P. 1
A Birosagi Jogkorben Okozott Karterites Gyakorlata

A Birosagi Jogkorben Okozott Karterites Gyakorlata

|Views: 456|Likes:
Published by scribd20111123

More info:

Published by: scribd20111123 on Aug 07, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/30/2013

pdf

text

original

Dr.

Éles Anita

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata

2

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata
I. Bevezető – II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései – III. A felek tisztességes, pártatlan, ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok – IV. A kártérítés jogalapja és feltételei – V. Zárszó

I. Bevezető

A természetes és a jogi személyek egyre több kártérítési pert indítanak a közhatalmi szervekkel, többek között a bíróságokkal szemben. Az emberek szélesebb körű jogi tájékozottsága, – országunknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása – várhatóan e perek számának további növekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok szerint a bíróságok pernyertességének aránya évek óta 90 % feletti, ám ez a tendencia – ha nem is jelentős mértékben, de – csökken, így a bíróságoknak több figyelmet kell szentelniük a gyors, pontos, időszerű jogalkalmazásra, hogy ne szolgáltassanak alapot az ellenük irányuló kereseti követelések előterjesztésére, s a jogkeresők igényének megfelelő, magas színvonalú jogszolgáltatást nyújtsanak. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvünk1 szűkszavú rendelkezést tartalmaz, amelyet tartalommal a bírói gyakorlatnak kell, illetve kellett megtöltenie iránymutatást adva a bíróságok és más jogalkalmazók számára. A kialakult ítélkezési gyakorlat – a korábbihoz képest – az alkalmazotti felelősségre nem hivatkozik, ehelyett az Európai Unió tagállamai bíróságainak ítélkezését is követve a bíróságok felelőssége kerül előtérbe. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának esetjoga is alátámasztja ezt, amely szerint az államok nem hivatkozhatnak például a bírósági szervezet túlterheltségére, bíróhiányra, adminisztrációs vagy technikai nehézségekre.2 A bíróságokkal szemben támasztható kártérítési követelés jogcíme – a fentiek miatt is – bővül, s ezzel a bírói gyakorlat hézagpótló, jogfejlesztő szerepe erősödik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új jogcímeket meghatározó jogszabályi rendelkezések nem mindig egyértelműek, emellett számos általános fogalmat alkalmaznak, melyek jelentéstartalmát a konkrét esetekben kell meghatározni – pl.: jogellenesség, ésszerű időtartam, a perek tisztességes lefolytatása, méltányos elégtétel. Bár a jogalkotó törekszik a felmerülő jogviták részletes szabályozására, e törekvésnek értelemszerűen vannak korlátai, ezért is fontos a bírói gyakorlat fejlődési irányának vizsgálata. Másrészt a bírói gyakorlat által kimunkált hézagpótló, jogfejlesztő megoldások – amennyiben helytállóságukat a hosszabb idejű alkalmazásuk is bizonyítja – idővel jogszabály formájában ölthetnek testet, illetve kidolgozottabb, hatékonyabb szabályozásra sarkallhatják a jogalkotót. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítéséért való speciális felelősség vonatkozik a bíróságoknak a polgári, a büntető, a munkaügyi vagy a közigazgatási peres, peren kívüli, rendes, illetve rendkívüli, valamint a végrehajtási eljárásuk során okozott károk megtérítésére, sőt, a jogszabállyal a bíróságokhoz telepített feladatok – például a bírósági panaszirodai jogi tájékoztatás3 – ellátásával összefüggésben okozott károk megtérítésére is. A bírósági jogkör fogalma alá tartozik minden magatartás, amelyet a bíróság képviseletében eljáró személy, alkalmazott a hatósági tevékenysége során tanúsít.

3

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának statisztikai jelentése szerint a bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása a 2003-as évben a következők szerint alakult: végrehajtás megszüntetése iránt indított perek – 1 % végrehajtási igényperek – 1 % munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek – 1 % munkaügyi perek – 1 % közös tulajdon megszüntetése iránti perek – 4 % személyiségi jog megsértése miatt indított perek – 3 % egyéb perek – 1% bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetésére irányuló perek – 88 %
Bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása 2003. 1% 1% 1% 1% 4% 3%

Végrehajtás megszüntetése iránt indított perek

Végrehajtási igényperek

Munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek

Munkaügyi perek
1%

Közös tulajdon megszüntetése iránti perek

Személyiségi jog megsértése miatt indított perek

Egyéb perek

88%

Bírósági jogkörben okozott kártérítés megfiz.-re ir. perek

A fenti adatokból is egyértelműen megállapítható, hogy a bíróságokkal szemben támasztott igények nagy részét arra alapozzák, hogy a kárt bírósági jogkörben okozták.
II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései II/1. Felperes - II/2. Alperes - II/3. Képviselet - II/4. Hatáskör - II/5. Illetékesség - II/6. Eljárási illeték - II/7. Elévülés II/1.

A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránt pert a károsult indíthat, aki lehet természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet.
II/2.

A bíróság mint a per alperese, speciális jogalanynak tekinthető. A helyi és a munkaügyi bíróság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így amennyiben a kárt a helyi vagy a munkaügyi bíróság okozza, az illetékes megyei (fővárosi) bíróság perelhető.4 Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a felperesek a bíró ellen vagy a bíróság mellett az eljáró bíró, bírák ellen is indítanak kártérítési pert. Abban az esetben, ha a felperesek a kártérítési követelésüket arra alapítják, hogy a bíró az ítélkezési tevékenysége ellátása során okozta a kárukat, az alkalmazotti felelősség szabályai alapján a bíróság perelhető. Más kérdés, hogy ha a felperesek ragaszkodnak ahhoz, hogy alperesként a bíró álljon perben, akkor az ítéletet a bíróval szemben kell meghozni – tartalmilag a kereset elutasításával.

4 Amennyiben a felperesek személyhez fűződő jogaik megsértése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. § (1) bekezdése a-d) pontjaiban meghatározott igényeket érvényesítenek. ügyvitelének és hivatali működésének felügyelete pedig a helyi bíróság elnökének feladata volt.) alapján megkülönböztetünk önálló. amely az önálló bírósági végrehajtóval kapcsolatos – eddig a megyei (fővárosi) bíróság elnökére ruházott – feladatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hatáskörébe utalta. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Vht. szakmai ellenőrzés azonban nem jelent folyamatos. törvény (a továbbiakban: Ptk. § (1) bekezdése értelmében6 a személyes felelőséggel bíró önálló bírósági végrehajtó ellen kell megindítani. A megyei bíróság elnöke mint törvényes képviselő (Ptk. Annak sincs akadálya. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság perelhető. úgy a keresetet a bíróval szemben is előterjeszthetik. évi IV. ezért ilyen esetben a megyei bírósággal szembeni kártérítési követelés nem lehet megalapozott. 84.) 67.7 A megyei (fővárosi) bírósággal szolgálati jogviszonyban álló megyei bírósági végrehajtó mint bírósági alkalmazott károkozása esetén azonban a Vht. hogy a megyei bíróság elnöke a bírósággal munkaviszonyban álló jogtanácsost alkalmazzon. 1994. illetőleg az ügyviteli és hivatali működés.) 84. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. miszerint a végrehajtó eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyelte.9 A végrehajtók károkozó magatartásával kapcsolatban tehát elmondhatjuk. Ezt a gondolatot támasztja alá rendezve a korábban vitás kérdést a Vht. 349.5 A Ptk. II/3. törvény (a továbbiakban: Pp. 256. szeptember 1-től 2001. ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint pedig a megyei bíróságot az elnök vezeti. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján. Számtalanszor előfordul. A bíróság marasztalása esetén a bírónak a bírósággal szembeni kártérítési felelőssége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. 2001. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítés azonban ez esetben is csak a bírósággal szemben érvényesíthető.) 20. A bíróságok perbeli képviselete többféleképpen valósulhat meg. §-ain alapul. az önálló bírósági végrehajtó jogellenes tevékenysége. vagy a képviselet ellátásával ügyvédet vagy ügyvédi irodát bízhat meg. Amennyiben a kárt önálló bírósági végrehajtó okozza. augusztus 31-ig hatályos 230. 236. szeptember elsején hatályba lépett módosítása is. ezt a felfogást – figyelembe véve az ilyen címen előterjesztett keresetekben hozott döntéseket – nem minden bíróság osztja. § (1) bekezdése8 és a Ptk. törvény (a továbbiakban: Bsz. úgy a kártérítési pert a Vht. mulasztása miatt is a megyei (fővárosi) bíróság ellen léptek fel a károsultak. tételes vizsgálatot a megyei bíróság elnöke részéről. eszerint a bíróságok jogi képviseletéről az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) gondoskodik. A törvényes képviseletnek egy másik formája is ismert. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. jóllehet. hogy a bíróság kizárólag a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók jogellenes tevékenysége vagy mulasztása miatt perelhető eredményesen. hogy a vélt vagy valódi sérelmet szenvedett felperes a bírósági végrehajtó károkozása miatt indít pert. § (3) bekezdés) a bíróságok képviseletében maga is eljárhat. 29. illetve megyei bírósági végrehajtókat. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság valamely ügyintéző alkalmazottját bízza meg a jogi képviselettel. törvény 85-88. A törvényességi felügyelet. évi III. A Vht.10 . vagy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. s a per lefolytatása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. évi LXVII. évi LIII. § (3) bekezdése szerint a megyei bíróság jogi személy.

az eljárási törvény alapján a kijelölési szabályokat kell alkalmazni. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. vagy a Pp. 23. II/4. akár az alap-.12 II/5.13 Akkor. hogy a törvényi szabályozásnak bizonyos alkotmányos követelményeket (pl. az iratokat az illetékes bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz kell felterjeszteni. §-ának (1) bekezdésére is. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. amikor a bíróság képviseletében az OITH ügyintézőként feltüntetett. Az más kérdés – éppen az előzőekben is említett pártatlanság elvének érvényesülése érdekében – hogy az ügyet nem bírálhatja el az a bíróság. E jogi képviseleti formák közül a leggyakrabban az utóbbival találkozhatunk. A vizsgált körben azonban a hatáskör szabályozása sem a jogbiztonság követelményét. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek elbírálására illetékes bíróság az általános illetékességi szabályok alapján. Az Alkotmány ugyan lehetővé teszi külön bíróságok létesítését. miszerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség eldöntése is bírói útra tartozik. E hatásköri szabály alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte egy indítványozó arra hivatkozással. nem állítja szembe a Ptk. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban14 meghatározott kizárási ok a bíróság vezetőjével szemben áll fenn. amely ellen keresetet terjesztettek elő. §-át az Alkotmány 57. az OITH-hoz az OIT által beosztott – ítélkezést nem folytató – bíró jár el. hogy az a körülmény. hogy az Alkotmányból kényszerűen következnék az ügyek e csoportjának a rendes bíróságok hatásköréből való kivétele. azt azonban nem lehet megállapítani. 23. Amennyiben a kárt a megyei bíróság okozta. 13. sem a bírói úthoz való jogot nem sérti. Egyéb esetben a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt. Speciális szabály e körben nem érvényesül. ha bármely más bíróságot kellene elmarasztalnia egy harmadik személy vagy szervezet javára. amely szerint a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. hogy nem várható el tárgyilagos és elfogulatlan ügyintézés a megyei bíróságtól. §-a alapján felállított Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztályára bízta. Az Alkotmánybíróság – az általa e témában hozott határozatában – rámutatott arra. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek a Pp. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatát kiterjesztette a Ptk. akár jogorvoslati eljárásban. ha az alperesi bíróság valamennyi bírája elfogultsági kifogást terjeszt elő. . 7. illetve. az alperes székhelye szerint illetékes – megyei hatáskörű – bíróság. § (1) bekezdés d) pontja alapján járhatnak el a bíróság képviseletében. a jogorvoslathoz való alapvető jog tényleges megvalósíthatóságát) ki kell elégítenie.5 Az OIT Szervezeti és Működési Szabályzata a jogi képviselet ellátását a Bsz. a kártérítési per lefolytatására illetékes megyei bíróságot az ítélőtáblának kell kijelölnie. Az OITH ügyintéző tisztviselői pedig a Pp. 55. Erre figyelemmel. azon túl. § (1) bekezdés b) pontját támadó indítványt elutasította. 7. A konkrét ügyekben eljáró bíróság pártatlanságát a bírák kizárásáról szóló eljárási szabályok garantálják. §-ában11 írt „pártatlanság” követelményével. A különféle szintű bíróságok közötti ügymegosztás – a hatáskör – szabályozásában a jogalkotót nagyfokú szabadság illeti meg. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. ha a károsult az ítélőtáblát kívánja perelni.

III/2. 29. A jogorvoslati jogot . Tekintsük át. azzal arányosan . annak viseléséről a bíróság a pert befejező határozatában dönt. évi LXVI. napjáig hatályban volt (2) bekezdése a bírósági jogkörben okozott kárigény érvényesítésére vonatkozó elévülési időt egy évben határozta meg. ezért az alkotmányellenes. hogy (…) valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. II/7. így az elévülési határidő a bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények előterjesztése tekintetében öt év. évi XXXI. Polgári jogi felelősségi rendszerünk szerint minden károkozás – amely nem minősül jogszerűnek – jogellenes. Az egyenlőség követelményét sértő szabályozás a kártérítési processzusban résztvevő alanyok közötti diszkriminációt jelent. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban (…) mindenkinek joga van ahhoz. törvény 57. 349. a szabályozásban az adott tényállás lényeges elemére nézve – a diszkrimináció tilalma folytán – egyenlőségnek kell fennállnia. Ez a szabály arra ösztönözheti az igényérvényesítőket. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993.) AB határozat a fenti rendelkezést megsemmisítette arra hivatkozással. évi XX. évi III. hogy a követelésüket minél magasabb összegben határozzák meg. ügyészségi) szervek kedvezményezésének más szervezetekkel és egyéb személyekkel szembeni megkülönböztetésnek alkotmányos alapja nincs. III. hogy az elévülés tekintetében a közhatalmi aktussal vagy egyébként a közhatalom gyakorlása során kárt okozó államigazgatási (bírósági.a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében.15 ami azt jelenti. azokat a jogszabályi rendelkezéseket. E tekintetben ugyanis az alkalmazotti károkozás tényállásához képest az államigazgatási jogkörben való károkozásnak semmiféle specifikuma nem állapítható meg. részben megadva ezáltal a bíróságok eljárásának keretét. évi XX. A felek tisztességes. mert nem gondolnak arra. s teszik ezt azért is. pártatlan. §-ának 1992.a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. törvény A Polgári perrendtartásról szóló 1952. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. Rómában. III/1. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja. hogy az előzetesen le nem rótt eljárási illetéket általában a pervesztes félnek kell viselnie. amelyek a felek jogaiként nevesítve tartalmaznak előírásokat. törvény Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően keletkezett jogviszonyok esetén az általános elévülési szabályokat kell alkalmazni. III/3. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok III/1.6 II/6. 1950. III/4. közigazgatási és más hatósági döntés ellen. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. (X. A Ptk. Ennek hiányában. október 29. Az 53/1992. hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági. . törvény A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. hogy a per megindításakor a felperesnek nem kell eljárási illetéket lerónia.

véglegesen döntenek.törvényben szabályozott eljárás során . A kár fogalma 3. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…).1.2. felhívása és bizonyítása. Felmerült költség 4. Kár 3. hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. A Bsz.7 III/2.3.6. § (1) és (3) bekezdése 1. 1950. ha valakinek e jogát a bíróság megsérti. Jogerős ítélet tartalma 2. évi CX. törvény – az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról.7.1.4.5. Okozati összefüggés 5. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette IV/B. az ebből eredő teljes kárának megtérítését polgári perben követelheti. valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról – 2000. melynek alapján kártérítést követel. . III/3. amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges.3.1. A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Nem vagyoni kár 3. Vagyoni kár 3. vagy azt a károsult alapos okkal nem kívánja. akit ért. Nem jogértelmezésből eredő tévedés 2. január elsejei hatállyal a bíróságok feladatát újrafogalmazta. E nélkül a kár azt terheli. §-a.”22 IV. Damnum emergens – vagyoncsökkenés 3. § (3) bekezdése . hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.2.2.21 Ahhoz. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelése 2. természetesen mindig valamely jogalap (kauza) fennforgása szükséges.17 A bíróság határozata mindenkire kötelező (…). tartalmazza. 339. Ezt (és csak ezt) fejezi ki az ismert regula: casum sentit dominus.3. Kimentés 2. Kártalanítás – kártérítés 3.ami egyúttal azt is jelenti. Lucrum cessans – elmaradt haszon 3. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. törvény 6. Általános kritériumok 2. Eszerint a bíróságnak az a feladata. 2. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) azt a mindenkit megillető jogot rögzíti. Jogértelmezési tévedés 2.19 III/4.16 A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról . A kártérítés jogalapja és feltételei IV/A. A Pp-t módosító 1999. A Pp. Bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelése.3. „hogy ilyen kártérítő kötelem valaki terhére keletkezzék. Jogellenesség és felróhatóság 2. Rómában. 349.3. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993.3.20 Abban az esetben. Eljárási szabálysértések 2. hogy adott esetben a károsult feladata annak a kauzának.18 Mindenkinek joga van ahhoz. A Ptk. hogy – összhangban a törvény céljával – a feleknek a jogviták elbírálásához. évi XXXI.

339. köteles azt megtéríteni. § (1) bekezdése szerint. objektív emberi gondosság követelményének megfelelően járt el. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette Amennyiben az első feltétel. §-ában meghatározott speciális és a Ptk. melyek fenn nem állása esetén a kereset nem lehet megalapozott. §-ában előírt általános feltételek alapján az alábbiak: • • • • • jogellenesség a bírósági eljárással kapcsolatban keletkezett kár okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között felróhatóság (mely nem szükségszerű elem) a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható.25 A Ptk. 349. A Ptk. hogy úgy járt el. aki másnak jogellenesen kárt okoz.24 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére ugyanis csak akkor kerülhet sor. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a Ptk.8 IV/A/1. 339.23 amelyet azonban együtt kell alkalmazni a kártérítés általános felelősségi alakzatával.26 A jogirodalomban pedig a vétkességet a felróhatósággal keverik. 339. Az általános kártérítés alapvető feltételei: • • • • jogellenes magatartás (tevékenység vagy mulasztás) kár bekövetkezése okozati összefüggés megléte a kár és a jogellenes magatartás között felróhatóság (vagyis a károkozó nem úgy járt el. hisz a kárfelelősség nem állhat fenn. speciális szabályt tartalmaz. ha bizonyítja. Mentesül a felelősség alól. ezért nehezen szakítottak ezen elmélet téziseivel. § (1) bekezdés – is adottak. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. hogy magatartása jogszerű volt vagy hogy az általános. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Az általános feltételek közül a jogellenes magatartással okozott kárt és a kettő közti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének kritériumai tehát a Ptk 349. a jogellenes magatartás – mely tevékenységben vagy mulasztásban is megnyilvánulhat – hiányzik. Egyes jogtudósok szerint a felelősségi elméletek a jogellenesség mozzanatát összetévesztik a vétkességgel. § (1) bekezdése a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség megállapításához ezeken az általános feltételeken túl további ismérveket határoz meg. ha a kártérítés általános – Ptk.28 a régi felelősségtan azonban a vétkesség elvére épült.27 illetve a felróhatóságtól. 349. § (1) bekezdés – és különös feltételei – Ptk. azaz magatartása nem volt felróható. A károkozót (alperest) terheli annak bizonyítása. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazott 349. A jogellenesség független a vétkességtől. az egyéb feltételek meglétét nem szükséges vizsgálni. .

ezért a kártérítés megállapításához szükséges egyes feltételek meglétének vizsgálatakor a jogellenesség. Számos esetben a kártérítési igényt arra hivatkozással terjesztik elő. A jogellenesség megnyilvánulhat aktív magatartásban. felelősségi rendszerünkben általános nézet.: jogos védelem. jogellenesség lehet mind anyagi. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az adott helyzetben kitétellel pedig a jogalkotó annak vizsgálatát írja elő. de a kidolgozás mellőzése indokolt. így az rendszertanilag említésre kerül. E szabálysértések a kereseti követelések alapjaként általában összefonódva jelennek meg. a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye.2. tevékenységben vagy akár mulasztásban is. A felperesek által jogalapként hivatkozott jogszabálysértés. amelyekre a kártérítési igényeket a jogkereső állampolgárok és más személyek alapozzák.29 amelyekről e munkában a későbbiekben esik szó. A korábban leírtak szerint. mentesül a felelősség alól. hogy a konkrét tényállás esetén mi tekinthető általánosan elvárhatónak. s nem használják az eredeti jelentéstartalmuk szerint a jogellenesség. IV/A/2.1. A dolgozat szempontjából a vétőképesség nem bír relevanciával.30 . E körben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) eseti döntéseiben általános jelleggel a következőket fejtette ki: Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról. a rendeltetésszerű joggyakorlással okozott kár mint a kisajátítás vagy a szolgalmi jog gyakorlásának esete vagy a károsult beleegyezése. A felróhatóság kérdésének elbírálásánál kiindulópont. A jogellenességet bármely jogi norma megszegése megalapozhatja. pl. nem pedig az egyéni adottságok alapján elvárható magatartást jelenti. Sokszínű és sokféle azon okok köre. IV/A/2. A felróhatóság a bírósági jogkörben okozott kártérítésnek nem szükségképpeni eleme. Az eseti döntések sem különítik el egyértelműen. jogellenes. Ugyancsak kimentési ok lehet. amely nem minősül jogszerűnek. vagy kifejezetten megenged. és a felróhatóság megvalósulását együtt kell bemutatni. Jogszerű az. amelyet jogszabály nem tilt. mind eljárásjogi természetű. a társadalmi elvárhatóságot.9 A jogtudósok elméleteinek hatása ma is érezhető. Amennyiben a károkozó jogszerűen járt el. Felelősségi rendszerünk exculpátiós lehetőséget biztosít a kárfelelősség alól. hogy mindenkinek úgy kell eljárnia. azaz bonus et diligens paterfamilias-ként járt el. szükséghelyzet. ha a károkozó az objektív. hogy minden vagyoni károkozás. általános gondossági követelménynek megfelelő magatartást tanúsított. a felróhatóság és a vétkesség fogalmát. hiszen felróhatóság nélküli felelősségi alakzatok is léteznek. Az elvárhatóság objektív fogalom. ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű. hogy a bíróság jogértelmezési tévedést követett el.

hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyul. úgy a bíróság magatartása és a felperes (végrehajtást kérő) kára közötti okozati összefüggés fennáll. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal.32 A Legfelsőbb Bíróságnak az egyik fellebbviteli ügyben az álláspontja az volt. Az okozati összefüggés így közvetlen és kétségtelen.10 Amennyiben a jogalkalmazó szerv a jogszabály egyértelmű. . hogy az ítélkező munkával együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek.31 A jogszabály eltérő értelmezése egymagában jogellenes és felróható magatartást nem valósít meg. hogy az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. Ez önmagában nem jelent szándékos vagy súlyos gondatlan tévedést. kiadásai nem merülhetnek fel. E döntésnek az a magyarázata. mivel a felperes végrehajtási kérelme alaptalan. Erre csak a nyilvánvaló és kirívó jogsértés esetén van jogi lehetőség.34 Mindezek alapján megállapítható. A bíróságnak a nem jogértelmezésből eredő tévedése sem alapozza meg a bírósági jogkörben okozott kártérítési igényeket. ezért a téves jogszabály-értelmezésen alapuló határozat meghozatala a bíróság alkalmazottja vétkességének megállapításához nem elegendő. A bíróságnak a végrehajtási lap kiállítását ez esetben meg kell tagadnia. Amennyiben ezt a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság elmulasztja. s így a bíróság kártérítési felelőssége nem áll fenn. IV/A/2. menthető jogalkalmazási tévedésről szintén nem beszélhetünk. illetve valamely tétel téves figyelembevétele. Ezen felül a számítási hiba kiküszöbölésére a felperes jogorvoslatot (kijavítás) vehet igénybe. amely miatt az alperes kárfelelősségét meg kell állapítani. hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló kereseti követelések alapjául csak az adott ügy szempontjából lényeges kérdésekben történt súlyos jogértelmezési tévedések szolgálhatnak. s így ez nem alapozza meg a bíróság kárfelelősségét. ugyanakkor e téren is érvényre kell jutnia az ítélkezés függetlensége garanciális elvének. hogy a téves jogértelmezés nem elegendő a bíróság vétkességének a megállapítására. végrehajtás hiányában a felperesnek ezzel összefüggésben költségei. feltűnően kirívó jogértelmezési tévedések képeznek. A végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája a felróhatóságnak olyan fokát valósította meg. Kivételt az egyértelműen súlyos.35 A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításakor a felróhatóság megítélése körében kettős követelmény érvényesül a gyakorlatban: egyfelől elvárható a törvényességnek megfelelő lelkiismeretes bírói munka. Jogszerű döntés esetén. nem alapozza meg a vétkességet. Jellemző példa erre a gyermektartásdíj-hátralék megállapításánál a bonyolult számítások során elkövetett számítási hiba. Egy másik – perfeljegyzés elrendelésével kapcsolatos – ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást. több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését hagyja figyelmen kívül.33 Az egységes bírói gyakorlat szerint egy új jogszabály értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság önmagában nem jelent felróható magatartást.3. amennyiben a téves jogi álláspont nem minősül olyan nyilvánvaló és kirívó jogsértésnek. sem vezethet annak megállapítására. Önmagában az a körülmény. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. amely megalapozza az alperes kárfelelősségét.

hogy a felülvizsgálati fórumként eljáró alperes a felülmérlegelés tilalmának megszegésével hozta meg a döntését. Kifejtette. A felróhatóság megítélése az adott ügyben eljárt bíróság tevékenységének konkrét és objektív vizsgálatát igényelte volna.4. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését is sértette. hogy a rendkívüli jogorvoslatot igénybe véve a felek a felülvizsgálati eljárás szabályainak téves alkalmazására hivatkozással terjesztenek elő kártérítési igényt a Legfelsőbb Bírósággal szemben. Gyakran fordul elő.40 A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata értelmében a kártérítési per nem teremt új jogorvoslati fórumot a fél számára kedvezőtlen jogerős ítélet felülvizsgálatára.11 Egymagában az a körülmény. Csak akkor érvényesíthet kártérítési igényt a fél. Állította. .5. A kártérítési per bírósága a jogerős ítélethez kötve van. ha a határozatot hozó szerv a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeképpen döntött. ha az ítélt dolgot utóbb ismét vitássá lehetne tenni. hogy ezekben a perekben a jogerős ítélet tartalmára alappal nem lehet hivatkozni.Ft megfizetésére kérte a Legfelsőbb Bíróság alperes kötelezését. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. ha a határozat a bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelésén. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló kereseti követelések között alig találunk olyat.000. mivel – a felperes által legalábbis valószínűsített – kártérítési felelősség bizonyítatlanságának észlelése esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság további eljárásra utasításának lett volna helye. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta.41 A jogbiztonságot veszélyeztetné. hogy a határozatot hozó szerv felróható módon. §-ának (1) és (3) bekezdése43 téves alkalmazásában jelölte meg. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek (törvénysértőnek) bizonyult. Keresetét arra alapította. §-ának rendelkezése nem zárja ki adott esetben a Ptk. s a kártérítés alapjául nem szolgálhat. Eljárása a Pp. Nem nyújt alapot a kártérítési felelősség megállapítására az sem. ha megállapítható. §-a42. hogy keresetében nem a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmát. ezért kellett a Legfelsőbb Bíróságnak nyomatékkal kimondania. mivel nem értékelte.36 IV/A/2. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését Bsz 7. hogy a Bsz 7.39 IV/A/2. a Ptk. 349. 275/A. kirívóan okszerűtlenül mérlegelve hozta meg határozatát. hogy a fél azt tartalmi okokból vagy eljárási szabálysértésre hivatkozással továbbra is vitatja. amely ne vitatná az „alapügyben” hozott jogerős ítélet tartalmát.37 vagy a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelésén38 alapult. így felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség sem állhat fenn. az eljárási szabályok megsértésével hozta meg a döntését. §-a (3) bekezdésének az alkalmazását. 349. A joggyakorlat szerint a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséget az sem alapozza meg. nem vezethet annak megállapítására. hanem az alperes jogszerűtlen eljárását jelölte meg kártérítési igénye jogalapjaként. Az egyik ügyben a felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén közel 600. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított.

miszerint a Bsz 2.44 Az anyagi és az eljárásjogi szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. A Bsz 7. A kézbesítési szabályokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat e körben azt alakította ki. Ezek közül is jellemzően a kézbesítési szabályok megsértésére. ezért annak megtérítését az alperestől alappal nem követelheti. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmától elválaszthatatlan eljárásjogi jogalkalmazás sem ad alapot a sérelmezett ítélet jogellenessége vizsgálatára. és erre alapítottan a rendkívüli perorvoslatot elbíráló bíróság ellen kártérítési igény érvényesítésére. §) a Polgári Perrendtartás szabályozza. mint az anyagi jogi jogszabályok alkalmazása. az előzetes bizonyítás szabályainak. beleértve az ügyben érintett személyeket és az állam szervezeteit is. nem érvényesíthet kárigényt a lakcímkutatást is folytató bírósággal szemben arra hivatkozással. 7. az egy ízben előterjeszthető felülvizsgálati kérelemmel lehet támadni. §-ának értelmében e jogalkalmazó tevékenységük keretében hozott végleges döntésük mindenkire kötelező. az eljárás elhúzódására – hivatkozva terjesztenek elő kártérítési igényt.46 . által biztosított rendkívüli perorvoslattal. A károsultak leggyakrabban polgári vagy büntető eljárásjogi szabálysértésre – az eljáró bíró mulasztására vagy törvénysértő intézkedésére. nem állapíthatja meg annak jogellenességét. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárás szabályainak megsértésével hozta meg az ítéletét. ha a bíróság a pénzbüntetés megfizetésére szóló felhívást a kötelezett bejelentett lakóhelyére. Annak jogszabálysértő voltára a Pp.45 IV/A/2. § (1) bekezdés) rendelkező jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozással már csak a Pp. 1. hogy a felhívást nem ide küldte. A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. A felperes által sérelmezett jogalkalmazás ugyanúgy az érdemi döntésben öltött testet. A polgári perekben a végleges és senki által nem vitatható döntés meghozatalának eljárási rendjét a törvény céljának megfelelően (Pp. Az anyagi jogerővel (Pp. illetve tartózkodási helyére küldi.12 A határozatában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt a gyakorlatban általánosan elfogadott nézetet. A kártérítési per bírósága tehát a Bsz. Jogellenesség hiányában pedig az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg. illetve az illetékességi előírásoknak a megszegésére alapozzák követelésüket. A jogorvoslati rendszer szabályozásából következően azonban a felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi döntés végleges. A példaképpen ismertetett fenti perben a felperes kártérítési keresete ténybeli és jogalapja körében arra. §-a alapján nem bírálhatja felül a sérelmesnek tartott jogerős ítéletet. a felperes kárát kizárólag a saját felróható magatartása okozta. 229. szabályainak megsértése okából sem lehet hivatkozni. Minthogy az alperes nem járt el jogellenesen. elfogultsági kifogásra. §-a szerint a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – a törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. hogy nem jogszabálysértő. Amennyiben a kötelezett nem jelentette be az önkormányzat jegyzőjének a tartózkodási helyének címét.6.

Az ilyen igény azonban jogellenesség hiányában ne megalapozott. de erre jogellenesség hiányában nincs jogi lehetőség. A másfél éves időtartam nem tekinthető ésszerűnek.51 Bár az előzetes bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok52 az előzetes bizonyítás lefolytatására határidőt nem írnak elő. a jogintézmény célját tekintve kétséget kizáróan megállapítható. A perindítási okok további vizsgálatával megállapítható. hogy a felperesek egyre gyakrabban terjesztenek elő elfogultsági kifogást az eljáró bírósággal. hanem a bíróságok számára felesleges adminisztrációt is okoz.50 Sajnálatos.13 A dolgozat alapjául szolgáló vizsgált ügyekben fordult elő.53 Volt példa arra is. § (2) bekezdése48 alapján pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben. hogy az előzetes bizonyítás keretében előterjesztett bizonyítási indítvány elrendeléséről vagy annak elutasításáról belátható. de előfordult olyan eset is. ésszerű időn belül kell dönteni. amikor a büntetőeljárás során elrendelt elmeorvosi vizsgálat miatt kívántak kártérítési igényt érvényesíteni a bírósággal szemben. hogy az így kiszabott pénzbírságot a bírósággal szemben kártérítési igényként kívánták érvényesíteni. esetlegesen valamennyi bírájával szemben. hogy az egyértelmű illetékességi szabály olyan eljárásjogi rendelkezés.49 Többször merült fel olyan tényállás is. a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelését. hogy a büntetőügyben hozott ítéletnek a fellebbezés visszavonása miatti jogerőre emelkedéséről hozott végzést a bíróság késedelmesen kézbesíttette a vádlottak részére. a téves idézést valamint a bizonyítási indítványok indokolatlan mellőzését. amely miatt a bíróság kárfelelősségét indokolt megállapítani. perlekedő típusú állampolgárokra ez a magatartás fokozottan jellemző. Ennek elkerülésére a bíróság a Pp. Az ún. . ha az elmeorvosi vizsgálatot a büntetőeljárás rendelkezéseinek megtartásával rendelték el. így annak megsértésével megvalósulhat olyan jogellenes magatartás. amelyet szintén olyannak kell tekinteni. amikor az előzetes bizonyítás keretében eljáró bíróság csak másfél év múlva határozott a szakértő kirendeléséről. annak egy vagy több. 19. Az alaptalan elfogultsági kifogások sorozatos előterjesztése nem csak az eljárások időtartamának elhúzódását eredményezi. Volt rá példa. amely megalapozza a jogalkalmazó szerv kárfelelősségét.47 Az elmúlt években megfigyelhető tendencia. A gyakorlat szerint a fél évet is meghaladó kézbesítési késedelem olyan súlyos gondatlanságot jelent. így a bíróság jogellenes és felróható mulasztása következtében a felperesi igény megalapozott volt az eljáró bíróság álláspontja szerint. hogy az eljárási szabálysértések között több esetben jelölték meg a felperesek perindítási okként a hiányos jegyzőkönyvezést. amelynek alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége.

szerinti kártalanítási igényt a Magyar Állammal szemben – akinek képviseletét az igazságügyminiszter54 látja el – akkor lehet előterjeszteni. rendelkezéseinek megsértése – 3 % a Csjt.: a nyomozás megszüntetése. E kárfelelősségi alakzat objektív. intézkedést hajtanak végre. s utóbb megállapítják. hogy sok igényérvényesítő összekeveri a kártalanítást a kártérítéssel. pl. rendelkezéseinek megsértése – 38 % 3% 2% 2% 8% A Bt. amikor a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személlyel szemben szabadságot korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. következtében – törvényes ok hiányában került sor. szabályainak megsértése A munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása A büntetőeljráási rendelkezések megszegése A bírósági végrehajtás előírásainak megsértése A csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem 38% 10% 2% 35% A Pp. A büntetőeljárásról szóló 1998. Kártalanítási igényt a jogszerűen eljáró bírósággal szemben lehet érvényesíteni.7. a terhelt felmentése stb. A dolgozat keretein belül szükséges megemlíteni. illetve szabadságelvonással járó büntetést. szabályainak megszegése – 35 % a Ptk. A Be. szabályainak megsértése – 2 % a munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása – 2 % a büntetőeljárási rendelkezések megszegése – 8 % a bírósági végrehajtás előírásainak megsértése – 10 % a csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem – 2 % a Pp. hogy az alkalmazott büntetésre. felróhatóságtól független. évi XIX. szabályainak megszegése A Ptk.14 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által szolgáltatott statisztikai adatok szerint. a bíróságok ellen indított kártérítési perek jogalapjaként a 2003-as évben az alábbi jogszabálysértésekre hivatkoztak: a Btk. intézkedésre – későbbi eljárási cselekmények. törvény (a továbbiakban: Be. rendelkezéseinek megsértése IV/A/2. .) szabályozza a kártalanítási eljárást. rendelkezéseinek megsértése A Csjt.

de a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte.58 A kártalanítást az állam köteles megfizetni.64 Örvendetes. mind az összegszerűséget érintően – önállóan kell elbírálnia. hogy a felperes sérelmét a kereseti és fellebbezési álláspontja szerint az okozta. amikor a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő a bírósággal szemben arra hivatkozással. és a kártalanítástól függetlenül kell vizsgálni a kártérítési felelősség fennállásának törvényi előfeltételeit. A kártalanítási és a kártérítési pernek eltérő a jogalapja. . amikor a terhelt kárát a bíróság jogszerű eljárásával okozta. Ennek a bíróságnak kell döntenie mind a kártalanítási igény jogalapja.63 A kártérítési és a kártalanítási igény gyakorlati előfordulására példa az az eset. helyi bíróság56 a Be-ben meghatározott eltérésekkel a Pp.61 A kapcsolódás csupán annyi. hogy a károsult a bírósági jogkörben okozott kára megtérítését igényelje? A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben úgy foglalt állást.55 A kártalanítási eljárást az ügyben egyébként illetékes büntető bíróság székhelye szerint illetékes polgári. A jelen esetben a felperes kártalanításra irányuló keresetlevelét a bíróság – a Be-ben meghatározott keresetindítási határidő elmulasztása miatt – idézés kibocsátása nélkül elutasította. szerinti kártalanításnak van helye. Ilyen esetben azonban. hogy a megállapított kártalanítás kárként már nem érvényesíthető. alapján folytatja le. hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a bűnösségét. A jogellenes és felróható magatartáson alapuló kártérítés intézménye azonban nem lép az elkésetten előterjesztett kártalanítási kereset helyébe.65 ezzel is elősegítve a kártalanítás és a kártérítés intézményének könnyebb áttekintését.62 Mindemellett a kártérítési keresetnek nem törvényi előfeltétele a büntetőeljárás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása.59 Az életviszonyok bonyolultságából adódóan merül fel.15 A Be-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás járhat többek között az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért stb. és a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették a vád alól. által szabályozott kártalanítás kizárja-e. A polgári bíróságnak a büntetőbíróság eljárására alapított kárfelelősséget – mind a jogalapot. így az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött idő alatt vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett. funkcióbeli elkülönítését. mind pedig az összegszerűség kérdésében. hogy az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája a Be-ben szabályozott ezen „tisztán magánjogi igényt” a Ptk-ban kívánja szabályozni. nem kártérítésnek. A Legfelsőbb Bíróság megállapította.57 A kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. hogy a Be. hogy a jogerős felmentő ítélet tükrében az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása indokolatlannak tűnt. hanem a Be. ezért a felperes elkésett kártalanítási igényét az alperestől bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén nem követelheti. és vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki.60 A kártérítési per nem folytatása a kártalanítási eljárásnak. hogy nincs kizáró ok.

s a pervesztesekkel szemben a bíróság több illetéket állapít meg. illetőleg már bennlévő vagyonrészek várható értékemelkedése elmaradt (lucrum cessans). Ezeknél a pereknél is érvényesül azonban a felek egyenlőségének elve. damnum emergens). hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. amely szerint. amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ. vagy egyéb olyan követelés iránt folyik. közönségesebb értelemben azonban kár alatt mégis vagyoni kárt szoktunk érteni. illetve nem vagyoni jellegű. melyet az eljárási szabályok biztosítanak. így a keresetindítás ilyen fajta könnyítése kétségbe vonható. hogy a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti. az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ. 81. § (2) bekezdése. hogy oda bekerülendő vagyonrészek kimaradtak. Az illetékekről szóló 1990. A korábban említettek szerint ennek indoka lehet az is. s ezzel a vagyon a maga egészében pozitíve csökkent (ú. az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére. hogy a károkozó tény folytán onnan némely vagyonalkatrész vagy részek kiestek vagy értékükben megfogyatkoztak. törvény 62.”66 A kár tehát lehet vagyoni – vagyoncsökkenés. § (2) bekezdése pedig a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perekre érvényesen. így a határozatról nem szerzett tudomást. évi XCIII. részleges pernyertesség esetén. mint amennyit kártérítésként ki kell fizetnie”. . hogy e perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. A vélt vagy valós sérelmet szenvedett felperesek számtalanszor hivatkoznak a személyiségi jogaik – mint jó hírnév. – megsértésére (pl. ha a per kártérítésre irányul. A statisztikából megismert adatok szerint – jelenleg – a bíróságokkal szembeni kártérítési igényeknek kevesebb mint 10 %-a alapos. mely valamely esemény (kár-ok) folytán valakit személyében vagy vagyonában ér. elmaradt haszon vagy költség –. de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak.: elmevizsgálat elrendelésével. „Kár alatt értünk tágabb értelemben minden olyan hátrányt.m.16 IV/A/3. Szorosabb. E fizetési kedvezmény indokoltságát támasztaná alá a felperesek alárendeltségi viszonya. s ez a kedvezmény mintegy ösztönzi a felpereseket az irreálisan magas összegű kártérítési követelések előterjesztésére. A bíróságok ellen indított kártérítési perek pertárgyértéke. akár azzal. s ekkor e szó azt a hátrányos különbözetet jelenti. becsület. vagyis a felperesek által megjelölt kár mértéke igen magasnak mondható. a tisztességes eljárás és a pártatlan bíráskodás követelménye. A reális összegben meghatározott kereseti követelések előterjesztését kívánja előmozdítani a Pp.1. emberi méltóság stb. ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg. IV/A/3.67 A felperesek a bíróság jogellenes magatartásával összefüggésben felmerült kárukat igen változatos formában nevesítik. mely valakinek a vagyonában előállott akár azzal. ugyanezen feltételek mellett – részbeni pervesztesség.68 Az egyik esetben a felperes azt sérelmezte. vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege.2. és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott – kimondja. szabadságelvonással). kiszolgáltatott helyzete.

ellentétben az ügyvédekkel.3.69 A kereseti követeléssel élők a médiából. A felperest a rendőrség a szabadságvesztés foganatba vétele miatt az otthonából a büntetésvégrehajtási intézetbe szállította.74 Az ilyen jellegű számítási hiba önmagában nem szolgálhat a bírósággal szembeni kártérítési követelés alapjául. annak meg nem fizetése miatt a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. emiatt őt kár érte. IV/A/3. Megállapítható tehát – a bemutatott estekből is –.71 Volt arra is példa. hogy az eljárás elhúzódása vagy a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelése miatt követelésük behajtásának lehetőségétől elestek. hogy a bíróság az adós ingatlanát érintő perfeljegyzésről hozott végzését nem vagy csak késedelmesen küldte meg a földhivatalnak. hogy ez esetben a sérelem kiküszöbölésére jogorvoslati lehetőség is áll a felperes rendelkezésére. Felperes a jó hírének.72 A kár és a károkozó magatartás közti okozati összefüggés fennállása esetén a kárigény megalapozott lehet. A problémákra a jelenleg készülő szabályok remélhetőleg megoldást kínálnak. illetve egyre szélesedő jogi ismereteikből merítve a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással is terjesztenek elő kártérítési igényt a bírósággal szemben. Egy esetben a jogtanácsosként eljáró felperes a kártérítési követelését arra alapozta. figyelemmel arra is. melynek a felperes szomszédai szemtanúi voltak. az érintett cég gazdasági életben való részvételének megnehezítésére hivatkozással is már több kártérítési igényt terjesztettek elő.73 Az említett perek megalapozottságát nagyrészt a bírósági tárolóhelyek hiánya. kezeléséből. mivel az igényét ezen iratok hiányában nem tudta érvényesíteni. s ezzel az alperes vele szemben diszkriminációt valósított meg. A cégbírósági bejegyzési. a vagyontárgyak átvételére és kezelésére vonatkozó előírások meg nem felelő volta okozza. amellyel – álláspontja szerint – a bíróság elszámolta az őt terhelő gyermektartásdíjhátralék összegét. Jellemző hivatkozási alap az is. A nem vagyoni kár körében gyakori a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt fellépő pszichikai illetve egészségkárosodás. A bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak jogszabályba ütköző őrzésére. melyek közül többet a bíróság alaposnak is talált. a létszámhiány. Gyakran sérelmezik a felperesek. hogy az általa korábban kezdeményezett perben előterjesztett beadványai a bíróságon elvesztek. Egy a már korábbiakban hivatkozott esetben a felperes vagyoni kárként jelölte meg azt az összeget. Az utóbbi években elszaporodtak a bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak nem megfelelő őrzéséből. valamint a cége üzleti jó hírének sérelme miatt nem vagyoni kártérítést követelt. hogy a felperes keresetében arra hivatkozott.70 a jövőbeni életvitel. s így e jelentős értéket képviselő keresetek száma a jövőben csökkenni fog. a kiadandó tárgyak hiányából eredő kárigénye. hogy polgári peres és nem peres eljárásokban felmerült vagyoni kárként megjelölt esetek köre igen színes képet mutat. s emiatt a felperesek az adóssal szembeni követelésüket nem tudták végrehajtani. . kezelésére alapítva is terjesztettek elő kártérítési keresetet a bírósággal szemben. változás-bejegyzési eljárások során megvalósuló téves bejegyzések miatt. állagromlásából.17 A pénzbüntetést. a munkahelyi elhelyezkedés nehézségei miatt előterjesztett kompenzációs követelés is. hogy az alperesi bíróságra történő bejutás érdekében át kellett haladnia az átvilágító kapun.1.

80 A példálódzó jelleggel felsorolt vagyoni kárigények alaposságát mindig az adott esetet figyelembe véve. Az ilyen típusú kereseti követelés megalapozott lehet. de a bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete alapján a per alperesének visszafizetendő nem vagyoni kártérítésben jelölték meg. amely időtartam alatt felesleges kiadásuk.78 Több esetben hivatkoztak az ismételt. és az ingatlant azóta nem sikerült értékesíteni. Előadása szerint. hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. . ha az eljárás elhúzódása kizárólag a bíróság érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. s így a pénzbírság kiszabása jogellenesen történt. hogy az ingatlant értékesíteni tudták volna. alaptalan elfogultsági kifogás előterjesztése miatt kiszabott pénzbírság összegére mint felmerült kárra azzal. ezért a bíróságtól az albérleti díj megtérítését kérte. Kárigényt arra is alapítottak. Jellemző az a példa is. s megítélése szerint a bíróság mulasztására visszavezethető okból került ilyen helyzetbe. hogy a közös bérlakás használatára őt jogosítsa fel. és változtatta meg a javukra szóló döntést.18 Számtalanszor jelölik meg jogalapként a bírósági eljárás elhúzódását. Egy eseti döntés szerint a bíróság alkalmazottjaként eljáró bírósági végrehajtó teljes ingatlant értékesített a felperes részére annak ellenére.79 Az így előterjesztett kártérítési igény az eljárási szabályok megtartása esetén nem lehet eredményes. így a vámhatóság a nem jogerős ítélet alapján nem értékesíthette volna a lefoglalt árut. E körben az is többször előforduló hivatkozási alap.77 Az is gyakori. de a bíróság mulasztása miatt a vevő elállt a vételtől. hogy a felperesek az ingatlan tulajdonjogát érintő – pl. hogy e jogszabálysértések következtében a károsult nem szerezhetett ingatlantulajdont. 76 a legtöbbször alaptalanul. az elhúzódó peres eljárás tartamára albérletbe kényszerült. hogy a bíróság perfeljegyzésről rendelkező jogszabálysértő végzése miatt nem tudtak eleget tenni az előszerződésben vállalt kötelezettségüknek. hogy a lefoglalt áru elkobzásáról rendelkező ítéletet a bíróság jogellenesen nyilvánította jogerősnek és végrehajthatónak. az eljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet. az összes körülmény gondos mérlegelésével lehet eldönteni. hogy az elfogultsági kifogás nem volt alaptalan. Sűrűn előforduló hivatkozási alap a bírósági végrehajtók jogellenes eljárása. hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint is az adós csak az ingatlan fele részének volt a tulajdonosa. Kárukat a jogerős ítéletben javukra megítélt. hogy a vagyoni értékcsökkenés a bíróság eljárási szabálysértései miatt keletkezett azáltal.: közös tulajdont megszüntető – ítéletnek a földhivatal részére történő késedelmes megküldése miatt indítanak kártérítési pert a bírósággal szemben arra hivatkozással. s a kártérítés egyéb feltételei is fennállnak. Felperes a kárát a közös tulajdon megszüntetéséhez – az ingatlan fele részének megváltásához – szükséges vételárban jelölte meg.75 A felperesek sokszor alapították a keresetüket arra. amikor a felperesek a tőlük lefoglalt áru értékét nevezik meg kárként arra hivatkozással. Egy ilyen esetben az igényérvényesítő a házassági bontóperében azt kérte a bíróságtól. s ezért a kapott foglalót kétszeresen kellett visszatéríteniük. költségük merült fel.

3.81 Figyelemre méltó volt az a perindítási ok is. 85 az erre irányuló petitum nem lehet megalapozott.3. Az esetek többségében ez az igény sem lehet alapos. pl. hanem huzamos állapot. mely addig tart. mivel a késedelembe esést. így a határozatról nem szerzett tudomást. illetőleg az általuk fizetendő összeg utáni – az eljárás elhúzódása miatt – több éves kamatfizetési kötelezettségükre hivatkozással is terjesztettek elő kártérítésre irányuló keresetet. Egy a korábban már ismertetett esetben a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. A felperesek az eljárás elhúzódása miatti kamatveszteség címén. a felperes elmaradt haszonként a cége üzleti forgalmának visszaesésére hivatkozott. tanulók létfenntartásához szükséges összeget stb. mint jövedelem kiesést. E körben a felperesnél felmerült kárként például a jogellenesen elrendelt végrehajtási eljárás költségét szokták megnevezni.83 Az elmaradt haszon mint kárigény tekintetében nem ritka. hogy a kártérítésnek a kár keretei között kell maradnia. álláslehetőséget.2.3. amikor a felperes a mezőgazdasági ingatlana terméskiesését jelölte meg kárként. jövedelem nélküli eltartottak.86 Általános megállapításként rögzíthető. amíg kiegyenlítéssel meg nem szűnik. s emiatt a pénzbüntetést a bíróság szabadságvesztésre változtatta át.19 IV/A/3. vagyis a kártérítés a károsult számára nem válhat nyereség forrásává. Leggyakrabban a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt terjesztenek elő vagyoni kárigényt. hogy a bíróság az előzetes bizonyítás keretében csak másfél év elteltével határozott szakértő kirendeléséről. hogy a kár nem pillanatnyi jelenség. hogy a felperesek elmaradt hasznukat kívánják kárként érvényesíteni a bírósággal szemben. hogy a bírósági letétbe helyezett pénzösszeg utáni kamatot kívánják a bírósággal szemben érvényesíteni. mint pl. s a bíróság károkozó magatartását úgy határozta meg. Kárként jelölték meg több esetben a bíróság határozatának tartalma vagy a bíróság elhúzódó eljárása miatt elmaradt jövőbeni kedvező pozíciót. természetbeni juttatást. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló keresetek körében nem ritka.84 Mivel bírósági letétre vonatkozó jogszabály szerint a letétbe helyezett pénzösszeg után a bíróság kamatot nem térít. .: egyetemi tanári kinevezés elmaradását. s így a kamatfizetési kötelezettséget.82 Ez esetben a bíróság a felperes kárigényét megalapozottnak találta. A bíróságnak a kár mértékét az ítélethozatal időpontjában kell megállapítania azzal. illetve országgyűlési és helyi önkormányzati választásokon a képviselőjelöltként indulás lehetőségétől való elesést. elmaradt jutalmat. IV/A/3.: letétbe történő teljesítéssel a felperesek elkerülhették volna. családtagként dolgozók kiesett jövedelmét.

kiegészítése. Amennyiben a károkozó magatartás nem határozatban nyilvánul meg. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kár rendes jogorvoslattal történő elhárításának követelménye leggyakrabban az időelőttiség problematikáját veti fel.88 IV/A/5. § (1) bekezdése szerint a károsult a kár elhárítása. azonban a károsult magatartása – miszerint a jogerős ítélettől eltérő tartalmú végrehajtási lap kibocsátását kérte – a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti eljárásban sem maradhat értékelés nélkül. A Ptk. 340. amely abból származott. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. a határozat kijavítása. hogy a kárt mennyiben idézte elő a károkozó magatartása. illetve az mennyiben tulajdonítható más személy magatartásának vagy természeti erő hatásának.20 IV/A/4. . csökkentése érdekében a károsult is úgy köteles eljárni. A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel az okozati összefüggésnek csak a téma szempontjából releváns elemei kerülnek kiemelésre. a kármegosztás lényegére is rámutatott. A Legfelsőbb Bíróság a már korábban hivatkozott eseti döntésében. ha a kárt a bíróság határozathozatallal okozza. másrészt a kártérítési kötelezettség mértéke függ attól. elhárítása. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a károsult terhére esik mindazok mulasztása. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben a rendes jogorvoslati eljárás – mint például a fellebbezés. Az okozati összefüggés két szempontból is jelentőséggel bír a kártérítés megítélésénél. amely miatt kárának 50 %-át saját maga köteles viselni. hiszen amíg a peres eljárások folyamatban vannak. 340. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal.87 A bíróság meglátása szerint a felperesnek az ítélettel való tudatos szembeszegülése olyan vétkes magatartás. amely szerint az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. Mindezek alapján a kár megelőzése. akiknek magatartásáért felelős. amely önhibából adódik. hogy mi az az ésszerű időtartam. a végrehajtási kifogás elbírálására irányuló eljárás – vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás folyamatban van.89 A bírósági eljárások jogerős befejezését követően terjeszthető elő kártérítési kereset a bíróságokkal szemben. A döntés szerint. nem állapítható meg. hanem egyéb intézkedéssel vagy mulasztással okozzák – például jogszabályok tartalmáról adott téves tájékoztatás a bírósági panaszirodán – a jogorvoslat igénybevétele fogalmilag kizárt. Irányadóak tehát a Ptk. ilyenkor a károkozó és a károsult között kármegosztásra kerül sor. amely alatt a per befejezhető. § (1) bekezdésében foglaltak. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. egyrészt a jogellenes károkozás és a kár közti ok-okozati kapcsolat megléte előfeltétele a kártérítési szankció alkalmazásának. az igazolási kérelem. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett igény idő előtti. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Ez az ismérv természetesen csak akkor feltétele a kárfelelősség megállapításának. bár a bíróság magatartása és a felperes kára közti okozati összefüggés közvetlen és kétségtelen.

amikor a felperes arra hivatkozik. Az egységes jogértelmezés szerint a kirendelt ügyvéd részére adott meghatalmazást a bíróság kirendelő határozata pótolja.94 A Ptk. A jogorvoslati jog kimerítése hiányában a felperes kárigénye – a felszámolási díj összege – nem lehet alapos. hogy megkívánja a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételét. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához. a felszámolását elrendelő végzés ellen az igazolási kérelmét és fellebbezését előterjesztette ugyan. hogy – összhangban az 1. s ezért mulasztotta el a határozatot megfellebbezni. Eltérő jogszabályi rendelkezéseket – vagyis más kártérítési jogcímet – találunk az alábbi esetben: IV/B. aki ekkor azonban haladéktalanul bejelentéssel él. ebben az esetben a fellebbezési határidő meg sem kezdődik. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. amikor a nem kellő körültekintéssel meghozott. . A Pp. hogy nem tekinthető mulasztásnak. A kárigény érvényesítése szempontjából ez azt jelenti. valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. mert a felperes még az egyezséget jóváhagyó végzés ellen is fellebbezést terjeszthetett volna elő. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. Több esetben előfordult. vagy a határozat nem. ha a végrehajtó sérelmezett késlekedése csak néhány hónap múlva jut a felperes tudomására. a jogorvoslat eredményét azonban már nem várta be. 349. 349. illetve nem megfelelően tartalmazza a jogorvoslati kitanítást. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét.91 Gyakori az az eset is. hogy a felperes az ellene indított felszámolási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki akkor. 2. aki magatartásával. ha ilyenkor a fél nem élt a fellebbezés lehetőségével. január elsejei hatállyal – a korábban már hivatkozottak szerint – a következőképpen határozza meg a bíróság feladatát: a bíróságnak az a feladata.93 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybevétele nem tekinthető elmulasztottnak akkor. § (1) bekezdése 2000. Nyilvánvalóan nem lehet szó a jogorvoslattal történő elhárításról akkor. Az ítélet elleni fellebbezés elmulasztásával a felperes a rendes jogorvoslati lehetőséget nem meríti ki. kimerítését. s végrehajtási kifogást terjeszt elő.90 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perben speciális kárelhárító.92 így az ítéletet a bíróság szabályszerűen – jogszerűen és kötelezően – kézbesíti a pártfogó ügyvéd részére.21 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybe vételének eljárási akadályai is lehetnek. hogy a bíróság az ítéletet csak a pártfogó ügyvéd részére kézbesítette. vagy azt szabályszerűen nem kézbesítették. kármegelőző kötelezettséget ír elő a jogszabály a károsult részére azzal. ha a bíróság határozatot nem hozott. A határozatoknak telefax útján történt közlése nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek. ha a jogszabály másként nem rendelkezik. hogy a Ptk. hanem azok elbírálását megelőzően a felszámolóval a felszámolási díj megfizetése tárgyában egyezséget kötött. § (1) bekezdésében meghatározottak a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre akkor alkalmazandóak. § (3) bekezdésének rendelkezése utal arra is. s ez a körülmény önmagában kizárja a kárigény érvényesítését. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél.

Cikkének 5. A kártérítés megállapítását nem zárja ki. §-ának felhívása esetén a bíróság gondos eljárását – mint exculpátiós lehetőséget –. hogy károkozás esetén a közhatalmi szervek közül miért csak a bíróság felel felróhatóságtól függetlenül? A bíróság és más közigazgatási szerv – pl. hogy a bíróság a Pp. A Pp. 349. július elsejei hatállyal módosított Pp.96 Ekkoriban az alperes a védekezésében arra hivatkozott. § (3) bekezdése értelmében felróhatóságtól függetlenül. hogy az Egyezményekre közvetlen hatállyal hivatkozni nem lehet. §-a alapján felróhatóságtól függően felel az általa okozott kárért. 349. Pontjára. . 2. § (3) bekezdése azt kívánja meg. 2. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. 349. Cikkére. számos kérdést vet fel az alkalmazása. hogy a Pp. Az is elgondolkodtató. § (3) bekezdése az alábbi anyagi jellegű szabályt vezette be: Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt. Az az eltérés is szembeötlő. 2. a perek tisztességes lefolytatásához és az ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése miatt előterjesztett kártérítési igény. § (1) bekezdése előírja a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét. 2. 349. hogy közös károkozás esetén mellőzhető-e az egyetemleges felelősség megállapítása a bíróság és más közigazgatási szerv tekintetében. § (3) bekezdésének hatályba lépését megelőzően – is hivatkoztak. figyelemmel arra. 2. rendőrség. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési felelősség objektív. §-a és 339. módosítás a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett – bár a rendelkezés hatályba lépésének időpontjára figyelemmel jogerős határozat e szabályra hivatkozással még nem született. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. az egyéb közigazgatási szerv pedig a Ptk. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítés vajon a Ptk-ban már létező bírósági jogkörben okozott kárfelelősség – Ptk. Ezen objektív felelősség körébe tartozik a feleknek a jogviták elbírálásához. § – speciális esete.95 valamint a Római Egyezmény 6. vagyis a felróhatóságot továbbra is vizsgálni kell. anyagi jellegű szabályára hivatkozva a bíróság az alkalmazottja felróhatóságától függetlenül felel az okozott kárért. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. 2. vagy attól különböző felelősségi alakzatnak tekinthető?97 A Pp. A bíróságok ellen indított perekben a bírósági eljárások elhúzódására már korábban – a Pp. feltéve. évi 8.: földhivatal. Érdekes problémát vet fel. hogy míg a Ptk. addig a Pp. A fent idézett Pp. a felróhatóságtól független felelősséget hozott létre. utalva az 1976.22 A 2003. mert az a Magyar Állam felelősségét az államok közötti nemzetközi közjogi viszonyokban alapozza meg. míg a Ptk. ügyészség – együttes perlése esetén felmerül az a kérdés is.

A másik ok. amely a perek tisztességes lefolyásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogosultság megsértésével történt sérelemokozás esetére az állam felróhatóságtól független felelősségét mondja ki. aki magatartásával. hanem anyagi jogi – rendelkezés. július elsejét megelőzően hatályos kárfelelősségi szabályok figyelembe vételével megfelelőbb lett volna egy olyan előírás. önálló törvényi tényállásban megállapítani. de megállapítható az is. holott ez tisztán magánjogi igény. vonatkozó rendelkezése helyett a szabályt az új Ptk-ba kell illeszteni. §-ában foglalt – nyilvánvalóan nem eljárásjogi. Itt kell szabályozni a jogtalan letartóztatás vagy fogva tartás miatti kártérítési igényeket is. 349. nem kell-e a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályait külön. hogy a fél nem jelent meg a bíróság által kitűzött valamely tárgyaláson. 2. miszerint a Pp. §-ában meghatározott bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséghez képest – a felróhatóságtól független kárfelelősségen98 kívül – további eltérő rendelkezést vezetett be. nevezetesen azt. Ennek során indokolt volna a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősséget külön. hogy a bíróság az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét – például az eljárási határidők meg nem tartásával. mint hogy Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája100 az alábbiakat fogalmazza meg: Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya több vonatkozásban is átalakításra szorul. a Pp.23 A Pp-be korporált anyagi jellegű rendelkezés a Ptk. 2. hogy az egyedi ügyekben hozott jogerős döntések tartalmi vitatása nem alapozza meg az állam kártérítési felelősségét. hogy nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. így a per elhúzódásához maga is hozzájárult. Ennek egyik indoka a Pp. Azt a gondolatot. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. A jogalkotó által hagyott joghézagokat a jövőben minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja kitölteni. (…) Ugyanakkor az uniós jogközelítésre is figyelemmel megfontolandó. E szabályozásba bele kell foglalni a Pp. .99 Bizonyára méltánytalan ilyen szigorú feltétel előírása. rendelkezéseire. Ebben a kérdésben a törvénymódosítás miniszteri indokolása sem ad eligazítást. Megfontolandó. mely erre az esetre a felperes és az alperes között perelhúzó magatartásuk arányában kármegosztásra adott volna lehetőséget. mi sem bizonyítja jobban. hogy a jogtalan fogva tartás és előzetes letartóztatás miatti kártalanításról a büntetőeljárásról szóló törvény (…) rendelkezik. s a mulasztását nem mentette ki. Általános felelősségkizáró szabályként kellene megállapítani. önálló felelősségi tényállásba foglalni. hogy az új kódex megállapítsa az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségét kizárólag alkotmányellenes jogalkotás esetén. s azok alkalmazását írta volna elő. A 2003. § (3) bekezdésére hivatkozással kártérítési igényt a bírósággal szemben nem terjeszthet elő. amely a kármegosztás tekintetében visszautalt volna a Ptk. áthidalni. Amennyiben megállapítható. 2. § (3) bekezdésében foglaltak hatályba léptetése a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett. hogy a Be. illetőleg. 2 §-a szerinti felróhatóságtól független felelősséget. indokolatlan inaktivitással – megszegte. Egészen nyilvánvaló.

s emellett a „kifogás” új jogintézményének tervezett törvényi szintű szabályozására. amelyet a keresetlevél. módosítására. hogy a perük ésszerűtlenül hosszú ideig tartott. hogy amennyiben a közösségi jog ellentétben áll az egyes nemzeti jogszabályokkal. bekezdését.V/2. az államnak mögöttes felelőssége van. hogy amikor egy tagállam nem hajtja végre a közösségi jogot – az irányelv beiktatásának elmulasztása révén – és ez egy természetes vagy jogi személynek kárt okoz. A nemzetközi gyakorlat és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása hatásaként a bírósági jogkörben okozott kárfelelősségi szabályok várható változása kerül bemutatásra. A magyar államot elmarasztaló ítéletek indokolása alapján megállapítható. hogy a bírósági eljárások elhúzódását általában az alábbi okok alapozták meg: többszöri áttétel alkalmazása. különös tekintettel a Pp. Zárszó . illetve felülvizsgálati eljárások során gyakorta késedelmesen hoz határozatot A jogalkalmazók a fentiek ismeretében indokoltnak tartják az illetékes fórumok szakmai konzultációját. A kifogás intézménye V/1. s ezzel a bíróságok megsértették a Római Egyezmény 6. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszer szabályaihoz képest. A közösségi és a nemzeti jog viszonyában jelentős az Európai Bíróság 1991-ben hozott ítélete.: az Erdős kontra Magyarország ügyben) a sorozatos elfogultsági kifogások előterjesztőit a bíróság nem sújtja szankcióval (pl. Az Európai Bíróság eljárása során vizsgálta az adott eljárások időtartamát. mely időtartam alatt a bíróság érdemi intézkedést indokolatlanul nem tesz az ügyben (pl. év végéig benyújtott ügyekre vonatkozó statisztikai adatok szerint 12 esetben hozott Magyarországot marasztaló vagy részben marasztaló ítéletet.24 V. azok gondos voltát. Emellett elemezte az adott ügy bonyolultságát. . Ebben az ügyben az Európai Bíróság kimondta. Nemzetközi kitekintés .101 Az összefoglaló megállapítások szerint a kérelmezők többsége azt sérelmezte.V/1. úgy a közösségi jogot kell alkalmazni. míg a keresetlevél a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kerül (pl. a kérelmezőknek az eljárás során tanúsított magatartását valamint a bíróságok perbeli cselekményeit.: Lévai és Nagy kontra Magyarország ügyben) a szakértők kirendelésének nehézkessége és késedelme (pl. Ez azt jelenti.: Magyar kontra Magyarország ügyben) az eljárások indokolatlanul hosszú időtartamra történő felfüggesztése a tárgyalások ésszerűtlenül és indokolatlanul nagyobb tárgyalási időközre történő kitűzése (pl. illetve a vádirat benyújtásától a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat meghozataláig vett számításba. cikkének 1. mely Francovich ügy néven vált ismertté. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2003.: Militaru kontra Magyarország ügyben) a másodfokú bírósághoz késedelmesen terjesztik fel a periratokat többszöri hatályon kívül helyezés a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési.: Sikó kontra Magyarország ügyben) inaktív periódusok léte.

hogy a bíróság a törvényben előírt kötelezettségének – pl. hogy az időszerűség betartása sokszor el sem várható a kezdő vagy kevesebb gyakorlattal rendelkező bíráktól. hogy a Parlament a tervezetet még ebben az évben elfogadja. illetve. melyet már az OIT is megtárgyalt. A kifogást annál a bíróságnál kell majd előterjeszteni. hogy a kifogás intézményének hatályba léptetésével egyidejűleg a bírói munka hatékonyságát és az eljárások egyszerűsítését. A jogalkalmazók. Az előterjesztő várakozása szerint az új jogintézmény bevezetésével kisebb lesz annak az esélye. A kifogás alapossága esetén a kifogást elbíráló bíróság a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a szükséges eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatná. és felek perben tanúsított nagyobb fokú gondossága és aktivitása is megkövetelhető lesz. s ezen újabb jogorvoslati fórum megalkotása nem vezet-e az eljárások további . s remény van arra. gyorsítását célzó eljárási szabályok módosítására van szükség. a vázolt új intézmény a jogbiztonság szempontjából megfelelő eszközt jelentene a felek részére. A kifogás új jogintézményének célja. de az Igazságügyi Minisztérium ez év második félévi jogalkotási tervében szerepel a kifogás jogintézménye. az ítélet írásba foglalásának – eleget tett volna ha hosszú – inaktív – idő telt el a bíróság utolsó érdemi intézkedésének meghozatala óta ha a per valamely szereplője részére szabott bírói határidő eredménytelenül telt el – pl. hogy a még folyamatban lévő bírósági eljárásban – és nem csak annak lezárulta után – jogorvoslattal lehessen élni a bíróság késedelmes intézkedése miatt. amelyik a mulasztással érintett.25 V/2. a szakértő a szakvéleményét nem terjeszti elő –. elsősorban a bíróságok álláspontja szerint az elsőfokú eljárásra vonatkozó jogszabályok annyira hiányosak. Úgy foglaltak állást. az ítélőtábla mulasztásával szembeni kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa. a perbeli szereplő a mulasztását nem menti ki és a bíróság ennek ellenére a mulasztást nem szankcionálja Az új jogintézmény nem terjedne ki arra az esetre. hogy a peres eljárások tartamának rövidítéséhez valóban hozzájárul-e. azonban kétséges. ha a fél megítélése szerint feleslegesen rendel el bizonyítást a bíróság. A javaslat szerint három esetben kerülhetne sor a kifogás előterjesztésére: • • • ha a törvényi határidő anélkül telt el. A javaslatról egyelőre megoszlanak a vélemények. még csak törvénytervezet formájában létezik. hogy a bírósági eljárás elhúzódásának okaként a bíróság mulasztását jelöljék meg. a Legfelsőbb Bíróság mulasztása esetén a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa bírálná el tárgyaláson kívül. amelyik előtt a mulasztás történt. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után időszerűvé vált a bírósági eljárások elhúzódása miatt előterjeszthető kifogás intézményének a hazai eljárásjogba történő bevezetése. a helyi és a munkaügyi bíróságok mulasztásával szembeni kifogást az ítélőtábla. Amennyiben a bíróság a kifogásban meghatározott sérelmet a kifogás bírósághoz érkezését követő 30 napon belül saját hatáskörében nem orvosolja. A kifogás mint új jogintézmény jelentősége. Jóllehet.102 Jóllehet.

úgy annak elbírálására rövid – 8 napos – határidőt kellene meghatározni annak elkerülése végett. Amennyiben az Országgyűlés a tervezett jogintézményt eljárásjogunkba bevezeti. mentesülése alapul. közhatalmi szerv felelőssége. felelősség alóli mentesülésének ugyanolyan feltételeken kell alapulnia. A bírósági jogkörben okozott kártérítés esetleges jövőbeli szabályozása esetén az előírások egységesítése és egyértelművé tétele mellett arra is ügyelni kellene. s ez – a jogalkalmazás részeként – nyilvánvalóan a későbbiekben is fontos feladata lesz. hogy a jogalkotó e témakört illetően is hatékonyabban alkalmazható. és megfelelően értelmezze. jogfejlesztő szerepére a továbbiakban is szükség lesz. hogy a bírói gyakorlat hézagpótló. egyértelműbb szabályozásra törekedjen. általános jogszabályi fogalmakat. hogy az állampolgárok és más jogalanyok vélt vagy valós jogsérelmeikkel ilyen címen kevesebb számban forduljanak a bíróságokhoz. A bíróság felelősségének. . a jogalkalmazó pedig azt mélyebben megismerje. A fent vázolt jövőbeli változások ismeretében is kijelenthető. melyek az elmúlt években jogalkalmazói kérdéseket vetettek fel. A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata – amint az a jelen dolgozatban is olvasható – eddig is jelentős ismérveket dolgozott ki e kárfelelősség körében. jogalkalmazási problémák tekintetében a jövő útja az lehet. mint amilyeneken a többi állami. A felmerült joghézagok. Ezzel bizonyára elérhető az a legfontosabbnak tartott cél.26 elhúzódásához. A dolgozat – a terjedelmi korlátokra tekintettel – nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze azokat a legfontosabbnak vélt eseteket. hogy a bíróság a közigazgatási szervekhez képest ne kerüljön privilegizált helyzetbe. hogy a kártérítési per esetlegesen hamarabb befejeződjön mint a kifogás elbírálása. feltételeket töltött meg tartalommal. amely így elveszítené bevezetésének célját.

szám. Kaszainé dr. 1941. július 15. Böcskeiné dr. Fórum. Dr. a Fővárosi Bíróság hírlevele. 2001/9. – dr. oldal - - - - . 4. Népszava. Baloginé dr. de csak hatmilliót nyertek. Fejezet: Az állam kárfelelőssége Dr. Magyar Jog. 2. Bírósági Közlöny 2004/4. 2004. Közigazgatási Döntvénytár. évi IV. Negyedik Könyv: Kötelmi jog.. V. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. Pongrácz Eszter – Sósné dr.. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. 8. második bekezdés Kártérítési perek a bíróságok ellen – Tavaly százmilliárdot követeltek. HVGORAC Lap. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. harmadik kötet.. Faiszt Judit – Holakovszkiné dr. oldal Dr. március 25.. Cím: A felelősség egyes esetei. áprilisi szám.27 Felhasznált irodalom: Dr. Uttó György: A közigazgatási szervek. 2004. 12-17. Gellérthegyi István – Dr. Mohácsy Zsuzsanna – dr. szám. Mezei Katalin – dr. oldal. Udvary Katalin: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. Mecsér Györgyike – dr. Népszabadság. április 26.és Könyvkiadó Kft. törvényhez Szladits Károly: A magyar magánjog. Kötelmi jog Általános Része. Budapest.. 527-530. 10. Könyves Béláné – Dr. Lajos Ilona – Szolnoki Józsefné dr. 2004. oldal Pálmai Erika: Még várhatunk a pereknél a „kifogásra”. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. módosítás margójára. Budapest. Pestovics Ilona – dr. Kisbíró. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. 2003. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp.

13. Vht. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. BH. hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő. számú AB határozat Pp. § (2) bekezdés h) pont Bsz. aki az ügyben eljárt. évi LIII. évi III. § (3) bekezdés. HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. továbbá az. törvény (a továbbiakban: Bsz. 21.391/1996/16. b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője.28 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi XX. Közigazgatási Döntvénytár. törvény (a továbbiakban: Pp.) 236. 285. amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak. § (1) és (3) bekezdései Dr. 1998. számú AB határozat. 339/B/1993. a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy. törvény (a továbbiakban: Vht.) IM rendelet 6. 45. § (5) bekezdése. évi IV.) 349. vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. X. § (1) bekezdése kimondja. 230.. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 .476/1995/5. § (1) bekezdése szerint a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő. 2003. 1. 22. 256. 39. § j és k) pontja. § (1) bekezdése szerint. évi LXVI. 250.) 23. Pfv. (VIII. és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél. 20. Vht. § (2) bekezdés Pp. § (1) bekezdése A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. hogy az ellene emelt bármely vádat. aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. 1938/B/1991. §-ának (1) bekezdése valamint 7. V. §-ának (1) és (3) bekezdései írják elő a bíróság jogi tájékoztatási kötelezettségét A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. törvény 57. Gellérthegyi István – Dr. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. és mindenkinek joga van ahhoz. Budapest. vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. § (1) bekezdés b) pont: A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek. § (1) bekezdés: A végrehajtó a végrehajtói működése körében. § (3) bekezdése A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) Pf. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 19. Uttó György: A közigazgatási szervek. az ügy elintézéséből ki van zárva. 55. Bevezetés A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002.

. 2003. § (3) bekezdésében szabályozott. §-a Bsz. Szladits Károly: A magyar magánjog. 580-581. 2.287/1996/4. 1995. harmadik kötet. szűk értelemben a még objektíve elhárítható károkért való felelősséget is jelenti – a szerző. § (1) bekezdése Ptk. vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. negyedik fejezet: 25. 403. § BH. – a szerző. törvény 62. 9. 526. A vétőképesség alapja a belátási képesség. BH. 2001. harmadik kötet. A bíróság vétőképes alkalmazottjának bírósági jogkörben tanúsított magatartása a bíróság felelősségét megalapozza. hogy a károkozó előre látja magatartása lehetséges következményeit. § (1) bekezdés: A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. 1941. §-a Pp. §-a Bsz. V. Budapest. § (1) és (3) bekezdései Ptk. §. ha pedig az nem lehetséges. évi XCIII. 358. 1. Kártérítés. hogy a károkozó úgy járt-e el. §-ai szerinti kártalanítási eljárás. a feleknek a jogviták elbírálásához. azaz. 380. 2001. §. vagyis. 21. Legfelsőbb Bíróság Pf. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén igényelhető kártérítésre irányuló valamint a Be. oldal A vétkesség a károkozó tudatállapota (szándékosság. BH. 423. Kártérítés. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. A Pp. negyedik fejezet: 25. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 349. gondatlanság) által motivált károkozó magatartáshoz kötődik. 236. 1941. A felróhatóság tág értelemben az általános gondos eljárási kötelezettséghez köthető. Szladits Károly: A magyar magánjog. § (1) bekezdés g) pontja értelmében Bsz. 7. 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 . 2. Kötelmi jog általános része. BH. 339. és ezek társadalmi megítélését is ismeri. oldal Ptk. Kötelmi jog általános része. Budapest.. 2. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. 355. § (1) bekezdése Bsz. köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.29 c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa 15 16 17 18 19 20 21 d) Az illetékekről szóló 1990.

. III.. 7. Legfelsőbb Bíróság Pf.558/1992. V. 103. 152. őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 . §) lehet sújtani. 271.648/2000/3. Legfelsőbb Bíróság Pf. 349. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. 2003. 20. 23... IX. illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.328/2001/5. 23.625/2001/2.025/1996/3. 23. V. ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. 20. Legfelsőbb Bíróság Pf. ideértve azt is..430/1986. 21. V. X. Legfelsőbb Bíróság Pf.692/1999/7. 1982.287/1996/4.. 25. Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést. 1986. BH.30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 BH. §-ai Legfelsőbb Bíróság Pf. 20. BH. Ptk.924/2001. V..048/1996/4. §: A bíróság határozata mindenkire kötelező. BH. BH. § (3) bekezdés: Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. 24. V.. 1996. 25. 417. 32.940/1998/3.. számú állásfoglalás Legfelesőbb Bíróság Pf. 349. Pp. Legfelsőbb Bíróság Pf. 207 – 211. 25. 270. § (2) bekezdés Legfelsőbb Bíróság Pfv. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 21. Legfelsőbb Bíróság Pf. 1993. ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. 1996.256/2001/6. 22. 362. V. Pp. Legfelsőbb Bíróság Pf. 1. 1993.102/1987/3. PK. V. Ptk. V. V. BH. 42. 21.904/1997/7. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. X. Legfelsőbb Bíróság Pf. § (1) bekezdés: Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani. 20. III. 140. Bsz. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. III. BH. 24. § (1) bekezdés. BH. 21. Legfelsőbb Bíróság Pfv.218/1998/5.835/1997/5.196/2001/13. 311. 1992. Legfelsőbb Bíróság Pf. ha jogszabály másként nem rendelkezik. 22.292/1996/3.

Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.560/2001/4. Budapest. 1941. Legfelsőbb Bíróság Pf. 582. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata.. 23. szabályain alapul. 349. negyedik fejezet: 25. 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 . 150. 66/1991. 10. Kötelmi jog általános része. 20. 21. 584.. V.) AB határozat Be. 170. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. Fejezet: Az állam felelőssége Szladits Károly: A magyar magánjog.) 580-581. 5. 23. 1996. § (2) bekezdés A büntetőeljárásról szóló 1998. 24. V. V. 1991. Legfelsőbb Bíróság Pf. §-ai Be. V. 584. 25. 424. V. Legfelsőbb Bíróság Pf.. A kártalanítási eljárás objektív tényeken és a Be. Kártérítés. BH.236/2001/8.692/1999/7. BH1993. 23. §. IV.206/2001/11. V.350/1992. 584. törvény (a továbbiakban: Be. IX. oldal Legfelsőbb Bíróság Pf..048/1996/4. §-a szerinti kártérítésre.265/1995/2. V. § (4) bekezdés BH. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. 21. V. A kártérítési eljárás viszont a Ptk. 360-361. 1996. (IV. BH. Legfelsőbb Bíróság Pf. 24.904/1997/7. 24. A kártalanítás nem teremt önmagában jogalapot a Ptk. Legfelsőbb Bíróság Pf. harmadik kötet.287/1996/4. 202.904/1997/7.185/2001/8. Cím: A felelősség egyes esetei. §-án és felróhatóságon alapul. § (1) bekezdés 23/1995. (XII.637/1999/8. V. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. 22.31 54 55 56 57 58 59 60 61 Be. 349. 21.940/1998/3.) AB határozat Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. Legfelsőbb Bíróság Pf.751/2001/4. Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. évi XIX. V. § Be. V.

V. V. Magyar Jog.32 78 79 80 81 82 83 Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. (VII. Dr. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. IX. 458. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. kikényszeríthető joga van kártalanításra.498/1994/3.. Legfelsőbb Bíróság Pf.016/1998/3. oldal. 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 . §-a Legfelsőbb Bíróság Pf. 20. tvr-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. évi XXXI. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 2.376/2001/5. hogy Mindenkinek joga van arra. 1950. aki törvénytelen fogva tartás áldozata volt.2) IM rendelet 3.410/2001/10. 1999. Legfelsőbb Bíróság Pf. Cikkének 5.. Legfelsőbb Bíróság Pf.025/1996/3.292/1996/3. Az ügyvédekről szóló 1998. 25. IX. 24.498/1994/3. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. törvény 6. 20. ötödik bekezdés Pp. módosítás margójára. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. 24. amely abból származott. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.742/2001/7. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) kimondja. V. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. 22. V. 22.285/1996/3. szám. 527. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. 2001/9.410/2001/10. Böcskeiné dr. § Legfelsőbb Bíróság Pf. 26. V. V. törvény 32. V. A károsult a kár elhárítása. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). § (3) bekezdésének harmadik mondata: A kártérítés megállapítását nem zárja ki. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. 21. 22. V. IX.513/1999/7. évi 8. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 25. Pontja: annak a személynek. 23. Legfelsőbb Bíróság Pf.535/2001/15.745/1999/4. BH. Az 1976. 26.218/1998/5. 25. évi XI.. Könyves Béláné – Dr.904/1997/7. V. Legfelsőbb Bíróság Pf.079/2001/4. Rómában. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. 22. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. 24. Fórum.

Bírósági Közlöny 2004/4. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért.33 99 Pp. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. oldal. 12-17. március 25. 2. V. a Fővárosi Bíróság hírlevele. 10. áprilisi szám. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. Megjelent a Magyar Közlöny 2002/15/II.. szám. második bekezdés 100 101 102 . számában Dr. Fejezet: Az állam felelőssége. Cím: A felelősség egyes esetei. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. Kisbíró. 2004. § (2) bekezdés második mondata. 2.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->