-egy darabot a lelkeból, ezek összekeverednek egymassal, egyszersmind az allat termeszetevel is közössegbe lepnek, hiszen
jelkep Iormajaban az allat is reszt vesz a szertartasban.
580 N. W. THOMAS: ,Further Remarks on Mr. Hill Tout`s Views on Totemism', Man, 1904, 85. o.
hossza valtozo, lehet nehany nap, de több ev is kimeritó, termeszetellenes gyakorlatoknak veti ala magat.
Böjtöl, sanyargatja magat, különbözó csonkitasokat vegez magan. Olykor vadul kiabal, valosaggal bóg; olykor
mozdulatlanul hever a Iöldön es jajgat. Neha tancol, imadkozik, a szokasos istensegeket idezi meg. Vegül is
tulhevült, az órülethez közel allo allapotba kerül. Amikor vegsókig Iokozodik a roham, nemegyszer
hallucinacios latomasai vannak. ,Amikor egy Iiunak küszöbön all a beavatasa irja Heckewelder , akkor
Ielvaltva böjtöltetik, illetve orvosi kezelest kap; semmi modon nem taplalkozik, igen erós es undorito szereket
eszik: alkalomadtan annyira mergezó Iózeteket iszik, hogy egeszen megzavarodik a szelleme. Ilyenkor vannak
vagy ilyenkor kepzeli, hogy vannak azok a latomasai, almai, amelyekre ez a gyakorlatsorozat termeszetes
modon Ielkeszitette. Azt kepzeli, hogy szall a levegóben, a Iöld alatt jar, egyik csucsrol a masikra ugral a
völgyek Iölött, oriasokat es szörnyeket gyóz le.'570 Ilyen körülmenyek közt almaban megjelenik neki, vagy ami
egyre megy, azt hiszi, hogy megjelenik neki egy allat, s ennek tüntetóen baratsagos viselkedeseból arra
következtet, hogy megtalalta a keresett patronust.571
Ausztraliaban azonban ritkan alkalmazzak ezt az eljarast.572 E kontinensen a szemelyes totemet inkabb egy
harmadik szemely ajanlja, vagy a születeskor,573 vagy a beavataskor,574 Ezt a szerepet altalaban valamely
rokon vagy egy különleges kepessegekkel rendelkezó szemely tölti be, peldaul egy öregember vagy egy
varazslo. E celbol gyakran jos-eljarasokat alkalmaznak. Peldaul a BedIord-Ioknal, a Charlotte-öbölben, a
Proserpine Iolyonal a nagymama vagy mas öregasszonyok Iognak egy kis darabot a köldökzsinorbol, amelyen
rajta van a placenta, s az egeszet vadul Iorgatni kezdik. Közben mas öregasszonyok, akik körben ülnek,
különbözó neveket javasolnak. Azt Iogadjak el, amelyik epp akkor hangzik el, amikor a köldökzsinor
elszakad.575 A York-Ioki jathaikanaknal, miutan kihuztak a Iiatal beavatott Iogat, vizet adnak neki, hogy öblitse
ki a szajat, s Ielszolitjak, hogy köpjön bele egy vizzel teli csöbörbe. Az öregek gondosan megvizsgaljak az ily
modon nyert, verból es nyalbol allo masszat: amely termeszeti targyra emlekeztet az alakja, az lesz a Iiatalember
szemelyes toteme.576 Maskor a totemet közvetlenül kapja az illetó, peldaul az apjatol vagy a nagybatyjatol.577
Ezt az eljarast Amerikaban is alkalmazzak. Hill Tout emlit egy esetet, amikor a procedurat egy saman
vezette,578 aki a totemet az unokaöcsenek akarta atadni. ,A nagybacsi Iogta snamja (szemelyes toteme)
szimbolikus emblemajat; jelen esetben ez egy madar kiszaritott bóre volt. Felszolitotta az unokaöccset, hogy
Iujjon ra, maga is igy tett, s rejtelyes szavakat mormolt. Ekkor ugy túnt Paulnak (igy hivtak az unokaöcsöt),
hogy a bór eló madarra valtozott, amely nehany pillanatig ott röpdösött körülöttük, majd eltúnt. Paul azt az
utasitast kapta, hogy meg aznap szerezze be egy ilyen Iajta madar bóret, s az legyen mindig nala; igy is törtent.
A következó ejszaka azt almodta, hogy a snam emberalakban jelent meg neki, kinyilatkoztatta, milyen rejtelyes
szoval kell hivni ót, s azt igerte, hogy oltalmaba veszi.'579
Az egyeni totem nemcsak hogy nem adott, hanem szerzett, de altalaban a megszerzese sem kötelezó. Elóször is
Ausztraliaban szamos olyan törzs van, amelynel ez a szokas teljesen ismeretlen.580 Raadasul meg ott is, ahol
megvan, gyakran Iakultativ. Peldaul az euahlajiknal ugyan minden varazslonak van egyeni toteme, s ettól kapja
csodas kepessegeit; szamos laikusnak viszont nincs. Ez ugyanis kegy, amit a varazslo osztogat, de Iókent csak a
I
104
581 Langloh PARKER: i. m. 20, 29. o.
582 Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 143, 146. o.; J.A.I., XXXIV. 324. o.
583 PARKER: i. m. 30. o.; TEIT: The Thompson Indians, 320. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 144. o.
584 CHARLEVOIX, VI. 69. o.
585 Hill TOUT: i. m. 145. o.
586 Peldaul a gyerek születesenel elültetnek egy Iat, s ajtatosan gondozzak; mert ugy tartjak, hogy sorsa es a gyerek sorsa összetartozik.
Frazer a Golden Bough-ban rengeteg olyan szokasrol szamol be, melyek mas es mas modon ugyanazt a gondolatot Iejezik ki.
587 HOWITT, Nat. Tr., 148. skk.; FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 194, 201. skk.; DAWSON: Australian Aborigines, 52. o.
Petrie is jelzi Queenslandben (Tom Petries Reminiscences of Earlv Queensland, 62, 118. o.).
588 Journal and Proceed of the R. Societv of N. S. Wales, XXXVIII. 239. o. Vajon a nemi totemizmus nyomait kell-e latnunk a
warramangak következó szokasaban? Mielótt eltemetnek a halottat, kivesznek egy csontot a karjabol. Ha nó az illetó, akkor a Iahancsba,
amibe a csontot csomagoljak, emutollakat raknak; ha IerIi, bagolytollakat (North. Tr., 169. o.).
589 Olyan esetet is emlitenek, amikor allitolag mindket nemi csoportnak ket-ket nemi toteme van; a wurundjeriknel megvannak a karnaik
totemei (ökörszem-emu es gógös poszata) meg a wotjobalukokei is (denever es a nightfar macskabagoly). Lasd HOWITT, Nat. Tr., 150. o.
590 Totemism, 51. o.
591 Kamilaroi and Kurnai, 215. o.
592 THRELLDKE, idezi MATHEWS: i. m. 339. o.
baratainak, a kegyeltjeinek, olyanoknak, akik szinten varazslok szeretnenek lenni.581 Ugyanigy a szeliseknel is
csak azok lathatjak el magukat eIIajta patronussal, akik ki akarnak túnni a csataban vagy a vadaszatban, illetve
akik maguk is samanszerepre aspiralnak.582 A szemelyes totemet tehat, legalabbis bizonyos nepeknel, inkabb
elónynek, kenyelmi cikknek tekintik. Jo, ha van; de nem kötelezó, hogy legyen. Es megIorditva, az ember nem
köteles beerni egyetlen totemmel; ha meg nagyobb biztonsagban akarja erezni magat, semmi sem gatolja abban,
hogy többet is beszerezzen,583 es viszont: ha a toteme nem jol tölti be a szerepet, akkor kicserelheti.584
Az egyeni totemizmusban tehat van valami Iakultativabb, szabadabb jelleg, viszont olyan ellenallo kepesseggel
rendelkezik, amit a klantotemizmus tavolrol sem er el. Hill Tout egyik Ió adatközlóje egy megkeresztelt szelis
volt; ószinten hatat Iorditott ósei minden hiedelmenek, peldas katekista lett, de a szemelyes totemek
hatekonysagaba vetett hiteból jottanyit sem engedett.585 IlyenIorman ha mar a civilizalt orszagokban nyoma
sem marad a kollektiv totemizmusnak, szamos szokas alapjaul szolgal meg mindig az a gondolat, hogy valamely
allat, növeny vagy barmiIele targy szorosan összetartozik az emberrel, amikent ez több europai orszagban is
megIigyelhetó.586
4.1.2. II
A kollektiv es az egyeni totemizmus közt van egy atmeneti Iorma, amely mindkettóból tartalmaz valamit: ez a
nemi totemizmus. Csak Ausztraliaban talalkozunk vele, es ott is csak nehany törzsnel. Fóleg Victoriaban es
Uj-Del-Walesben jeleztek a letet.587 Igaz, Mathews azt allitja, hogy mindenütt talalkozott vele, amerre csak
megIordult Ausztraliaban, de allitasat alatamasztando nem hoz Iel pontos adatokat.588
E különbözó nepeknel egyIelól a törzs IerIiai, masIelól a törzs nói, barmely klanba tartozzanak is egyebirant,
mintegy ket különallo, sót antagonisztikus tarsadalmat alkotnak. A karnaiknal valamennyi IerIi az
ökörszem-emu (Yeerung) Iiverenek, es valamennyi nó a gógös poszata (Djeetgun) nóverenek tekinti magat;
valamennyi IerIi Yeerung es valamennyi nó Djeetgun. A wotjobalukoknal, a wurundjeriknel ezt a szerepet a
denever illetve a nightfar (egy bagolyIajta) tölti be. Mas törzsekben a harkaly helyettesiti a nightfart. Mindket
nem patronust lat az ily modon rokonna lett allatban, akivel a legnagyobb tisztelettel kell banni: tilos megölni
vagy megenni.589
IlyenIorman a patronusallat ugyanolyan szerepet tölt be a nemi tarsadalomnal, mint a klantotem a klannal.
Indokolt tehat a ,nemi totemizmus' kiIejezes, amit Frazertól veszünk at. 590 Ez az uj totemIajta abban hasonlit
különösen a klantotemre, hogy szinten kollektiv; valamennyi azonos nemú egyenhez hozzatartozik. Abban is
hasonlit ra, hogy a patronusallat es a hozza tartozo nemi csoport közt leszarmazasi es verrokonsagi kapcsolatot
teteleznek: a karnaiknal valamennyi IerIi a Yeerungtol, es valamennyi nó a Djeetguntol szarmaztatja magat591.
Az elsó megIigyeló, aki mar 1834-ben jelezte ezt a különös intezmenyt, a következókeppen szamolt be rola: ,A
tilmunrol, ami egy rigo nagysagu harkalyIele, a nók ugy tartjak, hogy ó volt az elsó, aki nóket szült. E
madarakat csak a nók övezik ahitatos tisztelettel.'592 Tehat ez egy nagy ós volt. MasIelól viszont ez a totem az
egyeni totemhez all közel. Ugy tartjak ugyanis, hogy a nemi csoport minden egyes tagja szemelyesen a
megIeleló allatIajta egy bizonyos egyedehez kapcsolodik. Kettejük elete oly szorosan összeIonodik, hogy az
II
105
593 HOWITT, Nat. Tr., 148, 151. o.
594 Kamilaroi and Kurnai, 200203. o.; HOWITT, Nat. Tr., 149. o.; PETRIE: i. m. 62. o. A karnaiknal az eIIele veres csatak gyakran
hazassagokba torkollnak, amelyeknek ily modon mintegy elójatekai. Neha e csatak egyszerú jatekka szelidülnek (PETRIE: i. m.).
595 Erról lasd tanulmanyunkat: ,La prohibition de l`inceste et ses origines', in: Annee sociologique, 44. skk.
596 Mindazonaltal kesóbb latni Iogjuk (IX. Iejezet), hogy megis van kapcsolat a nemi totem es a nagy istenek közt.
allat halala az ember halalat vonja maga utan. ,Egy denever elete mondjak a wotjobalukok nem mas, mint
egy ember elete.'593 Ezert aztan a nemek nemcsak hogy tiszteletben tartjak a sajat totemüket, hanem a masik
nem kepviselóit is kötelezik arra, hogy szinten tartsak tiszteletben. E tilalom barmiIele megszegese nók es
IerIiak közti veres csatakat von maga utan.594
Vegül is az az igazan eredeti e totemekben, hogy bizonyos ertelemben veve amolyan törzsi totemIelek. Ugyanis
onnan szarmaznak, hogy az emberek az egesz törzset egy mitikus par leszarmazottjanak tekintik. Ez a hiedelem
arra latszik utalni, hogy a törzsi erzes olyannyira megerósödött, hogy bizonyos mertekig hatterbe szoritotta a
klanpartikularizmust. Hogy miert valasztjak szet a IerIiak illetve a nók eredetet, annak okat alighanem abban
kell keresni, hogy a ket nem egymastol elkülönülve el.595
Erdekes lenne tudni, hogy az ausztral ember gondolkodasaban mikepp kapcsolodik a nemi totem a
klantotemhez, s hogy milyen viszony all Ienn a törzs ezen ket óse illetve azon ósök közt, akiktól szerintük az
egyes klanok szarmaznak. De a jelenleg rendelkezesünkre allo etnograIiai adatok alapjan erre egyelóre nem
tudunk valaszolni. Egyebkent pedig barmilyen termeszetesnek es szüksegesnek is túnik a kerdes, Iölöttebb
valoszinú, hogy a bennszülöttek meg sohasem tettek Iel maguknak. Ugyanis eppugy, mint mi is, nem erzik
szükseget, hogy összehangoljak es rendszerezzek a hiedelmeiket.596
II
106
597 Civilisation primitive, I. 465. o., II. 305. o.; ,Remarks on Totemism, with especial reIerence to some modern theories concerning it',
J.A.I., XXVIII. es az uj sorozat I. 138. o.
598 Het Animisme bif den Jolken van den indischen Archipel, 5975. o.
599 TYLOR: Civilisation primitive, II. 8. o.
600 Uo. 821. o.
5. fejezet - E HIEDELMEK EREDETE
5.1. I. Az eIméIetek kritikai vizsgáIata
Az attekintett hiedelmek nyilvanvaloan vallasi termeszetúek, mivel szent es proIan dolgokra osztjak Iel a
vilagot. Nyilvan nincs szo bennük szellemlenyekról, s gondolatmenetünk soran meg csak ki sem kellett
mondanunk a ,szellemlenyek', ,szellemek', ,isteni szemelyek' szavakat. Emiatt nehany iro, akikról egyebkent
ujIent szot kell ejtenünk, nem is volt hajlando a totemizmusban vallast latni; ennek azonban az az oka, hogy a
vallasi jelensegról pontatlan Iogalmat alkottak maguknak.
MasIelól viszont bizonyosak vagyunk benne, hogy ez a legprimitivebb vallas, amit manapsag meg
megIigyelhetünk, sót ami minden valoszinúseg szerint valaha is letezett. Elvalaszthatatlan ugyanis a klanalapu
tarsadalmi berendezkedestól. Mint kimutattuk, egyreszt csakis ez utobbi Iüggvenyeben deIinialhato, masreszt a
jelek szerint a klan sem letezhetett totem nelkül abban a Iormaban, ahogy igen nagy szamu ausztraliai
tarsadalomban jelen van. A klan tagjait ugyanis nem is a hely, es nem is a ver közössege egyesiti, hiszen nem
Ieltetlenül verrokonok, es gyakran szetszorva elnek a törzs területen. Egysegüket kizarolag az adja, hogy
ugyanaz a nevük es ugyanaz az emblemajuk, ugyanazon kapcsolatban hiszik magukat a dolgok ugyanazon
kategoriaival, ugyanazokat a ritusokat gyakoroljak, tehat hogy vegsó soron ugyanazt a totemkultuszt úzik.
IlyenIorman a totemizmus es a klan mar amennyiben ez utobbi nem keveredik össze a lokalis csoporttal
kölcsönösen Ieltetelezik egymast. Marpedig a klan-alapu szervezet a legegyszerúbb ismert tarsadalomszervezet.
Valamennyi lenyeges eleme megvan, mihelyst a tarsadalom ket primer klant Ioglal magaba; következeskeppen
addig nem letezhet kezdetlegesebb tarsadalom, amig Iel nem Iedeznek olyat, amelyik csak egyetlen klanbol all,
de jelenleg nincs tudomasunk rola, hogy ilyennek nyomat talaltak volna. Ha egy vallas ilyen szorosan összeIügg
az eddig ismert legegyszerúbb tarsadalmi rendszerrel, akkor ezt tekinthetjük az eddig ismert legelemibb
vallasnak. Ha tehat sikerül megtalalni az iment elemzett hiedelmek eredetet, akkor eselyünk nyilik ra, hogy
egyszersmind arra is valaszt kapjunk, mely okokbol csirazott ki az emberisegben a vallasos erzület.
De mielótt nekikezdenenk a kerdes targyalasanak, nezzük meg elóbb az eddigi legjelentósebb elmeleteket.
5.1.1. I.
Elóször is szamos tudos velte azzal magyarazni a totemizmust, hogy közvetlenül egy korabbi vallasbol
szarmaztatta.
Tylor597 es Wilken598 szerint a totemizmus az óskultusz egy sajatos Iormaja lenne; a lelekvandorlas valoban
igen elterjedt tana szolgalt volna atmenetül a ket vallasi rendszer közt. Szamos nep hiszi ugy, hogy a lelek a
halal utan nem marad örökke testetlen, hanem ismet valamely testet Iog eltetni; masreszt ,mivel az alsobb rendú
Iajok pszichologiaja nem huz hatarozott valasztovonalat az emberek es az allatok közt, különösebb nehezseg
nelkül Ieltetelezik, hogy az emberi lelek at tud vandorolni az allatok testebe'.599 Tylor idez nehany ilyen
esetet.600 Ilyen körülmenyek közt az óst övezó vallasos tisztelet termeszetszerúleg attevódik arra az allatra vagy
növenyre, amellyel most mar összekeverik. Ha tehat az allat egy ily modon tisztelt lenyt Iogad magaba, akkor az
ós összes leszarmazottja, vagyis a belóle szarmazo klan szamara szent dolog lesz, kultikus targy, egyszoval
totem.
Wilken olyan eseteket jelez a Malaj-Ielsziget tarsadalmaiban, amelyek szerinte azt bizonyitanak, hogy valoban
igy születtek meg a totemisztikus hiedelmek. Javaban es Szumatraban rendkivüli modon tisztelik a krokodilokat:
joindulatu partIogot latnak bennük, nem szabad megölni óket; adomanyokat adnak nekik. Azert övezik óket
107
601 G. McCall THEAL: Records of South-Eastern Africa, VII. E munkat csak Frazer ,South AIrican Totemism' cimú cikke alapjan
ismerjük (Man, 1901. 111. sz.).
602 CODRINGTON: The Melanesians, 3233. o., es a szerzó maganlevele, amelyre Tylor hivatkozik (J.A.I., XXVIII. 147. o.).
603 Arnyalati különbsegekkel ugyanezt a megoldast Iogadja el WUNDT (Mvthus und Religion, II. 269.).
604 Igaz, Tylor szerint a klan nem mas, mint kibóvült csalad; ezert amit az egyikról el lehet mondani, az szerinte a masikra is ervenyes
(J.A.I., XXVIII. 157. o.). Ez az elkepzeles azonban ugyancsak vitathato; a klan Ieltetelezi a totemet, a totemnek pedig csakis a klanban es a
klan altal van ertelme.
605 Ugyanebben az ertelemben nyilatkozik A. LANG: Social Origins, 150. o.
606 Lasd Ientebb, ... o.
607 Civilisation primitive, II. 23. o.
609 ,Azert imadnak bizonyos allatokat mondja Tylor , mert az ósök isteni lelkenek inkarnaciojat latjak bennük; ez a hiedelem összekötó
kapocsul szolgal a halotti es az allatkultusz közt' (Civilisation primitive, II. 305. o.; vö. 308. o. in Iine). Ugyanigy Wundt is az animalizmus
reszenek tekinti a totemizmust (II. 234. o.).
kultusszal, mert szerintük az ósök lelke lakozik bennük. A Fülöp-szigeteki malajok nagyapjuknak tekintik a
krokodilt; ugyanazon okokbol, ugyanilyen modon bannak a tigrissel. Hasonlo hiedelmeket Iigyeltek meg a
bantuknal is.601 Melaneziaban a beIolyasos emberek halaluk elótt gyakran bejelentik, hogy ebben vagy abban
az allatban vagy növenyben szandekoznak reinkarnalodni; erthetó modon barmi targyat valasztanak is
szekhelyül halaluk utan, az a targy szent lesz a csaladjuk szamara.602 A totemizmus eszerint egyaltalan nem
óseredeti kepzódmeny, hanem korabban meglevó bonyolultabb vallasok termeke.603
De azok a tarsadalmak, amelyekból ezek az adatok szarmaznak, mar a kultura eleg magas Iokara jutottak; a
tiszta totemizmus Iazisan mindenesetre tulleptek. Naluk csaladi, nem pedig klantotemek vannak.604 Sót, az ily
modon tisztelt allatok többseget nem meghatarozott csaladi csoportok, hanem egesz törzsek imadjak. E
hiedelmek es gyakorlatok nyilvan kapcsolatban allnak a regi totemkultuszokkal, de mara csak eltorzult
Iormait605 kepviselik, következeskepp nem lehetnek iranyadok az eredet szempontjabol. Nem a hanyatlas
idószakaban kell vizsgalni egy intezmenyt, ha meg akarjuk erteni, mikent jött lere. Ha azt akarjuk megtudni,
hogyan született a totemizmus, akkor nem Javat, nem Szumatrat, es nem is Melaneziat kell vizsgalni: hanem
Ausztraliat. Ott viszont sem halottkultuszt,606 sem lelekvandorlast nem talalunk. Abban persze hisznek az
ausztralok, hogy a klanalapito mitikus hósök idóról idóre reinkarnalodnak; de csakis embertestekben, mint majd
latni Iogjuk, minden egyes születes eIIele reinkarnalodasnak köszönhetó. A totemallat Iajaba tartozo allatok
tehat nem azert ritusok targyai, mert a hiedelem szerint bennük lakoznak az ósök lelkei. Igaz, az elsó ósöket
gyakran kepzelik el allatalakban, s ez a kepzet, amely meglehetósen gyakori, igen Iontos teny, amit majd meg
kell magyaraznunk; de nem a lelekvandorlasban valo hiedelemnek köszönheti a születeset, mivel e hiedelem
ismeretlen az ausztral tarsadalmakban.
A lelekvandorlas tavolrol sem ad magyarazatot a totemizmusra, sót maga is olyan alapelvet Ieltetelez, amelyen
amaz nyugszik; vagyis azt veszi adottnak, amit meg kellene magyarazni. Ugyanis a totemizmushoz hasonloan az
az alapja, hogy az embert az allattal szoros rokonsagban allonak Iogjak Iel; mert ha az allat- illetve az emberi
vilag elesen elkülönülne a tudatukban, akkor nem hinnek azt, hogy az emberi lelek ilyen könnyen atmehet
egyikból a masikba. Sót, igazi lakhelyenek az allati testet kell tekinteniük, mivel szerintük a lelek azonnal
odaköltözik, mihelyst visszanyeri a szabadsagat. A lelekvandorlas tana ugyan e sajatos rokonsagot posztulalja,
de egyaltalan nem ad ra magyarazatot. Tylor csak egyetlen okot hoz Iel, megpedig azt, hogy az emberek
anatomiailag es pszichologiailag olykor bizonyos mertekig az allatokra emlekeztetnek. ,A vadember irja
derús csodalkozassal nezi az allatok Ielig emberi cselekedeteit es tulajdonsagait. Az allat mintegy megtestesiti,
ha szabad ezzel a kiIejezessel elni, az ember szamara jol ismert tulajdonsagokat; es amikor bizonyos emberekre
az ,oroszlan', ,medve', ,roka', ,bagoly', ,papagaj', ,vipera', ,Iereg' jelzót alkalmazzuk, vajon nem az
emberi elet bizonyos vonasait Ioglaljuk össze egy szoban?'607 De bar vannak ilyen hasonlosagok, ezek
bizonytalanok es kivetelesek; az ember mindenekelótt a szüleire, a tarsaira, es nem a növenyekre vagy az
allatokra hasonlit. Az eIIajta ritka es ketes analogiak nem szorithattak hatterbe ilyen nyilvanvalo
hasonlosagokat, es arra sem kesztethettek az embert, hogy önmagat es elódeit a mindennapos tapasztalatnak
homlokegyenest ellentmondo Iajtakkent gondolja el. A kerdes tehat Iüggóben maradt, s amig erre nincs valasz,
nem lehet azt allitani, hogy megvan a totemizmus magyarazata.608
Ez az elmelet vegül is egy alapvetó Ielreertesen alapul. Tylor azt allitja, amikent Wundt is, hogy a totemizmus
csak az allatkultusz egy sajatos esete.609 Ezzel szemben tudjuk, hogy egeszen mast kell latnunk benne, mint
puszta allatimadatot.610 Az allatot a totemizmusban egyaltalan nem imadjak; az ember csaknem egyenrangu
I.
108
608 Wundt, aki lenyegeben atvette Tylor elmeletet, maskeppen probalta magyarazni az ember es az allat közt Iennallo rejtelyes kapcsolatot;
szerinte a bomlo emberi holttest latvanya sugallta a gondolatat. Amikor az ember latta, hogyan jönnek ki a kukacok a testból, azt hitte, hogy
a lelek testesült meg bennük, s az jött ki ilyen Iormaban. Tehat eszerint a kukacok, tagabb ertelemben pedig a hüllók (kigyok, gyikok stb.)
lennenek az elsó olyan allatok, amelyek lakhelyül szolgalhattak a halottak lelkeinek. Ily modon ezeket is tiszteltek volna elóször, es ezek
tölthettek be elóször a totem szerepet, s csak ezutan emelkedtek volna ugyanerre a rangra mas allatok, növenyek, majd elettelen targyak is. E
hipotezis mögött azonban a legcsekelyebb bizonyitek sem all. Wundt azt allitja (Mvthus und Religion, II. 269. o.), hogy a hüllók sokkal
gyakrabban szolgalnak totemül, mint mas allatok; ebból arra következtet, hogy ezek voltak elóbb. De nem tudjuk belatni, mi igazolna ezt az
allitast, melynek alatamasztasara a szerzó semmiIele adatot nem hoz Iöl. Az eddig Ausztraliaban illetve Amerikaban összeallitott
totemlistakbol egyaltalan nem az túnik ki, hogy barmiIele allatIajta kiemelkedó szerephez jutott volna. A totemek területenkent valtoznak a
Iauna es a Ilora allapota szerint. Ha pedig a totemek köre eredetileg ilyen szorosan lett volna korlatozva, akkor nem vilagos, hogyan
Ielelhetett volna meg annak az alapelvnek, hogy egyazon törzs ket klanjanak vagy alklanjanak nem lehet ugyanaz a toteme.
610 Lasd Ientebb.
611 Introduction to the Historv of Religion, 96. skk.
612 Lasd Ientebb.
613 Ezt Jevons is elismeri: ,Feltehetóleg a szövetseges megvalasztasanal az embernek inkabb |...| azt a Iajt kellett volna elónyben
reszesitenie, amelynek a legnagyobb volt a hatalma' (101. o.).
tarsa, gyakran mint sajat tulajdonaval rendelkezik vele, s korantsem alarendeltje, mint hivó az istenenek. Ha a
totem Iajaba tartozo allatok e hiedelem szerint valoban az ósök inkarnacioi lennenek, akkor az idegen klanok
tagjainak nem engednek meg, hogy szabadon Iogyasszak a husukat. Valojaban nem az allatra mint olyanra
iranyul a kultusz, hanem a totememblemara. Marpedig ezen emblemavallas es az óskultusz közt nincs
semmiIele kapcsolat.
Mig Tylor a totemizmust az óskultuszra vezeti vissza, Jevons a termeszetkultuszhoz kapcsolja,611 s a
következókeppen szarmaztatja belóle.
Miutan az ember, meglepódven a jelensegek meneteben eszlelt szabalytalansagokon, termeszetIölötti lenyekkel
nepesitette be a vilagegyetemet,612 szükseget erezte, hogy kiegyezzen azon Ielelmetes erókkel, amelyekkel
maga vette körbe magat. Rajött, hogy az a legjobb vedekezes, ha szövetsegre lep valamelyikkel, s igy nyeri el a
tamogatasukat. A törtenelemnek ebben a szakaszaban azonban csakis egyIajta szövetsegi vagy tarsulasi
rendszert ismert: azt, ami a rokonsagbol Iakad. A klantagok azert tarsulnak egymassal, mert rokonok, vagy
ami egyre megy , mert rokonoknak tekintik magukat; a különbözó klanok viszont azert tekintik ellensegnek
egymast, mert különbözó verból valok. A termeszetIölötti lenyek tamogatasat tehat csak egyIele modon lehetett
elnyerni: rokonul kellett Iogadni óket, illetve magukat is ebben a minósegben kellett elIogadtatni velük: a jol
ismert blood-covenant-eljarassal ezt könnyen el is erhettek. De ez idó tajt az embernek meg nem volt sajat
egyenisege, hiszen pusztan a csoport, vagyis a klan reszenek tekintettek; ezert a klan egesze, nem pedig az
egyen került velük rokonsagba. Megpedig ugyanezen okbol nem egy konkret targgyal, hanem a termeszeti
csoporttal, vagyis a Iajjal; mert az ember eppugy gondolja el a vilagot, mint magat is, s amikent önmagat nem
tudja különvalasztani a klantol, ugy a dolgot sem tudja attol a Iajtol különvalasztani, amelybe az tartozik.
Marpedig a dolgoknak az a Iaja, amely a klan egeszehez rokoni szalakkal kapcsolodik, Jevons szerint a totem.
Valoban ketsegtelen, hogy a totemizmusban szoros szövetseg van a klan es a targyak egy meghatarozott
kategoriaja közt. De hogy e szövetseget szandekosan, az elerendó cel teljes tudataban kötöttek volna, mint
Jevons allitja, az kevesse all összhangban azzal, amit a törtenelemból tudunk. A vallasok komplex dolgok, es
annyira sokretú es homalyos igenyeket elegitenek ki, hogy semmikepp sem jöhettek letre egyetlen, atgondolt,
tudatos aktus eredmenyekeppen. Ez a hipotezis egyIelól a tulzott leegyszerúsites vetkebe esik, masIelól több
valoszinútlenseget is tartalmaz. Eszerint az ember szerette volna a dolgokat igazgato termeszetIölötti lenyek
tamogatasat elnyerni. De akkor a leghatalmasabbakhoz kellett volna Iolyamodniuk, azokhoz, akik partIogasa a
leghatekonyabbnak igerkezett.613 E misztikus rokonsagot ezzel szemben gyakran eppen a lehetó legszerenyebb
lenyekkel kötöttek. Ha pedig valoban csupan arrol lett volna szo, hogy szövetsegeseket vagy vedelmezóket
akartak volna szerezni, akkor minel többet probaltak volna beszerezni maguknak. Am valojaban rendre minden
klan beeri egy totemmel, vagyis egyetlen partIogoval, es hagyjak, hogy a többi klan szabadon elvezhesse a
sajatjat: mindegyik csoport szigoruan bezarkozik a maga sajat vallasi vilagaba, es soha nem probal meg atlepni a
szomszedaieba. Az iment vizsgalt hipotezis szempontjabol ertelmezhetetlen ez a visszaIogottsag es
mertekletesseg.
5.1.2. II
II
109
614 2. kiad., III. 416. skk.; lasd különösen 419. o., 5. labj. Ujabb, kesóbb targyalando cikkeiben Frazer uj elmeletet Iejtett ki, amely azonban
nem zarja ki teljesen a Golden Bough-ban leIektetett gondolatokat.
615 ,The Origin oI the Totemism oI the Aborigines oI British Columbia', in: Proc. and Transac. of the R. Societv of Canada, 2. sorozat,
VII. 2. resz, 3. skk. Tovabba ,Report on the Ethnology oI Statlumh', J.A.I., XXXV. 141. o. Hill Tout az elmeletevel kapcsolatban Ielvetett
ellenvetesekre a Trans. of the R. Societv of Canada IX. köteteben valaszolt (6199. o.).
616 Alice C. FLETCHER: ,The Import oI the Totem', in: Smithsonian Report for 1897, 577586. o.
617 The Kwakiutl Indians, 323. skk., 336338, 393. o.
618 ,The Development oI the Clan System', Amer. Anthrop., uj Iolyam, 1904, VI. 477864. o.
619 J.A.I., XXXV. 142. o.
620 Uo. 150. o.; vö. ,Vth Rep. on the Physical Characteristics. oI the N. W. Tribes oI Canada', B.A.A.S., 24. o. Föntebb ismertettünk egy
eIIajta mitoszt.
621 J.A.I., XXXV. 147. o.
622 Proc. and Transac., VII. 2. resz, 12. o.
Ezeknek az elmeleteknek egyebkent mind az a hibajuk, hogy elsiklanak egy olyan kerdes Iölött, amely az egesz
anyagon vegigvonul. Lattuk, hogy ketIajta totemizmus van: az egyeni es a klantotemizmus. Oly nyilvanvalo a
rokonsag a kettó közt, hogy mindenkeppen kapcsolatban kell allniuk egymassal. El kell tehat gondolkozni rajta,
nem szarmazott-e valamelyik a masikbol, es ha igen, akkor melyik volt elóbb; az elIogadott valasztol Iüggóen
aztan a totemizmus eredetenek kerdese is mas modon Iog Iölvetódni. Annal is inkabb Iontos a kerdes, mivel
altalanossagban is nagy jelentósege van. Az egyeni totemizmus a totemizmus egyeni oldala. Ha tehat az az
eredeti, akkor azt kell mondani, hogy a vallas az egyen tudataban született, elsósorban az egyeni törekveseknek
Ielel meg, s csak masodlagosan öltött tarsadalmi Iormat.
A meg mindig sok etnograIusra es szociologusra jellemzó, mindent leegyszerúsitó szellem termeszetesen
szamos tudost hajtott abba az iranyba, hogy ezuttal is a bonyolultat az egyszerúvel, a csoport-totemet az egyeni
totemmel magyarazza. Ezt latjuk ugyanis abban az elmeletben, amit Frazer Iejt ki a Golden Bough-ban,614 s
amit Hill Tout,615 Miss Fletcher,616 Boas617 es Swanton618 is oszt. Ennek az elmeletnek egyebkent megvan az
az elónye, hogy összhangban all a vallasrol alkotott közkeletú elkepzelessel: a vallasban ugyanis altalaban
valami nagyon intim, szemelyes dolgot szoktak latni. Ebból a szempontbol a klantotem nem is lehet mas, mint
altalanossa valt egyeni totem. Egy markans szemelyiseg, miutan meggyózódött szabadon valasztott toteme
ertekeról, atadta leszarmazottainak; ezek idóvel megszaporodtak, s vegül ók alkottak azt a kiterjedt csaladot, ami
a klan. IlyenIorman valt volna a totem kollektiv dologga.
Ezen elmelet alatamasztasara Hill Tout abban latja a bizonyitekot, ahogyan bizonyos eszaknyugat-amerikai
tarsadalmakban, nevezetesen a szeliseknel es a Thompson Iolyonal eló indianoknal a totemizmust ertelmezik.
Ezeknel a nepeknel ugyanis megvan az egyeni totemizmus es a klantotemizmus is; de vagy nincsenek
egyidejúleg jelen egyazon törzsön belül, vagy nem egyIorman Iejlettek. Ha az egyik erósebb, a masik gyengebb:
ahol inkabb a klantotem az altalanos szabaly, ott az egyeni totem eltúnóben van, es viszont. Nem azt jelenti-e ez,
hogy a klantotem az egyeni totem kesóbbi Iormaja, melyet mindjart ki is zar, mihelyt a helyebe lep?619
Latszolag a mitologia is megerósiti ezt az interpretaciot. Ugyanis a Ient emlitett tarsadalmakban a klanós nem
totemallat: a csoport alapitojat altalaban olyan emberi leny alakjaban kepzelik el, aki egy adott pillanatban
erintkezesbe lepett es meghitt viszonyba került egy meses allattal, s attol kapta a totememblemat. Ez az
emblema aztan a hozza kapcsolodo különös kepessegekkel örökletes modon adodott volna tovabb a mitikus hós
leszarmazottjainak. Ugy túnik tehat, hogy ezek a nepek a kollektiv totem szemelyeben olyan egyeni totemmel
rendelkeznek, amely egyazon csaladon belül maradt volna Iönn.620 Egyebkent ma is elóIordul valoban, hogy az
apa atadja a totemet a gyerekeinek. Ha tehat ugy kepzeljük, hogy a kollektiv totemnek altalanossagban is ez volt
az eredete, azzal mindössze egy ma is megIigyelhetó tenyt erósitünk meg a multban.621
Mar csak az marad hatra, hogy megmagyarazzuk, honnan ered az egyeni totemizmus. A szerzók mas es mas
valaszt adnak erre a kerdesre.
Hill Tout a Ietisizmus sajatos esetet latja benne. Az egyent, miutan mindenIelól Ielelmetes szellemek vettek
körül, ugyanaz az erzes Iogta el, mint amit Jevons a klanrol Ieltetelezett: Iennmaradasa erdekeben valamely
hatalmas partIogo tamogatasat szerette volna megnyerni maganak e rejtelyes vilagban. Igy honosodott volna
meg az egyeni totem szokasa.622 Frazer szerint ez az intezmeny inkabb csak Iortely volt, amolyan harci
ravaszkodas, s azert eszeltek ki az emberek, hogy ily modon kerüljenek el bizonyos veszelyeket. Tudjuk, hogy
az alacsonyabb rendú tarsadalmakban meglehetósen gyakori hiedelem szerint az emberi lelek minden hatranyos
II
110
623 Lasd The Golden Bough, III. 351. skk. Wilken is jelzett mar hasonlo eseteket: ,De Simsonsage', in: De Gids, 1890; ,De Betrekking
tusschen Menschen-Dieren en Plantenleven', in: Indische Gids, 1884, 1888; ,Ueber das HaaropIer', in: Revue coloniale internationale,
18871887.
624 Peldaul Eylmann (Die Eingeborenen der Kolonie Sùdaustralien, 199. o.).
625 Bar a Yunbeai mondja Mrs. Parker az ewalajikkal kapcsolatban ,rendivüli erót kölcsönöz az embernek, egyszersmind azonban
rendkivüli veszelyeknek is teszi ki, hiszen ami art az allatnak, az óneki is art' (Euahlavi, 29. o.).
626 Egy kesóbbi munkajaban (,The origin oI Totemism', The Fortnightlv Review, 1899. majus, 844845. o.) Frazer maga is ugyanezt az
ellenvetest teszi: ,Ha en egy nyul testeben helyeztem el a lelkemet irja , az en John testverem pedig (egy idegen klan tagja) megöli,
megsüti es megeszi ezt a nyulat, akkor mive lesz az en lelkem? E veszelyt csak ugy kerülhetjük el, ha John testverem ismeri lelkem
helyzetet, es ezert amikor megöli a nyulat, gondosan kiveszi belóle a lelkemet, es visszaszolgaltatja nekem, mielótt meg megsütne es
megvacsorazna az allatot.' Frazer ezt a gyakorlatot megtalalni veli a közep-ausztraliai törzseknel. Egy kesóbb meg ismertetendó ritus soran
minden evben, amikor az allatok uj nemzedeke erett korba jut, Ielszolgaljak az elsó elejtett allatot a totem embereinek, es azok esznek belóle
egy keveset; mas klanbeli emberek csak ezutan Iogyaszthatjak szabadon. Ez is egy modszer arra mondja Frazer , hogy
visszaszolgaltassak a lelküket az elóbbieknek, akik azt netan ezen allatokra biztak. De tul azon, hogy a ritus ilyenIorma magyarazata teljesen
önkenyes, ugyancsak Iurcsanak latszik ez a modszer a veszely kivedesere. A szertartas evenkent zajlik; sok-sok nap telhetett el azota, hogy
az allatot megöltek. Mive lett közben a nala levó lelek, s mive lett az egyen, akinek e lelek adja meg az eleterejet? De nem is szükseges
tovabb idóznünk e magyarazat keptelensegein.
következmeny nelkül ideiglenesen elhagyhatja azt a testet, amelyben lakozik; barmilyen tavol kerül is a testtól,
tavolba hato modon tovabbra is elteti. Akkor hat bizonyos kritikus pillanatokban, amikor az elet különöskepp
veszelyben van, celszerú lehet kivonni a lelket a testból, s olyan helyre, vagy olyan targyba bujtatni, ahol inkabb
biztonsagban van. S valoban szamos olyan praktika letezik, amelynek celja a lelek elmenekitese valamely
valosagos vagy kepzelt veszedelem elól. Peldaul amikor az emberek egy ujonnan epült hazba lepnek be, egy
varazslo kiveszi a lelküket, zsakba teszi, s majd csak akkor adja vissza nekik, ha mar atleptek a küszöböt.
Ugyanis az uj hazba valo belepes pillanata különösen kritikus; azzal a veszellyel jar, hogy az ember megzavarja,
tehat megserti a Iöldben, s Ióleg a küszöbben lakozo szellemeket, s aki nem tesz megIeleló ovintezkedeseket,
dragan megIizethet a mereszsegeert. Amikor viszont mar elmult a veszely, amikor kivedtek a szellemek
haragjat, mi több, bizonyos ritusok segitsegevel biztositottak maguknak a tamogatasukat, akkor a lelkek teljes
biztonsagban visszaterhetnek megszokott helyükre.623 Ugyanennek a hiedelemnek köszönhetóen született volna
meg az egyeni totem. Az emberek biztonsagosabbnak gondoltak, ha a magikus rontasok elól valamely allat-
vagy növenyIaj nevtelen sokasagaba rejtik a lelküket. Amikor azonban ily modon egy-egy allat- vagy
növenyIajra biztak eleterejüket, annyira szoros egysegbe kerültek velük, hogy a ket összetartozo leny közt alig
lattak különbseget: ugy hittek, hogy mindkettónek egy a termeszete. Az ekkeppen meggyökeresedett hiedelem
aztan megkönnyitette es meggyorsitotta a szemelyes totem örökletesse, s ily modon kollektivva valasat; mert
nyilvanvalonak túnt, hogy a termeszeti rokonsagnak aparol Iiura kell öröklódnie.
Itt most nem Iogjuk hosszan vitatni az egyeni totem e ketIajta magyarazatat: igen szellemes elmeletek, de teljes
mertekben nelkülözik a pozitiv bizonyitekokat. A totemizmusnak a Ietisizmusra valo visszavezetesehez elóször
is ki kellene mutatni, hogy a Ietisizmus elóbb volt, mint a totemizmus; e hipotezis demonstralasara azonban
egyetlen tenyt sem hoznak Iöl, holott mindaz, amit eddig tudunk, ellentmond neki. Az a pontatlanul
meghatarozott ritusegyüttes, amit Ietisizmusnak neveznek, a jelek szerint csak a civilizacio bizonyos Iokara
jutott nepeknel jelenik meg; ez a kultuszIajta Ausztraliaban ismeretlen. Igaz, a csurungat Ietisnek
minósitettek;624 de meg ha jogosnak tartjuk is ezt a minósitest, az sem bizonyitja a Ietisizmus allitolagos
korabbi voltat. A csurunga eppenhogy a totemizmust Ieltetelezi, hiszen lenyeget tekintve totemisztikus
kultuszeszköz, s a neki tulajdonitott erenyeket csakis a totemhiedelmeknek köszönheti.
Ami Frazer elmeletet illeti, a primitiv embert abszurd modon ertelmetlennek tetelezi, holott a rendelkezesünkre
adatok nem erre engednek következtetni. A primitiv embernek igenis van logikaja, barmilyen Iurcsanak túnik is
e logika olykor a szamunkra: ha pedig egyaltalan nem lenne neki, akkor meg arra a gondolatmenetre sem lenne
kepes, amit neki tulajdonitanak. Mert mi sem termeszetesebb, mint hogy biztonsagosabbnak hiszi, ha lelket
valamely titkos, hozzaIerhetetlen helyre rejti, amikent oly sok mitosz- vagy mesehós is cselekedte. De miert
gondolta volna biztonsagosabb helynek az allat testet, mint a sajatjat? Ha ekkeppen Ieloldja a Iajban, azzal
nyilvan könnyebben elkerülheti a varazslo mesterkedeset, kiteszi viszont a vadaszok tamadasanak.
Meglehetósen sajatsagos Iormaja a biztonsagba helyezesnek, hogy olyan anyagi burkot terit ra, amelyet minden
pillanatban tamadas Ienyeget.625 Az pedig különösen elkepzelhetetlen, hogy egesz nepek ily aberralt modon
gondolkoztak volna.626 Vegül az egyeni totem Iunkcioja szamos esetben nyilvanvaloan egeszen mas, mint amit
Frazer tulajdonit nekik: mindenekelótt az, hogy a varazsloknak, vadaszoknak, harcosoknak rendkivüli
kepessegeket kölcsönözzön.627 Ami az ember es a dolog sorsanak összeIonodasat illeti, minden kellemetlen
II
111
627 PARKER: i. m. 20. o; HOWITT: ,Australian Medicine Men', J.A.I., 34, 4950. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 146. o.
628 Hill Tout maga is igy veli: ,|a szemelyes totem| adomanyozasat vagy atadasat csak bizonyos szemelyek vegezhetik, mint a samanok,
vagy nagy, rejtelyes hatalommal rendelkezó IerIiuk' (J.A.I., XXXV. 146. o.). Vö. Langloh PARKER: i. m.
következmenyevel együtt a ritus szüksegszerú következmenyekent Iogadjak el; de nem önmagaban es
önmagaert talaljak kivanatosnak.
Annal is kevesbe erdemes e vitaba jobban belemenni, mert nem itt van az igazi kerdes. Mindenekelótt azt
kellene megtudni, hogy valoban az egyeni totem volt-e elóbb, es a kollektiv totem ily modon belóle szarmazott;
mert aszerint, hogy milyen valaszt adunk erre a kerdesre, a vallasi elet bölcsójet mas es mas iranyban kell
keresnünk.
Ami pedig Hill Tout, Miss Fletcher, Boas es Frazer hipoteziset illeti, oly nagysagu döntó teny szol ellene, hogy
nem is ertjük, mikent talalhatott ilyen könnyen ilyen altalanos elismeresre.
Elóször is tudjuk, hogy az ember nemcsak annak erzi szorito szükseget, hogy tiszteletben tartsa a szemelyes
totemeül szolgalo allatIajt, hanem annak is, hogy tarsaival is tiszteletben tartassa; az elete Iorog kockan. Ha tehat
a kollektiv totemizmus csak az egyeni totemizmus altalanossa valt Iormaja lenne, akkor ugyanezen az elven
kellene nyugodnia. Vagyis a klantagoknak nemcsak tartozkodniuk kellene a totemallat megölesetól es
megevesetól, hanem mindent el kene követniük, hogy ezt az idegenekkel is betartassak. A klanok azonban
korantsem kivannak eIIajta lemondast az egesz törzstól, hanem kesóbb ismertetendó ritusok segitsegevel
csak arra ügyelnek, hogy a nevado növenyük vagy allatuk megIeleló modon növekedjen es szaporodjon, s ily
modon a többi klannak bóseges eledelül szolgaljon. Tehat legalabbis azt kellene elismernünk, hogy az egyeni
totemizmus a kollektivva valasa soran melyen atalakult, s ezt az atalakulast kellene megmagyaraznunk.
Masodszor, hogyan magyarazhato ebból a szempontbol az, hogy kiveve ott, ahol a totemizmus hanyatloban
van egyazon törzs ket klanjanak sosem ugyanaz a toteme? Latszolag semmi sem szolt volna az ellen, hogy
egyazon törzsön belül kettó vagy több ember is ugyanazt az allatIajtat valassza szemelyes totemeül, majd adja at
a leszarmazottainak. Manapsag talan nem Iordul eló, hogy ket különallo csaladnak ugyanaz a neve? A
totemeknek es altotemeknek a ket Iratria közti, majd a Iratrian belül a klanok közti szigoruan szabalyozott
elosztasi modja nyilvanvaloan tarsadalmi megegyezest, kollektiv szervezetet tetelez Iöl. Ezzel egyszersmind azt
allitjuk, hogy a totemizmus nem valamiIele egyeni gyakorlat, amely spontan modon valt volna altalanossa.
Egyebkent is csak akkor lehet a kollektiv totemizmust az egyeni totemizmusra visszavezetni, ha Ielreismerjük a
közöttük levó különbsegeket. A kollektiv totemet a gyerek a születesekor kapja meg mint tarsadalmi allasanak
alkotoelemet. Az egyeni totemet az elete soran szerzi, ami egy meghatarozott ritus teljesiteset es statuszanak
megvaltozasat Ieltetelezi. Ezek az elmeletek azzal velik athidalni a köztük levó tavolsagot, hogy mintegy
közbülsó lancszem gyanant a kettó köze ekelik a totemtulajdonosok azon jogat, hogy totemüket tetszes szerint
barkinek tovabbadhassak. De ezek az atadasok, ahol csak megIigyelhetók, igen ritkak, mondhatni kivetelesek;
csak varazslok vagy különleges kepessegekkel rendelkezó szemelyek vegezhetik;628 mindenesetre csakis
ritualis szertartasok kereteben kerülhet rajuk sor. Azt kellene tehat megmagyarazni, hogy ami korabban csak
bizonyos embereknek volt a kivaltsaga, az hogyan valhatott altalanos jogga; s hogy ami eleinte mely
valtozasokat vont maga utan az egyen vallasi es erkölcsi allasaban, az mikepp valhatott ezen allas
alkotoelemeve; s vegül az az atadas, amely eredetileg ritus soran zajlott, mikent törtenhetett meg magatol, a
dolgok puszta erejenel Iogva, barminemú emberi akarat közbeavatkozasa nelkül.
Hill Tout ezen interpretacio alatamasztasaul azt hozza Iöl, hogy bizonyos mitoszok szemelyes eredetet
tulajdonitanak a klantotemnek: azt meselik bennük, hogy a totememblemat egy meghatarozott szemely szerezte,
s ó adta aztan tovabb a leszarmazottainak. Csakhogy ezek a mitoszok elóször is az eszak-amerikai indianoktol,
vagyis meglehetósen magas kulturalis Iokra jutott tarsadalmakbol szarmaznak. Az eredetektól ilyen messze levó
mitologia segitsegevel hogyan lehetne csak hozzavetóleges biztonsaggal is valamely intezmeny eredeti
Iormajara következtetni? Jo esely van ra, hogy az azota Ielmerült okok nagyon eltorzitottak az emleket, amit az
emberek órizhettek rola. Amugy pedig igen könnyú olyan, regebbinek latszo mitoszokat allitani emezekkel
szembe, amelyeknek egeszen mas a jelentesük. Azokban a totem eppenseggel olyan lenykent szerepel, akitól a
klan leszarmazott. Vagyis a totem a klan lenyeget kepezi: az egyenek születesüktól Iogva magukban hordozzak;
husuk-verük reszet alkotja, s egyaltalan nem kivülról kaptak.629 Mi több: meg azok a mitoszok is ennek a
II
112
629 Vö. HARTLAND: ,Totemism and some Recent Discoveries', Folk-lore, XI. 59. skk.
630 Talan csak a karnaik kivetelevel; de az egyeni totemeken kivül meg ebben a törzsben is ott vannak a nemi totemek.
631 A watyabalukoknal, a buwandikoknal, a wiragyuriknal, a juwinoknal es a Maryborough (Queensland) környeki törzseknel. Lasd
HOWITT, Nat. Tr., 114147. o.; MATHEWS, J. of R. Soc. of N. S. Wales, XXXVIII. 291. o.; vö. THOMAS: ,Further Notes on M. Hill
Tout`s Views oI Totemism', Man, 1904, 85. o.
632 Igy van az ewalajiknal, valamint a szemelyes totemizmus azon eseteiben, amelyekról Howitt ir az ,Australian Medicine Men'-ben
(J.A.I., XVI. 34, 45, 4950. o.).
633 Miss FLETCHER: ,A Study oI the Omaha Tribe', in: Smithsonian Report for 1897, 586. o.; BOAS: The Kwakiutl, 322. o.; BOAS:
,VIth Rep. oI the Committee... oI the N. W. Tribes oI the Dominion oI Canada', B.A.A.S., 25. o.; Hill TOUT, J.A.I., XXXV. 148. o.
634 A különbözó gensek tulajdonnevei irja Boas a tlingitekkel kapcsolatban mindig a megIeleló totemból szarmaznak, igy minden
gensnek megvan a maga külön neve. A nev es a (kollektiv) totem közti kapcsolat sokszor nem nyilvanvalo, de mindig van ilyen kapcsolat
(,Vth Rep. oI the Committe...', 25. o.). Az, hogy a szemelyes keresztnevek a klan tulajdonat kepezik, es eppoly biztosan jellemzik óket,
mint a totemük, megIigyelhetó az irokezeknel (MORGAN: Ancient Societv, 78. o.); a wajandotoknal (POWELL: ,Wyandot Government',
in: Ist Rep., 59. o.); a soniknal, a szokoknal, a Ioxoknal (MORGAN: Ancient Society, 72, 7677. o.); es az omahaknal is (DORSEY:
,Omaha Sociology', in: IIIrd Rep., 227. skk.). Marpedig tudjuk, milyen összeIügges van a keresztnevek es a szemelyes totemek közt (lasd
Ientebb, ... o.).
635 ,Peldaul mondja Mathews ha megkerdezik egy wartwurttol |ezt a törzsnevet Tindale múve nem tartalmazza, igy megóriztük az
eredeti Iormat a s:akletor|, hogy mi a toteme, akkor elóbb a szemelyes totemet mondja, de azutan nagy valoszinúseggel klanja többi
szemelyes totemet is Ielsorolja' (J. of the Rov. Soc. of. N. S. Wales, XXXVIII. 291. o.).
regebbi elkepzelesnek a visszhangjat órzik, amelyekre Hill Tout tamaszkodik. A klan nevado szemelyisege
valoban ember Iormaju; csakhogy ez az ember oly sokaig elt az adott allatIajta közegeben, hogy vegül is hozza
valt hasonlatossa. Nyilvan eljött egy olyan pillanat, amikor mar múveltebb lett az emberek szelleme, hogysem
Ielteteleztek volna, hogy a multban az emberek allatoktol születhettek volna; az elkepzelhetetlen allatóst ezert
emberlennyel helyettesitettek; de ugy kepzeltek, hogy ez az ember utanzassal vagy mas eljarasok reven
bizonyos allati vonasokat öltött magara. Ily modon e kesei mitologia magan viseli egy olyan, tavolabbi kor
nyomat, amelyben korantsem gondoltak ugy, hogy a klantotemet egyenek alkottak meg.
Ez a hipotezis azonban nemcsak sulyos logikai nehezsegeket tamaszt; a következó tenyek egyenesen
ellentmondanak neki.
Ha az egyeni totemizmus lett volna elóbb, akkor annal Iejlettebbnek es nyilvanvalobbnak kellene lennie, minel
primitivebbek maguk a tarsadalmak; megIorditva pedig a Iejlettebb nepeknel kellene talajt vesztenie a masikkal
szemben. Ennek azonban az ellenkezóje az igaz. Az ausztral törzsek sokkal elmaradottabbak, mint az
eszak-amerikaiak; ugyanakkor Ausztralia a kollektiv totemizmus legkedveltebb területe. A tòr:sek dònto
tòbbsegeben ki:arolagosan e: van felen, es tudomasunk s:erint nincs olvan tòr:s, ahol a: egveni totemi:must
csak ònmagaban gvakorolnak. 630 Ez utobbit jellegzetes alakjaban csak igen kis szamu törzsnel lehet
megtalalni.631 S ahol meg egyaltalan megvan, ott is csak kezdetleges allapotban. Csak nehanyan, nem
kötelezóen úzik; egyaltalan nem altalanos jellegú. Egyedül a varazslok tudjak, mikent kell rejtelyes modon
kapcsolatba lepni azokkal az allatIajokkal, amelyekkel nem allnak termeszetszerú rokonsagban. Az atlagember
nem rendelkezik ezzel a kivaltsaggal.632 Ezzel szemben Amerikaban a kollektiv totem erósen hanyatloban van;
nevezetesen az eszaknyugati tarsadalmakban mar meglehetósen elmosodott a vallasi jellege. Az egyeni totem
viszont ezeknel a nepeknel annal jelentósebb szerepet jatszik; valosagos közintezmennye valt. Ami azt jelenti,
hogy egy Iejlettebb civilizaciora jellemzó. Egeszen bizonyosan ez a magyarazata annak a szerepcserenek, amit
Hill Tout velt megIigyelni a totemizmus ket Iormajaval kapcsolatban. Annak, hogy ahol a kollektiv totemizmus
teljesen kiIejlódött, ott a masik teljesen hianyzik, nem az az oka, hogy ez utobbi tert vesztett az utobbival
szemben; hanem eppen ellenkezóleg az, hogy meg nem valosultak meg teljesen a letIeltetelei.
De ami meg nagyobb bizonyito eróvel rendelkezik, az a következó: az egyeni totemizmus nemcsak hogy nem
volt a klantotemizmus szülóje, hanem eppenseggel Ieltetelezi is azt. Az egyeni totemizmus a kollektiv
totemizmus keretein belül született meg es Iejlódött tovabb: annak szerves reszet alkotja. Azokban a
tarsadalmakban ugyanis, ahol tulsulyban van, az ujoncok nem valaszthatnak szemelyes totemül barmilyen
allatot; minden klan szamara meg van szabva bizonyos szamu meghatarozott elólenyIajta, s ezeken kivül mast
nem szabad az ujoncoknak valasztaniuk. Ami viszont az övek, az kizarolagos tulajdonuk; idegen klan tagjai nem
bitorolhatjak.633 Ezek a Iajtak elkepzelesük szerint szoros Iüggósegi viszonyban allnak az egesz klan
szamara totemül szolgalo Iajjal. Olyan esetek is vannak, amikor szemmel lathatok e kapcsolatok: az egyeni
totem a kollektiv totem egy reszet vagy valamely sajatos aspektusat jeleniti meg.634 A watyabalukoknal a
klantagok valamennyire a sajatjuknak is tekintik tarsaik szemelyes totemeit;635 ezek tehat valoszinúleg
II
113
636 ,The Beginnings oI Religion and Totemism among the Australian Aborigines', The Fortnightlv Review, 1905. julius, 162. skk., es
szeptember, 452. o.; vö. FRAZER: ,The Origin oI Totemism', uo. 1899. aprilis, 648. o., es majus, 835. o. E ket utobbi, kisse regebbi cikk
egy ponton ugyan elter az elóbbiektól, az elmelet alapja azonban lenyegeben nem mas. Valamennyit atveszi a Totemism and Exogamvban (I.
89172. o.). Ugyanebben az ertelemben lasd SPENCER GILLEN: ,Some Remarks on Totemism as applied to Australian Tribes', J.A.I.,
1899, 275280. o., es Frazer megjegyzeseit ugyanerról a temarol, uo. 281286. o.
637 ,Perhaps we may |...| say that it is but one remove Irom the original pattern, the absolutely primitive type oI totemism' (Fortn. Rev.,
1905, 455. o.).
638 E teren Strehlow tanusagtetele egybeesik Spencerevel es Gillenevel (II. 52. o.). Evvel ellenkezó ertelemben lasd LANG: The Secret of
the Totem, 190. o.
639 Rokon gondolatot Iejtett ki Haddon az ,Address to the Anthropological section' cimú irasaban (B.A.A.S. 1902, 8. skk.). Azt Ieltetelezi,
hogy eredetileg minden lokalis csoportnak volt valami jellemzó, külön taplaleka. S az etkezes szempontjabol legIóbb növeny vagy allat valt
volna kesóbb a csoport totemeve.
Ezek a magyarazatok termeszetesen mind azt Ioglaljak magukba, hogy a totemallat megevesenek tilalma kezdetben hianyzott, sót ellentetes
elóiras volt ervenyben elótte.
altotemek. Marpedig az altotem eppugy Ieltetelezi a totemet, mint a Iajta a nemet. Ily modon a törtenelemben
elóször Iellelhetó egyeni vallasi Iorma nem mint a közvallas aktiv óseleme, hanem eppen ellenkezóleg, mint ez
utobbi puszta aspektusa jelenik meg. Az a kultusz, amit az egyen önmaga szamara, s nemikepp önnönmagaban
úz, korantsem a kollektiv kultusz csiraja, hanem emennek az egyen szüksegleteihez igazitott valtozata.
5.1.3. III
Spencer es Gillen múveinek hatasara Frazer a korabbi, altalunk iment vitatott elmeletehez kepest ujabb
irasaban636 maskeppen probalja magyarazni a totemizmust. Ujabb elmelete azon a posztulatumon alapul, hogy
az arandak totemizmusa a legprimitivebb, amit csak ismerünk; Frazer egyenesen azt allitja, hogy alig
különbözik a tenyleges, abszolut óseredeti tipustol. 637
Az arandaknal az a sajatos, hogy a totemek nem szemelyekhez, nem is meghatarozott szemelyek csoportjaihoz,
hanem helyekhez kapcsolodnak. Ugyanis minden totemnek egy meghatarozott helyen van a központja.
Leginkabb ott szeretnek idózni a totemcsoportot letrehozo elsó ósök. Ott vannak a csurungakat órzó szentelyek;
ott Iolytatjak a kultuszt. S szinten e Iöldrajzi eloszlas szabja meg a klanok összetetelet. A gyerek ugyanis nem az
apja, es nem is az anyja totemet kapja meg, hanem azt, amelyiknek epp arra a helyre esik a központja, ahol az
anya jövendó anyasaga elsó jeleit veli IelIedezni. Mert allitolag az arandaknak nincs tudomasuk arrol, hogy
pontosan miIele kapcsolat all Iönn a szaporodas es a nemi aktus közt;638 azt hiszik, hogy minden egyes
Iogantatas valamiIele misztikus megtermekenyitesnek köszönhetó. Szerintük ugy megy vegbe a dolog, hogy
valamelyik ós lelke behatol a nó testebe es ott egy uj elet eltetó elemeve valik. Amikor tehat a nó megerzi a
gyermek elsó moccanasait, azt kepzeli, hogy az a lelek hatolt ekkor bele, akinek ó eppen a kedvenc tartozkodasi
helye közeleben van. S mivel az ezutan születó gyerek nem mas, mint a reinkarnalodott ós, nyilvan ót kapja meg
totemül; vagyis azt, hogy melyik klanba Iog tartozni, az a hely hatarozza meg, ahol hitük szerint a misztikus
Iogantatas törtent.
Ezek szerint a helyi totemizmus lenne a totemizmus eredeti Iormaja; vagy legalabbis igen közel allna hozza
idóben. Frazer a következókeppen magyarazza a születeset.
Abban a pillanatban, amikor az asszony terhesnek erzi magat, nyilvan azt gondolja, hogy az ót megszallo
szellem a környezó targyakbol jött, Iókepp azokbol, amikre e pillanatban eppen odaIigyelt. Ha tehat epp
valamilyen növenyt gyújtött, vagy egy allatot Iigyelt, akkor azt Iogja hinni, hogy ennek az allatnak vagy
növenynek a lelke költözött bele. Terhesseget a sok lehetóseg közül egyebek között Iókepp azoknak az
elesegeknek lesz hajlamos tulajdonitani, amiket nem sokkal azelótt Iogyasztott. Ha nemreg emut vagy yamot
evett, akkor ketsege se lesz aIelól, hogy emu vagy yam született meg s Iejlódik benne. Ezzel magyarazhato,
hogy aztan a gyereket is yam- vagy emuIelenek tekintik; s hogy a gyerek maga is Iajtestverenek tekinti az illetó
Iajba tartozo allatokat vagy növenyeket, hogy rokonszenvvel viseltetik irantuk, Iigyelmes velük, megtiltja
maganak, hogy megegye óket stb.639 S maris elóttünk all a totemizmus a maga lenyegi vonasaival: ezt a
Iogalmat alkotja meg maganak a bennszülött arrol a nemzesról, amelynek köszönhetóen maga is megszületett, s
ezert nevezi Frazer fogantatasinak a primitiv totemizmust.
Ebból az óstipusbol szarmazott volna a totemizmus összes többi Iormaja. ,Ha sorban egymas utan több nó
III
114
640 Fortn. Rev., 1905. szept., 458. o.
641 Fortn. Rev., 1899. majus, 835. o., es 1905. julius, 162. skk.
642 Bar a totemizmusban csak magiarendszert lat, elismeri, hogy itt-ott Ieltalalhatok benne a tulajdonkeppeni vallas elsó csirai (Fotrn. Rev.,
1905. julius, 163. o.). Hogy szerinte a vallas hogyan szarmazott a magiabol, lasd Golden Bough, 7578. o.
643 A totemizmusrol lasd in: Annee sociol., V. 82121. o. Vö. ugyanerról a kerdesról HARTLAND: ,Presidential Address', in: Folk-lore,
XI. 75. o.; A. LANG: ,A theory oI Arunta Totemism', Man, 1904, no. 44; ,Conceptional totemism and Exogamy', uo. 1907. no. 55; The
secret of Totem, IV. Iej.; N. W. THOMAS: ,Arunta Totemism', Man, 1904. no. 68; P. W. SCHMIDT: ,Die Stellung der Aranda unter den
Australischen Stämmen', Zeitschrift fùr Ethnologie, 1908,866. skk.
644 Die Aranda, II. 5758. o.
645 SCHULZE: i. m. 238239. o.
ugyanazon a helyen es ugyanazon körülmenyek között tapasztalja magan az anyasag elójeleit, akkor arrol a
helyról azt Iogjak gondolni, hogy bizonyosIajta szellemek szoktak arra kiserteni; igy aztan idóvel a környeket
totemközpontokkal latjak el es totemkörzetekre osztjak Iel.'640 Igy született volna meg az arandak helyi
totemizmusa. Hogy aztan a totemek elszakadjanak területi alapjuktol, ahhoz eleg, ha ugy kepzelik, hogy az ósök
lelkei nincsenek odakötve egy-egy meghatarozott helyhez, hanem szabadon mozoghatnak az egesz területen, s
elkiserhetik utjaikra a velük azonos totemú IerIiakat vagy nóket. Ily modon a nóket meg akkor is
megtermekenyitheti sajat totemüknek vagy Ierjük totemenek a szelleme, ha törtenetesen mas totemkörzetben
tartozkodnak. Es annak Iüggvenyeben, hogy elkepzelesük szerint a Ierj avagy a nó ósei kiserik el utjukon az iIju
hazaspart es lesik az alkalmat a reinkarnalodasra, a gyerek toteme vagy az apjaeval, vagy az anyjaeval lesz
egyIorma. Es valoban, egyreszt a kutangyik meg a wambajak, masreszt az arabanak is igy magyarazzak
totemöröklesi rendszerüket.
Csakhogy ez az elmelet, akarcsak Tylore, circulus vitiosuson alapul. Csak ugy kepzelhettek az emberi lelkeket
allat- vagy növenylelkeknek, ha mar korabban is azt hittek, hogy az ember az allat- vagy a növenyvilagbol kapja
önnön lenyeget. Marpedig eppen ez az a hiedelem, amely a totemizmus alapjaul szolgal. Ha ezt mint evidenciat
tetelezzük, akkor eppen azt tekintjük adottnak, amit meg kellene magyarazni.
Masreszt ebból a szempontbol a totem vallasi jellege teljesseggel megmagyarazhatatlan; mert az ember es allat
közti homalyos rokonsagban valo hiedelem nem elegseges egy kultusz megteremtesehez. E ket külön vilag
összemosasa nem eredmenyezhetne az univerzum megkettózeset proIan es szent vilagga. Igaz, Frazer
következetes marad, s nem hajlando a totemizmusban vallast latni, megpedig azzal az ürüggyel, hogy nincsenek
benne szellemlenyek, imadsagok, könyörgesek vagy aldozati adomanyok stb. Szerinte ez csak magiarendszer,
amin elnagyolt, teves tudomanyt, a dolgok törvenyszerúsegeinek Ieltarasara iranyulo elsó eróIeszitest ert.641 De
tudjuk, miert helytelen a vallas es a magia ilyetenkeppen valo IelIogasa. Mert akkor beszelhetünk vallasrol, ha
különbseget tesznek a szent es a proIan között; marpedig lattuk, hogy a totemizmus a szent dolgok kiterjedt
rendszere. Ha tehat a totemizmust meg akarjuk magyarazni, akkor azt kell megmutatnunk, mitól kaptak a dolgok
ezt a jellegüket.642 Ezt a kerdest azonban Iel sem teszik.
De ami vegkepp megdönti ezt az elmeletet, az az, hogy a posztulatum, amin nyugszik, ma mar tarthatatlan.
Frazer egesz ervelese ugyanis azt Ieltetelezi, hogy az arandak lokalis totemizmusa a legósibb, amit csak
ismerünk, s Iókent hogy erezhetóen korabbi, mint az akar apai, akar anyai agon tovabbadott örökletes
totemizmus. De mar csak a Spencer es Gillen elsó múve reven rendelkezesünkre allo adatokbol is arra
következtethettünk, hogy kellett egy olyan idószaknak lennie az arandak törtenelmeben, amikor a totemek nem
helyekhez kötódtek, hanem örökletesen adodtak tovabb anyarol Iiura.643 Ezt a Ieltetelezest veglegesen igazoltak
Strehlow644 ujabb IelIedezesei, amelyek egyebkent csak megerósitik Schulze korabbi megIigyeleseit. 645 E ket
szerzó ugyanis arrol tudosit bennünket, hogy a helyi totemen kivül minden arandanak van meg egy toteme,
amely Iüggetlen mindennemú Iöldrajzi tenyezótól, s amely a születes jogan az öve: ugyanaz, mint az anyjae. Ezt
a masodik totemet a bennszülöttek az elsóhöz hasonloan oltalmazo, barati hatalomnak tekintik, amely elelmet
biztosit a szamukra, Iigyelmezteti óket, ha veszely van stb. Az arandaknak joguk van reszt venni a kultuszukban.
Amikor eltemetik óket, a holttestet ugy helyezik el, hogy arcuk az anyjuk totemközpontja Iele nezzen. Ennek az
az oka, hogy e központ nemikeppen az elhunyte is. Ugy is nevezik, hogy tmara altfira, ami azt jelenti, hogy ,az
en szövetseges totemem tabora'. Bizonyos tehat, hogy az arandaknal az anyai agon öröklódó totemizmus nem
kesóbbi, mint a helyi totemizmus, hanem eppenseggel korabbinak kell lennie tekintettel arra, hogy az anyai
totemnek ma mar csak masodlagos, kiegeszitó szerepe van; csak masodik totem, s ezzel magyarazhato, hogy
meg olyan körültekintó es tapasztalt megIigyelóknek is, mint Spencer es Gillen, elkerülte a Iigyelmet. De hogy
III
115
646 Igaz, a Totemism and Exogamv konkluziojaban (IV. 5859. o.) Frazer azt irja, hogy van egy olyan totemizmus, amely meg az
arandakenal is regebbi: amit RIVERS Iigyelt meg a Banks-szigeteken (,Totemism in Polynesia and Melanesia', J.A.I., XXXIX. 172. o.). Az
arandaknal ugy gondoljak, hogy egy ós szelleme termekenyiti meg az anyat; a Banks-szigeteki elmelet szerint allat- vagy növenyszellem. De
mivel az arandak óseinek szelleme szinten allat- vagy növenyalakot ölt, a különbseg csekely. Ismertetónkben ezert nem is tertünk ki ra.
647 Social Origins, London, 1903, különösen a ,The Origin oI Totem Names and BelieIs' cimú VIII. Iejezet; valamint The Secret of the
Totem, London, 1905.
648 Lang Ióleg a Social Originsben probalja meg gondolati uton rekonstrualni, milyen Iormat ölthettek ezek a primitiv csoportok; ugy
gondoljuk, e helyütt nem erdemes ismertetnünk e hipoteziseket, mivel amugy sem erintik a totemizmusra vonatkozo elmeletet.
649 E ponton Lang Julius Pikler elmeletehez közelit (lasd PIKLER SOMLO: Der Ursprung des Totemismus. Ein Beitrag :ur
materialistischen Geschichtstheorie, Berlin, 36. o.) E ket hipotezis közt az a különbseg, hogy Pikler nagyobb jelentóseget tulajdonit a nev
kepirasos abrazolasnak, mint maganak a nevnek.
650 Social Origins, 166. o.
651 The Secret of the Totem, 121. o.; vö. 116, 117. o.
652 Uo. 136. o.
653 J.A.I., 1888. augusztus, 5354. o.; vö. Nat. Tr., 89, 488, 498. o.
megis megmaradt a hatterben, a helyi totem arnyekaban, az csak ugy lehetseges, hogy korabban elsó helyen allt
a vallasi eletben. Tehat egy hanyatlo totemról van szo, amely azonban egy olyan korszakot idez Iöl, amelyben az
arandak totemszervezete meg meglehetósen különbözött a maitol. Ez alapjaiban renditi meg Frazer egesz
Ielepitmenyet.646
5.1.4. IV
Bar Andrew Lang hevesen vitatta Frazernek ezt az elmeletet, utolso múveiben647 olyan megoldast javasolt,
amely több ponton is közel all hozza. Frazerhez hasonloan ó is ugy veli, hogy a totemizmus az ember es az allat
valamiIele egylenyegúsegen alapul. O azonban ezt maskepp magyarazza.
Szerinte az egesz abbol ered, hogy a totem egy nev. Mihelyt emberi csoportosulasok jöttek letre,648 valamennyi
szükseget erezte, hogy megkülönböztesse magat a vele kapcsolatban allo szomszed csoportoktol, s e celbol adott
nekik különIele neveket. E neveket elószeretettel kölcsönöztek a környezó Iaunabol es Ilorabol, mivel az
allatokra es a növenyekre könnyú ramutatni, illetve könnyú óket rajzzal abrazolni.649 S mivel az emberek
ugy-ahogy hasonlitottak e targyak valamelyikere, ezen hasonlosagok alapjan kaptak kollektiv elnevezeseket az
egyes csoportok.650
Ismeretes marmost, hogy ,a primitiv szellemisegben a nevek es az e nevekkel jelölt dolgok közt misztikus,
transzcendentalis kapcsolat van'.651 Azt a nevet peldaul, amit az egyen visel, nem pusztan szonak,
egyezmenyes jelnek tekintik, hanem az illetó lenyegi reszenek. Amikor tehat allatnevról van szo, az e nevet
viseló ember nyilvan ugy hitte, hogy maga is rendelkezik az illetó allat legjellegzetesebb tulajdonsagaival. E
hiedelem annal könnyebben talalt hitelre, minel messzebbre került ezeknek az elnevezeseknek a törtenelmi
eredete, minel inkabb elhalvanyult az emberek emlekezeteben. Mitoszok születtek, hogy a szellem szamara
könnyebben elkepzelhetó legyen az emberi termeszet e kettóssege. Azzal probaltak magyarazni, hogy az allat
volt az ember óse, illetve hogy mindkettó valamely közös óstól szarmazott. S ezert gondoltak ugy, hogy a klant
rokoni kötelekek Iúzik a dolgoknak ahhoz a Iajtajahoz, amelynek a nevet viseli. Igy aztan, hogy e meses
rokonsag eredetet ily szepen megmagyarazta, szerzónk ugy veli, hogy a totemizmusnak immar nincsenek titkai
elótte.
De akkor honnan szarmazik a totemisztikus hiedelmek es gyakorlatok vallasi jellege? Mert az, hogy az ember
ilyen vagy olyanIajta allatnak hiszi magat, meg nem magyarazza meg, miert tulajdonit e Iajnak csodalatos
kepessegeket, s Iókent hogy miert övezi az azt jelkepezó abrat valosagos kultusszal. Erre a kerdesre Lang
ugyanezt Ieleli, mint Frazer: tagadja, hogy a totemizmus vallas lenne. ,Egyetlen peldat sem talalok
Ausztraliaban olyan vallasi gyakorlatra, amelynek soran imadkoznanak a totemhez, vagy etetnek, illetve
eltemetnek.'652 E hiedelmek csak egy kesóbbi idószakban, a totemizmus kialakulasa utan kerültek bele a
kimondottan vallasi vilagkepek rendszerebe. Howitt653 egy megjegyzese szerint a bennszülöttek nem magukkal
a totemekkel, es nem is valami emberrel, hanem olyan termeszetIölötti lennyel magyarazzak a totemisztikus
intezmenyeket, mint Bunjil vagy Baiame. ,Ha elIogadjuk e tanusagtetelt mondja Lang , akkor maris Ieltarul
elóttünk a totemizmus vallasi jellegenek egyik Iorrasa. A totemizmus eppugy Bunjil rendeleteinek
engedelmeskedik, mint ahogy a kretaiak engedelmeskedtek azon isteni rendeleteknek, amelyeket Zeusz adott
IV
116
654 ,With reverence' irja Lang (The Secret of the Totem, 111. o.).
655 E tabukhoz Lang hozzaveszi azokat is, amelyek az exogam gyakorlatbol következnek.
656 Uo. 136137. o.
657 Nem beszeltünk viszont Spencer elmeleteról. Ennek az az oka, hogy ez az elmelet csak resze annak az altalanos elmeletnek, amellyel a
halottkultusznak termeszetkultussza valo atalakulasat magyarazza. Mivel azt mar ismertettük, most ohatatlanul ismetlesekbe kellett volna
bocsatkoznunk.
658 Leszamitva azt, hogy Lang mas Iorrasbol eredezteti a nagy istenek gondolatat: szerinte ez, mint mar elmondtuk, egy primitiv
kinyilatkoztatasIeleból született. A totemizmus magyarazatanal azonban Lang nem hozakodik eló ezzel az elkepzelessel.
Minosznak.' Nos, a nagy istensegek Iogalma Lang szerint a totemisztikus rendszeren kivül született meg; a
totemizmus csak egy-egy valodi vallassal valo erintkezes soran szinezódött vallasi jelleggel.
Csakhogy e mitoszok maguk is ellentmondanak Lang totemizmus-elmeletenek. Ha az ausztralok csak emberi,
proIan dolgot lattak volna a totemben, akkor meg sem Iordult volna a Iejükben, hogy isteni intezmennye tegyek.
Ha viszont annak ereztek szükseget, hogy egy istensegnek tulajdonitsak, azzal szent jelleget ismertek el. Ezek a
mitologikus interpretaciok tehat igazoljak a totemizmus vallasi termeszetet, magyarazatot azonban nem adnak
ra.
Egyebkent Lang maga is tudataban van annak, hogy ez a megoldas nem elegendó. Elismeri, hogy a
totemisztikus dogokat vallasos tisztelettel kezelik;654 hogy törtenetesen az allat veret, mikent amugy az emberet
is, szamos tilalom, vagy mint ó mondja, tabu övezi, amire e többe-kevesbe kesei mitologia nem adhat
magyarazatot.655 De akkor honnan szarmaznak e tilalmak? Lang a következókeppen Ielel a kerdesre: ,Mihelyst
az allatnevet viseló csoportok kiIejlesztettek a wakan es a mana altalanosan elterjedt hiedelmeit, vagy a ver
misztikus es szent jellegere vonatkozo elkepzeleseket, rögtön meg kellett jelenniük a különIele totem-tabuknak
is.'656 A wakan es mana szavak, mint majd a következó Iejezetben latni Iogjuk, magukban Ioglaljak a s:ent
Iogalmat; az egyiket a sziuk, a masikat a melaneziai nepek nyelveból vettek at. Ha a totemisztikus dolgok szent
jelleget e jelleg posztulalasaval magyarazzuk, akkor a kerdesre kerdessel valaszolunk. Azt kellene latni, honnan
szarmazik a wakan Iogalma, es mikepp alkalmaztak a totemre, illetve minden velejarojara. Amig e kerdesre nem
kapunk valaszt, addig semmit sem magyaraztunk meg.
5.1.5. V
Attekintettük a totemisztikus hiedelmekre adott Ióbb magyarazatokat,657 s valamennyinek igyekeztünk
Ielvazolni egyeni vonasait. De most, hogy vizsgalodasunk vegere ertünk, megallapithatjuk: valamennyit közös
kritikaval illethetjük.
Formalisan tekintve, ugy túnik, ket kategoriara oszthatjuk óket. Egyesek (Frazer, Lang), tagadjak a totemizmus
vallasi jelleget ami egyebkent a tenyek tagadasaval egyenló. Masok elismerik ugyan, de azzal magyarazzak,
hogy egy korabbi vallasbol eredeztetik, amelyból a totemizmus szarmazott volna. Valojaban azonban e
különbsegtetel csak latszolagos: a masodik kategoria Iedi az elsót is. Sem Frazer, sem Lang nem tudta
vegigvinni az allaspontjat, nem tudta ugy magyarazni a totemizmust, mintha nem lenne vallas. A dolgok
erejenel Iogva kenytelenek voltak belebonyolodni vallasi termeszetú Iogalmak magyarazgatasaba. Lattuk,
mikent Iolyamodott Lang a ,szent' gondolatahoz, vagyis ahhoz, ami minden vallas sarkalatos Iogalma. Frazer
viszont mind a korabbi, mind a kesóbbi magyarazataban nyiltan a lelek meg a szellem gondolataval hozakodott
eló; szerinte ugyanis a totemizmus egyIelól onnan szarmazik, hogy az emberek azt hittek, hogy valamely külsó
targyban helyezhetik el biztonsagosan a lelküket, masIelól hogy a Iogantatast valamiIele spiritualis
megtermekenyites Iormajaban kepzeltek el, amit szerintük egy szellem vegzett el. Csakhogy a lelek, s meg
inkabb a szellem megint csak szent dolog, ritusok targya; az ezekról alkotott Iogalmak tehat lenyegüket tekintve
vallasiak, következeskeppen hiaba mondja azt Frazer, hogy a totemizmus tisztan magikus rendszer, ó is csak egy
masik vallas Iüggvenyeben tudja megmagyarazni azt.
A naturizmus es az animizmus elegtelensegeire is ramutattunk; aki tehat ezekhez Iolyamodik, mint Tylor es
Jevons, ugyanezen ellenveteseknek nezhet elebe. Mindamellett a jelek szerint sem Frazer, sem Lang nem lat
lehetóseget mas hipotezisre.658 Masreszt tudjuk, hogy a totemizmus szorosan kötódik az eddig ismert sót,
minden valoszinúseg szerint az egyaltalan elkepzelhetó legprimitivebb tarsadalmi szervezethez. Ha azt
Ieltetelezzük, hogy volt elótte mas vallas, amely egyebkent csak Iokozatilag különbözött tóle, azzal kilepünk a
V
117
megIigyelhetó adatok köreból es az önkenyes, ellenórizhetetlen Ieltevesek területere kalandozunk. Ha
összhangban akarunk maradni eddig elert eredmenyeinkkel, akkor a totemizmust vallasi jellegenek elismerese
mellett nem szabad egy tóle különbözó vallasra visszavezetnünk. Ezzel nem azt mondjuk, hogy letrehivo
okaikent nem-vallasi gondolatokat akarunk megtenni. Hanem azt, hogy a genezisebe belejatszo kepzetek közt
lehettek olyanok is, amelyek önmagukban, közvetlenül is a vallasi jelleget hivtak maguk utan. Ezeket kell
megtalalnunk.
V
118
6. fejezet - E HIEDELMEK EREDETE
(foIytatás)
6.1. II. A totemisztikus princípium, avagy a
mana fogaIma és az erõ gondoIata
Mivel az egyeni totemizmus kesóbbi, mint a klantotemizmus, es a jelek szerint belóle szarmazik, elóször ez
utobbit kell targyalnunk. De minthogy elemzesünk szamos, latszolag heterogen hiedelemre bontotta Iel, mielótt
tovabbmennenk, meg kell probalnunk rajönni, mitól egyseges megis.
6.1.1. I
Lattuk, hogy a totemizmus a szentnek tekintett dolgokat es a totem Iiguralis abrazolasait helyezi az elsó sorba;
azutan következnek a klan nevado allatai vagy növenyei, s vegül a klantagok. Mivel mindezek a dolgok
egyarant, bar mas es mas mertekben szentek, vallasi jellegük nem következhet azon egyedi tulajdonsagaikbol,
amelyekben különböznek egymastol. Egy-egy allat- vagy növenyIajtat nem specialis sajatossagai miatt övez
ahitatos Ielelem, hiszen a klan tagjai igaz, nemikepp kisebb mertekben szintugy rendelkeznek ezzel a
kivaltsaggal, raadasul ugyanezen növeny vagy allat puszta kepe meg hatarozottabb tiszteletet ebreszt. A hivó
tudataban a különIele dolgok altal keltett hasonlo erzesek, amelyektól e dolgok szent termeszetüket kapjak,
nyilvan csakis egy olyan principiumtol szarmazhatnak, amely valamennyiükben egyarant megvan, a
totememblemakban eppugy, mint a klan embereiben es a totemül szolgalo Iaj egyedeiben. Valojaban ezt a közös
principiumot övezi a kultusz. Mas szoval a totemizmus mint vallas nem ilyen vagy olyan allatra, emberre vagy
kepre iranyul, hanem egy olyan nevtelen, szemelytelen eróIelere, amely ott van ezen lenyek mindegyikeben, bar
egyikkel sem keveredik össze. Senki sem birtokolja teljes mertekben, de mindenki resze. Annyira Iüggetlen az
ót megtestesitó alanyoktol, hogy mar elóttük is letezett, es halaluk utan is tovabb el. Az egyedek meghalnak,
nemzedekek túnnek le sorban egymas utan de ez az eró mindig Iennmarad, mindig el, mindig önmaga marad.
Ugyanugy elteti a mai nemzedekeket, mint ahogy a korabbiakat eltette es az ezutan jövóket is eltetni Iogja. Ha
nagyon tag ertelemben hasznaljuk a szot, akkor azt mondhatnank, hogy ez az az isten, amelyet minden
totemkultusz imad. Csakhogy ez egy szemelytelen, nevtelen, elótörtenet nelküli, a vilagban benne rejló isten,
amely a dolgok megszamlalhatatlan sokasagaban olvad Iel.
De ezzel meg csak tökeletlen Iogalmat alkottunk e szinte isteni entitas mindenütt jelenlevósegeról. Nemcsak a
totemisztikus Iajban, az egesz klanban, s a totemet jelkepezó összes targyban oszlik el: múködesi területe joval
tovabb terjed. Lattuk ugyanis, hogy a kimagasloan szent dolgokon kivül a Iótotem ala sorolt, s ily modon a
klannak tulajdonitott valamennyi dolog is bizonyos mertekig hasonlokeppen szent. Ezeknek is van valami
vallasi jellegük, mivel nemelyiküket tilalmak övezik, masok pedig a kultikus szertartasokban töltenek be
meghatarozott szerepet. Vallasi jellegük ugyanolyan termeszetú, mint a Iölejük sorolt toteme; szüksegkeppen
ugyanattol a principiumtol szarmazik. Vagyis hogy az iment hasznalt metaIorikus kiIejezessel eljünk a
totemisztikus isten eppugy megvan bennük, mint a totemül szolgalo allatIajban vagy a klan embereiben.
Latnivaloan erósen különbözik azon lenyektól, amelyekben lakozik, hiszen egeszen különIele lenyeknek lehet
egyszerre a lelke.
Ezt a szemelytelen erót azonban az ausztral ember nem a maga elvont Iormajaban kepzeli el. Meg kutatasra varo
okok hatasara valamiIele allat- vagy növenyIaj, egyszoval erzekelhetó dolog kepeben Iogja Iel. A totemet tehat
a következókeppen hatarozhatjuk meg: anyagszerú megjelenesi Iormaja annak az elkepzelt, anyagtalan
szubsztancianak, annak a legkülönIelebb lenyekben tovaterjedó diIIuz energianak, amely egymagaban jelenti a
kultusz igazi targyat. Igy mar jobban ertjük, mit jelent az, amikor a bennszülött azt allitja, hogy a hollo-Iratriaba
tartozo emberek hollok. Ezt nem ugy erti, hogy a szo köznapi, empirikus ertelmeben hollok, hanem ugy, hogy
119
659 Egy kwakiutl mitoszban peldaul egy ósherosz ugy hasitja szet az ellenseg Iejet, hogy raszegezi az ujjat (BOAS: ,Rep. on. the North.
Tribes oI Canada', B.A.A.S., 1899, 30. o.).
660 Ezen allitas alatamasztasaul tovabbi hivatkozasokat talalhatunk a 364. es 1095. labjegyzetekben.
661 Lasd III. könyv, II. Iej.
662 Lasd peldaul HOWITT, Nat. Tr., 482. o.; SCHURMANN: ,The Aboriginal Tribes oI Port Lincoln', in: WOODS: Nat. Tr. of S.
Australia, 231. o.
valamennyiükben ott van egy principium, ami a lenyegüket adja, ami közös bennük az azonos nevet viseló
allatokkal, s amit a hollo külsó alakjaban kepzelnek el. Ily modon a vilagmindenseget a totemizmus IelIogasa
szerint bizonyos szamu eró hatja at es elteti, ezeket az eróket pedig a kepzelet keves kiveteltól eltekintve az
allat- vagy a növenyvilagbol vett alakokkent gondolja el: pontosan annyi van belólük, ahany klan van a
törzsben, s mindegyikük a dolgok egy meghatarozott kategoriajaban kering, amelynek lenyege es eltetó eleme.
Amikor azt mondjuk, hogy ezek a principiumok erók, akkor a szot nem metaIorikus ertelemben hasznaljuk;
ezek valoban mint igazi erók hatnak. Sót, bizonyos ertelemben olyan anyagi erókkent jelennek meg, amelyek
automatikusan Iizikai hatast vonnak maguk utan. Kapcsolatba lep velük valaki anelkül, hogy megtenne a
szükseges ovintezkedeseket? Olyan csapas eri, amit az aramüteshez lehet hasonlitani. Olykor ugy kepzelik el,
mint valami Iluidumot, ami a nyulvanyokbol arad ki.659 Ha olyan szervezetbe hatolnak be, amely nem keszült
Iel a Iogadasukra, automatikusan betegseget vagy halalt okoznak.660. Az emberen kivül az eleteró szerepet
töltik be; az ember ugy tudja biztositani a Iajtak szaporodasat, ha mint latni Iogjuk661 hat rajuk. Ezeken
alapul minden elet.
De Iizikai megjelenesi Iormajukkal egy idóben moralis jellegük is van. Ha megkerdezik a bennszülöttet, miert
tartja be a ritusokat, azt Ieleli, hogy az ósei is mindig betartottak óket, neki is követnie kell a peldajukat.662
Tehat nemcsak azert viselkedik ilyen vagy olyan modon a totemlenyekkel, mert a bennük lakozo erókkel valo
erintkezes Iizikailag Ielelmetes, hanem mert erkölcsi kötelessegenek erzi, hogy ekkeppen cselekedjek; ugy erzi,
hogy valamiIele imperativusznak engedelmeskedik, kötelesseget teljesit. Egyebkent a totem a klan erkölcsi
eletenek Iorrasa. Valamennyi leny, amely a totemisztikus principiummal szellemi közössegben all, eppen emiatt
erzi ugy, hogy erkölcsileg is kapcsolatban all a többivel; meghatarozott kötelezettsegeik vannak, tamogatniuk
kell egymast, verbosszut kell allniuk stb., s ezek a kötelessegek adjak rokonsagukat. A totemisztikus principium
tehat tul azon, hogy anyagi eró moralis hatalom is: ennelIogva, mint majd latni Iogjuk, könnyen alakul at
kimondott istensegge.
Mindebben semmi olyan nincs, ami csakis a totemizmusra volna ervenyes. Talan meg a legIejlettebb
vallasokban sincs olyan isten, amely ne órzött volna meg valamit ebból a kettóssegból, s ne töltene be egyszerre
kozmikus es erkölcsi Iunkciokat. A vallas egyszerre spiritualis Iegyelem es olyasIajta technika, amelynek
segitsegevel az ember nagyobb bizalommal nezhet szembe a vilaggal. Mert vegyük akar a keresztenyek
Atyaistenet: talan bizony nem a vilag Iizikai rendjenek óre, s nem az emberi viselkedes törvenyhozoja es biraja
is egyben?
6.1.2. II
Felmerülhet a kerdes, hogy a totemizmus ilyetenkeppen valo ertelmezese soran nem tulajdonitunk-e olyan
gondolatokat a primitiv embernek, amelyek meghaladjak a szellemet. Nyilvan nem allithatjuk, hogy eppoly
tisztan viszonylag tisztan kepzelne el maganak ezeket az eróket, mint amire mi kenyszerültünk az
elemzesünk soran. Noha azt ki tudjuk mutatni, hogy e Iogalom benne Ioglaltatik ezekben a hiedelmekben es
uralja óket, azt nem tudjuk megmondani, mennyire tudatosan Iogjak Iel, vagy eppenseggel mennyire
homalyosan erzik at. SemmiIele eszköz nincs a kezünkben annak meghatarozasara, mennyire lehet vilagos egy
ilyen gondolat a homalyos tudatokban. De hogy e Iogalom mennyire nem haladja meg a primitiv mentalitast
ami pedig az imenti gondolatmenetünket igazolja , azt az bizonyitja, hogy akar az ausztral törzsekkel rokon
tarsadalmakban, akar magukban az ausztral törzsekben explicit Iormaban olyan elgondolasokat talalunk,
amelyek csak arnyalatokban es Iokozatokban különböznek Ienti gondolatmenetünktól.
A szamoai bennszülött vallasok bizonyosan tul vannak a totemisztikus Iazison. Igazi istenek vannak naluk,
akiknek sajat nevük van, sót bizonyos mertekig sajat arcuk is. Ugyanakkor a totemizmus nyomai is
II
120
663 Frazer eppen Szamoarol vett eseteket talal kimondottan totemisztikus peldakkent (lasd Totemism, 6, 1215, 24. stb. o.). Igaz, azt
mondtuk, hogy Frazer nem jar el kelló kritikaval a peldak megvalogatasanal. De ily nagy szamu pelda atvetele nem lett volna lehetseges, ha
a totemizmusnak Szamoan valoban nem maradtak volna jelentós nyomai.
664 Lasd TURNER: Samoa, 21. o., valamint IV. es V. Iej.
665 Alice FLETCHER: ,A Study oI the Omaha Tribe', in: Smithsonian Rep. for 1897, 582583. o.
666 DORSEY: ,Siouan Sociology', in: XJth Rep., 238. o.
667 Uo. 221. o.
668 RIGGS DORSEY: ,Dakota English Dictionary', in: Contrib. N. Amer. Ethnol., VII. 508. o. Dorsey több olyan megIigyelót is idez, aki
a wakannal azonosnak talalja a belóle szarmazo wakanda illetve wakanta szavakat is, melyeknek azonban valojaban pontosabb a jelentesük.
669 XIth Rep., 372. o., 21. §. Miss Fletcher ugyan hasonloan egyertelmúen elismeri, hogy a wakanda szemelytelen, hozzateszi azonban,
hogy ezen elkepzelesre megis ratelepedett nemi antropomorI jelleg. Ez azonban csak a wakanda különIele megnyilvanulasaira vonatkozik.
Ugy Iolyamodnak ahhoz a sziklahoz vagy Iahoz, amelyben a wakandat erezni velik, mintha azok szemelyes lenyek volnanak. Magat a
wakandat azonban sosem szemelyesitik meg (Smithsonian Rep. f. 1897, 579. o.).
670 RIGGS: Tah-Koo Wah-Kon, 5657. o., Dorsey nyoman idezi XIth Rep., 433. o., 95. §.
671 XIth Rep., 380. o., 33. §.
672 Uo. 381. o., 35. §.
tagadhatatlanul jelen vannak naluk. Ugyanis minden isten valamely lokalis vagy hazi csoporthoz
kapcsolodik, ugyanugy, ahogy a totem a klanhoz.663 Marpedig minden ilyen istent ugy Iognak Iel, mint aki
egy-egy meghatarozott allatIajban benne rejlik. Ez nem azt jelenti, hogy valamely konkret alanyban lakozna:
valamennyiben ott van egyszerre, teljes mertekben Ieloldodik a Iajban. Amikor meghal egy allat, az ót tiszteló
csoport emberei elsiratjak, teljesitik vele kapcsolatos vallasos kötelezettsegeiket, hiszen egy isten lakik benne; az
isten azonban nem halt meg. Eppoly örök, akarcsak a Iaj. Meg csak a jelen generacioval sem olvad össze; mar
az elózónek is lelke volt, amikent a következónek is lelke lesz.664 Tehat a totemisztikus principium minden
tulajdonsagaval rendelkezik; olyan totemisztikus principium, amit a kepzelet nemileg szemelyes Iormaval
ruhazott Iöl. Mindezzel együtt ne tulozzuk el e szemelyesseget, ami nemigen egyeztethetó össze a diIIuz
jelleggel es a mindenütt jelenlevóseggel. Ha a körvonalai vilagosan kirajzolodnanak, nem szorodhatna szet
ekkeppen, nem olvadhatna Iöl a dolgok sokasagaban.
Ez esetben azonban tagadhatatlan, hogy a szemelytelen vallasi eró Iogalma eltorzuloban van; mas esetekben
viszont a maga elvont tisztasagaban jelenik meg, s az altalanossagnak meg magasabb Iokat eri el, mint
Ausztraliaban. Bar azok a totemisztikus principiumok, amelyekhez az egyazon törzsön belül levó különbözó
klanok Iolyamodnak, egymastol elkülönülnek, alapjaban veve megiscsak hasonlok egymashoz, elvegre mind
ugyanazt a szerepet jatssza, csak a maga szIerajaban. Nos, vannak tarsadalmak, amelyek atereztek e
principiumok egytermeszetúseget, s ezert Iel tudtak emelkedni egy olyan egyetlen vallasi eró Iogalmaig, amely
egysegbe Ioglalja a vilagot, s amelynek az összes többi szent principium csak modozata. S mivel ezeket a
tarsadalmakat meg mindig atitatja a totemizmus, hiszen tarsadalmi szervezetük tovabbra is ugyanaz, mint az
ausztral nepeke, kimondhatjuk, hogy a totemizmus ezt a gondolatot a meheben hordozta.
Ezt Iigyelhetjük meg szamos amerikai törzsnel, nevezetesen azoknal, amelyek a sziuk nagy csaladjaba
tartoznak: az omahaknal, a ponkaknal, a kanszaszoknal, az oszidzseknel, az assziniboinoknal, a dakotaknal, az
ajowaknal, a winnebagoknal, a mandanoknal, a hidatszaknal stb. E tarsadalmak egy reszenel meg megvan a
klanszervezet, ugymint az omahaknal,665 a ajowaknal;666 mas reszüknel nemreg meg megvolt, es Dorsey
szerint ugyanugy megtalalhato naluk ,a totemszervezet összes alapja, mint a többi sziu tarsadalomban'.667
Marpedig ezeknel a nepeknel, tul az összes olyan külön istenen, akiket az emberek kultusszal öveznek, van egy
kiemelkedó hatalom, amelynek az összes többi csak mintegy a szarmazeka: ezt a hatalmat wakannak hivjak.668
Mivel a sziu panteonban ily uralkodo helyet Ioglal el e principium, nemegyszer amolyan Ióistent, Jupitert vagy
Jahvet lattak benne, es az utazok gyakran Iorditottak a wakant ,nagy szellem'-nek. Ezzel azonban sulyosan
Ielreertettek valosagos termeszetet. A wakan a legcsekelyebb mertekben sem szemelyes: az indianok nem
meghatarozott alakban kepzelik el. ,Azt mondjak idez Dorsey egy megIigyelót , hogy sose lattak a wakandat;
ezert nem is allitjak, hogy szemely lenne.669 Nem is lehet meghatarozott tulajdonsagokkal es jellemvonasokkal
deIinialni. ,Nincs az a kiIejezes mondja Riggs , amivel vissza lehetne adni, hogy mit jelent ez a szo a
dakotaknal. Magaban Ioglal minden miszteriumot, minden titkos hatalmat, minden isteniseget.'670 Minden
olyan lenyben, amit a dakota vallasosan tisztel, ,a Földben, a negy szelben, a Napban, a Holdban vagy a
csillagokban, az a misztikus elet, az a hatalom nyilvanul meg', amely ott kering valamennyi dologban. Hol szel
Iormajaban kepzelik el, amely a negy egtajban szekel, es amely mindent mozgat;671 hol ó az a hang, amelyet a
mennydörgesben hallunk;672 a Nap, a Hold, az összes csillag is wakan.673 De nincs az a Ielsorolas, ami
II
121
673 Uo. 376. o., 28. §; 378. o., 30. §; vö. 449. o., 138. §.
674 Uo. 342. o., 95. §.
675 Uo. 421. o., 92. §.
676 Uo. 433. o., 95. §.
677 ,Orenda and a DeIinition oI Religion', American Anthropologist, 1902, 33. o.
678 Uo. 36. o.
679 TESA: Studi del Thavenet, 17. o.
680 BOAS: The Kwakiutl, 695. o.
681 SWANTON: ,Social Condition, BelieIs and Linguistic Relationship oI the Tlingit Indians, XXJIth Rep., 1905, 451. o., 3. labj.
682 SWANTON: Contributions to the Ethnologv of the Haida, 14. o.; vö. Social Condition. 479. o.
683 Bizonyos melaneziai tarsadalmakban (Banks-szigetek, Eszak-Uj-Hebridak) megtalalhato az ausztral tarsadalomszervezetre jellemzó ket
exogam Iratria (CODRINGTON: The Melanisians, 23. skk.). Floridaban butose neven igazi totemek vannak (uo. 31. o.). Erról erdekes vita
talalhato A. LANG: Social Origins cimú könyveben (176. skk.). Vö. ugyanerról a kerdesról W. H. R. RIVERS: ,Totemism in Polynesia and
Melanesia', J.A.I., XXXIX. 156. skk.
684 The Melanesians, 118. o., 1. labj.; PARKINSON: Dreissig Jahre in der Sùdsee, 178, 392, 394. o. stb.
685 E Iogalom elemzeset lasd HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la Magie', in: Annee sociol., VII. 108. o.
kimerithetne ezt a vegtelenül összetett Iogalmat. Nem meghatarozott es meghatarozhato hatalom, nem ennek
vagy annak a megtetele all hatalmaban; maga a Hatalom, az abszolut hatalom, mindenIajta jelzó es
meghatarozas nelkül. A különIele isteni hatalmak is csak az ó sajatos, megszemelyesitett megjelenesi Iormai;
mindegyik e soklenyegú hatalom valamelyik arca.674 Ezert mondta az egyik megIigyeló, hogy ,ez egy
lenyegileg sokalaku istenseg, amely a körülmenyektól Iüggóen valtogatja tulajdonsagait es Iunkcioit.675 Es
nemcsak az isteneket elteti: mindennek óslenyege, ami csak el, hat es mozog. ,Minden elet wakan. Es igy van ez
mindennel, ami csak valami hatalmat mutat, akar pozitiv cselekvessel, mint a szelek meg a Ielszakadozo Ielhók,
akar passziv ellenallassal, mint az utszeli szikla.'676
Az irokezeknel, akiknel a tarsadalomszervezet meg hangsulyosabban totemisztikus, szinten megtalaljuk ezt a
Iogalmat: az orenda szo pontos megIelelóje a sziuk wakan szavanak. ,Ez egy misztikus hatalom mondja
Hewitt , ami a vadember szerint a környezeteben talalhato minden testben ott lakozik |...| a sziklakban, a
vizIolyasokban, a növenyekben, a Iakban, az allatokban, az emberben, a mennydörgesben, a szelekben, a
villamban stb.677 Ezt a hatalmat ,az ember kezdetleges szelleme a körülötte megnyilvanulo valamennyi
jelenseg es tevekenyseg hatookanak tekinti'.678 A varazslonak, a samannak orendaja van, de ugyanezt lehet
mondani arrol az emberról is, aki sikeres vallalkozast hajt vegre. Alapjaban veve semmi sincs a vilagon, ami ne
reszesülne az orendabol; csak a reszesedes merteke valtozik. Bizonyos lenyek, emberek vagy dolgok elónyt
elveznek, masok viszonylag ki vannak semmizve belóle, s altalaban az egesz elet e különbözó intenzitasu
orendak harca. Az intenzivebbek maguk ala hajtjak a gyengebbeket. Felülkerekedik valaki a vetelytarsain a
vadaszatban vagy a haboruban? Mert több orendaja van. Ha egy allat elmenekül az ót üldözó vadasz elól, az
annak köszönhetó, hogy erósebb volt az orendaja, mint a vadasze.
Ugyanezt a gondolatot talaljuk a sosonoknal, csak naluk pokunt-nak hivjak; az algonkineknel manitounak,679 a
kwakiutloknal naualanak,680 a tlingiteknel veknek,681 a haidaknal sgananak.682 De nemcsak az amerikai
indianok sajatja; elóször Melaneziaban tanulmanyoztak. Igaz, bizonyos melaneziai szigeteken a
tarsadalomszervezet mar nem klan-alapu; de valamennyiben jol lathato meg a totemizmus,683 barmit mond is
Codrington. Nos, ezeknel a nepeknel mana neven talalunk egy olyan Iogalmat, amely pontos megIelelóje a sziu
wakannak, illetve az irokez orendanak. Codrington a következó deIiniciojat adja: ,A melaneziaiak egy olyan,
barmiIele anyagi erótól teljesen Iüggetlen eró letezeseben hisznek, amely a legkülönIelebb modokon hat,
eppugy segithet, mint ahogy arthat, es igen sok elónnyel jar, ha az ember rateheti a kezet es iranyithatja. Ez
pedig a mana. Ugy velem, ertem, mit jelent ez a szo a bennszülöttek szamara |...| Ez valamiIele eró, valami
anyagtalan termeszetú, s bizonyos ertelemben termeszetIölötti beIolyas, ami megis Iizikai eró altal nyilvanul
meg, illetve mindenben megmutatkozik, amire kepes az ember, vagy amiben jobb a többieknel. A mana nem
rögzül valamely meghatarozott targyhoz; barmiIele targyra atvihetó... A melaneziaiak egesz vallasa arra iranyul,
hogy hasznot huzzanak a manabol, illetve hogy masokat reszeltessenek abbol.'684 Nem ugyanannak a nevtelen,
diIIuz erónek a Iogalma-e, amelynek az iment az ausztral totemizmusban Iedeztük Iel a csirajat? Ugyanaz a
szemelytelenseg; mert mint Codrington Ielhivja ra a Iigyelmet, ebben nem szabad valamiIele legIelsóbb lenyt
latni; az eIIajta gondolat ,teljesseggel idegen' a melaneziaiak gondolkodasmodjatol. Ugyanaz a mindenütt
jelenlevóseg: a mana sehol sincs veglegesen; mindenütt van. Az elet minden Iormajat, az emberek, az elólenyek,
de meg a puszta asvanyok barmely cselekedetenek hatekonysagat is a beIolyasanak tulajdonitjak.685
II
122
686 Nemcsak klantotemek vannak, hanem konIraternitalis totemek is (A. FLETCHER: Smith. Rep., 1897, 581. skk.).
687 FLETCHER: i. m. 578579. o.
688 Uo. 583. o. A dakotaknal a totemet wakannak hivjak. Lasd RIGGS DORSEY: ,Dakota Grammar, Texts and Ethnog.', in:
Contributions N. Amer. Ethn., 1893, 219. o.
689 Jamess Account of Longs Exped. Rockv Mountains, I. 268. o. (Idezi DORSEY: XIth Rep., 431. o., 92. §.)
690 Ezzel nem all szandekunkban azt allitani, hogy a vallasi erók allat Iormaban törtenó abrazolasa mindig egy korabbi totemizmus letere
utalna. De amikor olyan tarsadalmakrol van szo, mint a dakotaknal is, amelyekben a totemizmus meg nyilvanvaloan jelen van, kezenIekvó,
hogy nem idegen ezektól az elkepzelesektól.
691 Lasd alabb, jelen könyv, IX. Iej. IV. § ... skk.
Egyaltalan nem mereszseg tehat, ha azt allitjuk, hogy a totemisztikus hiedelmek elemzese soran kiIejtett
gondolat mar ott volt az ausztral tarsadalmak meheben, mivel magasabb elvontsagi es altalanossagi Iokon olyan
vallasok alapjaban talaljuk meg, amelyeknek gyökerei az ausztral rendszerbe nyulnak vissza, es amelyek
szemmel lathatoan magukon viselik meg a nyomait. A ket elkepzeles nyilvanvaloan rokon; csak Iokozati
különbseg van köztük. A mana az egesz vilagegyetemben oszlik el, amit viszont istennek, vagy pontosabban
Iogalmazva totemisztikus principiumnak neveztünk, az különbözó Iajtaju dolgok es lenyek csak egy
meghatarozott igaz, meg igy is igen szeles körere korlatozodik. Ez is mana, csak nemikepp specializalt
Iormaban, jollehet ez a specializacio vegül is igen viszonylagos.
Egy esetben egyebkent ez a rokonsagi kapcsolat különösen jol lathato. Az omahaknal mindenIele totem van,
egyeni es kollektiv is;686 de ez is, az is csak a wakan sajatos Iormaja. ,Az indiannak a totem hatekonysagaba
vetett hite irja Miss Fletcher , a termeszetról es az eletról alkotott IelIogasan alapult. E vilagkep igen összetett
volt, es ket Ió eszmet tartalmazott. Elóször is azt, hogy minden eló es elettelen dolgot egy közös eleteró hat at;
masodszor azt, hogy ez az elet Iolytonos.'687 Marpedig ez a közös eleteró nem mas, mint a wakan. A totem az
eszköz, amelyen keresztül az egyen kapcsolatba lep ezzel az energiaIorrassal; a totemnek azert van hatalma,
mert megtestesiti a wakant. Ha az ember megszegi a totemet övezó tilalmat, s aztan megbetegszik vagy meghal,
annak az az oka, hogy ily modon összeütközesbe került egy rejtelyes eróvel, a wakannal, az pedig az
elszenvedett csapassal aranyosan sujtott vissza ra. 688 Es megIorditva, amikent a totem wakan, a wakan is
Ielidezi születesenek modjat, totemisztikus eredetet. Say azt mondja, hogy a dakotaknal a wahconda hol a
szürke medve, hol a böleny, hol a hod vagy egyeb allat Iajtajaban nyilatkozik meg.689 A megIogalmazassal
persze nem erthetünk Ienntartas nelkül egyet. A wakan nem enged semmiIele megszemelyesitesnek, ezert
kevesse valoszinú, hogy elvont altalanossagaban ennyire meghatarozott jelkepek segitsegevel gondoltak volna
el. Say megjegyzese alighanem azokra az esetekre vonatkozik, amikor az elet konkret realitasaban
specializalodva sajatos Iormakat ölt. Marpedig ha valoban volt olyan idó, amikor a wakan specializalodasai
ilyen erós aIIinitast mutattak az allati Iorma irant, akkor ez ujIent csak az bizonyitja, hogy szoros szalakkal
Iúzódik e Iogalom a totemisztikus hiedelmekhez.690
Egyebkent könnyen megmagyarazhato, hogy a mana miert nem erte el Ausztraliaban az elvontsagnak es az
altalanossagnak azt a Iokat, mint a Iejlettebb tarsadalmakban. Nemcsak azert, mert az ausztral ember esetleg
kevesbe kepes elvonatkoztatni es altalanositani: hanem mindenekelótt azert, mert a tarsadalmi környezet vonta
magaval ezt a partikularizmust. Amig ugyanis a totemizmus marad a kultikus szervezet alapja, addig a klan, ha
nem is abszolut, mindenesetre igen hangsulyos autonomiat elvez a vallasi tarsadalomban. Igaz, bizonyos
ertelemben azt lehet mondani, hogy a totemcsoport a törzsi egyhaznak csak egy kapolnaja; de olyan kapolna,
amely meglehetós önallosagot elvez. Bar a benne úzött kultusz nem alkot önmagaban is elegseges egeszet, a
többivel csak külsódleges kapcsolatban all: egymas melle vannak rendelve es nem nyulnak at egymasba;
egy-egy klan toteme csak az illetó klan szamara teljesen szent. Következeskeppen az egy-egy klanhoz
kapcsolodo s az emberekhez hasonloan a klan reszet kepezó dolgok csoportja is eppugy megórzi egyeni
jelleget es önallosagat. Valamennyiról ugy kepzelik, hogy a hasonlo csoportok szamara hozzaIerhetetlen, mintha
e dolgok közt Iolytonossagi hiany lenne, mintha külön vilagot alkotnanak. Ilyen körülmenyek között nemigen
juthatott senkinek sem az eszebe, hogy e heterogen vilagok csak egyazon alaperó különIele megnyilvanulasai
lennenek; epp ellenkezóleg, azt kellett Ieltetelezniük, hogy valamennyinek egy speciIikusan különbözó mana
Ielelt meg, amelynek múködesi területe nem terjedhetett tul a klanon es a klannak tulajdonitott dolgok kören. Az
egyetlen es mindent magaba Ioglalo mana gondolata csak akkor születhetett meg, amikor a törzs egyik vallasa a
klankultuszok Iöle emelkedett es többe-kevesbe magaba olvasztotta óket. Elóbb a törzs egyseget kellett
erzekelni, hogy a vilag lenyegi egyseget erzekelhessek. A tovabbiakban ra Iogunk mutatni,691 hogy az
II
123
692 Az elsó irasmod Spencertól es Gillentól szarmazik, a masodik Strehlowtol.
693 Nat. Tr., 548. o., 1. labj. Igaz, Spencer es Gillen hozzateszik: ,A legjobban ugy lehetne visszaadni a gondolatot, ha azt mondanank, hogy
az arungqiltha targyat megszallta egy gonosz szellem.' Ez a szabad Iorditas azonban Spencer es Gillen ertelmezese, amit semmi sem igazol.
Az arungquiltha Iogalma egyaltalan nem Ieltetelezi a szellemlenyek letet. Ez derül ki a kontextusbol es Strehlow deIiniciojabol is.
694 Die Aranda. II. 76. o. labj.
695 Ott Bovl-vanak hivjak (lasd GREY: Journals of Two Expeditions of Discoverv in N. W. and W. Australia, II. 337338. o.).
696 Lasd Ientebb. Ezt egyebkent Spencer es Gillen is hallgatolagosan elismerik, amikor azt irjak, hogy az arungquiltha ,temeszetIölötti eró'.
Vö. HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la magie', in: Annee sociol., VII. 119. o.
697 CODRINGTON: The Melanesians, 191. skk.
698 HEWITT: i. m. 38. o.
699 Meg az a kerdes is Ielmerül, hogy vajon valoban nem letezik-e Ausztraliaban a wakannal vagy a manaval megegyezó Iogalom. Az
aranda csurunga, vagy ahogy Strehlow irja, tfuringa szonak ugyanis igen hasonlo a jelentese. Ez a kiIejezes irja Spencer es Gillen
,mindent jelent, ami csak titkos vagy szent. Alkalmazhato lehet valamely targyra is, meg ugyanezen targy tulajdonsagara is' (Nat. Tr., 648.
o., ,Churinga' cimszo). Ez mar majdnem a mana deIinicioja. Spencer es Gillen idónkent altalanossagban jelölik vele bizonyos dolgok
kepessegeit, vallasi erejet. Egy kajtitya szertartas ismertetesenel irjak, hogy a szertartasvezetó ,tele van csurungaval (full of churinga)',
vagyis ,a csurunganak nevezett targyakbol sugarzo magikus hatalommal'. Ugy túnik azonban, hogy a csurunga Iogalma nem alakult ki
Ausztraliaban olyan tisztan es pontosan, mint Melaneziaban a manae, vagy a sziuknal a wakane.
ausztraliai tarsadalmakban van mar a törzs egeszet erintó kultusz is. S bar e kultusz az ausztral vallasok
legmagasabb Iormajat kepviseli, nem kezdhette ki, nem modosithatta azokat az alapelveket, amelyeken
nyugodott: a totemizmus lenyegileg szövetsegi vallas, nem lephet tul a centralizacio bizonyos Iokan anelkül,
hogy megszúnne önmaga lenni.
Egy jellegzetes tenyból kiderül, mely melyen Iekvó okoknal Iogva maradt meg Ausztraliaban a mana Iogalma
ebben a specializalodott allapotban. Az ausztral ember nemcsak a totem alakjaban elgondolt, kimondottan
vallasi erókról gondolja ugy, hogy szamolnia kell velük. Ott vannak meg azok is, amelyek Iölött csak a varazslo
rendelkezik. Mig az elóbbieket lenyegeben jotekony, üdvös eróknek tekinti, az utobbiak elsósorban halalt vagy
betegseget hozhatnak ra. S amikent ezek az erók hatasukban is különböznek, a tarsadalmi szervezettel is
különbözó kapcsolatban allnak. A totem mindig a klan dolga; a magia viszont törzsi, sót törzsek közötti
intezmeny. A magikus erók a törzs egyetlen szeletenek sem kepezik a tulajdonat. Ha az ember hasznalni akarja
óket, eleg, ha hatekony recepteket tud. Mindenki ki van teve nekik, következeskeppen mindenki kenytelen
vedekezni ellenük. Ezek olyan homalyos erók, amelyek egyetlen meghatarozott tarsadalmi csoporthoz sem
kapcsolodnak külön; múködesi területük pedig tulnyulhat a törzsön is. Igen Iigyelemremelto, hogy az
arandaknal es a loritjaknal ugy Iogjak Iel óket, mint egyazon eró aranda nyelven az arungquiltha vagy
arunkulta 692 puszta aspektusait, sajatos Iormait. ,Ennek a kiIejezesnek irja Spencer es Gillen kicsit
homalyos a jelentese; de az alapjaban mindig ott talaljuk egy ross: termes:etú, termes:etfòlòtti hatalom
gondolatat |...| A szot egyarant hasznaljak arra az arto hatasra, ami valamely targybol arad, es arra a targyra is,
amelyben idólegesen vagy allandoan tartozkodik.'693 ,Arunkultan irja Strehlow a bennszülött olyan erót
ert, amely hirtelen megszakitja az eletet, es halalt hoz arra, akibe belehatol.694 Igy nevezik a csontokat vagy
Iadarabokat, amelyekból gonosz varazslat arad, illetve az allati es növenyi mergeket.' Ez tehat egeszen pontosan
egy arto mana. Grey az altala megIigyelt törzseknel teljesen azonos Iogalmat talalt.695 Ily modon egeszen
különbözó nepeknel latjuk azt, hogy mig a kimondottan vallasi erók nem szabadulnak meg teljesen valamiIele
heterogenitastol, a magikus erók mind azonos termeszetúnek túnnek Iel: nembeli egysegben jelennek meg a
kepzetekben. Ennek az az oka, hogy mivel a tarsadalomszervezet osztalyai es alosztalyai Iölött lebegnek,
homogen, Iolyamatos terben mozognak, ahol semmi sem diIIerencialja óket. Az elóbbiek ezzel szemben
meghatarozott, egymastol elkülönüló tarsadalmi keretek köze vannak szoritva, s ezert a környezetük kepere
valtoznak at, es partikularizalodnak.
Latjuk, hogy az ausztral totemizmus ertelmeben es szellemeben mennyire ott van a szemelytelen vallasi eró
Iogalma, hiszen azonnal tiszta Iormat ölt, mihelyst ezt semmi sem gatolja. Igaz, az arungquiltha tisztan magikus
eró. De a magikus erók meg a vallasi erók termeszete közt nincs különbseg,696 olykor meg egyazon nevvel is
illetik óket: Melaneziaban a varazslonak es mesterkedeseinek eppugy manaja van, mint a szabalyszerú kultusz
vezetóinek es ritusainak;697 az irokezeknel az orenda szot ugyanigy hasznaljak.698 Ugyhogy teljesen jogos az
egyik termeszeteból a masikera következtetni.699
6.1.3. III
Az elózó elemzes eredmenye nemcsak a totemizmus törtenelme, hanem altalaban a vallasi gondolat genezise
III
124
700 Kesóbb meg latni Iogjuk (ugyenezen könyv, VIII. es IX. Iej.), hogy a totemizmustol termeszetesen nem teljesen idegen a mitikus
szemelyiseg gondolata. De ki Iogjuk mutatni, hogy csak masodlagos kepzódmenyek: a Ient elemzett hiedelmekból szarmaznak, de tavolrol
sem ezen hiedelmek alapjait kepezik.
701 HOWITT: i. m. 38. o.
702 Rep. Peabodv Museum, III. 276. o., labj. (Idezi NORSEY: XIth Rep., 435. o.)
703 Lasd Ientebb.
szempontjabol is erdekes.
Arra hivatkozva, hogy az embert eredetileg az erzekei es az erzeki kepzetei uraljak, gyakran azt allitottak, hogy
az isteneit meghatarozott szemelyes lenyek konkret alakjaban kepzelte el maganak. A tenyek nem igazoljak ezt
az elóIeltevest. Az iment mutattuk be vallasi hiedelmek olyan, rendszert alkoto együtteset, amelyet joggal
tekintünk igen primitivnek, megsem talalkoztunk benne eIIele szemelyisegekkel. A kiIejezetten totemisztikus
kultusz nem egy-egy konkret allathoz vagy növenyhez, nem is valamely növeny- vagy allatIajhoz Iolyamodik,
hanem egy homalyos hatalomIelehez, amely a dolgokban szetszortan van jelen.700 Meg a totemizmusbol
kiIejlódött legIejlettebb vallasokban is azt latjuk, mint peldaul az eszak-amerikai indianoknal, hogy e gondolat
korantsem halvanyul el, hanem eppenseggel tudatosabb lesz; tisztabban Iogalmazodik meg, mint valaha,
egyszersmind magasabb altalanossagi Iokra jut: uralja a vallasi rendszert.
Ebból a nyersanyagbol alkottak meg maguknak az emberek azokat a legkülönIelebb lenyeket, amelyeket aztan
az idók soran a vallasok megszenteltek es imadtak. A szellemekben, a demonokban, a legkülönbözóbb Ioku
istenekben ez az energia, Howitt kiIejezesevel: ez a ,lehetsegesseg'701 öltött konkret Iormat azaltal, hogy
individualizalodott: valamely meghatarozott targyra vagy a ter egy pontjara rögzült, egy eszmenyi, legendas
leny köre összpontosult, miközben azonban a nepi kepzelet valosnak Iogta Iel. Miss Fletcher kerdesere egy
dakota igen erzekletesen irta le minden szent dolog alapvetó egylenyegúseget. ,Ami csak mozog, az hol itt, hol
ott, elóbb vagy utobb megall. A szallongo madar is megall, hogy Ieszket epitsen maganak, vagy hogy kipihenje
magat. A jarkalo ember akkor all meg, amikor neki tetszik. Ugyanigy van az istenseggel. A Nap, a ragyogo, a
csodalatos Nap olyan hely, ahol az istenseg allt meg. Es a Iak meg az allatok is. Az indian ezekre a helyekre
gondol, es ezekre a helyekre küldi imadsagait, hogy odaerjenek, ahol az isten idózött, s igy meghallgattassanak
es megaldassanak.'702 Maskeppen Iogalmazva a wakan (mert rola van szo) jön-megy a vilagban es azok a
pontok a szent dolgok, ahol elidózött. Ezuttal eppoly messze vagyunk a naturizmustol, mint az animizmustol.
Ha a Napot, a Holdat, a csillagokat imadjak, akkor nem bensó termeszetüknek köszönhetik e tisztesseget, hanem
annak, hogy reszesei annak az erónek, amely egyedül adhat szent jelleget a dolgoknak, s amely ezernyi mas,
akar a lehetó legjellegtelenebb lenyben is jelen van. Ha a halottak lelkeit ritus övezi, akkor az nem azert van,
mert illekony, tapinthatatlan szubsztanciaIeleknek tartjak óket; es azert sem, mert a testek arnyekara vagy a
vizról visszatükrözódó kepere hasonlitanak; csak oly mertekben emelkedhettek e rangra, amilyen mertekben ezt
az erót, minden szentseg Iorrasat tartalmazzak.
Most mar jobban erthetó, miert volt lehetetlen szamunkra a vallast mitikus szemelyisegek, istenek vagy
szellemek gondolataval meghatarozni; ugyanis a vallasi dolgok ilyetenkeppen valo elkepzelese egyaltalan nem
belsó termeszetükból Iakad. A vallasi gondolkodas eredeteiben es alapjaiban nem olyan meghatarozott,
elkülönithetó targyakat vagy lenyeket talalunk, amelyek (vagy akik) mar önmagukban is szent jelleggel
rendelkeznek; hanem meghatarozatlan hatalmakat, nevtelen eróket, amelyek szama tarsadalmankent valtozik,
olykor lehet akar egy is, s amelyek szemelytelensege kiIejezetten a termeszettudomanyok altal tanulmanyozott
termeszeti erókehez hasonlithato. Ami a konkret szent dolgokat illeti, azok csak ennek az ósprincipiumnak az
individualizalt Iormai. Nem meglepó tehat, hogy meg az elIogadott istensegekkel rendelkezó vallasokban is
vannak olyan ritusok, amelyek önmagukban, mindenIele isteni közbenjaras nelkül hatekonyak. Ez az eró
ugyanis az elhangzott szavakhoz, az elkövetett tettekhez eppugy kapcsolodhat, mint az anyagi szubsztanciakhoz;
a hang, a mozdulat is közvetitheti, ezek segitsegevel is kiIejtheti a maga hatasat, anelkül hogy barmiIele isten
vagy szellem tamogatasara szorulna. Sót, ha kiIejezetten valamely ritus körül súrúsödik össze, akkor maga a
ritus is istensegteremtóve valhat altala.703 Ugyanez az oka annak, hogy talan nincs is olyan isteni szemelyiseg,
amelyik ne órizne magaban valami szemelytelenseget. Meg azok is, akik a legvilagosabban, konkret, erzekletes
Iormaban kepzelik el ezt az erót maguknak, egyszersmind olyan, elvont hatalomkent gondoljak el, amelyet csak
hatekonysaganak termeszete hatarozhat meg, olyan erókent, amely szetterül a terben, s legalabbis reszben ott
van minden hatasaban. Ez az eró Iakasztja az esót vagy a szelet, hozza meg a termest vagy a hajnalhasadast:
III
125
704 Az olyan kiIejezesek, mint ..... (görög), valamint a Ceres succiditur is mutatjak, hogy ez az elkepzeles Görögorszagban es Romaban is
tovabbelt. Egyebkent Usener a Gòtternamenben kimutatta, hogy a görög istenek, akarcsak a romaiak, eredetileg szemelytelen erók voltak,
amelyek csak hataskörük alapjan eltek a kepzetekben.
705 ,DeIinition du phenomene religieux' (A vallasi jelenseg deIinicioja), in: Annee sociol., II. 1416. o.
706 ,Preanimistic Religion', in: Folk-lore, 1900, 162182. o.
707 Uo. 179. o. Egy ujabb munkajaban (,The Conception oI Mana', in: Transaction of the third International Congress for the Historv of
Religions, II. 54. skk.) Marett mar inkabb az animista vilagkepet rendeli ala a mana Iogalmanak. Mindamellett e ponton egyelóre
bizonytalan es igen visszaIogott.
708 Uo. 168. o.
709 A preanimizmusbol az animizmushoz valo visszateres meg hangsulyosabb Clodd Ielszolalasaban a III. Vallastörteneti Kongresszuson
(,Preanimistic Stages in Religion', in: Transactions of the third Internat. Congress. I. 33. o.).
710 Annee sociologique, VII. köt., 108. skk.
711 ,Der Ursprung der Religion und Kunst', in: Globus, 1904, LXXXVI. köt., 321, 355, 376, 389. o.; LXXXVII. köt., 333, 347, 380, 394,
413. o.
712 Globus, LXXXVII. 381. o.
713 Vilagosan szembeallitja óket mindenIele proIan termeszetú beIolyassal (Globus, LXXXVI. 379. o.).
Zeusz ott van minden lehullo esócseppben, mint ahogy Ceres is ott van minden betakaritott keveben.704 De
többnyire meg ez a hatekonysag is oly tökeletlenül van deIinialva, hogy a hivónek csak nagyon hatarozatlan
elkepzelese lehet rola. Epp ez a hatarozatlansag tette lehetóve azokat a szinkretizmusokat es megkettózódeseket,
amelyek soran az istenek reszekre estek, Ieldarabolodtak es minden letezó modon összekeveredtek egymassal.
Talan nincs is olyan vallas, ahol az eredeti mana akar egyetlen, akar több alaku volt teljes mertekben Iel ne
oldodott volna meghatarozott szamu, különallo, egymassal kapcsolatba nem hozhato lenyben; valamennyi órzi
mintegy a nimbuszat annak a szemelytelensegnek, mely ujabb es ujabb kapcsolodasokra teszi alkalmassa, s ez
nem valami csökeveny: a vallasi erók termeszeteból következik, hogy nem tudnak teljesen individualizalodni.
E mellett az elkepzeles mellett, amit szamunkra egyedül a totemizmus tanulmanyozasa sugallt, meg az is szol,
hogy a közelmultban több tudos is, egymastol Iüggetlenül, különbözó területeken ugyanerre a gondolatra jutott.
E ponton spontan egyetertes kezd kialakulni, ami Iigyelemre melto, mert bizonyitek az objektivitasra.
Mar 1899-ben kimutattuk, hogy a vallasi teny deIiniciojaba semmiIele mitikus szemelyiseg Iogalmat nem
szabad belevenni.705 1900-ban Marett jelezte egy olyan vallasi Iazis letet, amelyet preanimistanak nevezett, s
amelyben a ritusok szemelytelen erókhöz mint peldaul a melaneziai manahoz vagy az omahak es a dakotak
wakanjahoz Iolyamodtak.706 Marett azonban nem allitotta, hogy a szellem Iogalma mindig, minden esetben,
logikailag es kronologiailag is kesóbbi, mint a manae, amelyból szarmazik: sót hajlamos volt Ieltetelezni, hogy
olykor Iüggetlenül jött letre, következeskeppen a vallasi gondolkozas kettós Iorrasbol taplalkozik.707 Masreszt
ugy Iogta Iel a manat, mint a dolgok benne rejló tulajdonsagat, arculatuk egy elemet; mert szerinte a mana egesz
egyszerúen az lenne, ami meghaladja a szokvanyost, ami Ielelmet vagy csodalatot kelt bennünk.708 Ezzel
csaknem a naturista elmelethez tert vissza.709
Kevessel ezutan Hubert es Mauss egy altalanos magiaelmelet Ielallitasan dolgozva megallapitotta, hogy a magia
teljes mertekben a mana Iogalman nyugszik.710 Tekintettel a magikus, illetve a vallasi ritus szoros rokonsagara,
sejthetó volt, hogy ugyanez az elmelet a vallasra is alkalmazhato lesz. Ezt allitotta Preuss a Globusban
ugyanezen evben megjelent cikksorozataban.711 Preuss elószeretettel tamaszkodott az amerikai civilizaciokbol
vett adatokra, s ezek alapjan igyekezett kimutatni, hogy a lelek es a szellem Iogalma csak a hatalom es a
szemelytelen eró Iogalmanak a kialakulasa utan Iormalodhatott meg, hogy az elóbbiek csak az utobbiak
transzIormacioi, s hogy meg viszonylag kesei idószakban is megórzik eredeti szemelytelensegüket. Kimutatta
ugyanis, hogy meg a Iejlettebb vallasokban is homalyos aramokkent kepzelik el óket, amelyek automatikusan
sugaroznak azokbol a dolgokbol, amelyekben lakoznak, sót olykor ki is akarnak szökni belólük minden
lehetseges kijaraton: a szajon, az orron, a test valamennyi nyilasan, a lelegzettel, a tekintettel, a beszeddel stb.
Preuss azt is megmutatta, hogy rendkivüli valtozatossaguk, keplekenysegük reven hogyan tudjak egymas utan,
joIorman egyszerre a legkülönbözóbb Iunkciokat ellatni.712 Igaz, ha szo szerint vennenk a szerzó
terminologiajat, akkor azt hihetnenk, hogy ezek az erók magikus, nem pedig vallasi termeszetúek:
varazseróknek nevezi óket (Zauber, Zauberkràfte). De e szohasznalattal szemmel lathatoan nem akarja
kirekeszteni óket a vallas területeról; mert kiIejezetten vallasi ritusokban mutatja meg múködesüket, peldaul a
nagy mexikoi szertartasokban.713 Nyilvan csak jobb hijan hasznalja ezt a kiIejezest, mert nem talalt olyat,
amely visszaadna ezen erók szemelytelenseget, múködesük mechanizmusIelejet.
III
126
714 Meg Frazer legujabb elmeleteiben is megtalaljuk. Frazer ugyanis epp azert nem hajlando a totemizmusban vallast latni, es azert tekinti
egyIajta magianak, mert a totemkultusz eppoly szemelytelen erókkel operal, mint a varazslo. Frazer tehat az altalunk iment leszögezett
alapvetó tenyt ismeri el. Csak eppen mas konkluziora jut, mert szerinte nem lehet szo vallasrol ott, ahol nincsenek mitikus szemelyisegek.
715 Mindazonaltal mi ezt a szot nem ugyanugy ertjük, mint Preuss es Marett. Szerintük allitolag volt egy olyan meghatarozott idószak a
vallasi evolucioban, amikor az emberek nem ismertek sem lelkeket, sem szellemeket ez lenne a preanimista Iazis. E hipotezis ugyancsak
vitathato. Lentebb reszletesebben kiterünk erre a pontra (II. könyv, VIII. es IX. Iej.).
716 Erról a kerdesról lasd Alessandro Bruno cikket: ,Sui Ienomeni magico-religiosi delle communita primitive', Rivista italiana di
Sociologia, XII. evI., IVV. Iüz., 568. skk., es W. Borgoras nem publikalt Ielszolalasat az amerikanistak Stuttgartban, 1904-ben megtartott
XIV. kongresszusan. Ezt a Ielszolalast Preuss elemzi a Globusban (LXXXVI. 201. o.).
717 ,Minden dolgot irja Miss Fletcher ugyanazon közös eleteró hat at.' (Smiths. Rep. f. 1897, 579. o.)
718 HEWITT, American Anthropologist, 1902, 36. o.
719 The Melanesians, 118120. o.
720 Uo. 119. o.
Igy hat mindenIelól ugyanaz a gondolat tör utat maganak.714 Egyre inkabb az a benyomas kezd kialakulni, hogy
meg a legelemibb mitologiai Ielepitmenyek is csak masodlagos termekek;715 olyan egyszerre homalyosabb es
egyszerúbb, elmosodottabb es lenyegibb hiedelemvilag all mögöttük, amelynek szilard alapzatara a vallasi
rendszerek epültek ra. Ezt az óseredeti alapot ertük el a totemizmus elemzese segitsegevel. Azok a szerzók,
akiknek kutatasaira az iment kitertünk, csak ugy jutottak el ehhez az elkepzeleshez, hogy a legkülönbözóbb
vallasokbol vett adatokat hasonlitottak össze, olyanoket is, amelyek mar igen Iejlett civilizacionak Ielelnek meg:
Preuss peldaul a mexikoi vallasokat tekintette at. Felmerült tehat a kerdes, hogy vajon ez az elmelet
alkalmazhato-e a legegyszerúbb vallasokra is. De mivel a totemizmusnal nem lehet lejjebb menni, nem all Iönn
e hiba veszelye; masreszt viszont jo eselyünk van arra, hogy azt a eredeti Iogalmat talaltuk meg, amiból a wakan
es a mana gondolata szarmazott: a totemisztikus principium Iogalmat.716
6.1.4. IV
Ez a Iogalom azonban nemcsak a vallasi gondolatok Iejlódeseben jatszott szerepe miatt elsórendúen Iontos;
vilagi oldalrol is erdekes: a tudomanyos gondolkodas törtenete szempontjabol. Ez az eró Iogalmanak az elsó
megjelenesi Iormaja.
A wakan ugyanis a sziuk altal elkepzelt vilagban ugyanazt a szerepet tölti be, mint azok az erók, amelyekkel a
tudomany a különbözó termeszeti jelensegeket magyarazza. Ez nem azt jelenti, hogy kizarolag Iizikai energia
Iormajaban gondoljak el; a következó Iejezetben majd latni Iogjuk, hogy a gondolat elemeit a legkülönbözóbb
vilagokbol meritettek. De eppen összetett jellege reven hasznalhato univerzalis magyarazo elvkent. Belóle
szarmazik minden elet;717 ,minden elet wakan'; es az ,elet' szo mindent jelent, ami csak hat es visszahat, ami
csak mozog vagy mozgat, akar az asvanyi, akar a biologiai vilagban. A vilagegyetemben vegbemenó minden
mozgasnak a wakan az oka. Lattuk, hogy az irokezeknel az orenda ,az ember körül megnyilvanulo minden
jelenseg es cselekedet hatooka'. ,Minden testben, minden dologban benne rejló' hatalom.718 Az orenda teszi,
hogy Iuj a szel, hogy süt a Nap es melegiti a Földet, hogy nónek a növenyek, hogy szaporodnak az allatok, hogy
az ember erós, ügyes, okos. Amikor az irokez azt mondja, hogy az egesz termeszet különbözó lenyek nem
egyIorman erós orendai között zajlo összecsapasokbol all, azzal csak a maga nyelven mondja el azt a modern
gondolatot, hogy a vilag egymast korlatozo, egymast Ieltarto es kiegyensulyozo erók rendszere.
A melaneziai ember ugyanilyenIajta hatekonysagot tulajdonit a mananak. A mananak köszönhetó, hogy az
ember sikeres a vadaszatban vagy a csataban, hogy a kertek jo termest hoznak, hogy szepen hizik a nyaj. Ha a
nyilvesszó celba er, az azt jelenti, hogy mana volt benne; ugyanezen okbol Iogja ki a halo a halat, uszik jol a
csonak a tengeren; stb.719 Igaz, ha szo szerint vennem Codrington bizonyos kiIejezeseit, a mananak
tulajdonitananak ,mindent, ami meghaladja az ember kepessegeit, ami kivül esik a termeszet szokasos
meneten.'720 De eppen az altala hozott peldakbol következik, hogy a mana múködesi területe sokkal szelesebb.
Valojaban a szokvanyos mindennapi jelensegek magyarazatara szolgal; abban semmi emberIeletti es semmi
termeszetIölötti nincs, hogy egy hajo uszik a vizen, hogy a vadasz elejti a vadat stb. Csakhogy e hetköznapi
esemenyek nemelyike annyira jelentektelen, annyira kezenIekvó, hogy az ember nem is veszi eszre: nem Iigyel
Iel rajuk, következeskeppen nem erzi szükseget, hogy magyarazatot adjon rajuk. A mana Iogalmat csak azokra a
valamennyire jelentós esemenyekre alkalmazzak, amelyek magukra iranyitjak a gondolkodast, amelyek
valamiIele erdeklódest es kivancsisagot keltenek; ezek az esemenyek azonban ezzel együtt sem csodalatosak. S
IV
127
ami igaz a manara, az orendara meg a wakanra, az eppugy elmondhato a totemisztikus principiumrol: ez elteti a
klan embereit, a totem Iajaba tartozo növenyeket meg allatokat, valamint a totem ala sorolt, s ily modon vele
azonos termeszetú minden dolgot.
Az eró Iogalma tehat vallasi eredetú. Elóbb a IilozoIia, majd a tudomany is a vallasbol vette at. Ezt erezte meg
Comte, s ezert tette a metaIizikat a ,teologia' örököseve. O azonban ebból azt a következtetest vonta le, hogy az
eró gondolata ohatatlanul el Iog túnni a tudomanybol; mert mitikus eredete miatt szerinte semmiIele objektiv
ertekkel nem rendelkezik. Mi ezzel szemben ki Iogjuk mutatni, hogy a vallasi erók valosagosak, barmennyire
tökeletlen szimbolumok segitsegevel gondoltak is el óket. Ebból következik, hogy ugyanez a helyzet az
altalaban vett eró Iogalmaval is.
IV
128
721 Lasd Ientebb.
722 Pikler, a mar idezett opusculumaban, kisse dialektikusan ugyan, de hangot adott azon erzesenek, hogy ez kepezi a totem lenyeget.
7. fejezet - E HIEDELMEK EREDETE
(befejezés)
7.1. III. A totemisztikus princípium, avagy a
mana fogaImának genezise
Az elózó Iejezetben megIogalmazott allitas megszabja, mikent kell Ieltenni a totemizmus eredetenek kerdeset. A
totemizmus teljes egeszet uralja egy olyan szinte isteni principium Iogalma, amely benne rejlik emberek es
dolgok bizonyos kategoriaiban, s amelyet allati vagy növenyi Iormaban gondolnak el, ezert ha meg akarjuk
magyarazni ezt a vallast, akkor mindenekelótt ezt a hiedelmet kell megmagyaraznunk; az a kerdes: mi birta ra az
embereket, hogy erre a gondolatra jussanak, es hogy milyen nyersanyagokbol alkottak meg.
7.1.1. I
Nyilvanvalo, hogy nem az erzekek keltettek Iel a tudatban a totemkent szolgalo dolgokat; mint ramutattunk,
ezek gyakran jelentektelen dolgok. A gyik, a hernyo, a patkany, a hangya, a beka, a pulyka, a keszeg, a szilvaIa,
a kakadu stb. hogy csak azokat a neveket idezzem, amelyek a leggyakrabban ismetlódnek az ausztraliai
totemlistakon termeszetüknel Iogva nem tesznek olyan mely es erós benyomast az emberre, hogy az barmilyen
viszonylatban is hasonlithatna a vallasi erzületre, es szent jelleggel ruhazhatna Iel az ezen erzest Ielkeltó targyat.
Nyilvan nem igy van az egitestek meg a nagy legköri jelensegek eseteben, amelyek viszont valoban
megragadhatjak a kepzeletet; de törtenetesen ezek csak kiveteles esetben szolgalnak totemül, sót valoszinúleg
csak kesóbb töltöttek be ezt a tisztseget.721 Tehat a klan nevet szolgaltato dolog nem belsó termeszete reven valt
kultusz targyava. Egyebkent, ha megis az e dolog altal Ielkeltett erzelmek hatasara születtek volna meg a
totemisztikus ritusok es hiedelmek, akkor maga a targy lenne a par excellence szent leny; a totemkent
hasznalatos allatok vagy növenyek jatszananak kiemelkedó szerepet a vallasi eletben. De tudjuk, hogy a kultusz
központja mashova esik. Az illetó növeny vagy allat Iiguralis abrazolasai, a különIele totememblemak es
-szimbolumok rendelkeznek a legtöbb szentseggel; tehat ezekben van a vallasi jelleg Iorrasa, s az emblemak
altal abrazolt targyak maguk ennek csak visszIenyet kapjak.
Igy hat a totem mindenekelótt szimbolum, valami masnak az anyagi kiIejezese.722 De minek?
Mar az altalunk elkezdett elemzesból is kivilaglik, hogy ket különbözóIajta dolgot Iejez ki es szimbolizal.
Egyreszt külsó, erzekelhetó alakja annak, amit totemisztikus principiumnak vagy istennek neveztünk. Masreszt
azonban annak a meghatarozott tarsadalomnak is a szimboluma, amit klannak neveznek. Ennek zaszlaja; ez az a
jel, amivel egy-egy klan megkülönbözteti magat a többitól; szemelyisegenek lathato jegye, amelyet barki vagy
barmi visel, aki illetve ami barmilyen jogcimen a klanba tartozik: ember, allat es dolog. Ha tehat egyszerre az
istennek es a tarsadalomnak is a szimboluma, nem azt jelenti-e ez, hogy isten es tarsadalom egy es ugyanaz a
dolog? Hogyan valhatott volna a csoport emblemaja e majdnem-istenseg alakjava, ha a csoport es az istenseg
ket különallo valosag volna? A klan istene, a totemisztikus principium tehat nem lehet mas, mint a klan maga,
de hiposztazalva, a totemül szolgalo növeny vagy allat erzekelhetó alakjaban megjelenitve a kepzelet szamara.
De hogyan valt lehetsegesse ez az apoteozis, s miert ekkeppen ment vegbe?
7.1.2. II
Altalaban nem ketseges, hogy egy tarsadalomban minden együtt van ahhoz, hogy pusztan az emberek
129
723 Erróla Division du travail socialban irunk. |Magyarul: E. DURKHEIM: A tarsadalmi munkamegos:tasrol.|
724 Uo. 76. o.
725 Legalabbis annal az erkölcsi tekintelynel ez a helyzet, amit a közösseg ismer el mint olyant.
szellemere gyakorolt hatasanal Iogva Ielkeltse az isteni erzetet; mert a tarsadalom ugyanaz a tagjai szamara,
mint az isten a hivók szamara. Az isten ugyanis elóször is olyan leny, akit az ember bizonyos vonatkozasokban
önmaga Iölött allonak kepzel, akitól ó maga Iügg. Akar tudatos szemelyisegról van szo, mint Zeusz vagy Jahve,
akar elvont erókról, mint amik a totemizmusban jatszanak szerepet, a hivó minden esetben ugy tartja, hogy a
vele kapcsolatban allonak velt szent principium altal megkövetelt modon kell viselkednie. Marpedig a
tarsadalom is az allando Iügges erzetet tartja Ienn bennünk. Minthogy megvan a maga sajatos termeszete, es ez
mas, mint a mi egyeni termeszetünk, a celjai is sajatosak: de mivel ezeket csak a mi közvetitesünkkel erheti el,
parancsolo jelleggel követeli közremúködesünket. Megköveteli tólünk, hogy Ieledkezzünk meg önnön
erdekeinkról es legyünk a szolgaloi; korlatoz, es mindenIajta lemondasra es aldozatra kenyszerit bennünket,
mert anelkül lehetetlen lenne a tarsadalmi elet. Ily modon minden pillanatban olyan viselkedesi es gondolkodasi
szabalyoknak kell alavetnünk magunkat, amelyeket nem mi hoztunk letre es nem mi akartunk, s amelyek
nemegyszer legalapvetóbb hajlamainkkal es ösztöneinkkel ellenkeznek.
Mindamellett ha a tarsadalom ezeket az engedmenyeket es aldozatokat csak anyagi kenyszerrel erne el, akkor
legIeljebb egy olyan Iizikai eró kepzetet kelthetne bennünk, amelynek szüksegból kell engedni, nem pedig
moralis hatalomet, amelyet minden vallas imad. Valojaban azonban a tudat Iölött gyakorolt hatalma sokkal
kevesbe a kivaltsagakent meglevó Iizikai Iölenyeból, mintsem a raruhazott moralis tekintelyból ered. Nem
pusztan azert hajlunk meg parancsai elótt, mert eleg Iegyverrel rendelkezik ellenallasunk letöresehez; hanem
mindenekelótt azert, mert tenylegesen tiszteljük.
Valamely egyeni vagy kollektiv alanyra akkor mondjuk, hogy tekintelyt sugall, ha a tudatunkban rola eló kepzet
olyan eróvel rendelkezik, hogy az automatikusan kivalt vagy meggatol bizonyos cselekedeteket, tekintet nelkùl
a: e:ek has:nos vagv karos voltara iranvulo barminemú megfontolasra. Ha valakinek a neki tulajdonitott
tekintely miatt engedelmeskedünk, akkor nem azert követjük a tanacsait, mert bölcseknek tartjuk óket, hanem
azert, mert az erról a szemelyról alkotott gondolat olyasIajta immanens pszichikai energiaval rendelkezik, amely
akaratunkat a kivant jelzett iranyba hajlitja. Tiszteletet akkor erzünk, amikor ezt a belsó szellemi nyomast
megtapasztaljuk magunkban. Ilyenkor nem a szamunkra elóirt vagy ajanlott magatartas elónyei vagy hatranyai
birnak bennünket cselekvesre, hanem az, hogy az elóirast vagy ajanlatot tevó szemelyt hogyan kepzeljük el
magunknak. Ezert öltenek a parancsolatok tömör, velós Iormat, ami nem enged teret a habozasnak; mert az, aki
e parancsolatokat adja, önmaga erejenel Iogva kizar mindennemú tanacskozast vagy mericskelest; a parancs
hatekonysagat abbol a szellemi allapotbol illetve annak intenzitasabol meriti, amellyel adva van szamunkra.
Ez az intenzitas eredmenyezi azt, amit erkölcsi tekintelynek nevezünk.
A tarsadalom altal nyomatekosan megkövetelt cselekvesi modok pedig eppen ezert viselik magukon a
megkülönböztetó jegyet, ami tiszteletet parancsol. Mivel közösen dolgozodnak ki, az egyes egyeni kepzetek
kölcsönösen Ielerósödnek egymasban. Azok a kepzetek tehat, amelyek roluk elnek bennünk, olyan intenzitassal
rendelkeznek, amit a tisztan magan-tudatallapotok sohasem erhetnek el; megszamlalhatatlanul sok egyeni kepzet
vett reszt valamennyiük megIormalasaban. A tarsadalom szol azokon a szemelyeken keresztül, akik
jelenletünkben ezeket hangoztatjak: óket hallva a tarsadalmat halljuk, s e hang sokkal nyomatekosabb, mint
amilyen egyvalaki hangja valaha is lehet.723 A tarsadalom hol eliteló Iellepesevel, hol Iizikai kenyszeritó
eszközöket alkalmazva, de mindig a közös meggyózódes vakito Ienyet arasztva igen hevesen reagal a
különallasi kiserletekre, s ezzel is hozzajarul a hatalma megerósitesehez.724 Egyszoval, ha egy dologban
megallapodik a közvelemeny, akkor az egyes szemelyekben a dologrol eló kepzet olyan hatoerót kap e
velemeny eredeteból, születese körülmenyeiból következóen, hogy azt meg az is aterzi, aki nem veti ala magat
neki. A közvelemeny hajlamos minden neki ellentmondo kepzetet elnyomni, Ielreallitani; olyan cselekedeteket
követel, amelyek ót valositjak meg, s mindezt nem Iizikai kenyszerrel vagy eIIajta kenyszer kilatasba
helyezesevel, hanem pusztan a benne levó mentalis energia kisugarzasaval. Hatekonysaga kizarolag pszichikai
tulajdonsagaibol Iakad, vagyis eppen abbol a jelból, amiról az erkölcsi tekintely ismerszik meg. A közvelemeny,
minden dolgok legtarsadalmibbika, tehat tekintelyIorras, s meg azon is el lehet gondolkodni, hogy nem minden
tekintely a közvelemeny gyermeke-e.725 Ez ellen azt lehet Ielhozni, hogy a tudomany elesen szemben all a
közvelemennyel, harcol vele, kiigazitja a hibait. De e Ieladatat csak akkor lathatja el sikerrel, ha megIeleló
II
130
726 Remeljük, hogy ez, es a tovabbi elemzesek veget vetnek gondolatmenetünk pontatlan ertelmezesenek, amiból mar több Ielreertes is
szarmazott. Minthogy mi a kenyszeritest olyan kùlso fegvnek tekintjük, amelynek alapjan a tarsadalmi tenyek Ielismerhetók es az egyeni
pszichologiai tenyektól megkülönböztethetók, többen ugy gondoltak, hogy szerintünk a Iizikai kenyszer kepezi a tarsadalmi elet lenyeget.
Valojaban azonban mindig is ugy gondoltuk, hogy a Iizikai kenyszerben anyagszerúen, nyilvanvalo modon egy mely, belsó, teljesseggel
gondolati teny nyilvanul meg: a: erkòlcsi tekintelv. A szociologiai kerdes az ha egyaltalan lehet azt mondani, hogy a szociologianak van
egv kerdese , hogy a külsó kenyszer Iormain keresztül mikent talalhatok meg a nekik megIeleló erkölcsi tekintelyek, s hogy ezek milyen
okokbol alakultak ki. Jelen munkankban különösen az erdekel bennünket, hogy milyen sajatos Iormaban született meg es miból alakult
ilyenne a minden vallasi tenyben benne rejló sajatos tekintelyIajta. Kesóbb meg latni Iogjuk, hogy bar a tarsadalmi nyomast a szociologiai
jelensegek egyik megkülönböztetó jegyenek tekintjük, ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy ez lenne az egyetlen ilyen jegy. A kollektiv elet
egyik-masik aspektusara is ra Iogunk mutatni, amelyek az elózóvel csaknem szemben allnak, de nem kevesbe valosagosak (lasd ... o.).
727 Ami termeszetesen nem azt jelenti, hogy a kollektiv tudatnak ne volnanak speciIikus vonasai (erról lasd ,Representations individuelles
et representations collectives' |,Egyeni kepzetek kollektiv kepzetek'|, in: Revue Metaphvsique et de Morale, 1898, 273. skk.).
728 Ezt bizonyitja, hogy kesóbb, amikor a kollektiv lelkesüles heveben hozott elvi dönteseket jogi Iormaba kellett önteni, milyen hosszan es
szenvedelyesen vitatkoztak. A papsag es a nemesseg soraibol is többen ,a lova tettek ejszakajanak' neveztek e hires gyúlest, masok pedig
Rivarollal az elükön ,a tulajdon Szent Bertalan-ejekent' emlegettek (lasd STOLL: Suggestion und Hvpnotismus in der Jòlkerpsvchologie,
2. kiad., 618.).
tekintelye van, azt viszont megint csak a közvelemenyból meritheti. Ha egy nepnek nincs hite a tudomanyban,
akkor a tudomany egyetlen eredmenye sem lesz hatassal a szellemekre. Meg ma is elóIordul, hogy ha a
tudomany valamely nagyon erós közvelemeny-aramlattal szegül szembe, elveszitheti hitelet.726
Mivel a tarsadalmi nyomas mentalis uton Iejti ki hatasat, ohatatlanul arra a gondolatra vezette az embert, hogy
van rajta kivül egy vagy több olyan egyszerre moralis es Iizikai hatalom, amelytól Iügg. Ezeket a hatalmakat
reszben nyilvan önmagan kivül allonak kepzelte el, hiszen parancsololag szolnak hozza, s olykor azt követelik
tóle, hogy tegyen erószakot legtermeszetesebb hajlamain. Ha persze azonnal rajött volna, hogy a ra nehezedó
nyomas a tarsadalombol szarmazik, akkor nem bajlodott volna mitologiai magyarazatokkal. De a tarsadalom
tevekenysege olyan körülmenyes es homalyos utakat követ, olyan bonyolult Iizikai mechanizmusokat alkalmaz,
hogy az atlagmegIigyeló nem veheti eszre, honnan ered. Amig ezt meg nem tanulja a tudomany elemzeseiból,
addig csak azt erzi, hogy mozgatjak, azt viszont nem, hogy ki mozgatja. Kenytelen volt hat a sajat szakallara
Ielepiteni maganak azon hatalmak Iogalmat, amelyekkel erzese szerint kapcsolatban allt, s ebból mar mi is
sejthetjük, hogyan jutott oda, hogy ezeket az eróket gondolatilag atalakitsa, es olyan Iormaban kepzelje el
maganak, amely teljesen idegen ezektól az eróktól.
De az isten nemcsak tekintely, amitól Iüggünk, hanem eró is, amelyre tamaszkodunk. Aki az istenenek
engedelmeskedik, az ugy hiszi, hogy isten vele van, s ezert bizakodva, többletenergiaval tekint a vilagba.
Ugyanigy a tarsadalom sem csak oly modon hat rank, hogy aldozatokat es lemondasokat követel tólünk. Mert a
kollektiv eró nem teljesen külsódleges a szamunkra; nemcsak kivülról mozgat bennünket, hanem mivel a
tarsadalom csak az egyeni tudatokban es azok altal tud múködni727 szüksegkeppen belenk hatol, es bennünk
szervezódik; ily modon lenyünk szerves resze lesz, s ezaltal emeli Iöl es teszi naggya.
Bizonyos körülmenyek között ez az erót ado, eltetó hatas különösen nyilvanvalo. Olyan gyúlesen, amit közös
szenvedely hevit, olyan erzesekre es tettekre leszünk kepesek, melyekre amugy, csak sajat erónkre hagyatkozva
keptelenek lennenk; amikor pedig a gyúles Ieloszlik es magunkra maradunk, visszaesünk szokasos szintünkre, s
csak akkor merjük Iöl, hogy magunkhoz kepest micsoda magaslatokba emelkedtünk. Szamtalan esetet ismer
erre a törtenelem. Eleg, ha csak az augusztus 4-i ejszakara gondolunk, amikor a nemzetgyúles olyan
önIelaldozasra es önmegtagadasra szanta el magat hirtelen, amelyre elózó nap meg egyetlen tagja sem volt
hajlando, s amelyen masnap annal jobban csodalkozott.728 Ezert ügyel ra minden politikai, gazdasagi vagy
Ielekezeti tarsulas, hogy idóról idóre gyúlest kezdemenyezzen, amelyen a tagok közösen tett hitvallassal szitjak
ujra közös hitük tüzet. Azon erzesek megerósitesere, amelyek magukra hagyatva elhalvanyulnanak, elegendó
egybegyújteni es egymassal szorosabb, aktivabb kapcsolatba hozni ezen erzesek hordozoit. Ez szolgal
magyarazattal arra, hogy miert viselkedik oly sajatosan az, aki a tömeghez beszel, mar ha egyaltalan sikerül
szellemi közössegre lepnie vele. Nyelvezete ilyenkor ekesszolo lesz, ami szokvanyos körülmenyek közt
nevetseges lenne; gesztusaiban van valami uralkodoi; gondolkodasa türelmetlenne valik, s mindenIele
tulzasokra ragadtatja magat. Ugy erzi ugyanis, hogy mintegy tulburjanzik benne az eró, kidagad belóle, es ki
akar törni; olykor az a benyomasa, hogy valamely erkölcsi hatalom szallja meg, amely ót magat is meghaladja, s
amelynek ó csak a tolmacsa. Erról ismerszik meg az, amit gyakran a szonoki ihlet demonanak neveznek.
Marpedig ez a kiveteles erómegnövekedes nagyon is valosagos: a szonok eppenseggel attol a tömegtól kapja,
amelyhez beszel. A beszede altal keltett erzesek megsokszorozodva, Ielerósitve ternek vissza hozza, s annal
II
131
729 Lasd STOLL: i. m. 353. skk.
730 Uo. 619, 635. o.
731 Uo. 622. skk.
732 Ugyanezek a hatasok Ielelmet is kelthetnek, a banatot is erósithetik. Mint majd meglatjuk, ezek az erzesek a vallasi elet egy masik
oldalanak Ielelnek meg (lasd III. könyv, V. Iej.).
733 Ez a tarsadalomnak az a bizonyos masik oldala: a tarsadalom nemcsak parancsolokent, hanem egyszersmind josagoskent, joindulatukent
túnik Iel elóttünk. Uralkodik rajtunk, es tamogat. A tarsadalmi tenyt megis azert inkabb ezen elsó jellegzetessege alapjan deIinialtuk, mert
könnyebben megIigyelhetó: ugyanis külsó, lathato jegyekben nyilvanul meg; de eszünkbe sem jutott, hogy tagadjuk a masikat. Lasd Regles
de la methode sociologique |magyarul: A s:ociologia mods:ertani s:abalvai|, a 2. kiadashoz irt elószo, XX. o., 1. labj.
jobban megerósitik az ó sajat erzeset is. Az altala Ielkorbacsolt szenvedelyek energiaja visszahat ra es emeli
elettonusat. Mar nem egy szimpla egyen beszel, hanem maga a testet öltött, megszemelyesitett tömeg.
Ezen atmeneti allapotokon kivül vannak hosszabb idószakok is, amelyekben a tarsadalom megerósitó beIolyasa
következetesebben, sót gyakran Ielvillanyozoan ervenyesül. Vannak olyan törtenelmi periodusok, amikor
valamely nagy, kollektiv megrazkodtatas hatasara a tarsadalmi erintkezes gyakoribba es elenkebbe valik. Az
egyenek keresik egymas tarsasagat, többször jönnek össze. Ez altalanos pezsgest von maga utan, ami a
Iorradalmi vagy teremtó korszakokra jellemzó. E IelIokozott aktivitas eredmenyekeppen az egyeni erók is
nagyobb ösztönzest kapnak. Az emberek többet es maskeppen elnek, mint a normalis idókben. A valtozas nem
csak arnyalatnyi vagy Iokozatnyi: masok lesznek tóle az emberek. Az óket mozgato szenvedelyek olyannyira
IelIokozodnak, hogy csak vad, Iekeveszett tettekben elegülhetnek ki: emberIeletti hósiessegben vagy barbar
verengzesben. Ez magyarazza peldaul a keresztes hadjaratokat,729 vagy a Irancia Iorradalom megannyi Iennkölt
vagy verengzó jelenetet.730 Az altalanos Ielbuzdulasban a leghetköznapibb vagy legartalmatlanabb nyarspolgar
egyszer csak hósse vagy hoherra alakul.731 S hogy itt ugyanazon lelki Iolyamatokrol van szo, amelyek a vallas
alapjait is jelentik, azt mi sem bizonyitja jobban, mint hogy maguk a cselekvó szemelyek is gyakran kiIejezetten
vallasi alakban kepzeltek el maguknak a nyomast, amelynek ekkeppen engedtek. A keresztesek ott ereztek
maguk mellett Istent, s hallottak szavat, amint a SzentIöld meghoditasara sarkallja óket; Jeanne d`Arc egi
szozatnak velt engedelmeskedni.732
De a tarsadalom ösztökeló hatasa nemcsak kiveteles körülmenyek közt erezhetó; ugyszolvan nincs olyan
pillanat az eletünkben, amikor ne kapnank kivülról valamiIele energiatöbbletet. Aki a dolgat teszi, az
mindenIajta modon megerósitest talal tarsai rokonszenveben, megbecsüleseben, szereteteben, bar többnyire nem
is tudatosul benne, hogy ez milyen nagy tamogatast jelent neki. Amit a tarsadalom erez óiranta, az az önerzetet
növeli. Mivel összhangban van kortarsaival, több önbizalommal, batorsaggal, mereszseggel cselekszik; amikent
a hivó is, amikor istene joindulatu tekintetet veli erezni magan. Ez tartja Ienn moralis lenyünket. Minthogy ez
szamtalan külsó körülmenytól Iügg, aszerint hogy mennyire aktiv a kapcsolatunk a környezetünkben levó
tarsadalmi csoportokkal, s hogy melyek ezek a csoportok, ohatatlanul erezzük, hogy ez a moralis tonus külsó
oktol Iügg; csak arra nem jövünk ra, hogy hol van ez az ok, es mi is valojaban. Ezert aztan többnyire olyan
moralis hatalom alakjaban gondoljuk el, amely bar bensónkból Iakad, mast kepvisel, mint amik mi vagyunk: ez
az erkölcsi tudat, amelyról egyebkent az atlagember mindig is csak vallasi szimbolumok segitsegevel tudott
valamennyire is elkülönithetó kepzetet alkotni.
Ezen szabad allapotban leledzó, eróinket Iolyvast megujito erókön kivül ott vannak meg azok is, amelyek az
altalunk hasznalt mindenIele technikakban es tradiciokban rögzültek. Olyan nyelvet beszelünk, amit nem
magunk csinaltunk; olyan szerszamokat hasznalunk, amelyeket nem mi talaltunk Iöl; olyan jogokra
hivatkozunk, amelyeket nem mi alkottunk; minden generacio egesz tarhazat kapja az olyan ismereteknek,
amelyeket nem maga gyújtött össze stb. A tarsadalomnak köszönhetjük e különbözó civilizacios javakat, s bar
altalaban nem latjuk, honnan kapjuk, annyit azert tudunk, hogy nem mi magunk hoztuk letre óket. Pedig ezek
adjak meg az embernek az összes többi lenytól ót megkülönböztetó szemelyes arculatat; az ember csak azert
ember, mert civilizalt. Nem maradhatott tehat mentes az alol az erzes alol, hogy leteznek rajta kivüli hatookok,
amelyeknek termeszete jellegzetessegeit köszönheti: nevezetesen olyan joindulatu hatalmak, melyek tamogatjak,
vedelmezik, es kivaltsagos sorsot biztositanak neki. E hatalmakat pedig szüksegkeppen a nekik tulajdonitott
javak ertekenek megIeleló tekintellyel ruhazta Iel.733
Ugy túnik tehat szamunkra, hogy parancsolo es segitó, magasztos es josagos erók vesznek bennünket körül es
allnak kapcsolatban velünk. S minthogy olyan nyomast gyakorolnak rank, amelynek tudataban vagyunk,
kenytelenek vagyunk magunkon kivülre helyezni óket, mikent azt erzeteink objektiv okaival is tesszük.
II
132
734 CONDRINGTON: The Melanesians, 50, 103, 120. o. Egyebkent ugy tartjak, hogy a polineziai nyelvekben a ,mana' szo eredetileg
tekintelyt jelentett (lasd TREGAR: Maori Comparative Dictionarv, ,Mana' cimszo).
735 Lasd Albert MATHIEZ: Les Origines des cultes revolutionnaires (17891792).
736 Uo. 24. o.
737 Uo. 29, 32. o.
738 Uo. 30. o.
739 Uo. 46. o.
740 Lasd MATHIEZ: La Theophilanthropie et le culte decadaire, 36. o.
MasIelól azonban az altaluk keltett erzesek mas termeszetúek, mint amilyenek az erzekelhetó kis dolgokkal
kapcsolatban ebrednek bennünk. Amig ezek csak a szokvanyos tapasztalasban megnyilatkozo empirikus
jellegükre korlatozodnak, amig a vallasi kepzelet nem alakitja at óket, addig semmi olyasmit nem erzünk
irantuk, ami a tiszteletre hasonlit, s maguk sem rendelkeznek semmi olyasmivel, amivel minket önnönmagunk
Iöle tudnanak emelni. Ilyenkor tehat egeszen masIele kepzeteink vannak roluk, mint amiket a kollektiv
beIolyasok szolgaltatnak. Tudatunkban e különbözó kepzetek különbözó mentalis allapotoknak Ielelnek meg, s
ezek ket jol elkülönüló kört kepeznek, amikent a hozzajuk kapcsolodo ketIajta eletIorma is elkülönül.
Következeskeppen az a benyomasunk alakul ki, hogy ket különbözó, egymastol elkülönüló valosaggal vagyunk
kapcsolatban, amelyek közt vilagos valasztovonal huzodik: egyIelól a proIan, masIelól a szent dolgok vilagaval.
Egyebkent ugy a jelenben, mint a törtenelemben is, a tarsadalom lepten-nyomon szent dolgokat kreal. Ha
beleszeret egy emberbe, ha benne veli IelIedezni legIóbb törekveseit, es kepesnek gondolja ezek kielegitesere,
maris paratlannak kialtja ki, s mintegy istenne teszi. A közvelekedes olyasIajta meltosaggal ruhazza Iöl, mint
ami az isteneknek jar. Ez törtent megannyi uralkodoval, akikben hitt a szazad: istenne ugyan nem tettek óket, de
legalabbis az istenseg közvetlen kepviselójet lattak bennük. S hogy a tarsadalom egymaga vegzi el e
Ielmagasztalasokat, azt mi sem bizonyitja jobban, minthogy nemegyszer olyan embereket is Ielszentelt ily
modon, akiknek pedig szemelyes erdemeik alapjan erre egyaltalan nem lett volna joguk. Egyebirant a magas
tarsadalmi allasu emberek altal keltett puszta hodolat nem mas termeszetú, mint a vallasos tisztelet. Ugyanazok
a mozdulatok Iejezik ki: a magas rangu szemely körül tavolsagot tartunk; csak ovatosan közelitjük meg; a vele
valo beszelgetes soran mas nyelvet hasznalunk, mashogy gesztikulalunk, mint az egyszerú halandokkal. Az
ilyenkor Iellepó erzes annyira közeli rokona a vallasos erzületnek, hogy sok nep össze is keverte a kettót. A
hercegeket, nemeseket, politikai vezetóket övezó megbecsülest azzal magyaraztak, hogy szent jelleget
tulajdonitottak nekik. Melaneziaban es Polineziaban peldaul azt mondjak a beIolyasos emberról, hogy
manajavan, s beIolyasat ennek a mananak tulajdonitjak.734 Pedig helyzetet nyilvanvaloan annak köszönheti,
hogy a közvelemeny Iontosnak tekinti. Tehat a közvelemeny altal szolgaltatott erkölcsi tekintelynek, illetve a
szent dolgokra ruhazott erkölcsi hatalomnak alapjaban veve ugyanaz az eredete, es ugyanazon elemekból is all.
Ezert lehetseges, hogy egyazon szo jelöli mindkettót.
A tarsadalom az emberekhez hasonloan dolgokat, nevezetesen eszmeket is Ielszentelhet. Ha egy nep
egyöntetúen oszt egy hiedelmet, akkor a Ientebb kiIejtett okoknal Iogva nem szabad hozzanyulni, azaz nem
szabad tagadni vagy vitatni azt. Marpedig a kritika tilalma is csak olyan tilalom, mint a többi, s azt bizonyitja,
hogy valami szent dologgal allunk szemben. Meg ma is, barmilyen szabadsagot engedelyezünk is egymasnak,
ha valaki teljes mertekben tagadna a haladast, ha sarba tiporna azt az embereszmenyt, amelyhez a modern
tarsadalmak kötódnek, akkor szentsegtörest követne el. Legalabbis egy olyan elv van, amelyet meg a
velemenyszabadsagba leginkabb szerelmes nepek is vitan Ielül allonak tekintenek, s ezert mintegy
erinthetetlennek, azaz szentnek tartanak: ez pedig maganak a velemenyszabadsagnak az elve.
Soha olyan jol nem mutatkozott meg a tarsadalom istenne emeló vagy istenteremtó kepessege, mint a
Forradalom elsó eveiben. A mindenkit magaval ragado lelkesültseg lazaban a közvelemeny a legtisztabban
vilagi dolgokat valtoztatta at ekkor szentte: a Hazat, a Szabadsagot, az Eszt.735 AlakuloIelben volt egy vallas is,
amelynek megvolt a maga dogmaja,736 megvoltak a maga szimbolumai,737 oltarai738 es ünnepei.739 Ezen
spontan törekveseket igyekezett aztan hivatalosan is kielegiteni az Esz es a LegIelsóbb Leny kultusza. Igaz, ez a
vallasi ujitas elenyeszó ideig tartott. De csak azert, mert a hazaIias lelkesedes, amely kezdetben magaval ragadta
a tömegeket, idóvel maga is alabbhagyott.740 Az ok eltúnt, a hatas sem maradhatott Iönn. De barmilyen rövid
ideig tartott is e kiserlet, szociologiai jelentósege megmarad. Lattunk egy olyan esetet, melyben a tarsadalom es
legIontosabb eszmei közvetlenül, mindenIajta atalakulas nelkül valodi kultusz targyai lettek.
II
133
741 Lasd SPENCER GILLEN, North. Tr., 33. o.
742 Vannak olyan szertartasok is, nevezetesen a beavatasi ceremoniak, amelyekre idegen törzsbelieket is meghivnak. Üzenetek es
üzenetvivók egesz rendszere biztositja az ilyesIele meghivasokat, amelyek nelkül elkepzelhetetlenek a nagy ünnepi pillanatok (lasd
HOWITT: ,Notes on Australian Message-Sticks and Messengers', J.A.I., 1889; Nat. Tr., 83, 678691. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr.).
743 A korrobori abban különbözik a kimondottan vallasi szertartastol, hogy nók es nem-beavatottak is reszt vehetnek rajta. De bar e ketIajta
kollektiv jelenseget meg kell különböztetni egymastol, szoros rokonsag all Ienn köztük. Kesóbb meg alkalmunk lesz visszaterni e
rokonsagra s majd akkor Iejtjük ki reszletesebben.
744 Kiveve a nagy hajtovadaszatokat.
745 ,The peaceIul monotony oI this part oI his liIe' mondja Spencer es Gillen (North. Tr., 33. o.).
746 HOWITT, Nat. Tr., 683. o. Törtenetesen erre a jelenetre akkor került sor, amikor egy idegen csoporthoz küldött követseg kedvezó
eredmennyel tert vissza a taborba. Vö. BROUGH SMYTH, i. m. I. 138. o.; SCHULZE: i. m. 222. o.
E tenyekból mar sejthetó, mikent kelthette tagjaiban a klan azt a gondolatot, hogy vannak rajtuk kivül olyan
erók, amelyek uraljak, de egyszersmind tamogatjak is óket, egyszoval vegül is vallasi erók: ugyanis nincs meg
egy olyan tarsadalom, amellyel a primitiv ember a klannal közvetlenebb es szorosabb egysegben elne. A
törzzsel valo kapcsolata mar sokkal lazabb, kevesbe erezhetó. Nyilvan nem idegen tóle a törzs sem, de a maga
klanjabeliekkel van a legtöbb közös dolga; ennek a csoportnak a hatasat erzi a legközvetlenebbül; tehat inkabb
ennek kellett vallasi szimbolumokban kiIejezve megjelennie elótte.
Ez az elsó magyarazat azonban tul altalanos, mivel egyarant iranyul valamennyi tarsadalom-, s igy valamennyi
vallasIajtara. Probaljuk meg tehat pontosabban meghatarozni, milyen sajatos Iormat ölt e kollektiv hatas a
klanban, majd hogyan ebreszti Iel a szentseg erzetet. Sehol mashol nem Iigyelhetó meg jobban, sehol mashol
nem olyan nyilvanvalo az eredmenye.
7.1.3. III
Az ausztral tarsadalmak elete ket Iazis közt valtakozik.741 Idónkent a nepesseg kis csoportokra oszlik, s e
csoportok egymastol Iüggetlenül vegzik a dolgukat; minden csalad eli a maga eletet, vadaszik, halaszik,
gyújtöget, egyszoval a rendelkezesere allo eszközökkel biztositja maganak a szükseges taplalekot. Idónkent
viszont, meghatarozott idóre, ami nehany naptol több honapig is terjedhet, a nepesseg meghatarozott pontokra
koncentralodik, súrúsödik össze. Ez olyankor törtenik meg, amikor egy klant vagy a törzs egy reszet742 gyúlesre
hivjak össze, s ez alkalombol valami vallasi szertartast vegeznek, vagy az etnograIiaban bevett kiIejezessel
elve korroborit tartanak.743
E ket Iazis a lehetó legnagyobb ellentetben all egymassal. Az elsóben a gazdasagi tevekenyseg a tulnyomo; ez a
Iazis altalaban meglehetósen mersekelt intenzitasu. A taplalkozashoz szükseges magvak vagy Iüvek
gyújtögetese, a vadaszat vagy a halaszat nem olyan tevekenysegek, amelyek heves erzelmeket gerjesztenek.744
A tarsadalom szetszortsaga vegkepp egyhanguva, bagyadtta, szürkeve teszi az eletet.745 Ha azonban korrobori
van, akkor minden megvaltozik. Minthogy a primitiv ember az eszevel es az akarataval csak tökeletlenül
kontrollalja az erzelmeit, könnyen elveszti önuralmat. Barmely jelentósebb esemeny azonnal kihozza a sodrabol.
Jo hirt kap? Ugral örömeben. Ellenkezó esetben össze-vissza Iutkarozik, mint egy bolond, kiabal, üvölt, port
szor minden iranyba, harapdalja magat, dühösen hadonaszik a Iegyvereivel stb.746 De mar pusztan a sokasag is
különösen erós izgatoszerkent hat ra. Ha összegyúlnek az emberek, közeledesükból elektromossagIele
keletkezik, melytól hamarosan rendkivül IelIokozott allapotba kerülnek. A kiIejezesre juto erzelmek ellenallas
nelkül Iölerósödnek a külsó hatasokra nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a masikban. A kezdó
impulzus ily modon valamennyi visszaveródesre egyre erósödik, mint ahogy a lavina is egyre dagad, ahogy
megy leIele. S mivel az eIIajta heves, szabadjara engedett szenvedelyeknek Ielszinre kell törniük, mindenki
vadul hadonaszik, kiabal, ordit, s Iülsiketitóen zajong, amivel csak meg jobban Iokozza az ezaltal
megnyilvanulo lelki allapotot. De mivel a kollektiv erzest csak ugy lehet kollektiv modon kiIejezni, ha bizonyos
rend hangolja össze az együttes mozgast, a mozdulatok s a hangok maguktol egyre ritmikusabbak es
szabalyozottabbak lesznek; a zajongas eneklesbe, tancba csap at. A szabalyossag azonban mit sem vesz el a
termeszetes vadsagbol; a szabalyozott tombolas is tombolas. Az emberi hang mar nem is elegendó; mesterseges
modon is erósitik a hatasat: egymashoz csapkodjak a bumerangokat, pörgetik a bull-roarereket. Ezek az
eszközök, amelyeket Ausztraliaban csaknem minden vallasi szertartason hasznalnak, valoszinúleg arra
szolgaltak, hogy megIeleló modon adjak vissza az aterzett izgalmat. De miközben atadjak, tovabb is erósitik. A
IelIorrosodott hangulatban elkepesztó cselekedetekre vetemednek. A szenvedelyek tombolasat mar semmi sem
III
134
747 Lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 9697. o., North. Tr., 137. o.; BROUGH SMYTH, II. 319. o. Ez a ritualis promiszkuitas a
beavatasi szertartasok idejen Iigyelhetó meg (SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 267, 381. o.; HOWITT, Nat. Tr., 657. o.) es a totemisztikus
szertartasokon (SPENCER GILLEN, North. Tr., 214, 237, 298. o.). Ez utobbiak soran a szokasos exogam szabalyokat hagjak at.
Mindazonaltal az arandaknal az apa es lanya, a Iiu es anyja, a Iiu- es a lanytestver közti egyesülesek (vagyis amikor verrokonsagi
kapcsolatrol van szo) tovabbra is tilosak (Nat. Tr., 9697. o.).
748 HOWITT, Nat. Tr., 535, 545. o. E jelenseg rendkivül altalanos.
749 Ezek az asszonyok maguk is kingillik voltak, következeskeppen az egyesülesek athagtak az exogamia szabalyat.
750 North. Tr., 237. o.
751 North. Tr., 391. o. A vallasi szertartasokon zajlo hasonlo kollektiv tombolasokra tovabbi peldakat talalunk: Nat. Tr., 244246, 365366,
364, 509510. o. (ez utobbira egy temetesi rituson került sor); vö. North. Tr., 213, 351. o.
Iekezheti meg. Az emberek olyannyira kivül kerülnek szokasos eletkörülmenyeiken, es ennek annyira tudataban
is vannak, hogy mintegy szükseget erzik, hogy a szokasos erkölcsön is tul Iöle emelkedjenek. FerIiak es nók
a szokasos nemi erintkezes szabalyait Ielresöpörve közösülnek. A IerIiak kicserelik egymas közt a Ielesegeiket.
Neha meg olyan verIertózó egyesülesek is büntetlenül megtörtenhetnek mindenki szeme lattara, amelyeket
normalis idóben Iörtelmesnek tartanak, es szigoruan elitelnek.747 Ha ehhez hozzavesszük, hogy ezek a
szertartasok altalaban ejszaka Iolynak, a sötetben, amit csak itt-ott vilagit meg a túz Ienye, könnyú elkepzelni,
milyen hatast gyakorolnak az eIIele jelenetek a resztvevók szellemere. A testi es lelki elet oly heves izgalomba
kerül, hogy tartosan nem is lehet elviselni. A Iószerepló vegül is kimerülten a Iöldre rogy.748
Következzek e szüksegkeppen sematikus kepet kiegeszitendó meg nehany jelenet ismertetese, amelyet
Spencertól es Gillentól veszünk at.
A waramangaknal az egyik legIontosabb vallasi ünnepseg a Wollunqua-kigyo körül zajlik. Ez egy több napig
tarto szertartassor; a negyedik napon kerül sor a most ismertetendó szertartasra.
A waramangaknal szokasos szertartasrendnek megIelelóen ket Iratria kepviselói vesznek reszt benne: az elsó
Iratria szertartasvezetókent, a masik elókeszitókent illetve resztvevókent. Csak az uluuru-Iratria tagjai vezethetik
a ritust; viszont a kingilli-Iratria tagjainak kell Ieldisziteniük a szereplóket, elókesziteniük a terepet, az
eszközöket, s ók töltik be a gyülekezet szerepet. E minósegükben meg a szertartas kezdete elótt vizes homokbol
egy halmocskat emelnek, amelyre vörös tollpiheból kirakjak a Wollunqua-kigyo abrajat. A szo soros ertelmeben
vett szertartas, amelyen Spencer es Gillen reszt vett, csak sötetedes utan kezdódött. Tiz-tizenegy ora tajban
megjöttek az uluuruk meg a kingillik; leültek a halomra es enekelni kezdtek. Valamennyien nyilvanvaloan erós
izgalmi allapotban voltak (,everv one was evidentlv verv excited'). Kicsivel kesóbb az uluuruk elmentek az
asszonyaikert, es atadtak óket a kingilliknek,749 akik közösültek velük. Ekkor Irissen beavatott Iiatalembereket
bocsatottak maguk köze, s reszletesen elmagyaraztak nekik az egesz szertartast, majd hajnali haromig Iolyt
tovabb az enekles. Ekkor következett egy Iekevesztett es valoban vad jelenet (,a scene of the wildest
excitement'). Miközben a szanaszet meggyujtott tüzek Ienyeben elesen Ieherlettek a gumiIak a sötetló hatter
elótt, az uluuruk egymas möge terdeltek, majd kezüket a combjukra helyezve, egy emberkent Ielugralva
körbeügettek a halmot. Közben jobbra-balra hajlongtak, es minden egyes ugrasra vadul Ielüvöltöttek: Yrrsh'
Yrrsh' Yrrsh' Közben a kingillik igen izgatottan csattogtattak a bumerangjaikat, vezetójük pedig meg
izgatottabb volt, mint a tarsai. Miutan az uluuruk terdelve ketszer körbeugraltak a halmot, leültek, es megint
enekelni kezdtek; idónkent alabbhagyott az enekles, majd hirtelen ujrakezdódött. Amikor hajnalodni kezdett,
mindnyajan talpra ugrottak; a kialudt tüzeket ujraelesztettek, majd az uluuruk miközben körülöttük ott
tolongtak a kingillik dühödten nekiestek a halomnak, es bumeranggal, landzsaval, botokkal nehany perc alatt
szetvertek. Majd a tüzek kialudtak, es mely csend telepedett a tajra.750
Ugyanezek a megIigyelók meg vadabb jelenetnek is szemtanui voltak a waramangaknal a túz szertartasan.
Elózóleg mar napszallta ota mindenIele körmenetek, tancok es eneklesek zajlottak IaklyaIenynel; egyre izzobb
lett a hangulat. Egy adott pillanatban tizenket resztvevó egy-egy egó IaklyaIelet Iogott a kezebe, egyikük pedig e
Iaklyat landzsakent maga ele szegezve nekirontott egy csoportnak. Amazok botokkal es landzsakkal vedekeztek.
Szabalyszerú ütközet alakult ki. Mindenki össze-vissza ugralt, hajladozott, vadul üvöltözött; sercegve csaptak le
a Iaklyak a Iejekre, testekre, hatalmas szikraesót szorva. ,A langolo Iaklyak Iüstje, a szikraesó, a tancolo,
üvöltözó sokasag irja Spencer es Gillen , az egesz jelenet olyan elkepesztóen vad volt, hogy arrol szavakkal
Iogalmat adni sem lehet.'751
III
135
Könnyen erthetó, hogy ilyen egzaltalt allapotban az ember nem ismer magara. Mivel egy külsó hatalomIele
keriti hatalmaba es sodorja magaval, amelynek hatasara maskeppen gondolkodik es cselekszik, mint normalis
körülmenyek közt, termeszetesen ugy erzi, hogy mar nem önmaga. Ugy túnik neki, hogy mas ember lett:
maskaraja, az arcat takaro maszkIele inkabb csak megjeleniti anyagszerúen a bensejeben Iolyo atalakulast,
magahoz az atalakulashoz kevesbe jarul hozza. De mivel ugyanakkor összes tarsa ugyanilyen atalakulast erez
magaban, es ugyanugy viselkedik: kiabalassal es vad mozdulatokkal Iejezi ki az erzelmeit, minden azt sugallja
körülötte, hogy valoban egy különös vilagba került, amely egeszen masIele, mint amiben altalaban el, hogy ezt
kivetelesen intenziv erók nepesitik be, amelyek megszalljak es atIormaljak a lenyet. EIIele tapasztalatok Ióleg
ha heteken at naponta ismetlódnek hogy is ne gyóznek meg arrol, hogy valoban letezik ket homlokegyenest
ellenkezó, egymassal össze sem hasonlithato vilag? Az egyikben bagyadtan tengeti mindennapi eletet; a
masikba viszont csak ugy lephet be, ha azonnal nem mindennapi hatalmakkal lep erintkezesbe, amelyek az
órjöngesig Ielvillanyozzak. Az elsó a proIan, a masodik a szent dolgok vilaga.
A jelek szerint ebben a Ielajzott tarsadalmi közegben, magaban ebben a Iorrongasban születhetett meg a vallasi
gondolat. S hogy valoban ez lehet az eredete, azt az latszik megerósiteni, hogy Ausztraliaban a kimondottan
vallasi tevekenyseg csaknem teljesen azokra az idószakokra összpontosul, amikor az eIIele gyúlesek Iolynak.
Igaz, nincs olyan nep, amelynel a nagy kultikus ünnepsegek ne volnanak valamennyire periodikusak; de a
Iejlettebb tarsadalmakban ugyszolvan nem mulik el ugy nap, hogy ne Iordulnanak istenhez valamiIele ritualis
adomannyal. Ausztraliaban viszont a klan- es törzsi ünnepeken kivül csaknem az egesz idót vilagi es proIan
tevekenysegek töltik ki. Nyilvan vannak olyan tilalmak, amelyeket meg ezen idólegesen aktiv idószakokban is
be kell tartani, es be is tartjak óket; soha nem szabad megölni vagy szabadon Iogyasztani a totemallatot,
legalabbis ott, ahol a tilalom megórizte eredeti szigorat; de ilyenkor semmiIele pozitiv ritus, semmi jelentós
szertartas nincs. Az ausztral ember vallasi eleteben tehat ket Iazis valtakozik, a teljes atonia es a
hiperizgatottsag, s a tarsadalmi elet is ugyanebben a ritmusban ingadozik. Ez nyilvanvalova teszi a kettó közti
kapcsolatot, mig a civilizaltabb nepeknel a kettó viszonylagos Iolyamatossaga e kapcsolatot reszben elIedi.
Felmerül a kerdes, nem volt-e szüksegszerú ez az eles ellentet akkor, amikor a szentseg születóben levó erzeset
kellett ervenyre juttatni. A meghatarozott idóben törtenó összegyülekezessel a kollektiv elet ugyanis maximalis
intenzitast es hatekonysagot erhetett el, s ily modon jobban atereztette az emberrel, hogy kettós eletet el, es hogy
a termeszete is kettós.
A magyarazat azonban meg nem teljes. Azt mar megmutattuk, hogy a klan a tagokra gyakorolt hatasanal
Iogva mikepp ebreszti Iel bennük a rajtuk uralkodo es óket magasba emeló külsó erók gondolatat; de ra kell
meg jönnünk, miert gondoljak el ezeket az eróket a totem Iajanak Iormajaban, vagyis allat- vagy növenyalakban.
Azert, mert ez az allat vagy növeny adott nevet a klannak, es szolgal emblemajaul. Ismert törveny ugyanis, hogy
ha egy dolog erzelmeket kelt bennünk, akkor ezek az erzelmek spontan modon atterjednek a dolgot megjelenitó
szimbolumra is. Szamunkra a Iekete a gyasz jele; ezert szomoru erzeseket es gondolatokat sugall nekünk. Ez az
erzelematvitel egyszerúen annak köszönhetó, hogy a dolognak illetve szimbolumanak a gondolata szorosan
összekapcsolodik tudatunkban: ennek eredmenyekeppen az egyik altal Ielkeltett erzelmek atterjednek a masikra.
Ez az erzelemattevódes, amely valamilyen Iokon mindig lezajlik, sokkal teljesebb es hangsulyosabb olyankor,
amikor a szimbolum valami egyszerú, meghatarozott, könnyen abrazolhato dolog, mig a dolgot magat
kiterjedese, alkotoreszeinek szama, Ielepitesenek bonyolultsaga miatt nehez gondolatilag atIogni. Mert egy
absztrakt entitasban, amit csak nagy nehezen es akkor is csak homalyosan tudunk elkepzelni magunknak,
aligha vagyunk kepesek eIIele erós erzelmek Iorrasat latni. Csak akkor tudjuk megmagyarazni magunknak, ha
valami konkret targyhoz kötjük, amelynek valosagat elenken ateljük. Ha tehat maga a dolog nem Ielel meg
ennek a Ieltetelnek, akkor nem szolgalhat Iogodzoul az erzelmeknek, jollehet azokat maga keltette Iel. Ekkor lep
a jelkep a helyebe; arra aramlik at az altala Ielkeltett erzelem. Azt szeretjük, Ieljük, tiszteljük; neki vagyunk
halasak; erte hozunk aldozatot. A katona, aki a zaszloert hal meg: a hazaert hal meg. Tudataban azonban
valojaban a zaszlo gondolata all elóterben: meg az is elóIordul, hogy ez valtja ki közvetlenül a cselekvest. Ha
egy maganyos zaszlo az ellenseg kezebe kerül, attol meg nem veszett el a haza, a katona megis akar az eletet
adja erte, hogy visszaszerezze. Szem elól teveszti, hogy a zaszlo csak jelkep. Önmagaban nincs erteke, csak
Ielidezi az altala kepviselt valosagot; ugy kezeli, mintha maga a targy lenne ez a valosag.
III
136
Marpedig a totem a klan zaszlaja. Termeszetes hat, hogy azok a benyomasok, amelyeket a klan kelt az egyeni
tudatokban a Iügges es a megnövekedett eleteró erzese , sokkal inkabb a totem, semmint a klan gondolatahoz
kapcsolodnak: mert a klan sokkal összetettebb valosag, semhogy eIIele kezdetleges ertelemmel a maga konkret
egysegeben tisztan el lehetne kepzelni.
Egyebkent a primitiv ember meg csak nem is sejti, hogy ezek a benyomasai a közössegból es a közössegtól
szarmaznak. Nem tudja, hogy ha bizonyos szamu ember közössegben el, akkor ebból olyan uj energiak
Iakadnak, amelyek valamennyiüket atalakitjak. O csak azt erzi, hogy önmaga Iöle emelkedik es egeszen
masIajta eletet el, mint altalaban. Ezeket az erzeseket ugyanakkor meg kell magyaraznia maganak, ezert
valamiIele külsó dolognak tulajdonitja óket. Marpedig mit lat maga körül? Erzekeit, Iigyelmet a szamtalan
totemabrazolas ragadja meg: a waninga, a nurtunja, vagyis a szent leny szimbolumai. A bull-roarerek, a
csurungak, a belejük vesett vonalkombinaciokkal, amelyeknek ugyanez a jelentesük. A testet borito diszitesek,
amelyek szinten mind totemisztikus jelek. Hogy is ne kapna tudataban kiveteles hangsulyt e mindenütt, ezernyi
Iormaban megjelenó kep? Minthogy e kep a szinpad közeppontjaba van helyezve, maga kepviseli az egeszet.
Rajta rögzülnek a Ielkeltett erzelmek, mert nincs is mas targy, amihez kötódhetnenek. Ez hivja eló óket mar
azutan is, hogy a gyúles szetoszlott; mert Iennmarad a kultikus eszközökbe vesve, a sziklaIalakra Iestve, a
pajzsokra rajzolva stb. Ez tartja Ienn es kelti ujra meg ujra eletre az erzelmeket. Tehat latszolag minden arra vall,
mintha ezeket az erzelmeket maga a kep sugallna közvetlenül. Mi sem termeszetesebb, mint hogy a kepnek is
tulajdonitjak óket, hiszen a csoport közös erzelmeiról van szo, s igy csak olyan dologhoz kötódhetnek, ami az
egesz csoport szamara közös. Marpedig egyedül a totememblema Ielel meg ennek a Ieltetelnek. Az ugyanis mar
meghatarozasanal Iogva is mindenki szamara közös. A szertartas alatt minden szem raszegezódik. Nemzedekek
jönnek, majd túnnek le, a totememblema azonban önmagaval azonos marad; a tarsadalmi elet allando
alkotoeleme. Latszolag tehat belóle szarmaznak azok a rejtelyes erók, amelyekkel az emberek kapcsolatban
erzik magukat, s ez a magyarazata annak, hogy ezen eróket vegül is a klan nevado eló vagy elettelen
lenyenek alakjaban kepzeltek el maguknak.
Ezutan mar kepesek vagyunk megerteni, mi a lenyeg a totemisztikus hiedelmekben.
Minthogy a vallasi eró nem mas, mint a klan kollektiv es nevtelen ereje, s mivel ez a tudat szamara csak a totem
alakjaban jelenithetó meg, a totememblema olyan, mint az isten lathato teste. Tehat belóle Iakadnak azok a
jotekony vagy rettegett cselekedetek, amelyeket a kultusz hivatott elóidezni vagy meggatolni; következeskeppen
a ritusok kiIejezetten a totememblemara iranyulnak. Ez a magyarazata annak, hogy a szent dolgok soraban a
totememblema all az elsó helyen.
Csakhogy a klan, mint minden tarsadalomIajta, csak az ót alkoto egyeni tudatokban, illetve azok altal kepes elni.
Ha tehat a tarsadalmat ugy Iogjak Iöl, mint ami a totememblemaban ölt testet, akkor a vallasi eró az egyenhez
kepest külsódlegeskent túnik Iöl, olyan dologkent, ami egyreszt valamiIele transzcendens kepesseggel
rendelkezik, masreszt ugyanugy, ahogy az altala szimbolizalt klan is csak óbennük es óaltaluk valosulhat
meg; ebben az ertelemben a lenyegükból Iakad, es ekkeppen is jelenitik meg a maguk szamara. Ugy erzik, hogy
jelen van es munkal bennük, hiszen neki köszönhetik, hogy egy magasabb rendú eletbe emelkednek. Ezert hitte
ugy az ember, hogy benne is lakozik egy olyan principium, mint a totemben; s ezert tulajdonitott önmaganak is
szent jelleget, ami azonban kevesbe hangsulyos, mint az emblemae. Az emblema ugyanis a vallasi elet legIóbb
Iorrasa; az ember csak közvetve vesz reszt benne, es ennek tudataban is van; IelIogja, hogy az az eró, amely ót a
szent dolgok körebe viszi at, nem óbenne van, hanem kivülról kapja.
A totemisztikus Iajba tartozo allatok vagy növenyek mar mas okbol kaptak szinten de magasabb Iokon szent
jelleget. Mert bar a totemisztikus principium nem mas, mint maga a klan, a klant az emblema altal megjelenitett
alakban gondoljak el anyagszerúen: marpedig ez az alak a klannak nevet ado konkret lenyek alakja. Ezek az
elólenyek hasonlosaguknal Iogva ohatatlanul olyasIajta erzelmeket keltettek, mint maga az emblema. Minthogy
ez utobbit vallasosan tisztelik, az elólenyeknek is szüksegkeppen hasonlo tiszteletet kellett ebreszteniük,
következeskeppen maguk is szentkent túntek Iel. A hivó tehat az ily tökeletesen azonos Iormak möge nem tudott
nem azonos termeszetú eróket helyezni. Ezert tilos megölni es megenni a totemallatot, ezert gondoljak ugy,
hogy a husa pozitiv tulajdonsagokkal bir, amit a ritusok hasznalnak Iöl: mert hasonlit a klan emblemajara,
III
137
752 Mint lathato, e testveriseg a totemizmus logikus következmenye, de semmikeppen sem az ósoka. Az emberek nem azert ereztek ugy,
hogy kötelessegeik vannak a totemisztikus Iajba tartozo allatokkal szemben, mert rokonaiknak gondoltak azokat; hanem azert gondoltak ki
ezt a rokonsagot, hogy ily modon magyarazzak meg maguknak az illetó allatokat övezó hiedelmek es ritusok termeszetet. Az allatot azert
tekintettek az ember Iajtarsanak, mert ugyanugy szent volt, mint az ember; de nem azert bantak vele szent lenykent, mert Iajtarsukat lattak
benne.
753 Lasd alabb, III. könyv, I. Iej., III. §.
754 Ennek az elkepzelesnek az alapja egyebkent egy olyan megalapozott gondolat, amely tovabb el. A modern tudomany is mindinkabb
elIogadja, hogy az ember es a termeszet kettóssege nem zarja ki egysegüket; hogy a Iizikai illetve moralis eróket, bar egymastol külön
allnak, szoros rokonsag köti össze. Erról az egysegról, illetve erról a rokonsagrol nyilvan mas Iogalmat alkotunk magunknak, mint a primitiv
ember; de az allitas jollehet mas szimbolumokkal itt is, ott is ugyanaz.
755 Azert mondjuk, hogy olykor csak közvetve, mert az ipari technikak az esetek többsegeben inkabb a magia közvetitesevel, semmint
közvetlenül a vallasbol szarmaztak (lasd HUBERT MAUSS: ,Theorie generale de la magie', in: Annee sociol., VII. 144. skk.); mert a
magikus erók velemenyünk szerint csak a vallasi erók sajatos Iormai. Erre meg többször is vissza Iogunk terni.
vagyis önnön kepmasara. S mivel jobban hasonlit, mint az ember, magasabban is all a szent dolgok
hierarchiajaban. Nyilvan szoros rokonsagi kapcsolat van e ket leny közt, hiszen ugyanazzal a szubsztanciaval
allnak szellemi közössegben: mindkettó megtestesit valamit a totemisztikus principiumbol. De mivel e
principiumot törtenetesen allat alakjaban gondoljak el, az allat latszolag jobban megtestesiti, mint az ember.
Ezert van az, hogy bar az ember testverenek tekinti, es ekkeppen is banik vele, ó maga legalabbis a kisöcs.752
Bar a totemisztikus principium kedvenc szekhelye valamely meghatarozott allat- vagy növenyIajta, nem
maradhatott odakötve. A szent jelleg a legmagasabb Iokon ragalyos;753 a totemlenyról tehat minden közeli es
tavoli velejarojara kiterjedt. Az allat altal Iölkeltett erzelmek tovabbadodtak azokra az anyagokra, amelyekkel
taplalkozik, s amelyek husava, vereve valnak; azokra a dolgokra, amelyek ra hasonlitanak; azokra a lenyekre,
amelyekkel allando kapcsolatban all. Igy aztan a totemekhez lassankent altotemek kapcsolodtak, s ezek alltak
össze a primitiv osztalyozasokban kiIejezett kozmologiai rendszerekke. Vegül is az egesz vilag Ielosztasra
került a törzs totemisztikus principiumai közt.
Most mar megmagyarazhato, honnan szarmazik a törtenelemben megjelenó vallasi erók kettóssege: hogyan
lehetnek egyszerre Iizikaiak es emberiek, erkölcsiek es anyagiak. Erkölcsi hatalmak, hiszen valamennyi azokbol
a benyomasokbol epül Iöl, amelyeket egy erkölcsi leny, a tarsadalom ebreszt mas erkölcsi lenyekben, az
egyenekben; nem azt Iejezik ki, hogy a Iizikai dolgok mikeppen hatnak erzekeinkre, hanem azt, hogy a kollektiv
tudat hogyan hat az egyeni tudatokra. Hatalmuk csak annak az erkölcsi tekintelynek egy Iormaja, amelyet a
tarsadalom gyakorol a tagjaira. De mivel anyagszerú Iormaban kepzelik el, ohatatlanul az anyagi dolgok közeli
rokonainak tekintik óket.754 Mindket vilagot uraljak. Az emberekben lakoznak; de egyszersmind a dolgokat is
eltetik. Taplaljak es Iegyelmezik a tudatot; de ók okozzak azt is, hogy a növeny nó, az allat pedig szaporodik. E
kettós termeszetenek köszönheti a vallas, hogy mintegy meheben hordozhatta es kikelthette az emberi
civilizacio összes lenyeges csirajat. Mivel magaba Ioglalta az egesz valosagot, az emberek vallasi Iormaban
Iogtak Iel az anyagi vilagot eppugy, mint az erkölcsit, a testeket mozgato eróket eppugy, mint a szellemet
vezerló eróket. Igy lehetseges, hogy a legkülönIelebb technikak es gyakorlatok, azok is, amelyek az erkölcsi elet
múködeset biztositjak (jog, erkölcs, kepzómúveszetek), es azok is amelyek az anyagi eletet szolgaljak
(tarsadalomtudomanyok, technika, ipar), közvetlenül vagy közvetve, mind a vallasbol szarmaztak.755
7.1.4. IV
Az elsó vallaskepeket sokan ugy magyaraztak, hogy amikor az ember kapcsolatba lepett a vilaggal, gyengenek
es kiszolgaltatottnak erezte magat, Ielt es szorongott. RemlatomasIele gyötörte, amit aztan maga epitgetett Iöl
ujra: ugy hitte, hogy Ielelmetes, ellenseges hatalmak veszik körül, s ezeket igyekezett lecsillapitani a ritusok
segitsegevel. Amint azonban kimutattuk, az elsó vallasoknak egeszen mas volt az eredetük. A hires
megIogalmazast: Primus in orbe deos fecit timor, egyaltalan nem igazoljak a tenyek. A primitiv ember nem
idegeneket, ellensegeket, alapvetóen es szüksegkeppen gonosz lenyeket latott az isteneiben, hanem eppenseggel
baratokat, rokonokat, termeszetes partIogokat. Talan bizony nem ilyen nevekkel illeti a totemisztikus Iaj
egyedeit? Azt a hatalmat, amelyhez a kultusszal Iolyamodik, nem ugy jeleniti meg maganak, mint ami magasan
Iölötte lebeg valahol es agyonnyomja Ielsóbbrendúsegevel: e hatalom eppenseggel igen közel all hozza, es olyan
hasznos kepessegekkel ruhazza Iöl, amelyekkel termeszetadta modon nem rendelkezne. Talan sosem allt olyan
közel az istenseg az emberhez, mint a törtenelemnek ebben a pillanataban, hiszen isten a közvetlen
IV
138
756 Legalabbis amikor mar Ielnótt, es teljes mertekben be van avatva; mert a beavatasi ritusok, amelyek bevezetik a Iiatalembert a
tarsadalmi eletbe, kemeny megregulazast jelentenek.
757 A primitiv tarsadalmak ezen sajatos termeszeteról lasd Division du travail social, 3. kiad., 123, 149. o., 173. skk. |Magyarul: E.
DURKHEIM: A tarsadalmi munkamegos:tasrol.|
környezeteben levó dolgokban van jelen, es reszben az emberben magaban is benne lakozik. A totemizmus
gyökereben vegsó soron inkabb derús bizakodas van, mintsem Ielelem es elnyomattatas. Ha eltekintünk a halotti
ritusoktol minden vallas sötet oldalatol , akkor a totemkultusz enekszoval, tanccal, szinielóadasokkal zajlik.
A kegyetlen vezeklesek, mint majd latni Iogjuk, viszonylag ritkak; meg a beavatasi szertartas kötelezó es
Iajdalmas csonkitasainak sem ez a jellegük. A Ieltekeny, rettentó istenek csak kesóbb jelennek meg a vallasi
evolucio soran. A primitiv tarsadalmak ugyanis nem holmi Leviathanok, amelyek agyonnyomjak hatalmuk
sulyaval az embert, es kemenyen megregulazzak;756 az ember spontan modon, ellenallas nelkül adja at magat
nekik. Mivel a tarsadalmi lelek meg csak kis szamu gondolatbol es erzesból all, könnyen ölt testet teljes
egeszeben az egyeni tudatokban. Az egyen önmagaban hordozza mint önmaga reszet; következeskeppen amikor
a tarsadalmi lelek valamely ösztönzesenek enged, nem ugy erzi, hogy kenyszernek enged, hanem ugy, hogy
sajat termeszete szavat követi.757
Lattuk, hogy a naturistak es az animistak mikent veltek Ielepiteni a szentseg Iogalmat a különIele Iizikai vagy
biologiai jelensegek keltette erzetekból, s bebizonyitottuk, miert lehetetlen, sót ellentmondasos ez a vallalkozas.
A semmiból nem lesz semmi. Azok a benyomasok, amelyeket a Iizikai vilag kelt bennünk, mar
meghatarozasuknal Iogva sem tartalmazhatnak semmi olyasmit, ami meghaladja ezt a vilagot. Az erzekelhetóból
csak erzekelhetót lehet csinalni; kiterjedesból nem lehet kiterjedesnelküliseget csinalni. Igy hat e teoretikusok
többnyire csak ugy tudtak magyarazatot adni arra, mikepp születhetett meg ilyen körülmenyek között a szentseg
Iogalma, hogy azt Ielteteleztek: az ember az erzekeles alapjan adott vilag Iöle egy irrealis vilagot helyezett, s azt
teljes egeszeben alombeli Iantazmagoriakbol epitette Iöl, vagy azokbol a gyakran vaskos tevedesekból,
amelyeket a mitologiai kepzelet szült a nyelv varazslatos, amde csaloka hatalmanak búvöleteben. Ekkor
azonban erthetetlen lett, miert tartott ki az emberiseg makacsul, evszazadokon at a tevedeseben, amire pedig a
tapasztalat hamar raebreszthette volna.
A mi allaspontunkbol nezve a dolgokat eltúnnek ezek a nehezsegek. A vallas immar nem valami
megmagyarazhatatlan hallucinacio, hanem a valosagban gyökerezik. Mi ugyanis kijelenthetjük, hogy a hivó
nem teved, amikor ugy gondolja, hogy egy erkölcsi hatalomtol Iügg, es ennek köszönheti azt, ami a legjobb
benne; van ilyen hatalom, megpedig a tarsadalom. Amikor az ausztral ember önmaga Iöle emelkedik, amikor
meglepódve erzi, micsoda hevvel özönlik bele az elet, nem egy illuzio rabja; ez az egzaltacio valosagos, es
valoban az emberek Iölött allo külsó erók múve. Nyilvan teved, amikor azt hiszi, hogy eleterejenek
megnövekedeset egy allat vagy növeny alakjaban megjelenó hatalomnak köszönheti. De kizarolag abban teved,
ahogyan e lenyt a szimbolum segitsegevel megjeleniti, ahogy a mibenletet elkepzeli. Ezek mögött a hol
elnagyoltan, hol Iinomabban kimunkalt alakok mögött konkret, eló valosag van. A vallasnak ekkeppen olyan
ertelme es oka lesz, amit a legkövetkezetesebb racionalista sem tagadhat. Fó celja nem az, hogy a Iizikai vilagrol
nyujtson az embernek kepet; mert ha ez volna a legIontosabb Ieladata, akkor erthetetlen lenne, hogyan
maradhatott Iönn, hiszen e tekintetben csak tevedesek szövevenye. Hanem mindenekelótt olyan Iogalmak
rendszere, amelyek segitsegevel az emberek meg tudjak jeleniteni maguknak a tarsadalmat, amelynek tagjai, es
a tarsadalommal Ienntartott homalyos, de meghitt kapcsolataikat. Ez a vallas elsódleges szerepe; s barmilyen
metaIorikus es szimbolikus is ez a megjelenites, megis hú kepet ad. Eppen azt Iejezi ki, ami a leglenyegesebb a
megjelenitendó kapcsolatokban: mert örök igazsag az, hogy van rajtunk kivül valami nalunk nagyobb dolog,
amellyel erintkezesben allunk.
Ezert mar eleve meg lehetünk gyózódve arrol, hogy a kultikus cselekedetek, barmiból alljanak is, nem
ertelmetlen lelki indittatasok es hatastalan cselekvesek együttesei. Mar pusztan azaltal is, hogy latszolag a hivó
es istene közötti kötelek szorosabbra Ionasa a szerepük, egyszersmind tenylegesen szorosabbra Ionjak az ember
es a tarsadalom közti köteleket, hiszen az isten csak a tarsadalom atvitt megjelenitese. Egyuttal azt is IelIogjuk,
hogy a vallasnak ez az alapigazsaga önmagaban is ellensulyozni tudta a szüksegkeppen benne rejló masodlagos
hibakat, s ezert nem küszöböltek ki ezeket a hivók, annak ellenere, hogy e tevedesek nyilvan sok melleIogast
eredmenyeztek. Többnyire nyilvan az törtent, hogy a vallas altal ajanlott receptek hatastalannak bizonyultak. E
kudarcok megsem jartak melyrehato következmenyekkel, mert nem a vallas lenyeget erintettek.758
IV
139
758 Most egyelóre csak altalanossagban jelezzük ezt a gondolatot; kesóbb meg visszaterünk ra, es reszletesebben kiIejtjük a ritusok
targyalasa kapcsan (III. könyv).
759 Lasd e kerdesról ACHELIS: Die Ekstase, Berlin, 1902, Iókeppen az I. Iej.
760 Vö. MAUSS: ,Essai sur les variations saisonnieres des societes eskimos', in: Annee sociol., IX. 127. o.
Ezzel szemben azonban azt az ellenvetest lehet tenni, hogy a vallas meg ebben a hipotezisben is bizonyos
mertekig tudatzavar |delire| termeke. Mert mi masnak lehetne nevezni azt a szenvedelykitörest, amelyben a
kollektiv hevültseg eredmenyekeppen az emberek azt hiszik, hogy egy egeszen masIele vilagba kerültek, mint
ami a szemük elótt van?
Valo igaz, hogy a vallasi elet nem erhet el bizonyos intenzitast valamiIele Iizikai egzaltacio nelkül, ennek pedig
van nemi köze az eszelósseghez |delire|. Ez az oka annak, hogy a proIetak, a vallasalapitok, a nagy szentek,
egyszoval azok az emberek, akiknek vallasi tudata különösen erzekeny, igen gyakran egyenesen patologikus
tulerzekenysegi jeleket mutatnak: ez az idegrendszeri Iogyatekossag predesztinalja óket a nagy vallasi szerepre.
A mergezó italok ritualis hasznalatanak is ugyanez a magyarazata.759 Ez nyilvan nem azt jelenti, hogy az izzo
hit Ieltetlenül reszegseg vagy az ezzel jaro tudatzavar következmenye lenne; de mivel a tapasztalat hamar
megtanitotta ra a nepeket, hogy milyen hasonlosagok vannak az eszelósseg es a latnoki allapot között, ez
utobbiba az elóbbi mesterseges Ielkeltesevel probaltak eljutni. De bar ez okbol azt lehet mondani, hogy
bizonyos eszelósseg |delire| szükseges a vallashoz, azt is hozza kell tennünk, hogy ennek az eszelóssegnek ha
az az oka, amit mi tulajdonitunk neki megvan a maga alapfa. Azok a kepek, amelyek kivaltjak, nem holmi
illuziok, mint azok, amelyeket a naturistak meg az animistak tesznek meg a vallas alapjaul; tenyleg megIelelnek
valaminek a valosagban. Igaz, azoknak az erkölcsi eróknek, amelyeket e kepek kiIejeznek, a termeszetükból
Iakad, hogy csak akkor erinthetik meg kelló eróvel az ember szellemet, ha kivetkóztetik magabol; ha olyan
allapotba hozzak, amit extatikusnak minósithetünk, Ielteve ha a szot etimologiai ertelmeben (... görög)
hasznaljuk: de ebból egyaltalan nem következik az, hogy meró kepzelgesek volnanak. Sót eppen az altaluk
kivaltott mentalis izgalom tanuskodik valos voltukrol. Ez pusztan ujabb bizonyiteka annak, hogy a nagyon
intenziv tarsadalmi elet mindig tulhajtja az egyen szervezetet, akarcsak tudatat, s ezzel megzavarja normalis
múködeset. Ez a tulhajtottsag eppen ezert csak nagyon korlatozott ideig tarthat.760
Egyebirant ha deliriumnak nevezünk minden olyan allapotot, amelyben a szellem hozzatesz valamit a
közvetlenül erzekelt adatokhoz, es erzeseit, benyomasait belevetiti a dolgokba, akkor talan nincs is olyan
kollektiv kepzet, amely bizonyos ertelemben ne lenne delirium; a vallasi hiedelmek csak egy igen altalanos
törveny sajatos esetei. Egesz tarsadalmi környezetünket olyan erók nepesitik be, amelyek valojaban csak a
tudatunkban leteznek. Tudjuk, mit jelent a zaszlo a katona szamara; önmagaban csak egy vaszondarab. Az
emberi ver csak szerves Iolyadek; de latvanya meg ma is olyan heves erzelmet kelt bennünk, amit Iizikai-kemiai
tulajdonsagai semmikeppen sem magyaraznak. Fizikai szempontbol az ember csupan sejtek, mentalis
szempontbol pedig csupan kepzetek rendszere: mindket szempontbol csak Iokozatilag különbözik az allattol. A
tarsadalom azonban ugy tekinti es bennünket is erre kenyszerit , hogy az embert sui generis jellege
különallova teszi, akihez nem szabad hozzanyulni egyszoval tiszteletet parancsol. Meltosaga, amely
paratlanna teszi, szamunkra megkülönbözó jegyenek túnik, habar empirikus termeszeteben semmi olyat nem
talalunk, ami ezt megalapozna. Egy lepecsetelt postabelyeg vagyonokat erhet; nyilvanvalo, hogy ez az ertek
semmikeppen sem termeszetes tulajdonsagaibol következik. Bizonyos mertekben a külvilagrol alkotott
kepzetünk is csak hallucinaciok szövevenye; mert azok a szagok, izek es szinek, amelyeket a testekbe vetitünk,
nincsenek meg bennük, vagy legalabbis nem olyan Iormaban, ahogyan mi eszleljük óket. Mindennek ellenere
szaglasi, izlelesi, latasi erzeteink megiscsak megIelelnek a megjelenitett dolgok bizonyos objektiv allapotainak;
a maguk modjan Iejezik ki azon anyagi reszecskek vagy azon mozgasok tulajdonsagait, amelyeknek megvan a
maguk eredete az altalunk jo szagunak, jo izúnek vagy szinesnek erzekelt testekben. Csakhogy a kollektiv
kepzetek gyakran olyan tulajdonsagokkal ruhazzak Iel a dolgokat, amellyel azok semmilyen Iormaban es
semmilyen Iokon nem rendelkeznek. A legközönsegesebb targyat is szentte vagy hatalmassa tudjak tenni.
De bar az ily modon rajuk ruhazott hatalmak tisztan gondolatiak, ugy múködnek, mintha valosak volnanak;
eppoly kenyszeritó modon hatarozzak meg az ember viselkedeset, mint a Iizikai erók. Amikor az aranda annak
rendje s modja szerint bedörzsöli magat a csurungaval, akkor erósnek erzi magat; es valoban erósebb is. Ha
evett valamely allat husabol, ami jollehet tökeletesen egeszseges szamara tilos lett volna, betegnek Iogja
erezni magat, talan bele is hal. A katona, aki a zaszlot vedelmezve esik el, nem gondolja ugy, hogy egy
IV
140
761 Ebból is lathato, miert tevesek azok az elmeletek, amelyek mikent Ratzel Iöldrajzi materializmusa (lasd nevezetesen Politische
Geographie) az egesz tarsadalmi eletet annak anyagi (gazdasagi vagy területi) szubsztratumabol probaljak leszarmaztatni. Pontosan
ugyanolyan hibat követnek el, mint Maudsley az egyeni pszichologia teren. Amikent ez utobbi az egyen pszichikai eleteben nem latott mast,
mint a Iiziologiai alap epiIenomenjat, ezek az elmeletek a közösseg egesz pszichikai eletet annak Iizikai alapjara akarjak redukalni.
ElIelejtik, hogy a gondolatok is valosagok, erók, es hogy a kollektiv kepzetek meg hatekonyabbak, mint az egyeni kepzetek. E kerdesról lasd
,Representations individuelles et representations collectives' cimú cikkünket, Revue de Metaphvsique et de Morale, 1998. majus.
762 Lasd Ientebb: .skk.
763 Meg az excrementumoknak is lehet vallasi jellegük. Lasd PREUSS: ,Der Ursprung der Religion und Kunst', különös tekintettel a ,Der
Zauber der DeIäkation' cimú II. Iejezetet (Globus, LXXXVI. 325. skk.).
764 Az elv a vallasbol a magiaba is atment: ez az alchimistak totum ex parteje.
vaszondarabert aldozta eletet. Ugyanis a tarsadalmi gondolat a maga parancsolo tekintelye Iolytan sokkal
hatekonyabb, mint amilyen hatekony az egyeni gondolat valaha is lehet; a szellemünkre gyakorolt hatasa reven
oly modon lattatja velünk a dolgokat, ahogy neki tetszik; a körülmenyektól Iüggóen hozzatesz vagy elvesz a
valosagbol. Ily modon van egy olyan területe a termeszetnek, ahol az idealizmus tetele joIorman szo szerint
alkalmazhato: ez pedig a tarsadalmi vilag. Itt, sokkal inkabb, mint masutt, az idea a valosag. De az idealizmus
meg ebben az esetben is csak megszoritasokkal igaz. Sosem tudunk kilepni termeszetünk kettósegeból, nem
tudunk teljesen Ielszabadulni Iizikai szüksegleteink alol: csak ugy tudjuk önnön ideainkat önmagunk szamara
megjeleniteni, ha mint hamarosan megmutatjuk a jelkepükül szolgalo anyagi dolgokhoz kapcsoljuk óket. De
az anyag szerepe itt minimalis. A gondolat tamaszaul szolgalo targy vajmi csekely azon gondolati
Ielepitmenyhez kepest, amely alatt rejtózik, sót, amelyhez joIorman semmi köze. Ebben all az a
pszeudodelirium, amelyet annyi kollektiv kepzet gyökereben ott talalunk: voltakeppen csak ennek a lenyegi
idealizmusnak egy Iormaja.761 Tehat megsem kimondott órület |delire|; mert az ily modon objektivalodo
gondolatoknak megvan a maguk alapja, jollehet nem azokban az anyagi dolgokban, amelyekre rarakodnak,
hanem a tarsadalom termeszeteben.
Most mar ertjük, hogy a totemisztikus principium es altalanosabban minden vallasi eró mikent lehet
külsódleges ahhoz a dologhoz kepest, amelyben lakozik.762 Ugyanis ez a Iogalom egyaltalan nem azokbol a
benyomasokbol epül Iöl, amelyeket a dolog közvetlenül gyakorol erzekeinkre vagy a szellemünkre. A vallasi
eró annak az inspiralo erzesnek a kivetüló, objektivalodo Iormaja, amelyet a közösseg gyakorol a sajat tagjaira.
Ez az erzes akkor tud objektivalodni, ha valamely targyon rögzül, amely ily modon szent lesz, de barmely targy
betöltheti ezt a szerepet. Elvileg nincs olyan targy, amely erre termeszetenel Iogva mas targyakat kizarva
predesztinalva volna; olyanok sincsenek, amelyek szüksegkeppen kiesnenek.763 Teljes mertekben a
körülmenyektól Iügg, hogy a vallasi gondolatokat kivalto erzes erre vagy arra, inkabb egyik vagy inkabb egy
masik targyra iranyul. Valamely dolog szent jellege tehat nem a benne rejló tulajdonsagoktol Iügg, hanem
ho::aadodik. A vallasossag vilaga nem az empirikus termeszet valamely oldala; fòle van helve:ve.
A vallasi jellegnek ez a IelIogasa vegre magyarazatot ad arra az elvre is, amelyet szamos mitosz es ritus
alapjaiban ott talalunk, s amelyet a következókepp Iogalmazhatunk meg: ha egy szent leny szetosztodik, akkor
valamennyi reszben teljes mertekben önmaga marad. Mas szoval a vallasos gondolkodas szempontjabol a resz
az egesszel egyenertekú; ugyanolyan hatalma van, ugyanolyan hatekony. Valamely relikvia töredeke
ugyanolyan erenyekkel bir, mint a csorbitatlan egesz. Egyetlen vercsöpp is ugyanannyit tartalmaz az aktiv
principiumbol, mint az egesz ver. A lelek, mint majd meglatjuk, csaknem annyi reszre osztodhat, ahany testresz
vagy szövet van a szervezetben; minden egyes lelekresz egyenertekú az egesz lelekkel. Ez a IelIogas
megmagyarazhatatlan volna, ha a szent jelleg a szubsztratumaul szolgalo dolog alkoto tulajdonsagaibol Iakadna;
mert akkor a dologgal együtt kellene valtakoznia, nónie vagy csökkennie. Ha azonban a dolognak tulajdonitott
erenyek nem benne rejlenek, hanem olyan erzesekból szarmaznak, amelyeket csak Ielidez es jelkepez, jollehet
mashonnan, rajta kivülról erednek, akkor e Ielidezó szerep erdekeben nem szükseges, hogy a dolognak
meghatarozott dimenzioi legyenek, mivel ugyis ugyanazzal az ertekkel bir, akar teljes, akar nem. Mivel a resz
Ielidezi az egeszet, azokat az erzeseket is Ielidezi, amelyeket az egesz idez Iel. A zaszlo egyetlen kis darabkaja
is eppugy jelkepezi a hazat, mint az egesz zaszlo: ezert ugyanugy es ugyanolyan mertekben szent is.764
7.1.5. V.
De bar a Ienti totemizmuselmelet segitsegevel sikerült magyarazatot adnunk e vallas legjellegzetesebb
V.
141
765 Lasd erról Les Regles de la methode sociologique, 5. skk. |Magyarul: E. DURKHEIM: A s:ociologia mods:ertani s:abalvai.|
hiedelmeire, maga a totemizmus mint vallas olyan tenyen alapul, amely meg nincs megmagyarazva. Tekintve,
hogy adva van a totem a klanemblema Iogalma, a többi mar következik belóle; de azt meg meg kell
keresnünk, mikeppen jött letre e Iogalom. A kerdes kettós, es a következó alkerdesekre oszlik: 1. Mi birta ra a
klant, hogy emblemat valasszon maganak? 2. Miert az allat- illetve a növenyvilagbol vettek az emblemakat,
különösen az elóbbiból?
Hogy az emblema barmely csoportIajta szamara hasznos gyülekezó központ, azt Ielesleges bizonygatnunk.
Azaltal, hogy a tarsadalmi egyseget anyagi Iormaban Iejezi ki, mindenki szamara erzekelhetóbbe is teszi azt, s
az emblematikus szimbolumok hasznalata mar csak ezert is mindig gyorsan altalanosult, mihelyt megszületett a
gondolata. Raadasul ennek a gondolatnak spontan modon a közös eletIeltetelekból kellett Iakadnia; mivel az
emblema nem pusztan olyan kenyelmes eszköz, amellyel a tarsadalomnak önmagarol alkotott erzeset lehet
vilagossa tenni: ezen erzes letrehozasara is szolgal; maga is alkotoeleme.
Az egyeni tudatok ugyanis önmagukban zarva vannak egymas Iele; csak olyan jelek segitsegevel tudnak
erintkezni egymassal, amelyek kiIejezik belsó allapotaikat. Hogy az igy letrejövó erintkezes szellemi
közösseghez, vagyis az egyes erzeseknek egy közös erzesben valo egyesülesehez vezessen, az szükseges tehat,
hogy az ezeket kiIejezó jelek maguk is egyetlen eredóbe olvadjanak össze. Ennek az eredónek a megjelenese
mutatja meg az egyeneknek, hogy összhangban vannak, ezaltal tudatosul bennük erkölcsi egysegük. Akkor
ertenek egyet, es akkor erzik at egyetertesüket, ha valamely targy lattan ugyanugy kialtanak Iöl, ugyanazt
mondjak, ugyanazt a mozdulatot teszik. Nyilvan az egyeni kepzetek ellenhatasokat is kivaltanak a szervezetból,
megpedig jelentós ellenhatasokat; az egyeni kepzeteket azonban gondolatilag is Iel lehet Iogni, eltekintve a
velük jaro vagy utanuk következó Iizikai ellenhatasoktol. A kollektiv kepzetekkel ellenben egeszen mas a
helyzet. Ezek azt Ieltetelezik, hogy a tudatok hassanak es visszahassanak egymasra; e hatasokbol es
ellenhatasokbol amelyek maguk is anyagi közvetitók reven valnak lehetóve szarmaznak. Tehat szerepük
nem korlatozodik pusztan a hozzajuk kapcsolodo tudatallapot kinyilvanitasara; maguk is közremúködnek annak
letrehozasaban. Az egyes szellemek csak akkor talalkozhatnak es egyesülhetnek szellemileg, ha kilepnek
önmagukbol; csakhogy kizarolag mozdulatokban |mouvements| exteriorizalodhatnak. A mozdulatok
egyöntetúsege adja meg a csoport önerzeset, vagyis letet. Ha letrejött ez az egyöntetúseg, ha egyszer a
mozdulatok Iormat öltöttek es sztereotip alakot vettek Iöl, akkor mar a hozzajuk kapcsolodo kepzetek
jelkepezesere szolgalnak. De csak azert jelkepezhetik óket, mert hozzajarultak a kialakitasukhoz.
Egyebkent szimbolumok nelkül a tarsadalmi erzesek csak ideig-oraig maradhatnanak Iönn. Ezek az erzesek igen
erósek, amikor az emberek összegyúlnek, s kölcsönösen beIolyasoljak egymast; ha azonban a gyúles veget ert,
akkor mar csak emlekek Iormajaban maradnak meg, s magukra maradvan egyre inkabb elhalvanyulnak; mivel a
csoport ekkor mar nincs jelen, könnyen Ielülkerekednek rajtuk az egyeni temperamentumok. A sokasagban
könnyen elszabadulo heves indulatok kialszanak, ha szetoszlott a tömeg, az egyenek pedig elcsodalkoznak rajta,
hogyan ragadtathattak el magukat ennyire. Ha azonban az ezen erzeseket kiIejezó mozdulatokat tartos dolgokon
abrazoljak, akkor maguk is tartosak lesznek. Ezek a dolgok szüntelenül Ielidezik óket, ebren tartjak az emberek
tudatat; mintha a kivalto ok tovabbra is hatna. Az emblemaalkotas tehat egyreszt azert elengedhetetlen, hogy a
tarsadalom önmaga tudatara ebredjen, de ugyanannyira elengedhetetlen ezen öntudat Iolyamatos Ienntartasahoz
is.
E szimbolumokban nem szabad tehat puszta mesterkedest, amolyan cimket latni, amit csak ugy hozzatesznek a
mar kesz kepzetekhez, hogy könnyebben kezelhetók legyenek: a szimbolumok a kepzetek szerves reszei. Sót
meg az sem teljesen önkenyes, ahogy a kollektiv erzesek szamukra idegen dolgokhoz kapcsolodnak: ezaltal jut
erzekelhetó Iormaban kiIejezesre a tarsadalmi tenyek egyik valosagos vonasa: Iensóbbsegük |transcendence| az
egyeni tudatokhoz kepest. Tudjuk ugyanis, hogy a tarsadalmi jelensegek nem az egyenból, hanem a csoportbol
erednek. Barmi reszünk is van a születesükben, valamennyien kivülról kapjuk óket.765 Ha tehat ugy kepzeljük,
hogy valamely külsó targybol erednek, akkor nem ertjük teljesen Ielre a termeszetüket. Nyilvan nem abbol a
konkret targybol szarmaznak, amelynek tulajdonitjuk; annyi azonban igaz, hogy eredetük rajtunk kivül van. A
hivót megtarto erkölcsi eró tehat bar nem az altala imadott balvanybol, nem az altala vallasosan tisztelt
emblemabol Iakad, mindazonaltal valoban kivülról jön, s ezt ó at is erzi. A szimbolum targyi volta ezt a
V.
142
766 Procope de GAZA: Commentarii in Isaiam, 496. o.
767 Lasd V. THeBENOT: Jovage au Levant, Paris, 1689, 638. o. Erre mar 1862-ben is IelIigyeltek: vö. BERCHON: ,Histoire medicale du
tatouage', 1869, Archives de medecine navale, XI. 377. o. labj.
768 LACASSAGNE: Les Tatouages, 10. o.
769 LOMBROSO: LHomme criminel, I. 292. o.
770 Uo. I. 268, 285, 291292. o.; LACASSAGNE: i. m. 97. o.
771 Lasd Ientebb, .... o.
772 A Iónökök tekintelyeról lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 10. o.; North. Tr., 25. o.; HOWITT, Nat. Tr., 295. skk.
773 Legalabbis Ausztraliaban. Amerikaban a nepesseg altalaban letelepült eletmodot Iolytat: csakhogy az amerikai klan viszonylag
elórehaladottabb szervezeti Iormat kepvisel.
774 Erról könnyen megbizonyosodhatunk, ha megnezzük Thomas terkepet (Kinship and Marriage in Australia, 40. o.). Hogy e terkepet
megIeleló modon ertekeljük, Iigyelembe kell vennünk, hogy a szerzó, ki tudja miert, az apai agon törtenó totemleszarmazasi rendet egeszen
Ausztralia nyugati reszeig kiterjesztette, holott etnograIiai vonatkozasban ugyszolvan semmi adattal nem rendelkezünk e területról, amely
mellesleg szolva nagyreszt sivatagos.
külsódlegesseget Iejezi ki.
Igy hat a tarsadalmi elet, minden vonatkozasban es törtenelme minden pillanataban, csakis kiterjedt
szimbolizmussal lehetseges. Azok az anyagszerú emblemak, elvont abrazolasok, amelyekkel jelen
tanulmanyunkban külön Ioglalkoznunk kell, csak egyik sajatos Iormajuk; meg sok mas ilyen Iorma van. A
kollektiv erzesek szemelyekben es szokvanyos dolgokban |Iormules| is megtestesülhetnek: ez utobbiak között
vannak olyanok, amelyek zaszlok; es vannak olyan valos vagy mitikus szemelyek , akik szimbolumok. De
van egy olyan emblemaIajta, amely mindenIajta megIontolas vagy gondolkodas nelkül is igen gyorsan
megjelenhetett; az, amelyik a totemizmusban jatszott jelentós szerepet: a tetovalas. Ismert tenyek igazoljak
ugyanis, hogy adott körülmenyek között mintegy önmúködóen jelentkezik. Amikor alacsonyabb kulturaba
tartozo emberek közös eletet elnek, mintegy ösztönszerúen gyakran Iestenek vagy vesnek a testükre olyan
kepeket, amelyek ezt a letközösseget idezik Iöl. Prokopiosz egyik irasa szerint az óskeresztenyek a testükre
belyegeztettek Krisztus vagy a kereszt kepet.766 A Palesztinaba indulo zarandokcsoportok is a karjukra vagy a
csuklojukra tetovaltattak a keresztet vagy Krisztus monogramjat.767 Ugyanezt a szokast jelzik bizonyos italiai
zarandokhelyekról is.768 Lombroso a spontan tetovalas egy különös eseteról szamol be: egy olasz kollegium
husz Iiatal diakja, amikor eljött az elvalas oraja, olyan abrakat tetovaltatott magara, amelyek különbözó
Iormakban emlekeztettek óket az együtt töltött evekre. 769 Gyakran megIigyeltek e gyakorlatot az egy
kaszarnyaban szolgalo katonaknal, az egy hajon szolgalo tengereszeknel, es az ugyanabba a Iegyintezetbe zart
raboknal.770 Erthetó, hogy Iókepp olyankor, amikor a technika meg kezdetleges, tetovalassal jelenithetó meg a
legközvetlenebbül es legkiIejezóbben a szellemi közösseg. Azzal tanusitja az ember legjobban maganak is es a
többieknek is a csoporthoz tartozasat, ha valamely megkülönböztetó jegyet nyom a testere. S hogy valoban ez
volt a totem kivalto oka, azt az bizonyitja, hogy mint kimutattuk a kep nem igyekszik visszaadni annak a
dolognak a külsejet, amelyet abrazolni hivatott. Vonalakbol es pontokbol all, amelyek jelentese teljesen
megallapodasszerú.771 Nem az a celja, hogy egy meghatarozott targyat abrazoljon es Ielidezzen, hanem hogy
bizonyos szamu egyen közös erkölcsisegeról tanuskodjon.
A klan egyebirant olyan tarsadalom, amely az összes többinel kevesbe tudja nelkülözni az emblemat s a
szimbolumot, mert valamennyinel ingatagabb. A klant nem lehet a Iónökevel meghatarozni; mert ugyan nem
teljesen mentes nemi központi hatalomtol, ez a hatalom azonban legalabbis bizonytalan es instabil.772 A klan az
altala lakott területtel sem hatarozhato meg; tekintve, hogy a nepesseg nomad,773 nem kötódik szorosan
valamely meghatarozott helyhez. Raadasul az exogamia szabalya miatt Ierj es Ieleseg szüksegkeppen mas-mas
totem ala tartozik; ahol tehat a totem anyai agon öröklódik s manapsag is ez a leszarmazasi rendszer a
legaltalanosabb774 ott a gyerekeknek mas a totemük, mint az apjuknak, habar ez utobbival együtt elnek.
Mindezen okokbol kiIolyolag egyazon csaladon, mi több, egyazon területen belül a legkülönIelebb klanok
kepviselóit talaljuk. A csoport egysege tehat csak a tagok közös neveból es az e nevvel jelölt targyat visszaado,
szinten kollektiv emblemabol erzekelhetó. Ha elvesszük a nevet es az azt materializalo jelet, a klan mar nem is
abrazolhato. Mivel csak e Ieltetellel lehetseges a lete, könnyen magyarazhato az emblema intezmenye es a
csoport eleteben elIoglalt helye is.
Most mar csak arra a kerdesre kell megIelelnünk, hogy e neveket es emblemakat miert az allat- illetve
növenyvilagbol vettek, különösen az elóbbiból.
Valoszinúnek túnik szamunkra, hogy az emblema Iontosabb szerepet jatszott, mint a nev. Mindenesetre az irott
V.
143
775 A csillagokat meg az ausztraliaiak is gyakran a lelkek vagy a mitikus szemelyisegek orszaganak tekintik, mikent azt a következó
Iejezetben ki Iogjuk mutatni, vagyis az elók vilagatol ugyancsak különbözó vilagnak szamitanak.
776 I. m. I. 4. o.; vö. ugyanebben az ertelemben SCHULZE: i. m. 243. o.
777 Persze mint mar alkalmunk volt ramutatni (lasd Ientebb, ... o.), e döntes csak a különbözó csoportok közti valamiIele megegyezes
alapjan törtenhetett, hiszen mindegyik csoportnak mas-mas emblemat kellett valasztania.
778 Az e bekezdesben targyalt tudatallapot ugyanaz, mint amit Levy-Bruhl összetartozasi törvenynek |loi de participation| nevez (Les
Fonction mentales dans les societes inferieures, 76. skk.). Az alabb következó oldalak mar keszen voltak, amikor e mú megjelent; igy
eredeti Iormajukban közöljük óket, anelkül hogy barminemú valtoztatast eszközölnenk rajtuk; mindössze nehany magyarazatot Iúzünk
hozzajuk, amelyekben jelezzük, miben terünk el Levy-Bruhl tenyertekelesetól.
jel ma is Iontosabb helyet Ioglal el a klanok eleteben, mint a beszelt jel. Marpedig az emblemakep
nyersanyagaul csakis olyan dolog szolgalhatott, amelyet könnyú volt lerajzolni. Masreszt pedig olyan dologra
volt szükseg, amellyel a klan emberei a lehetó legközvetlenebb es leggyakoribb kapcsolatban alltak. Az allatok
Ieleltek meg leginkabb e Ieltetelnek. A vadasz-halasz nepek szamara ugyanis az allat jelenti a gazdasagi
környezet legIontosabb elemet. E tekintetben a növenyek csak utanuk következnek a sorban; mert amig nincs
Iöldmúveles, addig csak masodlagos szerepük lehet a taplalkozasban. Egyebkent is szorosabban kötódik az allat
az ember eletehez, mint a növeny; ha masert nem, hat ezen ket leny közötti termeszetbeli rokonsag miatt. Ezzel
szemben a Nap, a Hold meg a csillagok tulsagosan messze voltak, es mas vilagba tartozonak latszottak.775
Raadasul, amig a csillagkepeket nem ismertek Iel es nem osztalyoztak, addig a csillagos egbolt nem nyujtott
elegendóen valtozatos, megIelelóen vilagosan diIIerencialt kepet ahhoz, hogy egy-egy törzs összes klanja es
alklanja olyan dolgot talaljon rajta, amivel azonosithatja magat; a Ilora, de különöskeppen a Iauna
valtozatossaga viszont csaknem kimerithetetlen volt. Ezen okoknal Iogva az egitestek barmilyen Ienyesek is,
es barmilyen erós benyomast tesznek is az erzekekre nem voltak alkalmasak a totemszerepre, amire viszont az
allatok meg a növenyek oly kivaloan megIeleltek.
Strehlow egyik eszrevetele alapjan meg azt is körvonalazhatjuk, hogy valoszinúleg hogyan valasztottak ki
ezeket az emblemakat. Strehlow azt mondja, hogy tapasztalatai szerint a totemisztikus központok leggyakrabban
valamely hegy, Iorras vagy olyan hegytorok közeleben vannak, ahol a csoporttotemkent szolgalo allatok
gyakran megIordulnak, s erre bizonyos szamu peldat is Ielhoz.776 Marpedig bizonyosan e totemisztikus
központok azok a megszentelt helyek, ahol a klan a gyúleseit tartotta. Ugy túnik tehat, hogy mindegyik csoport
azt az allatot vagy növenyt valasztotta jelvenyeül, amely a legsúrúbben Iordult eló a szokasos gyülekezóhely
közeleben.777
7.1.6. VI
Ez a totemizmuselmelet kulcsot ad nekünk az emberi mentalitas egyik Iurcsasagahoz, amely ugyan valaha
hangsulyosabb volt, mint manapsag, mindazonaltal vegig jelentós szerepet jatszott a gondolkodas törteneteben.
Ismet alkalmunk lesz latni, hogy a logikai evolucio szorosan összeIügg a vallas evoluciojaval, s mikent ez
utobbi is, tarsadalmi Ieltetelektól Iügg.778
Ha van olyan igazsag, amely manapsag egeszen nyilvanvalonak túnik, akkor az az, hogy a lenyek nemcsak
külsó megjelenesükben, hanem leglenyegesebb tulajdonsagaikban is különböznek egymastol, vagyis az
asvanyokat, a növenyeket, az allatokat es az embereket semmikeppen sem tekinthetjük egyenertekúnek es
egymassal közvetlenül helyettesithetóknek. A gyakorlat, amit a tudomanyos kultura csak meg jobban
meggyökereztetett szellemünkben, idóvel megtanitott bennünket arra, hogy a termeszeti vilagok köze korlatokat
emeljünk, amelyek letezeset meg a Iejlódeselmelet sem tagadja; mert Ieltetelezi ugyan, hogy az elet nem eló
anyagbol, az ember pedig allatbol Iejlódhetett ki, azt azonban nem tagadja, hogy a mar kialakult elólenyek
masok, mint az asvanyok, az ember pedig mas, mint az allat. Az egyes vilagokon belül hasonlo korlatok
valasztjak el az osztalyokat egymastol: semmikeppen sem tudjuk elkepzelni, mikepp rendelkezhetne valamely
asvany egy masik asvany, vagy valamely allatIaj egy masik allatIaj megkülönböztetó jegyeivel. Am e manapsag
oly magatol ertetódó különbsegtetelek hianyoznak a primitiveknel. Eredetileg valamennyi termeszeti vilag
egymasba keveredett. A sziklaknak nemük van; kepesek nemzeni; a Nap, a Hold, a csillagok IerIiak vagy nók,
akiknek emberi erzelmeik es megnyilatkozasaik vannak, az embereket ellenben allatkent vagy növenykent
Iogjak Iel. E különbseg nelküli allapoton alapul valamennyi mitologia. Ebból Iakad a mitologiak altal szinre
leptetett lenyek ketertelmú volta; egyetlen meghatarozott nembe |genre| sem sorolhatok be, mert egyszerre
VI
144
779 Lasd Ientebb.
780 Az összeolvadashoz meg egy ok jarult jelentós mertekben hozza: a vallasi erók rendkivül ragalyos volta. Ezek az erók a közelükben levó
barmely targyat bekebelezik. Ezert eltethet ugyanazon vallasi eró a legkülönIelebb dolgokat, amelyek ily modon közel kerülnek egymashoz,
es egy nembe sorolodnak. Kesóbb meg visszaterünk erre a ragalyossagra, es egyben kimutatjuk, hogy az a szentseg Iogalma tarsadalmi
eredetenek köszönhetó (lasd III. könyv, I. Iej., in Iine).
tartoznak a legellentetesebb nemekbe. Igy hat minden tovabbi nelkül Ieltetelezik roluk, hogy egymasba tudnak
alakulni; az emberek hosszu ideig ezekkel az egymasba valo alakulasokkal veltek megmagyarazni a dolgok
születeset.
Hogy az az antropomorI ösztön, amivel az animistak ruhaztak Iel a primitiv embert, nem adhat magyarazatot
erre a tudatallapotra, azt eppen a dolgok jellegzetes egybemosasa mutatja. Ez ugyanis nem abbol ered, hogy az
ember mertektelenül kiterjesztette az emberi vilagot, s az összes többit ebbe gyömöszölte bele, hanem abbol,
hogy a legkülönIelebb termeszeti vilagokat is összekeverte egymassal. Nem a maga kepere gondolta el a vilagot,
amikent önmagat sem a vilag kepere gondolta el: egyszerre elt mindket modszerrel. A dolgokrol alkotott
elkepzeleseibe nyilvan beepitett emberi elemeket; de az önmagarol alkotott elkepzelesekbe is beepitette a
dolgokbol szarmazo elemeket.
Csakhogy a tapasztalasban semmi sem sugallhatta neki ezeket az egybemosasokat. Az erzeki megIigyeles
szempontjabol minden különbözik, semmi sem Iolytonos. A valosagban sehol sem latunk olyat, hogy mas
termeszetú lenyek egymasba alakulnanak. Tehat valami kivetelesen erós oknak kellett közrehatnia, s ugy
megvaltoztatnia a valosagot, hogy az ne a maga megjelenesi Iormajaban túnjek Iöl.
A vallas vegezte el ezt az atalakitast; a vallasi hiedelmek leptettek az erzekelhetó vilag helyebe egy masIajta
vilagot. Ezt mutatja a totemizmus esete. Az az alapvetó ebben a vallasban, hogy a klan emberei, illetve a
totememblemaval abrazolt különIele lenyek egylenyegúnek szamitanak. E hiedelem elIogadasa azonnal hidat
vert a különIele termeszeti vilagok közt. Az embert mint allat- vagy növenyIajtat jelenitettek meg, a növenyeket
meg az allatokat pedig mint az ember rokonait; jobban mondva e megoly különbözó lenyeket mind azonos
termeszetúnek gondoltak el. Ily modon a nyilvanvaloan különallo dolgok összekeveresenek sajatos kepessege
onnan szarmazik, hogy az ember elóször is a vallas altal kidolgozott erókkel nepesitette be a vilagegyetemet. S
minthogy ezeket az eróket különbözó termeszeti vilagokbol vettek, ezeket tettek meg a legkülönIelebb dolgok
közös ósokanak, egylenyegúve teve ezen dolgokat.
MasIelól viszont tudjuk, hogy e vallasi vilagkepeket meghatarozott tarsadalmi okok hozzak letre. Mivel a klan
nem letezhet nev es emblema nelkül, s mivel ez az emblema allandoan az egyenek szeme elótt van, ra es az
altala abrazolt dolgokra vivódnek at a tarsadalom altal Ielkeltett erzelmek. Az emberek ily modon az altaluk is
erzekelt kollektiv erót a csoport zaszlajaul szolgalo dolog Iajtainak kepeben jelenitettek meg maguknak. Ezen
eró Iogalmaban tehat a legkülönbözóbb termeszeti vilagok keveredtek egymassal: bizonyos ertelemben
alapvetóen emberi volt ez az eró, mivel emberi gondolatokbol es erzesekból allt; egyszersmind azonban ugy
túnt, hogy szüksegkeppen közeli rokonsagban all a külsó alakjat kölcsönzó eló vagy elettelen targgyal is. A most
tetten ert ok egyebirant nem csak a totemizmus sajatja: nincs olyan tarsadalom, amelyben ne hatna. Altalaban
barmely kollektiv erzes csak valamely anyagszerú targyon rögzülve kepes tudatosulni.779 De eppen emiatt
osztozik e targy termeszeteben, es viszont. Tehat tarsadalmi szüksegszerúsegek okoztak, hogy elsó pillantasra
különallonak túnó Iogalmak összeolvadtak, a tarsadalmi elet pedig az altala keltett tudati pezsgessel, Ielajzott
allapottal könnyitette meg e Iolyamatot.780 Ez ujabb bizonysaga annak, hogy a logikai ertelmezes tarsadalmi
Ieladat, hiszen e logika Iormajara es viselkedesere is a tarsadalom nyomta ra belyeget.
Igaz, zavarba ejtó a szamunkra e logika. De nem szabad lebecsülnünk: barmilyen durvanak túnik is, rendkivül
jelentós adalekot jelentett az emberiseg ertelmi Iejlódeseben. Altala valt lehetóve a vilag elsó magyarazata.
Persze a belóle következó gondolkodasi szokasok megakadalyoztak, hogy az ember olyannak lassa a vilagot,
amilyennek az erzekei mutattak neki; csakhogy az erzekei altal mutatott kepnek az a komoly hatranya, hogy
ellenszegül barminemú magyarazatnak. Mert a magyarazat azt jelenti, hogy egymashoz kapcsoljuk a dolgokat;
hogy olyan összeIüggeseket allitunk Iel köztük, amelyek egymas Iüggvenyeben tüntetik Iel szamunkra óket,
mint amelyek a termeszetükból Iakado belsó törveny ertelmeben lüktetnek együtt. Ezekból az összeIüggesekból,
ezekból a belsó kapcsolatokbol az erzekeles semmit sem tarhatna Iel; egyedül a szellem kepes ezek Iogalmat
VI
145
781 LeVY-BRUHL: i. m. 77. skk.
782 Uo. 79. o.
783 Lasd Ientebb.
megteremteni. Amikor megtudom, hogy A szabaly szerint megelózi B-t, akkor ismeretem uj tudassal
gazdagodott; ertelmemet azonban egyaltalan nem elegiti ki egy olyan megallapitas, amely nem hordozza
magaban ennek az ertelmet. Csak akkor kezdem erteni, ha mas oldalrol ugy tudom IelIogni B-t, mint ami nem
idegen A-tol, mint ami ilyen modon rokonsagi kapcsolatban van A-val. A vallasok nagy szolgalatot tettek az
emberisegnek azzal, hogy elsókent szolgaltattak valamiIele kepzetet a dolgok közt Iennallo rokonsagi
kapcsolatokrol. E vallalkozas az adott körülmenyek között termeszetesen csak ingatag eredmenyekhez
vezethetett. De szolgaltathat-e egyaltalan e vallalkozas valaha is vegleges eredmenyt? Es különben is, nem
annyira az eredmeny volt a Iontos, mint az, hogy meg mertek probalni. A lenyeg az volt, hogy nem engedtek
behodolni a szellemet az erzeki latszatoknak, hanem megtanitottak uralkodni rajta, megtanitottak, hogy
egymashoz illesztheti azt, amit az erzekek különvalasztanak; mert attol kezdve, hogy az ember raerzett a dolgok
közti belsó kapcsolatokra, lehetóve valt a tudomany es a IilozoIia. Ezek szamara a vallas törte az utat. De ezt a
szerepet csak azert tölthette be, mert tarsadalmi dolog. Ahhoz, hogy az uralma ala hajthassa az erzekek altal
szolgaltatott benyomasokat, s a valosag ujIajta megjelenitesevel valtsa Iel óket, egy ujIajta gondolkodasmodnak
kellett letrejönnie: a kollektiv gondolkodasnak. Azert csak ez lehetett ennyire hatekony, mert egy olyan
ideavilag megteremtesehez, amelyen keresztül az aterzett valosagok vilaga atlenyegülve jelenik meg, az ertelmi
erók oly mertekú Ielajzottsaga vagy tulizgatottsaga volt szükseges, ami csak a tarsadalomban es a tarsadalom
altal lehetseges.
Korantsem igaz tehat, hogy e mentalitas ne lenne rokonsagban a mienkkel. Logikank ebból a logikabol született.
A mai tudomanyos magyarazatok eseteben nagyobb a bizonyossag, hogy objektivek, mert modszeresebbek,
mert szigorubban ellenórzött megIigyeleseken alapulnak, de termeszetükben nem különböznek azoktol a
magyarazatoktol, amelyek a primitiv embert is kielegitettek. Ma is, mikent hajdanan is, a magyarazattal azt
mutatjuk ki, hogy valamely dolog mikent tartozik egy vagy több masik dologhoz. Egyes velemenyek szerint a
mitologiak altal posztulalt összetartozasok megsertik az ellentmondas elvet, s ezaltal szemben allnak a
tudomanyos magyarazatokbol következó összetartozasokkal.781 Ha azt allitjuk, hogy az ember kenguru, hogy a
Nap madar, azzal nemdebar azonositjuk óket. De mi sem gondolkodunk maskeppen, amikor azt mondjuk, hogy
a meleg tulajdonkeppen mozgas, hogy a Ieny az eter rezgese stb. Ahanyszor csak belsó kapcsolat reven
egyesitünk heterogen Iogalmakat, szüksegkeppen ellentetes dolgokat azonositunk egymassal. Nyilvan nem
ugyanazokat a Iogalmakat azonositjuk ekkeppen, mint az ausztral ember; mas kriteriumok, mas megIontolasok
alapjan valogatjuk ki óket; de maga az eljaras, amellyel a szellem kapcsolatba hozza óket, lenyegeben ugyanaz.
Igaz, a primitiv gondolkodas allitolag altalanos es modszeres közönyIelevel viseltetett az ellentmondas irant,782
s e tekintetben elesen elütne a modern gondolkodastol, amely viszont mindig ügyel ra, hogy összhangban
maradjon önmagaval. De nem hisszük, hogy az alacsonyabb rendú tarsadalmakat egyoldalu es kizarolagos
összemosasi hajlammal lehetne jellemezni. A primitiv ember ugyan összekever olyan dolgokat, amelyeket mi
megkülönböztetünk egymastol, ezzel szemben viszont olyan dolgok közt tesz különbseget, amelyeket mi
összetartozonak tartunk, sót e különbsegtetelt eles, kategorikus szembeallitas Iormajaban vegzi. Ket különbözó
Iratriahoz sorolt dolog nem csupan különbözik egymastol, hanem antagonisztikus ellentetet kepez.783 Ezert
aztan ugyanaz az ausztral, aki egybemossa a Napot meg a Ieher kakadut, ez utobbit elesen szembeallitja a Iekete
kakaduval. Szamara mindket dolog külön nemból szarmazik, amelyben nincs semmi közös. Meg kialtobb az
ellentet a szent es a proIan dolgok közt. Ezek olyan eróvel taszitjak egymast, oly mertekben ellentmondanak
egymasnak, hogy a szellem nem is hajlando egy idóben elgondolni óket. Kölcsönösen kiúzik egymast a
tudatbol.
Igy hat a vallasi gondolkodas logikaja illetve a tudomanyos gondolkodas logikaja közt nincsen szakadek.
Mindkettó ugyanazokbol a lenyegi elemekból all, mindössze ez utobbiak Iejlettsegi Iokaban különböznek
egymastol. Az elsót talan ugy jellemezhetjük a legjobban, hogy hajlamos gatlastalan egybemosasokra es vad
szembeallitasokra. Mindket iranyban szertelen. Amit egymashoz közelit, azt mindjart össze is keveri; amit
megkülönböztet, azt mindjart szembe is allitja. Nem ismer merteket, arnyalatokat, a szelsósegeket keresi;
következeskeppen a logikai mechanizmusokat nemikepp sutan alkalmazza, de valamennyit ismeri.
VI
146
784 Peldaul a kutangyiknal; lasd North. Tr., 170, 546. o.; vö. BROUGH-SMYTH, II. 269.
785 Australian Aborigines, 51. o.
786 A kutangyiknal bizonyosan volt olyan idó, amikor a nóknek meg volt lelkük; mert meg ma is nagyszamu nói lelek letezik. Csak eppen
soha sem reinkarnalodnak; s mivel e nepnel az ujszülöttet egy reinkarnalodo regi lelek elteti, abbol, hogy a nói lelkek nem
reinkarnalodhatnak, egyenesen következik, hogy a nóknek nem lehet lelkük. Egyebkent megmagyarazhato, miert szúnt meg a reinkarnacio.
A kutangyiknal az eredetileg anyai agu leszarmazas ma apai agon törtenik: az anya nem adja at a totemet a gyereknek. A nónek tehat
nincsenek leszarmozattjai, amelyek tovabbörökitenek: ó a finis familiae suae. E helyzet magyarazatara csak ket hipotezis adodott: a nóknek
vagy nincs lelkük, vagy a lelkük elpusztul a halaluk utan. A kutangyik az elsó magyarazat mellett döntöttek; bizonyos queenslandi nepek a
masodikat reszesitettek elónyben (lasd ROTH: ,Superstition, Magic and Medicine', N. Queensland Ethnog., 5. sz. 68. §).
787 ,A negy-öt ev alatti gyerekeknek sem lelkük nincs, sem jövendó eletük' irja Dawson. Csakhogy az a teny, amelyet ekkeppen talal,
mindössze annyi, hogy a kiskoru gyermekek szamara nem tartanak temetesi ritusokat. Ennek tenyleges jelenteset kesóbb Iogjuk latni.
788 DAWSON, 51. o.; PARKER: The Euahlavi, 35. o.; EYLMANN, 188. o.
789 North. Tr., 542.; SCHURMANN: The Aboriginal Tribes of Port Lincoln, in: WOODS, 235. o.
790 Ezt a kiIejezest hasznalja Dawson, 50. o.
8. fejezet - A LÉLEK FOGALMA
Az elózó Iejezetekben a totemisztikus vallas alapelveit vizsgaltuk. Lathattuk, hogy barmiIele lelek, szellem vagy
mitikus szemely gondolata hianyzik belóle. De bar a szellemlenyek Iogalma nincs ott a totemizmus alpjaban,
következeskeppen altalaban a vallasi gondolkodasban sem, meg sincs olyan vallas, amelyben ne talalkoznank
ezzel a Iogalommal. Fontos tehat megtudni, mikeppen jött letre. Arrol, hogy masodlagos kepzódmeny, csak ugy
bizonyosodhatunk meg, ha megallapitjuk, mi modon szarmazott le az elóbbiekben bemutatott es
megmagyarazott elkepzelesekból.
A szellemlenyek közül mindjart magara vonja a Iigyelmet az egyik, leven hogy ez az a prototipus, amelyból az
összes többi Iölepül: ez pedig a lelek.
8.1. I
Amikent nincsen tarsadalom vallas nelkül, olyat sem talalunk barmilyen kezdetlegesen szervezett is ,
amelyben ne lennenek a lelekre, a lelek eredetere es rendeltetesere vonatkozo kollektiv kepzetek. Amennyire az
etnograIiai adatokbol megitelhetó, a lelek gondolata egyidós az emberiseggel, s ugy túnik, hogy azonnal
rendelkezett is minden lenyegi vonasaval, olyannyira, hogy a Iejlettebb vallasok es a IilozoIia tulajdonkeppen
csak megtisztitgattak, de semmi igazan lenyegest nem tettek hozza. Valamennyi ausztral tarsadalom Ieltetelezi
ugyanis, hogy az emberi testben ott lakozik egy belsó leny, egy eleteró: a lelek. Igaz, elóIordul, hogy a nók
kivetelt alkotnak az altalanos törveny alol: bizonyos törzseknel ugy tartjak, hogy nincs lelkük.784 Ha hihetünk
Dawsonnak, akkor a kiskoru gyerekekre is ugyanez lenne ervenyes az altala megIigyelt törzseknel.785 De ezek
kivetelek, valoszinúleg kesóbbi Iejlemenyek;786 az utobbi egyenesen gyanusnak túnik, s könnyen elóIordulhat,
hogy a tenyek hibas ertelmezesenek tulajdonithato.787
Nem könnyú meghatarozni, hogy mikent gondolkodik az ausztral ember a lelekról, annyira homalyos es lebegó
az erról alkotott gondolata. Ebben azonban nincs semmi meglepó. Ha megkerdeznenk a kortarsainktol, espedig
azoktol, akik a legszilardabban hisznek a lelek letezeseben, hogy mikeppen kepzelik el maguknak a lelket, akkor
az erre kapott valaszok sem lennenek sokkal összeIüggóbbek es pontosabbak. Ugyanis nagyon összetett
Iogalomrol van szo, szamos kielemezetlen benyomas jatszik bele, amelyet mar evszazadok ota probalnak
Ieldolgozni, anelkül hogy az embereknek pontos kepe lenne rola. Következzenek most megis azok a legIóbb
egyebkent gyakran ellentmondasos tulajdonsagai, amelyekkel meghatarozhato.
Bizonyos szamu esetben azt mondjak, hogy külsóre olyan, mint a test.788 De az is elóIordul, hogy
homokszemnyi nagysagunak kepzelik; eszerint annyira kicsi lenne, hogy a legkisebb lyukacskan, a legaprobb
hasadekon is at tud bujni. 789 Majd latni Iogjuk, hogy egyszersmind allatIajok alakjaban is elkepzelik. Vagyis
lenyegeben bizonytalan, meghatarozatlan az alakja;790 a körülmenyektól Iüggóen egyik pillanatrol a masikra
valtozik a mitosz es a ritus követelmenyei szerint. Nem anyagtalan, hiszen van Iormaja, barmennyire homalyos
legyen is az. Ugyhogy a Iöldi elete soran meg Iizikai szüksegletei is vannak: eszik, es ót is meg lehet enni. Az is
elóIordul, hogy kijön a testból, es barangolasa soran olykor idegen lelkeket eszeget.791 Ugy tartjak, hogy ha
147
791 STREHLOW, I. 15. o. 1. labj.; SCHULZE: i. m. 246. o. Ez a vampir mitoszanak a motivuma.
792 STREHLOW, I. 15. o.; SCHULZE, 244. o.; DAWSON, 51. o. Igaz, neha azt mondjak a lelkekról, hogy nincs testük: Eylmann (188. o.)
egyes adatközlói szerint a lelek ,[sei] ohne Fleisch und Blut'. E gyökeres tagadas irant azonban szkeptikusak vagyunk. Abbol, hogy a
halottak lelkeinek nem mutatnak be etelaldozatokat, meg nem következik, mint Roth hiszi (Superstition, Magic. 65. §), hogy ne ennenek.
793 ROTH: i. m. 65. §; North. Tr., 500. o. Meg az is elóIordul, hogy a leleknek szaga van (ROTH, i. m. 68. §).
794 ROTH: i. m. 67. §; DAWSON, 51. o.
795 ROTH: i. m. 65. §.
796 SCHURMANN: Aborig. Tr., of Port Lincoln, in: WOODS, 235. o.
797 PARKER: The Euahlavi, 29, 35. o.; ROTH: i. m. 65., 67., 68. §.
798 ROTH: Superstition. 65. §; SREHLOW, I. 15. o.
799 STREHLOW, I. 14. o., 1. labj.
800 FRAZER: ,On Certain Burial Customs, as Illustrative oI the Primitive Theory oI the Soul', J.A.I., XV. 66. o.
801 Ezt latjuk a kajtityaknal es az anmatyaraknal. Lasd SPENCER GILLEN, North. Tr., 506. o., illetve Nat. Tr., 512. o.
802 ROTH: i. m. 65., 66., 67., 68. §.
803 ROTH: i. m. 68. §; ebben a bekezdesben arrol van szo, hogy amikor a vervesztest ajulas követi, annak az az oka, hogy a lelek eltavozott.
Vö. PARKER: The Euahlavi, 38. o.
804 PARKER: The Euahlavi, 29, 35. o.; ROTH: i. m. 65. §.
805 STREHLOW, I. 12, 14. o. Ezekben a reszekben arrol van szo, hogy a rossz szellemek megölik a kisgyerekeket, megeszik a lelküket, a
majukat, a majzsiradekukat, vagy a lelküket, a majukat es a vesejüket. Abbol, hogy a lelek egy szinten all ily modon a belsósegekkel vagy a
testszövetekkel, es ugyanolyan Iajta taplalekot jelent, jol lathato, milyen szoros kapcsolat van köztük. Vö. SCHULZE, 246. o.
teljesen Ielszabadul a szervezet alol, akkor is pontosan olyan eletet el, mint idelent a Iöldön: iszik, eszik,
vadaszik stb.792 Amikor a Iak agai közt röpköd, akkor olyan suhogas es recseges hallhato, hogy azt meg a
proIanok is halljak.793 Ezzel szemben az atlagember szamara nem lathato.794 Igaz, a varazslok vagy az öregek
latjak a lelkeket; de csak azert, mert eletkoruknak vagy specialis kulturajuknak köszönhetó specialis kepessegeik
reven olyan dolgokat is erzekelni tudnak, amelyek a mi erzekeink elól rejtve maradnak. A köznapi halandok
ellenben Dawson szerint csak eletük egyetlen pillanataban elveznek e kivaltsagot: idó elótti halaluk elóestejen.
Ugyhogy e csaknem csodas latomas baljos elójelnek szamit. Marpedig a lathatatlansagot altalaban a szellemiseg
egyik jelenek tekintik. A lelket tehat bizonyos mertekben anyagtalannak kepzelik, hiszen nem ugy hat az
erzekekre, mint a testek: nincs csontja, mondjak a Tully Iolyonal eló törzsek.795 Ezen egymassal szembenallo
tulajdonsagok összehozasa erdekeben ugy gondoljak, hogy vegtelenül ritka es Iinom, mintegy eteri anyagbol
van,796 hasonlatosan az arnyekhoz vagy a lehelethez.797
A testtól azonban külön all es Iüggetlen tóle, hiszen mar evilagi eleteben is idólegesen ki tud jönni belóle: alom,
ajulas stb. idejen hagyja el.798 Olykor hosszabb idóre is tavol maradhat, anelkül hogy ez halalt vonna maga
utan; e tavolmaradasok soran azonban az elet lecsökken, sót meg is all, ha a lelek nem ter vissza hajlekaba.799
Mindamellett különallasa es Iüggetlensege leginkabb a halalkor valik hangsulyossa. Test mar nincs, nem marad
lathato nyoma, a lelek azonban Iennmarad; valahol egy külön vilagban önallo eletet el.
De barmilyen valosagos is ez a kettóseg, egyaltalan nem abszolut. Felreertes ugy kepzelni a testet, mint holmi
lakast, amelyben a lelek ugyan lakik, de amivel csak külsódleges kapcsolatban all. Nagyon is szoros kötelekek
Iúzik hozza, olyannyira, hogy csak üggyel-bajjal lehet elvalasztani tóle. Mar lattuk, hogy külsóleg olyan, mint a
test, vagy legalabbis ennek alakjat ölti magara. Következeskeppen, ami csak eri a testet, az a lelket is eri:
minden testi sebesüles a lelekre is kiterjed.800 A lelek oly szorosan kötódik a szervezet eletehez, hogy együtt
növekszik es együtt is hanyatlik vele. Ezert van az, hogy egy bizonyos kor Iölött olyan kivaltsagokat elvez az
ember, amik a Iiatalokat nem illetik meg; ugyanis a benne levó vallasi principium az idó elóre haladtaval
nagyobb eróre es hatekonysagra tett szert benne. De amikor az öregember mar valoban szenilis, amikor mar nem
kepes hasznos szerepet jatszani a törzs szamara letIontossagu nagy vallasi szertartasokban, akkor mar nem
bannak vele megkülönböztetett Iigyelemmel. Ugy tartjak, hogy a test elerótlenedese a lelekre is atterjedt. S
minthogy az illetónek mar nincsenek meg a regi kepessegei, a presztizset is elveszti.801
A test es a lelek azonban nemcsak szorosan összetartozik, hanem reszben össze is keveredik. Mint amikeppen a
lelekben is van valami a testból, hiszen olykor az alakjat ölti Iel, a testben is van valami a lelekból. A szervezet
bizonyos regioi, bizonyos termekei, ugymint a sziv, a lehelet, a placenta,802 a ver,803 az arnyek,804 a maj, a maj
zsiradeka, a vese805 stb. különös aIIinitast mutatnak iranyaban. Ezek az anyagi szubtratumok nem pusztan
lakohelyek a lelek szamara; ók maguk a kivülról lathato lelek. Amikor elIolyik a ver, a lelek is kiszökik vele. A
lelek nem a leheletben van; ó maga a lehelet. Egybetartozik azzal a testresszel, amelyben lakozik. Innen
szarmazik az az elkepzeles, hogy az embernek több lelke van. A lelek, ahogy szetszorodott a szervezetben,
diIIerencialodott es reszekre szakadt. Mindegyik testresz mintegy individualizalta a benne levó lelekadagot,
I
148
806 Peldaul a PenneIather Iolyonal eló embereknel (ROTH: i. m. 68. §.) külön neve van annak a leleknek, amelyik a szivben lakik (ngai),
megint mashogy hivjak azt, amely a placentaban lakozik (choi), s ugyancsak mashogy hivjak azt, amely összekeveredik a lehelettel (wanfi).
Az ewalayiknal harom-negy Iele lelek van (PARKER: The Euahlavi, 35. o.).
807 Az arandak urpmilchima ritusanak leirasat lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 503. skk.
808 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 497, 508. o.
809 SPENCER GILLEN, North. Tr., 547, 578. o.
810 Uo. 506. o., 527. skk.
811 MEYER: The Encounter Bay Tribe, in: WOODS, 198. o.
812 SPENCER GILLEN, North. Tr., 551, 463. o.; Nat. Tr., 553. o.
813 Uo. 540. o.
814 Peldaul az arandaknal es a loritjaknal (STREHLOW, I. 15. o., 2. labj.; II. 77. o.). A lelket meg az eletben gurunanak, a halal utan
ltananak hivjak. A Strehlow-Iele ltana azonos a Spencer es Gillen-Iele ulthanaval (Nat. Tr., 514. skk.). Ugyanez a helyzet a BloomIield
Iolyonal eló lakosoknal is (ROTH: Superstition. 66. §).
815 EYLMANN, 188. o.
816 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 524., 491., 496. o.
817 SPENCER GILLEN, North. Tr., 508., 542. o.
818 MATHEWS: ,Ethnol. Notes on the Aboriginal Tribes oI N. S. Wales', XXXVIII. 287. o.
819 STREHLOW, I. 15. skk. Igy hat az arandaknal a halottak Strehlow szerint egy szigeten elnek; Spencer es Gillen szerint egy Iöldalatti
helyen. Feltehetóen a ket mitosz egymas mellett el, es nem is ezek az egyetlenek. Mint latni Iogjuk, van egy harmadik is. A halottak
szigetevel kapcsolatos ezen elkepzelesról vö. HOWITT, Nat. Tr., 498. o.; SCHURMANN: Aborig. Tr., of Port Lincoln, in: WOODS, 235.
o.; EYLMANN, 189. o.
820 SCHULZE, 244. o.
821 DAWSON, 51. o.
822 Ugyanezen törzseknel nyilvanvalo nyomai vannak egy regebbi mitosznak, amely szerint a lelkek egy Iöld alatti helyen elnek
(DAWSON: i. m.).
amely ily modon külön entitassa alakult. A sziv lelekresze nem azonos a lehelet, az arnyek vagy a placenta
lelekreszevel. Bar valamennyien rokonok, megis meg kell különböztetni óket, es különbözó nevük is van.806
De bar a lelek a szervezet bizonyos pontjain összpontosul, a többiból sem hianyzik. Különbözó mertekben
ugyan, de az egesz testben szetszorodik. Ezt mutatjak a halotti ritusok. Azt gondolna az ember, hogy az utolso
lehelet utan, amikor is a lelek tavozik, azonnal el mozgasi szabadsagaval, s igyekszik minel gyorsabban eljutni
masutt levó, igazi hazajaba. Csakhogy ottmarad a holttest mellett; a hozzaIúzó kötelek meglazult ugyan, de nem
szakadt el. Egesz sor különleges ritus szükseges ahhoz, hogy vegleges tavozasra birjak. Jelentósegteljes
kezmozdulatokkal es mozgasokkal ösztönzik tavozasra.807 Utat nyitnak neki, kijaratokat csinalnak, hogy
könnyebben elrepülhessen.808 Ugyanis meg nem jött ki teljesen a testból; olyan melyen beleivodott, hogy nem
tud csak ugy egyszerúen elszabadulni tóle. Ez a magyarazata az oly gyakori emberevesi gyaszritusnak; azert
Iogyasztjak el a halott husat, mert szerintük szent principium lakozik benne, ami nem mas, mint a lelek.809
Hogy vegervenyesen kiszakitsak belóle, meg kell olvasztani a testet: vagy ugy, hogy kiteszik a napra,810 vagy
ugy, hogy tüzet raknak.811 A lelek a tesIolyadekokkal tavozik. De a megszaradt csontok is tartalmaznak belólük
valamennyit. Ugyhogy ezeket szent targyakkent vagy magikus eszközökkent hasznaljak;812 vagy ha teljesen ki
akarjak szabaditani a bennük levó principiumot, összetörik óket.813
De elerkezik a pillanat, amikor a valas vegleges lesz; a kiszabadult lelek elröppen. Csakhogy termeszetenel
Iogva oly erósen kötódik a testhez, hogy az elszakadas ohatatlanul komoly allapotvaltozassal jar. Ezutan a neve
is megvaltozik.814 Megórzi ugyan az eddig altala eltetett egyen valamennyi megkülönböztetó vonasat, a
kedelyet, a jo es rossz tulajdonsagait,815 de ugyanakkor uj lennye valik. Ezutan uj elet kezdódik a szamara.
Elmegy a lelkek orszagaba. Ezt törzsenkent különbözókeppen gondoljak el; olykor egyazon tarsadalmon belül is
többIele elkepzeles el egymas mellett rola. Hol a Iöld alatt talalhato totemcsoportonkent mas es mas helyen
van : ott, ahol a klanalapito ósök valaha alalesüllyedtek a Iöldbe, hogy ott eljenek a halaluk utan. Ily modon a
Iöld alatti vilag eppugy oszlik Iel Iöldrajzilag, mint az elók vilaga. Odalent örökke süt a nap; odalent sosem
szaradnak ki a Iolyok. Spencer es Gillen szerint igy kepzelik a közep-ausztraliai törzsek, az arandak,816 a
waramangak817 stb. Ezt az elkepzelest a watyabalukoknal is megtalaljuk.818 Egyebkent a halottak totemüktól
Iüggetlenül valamennyien együtt elnek egy viszonylag homalyosan meghatarozott helyen, a tengeren tul, egy
szigeten,819 egy to partjan.820 Vegül olykor az egben, a Ielhók Iölött is lakhatnak. ,Csodalatos tajek van ott
mondja Dawson , bóvelkedik kenguruban meg mindenIele vadban; vidam az elet. Összetalalkoznak, es
boldogan ismernek egymasra a lelkek.'821 E kep bizonyos vonasait alighanem a kereszteny misszionarusok
paradicsomabol kölcsönöztek;822 de maga a gondolat, hogy a lelkek, vagy legalabbis bizonyos lelkek az egbe
mennek halaluk utan, eredetinek latszik; ezt az bizonyitja, hogy a kontinens mas pontjain is Ieltalalhato.823
I
149
823 TAPLIN: The Narrinveri, 1819. o.; HOWITT, Nat. Tr., 473. o.
824 HOWITT, Nat. Tr., 498. o.
825 STREHLOW, I. 16. o.; EYLMANN, 189. o.; HOWITT, Nat. Tr., 473. o.
826 Egy sajatos klan, a meregzacsko-klan (Giftdrùsenmànner) óseinek a szellemei múvelik ezt.
827 Olykor nyilvanvalo a misszionarusok hatasa. Dawson igazi pokolrol beszel, amivel a paradicsom all szemben; de maga is hajlik ra, hogy
europai behozatalt lasson ebben az elkepzelesben.
828 V. DORSEY: ,Siouan Cults', in: XIth Rep., 419420, 422, 485. o.; vö. MARILLIER: La survivance de lâme et de lidee de fustice che:
les peuples non civilises, 1893.
829 A lelkek atmenetileg ugyan megketszerezódhetnek, mint majd a következó Iejezetben lathatjuk; de e megkettózódesek nem növelik a
reinkarnalodo lelkek szamat.
Altalaban valamennyi leleknek ugyanaz a sorsa, es ugyanazt az eletet eli. De az is elóIordul, hogy mas
banasmodban reszesülnek aszerint, hogy mikepp viselkedtek a Iöldön; es mar itt is Ieltúnnek annak a ket
különbözó, sót ellentetes kategorianak a körvonalai, amelyekre majd a tulvilag oszlik. Akik eletükben kivalo
vadaszok, harcosok, tancosok stb. voltak, azoknak a lelke nem vegyül el a többiek tömegeben; külön hely van a
szamukra biztositva824. Ez olykor az egben talalhato.825 Strehlow meg arrol is beszamol, hogy egy mitosz
szerint a gonoszak lelket Ielelmetes szellemek Ialjak Iöl es semmisitik meg.826 Mindazonaltal Ausztraliaban
ezek az elkepzelesek meglehetósen elnagyoltak;827 csak a mar Iejlettebb tarsadalmakban kezdenek
hatarozottabb, tisztabb Iormat ölteni, mint peldaul Amerikaban.828
8.2. II
LegIontosabb vonasaikra korlatozva ezek volnanak a lelekre es a lelek sorsara vonatkozo hiedelmek
legprimitivebb Iormai. Most meg kell probalnunk megmagyarazni óket. Vajon mi kesztette az embert arra a
gondolatra, hogy ket leny lakozik benne, amelyek közül az egyik a Ient Ielsorolt sajatos tulajdonsagokkal
rendelkezik? Hogy e kerdesre valaszolni tudjunk, nezzük meg, hogy maga a primitiv ember hogyan velekedik
annak a szellemi óserónek az eredeteról, amelyet önmagaban erez: ha elkepzeleset megIeleló modon elemezzük,
akkor ó maga Iog minket a megoldas utjara ravezetni.
Az altalunk követett modszernek megIelelóen a szoban Iorgo gondolatokat a tarsadalmak egy meghatarozott
csoportjaban Iogjuk tanulmanyozni, ahol különösen pontos megIigyelesek törtentek: a közep-ausztraliai
törzseknel. Jollehet vizsgalodasi körünk ily modon szeles lesz, megis korlatozott. De okunk van hinni, hogy
ugyenezen gondolatok, különbözó Iormakban ugyan, meg Ausztralian kivül is meglehetósen altalanosak voltak,
es azok ma is. Raadasul, es legIókeppen, a lelek gondolata a központi törzseknel alapvetóen nem mas, mint a
többi ausztral tarsadalomban; mindenütt ugyanazokat a lenyegi jegyeket mutatja. Minthogy ugyanazon
következmenynek mindig ugyanaz az oka, joggal gondolhatjuk, hogy ez az önmagaval mindenütt azonos
gondolat esetenkent nem mas es mas elemekból epitkezik. Azt az eredetet tehat, amit az alabbiakban
reszletesebben targyalando törzsek tanulmanyozasa alapjan Iogunk tulajdonitani e gondolatnak, a többi törzsre
is igaznak kell tekinteni. E törzsek egy olyan kiserlethez szolgaltatnak alkalmat, melynek eredmenyet aztan
mint minden megalapozott kiserletet altalanositani lehet. Mar csak az ausztral civilizacio egyöntetúsege is
jogossa teszi az altalanositast; de gondunk lesz ra, hogy gondolatmenetünket mas ausztral es amerikai nepek
köreból szarmazo adatokkal is megerósitsük.
Mivel a bizonyitasi eljarasunkhoz alapul szolgalo elkepzelesekról Spencer es Gillen, illetve Strehlow egymastol
elteró modon szamolnak be, elóször is e ket beszamolot kell ismertetnünk. Latni Iogjuk, hogy ha megIelelóen
ertelmezzük óket, akkor szociologiai szempontbol vegül is mindkettó ugyanazt jelenti.
Spencer es Gillen szerint az ujszülöttek testet nemzedekról nemzedekre eletre keltó lelkek nem ujonnan, külön e
celra teremnek; valamennyi törzs ugy tartja, hogy van egy meghatarozott nagysagu lelek-keszlet |stock|,
amelynek nagysaga eggyel sem nóhet;829 ezek a lelkek reinkanalodnak idóról idóre. Amikor meghal egy egyen,
II
150
830 STREHLOW, I. 2. o.
831 Nat. Tr., 73. o., 1. labj.
832 Ezen elkepzelesek együtteseról lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 119, 123127, 387. skk.; North. Tr., 145174. o. A kutangyiknal
nem Ieltetlenül az oknanikilla környeken törtenik a Iogantatas. De ugy tartjak, hogy minden hazaspart a Ierj totemehez tartozo lelkek raja
kiser a kontinensen törtenó vandorlasaik soran. Alkalomadtan az egyik ilyen lelek behatol a nó testebe es megtermekenyiti, Iüggetlenül attol,
hogy a nó eppen hol tartozkodik (North. Tr., 169. o.).
833 Nat. Tr., 512513. o.; vö. X. es XI. Iej.
834 Nat. Tr., 119. o.
lelke elhagyja a lakhelyeül szolgalo testet, es a gyasz leteltevel elmegy a lelkek orszagaba; egy idó mulva
azonban visszater reinkarnalodni, s ezen reinkarnalodasok altal törtennek a Iogantatasok es a szülesek. Ezek az
alap-lelkek ugyanazok, mint akik valaha, a kezdet kezdeten a klanalapito ósöket is eltettek. Van egy idószak,
amelynel a kepzelet mar nem tud visszabb menni, s amelyet az idók kezdetenek tekintenek; ekkor eltek azok a
lenyek, akik mar senkitól sem szarmaztak. Az aranda ezert alfirangamitfinanak830, nem-teremtetteknek nevezi
óket, azt az idószakot pedig, amelyben ezek a meses lenyek eltek Spencer es Gillen szerint
alcheringanak.831 A mai emberekhez hasonloan ók is totemklanokban eltek, utazgattak, es mindenIele csodas
hóstetteket hajtottak vegre, amelyek emleket a mitoszok örökitettek meg. De egy napon veget ert a Iöldi eletük:
egyenkent vagy csoportosan alasüllyedtek a Iöldbe. Testük Iava vagy sziklava valtozott, ezeket meg ma is latni
lehet azokon a helyeken, ahol a Iöld ala buktak. De lelkeik meg mindig elnek; azok halhatatlanok.
Vissza-visszajarnak azokra a helyekre, ahol elsó vendeglatoik bevegeztek Iöldi palyaIutasukat. E helyek
egyebkent a hozzajuk kapcsolodo emlekeknek köszönhetóen szentek; ott vannak az oknanikillak, azok a
szentelyek, amelyekben a klan csurungait órzik, s amelyek mintegy a különbözó totemkultuszok központjaul
szolgalnak. Ha egy ilyen lelek egy eIIajta szentely körül koszalva behatol egy nó testebe, annak Iogantatas,
kesóbb pedig szüles lesz az eredmenye.832 Igy hat minden egyent egy-egy meghatarozott ós uj megnyilvanulasi
Iormajanak tekintenek: ó maga ez az ós, uj testben es uj vonasokkal. Kik voltak hat ezek az ósök?
Elóször is merhetetlenül nagyobb hatalommal rendelkeztek, mint a mai emberek, mint akar a legtiszteltebb
öregek vagy a leghiresebb varazslok. Olyan erenyekkel rendelkeztek, amelyeket csodasnak nevezhetünk: ,A
Iöld alatt, a Iöldön, a levegóben egyarant közlekedni tudtak; ha megnyitottak valamely veredenyüket,
barmelyikük egesz videkeket tudott elarasztani, de ugyanigy uj Iöldeket tudtak a vizek melyeról Ielhozni; a
sziklaIalbol tavat Iakasztottak, vagy hasadekot nyitottak rajta, hogy azon at közlekedjenek; ahol leszurtak a
nurtunjaikat, ott Iak nóttek ki a Iöldból.'833 Ok alakitottak a Iöldet olyanna, amilyen most. MindenIele lenyeket,
allatokat, embereket teremtettek. Vagyis csaknem istenek. Tehat a lelküknek is isteni jellege van. S mivel az ó
lelkük reinkarnalodik a mai emberek testeben, a mai lelkek is szent lenyek.
Masodszor ezek az ósök nem emberek voltak a szo tulajdonkeppeni ertelmeben, hanem allatok vagy növenyek,
vagy pedig vegyes lenyek, akikben hol az allati, hol a növenyi elem volt tulsulyban: ,A meses idókben eló ósök
irja Spencer es Gillen a bennszülöttek velemenye szerint oly szoros kapcsolatban alltak a nevüket ado
allattal vagy növennnyel, hogy peldaul a kenguru toteme ala tartozo alcheringa szemelyt a mitoszok gyakran
emberkengurunak vagy kenguruembernek abrazoljak. Emberi mivoltukat gyakran elIedi az az allat vagy
növeny, amelyból allitolag szarmaztak.'834 Örökke eló lelküknek is szüksegkeppen ugyanilyen a termeszete;
bennük is együtt el az emberi meg az allati elem, s inkabb az utobbi van tulsulyban az elóbbivel szemben.
Ugyanabbol a szubsztanciabol allnak tehat, mint a totemisztikus principium; tudjuk ugyanis, hogy ez utobbit
eppen az a kettóseg jellemzi, hogy magaban Ioglalja es szintetizalja az emberi s az allati vilagot.
Mivel csakis ezek a lelkek leteznek, arra a következtetesre jutunk, hogy a lelek altalaban veve nem mas, mint az
egyes egyenekben megtestesült totemisztikus principium. S ebben a szarmaztatasban nincs is semmi meglepó.
Mar tudjuk, hogy ez a principium benne rejlik valamennyi klantagban. Ha azonban behatol az egyenekbe, akkor
szüksegkeppen maga is egyeniesül. Mivel azok a tudatok, amelyeknek ily modon szerves eleme lesz,
különböznek egymastol, hozzajuk hasonulva maga is sokIele alakot ölt; s minthogy valamennyi tudatnak sajat
arculata van, maga is valamennyiben mas es mas arculatot vesz Iel. Önmagaban persze az emberhez kepest
külsódleges, idegen eró marad; de az a szelete, amelynek minden ember a birtokaban van, ohatatlanul szoros
rokonsagba kerül azzal a konkret egyennel, akiben lakozik: Ielveszi a termeszetet, s maga is bizonyos mertekben
e szemely tulajdona lesz. Igy hat ket ellentetes jellege van, de eppen ezek együttelese a lelek Iogalmanak egyik
megkülönbeztetó jegye. A lelek ma is, akarcsak hajdanan, egyreszt az, ami a legjobb, a legmelyebb bennünk,
lenyünk legkivalobb resze; ugyanakkor azonban kivülról erkezó, atmeneti vendeg, aki a testtól külön eletet el, s
II
151
835 A kajtityaknal (North. Tr., 154. o.) es az arabanaknal (North. Tr., 146. o.).
836 Nevezetesen a waramangaknal es a szomszed törzseknel: a walpiriknal, a wulumaraknal |Tindale sztenderdizalt listajan: ngardiknal. A
s:aklektor.|, a wakajaknal, a tyingiliknel (North. Tr., 161. o), valamint a wambajaknal es a kutangyiknal (North. Tr., 170. o.).
837 STREHLOW, I. 1516. o. A loritjakrol lasd STREHLOW, II. 7. o.
838 Strehlow egyenesen azt allitja, hogy a nemi kapcsolatot meg csak szükseges Ieltetelnek, amolyan elókeszületnek sem tekintik a
Iogantatashoz (II. 52. o., 7. labj.). Igaz, nehany sorral lejjebb hozzateszi, hogy az öregek nagyon is jol tudjak, miIele kapcsolat van a testi
erintkezes es a nemzes közt, ami pedig az allatok szaporodasat illeti, azzal meg a gyerekek is tisztaban vannak. Mindez nemikepp csökkenti
elsó kijelentese horderejet.
839 Altalaban inkabb Spencer es Gillen terminologiajat hasznaljuk, semmint Strehlow-et, mivel az elóbbit mar regota szentesitette a szokas.
840 Nat. Tr., 124, 513. o.
841 I. 5. o. A ngarra Strehlow szerint ,örökkevalo'-t jelent. A loritjaknal csak sziklak jatsszak ezt a szerepet.
egy napon majd visszanyeri teljes Iüggetlenseget. Egyszoval amikent a tarsadalom is csak az egyenekben es
azok altal letezhet, a totemisztikus principium is csak a klant alkoto egyeni tudatokban es azok altal elhet. Ha
ezen egyeni lelkek nem ereznek magukban a totemisztikus principiumot, akkor az nem is lenne; ók teszik bele a
dolgokba. Igy hat a principiumnak szüksegkeppen reszekre kell osztodnia bennük. Egy-egy ilyen osztodott resz
a lelek.
Van egy olyan mitosz, amelyet eleg nagy szamban talalunk meg a közep-ausztraliai törzseknel, amely egyebkent
csak az elózók sajatos Iormaja, s ez a mitosz meg inkabb megmutatja, hogy valoban ebból a nyersanyagbol
keszült a lelek gondolata. Ezekben a törzsekben a hagyomany szerint egy-egy klannak nincs több óse, hanem
csak kettó,835 sót egyetlen egy.836 Ez az egyetlen leny, amig ily modon egyedül allt, önmagaban tartalmazta a
teljes totemisztikus principiumot, hiszen ekkor meg nem volt semmi, amivel erintkezhetett volna. Nos,
ugyanezen hagyomany szerint, minden letezó emberi lelek azok is, amelyek most az emberek testet eltetik, es
azok is, amelyek jelenleg nincsenek alkalmazasban s mintegy tartalekban allnak a jövóre mind ebból az
egyetlen szemelyból szarmaztak; az ó szubsztanciajabol lettek. Ahogy a Iöld Ielszinen mozgott, megrazta magat,
kivetette óket a testeból, es telehintette velük azokat a helyeket, amelyeket vegigjart. Nem azt jelenti-e ez
szimbolikus Iormaban, hogy minden lelek a totemisztikus istenseg egy-egy szelete?
E vegkövetkeztetes azonban azt elóIeltetelezi, hogy a szoban Iorgo törzsek hisznek a reinkarnacio tanaban. Nos,
Strehlow szerint ezt eppen az arandak nem ismerik, vagyis az a törzs, amelyet Spencer es Gillen a legtovabb es a
legalaposabban tanulmanyozott. Ha pedig ebben a konkret esetben a ket megIigyeló ekkorat tevedett, akkor
egesz anyagukat gyanusnak kell tekinteni. Meg kell tehat hatarozni, hogy valojaban mekkora is a jelentósege
ennek az elteresnek.
Strehlow szerint, ha a lelek vegervenyesen kiszabadul a testból a gyaszritusok reven, akkor mar nem
reinkarnalodik ujra. Elmegy a halottak szigetere, nappal alszik, ejjel tancol, amig csak jol erzi magat itt a Iöldön.
Ekkor visszater az elók körebe es a vedószellem szerepet tölti be kiskoru gyerekei mellett, vagy ha ilyenek
nincsenek, arvan maradt unokai mellett; behatol a testükbe es elósegiti a növekedesüket. IlyenIorman egy-ket
evig a regi csaladja köreben el; aztan visszater a lelkek orszagaba. Egy idó mulva azonban megint csak visszajön
onnan a Iöldre, am ez a latogatasa egyben az utolso is. Elerkezik az idó, amikor ismet vissza kell ternie immar
a Iöldre valo visszateres remenye nelkül a halottak szigetere; ott aztan, különbözó kalandok utan, amelyeket
Ielesleges reszletezni, vihar szakad ra, es egy villam agyoncsapja. PalyaIutasa ezzel vegervenyesen veget er.837
Tehat nem tud reinkarnalodni; következeskeppen a Iogantatasok es a születesek eszerint nem annak
köszönhetók, hogy a lelkek reinkarnalodnak, s ezzel uj testben uj eletet kezdenek. Persze Strehlownak is az a
velemenye akarcsak Spencernek es Gillennek , hogy az arandak szerint a nemek erintkezese korantsem döntó
körülmeny a nemzesben;838 ehhez szerinte is misztikus múveletek szüksegeltetnek, de egeszen masIelek, mint
amikról az elózó megIigyelók szamoltak be. A Iogantatas a következó ket mod valamelyikevel törtenhet.
Ahol csak a hagyomany szerint egy alcheringa-ós839 alasüllyedt a Iöldbe, van egy szikla vagy Ia, amely a testet
kepviseli. Spencer es Gillen szerint nanfanak,840 Strehlow szerint ngarranak841 nevezik az olyan Iat vagy
sziklat, ami eIIajta misztikus kapcsolatot tart az elhunyt hóssel. Olykor a viznyeró lyukrol is ugy tartjak, hogy
ekkeppen keletkezett. Nos, minden ilyen Ian, sziklan, viznyelóben ratapanak nevezett gyermekembriok
elnek,842 amelyek pontosan ahhoz a totemhez tartoznak, mint a megIeleló ós. Peldaul egy olyan gumiIan,
amelyik a kenguru-klan egyik óset abrazolja, olyan ratapak vannak, amelyeknek mind a kenguru a totemük. Ha
pedig arra jar egy nó, es abba a hazassagi osztalyba tartozik, amelybe a szabaly szerint e ratapak anyjainak is
II
152
842 Strehlow a ratapat a ,Kinderkeime', azaz ,gyermekcsira' szoval Iorditja. Elkepzelhetetlen, hogy Spencer es Gillen ne ismerte volna a
ratapak mitoszat es a hozza kapcsolodo szokasokat. Explicit modon szolnak rola a Nat. Tr., 366. skk. es 552. skk. oldalain. Az arandak lakta
terület különbözó pontjairol szolva beszamolnak az erathipanak nevezett sziklakrol, ahonnan spirit children, azaz gyermeklelkek
szabadulnak Iel, akik behatolnak a nók testebe es megtermekenyitik óket. Spencer es Gillen szerint erathipa annyit jelent, hogy gyermek,
ambar hozzaIúzik, hogy ezt a szot a hetköznapi nyelvben csak ritkan hasznaljak ilyen ertelemben (i. m. 338. o.).
843 Az arandak hol negy, hol nyolc hazassagi osztalyra oszlanak. A gyerek hovatartozasat az apa osztalya hatarozza meg; ily modon a
gyerek osztalyabol vissza lehet következtetni az apaera (lasd SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 70. skk.; STREHLOW, I. 6. skk.). Kerdes,
hogy a ratapanak mi szabja meg az osztalyat; erre kesóbb meg visszaterünk.
844 STREHLOW, II. 52. o. Neha ritkan az is elóIordul, hogy egyesek tiltakoznak a gyerek totemenek termeszete ellen. Strehlow idez
egy esetet (53. o.).
845 Ugyanezt a szot (namatwinna) talaljuk Spencernel es Gillennel is (Nat. Tr., 514. o.).
846 STREHLOW, II. 53. o.
847 Uo. II. 56. o.
848 Mathews szerint a tyingiliknel (nala ,chingalee') is ugyanez az elmelet el a Iogantatasrol (Proc. R. Gegor. Tras. and. Soc. Queensland,
XXII (1907), 7576. o.).
849 Olykor az is elóIordul, hogy miutan az ós elhajitja a namatunajat, allat- vagy emberalakban meg is mutatkozik a nó elótt; ez ujabb
bizonyiteka annak, hogy az ósök lelkenek milyen erós aIIinitasa van az anyagi Iormak irant.
850 SCHULZE: i. m. 237. o.
851 Ez az eredmenye annak, hogy a ratapanak csak a mitikus ós anyjanak hazassagi osztalyaba tartozo nó testeben szabad inkarnalodnia.
Ugyhogy nem is ertjük, hogyan mondhatta azt Strehlow (I. 42. o. Anmerkung), hogy egy esetet leszamitva a mitoszok nem soroljak be az
alcheringa-ósöket meghatarozott hazassagi osztalyokba. Sajat Iogantataselmelete ennek eppen az ellenkezójet Ieltetelezi (vö. II. 53. skk.).
852 STREHLOW, II. 58. o.
tartozniuk kell,843 akkor valamelyikük esetleg belemaszik az ölen keresztül. Az asszony a terhesseg elsó
jellegzetes Iajdalmai altal ertesül rola, hogy birtokba vettek. Az igy megIogant gyereknek termeszetesen
ugyanaz lesz a toteme, mint annak az ósnek, akinek misztikus testen meg reinkarnalodasa elótt lakozott.844
Mas esetekben egy kicsit mas az eljaras: maga az ós tenykedik szemelyesen. Alkalomadtan elójön Iöld alatti
hajlekabol es az elhalado nóre egy különös Iormaju, namatunanak nevezett csurungat hajit.845 A csurunga
behatol a nó testebe s ott emberi alakot ölt, az ós pedig megint eltúnik a Iöld alatt.846
E ket megtermekenyitesi mod egyIorman gyakorinak szamit. Allitolag a gyerek arcIelepitese alapjan lehet
megmondani, hogyan Iogantatott: ha szeles az arca, akkor ratapa, ha hosszukas, akkor namatuna segitsegevel.
De e ket megtermekenyitesi eljarason kivül Strehlow jelez egy harmadikat is, ami viszont mar sokkal ritkabbnak
szamit. Az ós, miutan a namatunaja behatolt a nó testebe, maga is behatol, es önkent beleegyezik az
ujjaszületesbe. Ezen elkepzeles szerint tehat igazi ósreinkarnacio törtenik. Csakhogy ez az eset allitolag igen
kiveteles, raadasul amikor az ekkeppen Iogant ember meghal, akkor az addig ót eltetó ós lelke a többi lelekhez
hasonlatosan a halottak szigetere megy, ahol is a szokasos viszontagsagok utan vegleg megsemmisül. Ujabb
reinkarnacion tehat mar nem megy keresztül.847
Ez volna Strehlow verzioja.848 A szerzó szerint e verzio gyökeresen különbözik Spenceretól es Gillenetól.
Valojaban azonban csak a megIogalmazasok es a szimbolumok masok, de az alakvaltozatok alatt itt is, ott is
ugyanez a mitikus tema rejtózik.
Elóször is valamennyi megIigyeló egyetert abban, hogy minden Iogantatas reinkarnacio eredmenye. Csak eppen
Strehlow szerint nem egy lelek inkarnalodik, hanem egy rapata vagy egy namatuna. Mi hat a rapata? Strehlow
azt mondja, hogy kesz embrio, amely egyszerre van lelekból es testból. Igen am, csakhogy a lelket mindig
anyagi Iormaban kepzelik el: alszik, tancol, vadaszik, eszik stb. Tehat neki is van testi eleme. Es viszont, a
ratapa a közönseges halando szamara lathatatlan; senki sem latja, amikor behatol a nó testebe;849 vagyis
ugyancsak hasonlo anyagbol epitkezik, mint a lelek. Igy hat e tekintetben nem is lehet a kettót vilagosan
megkülönböztetni egymastol. Vegeredmenyben olyan mitikus lenyekról van szo, akiket erezhetóen az elóbbi
modell alapjan Iormaztak meg. Schulze gyermeklelkeknek nevezi óket.850 Raadasul a lelekhez hasonloan a
ratapa is a lehetó legszorosabb kapcsolatban all azzal az óssel, amelynek a szent Ia vagy szikla az anyagiasult
Iormaja. Ugyanaz a toteme, mint az ósnek, ugyanabba a Iratriaba, ugyanabba a hazassagi osztalyba tartozik.851
Pontosan olyan helyet Ioglal el a törzs tarsadalmi keretei közt, mint amit a hagyomany szerint az ós Ioglalt el
valaha. Ugyanugy is hivjak.852 Ez bizonyitja, hogy e ket szemely legalabbis nagyon közeli rokona egymasnak.
Mi több, e rokonsag a tökeletes azonossagig is mehet. A ratapa ugyanis az ós misztikus testen öltött Iormat,
belóle szarmazik; mintegy az ósból kiszakadt resz. Vagyis vegeredmenyben az ós egy darabja hatol be a nó
ölebe s valik gyermekke. S ezzel vissza is ertünk Spencer es Gillen elmeletehez: a születes valamely ósi szemely
II
153
853 A ket verzio közti különbseg meg inkabb elhalvanyul, sót joIorman teljesen elenyeszik, ha eszrevesszük, hogy Spencer es Gillen azon
allitasat, miszerint az ós lelke inkarnalodik a nó testeben, nem szabad szo szerint ertelmezni. Nem az egesz lelek termekenyiti meg a nót,
hanem csak e lelek emanacioja. Ugyanis az ó megIogalmazasuk szerint is ott marad a nanjaIaban vagy sziklaban egy hasonlo, sót nagyobb
hatalmu lelek (lasd Nat. Tr., 514. o.); e kerdesre meg többször is vissza Iogunk terni (vö. alabb, . skk.).
854 II. 76, 81. o. Spencer es Gillen szerint a csurunga nem az ós teste, hanem olyan targy, amelyben a lelke lakozik. Alapjaban veve e ket
mitikus ertelmezes azonos, es könnyen belathato, hogy miert tertek at az egyikról a masikra: a test az a hely, ahol a lelek lakozik.
855 STREHLOW, I. 4. o.
856 STREHLOW, I. 5354. o. Ezekben a törtenetekben elóbb maga az ós hatol be a nó ölebe, es ugy idezi eló a terhesseg jellegzetes
zavarait, majd ó maga tavozik, es csak a namatunajat hagyja ott.
857 STREHLOW, II. 76. o.
858 Uo. 81. o. Ez szo szerinti Iorditasa a Strehlow altal közölt Iormulanak: ,Dies du Kòrper bist. dies du der nàmliche.' Az egyik
mitoszban az egyik kulturherosz, Mangarkunjerkunja, amikor mindenkinek bemutatja óse csurungajat, ezt mondja: ,Ebból a csurungabol
születtel' (uo. 76. o.).
859 STREHLOW, II. 76. o.
860 Uo.
861 Strehlow, illetve Spencer es Gillen közt vegül is mindössze a következóben mutatkozik elteres. Utobbiak szerint az egyen lelke a halal
utan visszater a nanjaIahoz, es ott ismet összeolvad az ós lelkevel (Nat. Tr., 513. o.); Strehlow szerint viszont elmegy a halottak szigetere, s
vegül is megsemmisül. Egyenileg tehat egyik mitoszban sem el tovabb. Hogy a Ienti elteresnek mi lehet az oka, annak meghatarozasatol
eltekintünk. Lehet, hogy Spencer es Gillen reszeról megIigyelesi hiba törtent, s azert nem beszelnek a halottak szigeteról. Az is lehet, hogy a
mitosz nem ugyanaz a Spencer es Gillen altal Iókeppen tanulmanyozott keleti arandaknal, illetve a törzs többi reszeben.
megtestesülesenek köszönhetó. Persze nem az egesz szemely testesül meg; csak az emanacioja. Ez a különbseg
azonban huszadrangu, hiszen ha egy szent leny szetosztodik es megketszerezi magat, akkor minden lenyegi
vonasa megmarad azokban a reszekben, amikre osztodott. Vegül is tehat az alcheringa-ós teljes egeszeben ott
van önmaganak abban az elemeben, ami aztan ratapava valik.853
A Strehlow altal megkülönböztetett masik Iogantatasi modnak ugyanez a jelentese. A csurungat es meg inkabb a
namatunanak nevezett sajatos csurungat az ós egy megjelenesi Iormajanak tekintik; Strehlow
megIogalmazasaban a namatuna eppugy az ós teste, mint a nanjaIa.854 Mashogy Iogalmazva az ós
szemelyisege, a csurungaja, a nanjaIaja mind szent dolgok, es olyan erzelmeket keltenek, amelyeknek egyIorma
vallasi erteket tulajdonitanak. At is tudnak alakulni egymasba: ha az ós elveszti a csurungajat, azon a helyen
eppugy szent Ia vagy szikla nó ki a Iöldból, mint ahol ó maga a Iöldbe süllyed.855 A mitosz szerint tehat az
alcheringa-ós es a csurungaja egyenertekú; következeskepp, ha az ós beledobja a namatunajat egy nó testebe, az
olyan, mintha ó maga hatolna bele. S valoban, olyat is lattunk, hogy szemelyesen hatolt be a namatuna
nyomaban; mas elbeszelesek szerint maga megy elóre; mintegy utat tör a namatunajanak.856 Az, hogy e ket
motivum egyetlen mitoszon belül is együtt elhet, vegervenyesen bizonyitja, hogy az egyik csak a masik
valtozata.
Egyebirant barmilyen modon törtent is a Iogantatas, nem ketseges, hogy minden egyes egyen rendkivül erós
szalakkal kötódik egy-egy meghatarozott alcheringa-óshöz. Elóször is minden embernek megvan a maga óse;
ket különbözó szemelynek nem lehet egyszerre ugyanaz. Maskepp szolva egy alcheringa-lenynek csak egyetlen
kepviselóje lehet az elók köreben.857 Raadasul az egyik csak a masik megjelenesi Iormaja. Az ós altal
otthagyott csurunga ugyanis, mint tudjuk, a szemelyiseget Iejezi ki; ha azt az ertelmezest Iogadjuk el, amelyet
Strehlow is idez, es amely talan a legkielegitóbb, akkor azt mondhatjuk, hogy a teste. Ez a csurunga azonban
epp ily modon rokona annak az egyennek is, aki a hagyomany szerint az ós hatasara Iogant, vagyis aki az ó
misztikus tenykedesenek a gyümölcse. Amikor a beavatando Iiatalembert bevezetik a klan szentelyebe, es
megmutatjak neki ósenek csurungajat, akkor azt mondjak neki: ,Te ez a test vagy; ugyanaz a dolog, mint ez
itt.'858 A csurunga tehat maganak Strehlownak a megIogalmazasa szerint is az egyennek es ósenek közös
teste.859 De csak ugy lehet közös testük, ha a ket szemely a csurunga legalabbis valamelyik oldalan
összekeveredik. Ezt egyebkent Strehlow kiIejezetten el is ismeri: ,A tjutunga (csurunga) altal az egyen a
szemelyes ósevel egyesül.'860
Vegeredmenyben tehat Strehlow szerint es a SpencerGillen szerzóparos szerint is minden ujszülöttben ott van
egy misztikus vallasi principium, valamely alcheringa-ós emanacioja. Ez a principium alkotja az egyen
lenyeget: ez tehat a lelek, illetve a lelek legalabbis ugyanabbol az anyagbol es ugyanabbol a szubsztanciabol
epül Iöl. Nos, mi kizarolag erre az alapvetó tenyre tamaszkodva hataroztuk meg a lelekgondolat termeszetet es
eredetet. Hogy ezt miIele metaIorak Iejezik ki, az szamunkra teljesen mellekes jelentósegú.861
II
154
862 STREHLOW, II. 51. o.
863 Uo. II. 56. o.
864 Uo. I. 34. o.
865 Uo. II. 61. o.
866 Lasd Ientebb
867 STREHLOW, II. 57. o., es I. 2. o.
868 Uo.
869 ROTH: Superstition, Magic. 74. §.
870 Mas szoval a totemisztikus Iajt sokkal inkabb az ósök csoportja, a mitikus Iaj, mint a tulajdonkeppeni allatIaj alkotja.
871 Lasd Ientebb, ....o.
872 STREHLOW, II. 76. o.
873 Uo.
874 Uo. 57, 60, 61. o. Strehlow a totemlistat ratapalistanak nevezi.
Strehlow legujabb megIigyelesei tehat korantsem mondanak ellent a tetelünk alapjaul szolgalo adatoknak,
hanem eppenseggel ujabb bizonyitekokkal erósitik meg óket. A mi gondolatmenetünk abban allt, hogy az
emberi lelek totemisztikus termeszetet az ós lelkenek totemisztikus termeszete alapjan következtettük ki, hiszen
az elóbbi ez utobbinak az emanacioja, amolyan pandanja. Strehlow nehany ujabb adaleka pedig meg
kategorikusabban bizonyitja a Ient elmondottakat, vagyis mindkettó ilyesIele jelleget. Elóször is Spencerhez es
Gillenhez hasonloan Strehlow is hangsulyozza, hogy ,minden óst szoros kapcsolatok Iúznek egy-egy allathoz,
növenyhez vagy egyeb termeszeti targyhoz'. Nehany altjirangamitjina (ezek a Spencer es Gillen-Iele
alcheringa-ósöknek Ielelnek meg) ,alighanem követlenül is allat minósegben nyilatkozott meg; masok csak
atmenetileg öltöttek allatalakot.'862 Meg ma is lepten-nyomon allatta valtoznak.863 Mindenesetre barmi legyen
is külsó alakjuk, ,valamennyiükben nyilvanvaloan megmutatkoznak az allat sajatos, megkülönböztetó
tulajdonsagai'. Peldaul a kenguru-klan ósei eppugy Iüvet esznek, akarcsak az igazi kenguruk, es menekülnek a
vadasz elól; az emu-klan ósei ugy Iutnak es taplalkoznak, mint az emuk;864 stb. Mi több, azok az ósök, akiknek
növeny volt a totemük, halaluk utan egyenesen e növennye valtoznak!865 Az ós es a totemleny közötti szoros
rokonsagot egyebkent annyira aterzik a bennszülöttek, hogy ez a terminologiaban is megnyilvanul. Az
arandaknal a gyerek altfiranak nevezi az anyja totemet, amely szamara masodlagos totemkent szolgal.866 Mivel
eredetileg a totematadas anyai agon törtent, volt egy olyan idószak, amikor mindenkinek csak egy toteme volt:
az anyjae; igen valoszinú tehat, hogy az altfira kiIejezes valaha a tulajdonkeppeni totemet jelentette. Marpedig
nyilvanvaloan beleepül a nagy óst jelentó altfirangamitfina szoba.867
A totem illetve az ós gondolata annyira közeli rokonsagban all egymassal, hogy olykor mintha össze is kevernek
óket. Strehlow peldaul az anyai totemmel, az altfiraval kapcsolatban a következó megjegyzest Iúzi
Iejtegetesehez: ,Ez az altfira megjelenik a negerek almaban, es különbözó dolgokra Iigyelmezteti óket, tovabba
ertesüleseket visz roluk alvo barataiknak.'868 Ez az altfira, amely beszel, amely minden egyenhez szemelyesen
kötódik, nyilvanvaloan egy ós; egyszersmind azonban a totem inkarnacioja. Roth egyik irasat, amelyben a
totemhez intezett invokaciokrol van szo, nyilvan igy kell ertelmezni.869 Nagyon ugy túnik tehat, hogy a
tudatokban a totem olykor olyan gondolati lenyek, mitikus szemelyek összessegekent jelenik meg, akik nemigen
különböznek az ósöktól. Egyszoval az ósök maguk a reszekre oszlott totem.870
Ha azonban az ós ennyire összekeveredik a totemlennyel, akkor nem lehet ez maskent az ós lelkehez olyannyira
közel allo egyeni lelekkel sem. Egyebkent erre mutat az embereket a csurungajukhoz kötó szoros kapcsolat is.
Tudjuk ugyanis, hogy a csurunga annak az egyennek a szemelyiseget Iejezi ki, aki a hiedelem szerint belóle
született;871 de egyszersmind a totemallatot is kiIejezi. Amikor a kulturherosz, Mangarkunjerkunja megmutatta
a kenguru-klan tagjainak szemelyes csurungajukat, a következókeppen Iejezte ki magat: ,Ime a kenguru
teste.'872 Igy hat a csurunga egyszerre az ós, az aktualis egyen es a totemallat teste; e harom leny Strehlow
igen talalo kiIejezesevel elve ,egybetartozo egyseget alkot873,. Ezek tehat reszben egyenertekú, egymassal
behelyettesithetó kiIejezesek. Vagyis ugy Iogjak Iel óket, mint egyazon valosag különbözó oldalait, amit a totem
megkülönböztetó jegyeivel is meg lehet hatarozni. Közös lenyegük a totemisztikus principium. Maga a nyelv is
kiIejezi ezt az azonossagot. A ratapa szo, ami a loritjak nyelveben aratapi, azt a mitikus embriot jelenti, amely
levalik az ósról, es gyerekke valik; marpedig ugyanez a szo egyszersmind ugyanezen gyerek anyai totemet is
jelenti, amelyet az a hely hataroz meg, ahol az anya szerint a Iogantatas törtent.874
III
155
875 HOWITT, Nat. Tr., 475. skk.
876 The Manners and Customs of the Dieverie Tribe of Austalian Aborigines, in: CURR, II. 47. o.
877 HOWITT, Nat. Tr., 482. o.
878 Uo. 487. o.
879 Tindale sztenderdizalt listajan: wailpik. (A s:aklektor.)
880 TAPLIN: Folklore, Customs, Manners. of South-Austral. Aborig., 88. o.
881 Az ósök valamennyi klanjanak van a Iöld alatt egy külön tabora; ez a tabor a miyur.
882 MATHEWS, Journal of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 293. o. Mathews mas victoriabeli törzseknel is ugyanezt a hiedelmet jelzi
(uo. 197. o.).
883 MATHEWS: i. m. 349. o.
884 J. BISHOF: ,Die Niol-Niol', in: Anthropos, III. 35. o.
885 ROTH, Superstition. 68. §; vö. 69a. Hasonlo esetet lattunk a Proserpine Iolyo bennszülöttjeinel. Az egyszerúseg kedveert mellóztük a
nemek különbsegeból adodo bonyodalmakat. A lanyok lelke az anyjuk choijabol keszül, es Iiutestvereikkel együtt osztoznak apjuk ngaijan.
Ez a sajatossag ami talan onnan szarmazik, hogy a ket leszarmazasi rendszer egymast követóen volt szokasban amugy nem erinti a lelek
örökkevalosaganak elvet.
8.3. III
Az elóbbiek soran a reinkarnacio tanat csak a közep-ausztraliai törzsek köreben tanulmanyoztuk; azt lehet hat
mondani, hogy következtetesünk nagyon ingatag alapokon nyugszik. Csakhogy elóször is a Ient kiIejtett
okoknal Iogva a kiserlet tulmutat az altalunk közvetlenül vizsgalt tarsadalmakon. Raadasul szamos teny
bizonyitja, hogy ugyanezen vagy hasonlo elkepzelesek talalhatok Ausztralia legkülönbözóbb pontjain, vagy
hogy legalabbis nyilvanvalo nyomai maradtak ennek. E nyomok meg Amerikaban is Iellelhetók.
Howitt Del-Ausztraliaban a dijariknal jelzi óket.875 A mura-mura szo, amelyet Gason ,jo szellem'-nek Iordit,
es a teremtó Istenben valo hiedelem kiIejezódeset latja benne,876 valojaban olyan gyújtónev, amely a mitosz
szerint a törzset alapito ósök sokasagat jelzi. Ezek meg ma is eppugy elnek, mint hajdanan. ,Ugy gondoljak,
hogy a Iakban laknak, ezert ezek a Iak szentek.' Bizonyos talaj-, szikla- vagy Iorrasalakzatokat a
mura-murakkal azonositanak,877 ugyhogy ezek sajatosan hasonlitanak az arandak altjirangamitjinaira. A
gipslandi karnaik jollehet naluk csak nyomokban van meg a totemizmus szinten hisznek Muk-Kurnainak
nevezett ósök leteben, akiket az ember es az allat közt allo atmeneti lenyekkent kepzelnek el.878 A
nimbaldiknal879 Taplin ugyanolyan Iogantataselmeletet Iigyelt meg, mint amit Strehlow tulajdonit az
arandaknak.880 Victoria-allamban a watyabalukoknal teljes egeszeben megtalaljuk a reinkarnacioban valo
hiedelmet. ,A halottak szellemei mondja Mathews az egyes klanok mivurjaiban881 gyülekeznek össze;
emberi Iormaban ujjaszületve jönnek innen eló, amikor kedvezó alkalom kinalkozik.'882 Mathews egyenesen
azt allitja, hogy ,valamennyi ausztral törzsben melyen meg van gyökerezve a reinkarnacioban vagy a
lelekvandorlasban valo hiedelem.'883
Az eszaki regiokra atterve eszaknyugaton a njul-njuloknal tiszta Iormaban talaljuk meg az arandak hiedelmet:
minden születes annak köszönhetó, hogy egy mar korabban letezó lelek behatol a nó testebe, es ott
reinkarnalodik.884 Eszak-Queenslandben az elózóektól Iormailag semmiben sem különbözó mitoszok Iejezik ki
ugyanezeket a gondolatokat. A PenneIather Iolyo mellett eló törzseknel ugy hiszik, hogy az embernek ket lelke
van: az egyik, amelyet ngainak hivnak, a szivben lakozik, a masik, a choi, a placentaban marad. Ahogy
megszületik a magzat, a placentat egy megszentelt helyen elassak. Egy bizonyos Anje-a nevezetú szellem,
akinek az a tisztje, hogy a utodlas jelenseget Ielügyelje, eljön a choiert, es megórzi, amig a gyerek Iel nem nó es
meg nem hazasodik. Amikor elerkezik az ideje, hogy gyereket adjon neki, Anje-a elvesz egy darabot ennek az
embernek a choijabol, beleteszi az altala gyartott embrioba, az embriot pedig belehelyezi az anya ölebe. Tehat a
gyerek lelke az apa lelkeból keszül. Igaz, a gyerek nem kapja meg mindjart az egesz apai lelket, mert a ngai
tovabbra is ott marad az apa sziveben, amig csak az apa el. De amikor meghal, a kiszabadulo ngai szinten a
gyerekek testeben inkarnalodik; ha több gyerek van, akkor egyenlóen oszlik el bennük. Igy hat tökeletes
szellemi Iolytonossag van a nemzedekek közt; ugyanaz a lelek adodik at aparol Iiura es az ó Iiaira, es ugyanez
az egyetlen lelek amely minden osztodasa es tovabbosztodasa ellenere önmagaval azonos marad eltette az
elsó óst is a kezdet kezdeten.885 E közt az elmelet es a közep-ausztraliai törzsek elmelete közt csak egy
Iontosabb különbseg van: hogy itt a reinkarnacio nem maguknak az ósöknek a múve, hanem egy olyan specialis
szelleme, amely hivatasszerúen Iolytatja e tevekenyseget. De ugy túnik, hogy ez a szellem egy olyan
szinkretizmus nyoman jött letre, amely egyetlen alakban egyesitette az elsó ósök szamos alakjat. E hipotezist az
teszi legalabbis valoszinúve, hogy az ,Anje-a' es az ,Anjir' szo nyilvanvaloan közeli rokonok; marpedig az
III
156
886 Uo. 16. o.
887 Die Tlinkit-Indianer, 282. o.
888 SWANTON: Contributions to the Ethnologv of the Haida, 117. skk.
889 BOAS: Sixth Rep. of the Committee on the North-Western Tribes of Canada, 59. o.
890 LAFITAU: Moeurs des sauvages americains, II. 434. o.; PETITOT: Monographie des Dene-Dindfie, 59. o.
891 Lasd Ientebb, ...........skk.
892 Lasd Ientebb, ... o.
893 HOWITT, Nat. Tr., 147. o.; vö. uo. 769. o.
894 Strehlow (I. 15. o., 2. labj.) es Schulze (i. m. 246. o.) pontosan ugy mutatjak be a lelket, mint ahogy itt Howitt mutatja be a totemet,
vagyis hogy kijön a testból es megeszik egy masik lelket. Fentebb is azt lattuk, hogy az altijra vagy anyai totem az alomban lelekkent
vagy szellemkent jelenik meg.
895 FISON HOWITT: Kurnai and Kamilaroi, 280. o.
utobbi azt az elsó embert, kezdeti óst jelenti, akitól allitolag minden ember szarmazik.886
Ugyanezeket a gondolatokat talaljuk meg az amerikai indianok törzseinel. Krause szerint a tlingiteknel az
elhunytak lelkei visszajönnek a Iöldre, es behatolnak csaladjuk terhes nóinek testebe. ,Amikor tehat egy nó a
terhessege soran egy elhunyt rokonaval almodik, akkor azt hiszi, hogy ez utobbi lelke hatolt bele. Ha az
ujszülött olyan jellegzetesseget mutat, amivel mar az elhunyt is rendelkezett, akkor ugy tekintik, hogy ó maga ez
az elhunyt, es ez utobbi nevet adjak neki.'887 Ez a hiedelem a haidaknal is altalanos. A saman mondja meg,
hogy melyik rokon reinkarnalodott a gyerekben, s hogy ennelIogva a gyereknek mely nevet kell viselnie.888 A
kwakiutloknal ugy tartjak, hogy az utolso halott a csaladban születó elsó gyerek szemelyeben jön vissza az
eletbe.889 Ugyanez a helyzet a huronoknal, az irokezeknel, az athapaszkoknal es meg több mas Egyesült
Allamok-beli törzsnel.890
Ezen elkepzelesek altalanossaga termeszetesen a belólük levont konkluziora, vagyis a lelek gondolatarol adott
magyarazatunkra is all. Altalanos ervenyet egyebkent a következó tenyek erósitik meg.
Tudjuk,891 hogy minden egyes ember magaban rejt valamit abbol a nevtelen eróból, amely a szent Iajban oszlik
szet; ó maga is ennek a Iajnak a tagja. De nem mint empirikus, erzekelhetó leny; mert a testet diszitó
szimbolikus rajzok es abrak dacara e tekintetben semmi sem emlekezteti valamely allat vagy növeny alakjara.
Ez tehat azt jelenti, hogy van benne meg egy leny, akiben szinten Ielismeri magat, de ezt valamely allat- vagy
növenyIaj Iormajaban kepzeli el maganak. Nyilvanvalo, hogy e hasonmas csakis a lelek lehet, hiszen a lelek mar
önmagaban is az altala eltetett alany hasonmasa. Ezt az azonossagot az igazolja vegervenyesen, hogy a lelek
eppen azokban a testreszekben lakozik, amelyekben a minden egyenben benne levó totemisztikus principium is
a leginkabb megtestestesül. Peldaul a verben. A verben is van valami a totem termeszeteból, amint azt a
totemisztikus szertartasokban jatszott szerepe is bizonyitja.892 A ver azonban egyszersmind a lelek egyik
szekhelye; jobban mondva a ver maga a lelek lathato alakja. Amikor ver Iolyik, az elet Iolyik el, s vele a lelek is
elszökik. A lelek tehat összekeveredik a verben benne rejló szent principiummal.
Masreszt, ha magyarazatunk megalapozott, akkor a totemisztikus principium, amikor Ieltetelezesünk szerint
behatol az egyenbe, nyilvan megórzi valamennyire az önallosagat, hiszen speciIikusan különbözik attol az
alanytol, akiben megtestesül. Nos, Howitt allitasa szerint eppen ezt Iigyelte meg a juwineknel: ,Hogy e
törzsekben irja a totemet ugy kepzelik el, mint ami valami modon az ember reszet alkotja, azt vilagosan
bizonyitja annak a bizonyos Umbara nevú embernek az esete, akiról mar beszeltem. Ez azt meselte nekem, hogy
nehany evvel azelótt egy illetó a Iogas gyikok (lace-li:ards) klanjabol elküldte neki a totemet, amig ó aludt. A
totem behatolt a torkaba es majdnem megette a melleben lakozo totemet; kis hijan bele is halt.'893 Valoban igaz
tehat, hogy individualizalodasa soran a totem reszekre osztodik, es az ily modon levalo valamennyi resze a
testben lakozo szellem vagy lelek szerepet jatssza.894
De következzen nehany meg közvetlenebb bizonyitek. Ha a lelek nem mas, mint az individualizalt totemisztikus
principium, akkor legalabbis bizonyos esetekben többe-kevesbe szoros kapcsolatban kellene allnia azzal az
allat- vagy növenyIajjal, amelynek alakjat a totem magara ölti. Es valoban, a ,geawegalok (Uj-Del-Walesben
eló törzs) ugy tartjak, hogy mindegyiküknek van valami rokonsaga valamely madarral, emlóssel vagy hüllóvel.
Nem mintha azt hinnek, hogy ezen allattol szarmaznak; de ugy gondoljak, hogy az embert eltetó szellem es az
allat szelleme közt rokonsag van.'895
Bizonyos esetekben meg azt is hiszik, hogy a lelek közvetlenül a totemül szolgalo növenyból vagy allatbol
III
157
896 Globus, CXI. köt. 289. o. Leonhardt ellenvetesei dacara Strehlow Ienntartotta az erre vonatkozo allitasait (lasd STREHLOW, III. XI. o.).
Leonhardt ugy gondolja, hogy nemi ellentmondas van ezen allitas, illetve azon elmelet között, miszerint a ratapak Iakbol, sziklakbol vagy
csurungakbol emanalnak. Csakhogy a totemallat eppugy megtestesiti a totemet, akarcsak a nanjaIa vagy -szikla; tehat betöltheti ugyanazt a
szerepet. E különbözó dolgok mitologiailag egymas megIelelói.
897 ,Notes on the West Coastal Tribes oI the Northern Territory oI S. Australia', Trans. R. Soc. South Australia, XXXI (1907). 4. o. Vö. a
Cairns-körzetbeli (Eszak-Queensland) törzsek kapcsan, Man, 1909, 86. szam. |Mivel a wogait törzsnev nem szerepel Tindale sztenderdizalt
listajan, megóriztük az eredeti alakot. A s:aklektor.|
898 A wakelbaraknal |Tindale sztenderdizalt listajan: jagalinguknal. A s:aklektor.| Curr es Howitt szerint minden hazassagi osztalynak
megvan a maga toteme, igy az allat elarulja, hogy melyik osztalyrol (lasd CURR, 28. o.), a buwandikoknal pedig azt, hogy melyik klanrol
van szo (Mrs. James SMITH: The Booandik Tribes of S. Austral. Aborigines, 128. o.). Vö. HOWITT: ,On some Austral. BelieIs', J.A.I.,
XIII. 191. o., XIV. 362. o.; THOMAS: ,An American View oI Totemism', Man, 1902, 85. szam; MATHEWS, Journ. of R. S. of N. S.
Wales, XXXVIII. 347348. o.; BROUGH SMYTH, I. 110. o.; SPENCER GILLEN: Nort. Tr., 513. o.
899 ROTH: Superstition. 83. §. Feltehetóen a nemi totemizmus egy Iormajarol van szo.
900 Prinz zu WIED: Reise in das innere Nord-Amerika, II. 190. o.
901 K. von den STEINEN: Unter den Naturvòlkern Zentral-Bràsiliens, 1894, 511, 512. o.
902 Lasd FRAZER: Golden Bough2, I. 250, 253, 256, 257, 258. o.
903 Third Rep., 229, 233. o.
904 Indian Tribes, IV. 86. o.
906 Lasd Ientebb. A lelekvandorlas hiedelmenek altalanossagarol lasd Tylor, II. 8. skk.
szarmazik. Az arandaknal Strehlow szerint, amikor egy nó sokat eszik valamely gyümölcsból, azt hiszik, hogy a
majdan megszületó gyermekenek ez a gyümölcs lesz a toteme. Ha pedig a nó akkor erzi meg a gyerek elsó
moccanasat, amikor eppen egy kengurut nez, azt hiszik, hogy egy kenguru ratapaja hatolt be a testebe es az
termekenyitette meg.896 H. Basedow ugyanerról szamol be a wogaitok eseteben.897 MasIelól tudjuk, hogy a
ratapa meg a lelek körülbelül ugyanaz. Marpedig nem tulajdonithattak volna a leleknek eIIele szarmazast, ha
nem ugy gondoltak volna, hogy ugyanabbol a szubsztanciabol van, mint a totemisztikus Iajba tartozo allatok
vagy növenyek.
A lelket gyakran allatalakban jelenitik meg. Tudjuk, hogy az alacsonyabbrendú tarsadalmakban a halalt soha
sem tekintik tisztan Iizikai okokbol bekövetkezó, termeszetes esemenynek; altalaban egy varazslo gonosz
mesterkedesenek tulajdonitjak. Azt eldöntendó, hogy ki a Ielelós a gyilkossagert. Igen sok ausztral törzsben
abbol az elvból indulnak ki, hogy a gyilkos lelke valamiIele kenyszernek engedve Ieltetlenül meg Iogja latogatni
az aldozatat. Ezert a testet emelvenyre helyezik; majd a halott alatt, illetve körbe-körbe gondosan elegyengetik a
Iöldet, hogy a legkisebb nyom is meglatsszon rajta. Masnap visszajönnek; ha közben arra jart egy allat, annak
könnyen Ielismerhetó a nyoma. Latszik, hogy milyen Iajta allatrol van szo, ebból pedig kikövetkeztetik, hogy
melyik tarsadalmi csoportba tartozik a búnös. Azt mondjak, hogy ebból vagy abbol az osztalybol vagy
klanbol898 valo emberról van szo, aszerint hogy az allat melyik klannak vagy osztalynak a toteme. Ugyanis a
lelek szerintük a totemallat alakjaban latogatott el az aldozathoz.
Mas tarsadalmakban, ahol pedig a totemizmus mar visszaszorult vagy el is túnt, a lelket tovabbra is allatalakban
gondoljak el. A BedIord-Ioki bennszülöttek (Eszak-Queensland) ugy tartjak, hogy ha a gyermek lany, akkor
poling, ha Iiu, akkor kigyo alakjaban megy be az anya testebe, es csak kesóbb ölt emberi alakot.899 Wied herceg
szerint sok eszak-amerikai indian mondja azt, hogy allat van a testeben.900 A braziliai bororok madaralakban
kepzelik el a lelküket, es ezert ezen Iajta madarnak is hiszik magukat.901 Masutt kigyokent, gyikkent, legykent,
mehkent stb. gondoljak el a lelket.902
De a lelek allati termeszete elsósorban a halal utan nyilvanul meg. Az eletben ezt a jelleget reszben elIedi az
emberi test alakja. De miutan a halal kiszabaditja, visszavaltozik önmagava. Az omahaknal legalabbis ket
böleny-klanban ugy tartjak, hogy a halottak lelkei visszaternek óseik, a bölenyek köze.903 A hopik bizonyos
szamu klanra oszlanak, ezek ósei vagy allatok, vagy allat Iormaju lenyek voltak. Marmost SchoolcraIt irasa
szerint azt mondjak, hogy a halalkor visszanyerik eredeti alakjukat; mindegyik visszavaltozik medveve,
szarvassa, aszerint hogy melyik klanhoz tartozik.904 Igen gyakran hiszik ugy, hogy a lelek valamely allat
testeben reinkarnalodik.905 Alighanem innen szarmazik a lelekvandorlas igen elterjedt tana, aminek
magyarazata lattuk annyi gondot okozott Tylornak.906 Ha a lelek lenyegileg emberi principium, akkor
valoban igen Iurcsa, hogy miert reszesiti oly sok tarsadalomban ily nyilvanvalo elónyben az allati Iormat? De
mindjart erthetóve valik, ha mar alkatanal Iogva közeli rokona az allatnak: mert akkor az elet utan az
allatvilagba valo visszateresevel csak az igazi termeszetehez ter vissza. Igy hat a lelekvandorlasban valo
hiedelem altalanos volta csak ujabb bizonyiteka annak, hogy a lelek alkotoelemeit eredetileg az allatvilagbol
III
158
905 Peldaul a szumatrai batakoknal (lasd Golden Bough2, III. 420. o.), Melaneziaban (CODRINGTON: The Melanisans, 178. o.), a
Malaj-Ielszigeten (TYLOR: ,Remarks on Totemism', J.A.I., uj sor., I. 147. o.). Figyelemre melto, hogy azokat az eseteket, amikor a halal
utan a lelek tisztan allati alakban jelenik meg, mind olyan tarsadalmakban Iigyeltek meg, ahol a totemizmus mar valamennyire hanyatlasnak
indult. Ugynis ahol a totemisztikus hiedelmek viszonylag tisztak, ott a lelek gondolata szüksegkeppen ketertelmú, hiszen a totemizmus eleve
azt Ieltetelezi, hogy a lelek egyarant tartozik az allat- es az embervilaghoz. Egyik ertelemben sem hatarozodik meg soha kizarolagos
Iormaban, hanem csak a körülmenyektól Iüggóen ölti inkabb ennek vagy annak az alakjat. Minel inkabb hatterbe szorul a totemizmus, annal
kevesbe lesz szüksegszerú ez a kettósseg, s annal inkabb erzi szükseget a szellem a különbsegtetelnek. S ekkor elóterbe kerül a leleknek az
allatvilaggal valo rokonsaga, különösen azutan, hogy a lelek kiszabadul az emberi testból.
vettek, amikent azt az altalunk ismertetett elmelet is Ieltetelezi.
8.4. IV
A lelek Iogalma tehat a szent lenyekre vonatkozo hiedelmek sajatos alkalmazasa. Ezzel magyarazhato az, hogy e
gondolatnak mar törtenelmi Ielbukkanasatol kezdve mind a mai napig vallasi jellege van. A lelket mindig is
szent dolognak tekintettek; e tekintetben szemben all a testtel, ami önmagaban proIan. A lelek nem pusztan
anyagi burkaban különbözik tóle, mint belsó a külsótól; nem pusztan abban, hogy sokkal Iinomabb, eteribb
anyagbol valonak kepzelik; mindezeken tul valami olyan erzest is sugall, ami mindenütt az isteninek van
Ienntartva. Ha nem is tartjak istennek, legalabbis az istenseg szikrajat latjak benne. E lenyegi sajatossaga
megmagyarazhatatlan volna, ha a lelek-eszme csakis az alom problemajanak a megoldasara született volna a
tudomany elótti idókben: az alomban semmi olyasmi sincs, ami vallasos erzületet kelthetne, ugyhogy a
magyarazataul Ielhozott ok sem lehetne mas termeszetú. Ha viszont a lelek az isteni szubsztancia resze, akkor
bennünk is valami mast kepvisel, mint amik mi vagyunk; ha ugyanabbol a gondolati anyagbol van, mint a szent
lenyek, akkor mi sem termeszetesebb, mint hogy maga is hasonlo erzeseket ebreszt.
Az ember önmaganak tulajdonitott szent jellege sem holmi illuzio szülemenye; ahogy a vallasi eró es az istenseg
Iogalmainak, ugy a lelek Iogalmanak is megvan a maga realitasa. Nagyon is igaz, hogy ket különallo reszból
allunk, amelyek ugy allnak szemben egymassal, mint a szent es a proIan, ugyhogy bizonyos ertelemben azt lehet
mondani, hogy tenyleg van bennünk az isteniból. Mert a tarsadalom, minden szentseg egyedüli Iorrasa, nem
csupan kivülról mozgat bennünket, nem csupan atmenetileg erint meg bennünket; tartosan berendezkedik
bennünk. Arra ösztönöz bennünket, hogy egesz vilagot hozzunk letre az ót kiIejezó gondolatokbol es
erzelmekból; s ezek egyszersmind allando, szerves reszeinkke is valnak. Amikor az ausztral ember egy vallasi
szertartasrol eltavozik, nem enyesznek el egy csapasra benne a közössegi eletról születó vagy ujraeledó kepzetei.
A nagy ósök alakjai, a ritusok altal Ielidezett hóstetteik, mindazok a nagy dolgok, amelyekben a kultusz altal
reszt vehetett, egyszoval a közösseg altal kidolgozott ideak tovabb elnek a tudataban, s minthogy rendkivül
sajatsagos hatalommal biro erzelmek kapcsolodnak hozzajuk, elesen elkülönülnek a külsó dolgokkal valo
erintkezes soran szerzett hetköznapi benyomasoktol. Az erkölcsi gondolatok is ugyanilyen jellegúek. A
tarsadalom veste óket belenk, s mivel az iranta erzett tisztelet minden olyan dologra is atterjed, ami belóle jön, a
viselkedesi normak tekintettel eredetükre szinten olyan tekintellyel es meltosaggal ruhazodnak Iel, amit
egyeb, külsó allapotaink nem erhetnek el: eppen ezert külön helyet is biztositunk nekik pszichikai eletünkben.
Bar erkölcsi tudatunk a tudatunk resze, nem erezzük magunkat egyenragunak vele. Ebben a hangban, amely
csak akkor szolal meg bennünk, ha utasit bennünket vagy eltilt valamitól, nem ismerjük Iel a sajat hangunkat;
mar a hanglejteseból is erezzük, hogy valami mas szolalt meg, mint amik mi vagyunk. Ez a valami az, ami
objektiv a lelek gondolataban: a belsó eletünk szövetet alkoto kepzetek ket különbözó, egymasra vissza nem
vezethetó Iajtaba tartoznak. Az elsó Iajtaba tartozok a külsó, anyagi vilagra vonatkoznak; a masik Iajtaba
tartozok egy olyan ideavilagra, amelyet az elsónel erkölcsileg magasabb rendúnek tekintünk. Tehat valoban ket,
egeszen különbözó iranyba Iordulo lenyból allunk, melyek közül az egyik kiIejezett elsóbbseget elvez a
masikkal szemben. Ez a melyebb ertelme a test es a lelek közti antitezisnek, amelyet minden nep többe-kevesbe
vilagosan megIogalmazott. Moralistak es predikatorok is gyakran hangoztattak, hogy a Ieladat valosaganak es
szent jellegenek tagadasa ohatatlanul materializmushoz vezet. S valoban, ha nem lenne Iogalmunk az erkölcsi es
vallasi imperativuszokrol,907 akkor pszichikai eletünk kiegyenlitódne, valamennyi tudatallapotunk egy sikba
kerülne, s mindenIajta kettósegerzet eltúnne belóle. Igaz, e kettóseg erthetóve tevese erdekeben semmi szükseg
ra, hogy ,lelek' nevvel egy olyan, rejtelyes es elkepzelhetetlen szubsztanciat kepzeljünk el, ami szemben all a
testtel. De itt is akarcsak a szentseg Iogalmanal csak az alkalmazott szimbolum szo szerint valo ertelmezese
a hiba, maga a szimbolizalt teny valosagos. Az ugyanis igaz, hogy termeszetünk kettós; valoban van bennünk az
IV
159
907 Bar meggyózódesünk szerint a vallasi es moralis kepzetek a lelek gondolatanak lenyegi elemeit alkotjak, mindamellett nem allitjuk,
hogy ezek az egyetlenek. E központi mag körül mas olyan tudatallapotok is csoportosulnak, amelyeknek bar kisebb Iokon ugyanilyen a
jellegük. Nevezetesen az intellektualis elet valamennyi Ielsóbbrendú Iormaja, minthogy ezeket a tarsadalom sajatos ertekkel es meltosaggal
ruhazza Iel. Amikor tudomanyos vagy múveszi eletet elünk, ugy erezzük, hogy az erzekelesnel magasabb rendú dolgok köreben mozgunk;
ezt egyebkent majd meg pontosabban is alkalmunk lesz kiIejteni a konkluzioban. Ezert az intelligencia magasabb Iunkcioit mindig is a lelki
tevekenyseg speciIikus megnyilvanulasainak tekintettek. Mindez azonban valoszinúleg nem lett volna eleg a lelek Iogalmanak letrejöttehez.
908 F. TREGEAR: The MaoriPolvnesian Comparative Dictionarv, 203205. o.
isteninek egy szikraja, mert bennünk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszmenyeknek, amelyek a közösseg
lelket alkotjak.
Az egyeni lelek tehat csak a csoport közössegi lelkenek egy darabja; az a nevtelen eró, amelyen minden kultusz
alapul, de amely az egyenben ölt testet es az egyeniseg alakjat ölti magara; vagyis az individualizalt mana. Az
alom is hozzajarulhatott a lelek-eszme bizonyos masodlagos jellemzóinek meghatarozasahoz. Talan az alombeli
kepek bizonytalansaga, illekonysaga, sajatsagos egymasba valo attúnese szolgalt mintaul ahhoz a Iinom,
attetszó, ezer alakot öltó anyaghoz, amiból a lelket Ielepülni kepzeltek. Masreszt az ajulas, a katalepszia stb.
szinten azt sugallhattak, hogy a lelek mozgekony, s meg az e vilagi elet soran is idólegesen elhagyhatja a testet;
ennek visszahatasakent pedig ezzel több almot is meg lehetett magyarazni. De mindezek a tapasztalatok es
megIigyelesek csak jarulekos, kiegeszitó hatast gyakorolhattak, olyannyira, hogy egyaltalan a megletüket is
nehez kimutatni. Ami igazan lenyeges e Iogalomban, az mashonnan szarmazik.
De a lelek-eszme e genezise nem teved-e a lenyegi sajatossagot illetóen? Ha a lelek csak a csoportban, a
totemIajban es a hozzajuk kapcsolodo mindenIele dologban szetoszlo szemelytelen principium sajatos Iormaja,
akkor alapjaban veve maga is szemelytelen. Tehat nemi különbseggel ugyan, de ugyanazokkal a sajatossagokkal
kell birnia, mint aminek ó maga csak egy specialis modozata, nevezetesen eppugy szet kell oszlania, eppugy
kepesnek kell lennie a ragalyos tovaterjedesre, sót a mindenütt jelenlevesre. Marpedig ezzel szemben a lelket
elószeretettel kepzelik konkret, meghatarozott, önmagaba Iordulo, masok szamara elerhetetlen lenykent;
szemelyisegünk alapjaul teszik meg.
Csakhogy a leleknek ez a IelIogasa kesóbb alakult ki, a IilozoIia dolgozta ki. A kollektiv tapasztalasbol
kibontakozo spontan nepi kepzet, Ióleg kezdetben, egeszen mas. Az ausztral ember szamara a lelek nagyon
homalyos, elmosodott, lebegó entitas, amely az egesz szervezetben szetoszlik. Habar bizonyos pontokon
eróteljesebben nyilatkozik meg, talan nincs is olyan porcikaja a testnek, ahonnan teljes mertekben hianyozna.
Tehat eppoly diIIuz, eppoly ragalyos es mindenütt jelenlevó, mint a mana. A manahoz hasonloan a
vegtelensegig kepes osztodni es megkettózódni, miközben valamennyi reszben teljes marad; ezen osztodasok es
megkettózódesek eredmenyekeppen jön letre a lelkek sokasaga. Masreszt a reinkarnacio tana, melynek
altalanossagat mar jeleztük, mutatja, hogy mennyi szemelytelen elem van a lelek gondolataban, s hogy ezek
mennyire lenyegesek. Mert hogy ugyanazon lelek nemzedekenkent mas es mas szemelyiseget tudjon ölteni,
ahhoz az szükseges, hogy valamennyi egyeni Iorma, amelybe öltözik, külsódleges legyen a szamara, es ne
tartson ki eredeti termeszete mellett. Vagyis a lelek olyan nembeli szubsztanciaIele, amely csak masodsorban es
Ielületesen individualizalodik. Egyebkent ez a lelekIelIogas tavolrol sem túnt el teljesen. A relikviak kultusza
bizonyitja, hogy a hivók tömege szamara egy-egy szent lelke meg ma is ott van a csontjaiban, valamennyi
lenyegi kepessegevel egyetemben; következeskeppen meg ma is ugy kepzelik el, mint ami osztodik, szet tud
aradni, s egy idóben a legkülönIelebb dolgokban kepes testet ölteni.
Amikeppen a lelekben megtalaljuk a mana jellegzetes sajatossagait, ugy a mana is tud lelekke
individualizalodni, s ehhez eleg nehany masodlagos, Ielületi valtozas. Töres nelkül jutunk az elsó gondolattol a
masodikig. Minden olyan vallasi eró, amely allando jelleggel valamely meghatarozott lenyhez kapcsolodik,
osztozik e leny tulajdonsagaiban, Ielveszi arcat, szellemi hasonmasava valtozik. Tregear az altala összeallitott
maoripolinez szotarban egy egesz sor mas szoval hozta rokonsagba a mana szot, ugymint manawa, manamana
stb., amelyek a jelek szerint ugyanazon csaladba tartoznak, es szivet, eletet, tudatot jelentenek. Nem azt jelenti-e
ez, hogy hasonlo rokonsag all Iönn a megIeleló gondolatok, vagyis a szemelytelen hatalom Iogalma, illetve a
belsó elet, a mentalis eró, egyszoval a lelek Iogalma között?908 Mindezek utan az, hogy a csurunga azert
szent-e, mert a lelek lakhelyeül szolgal, mint Spencer es Gillen gondolja, vagy mert szemelytelen erenyekkel
rendelkezik, mint Strehlow veli, szamunkra kevesse erdekes, es szociologiai szempontbol nincs is jelentósege.
Hogy valamely szent targy hatekonysagat elvont alakban megjelenó szellemeknek avagy egy szemelyes
IV
160
909 Ez Preussnak a Globusban megjelent cikkeben közölt elmelete, amelyre mar többször is hivatkoztunk. Ugy túnik, hogy Levy-Bruhl is e
Iele az elkepzeles Iele hajlik (lasd Fonctions mentales. 9293. o.).
910 Lasd erról Suicide cimú irasunkat (233. skk.). |Magyarul: E. DURKHEIM: A: òngvilkossag. Budapest, Osiris, 2000.|
hatoerónek tulajdonitjak, az nem erinti a dolgok alapjat. Mindket hiedelem gyökere tökeletesen azonos:
valamely dolog azert szent, mert a kollektiv tisztelet mindegy, milyen jogcimen elerhetetlenne teszi a
proIanok szamara. Ezen erzes magyarazataul az emberek hol valami homalyos, pontatlan okot hoznak Iöl, hol
egy meghatarozott, nevvel es elettörtenettel rendelkezó szellemlenyt; de e különbözó ertelmezesek csak
hozzaadodnak ahhoz az alapIolyamathoz, amely mindket esetben azonos.
Egyebkent ez magyarazza azokat a sajatos összemosodasokat, amire menet közben több peldaval is
talalkoztunk. Az egyen, az altala megtestesitett ós lelke, amelyból az ó lelke emanal, a csurungaja, a
totemisztikus Iajba tartozo allatok mint mondtuk mind-mind reszben egyenertekúek es egymassal
kicserelhetók. Ugyanis bizonyos viszonylatokban mind ugyanolyan modon erintik a kollektiv tudatot. A
csurunga azert szent, mert a belevesett totememblema kollektiv tiszteletet ebreszt; marpedig ugyanez a tisztelet
övezi a totem altal külsó Iormajukban abrazolt allatokat vagy növenyeket is, illetve az egyen lelket, minthogy
azt a totemleny Iajtajanak alakjaban gondoljak el; s vegül az ós lelket is, mivel az egyeni lelek ennek csak
sajatos megjelenesi Iormaja. Igy hat e különIele valosagos vagy gondolati targyak mindegyikenek van egy
közös oldala, ami a tudatokban ugyanazt az erzelmi allapotot gerjeszti; ezert e targyak könnyen összemosodnak.
Ha egyazon kepzetben Iejezódnek ki, nem különithetók el egymastol. Hat ezert lathatta az aranda a csurungaban
az egyen, az ós, sót meg a totemleny közös testet is. A maga modjan igy Iejezte ki önmaga szamara e különbözó
targyak altal Ielkeltett erzelmek azonossagat.
Mindazonaltal abbol, hogy a lelek gondolata a mana gondolatabol szarmazik, meg korantsem következik, hogy
az elóbbi viszonylag kesei eredetú volna; illetve, hogy lett volna egy olyan kor a törtenelemben, amelyben az
emberek csakis szemelytelen Iormaban ismertek volna a vallasi eróket. Amikor a ,preanimizmus' szoval olyan
törtenelmi idószakot akarnak jelölni, amelyben az animizmus tökeletesen ismeretlen volt, önkenyes hipotezist
allitanak Iöl;909 mert nincs olyan nep, amelynel a leleknek illetve a mananak a gondolata ne elne egymas
mellett. Semmi alapunk tehat azt Ieltetelezni, hogy ezek külön idóben keletkeztek volna; eppenseggel minden
azt bizonyitja, hogy kiIejezetten egyidósek. Amikent nincs tarsadalom egyenek nelkül, a közössegból
kibontakozo szemelytelen Iormak sem allhatnak össze anelkül, hogy ne inkarnalodnanak az egyeni tudatokban,
amelyekben aztan maguk is egyeniesülnek. Valojaban itt nem ket különbözó Iolyamatrol, hanem egyazon
Iolyamat ket különbözó aspektusarol van szo. Igaz, ezek nem egyIorman jelentósek: az egyik lenyegesebb, mint
a masik. A mana gondolata nem tetelezi Iöl a lelek gondolatat; mert ahhoz, hogy a mana individualizalodni
tudjon, legelóször is arra van szükseg, hogy egyaltalan legyen, marpedig önmagaban vett lete nem Iügg attol,
hogy milyen Iormakat ölt az individualizalodasa soran. A lelek gondolata viszont csakis a mana gondolatanak
viszonylataban erthetó. E tekintetben azt mondhatjuk, hogy masodlagos Iormacio; de a ,masodlagos' szot itt
logikai, es nem kronologiai jelenteseben kell ertenünk.
8.5. V
De honnan ered az a hiedelem, hogy a lelek tuleli a testet, sót meghatarozatlan ideig tovabb el?
Elózetes elemzesünkból az következik, hogy a halhatatlansagban valo hit korantsem erkölcsi gondolatok hatasa
alatt keletkezett. Az ember nem azert kepzelte ugy, hogy lete a siron tul is Iolytatodik, hogy majd a tulvilagi
eletben igaz elbanasban reszesüljön erkölcsi tetteiert, ha mar a Iöldi eletben ez nem törtent meg; mert mint
lattuk, eIIajta megIontolasok meg idegenek voltak a tulvilag primitiv elgondolasatol.
Annal a hipotezisnel sem erdemes idóznünk, miszerint a tulvilagi eletet abbol a celbol talaltak ki, hogy ily
modon úzzek el maguktol a megsemmisüles szorongato perspektivajat. Elóször is a szemelyes tovabbeles vagya
eredetileg korantsem volt olyan erós. A primitiv ember altalaban meglehetósen közönyösen Iogadja a halal
gondolatat. Neveltetesenel Iogva nem sokat töródik egyeni mivoltaval, eletet allandoan kockara teszi, könnyen
le is mond rola.910 Raadasul az altala gyakorolt vallasok olyasIele halhatatlansagot igernek neki, amiben
V
161
nincsen semmi szemelyes. Az esetek nagy reszeben a lelek nem elteti tovabb, vagy nem sokaig elteti tovabb az
elhunyt szemelyiseget, hanem megIeledkezven korabbi leteról egy idó mulva mas testekbe költözik, s ily
modon ujabb egyenisegek eltetó erejeve valik. De ha a Iejlettebb nepeket nezzük, az arnyaknak a Seolban vagy
az Ereboszban Iolytatodo halovany lete sem sok karpotlast igert az elet elveszteseert.
Mar kielegitóbb az a magyarazat, amely szerint a halal utani eletre vonatkozo elkepzelesek az alombeli
tapasztalatokhoz kapcsolodnak. Rokonaink, barataink megjelennek almainkban: latjuk, hogy cselekednek;
halljuk, hogy beszelnek; kezenIekvónek latszott az a következtetes, hogy meg mindig elnek. De bar e
megIigyelesek megerósithettek a mar megszületett gondolatot, aligha voltak egymagukban elegsegek a
letrejöttere. Ritkan almodunk halottakkal, s e rövidke almok sokkal homalyosabb emlekeket hagynak maguk
utan, hogysem önmagukban kepesek lettek volna ily jelentós hiedelemrendszert sugallni az embereknek.
KiIejezett aranytalansag all Iönn a hatas es ezen hatas Ieltetelezett oka közt.
A kerdes azert zavarba ejtó, mert a lelek Iogalma önmagaban nem Ieltetelezte, sót inkabb kizarta a tulvilagi elet
gondolatat. Lattuk ugyanis, hogy a lelket megkülönböztetik ugyan a testtól, de ugy tartjak, hogy szorosan
összetartozik vele: együtt öregszik vele; a testet sujto betegsegek ót magat is sujtjak az lett volna tehat a
termeszetes, hogy a testtel együtt maga is meghal. Legalabbis azt kellett volna hinni, hogy megszúnik letezni, ha
mar vegleg elvesziti eredeti alakjat, es semmi sem marad meg abbol, ami volt. Csakhogy eppen ekkor nyilik
meg szamara az uj elet kapuja.
Csakis a korabban ismertetett mitoszok szolgalhatnak magyarazattal e hiedelemre. Mint lattuk, az ujszülöttek
lelkei az ósök lelkeból emanalodtak, vagy ók maguk ezen lelkek reinkarnacioi. De hogy ujra
inkarnalodhassanak, illetve hogy idóról idóre tovabb emanalodhassanak, tul kellett elniük elsó birtokosukat.
Ugy túnik tehat, hogy a halottak tovabbeleset az elók születesenek magyarazata erdekeben talaltak ki. A primitiv
ember nem gondol olyan mindenhato istennel, amely a semmiból varazsolja eló a lelkeket. O ugy gondolja,
hogy csakis lelkekból lehet lelkeket csinalni. Ha tehat egy lelek megszületik, az csak egy mar korabban letezó
lelek Iormaja lehet; következeskeppen e korabban letezónek tovabb is kell elnie, hogy ujabb lelkek
kepzódhessenek belóle. Vegeredmenyben az emberiseg az idó tajt csakis a lelkek halhatatlansagaval tudta
maganak megmagyarazni azt, ami ohatatlanul Ielkeltette Iigyelmet: a csoport eletenek örökkevalosagat. Az
egyen meghal; a klan tovabb el. Tehat a klan eletet eltetó eróknek is örökkevaloknak kell lenniük. Marpedig
ezek az erók ugyanazok a lelkek, amelyek az egyenek testet is eltetik; hiszen ezekben a lelkekben, ezek altal
valosul meg a csoport. Ezert kell tehat tartosaknak lenniük. Sót az is szükseges, hogy tartossaguk mellett
egyszersmind önmagukkal azonosak maradjanak; mivel a klan mindig megórzi jellegzetes arculatat, az anyagat
kepezó szellemi szubsztanciat is szüksegkeppen minósegileg valtozatlannak kellett kepzelni. A klan a maga
allando totemisztikus principiumaval mindig ugyanaz, ugyhogy a lelkeknek is allandoknak kell lenniük, leven
hogy nem masok, mint e totemisztikus principium partikularizalodott darabjai. Van tehat egy misztikus
termeszetú csiraplazma, amely nemzedekról nemzedekre adodik at, s ily modon biztositja, illetve hivatott
biztositani a mulandosagon tul a klan szellemi egyseget. E hiedelem szimbolikus jellege dacara nem
nelkülözi az objektiv igazsagot. Mert bar a csoport a szo abszolut ertelmeben nem halhatatlan, annyi azonban
igaz, hogy lete idóben tulnyulik az egyenen, s nemzedekról nemzedekre születik es inkarnalodik ujra.
Ezt az ertelmezest a következó teny erósiti meg. Mint lattuk, Strehlow tanusaga szerint az arandak ketIajta lelket
különböztetnek meg: vannak egyIelól az alcheringa-ósök lelkei, masIelól azon egyenek lelkei, akik a törtenelem
soran a mindenkori törzsi allomanyt alkotjak. Az utobbiak csak meglehetósen kevessel elik tul a testet;
hamarosan teljesen megsemmisülnek. Egyedül az elóbbiek halhatatlanok; mikent nem is teremtes utjan
keletkeztek, nem is pusztulnak el. Ebben az a Iigyelemre melto, hogy csak az ó halhatatlansaguk szükseges a
törzs örökkevalosaganak a magyarazatahoz; mert rajuk es csakis rajuk harul a klan örökkevalosaganak
biztositasa, elvegre nekik köszönhetó minden Iogantatas. A többi leleknek e teren semmi szerepe. A lelkeket
tehat csak annyiban tartjak halhatatlannak, amennyiben halhatatlansaguk a kollektiv elet Iolytonossaganak
erhetóve tetele szempontjabol hasznos.
Ezek szerint a tulvilagi masik eletben valo elsó hiedelmek kivalto okai nem alltak semmiIele kapcsolatban
azokkal a szerepekkel |Ionction|, amelyeket kesóbb a tulvilagi intezmenyek jatszottak. De miutan megszülettek,
hamarosan nem mas celra hasznaltak óket, mint amire eredetileg szanva voltak. Mar az ausztral tarsadalmakban
V
162
911 Ezzel szemben talan azt lehet Ielhozni, hogy a szemelyisegnek az egyseg a sajatja, mig a lelket mindig is sokszorosnak kepzelik; ugy
gondoljak, hogy a vegtelensegig tud osztodni es tovabbosztodni. De manapsag mar tudjuk, hogy a szemely egysege szinten reszekból all, s
maga is kepes osztodni, illetve Ielbomlani. A szemelyiseg Iogalma azonban nem túnik el pusztan azert, mert mar nem oszthatatlan,
metaIizikus atomkent kepzeljük el. Ugyanez a helyzet a lelek gondolataban megnyilvanulo nepi elkepzelesekkel. Ezek tanusaga szerint a
nepek mindig is ugy ereztek, hogy az ember szemelye nem oly abszolut modon egyseges, mint azt egyes metaIizikusok gondoltak.
is megIigyelhetjük, hogy e hiedelmek ez iranyban kezdenek szervezódni. E tekintetben egyebkent nem is volt
szüksegük melyrehato valtozasokra. Regota tudjuk ugyanis, hogy egyazon tarsadalmi intezmeny egymas utan
ujabb es ujabb Iunkciokat tölthet be, anelkül hogy termeszetet megvaltoztatna!
8.6. VI
A lelek gondolata sokaig, s mind a mai napig a szemelyiseg gondolatanak nepi Iormaja.911 Tehat az elóbbi
gondolat geneziseból azt is megerthetjük, mikeppen jött letre az utobbi.
Az elóbbiekból kitúnik, hogy a szemely Iogalma ketIajta tenyezóból allt össze. Az egyik lenyeget tekintve
szemelytelen: a szellemi principium az, ami a közösseg lelkeül szolgal. Sót, ez kepezi az egyeni lelkek
szubsztanciajat is. De nem a szemely külön dolga: a kollektiv örökseg resze; benne es altala egyesülnek
szellemileg a tudatok. MasIelól viszont csak ugy letezhetnek egymastol különallo szemelyisegek, ha egy masik
tenyezó is belep, amely reszekre bontja es diIIerencialja ezt a principiumot: mas szoval szükseg van valamiIele
egyenitó tenyezóre. Ezt a szerepet a test tölti be. Minthogy a testek egymastol külön allnak, s mintegy az idó es
ter különbözó pontjait Ioglaljak el, mindegyikük olyan sajatos közeget kepez, amelyben a kollektiv kepzetek
maskepp tükrözódnek es mas szinezetet kapnak. Ennek eredmenyekeppen, jollehet az e testekben helyet kapo
tudatok ugyanazt a vilagot, vagyis a csoport egyseget alkoto ugyanazon gondolatok es erzesek vilagat latjak
maguk elótt, nem ugyanabbol a szemszögból latjak; mindegyik a maga modjan Iejezi ki.
E ket egyarant szükseges tenyezó közül az elsó bizonyara nem a kevesbe Iontosabb, mert ez szolgaltatja a
lelek-eszme nyersanyagat. Talan meglepó, hogy a szemelyiseg Iogalmanak geneziseben ilyen jelentós szerepet
tulajdonitunk a szemelytelen elemnek. De a szemely gondolatanak IilozoIiai elemzese, amely joval megelózte a
szociologiai elemzest, e tekintetben hasonlo eredmenyekre jutott. A IilozoIusok közül Leibniz erezte at a
legerósebben, hogy mi a szemelyiseg; mert a monasz mindenekelótt szemelyes es autonom leny. Csakhogy
Leibniz szerint valamennyi monasz tartalma azonos. Ugyanis mindegyikük olyan tudat, amely egy- es
ugyanazon targyat, a vilagot Iejezi ki; s mivel maga a vilag csak kepzetrendszer, az egyes tudatok
vegeredmenyben csak a vilagtudat tükrözódesei. Csak eppen a maguk szemszögeból es a maguk modjan Iejezik
ki azt. Azt pedig tudjuk, hogy e perspektivakülönbsegeknek az az oka, hogy a monaszok egymashoz kepest is es
az altaluk alkotott egeszhez kepest is mas es mas modon helyezkednek el.
Kant mas Iormaban ugyan, de ugyanezt az erzest Iejezi ki. Szerinte a szemelyiseg boltköve az akarat. Marpedig
az akarat az esznek megIeleló modon valo cselekves kepessege, az esz pedig az, ami bennünk a
legszemelytelenebb. Mert az esz nem az en eszem, hanem az altalaban vett emberiseg esze. A szellem azon
kepessege, hogy a partikularis, az esetleges, az egyeni Iöle emelkedve egyetemes Iormaban gondolkozzek. E
tekintetben tehat elmondhato, hogy az ember azaltal valik szemellye, ami altal összekeveredik a többi emberrel,
ami altal ember, nem pedig ez vagy az az ember. Ezzel szemben az erzekeket, a testet, egyszoval mindazt, ami
egyenive tesz, Kant a szemelyiseggel ellentetben allonak tekinti.
Az individuacio ugyanis nem az egyen lenyegi jegye. Az egyen nemcsak sajatos alany, amely az összes többitól
különbözik, hanem mindenekelótt olyan leny, amely viszonylagos autonomiaval rendelkezik azon közeggel
szemben, amellyel a legközvetlenebb a kapcsolata. Ugy kepzelik el, mint ami bizonyos mertekig magatol kepes
mozogni: ezt Iejezte ki Leibniz szelsóseges modon ugy, hogy a monasz kiIele teljesen zart. Nos, elemzesünk
segitsegevel erthetóve valik, mikent alakult ki es minek Ielel meg ez az elkepzeles.
A lelek ugyanis, ami a szemelyiseg szimbolikus kiIejezódese, ugyanezekkel a tulajdonsagokkal rendelkezik. Bar
szorosan kötódik a testhez, melysegesen különbözik tóle, es hozza kepest nagy önallosaggal rendelkezik. Az elet
soran idólegesen, a halal utan veglegesen tavozhat belóle. Tehat korantsem Iügg tóle, hanem eppenseggel
uralkodik rajta a benne levó magasabb meltosag altal. Felveheti külsó alakjat, mely altal individualizalodik, de
VI
163
912 Mindamellett nem tagadjuk az egyeni tenyezó jelentóseget: allaspontunk szerint eppoly könnyen megmagyarazhato, mint az ellentete.
Bar a szemelyiseg lenyege az, ami bennünk tarsadalmi, masIelól viszont csak ugy letezhet tarsadalmi elet, ha különallo egyenek tarsulnak, s
annal gazdagabb ez az elet, minel több es minel különbözóbb egyen tarsul. Az egyeni tenyezó tehat a szemelytelen tenyezó Ieltetele. Ennek
megIorditasa sem kevesbe igaz, hiszen maga a tarsadalom is Iontos Iorrasa az egyeni diIIerencialodasnak (lasd La division du travail social,
3. kiad. 627. skk.). |Magyarul: E. DURKHEIM: A tarsadalmi munkamegos:tasrol.|
semmi lenyegest nem kap tóle. Nos, a leleknek ez az önallosaga, amellyel valamennyi nep ellatta, nem teljesen
illuzorikus, s ma mar tudjuk, mi az objektiv alapja. Nagyon is igaz, hogy a lelek gondolatat alkoto elemek illetve
a test megjeleniteset szolgalo kepzetek ket különbözó, egymastol Iüggetlen Iorrasbol szarmaznak. Az utobbiak a
szervezet valamennyi pontjabol eredó benyomasokbol es kepekból erednek; az utobbiak olyan gondolatokbol es
erzesekból allnak össze, amelyek a tarsadalombol szarmaznak, es a tarsadalmat Iejezik ki. Az elóbbiek tehat
nem az utobbiakbol szarmaznak. Igy hat valoban van enünknek egy olyan resze, amely nincs közvetlenül a
szervi tenyezó hatasa ala helyezve: mindaz, ami bennünk a tarsadalmat kepviseli. Az altalanos ideak, amelyeket
a vallas vagy a tudomany ves szellemünkbe; a gondolati múveletek, amik ezekból az ideakbol következnek; a
hiedelmek es erzesek, amelyek erkölcsi eletünk alapjat kepezik; egyszoval valamennyi, a Iizikai tevekenyseghez
kepest magasabb rendú Iorma, amit a tarsadalom ebreszt Iel es Iejleszt ki bennünk, mind-mind kikerül a test
beIolyasa alol, ellentetben erzeki benyomasainkkal es szerverzeteinkkel. Ugyanis, mint ramutattunk, az a
kepzetvilag, amelyben a tarsadalmi elet zajlik, csak rarakodik anyagi szubsztratumara, de nem abbol szarmazik:
az itt uralkodo determinizmus sokkal hajlekonyabb, mint a masik, amelynek gyökerei a szöveteink Ielepiteseben
vannak, es igy jogosan kelti a cselekvóben a nagyobb szabadsag kepzetet. Az a közeg, amelyben ily modon
mozgunk, kevesbe atlathatatlan, kevesbe ellenallo: kenyelmesebben erezzük magunkat, es tenylegesen
kenyelmesebben letezünk benne. Egyszoval csak egy modon tudunk megszabadulni a Iizikai eróktól: ha a
kollektiv eróket allitjuk velük szembe.
De amit a tarsadalomtol kapunk, az közös a tarsainkkal. Tavolrol sem igaz tehat, hogy minel jobban
individualizalodunk, annal szemelyesebbek leszünk. A ket kiIejezes egyaltalan nem szinonimaja egymasnak:
bizonyos ertelemben inkabb szemben allnak, semmint Ieltetelezik egymast. A szenvedely individualizal, de le is
igaz. Erzeteink lenyegileg egyeniek; de annal inkabb vagyunk szemelyek, minel inkabb Ielszabadulunk az
erzekek alol, minel inkabb Iogalmakban tudunk gondolkodni es cselekedni. Akik tehat azt hangsulyozzak, hogy
mennyi minden tarsadalmi van az egyenben, azok ezzel nem a szemelyiseget akarjak tagadni vagy
lealacsonyitani. Csak nem hajlandok összekeverni azt az egyeniesüles tenyevel.912
VI
164
913 ROTH: Superstition, Magic. 65., 68. §; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 514, 516. o.
914 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 515, 521. o.; DAWSON: Austral. Aborigin. 58. o.; ROTH: Superstition. 67. §.
915 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 517. o.
9. fejezet - A SZELLEMEK ÉS
ISTENEK FOGALMA
A lelek Iogalmaval kiertünk a szemelytelen erók köreból. De mar az ausztral tarsadalmak is ismernek a lelek
Iölött allo Ielsóbbrendú mitikus szemelyisegeket: szellemeket, kulturheroszokat, sót tulajdonkeppeni isteneket
is. Anelkül hogy reszletezni akarnank a mitologiakat, mindenkeppen utana kell jarnunk, hogy a szellemlenyek e
harom kategoriaja milyen Iormaban túnik Iel Ausztraliaban, es milyen modon kapcsolodik a vallasi rendszer
egeszehez.
9.1. I.
A lelek nem szellem, ugyanis egy meghatarozott szervezetbe van bezarva; bar olykor kijöhet belóle, altalaban
Iogoly. Vegleg csak a halalkor szabadul ki, es lattuk, hogy meg akkor is milyen nehez elszakadnia a testtól. A
szellem viszont bar szoros szalakkal kapcsolodik egy-egy targyhoz, Iorrashoz, sziklahoz, Iahoz, egitesthez stb.,
es a legszivesebben ott idózik, ha ugy tartja kedve, eltavozhat belóle, es Iüggetlen eletet el a terben. A hatoköre
is kiterjedtebb. Barkire hatni tud, aki megközeliti, vagy akit ó közelit meg. A leleknek viszont csak az altala
eltetett testre van beIolyasa; Iöldi elete soran csak kiveteles esetben tud idegen alanyokra hatni.
A lelek tehat nem rendelkezik a szellemek megkülönböztetó jegyeivel, de a halal utan reszben szert tesz rajuk.
Amikor ugyanis elhagyja a testet, illetve amig meg nem költözött be egy testbe, ugyanolyan szabadon mozog,
mint a szellemek. Igaz, a gyaszritusok leteltevel a lelkek orszagaba tavozik, de elóször is eleg hosszu ideig ott
marad a sir körül, raadasul meg vegleges tavozasa utan is ugy hiszik, hogy ott koszal a tabor körül, a
bokrokban.913 Altalaban inkabb joindulatu lenynek kepzelik el, Ióleg a csalad eletben maradt tagjaival josagos:
lattuk, hogy az apa lelke meg a gyerekek es az unokak növekedeset is segiti. De az is elóIordul, hogy nagy
kegyetlensegról tesz tanubizonysagot; minden attol Iügg, milyen a hangulata, es hogy mikent bannak vele az
elók.914 Ugyhogy Ióleg a nóknek es gyermekeknek nem is ajanlatos ejszaka kimereszkedni a taborbol, nehogy
veszelyes talalkozasoknak tegyek ki magukat.915
A visszajaro lelek azonban nem valosagos szellem. Elóször is korlatozott a hatoköre; masodszor nincsenek
meghatarozott Iunkcioi. Kosza alomkep, meghatarozott Ieladat nelkül; mert a halalnak epp az a hatasa, hogy
kivül helyezi az összes letezó kereten; az elókhöz kepest amolyan szamkivetett. A szellemnek viszont mindig
van valamiIele hatekonysaga, s epp ez hatarozza meg; ó ala tartoznak bizonyos kozmikus vagy tarsadalmi
jelensegek; többe-kevesbe pontos Ieladatkört tölt be a vilag rendszereben.
Vannak azonban olyan lelkek, amelyek megIelelnek e kettós Ieltetelnek, s igy következeskeppen a szo
tulajdonkeppeni ertelmeben vett szellemek. Nevezetesen azon mitikus szemelyek lelkei, akiket a nepi kepzelet
az idók kezdetere helyez, az arandaknal az alcheringa- vagy altjiranhamitjina-emberek, az Eyre-to körüli törzsek
mura-murai, a karnaik muk-kutnaiai stb. Bizonyos ertelemben meg ezek is lelkek, mivel a hiedelem szerint
valaha ók is testeket eltettek, amelyekból csak egy adott pillanatban tavoztak el. De mar Iöldi eletük soran is
mint lattuk kiveteles hatalommal rendelkeztek; erósebb volt a manajuk, mint a közönseges embereknek, es ezt
meg is óriztek. Raadasul meghatarozott Iunkcioik vannak.
Elóször is akar Spencer es Gillen, akar Strehlow verziojat Iogadjuk el az ó Ieladatuk a klan idószakos
utanpotlasanak a biztositasa. Ok Ielügyelik a Iogantatas jelenseget.
De a Iogantatassal meg nem ert veget az ós Ieladata. Neki kell vigyaznia az ujszülöttre. Kesóbb, amikor a
gyermek Ielnó, elkiseri a vadaszatra, Ieleje hajtja a vadat; almaban Iigyelmezteti, hogy milyen veszelyek erhetik;
megvedelmezi az ellensegtól; stb. E tekintetben Strehlow teljesen összhangban van Spencerrel es Gillennel.916
165
916 STREHLOW, II. 76. o. es 1. labj.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 514., 516. o.
917 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 513. o.
918 E kerdesról lasd NEGRIOLI: Dei Genii presso i Romani, ,Daimon' es ,Genius' szocikkek, in: Diction. des Ant., PRELLER: Roemische
mvthologie, II. 195. skk.
919 NEGRIOLI, 4. o.
920 Uo. 8. o.
921 Uo. 7. o.
922 Uo. 11. o.; vö. SAMTER: ,Der Ursprung des Larencuntus', Archiv. f. Religionswissenschaft, 1907, 368393. o.
923 SCHULZE: i. m. 237. o.
924 STREHLOW, I. 5. o.; vö. SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 133. o.; GASON, in: CURR, II. 69. o.
925 Lasd Howittnal (Nat. Tr., 482. o.) egy mura-mura esetet, akit bizonyos hevizIorrasok szellemenek tekintenek.
926 North. Tr., 313, 314. o.; MATHEWS, Journ. of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 351. o. Hasonlokeppen a dijariknal is van egy
Mura-mura, akinek az a Ieladata, hogy esót hozzon (HOWITT, Nat. Tr., 798799. o.).
927 ROTH: Superstition. 67. §; vö. DAWSON, 58. o.
928 STREHLOW, I. 2. skk.
929 Lasd Ientebb: . o.
930 North. Tr., VII. Iej.
Igaz, Ielmerül a kerdes, hogy ez utobbiak verziojaban hogyan töltheti be az ós e Ieladatat; mivel a Iogantatas
pillanataban reinkarnalodik, azt hinne az ember, hogy összekeveredik a gyermek lelkevel, következeskeppen
nem tudja kivülról is vedelmezni. Valojaban azonban nem reinkarnalodik teljes egeszeben; csak megkettózódik.
Önmaganak egy resze behatol a nó testebe, es megtermekenyiti; a masik resze azonban kint el tovabb, es
Arumburinga neven a vedószellem tisztet tölti be.917
Latjuk, hogy az ós szelleme milyen közeli rokona a latinok geniusanak, illetve a görögök .-anak918 (görög).
Teljes szerepazonossag van köztük. A genius ugyanis elóször is az, aki utodokat nemz, qui gignit, a nemzó
hatalmat Iejezi ki es szemelyesiti meg.919 Ugyanakkor annak az egyennek a vednöke, pasztora is, akihez oda
van kötve.920 Vegezetül összekeveredik az illetó szemelyisegevel; ó kepviseli a ra jellemzó hajlamok es
tendenciak összesseget, amelyek külön arcot adnak neki a többi ember közt.921 Innen szarmaznak az ismert
mondasok, mint peldaul ,indulgere genio, defraudare genium', ami annyit jelent, hogy termes:etes
vermersekletet kòveti. Vegeredmenyben a genius az egyen lelkenek egy masik Iormaja, hasonmasa. Ezt
bizonyitja a genius es a manes szavak reszleges szinonimiaja.922 A manes a halal utani genius, de egyben az is,
ami tovabb el az elhunytbol, vagyis a lelke. Hasonlokeppen az aranda lelke es a geniusaul szolgalo ós-szellem is
csak egyazon leny ket különbözó megjelenesi Iormaja.
De az ós nemcsak a szemelyekhez kepest Ioglal el meghatarozott helyet, hanem a dolgokhoz kepest is. Bar ugy
tartjak, hogy a Iöld alatt van az igazi lakohelye, Iolyton kisert azon a helyen, ahol a nanjaIa vagy -szikla, illetve
az a vizesgödör van, amely ott kepzódött, ahol az ós elsó lete vegeztevel eltúnt a Iöldben. Ez a Ia illetve szikla a
hós testet kepviseli, ezert ugy kepzelik, hogy a lelke mindig visszajön ide, es többe-kevesbe allandoan itt is
lakik; e lelek jelenletevel magyarazhato az a vallasos tisztelet, amely ezeket a helyeket övezi. Aki letöri egy
nanjaIa agat, sulyosan megbetegedhet.923 ,Valaha halal jart azert, ha kivagtak vagy megrongaltak. Ha egy allat
vagy madar odabujik, nem szabad megölni. Meg a környezó bozotot is tiszteletben kell tartani: nem szabad
Iölegetni a Iüvet. A sziklakkal is tisztelettel kell banni. Nem szabad arrebb vinni vagy összetörni óket.'924 Es
mivel e szent jelleg az óstól szarmazik, az ós mint a Ia, a szikla, a vizesgödör vagy a Iorras szelleme túnik
Iöl.925 Ha ugy gondoljak, hogy a Iorras valamiIele kapcsolatban all az esóvel,926 akkor ó lesz az esó szelleme.
Igy hat ezek a lelkek egyIelól az emberek vedószellemei, masIelól kozmikus Iunkciokat is gyakorolnak. Nyilvan
igy kell ertelmezni Roth egyik irasat, amely szerint Eszak-Queenslandben a termeszeti szellemek olyan
elhunytak lelkei volnanak, akik az erdót vagy a barlangokat valasztottak lakohelyükül.927
Most tehat olyan szellemlenyeink vannak mar, akik nem csupan meghatarozott hatekonysag nelküli, bolygo
lelkek. Strehlow isteneknek nevezi óket;928 de az esetek többsegeben e kiIejezes nem megIeleló. Ugyanis egy
olyan tarsadalomban, mint az arandake, ahol mindenkinek megvan a maga partIogo óse, eszerint ugyanannyi,
vagy több isten lenne, mint ahany ember van. Összezavarna a terminologiat, ha isten nevvel illetnenk egy olyan
szent lenyt, akinek csak egy hive van. Igaz, elóIordulhat, hogy egy ós alakja olyannyira Ielnagyul, hogy egy
tulajdonkeppeni istensegre emlekeztet. A waramangaknal, mint emlitettük,929 ugy tartjak, hogy az egesz klan
egyetlen óstól szarmazik. Könnyen belathato, hogy bizonyos körülmenyek között ez a gyújtóós kollektiv ahitat
targyava valhatott. Ez törtent a Wollunqa-kigyoval.930 Ez a mitikus allat, amelytól a nevet viseló klan
szarmazik, a hiedelem szerint most is el egy vizesgödörben, amelyet vallasos tisztelet övez. Ugyhogy a klan
I.
166
931 SPENCER GILLEN, North. Tr., 277. o.
932 STREHLOW, I. 5. o.
közösen gyakorolja a kultuszat: meghatarozott ritusok segitsegevel igyekszik elnyerni a tetszeset, kierdemelni a
kegyeit, imadsagIeleket inteznek hozza stb. Azt lehet tehat mondani, hogy olyan, mint a klan istene. De ez
nagyon kiveteles eset, s meg Spencer es Gillen szerint is egyedülallo. Normalis körülmenyek közt csakis a
,szellem' kiIejezes alkalmas ezen ósi szemelyek megnevezesere.
Hogy mikepp alakult ki ez az elkepzeles, az kiderül az elózóekból.
Mint kimutattuk, az egyeni lelkek lete, miutan hinni kezdtek benne, erthetetlen lett volna, ha nem ugy kepzeltek
volna, hogy az idók kezdeten volt egy óseredeti lelekalap, amelyból az összes többi leszarmazott. Marpedig
ezeket a lelekarchetipusokat szüksegkeppen ugy kellett elkepzelniük, mint amelyek magukban hordozzak a
vallasi hatekonysag Iorrasat; mivel a kepzelet ennel visszabb nem megy, ezekból es csakis ezekból tud
szarmaztatni minden szent dolgot, a kultikus eszközöket, a klantagokat es a totemisztikus Iajba tartozo allatokat.
Ok testesitik meg a törzsben es a vilagban szetszortan meglevó vallasossagot, epp ezert tulajdonitanak nekik az
egyszerú emberek lelkeinel magasabb rendú kepessegeket. Egyebkent az idó mar önmagaban is növeli es erósiti
a dolgok szent jelleget. Egy nagyon regi csurunga sokkal nagyobb tiszteletet ebreszt, mint egy ujabb keletú, es
sokkal több erennyel is rendelkezik.931 Mindazok a vallasi erzületek, amelyekkel az egymast követó
nemzedekek öveztek, mintegy Ielhalmozodtak benne. Ugyanezen okok miatt azok a szemelyek, akik
evszazadok ota a mitoszokban szerepelnek, akiknek nevet tisztelettel adjak szajrol-szajra, s akiket a ritusok
periodikus rendszeresseggel ujra mozgositanak, a nepi kepzeletben vegül is mindenkeppen külön helyet
Ioglalnak el.
De miert nem maradtak kivül a tarsadalom keretein, miert valtak teljes ertekú tagjaiva?
Azert, mert minden egyen valamely ós hasonmasa. Marpedig amikor ket leny ily mertekben rokon,
termeszetszerúleg összetartozonak Iogjak Iel óket; mivel ugyanaz a termeszetük, ugy túnik, hogy ami az egyiket
erinti, az szüksegkeppen a masikra is ugyanugy hat. A mitikus ósök csapata ezaltal szellemi modon kapcsolodik
az elók tarsadalmahoz; ugyanolyan erdeklódest, ugyanolyan szenvedelyeket tulajdonitanak nekik; tarsakat
latnak bennük. De mivel nagyobb meltosaggal rendelkeznek, mint az elók, tarsulasuk a közvelekedes szerint
olyan, mint a Ieljebbvalo es az alattvalo, a partIogo es a partIogolt, a jotevó es a tamogatott tarsulasa. Igy jött
letre az egyenekhez kapcsolodo vedószellem Iurcsa Iogalma.
A kerdes, hogy az ós miert nem csak az emberekkel került kapcsolatba, miert kapcsolodott a dolgokhoz is, meg
zavarbaejtóbbnek túnik, mert elsó megközelitesben nem lathato, hogyan lehet kapcsolat egy eIIele szemely es
egy Ia vagy szikla közt. De egy Strehlowtol szarmazo adat legalabbis valoszinú megoldast kinal e kerdesre.
Ezek a Iak meg sziklak nem akarhol allnak a törzs területen, hanem Iókent a Spencer es Gillen altal
ertnatulunganak, Strehlow szerint arknanauanak nevezett szentelyek körül, amelyekben a klan csurungait
órzik.932 Tudjuk, milyen tisztelet övezi e helyeket pusztan azert, mert ott talalhatok a legertekesebb kultikus
eszközök. Valamennyi ilyen eszköz szentseget sugaroz ki maga körül. Ezert túnnek szentnek a környezó Iak es
sziklak, ezert nem szabad megrongalni óket, ezert szentsegtöres, ha barmi modon bantalmazzak óket.
Szentsegük tehat valojaban egyszerú pszichikai ragalyossagbol ered; a bennszülött azonban csak ugy tudja
megmagyarazni maganak ezt, ha azt Ieltetelezi, hogy e különbözó targyak kapcsolatban allnak a minden vallasi
hatalom Iorrasat jelentó lenyekkel, azaz az alcheringa-ósökkel. Ez az eredete a mar ismertetett mitoszoknak.
Ugy kepzeltek, hogy minden ertnatulunga azt a helyet jelöli, ahol az ósök egy-egy csoportja a Iöld ala süllyedt.
A tumuluszokrol, a Iakrol mind-mind azt tartottak, hogy az ó testüket jelenitik meg. De mivel a lelek altalaban
bizonyos vonzodast mutat a valaha lakhelyeül szolgalo test irant, termeszetszerúleg ugy hittek, hogy az ósök
lelkei szivesen jarnak vissza azokra a helyekre, ahol anyagi burkuk Iennmaradt tehat e Iakban, sziklakban,
vizesgödrökben tartozkodnak elószeretettel. Igy törtent, hogy miközben tovabbra is egy-egy meghatarozott
egyenre vigyaztak, egyszersmind amolyan genius lociva alakultak, s ennek szerepet is betöltöttek.933
Ezen elkepzelesek tisztazasa utan most mar meg tudjuk erteni a totemizmus egy olyan Iormajat, amelyet eddig
magyarazat nelkül kellett hagynunk: az egyeni totemizmust.
I.
167
933 Igaz, vannak olyan nanjaIak es -sziklak, amelyek nem az ertnatulunga közeleben vannak, hanem a törzsi terület egyeb pontjain allnak
elszorva. Ezekról azt mondjak, hogy azon a helyen túnt el a Iöldben egy-egy maganyos ós, ott vesztette el a kezet vagy a labat, ott Iolyt el a
vere, vagy ott Ielejtette a csurungajat, ami aztan Iava vagy sziklava valtozott. De e totemisztikus helyeknek csak masodlagos jelentósegük
van, Strehlow kleinere Totemplàt:enek nevezi óket (I. 45. o.); arra kell gondolnunk, hogy a Ió totemhelyek analogiajara öltöttek ilyen
jelleget. Ha egy-egy Ia, szikla barmilyen okbol valamilyen modon az ertnatulunga közeleben levó Iakra vagy sziklakra emlekeztetett,
hasonlo erzeseket ebresztett, következeskeppen az utobbiakra vonatkozo mitoszt az elóbbiekre is kiterjesztettek.
934 Nat. Tr., 139. o.
935 PARKER: The Euahlavi, 21. o. Altalaban olyan Ia szolgal e celra, amely az egyen altotemei közt szerepel. E valasztast azzal
magyarazzak, hogy e Iak leven, hogy egy csaladba tartoznak az egyennel inkabb hajlanak arra, hogy tamogassak (uo. 29. o.).
936 Uo. 36. o.
937 STREHLOW, II. 81. o.
938 PARKER: i. m. 21. o.
939 CODRINGTON: The Melanesians.
940 TURNER: Samoa, 17. o.
941 Ugyanezeket a kiIejezeseket hasznalja Codrington (251. o.).
Az egyeni totemet ket alabbi tulajdonsaga hatarozza meg: 1) olyan, növeny- vagy allatalakban megjelenó leny,
amelynek az a Ieladata, hogy az egyent oltalmazza; 2) az egyen es a partIogo sorsa szorosan összetartozik: ami
az utobbit erinti, az a szimpatia elve alapjan az elóbbinel is jelentkezik. Nos, a szoban Iorgo ós-szellemek e
deIinicionak megIelelnek. Legalabbis reszben ók is az allat- vagy a növenyvilagbol szarmaznak. Ok is
vedószellemek. Vegezetül minden egyent szimpatian alapulo kapcsolat Iúz a vedó óshöz. Ha ugyanis a nanjaIat
ezen ós misztikus testet bantalmazzak, az ember is Ienyegetve erzi magat. Igaz, e hiedelem manapsag egyre
inkabb veszit az erejeból. De Spencer es Gillen meg talalkozott vele, s velemenyük szerint valaha altalanosan el
volt terjedve.934
A ket elkepzeles reszleteiben is azonos.
Az ósök lelkei szentnek tekintett Iakban es sziklakban lakoznak. Hasonlokeppen az ewalajiknal az egyeni
totemkent szolgalo allat lelkeról is ugy tartjak, hogy Iaban vagy kóben lakik.935 Ez a Ia illetve kó szent: a totem
tulajdonosan kivül senki sem nyulhat hozza; a tiltas akkor is teljes, ha kóról vagy sziklarol van szo.936 Ebból az
következik, hogy ezek a helyek oltalmat nyujtanak.
Vegül lattuk, hogy az egyeni lelek az ós lelkenek csak egy masik aspektusa; ez utobbi, Strehlow kiIejezesevel
elve, amolyan masodik enkent szolgal.937 Hasonlokeppen az ewalajiknal a Yuenbeainak nevezett egyeni totem
Mrs. Parker megIogalmazasa szerint az egyen alter egoja: ,Az ember lelke az ó Yunbeaiaban van, a
Yunbeaiajanak lelke pedig óbenne.'938 Vagyis alapjaban veve ugyanaz a lelek ket testben van. E ket Iogalom
olyannyira rokon, hogy neha egyazon szoval Iejezik ki mindkettót. Ezt latjuk Melaneziaban es Polineziaban:
Mota-szigeten az atai, Aurore-szigeten a tamaniu, Motlawon a talegia egyszerre jelenti valamely egyen lelket,
illetve a szemelyes totemet.939 Ugyanez a helyzet a szamoai aituval.940 Ugyanis a szemelyes totem csak az en
külsó, lathato alakja, a lelek pedig a szemelyiseg lathatatlan, belsó Iormaja.941
Igy hat az egyeni totem a vedó-oltalmazo ós valamennyi lenyeges tulajdonsagaval rendelkezik, es vele azonos
szerepet tölt be; tehat ugyanonnan szarmazik es ugyanabbol a gondolatbol ered.
Ugyanis mindkettó a lelek megkettózódese. A totem, akarcsak az ós, az egyen lelke, de külsódlegesse teve es
nagyobb hatalommal Ielruhazva, mint amivel a lelek a szervezet belsejeben rendelkezik. Marpedig ez a
megkettózódes pszichologiai szüksegszerúseg eredmenye; voltakeppen csak a lelek termeszetet Iejezi ki, amely
mint lattuk kettós. Bizonyos ertelemben a sajatunk: a szemelyisegünket Iejezi ki. Egyszersmind azonban
kivül is van rajtunk, hiszen csak egy szamunkra külsódleges vallasi eró bennünk levó Iolytatasa. Nem tudunk
tejesen eggye valni vele, mivel olyan erenyeket, olyan meltosagot tulajdonitunk neki, ami altal Iölenk, empirikus
egyeni mivoltunk Iöle emelkedik. Igy hat van bennünk egy tekintelyes resz, amit igyekszünk kivetiteni
magunkbol. Önmagunk ilyetenkeppen valo IelIogasa olyannyira meg van alapozva termeszetünkben, hogy meg
akkor sem tudjuk elkerülni, ha mindennemú vallasi szimbolumok nelkül probaljuk elgondolni magunkat.
Erkölcsi tudatunk olyan, mint egy mag, amely köre a lelek gondolata szervezódött; de amikor a szavat hallatja,
megis ugy erezzük, hogy külsó, hozzank kepest Ielsóbbrendú hatalom szol hozzank, diktal törvenyt es itel
Ielettünk, vagy segit es tamogat bennünket. Amikor velünk van, erósebbnek erezzük magunkat az elet
megprobaltatasaival szemben; bizonyosabbak vagyunk a gyózelemben, akarcsak az ausztral ember, aki óseben
I.
168
942 A lelek, a vedószellem es az egyen erkölcsi tudata közötti szoros kapcsolat különösen nyilvanvalo Indonezia bizonyos nepeinel. ,A toba
batakok het lelkenek egyiket a placentaval együtt assak el; bar legszivesebben ezen a helyen idózik, olykor elhagyja, hogy Iigyelmeztesse az
egyent, illetve hogy helyesleset Iejezze ki, amiert jol viselkedik. Bizonyos ertelemben tehat az erkölcsi tudat szerepet tölti be.
Figyelmeztetesei mindazonaltal nemcsak az erkölcs területet erintik. A lelek öccsenek nevezik, amikepp a placentat is a gyermek
kisöccsenek hivjak. Haboruban batorsagot önt az emberbe, amikor az ellensegre kell tamadni.' (WARNECK: ,Der bataksche Ahnen und
Geisterkult', Allg. Missions:eitschrift, Berlin, 1904, 10. o.; vö. KRUIJT: Het Animisme in den indischen Archipel, 25. o.)
943 Kutatasra szorul, minek köszönhetó, hogy a Iejlódes egy bizonyos pontjatol kezdve a leleknek e megkettózódese miert inkabb az egyeni
totem, s nem a partIogo ós Iormajaban törtent. A kerdes talan inkabb etnograIiai, mintsem szociologiai szempontbol erdekes. Probaljuk meg
most megis elkepzelni, hogy Ieltehetóen hogyan jatszodott le e behelyettesites.
Kezdetben az egyeni totem nyilvan csak kiegeszitó szerepet jatszott. Akik az atlagemberenel nagyobb hatalmat akartak maguknak, nem
ertek be, es nem is erhettek be csak az ós partIogasaval; probaltak hat maguknak valami ilyesIele potvedelmet biztositani. Igy törtenhetett,
hogy az ewalajiknal csakis a varazsloknak lehet szemelyes totemük is, illetve egyedül ók szerezhetnek ilyet masoknak. Mivel ezenIelül
valamennyiüknek van kollektiv totemük, több lelek is letezik. De e többlelkúsegben nincs semmi meglepó: ez a Ieltetele a nagyobb
hatekonysagnak.
Amikor azonban a kollektiv totemizmus talajt vesztett, következeskepp a partIogo ós kepe is elhalvanyult a tudatokban, a lelek tovabbra is
aterzett kettósseget valami mas modon kellett kiIejezni. Az a gondolat, hogy az egyeni lelken kivül van egy masik is, amelynek az a
Ieladata, hogy vigyazzon az elóbbire, tovabb elt. Minthogy ez az oltalmazo hatalom nem a születesetól Iogva allt az ember melle,
termeszetesnek talaltak, hogy elóteremtesere eppolyan eszközöket alkalmazzanak, mint amikhez a varazslok Iolyamodtak, hogy kapcsolatba
lepjenek bizonyos erókkel, amelyeknek a tamogatasat el akartak nyerni.
944 Lasd peldaul: STREHLOW, II. 82. o.
945 WYATT, Adelaide and Encounter Bav Tribes, in: WOODS, 168. o.
946 TAPLIN: The Narrinverri, 6263. o.; ROTH: Superstition. 116. §; HOWITT, Nat. Tr., 356, 358. o.; STREHLOW, 1112. o.
947 STREHLOW, I. 1314. o.; DAWSON, 49. o.
vagy szemelyes totemeben bizva vitezebbnek erzi magat ellensegeinel.942 E különbözó elkepzelesek alapjaban
tehat van valami objektiv, akar a romai geniusrol, akar az egyeni totemról, vagy az alcheringa-ósról van szo;
különbözó Iormakban ezert is maradtak Ienn mind a mai napig. Minden olyba túnik, mintha valoban ket lelkünk
volna; az egyik bennünk van, azaz inkabb mi magunk vagyunk az; a masik pedig Iölöttünk van, es az a szerepe,
hogy ellenórizze es segitse az elóbbit. Frazer erezte, hogy az egyeni totemben egy külsó lelek lakozik; de ugy
gondolta, hogy e külsódlegesseg csak amolyan magikus mesterkedes vagy ravaszkodas. Valojaban maganak a
lelekgondolatnak a Ielepiteseból következik.943
9.2. II.
Az iment targyalt szellemek alapvetóen jotekonyak. ElóIordul persze, hogy dühöngenek, ha az ember nem
megIeleló modon viselkedik velük.944 De nem az a szerepük, hogy rosszat tegyenek.
A szellem azonban eppugy szolgalhatja a rosszat, mint a jot. Ezert a kiegeszitó, oltalmazo szellemekkel szemben
termeszetszerúleg kialakult egy sereg gonosz szellem is, amelyek segitsegevel az emberek megmagyarazhattak
maguknak mindenIele allando bajaikat, a lidercnyomast,945 a betegsegeket,946 az örvenyeket es viharokat947
II.
169
948 STREHLOW, I. 1114. o.; EYLMANN, 182, 185. o.; SPENCER GILLEN, North. Tr., 211. o.; SCHüRMANN: The Aborig. Tr. of
Port Lincoln, in: WOODS, 239. o.
949 EYLMANN, 182. o.
950 MATHEWS: Journ. of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 345. o.; FISON HOWITT: Kamilaroi and Kurnai, 467. o.; STREHLOW, I. 11.
o.
951 ROTH: Superstition. 115. §; EYLMANN, 190. o.
952 Nat. Tr., 390391. o. Strehlow Erintfanak nevezi a rossz szellemeket; de ez a szo, illetve az ,Oruncha' nyilvanvaloan egy es ugyanaz.
Csakhogy az ertelmezesükben elteres mutatkozik. Spencer es Gillen szerint az Orunchak inkabb pajkosak, mint gonoszak; sót,
megIigyelesük szerint (328. o.) az arandak nem is ismernek alapvetóen rossz szandeku szellemeket. Ezzel szemben a Strehlow-Iele
Erintjaknak szabalyszerúen az a szerepük, hogy artsanak. Egyebkent nehany olyan mitosz alapjan, amelyet eppen Spencer es Gillen közöl,
ugy túnik, nemikepp megszepitettek az Orunchak abrazatat: eredetileg emberevó oriasok voltak (uo.).
953 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 390391. o.
954 Uo. 551. o.
955 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 326., 327. o.
956 STREHLOW, I. 14. o. Amikor ikertestverek születnek, ugy gondoljak, hogy az elsó Iogantatott ily modon.
957 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 327. o.
958 HOWITT, Nat. Tr., 358, 381, 385. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 334. o.; North. Tr., 501, 530. o.
959 Mivel a varazslo betegseget is okozhat es gyogyitani is tud, a kiIejezetten arto magikus szellemek mellett neha olyanokat is talalunk,
amelyek az elóbbiek karos beIolyasat hivatottak megelózni vagy semlegesiteni. EIIele eseteket lathatunk a North. Tr.-ben (501502. o.).
Hogy az elóbbiek is es az utobbiak is magikus erók, az bizonyitja, hogy az arandaknal mindket Iajtat ugyanugy hivjak. Tehat egyazon
magikus hatalom különbözó megnyilvanulasairol van szo.
stb. Nem mintha ezen emberi nyomorusagok oly abnormalis dolgoknak túntek volna, hogy csakis
termeszetIölötti erók segitsegevel lehetett volna megmagyarazni óket; de akkoriban a vallasi principiumnak
tulajdonitottak az elet Iorrasat, ugyhogy az volt a logikus, hogy az eletet megzavaro vagy megszüntetó
esemenyeket is valamiIele hasonlo jellegú principiummal magyarazzak.
A jelek szerint tehat az arto szellemeket ugyanazon modell alapjan kepzeltek el, mint az iment targyalt jotekony
vedószellemeket is. Allati, vagy Ielereszt allati, Ielereszt emberi Iormaban szoktak megjeleniteni óket;948 de
termeszetszerúleg hajlanak ra, hogy orias termetet es visszataszito külsó kölcsönözzenek nekik.949 Az ósök
lelkeihez hasonloan a hiedelem szerint ezek is Iakban, sziklakban, vizesgödrökben, Iöldalatti üregekben
laknak.950 Gyakran olyan emberek lelkeikent szamolnak be roluk, akik valaha Iöldi eletet eltek.951 Az
arandakkal kapcsolatban Spencer es Gillen egyenesen ugy nyilatkoznak, hogy az Oruncha neven ismert rossz
szellemek alcheringa-lenyek.952 A meses idókben ugyanis a legkülönIelebb vermersekletú szemelyek eltek;
voltak olyanok, akiknek kegyetlen, gonosz ösztönei mind a mai napig megmaradtak;953 masok termeszettól
Iogva gonosz lelkületúek voltak; sovanyak es aszottak; ugyhogy miutan a Iöld ala süllyedtek, a belólük letrejött
nanjasziklaktol mindenki ovakodik, mert veszedelmes beIolyasok erhetik tólük az embert.954
Fajtarsaiktol, az alcheringa-ósöktól ugyanakkor sajatos tulajdonsagokban különböznek. Nem reinkarnalodnak;
az eló emberek közt sosincs kepviselójük; nincs emberi utoeletük.955 Ha az emberek bizonyos jelekból ugy
velik, hogy a gyerek az ó múvük, születese utan azonnal megölik.956 Masreszt egyetlen meghatarozott
totemközponthoz sem tartoznak; a tarsadalmi kereteken kivül allnak.957 Mindebból lathato, hogy sokkal inkabb
magikus, mint vallasi hatalmak. Es valoban, Iókepp a varazsloval allnak kapcsolatban; igen gyakran tóle kapjak
a hatalmukat.958 Elerkeztünk tehat oda, ahol veget er a vallas, es kezdódik a magia vilaga; s minthogy ez utobbi
kivül esik kutatasunk kören, jelen vizsgalodast nem is Iolytatjuk tovabb.959
III
170
960 STREHLOW, I. 9. o. Egyebkent nem Putiaputia az egyetlen ilyen szemely, aki az aranda mitoszokban szerepel: a törzs bizonyos
reszeiben mashogy nevezik azt a hóst, akinek tudasukat köszönhetik. Nem szabad elIelejteni, hogy az arandak olyan hatalmas területen
elnek, ami lehetetlenne teszi a mitologia tökeletes egyöntetúseget.
961 SPENCER GILLEN, North. Tr., 493. o.
962 Uo. 498. o.
963 Uo. 498499. o.
964 HOWITT, Nat. Tr., 135. o.
965 Uo. 476. skk.
966 STREHLOW, I. 68. o. Mangarkunjerkunja múvet kesóbb mas hósöknek kellett Iolytatnia: mert egy olyan hiedelem szerint, amely
egyebkent nem az arandak sajatja, egy adott pillanatban az emberek elIelejtettek elsó tanitoik tanitasat, es megromlottak.
967 Mint peldaul Atnatut (SPENCER GILLEN, North. Tr., 153. o.), Witurnat (North. Tr., 489. o.). A ritusokat ugyan nem Tundun vezette
be, de az ó tiszte ezek iranyitasa (HOWITT, Nat. Tr., 670. o.).
968 North. Tr., 499. o.
9.3. III
A szellem Iogalmanak megjelenese Iontos Iejlódest jelez a vallasi erók individualizalodasaban.
Mindezzel együtt az eddig targyalt szellemlenyek csak masodlagos szemelyek voltak. Vagy arto szellemek,
amelyek inkabb a magia, mintsem a vallas körebe tartoznak; vagy olyan, egy-egy szemelyhez vagy
meghatarozott helyhez kötódó lenyek, amelyek csak nagyon szúk körben tudtak a beIolyasukat ervenyre juttatni.
Ezek tehat csak magan- vagy helyi ritusok targyat kepezhettek. De amikor mar kialakult a szellem gondolata,
termeszetszerúleg azonnal tovabbterjedt a vallasi elet magasabb szIeraiba is, s igy magasabb rendú mitikus
szemelyisegek születhettek meg.
Az egyes klanok szertartasai ugyan elternek egymastol, de ettól meg ugyanahhoz a vallashoz tartoznak; van is
köztük bizonyos szamu lenyegi hasonlosag. Mivel minden klan egyazon törzs resze, lehetetlen, hogy a törzs
egysege ne erzódjön az egyes kultuszok különbözósegen keresztül. S valoban, nincs olyan totemcsoport,
amelynek ne volnanak csurungai, bull-roarerei; ezeket mindenütt ugyanugy hasznaljak. A törzs Iratriakra,
hazassagi osztalyokra illetve klanokra valo Ielosztasa, az ezekhez kapcsolodo exogam tilalmak szinten igazi
törzsi intezmenyeket jelentenek. A beavatasi ünnepsegekben is egyarant szerepelnek bizonyos
alaptevekenysegek: Ioghuzas, körülmeteles, szubincizio stb., melyek a törzsön belül nem valtoznak
totemenkent. Az egyöntetúseget mar csak az is biztositja, hogy a beavatas mindig az egesz törzs jelenleteben
törtenik, vagy legalabbis több klant összehivnak ez alkalombol. Ennek az az oka, hogy a beavatandot nem csak
annak a klannak a vallasi eletebe szandekoznak bevezetni, amelybe beleszületett, hanem az egesz törzsebe;
elengedhetetlen tehat, hogy a törzsi vallas különbözó valtozatai mind kepviselve legyenek elótte, s mintegy
elvonuljanak a szeme elótt. Ekkor mutatkozik meg a legjobban a törzs szellemi es vallasi egysege.
Igy hat minden tarsadalomban vannak bizonyos ritusok, amelyek egyöntetúsegük es altalanos voltuk reven
különböznek a többitól. E Iigyelemre melto összehangoltsag latszolag csakis közös eredettel magyarazhato. Ugy
kepzeltek tehat, hogy a hasonlo ritusokat vegzó csoportokat egyazon ós hozta letre, s valamennyi ritust ó mutatta
be az egesz törzsnek. Az arandaknal peldaul a vadmacska-klan óse, bizonyos Putiaputia960 tanitotta meg az
embereket arra, hogyan keszitsek es hogyan hasznaljak a ritusok soran a csurungat; a waramangaknal ez a
szemely Murtu-murtu;961 az arabanaknal Witurna;962 a kajtityaknal Atnatu,963 a karnaiknal Tundun.964 A
körülmeteles gyakorlatat a keleti dijarik es több mas törzs is ket meghatarozott Mura-muranak tulajdonitja;965
az arandak egy, a gyik totemhez tartozo alcheringa-hósnek, bizonyos Mangarkunjerkunjanak.966 Ugyanezen
szemelyhez Iúzódik a hazassagi tilalmak es az ezekból következó tarsadalomszervezet bevezetese, tovabba a túz
IelIedezese, a landzsa, a pajzs, a bumerang stb. Ieltalalasa. Egyebkent igen gyakori, hogy a bull-roarer
Ieltalalojat tekintik egyben a beavatasi szertartasok megalapozojanak is.967
E specialis ósök nem kerülhettek a többivel egy polcra. Egyreszt nemcsak egy-egy klan, hanem az egesz törzs
tisztelete övezte óket. Masreszt nekik tulajdonitottak azt, amit a legmagasabbra tartottak a törzs kulturajaban. E
kettós okbol kiIolyolag egeszen maskepp tekintettek rajuk. Atnaturol peldaul azt mondjak, hogy az egben
született, meg az alcheringa-idók elótt, maga alkotta magat, es maga adta maganak azt a nevet, amelyet visel. A
csillagok a Ielesegei vagy a lanyai. A Iölött az eg Iölött, ahol el, van egy masik eg is es egy masik Nap. E
Napnak szent a neve, nók es nem-beavatottak elótt nem is szabad kiejteni.968
III
171
969 HOWITT, Nat. Tr., 493. o.; Kamilaroi and Kurnai, 197, 267. o.; SPENCER GILLEN, North. Tr., 492. o.
970 Lasd peldaul North. Tr., 493. o.
971 North. Tr., 338, 347, 499. o.
972 Igaz, Spencer es Gillen azt allitja, hogy semmiIele erkölcsi szerepet nem jatszanak (North. Tr., 493. o.), ennek azonban csak az az oka,
hogy szúkebb ertelemben hasznaljak e szot. A vallasi Ieladatok is Ieladatok: az, hogy ezek betartasat Ielügyelik, szinten az erkölcs körebe
tartozik, annal is inkabb, mivel ez idó tajt az erkölcs teljes mertekben vallasi jellegú meg.
973 Mar 1845-ben megIigyelte Eyre (Journals. II. 362. o.), s meg óelótte Henderson (Observations on the Colonies of N. S. Wales and Jan
Diemens Land, 147. o.).
974 Nat. Tr., 488508. o.
975 A kulinoknal |Ez a nev a Tindale-Iele jegyzekben nem szerepel. A s:aklektor.|, a watyabalukoknal, a warangyariknal (Victoria).
976 A juwinoknal, a ngarigaknal, a walgaluknal (Uj-Del-Wales).
977 A kamilaroiknal, az ewalajiknal (Uj-Del-Wales eszaki resze); ugyanezen terület közepe Iele a wangkajibonoknal es a wiragyuriknal.
978 A wimbaiaknal es a Murray-medence also reszen eló törzseknel (RIDLEY: Kamilaroi, 137. o.; BROUGH SMYTH, I. 423. o., 431.
labj.).
979 A Herbert Iolyonal eló törzseknel (HOWITT, Nat. Tr., 498. o.).
980 A karnaiknal.
981 TAPLIN, 55. o.; EYLMANN, 182. o.
982 Nyilvan erre a Ielsóbbrendú Mura-murara hivatkozik Gason a mar idezet szövegreszben (CURR, II. 55. o.).
983 Nat. Tr., 246. o.
985 Bunjillal kapcsolatban lasd BROUGH SMYTH, I. 417. o.; Baiameval kapcsolatban RIDLEY: Kamilaroi, 156. o.; Daramulunnal
kapcsolatban HOWITT, Nat. Tr., 495. o.
De barmilyen nagy presztizsnek örvendenek is e szemelyek, nem volt szükseges külön ritusokat bevezetni a
tiszteletükre; ók ugyanis csak megszemelyesitett ritusok. Csakis azert leteznek, hogy a meglevó gyakorlatokat
magyarazzak velük; e gyakorlatok masik aspektusat kepviselik. A csurunga egy es ugyanaz a Ieltalalojaval;
olykor ugyanugy is hivjak óket.969 Amikor a bull-roarereket zugatjak, azt mondjak, hogy az ós hangja szol
belólük.970 De mivel valamennyi ilyen hós összekeveredik az allitolag óaltala bevezetett kultusszal, ugy
gondoljak, hogy nagyon Iontos neki, mi modon zajlik a szertartas. Csak akkor elegedett, ha a hivók pontosan
teljesitik Ieladatukat; akit mulasztason er, azt megbünteti.971 Tehat egyreszt a ritus Ielvigyazojanak, masreszt az
alapitojanak tekintik, s ezert igazi erkölcsi szereppel ruhazzak Iel.972
9.4. IV
Mindamellett nem ez a legmagasabb mitologiai Iormacio az ausztraloknal. A törzsek legalabbis egy resze
eljutott egy olyan istenseg Iogalmaig, amely ha nem is az egyetlen, de a legIelsóbb, s kimagaslo helyet Ioglal el
a többi vallasi entitashoz kepest.
E hiedelem megletet több megIigyeló is mar igen koran jelezte;973 de leginkabb Howitt erdeme, hogy sikerült
kimutatnia viszonylagos altalanossagat. Howitt ugyanis igen szeles területen eszlelte, amely magaba Ioglalja
Victoria allamot, Uj-Del-Walest, s egeszen Queenslandig terjed.974 E terület egeszen jelentós szamu törzs hisz
egy igazi törzsi istensegben, amelynek regionkent mas es mas a neve: leggyakrabban Bunjil vagy Punjil,975
Daramulun976 es Baiame.977 De talalkozunk Nuralie vagy Nurelle,978 Kohin979 es Mangan-ngaua980
elnevezessel is. Ugyanez az elkepzeles lelhetó Iel nyugatabbra, a narinyariknal, ahol a nagy istent Nurunderinek
vagy Ngurrunderinek hivjak.981 Igen valoszinú, hogy a dijariknal a Mura-murak azaz a szokasos ósök
között van egy, amelyik amolyan Ióhatalommal rendelkezik.982 Vegül Spencerrel es Gillennel szemben, akik
ugy nyilatkoznak, hogy az arandaknal semmiIele kimondott istensegre vonatkozo hiedelemmel nem
talalkoztak,983 Strehlow azt allitja, hogy e nep a loritjakhoz hasonloan Altijra neven egy igazi ,jo istent'
ismer.984
E szemely lenyegi jegyei mindenütt ugyanazok. Halhatatlan, sót örökkevalo leny, hiszen senki mastol nem
szarmazik. Miutan egy ideig a Földön lakott, Iölemelkedett vagy Iölvittek az egbe,985 s ott el a csaladja
köreben; mert altalaban több Ieleseget, gyermeket es testvert tulajdonitanak neki,986 akik olykor segitenek neki
IV
172
984 EgyIelól Baiame, Bunjil, Daramulun, masIelól Altijra közt az volna a különbseg, hogy ez utobbitol teljesseggel idegen az, ami az
emberiseget erinti: nem ó teremtette az embereket, es nem is Ioglalkozik vele, hogy mit tesznek. Az arandak tehat ugymond nem is szeretik
es nem is Ielnek tóle. Ha azonban ezt a hiedelmet pontosan Iigyeltek meg, es helyesen elemeztek, akkor aligha lehet eredeti, mert ha Altijra
semmiIele szerepet nem jatszik, semmit sem magyaraz, semmire sem szolgal, akkor mi vegre talaltak ki maguknak az arandak? Talan
valami Baiame-Ielet kell latni benne, aki elvesztette regi tekintelyet, valami regi istent, akinek halvanyul az emleke. De az is lehet, hogy
Strehlow rosszul ertelmezte az adatközlók szavait. Eylmann szerint aki ugyan se nem hozzaertó, se nem tulsagosan megbizhato
megIigyeló Altijra alkotta meg az embereket (i. m. 148. o.). Egyebkent a loritjaknal van egy Tukura nevú szemely, aki az arandak
Altijrajanak Ielel meg: a hiedelem szerint szemelyesen ó vezeti a beavatasi szertartasokat.
986 Bunjil csaladjaval kapcsolatban lasd peldaul HOWITT, Nat. Tr., 128, 129, 489, 491. o.; BROUGH SMYTH, I. 417, 423. o.; Baiame
csaladjarol L. PARKER: The Euahlavi, 7, 66, 103. o.; HOWITT, Nat. Tr., 407, 502, 585. o.; Nurunderi csaladjarol TAPLIN: The
Narrinveri, 5758. o. Egyebkent persze igen sok valtozata van e nagy istenek csaladjairol szolo elkepzeleseknek. A Ielesegek szama es neve
regionkent valtozik.
987 HOWITT, Nat. Tr., 128. o.
988 BROUGH SMYTH, I. 430., 431. o.
989 Uo. 432. o.
990 HOWITT, Nat. Tr., 498., 538. o.; MATHEWS, Journal of. R. S. of. N. S. Wales, XXXVIII. 343. o.; RIDLEY, 136. o.
991 HOWITT, Nat. Tr., 538. o.; TAPLIN: The Narrinveri, 5758. o.
992 L. PARKER: The Euahlavi, 8. o.
993 BROUGH-SMYTH, I. 424. o.
994 HOWITT, Nat. Tr., 492. o.
995 Bizonyos mitroszok szerint csak a IerIiakat teremtette meg, a nóket nem; ezt mondjak Bunjilrol. A nók eredetet Iianak-testvereneek,
Pallyannak tulajdonitjak (BROUGH SMYTH, I. 417. es 423. o.).
996 HOWITT, Nat. Tr., 489, 492. o.; MATHEWS: Journ. of. R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 340. o.
997 L. PARKER: The Euahlavi, 7. o.; HOWITT, Nat. Tr., 630. o.
998 RIDLEY: Kamilaroi, 136. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 14. o.
999 L. PARKER: More Austr. Leg. Tales, 8499, 9091. o.
1000 HOWITT, Nat. Tr., 495, 498, 543, 563, 564. o.; BROUGH SMYTH, I. 429. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 79. o.
1001 RIDLEY, I. 137. o.
1002 L. PARKER: The Euahlavi, 9091. o.
1003 HOWITT, Nat. Tr., 495. o.; TAPLIN: The Narrinveri, 58. o.
1004 HOWITT, Nat. Tr., 588, 543, 553, 556. o.; MATHEWS: i. m. 318. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 6, 79, 80. o.
1005 HOWITT, Nat. Tr., 498, 528. o.
1006 Uo. 493. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 76. o.
Ieladatai ellatasaban. Minthogy az egben lakik, csaladtagjaival egyetemben gyakran azonositjak bizonyos
csillagokkal.987 Egyebkent az egitestek Iölött is hatalma van. O szabta meg a Nap es a Hold jarasat;988
utasitasokat ad nekik.989 O tamaszt villamot a Ielhóból es hajitja le a mennykövet a Iöldre.990 Mivel ó a
mennydörges, az esóvel is kapcsolatban van:991 hozza Iolyamodnak, ha nincs viz, vagy ha tul sok esó esett.992
Ugy beszelnek rola, mint valamiIele teremtóról; az emberek atyjanak nevezik, es azt mondjak, hogy ó csinalta
óket. Egy hajdan Melbourne-ben ismert legenda szerint Bunjil a következó modon hozta letre az elsó embert.
Agyagbol szobrot Iormalt; aztan többször körbetancolta, beleIujt az orrlyukaba, ettól a szobor eletre kelt es jarni
kezdett.993 Egy masik mitosz szerint Ielgyujtotta a Napot; ettól a Föld Iölmelegedett es elóbujtak az
emberek.994 Az emberekkel egy idóben995 ó csinalta az allatokat es a Iakat is;996 tóle szarmaznak a
mestersegek, a Iegyverek, a nyelv, a törzsi ritusok.997 Az emberiseg jotevóje. Meg most is amolyan
gondviselesszerú szerepet jatszik. O latja el a hiveket mindazzal, ami a letezesükhöz szükseges.998 Vagy
közvetlenül, vagy közvetitókön keresztül erintkezik velük.999 A törzs erkölcsenek az óre, ha azonban megsertik,
akkor tombol.1000 Bizonyos megIigyelók szerint a halal utan a biro tisztet tölti be; különbseget tesz jok es
rosszak közt, es nem ugyanugy banik az egyikkel, mint a masikkal.1001 Mindenesetre gyakran mutatjak ugy be,
mint aki a halottak orszagat igazgatja,1002 s a tulvilagra erkezó lelkeket Iogadja.1003
Mivel a beavatas a törzsi kultusz Ió Iormaja, kiIejezetten óhozza kapcsolodnak a beavatasi ritusok; ó all ezek
közeppontjaban. Igen gyakran Iakeregbe vesik a kepet, vagy Iöldból mintaznak rola szobrot. Körbetancoljak,
enekelnek a tiszteletere; meg igazi imadsagokat is inteznek hozza.1004 Elmagyarazzak a Iiatalembereknek, hogy
kit abrazol ez az alak; elmondjak titkos nevet, amit a nók es a be nem avatottak nem tudhatnak; elmeselik
elettörtenetet; elmondjak, hogy a hagyomany szerint milyen szerepet jatszik a törzs eleteben. Maskor az eg Iele
emelik a kezüket es ugy mutatjak, hogy ott lakozik; vagy a landzsaikkal illetve ritualis eszközeikkel böknek az
eg Iele,1005 ily modon lepnek kapcsolatba vele. Mindenütt erzik a jelenletet. O vigyaz az ujoncokra, miközben
azok az erdóbe vannak szamúzve.1006 Nagyon Iontos neki, mi modon zajlik a szertartas. A beavatas az ó
kultusza. Ugyhogy argus szemekkel Iigyeli, hogy mindent pontosan betartsanak: ha hibaznak vagy mulasztast
követnek el, akkor szörnyúseges modon torolja meg azt.1007
IV
173
1007 L. PARKER: The Euahlavi, 76. o.; HOWITT, Nat. Tr., 493., 612. o.
1008 RIDLEY: Kamilaroi, 153. o.; L. PARKER: The Euahlavi, 67. o.; HOWITT, Nat. Tr., 585. o.; MATHEWS: i. m. 343. o. Baiameval
ellentetben Daramulunt gyakran mint alapvetóen rossz szandeku szellemet jelenitik meg (L. PARKER: i. m., RIDLEY, in: BROUGH
SMYTH, II. 285. o.
1009 J.A.I., XXI., 292. skk.
1010 The Making of Religion, 187293. o.
1011 LANG: i. m. 331. o. Lang mindössze annyit mond, hogy Szent Pal hipotezise túnik a legkevesbe hibasnak (,the most unsatisfactorv').
1012 Schmidt az Anthropos 1908-as es 1909-es szamaban atvette A. Lang elmeletet. Sidney Hartlandnak valaszolva, aki ,The »Hig Goods«
oI Australia' cimú, Folk-lore-ban (IX. köt., 290. skk.) megjelent cikkeben Lang elmeletet biralta, Schmidt azt bizonygatja, hogy Baiame,
Bunjil stb. örökkevalo, teremtó, mindenhato, mindentudo istenek, az erkölcsi rend órei. Itt most nem megyünk bele ebbe a szerintünk
erdektelen vitaba. Ha e kiIejezeseket viszonylagos, az ausztral mentalitasra alkalmazott ertelemben hasznaljak, akkor magunk is elIogadjuk
óket, mi is eltünk velük. E szempontbol mindenhato azt jelenti, hogy az illetó istennek nagyobb hatalma van, mint barmely mas szent
lenynek; mindentudo azt, hogy olyan dolgokat is lat, amelyek a közönseges halandok, de meg a varazslok szamara is lathatatlanok; az
erkölcsi rend óre pedig azt, hogy ó tartatja be az ausztral erkölcs szabalyait, barmennyire különbözóek is azok a mieinktól. De ha olyan
jelentest akarnak adni e szavaknak, amit egyedül a kereszteny spiritualistak tulajdonithatnak neki, akkor nem latjuk ertelmet, hogy a
törtenelmi modszerrel ilyennyire ellentetes allasponttal vitatkozzunk.
1013 Lasd e kerdesról N. W. THOMAS: ,Baiame and Bell-bird. A note on Australian Religion', Man, 1905. 28. Szam; vö. LANG: Magic
and Religion, 25. o. Mar Waitz is ugy velte, hogy e vilagkep eredeti (Anthropologie d. Naturvòlker, 796798. o.).
E Ielsóbb istensegek tekintelye egyebkent nem csak egy-egy törzsre korlatozodik; szamos szomszed törzs is
elismeri óket. Bunjilt csaknem egesz Victoria allamban, Baiamet Uj-Del-Wales jelentós reszen imadjak; ez a
magyarazata annak, hogy egy viszonylag ennyire kiterjedt Iöldrajzi területen csak ily keves eIIele istenseg van.
Kultuszuk tehat nemzetközi jellegú. Az is elóIordul, hogy a különbözó mitologiak összekeverednek,
kombinalodnak egymassal, kölcsönösen meritenek egymasbol. Peldaul a Baiameban hivó törzsek legtöbbje
Daramulun letet is elismeri; csak eppen kisebb meltosaggal ruhazzak Iel. A mitologiak Baiame Iiakent vagy
testverekent, vagyis alarendeltjekent tüntetik Iöl.1008 A Daramulunban valo hit különbözó Iormakban egesz
Uj-Del-Walesben elterjedt. Tavolrol sem igaz tehat, hogy a vallasi nemzetköziseg csak az ujabb, Iejlettebb
vallasok sajatja. A vallasi hiedelmek mar a törtenelem kezdeten sem hajlamosak megmaradni egy politikailag
behatarolt tarsadalomban; mintegy termeszetes kepessegük, hogy atlepjek a hatarokat, szetszorodjanak es
nemzetközive valjanak. Termeszetesen az is elóIordul, hogy bizonyos nepeknel, bizonyos idókben e spontan
tendenciat es kepesseget ellenkezó iranyu tarsadalmi szüksegszerúsegek meghiusitottak; ettól azonban meg a
kepesseg megvan, mint latjuk, mar a primitiv nepeknel is.
Ez a vilagkep Tylor szerint olyan magas teologiat Ieltetelez, hogy csakis europai behozatal lehet: ugy veli, hogy
kereszteny gondolat jelenik meg benne, eltorzult Iormaban.1009 A. Lang viszont eredeti hiedelemnek
tekinti;1010 es bar ó is ugy latja, hogy ellentetben all az ausztral hiedelmek egeszevel es egeszen mas elveken
alapul, arra a következtetesre jut, hogy az ausztraliai vallasok ket heterogen, egymasra helyezett rendszerból
allnak, következeskeppen az eredetük is kettós. Megvannak bennük egyIelól a totemekre meg a szellemekre
vonatkozo gondolatok, ezeket bizonyos termeszeti jelensegek sugalltak volna az embernek. Egyszersmind
azonban valamiIele intuicio reven amelynek termeszetet senki sem hajlando megmagyarazni1011 az emberi
intelligencia egy csapasra eljutott volna a vilagteremtó, erkölcsi törvenyt alkoto egyetlen isten gondolatahoz.
Lang egyenesen azt mondja, hogy e gondolat eredetileg, nevezetesen Ausztraliaban, meg inkabb nelkülözött
mindennemú idegen elemet, mint a közvetlenül ezutan következó civilizaciokban. Idóvel azonban rarakodott, es
elhomalyositotta az animista es totemisztikus babonak egyre növekvó tömege. Igy tehat Iokozatosan,
naprol-napra Iajult el, mignem egy privilegizalt kultura hatasara ujbol Iöleszmelt, es sokkal ragyogobban es
tisztabban nyilatkozott meg, mint eredetileg.1012
A tenyek azonban sem Tylor szkeptikus hipoteziset, sem Lang teologiai ertelmezeset nem tamasztjak ala.
Elóször is mara mar bizonyos, hogy a nagy törzsi istenre vonatkozo gondolatok bennszülött eredetúek. Ezeket
mar abban az idóben is eszleltek, amikor a misszionarusok tevekenysege meg nem ereztethette a hatasat.1013
Ebból azonban meg nem következik, hogy valamiIele rejtelyes kinyilatkoztatasnak kellene tulajdonitani óket.
Korantsem mas Iorrasbol szarmaznak, mint a kiIejezetten totemisztikus hiedelmek, hanem epp ellenkezóleg
ezek logikai betetózesenek legmagasabb Iormajat jelentik.
Lattuk ugyanis, hogy a mitikus ósök Iogalmat mar a totemizmus alapelvei is elóIeltetelezik; elvegre minden ós
totemleny. A nagy istenek ugyan ketsegkivül Iölöttük allnak, de köztük illetve a mitikus ósök között csak
Iokozati különbsegek vannak; töres nelkül jutunk el az elóbbiektól az utobbiakig. A nagy isten ugyanis maga is
IV
174
1014 DAWSON, 49. o.; MEYER: Encounter Bav Tribe, in: WOODS, 205, 206. o.; HOWITT, Nat. Tr., 481, 491, 492, 494. o.; RIDLEY:
Kamilaroi, 136. o.
1015 TAPLIN: The Narrinnveri, 5556. o.
1016 L. PARKER: More Austr. Leg. Tales, 49. o.
1017 TAPLIN: i. m. 61. o.
1018 BROUGH SMYTH, I. 425427. o.
1019 TAPLIN: i. m. 60. o.
1020 ,A vilagot a Nuralie-nak nevezett lenyek teremtettek; e regota letezó lenyek egy reszenek hollo, masiknak solyom Iormaja volt.'
(BROUGH SMYTH, I. 423424. o.).
1021 Mrs. L. Parker szerint ,Byamee ugyanaz az ewalajik, mint alcheringa az arandak szamara' (The Euahlavi, 6. o.).
1022 Lasd Ientebb.
1023 Egy masik mitoszban, amelyet Spencer es Gillen közöl, teljesen hasonlo szerepet tölt be ket Ungambikula nevú egi szemely (Nat. Tr.,
388. skk.).
1024 HOWITT, Nat. Tr., 493. o.
1025 L. PARKER: The Euahlavi, 6266, 67. o. A nagy istent azert azonositjak a mennydörgessel, mert szoros kapcsolatban van a
bull-roarerrel; ugyanis e ritualis eszköz zugasat az egzengeshez hasonlitjak.
1026 HOWITT, Nat. Tr., 135. o. A ,totem'-et jelentó szot Howitt thundungnak irja.
1027 STEHLOW, I. 12. o. es II. 59. o. Mint emlekszünk ra, az arandaknal erdetileg az anyai totem volt minden valoszinúseg szerint a
tulajdonkeppeni totem.
ós, csak különös jelentósegre tett szert. Gyakran ugy beszelnek rola, mint akinek ugyan az embereket meghalado
kepessegei vannak, de a Iöldön teljesen emberi eletet elt.1014 Ugy Iestik le, mint nagy vadaszt,1015 hatalmas
varazslot,1016 a törzs alapitojat.1017 O az elsó ember.1018 Egy legenda egyenesen Iaradt venemberkent
abrazolja, aki alig tud mozogni.1019 Ha volt a dijariknal egy Mura-muranak nevezett Ielsó isten, akkor a szonak
külön jelentese van; az ósök osztalyat jelöli. Hasonlokeppen a Murray Iolyonal eló törzseknel a nagy isten nevet,
Nuralie-t neha gyújtókiIejezeskent hasznaljak: magaba Ioglalja az összes olyan mitikus lenyt, amelyektól a
hagyomany szerint a dolgok erednek.1020 E szemelyek teljes mertekben összevethetók az
alcheringa-ósökkel.1021 Queenslandben mar talalkoztunk egy olyan istennel, Anjeaval vagy Anjirral, aki az
embereket megalkotta, de a jelek szerint ó is csak a legelsó ember.1022
Az ausztralok azert tudtak a többszellemúsegtól a törzsi isten gondolataig eljutni, mert e ket vegpont köze
beekelódött egy köztes Iogalom, amely atmenetül szolgalt: ugyanis a kulturheroszok, azok a meses lenyek,
amelyeket e nevvel illetünk, valojaban egyszerú ósök, akiknek a mitologia kiemelkedó szerepet juttatott a törzs
törtenelmeben, s ezert a törzs a többi ós Iöle helyezte óket. Sót, mint lattuk, rendszeresen beletartoznak a
totemszervezetbe: Mangarkunjerkunja a gyik-totembe, Putiaputia a vadmacska-totembe tartozik. MasIelól
viszont olyan Iunkciokat hivatottak, vagy voltak hivatva betölteni, amelyek meglehetósen közel allnak a nagy
istenek Iunkcioihoz. A kulturheroszrol is ugy tartjak, hogy ó vezette be az embereket a civilizacio
mestersegeibe, ó alapitotta meg a Ió tarsadalmi intezmenyeket, ó Iedte Iel az embereknek a nagy vallasi
szertartasok rejtelmeit, s hogy ezek Iölött tovabbra is ó gyakorol Ielügyeletet. Bar az emberek atyja, nem
nemzette, hanem megalkotta óket; mellesleg Mangarkunjerkunja is ezt tette. Elótte nem eltek emberek, csak egy
alaktalan hustömeg letezett, amelyben a különbözó vegtagok, sót az egyes egyedek sem valtak el meg
egymastol. O Iaragta meg ezt a nyersanyagot, ó hivott eló belóle kimondott emberi lenyeket.1023 Ezen
elóallitasi mod illetve a között, amelyet a mitosz a mar targyalt Bunjilnak tulajdonit, csak arnyalatnyi
különbsegek vannak. Egyebkent hogy e ketIele alak közt milyen szoros kapcsolat van, az mutatja, hogy neha
egymastol szarmaztatjak óket. A karnaiknal a bull-roarer herosza, Tundun, a nagy isten, Mungan-ngaua Iia.1024
Hasonlokeppen az ewalajiknal Daramulun, Baiame Iia vagy testvere, azonos Gayandival, aki a karnaik
Tundunjanak a megIelelóje.1025
Mindazonaltal e tenyekból nem szabad arra a következtetesre jutni, hogy a nagy isten semmi több, mint egy
kulturherosz. Bizonyos esetekben e ket szemely vilagosan különvalik egymastol. De bar nem keverednek össze,
legalabbis rokonok. Olykor nem is könnyú megkülönböztetni óket; vannak köztük olyanok, amelyeket az egyik
vagy a masik kategoriaba egyarant be lehet sorolni. Mi peldaul Atnaturol mint kulturheroszrol beszeltünk; de
igen közel all hozza, hogy nagy isten legyen.
A legIelsóbb isten Iogalma oly nagy mertekben Iügg a totemisztikus hiedelmek egeszetól, hogy ennek gyakran
magan viseli a nyomat. Tundun, az isteni hós, mint lattuk, egeszen közel all hozza, hogy törzsi istenseg legyen;
marpedig ugyanez a szo a karnaiknal ,totem'-et jelent.1026 Hasonlokeppen az arandaknal a nagy isten neve
Altijra; de igy hivjak az anyai totemet is.1027 Mi több, szamos istennek nyilvanvaloan totemisztikus arculata
IV
175
1028 HOWITT, Nat. Tr., 555. o.
1029 Uo. 456, 560. o.
1030 RIDLEY: Kamilaroi, 136, 156. o. Ebben az alakban jelenik meg a kamilaroiknal a beavatasi ritusokban. Egy masik legenda szerint
pedig Iekete hattyu (L. PARKER: More Austral. Leg. Tales, 94. o.).
1031 STREHLOW, I. 1. o.
1032 BROUGH SMYTH, I. 423424. o.
1033 Nat. Tr., 492. o.
1034 HOWITT, Nat. Tr., 492. o.
1035 BROUGH SMYTH, I. 417423. o.
1036 Lasd Ientebb.
1037 Azokban a törzsekben, ahol a Iratriakat Kilparanak (Hollo) vagy Mukvaranak hivjak. Ez a magyarazata a Brough Smyth altal közölt
mitosznak (I. 423424).
1038 BROUGH SMYTH, I. 125427. o.; vö. HOWITT, Nat. Tr., 486. o.; ez utobbi esetben Karweent a kek gemmel azonositjak.
1039 BROUGH SMYTH, I. 423. o.
1040 RIDLEY: Kamilaroi, 136. o.; HOWITT, Nat. Tr., 585. o.; MATHEWS, J. of R. S. of N. S. Wales, XXVIII (1894), 111. o.
1041 Lasd Ientebb. vö. SCHMIDT: ,L`origine de l`idee de Dieu', Anthropos, 1909.
van. Daramulun solyom;1028 az anyja emu.1029 Baiamet szinten emu-vonasokkal abrazoljak.1030 Az arandak
Altijrajanak maganak is emu-labai vannak.1031 ,Nuralie', mielótt meg egy nagy isten neveve valt volna, mint
lattuk, a törzsalapito ósöket jelentette; marpedig ezek egyreszt hollok, masreszt solymok voltak.1032 Howitt
szerint Bunjilt mindig emberi alakban abrazoljak;1033 csakhogy a szo egyszersmind egy Iratriatotemet, a
solymot is jelöli. Legalabbis egyik Iia maga is totem, megpedig olyan totem, amelyról az egyik Iratriat
elneveztek, vagy amelyikról ó kapta a nevet.1034 Fivere Pallyan, a denever; marpedig ez több Victoria allambeli
törzsnel is nemi totemkent szolgal a IerIiak szamara.1035
De akar tovabb is mehetünk, es közelebbról is megnezhetjük, milyen viszonyban allnak a nagy istenek a
totemisztikus rendszerrel. Daramulun es Bunjil is solyom, s ez az allat tudvalevóleg Iratriatotem szamos
delkeleti törzsnel.1036 Nuralie, mint emlitettük, a jelek szerint eleinte gyújtókiIejezes volt, amely egyarant
jelentett solymot vagy hollot; marpedig azokban a törzsekben, ahol ezt a mitoszt megIigyeltek, a hollo az egyik,
a solyom a masik Iratria totemeül szolgal.1037 Masreszt a nagy istenek legendas törtenete is ugyancsak hasonlit
a Iratria-totemek törtenetere. A mitoszok, es reszben a ritusok is, arrol emlekeznek meg, hogy ezek az istensegek
hogyan harcoltak egy ragadozo madarral, s hogyan diadalmaskodtak vegül rajta nagy küzdelemben. Bunjil, mas
neven az elsó ember, miutan megalkotta a masodik embert, Karweent, összekülönbözött vele, es egy parbajIele
soran sulyosan megsebesitette, es hollova valtoztatta.1038 A Nuralie-k ket Iajtaja mint ket ellenseges csoport
jelenik meg, amelyek eredetileg allando harcban alltak egymassal.1039 Baiamenak viszont egy emberevó
solyommal, Mulliannel kellett harcolnia, aki egyebkent Daramulunnal azonos.1040 Marpedig tudjuk, hogy a
Iratriatotemek közt szinten amolyan alkati ellensegesseg all Iönn. E parhuzamok vegkepp bizonyitjak, hogy a
nagy istenek illetve a totemek mitologiaja szoros rokonsagban van egymassal. E rokonsag meg nyilvanvalobb,
ha eszrevesszük, hogy az isten vetelytarsa rendszerint a hollo vagy a solyom, amelyek altalaban
Iratriatotemek.1041
Baiame, Daramulun, Nuralie, Bunjil tehat alighanem divinizalt Iratriatotemek, akik Iölemelkedeset a következó
modon kepzelhetjük el. Nyilvanvaloan a beavatasi szertartasok kapcsan törtenó gyúleseken alakult ki ez az
elkepzeles; ugyanis a nagy istenek csakis e ritusok soran jatszanak Iontosabb szerepet, mas vallasi
szertartasoktol idegenek. S mivel a beavatas a törzsi kultusz Ió Iormaja, csakis ennek soran születhetett meg
barmiIele törzsi mitologia. Mar lattuk, mikent mutat a körülmeteles es a szubincizio ritusa spontan hajlamot
arra, hogy a kulturherosz alakjaban szemelyesüljön meg. E hósök azonban meg nem rendelkeztek
Ióhatalommal; egy szinten alltak a tarsadalom többi legendas jotevójevel. Am ahol a törzs erósebben erzekelte
önmagat, ez az erzes termeszetszerúleg egy kesóbb jelkeppe növó szemelyben testesült meg. Az emberek azzal
magyaraztak meg maguknak a klanba valo tartozasuktol Iüggetlenül is Iennallo kölcsönös kapcsolataikat, hogy
ugy kepzeltek, valamennyien egy tóról szarmaznak, valamennyien egyazon apa gyerekei, letüket neki
köszönhetik, az ósapa pedig magatol lett. A beavatasi isten eleve adva volt e szerepre; mert a bennszülöttek altal
gyakran hasznalt kiIejezessel elve a beavatasnak eppenseggel ,embercsinalas' a celja. Tehat ennek az istennek
teremtó szerepet tulajdonitottak, s mindezen okoknal Iogva olyan tekintelyre tett szert, ami joval a többi
mitologiai hós Iöle emelte. Ez utobbiak az alarendeltjei, kisegitói lettek, illetve a Iiai vagy öccsei, mint Tundu,
Karween, Pallyan stb. De ekkor mar mas szent lenyek is kitüntetett helyet Ioglaltak el a törzs vallasi
rendszereben: a Iratriatotemek. Ahol Iönnmaradtak, ott azt tartjak roluk, hogy a klantotemek tólük Iüggenek. Igy
hat nekik is minden adottsaguk megvolt ra, hogy törzsi istensegekke valjanak. Termeszetes volt hat, hogy a
IV
176
1042 I. m. 7. o. Ugyanennel a nepnel Baiame Ió Ieleseget szinten minden totemek anyjanak tekintik, jollehet ó maga semmiIele totem ala
nem tartozik (uo. 7, 78. o.).
1043 HOWITT, Nat. Tr., 511512, 513, 602. skk.; MATHEWS, J. of R. S. of N. S. Wales, XXXVIII. 270. o. A beavatasi ünnepsegre
nemcsak azokat a törzseket hivjak meg, amelyekkel rendszeres connubium all Iönn, hanem azokat is, amelyekkel elszamolnivalo ellenteteik
vannak; ilyenkor Ielig ceremonialis, Ielig komoly vendettakra kerül sor.
mitologiai alakok e ket Iajtaja reszben összekeveredjen; igy törtent, hogy a törzs ket alaptotemenek egyike sajat
vonasait kölcsönözte a nagy istennek. De mivel meg kellett magyarazni, miert csak az egyik emelkedett e
meltosagra, a masik kizarasaval, azt Ielteteleztek, hogy ez utobbi alulmaradt a vetelytarsaval Iolytatott harcban,
kizarasat tehat a vereseg indokolta. E gondolatot annal is könnyebben elIogadtak, mert összhangban allt a
mitologia egeszevel, hiszen a Iratriatotemeket altalaban egymas ellensegeinek tekintik.
Mrs. Parker egy olyan mitoszt jegyzett Iel az ewalajiknal,1042 amely e magyarazat alatamasztasaul szolgalhat;
ugyanezt mondja el kepletes Iormaban. Arrol szol, hogy e törzsben a totemek eleinte csupan Baiame különbözó
testreszeinek a nevei voltak. A klanok eszerint az isteni test töredekei volnanak. Vajon nem azt mondja-e a
mitosz a maga modjan, hogy a nagy isten valamennyi totem szintezise, s következeskeppen a törzsi egyseg
megszemelyesitese?
E magyarazat egyszersmind nemzetközi jelleget öltött. Nemcsak a törzs tagjai vannak jelen ugyanis a beavatasi
szertartasokon; ez alkalombol külön meghivjak a szomszed törzsek kepviselóit is, ugyhogy e szertartasok
egyben amolyan nemzetközi egyszerre vallasi es vilagi vasarok is.1043 Az ebben a tarsadalmi közegben
kidolgozott hiedelmek nem maradnak egy-egy meghatarozott nemzet kizarolagos tulajdonaban. Az idegen, aki
elótt Ieltarulnak a titkok, törzsehez visszaterve elmeseli óket; s mivel elóbb-utobb ó is kenytelen lesz meghivni
vendeglatoit, Iolyamatosan kicserelódnek a gondolatok a tarsadalmak között. Ily modon jött letre a nemzetközi
mitologia, amelynek közeppontjaba termeszetszerúleg a nagy isten került, hiszen eredetileg a beavatasi
szertartasbol szarmazik, s ennek megszemelyesitese a Ieladata. Szajrol szajra szallt a neve, s vele együtt a hozza
kapcsolodo kepzetek is. A szetaramlast meg inkabb megkönnyitette az, hogy a Iratrianevek altalaban közösek a
legkülönbözóbb törzseknel. A Iratriatotemek nemzetközisege utat tört a nagy isten nemzetközive valasahoz.
9.5. V
Elerkeztünk a totemizmus altal elert legmagasabb elkepzeleshez. Ez az a pont, ahol a totemizmus
összetalalkozik az utana következó vallasokkal, egyengeti nekik az utat, nekünk pedig segit megerteni óket.
Egyszersmind az is lathato, hogy e csucspontot jelentó Iogalom töres nelkül kapcsolodik az altalunk elsókent
elemzett kezdetlegesebb vallasokhoz.
A nagy törzsi isten ugyanis nem csupan egy ós szelleme, amely vegül is kiemelkedó helyre került. Az
ós-szellemek pusztan olyan entitasok, amelyeket az egyeni lelkek kepmasara alakitottak ki abbol a celbol, hogy
ez elóbbiek születesere magyarazatot adjanak. A lelkek viszont pusztan azt a Iormat jelentik, amit a totemizmus
alapjat kepezó szemelytelen erók öltenek individualizaciojuk soran egy-egy konkret testben. Amilyen egyseges
a rendszer, olyan bonyolult is.
Ennek kimunkalasaban a lelek gondolata nyilvan Iontos szerepet jatszott: altala került be a szemelyiseg Iogalma
a szentseg területere. Az azonban tavolrol sem igaz, hogy mint azt az animizmus teoretikusai allitjak a lelek
Iogalma az egesz vallast csirajaban tartalmazna. Elóször is Ieltetelezi a mana illetve a totemisztikus principium
megletet, hiszen annak csak egyik sajatos modozata. Tovabba jollehet a szellemek es istenek gondolata nem
elózhette meg a lelek gondolatat, ez meg nem jelenti azt, hogy ez elóbbiek pusztan a halal utan szabadda valt
emberi lelkek volnanak; mert akkor honnan szarmaznanak emberIölötti kepessegeik? A lelek gondolata
mindössze mas iranyba mutatott utat a mitologiai kepzeletnek, ujIajta Ielepitmenyeket sugallt neki. De e
Ielepitmenyekhez nem a lelek kepzete, hanem az e vallasok eredeti alapjat kepezó nevtelen, diIIuz erók tarhaza
szolgaltatta a nyersanyagot. A mitikus szemelyek megteremtese csak ezen lenyegi erók mas modon valo
V
177
1044 Lasd Ientebb.
ujragondolasanak az eredmenye.
Ami a nagy isten Iogalmat illeti, teljes mertekben annak az erzesnek köszönheti a letet, amelynek múködeset
mar a legspeciIikusabban totemisztikus hiedelmek születesenel is megIigyeltük: a törzsi erzesnek. Lattuk
ugyanis, hogy a totemizmust nem a klanok alakitjak ki egymastol elszigetelten, hanem azt az egysegenek
valamennyire tudataban levó törzs dolgozza ki együtt. Ez az oka annak, hogy az egyes klanok külön kultuszai
oly modon talalkoznak össze es egeszitik ki egymast, hogy közösen összeIüggó egeszt alkotnak.1044 Marpedig
ugyanez az erzes, a törzsi egyseg erzese nyilvanul meg az egesz törzs szamara közös legIelsóbb istenról szolo
elkepzelesben is. Tehat ugyanazok az okok hatnak e vallasi rendszer alapjaitol kezdve egeszen a csucsaig.
Eddig azonban ugy tekintettük a vallasi kepzeteket, mintha önmagukban is megallnanak es önmagukban is
magyarazhatoak volnanak. Valojaban azonban elvalaszthatatlanok a ritusoktol, s nemcsak azert, mert azok soran
nyilvanulnak meg, hanem azert is, mert a ritusok is beIolyasoljak óket. A kultusz nyilvan Iügg a hiedelmektól,
de vissza is hat rajuk. Hogy tehat jobban megertsük a hiedelmeket, a kultuszt is jobban meg kell ismerni.
Elerkezett az idó, hogy nekilassunk a vizsgalatanak.
V
178
III. rész - III. Könyv: A FÕBB RITUÁLIS
ATTITÛDÖK
TartaIom
1. NEGATIVKULTUSZESFUNKCIOI: AZASZKETIKUSRITUSOK ........................................... 183
1.1.I .........................................................................................................................183
1.2.II ........................................................................................................................188
1.3.III .......................................................................................................................192
1.4.IV.......................................................................................................................195
2. APOZITIVKULTUSZ .......................................................................................................... 199
2.1. I. Azaldozat elemei ................................................................................................ 199
3. APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ............................................................................................ 213
3.1. II. Amimetikus ritusok es az oksag elve ..................................................................... 213
4. IV. FEJEZET- APOZITIVKULTUSZ(Iolytatas) ...................................................................... 223
4.1. III. Az elóadasszerú-abrazolovagymegemlekezóritusok .............................................. 223
5. ENGESZTELO-VEZEKLESI (PIAKULARIS) RITUSOK. A SZENT FOGALMANAK
KETERTELMUSEGE...............................................................................................................233
5.1.I .........................................................................................................................233
5.2.II ........................................................................................................................236
5.3.III .......................................................................................................................240
5.4.IV.......................................................................................................................243
6.KONKLUZIO.......................................................................................................................247
6.1. Mennyibenaltalanosithatokakapott eredmenyek? ....................................................... 247
clxxxi
clxxxii
1045 A ritusok egyik Iormajat, nevezetesen a szobeli ritust teljesseggel mellózni Iogjuk; ezt az Annee sociologique sorozat egyik külön
köteteben Iogjuk targyalni.
1046 Lasd a Frazer altal irt ,Tabu' szocikket az Encvclopedia Britannica ban.
1047 Tenyek bizonyitjak, hogy valos zavarokrol van szo. Nem egy szerzó ugy gondolta a szo alapjan, hogy az ily modon jelzett intezmeny
vagy csak altalaban a primitiv tarsadalmakra, vagy kizarolag a polineziai nepekre ertendó (lasd ReVILLE: Religion des peuples primitifs, II.
55. o.; RICHARD: La femme dans lhistoire, 435. o.).
1. fejezet - NEGATÍV KULTUSZ ÉS
FUNKCIÓI: AZ ASZKETIKUS
RÍTUSOK
A következókben nem szandekozunk teljes leirasat adni a primitiv kultusznak. Minthogy elsósorban az a celunk,
hogy a vallasi elet legelemibb, legalapvetóbb Iormaihoz jussunk el, nem is probaljuk meg minden reszleteben
rekonstrualni a ritualis gesztusok gyakran zavaros sokIeleseget. Hanem a gyakorlatok rendkivüli
valtozatossagabol azt probaljuk megragadni, milyen jellegzetes cselekvesIormakat követ a primitiv ember a
kultusz gyakorlasa közben; majd osztalyozzuk a ritusok legaltalanosabb Iormait, meghatarozzuk eredetüket es
jelentesüket, hogy ily modon ellenórizhessük s ha szükseges, kiigazitsuk a hiedelmek elemzese közben elert
eredmenyeinket.1045
Minden kultusznak kettós arca van: negativ es pozitiv. Az ekkeppen elnevezett ketIajta ritus valojaban szoros
kapcsolatban all egymassal; mint latni Iogjuk, kölcsönösen Ieltetelezik egymast. Mindezzel együtt különböznek
is egymastol, s mar csak kapcsolatuk jobb megertese vegett is celszerú különbseget tenni köztük.
1.1. I
A szent lenyek meghatarozasuknal Iogva is különallo lenyek. Az jellemzi óket, hogy köztük es a proIan lenyek
közt nincs Iolytonossag. Normalis körülmenyek közt egymason kivül vannak. Egesz sor ritusnak az a celja,
hogy e lenyegi különallast valositsa meg. Minthogy e ritusoknak az a szerepük, hogy a nemkivanatos
keveredeseket es közeledeseket megelózzek, a ket terület egymasba csuszasat megakadalyozzak, szüksegkeppen
önmegtartoztatast, vagyis negativ aktusokat irnak eló. Az eIIajta specialis ritusok rendszerere ezert a negativ
kultusz elnevezest javasoljuk. Ezek ugyanis nem elóirjak a hiveknek, hogy bizonyos hatekony cselekveseket
vegezzenek, hanem megtiltanak bizonyos cselekvesmodokat; tehat valamennyi a tiltas vagy az etnograIiaban
szokasos kiIejezessel elve a tabu Iormajat ölti. Ez utobbi szoval a polineziai nyelvek azt az intezmenyt jelölik,
amelynek ertelmeben bizonyos dolgokat kivonnak a közhasznalat köreból;1046 a szo egyben melleknev is,
amely az eIIajta dolgok ezen sajatossagat jelöli. Mar több izben kiIejtettük, mennyire helytelenitjük, ha egy-egy
kimondottan helyi, nyelvjarasbeli kiIejezest emelnek kategoria ervenyúve. Nincs olyan vallas, ahol ne lennenek
tiltasok, s ahol ezek ne jatszananak jelentós szerepet; sajnalatos tehat, hogy a szokas altal szentesitett
terminologia latszolag polineziai sajatossagga tesz meg egy ily altalanos intezmenyt.1047 A tiltas vagy tilalom
szo szamunkra sokkalta megIelelóbbnek latszik. A ,tabu' szo azonban akarcsak a ,totem' mar annyira
elterjedt, hogy tulhajtott purizmus volna, ha modszeresen tiltani probalnank; egyebirant pedig a vele jaro
zavarokat enyhiteni lehet, ha az ember pontosan meghatarozza az ertelmet es a hasznalati köret.
De különbözóIele tiltasok leteznek, s ezek közt Iontos különbseget tenni; mert a jelen Iejezetben nem kivanunk
valamennyi tiltasIajtaval Ioglalkozni.
Elóször is a vallasi tiltasokon kivül ott vannak azok, amelyek a magia körebe tartoznak. Mindket Iajtaban az a
közös, hogy bizonyos dolgok összeIerhetetlenseget rendelik el, s elóirjak az ily modon összeIerhetetlennek
nyilvanitott dolgok szetvalasztasat. De igen komoly különbsegek is vannak köztük. Elóször is nem ugyanolyan
szankciokkal jarnak. Igaz, mint majd kesóbb bemutatjuk, a hiedelem szerint a vallasi tilalmak megszegese
183
1048 Lasd Ientebb
1049 Ezzel nem allitjuk, hogy a vallasi illetve a magikus tilalmak közt kiIejezett töresvonal huzodik; egyes tilalmak valodi termeszete
meglehetósen hatarozatlan. Vannak olyan Iolklorisztikus tilalmak, amelyekról nemigen lehet megmondani, hogy vallasi vagy magikus
jellegúek-e. Megis különbseget kell tenni köztük; ugy gondoljuk, hogy a magikus tilalmakat csak a vallasi tilalmak Iüggvenyeben lehet
megerteni.
1050 Lasd Ientebb.
gyakran mar önmagaban is olyan, anyagi jellegú zavarokkal sujtja a búnöst, amelyek mintegy tette
szankciojakent túnnek Iel. De meg ha valoban automatikusan bekövetkezik is ez a spontan szankcio, nem az lesz
az egyetlen; mindig kiegeszül egy masikkal is, amely mar emberi beavatkozast Ieltetelez: vagy kiIejezett
büntetes adodik hozza ha ez mar elóbb nem lett volna beigerve , amit a többi ember ro a tettesre, vagy
legalabbis nyilvanos megrovasban, megszegyenitesben reszesitik. A szentsegtöresert tehat a tettes egyIelól
betegseggel vagy termeszetes halallal búnhódik, masIelól meg meg is belyegzik a többiek; megserti a
közvelemenyt, az pedig valaszkeppen vetkesnek nyilvanitja. A magikus tiltas ellenben csakis anyagi
szankciokkal jar, a tiltott cselekedet mintegy Iizikai szüksegkeppen csakis anyagi következmenyeket von maga
utan. Aki nem engedelmeskedik, az csak olyan kockazatot vallal, mint az orvos tanacsat Iigyelmen kivül hagyo
beteg; de az engedetlenseg ilyenkor nem jelent vetseget, nem kelt Ielhaborodast. Magikus bún nincs. A
szankciok különbsege egyebirant a tilalmak termeszetenek mely különbözósegeben rejlik. A vallasi tilalom
szüksegkeppen a szentseg Iogalmat Ioglalja magaban; a szent targyat övezó tiszteletból Iakad, celja pedig e
tisztelet elmaradasanak megakadalyozasa. A magikus tiltasok ellenben csak a tulajdonsagok vilagi Iogalmat
Ieltetelezik. A varazslo azert tanacsolja bizonyos targyak elkülöniteset, mert jellegzetes tulajdonsagaiknal Iogva
veszelyt jelenthetnek, ha összekeverik vagy közel hozzak óket a többivel. S bizonyos szent targyaktol sem azert
tartja tavol a klienseit, mintha annyira tisztelne e targyakat, es attol Ielne, hogy megszentsegtelenitik óket, hiszen
a magia, mint tudjuk, eppen a megszentsegtelenitest szereti;1048 kizarolag hasznossagi megIontolasokbol jar el
ekkeppen. Egyszoval a vallasi tilalmak kategorikus imperativuszok; a többi haszonelvú szabaly, a higieniai es
orvosi tilalmak elsó Iormaja. Ha ket ennyire különbözó tenycsoportot azonos nevvel illetünk es egyidejúleg
tanulmanyozunk, az ohatatlanul zavarokhoz vezet. A következókben csak a vallasi tilalmakkal szandekozunk
Ioglalkozni.1049
De meg ez utobbiak közt is ujabb különbseget kell tenni.
A vallasi tilalmak egy reszenek az a celja, hogy elvalassza egymastol a különbözó Iajtaju szent dolgokat.
Emlekszünk meg ra peldaul, hogy a wakelbaraknal a halotti emelveny kizarolag olyan anyagbol keszülhet,
amely az elhunyt Iratriajahoz tartozik; vagyis mindenIajta erintkezes tilos a halott illetve a mas Iratriabeli dolgok
közt mindkettó szent ugyan, de mas es mas jogcimen. Tovabba nem szabad egy-egy allatra olyanIajta Iabol
keszült Iegyverrel vadaszni, amely ugyanabba a tarsadalmi osztalyba tartozik, mint az allat maga.1050 De a
legIontosabb ilyenIajta tilalmakat egy kesóbbi Iejezetben Iogjuk vizsgalni: ezek azt celozzak, hogy semmiIele
erintkezes ne törtenhessen a tiszta illetve a tisztatalan, a megIeleló es a nem megIeleló szentseg között.
Valamennyi eIIele tilalomnak az a közös jellegzetessege, hogy nem a szent illetve a nem szent dolgok közt
tesznek különbseget, hanem a szent dolgokon belül allitanak Iel meg nem Ielelesi, összeIerhetetlensegi
kapcsolatokat. Vagyis nem a szentseg Iogalmanak a lenyeget erintik. Ugyhogy e tiltasokat csak egyes elszigetelt
ritusok eseteben Ioganatositjak; különös, csaknem kiveteles esetekról van szo, amelyek nem allnak össze
tulajdonkeppeni kultussza, mivel a kultuszt mindenekelótt a proIan es a szent közötti szabalyszerú kapcsolatok
alkotjak.
Van azonban a vallasi tilalmaknak egy sokkal elterjedtebb es sokkal Iontosabb rendszere: az, amely nem a szent
dolgok különbözó Iajtait valasztja el egymastol, hanem mindazt, ami szent, mindattol, ami proIan. Ez tehat
közvetlenül a szentseg Iogalmabol ered, ezt Iejezi ki es lepteti eletbe. Ugyhogy ez mar valodi kultuszhoz
szolgaltat anyagot, megpedig olyan kultuszhoz, amely az összes többi alapja; mert az ily modon elóirt
viselkedestól a hivó sohasem terhet el a szent lenyekkel valo kapcsolataban. Ezt hivjuk negativ kultusznak. E
tilalmakrol tehat elmondhatjuk, hogy ezek a par excellence vallasi tilalmak.1051 A következó oldalakon csakis
ezekról lesz szo.
Igen am, de meglehetósen sokIele Iormaban jelentkezhetnek. Tekintsük vegig, milyen Ióbb tipusokat
Iigyelhetünk meg Ausztraliaban.
I
184
1051 Ugy gondoljuk, hogy a szent dolgok közötti tilalmak is a szent es a proIan közti tiltasra mennek vissza. Ezt latjuk az eletkorral vagy a
ranggal kapcsolatos tilalmak eseteben. Ausztraliaban peldaul vannak olyan taplalekok, amelyeket egyedül a beavatottak Iogyaszthatnak. De
e taplalekok nem egyIorma mertekben szentek; hierarchia van köztük. MasIelól a beavatottak sem mind egyenlók. Nem egy csapasra jutnak
vallasi jogaik birtokaba, hanem csak lepesról lepesre jutnak be a szent dolgok birodalmaba. Vegig kell jarniuk egy sor Iokozatot, melyekhez
specialis probak es szertartasok reven juthatnak hozza; honapokba, olykor evekbe telik, amig eljutnak a legmagasabb Iokozatba. E
Iokozatokhoz pedig meghatarozott taplalekok kapcsolodnak; az alacsonyabb ranguak nem nyulhatnak hozza a magasabb ranguak szamara
Ienntartott taplalekokhoz (lasd MATHEWS: Ethnol. Notes., i. m. 262. skk.; Langloh PARKER: The Euahlavi, 23. o.; SPENCER
GILLEN, North. Tr., 611. skk.; Nat. Tr., 470. skk.). A szentebb tehat taszitja a kevesbe szentet, ugyanis az utobbi proIan az elóbbihez
kepest. Vegeredmenyben valamennyi vallasi tilalom ket osztalyba sorolhato: vannak a szent es a proIan közti, illetve a tiszta es a tisztatalan
szentseg közti tilalmak.
1052 Lasd Ientebb.
1053 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 43. o.
1054 Nat. Tr., 538. o.
1055 North. Tr., 531. o.
1056 North. Tr., 518519. o.; HOWITT, Nat. Tr., 449. o.
1057 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 498. o.; SCHULZE: i. m. 231. o.
1058 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 449. o.
1059 HOWITT, Nat. Tr., 451. o.
1060 Bar a totemallatra vagy -növenyre vonatkozo tilalmak a legIontosabbak, korantsem ezek az egyetlenek. Lattuk, hogy bizonyos
taplalekok azert tilosak a be nem avatottak szamara, mert szentnek szamitanak; marpedig a legkülönIelebb okokbol kaphatnak ilyen jelleget.
Peldaul, mint latni Iogjuk, a magas Iak tetejen eló allatokat azert tekintik szentnek, mert az egekben lakozo nagy isten szomszedai. Az is
elkepzelhetó, hogy különbözó okoknal Iogva bizonyos allatok husat kiIejezetten az öregek szamara tartottak Iönn, következeskeppen ugy
gondoltak, hogy ezek is reszesültek az öregeknek tulajdonitott szent jellegból.
1061 FRAZER: Totemism, 7. o.
1062 HOWITT, Nat. Tr., 674. o. Van egy olyan erintesi tilalom, amelyról semmit sem mondunk, mert pontos termeszete nem könnyen
meghatarozhato: a nemi erintes. Bizonyos vallasos idószakokban a IerIi nem erintkezhet nóvel (North. Tr., 239, 295. o.; HOWITT, Nat. Tr.,
378. o.). Vajon azert, mert a nó proIan, vagy mert a szexualis aktus Ielelmet kelt? A kerdest nem lehet csak ugy menet közben megoldani.
Maskorra halasztjuk tehat, mikent a hazassagi vagy nemi ritusokkal kapcsolatos kerdeseket is. Ezek oly szorosan kapcsolodnak a hazassag
es a csalad kerdeskörehez, hogy nem lehet külön targyalni óket.
Elóször is ott vannak az erintesi tilalmak: ezek az elsódleges tabuk, a többi csak ezek sajatsagos valtozata. Azon
az elven alapulnak, hogy a proIan nem erintheti meg a szentet. Mar lattuk, hogy a csurungakhoz vagy a
bull-roarerekheza be nem avatottak nem nyulhatnak hozza. A Ielnóttek azert hasznalhatjak, mert ók a
beavatassal szent jelleget kaptak. A vernek, különösen a beavataskor Iolyo vernek vallasi hatoereje van;1052
ugyanilyen tilalom vonatkozik ra.1053 Ugyanez a helyzet a hajjal is.1054 A halott szent leny, mert a testet valaha
eltetó szellem a halottal marad, ezert neha csakis Iahancsba burkolva szabad a csontjait szallitani.1055 Meg a
halaleset helyet is kerülni kell; mert ugy tartjak, hogy az elhunyt lelke tovabbra is ott lakozik. Ezert az egesz
tabor arrebb költözik;1056 bizonyos esetekben mindenestül le is romboljak,1057 s csak egy bizonyos idó
elmultaval szabad ugyanoda visszaterni.1058 Az is elóIordul, hogy mar a haldoklo körül is mintegy úr
keletkezik: magara hagyjak, miutan a lehetó legkenyelmesebben elhelyeztek.1059
Különösen intim erintesnek szamit a taplalek lenyelese. Innen ered a szent, nevezetesen a tabukent szolgalo
allatok es növenyek Iogyasztasanak a tilalma.1060 Az eIIele cselekedet annyira szentsegtöró, hogy a tilalom
meg a Ielnóttekre, vagy legalabbis egy reszükre is vonatkozik; egyedül az öregek rendelkeznek akkora vallasi
meltosaggal, hogy nem mindig esnek e tilalom ala. Egyesek azzal magyaraztak e tiltast, hogy az embert mitikus
rokonsag Iúzi a nevado allatahoz; az allatot tehat eszerint a rokonsagbol Iakado rokonszenv vedelmezne.1061 De
hogy a tilalom nem pusztan onnan ered, hogy valamiIele belsó összetartozas-erzes tiltakozik az illetó allat
megevese ellen, mutatja, hogy a tiltott hus Iogyasztasa a hiedelem szerint automatikusan halalt vagy betegseget
von maga utan. Vagyis masIajta erók jatszanak itt szerepet, olyanok, amelyek valamennyi vallasban Iellepnek a
szentsegtöresek ellen.
Bizonyos taplalekok tehat azert tilosak a proIanok szamara, mert szentek, mas taplalekok viszont eppen hogy
proIan jellegük miatt tilosak a szent jelleggel biro szemelyek szamara. Gyakran megesik peldaul, hogy
meghatarozott allatok kiIejezetten a nók taplalkozasara vannak szanva; ezert ugy gondoljak, hogy ezek az
allatok a nók termeszeteben osztoznak, következeskeppen proIanok. A Iiatal beavatandot viszont különösen
sulyos ritus-együttesnek vetik ala; hogy atadjak neki mindazon erenyeket, amelyek segitsegevel majd belephet
az eddig szamara elzart vilagba, kivetelesen hatalmas vallasi erók egesz sorat iranyitjak ra. Vagyis olyannyira
szent allapotba kerül, hogy mindennek tavoznia kell tóle, ami proIan. Ilyenkor nem is szabad nói taplaleknak
szamito vadat ennie.1062
I
185
1063 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 134. o.; HOWITT, Nat. Tr., 534. o.
1064 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 624. o.
1065 HOWITT, Nat. Tr., 572. o.
1066 Uo. 661. o.
1067 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 386. o.; HOWITT, Nat. Tr., 655, 665. o.
1068 A wimbaiaknal (HOWITT, i. m. 451. o.).
1069 HOWITT, i. m. 624, 661, 663, 667. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 221, 382. skk.; North. Tr., 335, 344, 353, 369. o.
1070 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 221, 262, 288, 303, 367, 378, 380. o.
1071 Uo. 302. o.
1072 HOWITT, Nat. Tr., 581. o.
1073 North. Tr., 227. o.
1074 Lasd Ientebb.
1075 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 498. o.; North. Tr., 526. o.; TAPLIN: Narinnveri, 19. o.
1076 HOWITT, Nat. Tr., 466, 469. skk.
1077 WYATT: Adelaide and Encounter Bav Tribes, in: WOODS: i. m. 165. o.
1078 HOWITT, Nat. Tr., 470. o.
1079 HOWITT, Nat. Tr., 657. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 139. o.; North. Tr., 580. skk.
1080 HOWITT, Nat. Tr., 537. o.
De nemcsak tapintas utjan lehet megerinteni valamit. Mar azaltal is kapcsolatba kerülünk egy dologgal, ha
nezzük: a nezes viszonyt hoz letre. Ezert bizonyos esetekben a szent dolgoknak meg a latasa is tilos a proIanok
szamara. A nóknek sosem szabad latniuk a kultikus eszközöket; legIeljebb tavolrol pillanthatjak meg óket.1063
Ugyanez a helyzet azokkal a totemabrazolasokkal, amelyeket a szertartasvezetók Iestenek a testükre nemely
különösen Iontos szertartas alkalmabol.1064 A beavatasi ritusok rendkivüli ünnepelyessege miatt bizonyos
törzseknel a nók sem azt a helyet nem lathatjak, ahol a szertartas lezajlott,1065 sem az ujonnan
beavatottakat.1066 Az egesz szertartasban benne rejló szent jelleg termeszetszerúleg vonatkozik a
szertartasvezetókre es mindazokra, akik barmi modon reszt vesznek benne; ennelIogva az ujoncoknak nem
szabad rajuk vetniük a szemüket, s a tilalom meg a ritus vegeztevel is ervenyben marad.1067 Neha a halottat
sem erinthetik tekintetek: az arcat eltakarjak, hogy ne legyen lathato.1068
A dolgokkal vagy a szemelyekkel valo kapcsolatIelvetel masik Iormaja a beszed. A lehelet erintkezest hoz letre;
valami kiarad belólünk. Ugyhogy a proIanoknak nem is szabad a szent lenyekhez szolniuk, sót beszelniük sem a
jelenletükben. S amikent az ujoncoknak sem a szertartasvezetóre, sem a többi resztvevóre nem szabad
ranezniük, beszelni is csak jelek utjan beszelhetnek velük; ez a tilalom pedig mindaddig Iennall, amig egy
specialis ritus segitsegevel Iöl nem oldjak.1069 Az arandaknal gyakran vannak olyan pillanatok a nagy
szertartasok soran, amikor mindenkinek csöndben kell maradnia.1070 Mihelyst elóveszik a csurungakat,
mindenki elhallgat; vagy ha beszelnek, akkor nagyon halkan, epphogy csak mozog az ajkuk.1071
De nemcsak a dolgok lehetnek szentek, hanem bizonyos szavak is: a proIanok ezeket nem vehetik a szajukra,
nem is hallhatjak óket. Vannak olyan ritualis enekek, amelyeket a nók halalbüntetes terhe mellett nem
hallhatnak.1072 A bull-roarerek zugasat hallhatjak ugyan, de csak tavolrol. Minden tulajdonnevet ugy
tekintenek, mint hordozoja lenyegi reszet; minthogy a IelIogas szerint szorosan kapcsolodik az illetó
szemelyhez, reszesül a szemely altal keltett erzesekból is. Ha tehat a szemely szent, akkor a neve is szent. A
proIan elet soran nem szabad kiejteni. A waramangaknal az egyik totemet, a Wollunqua-kigyot különösen mely
tisztelet övezi: a neve tabu.1073 Ugyanez a helyzet Baiame, Daramulun es Bunjil eseteben: nevük ezoterikus
Iormajat nem szabad a nem-beavatottak szamara IelIedni.1074 A gyasz soran a halott neve nem hangozhat el,
legalabbis a rokonok nem ejthetik ki, csak ha Ieltetlenül szükseges, de akkor is csak suttogva.1075 E tiltas az
özvegy es bizonyos közeli rokonok szamara egesz eletre szol.1076 Bizonyos nepeknel meg a csaladon is
tulmutat; az elhunyttal azonos nevet viselóknek idólegesen nevet kell valtoztatniuk.1077 Mi több, az elhunyt
rokonai es közeli baratai olykor megtiltjak maguknak bizonyos köznapi szavak hasznalatat, alighanem azert,
mert az elhunyt gyakran hasznalta óket; ilyenkor körülirasokkal elnek, vagy mas dialektusokbol vesznek
kölcsön szavakat.1078 A köznapi, nyilvanos neven kivül az embereknek van egy masik, titkos nevük is: a nók es
a gyerekek ezt nem is ismerik; a köznapi elet soran nem hangozhat el, ugyanis szent jellege van.1079 Bizonyos
szertartasok soran pedig specialis nyelven kell beszelni, amit a proIan kapcsolatok soran nem szabad hasznalni.
Ez mar a szent nyelv kezdete.1080
De nemcsak a szent lenyeket kell a proIanoktol elvalasztani, hanem azt is meg kell akadalyozni, hogy a proIan
elet akar közvetlenül, akar közvetve belekeveredhessen a vallasi eletbe. A bennszülöttnek gyakran teljesen
I
186
1081 Uo. 544, 597, 614, 620. o.
1082 Peldaul a hajbol Iont övtól, amely mindig rajta van (SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 171. o.).
1083 Uo. 624. skk.
1084 HOWITT, Nat. Tr., 556. o.
1085 Uo. 587. o.
1086 Igaz, e cselekedet vallasi jelleget ölthet, ha az elIogyasztott taplalek szent. De maga az aktus olyannyira proIan, hogy a szent eleseg
elIogyasztasa mindig szentsegtöresnek szamit. A szentsegtörest olykor megengedik, sót egyenesen el is rendelhetik, de mint kesóbb latni
Iogjuk, csak akkor, ha a megelózó vagy utana következó ritusok enyhitik vagy levezeklik a búnt. Mar e ritusok puszta lete is mutatja, hogy a
szent dolog mennyire ellentetes az evessel.
1087 North. Tr., 263. o.
1088 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 171. o.
1089 HOWITT, Nat. Tr., 674. o. Talan a nagy vallasi ünnepsegek alatt ervenyes beszedtilalomnak is reszben ugyanez az oka. A hetköznapi
eletben beszelni szoktunk, megpedig altalaban hangosan; a vallasi eletben tehat az embernek hallgatnia, de legalabbis suttognia illik. E
megIontolas a taplalkozasi tilalmaktol sem idegen (lasd Ientebb, ... o.).
1090 North. Tr., 33. o.
meztelennek kell lennie ez az elóIeltetele annak, hogy reszt vehessen a ritusban.1081 Meg kell szabadulnia
minden szokasos diszetól, meg azoktol is, amelyekhez a leginkabb ragaszkodik, s amelyektól, ha lehet, sosem
valik meg, mert oltalmazo erenyeket tulajdonit nekik.1082 Ha a ritualis szerep betöltesehez Iel kell ekesitenie
magat, akkor az eIIajta alkalmakra keszült specialis diszeket ölti magara: szertartasi öltözeket, diszruhat.1083
Minthogy ez az öltözet ily modon szentte valik, proIan viszonylatban nem szabad hasznalni: a szertartas
vegeztevel elassak vagy elegetik;1084 a IerIiaknak meg is kell mosdaniuk, hogy nyoma se maradjon rajtuk a
szertartas soran viselt diszeknek.1085
Meg nagyobb altalanossagban szolva a vallasi elet soran tilosak a köznapi eletre jellemzó cselekedetek. Az eves
mar önmagaban is proIan cselekedet, mert mindennap megtörtenik, kimondottan utilitarius es materialis
igenyeket elegit ki, köznapi eletünk reszet kepezi.1086 Ezert tilos a vallasi idó soran. Amikor peldaul egy
totemcsoport kölcsönadja a csurungait egy idegen klannak, az eppolyan ünnepelyes pillanat, mint amikor
visszahozzak es visszahelyezik óket az ertnatulungaba: akik a szertartasban reszt vesznek, azoknak vegig
böjtölniük kell, pedig a szertartas igen sokaig is eltarthat.1087 Ugyanez a szabaly ervenyes a következó
Iejezetben targyalando ritusokra is,1088 tovabba a beavatas bizonyos idószakaira.1089
Ugyanezen okbol minden tevekenyseget Iel kell Iüggeszteni a nagy vallasi ünnepsegek idejen. Spencer es
Gillen1090 mar idezett megjegyzesenek megIelelóen az ausztralok elete ket szigoruan elkülönüló reszból all: az
egyikben vadasznak, halasznak, haboruznak; a masikban kultikus tevekenysegeket úznek, s e ket
tevekenysegIorma kölcsönösen kizarja es taszitja egymast. Ezen az elven alapul a vallasi munkabeszüntetes
egyetemes intezmenye. Az ünnepnapoknak valamennyi ismert vallasban az a megkülönböztetó jegyük, hogy
olyankor megall a munka, IelIüggesztik a nem vallasi celzatu köz- es maganeletet. A munka szüneteltetesevel
nem pusztan arrol van szo, hogy az emberek egy kis pihenót engedelyeznek maguknak, hogy szabadabban
atadhassak magukat az ünnepnapok altal rendesen kivaltott vidam erzeseknek; mert vannak szomoru
ünnepsegek is, gyasz- es vezeklesi szertartasok, amelyek eppoly kötelezó erejúek. Hanem arrol, hogy a munka a
proIan tevekenyseg legjellegzetesebb Iormaja: nyilvanvaloan csakis az a celja, hogy az elet idóleges
szüksegleteit elegitse ki; csak a köznapi dolgokkal hozza kapcsolatba az embert. Az ünnepnapokon viszont a
vallasi elet kiveteles intenzitast er el. A ketIajta letmod közti különbseg ilyenkor tehat kiIejezetten hangsulyos;
vagyis a kettó nem erintkezhet egymassal. Az ember nem közeledhet meghitt modon az istenehez, amikor meg a
proIan elet nyomait viseli magan; es viszont: nem terhet vissza azonnal a szokasos Ioglalatossagaihoz, amikor
valamely ritus reven epp hogy reszesült a szentsegból. A ritualis munkabeszüntetes tehat a szent es a proIan
altalanos összeIerhetetlensegenek egyik sajatos esete; egy tiltas eredmenye.
Itt most semmikepp sem sorolhatjuk Iel az összes olyan tiltasIajtat, amelyet akar csak az ausztral vallasokban
Iigyeltek meg. Amikent az alapjaul szolgalo ,szent' Iogalma is, a tiltasok rendszere is a legkülönbözóbb
területekre terjed ki; a tilalmakat olykor kiIejezetten utilitarius celokra is Ielhasznaljak.1091 De barmilyen
bonyolult is a rendszer, vegsó soron mindig a lenyeget kepezó ket döntó Iontossagu alaptiltasba torkollik.
Elóször is a vallasi es a proIan elet nem Iolyhat egymas mellett ugyanabban a terben. Az elóbbi
kibontakoztatasahoz tehat egy specialis helyre van szükseg, amelyból az utobbi ki van zarva. Innen szarmazik a
templomok es a szentelyek intezmenye: ezek a ternek olyan szeletei, amelyek a szent dolgok vagy lenyek
I
187
1091 Minthogy minden emberben van egy szent principium, a lelek, az egyent kezdettól Iogva tiltasok vettek körül az emberi szemelyt
különvalaszto es vedó moralis tiltasok elsó Iormai. Ezert tekintik peldaul az aldozat holttestet a gyilkos szamara veszelyesnek (SPENCER
GILLEN, Nat. Tr., 492. o.), s igy tilosnak is. Am az ilyen eredetú tiltasokat gyakran arra hasznaljak Iel, hogy bizonyos dolgokat kivonjanak
a közhasznalat köreból, s ezaltal sajat tulajdonjogot ervenyesitsenek Iölöttük. ,Ha valaki kimegy a taborbol, es otthagyja a Iegyvereit, az
ennivalojat stb. irja Roth a Palmer Iolyo törzseivel kapcsolatban , akkor körbevizeli az otthagyott targyakat, ily modon tamik lesznek (ez
a ,tabu' szo megIelelóje), es biztos lehet abban, hogy visszajövetelekor epsegben, erintetlenül Iogja talalni óket'. (,North Queensland
Ethnography', in: Record of the Australian Museum, VII. köt., 2. szam, 75. o.) A vizelet ugyanis, akarcsak a ver, a hiedelem szerint
magaban rejt valamit az egyen szemelyes szent erejeból. Vagyis tavoltartja az idegeneket. Ugyanezen okoknal Iogva a beszed is hasonlo
beIolyasok hordozoja lehet; ezert az egy-egy targyhoz valo hozzanyulast pusztan szavakkal is meg lehet tiltani. A tiltasok Ielallitasanak
kepessege egyenenkent valtozhat: annal erósebb, minel több szentseggel bir az illetó. A IerIiak csaknem mindig rendelkeznek e kivaltsaggal,
a nók szinte sohasem (Roth egyetlen olyan esetet emlit, amikor nók nyilvanitottak tabunak valamit); legerósebb a Iónököknel es az
öregeknel, akik elnek is ezzel a lehetóseggel a nekik tetszó targyak kisajatitasa erdekeben (ROTH: i. m. 77. o.). Igy valhat a vallasi tilalom
tulajdonjogga es adminisztrativ szabalyozo eszközze.
1092 Lasd alabb, ugyanezen könyv II. Iej.
1093 Lasd Ientebb.
1094 Lasd Ientebb.
lakhelyeül szolgalnak; mert ezek csak akkor tudnak megtelepedni a Iöldön, ha azt egy meghatarozott körzetben
teljes mertekben kisajatithatjak maguknak. Az eIIajta terelrendezesek olyannyira nelkülözhetetlenek barmiIele
vallasi elet szamara, hogy meg a legalacsonyabb rendú vallasok sem lehetnek meg nelkülük. Az ertnatulunga, az
a hely, ahol a csurungakat órzik, igazi szentely. A be nem avatottak nem is közelithetik meg; tilos barmiIele
proIan tevekenyseget Iolytatni bennük. A következókben latni Iogjuk, hogy mas szent helyek is vannak, ahol
Iontos szertartasok zajlanak.1092
A vallasi es a proIan elet ugyanabban az idóben sem Iolyhat egymas mellett. Az elóbbi szamara tehat olyan
meghatarozott napokat vagy idószakokat kell kijelölni, amelyekból mindenIajta proIan tevekenyseg ki van
zarva. Igy születtek meg az ünnepek. Nincs olyan vallas, következeskeppen tarsadalom sem, amely nepenkent
es civilizacionkent valtozo törveny alapjan ne ismerte es ne alkalmazta volna az idó ket egymast valto
szakaszra valo osztasat; sót, mint mondtuk, alighanem e valtakozas szükseglete vitte ra az embereket, hogy az
idó Iolytonossagaba es egyöntetúsegebe olyan különbsegteteleket vigyenek be, amelyeket az termeszetszerúleg
nem tartalmazott.1093 Nyilvan csaknem lehetetlen, hogy a vallasi elet valaha is csakis a neki szant idó- es terbeli
közegben összpontosuljon; valamennyi ohatatlanul kiszúródik belóle mashova. A szentelyeken kivül is mindig
vannak szent dolgok; olyan ritusok is vannak, amelyeket munkanapokon is el lehet vegezni. Ezek azonban
masodrangu dolgok, kisebb jelentósegú ritusok. E szervezkedes uralkodo jegye megiscsak a szentseg
összpontosulasa. Ez pedig a nyilvanos kultusz tekinteteben altalaban teljes mertekú, hiszen azt csak közösen
lehet úzni. Egyedül az egyeni, a magankultusz keveredik össze nagyobb mertekben a vilagi elettel. Ugyhogy az
emberi elet e ket egymast követó Iazisa közti kontraszt az olyan, alacsonyrendú tarsadalmaknal a legelesebb,
mint az ausztral törzseke; az egyeni kultusz ugyanis ezeknel all a legkezdetlegesebb Iokon.1094
1.2. II
Eddig a negativ kultusz csak mint a valamitól valo tartozkodasok rendszere jelent meg elóttünk. Ugy túnik tehat,
hogy csakis bizonyos cselekvesek tiltasara szolgal, ezert semmire sem ösztönöz, nincs pezsditó hatasa. Am a
tiltasok varatlan visszahatasakeppen a negativ kultusz rendkivül jelentós pozitiv hatast gyakorol az egyen vallasi
termeszetere es moraljara.
A szentet a proIantol elvalaszto korlat miatt ugyanis az ember csak akkor kerülhet bensóseges kapcsolatba a
szent dolgokkal, ha mindattol megszabadul, ami proIan benne. Csak akkor elhet valamennyire is intenziv vallasi
eletet, ha többe-kevesbe teljesen kivonja magat a vilagi eletból. A negativ kultusz tehat bizonyos ertelemben
tehat olyan eszköz, amely egyetlen celt szolgal: a pozitiv kultuszhoz valo eljutas Ieltetele. Nem pusztan megovja
a szent lenyeket a proIan erintesektól; magukra a hivókre is hat, pozitiv modon modositja az allapotukat. Aki
alavetette magat az elóirt tilalmaknak, az mar nem az az ember, aki azelótt volt. Korabban köznapi halando volt,
akinek ennelIogva tavol kellett tartania magat a vallasi eróktól. Utana viszont egy szintre kerül velük; mert mar
pusztan azaltal is közelebb került a szenthez, hogy eltavolodott a proIantol; azaltal is megtisztult es
II
188
1095 Lasd HUBERT MAUSS: ,Essai sur la nature et la Ionction du sacriIice', in: Melange dhistoire des religions, 22. skk.
1096 HOWITT, Nat. Tr., 560, 657, 659, 661. o. Nem eshet ra a nók arnyeka (uo. 633. o.). Amihez hozzanyul, ahhoz nó nem nyulhat hozza.
1097 Uo. 561, 563, 670671. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 233. o.; North. Tr., 340, 342. o.
1098 Peldaul a ,jeraeil' szo a karnaiiknal; a ,kuringal' a juwinoknal es a wolgaloknal (HOWITT, Nat. Tr., 581, 617. o.).
1099 SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 348. o.
1100 HOWITT, i. m. 561. o.
1101 Uo. 538, 560, 663. o.
1102 Uo. 674. o.; Langloh PARKER: Euahlavi, 75. o.
1103 RIDLEY: Kamilaroi, 154. o.
1104 HOWITT: i. m. 563. o.
1105 Uo. 611. o.
1106 Uo. 549, 674. o.
1107 HOWITT, Nat. Tr., 580, 596, 604, 668, 670. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 223, 351. o.
1108 HOWITT, i. m. 567. o.
1109 Uo. 557. o.
1110 Uo. 604. o.; SPENCER GILLEN, Nat. Tr., 351. o.
1111 HOWITT, i. m. 611. o.
1112 Uo. 589. o.
megszentelódött, hogy elemelkedett a termeszetet elnehezitó alantas, közönseges dolgoktol. A negativ ritus tehat
epp oly hatekony kepessegeket kölcsönöz az embernek, mint a pozitiv ritus; mindkettó az egyen vallasi
tonusanak az emelesere szolgalhat. Egy talalo megIogalmazas szerint senki sem kezdhet hozza egy jelentósebb
vallasi szertartashoz anelkül, hogy elózóleg valamiIele beavatas reven ne vezetnek be Iokozatosan a szent
vilagba.1095 E celbol keneteket, italokat, aldasokat, tehat alapvetóen pozitiv múveleteket is alkalmazhatnak; de
ugyanerre az eredmenyre jutnak böjtölessel, virrasztassal, visszavonulassal, hallgatassal, vagyis ritualis
önmegtartoztatasokkal, amelyekkel voltakeppen meghatarozott tilalmakat ültetnek at a gyakorlatba.
Amikor egyeni, elszigetelt negativ ritusokrol van csak szo, pozitiv hatasuk altalaban nehezen eszlelhetó. De
bizonyos körülmenyek között a tilalmak egesz rendszere összpontosul egyetlen szemelyre; ez esetben a hatasuk
összeadodik s igy nyilvanvalobb lesz. Ez törtenik Ausztraliaban a beavataskor. Az ujoncot egesz sor negativ
ritusnak vetik ala. Ki kell vonnia magat abbol a tarsadalombol, ahol eddig az elete zajlott, sót csaknem minden
emberi tarsadalombol. Nemcsak a nókkel es a be nem avatottakkal tilos talalkoznia,1096 hanem kivonul a
bozotosba, tavol a csaladjatol, s csak nehany öreg vigyaz ra, mintegy keresztapa gyanant.1097 Olyannyira az
erdó szolgal ilyenkor termeszetes közegeül, hogy a beavatast jelöló szo bizonyos törzseknel azt jelenti, hogy ami
a: erdobe valo. 1098 Ugyanezen okbol igen gyakran lombokkal diszitik,1099 ha szertartasokon vesz reszt. Igy
tölt el hosszu honapokat,1100 amelyeket csak itt-ott szakit meg egy-egy olyan ritus, amelyen reszt kell vennie. A
legkülönIelebb önmegtartoztatasok ideje ez a szamara. Szamos taplalektol el van tiltva; eppen csak annyi
ennivalot adnak neki, amennyi az elete Ienntartasahoz szükseges;1101 gyakran meg szigoru böjtre is Iogjak1102,
vagy valami gusztustalansagot kell ennie.1103 Taplalkozas közben nem szabad hozzanyulnia az etelhez; a
keresztapai adjak a szajaba.1104 Bizonyos esetekben ugy kell összekoldulnia maganak az ennivalot.1105 Aludni
is csak annyit alszik, amennyi elengedhetetlen.1106 Tartozkodnia kell a beszedtól, amig hozza nem szolnak;
mutogatassal jelzi a szüksegleteit.1107 Minden szorakozas tilos a szamara.1108 Nem mosakodhat;1109 olykor
megmoccannia sem szabad. Mozdulatlanul Iekszik a Iöldön,1110 mindennemú ruha nelkül.1111 Mindeme
tiltasok eredmenyekeppen az avatando statuszaban gyökeres valtozas all be. A beavatas elótt nókkel elt, a
kultuszbol ki volt zarva. Most viszont mar be van Iogadva a IerIiak tarsadalmaba; reszt vesz a ritusokban, szent
jellegre tett szert. Atalakulasa annyira teljes, hogy gyakran mint masodik születest jelenitik meg. Ugy kepzelik,
hogy az a proIan szemely, aki a Iiatalember volt, meghalt; a beavatas istene, Bunjil, Baiame vagy Daramulun
megölte es magaval vitte, s annak a helyebe, aki mar nincs, egy egeszen mas egyen lepett.1112 Itt tehat mar jol
lathato, milyen pozitiv hatasokkal jarhatnak a negativ ritusok. Termeszetesen nem allitjuk, hogy önmagukban
eredmenyezik e nagy atalakulast, de ketsegkivül hozzajarulnak, megpedig jelentós mertekben.
E tenyek Ienyeben mar erthetó, mi az aszketizmus, milyen helyet Ioglal el a vallasi eletben, honnan szarmaznak
az igen altalanosan neki tulajdonitott erenyek. Nincs ugyanis olyan tiltas, amelynek betartasa ne birna valamiIele
aszketikus jelleggel. Ha az ember tartozkodik bizonyos dologtol, ami pedig hasznos lenne neki, illetve egy olyan
cselekvesIormatol, amelyet gyakran vegez, vagyis valamiIele emberi szüksegletet elegit ki vele, akkor
szüksegkeppen lemond valamiról, kellemetlensegeket okoz maganak. Hogy tehat valodi aszketizmusrol legyen
szo, eleg, ha e gyakorlatok szabalyos eletrendde Iejlódnek tovabb. Normalis körülmenyek közt a negativ kultusz
II
189
1113 Ezeket az aszketikus probateteleket kapcsolatba lehet hozni azokkal a megprobaltatasokkal, amelyeket a varazslo beavatasa soran
alkalmaznak. Amikent a Iiatal avatandot, a varazslotanoncot is egy sereg tilalomnak vetik ala, melyek segitsegevel speciIikus kepessegre
tehet szert (lasd HUBERT MAUSS: ,L`origine des pouvoirs magiques', in: Melanges dhistoire et de religions, 171, 173, 176. o.).
Ugyanez a helyzet a hazasparokkal közvetlenül a hazassag elótt vagy utan (hazasulandokra vagy Iriss hazasokra vonatkozo tabuk), ugyanis a
hazassag szinten komoly statuszvaltozast Ieltetelez. Most csak sommasan emlitjük e tenyeket, anelkül hogy elidóznenk rajtuk, mivel az
elóbbiek a magia körebe tartoznak, amely nem tartozik a temankhoz, az utobbiak pedig a nemek erintkezesere vonatkozo jogi-vallasi
szabalyok együttesehez kapcsolodnak, melyeket csakis a primitiv hazassagi erkölcs egyeb elóirasaival együtt lehet majd tanulmanyozni.
1114 Igaz, Preuss ezt ugy ertelmezi, hogy a Iajdalom az ember magikus erejenek (die menschliche Zauberkraft) növelesere szolgalo eszköz;
e megIogalmazas alapjan azt hihetnenk, hogy a szenvedes magikus, s nem vallasi ritus. De mint mar mondtuk, Preuss kisse pontatlanul
minden nevtelen es szemelytelen erót magikusnak nevez, akar a magia, akar a vallas körebe tartozik. Nyilvan vannak olyan kinzasok,
amelyek a varazslok kepzesere szolgalnak; de az altala ismertetett eljarasok jo resze kimondottan vallasi szertartasok reszet alkotja,
következeskeppen celjuk az egyen vallasi allapotanak a modositasa.
1115 PREUSS: ,Der Ursprung der Religion und der Kunst', Globus, LXXXVII. 309400. o. Preuss ugyanide sorol meg szamos, egeszen
mas termeszetú ritust is, peldaul olyan vercsapolasokat, amelyeket a vernek tulajdonitott pozitiv tulajdonsagok, nem pedig az ezzel jaro
Iajdalmak kedveert vegeznek. Mi csak azokat az eseteket emeljük ki, amelyekben a Iajdalom a ritus lenyegi eleme, hatekonysaganak zaloga.
csak beavatasra, illetve a pozitiv kultuszra valo elókeszületül szolgal. De elóIordul, hogy kiszabadul alarendelt
helyzeteból es az elóterbe lep; a tilalmak rendszere oly mertekben Ielduzzad, hogy az egesz letet betölti. Ig