P. 1
kombinatorika

kombinatorika

5.0

|Views: 5,132|Likes:
Published by Molnár Attila

More info:

Published by: Molnár Attila on Oct 05, 2008
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/02/2013

pdf

text

original

.TÉMA .

Valószínüségszámítás - Kombinatorika

.

.

...........

a A valószínőségszámítás a matematikának egy speciális ága, amely matematikai formában kezelhetı véletlen tömegjelenségekkel foglalkozik (pl. kockadobás, kártyajáték). A
BEVEZETÉS .BEVEZETÉS

Alapfeladatok

.

A kombinatorikában van hatféle alapfeladat: − permutáció, − ismétléses permutáció, − variáció, − ismétléses variáció, − kombináció, − ismétléses kombináció.

.1. ALAPFELADAT

Permutáció

.

Van n különbözı elem, és ezek sorba rendezéseit nevezzük permutációknak. Minden elemet pontosan egyszer használunk fel. Pl.: Ha négy elemet az 1-es, 2-es, 3-as és 4-es számmal jelölünk, akkor ezek egyik lehetséges permutációja: 3; 2; 1; 4. Ha az összes permutációt keressük, következetesen vizsgálva, az alábbi eredményt kapjuk: az elsı helyre 4-féle számot írhatunk, a második helyre 3-félét, a harmadikra 2-félét, és a negyedikre csak 1-félét. Erre találták ki a faktoriálist. n faktoriálisa = n!= n ⋅ (n − 1) ⋅ (n − 2) ⋅ (n − 3) ⋅ K ⋅ 3 ⋅ 2 ⋅ 1 (feltéve, hogy n kellıen magas szám). Megállapodás szerint: 1!= 1 és 0!= 1 . Továbbá: (n + 1)!= (n + 1) ⋅ n! . Pl.: =10!= 10 ⋅ 9! . n különbözı elem összes permutációinak a száma: Pn = n!
Példák

Hányféleképpen lehet egy sakktáblán elhelyezni nyolc bástyát úgy, hogy semelyik kettı ne üsse egymást?
Az elrendezéseket aszerint különböztetjük meg, hogy az A, B, C, D, E, F, G illetve H oszlopokban a bástya éppen melyik, számmal jelzett sorban helyezkedik el. Egyik lehetséges elrendezés pl.: 2; 4; 1; 5; 3; 7; 6; 8. Ha az összes permutációra vagyunk kíváncsiak, akkor az 1-tıl 8-ig terjedı számok összes permutációját keressük: P8 = 8!= 40320, vagyis ennyiféleképpen helyezhetjük el a bástyákat.

Hányféleképpen (milyen sorrendben) ülhet le nyolc ember egy padra?

1

Szintén az egytıl 8-ig terjedı számok összes permutációját keressük: P8 = 8!= 40320, vagyis ennyiféleképpen ülhetnek le.

2

Hányféleképpen ülhet le négy nı és négy férfi egy padra úgy, hogy nem ülhet két azonos nemő egymás mellé?
Az elsı helyre ülhet akár férfi, akár nı. Ha mondjuk az elsı helyre férfi ül, akkor az meghatározza, hogy a második helyre csak nı ülhet, utána ismét férfi stb., s így már meghatározott, hogy a négy férfi melyik négy helyre ül (s ezen belül ez 4!), a négy nırıl is tudjuk ekkor, hogy melyik négy helyre ül (ez is 4!). Mivel a kettı egymástól független, össze kell szorozni, vagyis 4!·4!, és ezt még meg kell szorozni 2-vel, mert az elsı helyen ülhet férfi is, de ülhet nı is. Tehát 2·4!·4! = 1152-féleképpen ülhetnek le.

Hányféleképpen ülhet le nyolc ember egy kerekasztalhoz?
Az elforgatással kapott változatokat nem tekintjük más-más megoldásnak. Egy embert rögzítünk, és a maradék hetet 7!-féleképpen ültetjük le. 7! = 5040-féleképpen ülhetnek le a kerekasztal köré.

Hányféleképpen ülhet le nyolc ember egy kerekasztalhoz, ha van két ember, aki egymás mellet szeretne ülni?
A két embert rögzíteni kell, azonban egyként, s úgy gondolkodni tovább, hogy rajtuk kívül még 6 ember van (ezek 6!-féleképpen ülhetnek). Mivel azonban a két ember kétféleképpen helyezkedhet el, még 2-vel kell szorozni. Tehát 2·6! = 720-féleképpen ülhetnek le.

.2. ALAPFELADAT

Ismétléses permutáció

.

Az ismétléses permutációnál nem minden elem különbözı.

Példa

Van 10 golyó: 5 fehér, 3 fekete és 2 piros. Hányféleképpen rendezhetjük ezeket sorba?
Ezeket úgy kell sorba rendezni, hogy nem tekintjük különbözı elrendezésnek két azonos színő golyó megcserélésébıl adódó változatokat. Mivel összesen 10 golyó van, a megoldás 10! Lenne, ha mind a 10 golyó különbözı színő lenne. Mivel az 5 fehér golyót 5!-féleképpen lehet egymás között kicserélni, ezért a 10!-t 5!-sal el kell osztani. Hasonló meggondolásból el kell osztanunk 3!-sal (fekete golyók) és 2!-sal (pirosak) is.

P ( 5;3; 2) = 10

10! 3628800 = = 2520 , vagyis 2520-féleképpen rendezhetjük sorba a golyókat. 5!⋅3!⋅2! 120 ⋅ 6 ⋅ 2

r ;r ;K;r Általánosan: Pn 1 2 k =

n! r1!⋅r2!⋅K ⋅ rk !
3

Hányféleképpen rendezhetjük sorba a MATEMATIKA szó betőit?
Tíz betőrıl van szó, amelybıl 3 db A, 2 db M, és 2 db T. P (3;2; 2) = 10 10! 3628800 = = 50400 , ennyiféleképpen rendezhetjük sorba a betőit. 3!⋅3!⋅2! 6⋅6⋅2

Egy tizenhét fıs társaság át szeretne kelni a folyón. Van öt csónakjuk: egy 5-személyes, egy 4-személyes, két 3-személyes és egy 2-személyes. Hányféleképpen ülhetnek be a csónakokba akkor, ha egy-egy csónakon belül nem számít, hogy ki hova ül?
P ( 5; 4;3;3; 2) = 17 17! = 1715313600 , ilyen sokféleképpen ülhetnek be a csónakokba. 5!⋅4!⋅3!⋅3!⋅2!

Ha az elızı társaságban van két személy, akik ugyanabban a csónakban szeretnének utazni, hányféleképpen ülhet be a csoport a csónakokba?
A két személyt rögzítjük, és a maradék 15 ember permutációit vizsgáljuk, figyelembe véve, hogy a rögzített két ember is bármelyik csónakban elhelyezkedhet. P (3;4;3;3; 2) + P ( 5; 2;3;3;2 ) + P (5;4;1;1;2 ) + P (5;4;1;1;2 ) + P ( 5;4;3;3;0) = 15 15 15 15 15 = 126126000 + 75675600 + 227026800 + 227026800 + 12612600 = 668467800 Ennyiféleképpen ülhetnek be a csónakokba.

.3. ALAPFELADAT

Variáció

.

A variáció kiválasztást jelent, mégpedig úgy, hogy a kiválasztás során a sorrend számít. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon elemek kiválasztása más sorrendben másik esetet képvisel. Példák

Van egy sportverseny, ahol tíz versenyzı indul. A tíz versenyzı közül az elsı, a második és a harmadik helyezett hányféleképpen alakulhat?
Különbözı eseteknek tekintjük azokat, ahol ugyanaz a három ember kerül dobogóra, de különbözı helyezéssel. Az elsı helyezett tízféle versenyzıbıl kerülhet ki, a második kilencbıl, a harmadik pedig nyolcból, vagyis az eredmény: 10·9·8. 10! 3 10 elem 3-adosztályú variációinak száma: V10 = 10 ⋅ 9 ⋅ 8 = = 720 . 7! n! Általánosan: n elem k-adosztályú variációinak száma Vnk = n ⋅ (n − 1) ⋅ K ⋅ (n − k + 1) vagy Vnk = . (n − k )!

Egy 35-fıs osztályban hányféleképpen sorsolhatunk ki 5 db könyvet, úgy, hogy egy fı legfeljebb csak 1 db könyvet kaphat?
Az elsı könyvet 35 fı kaphatja, a másodikat 34, a harmadikat 33, a negyediket 32, és az ötödiket 31 fı.
5 V35 =

35! = 38955840 , ennyiféleképpen sorsolható ki az 5 könyv. 30!

4

.4. ALAPFELADAT
Példák

Ismétléses variáció

.

Ismétléses variációnál ugyanaz az elem többször is választható.

Egy sportversenyen 3 különbözı cég 3 különbözı díjat ajánlott fel. Hányféleképpen oszthatjuk el e díjakat 10 versenyzı között?
Mivel bármelyik versenyzı megkaphatja akár mindhárom díjat, 10·10·10 = 103-féleképpen oszthatjuk el a díja3 kat. V10,i = 103 = 1000 . Ez 10 elem 3-adosztályú ismétléses variációinak száma. Általánosan: n elem k-adosztályú ismétléses variációinak száma Vnk ,i = n k .

Egy páncélszekrény zárjának ötbetős kódja van. Ha az ABC-bıl 26 betőt használhatunk, hányféle kódja lehet ennek a zárnak?
5 V26,i = 26 5 = 11881376 , ennyiféle kódja lehet a zárnak.

.TÉTEL

- bizonyítás

.
{a1; a2 ;K; an }
0 1 … 0 V2n,i = 2 n

Egy n elemő halmaznak 2n db részhalmaza van. Ezt úgy lehet bizonyítani, hogy felírjuk a halmaz elemeit, 1-gyel ill. 0-val jelöljük a részhalmazt, aszerint, hogy benne van-e vagy sem, majd kiválasztunk n elemet 2-bıl, így megkapjuk, hány ilyen 0..1 sorozat van.

.5. ALAPFELADAT
Példák

Kombináció

.

A kombináció csak abban különbözik a variációtól, hogy a kiválasztás sorrendje nem számít.

Az 5-ös LOTTÓ-nál 90 számból kell kiválasztani 5 számot, úgy, hogy a kiválasztás sorrendje nem számít. Hányféleképpen tölthetünk ki egy LOTTÓ-szelvényt?
Tulajdonképpen abban különbözik a variációtól, hogy a kiválasztás sorrendje nem számít, ezért a LOTTÓ esetében még 5!-sal osztanunk kell, mert ugyanazt a számot 5!-féleképpen húzhatjuk ki, ami a kombináció eseté90 ⋅ 89 ⋅ 88 ⋅ 87 ⋅ 86 90!  90  5 ben ugyanannak számít: C90 = = =  . 5! 85!⋅5!  5   

n Binomiális együttható:   . k   
k Általánosan: n elem k-adosztályú kombinációinak a száma Cn

n ⋅ (n − 1) ⋅ (n − 2 ) ⋅ K ⋅ (n − k + 1) n! vagy . k! k!⋅(n − k )!

5

Hányféleképpen oszthatunk ki 30 fı között 5 azonos könyvet?  30  30! 5 C30 =   =  5  5!⋅25! = 142506 , ennyiféleképpen oszthatjuk ki a könyveket.  

.6. ALAPFELADAT

Ismétléses kombináció

.

A kiválasztás sorrendje itt sem számít ugyan, de egy elemet többször is kiválaszthatunk: ugyanannak felel meg az { ;1;2} , mint az { ;2;1} kiválasztás. 1 1 Példák

Hányféleképpen oszthatunk el 50000 Ft jutalmat 20 dolgozó között, hogy mindenki 1000 Ft-tal osztható összeget kapjon.
Minden embert annyiszor választunk ki, ahány ezer Ft-ot kap, (a sorrend mindegy, mert mindegy, hogy melyik ezer Ft-ot kapja valaki). Tehát 20 emberbıl választunk ki 50-et, ismétléssel.

 20 + 50 − 1  69  69! 50 = = 20 elem ötvened osztályú ismétléses kombinációja: C20 ,i =     50  50!⋅19! . 50      n + k − 1 k Általánosan: n elem k-adosztályú ismétléses kombinációinak száma Cn ,i =   k .   

.SILABUSZ

- feladat típusának eldöntéséhez

.

FELADAT

SORBA RENDEZÉS

KIVÁLASZTÁS

Minden elemet felhasznál

Nem használ fel minden elemet

Sorrend számít

Sorrend nem számít

Permutáció

Variáció

Variáció

Kombináció

Ha a feladatban egy elem csak egyszer szerepelhet, akkor ismétlés nélküli, ha többször is szerepelhet, akkor ismétléses. 6

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->