P. 1
Mikszáth Kálmán - Novellái

Mikszáth Kálmán - Novellái

|Views: 93|Likes:
Published by profimagy

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: profimagy on Sep 13, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/01/2013

pdf

text

original

Mikszáth Kálmán: Novellák, Beszterce ostroma

Mikszáth: o Jókai tanítványa folytatni próbálta életművét (sokban hasonlítanak, de elbeszélőmódja egészen más) o Elbeszélőmódja: a hősöket nem belülről mutatja meg, nem látunk bele a lelkükbe, hanem viselkedésükből, külső megnyilvánulásaikból következtethetünk csupán fokozza a hősök elevenségét (sok bírálat érte emiatt) o Elbeszélésmódja: eleven – csevegő hangnem, mindennapi beszédnyelv fordulatai, szinte személyes kapcsolat az olvasóval o Életműve: elbeszélések (anekdoták), karcolatok, regények (pl: A gavallérok, Szent Péter esernyője, A Noszty-fiú esete Tóth Marival, A fekete város, Különös házasság), novellák nagy olvasóközönség o Elbeszélés: olyan rövidebb epikus mű, melyben kevés szereplő van, a cselekmény egyszálú, epizódmentes, kevés helyszínes, tér,- és időszerkezete szűk, a történet egyszerű, tömör. Cselekményében helyet foglal egy meghatározó fordulat, amitől a szereplők élete gyökeresen megváltozik. o Első elbeszéléskötete 1874-ben jelenik meg, de nem sikeres o Első sikerei: 1881 – Tóth atyafiak, 1882 – A jó palócok o Tóthok: kis falvakban élő szlovákok – más életmódot élnek: hegyes vidék, szegényebb föld, más mentalitás (Mikszáth maga is tudott szlovákul) o Tóth atyafiak: 4 hosszabb elbeszélés (Az arany-kisasszony, Az a fekete folt, Lapaj, a híres dudás, Jasztrabék pusztulása) o Palócok: jellegzetes, archaikus nyelvjárás, lankás vidék, falusi világ közeli kapcsolatok (Mikszáth is itt született személyesség) A jó palócok: o 15 kis terjedelmű elbeszélés (gyakori, hogy a cím egy személynév személyes sors története), pl: Bede Anna tartozása: o téma: maga a cím tartozás, hagyaték – a halott Anna nem nyugodhat békében, amíg földi dolgai nincsenek elrendezve áldozat: Erzsi, Anna húga – neki kell elmennie letölteni a fogházbíróságot hangnem: nyomott, o szereplők nézőpontjából szólal meg: A bírák az utolsó ügy intézését várják szürke, színtelen, örömtelen, lélektelen, élettelen, közönyös, fásult, érzéketlen (az elnök is) – az író ezt bírálja o leírás: tárgyilagos o fordulatok: változó közeg, hangnem o belép Erzsi: varázsütésre oldottabb, kellemesebb lesz a hangulat (a lány kecses, bájos, szemérmes, hozza a végzést) bírák is nyájasabbak lesznek (elnök még mindig hidegtekintetű, de mégsem akarja bezáratni a lányt, a hideg szél emlékezteti) o feszélyezve érzi magát igazgatja kendőjét o kiderül Anna esete: (az előzmények töredékesek, csak sejteni lehet őket balladás hangnem) nem Erzsinek szól a végzés még oldottabb hangulat: kedélyes, üde, Erzsi könnyezik, elmondja a történetet, a bírák ezért megmosolyogják; elnök sem olyan hideg, elérzékenyül, segíteni akar csúcspont: még az elnök is elérzékenyül o Bűn – bűnhődés: Nem Erzsi követett el bűnt, ezért nem akarják, hogy nekik kelljen bűnhődnie miatta (Anna már megbűnhődött, Isten kezében van) „Odafönt másként tudódott ki az igazság” – Istennél/ királyi táblánál (kegyes hazugság: tévedés történt) lány megkönnyebbül: Anna tartozása le van rendezve ő nyugodhat békében, nővére és édesanyja pedig nyugodt lelkiismerettel élhet tovább. o Bűn – Bűnhődés – Büntetés: szeretetből vállat áldozattal váltható meg

Beszterce ostroma: o 1. fejezet: Estella - Pongrátz élete: XVIII. Szd-i képek (lovagkor) ő a várúr, Estella pedig a várúrnő o Anekdoták: egyes különös eseményeket kiemel, pl: Estella megvétele (az egész fejezet anekdotajellegű) o Anekdotasorozat: nem belső világot ír le o Bevezetés: anekdotákkal hitelesíti a történetet, saját idejére vonatkoztatja utal az elbeszélő és a történet viszonyára o Helyszínek bemutatása: Nedec vára, Jarinkó (néphiedelem világa), világtól elzárt területek Pongrátz időben visszafelé tekintett, nem a maga korában élt, hanem a lovagkorban érezte magát ideális világot teremtett magának (illúzióban élt, elkülönült a jelentől) a külső világ ezért kinevette, csak érdekből szolgáltak neki, élvezték a játékait, de bolondnak tartották (külső világ: haszonleső, kétszínű, alakoskodó, hazug, utolsó kívánságát sem teljesítették) melyik a bolond világ? A hazug maiak, vagy a múltban élő, de erélyes Pongrátz? o Estella: sérthetetlen, eszményi hölgy – nem engedte, hogy bárki is tiszteletlenül bánjon vele, de ő büntethette o Nem tökéletes világ: a jelen alakjai szerepeltek benne o Elrabolják Estellát Pongrátz megindul Beszterce ellen: csúcsponton hagyja abba a történetet o 2. fejezet, Kedélyes atyafiak: Apollónia élete Zsolnán (Mikszáthot sok ifjúkori emlék fűzi ide) teljesen más helyszín, más szereplők o szlávok, pánszlávok gyűlése anekdota: megjelenik P. alakja, ami megzavarja a gyűlést o Apolka helyzetet kérdésessé válik: csúcsponton hagyja abba a történetet o 2 szálon futó cselekmény, ami a 3. fejezetben fonódik össze o 3. fejezet, A túsz: Beszterce színész-küldöttei felajánlják Pongrátznak Apolkát túszul Estella helyett o megszereti Apolkát, de nem tarthatja maga mellett érzi az ellentétet közte és a világ között egyre bolondabb dolgokat tesz belső konfliktus, őrület o Mikszáth ezzel a jelen kor lehetetlenségére próbálta felhívni a figyelmet Befejezés: o Bár nem a lélek felől közelíti meg szereplőit, de ügyel a részletekre, a dolgok mögé lát, látja a dolgok színét és visszáját is éleslátó o Látja a rejtettebb összefüggéseket o Kívülről jobb a rálátása a dolgokra távolságtartás, humoros nézőpont ezért mondta róla Schöpflin Aladár (tanulmányt írt róla 1910-ben), hogy: o ”Mindent meglát, mindent megfigyel, de mindent egy kicsit felülről néz.”

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->