Dr.

Éles Anita

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata

2

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata
I. Bevezető – II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései – III. A felek tisztességes, pártatlan, ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok – IV. A kártérítés jogalapja és feltételei – V. Zárszó

I. Bevezető

A természetes és a jogi személyek egyre több kártérítési pert indítanak a közhatalmi szervekkel, többek között a bíróságokkal szemben. Az emberek szélesebb körű jogi tájékozottsága, – országunknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása – várhatóan e perek számának további növekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok szerint a bíróságok pernyertességének aránya évek óta 90 % feletti, ám ez a tendencia – ha nem is jelentős mértékben, de – csökken, így a bíróságoknak több figyelmet kell szentelniük a gyors, pontos, időszerű jogalkalmazásra, hogy ne szolgáltassanak alapot az ellenük irányuló kereseti követelések előterjesztésére, s a jogkeresők igényének megfelelő, magas színvonalú jogszolgáltatást nyújtsanak. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvünk1 szűkszavú rendelkezést tartalmaz, amelyet tartalommal a bírói gyakorlatnak kell, illetve kellett megtöltenie iránymutatást adva a bíróságok és más jogalkalmazók számára. A kialakult ítélkezési gyakorlat – a korábbihoz képest – az alkalmazotti felelősségre nem hivatkozik, ehelyett az Európai Unió tagállamai bíróságainak ítélkezését is követve a bíróságok felelőssége kerül előtérbe. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának esetjoga is alátámasztja ezt, amely szerint az államok nem hivatkozhatnak például a bírósági szervezet túlterheltségére, bíróhiányra, adminisztrációs vagy technikai nehézségekre.2 A bíróságokkal szemben támasztható kártérítési követelés jogcíme – a fentiek miatt is – bővül, s ezzel a bírói gyakorlat hézagpótló, jogfejlesztő szerepe erősödik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új jogcímeket meghatározó jogszabályi rendelkezések nem mindig egyértelműek, emellett számos általános fogalmat alkalmaznak, melyek jelentéstartalmát a konkrét esetekben kell meghatározni – pl.: jogellenesség, ésszerű időtartam, a perek tisztességes lefolytatása, méltányos elégtétel. Bár a jogalkotó törekszik a felmerülő jogviták részletes szabályozására, e törekvésnek értelemszerűen vannak korlátai, ezért is fontos a bírói gyakorlat fejlődési irányának vizsgálata. Másrészt a bírói gyakorlat által kimunkált hézagpótló, jogfejlesztő megoldások – amennyiben helytállóságukat a hosszabb idejű alkalmazásuk is bizonyítja – idővel jogszabály formájában ölthetnek testet, illetve kidolgozottabb, hatékonyabb szabályozásra sarkallhatják a jogalkotót. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítéséért való speciális felelősség vonatkozik a bíróságoknak a polgári, a büntető, a munkaügyi vagy a közigazgatási peres, peren kívüli, rendes, illetve rendkívüli, valamint a végrehajtási eljárásuk során okozott károk megtérítésére, sőt, a jogszabállyal a bíróságokhoz telepített feladatok – például a bírósági panaszirodai jogi tájékoztatás3 – ellátásával összefüggésben okozott károk megtérítésére is. A bírósági jogkör fogalma alá tartozik minden magatartás, amelyet a bíróság képviseletében eljáró személy, alkalmazott a hatósági tevékenysége során tanúsít.

3

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának statisztikai jelentése szerint a bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása a 2003-as évben a következők szerint alakult: végrehajtás megszüntetése iránt indított perek – 1 % végrehajtási igényperek – 1 % munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek – 1 % munkaügyi perek – 1 % közös tulajdon megszüntetése iránti perek – 4 % személyiségi jog megsértése miatt indított perek – 3 % egyéb perek – 1% bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetésére irányuló perek – 88 %
Bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása 2003. 1% 1% 1% 1% 4% 3%

Végrehajtás megszüntetése iránt indított perek

Végrehajtási igényperek

Munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek

Munkaügyi perek
1%

Közös tulajdon megszüntetése iránti perek

Személyiségi jog megsértése miatt indított perek

Egyéb perek

88%

Bírósági jogkörben okozott kártérítés megfiz.-re ir. perek

A fenti adatokból is egyértelműen megállapítható, hogy a bíróságokkal szemben támasztott igények nagy részét arra alapozzák, hogy a kárt bírósági jogkörben okozták.
II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései II/1. Felperes - II/2. Alperes - II/3. Képviselet - II/4. Hatáskör - II/5. Illetékesség - II/6. Eljárási illeték - II/7. Elévülés II/1.

A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránt pert a károsult indíthat, aki lehet természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet.
II/2.

A bíróság mint a per alperese, speciális jogalanynak tekinthető. A helyi és a munkaügyi bíróság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így amennyiben a kárt a helyi vagy a munkaügyi bíróság okozza, az illetékes megyei (fővárosi) bíróság perelhető.4 Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a felperesek a bíró ellen vagy a bíróság mellett az eljáró bíró, bírák ellen is indítanak kártérítési pert. Abban az esetben, ha a felperesek a kártérítési követelésüket arra alapítják, hogy a bíró az ítélkezési tevékenysége ellátása során okozta a kárukat, az alkalmazotti felelősség szabályai alapján a bíróság perelhető. Más kérdés, hogy ha a felperesek ragaszkodnak ahhoz, hogy alperesként a bíró álljon perben, akkor az ítéletet a bíróval szemben kell meghozni – tartalmilag a kereset elutasításával.

Amennyiben a kárt önálló bírósági végrehajtó okozza. § (3) bekezdés) a bíróságok képviseletében maga is eljárhat. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság perelhető. 1994. mulasztása miatt is a megyei (fővárosi) bíróság ellen léptek fel a károsultak.10 . amely az önálló bírósági végrehajtóval kapcsolatos – eddig a megyei (fővárosi) bíróság elnökére ruházott – feladatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hatáskörébe utalta. s a per lefolytatása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. ügyvitelének és hivatali működésének felügyelete pedig a helyi bíróság elnökének feladata volt. miszerint a végrehajtó eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyelte.) 20. évi LXVI.4 Amennyiben a felperesek személyhez fűződő jogaik megsértése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. illetve megyei bírósági végrehajtókat. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. hogy a bíróság kizárólag a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók jogellenes tevékenysége vagy mulasztása miatt perelhető eredményesen. § (1) bekezdése8 és a Ptk. ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint pedig a megyei bíróságot az elnök vezeti. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság valamely ügyintéző alkalmazottját bízza meg a jogi képviselettel. évi LIII. évi III.5 A Ptk. eszerint a bíróságok jogi képviseletéről az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) gondoskodik. tételes vizsgálatot a megyei bíróság elnöke részéről. szeptember elsején hatályba lépett módosítása is. A bíróság marasztalása esetén a bírónak a bírósággal szembeni kártérítési felelőssége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. szeptember 1-től 2001. törvény (a továbbiakban: Vht.) 84. 256. § (1) bekezdése a-d) pontjaiban meghatározott igényeket érvényesítenek. az önálló bírósági végrehajtó jogellenes tevékenysége. hogy a vélt vagy valódi sérelmet szenvedett felperes a bírósági végrehajtó károkozása miatt indít pert. hogy a megyei bíróság elnöke a bírósággal munkaviszonyban álló jogtanácsost alkalmazzon. 236.7 A megyei (fővárosi) bírósággal szolgálati jogviszonyban álló megyei bírósági végrehajtó mint bírósági alkalmazott károkozása esetén azonban a Vht. § (3) bekezdése szerint a megyei bíróság jogi személy. évi LXVII. §-ain alapul. illetőleg az ügyviteli és hivatali működés. 84. törvény (a továbbiakban: Ptk. úgy a keresetet a bíróval szemben is előterjeszthetik. törvény (a továbbiakban: Pp. jóllehet. ezt a felfogást – figyelembe véve az ilyen címen előterjesztett keresetekben hozott döntéseket – nem minden bíróság osztja.) alapján megkülönböztetünk önálló. törvény 85-88. A megyei bíróság elnöke mint törvényes képviselő (Ptk. A bíróságok perbeli képviselete többféleképpen valósulhat meg. 349. Ezt a gondolatot támasztja alá rendezve a korábban vitás kérdést a Vht. augusztus 31-ig hatályos 230.) 67. II/3. A törvényességi felügyelet. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. ezért ilyen esetben a megyei bírósággal szembeni kártérítési követelés nem lehet megalapozott. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján. Számtalanszor előfordul. Annak sincs akadálya. vagy a Polgári perrendtartásról szóló 1952.9 A végrehajtók károkozó magatartásával kapcsolatban tehát elmondhatjuk. A Vht. 2001. A törvényes képviseletnek egy másik formája is ismert. szakmai ellenőrzés azonban nem jelent folyamatos. évi IV. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítés azonban ez esetben is csak a bírósággal szemben érvényesíthető. vagy a képviselet ellátásával ügyvédet vagy ügyvédi irodát bízhat meg. törvény (a továbbiakban: Bsz. § (1) bekezdése értelmében6 a személyes felelőséggel bíró önálló bírósági végrehajtó ellen kell megindítani. 29. úgy a kártérítési pert a Vht.

E jogi képviseleti formák közül a leggyakrabban az utóbbival találkozhatunk. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. az eljárási törvény alapján a kijelölési szabályokat kell alkalmazni. II/4. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek elbírálására illetékes bíróság az általános illetékességi szabályok alapján. akár jogorvoslati eljárásban. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban14 meghatározott kizárási ok a bíróság vezetőjével szemben áll fenn. E hatásköri szabály alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte egy indítványozó arra hivatkozással. akár az alap-. az iratokat az illetékes bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz kell felterjeszteni. . 13. azon túl. nem állítja szembe a Ptk. 7. 55. azt azonban nem lehet megállapítani. amely ellen keresetet terjesztettek elő. A vizsgált körben azonban a hatáskör szabályozása sem a jogbiztonság követelményét.12 II/5. hogy a törvényi szabályozásnak bizonyos alkotmányos követelményeket (pl. A különféle szintű bíróságok közötti ügymegosztás – a hatáskör – szabályozásában a jogalkotót nagyfokú szabadság illeti meg. Amennyiben a kárt a megyei bíróság okozta. illetve. Az Alkotmány ugyan lehetővé teszi külön bíróságok létesítését.5 Az OIT Szervezeti és Működési Szabályzata a jogi képviselet ellátását a Bsz. §-ában11 írt „pártatlanság” követelményével. amely szerint a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. ha az alperesi bíróság valamennyi bírája elfogultsági kifogást terjeszt elő. vagy a Pp. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. 23. amikor a bíróság képviseletében az OITH ügyintézőként feltüntetett. ha bármely más bíróságot kellene elmarasztalnia egy harmadik személy vagy szervezet javára. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. §-át az Alkotmány 57. 67. Erre figyelemmel. § (1) bekezdés d) pontja alapján járhatnak el a bíróság képviseletében. Egyéb esetben a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt. sem a bírói úthoz való jogot nem sérti. a jogorvoslathoz való alapvető jog tényleges megvalósíthatóságát) ki kell elégítenie. 23. hogy az a körülmény. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek a Pp. a kártérítési per lefolytatására illetékes megyei bíróságot az ítélőtáblának kell kijelölnie. ha a károsult az ítélőtáblát kívánja perelni. Az más kérdés – éppen az előzőekben is említett pártatlanság elvének érvényesülése érdekében – hogy az ügyet nem bírálhatja el az a bíróság. Az Alkotmánybíróság – az általa e témában hozott határozatában – rámutatott arra. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatát kiterjesztette a Ptk. 7. Speciális szabály e körben nem érvényesül. Az OITH ügyintéző tisztviselői pedig a Pp. az OITH-hoz az OIT által beosztott – ítélkezést nem folytató – bíró jár el. A konkrét ügyekben eljáró bíróság pártatlanságát a bírák kizárásáról szóló eljárási szabályok garantálják. §-ának (1) bekezdésére is. § (1) bekezdés b) pontját támadó indítványt elutasította. hogy az Alkotmányból kényszerűen következnék az ügyek e csoportjának a rendes bíróságok hatásköréből való kivétele.13 Akkor. az alperes székhelye szerint illetékes – megyei hatáskörű – bíróság. §-a alapján felállított Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztályára bízta. hogy nem várható el tárgyilagos és elfogulatlan ügyintézés a megyei bíróságtól. miszerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség eldöntése is bírói útra tartozik.

6 II/6. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően keletkezett jogviszonyok esetén az általános elévülési szabályokat kell alkalmazni.a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. évi III. pártatlan. részben megadva ezáltal a bíróságok eljárásának keretét. Az egyenlőség követelményét sértő szabályozás a kártérítési processzusban résztvevő alanyok közötti diszkriminációt jelent. hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági. s teszik ezt azért is. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. Rómában. törvény A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. törvény A Polgári perrendtartásról szóló 1952. Polgári jogi felelősségi rendszerünk szerint minden károkozás – amely nem minősül jogszerűnek – jogellenes. A jogorvoslati jogot . ezért az alkotmányellenes. ügyészségi) szervek kedvezményezésének más szervezetekkel és egyéb személyekkel szembeni megkülönböztetésnek alkotmányos alapja nincs. III/2. amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. hogy a per megindításakor a felperesnek nem kell eljárási illetéket lerónia. azokat a jogszabályi rendelkezéseket. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. A Ptk. Az 53/1992. a szabályozásban az adott tényállás lényeges elemére nézve – a diszkrimináció tilalma folytán – egyenlőségnek kell fennállnia. A felek tisztességes. annak viseléséről a bíróság a pert befejező határozatában dönt. október 29. törvény 57. (X. §-ának 1992. E tekintetben ugyanis az alkalmazotti károkozás tényállásához képest az államigazgatási jogkörben való károkozásnak semmiféle specifikuma nem állapítható meg. évi LXVI. 349. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban (…) mindenkinek joga van ahhoz. III/1. hogy az előzetesen le nem rótt eljárási illetéket általában a pervesztes félnek kell viselnie. 1950. II/7. hogy (…) valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.) AB határozat a fenti rendelkezést megsemmisítette arra hivatkozással. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.15 ami azt jelenti. évi XX. III/4.a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében. hogy az elévülés tekintetében a közhatalmi aktussal vagy egyébként a közhatalom gyakorlása során kárt okozó államigazgatási (bírósági. így az elévülési határidő a bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények előterjesztése tekintetében öt év. évi XX. napjáig hatályban volt (2) bekezdése a bírósági jogkörben okozott kárigény érvényesítésére vonatkozó elévülési időt egy évben határozta meg. III. 29. Ennek hiányában. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. Ez a szabály arra ösztönözheti az igényérvényesítőket. amelyek a felek jogaiként nevesítve tartalmaznak előírásokat. Tekintsük át. ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok III/1. közigazgatási és más hatósági döntés ellen. III/3. évi XXXI. mert nem gondolnak arra. . azzal arányosan . hogy a követelésüket minél magasabb összegben határozzák meg. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja. törvény Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló.

november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993.7 III/2. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…).2. A kár fogalma 3. Damnum emergens – vagyoncsökkenés 3.törvényben szabályozott eljárás során .3. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Nem vagyoni kár 3. január elsejei hatállyal a bíróságok feladatát újrafogalmazta.6.21 Ahhoz. melynek alapján kártérítést követel. ha valakinek e jogát a bíróság megsérti.3. törvény – az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról. A kártérítés jogalapja és feltételei IV/A.4.3. akit ért.2. évi CX.3. A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Kártalanítás – kártérítés 3.18 Mindenkinek joga van ahhoz. törvény 6. 2. Nem jogértelmezésből eredő tévedés 2.20 Abban az esetben. Eszerint a bíróságnak az a feladata.”22 IV. az ebből eredő teljes kárának megtérítését polgári perben követelheti. Kimentés 2. felhívása és bizonyítása.1. A Pp. Vagyoni kár 3. A Pp-t módosító 1999.16 A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról .véglegesen döntenek. E nélkül a kár azt terheli.1. hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. hogy adott esetben a károsult feladata annak a kauzának. Kár 3.ami egyúttal azt is jelenti. Okozati összefüggés 5. Általános kritériumok 2. A Bsz. tartalmazza. . Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló.19 III/4. Bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelése. Ezt (és csak ezt) fejezi ki az ismert regula: casum sentit dominus. Jogértelmezési tévedés 2. Jogellenesség és felróhatóság 2. 349.3. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette IV/B. 339. § (1) és (3) bekezdése 1. évi XXXI. a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelése 2. III/3. Felmerült költség 4. vagy azt a károsult alapos okkal nem kívánja. § (3) bekezdése .7.17 A bíróság határozata mindenkire kötelező (…). természetesen mindig valamely jogalap (kauza) fennforgása szükséges.2. §-a. amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. „hogy ilyen kártérítő kötelem valaki terhére keletkezzék. 1950. hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. Eljárási szabálysértések 2. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) azt a mindenkit megillető jogot rögzíti.5. hogy – összhangban a törvény céljával – a feleknek a jogviták elbírálásához. A Ptk. valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról – 2000. Jogerős ítélet tartalma 2. Lucrum cessans – elmaradt haszon 3.3. Rómában.1.

A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a Ptk.27 illetve a felróhatóságtól. ha a kártérítés általános – Ptk.8 IV/A/1.23 amelyet azonban együtt kell alkalmazni a kártérítés általános felelősségi alakzatával. A jogellenesség független a vétkességtől. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Az általános feltételek közül a jogellenes magatartással okozott kárt és a kettő közti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. a jogellenes magatartás – mely tevékenységben vagy mulasztásban is megnyilvánulhat – hiányzik. 349. § (1) bekezdés – is adottak. aki másnak jogellenesen kárt okoz. § (1) bekezdése a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség megállapításához ezeken az általános feltételeken túl további ismérveket határoz meg. az egyéb feltételek meglétét nem szükséges vizsgálni. 339. Mentesül a felelősség alól. hogy magatartása jogszerű volt vagy hogy az általános. melyek fenn nem állása esetén a kereset nem lehet megalapozott. §-ában meghatározott speciális és a Ptk. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.26 A jogirodalomban pedig a vétkességet a felróhatósággal keverik.25 A Ptk. 339. speciális szabályt tartalmaz. hogy úgy járt el. köteles azt megtéríteni. ha bizonyítja. ezért nehezen szakítottak ezen elmélet téziseivel.28 a régi felelősségtan azonban a vétkesség elvére épült. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazott 349. . A károkozót (alperest) terheli annak bizonyítása. hisz a kárfelelősség nem állhat fenn. azaz magatartása nem volt felróható. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette Amennyiben az első feltétel. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének kritériumai tehát a Ptk 349. § (1) bekezdés – és különös feltételei – Ptk. 349. §-ában előírt általános feltételek alapján az alábbiak: • • • • • jogellenesség a bírósági eljárással kapcsolatban keletkezett kár okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között felróhatóság (mely nem szükségszerű elem) a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. 339. A Ptk. Az általános kártérítés alapvető feltételei: • • • • jogellenes magatartás (tevékenység vagy mulasztás) kár bekövetkezése okozati összefüggés megléte a kár és a jogellenes magatartás között felróhatóság (vagyis a károkozó nem úgy járt el. Egyes jogtudósok szerint a felelősségi elméletek a jogellenesség mozzanatát összetévesztik a vétkességgel. § (1) bekezdése szerint.24 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére ugyanis csak akkor kerülhet sor. objektív emberi gondosság követelményének megfelelően járt el.

a társadalmi elvárhatóságot. mind eljárásjogi természetű. Jogszerű az. A jogellenesség megnyilvánulhat aktív magatartásban. amelyekre a kártérítési igényeket a jogkereső állampolgárok és más személyek alapozzák. amely nem minősül jogszerűnek. a rendeltetésszerű joggyakorlással okozott kár mint a kisajátítás vagy a szolgalmi jog gyakorlásának esete vagy a károsult beleegyezése.9 A jogtudósok elméleteinek hatása ma is érezhető. hogy a konkrét tényállás esetén mi tekinthető általánosan elvárhatónak. vagy kifejezetten megenged.30 .: jogos védelem. pl. mentesül a felelősség alól. a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye. azaz bonus et diligens paterfamilias-ként járt el. ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű. és a felróhatóság megvalósulását együtt kell bemutatni. jogellenesség lehet mind anyagi. Az elvárhatóság objektív fogalom. szükséghelyzet. Számos esetben a kártérítési igényt arra hivatkozással terjesztik elő. tevékenységben vagy akár mulasztásban is. általános gondossági követelménynek megfelelő magatartást tanúsított. A jogellenességet bármely jogi norma megszegése megalapozhatja. nem pedig az egyéni adottságok alapján elvárható magatartást jelenti. A felperesek által jogalapként hivatkozott jogszabálysértés. hogy minden vagyoni károkozás. a felróhatóság és a vétkesség fogalmát. ha a károkozó az objektív. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. ezért a kártérítés megállapításához szükséges egyes feltételek meglétének vizsgálatakor a jogellenesség. de a kidolgozás mellőzése indokolt. jogellenes.2. hogy a bíróság jogértelmezési tévedést követett el. A dolgozat szempontjából a vétőképesség nem bír relevanciával. E körben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) eseti döntéseiben általános jelleggel a következőket fejtette ki: Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról.1. felelősségi rendszerünkben általános nézet. Ugyancsak kimentési ok lehet. Felelősségi rendszerünk exculpátiós lehetőséget biztosít a kárfelelősség alól. IV/A/2. Az eseti döntések sem különítik el egyértelműen. s nem használják az eredeti jelentéstartalmuk szerint a jogellenesség. Az adott helyzetben kitétellel pedig a jogalkotó annak vizsgálatát írja elő. A felróhatóság a bírósági jogkörben okozott kártérítésnek nem szükségképpeni eleme. amelyet jogszabály nem tilt. A felróhatóság kérdésének elbírálásánál kiindulópont.29 amelyekről e munkában a későbbiekben esik szó. E szabálysértések a kereseti követelések alapjaként általában összefonódva jelennek meg. Amennyiben a károkozó jogszerűen járt el. Sokszínű és sokféle azon okok köre. IV/A/2. hogy mindenkinek úgy kell eljárnia. így az rendszertanilag említésre kerül. hiszen felróhatóság nélküli felelősségi alakzatok is léteznek. A korábban leírtak szerint.

úgy a bíróság magatartása és a felperes (végrehajtást kérő) kára közötti okozati összefüggés fennáll. s így ez nem alapozza meg a bíróság kárfelelősségét.31 A jogszabály eltérő értelmezése egymagában jogellenes és felróható magatartást nem valósít meg. sem vezethet annak megállapítására. amely miatt az alperes kárfelelősségét meg kell állapítani. több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését hagyja figyelmen kívül.34 Mindezek alapján megállapítható. Amennyiben ezt a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság elmulasztja. illetve valamely tétel téves figyelembevétele.32 A Legfelsőbb Bíróságnak az egyik fellebbviteli ügyben az álláspontja az volt. hogy a téves jogértelmezés nem elegendő a bíróság vétkességének a megállapítására. A végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája a felróhatóságnak olyan fokát valósította meg. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyul. amely megalapozza az alperes kárfelelősségét. menthető jogalkalmazási tévedésről szintén nem beszélhetünk.33 Az egységes bírói gyakorlat szerint egy új jogszabály értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság önmagában nem jelent felróható magatartást. nem alapozza meg a vétkességet. hogy az ítélkező munkával együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek. IV/A/2. Egy másik – perfeljegyzés elrendelésével kapcsolatos – ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást. Jellemző példa erre a gyermektartásdíj-hátralék megállapításánál a bonyolult számítások során elkövetett számítási hiba.3. mivel a felperes végrehajtási kérelme alaptalan. Ezen felül a számítási hiba kiküszöbölésére a felperes jogorvoslatot (kijavítás) vehet igénybe. Az okozati összefüggés így közvetlen és kétségtelen. Erre csak a nyilvánvaló és kirívó jogsértés esetén van jogi lehetőség. s így a bíróság kártérítési felelőssége nem áll fenn. ezért a téves jogszabály-értelmezésen alapuló határozat meghozatala a bíróság alkalmazottja vétkességének megállapításához nem elegendő. A bíróságnak a végrehajtási lap kiállítását ez esetben meg kell tagadnia.35 A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításakor a felróhatóság megítélése körében kettős követelmény érvényesül a gyakorlatban: egyfelől elvárható a törvényességnek megfelelő lelkiismeretes bírói munka. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. kiadásai nem merülhetnek fel. amennyiben a téves jogi álláspont nem minősül olyan nyilvánvaló és kirívó jogsértésnek. hogy az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. ugyanakkor e téren is érvényre kell jutnia az ítélkezés függetlensége garanciális elvének. E döntésnek az a magyarázata. Önmagában az a körülmény. Jogszerű döntés esetén. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. . A bíróságnak a nem jogértelmezésből eredő tévedése sem alapozza meg a bírósági jogkörben okozott kártérítési igényeket. végrehajtás hiányában a felperesnek ezzel összefüggésben költségei. Kivételt az egyértelműen súlyos. Ez önmagában nem jelent szándékos vagy súlyos gondatlan tévedést. hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló kereseti követelések alapjául csak az adott ügy szempontjából lényeges kérdésekben történt súlyos jogértelmezési tévedések szolgálhatnak. feltűnően kirívó jogértelmezési tévedések képeznek.10 Amennyiben a jogalkalmazó szerv a jogszabály egyértelmű.

§-a42. mivel nem értékelte. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen.4. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló kereseti követelések között alig találunk olyat. A kártérítési per bírósága a jogerős ítélethez kötve van. Csak akkor érvényesíthet kártérítési igényt a fél. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését is sértette. hogy keresetében nem a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmát. 275/A. . mivel – a felperes által legalábbis valószínűsített – kártérítési felelősség bizonyítatlanságának észlelése esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság további eljárásra utasításának lett volna helye. hogy ezekben a perekben a jogerős ítélet tartalmára alappal nem lehet hivatkozni. hanem az alperes jogszerűtlen eljárását jelölte meg kártérítési igénye jogalapjaként. Nem nyújt alapot a kártérítési felelősség megállapítására az sem. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta. Kifejtette. az eljárási szabályok megsértésével hozta meg a döntését. így felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség sem állhat fenn. Gyakran fordul elő. ha megállapítható. amely ne vitatná az „alapügyben” hozott jogerős ítélet tartalmát.40 A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata értelmében a kártérítési per nem teremt új jogorvoslati fórumot a fél számára kedvezőtlen jogerős ítélet felülvizsgálatára. ha a határozatot hozó szerv a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeképpen döntött. hogy a rendkívüli jogorvoslatot igénybe véve a felek a felülvizsgálati eljárás szabályainak téves alkalmazására hivatkozással terjesztenek elő kártérítési igényt a Legfelsőbb Bírósággal szemben. kirívóan okszerűtlenül mérlegelve hozta meg határozatát. Eljárása a Pp. nem vezethet annak megállapítására.Ft megfizetésére kérte a Legfelsőbb Bíróság alperes kötelezését.11 Egymagában az a körülmény. a Ptk. hogy a Bsz 7. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek (törvénysértőnek) bizonyult.36 IV/A/2. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését Bsz 7. §-a (3) bekezdésének az alkalmazását. ha a határozat a bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelésén. 349. A joggyakorlat szerint a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséget az sem alapozza meg.41 A jogbiztonságot veszélyeztetné.000. Állította. 349. §-ának (1) és (3) bekezdése43 téves alkalmazásában jelölte meg. Keresetét arra alapította. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított.5.37 vagy a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelésén38 alapult. §-ának rendelkezése nem zárja ki adott esetben a Ptk. Az egyik ügyben a felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén közel 600. A felróhatóság megítélése az adott ügyben eljárt bíróság tevékenységének konkrét és objektív vizsgálatát igényelte volna. hogy a felülvizsgálati fórumként eljáró alperes a felülmérlegelés tilalmának megszegésével hozta meg a döntését. hogy a határozatot hozó szerv felróható módon. ha az ítélt dolgot utóbb ismét vitássá lehetne tenni. ezért kellett a Legfelsőbb Bíróságnak nyomatékkal kimondania. s a kártérítés alapjául nem szolgálhat.39 IV/A/2. hogy a fél azt tartalmi okokból vagy eljárási szabálysértésre hivatkozással továbbra is vitatja.

1. 229. ha a bíróság a pénzbüntetés megfizetésére szóló felhívást a kötelezett bejelentett lakóhelyére. §-ának értelmében e jogalkalmazó tevékenységük keretében hozott végleges döntésük mindenkire kötelező. A példaképpen ismertetett fenti perben a felperes kártérítési keresete ténybeli és jogalapja körében arra. és erre alapítottan a rendkívüli perorvoslatot elbíráló bíróság ellen kártérítési igény érvényesítésére. A kártérítési per bírósága tehát a Bsz. az előzetes bizonyítás szabályainak. elfogultsági kifogásra.46 . A polgári perekben a végleges és senki által nem vitatható döntés meghozatalának eljárási rendjét a törvény céljának megfelelően (Pp. illetve tartózkodási helyére küldi. beleértve az ügyben érintett személyeket és az állam szervezeteit is. A károsultak leggyakrabban polgári vagy büntető eljárásjogi szabálysértésre – az eljáró bíró mulasztására vagy törvénysértő intézkedésére. §) a Polgári Perrendtartás szabályozza. szabályainak megsértése okából sem lehet hivatkozni. az egy ízben előterjeszthető felülvizsgálati kérelemmel lehet támadni. Minthogy az alperes nem járt el jogellenesen. hogy a felhívást nem ide küldte. mint az anyagi jogi jogszabályok alkalmazása.44 Az anyagi és az eljárásjogi szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. miszerint a Bsz 2. Annak jogszabálysértő voltára a Pp. illetve az illetékességi előírásoknak a megszegésére alapozzák követelésüket. §-a szerint a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – a törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. Ezek közül is jellemzően a kézbesítési szabályok megsértésére. A felperes által sérelmezett jogalkalmazás ugyanúgy az érdemi döntésben öltött testet. A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. nem érvényesíthet kárigényt a lakcímkutatást is folytató bírósággal szemben arra hivatkozással. Jogellenesség hiányában pedig az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Amennyiben a kötelezett nem jelentette be az önkormányzat jegyzőjének a tartózkodási helyének címét. az eljárás elhúzódására – hivatkozva terjesztenek elő kártérítési igényt. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárás szabályainak megsértésével hozta meg az ítéletét. által biztosított rendkívüli perorvoslattal. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmától elválaszthatatlan eljárásjogi jogalkalmazás sem ad alapot a sérelmezett ítélet jogellenessége vizsgálatára. A jogorvoslati rendszer szabályozásából következően azonban a felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi döntés végleges. nem állapíthatja meg annak jogellenességét.12 A határozatában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt a gyakorlatban általánosan elfogadott nézetet.45 IV/A/2. ezért annak megtérítését az alperestől alappal nem követelheti. §-a alapján nem bírálhatja felül a sérelmesnek tartott jogerős ítéletet. A Bsz 7. Az anyagi jogerővel (Pp. A kézbesítési szabályokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat e körben azt alakította ki. hogy nem jogszabálysértő. 7. § (1) bekezdés) rendelkező jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozással már csak a Pp. a felperes kárát kizárólag a saját felróható magatartása okozta.6.

§ (2) bekezdése48 alapján pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben. a jogintézmény célját tekintve kétséget kizáróan megállapítható. amely miatt a bíróság kárfelelősségét indokolt megállapítani. így a bíróság jogellenes és felróható mulasztása következtében a felperesi igény megalapozott volt az eljáró bíróság álláspontja szerint.50 Sajnálatos. ha az elmeorvosi vizsgálatot a büntetőeljárás rendelkezéseinek megtartásával rendelték el. hogy a büntetőügyben hozott ítéletnek a fellebbezés visszavonása miatti jogerőre emelkedéséről hozott végzést a bíróság késedelmesen kézbesíttette a vádlottak részére. amikor a büntetőeljárás során elrendelt elmeorvosi vizsgálat miatt kívántak kártérítési igényt érvényesíteni a bírósággal szemben.51 Bár az előzetes bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok52 az előzetes bizonyítás lefolytatására határidőt nem írnak elő.47 Az elmúlt években megfigyelhető tendencia.13 A dolgozat alapjául szolgáló vizsgált ügyekben fordult elő. a téves idézést valamint a bizonyítási indítványok indokolatlan mellőzését. de előfordult olyan eset is. Az ún. amelyet szintén olyannak kell tekinteni. hogy az előzetes bizonyítás keretében előterjesztett bizonyítási indítvány elrendeléséről vagy annak elutasításáról belátható. Ennek elkerülésére a bíróság a Pp. amelynek alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. hogy az így kiszabott pénzbírságot a bírósággal szemben kártérítési igényként kívánták érvényesíteni. A másfél éves időtartam nem tekinthető ésszerűnek.49 Többször merült fel olyan tényállás is. A perindítási okok további vizsgálatával megállapítható. Az alaptalan elfogultsági kifogások sorozatos előterjesztése nem csak az eljárások időtartamának elhúzódását eredményezi. 19. a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelését. amikor az előzetes bizonyítás keretében eljáró bíróság csak másfél év múlva határozott a szakértő kirendeléséről. annak egy vagy több. perlekedő típusú állampolgárokra ez a magatartás fokozottan jellemző. hogy az eljárási szabálysértések között több esetben jelölték meg a felperesek perindítási okként a hiányos jegyzőkönyvezést. hogy a felperesek egyre gyakrabban terjesztenek elő elfogultsági kifogást az eljáró bírósággal. Volt rá példa. hogy az egyértelmű illetékességi szabály olyan eljárásjogi rendelkezés.53 Volt példa arra is. ésszerű időn belül kell dönteni. esetlegesen valamennyi bírájával szemben. hanem a bíróságok számára felesleges adminisztrációt is okoz. így annak megsértésével megvalósulhat olyan jogellenes magatartás. amely megalapozza a jogalkalmazó szerv kárfelelősségét. Az ilyen igény azonban jogellenesség hiányában ne megalapozott. A gyakorlat szerint a fél évet is meghaladó kézbesítési késedelem olyan súlyos gondatlanságot jelent. . de erre jogellenesség hiányában nincs jogi lehetőség.

rendelkezéseinek megsértése – 3 % a Csjt. hogy az alkalmazott büntetésre. szerinti kártalanítási igényt a Magyar Állammal szemben – akinek képviseletét az igazságügyminiszter54 látja el – akkor lehet előterjeszteni. intézkedésre – későbbi eljárási cselekmények.7. következtében – törvényes ok hiányában került sor. rendelkezéseinek megsértése IV/A/2. A Be. évi XIX. szabályainak megszegése A Ptk. E kárfelelősségi alakzat objektív. hogy sok igényérvényesítő összekeveri a kártalanítást a kártérítéssel. törvény (a továbbiakban: Be.14 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által szolgáltatott statisztikai adatok szerint. rendelkezéseinek megsértése A Csjt.: a nyomozás megszüntetése. Kártalanítási igényt a jogszerűen eljáró bírósággal szemben lehet érvényesíteni. pl. amikor a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személlyel szemben szabadságot korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. illetve szabadságelvonással járó büntetést. A dolgozat keretein belül szükséges megemlíteni. szabályainak megsértése – 2 % a munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása – 2 % a büntetőeljárási rendelkezések megszegése – 8 % a bírósági végrehajtás előírásainak megsértése – 10 % a csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem – 2 % a Pp. felróhatóságtól független. s utóbb megállapítják. szabályainak megszegése – 35 % a Ptk. . intézkedést hajtanak végre. rendelkezéseinek megsértése – 38 % 3% 2% 2% 8% A Bt. A büntetőeljárásról szóló 1998. a terhelt felmentése stb. szabályainak megsértése A munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása A büntetőeljráási rendelkezések megszegése A bírósági végrehajtás előírásainak megsértése A csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem 38% 10% 2% 35% A Pp. a bíróságok ellen indított kártérítési perek jogalapjaként a 2003-as évben az alábbi jogszabálysértésekre hivatkoztak: a Btk.) szabályozza a kártalanítási eljárást.

szerinti kártalanításnak van helye.57 A kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. hogy az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája a Be-ben szabályozott ezen „tisztán magánjogi igényt” a Ptk-ban kívánja szabályozni. A kártalanítási és a kártérítési pernek eltérő a jogalapja. mind az összegszerűséget érintően – önállóan kell elbírálnia. így az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött idő alatt vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett. mind pedig az összegszerűség kérdésében.65 ezzel is elősegítve a kártalanítás és a kártérítés intézményének könnyebb áttekintését.64 Örvendetes. . funkcióbeli elkülönítését. nem kártérítésnek.58 A kártalanítást az állam köteles megfizetni. A jogellenes és felróható magatartáson alapuló kártérítés intézménye azonban nem lép az elkésetten előterjesztett kártalanítási kereset helyébe. amikor a terhelt kárát a bíróság jogszerű eljárásával okozta.55 A kártalanítási eljárást az ügyben egyébként illetékes büntető bíróság székhelye szerint illetékes polgári. ezért a felperes elkésett kártalanítási igényét az alperestől bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén nem követelheti. hogy a felperes sérelmét a kereseti és fellebbezési álláspontja szerint az okozta. és a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették a vád alól.63 A kártérítési és a kártalanítási igény gyakorlati előfordulására példa az az eset. hogy nincs kizáró ok. hogy a jogerős felmentő ítélet tükrében az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása indokolatlannak tűnt. hogy a megállapított kártalanítás kárként már nem érvényesíthető. hanem a Be. A jelen esetben a felperes kártalanításra irányuló keresetlevelét a bíróság – a Be-ben meghatározott keresetindítási határidő elmulasztása miatt – idézés kibocsátása nélkül elutasította. által szabályozott kártalanítás kizárja-e.61 A kapcsolódás csupán annyi. amikor a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő a bírósággal szemben arra hivatkozással. A polgári bíróságnak a büntetőbíróság eljárására alapított kárfelelősséget – mind a jogalapot. alapján folytatja le.62 Mindemellett a kártérítési keresetnek nem törvényi előfeltétele a büntetőeljárás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása. és a kártalanítástól függetlenül kell vizsgálni a kártérítési felelősség fennállásának törvényi előfeltételeit. Ennek a bíróságnak kell döntenie mind a kártalanítási igény jogalapja.59 Az életviszonyok bonyolultságából adódóan merül fel. hogy a Be. hogy a károsult a bírósági jogkörben okozott kára megtérítését igényelje? A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben úgy foglalt állást. és vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki. helyi bíróság56 a Be-ben meghatározott eltérésekkel a Pp.15 A Be-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás járhat többek között az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért stb. A Legfelsőbb Bíróság megállapította. hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a bűnösségét. de a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte. Ilyen esetben azonban.60 A kártérítési per nem folytatása a kártalanítási eljárásnak.

s ezzel a vagyon a maga egészében pozitíve csökkent (ú. § (2) bekezdése pedig a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perekre érvényesen. amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ. Szorosabb. 81. akár azzal. A reális összegben meghatározott kereseti követelések előterjesztését kívánja előmozdítani a Pp. – megsértésére (pl. ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg. közönségesebb értelemben azonban kár alatt mégis vagyoni kárt szoktunk érteni. damnum emergens). hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni.68 Az egyik esetben a felperes azt sérelmezte. így a keresetindítás ilyen fajta könnyítése kétségbe vonható. az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére. de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. Ezeknél a pereknél is érvényesül azonban a felek egyenlőségének elve. E fizetési kedvezmény indokoltságát támasztaná alá a felperesek alárendeltségi viszonya. A korábban említettek szerint ennek indoka lehet az is. illetve nem vagyoni jellegű. részleges pernyertesség esetén. hogy a károkozó tény folytán onnan némely vagyonalkatrész vagy részek kiestek vagy értékükben megfogyatkoztak. elmaradt haszon vagy költség –. A statisztikából megismert adatok szerint – jelenleg – a bíróságokkal szembeni kártérítési igényeknek kevesebb mint 10 %-a alapos. s a pervesztesekkel szemben a bíróság több illetéket állapít meg. ha a per kártérítésre irányul. § (2) bekezdése. évi XCIII. emberi méltóság stb.: elmevizsgálat elrendelésével. az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ. illetőleg már bennlévő vagyonrészek várható értékemelkedése elmaradt (lucrum cessans). vagyis a felperesek által megjelölt kár mértéke igen magasnak mondható. hogy e perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. s ez a kedvezmény mintegy ösztönzi a felpereseket az irreálisan magas összegű kártérítési követelések előterjesztésére. IV/A/3. és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott – kimondja. becsület. amely szerint. mely valamely esemény (kár-ok) folytán valakit személyében vagy vagyonában ér. szabadságelvonással). melyet az eljárási szabályok biztosítanak. törvény 62.67 A felperesek a bíróság jogellenes magatartásával összefüggésben felmerült kárukat igen változatos formában nevesítik. hogy a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti. hogy oda bekerülendő vagyonrészek kimaradtak. mely valakinek a vagyonában előállott akár azzal.m. A vélt vagy valós sérelmet szenvedett felperesek számtalanszor hivatkoznak a személyiségi jogaik – mint jó hírnév. a tisztességes eljárás és a pártatlan bíráskodás követelménye.2.1. A bíróságok ellen indított kártérítési perek pertárgyértéke. ugyanezen feltételek mellett – részbeni pervesztesség.”66 A kár tehát lehet vagyoni – vagyoncsökkenés. mint amennyit kártérítésként ki kell fizetnie”. kiszolgáltatott helyzete. vagy egyéb olyan követelés iránt folyik. s ekkor e szó azt a hátrányos különbözetet jelenti. .16 IV/A/3. „Kár alatt értünk tágabb értelemben minden olyan hátrányt. így a határozatról nem szerzett tudomást. Az illetékekről szóló 1990. vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege.

3. Megállapítható tehát – a bemutatott estekből is –.73 Az említett perek megalapozottságát nagyrészt a bírósági tárolóhelyek hiánya.1. ellentétben az ügyvédekkel. változás-bejegyzési eljárások során megvalósuló téves bejegyzések miatt. Jellemző hivatkozási alap az is. a létszámhiány.71 Volt arra is példa. . figyelemmel arra is.72 A kár és a károkozó magatartás közti okozati összefüggés fennállása esetén a kárigény megalapozott lehet. az érintett cég gazdasági életben való részvételének megnehezítésére hivatkozással is már több kártérítési igényt terjesztettek elő. Egy a már korábbiakban hivatkozott esetben a felperes vagyoni kárként jelölte meg azt az összeget.69 A kereseti követeléssel élők a médiából. illetve egyre szélesedő jogi ismereteikből merítve a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással is terjesztenek elő kártérítési igényt a bírósággal szemben. s ezzel az alperes vele szemben diszkriminációt valósított meg. emiatt őt kár érte. a munkahelyi elhelyezkedés nehézségei miatt előterjesztett kompenzációs követelés is. kezelésére alapítva is terjesztettek elő kártérítési keresetet a bírósággal szemben. A problémákra a jelenleg készülő szabályok remélhetőleg megoldást kínálnak. állagromlásából. hogy ez esetben a sérelem kiküszöbölésére jogorvoslati lehetőség is áll a felperes rendelkezésére. a vagyontárgyak átvételére és kezelésére vonatkozó előírások meg nem felelő volta okozza. hogy a bíróság az adós ingatlanát érintő perfeljegyzésről hozott végzését nem vagy csak késedelmesen küldte meg a földhivatalnak. Az utóbbi években elszaporodtak a bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak nem megfelelő őrzéséből. a kiadandó tárgyak hiányából eredő kárigénye. Gyakran sérelmezik a felperesek. mivel az igényét ezen iratok hiányában nem tudta érvényesíteni. A bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak jogszabályba ütköző őrzésére. IV/A/3. Egy esetben a jogtanácsosként eljáró felperes a kártérítési követelését arra alapozta. melyek közül többet a bíróság alaposnak is talált. A felperest a rendőrség a szabadságvesztés foganatba vétele miatt az otthonából a büntetésvégrehajtási intézetbe szállította. hogy az általa korábban kezdeményezett perben előterjesztett beadványai a bíróságon elvesztek.17 A pénzbüntetést. hogy az alperesi bíróságra történő bejutás érdekében át kellett haladnia az átvilágító kapun. hogy az eljárás elhúzódása vagy a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelése miatt követelésük behajtásának lehetőségétől elestek. hogy polgári peres és nem peres eljárásokban felmerült vagyoni kárként megjelölt esetek köre igen színes képet mutat. s emiatt a felperesek az adóssal szembeni követelésüket nem tudták végrehajtani. melynek a felperes szomszédai szemtanúi voltak. Felperes a jó hírének. hogy a felperes keresetében arra hivatkozott.70 a jövőbeni életvitel. valamint a cége üzleti jó hírének sérelme miatt nem vagyoni kártérítést követelt. A nem vagyoni kár körében gyakori a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt fellépő pszichikai illetve egészségkárosodás. s így e jelentős értéket képviselő keresetek száma a jövőben csökkenni fog.74 Az ilyen jellegű számítási hiba önmagában nem szolgálhat a bírósággal szembeni kártérítési követelés alapjául. kezeléséből. annak meg nem fizetése miatt a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. amellyel – álláspontja szerint – a bíróság elszámolta az őt terhelő gyermektartásdíjhátralék összegét. A cégbírósági bejegyzési.

hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint is az adós csak az ingatlan fele részének volt a tulajdonosa. Egy ilyen esetben az igényérvényesítő a házassági bontóperében azt kérte a bíróságtól.77 Az is gyakori. Az ilyen típusú kereseti követelés megalapozott lehet. s megítélése szerint a bíróság mulasztására visszavezethető okból került ilyen helyzetbe.: közös tulajdont megszüntető – ítéletnek a földhivatal részére történő késedelmes megküldése miatt indítanak kártérítési pert a bírósággal szemben arra hivatkozással. hogy a vagyoni értékcsökkenés a bíróság eljárási szabálysértései miatt keletkezett azáltal. 76 a legtöbbször alaptalanul. amely időtartam alatt felesleges kiadásuk. hogy a bíróság perfeljegyzésről rendelkező jogszabálysértő végzése miatt nem tudtak eleget tenni az előszerződésben vállalt kötelezettségüknek.80 A példálódzó jelleggel felsorolt vagyoni kárigények alaposságát mindig az adott esetet figyelembe véve. Kárigényt arra is alapítottak. . s így a pénzbírság kiszabása jogellenesen történt. az összes körülmény gondos mérlegelésével lehet eldönteni. és az ingatlant azóta nem sikerült értékesíteni. ezért a bíróságtól az albérleti díj megtérítését kérte. hogy az elfogultsági kifogás nem volt alaptalan. de a bíróság mulasztása miatt a vevő elállt a vételtől. költségük merült fel. alaptalan elfogultsági kifogás előterjesztése miatt kiszabott pénzbírság összegére mint felmerült kárra azzal. az elhúzódó peres eljárás tartamára albérletbe kényszerült. E körben az is többször előforduló hivatkozási alap. hogy az ingatlant értékesíteni tudták volna. s a kártérítés egyéb feltételei is fennállnak. de a bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete alapján a per alperesének visszafizetendő nem vagyoni kártérítésben jelölték meg. Felperes a kárát a közös tulajdon megszüntetéséhez – az ingatlan fele részének megváltásához – szükséges vételárban jelölte meg. ha az eljárás elhúzódása kizárólag a bíróság érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. Jellemző az a példa is. hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen.75 A felperesek sokszor alapították a keresetüket arra. Előadása szerint.78 Több esetben hivatkoztak az ismételt.18 Számtalanszor jelölik meg jogalapként a bírósági eljárás elhúzódását.79 Az így előterjesztett kártérítési igény az eljárási szabályok megtartása esetén nem lehet eredményes. hogy a közös bérlakás használatára őt jogosítsa fel. Kárukat a jogerős ítéletben javukra megítélt. amikor a felperesek a tőlük lefoglalt áru értékét nevezik meg kárként arra hivatkozással. hogy a lefoglalt áru elkobzásáról rendelkező ítéletet a bíróság jogellenesen nyilvánította jogerősnek és végrehajthatónak. Sűrűn előforduló hivatkozási alap a bírósági végrehajtók jogellenes eljárása. Egy eseti döntés szerint a bíróság alkalmazottjaként eljáró bírósági végrehajtó teljes ingatlant értékesített a felperes részére annak ellenére. és változtatta meg a javukra szóló döntést. hogy e jogszabálysértések következtében a károsult nem szerezhetett ingatlantulajdont. hogy a felperesek az ingatlan tulajdonjogát érintő – pl. az eljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet. így a vámhatóság a nem jogerős ítélet alapján nem értékesíthette volna a lefoglalt árut. s ezért a kapott foglalót kétszeresen kellett visszatéríteniük.

természetbeni juttatást. Leggyakrabban a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt terjesztenek elő vagyoni kárigényt.86 Általános megállapításként rögzíthető. Az esetek többségében ez az igény sem lehet alapos.82 Ez esetben a bíróság a felperes kárigényét megalapozottnak találta. hogy a felperesek elmaradt hasznukat kívánják kárként érvényesíteni a bírósággal szemben. amikor a felperes a mezőgazdasági ingatlana terméskiesését jelölte meg kárként.2. mint pl. mint jövedelem kiesést. hogy a kártérítésnek a kár keretei között kell maradnia. jövedelem nélküli eltartottak.81 Figyelemre méltó volt az a perindítási ok is. Kárként jelölték meg több esetben a bíróság határozatának tartalma vagy a bíróság elhúzódó eljárása miatt elmaradt jövőbeni kedvező pozíciót. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló keresetek körében nem ritka. E körben a felperesnél felmerült kárként például a jogellenesen elrendelt végrehajtási eljárás költségét szokták megnevezni. hogy a bíróság az előzetes bizonyítás keretében csak másfél év elteltével határozott szakértő kirendeléséről. tanulók létfenntartásához szükséges összeget stb. illetve országgyűlési és helyi önkormányzati választásokon a képviselőjelöltként indulás lehetőségétől való elesést. Egy a korábban már ismertetett esetben a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. A bíróságnak a kár mértékét az ítélethozatal időpontjában kell megállapítania azzal.3. mivel a késedelembe esést. mely addig tart. a felperes elmaradt haszonként a cége üzleti forgalmának visszaesésére hivatkozott.: egyetemi tanári kinevezés elmaradását. A felperesek az eljárás elhúzódása miatti kamatveszteség címén.: letétbe történő teljesítéssel a felperesek elkerülhették volna. így a határozatról nem szerzett tudomást.83 Az elmaradt haszon mint kárigény tekintetében nem ritka. s a bíróság károkozó magatartását úgy határozta meg.19 IV/A/3. családtagként dolgozók kiesett jövedelmét. s így a kamatfizetési kötelezettséget. . elmaradt jutalmat. s emiatt a pénzbüntetést a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. hogy a kár nem pillanatnyi jelenség. 85 az erre irányuló petitum nem lehet megalapozott. illetőleg az általuk fizetendő összeg utáni – az eljárás elhúzódása miatt – több éves kamatfizetési kötelezettségükre hivatkozással is terjesztettek elő kártérítésre irányuló keresetet. pl. hogy a bírósági letétbe helyezett pénzösszeg utáni kamatot kívánják a bírósággal szemben érvényesíteni. hanem huzamos állapot. vagyis a kártérítés a károsult számára nem válhat nyereség forrásává.3.84 Mivel bírósági letétre vonatkozó jogszabály szerint a letétbe helyezett pénzösszeg után a bíróság kamatot nem térít. amíg kiegyenlítéssel meg nem szűnik.3. IV/A/3. álláslehetőséget.

A kár rendes jogorvoslattal történő elhárításának követelménye leggyakrabban az időelőttiség problematikáját veti fel.89 A bírósági eljárások jogerős befejezését követően terjeszthető elő kártérítési kereset a bíróságokkal szemben.88 IV/A/5. amely abból származott. amely szerint az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. A Ptk. ha a kárt a bíróság határozathozatallal okozza. bár a bíróság magatartása és a felperes kára közti okozati összefüggés közvetlen és kétségtelen. hiszen amíg a peres eljárások folyamatban vannak. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett igény idő előtti. a kármegosztás lényegére is rámutatott. Amennyiben a károkozó magatartás nem határozatban nyilvánul meg. 340. § (1) bekezdésében foglaltak. kiegészítése. egyrészt a jogellenes károkozás és a kár közti ok-okozati kapcsolat megléte előfeltétele a kártérítési szankció alkalmazásának. Ez az ismérv természetesen csak akkor feltétele a kárfelelősség megállapításának. hogy mi az az ésszerű időtartam. akiknek magatartásáért felelős. . Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. amely miatt kárának 50 %-át saját maga köteles viselni. nem állapítható meg. A Legfelsőbb Bíróság a már korábban hivatkozott eseti döntésében. másrészt a kártérítési kötelezettség mértéke függ attól. 340. Mindezek alapján a kár megelőzése. hogy a kárt mennyiben idézte elő a károkozó magatartása. a határozat kijavítása. elhárítása. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. az igazolási kérelem. hanem egyéb intézkedéssel vagy mulasztással okozzák – például jogszabályok tartalmáról adott téves tájékoztatás a bírósági panaszirodán – a jogorvoslat igénybevétele fogalmilag kizárt.87 A bíróság meglátása szerint a felperesnek az ítélettel való tudatos szembeszegülése olyan vétkes magatartás. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a károsult terhére esik mindazok mulasztása. Amennyiben a rendes jogorvoslati eljárás – mint például a fellebbezés. a végrehajtási kifogás elbírálására irányuló eljárás – vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás folyamatban van. A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel az okozati összefüggésnek csak a téma szempontjából releváns elemei kerülnek kiemelésre. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. csökkentése érdekében a károsult is úgy köteles eljárni. azonban a károsult magatartása – miszerint a jogerős ítélettől eltérő tartalmú végrehajtási lap kibocsátását kérte – a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti eljárásban sem maradhat értékelés nélkül. amely alatt a per befejezhető. ilyenkor a károkozó és a károsult között kármegosztásra kerül sor. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. A döntés szerint. Irányadóak tehát a Ptk. illetve az mennyiben tulajdonítható más személy magatartásának vagy természeti erő hatásának. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét.20 IV/A/4. Az okozati összefüggés két szempontból is jelentőséggel bír a kártérítés megítélésénél. § (1) bekezdése szerint a károsult a kár elhárítása. amely önhibából adódik.

Az egységes jogértelmezés szerint a kirendelt ügyvéd részére adott meghatalmazást a bíróság kirendelő határozata pótolja.93 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybevétele nem tekinthető elmulasztottnak akkor. hogy a felperes az ellene indított felszámolási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki akkor. aki ekkor azonban haladéktalanul bejelentéssel él. § (3) bekezdésének rendelkezése utal arra is. A Pp. a jogorvoslat eredményét azonban már nem várta be. 2. ha ilyenkor a fél nem élt a fellebbezés lehetőségével.90 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perben speciális kárelhárító. hogy megkívánja a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételét.91 Gyakori az az eset is. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. Az ítélet elleni fellebbezés elmulasztásával a felperes a rendes jogorvoslati lehetőséget nem meríti ki. aki magatartásával. hogy nem tekinthető mulasztásnak. január elsejei hatállyal – a korábban már hivatkozottak szerint – a következőképpen határozza meg a bíróság feladatát: a bíróságnak az a feladata. kimerítését.92 így az ítéletet a bíróság szabályszerűen – jogszerűen és kötelezően – kézbesíti a pártfogó ügyvéd részére. A jogorvoslati jog kimerítése hiányában a felperes kárigénye – a felszámolási díj összege – nem lehet alapos. ha a végrehajtó sérelmezett késlekedése csak néhány hónap múlva jut a felperes tudomására. . amikor a nem kellő körültekintéssel meghozott. Nyilvánvalóan nem lehet szó a jogorvoslattal történő elhárításról akkor. illetve nem megfelelően tartalmazza a jogorvoslati kitanítást. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. ebben az esetben a fellebbezési határidő meg sem kezdődik. s ez a körülmény önmagában kizárja a kárigény érvényesítését. kármegelőző kötelezettséget ír elő a jogszabály a károsult részére azzal. ha a jogszabály másként nem rendelkezik. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához. hogy – összhangban az 1. valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. hogy a Ptk. 349.21 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybe vételének eljárási akadályai is lehetnek. A kárigény érvényesítése szempontjából ez azt jelenti. mert a felperes még az egyezséget jóváhagyó végzés ellen is fellebbezést terjeszthetett volna elő. vagy azt szabályszerűen nem kézbesítették. Eltérő jogszabályi rendelkezéseket – vagyis más kártérítési jogcímet – találunk az alábbi esetben: IV/B. a felszámolását elrendelő végzés ellen az igazolási kérelmét és fellebbezését előterjesztette ugyan. Több esetben előfordult. § (1) bekezdése 2000. 349. hogy a bíróság az ítéletet csak a pártfogó ügyvéd részére kézbesítette. amikor a felperes arra hivatkozik. vagy a határozat nem. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét.94 A Ptk. § (1) bekezdésében meghatározottak a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre akkor alkalmazandóak. s ezért mulasztotta el a határozatot megfellebbezni. A határozatoknak telefax útján történt közlése nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek. s végrehajtási kifogást terjeszt elő. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. ha a bíróság határozatot nem hozott. hanem azok elbírálását megelőzően a felszámolóval a felszámolási díj megfizetése tárgyában egyezséget kötött.

A kártérítés megállapítását nem zárja ki. 2.95 valamint a Római Egyezmény 6. addig a Pp. A fent idézett Pp. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítés vajon a Ptk-ban már létező bírósági jogkörben okozott kárfelelősség – Ptk. rendőrség. hogy a bíróság a Pp. 349. 2. 2. A bíróságok ellen indított perekben a bírósági eljárások elhúzódására már korábban – a Pp. Az is elgondolkodtató. 2. július elsejei hatállyal módosított Pp. Pontjára. § (3) bekezdése értelmében felróhatóságtól függetlenül. mert az a Magyar Állam felelősségét az államok közötti nemzetközi közjogi viszonyokban alapozza meg. vagyis a felróhatóságot továbbra is vizsgálni kell. utalva az 1976. anyagi jellegű szabályára hivatkozva a bíróság az alkalmazottja felróhatóságától függetlenül felel az okozott kárért. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. a perek tisztességes lefolytatásához és az ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése miatt előterjesztett kártérítési igény. Érdekes problémát vet fel. 349. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. Az az eltérés is szembeötlő. feltéve. hogy az Egyezményekre közvetlen hatállyal hivatkozni nem lehet. hogy károkozás esetén a közhatalmi szervek közül miért csak a bíróság felel felróhatóságtól függetlenül? A bíróság és más közigazgatási szerv – pl. § (1) bekezdése előírja a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét. .96 Ekkoriban az alperes a védekezésében arra hivatkozott. 2. vagy attól különböző felelősségi alakzatnak tekinthető?97 A Pp. Ezen objektív felelősség körébe tartozik a feleknek a jogviták elbírálásához. évi 8. hogy közös károkozás esetén mellőzhető-e az egyetemleges felelősség megállapítása a bíróság és más közigazgatási szerv tekintetében. figyelemmel arra. §-ának felhívása esetén a bíróság gondos eljárását – mint exculpátiós lehetőséget –. Cikkének 5. § (3) bekezdése azt kívánja meg. § (3) bekezdésének hatályba lépését megelőzően – is hivatkoztak. 2. § (3) bekezdése az alábbi anyagi jellegű szabályt vezette be: Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt. 349. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható.22 A 2003. A Pp. míg a Ptk. módosítás a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett – bár a rendelkezés hatályba lépésének időpontjára figyelemmel jogerős határozat e szabályra hivatkozással még nem született.: földhivatal. § – speciális esete. ügyészség – együttes perlése esetén felmerül az a kérdés is. 349. Cikkére. a felróhatóságtól független felelősséget hozott létre. hogy a Pp. az egyéb közigazgatási szerv pedig a Ptk. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési felelősség objektív. §-a alapján felróhatóságtól függően felel az általa okozott kárért. számos kérdést vet fel az alkalmazása. hogy míg a Ptk. §-a és 339. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el.

hogy nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. A jogalkotó által hagyott joghézagokat a jövőben minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja kitölteni. de megállapítható az is. Egészen nyilvánvaló. hanem anyagi jogi – rendelkezés. rendelkezéseire. Ennek során indokolt volna a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősséget külön. illetőleg. 2. miszerint a Pp. . amely a perek tisztességes lefolyásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogosultság megsértésével történt sérelemokozás esetére az állam felróhatóságtól független felelősségét mondja ki. (…) Ugyanakkor az uniós jogközelítésre is figyelemmel megfontolandó. 2. mi sem bizonyítja jobban. nevezetesen azt. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. Ennek egyik indoka a Pp. § (3) bekezdésében foglaltak hatályba léptetése a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett. a Pp. hogy az egyedi ügyekben hozott jogerős döntések tartalmi vitatása nem alapozza meg az állam kártérítési felelősségét. hogy az új kódex megállapítsa az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségét kizárólag alkotmányellenes jogalkotás esetén. Általános felelősségkizáró szabályként kellene megállapítani. hogy a Be. így a per elhúzódásához maga is hozzájárult. mint hogy Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája100 az alábbiakat fogalmazza meg: Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya több vonatkozásban is átalakításra szorul. hogy a fél nem jelent meg a bíróság által kitűzött valamely tárgyaláson. hogy a bíróság az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét – például az eljárási határidők meg nem tartásával. s azok alkalmazását írta volna elő. Megfontolandó. 2 §-a szerinti felróhatóságtól független felelősséget. nem kell-e a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályait külön. 349. s a mulasztását nem mentette ki. Ebben a kérdésben a törvénymódosítás miniszteri indokolása sem ad eligazítást. vonatkozó rendelkezése helyett a szabályt az új Ptk-ba kell illeszteni. A másik ok. §-ában meghatározott bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséghez képest – a felróhatóságtól független kárfelelősségen98 kívül – további eltérő rendelkezést vezetett be. mely erre az esetre a felperes és az alperes között perelhúzó magatartásuk arányában kármegosztásra adott volna lehetőséget. 2. áthidalni. Itt kell szabályozni a jogtalan letartóztatás vagy fogva tartás miatti kártérítési igényeket is. Amennyiben megállapítható. E szabályozásba bele kell foglalni a Pp. § (3) bekezdésére hivatkozással kártérítési igényt a bírósággal szemben nem terjeszthet elő.23 A Pp-be korporált anyagi jellegű rendelkezés a Ptk. Azt a gondolatot. indokolatlan inaktivitással – megszegte. §-ában foglalt – nyilvánvalóan nem eljárásjogi. A 2003. holott ez tisztán magánjogi igény. önálló felelősségi tényállásba foglalni. július elsejét megelőzően hatályos kárfelelősségi szabályok figyelembe vételével megfelelőbb lett volna egy olyan előírás. amely a kármegosztás tekintetében visszautalt volna a Ptk.99 Bizonyára méltánytalan ilyen szigorú feltétel előírása. aki magatartásával. hogy a jogtalan fogva tartás és előzetes letartóztatás miatti kártalanításról a büntetőeljárásról szóló törvény (…) rendelkezik. önálló törvényi tényállásban megállapítani.

A nemzetközi gyakorlat és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása hatásaként a bírósági jogkörben okozott kárfelelősségi szabályok várható változása kerül bemutatásra.24 V. s emellett a „kifogás” új jogintézményének tervezett törvényi szintű szabályozására. Ez azt jelenti. Emellett elemezte az adott ügy bonyolultságát. mely időtartam alatt a bíróság érdemi intézkedést indokolatlanul nem tesz az ügyben (pl.V/2. módosítására. Nemzetközi kitekintés .V/1. míg a keresetlevél a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kerül (pl. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszer szabályaihoz képest. az államnak mögöttes felelőssége van.101 Az összefoglaló megállapítások szerint a kérelmezők többsége azt sérelmezte. hogy amikor egy tagállam nem hajtja végre a közösségi jogot – az irányelv beiktatásának elmulasztása révén – és ez egy természetes vagy jogi személynek kárt okoz. Ebben az ügyben az Európai Bíróság kimondta. úgy a közösségi jogot kell alkalmazni. amelyet a keresetlevél. . s ezzel a bíróságok megsértették a Római Egyezmény 6. A magyar államot elmarasztaló ítéletek indokolása alapján megállapítható. cikkének 1.: Magyar kontra Magyarország ügyben) az eljárások indokolatlanul hosszú időtartamra történő felfüggesztése a tárgyalások ésszerűtlenül és indokolatlanul nagyobb tárgyalási időközre történő kitűzése (pl. hogy a perük ésszerűtlenül hosszú ideig tartott.: Lévai és Nagy kontra Magyarország ügyben) a szakértők kirendelésének nehézkessége és késedelme (pl. hogy amennyiben a közösségi jog ellentétben áll az egyes nemzeti jogszabályokkal. Az Európai Bíróság eljárása során vizsgálta az adott eljárások időtartamát. hogy a bírósági eljárások elhúzódását általában az alábbi okok alapozták meg: többszöri áttétel alkalmazása. mely Francovich ügy néven vált ismertté. illetve a vádirat benyújtásától a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat meghozataláig vett számításba. A közösségi és a nemzeti jog viszonyában jelentős az Európai Bíróság 1991-ben hozott ítélete. Zárszó . Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2003.: Sikó kontra Magyarország ügyben) inaktív periódusok léte. év végéig benyújtott ügyekre vonatkozó statisztikai adatok szerint 12 esetben hozott Magyarországot marasztaló vagy részben marasztaló ítéletet. bekezdését. illetve felülvizsgálati eljárások során gyakorta késedelmesen hoz határozatot A jogalkalmazók a fentiek ismeretében indokoltnak tartják az illetékes fórumok szakmai konzultációját. A kifogás intézménye V/1.: Militaru kontra Magyarország ügyben) a másodfokú bírósághoz késedelmesen terjesztik fel a periratokat többszöri hatályon kívül helyezés a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési. azok gondos voltát. különös tekintettel a Pp. a kérelmezőknek az eljárás során tanúsított magatartását valamint a bíróságok perbeli cselekményeit.: az Erdős kontra Magyarország ügyben) a sorozatos elfogultsági kifogások előterjesztőit a bíróság nem sújtja szankcióval (pl.

a perbeli szereplő a mulasztását nem menti ki és a bíróság ennek ellenére a mulasztást nem szankcionálja Az új jogintézmény nem terjedne ki arra az esetre. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után időszerűvé vált a bírósági eljárások elhúzódása miatt előterjeszthető kifogás intézményének a hazai eljárásjogba történő bevezetése. s ezen újabb jogorvoslati fórum megalkotása nem vezet-e az eljárások további . gyorsítását célzó eljárási szabályok módosítására van szükség. Úgy foglaltak állást. hogy a peres eljárások tartamának rövidítéséhez valóban hozzájárul-e. az ítélőtábla mulasztásával szembeni kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa.25 V/2. illetve. A kifogás alapossága esetén a kifogást elbíráló bíróság a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a szükséges eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatná. de az Igazságügyi Minisztérium ez év második félévi jogalkotási tervében szerepel a kifogás jogintézménye. Jóllehet. melyet már az OIT is megtárgyalt. hogy a Parlament a tervezetet még ebben az évben elfogadja. amelyik a mulasztással érintett. hogy a még folyamatban lévő bírósági eljárásban – és nem csak annak lezárulta után – jogorvoslattal lehessen élni a bíróság késedelmes intézkedése miatt. ha a fél megítélése szerint feleslegesen rendel el bizonyítást a bíróság. az ítélet írásba foglalásának – eleget tett volna ha hosszú – inaktív – idő telt el a bíróság utolsó érdemi intézkedésének meghozatala óta ha a per valamely szereplője részére szabott bírói határidő eredménytelenül telt el – pl. s remény van arra. hogy a bírósági eljárás elhúzódásának okaként a bíróság mulasztását jelöljék meg. a Legfelsőbb Bíróság mulasztása esetén a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa bírálná el tárgyaláson kívül. Az előterjesztő várakozása szerint az új jogintézmény bevezetésével kisebb lesz annak az esélye. a szakértő a szakvéleményét nem terjeszti elő –. A kifogás új jogintézményének célja. hogy a bíróság a törvényben előírt kötelezettségének – pl. Amennyiben a bíróság a kifogásban meghatározott sérelmet a kifogás bírósághoz érkezését követő 30 napon belül saját hatáskörében nem orvosolja. A javaslatról egyelőre megoszlanak a vélemények. hogy az időszerűség betartása sokszor el sem várható a kezdő vagy kevesebb gyakorlattal rendelkező bíráktól. még csak törvénytervezet formájában létezik. A kifogás mint új jogintézmény jelentősége. amelyik előtt a mulasztás történt. A jogalkalmazók. a helyi és a munkaügyi bíróságok mulasztásával szembeni kifogást az ítélőtábla. azonban kétséges. és felek perben tanúsított nagyobb fokú gondossága és aktivitása is megkövetelhető lesz. hogy a kifogás intézményének hatályba léptetésével egyidejűleg a bírói munka hatékonyságát és az eljárások egyszerűsítését.102 Jóllehet. A kifogást annál a bíróságnál kell majd előterjeszteni. elsősorban a bíróságok álláspontja szerint az elsőfokú eljárásra vonatkozó jogszabályok annyira hiányosak. a vázolt új intézmény a jogbiztonság szempontjából megfelelő eszközt jelentene a felek részére. A javaslat szerint három esetben kerülhetne sor a kifogás előterjesztésére: • • • ha a törvényi határidő anélkül telt el.

A fent vázolt jövőbeli változások ismeretében is kijelenthető. melyek az elmúlt években jogalkalmazói kérdéseket vetettek fel. amely így elveszítené bevezetésének célját. hogy a bíróság a közigazgatási szervekhez képest ne kerüljön privilegizált helyzetbe. Ezzel bizonyára elérhető az a legfontosabbnak tartott cél. jogalkalmazási problémák tekintetében a jövő útja az lehet. . és megfelelően értelmezze. A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata – amint az a jelen dolgozatban is olvasható – eddig is jelentős ismérveket dolgozott ki e kárfelelősség körében. közhatalmi szerv felelőssége. hogy a bírói gyakorlat hézagpótló. s ez – a jogalkalmazás részeként – nyilvánvalóan a későbbiekben is fontos feladata lesz. A bírósági jogkörben okozott kártérítés esetleges jövőbeli szabályozása esetén az előírások egységesítése és egyértelművé tétele mellett arra is ügyelni kellene. feltételeket töltött meg tartalommal. mint amilyeneken a többi állami. mentesülése alapul. jogfejlesztő szerepére a továbbiakban is szükség lesz. Amennyiben az Országgyűlés a tervezett jogintézményt eljárásjogunkba bevezeti. hogy a jogalkotó e témakört illetően is hatékonyabban alkalmazható. hogy a kártérítési per esetlegesen hamarabb befejeződjön mint a kifogás elbírálása. egyértelműbb szabályozásra törekedjen. a jogalkalmazó pedig azt mélyebben megismerje. A bíróság felelősségének. A dolgozat – a terjedelmi korlátokra tekintettel – nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze azokat a legfontosabbnak vélt eseteket. általános jogszabályi fogalmakat. hogy az állampolgárok és más jogalanyok vélt vagy valós jogsérelmeikkel ilyen címen kevesebb számban forduljanak a bíróságokhoz.26 elhúzódásához. úgy annak elbírálására rövid – 8 napos – határidőt kellene meghatározni annak elkerülése végett. felelősség alóli mentesülésének ugyanolyan feltételeken kell alapulnia. A felmerült joghézagok.

Dr. 2004. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. 2004. oldal - - - - . szám.. Könyves Béláné – Dr. 1941. Lajos Ilona – Szolnoki Józsefné dr. 2003. 527-530. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. Fejezet: Az állam kárfelelőssége Dr.és Könyvkiadó Kft.. Bírósági Közlöny 2004/4. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. törvényhez Szladits Károly: A magyar magánjog. Faiszt Judit – Holakovszkiné dr. szám. Gellérthegyi István – Dr. Baloginé dr. Népszabadság. Magyar Jog. 8. 10. Közigazgatási Döntvénytár. 2001/9. Cím: A felelősség egyes esetei. Kisbíró. Udvary Katalin: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. oldal Dr. Kötelmi jog Általános Része. 2. oldal.. harmadik kötet. 12-17. – dr. évi IV. V. áprilisi szám. Pestovics Ilona – dr. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. második bekezdés Kártérítési perek a bíróságok ellen – Tavaly százmilliárdot követeltek. április 26. HVGORAC Lap. a Fővárosi Bíróság hírlevele.27 Felhasznált irodalom: Dr. 2004. Pongrácz Eszter – Sósné dr. módosítás margójára. Mecsér Györgyike – dr. Budapest. Kaszainé dr. Mezei Katalin – dr. 4. március 25. Mohácsy Zsuzsanna – dr. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. Budapest. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004.. Böcskeiné dr. Uttó György: A közigazgatási szervek.. Fórum. de csak hatmilliót nyertek. oldal Pálmai Erika: Még várhatunk a pereknél a „kifogásra”. július 15. Népszava. Negyedik Könyv: Kötelmi jog.

V. hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő. Vht. 250. §-ának (1) és (3) bekezdései írják elő a bíróság jogi tájékoztatási kötelezettségét A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. § (1) bekezdés: A végrehajtó a végrehajtói működése körében. aki az ügyben eljárt.) 23. Uttó György: A közigazgatási szervek. évi IV. 339/B/1993.) 19. 20. HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. § (1) bekezdés b) pont: A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek.. 1998. § j és k) pontja. vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. és mindenkinek joga van ahhoz. Közigazgatási Döntvénytár. § (3) bekezdése A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) Pf. § (1) bekezdése szerint a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő. X. § (2) bekezdés Pp. törvény (a továbbiakban: Bsz. törvény (a továbbiakban: Pp. törvény (a továbbiakban: Ptk. évi LXVI. 1. § (1) és (3) bekezdései Dr. aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli. 230. Budapest.28 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi XX. hogy az ellene emelt bármely vádat. § (2) bekezdés h) pont Bsz. 55. törvény (a továbbiakban: Vht. számú AB határozat Pp. § (1) bekezdése kimondja. § (1) bekezdése A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. BH. b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője.391/1996/16. § (1) bekezdése szerint. 13. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002.) IM rendelet 6. 1938/B/1991. Pfv. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. törvény 57. továbbá az. évi LIII. 45. 2003. § (3) bekezdés. 256. Gellérthegyi István – Dr. évi III.) 349. (VIII. a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy.) 236. §-ának (1) bekezdése valamint 7. számú AB határozat. amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak. vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. 285. Bevezetés A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. az ügy elintézéséből ki van zárva.476/1995/5. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. § (5) bekezdése. 21. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 . 22. Vht. 39. és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél.

380. 423. hogy a károkozó úgy járt-e el. § (1) és (3) bekezdései Ptk... harmadik kötet. BH. oldal A vétkesség a károkozó tudatállapota (szándékosság. negyedik fejezet: 25. 1941. § (3) bekezdésében szabályozott. A Pp. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. és ezek társadalmi megítélését is ismeri. a feleknek a jogviták elbírálásához. §.29 c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa 15 16 17 18 19 20 21 d) Az illetékekről szóló 1990. Kártérítés. Kötelmi jog általános része. § (1) bekezdés g) pontja értelmében Bsz. hogy a károkozó előre látja magatartása lehetséges következményeit. 2003. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén igényelhető kártérítésre irányuló valamint a Be. 358. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. harmadik kötet. A vétőképesség alapja a belátási képesség. §-ai szerinti kártalanítási eljárás. § BH. 2. BH. 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 . Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. 349. 2001. Kártérítés.287/1996/4. 9. 403. Szladits Károly: A magyar magánjog. A bíróság vétőképes alkalmazottjának bírósági jogkörben tanúsított magatartása a bíróság felelősségét megalapozza. Szladits Károly: A magyar magánjog. vagyis. § (1) bekezdése Ptk. 7. törvény 62. §-a Bsz. 2. 339. oldal Ptk. ha pedig az nem lehetséges. §-a Pp. § (1) bekezdése Bsz. azaz. gondatlanság) által motivált károkozó magatartáshoz kötődik. Budapest. 580-581. vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. 355. 1. 1995. köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. 2001. Kötelmi jog általános része. Budapest. évi XCIII. szűk értelemben a még objektíve elhárítható károkért való felelősséget is jelenti – a szerző. A felróhatóság tág értelemben az általános gondos eljárási kötelezettséghez köthető. BH. 2. V. 236. §-a Bsz. Legfelsőbb Bíróság Pf. 1941. 21. § (1) bekezdés: A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. §. – a szerző. negyedik fejezet: 25. 526.

V.292/1996/3. 349. 2003. BH. 20. 270. V. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. Legfelsőbb Bíróság Pf. BH.940/1998/3. 24. 20.904/1997/7. 7. V. számú állásfoglalás Legfelesőbb Bíróság Pf. ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. Legfelsőbb Bíróság Pf.. 21. BH. Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést. V. Legfelsőbb Bíróság Pfv.. Legfelsőbb Bíróság Pf. § (3) bekezdés: Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. 24.430/1986.30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 BH.328/2001/5. 1996. 25. V. Pp. 22. vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.. 1993. 152. 21. 417. § (2) bekezdés Legfelsőbb Bíróság Pfv. Ptk.692/1999/7.. V. BH. V. §) lehet sújtani. Legfelsőbb Bíróság Pf.835/1997/5. BH. Legfelsőbb Bíróság Pf.218/1998/5. 1.287/1996/4. 271. BH. Pp. V. 20.924/2001. III. III. 140.558/1992. §-ai Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.196/2001/13. ha jogszabály másként nem rendelkezik.. 20. 21. Legfelsőbb Bíróság Pf.. 23. ideértve azt is.. 349. Ptk. X. §: A bíróság határozata mindenkire kötelező. § (1) bekezdés. Legfelsőbb Bíróság Pf.. 1992. § (1) bekezdés: Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani. V. 1986.102/1987/3. 103. 21. BH. 1993. IX.648/2000/3. Bsz. 32. 1982. 311. 23. őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. 207 – 211.625/2001/2.025/1996/3.256/2001/6. 22. 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 . 362. Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Legfelsőbb Bíróság Pf. PK. X. illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Legfelsőbb Bíróság Pf.048/1996/4. Legfelsőbb Bíróság Pf. 23. V. 1996. III. 42..

A kártalanítás nem teremt önmagában jogalapot a Ptk. negyedik fejezet: 25. V.265/1995/2. V. 170.287/1996/4.206/2001/11.048/1996/4. 24. 349. 66/1991. §-án és felróhatóságon alapul. Budapest.350/1992. 1991.. § (4) bekezdés BH. Kártérítés. 25.236/2001/8.) 580-581. 25. 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 . (XII.560/2001/4. törvény (a továbbiakban: Be. 23. §. Kötelmi jog általános része. BH. V. 582. § Be. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. IX. 202. 584. 360-361. (IV. 21.185/2001/8. 22. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.692/1999/7. V. 20. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. V. 1941. §-ai Be. A kártérítési eljárás viszont a Ptk. 1996. 150. 584. 24. V. 21.904/1997/7.. 584. V. 25. V. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. harmadik kötet. 1996. V. § (1) bekezdés 23/1995. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf. Fejezet: Az állam felelőssége Szladits Károly: A magyar magánjog. szabályain alapul.) AB határozat Legfelsőbb Bíróság Pf. 349. IV.) AB határozat Be.751/2001/4. Legfelsőbb Bíróság Pf.637/1999/8. V. évi XIX.904/1997/7. 23..940/1998/3.31 54 55 56 57 58 59 60 61 Be. BH. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. BH1993. §-a szerinti kártérítésre. 424. Legfelsőbb Bíróság Pf. § (2) bekezdés A büntetőeljárásról szóló 1998. 5. Legfelsőbb Bíróság Pf. A kártalanítási eljárás objektív tényeken és a Be. Legfelsőbb Bíróság Pf.. 21. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. V. 10. oldal Legfelsőbb Bíróság Pf. Cím: A felelősség egyes esetei. 23. Negyedik Könyv: Kötelmi jog.

V.535/2001/15. Legfelsőbb Bíróság Pf. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) kimondja. 1950. A károsult a kár elhárítása. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Legfelsőbb Bíróság Pf. 24. Rómában. V. V. hogy Mindenkinek joga van arra.2) IM rendelet 3.292/1996/3. szám.218/1998/5. V. 22. Pontja: annak a személynek. V. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. Könyves Béláné – Dr.025/1996/3. 1999. 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 . Legfelsőbb Bíróság Pf. § (3) bekezdésének harmadik mondata: A kártérítés megállapítását nem zárja ki. tvr-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. V. V. IX. Böcskeiné dr.745/1999/4. Fórum. aki törvénytelen fogva tartás áldozata volt. 527. 20. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. amely abból származott. oldal. §-a Legfelsőbb Bíróság Pf. 26. V. Legfelsőbb Bíróság Pf.. § Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. évi 8. Legfelsőbb Bíróság Pf. (VII.904/1997/7.498/1994/3. 25. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Legfelsőbb Bíróság Pf.285/1996/3. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. V.32 78 79 80 81 82 83 Legfelsőbb Bíróság Pf. 22. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 23.410/2001/10. Dr.513/1999/7. IX. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). V. 20. törvény 32.498/1994/3. kikényszeríthető joga van kártalanításra. Legfelsőbb Bíróság Pf. BH.742/2001/7. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni..079/2001/4.376/2001/5.410/2001/10. V. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. Az 1976. 2001/9. 22. V. évi XI. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. 24.. évi XXXI. Az ügyvédekről szóló 1998. törvény 6. 26. 25. Legfelsőbb Bíróság Pf. Cikkének 5. 24.016/1998/3. 21. IX. Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. ötödik bekezdés Pp. 22. 458. Magyar Jog. 2. Legfelsőbb Bíróság Pf. módosítás margójára. Legfelsőbb Bíróság Pf.

2. Cím: A felelősség egyes esetei. Kisbíró. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. Megjelent a Magyar Közlöny 2002/15/II.. számában Dr. Bírósági Közlöny 2004/4. áprilisi szám. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. 10. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. oldal. Fejezet: Az állam felelőssége. március 25. 2. § (2) bekezdés második mondata. szám. második bekezdés 100 101 102 . Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. 2004.33 99 Pp. 12-17. V. a Fővárosi Bíróság hírlevele. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful