Dr.

Éles Anita

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata

2

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata
I. Bevezető – II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései – III. A felek tisztességes, pártatlan, ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok – IV. A kártérítés jogalapja és feltételei – V. Zárszó

I. Bevezető

A természetes és a jogi személyek egyre több kártérítési pert indítanak a közhatalmi szervekkel, többek között a bíróságokkal szemben. Az emberek szélesebb körű jogi tájékozottsága, – országunknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása – várhatóan e perek számának további növekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok szerint a bíróságok pernyertességének aránya évek óta 90 % feletti, ám ez a tendencia – ha nem is jelentős mértékben, de – csökken, így a bíróságoknak több figyelmet kell szentelniük a gyors, pontos, időszerű jogalkalmazásra, hogy ne szolgáltassanak alapot az ellenük irányuló kereseti követelések előterjesztésére, s a jogkeresők igényének megfelelő, magas színvonalú jogszolgáltatást nyújtsanak. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvünk1 szűkszavú rendelkezést tartalmaz, amelyet tartalommal a bírói gyakorlatnak kell, illetve kellett megtöltenie iránymutatást adva a bíróságok és más jogalkalmazók számára. A kialakult ítélkezési gyakorlat – a korábbihoz képest – az alkalmazotti felelősségre nem hivatkozik, ehelyett az Európai Unió tagállamai bíróságainak ítélkezését is követve a bíróságok felelőssége kerül előtérbe. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának esetjoga is alátámasztja ezt, amely szerint az államok nem hivatkozhatnak például a bírósági szervezet túlterheltségére, bíróhiányra, adminisztrációs vagy technikai nehézségekre.2 A bíróságokkal szemben támasztható kártérítési követelés jogcíme – a fentiek miatt is – bővül, s ezzel a bírói gyakorlat hézagpótló, jogfejlesztő szerepe erősödik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új jogcímeket meghatározó jogszabályi rendelkezések nem mindig egyértelműek, emellett számos általános fogalmat alkalmaznak, melyek jelentéstartalmát a konkrét esetekben kell meghatározni – pl.: jogellenesség, ésszerű időtartam, a perek tisztességes lefolytatása, méltányos elégtétel. Bár a jogalkotó törekszik a felmerülő jogviták részletes szabályozására, e törekvésnek értelemszerűen vannak korlátai, ezért is fontos a bírói gyakorlat fejlődési irányának vizsgálata. Másrészt a bírói gyakorlat által kimunkált hézagpótló, jogfejlesztő megoldások – amennyiben helytállóságukat a hosszabb idejű alkalmazásuk is bizonyítja – idővel jogszabály formájában ölthetnek testet, illetve kidolgozottabb, hatékonyabb szabályozásra sarkallhatják a jogalkotót. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítéséért való speciális felelősség vonatkozik a bíróságoknak a polgári, a büntető, a munkaügyi vagy a közigazgatási peres, peren kívüli, rendes, illetve rendkívüli, valamint a végrehajtási eljárásuk során okozott károk megtérítésére, sőt, a jogszabállyal a bíróságokhoz telepített feladatok – például a bírósági panaszirodai jogi tájékoztatás3 – ellátásával összefüggésben okozott károk megtérítésére is. A bírósági jogkör fogalma alá tartozik minden magatartás, amelyet a bíróság képviseletében eljáró személy, alkalmazott a hatósági tevékenysége során tanúsít.

3

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának statisztikai jelentése szerint a bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása a 2003-as évben a következők szerint alakult: végrehajtás megszüntetése iránt indított perek – 1 % végrehajtási igényperek – 1 % munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek – 1 % munkaügyi perek – 1 % közös tulajdon megszüntetése iránti perek – 4 % személyiségi jog megsértése miatt indított perek – 3 % egyéb perek – 1% bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetésére irányuló perek – 88 %
Bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása 2003. 1% 1% 1% 1% 4% 3%

Végrehajtás megszüntetése iránt indított perek

Végrehajtási igényperek

Munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek

Munkaügyi perek
1%

Közös tulajdon megszüntetése iránti perek

Személyiségi jog megsértése miatt indított perek

Egyéb perek

88%

Bírósági jogkörben okozott kártérítés megfiz.-re ir. perek

A fenti adatokból is egyértelműen megállapítható, hogy a bíróságokkal szemben támasztott igények nagy részét arra alapozzák, hogy a kárt bírósági jogkörben okozták.
II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései II/1. Felperes - II/2. Alperes - II/3. Képviselet - II/4. Hatáskör - II/5. Illetékesség - II/6. Eljárási illeték - II/7. Elévülés II/1.

A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránt pert a károsult indíthat, aki lehet természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet.
II/2.

A bíróság mint a per alperese, speciális jogalanynak tekinthető. A helyi és a munkaügyi bíróság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így amennyiben a kárt a helyi vagy a munkaügyi bíróság okozza, az illetékes megyei (fővárosi) bíróság perelhető.4 Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a felperesek a bíró ellen vagy a bíróság mellett az eljáró bíró, bírák ellen is indítanak kártérítési pert. Abban az esetben, ha a felperesek a kártérítési követelésüket arra alapítják, hogy a bíró az ítélkezési tevékenysége ellátása során okozta a kárukat, az alkalmazotti felelősség szabályai alapján a bíróság perelhető. Más kérdés, hogy ha a felperesek ragaszkodnak ahhoz, hogy alperesként a bíró álljon perben, akkor az ítéletet a bíróval szemben kell meghozni – tartalmilag a kereset elutasításával.

§ (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítés azonban ez esetben is csak a bírósággal szemben érvényesíthető. illetve megyei bírósági végrehajtókat. évi LIII. §-ain alapul. amely az önálló bírósági végrehajtóval kapcsolatos – eddig a megyei (fővárosi) bíróság elnökére ruházott – feladatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hatáskörébe utalta. törvény 85-88. törvény (a továbbiakban: Pp. vagy a képviselet ellátásával ügyvédet vagy ügyvédi irodát bízhat meg. évi LXVII. tételes vizsgálatot a megyei bíróság elnöke részéről. s a per lefolytatása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.) 20. A Vht. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján. § (1) bekezdése8 és a Ptk.9 A végrehajtók károkozó magatartásával kapcsolatban tehát elmondhatjuk.4 Amennyiben a felperesek személyhez fűződő jogaik megsértése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. 84. évi IV. úgy a kártérítési pert a Vht. Számtalanszor előfordul. A bíróság marasztalása esetén a bírónak a bírósággal szembeni kártérítési felelőssége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. hogy a vélt vagy valódi sérelmet szenvedett felperes a bírósági végrehajtó károkozása miatt indít pert. illetőleg az ügyviteli és hivatali működés. Annak sincs akadálya. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság valamely ügyintéző alkalmazottját bízza meg a jogi képviselettel. mulasztása miatt is a megyei (fővárosi) bíróság ellen léptek fel a károsultak. A megyei bíróság elnöke mint törvényes képviselő (Ptk. 349. 236. úgy a keresetet a bíróval szemben is előterjeszthetik. A bíróságok perbeli képviselete többféleképpen valósulhat meg.) alapján megkülönböztetünk önálló. 256.10 .) 84. augusztus 31-ig hatályos 230. törvény (a továbbiakban: Ptk. jóllehet. hogy a megyei bíróság elnöke a bírósággal munkaviszonyban álló jogtanácsost alkalmazzon. 29. 1994.5 A Ptk. ezt a felfogást – figyelembe véve az ilyen címen előterjesztett keresetekben hozott döntéseket – nem minden bíróság osztja. Ezt a gondolatot támasztja alá rendezve a korábban vitás kérdést a Vht.7 A megyei (fővárosi) bírósággal szolgálati jogviszonyban álló megyei bírósági végrehajtó mint bírósági alkalmazott károkozása esetén azonban a Vht. törvény (a továbbiakban: Bsz. évi LXVI. hogy a bíróság kizárólag a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók jogellenes tevékenysége vagy mulasztása miatt perelhető eredményesen. évi III. törvény (a továbbiakban: Vht. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság perelhető. szeptember elsején hatályba lépett módosítása is. § (3) bekezdés) a bíróságok képviseletében maga is eljárhat. miszerint a végrehajtó eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyelte. eszerint a bíróságok jogi képviseletéről az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) gondoskodik. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. szakmai ellenőrzés azonban nem jelent folyamatos. II/3.) 67. A törvényes képviseletnek egy másik formája is ismert. ezért ilyen esetben a megyei bírósággal szembeni kártérítési követelés nem lehet megalapozott. az önálló bírósági végrehajtó jogellenes tevékenysége. szeptember 1-től 2001. § (1) bekezdése a-d) pontjaiban meghatározott igényeket érvényesítenek. ügyvitelének és hivatali működésének felügyelete pedig a helyi bíróság elnökének feladata volt. Amennyiben a kárt önálló bírósági végrehajtó okozza. § (3) bekezdése szerint a megyei bíróság jogi személy. § (1) bekezdése értelmében6 a személyes felelőséggel bíró önálló bírósági végrehajtó ellen kell megindítani. ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint pedig a megyei bíróságot az elnök vezeti. 2001. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. vagy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. A törvényességi felügyelet.

. Az Alkotmány ugyan lehetővé teszi külön bíróságok létesítését. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek elbírálására illetékes bíróság az általános illetékességi szabályok alapján. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatát kiterjesztette a Ptk. amely ellen keresetet terjesztettek elő. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. Amennyiben a kárt a megyei bíróság okozta. § (1) bekezdés b) pontját támadó indítványt elutasította. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban14 meghatározott kizárási ok a bíróság vezetőjével szemben áll fenn. amely szerint a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. hogy az Alkotmányból kényszerűen következnék az ügyek e csoportjának a rendes bíróságok hatásköréből való kivétele. ha bármely más bíróságot kellene elmarasztalnia egy harmadik személy vagy szervezet javára. A vizsgált körben azonban a hatáskör szabályozása sem a jogbiztonság követelményét. nem állítja szembe a Ptk. az eljárási törvény alapján a kijelölési szabályokat kell alkalmazni. 23. 13. 7. azon túl. Az más kérdés – éppen az előzőekben is említett pártatlanság elvének érvényesülése érdekében – hogy az ügyet nem bírálhatja el az a bíróság. ha az alperesi bíróság valamennyi bírája elfogultsági kifogást terjeszt elő. miszerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség eldöntése is bírói útra tartozik. sem a bírói úthoz való jogot nem sérti. Az Alkotmánybíróság – az általa e témában hozott határozatában – rámutatott arra. az alperes székhelye szerint illetékes – megyei hatáskörű – bíróság. amikor a bíróság képviseletében az OITH ügyintézőként feltüntetett. Erre figyelemmel. akár jogorvoslati eljárásban. Egyéb esetben a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt. a kártérítési per lefolytatására illetékes megyei bíróságot az ítélőtáblának kell kijelölnie. Speciális szabály e körben nem érvényesül. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek a Pp. a jogorvoslathoz való alapvető jog tényleges megvalósíthatóságát) ki kell elégítenie. vagy a Pp. az iratokat az illetékes bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz kell felterjeszteni. 23. A különféle szintű bíróságok közötti ügymegosztás – a hatáskör – szabályozásában a jogalkotót nagyfokú szabadság illeti meg. A konkrét ügyekben eljáró bíróság pártatlanságát a bírák kizárásáról szóló eljárási szabályok garantálják. §-át az Alkotmány 57. hogy az a körülmény. 7. az OITH-hoz az OIT által beosztott – ítélkezést nem folytató – bíró jár el. akár az alap-. II/4. illetve. hogy nem várható el tárgyilagos és elfogulatlan ügyintézés a megyei bíróságtól. § (1) bekezdés d) pontja alapján járhatnak el a bíróság képviseletében.5 Az OIT Szervezeti és Működési Szabályzata a jogi képviselet ellátását a Bsz.13 Akkor. Az OITH ügyintéző tisztviselői pedig a Pp. §-ában11 írt „pártatlanság” követelményével. azt azonban nem lehet megállapítani.12 II/5. §-a alapján felállított Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztályára bízta. hogy a törvényi szabályozásnak bizonyos alkotmányos követelményeket (pl. 67. E hatásköri szabály alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte egy indítványozó arra hivatkozással. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. §-ának (1) bekezdésére is. ha a károsult az ítélőtáblát kívánja perelni. E jogi képviseleti formák közül a leggyakrabban az utóbbival találkozhatunk. 55.

a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében. hogy a per megindításakor a felperesnek nem kell eljárási illetéket lerónia. közigazgatási és más hatósági döntés ellen. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. pártatlan. III/4. ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok III/1. Ennek hiányában. Az egyenlőség követelményét sértő szabályozás a kártérítési processzusban résztvevő alanyok közötti diszkriminációt jelent. 1950. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban (…) mindenkinek joga van ahhoz. mert nem gondolnak arra. III/2. évi XX. ügyészségi) szervek kedvezményezésének más szervezetekkel és egyéb személyekkel szembeni megkülönböztetésnek alkotmányos alapja nincs. a szabályozásban az adott tényállás lényeges elemére nézve – a diszkrimináció tilalma folytán – egyenlőségnek kell fennállnia. 349. törvény Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. törvény A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997.) AB határozat a fenti rendelkezést megsemmisítette arra hivatkozással. III. hogy (…) valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági. E tekintetben ugyanis az alkalmazotti károkozás tényállásához képest az államigazgatási jogkörben való károkozásnak semmiféle specifikuma nem állapítható meg. 29. Az 53/1992. október 29. törvény 57. évi LXVI. azzal arányosan . III/1. A Ptk. ezért az alkotmányellenes. amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.15 ami azt jelenti. törvény A Polgári perrendtartásról szóló 1952. hogy a követelésüket minél magasabb összegben határozzák meg. Tekintsük át. s teszik ezt azért is. Rómában.a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. így az elévülési határidő a bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények előterjesztése tekintetében öt év. hogy az előzetesen le nem rótt eljárási illetéket általában a pervesztes félnek kell viselnie. évi III. amelyek a felek jogaiként nevesítve tartalmaznak előírásokat. évi XXXI. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. III/3. II/7. A felek tisztességes. A jogorvoslati jogot . napjáig hatályban volt (2) bekezdése a bírósági jogkörben okozott kárigény érvényesítésére vonatkozó elévülési időt egy évben határozta meg. azokat a jogszabályi rendelkezéseket. hogy az elévülés tekintetében a közhatalmi aktussal vagy egyébként a közhatalom gyakorlása során kárt okozó államigazgatási (bírósági. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja. évi XX. . annak viseléséről a bíróság a pert befejező határozatában dönt. részben megadva ezáltal a bíróságok eljárásának keretét. Ez a szabály arra ösztönözheti az igényérvényesítőket.6 II/6. (X. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. §-ának 1992. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően keletkezett jogviszonyok esetén az általános elévülési szabályokat kell alkalmazni. Polgári jogi felelősségi rendszerünk szerint minden károkozás – amely nem minősül jogszerűnek – jogellenes.

A kár fogalma 3. évi CX. §-a.5.7. Jogértelmezési tévedés 2. a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelése 2. Ezt (és csak ezt) fejezi ki az ismert regula: casum sentit dominus. amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges. § (3) bekezdése .törvényben szabályozott eljárás során . Lucrum cessans – elmaradt haszon 3. hogy – összhangban a törvény céljával – a feleknek a jogviták elbírálásához. Nem vagyoni kár 3. Kár 3. Jogellenesség és felróhatóság 2. „hogy ilyen kártérítő kötelem valaki terhére keletkezzék. A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható.2. január elsejei hatállyal a bíróságok feladatát újrafogalmazta.3. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…).4. Kimentés 2. Eszerint a bíróságnak az a feladata. A Ptk.2.6. . évi XXXI.3. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. törvény – az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról. valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról – 2000.3.”22 IV. 349.21 Ahhoz. § (1) és (3) bekezdése 1. Felmerült költség 4.3. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) azt a mindenkit megillető jogot rögzíti.ami egyúttal azt is jelenti. hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette IV/B. törvény 6. E nélkül a kár azt terheli. Eljárási szabálysértések 2. Jogerős ítélet tartalma 2. melynek alapján kártérítést követel.16 A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról . tartalmazza. Vagyoni kár 3. Nem jogértelmezésből eredő tévedés 2. 339.17 A bíróság határozata mindenkire kötelező (…). III/3.20 Abban az esetben. A Bsz. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. felhívása és bizonyítása. akit ért. vagy azt a károsult alapos okkal nem kívánja. ha valakinek e jogát a bíróság megsérti. Rómában.véglegesen döntenek. Bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelése. természetesen mindig valamely jogalap (kauza) fennforgása szükséges.7 III/2.1. A kártérítés jogalapja és feltételei IV/A. Okozati összefüggés 5.3. Damnum emergens – vagyoncsökkenés 3.19 III/4. Kártalanítás – kártérítés 3.3.1. hogy adott esetben a károsult feladata annak a kauzának.18 Mindenkinek joga van ahhoz. hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. A Pp-t módosító 1999.2. az ebből eredő teljes kárának megtérítését polgári perben követelheti. Általános kritériumok 2. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. A Pp.1. 1950. 2.

339. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének kritériumai tehát a Ptk 349. . hogy úgy járt el.25 A Ptk. Egyes jogtudósok szerint a felelősségi elméletek a jogellenesség mozzanatát összetévesztik a vétkességgel. ezért nehezen szakítottak ezen elmélet téziseivel. § (1) bekezdés – és különös feltételei – Ptk.26 A jogirodalomban pedig a vétkességet a felróhatósággal keverik. 339. § (1) bekezdése a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség megállapításához ezeken az általános feltételeken túl további ismérveket határoz meg. hisz a kárfelelősség nem állhat fenn. a jogellenes magatartás – mely tevékenységben vagy mulasztásban is megnyilvánulhat – hiányzik. A károkozót (alperest) terheli annak bizonyítása. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette Amennyiben az első feltétel. Az általános kártérítés alapvető feltételei: • • • • jogellenes magatartás (tevékenység vagy mulasztás) kár bekövetkezése okozati összefüggés megléte a kár és a jogellenes magatartás között felróhatóság (vagyis a károkozó nem úgy járt el. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.24 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére ugyanis csak akkor kerülhet sor. ha a kártérítés általános – Ptk. Mentesül a felelősség alól. A jogellenesség független a vétkességtől. § (1) bekezdés – is adottak.23 amelyet azonban együtt kell alkalmazni a kártérítés általános felelősségi alakzatával. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazott 349. objektív emberi gondosság követelményének megfelelően járt el. §-ában meghatározott speciális és a Ptk. azaz magatartása nem volt felróható. az egyéb feltételek meglétét nem szükséges vizsgálni. § (1) bekezdése szerint. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Az általános feltételek közül a jogellenes magatartással okozott kárt és a kettő közti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a Ptk.28 a régi felelősségtan azonban a vétkesség elvére épült. 339.27 illetve a felróhatóságtól. §-ában előírt általános feltételek alapján az alábbiak: • • • • • jogellenesség a bírósági eljárással kapcsolatban keletkezett kár okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között felróhatóság (mely nem szükségszerű elem) a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. aki másnak jogellenesen kárt okoz. ha bizonyítja. köteles azt megtéríteni.8 IV/A/1. melyek fenn nem állása esetén a kereset nem lehet megalapozott. speciális szabályt tartalmaz. 349. 349. hogy magatartása jogszerű volt vagy hogy az általános. A Ptk.

A jogellenességet bármely jogi norma megszegése megalapozhatja. Az adott helyzetben kitétellel pedig a jogalkotó annak vizsgálatát írja elő. azaz bonus et diligens paterfamilias-ként járt el. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű. tevékenységben vagy akár mulasztásban is. a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye. IV/A/2. Az elvárhatóság objektív fogalom. A felperesek által jogalapként hivatkozott jogszabálysértés. Amennyiben a károkozó jogszerűen járt el. jogellenes. A felróhatóság kérdésének elbírálásánál kiindulópont. általános gondossági követelménynek megfelelő magatartást tanúsított. nem pedig az egyéni adottságok alapján elvárható magatartást jelenti. pl. hiszen felróhatóság nélküli felelősségi alakzatok is léteznek. de a kidolgozás mellőzése indokolt. és a felróhatóság megvalósulását együtt kell bemutatni. IV/A/2. mind eljárásjogi természetű. A korábban leírtak szerint. amely nem minősül jogszerűnek. E szabálysértések a kereseti követelések alapjaként általában összefonódva jelennek meg. A dolgozat szempontjából a vétőképesség nem bír relevanciával. Az eseti döntések sem különítik el egyértelműen. Számos esetben a kártérítési igényt arra hivatkozással terjesztik elő. hogy minden vagyoni károkozás.30 . hogy mindenkinek úgy kell eljárnia. E körben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) eseti döntéseiben általános jelleggel a következőket fejtette ki: Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról. Sokszínű és sokféle azon okok köre. A jogellenesség megnyilvánulhat aktív magatartásban. felelősségi rendszerünkben általános nézet. A felróhatóság a bírósági jogkörben okozott kártérítésnek nem szükségképpeni eleme. Felelősségi rendszerünk exculpátiós lehetőséget biztosít a kárfelelősség alól. s nem használják az eredeti jelentéstartalmuk szerint a jogellenesség.: jogos védelem.1.29 amelyekről e munkában a későbbiekben esik szó. hogy a bíróság jogértelmezési tévedést követett el.2. szükséghelyzet. ha a károkozó az objektív. jogellenesség lehet mind anyagi. így az rendszertanilag említésre kerül. Ugyancsak kimentési ok lehet. vagy kifejezetten megenged. Jogszerű az. amelyekre a kártérítési igényeket a jogkereső állampolgárok és más személyek alapozzák. amelyet jogszabály nem tilt. a rendeltetésszerű joggyakorlással okozott kár mint a kisajátítás vagy a szolgalmi jog gyakorlásának esete vagy a károsult beleegyezése.9 A jogtudósok elméleteinek hatása ma is érezhető. a felróhatóság és a vétkesség fogalmát. a társadalmi elvárhatóságot. hogy a konkrét tényállás esetén mi tekinthető általánosan elvárhatónak. ezért a kártérítés megállapításához szükséges egyes feltételek meglétének vizsgálatakor a jogellenesség. mentesül a felelősség alól.

Jogszerű döntés esetén. úgy a bíróság magatartása és a felperes (végrehajtást kérő) kára közötti okozati összefüggés fennáll. nem alapozza meg a vétkességet. Ez önmagában nem jelent szándékos vagy súlyos gondatlan tévedést. amely megalapozza az alperes kárfelelősségét. A végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája a felróhatóságnak olyan fokát valósította meg. hogy az ítélkező munkával együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek.10 Amennyiben a jogalkalmazó szerv a jogszabály egyértelmű. Erre csak a nyilvánvaló és kirívó jogsértés esetén van jogi lehetőség. végrehajtás hiányában a felperesnek ezzel összefüggésben költségei. Amennyiben ezt a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság elmulasztja. Egy másik – perfeljegyzés elrendelésével kapcsolatos – ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. ugyanakkor e téren is érvényre kell jutnia az ítélkezés függetlensége garanciális elvének.34 Mindezek alapján megállapítható. ezért a téves jogszabály-értelmezésen alapuló határozat meghozatala a bíróság alkalmazottja vétkességének megállapításához nem elegendő. A bíróságnak a végrehajtási lap kiállítását ez esetben meg kell tagadnia. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyul. s így ez nem alapozza meg a bíróság kárfelelősségét. amely miatt az alperes kárfelelősségét meg kell állapítani. Önmagában az a körülmény. több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését hagyja figyelmen kívül. A bíróságnak a nem jogértelmezésből eredő tévedése sem alapozza meg a bírósági jogkörben okozott kártérítési igényeket. IV/A/2. amennyiben a téves jogi álláspont nem minősül olyan nyilvánvaló és kirívó jogsértésnek. menthető jogalkalmazási tévedésről szintén nem beszélhetünk. sem vezethet annak megállapítására. mivel a felperes végrehajtási kérelme alaptalan. feltűnően kirívó jogértelmezési tévedések képeznek. illetve valamely tétel téves figyelembevétele.33 Az egységes bírói gyakorlat szerint egy új jogszabály értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság önmagában nem jelent felróható magatartást. hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló kereseti követelések alapjául csak az adott ügy szempontjából lényeges kérdésekben történt súlyos jogértelmezési tévedések szolgálhatnak.3. E döntésnek az a magyarázata. hogy a téves jogértelmezés nem elegendő a bíróság vétkességének a megállapítására. Kivételt az egyértelműen súlyos.35 A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításakor a felróhatóság megítélése körében kettős követelmény érvényesül a gyakorlatban: egyfelől elvárható a törvényességnek megfelelő lelkiismeretes bírói munka. hogy az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. kiadásai nem merülhetnek fel.32 A Legfelsőbb Bíróságnak az egyik fellebbviteli ügyben az álláspontja az volt. Jellemző példa erre a gyermektartásdíj-hátralék megállapításánál a bonyolult számítások során elkövetett számítási hiba. Ezen felül a számítási hiba kiküszöbölésére a felperes jogorvoslatot (kijavítás) vehet igénybe. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. Az okozati összefüggés így közvetlen és kétségtelen.31 A jogszabály eltérő értelmezése egymagában jogellenes és felróható magatartást nem valósít meg. . s így a bíróság kártérítési felelőssége nem áll fenn.

Keresetét arra alapította. hogy a rendkívüli jogorvoslatot igénybe véve a felek a felülvizsgálati eljárás szabályainak téves alkalmazására hivatkozással terjesztenek elő kártérítési igényt a Legfelsőbb Bírósággal szemben. §-ának rendelkezése nem zárja ki adott esetben a Ptk. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló kereseti követelések között alig találunk olyat.000. kirívóan okszerűtlenül mérlegelve hozta meg határozatát.41 A jogbiztonságot veszélyeztetné.40 A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata értelmében a kártérítési per nem teremt új jogorvoslati fórumot a fél számára kedvezőtlen jogerős ítélet felülvizsgálatára. hogy a határozatot hozó szerv felróható módon. hanem az alperes jogszerűtlen eljárását jelölte meg kártérítési igénye jogalapjaként. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését is sértette. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését Bsz 7.Ft megfizetésére kérte a Legfelsőbb Bíróság alperes kötelezését. hogy a Bsz 7. mivel nem értékelte. Az egyik ügyben a felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén közel 600.39 IV/A/2.11 Egymagában az a körülmény. A joggyakorlat szerint a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséget az sem alapozza meg. 349. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta. Eljárása a Pp. ha a határozatot hozó szerv a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeképpen döntött. az eljárási szabályok megsértésével hozta meg a döntését. Gyakran fordul elő. A felróhatóság megítélése az adott ügyben eljárt bíróság tevékenységének konkrét és objektív vizsgálatát igényelte volna. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. nem vezethet annak megállapítására. §-a42. Állította. így felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség sem állhat fenn. hogy a felülvizsgálati fórumként eljáró alperes a felülmérlegelés tilalmának megszegésével hozta meg a döntését. hogy ezekben a perekben a jogerős ítélet tartalmára alappal nem lehet hivatkozni. §-ának (1) és (3) bekezdése43 téves alkalmazásában jelölte meg. ha az ítélt dolgot utóbb ismét vitássá lehetne tenni. hogy a fél azt tartalmi okokból vagy eljárási szabálysértésre hivatkozással továbbra is vitatja. Kifejtette. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek (törvénysértőnek) bizonyult. s a kártérítés alapjául nem szolgálhat. a Ptk. ha megállapítható. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. Nem nyújt alapot a kártérítési felelősség megállapítására az sem.37 vagy a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelésén38 alapult. amely ne vitatná az „alapügyben” hozott jogerős ítélet tartalmát. . ha a határozat a bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelésén. A kártérítési per bírósága a jogerős ítélethez kötve van. hogy keresetében nem a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmát.36 IV/A/2. mivel – a felperes által legalábbis valószínűsített – kártérítési felelősség bizonyítatlanságának észlelése esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság további eljárásra utasításának lett volna helye. Csak akkor érvényesíthet kártérítési igényt a fél. 349. ezért kellett a Legfelsőbb Bíróságnak nyomatékkal kimondania. §-a (3) bekezdésének az alkalmazását.4. 275/A.5.

46 . szabályainak megsértése okából sem lehet hivatkozni. A felperes által sérelmezett jogalkalmazás ugyanúgy az érdemi döntésben öltött testet. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmától elválaszthatatlan eljárásjogi jogalkalmazás sem ad alapot a sérelmezett ítélet jogellenessége vizsgálatára. § (1) bekezdés) rendelkező jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozással már csak a Pp. elfogultsági kifogásra. beleértve az ügyben érintett személyeket és az állam szervezeteit is. 1. §-a szerint a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – a törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. A Bsz 7. az előzetes bizonyítás szabályainak. A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. A jogorvoslati rendszer szabályozásából következően azonban a felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi döntés végleges. mint az anyagi jogi jogszabályok alkalmazása. §-a alapján nem bírálhatja felül a sérelmesnek tartott jogerős ítéletet. ezért annak megtérítését az alperestől alappal nem követelheti. Az anyagi jogerővel (Pp. és erre alapítottan a rendkívüli perorvoslatot elbíráló bíróság ellen kártérítési igény érvényesítésére. 7. Amennyiben a kötelezett nem jelentette be az önkormányzat jegyzőjének a tartózkodási helyének címét.44 Az anyagi és az eljárásjogi szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére. §) a Polgári Perrendtartás szabályozza. hogy a felhívást nem ide küldte. nem állapíthatja meg annak jogellenességét. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárás szabályainak megsértésével hozta meg az ítéletét. által biztosított rendkívüli perorvoslattal. A kézbesítési szabályokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat e körben azt alakította ki. ha a bíróság a pénzbüntetés megfizetésére szóló felhívást a kötelezett bejelentett lakóhelyére.45 IV/A/2. §-ának értelmében e jogalkalmazó tevékenységük keretében hozott végleges döntésük mindenkire kötelező. A példaképpen ismertetett fenti perben a felperes kártérítési keresete ténybeli és jogalapja körében arra. 229. a felperes kárát kizárólag a saját felróható magatartása okozta. Jogellenesség hiányában pedig az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg. Minthogy az alperes nem járt el jogellenesen. illetve az illetékességi előírásoknak a megszegésére alapozzák követelésüket. illetve tartózkodási helyére küldi. hogy nem jogszabálysértő.6. A kártérítési per bírósága tehát a Bsz.12 A határozatában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt a gyakorlatban általánosan elfogadott nézetet. A károsultak leggyakrabban polgári vagy büntető eljárásjogi szabálysértésre – az eljáró bíró mulasztására vagy törvénysértő intézkedésére. A polgári perekben a végleges és senki által nem vitatható döntés meghozatalának eljárási rendjét a törvény céljának megfelelően (Pp. nem érvényesíthet kárigényt a lakcímkutatást is folytató bírósággal szemben arra hivatkozással. az eljárás elhúzódására – hivatkozva terjesztenek elő kártérítési igényt. az egy ízben előterjeszthető felülvizsgálati kérelemmel lehet támadni. Ezek közül is jellemzően a kézbesítési szabályok megsértésére. miszerint a Bsz 2. Annak jogszabálysértő voltára a Pp.

Ennek elkerülésére a bíróság a Pp. A gyakorlat szerint a fél évet is meghaladó kézbesítési késedelem olyan súlyos gondatlanságot jelent.50 Sajnálatos. amikor a büntetőeljárás során elrendelt elmeorvosi vizsgálat miatt kívántak kártérítési igényt érvényesíteni a bírósággal szemben.49 Többször merült fel olyan tényállás is.13 A dolgozat alapjául szolgáló vizsgált ügyekben fordult elő. amikor az előzetes bizonyítás keretében eljáró bíróság csak másfél év múlva határozott a szakértő kirendeléséről. 19. Az ilyen igény azonban jogellenesség hiányában ne megalapozott. A perindítási okok további vizsgálatával megállapítható. a jogintézmény célját tekintve kétséget kizáróan megállapítható. a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelését. ha az elmeorvosi vizsgálatot a büntetőeljárás rendelkezéseinek megtartásával rendelték el. Az ún. a téves idézést valamint a bizonyítási indítványok indokolatlan mellőzését. ésszerű időn belül kell dönteni. Az alaptalan elfogultsági kifogások sorozatos előterjesztése nem csak az eljárások időtartamának elhúzódását eredményezi. hogy az egyértelmű illetékességi szabály olyan eljárásjogi rendelkezés.51 Bár az előzetes bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok52 az előzetes bizonyítás lefolytatására határidőt nem írnak elő. esetlegesen valamennyi bírájával szemben. hogy az előzetes bizonyítás keretében előterjesztett bizonyítási indítvány elrendeléséről vagy annak elutasításáról belátható. így a bíróság jogellenes és felróható mulasztása következtében a felperesi igény megalapozott volt az eljáró bíróság álláspontja szerint. így annak megsértésével megvalósulhat olyan jogellenes magatartás. hogy az így kiszabott pénzbírságot a bírósággal szemben kártérítési igényként kívánták érvényesíteni. hanem a bíróságok számára felesleges adminisztrációt is okoz. annak egy vagy több. amelynek alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. hogy az eljárási szabálysértések között több esetben jelölték meg a felperesek perindítási okként a hiányos jegyzőkönyvezést. hogy a felperesek egyre gyakrabban terjesztenek elő elfogultsági kifogást az eljáró bírósággal. amely megalapozza a jogalkalmazó szerv kárfelelősségét. amelyet szintén olyannak kell tekinteni. de erre jogellenesség hiányában nincs jogi lehetőség.53 Volt példa arra is. de előfordult olyan eset is. . A másfél éves időtartam nem tekinthető ésszerűnek. amely miatt a bíróság kárfelelősségét indokolt megállapítani.47 Az elmúlt években megfigyelhető tendencia. § (2) bekezdése48 alapján pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben. perlekedő típusú állampolgárokra ez a magatartás fokozottan jellemző. Volt rá példa. hogy a büntetőügyben hozott ítéletnek a fellebbezés visszavonása miatti jogerőre emelkedéséről hozott végzést a bíróság késedelmesen kézbesíttette a vádlottak részére.

szabályainak megsértése – 2 % a munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása – 2 % a büntetőeljárási rendelkezések megszegése – 8 % a bírósági végrehajtás előírásainak megsértése – 10 % a csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem – 2 % a Pp. hogy sok igényérvényesítő összekeveri a kártalanítást a kártérítéssel. E kárfelelősségi alakzat objektív.) szabályozza a kártalanítási eljárást.7. a bíróságok ellen indított kártérítési perek jogalapjaként a 2003-as évben az alábbi jogszabálysértésekre hivatkoztak: a Btk. szabályainak megsértése A munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása A büntetőeljráási rendelkezések megszegése A bírósági végrehajtás előírásainak megsértése A csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem 38% 10% 2% 35% A Pp. rendelkezéseinek megsértése A Csjt. A Be. rendelkezéseinek megsértése IV/A/2. . s utóbb megállapítják. a terhelt felmentése stb. törvény (a továbbiakban: Be. szabályainak megszegése A Ptk. intézkedést hajtanak végre. illetve szabadságelvonással járó büntetést. amikor a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személlyel szemben szabadságot korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. hogy az alkalmazott büntetésre. szabályainak megszegése – 35 % a Ptk. Kártalanítási igényt a jogszerűen eljáró bírósággal szemben lehet érvényesíteni. intézkedésre – későbbi eljárási cselekmények. pl. A dolgozat keretein belül szükséges megemlíteni.: a nyomozás megszüntetése. szerinti kártalanítási igényt a Magyar Állammal szemben – akinek képviseletét az igazságügyminiszter54 látja el – akkor lehet előterjeszteni. felróhatóságtól független. évi XIX. rendelkezéseinek megsértése – 38 % 3% 2% 2% 8% A Bt. következtében – törvényes ok hiányában került sor. A büntetőeljárásról szóló 1998.14 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által szolgáltatott statisztikai adatok szerint. rendelkezéseinek megsértése – 3 % a Csjt.

hogy a megállapított kártalanítás kárként már nem érvényesíthető.63 A kártérítési és a kártalanítási igény gyakorlati előfordulására példa az az eset. és a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették a vád alól. A polgári bíróságnak a büntetőbíróság eljárására alapított kárfelelősséget – mind a jogalapot.60 A kártérítési per nem folytatása a kártalanítási eljárásnak. hogy a jogerős felmentő ítélet tükrében az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása indokolatlannak tűnt. Ilyen esetben azonban. amikor a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő a bírósággal szemben arra hivatkozással.65 ezzel is elősegítve a kártalanítás és a kártérítés intézményének könnyebb áttekintését. nem kártérítésnek. és a kártalanítástól függetlenül kell vizsgálni a kártérítési felelősség fennállásának törvényi előfeltételeit. funkcióbeli elkülönítését.62 Mindemellett a kártérítési keresetnek nem törvényi előfeltétele a büntetőeljárás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása. által szabályozott kártalanítás kizárja-e.15 A Be-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás járhat többek között az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért stb. A jelen esetben a felperes kártalanításra irányuló keresetlevelét a bíróság – a Be-ben meghatározott keresetindítási határidő elmulasztása miatt – idézés kibocsátása nélkül elutasította. A jogellenes és felróható magatartáson alapuló kártérítés intézménye azonban nem lép az elkésetten előterjesztett kártalanítási kereset helyébe. alapján folytatja le.58 A kártalanítást az állam köteles megfizetni. helyi bíróság56 a Be-ben meghatározott eltérésekkel a Pp. hogy a Be. hogy az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája a Be-ben szabályozott ezen „tisztán magánjogi igényt” a Ptk-ban kívánja szabályozni. . Ennek a bíróságnak kell döntenie mind a kártalanítási igény jogalapja. A Legfelsőbb Bíróság megállapította. hogy a károsult a bírósági jogkörben okozott kára megtérítését igényelje? A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben úgy foglalt állást.64 Örvendetes. hogy a felperes sérelmét a kereseti és fellebbezési álláspontja szerint az okozta.59 Az életviszonyok bonyolultságából adódóan merül fel. de a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte. ezért a felperes elkésett kártalanítási igényét az alperestől bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén nem követelheti. és vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki. szerinti kártalanításnak van helye.57 A kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. így az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött idő alatt vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett.61 A kapcsolódás csupán annyi. hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a bűnösségét. mind pedig az összegszerűség kérdésében. hogy nincs kizáró ok. amikor a terhelt kárát a bíróság jogszerű eljárásával okozta. mind az összegszerűséget érintően – önállóan kell elbírálnia. hanem a Be.55 A kártalanítási eljárást az ügyben egyébként illetékes büntető bíróság székhelye szerint illetékes polgári. A kártalanítási és a kártérítési pernek eltérő a jogalapja.

: elmevizsgálat elrendelésével. § (2) bekezdése. 81. – megsértésére (pl. E fizetési kedvezmény indokoltságát támasztaná alá a felperesek alárendeltségi viszonya. mint amennyit kártérítésként ki kell fizetnie”. szabadságelvonással). akár azzal. s ekkor e szó azt a hátrányos különbözetet jelenti. melyet az eljárási szabályok biztosítanak. ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg. vagyis a felperesek által megjelölt kár mértéke igen magasnak mondható. illetve nem vagyoni jellegű. hogy oda bekerülendő vagyonrészek kimaradtak. Szorosabb. amely szerint. a tisztességes eljárás és a pártatlan bíráskodás követelménye. A korábban említettek szerint ennek indoka lehet az is. § (2) bekezdése pedig a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perekre érvényesen. becsület. az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére.”66 A kár tehát lehet vagyoni – vagyoncsökkenés. hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. damnum emergens). évi XCIII.68 Az egyik esetben a felperes azt sérelmezte.67 A felperesek a bíróság jogellenes magatartásával összefüggésben felmerült kárukat igen változatos formában nevesítik.1.16 IV/A/3. A reális összegben meghatározott kereseti követelések előterjesztését kívánja előmozdítani a Pp.m. hogy a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti. Az illetékekről szóló 1990. A bíróságok ellen indított kártérítési perek pertárgyértéke. hogy e perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. s ezzel a vagyon a maga egészében pozitíve csökkent (ú. emberi méltóság stb. Ezeknél a pereknél is érvényesül azonban a felek egyenlőségének elve. s a pervesztesekkel szemben a bíróság több illetéket állapít meg. ugyanezen feltételek mellett – részbeni pervesztesség. . így a határozatról nem szerzett tudomást. mely valakinek a vagyonában előállott akár azzal. közönségesebb értelemben azonban kár alatt mégis vagyoni kárt szoktunk érteni. IV/A/3. elmaradt haszon vagy költség –. és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott – kimondja. részleges pernyertesség esetén. hogy a károkozó tény folytán onnan némely vagyonalkatrész vagy részek kiestek vagy értékükben megfogyatkoztak. s ez a kedvezmény mintegy ösztönzi a felpereseket az irreálisan magas összegű kártérítési követelések előterjesztésére. az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ. „Kár alatt értünk tágabb értelemben minden olyan hátrányt. törvény 62. ha a per kártérítésre irányul.2. de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. kiszolgáltatott helyzete. vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege. A vélt vagy valós sérelmet szenvedett felperesek számtalanszor hivatkoznak a személyiségi jogaik – mint jó hírnév. A statisztikából megismert adatok szerint – jelenleg – a bíróságokkal szembeni kártérítési igényeknek kevesebb mint 10 %-a alapos. amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ. mely valamely esemény (kár-ok) folytán valakit személyében vagy vagyonában ér. vagy egyéb olyan követelés iránt folyik. illetőleg már bennlévő vagyonrészek várható értékemelkedése elmaradt (lucrum cessans). így a keresetindítás ilyen fajta könnyítése kétségbe vonható.

s emiatt a felperesek az adóssal szembeni követelésüket nem tudták végrehajtani. A nem vagyoni kár körében gyakori a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt fellépő pszichikai illetve egészségkárosodás.74 Az ilyen jellegű számítási hiba önmagában nem szolgálhat a bírósággal szembeni kártérítési követelés alapjául. annak meg nem fizetése miatt a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. az érintett cég gazdasági életben való részvételének megnehezítésére hivatkozással is már több kártérítési igényt terjesztettek elő. Gyakran sérelmezik a felperesek. Az utóbbi években elszaporodtak a bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak nem megfelelő őrzéséből. hogy a bíróság az adós ingatlanát érintő perfeljegyzésről hozott végzését nem vagy csak késedelmesen küldte meg a földhivatalnak.69 A kereseti követeléssel élők a médiából. a munkahelyi elhelyezkedés nehézségei miatt előterjesztett kompenzációs követelés is. ellentétben az ügyvédekkel. melynek a felperes szomszédai szemtanúi voltak. hogy az általa korábban kezdeményezett perben előterjesztett beadványai a bíróságon elvesztek. változás-bejegyzési eljárások során megvalósuló téves bejegyzések miatt.3.73 Az említett perek megalapozottságát nagyrészt a bírósági tárolóhelyek hiánya. . mivel az igényét ezen iratok hiányában nem tudta érvényesíteni. s így e jelentős értéket képviselő keresetek száma a jövőben csökkenni fog. A bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak jogszabályba ütköző őrzésére. Jellemző hivatkozási alap az is. Felperes a jó hírének. Megállapítható tehát – a bemutatott estekből is –. Egy a már korábbiakban hivatkozott esetben a felperes vagyoni kárként jelölte meg azt az összeget. hogy ez esetben a sérelem kiküszöbölésére jogorvoslati lehetőség is áll a felperes rendelkezésére. hogy polgári peres és nem peres eljárásokban felmerült vagyoni kárként megjelölt esetek köre igen színes képet mutat. illetve egyre szélesedő jogi ismereteikből merítve a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással is terjesztenek elő kártérítési igényt a bírósággal szemben. hogy az eljárás elhúzódása vagy a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelése miatt követelésük behajtásának lehetőségétől elestek.71 Volt arra is példa. hogy az alperesi bíróságra történő bejutás érdekében át kellett haladnia az átvilágító kapun.17 A pénzbüntetést.70 a jövőbeni életvitel. A cégbírósági bejegyzési. kezeléséből.1. állagromlásából. amellyel – álláspontja szerint – a bíróság elszámolta az őt terhelő gyermektartásdíjhátralék összegét. A felperest a rendőrség a szabadságvesztés foganatba vétele miatt az otthonából a büntetésvégrehajtási intézetbe szállította. valamint a cége üzleti jó hírének sérelme miatt nem vagyoni kártérítést követelt. s ezzel az alperes vele szemben diszkriminációt valósított meg. a létszámhiány. a kiadandó tárgyak hiányából eredő kárigénye. melyek közül többet a bíróság alaposnak is talált. figyelemmel arra is. kezelésére alapítva is terjesztettek elő kártérítési keresetet a bírósággal szemben. IV/A/3.72 A kár és a károkozó magatartás közti okozati összefüggés fennállása esetén a kárigény megalapozott lehet. Egy esetben a jogtanácsosként eljáró felperes a kártérítési követelését arra alapozta. a vagyontárgyak átvételére és kezelésére vonatkozó előírások meg nem felelő volta okozza. hogy a felperes keresetében arra hivatkozott. emiatt őt kár érte. A problémákra a jelenleg készülő szabályok remélhetőleg megoldást kínálnak.

hogy az elfogultsági kifogás nem volt alaptalan. Előadása szerint. és az ingatlant azóta nem sikerült értékesíteni. hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint is az adós csak az ingatlan fele részének volt a tulajdonosa.18 Számtalanszor jelölik meg jogalapként a bírósági eljárás elhúzódását. hogy az ingatlant értékesíteni tudták volna. hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. az eljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet. s megítélése szerint a bíróság mulasztására visszavezethető okból került ilyen helyzetbe. az összes körülmény gondos mérlegelésével lehet eldönteni.: közös tulajdont megszüntető – ítéletnek a földhivatal részére történő késedelmes megküldése miatt indítanak kártérítési pert a bírósággal szemben arra hivatkozással. Jellemző az a példa is. alaptalan elfogultsági kifogás előterjesztése miatt kiszabott pénzbírság összegére mint felmerült kárra azzal. amikor a felperesek a tőlük lefoglalt áru értékét nevezik meg kárként arra hivatkozással. Egy eseti döntés szerint a bíróság alkalmazottjaként eljáró bírósági végrehajtó teljes ingatlant értékesített a felperes részére annak ellenére. 76 a legtöbbször alaptalanul. költségük merült fel. Kárigényt arra is alapítottak. hogy e jogszabálysértések következtében a károsult nem szerezhetett ingatlantulajdont. hogy a bíróság perfeljegyzésről rendelkező jogszabálysértő végzése miatt nem tudtak eleget tenni az előszerződésben vállalt kötelezettségüknek. s így a pénzbírság kiszabása jogellenesen történt. Egy ilyen esetben az igényérvényesítő a házassági bontóperében azt kérte a bíróságtól.75 A felperesek sokszor alapították a keresetüket arra.80 A példálódzó jelleggel felsorolt vagyoni kárigények alaposságát mindig az adott esetet figyelembe véve. így a vámhatóság a nem jogerős ítélet alapján nem értékesíthette volna a lefoglalt árut.77 Az is gyakori. hogy a lefoglalt áru elkobzásáról rendelkező ítéletet a bíróság jogellenesen nyilvánította jogerősnek és végrehajthatónak. de a bíróság mulasztása miatt a vevő elállt a vételtől. E körben az is többször előforduló hivatkozási alap. ezért a bíróságtól az albérleti díj megtérítését kérte. amely időtartam alatt felesleges kiadásuk. az elhúzódó peres eljárás tartamára albérletbe kényszerült. hogy a felperesek az ingatlan tulajdonjogát érintő – pl. Az ilyen típusú kereseti követelés megalapozott lehet. s ezért a kapott foglalót kétszeresen kellett visszatéríteniük. de a bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete alapján a per alperesének visszafizetendő nem vagyoni kártérítésben jelölték meg. hogy a vagyoni értékcsökkenés a bíróság eljárási szabálysértései miatt keletkezett azáltal. hogy a közös bérlakás használatára őt jogosítsa fel. ha az eljárás elhúzódása kizárólag a bíróság érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. s a kártérítés egyéb feltételei is fennállnak. . Sűrűn előforduló hivatkozási alap a bírósági végrehajtók jogellenes eljárása. Kárukat a jogerős ítéletben javukra megítélt. és változtatta meg a javukra szóló döntést.78 Több esetben hivatkoztak az ismételt. Felperes a kárát a közös tulajdon megszüntetéséhez – az ingatlan fele részének megváltásához – szükséges vételárban jelölte meg.79 Az így előterjesztett kártérítési igény az eljárási szabályok megtartása esetén nem lehet eredményes.

: letétbe történő teljesítéssel a felperesek elkerülhették volna. A bíróságnak a kár mértékét az ítélethozatal időpontjában kell megállapítania azzal. amikor a felperes a mezőgazdasági ingatlana terméskiesését jelölte meg kárként.3. mely addig tart. mint pl. hogy a felperesek elmaradt hasznukat kívánják kárként érvényesíteni a bírósággal szemben. amíg kiegyenlítéssel meg nem szűnik. E körben a felperesnél felmerült kárként például a jogellenesen elrendelt végrehajtási eljárás költségét szokták megnevezni. hanem huzamos állapot.86 Általános megállapításként rögzíthető. tanulók létfenntartásához szükséges összeget stb. illetve országgyűlési és helyi önkormányzati választásokon a képviselőjelöltként indulás lehetőségétől való elesést.3. Leggyakrabban a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt terjesztenek elő vagyoni kárigényt. illetőleg az általuk fizetendő összeg utáni – az eljárás elhúzódása miatt – több éves kamatfizetési kötelezettségükre hivatkozással is terjesztettek elő kártérítésre irányuló keresetet. 85 az erre irányuló petitum nem lehet megalapozott. Egy a korábban már ismertetett esetben a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. a felperes elmaradt haszonként a cége üzleti forgalmának visszaesésére hivatkozott.19 IV/A/3. mivel a késedelembe esést. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló keresetek körében nem ritka.3. s így a kamatfizetési kötelezettséget. jövedelem nélküli eltartottak. IV/A/3. A felperesek az eljárás elhúzódása miatti kamatveszteség címén. s emiatt a pénzbüntetést a bíróság szabadságvesztésre változtatta át.82 Ez esetben a bíróság a felperes kárigényét megalapozottnak találta. családtagként dolgozók kiesett jövedelmét. Kárként jelölték meg több esetben a bíróság határozatának tartalma vagy a bíróság elhúzódó eljárása miatt elmaradt jövőbeni kedvező pozíciót. hogy a kár nem pillanatnyi jelenség.81 Figyelemre méltó volt az a perindítási ok is. természetbeni juttatást. s a bíróság károkozó magatartását úgy határozta meg. pl. Az esetek többségében ez az igény sem lehet alapos. álláslehetőséget. elmaradt jutalmat. . hogy a kártérítésnek a kár keretei között kell maradnia. vagyis a kártérítés a károsult számára nem válhat nyereség forrásává. hogy a bírósági letétbe helyezett pénzösszeg utáni kamatot kívánják a bírósággal szemben érvényesíteni.: egyetemi tanári kinevezés elmaradását. hogy a bíróság az előzetes bizonyítás keretében csak másfél év elteltével határozott szakértő kirendeléséről.2. így a határozatról nem szerzett tudomást. mint jövedelem kiesést.84 Mivel bírósági letétre vonatkozó jogszabály szerint a letétbe helyezett pénzösszeg után a bíróság kamatot nem térít.83 Az elmaradt haszon mint kárigény tekintetében nem ritka.

Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. Az okozati összefüggés két szempontból is jelentőséggel bír a kártérítés megítélésénél. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a károsult terhére esik mindazok mulasztása. ha a kárt a bíróság határozathozatallal okozza. Amennyiben a károkozó magatartás nem határozatban nyilvánul meg. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. Ez az ismérv természetesen csak akkor feltétele a kárfelelősség megállapításának. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. bár a bíróság magatartása és a felperes kára közti okozati összefüggés közvetlen és kétségtelen. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.20 IV/A/4. Irányadóak tehát a Ptk. akiknek magatartásáért felelős.89 A bírósági eljárások jogerős befejezését követően terjeszthető elő kártérítési kereset a bíróságokkal szemben. 340. . illetve az mennyiben tulajdonítható más személy magatartásának vagy természeti erő hatásának. a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett igény idő előtti. 340. hogy a kárt mennyiben idézte elő a károkozó magatartása. hogy mi az az ésszerű időtartam. § (1) bekezdése szerint a károsult a kár elhárítása. amely önhibából adódik. nem állapítható meg. amely abból származott. A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel az okozati összefüggésnek csak a téma szempontjából releváns elemei kerülnek kiemelésre. § (1) bekezdésében foglaltak. A Ptk. hiszen amíg a peres eljárások folyamatban vannak. egyrészt a jogellenes károkozás és a kár közti ok-okozati kapcsolat megléte előfeltétele a kártérítési szankció alkalmazásának. az igazolási kérelem. másrészt a kártérítési kötelezettség mértéke függ attól. kiegészítése. amely miatt kárának 50 %-át saját maga köteles viselni. Mindezek alapján a kár megelőzése. elhárítása. A döntés szerint. Amennyiben a rendes jogorvoslati eljárás – mint például a fellebbezés. A Legfelsőbb Bíróság a már korábban hivatkozott eseti döntésében. a kármegosztás lényegére is rámutatott. hanem egyéb intézkedéssel vagy mulasztással okozzák – például jogszabályok tartalmáról adott téves tájékoztatás a bírósági panaszirodán – a jogorvoslat igénybevétele fogalmilag kizárt. azonban a károsult magatartása – miszerint a jogerős ítélettől eltérő tartalmú végrehajtási lap kibocsátását kérte – a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti eljárásban sem maradhat értékelés nélkül. a határozat kijavítása. amely alatt a per befejezhető. amely szerint az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal.87 A bíróság meglátása szerint a felperesnek az ítélettel való tudatos szembeszegülése olyan vétkes magatartás. csökkentése érdekében a károsult is úgy köteles eljárni.88 IV/A/5. A kár rendes jogorvoslattal történő elhárításának követelménye leggyakrabban az időelőttiség problematikáját veti fel. ilyenkor a károkozó és a károsult között kármegosztásra kerül sor. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. a végrehajtási kifogás elbírálására irányuló eljárás – vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás folyamatban van.

amikor a felperes arra hivatkozik. hogy nem tekinthető mulasztásnak. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. kimerítését. s ez a körülmény önmagában kizárja a kárigény érvényesítését. s végrehajtási kifogást terjeszt elő. hogy a Ptk. ha a jogszabály másként nem rendelkezik.94 A Ptk. aki magatartásával. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. a jogorvoslat eredményét azonban már nem várta be. valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nyilvánvalóan nem lehet szó a jogorvoslattal történő elhárításról akkor. A jogorvoslati jog kimerítése hiányában a felperes kárigénye – a felszámolási díj összege – nem lehet alapos. hogy a bíróság az ítéletet csak a pártfogó ügyvéd részére kézbesítette.90 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perben speciális kárelhárító. A Pp. illetve nem megfelelően tartalmazza a jogorvoslati kitanítást. 2. mert a felperes még az egyezséget jóváhagyó végzés ellen is fellebbezést terjeszthetett volna elő. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét. hogy a felperes az ellene indított felszámolási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki akkor. Az egységes jogértelmezés szerint a kirendelt ügyvéd részére adott meghatalmazást a bíróság kirendelő határozata pótolja. vagy azt szabályszerűen nem kézbesítették. § (1) bekezdése 2000. Az ítélet elleni fellebbezés elmulasztásával a felperes a rendes jogorvoslati lehetőséget nem meríti ki. a felszámolását elrendelő végzés ellen az igazolási kérelmét és fellebbezését előterjesztette ugyan. ha a bíróság határozatot nem hozott. ha a végrehajtó sérelmezett késlekedése csak néhány hónap múlva jut a felperes tudomására. hanem azok elbírálását megelőzően a felszámolóval a felszámolási díj megfizetése tárgyában egyezséget kötött. s ezért mulasztotta el a határozatot megfellebbezni.21 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybe vételének eljárási akadályai is lehetnek.91 Gyakori az az eset is. aki ekkor azonban haladéktalanul bejelentéssel él. § (3) bekezdésének rendelkezése utal arra is.93 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybevétele nem tekinthető elmulasztottnak akkor. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához. 349. ebben az esetben a fellebbezési határidő meg sem kezdődik. A határozatoknak telefax útján történt közlése nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek.92 így az ítéletet a bíróság szabályszerűen – jogszerűen és kötelezően – kézbesíti a pártfogó ügyvéd részére. 349. . Eltérő jogszabályi rendelkezéseket – vagyis más kártérítési jogcímet – találunk az alábbi esetben: IV/B. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. kármegelőző kötelezettséget ír elő a jogszabály a károsult részére azzal. Több esetben előfordult. vagy a határozat nem. hogy megkívánja a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételét. § (1) bekezdésében meghatározottak a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre akkor alkalmazandóak. hogy – összhangban az 1. A kárigény érvényesítése szempontjából ez azt jelenti. amikor a nem kellő körültekintéssel meghozott. ha ilyenkor a fél nem élt a fellebbezés lehetőségével. január elsejei hatállyal – a korábban már hivatkozottak szerint – a következőképpen határozza meg a bíróság feladatát: a bíróságnak az a feladata.

Az is elgondolkodtató. Ezen objektív felelősség körébe tartozik a feleknek a jogviták elbírálásához. módosítás a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett – bár a rendelkezés hatályba lépésének időpontjára figyelemmel jogerős határozat e szabályra hivatkozással még nem született. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési felelősség objektív. míg a Ptk. A kártérítés megállapítását nem zárja ki. § (3) bekezdésének hatályba lépését megelőzően – is hivatkoztak. § (3) bekezdése azt kívánja meg. §-ának felhívása esetén a bíróság gondos eljárását – mint exculpátiós lehetőséget –. Cikkére. Cikkének 5. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítés vajon a Ptk-ban már létező bírósági jogkörben okozott kárfelelősség – Ptk. A fent idézett Pp. feltéve. § (3) bekezdése az alábbi anyagi jellegű szabályt vezette be: Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt. vagyis a felróhatóságot továbbra is vizsgálni kell. a perek tisztességes lefolytatásához és az ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése miatt előterjesztett kártérítési igény. az egyéb közigazgatási szerv pedig a Ptk. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. évi 8. számos kérdést vet fel az alkalmazása. 2. 349. hogy károkozás esetén a közhatalmi szervek közül miért csak a bíróság felel felróhatóságtól függetlenül? A bíróság és más közigazgatási szerv – pl.22 A 2003. §-a és 339. 2. 2. § (3) bekezdése értelmében felróhatóságtól függetlenül. hogy a Pp. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. hogy a bíróság a Pp. 2. ügyészség – együttes perlése esetén felmerül az a kérdés is. § – speciális esete. hogy míg a Ptk. §-a alapján felróhatóságtól függően felel az általa okozott kárért. Érdekes problémát vet fel. figyelemmel arra. hogy az Egyezményekre közvetlen hatállyal hivatkozni nem lehet. 349. A Pp. 349. hogy közös károkozás esetén mellőzhető-e az egyetemleges felelősség megállapítása a bíróság és más közigazgatási szerv tekintetében. 2. anyagi jellegű szabályára hivatkozva a bíróság az alkalmazottja felróhatóságától függetlenül felel az okozott kárért. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. § (1) bekezdése előírja a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét. a felróhatóságtól független felelősséget hozott létre. . A bíróságok ellen indított perekben a bírósági eljárások elhúzódására már korábban – a Pp. 349. Az az eltérés is szembeötlő.: földhivatal. vagy attól különböző felelősségi alakzatnak tekinthető?97 A Pp.96 Ekkoriban az alperes a védekezésében arra hivatkozott. Pontjára. július elsejei hatállyal módosított Pp. mert az a Magyar Állam felelősségét az államok közötti nemzetközi közjogi viszonyokban alapozza meg. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el.95 valamint a Római Egyezmény 6. 2. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. addig a Pp. rendőrség. utalva az 1976.

hogy nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. de megállapítható az is. § (3) bekezdésében foglaltak hatályba léptetése a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett. nevezetesen azt. Általános felelősségkizáró szabályként kellene megállapítani. A jogalkotó által hagyott joghézagokat a jövőben minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja kitölteni. hogy az egyedi ügyekben hozott jogerős döntések tartalmi vitatása nem alapozza meg az állam kártérítési felelősségét. holott ez tisztán magánjogi igény. s azok alkalmazását írta volna elő. § (3) bekezdésére hivatkozással kártérítési igényt a bírósággal szemben nem terjeszthet elő. nem kell-e a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályait külön. 2. Megfontolandó. a Pp. §-ában foglalt – nyilvánvalóan nem eljárásjogi. amely a kármegosztás tekintetében visszautalt volna a Ptk.99 Bizonyára méltánytalan ilyen szigorú feltétel előírása. vonatkozó rendelkezése helyett a szabályt az új Ptk-ba kell illeszteni. 2. (…) Ugyanakkor az uniós jogközelítésre is figyelemmel megfontolandó. Azt a gondolatot. indokolatlan inaktivitással – megszegte. . mely erre az esetre a felperes és az alperes között perelhúzó magatartásuk arányában kármegosztásra adott volna lehetőséget. miszerint a Pp. áthidalni. amely a perek tisztességes lefolyásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogosultság megsértésével történt sérelemokozás esetére az állam felróhatóságtól független felelősségét mondja ki. Ebben a kérdésben a törvénymódosítás miniszteri indokolása sem ad eligazítást. Amennyiben megállapítható. 2. július elsejét megelőzően hatályos kárfelelősségi szabályok figyelembe vételével megfelelőbb lett volna egy olyan előírás. hogy az új kódex megállapítsa az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségét kizárólag alkotmányellenes jogalkotás esetén. Itt kell szabályozni a jogtalan letartóztatás vagy fogva tartás miatti kártérítési igényeket is. hogy a Be. hogy a bíróság az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét – például az eljárási határidők meg nem tartásával. A másik ok. 349. Ennek egyik indoka a Pp. mint hogy Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája100 az alábbiakat fogalmazza meg: Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya több vonatkozásban is átalakításra szorul. hogy a fél nem jelent meg a bíróság által kitűzött valamely tárgyaláson. illetőleg. 2 §-a szerinti felróhatóságtól független felelősséget. Egészen nyilvánvaló.23 A Pp-be korporált anyagi jellegű rendelkezés a Ptk. így a per elhúzódásához maga is hozzájárult. aki magatartásával. rendelkezéseire. s a mulasztását nem mentette ki. §-ában meghatározott bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséghez képest – a felróhatóságtól független kárfelelősségen98 kívül – további eltérő rendelkezést vezetett be. hanem anyagi jogi – rendelkezés. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. mi sem bizonyítja jobban. Ennek során indokolt volna a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősséget külön. A 2003. önálló törvényi tényállásban megállapítani. hogy a jogtalan fogva tartás és előzetes letartóztatás miatti kártalanításról a büntetőeljárásról szóló törvény (…) rendelkezik. önálló felelősségi tényállásba foglalni. E szabályozásba bele kell foglalni a Pp.

amelyet a keresetlevél. hogy a perük ésszerűtlenül hosszú ideig tartott. bekezdését. különös tekintettel a Pp. s ezzel a bíróságok megsértették a Római Egyezmény 6. A közösségi és a nemzeti jog viszonyában jelentős az Európai Bíróság 1991-ben hozott ítélete. . Ebben az ügyben az Európai Bíróság kimondta. év végéig benyújtott ügyekre vonatkozó statisztikai adatok szerint 12 esetben hozott Magyarországot marasztaló vagy részben marasztaló ítéletet. A magyar államot elmarasztaló ítéletek indokolása alapján megállapítható. A kifogás intézménye V/1. mely időtartam alatt a bíróság érdemi intézkedést indokolatlanul nem tesz az ügyben (pl.: Magyar kontra Magyarország ügyben) az eljárások indokolatlanul hosszú időtartamra történő felfüggesztése a tárgyalások ésszerűtlenül és indokolatlanul nagyobb tárgyalási időközre történő kitűzése (pl.24 V. hogy a bírósági eljárások elhúzódását általában az alábbi okok alapozták meg: többszöri áttétel alkalmazása. a kérelmezőknek az eljárás során tanúsított magatartását valamint a bíróságok perbeli cselekményeit.V/2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2003. illetve felülvizsgálati eljárások során gyakorta késedelmesen hoz határozatot A jogalkalmazók a fentiek ismeretében indokoltnak tartják az illetékes fórumok szakmai konzultációját. illetve a vádirat benyújtásától a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat meghozataláig vett számításba. úgy a közösségi jogot kell alkalmazni.V/1. hogy amikor egy tagállam nem hajtja végre a közösségi jogot – az irányelv beiktatásának elmulasztása révén – és ez egy természetes vagy jogi személynek kárt okoz. s emellett a „kifogás” új jogintézményének tervezett törvényi szintű szabályozására. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszer szabályaihoz képest.: Militaru kontra Magyarország ügyben) a másodfokú bírósághoz késedelmesen terjesztik fel a periratokat többszöri hatályon kívül helyezés a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési. Zárszó . az államnak mögöttes felelőssége van. Emellett elemezte az adott ügy bonyolultságát.101 Az összefoglaló megállapítások szerint a kérelmezők többsége azt sérelmezte.: az Erdős kontra Magyarország ügyben) a sorozatos elfogultsági kifogások előterjesztőit a bíróság nem sújtja szankcióval (pl. hogy amennyiben a közösségi jog ellentétben áll az egyes nemzeti jogszabályokkal. Az Európai Bíróság eljárása során vizsgálta az adott eljárások időtartamát. A nemzetközi gyakorlat és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása hatásaként a bírósági jogkörben okozott kárfelelősségi szabályok várható változása kerül bemutatásra. míg a keresetlevél a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kerül (pl.: Lévai és Nagy kontra Magyarország ügyben) a szakértők kirendelésének nehézkessége és késedelme (pl. azok gondos voltát. Ez azt jelenti. cikkének 1.: Sikó kontra Magyarország ügyben) inaktív periódusok léte. Nemzetközi kitekintés . mely Francovich ügy néven vált ismertté. módosítására.

az ítélet írásba foglalásának – eleget tett volna ha hosszú – inaktív – idő telt el a bíróság utolsó érdemi intézkedésének meghozatala óta ha a per valamely szereplője részére szabott bírói határidő eredménytelenül telt el – pl. azonban kétséges. Jóllehet. a vázolt új intézmény a jogbiztonság szempontjából megfelelő eszközt jelentene a felek részére. A kifogás alapossága esetén a kifogást elbíráló bíróság a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a szükséges eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatná. amelyik a mulasztással érintett. elsősorban a bíróságok álláspontja szerint az elsőfokú eljárásra vonatkozó jogszabályok annyira hiányosak. hogy a Parlament a tervezetet még ebben az évben elfogadja. hogy a bírósági eljárás elhúzódásának okaként a bíróság mulasztását jelöljék meg. A jogalkalmazók. hogy az időszerűség betartása sokszor el sem várható a kezdő vagy kevesebb gyakorlattal rendelkező bíráktól. de az Igazságügyi Minisztérium ez év második félévi jogalkotási tervében szerepel a kifogás jogintézménye. A kifogást annál a bíróságnál kell majd előterjeszteni. ha a fél megítélése szerint feleslegesen rendel el bizonyítást a bíróság. A javaslat szerint három esetben kerülhetne sor a kifogás előterjesztésére: • • • ha a törvényi határidő anélkül telt el. a szakértő a szakvéleményét nem terjeszti elő –.102 Jóllehet. a helyi és a munkaügyi bíróságok mulasztásával szembeni kifogást az ítélőtábla. és felek perben tanúsított nagyobb fokú gondossága és aktivitása is megkövetelhető lesz. A javaslatról egyelőre megoszlanak a vélemények. hogy a bíróság a törvényben előírt kötelezettségének – pl. hogy a peres eljárások tartamának rövidítéséhez valóban hozzájárul-e. az ítélőtábla mulasztásával szembeni kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa. s remény van arra. melyet már az OIT is megtárgyalt. amelyik előtt a mulasztás történt. a Legfelsőbb Bíróság mulasztása esetén a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa bírálná el tárgyaláson kívül. Amennyiben a bíróság a kifogásban meghatározott sérelmet a kifogás bírósághoz érkezését követő 30 napon belül saját hatáskörében nem orvosolja. hogy a kifogás intézményének hatályba léptetésével egyidejűleg a bírói munka hatékonyságát és az eljárások egyszerűsítését. s ezen újabb jogorvoslati fórum megalkotása nem vezet-e az eljárások további . gyorsítását célzó eljárási szabályok módosítására van szükség. hogy a még folyamatban lévő bírósági eljárásban – és nem csak annak lezárulta után – jogorvoslattal lehessen élni a bíróság késedelmes intézkedése miatt.25 V/2. A kifogás mint új jogintézmény jelentősége. illetve. Az előterjesztő várakozása szerint az új jogintézmény bevezetésével kisebb lesz annak az esélye. A kifogás új jogintézményének célja. Úgy foglaltak állást. a perbeli szereplő a mulasztását nem menti ki és a bíróság ennek ellenére a mulasztást nem szankcionálja Az új jogintézmény nem terjedne ki arra az esetre. még csak törvénytervezet formájában létezik. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után időszerűvé vált a bírósági eljárások elhúzódása miatt előterjeszthető kifogás intézményének a hazai eljárásjogba történő bevezetése.

s ez – a jogalkalmazás részeként – nyilvánvalóan a későbbiekben is fontos feladata lesz. amely így elveszítené bevezetésének célját.26 elhúzódásához. úgy annak elbírálására rövid – 8 napos – határidőt kellene meghatározni annak elkerülése végett. melyek az elmúlt években jogalkalmazói kérdéseket vetettek fel. A fent vázolt jövőbeli változások ismeretében is kijelenthető. egyértelműbb szabályozásra törekedjen. A bírósági jogkörben okozott kártérítés esetleges jövőbeli szabályozása esetén az előírások egységesítése és egyértelművé tétele mellett arra is ügyelni kellene. jogfejlesztő szerepére a továbbiakban is szükség lesz. hogy a bíróság a közigazgatási szervekhez képest ne kerüljön privilegizált helyzetbe. hogy az állampolgárok és más jogalanyok vélt vagy valós jogsérelmeikkel ilyen címen kevesebb számban forduljanak a bíróságokhoz. felelősség alóli mentesülésének ugyanolyan feltételeken kell alapulnia. A felmerült joghézagok. A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata – amint az a jelen dolgozatban is olvasható – eddig is jelentős ismérveket dolgozott ki e kárfelelősség körében. Ezzel bizonyára elérhető az a legfontosabbnak tartott cél. mint amilyeneken a többi állami. közhatalmi szerv felelőssége. hogy a kártérítési per esetlegesen hamarabb befejeződjön mint a kifogás elbírálása. a jogalkalmazó pedig azt mélyebben megismerje. hogy a jogalkotó e témakört illetően is hatékonyabban alkalmazható. . általános jogszabályi fogalmakat. és megfelelően értelmezze. feltételeket töltött meg tartalommal. Amennyiben az Országgyűlés a tervezett jogintézményt eljárásjogunkba bevezeti. jogalkalmazási problémák tekintetében a jövő útja az lehet. A bíróság felelősségének. mentesülése alapul. hogy a bírói gyakorlat hézagpótló. A dolgozat – a terjedelmi korlátokra tekintettel – nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze azokat a legfontosabbnak vélt eseteket.

Magyar Jog. 2. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. de csak hatmilliót nyertek. 1941. 2004. Közigazgatási Döntvénytár. oldal Dr. július 15. Népszabadság. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. március 25. Fejezet: Az állam kárfelelőssége Dr. a Fővárosi Bíróság hírlevele. Bírósági Közlöny 2004/4. áprilisi szám. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. – dr. 2004. 12-17. harmadik kötet. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. Faiszt Judit – Holakovszkiné dr. 2003. Mezei Katalin – dr. szám. 2001/9. Népszava. szám. Fórum. Gellérthegyi István – Dr. Böcskeiné dr.és Könyvkiadó Kft. Baloginé dr. oldal - - - - . Könyves Béláné – Dr. oldal. V. 10. Uttó György: A közigazgatási szervek. Lajos Ilona – Szolnoki Józsefné dr. 2004. 8.. április 26. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája.27 Felhasznált irodalom: Dr. Mohácsy Zsuzsanna – dr. 4. Kaszainé dr. Kisbíró. Pongrácz Eszter – Sósné dr. 527-530. Mecsér Györgyike – dr. évi IV. Kötelmi jog Általános Része. Budapest. törvényhez Szladits Károly: A magyar magánjog. módosítás margójára. második bekezdés Kártérítési perek a bíróságok ellen – Tavaly százmilliárdot követeltek. Udvary Katalin: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért.. Negyedik Könyv: Kötelmi jog.. HVGORAC Lap. Budapest. Cím: A felelősség egyes esetei.. Dr. Pestovics Ilona – dr. oldal Pálmai Erika: Még várhatunk a pereknél a „kifogásra”..

Közigazgatási Döntvénytár. Gellérthegyi István – Dr. § j és k) pontja. illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. 230.28 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. számú AB határozat Pp. 339/B/1993. § (2) bekezdés Pp. § (5) bekezdése. számú AB határozat. 250. 45. (VIII. vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak. aki az ügyben eljárt. évi IV. évi LXVI. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. továbbá az.) IM rendelet 6. 13. § (3) bekezdés. § (1) bekezdése A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. §-ának (1) és (3) bekezdései írják elő a bíróság jogi tájékoztatási kötelezettségét A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. 39. § (1) bekezdése kimondja. hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő. Budapest. 20. vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. évi XX. §-ának (1) bekezdése valamint 7. törvény 57. V. 22. 2003. § (1) bekezdése szerint a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő. 285. évi III. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. Vht..) 349.391/1996/16. törvény (a továbbiakban: Ptk. HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. BH. Uttó György: A közigazgatási szervek. § (3) bekezdése A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) Pf.) 19.) 236. § (1) és (3) bekezdései Dr. § (1) bekezdés: A végrehajtó a végrehajtói működése körében. § (1) bekezdés b) pont: A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek. és mindenkinek joga van ahhoz. 256. X.476/1995/5. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél. évi LIII. a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy. aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli. törvény (a továbbiakban: Bsz. 1. 55. § (2) bekezdés h) pont Bsz. 1938/B/1991. Vht. Pfv. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 .) 23. 1998. b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője. Bevezetés A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. az ügy elintézéséből ki van zárva. § (1) bekezdése szerint. törvény (a továbbiakban: Vht. hogy az ellene emelt bármely vádat. törvény (a továbbiakban: Pp. 21.

szűk értelemben a még objektíve elhárítható károkért való felelősséget is jelenti – a szerző. 358. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. 1941. A felróhatóság tág értelemben az általános gondos eljárási kötelezettséghez köthető. köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. Kártérítés. – a szerző. §. törvény 62. ha pedig az nem lehetséges. Kötelmi jog általános része. 21. 2001. hogy a károkozó előre látja magatartása lehetséges következményeit. 423. Szladits Károly: A magyar magánjog. a feleknek a jogviták elbírálásához. gondatlanság) által motivált károkozó magatartáshoz kötődik. § (1) és (3) bekezdései Ptk. 7. 339. V. 2. § (1) bekezdése Bsz. 2001. 580-581. Legfelsőbb Bíróság Pf. BH..287/1996/4. 1. és ezek társadalmi megítélését is ismeri. § (1) bekezdése Ptk. § (3) bekezdésében szabályozott. negyedik fejezet: 25. §. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén igényelhető kártérítésre irányuló valamint a Be. oldal A vétkesség a károkozó tudatállapota (szándékosság. Budapest. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. BH. 403. § BH. 1941. azaz. § (1) bekezdés g) pontja értelmében Bsz. 355.. 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 . Kötelmi jog általános része. 380. A Pp. évi XCIII. BH. 2. 526. A vétőképesség alapja a belátási képesség.29 c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa 15 16 17 18 19 20 21 d) Az illetékekről szóló 1990. Budapest. vagyis. §-ai szerinti kártalanítási eljárás. oldal Ptk. Kártérítés. harmadik kötet. vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. negyedik fejezet: 25. harmadik kötet. 9. 2. §-a Bsz. 236. Szladits Károly: A magyar magánjog. 1995. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. § (1) bekezdés: A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. A bíróság vétőképes alkalmazottjának bírósági jogkörben tanúsított magatartása a bíróság felelősségét megalapozza. hogy a károkozó úgy járt-e el. §-a Pp. §-a Bsz. 349. 2003.

Legfelsőbb Bíróság Pf. ideértve azt is. 207 – 211. 349. Legfelsőbb Bíróság Pf. BH. 21. Legfelsőbb Bíróság Pf. 1996.218/1998/5. § (1) bekezdés: Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani. 7. 32..292/1996/3. 140.287/1996/4. 2003. V. Legfelsőbb Bíróság Pfv. 1996. PK.. Bsz. 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 . IX. 21. V. III. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 25.692/1999/7.835/1997/5.558/1992.196/2001/13. vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.025/1996/3. III. 21.625/2001/2. Legfelsőbb Bíróság Pf. 20. V.. 23.328/2001/5.048/1996/4. § (3) bekezdés: Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. §: A bíróság határozata mindenkire kötelező. 349. számú állásfoglalás Legfelesőbb Bíróság Pf. 270. X. 22.102/1987/3. 417. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 24. §) lehet sújtani. BH. 24. 152. 362. Legfelsőbb Bíróság Pf. X. Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést. Pp. 1982.924/2001. V. BH.. 25. ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. § (1) bekezdés. V.. 23. V..648/2000/3. III. 1992. 1993. Ptk. 1. 22. Pp. 1993.256/2001/6. 103. 311. illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette.30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 BH. Ptk. 271. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.430/1986. 23.940/1998/3. ha jogszabály másként nem rendelkezik. V.904/1997/7... V. Legfelsőbb Bíróság Pf.. §-ai Legfelsőbb Bíróság Pf. 20. BH. V. 20. 21. 42. BH. BH. 25. Legfelsőbb Bíróság Pf. § (2) bekezdés Legfelsőbb Bíróság Pfv. BH. 1986. 20. őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120.

350/1992. oldal Legfelsőbb Bíróság Pf. 1996. 23.185/2001/8.048/1996/4. 66/1991. harmadik kötet.) AB határozat Legfelsőbb Bíróság Pf. § (2) bekezdés A büntetőeljárásról szóló 1998. 424. (XII. BH. 20. Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 24.751/2001/4. §-án és felróhatóságon alapul. §.) AB határozat Be. törvény (a továbbiakban: Be. Kártérítés. V. Kötelmi jog általános része. V. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 5. 23. V. V.560/2001/4. Cím: A felelősség egyes esetei. IX. 584. Legfelsőbb Bíróság Pf. §-a szerinti kártérítésre. A kártérítési eljárás viszont a Ptk.. 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 . 202. 349. 25.. Legfelsőbb Bíróság Pf.692/1999/7. § (1) bekezdés 23/1995. negyedik fejezet: 25. szabályain alapul. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf.. V. Budapest. 23. 360-361. §-ai Be. V. 21.940/1998/3. 170. BH1993.. Legfelsőbb Bíróság Pf. 1991. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. 584. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. A kártalanítási eljárás objektív tényeken és a Be. 582. 24.637/1999/8. 349. 22. 150. BH. 1996.904/1997/7. Legfelsőbb Bíróság Pf. 21. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata.236/2001/8. V.206/2001/11. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf.265/1995/2. § (4) bekezdés BH. A kártalanítás nem teremt önmagában jogalapot a Ptk. 21. V.) 580-581. 25. 25. Legfelsőbb Bíróság Pf.31 54 55 56 57 58 59 60 61 Be. 1941. § Be. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. Fejezet: Az állam felelőssége Szladits Károly: A magyar magánjog. (IV. V. 10.287/1996/4. Legfelsőbb Bíróság Pf. 584. évi XIX.904/1997/7. V.

törvény 32. tvr-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9.079/2001/4. IX. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.513/1999/7.498/1994/3. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp.410/2001/10. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. §-a Legfelsőbb Bíróság Pf. 2. 23. BH. 1999. Fórum. kikényszeríthető joga van kártalanításra. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. 22.2) IM rendelet 3. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). 2001/9. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 22. V. évi 8. Cikkének 5. V. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. 26. IX. § (3) bekezdésének harmadik mondata: A kártérítés megállapítását nem zárja ki.498/1994/3. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.32 78 79 80 81 82 83 Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Böcskeiné dr. Legfelsőbb Bíróság Pf. 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 . Dr. A károsult a kár elhárítása. Legfelsőbb Bíróság Pf.. V.285/1996/3. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. 21. törvény 6. IX. 527.410/2001/10. évi XI. V. szám. évi XXXI. 24. Legfelsőbb Bíróság Pf.904/1997/7. Legfelsőbb Bíróság Pf.016/1998/3. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja.535/2001/15.. ötödik bekezdés Pp. Az 1976. V.376/2001/5. 20. Könyves Béláné – Dr. Legfelsőbb Bíróság Pf. 458. 25.742/2001/7. hogy Mindenkinek joga van arra.218/1998/5. § Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) kimondja. V. 1950. Pontja: annak a személynek. 25. módosítás margójára.. aki törvénytelen fogva tartás áldozata volt. amely abból származott. 24.745/1999/4.025/1996/3. V. 25. Rómában. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 22. 26. Magyar Jog. oldal. V. 24. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. Legfelsőbb Bíróság Pf. 22. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. Az ügyvédekről szóló 1998. (VII. 20.292/1996/3.

oldal. számában Dr. március 25.33 99 Pp. Kisbíró. szám. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. áprilisi szám. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. Megjelent a Magyar Közlöny 2002/15/II. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. második bekezdés 100 101 102 . 2. a Fővárosi Bíróság hírlevele. V. § (2) bekezdés második mondata.. 2004. 2. Cím: A felelősség egyes esetei. Bírósági Közlöny 2004/4. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. Fejezet: Az állam felelőssége. 12-17. 10. Negyedik Könyv: Kötelmi jog.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful