P. 1
Verstani alapismeretek

Verstani alapismeretek

|Views: 253|Likes:
Published by Zsolt Ka

More info:

Published by: Zsolt Ka on Jul 31, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/26/2015

pdf

text

original

VERSTANI ALAPISMERETEK

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA

A versritmus A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi. A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől. A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk. A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet. A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.

A hangsúlyos verselés Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára 6/6, 3/3//3/3 Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra. /6, 4/2//3/3 Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon, /6, 4/2//4/2 A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon. 6/6 4/2//4/2 (Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak) Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A János vitéz verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a félsorok /2-es, /3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3). A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk. Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magyar nyelvünkben az ütem első szótagja hangsúlyos, ehhez mérve az ütem többi szótagja hangsúlytalan. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű. A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.) Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél, 4/1 Csavarog a / szél, 4/l Didereg az / eper-ág, 4/3 Mit üzen a / tél? 4/1 Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvénynek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa. Weöres Sándor híres verse a Bóbita (A tündér). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján? Bóbita, / Bóbita / táncol, 3/3/2 körben az / angyalok / ülnek, béka-hadak / fuvoláznak, 4/4 sáska-hadak / hegedülnek. 3/3/2 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk ismétléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés
(összefoglalás) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül. Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet. A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés. E verselés mindig ereszkedő lejtésű. A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók. A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsökkenés). Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.) A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!) Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél). A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban: Érik a / ropogós / cseresznye 3/3/3 népdal

Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak

sokkal

A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.

Az időmértékes verselés Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; - u u/ - - / - // u u / - - / - u u /- Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - - / - u u / - // - u u / - u u / (Kölcsey Ferenc: Huszt) E híres költemény verselése időmértékes, verstani elemzését tehát a szótagok időtartamának megkülönböztetésével kezdjük, a szótagok alatt vízszintes vonalkával ( - ) a szótag hosszúságát, félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid (u). A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos. A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor ereszkedő a lejtés. A gyakoribb verslábak: uu - u - u u u - u u - u u u u u - szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös. szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű. szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő. szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű. szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű. szótagú, neve: csonka versláb, csonkaláb: ez sor elején nem fordul elő. sor végén azonban gyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható . szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. versét.

A Huszt idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését. Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata. A Huszt-idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is kell ejteni, nem pedig hexaméternek!). A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter . (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel meg!) Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt-jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.) // : ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük, . az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni. Elhull a virág, eliramlik az élet - -/u u -/ uu - /u u-/u (Petőfi: Szeptember végén)

Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát neveztük meg.) Hová merült el szép szemed világa, u - /u - / - - / u - /u - /u (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz) Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb. József Attila: Altató című versének első versszaka: Lehunyja kék szemét az ég, u - /u - / u -/u lehunyja sok szemét a ház, u -/u - / u -/u dunna alatt alszik a rét uu -/- uu aludj el szépen, kis Balázs. u -/- -/- -/ u Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van. Vajda János: Nádas tavon című versének utolsó előtti strófája: A levegő meg se lebben, - uu -/ - u /- u Minden alszik... és a lelkem u /- u / - u/- u Ring egy méla sejtelemben: - /- u/- u/- u A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja. A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi. Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541). Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály (Zalán futása, 1825), Lúdas Matyi-ját Fazekas Mihály (1804). Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, - -/u u - /u u -/ u u Gyászosra hanyatlik az égi ború: - / u u - / u u - /u u Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, - / u u -/ u u - / u u Ébren maga van csak az egy szerelem. - -/u u -/ u u -/ u u Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830). Petőfi Sándor Az apostol című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848). Katona József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet. Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az

Sormegnevezés: A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl.u / u /3 5/3 4/4 5/3 4/4 4/3 4/4 4/3 Trocheusi szimultán verselésű költemény. A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő.u / . A szimultán verselés De néha csöndes éjszakán u -/ u -/ u / /. Az időmértékes verselés (összefoglalás) A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul.//. hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés. pentametert kivéve). spondeusok. mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül. kevés az anapesztusi. A metszet latin neve: cezúra. előtte kötelezően daktilus az ötödik láb). vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus). A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal.. ritkábban a pirrichius.// .és strófaformákat időmértékes verseléssel. Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7.u /. vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre. Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés. Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok./ u Elálmodozva./ u .u //. Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus). Ismerünk kötött antik és modern sor./ u // u / u Múlt ifjuság tündér taván ./ u Hattyúi képed fölmerül. de harmadik és hatodik verslába csonka. többnyire 2-3 szótag kapcsolata. ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus. közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb..u / u Közbe-közbe szunnyadozva . Ha a versláb egy szótagból áll. jambusi nyolcas). A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők. ezt követi a trocheusi. vagy metszetes sorok. egyszer felező nyolcassal. nem ritkán a choriambus). Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi). hogy szimultán. akkor bizonyos. u /. Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre. igen ritkán a(z) ionicus a minore./ u (Vajda János: Húsz év múlva) E sorok szimultán verselésűek. alig található példa a daktilusira (a hexametert. csonkaláb a neve.u Csendesedj le kis dalom. Szállj le rám is sátorozva u /. osztályban tanulják az iskolások. a Nyári esti dal trocheusi . daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik. Ha egy költemény verselésére azt mondjuk./.u //u /. háromszor 5/3 ütemezéssel találkozunk. . Minden sor nyolc szótagú és két ütemű.//.anapesztikus verselésre. az utolsó láb spondeus. Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi. Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek. A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű.. egyedül u .// . Négytagú versláb gyakorta a choriambus. u /.u Szenderítő nyúgalom./u . spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). Az időmértékes versek vagy rímtelenek vagy rímesek.. daktilusok. A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csupán (spondeusok. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel.-/ u . Mértékegysége a versláb. egyszer pedig pirrichius). Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű.

még jőni fog .u Árpád hős magzatjai ./ .u /. A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés./ .u /Tiszának../ .// . u ./ .// u /. idő-mértékes sorok. két jambusi felező hatos.u /. tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambusjambus a lábazás. A szimultán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok. mely után ./ . régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!)./ .// -/u Egy jobb kor.u Nyújtsd feléje védő kart. Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény.u /.. a sorok többsége azonban szimultán. .u Bal sors akit régen tép.szimultán verselésű../.-// --/Hozz rá víg esztendőt.u /Jó kedvvel. E versekben lehetnek olyan sorok is.u / .// -u / Kárpát szent bércére. .// .// . .u/u Felvirágozának.u /.-/ .u 4/3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /2 /3 /3 .Őseinket felhozád .././ . egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát. Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. . ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok.. .// u u Százezrek ajakán.u /./ u . A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban.Megbünhödte már e nép . középső pirrichius a negyedik sorban./ . amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek). de ütemezést hiába keresünk. u /.u /. áldd meg a magyart .// -/ u Buzgó imádság epedez ./ . így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük./ .Egy strófa a versből: Még jőni kell./ u . Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásával. De mindjárt első sora csupán időmértékes sor....u / Bendegúznak vére.u Általad nyert szép hazát .// u / .// . . u ./ Ha küzd ellenséggel. . bőséggel.// . az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!). vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak).u /A multat s jövendőt! .u // .u//./ . . de az időmérték itt trocheusi. Az első két versszak: Isten.. ütemező és verslábazó sorok). Dunának./ u //u/ u 4/4 3/3 5/3 3/3 Jambusi felező nyolcas.// ./ ./ -.u /.u S merre zúgnak habjai ....

c) Ha az ötödik fél versláb csonka. .. A sor jambusi metszet. bíborak. hol a hatos szótagú sorokban erősebb. A szimultán verselés (összefoglalás) A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi.E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak. Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is. tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész. ezen belül több a jambusi.. inkább a gazdag spondaizálás feltűnő. így a sor közös metszetű. Ady Endre: Párisban járt az ősz. második szakasz: Ballagtam éppen a Szajna felé ./ .. 15.és ütemkapcsoló szimultán sor.u u S égtek lelkemben kis rőzse-dalok. Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora: A szívem egy nagy harangvirág u . 16. így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben. metszetkapcsoló sor./ u -// .// -/ u 3/3//4 /5 5/5 3/3 Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat.// u -/ u 5/4 Az ötödik fél versláb csonka. belesimul a hangsúlyos metszetbe. Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó../ ./. sorai alapján a Himnusz trocheusi szimultán verselésű. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak. Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. ezek verselése időmértékes. ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve. . hogy meghalok. u /. középen. A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti./ u . sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban. A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg.. a nyomatékos kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük)./ ./ u . ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük.// . hogy szimultán verselésben a metszetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú. a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész. a 4. ütemkapcsoló sort teremtve. Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő: a) A harmadik verslábat metszi. e láb mindig csonka. búsak. furcsák. b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis. Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű. metszett versláb. . egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. Fazekas Mihály Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hangsúlyos metszetekhez. A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi). Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok.// .Természetes. Az ütemezés hol a hetes. A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi. Ilyenkor metszet./ .. ./ . mint a trocheusi. a pentameter metszete csonkaláb-követő./-/uArról. szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze.A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor. ez a harmadik versláb.és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk. sorban ütemélményt aligha találunk. Vajda János Húsz év múlva című versében e sor: Múlt ifjuság tündér taván a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze. s tudjuk. . Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik.u u Füstösek.

Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk. verslábazás. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb! Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című híres verse. sugallatos h a negyedikben. metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész). ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül éjszaka az igazak álmát alusszák nappal egy új világ gerendázatát ácsolják természetük szigorú rendje szerint. Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe. sorokat ritmikai tagokra bont megszólítás és kérdés. létezik a népköltészetben is. ki vagyok unszolás nélkül is arra ballagok. de ti virágok. felkiáltás. ismétlés. a sorok szótagszáma lehet kötött. szótlanok. choriambusi befejezéssel. a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis). érzem. a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála. Lehet (ritkán) strófikus. lehetnek a szabadvers sorai rövidek is. miért vagytok oly erősek. ellentét. ütemtagolást is. halmozás. mindezt azonban nyomokban. amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez. felsorolás. mint a bánat.). kérdés.). Nyári esti dal. többnyire hosszú sorokat érvényesítő szabadvers. az idővel viselősek? Megszülettek. Alliterációk sejlenek elő (t. a nyelvi-hangzati ismétlődést azonban hordozniuk kell. Valamennyi sor mondattani egész. József Attila Mondd. igen hosszúak is. műköltészetben is. gyakoriak a gondolatritmus jelei. Általános iskolában a szabadvers felismerése és néhány ritmustényező megnevezése (sorszótagszám-jellemzés. elmúltok. a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. a föld idegszálai. az út haza vezet az én hazámba.Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak. Főképp jambusi-choriambusi lábazást elemezhetünk. A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul. a ritmus lényegét. vérttelenek. sz a záró sorban). A szabadvers minden történelmi korban létezett. A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli. kijelentés stb. megszűnnének versek lenni. lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is. Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű. A mű változó szótagszámú. strófákat nem jelez. e négy sorban azonban párrímeket mutat.elmúlás). a szimultán . ezek szimultán kapcsolata következetesen nem lehet bennük (hiszen ekkor mértékes versekké minősülnének az alkotások). a jambizálást anapesztusok dúsítják. mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű. v a második-harmadik sorban. alakzati ismétlődések (felsorolás. keresztrímesek: Húsz év múlva. akár a szerelem. sejtelmesek. befejezés: Kérjétek számon életem és megmondom. kelyhei a magánynak. főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései. sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás. fokozás stb. metszet. ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek. A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt.és ütemkapcsoló szimultán verselésű. Mondattani egész itt minden sor. A szabadvers Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek. Különben prózai szövegekké válnának a versek. A szabadversnek igen sok változata van. prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/3//4. A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések. rímek. Ütemezés.. amerre a többiek tartanak s ahogyan váll váll mellett lépkedek. Himnusz.. verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus. együgyüek. A rím a szimultán verselésben is gyakori. strófikusság.) József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet. Szózat. máskor ellentét (születés . amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal).és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész). (Juhász Ferenc: Virágok hatalma) Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz. a záró sor pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes. lépegető ritmikai hatást keltenek. lehet változó. párhuzam.

verslábazás egyidejű. a lejtés emelkedő. szonett = minden 14 sorból álló rímes vers. A második két sor verslábazása is lehet daktilikus.formai hibákat sem szoktunk keresgélni. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja. bccb). tizenegyesek alkotják a strófákat. rímes.uu /. de ritka három ütemű nyolcast találunk. A hexametert e metszet itt szabályosan felezi. Ütemezés. miközben a hangzati verselés az ütemezés erejét követve két sort emelkedővé. A verselési képlet a sorpárokban azonos. Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok). . Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben. Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter. amelyek nem ritkák. Eredetileg kötött versforma.. . Bóbita táncol. Nagy költők alkotásaiban . a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése. A tündér verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá.tudjuk . e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter. az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról". szakaszával bemutatva) = 9 sor. a félrím (xbxb) egyszerű ragrím. Metszete időmértékesen dierézis. -u u. a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők.uu /. szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7.A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés! Bóbita tündéri tánca (Különös verselési bravúr Weöres Sándor A tündér c. A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is. terzinarímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded. A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben. jogos költői döntés húzódik a háttérben (Himnusz a békéről : könnyüléptü. két sort ereszkedővé változtat. általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba. A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus. az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát. találni. a strófánál kisebb versegység) Balassi-strófa (a Katonaének 5. Az első két sorban természetes.2) körben az angyalok ülnek. de nem is hibák. tehát négy versszak. A XIX. a szótag időtartama fontos.verselés ütemkapcsoló. stanza = időmértékes sorokból szőtt. -u u -/uu-/u 4/4 /3/2 3/3/2 Minden sor nyolc szótagú. Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget.u u/. Miért? Éppen ezekben a sorokban.. A verslábak az első két sorban daktilusok és spondeusok. Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik. a magyar költészetben ez szokatlan. versében) 1) Bóbita. ez a két sorba tördelés alapja./uu-/u /4 ) sáska-hadak hegedülnek. 2 x 4 + 2 x 3 sor. miként a második két sor. század költői stb. itt a harmadik versláb után. általában jambusi időmértékes sorokból. Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is. a lejtés ereszkedő. művészi sokszínűségét. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor). Ez sem "hiba".Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek. nyolc sorból álló strófa (Himnusz.) *** A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők: periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb. különbözik azonban a hangzati verselés. . A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait. *** Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól. a verselés szimultán.) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. minden ütem egész versláb. 3 periódus. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze.uu /. tartalom és forma összhangjának törvénye szerint. a verselés maga is sokszínű harmóniává festi. a jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi.). efe) A VERSRITMUS ELEMZÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN Bevezetés .3) béka-hadak fuvoláznak. rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b. az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással. a valós. versláb határán áll.

a versritmus elemzésének tudományára. A ritmus. A szerkezeti rendezettség egyetemes alaptulajdonsága a ritmusosság. Ez kozmikus méretekben évmilliárdokat is jelenthet. elsajátítása biztosíthatja. vonalak. a rendezettség. s amelyeket az időben örök életűeknek vél. . Az emberi ritmusélmény földi arányú.A metrum. érvényük a társadalmi gyakorlatban alakul ki. A versélmény tudatosítása már az óvodában megkezdődik. A legfejlettebb élőlényektől talán még a ritmusélmény sem idegen. Az idő és a tér túl nagy vagy túl kicsiny szakaszaiban érvényesülő ritmikus jelenségek a földi életben csupán az emberi tudat számára érzékelhetők. matéria-változatok) kompozíciós törvényei is kisebb-nagyobb társadalmi közösségek sajátosságait követik. hogy az ember éppen azon művészi alkotásaiban érvényesíti legnyíltabban és leginkább tudatosan a ritmus változatos formáit. ösztönösen érezhetővé. éppen a nyelvi ritmus nyelvek szerinti speciális . hogy tükrözze az objektív valóság természeti ritmusát. mozdulatok. vagy éppen távolibbá. részben az érzékelést kitágító eszközök alkotására való képesség révén. A ritmikusság elemi ismérve a sorozatosság. Minden emberi alkotás szerkezeti rendre és szerkezeti stabilitásra törekszik. Fokról-fokra kell kialakítanunk azokat a verstani ismereteket. dombok-lankák látványában. Az ember önmegörökítő törekvéseiben leginkább művészi alkotásokkal véli legyőzhetőnek az időt. A ritmus . időleges kapcsolataiban. Ezt az elemzésben érdekelt tudományok eszközeinek. szolid fejlődését az általános és a középiskolai oktatás biztosítja. amelyek az emberen kívüli világban teljességgel ismeretlenek. hegyekvölgyek. mind a tudatosítás elméleti módszerei lépésről lépésre fejleszthetók. tankönyvek alapján tanári feladat meghatározni azt. E tanulmány elsőrendű törekvése azon verstaní ismeretek összefoglalása. szinte osztályonként megkívánható szintjére. módszereinek elvi és gyakorlati megismerése. Ezen általános jegyek alapján idézünk az oktatásban is célszerűen tanítható három definíciót a ritmusra: a/ A ritmus rend az időben és a térben. A közvetlen versélmény gazdagodik a tudatosítás révén. amelyek az érettségin megkívánhatók. vizek hullámzásában. napszakok váltakozásában. a verstanra vonatkozóan is. ép érzékek. a térben és időben mozgó. hogy a művészi alkotások maradéktalan befogadása a művekben munkáló ritmus iránti fogékonyságot is föltételezi. A ritmustudat azonban csupán az ember sajátja. ritmustudat külön-külön is. a földi évszakok. az emberi cselekvésben és alkotásban egyaránt. a makroszkópikus-mikroszkópikus méretek csupán tudatbeli ismeretek lehetnek. A ritmus jelentésköre tehát kibővült. az ösztönös ritmusérzék mellett a művelt ritmustudatot is megköveteli. A verstani ismeretek a verselemzésben mással nem pótolhatók. Az ember világot megismerő tevékenysége során mindenütt érzékelhetett ritmikus jelenségeket. hogy állapot és mozgás a térben és az időben egyetemesen képes a ritmikusságra. Részben a logikus elvonatkoztatás. az ár-apály jelenségében. Az alkotó ember ritmustudata különösen a művészetekben eleven. E fokozatosság érvényes a verselemzés egyik tényezőjének. színek. mondása. . anyaghalmazok pulzációjában. Ógörög eredetű főnév (rhüthmosz) bármilyen rendezett állapot vagy meghatározható irányú mozgás megnevezésére. miként maguk sem pótolhatnak más tudományos elemzési módszereket. minden alkotó emberi tevékenységben fellelhető tehát a ritmikusság rejtőzködőbb vagy éppen nyílt formája. amelyekben a harmonikus rend esztétikai-szerkezeti norma. iskolákban tanítani lehet. Természetesnek látszik tehát az a tény. Egyértelmű tehát. Földön egyaránt mutatkozhat a perc töredékében is. az ismétlődés. hogy már az elemi ismeretek is maradéktalanul tényeket tükrözzenek. A nyelvi ritmus ösztönösen leginkább az egy nyelvet beszélő nemzeti társadalmi közösségeken belül válhat élménnyé. a versértés iskolánként. valamely ritmikus jelenség létezési ideje azonos struktúrája időbeliségével. A csillagok mozgásában. csendes kísérője életünknek. c/ A ritmus sorozatosan ismétlődő rendezettség térben és időben. olvasása folyamatos. Az egyes művészetek materiális alapjának megfelelően válnak a művészi ritmusok kisebb-nagyobb társadalmi közösségek számára közvetlenné. amit ebbő1 az egyes osztályokban. E komplexitás teszi képessé az embert arra. A költemény tartalmi-formai egészének érzelmi-értelmi befogadása a verselemzés sikerétól függ. de kozmoszban. noha ez alkalmi. A művészi ritmusok alapja a természeti ritmus. amelyek a verselemzés-versértés elmélyítését segíthetik. A dialektikus változás jegyében a mozgás révén minden ritmikus alakzat időleges.és időbeli rendezett struktúra. A földi élet arányain belüli ritmikai jelenségek iránti ritmusérzettel feltehetően nem csak az ember rendelkezik. szerkezeteiben. Ritmusérzék. A művészi anyag (hangok. Bár az objektív valóságnak nem minden jelensége ritmusos. A verstant a koncentrikus tudományoknak megfelelően kell úgy tanítanunk. így a társadalmi tudat általános. a szívdobogásban.Verselési rendszereink I. b/ A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. más ritmikus formákba vagy éppen aritmikus formákba változhat át. csupán a művelt ritmustudat által megközelíthetővé. változó anyag külső és belső. értékes részévé avatja. A ritmus tér. Mind az ösztönös. együttesen is jellemezheti az ember ritmus iránti fogékonyságát.Versek hallgatása. ritmusélmény. illetve alkosson olyan ritmusformákat. mégis úgy látszik. 2. Nem ismerünk olyan művészetet. amelyben a ritmuselemzés érdektelen volna. Tantervek.

A magyar anyanyelvű ember szinte ösztönösen képes például a hangsúlyosan ütemező ritmus érzékelésére. iskolai oktatásunkban a tudományos állapotoknak megfelelően csenevész. A beszéd.összetevői miatt. mint a nyelvi ritmus három meghatározó rétegének. A jó nyelvi ritmusérzék általánosabb. Függ attól. Egyértelmű a tanulság: a ritmustudat művelése a versritmus hiteles felismeréséhez elengedhetetlen. mint a zenei. hogy hangsúlyos. . E tényezők együttesen emelnek ki vagy halkítanak el szótagokat.A verstan is közügy. mint a művészi nyelvi alkotásokban. komponensei szerint részleteíben is tanulmányozható. Mindez tovább gyűrűzik a nyelvi ritmusérzék társadalmi méreteiben. A versritmus megközelítő elemzésére azonban a három alaptényező révén indokoltan vállalkozhatunk. miközben frissen őrzi meg az érzékeket a majdan kiteljesedő nyelvi ritmustan számára. Az iskolai versmondás ritmikai hibái téves-hiányos verstani ismeretekkel éppen úgy “indokolhatók”. Emellett folyvást működő ritmikai tényező a hangok akusztikai rendje és a versre jellemző hanglejtés vagy versdallam. Az egy anyanyelvet értők társadalmi közösségében általában ugyanazt halljuk ritmikailag is. hiszen a nyelvi készség zavarával egyenértékű. A szótagok hangsúlyos és időbeli mérése a magyar nyelvben tudományosan. amelyek nemzetek felettiek. Tudományosan nehezen írható le.és a prózaritmus tudományos vizsgálata még napjainkban is kezdetlegesnek mondható. Feltételezhető. a hangzás egészében mindig nyelvi tényezők komplexuma. a lírai teljesség esztétikumából sugárzik. amely pedig áthatja költészetünket.” A versritmus nyelvi hangzástényezők sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A versritmus tana. amely esztétikai élményt ad. tény azonban. hogy a versritmus iskolai oktatása a művészi ritmus iskolai reprezentánsa. A versritmus tehát összetett. Ha a négy tényező alapján egyezerre minősítjük a szótagokat. Verstani munkánkban a ritmussal kapcsolatos fogalmak sorát a versritmus zárja. hogy napjainkban e téren aggasztó jelenségekkel találkozhatunk. akkor a szótagminősítő ritmikai tényezőkből csupán egynek a hatását emeltük ki. Ennek megfelelően idézzük a versritmus azon definícióját. Mint majd látni fogjuk. hogy a mindenkori vershallóversmondó az adott pillanatban miként érzékeli-értelmezi a vers tartalmi és hangulati mélységeit. A versritmus a hangzó vers többtényezős nyomatékrendű időbeli tagolódása. időbeli tagolódása. 4. miként a világ számos nemzeti nyelvű költészetét. ez pedig a nyomaték. A nyelvi ritmus a hangzó nyelvi elemeket rendezi. A versritmus tényezőiből a versdallamot az iskolai oktatás ma még joggal mellőzi. művelt magyar ritmusérzék gondjait is szemmel kell tartanunk. az iskolai oktatás számára is kezelhetően. akkor a hangsúly-időtartam-hangzósságdallam tekintetében hagyományos fogalmaink mellé fel kell vennünk egy újat. A magyar nyelvi ritmus. a verstan mélyhagyományú tudomány. a művészi prózaritmusnak és a versritmusnak. így a magyar versritmus is hangzó ritmus. Alapjainak elsajátítatása az iskolában többek között azért is szélesebb érdekű a költészetélmény gazdagításánál. hogy teljes versritmus-elemzést napjainkban még nem tudunk adni. a mindennapi beszédben éppúgy. A verslejtés vagy versdallam ritmikai tényezőjének elemzésével azonban még a verstan tudománya sem birkózott meg. de művelt ritmustudat nélkül képtelen érzékelni is. mint az egyik alapvető nemzeti tényezőnek jelenleg egyetlen tudományos szintű ritmikai közelítését jelenti..és a prózaritmushoz mérve a versritmus a leginkább kötött. a hangakusztikai tényezők (zöngés-zöngétlen. A különbségek elsőrendűen a kötöttségek mértékében jelentkeznek. Ennél is kötöttebb. hogy a versdallam a többi ritmikai tényezőhöz hasonlóan egyértelmű és objektív az alkotó szempontjából. Egyenesen következik mindebből. A hangakusztikai elemzés is. Létére azonban érdemes utalni. Nem igen kell bizonygatnunk a tanárok számára. egészen a szavalóművészetig. a beszédritmus és a prózaritmus tanulmányozása nem tartozik szorosan a tárgyköréhez. amely ugyan bonyolultabb. Ha olvassuk a verset. a rím) és a verslejtés vagy versdallam. mint a ritmusra adott bármelyik meghatározás. a költészet nemzeti és egyetemes alkotásainak minél teljesebb befogadása érdekében. Valamennyi tényező működése mérhető a szótagokon. amelyhez az iskolában csupán az ének-zene ritmustana társul. a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. egyezményesen megoldott. mert a nyelvnek. A magyar nyelvű verselésre érvényes meghatározást kell keresnünk. megvalósítani is az időmértékes jellegű ritmust. A szótagok hangsúlymértéke mellett a szótagok időtartama is ritmikai fontosságú. Amikor azt mondjuk például egy szótagra. hogy rövid. közvetett eszközök által. a kétségtelenül létező rossz ritmusérzék ritkán botfülűség. mégis vállalnunk kell. hogy kivételesen ráutalt a befogadó szubjektumára. . A magyar versritmus alapja a több tényező alapján mért szótagok nyomatékkülönbsége. A verstan a versritmus tudománya. a nyomaték fogalma nélkül a szimultán vers ritmikai elemzése eredménytelen volna. az iskolában is. akkor belső hallásunk teszi érzékelhetővé ritmusát. közöttük az iskolai oktatásnak. nyelvészeti fogalmakkal. A művészi nyelvi ritmus. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. . Más-más törvényszerűségei figyelhetők meg természetesen a beszédritmusnak. ha a szótagokig hatolóan rendezett. magas-mély stb. mint a ritmus iránti közönnyel. időtartama. A helyes magyar beszéd mai gondjai mellett a helyes. tehát a leginkább kötött verselés ritmusának elemzésére is alkalmazható. a műelemző gyakorlatban esztétikailag kamatoztatható. különösen a versritmus azonban rendelkezik olyan összetevőkkel is.. A tényezők: a szótag hangsúlymértéke. vagy azt. Ez ugyanis a vers nyelvi anyagában jelöletlen. A beszéd. A nyelvi ritmus említett három rétegének ritmikai jellemzőit a sajátos törvényszerűségek miatt külön-külön kell rendszerezni. maradandó elméleti felismerések birtokosa. A létező zavarok nagyobbik részét tulajdonítjuk társadalmi összhatásoknak.

amelynek hatása a magyar államiság kezdetétől számítható. A szimultán verselés is műköltészeti. Nem árt azonban ismételnünk. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. 3. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. ismétlődés változatos. de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. Az utóbbiak neve szabadvers. nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre. 4. A kétütemű hetes azt jelenti. ütemei száma kettő. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyos vagy ütemező verssort úgy jellemezzük. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos. A szótagok időmértékes jellemzésében nálunk mindig érdemes a hangsúly mértékét is figyelembe venni. hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendszereket is alkotott. Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek. ezek által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik. Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette. az előbbieké metrikus vers. mint a hangsúlyozó nyelvekben a hangsúlyos metrika. Ha a versritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán halad. ütemezés és verslábazás egyidejűsége. hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselés külön-külön monometrikus. befogadása is tanultságot kíván. nagyobb nyelvi egységekben mutatkozik. hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen képes követni. szótagjaié hét. metrum nélkül. hogy élhangsúlyos nyelvünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk. Pedig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabályok különítik el. A metrum számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alapséma. ellentét. akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényezőjét részesíti előnyben. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak". század elején indult meg. Természetes az is. 2.és mondattani. ha tudjuk. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak. eredeti nyelvileg. Verstani kutatása a XX.II. A verset a prózától a sorképzés választja el. hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is. mint például a gondolatritmussal kapcsolatos párhuzam. A magyarhoz hasonló alkatú nyelvek száma kevés. A történeti okok magyarázzák. Lényege a hangsúlyos és az időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata. bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli. az egyik a szótagok hangerejét. hiszen a verstan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. A magyar nyelvű versek annak alapján sorolhatók két alapcsoportba. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek akkor. Nevezhetjük ütemezőnek is. hogy megnevezzük ütemeinek és szótagjainak a számát. A távoli hatások példái kivételesek. Alkalmazása is. olyan nyelvi-stilisztikai fogalmak. a sorban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz szótag van. Ennek leírásában többnyire szó. 2. hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít. hogy érvényesítik-e a szótagmérő versritmustényezők egyikét vagy nem. a metrika tana. hogy a ritmust szűkebb jelentésével. Az ógörögben az időmértékes metrika éppen olyan természetes. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. A szabadvers ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismétlődő rendezettséget. Görög eredetű. Időmértékes verselés. Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek. Az ötös jambus vagy jambusi tízes azt jelenti. szinte a metrikával azonosítva emlegetjük. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani. a másik a szótagok kiejtési idejét. E két szótagmérő tényező két önálló verselési rendszer alapja. Hangsúlyos verselés. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rendszerek megismertetését célozza. századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. Megemlítjük. hogy a sorban időmértékes metrika működik. Adódik ezen túl a hangakusztikai tényezők köréből a rím elemi rendszere és a szabadvers rövid jellemzése. ennek kezdetével egyidős. hogy a versritmus metrikán túli tényezőit . mivel hosszú-rövid szótagjaink metrikusan rendezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mesterkélten. mind az időmértékes metrikával. tehát nem metrikus. fokozás stb. A metrum 1. egyértelműen műköltészeti jellemző. A magyarul megszólaló időmértékes metrumokban mindig ott munkál a hangsúlyozó nyelviség. Versritmusa van a szabadversnek. mivel más hangsúlyozó nyelvek is teremtettek ilyet. III. hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusztikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt. a kevésbé hangsúlyosat "rövidnek". Magyar verselési rendszerek 1. mint például a németben. Mindkét tényező maradhat háttérben is. ez jellemzi teljes népköltészetünket. Részben metrikai fogalmak is feltűnhetnek. a hangsúlyosé és az időmértékesé. Az iskolai verstan elsősorban a mértékek. Szimultán verselés. Tény. hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos. indokoltan. felsorolás. de tartsuk nyilván. az iskolai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik. ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. hangsúlyát mérlegeli. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutatnak. Sorozatosság. A versritmus elemi egysége a szótag. pedig ezek szótagmérő verselési rendszert nem mutatnak.

a kevesebb szótagszámút lassabban. a szólamkezdő szó első szótagja hangsúlyosabb. mértékőrző típusokról. mint az ütemen belüli szó kezdő szótagja. a nagyobb szótagszámút tehát gyorsabban. metszet. a verslejtésben tükröződő érzelmi-hangulati erő is befolyásolhatja. metrikai és érzelmi tényezők. 5. ezért az ütemkezdet elvileg szókezdet. A szótagszámereszkedés . A főmetszet (a tartósabb szünet által) erősebben. az ütemkezdő szó élén hangsúlyosabb a szótag. Következik ez abból. mellékhangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagokról.figyelembe kell vennünk. amely a költemény hangulati-érzelmi tónusát tükrözi!) 6. a metszetkövető ütem és szó élét pedig hangsúlyosan kiemeli. hogy ütemeink élhangsúlyosak. Főmetszetet és mellékmetszetet különböztetünk meg. (Ne tévesszük össze a metrikai lejtést a verslejtéssel vagy versdallammal. Lényegében ezzel magyarázhatjuk azt a tényt. ütemeink is élhangsúlyosak. hatnak reá többrétegű nyelvi. mint a szó belsejében található szótagok. a mellékmetszet sűrűbben szerepel az alkalmi szómetszésben. sorváltó. * A versritmus elemzése az iskolában ma a metrikai rendszerek alapos. Mivel a szótag hangereje a hangzó szövegben kialakuló relatív érték. sokszor különbözik. mint a szólam egyéb szavainak kezdő szótagja. (Ettől a költői gyakorlat időnként eltér. az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kutatási eredmények stabilizálódására. amely tehát széles skálájú. főképpen mellékmetszettel tagolt ütemek estében. 2. ritkán egy vagy ötnél is több. A lejtés A hangsúlyos vers metrikai lejtése ereszkedő. A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet. a hangsúly mértékében különböznek. ütem. A szókezdő szótag általában hangsúlyosabb. a mellékmetszet (a rövidebb szünet révén) kevésbé erősen. 1. Így beszélhetünk hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokról. A sort ütemekre tagolja. eszerint beszélhetünk például sorképző. szótagszámereszkedés. hogy a szótaghangsúlynak több fokozatát képes tudomásul venni az elemi nyelvérzék. lejtés. A szótagmérés A metrikus verselés elemi egysége a szótag. hogy a főmetszet ritkán. a két változatnak megfelelően. Mivel szavaink is. A metszet tagol és kiemel.tanterveinkkel. 4. A soron belüli metszetek száma mindig eggyel kevesebb. A különböző szótagszámú ütemeket megközelítően azonos idők alatt mondjuk ki. A metszet Ütemek közötti tartósabb-rövidebb szünet. Így beszélhetünk főhangsúlyos. képzésben-hallásban egyaránt. mint az ütemek száma. Ma már kevesen vitatják. tehát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt. A hangsúlyos verselés Minden sora leírható-elemezhető a következő sortagoló tényezők ismeretében: szótag. ütemegyenlőség. tehát az ütemkezdő hangsúlyos szótagot kevésbé hangsúlyosak követik. Az ütem Szótagszáma 1-5 között változó. Az iskolában elegendőnek mutatkozik a skála tudatosítása és három fokozat ismerete. sortagoló. a hangakusztikai tényezők eseti és a szabadvers körvonalazott tanítását írhatja elő .) 3. fokozhatja vagy tompíthatja a szótag hangsúlyértékét. A két vagy ennél több szótagból álló ütemben az első szótag úgy hangsúlyos. Az ütemező vagy hangsúlyos monometrikus verselésben a kimondott szótagok a hangerő. hogy ehhez mérve az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. Sorozatosan ismétlődő rendezettségük a hangsúlyos metrika alapja. tan-könyveinkkel összhangban. Az ütemegyenlőség A soron belüli ütemek szótagszáma olykor megegyezik.

aab ccb ddb. Vitézivel együtt az földre fekteti. a négyszótagú ütemek után mellékmetszettel. mint a szóhangsúly.6. Ha a versszöveg hangsúlyos tagolását összehasonlítjuk a természetes beszéd tagolásával. a metszet előtti ütemhez csatlakoznak.A hosszabb szólamokat metszetek tagolják ütemekre.A Mit búsulsz. Egy közismert népdalra utalunk: Kicsi vagyok én. kapcsolatának. Vannak azonban aszimmetrikusan tagolódó 12-esek is. Részletezünk néhány példát. A gimnáziumi tantervi anyagban szereplő hangsúlyos metrumú versek sorainak megnevezése. egy négyszótagosat és egy egyszótagosat. a kötőszók egytagú változatai ritkán kerülnek ütem élére.7. 4/2//3/3 = felező tizenkettes. hogy az aszimmetrikus 12-esek és a 11esek általában jó ütemélményt nyújtanak.. De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti.. Természetes tehát. például jelző és jelzett szó. akkor az ütemek sorrendjét a csökkenő-fogyó számrend diktálja. A felező tizenkettes mindig négyütemű. A Szigeti veszedelem sorai általában felező tizenkettesek. hogy ezek is jó metrumú sorok. Valószínűbb azonban. ennek megfelelően az említett kivételes sorokat szokás hibás metrumúaknak minősíteni. Gondokat inkább a régi magyar versek metrizálása okoz. van néhány 11 és 13 szótagú sor is.A Csinom Palkó nyolcasai rendre felezők.Logikusnak látszik a hangsúlyos metrumot a beszédből eredeztetni. /3//4/2 3/3//4/2 3/3//4/2 4/2//3/3 Az Őszi harmat után hatosai 4/2-esek vagy felezőek. Ez a strófa 9 sorból áll.4. az ütem végéhez kapcsolódnak. a főmetszet után is 4 + maradék ütemezést követünk.. noha nem azonosak.6. a hatosok 3/3. egyik-másik még tudományosan is. A Rákóczi nóta 15 soros strófáiban ütemértékű 3. sorai szabályos négyütemű felező tizenkettesek. .. 4/2 változatban kétüteműek. akkor látnunk kell. három és kettő szótagszámú ütemekkel. feltüntetve a metszeteket. amelyek a régebbi magyar költészetben nem ritkák. Például: 4/3/2 = három ütemű kilences. ahol általában tartalmas szók kezdődnek. tévedésekkel aligha fenyeget a metrikai elemzés. a hetesek mindig 4/3-as osztással kétüteműek.és rímképlete: 6. a mellékmetszetek e sorrészeket a szótagszámegyenlőség vagy szótagszámcsökkenés szerint tagolják ütemekre. egy főmetszettel és két mellékmetszettel. . Ha a szólamot nyelvi fogalomnak tekintjük. gyakori szómetszéssel.Ha a sor változó szótagszámú ütemekből áll. semmi gondunk nem lehet. Az ütemek szótagszáma sorrendi. A kétütemű hét szótagú sorban így az első ütem négy szótagúnál nem lehet kevesebb. A háromütemű kilences olyan kilencszótagú sort jelöl. Érdemes már a Szigeti veszedelem néhány sorával jelezni ezt a metrumot: Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki.. Maga Zrínyi az eposz bevezetésében említi műve csiszolásának akadályait (egy télen írta. Négyütemű sorokban a főmetszet körüli sorfelekben érvényes e törvény. Itt az az érdekesség. Az ütemező verselés sorainak metrikai megnevezése és leírása hagyományos. Ha szövegversként ütemezzük. 4/2-re. 2+3). A harmadoló kilences három egyenlő szótagszámú ütemből. a főmetszetövező hatosokat gyakran szómetsző mellékmetszet tagolja 3/3-ra.7. a hetesek 4/3-asok. az ütem. hogy a kétféle tagolás sokszor merőben különbözik egymástól. nyilvánvalóan a zenei tagolás szerint is. ha a főmetszet előtt is. alany és állítmány. Az énekelt versszöveg általában jól ütemezhető a szövegvers metrikai szabályai szerint is. négyütemű. a nyelvi ritmus belső rendszerének megfelelően. sík mezőben. más homlokát üti.6. Mellyében ez esett. mint a zenéhez. vagy 4/2-esek.7 . Példa néhány kiragadott sorral: Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket Gondold meg az ő rettenetes bánatját Míg nem látják égni magok házokat Elvégezvén levelét bepecsételé Mégsem tanácstalanul kezdtem munkámat 4/3//4/1 /1//4/3 4/2//4/1 4/3//4/1 /3//4/1 A négyütemű felező tizenkettes legnagyobb példája Arany János Toldija. a hatosok vagy feleznek. A strófa szótagszám. 12 szótagos sorra utal. hogy a szólamhangsúly erősebb. Megemlítjük tehát. 6. Jó illatú szép virágok.és szótagszámtartó 12-esek példái. A kettő azonban teljességgel különbözik (4+1. A sor ütemeinek és szótagjainak a számát nevezzük meg. leírása az előbbiek alapján lehetséges. hogy ütemeink szívesen azonosulnak szólamokkal. miközben a pennát karddal kellett cserélgetnie). akkor az ütem és a szólam találkozását a következő népdal-idézetben világosan érzékeljük: zöld erdőben.) Ezen meghatározó törvényszerűségek mellett érdemes utalnunk a következőkre: A névelők. . amelyben három ütem található (az ütemek szótagszámát nem nevezi meg). (A felező tizenkettesben tehát két hatszótagú sor összetételét látjuk. Ezen szók tehát ütemek találkozásánál rendszerint előre húzódnak.. állítmány és tárgy stb. illetve a zenei tagolással. hogy egyik strófáját idézzük: Kis kertemben szép virágok.. 6. sorai felező nyolcasok. . felező nyolcasokkal. kilenc szótagból álló sor metrikai megnevezése.5 szótagú sorok váltakoznak 4/3-as hetesekkel.. a sorok 3 periódusra tagolhatók. kenyeres. . A sorok hangsúlyosan szabályosan tagolódnak. Az Áll előttem egy virágszál. /4 /4 . Két ok magyarázza.A leírás az ütemek szótagszámát az ütemek sorrendjében jelöli. négy.. hogy közelebb áll a beszédhez. két ütemet hallunk. Zeneileg a dallamtagolódás is kifogástalan. Balassi Bálint Katonaéneke a Balassi-strófa iskolapéldája. Mondottuk korábban.

-uu-uEgyértelműen rövid magánhangzós nyílt szótag a 3. sorozatosan érvényesül a felező nyolcas.szakkörön talán szóba kerülhet. ha. Egy-két példa: Hazádnak rendületlenűl u-u-u-uAz első.. a hosszú és a rövid. A fatető hallgatott. ami után hat szótag következik. ha enklitika. Minden Zefir fülel vala. amelyet a metszet két ütemre tagol. Az első szótag rövid magánhangzója után hosszú mássalhangzó áll. Hosszú a szótag természeténél fogva akkor. az ötödik és a hetedik szótag rövid magánhangzós nyílt szótag. ha hosszú a magánhangzója. e strófában is következetesen. de. S mosolygott a fájdalom. írógépen u-betűvel jelöljük. sem a metrikai törvényeket a 4. Megszünt minden fuvalom. 4/3 tagolású kétütemű nyolcasok és hetesek). ha a követő szókezdet magánhangzóval indulna. Másrészt érdekes itt megfigyelni a sorozatosság érvényét: nem sértené sem metrikai érzékünket. hasonló a 2. sor szóütemező 5/3-as tagolása. 8. rövidekké vagy hosszúkká. Himfy-strófája azonban iskolás verstani ismeretnek számít. Rövid a szótag. E nyelvészeti fogalom e verstanban azon egyszótagú szócskákat jelöli.dala méltán közismert (a sorok 4/4. ha rövid magánhangzója zárt szótag (ilyenkor a rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó következik). ezt követi a főmetszet. ennek követése indokolt a 4. .. ezzel a sorokban végülis csökkenő szótagszám-tendenciát biztosítva. 4/2-re vagy 3/3ra. Hallottam én szép szavának Ezüsthangját zengeni. tehát rövid.Tündöklő szép piros rózsák. tehát kevésbé függ a szövegbeli relatív helyzettől. Vannak hosszú. ha rövid magánhangzós nyílt szótag (kivéve a közös szótagokat). helyzeténél fogva akkor. A Kesergő szerelem 9O. 7. míg a negyedik sor egyetlen nagy szótagszámú szólam. ó magyar! -uu. A hangzó szótagok a hangzás időtartamában különböznek. Kötelező témaként ma már nem szerepel az iskolában Kisfaludy Sándor költészete. /4 /4 Az első sor két üteme két eleven szólam (jelző és jelzett szó). törvényszerűségei 1. A sorok kezdő üteme általában ötszótagú. A harmadik szótag csupán akkor lehetne rövid. E különbözés nyelvi-hangtani meghatározottságú. rövid és közös szótagok. ezért idézzük . Megszünt minden madár dala. A rövid magánhangzó után tehát legfeljebb egyetlen rövid mássalhangzó állhat. Egy-egy sor teljes metrikai rendjében. A hangzó szótagokat az időtartam szerint elvileg három csoportba soroljuk. tehát tizenkét sorból áll. Metrikai tényezői. és a 10. A patakvíz lassabban folyt. amelyek szótanilag névelők. Szótagszám.. S olvadozni láttatott. mutatószók. A sorok második felében mellékmetszet tagol. hogy a sor nyelvi egység. Jelölése felül nyílt félkarika. sor is. mint a hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos szótagérték. Forr a világ bús tengere. a gyakorlatban csupán két változat működik. A tantervben szereplő monometrikus hangsúlyos versek között Ady Krónikás ének 1918-ból című költeményének ritmusa a főmetszet szerinti fordított szótagszámrend miatt szokatlanul hat. miközben rövid magánhangzós nyílt szótagok (a. hogy figyelembe vesszük a következő szó kezdetét is. névmások. Philoméla panaszának Hangja nem oly isteni. ababcdcdeeff. kötőszók. mert a közös szótagok a metrikai törvényszerűségeknek megfelelően egyértelművé lesznek. a sor szavainak szóvégi szótagjait ezért úgy kell mérnünk. nem lehet tehát rövid szótag. és a 3. sorban is. Gyönyörűséges violák. Az időmértékes verselés I. A természet figyelmes volt.és rímképlete: 8-7-8-78-7-8-7-8-8-7-7. A szótagmérés Az időmértékes metrika alapja a változó szótagidőtartamok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Jelölése vízszintes vonalka: Közös a szótag akkor. Mivel a versben is. Az időmértékes szótagmérésben alapelvnek tekinthető az.

mi.A költői gyakorlatban az elméletileg lehetséges verslábaknak alig harmada szerepel. 3 és 4 szótagú verslábakat tartunk nyilván. 2. a mellékhangsúlyra alkalmanként figyeljünk. Ezek a verslábak a következők (sztag = a versláb szótagjainak száma): a versláb szótag jele neve mora lejtés uu -u-u uu-uu -uuuu -u u –u -u--uuu uuuu pirrichius spondeus jambus trocheus anapesztus daktilus choriambus ionicus a minore csonkaláb amphybrachys creticus molossus tribrachys proceleusmaticus /2 közömbös közömbös emelkedő ereszkedő emelkedő ereszkedő közömbös emelkedő közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös A sor verslábait /-jellel különítjük el. fölötte a rövidséget jelölő félkarika. a hosszú szótag két mora. A magyar nyelvű időmértékes versek szótagmérésében érdemes tekintettel lennünk az időtartam megnyújtására is képes hangsúly mértékére (fő.Egy mora egy rövid szótag kiejtési ideje. ha egyforma időtartamú szótagokból áll és ha olyan a versláb. ti. ha ez sem egyértelmű. Ha ez véletlenül közömbös. Az időmértékes versek nemzetközi és nemzeti gyakorlatában általánosnak mondható a lejtésegység törvénye.kivétel a ritkábban közös az névelő). Így jelölhetők a soron belüli. A lejtésegység törvényszerűsége Az időmértékes sorok lejtése vagy emelkedő. A verslábak (időmértékes ütemek) A hangzó időtartam alapján mért szótagok kapcsolatai. Ezeket önmagukban mérjük. elvileg (de igen ritkán) a sorkezdő szótagok is. amit itt idéztünk. (A lejtésben bizonytalan sor . . például két hosszú szótag között két rövid található. ha rövid szótagot vagy szótagokat hosszú követ. ezért csupán azt javasoljuk.A verslábakat a szótagszám. közülük nyolc gyakori. A sor lejtése. mindegyiknek saját megnevezése van. egytagú csonkaütemek (csonka verslábak). Hatnak a hangzó szótag időtartamára a versritmus egyéb tényezői is. az egységnyi időtartam (mora) és a lejtés szerint jellemezzük. A versdallam például érzelmi (emfatikus) nyújtásban érvényesülhet. vagy ereszkedők. mind a magyar időmértékes versek metrizálásához elegendőnek mutatkozik 10-12 versláb ismerete. Az iskolai oktatásban természetesen óvakodnunk kell a túlzott részletezéstől. A hosszú szótagok például attól függően lehetnek egymáshoz mérten hosszabbak. Meg kell említenünk. 3. a szótagkombinációk révén így a verslábak száma közel harminc. Jelölése a hosszúságot jelölő vízszintes vonalka.te.és mellékhangsúly). Helyzetük révén közösek az időmértékes sorok sorvégi szótagjai. A hangsúlyos verselésben egy szótag is teljes ütemértékű.A versláb lejtése lehet emelkedő. hogy az időmértékes monometrikus sorok hangzó szótagjainak időtartamában a szakirodalom részletezőbb annál. e . Egy adott vers sorai általában azonos lejtésűek. Mind az egyetemes. vagy pedig hosszú magánhangzós nyílt illetve zárt-e. lehet ereszkedő. lehet közömbös. 2. A sor lejtését rendszerint az utolsó egész versláb lejtése határozza meg. . mindig szókezdő szótagok kezdő hangjaitól. hogy a három csoportú szótagmérés mellett a főhangsúlyra rendszeresen. ezért ebben a csonkaütem fogalmát nem használjuk. tehát vagy emelkedők. írógépen: u . ha hosszú szótagot rövid szótag vagy szótagok követnek. kivéve az egyszótagú csonkaütemet (csonka verslábat). amelyben nincs lejtési irány. . tehát függetlenül az őket követő szótagok. megtanításuk iskolai feladat. hogy rövid magánhangzójuk zárt-e. akkor a költemény egyéb sorainak lejtése mértékadó. akkor a sor lejtő verslábainak mennyiségi fölénye dönt. vagy ereszkedő. .

tehát szünetértéke. Trocheus bármikor kezdheti a sort (ennek oka az. amiben a hangsúlyos metszettel megegyezik.ellenkező lejtésű sorok váltogatása is egy költeményben. e váltogatás metrikailag az idő múlását mérő ingaóra mozgását festi.és lábmetszést. szó.) . Ady Csák Máté földjén című versében. Az időmértékes sormetszet (cezúra) Mindegyik változatára érvényes. Adódnak olyan bonyolult gyakorlati esetek is. Érzékelhetőségét részben az biztosítja. Itt tehát nem beszélhetünk sem szómetszésről (amikor a versláb metszi a szót). hogy choriambus része (a . amelyben három emelkedő sor után ereszkedő lejtésű sor zárja a szakaszt. miként a szó-. ha funkcionális szerepű. amikor egy vers több sora a metrikai szabályoknak megfelelően tagolható verslábakra úgy. az ereszkedőt trocheusi lejtésnek is nevezhetjük. Ahogyan a szakirodalom megállapította. Sor belsejében trocheus két esetben fordulhat elő. egyetlen soron belül is szabadon váltogatja a szó. Nyelvileg furcsa volna minden sort rövid szótaggal kezdeni. Ereszkedő (trocheusi) lejtésű sorban anapesztus sohasem található. az ilyen szótagok pedig szívesen találkoznak hosszú szótaggal. 5. E jelenséget szólábazásnak nevezzük.és lábmetszés változatait. Az időmértékes metszet szünetideje mindig rövidebb . hogy akár trocheusi.Ilyen nyilvánvalóan funkcionális esetek mellett utalnunk kell a klasszikus alkaioszi strófára. jambus. (Nyilván a jambusi zárlat miatt. vagy akkor. az ütemek határai verslábhatárok. De e jelenségek önállóan is előfordulhatnak a sorban.) Az emelkedő lejtést jambusi lejtésnek. de e jambust nem metszi szó. akkor egyszerű analógia által beszélünk szólamlábazásról. Vagy úgy. hiszen a verslábak szavakat. Itt tehát szómetszés nélküli lábmetszésről beszélünk. A spondeus és a pirrichius bármely időmértékes versben helyettesítheti a lejtő lábat. gondolatát közvetlenül festi. hogy utána mindig szó kezdődik. (Ennek mintájára beszélhetünk szimultán versekben ütemlábazásról. amely a lejtés vonatkozásában egyértelmű sorokat tekinti mértékadónak. A négysoros strófák páratlan sorai trocheusi. nincs tehát lábmetszés. a szavak verslábakat metszenek.A nyolc gyakori verslábból tehát hét rendszeresen szerepelhet az emelkedő lejtésű időmértékes sorokban.és a szólamlábazás. Megemlítjük. antik metrikához. --/u-/--/u--/u-/--/u- Az elsőül idézett sor első három verslába (spondeus. versekben. lábmetszés Az időmértékes ütem (versláb) gyakorta szómetsző. . . következetesen. (Például Arany Tetemre hívás. A magyar nyelvű időmértékes versek sorainak metrikai lejtését (tehát nem a verslejtést vagy versdallamot. hogy a sorkezdetek nálunk általában főhangsúlyosak.az ütem. hogy a lejtésegység ereje révén nyelvileg szinte mindig emelkedővé hangolódik. A sor záró jambusa metszi a szót (szómetsző).és lábmetszés metszetfogalmát a sormetszettel (a cezurával)! Sormetszet (cezúra) általában egy van a sorban. mint Ady említett versében. eszerint döntve a kétféle lejtés szerint metrizálható sorok egyetlen lejtése. Vajda jambusi időmértéket érvényesítő verséből. páros sorai jambusi lejtésűek. A szólam gyakran azonos az ütemmel. a Húsz év múlva címűből idézünk két sort: Csöndes szivem. Jambus csupán choriambusi szerkezetben. Ennek különös érdekessége a magyarban. 4. Minél közelebb áll az időmértékes metrum a klasszikus.Az elvileg közömbös lejtésű choriambus a múlt században ereszkedő-emelkedő lejtésű sorokban egyformán otthonos. mint itt az első sorban. de a jambust metszi az ég szó. Nem bántja újabb szenvedély. sem lábmetszésről (amikor a szó metszi a verslábat). ahogyan a choriambus ritkul a trocheusi lejtésű versekben. mint Ady Kocsi-út az éjszakában című költeményének strófakezdő-strófazáró soraiban. Legtöbbször funkcionális az indokolás. tehát a vers hangulatát. Szómetszés.képletű choriambus felbontható egy trocheusra és egy jambusra). ezért feltűnő minden. annál sűrűbb a soron belüli szómetszés. amilyen Vajda költeménye is.lejtését ezért határozhatja meg a vers egyéb sorainak lejtése. században egyre inkább a jambusi-emelkedő sorokhoz kötődött. Vigyázni kell arra. többé nem ég.) Meggyőzőnek látszik az az elemző eljárás. A gyakorlatban a spondeusok mennyisége alapvetően felülmúlja a pirrichiusok mennyiségét. Ha a szólam határai azonosak a verslábhatárokkal. A funkcionális kivétel is igen ritka. hogy a lejtésegység gyakorlati törvénye értelmében szokatlan. Lehetséges olykor . ütem.Az első sor végén a jambus nem metsz szót. hiszen az ütem sem mindenkor azonos a szólammal!) . a XX.és lábmetszés több is lehet. ha külön szabály ezt nem korlátozza.u u . Az első sor két négyszótagú ütemre is tagolható. verslábazása tekintetében (Arany és Ady versében tehát az emelkedő-jambusi metrum mellett). megzökkenti. e jelenség neve ütemlábazás. akár jambusi lejtés feltételezhető. a metrumfejlődésnek megfelelően mind ritkábban. hogy össze ne tévesszük a szó.vagy éppen szólamlábazást. hogy egyetlen versen. ami a lejtés egységét megtöri. . spondeus) egy-egy szóval azonos.szintén funkcionális indokok révén .). amely ritmikai tényező) a következő szabályok határozzák meg: Emelkedő (jambusi) lejtésű sorban daktilus sohasem szerepelhet.A másodikként idézett sorban az első három versláb (spondeus-jambus-spondeus) egyezerre mutatja a szó. A magyar nyelvű időmértékes verselés alapvető jellemzője. mint Csokonai Újesztendei gondolatok című versében. ahol tehát egyszerre van jelen a szó.

Magyarul harmadfél metszetnek is nevezhetjük. Nem bántja újabb szenvedély. e sorban az ötödik szótag után../ u //4 //3 As első sorban a negyedik szótagot követő.) Pár szóval meg kell emlékeznünk a magyar nyelvű daktilikus versekről. A lábmetsző cezurák közül a harmadfél metszet rendszerint 5+maradék ütemezését sugallja. hogy a dierézist jambusi-trocheusi versekben hangsúlyos metszetként halljuk. E verselési mód XX.// . mint a hangsúlyos metszeté. illetve csonkaláb-követő. például anapesztusok. a hexametertpentametert (disztichont) nem számítva.Milyen a metszet a vers leghíresebb sorában? Elhull a virág. Az időmértékes cezúra hivatása tehát azonos a hangsúlyos metszetével: tagol és kiemel.. hiszen a hazmadik (anapesztusi) verslábat nem tagolja metszet (amely után mindig szónak kell kezdődnie). . többé nem ég./ u u // ./ u . mivel a metszet után thesis áll. Ezekben bármelyik időmértékes metszet csupán öt-hat szótag után következhet./ u . versláb végén mutatkozó metszet. 6. Az egyik a verslábak száma után verslábnévvel a lejtést idézi.. a harmadik stb. Másrészt azáltal érzékeljük. végeredményben tehát a magyar nyelvben mind a lábmetsző. Időmértékes alkatuk lényegére az anapesztikus Szeptember végén két kiemelt sorával hívhatjuk fel a figyelmet: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok . 5/3-as ütemezést ébresztve. Az időmértékes verselés iskolai oktatása során mindkét cezúra nevét és jelentését érdemes megtanítani. a második. amely hajlamos beleolvadni a hangsúlyos-ütemező verselésbe. ami olykor (például a pentameterben) csonkaláb. Az első két versláb (dipódia) mögött azonban ott a verslábhatárra eső dierézis. Leggyakoribb a másoddierézis. A magyarnyelvű időmértékes verselésben egyetlen versen belül is megkötöttségek nélkül váltakozhatnak a verslábmetsző cezurák (közöttük leggyakrabban a harmadfél metszet. ha háromtagú verslábak sorakoznak.sorát!). század első felében) bizonyára ezért volt valójában rövid életű. nyomatékát fokozva kiemeli. Monometrikus időmértéket hallunk olyankor. pontosabban ütemkapcsoló szimultán metrumot teremt. Ötös jambus = olyan sor. Érvényes ez a hexameterre és a pentameterre is.és verslábmetszést kerüli. pedig ezek az időmértékes metrumot elsőrendűen támogató metrikai jegyek. vagy Radnóti Miklós Álomi táj című versét. így a gyakori négyszótagú ütem élményét elkerüli a sorkezdet. Jambusi-trocheusi verseinkben a gyakori másoddierézis a második verslábat. Számuk igen kevés. ami igen gyakran négyszótagú ütem élményét ébreszti./ u u . mind a versláb határán jelentkező időmértékes metszetek egyidejű ütemezést és verslábazást. Csak időmértékes metrumot (időmértékes monometrizálást) nyelvünkben úgy érnek el költőink.// u u ./ u . holott a metszet kiemelő funkciója hosszú szótagot vár. tehát az ötödik fél verslábat követi. versláb határára eső dierézis-metszet egyben hangsúlyos (felező) metszet. Utalva arra. Mindig a harmadik verslábat tagolja..stb.vagy egyszerűen érzékelhető metszet nélküli verslábazással írják a verseket (lásd a Szózat első ./ u u .jambusi monometrikus . dierézis az első. Első. Elsőként idézzük a leggyakoribbat. másod-./ u u ./ u Ebben a sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémimerész) működik. a másik sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémiméresz) az időmértékes metszet. A hosszú szótaggal induló versláb azt a szólábazást részesíti előnyben. A penthémimerész két változata: lábmetsző. Meghatározó nem a szótagszám. a szó.. Az időmértékes sormetszetnek két nagy változatát tartjuk számos. hogy a metszetkövető szó első szótagját a többi sorbeli szótaghoz képest intenzitásában megnöveli. A versláb határán jelentkező időmértékes metszet neve dierézis. neve penthémimerész. hanem az ötödik fél versláb. helyes. a jambusi lábazás mellett felező nyolcas ütemezése hangzik egyidejűleg./ u u . Az időmértékes sorok megnevezése. A Húsz év múlva már idézett két sorát nézzük meg újra a metszetek szempontjából: Csöndes szivem. leírása A megnevezésnek két változata terjedt el. József Attila) a líraibb anapesztikus monometrizálásba való áthangolás tette lehetővé.(szünetrés). Petőfi Szeptember végén című anapesztikus verse ezért marad élményünkben alapvetően monometrikus-időmértékes metrumú vers (sok példa közül említjük még Petőfi Forradalom. a korszakos siker (a XIX./ . amelyben a jambusi . eliramlik az élet .. mindkettő egyértelmű. azaz a penthémimerész) valamint a dierézis-metszetek. A daktilust metsző harmadfél cezúra hangsúlyozó nyelvekben kedvezőtlen az időmértéknek.századi reneszánszát (Kosztolányi. így pedig a negyedik szótagot követi./ u Harmadfél cezuráról nem beszélhetünk. kéttagú verslábak esetén egyúttal az ötödik szótagot.A Húsz év múlva idézett két sorából az elsőben másoddierézis az időmértékes metszet.// . a másodikban a harmadfél lábmetszet sugall kétüteműséget. hogy a hangsúlyos ütemezést előhívó leggyakoribb időmértékes metszeteket szokatlan változatokkal cserélik . Radnóti.. . azaz szimultán (bimetrikus) ritmust juttatnak érvényre. harmad. . Mindkettő szimultán (bimetrikus) sor.

) II. a közömbös szótagok gyakorlati egyértelműsége) . Odüsszeia).öt és fél jambusi természetű versláb van a sorban. lábmetszés . ez versláb határára jut. A lejtést zökkentő időnkénti verslábak vagy ellenkező lejtésű sorok váltogatása általában funkcionális értelmű) .verslábak (pirrichius. Az adoniszi sor előtt szerepel. Egyetlen sor példájában nézzük meg e jelenséget. A másik megnevezés először a lejtést idézi verslábnévvel. Versen belül is szabadon váltakozhatnak a harmadfél és a dierézis típusú metszetek. .verssor-lejtésnek megfelelő öt egész versláb található.. Rövidebb szünet. ezek mellé az összesített nyomaték alapján hallható verslábakat./. Feladata azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetnek. A tisztán időmértékes spondeusok közül a második és a harmadik második szótagján hangsúlyosan nyomatékosabb. Jambusi-trocheusi sorokban ezért sok a bimetrikus sor) . amilyen a magyar is. akkor érzékeljük. hogy a hexameterben a hosszú szótagok kapcsolatát rendszeresen kereső hangsúlyos szókezdetek az ereszkedő-daktilikus lejtéssel szemben érvényesülnek. daktilus.E sormértékben írta Lúdas Matyiját Fazekas Mihály (1804). csonkaütem. Sormértékek A hexameter Klasszikus görög időmértékes sorforma.j A jambusi vers jambusi sorában csupán a szótag-időtartam szerint szemlélődve spondeusok mutatkoznak. amelyben a szótagok száma tíz. jelölése. amely dipódia után hangsúlyos metszetként hat. szintén kezdőbetűjükkel: Bölcsőd az s majdan sírod is . A csonkaütemmel végződő sorokat a verslábak számának vonatkozásában a harmadfél mintájú régies számnévvel nevezzük meg. az utolsó (hatodik) versláb mindig spondeus. choriambus. a verslábak határát és a metszetet jelöli. A sor mellé írjuk a metrikai jeleket. mint a hangsúlyos metszeté. Irodalmunkban a hexameter fénykora a XIX. neve: bukolikus metszet. első tagja hangsúlyosan ennek is erősebb. Másképpen ötös trocheusnak is nevezhető. Elméletileg tucatnyi metszetváltozatot érvényesíthet. hogy a hangsúlyos nyelvben. verslábhatáron dierézis. A hangsúlyozó nyelvekre jellemző ez. anapesztus. ezek mellé az időmértékes verslábakat nevük kezdőbetűjével. ha az ötödik (daktilusi) versláb szókezdettel indul.szómetszés. a lejtés pedig emelkedő. A hexameter ezen kötött záró képletét (klauzuláját) adoniszi sornak (adoneusnak. egyetlen sor. ezt a lejtést keresztezi a harmadfél . Az időmértékes monometrikus sorok leírása azokkal a mellékjelekkel történik. mindkettő tagol és kiemel. A lejtést a hangzás csak erősíti.metrikai lejtésegység (emelkedő sorokban emelkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű. mert ez hangzik. A leírás a szótagok időtartamát. az iskolában elegendőnek látszik a harmadfél metszet mellett még egy metszetre utalni. (Az első versláb is spondaikus. a thesis-arsis váltakozása.Az antik görög irodalomban leghíresebbek Homeros hexameteres eposzai (Ilias. u ). igen ritkán bimetrizálódik. írtak mások is.j. adonicusnak) nevezzük.és versszerkezetek . . a közös nyomatékot azonban kiegyenlíti a második szótag magánhangzójának hosszúsága: a hangzás is spondaikus!). mint a második. József Attila Két hexameter és Hexameterek című versei. ami a csupán időtartam-mérő verslábaktól különböző hangzást eredményezhet. Utaljunk arra. A verslábak szótagszáma. ereszkedő sorokban ereszkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű verslábak szerepelhetnek. Első hexameterünk 1521-ből ismert.cezúra (lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél sormetszet. mint az elsőn. (Zárójelben utalunk arra. lejtése) . a Zalán futását Vörösmarty (1825). kialakul a kevésbé nyomatékos-nyomatékos szótagok jambusi-emelkedő lejtésrendje. Az iskolában az időmértékes verselés metrikai tényezőiből és törvényszerűségeiből a következőket indokolt megtanítani: .-/. Hat verslábból áll./u s. spondeus. Az időtartamot és a hangsúlyt a szótagnyomaték összesíti. jambus. trocheus. század első fele.. Három hangzó jambus szerepel a sorban. Kötött időmértékes sor-.Sylvester János biblia-fordításában magyar disztichonjain belül írt sok hibátlan metrumú hexametert (1541). amelyek a szótagok időtartamát ( u .s.s. Írt hexametert Petőfi is. Hatodfeles jambus . . utána a sor szótagszámát. Trocheusi (vagy trochaikus ) tízes = olyan ereszkedő lejtésű sor. A hexameter karaktere metrikailag alapvetően időmértékes-monometrikus. a verslábak határát ( / ) és a metszetet ( // ) jelölik.megnevezés és leírás (a megnevezés kétféle. Ez utóbbi a hiteles. daktilusok és spondeusok szerepelhetnek benne. sorvégi jambussal. században nevezetesek Radnóti Miklós hexameteres eclogái.szótagmérés (három csoport megnevezése. definiálása. sokszor különbözik az időmértékesen mért verslábaktól. A hangzó versláb az összesített szótagnyomatékokat tükrözi. A XX.j s..j. a lejtés emelkedő. A hexamater leggyakoribb metszete a harmadfél lábmetsző cezúra (penthémimerész). Jambusi versben sor élén megengedett a trocheus. az utolsó előtti (ötödik) versláb mindig daktilus. strófa. a szótagban az összesített szótagnyomaték hangzik. . tehát dierézis-típusú.

mivel az ötödik (daktilusi) versláb szóval kezdődik. felleg alól szállt fel az éjjeli hold../ u u .metszet is. .Példánk legyen Kölcsey Husztjának utolsó sora: Hass.u u / . (A pentameter a cezúra révén könnyebben bimetrizálódik.u u/u // ..u u / .// . a metrikai kutatás jövendője érdekében!). a spondeust tehát szabályosan jambizálja./ . de valójában emelkedő-anapesztusi lejtésűek.Az iskolában elegendő csupán utalni a lejtésváltás esélyére.u / . . általában a szaffói strófában találkozunk vele.// . századi költészetben tehát számolni kell olyan hexameterekkel. az anapesztikus hangzat szerint: Régi dicsőségünk. Ma már a disztichonokból szőtt versekre is szokás mondani.) . valójában ez is hat verslábból álló antik görög sorforma. a gyakorlatban olyan ötös trocheus. mint a hexameter.// ./ .-/u u / . (A sorban tehát öt versláb időértéke érvényesül. Érvényesül a bukolikus metszet is az adoniszi sor előtt.u u /. A sormetszet csonkaütemet követő harmadfél cezúra.) Cezurája csonkaütemet követő harmadfél metszet.) A disztichon Egy hexameter és egy pentameter kapcsolata (a szó jelentése: két sor).u u / ./ ..// u u / .u / . ahol a harmadik versláb mindig daktilus./ . a harmadik és a hatodik csonka. amelyek hibátlan képletűek ugyan. megegyezik a hexameter záróképletével./ ./ . mivel kiemeli a metszet utáni szótagot.u u / . -u u/-u . . A szaffói strófában záró sor. Levonom vitorlám. képes a sorfelező ütemezés sugallatára. A leoninus.u u / .// . Antik görög eredetű kötött időmértékes sorforma. A belső rímes hexameterpentameter hívó ríme mindig a metszet előtti szótag. Husztnak romvára. gyarapíts: s a haza fényre derűl! . gyakran találkozunk azonban hexameter-pentameter kapcsolattal. Sormetszete lábmetsző harmadfél cezúra./ A pentameter Neve szerint öt verslábból álló sor.u u / . A sornál nagyobb. . a disztichonban. (A kettőnél több sorból álló disztichonokban a hexameter-pentameter sorpár metrikai ismétlődésének vagyunk tanúi. megállék./u u . strófánál kisebb egység neve periódus. Kölcsey Husztja tehát disztichonok periodikus ismétlődése. . ahol a félsorokat hangsúlyos mellékmetszetek tagolják tovább. hol késel az éji homályban? . hol késel az éji homályban? . a verslábak száma hat..u u / .u u /. az ötödik daktilus. metszet nélkül. Elvileg csupán a sor első két verslába váltakoztathatja a daktilust és a spondeust (a cezúra után nem állhat spondeus).Az adoniszi sor Antik görög eredetű. Egy daktilus és egy trocheus (vagy apondeus ) kapcsolata. Egy sor az Osztályrészemből: Nézek az égre. A hangsúlyra már fokozottan figyelő XX. hogy disztichon.u u / Hat daktilikus-spondaikus versláb. alkoss. a hatodik spondeus. Pentameterből szőtt verset igen keveset ismerünk. Példánk Berzsenyi Dániel Osztályrészem című versének első sora: Partra szállottam..u u / u A szaffói sor Elvont képlete szerint ötös trocheusi sor.u u . ahol a harmadik és a hatodik versláb csonka. de amíg e jelenség ütemélményt ébreszt a pentameterben. a fordított szótagszámrend nagy különbsége miatt képtelen ilyet ébreszteni a hexameterben. tehát a rímes hexameter és pentameter divatja ezért korlátozódik a XVIII-XIX. Harmadfél lábmetsző cezúra emeli ki a sor kulcsszavát.A sor verslábai daktilusok-spondeusok. A bukolikus dierézisre metszet-jellel nem szokás utalni! (Az emelkedő lejtés. a hol kérdőszót.Csend vala. század fordulóján lényegében gyenge költők munkásságára.Példánk a Huszt első két sora: Bús düledékeiden. Példasorunk legyen hagyományosan a Zalán futása első sora: Régi dicsőségünk.

. A Nibelung-ének egy Gáldi-idézte sorát hozzuk példának.u u / ./ . Berzsenyi a negyedik szótag után olyan lábmetszetet avat cezurává..Berzsenyi A közelító tél című versének első sorát idézzük: Hervad már ligetünk. a gyakorlatban a negyedik csonka. így ütemélményt sugall. dierézis-cezurával) közös elnevezése.// . Az előbbi vers egy sorát idézzük: Ércbuzogány rezegett kezedben./ u u . ezek váltogatását./ u - . az alkaioszi strófa záró sora. A drámai jambus (blank verse) Ötös és hatodfeles (általában 10-11 szótagú) jambusi sorokat jelent. a nibelungi sor másik neve a francia mintára utal (nibelungizált alexandrin).u A nibelungi sor A középkori keletkezésű (XIII.u/ u A nagy alkaioszi sor Antik görög eredetű.u u / .// u u / ./ . A közelítő tél egyik sora: S most minden szomorú s kiholt.u u / u // . Elvileg négyes trocheus. -/ ./ u / u .. . de a gyakorlatban a negyedik versláb csonka./ . Metszete csonkaütemet követő harmadfél cezúra. Elsősorban az aszklepiadészi strófában találjuk. Van francia és német alexandrin.Példánk Berzsenyi A magyarokhoz című egyik ódájának első sora: Romlásnak indult hajdan erős magyar! .As aszklepiadészi sor Klasszikus görög eredetű.u / . ./ u A kis alkaioszi sor Ez is klasszikus görög sormérték. bár oszthatnám én is sorsotok .// ./ . Elvileg ötös jambusi sor. de a gyakorlatban a negyedik versláb mindig anapesztus. a második és a negyedik mindig daktilus./ u -/ u Az alexandrin-sor A hatos jambusi sorok (harmadik verslábat követő felező metszettel. színéből: Oh. s díszei hullanak. amely dierézis-karakterű. nemzeti változatokkal. Metszete lábmetsző harmadfél cezúra.u u/ ./ u . az első két versláb azonban gyakorlatilag mindig daktilus./ . Weöres Sándor fordításában: Számos csodát regélnek a régi énekek./ u ./ u . Elvileg hetes jambus. Elvileg hatos trocheusi sor. E csonkaütemet követi a negyedfeles sormetszet (cezúra).. a második versláb daktilus. ... Az alkaioszi strófának egyik sorváltozata. az aszklepadészi strófa záró sora.u / u A glykoni sor Antik görög eredetű.. Két sor Az ember tragédiája IX. . századi) Nibelung-ének sorformája. Elvileg négyes trocheus. a gyakorlatban a harmadik és a hatodik versláb mindig csonka.

.

amelynek sorai hatodfeles (és ötös) jambusok. Minden szakasz középső sora a következő szakasz első és harmadik sorával rímel. A szonett eredetileg két négysoros és két három soros strófára tagolt tizennégy soros vers. Kötött versmértékek A szonett Középkori eredetű versforma.E strófákban írta Dante az Isteni színjátékot..-/u -/u-/. tükrözött keresztrímmel: ababbaba).// . (József Attila Eszmélet címú versében például négyes és ötödfeles jambusi sorok találhatók. -/u u/--/ ./ u ./ . Idővel sok változat alakult ki (változatos rímeléssel../ . S mit úgy hívtam: én. betűvel: abababcc. betűkkel: aba bcb cdc. -/.-/u -/u A terzina Olasz eredetű három soros strófa.. -/u -/u -/u -/u -/u Minden bájképnek oltárt díszesítünk./ u . . a sorok szótagszáma is változatos./u ./ u // . Most Kisfaludy Károly Az élet korai című versének első szakaszát idézzük: Gyöngén ringatva jó anyánk ölében .Róma ledűl s rabigába görbed. szonettciklusa (Hazám). csupasz tekintet . ./ u // u /u . században íródott (Paludi Ferenc: A pipáról). rímes.. század első felétől írnak gyakran szonettet./ .. rímes./ .-/--/u amíg elkészül ez a költemény… u ./u .) Példaként József Attila Ki-be ugrál. Szabó Lőrinc szonettjei. erősen kötött azonban a strófa sorainak száma és a rímképlet. .-/ uA kétes távolnak sötét ürében u -/--/. .-/ u -/u-/u Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát. a négysoros strófákban ölelkező rímmel (abba)./ u Vigan kezdjük létünk szép hajnalát: u -/ -/ ../ . (A terzina sorainak szótagszáma változhat. ./ u // .Nevezetesek József Attila szonettjei./ u Mint űrt a fényszóró.. -u u/-uu/-u/-u A stanza Olasz eredetű nyolc soros strófa./ ./ u az sincsen.. Költőink a XIX. Shakespeare-fordítása és kötetnyi szonettciklusa (A huszonhatodik év).A strófákra tagolt szonett két záró szakaszában gyakran találunk terzina-rímelést. semmim. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll. Változhat azonban a szótagszám és a rímképlet is. első világhírű alkalmazója Petrarca.-/ . olykor trocheusi metrummal is). Hagyományos rímképletében három azonos keresztrím és egy önálló párrím található.-/ -/uA játszi gyermekség bájos körében u -/u -/ -/ . Nevezetes példák Arany János Bolond Istók.// u . a három sorúakban terzina-rímmel./ u nincs senkim./ u ./ u . Magyar nyelven szonett először a XVIII... című versének harmadik-negyedik szakaszát idézzük (rím: aba bcb): Gondoljátok meg: Ezen a világon . Ma már elsőszámú példái a Shakespeare-i szonettek.-/u-/u Csókoljuk a jelenlét angyalát. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll. u -/-/u -/ u -/ S könnyű habok között lebegve létünk./ u kutatja bennem: Mit vétettem én u /u -/-//-/--/u - 3.-/u -/. Arany László A délibábok hőse című verses elbeszélése. . Utolsó morzsáit rágom.

idegen iddőmértékes metrummal együtt kárhoztatja. értelme A monometrikus verselési rendszerek szótagmérésével kapcsolatban utaltunk arra. A sorok rímes négyes és ötödfeles jambusok. .) A szimultán verselés A hangsúlyos és az időmértékes metrum egyidejű jelenléte a versekben. szótagtompítások teszik lehetővé. hogy a magyar nyelvű műköltészetben az időmértékes metrika megjelenése óta folyamatos tanúi lehetünk a bimetrikus törekvéseknek. Szótagmérés A szótag a szimultán metrikának is elemi egysége. amelyre a monometrikus verselési rendszerek képtelenek. metrikával fegyelmezett-szabályozott verses beszédben. széles skálát mutat. metrikai interferenciának vagy éppen mértékkapcsolásnak. Jelölése ugyanaz. hogy az elemi kettős csoportosítás (hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos. Így a bimetrikus verselés műköltészetünkkel egyidős történetét Aranyig elsőrendűen a nyelvi ösztönösség jellemezte. A szótag nyomatékozhatóságának mértéke nyelvileg nyilván kevésbé korlátozott (a suttogás és a sikoly végleteit is ismeri). ha az említett megnevezések szinonímájaként tekintjük. a szótag nyomatékában működő metrikai és dallambeli hatásokat is nyomatéktényezőknek hívjuk. hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos fogalompárok. Villon balladája három nyolcsoros strófából áll. törvényszerűségei .A lírai verselés nyelvi tömörségre törekszik. minden következő szonett pedig megismétli első sorában a megelőző szonett utolsó sorát. . Mérjük a szótagok időtartamát és hangsúlyértékét. A magyar nyelvben különösen kedvezően azon sajátosság miatt. hosszabb-rövidebb) a nyelvi hangzásban többváltozatú. (Nyelvünk gazdagságának jele ez is. maradhatunk tehát mellette. A szótagok közötti különbségeket így már nem fejezik ki híven a hosszabb-rövidebb. Az időmértékes verselés szótagmérésében is négy hangzó fokozatot említettünk. A villoni ballada Középkori francia változatai Villon balladáinak előzményei. Az első szonett első sora azonos a záró sorral. ennek is önálló fogalmai vannak a mért szótagokra. a tizenötödik szabályos sorrendben ismétli a megelőző tizennégy szonett kezdő sorát. (Jogosan nevezhetnénk tehát bimetrikusnak. hogy önálló szótagidőtartam-mérő időmértékes metrika követésére is képes. mint a hangsúlyfokokra is érzékeny időmértékes verselés jelölése a szótagokra vonatkozóan. Metrikus költészetünk túlnyomó mértékben szimultán metrumú. A szimultán metrum jelentése. A mérés két irányú. értelmiérzelmi ponton kiemelésekre. Érthető tehát az a tény. Szimultán metrumú lírai alkotásaink egyre hitelesebb leíró verstani elemzése pedig meghatározóan Arany munkássága után válhatott valóra. A hangsúlyos metrika törvényszerűségeinek csupán Arany János elméleti munkálkodása nyomán jutottunk birtokába. A kettős jelölés rendszeres és következetes. A nyelvi hangzástényezők természetes összegzője a szimultán metrum. ezeket is. A költői kifejezés elemi érdeke azonban a természetes nyelvi szótagnyomatékok minél gazdagabb metrikai változatossága. Mint minden metrikai rendszernek (a hangsúlyosnak és az időmértékesnek). Az emberi gondolatok-érzelmek-hangulatok szélsőségek közötti tükrözését metrikailag szótag. mint a természetes beszéddel rokon. Téves minden olyan állítás.A magyar műköltészetben a metrikus verselés az uralkodó. A szótagnyomaték két metrikai komponense tehát a hangsúly és az időtartam. az iskolai oktatásban is hagyományos. A hangsúlyos verselésben a szöveghelyzet relativitása révén különösen sokrétú. a kapcsolatba lépő monometrikus rendszereknek megfelelően. nyelvi törvényszerűségnek tekintve ezek összegződését. Metrikai tényezői.kiemelések. A szimultán metrika a hangzó szótagnyomatékok azon gazdag változatát teremti meg. (Villon összes versét Vas István fordította magyarra. Híres magyar példája József Attila verse: A kozmosz éneke. A nyolcsoros strófák és a négysoros ajánlás utolsó sora azonos (refrén). .A mesterszonett vagy szonettkoszorú szabályozott szonettciklus. Arany János után a tudatosság is megélénkült. A szimultán verselésben a szótag összetett időbeli és hangsúlybeli értékét nyomatéknak nevezzük. Általában a keresztrím uralkodik (abab). egyúttal folyamatos jelzése is a kétféle monometrikus rendszer kapcsolatának. A szimultán verselés fogalma azonban már elterjedt.) I. A hangzó nyelvi szótagnyomaték metrikai maximumát a magyar nyelvben csupán a szimultán metrika képes megvalósítani.József Attilának mind Villon-fordításai. Tizenöt szonettból áll. amely a valóban nemzeti karaktert jelentő nyelviségben otthonos szimultán metrumot a jövevény. a terebélyesedő szabadvers korunkban emelkedő rangja ellenére. . Ennek alapján beszélhetünk nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagokról. A teljes vagy részleges (redukált) monometrikus tényezők szerkezeti kapcsolata. a . A szimultán metrika alapja a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. amit négysoros ajánlás követ. mind saját balladái nevezetesek. ha a metrumot magyarul mértéknek nevezzük.

hogy az azonos szerkezetű verslábak hangzóssága is különböző lehet. ha monometrikusan mérjük. A második jambus mindkét szótagjának erősebbek a nyomatékai.vagy főhangsúly. félelemmel . furcsák. ha a versdallam szempontjából is vizsgálódnánk./ u A második versláb a sor első jambusa. a metrikai rendszerek nem azok. Legalább soron belüli azonos képletű verslábak között tegyünk így különbséget./ . amelyek szabályosan nem ütemezhetők. ennek természetes következménye. E verssor első verslába tehát hangzó trocheus lehetne. mint a negyedik (jambusi) versláb szótagjainak nyomatékaí. feszültség adódik. előfordul a pirrichius. Ütemek és verslábak (monometrikusan szabályos) közös jelenléte nélkül szimultán (bimetrikus) verselés nem jöhet létre.. míg a harmadik a sor legélénkebb jambusa. kialakul az arsis-thesis trocheusi sorrendje./ u Az első versláb élénk trocheus.// . arsisa (hosszú szótagja) kevésbé hangsúlyos. Ehhez mérten élénkebb jambus a negyedik versláb. sormetszetkövető szöveghelyzete pedig a cezúra kiemelő erejét is biztosítja. Érdemes azonban meghonosítani egy fogalompárt: élénk-tompa versláb (élénkebb-tompább./ . Érdekes aztán a két spondeus (első és harmadik versláb). virággal. hiszen a thesis-arsis nyomatékkülönbsége itt a legnagyobb. ahol a thesis erejét nem fokozza ugyan mellék. tompa jambus vagy trocheus./ u . Minden változatot túlzás volna számításba venni. A szimultán metrumú versekben (változó mértékben) találni lehet olyan sorokat. Az idézett sorban a monometrikua szótagmérés azonban éppen a legerősebb jambust volna képtelen felismerni.Tanulság: a pusztán időmértékesen mérhető spondeus két szótagja között a nyelvi nyomatékok révén jelentős különbség.hangsúlyos metrikai vereslést minősítve csupán nemzetinek. olykor hat szótagú ütemeket is természetesnek tekint. valójában hangzó jambus. Az azonos nevű és szerkezetű verslábak között tehát különbségek mutatkoznak az erősség (intenzitás) tekintetében. Hasonló nyomatéktöbbletet ismerhetnénk fel. . Hasonló ehhez a negyedik versláb is. A sorkezdő. . Thesise (rövid szótagja) mellékhangsúlyos.A verslábak az összegzett nyomatékú hangzó szótagok kapcsolatai.. csonkaütem.Példánk beszél és figyelmeztet: a költemény időmértékes metruma monometrikusan mérve is jambusi. de elmarad a verslábak sorozatosan ismétlődő rendezettsége. S ami itt ennél is érdekesebb: ez a hangzó jambus a sorban a legerősebb. ugyanakkor hangsúlyos főnyomatékot nyer. Az első hangzó versláb a sorban a choriambus (amelynek időértéke két verslábnak felel meg). Nézzük a harmadik versláb két szótagjának nyomatékait! Az első szótag összes nyomatékát rövid magánhangzós zártságából eredő időtartama adja. mert a hangsúly spontán nyelvi tényező időmértékes verseinkben. de szabályosan veralábaznak. Vegyünk egy példát Ady Temetés a tengeren című verséből: Könnyel. E szimultán sor hangzó verslábainak sorrendje tehát: choriambus. búsak. Szimultán versben a változatos szótagnyomatékok által ezen közömbös lejtésű verslábak általában lejtőkké lesznek. Ütem és versláb A verssorban a kapcsolódó két metrumnak megfelelően ütemek és verslábak az egyes metrikai rendszerek törvényszerűségeinek betartásával együtt szerepelnek. Thesis-arsis nyomatékkülönbsége tehát nem túl nagy. ilyenkor élénk ütemezést hallunk. A második versláb energikusabb jambus. A második szótag időtartama hosszú magánhangzós nyíltságából ered. . jambus. ha az őt követő jambussal nem alkotna choriambust. (Élénk jambus vagy trocheus. Ady e verse ráadásul szimultán metrumú./ . a szöveghelyzet erejét érzékeltetve. A fenti tények az arányok helyes felismerésére ösztönöznek.Az első versláb is spondeus. . A metrikai interferencia a monometrikus hangsúlyos verseléshez képest gyakoribbá teszi az öt szótagú ütemeket.. ha árnyaltabb fokozatokra is utalni akarunk). Ilyenkor a szimultán vers monometrikus sorait tudomásul kell vennünk.u / . a második láb látszólag (csupán időmértékesen mérve) spondeus (ahogyan a harmadik és a negyedik láb is). amihez a cezúra kiemelő ereje is hozzájárul. Az összegző szótagnyomatékok elemző számontartása természetesen azért nem erőszakolt./u . Az időmértékes-monometrikus versben gyakori a spondeus. bíborak . . csupán spondeusnak tekintené. A nyelviség elsőrendű nemzeti karakterisztikum. A szimultán verselés metrikai minimuma az ütemezés-verslábazás egyidejűsége. A széles nyomatékskála a verssor szótagjainak szöveghelyzetben mért (relatív) nyomatékait rendkívül változatossá teszi. Mértékadó itt a thesis-arsis nyomatékfeszültsége. ismertetése napjainkban is mögéje szorul a hangsúlyos és az időmértékes monometrikus verselésnek. főhangsúlyos szótag nyomatéka azonban felülmúlja a második szótagét.Erős példaként idézzük Ady: Párisban járt az Ősz című szimultán-jambusi metrumú költeményének egy sorát: Füstösek. E képletszerű spondeus valójában jambus. . mint a negyedik láb. különösen az iskolában. vagy az egymáshoz mért thesisek-arsisok nyomaték-mértéke. ezt három hangzó jambus követi. Ritka jelenséggé válik a hangzó spondeus! .) Különösen vigyázzunk szimultán versben az időmértékes komponens esetében a közömbös verslábakra. ez hangzik a versben. Szemben a képletszerű trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jambus sorrenddel. az időmértékes sorlejtés karakterének megfelelőem. Fordított esetek is előfordulhatnak (ritkábban). az arsis azonban rövid magánhangzós.) Az iskolai verrtani oktatásban a szimultán metrika ismerete. jambus.

// . Hangsúlyosan monometrikus sorok a szimultán versben akkor mutatkoznak. kiemelése! II. amelyben érzékelhetően külön válnak./ u - . A magyar nyelvű szimultán metrumú versekben túlnyomóan jambusi-emelkedő az időmértékes metrum!) . mondjuk a hnagsúlyos metszet a negyedik. A lejtés Tudjuk. A metszet A szimultán sorban mindig van metszet. vagy hangsúlyos és időmértékes metszetűek. s érte sírba jut.Igen fontos e törvényszerűség tudatosítása a versmondásban. Kölcsey Zrínyi második éneke című verséből idézünk egy sort: Ő gyáva fajt szült. Ha ugyanis a hangsúlyos metrumot elsőrendűen ütemek jelzik. amely egyszerre időmértékes sormetszet és ütemek közötti hangsúlyos metszet.) . hogy a hangsúlyos metszettel kapcsolódó időmértékes cezúra lábmetsző-e (mint legtöbbször a harmadfél metszet. akkor metszetnek is lennie kell. a verslábak pedig időtartamukban kötöttek. az időmértékes metszet az ötödik szótag után). hiszen az ütemeket mindig metszet különíti el. akkor is. A szimultán sorok (amelyekben összekapcsolódik a hangsúlyos és az időmértékes metrum) a metszet szempontjából két elemi csoportot jeleznek: vagy csupán hangsúlyos metszetűek. a hangsúlyos és a trocheusi szerkezetileg különbözik. A csupán időmértékes metszetűek és a metszet nélküli sorok mindig időmértékesen monometrikus sorok. vagy éppen dierézis (gyakorta a másoddierézis). hogy szünetértékük kisebb. A szimultán metszetek közös hivatása azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetek hivatásával: tagolás és kiemelés. Az összekapcsolódó metszetek. hogy az ereszkedő hangsúlyos metrum a szimultán versben az ereszkedő időmértékes verslábakat. egészen a szavalóművészetig. ha a sorban ütemek és hangsúlyos metszet jelentkezik.a közös metszetek legtöbbször lábmetszetek. Ezek szerint lehetnek metszetes és metszet nélküli időmértékes sorok.. metszetkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. A közös metszetű szimultán sorok előadásában a metszetszünet eltúlzása az időmértékes lejtés felszámolásával. . az időmértékes metrumot pedig sem a verslábak metrikailag szabályos rendje. az öt szótagosat természetesen avatja általánossá. a megnevezésben utalnunk kell rá. A szimultán metrumban működő ütemek élhangsúlyos jellege mitsem változik. Azokat a sorokat. Más természetű metrikai indokok a szimultán versben éppen a jambust ajánlják időmértékes komponensként. amelyekben a hangsúlyos metszet dierézissel kapcsolódik. alig hosszabb. A szimultán sorváltozatok megkülönböztetésének alapja a metszetváltozatok pontos felismerése. s a metszetkövető szótag fokozott nyomatékosítása. Sorok és versek megnevezése 1. mint a monometrikus időmértékes metszeté. ami a sorok időmértékes jambusi vagy trocheusi lejtését jelenti. a trocheust és a daktilust részesíti előnyben. Említettük már. a szimultán metrum felszámolásával jár. Metszetkapcsoló sorok Bennük azonos helyen jelentkezik a hangsúlyos és az időmértékes metszet. különösen a lábmetsző közös metszetekre érvényes az. Szimultán metrumú versekben a metszetkapcsoló és az ütemkapcsoló sorok kötöttség nélkül váltakozhatnak.(A hangsúlyos metszet a szünettel és a kiemeléssel tagol. akkor a metszetek közösek (igen ritka az olyan sor. hogy a kétféle ereszkedő lejtés. ütemkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. (A verstanban kísért az a téves elméleti következtetés. amelyekben a kapcsolódó időmértékes metszet lábmetsző./ u . Jambusi-trocheusi versekben a verslábak általában két szótagúak. ha a harmadfél időmértékes cezúra csonkaütemet követ. Rövid szünet (szünetrés) tagol itt./ u . Az időmértékes metszet csak lábmetsző (legtöbbször harmadfél) cezúra lehet. hogy a hangsúlyos metrum mindig ereszkedő. gyakorivá. sem az időmértékes metszet nem jelzi. tehát a penthémimerész). Ez utóbbi közös metszet meghatározóan hangsúlyos metszetként hangzik. Mivel . szimultán cezúrák főbb változatai abban különböznek. A szimultán verselésben azokat a sorokat. mint a hangsúlyos metszeté. A szimultán metrumú versben a hangsúlyos metszet hiánya ütemek hiányát is jelenti. Szimultán metrumú versek sorváltozatai. A szimultán metrum a hangsúlyos monometrikus verselés kivételes szótagszámú ütemét. A harmadfél cezúra ilyenkor az ötödik szótagot követi. a hangsúlyos metrikai komponens marad itt is ereszkedő lejtésű../ . ilyen sorok csupán időmértékes-monometrikus sorok lehetnek. Az időmértékes verslábazás önmagában elegendő az időmértékes metrum működéséhez. Így beszélünk a szimultán sorok emelkedő vagy ereszkedő lejtéséről. Mivel ez változó. Megőrzi lejtésváltozatait az időmértékes metrikai komponens is (emelkedő vagy ereszkedő). Ha szimultán sorban mindkét metrum (a hangsúlyos és az időmértékes) metszetes. ahol tehát a metszet nem tartozik a metrikai minimumhoz. E metszetek tehát elsőrendűen a kiemeléssel tagolnak. a metszetkapcsoló szimultán verssorokban ezért a sorkezdő hangsúlyos ütem rendszerint öt szótagú.

amely egyúttal szólamtagolás. 5/3-as tagolással. amely időmértékesen rövid. Ezért e sort metszetkapcsoló. Jambusi-trocheusi sorokban az ilyen közös metszet előtt általában öt szótagú ütem áll. amely időmértékesen hosszú./ u // u / u Időmértékesen négyes jambus.// u . időmértékesen rövid. Ebben az értelemben hangsúlyos és időmértékes ütemek kapcsolódnak össze. A páros láb utáni dierézis-metszet csak hangsúlyosként érzékelhető. Harmadfél metszet nincs. időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. összekapcsolódik a két ütem közötti hangsúlyos metszettel. A hangsúlyosként érvényesülő dierézis-metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag áll. Az arsis időmértékes rövidsége miatt tompa jambus. Azért szükséges a metszetek ilyen részletes vizsgálata./ u . az összegzett nyelvi nyomatékok által hangzó jambus. . szünet-értéke parányi. . ennek nyomán a páros verslábat (dipódiát) is. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag található. nyomatékmegosztó szimultán sor.Időmértékesen e sor ötös jambus. szünet-értéke hosszabb. a hangsúlyos metszet szünetértékéhez közelibb. mint az előbbi lábmetszőé. Mivel a metszet után az ütemkezdő főhangsúlyos szótag időmértékesen hosszú. A csonkaütemet követő metszet szünetértéke ehhez hasonló.// ./ u Időmértékesen ötödfeles jambus. nyomatékmegosztó szimultán sornak nevezzük./ u Időmértékesen négyes jambus. Ezért e sort ütemkapcsolónyomatékkapcsoló szimultán sornak nevezzük./ u . A szimultán metrum jellegzetes törekvése az az ütemtagolás. Ismét egy sor a Zrínyi második énekéből: Te rendelél áldást neki u . A harmadik versláb képlet szerint (csupán időtartammal mérve) pirrichius. mert a versmondásban a lábmetsző cezúra a versláb lejtésének megőrzése érdekében csupán rövid szünetet jelenthet. Egy sor Ady A Tisza-parton című verséből: A szívem egy nagy harangvirág u . csupán hangsúlyos metszetként érzékelhető (ennek oka a hangsúlyos monometrikus verselésben általános.. A közös metszet az ötödik szótagot követi.Érdemes megfigyelnünk azt is. Ugyanakkor verslábhatár is. amely csonkaütemet követ. nyomatékmegosztó szimultán sor. ugyanakkor összekapcsolódik a két öt szótagú ütem közötti hangsúlyos főmetszettel. hiszen új időmértékes ütem (versláb) kezdődik utána (emiatt sorolja a szakirodalom a dierézis-metszetek közé). Metszet.// u . A második ütem kezdő szótagja főhangsúlyos vagy mellékhangsúlyos (ütemhangsúlyos ).és ütemkapcsoló. miközben időmértékes karakterét elveszti. időmértékesen is nyomatékos. gyakori négy szótagú ütem spontán és erős nyelvi élménye). hangsúlyosan felező nyolcas. hangsúlyosan kétütemű kilences. ez rokonítja a lábmetsző penthémimerésszel (harmadfél lábmetsző cezurával). az időmértékes dierézis hangsúlyos metszetként hat. A csonkaütemet követő harmadfél metszet időmértékes voltát érzékeljük. Az időmérték karakterét a verslábazás őrzi./ u . Ütemkapcsoló sorok A páros versláb (dipódia) után jelentkező dierézis (időmértékes metszet) társul az általában négy szótagú hangsúlyos ütemet követő hangsúlyos metszethez. Petőfi Pacsírtaszót hallok megint című verséből idézünk most egy sort: Kikeltik a virágokat u . hangsúlyosan felező tízes. . Ezért a sor ütemkapcsoló. 5/4 tagolással. ez a nagy szótagszámú ütem biztosítja a metszet időmértékes voltának érzékelését.és nyomatékkapcsoló szimultán sorról beszélünk. hogy az ütemélményt fokozza az ütem és a nyelvi szólam azonossága. Ebből a költeményből egy másik sor: És marja.és ütemkapcsoló sorok A hangsúlyos metszet e sorokban mindig olyan harmadfél időmértékes cezurához kapcsolódik. csupán hangsúlyosként érzékelhető dierézisével azonos./ u u Időmértékesen négyes jambus. hangsúlyosan kétütemű nyolcas./ u . Közös főmetszetű szimultán sort hallunk.. utánuk csak hangsúlyosan érzékelhető metszet következik. 2. míg a hangsúlyos metszetként érzékelhető páros láb (dipódia) utáni metszet hosszabb is lehet. 3. Az időmértékes cezúra harmadfél lábmetsző. A lábmetsző harmadfél metszet időmértékes voltának érzékelése folyamatos. Ez a sor tehát metszet. Hangsúlyos metszetet jelölünk tehát. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótagot találunk. amely időmértékesen rövid. Az egész verslábat időmértékes ütemnek is nevezhetjük. hangsúlyosan felező nyolcas. hangsúlyosan is. ezért metszet. A harmadfél időmértékes metszet lábmetsző. szünet-értéke azonban a páros láb utáni. rágja kebelét./ .

// . metszetet nem jelez.u u . metszete is ennek megfele1ő. Időmértékes-monometrikus verselésűnek nevezünk egy költeményt. a kísérő metrum monometrikus rendjéhez mérve mindig redukált./ . Vagy: metszet. ahol az időmértékes metrum is működik. 5. ahol tehát nincs sem vezető. Mindhárom lehet nyomatékkapcsoló vagy nyomatékmegosztó. . akkor teljes szimultán sort említünk. Itt is hosszú a metszetkövető szótag. senki se bánta . hogy a metszet utáni hangsúlyos ütemkezdő szótag időmértékesen hosszú vagy rövid. 4. valamint a szimultán (monometrikus sorokat is érvényesíthető) verselés között egy vers metrikai jellemzésében a vers monometrikus illetve szimultán sorainak mennyiségi aránya dönt. . szólamtagolást keresztező hangsúlyos metszet szerepel.és ütemkapcsoló szimultán sor. ezekben az időmérték kísérő metrum. el-eltünedező).és metszetkapcsoló szimultán sor./ u . Végeredményben három szimultán metrumú sortípust ismerünk. lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél metszete a monometrikns rendhez következetesen alkalmazkodik./. sem kísérő metrum. Monometrikus rendjének redukcióját a vezető metrum nem tűri.. A vers hetedik sora: Lebegve lépett . c/ Ha mindkét metrikai komponens monometrikus rendje szerint működik. Ilyenkor hangsúlyos vezető metrumú és időmértékes kísérő metrumú szimultán sorról beszélünk. Az időmértékes monometrikus (szimultán sorokat is érvényesíthető) verselés.József Attila Mikor az utcán átment a kedves című versének mind a tizenhat sora ütem. kísérő metrum a szimultán sorban a/ Ha a szimultán sorban szokatlan szótagszámú ütemek. vagy choriambus kezdődik. ha tehát a hangsúlyos metrum érzékelhetően eltér monometrikus rendjétől. a metszetkapcsoló. tehát szimultán metrum sem szerepelhet. ha időmértékes-monometrikue sorainak száma több. E két sor példázza a jambusi sorokban a metszetkövető szótag hosszúságának metrikai lehetőségeit: a metszet után vagy spondeus. laza metrumú szimultán sorok is. A hangsúlyos-monometrikus versben (például népköltészeti alkotásainkban) az időmértékes metrumot nem érzékeljük. egyúttal nyomatékkapcsolók is. amely után hangsúlyos üteméli szótag következik. Iskolai gyakorlatban az első megnevezési mód ajánlható. Az ütemkapcsoló sorok általában hangsúlyos vesető metrumúak.Mindkét sor metszet. mint a monometrikus sor.// -/u-/ u Időmértékesen ötös jambus. Ideális rövidsége miatt. ez itt időmértékesen hosszú. A szimultán sorok megnevezése Attól függően szűkíthető vagy bővíthető.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi kilences./ u .már gyúlt a villany u . így a sor végén is csonkaütem szerepel. Az időmértékesen jellemezhető metszet tehát csonkaütemet követő harmadfél cezúra.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi szimultán sor. Hangsúlyosan felező tízes.//. A közös metszet időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. (Ütemezés meg verslábazás eleve szimultán metrumot jelent) b/ Ugyanarról a sorról több metrikai információt közlünk. b/ Fordított is lehet a helyzet: monometrikus rend szerint ütemező a hangsúlyos metrum./ .és ütemkapcsoló sortípusokat.A vers kilencedik sora: És ránevettek. ha a megnevezést bővítjük: metszet. A szimultán versben lehetnek szimultán sorok és monometrikus sorok. aszerint. Vezető metrum. metszet. Az időmértékes monometrikus versben lehetnek szimultán sorok. többnyire tompa hangzású verslábakkal. ütemkapcsoló. akkor az ilyen sorban időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot nevezhetünk meg tényszerűen. esetleg ezzel együtt a sor szótagszámát tartalmazza. az ütemezés pedig bizonytalankodó. u . amelyben több a szimultán sor. Vagy: kétütemű jambusi kilences. lehetnek laza metrumú szimultán sorok (ezen utóbbiak időmértékesen általában metszet nélkül verslábaznak. József Attila Talán eltűnök hirtelen című költeményének utolsó sora: A száraz ágak hogy zörögnek. hogy mennyire kívánjuk elmélyíteni a metrikai jellemzést. Szimultán verselésűnek nevezzük azt a költeményt. de a harmadik versláb csonka./ u A metrikai leírás megegyezik az előbbi soréval. A magyar nyelvű műköltészetben ezért a három metrikai rendszer megkülönböztetése a versek egészére nézve csupán ott okozhat gondot. miközben az időmértékes metrum verslábai./ u . míg az időmértékes metrum beéri a verslábazással. a/ A szimultán sorok megnevezésének minimuma az egyes sorok ütemeinek számát és az időmértékes lejtést. ./u . mint a szimultán soroké./ u Megnevezése: kétütemű ötödfeles jambus.

.) A szabadvers 1. . Á nyelvi tagolás (a metrum.A nyelvi megformáltságban érvényesül a ritmikai sorozatosság.A prózával szemben a szabadvers elsőrendű jellemzője a verssorképzés.Gyakori a szabadversben az enjambement.általában nem rímel ./ .Gyakran szerepelnek bonyolult összetett mondatok. ) .adja meg a szótagok időtartamát az időmértékes monometrikus (hagyományos) szótagjelekkel. ezek belső szerkezete legtöbbször sorozatosságot. ismétlődés.j /3 kétütemű jambusi nyolcas. .írja le a hangsúlyos metrum ütemeit! Ezen elemi követelményeknek úgy tehetünk eleget.ha az ütemtagolódást hagyományosan jelezzük a sor mellett (js = jambizált spondeus. inkább két vagy több sornyi versrészekben. Ha mindezt (és természetesen más. (A megnevezés egyértelműen jelzi az ídőmértékes metszet típusát: lábmetsző harmadfél cezúra. itt nem említett ismétlődő nyelvi elemeket) figyelembe veszünk. a kérdés. ha az ütemhatárt jelölő hangsúlyos metszet jelét megkülönböztetjük az időmértékes metszet jelétől. a sormérték hiánya miatt) általában sorok között ismerhető fel. sorai rendszertelenül váltakozhatnak aszerint. tehát ritmusélményt kelt (ismétlődő mellérendelések stb. .A szabadversek egy részében hatásosan érvényesül a sorok végén valamely metrikus zárlat (legtöbbször az adoniszi. azaz: a hangzó nyomatékok szerint jambus hallható a pusztán időmértékkel mért spondeus helyett). . A szóképek és a szóalakzatok stilisztikai kategóriái segítik a leírást. a következő: . sokszor a choriambusi). a felsorolás.a kötött versritmusban megszokott állandó sor. amelyek az összegző szótagnyomatékok által sokszor különböznek a képlettől. . gyakran mondatméretű nyelvi egységek szerkezeti ismétlődése. A metaforák. miközben . Ritmusa a művészi próza és a metrikusan kötött vers ritmusa közé helyezhető.nincs a sorokban következetes metrikus lejtés. . Általában is felbukkanhatnak szórványos metrikai részek. zöngés és zöngétlen hangok stb. A szimultán sorok leírása Az a minimum. amikor a jelentés az ismétlődő szerkezetű egységekben párhuzamos vagy ellentétes. ritkán az egész versre jellemzően. . körmondatok.ha a sor mellé kezdőbetűik által pontos sorrendben megidézzük a hangzó verslábak nevét. . . .A ritmikai egységek soron belül elsősorban hangakusztikai természetűek. A prózaritmushoz mérten már kijelentő-állító modorban fogalmazhatjuk meg néhány jellemzőjét.nem tagolódik strófákra (tagolódhat azonban változatos sorszámú szakaszokra) . Ezek bizonyítják. II. A ritmikai egységek tehát a hangoktól a mondatokig terjedhetnek.vagy periódus-szótagszámot nem tartja.következetes metrumot nem mutat (legfeljebb metrikai szórványokat) . . az időmértékes metszetet szintén megszokott jellel: //. szimbólumok gazdag tárháza a szabadvers. sorozatosság (magas és mély.). de a hangsúlyos metszet nyelvi gyengesége illetve egyéb hangsúlyos metrumot gyengítő tényezők esetében e csoportból kerülnek ki az időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot érvényesítő sorok is. ha a verslábhatárokat a megszokott / -jellel jelöljük.. hogy több vagy kevesebb szótagból állnak-e . változatai a prózaritmus közvetlen közelsége és a metrikusan kötött versritmus közvetlen közelsége közötti "ritmikai térben" alakulnak ki. olykor a fokozással egybeötvöző stb. amit e leírástól várunk.jelölje a szimultán metszettípusokat./ u j.Rövid és hosszabb mondatok ismétlődő váltogatása. A szabadvers nem metrikus verselésű./ . a felkiáltás sorozatossága ritmikus. tüntesse fel a metszetet.js. Az ismétlés. Metszet.// . tagolja verslábakra a szótagokat.nevezze meg a hangzó verslábakat. Egy sor az Ars poeticából: A mindenséggel mérd magad! u . . hogy vannak kötöttségei a szabadversnek is! .A hangakusztikai tényezőkkel érvényesített ismétlődés.).A gondolati-érzelmi-hangulati tartalom lírai. legkevésbé szótag-természetűek (a metrikai rendszerek elemi egysége mindig a szótag).js.és nyomatékkapcsoló teljes szimultán sor.A gondolatritmus lehetőségeit leginkább a szabadvers aknázza ki (nagy szótagszámú.A metszetkapcsoló sorok általában teljes szimultán sorok. A metrikus versritmus szempontjából a szabadvers ritmikai jellemzése csupa tagadást jelent: . ezeket esetleg váltogató. a fokozás.

A szabadvers a metrikus verstől elsőrendűen a következetes metrum hiánya miatt különbözik. Tamási Áron írásai. A szabadvers ritmusát a nyelvi ritmus működő. Majakovszkij metrumtalan. A nyelvi ritmus tényezői azonosak a kötött vers és a szabadvers számára. s ha tudjuk. Minden változat lehet művészien esztétikus vagy inesztétikus. az egyéb nyelvi ritmikai tényezőket vonja előtérbe. a verses epika. A ritmikus próza a prózavers küszöbe. hiszen tudjuk. Kassák Lajosra. 3. század leghíresebb magyar szabadvers-íróira. hogy a ritmus változatosságának nagyszerű lehetőségeit teremti meg a szabadvers. folytonosságában a természetes magyar nyelvi érzék diadalát látni. Füst Milánra és a művészi szabadvers legnagyobb magyar költőjére. hogy költőink nyelvünk igazi művészei. a metrum kivételével. jövevény és modern változatainak együttese a költői ritmikai kifejező eszközök dús állapotát jelenti. Nagy László és mások a hangsúlyos monometrikus verselést is klasszikus szinten vállalták. puszta technika. A prófétikus pátosz a Bibliában gyakorta szinte prózaversben nyilatkozik meg. amelyek elsőrendűen líraiak. kinek alapvető verstani értekezése azonban bizonyítja. rímtelen. . mert a szabadversre jellemző vonások olykor metrikus versekben is megjelennek. csupán és kizárólag az értékes emberi tartalommal teremtett harmóniában válhat ilyenné. akkor be kell látnunk. nemzeti vagy más egyéb tetszetős magyarázatoktól . A helység kalapácsa minden sora metrikus (leginkább anapesztusi). Azt. Kármán Fanni hagyományai. Ehhez rendkívüli formai változatosság kell. a hangvételben. Ritmus. Függetlenül tehát verstani. A rab és a madár címűt. nyelvészeti. e küzdelmek azonban a nyelvi objektivitás szempontjából csupán indulati tartalmúaknak bizonyultak. Érthető.Verstanilag minden egyes költeményben a ritmikai tényezők érzékelhető változatait keressük. rím stb. hogy a szabadvers ritmusa rokon a kötött vers ritmusával. Vannak. (A szabadvers részletező ritmuselemzése mindig egyedi. Bármely következetesen metrikus versről kijelenthetjük. Nincs a szabadvers ritmusára ható egyetlen olyan nyelvi tényező sem. egy-egy versben felismerhető tényezőinek fogalmaival nevezzük meg. Ugyanígy A helység kalapácsát. e sorssal elégedetlen. hogy tudta: a verselés technikájának ismerete. működik. elemzője. alkalmazzák. a versélményt olyan fokozott esztétikai-stilisztikaí eszközökkel dúsítja. esztétikai. ezért minden nyelvileg helyes verselési rendszer természetes.tudjuk. hogy már egyetlen ismétlődő elem képes ritmusélmény keltésére. Mert jogos az a szakmai álláspont. Kassák a szabadvers remekeit alkotta. A magyar nyelvi ritmus hagyományos. alkalmazása feltétele a lírai verselésnek. A szabadvers nemzetközi verselési mód. Ismerünk például strófátlan. amely szerint ahány szabadvers. Ady a szimultán verselés addig nem látott virágzását teremtette meg.Egyik sem szabadvers. a metrumtól elszakadó szabadvers a nyelvritmikai tényezők szabad és gazdag variálásában leli meg ezt.írta egykor Csokonai. gyakran strófikus szabadversei. ha a szabadvers a nyelvi ritmikai tényezők közül legfeltűnőbben a metrumot kerüli. ezért a szabadvers ritmusáról sorról-sorra haladó képletszerű leírást nem adunk. a ritmusban is dinamikusan változatos.és érzésállapotnak (ezen tartalmi jegyeknek) mindig egyszeri formát szeretne biztosítani. hogy a sorsának értelmét kereső. . annyi ritmusváltozat. a verses líra vagy dráma. hogy a szabadvers áll legközelebb verselési rendszereink közül a beszédritmushoz is. Az apostol és Batsányi elégiája következetesen jambusi metrumú. a Bibliát. konformista formáknak tekinti. "A verscsinálás nem poézis" .Másrészt a mindig egyszeri lírai hangulat. Létrejöttét a modern költészetben elsősorban azzal indokolják. a kötött (metrikus) formákat hagyományos. A magyar nyelvű költészetre nézve axiomatikusnak látszik az a megállapítás. amely metrikus versben föl ne bukkanna. akinek áradó-lobogó költészete szándétoltan kamatoztatja a gondolatritmus irodalmi ósforrását. Voltak ugyan erőszakos példák is arra. A verstan a verselés technikájának a tudománya. József Attila korai szabadversei mellett utaljunk a XX. A modern szabadvers első világirodalmi rangú lírikusa Walt Whitman. Azért utalunk erre. a verselési módok versenyében helyesen döntöttek a hagyomány és a modernség közös vállalásával. lázadó ember a kötetlen szabadság formai esélyét látja benne. hogy költőiség. ha a poéta lelke lírai esztétikumot nem lehel belé. a nyelvi megformálásban is. 2. líraiság nélkül bármely verstechnika mechanikus eszköz csupán. a prózavers és (részben) a ritmikus próza verselési-ritmizálási technikájának rendszerezője. A prózavers a szabadvers közvetlen előfutára. Móricz novellái a ritmikus próza beszédes példáit kínálják. hogy sorról sorra. akik szabadversnek tartják.a magyar nyelvű XX. A szabadvers a dinamikus lírai hangulatok-érzések-gondolatok lényegében modern verselési módja. Ezért igaz az. A szabadvers a metrumot kerüli. . hogy nem szabadvers. szövegszerűen. versről versre szabadon kombinálhatók az ismétlődő nyelvi elemek. századi költészetben valamennyi magyar verselési rendszer él. A metrikus kötöttséget tágabb nyelvi kötöttségekkel pótolja. Ezért látszik indokoltnak verselési rendszereink élő párhuzamosságában. 6. műfajelméleti ismereteink alapján. Vannak rokonvonások a művészi prózával is. hogy művésziek. vagy akár Batsányi leghíresebb kufsteini elégiáját. Művészetté a forma önmagában sohasem lehet. Képletszerű leíró rendszert csupán a sormértékes (metrikus) verselési rendszerekben dolgozott ki a verstan. . stilisztikai. Pilinszky János modern lírája következetesen jambizál. Hatalmas példa erre Az apostol. amelyhez a művészi prózaritmus még közelebb áll. Utaltunk már arra.) 5. 4. a metrikus versben a nyelvi ritmikai tényezők közül a metrum megkülönböztetett figyelemben részesül. az elméleti általánosítástól inkább megbízható tipológiát várunk. hogyan próbálkozott megszüntetni egyik vagy másik verselési rendszer egy-egy hangadója a másik verselési módot. hogy a verselési rendszerek nyelvi lehetőségeket valósítanak meg. metrikai. Ritmikai kategória ez itt. Úgy. ingadozó szótagszámú sorokbó1 szőtt metrikus verset is. ideológiai. József Attila a szabadvers és a kötött vers ritmusában is remekműveket alkotott. metrum.

A rímes hexameter-pentameter neve leoninus (középkori eredetű). Julcsa.7. a másik a végrím. mássalhangzói hasonlóak (valamely képzési szempontból. a klasszikus időmértékes verselés nem. sorvégi rím az. a rímszótagnál (sormetszetnél) új sort kezdő tagolással. de a mássalhangzók hasonlóság nélkül különböznek. A belső rím és a végrím mindig szóvégi rím. (amely végülis a költemény teljes metrikai karakterét emelkedővé -anapesztikussá . 4. Szabados rímról beszélünk.ez is az én károm. A művészi szövegben a következetes ritmikai rendszerek látványos szabálytalanságai szinte sohasem hibák. valamint a kecske-rímet. ismerte. általában a sormetszet előtt mutatkozó rímnek. 8. vagy: a a b b b Csoportrím (bokorrím): a a a. (A görög nyelvű.. A magyar nyelvű költészetben (és rímes prózában) ennek két alaptípusa van: az alliteráció. (E furcsa hangzású meghatározásnak az az oka.. . önrímről. vagy egyáltalán a sor végén jelentkezik. hogy a sorvégi rím helyett általában végrímet mondunk. gyakorta többet mondanak. amely általában tréfás. vagy: a a a a A nyelvi jelleg alapján beszélünk ragrímről. de ismerünk három-négy szótagra terjedőket is. amely itt azt jelenti. 2. mert a bort ő maga méri). Meghatározása: hangok összecsengése. Az asszonánc rím magánhangzói azonosak. olykor a rímes szabadversben nem ritka tünemény. népdal önrímei). Rímfogalmak Belső rím a neve a sor belsejében. A rímhalmaz több strófán vagy egész versen végighúzódóan ismétlődő rím. Ilyen részek funkcionálisan értelmezhetők. hogy szóvégi rím. A szabadversben az akusztikai tényezők szerepével párhuzamosan növekedik meg a verslejtés (versdallam) ritmikai tényezőjének szerepe is. Megemlítjük végül. Rímnemek A tiszta rím (teljes. A rím mélységét a rímelő szótagok számával mérjük. A szabadvers zeneisége ritmikai érdekű. vagy a Kicsi vagyok én. például a zöngésség tekintetében). . Legszebb példája irodalmunkban Ady Krónikás ének 1918-ból című költeménye. A rím 1. az időmértékes és a szimultán verselésben egyaránt előfordul. Nyilvánvalóak ezek a metrikus versek zökkenéseiben (metríkai anomáliáiban). szabatos rím) magánhangzói és mássalhangzói azonosak. A rím a hangsúlyos. az erre felelő rím neve: válaszoló rím. de a mássalhangzók helyet cserélnek: Elveszett a járom kulcsa . 6.. mivel a latinban már ismert volt a rím. a nőrím trocheusi alkatú egy szótagú végrím. 3. . A hímrím francia eredetű jambusi egy szótag mélységű végrím. miként a metrikus verselési rendszerek metrikai lazaságai (zökkenései vagy redukciói). ahol a több szótag mélységű rímben minden hang megegyezik. Az utóbbi rímszavak ismétlése. hanem értelmezést követelő esztétikai információk. hogy a szabadvers ritmikailag laza jelenségei csupán aritmikusak lehetnek.. Párrím: aa Keresztrím: abab Félrím: xaxa Visszatéró rím: aaxa Ölelkező rím: abba Terzina rím: aba bcb Idegen rím: axa Ráütő rím: a b a b b. ha a rímszótag(ok) magánhangzói azonosak ugyan.hangolja.Mindkettő régies (Tinódi vala-vala önrímei.) . Rímfajták (rímképletek) Két alapváltozatuk a közeli és a távoli. A modern magyar lírában. Ennek elméletét Arany János dolgozta ki Valami az asszonáncról című tanulmányában. három vagy négy szótagmélységű (Tudja azt jól Bagaméri. 5. Az asszonánc és a tiszta rím figyelmes megkülönböztetése fontos József Attila Eszmélet című nagy versében. A magyar költészetben leggyakoribb az egy és a két szótag mélységű rím. Valójában a végrím két változatát ismerjük e vonatkozásban: a belső rímet és a sorvégi rímet. Petőfi Játszik öreg földünk kezdetű verse hexameterek sorvég-rímelését követő leoninus.) A hívó rím a rímszótag(ok) első felcsendülése. holott a szóvég révén a belső rím is végrím. amely szókezdő hangok összecsengése. mint a szabályos metrumok. Képletei a közeli rímfajtáknak vannak. amely a belső rímre sor végén válaszol. Szokatlan rímek Változataikból megemlítjük a kínrímet.

E jelenséget nevezhetjük rejtett (burkolt) alliterációnak. Hatását a hangzó nyelvben fejti ki. Bp. periódusok határának jelzésével a sorozatosság ritmikai jelölője. Egyrészt megmutatta a hiteles leíró verstani ismeretek stabilizálásának. (Kosztolányi Ilona című versének l-hangjai.. mint egész tudomány követelményeinek. megelégszik a puszta leírással (descriptióval).js. A verselemzés mindig több. Az alliteráció szűkebb értelemben kezdőrím. amelyeknek kezdő szótagján kiemelkedő metrikai nyomaték található. az anapesztus gyorsaságot. versekben egy-egy hang beszédes gyakorisággal fordul elő. Idézünk néhány példát a funkcionális verstani magyarázatok általános és közvetlen lehetőségeire. amikor sorokban. mivel a ritmikai. a szók belsejében is. hogy az indulatok daktilusi dobogásúak . (Hunn. hivatásának (funkciójának) bemutatásával. tévedést. a pirrichius töredezettséget sugallt az egyes művekben). 8. halvány nyomai az iskolában is felbukkantak (a sok spondeus lassúságot.. Ady közvetlen közelében. új legenda).szolgálat a dolga! A leíró verstani ismeretek iskolai tanítását kisebb-nagyobb mértékben mindig egybe kell kötnünk a felismert és megnevezett. hogy a funkcionális verstan az egyes művekhez kötött. tág asszonáncokkal. vagy arról. fonák tévedései leginkább a leíró verstani elemzés kisebbnagyobb hibáira vezethetők vissza. 1. Demagógia. hogy csupán a laza asszonánc alapján szabályos a stanza-rímelés. A magyar költészetben az alliterációs rím mértéke jóval szerényebb. szólamok. mondatok. A sorrészek. Az a funkcionális elemzési mód.. mert élménydúsító. A funkcionális verstani magyarázatok gyakori. E kötet két alapvető tanulságot kínált. sor: nem egy szörny-állam iszonyata rág j. részben a vers kiemelkedően súlyos szavainak egyikét találjuk (iszonyata). mint ritmuselemzés. a vers csak cifra szolga.jp. amit nem szokás a rím fogalmába sorolni. mint a végrímé. metrikai tényezők önmagukban esztétikailag elvontak. ha megfeledkezik a ritmuselemzésről. amely igen általános. a leíró és a funkcionális verstan együttesen felel meg a verstan. Ilyen értelemben általános érvényű is Ady híres vallomása: Én voltam Úr.amikor a költeményben egyetlen daktilus sincs. alkotásaink zömében megtalálható. akkor a versritmus a belső és a külső forma egyik tényezője. A végrím (belső és sorvégi változatában egyaránt) nem pusztán hangakusztikai elem. e tények értelmét azonban mindig a funkcionális elemzés-értékelés világítja meg. a barbarizmus elleni vád kifejező szavát a ritmus épsége mondatja olyan erővel. Egészen visszatetsző például arról olvasnunk a Csák Máté földjén egyik elemzésében. ha pedig a műalkotásban a belső forma a szerkezettel kapcsolatos. A verselemzés során nem csupán megismerni kívánjuk az esztétikai teljes élmény rétegeit. hogy Vajda János modern lírája összetördeli a jambust.) A rejtett alliteráció már olyan hangakusztikai jelenség. A tiltakozás. dilettantizmus minden olyan állítás.p. A hiteles leíró verstani elemzés az irodalmi tények tiszteletére nevelhet ugyan. 1965). amiről az értekező mitsem tud. a külső forma a nyelvvel kapcsolatos eszközök összessége. A leíró verstani eredmények esztétikai értelmezésére a műelemző szakirodalom kezdetektől törekedett. Másrészt bebizonyította azt. Tágkörű tipológián túl a tudományág elvont eredményeket aligha nyújt. kiemelt nyelvi nyomatékú. Mivel részjelensége a vers egészének. dúsulását is várjuk. holott "csupán" a jambusi szimultán verselést valósítja meg. az egyes művek elemzésében kamatozik. miközben thesis. amely a műegész vonatkozásában értelmezi a funkcionáló részt. De hiányos. A tények hitele és a tények értelmének hitele minden tudományos munkálkodás tartó pillére. Az élményben az értés fokozó erejű. sorok. esztétikai jelentésük mindig a szöveghelyzetben. hanem az érzékelhető és a tudati emberi teljesség jegyében az élmény fokozását. amely a . a teljes művészi hatás egészében jelenik meg egyértelműen. Így válhat maga a verstan a verselemzés hatékony eszközévé. (A verses epikában és drámában az adott műnem és műfaj esztétikai tényezője). Ezen elemzési rendszerben válhatnak a tartalom és forma leírható tényezői organikus egésszé. ezért az elemzés iránt fogékony olvasónak akkor okozhat zavart. Tágabb értelemben is emlegetjük. rendszerezésének sürgősségét a korszerű kutatások jegyében. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versében a 24. A funkcionális verstan tudományágában az első magyar szakkönyvet Péczely László írta (Tartalom ée versforma. Időmértékes vagy szimultán verselésű költeményekben rendszeresen figyelmet érdemelnek azok a szavak.Az egy szótag mélységben való vizsgálódás általában tiszta rímet jelez. A két szótag mélységben való tájékozódás bebizonyítja. amely minden strófának sajátos rímrendet kölcsönöz. .j 5/5 A jambusi szimultán sor közös metszete után részben a sor. a tiszta rím-asszonánc vizsgálata alapján felismerjük a változatos rímelést. A funkcionális verstan A versritmus a lírai esztétikumnak egyik eszköze. leírt ritmikai-metrikai tények versbeli esztétikai értelmének. gyakorlati tudományág. ha öncélúvá lesz. s Batsányi János kemény megjegyzése: A ritmus csak szolga. Ennek kezdő szótagja metrikus nyomatékokban gazdag. A leíró ritmuselemzés esztétikai kamatoztatásának verstanágazati tudománya a funkcionális verstan. lendületet. A versritmus elemzése is indokolt. amely az elemzések értelmét tagadja.

határozott. . . s minden ilyen sorban zökkentett.A vers végén ismerjük fel a költői lelkület azon zaklatott. képek és jelképek a lét fenyegetettségét. a világforradalom harcát. látomásos képek lassú mozgása.Elvi és . a nyugtalanság metrikai követőjeként szoktuk meg. A Kocsi-út az éjszakában strófakeretező sorai mind törtséget. mozgalmi költészetünk alkotásai szívesen választják a hangsúlyos metrizálást.Vörösmarty Csongor és Tünde című verses drámai játékában a népies-mesei hangulat uralkodik.Petőfi Nemzeti dala. Olykor egy-egy versláb vagy verslábkapcsolat az általa ritmizált nyelvi rész hangulatát. esettséget panaszolnak. a lélek riadalma folyamatos. akkor tudatosulhat bennünk. hogy általános és személyes jegyei igen változatosak: lehetnek ezek szépek. művészi formai eszközeiben is a fegyelmet keresve. statikus természetfestés metruma. a mozgás. akár szabályos metrikai-ritmikai rendjével. Esti csend. kifejezők. érthetetlenek stb. j.mindennapi beszédben szokatlan. . József Attila a szabadvers és a hangsúlyos metrizálás korai. lidérces.tompa nyugalom. Radnóti Miklós Álomi táj című költeményének következetes anapesztizálása az első három szakaszban sejtelmes. valójában esztétikai-funkcionális remeklés. csöndes. élet és halál végleteit. . Kései versei a hagyományosan komoly (de végletek kifejezésére is alkalmas) jambizálást választják. gépiesek. mélyvizű tó . Ady kuruc-versei. gyűrűző. js. mély vallomás. A képek intenzitása változó. akkor a hatást egyéb nyelvesztétikai vonások érvényesítik. félelemtől űzött hangoltságát.Radnóti az antik kötött veremértékek művelt fegyelmét érvényesíti elsősorban. A versmondásról A magyar beszédkultúra egyik fontos tényezője a versmondás kultúrája. monometrikus időmértékes sorokkal gazdagon vegyítve.S ha innen az anapesztusi metrumra is visszanézünk. . az élet menekvést kereső kiszolgáltatottságát. rossz szekér). utolsó harmada csupa dinamizmus. Ellentétes ezekkel a természeti képekkel a sodró anapesztus. meghatározó. szokatlanul. Kölcsey Zrínyi második éneke című versének indító sorában a ritmus révén jelzett nyelvi nyomatékok leginkább a jelzőt (szenvedő) emelik ki. A zárókép személyes vallomásának nyugalma tragikus-katartikus. . Ady A Tisza-parton című versének harmadik sorában szólábazó jambuspárral. élénk jambussal festi a szóhangulatot. cs /6 2. közérthető mondanivalókhoz közelítő törekvést fejez ki. A magyar nyelvű műköltészetben a hangsúlyos-monometrikus verselés általában a természetes beszédhez. miként a mondanivaló (a sorbeli jelentés) is kiemelt. . mindegyikben úgy szemlélve a beszédkultúrát. a nyugalmat és a forradalmi elszántságot. szenvedő hazámat! j. éj és csillag. . E trocheusok szóhangulatot festenek (csonka. különösen a hexameterrel és az ecloga műfajával tiltakozva már a formában is az elhatalmasodó barbarizmus ellen. gondolattól gondolatig szakaszol (tagol). akár éppen látványos metrikai zökkentéssel. Néhány változatra utaltunk csupán. éneklő. Funkcionális verstani törvény. j. Most a versritmus érzékeltetésének vonatkozásában eleve helyes beszédkultúrára gondolunk. széthullást. sorsa szigorával emberi tartása fegyelmét szegezi szembe. amely sokszor kétütemű hangsúlyos metrumot érzékeltet. A verselési rendszeren belüli veremértékek váltogatása magában is esztétikai értékű. akkor elsősorban mondattani tagolást érzékeltet. győzelmet éneklő lírai dal (s néhány lírai betét) metruma anapesztusi. tévesztőek. a metrum végig párhuzamos követője a lélek hangoltságának. hiszen a hagyományos költői gyakorlatban általában a lendület. a művet záró. rebbenő mozdulatok uralkodnak az első részben. Ez a versmondás uralkodó divatja. E példa ritmikailag más szempontból is figyelmet kelt: a költemény egyetlen csonkaütem-követő cezurájú sora. az esti csönd riadt sejtelmei után mindez már döbbenet. mondandóját közvetlenül festi (funkcionális párhuzam). A versritmus tekintetéből három alapvető változatot tarthatunk számon. vonzók. j. ó sors. De változik a vers. idéz még hangutánzást is (harangvirág) . amely helyzetének és konzekvenciáinak festésében népdalszerűen ötvözi a gyöngédséget és a tragikumot.Az Éj és a vándorok filozofikus fejtegetései jambusi metrumúak. dús jelei után egyre inkább a kötött formák felé fordul. így kivételes. . 4. A részletezés a funkcionális verstan feladata. Ha mégis okos és esztétikus. Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versében a vers meditatív első részében jambusi mérték uralkodik. ez a sor kulcsszava: Te lásd meg. József Attila a Tiszta szívvel egyszerű metrikai formájával. előadása ennél fogva a ritmus esztétikumát mellőzi. hogy nagy költők műveiben a metrikai hiba általában látszat csupán. egy-egy metrikailag kirívó trocheus révén. hogy a festői képek hangulatával korábban ellentétes metrum egyidejűleg párhuzamos a lélek elejétől végig jellemző zaklatottságával. amely a vers egészében következetes. A verselési rendszer alkotói megválasztása olykor önmagában is értékelhető esztétikai döntés lehet. eltörött. ehhez a költő azt a bimetrikus trochaizálást választja. szívszorító félelmét idézik. ellentétes-párhuzamos metrikai kísérője a képeknek. Ady szenvedélyekben lobogó költészetének szimultán metrumát a monoton panasz élményének megfelelően lazítva. a szenvedélyek hullámzását anapesztusi mérték jelzi. Ha a versmondó a verset általános (kötetlen) nyelvi jelenségnek tekinti. tört a jambusi verselés is. a kétütemű hetessel fejezi ki metrikailag azt a világos bizonyosságot. népi műfajokhoz. lehetnek torzultak.

hiszen a formai jegyek stilizálása az értelmezés stilizálásával egyenértékű. a nyomatékmegoszlás miatt gyenge hangsúlyos tagolás érvényesül bennük). 4/2). A strófa szótagszámképlete: 6 5 6 5 6 5 6 5 8 5 8 5 6 5 6 5 . A versritmus hiteles érzékeltetése a versben működő ritmikai tényezők arányos érzékeltetése. a 11-esek változatos metszetűek (dierézis. szimultán versben gyakran eltűnik így a verselési rendszer élménye is (csak ütemezést hallunk). Megjegyzés: Az iskolai oktatásban tartózkodnunk kell minden túlzástól. hogy megbontja a tartalom és a forma közötti harmonikus kapcsolatot. nyolcasok) sorozatos kétüteműségét. Láttuk. de a metszet utáni thesis miatt. hogy a természetes nyelvérzék mindig tiltakozott a skandálás ellen. penthémimerész. Vezető metrum az időmértékes jambusi. minden szakasz 16 soros. E helyzeten segíteni csupán alapos verstani elemzéssel lehet. A tihanyi Ekhóhoz: trocheusi szimultán verselésű. Trocheusi szimultán verselés jellemzi. ezekben nincs érzékelhető metszet. A vezető metrum tehát itt is hangsúlyosütemező. mind az arányos kiemelés. ami azért is fontos. Régebben. megtörik a versláb és a sor lejtése. egyenként nyolc soros strófából áll. A Magánossághoz: jambusi szimultán verselésű. . gyakran szólam kezdődik. keresztrím-változatokat mutat. . hangsúlyos versritmus esetén ez szülte az ütemek kemény kopogását.gyakorlati hibák pedig nyilvánvalóak. Rímes. Rímképlete: a b a b c c d d. roncsolja a költemény organikus esztétikai teljességét és hitelét. 11 strófából áll. Ilyenkor az indító öt szótagú ütem utáni hat szótag mellékmetszettel tagolódhat tovább 3/3-ra. a hatosok pedig szintén kétüteműséget éreztetnek (3/3. de vannak felező nyolcasok is (dierézis-metszetűek. amit a költő hallott.) . . Másrészt oktalanul helyezi úgy előtérbe a tartalmat. Négy strófából áll. a strófák nyolc sorosak. . . (A Lúdas Matyi hexameterei igazán csak akkor kifejezők. Ha kényelmes beszédszünetet tartunk az időmértékes metszetnél.(vezető) metrum és trocheusi-időmértékes kísérő metrum alkotja a szimultán metrumot.. A költészetünkben ritka. azzal jutalmazva. másik részük pedig vagy dierézis-típusú. a kísérő metrum trocheusi. redukálása a metrumra. különösen az iskolai tanításban divatos volt a skandálás. ha harsányan skandáljuk őket. mert az időmértékes metrum a verslábakra hagyatkozik. ellentmondás sorsa: megmosolyogták. A gondolati tagolás általában nyelvi szólamtagolás. Tíz strófából áll. Leginkább a dierézis-metszet hatékony. A skandálás a metrikai nyomatékok nivelláló és túlzó kiemelése. A sorok egy része mutat harmadfél időmértékes metszetet (ezek közös metszetként is felfoghatók. öt szótagú sorok átveszik a más szótagú sorok (hatosok. Sérelmet szenved itt mind az arányos tagolás. A költészet nyelvi erejét a versritmus nem korlátozza. Szubjektivizálódik a versmondás. a metrumnak. 4/2-re. mind bimetrikus szerkezetben.A trocheusi lábak lüktetését a hangzás és az írás figyelmesen biztosítja (például: Főldiekkel. A nyolcasok általában kétütemű közös metszetű szimultán sorok (5/3). ami minden túlzás. Egyrészt mellőzi e felfogás a versben objektíve létező versritmust. hogy az időmértékes metszet leggyakoribb változata lábmetsző. hanem dúsítja. A Reményhez esetében jó. egyenként 16 sorral. a strófák szótagszámképlete. nyilván hangsúlyosként. Eredménye a többtényezős versritmus stilizálása. 2. mind monometrikus. Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez: trocheusi szimultán verselésű. igen ritka tudatos kivételektől eltekintve) a beszédritmus szerinti versmondás híve. ha ennyit sikerül megtanítanunk: négy strófa. A szavalóművészet (ösztönös kivételektől és ritka. rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h . A strófák tehát nyolc sorosak. A tagolás révén hangsúlyos vezér. Egy strófa szótagszámképlete: 10 7 10 7 8 10 7 7. kísérő a hangsúlyos ütemezés. A sorok egy része nem mutat időmértékes metszetet (különösen a sok öt szótagú sor). kinevették. A nyolc szótagú sorok zöme hangsúlyos tagolást.). Ennek kulcsa az arányos tagolás és az arányos kiemelés. erős a hangsúlyos ütemezés. Már csak emiatt sem azt a verset halljuk. eltűnik a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. vagy gyenge másodfél metszetet jelez. Ha szubjektív beszédnyomatékokat érzékeltetünk. felező nyolcast sugall. negyedfél metszet). A hangzó verslábak között gyakori a choriambus. Ki ne érezte volna már e többletet akár művészek.A tihanyi Ekhóhoz esetében: Tíz. Ezek sikerét a hiteles leíró és funkcionális verstani elemzés biztosíthatja. Mindez a gondolati-érzelmi-hangulati tartalom rovására is mehet. amelyekben közös főmetszet (tehát harmadfél időmértékes metszet) található. tűnemény stb.. 11-8-11-811-11-8-8 .). akár amatőr versmondók kivételes pillanataiban? Költemények leíró metrikai jellemzése 1. hangsúlyosként tagoló metszetet. A Matyit festő nyelvi humor eszköze ez Fazekas művészetében. Vannak monometrikus-időmértékes sorok is. időmértékes versritmus esetén a beszédritmus sérelmét. gyakran 4/1 vagy 3/2 ütemezéssel. miközben ismét megbomlik a tartalom és a versforma harmóniája: a tartalom mögéje szorul a forma egyik ritmikai tényezőjének.Jellemző. szimultán soroknak azok látszanak. ez pedig a versritmikai kiemelés feladását jelenti. A metszet után szó.

meg ütemkapcsoló sorok váltakoznak a versben (ilyenkor a harmadfél metszet csonkaütemet követ). szimultán sorokkal. kísérője a kétütemű hangsúlyos (5/3. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja (a b a b c c d d). 3/3. . Ötös és hatodfeles jambusi sorai a drámai jambust idézik. ötös és hatodfeles jambusok.6. vannak benne szimultán sorok is. Vörösmarty Mihály Szózat (1836): jambusi szimultán verselésű. Élénk jambizálás. 38: szinü. minden strófa négy periódusból. sorai felező nyolcasok. A nyolcasok általában feleznek (olykor szómetszéssel). 27: Jézus(s)a. Rímképlete: x a x a x b x b. Hat strófájának mindegyike nyolc soros. század költői: jambusi szimultán verselésű. Néhány időmértékesmonometrikus sort nem számítva a szimultán sorok rendszeresen két üteműek (5/4. 4/2). Előszó: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. közös főmetszetű (metszetkapcsoló) és metszet.sorban harmadfél lábmetsző cezúra található!) Ártatlan dac: jambusi szimultán verselésű. a négy szótagú ütemek időnként élénk choriambusi alkatúak (időmértékes szórványok kísérnek).A 71.A Magánossághoz jambusi szimultán verselésű. 31: illatu. rímtelen. Rímképlet: xaxabbccdd. 5/3. Szótagszámképlete: 7-6-7-6-7-6-7. egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. A sorok többsége szimultán. mindegyik tíz soros. Az ítélet: rímtelen. Szakozatlan.ch. A strófák első három sorában csonkaütemkövető harmadfél cezúra tagol. Gazdag choriambizáció jellemzi. A strófa szótagszámképlete: 8-8-8-8-8-3-8-3. de három szótagú verslábat nem alkalmaz (nincs benne anapesztus). szakozatlan vers. Vannak a versben időmértékesen monometrikus sorok is. rímtelen. a versnek csupán jambusi-anapesztusi sorai (amelyek nem daktilizálhatók) döntik el a lejtésben kétértelmű sorok egyértelmű lejtését. periodicitás nélkül.) 4. 5: ífiu. (Következetlen az időmértékes kíséret is. (Ügyelni kell a prozódiára. holott szómetsző jambusi rend érvényesül: Egyes daruszó tévelyeg hangzó verslábak: s. . Hat strófából áll. Négy periódusának mindegyike egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. 3: vele. 27 sorból áll. de vannak idősértékes monometrikus (természetesen jambusi lábazású) sorai is. a refrént a záró szakaszban szövegfolytatás váltja fel. az ütemlábazás időmértékes karaktere inkább az ereszkedő trochaizálásnak kedvez. 2. 4/4. Mindennek funkcionális magyarázata van: az örvény árjaként forró vér s az őrült lélek érzelmi dúltságát jelzi a dúlt metrum. A szó. minden szakasz nyolc soros. . olykor tagolatlan. Párrímes. Hét négy soros strófából áll. 6: feszűlet. minden sora hexameter. A sorkezdő ütemek négy szótagúak. noha érzékelhető. jambusi-trocheusi időmértékes szórványokkal. ahol erős az ütemezés. nem lehet szabadvers.illetve ütemkapcsoló sorokat. Szótagszámképlet a strófákban: 10-10-10-10-10-10-9-9-10-10. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). a lejtésegység alapján. halk ütemezés jellemzi. Közel áll a szimultán verseléshez. a strófák sorszáma 8. A metszet utáni hat szótagot következetlenül tagolják mellékmetszetek. Metrikai karakterét az anapesztusok határozzák meg.Változatos szimultán sorokat is találunk. keresztrímes. két négyes és hármas jambusi periódust kapcsol össze. rímképlete: a a b b x c x c. utánuk hangsúlyos főmetszet következik. A periódust egy negyedfeles és egy hármas trocheus alkotja. Strófái száma 7. vezető metruma az időmértékes. . Arany János Kertben: jambusi szimultán verselésű. a trocheusi időmérték kísérő metrum. minden strófa négy soros. A vén cigány: hangsúlyos monometrikus verselésű. Rímképlete: x a x a x b x b. szakozatlan költemény. 11 nyolc soros strófából áll. jambusi monometrikus verselésű. 4/4). a negyedik sorban olykor dierézis mutatkozik. 75: oh. négy periódusú. Temetésre szól az ének. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja. 62: álgyu-. . 8: űlet. a refrén négy sornyi. a helyes szótagidőtartamra! Soronként utalunk egyes szótagokra. 42: becsü.Váltogatja a metszet. Az apostol verselésére emlékeztet.trocheusi szimultán verselés jellemzi. 14 strófából áll. ebben csábít a szólábazó anapesztus.j az ütemezés: 5/3 Szondi két apródja: időmértékes monometrikus verselésű. Hét strófa. 3/3. Sok a dierézis-metszet. 25: ím. 14: kopiával. 24: mézizü. 19 négysoros strófából áll.) Világosságot!: időmértékes. Nemzeti dal: hangsúlyos monometrikus. Petőfi Sándor A XX. dőlttel jelöljük a helyes mértéket.. A sorok hatodfeles és négyes jambusok. így vezető metruma a hangsúlyos kétüteműség (4/3. nyolc strófából áll. Gazdag choriambizáció és anapesztizálás hatja . 3. Változatos szótagszámú sorokból áll.. 46: kopiával. ütemező verselésű.és szólamlábazás daktilikus időmértéket is sejtethet. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823): trocheusi szimultán verselésű. 10: szavu. Félrímes. 4/2). Egyik sorát idézzük. (Időmértékes-monometrikus verselésű. a sorok váltakozóan (de nem periódikusan) ötödfeles. Mivel metrikus.: hangsúlyos monometrikus verselésű. Egy periódus két sor.

váratlan helyeken belső csonkaütemekkel (többször csonka a második versláb. Metrikailag költészetünk egyik igen nehezen leírható verse. jambusi. miként a háborús eclogák a művészi rend és fegyelem heroikus emberi méltóságát szegezi szembe a démoni idők pokoli embertelenségével.E költemény is. hasonló szerkezetű az ötödik sor is!) 9. Hatodfeles és ötös jambusok kapcsolódnak össze.vagy ütemkapcsoló szimultán sorokkal. Félrímes (x a x a). Nem szabadvers. rímképlete: x a b b b a. a rímek indázók (párrím. mivel a szerkezeti tagok sorszáma igen változatos. Karakterét a zaklatott jambusi időmértékes metrum és a sok szimultán sor adja meg.Hét strófából áll. vannak ütemkapcsoló szimultán sorok is. strófikus. Mindez a tartalommal harmonizál.és ütemkapcsoló szimultán sorok közé monometrikus időmértékes sorok ékelődnek. gyakori a nyomatékkapcsolás és sokszor szólamszerű az ütemezés. Choriambusok. Juhász Gyula Himnusz as emberhez: jambusi szimultán verselésű.A metrumban mindhárom szimultán sorváltozat fellelhető. Metszetkapcsoló. keresztrím. vannak metszetkapcsoló. e részek azonban nem strófák. Vannak a versben időmértékes monometrikus sorok is. A sorok változó szótagszámúak. maga a vers hét strófa. Vörös hervadás: metrikai karaktere azonos a Hajnali részegségével. metszet. még az érettségi küszöbén is. A vers láthatóan szerkezeti részekre tagolt. Kosztolányi Dezső Hajnali részegség: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Egy szakasz öt sorból áll. a hangsúlyos ütemezés szelídsége (a metszetek gyakran szólam-metszők). mint harmadik szótag. A strófa szótagszámképlete: 11-11-10-11-11-10. szimultán sorokkal. Kilenc 4 soros strófából áll. Feltűnő a sorvégi jambusok gyakori erőtlensége.. visszatérő rím egyaránt található). 6. vannak időmértékes monometrikus sorai is. A szimultán sorok hol metszetkapcsolók. (A harmadik sor metszet. ütemkapcsoló és metszet. gyakori a nyomatékmegosztás. minden szakasz hat soros. minden szakasz hat soros. de egyéb szokatlan helyzetű csonkaütemekkel is találkozunk. Öt strófából áll. a verslábak sorrendje: j. . A strófa szótagszámképlete: 9-8-9-9-9-8. Mindhárom strófája 8-8 soros. Radnóti Miklós A la recherche. . párrímes. Ady Endre Az eltévedt lovas: jambusi szimultán verselésű. vagy ütemkapcsolók. Ember az embertelenségben: laza szimultán verselésű. Góg és Magóg fia vagyok én: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. A sorok ötös jambusok. Sok az időmértékes (jambusi) monometrikus sor. időmértékes monometrikus sorokkal. a periódus egy négyes és egy ötödfeles jambust ötvöz. Ötödfeles és négyes jambusok kapcsolódnak.ée ütemkapcsoló. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). Tóth Árpád Esti sugárkoszorú: jambusi szimultán verselésű. Ötös és hatodfeles jambusi periódusok kapcsolódnak.: rímtelen. mint Vörösmarty versében (A vén cigány). szakaszonként négy periódus. Metszetkapcsoló és ütemkapcsoló szimultán sorok köré jambusi monometrikus sorok ékelődnek. Jónás imája: jambusi szimultán verselésű. 8. ezek száma túlnyomó. 11.cs. laza jambizálással. a karakter-megnevezésen túli részletezés túlzás volna az iskolában. metszet. Részletes leírása (teljes indokolással) külön tanulmány tárgya lehetne. Időnként anapesztusok színezik az időmértéket.j. egyszerű közlés stilisztikai tónusához. Stanza. ütemezése: 4/1//5.. hexameteres vers. A jambusi rendben változatos choriambizáció érvényesül. Szakozatlan. de van néhány hatodfeles és egy hetedfeles jambus is. a józan. A sok ötödfeles sor 5/4-es kétüteműséget jelez. Szakozatlan. olykor hangzó choriambusok. A szimultán sorok vagy metszetkapcsolók. rímképlete: a a b c c b. rímes. . . vannak metszetkapcsoló. A metrum zaklatottsága itt is funkcionálisan indokolt. mert következetesen metrizál (metrum nélkül egyértelműen szabadversnek minősítenénk). 10. Minden strófa két periódus kapcsolata. sok a nyomatékmegosztó sor.át az időmértékes metrumot. a versritmust a beszédritmushoz közelíti. . olykor pirrichiusok színezik az időmértéket. hol ütemkapcsolók. nem periódikus. ütemkapcsoló. Babits Mihály Csak posta voltál: laza jambusi szimultán verselésű.j.a .meg ütemkapcsoló sorok.

A lejtésőrző metrumelemzésnek több sorban a pirrichiusok okoznak gondot. a t./ . a a. illetve metszet. . az első négy sor felező nyolcas (olykor szómetsző metszettel).Részletes leíró verstani elemzése bizonyára meghaladja a tanulók erejét (a gimnáziumban is). rímképlete: x a x a x a. ezek egyenként hat sorosak.Egy metrikailag érdekes sor.// u . cs. rímelése rendszertelenül változatos. igazit vagy belevész a világ! . cs ch. Elegendő. párrímes költemény részletes metrikai leírása: Létem ha végleg lemerűlt . változatos szimultán sorokkal.. js./ . idegen rímes részek váltakoznak a versben.. ha a karaktert hitelesen jelezzük. j./ u u hajakat.A szabadverstől lényegében a következetes (jambusi) metrum határolja el.: rendet.A Mellékdal két négy soros strófájának minden sora ötödfeles jambus./ u . gyakori szólamlábazás.szólábazó anapesztus . tp-j.. Minden strófa öt sorból áll. s./u . cs ts-j. j. A versritmus tényezőinek funkcionális elemzését követeli a költemény! . szakozatlan. cs a. József Attila A város peremén: jambusi időmértékes monometrikus verselésű.vagy ütem-./ u u/u -/. Strófikus.// u u ki imád tücsök-hegedűt? u u . A laza jambizálás a "hangzavart!"-jelszavának látszatszerű kakofóniáját festi. A strófa szótagszámképlete: 10-7-9-6-9-6. j. cs. a. . Holt vidék: hangsúlyos monometrikus verselésű. cs. Szerkezeti tagoltsága ellenére nem strófikus. j. A követelő beszédritmus minden szót nyomatékosan ejtő természetes tagolása ez versben./ Létem ha végleg lemerűlt. merész anapesztusokkal. a 29..és ütemkapcsolók./ u u Lángot ki lehel deres ágra? . a. szimultán sorai is vannak. choriambizálás. hiszen maga a művészi rend ép itt a metrikai karakterben is. ./ u u -/u u -/ u Ki feszül föl a szivárványra? u u . a. nyomatékmegosztók vagy nyomatékkapcsolók. . Külvárosi éj: jambusi időmértékes monometrikus verselésű.) 14.-/. a funkcionális részleteket kiemelve. Metszet. A szonett-méretű. 16 szakaszból áll.és ütemkapcsoló. mivel a gazdag anapesztusi variációk sem hiányzanak. s s. Néhány sora időmértékes monometrikus (jambusi). rímes./ u csípőket ki öleli sírva? .végül két szólábazó anapesztus. Párrímes. nyomatékmegosztó jambusi szimultán sor. anapesztizálás jellemzi a metrikai karaktert./ . Rímképlete: aabbx. A szimultán sorok változatosan metszet. .u .// u u ch./ . Változatos helyzetű belső csonkaütemek. Figyelmet érdemelnek anapesztusai. s.u Lágy hantu mezővé a szikla. 13. de nem strófikus./ u u . rímes. a sorok szótagszáma. ütem. Nagy László Ki viszi át a szerelmet: jambusi monometrikus verselésű. j. az ötödik sor ütemértékű három szótagú sor. a a. szimultán sorokkal (ütemtagolódást többnyire gyenge hangsúlyos vagy közös metszetek teremtenek…).szóértékű csonkaütem .u .-/ u u u -/u káromkodásból katedrálist? . Illyés Gyula Bartók: jambusi időmértékes monometrikus verselésű.u/uu/u-/u Ki becéz falban megeredt u u -/ . j. cs s. E metrum hasonló A város peremén metrumához. a. Strófikus.E sorban a hangzó verslábak rendje a következő: enyhén spondaizált trocheus . Óda: verselése A város peremén és a Külvárosi éj verselésével egyezik meg.. verőereket? uu -/ u -/u uS dúlt hiteknek kicsoda állít u/. p. Szerkezetileg tagolt. A vers nyolc strófából áll.A jambus teljes változatosságával hullámzik. a ts. A sorok szótagszáma a roppant belső feszültségnek megfelelően szélsőségek között ingadozik. visszatérő rímes. cs.// u . Elégia: verselésének karaktere azonos a Külvárosi éj verselésének alkatával..12. Számottevő a különbözés is. jambusi-choriambusi-trocheusi szórványokkal. cs a.vagy metszetkapcsoló szimultán sorokkal. a /3 /4 /4 /5 /4 /3 . szimultán sorokkal.

terebélyes véglete követi. párrímes sora így változik 28 sorú költeménnyé. ősi egyszerűségét nem feledve mondhatjuk. Weöres Sándor költészetében a ritmikai-metrikai változatok sokaságával találkozik az érzékeny. hogy a proceleusmaticusnak köszönheti népszerűségét… (Ez a négy rövid szótagból álló versláb: u u u u a költemény ritmikai tényezőinek csupán egyike. Sajátos esztétikai hatását az ütemegyenlőséget segítő rövid szótagok sorjázása is segíti. .ki rettenti a keselyűt? u -/ .-/ u a szerelmet a túlsó partra! u u/ . időtlen a hangsúlyos metrum is. cs /3 /5 /4 15. a legritkább variációk kihívást jelentettek számára. mondattani (és így ritmikai) egységek. hogy következetes metrumot követne. Következetes (sorozatosan ismétlődő) karakterük azonban nincs. E hangsúlyos metrumú versben erre a ritka időmértékes jelenségre is érdemes figyelnünk.. figyelmes olvasó. Szán megy e1 az ablakod alatt: igazi hangulatvers. cs jp. j. Képei varázsuk alá vonják a gyermeki lelket. Szédület előtt csak egyetlen példa még itt: a költő Kínai templom című verse csupa egy szótagú szóból áll. ch. . Verselési hagyományokban gazdag szabadvers. A dinamikus élmény villanásnyi. ébred és elmúlik.. a közeledést-távolodást kísérő röppenő hangulatot eleveníti meg.háttérben pedig ott húzódik a szólamszerű 4/3-as tagolásnak-ütemezésnek hangsúlyosan metrikus hazai élménye. 4/2). érzékelhetően színezik is a nyelvi ritmust. elsősorban jambusit. sor. Ritmikai karaktere: szabadvers. 4/1 . 4/1. js.vagy sorkapcsolat-méretű metrikus szórványok. Majd Mély Csönd leng. Ilyen sorok az igen változatos szótagszámú sorok között mind a rövidekben. Weöres Sándor Tekereg a szél csavarog a szél. Bő lomb: Tárt Zöld szárny.Időmértékesen a vers minden szótagja hosszú. természetes itt. hogy a magyar lírában gyakorlatilag jóformán sose szerepel.E lírai éposz a nyelvi ritmus gazdagságát kamatoztatja anélkül. kop-kop-kop) a téli éjben egyedül eleven mozgás festői. hogy tartalom és forma tökéletes harmóniája a vers. akkor is.).E mű ritmikailag szinte minden magyar verselési rendszer érzékelhető ötvözete. Négy fém cseng: Szép Jó Hír. . A költő maga gyakran tudatos kísérletező volt e formák magyar nyelvi megszólaltatásában. az öröm és az elmúlás szelíd borúja is egyszerű. (A vers négy hétszótagos. A sorok uralkodó mértékben nyelvi. a várakozástbúcsúzást. t-jp. ha föl-fölbukkannak hagyományos metrikus alakzatok (3/3. 4/1. A párrím régies. a csönd. elemi emberi élményeink egyik alapváltozatát.. Ilyenek a terjedelmes szótagszámtartó betétek.-/ u j. intenzív-extenzív értelemben egyaránt. hogy a hangsúlyos kétüteműség egyik érdekes műköltői változataként mutassuk be. Magam hallottam tőle (száz éve már.) Nyelvünk gyönyörű képessége a ritmikai-metrikai változatosság kimeríthetetlen gazdagságának követésére való alkalmassága. .) Szent kert. De mennyi művészet benne: a sorfelekben váltakozva ismétlődő háromtagú hangutánzó és hangulatfestő szavak (csing-ling-ling.u u -/ .Egyszerű. Sorok és sorkapcsolatok sokszor teljes időmértékes vagy éppen szimultán metrumot jeleznek. j ch. mind a leghosszabbakban találhatók. de már hangsúlyos szempontból. Rang. fönn lenn tág éj jő. js. didereg az eperág: mit üzen a tél? A kicsi verset azért idéztük. Rokona e vers ritmusa a népdalnak (Kicsi vagyok én. végül marad az éj. vagy több is talán… egy debreceni irodalmi szereplése alkalmával) A galagonyával kapcsolatban.Ritmikai alkatát leginkább a nyelvi ritmus jegyeinek elemzése közelítheti meg.Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából . mint Hült hang.nagyszótagszámú ütem találkozik minimális szótagszámúval. kék árny. tény azonban. a felező hatos ősi népdalmetruma. . elsősorban a hatosok. . szintézise. a mozdulatlanságot metrikusan részben a hosszabb szavak és szólamok másik. minden verssor egyetlen szó s így egyetlen szótag . 4/3. mély sugallata a felnőttet is megragadja. Minden.uu u/u S ki viszi át fogában tartva u u u -/u-/ . míg magát a csöndben pihenő tájat.

hogy világos. Az érettségizőktől várjuk azt a verstani minimumot. IV: Madocsai László). . hogy az ismeretekben egyértelműséget. Segített Kardos László egyetemi jegyzetként megjelent verstana a kötött vers és a szabadvers megkülönböztetésében. metrum. amely cikkek. A sorfaj szakszerű ismertetésében ez az állítás is egyetemes érvényűnek látszik. A jól felkészült tanár ugyan javíthatja a tankönyv tévedéseit.A diákokat oktató tanároktól az alapok szakirodalomra építő ismeretét várjuk. az időmértékes verselés fogalmaiban. de elméleti érdekű axiomáktól is tartózkodni kellene. Sok-sok lábjegyzetet mellőzve jegyezzük meg. amiben a kivételek sokaságának az a kezelhetősége is biztosított. de minden gyakorló tanár tudja. nyelvi hangzástényezők stb. hogy az antik görög sortípus verstani bemutatása az ókori görög költészet tárgyalásakor hangzik el. miként a nagyok is számtalanszor támaszkodik a verstani kutatások eddigi eredményeire. hogy minden magyar tanár éppen verstanból legyen annyira fölkészült. Az pedig képtelen kívánság. versek formai változatosságában a szerzett verstani ismeretek birtokában el tudnak igazodni. A hivatkozásokat itt mégis mértéken felül elhanyagoltuk. Kétségtelen persze. szubjektív szakmai tallózás ez.kizárólagossággal. Zrínyi verselésében Képes Géza ItK-tanulmánya (1961). III. strófák. a tankönyvek felelőssége tehát elsőrendű.Utószó E kis rendszeres magyar verstan. részletezett érvekkel (I-IV: Mohácsy Károly. a kemény kihívások egyike. tömör összefoglalást adjanak az adott kor tudományos eredményei alapján. hogy . hiszen tanítványaik sorsát formálják az átadott ismeretekkel (elég utalnunk itt a pontszámokra hegyezett tesztekre.A szótagmérés. Diákok. A monometrikus alapfogalmak és definiciók esetében legtöbbször Horváth János Rendszeres magyar verstan. felvételi) tekintetében az etalon. bizonyára érvényesen. 1997: 47-68) A verstan iskolai tanítását is érdemes az eredményesség szempontjából vizsgálni. . Maradna bizonyosság helyett alkalmanként a tudományos bizonytalanság szolid érzékeltetése. hogy kivételekkel teletömni a tankönyveket nem lehet. A sohasem keménysége azonban zavaró. csipegetés innen-onnan. rámutathat a tankönyv hibáira is. a verstan esetében is. de ez terjedelmi okok miatt is reménytelen. Péczely László Tartalom és versforma című könyve a funkcionális verstan bemutatásában.). hogy ujjat húzzon a tankönyvvel. Oka ennek nyilvánvaló.többnyire tekintélyelvű . ami olykor a nemes cél. szabadvers-tipológia. ez a vizsgák (érettségi. Természetes. amikor ugyanis a szerzők egy-egy nézet maradéktalan követését vállalják. a filológíai minimumnak itt teszünk eleget. egyes összehasonlító verstani megjegyzésekben Szepes Erika-Szerdahelyi István Verstana. definiciók jelentős része régóta közkincs oly mértékben. a nyomaték fogalma. a kivételek ritkán képezhetik az iskolai tanítás tárgyát. ha a tudományos kutatások eredményei eleve ellentmondásosak.semmi fenntartásunk sem volna. rész). Kegyetlen ez a küzdelem akkor.Az egyetlen védelem az eltérő nézetek ismertetése volna. Négysoros Radnóti Miklós Papírszeletek című ciklusában a Kisfiú: két pentameter négy sorban. * Néhány mai magyar irodalmi tankönyv (zömmel jó) verstani megjegyzéseiben széttekintve említünk pár vitatható példát. hatékonyságának záloga. . hogy a művek sokaságát kell figyelembe venni. Ez a módszer váltakozik . A VERSTAN KÖZÉPISKOLAI TANÍTÁSÁRÓL (Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában Debrecen. bizonyosságot szuggeráljanak.. amely alapján költészetünk alkotásait a verselés tekintetében megbízhatóan tudják jellemezni. a rím ismertetésében (Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba. Mert érthető ugyan. Szilágyi Péter munkái. Aztán sehol sem találunk helyesbítést. . Ezzel a kelleténél ritkábban élnek a tankönyvek. A verstani alapelvek ismerete és következetes képviselete a tanár feladata. Ilyen helyzetben a bizonyosság látszatának érdekében rendszerint öszvér-megoldáshoz folyamodnak: olyan kevercs áll elő. A gond az. a sorok. Ritkán folyamodnak tehát ehhez a tankönyvkritikához a tanárok. mekkora túlmunkát jelent a masszív érvek kifejtése. értékelni. könyvek részeit olvasztja egésszé.). Olyan merész. hogy a pentameter "önálló sorfajként sohasem szerepel" (1:20). Ha ezt olvasnánk: "önálló sorfajként később is igen ritka" . Vargyas Lajos A magyar vers ritmusa című könyvére támaszkodtam (a relatív szótaghangsúly például Vargyas Lajos fogalma). hogy e munka az iskolai verstanoktatás ügyének érdekében a magyar verstani kutatások összegzését célozza.Azt mondja a tankönyv. Vannak aztán a tankönyvírók. az egyértelműség érdekében hibát hibára halmoz. Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!. ez a diákoknak közvetített ismeretek hitelének. Teljes erőfeszítéssel küszködnek. a prozódia alapvető elméleti kérdés az iskolai verstanban is. A korszerű ritmikai fogalmak egy részét Kecskés András műveiből olykor szó szerint vettem át (versritmus. Az általános verstani fogalmak. hogy eredetükre már szakmunkákban sem szokás utalni. ami az alapozó ismeretek elveire épül.. tanárok számára a tankönyv a közös nevező. a szerző szemlélete szerint. Juhász Gyula Ovid tavaszdala című költeménye végig pentameterekből áll. szabatos.

trithémimerész = másodmetszet. fél verslábak szerint ötödfél metszet. amikor ugyanitt a szapphói strófa sorváltozatait szakszerűen ismerteti a tankönyv (I: 123-124.) Dierézis a versláb határán mutatkozó metszet.Az alkaioszi strófa sorváltozatainak magyarázata elmaradt akkor. Hexameterek.vagy negyeddierézis e metszet. Haragvó bércek görgetik u . Az időmértékes metszetek ismerete a szimultán verselésben is nélkülözhetetlen.ritka kivételektől eltekintve . a verslábhatárokon mutatkozókat első. hephthéminterész = negyedmetszet vagy hetedfél metszet stb. első sor). A cezúra (metszet) igen fontos metrikai tényező.a költői gyakorlatban rendszerint közömbösek (névelők. tehát élő. erősen kifogásolható. személyes jellemzőkre. . de hogy a közömbös szótagokra példaként csupán a sorvégi szótagot említi./ u u Háborgató haragjukat . A kéttagú verslábakat felezi. a két rövid szótag közöttitől nem határol el.// u .ötöd. miközben verslábat nem metsz. másod. de pusztán az ötödfél metszetet említeni szűkkeblűség (1: 141.Nem mondom. A metrikus versekben minden sor metrikai egész. gyakorlati másik lábmetszettől.. szakkönyvekre utalhatunk (penthémimerész = egész verslábak szerint harmadmetszet. netán megkövetelni. hogy hanyadik versláb után működik. Ezek a lírai időmértékes metszetek alaptípusai.Lásd: Babits: Új leoninusok.rövid magánhangzós nyílt szótag esetén . Ötödfél metszet a penthémimerész. gyakorta helyettesíti a lejtő verslábakat) pirrichius (közömbös lejtésű. ./u u (Ady: Betemetik a tavat) Az első sor metszete: ötödfél lábmetszet (penthémimerész). Az antik görög költészetben állandósult némely verslábkapcsolat neve: kólon. csonkalábak sor belsejében is stb. hogy a metszetek nyelvileg kitüntetett szóközök. Az egytagú szavak . magam a hosszú-rövid szótagok találkozásánál szereplő cezúrákat a verslábak sorrendje szerint első./ .hatodmetszetnek.stb. közömbös lejtésű versláb) ionicus a minore (szimultán szerkezetben Csokonai híres versét jellemzi .Elvileg négy-öt szótagig minden matematikai variációnak eredeti görög versláb-megnevezése van. de tudni kell. A csonkalábkövető metszetet attól függően nevezhetjük dierézisnek vagy lábmetszőnek.Tartózkodó kérelem –különben ritka. versláb határán vagy belső csonkaláb után működők. . a harmadmetszet is jó kategória. trocheusi metszetnek nevezem. mivel ez az ötödik fél versláb után áll.// . (Számomra: ötödfél./u . . az alaptípusokat nyomban példákkal helyes érzékeltetni. dierézisnek.. a harmadik versláb két rövid szótagja között)./ . másod.az említett hétnyolc versláb működik. de ritkábban szerepel. tehát penthémimerész. az időmértékes versmérték (metrum) egységei./u . ez a leggyakoribb lábmetsző cezúra (a harmadik verslábat metszi.. harmadtrocheusi metszet = kata triton trokhaion tomé. Arról pedig a diákok előtt is szólni kell.. A pentameter belső csonkalába után álló metszetet én csonkalábkövető penthémimerésznek nevezem.. de: II: 103). A magyar nyelvű költészetben a versláb gyakorta szót metsz . de bárki nevezheti dierézisnek is). anapesztus esetében a rövid szótagok és az egyetlen hosszú szótag találkozásánál látjuk. Vö: II:90) csonka versláb (csonkaláb) A verslábak prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. aszerint első.másod. mint a spondeus) choriambus (két versláb időértéket jelentő. hogy mindezt meg kell tanítani. A szívem egy nagy harangvirág u . Gyakorlati verslábak: u-u uu-uu -uu -uuuu-u = = = = = = = = = jambus (emelkedő lejtésű) trocheus (ereszkedő) anapesztus (emelkedő) daktilus (ereszkedő) spondeus (közömbös lejtésű. hogy daktilikus-anapesztikus versekben a meg-megjelenő. A második sorban a metszet másoddierézis. tehát az ötödik fél versláb után áll.stb. de a gyakorlatban .) (I:121). névmások.Az időmértékes metszetek három változatát egyaránt ismertetni kellene. ezek: verslábat metszők. rendszerint mondat. a két rövid szótag közöttieket első./ u // u . lejtő verslábakat helyettesíthet.harmad. hogy a csonkalábat egész verslábnak vagy fél verslábnak tekintjük. mint a fehér holló.negyed. idegen tulajdonnevekre aligha térhet ki az iskolai tanítás. harmad./ u (Ady: A Tisza-parton) A metszet: csonkalábkövető. pentameterek esetében igen változatosak a metszetek. bukolikus dierézis. kötőszók. Az időmértékes metszet után szinte mindig szókezdet jelentkezik. daktilus. másod-. .korszakos. Szinte mindegyiknek van görög megnevezése is. negyeddierézis = bukolikus metszet.vagy szólamhatárok. vagy fél verslábak szerint: harmadmetszet. de tanári szinten ajánlatos minderről tudni.

A sor lejtését a lejtő lábak többsége illetve a sor utolsó egész verslábának lejtése határozza meg.A szimultán (himetrikus) verselés érdemleges figyelmet nyer e tankönyvekben. . pirrichiusok is meg-megakasztják az ideálisnak tartott ritmust". Szólábazó két trocheus bukkan föl a negyedik sor első felében is. A harmadik sor mindkét trocheusa szót metsz. a hangsúlyos metszet másoddierézissel forr egybe).A Szózat magyarázata több szempontból figyelmet érdemel (II: 207-209). A morálfilozófia tragikus vereségét a forradalom és szabadságharc bukása után az Előszó fogalmazza meg.. Néhány sort idéznünk érdemes: a verselés jambusi. A choriambus egésze közömbös a lejtés tekintetében! Ereszkedő sorokban jambus és anapesztus nem szerepelhet. mindkét trocheust szó metszi: szó. A gyakorlatban kezdettől máig kötetlenül váltakoznak e típusok. egy precíz ismétlődést kívánó szakmunka alapján. hogy félreértés ne essék legalább tanárok szemléletében. Egy-két pirrichius ugyan előfordul a költeményben. ami pedig érvekkel vitatható (aligha kétségbeesés a Szózat sugallata.egy-egy trocheus látványosan tördeli a lejtésegység hatalmas törvényét: követve. Ez a költemény verselését meghatározó trocheusi ütemkapcsoló szimultanitás alapja.és szólamlábazók. érdemes néhány fogalmat világosan meghatározni. mintegy a versben megnevezett ingaóra metrikai szimbólumaként. ilyen a Góg és Magóg verselése is. de minden alapot nélkülöz a következtetés. hogy a jövendő metrumelméletben várhatóan nagy teret nyerő. . Az eszmei vonatkozások hivatkozással .). s ez újabb feszültséget. sokkal inkább a végletekkel is számoló hatalmas biztatás a viaskodó. (Így Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című jambusi versének strófakezdő soraiban . Ritka kivételek többnyire funkcionális természetűek. mivel a felező nyolcas metszete verslábhatáron jelentkezik. sem az egyetlen spondeust nem metszi szó.és lábmetszés. A verstani megjegyzések tévesek.. de sem ezeket. .. daktilus) nem szerepelhetnek. Fazekas Mihály Nyári esti dal című versének első négy sora: Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok. küzdelmes reformkorban.első sora.illetve szólamláhazásról is (a Nyári esti dal idézett sorai mind ütem..) . se lábmetszés. Petőfi Sándor Mi kék az ég! című versének első négy sora: Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Mind a négy sort egy-egy olyan jambus alkotja.A szimultán verselésű egész versben a fenti három sorváltozat mellett ütemező vagy verslábazó monometrikus sorok. "Másrészt ebben a költeményben is feltűnő az ütemhangsúlyos verselésnek az emelkedő jambusokkal szembeforduló ereszkedő lejtése.. Mivel azonban a hangzó metrum olykor nagyszabású metamorfózisaiban e jelenség fontos szerepet játszik. ez ugyanis jambusi versben nyilvánvalóan egyetlen verslábnak.(szómetszés).amelyek a strófazáró sorokban ismétlődnek . hiszen második tagjukon. Csokonai Újesztendei gondolatok című versében trocheusi jambusi lejtés váltakozik sorról sorra..Betemetik a tavat . az arziszon rendre szókezdő . a szabályos pirrichiusok sem akasztgatják meg. ütemkapcsolók (ugyanitt a második sor.A harmadikos tankönyv elveti ezt a szemléletet. Még az említetlen szabályos spondeusok is jambizáltak.és ütemkapcsolók (A Tisza parton már idézett sora: A szívem egy nagy harangvirág ..ez jellemzi a második sort: mindkét szót trocheus metszi. Ideális ritmusról beszélni értelmetlen." Elemzésem szerint trocheus nincs a versben.. Szómetszés verslábmetszés nélkül . . a hangzó metrumot illető kutatások iránti elemi fogékonyság érdekében néhány morzsa a középiskolás tanulókhoz is eljuthasson. hogy az időmértékben kerülendő a szólábazás. A nemlétező ideális ritmust a föl nem lelhető trocheusok sem.itt az 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete összekapcsolódik a csonkalábkövető időmértékes metszettel). Az első sor három trocheusa és egy spondeusa. de "elenyésző számban trocheusok. ajánlott a szó. mint szabályos jambus-helyettesítő láb.). ezt a jelenséget nevezzük szólábazásnak (se szómetszés. III: 222-224). . de sor élén a trocheus megengedett (szabályos licencia).és lábmetszést nevezhetünk meg.Az emelkedő lejtésű sorokban ereszkedő verslábak (trocheus. a szó gyakorta verslábat metsz (verslábmetszés). nyugtalanító mozzanatot visz a versbe. Ez jellemzi a negyedik sor utolsó szavát is. legfeljebb akkor. a sort alkotó négy versláb mindegyike egész szó. Rigorózus szabályosság várhatja el csupán a verselést meghatározó sorváltozat többségi arányán túl az akár százalékokban mérhető nagyobb arányt (Ady verselése meghatározóan jambusi szimultán verselés. amiben verslábmetszés érvényesül szómetszés nélkül. . A ritmus lényegét.Martinkó András dolgozatára épülnek.Költészetünkben csupán metrumelméleti tanács az.). Ez volna ideális? Ellene mond ez a teljes költői gyakorlatnak. nyomatékosítva a sorokban kimondott létbeli töredezettséget. E gondolatkörben beszélhetünk ütem.. mivel az érzékelhető 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete a jambusi sor penthémimerészével kapcsolódik össze). a sorozatos ismétlődést mindez nem zavarja. néha ametrikus sorok is szerepelhetnek. Ajánlható azonban a három alapsor-változatra is utalni: metszetkapcsolók (ilyen például Ady Endre idézett versének . a jambusnak a szereplését jelenti. ha a choriambust kettébontja az elemző.. metszet.

könnyedén át nem látható téves sugallatok terjedhetnek." A képletszerű spondaizálás valójában jambizált spondeusokat jelent.Helyes a hangsúlyos metrum érzékelése a jambusi versben. hogy stabil leíró elemzésre épülhet a formai elemek funkcionális értelmezése. ami ugye azt sejteti. Beszédes "koronája" a furcsa metrizálásnak Babits Ősz és tavasz között című versével kapcsolatban a hangos meditáció. Ady egyénieskedése a verselésben. A tanárokkal szemben támasztható egyetlen korrekt kívánalom a tankönyvre alapozó alapismeretek megtanítása. . Sorolhatnánk aztán az érdemeket is. . ahol prozódiai tévedés társul elrontott metrikai leíró elemzéssel. de érdemes-e. kiemelt szerepe van ennek a két sornak: a ritmusideáltól. A gimnázium első három osztályában . járandó út követésének: a tárgyalt versek ritmusáról is szó esik.a tankönyv szerint is! .nyomatéktöbblet érvényesül. nyugtalanító mozzanat nem származik. súlyos felelősséggel.ilyenek is bőven adódnak. akik mindent megtesznek. általában sincs ilyen.lejtés . de a tankönyvek szerteágazó feladatokat vállaló íróit mindenkor teljes tisztelet illeti. * Nem tankönyvkritikát adunk itt.Itt élned. Mohácsy Károly valamennyi tankönyvében következetes figyelemben részesül a bimetrikusszimultán verselés.illetünk két különböző metrumszerkezeti jelenséget. indokolt-e jelentős tankönyvkritikával állni a diákok elé. A ritmikai-metrikai elemzésekkel való bíbelődésre vajon órán. a legsúlyosabb kérdés pedig a verstan vonatkozásában: van-e ehhez általánosan elvárható egyéni fölkészültség? Válaszunk aligha vonható kétségbe . A két szerzős negyedikes tankönyvben alig találunk verstani tévedést. Költőink nagyszerű nyelvi érzéke mindenkor túllépett az emelkedő verslábakkal szembeni tudákos előítéleteken. meg kell halni.. halnod kell). Madocsai László tankönyvei a szükséges minimum tekintetében mindent megtesznek. érthetetlen.a szimultanitást.Az elsős és a másodikos tankönyvben találunk igen hasznos tárgymutatót. A tévedések. megbízhatónak látszik. Visszaköszön a verstanunkat legalább száz éve mérgező tévedés. "Pirrichiuszok. a tanároktól? A szakmai meggyőződés tanításától ugyan senkit sem tiltanak el. axiomatikusabb hangzást támogat. téves metrumszemlélettől is terhelten. . Többet kellett volna tenni a hibák elkerülése érdekében. kemény rögök.szerencsére . ringató. hibák fájdalmas látványát a becsületes törekvés élménye enyhíti. Negyedikben szinte üres az út. mert . a háromütemű tízes megnevezése. hogy tanítás közben az előforduló hibákat hitelt érdemlően korrigálják. ahol éppen a filozofikus részek jambusi verselésűek a tömegszerű trochaizálás mellett (három vándor. Emögött sorozatos időmérték (tehát szimultaneitás) aligha működik. Holott már Kazinczy leírta: a jambusnak gravitás a karaktere. bizonyos metrikus sorváltozatok leírása stb. téves funkcionáltatást. Eme alapon is tojástánc. negyedikes könyvben. feltételes módú fogalmazás az elvárható.Általában erőltetettek a funkcionális metrikai magyarázatok. a következő megjegyzéssel: "Megkülönböztetett.tanúi lehetünk a járható. sem az anapesztust!!! Idéz a tankönyv két sort (Áldjon vagy verjen sors keze . a rímváltozatok tárgyalása. ha eléggé szuggesztív a funkcionális értelmezés esélye: kéttagú ütemek kopognak. de közvetlenül nem e szabályos metrumú sorok verselése emeli meg a szöveg sugallatát. verstanból is. Alapelv természetesen. a metrum természetesen keményebb..miközben helyesen nevezi meg a verselési változatokat . . "Pergő jambusok" Vajda remekében. hogy vannak üdítő kivételek.ha botladozások közben is . a Húsz év múlva című versében (III: 38 ). Az ismeretek alkalmazására elemzések kínálnak alkalmat. Tudjuk. az ereszkedő trochaizálás szimultaneitása a Himnuszban expressis verbis hirdettetik. Mohácsy Károly. S az sem érdektelen. mit várhatunk a hétköznapok hőseitől. csupán futólagos áttekintést vállaltunk a gimnáziumok néhány mai tankönyvének verstani állapotáról. értékelése. Babits Esti kérdésével kapcsolatban olvassuk: "ötöd. az időmértékes és a hangsúlyos lejtést. III: 230-231). az Éj). tehát . s ma már az elmélet is tisztázta a mételyező aggály értelmetlenségét. sokszor bántóan erőltetett magyarázatok születnek.mint minden értelmezés szubjektív hangoltságú. a ritmusnormától ez a kettő tér el a legerősebben. ragyogó funkcionális magyarázati esélyek tűnnek el (Ady: Kocsiút az éjszakában. S ez az emelkedő verslábakkal szembeni. hogy tudniillik az emelkedő verslábakkal szembefordul az ereszkedő ütemezés. mint a mélybe hulló. Ez Négyesytől Vargyasig hangzó "nemzeti érdekű" tiltakozás a jambusok és az anapesztusok ellen. e sikernek azonban súlyos hiba az ára: verstani közöny uralkodik el. noha bizonyosra vehető. tehát óvatos.elvárni ezt nem lehet. Mert a jambusi szimultán verselésből semmiféle feszültség. olykor azonban súlyos veszélyeket rejtő. Sorolhatnánk tovább a kisebb-nagyobb gondokat tankönyveink verstani magyarázataival kapcsolatban. 11: 189). Semmiféle nyelvi. hogy a jambusi verselés békés. a Szózat verselése ugyanis jambusi szimultán (ahogy a Himnuszé . hogy miért nincs ez a harmadikos. Miként azokat a gyakorló tanártársainkat is. Azonos névvel . Költészetünk legnagyobb alkotásainak egyike elhibázott magyarázatokat nyer a mai tankönyvben. A nyílt kiállás a Szózat jambusi szimultaneitása mellett elmarad. tévedések sorjáznak elénk.és hatodfeles jambusi sorokon ringatózó vers" (III: 284-285).mellőzi a funkcionális érdekű figyelmet a Csongor és Tünde magyarázata (II: 204205). szakmailag tarthatatlan előítélet sugallja a meg nem alapozott. Az első osztályban az alapfogalmak meghatározása.megnevezés nélkül is . Aztán árad az abszurditás. gyorsított trocheusok" nyűgözik az elemzőt még a kiemelt sorokban is. És elsikkad a versben meghatározó metrum. hiszen . diákok esetében órán kívül jut-e elég idő? Tanárnak-diáknak van-e módja.trocheusi szimultán. akkor is. a Balassi-strófa bemutatása. metrikai fenntartás nem illeti meg sem a jambust. ezek stabilizálhatják magukat az ismereteket is. meg kell halai. Ez alapozza meg a nagy kérdést: ha sok jó mellett súlyos hibák. ez is hatalmas háttérmunkát követel. Megemlíti a tankönyv a jambusokkal társuló ütemezést. Hibás leíró metrika nyomán sokszor kacagtató. Metrikai érdekességű a visszatérő sor: ó jaj. hogy a tankönyv . Itt valóban szokatlan az ütemezés. miközben indoklás nélkül frázisos a helyes észrevétel: "költészete ugyanakkor mélyen gyökerezik a magyar múltban" (III: 222-224). de a fanyalgás nyilvánvaló.

Az ütemek kimondási ideje nagyjából azonos.S megvédi Johannát ezer papi csellel . Magam a mora fogalmát a tények tükrében másodlagos fontosságúnak tekintem. Minden versláb az időmértékesen mért szótagok kapcsolata. Szótagszámuk 1-5 között. nem a jambusi időmérték bomlott itt meg. hogy a prozódikusan közös szótag hosszú vagy rövid. rövid-hosszú szótagokat nevez meg. . szótagjaiból. a valóságos . . Amikor tehát azt állítja a verstan. kötőszavak (de. A pirrichius szerepe diszkrét csupán. ti). ilyenek az egy rövid magánhangzós nyílt szótagból álló szócskák. amikor a Toldi szerelmének egyik sorában . azaz megfeledkeznek arról.a csonkaláb kivételével . négyütemű tizenkettes stb. de a magyar ütemező verselésben meghatározó a szimmetria illetve a szabályos aszimmetria. szóvégi rövid szótagok olykor hosszú szótag metrikai helyzetében lelhetők. ezeknek mind a négy lehetséges változata. ha rövid magánhangzós nyílt szótag. Jelölési mód: . az egytagú csonkaláb kivételével. mivel az ütemek szótagszámát is jelzi: 3/3/3 vagy 4/3/2 vagy 4/4/1 = valamennyi háromütemű kilences. netán szavalást csiszoljon? Halmozódnak a gyakorlati élet perdöntő kérdései. (A számok a sor ütemeinek szótagszámai. hogy "az égi törvények fölfeslését a jambikus időmérték megbomlása is érzékelteti". ez a metrikus soregységből való egyedüli kivétel. Prozódiai leírásban közös szótag (u) a sorvégi szótag. erre vonatkozik az ütemegyenlőség törvénye. ha). de itt a metrikus rend szerint nyomokban sem található choriambusokkal bizonygatja. tehát az ütemelőzőt el kell felejteni. hogy rövidebb-hosszabb szótagok kapcsolata a tény. ha hosszú magánhangzós vagy ha rövid magánhangzós zárt szótag. hiszen metrikai szempontból mindig a soregész a hangzati egység. de van példa metrikai enjambement-ra. u (rövid ). ennek nyomán a naiv metrikai elemzésekben is találkozhatunk azzal a furcsa jelenséggel. Az alábbi szubjektív megjegyzések részben bizonyos alapelveket.hangsúlyos. hogy a verslábak metrikus rendben töltik meg a sort. az Eszméletből ragad ki fonák. A szabadversben a prozódia érdektelen. Rövid a szótag. mit sem törődve a metrikus soregész ama imperatívuszával.A verssor megnevezése: ütemek száma + szótagszám (például: háromütemű kilences. A szimultán (verslábazás és ütemezés egyidejűségét megvalósító. .A szóvégi szótagok mérésében a következő szó kezdetét is figyelembe kell venni. A prozódia bináris oppozíció alapján méri a szótagokat.. mi. mivel a verslábak alapján eldől. Aligha van egyéb lehetőség. névmások (te.A közös szótagok a metrikai elemzés folyamán véglegesednek. részben néhány gyakorlati metódust vázolnak.(hosszú). jelölt vagy jelöletlen változatok is találhatók a költészetben: szókezdő. tehát a prozódia is szimultán. valamint 7-8-9-10. többnyire két névelő (a. ritkán 1-6 között váltakozik. hogy ehhez képest az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos.két nemlétező choriambust is bemutat. mint a "viaskodó harmónia" jegyében tenni a dolgunk. verslábakat és ütemeket összekapcsoló) verselésben mindkét szótagmérés indokolt. hogy a vélt versláb előtt és után ép-e a lábazás metrikus rendje. Egyszerűbben: az ütem első szótagja hangsúlyos. Bizony.). Különben hosszú a szótag.) ugyanez a hiba terjed tova. Nyomatékos és kevésbé nyomatékos szótagokat különböztetünk meg. hogy versmondást. a /-jel az ütemeket elválasztó metszet jele. A hangsúlyos vagy ütemező verselésben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat mér a prozódia.ideje. (A Madocsai-féle negyedikes tankönyv éppen József Attila hatalmas verséből. de tudva. hosszú szótag rövid metrikai helyzetben igen ritka. ha a szabadvers .. hogy versírásra ösztönözzön-vállalkozzon. .metrikus mozzanatokat is érvényesít. egyszerűsítésről van szó. Korszakos vagy egyéni. Valójában a hangsúlyfokozatok széles skálán helyezkednek el. .. Élhangsúlyos nyelvünknek megfelelően mindig az ütem első szótagja hangsúlyos úgy. hogy egy rövid szótag kiejtési ideje egy mora. Időmértékes verselésben a szótagok rövidsége-hosszúsága szerint. a sor 2-3-4-5.A szakirodalomban is. A magyar nyelvű versekben négy nagy verselési rendszer működik: hangsúlyos (ütemező) időmértékes (verslábazó) metrikus (mértékes) verselés szimultán (ütemező és verslábazó) szabadverses (ametrikus) A három metrikus verselési rendszer szótagmérésre (prozódiára) alapozza mértéktanát (metrikáját). hogy a sor bármely helyén verslábakat neveznek meg az elemzők. A metrikai egységek (a verslábak és az ütemek) .) Az időmértékes verselés egységei a verslábak.311. nem alapoz kötött mértéket (metrumot). kevésbé hangsúlyos .. Példa mindenre van. A hangsúlyos (ütemező) verselés metrikai egységei az ütemek.végletei között. bizony. felező nyolcas. széles skála érvényes itt is. A gyakorlati költészetben a több tucatnyi elméleti verslábból mindössze nyolc-kilenc szerepel. Ritkán ugyan. Akkor érdekes.prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. Fordított aszimmetria: a kevesebb szótagszámú ütem megelőzi a nagyobb szótagszámút. Ez a hosszabb sorok félsoraiban is érvényesül. ha a nagyobb szótagszámú megelőzi a kisebb szótagszámút szabályos aszimmetriáról beszélhetünk. Azonos szótagszámú ütemek esetében. ereje arra.miként ez gyakori . A verssor ütemeinek sorrendiségét az ütemek szótagszáma alapján a szimmetria vagy a szabályos aszimmetria elve szabja meg. fura példákat . A metrikai leírás pontosabb. Igen gyakoriak a kéttagú verslábak. ejtésbeli. egy hosszú szótag kiejtési ideje két mora. a többi szótag hangsúlytalan. az). És minden mögött ott áll a szakmai biztonság alapkérdése. jambusi versben különben szabályos. lap -. A sor minden verselési rendszerben metrikai egész. Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok című "tankönyv"-ében (1993: 48.

Arany János rímtana. Németh László jambus-ellenessége ("kardos keresztvíz").) Az időmértékes metrumú sorok metrikai megnevezése többféle lehet: a) az irányító lejtő láb neve + a szótagszám. amely mindvégig kettős jelölésű). trocheusi hetes stb. metszet-megállapítás jelei után írjuk le hagyományosan az ütemezést. 4/5). Bőven találunk példát költészetében arra. nyomatékának növelésével tölti be. Arany János zenei prozódiája szövegversre. a metszet jele: //. visszalopja az ütemelőző fikcióját. tehát nem súlytalan tévedés.időmértékes vagy szimultán közös metszeteké. s miközben sajátosan új verselési mód keletkezik. de az alkotók verstanelméleti nézeteit éppúgy kritikusan ajánlatos olvasni. t. A sorok metrikai leírása itt is pontosabb. ekkor dől el a prozódikusan közös szótagok (u) egyértelmű. metrikus minősítése (vagy hosszú a szótag: . amely különben mindig nyelvi vértezetű. hiszen a versláb épségét a lábmetsző cezúrák tartós szünet esetén megbontanák! A szimultán verselésben verslábakra is. A sor metruma: jambusi szimultán felező nyolcas. Iskolában mindvégig ajánlatos a hagyományos leírás. Áprily Márciusa a soregész-metrikai egész elve alapján egyértelműen emelkedő lejtésű. t-j-d-cs és minden más variációs lehetőséggel szemben. . de a verstan elméleti kérdéseiben ritkán tudnak kilépni a tudomány korszakos jellemzőinek köréből.vagy rövid: u. antik eredetű időmértékes verselést minden nyelvi vagy metrikai sérelem nélkül képes adaptálni. követése az. ahol a metszetkövető nyomaték fokozott ereje az elsőrendű tagoló. Miközben tény. mint a verstani szakirodalmat.József Attila Altató című szimultán metrumú versében egyértelmű az időmérték emelkedő (jambusi) lejtése. széféjű cinke énekének jellemzése. Ereszkedőnek. fel nem foghatom. dehát a példák félrevezetőek: az ezer papi hogy lesz choriambus. mind a szimultán-bimetrikus verselésben az időmértékes lejtés felismerése.Elméletileg szinte érthetetlen volt emberöltőkön át a leoninizálás elleni költői tiltakozás. A hangsúlyos metszetek szünetmérete rendszerint hosszabb. hogy elméleti szempontból is jelentős Csokonai befejezetlen verstana (Magyar poétika = A verscsinálásról közönségesen).. illetve a metszetkövető szótag kiemelésével. gazdag szimultán verselésünk közvetlen bizonyíték erre. Kivétel valójában csupán az egytagú csonkaláb. Fontos tudnivaló ez. a rövid és hosszú jelekkel. de ez minden esetleges metrikai rendet eleve kizár. ami irányt mutat a mikrometrikus elemzésben. élén Berzsenyivel. A pontos prozódikus leírást (időmértékes szótagjelölést) követően a lejtés alapján jelölhetők be a verslábhatárok és a metszetek. hogy a tizenkettős bármely félsorának első. Az érettségizőktől legalább a b) megnevezés elvárható.Arany János felező tizenkettőseit milyen tudatosan choriambizálta. Az időmértékes és a szimultán sor a meghatározó lejtő verslábak szerint nevezhető ereszkedő vagy emelkedő lejtésűnek. nyelvileg és metrumszerkezetileg is különböző jelenségeket nevez meg a lejtés azonos fogalma. A két monometrikus rendszer interferenciájából következik a bimetrikus metrika. a prozódia alapján lehetséges t-j-t-j. ütemekre is ügyelnünk kell. Áprily ütemelőzős szemlélete csupán néhány példa a nevezetes tévedésekből. c) kétütemű jambusi szimultán nyolcas stb. t 4/4 = trocheusi felező szimultán nyolcas (Fazekas: Nyári esti dal. az egyik rendszerint főmetszet. . Nem árt tudni. verslábjelek kezdőbetűvel + ütemezés. egyéb metszetek mellékmetszetek. b) jambusi szimultán kilences. akkor. s. a komponensek monometrikus jellemzői többé-kevésbé megmaradnak. A sormetszet főmetszet. Petőfi. b) verslábak száma + lejtő láb neve. hogy a költők a hibátlan nyelvi érzék alapján írják verseiket. jambusok és anapesztusok a lejtéshordozó verslábak. ha ütemelőzőt tételezünk fel. A jambussal és az anapesztussal szemben minden előítélet téves és káros! * Mind az időmértékes-monometrikus. trocheusi-daktilikusnak tekinteni az időmértéket csak akkor lehet. másik komponens is. A szimultán sormegnevezés lehet rövid és bővített: a) a költemény verselése szimultán tízes. hogy a költői metrumszemlélet irányítója Gábor Ignác téves tanítása. A Dunna alatt alszik az ég tehát két choriambus az időmérték vonatkozásában. Hangsúly szerint ereszkedő mindig a hangsúlyos verselés (az ütemben hangsúlyos szótagot követnek a kevésbé hangsúlyosak). A nagy alkotók műveivel nem kell ritmikai-metrikai vitákba keverednünk. Küzdelmes összjáték jellemzi a fejlődést. pl. A magyar nyelv a kétféle lejtést érvényesítő." Nem alaptalan állításról van szó. második vagy [nagyon ritkán] harmadik szótagjával kezdődően choriambust illeszt a hangsúlyos ritmusba.különösen verslábmetsző . daktilusok) lehet pusztán a picinyke. a verslábhatárokat /-jel mutatja. Az ütemezés vonatkozásában gyakrabban találkozunk fordított aszimmetriával (pl. Magam még iskolában is híve volnék a rövidebb leírásnak. lehet a két verselési mód kapcsolata teljességgel egyenrangú is (ha eredeti szabályaik nem redukálódnak). József Attila néhány verstani érdekű észrevétele. negyedfeles trocheus stb. valószínűbb azonban. Dominanciába kerülhet egyik komponens is. amikor a rímes-időmértékes (vagy éppen rímes szimultán) verselés . . a leíró metrizálásban is. jambusi kilences. első sor). A metszet (cezúra) a ritmikai erőt jelentő sortagoló funkciót rövidebb hosszabb szünettel. második szótaggal induló choriambust meg bárhonnan ki lehet ragadni. mint a . pl. vagy egyszerűen trocheusi illetve jambusi lejtésűnek. időmértékes-monometrikus metrumszemléletének ütközése Erdélyi János ütemező monometrikus szemléletével a szimultán metrumú Katalin és Keveháza ügyében. A hangsúlyos verselésben a metszetek száma eggyel kevesebb az ütemek számánál. Semmi ok az emelkedő verslábak elleni metrikai tiltakozásra. Például: t. Nyomatékos figyelmet érdemel a verssorok metrikus lejtésének kérdése.A versbeli költői utalás (víg ditirambusa. a szótagmérést követő verslábazás. Mindhárom metrikus verselési rendszerünkben metrikai tényező a metszet.Előtte elvileg is leszögezi: ". ötös jambus. A metrikus sorleírás is a monometrikus komponensek szerint adódik..

. mondhatná logikusan bárki. . Alaptörvény: varietas delectat. Tisztáznunk kell.hatalmas tévedés (például a szóütemezésre építő ütemlábazás voluntarizmusa révén). a poézisnek is fontos. A metrumelmélet lassan ébredt rá Berzsenyi idegenkedésének általános okára: a rímes hexameter. Kérés. másoknál a fekete első vagy éppen záró tagja. Innepein lebegett az ének: choriambus-anapesztus-jambus-csonkaláb a hangzó metrum). a gyakori choriambusi hangzat azonban a képletkövető skandálástól eltérő. de az igazi költészetnek. Tankönyvek-tanárok-diákok tekintetében egyaránt stabil alapismeretek várhatók-kívánhatók. * . a harmadik jambusi kilences (emelkedő ). egyéni metrikus változatok hullámzanak Gulyás Pál Debrecen. Ilyen esetekben többnyire egyéni magyarázatok mutatkoznak. * A verstan iskolai oktatásában a szótagmérés pontossága.Mért ne legyek tisztességes! kiterítenek úgyis. A közelítő télnek második sora (Tarlott bokrai közt sárga levél zörög) spondeus-choriambus-choriambus jambus emelkedő. Aranynál. De ismert a változatok végletes skálája. Mert a monoton formai fegyelem nem a művészet sajátja.kincstárat szokatlan változatok. A nyelvi numerozitás (gondolatritmus) mellett általában az indázó rímek hatásosak e verselésben. ókikötő-jében stb. az elemző szerénységre is szükséges oktatnunk-nevelnünk.. két anapesztus. kiterjesztve ezt a 12 szótagig számolható lírai sorformákra is. jambusi (egy-két sor: Műve örök folyamát gyönyörrel . a negyedik kis alkaioszi (ereszkedő). az erőszakolt magyarázatok (funkcionalitás) kerülésére. A versek egyedi jellemzése az uralkodó. ajánlat formájában. hihetetlen végletek is találhatók. . Kötött formákban mind a prozódia. Az aszklepiadeszi sor szabályos strófában is gyakorta vált emelkedő hangzati lejtésbe. két spondeus. Az alapismeretek gyakorlása néhány soros versek íratásával érhetné el a legjobb eredményeket . . természetes nyelvi kifejezés esetén emelkedő lejtésbe vált. ezeken túl a kivételek esetében mutatkozó bizonytalanságok indokait is meg kell értenünk.Berzsenyi több versében. más verselési módok imitációi (Weöres: Kínai templom). akár metrikus verselésben is. Skandálást szuggerál a következetes szó. Arany híres balladája. hangoztatni kell azonban az önkényesség veszélyét ís. jambusi hangzati lejtését érzékelteti.és lábmetszés.. akár szabályos. Gazdagítják e Kalmár György szavával: . elgondolkodik. de századunkban már alig van erre példa. Így válnak egyénivé a szabályok. * A költői formakincs a verselés tekintetében is rendkívül gazdag. Néhány példát villantottam fel csupán. Berzsenyi nevezetes elégiájának. amit a szabadvers makro-méretekben vállal.) choriambus.A verselés kötött formáinak alkalmazása a költői gyakorlatban mikro-méretekben követi a változatosság ama igényét.. mind a metrika helyet ad egyéni megoldásoknak.. Mert az ördög itt is a részletekben van. az V. de szerintem ez az elsőrendű jellemző. . E jelenség nyelvi alapja a metszetek értelmezése illetve a szólábazás-szómetszés versbeli viselkedése.Berzsenyín kívül szinte minden költő munkásságában hatalmas teret nyert. trocheusi). érdembeni része. mind a pszeudo-alkaioszi strófa hangzó metruma emelkedő hangzati lejtés egységét követi. jambusi).A szabadversnek nem egyetlen vonása. ha az ép nyelvi érzék kerülni próbálja a skandálást. ritmikai alapon látszik azonban igaznak a rímes-időmértékes verselés elleni hadakozása az epikai méretű sorformákban. a második aszklepiadeszi (ereszkedő. Az aszklepiadeszi sor ismert képlete ereszkedő lejtést diktál. akár szabadversről.. illetve a szólábazás kerülése . külön kis elismerésekkel jutalmazva érdemes volna megújítani a régi módszert. elég sok metrikus sor-.a mesterség szintjén. például A poézis hajdan és most címűben alkalmazza a pszeudo-alkaioszi strófát. periódus.és strófatípus ismertetése mellett a szokatlanságok iránti türelemre. mint például a szinte szövegtelen metrikus vers (Morgenstern: A hal éji éneke) stb.legyen szó akár metrikus. Klasszikus mértékben itt a bizonyság a lejtésegység elvének érvénytelenségére. néhány prozódiai-metrikai elv. sorvégi csonkaláb metrikus hangzatát kínálja. . mit taníthatunk. László jambusi metrumából éppen a jambusi lejtést kitagadni . a ritmus . A versificatio .Berzsenyi túlzásba vitte a rímes időmértékes verselés elleni tiltakozást. a hangzó metrum emelkedő. pentameter ütemtagolást sejtet.Vörösmarty verseiben nem egyszer arsis a fejedelem első tagja. * Egyszer-kétszer az iskolában is érdemes utalni arra a nem ritka különbségre. Nem minden általános verselési jegytől mentesek a szabadversek ritmikai tekintetben sem. olykor más nyelvek. József Attila Két hexametere (Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! . ez a helyzet a pszeudo-alkaioszi strófában is. akkor "szabályosan". hogy mit tudunk. akár szokatlan licenciákkal. Belső rím-végrím esetében a fordított aszimmetria eleve ritmikai ellenkezést vált ki. ami az időmértékes versek (szimultán versekben az időmértékes komponens) képlete és hangzása között mutatkozik. Nem féltek ettől régi iskoláink. A kis alkaioszi sor szintén sűrűn choriambizálódik. hogy ametrikus. a nyelvi varázs kimeríthetetlen eszköztárában így harmonikus a metrum. stb. ahol képlet szerint az első sor alkaioszi (emelkedő. ez azonban e két sorformában ritkán mutatkozik. ha feltételes módú fogalmazásban.ezt a monotóniát azonban még a hangzati metamorfózis ellenében sem vállalja a költészet.Csokonai szavával: verscsinálás ugyan nem poézis. Aki azonban a hangzó metrum lehetséges másságára is érzékeny. Mind az aszklepiadeszi.

miközben az élő.A verstan a versírás mesterségbeli ismereteit foglalja össze. A nyitott. 1997) -ban módosított-véglegesített változata ISBN 963 9325 364 Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási. Az ismeretek szükségesek. ami fölemel. 71. ami emberré nemesít. A "szabályok" helyes ismerete élményeket gazdagít. akár ismert formák szabálytörő alkalmazásában. Pályaválasztási Tanácsadó Debrecen. megértő figyelem működését olvasókban sem szűkíthetik be a tanult ismeretek. mint bármely egyedi formában. Ez az elméleti kutatások alaptörvénye is. Hagyományos és új egymás iránti kölcsönös türelme az irányadó. része annak a műveltségnek. amelyeket a költők művei sugároznak. Püspökladány . működő költészet új meg új formákat teremt. Az iskolában ismertetett verselési módok általában hagyományosak. az igazi költészet. Felelős kiadó: Herpai Imre igazgató Nyomdai munkálatok: Hektográf Kft. Piac u. 1990. azokat a tényeket próbálja rendszerbe foglalni. de poétikai minőséget aligha sugallhatnak .. * * * SZUROMI LAJOS VERSTAN AZ ISKOLÁBAN HB MPI DEBRECEN Szuromi Lajos: Verstan az iskolában E munka mindhárom része a korábbi kiadásoknak (1980.a külső és a belső forma sok-sok eszköze övezi a ritmikai tényezőket. a poézis metrikus vagy szabadverses alkotásokban éppúgy megjelenhet.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->