VERSTANI ALAPISMERETEK

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA

A versritmus A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi. A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől. A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk. A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet. A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.

A hangsúlyos verselés Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára 6/6, 3/3//3/3 Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra. /6, 4/2//3/3 Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon, /6, 4/2//4/2 A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon. 6/6 4/2//4/2 (Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak) Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A János vitéz verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a félsorok /2-es, /3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3). A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk. Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magyar nyelvünkben az ütem első szótagja hangsúlyos, ehhez mérve az ütem többi szótagja hangsúlytalan. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű. A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.) Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél, 4/1 Csavarog a / szél, 4/l Didereg az / eper-ág, 4/3 Mit üzen a / tél? 4/1 Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvénynek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa. Weöres Sándor híres verse a Bóbita (A tündér). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján? Bóbita, / Bóbita / táncol, 3/3/2 körben az / angyalok / ülnek, béka-hadak / fuvoláznak, 4/4 sáska-hadak / hegedülnek. 3/3/2 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk ismétléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés
(összefoglalás) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül. Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet. A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés. E verselés mindig ereszkedő lejtésű. A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók. A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsökkenés). Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.) A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!) Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél). A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban: Érik a / ropogós / cseresznye 3/3/3 népdal

Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak

sokkal

A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.

Az időmértékes verselés Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; - u u/ - - / - // u u / - - / - u u /- Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - - / - u u / - // - u u / - u u / (Kölcsey Ferenc: Huszt) E híres költemény verselése időmértékes, verstani elemzését tehát a szótagok időtartamának megkülönböztetésével kezdjük, a szótagok alatt vízszintes vonalkával ( - ) a szótag hosszúságát, félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid (u). A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos. A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor ereszkedő a lejtés. A gyakoribb verslábak: uu - u - u u u - u u - u u u u u - szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös. szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű. szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő. szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű. szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű. szótagú, neve: csonka versláb, csonkaláb: ez sor elején nem fordul elő. sor végén azonban gyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható . szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. versét.

A Huszt idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését. Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata. A Huszt-idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is kell ejteni, nem pedig hexaméternek!). A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter . (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel meg!) Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt-jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.) // : ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük, . az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni. Elhull a virág, eliramlik az élet - -/u u -/ uu - /u u-/u (Petőfi: Szeptember végén)

Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát neveztük meg.) Hová merült el szép szemed világa, u - /u - / - - / u - /u - /u (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz) Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb. József Attila: Altató című versének első versszaka: Lehunyja kék szemét az ég, u - /u - / u -/u lehunyja sok szemét a ház, u -/u - / u -/u dunna alatt alszik a rét uu -/- uu aludj el szépen, kis Balázs. u -/- -/- -/ u Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van. Vajda János: Nádas tavon című versének utolsó előtti strófája: A levegő meg se lebben, - uu -/ - u /- u Minden alszik... és a lelkem u /- u / - u/- u Ring egy méla sejtelemben: - /- u/- u/- u A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja. A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi. Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541). Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály (Zalán futása, 1825), Lúdas Matyi-ját Fazekas Mihály (1804). Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, - -/u u - /u u -/ u u Gyászosra hanyatlik az égi ború: - / u u - / u u - /u u Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, - / u u -/ u u - / u u Ébren maga van csak az egy szerelem. - -/u u -/ u u -/ u u Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830). Petőfi Sándor Az apostol című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848). Katona József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet. Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az

//./u . Szállj le rám is sátorozva u /. Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon. . Az időmértékes verselés (összefoglalás) A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul. u /. Négytagú versláb gyakorta a choriambus. háromszor 5/3 ütemezéssel találkozunk.u /. vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus).// .u //. Ha a versláb egy szótagból áll. Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű. daktilusok. Minden sor nyolc szótagú és két ütemű.-/ u . Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek. Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7.u / u /3 5/3 4/4 5/3 4/4 4/3 4/4 4/3 Trocheusi szimultán verselésű költemény. de harmadik és hatodik verslába csonka./ u // u / u Múlt ifjuság tündér taván . ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus..u / u Közbe-közbe szunnyadozva ./ u . A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű.u //u /./. A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi). alig található példa a daktilusira (a hexametert. egyedül u .u Csendesedj le kis dalom.és strófaformákat időmértékes verseléssel.. egyszer pedig pirrichius). a Nyári esti dal trocheusi ./ u (Vajda János: Húsz év múlva) E sorok szimultán verselésűek. spondeusok. akkor bizonyos./ u Elálmodozva. osztályban tanulják az iskolások. Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok. Ha egy költemény verselésére azt mondjuk. csonkaláb a neve. pentametert kivéve). vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre.//. az utolsó láb spondeus. közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb. ezt követi a trocheusi.. hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés. Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus).. Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi. igen ritkán a(z) ionicus a minore. egyszer felező nyolcassal. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel. A metszet latin neve: cezúra. u /. spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). előtte kötelezően daktilus az ötödik láb). kevés az anapesztusi. Sormegnevezés: A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl./ u Hattyúi képed fölmerül.anapesztikus verselésre. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés. vagy metszetes sorok. daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik.// . nem ritkán a choriambus). Az időmértékes versek vagy rímtelenek vagy rímesek. Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre. hogy szimultán. mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül. A szimultán verselés De néha csöndes éjszakán u -/ u -/ u / /. ritkábban a pirrichius.u Szenderítő nyúgalom.u / . A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csupán (spondeusok. A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő. többnyire 2-3 szótag kapcsolata. Ismerünk kötött antik és modern sor. Mértékegysége a versláb. jambusi nyolcas). A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal.

u S merre zúgnak habjai . Az első két versszak: Isten..// u /.u /. ./ u //u/ u 4/4 3/3 5/3 3/3 Jambusi felező nyolcas.// .u /Tiszának.u // .-/ .u /. u ./ .u /Jó kedvvel. . A szimultán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok./ ./ u ... . ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok. még jőni fog . két jambusi felező hatos.// ./ .u 4/3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /2 /3 /3 . de az időmérték itt trocheusi. bőséggel. Dunának.. .Egy strófa a versből: Még jőni kell./ u .// ./ Ha küzd ellenséggel.u Általad nyert szép hazát . vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak)./ . Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény.// -/ u Buzgó imádság epedez . idő-mértékes sorok.u /.// -/u Egy jobb kor.u / Bendegúznak vére.// . E versekben lehetnek olyan sorok is. az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!)..Megbünhödte már e nép . . amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek).u / . De mindjárt első sora csupán időmértékes sor.u /../ . A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban. de ütemezést hiába keresünk./. tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambusjambus a lábazás. .u /A multat s jövendőt! .u//.szimultán verselésű. a sorok többsége azonban szimultán. u /.// u u Százezrek ajakán./ . ütemező és verslábazó sorok). régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!). u .. .... egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát.// ./ .-// --/Hozz rá víg esztendőt./ .u Árpád hős magzatjai ./ -..u Bal sors akit régen tép. középső pirrichius a negyedik sorban.. áldd meg a magyart . mely után .// -u / Kárpát szent bércére./ .Őseinket felhozád .// u / ./ . Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásával.u /./ .u/u Felvirágozának. így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük./ .u Nyújtsd feléje védő kart./. . A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés.u /.u /.// .

Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. ütemkapcsoló sort teremtve.u u S égtek lelkemben kis rőzse-dalok./ . mint a trocheusi./ .// -/ u 3/3//4 /5 5/5 3/3 Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak. tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész. belesimul a hangsúlyos metszetbe.Természetes. sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban. .// . b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis.és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk.. ./. ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve. e láb mindig csonka. a nyomatékos kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük). Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat. Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is. Ady Endre: Párisban járt az ősz./ . Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű. metszett versláb. ezen belül több a jambusi. 15. hol a hatos szótagú sorokban erősebb. a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész. . u /.. a pentameter metszete csonkaláb-követő.. bíborak. Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó./ u -// . inkább a gazdag spondaizálás feltűnő. középen. A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg. A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi). A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti. hogy szimultán verselésben a metszetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú./ .E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak.// u -/ u 5/4 Az ötödik fél versláb csonka.u u Füstösek../ . Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő: a) A harmadik verslábat metszi. Vajda János Húsz év múlva című versében e sor: Múlt ifjuság tündér taván a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze. ezek verselése időmértékes. metszetkapcsoló sor. A sor jambusi metszet. A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi.A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor. Az ütemezés hol a hetes. s tudjuk. így a sor közös metszetű. ./-/uArról. sorai alapján a Himnusz trocheusi szimultán verselésű. A szimultán verselés (összefoglalás) A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi. c) Ha az ötödik fél versláb csonka. második szakasz: Ballagtam éppen a Szajna felé . Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok. sorban ütemélményt aligha találunk. furcsák. 16. hogy meghalok.// ./ u . Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora: A szívem egy nagy harangvirág u . . Ilyenkor metszet. így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben... búsak. szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze. a 4. Fazekas Mihály Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hangsúlyos metszetekhez.és ütemkapcsoló szimultán sor. egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű./ u . ez a harmadik versláb. ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük.

). ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül éjszaka az igazak álmát alusszák nappal egy új világ gerendázatát ácsolják természetük szigorú rendje szerint. mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű. Alliterációk sejlenek elő (t. szótlanok. Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk. Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe. akár a szerelem. kelyhei a magánynak.) József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet. lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is. József Attila Mondd. verslábazás. mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez. a nyelvi-hangzati ismétlődést azonban hordozniuk kell. amerre a többiek tartanak s ahogyan váll váll mellett lépkedek. Szózat. felkiáltás. (Juhász Ferenc: Virágok hatalma) Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük. sorokat ritmikai tagokra bont megszólítás és kérdés. ütemtagolást is. a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb! Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című híres verse. Himnusz. befejezés: Kérjétek számon életem és megmondom.). Általános iskolában a szabadvers felismerése és néhány ritmustényező megnevezése (sorszótagszám-jellemzés. halmozás. Lehet (ritkán) strófikus. sz a záró sorban). az út haza vezet az én hazámba. a ritmus lényegét. A szabadvers Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek. többnyire hosszú sorokat érvényesítő szabadvers. igen hosszúak is. létezik a népköltészetben is. Ütemezés. A rím a szimultán verselésben is gyakori. strófákat nem jelez. lehetnek a szabadvers sorai rövidek is. a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis). A szabadversnek igen sok változata van. a föld idegszálai. choriambusi befejezéssel. vérttelenek. főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései. fokozás stb. rímek. együgyüek. a jambizálást anapesztusok dúsítják. A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/3//4. alakzati ismétlődések (felsorolás. Valamennyi sor mondattani egész. a szimultán . A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések. verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus. ezek szimultán kapcsolata következetesen nem lehet bennük (hiszen ekkor mértékes versekké minősülnének az alkotások). Főképp jambusi-choriambusi lábazást elemezhetünk. sejtelmesek. prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk. mint a bánat. ellentét. ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek. Mondattani egész itt minden sor. párhuzam. ismétlés. máskor ellentét (születés . metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész).és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész).. Nyári esti dal. az idővel viselősek? Megszülettek.elmúlás). amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. sugallatos h a negyedikben. lépegető ritmikai hatást keltenek. metszet. A szabadvers minden történelmi korban létezett. a záró sor pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes. A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli. Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű.és ütemkapcsoló szimultán verselésű. keresztrímesek: Húsz év múlva. a sorok szótagszáma lehet kötött. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz. Különben prózai szövegekké válnának a versek. kijelentés stb. műköltészetben is. mindezt azonban nyomokban. amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal). A mű változó szótagszámú. elmúltok. e négy sorban azonban párrímeket mutat. ki vagyok unszolás nélkül is arra ballagok. v a második-harmadik sorban. kérdés. A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt.Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak. megszűnnének versek lenni. strófikusság. érzem.. sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás. lehet változó. gyakoriak a gondolatritmus jelei. a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. felsorolás. miért vagytok oly erősek. de ti virágok. a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála.

A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés! Bóbita tündéri tánca (Különös verselési bravúr Weöres Sándor A tündér c.uu /.uu /. miként a második két sor. a verselés szimultán. de nem is hibák. Metszete időmértékesen dierézis. különbözik azonban a hangzati verselés. A hexametert e metszet itt szabályosan felezi. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja. versláb határán áll. amelyek nem ritkák. Bóbita táncol. művészi sokszínűségét.. *** Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól. Nagy költők alkotásaiban . terzinarímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded. . jogos költői döntés húzódik a háttérben (Himnusz a békéről : könnyüléptü.) *** A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők: periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb. a valós.. -u u -/uu-/u 4/4 /3/2 3/3/2 Minden sor nyolc szótagú. A verslábak az első két sorban daktilusok és spondeusok. itt a harmadik versláb után. versében) 1) Bóbita. a lejtés emelkedő. A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is. szonett = minden 14 sorból álló rímes vers.2) körben az angyalok ülnek. a jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi. a magyar költészetben ez szokatlan. a szótag időtartama fontos. tehát négy versszak. Ez sem "hiba". A verselési képlet a sorpárokban azonos. század költői stb./uu-/u /4 ) sáska-hadak hegedülnek. A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben. Eredetileg kötött versforma. az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással. a strófánál kisebb versegység) Balassi-strófa (a Katonaének 5. A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus. rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b. szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7. Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter. Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is. találni. a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők. az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát. de ritka három ütemű nyolcast találunk. minden ütem egész versláb. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor).u u/. Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget. ez a két sorba tördelés alapja. Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok). A tündér verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá.tudjuk . nyolc sorból álló strófa (Himnusz. általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba. . bccb). . tizenegyesek alkotják a strófákat. általában jambusi időmértékes sorokból.). Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő. Az első két sorban természetes. -u u. e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter. a félrím (xbxb) egyszerű ragrím. Ütemezés. A XIX. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik.Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze. a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése. Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben.) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. 3 periódus. az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról". A második két sor verslábazása is lehet daktilikus. stanza = időmértékes sorokból szőtt.formai hibákat sem szoktunk keresgélni. efe) A VERSRITMUS ELEMZÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN Bevezetés . verslábazás egyidejű. A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait. Miért? Éppen ezekben a sorokban. a verselés maga is sokszínű harmóniává festi. rímes. 2 x 4 + 2 x 3 sor. két sort ereszkedővé változtat.uu /.verselés ütemkapcsoló. szakaszával bemutatva) = 9 sor. a lejtés ereszkedő.3) béka-hadak fuvoláznak. tartalom és forma összhangjának törvénye szerint. miközben a hangzati verselés az ütemezés erejét követve két sort emelkedővé.

A földi élet arányain belüli ritmikai jelenségek iránti ritmusérzettel feltehetően nem csak az ember rendelkezik. együttesen is jellemezheti az ember ritmus iránti fogékonyságát. érvényük a társadalmi gyakorlatban alakul ki. Ez kozmikus méretekben évmilliárdokat is jelenthet. valamely ritmikus jelenség létezési ideje azonos struktúrája időbeliségével. A dialektikus változás jegyében a mozgás révén minden ritmikus alakzat időleges. szinte osztályonként megkívánható szintjére. anyaghalmazok pulzációjában.Versek hallgatása. de kozmoszban. iskolákban tanítani lehet. b/ A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. ritmustudat külön-külön is. Ritmusérzék. mondása. mind a tudatosítás elméleti módszerei lépésről lépésre fejleszthetók. hogy az ember éppen azon művészi alkotásaiban érvényesíti legnyíltabban és leginkább tudatosan a ritmus változatos formáit. A közvetlen versélmény gazdagodik a tudatosítás révén. Földön egyaránt mutatkozhat a perc töredékében is.és időbeli rendezett struktúra. Ógörög eredetű főnév (rhüthmosz) bármilyen rendezett állapot vagy meghatározható irányú mozgás megnevezésére. csendes kísérője életünknek. A művészi anyag (hangok. a makroszkópikus-mikroszkópikus méretek csupán tudatbeli ismeretek lehetnek. amelyek az emberen kívüli világban teljességgel ismeretlenek. Tantervek. Fokról-fokra kell kialakítanunk azokat a verstani ismereteket. A költemény tartalmi-formai egészének érzelmi-értelmi befogadása a verselemzés sikerétól függ. matéria-változatok) kompozíciós törvényei is kisebb-nagyobb társadalmi közösségek sajátosságait követik. vizek hullámzásában. hogy már az elemi ismeretek is maradéktalanul tényeket tükrözzenek. E tanulmány elsőrendű törekvése azon verstaní ismeretek összefoglalása. olvasása folyamatos. az ismétlődés. az ár-apály jelenségében. A legfejlettebb élőlényektől talán még a ritmusélmény sem idegen. a szívdobogásban. dombok-lankák látványában. amelyben a ritmuselemzés érdektelen volna. vagy éppen távolibbá. amelyek a verselemzés-versértés elmélyítését segíthetik. Egyértelmű tehát. a versértés iskolánként. amelyek az érettségin megkívánhatók. Az emberi ritmusélmény földi arányú.Verselési rendszereink I. A ritmikusság elemi ismérve a sorozatosság. Bár az objektív valóságnak nem minden jelensége ritmusos. amit ebbő1 az egyes osztályokban. ösztönösen érezhetővé. A ritmus tér. a verstanra vonatkozóan is. s amelyeket az időben örök életűeknek vél. vonalak. az ösztönös ritmusérzék mellett a művelt ritmustudatot is megköveteli. az emberi cselekvésben és alkotásban egyaránt. mégis úgy látszik. miként maguk sem pótolhatnak más tudományos elemzési módszereket. mozdulatok. szerkezeteiben. Ezen általános jegyek alapján idézünk az oktatásban is célszerűen tanítható három definíciót a ritmusra: a/ A ritmus rend az időben és a térben. tankönyvek alapján tanári feladat meghatározni azt. a rendezettség. más ritmikus formákba vagy éppen aritmikus formákba változhat át. A szerkezeti rendezettség egyetemes alaptulajdonsága a ritmusosság. minden alkotó emberi tevékenységben fellelhető tehát a ritmikusság rejtőzködőbb vagy éppen nyílt formája. elsajátítása biztosíthatja. Természetesnek látszik tehát az a tény. a versritmus elemzésének tudományára. módszereinek elvi és gyakorlati megismerése. Az ember világot megismerő tevékenysége során mindenütt érzékelhetett ritmikus jelenségeket. Ezt az elemzésben érdekelt tudományok eszközeinek. . ép érzékek. hogy a művészi alkotások maradéktalan befogadása a művekben munkáló ritmus iránti fogékonyságot is föltételezi. A ritmustudat azonban csupán az ember sajátja. színek. Minden emberi alkotás szerkezeti rendre és szerkezeti stabilitásra törekszik. A ritmus. éppen a nyelvi ritmus nyelvek szerinti speciális . A verstant a koncentrikus tudományoknak megfelelően kell úgy tanítanunk. . Az alkotó ember ritmustudata különösen a művészetekben eleven. Nem ismerünk olyan művészetet. Az idő és a tér túl nagy vagy túl kicsiny szakaszaiban érvényesülő ritmikus jelenségek a földi életben csupán az emberi tudat számára érzékelhetők. részben az érzékelést kitágító eszközök alkotására való képesség révén. c/ A ritmus sorozatosan ismétlődő rendezettség térben és időben. a térben és időben mozgó. A csillagok mozgásában. Az egyes művészetek materiális alapjának megfelelően válnak a művészi ritmusok kisebb-nagyobb társadalmi közösségek számára közvetlenné. A ritmus jelentésköre tehát kibővült. 2. a földi évszakok. Az ember önmegörökítő törekvéseiben leginkább művészi alkotásokkal véli legyőzhetőnek az időt.A metrum. hogy állapot és mozgás a térben és az időben egyetemesen képes a ritmikusságra. E komplexitás teszi képessé az embert arra. hegyekvölgyek. amelyekben a harmonikus rend esztétikai-szerkezeti norma. A versélmény tudatosítása már az óvodában megkezdődik. így a társadalmi tudat általános. E fokozatosság érvényes a verselemzés egyik tényezőjének. noha ez alkalmi. napszakok váltakozásában. ritmusélmény. változó anyag külső és belső. időleges kapcsolataiban. szolid fejlődését az általános és a középiskolai oktatás biztosítja. A verstani ismeretek a verselemzésben mással nem pótolhatók. A művészi ritmusok alapja a természeti ritmus. értékes részévé avatja. illetve alkosson olyan ritmusformákat. Mind az ösztönös. hogy tükrözze az objektív valóság természeti ritmusát. A ritmus . Részben a logikus elvonatkoztatás. A nyelvi ritmus ösztönösen leginkább az egy nyelvet beszélő nemzeti társadalmi közösségeken belül válhat élménnyé. csupán a művelt ritmustudat által megközelíthetővé.

komponensei szerint részleteíben is tanulmányozható. Az egy anyanyelvet értők társadalmi közösségében általában ugyanazt halljuk ritmikailag is. közöttük az iskolai oktatásnak. ez pedig a nyomaték. művelt magyar ritmusérzék gondjait is szemmel kell tartanunk. hogy a mindenkori vershallóversmondó az adott pillanatban miként érzékeli-értelmezi a vers tartalmi és hangulati mélységeit. . A versritmus tana. akkor a hangsúly-időtartam-hangzósságdallam tekintetében hagyományos fogalmaink mellé fel kell vennünk egy újat. . hogy kivételesen ráutalt a befogadó szubjektumára. A versritmus tehát összetett. miközben frissen őrzi meg az érzékeket a majdan kiteljesedő nyelvi ritmustan számára. a kétségtelenül létező rossz ritmusérzék ritkán botfülűség. időbeli tagolódása.” A versritmus nyelvi hangzástényezők sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A szótagok hangsúlymértéke mellett a szótagok időtartama is ritmikai fontosságú. Feltételezhető. E tényezők együttesen emelnek ki vagy halkítanak el szótagokat. de művelt ritmustudat nélkül képtelen érzékelni is. Egyenesen következik mindebből. . Ez ugyanis a vers nyelvi anyagában jelöletlen. a művészi prózaritmusnak és a versritmusnak. amely ugyan bonyolultabb. amely esztétikai élményt ad. megvalósítani is az időmértékes jellegű ritmust. Más-más törvényszerűségei figyelhetők meg természetesen a beszédritmusnak. a verstan mélyhagyományú tudomány. időtartama.összetevői miatt. hogy napjainkban e téren aggasztó jelenségekkel találkozhatunk. a nyomaték fogalma nélkül a szimultán vers ritmikai elemzése eredménytelen volna. a költészet nemzeti és egyetemes alkotásainak minél teljesebb befogadása érdekében. a hangakusztikai tényezők (zöngés-zöngétlen. nyelvészeti fogalmakkal. különösen a versritmus azonban rendelkezik olyan összetevőkkel is. A különbségek elsőrendűen a kötöttségek mértékében jelentkeznek. A hangakusztikai elemzés is. maradandó elméleti felismerések birtokosa. hogy teljes versritmus-elemzést napjainkban még nem tudunk adni. Mint majd látni fogjuk. A létező zavarok nagyobbik részét tulajdonítjuk társadalmi összhatásoknak. A magyar nyelvű verselésre érvényes meghatározást kell keresnünk. hiszen a nyelvi készség zavarával egyenértékű. 4. Ennél is kötöttebb. mint a nyelvi ritmus három meghatározó rétegének. tehát a leginkább kötött verselés ritmusának elemzésére is alkalmazható. A szótagok hangsúlyos és időbeli mérése a magyar nyelvben tudományosan. magas-mély stb. Függ attól. A nyelvi ritmus a hangzó nyelvi elemeket rendezi. Létére azonban érdemes utalni. hogy rövid. A jó nyelvi ritmusérzék általánosabb. Amikor azt mondjuk például egy szótagra.A verstan is közügy. A magyar nyelvi ritmus. mint a ritmusra adott bármelyik meghatározás. hogy hangsúlyos. A művészi nyelvi ritmus. Mindez tovább gyűrűzik a nyelvi ritmusérzék társadalmi méreteiben. a műelemző gyakorlatban esztétikailag kamatoztatható. mert a nyelvnek. A magyar anyanyelvű ember szinte ösztönösen képes például a hangsúlyosan ütemező ritmus érzékelésére. Verstani munkánkban a ritmussal kapcsolatos fogalmak sorát a versritmus zárja. A versritmus a hangzó vers többtényezős nyomatékrendű időbeli tagolódása. a mindennapi beszédben éppúgy. A verstan a versritmus tudománya. Ha a négy tényező alapján egyezerre minősítjük a szótagokat. A nyelvi ritmus említett három rétegének ritmikai jellemzőit a sajátos törvényszerűségek miatt külön-külön kell rendszerezni.. mint a művészi nyelvi alkotásokban. közvetett eszközök által.. az iskolai oktatás számára is kezelhetően. hogy a versritmus iskolai oktatása a művészi ritmus iskolai reprezentánsa. A verslejtés vagy versdallam ritmikai tényezőjének elemzésével azonban még a verstan tudománya sem birkózott meg. így a magyar versritmus is hangzó ritmus. iskolai oktatásunkban a tudományos állapotoknak megfelelően csenevész. Emellett folyvást működő ritmikai tényező a hangok akusztikai rendje és a versre jellemző hanglejtés vagy versdallam. Alapjainak elsajátítatása az iskolában többek között azért is szélesebb érdekű a költészetélmény gazdagításánál.és a prózaritmushoz mérve a versritmus a leginkább kötött. egészen a szavalóművészetig. a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. ha a szótagokig hatolóan rendezett. Ennek megfelelően idézzük a versritmus azon definícióját. Ha olvassuk a verset. mint a zenei. mint az egyik alapvető nemzeti tényezőnek jelenleg egyetlen tudományos szintű ritmikai közelítését jelenti. A magyar versritmus alapja a több tényező alapján mért szótagok nyomatékkülönbsége.és a prózaritmus tudományos vizsgálata még napjainkban is kezdetlegesnek mondható. a lírai teljesség esztétikumából sugárzik. A beszéd. Valamennyi tényező működése mérhető a szótagokon. tény azonban. a rím) és a verslejtés vagy versdallam. hogy a versdallam a többi ritmikai tényezőhöz hasonlóan egyértelmű és objektív az alkotó szempontjából. amely pedig áthatja költészetünket. A versritmus megközelítő elemzésére azonban a három alaptényező révén indokoltan vállalkozhatunk. a hangzás egészében mindig nyelvi tényezők komplexuma. az iskolában is. A tényezők: a szótag hangsúlymértéke. miként a világ számos nemzeti nyelvű költészetét. A helyes magyar beszéd mai gondjai mellett a helyes. akkor a szótagminősítő ritmikai tényezőkből csupán egynek a hatását emeltük ki. mégis vállalnunk kell. Tudományosan nehezen írható le. akkor belső hallásunk teszi érzékelhetővé ritmusát. egyezményesen megoldott. amelyek nemzetek felettiek. a beszédritmus és a prózaritmus tanulmányozása nem tartozik szorosan a tárgyköréhez. Nem igen kell bizonygatnunk a tanárok számára. A versritmus tényezőiből a versdallamot az iskolai oktatás ma még joggal mellőzi. mint a ritmus iránti közönnyel. A beszéd. vagy azt. amelyhez az iskolában csupán az ének-zene ritmustana társul. Az iskolai versmondás ritmikai hibái téves-hiányos verstani ismeretekkel éppen úgy “indokolhatók”. Egyértelmű a tanulság: a ritmustudat művelése a versritmus hiteles felismeréséhez elengedhetetlen.

2. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. Az ötös jambus vagy jambusi tízes azt jelenti. egyértelműen műköltészeti jellemző. Ha a versritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán halad. A versritmus elemi egysége a szótag. hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselés külön-külön monometrikus. szótagjaié hét. befogadása is tanultságot kíván. ismétlődés változatos. ha tudjuk. olyan nyelvi-stilisztikai fogalmak. hogy megnevezzük ütemeinek és szótagjainak a számát. Nem árt azonban ismételnünk. Görög eredetű. Nevezhetjük ütemezőnek is. A szabadvers ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismétlődő rendezettséget. A kétütemű hetes azt jelenti. Szimultán verselés. Mindkét tényező maradhat háttérben is. eredeti nyelvileg. az egyik a szótagok hangerejét. de tartsuk nyilván. század elején indult meg. a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak". mint például a németben. Természetes az is. A magyarhoz hasonló alkatú nyelvek száma kevés. 4. szinte a metrikával azonosítva emlegetjük. Hangsúlyos verselés. Tény. amelynek hatása a magyar államiság kezdetétől számítható. A történeti okok magyarázzák. mivel hosszú-rövid szótagjaink metrikusan rendezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mesterkélten. az iskolai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik. A magyarul megszólaló időmértékes metrumokban mindig ott munkál a hangsúlyozó nyelviség. századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket. Versritmusa van a szabadversnek. Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak. akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényezőjét részesíti előnyben. A metrum számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alapséma. A magyar nyelvű versek annak alapján sorolhatók két alapcsoportba. hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusztikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt. A verset a prózától a sorképzés választja el.és mondattani. a másik a szótagok kiejtési idejét. Az ógörögben az időmértékes metrika éppen olyan természetes. E két szótagmérő tényező két önálló verselési rendszer alapja. hogy a sorban időmértékes metrika működik. nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre. 2. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. ellentét. fokozás stb. az előbbieké metrikus vers. pedig ezek szótagmérő verselési rendszert nem mutatnak. hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen képes követni. mind az időmértékes metrikával. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos. ezek által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik.II. hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos. ütemei száma kettő. hogy élhangsúlyos nyelvünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk. Pedig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabályok különítik el. Adódik ezen túl a hangakusztikai tényezők köréből a rím elemi rendszere és a szabadvers rövid jellemzése. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rendszerek megismertetését célozza. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. hiszen a verstan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. a sorban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz szótag van. metrum nélkül. A szimultán verselés is műköltészeti. Az utóbbiak neve szabadvers. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. felsorolás. mint például a gondolatritmussal kapcsolatos párhuzam. Az iskolai verstan elsősorban a mértékek. hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendszereket is alkotott. a metrika tana. Megemlítjük. mint a hangsúlyozó nyelvekben a hangsúlyos metrika. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. A szótagok időmértékes jellemzésében nálunk mindig érdemes a hangsúly mértékét is figyelembe venni. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. Magyar verselési rendszerek 1. a hangsúlyosé és az időmértékesé. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek akkor. ütemezés és verslábazás egyidejűsége. hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is. Lényege a hangsúlyos és az időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata. nagyobb nyelvi egységekben mutatkozik. III. hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít. mivel más hangsúlyozó nyelvek is teremtettek ilyet. 3. a kevésbé hangsúlyosat "rövidnek". ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutatnak. Részben metrikai fogalmak is feltűnhetnek. ennek kezdetével egyidős. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyos vagy ütemező verssort úgy jellemezzük. A metrum 1. hangsúlyát mérlegeli. Sorozatosság. de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek. indokoltan. ez jellemzi teljes népköltészetünket. hogy a versritmus metrikán túli tényezőit . hogy érvényesítik-e a szótagmérő versritmustényezők egyikét vagy nem. tehát nem metrikus. Ennek leírásában többnyire szó. Időmértékes verselés. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani. Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek. Verstani kutatása a XX. A távoli hatások példái kivételesek. hogy a ritmust szűkebb jelentésével. bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli. Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek. Alkalmazása is.

tan-könyveinkkel összhangban. sortagoló.figyelembe kell vennünk. hogy a szótaghangsúlynak több fokozatát képes tudomásul venni az elemi nyelvérzék. A hangsúlyos verselés Minden sora leírható-elemezhető a következő sortagoló tényezők ismeretében: szótag. ezért az ütemkezdet elvileg szókezdet. az ütemkezdő szó élén hangsúlyosabb a szótag. Ma már kevesen vitatják. mint az ütemen belüli szó kezdő szótagja. hogy a főmetszet ritkán. A szótagszámereszkedés . Az iskolában elegendőnek mutatkozik a skála tudatosítása és három fokozat ismerete. a nagyobb szótagszámút tehát gyorsabban. sorváltó. Az ütemező vagy hangsúlyos monometrikus verselésben a kimondott szótagok a hangerő. A különböző szótagszámú ütemeket megközelítően azonos idők alatt mondjuk ki. Következik ez abból. (Ettől a költői gyakorlat időnként eltér. Főmetszetet és mellékmetszetet különböztetünk meg. mellékhangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagokról. metszet. ritkán egy vagy ötnél is több. az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kutatási eredmények stabilizálódására. 4. szótagszámereszkedés. sokszor különbözik. Mivel a szótag hangereje a hangzó szövegben kialakuló relatív érték. a szólamkezdő szó első szótagja hangsúlyosabb. A metszet tagol és kiemel. (Ne tévesszük össze a metrikai lejtést a verslejtéssel vagy versdallammal.) 3. mértékőrző típusokról. a két változatnak megfelelően. mint a szólam egyéb szavainak kezdő szótagja. A szókezdő szótag általában hangsúlyosabb. Az ütemegyenlőség A soron belüli ütemek szótagszáma olykor megegyezik. a hangakusztikai tényezők eseti és a szabadvers körvonalazott tanítását írhatja elő . mint a szó belsejében található szótagok. a mellékmetszet (a rövidebb szünet révén) kevésbé erősen. ütemeink is élhangsúlyosak. Az ütem Szótagszáma 1-5 között változó. 1. * A versritmus elemzése az iskolában ma a metrikai rendszerek alapos. hogy ehhez mérve az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. amely a költemény hangulati-érzelmi tónusát tükrözi!) 6. A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet. fokozhatja vagy tompíthatja a szótag hangsúlyértékét. a kevesebb szótagszámút lassabban. eszerint beszélhetünk például sorképző. képzésben-hallásban egyaránt. a hangsúly mértékében különböznek. 5. A két vagy ennél több szótagból álló ütemben az első szótag úgy hangsúlyos. amely tehát széles skálájú. a metszetkövető ütem és szó élét pedig hangsúlyosan kiemeli. hogy ütemeink élhangsúlyosak. tehát az ütemkezdő hangsúlyos szótagot kevésbé hangsúlyosak követik. ütem. a verslejtésben tükröződő érzelmi-hangulati erő is befolyásolhatja. A szótagmérés A metrikus verselés elemi egysége a szótag. Lényegében ezzel magyarázhatjuk azt a tényt. hatnak reá többrétegű nyelvi. ütemegyenlőség. Így beszélhetünk főhangsúlyos. A metszet Ütemek közötti tartósabb-rövidebb szünet. A lejtés A hangsúlyos vers metrikai lejtése ereszkedő. tehát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt. Mivel szavaink is. A sort ütemekre tagolja. mint az ütemek száma. a mellékmetszet sűrűbben szerepel az alkalmi szómetszésben. főképpen mellékmetszettel tagolt ütemek estében. Így beszélhetünk hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokról. 2. Sorozatosan ismétlődő rendezettségük a hangsúlyos metrika alapja. A soron belüli metszetek száma mindig eggyel kevesebb. A főmetszet (a tartósabb szünet által) erősebben. lejtés.tanterveinkkel. metrikai és érzelmi tényezők.

Az ütemek szótagszáma sorrendi. A háromütemű kilences olyan kilencszótagú sort jelöl. noha nem azonosak.. a főmetszet után is 4 + maradék ütemezést követünk. egyik-másik még tudományosan is.6. nyilvánvalóan a zenei tagolás szerint is. a sorok 3 periódusra tagolhatók. hogy ezek is jó metrumú sorok.A hosszabb szólamokat metszetek tagolják ütemekre. amelyben három ütem található (az ütemek szótagszámát nem nevezi meg). miközben a pennát karddal kellett cserélgetnie). az ütem végéhez kapcsolódnak. hogy egyik strófáját idézzük: Kis kertemben szép virágok.. Az Áll előttem egy virágszál.. kilenc szótagból álló sor metrikai megnevezése. Gondokat inkább a régi magyar versek metrizálása okoz. Az ütemező verselés sorainak metrikai megnevezése és leírása hagyományos. feltüntetve a metszeteket. (A felező tizenkettesben tehát két hatszótagú sor összetételét látjuk.7 . három és kettő szótagszámú ütemekkel. a mellékmetszetek e sorrészeket a szótagszámegyenlőség vagy szótagszámcsökkenés szerint tagolják ütemekre.és rímképlete: 6. sorai felező nyolcasok. Ha a szólamot nyelvi fogalomnak tekintjük. A harmadoló kilences három egyenlő szótagszámú ütemből. állítmány és tárgy stb.4... vagy 4/2-esek. négyütemű.Logikusnak látszik a hangsúlyos metrumot a beszédből eredeztetni. A Rákóczi nóta 15 soros strófáiban ütemértékű 3. a hatosok vagy feleznek. /3//4/2 3/3//4/2 3/3//4/2 4/2//3/3 Az Őszi harmat után hatosai 4/2-esek vagy felezőek. akkor látnunk kell.6. sorai szabályos négyütemű felező tizenkettesek. az ütem. a hetesek 4/3-asok.7. 2+3). Érdemes már a Szigeti veszedelem néhány sorával jelezni ezt a metrumot: Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki.. hogy ütemeink szívesen azonosulnak szólamokkal. 12 szótagos sorra utal.A Mit búsulsz.. Ha a versszöveg hangsúlyos tagolását összehasonlítjuk a természetes beszéd tagolásával. kenyeres. egy négyszótagosat és egy egyszótagosat. A kettő azonban teljességgel különbözik (4+1. .. Zeneileg a dallamtagolódás is kifogástalan. sík mezőben. ennek megfelelően az említett kivételes sorokat szokás hibás metrumúaknak minősíteni. Megemlítjük tehát. 4/2-re. két ütemet hallunk. felező nyolcasokkal.Ha a sor változó szótagszámú ütemekből áll. A strófa szótagszám. . akkor az ütemek sorrendjét a csökkenő-fogyó számrend diktálja. A Szigeti veszedelem sorai általában felező tizenkettesek. Négyütemű sorokban a főmetszet körüli sorfelekben érvényes e törvény.) Ezen meghatározó törvényszerűségek mellett érdemes utalnunk a következőkre: A névelők. Ez a strófa 9 sorból áll. Itt az az érdekesség. Mondottuk korábban. mint a zenéhez. a hatosok 3/3. illetve a zenei tagolással. De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti. négy. hogy közelebb áll a beszédhez. Balassi Bálint Katonaéneke a Balassi-strófa iskolapéldája. Részletezünk néhány példát. Például: 4/3/2 = három ütemű kilences.aab ccb ddb. hogy a kétféle tagolás sokszor merőben különbözik egymástól. például jelző és jelzett szó. akkor az ütem és a szólam találkozását a következő népdal-idézetben világosan érzékeljük: zöld erdőben. . semmi gondunk nem lehet. a négyszótagú ütemek után mellékmetszettel. ha a főmetszet előtt is. a hetesek mindig 4/3-as osztással kétüteműek. amelyek a régebbi magyar költészetben nem ritkák.. Vannak azonban aszimmetrikusan tagolódó 12-esek is.7. . Ezen szók tehát ütemek találkozásánál rendszerint előre húzódnak. 6. Valószínűbb azonban. Maga Zrínyi az eposz bevezetésében említi műve csiszolásának akadályait (egy télen írta. Két ok magyarázza. más homlokát üti. leírása az előbbiek alapján lehetséges.A Csinom Palkó nyolcasai rendre felezők. ahol általában tartalmas szók kezdődnek.6.5 szótagú sorok váltakoznak 4/3-as hetesekkel. 6. tévedésekkel aligha fenyeget a metrikai elemzés. 4/2//3/3 = felező tizenkettes. Mellyében ez esett. A gimnáziumi tantervi anyagban szereplő hangsúlyos metrumú versek sorainak megnevezése.A leírás az ütemek szótagszámát az ütemek sorrendjében jelöli. A felező tizenkettes mindig négyütemű. hogy az aszimmetrikus 12-esek és a 11esek általában jó ütemélményt nyújtanak. hogy a szólamhangsúly erősebb. . Ha szövegversként ütemezzük. /4 /4 . van néhány 11 és 13 szótagú sor is. A sorok hangsúlyosan szabályosan tagolódnak. 4/2 változatban kétüteműek. Az énekelt versszöveg általában jól ütemezhető a szövegvers metrikai szabályai szerint is. Vitézivel együtt az földre fekteti. Természetes tehát. egy főmetszettel és két mellékmetszettel.és szótagszámtartó 12-esek példái. A kétütemű hét szótagú sorban így az első ütem négy szótagúnál nem lehet kevesebb. A sor ütemeinek és szótagjainak a számát nevezzük meg. Jó illatú szép virágok. a nyelvi ritmus belső rendszerének megfelelően. kapcsolatának. a metszet előtti ütemhez csatlakoznak. mint a szóhangsúly. Példa néhány kiragadott sorral: Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket Gondold meg az ő rettenetes bánatját Míg nem látják égni magok házokat Elvégezvén levelét bepecsételé Mégsem tanácstalanul kezdtem munkámat 4/3//4/1 /1//4/3 4/2//4/1 4/3//4/1 /3//4/1 A négyütemű felező tizenkettes legnagyobb példája Arany János Toldija. alany és állítmány. gyakori szómetszéssel. a főmetszetövező hatosokat gyakran szómetsző mellékmetszet tagolja 3/3-ra. a kötőszók egytagú változatai ritkán kerülnek ütem élére. Egy közismert népdalra utalunk: Kicsi vagyok én.

A hangzó szótagok a hangzás időtartamában különböznek. és a 10. A Kesergő szerelem 9O. /4 /4 Az első sor két üteme két eleven szólam (jelző és jelzett szó). mert a közös szótagok a metrikai törvényszerűségeknek megfelelően egyértelművé lesznek. S mosolygott a fájdalom. ha. tehát rövid. Jelölése vízszintes vonalka: Közös a szótag akkor.. sem a metrikai törvényeket a 4. Rövid a szótag. 4/2-re vagy 3/3ra. Megszünt minden fuvalom. A tantervben szereplő monometrikus hangsúlyos versek között Ady Krónikás ének 1918-ból című költeményének ritmusa a főmetszet szerinti fordított szótagszámrend miatt szokatlanul hat. sorban is. hogy figyelembe vesszük a következő szó kezdetét is. névmások. Egy-egy sor teljes metrikai rendjében. a hosszú és a rövid. Jelölése felül nyílt félkarika.. sorozatosan érvényesül a felező nyolcas. Az időmértékes verselés I. Gyönyörűséges violák. A természet figyelmes volt. ha enklitika. Himfy-strófája azonban iskolás verstani ismeretnek számít.Tündöklő szép piros rózsák. Az időmértékes szótagmérésben alapelvnek tekinthető az. ami után hat szótag következik. rövidekké vagy hosszúkká. írógépen u-betűvel jelöljük. sor is. nem lehet tehát rövid szótag. helyzeténél fogva akkor. míg a negyedik sor egyetlen nagy szótagszámú szólam. Másrészt érdekes itt megfigyelni a sorozatosság érvényét: nem sértené sem metrikai érzékünket. miközben rövid magánhangzós nyílt szótagok (a. a gyakorlatban csupán két változat működik. 8. Szótagszám. Metrikai tényezői.-uu-uEgyértelműen rövid magánhangzós nyílt szótag a 3. A fatető hallgatott. A rövid magánhangzó után tehát legfeljebb egyetlen rövid mássalhangzó állhat. Hosszú a szótag természeténél fogva akkor. de. Vannak hosszú. mint a hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos szótagérték. törvényszerűségei 1.és rímképlete: 8-7-8-78-7-8-7-8-8-7-7. amelyek szótanilag névelők. A sorok második felében mellékmetszet tagol. sor szóütemező 5/3-as tagolása. ha rövid magánhangzója zárt szótag (ilyenkor a rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó következik). e strófában is következetesen. A szótagmérés Az időmértékes metrika alapja a változó szótagidőtartamok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. S olvadozni láttatott. Hallottam én szép szavának Ezüsthangját zengeni. A hangzó szótagokat az időtartam szerint elvileg három csoportba soroljuk.. tehát kevésbé függ a szövegbeli relatív helyzettől. E különbözés nyelvi-hangtani meghatározottságú. Philoméla panaszának Hangja nem oly isteni. hogy a sor nyelvi egység. Mivel a versben is. 7. Kötelező témaként ma már nem szerepel az iskolában Kisfaludy Sándor költészete. Minden Zefir fülel vala. ezért idézzük . A patakvíz lassabban folyt. amelyet a metszet két ütemre tagol. a sor szavainak szóvégi szótagjait ezért úgy kell mérnünk. Az első szótag rövid magánhangzója után hosszú mássalhangzó áll. ezzel a sorokban végülis csökkenő szótagszám-tendenciát biztosítva. mutatószók. Forr a világ bús tengere. ha hosszú a magánhangzója. tehát tizenkét sorból áll. ababcdcdeeff.szakkörön talán szóba kerülhet. hasonló a 2. ennek követése indokolt a 4. ha a követő szókezdet magánhangzóval indulna. kötőszók. A sorok kezdő üteme általában ötszótagú. E nyelvészeti fogalom e verstanban azon egyszótagú szócskákat jelöli. Egy-két példa: Hazádnak rendületlenűl u-u-u-uAz első. ha rövid magánhangzós nyílt szótag (kivéve a közös szótagokat). 4/3 tagolású kétütemű nyolcasok és hetesek).dala méltán közismert (a sorok 4/4. ezt követi a főmetszet. rövid és közös szótagok. A harmadik szótag csupán akkor lehetne rövid. . és a 3. ó magyar! -uu. Megszünt minden madár dala. az ötödik és a hetedik szótag rövid magánhangzós nyílt szótag.

Mind az egyetemes. (A lejtésben bizonytalan sor . ha egyforma időtartamú szótagokból áll és ha olyan a versláb. Ha ez véletlenül közömbös. akkor a költemény egyéb sorainak lejtése mértékadó. tehát függetlenül az őket követő szótagok. Egy adott vers sorai általában azonos lejtésűek. mi. A lejtésegység törvényszerűsége Az időmértékes sorok lejtése vagy emelkedő. amit itt idéztünk. 2.te. fölötte a rövidséget jelölő félkarika. A sor lejtését rendszerint az utolsó egész versláb lejtése határozza meg. vagy pedig hosszú magánhangzós nyílt illetve zárt-e. közülük nyolc gyakori. Az időmértékes versek nemzetközi és nemzeti gyakorlatában általánosnak mondható a lejtésegység törvénye. például két hosszú szótag között két rövid található. . . A verslábak (időmértékes ütemek) A hangzó időtartam alapján mért szótagok kapcsolatai. az egységnyi időtartam (mora) és a lejtés szerint jellemezzük. A hosszú szótagok például attól függően lehetnek egymáshoz mérten hosszabbak. elvileg (de igen ritkán) a sorkezdő szótagok is. mind a magyar időmértékes versek metrizálásához elegendőnek mutatkozik 10-12 versláb ismerete. ha ez sem egyértelmű. ha rövid szótagot vagy szótagokat hosszú követ. A magyar nyelvű időmértékes versek szótagmérésében érdemes tekintettel lennünk az időtartam megnyújtására is képes hangsúly mértékére (fő. lehet közömbös. a szótagkombinációk révén így a verslábak száma közel harminc. ezért csupán azt javasoljuk. e .és mellékhangsúly). Jelölése a hosszúságot jelölő vízszintes vonalka. A hangsúlyos verselésben egy szótag is teljes ütemértékű. lehet ereszkedő. tehát vagy emelkedők. ha hosszú szótagot rövid szótag vagy szótagok követnek. hogy a három csoportú szótagmérés mellett a főhangsúlyra rendszeresen. Ezeket önmagukban mérjük. hogy rövid magánhangzójuk zárt-e. . kivéve az egyszótagú csonkaütemet (csonka verslábat).kivétel a ritkábban közös az névelő). megtanításuk iskolai feladat. A versdallam például érzelmi (emfatikus) nyújtásban érvényesülhet. 3. Ezek a verslábak a következők (sztag = a versláb szótagjainak száma): a versláb szótag jele neve mora lejtés uu -u-u uu-uu -uuuu -u u –u -u--uuu uuuu pirrichius spondeus jambus trocheus anapesztus daktilus choriambus ionicus a minore csonkaláb amphybrachys creticus molossus tribrachys proceleusmaticus /2 közömbös közömbös emelkedő ereszkedő emelkedő ereszkedő közömbös emelkedő közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös A sor verslábait /-jellel különítjük el. vagy ereszkedő. írógépen: u . ti. Így jelölhetők a soron belüli. a hosszú szótag két mora. A sor lejtése. ezért ebben a csonkaütem fogalmát nem használjuk.Egy mora egy rövid szótag kiejtési ideje. akkor a sor lejtő verslábainak mennyiségi fölénye dönt.A versláb lejtése lehet emelkedő.A verslábakat a szótagszám. Helyzetük révén közösek az időmértékes sorok sorvégi szótagjai. 3 és 4 szótagú verslábakat tartunk nyilván.A költői gyakorlatban az elméletileg lehetséges verslábaknak alig harmada szerepel. Az iskolai oktatásban természetesen óvakodnunk kell a túlzott részletezéstől. 2. Hatnak a hangzó szótag időtartamára a versritmus egyéb tényezői is. Meg kell említenünk. vagy ereszkedők. hogy az időmértékes monometrikus sorok hangzó szótagjainak időtartamában a szakirodalom részletezőbb annál. egytagú csonkaütemek (csonka verslábak). a mellékhangsúlyra alkalmanként figyeljünk. mindig szókezdő szótagok kezdő hangjaitól. amelyben nincs lejtési irány. mindegyiknek saját megnevezése van. .

és a szólamlábazás. többé nem ég. Legtöbbször funkcionális az indokolás. a metrumfejlődésnek megfelelően mind ritkábban. .) Az emelkedő lejtést jambusi lejtésnek.).vagy éppen szólamlábazást. 5. a XX. A funkcionális kivétel is igen ritka. Minél közelebb áll az időmértékes metrum a klasszikus. versekben.A nyolc gyakori verslábból tehát hét rendszeresen szerepelhet az emelkedő lejtésű időmértékes sorokban. eszerint döntve a kétféle lejtés szerint metrizálható sorok egyetlen lejtése. tehát a vers hangulatát. következetesen. vagy akkor. Nem bántja újabb szenvedély. miként a szó-. Ereszkedő (trocheusi) lejtésű sorban anapesztus sohasem található. ahogyan a choriambus ritkul a trocheusi lejtésű versekben. de a jambust metszi az ég szó.és lábmetszés metszetfogalmát a sormetszettel (a cezurával)! Sormetszet (cezúra) általában egy van a sorban.) .Az elvileg közömbös lejtésű choriambus a múlt században ereszkedő-emelkedő lejtésű sorokban egyformán otthonos. E jelenséget szólábazásnak nevezzük. Az első sor két négyszótagú ütemre is tagolható. Ha a szólam határai azonosak a verslábhatárokkal. Trocheus bármikor kezdheti a sort (ennek oka az. Ennek különös érdekessége a magyarban. Megemlítjük. Az időmértékes metszet szünetideje mindig rövidebb . Az időmértékes sormetszet (cezúra) Mindegyik változatára érvényes.A másodikként idézett sorban az első három versláb (spondeus-jambus-spondeus) egyezerre mutatja a szó. hogy össze ne tévesszük a szó. Szómetszés.és lábmetszést. Ady Csák Máté földjén című versében. Itt tehát nem beszélhetünk sem szómetszésről (amikor a versláb metszi a szót). A sor záró jambusa metszi a szót (szómetsző). --/u-/--/u--/u-/--/u- Az elsőül idézett sor első három verslába (spondeus. tehát szünetértéke. mint Csokonai Újesztendei gondolatok című versében. Vigyázni kell arra. hogy a lejtésegység gyakorlati törvénye értelmében szokatlan. Itt tehát szómetszés nélküli lábmetszésről beszélünk. A szólam gyakran azonos az ütemmel. akár jambusi lejtés feltételezhető. az ereszkedőt trocheusi lejtésnek is nevezhetjük.Az első sor végén a jambus nem metsz szót. (Például Arany Tetemre hívás. szó. A gyakorlatban a spondeusok mennyisége alapvetően felülmúlja a pirrichiusok mennyiségét. hogy egyetlen versen. ami a lejtés egységét megtöri.) Meggyőzőnek látszik az az elemző eljárás. (Ennek mintájára beszélhetünk szimultán versekben ütemlábazásról. A spondeus és a pirrichius bármely időmértékes versben helyettesítheti a lejtő lábat. antik metrikához. Sor belsejében trocheus két esetben fordulhat elő. akkor egyszerű analógia által beszélünk szólamlábazásról. az ilyen szótagok pedig szívesen találkoznak hosszú szótaggal.Ilyen nyilvánvalóan funkcionális esetek mellett utalnunk kell a klasszikus alkaioszi strófára.és lábmetszés változatait. ha külön szabály ezt nem korlátozza. e jelenség neve ütemlábazás. hogy a lejtésegység ereje révén nyelvileg szinte mindig emelkedővé hangolódik. . Vagy úgy. ha funkcionális szerepű. A magyar nyelvű időmértékes verselés alapvető jellemzője. De e jelenségek önállóan is előfordulhatnak a sorban. amilyen Vajda költeménye is. 4. A magyar nyelvű időmértékes versek sorainak metrikai lejtését (tehát nem a verslejtést vagy versdallamot. a szavak verslábakat metszenek. ahol tehát egyszerre van jelen a szó. a Húsz év múlva címűből idézünk két sort: Csöndes szivem. hiszen a verslábak szavakat. században egyre inkább a jambusi-emelkedő sorokhoz kötődött. de e jambust nem metszi szó. mint itt az első sorban. spondeus) egy-egy szóval azonos. . ütem. amikor egy vers több sora a metrikai szabályoknak megfelelően tagolható verslábakra úgy. az ütemek határai verslábhatárok. amiben a hangsúlyos metszettel megegyezik. amelyben három emelkedő sor után ereszkedő lejtésű sor zárja a szakaszt. jambus. verslábazása tekintetében (Arany és Ady versében tehát az emelkedő-jambusi metrum mellett). hogy a sorkezdetek nálunk általában főhangsúlyosak. Lehetséges olykor .az ütem. egyetlen soron belül is szabadon váltogatja a szó. Érzékelhetőségét részben az biztosítja. mint Ady Kocsi-út az éjszakában című költeményének strófakezdő-strófazáró soraiban. hiszen az ütem sem mindenkor azonos a szólammal!) . nincs tehát lábmetszés. e váltogatás metrikailag az idő múlását mérő ingaóra mozgását festi. amely a lejtés vonatkozásában egyértelmű sorokat tekinti mértékadónak. (Nyilván a jambusi zárlat miatt. ezért feltűnő minden.ellenkező lejtésű sorok váltogatása is egy költeményben. Ahogyan a szakirodalom megállapította.és lábmetszés több is lehet. megzökkenti. Adódnak olyan bonyolult gyakorlati esetek is. A négysoros strófák páratlan sorai trocheusi. hogy choriambus része (a . gondolatát közvetlenül festi.szintén funkcionális indokok révén . lábmetszés Az időmértékes ütem (versláb) gyakorta szómetsző. amely ritmikai tényező) a következő szabályok határozzák meg: Emelkedő (jambusi) lejtésű sorban daktilus sohasem szerepelhet. mint Ady említett versében. sem lábmetszésről (amikor a szó metszi a verslábat). Nyelvileg furcsa volna minden sort rövid szótaggal kezdeni. hogy akár trocheusi. hogy utána mindig szó kezdődik. páros sorai jambusi lejtésűek.u u . Vajda jambusi időmértéket érvényesítő verséből.lejtését ezért határozhatja meg a vers egyéb sorainak lejtése. annál sűrűbb a soron belüli szómetszés.képletű choriambus felbontható egy trocheusra és egy jambusra). Jambus csupán choriambusi szerkezetben.

leírása A megnevezésnek két változata terjedt el./ u u . Időmértékes alkatuk lényegére az anapesztikus Szeptember végén két kiemelt sorával hívhatjuk fel a figyelmet: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok ./ u Ebben a sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémimerész) működik.. A versláb határán jelentkező időmértékes metszet neve dierézis. A hosszú szótaggal induló versláb azt a szólábazást részesíti előnyben. e sorban az ötödik szótag után./ u Harmadfél cezuráról nem beszélhetünk. Monometrikus időmértéket hallunk olyankor. Utalva arra. nyomatékát fokozva kiemeli. Az időmértékes cezúra hivatása tehát azonos a hangsúlyos metszetével: tagol és kiemel. Első. versláb végén mutatkozó metszet./ . Az időmértékes sormetszetnek két nagy változatát tartjuk számos./ u ./ u //4 //3 As első sorban a negyedik szótagot követő. Az időmértékes verselés iskolai oktatása során mindkét cezúra nevét és jelentését érdemes megtanítani. pedig ezek az időmértékes metrumot elsőrendűen támogató metrikai jegyek. azaz szimultán (bimetrikus) ritmust juttatnak érvényre. . amely hajlamos beleolvadni a hangsúlyos-ütemező verselésbe. ami olykor (például a pentameterben) csonkaláb.. A penthémimerész két változata: lábmetsző. 6. A Húsz év múlva már idézett két sorát nézzük meg újra a metszetek szempontjából: Csöndes szivem./ u . Meghatározó nem a szótagszám. versláb határára eső dierézis-metszet egyben hangsúlyos (felező) metszet. Mindig a harmadik verslábat tagolja. holott a metszet kiemelő funkciója hosszú szótagot vár.stb. A daktilust metsző harmadfél cezúra hangsúlyozó nyelvekben kedvezőtlen az időmértéknek. neve penthémimerész. a második. amelyben a jambusi ./ u u .és verslábmetszést kerüli. mindkettő egyértelmű.A Húsz év múlva idézett két sorából az elsőben másoddierézis az időmértékes metszet. mivel a metszet után thesis áll. Magyarul harmadfél metszetnek is nevezhetjük.. Az időmértékes sorok megnevezése../ u u . ami igen gyakran négyszótagú ütem élményét ébreszti. ha háromtagú verslábak sorakoznak.jambusi monometrikus . A magyarnyelvű időmértékes verselésben egyetlen versen belül is megkötöttségek nélkül váltakozhatnak a verslábmetsző cezurák (közöttük leggyakrabban a harmadfél metszet.) Pár szóval meg kell emlékeznünk a magyar nyelvű daktilikus versekről. Másrészt azáltal érzékeljük. hogy a hangsúlyos ütemezést előhívó leggyakoribb időmértékes metszeteket szokatlan változatokkal cserélik . Ezekben bármelyik időmértékes metszet csupán öt-hat szótag után következhet. . Radnóti.(szünetrés).// . 5/3-as ütemezést ébresztve. helyes.századi reneszánszát (Kosztolányi. Az első két versláb (dipódia) mögött azonban ott a verslábhatárra eső dierézis.// . József Attila) a líraibb anapesztikus monometrizálásba való áthangolás tette lehetővé. a másik sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémiméresz) az időmértékes metszet.. másod-. pontosabban ütemkapcsoló szimultán metrumot teremt. a harmadik stb. Ötös jambus = olyan sor. azaz a penthémimerész) valamint a dierézis-metszetek. Jambusi-trocheusi verseinkben a gyakori másoddierézis a második verslábat. mind a versláb határán jelentkező időmértékes metszetek egyidejű ütemezést és verslábazást. Elsőként idézzük a leggyakoribbat. Mindkettő szimultán (bimetrikus) sor. Csak időmértékes metrumot (időmértékes monometrizálást) nyelvünkben úgy érnek el költőink.. hiszen a hazmadik (anapesztusi) verslábat nem tagolja metszet (amely után mindig szónak kell kezdődnie). a korszakos siker (a XIX.vagy egyszerűen érzékelhető metszet nélküli verslábazással írják a verseket (lásd a Szózat első . hogy a metszetkövető szó első szótagját a többi sorbeli szótaghoz képest intenzitásában megnöveli. a másodikban a harmadfél lábmetszet sugall kétüteműséget. dierézis az első. Érvényes ez a hexameterre és a pentameterre is.. hanem az ötödik fél versláb.sorát!). Az egyik a verslábak száma után verslábnévvel a lejtést idézi. így a gyakori négyszótagú ütem élményét elkerüli a sorkezdet. a szó. hogy a dierézist jambusi-trocheusi versekben hangsúlyos metszetként halljuk. vagy Radnóti Miklós Álomi táj című versét. Leggyakoribb a másoddierézis./ u u . század első felében) bizonyára ezért volt valójában rövid életű. kéttagú verslábak esetén egyúttal az ötödik szótagot. tehát az ötödik fél verslábat követi.Milyen a metszet a vers leghíresebb sorában? Elhull a virág. a jambusi lábazás mellett felező nyolcas ütemezése hangzik egyidejűleg. Nem bántja újabb szenvedély. többé nem ég. A lábmetsző cezurák közül a harmadfél metszet rendszerint 5+maradék ütemezését sugallja./ u . a hexametertpentametert (disztichont) nem számítva. harmad./ u u // . E verselési mód XX. Petőfi Szeptember végén című anapesztikus verse ezért marad élményünkben alapvetően monometrikus-időmértékes metrumú vers (sok példa közül említjük még Petőfi Forradalom. Számuk igen kevés. .// u u . eliramlik az élet . végeredményben tehát a magyar nyelvben mind a lábmetsző. például anapesztusok. illetve csonkaláb-követő. mint a hangsúlyos metszeté. így pedig a negyedik szótagot követi.

az utolsó (hatodik) versláb mindig spondeus. a közömbös szótagok gyakorlati egyértelműsége) .Sylvester János biblia-fordításában magyar disztichonjain belül írt sok hibátlan metrumú hexametert (1541). Írt hexametert Petőfi is. . ezek mellé az időmértékes verslábakat nevük kezdőbetűjével. spondeus. . trocheus.j s. Sormértékek A hexameter Klasszikus görög időmértékes sorforma. ami a csupán időtartam-mérő verslábaktól különböző hangzást eredményezhet. daktilusok és spondeusok szerepelhetnek benne. Egyetlen sor példájában nézzük meg e jelenséget.-/.szómetszés. mint az elsőn. az utolsó előtti (ötödik) versláb mindig daktilus. hogy a hangsúlyos nyelvben. A verslábak szótagszáma. század első fele. A hexamater leggyakoribb metszete a harmadfél lábmetsző cezúra (penthémimerész).öt és fél jambusi természetű versláb van a sorban. Ez utóbbi a hiteles. hogy a hexameterben a hosszú szótagok kapcsolatát rendszeresen kereső hangsúlyos szókezdetek az ereszkedő-daktilikus lejtéssel szemben érvényesülnek. Másképpen ötös trocheusnak is nevezhető. lejtése) .verssor-lejtésnek megfelelő öt egész versláb található. Az adoniszi sor előtt szerepel.megnevezés és leírás (a megnevezés kétféle. A sor mellé írjuk a metrikai jeleket.j.és versszerkezetek . akkor érzékeljük. igen ritkán bimetrizálódik. Hatodfeles jambus . ezt a lejtést keresztezi a harmadfél . A hangsúlyozó nyelvekre jellemző ez.. József Attila Két hexameter és Hexameterek című versei. A leírás a szótagok időtartamát.s. a lejtés emelkedő. A másik megnevezés először a lejtést idézi verslábnévvel. Három hangzó jambus szerepel a sorban. században nevezetesek Radnóti Miklós hexameteres eclogái. u ). anapesztus.szótagmérés (három csoport megnevezése. ereszkedő sorokban ereszkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű verslábak szerepelhetnek. choriambus. Trocheusi (vagy trochaikus ) tízes = olyan ereszkedő lejtésű sor. adonicusnak) nevezzük. A tisztán időmértékes spondeusok közül a második és a harmadik második szótagján hangsúlyosan nyomatékosabb. . utána a sor szótagszámát. szintén kezdőbetűjükkel: Bölcsőd az s majdan sírod is . Utaljunk arra. (Az első versláb is spondaikus.. első tagja hangsúlyosan ennek is erősebb.j A jambusi vers jambusi sorában csupán a szótag-időtartam szerint szemlélődve spondeusok mutatkoznak. ha az ötödik (daktilusi) versláb szókezdettel indul. Az időtartamot és a hangsúlyt a szótagnyomaték összesíti. ezek mellé az összesített nyomaték alapján hallható verslábakat. Első hexameterünk 1521-ből ismert.. amelyek a szótagok időtartamát ( u . Elméletileg tucatnyi metszetváltozatot érvényesíthet. A lejtést a hangzás csak erősíti. a thesis-arsis váltakozása. amely dipódia után hangsúlyos metszetként hat. a lejtés pedig emelkedő. A lejtést zökkentő időnkénti verslábak vagy ellenkező lejtésű sorok váltogatása általában funkcionális értelmű) . az iskolában elegendőnek látszik a harmadfél metszet mellett még egy metszetre utalni. kialakul a kevésbé nyomatékos-nyomatékos szótagok jambusi-emelkedő lejtésrendje. amelyben a szótagok száma tíz. A XX. strófa. . a verslábak határát és a metszetet jelöli. mindkettő tagol és kiemel.metrikai lejtésegység (emelkedő sorokban emelkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű.s. jambus./u s./.Az antik görög irodalomban leghíresebbek Homeros hexameteres eposzai (Ilias. Kötött időmértékes sor-.verslábak (pirrichius. a szótagban az összesített szótagnyomaték hangzik. Versen belül is szabadon váltakozhatnak a harmadfél és a dierézis típusú metszetek. csonkaütem. jelölése.j. definiálása.E sormértékben írta Lúdas Matyiját Fazekas Mihály (1804). verslábhatáron dierézis. (Zárójelben utalunk arra.) II. mert ez hangzik. mint a hangsúlyos metszeté. Az iskolában az időmértékes verselés metrikai tényezőiből és törvényszerűségeiből a következőket indokolt megtanítani: . A csonkaütemmel végződő sorokat a verslábak számának vonatkozásában a harmadfél mintájú régies számnévvel nevezzük meg. mint a második.cezúra (lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél sormetszet. Hat verslábból áll. Jambusi-trocheusi sorokban ezért sok a bimetrikus sor) . Odüsszeia). A hexameter ezen kötött záró képletét (klauzuláját) adoniszi sornak (adoneusnak. a Zalán futását Vörösmarty (1825). sorvégi jambussal. lábmetszés . amilyen a magyar is. A hangzó versláb az összesített szótagnyomatékokat tükrözi. ez versláb határára jut. Rövidebb szünet. a verslábak határát ( / ) és a metszetet ( // ) jelölik. neve: bukolikus metszet. A hexameter karaktere metrikailag alapvetően időmértékes-monometrikus. a közös nyomatékot azonban kiegyenlíti a második szótag magánhangzójának hosszúsága: a hangzás is spondaikus!). Az időmértékes monometrikus sorok leírása azokkal a mellékjelekkel történik. egyetlen sor. Jambusi versben sor élén megengedett a trocheus. Irodalmunkban a hexameter fénykora a XIX. tehát dierézis-típusú. Feladata azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetnek. sokszor különbözik az időmértékesen mért verslábaktól. írtak mások is. daktilus.

) Cezurája csonkaütemet követő harmadfél metszet. század fordulóján lényegében gyenge költők munkásságára. Harmadfél lábmetsző cezúra emeli ki a sor kulcsszavát. ahol a harmadik és a hatodik versláb csonka.Példánk legyen Kölcsey Husztjának utolsó sora: Hass.) A disztichon Egy hexameter és egy pentameter kapcsolata (a szó jelentése: két sor).. valójában ez is hat verslábból álló antik görög sorforma. Kölcsey Husztja tehát disztichonok periodikus ismétlődése.u u / . . Husztnak romvára. A hangsúlyra már fokozottan figyelő XX./ .u u / . A bukolikus dierézisre metszet-jellel nem szokás utalni! (Az emelkedő lejtés.metszet is. Pentameterből szőtt verset igen keveset ismerünk./u u . általában a szaffói strófában találkozunk vele.. hogy disztichon.) . A belső rímes hexameterpentameter hívó ríme mindig a metszet előtti szótag./ . de amíg e jelenség ütemélményt ébreszt a pentameterben.u u / .u u/u // . mivel kiemeli a metszet utáni szótagot. -u u/-u . .Csend vala.u u / . mivel az ötödik (daktilusi) versláb szóval kezdődik. Sormetszete lábmetsző harmadfél cezúra. felleg alól szállt fel az éjjeli hold. gyarapíts: s a haza fényre derűl! . Példasorunk legyen hagyományosan a Zalán futása első sora: Régi dicsőségünk. tehát a rímes hexameter és pentameter divatja ezért korlátozódik a XVIII-XIX./ . a spondeust tehát szabályosan jambizálja.// . megállék. az ötödik daktilus.-/u u / . Érvényesül a bukolikus metszet is az adoniszi sor előtt./ A pentameter Neve szerint öt verslábból álló sor. .Az adoniszi sor Antik görög eredetű.u u .u u / Hat daktilikus-spondaikus versláb. . a metrikai kutatás jövendője érdekében!).Példánk a Huszt első két sora: Bús düledékeiden.// . képes a sorfelező ütemezés sugallatára. . hol késel az éji homályban? . Egy daktilus és egy trocheus (vagy apondeus ) kapcsolata.u u / . strófánál kisebb egység neve periódus. Elvileg csupán a sor első két verslába váltakoztathatja a daktilust és a spondeust (a cezúra után nem állhat spondeus). A sornál nagyobb. (A sorban tehát öt versláb időértéke érvényesül. a gyakorlatban olyan ötös trocheus.// . a harmadik és a hatodik csonka. századi költészetben tehát számolni kell olyan hexameterekkel. metszet nélkül. Egy sor az Osztályrészemből: Nézek az égre. de valójában emelkedő-anapesztusi lejtésűek. a hatodik spondeus. A sormetszet csonkaütemet követő harmadfél cezúra.A sor verslábai daktilusok-spondeusok.Az iskolában elegendő csupán utalni a lejtésváltás esélyére. Antik görög eredetű kötött időmértékes sorforma.. ahol a félsorokat hangsúlyos mellékmetszetek tagolják tovább. gyakran találkozunk azonban hexameter-pentameter kapcsolattal./ .// u u / . (A pentameter a cezúra révén könnyebben bimetrizálódik.u u /. a fordított szótagszámrend nagy különbsége miatt képtelen ilyet ébreszteni a hexameterben. a verslábak száma hat. a hol kérdőszót. a disztichonban. A szaffói strófában záró sor.u u / .u / ./ . amelyek hibátlan képletűek ugyan.u u / . alkoss.u / . A leoninus.. Példánk Berzsenyi Dániel Osztályrészem című versének első sora: Partra szállottam. ahol a harmadik versláb mindig daktilus. (A kettőnél több sorból álló disztichonokban a hexameter-pentameter sorpár metrikai ismétlődésének vagyunk tanúi. megegyezik a hexameter záróképletével.// .u u / u A szaffói sor Elvont képlete szerint ötös trocheusi sor. hol késel az éji homályban? ../ u u .u u /. Ma már a disztichonokból szőtt versekre is szokás mondani. mint a hexameter./ . az anapesztikus hangzat szerint: Régi dicsőségünk. Levonom vitorlám.

// . ./ u / u .u u / ./ u u . az alkaioszi strófa záró sora. a második versláb daktilus./ u A kis alkaioszi sor Ez is klasszikus görög sormérték. Van francia és német alexandrin. dierézis-cezurával) közös elnevezése.u/ u A nagy alkaioszi sor Antik görög eredetű. az első két versláb azonban gyakorlatilag mindig daktilus./ . színéből: Oh. -/ .Berzsenyi A közelító tél című versének első sorát idézzük: Hervad már ligetünk./ u -/ u Az alexandrin-sor A hatos jambusi sorok (harmadik verslábat követő felező metszettel./ u .. A drámai jambus (blank verse) Ötös és hatodfeles (általában 10-11 szótagú) jambusi sorokat jelent. ezek váltogatását. Két sor Az ember tragédiája IX. bár oszthatnám én is sorsotok .u A nibelungi sor A középkori keletkezésű (XIII. az aszklepadészi strófa záró sora. amely dierézis-karakterű.u u/ .// u u / . A közelítő tél egyik sora: S most minden szomorú s kiholt.u u / u // . így ütemélményt sugall. a nibelungi sor másik neve a francia mintára utal (nibelungizált alexandrin).As aszklepiadészi sor Klasszikus görög eredetű.u / u A glykoni sor Antik görög eredetű. de a gyakorlatban a negyedik versláb mindig anapesztus. Elvileg ötös jambusi sor. Elvileg hatos trocheusi sor.Példánk Berzsenyi A magyarokhoz című egyik ódájának első sora: Romlásnak indult hajdan erős magyar! . Elvileg négyes trocheus./ . Metszete lábmetsző harmadfél cezúra. a gyakorlatban a harmadik és a hatodik versláb mindig csonka. .u u / . nemzeti változatokkal. .// ../ . . Az előbbi vers egy sorát idézzük: Ércbuzogány rezegett kezedben../ . de a gyakorlatban a negyedik versláb csonka./ u - . Az alkaioszi strófának egyik sorváltozata../ u . a gyakorlatban a negyedik csonka. Weöres Sándor fordításában: Számos csodát regélnek a régi énekek. .. Metszete csonkaütemet követő harmadfél cezúra. Elvileg négyes trocheus.u / .. A Nibelung-ének egy Gáldi-idézte sorát hozzuk példának. s díszei hullanak./ u ./ . Elvileg hetes jambus. Elsősorban az aszklepiadészi strófában találjuk. E csonkaütemet követi a negyedfeles sormetszet (cezúra). századi) Nibelung-ének sorformája. a második és a negyedik mindig daktilus. Berzsenyi a negyedik szótag után olyan lábmetszetet avat cezurává.

.

/ u .. A szonett eredetileg két négysoros és két három soros strófára tagolt tizennégy soros vers. a három sorúakban terzina-rímmel. betűvel: abababcc. amelynek sorai hatodfeles (és ötös) jambusok. Hagyományos rímképletében három azonos keresztrím és egy önálló párrím található. rímes./ u .. . című versének harmadik-negyedik szakaszát idézzük (rím: aba bcb): Gondoljátok meg: Ezen a világon ./ u // .-/ uA kétes távolnak sötét ürében u -/--/./ .) Példaként József Attila Ki-be ugrál. tükrözött keresztrímmel: ababbaba)../ ./ u az sincsen.-/u -/u A terzina Olasz eredetű három soros strófa.-/ u -/u-/u Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát.-/ -/uA játszi gyermekség bájos körében u -/u -/ -/ .// .-/--/u amíg elkészül ez a költemény… u ./ u Vigan kezdjük létünk szép hajnalát: u -/ -/ . erősen kötött azonban a strófa sorainak száma és a rímképlet. csupasz tekintet .-/u -/./ u kutatja bennem: Mit vétettem én u /u -/-//-/--/u - 3. . Minden szakasz középső sora a következő szakasz első és harmadik sorával rímel... században íródott (Paludi Ferenc: A pipáról). S mit úgy hívtam: én. Arany László A délibábok hőse című verses elbeszélése. -/u -/u -/u -/u -/u Minden bájképnek oltárt díszesítünk. ./ .Róma ledűl s rabigába görbed./ . (A terzina sorainak szótagszáma változhat. semmim. -/u u/--/ ./ u .-/ ./ u .// u . első világhírű alkalmazója Petrarca. . Ma már elsőszámú példái a Shakespeare-i szonettek.. -u u/-uu/-u/-u A stanza Olasz eredetű nyolc soros strófa. a négysoros strófákban ölelkező rímmel (abba)./ u Mint űrt a fényszóró. -/.-/u -/u-/. Shakespeare-fordítása és kötetnyi szonettciklusa (A huszonhatodik év)./ . szonettciklusa (Hazám)./u ./ u nincs senkim... rímes. Kötött versmértékek A szonett Középkori eredetű versforma. . ./u ..-/u-/u Csókoljuk a jelenlét angyalát. Költőink a XIX. Nevezetes példák Arany János Bolond Istók. u -/-/u -/ u -/ S könnyű habok között lebegve létünk.E strófákban írta Dante az Isteni színjátékot. olykor trocheusi metrummal is)./ u // ./ u // u /u . Utolsó morzsáit rágom. Idővel sok változat alakult ki (változatos rímeléssel. Szabó Lőrinc szonettjei. (József Attila Eszmélet címú versében például négyes és ötödfeles jambusi sorok találhatók.. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll.Nevezetesek József Attila szonettjei. Változhat azonban a szótagszám és a rímképlet is. Most Kisfaludy Károly Az élet korai című versének első szakaszát idézzük: Gyöngén ringatva jó anyánk ölében . század első felétől írnak gyakran szonettet. a sorok szótagszáma is változatos. Magyar nyelven szonett először a XVIII. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll. betűkkel: aba bcb cdc./ .A strófákra tagolt szonett két záró szakaszában gyakran találunk terzina-rímelést.

nyelvi törvényszerűségnek tekintve ezek összegződését. hogy önálló szótagidőtartam-mérő időmértékes metrika követésére is képes. A szimultán metrika alapja a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Az első szonett első sora azonos a záró sorral. metrikai interferenciának vagy éppen mértékkapcsolásnak. A teljes vagy részleges (redukált) monometrikus tényezők szerkezeti kapcsolata. amit négysoros ajánlás követ. hosszabb-rövidebb) a nyelvi hangzásban többváltozatú. A költői kifejezés elemi érdeke azonban a természetes nyelvi szótagnyomatékok minél gazdagabb metrikai változatossága. törvényszerűségei . . metrikával fegyelmezett-szabályozott verses beszédben. a . Így a bimetrikus verselés műköltészetünkkel egyidős történetét Aranyig elsőrendűen a nyelvi ösztönösség jellemezte. a kapcsolatba lépő monometrikus rendszereknek megfelelően. A szimultán verselés fogalma azonban már elterjedt. Érthető tehát az a tény. Jelölése ugyanaz. Szimultán metrumú lírai alkotásaink egyre hitelesebb leíró verstani elemzése pedig meghatározóan Arany munkássága után válhatott valóra. (Nyelvünk gazdagságának jele ez is. egyúttal folyamatos jelzése is a kétféle monometrikus rendszer kapcsolatának. A szótagnyomaték két metrikai komponense tehát a hangsúly és az időtartam. Mérjük a szótagok időtartamát és hangsúlyértékét. mint a hangsúlyfokokra is érzékeny időmértékes verselés jelölése a szótagokra vonatkozóan. (Jogosan nevezhetnénk tehát bimetrikusnak. A nyolcsoros strófák és a négysoros ajánlás utolsó sora azonos (refrén). A szimultán metrum jelentése.) A szimultán verselés A hangsúlyos és az időmértékes metrum egyidejű jelenléte a versekben. Szótagmérés A szótag a szimultán metrikának is elemi egysége. az iskolai oktatásban is hagyományos. Az emberi gondolatok-érzelmek-hangulatok szélsőségek közötti tükrözését metrikailag szótag. . Ennek alapján beszélhetünk nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagokról. Metrikus költészetünk túlnyomó mértékben szimultán metrumú.A mesterszonett vagy szonettkoszorú szabályozott szonettciklus. a tizenötödik szabályos sorrendben ismétli a megelőző tizennégy szonett kezdő sorát. A szimultán verselésben a szótag összetett időbeli és hangsúlybeli értékét nyomatéknak nevezzük. A nyelvi hangzástényezők természetes összegzője a szimultán metrum. . ezeket is. Tizenöt szonettból áll. A kettős jelölés rendszeres és következetes. széles skálát mutat. idegen iddőmértékes metrummal együtt kárhoztatja. A hangsúlyos verselésben a szöveghelyzet relativitása révén különösen sokrétú. A szimultán metrika a hangzó szótagnyomatékok azon gazdag változatát teremti meg.A lírai verselés nyelvi tömörségre törekszik. amelyre a monometrikus verselési rendszerek képtelenek. Az időmértékes verselés szótagmérésében is négy hangzó fokozatot említettünk.József Attilának mind Villon-fordításai. A mérés két irányú.A magyar műköltészetben a metrikus verselés az uralkodó. hogy a magyar nyelvű műköltészetben az időmértékes metrika megjelenése óta folyamatos tanúi lehetünk a bimetrikus törekvéseknek. A szótag nyomatékozhatóságának mértéke nyelvileg nyilván kevésbé korlátozott (a suttogás és a sikoly végleteit is ismeri). Híres magyar példája József Attila verse: A kozmosz éneke. hogy az elemi kettős csoportosítás (hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos. A szótagok közötti különbségeket így már nem fejezik ki híven a hosszabb-rövidebb. A hangsúlyos metrika törvényszerűségeinek csupán Arany János elméleti munkálkodása nyomán jutottunk birtokába. A villoni ballada Középkori francia változatai Villon balladáinak előzményei. ennek is önálló fogalmai vannak a mért szótagokra. A magyar nyelvben különösen kedvezően azon sajátosság miatt. Mint minden metrikai rendszernek (a hangsúlyosnak és az időmértékesnek). Metrikai tényezői. ha a metrumot magyarul mértéknek nevezzük. hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos fogalompárok. . mint a természetes beszéddel rokon.) I. ha az említett megnevezések szinonímájaként tekintjük. mind saját balladái nevezetesek. Téves minden olyan állítás. a terebélyesedő szabadvers korunkban emelkedő rangja ellenére. értelme A monometrikus verselési rendszerek szótagmérésével kapcsolatban utaltunk arra. Általában a keresztrím uralkodik (abab). értelmiérzelmi ponton kiemelésekre. A sorok rímes négyes és ötödfeles jambusok. maradhatunk tehát mellette. minden következő szonett pedig megismétli első sorában a megelőző szonett utolsó sorát. A hangzó nyelvi szótagnyomaték metrikai maximumát a magyar nyelvben csupán a szimultán metrika képes megvalósítani. Arany János után a tudatosság is megélénkült.kiemelések. amely a valóban nemzeti karaktert jelentő nyelviségben otthonos szimultán metrumot a jövevény. Villon balladája három nyolcsoros strófából áll. (Villon összes versét Vas István fordította magyarra. szótagtompítások teszik lehetővé. a szótag nyomatékában működő metrikai és dallambeli hatásokat is nyomatéktényezőknek hívjuk.

a metrikai rendszerek nem azok. búsak. . . A nyelviség elsőrendű nemzeti karakterisztikum. A második jambus mindkét szótagjának erősebbek a nyomatékai. Az összegző szótagnyomatékok elemző számontartása természetesen azért nem erőszakolt. Ritka jelenséggé válik a hangzó spondeus! . Az azonos nevű és szerkezetű verslábak között tehát különbségek mutatkoznak az erősség (intenzitás) tekintetében. Minden változatot túlzás volna számításba venni. A széles nyomatékskála a verssor szótagjainak szöveghelyzetben mért (relatív) nyomatékait rendkívül változatossá teszi. ennek természetes következménye. sormetszetkövető szöveghelyzete pedig a cezúra kiemelő erejét is biztosítja. A metrikai interferencia a monometrikus hangsúlyos verseléshez képest gyakoribbá teszi az öt szótagú ütemeket. Thesise (rövid szótagja) mellékhangsúlyos.Az első versláb is spondeus. Hasonló nyomatéktöbbletet ismerhetnénk fel. E képletszerű spondeus valójában jambus. hogy az azonos szerkezetű verslábak hangzóssága is különböző lehet./u . hiszen a thesis-arsis nyomatékkülönbsége itt a legnagyobb. . ahol a thesis erejét nem fokozza ugyan mellék./ u ./ . ha az őt követő jambussal nem alkotna choriambust. Ütemek és verslábak (monometrikusan szabályos) közös jelenléte nélkül szimultán (bimetrikus) verselés nem jöhet létre. Ütem és versláb A verssorban a kapcsolódó két metrumnak megfelelően ütemek és verslábak az egyes metrikai rendszerek törvényszerűségeinek betartásával együtt szerepelnek.Tanulság: a pusztán időmértékesen mérhető spondeus két szótagja között a nyelvi nyomatékok révén jelentős különbség./ . csonkaütem. tompa jambus vagy trocheus. feszültség adódik. Vegyünk egy példát Ady Temetés a tengeren című verséből: Könnyel. ha a versdallam szempontjából is vizsgálódnánk. csupán spondeusnak tekintené. arsisa (hosszú szótagja) kevésbé hangsúlyos. az arsis azonban rövid magánhangzós.) Az iskolai verrtani oktatásban a szimultán metrika ismerete. a második láb látszólag (csupán időmértékesen mérve) spondeus (ahogyan a harmadik és a negyedik láb is). Mértékadó itt a thesis-arsis nyomatékfeszültsége. amelyek szabályosan nem ütemezhetők.hangsúlyos metrikai vereslést minősítve csupán nemzetinek. kialakul az arsis-thesis trocheusi sorrendje. E verssor első verslába tehát hangzó trocheus lehetne. bíborak . Érdemes azonban meghonosítani egy fogalompárt: élénk-tompa versláb (élénkebb-tompább. . ugyanakkor hangsúlyos főnyomatékot nyer. a szöveghelyzet erejét érzékeltetve. Szimultán versben a változatos szótagnyomatékok által ezen közömbös lejtésű verslábak általában lejtőkké lesznek./ . A fenti tények az arányok helyes felismerésére ösztönöznek. valójában hangzó jambus. Ilyenkor a szimultán vers monometrikus sorait tudomásul kell vennünk. különösen az iskolában. S ami itt ennél is érdekesebb: ez a hangzó jambus a sorban a legerősebb. míg a harmadik a sor legélénkebb jambusa.. ha monometrikusan mérjük. Nézzük a harmadik versláb két szótagjának nyomatékait! Az első szótag összes nyomatékát rövid magánhangzós zártságából eredő időtartama adja. A második versláb energikusabb jambus.vagy főhangsúly.// . furcsák. Fordított esetek is előfordulhatnak (ritkábban). jambus.A verslábak az összegzett nyomatékú hangzó szótagok kapcsolatai. mint a negyedik láb. Legalább soron belüli azonos képletű verslábak között tegyünk így különbséget. mint a negyedik (jambusi) versláb szótagjainak nyomatékaí. Ehhez mérten élénkebb jambus a negyedik versláb. ezt három hangzó jambus követi.Példánk beszél és figyelmeztet: a költemény időmértékes metruma monometrikusan mérve is jambusi. A második szótag időtartama hosszú magánhangzós nyíltságából ered. . Hasonló ehhez a negyedik versláb is. A sorkezdő. . E szimultán sor hangzó verslábainak sorrendje tehát: choriambus. Az időmértékes-monometrikus versben gyakori a spondeus. főhangsúlyos szótag nyomatéka azonban felülmúlja a második szótagét. félelemmel . A szimultán verselés metrikai minimuma az ütemezés-verslábazás egyidejűsége. olykor hat szótagú ütemeket is természetesnek tekint.u / . amihez a cezúra kiemelő ereje is hozzájárul. jambus.. A szimultán metrumú versekben (változó mértékben) találni lehet olyan sorokat./ u A második versláb a sor első jambusa. Ady e verse ráadásul szimultán metrumú. Érdekes aztán a két spondeus (első és harmadik versláb).) Különösen vigyázzunk szimultán versben az időmértékes komponens esetében a közömbös verslábakra. az időmértékes sorlejtés karakterének megfelelőem. Az első hangzó versláb a sorban a choriambus (amelynek időértéke két verslábnak felel meg). ez hangzik a versben. Thesis-arsis nyomatékkülönbsége tehát nem túl nagy. de elmarad a verslábak sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Szemben a képletszerű trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jambus sorrenddel./ u Az első versláb élénk trocheus. mert a hangsúly spontán nyelvi tényező időmértékes verseinkben.. ha árnyaltabb fokozatokra is utalni akarunk). virággal. előfordul a pirrichius. ilyenkor élénk ütemezést hallunk. Az idézett sorban a monometrikua szótagmérés azonban éppen a legerősebb jambust volna képtelen felismerni. ismertetése napjainkban is mögéje szorul a hangsúlyos és az időmértékes monometrikus verselésnek. de szabályosan veralábaznak. vagy az egymáshoz mért thesisek-arsisok nyomaték-mértéke. (Élénk jambus vagy trocheus.Erős példaként idézzük Ady: Párisban járt az Ősz című szimultán-jambusi metrumú költeményének egy sorát: Füstösek.

Metszetkapcsoló sorok Bennük azonos helyen jelentkezik a hangsúlyos és az időmértékes metszet. Rövid szünet (szünetrés) tagol itt. Említettük már. Szimultán metrumú versekben a metszetkapcsoló és az ütemkapcsoló sorok kötöttség nélkül váltakozhatnak. A szimultán metrum a hangsúlyos monometrikus verselés kivételes szótagszámú ütemét. vagy éppen dierézis (gyakorta a másoddierézis). hogy az ereszkedő hangsúlyos metrum a szimultán versben az ereszkedő időmértékes verslábakat. Mivel . Az időmértékes metszet csak lábmetsző (legtöbbször harmadfél) cezúra lehet. .Igen fontos e törvényszerűség tudatosítása a versmondásban. ha a sorban ütemek és hangsúlyos metszet jelentkezik./ u . mint a monometrikus időmértékes metszeté. A szimultán metrumban működő ütemek élhangsúlyos jellege mitsem változik. A közös metszetű szimultán sorok előadásában a metszetszünet eltúlzása az időmértékes lejtés felszámolásával. s a metszetkövető szótag fokozott nyomatékosítása. hogy szünetértékük kisebb. Kölcsey Zrínyi második éneke című verséből idézünk egy sort: Ő gyáva fajt szült. a szimultán metrum felszámolásával jár. Sorok és versek megnevezése 1. az időmértékes metrumot pedig sem a verslábak metrikailag szabályos rendje.) . Szimultán metrumú versek sorváltozatai. Más természetű metrikai indokok a szimultán versben éppen a jambust ajánlják időmértékes komponensként.a közös metszetek legtöbbször lábmetszetek. ütemkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. Az időmértékes verslábazás önmagában elegendő az időmértékes metrum működéséhez. kiemelése! II. amelyekben a kapcsolódó időmértékes metszet lábmetsző. az időmértékes metszet az ötödik szótag után). az öt szótagosat természetesen avatja általánossá. metszetkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. A csupán időmértékes metszetűek és a metszet nélküli sorok mindig időmértékesen monometrikus sorok.. Ha szimultán sorban mindkét metrum (a hangsúlyos és az időmértékes) metszetes. amelyekben a hangsúlyos metszet dierézissel kapcsolódik. mint a hangsúlyos metszeté. (A verstanban kísért az a téves elméleti következtetés. mondjuk a hnagsúlyos metszet a negyedik. ami a sorok időmértékes jambusi vagy trocheusi lejtését jelenti. Mivel ez változó. hiszen az ütemeket mindig metszet különíti el. gyakorivá. akkor a metszetek közösek (igen ritka az olyan sor./ u - .(A hangsúlyos metszet a szünettel és a kiemeléssel tagol. Hangsúlyosan monometrikus sorok a szimultán versben akkor mutatkoznak. szimultán cezúrák főbb változatai abban különböznek. Ez utóbbi közös metszet meghatározóan hangsúlyos metszetként hangzik. A szimultán metszetek közös hivatása azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetek hivatásával: tagolás és kiemelés./ u . hogy a kétféle ereszkedő lejtés. A metszet A szimultán sorban mindig van metszet. alig hosszabb. s érte sírba jut. Ha ugyanis a hangsúlyos metrumot elsőrendűen ütemek jelzik. E metszetek tehát elsőrendűen a kiemeléssel tagolnak. ilyen sorok csupán időmértékes-monometrikus sorok lehetnek. hogy a hangsúlyos metrum mindig ereszkedő. hogy a hangsúlyos metszettel kapcsolódó időmértékes cezúra lábmetsző-e (mint legtöbbször a harmadfél metszet. Jambusi-trocheusi versekben a verslábak általában két szótagúak. a megnevezésben utalnunk kell rá. Így beszélünk a szimultán sorok emelkedő vagy ereszkedő lejtéséről. Az összekapcsolódó metszetek. A szimultán sorváltozatok megkülönböztetésének alapja a metszetváltozatok pontos felismerése. a hangsúlyos és a trocheusi szerkezetileg különbözik. ahol tehát a metszet nem tartozik a metrikai minimumhoz. vagy hangsúlyos és időmértékes metszetűek. A szimultán metrumú versben a hangsúlyos metszet hiánya ütemek hiányát is jelenti../ . A lejtés Tudjuk. Azokat a sorokat. egészen a szavalóművészetig. akkor metszetnek is lennie kell. amely egyszerre időmértékes sormetszet és ütemek közötti hangsúlyos metszet. A magyar nyelvű szimultán metrumú versekben túlnyomóan jambusi-emelkedő az időmértékes metrum!) . a trocheust és a daktilust részesíti előnyben. ha a harmadfél időmértékes cezúra csonkaütemet követ. A szimultán verselésben azokat a sorokat. a hangsúlyos metrikai komponens marad itt is ereszkedő lejtésű. Ezek szerint lehetnek metszetes és metszet nélküli időmértékes sorok. A szimultán sorok (amelyekben összekapcsolódik a hangsúlyos és az időmértékes metrum) a metszet szempontjából két elemi csoportot jeleznek: vagy csupán hangsúlyos metszetűek. amelyben érzékelhetően külön válnak. a verslábak pedig időtartamukban kötöttek. különösen a lábmetsző közös metszetekre érvényes az. sem az időmértékes metszet nem jelzi. a metszetkapcsoló szimultán verssorokban ezért a sorkezdő hangsúlyos ütem rendszerint öt szótagú. A harmadfél cezúra ilyenkor az ötödik szótagot követi. Megőrzi lejtésváltozatait az időmértékes metrikai komponens is (emelkedő vagy ereszkedő). tehát a penthémimerész).// . akkor is.

/ u . időmértékesen rövid. amely időmértékesen rövid. 2. hangsúlyosan kétütemű nyolcas. amely csonkaütemet követ. Közös főmetszetű szimultán sort hallunk. az összegzett nyelvi nyomatékok által hangzó jambus. Harmadfél metszet nincs.és ütemkapcsoló. A közös metszet az ötödik szótagot követi. rágja kebelét. csupán hangsúlyosként érzékelhető dierézisével azonos. miközben időmértékes karakterét elveszti. ezért metszet. Az egész verslábat időmértékes ütemnek is nevezhetjük. nyomatékmegosztó szimultán sor. utánuk csak hangsúlyosan érzékelhető metszet következik. Ütemkapcsoló sorok A páros versláb (dipódia) után jelentkező dierézis (időmértékes metszet) társul az általában négy szótagú hangsúlyos ütemet követő hangsúlyos metszethez. . A lábmetsző harmadfél metszet időmértékes voltának érzékelése folyamatos. Ez a sor tehát metszet./ u // u / u Időmértékesen négyes jambus. A harmadik versláb képlet szerint (csupán időtartammal mérve) pirrichius. szünet-értéke azonban a páros láb utáni./ u Időmértékesen négyes jambus. hangsúlyosan felező tízes. szünet-értéke hosszabb.// u . amely időmértékesen rövid. Petőfi Pacsírtaszót hallok megint című verséből idézünk most egy sort: Kikeltik a virágokat u . időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. A harmadfél időmértékes metszet lábmetsző. Hangsúlyos metszetet jelölünk tehát. hangsúlyosan is. Ezért e sort ütemkapcsolónyomatékkapcsoló szimultán sornak nevezzük. Metszet. ez a nagy szótagszámú ütem biztosítja a metszet időmértékes voltának érzékelését. 3. A szimultán metrum jellegzetes törekvése az az ütemtagolás. Az időmértékes cezúra harmadfél lábmetsző. Ebből a költeményből egy másik sor: És marja. Azért szükséges a metszetek ilyen részletes vizsgálata. hangsúlyosan felező nyolcas. . hiszen új időmértékes ütem (versláb) kezdődik utána (emiatt sorolja a szakirodalom a dierézis-metszetek közé). a hangsúlyos metszet szünetértékéhez közelibb. mint az előbbi lábmetszőé. összekapcsolódik a két ütem közötti hangsúlyos metszettel. Ismét egy sor a Zrínyi második énekéből: Te rendelél áldást neki u . hangsúlyosan felező nyolcas./ u ./ u . Az arsis időmértékes rövidsége miatt tompa jambus../ u u Időmértékesen négyes jambus../ u Időmértékesen ötödfeles jambus. 5/3-as tagolással. míg a hangsúlyos metszetként érzékelhető páros láb (dipódia) utáni metszet hosszabb is lehet. gyakori négy szótagú ütem spontán és erős nyelvi élménye). időmértékesen is nyomatékos. ez rokonítja a lábmetsző penthémimerésszel (harmadfél lábmetsző cezurával). Ezért e sort metszetkapcsoló. amely egyúttal szólamtagolás. 5/4 tagolással. Jambusi-trocheusi sorokban az ilyen közös metszet előtt általában öt szótagú ütem áll. nyomatékmegosztó szimultán sornak nevezzük. Ebben az értelemben hangsúlyos és időmértékes ütemek kapcsolódnak össze.Érdemes megfigyelnünk azt is. ugyanakkor összekapcsolódik a két öt szótagú ütem közötti hangsúlyos főmetszettel. Egy sor Ady A Tisza-parton című verséből: A szívem egy nagy harangvirág u . Az időmérték karakterét a verslábazás őrzi.// . hangsúlyosan kétütemű kilences. A hangsúlyosként érvényesülő dierézis-metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag áll. szünet-értéke parányi. csupán hangsúlyos metszetként érzékelhető (ennek oka a hangsúlyos monometrikus verselésben általános. A második ütem kezdő szótagja főhangsúlyos vagy mellékhangsúlyos (ütemhangsúlyos ). amely időmértékesen hosszú. A csonkaütemet követő metszet szünetértéke ehhez hasonló./ u .és nyomatékkapcsoló szimultán sorról beszélünk.és ütemkapcsoló sorok A hangsúlyos metszet e sorokban mindig olyan harmadfél időmértékes cezurához kapcsolódik./ . nyomatékmegosztó szimultán sor. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótagot találunk. mert a versmondásban a lábmetsző cezúra a versláb lejtésének megőrzése érdekében csupán rövid szünetet jelenthet. A csonkaütemet követő harmadfél metszet időmértékes voltát érzékeljük. . A páros láb utáni dierézis-metszet csak hangsúlyosként érzékelhető.Időmértékesen e sor ötös jambus. Ugyanakkor verslábhatár is. Mivel a metszet után az ütemkezdő főhangsúlyos szótag időmértékesen hosszú. hogy az ütemélményt fokozza az ütem és a nyelvi szólam azonossága. Ezért a sor ütemkapcsoló.// u . az időmértékes dierézis hangsúlyos metszetként hat. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag található. ennek nyomán a páros verslábat (dipódiát) is.

így a sor végén is csonkaütem szerepel. . ahol tehát nincs sem vezető. amelyben több a szimultán sor. többnyire tompa hangzású verslábakkal. amely után hangsúlyos üteméli szótag következik. senki se bánta . szólamtagolást keresztező hangsúlyos metszet szerepel. a/ A szimultán sorok megnevezésének minimuma az egyes sorok ütemeinek számát és az időmértékes lejtést. Végeredményben három szimultán metrumú sortípust ismerünk.// ./ ./ u ././ u Megnevezése: kétütemű ötödfeles jambus. ha a megnevezést bővítjük: metszet.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi kilences. ez itt időmértékesen hosszú.. Időmértékes-monometrikus verselésűnek nevezünk egy költeményt. Ilyenkor hangsúlyos vezető metrumú és időmértékes kísérő metrumú szimultán sorról beszélünk. tehát szimultán metrum sem szerepelhet.és metszetkapcsoló szimultán sor. esetleg ezzel együtt a sor szótagszámát tartalmazza. valamint a szimultán (monometrikus sorokat is érvényesíthető) verselés között egy vers metrikai jellemzésében a vers monometrikus illetve szimultán sorainak mennyiségi aránya dönt. ezekben az időmérték kísérő metrum. Szimultán verselésűnek nevezzük azt a költeményt. hogy a metszet utáni hangsúlyos ütemkezdő szótag időmértékesen hosszú vagy rövid. A szimultán sorok megnevezése Attól függően szűkíthető vagy bővíthető. ahol az időmértékes metrum is működik. Monometrikus rendjének redukcióját a vezető metrum nem tűri. . Az ütemkapcsoló sorok általában hangsúlyos vesető metrumúak.//. de a harmadik versláb csonka. metszete is ennek megfele1ő.József Attila Mikor az utcán átment a kedves című versének mind a tizenhat sora ütem.már gyúlt a villany u .és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi szimultán sor. A vers hetedik sora: Lebegve lépett . Vagy: kétütemű jambusi kilences. el-eltünedező). Az időmértékesen jellemezhető metszet tehát csonkaütemet követő harmadfél cezúra. lehetnek laza metrumú szimultán sorok (ezen utóbbiak időmértékesen általában metszet nélkül verslábaznak. Ideális rövidsége miatt. metszetet nem jelez.és ütemkapcsoló sortípusokat. ha időmértékes-monometrikue sorainak száma több. Az időmértékes monometrikus versben lehetnek szimultán sorok. laza metrumú szimultán sorok is./ . b/ Fordított is lehet a helyzet: monometrikus rend szerint ütemező a hangsúlyos metrum. A hangsúlyos-monometrikus versben (például népköltészeti alkotásainkban) az időmértékes metrumot nem érzékeljük. u ./ u A metrikai leírás megegyezik az előbbi soréval. 4.u u . hogy mennyire kívánjuk elmélyíteni a metrikai jellemzést. (Ütemezés meg verslábazás eleve szimultán metrumot jelent) b/ Ugyanarról a sorról több metrikai információt közlünk./u . aszerint./ u . míg az időmértékes metrum beéri a verslábazással. a metszetkapcsoló. akkor az ilyen sorban időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot nevezhetünk meg tényszerűen.és ütemkapcsoló szimultán sor. sem kísérő metrum. Hangsúlyosan felező tízes. az ütemezés pedig bizonytalankodó. metszet. c/ Ha mindkét metrikai komponens monometrikus rendje szerint működik. Itt is hosszú a metszetkövető szótag. Vagy: metszet. Vezető metrum. Az időmértékes monometrikus (szimultán sorokat is érvényesíthető) verselés. mint a monometrikus sor. E két sor példázza a jambusi sorokban a metszetkövető szótag hosszúságának metrikai lehetőségeit: a metszet után vagy spondeus. ütemkapcsoló./ u . ha tehát a hangsúlyos metrum érzékelhetően eltér monometrikus rendjétől. egyúttal nyomatékkapcsolók is. vagy choriambus kezdődik.A vers kilencedik sora: És ránevettek. a kísérő metrum monometrikus rendjéhez mérve mindig redukált.// -/u-/ u Időmértékesen ötös jambus. . A magyar nyelvű műköltészetben ezért a három metrikai rendszer megkülönböztetése a versek egészére nézve csupán ott okozhat gondot. miközben az időmértékes metrum verslábai. József Attila Talán eltűnök hirtelen című költeményének utolsó sora: A száraz ágak hogy zörögnek. Mindhárom lehet nyomatékkapcsoló vagy nyomatékmegosztó. Iskolai gyakorlatban az első megnevezési mód ajánlható. akkor teljes szimultán sort említünk. kísérő metrum a szimultán sorban a/ Ha a szimultán sorban szokatlan szótagszámú ütemek. lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél metszete a monometrikns rendhez következetesen alkalmazkodik. A szimultán versben lehetnek szimultán sorok és monometrikus sorok. 5. mint a szimultán soroké. A közös metszet időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra.Mindkét sor metszet.

II. .. zöngés és zöngétlen hangok stb. gyakran mondatméretű nyelvi egységek szerkezeti ismétlődése. inkább két vagy több sornyi versrészekben. . .a kötött versritmusban megszokott állandó sor./ . tagolja verslábakra a szótagokat. a kérdés. Ha mindezt (és természetesen más. Egy sor az Ars poeticából: A mindenséggel mérd magad! u .). legkevésbé szótag-természetűek (a metrikai rendszerek elemi egysége mindig a szótag). .nincs a sorokban következetes metrikus lejtés. .Gyakran szerepelnek bonyolult összetett mondatok. sorozatosság (magas és mély. A szabadvers nem metrikus verselésű. Általában is felbukkanhatnak szórványos metrikai részek.A metszetkapcsoló sorok általában teljes szimultán sorok. a felsorolás. A szóképek és a szóalakzatok stilisztikai kategóriái segítik a leírást. azaz: a hangzó nyomatékok szerint jambus hallható a pusztán időmértékkel mért spondeus helyett). . ha az ütemhatárt jelölő hangsúlyos metszet jelét megkülönböztetjük az időmértékes metszet jelétől. ) . amikor a jelentés az ismétlődő szerkezetű egységekben párhuzamos vagy ellentétes.A ritmikai egységek soron belül elsősorban hangakusztikai természetűek.A gondolatritmus lehetőségeit leginkább a szabadvers aknázza ki (nagy szótagszámú. Metszet. Ritmusa a művészi próza és a metrikusan kötött vers ritmusa közé helyezhető. amelyek az összegző szótagnyomatékok által sokszor különböznek a képlettől. szimbólumok gazdag tárháza a szabadvers. a fokozás.j /3 kétütemű jambusi nyolcas.js.nevezze meg a hangzó verslábakat. ezek belső szerkezete legtöbbször sorozatosságot.ha a sor mellé kezdőbetűik által pontos sorrendben megidézzük a hangzó verslábak nevét. . olykor a fokozással egybeötvöző stb./ u j.és nyomatékkapcsoló teljes szimultán sor.vagy periódus-szótagszámot nem tartja. .adja meg a szótagok időtartamát az időmértékes monometrikus (hagyományos) szótagjelekkel. miközben .A szabadversek egy részében hatásosan érvényesül a sorok végén valamely metrikus zárlat (legtöbbször az adoniszi. sorai rendszertelenül váltakozhatnak aszerint.A prózával szemben a szabadvers elsőrendű jellemzője a verssorképzés. (A megnevezés egyértelműen jelzi az ídőmértékes metszet típusát: lábmetsző harmadfél cezúra. amit e leírástól várunk. . itt nem említett ismétlődő nyelvi elemeket) figyelembe veszünk. a sormérték hiánya miatt) általában sorok között ismerhető fel.Rövid és hosszabb mondatok ismétlődő váltogatása. tüntesse fel a metszetet. tehát ritmusélményt kelt (ismétlődő mellérendelések stb. körmondatok. sokszor a choriambusi). de a hangsúlyos metszet nyelvi gyengesége illetve egyéb hangsúlyos metrumot gyengítő tényezők esetében e csoportból kerülnek ki az időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot érvényesítő sorok is. .Gyakori a szabadversben az enjambement.A gondolati-érzelmi-hangulati tartalom lírai.js. A szimultán sorok leírása Az a minimum. A metrikus versritmus szempontjából a szabadvers ritmikai jellemzése csupa tagadást jelent: .következetes metrumot nem mutat (legfeljebb metrikai szórványokat) .írja le a hangsúlyos metrum ütemeit! Ezen elemi követelményeknek úgy tehetünk eleget.). .) A szabadvers 1. .ha az ütemtagolódást hagyományosan jelezzük a sor mellett (js = jambizált spondeus. a következő: . ritkán az egész versre jellemzően. az időmértékes metszetet szintén megszokott jellel: //. A prózaritmushoz mérten már kijelentő-állító modorban fogalmazhatjuk meg néhány jellemzőjét.jelölje a szimultán metszettípusokat. hogy vannak kötöttségei a szabadversnek is! ./ .// . hogy több vagy kevesebb szótagból állnak-e . ismétlődés. A metaforák. ha a verslábhatárokat a megszokott / -jellel jelöljük. Ezek bizonyítják. . ezeket esetleg váltogató.általában nem rímel .A nyelvi megformáltságban érvényesül a ritmikai sorozatosság. A ritmikai egységek tehát a hangoktól a mondatokig terjedhetnek.A hangakusztikai tényezőkkel érvényesített ismétlődés. változatai a prózaritmus közvetlen közelsége és a metrikusan kötött versritmus közvetlen közelsége közötti "ritmikai térben" alakulnak ki. a felkiáltás sorozatossága ritmikus.nem tagolódik strófákra (tagolódhat azonban változatos sorszámú szakaszokra) . Á nyelvi tagolás (a metrum. Az ismétlés.

A szabadvers a metrumot kerüli. Létrejöttét a modern költészetben elsősorban azzal indokolják. a Bibliát. akik szabadversnek tartják. A nyelvi ritmus tényezői azonosak a kötött vers és a szabadvers számára. Ritmus. A helység kalapácsa minden sora metrikus (leginkább anapesztusi).Másrészt a mindig egyszeri lírai hangulat. amely szerint ahány szabadvers. folytonosságában a természetes magyar nyelvi érzék diadalát látni. A magyar nyelvű költészetre nézve axiomatikusnak látszik az a megállapítás. hogy a verselési rendszerek nyelvi lehetőségeket valósítanak meg. Ehhez rendkívüli formai változatosság kell. elemzője. amely metrikus versben föl ne bukkanna. hogy a sorsának értelmét kereső.) 5. hogy költőink nyelvünk igazi művészei. Az apostol és Batsányi elégiája következetesen jambusi metrumú. . Majakovszkij metrumtalan. Tamási Áron írásai.Verstanilag minden egyes költeményben a ritmikai tényezők érzékelhető változatait keressük. A szabadvers ritmusát a nyelvi ritmus működő. . hogy már egyetlen ismétlődő elem képes ritmusélmény keltésére. Kassák Lajosra. Hatalmas példa erre Az apostol. metrikai. a prózavers és (részben) a ritmikus próza verselési-ritmizálási technikájának rendszerezője. Móricz novellái a ritmikus próza beszédes példáit kínálják. A szabadvers a dinamikus lírai hangulatok-érzések-gondolatok lényegében modern verselési módja. (A szabadvers részletező ritmuselemzése mindig egyedi. annyi ritmusváltozat. "A verscsinálás nem poézis" . jövevény és modern változatainak együttese a költői ritmikai kifejező eszközök dús állapotát jelenti. század leghíresebb magyar szabadvers-íróira. Azért utalunk erre. 4. Ady a szimultán verselés addig nem látott virágzását teremtette meg. műfajelméleti ismereteink alapján. Kassák a szabadvers remekeit alkotta. Vannak rokonvonások a művészi prózával is. hogy a szabadvers áll legközelebb verselési rendszereink közül a beszédritmushoz is. a ritmusban is dinamikusan változatos. e küzdelmek azonban a nyelvi objektivitás szempontjából csupán indulati tartalmúaknak bizonyultak. A modern szabadvers első világirodalmi rangú lírikusa Walt Whitman. . József Attila korai szabadversei mellett utaljunk a XX. Azt. A szabadvers a metrikus verstől elsőrendűen a következetes metrum hiánya miatt különbözik. Ugyanígy A helység kalapácsát. ezért minden nyelvileg helyes verselési rendszer természetes. ingadozó szótagszámú sorokbó1 szőtt metrikus verset is. a verses líra vagy dráma. a kötött (metrikus) formákat hagyományos. kinek alapvető verstani értekezése azonban bizonyítja. Minden változat lehet művészien esztétikus vagy inesztétikus. szövegszerűen. századi költészetben valamennyi magyar verselési rendszer él. Mert jogos az a szakmai álláspont. egy-egy versben felismerhető tényezőinek fogalmaival nevezzük meg. e sorssal elégedetlen. A szabadvers nemzetközi verselési mód. a nyelvi megformálásban is. rímtelen. Nincs a szabadvers ritmusára ható egyetlen olyan nyelvi tényező sem. gyakran strófikus szabadversei. Füst Milánra és a művészi szabadvers legnagyobb magyar költőjére. hogy költőiség. A rab és a madár címűt. A magyar nyelvi ritmus hagyományos.tudjuk. hogy a ritmus változatosságának nagyszerű lehetőségeit teremti meg a szabadvers. 2. akkor be kell látnunk. Voltak ugyan erőszakos példák is arra. A metrikus kötöttséget tágabb nyelvi kötöttségekkel pótolja. versről versre szabadon kombinálhatók az ismétlődő nyelvi elemek. puszta technika. Vannak. alkalmazzák. A ritmikus próza a prózavers küszöbe.Egyik sem szabadvers. a metrum kivételével. 3. Utaltunk már arra. Függetlenül tehát verstani. akinek áradó-lobogó költészete szándétoltan kamatoztatja a gondolatritmus irodalmi ósforrását. 6. a verselési módok versenyében helyesen döntöttek a hagyomány és a modernség közös vállalásával. hogy tudta: a verselés technikájának ismerete. amelyhez a művészi prózaritmus még közelebb áll. Kármán Fanni hagyományai. vagy akár Batsányi leghíresebb kufsteini elégiáját. az elméleti általánosítástól inkább megbízható tipológiát várunk. alkalmazása feltétele a lírai verselésnek. lázadó ember a kötetlen szabadság formai esélyét látja benne. hogy művésziek. ha a szabadvers a nyelvi ritmikai tényezők közül legfeltűnőbben a metrumot kerüli. ideológiai. a hangvételben. hogyan próbálkozott megszüntetni egyik vagy másik verselési rendszer egy-egy hangadója a másik verselési módot. konformista formáknak tekinti. Ismerünk például strófátlan. Ezért igaz az.írta egykor Csokonai. hogy nem szabadvers.a magyar nyelvű XX. Képletszerű leíró rendszert csupán a sormértékes (metrikus) verselési rendszerekben dolgozott ki a verstan. Művészetté a forma önmagában sohasem lehet. Úgy. Érthető. stilisztikai. a metrumtól elszakadó szabadvers a nyelvritmikai tényezők szabad és gazdag variálásában leli meg ezt. s ha tudjuk. működik. . Ritmikai kategória ez itt. József Attila a szabadvers és a kötött vers ritmusában is remekműveket alkotott. Pilinszky János modern lírája következetesen jambizál. mert a szabadversre jellemző vonások olykor metrikus versekben is megjelennek. hiszen tudjuk.és érzésállapotnak (ezen tartalmi jegyeknek) mindig egyszeri formát szeretne biztosítani. hogy a szabadvers ritmusa rokon a kötött vers ritmusával. Ezért látszik indokoltnak verselési rendszereink élő párhuzamosságában. nemzeti vagy más egyéb tetszetős magyarázatoktól . A prózavers a szabadvers közvetlen előfutára. amelyek elsőrendűen líraiak. az egyéb nyelvi ritmikai tényezőket vonja előtérbe. hogy sorról sorra. líraiság nélkül bármely verstechnika mechanikus eszköz csupán. metrum. a versélményt olyan fokozott esztétikai-stilisztikaí eszközökkel dúsítja. a metrikus versben a nyelvi ritmikai tényezők közül a metrum megkülönböztetett figyelemben részesül. ezért a szabadvers ritmusáról sorról-sorra haladó képletszerű leírást nem adunk. A prófétikus pátosz a Bibliában gyakorta szinte prózaversben nyilatkozik meg. a verses epika. rím stb. Bármely következetesen metrikus versről kijelenthetjük. csupán és kizárólag az értékes emberi tartalommal teremtett harmóniában válhat ilyenné. Nagy László és mások a hangsúlyos monometrikus verselést is klasszikus szinten vállalták. esztétikai. ha a poéta lelke lírai esztétikumot nem lehel belé. nyelvészeti. A verstan a verselés technikájának a tudománya.

Megemlítjük végül. Ilyen részek funkcionálisan értelmezhetők.. az időmértékes és a szimultán verselésben egyaránt előfordul. hogy szóvégi rím. mássalhangzói hasonlóak (valamely képzési szempontból. az erre felelő rím neve: válaszoló rím. mivel a latinban már ismert volt a rím. Az utóbbi rímszavak ismétlése. . A rím a hangsúlyos. ha a rímszótag(ok) magánhangzói azonosak ugyan. A hímrím francia eredetű jambusi egy szótag mélységű végrím. mert a bort ő maga méri). A belső rím és a végrím mindig szóvégi rím. de a mássalhangzók hasonlóság nélkül különböznek. Rímfogalmak Belső rím a neve a sor belsejében..ez is az én károm. 6.) A hívó rím a rímszótag(ok) első felcsendülése. holott a szóvég révén a belső rím is végrím. vagy a Kicsi vagyok én.A rímes hexameter-pentameter neve leoninus (középkori eredetű). ahol a több szótag mélységű rímben minden hang megegyezik. ismerte. A szabadversben az akusztikai tényezők szerepével párhuzamosan növekedik meg a verslejtés (versdallam) ritmikai tényezőjének szerepe is. . Párrím: aa Keresztrím: abab Félrím: xaxa Visszatéró rím: aaxa Ölelkező rím: abba Terzina rím: aba bcb Idegen rím: axa Ráütő rím: a b a b b. amely itt azt jelenti. három vagy négy szótagmélységű (Tudja azt jól Bagaméri. gyakorta többet mondanak. de ismerünk három-négy szótagra terjedőket is.) . önrímről. amely szókezdő hangok összecsengése. A rímhalmaz több strófán vagy egész versen végighúzódóan ismétlődő rím. vagy: a a a a A nyelvi jelleg alapján beszélünk ragrímről. (A görög nyelvű. Meghatározása: hangok összecsengése. Szokatlan rímek Változataikból megemlítjük a kínrímet. (E furcsa hangzású meghatározásnak az az oka. például a zöngésség tekintetében).. A magyar nyelvű költészetben (és rímes prózában) ennek két alaptípusa van: az alliteráció. általában a sormetszet előtt mutatkozó rímnek. 5. Az asszonánc rím magánhangzói azonosak. Ennek elméletét Arany János dolgozta ki Valami az asszonáncról című tanulmányában.. a másik a végrím. szabatos rím) magánhangzói és mássalhangzói azonosak. (amely végülis a költemény teljes metrikai karakterét emelkedővé -anapesztikussá . A művészi szövegben a következetes ritmikai rendszerek látványos szabálytalanságai szinte sohasem hibák. 2. olykor a rímes szabadversben nem ritka tünemény. Petőfi Játszik öreg földünk kezdetű verse hexameterek sorvég-rímelését követő leoninus. valamint a kecske-rímet. A magyar költészetben leggyakoribb az egy és a két szótag mélységű rím.7. népdal önrímei). A rím mélységét a rímelő szótagok számával mérjük. Valójában a végrím két változatát ismerjük e vonatkozásban: a belső rímet és a sorvégi rímet. mint a szabályos metrumok. de a mássalhangzók helyet cserélnek: Elveszett a járom kulcsa . Szabados rímról beszélünk. vagy egyáltalán a sor végén jelentkezik. a rímszótagnál (sormetszetnél) új sort kezdő tagolással. sorvégi rím az. Az asszonánc és a tiszta rím figyelmes megkülönböztetése fontos József Attila Eszmélet című nagy versében. miként a metrikus verselési rendszerek metrikai lazaságai (zökkenései vagy redukciói). Képletei a közeli rímfajtáknak vannak.hangolja. A rím 1. A szabadvers zeneisége ritmikai érdekű. hanem értelmezést követelő esztétikai információk. amely általában tréfás. hogy a sorvégi rím helyett általában végrímet mondunk. a klasszikus időmértékes verselés nem. amely a belső rímre sor végén válaszol. Julcsa. 8. 3. Nyilvánvalóak ezek a metrikus versek zökkenéseiben (metríkai anomáliáiban). hogy a szabadvers ritmikailag laza jelenségei csupán aritmikusak lehetnek. Legszebb példája irodalmunkban Ady Krónikás ének 1918-ból című költeménye. Rímnemek A tiszta rím (teljes. . a nőrím trocheusi alkatú egy szótagú végrím.Mindkettő régies (Tinódi vala-vala önrímei. vagy: a a b b b Csoportrím (bokorrím): a a a. A modern magyar lírában. Rímfajták (rímképletek) Két alapváltozatuk a közeli és a távoli. 4.

A verselemzés során nem csupán megismerni kívánjuk az esztétikai teljes élmény rétegeit. vagy arról. Egészen visszatetsző például arról olvasnunk a Csák Máté földjén egyik elemzésében. szólamok. A két szótag mélységben való tájékozódás bebizonyítja. új legenda).Az egy szótag mélységben való vizsgálódás általában tiszta rímet jelez. kiemelt nyelvi nyomatékú.szolgálat a dolga! A leíró verstani ismeretek iskolai tanítását kisebb-nagyobb mértékben mindig egybe kell kötnünk a felismert és megnevezett. Időmértékes vagy szimultán verselésű költeményekben rendszeresen figyelmet érdemelnek azok a szavak. a barbarizmus elleni vád kifejező szavát a ritmus épsége mondatja olyan erővel. mint egész tudomány követelményeinek. De hiányos. gyakorlati tudományág. mint a végrímé. Tágabb értelemben is emlegetjük. a szók belsejében is. Idézünk néhány példát a funkcionális verstani magyarázatok általános és közvetlen lehetőségeire. leírt ritmikai-metrikai tények versbeli esztétikai értelmének.. A tiltakozás. A versritmus elemzése is indokolt. mivel a ritmikai. miközben thesis. periódusok határának jelzésével a sorozatosság ritmikai jelölője. a tiszta rím-asszonánc vizsgálata alapján felismerjük a változatos rímelést. versekben egy-egy hang beszédes gyakorisággal fordul elő. hogy az indulatok daktilusi dobogásúak . amely a műegész vonatkozásában értelmezi a funkcionáló részt. Egyrészt megmutatta a hiteles leíró verstani ismeretek stabilizálásának. A funkcionális verstan tudományágában az első magyar szakkönyvet Péczely László írta (Tartalom ée versforma. s Batsányi János kemény megjegyzése: A ritmus csak szolga. amely a . hogy csupán a laza asszonánc alapján szabályos a stanza-rímelés. amely igen általános.js. hogy a funkcionális verstan az egyes művekhez kötött. az anapesztus gyorsaságot. dúsulását is várjuk. lendületet. rendszerezésének sürgősségét a korszerű kutatások jegyében. Ezen elemzési rendszerben válhatnak a tartalom és forma leírható tényezői organikus egésszé. Mivel részjelensége a vers egészének. Hatását a hangzó nyelvben fejti ki. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versében a 24.j 5/5 A jambusi szimultán sor közös metszete után részben a sor. tág asszonáncokkal. Így válhat maga a verstan a verselemzés hatékony eszközévé. amely az elemzések értelmét tagadja. mondatok.. Bp.amikor a költeményben egyetlen daktilus sincs. A funkcionális verstan A versritmus a lírai esztétikumnak egyik eszköze. halvány nyomai az iskolában is felbukkantak (a sok spondeus lassúságot.) A rejtett alliteráció már olyan hangakusztikai jelenség. ha megfeledkezik a ritmuselemzésről. részben a vers kiemelkedően súlyos szavainak egyikét találjuk (iszonyata). metrikai tényezők önmagukban esztétikailag elvontak. 8. ha öncélúvá lesz. a vers csak cifra szolga. Ilyen értelemben általános érvényű is Ady híres vallomása: Én voltam Úr. amiről az értekező mitsem tud. amit nem szokás a rím fogalmába sorolni. mint ritmuselemzés. A hiteles leíró verstani elemzés az irodalmi tények tiszteletére nevelhet ugyan. 1. (A verses epikában és drámában az adott műnem és műfaj esztétikai tényezője). az egyes művek elemzésében kamatozik. megelégszik a puszta leírással (descriptióval). (Kosztolányi Ilona című versének l-hangjai. alkotásaink zömében megtalálható. a teljes művészi hatás egészében jelenik meg egyértelműen. a külső forma a nyelvvel kapcsolatos eszközök összessége. amely minden strófának sajátos rímrendet kölcsönöz. mert élménydúsító. sorok. A leíró ritmuselemzés esztétikai kamatoztatásának verstanágazati tudománya a funkcionális verstan.p. akkor a versritmus a belső és a külső forma egyik tényezője. Az élményben az értés fokozó erejű. ha pedig a műalkotásban a belső forma a szerkezettel kapcsolatos. A tények hitele és a tények értelmének hitele minden tudományos munkálkodás tartó pillére. A leíró verstani eredmények esztétikai értelmezésére a műelemző szakirodalom kezdetektől törekedett. Ennek kezdő szótagja metrikus nyomatékokban gazdag. 1965). ezért az elemzés iránt fogékony olvasónak akkor okozhat zavart. holott "csupán" a jambusi szimultán verselést valósítja meg. Az alliteráció szűkebb értelemben kezdőrím. A funkcionális verstani magyarázatok gyakori. A végrím (belső és sorvégi változatában egyaránt) nem pusztán hangakusztikai elem. E jelenséget nevezhetjük rejtett (burkolt) alliterációnak. Demagógia. dilettantizmus minden olyan állítás. esztétikai jelentésük mindig a szöveghelyzetben. hanem az érzékelhető és a tudati emberi teljesség jegyében az élmény fokozását. hivatásának (funkciójának) bemutatásával. tévedést. amelyeknek kezdő szótagján kiemelkedő metrikai nyomaték található. Ady közvetlen közelében. A magyar költészetben az alliterációs rím mértéke jóval szerényebb. Az a funkcionális elemzési mód. hogy Vajda János modern lírája összetördeli a jambust. E kötet két alapvető tanulságot kínált. e tények értelmét azonban mindig a funkcionális elemzés-értékelés világítja meg. A verselemzés mindig több. A sorrészek.jp. . Tágkörű tipológián túl a tudományág elvont eredményeket aligha nyújt. (Hunn. Másrészt bebizonyította azt. a pirrichius töredezettséget sugallt az egyes művekben). a leíró és a funkcionális verstan együttesen felel meg a verstan.. sor: nem egy szörny-állam iszonyata rág j. amikor sorokban. fonák tévedései leginkább a leíró verstani elemzés kisebbnagyobb hibáira vezethetők vissza.

képek és jelképek a lét fenyegetettségét. Ha mégis okos és esztétikus. akkor elsősorban mondattani tagolást érzékeltet. éj és csillag. lehetnek torzultak. a nyugalmat és a forradalmi elszántságot. népi műfajokhoz. .Radnóti az antik kötött veremértékek művelt fegyelmét érvényesíti elsősorban. amely a vers egészében következetes. utolsó harmada csupa dinamizmus. A Kocsi-út az éjszakában strófakeretező sorai mind törtséget. érthetetlenek stb. Néhány változatra utaltunk csupán. . mozgalmi költészetünk alkotásai szívesen választják a hangsúlyos metrizálást. Ady kuruc-versei.S ha innen az anapesztusi metrumra is visszanézünk. rossz szekér). ó sors. . a nyugtalanság metrikai követőjeként szoktuk meg. E trocheusok szóhangulatot festenek (csonka. . különösen a hexameterrel és az ecloga műfajával tiltakozva már a formában is az elhatalmasodó barbarizmus ellen. félelemtől űzött hangoltságát. látomásos képek lassú mozgása. A versmondásról A magyar beszédkultúra egyik fontos tényezője a versmondás kultúrája. De változik a vers. a lélek riadalma folyamatos. . vonzók. . gyűrűző. Olykor egy-egy versláb vagy verslábkapcsolat az általa ritmizált nyelvi rész hangulatát. . József Attila a szabadvers és a hangsúlyos metrizálás korai. hiszen a hagyományos költői gyakorlatban általában a lendület. Ellentétes ezekkel a természeti képekkel a sodró anapesztus.Elvi és . mindegyikben úgy szemlélve a beszédkultúrát. akkor tudatosulhat bennünk. József Attila a Tiszta szívvel egyszerű metrikai formájával. így kivételes. akár szabályos metrikai-ritmikai rendjével. Radnóti Miklós Álomi táj című költeményének következetes anapesztizálása az első három szakaszban sejtelmes.tompa nyugalom. statikus természetfestés metruma. rebbenő mozdulatok uralkodnak az első részben. győzelmet éneklő lírai dal (s néhány lírai betét) metruma anapesztusi. dús jelei után egyre inkább a kötött formák felé fordul.Az Éj és a vándorok filozofikus fejtegetései jambusi metrumúak. a világforradalom harcát. közérthető mondanivalókhoz közelítő törekvést fejez ki. tévesztőek. ellentétes-párhuzamos metrikai kísérője a képeknek.mindennapi beszédben szokatlan.Vörösmarty Csongor és Tünde című verses drámai játékában a népies-mesei hangulat uralkodik. az esti csönd riadt sejtelmei után mindez már döbbenet. Kölcsey Zrínyi második éneke című versének indító sorában a ritmus révén jelzett nyelvi nyomatékok leginkább a jelzőt (szenvedő) emelik ki. Funkcionális verstani törvény. művészi formai eszközeiben is a fegyelmet keresve. az élet menekvést kereső kiszolgáltatottságát. csöndes. széthullást. A részletezés a funkcionális verstan feladata. Ady szenvedélyekben lobogó költészetének szimultán metrumát a monoton panasz élményének megfelelően lazítva. j. gépiesek. A verselési rendszeren belüli veremértékek váltogatása magában is esztétikai értékű. j. idéz még hangutánzást is (harangvirág) . eltörött. Esti csend. . s minden ilyen sorban zökkentett. szenvedő hazámat! j. tört a jambusi verselés is. szokatlanul. a szenvedélyek hullámzását anapesztusi mérték jelzi. akkor a hatást egyéb nyelvesztétikai vonások érvényesítik. A verselési rendszer alkotói megválasztása olykor önmagában is értékelhető esztétikai döntés lehet. mély vallomás. . hogy nagy költők műveiben a metrikai hiba általában látszat csupán. amely sokszor kétütemű hangsúlyos metrumot érzékeltet. élet és halál végleteit. gondolattól gondolatig szakaszol (tagol). Ady A Tisza-parton című versének harmadik sorában szólábazó jambuspárral. js. A versritmus tekintetéből három alapvető változatot tarthatunk számon. Most a versritmus érzékeltetésének vonatkozásában eleve helyes beszédkultúrára gondolunk. határozott. akár éppen látványos metrikai zökkentéssel. mélyvizű tó . Ha a versmondó a verset általános (kötetlen) nyelvi jelenségnek tekinti. hogy általános és személyes jegyei igen változatosak: lehetnek ezek szépek. éneklő. lidérces. Kései versei a hagyományosan komoly (de végletek kifejezésére is alkalmas) jambizálást választják. kifejezők. a mozgás. a metrum végig párhuzamos követője a lélek hangoltságának. a művet záró. élénk jambussal festi a szóhangulatot. ehhez a költő azt a bimetrikus trochaizálást választja. esettséget panaszolnak. E példa ritmikailag más szempontból is figyelmet kelt: a költemény egyetlen csonkaütem-követő cezurájú sora. előadása ennél fogva a ritmus esztétikumát mellőzi. monometrikus időmértékes sorokkal gazdagon vegyítve. A zárókép személyes vallomásának nyugalma tragikus-katartikus. hogy a festői képek hangulatával korábban ellentétes metrum egyidejűleg párhuzamos a lélek elejétől végig jellemző zaklatottságával. A magyar nyelvű műköltészetben a hangsúlyos-monometrikus verselés általában a természetes beszédhez. 4. miként a mondanivaló (a sorbeli jelentés) is kiemelt. j. cs /6 2. mondandóját közvetlenül festi (funkcionális párhuzam). egy-egy metrikailag kirívó trocheus révén. ez a sor kulcsszava: Te lásd meg. A képek intenzitása változó.Petőfi Nemzeti dala. sorsa szigorával emberi tartása fegyelmét szegezi szembe. meghatározó. valójában esztétikai-funkcionális remeklés. szívszorító félelmét idézik. amely helyzetének és konzekvenciáinak festésében népdalszerűen ötvözi a gyöngédséget és a tragikumot. Ez a versmondás uralkodó divatja. Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versében a vers meditatív első részében jambusi mérték uralkodik.A vers végén ismerjük fel a költői lelkület azon zaklatott. a kétütemű hetessel fejezi ki metrikailag azt a világos bizonyosságot.

). vagy gyenge másodfél metszetet jelez. . de a metszet utáni thesis miatt. A Reményhez esetében jó.). egyenként nyolc soros strófából áll. hogy az időmértékes metszet leggyakoribb változata lábmetsző. ez pedig a versritmikai kiemelés feladását jelenti. azzal jutalmazva. A strófa szótagszámképlete: 6 5 6 5 6 5 6 5 8 5 8 5 6 5 6 5 . A Magánossághoz: jambusi szimultán verselésű. A szavalóművészet (ösztönös kivételektől és ritka. másik részük pedig vagy dierézis-típusú. ezekben nincs érzékelhető metszet. rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h . miközben ismét megbomlik a tartalom és a versforma harmóniája: a tartalom mögéje szorul a forma egyik ritmikai tényezőjének. 2. gyakran szólam kezdődik. Mindez a gondolati-érzelmi-hangulati tartalom rovására is mehet. kísérő a hangsúlyos ütemezés. hangsúlyos versritmus esetén ez szülte az ütemek kemény kopogását. Vezető metrum az időmértékes jambusi. nyolcasok) sorozatos kétüteműségét. 4/2-re. Egy strófa szótagszámképlete: 10 7 10 7 8 10 7 7. szimultán soroknak azok látszanak. kinevették. roncsolja a költemény organikus esztétikai teljességét és hitelét. A tagolás révén hangsúlyos vezér. ellentmondás sorsa: megmosolyogták. Leginkább a dierézis-metszet hatékony.(vezető) metrum és trocheusi-időmértékes kísérő metrum alkotja a szimultán metrumot. A Matyit festő nyelvi humor eszköze ez Fazekas művészetében. A versritmus hiteles érzékeltetése a versben működő ritmikai tényezők arányos érzékeltetése. Ki ne érezte volna már e többletet akár művészek. negyedfél metszet). tűnemény stb.A trocheusi lábak lüktetését a hangzás és az írás figyelmesen biztosítja (például: Főldiekkel. hiszen a formai jegyek stilizálása az értelmezés stilizálásával egyenértékű. felező nyolcast sugall. A sorok egy része nem mutat időmértékes metszetet (különösen a sok öt szótagú sor). A költészet nyelvi erejét a versritmus nem korlátozza.. A vezető metrum tehát itt is hangsúlyosütemező. Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez: trocheusi szimultán verselésű. A nyolc szótagú sorok zöme hangsúlyos tagolást. 4/2). ha ennyit sikerül megtanítanunk: négy strófa. ami minden túlzás. a hatosok pedig szintén kétüteműséget éreztetnek (3/3. A nyolcasok általában kétütemű közös metszetű szimultán sorok (5/3). Ezek sikerét a hiteles leíró és funkcionális verstani elemzés biztosíthatja. Eredménye a többtényezős versritmus stilizálása. Megjegyzés: Az iskolai oktatásban tartózkodnunk kell minden túlzástól. A hangzó verslábak között gyakori a choriambus. Már csak emiatt sem azt a verset halljuk. A költészetünkben ritka. hangsúlyosként tagoló metszetet. A sorok egy része mutat harmadfél időmértékes metszetet (ezek közös metszetként is felfoghatók. mind bimetrikus szerkezetben. E helyzeten segíteni csupán alapos verstani elemzéssel lehet. . penthémimerész. A gondolati tagolás általában nyelvi szólamtagolás. Egyrészt mellőzi e felfogás a versben objektíve létező versritmust. 11-8-11-811-11-8-8 .) . a strófák szótagszámképlete. mind monometrikus.gyakorlati hibák pedig nyilvánvalóak. Sérelmet szenved itt mind az arányos tagolás. Trocheusi szimultán verselés jellemzi. öt szótagú sorok átveszik a más szótagú sorok (hatosok. Ilyenkor az indító öt szótagú ütem utáni hat szótag mellékmetszettel tagolódhat tovább 3/3-ra. Szubjektivizálódik a versmondás. igen ritka tudatos kivételektől eltekintve) a beszédritmus szerinti versmondás híve. Láttuk. A strófák tehát nyolc sorosak. hanem dúsítja. időmértékes versritmus esetén a beszédritmus sérelmét. Rímes. hogy megbontja a tartalom és a forma közötti harmonikus kapcsolatot. redukálása a metrumra. a 11-esek változatos metszetűek (dierézis. (A Lúdas Matyi hexameterei igazán csak akkor kifejezők. Régebben. Vannak monometrikus-időmértékes sorok is. hogy a természetes nyelvérzék mindig tiltakozott a skandálás ellen. Másrészt oktalanul helyezi úgy előtérbe a tartalmat. mert az időmértékes metrum a verslábakra hagyatkozik. egyenként 16 sorral.. mind az arányos kiemelés. nyilván hangsúlyosként. Négy strófából áll. amelyekben közös főmetszet (tehát harmadfél időmértékes metszet) található. A tihanyi Ekhóhoz: trocheusi szimultán verselésű. ha harsányan skandáljuk őket. Tíz strófából áll. . amit a költő hallott. . akár amatőr versmondók kivételes pillanataiban? Költemények leíró metrikai jellemzése 1. Rímképlete: a b a b c c d d. Ha kényelmes beszédszünetet tartunk az időmértékes metszetnél. A metszet után szó. különösen az iskolai tanításban divatos volt a skandálás. szimultán versben gyakran eltűnik így a verselési rendszer élménye is (csak ütemezést hallunk). erős a hangsúlyos ütemezés. 11 strófából áll. Ha szubjektív beszédnyomatékokat érzékeltetünk. gyakran 4/1 vagy 3/2 ütemezéssel. a kísérő metrum trocheusi. minden szakasz 16 soros. megtörik a versláb és a sor lejtése.Jellemző. A skandálás a metrikai nyomatékok nivelláló és túlzó kiemelése. Ennek kulcsa az arányos tagolás és az arányos kiemelés.A tihanyi Ekhóhoz esetében: Tíz. a nyomatékmegoszlás miatt gyenge hangsúlyos tagolás érvényesül bennük). a metrumnak. de vannak felező nyolcasok is (dierézis-metszetűek. keresztrím-változatokat mutat. . a strófák nyolc sorosak. eltűnik a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. ami azért is fontos.

a negyedik sorban olykor dierézis mutatkozik. 46: kopiával. dőlttel jelöljük a helyes mértéket.6. nem lehet szabadvers. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja. . 31: illatu. Rímképlete: x a x a x b x b.) Világosságot!: időmértékes. ötös és hatodfeles jambusok.: hangsúlyos monometrikus verselésű. Rímképlet: xaxabbccdd. halk ütemezés jellemzi.j az ütemezés: 5/3 Szondi két apródja: időmértékes monometrikus verselésű. a strófák sorszáma 8. Mindennek funkcionális magyarázata van: az örvény árjaként forró vér s az őrült lélek érzelmi dúltságát jelzi a dúlt metrum. Párrímes. A nyolcasok általában feleznek (olykor szómetszéssel). . Hét négy soros strófából áll. holott szómetsző jambusi rend érvényesül: Egyes daruszó tévelyeg hangzó verslábak: s. 62: álgyu-. minden szakasz nyolc soros. 4/4). 14: kopiával. 75: oh. 19 négysoros strófából áll. 27: Jézus(s)a. periodicitás nélkül. 3/3. keresztrímes.A 71. Egyik sorát idézzük. Vörösmarty Mihály Szózat (1836): jambusi szimultán verselésű. Vannak a versben időmértékesen monometrikus sorok is. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823): trocheusi szimultán verselésű. század költői: jambusi szimultán verselésű. A vén cigány: hangsúlyos monometrikus verselésű. Szótagszámképlete: 7-6-7-6-7-6-7. Sok a dierézis-metszet. 8: űlet. a négy szótagú ütemek időnként élénk choriambusi alkatúak (időmértékes szórványok kísérnek). 3/3. rímképlete: a a b b x c x c. (Időmértékes-monometrikus verselésű.Változatos szimultán sorokat is találunk. de vannak idősértékes monometrikus (természetesen jambusi lábazású) sorai is. rímtelen. Petőfi Sándor A XX. noha érzékelhető. 4/4. szakozatlan vers. Gazdag choriambizáció és anapesztizálás hatja . A metszet utáni hat szótagot következetlenül tagolják mellékmetszetek. Élénk jambizálás. Közel áll a szimultán verseléshez. négy periódusú. utánuk hangsúlyos főmetszet következik. Szakozatlan. 38: szinü. mindegyik tíz soros.) 4. Hat strófájának mindegyike nyolc soros. A strófák első három sorában csonkaütemkövető harmadfél cezúra tagol. a refrén négy sornyi. A szó. A sorok többsége szimultán. a sorok váltakozóan (de nem periódikusan) ötödfeles. 10: szavu. A periódust egy negyedfeles és egy hármas trocheus alkotja. 6: feszűlet. minden strófa négy periódusból.A Magánossághoz jambusi szimultán verselésű. A strófa szótagszámképlete: 8-8-8-8-8-3-8-3. sorai felező nyolcasok. minden sora hexameter. Egy periódus két sor. minden strófa négy soros.trocheusi szimultán verselés jellemzi.illetve ütemkapcsoló sorokat. a trocheusi időmérték kísérő metrum. A sorkezdő ütemek négy szótagúak. ahol erős az ütemezés. 5/3. Arany János Kertben: jambusi szimultán verselésű. Strófái száma 7. 3: vele. 27 sorból áll. 5: ífiu. vezető metruma az időmértékes. egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. Ötös és hatodfeles jambusi sorai a drámai jambust idézik. ebben csábít a szólábazó anapesztus. 4/2). Hét strófa. a lejtésegység alapján. Változatos szótagszámú sorokból áll. A sorok hatodfeles és négyes jambusok. (Ügyelni kell a prozódiára. Nemzeti dal: hangsúlyos monometrikus. így vezető metruma a hangsúlyos kétüteműség (4/3. 42: becsü. kísérője a kétütemű hangsúlyos (5/3. 11 nyolc soros strófából áll.meg ütemkapcsoló sorok váltakoznak a versben (ilyenkor a harmadfél metszet csonkaütemet követ). . 24: mézizü. szimultán sorokkal. ütemező verselésű. Az ítélet: rímtelen. a helyes szótagidőtartamra! Soronként utalunk egyes szótagokra. 4/2). 2. Gazdag choriambizáció jellemzi. Metrikai karakterét az anapesztusok határozzák meg.sorban harmadfél lábmetsző cezúra található!) Ártatlan dac: jambusi szimultán verselésű. Szótagszámképlet a strófákban: 10-10-10-10-10-10-9-9-10-10. . vannak benne szimultán sorok is. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja (a b a b c c d d). Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím).ch.Váltogatja a metszet. (Következetlen az időmértékes kíséret is. Temetésre szól az ének. a refrént a záró szakaszban szövegfolytatás váltja fel. de három szótagú verslábat nem alkalmaz (nincs benne anapesztus). 25: ím. az ütemlábazás időmértékes karaktere inkább az ereszkedő trochaizálásnak kedvez. közös főmetszetű (metszetkapcsoló) és metszet. Mivel metrikus. . 3. jambusi-trocheusi időmértékes szórványokkal.és szólamlábazás daktilikus időmértéket is sejtethet. Rímképlete: x a x a x b x b. két négyes és hármas jambusi periódust kapcsol össze. a versnek csupán jambusi-anapesztusi sorai (amelyek nem daktilizálhatók) döntik el a lejtésben kétértelmű sorok egyértelmű lejtését. Az apostol verselésére emlékeztet. olykor tagolatlan. jambusi monometrikus verselésű.. Néhány időmértékesmonometrikus sort nem számítva a szimultán sorok rendszeresen két üteműek (5/4. Félrímes. rímtelen. 14 strófából áll. nyolc strófából áll.. Előszó: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. szakozatlan költemény. Hat strófából áll. Négy periódusának mindegyike egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata.

6. de egyéb szokatlan helyzetű csonkaütemekkel is találkozunk. a hangsúlyos ütemezés szelídsége (a metszetek gyakran szólam-metszők). Tóth Árpád Esti sugárkoszorú: jambusi szimultán verselésű. A metrum zaklatottsága itt is funkcionálisan indokolt. Mindhárom strófája 8-8 soros. Vannak a versben időmértékes monometrikus sorok is. keresztrím. A sorok ötös jambusok. A vers láthatóan szerkezeti részekre tagolt. de van néhány hatodfeles és egy hetedfeles jambus is. a karakter-megnevezésen túli részletezés túlzás volna az iskolában.át az időmértékes metrumot. olykor hangzó choriambusok. metszet.meg ütemkapcsoló sorok. 10. Juhász Gyula Himnusz as emberhez: jambusi szimultán verselésű. Kilenc 4 soros strófából áll.vagy ütemkapcsoló szimultán sorokkal. 11. a rímek indázók (párrím. vannak ütemkapcsoló szimultán sorok is. Metrikailag költészetünk egyik igen nehezen leírható verse. ütemkapcsoló. . Ötös és hatodfeles jambusi periódusok kapcsolódnak. . Egy szakasz öt sorból áll... A strófa szótagszámképlete: 9-8-9-9-9-8.j. Ady Endre Az eltévedt lovas: jambusi szimultán verselésű. Minden strófa két periódus kapcsolata. a periódus egy négyes és egy ötödfeles jambust ötvöz. Félrímes (x a x a). a versritmust a beszédritmushoz közelíti. A szimultán sorok hol metszetkapcsolók. hexameteres vers. párrímes. Feltűnő a sorvégi jambusok gyakori erőtlensége. Ötödfeles és négyes jambusok kapcsolódnak. rímképlete: x a b b b a. vannak metszetkapcsoló. mert következetesen metrizál (metrum nélkül egyértelműen szabadversnek minősítenénk). egyszerű közlés stilisztikai tónusához. a józan. Szakozatlan. olykor pirrichiusok színezik az időmértéket. Góg és Magóg fia vagyok én: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Metszetkapcsoló. vannak időmértékes monometrikus sorai is. ütemezése: 4/1//5. Vörös hervadás: metrikai karaktere azonos a Hajnali részegségével. A jambusi rendben változatos choriambizáció érvényesül. sok a nyomatékmegosztó sor. visszatérő rím egyaránt található). Choriambusok.a . Hatodfeles és ötös jambusok kapcsolódnak össze. Részletes leírása (teljes indokolással) külön tanulmány tárgya lehetne. miként a háborús eclogák a művészi rend és fegyelem heroikus emberi méltóságát szegezi szembe a démoni idők pokoli embertelenségével. metszet. Jónás imája: jambusi szimultán verselésű. jambusi. Szakozatlan. vagy ütemkapcsolók. hasonló szerkezetű az ötödik sor is!) 9. gyakori a nyomatékkapcsolás és sokszor szólamszerű az ütemezés. Kosztolányi Dezső Hajnali részegség: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. mint Vörösmarty versében (A vén cigány). Babits Mihály Csak posta voltál: laza jambusi szimultán verselésű. a verslábak sorrendje: j.: rímtelen. Ember az embertelenségben: laza szimultán verselésű. . A sorok változó szótagszámúak. Sok az időmértékes (jambusi) monometrikus sor. hol ütemkapcsolók.A metrumban mindhárom szimultán sorváltozat fellelhető. mint harmadik szótag. Időnként anapesztusok színezik az időmértéket. maga a vers hét strófa. minden szakasz hat soros.ée ütemkapcsoló. mivel a szerkezeti tagok sorszáma igen változatos.és ütemkapcsoló szimultán sorok közé monometrikus időmértékes sorok ékelődnek.j.E költemény is. A szimultán sorok vagy metszetkapcsolók. minden szakasz hat soros. váratlan helyeken belső csonkaütemekkel (többször csonka a második versláb. ezek száma túlnyomó. 8.Hét strófából áll. Radnóti Miklós A la recherche. szimultán sorokkal. laza jambizálással. Öt strófából áll. e részek azonban nem strófák. ütemkapcsoló és metszet. rímképlete: a a b c c b. nem periódikus. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). . rímes.cs. időmértékes monometrikus sorokkal. (A harmadik sor metszet. . szakaszonként négy periódus. gyakori a nyomatékmegosztás. Stanza. Karakterét a zaklatott jambusi időmértékes metrum és a sok szimultán sor adja meg. Nem szabadvers. még az érettségi küszöbén is. A strófa szótagszámképlete: 11-11-10-11-11-10. Mindez a tartalommal harmonizál. Metszetkapcsoló és ütemkapcsoló szimultán sorok köré jambusi monometrikus sorok ékelődnek. A sok ötödfeles sor 5/4-es kétüteműséget jelez. vannak metszetkapcsoló. strófikus.

Holt vidék: hangsúlyos monometrikus verselésű. rímképlete: x a x a x a.és ütemkapcsolók. j. cs a. a ts.-/ u u u -/u káromkodásból katedrálist? . cs. nyomatékmegosztók vagy nyomatékkapcsolók./ . változatos szimultán sorokkal./ . nyomatékmegosztó jambusi szimultán sor. A vers nyolc strófából áll. Minden strófa öt sorból áll. j. choriambizálás. merész anapesztusokkal. a t. Néhány sora időmértékes monometrikus (jambusi).. s s. ha a karaktert hitelesen jelezzük. cs ch.E sorban a hangzó verslábak rendje a következő: enyhén spondaizált trocheus . illetve metszet. js. Óda: verselése A város peremén és a Külvárosi éj verselésével egyezik meg. igazit vagy belevész a világ! . . p. Szerkezeti tagoltsága ellenére nem strófikus. Nagy László Ki viszi át a szerelmet: jambusi monometrikus verselésű.12. j. Rímképlete: aabbx. idegen rímes részek váltakoznak a versben.A szabadverstől lényegében a következetes (jambusi) metrum határolja el./ u . Változatos helyzetű belső csonkaütemek. a 29. . mivel a gazdag anapesztusi variációk sem hiányzanak. szakozatlan.// u ./ u u/u -/.u/uu/u-/u Ki becéz falban megeredt u u -/ .. j. a /3 /4 /4 /5 /4 /3 . visszatérő rímes. A laza jambizálás a "hangzavart!"-jelszavának látszatszerű kakofóniáját festi. A sorok szótagszáma a roppant belső feszültségnek megfelelően szélsőségek között ingadozik.// u u ch. cs ts-j.vagy metszetkapcsoló szimultán sorokkal. Strófikus. a a. de nem strófikus.: rendet./ Létem ha végleg lemerűlt.Részletes leíró verstani elemzése bizonyára meghaladja a tanulók erejét (a gimnáziumban is).vagy ütem-. cs. a. A strófa szótagszámképlete: 10-7-9-6-9-6. 13.// u ./ u u Lángot ki lehel deres ágra? . j. Figyelmet érdemelnek anapesztusai. párrímes költemény részletes metrikai leírása: Létem ha végleg lemerűlt . . A követelő beszédritmus minden szót nyomatékosan ejtő természetes tagolása ez versben. . E metrum hasonló A város peremén metrumához.A jambus teljes változatosságával hullámzik. Számottevő a különbözés is.szólábazó anapesztus . Elegendő. rímes. cs. szimultán sorokkal (ütemtagolódást többnyire gyenge hangsúlyos vagy közös metszetek teremtenek…).szóértékű csonkaütem . A lejtésőrző metrumelemzésnek több sorban a pirrichiusok okoznak gondot. a sorok szótagszáma.. 16 szakaszból áll. a a. cs a.// u u ki imád tücsök-hegedűt? u u .végül két szólábazó anapesztus. hiszen maga a művészi rend ép itt a metrikai karakterben is. József Attila A város peremén: jambusi időmértékes monometrikus verselésű./ u u . Metszet. jambusi-choriambusi-trocheusi szórványokkal. az első négy sor felező nyolcas (olykor szómetsző metszettel).) 14./ u u -/u u -/ u Ki feszül föl a szivárványra? u u ./ ./ ./ u csípőket ki öleli sírva? . a funkcionális részleteket kiemelve. A versritmus tényezőinek funkcionális elemzését követeli a költemény! . A szimultán sorok változatosan metszet.. anapesztizálás jellemzi a metrikai karaktert. gyakori szólamlábazás. Illyés Gyula Bartók: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. szimultán sorai is vannak. Párrímes. Szerkezetileg tagolt. szimultán sorokkal. rímes. j. s.és ütemkapcsoló. ütem. s. tp-j. Strófikus. a..u .A Mellékdal két négy soros strófájának minden sora ötödfeles jambus.. . cs.-/. az ötödik sor ütemértékű három szótagú sor. ezek egyenként hat sorosak. a.u . rímelése rendszertelenül változatos. verőereket? uu -/ u -/u uS dúlt hiteknek kicsoda állít u/. cs s. A szonett-méretű. Elégia: verselésének karaktere azonos a Külvárosi éj verselésének alkatával.u Lágy hantu mezővé a szikla.Egy metrikailag érdekes sor./ u u hajakat. a. Külvárosi éj: jambusi időmértékes monometrikus verselésű./u .

ősi egyszerűségét nem feledve mondhatjuk. hogy következetes metrumot követne.Ritmikai alkatát leginkább a nyelvi ritmus jegyeinek elemzése közelítheti meg. A párrím régies.háttérben pedig ott húzódik a szólamszerű 4/3-as tagolásnak-ütemezésnek hangsúlyosan metrikus hazai élménye. hogy a proceleusmaticusnak köszönheti népszerűségét… (Ez a négy rövid szótagból álló versláb: u u u u a költemény ritmikai tényezőinek csupán egyike. figyelmes olvasó.Egyszerű.) Szent kert.E lírai éposz a nyelvi ritmus gazdagságát kamatoztatja anélkül. t-jp. akkor is. kék árny... E hangsúlyos metrumú versben erre a ritka időmértékes jelenségre is érdemes figyelnünk. Bő lomb: Tárt Zöld szárny. A költő maga gyakran tudatos kísérletező volt e formák magyar nyelvi megszólaltatásában. minden verssor egyetlen szó s így egyetlen szótag . mint Hült hang.uu u/u S ki viszi át fogában tartva u u u -/u-/ . de már hangsúlyos szempontból. a csönd.. js. a mozdulatlanságot metrikusan részben a hosszabb szavak és szólamok másik. Minden. érzékelhetően színezik is a nyelvi ritmust. elsősorban jambusit. cs /3 /5 /4 15.). tény azonban. Weöres Sándor Tekereg a szél csavarog a szél. hogy a hangsúlyos kétüteműség egyik érdekes műköltői változataként mutassuk be.nagyszótagszámú ütem találkozik minimális szótagszámúval. . hogy a magyar lírában gyakorlatilag jóformán sose szerepel. (A vers négy hétszótagos. mély sugallata a felnőttet is megragadja. A dinamikus élmény villanásnyi. míg magát a csöndben pihenő tájat. terebélyes véglete követi. ébred és elmúlik. cs jp.Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából .vagy sorkapcsolat-méretű metrikus szórványok. . Magam hallottam tőle (száz éve már. De mennyi művészet benne: a sorfelekben váltakozva ismétlődő háromtagú hangutánzó és hangulatfestő szavak (csing-ling-ling. Következetes (sorozatosan ismétlődő) karakterük azonban nincs. Ilyen sorok az igen változatos szótagszámú sorok között mind a rövidekben. intenzív-extenzív értelemben egyaránt.Időmértékesen a vers minden szótagja hosszú. Sajátos esztétikai hatását az ütemegyenlőséget segítő rövid szótagok sorjázása is segíti. természetes itt. . Sorok és sorkapcsolatok sokszor teljes időmértékes vagy éppen szimultán metrumot jeleznek. Weöres Sándor költészetében a ritmikai-metrikai változatok sokaságával találkozik az érzékeny. sor. Rokona e vers ritmusa a népdalnak (Kicsi vagyok én. Szédület előtt csak egyetlen példa még itt: a költő Kínai templom című verse csupa egy szótagú szóból áll. didereg az eperág: mit üzen a tél? A kicsi verset azért idéztük. Ilyenek a terjedelmes szótagszámtartó betétek. szintézise. elemi emberi élményeink egyik alapváltozatát. js. Rang. j ch. 4/1. kop-kop-kop) a téli éjben egyedül eleven mozgás festői. az öröm és az elmúlás szelíd borúja is egyszerű. mind a leghosszabbakban találhatók. a várakozástbúcsúzást. vagy több is talán… egy debreceni irodalmi szereplése alkalmával) A galagonyával kapcsolatban. hogy tartalom és forma tökéletes harmóniája a vers. Ritmikai karaktere: szabadvers. 4/1. a legritkább variációk kihívást jelentettek számára. ha föl-fölbukkannak hagyományos metrikus alakzatok (3/3. . Szán megy e1 az ablakod alatt: igazi hangulatvers. j. Négy fém cseng: Szép Jó Hír. . ch.-/ u a szerelmet a túlsó partra! u u/ . mondattani (és így ritmikai) egységek. végül marad az éj. fönn lenn tág éj jő. 4/3. A sorok uralkodó mértékben nyelvi. . a közeledést-távolodást kísérő röppenő hangulatot eleveníti meg. párrímes sora így változik 28 sorú költeménnyé.E mű ritmikailag szinte minden magyar verselési rendszer érzékelhető ötvözete. elsősorban a hatosok.-/ u j. Verselési hagyományokban gazdag szabadvers. a felező hatos ősi népdalmetruma.ki rettenti a keselyűt? u -/ . Képei varázsuk alá vonják a gyermeki lelket. Majd Mély Csönd leng. 4/1 . 4/2). időtlen a hangsúlyos metrum is.u u -/ .) Nyelvünk gyönyörű képessége a ritmikai-metrikai változatosság kimeríthetetlen gazdagságának követésére való alkalmassága.

A hivatkozásokat itt mégis mértéken felül elhanyagoltuk. szabadvers-tipológia. ami az alapozó ismeretek elveire épül. felvételi) tekintetében az etalon. Ilyen helyzetben a bizonyosság látszatának érdekében rendszerint öszvér-megoldáshoz folyamodnak: olyan kevercs áll elő.A diákokat oktató tanároktól az alapok szakirodalomra építő ismeretét várjuk. tömör összefoglalást adjanak az adott kor tudományos eredményei alapján. strófák. Ez a módszer váltakozik . hiszen tanítványaik sorsát formálják az átadott ismeretekkel (elég utalnunk itt a pontszámokra hegyezett tesztekre. amikor ugyanis a szerzők egy-egy nézet maradéktalan követését vállalják. Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!. Az általános verstani fogalmak. A sorfaj szakszerű ismertetésében ez az állítás is egyetemes érvényűnek látszik. a rím ismertetésében (Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba. de minden gyakorló tanár tudja. IV: Madocsai László). Ha ezt olvasnánk: "önálló sorfajként később is igen ritka" . mekkora túlmunkát jelent a masszív érvek kifejtése. III. az időmértékes verselés fogalmaiban. ha a tudományos kutatások eredményei eleve ellentmondásosak. Mert érthető ugyan.semmi fenntartásunk sem volna. miként a nagyok is számtalanszor támaszkodik a verstani kutatások eddigi eredményeire. a szerző szemlélete szerint. hogy az ismeretekben egyértelműséget. hogy minden magyar tanár éppen verstanból legyen annyira fölkészült. de elméleti érdekű axiomáktól is tartózkodni kellene. amiben a kivételek sokaságának az a kezelhetősége is biztosított. hogy világos. Zrínyi verselésében Képes Géza ItK-tanulmánya (1961).Utószó E kis rendszeres magyar verstan. az egyértelműség érdekében hibát hibára halmoz. Diákok. Természetes.többnyire tekintélyelvű .A szótagmérés. a verstan esetében is. csipegetés innen-onnan. definiciók jelentős része régóta közkincs oly mértékben.Azt mondja a tankönyv. 1997: 47-68) A verstan iskolai tanítását is érdemes az eredményesség szempontjából vizsgálni.Az egyetlen védelem az eltérő nézetek ismertetése volna. hogy kivételekkel teletömni a tankönyveket nem lehet. hogy e munka az iskolai verstanoktatás ügyének érdekében a magyar verstani kutatások összegzését célozza. egyes összehasonlító verstani megjegyzésekben Szepes Erika-Szerdahelyi István Verstana. A VERSTAN KÖZÉPISKOLAI TANÍTÁSÁRÓL (Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában Debrecen. Sok-sok lábjegyzetet mellőzve jegyezzük meg. hogy . A jól felkészült tanár ugyan javíthatja a tankönyv tévedéseit. a kemény kihívások egyike. a sorok. nyelvi hangzástényezők stb. A sohasem keménysége azonban zavaró. . Ritkán folyamodnak tehát ehhez a tankönyvkritikához a tanárok.. amely cikkek. rámutathat a tankönyv hibáira is. szabatos. hogy az antik görög sortípus verstani bemutatása az ókori görög költészet tárgyalásakor hangzik el. de ez terjedelmi okok miatt is reménytelen. Az érettségizőktől várjuk azt a verstani minimumot. Teljes erőfeszítéssel küszködnek. Maradna bizonyosság helyett alkalmanként a tudományos bizonytalanság szolid érzékeltetése. tanárok számára a tankönyv a közös nevező. a nyomaték fogalma. Vannak aztán a tankönyvírók. Péczely László Tartalom és versforma című könyve a funkcionális verstan bemutatásában. rész). A korszerű ritmikai fogalmak egy részét Kecskés András műveiből olykor szó szerint vettem át (versritmus. * Néhány mai magyar irodalmi tankönyv (zömmel jó) verstani megjegyzéseiben széttekintve említünk pár vitatható példát. Kétségtelen persze. bizonyára érvényesen. A monometrikus alapfogalmak és definiciók esetében legtöbbször Horváth János Rendszeres magyar verstan. részletezett érvekkel (I-IV: Mohácsy Károly. A gond az. . szubjektív szakmai tallózás ez. versek formai változatosságában a szerzett verstani ismeretek birtokában el tudnak igazodni. Az pedig képtelen kívánság. hogy a pentameter "önálló sorfajként sohasem szerepel" (1:20). ez a vizsgák (érettségi. . Vargyas Lajos A magyar vers ritmusa című könyvére támaszkodtam (a relatív szótaghangsúly például Vargyas Lajos fogalma). . Segített Kardos László egyetemi jegyzetként megjelent verstana a kötött vers és a szabadvers megkülönböztetésében. bizonyosságot szuggeráljanak. Négysoros Radnóti Miklós Papírszeletek című ciklusában a Kisfiú: két pentameter négy sorban.). a tankönyvek felelőssége tehát elsőrendű.). Kegyetlen ez a küzdelem akkor. hogy ujjat húzzon a tankönyvvel. Aztán sehol sem találunk helyesbítést. hogy a művek sokaságát kell figyelembe venni. Szilágyi Péter munkái. A verstani alapelvek ismerete és következetes képviselete a tanár feladata. metrum. ami olykor a nemes cél. hatékonyságának záloga. Oka ennek nyilvánvaló. Ezzel a kelleténél ritkábban élnek a tankönyvek. ez a diákoknak közvetített ismeretek hitelének. Olyan merész. könyvek részeit olvasztja egésszé. értékelni.kizárólagossággal. hogy eredetükre már szakmunkákban sem szokás utalni. a prozódia alapvető elméleti kérdés az iskolai verstanban is. a filológíai minimumnak itt teszünk eleget.. a kivételek ritkán képezhetik az iskolai tanítás tárgyát. Juhász Gyula Ovid tavaszdala című költeménye végig pentameterekből áll. amely alapján költészetünk alkotásait a verselés tekintetében megbízhatóan tudják jellemezni.

Nem mondom. a harmadmetszet is jó kategória./u . hogy hanyadik versláb után működik. a harmadik versláb két rövid szótagja között). ez a leggyakoribb lábmetsző cezúra (a harmadik verslábat metszi. az időmértékes versmérték (metrum) egységei./u .Az időmértékes metszetek három változatát egyaránt ismertetni kellene./ u u Háborgató haragjukat .// u . de tanári szinten ajánlatos minderről tudni. A csonkalábkövető metszetet attól függően nevezhetjük dierézisnek vagy lábmetszőnek. mint a spondeus) choriambus (két versláb időértéket jelentő. hogy a metszetek nyelvileg kitüntetett szóközök. Az antik görög költészetben állandósult némely verslábkapcsolat neve: kólon. harmadtrocheusi metszet = kata triton trokhaion tomé. hogy a csonkalábat egész verslábnak vagy fél verslábnak tekintjük.az említett hétnyolc versláb működik. (Számomra: ötödfél. szakkönyvekre utalhatunk (penthémimerész = egész verslábak szerint harmadmetszet. de ritkábban szerepel. daktilus. de bárki nevezheti dierézisnek is). csonkalábak sor belsejében is stb. Az időmértékes metszet után szinte mindig szókezdet jelentkezik./ u // u . erősen kifogásolható. . gyakorlati másik lábmetszettől. idegen tulajdonnevekre aligha térhet ki az iskolai tanítás. Az egytagú szavak . Az időmértékes metszetek ismerete a szimultán verselésben is nélkülözhetetlen.korszakos. másod-. dierézisnek. pentameterek esetében igen változatosak a metszetek. de tudni kell. de a gyakorlatban . miközben verslábat nem metsz. A pentameter belső csonkalába után álló metszetet én csonkalábkövető penthémimerésznek nevezem. Ötödfél metszet a penthémimerész. kötőszók. Hexameterek. Ezek a lírai időmértékes metszetek alaptípusai. versláb határán vagy belső csonkaláb után működők.stb.) (I:121). mivel ez az ötödik fél versláb után áll.. A kéttagú verslábakat felezi. A szívem egy nagy harangvirág u . amikor ugyanitt a szapphói strófa sorváltozatait szakszerűen ismerteti a tankönyv (I: 123-124. negyeddierézis = bukolikus metszet. trithémimerész = másodmetszet. magam a hosszú-rövid szótagok találkozásánál szereplő cezúrákat a verslábak sorrendje szerint első..a költői gyakorlatban rendszerint közömbösek (névelők. de pusztán az ötödfél metszetet említeni szűkkeblűség (1: 141. névmások.Elvileg négy-öt szótagig minden matematikai variációnak eredeti görög versláb-megnevezése van. másod. hogy daktilikus-anapesztikus versekben a meg-megjelenő.ötöd./ . vagy fél verslábak szerint: harmadmetszet. hogy mindezt meg kell tanítani. aszerint első.harmad. ezek: verslábat metszők. hephthéminterész = negyedmetszet vagy hetedfél metszet stb.. de: II: 103). . A második sorban a metszet másoddierézis. Vö: II:90) csonka versláb (csonkaláb) A verslábak prozódikusan mért szótagok kapcsolatai.Az alkaioszi strófa sorváltozatainak magyarázata elmaradt akkor. . A metrikus versekben minden sor metrikai egész./ u (Ady: A Tisza-parton) A metszet: csonkalábkövető. harmad.Lásd: Babits: Új leoninusok. első sor).vagy szólamhatárok. bukolikus dierézis.. a két rövid szótag közöttieket első. az alaptípusokat nyomban példákkal helyes érzékeltetni.) Dierézis a versláb határán mutatkozó metszet. Haragvó bércek görgetik u . tehát élő.rövid magánhangzós nyílt szótag esetén . Arról pedig a diákok előtt is szólni kell. a verslábhatárokon mutatkozókat első.negyed. A cezúra (metszet) igen fontos metrikai tényező.másod.Tartózkodó kérelem –különben ritka. személyes jellemzőkre.. mint a fehér holló. A magyar nyelvű költészetben a versláb gyakorta szót metsz . Gyakorlati verslábak: u-u uu-uu -uu -uuuu-u = = = = = = = = = jambus (emelkedő lejtésű) trocheus (ereszkedő) anapesztus (emelkedő) daktilus (ereszkedő) spondeus (közömbös lejtésű. tehát penthémimerész. .stb. netán megkövetelni.vagy negyeddierézis e metszet.// ./ . közömbös lejtésű versláb) ionicus a minore (szimultán szerkezetben Csokonai híres versét jellemzi . . de hogy a közömbös szótagokra példaként csupán a sorvégi szótagot említi. anapesztus esetében a rövid szótagok és az egyetlen hosszú szótag találkozásánál látjuk. gyakorta helyettesíti a lejtő verslábakat) pirrichius (közömbös lejtésű.ritka kivételektől eltekintve . fél verslábak szerint ötödfél metszet.hatodmetszetnek./u u (Ady: Betemetik a tavat) Az első sor metszete: ötödfél lábmetszet (penthémimerész). trocheusi metszetnek nevezem. rendszerint mondat. Szinte mindegyiknek van görög megnevezése is. lejtő verslábakat helyettesíthet. másod. tehát az ötödik fél versláb után áll. a két rövid szótag közöttitől nem határol el.

. hiszen második tagjukon. E gondolatkörben beszélhetünk ütem. Ritka kivételek többnyire funkcionális természetűek.egy-egy trocheus látványosan tördeli a lejtésegység hatalmas törvényét: követve. Szólábazó két trocheus bukkan föl a negyedik sor első felében is. de sor élén a trocheus megengedett (szabályos licencia).A Szózat magyarázata több szempontból figyelmet érdemel (II: 207-209). . de "elenyésző számban trocheusok.) . mindkét trocheust szó metszi: szó. Fazekas Mihály Nyári esti dal című versének első négy sora: Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok. mintegy a versben megnevezett ingaóra metrikai szimbólumaként. hogy félreértés ne essék legalább tanárok szemléletében.és szólamlábazók. ez ugyanis jambusi versben nyilvánvalóan egyetlen verslábnak. . III: 222-224). ütemkapcsolók (ugyanitt a második sor.A sor lejtését a lejtő lábak többsége illetve a sor utolsó egész verslábának lejtése határozza meg. de minden alapot nélkülöz a következtetés. ilyen a Góg és Magóg verselése is.. a sort alkotó négy versláb mindegyike egész szó. sem az egyetlen spondeust nem metszi szó. Néhány sort idéznünk érdemes: a verselés jambusi. . Az első sor három trocheusa és egy spondeusa.első sora. mivel a felező nyolcas metszete verslábhatáron jelentkezik. Rigorózus szabályosság várhatja el csupán a verselést meghatározó sorváltozat többségi arányán túl az akár százalékokban mérhető nagyobb arányt (Ady verselése meghatározóan jambusi szimultán verselés. sokkal inkább a végletekkel is számoló hatalmas biztatás a viaskodó. se lábmetszés." Elemzésem szerint trocheus nincs a versben. hogy a jövendő metrumelméletben várhatóan nagy teret nyerő.Betemetik a tavat .. amiben verslábmetszés érvényesül szómetszés nélkül.. mivel az érzékelhető 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete a jambusi sor penthémimerészével kapcsolódik össze).Költészetünkben csupán metrumelméleti tanács az. Szómetszés verslábmetszés nélkül . .. ha a choriambust kettébontja az elemző. A choriambus egésze közömbös a lejtés tekintetében! Ereszkedő sorokban jambus és anapesztus nem szerepelhet.A szimultán (himetrikus) verselés érdemleges figyelmet nyer e tankönyvekben. Ez jellemzi a negyedik sor utolsó szavát is. Ideális ritmusról beszélni értelmetlen. s ez újabb feszültséget.Az emelkedő lejtésű sorokban ereszkedő verslábak (trocheus.). metszet. a hangzó metrumot illető kutatások iránti elemi fogékonyság érdekében néhány morzsa a középiskolás tanulókhoz is eljuthasson. mint szabályos jambus-helyettesítő láb.). nyomatékosítva a sorokban kimondott létbeli töredezettséget. "Másrészt ebben a költeményben is feltűnő az ütemhangsúlyos verselésnek az emelkedő jambusokkal szembeforduló ereszkedő lejtése.. egy precíz ismétlődést kívánó szakmunka alapján. A verstani megjegyzések tévesek.és lábmetszés. a szabályos pirrichiusok sem akasztgatják meg. Ajánlható azonban a három alapsor-változatra is utalni: metszetkapcsolók (ilyen például Ady Endre idézett versének . Csokonai Újesztendei gondolatok című versében trocheusi jambusi lejtés váltakozik sorról sorra. . Petőfi Sándor Mi kék az ég! című versének első négy sora: Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Mind a négy sort egy-egy olyan jambus alkotja.amelyek a strófazáró sorokban ismétlődnek .). A harmadik sor mindkét trocheusa szót metsz. de sem ezeket. Még az említetlen szabályos spondeusok is jambizáltak. a jambusnak a szereplését jelenti.Martinkó András dolgozatára épülnek.ez jellemzi a második sort: mindkét szót trocheus metszi. küzdelmes reformkorban. az arziszon rendre szókezdő .és ütemkapcsolók (A Tisza parton már idézett sora: A szívem egy nagy harangvirág . daktilus) nem szerepelhetnek.és lábmetszést nevezhetünk meg.(szómetszés). ami pedig érvekkel vitatható (aligha kétségbeesés a Szózat sugallata.. a sorozatos ismétlődést mindez nem zavarja.. Az eszmei vonatkozások hivatkozással . A ritmus lényegét.. Ez volna ideális? Ellene mond ez a teljes költői gyakorlatnak. . (Így Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című jambusi versének strófakezdő soraiban . néha ametrikus sorok is szerepelhetnek. ajánlott a szó. Egy-két pirrichius ugyan előfordul a költeményben. legfeljebb akkor.A harmadikos tankönyv elveti ezt a szemléletet. A nemlétező ideális ritmust a föl nem lelhető trocheusok sem. Mivel azonban a hangzó metrum olykor nagyszabású metamorfózisaiban e jelenség fontos szerepet játszik. pirrichiusok is meg-megakasztják az ideálisnak tartott ritmust". érdemes néhány fogalmat világosan meghatározni. a hangsúlyos metszet másoddierézissel forr egybe). hogy az időmértékben kerülendő a szólábazás.illetve szólamláhazásról is (a Nyári esti dal idézett sorai mind ütem. Ez a költemény verselését meghatározó trocheusi ütemkapcsoló szimultanitás alapja. A morálfilozófia tragikus vereségét a forradalom és szabadságharc bukása után az Előszó fogalmazza meg.itt az 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete összekapcsolódik a csonkalábkövető időmértékes metszettel). A gyakorlatban kezdettől máig kötetlenül váltakoznak e típusok.A szimultán verselésű egész versben a fenti három sorváltozat mellett ütemező vagy verslábazó monometrikus sorok.. nyugtalanító mozzanatot visz a versbe. a szó gyakorta verslábat metsz (verslábmetszés). ezt a jelenséget nevezzük szólábazásnak (se szómetszés.

tehát . ez is hatalmas háttérmunkát követel. a ritmusnormától ez a kettő tér el a legerősebben. hogy a jambusi verselés békés. noha bizonyosra vehető. az ereszkedő trochaizálás szimultaneitása a Himnuszban expressis verbis hirdettetik.mint minden értelmezés szubjektív hangoltságú. a metrum természetesen keményebb.és hatodfeles jambusi sorokon ringatózó vers" (III: 284-285). e sikernek azonban súlyos hiba az ára: verstani közöny uralkodik el. . "Pirrichiuszok. A ritmikai-metrikai elemzésekkel való bíbelődésre vajon órán. Aztán árad az abszurditás. III: 230-231). hiszen . Sorolhatnánk tovább a kisebb-nagyobb gondokat tankönyveink verstani magyarázataival kapcsolatban. hogy tudniillik az emelkedő verslábakkal szembefordul az ereszkedő ütemezés. megbízhatónak látszik. meg kell halni. metrikai fenntartás nem illeti meg sem a jambust. meg kell halai. a Szózat verselése ugyanis jambusi szimultán (ahogy a Himnuszé . Miként azokat a gyakorló tanártársainkat is..ha botladozások közben is . A gimnázium első három osztályában . A két szerzős negyedikes tankönyvben alig találunk verstani tévedést. de érdemes-e. általában sincs ilyen.tanúi lehetünk a járható. Megemlíti a tankönyv a jambusokkal társuló ütemezést. ezek stabilizálhatják magukat az ismereteket is.megnevezés nélkül is . gyorsított trocheusok" nyűgözik az elemzőt még a kiemelt sorokban is. Mohácsy Károly. Metrikai érdekességű a visszatérő sor: ó jaj. S ez az emelkedő verslábakkal szembeni. Visszaköszön a verstanunkat legalább száz éve mérgező tévedés. Semmiféle nyelvi.Itt élned.nyomatéktöbblet érvényesül. a következő megjegyzéssel: "Megkülönböztetett. Ady egyénieskedése a verselésben. Költőink nagyszerű nyelvi érzéke mindenkor túllépett az emelkedő verslábakkal szembeni tudákos előítéleteken. hogy a tankönyv .Helyes a hangsúlyos metrum érzékelése a jambusi versben.illetünk két különböző metrumszerkezeti jelenséget. negyedikes könyvben. Hibás leíró metrika nyomán sokszor kacagtató. Ez alapozza meg a nagy kérdést: ha sok jó mellett súlyos hibák.szerencsére .trocheusi szimultán. * Nem tankönyvkritikát adunk itt. hogy vannak üdítő kivételek. az Éj).miközben helyesen nevezi meg a verselési változatokat . kiemelt szerepe van ennek a két sornak: a ritmusideáltól. A tanárokkal szemben támasztható egyetlen korrekt kívánalom a tankönyvre alapozó alapismeretek megtanítása. Beszédes "koronája" a furcsa metrizálásnak Babits Ősz és tavasz között című versével kapcsolatban a hangos meditáció.a szimultanitást. Többet kellett volna tenni a hibák elkerülése érdekében. feltételes módú fogalmazás az elvárható. A nyílt kiállás a Szózat jambusi szimultaneitása mellett elmarad. indokolt-e jelentős tankönyvkritikával állni a diákok elé. Negyedikben szinte üres az út. hogy miért nincs ez a harmadikos.ilyenek is bőven adódnak. 11: 189). mert . Holott már Kazinczy leírta: a jambusnak gravitás a karaktere. verstanból is. hibák fájdalmas látványát a becsületes törekvés élménye enyhíti.Általában erőltetettek a funkcionális metrikai magyarázatok. téves metrumszemlélettől is terhelten. a Balassi-strófa bemutatása. Mert a jambusi szimultán verselésből semmiféle feszültség. ragyogó funkcionális magyarázati esélyek tűnnek el (Ady: Kocsiút az éjszakában. Az első osztályban az alapfogalmak meghatározása. tehát óvatos. Sorolhatnánk aztán az érdemeket is. Mohácsy Károly valamennyi tankönyvében következetes figyelemben részesül a bimetrikusszimultán verselés. akkor is. téves funkcionáltatást. bizonyos metrikus sorváltozatok leírása stb.elvárni ezt nem lehet. Az ismeretek alkalmazására elemzések kínálnak alkalmat. Költészetünk legnagyobb alkotásainak egyike elhibázott magyarázatokat nyer a mai tankönyvben. Babits Esti kérdésével kapcsolatban olvassuk: "ötöd. a Húsz év múlva című versében (III: 38 ). Alapelv természetesen. a rímváltozatok tárgyalása. hogy tanítás közben az előforduló hibákat hitelt érdemlően korrigálják. mint a mélybe hulló. Tudjuk. És elsikkad a versben meghatározó metrum. diákok esetében órán kívül jut-e elég idő? Tanárnak-diáknak van-e módja. S az sem érdektelen. . hogy stabil leíró elemzésre épülhet a formai elemek funkcionális értelmezése. ha eléggé szuggesztív a funkcionális értelmezés esélye: kéttagú ütemek kopognak. a legsúlyosabb kérdés pedig a verstan vonatkozásában: van-e ehhez általánosan elvárható egyéni fölkészültség? Válaszunk aligha vonható kétségbe . Azonos névvel .. de a fanyalgás nyilvánvaló. a háromütemű tízes megnevezése. sokszor bántóan erőltetett magyarázatok születnek. értékelése. Emögött sorozatos időmérték (tehát szimultaneitás) aligha működik. ahol éppen a filozofikus részek jambusi verselésűek a tömegszerű trochaizálás mellett (három vándor. járandó út követésének: a tárgyalt versek ritmusáról is szó esik. mit várhatunk a hétköznapok hőseitől. csupán futólagos áttekintést vállaltunk a gimnáziumok néhány mai tankönyvének verstani állapotáról. axiomatikusabb hangzást támogat. miközben indoklás nélkül frázisos a helyes észrevétel: "költészete ugyanakkor mélyen gyökerezik a magyar múltban" (III: 222-224). tévedések sorjáznak elénk. szakmailag tarthatatlan előítélet sugallja a meg nem alapozott.mellőzi a funkcionális érdekű figyelmet a Csongor és Tünde magyarázata (II: 204205). kemény rögök.a tankönyv szerint is! . . akik mindent megtesznek. s ma már az elmélet is tisztázta a mételyező aggály értelmetlenségét. A tévedések. Eme alapon is tojástánc. "Pergő jambusok" Vajda remekében.Az elsős és a másodikos tankönyvben találunk igen hasznos tárgymutatót. súlyos felelősséggel. halnod kell). olykor azonban súlyos veszélyeket rejtő. Ez Négyesytől Vargyasig hangzó "nemzeti érdekű" tiltakozás a jambusok és az anapesztusok ellen. a tanároktól? A szakmai meggyőződés tanításától ugyan senkit sem tiltanak el. de a tankönyvek szerteágazó feladatokat vállaló íróit mindenkor teljes tisztelet illeti. nyugtalanító mozzanat nem származik. érthetetlen. ringató. ami ugye azt sejteti. de közvetlenül nem e szabályos metrumú sorok verselése emeli meg a szöveg sugallatát.lejtés . Itt valóban szokatlan az ütemezés. az időmértékes és a hangsúlyos lejtést. sem az anapesztust!!! Idéz a tankönyv két sort (Áldjon vagy verjen sors keze . . Madocsai László tankönyvei a szükséges minimum tekintetében mindent megtesznek." A képletszerű spondaizálás valójában jambizált spondeusokat jelent. könnyedén át nem látható téves sugallatok terjedhetnek. ahol prozódiai tévedés társul elrontott metrikai leíró elemzéssel.

hiszen metrikai szempontból mindig a soregész a hangzati egység. de a magyar ütemező verselésben meghatározó a szimmetria illetve a szabályos aszimmetria.A verssor megnevezése: ütemek száma + szótagszám (például: háromütemű kilences. mivel a verslábak alapján eldől.) ugyanez a hiba terjed tova. nem a jambusi időmérték bomlott itt meg. rövid-hosszú szótagokat nevez meg. Különben hosszú a szótag. netán szavalást csiszoljon? Halmozódnak a gyakorlati élet perdöntő kérdései. amikor a Toldi szerelmének egyik sorában . a /-jel az ütemeket elválasztó metszet jele. hosszú szótag rövid metrikai helyzetben igen ritka. Ez a hosszabb sorok félsoraiban is érvényesül. névmások (te. négyütemű tizenkettes stb.. hogy versmondást. de itt a metrikus rend szerint nyomokban sem található choriambusokkal bizonygatja. A prozódia bináris oppozíció alapján méri a szótagokat. ritkán 1-6 között váltakozik.. jelölt vagy jelöletlen változatok is találhatók a költészetben: szókezdő. szóvégi rövid szótagok olykor hosszú szótag metrikai helyzetében lelhetők. Példa mindenre van.prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. . A hangsúlyos vagy ütemező verselésben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat mér a prozódia. Magam a mora fogalmát a tények tükrében másodlagos fontosságúnak tekintem. Rövid a szótag. hogy rövidebb-hosszabb szótagok kapcsolata a tény. az).311.miként ez gyakori .ideje. Szótagszámuk 1-5 között. ha hosszú magánhangzós vagy ha rövid magánhangzós zárt szótag. de van példa metrikai enjambement-ra. Bizony. mivel az ütemek szótagszámát is jelzi: 3/3/3 vagy 4/3/2 vagy 4/4/1 = valamennyi háromütemű kilences. Igen gyakoriak a kéttagú verslábak. És minden mögött ott áll a szakmai biztonság alapkérdése. részben néhány gyakorlati metódust vázolnak. ereje arra. többnyire két névelő (a. de tudva. hogy "az égi törvények fölfeslését a jambikus időmérték megbomlása is érzékelteti". ennek nyomán a naiv metrikai elemzésekben is találkozhatunk azzal a furcsa jelenséggel. Azonos szótagszámú ütemek esetében. erre vonatkozik az ütemegyenlőség törvénye. A sor minden verselési rendszerben metrikai egész. Akkor érdekes. hogy a sor bármely helyén verslábakat neveznek meg az elemzők. Prozódiai leírásban közös szótag (u) a sorvégi szótag. (A számok a sor ütemeinek szótagszámai. valamint 7-8-9-10.hangsúlyos. ti). ejtésbeli. hogy versírásra ösztönözzön-vállalkozzon. Időmértékes verselésben a szótagok rövidsége-hosszúsága szerint. A magyar nyelvű versekben négy nagy verselési rendszer működik: hangsúlyos (ütemező) időmértékes (verslábazó) metrikus (mértékes) verselés szimultán (ütemező és verslábazó) szabadverses (ametrikus) A három metrikus verselési rendszer szótagmérésre (prozódiára) alapozza mértéktanát (metrikáját). A verssor ütemeinek sorrendiségét az ütemek szótagszáma alapján a szimmetria vagy a szabályos aszimmetria elve szabja meg. Élhangsúlyos nyelvünknek megfelelően mindig az ütem első szótagja hangsúlyos úgy.A közös szótagok a metrikai elemzés folyamán véglegesednek. egy hosszú szótag kiejtési ideje két mora. Fordított aszimmetria: a kevesebb szótagszámú ütem megelőzi a nagyobb szótagszámút. hogy a verslábak metrikus rendben töltik meg a sort.A szakirodalomban is. mit sem törődve a metrikus soregész ama imperatívuszával. tehát az ütemelőzőt el kell felejteni. Egyszerűbben: az ütem első szótagja hangsúlyos. tehát a prozódia is szimultán. Korszakos vagy egyéni. mint a "viaskodó harmónia" jegyében tenni a dolgunk. az Eszméletből ragad ki fonák. . fura példákat . A metrikai egységek (a verslábak és az ütemek) . Az alábbi szubjektív megjegyzések részben bizonyos alapelveket. a sor 2-3-4-5. A hangsúlyos (ütemező) verselés metrikai egységei az ütemek. hogy a prozódikusan közös szótag hosszú vagy rövid. Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok című "tankönyv"-ében (1993: 48. jambusi versben különben szabályos. Minden versláb az időmértékesen mért szótagok kapcsolata. A pirrichius szerepe diszkrét csupán. hogy ehhez képest az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. ha). . ez a metrikus soregységből való egyedüli kivétel. az egytagú csonkaláb kivételével.(hosszú). ilyenek az egy rövid magánhangzós nyílt szótagból álló szócskák. verslábakat és ütemeket összekapcsoló) verselésben mindkét szótagmérés indokolt.). (A Madocsai-féle negyedikes tankönyv éppen József Attila hatalmas verséből. mi. Nyomatékos és kevésbé nyomatékos szótagokat különböztetünk meg. bizony. lap -. a valóságos . . ezeknek mind a négy lehetséges változata. ha a nagyobb szótagszámú megelőzi a kisebb szótagszámút szabályos aszimmetriáról beszélhetünk. a többi szótag hangsúlytalan. kevésbé hangsúlyos .végletei között. Jelölési mód: . ha a szabadvers . Az ütemek kimondási ideje nagyjából azonos. azaz megfeledkeznek arról.. A szimultán (verslábazás és ütemezés egyidejűségét megvalósító. Amikor tehát azt állítja a verstan. A metrikai leírás pontosabb. egyszerűsítésről van szó. felező nyolcas. hogy egy rövid szótag kiejtési ideje egy mora. hogy a vélt versláb előtt és után ép-e a lábazás metrikus rendje. szótagjaiból. . A szabadversben a prozódia érdektelen.metrikus mozzanatokat is érvényesít.a csonkaláb kivételével .A szóvégi szótagok mérésében a következő szó kezdetét is figyelembe kell venni. u (rövid ). Valójában a hangsúlyfokozatok széles skálán helyezkednek el. nem alapoz kötött mértéket (metrumot).két nemlétező choriambust is bemutat. széles skála érvényes itt is.. Ritkán ugyan. Aligha van egyéb lehetőség.) Az időmértékes verselés egységei a verslábak. ha rövid magánhangzós nyílt szótag.S megvédi Johannát ezer papi csellel . A gyakorlati költészetben a több tucatnyi elméleti verslábból mindössze nyolc-kilenc szerepel. kötőszavak (de.

a prozódia alapján lehetséges t-j-t-j. de ez minden esetleges metrikai rendet eleve kizár. második szótaggal induló choriambust meg bárhonnan ki lehet ragadni. negyedfeles trocheus stb. Magam még iskolában is híve volnék a rövidebb leírásnak. első sor). Ereszkedőnek. a komponensek monometrikus jellemzői többé-kevésbé megmaradnak. jambusi kilences. t. dehát a példák félrevezetőek: az ezer papi hogy lesz choriambus. jambusok és anapesztusok a lejtéshordozó verslábak. mint a .. amely különben mindig nyelvi vértezetű. Iskolában mindvégig ajánlatos a hagyományos leírás. A metszet (cezúra) a ritmikai erőt jelentő sortagoló funkciót rövidebb hosszabb szünettel. daktilusok) lehet pusztán a picinyke. c) kétütemű jambusi szimultán nyolcas stb. hogy a költői metrumszemlélet irányítója Gábor Ignác téves tanítása. trocheusi-daktilikusnak tekinteni az időmértéket csak akkor lehet. A szimultán sormegnevezés lehet rövid és bővített: a) a költemény verselése szimultán tízes. tehát nem súlytalan tévedés. a metszet jele: //. metszet-megállapítás jelei után írjuk le hagyományosan az ütemezést. . Semmi ok az emelkedő verslábak elleni metrikai tiltakozásra. amikor a rímes-időmértékes (vagy éppen rímes szimultán) verselés . Németh László jambus-ellenessége ("kardos keresztvíz"). 4/5).József Attila Altató című szimultán metrumú versében egyértelmű az időmérték emelkedő (jambusi) lejtése. pl. Dominanciába kerülhet egyik komponens is. Miközben tény. A nagy alkotók műveivel nem kell ritmikai-metrikai vitákba keverednünk. Fontos tudnivaló ez. verslábjelek kezdőbetűvel + ütemezés.. ahol a metszetkövető nyomaték fokozott ereje az elsőrendű tagoló. a verslábhatárokat /-jel mutatja. ütemekre is ügyelnünk kell. t-j-d-cs és minden más variációs lehetőséggel szemben. illetve a metszetkövető szótag kiemelésével. nyelvileg és metrumszerkezetileg is különböző jelenségeket nevez meg a lejtés azonos fogalma. A sormetszet főmetszet. József Attila néhány verstani érdekű észrevétele. Küzdelmes összjáték jellemzi a fejlődést." Nem alaptalan állításról van szó. Áprily ütemelőzős szemlélete csupán néhány példa a nevezetes tévedésekből. ötös jambus. széféjű cinke énekének jellemzése. gazdag szimultán verselésünk közvetlen bizonyíték erre. akkor. Bőven találunk példát költészetében arra. Hangsúly szerint ereszkedő mindig a hangsúlyos verselés (az ütemben hangsúlyos szótagot követnek a kevésbé hangsúlyosak). de a verstan elméleti kérdéseiben ritkán tudnak kilépni a tudomány korszakos jellemzőinek köréből. a leíró metrizálásban is. A pontos prozódikus leírást (időmértékes szótagjelölést) követően a lejtés alapján jelölhetők be a verslábhatárok és a metszetek. A jambussal és az anapesztussal szemben minden előítélet téves és káros! * Mind az időmértékes-monometrikus. egyéb metszetek mellékmetszetek. Az időmértékes és a szimultán sor a meghatározó lejtő verslábak szerint nevezhető ereszkedő vagy emelkedő lejtésűnek. a rövid és hosszú jelekkel. hogy a tizenkettős bármely félsorának első.) Az időmértékes metrumú sorok metrikai megnevezése többféle lehet: a) az irányító lejtő láb neve + a szótagszám. amely mindvégig kettős jelölésű). b) jambusi szimultán kilences. Mindhárom metrikus verselési rendszerünkben metrikai tényező a metszet. mind a szimultán-bimetrikus verselésben az időmértékes lejtés felismerése. Az ütemezés vonatkozásában gyakrabban találkozunk fordított aszimmetriával (pl. t 4/4 = trocheusi felező szimultán nyolcas (Fazekas: Nyári esti dal. trocheusi hetes stb. visszalopja az ütemelőző fikcióját. az egyik rendszerint főmetszet. ami irányt mutat a mikrometrikus elemzésben. vagy egyszerűen trocheusi illetve jambusi lejtésűnek.Előtte elvileg is leszögezi: ". Az érettségizőktől legalább a b) megnevezés elvárható. Például: t. b) verslábak száma + lejtő láb neve. A sor metruma: jambusi szimultán felező nyolcas. a szótagmérést követő verslábazás. követése az.vagy rövid: u. lehet a két verselési mód kapcsolata teljességgel egyenrangú is (ha eredeti szabályaik nem redukálódnak). Nyomatékos figyelmet érdemel a verssorok metrikus lejtésének kérdése. s miközben sajátosan új verselési mód keletkezik. hiszen a versláb épségét a lábmetsző cezúrák tartós szünet esetén megbontanák! A szimultán verselésben verslábakra is.különösen verslábmetsző . Petőfi. nyomatékának növelésével tölti be. A sorok metrikai leírása itt is pontosabb. fel nem foghatom. élén Berzsenyivel. Arany János rímtana. A magyar nyelv a kétféle lejtést érvényesítő. A hangsúlyos metszetek szünetmérete rendszerint hosszabb. pl. ekkor dől el a prozódikusan közös szótagok (u) egyértelmű. Áprily Márciusa a soregész-metrikai egész elve alapján egyértelműen emelkedő lejtésű. időmértékes-monometrikus metrumszemléletének ütközése Erdélyi János ütemező monometrikus szemléletével a szimultán metrumú Katalin és Keveháza ügyében. hogy elméleti szempontból is jelentős Csokonai befejezetlen verstana (Magyar poétika = A verscsinálásról közönségesen). .Arany János felező tizenkettőseit milyen tudatosan choriambizálta.Elméletileg szinte érthetetlen volt emberöltőkön át a leoninizálás elleni költői tiltakozás. Nem árt tudni. második vagy [nagyon ritkán] harmadik szótagjával kezdődően choriambust illeszt a hangsúlyos ritmusba. másik komponens is. s. metrikus minősítése (vagy hosszú a szótag: . valószínűbb azonban.A versbeli költői utalás (víg ditirambusa. A két monometrikus rendszer interferenciájából következik a bimetrikus metrika. ha ütemelőzőt tételezünk fel. Arany János zenei prozódiája szövegversre. antik eredetű időmértékes verselést minden nyelvi vagy metrikai sérelem nélkül képes adaptálni. mint a verstani szakirodalmat. Kivétel valójában csupán az egytagú csonkaláb. A Dunna alatt alszik az ég tehát két choriambus az időmérték vonatkozásában. A metrikus sorleírás is a monometrikus komponensek szerint adódik. hogy a költők a hibátlan nyelvi érzék alapján írják verseiket. A hangsúlyos verselésben a metszetek száma eggyel kevesebb az ütemek számánál. . de az alkotók verstanelméleti nézeteit éppúgy kritikusan ajánlatos olvasni.időmértékes vagy szimultán közös metszeteké.

Tisztáznunk kell. mit taníthatunk. Innepein lebegett az ének: choriambus-anapesztus-jambus-csonkaláb a hangzó metrum). ezeken túl a kivételek esetében mutatkozó bizonytalanságok indokait is meg kell értenünk. külön kis elismerésekkel jutalmazva érdemes volna megújítani a régi módszert. . mind a metrika helyet ad egyéni megoldásoknak. ha feltételes módú fogalmazásban.A szabadversnek nem egyetlen vonása. az elemző szerénységre is szükséges oktatnunk-nevelnünk.. Nem féltek ettől régi iskoláink. Aki azonban a hangzó metrum lehetséges másságára is érzékeny. Berzsenyi nevezetes elégiájának. elég sok metrikus sor-. de az igazi költészetnek. elgondolkodik. stb. . érdembeni része. ajánlat formájában. néhány prozódiai-metrikai elv. A kis alkaioszi sor szintén sűrűn choriambizálódik. az erőszakolt magyarázatok (funkcionalitás) kerülésére. A nyelvi numerozitás (gondolatritmus) mellett általában az indázó rímek hatásosak e verselésben. akár szabadversről. mind a pszeudo-alkaioszi strófa hangzó metruma emelkedő hangzati lejtés egységét követi. ez azonban e két sorformában ritkán mutatkozik.hatalmas tévedés (például a szóütemezésre építő ütemlábazás voluntarizmusa révén). Aranynál. más verselési módok imitációi (Weöres: Kínai templom). ókikötő-jében stb. A metrumelmélet lassan ébredt rá Berzsenyi idegenkedésének általános okára: a rímes hexameter. másoknál a fekete első vagy éppen záró tagja. trocheusi). Belső rím-végrím esetében a fordított aszimmetria eleve ritmikai ellenkezést vált ki. Arany híres balladája. a ritmus . a gyakori choriambusi hangzat azonban a képletkövető skandálástól eltérő. Kérés.. László jambusi metrumából éppen a jambusi lejtést kitagadni . Gazdagítják e Kalmár György szavával: . akár szokatlan licenciákkal. ha az ép nyelvi érzék kerülni próbálja a skandálást. Skandálást szuggerál a következetes szó..Mért ne legyek tisztességes! kiterítenek úgyis.Vörösmarty verseiben nem egyszer arsis a fejedelem első tagja. . a második aszklepiadeszi (ereszkedő.) choriambus. Az aszklepiadeszi sor szabályos strófában is gyakorta vált emelkedő hangzati lejtésbe. .Berzsenyín kívül szinte minden költő munkásságában hatalmas teret nyert. két anapesztus. amit a szabadvers makro-méretekben vállal. olykor más nyelvek. Ilyen esetekben többnyire egyéni magyarázatok mutatkoznak. Mert az ördög itt is a részletekben van. A versek egyedi jellemzése az uralkodó. Kötött formákban mind a prozódia.kincstárat szokatlan változatok. de szerintem ez az elsőrendű jellemző.és strófatípus ismertetése mellett a szokatlanságok iránti türelemre. a harmadik jambusi kilences (emelkedő ). ez a helyzet a pszeudo-alkaioszi strófában is. Az alapismeretek gyakorlása néhány soros versek íratásával érhetné el a legjobb eredményeket . Klasszikus mértékben itt a bizonyság a lejtésegység elvének érvénytelenségére. Alaptörvény: varietas delectat. Néhány példát villantottam fel csupán. * Egyszer-kétszer az iskolában is érdemes utalni arra a nem ritka különbségre. A közelítő télnek második sora (Tarlott bokrai közt sárga levél zörög) spondeus-choriambus-choriambus jambus emelkedő. jambusi). hangoztatni kell azonban az önkényesség veszélyét ís. a poézisnek is fontos. De ismert a változatok végletes skálája.Berzsenyi több versében.. akkor "szabályosan". a nyelvi varázs kimeríthetetlen eszköztárában így harmonikus a metrum. Mert a monoton formai fegyelem nem a művészet sajátja. a hangzó metrum emelkedő.A verselés kötött formáinak alkalmazása a költői gyakorlatban mikro-méretekben követi a változatosság ama igényét. periódus. ritmikai alapon látszik azonban igaznak a rímes-időmértékes verselés elleni hadakozása az epikai méretű sorformákban. akár metrikus verselésben is. jambusi (egy-két sor: Műve örök folyamát gyönyörrel . * A verstan iskolai oktatásában a szótagmérés pontossága. . két spondeus.a mesterség szintjén.ezt a monotóniát azonban még a hangzati metamorfózis ellenében sem vállalja a költészet. hogy mit tudunk. sorvégi csonkaláb metrikus hangzatát kínálja. pentameter ütemtagolást sejtet. a negyedik kis alkaioszi (ereszkedő).Csokonai szavával: verscsinálás ugyan nem poézis. Így válnak egyénivé a szabályok. * A költői formakincs a verselés tekintetében is rendkívül gazdag. egyéni metrikus változatok hullámzanak Gulyás Pál Debrecen. természetes nyelvi kifejezés esetén emelkedő lejtésbe vált. de századunkban már alig van erre példa. mint például a szinte szövegtelen metrikus vers (Morgenstern: A hal éji éneke) stb. illetve a szólábazás kerülése . például A poézis hajdan és most címűben alkalmazza a pszeudo-alkaioszi strófát. E jelenség nyelvi alapja a metszetek értelmezése illetve a szólábazás-szómetszés versbeli viselkedése. hihetetlen végletek is találhatók. Nem minden általános verselési jegytől mentesek a szabadversek ritmikai tekintetben sem. jambusi hangzati lejtését érzékelteti. ahol képlet szerint az első sor alkaioszi (emelkedő. mondhatná logikusan bárki.és lábmetszés. ami az időmértékes versek (szimultán versekben az időmértékes komponens) képlete és hangzása között mutatkozik. hogy ametrikus. Tankönyvek-tanárok-diákok tekintetében egyaránt stabil alapismeretek várhatók-kívánhatók. József Attila Két hexametere (Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! . * .Berzsenyi túlzásba vitte a rímes időmértékes verselés elleni tiltakozást.legyen szó akár metrikus. az V. kiterjesztve ezt a 12 szótagig számolható lírai sorformákra is. Az aszklepiadeszi sor ismert képlete ereszkedő lejtést diktál. akár szabályos. Mind az aszklepiadeszi... A versificatio .

Pályaválasztási Tanácsadó Debrecen.A verstan a versírás mesterségbeli ismereteit foglalja össze. * * * SZUROMI LAJOS VERSTAN AZ ISKOLÁBAN HB MPI DEBRECEN Szuromi Lajos: Verstan az iskolában E munka mindhárom része a korábbi kiadásoknak (1980. 1990. az igazi költészet.a külső és a belső forma sok-sok eszköze övezi a ritmikai tényezőket. megértő figyelem működését olvasókban sem szűkíthetik be a tanult ismeretek. Az ismeretek szükségesek. de poétikai minőséget aligha sugallhatnak . 71. A nyitott. A "szabályok" helyes ismerete élményeket gazdagít. Püspökladány . Az iskolában ismertetett verselési módok általában hagyományosak. Piac u. 1997) -ban módosított-véglegesített változata ISBN 963 9325 364 Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási. Hagyományos és új egymás iránti kölcsönös türelme az irányadó. azokat a tényeket próbálja rendszerbe foglalni. Ez az elméleti kutatások alaptörvénye is. a poézis metrikus vagy szabadverses alkotásokban éppúgy megjelenhet. ami emberré nemesít. ami fölemel. mint bármely egyedi formában. Felelős kiadó: Herpai Imre igazgató Nyomdai munkálatok: Hektográf Kft. akár ismert formák szabálytörő alkalmazásában. része annak a műveltségnek. amelyeket a költők művei sugároznak.. működő költészet új meg új formákat teremt. miközben az élő.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful