Dr.

Éles Anita

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata

2

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata
I. Bevezető – II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései – III. A felek tisztességes, pártatlan, ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok – IV. A kártérítés jogalapja és feltételei – V. Zárszó

I. Bevezető

A természetes és a jogi személyek egyre több kártérítési pert indítanak a közhatalmi szervekkel, többek között a bíróságokkal szemben. Az emberek szélesebb körű jogi tájékozottsága, – országunknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása – várhatóan e perek számának további növekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok szerint a bíróságok pernyertességének aránya évek óta 90 % feletti, ám ez a tendencia – ha nem is jelentős mértékben, de – csökken, így a bíróságoknak több figyelmet kell szentelniük a gyors, pontos, időszerű jogalkalmazásra, hogy ne szolgáltassanak alapot az ellenük irányuló kereseti követelések előterjesztésére, s a jogkeresők igényének megfelelő, magas színvonalú jogszolgáltatást nyújtsanak. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvünk1 szűkszavú rendelkezést tartalmaz, amelyet tartalommal a bírói gyakorlatnak kell, illetve kellett megtöltenie iránymutatást adva a bíróságok és más jogalkalmazók számára. A kialakult ítélkezési gyakorlat – a korábbihoz képest – az alkalmazotti felelősségre nem hivatkozik, ehelyett az Európai Unió tagállamai bíróságainak ítélkezését is követve a bíróságok felelőssége kerül előtérbe. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának esetjoga is alátámasztja ezt, amely szerint az államok nem hivatkozhatnak például a bírósági szervezet túlterheltségére, bíróhiányra, adminisztrációs vagy technikai nehézségekre.2 A bíróságokkal szemben támasztható kártérítési követelés jogcíme – a fentiek miatt is – bővül, s ezzel a bírói gyakorlat hézagpótló, jogfejlesztő szerepe erősödik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új jogcímeket meghatározó jogszabályi rendelkezések nem mindig egyértelműek, emellett számos általános fogalmat alkalmaznak, melyek jelentéstartalmát a konkrét esetekben kell meghatározni – pl.: jogellenesség, ésszerű időtartam, a perek tisztességes lefolytatása, méltányos elégtétel. Bár a jogalkotó törekszik a felmerülő jogviták részletes szabályozására, e törekvésnek értelemszerűen vannak korlátai, ezért is fontos a bírói gyakorlat fejlődési irányának vizsgálata. Másrészt a bírói gyakorlat által kimunkált hézagpótló, jogfejlesztő megoldások – amennyiben helytállóságukat a hosszabb idejű alkalmazásuk is bizonyítja – idővel jogszabály formájában ölthetnek testet, illetve kidolgozottabb, hatékonyabb szabályozásra sarkallhatják a jogalkotót. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítéséért való speciális felelősség vonatkozik a bíróságoknak a polgári, a büntető, a munkaügyi vagy a közigazgatási peres, peren kívüli, rendes, illetve rendkívüli, valamint a végrehajtási eljárásuk során okozott károk megtérítésére, sőt, a jogszabállyal a bíróságokhoz telepített feladatok – például a bírósági panaszirodai jogi tájékoztatás3 – ellátásával összefüggésben okozott károk megtérítésére is. A bírósági jogkör fogalma alá tartozik minden magatartás, amelyet a bíróság képviseletében eljáró személy, alkalmazott a hatósági tevékenysége során tanúsít.

3

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának statisztikai jelentése szerint a bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása a 2003-as évben a következők szerint alakult: végrehajtás megszüntetése iránt indított perek – 1 % végrehajtási igényperek – 1 % munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek – 1 % munkaügyi perek – 1 % közös tulajdon megszüntetése iránti perek – 4 % személyiségi jog megsértése miatt indított perek – 3 % egyéb perek – 1% bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetésére irányuló perek – 88 %
Bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása 2003. 1% 1% 1% 1% 4% 3%

Végrehajtás megszüntetése iránt indított perek

Végrehajtási igényperek

Munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek

Munkaügyi perek
1%

Közös tulajdon megszüntetése iránti perek

Személyiségi jog megsértése miatt indított perek

Egyéb perek

88%

Bírósági jogkörben okozott kártérítés megfiz.-re ir. perek

A fenti adatokból is egyértelműen megállapítható, hogy a bíróságokkal szemben támasztott igények nagy részét arra alapozzák, hogy a kárt bírósági jogkörben okozták.
II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései II/1. Felperes - II/2. Alperes - II/3. Képviselet - II/4. Hatáskör - II/5. Illetékesség - II/6. Eljárási illeték - II/7. Elévülés II/1.

A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránt pert a károsult indíthat, aki lehet természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet.
II/2.

A bíróság mint a per alperese, speciális jogalanynak tekinthető. A helyi és a munkaügyi bíróság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így amennyiben a kárt a helyi vagy a munkaügyi bíróság okozza, az illetékes megyei (fővárosi) bíróság perelhető.4 Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a felperesek a bíró ellen vagy a bíróság mellett az eljáró bíró, bírák ellen is indítanak kártérítési pert. Abban az esetben, ha a felperesek a kártérítési követelésüket arra alapítják, hogy a bíró az ítélkezési tevékenysége ellátása során okozta a kárukat, az alkalmazotti felelősség szabályai alapján a bíróság perelhető. Más kérdés, hogy ha a felperesek ragaszkodnak ahhoz, hogy alperesként a bíró álljon perben, akkor az ítéletet a bíróval szemben kell meghozni – tartalmilag a kereset elutasításával.

tételes vizsgálatot a megyei bíróság elnöke részéről. hogy a bíróság kizárólag a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók jogellenes tevékenysége vagy mulasztása miatt perelhető eredményesen. az önálló bírósági végrehajtó jogellenes tevékenysége. évi LXVII.10 . úgy a keresetet a bíróval szemben is előterjeszthetik. évi LIII. II/3. 29.) 84. § (1) bekezdése8 és a Ptk. amely az önálló bírósági végrehajtóval kapcsolatos – eddig a megyei (fővárosi) bíróság elnökére ruházott – feladatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hatáskörébe utalta. eszerint a bíróságok jogi képviseletéről az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) gondoskodik. § (3) bekezdése szerint a megyei bíróság jogi személy. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. A törvényes képviseletnek egy másik formája is ismert. ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint pedig a megyei bíróságot az elnök vezeti. szeptember 1-től 2001.9 A végrehajtók károkozó magatartásával kapcsolatban tehát elmondhatjuk. Számtalanszor előfordul. 84. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján. A bíróságok perbeli képviselete többféleképpen valósulhat meg. miszerint a végrehajtó eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyelte. ügyvitelének és hivatali működésének felügyelete pedig a helyi bíróság elnökének feladata volt.) 20. úgy a kártérítési pert a Vht. § (3) bekezdés) a bíróságok képviseletében maga is eljárhat. jóllehet. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság valamely ügyintéző alkalmazottját bízza meg a jogi képviselettel.4 Amennyiben a felperesek személyhez fűződő jogaik megsértése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi III. augusztus 31-ig hatályos 230. Amennyiben a kárt önálló bírósági végrehajtó okozza. 2001.5 A Ptk. törvény (a továbbiakban: Pp. s a per lefolytatása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. hogy a vélt vagy valódi sérelmet szenvedett felperes a bírósági végrehajtó károkozása miatt indít pert.) alapján megkülönböztetünk önálló. 1994. §-ain alapul. A Vht. A megyei bíróság elnöke mint törvényes képviselő (Ptk. illetőleg az ügyviteli és hivatali működés.7 A megyei (fővárosi) bírósággal szolgálati jogviszonyban álló megyei bírósági végrehajtó mint bírósági alkalmazott károkozása esetén azonban a Vht. vagy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. ezt a felfogást – figyelembe véve az ilyen címen előterjesztett keresetekben hozott döntéseket – nem minden bíróság osztja. A bíróság marasztalása esetén a bírónak a bírósággal szembeni kártérítési felelőssége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. törvény (a továbbiakban: Vht. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. 236. § (1) bekezdése értelmében6 a személyes felelőséggel bíró önálló bírósági végrehajtó ellen kell megindítani. illetve megyei bírósági végrehajtókat. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság perelhető. törvény (a továbbiakban: Bsz. törvény 85-88. évi LXVI. mulasztása miatt is a megyei (fővárosi) bíróság ellen léptek fel a károsultak. Annak sincs akadálya. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítés azonban ez esetben is csak a bírósággal szemben érvényesíthető.) 67. 349. hogy a megyei bíróság elnöke a bírósággal munkaviszonyban álló jogtanácsost alkalmazzon. szakmai ellenőrzés azonban nem jelent folyamatos. ezért ilyen esetben a megyei bírósággal szembeni kártérítési követelés nem lehet megalapozott. § (1) bekezdése a-d) pontjaiban meghatározott igényeket érvényesítenek. 256. A törvényességi felügyelet. Ezt a gondolatot támasztja alá rendezve a korábban vitás kérdést a Vht. törvény (a továbbiakban: Ptk. vagy a képviselet ellátásával ügyvédet vagy ügyvédi irodát bízhat meg. szeptember elsején hatályba lépett módosítása is. évi IV.

akár az alap-. § (1) bekezdés b) pontját támadó indítványt elutasította. nem állítja szembe a Ptk. II/4. 7. §-a alapján felállított Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztályára bízta.13 Akkor. A különféle szintű bíróságok közötti ügymegosztás – a hatáskör – szabályozásában a jogalkotót nagyfokú szabadság illeti meg. 67.12 II/5. akár jogorvoslati eljárásban. az alperes székhelye szerint illetékes – megyei hatáskörű – bíróság. E hatásköri szabály alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte egy indítványozó arra hivatkozással. amely szerint a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Speciális szabály e körben nem érvényesül. az OITH-hoz az OIT által beosztott – ítélkezést nem folytató – bíró jár el. §-ának (1) bekezdésére is. 55. §-ában11 írt „pártatlanság” követelményével. Amennyiben a kárt a megyei bíróság okozta. sem a bírói úthoz való jogot nem sérti. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. Az OITH ügyintéző tisztviselői pedig a Pp. ha bármely más bíróságot kellene elmarasztalnia egy harmadik személy vagy szervezet javára. hogy a törvényi szabályozásnak bizonyos alkotmányos követelményeket (pl. Erre figyelemmel. ha a károsult az ítélőtáblát kívánja perelni. Egyéb esetben a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban14 meghatározott kizárási ok a bíróság vezetőjével szemben áll fenn. 23. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján járhatnak el a bíróság képviseletében. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek elbírálására illetékes bíróság az általános illetékességi szabályok alapján. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. ha az alperesi bíróság valamennyi bírája elfogultsági kifogást terjeszt elő. A konkrét ügyekben eljáró bíróság pártatlanságát a bírák kizárásáról szóló eljárási szabályok garantálják. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek a Pp. E jogi képviseleti formák közül a leggyakrabban az utóbbival találkozhatunk. a kártérítési per lefolytatására illetékes megyei bíróságot az ítélőtáblának kell kijelölnie. Az Alkotmány ugyan lehetővé teszi külön bíróságok létesítését. 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. hogy az a körülmény. §-át az Alkotmány 57. Az Alkotmánybíróság – az általa e témában hozott határozatában – rámutatott arra. . 23. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatát kiterjesztette a Ptk. illetve.5 Az OIT Szervezeti és Működési Szabályzata a jogi képviselet ellátását a Bsz. az iratokat az illetékes bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz kell felterjeszteni. amikor a bíróság képviseletében az OITH ügyintézőként feltüntetett. miszerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség eldöntése is bírói útra tartozik. amely ellen keresetet terjesztettek elő. hogy az Alkotmányból kényszerűen következnék az ügyek e csoportjának a rendes bíróságok hatásköréből való kivétele. azt azonban nem lehet megállapítani. A vizsgált körben azonban a hatáskör szabályozása sem a jogbiztonság követelményét. Az más kérdés – éppen az előzőekben is említett pártatlanság elvének érvényesülése érdekében – hogy az ügyet nem bírálhatja el az a bíróság. hogy nem várható el tárgyilagos és elfogulatlan ügyintézés a megyei bíróságtól. vagy a Pp. azon túl. az eljárási törvény alapján a kijelölési szabályokat kell alkalmazni. a jogorvoslathoz való alapvető jog tényleges megvalósíthatóságát) ki kell elégítenie.

napjáig hatályban volt (2) bekezdése a bírósági jogkörben okozott kárigény érvényesítésére vonatkozó elévülési időt egy évben határozta meg. Ennek hiányában. §-ának 1992. évi LXVI. a szabályozásban az adott tényállás lényeges elemére nézve – a diszkrimináció tilalma folytán – egyenlőségnek kell fennállnia. ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok III/1. 1950. ügyészségi) szervek kedvezményezésének más szervezetekkel és egyéb személyekkel szembeni megkülönböztetésnek alkotmányos alapja nincs. II/7. évi XX. annak viseléséről a bíróság a pert befejező határozatában dönt. október 29. III/1. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. azokat a jogszabályi rendelkezéseket. III/4.a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban (…) mindenkinek joga van ahhoz.6 II/6. A jogorvoslati jogot . pártatlan. törvény 57. hogy (…) valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A felek tisztességes. hogy a követelésüket minél magasabb összegben határozzák meg. . közigazgatási és más hatósági döntés ellen. hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági. hogy az elévülés tekintetében a közhatalmi aktussal vagy egyébként a közhatalom gyakorlása során kárt okozó államigazgatási (bírósági. részben megadva ezáltal a bíróságok eljárásának keretét. így az elévülési határidő a bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények előterjesztése tekintetében öt év. Tekintsük át.15 ami azt jelenti. amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. évi XXXI. 29. 349. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően keletkezett jogviszonyok esetén az általános elévülési szabályokat kell alkalmazni.a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. hogy a per megindításakor a felperesnek nem kell eljárási illetéket lerónia. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. Az egyenlőség követelményét sértő szabályozás a kártérítési processzusban résztvevő alanyok közötti diszkriminációt jelent. Rómában. ezért az alkotmányellenes. s teszik ezt azért is. évi III. azzal arányosan . A Ptk. Ez a szabály arra ösztönözheti az igényérvényesítőket. III/2. amelyek a felek jogaiként nevesítve tartalmaznak előírásokat. törvény Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. évi XX. III/3. mert nem gondolnak arra. Az 53/1992.) AB határozat a fenti rendelkezést megsemmisítette arra hivatkozással. hogy az előzetesen le nem rótt eljárási illetéket általában a pervesztes félnek kell viselnie. (X. E tekintetben ugyanis az alkalmazotti károkozás tényállásához képest az államigazgatási jogkörben való károkozásnak semmiféle specifikuma nem állapítható meg. III. törvény A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. Polgári jogi felelősségi rendszerünk szerint minden károkozás – amely nem minősül jogszerűnek – jogellenes. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. törvény A Polgári perrendtartásról szóló 1952.

Eljárási szabálysértések 2. törvény 6. ha valakinek e jogát a bíróság megsérti. A Pp.17 A bíróság határozata mindenkire kötelező (…). A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható.1.6. hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. melynek alapján kártérítést követel. akit ért.18 Mindenkinek joga van ahhoz. vagy azt a károsult alapos okkal nem kívánja. Kártalanítás – kártérítés 3. Lucrum cessans – elmaradt haszon 3. Ezt (és csak ezt) fejezi ki az ismert regula: casum sentit dominus. III/3.21 Ahhoz. amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges. 2. Nem vagyoni kár 3.2. évi CX.3.3. E nélkül a kár azt terheli. .7. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló.5. 339. Okozati összefüggés 5.2. 349. A Pp-t módosító 1999. hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. § (1) és (3) bekezdése 1. Általános kritériumok 2. hogy – összhangban a törvény céljával – a feleknek a jogviták elbírálásához. A Bsz. A Ptk. hogy adott esetben a károsult feladata annak a kauzának. valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról – 2000. tartalmazza. természetesen mindig valamely jogalap (kauza) fennforgása szükséges. Felmerült költség 4. Damnum emergens – vagyoncsökkenés 3.7 III/2.2.véglegesen döntenek. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. „hogy ilyen kártérítő kötelem valaki terhére keletkezzék. Eszerint a bíróságnak az a feladata. Nem jogértelmezésből eredő tévedés 2. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette IV/B.19 III/4. Bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelése.20 Abban az esetben.16 A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról . törvény – az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról. A kártérítés jogalapja és feltételei IV/A. felhívása és bizonyítása. január elsejei hatállyal a bíróságok feladatát újrafogalmazta. 1950.3. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.4. az ebből eredő teljes kárának megtérítését polgári perben követelheti. A kár fogalma 3. §-a.1. Jogértelmezési tévedés 2. Kimentés 2. Jogerős ítélet tartalma 2.”22 IV.3. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) azt a mindenkit megillető jogot rögzíti. Jogellenesség és felróhatóság 2. a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelése 2. § (3) bekezdése . Kár 3. évi XXXI. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. Vagyoni kár 3.törvényben szabályozott eljárás során .ami egyúttal azt is jelenti.3.3.1. Rómában.

8 IV/A/1. 339. objektív emberi gondosság követelményének megfelelően járt el. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének kritériumai tehát a Ptk 349. §-ában előírt általános feltételek alapján az alábbiak: • • • • • jogellenesség a bírósági eljárással kapcsolatban keletkezett kár okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között felróhatóság (mely nem szükségszerű elem) a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható.23 amelyet azonban együtt kell alkalmazni a kártérítés általános felelősségi alakzatával. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazott 349. 349. hogy úgy járt el.27 illetve a felróhatóságtól. A jogellenesség független a vétkességtől. 349. Egyes jogtudósok szerint a felelősségi elméletek a jogellenesség mozzanatát összetévesztik a vétkességgel. Mentesül a felelősség alól. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Az általános feltételek közül a jogellenes magatartással okozott kárt és a kettő közti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. ha a kártérítés általános – Ptk. Az általános kártérítés alapvető feltételei: • • • • jogellenes magatartás (tevékenység vagy mulasztás) kár bekövetkezése okozati összefüggés megléte a kár és a jogellenes magatartás között felróhatóság (vagyis a károkozó nem úgy járt el. A károkozót (alperest) terheli annak bizonyítása. hisz a kárfelelősség nem állhat fenn. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a Ptk. hogy magatartása jogszerű volt vagy hogy az általános. § (1) bekezdés – is adottak.26 A jogirodalomban pedig a vétkességet a felróhatósággal keverik. §-ában meghatározott speciális és a Ptk. .28 a régi felelősségtan azonban a vétkesség elvére épült. aki másnak jogellenesen kárt okoz. a jogellenes magatartás – mely tevékenységben vagy mulasztásban is megnyilvánulhat – hiányzik. azaz magatartása nem volt felróható. § (1) bekezdése a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség megállapításához ezeken az általános feltételeken túl további ismérveket határoz meg. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. ha bizonyítja. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette Amennyiben az első feltétel. az egyéb feltételek meglétét nem szükséges vizsgálni. § (1) bekezdése szerint. ezért nehezen szakítottak ezen elmélet téziseivel. köteles azt megtéríteni. § (1) bekezdés – és különös feltételei – Ptk. melyek fenn nem állása esetén a kereset nem lehet megalapozott. 339. speciális szabályt tartalmaz.24 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére ugyanis csak akkor kerülhet sor. A Ptk.25 A Ptk. 339.

hogy a bíróság jogértelmezési tévedést követett el. Az adott helyzetben kitétellel pedig a jogalkotó annak vizsgálatát írja elő. A felróhatóság kérdésének elbírálásánál kiindulópont. és a felróhatóság megvalósulását együtt kell bemutatni. Jogszerű az. amelyet jogszabály nem tilt. amelyekre a kártérítési igényeket a jogkereső állampolgárok és más személyek alapozzák. ezért a kártérítés megállapításához szükséges egyes feltételek meglétének vizsgálatakor a jogellenesség. a rendeltetésszerű joggyakorlással okozott kár mint a kisajátítás vagy a szolgalmi jog gyakorlásának esete vagy a károsult beleegyezése. A korábban leírtak szerint. általános gondossági követelménynek megfelelő magatartást tanúsított. hogy minden vagyoni károkozás. jogellenesség lehet mind anyagi. Ugyancsak kimentési ok lehet. s nem használják az eredeti jelentéstartalmuk szerint a jogellenesség. Az eseti döntések sem különítik el egyértelműen. azaz bonus et diligens paterfamilias-ként járt el.29 amelyekről e munkában a későbbiekben esik szó. vagy kifejezetten megenged.30 . E szabálysértések a kereseti követelések alapjaként általában összefonódva jelennek meg. A dolgozat szempontjából a vétőképesség nem bír relevanciával. ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű. szükséghelyzet. tevékenységben vagy akár mulasztásban is. mind eljárásjogi természetű. a társadalmi elvárhatóságot. ha a károkozó az objektív. A jogellenességet bármely jogi norma megszegése megalapozhatja. így az rendszertanilag említésre kerül. A felperesek által jogalapként hivatkozott jogszabálysértés. IV/A/2. Az elvárhatóság objektív fogalom. Felelősségi rendszerünk exculpátiós lehetőséget biztosít a kárfelelősség alól.2. felelősségi rendszerünkben általános nézet. Sokszínű és sokféle azon okok köre.1. IV/A/2. a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye. A jogellenesség megnyilvánulhat aktív magatartásban.: jogos védelem. hogy a konkrét tényállás esetén mi tekinthető általánosan elvárhatónak. hiszen felróhatóság nélküli felelősségi alakzatok is léteznek. amely nem minősül jogszerűnek. nem pedig az egyéni adottságok alapján elvárható magatartást jelenti. jogellenes. pl. mentesül a felelősség alól. hogy mindenkinek úgy kell eljárnia.9 A jogtudósok elméleteinek hatása ma is érezhető. Számos esetben a kártérítési igényt arra hivatkozással terjesztik elő. E körben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) eseti döntéseiben általános jelleggel a következőket fejtette ki: Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról. a felróhatóság és a vétkesség fogalmát. A felróhatóság a bírósági jogkörben okozott kártérítésnek nem szükségképpeni eleme. de a kidolgozás mellőzése indokolt. Amennyiben a károkozó jogszerűen járt el. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

amely miatt az alperes kárfelelősségét meg kell állapítani.35 A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításakor a felróhatóság megítélése körében kettős követelmény érvényesül a gyakorlatban: egyfelől elvárható a törvényességnek megfelelő lelkiismeretes bírói munka. ugyanakkor e téren is érvényre kell jutnia az ítélkezés függetlensége garanciális elvének. Erre csak a nyilvánvaló és kirívó jogsértés esetén van jogi lehetőség. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. Ez önmagában nem jelent szándékos vagy súlyos gondatlan tévedést. mivel a felperes végrehajtási kérelme alaptalan. s így ez nem alapozza meg a bíróság kárfelelősségét. sem vezethet annak megállapítására. hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló kereseti követelések alapjául csak az adott ügy szempontjából lényeges kérdésekben történt súlyos jogértelmezési tévedések szolgálhatnak. úgy a bíróság magatartása és a felperes (végrehajtást kérő) kára közötti okozati összefüggés fennáll.33 Az egységes bírói gyakorlat szerint egy új jogszabály értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság önmagában nem jelent felróható magatartást.31 A jogszabály eltérő értelmezése egymagában jogellenes és felróható magatartást nem valósít meg. Amennyiben ezt a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság elmulasztja. Egy másik – perfeljegyzés elrendelésével kapcsolatos – ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást. s így a bíróság kártérítési felelőssége nem áll fenn. ezért a téves jogszabály-értelmezésen alapuló határozat meghozatala a bíróság alkalmazottja vétkességének megállapításához nem elegendő. IV/A/2. Kivételt az egyértelműen súlyos. feltűnően kirívó jogértelmezési tévedések képeznek. kiadásai nem merülhetnek fel.32 A Legfelsőbb Bíróságnak az egyik fellebbviteli ügyben az álláspontja az volt. menthető jogalkalmazási tévedésről szintén nem beszélhetünk.3. A bíróságnak a végrehajtási lap kiállítását ez esetben meg kell tagadnia. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított.34 Mindezek alapján megállapítható. Az okozati összefüggés így közvetlen és kétségtelen. hogy a téves jogértelmezés nem elegendő a bíróság vétkességének a megállapítására. A végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája a felróhatóságnak olyan fokát valósította meg. hogy az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. A bíróságnak a nem jogértelmezésből eredő tévedése sem alapozza meg a bírósági jogkörben okozott kártérítési igényeket. illetve valamely tétel téves figyelembevétele. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyul. több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését hagyja figyelmen kívül. Önmagában az a körülmény. E döntésnek az a magyarázata. nem alapozza meg a vétkességet. Jogszerű döntés esetén. amennyiben a téves jogi álláspont nem minősül olyan nyilvánvaló és kirívó jogsértésnek. Ezen felül a számítási hiba kiküszöbölésére a felperes jogorvoslatot (kijavítás) vehet igénybe. végrehajtás hiányában a felperesnek ezzel összefüggésben költségei. . hogy az ítélkező munkával együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek.10 Amennyiben a jogalkalmazó szerv a jogszabály egyértelmű. Jellemző példa erre a gyermektartásdíj-hátralék megállapításánál a bonyolult számítások során elkövetett számítási hiba. amely megalapozza az alperes kárfelelősségét.

kirívóan okszerűtlenül mérlegelve hozta meg határozatát. Gyakran fordul elő. Eljárása a Pp. hogy a Bsz 7. Keresetét arra alapította. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését Bsz 7. ha megállapítható.36 IV/A/2. hogy keresetében nem a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmát. hogy a határozatot hozó szerv felróható módon. mivel – a felperes által legalábbis valószínűsített – kártérítési felelősség bizonyítatlanságának észlelése esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság további eljárásra utasításának lett volna helye.39 IV/A/2. Az egyik ügyben a felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén közel 600. §-a42. ha a határozatot hozó szerv a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeképpen döntött.4. Csak akkor érvényesíthet kártérítési igényt a fél. mivel nem értékelte. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. §-a (3) bekezdésének az alkalmazását. . hanem az alperes jogszerűtlen eljárását jelölte meg kártérítési igénye jogalapjaként. így felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség sem állhat fenn. s a kártérítés alapjául nem szolgálhat. 349. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését is sértette. §-ának rendelkezése nem zárja ki adott esetben a Ptk. A kártérítési per bírósága a jogerős ítélethez kötve van. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta.11 Egymagában az a körülmény.41 A jogbiztonságot veszélyeztetné.Ft megfizetésére kérte a Legfelsőbb Bíróság alperes kötelezését. hogy a fél azt tartalmi okokból vagy eljárási szabálysértésre hivatkozással továbbra is vitatja. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek (törvénysértőnek) bizonyult. az eljárási szabályok megsértésével hozta meg a döntését. hogy a rendkívüli jogorvoslatot igénybe véve a felek a felülvizsgálati eljárás szabályainak téves alkalmazására hivatkozással terjesztenek elő kártérítési igényt a Legfelsőbb Bírósággal szemben. 275/A. ezért kellett a Legfelsőbb Bíróságnak nyomatékkal kimondania.40 A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata értelmében a kártérítési per nem teremt új jogorvoslati fórumot a fél számára kedvezőtlen jogerős ítélet felülvizsgálatára. A joggyakorlat szerint a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséget az sem alapozza meg. Állította. amely ne vitatná az „alapügyben” hozott jogerős ítélet tartalmát. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított.000. ha a határozat a bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelésén. A felróhatóság megítélése az adott ügyben eljárt bíróság tevékenységének konkrét és objektív vizsgálatát igényelte volna. §-ának (1) és (3) bekezdése43 téves alkalmazásában jelölte meg. nem vezethet annak megállapítására. hogy a felülvizsgálati fórumként eljáró alperes a felülmérlegelés tilalmának megszegésével hozta meg a döntését. ha az ítélt dolgot utóbb ismét vitássá lehetne tenni. a Ptk. Nem nyújt alapot a kártérítési felelősség megállapítására az sem. 349. hogy ezekben a perekben a jogerős ítélet tartalmára alappal nem lehet hivatkozni. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló kereseti követelések között alig találunk olyat.5.37 vagy a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelésén38 alapult. Kifejtette.

A példaképpen ismertetett fenti perben a felperes kártérítési keresete ténybeli és jogalapja körében arra.46 . A polgári perekben a végleges és senki által nem vitatható döntés meghozatalának eljárási rendjét a törvény céljának megfelelően (Pp.12 A határozatában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt a gyakorlatban általánosan elfogadott nézetet. hogy nem jogszabálysértő. A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.45 IV/A/2. §-a alapján nem bírálhatja felül a sérelmesnek tartott jogerős ítéletet. 1. 229. A kártérítési per bírósága tehát a Bsz. Az anyagi jogerővel (Pp. Annak jogszabálysértő voltára a Pp. §-a szerint a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – a törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. Minthogy az alperes nem járt el jogellenesen. §) a Polgári Perrendtartás szabályozza. A kézbesítési szabályokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat e körben azt alakította ki. ezért annak megtérítését az alperestől alappal nem követelheti. az egy ízben előterjeszthető felülvizsgálati kérelemmel lehet támadni. 7. nem állapíthatja meg annak jogellenességét. ha a bíróság a pénzbüntetés megfizetésére szóló felhívást a kötelezett bejelentett lakóhelyére. Amennyiben a kötelezett nem jelentette be az önkormányzat jegyzőjének a tartózkodási helyének címét. § (1) bekezdés) rendelkező jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozással már csak a Pp. Jogellenesség hiányában pedig az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg.6. Ezek közül is jellemzően a kézbesítési szabályok megsértésére. A Bsz 7. mint az anyagi jogi jogszabályok alkalmazása. illetve az illetékességi előírásoknak a megszegésére alapozzák követelésüket. hogy a felhívást nem ide küldte. illetve tartózkodási helyére küldi. A felperes által sérelmezett jogalkalmazás ugyanúgy az érdemi döntésben öltött testet. által biztosított rendkívüli perorvoslattal. és erre alapítottan a rendkívüli perorvoslatot elbíráló bíróság ellen kártérítési igény érvényesítésére. miszerint a Bsz 2. A jogorvoslati rendszer szabályozásából következően azonban a felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi döntés végleges. elfogultsági kifogásra. §-ának értelmében e jogalkalmazó tevékenységük keretében hozott végleges döntésük mindenkire kötelező. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmától elválaszthatatlan eljárásjogi jogalkalmazás sem ad alapot a sérelmezett ítélet jogellenessége vizsgálatára. nem érvényesíthet kárigényt a lakcímkutatást is folytató bírósággal szemben arra hivatkozással. A károsultak leggyakrabban polgári vagy büntető eljárásjogi szabálysértésre – az eljáró bíró mulasztására vagy törvénysértő intézkedésére. az előzetes bizonyítás szabályainak. szabályainak megsértése okából sem lehet hivatkozni. a felperes kárát kizárólag a saját felróható magatartása okozta. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárás szabályainak megsértésével hozta meg az ítéletét. beleértve az ügyben érintett személyeket és az állam szervezeteit is. az eljárás elhúzódására – hivatkozva terjesztenek elő kártérítési igényt.44 Az anyagi és az eljárásjogi szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére.

.51 Bár az előzetes bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok52 az előzetes bizonyítás lefolytatására határidőt nem írnak elő. perlekedő típusú állampolgárokra ez a magatartás fokozottan jellemző. hogy a felperesek egyre gyakrabban terjesztenek elő elfogultsági kifogást az eljáró bírósággal. Ennek elkerülésére a bíróság a Pp.50 Sajnálatos.49 Többször merült fel olyan tényállás is. hogy az így kiszabott pénzbírságot a bírósággal szemben kártérítési igényként kívánták érvényesíteni. hogy az előzetes bizonyítás keretében előterjesztett bizonyítási indítvány elrendeléséről vagy annak elutasításáról belátható. de erre jogellenesség hiányában nincs jogi lehetőség. amikor az előzetes bizonyítás keretében eljáró bíróság csak másfél év múlva határozott a szakértő kirendeléséről.13 A dolgozat alapjául szolgáló vizsgált ügyekben fordult elő. Az ilyen igény azonban jogellenesség hiányában ne megalapozott. Volt rá példa. A perindítási okok további vizsgálatával megállapítható. ha az elmeorvosi vizsgálatot a büntetőeljárás rendelkezéseinek megtartásával rendelték el. a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelését. hogy a büntetőügyben hozott ítéletnek a fellebbezés visszavonása miatti jogerőre emelkedéséről hozott végzést a bíróság késedelmesen kézbesíttette a vádlottak részére.47 Az elmúlt években megfigyelhető tendencia. amely miatt a bíróság kárfelelősségét indokolt megállapítani. annak egy vagy több. amelynek alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. esetlegesen valamennyi bírájával szemben. amely megalapozza a jogalkalmazó szerv kárfelelősségét.53 Volt példa arra is. de előfordult olyan eset is. a téves idézést valamint a bizonyítási indítványok indokolatlan mellőzését. hogy az egyértelmű illetékességi szabály olyan eljárásjogi rendelkezés. A másfél éves időtartam nem tekinthető ésszerűnek. hogy az eljárási szabálysértések között több esetben jelölték meg a felperesek perindítási okként a hiányos jegyzőkönyvezést. hanem a bíróságok számára felesleges adminisztrációt is okoz. Az alaptalan elfogultsági kifogások sorozatos előterjesztése nem csak az eljárások időtartamának elhúzódását eredményezi. Az ún. 19. amikor a büntetőeljárás során elrendelt elmeorvosi vizsgálat miatt kívántak kártérítési igényt érvényesíteni a bírósággal szemben. a jogintézmény célját tekintve kétséget kizáróan megállapítható. így annak megsértésével megvalósulhat olyan jogellenes magatartás. így a bíróság jogellenes és felróható mulasztása következtében a felperesi igény megalapozott volt az eljáró bíróság álláspontja szerint. § (2) bekezdése48 alapján pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben. amelyet szintén olyannak kell tekinteni. ésszerű időn belül kell dönteni. A gyakorlat szerint a fél évet is meghaladó kézbesítési késedelem olyan súlyos gondatlanságot jelent.

A dolgozat keretein belül szükséges megemlíteni. törvény (a továbbiakban: Be. rendelkezéseinek megsértése – 38 % 3% 2% 2% 8% A Bt. szabályainak megszegése A Ptk. pl. hogy sok igényérvényesítő összekeveri a kártalanítást a kártérítéssel. felróhatóságtól független. amikor a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személlyel szemben szabadságot korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. rendelkezéseinek megsértése – 3 % a Csjt. évi XIX. következtében – törvényes ok hiányában került sor. E kárfelelősségi alakzat objektív.) szabályozza a kártalanítási eljárást. szabályainak megsértése A munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása A büntetőeljráási rendelkezések megszegése A bírósági végrehajtás előírásainak megsértése A csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem 38% 10% 2% 35% A Pp. rendelkezéseinek megsértése A Csjt. intézkedésre – későbbi eljárási cselekmények.14 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által szolgáltatott statisztikai adatok szerint. hogy az alkalmazott büntetésre. illetve szabadságelvonással járó büntetést. a terhelt felmentése stb. szerinti kártalanítási igényt a Magyar Állammal szemben – akinek képviseletét az igazságügyminiszter54 látja el – akkor lehet előterjeszteni. Kártalanítási igényt a jogszerűen eljáró bírósággal szemben lehet érvényesíteni. szabályainak megsértése – 2 % a munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása – 2 % a büntetőeljárási rendelkezések megszegése – 8 % a bírósági végrehajtás előírásainak megsértése – 10 % a csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem – 2 % a Pp. rendelkezéseinek megsértése IV/A/2.7. A Be.: a nyomozás megszüntetése. szabályainak megszegése – 35 % a Ptk. A büntetőeljárásról szóló 1998. . intézkedést hajtanak végre. s utóbb megállapítják. a bíróságok ellen indított kártérítési perek jogalapjaként a 2003-as évben az alábbi jogszabálysértésekre hivatkoztak: a Btk.

amikor a terhelt kárát a bíróság jogszerű eljárásával okozta. Ilyen esetben azonban.15 A Be-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás járhat többek között az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért stb. funkcióbeli elkülönítését.59 Az életviszonyok bonyolultságából adódóan merül fel. A jelen esetben a felperes kártalanításra irányuló keresetlevelét a bíróság – a Be-ben meghatározott keresetindítási határidő elmulasztása miatt – idézés kibocsátása nélkül elutasította. és vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki. így az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött idő alatt vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett. Ennek a bíróságnak kell döntenie mind a kártalanítási igény jogalapja. hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a bűnösségét. ezért a felperes elkésett kártalanítási igényét az alperestől bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén nem követelheti. A kártalanítási és a kártérítési pernek eltérő a jogalapja. hogy a megállapított kártalanítás kárként már nem érvényesíthető. és a kártalanítástól függetlenül kell vizsgálni a kártérítési felelősség fennállásának törvényi előfeltételeit. mind pedig az összegszerűség kérdésében. A jogellenes és felróható magatartáson alapuló kártérítés intézménye azonban nem lép az elkésetten előterjesztett kártalanítási kereset helyébe. amikor a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő a bírósággal szemben arra hivatkozással.58 A kártalanítást az állam köteles megfizetni. hanem a Be. szerinti kártalanításnak van helye. hogy a károsult a bírósági jogkörben okozott kára megtérítését igényelje? A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben úgy foglalt állást. hogy a felperes sérelmét a kereseti és fellebbezési álláspontja szerint az okozta. A polgári bíróságnak a büntetőbíróság eljárására alapított kárfelelősséget – mind a jogalapot. A Legfelsőbb Bíróság megállapította.60 A kártérítési per nem folytatása a kártalanítási eljárásnak. hogy az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája a Be-ben szabályozott ezen „tisztán magánjogi igényt” a Ptk-ban kívánja szabályozni. alapján folytatja le. által szabályozott kártalanítás kizárja-e.57 A kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.61 A kapcsolódás csupán annyi. és a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették a vád alól. helyi bíróság56 a Be-ben meghatározott eltérésekkel a Pp. hogy a Be. hogy a jogerős felmentő ítélet tükrében az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása indokolatlannak tűnt.65 ezzel is elősegítve a kártalanítás és a kártérítés intézményének könnyebb áttekintését. hogy nincs kizáró ok. de a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte. nem kártérítésnek.63 A kártérítési és a kártalanítási igény gyakorlati előfordulására példa az az eset. mind az összegszerűséget érintően – önállóan kell elbírálnia. .62 Mindemellett a kártérítési keresetnek nem törvényi előfeltétele a büntetőeljárás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása.55 A kártalanítási eljárást az ügyben egyébként illetékes büntető bíróság székhelye szerint illetékes polgári.64 Örvendetes.

§ (2) bekezdése. Szorosabb. mely valamely esemény (kár-ok) folytán valakit személyében vagy vagyonában ér. s ez a kedvezmény mintegy ösztönzi a felpereseket az irreálisan magas összegű kártérítési követelések előterjesztésére. „Kár alatt értünk tágabb értelemben minden olyan hátrányt.m. A statisztikából megismert adatok szerint – jelenleg – a bíróságokkal szembeni kártérítési igényeknek kevesebb mint 10 %-a alapos. szabadságelvonással). az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ. A korábban említettek szerint ennek indoka lehet az is. § (2) bekezdése pedig a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perekre érvényesen. s ekkor e szó azt a hátrányos különbözetet jelenti. kiszolgáltatott helyzete. hogy a károkozó tény folytán onnan némely vagyonalkatrész vagy részek kiestek vagy értékükben megfogyatkoztak. hogy oda bekerülendő vagyonrészek kimaradtak. és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott – kimondja.2. damnum emergens). emberi méltóság stb.”66 A kár tehát lehet vagyoni – vagyoncsökkenés. A bíróságok ellen indított kártérítési perek pertárgyértéke. 81. s ezzel a vagyon a maga egészében pozitíve csökkent (ú. illetőleg már bennlévő vagyonrészek várható értékemelkedése elmaradt (lucrum cessans). amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ. akár azzal. Ezeknél a pereknél is érvényesül azonban a felek egyenlőségének elve. Az illetékekről szóló 1990. hogy e perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. közönségesebb értelemben azonban kár alatt mégis vagyoni kárt szoktunk érteni. vagy egyéb olyan követelés iránt folyik. így a keresetindítás ilyen fajta könnyítése kétségbe vonható. részleges pernyertesség esetén. E fizetési kedvezmény indokoltságát támasztaná alá a felperesek alárendeltségi viszonya. amely szerint. évi XCIII. . a tisztességes eljárás és a pártatlan bíráskodás követelménye. A reális összegben meghatározott kereseti követelések előterjesztését kívánja előmozdítani a Pp.68 Az egyik esetben a felperes azt sérelmezte. ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg. de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. így a határozatról nem szerzett tudomást. vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege. ha a per kártérítésre irányul. az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére. elmaradt haszon vagy költség –. mely valakinek a vagyonában előállott akár azzal.16 IV/A/3. melyet az eljárási szabályok biztosítanak. illetve nem vagyoni jellegű. vagyis a felperesek által megjelölt kár mértéke igen magasnak mondható. törvény 62. becsület. mint amennyit kártérítésként ki kell fizetnie”. s a pervesztesekkel szemben a bíróság több illetéket állapít meg.1. – megsértésére (pl.67 A felperesek a bíróság jogellenes magatartásával összefüggésben felmerült kárukat igen változatos formában nevesítik. A vélt vagy valós sérelmet szenvedett felperesek számtalanszor hivatkoznak a személyiségi jogaik – mint jó hírnév. IV/A/3. hogy a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti. ugyanezen feltételek mellett – részbeni pervesztesség.: elmevizsgálat elrendelésével.

az érintett cég gazdasági életben való részvételének megnehezítésére hivatkozással is már több kártérítési igényt terjesztettek elő. mivel az igényét ezen iratok hiányában nem tudta érvényesíteni. s így e jelentős értéket képviselő keresetek száma a jövőben csökkenni fog. hogy az általa korábban kezdeményezett perben előterjesztett beadványai a bíróságon elvesztek. Felperes a jó hírének. figyelemmel arra is. A nem vagyoni kár körében gyakori a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt fellépő pszichikai illetve egészségkárosodás.70 a jövőbeni életvitel.69 A kereseti követeléssel élők a médiából.73 Az említett perek megalapozottságát nagyrészt a bírósági tárolóhelyek hiánya. Jellemző hivatkozási alap az is.74 Az ilyen jellegű számítási hiba önmagában nem szolgálhat a bírósággal szembeni kártérítési követelés alapjául. kezeléséből. Gyakran sérelmezik a felperesek. s emiatt a felperesek az adóssal szembeni követelésüket nem tudták végrehajtani. A problémákra a jelenleg készülő szabályok remélhetőleg megoldást kínálnak. annak meg nem fizetése miatt a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. hogy az eljárás elhúzódása vagy a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelése miatt követelésük behajtásának lehetőségétől elestek. Megállapítható tehát – a bemutatott estekből is –. amellyel – álláspontja szerint – a bíróság elszámolta az őt terhelő gyermektartásdíjhátralék összegét. Egy a már korábbiakban hivatkozott esetben a felperes vagyoni kárként jelölte meg azt az összeget. ellentétben az ügyvédekkel.1. . IV/A/3.17 A pénzbüntetést. melyek közül többet a bíróság alaposnak is talált. a vagyontárgyak átvételére és kezelésére vonatkozó előírások meg nem felelő volta okozza. hogy ez esetben a sérelem kiküszöbölésére jogorvoslati lehetőség is áll a felperes rendelkezésére. változás-bejegyzési eljárások során megvalósuló téves bejegyzések miatt. hogy a bíróság az adós ingatlanát érintő perfeljegyzésről hozott végzését nem vagy csak késedelmesen küldte meg a földhivatalnak. melynek a felperes szomszédai szemtanúi voltak. A felperest a rendőrség a szabadságvesztés foganatba vétele miatt az otthonából a büntetésvégrehajtási intézetbe szállította. kezelésére alapítva is terjesztettek elő kártérítési keresetet a bírósággal szemben. a munkahelyi elhelyezkedés nehézségei miatt előterjesztett kompenzációs követelés is. hogy az alperesi bíróságra történő bejutás érdekében át kellett haladnia az átvilágító kapun. Az utóbbi években elszaporodtak a bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak nem megfelelő őrzéséből. s ezzel az alperes vele szemben diszkriminációt valósított meg. valamint a cége üzleti jó hírének sérelme miatt nem vagyoni kártérítést követelt. Egy esetben a jogtanácsosként eljáró felperes a kártérítési követelését arra alapozta. illetve egyre szélesedő jogi ismereteikből merítve a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással is terjesztenek elő kártérítési igényt a bírósággal szemben. a kiadandó tárgyak hiányából eredő kárigénye. hogy polgári peres és nem peres eljárásokban felmerült vagyoni kárként megjelölt esetek köre igen színes képet mutat.72 A kár és a károkozó magatartás közti okozati összefüggés fennállása esetén a kárigény megalapozott lehet. a létszámhiány.3. emiatt őt kár érte. A cégbírósági bejegyzési. állagromlásából.71 Volt arra is példa. hogy a felperes keresetében arra hivatkozott. A bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak jogszabályba ütköző őrzésére.

az összes körülmény gondos mérlegelésével lehet eldönteni. Az ilyen típusú kereseti követelés megalapozott lehet. és változtatta meg a javukra szóló döntést. amely időtartam alatt felesleges kiadásuk.79 Az így előterjesztett kártérítési igény az eljárási szabályok megtartása esetén nem lehet eredményes. Felperes a kárát a közös tulajdon megszüntetéséhez – az ingatlan fele részének megváltásához – szükséges vételárban jelölte meg. ezért a bíróságtól az albérleti díj megtérítését kérte. amikor a felperesek a tőlük lefoglalt áru értékét nevezik meg kárként arra hivatkozással. . hogy a lefoglalt áru elkobzásáról rendelkező ítéletet a bíróság jogellenesen nyilvánította jogerősnek és végrehajthatónak.80 A példálódzó jelleggel felsorolt vagyoni kárigények alaposságát mindig az adott esetet figyelembe véve. hogy e jogszabálysértések következtében a károsult nem szerezhetett ingatlantulajdont. és az ingatlant azóta nem sikerült értékesíteni. s megítélése szerint a bíróság mulasztására visszavezethető okból került ilyen helyzetbe.: közös tulajdont megszüntető – ítéletnek a földhivatal részére történő késedelmes megküldése miatt indítanak kártérítési pert a bírósággal szemben arra hivatkozással. E körben az is többször előforduló hivatkozási alap.75 A felperesek sokszor alapították a keresetüket arra. Jellemző az a példa is. Egy eseti döntés szerint a bíróság alkalmazottjaként eljáró bírósági végrehajtó teljes ingatlant értékesített a felperes részére annak ellenére.18 Számtalanszor jelölik meg jogalapként a bírósági eljárás elhúzódását. hogy a bíróság perfeljegyzésről rendelkező jogszabálysértő végzése miatt nem tudtak eleget tenni az előszerződésben vállalt kötelezettségüknek. hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. 76 a legtöbbször alaptalanul. Sűrűn előforduló hivatkozási alap a bírósági végrehajtók jogellenes eljárása.77 Az is gyakori. hogy az ingatlant értékesíteni tudták volna.78 Több esetben hivatkoztak az ismételt. hogy az elfogultsági kifogás nem volt alaptalan. Kárigényt arra is alapítottak. az elhúzódó peres eljárás tartamára albérletbe kényszerült. hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint is az adós csak az ingatlan fele részének volt a tulajdonosa. az eljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet. így a vámhatóság a nem jogerős ítélet alapján nem értékesíthette volna a lefoglalt árut. s ezért a kapott foglalót kétszeresen kellett visszatéríteniük. s a kártérítés egyéb feltételei is fennállnak. hogy a felperesek az ingatlan tulajdonjogát érintő – pl. ha az eljárás elhúzódása kizárólag a bíróság érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. Előadása szerint. hogy a közös bérlakás használatára őt jogosítsa fel. alaptalan elfogultsági kifogás előterjesztése miatt kiszabott pénzbírság összegére mint felmerült kárra azzal. Kárukat a jogerős ítéletben javukra megítélt. s így a pénzbírság kiszabása jogellenesen történt. de a bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete alapján a per alperesének visszafizetendő nem vagyoni kártérítésben jelölték meg. költségük merült fel. Egy ilyen esetben az igényérvényesítő a házassági bontóperében azt kérte a bíróságtól. hogy a vagyoni értékcsökkenés a bíróság eljárási szabálysértései miatt keletkezett azáltal. de a bíróság mulasztása miatt a vevő elállt a vételtől.

tanulók létfenntartásához szükséges összeget stb. pl. mint jövedelem kiesést.83 Az elmaradt haszon mint kárigény tekintetében nem ritka. amíg kiegyenlítéssel meg nem szűnik.3. a felperes elmaradt haszonként a cége üzleti forgalmának visszaesésére hivatkozott. álláslehetőséget. mint pl. s így a kamatfizetési kötelezettséget.3.86 Általános megállapításként rögzíthető. családtagként dolgozók kiesett jövedelmét. mivel a késedelembe esést. hogy a kártérítésnek a kár keretei között kell maradnia.: egyetemi tanári kinevezés elmaradását. IV/A/3. hogy a bírósági letétbe helyezett pénzösszeg utáni kamatot kívánják a bírósággal szemben érvényesíteni. .3. jövedelem nélküli eltartottak. Az esetek többségében ez az igény sem lehet alapos. Egy a korábban már ismertetett esetben a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. elmaradt jutalmat.19 IV/A/3.2. hanem huzamos állapot. amikor a felperes a mezőgazdasági ingatlana terméskiesését jelölte meg kárként.82 Ez esetben a bíróság a felperes kárigényét megalapozottnak találta.81 Figyelemre méltó volt az a perindítási ok is. így a határozatról nem szerzett tudomást. hogy a bíróság az előzetes bizonyítás keretében csak másfél év elteltével határozott szakértő kirendeléséről. hogy a kár nem pillanatnyi jelenség. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló keresetek körében nem ritka. s a bíróság károkozó magatartását úgy határozta meg. 85 az erre irányuló petitum nem lehet megalapozott. s emiatt a pénzbüntetést a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. E körben a felperesnél felmerült kárként például a jogellenesen elrendelt végrehajtási eljárás költségét szokták megnevezni. illetőleg az általuk fizetendő összeg utáni – az eljárás elhúzódása miatt – több éves kamatfizetési kötelezettségükre hivatkozással is terjesztettek elő kártérítésre irányuló keresetet. Kárként jelölték meg több esetben a bíróság határozatának tartalma vagy a bíróság elhúzódó eljárása miatt elmaradt jövőbeni kedvező pozíciót. hogy a felperesek elmaradt hasznukat kívánják kárként érvényesíteni a bírósággal szemben. A felperesek az eljárás elhúzódása miatti kamatveszteség címén.: letétbe történő teljesítéssel a felperesek elkerülhették volna. vagyis a kártérítés a károsult számára nem válhat nyereség forrásává. illetve országgyűlési és helyi önkormányzati választásokon a képviselőjelöltként indulás lehetőségétől való elesést. mely addig tart.84 Mivel bírósági letétre vonatkozó jogszabály szerint a letétbe helyezett pénzösszeg után a bíróság kamatot nem térít. természetbeni juttatást. A bíróságnak a kár mértékét az ítélethozatal időpontjában kell megállapítania azzal. Leggyakrabban a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt terjesztenek elő vagyoni kárigényt.

A Ptk. amely miatt kárának 50 %-át saját maga köteles viselni. amely önhibából adódik. hogy a kárt mennyiben idézte elő a károkozó magatartása. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 340.20 IV/A/4. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a károsult terhére esik mindazok mulasztása. A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel az okozati összefüggésnek csak a téma szempontjából releváns elemei kerülnek kiemelésre. Amennyiben a károkozó magatartás nem határozatban nyilvánul meg. csökkentése érdekében a károsult is úgy köteles eljárni.89 A bírósági eljárások jogerős befejezését követően terjeszthető elő kártérítési kereset a bíróságokkal szemben.87 A bíróság meglátása szerint a felperesnek az ítélettel való tudatos szembeszegülése olyan vétkes magatartás. a végrehajtási kifogás elbírálására irányuló eljárás – vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás folyamatban van. amely alatt a per befejezhető. ha a kárt a bíróság határozathozatallal okozza. Az okozati összefüggés két szempontból is jelentőséggel bír a kártérítés megítélésénél. illetve az mennyiben tulajdonítható más személy magatartásának vagy természeti erő hatásának. A döntés szerint. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. 340. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. akiknek magatartásáért felelős. a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett igény idő előtti. hogy mi az az ésszerű időtartam. másrészt a kártérítési kötelezettség mértéke függ attól. hiszen amíg a peres eljárások folyamatban vannak. Ez az ismérv természetesen csak akkor feltétele a kárfelelősség megállapításának. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. hanem egyéb intézkedéssel vagy mulasztással okozzák – például jogszabályok tartalmáról adott téves tájékoztatás a bírósági panaszirodán – a jogorvoslat igénybevétele fogalmilag kizárt. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. ilyenkor a károkozó és a károsult között kármegosztásra kerül sor. amely abból származott. . A Legfelsőbb Bíróság a már korábban hivatkozott eseti döntésében. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. az igazolási kérelem. bár a bíróság magatartása és a felperes kára közti okozati összefüggés közvetlen és kétségtelen.88 IV/A/5. § (1) bekezdése szerint a károsult a kár elhárítása. kiegészítése. Amennyiben a rendes jogorvoslati eljárás – mint például a fellebbezés. azonban a károsult magatartása – miszerint a jogerős ítélettől eltérő tartalmú végrehajtási lap kibocsátását kérte – a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti eljárásban sem maradhat értékelés nélkül. A kár rendes jogorvoslattal történő elhárításának követelménye leggyakrabban az időelőttiség problematikáját veti fel. nem állapítható meg. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. amely szerint az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. Irányadóak tehát a Ptk. § (1) bekezdésében foglaltak. a kármegosztás lényegére is rámutatott. egyrészt a jogellenes károkozás és a kár közti ok-okozati kapcsolat megléte előfeltétele a kártérítési szankció alkalmazásának. Mindezek alapján a kár megelőzése. a határozat kijavítása. elhárítása.

A határozatoknak telefax útján történt közlése nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek. kimerítését. . 2. 349. amikor a felperes arra hivatkozik. hogy a felperes az ellene indított felszámolási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki akkor. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához. § (1) bekezdésében meghatározottak a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre akkor alkalmazandóak. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét. 349. aki magatartásával. vagy azt szabályszerűen nem kézbesítették.90 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perben speciális kárelhárító. hogy a bíróság az ítéletet csak a pártfogó ügyvéd részére kézbesítette. hogy a Ptk. s ez a körülmény önmagában kizárja a kárigény érvényesítését. illetve nem megfelelően tartalmazza a jogorvoslati kitanítást. hogy megkívánja a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételét. Az ítélet elleni fellebbezés elmulasztásával a felperes a rendes jogorvoslati lehetőséget nem meríti ki. vagy a határozat nem. s ezért mulasztotta el a határozatot megfellebbezni.93 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybevétele nem tekinthető elmulasztottnak akkor. ha ilyenkor a fél nem élt a fellebbezés lehetőségével. s végrehajtási kifogást terjeszt elő. valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. aki ekkor azonban haladéktalanul bejelentéssel él. Eltérő jogszabályi rendelkezéseket – vagyis más kártérítési jogcímet – találunk az alábbi esetben: IV/B. hogy – összhangban az 1. A kárigény érvényesítése szempontjából ez azt jelenti. § (1) bekezdése 2000.91 Gyakori az az eset is. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. A Pp. a felszámolását elrendelő végzés ellen az igazolási kérelmét és fellebbezését előterjesztette ugyan. hogy nem tekinthető mulasztásnak. január elsejei hatállyal – a korábban már hivatkozottak szerint – a következőképpen határozza meg a bíróság feladatát: a bíróságnak az a feladata. mert a felperes még az egyezséget jóváhagyó végzés ellen is fellebbezést terjeszthetett volna elő. amikor a nem kellő körültekintéssel meghozott. hanem azok elbírálását megelőzően a felszámolóval a felszámolási díj megfizetése tárgyában egyezséget kötött.21 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybe vételének eljárási akadályai is lehetnek. Nyilvánvalóan nem lehet szó a jogorvoslattal történő elhárításról akkor. ebben az esetben a fellebbezési határidő meg sem kezdődik. ha a jogszabály másként nem rendelkezik. kármegelőző kötelezettséget ír elő a jogszabály a károsult részére azzal. ha a bíróság határozatot nem hozott. A jogorvoslati jog kimerítése hiányában a felperes kárigénye – a felszámolási díj összege – nem lehet alapos. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél.94 A Ptk. a jogorvoslat eredményét azonban már nem várta be.92 így az ítéletet a bíróság szabályszerűen – jogszerűen és kötelezően – kézbesíti a pártfogó ügyvéd részére. Az egységes jogértelmezés szerint a kirendelt ügyvéd részére adott meghatalmazást a bíróság kirendelő határozata pótolja. ha a végrehajtó sérelmezett késlekedése csak néhány hónap múlva jut a felperes tudomására. Több esetben előfordult. § (3) bekezdésének rendelkezése utal arra is.

addig a Pp. 2. Az is elgondolkodtató. 2. utalva az 1976. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható.22 A 2003. hogy az Egyezményekre közvetlen hatállyal hivatkozni nem lehet. A fent idézett Pp.96 Ekkoriban az alperes a védekezésében arra hivatkozott. míg a Ptk. § – speciális esete. július elsejei hatállyal módosított Pp. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. hogy közös károkozás esetén mellőzhető-e az egyetemleges felelősség megállapítása a bíróság és más közigazgatási szerv tekintetében. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési felelősség objektív. § (3) bekezdése értelmében felróhatóságtól függetlenül. A bíróságok ellen indított perekben a bírósági eljárások elhúzódására már korábban – a Pp. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. 349. . a felróhatóságtól független felelősséget hozott létre. Pontjára. Érdekes problémát vet fel. hogy a Pp. 349. Cikkére. § (3) bekezdése az alábbi anyagi jellegű szabályt vezette be: Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. 2. számos kérdést vet fel az alkalmazása. módosítás a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett – bár a rendelkezés hatályba lépésének időpontjára figyelemmel jogerős határozat e szabályra hivatkozással még nem született. vagy attól különböző felelősségi alakzatnak tekinthető?97 A Pp. hogy a bíróság a Pp. hogy míg a Ptk. Cikkének 5. §-a alapján felróhatóságtól függően felel az általa okozott kárért. 2. Ezen objektív felelősség körébe tartozik a feleknek a jogviták elbírálásához. 349. az egyéb közigazgatási szerv pedig a Ptk. 349. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. anyagi jellegű szabályára hivatkozva a bíróság az alkalmazottja felróhatóságától függetlenül felel az okozott kárért. feltéve.: földhivatal.95 valamint a Római Egyezmény 6. 2. § (1) bekezdése előírja a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét. A Pp. § (3) bekezdése azt kívánja meg. ügyészség – együttes perlése esetén felmerül az a kérdés is. § (3) bekezdésének hatályba lépését megelőzően – is hivatkoztak. §-a és 339. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítés vajon a Ptk-ban már létező bírósági jogkörben okozott kárfelelősség – Ptk. figyelemmel arra. hogy károkozás esetén a közhatalmi szervek közül miért csak a bíróság felel felróhatóságtól függetlenül? A bíróság és más közigazgatási szerv – pl. §-ának felhívása esetén a bíróság gondos eljárását – mint exculpátiós lehetőséget –. vagyis a felróhatóságot továbbra is vizsgálni kell. 2. a perek tisztességes lefolytatásához és az ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése miatt előterjesztett kártérítési igény. rendőrség. évi 8. A kártérítés megállapítását nem zárja ki. Az az eltérés is szembeötlő. mert az a Magyar Állam felelősségét az államok közötti nemzetközi közjogi viszonyokban alapozza meg.

hogy a jogtalan fogva tartás és előzetes letartóztatás miatti kártalanításról a büntetőeljárásról szóló törvény (…) rendelkezik. aki magatartásával. hogy a bíróság az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét – például az eljárási határidők meg nem tartásával. § (3) bekezdésében foglaltak hatályba léptetése a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett. A jogalkotó által hagyott joghézagokat a jövőben minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja kitölteni. július elsejét megelőzően hatályos kárfelelősségi szabályok figyelembe vételével megfelelőbb lett volna egy olyan előírás. 2. s a mulasztását nem mentette ki. (…) Ugyanakkor az uniós jogközelítésre is figyelemmel megfontolandó. . Megfontolandó. rendelkezéseire. 2 §-a szerinti felróhatóságtól független felelősséget. nevezetesen azt. Itt kell szabályozni a jogtalan letartóztatás vagy fogva tartás miatti kártérítési igényeket is. önálló felelősségi tényállásba foglalni. vonatkozó rendelkezése helyett a szabályt az új Ptk-ba kell illeszteni. E szabályozásba bele kell foglalni a Pp. mely erre az esetre a felperes és az alperes között perelhúzó magatartásuk arányában kármegosztásra adott volna lehetőséget. s azok alkalmazását írta volna elő. A másik ok. hogy a Be. §-ában meghatározott bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséghez képest – a felróhatóságtól független kárfelelősségen98 kívül – további eltérő rendelkezést vezetett be. Ennek egyik indoka a Pp. áthidalni. § (3) bekezdésére hivatkozással kártérítési igényt a bírósággal szemben nem terjeszthet elő. indokolatlan inaktivitással – megszegte. §-ában foglalt – nyilvánvalóan nem eljárásjogi. hogy nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. A 2003. így a per elhúzódásához maga is hozzájárult. a Pp. amely a kármegosztás tekintetében visszautalt volna a Ptk. miszerint a Pp. nem kell-e a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályait külön. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. 349. 2. amely a perek tisztességes lefolyásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogosultság megsértésével történt sérelemokozás esetére az állam felróhatóságtól független felelősségét mondja ki. Ennek során indokolt volna a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősséget külön. mi sem bizonyítja jobban. mint hogy Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája100 az alábbiakat fogalmazza meg: Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya több vonatkozásban is átalakításra szorul. hogy az egyedi ügyekben hozott jogerős döntések tartalmi vitatása nem alapozza meg az állam kártérítési felelősségét. Ebben a kérdésben a törvénymódosítás miniszteri indokolása sem ad eligazítást. de megállapítható az is. Azt a gondolatot. Amennyiben megállapítható. 2.23 A Pp-be korporált anyagi jellegű rendelkezés a Ptk. Általános felelősségkizáró szabályként kellene megállapítani. illetőleg.99 Bizonyára méltánytalan ilyen szigorú feltétel előírása. holott ez tisztán magánjogi igény. önálló törvényi tényállásban megállapítani. Egészen nyilvánvaló. hogy az új kódex megállapítsa az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségét kizárólag alkotmányellenes jogalkotás esetén. hogy a fél nem jelent meg a bíróság által kitűzött valamely tárgyaláson. hanem anyagi jogi – rendelkezés.

: Lévai és Nagy kontra Magyarország ügyben) a szakértők kirendelésének nehézkessége és késedelme (pl. cikkének 1. hogy a perük ésszerűtlenül hosszú ideig tartott. módosítására. amelyet a keresetlevél. mely Francovich ügy néven vált ismertté. s ezzel a bíróságok megsértették a Római Egyezmény 6. hogy a bírósági eljárások elhúzódását általában az alábbi okok alapozták meg: többszöri áttétel alkalmazása.24 V. Az Európai Bíróság eljárása során vizsgálta az adott eljárások időtartamát.V/2.: Militaru kontra Magyarország ügyben) a másodfokú bírósághoz késedelmesen terjesztik fel a periratokat többszöri hatályon kívül helyezés a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszer szabályaihoz képest. hogy amikor egy tagállam nem hajtja végre a közösségi jogot – az irányelv beiktatásának elmulasztása révén – és ez egy természetes vagy jogi személynek kárt okoz. Emellett elemezte az adott ügy bonyolultságát.: Magyar kontra Magyarország ügyben) az eljárások indokolatlanul hosszú időtartamra történő felfüggesztése a tárgyalások ésszerűtlenül és indokolatlanul nagyobb tárgyalási időközre történő kitűzése (pl. A nemzetközi gyakorlat és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása hatásaként a bírósági jogkörben okozott kárfelelősségi szabályok várható változása kerül bemutatásra. a kérelmezőknek az eljárás során tanúsított magatartását valamint a bíróságok perbeli cselekményeit. úgy a közösségi jogot kell alkalmazni. A magyar államot elmarasztaló ítéletek indokolása alapján megállapítható. s emellett a „kifogás” új jogintézményének tervezett törvényi szintű szabályozására. Ebben az ügyben az Európai Bíróság kimondta. illetve a vádirat benyújtásától a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat meghozataláig vett számításba. hogy amennyiben a közösségi jog ellentétben áll az egyes nemzeti jogszabályokkal.: az Erdős kontra Magyarország ügyben) a sorozatos elfogultsági kifogások előterjesztőit a bíróság nem sújtja szankcióval (pl. különös tekintettel a Pp. azok gondos voltát. Zárszó . bekezdését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2003. az államnak mögöttes felelőssége van. A közösségi és a nemzeti jog viszonyában jelentős az Európai Bíróság 1991-ben hozott ítélete. mely időtartam alatt a bíróság érdemi intézkedést indokolatlanul nem tesz az ügyben (pl. míg a keresetlevél a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kerül (pl. A kifogás intézménye V/1. illetve felülvizsgálati eljárások során gyakorta késedelmesen hoz határozatot A jogalkalmazók a fentiek ismeretében indokoltnak tartják az illetékes fórumok szakmai konzultációját.: Sikó kontra Magyarország ügyben) inaktív periódusok léte. . Nemzetközi kitekintés .101 Az összefoglaló megállapítások szerint a kérelmezők többsége azt sérelmezte. év végéig benyújtott ügyekre vonatkozó statisztikai adatok szerint 12 esetben hozott Magyarországot marasztaló vagy részben marasztaló ítéletet.V/1. Ez azt jelenti.

melyet már az OIT is megtárgyalt. hogy a peres eljárások tartamának rövidítéséhez valóban hozzájárul-e. A javaslat szerint három esetben kerülhetne sor a kifogás előterjesztésére: • • • ha a törvényi határidő anélkül telt el. a vázolt új intézmény a jogbiztonság szempontjából megfelelő eszközt jelentene a felek részére. s ezen újabb jogorvoslati fórum megalkotása nem vezet-e az eljárások további . a perbeli szereplő a mulasztását nem menti ki és a bíróság ennek ellenére a mulasztást nem szankcionálja Az új jogintézmény nem terjedne ki arra az esetre. illetve. A jogalkalmazók. Jóllehet.102 Jóllehet. elsősorban a bíróságok álláspontja szerint az elsőfokú eljárásra vonatkozó jogszabályok annyira hiányosak.25 V/2. hogy a kifogás intézményének hatályba léptetésével egyidejűleg a bírói munka hatékonyságát és az eljárások egyszerűsítését. de az Igazságügyi Minisztérium ez év második félévi jogalkotási tervében szerepel a kifogás jogintézménye. A kifogás új jogintézményének célja. még csak törvénytervezet formájában létezik. hogy a bíróság a törvényben előírt kötelezettségének – pl. Az előterjesztő várakozása szerint az új jogintézmény bevezetésével kisebb lesz annak az esélye. hogy a Parlament a tervezetet még ebben az évben elfogadja. A kifogást annál a bíróságnál kell majd előterjeszteni. hogy az időszerűség betartása sokszor el sem várható a kezdő vagy kevesebb gyakorlattal rendelkező bíráktól. gyorsítását célzó eljárási szabályok módosítására van szükség. Úgy foglaltak állást. a szakértő a szakvéleményét nem terjeszti elő –. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után időszerűvé vált a bírósági eljárások elhúzódása miatt előterjeszthető kifogás intézményének a hazai eljárásjogba történő bevezetése. az ítélőtábla mulasztásával szembeni kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa. A kifogás mint új jogintézmény jelentősége. s remény van arra. hogy a bírósági eljárás elhúzódásának okaként a bíróság mulasztását jelöljék meg. A javaslatról egyelőre megoszlanak a vélemények. ha a fél megítélése szerint feleslegesen rendel el bizonyítást a bíróság. Amennyiben a bíróság a kifogásban meghatározott sérelmet a kifogás bírósághoz érkezését követő 30 napon belül saját hatáskörében nem orvosolja. az ítélet írásba foglalásának – eleget tett volna ha hosszú – inaktív – idő telt el a bíróság utolsó érdemi intézkedésének meghozatala óta ha a per valamely szereplője részére szabott bírói határidő eredménytelenül telt el – pl. amelyik a mulasztással érintett. és felek perben tanúsított nagyobb fokú gondossága és aktivitása is megkövetelhető lesz. azonban kétséges. A kifogás alapossága esetén a kifogást elbíráló bíróság a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a szükséges eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatná. a helyi és a munkaügyi bíróságok mulasztásával szembeni kifogást az ítélőtábla. a Legfelsőbb Bíróság mulasztása esetén a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa bírálná el tárgyaláson kívül. amelyik előtt a mulasztás történt. hogy a még folyamatban lévő bírósági eljárásban – és nem csak annak lezárulta után – jogorvoslattal lehessen élni a bíróság késedelmes intézkedése miatt.

A fent vázolt jövőbeli változások ismeretében is kijelenthető.26 elhúzódásához. mentesülése alapul. felelősség alóli mentesülésének ugyanolyan feltételeken kell alapulnia. általános jogszabályi fogalmakat. és megfelelően értelmezze. hogy az állampolgárok és más jogalanyok vélt vagy valós jogsérelmeikkel ilyen címen kevesebb számban forduljanak a bíróságokhoz. A bíróság felelősségének. hogy a bíróság a közigazgatási szervekhez képest ne kerüljön privilegizált helyzetbe. Amennyiben az Országgyűlés a tervezett jogintézményt eljárásjogunkba bevezeti. melyek az elmúlt években jogalkalmazói kérdéseket vetettek fel. hogy a jogalkotó e témakört illetően is hatékonyabban alkalmazható. jogalkalmazási problémák tekintetében a jövő útja az lehet. egyértelműbb szabályozásra törekedjen. A dolgozat – a terjedelmi korlátokra tekintettel – nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze azokat a legfontosabbnak vélt eseteket. s ez – a jogalkalmazás részeként – nyilvánvalóan a későbbiekben is fontos feladata lesz. A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata – amint az a jelen dolgozatban is olvasható – eddig is jelentős ismérveket dolgozott ki e kárfelelősség körében. A bírósági jogkörben okozott kártérítés esetleges jövőbeli szabályozása esetén az előírások egységesítése és egyértelművé tétele mellett arra is ügyelni kellene. jogfejlesztő szerepére a továbbiakban is szükség lesz. A felmerült joghézagok. Ezzel bizonyára elérhető az a legfontosabbnak tartott cél. közhatalmi szerv felelőssége. . hogy a bírói gyakorlat hézagpótló. amely így elveszítené bevezetésének célját. feltételeket töltött meg tartalommal. mint amilyeneken a többi állami. hogy a kártérítési per esetlegesen hamarabb befejeződjön mint a kifogás elbírálása. a jogalkalmazó pedig azt mélyebben megismerje. úgy annak elbírálására rövid – 8 napos – határidőt kellene meghatározni annak elkerülése végett.

áprilisi szám. a Fővárosi Bíróság hírlevele. 10. 1941. második bekezdés Kártérítési perek a bíróságok ellen – Tavaly százmilliárdot követeltek. oldal Pálmai Erika: Még várhatunk a pereknél a „kifogásra”. Kisbíró. Magyar Jog. Udvary Katalin: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. Fórum. Fejezet: Az állam kárfelelőssége Dr. Lajos Ilona – Szolnoki Józsefné dr. 2. Uttó György: A közigazgatási szervek. oldal - - - - . Népszava. szám. Bírósági Közlöny 2004/4. Cím: A felelősség egyes esetei.. szám. Kaszainé dr. Népszabadság. Könyves Béláné – Dr. április 26. módosítás margójára.. július 15. Budapest. Budapest. oldal Dr. évi IV.27 Felhasznált irodalom: Dr. Gellérthegyi István – Dr. de csak hatmilliót nyertek.és Könyvkiadó Kft. Mohácsy Zsuzsanna – dr. Mezei Katalin – dr. 2004. Pestovics Ilona – dr. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. 2003. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. törvényhez Szladits Károly: A magyar magánjog. V. 2004. Kötelmi jog Általános Része.. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. 4. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. Baloginé dr. Mecsér Györgyike – dr. Faiszt Judit – Holakovszkiné dr. oldal... Pongrácz Eszter – Sósné dr. 2001/9. – dr. március 25. harmadik kötet. Közigazgatási Döntvénytár. 2004. Böcskeiné dr. 8. HVGORAC Lap. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. 12-17. Dr. 527-530. Negyedik Könyv: Kötelmi jog.

39. 285. továbbá az. § j és k) pontja. (VIII. Vht. 339/B/1993. 1. és mindenkinek joga van ahhoz. § (1) bekezdése szerint a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő. vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. Pfv.476/1995/5.. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 . § (1) bekezdése szerint.28 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy. aki az ügyben eljárt. b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője. Vht. Gellérthegyi István – Dr. 45. § (2) bekezdés Pp.391/1996/16. § (3) bekezdés. 21. § (2) bekezdés h) pont Bsz. évi LXVI. 13. évi XX. aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli. hogy az ellene emelt bármely vádat. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. számú AB határozat Pp. §-ának (1) bekezdése valamint 7. törvény (a továbbiakban: Ptk. § (1) bekezdés: A végrehajtó a végrehajtói működése körében. 256. § (1) bekezdése kimondja. § (3) bekezdése A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) Pf. 1998. § (1) és (3) bekezdései Dr. amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak. § (5) bekezdése.) 349. 22. és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél. számú AB határozat. § (1) bekezdése A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. BH. 2003. 250.) 19.) 23. 230. 1938/B/1991.) IM rendelet 6. V. törvény (a továbbiakban: Bsz. törvény 57.) 236. az ügy elintézéséből ki van zárva. Közigazgatási Döntvénytár. Uttó György: A közigazgatási szervek. évi IV. 55. X. törvény (a továbbiakban: Pp. §-ának (1) és (3) bekezdései írják elő a bíróság jogi tájékoztatási kötelezettségét A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő. évi LIII. Bevezetés A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. évi III. 20. HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. Budapest. § (1) bekezdés b) pont: A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek. illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. törvény (a továbbiakban: Vht.

BH. azaz. 526. 423. törvény 62. A bíróság vétőképes alkalmazottjának bírósági jogkörben tanúsított magatartása a bíróság felelősségét megalapozza. hogy a károkozó úgy járt-e el. §-ai szerinti kártalanítási eljárás. 236. oldal Ptk. Kötelmi jog általános része. és ezek társadalmi megítélését is ismeri. Kártérítés. 7. 1941. § (1) bekezdés g) pontja értelmében Bsz. gondatlanság) által motivált károkozó magatartáshoz kötődik. 580-581. – a szerző. 339. Kártérítés. § (3) bekezdésében szabályozott. Kötelmi jog általános része. § BH. Budapest. 358. 21. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Legfelsőbb Bíróság Pf. §. V. harmadik kötet. 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 . A Pp. 2003.. §-a Pp.. oldal A vétkesség a károkozó tudatállapota (szándékosság. 9. 1. 1941. 403. 355. harmadik kötet. 2001. Szladits Károly: A magyar magánjog. ha pedig az nem lehetséges. köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. 380. §-a Bsz. 2.287/1996/4. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 349. vagyis. §-a Bsz.29 c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa 15 16 17 18 19 20 21 d) Az illetékekről szóló 1990. A vétőképesség alapja a belátási képesség. A felróhatóság tág értelemben az általános gondos eljárási kötelezettséghez köthető. negyedik fejezet: 25. negyedik fejezet: 25. a feleknek a jogviták elbírálásához. § (1) bekezdése Bsz. 1995. szűk értelemben a még objektíve elhárítható károkért való felelősséget is jelenti – a szerző. § (1) és (3) bekezdései Ptk. évi XCIII. § (1) bekezdés: A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Budapest. §. vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. § (1) bekezdése Ptk. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén igényelhető kártérítésre irányuló valamint a Be. BH. hogy a károkozó előre látja magatartása lehetséges következményeit. 2. 2001. BH. Szladits Károly: A magyar magánjog. 2.

Bsz. 1993. §-ai Legfelsőbb Bíróság Pf.102/1987/3. V. V. Legfelsőbb Bíróság Pf.256/2001/6. 271. 1. 23. Legfelsőbb Bíróság Pf. 140.. § (1) bekezdés. Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 20.648/2000/3. 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 . V. 362. BH.. Legfelsőbb Bíróság Pf. BH.292/1996/3. BH.835/1997/5.30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 BH. 21. vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. 21.287/1996/4. 103. PK. BH.. V. 25. 20.048/1996/4. BH. § (2) bekezdés Legfelsőbb Bíróság Pfv..692/1999/7. V.. 1982. §: A bíróság határozata mindenkire kötelező. ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. 21.430/1986. 349. 32. őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. 42. 311. X.025/1996/3.. III.196/2001/13. ideértve azt is. V. 152. Legfelsőbb Bíróság Pf. 22.558/1992. III. 20. Pp. BH.940/1998/3. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést. 207 – 211. ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. V.. Pp. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. §) lehet sújtani. 23. 21.218/1998/5. Legfelsőbb Bíróság Pf. számú állásfoglalás Legfelesőbb Bíróság Pf. 1996. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. IX. V.. Legfelsőbb Bíróság Pf. 24. 417. 22. 7. Ptk. 1996. 1986. § (3) bekezdés: Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. 2003. ha jogszabály másként nem rendelkezik. X. V. Legfelsőbb Bíróság Pfv. V. 270. V.328/2001/5.. 20. 25. illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.904/1997/7. BH. § (1) bekezdés: Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani.924/2001. Legfelsőbb Bíróság Pf. 24. 1992.625/2001/2. 23. 25. 1993. Ptk. 349.

) 580-581. A kártalanítási eljárás objektív tényeken és a Be. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. IX. 20. Legfelsőbb Bíróság Pf. Budapest. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. A kártérítési eljárás viszont a Ptk. Kártérítés. V. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. 349. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf. 23.265/1995/2. Legfelsőbb Bíróság Pf. 22. 25.940/1998/3.. Legfelsőbb Bíróság Pf. 23. BH. 25. §-ai Be. 21. BH1993. § (1) bekezdés 23/1995. 202. szabályain alapul. V. 1996. 1991. IV. §-án és felróhatóságon alapul. 1941. A kártalanítás nem teremt önmagában jogalapot a Ptk.048/1996/4. V. 23.560/2001/4.751/2001/4.287/1996/4. oldal Legfelsőbb Bíróság Pf. V. § (4) bekezdés BH.) AB határozat Legfelsőbb Bíróság Pf. évi XIX. BH. § (2) bekezdés A büntetőeljárásról szóló 1998. 150. 5. 21. Legfelsőbb Bíróság Pf.. (IV. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. 360-361. Kötelmi jog általános része. harmadik kötet. (XII.692/1999/7. V. V. V. negyedik fejezet: 25. 584. V. 584. 66/1991. 24.206/2001/11. 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 .904/1997/7.31 54 55 56 57 58 59 60 61 Be.350/1992. V.904/1997/7.. Legfelsőbb Bíróság Pf. 24. 25. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. V. Cím: A felelősség egyes esetei. Fejezet: Az állam felelőssége Szladits Károly: A magyar magánjog. Legfelsőbb Bíróság Pf. 349. 1996. V. §-a szerinti kártérítésre.236/2001/8. 10. 21. V. 582. 24. §.) AB határozat Be. 170. § Be. törvény (a továbbiakban: Be.185/2001/8. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 584. Legfelsőbb Bíróság Pf. 424.637/1999/8..

Könyves Béláné – Dr. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp.904/1997/7. 26. V. aki törvénytelen fogva tartás áldozata volt.498/1994/3. V. Rómában.745/1999/4. Legfelsőbb Bíróság Pf. évi XXXI. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. Az 1976. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. 24. IX. Legfelsőbb Bíróság Pf. szám. 22. 25. oldal. törvény 32. Legfelsőbb Bíróság Pf. 23. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) kimondja. Legfelsőbb Bíróság Pf.513/1999/7. 22.. 24. 20. 527. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Legfelsőbb Bíróság Pf.498/1994/3. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. IX. módosítás margójára. Legfelsőbb Bíróság Pf. Pontja: annak a személynek.32 78 79 80 81 82 83 Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 20. Legfelsőbb Bíróság Pf. Az ügyvédekről szóló 1998. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. V. § (3) bekezdésének harmadik mondata: A kártérítés megállapítását nem zárja ki. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. ötödik bekezdés Pp. hogy Mindenkinek joga van arra. tvr-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9.218/1998/5. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). kikényszeríthető joga van kártalanításra.376/2001/5. Magyar Jog. § Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Fórum. 2001/9. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.410/2001/10. 2. V.025/1996/3. 26. (VII. 25. 22. 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 . Cikkének 5. 21. IX. törvény 6.742/2001/7. §-a Legfelsőbb Bíróság Pf. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni.. V. BH.2) IM rendelet 3. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. évi 8. V. A károsult a kár elhárítása.285/1996/3. Böcskeiné dr.535/2001/15. V. amely abból származott. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. 22.016/1998/3. V. V. 24. 458.292/1996/3. Dr.079/2001/4. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.410/2001/10. V. 1950. 1999.. évi XI. 25. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. 2. V. második bekezdés 100 101 102 .. 2004. március 25. Fejezet: Az állam felelőssége. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. 10. áprilisi szám. Megjelent a Magyar Közlöny 2002/15/II. Bírósági Közlöny 2004/4. Kisbíró. számában Dr. Cím: A felelősség egyes esetei. § (2) bekezdés második mondata.33 99 Pp. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. a Fővárosi Bíróság hírlevele. 2. 12-17. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. szám. oldal. Negyedik Könyv: Kötelmi jog.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful