Dr.

Éles Anita

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata

2

A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata
I. Bevezető – II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései – III. A felek tisztességes, pártatlan, ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok – IV. A kártérítés jogalapja és feltételei – V. Zárszó

I. Bevezető

A természetes és a jogi személyek egyre több kártérítési pert indítanak a közhatalmi szervekkel, többek között a bíróságokkal szemben. Az emberek szélesebb körű jogi tájékozottsága, – országunknak az Európai Unióhoz történt csatlakozása – várhatóan e perek számának további növekedését fogja eredményezni. A statisztikai adatok szerint a bíróságok pernyertességének aránya évek óta 90 % feletti, ám ez a tendencia – ha nem is jelentős mértékben, de – csökken, így a bíróságoknak több figyelmet kell szentelniük a gyors, pontos, időszerű jogalkalmazásra, hogy ne szolgáltassanak alapot az ellenük irányuló kereseti követelések előterjesztésére, s a jogkeresők igényének megfelelő, magas színvonalú jogszolgáltatást nyújtsanak. A bírósági jogkörben okozott károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvünk1 szűkszavú rendelkezést tartalmaz, amelyet tartalommal a bírói gyakorlatnak kell, illetve kellett megtöltenie iránymutatást adva a bíróságok és más jogalkalmazók számára. A kialakult ítélkezési gyakorlat – a korábbihoz képest – az alkalmazotti felelősségre nem hivatkozik, ehelyett az Európai Unió tagállamai bíróságainak ítélkezését is követve a bíróságok felelőssége kerül előtérbe. Az Európai Emberi Jogok Bíróságának esetjoga is alátámasztja ezt, amely szerint az államok nem hivatkozhatnak például a bírósági szervezet túlterheltségére, bíróhiányra, adminisztrációs vagy technikai nehézségekre.2 A bíróságokkal szemben támasztható kártérítési követelés jogcíme – a fentiek miatt is – bővül, s ezzel a bírói gyakorlat hézagpótló, jogfejlesztő szerepe erősödik. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új jogcímeket meghatározó jogszabályi rendelkezések nem mindig egyértelműek, emellett számos általános fogalmat alkalmaznak, melyek jelentéstartalmát a konkrét esetekben kell meghatározni – pl.: jogellenesség, ésszerű időtartam, a perek tisztességes lefolytatása, méltányos elégtétel. Bár a jogalkotó törekszik a felmerülő jogviták részletes szabályozására, e törekvésnek értelemszerűen vannak korlátai, ezért is fontos a bírói gyakorlat fejlődési irányának vizsgálata. Másrészt a bírói gyakorlat által kimunkált hézagpótló, jogfejlesztő megoldások – amennyiben helytállóságukat a hosszabb idejű alkalmazásuk is bizonyítja – idővel jogszabály formájában ölthetnek testet, illetve kidolgozottabb, hatékonyabb szabályozásra sarkallhatják a jogalkotót. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítéséért való speciális felelősség vonatkozik a bíróságoknak a polgári, a büntető, a munkaügyi vagy a közigazgatási peres, peren kívüli, rendes, illetve rendkívüli, valamint a végrehajtási eljárásuk során okozott károk megtérítésére, sőt, a jogszabállyal a bíróságokhoz telepített feladatok – például a bírósági panaszirodai jogi tájékoztatás3 – ellátásával összefüggésben okozott károk megtérítésére is. A bírósági jogkör fogalma alá tartozik minden magatartás, amelyet a bíróság képviseletében eljáró személy, alkalmazott a hatósági tevékenysége során tanúsít.

3

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának statisztikai jelentése szerint a bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása a 2003-as évben a következők szerint alakult: végrehajtás megszüntetése iránt indított perek – 1 % végrehajtási igényperek – 1 % munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek – 1 % munkaügyi perek – 1 % közös tulajdon megszüntetése iránti perek – 4 % személyiségi jog megsértése miatt indított perek – 3 % egyéb perek – 1% bírósági jogkörben okozott kártérítés megfizetésére irányuló perek – 88 %
Bíróságokkal szemben indított egyes perek kereseti jogcím szerinti megoszlása 2003. 1% 1% 1% 1% 4% 3%

Végrehajtás megszüntetése iránt indított perek

Végrehajtási igényperek

Munkáltatói kölcsön visszafizetése iránt indított perek

Munkaügyi perek
1%

Közös tulajdon megszüntetése iránti perek

Személyiségi jog megsértése miatt indított perek

Egyéb perek

88%

Bírósági jogkörben okozott kártérítés megfiz.-re ir. perek

A fenti adatokból is egyértelműen megállapítható, hogy a bíróságokkal szemben támasztott igények nagy részét arra alapozzák, hogy a kárt bírósági jogkörben okozták.
II. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek általános kérdései II/1. Felperes - II/2. Alperes - II/3. Képviselet - II/4. Hatáskör - II/5. Illetékesség - II/6. Eljárási illeték - II/7. Elévülés II/1.

A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránt pert a károsult indíthat, aki lehet természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet.
II/2.

A bíróság mint a per alperese, speciális jogalanynak tekinthető. A helyi és a munkaügyi bíróság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, így amennyiben a kárt a helyi vagy a munkaügyi bíróság okozza, az illetékes megyei (fővárosi) bíróság perelhető.4 Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a felperesek a bíró ellen vagy a bíróság mellett az eljáró bíró, bírák ellen is indítanak kártérítési pert. Abban az esetben, ha a felperesek a kártérítési követelésüket arra alapítják, hogy a bíró az ítélkezési tevékenysége ellátása során okozta a kárukat, az alkalmazotti felelősség szabályai alapján a bíróság perelhető. Más kérdés, hogy ha a felperesek ragaszkodnak ahhoz, hogy alperesként a bíró álljon perben, akkor az ítéletet a bíróval szemben kell meghozni – tartalmilag a kereset elutasításával.

§ (1) bekezdése a-d) pontjaiban meghatározott igényeket érvényesítenek. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság valamely ügyintéző alkalmazottját bízza meg a jogi képviselettel. A megyei bíróság elnöke mint törvényes képviselő (Ptk. eszerint a bíróságok jogi képviseletéről az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) gondoskodik. 2001. szeptember 1-től 2001. amely az önálló bírósági végrehajtóval kapcsolatos – eddig a megyei (fővárosi) bíróság elnökére ruházott – feladatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hatáskörébe utalta. törvény (a továbbiakban: Vht.10 .5 A Ptk. A bíróság marasztalása esetén a bírónak a bírósággal szembeni kártérítési felelőssége a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. Számtalanszor előfordul. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. illetőleg az ügyviteli és hivatali működés. hogy a megyei bíróság elnöke a bírósággal munkaviszonyban álló jogtanácsost alkalmazzon. § (1) bekezdése8 és a Ptk. A bíróságok perbeli képviselete többféleképpen valósulhat meg. évi LXVII. tételes vizsgálatot a megyei bíróság elnöke részéről. § (3) bekezdése szerint a megyei bíróság jogi személy.) 84.9 A végrehajtók károkozó magatartásával kapcsolatban tehát elmondhatjuk. jóllehet. úgy a kártérítési pert a Vht. 256. mulasztása miatt is a megyei (fővárosi) bíróság ellen léptek fel a károsultak. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. Annak sincs akadálya. 1994.) 67. augusztus 31-ig hatályos 230. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kártérítés azonban ez esetben is csak a bírósággal szemben érvényesíthető. ügyvitelének és hivatali működésének felügyelete pedig a helyi bíróság elnökének feladata volt. az önálló bírósági végrehajtó jogellenes tevékenysége. miszerint a végrehajtó eljárásának törvényességét a megyei bíróság elnöke felügyelte. évi LIII.4 Amennyiben a felperesek személyhez fűződő jogaik megsértése címén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. hogy a vélt vagy valódi sérelmet szenvedett felperes a bírósági végrehajtó károkozása miatt indít pert. A Vht. szakmai ellenőrzés azonban nem jelent folyamatos. szeptember elsején hatályba lépett módosítása is.) 20. § (1) bekezdése értelmében6 a személyes felelőséggel bíró önálló bírósági végrehajtó ellen kell megindítani. évi LXVI. úgy a keresetet a bíróval szemben is előterjeszthetik. törvény 85-88. § (3) bekezdés) a bíróságok képviseletében maga is eljárhat. törvény (a továbbiakban: Bsz.7 A megyei (fővárosi) bírósággal szolgálati jogviszonyban álló megyei bírósági végrehajtó mint bírósági alkalmazott károkozása esetén azonban a Vht. évi III. vagy a képviselet ellátásával ügyvédet vagy ügyvédi irodát bízhat meg. illetve megyei bírósági végrehajtókat. ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint pedig a megyei bíróságot az elnök vezeti. ezért ilyen esetben a megyei bírósággal szembeni kártérítési követelés nem lehet megalapozott. Amennyiben a kárt önálló bírósági végrehajtó okozza. A törvényességi felügyelet. A törvényes képviseletnek egy másik formája is ismert. évi IV. 84. törvény (a továbbiakban: Pp. hogy a bíróság kizárólag a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtók jogellenes tevékenysége vagy mulasztása miatt perelhető eredményesen. s a per lefolytatása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Ezt a gondolatot támasztja alá rendezve a korábban vitás kérdést a Vht. ezt a felfogást – figyelembe véve az ilyen címen előterjesztett keresetekben hozott döntéseket – nem minden bíróság osztja. §-ának (2)-(3) bekezdései alapján. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság perelhető.) alapján megkülönböztetünk önálló. 236. II/3. 349. törvény (a továbbiakban: Ptk. §-ain alapul. vagy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. 29.

hogy a törvényi szabályozásnak bizonyos alkotmányos követelményeket (pl. Egyéb esetben a kijelölés kérdésében a Legfelsőbb Bíróság dönt. hogy az a körülmény. azon túl. A konkrét ügyekben eljáró bíróság pártatlanságát a bírák kizárásáról szóló eljárási szabályok garantálják. ha a károsult az ítélőtáblát kívánja perelni. vagy a Pp. 67. 23. amely ellen keresetet terjesztettek elő. a jogorvoslathoz való alapvető jog tényleges megvalósíthatóságát) ki kell elégítenie. A különféle szintű bíróságok közötti ügymegosztás – a hatáskör – szabályozásában a jogalkotót nagyfokú szabadság illeti meg. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek a Pp. nem állítja szembe a Ptk.5 Az OIT Szervezeti és Működési Szabályzata a jogi képviselet ellátását a Bsz. sem a bírói úthoz való jogot nem sérti.13 Akkor. 23. II/4. Speciális szabály e körben nem érvényesül. ha az alperesi bíróság valamennyi bírája elfogultsági kifogást terjeszt elő. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Pp. az alperes székhelye szerint illetékes – megyei hatáskörű – bíróság. Az OITH ügyintéző tisztviselői pedig a Pp. miszerint a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség eldöntése is bírói útra tartozik. § (1) bekezdés b) pontját támadó indítványt elutasította. akár az alap-. Amennyiben a kárt a megyei bíróság okozta. Erre figyelemmel. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti perek elbírálására illetékes bíróság az általános illetékességi szabályok alapján. 55. E jogi képviseleti formák közül a leggyakrabban az utóbbival találkozhatunk. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján járhatnak el a bíróság képviseletében. azt azonban nem lehet megállapítani. 7.12 II/5. Az Alkotmány ugyan lehetővé teszi külön bíróságok létesítését. az OITH-hoz az OIT által beosztott – ítélkezést nem folytató – bíró jár el. Az más kérdés – éppen az előzőekben is említett pártatlanság elvének érvényesülése érdekében – hogy az ügyet nem bírálhatja el az a bíróság. E hatásköri szabály alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte egy indítványozó arra hivatkozással. 13. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. amely szerint a törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. §-ában11 írt „pártatlanság” követelményével. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megyei bíróságok hatáskörébe tartoznak. hogy nem várható el tárgyilagos és elfogulatlan ügyintézés a megyei bíróságtól. akár jogorvoslati eljárásban. §-ának (1) bekezdésére is. az eljárási törvény alapján a kijelölési szabályokat kell alkalmazni. illetve. amikor a bíróság képviseletében az OITH ügyintézőként feltüntetett. az iratokat az illetékes bíróság kijelölése céljából a Legfelsőbb Bírósághoz kell felterjeszteni. A vizsgált körben azonban a hatáskör szabályozása sem a jogbiztonság követelményét. a kártérítési per lefolytatására illetékes megyei bíróságot az ítélőtáblának kell kijelölnie. §-a alapján felállított Hivatal Módszertani és Jogi Képviseleti Főosztályára bízta. §-át az Alkotmány 57. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban14 meghatározott kizárási ok a bíróság vezetőjével szemben áll fenn. Az Alkotmánybíróság a vizsgálatát kiterjesztette a Ptk. . ha bármely más bíróságot kellene elmarasztalnia egy harmadik személy vagy szervezet javára. hogy az Alkotmányból kényszerűen következnék az ügyek e csoportjának a rendes bíróságok hatásköréből való kivétele. Az Alkotmánybíróság – az általa e témában hozott határozatában – rámutatott arra.

Az 53/1992. III/1. évi XX. évi XX. hogy a Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági. III/4. . amelyek a felek jogaiként nevesítve tartalmaznak előírásokat. törvény 57. III/2. Ugyanezen szakasz (5) bekezdése kimondja. évi III. (X. törvény A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. s teszik ezt azért is. Tekintsük át. A Ptk. §-ának 1992. hogy a per megindításakor a felperesnek nem kell eljárási illetéket lerónia.) AB határozat a fenti rendelkezést megsemmisítette arra hivatkozással. 349. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban (…) mindenkinek joga van ahhoz. II/7. annak viseléséről a bíróság a pert befejező határozatában dönt. törvény A Polgári perrendtartásról szóló 1952. közigazgatási és más hatósági döntés ellen. 1950. III. amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. ésszerű időn belül befejezett bírósági eljáráshoz való jogát nevesítő jogszabályok III/1. hogy (…) valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. E tekintetben ugyanis az alkalmazotti károkozás tényállásához képest az államigazgatási jogkörben való károkozásnak semmiféle specifikuma nem állapítható meg. évi LXVI. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. október 29. A felek tisztességes. hogy az elévülés tekintetében a közhatalmi aktussal vagy egyébként a közhatalom gyakorlása során kárt okozó államigazgatási (bírósági. hogy az előzetesen le nem rótt eljárási illetéket általában a pervesztes félnek kell viselnie. ügyészségi) szervek kedvezményezésének más szervezetekkel és egyéb személyekkel szembeni megkülönböztetésnek alkotmányos alapja nincs. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. mert nem gondolnak arra.6 II/6.15 ami azt jelenti. azokat a jogszabályi rendelkezéseket. Polgári jogi felelősségi rendszerünk szerint minden károkozás – amely nem minősül jogszerűnek – jogellenes.a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja. napjáig hatályban volt (2) bekezdése a bírósági jogkörben okozott kárigény érvényesítésére vonatkozó elévülési időt egy évben határozta meg. 29. azzal arányosan . így az elévülési határidő a bírósági jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények előterjesztése tekintetében öt év. a szabályozásban az adott tényállás lényeges elemére nézve – a diszkrimináció tilalma folytán – egyenlőségnek kell fennállnia. Az egyenlőség követelményét sértő szabályozás a kártérítési processzusban résztvevő alanyok közötti diszkriminációt jelent. ezért az alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság e határozatának közzétételét követően keletkezett jogviszonyok esetén az általános elévülési szabályokat kell alkalmazni. Ez a szabály arra ösztönözheti az igényérvényesítőket. hogy a követelésüket minél magasabb összegben határozzák meg. törvény Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak. pártatlan. évi XXXI. III/3. Ennek hiányában. Rómában. A jogorvoslati jogot . részben megadva ezáltal a bíróságok eljárásának keretét.a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében.

2. „hogy ilyen kártérítő kötelem valaki terhére keletkezzék. január elsejei hatállyal a bíróságok feladatát újrafogalmazta. A Pp-t módosító 1999. amennyiben az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges.”22 IV.19 III/4. Felmerült költség 4.6. törvény 6. Nem vagyoni kár 3. Jogértelmezési tévedés 2.2. § (1) és (3) bekezdése 1. III/3. valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról – 2000. Eszerint a bíróságnak az a feladata. felhívása és bizonyítása.20 Abban az esetben.1. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló.7 III/2.törvényben szabályozott eljárás során . melynek alapján kártérítést követel. Vagyoni kár 3. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. Damnum emergens – vagyoncsökkenés 3. Rómában.21 Ahhoz. vagy azt a károsult alapos okkal nem kívánja.16 A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról . 1950. Lucrum cessans – elmaradt haszon 3. akit ért. hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el. évi XXXI. § (3) bekezdése . az ebből eredő teljes kárának megtérítését polgári perben követelheti. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) azt a mindenkit megillető jogot rögzíti. A kártérítés jogalapja és feltételei IV/A.3.3. A Bsz.18 Mindenkinek joga van ahhoz. Kár 3. évi CX.7. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…).4. hogy – összhangban a törvény céljával – a feleknek a jogviták elbírálásához. Eljárási szabálysértések 2.3. Okozati összefüggés 5. A kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Kimentés 2.ami egyúttal azt is jelenti. 349. A Pp. hogy adott esetben a károsult feladata annak a kauzának. .1.3. hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.véglegesen döntenek. törvény – az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról. Jogerős ítélet tartalma 2.1. ha valakinek e jogát a bíróság megsérti. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette IV/B. E nélkül a kár azt terheli. Kártalanítás – kártérítés 3. tartalmazza. A Ptk. 339. A kár fogalma 3. Általános kritériumok 2.5. Nem jogértelmezésből eredő tévedés 2.3.3. Ezt (és csak ezt) fejezi ki az ismert regula: casum sentit dominus. §-a.2. Bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelése. természetesen mindig valamely jogalap (kauza) fennforgása szükséges.17 A bíróság határozata mindenkire kötelező (…). a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelése 2.2. Jogellenesség és felróhatóság 2.

A károkozót (alperest) terheli annak bizonyítása. A jogellenesség független a vétkességtől. 349. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános kártérítés alapvető feltételei: • • • • jogellenes magatartás (tevékenység vagy mulasztás) kár bekövetkezése okozati összefüggés megléte a kár és a jogellenes magatartás között felróhatóság (vagyis a károkozó nem úgy járt el. hogy magatartása jogszerű volt vagy hogy az általános.23 amelyet azonban együtt kell alkalmazni a kártérítés általános felelősségi alakzatával. 339. hogy úgy járt el. §-ában előírt általános feltételek alapján az alábbiak: • • • • • jogellenesség a bírósági eljárással kapcsolatban keletkezett kár okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között felróhatóság (mely nem szükségszerű elem) a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. § (1) bekezdés – és különös feltételei – Ptk.28 a régi felelősségtan azonban a vétkesség elvére épült. melyek fenn nem állása esetén a kereset nem lehet megalapozott. azaz magatartása nem volt felróható. aki másnak jogellenesen kárt okoz. A Ptk. A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre a Ptk. Egyes jogtudósok szerint a felelősségi elméletek a jogellenesség mozzanatát összetévesztik a vétkességgel. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének kritériumai tehát a Ptk 349. . ezért nehezen szakítottak ezen elmélet téziseivel. illetőleg a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket a károsult igénybe vette Amennyiben az első feltétel. § (1) bekezdés – is adottak. § (1) bekezdése szerint. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Az általános feltételek közül a jogellenes magatartással okozott kárt és a kettő közti okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania.27 illetve a felróhatóságtól. hisz a kárfelelősség nem állhat fenn. 349. ha a kártérítés általános – Ptk. a jogellenes magatartás – mely tevékenységben vagy mulasztásban is megnyilvánulhat – hiányzik. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazott 349. az egyéb feltételek meglétét nem szükséges vizsgálni. objektív emberi gondosság követelményének megfelelően járt el.24 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére ugyanis csak akkor kerülhet sor. 339.8 IV/A/1. speciális szabályt tartalmaz. §-ában meghatározott speciális és a Ptk. Mentesül a felelősség alól. ha bizonyítja. 339.26 A jogirodalomban pedig a vétkességet a felróhatósággal keverik. § (1) bekezdése a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség megállapításához ezeken az általános feltételeken túl további ismérveket határoz meg. köteles azt megtéríteni.25 A Ptk.

A felperesek által jogalapként hivatkozott jogszabálysértés. hogy a bíróság jogértelmezési tévedést követett el. vagy kifejezetten megenged. amely nem minősül jogszerűnek. mind eljárásjogi természetű. Ugyancsak kimentési ok lehet.30 .29 amelyekről e munkában a későbbiekben esik szó. Az elvárhatóság objektív fogalom. mentesül a felelősség alól. hogy a konkrét tényállás esetén mi tekinthető általánosan elvárhatónak. IV/A/2. IV/A/2.1. s nem használják az eredeti jelentéstartalmuk szerint a jogellenesség.9 A jogtudósok elméleteinek hatása ma is érezhető. nem pedig az egyéni adottságok alapján elvárható magatartást jelenti. Számos esetben a kártérítési igényt arra hivatkozással terjesztik elő. ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű. Sokszínű és sokféle azon okok köre. Jogszerű az. A felróhatóság a bírósági jogkörben okozott kártérítésnek nem szükségképpeni eleme. hogy mindenkinek úgy kell eljárnia.: jogos védelem. és a felróhatóság megvalósulását együtt kell bemutatni. A jogellenességet bármely jogi norma megszegése megalapozhatja. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. pl. tevékenységben vagy akár mulasztásban is. a rendeltetésszerű joggyakorlással okozott kár mint a kisajátítás vagy a szolgalmi jog gyakorlásának esete vagy a károsult beleegyezése. Felelősségi rendszerünk exculpátiós lehetőséget biztosít a kárfelelősség alól. E körben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) eseti döntéseiben általános jelleggel a következőket fejtette ki: Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról. A korábban leírtak szerint. szükséghelyzet.2. a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye. Amennyiben a károkozó jogszerűen járt el. a felróhatóság és a vétkesség fogalmát. E szabálysértések a kereseti követelések alapjaként általában összefonódva jelennek meg. a társadalmi elvárhatóságot. általános gondossági követelménynek megfelelő magatartást tanúsított. hiszen felróhatóság nélküli felelősségi alakzatok is léteznek. ha a károkozó az objektív. ezért a kártérítés megállapításához szükséges egyes feltételek meglétének vizsgálatakor a jogellenesség. hogy minden vagyoni károkozás. A dolgozat szempontjából a vétőképesség nem bír relevanciával. Az eseti döntések sem különítik el egyértelműen. amelyekre a kártérítési igényeket a jogkereső állampolgárok és más személyek alapozzák. amelyet jogszabály nem tilt. jogellenesség lehet mind anyagi. de a kidolgozás mellőzése indokolt. A felróhatóság kérdésének elbírálásánál kiindulópont. azaz bonus et diligens paterfamilias-ként járt el. Az adott helyzetben kitétellel pedig a jogalkotó annak vizsgálatát írja elő. A jogellenesség megnyilvánulhat aktív magatartásban. így az rendszertanilag említésre kerül. felelősségi rendszerünkben általános nézet. jogellenes.

s így ez nem alapozza meg a bíróság kárfelelősségét. kiadásai nem merülhetnek fel. Önmagában az a körülmény. Ezen felül a számítási hiba kiküszöbölésére a felperes jogorvoslatot (kijavítás) vehet igénybe. ugyanakkor e téren is érvényre kell jutnia az ítélkezés függetlensége garanciális elvének. ezért a téves jogszabály-értelmezésen alapuló határozat meghozatala a bíróság alkalmazottja vétkességének megállapításához nem elegendő. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. Az okozati összefüggés így közvetlen és kétségtelen. több értelmezési lehetőséget nem engedő rendelkezését hagyja figyelmen kívül.3. Egy másik – perfeljegyzés elrendelésével kapcsolatos – ügyben a Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást. s így a bíróság kártérítési felelőssége nem áll fenn.35 A bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításakor a felróhatóság megítélése körében kettős követelmény érvényesül a gyakorlatban: egyfelől elvárható a törvényességnek megfelelő lelkiismeretes bírói munka. sem vezethet annak megállapítására. amennyiben a téves jogi álláspont nem minősül olyan nyilvánvaló és kirívó jogsértésnek. hogy a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló kereseti követelések alapjául csak az adott ügy szempontjából lényeges kérdésekben történt súlyos jogértelmezési tévedések szolgálhatnak. feltűnően kirívó jogértelmezési tévedések képeznek. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. menthető jogalkalmazási tévedésről szintén nem beszélhetünk.32 A Legfelsőbb Bíróságnak az egyik fellebbviteli ügyben az álláspontja az volt. A bíróságnak a nem jogértelmezésből eredő tévedése sem alapozza meg a bírósági jogkörben okozott kártérítési igényeket. hogy az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. Ez önmagában nem jelent szándékos vagy súlyos gondatlan tévedést. hogy a téves jogértelmezés nem elegendő a bíróság vétkességének a megállapítására. végrehajtás hiányában a felperesnek ezzel összefüggésben költségei. nem alapozza meg a vétkességet. Jellemző példa erre a gyermektartásdíj-hátralék megállapításánál a bonyolult számítások során elkövetett számítási hiba.33 Az egységes bírói gyakorlat szerint egy új jogszabály értelmezésével kapcsolatos bizonytalanság önmagában nem jelent felróható magatartást. illetve valamely tétel téves figyelembevétele. amely miatt az alperes kárfelelősségét meg kell állapítani. E döntésnek az a magyarázata. Amennyiben ezt a végrehajtási lapot kibocsátó bíróság elmulasztja.34 Mindezek alapján megállapítható. úgy a bíróság magatartása és a felperes (végrehajtást kérő) kára közötti okozati összefüggés fennáll. A végrehajtási lapot kibocsátó bíróság nyilvánvaló hibája a felróhatóságnak olyan fokát valósította meg. Jogszerű döntés esetén. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek bizonyul. hogy az ítélkező munkával együtt járó jogszabály-alkalmazási és -értelmezési tévedések a felróhatóság körén kívül esnek. IV/A/2. mivel a felperes végrehajtási kérelme alaptalan.31 A jogszabály eltérő értelmezése egymagában jogellenes és felróható magatartást nem valósít meg. A bíróságnak a végrehajtási lap kiállítását ez esetben meg kell tagadnia. Kivételt az egyértelműen súlyos.10 Amennyiben a jogalkalmazó szerv a jogszabály egyértelmű. amely megalapozza az alperes kárfelelősségét. Erre csak a nyilvánvaló és kirívó jogsértés esetén van jogi lehetőség. .

hogy az alperes a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen.39 IV/A/2. hogy a Bsz 7. A felperes a jogerős ítélet jogszabálysértését Bsz 7. mivel – a felperes által legalábbis valószínűsített – kártérítési felelősség bizonyítatlanságának észlelése esetén a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és a bíróság további eljárásra utasításának lett volna helye. hogy a rendkívüli jogorvoslatot igénybe véve a felek a felülvizsgálati eljárás szabályainak téves alkalmazására hivatkozással terjesztenek elő kártérítési igényt a Legfelsőbb Bírósággal szemben. §-a (2) bekezdésének a rendelkezését is sértette. 349. ha az ítélt dolgot utóbb ismét vitássá lehetne tenni. hogy a bíróság határozata utóbb tévesnek (törvénysértőnek) bizonyult.5. ha megállapítható. A kártérítési per bírósága a jogerős ítélethez kötve van. Állította. §-ának (1) és (3) bekezdése43 téves alkalmazásában jelölte meg.Ft megfizetésére kérte a Legfelsőbb Bíróság alperes kötelezését.40 A Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata értelmében a kártérítési per nem teremt új jogorvoslati fórumot a fél számára kedvezőtlen jogerős ítélet felülvizsgálatára. hogy a felülvizsgálati fórumként eljáró alperes a felülmérlegelés tilalmának megszegésével hozta meg a döntését. ha a határozatot hozó szerv a jogszabály által megengedett mérlegelés eredményeképpen döntött. hogy ezekben a perekben a jogerős ítélet tartalmára alappal nem lehet hivatkozni. így felróhatóság hiányában a kártérítési felelősség sem állhat fenn. A felróhatóság megítélése az adott ügyben eljárt bíróság tevékenységének konkrét és objektív vizsgálatát igényelte volna. kirívóan okszerűtlenül mérlegelve hozta meg határozatát. hogy keresetében nem a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmát. Ezt a másodfokú bíróság elmulasztotta. Keresetét arra alapította.11 Egymagában az a körülmény. s a kártérítés alapjául nem szolgálhat. ezért kellett a Legfelsőbb Bíróságnak nyomatékkal kimondania. Kifejtette. mivel nem értékelte. hogy a fél azt tartalmi okokból vagy eljárási szabálysértésre hivatkozással továbbra is vitatja. amely ne vitatná az „alapügyben” hozott jogerős ítélet tartalmát.000. Nem nyújt alapot a kártérítési felelősség megállapítására az sem. Eljárása a Pp. nem vezethet annak megállapítására. ha a határozat a bizonyítékok vagy egyéb körülmények téves mérlegelésén. a Ptk. 275/A. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló kereseti követelések között alig találunk olyat. . 349. az eljárási szabályok megsértésével hozta meg a döntését. hogy a meghozatalában közreműködő bíró vétkes magatartást tanúsított. hanem az alperes jogszerűtlen eljárását jelölte meg kártérítési igénye jogalapjaként. Gyakran fordul elő. hogy a határozatot hozó szerv felróható módon. Az egyik ügyben a felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén közel 600. §-ának rendelkezése nem zárja ki adott esetben a Ptk.41 A jogbiztonságot veszélyeztetné. A joggyakorlat szerint a bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséget az sem alapozza meg.37 vagy a bizonyítékok bizonyító erejének eltérő mérlegelésén38 alapult.4.36 IV/A/2. §-a42. Csak akkor érvényesíthet kártérítési igényt a fél. §-a (3) bekezdésének az alkalmazását.

ha a bíróság a pénzbüntetés megfizetésére szóló felhívást a kötelezett bejelentett lakóhelyére.46 . mint az anyagi jogi jogszabályok alkalmazása. szabályainak megsértése okából sem lehet hivatkozni. és erre alapítottan a rendkívüli perorvoslatot elbíráló bíróság ellen kártérítési igény érvényesítésére. Minthogy az alperes nem járt el jogellenesen. Ezek közül is jellemzően a kézbesítési szabályok megsértésére. Ebből következően a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet tartalmától elválaszthatatlan eljárásjogi jogalkalmazás sem ad alapot a sérelmezett ítélet jogellenessége vizsgálatára. illetve az illetékességi előírásoknak a megszegésére alapozzák követelésüket. az eljárás elhúzódására – hivatkozva terjesztenek elő kártérítési igényt. Jogellenesség hiányában pedig az alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg. A jogorvoslati rendszer szabályozásából következően azonban a felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi döntés végleges. A károsultak leggyakrabban polgári vagy büntető eljárásjogi szabálysértésre – az eljáró bíró mulasztására vagy törvénysértő intézkedésére. 1. A példaképpen ismertetett fenti perben a felperes kártérítési keresete ténybeli és jogalapja körében arra.12 A határozatában a Legfelsőbb Bíróság kifejtette azt a gyakorlatban általánosan elfogadott nézetet. Az anyagi jogerővel (Pp. A felperes által sérelmezett jogalkalmazás ugyanúgy az érdemi döntésben öltött testet. a felperes kárát kizárólag a saját felróható magatartása okozta. elfogultsági kifogásra. A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését. §) a Polgári Perrendtartás szabályozza. §-a szerint a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – a törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek. az egy ízben előterjeszthető felülvizsgálati kérelemmel lehet támadni. Amennyiben a kötelezett nem jelentette be az önkormányzat jegyzőjének a tartózkodási helyének címét. §-a alapján nem bírálhatja felül a sérelmesnek tartott jogerős ítéletet. A kártérítési per bírósága tehát a Bsz. által biztosított rendkívüli perorvoslattal. ezért annak megtérítését az alperestől alappal nem követelheti. hogy az alperes a felülvizsgálati eljárás szabályainak megsértésével hozta meg az ítéletét. A polgári perekben a végleges és senki által nem vitatható döntés meghozatalának eljárási rendjét a törvény céljának megfelelően (Pp. beleértve az ügyben érintett személyeket és az állam szervezeteit is. A Bsz 7. miszerint a Bsz 2. § (1) bekezdés) rendelkező jogerős ítéletet jogszabálysértésre hivatkozással már csak a Pp. illetve tartózkodási helyére küldi. nem érvényesíthet kárigényt a lakcímkutatást is folytató bírósággal szemben arra hivatkozással. A kézbesítési szabályokkal kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat e körben azt alakította ki. §-ának értelmében e jogalkalmazó tevékenységük keretében hozott végleges döntésük mindenkire kötelező. 229.45 IV/A/2.44 Az anyagi és az eljárásjogi szabályok megsértése egyaránt alapot ad a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére.6. 7. az előzetes bizonyítás szabályainak. hogy nem jogszabálysértő. nem állapíthatja meg annak jogellenességét. hogy a felhívást nem ide küldte. Annak jogszabálysértő voltára a Pp.

esetlegesen valamennyi bírájával szemben.53 Volt példa arra is.47 Az elmúlt években megfigyelhető tendencia. Ennek elkerülésére a bíróság a Pp. A másfél éves időtartam nem tekinthető ésszerűnek. . A perindítási okok további vizsgálatával megállapítható. hogy a felperesek egyre gyakrabban terjesztenek elő elfogultsági kifogást az eljáró bírósággal. Volt rá példa. 19. így a bíróság jogellenes és felróható mulasztása következtében a felperesi igény megalapozott volt az eljáró bíróság álláspontja szerint. § (2) bekezdése48 alapján pénzbírságot szabhat ki az ismételten alaptalan indítványt előterjesztő féllel szemben. amelyet szintén olyannak kell tekinteni. a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelését. ésszerű időn belül kell dönteni. amely megalapozza a jogalkalmazó szerv kárfelelősségét. a téves idézést valamint a bizonyítási indítványok indokolatlan mellőzését. hogy az így kiszabott pénzbírságot a bírósággal szemben kártérítési igényként kívánták érvényesíteni. így annak megsértésével megvalósulhat olyan jogellenes magatartás. annak egy vagy több. A gyakorlat szerint a fél évet is meghaladó kézbesítési késedelem olyan súlyos gondatlanságot jelent. perlekedő típusú állampolgárokra ez a magatartás fokozottan jellemző. de előfordult olyan eset is. Az alaptalan elfogultsági kifogások sorozatos előterjesztése nem csak az eljárások időtartamának elhúzódását eredményezi. amely miatt a bíróság kárfelelősségét indokolt megállapítani. hogy az előzetes bizonyítás keretében előterjesztett bizonyítási indítvány elrendeléséről vagy annak elutasításáról belátható. amikor a büntetőeljárás során elrendelt elmeorvosi vizsgálat miatt kívántak kártérítési igényt érvényesíteni a bírósággal szemben.50 Sajnálatos. hogy az eljárási szabálysértések között több esetben jelölték meg a felperesek perindítási okként a hiányos jegyzőkönyvezést. a jogintézmény célját tekintve kétséget kizáróan megállapítható. ha az elmeorvosi vizsgálatot a büntetőeljárás rendelkezéseinek megtartásával rendelték el. Az ilyen igény azonban jogellenesség hiányában ne megalapozott. Az ún.49 Többször merült fel olyan tényállás is. hanem a bíróságok számára felesleges adminisztrációt is okoz. hogy az egyértelmű illetékességi szabály olyan eljárásjogi rendelkezés. amelynek alkalmazása során a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége. de erre jogellenesség hiányában nincs jogi lehetőség.13 A dolgozat alapjául szolgáló vizsgált ügyekben fordult elő.51 Bár az előzetes bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok52 az előzetes bizonyítás lefolytatására határidőt nem írnak elő. amikor az előzetes bizonyítás keretében eljáró bíróság csak másfél év múlva határozott a szakértő kirendeléséről. hogy a büntetőügyben hozott ítéletnek a fellebbezés visszavonása miatti jogerőre emelkedéséről hozott végzést a bíróság késedelmesen kézbesíttette a vádlottak részére.

intézkedésre – későbbi eljárási cselekmények. a bíróságok ellen indított kártérítési perek jogalapjaként a 2003-as évben az alábbi jogszabálysértésekre hivatkoztak: a Btk.7. hogy az alkalmazott büntetésre. szerinti kártalanítási igényt a Magyar Állammal szemben – akinek képviseletét az igazságügyminiszter54 látja el – akkor lehet előterjeszteni. s utóbb megállapítják. pl. szabályainak megszegése A Ptk. A Be.14 Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által szolgáltatott statisztikai adatok szerint. hogy sok igényérvényesítő összekeveri a kártalanítást a kártérítéssel. rendelkezéseinek megsértése IV/A/2. rendelkezéseinek megsértése – 3 % a Csjt. a terhelt felmentése stb. rendelkezéseinek megsértése – 38 % 3% 2% 2% 8% A Bt. szabályainak megsértése A munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása A büntetőeljráási rendelkezések megszegése A bírósági végrehajtás előírásainak megsértése A csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem 38% 10% 2% 35% A Pp. szabályainak megsértése – 2 % a munkajogi szabályok figyelmen kívül hagyása – 2 % a büntetőeljárási rendelkezések megszegése – 8 % a bírósági végrehajtás előírásainak megsértése – 10 % a csőd és felszámolási eljárással kapcsolatos sérelem – 2 % a Pp. évi XIX.) szabályozza a kártalanítási eljárást. Kártalanítási igényt a jogszerűen eljáró bírósággal szemben lehet érvényesíteni. törvény (a továbbiakban: Be. szabályainak megszegése – 35 % a Ptk. . amikor a büntetőeljárás során az eljárás alá vont személlyel szemben szabadságot korlátozó intézkedéseket alkalmaznak. rendelkezéseinek megsértése A Csjt.: a nyomozás megszüntetése. illetve szabadságelvonással járó büntetést. felróhatóságtól független. következtében – törvényes ok hiányában került sor. A dolgozat keretein belül szükséges megemlíteni. A büntetőeljárásról szóló 1998. intézkedést hajtanak végre. E kárfelelősségi alakzat objektív.

. hogy a felperes sérelmét a kereseti és fellebbezési álláspontja szerint az okozta. hogy a károsult a bírósági jogkörben okozott kára megtérítését igényelje? A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben úgy foglalt állást.61 A kapcsolódás csupán annyi.64 Örvendetes. által szabályozott kártalanítás kizárja-e.58 A kártalanítást az állam köteles megfizetni. hogy bár az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a bűnösségét. és a kártalanítástól függetlenül kell vizsgálni a kártérítési felelősség fennállásának törvényi előfeltételeit.57 A kártalanítás módjára és mértékére a Ptk-nak a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.59 Az életviszonyok bonyolultságából adódóan merül fel. hogy az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája a Be-ben szabályozott ezen „tisztán magánjogi igényt” a Ptk-ban kívánja szabályozni. de a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte. A jogellenes és felróható magatartáson alapuló kártérítés intézménye azonban nem lép az elkésetten előterjesztett kártalanítási kereset helyébe. alapján folytatja le. nem kártérítésnek.63 A kártérítési és a kártalanítási igény gyakorlati előfordulására példa az az eset. A kártalanítási és a kártérítési pernek eltérő a jogalapja. hanem a Be. funkcióbeli elkülönítését.65 ezzel is elősegítve a kártalanítás és a kártérítés intézményének könnyebb áttekintését.15 A Be-ben meghatározott feltételek fennállása esetén kártalanítás járhat többek között az előzetes letartóztatásért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért stb. szerinti kártalanításnak van helye.55 A kártalanítási eljárást az ügyben egyébként illetékes büntető bíróság székhelye szerint illetékes polgári. helyi bíróság56 a Be-ben meghatározott eltérésekkel a Pp. A polgári bíróságnak a büntetőbíróság eljárására alapított kárfelelősséget – mind a jogalapot. Ennek a bíróságnak kell döntenie mind a kártalanítási igény jogalapja. és vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki. amikor a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt terjesztett elő a bírósággal szemben arra hivatkozással. Ilyen esetben azonban. mind az összegszerűséget érintően – önállóan kell elbírálnia. hogy a Be. amikor a terhelt kárát a bíróság jogszerű eljárásával okozta. mind pedig az összegszerűség kérdésében. hogy a megállapított kártalanítás kárként már nem érvényesíthető. és a megismételt eljárásban bizonyítottság hiányában jogerősen felmentették a vád alól. A jelen esetben a felperes kártalanításra irányuló keresetlevelét a bíróság – a Be-ben meghatározott keresetindítási határidő elmulasztása miatt – idézés kibocsátása nélkül elutasította. ezért a felperes elkésett kártalanítási igényét az alperestől bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén nem követelheti.62 Mindemellett a kártérítési keresetnek nem törvényi előfeltétele a büntetőeljárás szabályai szerinti kártalanítási eljárás lefolytatása.60 A kártérítési per nem folytatása a kártalanítási eljárásnak. hogy nincs kizáró ok. hogy a jogerős felmentő ítélet tükrében az előzetes letartóztatás elrendelése és fenntartása indokolatlannak tűnt. így az ártatlanul előzetes letartóztatásban töltött idő alatt vagyoni és nem vagyoni kára keletkezett. A Legfelsőbb Bíróság megállapította.

s ezzel a vagyon a maga egészében pozitíve csökkent (ú. közönségesebb értelemben azonban kár alatt mégis vagyoni kárt szoktunk érteni. emberi méltóság stb. mely valamely esemény (kár-ok) folytán valakit személyében vagy vagyonában ér. A reális összegben meghatározott kereseti követelések előterjesztését kívánja előmozdítani a Pp. § (2) bekezdése pedig a tárgyi illeték-feljegyzési jogos perekre érvényesen. damnum emergens). E fizetési kedvezmény indokoltságát támasztaná alá a felperesek alárendeltségi viszonya. vagyis a felperesek által megjelölt kár mértéke igen magasnak mondható. becsület.m. 81. – megsértésére (pl. részleges pernyertesség esetén.1. amelynek összegszerű megállapítása bírói mérlegeléstől függ. ha a per kártérítésre irányul. melyet az eljárási szabályok biztosítanak. mint amennyit kártérítésként ki kell fizetnie”. hogy e perek tárgyi illeték-feljegyzési jogosak.: elmevizsgálat elrendelésével. Ezeknél a pereknél is érvényesül azonban a felek egyenlőségének elve. a tisztességes eljárás és a pártatlan bíráskodás követelménye. mely valakinek a vagyonában előállott akár azzal. hogy oda bekerülendő vagyonrészek kimaradtak. Az illetékekről szóló 1990. és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott – kimondja. A bíróságok ellen indított kártérítési perek pertárgyértéke. elmaradt haszon vagy költség –. . hogy a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. ugyanezen feltételek mellett – részbeni pervesztesség.68 Az egyik esetben a felperes azt sérelmezte. az ellenfelet akkor is kötelezni lehet a terhére megállapított marasztalási összegnek megfelelő perköltség megfizetésére.16 IV/A/3. s ez a kedvezmény mintegy ösztönzi a felpereseket az irreálisan magas összegű kártérítési követelések előterjesztésére. így a keresetindítás ilyen fajta könnyítése kétségbe vonható. illetőleg már bennlévő vagyonrészek várható értékemelkedése elmaradt (lucrum cessans). kiszolgáltatott helyzete. vagy egyéb olyan követelés iránt folyik. s ekkor e szó azt a hátrányos különbözetet jelenti. „Kár alatt értünk tágabb értelemben minden olyan hátrányt. de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. így a határozatról nem szerzett tudomást. A vélt vagy valós sérelmet szenvedett felperesek számtalanszor hivatkoznak a személyiségi jogaik – mint jó hírnév. vagy az igényérvényesítési lehetőség speciális jellege. akár azzal.”66 A kár tehát lehet vagyoni – vagyoncsökkenés. A korábban említettek szerint ennek indoka lehet az is. az összegszerűség megállapítása a bíróság mérlegelésétől függ.67 A felperesek a bíróság jogellenes magatartásával összefüggésben felmerült kárukat igen változatos formában nevesítik. illetve nem vagyoni jellegű. hogy a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mellőzheti. s a pervesztesekkel szemben a bíróság több illetéket állapít meg.2. amely szerint. ha a bíróság a követelt összegnél kevesebbet ítélt ugyan meg. évi XCIII. törvény 62. szabadságelvonással). Szorosabb. § (2) bekezdése. IV/A/3. hogy a károkozó tény folytán onnan némely vagyonalkatrész vagy részek kiestek vagy értékükben megfogyatkoztak. A statisztikából megismert adatok szerint – jelenleg – a bíróságokkal szembeni kártérítési igényeknek kevesebb mint 10 %-a alapos.

.17 A pénzbüntetést. Felperes a jó hírének. hogy az eljárás elhúzódása vagy a biztosítási intézkedés késedelmes elrendelése miatt követelésük behajtásának lehetőségétől elestek. Az utóbbi években elszaporodtak a bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak nem megfelelő őrzéséből. s így e jelentős értéket képviselő keresetek száma a jövőben csökkenni fog.1. A felperest a rendőrség a szabadságvesztés foganatba vétele miatt az otthonából a büntetésvégrehajtási intézetbe szállította. ellentétben az ügyvédekkel. Megállapítható tehát – a bemutatott estekből is –. az érintett cég gazdasági életben való részvételének megnehezítésére hivatkozással is már több kártérítési igényt terjesztettek elő. a vagyontárgyak átvételére és kezelésére vonatkozó előírások meg nem felelő volta okozza. hogy az általa korábban kezdeményezett perben előterjesztett beadványai a bíróságon elvesztek. kezelésére alapítva is terjesztettek elő kártérítési keresetet a bírósággal szemben. annak meg nem fizetése miatt a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. illetve egyre szélesedő jogi ismereteikből merítve a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozással is terjesztenek elő kártérítési igényt a bírósággal szemben. Jellemző hivatkozási alap az is. melyek közül többet a bíróság alaposnak is talált. mivel az igényét ezen iratok hiányában nem tudta érvényesíteni. A problémákra a jelenleg készülő szabályok remélhetőleg megoldást kínálnak. amellyel – álláspontja szerint – a bíróság elszámolta az őt terhelő gyermektartásdíjhátralék összegét. IV/A/3.73 Az említett perek megalapozottságát nagyrészt a bírósági tárolóhelyek hiánya. A nem vagyoni kár körében gyakori a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt fellépő pszichikai illetve egészségkárosodás. a létszámhiány. a kiadandó tárgyak hiányából eredő kárigénye. s ezzel az alperes vele szemben diszkriminációt valósított meg. hogy a felperes keresetében arra hivatkozott. A bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak jogszabályba ütköző őrzésére. Egy a már korábbiakban hivatkozott esetben a felperes vagyoni kárként jelölte meg azt az összeget. A cégbírósági bejegyzési. valamint a cége üzleti jó hírének sérelme miatt nem vagyoni kártérítést követelt.72 A kár és a károkozó magatartás közti okozati összefüggés fennállása esetén a kárigény megalapozott lehet. Gyakran sérelmezik a felperesek. hogy az alperesi bíróságra történő bejutás érdekében át kellett haladnia az átvilágító kapun. Egy esetben a jogtanácsosként eljáró felperes a kártérítési követelését arra alapozta. emiatt őt kár érte.74 Az ilyen jellegű számítási hiba önmagában nem szolgálhat a bírósággal szembeni kártérítési követelés alapjául.71 Volt arra is példa. kezeléséből. hogy ez esetben a sérelem kiküszöbölésére jogorvoslati lehetőség is áll a felperes rendelkezésére. változás-bejegyzési eljárások során megvalósuló téves bejegyzések miatt. állagromlásából. figyelemmel arra is. hogy polgári peres és nem peres eljárásokban felmerült vagyoni kárként megjelölt esetek köre igen színes képet mutat.70 a jövőbeni életvitel. melynek a felperes szomszédai szemtanúi voltak.69 A kereseti követeléssel élők a médiából.3. s emiatt a felperesek az adóssal szembeni követelésüket nem tudták végrehajtani. hogy a bíróság az adós ingatlanát érintő perfeljegyzésről hozott végzését nem vagy csak késedelmesen küldte meg a földhivatalnak. a munkahelyi elhelyezkedés nehézségei miatt előterjesztett kompenzációs követelés is.

hogy a bíróság perfeljegyzésről rendelkező jogszabálysértő végzése miatt nem tudtak eleget tenni az előszerződésben vállalt kötelezettségüknek. az elhúzódó peres eljárás tartamára albérletbe kényszerült. alaptalan elfogultsági kifogás előterjesztése miatt kiszabott pénzbírság összegére mint felmerült kárra azzal. de a bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete alapján a per alperesének visszafizetendő nem vagyoni kártérítésben jelölték meg. hogy a vagyoni értékcsökkenés a bíróság eljárási szabálysértései miatt keletkezett azáltal. költségük merült fel. hogy a lefoglalt áru elkobzásáról rendelkező ítéletet a bíróság jogellenesen nyilvánította jogerősnek és végrehajthatónak. hogy az elfogultsági kifogás nem volt alaptalan.77 Az is gyakori. amely időtartam alatt felesleges kiadásuk. amikor a felperesek a tőlük lefoglalt áru értékét nevezik meg kárként arra hivatkozással. hogy e jogszabálysértések következtében a károsult nem szerezhetett ingatlantulajdont. hogy az ingatlant értékesíteni tudták volna.80 A példálódzó jelleggel felsorolt vagyoni kárigények alaposságát mindig az adott esetet figyelembe véve.: közös tulajdont megszüntető – ítéletnek a földhivatal részére történő késedelmes megküldése miatt indítanak kártérítési pert a bírósággal szemben arra hivatkozással. így a vámhatóság a nem jogerős ítélet alapján nem értékesíthette volna a lefoglalt árut. . s a kártérítés egyéb feltételei is fennállnak.79 Az így előterjesztett kártérítési igény az eljárási szabályok megtartása esetén nem lehet eredményes.78 Több esetben hivatkoztak az ismételt. hogy a bíróság a felülvizsgálati eljárásban jogellenesen. ezért a bíróságtól az albérleti díj megtérítését kérte. s megítélése szerint a bíróság mulasztására visszavezethető okból került ilyen helyzetbe. ha az eljárás elhúzódása kizárólag a bíróság érdekkörében felmerült okra vezethető vissza. Felperes a kárát a közös tulajdon megszüntetéséhez – az ingatlan fele részének megváltásához – szükséges vételárban jelölte meg. s így a pénzbírság kiszabása jogellenesen történt.18 Számtalanszor jelölik meg jogalapként a bírósági eljárás elhúzódását. Sűrűn előforduló hivatkozási alap a bírósági végrehajtók jogellenes eljárása. és változtatta meg a javukra szóló döntést. és az ingatlant azóta nem sikerült értékesíteni. Előadása szerint. Egy eseti döntés szerint a bíróság alkalmazottjaként eljáró bírósági végrehajtó teljes ingatlant értékesített a felperes részére annak ellenére. hogy a közös bérlakás használatára őt jogosítsa fel. Kárigényt arra is alapítottak. 76 a legtöbbször alaptalanul. Az ilyen típusú kereseti követelés megalapozott lehet. Egy ilyen esetben az igényérvényesítő a házassági bontóperében azt kérte a bíróságtól. az összes körülmény gondos mérlegelésével lehet eldönteni. Kárukat a jogerős ítéletben javukra megítélt. E körben az is többször előforduló hivatkozási alap. de a bíróság mulasztása miatt a vevő elállt a vételtől. s ezért a kapott foglalót kétszeresen kellett visszatéríteniük. Jellemző az a példa is.75 A felperesek sokszor alapították a keresetüket arra. hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint is az adós csak az ingatlan fele részének volt a tulajdonosa. hogy a felperesek az ingatlan tulajdonjogát érintő – pl. az eljárási szabályok megsértésével helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet.

2.81 Figyelemre méltó volt az a perindítási ok is. illetve országgyűlési és helyi önkormányzati választásokon a képviselőjelöltként indulás lehetőségétől való elesést. családtagként dolgozók kiesett jövedelmét. mint jövedelem kiesést. mivel a késedelembe esést. amíg kiegyenlítéssel meg nem szűnik. tanulók létfenntartásához szükséges összeget stb. hogy a bírósági letétbe helyezett pénzösszeg utáni kamatot kívánják a bírósággal szemben érvényesíteni.: letétbe történő teljesítéssel a felperesek elkerülhették volna. amikor a felperes a mezőgazdasági ingatlana terméskiesését jelölte meg kárként. a felperes elmaradt haszonként a cége üzleti forgalmának visszaesésére hivatkozott.84 Mivel bírósági letétre vonatkozó jogszabály szerint a letétbe helyezett pénzösszeg után a bíróság kamatot nem térít. s emiatt a pénzbüntetést a bíróság szabadságvesztésre változtatta át. A bíróságnak a kár mértékét az ítélethozatal időpontjában kell megállapítania azzal. illetőleg az általuk fizetendő összeg utáni – az eljárás elhúzódása miatt – több éves kamatfizetési kötelezettségükre hivatkozással is terjesztettek elő kártérítésre irányuló keresetet. mely addig tart. . jövedelem nélküli eltartottak.82 Ez esetben a bíróság a felperes kárigényét megalapozottnak találta.19 IV/A/3. hogy a felperesek elmaradt hasznukat kívánják kárként érvényesíteni a bírósággal szemben. vagyis a kártérítés a károsult számára nem válhat nyereség forrásává. természetbeni juttatást.86 Általános megállapításként rögzíthető.: egyetemi tanári kinevezés elmaradását. IV/A/3. hogy a kártérítésnek a kár keretei között kell maradnia. álláslehetőséget. E körben a felperesnél felmerült kárként például a jogellenesen elrendelt végrehajtási eljárás költségét szokták megnevezni.83 Az elmaradt haszon mint kárigény tekintetében nem ritka. hanem huzamos állapot. Leggyakrabban a személyi szabadság hosszabb időtartamú jelentős korlátozása miatt terjesztenek elő vagyoni kárigényt. s így a kamatfizetési kötelezettséget. hogy a kár nem pillanatnyi jelenség. Egy a korábban már ismertetett esetben a bíróság a pénzbüntetést kiszabó határozatát – felperes megítélése szerint – nem az eljárási szabályok szerint kísérelte meg a részére kézbesíteni. Az esetek többségében ez az igény sem lehet alapos. mint pl. így a határozatról nem szerzett tudomást. elmaradt jutalmat. Kárként jelölték meg több esetben a bíróság határozatának tartalma vagy a bíróság elhúzódó eljárása miatt elmaradt jövőbeni kedvező pozíciót. 85 az erre irányuló petitum nem lehet megalapozott. s a bíróság károkozó magatartását úgy határozta meg. pl.3. A felperesek az eljárás elhúzódása miatti kamatveszteség címén. hogy a bíróság az előzetes bizonyítás keretében csak másfél év elteltével határozott szakértő kirendeléséről.3. A bírósági jogkörben okozott károk megtérítésére irányuló keresetek körében nem ritka.3.

azonban a károsult magatartása – miszerint a jogerős ítélettől eltérő tartalmú végrehajtási lap kibocsátását kérte – a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti eljárásban sem maradhat értékelés nélkül. egyrészt a jogellenes károkozás és a kár közti ok-okozati kapcsolat megléte előfeltétele a kártérítési szankció alkalmazásának. illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni. A dolgozat terjedelmi korlátaira tekintettel az okozati összefüggésnek csak a téma szempontjából releváns elemei kerülnek kiemelésre. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A döntés szerint. A Ptk. A Legfelsőbb Bíróság a már korábban hivatkozott eseti döntésében. kiegészítése. . Ez az ismérv természetesen csak akkor feltétele a kárfelelősség megállapításának.89 A bírósági eljárások jogerős befejezését követően terjeszthető elő kártérítési kereset a bíróságokkal szemben. amely önhibából adódik. az igazolási kérelem. elhárítása. amely szerint az eljáró bíróságnak ellenőriznie kell. Amennyiben a rendes jogorvoslati eljárás – mint például a fellebbezés. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. 340. a bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt előterjesztett igény idő előtti. hiszen amíg a peres eljárások folyamatban vannak.20 IV/A/4. hogy a kárt mennyiben idézte elő a károkozó magatartása. Mindezek alapján a kár megelőzése. Irányadóak tehát a Ptk. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a károsult terhére esik mindazok mulasztása. amely abból származott. amely alatt a per befejezhető. hogy a fél által kitöltött végrehajtási lap adatai mindenben megegyeznek-e a jogerős és végrehajtható határozatban foglaltakkal. csökkentése érdekében a károsult is úgy köteles eljárni. ilyenkor a károkozó és a károsult között kármegosztásra kerül sor. 340. a határozat kijavítása. § (1) bekezdése szerint a károsult a kár elhárítása. illetve az mennyiben tulajdonítható más személy magatartásának vagy természeti erő hatásának. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. hanem egyéb intézkedéssel vagy mulasztással okozzák – például jogszabályok tartalmáról adott téves tájékoztatás a bírósági panaszirodán – a jogorvoslat igénybevétele fogalmilag kizárt. Az okozati összefüggés két szempontból is jelentőséggel bír a kártérítés megítélésénél. bár a bíróság magatartása és a felperes kára közti okozati összefüggés közvetlen és kétségtelen. nem állapítható meg. A kár rendes jogorvoslattal történő elhárításának követelménye leggyakrabban az időelőttiség problematikáját veti fel. ha a kárt a bíróság határozathozatallal okozza. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. másrészt a kártérítési kötelezettség mértéke függ attól.87 A bíróság meglátása szerint a felperesnek az ítélettel való tudatos szembeszegülése olyan vétkes magatartás. hogy mi az az ésszerű időtartam. akiknek magatartásáért felelős. a végrehajtási kifogás elbírálására irányuló eljárás – vagy a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás folyamatban van. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. amely miatt kárának 50 %-át saját maga köteles viselni. § (1) bekezdésében foglaltak.88 IV/A/5. Amennyiben a károkozó magatartás nem határozatban nyilvánul meg. a kármegosztás lényegére is rámutatott.

A jogorvoslati jog kimerítése hiányában a felperes kárigénye – a felszámolási díj összege – nem lehet alapos. Ugyanezen törvényhely (2) bekezdése szerint a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét. .90 A bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perben speciális kárelhárító. ha ilyenkor a fél nem élt a fellebbezés lehetőségével. hogy nem tekinthető mulasztásnak. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. Az egységes jogértelmezés szerint a kirendelt ügyvéd részére adott meghatalmazást a bíróság kirendelő határozata pótolja.21 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybe vételének eljárási akadályai is lehetnek. §-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírálásához. kimerítését. a jogorvoslat eredményét azonban már nem várta be. 2. hogy a Ptk. 349. hogy a bíróság az ítéletet csak a pártfogó ügyvéd részére kézbesítette.93 A rendes jogorvoslati lehetőség igénybevétele nem tekinthető elmulasztottnak akkor. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.94 A Ptk. kármegelőző kötelezettséget ír elő a jogszabály a károsult részére azzal. A kárigény érvényesítése szempontjából ez azt jelenti. ha a végrehajtó sérelmezett késlekedése csak néhány hónap múlva jut a felperes tudomására. hanem azok elbírálását megelőzően a felszámolóval a felszámolási díj megfizetése tárgyában egyezséget kötött. ha a jogszabály másként nem rendelkezik.91 Gyakori az az eset is. ebben az esetben a fellebbezési határidő meg sem kezdődik. valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. vagy a határozat nem. január elsejei hatállyal – a korábban már hivatkozottak szerint – a következőképpen határozza meg a bíróság feladatát: a bíróságnak az a feladata. s ez a körülmény önmagában kizárja a kárigény érvényesítését. A határozatoknak telefax útján történt közlése nem tekinthető szabályszerű kézbesítésnek. hogy a felperes az ellene indított felszámolási eljárásban a rendes jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki akkor. Nyilvánvalóan nem lehet szó a jogorvoslattal történő elhárításról akkor. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. 349. § (1) bekezdésében meghatározottak a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősségre akkor alkalmazandóak. Eltérő jogszabályi rendelkezéseket – vagyis más kártérítési jogcímet – találunk az alábbi esetben: IV/B. ha a bíróság határozatot nem hozott. aki magatartásával. vagy azt szabályszerűen nem kézbesítették. Több esetben előfordult. s ezért mulasztotta el a határozatot megfellebbezni. mert a felperes még az egyezséget jóváhagyó végzés ellen is fellebbezést terjeszthetett volna elő. s végrehajtási kifogást terjeszt elő. illetve nem megfelelően tartalmazza a jogorvoslati kitanítást.92 így az ítéletet a bíróság szabályszerűen – jogszerűen és kötelezően – kézbesíti a pártfogó ügyvéd részére. § (1) bekezdése 2000. Az ítélet elleni fellebbezés elmulasztásával a felperes a rendes jogorvoslati lehetőséget nem meríti ki. hogy – összhangban az 1. hogy megkívánja a rendes jogorvoslati lehetőségek igénybevételét. aki ekkor azonban haladéktalanul bejelentéssel él. A Pp. a felszámolását elrendelő végzés ellen az igazolási kérelmét és fellebbezését előterjesztette ugyan. § (3) bekezdésének rendelkezése utal arra is. amikor a nem kellő körültekintéssel meghozott. amikor a felperes arra hivatkozik.

2. § (1) bekezdése előírja a rendes jogorvoslati lehetőség igénybevételét. A kártérítés megállapítását nem zárja ki. 2.22 A 2003. módosítás a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett – bár a rendelkezés hatályba lépésének időpontjára figyelemmel jogerős határozat e szabályra hivatkozással még nem született. 349. évi 8. Érdekes problémát vet fel. ügyészség – együttes perlése esetén felmerül az a kérdés is. mert az a Magyar Állam felelősségét az államok közötti nemzetközi közjogi viszonyokban alapozza meg. addig a Pp. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható. feltéve. az egyéb közigazgatási szerv pedig a Ptk. Az is elgondolkodtató. hogy károkozás esetén a közhatalmi szervek közül miért csak a bíróság felel felróhatóságtól függetlenül? A bíróság és más közigazgatási szerv – pl. § – speciális esete. számos kérdést vet fel az alkalmazása. hogy közös károkozás esetén mellőzhető-e az egyetemleges felelősség megállapítása a bíróság és más közigazgatási szerv tekintetében. 349.: földhivatal. figyelemmel arra. 2. 349. §-a és 339. § (3) bekezdésének hatályba lépését megelőzően – is hivatkoztak. hogy a bíróság a Pp. A Pp. Ezen objektív felelősség körébe tartozik a feleknek a jogviták elbírálásához. anyagi jellegű szabályára hivatkozva a bíróság az alkalmazottja felróhatóságától függetlenül felel az okozott kárért. hogy a Pp. Az az eltérés is szembeötlő. a felróhatóságtól független felelősséget hozott létre. hogy míg a Ptk. Cikkére. Cikkének 5.96 Ekkoriban az alperes a védekezésében arra hivatkozott. hogy az Egyezményekre közvetlen hatállyal hivatkozni nem lehet.95 valamint a Római Egyezmény 6. a perek tisztességes lefolytatásához és az ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése miatt előterjesztett kártérítési igény. vagy attól különböző felelősségi alakzatnak tekinthető?97 A Pp. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. utalva az 1976. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. 2. míg a Ptk. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítési felelősség objektív. § (3) bekezdése az alábbi anyagi jellegű szabályt vezette be: Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél – az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással – méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt. július elsejei hatállyal módosított Pp. §-a alapján felróhatóságtól függően felel az általa okozott kárért. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9. § (3) bekezdése azt kívánja meg. A fent idézett Pp. Pontjára. rendőrség. § (3) bekezdésében meghatározott kártérítés vajon a Ptk-ban már létező bírósági jogkörben okozott kárfelelősség – Ptk. §-ának felhívása esetén a bíróság gondos eljárását – mint exculpátiós lehetőséget –. hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. 2. 2. . vagyis a felróhatóságot továbbra is vizsgálni kell. 349. A bíróságok ellen indított perekben a bírósági eljárások elhúzódására már korábban – a Pp. § (3) bekezdése értelmében felróhatóságtól függetlenül.

nevezetesen azt. hanem anyagi jogi – rendelkezés. E szabályozásba bele kell foglalni a Pp. vonatkozó rendelkezése helyett a szabályt az új Ptk-ba kell illeszteni. Egészen nyilvánvaló. amely a perek tisztességes lefolyásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jogosultság megsértésével történt sérelemokozás esetére az állam felróhatóságtól független felelősségét mondja ki. Megfontolandó. rendelkezéseire. hogy a Be. amely a kármegosztás tekintetében visszautalt volna a Ptk. Általános felelősségkizáró szabályként kellene megállapítani. nem kell-e a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályait külön. illetőleg. mi sem bizonyítja jobban. illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. Itt kell szabályozni a jogtalan letartóztatás vagy fogva tartás miatti kártérítési igényeket is. hogy nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél. hogy a jogtalan fogva tartás és előzetes letartóztatás miatti kártalanításról a büntetőeljárásról szóló törvény (…) rendelkezik. s azok alkalmazását írta volna elő. 2. A jogalkotó által hagyott joghézagokat a jövőben minden bizonnyal a bírói gyakorlat fogja kitölteni. aki magatartásával. holott ez tisztán magánjogi igény. hogy a fél nem jelent meg a bíróság által kitűzött valamely tárgyaláson. §-ában meghatározott bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséghez képest – a felróhatóságtól független kárfelelősségen98 kívül – további eltérő rendelkezést vezetett be. § (3) bekezdésében foglaltak hatályba léptetése a jogalkalmazók – különösen a bíróságok számára jogértelmezési feladatot teremtett.99 Bizonyára méltánytalan ilyen szigorú feltétel előírása. s a mulasztását nem mentette ki. Ebben a kérdésben a törvénymódosítás miniszteri indokolása sem ad eligazítást. Azt a gondolatot. 349. Ennek egyik indoka a Pp. miszerint a Pp. áthidalni. Ennek során indokolt volna a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősséget külön. de megállapítható az is. Amennyiben megállapítható. A 2003. hogy az új kódex megállapítsa az állam jogszabályalkotással okozott károkért való felelősségét kizárólag alkotmányellenes jogalkotás esetén. július elsejét megelőzően hatályos kárfelelősségi szabályok figyelembe vételével megfelelőbb lett volna egy olyan előírás. . (…) Ugyanakkor az uniós jogközelítésre is figyelemmel megfontolandó. 2. indokolatlan inaktivitással – megszegte. önálló felelősségi tényállásba foglalni. A másik ok. hogy a bíróság az ésszerű időn belüli elbírálás követelményét – például az eljárási határidők meg nem tartásával. mint hogy Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája100 az alábbiakat fogalmazza meg: Az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya több vonatkozásban is átalakításra szorul. § (3) bekezdésére hivatkozással kártérítési igényt a bírósággal szemben nem terjeszthet elő. 2. a Pp. §-ában foglalt – nyilvánvalóan nem eljárásjogi. mely erre az esetre a felperes és az alperes között perelhúzó magatartásuk arányában kármegosztásra adott volna lehetőséget. hogy az egyedi ügyekben hozott jogerős döntések tartalmi vitatása nem alapozza meg az állam kártérítési felelősségét.23 A Pp-be korporált anyagi jellegű rendelkezés a Ptk. 2 §-a szerinti felróhatóságtól független felelősséget. így a per elhúzódásához maga is hozzájárult. önálló törvényi tényállásban megállapítani.

V/2.24 V. hogy a perük ésszerűtlenül hosszú ideig tartott. azok gondos voltát. úgy a közösségi jogot kell alkalmazni. cikkének 1. illetve a vádirat benyújtásától a felülvizsgálati eljárásban hozott határozat meghozataláig vett számításba. amelyet a keresetlevél. A közösségi és a nemzeti jog viszonyában jelentős az Európai Bíróság 1991-ben hozott ítélete. Ebben az ügyben az Európai Bíróság kimondta. év végéig benyújtott ügyekre vonatkozó statisztikai adatok szerint 12 esetben hozott Magyarországot marasztaló vagy részben marasztaló ítéletet. hogy a bírósági eljárások elhúzódását általában az alábbi okok alapozták meg: többszöri áttétel alkalmazása.: Militaru kontra Magyarország ügyben) a másodfokú bírósághoz késedelmesen terjesztik fel a periratokat többszöri hatályon kívül helyezés a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési.: Lévai és Nagy kontra Magyarország ügyben) a szakértők kirendelésének nehézkessége és késedelme (pl. A magyar államot elmarasztaló ítéletek indokolása alapján megállapítható. mely időtartam alatt a bíróság érdemi intézkedést indokolatlanul nem tesz az ügyben (pl. s emellett a „kifogás” új jogintézményének tervezett törvényi szintű szabályozására. A kifogás intézménye V/1. mely Francovich ügy néven vált ismertté. A nemzetközi gyakorlat és a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása hatásaként a bírósági jogkörben okozott kárfelelősségi szabályok várható változása kerül bemutatásra.: Sikó kontra Magyarország ügyben) inaktív periódusok léte. hogy amikor egy tagállam nem hajtja végre a közösségi jogot – az irányelv beiktatásának elmulasztása révén – és ez egy természetes vagy jogi személynek kárt okoz. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2003. A közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszer szabályaihoz képest. illetve felülvizsgálati eljárások során gyakorta késedelmesen hoz határozatot A jogalkalmazók a fentiek ismeretében indokoltnak tartják az illetékes fórumok szakmai konzultációját. Zárszó .101 Az összefoglaló megállapítások szerint a kérelmezők többsége azt sérelmezte. a kérelmezőknek az eljárás során tanúsított magatartását valamint a bíróságok perbeli cselekményeit. Ez azt jelenti. Emellett elemezte az adott ügy bonyolultságát.: Magyar kontra Magyarország ügyben) az eljárások indokolatlanul hosszú időtartamra történő felfüggesztése a tárgyalások ésszerűtlenül és indokolatlanul nagyobb tárgyalási időközre történő kitűzése (pl. különös tekintettel a Pp. Az Európai Bíróság eljárása során vizsgálta az adott eljárások időtartamát. míg a keresetlevél a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé kerül (pl. Nemzetközi kitekintés . módosítására.: az Erdős kontra Magyarország ügyben) a sorozatos elfogultsági kifogások előterjesztőit a bíróság nem sújtja szankcióval (pl. bekezdését.V/1. s ezzel a bíróságok megsértették a Római Egyezmény 6. . az államnak mögöttes felelőssége van. hogy amennyiben a közösségi jog ellentétben áll az egyes nemzeti jogszabályokkal.

a helyi és a munkaügyi bíróságok mulasztásával szembeni kifogást az ítélőtábla. A kifogás mint új jogintézmény jelentősége. melyet már az OIT is megtárgyalt. hogy a Parlament a tervezetet még ebben az évben elfogadja.25 V/2.102 Jóllehet. hogy a bíróság a törvényben előírt kötelezettségének – pl. s remény van arra. Amennyiben a bíróság a kifogásban meghatározott sérelmet a kifogás bírósághoz érkezését követő 30 napon belül saját hatáskörében nem orvosolja. a Legfelsőbb Bíróság mulasztása esetén a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsa bírálná el tárgyaláson kívül. A kifogás alapossága esetén a kifogást elbíráló bíróság a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a szükséges eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatná. hogy a bírósági eljárás elhúzódásának okaként a bíróság mulasztását jelöljék meg. de az Igazságügyi Minisztérium ez év második félévi jogalkotási tervében szerepel a kifogás jogintézménye. amelyik a mulasztással érintett. A kifogást annál a bíróságnál kell majd előterjeszteni. az ítélőtábla mulasztásával szembeni kifogást a Legfelsőbb Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsa. Úgy foglaltak állást. a vázolt új intézmény a jogbiztonság szempontjából megfelelő eszközt jelentene a felek részére. a perbeli szereplő a mulasztását nem menti ki és a bíróság ennek ellenére a mulasztást nem szankcionálja Az új jogintézmény nem terjedne ki arra az esetre. A jogalkalmazók. A kifogás új jogintézményének célja. s ezen újabb jogorvoslati fórum megalkotása nem vezet-e az eljárások további . a szakértő a szakvéleményét nem terjeszti elő –. Az előterjesztő várakozása szerint az új jogintézmény bevezetésével kisebb lesz annak az esélye. ha a fél megítélése szerint feleslegesen rendel el bizonyítást a bíróság. hogy az időszerűség betartása sokszor el sem várható a kezdő vagy kevesebb gyakorlattal rendelkező bíráktól. illetve. és felek perben tanúsított nagyobb fokú gondossága és aktivitása is megkövetelhető lesz. az ítélet írásba foglalásának – eleget tett volna ha hosszú – inaktív – idő telt el a bíróság utolsó érdemi intézkedésének meghozatala óta ha a per valamely szereplője részére szabott bírói határidő eredménytelenül telt el – pl. hogy a még folyamatban lévő bírósági eljárásban – és nem csak annak lezárulta után – jogorvoslattal lehessen élni a bíróság késedelmes intézkedése miatt. A javaslatról egyelőre megoszlanak a vélemények. Jóllehet. azonban kétséges. A javaslat szerint három esetben kerülhetne sor a kifogás előterjesztésére: • • • ha a törvényi határidő anélkül telt el. elsősorban a bíróságok álláspontja szerint az elsőfokú eljárásra vonatkozó jogszabályok annyira hiányosak. hogy a kifogás intézményének hatályba léptetésével egyidejűleg a bírói munka hatékonyságát és az eljárások egyszerűsítését. még csak törvénytervezet formájában létezik. hogy a peres eljárások tartamának rövidítéséhez valóban hozzájárul-e. amelyik előtt a mulasztás történt. gyorsítását célzó eljárási szabályok módosítására van szükség. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk után időszerűvé vált a bírósági eljárások elhúzódása miatt előterjeszthető kifogás intézményének a hazai eljárásjogba történő bevezetése.

A felmerült joghézagok. s ez – a jogalkalmazás részeként – nyilvánvalóan a későbbiekben is fontos feladata lesz. úgy annak elbírálására rövid – 8 napos – határidőt kellene meghatározni annak elkerülése végett. hogy a bíróság a közigazgatási szervekhez képest ne kerüljön privilegizált helyzetbe. felelősség alóli mentesülésének ugyanolyan feltételeken kell alapulnia. feltételeket töltött meg tartalommal. hogy a kártérítési per esetlegesen hamarabb befejeződjön mint a kifogás elbírálása. A bírósági jogkörben okozott kártérítés gyakorlata – amint az a jelen dolgozatban is olvasható – eddig is jelentős ismérveket dolgozott ki e kárfelelősség körében. mentesülése alapul. amely így elveszítené bevezetésének célját. hogy az állampolgárok és más jogalanyok vélt vagy valós jogsérelmeikkel ilyen címen kevesebb számban forduljanak a bíróságokhoz. . hogy a bírói gyakorlat hézagpótló. Ezzel bizonyára elérhető az a legfontosabbnak tartott cél. A dolgozat – a terjedelmi korlátokra tekintettel – nyilvánvalóan a teljesség igénye nélkül gyűjtötte össze azokat a legfontosabbnak vélt eseteket. mint amilyeneken a többi állami. a jogalkalmazó pedig azt mélyebben megismerje. Amennyiben az Országgyűlés a tervezett jogintézményt eljárásjogunkba bevezeti.26 elhúzódásához. A bíróság felelősségének. jogalkalmazási problémák tekintetében a jövő útja az lehet. melyek az elmúlt években jogalkalmazói kérdéseket vetettek fel. közhatalmi szerv felelőssége. A bírósági jogkörben okozott kártérítés esetleges jövőbeli szabályozása esetén az előírások egységesítése és egyértelművé tétele mellett arra is ügyelni kellene. hogy a jogalkotó e témakört illetően is hatékonyabban alkalmazható. és megfelelően értelmezze. általános jogszabályi fogalmakat. egyértelműbb szabályozásra törekedjen. jogfejlesztő szerepére a továbbiakban is szükség lesz. A fent vázolt jövőbeli változások ismeretében is kijelenthető.

Fejezet: Az állam kárfelelőssége Dr. – dr. 12-17.. Pestovics Ilona – dr. Grill Károly Könyvkiadóvállalata Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája.. március 25. Lajos Ilona – Szolnoki Józsefné dr. Baloginé dr. Budapest.27 Felhasznált irodalom: Dr. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért.. Uttó György: A közigazgatási szervek. Kötelmi jog Általános Része. Cím: A felelősség egyes esetei. Mezei Katalin – dr. Magyar Jog. Mecsér Györgyike – dr. oldal Pálmai Erika: Még várhatunk a pereknél a „kifogásra”. 1941. 2. Kisbíró. Gellérthegyi István – Dr. Budapest. Dr. HVGORAC Lap. Közigazgatási Döntvénytár. Udvary Katalin: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. V. Fórum. második bekezdés Kártérítési perek a bíróságok ellen – Tavaly százmilliárdot követeltek. Pongrácz Eszter – Sósné dr. július 15. harmadik kötet.. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. 2001/9. Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. szám. törvényhez Szladits Károly: A magyar magánjog. Böcskeiné dr. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. Népszabadság. 8. a Fővárosi Bíróság hírlevele. Népszava. Faiszt Judit – Holakovszkiné dr. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. évi IV. áprilisi szám. 2004. 2004. Kaszainé dr. 2003. 2004. Könyves Béláné – Dr. de csak hatmilliót nyertek. szám. 527-530.. április 26. 10. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. 4. Bírósági Közlöny 2004/4.és Könyvkiadó Kft. oldal Dr. módosítás margójára. Mohácsy Zsuzsanna – dr. oldal. oldal - - - - .

aki az ügyben eljárt. hogy az ellene emelt bármely vádat. BH.476/1995/5. évi LIII. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 . törvény (a továbbiakban: Bsz. Budapest. 1998.. b) az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője.) 23.) 19. 22. V.28 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. X.) 236. évi IV. 13. törvény (a továbbiakban: Pp. § (1) és (3) bekezdései Dr. és mindenkinek joga van ahhoz. törvény (a továbbiakban: Ptk. Közigazgatási Döntvénytár. amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak. 250. a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy. § j és k) pontja. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. számú AB határozat. aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli. Uttó György: A közigazgatási szervek. évi LXVI. § (1) bekezdése A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. §-ának (1) és (3) bekezdései írják elő a bíróság jogi tájékoztatási kötelezettségét A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. § (1) bekezdés: A végrehajtó a végrehajtói működése körében. az ügy elintézéséből ki van zárva. 55. 256. 21. HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. számú AB határozat Pp. illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel. § (1) bekezdése kimondja.) IM rendelet 6. 1938/B/1991. §-ának (1) bekezdése valamint 7. § (2) bekezdés h) pont Bsz. továbbá az. (VIII. § (1) bekezdése szerint a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő. 45. évi XX. Vht. § (1) bekezdése szerint. 1. § (2) bekezdés Pp. 285. § (1) bekezdés b) pont: A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak azok a perek. 339/B/1993.391/1996/16. § (3) bekezdés. Vht. Bevezetés A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. és abban mint bíró nem vehet részt: a) a fél. a nyomozó hatóságok és a bíróságok kárfelelőssége 1996-2002. § (3) bekezdése A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága (a továbbiakban: Legfelsőbb Bíróság) Pf. vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. Pfv. Gellérthegyi István – Dr. törvény 57. 39. évi III. 230. 20. 2003. törvény (a továbbiakban: Vht. hogy a Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő. § (5) bekezdése.) 349.

vagyis. 358. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. 580-581. 339. V. 355. harmadik kötet. 526. és ezek társadalmi megítélését is ismeri. hogy a károkozó úgy járt-e el. 403. a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogának megsértése esetén igényelhető kártérítésre irányuló valamint a Be. 1941. § (1) bekezdése Ptk. 2. §. 1941. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. 7.287/1996/4. ha pedig az nem lehetséges. A vétőképesség alapja a belátási képesség. 2. évi XCIII. §-a Pp. Budapest. 349.. A felróhatóság tág értelemben az általános gondos eljárási kötelezettséghez köthető. szűk értelemben a még objektíve elhárítható károkért való felelősséget is jelenti – a szerző. § (1) és (3) bekezdései Ptk. 1. 423. Szladits Károly: A magyar magánjog. gondatlanság) által motivált károkozó magatartáshoz kötődik. A Pp. 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 . törvény 62. vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja.. A bíróság vétőképes alkalmazottjának bírósági jogkörben tanúsított magatartása a bíróság felelősségét megalapozza. 9. – a szerző. § (1) bekezdése Bsz. a feleknek a jogviták elbírálásához. 1995. köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. negyedik fejezet: 25. 2003. 2001. hogy a károkozó előre látja magatartása lehetséges következményeit.29 c) az a) vagy a b) pont alá eső személynek a (2) bekezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa 15 16 17 18 19 20 21 d) Az illetékekről szóló 1990. §. oldal A vétkesség a károkozó tudatállapota (szándékosság. 380. BH. oldal Ptk. Kártérítés. §-ai szerinti kártalanítási eljárás. BH. Kötelmi jog általános része. Szladits Károly: A magyar magánjog. § (1) bekezdés: A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. §-a Bsz. Kártérítés. 236. negyedik fejezet: 25. harmadik kötet. azaz. Budapest. BH. §-a Bsz. Legfelsőbb Bíróság Pf. Kötelmi jog általános része. 21. § BH. 2001. § (3) bekezdésében szabályozott. § (1) bekezdés g) pontja értelmében Bsz. 2.

BH. illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. 207 – 211. § (2) bekezdés Legfelsőbb Bíróság Pfv. 23. V. BH. Legfelsőbb Bíróság Pf.835/1997/5..025/1996/3. §) lehet sújtani. X.940/1998/3. 140.. V. BH. V.. 22. § (1) bekezdés: Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.904/1997/7. 7. Legfelsőbb Bíróság Pf. V.. 270. 1993. 349. 103. §: A bíróság határozata mindenkire kötelező. V. 1992. Legfelsőbb Bíróság Pf. 1993. Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést. ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.256/2001/6. 24. 20.292/1996/3.30 32 33 34 35 36 37 38 39 40 BH.048/1996/4. 349. 1996. 271. III. 25. BH. 20. Legfelsőbb Bíróság Pf.625/2001/2. ha jogszabály másként nem rendelkezik. 2003. 25. Legfelsőbb Bíróság Pf. § (3) bekezdés: Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. ideértve azt is.102/1987/3.218/1998/5.430/1986. 22.. Pp.. V. számú állásfoglalás Legfelesőbb Bíróság Pf. 21. V. 417. vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.558/1992. 32. 362. V.924/2001. § (1) bekezdés. Legfelsőbb Bíróság Pf. Pp. 23. III. Ptk. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 . Bsz. őt a kizárást megtagadó határozatban pénzbírsággal (120. 152. 1996. 25. III. 20.648/2000/3. PK. Legfelsőbb Bíróság Pfv. V. 1. §-ai Legfelsőbb Bíróság Pf.287/1996/4. 21. 24. 1986. 20. V.692/1999/7.196/2001/13. BH. Legfelsőbb Bíróság Pf. 311. V. IX. 1982. Ptk. Legfelsőbb Bíróság Pf. X. 42. 21.328/2001/5.. 21.. BH. BH. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. 23..

584. V. 1996. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 22. Budapest. 584. IX. Legfelsőbb Bíróság Pf. BH. V. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. 23.236/2001/8. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. (XII. A kártalanítás nem teremt önmagában jogalapot a Ptk. 21. 349. 25.048/1996/4. Cím: A felelősség egyes esetei. Legfelsőbb Bíróság Pf. 66/1991.206/2001/11. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. (IV.904/1997/7. 25. § Be. BH1993. V. V.940/1998/3. V. 24.. BH.287/1996/4. § (2) bekezdés A büntetőeljárásról szóló 1998. 21. 24. § (4) bekezdés BH. 62 63 64 65 66 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 . A kártérítési eljárás viszont a Ptk.. 424. Kötelmi jog általános része. negyedik fejezet: 25. Legfelsőbb Bíróság Pf.560/2001/4. §-án és felróhatóságon alapul. Legfelsőbb Bíróság Pf.) 580-581. 20.265/1995/2. 584. törvény (a továbbiakban: Be.. V. V. §-a szerinti kártérítésre. §-ai Be. Legfelsőbb Bíróság Pf. 360-361. 5. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. évi XIX.) AB határozat Legfelsőbb Bíróság Pf. 24.692/1999/7. 1991. V. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. Legfelsőbb Bíróság Pf. szabályain alapul.350/1992.31 54 55 56 57 58 59 60 61 Be. 150. 1996. Kártérítés. Legfelsőbb Bíróság Pf. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata. Legfelsőbb Bíróság Pf. § (1) bekezdés 23/1995.904/1997/7. 23..185/2001/8. §. 24. Fejezet: Az állam felelőssége Szladits Károly: A magyar magánjog.751/2001/4. 582. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. A kártalanítási eljárás objektív tényeken és a Be. 202. 10. 170. harmadik kötet.637/1999/8. V. 1941. 349. IV.) AB határozat Be. 21. 23. oldal Legfelsőbb Bíróság Pf.

illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni.410/2001/10.498/1994/3. hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. amely abból származott.410/2001/10. 25. törvény 6. Legfelsőbb Bíróság Pf. 22. november 4én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. 24. Leicht Erika: Gondolatok egy Pp. BH. V. V. 25. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf.218/1998/5.745/1999/4..32 78 79 80 81 82 83 Legfelsőbb Bíróság Pf. 25. 20. 22. V. Cikke (a továbbiakban: Római Egyezmény) kimondja. IX.513/1999/7.535/2001/15. Pontja: annak a személynek.016/1998/3. §-a Legfelsőbb Bíróság Pf. 458. IX. Legfelsőbb Bíróság Pf. Dr. 20.742/2001/7. Legfelsőbb Bíróság Pf. ötödik bekezdés Pp. 2001/9. szám. Legfelsőbb Bíróság Pf. 23. Legfelsőbb Bíróság Pf. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét. 24. V. 26. Legfelsőbb Bíróság Pf. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. aki törvénytelen fogva tartás áldozata volt. Rómában. 527. 26. Magyar Jog. évi XI. hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. 2. § Legfelsőbb Bíróság Pf. IX. V. Könyves Béláné – Dr. ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Legfelsőbb Bíróság Pf.376/2001/5. és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában (…). hogy Mindenkinek joga van arra. A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. kikényszeríthető joga van kártalanításra. oldal.2) IM rendelet 3. évi XXXI. V. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló. módosítás margójára. Legfelsőbb Bíróság Pf. 22. Legfelsőbb Bíróság Pf. V.. V. Legfelsőbb Bíróság Pf. V. 21. Böcskeiné dr. Az 1976. V. 1999. V. Az ügyvédekről szóló 1998.292/1996/3. évi 8. A károsult a kár elhárítása.904/1997/7. § (3) bekezdésének harmadik mondata: A kártérítés megállapítását nem zárja ki. 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 . 22.285/1996/3. Fórum. Cikkének 5. törvény 32. V. tvr-rel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (a továbbiakban: PPJNE) 9.498/1994/3..025/1996/3. (VII. 24. 1950.079/2001/4.

Zanathy János: Tájékoztató az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részére az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő ítéleteiről. 10.33 99 Pp. 12-17. oldal Kerületi bírósági vezetői értekezlet 2004. számában Dr. a Fővárosi Bíróság hírlevele. Negyedik Könyv: Kötelmi jog. Fejezet: Az állam felelőssége. Bírósági Közlöny 2004/4. második bekezdés 100 101 102 . 2. Cím: A felelősség egyes esetei. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója és Tematikája. Megjelent a Magyar Közlöny 2002/15/II. március 25. áprilisi szám. V. 2.. Kisbíró. 2004. § (2) bekezdés második mondata. Ötödik Rész: Felelősség szerződésen kívül okozott károkért. szám. oldal.