Dr.

Éles Anita

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata

2

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata
I. Bevezető – II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései – III. A felek tisztességes, pártatlan, ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok – IV. A kártérítés jogalapja és feltételei – V. Zárszó

I. Bevezető

A természetes és a jogi személyek egyre több kártérítési pert indítanak a közhatalmi szervekkel, többek között a bíróságokkal szemben. Az emberek szélesebb körű jogi tájékozottsága, – országunknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása – várhatóan e perek számának további növekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok szerint a bíróságok pernyertességének aránya évek óta 90 % feletti, ám ez a tendencia – ha nem is jelentős mértékben, de – csökken, így a bíróságoknak több figyelmet kell szentelniük a gyors, pontos, időszerű jogalkalmazásra, hogy ne szolgáltassanak alapot az ellenük irányuló kereseti követelések előterjesztésére, s a jogkeresők igényének megfelelő, magas színvonalú jogszolgáltatást nyújtsanak. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvünk1 szűkszavú rendelkezést tartalmaz, amelyet tartalommal a bírói gyakorlatnak kell, illetve kellett megtöltenie iránymutatást adva a bíróságok és más jogalkalmazók számára. A kialakult ítélkezési gyakorlat – a korábbihoz képest – az alkalmazotti felelősségre nem hivatkozik, ehelyett az Európai Unió tagállamai bíróságainak ítélkezését is követve a bíróságok felelőssége kerül előtérbe. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának esetjoga is alátámasztja ezt, amely szerint az államok nem hivatkozhatnak például a bírósági szervezet túlterheltségére, bíróhiányra, adminisztrációs vagy technikai nehézségekre.2 A bíróságokkal szemben támasztható kártérítési követelés jogcíme – a fentiek miatt is – bővül, s ezzel a bírói gyakorlat hézagpótló, jogfejlesztő szerepe erősödik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új jogcímeket meghatározó jogszabályi rendelkezések nem mindig egyértelműek, emellett számos általános fogalmat alkalmaznak, melyek jelentéstartalmát a konkrét esetekben kell meghatározni – pl.: jogellenesség, ésszerű időtartam, a perek tisztességes lefolytatása, méltányos elégtétel. Bár a jogalkotó törekszik a felmerülő jogviták részletes szabályozására, e törekvésnek értelemszerűen vannak korlátai, ezért is fontos a bírói gyakorlat fejlődési irányának vizsgálata. Másrészt a bírói gyakorlat által kimunkált hézagpótló, jogfejlesztő megoldások – amennyiben helytállóságukat a hosszabb idejű alkalmazásuk is bizonyítja – idővel jogszabály formájában ölthetnek testet, illetve kidolgozottabb, hatékonyabb szabályozásra sarkallhatják a jogalkotót. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítéséért való speciális felelősség vonatkozik a bíróságoknak a polgári, a büntető, a munkaügyi vagy a közigazgatási peres, peren kívüli, rendes, illetve rendkívüli, valamint a végrehajtási eljárásuk során okozott károk megtérítésére, sőt, a jogszabállyal a bíróságokhoz telepített feladatok – például a bírósági panaszirodai jogi tájékoztatás3 – ellátásával összefüggésben okozott károk megtérítésére is. A bírósági jogkör fogalma alá tartozik minden magatartás, amelyet a bíróság képviseletében eljáró személy, alkalmazott a hatósági tevékenysége során tanúsít.

3

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának statisztikai jelentése szerint a bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása a 2003-as évben a következők szerint alakult: végrehajtás megszüntetése iránt indított perek – 1 % végrehajtási igényperek – 1 % munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek – 1 % munkaügyi perek – 1 % közös tulajdon megszüntetése iránti perek – 4 % személyiségi jog megsértése miatt indított perek – 3 % egyéb perek – 1% bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetésére irányuló perek – 88 %
Bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása 2003. 1% 1% 1% 1% 4% 3%

Végrehajtás megszüntetése iránt indított perek

Végrehajtási igényperek

Munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek

Munkaügyi perek
1%

Közös tulajdon megszüntetése iránti perek

Személyiségi jog megsértése miatt indított perek

Egyéb perek

88%

Bírósági jogkörben okozott kártérítés megfiz.-re ir. perek

A fenti adatokból is egyértelműen megállapítható, hogy a bíróságokkal szemben támasztott igények nagy részét arra alapozzák, hogy a kárt bírósági jogkörben okozták.
II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései II/1. Felperes - II/2. Alperes - II/3. Képviselet - II/4. Hatáskör - II/5. Illetékesség - II/6. Eljárási illeték - II/7. Elévülés II/1.

A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránt pert a károsult indíthat, aki lehet természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet.
II/2.

A bíróság mint a per alperese, speciális jogalanynak tekinthető. A helyi és a munkaügyi bíróság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így amennyiben a kárt a helyi vagy a munkaügyi bíróság okozza, az illetékes megyei (fővárosi) bíróság perelhető.4 Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a felperesek a bíró ellen vagy a bíróság mellett az eljáró bíró, bírák ellen is indítanak kártérítési pert. Abban az esetben, ha a felperesek a kártérítési követelésüket arra alapítják, hogy a bíró az ítélkezési tevékenysége ellátása során okozta a kárukat, az alkalmazotti felelősség szabályai alapján a bíróság perelhető. Más kérdés, hogy ha a felperesek ragaszkodnak ahhoz, hogy alperesként a bíró álljon perben, akkor az ítéletet a bíróval szemben kell meghozni – tartalmilag a kereset elutasításával.

amely az önálló bírósági végrehajtóval kapcsolatos – eddig a megyei (fővárosi) bíróság elnökére ruházott – feladatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hatáskörébe utalta.) 84. illetve megyei bírósági végrehajtókat. szakmai ellenőrzés azonban nem jelent folyamatos. ügyvitelének és hivatali működésének felügyelete pedig a helyi bíróság elnökének feladata volt.4 Amennyiben a felperesek személyhez fűződő jogaik megsértése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. Számtalanszor előfordul.) alapján megkülönböztetünk önálló.5 A Ptk. § (1) bekezdése a-d) pontjaiban meghatározott igényeket érvényesítenek. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítés azonban ez esetben is csak a bírósággal szemben érvényesíthető. szeptember 1-től 2001. ezért ilyen esetben a megyei bírósággal szembeni kártérítési követelés nem lehet megalapozott. Annak sincs akadálya. hogy a bíróság kizárólag a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók jogellenes tevékenysége vagy mulasztása miatt perelhető eredményesen. 349. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. A Vht. törvény (a továbbiakban: Pp. II/3. eszerint a bíróságok jogi képviseletéről az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) gondoskodik. § (1) bekezdése értelmében6 a személyes felelőséggel bíró önálló bírósági végrehajtó ellen kell megindítani. vagy a képviselet ellátásával ügyvédet vagy ügyvédi irodát bízhat meg. 1994. hogy a vélt vagy valódi sérelmet szenvedett felperes a bírósági végrehajtó károkozása miatt indít pert. ezt a felfogást – figyelembe véve az ilyen címen előterjesztett keresetekben hozott döntéseket – nem minden bíróság osztja. A törvényes képviseletnek egy másik formája is ismert. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján. § (3) bekezdése szerint a megyei bíróság jogi személy. augusztus 31-ig hatályos 230. vagy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. § (1) bekezdése8 és a Ptk. 236. miszerint a végrehajtó eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyelte. 84. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság perelhető. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. Amennyiben a kárt önálló bírósági végrehajtó okozza.) 67. illetőleg az ügyviteli és hivatali működés. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ptk. §-ain alapul. úgy a kártérítési pert a Vht.7 A megyei (fővárosi) bírósággal szolgálati jogviszonyban álló megyei bírósági végrehajtó mint bírósági alkalmazott károkozása esetén azonban a Vht. évi LIII. A bíróság marasztalása esetén a bírónak a bírósággal szembeni kártérítési felelőssége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997.10 . szeptember elsején hatályba lépett módosítása is. § (3) bekezdés) a bíróságok képviseletében maga is eljárhat. 29. jóllehet. hogy a megyei bíróság elnöke a bírósággal munkaviszonyban álló jogtanácsost alkalmazzon.9 A végrehajtók károkozó magatartásával kapcsolatban tehát elmondhatjuk. 2001. s a per lefolytatása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. A megyei bíróság elnöke mint törvényes képviselő (Ptk.) 20. mulasztása miatt is a megyei (fővárosi) bíróság ellen léptek fel a károsultak. törvény (a továbbiakban: Vht. A törvényességi felügyelet. Ezt a gondolatot támasztja alá rendezve a korábban vitás kérdést a Vht. 256. az önálló bírósági végrehajtó jogellenes tevékenysége. törvény (a továbbiakban: Bsz. évi IV. tételes vizsgálatot a megyei bíróság elnöke részéről. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság valamely ügyintéző alkalmazottját bízza meg a jogi képviselettel. A bíróságok perbeli képviselete többféleképpen valósulhat meg. évi LXVII. ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint pedig a megyei bíróságot az elnök vezeti. úgy a keresetet a bíróval szemben is előterjeszthetik. törvény 85-88.

23. A vizsgált körben azonban a hatáskör szabályozása sem a jogbiztonság követelményét.5 Az OIT Szervezeti és Működési Szabályzata a jogi képviselet ellátását a Bsz. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. hogy nem várható el tárgyilagos és elfogulatlan ügyintézés a megyei bíróságtól. Amennyiben a kárt a megyei bíróság okozta. nem állítja szembe a Ptk. 7. az iratokat az illetékes bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz kell felterjeszteni. Erre figyelemmel. . ha bármely más bíróságot kellene elmarasztalnia egy harmadik személy vagy szervezet javára. Az Alkotmány ugyan lehetővé teszi külön bíróságok létesítését. A konkrét ügyekben eljáró bíróság pártatlanságát a bírák kizárásáról szóló eljárási szabályok garantálják. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek a Pp. § (1) bekezdés d) pontja alapján járhatnak el a bíróság képviseletében. A különféle szintű bíróságok közötti ügymegosztás – a hatáskör – szabályozásában a jogalkotót nagyfokú szabadság illeti meg. az OITH-hoz az OIT által beosztott – ítélkezést nem folytató – bíró jár el. Egyéb esetben a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt. § (1) bekezdés b) pontját támadó indítványt elutasította. az alperes székhelye szerint illetékes – megyei hatáskörű – bíróság. §-át az Alkotmány 57. Az Alkotmánybíróság – az általa e témában hozott határozatában – rámutatott arra. 7. akár az alap-. II/4. 13. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatát kiterjesztette a Ptk.13 Akkor. sem a bírói úthoz való jogot nem sérti. §-a alapján felállított Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztályára bízta. 23. a kártérítési per lefolytatására illetékes megyei bíróságot az ítélőtáblának kell kijelölnie. illetve. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek elbírálására illetékes bíróság az általános illetékességi szabályok alapján. ha a károsult az ítélőtáblát kívánja perelni. akár jogorvoslati eljárásban. a jogorvoslathoz való alapvető jog tényleges megvalósíthatóságát) ki kell elégítenie. Az más kérdés – éppen az előzőekben is említett pártatlanság elvének érvényesülése érdekében – hogy az ügyet nem bírálhatja el az a bíróság. amikor a bíróság képviseletében az OITH ügyintézőként feltüntetett. azon túl.12 II/5. hogy az Alkotmányból kényszerűen következnék az ügyek e csoportjának a rendes bíróságok hatásköréből való kivétele. amely szerint a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. vagy a Pp. §-ának (1) bekezdésére is. 55. Az OITH ügyintéző tisztviselői pedig a Pp. miszerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség eldöntése is bírói útra tartozik. amely ellen keresetet terjesztettek elő. hogy az a körülmény. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban14 meghatározott kizárási ok a bíróság vezetőjével szemben áll fenn. E jogi képviseleti formák közül a leggyakrabban az utóbbival találkozhatunk. Speciális szabály e körben nem érvényesül. §-ában11 írt „pártatlanság” követelményével. azt azonban nem lehet megállapítani. E hatásköri szabály alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte egy indítványozó arra hivatkozással. ha az alperesi bíróság valamennyi bírája elfogultsági kifogást terjeszt elő. az eljárási törvény alapján a kijelölési szabályokat kell alkalmazni. hogy a törvényi szabályozásnak bizonyos alkotmányos követelményeket (pl. 67.

évi III. III. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak.a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. napjáig hatályban volt (2) bekezdése a bírósági jogkörben okozott kárigény érvényesítésére vonatkozó elévülési időt egy évben határozta meg. . 349. hogy (…) valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. s teszik ezt azért is. mert nem gondolnak arra. hogy a követelésüket minél magasabb összegben határozzák meg. III/4. Rómában. annak viseléséről a bíróság a pert befejező határozatában dönt. pártatlan. törvény A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. ügyészségi) szervek kedvezményezésének más szervezetekkel és egyéb személyekkel szembeni megkülönböztetésnek alkotmányos alapja nincs. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. hogy az előzetesen le nem rótt eljárási illetéket általában a pervesztes félnek kell viselnie. Tekintsük át.15 ami azt jelenti. hogy az elévülés tekintetében a közhatalmi aktussal vagy egyébként a közhatalom gyakorlása során kárt okozó államigazgatási (bírósági.) AB határozat a fenti rendelkezést megsemmisítette arra hivatkozással. III/2.6 II/6. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően keletkezett jogviszonyok esetén az általános elévülési szabályokat kell alkalmazni. közigazgatási és más hatósági döntés ellen. 29. A jogorvoslati jogot . § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban (…) mindenkinek joga van ahhoz. október 29. Ennek hiányában. részben megadva ezáltal a bíróságok eljárásának keretét. III/1. ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok III/1. törvény Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. így az elévülési határidő a bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények előterjesztése tekintetében öt év. Az egyenlőség követelményét sértő szabályozás a kártérítési processzusban résztvevő alanyok közötti diszkriminációt jelent. a szabályozásban az adott tényállás lényeges elemére nézve – a diszkrimináció tilalma folytán – egyenlőségnek kell fennállnia. §-ának 1992. hogy a per megindításakor a felperesnek nem kell eljárási illetéket lerónia. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. törvény A Polgári perrendtartásról szóló 1952. hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági. ezért az alkotmányellenes. amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja. azzal arányosan . A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. azokat a jogszabályi rendelkezéseket. évi XXXI. évi LXVI. Ez a szabály arra ösztönözheti az igényérvényesítőket. A felek tisztességes. III/3. (X. Az 53/1992. évi XX. 1950. évi XX. törvény 57. II/7. amelyek a felek jogaiként nevesítve tartalmaznak előírásokat. A Ptk. Polgári jogi felelősségi rendszerünk szerint minden károkozás – amely nem minősül jogszerűnek – jogellenes. E tekintetben ugyanis az alkalmazotti károkozás tényállásához képest az államigazgatási jogkörben való károkozásnak semmiféle specifikuma nem állapítható meg.a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében.

21 Ahhoz.16 A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról . A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. 349.3. hogy – összhangban a törvény céljával – a feleknek a jogviták elbírálásához. valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról – 2000.7. Kimentés 2. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) azt a mindenkit megillető jogot rögzíti. A Pp-t módosító 1999. §-a.6.20 Abban az esetben.ami egyúttal azt is jelenti. hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el.7 III/2. Jogellenesség és felróhatóság 2. Nem vagyoni kár 3.4. évi CX. tartalmazza. A Bsz. évi XXXI. Felmerült költség 4. ha valakinek e jogát a bíróság megsérti. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). § (3) bekezdése .”22 IV. az ebből eredő teljes kárának megtérítését polgári perben követelheti. január elsejei hatállyal a bíróságok feladatát újrafogalmazta.3.17 A bíróság határozata mindenkire kötelező (…). Eljárási szabálysértések 2.3. Jogerős ítélet tartalma 2.3.2. hogy adott esetben a károsult feladata annak a kauzának. természetesen mindig valamely jogalap (kauza) fennforgása szükséges. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja.1. A kártérítés jogalapja és feltételei IV/A. akit ért. törvény 6. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. Eszerint a bíróságnak az a feladata.3. III/3. A kár fogalma 3. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. törvény – az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról. Kártalanítás – kártérítés 3. Rómában. A Pp. Általános kritériumok 2. . Jogértelmezési tévedés 2.18 Mindenkinek joga van ahhoz.19 III/4. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. Okozati összefüggés 5.1. Ezt (és csak ezt) fejezi ki az ismert regula: casum sentit dominus. a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelése 2. Nem jogértelmezésből eredő tévedés 2. amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges.3.törvényben szabályozott eljárás során .5.1. Vagyoni kár 3. Kár 3. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette IV/B. vagy azt a károsult alapos okkal nem kívánja.2. § (1) és (3) bekezdése 1. Lucrum cessans – elmaradt haszon 3. „hogy ilyen kártérítő kötelem valaki terhére keletkezzék. A Ptk.véglegesen döntenek. 1950. felhívása és bizonyítása. melynek alapján kártérítést követel. 2.2. hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. 339. E nélkül a kár azt terheli. Bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelése. Damnum emergens – vagyoncsökkenés 3.

illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette Amennyiben az első feltétel. azaz magatartása nem volt felróható. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének kritériumai tehát a Ptk 349. 339. § (1) bekezdése a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség megállapításához ezeken az általános feltételeken túl további ismérveket határoz meg. hogy magatartása jogszerű volt vagy hogy az általános. Mentesül a felelősség alól.25 A Ptk.23 amelyet azonban együtt kell alkalmazni a kártérítés általános felelősségi alakzatával.8 IV/A/1. § (1) bekezdés – és különös feltételei – Ptk. §-ában előírt általános feltételek alapján az alábbiak: • • • • • jogellenesség a bírósági eljárással kapcsolatban keletkezett kár okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között felróhatóság (mely nem szükségszerű elem) a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. a jogellenes magatartás – mely tevékenységben vagy mulasztásban is megnyilvánulhat – hiányzik. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a Ptk.26 A jogirodalomban pedig a vétkességet a felróhatósággal keverik. 339.27 illetve a felróhatóságtól. A károkozót (alperest) terheli annak bizonyítása. §-ában meghatározott speciális és a Ptk. hogy úgy járt el. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Az általános feltételek közül a jogellenes magatartással okozott kárt és a kettő közti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. speciális szabályt tartalmaz. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános kártérítés alapvető feltételei: • • • • jogellenes magatartás (tevékenység vagy mulasztás) kár bekövetkezése okozati összefüggés megléte a kár és a jogellenes magatartás között felróhatóság (vagyis a károkozó nem úgy járt el. hisz a kárfelelősség nem állhat fenn. A Ptk. melyek fenn nem állása esetén a kereset nem lehet megalapozott. aki másnak jogellenesen kárt okoz. § (1) bekezdése szerint.24 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére ugyanis csak akkor kerülhet sor. 339. az egyéb feltételek meglétét nem szükséges vizsgálni.28 a régi felelősségtan azonban a vétkesség elvére épült. 349. ha a kártérítés általános – Ptk. objektív emberi gondosság követelményének megfelelően járt el. § (1) bekezdés – is adottak. ezért nehezen szakítottak ezen elmélet téziseivel. köteles azt megtéríteni. Egyes jogtudósok szerint a felelősségi elméletek a jogellenesség mozzanatát összetévesztik a vétkességgel. ha bizonyítja. A jogellenesség független a vétkességtől. 349. . § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazott 349.

IV/A/2. Amennyiben a károkozó jogszerűen járt el. E körben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) eseti döntéseiben általános jelleggel a következőket fejtette ki: Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról.29 amelyekről e munkában a későbbiekben esik szó. hogy mindenkinek úgy kell eljárnia.2.30 . IV/A/2. Az elvárhatóság objektív fogalom. A korábban leírtak szerint. azaz bonus et diligens paterfamilias-ként járt el. de a kidolgozás mellőzése indokolt. ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű. A felperesek által jogalapként hivatkozott jogszabálysértés. Jogszerű az. Az adott helyzetben kitétellel pedig a jogalkotó annak vizsgálatát írja elő. pl. jogellenes. A felróhatóság kérdésének elbírálásánál kiindulópont. A jogellenesség megnyilvánulhat aktív magatartásban. a felróhatóság és a vétkesség fogalmát. Ugyancsak kimentési ok lehet.1. Az eseti döntések sem különítik el egyértelműen. E szabálysértések a kereseti követelések alapjaként általában összefonódva jelennek meg. így az rendszertanilag említésre kerül. A jogellenességet bármely jogi norma megszegése megalapozhatja. A felróhatóság a bírósági jogkörben okozott kártérítésnek nem szükségképpeni eleme. ezért a kártérítés megállapításához szükséges egyes feltételek meglétének vizsgálatakor a jogellenesség. hogy a bíróság jogértelmezési tévedést követett el. a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye. hiszen felróhatóság nélküli felelősségi alakzatok is léteznek. ha a károkozó az objektív. Felelősségi rendszerünk exculpátiós lehetőséget biztosít a kárfelelősség alól. szükséghelyzet. amelyet jogszabály nem tilt. általános gondossági követelménynek megfelelő magatartást tanúsított. tevékenységben vagy akár mulasztásban is. mentesül a felelősség alól. s nem használják az eredeti jelentéstartalmuk szerint a jogellenesség.: jogos védelem. amely nem minősül jogszerűnek. vagy kifejezetten megenged. a rendeltetésszerű joggyakorlással okozott kár mint a kisajátítás vagy a szolgalmi jog gyakorlásának esete vagy a károsult beleegyezése. Sokszínű és sokféle azon okok köre. a társadalmi elvárhatóságot. amelyekre a kártérítési igényeket a jogkereső állampolgárok és más személyek alapozzák. felelősségi rendszerünkben általános nézet. és a felróhatóság megvalósulását együtt kell bemutatni. hogy a konkrét tényállás esetén mi tekinthető általánosan elvárhatónak. jogellenesség lehet mind anyagi. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. hogy minden vagyoni károkozás. nem pedig az egyéni adottságok alapján elvárható magatartást jelenti.9 A jogtudósok elméleteinek hatása ma is érezhető. A dolgozat szempontjából a vétőképesség nem bír relevanciával. Számos esetben a kártérítési igényt arra hivatkozással terjesztik elő. mind eljárásjogi természetű.

hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyul. több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését hagyja figyelmen kívül. Amennyiben ezt a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság elmulasztja. s így ez nem alapozza meg a bíróság kárfelelősségét.34 Mindezek alapján megállapítható.35 A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításakor a felróhatóság megítélése körében kettős követelmény érvényesül a gyakorlatban: egyfelől elvárható a törvényességnek megfelelő lelkiismeretes bírói munka. A bíróságnak a végrehajtási lap kiállítását ez esetben meg kell tagadnia. illetve valamely tétel téves figyelembevétele.31 A jogszabály eltérő értelmezése egymagában jogellenes és felróható magatartást nem valósít meg. kiadásai nem merülhetnek fel. Jellemző példa erre a gyermektartásdíj-hátralék megállapításánál a bonyolult számítások során elkövetett számítási hiba. sem vezethet annak megállapítására.33 Az egységes bírói gyakorlat szerint egy új jogszabály értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság önmagában nem jelent felróható magatartást. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. nem alapozza meg a vétkességet. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. Önmagában az a körülmény. ezért a téves jogszabály-értelmezésen alapuló határozat meghozatala a bíróság alkalmazottja vétkességének megállapításához nem elegendő. feltűnően kirívó jogértelmezési tévedések képeznek. A végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája a felróhatóságnak olyan fokát valósította meg. hogy az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. Az okozati összefüggés így közvetlen és kétségtelen. amely miatt az alperes kárfelelősségét meg kell állapítani. Egy másik – perfeljegyzés elrendelésével kapcsolatos – ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást.10 Amennyiben a jogalkalmazó szerv a jogszabály egyértelmű. végrehajtás hiányában a felperesnek ezzel összefüggésben költségei. Kivételt az egyértelműen súlyos. Erre csak a nyilvánvaló és kirívó jogsértés esetén van jogi lehetőség. A bíróságnak a nem jogértelmezésből eredő tévedése sem alapozza meg a bírósági jogkörben okozott kártérítési igényeket. s így a bíróság kártérítési felelőssége nem áll fenn.3. hogy a téves jogértelmezés nem elegendő a bíróság vétkességének a megállapítására. úgy a bíróság magatartása és a felperes (végrehajtást kérő) kára közötti okozati összefüggés fennáll. E döntésnek az a magyarázata. .32 A Legfelsőbb Bíróságnak az egyik fellebbviteli ügyben az álláspontja az volt. mivel a felperes végrehajtási kérelme alaptalan. Jogszerű döntés esetén. ugyanakkor e téren is érvényre kell jutnia az ítélkezés függetlensége garanciális elvének. amennyiben a téves jogi álláspont nem minősül olyan nyilvánvaló és kirívó jogsértésnek. IV/A/2. menthető jogalkalmazási tévedésről szintén nem beszélhetünk. Ez önmagában nem jelent szándékos vagy súlyos gondatlan tévedést. hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló kereseti követelések alapjául csak az adott ügy szempontjából lényeges kérdésekben történt súlyos jogértelmezési tévedések szolgálhatnak. amely megalapozza az alperes kárfelelősségét. hogy az ítélkező munkával együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek. Ezen felül a számítási hiba kiküszöbölésére a felperes jogorvoslatot (kijavítás) vehet igénybe.

Az egyik ügyben a felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén közel 600. §-ának (1) és (3) bekezdése43 téves alkalmazásában jelölte meg. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. Keresetét arra alapította.4. Nem nyújt alapot a kártérítési felelősség megállapítására az sem. mivel – a felperes által legalábbis valószínűsített – kártérítési felelősség bizonyítatlanságának észlelése esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság további eljárásra utasításának lett volna helye. §-a42. §-a (3) bekezdésének az alkalmazását. 349. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. Állította. Kifejtette. A felróhatóság megítélése az adott ügyben eljárt bíróság tevékenységének konkrét és objektív vizsgálatát igényelte volna. hogy a Bsz 7.39 IV/A/2.40 A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata értelmében a kártérítési per nem teremt új jogorvoslati fórumot a fél számára kedvezőtlen jogerős ítélet felülvizsgálatára. hogy keresetében nem a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmát. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését Bsz 7. 275/A. az eljárási szabályok megsértésével hozta meg a döntését. §-ának rendelkezése nem zárja ki adott esetben a Ptk.Ft megfizetésére kérte a Legfelsőbb Bíróság alperes kötelezését.36 IV/A/2. A kártérítési per bírósága a jogerős ítélethez kötve van. 349. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését is sértette. hogy a határozatot hozó szerv felróható módon. Gyakran fordul elő.37 vagy a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelésén38 alapult. ha a határozatot hozó szerv a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeképpen döntött.11 Egymagában az a körülmény. mivel nem értékelte. hanem az alperes jogszerűtlen eljárását jelölte meg kártérítési igénye jogalapjaként. s a kártérítés alapjául nem szolgálhat. hogy a fél azt tartalmi okokból vagy eljárási szabálysértésre hivatkozással továbbra is vitatja. kirívóan okszerűtlenül mérlegelve hozta meg határozatát. amely ne vitatná az „alapügyben” hozott jogerős ítélet tartalmát. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek (törvénysértőnek) bizonyult. ha a határozat a bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelésén. így felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség sem állhat fenn. ha az ítélt dolgot utóbb ismét vitássá lehetne tenni. hogy a felülvizsgálati fórumként eljáró alperes a felülmérlegelés tilalmának megszegésével hozta meg a döntését. nem vezethet annak megállapítására. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló kereseti követelések között alig találunk olyat.41 A jogbiztonságot veszélyeztetné.000. a Ptk. A joggyakorlat szerint a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséget az sem alapozza meg. Csak akkor érvényesíthet kártérítési igényt a fél. ha megállapítható. hogy a rendkívüli jogorvoslatot igénybe véve a felek a felülvizsgálati eljárás szabályainak téves alkalmazására hivatkozással terjesztenek elő kártérítési igényt a Legfelsőbb Bírósággal szemben. Eljárása a Pp. ezért kellett a Legfelsőbb Bíróságnak nyomatékkal kimondania. hogy ezekben a perekben a jogerős ítélet tartalmára alappal nem lehet hivatkozni.5. .

elfogultsági kifogásra. A kézbesítési szabályokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat e körben azt alakította ki. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárás szabályainak megsértésével hozta meg az ítéletét. a felperes kárát kizárólag a saját felróható magatartása okozta. illetve tartózkodási helyére küldi. A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. A Bsz 7.46 . nem érvényesíthet kárigényt a lakcímkutatást is folytató bírósággal szemben arra hivatkozással.12 A határozatában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt a gyakorlatban általánosan elfogadott nézetet. és erre alapítottan a rendkívüli perorvoslatot elbíráló bíróság ellen kártérítési igény érvényesítésére. Annak jogszabálysértő voltára a Pp. Az anyagi jogerővel (Pp. A károsultak leggyakrabban polgári vagy büntető eljárásjogi szabálysértésre – az eljáró bíró mulasztására vagy törvénysértő intézkedésére. illetve az illetékességi előírásoknak a megszegésére alapozzák követelésüket. Ezek közül is jellemzően a kézbesítési szabályok megsértésére. 1. §-ának értelmében e jogalkalmazó tevékenységük keretében hozott végleges döntésük mindenkire kötelező. §-a alapján nem bírálhatja felül a sérelmesnek tartott jogerős ítéletet. által biztosított rendkívüli perorvoslattal. Jogellenesség hiányában pedig az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg. §-a szerint a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – a törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmától elválaszthatatlan eljárásjogi jogalkalmazás sem ad alapot a sérelmezett ítélet jogellenessége vizsgálatára. az egy ízben előterjeszthető felülvizsgálati kérelemmel lehet támadni. A kártérítési per bírósága tehát a Bsz. hogy nem jogszabálysértő.6.44 Az anyagi és az eljárásjogi szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. miszerint a Bsz 2. A jogorvoslati rendszer szabályozásából következően azonban a felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi döntés végleges. A felperes által sérelmezett jogalkalmazás ugyanúgy az érdemi döntésben öltött testet. szabályainak megsértése okából sem lehet hivatkozni. A példaképpen ismertetett fenti perben a felperes kártérítési keresete ténybeli és jogalapja körében arra. mint az anyagi jogi jogszabályok alkalmazása. hogy a felhívást nem ide küldte. ha a bíróság a pénzbüntetés megfizetésére szóló felhívást a kötelezett bejelentett lakóhelyére. §) a Polgári Perrendtartás szabályozza. ezért annak megtérítését az alperestől alappal nem követelheti. beleértve az ügyben érintett személyeket és az állam szervezeteit is. A polgári perekben a végleges és senki által nem vitatható döntés meghozatalának eljárási rendjét a törvény céljának megfelelően (Pp. § (1) bekezdés) rendelkező jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozással már csak a Pp. 229. 7. Minthogy az alperes nem járt el jogellenesen.45 IV/A/2. Amennyiben a kötelezett nem jelentette be az önkormányzat jegyzőjének a tartózkodási helyének címét. nem állapíthatja meg annak jogellenességét. az eljárás elhúzódására – hivatkozva terjesztenek elő kártérítési igényt. az előzetes bizonyítás szabályainak.

hogy az így kiszabott pénzbírságot a bírósággal szemben kártérítési igényként kívánták érvényesíteni. hogy az előzetes bizonyítás keretében előterjesztett bizonyítási indítvány elrendeléséről vagy annak elutasításáról belátható. így annak megsértésével megvalósulhat olyan jogellenes magatartás. Az ún. amelyet szintén olyannak kell tekinteni. amikor a büntetőeljárás során elrendelt elmeorvosi vizsgálat miatt kívántak kártérítési igényt érvényesíteni a bírósággal szemben. Ennek elkerülésére a bíróság a Pp. hogy a felperesek egyre gyakrabban terjesztenek elő elfogultsági kifogást az eljáró bírósággal. esetlegesen valamennyi bírájával szemben. ésszerű időn belül kell dönteni. amely megalapozza a jogalkalmazó szerv kárfelelősségét. így a bíróság jogellenes és felróható mulasztása következtében a felperesi igény megalapozott volt az eljáró bíróság álláspontja szerint. amelynek alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. A perindítási okok további vizsgálatával megállapítható. hogy a büntetőügyben hozott ítéletnek a fellebbezés visszavonása miatti jogerőre emelkedéséről hozott végzést a bíróság késedelmesen kézbesíttette a vádlottak részére. perlekedő típusú állampolgárokra ez a magatartás fokozottan jellemző. hanem a bíróságok számára felesleges adminisztrációt is okoz.50 Sajnálatos. 19. § (2) bekezdése48 alapján pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben. hogy az eljárási szabálysértések között több esetben jelölték meg a felperesek perindítási okként a hiányos jegyzőkönyvezést. amely miatt a bíróság kárfelelősségét indokolt megállapítani. A másfél éves időtartam nem tekinthető ésszerűnek. Volt rá példa.51 Bár az előzetes bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok52 az előzetes bizonyítás lefolytatására határidőt nem írnak elő. de erre jogellenesség hiányában nincs jogi lehetőség. hogy az egyértelmű illetékességi szabály olyan eljárásjogi rendelkezés. A gyakorlat szerint a fél évet is meghaladó kézbesítési késedelem olyan súlyos gondatlanságot jelent. . Az ilyen igény azonban jogellenesség hiányában ne megalapozott. a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelését. de előfordult olyan eset is. a téves idézést valamint a bizonyítási indítványok indokolatlan mellőzését. Az alaptalan elfogultsági kifogások sorozatos előterjesztése nem csak az eljárások időtartamának elhúzódását eredményezi.53 Volt példa arra is. a jogintézmény célját tekintve kétséget kizáróan megállapítható. annak egy vagy több.13 A dolgozat alapjául szolgáló vizsgált ügyekben fordult elő. ha az elmeorvosi vizsgálatot a büntetőeljárás rendelkezéseinek megtartásával rendelték el. amikor az előzetes bizonyítás keretében eljáró bíróság csak másfél év múlva határozott a szakértő kirendeléséről.47 Az elmúlt években megfigyelhető tendencia.49 Többször merült fel olyan tényállás is.

s utóbb megállapítják. szerinti kártalanítási igényt a Magyar Állammal szemben – akinek képviseletét az igazságügyminiszter54 látja el – akkor lehet előterjeszteni. következtében – törvényes ok hiányában került sor. hogy az alkalmazott büntetésre. a bíróságok ellen indított kártérítési perek jogalapjaként a 2003-as évben az alábbi jogszabálysértésekre hivatkoztak: a Btk.: a nyomozás megszüntetése. évi XIX. intézkedést hajtanak végre. . a terhelt felmentése stb. Kártalanítási igényt a jogszerűen eljáró bírósággal szemben lehet érvényesíteni. szabályainak megsértése – 2 % a munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása – 2 % a büntetőeljárási rendelkezések megszegése – 8 % a bírósági végrehajtás előírásainak megsértése – 10 % a csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem – 2 % a Pp. intézkedésre – későbbi eljárási cselekmények. E kárfelelősségi alakzat objektív.) szabályozza a kártalanítási eljárást. szabályainak megszegése – 35 % a Ptk.14 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által szolgáltatott statisztikai adatok szerint. szabályainak megsértése A munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása A büntetőeljráási rendelkezések megszegése A bírósági végrehajtás előírásainak megsértése A csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem 38% 10% 2% 35% A Pp. szabályainak megszegése A Ptk. rendelkezéseinek megsértése IV/A/2.7. felróhatóságtól független. A büntetőeljárásról szóló 1998. rendelkezéseinek megsértése – 38 % 3% 2% 2% 8% A Bt. pl. hogy sok igényérvényesítő összekeveri a kártalanítást a kártérítéssel. A dolgozat keretein belül szükséges megemlíteni. rendelkezéseinek megsértése A Csjt. amikor a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személlyel szemben szabadságot korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. törvény (a továbbiakban: Be. rendelkezéseinek megsértése – 3 % a Csjt. illetve szabadságelvonással járó büntetést. A Be.

hogy a felperes sérelmét a kereseti és fellebbezési álláspontja szerint az okozta. . hogy a Be.15 A Be-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás járhat többek között az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért stb.58 A kártalanítást az állam köteles megfizetni. hogy a jogerős felmentő ítélet tükrében az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása indokolatlannak tűnt. alapján folytatja le. által szabályozott kártalanítás kizárja-e.64 Örvendetes. Ilyen esetben azonban. A Legfelsőbb Bíróság megállapította. ezért a felperes elkésett kártalanítási igényét az alperestől bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén nem követelheti.55 A kártalanítási eljárást az ügyben egyébként illetékes büntető bíróság székhelye szerint illetékes polgári.57 A kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. mind az összegszerűséget érintően – önállóan kell elbírálnia. amikor a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő a bírósággal szemben arra hivatkozással. A jelen esetben a felperes kártalanításra irányuló keresetlevelét a bíróság – a Be-ben meghatározott keresetindítási határidő elmulasztása miatt – idézés kibocsátása nélkül elutasította. és a kártalanítástól függetlenül kell vizsgálni a kártérítési felelősség fennállásának törvényi előfeltételeit. helyi bíróság56 a Be-ben meghatározott eltérésekkel a Pp. így az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött idő alatt vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett. hanem a Be. Ennek a bíróságnak kell döntenie mind a kártalanítási igény jogalapja.59 Az életviszonyok bonyolultságából adódóan merül fel. nem kártérítésnek. de a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte.61 A kapcsolódás csupán annyi.60 A kártérítési per nem folytatása a kártalanítási eljárásnak. és vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki. hogy a károsult a bírósági jogkörben okozott kára megtérítését igényelje? A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben úgy foglalt állást. hogy a megállapított kártalanítás kárként már nem érvényesíthető. hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a bűnösségét. A jogellenes és felróható magatartáson alapuló kártérítés intézménye azonban nem lép az elkésetten előterjesztett kártalanítási kereset helyébe. A polgári bíróságnak a büntetőbíróság eljárására alapított kárfelelősséget – mind a jogalapot.65 ezzel is elősegítve a kártalanítás és a kártérítés intézményének könnyebb áttekintését. funkcióbeli elkülönítését. szerinti kártalanításnak van helye. hogy nincs kizáró ok. amikor a terhelt kárát a bíróság jogszerű eljárásával okozta.62 Mindemellett a kártérítési keresetnek nem törvényi előfeltétele a büntetőeljárás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása. mind pedig az összegszerűség kérdésében.63 A kártérítési és a kártalanítási igény gyakorlati előfordulására példa az az eset. hogy az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája a Be-ben szabályozott ezen „tisztán magánjogi igényt” a Ptk-ban kívánja szabályozni. és a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették a vád alól. A kártalanítási és a kártérítési pernek eltérő a jogalapja.

így a határozatról nem szerzett tudomást. illetve nem vagyoni jellegű.: elmevizsgálat elrendelésével. s a pervesztesekkel szemben a bíróság több illetéket állapít meg. A statisztikából megismert adatok szerint – jelenleg – a bíróságokkal szembeni kártérítési igényeknek kevesebb mint 10 %-a alapos. illetőleg már bennlévő vagyonrészek várható értékemelkedése elmaradt (lucrum cessans). mely valakinek a vagyonában előállott akár azzal. akár azzal.68 Az egyik esetben a felperes azt sérelmezte. vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege. az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére. amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ. 81. Ezeknél a pereknél is érvényesül azonban a felek egyenlőségének elve. hogy e perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. közönségesebb értelemben azonban kár alatt mégis vagyoni kárt szoktunk érteni. § (2) bekezdése. § (2) bekezdése pedig a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perekre érvényesen. elmaradt haszon vagy költség –. s ezzel a vagyon a maga egészében pozitíve csökkent (ú. A vélt vagy valós sérelmet szenvedett felperesek számtalanszor hivatkoznak a személyiségi jogaik – mint jó hírnév. A reális összegben meghatározott kereseti követelések előterjesztését kívánja előmozdítani a Pp. – megsértésére (pl. évi XCIII. ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg. így a keresetindítás ilyen fajta könnyítése kétségbe vonható. kiszolgáltatott helyzete. hogy oda bekerülendő vagyonrészek kimaradtak. hogy a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti. damnum emergens). becsület.m.”66 A kár tehát lehet vagyoni – vagyoncsökkenés.16 IV/A/3. hogy a károkozó tény folytán onnan némely vagyonalkatrész vagy részek kiestek vagy értékükben megfogyatkoztak. Az illetékekről szóló 1990. szabadságelvonással).67 A felperesek a bíróság jogellenes magatartásával összefüggésben felmerült kárukat igen változatos formában nevesítik. ha a per kártérítésre irányul. „Kár alatt értünk tágabb értelemben minden olyan hátrányt. vagyis a felperesek által megjelölt kár mértéke igen magasnak mondható. E fizetési kedvezmény indokoltságát támasztaná alá a felperesek alárendeltségi viszonya. amely szerint. vagy egyéb olyan követelés iránt folyik. részleges pernyertesség esetén. s ekkor e szó azt a hátrányos különbözetet jelenti. a tisztességes eljárás és a pártatlan bíráskodás követelménye. A korábban említettek szerint ennek indoka lehet az is. hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. törvény 62. de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. ugyanezen feltételek mellett – részbeni pervesztesség. IV/A/3. . s ez a kedvezmény mintegy ösztönzi a felpereseket az irreálisan magas összegű kártérítési követelések előterjesztésére.1. és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott – kimondja. melyet az eljárási szabályok biztosítanak. A bíróságok ellen indított kártérítési perek pertárgyértéke. mely valamely esemény (kár-ok) folytán valakit személyében vagy vagyonában ér. az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ. mint amennyit kártérítésként ki kell fizetnie”. Szorosabb. emberi méltóság stb.2.

emiatt őt kár érte. Egy esetben a jogtanácsosként eljáró felperes a kártérítési követelését arra alapozta. s emiatt a felperesek az adóssal szembeni követelésüket nem tudták végrehajtani.1. a létszámhiány. A cégbírósági bejegyzési.69 A kereseti követeléssel élők a médiából.74 Az ilyen jellegű számítási hiba önmagában nem szolgálhat a bírósággal szembeni kártérítési követelés alapjául. A nem vagyoni kár körében gyakori a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt fellépő pszichikai illetve egészségkárosodás. s így e jelentős értéket képviselő keresetek száma a jövőben csökkenni fog. a vagyontárgyak átvételére és kezelésére vonatkozó előírások meg nem felelő volta okozza. annak meg nem fizetése miatt a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. Egy a már korábbiakban hivatkozott esetben a felperes vagyoni kárként jelölte meg azt az összeget. s ezzel az alperes vele szemben diszkriminációt valósított meg. hogy a bíróság az adós ingatlanát érintő perfeljegyzésről hozott végzését nem vagy csak késedelmesen küldte meg a földhivatalnak. melynek a felperes szomszédai szemtanúi voltak. Gyakran sérelmezik a felperesek. mivel az igényét ezen iratok hiányában nem tudta érvényesíteni. Megállapítható tehát – a bemutatott estekből is –.72 A kár és a károkozó magatartás közti okozati összefüggés fennállása esetén a kárigény megalapozott lehet. amellyel – álláspontja szerint – a bíróság elszámolta az őt terhelő gyermektartásdíjhátralék összegét. Jellemző hivatkozási alap az is. illetve egyre szélesedő jogi ismereteikből merítve a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással is terjesztenek elő kártérítési igényt a bírósággal szemben. figyelemmel arra is. állagromlásából. a kiadandó tárgyak hiányából eredő kárigénye. hogy az általa korábban kezdeményezett perben előterjesztett beadványai a bíróságon elvesztek.70 a jövőbeni életvitel. Az utóbbi években elszaporodtak a bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak nem megfelelő őrzéséből.71 Volt arra is példa. A felperest a rendőrség a szabadságvesztés foganatba vétele miatt az otthonából a büntetésvégrehajtási intézetbe szállította. hogy ez esetben a sérelem kiküszöbölésére jogorvoslati lehetőség is áll a felperes rendelkezésére.3.17 A pénzbüntetést. hogy polgári peres és nem peres eljárásokban felmerült vagyoni kárként megjelölt esetek köre igen színes képet mutat. IV/A/3. a munkahelyi elhelyezkedés nehézségei miatt előterjesztett kompenzációs követelés is. hogy a felperes keresetében arra hivatkozott. hogy az eljárás elhúzódása vagy a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelése miatt követelésük behajtásának lehetőségétől elestek. kezelésére alapítva is terjesztettek elő kártérítési keresetet a bírósággal szemben. ellentétben az ügyvédekkel. változás-bejegyzési eljárások során megvalósuló téves bejegyzések miatt. melyek közül többet a bíróság alaposnak is talált. kezeléséből. Felperes a jó hírének. . A bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak jogszabályba ütköző őrzésére. hogy az alperesi bíróságra történő bejutás érdekében át kellett haladnia az átvilágító kapun. az érintett cég gazdasági életben való részvételének megnehezítésére hivatkozással is már több kártérítési igényt terjesztettek elő. A problémákra a jelenleg készülő szabályok remélhetőleg megoldást kínálnak.73 Az említett perek megalapozottságát nagyrészt a bírósági tárolóhelyek hiánya. valamint a cége üzleti jó hírének sérelme miatt nem vagyoni kártérítést követelt.

18 Számtalanszor jelölik meg jogalapként a bírósági eljárás elhúzódását. s megítélése szerint a bíróság mulasztására visszavezethető okból került ilyen helyzetbe. hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint is az adós csak az ingatlan fele részének volt a tulajdonosa. . az összes körülmény gondos mérlegelésével lehet eldönteni.78 Több esetben hivatkoztak az ismételt. de a bíróság mulasztása miatt a vevő elállt a vételtől. Az ilyen típusú kereseti követelés megalapozott lehet. s ezért a kapott foglalót kétszeresen kellett visszatéríteniük. Előadása szerint. költségük merült fel. az elhúzódó peres eljárás tartamára albérletbe kényszerült. hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. ezért a bíróságtól az albérleti díj megtérítését kérte. hogy a közös bérlakás használatára őt jogosítsa fel. hogy a vagyoni értékcsökkenés a bíróság eljárási szabálysértései miatt keletkezett azáltal. Jellemző az a példa is. és változtatta meg a javukra szóló döntést. Sűrűn előforduló hivatkozási alap a bírósági végrehajtók jogellenes eljárása. így a vámhatóság a nem jogerős ítélet alapján nem értékesíthette volna a lefoglalt árut.80 A példálódzó jelleggel felsorolt vagyoni kárigények alaposságát mindig az adott esetet figyelembe véve. hogy az ingatlant értékesíteni tudták volna. E körben az is többször előforduló hivatkozási alap.: közös tulajdont megszüntető – ítéletnek a földhivatal részére történő késedelmes megküldése miatt indítanak kártérítési pert a bírósággal szemben arra hivatkozással. Egy ilyen esetben az igényérvényesítő a házassági bontóperében azt kérte a bíróságtól. alaptalan elfogultsági kifogás előterjesztése miatt kiszabott pénzbírság összegére mint felmerült kárra azzal. hogy az elfogultsági kifogás nem volt alaptalan. hogy e jogszabálysértések következtében a károsult nem szerezhetett ingatlantulajdont. amely időtartam alatt felesleges kiadásuk. s így a pénzbírság kiszabása jogellenesen történt. hogy a felperesek az ingatlan tulajdonjogát érintő – pl. az eljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet. Egy eseti döntés szerint a bíróság alkalmazottjaként eljáró bírósági végrehajtó teljes ingatlant értékesített a felperes részére annak ellenére. Kárukat a jogerős ítéletben javukra megítélt. amikor a felperesek a tőlük lefoglalt áru értékét nevezik meg kárként arra hivatkozással.79 Az így előterjesztett kártérítési igény az eljárási szabályok megtartása esetén nem lehet eredményes. 76 a legtöbbször alaptalanul.77 Az is gyakori. s a kártérítés egyéb feltételei is fennállnak.75 A felperesek sokszor alapították a keresetüket arra. Kárigényt arra is alapítottak. hogy a lefoglalt áru elkobzásáról rendelkező ítéletet a bíróság jogellenesen nyilvánította jogerősnek és végrehajthatónak. és az ingatlant azóta nem sikerült értékesíteni. ha az eljárás elhúzódása kizárólag a bíróság érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. de a bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete alapján a per alperesének visszafizetendő nem vagyoni kártérítésben jelölték meg. hogy a bíróság perfeljegyzésről rendelkező jogszabálysértő végzése miatt nem tudtak eleget tenni az előszerződésben vállalt kötelezettségüknek. Felperes a kárát a közös tulajdon megszüntetéséhez – az ingatlan fele részének megváltásához – szükséges vételárban jelölte meg.

85 az erre irányuló petitum nem lehet megalapozott.81 Figyelemre méltó volt az a perindítási ok is.84 Mivel bírósági letétre vonatkozó jogszabály szerint a letétbe helyezett pénzösszeg után a bíróság kamatot nem térít.2.: egyetemi tanári kinevezés elmaradását. pl. mely addig tart. A felperesek az eljárás elhúzódása miatti kamatveszteség címén. illetve országgyűlési és helyi önkormányzati választásokon a képviselőjelöltként indulás lehetőségétől való elesést. . hogy a kár nem pillanatnyi jelenség. Kárként jelölték meg több esetben a bíróság határozatának tartalma vagy a bíróság elhúzódó eljárása miatt elmaradt jövőbeni kedvező pozíciót. s a bíróság károkozó magatartását úgy határozta meg.3.3. E körben a felperesnél felmerült kárként például a jogellenesen elrendelt végrehajtási eljárás költségét szokták megnevezni.19 IV/A/3. hogy a bíróság az előzetes bizonyítás keretében csak másfél év elteltével határozott szakértő kirendeléséről. Egy a korábban már ismertetett esetben a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni.3. tanulók létfenntartásához szükséges összeget stb. Leggyakrabban a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt terjesztenek elő vagyoni kárigényt.86 Általános megállapításként rögzíthető. mint pl. álláslehetőséget. illetőleg az általuk fizetendő összeg utáni – az eljárás elhúzódása miatt – több éves kamatfizetési kötelezettségükre hivatkozással is terjesztettek elő kártérítésre irányuló keresetet. mivel a késedelembe esést. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló keresetek körében nem ritka. amikor a felperes a mezőgazdasági ingatlana terméskiesését jelölte meg kárként.83 Az elmaradt haszon mint kárigény tekintetében nem ritka. hogy a felperesek elmaradt hasznukat kívánják kárként érvényesíteni a bírósággal szemben. a felperes elmaradt haszonként a cége üzleti forgalmának visszaesésére hivatkozott. jövedelem nélküli eltartottak.: letétbe történő teljesítéssel a felperesek elkerülhették volna. így a határozatról nem szerzett tudomást. Az esetek többségében ez az igény sem lehet alapos. hogy a bírósági letétbe helyezett pénzösszeg utáni kamatot kívánják a bírósággal szemben érvényesíteni. amíg kiegyenlítéssel meg nem szűnik. hanem huzamos állapot. mint jövedelem kiesést. természetbeni juttatást. családtagként dolgozók kiesett jövedelmét.82 Ez esetben a bíróság a felperes kárigényét megalapozottnak találta. elmaradt jutalmat. A bíróságnak a kár mértékét az ítélethozatal időpontjában kell megállapítania azzal. vagyis a kártérítés a károsult számára nem válhat nyereség forrásává. s emiatt a pénzbüntetést a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. hogy a kártérítésnek a kár keretei között kell maradnia. s így a kamatfizetési kötelezettséget. IV/A/3.

ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Irányadóak tehát a Ptk. hanem egyéb intézkedéssel vagy mulasztással okozzák – például jogszabályok tartalmáról adott téves tájékoztatás a bírósági panaszirodán – a jogorvoslat igénybevétele fogalmilag kizárt. hogy mi az az ésszerű időtartam.20 IV/A/4. illetve az mennyiben tulajdonítható más személy magatartásának vagy természeti erő hatásának. nem állapítható meg. Amennyiben a rendes jogorvoslati eljárás – mint például a fellebbezés. A Legfelsőbb Bíróság a már korábban hivatkozott eseti döntésében. Amennyiben a károkozó magatartás nem határozatban nyilvánul meg. Az okozati összefüggés két szempontból is jelentőséggel bír a kártérítés megítélésénél. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Ez az ismérv természetesen csak akkor feltétele a kárfelelősség megállapításának. a kármegosztás lényegére is rámutatott.89 A bírósági eljárások jogerős befejezését követően terjeszthető elő kártérítési kereset a bíróságokkal szemben. amely alatt a per befejezhető. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. azonban a károsult magatartása – miszerint a jogerős ítélettől eltérő tartalmú végrehajtási lap kibocsátását kérte – a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti eljárásban sem maradhat értékelés nélkül. csökkentése érdekében a károsult is úgy köteles eljárni. amely abból származott. A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel az okozati összefüggésnek csak a téma szempontjából releváns elemei kerülnek kiemelésre. § (1) bekezdése szerint a károsult a kár elhárítása. ilyenkor a károkozó és a károsult között kármegosztásra kerül sor. hiszen amíg a peres eljárások folyamatban vannak. kiegészítése. . ha a kárt a bíróság határozathozatallal okozza. bár a bíróság magatartása és a felperes kára közti okozati összefüggés közvetlen és kétségtelen. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. az igazolási kérelem. Mindezek alapján a kár megelőzése. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. egyrészt a jogellenes károkozás és a kár közti ok-okozati kapcsolat megléte előfeltétele a kártérítési szankció alkalmazásának. elhárítása. amely szerint az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. A Ptk. amely önhibából adódik. a végrehajtási kifogás elbírálására irányuló eljárás – vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás folyamatban van. amely miatt kárának 50 %-át saját maga köteles viselni. akiknek magatartásáért felelős. hogy a kárt mennyiben idézte elő a károkozó magatartása. 340. A kár rendes jogorvoslattal történő elhárításának követelménye leggyakrabban az időelőttiség problematikáját veti fel.88 IV/A/5. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. A döntés szerint. másrészt a kártérítési kötelezettség mértéke függ attól.87 A bíróság meglátása szerint a felperesnek az ítélettel való tudatos szembeszegülése olyan vétkes magatartás. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a károsult terhére esik mindazok mulasztása. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett igény idő előtti. 340. § (1) bekezdésében foglaltak. a határozat kijavítása.

§ (1) bekezdésében meghatározottak a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre akkor alkalmazandóak. hogy a felperes az ellene indított felszámolási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki akkor. ha a jogszabály másként nem rendelkezik. ha a bíróság határozatot nem hozott.90 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perben speciális kárelhárító. amikor a felperes arra hivatkozik. hanem azok elbírálását megelőzően a felszámolóval a felszámolási díj megfizetése tárgyában egyezséget kötött. ha ilyenkor a fél nem élt a fellebbezés lehetőségével. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. a felszámolását elrendelő végzés ellen az igazolási kérelmét és fellebbezését előterjesztette ugyan. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához. amikor a nem kellő körültekintéssel meghozott.94 A Ptk. illetve nem megfelelően tartalmazza a jogorvoslati kitanítást. hogy – összhangban az 1. valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét.92 így az ítéletet a bíróság szabályszerűen – jogszerűen és kötelezően – kézbesíti a pártfogó ügyvéd részére. vagy azt szabályszerűen nem kézbesítették. A határozatoknak telefax útján történt közlése nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek. hogy a Ptk. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. § (3) bekezdésének rendelkezése utal arra is. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél.21 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybe vételének eljárási akadályai is lehetnek. a jogorvoslat eredményét azonban már nem várta be. hogy a bíróság az ítéletet csak a pártfogó ügyvéd részére kézbesítette. A Pp. Nyilvánvalóan nem lehet szó a jogorvoslattal történő elhárításról akkor. Az egységes jogértelmezés szerint a kirendelt ügyvéd részére adott meghatalmazást a bíróság kirendelő határozata pótolja. ebben az esetben a fellebbezési határidő meg sem kezdődik.91 Gyakori az az eset is. A kárigény érvényesítése szempontjából ez azt jelenti. vagy a határozat nem. s ezért mulasztotta el a határozatot megfellebbezni. hogy megkívánja a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételét. . hogy nem tekinthető mulasztásnak. aki magatartásával. mert a felperes még az egyezséget jóváhagyó végzés ellen is fellebbezést terjeszthetett volna elő. Több esetben előfordult. A jogorvoslati jog kimerítése hiányában a felperes kárigénye – a felszámolási díj összege – nem lehet alapos. § (1) bekezdése 2000. január elsejei hatállyal – a korábban már hivatkozottak szerint – a következőképpen határozza meg a bíróság feladatát: a bíróságnak az a feladata. 349.93 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybevétele nem tekinthető elmulasztottnak akkor. kármegelőző kötelezettséget ír elő a jogszabály a károsult részére azzal. aki ekkor azonban haladéktalanul bejelentéssel él. Eltérő jogszabályi rendelkezéseket – vagyis más kártérítési jogcímet – találunk az alábbi esetben: IV/B. s ez a körülmény önmagában kizárja a kárigény érvényesítését. 2. kimerítését. Az ítélet elleni fellebbezés elmulasztásával a felperes a rendes jogorvoslati lehetőséget nem meríti ki. 349. ha a végrehajtó sérelmezett késlekedése csak néhány hónap múlva jut a felperes tudomására. s végrehajtási kifogást terjeszt elő.

§ – speciális esete. Pontjára. számos kérdést vet fel az alkalmazása. 349. utalva az 1976. Az is elgondolkodtató. 2. § (3) bekezdése értelmében felróhatóságtól függetlenül. Az az eltérés is szembeötlő. Cikkére. vagyis a felróhatóságot továbbra is vizsgálni kell. hogy az Egyezményekre közvetlen hatállyal hivatkozni nem lehet. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítés vajon a Ptk-ban már létező bírósági jogkörben okozott kárfelelősség – Ptk. 2. addig a Pp. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. 349. ügyészség – együttes perlése esetén felmerül az a kérdés is. július elsejei hatállyal módosított Pp. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. 349. hogy a bíróság a Pp. § (3) bekezdése azt kívánja meg. figyelemmel arra.96 Ekkoriban az alperes a védekezésében arra hivatkozott. hogy károkozás esetén a közhatalmi szervek közül miért csak a bíróság felel felróhatóságtól függetlenül? A bíróság és más közigazgatási szerv – pl. § (1) bekezdése előírja a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét. hogy a Pp.: földhivatal. 2. a perek tisztességes lefolytatásához és az ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése miatt előterjesztett kártérítési igény. míg a Ptk. hogy míg a Ptk. 349. A bíróságok ellen indított perekben a bírósági eljárások elhúzódására már korábban – a Pp. a felróhatóságtól független felelősséget hozott létre. mert az a Magyar Állam felelősségét az államok közötti nemzetközi közjogi viszonyokban alapozza meg. §-a alapján felróhatóságtól függően felel az általa okozott kárért. az egyéb közigazgatási szerv pedig a Ptk. §-ának felhívása esetén a bíróság gondos eljárását – mint exculpátiós lehetőséget –. A kártérítés megállapítását nem zárja ki. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. 2. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési felelősség objektív.22 A 2003. vagy attól különböző felelősségi alakzatnak tekinthető?97 A Pp. § (3) bekezdése az alábbi anyagi jellegű szabályt vezette be: Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt. §-a és 339. A Pp. rendőrség.95 valamint a Római Egyezmény 6. évi 8. Cikkének 5. módosítás a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett – bár a rendelkezés hatályba lépésének időpontjára figyelemmel jogerős határozat e szabályra hivatkozással még nem született. Ezen objektív felelősség körébe tartozik a feleknek a jogviták elbírálásához. hogy közös károkozás esetén mellőzhető-e az egyetemleges felelősség megállapítása a bíróság és más közigazgatási szerv tekintetében. A fent idézett Pp. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. § (3) bekezdésének hatályba lépését megelőzően – is hivatkoztak. feltéve. 2. . 2. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Érdekes problémát vet fel. anyagi jellegű szabályára hivatkozva a bíróság az alkalmazottja felróhatóságától függetlenül felel az okozott kárért.

23 A Pp-be korporált anyagi jellegű rendelkezés a Ptk. önálló felelősségi tényállásba foglalni. Azt a gondolatot. Megfontolandó. miszerint a Pp. nevezetesen azt. mi sem bizonyítja jobban. a Pp. 2. illetőleg. hogy az új kódex megállapítsa az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségét kizárólag alkotmányellenes jogalkotás esetén. § (3) bekezdésére hivatkozással kártérítési igényt a bírósággal szemben nem terjeszthet elő. hogy a fél nem jelent meg a bíróság által kitűzött valamely tárgyaláson. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. önálló törvényi tényállásban megállapítani. 2. Általános felelősségkizáró szabályként kellene megállapítani. mint hogy Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája100 az alábbiakat fogalmazza meg: Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya több vonatkozásban is átalakításra szorul. hanem anyagi jogi – rendelkezés. 349. Amennyiben megállapítható. hogy az egyedi ügyekben hozott jogerős döntések tartalmi vitatása nem alapozza meg az állam kártérítési felelősségét. hogy a jogtalan fogva tartás és előzetes letartóztatás miatti kártalanításról a büntetőeljárásról szóló törvény (…) rendelkezik. Ennek egyik indoka a Pp. aki magatartásával. holott ez tisztán magánjogi igény. nem kell-e a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályait külön. A másik ok. A jogalkotó által hagyott joghézagokat a jövőben minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja kitölteni. vonatkozó rendelkezése helyett a szabályt az új Ptk-ba kell illeszteni. így a per elhúzódásához maga is hozzájárult. s azok alkalmazását írta volna elő.99 Bizonyára méltánytalan ilyen szigorú feltétel előírása. s a mulasztását nem mentette ki. Ebben a kérdésben a törvénymódosítás miniszteri indokolása sem ad eligazítást. §-ában meghatározott bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséghez képest – a felróhatóságtól független kárfelelősségen98 kívül – további eltérő rendelkezést vezetett be. indokolatlan inaktivitással – megszegte. . A 2003. (…) Ugyanakkor az uniós jogközelítésre is figyelemmel megfontolandó. rendelkezéseire. hogy a Be. Ennek során indokolt volna a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősséget külön. § (3) bekezdésében foglaltak hatályba léptetése a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett. de megállapítható az is. §-ában foglalt – nyilvánvalóan nem eljárásjogi. 2 §-a szerinti felróhatóságtól független felelősséget. hogy nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. mely erre az esetre a felperes és az alperes között perelhúzó magatartásuk arányában kármegosztásra adott volna lehetőséget. július elsejét megelőzően hatályos kárfelelősségi szabályok figyelembe vételével megfelelőbb lett volna egy olyan előírás. Egészen nyilvánvaló. Itt kell szabályozni a jogtalan letartóztatás vagy fogva tartás miatti kártérítési igényeket is. amely a kármegosztás tekintetében visszautalt volna a Ptk. E szabályozásba bele kell foglalni a Pp. amely a perek tisztességes lefolyásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogosultság megsértésével történt sérelemokozás esetére az állam felróhatóságtól független felelősségét mondja ki. hogy a bíróság az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét – például az eljárási határidők meg nem tartásával. áthidalni. 2.

hogy a bírósági eljárások elhúzódását általában az alábbi okok alapozták meg: többszöri áttétel alkalmazása. illetve felülvizsgálati eljárások során gyakorta késedelmesen hoz határozatot A jogalkalmazók a fentiek ismeretében indokoltnak tartják az illetékes fórumok szakmai konzultációját. Nemzetközi kitekintés . Zárszó . azok gondos voltát. A közösségi és a nemzeti jog viszonyában jelentős az Európai Bíróság 1991-ben hozott ítélete.24 V. hogy amikor egy tagállam nem hajtja végre a közösségi jogot – az irányelv beiktatásának elmulasztása révén – és ez egy természetes vagy jogi személynek kárt okoz.: Magyar kontra Magyarország ügyben) az eljárások indokolatlanul hosszú időtartamra történő felfüggesztése a tárgyalások ésszerűtlenül és indokolatlanul nagyobb tárgyalási időközre történő kitűzése (pl. az államnak mögöttes felelőssége van. év végéig benyújtott ügyekre vonatkozó statisztikai adatok szerint 12 esetben hozott Magyarországot marasztaló vagy részben marasztaló ítéletet. s ezzel a bíróságok megsértették a Római Egyezmény 6. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszer szabályaihoz képest.: Militaru kontra Magyarország ügyben) a másodfokú bírósághoz késedelmesen terjesztik fel a periratokat többszöri hatályon kívül helyezés a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési. A nemzetközi gyakorlat és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása hatásaként a bírósági jogkörben okozott kárfelelősségi szabályok várható változása kerül bemutatásra. cikkének 1. a kérelmezőknek az eljárás során tanúsított magatartását valamint a bíróságok perbeli cselekményeit. . mely időtartam alatt a bíróság érdemi intézkedést indokolatlanul nem tesz az ügyben (pl. A kifogás intézménye V/1. módosítására. A magyar államot elmarasztaló ítéletek indokolása alapján megállapítható. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2003.V/1. hogy amennyiben a közösségi jog ellentétben áll az egyes nemzeti jogszabályokkal. úgy a közösségi jogot kell alkalmazni. illetve a vádirat benyújtásától a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat meghozataláig vett számításba.: Sikó kontra Magyarország ügyben) inaktív periódusok léte.101 Az összefoglaló megállapítások szerint a kérelmezők többsége azt sérelmezte.V/2. amelyet a keresetlevél.: Lévai és Nagy kontra Magyarország ügyben) a szakértők kirendelésének nehézkessége és késedelme (pl. Ez azt jelenti. hogy a perük ésszerűtlenül hosszú ideig tartott. mely Francovich ügy néven vált ismertté. Az Európai Bíróság eljárása során vizsgálta az adott eljárások időtartamát. bekezdését. Ebben az ügyben az Európai Bíróság kimondta. s emellett a „kifogás” új jogintézményének tervezett törvényi szintű szabályozására. Emellett elemezte az adott ügy bonyolultságát.: az Erdős kontra Magyarország ügyben) a sorozatos elfogultsági kifogások előterjesztőit a bíróság nem sújtja szankcióval (pl. különös tekintettel a Pp. míg a keresetlevél a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kerül (pl.

azonban kétséges.102 Jóllehet. hogy a peres eljárások tartamának rövidítéséhez valóban hozzájárul-e. A kifogás új jogintézményének célja. a szakértő a szakvéleményét nem terjeszti elő –. és felek perben tanúsított nagyobb fokú gondossága és aktivitása is megkövetelhető lesz. amelyik előtt a mulasztás történt. a vázolt új intézmény a jogbiztonság szempontjából megfelelő eszközt jelentene a felek részére. hogy a kifogás intézményének hatályba léptetésével egyidejűleg a bírói munka hatékonyságát és az eljárások egyszerűsítését. ha a fél megítélése szerint feleslegesen rendel el bizonyítást a bíróság.25 V/2. A kifogás alapossága esetén a kifogást elbíráló bíróság a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a szükséges eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatná. még csak törvénytervezet formájában létezik. Úgy foglaltak állást. gyorsítását célzó eljárási szabályok módosítására van szükség. A jogalkalmazók. illetve. A javaslatról egyelőre megoszlanak a vélemények. Jóllehet. az ítélőtábla mulasztásával szembeni kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa. Amennyiben a bíróság a kifogásban meghatározott sérelmet a kifogás bírósághoz érkezését követő 30 napon belül saját hatáskörében nem orvosolja. hogy a még folyamatban lévő bírósági eljárásban – és nem csak annak lezárulta után – jogorvoslattal lehessen élni a bíróság késedelmes intézkedése miatt. amelyik a mulasztással érintett. a perbeli szereplő a mulasztását nem menti ki és a bíróság ennek ellenére a mulasztást nem szankcionálja Az új jogintézmény nem terjedne ki arra az esetre. hogy az időszerűség betartása sokszor el sem várható a kezdő vagy kevesebb gyakorlattal rendelkező bíráktól. s ezen újabb jogorvoslati fórum megalkotása nem vezet-e az eljárások további . s remény van arra. A kifogás mint új jogintézmény jelentősége. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után időszerűvé vált a bírósági eljárások elhúzódása miatt előterjeszthető kifogás intézményének a hazai eljárásjogba történő bevezetése. hogy a bírósági eljárás elhúzódásának okaként a bíróság mulasztását jelöljék meg. a Legfelsőbb Bíróság mulasztása esetén a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa bírálná el tárgyaláson kívül. A kifogást annál a bíróságnál kell majd előterjeszteni. melyet már az OIT is megtárgyalt. de az Igazságügyi Minisztérium ez év második félévi jogalkotási tervében szerepel a kifogás jogintézménye. a helyi és a munkaügyi bíróságok mulasztásával szembeni kifogást az ítélőtábla. elsősorban a bíróságok álláspontja szerint az elsőfokú eljárásra vonatkozó jogszabályok annyira hiányosak. hogy a bíróság a törvényben előírt kötelezettségének – pl. az ítélet írásba foglalásának – eleget tett volna ha hosszú – inaktív – idő telt el a bíróság utolsó érdemi intézkedésének meghozatala óta ha a per valamely szereplője részére szabott bírói határidő eredménytelenül telt el – pl. A javaslat szerint három esetben kerülhetne sor a kifogás előterjesztésére: • • • ha a törvényi határidő anélkül telt el. Az előterjesztő várakozása szerint az új jogintézmény bevezetésével kisebb lesz annak az esélye. hogy a Parlament a tervezetet még ebben az évben elfogadja.

egyértelműbb szabályozásra törekedjen. felelősség alóli mentesülésének ugyanolyan feltételeken kell alapulnia. mint amilyeneken a többi állami. hogy a bíróság a közigazgatási szervekhez képest ne kerüljön privilegizált helyzetbe. A bírósági jogkörben okozott kártérítés esetleges jövőbeli szabályozása esetén az előírások egységesítése és egyértelművé tétele mellett arra is ügyelni kellene. A dolgozat – a terjedelmi korlátokra tekintettel – nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze azokat a legfontosabbnak vélt eseteket. jogfejlesztő szerepére a továbbiakban is szükség lesz. közhatalmi szerv felelőssége. hogy a jogalkotó e témakört illetően is hatékonyabban alkalmazható. Amennyiben az Országgyűlés a tervezett jogintézményt eljárásjogunkba bevezeti. hogy a bírói gyakorlat hézagpótló. A bíróság felelősségének. jogalkalmazási problémák tekintetében a jövő útja az lehet. mentesülése alapul. s ez – a jogalkalmazás részeként – nyilvánvalóan a későbbiekben is fontos feladata lesz. hogy a kártérítési per esetlegesen hamarabb befejeződjön mint a kifogás elbírálása. a jogalkalmazó pedig azt mélyebben megismerje. . úgy annak elbírálására rövid – 8 napos – határidőt kellene meghatározni annak elkerülése végett. és megfelelően értelmezze. A felmerült joghézagok. melyek az elmúlt években jogalkalmazói kérdéseket vetettek fel. Ezzel bizonyára elérhető az a legfontosabbnak tartott cél. általános jogszabályi fogalmakat.26 elhúzódásához. amely így elveszítené bevezetésének célját. feltételeket töltött meg tartalommal. hogy az állampolgárok és más jogalanyok vélt vagy valós jogsérelmeikkel ilyen címen kevesebb számban forduljanak a bíróságokhoz. A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata – amint az a jelen dolgozatban is olvasható – eddig is jelentős ismérveket dolgozott ki e kárfelelősség körében. A fent vázolt jövőbeli változások ismeretében is kijelenthető.

Mecsér Györgyike – dr. április 26. Pongrácz Eszter – Sósné dr. Fórum.. Népszabadság.. Kaszainé dr. Kötelmi jog Általános Része. Mezei Katalin – dr. Magyar Jog. oldal - - - - . oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. március 25. Mohácsy Zsuzsanna – dr. szám. harmadik kötet. oldal Pálmai Erika: Még várhatunk a pereknél a „kifogásra”. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. Faiszt Judit – Holakovszkiné dr. 2. Lajos Ilona – Szolnoki Józsefné dr. a Fővárosi Bíróság hírlevele. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. 2003. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. Budapest. 2004. második bekezdés Kártérítési perek a bíróságok ellen – Tavaly százmilliárdot követeltek. Bírósági Közlöny 2004/4. oldal.. Fejezet: Az állam kárfelelőssége Dr. Dr. Gellérthegyi István – Dr. de csak hatmilliót nyertek. 2004.. szám. Népszava.és Könyvkiadó Kft. Uttó György: A közigazgatási szervek. 10. 12-17. oldal Dr. 2004. Budapest. Udvary Katalin: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. 2001/9.27 Felhasznált irodalom: Dr. Böcskeiné dr. évi IV. 4. Pestovics Ilona – dr.. Baloginé dr. módosítás margójára. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. Közigazgatási Döntvénytár. 527-530. Kisbíró. 8. Cím: A felelősség egyes esetei. HVGORAC Lap. július 15. V. áprilisi szám. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. – dr. Könyves Béláné – Dr. törvényhez Szladits Károly: A magyar magánjog. 1941.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952.) 349. 256. Vht. 285. §-ának (1) bekezdése valamint 7. számú AB határozat. § (1) bekezdése A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. X. Közigazgatási Döntvénytár. § (2) bekezdés Pp.) 236. évi LXVI. § (1) bekezdése kimondja.) 23. aki az ügyben eljárt. 230. vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. évi LIII. 1998. § (2) bekezdés h) pont Bsz. (VIII. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 . 20. §-ának (1) és (3) bekezdései írják elő a bíróság jogi tájékoztatási kötelezettségét A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. 39. 2003. 339/B/1993. és mindenkinek joga van ahhoz. évi XX. § (1) és (3) bekezdései Dr. § (1) bekezdése szerint a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő. 45. HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. Vht. § (5) bekezdése. és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél. törvény (a továbbiakban: Vht. számú AB határozat Pp. Budapest. Pfv. 1938/B/1991. V. 13. továbbá az. 1. aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli. § (1) bekezdése szerint. § (1) bekezdés: A végrehajtó a végrehajtói működése körében. 22. évi IV. a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy. 55.. hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő. § (1) bekezdés b) pont: A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek.28 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. A bírósági végrehajtásról szóló 1994.) IM rendelet 6.391/1996/16. hogy az ellene emelt bármely vádat. 250. § j és k) pontja. § (3) bekezdése A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) Pf. törvény (a továbbiakban: Pp. évi III. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. Gellérthegyi István – Dr.476/1995/5. BH. Bevezetés A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 19. § (3) bekezdés. az ügy elintézéséből ki van zárva. törvény (a továbbiakban: Bsz. 21. Uttó György: A közigazgatási szervek. törvény 57. b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője.

423. Szladits Károly: A magyar magánjog. Legfelsőbb Bíróság Pf. törvény 62. 349. hogy a károkozó úgy járt-e el. 21. 7. 380. 1941. 339. A Pp. BH. ha pedig az nem lehetséges. szűk értelemben a még objektíve elhárítható károkért való felelősséget is jelenti – a szerző. §. 355. § (3) bekezdésében szabályozott. 2003. 403. 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 . § (1) bekezdése Ptk. A bíróság vétőképes alkalmazottjának bírósági jogkörben tanúsított magatartása a bíróság felelősségét megalapozza. 1. § (1) bekezdése Bsz. és ezek társadalmi megítélését is ismeri. A vétőképesség alapja a belátási képesség. vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. – a szerző. 2001. §. oldal Ptk. §-a Pp. Kártérítés. azaz. harmadik kötet. oldal A vétkesség a károkozó tudatállapota (szándékosság. § (1) bekezdés: A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. 580-581. 358. BH. a feleknek a jogviták elbírálásához. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 526. köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. negyedik fejezet: 25.287/1996/4. 1995. 2. 2.. § BH. hogy a károkozó előre látja magatartása lehetséges következményeit. negyedik fejezet: 25. 236. 2001. harmadik kötet. A felróhatóság tág értelemben az általános gondos eljárási kötelezettséghez köthető. vagyis. §-a Bsz. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. 1941. Kártérítés. § (1) és (3) bekezdései Ptk. Szladits Károly: A magyar magánjog. §-ai szerinti kártalanítási eljárás. V.29 c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa 15 16 17 18 19 20 21 d) Az illetékekről szóló 1990. BH. Kötelmi jog általános része. gondatlanság) által motivált károkozó magatartáshoz kötődik. Kötelmi jog általános része. 2. § (1) bekezdés g) pontja értelmében Bsz. évi XCIII. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén igényelhető kártérítésre irányuló valamint a Be. Budapest. 9.. Budapest. §-a Bsz.

1993. § (2) bekezdés Legfelsőbb Bíróság Pfv. Legfelsőbb Bíróság Pf. Pp. 417.30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 BH. ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. ideértve azt is. X.. III. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. § (1) bekezdés: Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani.924/2001. 25. BH. Legfelsőbb Bíróság Pf. 32. 21. V.648/2000/3.287/1996/4.048/1996/4. Ptk. Legfelsőbb Bíróság Pf.625/2001/2. V.196/2001/13.. Legfelsőbb Bíróság Pf.328/2001/5.102/1987/3. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. X.. BH. 152. BH. 270. 23. § (1) bekezdés. 24. 349. Pp. V.. ha jogszabály másként nem rendelkezik. Legfelsőbb Bíróság Pf. §-ai Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pfv. 362. 1996.692/1999/7. 20. 349. 207 – 211. 23. V. 20. Legfelsőbb Bíróság Pf. BH. őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést.. 21. 20. 1. §: A bíróság határozata mindenkire kötelező. 1986. 1982. § (3) bekezdés: Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. 25. V. illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Ptk. IX. 42.218/1998/5. V.835/1997/5. 1992. 22. számú állásfoglalás Legfelesőbb Bíróság Pf.. 140. 23. Legfelsőbb Bíróság Pf.904/1997/7. V.. V. V. §) lehet sújtani. 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 . 2003.. 1993. 25.025/1996/3. 1996. 311. ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.940/1998/3. 21. 21.430/1986. 24. V.558/1992.292/1996/3. BH. 103. BH. BH. V. 7. PK. Bsz. 271. vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. III. Legfelsőbb Bíróság Pf. III.256/2001/6. 22.. Legfelsőbb Bíróság Pf. 20. Legfelsőbb Bíróság Pf.

IX.048/1996/4. 349. harmadik kötet. 24. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. V. 25. BH. BH1993.904/1997/7. 150. (XII. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata.904/1997/7. V.) AB határozat Be. 23. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 584. 349. V. 25.31 54 55 56 57 58 59 60 61 Be. A kártérítési eljárás viszont a Ptk. IV. V. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 21. 10. 582. Kártérítés. § (4) bekezdés BH. A kártalanítási eljárás objektív tényeken és a Be. V. Cím: A felelősség egyes esetei. Legfelsőbb Bíróság Pf. 5. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. szabályain alapul. Legfelsőbb Bíróság Pf. 360-361.) 580-581. Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. Fejezet: Az állam felelőssége Szladits Károly: A magyar magánjog. 170. § Be. 24. 20. 24.692/1999/7. törvény (a továbbiakban: Be. Legfelsőbb Bíróság Pf. 202. §-a szerinti kártérítésre. 24. 584. 21. (IV..637/1999/8... V. 23. évi XIX. V.206/2001/11. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Legfelsőbb Bíróság Pf.236/2001/8. V.751/2001/4. 66/1991. A kártalanítás nem teremt önmagában jogalapot a Ptk. BH. §-án és felróhatóságon alapul. oldal Legfelsőbb Bíróság Pf. § (2) bekezdés A büntetőeljárásról szóló 1998. Legfelsőbb Bíróság Pf. 22. V. 23. 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 . §-ai Be.350/1992. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. 424.. 584. V.265/1995/2. § (1) bekezdés 23/1995. 1991. Budapest. 1996. 1996.) AB határozat Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. 1941. §.940/1998/3.185/2001/8. 21. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.287/1996/4. Kötelmi jog általános része. negyedik fejezet: 25.560/2001/4.

hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. módosítás margójára.742/2001/7.2) IM rendelet 3. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. 1999. tvr-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. Legfelsőbb Bíróság Pf. törvény 32. 25. 22. Böcskeiné dr. szám. Könyves Béláné – Dr. 2001/9. Legfelsőbb Bíróság Pf. V.376/2001/5.. Fórum. 26. § Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Rómában. Legfelsőbb Bíróság Pf.079/2001/4. kikényszeríthető joga van kártalanításra.535/2001/15. évi XI. Legfelsőbb Bíróság Pf. 20. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.904/1997/7.32 78 79 80 81 82 83 Legfelsőbb Bíróság Pf. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) kimondja. (VII. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. 24. Az 1976. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja.285/1996/3.513/1999/7. törvény 6. V. V. 22.025/1996/3. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. évi XXXI. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. IX. Az ügyvédekről szóló 1998. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Pontja: annak a személynek. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. V. V. V. aki törvénytelen fogva tartás áldozata volt. V. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). 22. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. § (3) bekezdésének harmadik mondata: A kártérítés megállapítását nem zárja ki.745/1999/4. A károsult a kár elhárítása. V. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf. oldal.410/2001/10. 22. 20. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. Dr.292/1996/3. amely abból származott.410/2001/10. ötödik bekezdés Pp. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. 26. 21. 2. 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 . Cikkének 5. Magyar Jog.498/1994/3.. IX. V. V.016/1998/3. 25. BH. 458.218/1998/5. 23. évi 8.. hogy Mindenkinek joga van arra. 527. 1950. IX.498/1994/3. Legfelsőbb Bíróság Pf. §-a Legfelsőbb Bíróság Pf.

Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. oldal. szám.. V. második bekezdés 100 101 102 . 2. Bírósági Közlöny 2004/4. számában Dr. a Fővárosi Bíróság hírlevele. áprilisi szám. Fejezet: Az állam felelőssége. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. Kisbíró. 10. Cím: A felelősség egyes esetei. § (2) bekezdés második mondata. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért.33 99 Pp. 2004. 12-17. 2. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. Megjelent a Magyar Közlöny 2002/15/II. március 25.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful