VERSTANI ALAPISMERETEK

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA

A versritmus A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi. A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől. A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk. A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet. A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.

A hangsúlyos verselés Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára 6/6, 3/3//3/3 Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra. /6, 4/2//3/3 Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon, /6, 4/2//4/2 A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon. 6/6 4/2//4/2 (Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak) Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A János vitéz verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a félsorok /2-es, /3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3). A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk. Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magyar nyelvünkben az ütem első szótagja hangsúlyos, ehhez mérve az ütem többi szótagja hangsúlytalan. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű. A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.) Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél, 4/1 Csavarog a / szél, 4/l Didereg az / eper-ág, 4/3 Mit üzen a / tél? 4/1 Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvénynek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa. Weöres Sándor híres verse a Bóbita (A tündér). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján? Bóbita, / Bóbita / táncol, 3/3/2 körben az / angyalok / ülnek, béka-hadak / fuvoláznak, 4/4 sáska-hadak / hegedülnek. 3/3/2 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk ismétléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés
(összefoglalás) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül. Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet. A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés. E verselés mindig ereszkedő lejtésű. A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók. A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsökkenés). Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.) A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!) Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél). A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban: Érik a / ropogós / cseresznye 3/3/3 népdal

Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak

sokkal

A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.

Az időmértékes verselés Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; - u u/ - - / - // u u / - - / - u u /- Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - - / - u u / - // - u u / - u u / (Kölcsey Ferenc: Huszt) E híres költemény verselése időmértékes, verstani elemzését tehát a szótagok időtartamának megkülönböztetésével kezdjük, a szótagok alatt vízszintes vonalkával ( - ) a szótag hosszúságát, félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid (u). A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos. A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor ereszkedő a lejtés. A gyakoribb verslábak: uu - u - u u u - u u - u u u u u - szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös. szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű. szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő. szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű. szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű. szótagú, neve: csonka versláb, csonkaláb: ez sor elején nem fordul elő. sor végén azonban gyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható . szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. versét.

A Huszt idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését. Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata. A Huszt-idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is kell ejteni, nem pedig hexaméternek!). A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter . (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel meg!) Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt-jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.) // : ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük, . az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni. Elhull a virág, eliramlik az élet - -/u u -/ uu - /u u-/u (Petőfi: Szeptember végén)

Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát neveztük meg.) Hová merült el szép szemed világa, u - /u - / - - / u - /u - /u (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz) Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb. József Attila: Altató című versének első versszaka: Lehunyja kék szemét az ég, u - /u - / u -/u lehunyja sok szemét a ház, u -/u - / u -/u dunna alatt alszik a rét uu -/- uu aludj el szépen, kis Balázs. u -/- -/- -/ u Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van. Vajda János: Nádas tavon című versének utolsó előtti strófája: A levegő meg se lebben, - uu -/ - u /- u Minden alszik... és a lelkem u /- u / - u/- u Ring egy méla sejtelemben: - /- u/- u/- u A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja. A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi. Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541). Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály (Zalán futása, 1825), Lúdas Matyi-ját Fazekas Mihály (1804). Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, - -/u u - /u u -/ u u Gyászosra hanyatlik az égi ború: - / u u - / u u - /u u Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, - / u u -/ u u - / u u Ébren maga van csak az egy szerelem. - -/u u -/ u u -/ u u Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830). Petőfi Sándor Az apostol című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848). Katona József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet. Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az

A szimultán verselés De néha csöndes éjszakán u -/ u -/ u / /. Szállj le rám is sátorozva u /. többnyire 2-3 szótag kapcsolata. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés.u Szenderítő nyúgalom. A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők. vagy metszetes sorok. igen ritkán a(z) ionicus a minore. Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon.. Mértékegysége a versláb. Az időmértékes versek vagy rímtelenek vagy rímesek.. Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre./ u // u / u Múlt ifjuság tündér taván . Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus).u / . a Nyári esti dal trocheusi .és strófaformákat időmértékes verseléssel. hogy szimultán. vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre. Négytagú versláb gyakorta a choriambus. A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal. u /. .u //. de harmadik és hatodik verslába csonka. vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus)./. egyszer pedig pirrichius). daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik.//.//. ezt követi a trocheusi./u . Ha egy költemény verselésére azt mondjuk. daktilusok. közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb. Ismerünk kötött antik és modern sor. pentametert kivéve). Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok./ u (Vajda János: Húsz év múlva) E sorok szimultán verselésűek. egyedül u . Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű.u Csendesedj le kis dalom. ritkábban a pirrichius.u / u /3 5/3 4/4 5/3 4/4 4/3 4/4 4/3 Trocheusi szimultán verselésű költemény. egyszer felező nyolcassal.u / u Közbe-közbe szunnyadozva . Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7. osztályban tanulják az iskolások. mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül. spondeusok. A metszet latin neve: cezúra. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi). A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csupán (spondeusok. A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő. az utolsó láb spondeus. jambusi nyolcas). nem ritkán a choriambus). Minden sor nyolc szótagú és két ütemű. Sormegnevezés: A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl.u /. csonkaláb a neve. u /.anapesztikus verselésre. akkor bizonyos. A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű. ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel./ u Hattyúi képed fölmerül.-/ u .. kevés az anapesztusi.// . háromszor 5/3 ütemezéssel találkozunk. alig található példa a daktilusira (a hexametert. Az időmértékes verselés (összefoglalás) A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul. spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). előtte kötelezően daktilus az ötödik láb)./ u . hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés./ u Elálmodozva. Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi. Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek.u //u /.. Ha a versláb egy szótagból áll.// .

/ .// -/u Egy jobb kor. régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!).u /Tiszának./ .// -/ u Buzgó imádság epedez .. vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak).// .// ./ ./ . még jőni fog . . ..// ./ .// -u / Kárpát szent bércére.u / .u /.. a sorok többsége azonban szimultán.-/ ./ .. ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok. Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény. de az időmérték itt trocheusi./ u .u /. Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül.u /./ Ha küzd ellenséggel. A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban..u /Jó kedvvel. u /.u/u Felvirágozának. áldd meg a magyart .. ./ -.szimultán verselésű./ ./ ./ u . . amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek). Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásával.u /. középső pirrichius a negyedik sorban.u Bal sors akit régen tép.u//. ütemező és verslábazó sorok).u // .-// --/Hozz rá víg esztendőt./ .// . két jambusi felező hatos.// u u Százezrek ajakán. De mindjárt első sora csupán időmértékes sor. egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát. idő-mértékes sorok. Dunának.u Árpád hős magzatjai .. . az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!)..// .. A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés.u S merre zúgnak habjai ./ .u /A multat s jövendőt! .Őseinket felhozád .. így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük.u / Bendegúznak vére.Megbünhödte már e nép . bőséggel. .// u / .u /.u 4/3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /2 /3 /3 . A szimultán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok.. .u /.// u /./. tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambusjambus a lábazás. Az első két versszak: Isten./ ./. . E versekben lehetnek olyan sorok is./ u //u/ u 4/4 3/3 5/3 3/3 Jambusi felező nyolcas.u Nyújtsd feléje védő kart. u . de ütemezést hiába keresünk.// . mely után .u /. u .u Általad nyert szép hazát ./ .Egy strófa a versből: Még jőni kell..

A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi. búsak. ez a harmadik versláb. így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben./ u . Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak.. Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is.. a 4. hol a hatos szótagú sorokban erősebb. a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész. középen.E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak. A szimultán verselés (összefoglalás) A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi. ezek verselése időmértékes. második szakasz: Ballagtam éppen a Szajna felé . e láb mindig csonka. hogy meghalok. A sor jambusi metszet.. metszett versláb. Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok. hogy szimultán verselésben a metszetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú. s tudjuk. Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora: A szívem egy nagy harangvirág u . így a sor közös metszetű. a pentameter metszete csonkaláb-követő. u /./-/uArról. Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó. belesimul a hangsúlyos metszetbe./ . furcsák. bíborak. sorai alapján a Himnusz trocheusi szimultán verselésű. Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű./ ./.// u -/ u 5/4 Az ötödik fél versláb csonka. ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve. sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban. inkább a gazdag spondaizálás feltűnő. Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő: a) A harmadik verslábat metszi. Ilyenkor metszet./ u -// . ezen belül több a jambusi. . c) Ha az ötödik fél versláb csonka. ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük.u u S égtek lelkemben kis rőzse-dalok. a nyomatékos kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük). Vajda János Húsz év múlva című versében e sor: Múlt ifjuság tündér taván a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze.és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk. Fazekas Mihály Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hangsúlyos metszetekhez. Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik.// ... 15. b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis./ u . egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű.A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor. tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész. 16. metszetkapcsoló sor.és ütemkapcsoló szimultán sor./ . sorban ütemélményt aligha találunk. ütemkapcsoló sort teremtve. A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti.. szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze. Az ütemezés hol a hetes.// . A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi). ./ . . Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű.Természetes. mint a trocheusi./ . .u u Füstösek. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat.// -/ u 3/3//4 /5 5/5 3/3 Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. . A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg. Ady Endre: Párisban járt az ősz.

ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül éjszaka az igazak álmát alusszák nappal egy új világ gerendázatát ácsolják természetük szigorú rendje szerint. amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal). Ütemezés. Főképp jambusi-choriambusi lábazást elemezhetünk. metszet. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz. a ritmus lényegét. máskor ellentét (születés . felkiáltás. vérttelenek.) József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet. sorokat ritmikai tagokra bont megszólítás és kérdés. A szabadversnek igen sok változata van. párhuzam. de ti virágok. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb! Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című híres verse. együgyüek. lehetnek a szabadvers sorai rövidek is. Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe. főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései. többnyire hosszú sorokat érvényesítő szabadvers. sejtelmesek. gyakoriak a gondolatritmus jelei. amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű. létezik a népköltészetben is. A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul. Valamennyi sor mondattani egész. ki vagyok unszolás nélkül is arra ballagok. megszűnnének versek lenni. choriambusi befejezéssel. miért vagytok oly erősek. lehet változó. A szabadvers minden történelmi korban létezett. strófikusság. strófákat nem jelez. az idővel viselősek? Megszülettek. metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész). a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála. A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések. lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is.). szótlanok. Általános iskolában a szabadvers felismerése és néhány ritmustényező megnevezése (sorszótagszám-jellemzés. Szózat.). A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt. a sorok szótagszáma lehet kötött. verslábazás. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/3//4. a záró sor pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes.és ütemkapcsoló szimultán verselésű. felsorolás. kelyhei a magánynak. Alliterációk sejlenek elő (t. a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. kijelentés stb. mindezt azonban nyomokban. e négy sorban azonban párrímeket mutat. ezek szimultán kapcsolata következetesen nem lehet bennük (hiszen ekkor mértékes versekké minősülnének az alkotások). ütemtagolást is.elmúlás). Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk. (Juhász Ferenc: Virágok hatalma) Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük.és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész). verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus. amerre a többiek tartanak s ahogyan váll váll mellett lépkedek. ismétlés. A szabadvers Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek. mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez. lépegető ritmikai hatást keltenek. kérdés. igen hosszúak is. Himnusz. keresztrímesek: Húsz év múlva. a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis). elmúltok.. akár a szerelem. az út haza vezet az én hazámba. sugallatos h a negyedikben. A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli. Nyári esti dal. halmozás. befejezés: Kérjétek számon életem és megmondom. a jambizálást anapesztusok dúsítják. sz a záró sorban). v a második-harmadik sorban. fokozás stb. Lehet (ritkán) strófikus. a föld idegszálai. érzem. A mű változó szótagszámú. ellentét. rímek. Különben prózai szövegekké válnának a versek. Mondattani egész itt minden sor. ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek.Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak. műköltészetben is. József Attila Mondd. alakzati ismétlődések (felsorolás. mint a bánat. a szimultán . Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű. sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás. a nyelvi-hangzati ismétlődést azonban hordozniuk kell. a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk. A rím a szimultán verselésben is gyakori..

-u u -/uu-/u 4/4 /3/2 3/3/2 Minden sor nyolc szótagú.). A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is.A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés! Bóbita tündéri tánca (Különös verselési bravúr Weöres Sándor A tündér c. *** Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól. a strófánál kisebb versegység) Balassi-strófa (a Katonaének 5. Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben. A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben. 3 periódus. A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus. Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter. a lejtés ereszkedő.2) körben az angyalok ülnek. az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát. de ritka három ütemű nyolcast találunk./uu-/u /4 ) sáska-hadak hegedülnek. Metszete időmértékesen dierézis. Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő. Ütemezés.verselés ütemkapcsoló. A második két sor verslábazása is lehet daktilikus. Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is. jogos költői döntés húzódik a háttérben (Himnusz a békéről : könnyüléptü. A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait.tudjuk . Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok). nyolc sorból álló strófa (Himnusz. 2 x 4 + 2 x 3 sor. Eredetileg kötött versforma. a verselés szimultán. miközben a hangzati verselés az ütemezés erejét követve két sort emelkedővé. tehát négy versszak. terzinarímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded. verslábazás egyidejű. Ez sem "hiba". Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget. A verselési képlet a sorpárokban azonos. szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7. stanza = időmértékes sorokból szőtt. -u u. Bóbita táncol. miként a második két sor. a lejtés emelkedő. Nagy költők alkotásaiban . e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor). ez a két sorba tördelés alapja. általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba. rímes. különbözik azonban a hangzati verselés.3) béka-hadak fuvoláznak. Miért? Éppen ezekben a sorokban.. itt a harmadik versláb után. A verslábak az első két sorban daktilusok és spondeusok. de nem is hibák. A XIX. század költői stb.uu /. a magyar költészetben ez szokatlan. rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze. Az első két sorban természetes. szakaszával bemutatva) = 9 sor.uu /.uu /.) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. a szótag időtartama fontos. . versláb határán áll. a jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi. általában jambusi időmértékes sorokból. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik. bccb). művészi sokszínűségét. a verselés maga is sokszínű harmóniává festi.. tizenegyesek alkotják a strófákat. a valós. efe) A VERSRITMUS ELEMZÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN Bevezetés . amelyek nem ritkák. versében) 1) Bóbita. A tündér verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá. A hexametert e metszet itt szabályosan felezi. az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással. szonett = minden 14 sorból álló rímes vers. minden ütem egész versláb. a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők.formai hibákat sem szoktunk keresgélni. tartalom és forma összhangjának törvénye szerint. a félrím (xbxb) egyszerű ragrím. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja. az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról".Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek. a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése. két sort ereszkedővé változtat. . . találni.u u/.) *** A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők: periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb.

Az egyes művészetek materiális alapjának megfelelően válnak a művészi ritmusok kisebb-nagyobb társadalmi közösségek számára közvetlenné. mondása. Az ember világot megismerő tevékenysége során mindenütt érzékelhetett ritmikus jelenségeket. az emberi cselekvésben és alkotásban egyaránt. ép érzékek. érvényük a társadalmi gyakorlatban alakul ki. amelyek a verselemzés-versértés elmélyítését segíthetik.Verselési rendszereink I. A ritmikusság elemi ismérve a sorozatosság. Ez kozmikus méretekben évmilliárdokat is jelenthet. Az idő és a tér túl nagy vagy túl kicsiny szakaszaiban érvényesülő ritmikus jelenségek a földi életben csupán az emberi tudat számára érzékelhetők. A versélmény tudatosítása már az óvodában megkezdődik. s amelyeket az időben örök életűeknek vél. mozdulatok. Részben a logikus elvonatkoztatás. az ösztönös ritmusérzék mellett a művelt ritmustudatot is megköveteli. A verstant a koncentrikus tudományoknak megfelelően kell úgy tanítanunk. b/ A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. vonalak. a rendezettség. noha ez alkalmi. A csillagok mozgásában. csendes kísérője életünknek. Mind az ösztönös. a makroszkópikus-mikroszkópikus méretek csupán tudatbeli ismeretek lehetnek.és időbeli rendezett struktúra. Földön egyaránt mutatkozhat a perc töredékében is. hogy állapot és mozgás a térben és az időben egyetemesen képes a ritmikusságra. Minden emberi alkotás szerkezeti rendre és szerkezeti stabilitásra törekszik. A nyelvi ritmus ösztönösen leginkább az egy nyelvet beszélő nemzeti társadalmi közösségeken belül válhat élménnyé. Az alkotó ember ritmustudata különösen a művészetekben eleven. A ritmus tér. . időleges kapcsolataiban. minden alkotó emberi tevékenységben fellelhető tehát a ritmikusság rejtőzködőbb vagy éppen nyílt formája. . ösztönösen érezhetővé. A művészi ritmusok alapja a természeti ritmus. illetve alkosson olyan ritmusformákat. A ritmustudat azonban csupán az ember sajátja. anyaghalmazok pulzációjában. a földi évszakok. Ezen általános jegyek alapján idézünk az oktatásban is célszerűen tanítható három definíciót a ritmusra: a/ A ritmus rend az időben és a térben. Bár az objektív valóságnak nem minden jelensége ritmusos. szolid fejlődését az általános és a középiskolai oktatás biztosítja. elsajátítása biztosíthatja. mégis úgy látszik. hogy tükrözze az objektív valóság természeti ritmusát. A legfejlettebb élőlényektől talán még a ritmusélmény sem idegen. A szerkezeti rendezettség egyetemes alaptulajdonsága a ritmusosság. Az emberi ritmusélmény földi arányú. de kozmoszban. szerkezeteiben. Ezt az elemzésben érdekelt tudományok eszközeinek. E komplexitás teszi képessé az embert arra. éppen a nyelvi ritmus nyelvek szerinti speciális . színek. Nem ismerünk olyan művészetet. az ár-apály jelenségében. amelyben a ritmuselemzés érdektelen volna. A ritmus . a versértés iskolánként. mind a tudatosítás elméleti módszerei lépésről lépésre fejleszthetók. módszereinek elvi és gyakorlati megismerése. 2. vagy éppen távolibbá. Egyértelmű tehát. hogy már az elemi ismeretek is maradéktalanul tényeket tükrözzenek. A költemény tartalmi-formai egészének érzelmi-értelmi befogadása a verselemzés sikerétól függ. a versritmus elemzésének tudományára. az ismétlődés. A ritmus jelentésköre tehát kibővült. értékes részévé avatja. más ritmikus formákba vagy éppen aritmikus formákba változhat át. vizek hullámzásában. A földi élet arányain belüli ritmikai jelenségek iránti ritmusérzettel feltehetően nem csak az ember rendelkezik. Természetesnek látszik tehát az a tény. Fokról-fokra kell kialakítanunk azokat a verstani ismereteket. Ógörög eredetű főnév (rhüthmosz) bármilyen rendezett állapot vagy meghatározható irányú mozgás megnevezésére. valamely ritmikus jelenség létezési ideje azonos struktúrája időbeliségével. csupán a művelt ritmustudat által megközelíthetővé. ritmustudat külön-külön is. a verstanra vonatkozóan is. A verstani ismeretek a verselemzésben mással nem pótolhatók.Versek hallgatása. Ritmusérzék. olvasása folyamatos. a térben és időben mozgó. amelyek az érettségin megkívánhatók. iskolákban tanítani lehet. Az ember önmegörökítő törekvéseiben leginkább művészi alkotásokkal véli legyőzhetőnek az időt. A művészi anyag (hangok. tankönyvek alapján tanári feladat meghatározni azt. E fokozatosság érvényes a verselemzés egyik tényezőjének. hogy a művészi alkotások maradéktalan befogadása a művekben munkáló ritmus iránti fogékonyságot is föltételezi. ritmusélmény. napszakok váltakozásában. amelyekben a harmonikus rend esztétikai-szerkezeti norma. változó anyag külső és belső. a szívdobogásban.A metrum. így a társadalmi tudat általános. amit ebbő1 az egyes osztályokban. E tanulmány elsőrendű törekvése azon verstaní ismeretek összefoglalása. A ritmus. miként maguk sem pótolhatnak más tudományos elemzési módszereket. A közvetlen versélmény gazdagodik a tudatosítás révén. matéria-változatok) kompozíciós törvényei is kisebb-nagyobb társadalmi közösségek sajátosságait követik. szinte osztályonként megkívánható szintjére. részben az érzékelést kitágító eszközök alkotására való képesség révén. együttesen is jellemezheti az ember ritmus iránti fogékonyságát. c/ A ritmus sorozatosan ismétlődő rendezettség térben és időben. Tantervek. dombok-lankák látványában. hegyekvölgyek. hogy az ember éppen azon művészi alkotásaiban érvényesíti legnyíltabban és leginkább tudatosan a ritmus változatos formáit. amelyek az emberen kívüli világban teljességgel ismeretlenek. A dialektikus változás jegyében a mozgás révén minden ritmikus alakzat időleges.

megvalósítani is az időmértékes jellegű ritmust. amely esztétikai élményt ad. hogy rövid. A magyar anyanyelvű ember szinte ösztönösen képes például a hangsúlyosan ütemező ritmus érzékelésére. amely pedig áthatja költészetünket. mint a zenei. Az egy anyanyelvet értők társadalmi közösségében általában ugyanazt halljuk ritmikailag is. közöttük az iskolai oktatásnak. 4. mint a nyelvi ritmus három meghatározó rétegének. miként a világ számos nemzeti nyelvű költészetét. . egyezményesen megoldott. a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. hogy kivételesen ráutalt a befogadó szubjektumára. hogy a versritmus iskolai oktatása a művészi ritmus iskolai reprezentánsa. hogy hangsúlyos. a műelemző gyakorlatban esztétikailag kamatoztatható. A beszéd. mint az egyik alapvető nemzeti tényezőnek jelenleg egyetlen tudományos szintű ritmikai közelítését jelenti. miközben frissen őrzi meg az érzékeket a majdan kiteljesedő nyelvi ritmustan számára. A nyelvi ritmus említett három rétegének ritmikai jellemzőit a sajátos törvényszerűségek miatt külön-külön kell rendszerezni. Feltételezhető. Létére azonban érdemes utalni. hogy teljes versritmus-elemzést napjainkban még nem tudunk adni. Függ attól. a mindennapi beszédben éppúgy. a rím) és a verslejtés vagy versdallam. amelyhez az iskolában csupán az ének-zene ritmustana társul. A helyes magyar beszéd mai gondjai mellett a helyes. A magyar nyelvű verselésre érvényes meghatározást kell keresnünk. Amikor azt mondjuk például egy szótagra. A versritmus megközelítő elemzésére azonban a három alaptényező révén indokoltan vállalkozhatunk. Tudományosan nehezen írható le. mint a ritmusra adott bármelyik meghatározás. mint a ritmus iránti közönnyel. a kétségtelenül létező rossz ritmusérzék ritkán botfülűség. A verslejtés vagy versdallam ritmikai tényezőjének elemzésével azonban még a verstan tudománya sem birkózott meg. időtartama.A verstan is közügy. A hangakusztikai elemzés is. a lírai teljesség esztétikumából sugárzik. az iskolában is.. A versritmus tényezőiből a versdallamot az iskolai oktatás ma még joggal mellőzi. hogy napjainkban e téren aggasztó jelenségekkel találkozhatunk. nyelvészeti fogalmakkal. . Alapjainak elsajátítatása az iskolában többek között azért is szélesebb érdekű a költészetélmény gazdagításánál. akkor a hangsúly-időtartam-hangzósságdallam tekintetében hagyományos fogalmaink mellé fel kell vennünk egy újat. A szótagok hangsúlyos és időbeli mérése a magyar nyelvben tudományosan. Mindez tovább gyűrűzik a nyelvi ritmusérzék társadalmi méreteiben. amelyek nemzetek felettiek. magas-mély stb. tény azonban. mert a nyelvnek. A magyar nyelvi ritmus. közvetett eszközök által. A különbségek elsőrendűen a kötöttségek mértékében jelentkeznek. a beszédritmus és a prózaritmus tanulmányozása nem tartozik szorosan a tárgyköréhez. A beszéd. A versritmus tehát összetett. A művészi nyelvi ritmus. hiszen a nyelvi készség zavarával egyenértékű. vagy azt. Mint majd látni fogjuk. maradandó elméleti felismerések birtokosa. ez pedig a nyomaték. A tényezők: a szótag hangsúlymértéke. tehát a leginkább kötött verselés ritmusának elemzésére is alkalmazható. A szótagok hangsúlymértéke mellett a szótagok időtartama is ritmikai fontosságú. A verstan a versritmus tudománya. mégis vállalnunk kell. a művészi prózaritmusnak és a versritmusnak. Ennél is kötöttebb. Emellett folyvást működő ritmikai tényező a hangok akusztikai rendje és a versre jellemző hanglejtés vagy versdallam. . Ennek megfelelően idézzük a versritmus azon definícióját. Ha olvassuk a verset. Verstani munkánkban a ritmussal kapcsolatos fogalmak sorát a versritmus zárja. A versritmus a hangzó vers többtényezős nyomatékrendű időbeli tagolódása. a hangakusztikai tényezők (zöngés-zöngétlen. hogy a versdallam a többi ritmikai tényezőhöz hasonlóan egyértelmű és objektív az alkotó szempontjából. A jó nyelvi ritmusérzék általánosabb.” A versritmus nyelvi hangzástényezők sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Ez ugyanis a vers nyelvi anyagában jelöletlen. Nem igen kell bizonygatnunk a tanárok számára. akkor a szótagminősítő ritmikai tényezőkből csupán egynek a hatását emeltük ki. időbeli tagolódása. művelt magyar ritmusérzék gondjait is szemmel kell tartanunk. a nyomaték fogalma nélkül a szimultán vers ritmikai elemzése eredménytelen volna. akkor belső hallásunk teszi érzékelhetővé ritmusát. az iskolai oktatás számára is kezelhetően. E tényezők együttesen emelnek ki vagy halkítanak el szótagokat. iskolai oktatásunkban a tudományos állapotoknak megfelelően csenevész. Egyenesen következik mindebből. a hangzás egészében mindig nyelvi tényezők komplexuma. Ha a négy tényező alapján egyezerre minősítjük a szótagokat. Más-más törvényszerűségei figyelhetők meg természetesen a beszédritmusnak. hogy a mindenkori vershallóversmondó az adott pillanatban miként érzékeli-értelmezi a vers tartalmi és hangulati mélységeit. komponensei szerint részleteíben is tanulmányozható. mint a művészi nyelvi alkotásokban. Valamennyi tényező működése mérhető a szótagokon. A nyelvi ritmus a hangzó nyelvi elemeket rendezi. A magyar versritmus alapja a több tényező alapján mért szótagok nyomatékkülönbsége. de művelt ritmustudat nélkül képtelen érzékelni is. A versritmus tana. így a magyar versritmus is hangzó ritmus. Az iskolai versmondás ritmikai hibái téves-hiányos verstani ismeretekkel éppen úgy “indokolhatók”.összetevői miatt.és a prózaritmushoz mérve a versritmus a leginkább kötött. Egyértelmű a tanulság: a ritmustudat művelése a versritmus hiteles felismeréséhez elengedhetetlen. a költészet nemzeti és egyetemes alkotásainak minél teljesebb befogadása érdekében. a verstan mélyhagyományú tudomány. amely ugyan bonyolultabb. ha a szótagokig hatolóan rendezett.. különösen a versritmus azonban rendelkezik olyan összetevőkkel is.és a prózaritmus tudományos vizsgálata még napjainkban is kezdetlegesnek mondható. A létező zavarok nagyobbik részét tulajdonítjuk társadalmi összhatásoknak. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. egészen a szavalóművészetig.

Az utóbbiak neve szabadvers.és mondattani. A kétütemű hetes azt jelenti. szinte a metrikával azonosítva emlegetjük. fokozás stb. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos. hangsúlyát mérlegeli. Versritmusa van a szabadversnek. A metrum számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alapséma. de tartsuk nyilván. Hangsúlyos verselés. nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre. 2. hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít. a másik a szótagok kiejtési idejét. Részben metrikai fogalmak is feltűnhetnek. A szimultán verselés is műköltészeti. Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek. mivel más hangsúlyozó nyelvek is teremtettek ilyet. hogy érvényesítik-e a szótagmérő versritmustényezők egyikét vagy nem. hogy a versritmus metrikán túli tényezőit . ellentét. ennek kezdetével egyidős. Ennek leírásában többnyire szó. mint a hangsúlyozó nyelvekben a hangsúlyos metrika. a metrika tana. mind az időmértékes metrikával. tehát nem metrikus. hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos. Megemlítjük. Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek. nagyobb nyelvi egységekben mutatkozik. 4. ha tudjuk. A magyarul megszólaló időmértékes metrumokban mindig ott munkál a hangsúlyozó nyelviség. Magyar verselési rendszerek 1.II. A magyar nyelvű versek annak alapján sorolhatók két alapcsoportba. A magyarhoz hasonló alkatú nyelvek száma kevés. amelynek hatása a magyar államiság kezdetétől számítható. A történeti okok magyarázzák. hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendszereket is alkotott. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli. A versritmus elemi egysége a szótag. Az iskolai verstan elsősorban a mértékek. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rendszerek megismertetését célozza. Sorozatosság. Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette. a sorban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz szótag van. Ha a versritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán halad. Adódik ezen túl a hangakusztikai tényezők köréből a rím elemi rendszere és a szabadvers rövid jellemzése. a hangsúlyosé és az időmértékesé. felsorolás. mivel hosszú-rövid szótagjaink metrikusan rendezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mesterkélten. hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselés külön-külön monometrikus. Nevezhetjük ütemezőnek is. pedig ezek szótagmérő verselési rendszert nem mutatnak. Időmértékes verselés. hogy élhangsúlyos nyelvünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk. Szimultán verselés. Pedig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabályok különítik el. hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusztikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt. mint például a gondolatritmussal kapcsolatos párhuzam. Nem árt azonban ismételnünk. ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. A távoli hatások példái kivételesek. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek akkor. hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen képes követni. A szótagok időmértékes jellemzésében nálunk mindig érdemes a hangsúly mértékét is figyelembe venni. befogadása is tanultságot kíván. Az ötös jambus vagy jambusi tízes azt jelenti. ütemei száma kettő. századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket. Görög eredetű. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani. hogy a ritmust szűkebb jelentésével. hogy megnevezzük ütemeinek és szótagjainak a számát. A szabadvers ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismétlődő rendezettséget. Az ógörögben az időmértékes metrika éppen olyan természetes. hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is. az egyik a szótagok hangerejét. hogy a sorban időmértékes metrika működik. eredeti nyelvileg. akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényezőjét részesíti előnyben. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. ismétlődés változatos. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyos vagy ütemező verssort úgy jellemezzük. III. a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak". indokoltan. ezek által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. E két szótagmérő tényező két önálló verselési rendszer alapja. de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek. Alkalmazása is. A metrum 1. 2. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. az előbbieké metrikus vers. ütemezés és verslábazás egyidejűsége. az iskolai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik. Tény. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutatnak. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak. mint például a németben. szótagjaié hét. Mindkét tényező maradhat háttérben is. 3. Lényege a hangsúlyos és az időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata. olyan nyelvi-stilisztikai fogalmak. Verstani kutatása a XX. ez jellemzi teljes népköltészetünket. egyértelműen műköltészeti jellemző. század elején indult meg. a kevésbé hangsúlyosat "rövidnek". hiszen a verstan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. A verset a prózától a sorképzés választja el. metrum nélkül. Természetes az is.

A metszet tagol és kiemel. (Ettől a költői gyakorlat időnként eltér. a verslejtésben tükröződő érzelmi-hangulati erő is befolyásolhatja. Az ütemező vagy hangsúlyos monometrikus verselésben a kimondott szótagok a hangerő. a metszetkövető ütem és szó élét pedig hangsúlyosan kiemeli. hogy ütemeink élhangsúlyosak. Mivel a szótag hangereje a hangzó szövegben kialakuló relatív érték. a mellékmetszet sűrűbben szerepel az alkalmi szómetszésben. eszerint beszélhetünk például sorképző. ütemeink is élhangsúlyosak. Mivel szavaink is. metrikai és érzelmi tényezők. a kevesebb szótagszámút lassabban. A főmetszet (a tartósabb szünet által) erősebben. mint az ütemek száma. sorváltó. 1. hogy a szótaghangsúlynak több fokozatát képes tudomásul venni az elemi nyelvérzék. lejtés. mint a szó belsejében található szótagok. A szótagszámereszkedés .figyelembe kell vennünk. Sorozatosan ismétlődő rendezettségük a hangsúlyos metrika alapja. tan-könyveinkkel összhangban.) 3. ezért az ütemkezdet elvileg szókezdet. a szólamkezdő szó első szótagja hangsúlyosabb. mint az ütemen belüli szó kezdő szótagja. Ma már kevesen vitatják. Az ütem Szótagszáma 1-5 között változó. sokszor különbözik. Így beszélhetünk főhangsúlyos. * A versritmus elemzése az iskolában ma a metrikai rendszerek alapos. Az iskolában elegendőnek mutatkozik a skála tudatosítása és három fokozat ismerete. tehát az ütemkezdő hangsúlyos szótagot kevésbé hangsúlyosak követik. Így beszélhetünk hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokról. hatnak reá többrétegű nyelvi. ütem. a hangakusztikai tényezők eseti és a szabadvers körvonalazott tanítását írhatja elő . A különböző szótagszámú ütemeket megközelítően azonos idők alatt mondjuk ki. a nagyobb szótagszámút tehát gyorsabban. Következik ez abból. A két vagy ennél több szótagból álló ütemben az első szótag úgy hangsúlyos. amely tehát széles skálájú. hogy a főmetszet ritkán. a mellékmetszet (a rövidebb szünet révén) kevésbé erősen. 4. A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet. A metszet Ütemek közötti tartósabb-rövidebb szünet. ütemegyenlőség. (Ne tévesszük össze a metrikai lejtést a verslejtéssel vagy versdallammal. tehát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt. mellékhangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagokról. fokozhatja vagy tompíthatja a szótag hangsúlyértékét. ritkán egy vagy ötnél is több. az ütemkezdő szó élén hangsúlyosabb a szótag. A soron belüli metszetek száma mindig eggyel kevesebb.tanterveinkkel. szótagszámereszkedés. főképpen mellékmetszettel tagolt ütemek estében. A sort ütemekre tagolja. metszet. mint a szólam egyéb szavainak kezdő szótagja. a két változatnak megfelelően. A hangsúlyos verselés Minden sora leírható-elemezhető a következő sortagoló tényezők ismeretében: szótag. a hangsúly mértékében különböznek. hogy ehhez mérve az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. Főmetszetet és mellékmetszetet különböztetünk meg. képzésben-hallásban egyaránt. amely a költemény hangulati-érzelmi tónusát tükrözi!) 6. A lejtés A hangsúlyos vers metrikai lejtése ereszkedő. 5. mértékőrző típusokról. Az ütemegyenlőség A soron belüli ütemek szótagszáma olykor megegyezik. sortagoló. A szótagmérés A metrikus verselés elemi egysége a szótag. A szókezdő szótag általában hangsúlyosabb. Lényegében ezzel magyarázhatjuk azt a tényt. 2. az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kutatási eredmények stabilizálódására.

12 szótagos sorra utal. A sorok hangsúlyosan szabályosan tagolódnak.. Gondokat inkább a régi magyar versek metrizálása okoz. A Rákóczi nóta 15 soros strófáiban ütemértékű 3.A Mit búsulsz. Ez a strófa 9 sorból áll. a nyelvi ritmus belső rendszerének megfelelően. Részletezünk néhány példát. 6. semmi gondunk nem lehet. Példa néhány kiragadott sorral: Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket Gondold meg az ő rettenetes bánatját Míg nem látják égni magok házokat Elvégezvén levelét bepecsételé Mégsem tanácstalanul kezdtem munkámat 4/3//4/1 /1//4/3 4/2//4/1 4/3//4/1 /3//4/1 A négyütemű felező tizenkettes legnagyobb példája Arany János Toldija. a metszet előtti ütemhez csatlakoznak.. kapcsolatának.. a négyszótagú ütemek után mellékmetszettel. A sor ütemeinek és szótagjainak a számát nevezzük meg.A Csinom Palkó nyolcasai rendre felezők.6. Maga Zrínyi az eposz bevezetésében említi műve csiszolásának akadályait (egy télen írta. Az ütemek szótagszáma sorrendi.) Ezen meghatározó törvényszerűségek mellett érdemes utalnunk a következőkre: A névelők. más homlokát üti. amelyek a régebbi magyar költészetben nem ritkák. a főmetszetövező hatosokat gyakran szómetsző mellékmetszet tagolja 3/3-ra.Ha a sor változó szótagszámú ütemekből áll. a hetesek 4/3-asok. Egy közismert népdalra utalunk: Kicsi vagyok én.és rímképlete: 6.6. van néhány 11 és 13 szótagú sor is. hogy közelebb áll a beszédhez. a kötőszók egytagú változatai ritkán kerülnek ütem élére. akkor az ütem és a szólam találkozását a következő népdal-idézetben világosan érzékeljük: zöld erdőben. a sorok 3 periódusra tagolhatók. tévedésekkel aligha fenyeget a metrikai elemzés. . Érdemes már a Szigeti veszedelem néhány sorával jelezni ezt a metrumot: Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki. amelyben három ütem található (az ütemek szótagszámát nem nevezi meg). hogy egyik strófáját idézzük: Kis kertemben szép virágok. Zeneileg a dallamtagolódás is kifogástalan. a hatosok 3/3. sorai felező nyolcasok. A kétütemű hét szótagú sorban így az első ütem négy szótagúnál nem lehet kevesebb. . hogy az aszimmetrikus 12-esek és a 11esek általában jó ütemélményt nyújtanak. illetve a zenei tagolással. mint a szóhangsúly. (A felező tizenkettesben tehát két hatszótagú sor összetételét látjuk. akkor látnunk kell. Az ütemező verselés sorainak metrikai megnevezése és leírása hagyományos. ennek megfelelően az említett kivételes sorokat szokás hibás metrumúaknak minősíteni. ha a főmetszet előtt is. 2+3). A felező tizenkettes mindig négyütemű. felező nyolcasokkal. 4/2 változatban kétüteműek. Ha a versszöveg hangsúlyos tagolását összehasonlítjuk a természetes beszéd tagolásával. Mondottuk korábban. gyakori szómetszéssel.A leírás az ütemek szótagszámát az ütemek sorrendjében jelöli. Ezen szók tehát ütemek találkozásánál rendszerint előre húzódnak. Vitézivel együtt az földre fekteti. Négyütemű sorokban a főmetszet körüli sorfelekben érvényes e törvény. Vannak azonban aszimmetrikusan tagolódó 12-esek is. A Szigeti veszedelem sorai általában felező tizenkettesek. A gimnáziumi tantervi anyagban szereplő hangsúlyos metrumú versek sorainak megnevezése. az ütem végéhez kapcsolódnak.A hosszabb szólamokat metszetek tagolják ütemekre.7. hogy ütemeink szívesen azonosulnak szólamokkal. sík mezőben. /3//4/2 3/3//4/2 3/3//4/2 4/2//3/3 Az Őszi harmat után hatosai 4/2-esek vagy felezőek. noha nem azonosak. Két ok magyarázza.7.5 szótagú sorok váltakoznak 4/3-as hetesekkel. kilenc szótagból álló sor metrikai megnevezése. Ha szövegversként ütemezzük. sorai szabályos négyütemű felező tizenkettesek. Az énekelt versszöveg általában jól ütemezhető a szövegvers metrikai szabályai szerint is. Megemlítjük tehát. Természetes tehát.aab ccb ddb. négy.. A harmadoló kilences három egyenlő szótagszámú ütemből. Ha a szólamot nyelvi fogalomnak tekintjük. alany és állítmány.. hogy a szólamhangsúly erősebb. Balassi Bálint Katonaéneke a Balassi-strófa iskolapéldája.és szótagszámtartó 12-esek példái. egyik-másik még tudományosan is. Például: 4/3/2 = három ütemű kilences. . négyütemű. 4/2-re. Valószínűbb azonban. leírása az előbbiek alapján lehetséges..Logikusnak látszik a hangsúlyos metrumot a beszédből eredeztetni. a hetesek mindig 4/3-as osztással kétüteműek. akkor az ütemek sorrendjét a csökkenő-fogyó számrend diktálja. A kettő azonban teljességgel különbözik (4+1. . ahol általában tartalmas szók kezdődnek. nyilvánvalóan a zenei tagolás szerint is. állítmány és tárgy stb. két ütemet hallunk. például jelző és jelzett szó. hogy a kétféle tagolás sokszor merőben különbözik egymástól. a főmetszet után is 4 + maradék ütemezést követünk. miközben a pennát karddal kellett cserélgetnie). /4 /4 . 4/2//3/3 = felező tizenkettes. 6. Itt az az érdekesség. a mellékmetszetek e sorrészeket a szótagszámegyenlőség vagy szótagszámcsökkenés szerint tagolják ütemekre.4.6. hogy ezek is jó metrumú sorok. A háromütemű kilences olyan kilencszótagú sort jelöl. a hatosok vagy feleznek. vagy 4/2-esek. De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti.. Az Áll előttem egy virágszál. egy főmetszettel és két mellékmetszettel. egy négyszótagosat és egy egyszótagosat. kenyeres. . az ütem. Jó illatú szép virágok. feltüntetve a metszeteket... Mellyében ez esett. három és kettő szótagszámú ütemekkel. mint a zenéhez.7 . A strófa szótagszám.

Megszünt minden fuvalom.dala méltán közismert (a sorok 4/4. E nyelvészeti fogalom e verstanban azon egyszótagú szócskákat jelöli. A természet figyelmes volt. Másrészt érdekes itt megfigyelni a sorozatosság érvényét: nem sértené sem metrikai érzékünket. Mivel a versben is.és rímképlete: 8-7-8-78-7-8-7-8-8-7-7. és a 10. ababcdcdeeff. E különbözés nyelvi-hangtani meghatározottságú. /4 /4 Az első sor két üteme két eleven szólam (jelző és jelzett szó). ó magyar! -uu. e strófában is következetesen. mint a hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos szótagérték. Forr a világ bús tengere. tehát kevésbé függ a szövegbeli relatív helyzettől. Egy-egy sor teljes metrikai rendjében. Az időmértékes szótagmérésben alapelvnek tekinthető az. sem a metrikai törvényeket a 4. Hosszú a szótag természeténél fogva akkor.szakkörön talán szóba kerülhet. sor is. sor szóütemező 5/3-as tagolása. hogy a sor nyelvi egység. ha rövid magánhangzója zárt szótag (ilyenkor a rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó következik). a gyakorlatban csupán két változat működik. ha. írógépen u-betűvel jelöljük. ezért idézzük . az ötödik és a hetedik szótag rövid magánhangzós nyílt szótag. tehát rövid. A rövid magánhangzó után tehát legfeljebb egyetlen rövid mássalhangzó állhat. 8. A fatető hallgatott. A hangzó szótagok a hangzás időtartamában különböznek. míg a negyedik sor egyetlen nagy szótagszámú szólam. Az első szótag rövid magánhangzója után hosszú mássalhangzó áll. névmások. mutatószók. ha a követő szókezdet magánhangzóval indulna. és a 3. törvényszerűségei 1. Szótagszám. amelyet a metszet két ütemre tagol. 4/3 tagolású kétütemű nyolcasok és hetesek). ha hosszú a magánhangzója. hogy figyelembe vesszük a következő szó kezdetét is. ezt követi a főmetszet. helyzeténél fogva akkor. Megszünt minden madár dala... Vannak hosszú. amelyek szótanilag névelők. A szótagmérés Az időmértékes metrika alapja a változó szótagidőtartamok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Az időmértékes verselés I. de. Jelölése vízszintes vonalka: Közös a szótag akkor. A sorok kezdő üteme általában ötszótagú. S mosolygott a fájdalom. a sor szavainak szóvégi szótagjait ezért úgy kell mérnünk. Philoméla panaszának Hangja nem oly isteni. A Kesergő szerelem 9O. sorban is. A sorok második felében mellékmetszet tagol. A tantervben szereplő monometrikus hangsúlyos versek között Ady Krónikás ének 1918-ból című költeményének ritmusa a főmetszet szerinti fordított szótagszámrend miatt szokatlanul hat.Tündöklő szép piros rózsák. ezzel a sorokban végülis csökkenő szótagszám-tendenciát biztosítva. ha enklitika. miközben rövid magánhangzós nyílt szótagok (a. hasonló a 2. tehát tizenkét sorból áll. Minden Zefir fülel vala. Rövid a szótag. S olvadozni láttatott. a hosszú és a rövid. ami után hat szótag következik. 7. rövidekké vagy hosszúkká. nem lehet tehát rövid szótag. A harmadik szótag csupán akkor lehetne rövid. ha rövid magánhangzós nyílt szótag (kivéve a közös szótagokat). Hallottam én szép szavának Ezüsthangját zengeni. ennek követése indokolt a 4. Gyönyörűséges violák. .-uu-uEgyértelműen rövid magánhangzós nyílt szótag a 3. Himfy-strófája azonban iskolás verstani ismeretnek számít. kötőszók. rövid és közös szótagok. mert a közös szótagok a metrikai törvényszerűségeknek megfelelően egyértelművé lesznek. A patakvíz lassabban folyt. Metrikai tényezői. Jelölése felül nyílt félkarika. A hangzó szótagokat az időtartam szerint elvileg három csoportba soroljuk. Kötelező témaként ma már nem szerepel az iskolában Kisfaludy Sándor költészete.. sorozatosan érvényesül a felező nyolcas. 4/2-re vagy 3/3ra. Egy-két példa: Hazádnak rendületlenűl u-u-u-uAz első.

. (A lejtésben bizonytalan sor . Jelölése a hosszúságot jelölő vízszintes vonalka.A versláb lejtése lehet emelkedő. Ezek a verslábak a következők (sztag = a versláb szótagjainak száma): a versláb szótag jele neve mora lejtés uu -u-u uu-uu -uuuu -u u –u -u--uuu uuuu pirrichius spondeus jambus trocheus anapesztus daktilus choriambus ionicus a minore csonkaláb amphybrachys creticus molossus tribrachys proceleusmaticus /2 közömbös közömbös emelkedő ereszkedő emelkedő ereszkedő közömbös emelkedő közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös A sor verslábait /-jellel különítjük el. hogy az időmértékes monometrikus sorok hangzó szótagjainak időtartamában a szakirodalom részletezőbb annál. lehet közömbös. mindig szókezdő szótagok kezdő hangjaitól. amelyben nincs lejtési irány.A költői gyakorlatban az elméletileg lehetséges verslábaknak alig harmada szerepel. egytagú csonkaütemek (csonka verslábak). vagy ereszkedő. A lejtésegység törvényszerűsége Az időmértékes sorok lejtése vagy emelkedő. kivéve az egyszótagú csonkaütemet (csonka verslábat). lehet ereszkedő. ezért ebben a csonkaütem fogalmát nem használjuk. e . vagy pedig hosszú magánhangzós nyílt illetve zárt-e. 2. akkor a sor lejtő verslábainak mennyiségi fölénye dönt. Meg kell említenünk. ezért csupán azt javasoljuk. Az iskolai oktatásban természetesen óvakodnunk kell a túlzott részletezéstől. . A magyar nyelvű időmértékes versek szótagmérésében érdemes tekintettel lennünk az időtartam megnyújtására is képes hangsúly mértékére (fő. közülük nyolc gyakori. Ha ez véletlenül közömbös. a szótagkombinációk révén így a verslábak száma közel harminc. az egységnyi időtartam (mora) és a lejtés szerint jellemezzük. A verslábak (időmértékes ütemek) A hangzó időtartam alapján mért szótagok kapcsolatai. tehát függetlenül az őket követő szótagok. ha hosszú szótagot rövid szótag vagy szótagok követnek. 3. akkor a költemény egyéb sorainak lejtése mértékadó. például két hosszú szótag között két rövid található. írógépen: u .A verslábakat a szótagszám. fölötte a rövidséget jelölő félkarika. A versdallam például érzelmi (emfatikus) nyújtásban érvényesülhet. Helyzetük révén közösek az időmértékes sorok sorvégi szótagjai. Egy adott vers sorai általában azonos lejtésűek. mindegyiknek saját megnevezése van.és mellékhangsúly). hogy rövid magánhangzójuk zárt-e. a hosszú szótag két mora. ha rövid szótagot vagy szótagokat hosszú követ. Az időmértékes versek nemzetközi és nemzeti gyakorlatában általánosnak mondható a lejtésegység törvénye. elvileg (de igen ritkán) a sorkezdő szótagok is. mi. A hosszú szótagok például attól függően lehetnek egymáshoz mérten hosszabbak. Így jelölhetők a soron belüli. amit itt idéztünk. a mellékhangsúlyra alkalmanként figyeljünk.te. A sor lejtése.Egy mora egy rövid szótag kiejtési ideje. Ezeket önmagukban mérjük. megtanításuk iskolai feladat. Mind az egyetemes. . A sor lejtését rendszerint az utolsó egész versláb lejtése határozza meg. ti. 3 és 4 szótagú verslábakat tartunk nyilván. vagy ereszkedők. tehát vagy emelkedők. ha ez sem egyértelmű.kivétel a ritkábban közös az névelő). Hatnak a hangzó szótag időtartamára a versritmus egyéb tényezői is. hogy a három csoportú szótagmérés mellett a főhangsúlyra rendszeresen. mind a magyar időmértékes versek metrizálásához elegendőnek mutatkozik 10-12 versláb ismerete. A hangsúlyos verselésben egy szótag is teljes ütemértékű. . ha egyforma időtartamú szótagokból áll és ha olyan a versláb. 2.

tehát a vers hangulatát. Adódnak olyan bonyolult gyakorlati esetek is. Vigyázni kell arra. e jelenség neve ütemlábazás. akkor egyszerű analógia által beszélünk szólamlábazásról. Sor belsejében trocheus két esetben fordulhat elő. nincs tehát lábmetszés. Itt tehát nem beszélhetünk sem szómetszésről (amikor a versláb metszi a szót).és lábmetszés több is lehet. ahol tehát egyszerre van jelen a szó. sem lábmetszésről (amikor a szó metszi a verslábat). hogy utána mindig szó kezdődik.Ilyen nyilvánvalóan funkcionális esetek mellett utalnunk kell a klasszikus alkaioszi strófára. Ha a szólam határai azonosak a verslábhatárokkal. hogy choriambus része (a . De e jelenségek önállóan is előfordulhatnak a sorban. hogy a sorkezdetek nálunk általában főhangsúlyosak. Minél közelebb áll az időmértékes metrum a klasszikus.A másodikként idézett sorban az első három versláb (spondeus-jambus-spondeus) egyezerre mutatja a szó. ha funkcionális szerepű. ahogyan a choriambus ritkul a trocheusi lejtésű versekben. gondolatát közvetlenül festi. amikor egy vers több sora a metrikai szabályoknak megfelelően tagolható verslábakra úgy.A nyolc gyakori verslábból tehát hét rendszeresen szerepelhet az emelkedő lejtésű időmértékes sorokban. mint Csokonai Újesztendei gondolatok című versében. A magyar nyelvű időmértékes versek sorainak metrikai lejtését (tehát nem a verslejtést vagy versdallamot.képletű choriambus felbontható egy trocheusra és egy jambusra). Nem bántja újabb szenvedély.az ütem. A spondeus és a pirrichius bármely időmértékes versben helyettesítheti a lejtő lábat. miként a szó-. hogy akár trocheusi. Ennek különös érdekessége a magyarban. Szómetszés. de e jambust nem metszi szó. az ütemek határai verslábhatárok. Megemlítjük. Ereszkedő (trocheusi) lejtésű sorban anapesztus sohasem található. Nyelvileg furcsa volna minden sort rövid szótaggal kezdeni. e váltogatás metrikailag az idő múlását mérő ingaóra mozgását festi. mint Ady Kocsi-út az éjszakában című költeményének strófakezdő-strófazáró soraiban. Trocheus bármikor kezdheti a sort (ennek oka az. versekben. Vagy úgy. A funkcionális kivétel is igen ritka. ütem. században egyre inkább a jambusi-emelkedő sorokhoz kötődött. A magyar nyelvű időmértékes verselés alapvető jellemzője.és lábmetszés változatait. . páros sorai jambusi lejtésűek. az ilyen szótagok pedig szívesen találkoznak hosszú szótaggal.ellenkező lejtésű sorok váltogatása is egy költeményben. .lejtését ezért határozhatja meg a vers egyéb sorainak lejtése.) Meggyőzőnek látszik az az elemző eljárás.Az elvileg közömbös lejtésű choriambus a múlt században ereszkedő-emelkedő lejtésű sorokban egyformán otthonos. hogy össze ne tévesszük a szó. szó. A gyakorlatban a spondeusok mennyisége alapvetően felülmúlja a pirrichiusok mennyiségét. a szavak verslábakat metszenek. vagy akkor.) Az emelkedő lejtést jambusi lejtésnek. antik metrikához.szintén funkcionális indokok révén . Az első sor két négyszótagú ütemre is tagolható.u u .) . 4. mint Ady említett versében. ezért feltűnő minden. többé nem ég. Vajda jambusi időmértéket érvényesítő verséből. hogy a lejtésegység gyakorlati törvénye értelmében szokatlan. E jelenséget szólábazásnak nevezzük. a metrumfejlődésnek megfelelően mind ritkábban. amelyben három emelkedő sor után ereszkedő lejtésű sor zárja a szakaszt. spondeus) egy-egy szóval azonos.). (Például Arany Tetemre hívás. akár jambusi lejtés feltételezhető.vagy éppen szólamlábazást. amilyen Vajda költeménye is. ami a lejtés egységét megtöri. eszerint döntve a kétféle lejtés szerint metrizálható sorok egyetlen lejtése. hogy a lejtésegység ereje révén nyelvileg szinte mindig emelkedővé hangolódik.és lábmetszés metszetfogalmát a sormetszettel (a cezurával)! Sormetszet (cezúra) általában egy van a sorban. a Húsz év múlva címűből idézünk két sort: Csöndes szivem.Az első sor végén a jambus nem metsz szót. Az időmértékes sormetszet (cezúra) Mindegyik változatára érvényes. hiszen a verslábak szavakat. egyetlen soron belül is szabadon váltogatja a szó. 5. A sor záró jambusa metszi a szót (szómetsző). lábmetszés Az időmértékes ütem (versláb) gyakorta szómetsző. hogy egyetlen versen. amely a lejtés vonatkozásában egyértelmű sorokat tekinti mértékadónak. az ereszkedőt trocheusi lejtésnek is nevezhetjük. amely ritmikai tényező) a következő szabályok határozzák meg: Emelkedő (jambusi) lejtésű sorban daktilus sohasem szerepelhet. Jambus csupán choriambusi szerkezetben. Itt tehát szómetszés nélküli lábmetszésről beszélünk. Érzékelhetőségét részben az biztosítja. Legtöbbször funkcionális az indokolás. (Ennek mintájára beszélhetünk szimultán versekben ütemlábazásról. . annál sűrűbb a soron belüli szómetszés. tehát szünetértéke. Lehetséges olykor .és lábmetszést. Ahogyan a szakirodalom megállapította. következetesen. hiszen az ütem sem mindenkor azonos a szólammal!) . (Nyilván a jambusi zárlat miatt. amiben a hangsúlyos metszettel megegyezik.és a szólamlábazás. A szólam gyakran azonos az ütemmel. A négysoros strófák páratlan sorai trocheusi. a XX. jambus. ha külön szabály ezt nem korlátozza. Ady Csák Máté földjén című versében. verslábazása tekintetében (Arany és Ady versében tehát az emelkedő-jambusi metrum mellett). --/u-/--/u--/u-/--/u- Az elsőül idézett sor első három verslába (spondeus. Az időmértékes metszet szünetideje mindig rövidebb . mint itt az első sorban. megzökkenti. de a jambust metszi az ég szó.

a szó./ u u . hanem az ötödik fél versláb. Számuk igen kevés. mint a hangsúlyos metszeté. Érvényes ez a hexameterre és a pentameterre is./ u u // ./ . helyes. Az időmértékes cezúra hivatása tehát azonos a hangsúlyos metszetével: tagol és kiemel./ u u . nyomatékát fokozva kiemeli.) Pár szóval meg kell emlékeznünk a magyar nyelvű daktilikus versekről. E verselési mód XX. Utalva arra. . mind a versláb határán jelentkező időmértékes metszetek egyidejű ütemezést és verslábazást. A lábmetsző cezurák közül a harmadfél metszet rendszerint 5+maradék ütemezését sugallja. Magyarul harmadfél metszetnek is nevezhetjük.vagy egyszerűen érzékelhető metszet nélküli verslábazással írják a verseket (lásd a Szózat első . harmad. Másrészt azáltal érzékeljük. . A versláb határán jelentkező időmértékes metszet neve dierézis. ..sorát!).és verslábmetszést kerüli. neve penthémimerész. versláb határára eső dierézis-metszet egyben hangsúlyos (felező) metszet. Elsőként idézzük a leggyakoribbat. Radnóti. A magyarnyelvű időmértékes verselésben egyetlen versen belül is megkötöttségek nélkül váltakozhatnak a verslábmetsző cezurák (közöttük leggyakrabban a harmadfél metszet. mindkettő egyértelmű. amelyben a jambusi . a másik sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémiméresz) az időmértékes metszet.// u u . eliramlik az élet .. versláb végén mutatkozó metszet.századi reneszánszát (Kosztolányi. A Húsz év múlva már idézett két sorát nézzük meg újra a metszetek szempontjából: Csöndes szivem. Az egyik a verslábak száma után verslábnévvel a lejtést idézi./ u Ebben a sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémimerész) működik. dierézis az első. A hosszú szótaggal induló versláb azt a szólábazást részesíti előnyben. a harmadik stb. Csak időmértékes metrumot (időmértékes monometrizálást) nyelvünkben úgy érnek el költőink. hogy a dierézist jambusi-trocheusi versekben hangsúlyos metszetként halljuk.Milyen a metszet a vers leghíresebb sorában? Elhull a virág. Nem bántja újabb szenvedély. a másodikban a harmadfél lábmetszet sugall kétüteműséget. azaz szimultán (bimetrikus) ritmust juttatnak érvényre. végeredményben tehát a magyar nyelvben mind a lábmetsző. hogy a metszetkövető szó első szótagját a többi sorbeli szótaghoz képest intenzitásában megnöveli. pedig ezek az időmértékes metrumot elsőrendűen támogató metrikai jegyek. Ötös jambus = olyan sor./ u u .(szünetrés)./ u .. Petőfi Szeptember végén című anapesztikus verse ezért marad élményünkben alapvetően monometrikus-időmértékes metrumú vers (sok példa közül említjük még Petőfi Forradalom.stb.// . Ezekben bármelyik időmértékes metszet csupán öt-hat szótag után következhet. többé nem ég. A daktilust metsző harmadfél cezúra hangsúlyozó nyelvekben kedvezőtlen az időmértéknek. Az időmértékes sormetszetnek két nagy változatát tartjuk számos./ u .. A penthémimerész két változata: lábmetsző. leírása A megnevezésnek két változata terjedt el./ u u . ami olykor (például a pentameterben) csonkaláb. 6. azaz a penthémimerész) valamint a dierézis-metszetek./ u //4 //3 As első sorban a negyedik szótagot követő. ami igen gyakran négyszótagú ütem élményét ébreszti. 5/3-as ütemezést ébresztve. Mindig a harmadik verslábat tagolja. Első. a második. Az időmértékes sorok megnevezése. a korszakos siker (a XIX. a jambusi lábazás mellett felező nyolcas ütemezése hangzik egyidejűleg. e sorban az ötödik szótag után. Meghatározó nem a szótagszám. hogy a hangsúlyos ütemezést előhívó leggyakoribb időmértékes metszeteket szokatlan változatokkal cserélik . Időmértékes alkatuk lényegére az anapesztikus Szeptember végén két kiemelt sorával hívhatjuk fel a figyelmet: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok . a hexametertpentametert (disztichont) nem számítva. illetve csonkaláb-követő. tehát az ötödik fél verslábat követi.. Az időmértékes verselés iskolai oktatása során mindkét cezúra nevét és jelentését érdemes megtanítani. hiszen a hazmadik (anapesztusi) verslábat nem tagolja metszet (amely után mindig szónak kell kezdődnie). Leggyakoribb a másoddierézis. pontosabban ütemkapcsoló szimultán metrumot teremt. Jambusi-trocheusi verseinkben a gyakori másoddierézis a második verslábat. ha háromtagú verslábak sorakoznak. kéttagú verslábak esetén egyúttal az ötödik szótagot. mivel a metszet után thesis áll./ u .// . Az első két versláb (dipódia) mögött azonban ott a verslábhatárra eső dierézis.. másod-.. Monometrikus időmértéket hallunk olyankor. például anapesztusok.A Húsz év múlva idézett két sorából az elsőben másoddierézis az időmértékes metszet.jambusi monometrikus ./ u Harmadfél cezuráról nem beszélhetünk. vagy Radnóti Miklós Álomi táj című versét. holott a metszet kiemelő funkciója hosszú szótagot vár. így pedig a negyedik szótagot követi. Mindkettő szimultán (bimetrikus) sor. amely hajlamos beleolvadni a hangsúlyos-ütemező verselésbe. század első felében) bizonyára ezért volt valójában rövid életű. így a gyakori négyszótagú ütem élményét elkerüli a sorkezdet. József Attila) a líraibb anapesztikus monometrizálásba való áthangolás tette lehetővé.

mint a második. A lejtést zökkentő időnkénti verslábak vagy ellenkező lejtésű sorok váltogatása általában funkcionális értelmű) . szintén kezdőbetűjükkel: Bölcsőd az s majdan sírod is .s. Másképpen ötös trocheusnak is nevezhető.) II.verslábak (pirrichius. neve: bukolikus metszet. a verslábak határát és a metszetet jelöli. verslábhatáron dierézis. definiálása. Jambusi-trocheusi sorokban ezért sok a bimetrikus sor) . Három hangzó jambus szerepel a sorban. a thesis-arsis váltakozása. az iskolában elegendőnek látszik a harmadfél metszet mellett még egy metszetre utalni. Utaljunk arra. a Zalán futását Vörösmarty (1825). ha az ötödik (daktilusi) versláb szókezdettel indul. jambus. hogy a hexameterben a hosszú szótagok kapcsolatát rendszeresen kereső hangsúlyos szókezdetek az ereszkedő-daktilikus lejtéssel szemben érvényesülnek. Ez utóbbi a hiteles./u s.öt és fél jambusi természetű versláb van a sorban. amilyen a magyar is. amelyben a szótagok száma tíz. lábmetszés . A XX.megnevezés és leírás (a megnevezés kétféle. strófa. század első fele. u ). Első hexameterünk 1521-ből ismert. mint az elsőn.cezúra (lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél sormetszet. tehát dierézis-típusú. A hangsúlyozó nyelvekre jellemző ez. írtak mások is. Az időmértékes monometrikus sorok leírása azokkal a mellékjelekkel történik.j. A hexameter karaktere metrikailag alapvetően időmértékes-monometrikus.verssor-lejtésnek megfelelő öt egész versláb található.Sylvester János biblia-fordításában magyar disztichonjain belül írt sok hibátlan metrumú hexametert (1541).j. a lejtés emelkedő. Az iskolában az időmértékes verselés metrikai tényezőiből és törvényszerűségeiből a következőket indokolt megtanítani: . a közös nyomatékot azonban kiegyenlíti a második szótag magánhangzójának hosszúsága: a hangzás is spondaikus!). Versen belül is szabadon váltakozhatnak a harmadfél és a dierézis típusú metszetek. amely dipódia után hangsúlyos metszetként hat. A lejtést a hangzás csak erősíti. (Zárójelben utalunk arra. ami a csupán időtartam-mérő verslábaktól különböző hangzást eredményezhet.szómetszés. sokszor különbözik az időmértékesen mért verslábaktól. Írt hexametert Petőfi is. utána a sor szótagszámát.-/. A leírás a szótagok időtartamát. a közömbös szótagok gyakorlati egyértelműsége) . A verslábak szótagszáma.metrikai lejtésegység (emelkedő sorokban emelkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű. Irodalmunkban a hexameter fénykora a XIX.E sormértékben írta Lúdas Matyiját Fazekas Mihály (1804). kialakul a kevésbé nyomatékos-nyomatékos szótagok jambusi-emelkedő lejtésrendje. adonicusnak) nevezzük. József Attila Két hexameter és Hexameterek című versei. mert ez hangzik. (Az első versláb is spondaikus. A másik megnevezés először a lejtést idézi verslábnévvel. . a verslábak határát ( / ) és a metszetet ( // ) jelölik. Feladata azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetnek. daktilusok és spondeusok szerepelhetnek benne. a szótagban az összesített szótagnyomaték hangzik. Kötött időmértékes sor-. Az adoniszi sor előtt szerepel.Az antik görög irodalomban leghíresebbek Homeros hexameteres eposzai (Ilias. Elméletileg tucatnyi metszetváltozatot érvényesíthet.j A jambusi vers jambusi sorában csupán a szótag-időtartam szerint szemlélődve spondeusok mutatkoznak. spondeus. Trocheusi (vagy trochaikus ) tízes = olyan ereszkedő lejtésű sor. A sor mellé írjuk a metrikai jeleket. Az időtartamot és a hangsúlyt a szótagnyomaték összesíti.és versszerkezetek . a lejtés pedig emelkedő. ezek mellé az időmértékes verslábakat nevük kezdőbetűjével. A hexamater leggyakoribb metszete a harmadfél lábmetsző cezúra (penthémimerész). Rövidebb szünet. A hexameter ezen kötött záró képletét (klauzuláját) adoniszi sornak (adoneusnak. egyetlen sor.s. az utolsó (hatodik) versláb mindig spondeus. ezt a lejtést keresztezi a harmadfél . ez versláb határára jut.. Hatodfeles jambus . mindkettő tagol és kiemel. mint a hangsúlyos metszeté. A hangzó versláb az összesített szótagnyomatékokat tükrözi. igen ritkán bimetrizálódik. . Jambusi versben sor élén megengedett a trocheus.. az utolsó előtti (ötödik) versláb mindig daktilus. ereszkedő sorokban ereszkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű verslábak szerepelhetnek. .szótagmérés (három csoport megnevezése. Sormértékek A hexameter Klasszikus görög időmértékes sorforma. Hat verslábból áll. hogy a hangsúlyos nyelvben. században nevezetesek Radnóti Miklós hexameteres eclogái. choriambus. Egyetlen sor példájában nézzük meg e jelenséget. amelyek a szótagok időtartamát ( u .j s. . lejtése) . daktilus. ezek mellé az összesített nyomaték alapján hallható verslábakat. sorvégi jambussal. jelölése. A csonkaütemmel végződő sorokat a verslábak számának vonatkozásában a harmadfél mintájú régies számnévvel nevezzük meg. A tisztán időmértékes spondeusok közül a második és a harmadik második szótagján hangsúlyosan nyomatékosabb. csonkaütem. anapesztus. első tagja hangsúlyosan ennek is erősebb.. akkor érzékeljük./. trocheus. Odüsszeia).

(A kettőnél több sorból álló disztichonokban a hexameter-pentameter sorpár metrikai ismétlődésének vagyunk tanúi./ A pentameter Neve szerint öt verslábból álló sor. A sornál nagyobb. Pentameterből szőtt verset igen keveset ismerünk. . valójában ez is hat verslábból álló antik görög sorforma. Ma már a disztichonokból szőtt versekre is szokás mondani.Példánk legyen Kölcsey Husztjának utolsó sora: Hass. Egy daktilus és egy trocheus (vagy apondeus ) kapcsolata. hogy disztichon. ahol a félsorokat hangsúlyos mellékmetszetek tagolják tovább. Érvényesül a bukolikus metszet is az adoniszi sor előtt. metszet nélkül.-/u u / ./u u .A sor verslábai daktilusok-spondeusok. a gyakorlatban olyan ötös trocheus.// .Az iskolában elegendő csupán utalni a lejtésváltás esélyére. a harmadik és a hatodik csonka.u u / . . tehát a rímes hexameter és pentameter divatja ezért korlátozódik a XVIII-XIX.// . mivel az ötödik (daktilusi) versláb szóval kezdődik. A sormetszet csonkaütemet követő harmadfél cezúra. Husztnak romvára. a hatodik spondeus.Példánk a Huszt első két sora: Bús düledékeiden. strófánál kisebb egység neve periódus./ . megállék.// u u / . a verslábak száma hat. A hangsúlyra már fokozottan figyelő XX. Sormetszete lábmetsző harmadfél cezúra. A bukolikus dierézisre metszet-jellel nem szokás utalni! (Az emelkedő lejtés. hol késel az éji homályban? . a fordított szótagszámrend nagy különbsége miatt képtelen ilyet ébreszteni a hexameterben../ u u . Antik görög eredetű kötött időmértékes sorforma. alkoss. század fordulóján lényegében gyenge költők munkásságára. .. de valójában emelkedő-anapesztusi lejtésűek.u u / Hat daktilikus-spondaikus versláb. a disztichonban.u u / . az anapesztikus hangzat szerint: Régi dicsőségünk. az ötödik daktilus. Harmadfél lábmetsző cezúra emeli ki a sor kulcsszavát./ . Levonom vitorlám. .. Egy sor az Osztályrészemből: Nézek az égre. .u u / . Példánk Berzsenyi Dániel Osztályrészem című versének első sora: Partra szállottam. a metrikai kutatás jövendője érdekében!).metszet is.u u / . megegyezik a hexameter záróképletével.. mivel kiemeli a metszet utáni szótagot. A belső rímes hexameterpentameter hívó ríme mindig a metszet előtti szótag.) Cezurája csonkaütemet követő harmadfél metszet./ ./ . a hol kérdőszót.u u .u / .) .u u /. ahol a harmadik és a hatodik versláb csonka. mint a hexameter.u u /.// ./ . Elvileg csupán a sor első két verslába váltakoztathatja a daktilust és a spondeust (a cezúra után nem állhat spondeus). a spondeust tehát szabályosan jambizálja. ahol a harmadik versláb mindig daktilus.u u/u // . de amíg e jelenség ütemélményt ébreszt a pentameterben. -u u/-u .u u / u A szaffói sor Elvont képlete szerint ötös trocheusi sor. általában a szaffói strófában találkozunk vele.Csend vala. felleg alól szállt fel az éjjeli hold. századi költészetben tehát számolni kell olyan hexameterekkel.u / . gyakran találkozunk azonban hexameter-pentameter kapcsolattal. amelyek hibátlan képletűek ugyan.u u / . gyarapíts: s a haza fényre derűl! .) A disztichon Egy hexameter és egy pentameter kapcsolata (a szó jelentése: két sor).u u / . (A sorban tehát öt versláb időértéke érvényesül. Kölcsey Husztja tehát disztichonok periodikus ismétlődése.Az adoniszi sor Antik görög eredetű.. A leoninus. Példasorunk legyen hagyományosan a Zalán futása első sora: Régi dicsőségünk. képes a sorfelező ütemezés sugallatára.// . A szaffói strófában záró sor.u u / . (A pentameter a cezúra révén könnyebben bimetrizálódik./ . hol késel az éji homályban? .

. ./ ./ u -/ u Az alexandrin-sor A hatos jambusi sorok (harmadik verslábat követő felező metszettel./ . így ütemélményt sugall. ./ u u . Elvileg négyes trocheus. -/ ./ u . Elvileg hetes jambus. színéből: Oh.As aszklepiadészi sor Klasszikus görög eredetű. a nibelungi sor másik neve a francia mintára utal (nibelungizált alexandrin).. Az előbbi vers egy sorát idézzük: Ércbuzogány rezegett kezedben. ezek váltogatását./ u . . s díszei hullanak. E csonkaütemet követi a negyedfeles sormetszet (cezúra)..// u u / . századi) Nibelung-ének sorformája. nemzeti változatokkal. Elvileg ötös jambusi sor. Elsősorban az aszklepiadészi strófában találjuk. a gyakorlatban a negyedik csonka. Metszete lábmetsző harmadfél cezúra. A közelítő tél egyik sora: S most minden szomorú s kiholt.. Berzsenyi a negyedik szótag után olyan lábmetszetet avat cezurává.u u / ./ u . Az alkaioszi strófának egyik sorváltozata. Elvileg hatos trocheusi sor. a második versláb daktilus.// ./ u / u .// . a második és a negyedik mindig daktilus.u u / . A Nibelung-ének egy Gáldi-idézte sorát hozzuk példának. az első két versláb azonban gyakorlatilag mindig daktilus. az aszklepadészi strófa záró sora.u A nibelungi sor A középkori keletkezésű (XIII.u/ u A nagy alkaioszi sor Antik görög eredetű. Van francia és német alexandrin. Elvileg négyes trocheus.. az alkaioszi strófa záró sora. .u / ..Berzsenyi A közelító tél című versének első sorát idézzük: Hervad már ligetünk./ . de a gyakorlatban a negyedik versláb mindig anapesztus. Weöres Sándor fordításában: Számos csodát regélnek a régi énekek. Két sor Az ember tragédiája IX. a gyakorlatban a harmadik és a hatodik versláb mindig csonka.u / u A glykoni sor Antik görög eredetű. de a gyakorlatban a negyedik versláb csonka. dierézis-cezurával) közös elnevezése./ ./ u - ./ u A kis alkaioszi sor Ez is klasszikus görög sormérték../ . amely dierézis-karakterű.u u / u // . Metszete csonkaütemet követő harmadfél cezúra. bár oszthatnám én is sorsotok . A drámai jambus (blank verse) Ötös és hatodfeles (általában 10-11 szótagú) jambusi sorokat jelent.Példánk Berzsenyi A magyarokhoz című egyik ódájának első sora: Romlásnak indult hajdan erős magyar! .u u/ .

.

/ u // . szonettciklusa (Hazám)..-/u -/. a négysoros strófákban ölelkező rímmel (abba)./ u Vigan kezdjük létünk szép hajnalát: u -/ -/ ./ ..-/u -/u-/.// u . Nevezetes példák Arany János Bolond Istók.A strófákra tagolt szonett két záró szakaszában gyakran találunk terzina-rímelést. ../ . Shakespeare-fordítása és kötetnyi szonettciklusa (A huszonhatodik év). Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll..-/ u -/u-/u Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát. Ma már elsőszámú példái a Shakespeare-i szonettek.. című versének harmadik-negyedik szakaszát idézzük (rím: aba bcb): Gondoljátok meg: Ezen a világon . olykor trocheusi metrummal is). .. S mit úgy hívtam: én. .-/--/u amíg elkészül ez a költemény… u ../ u nincs senkim. a három sorúakban terzina-rímmel. semmim. Minden szakasz középső sora a következő szakasz első és harmadik sorával rímel. . betűvel: abababcc. (József Attila Eszmélet címú versében például négyes és ötödfeles jambusi sorok találhatók./u . .// . -/. . -/u -/u -/u -/u -/u Minden bájképnek oltárt díszesítünk. -/u u/--/ . Költőink a XIX. Arany László A délibábok hőse című verses elbeszélése. tükrözött keresztrímmel: ababbaba)./ u // . Magyar nyelven szonett először a XVIII.Róma ledűl s rabigába görbed. első világhírű alkalmazója Petrarca. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll. században íródott (Paludi Ferenc: A pipáról).-/ -/uA játszi gyermekség bájos körében u -/u -/ -/ . Kötött versmértékek A szonett Középkori eredetű versforma.. -u u/-uu/-u/-u A stanza Olasz eredetű nyolc soros strófa. A szonett eredetileg két négysoros és két három soros strófára tagolt tizennégy soros vers./ u . Változhat azonban a szótagszám és a rímképlet is. Most Kisfaludy Károly Az élet korai című versének első szakaszát idézzük: Gyöngén ringatva jó anyánk ölében .-/u -/u A terzina Olasz eredetű három soros strófa./ u az sincsen. Hagyományos rímképletében három azonos keresztrím és egy önálló párrím található. betűkkel: aba bcb cdc../ .Nevezetesek József Attila szonettjei. u -/-/u -/ u -/ S könnyű habok között lebegve létünk. erősen kötött azonban a strófa sorainak száma és a rímképlet./ u . Utolsó morzsáit rágom./ u Mint űrt a fényszóró. század első felétől írnak gyakran szonettet./u . amelynek sorai hatodfeles (és ötös) jambusok.-/u-/u Csókoljuk a jelenlét angyalát./ . (A terzina sorainak szótagszáma változhat. Szabó Lőrinc szonettjei.. Idővel sok változat alakult ki (változatos rímeléssel. a sorok szótagszáma is változatos.-/ ./ u .) Példaként József Attila Ki-be ugrál./ u .-/ uA kétes távolnak sötét ürében u -/--/.E strófákban írta Dante az Isteni színjátékot./ u // u /u . csupasz tekintet ./ . rímes./ u kutatja bennem: Mit vétettem én u /u -/-//-/--/u - 3./ . rímes.

ha a metrumot magyarul mértéknek nevezzük. Mérjük a szótagok időtartamát és hangsúlyértékét. mind saját balladái nevezetesek. . A sorok rímes négyes és ötödfeles jambusok. értelmiérzelmi ponton kiemelésekre. (Nyelvünk gazdagságának jele ez is. Metrikus költészetünk túlnyomó mértékben szimultán metrumú. az iskolai oktatásban is hagyományos. ezeket is. a kapcsolatba lépő monometrikus rendszereknek megfelelően. A magyar nyelvben különösen kedvezően azon sajátosság miatt. Jelölése ugyanaz. Érthető tehát az a tény. A szimultán verselésben a szótag összetett időbeli és hangsúlybeli értékét nyomatéknak nevezzük. Mint minden metrikai rendszernek (a hangsúlyosnak és az időmértékesnek). Tizenöt szonettból áll. ha az említett megnevezések szinonímájaként tekintjük. egyúttal folyamatos jelzése is a kétféle monometrikus rendszer kapcsolatának. Az első szonett első sora azonos a záró sorral. A szótag nyomatékozhatóságának mértéke nyelvileg nyilván kevésbé korlátozott (a suttogás és a sikoly végleteit is ismeri). A villoni ballada Középkori francia változatai Villon balladáinak előzményei.József Attilának mind Villon-fordításai. A hangzó nyelvi szótagnyomaték metrikai maximumát a magyar nyelvben csupán a szimultán metrika képes megvalósítani. széles skálát mutat. hosszabb-rövidebb) a nyelvi hangzásban többváltozatú. hogy önálló szótagidőtartam-mérő időmértékes metrika követésére is képes. A szimultán metrika alapja a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A nyolcsoros strófák és a négysoros ajánlás utolsó sora azonos (refrén). szótagtompítások teszik lehetővé. nyelvi törvényszerűségnek tekintve ezek összegződését. A mérés két irányú. A hangsúlyos verselésben a szöveghelyzet relativitása révén különösen sokrétú. Az emberi gondolatok-érzelmek-hangulatok szélsőségek közötti tükrözését metrikailag szótag. Híres magyar példája József Attila verse: A kozmosz éneke. Arany János után a tudatosság is megélénkült. a terebélyesedő szabadvers korunkban emelkedő rangja ellenére. mint a hangsúlyfokokra is érzékeny időmértékes verselés jelölése a szótagokra vonatkozóan. A szimultán metrika a hangzó szótagnyomatékok azon gazdag változatát teremti meg. . Így a bimetrikus verselés műköltészetünkkel egyidős történetét Aranyig elsőrendűen a nyelvi ösztönösség jellemezte. a szótag nyomatékában működő metrikai és dallambeli hatásokat is nyomatéktényezőknek hívjuk. hogy az elemi kettős csoportosítás (hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos. hogy a magyar nyelvű műköltészetben az időmértékes metrika megjelenése óta folyamatos tanúi lehetünk a bimetrikus törekvéseknek. A szimultán metrum jelentése. A szótagnyomaték két metrikai komponense tehát a hangsúly és az időtartam. .A mesterszonett vagy szonettkoszorú szabályozott szonettciklus. minden következő szonett pedig megismétli első sorában a megelőző szonett utolsó sorát.kiemelések. Szimultán metrumú lírai alkotásaink egyre hitelesebb leíró verstani elemzése pedig meghatározóan Arany munkássága után válhatott valóra. metrikai interferenciának vagy éppen mértékkapcsolásnak. amit négysoros ajánlás követ. Szótagmérés A szótag a szimultán metrikának is elemi egysége. .A lírai verselés nyelvi tömörségre törekszik. Az időmértékes verselés szótagmérésében is négy hangzó fokozatot említettünk. (Jogosan nevezhetnénk tehát bimetrikusnak. értelme A monometrikus verselési rendszerek szótagmérésével kapcsolatban utaltunk arra. Metrikai tényezői. A költői kifejezés elemi érdeke azonban a természetes nyelvi szótagnyomatékok minél gazdagabb metrikai változatossága. A teljes vagy részleges (redukált) monometrikus tényezők szerkezeti kapcsolata. a . Villon balladája három nyolcsoros strófából áll. mint a természetes beszéddel rokon. Általában a keresztrím uralkodik (abab). ennek is önálló fogalmai vannak a mért szótagokra. törvényszerűségei . Téves minden olyan állítás.) A szimultán verselés A hangsúlyos és az időmértékes metrum egyidejű jelenléte a versekben. A kettős jelölés rendszeres és következetes. A nyelvi hangzástényezők természetes összegzője a szimultán metrum. A szimultán verselés fogalma azonban már elterjedt. A szótagok közötti különbségeket így már nem fejezik ki híven a hosszabb-rövidebb. (Villon összes versét Vas István fordította magyarra. A hangsúlyos metrika törvényszerűségeinek csupán Arany János elméleti munkálkodása nyomán jutottunk birtokába. idegen iddőmértékes metrummal együtt kárhoztatja. amelyre a monometrikus verselési rendszerek képtelenek.) I.A magyar műköltészetben a metrikus verselés az uralkodó. metrikával fegyelmezett-szabályozott verses beszédben. a tizenötödik szabályos sorrendben ismétli a megelőző tizennégy szonett kezdő sorát. maradhatunk tehát mellette. Ennek alapján beszélhetünk nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagokról. hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos fogalompárok. amely a valóban nemzeti karaktert jelentő nyelviségben otthonos szimultán metrumot a jövevény.

Ütemek és verslábak (monometrikusan szabályos) közös jelenléte nélkül szimultán (bimetrikus) verselés nem jöhet létre. ugyanakkor hangsúlyos főnyomatékot nyer.Példánk beszél és figyelmeztet: a költemény időmértékes metruma monometrikusan mérve is jambusi. arsisa (hosszú szótagja) kevésbé hangsúlyos. de elmarad a verslábak sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Fordított esetek is előfordulhatnak (ritkábban)./ . Vegyünk egy példát Ady Temetés a tengeren című verséből: Könnyel. A második jambus mindkét szótagjának erősebbek a nyomatékai. kialakul az arsis-thesis trocheusi sorrendje. A második versláb energikusabb jambus. furcsák. ezt három hangzó jambus követi. . Érdekes aztán a két spondeus (első és harmadik versláb). mert a hangsúly spontán nyelvi tényező időmértékes verseinkben. csonkaütem. mint a negyedik láb. míg a harmadik a sor legélénkebb jambusa. Hasonló ehhez a negyedik versláb is. Mértékadó itt a thesis-arsis nyomatékfeszültsége. Az azonos nevű és szerkezetű verslábak között tehát különbségek mutatkoznak az erősség (intenzitás) tekintetében. ha az őt követő jambussal nem alkotna choriambust.. Ritka jelenséggé válik a hangzó spondeus! . Az összegző szótagnyomatékok elemző számontartása természetesen azért nem erőszakolt. amelyek szabályosan nem ütemezhetők. A szimultán verselés metrikai minimuma az ütemezés-verslábazás egyidejűsége. tompa jambus vagy trocheus. az arsis azonban rövid magánhangzós. A sorkezdő. Ilyenkor a szimultán vers monometrikus sorait tudomásul kell vennünk. Thesise (rövid szótagja) mellékhangsúlyos. Érdemes azonban meghonosítani egy fogalompárt: élénk-tompa versláb (élénkebb-tompább. mint a negyedik (jambusi) versláb szótagjainak nyomatékaí. vagy az egymáshoz mért thesisek-arsisok nyomaték-mértéke. jambus. amihez a cezúra kiemelő ereje is hozzájárul. Az első hangzó versláb a sorban a choriambus (amelynek időértéke két verslábnak felel meg). félelemmel ./ . Ady e verse ráadásul szimultán metrumú. E képletszerű spondeus valójában jambus. A nyelviség elsőrendű nemzeti karakterisztikum. ilyenkor élénk ütemezést hallunk. feszültség adódik. olykor hat szótagú ütemeket is természetesnek tekint.) Az iskolai verrtani oktatásban a szimultán metrika ismerete. Legalább soron belüli azonos képletű verslábak között tegyünk így különbséget. Szimultán versben a változatos szótagnyomatékok által ezen közömbös lejtésű verslábak általában lejtőkké lesznek.// .. a metrikai rendszerek nem azok.hangsúlyos metrikai vereslést minősítve csupán nemzetinek./ . virággal. Ütem és versláb A verssorban a kapcsolódó két metrumnak megfelelően ütemek és verslábak az egyes metrikai rendszerek törvényszerűségeinek betartásával együtt szerepelnek. Hasonló nyomatéktöbbletet ismerhetnénk fel.. .) Különösen vigyázzunk szimultán versben az időmértékes komponens esetében a közömbös verslábakra. főhangsúlyos szótag nyomatéka azonban felülmúlja a második szótagét. ha árnyaltabb fokozatokra is utalni akarunk). Minden változatot túlzás volna számításba venni.A verslábak az összegzett nyomatékú hangzó szótagok kapcsolatai. valójában hangzó jambus. ahol a thesis erejét nem fokozza ugyan mellék. . a szöveghelyzet erejét érzékeltetve. (Élénk jambus vagy trocheus. különösen az iskolában.Erős példaként idézzük Ady: Párisban járt az Ősz című szimultán-jambusi metrumú költeményének egy sorát: Füstösek./ u A második versláb a sor első jambusa.Az első versláb is spondeus. búsak. az időmértékes sorlejtés karakterének megfelelőem. hiszen a thesis-arsis nyomatékkülönbsége itt a legnagyobb. előfordul a pirrichius. . A második szótag időtartama hosszú magánhangzós nyíltságából ered. Ehhez mérten élénkebb jambus a negyedik versláb. . Szemben a képletszerű trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jambus sorrenddel.Tanulság: a pusztán időmértékesen mérhető spondeus két szótagja között a nyelvi nyomatékok révén jelentős különbség. A szimultán metrumú versekben (változó mértékben) találni lehet olyan sorokat. hogy az azonos szerkezetű verslábak hangzóssága is különböző lehet. ennek természetes következménye. sormetszetkövető szöveghelyzete pedig a cezúra kiemelő erejét is biztosítja. A széles nyomatékskála a verssor szótagjainak szöveghelyzetben mért (relatív) nyomatékait rendkívül változatossá teszi. A metrikai interferencia a monometrikus hangsúlyos verseléshez képest gyakoribbá teszi az öt szótagú ütemeket. csupán spondeusnak tekintené. . Az időmértékes-monometrikus versben gyakori a spondeus.vagy főhangsúly. de szabályosan veralábaznak. Thesis-arsis nyomatékkülönbsége tehát nem túl nagy. jambus. Az idézett sorban a monometrikua szótagmérés azonban éppen a legerősebb jambust volna képtelen felismerni./u . ismertetése napjainkban is mögéje szorul a hangsúlyos és az időmértékes monometrikus verselésnek./ u Az első versláb élénk trocheus. A fenti tények az arányok helyes felismerésére ösztönöznek. ha a versdallam szempontjából is vizsgálódnánk. E szimultán sor hangzó verslábainak sorrendje tehát: choriambus. bíborak . E verssor első verslába tehát hangzó trocheus lehetne./ u . Nézzük a harmadik versláb két szótagjának nyomatékait! Az első szótag összes nyomatékát rövid magánhangzós zártságából eredő időtartama adja.u / . a második láb látszólag (csupán időmértékesen mérve) spondeus (ahogyan a harmadik és a negyedik láb is). ez hangzik a versben. ha monometrikusan mérjük. S ami itt ennél is érdekesebb: ez a hangzó jambus a sorban a legerősebb.

ilyen sorok csupán időmértékes-monometrikus sorok lehetnek./ u . egészen a szavalóművészetig. (A verstanban kísért az a téves elméleti következtetés. Kölcsey Zrínyi második éneke című verséből idézünk egy sort: Ő gyáva fajt szült. különösen a lábmetsző közös metszetekre érvényes az. hogy az ereszkedő hangsúlyos metrum a szimultán versben az ereszkedő időmértékes verslábakat. Szimultán metrumú versek sorváltozatai. A magyar nyelvű szimultán metrumú versekben túlnyomóan jambusi-emelkedő az időmértékes metrum!) . gyakorivá. a hangsúlyos metrikai komponens marad itt is ereszkedő lejtésű. tehát a penthémimerész). Az összekapcsolódó metszetek. Ez utóbbi közös metszet meghatározóan hangsúlyos metszetként hangzik. A szimultán metrumú versben a hangsúlyos metszet hiánya ütemek hiányát is jelenti. Sorok és versek megnevezése 1. Az időmértékes metszet csak lábmetsző (legtöbbször harmadfél) cezúra lehet./ u - . A szimultán sorváltozatok megkülönböztetésének alapja a metszetváltozatok pontos felismerése.Igen fontos e törvényszerűség tudatosítása a versmondásban. Rövid szünet (szünetrés) tagol itt. A csupán időmértékes metszetűek és a metszet nélküli sorok mindig időmértékesen monometrikus sorok.a közös metszetek legtöbbször lábmetszetek. az időmértékes metszet az ötödik szótag után).. A szimultán metrum a hangsúlyos monometrikus verselés kivételes szótagszámú ütemét. az időmértékes metrumot pedig sem a verslábak metrikailag szabályos rendje. alig hosszabb. ütemkapcsoló szimultán soroknak nevezzük.) ./ u . A szimultán verselésben azokat a sorokat. hogy a hangsúlyos metszettel kapcsolódó időmértékes cezúra lábmetsző-e (mint legtöbbször a harmadfél metszet. Más természetű metrikai indokok a szimultán versben éppen a jambust ajánlják időmértékes komponensként. A közös metszetű szimultán sorok előadásában a metszetszünet eltúlzása az időmértékes lejtés felszámolásával. Mivel . a hangsúlyos és a trocheusi szerkezetileg különbözik. a trocheust és a daktilust részesíti előnyben. akkor is. A szimultán metrumban működő ütemek élhangsúlyos jellege mitsem változik. A metszet A szimultán sorban mindig van metszet. mint a hangsúlyos metszeté. akkor metszetnek is lennie kell. amely egyszerre időmértékes sormetszet és ütemek közötti hangsúlyos metszet. hogy a hangsúlyos metrum mindig ereszkedő. amelyekben a hangsúlyos metszet dierézissel kapcsolódik. Az időmértékes verslábazás önmagában elegendő az időmértékes metrum működéséhez. ahol tehát a metszet nem tartozik a metrikai minimumhoz. Szimultán metrumú versekben a metszetkapcsoló és az ütemkapcsoló sorok kötöttség nélkül váltakozhatnak. a szimultán metrum felszámolásával jár. ha a sorban ütemek és hangsúlyos metszet jelentkezik. A szimultán sorok (amelyekben összekapcsolódik a hangsúlyos és az időmértékes metrum) a metszet szempontjából két elemi csoportot jeleznek: vagy csupán hangsúlyos metszetűek. a metszetkapcsoló szimultán verssorokban ezért a sorkezdő hangsúlyos ütem rendszerint öt szótagú. a verslábak pedig időtartamukban kötöttek. Ha szimultán sorban mindkét metrum (a hangsúlyos és az időmértékes) metszetes. Jambusi-trocheusi versekben a verslábak általában két szótagúak. Ha ugyanis a hangsúlyos metrumot elsőrendűen ütemek jelzik.// . metszetkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. Azokat a sorokat. a megnevezésben utalnunk kell rá. kiemelése! II. s a metszetkövető szótag fokozott nyomatékosítása. Említettük már. az öt szótagosat természetesen avatja általánossá./ . vagy éppen dierézis (gyakorta a másoddierézis). A szimultán metszetek közös hivatása azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetek hivatásával: tagolás és kiemelés. mondjuk a hnagsúlyos metszet a negyedik. hogy a kétféle ereszkedő lejtés. Hangsúlyosan monometrikus sorok a szimultán versben akkor mutatkoznak. Metszetkapcsoló sorok Bennük azonos helyen jelentkezik a hangsúlyos és az időmértékes metszet. amelyekben a kapcsolódó időmértékes metszet lábmetsző. mint a monometrikus időmértékes metszeté. hiszen az ütemeket mindig metszet különíti el. A lejtés Tudjuk. E metszetek tehát elsőrendűen a kiemeléssel tagolnak. s érte sírba jut. szimultán cezúrák főbb változatai abban különböznek. ami a sorok időmértékes jambusi vagy trocheusi lejtését jelenti. Így beszélünk a szimultán sorok emelkedő vagy ereszkedő lejtéséről. . hogy szünetértékük kisebb. Ezek szerint lehetnek metszetes és metszet nélküli időmértékes sorok. Mivel ez változó. vagy hangsúlyos és időmértékes metszetűek. A harmadfél cezúra ilyenkor az ötödik szótagot követi. Megőrzi lejtésváltozatait az időmértékes metrikai komponens is (emelkedő vagy ereszkedő).(A hangsúlyos metszet a szünettel és a kiemeléssel tagol.. akkor a metszetek közösek (igen ritka az olyan sor. ha a harmadfél időmértékes cezúra csonkaütemet követ. amelyben érzékelhetően külön válnak. sem az időmértékes metszet nem jelzi.

// u . Az arsis időmértékes rövidsége miatt tompa jambus. Közös főmetszetű szimultán sort hallunk. A hangsúlyosként érvényesülő dierézis-metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag áll./ u . Metszet. Ezért e sort ütemkapcsolónyomatékkapcsoló szimultán sornak nevezzük. miközben időmértékes karakterét elveszti. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótagot találunk. mert a versmondásban a lábmetsző cezúra a versláb lejtésének megőrzése érdekében csupán rövid szünetet jelenthet.. hangsúlyosan kétütemű nyolcas.és ütemkapcsoló. Az időmérték karakterét a verslábazás őrzi. nyomatékmegosztó szimultán sor. A páros láb utáni dierézis-metszet csak hangsúlyosként érzékelhető. hangsúlyosan is. Az időmértékes cezúra harmadfél lábmetsző. ez a nagy szótagszámú ütem biztosítja a metszet időmértékes voltának érzékelését. Petőfi Pacsírtaszót hallok megint című verséből idézünk most egy sort: Kikeltik a virágokat u . az összegzett nyelvi nyomatékok által hangzó jambus. A csonkaütemet követő harmadfél metszet időmértékes voltát érzékeljük. Ebből a költeményből egy másik sor: És marja. A lábmetsző harmadfél metszet időmértékes voltának érzékelése folyamatos. Ugyanakkor verslábhatár is. csupán hangsúlyos metszetként érzékelhető (ennek oka a hangsúlyos monometrikus verselésben általános. Ezért e sort metszetkapcsoló./ u u Időmértékesen négyes jambus. hangsúlyosan felező nyolcas. az időmértékes dierézis hangsúlyos metszetként hat. hogy az ütemélményt fokozza az ütem és a nyelvi szólam azonossága./ u // u / u Időmértékesen négyes jambus. ugyanakkor összekapcsolódik a két öt szótagú ütem közötti hangsúlyos főmetszettel. Ez a sor tehát metszet. hiszen új időmértékes ütem (versláb) kezdődik utána (emiatt sorolja a szakirodalom a dierézis-metszetek közé). A közös metszet az ötödik szótagot követi. . nyomatékmegosztó szimultán sornak nevezzük. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag található. gyakori négy szótagú ütem spontán és erős nyelvi élménye)./ u Időmértékesen négyes jambus. 5/3-as tagolással. a hangsúlyos metszet szünetértékéhez közelibb. Hangsúlyos metszetet jelölünk tehát. utánuk csak hangsúlyosan érzékelhető metszet következik. Ebben az értelemben hangsúlyos és időmértékes ütemek kapcsolódnak össze. mint az előbbi lábmetszőé. Ismét egy sor a Zrínyi második énekéből: Te rendelél áldást neki u ./ u .és ütemkapcsoló sorok A hangsúlyos metszet e sorokban mindig olyan harmadfél időmértékes cezurához kapcsolódik. Azért szükséges a metszetek ilyen részletes vizsgálata. Az egész verslábat időmértékes ütemnek is nevezhetjük. Mivel a metszet után az ütemkezdő főhangsúlyos szótag időmértékesen hosszú./ u . amely egyúttal szólamtagolás. ennek nyomán a páros verslábat (dipódiát) is. szünet-értéke azonban a páros láb utáni. 5/4 tagolással. időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. amely időmértékesen rövid.és nyomatékkapcsoló szimultán sorról beszélünk. 2. hangsúlyosan kétütemű kilences. hangsúlyosan felező nyolcas.// . 3. ezért metszet. szünet-értéke hosszabb.// u . A harmadik versláb képlet szerint (csupán időtartammal mérve) pirrichius. . rágja kebelét./ u . Jambusi-trocheusi sorokban az ilyen közös metszet előtt általában öt szótagú ütem áll. amely időmértékesen rövid.Érdemes megfigyelnünk azt is. A csonkaütemet követő metszet szünetértéke ehhez hasonló.. amely csonkaütemet követ. időmértékesen rövid. nyomatékmegosztó szimultán sor./ . amely időmértékesen hosszú. összekapcsolódik a két ütem közötti hangsúlyos metszettel.Időmértékesen e sor ötös jambus. időmértékesen is nyomatékos. Ezért a sor ütemkapcsoló. szünet-értéke parányi. Egy sor Ady A Tisza-parton című verséből: A szívem egy nagy harangvirág u . ez rokonítja a lábmetsző penthémimerésszel (harmadfél lábmetsző cezurával)./ u Időmértékesen ötödfeles jambus. A második ütem kezdő szótagja főhangsúlyos vagy mellékhangsúlyos (ütemhangsúlyos ). A szimultán metrum jellegzetes törekvése az az ütemtagolás. míg a hangsúlyos metszetként érzékelhető páros láb (dipódia) utáni metszet hosszabb is lehet. Ütemkapcsoló sorok A páros versláb (dipódia) után jelentkező dierézis (időmértékes metszet) társul az általában négy szótagú hangsúlyos ütemet követő hangsúlyos metszethez. hangsúlyosan felező tízes. csupán hangsúlyosként érzékelhető dierézisével azonos. . Harmadfél metszet nincs. A harmadfél időmértékes metszet lábmetsző.

többnyire tompa hangzású verslábakkal.A vers kilencedik sora: És ránevettek./ u . Hangsúlyosan felező tízes. valamint a szimultán (monometrikus sorokat is érvényesíthető) verselés között egy vers metrikai jellemzésében a vers monometrikus illetve szimultán sorainak mennyiségi aránya dönt. metszetet nem jelez. A szimultán sorok megnevezése Attól függően szűkíthető vagy bővíthető. Mindhárom lehet nyomatékkapcsoló vagy nyomatékmegosztó. József Attila Talán eltűnök hirtelen című költeményének utolsó sora: A száraz ágak hogy zörögnek. laza metrumú szimultán sorok is.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi szimultán sor. mint a monometrikus sor. lehetnek laza metrumú szimultán sorok (ezen utóbbiak időmértékesen általában metszet nélkül verslábaznak.// -/u-/ u Időmértékesen ötös jambus. amelyben több a szimultán sor. Vagy: kétütemű jambusi kilences. Ilyenkor hangsúlyos vezető metrumú és időmértékes kísérő metrumú szimultán sorról beszélünk. kísérő metrum a szimultán sorban a/ Ha a szimultán sorban szokatlan szótagszámú ütemek. a metszetkapcsoló. Az ütemkapcsoló sorok általában hangsúlyos vesető metrumúak. ha tehát a hangsúlyos metrum érzékelhetően eltér monometrikus rendjétől. . ahol tehát nincs sem vezető.//.és ütemkapcsoló sortípusokat. Végeredményben három szimultán metrumú sortípust ismerünk. Az időmértékesen jellemezhető metszet tehát csonkaütemet követő harmadfél cezúra. az ütemezés pedig bizonytalankodó. (Ütemezés meg verslábazás eleve szimultán metrumot jelent) b/ Ugyanarról a sorról több metrikai információt közlünk.u u . E két sor példázza a jambusi sorokban a metszetkövető szótag hosszúságának metrikai lehetőségeit: a metszet után vagy spondeus.. A vers hetedik sora: Lebegve lépett . hogy a metszet utáni hangsúlyos ütemkezdő szótag időmértékesen hosszú vagy rövid. . u .és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi kilences. amely után hangsúlyos üteméli szótag következik. így a sor végén is csonkaütem szerepel. mint a szimultán soroké. ütemkapcsoló. metszete is ennek megfele1ő. A szimultán versben lehetnek szimultán sorok és monometrikus sorok. akkor teljes szimultán sort említünk. b/ Fordított is lehet a helyzet: monometrikus rend szerint ütemező a hangsúlyos metrum. . el-eltünedező). c/ Ha mindkét metrikai komponens monometrikus rendje szerint működik. Monometrikus rendjének redukcióját a vezető metrum nem tűri.már gyúlt a villany u ./ u . hogy mennyire kívánjuk elmélyíteni a metrikai jellemzést./ . A hangsúlyos-monometrikus versben (például népköltészeti alkotásainkban) az időmértékes metrumot nem érzékeljük. Szimultán verselésűnek nevezzük azt a költeményt. Ideális rövidsége miatt.József Attila Mikor az utcán átment a kedves című versének mind a tizenhat sora ütem. Itt is hosszú a metszetkövető szótag. míg az időmértékes metrum beéri a verslábazással.és metszetkapcsoló szimultán sor. de a harmadik versláb csonka. ha a megnevezést bővítjük: metszet. lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél metszete a monometrikns rendhez következetesen alkalmazkodik. egyúttal nyomatékkapcsolók is. A magyar nyelvű műköltészetben ezért a három metrikai rendszer megkülönböztetése a versek egészére nézve csupán ott okozhat gondot. Iskolai gyakorlatban az első megnevezési mód ajánlható././u ./ . Vezető metrum. ez itt időmértékesen hosszú. A közös metszet időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. a/ A szimultán sorok megnevezésének minimuma az egyes sorok ütemeinek számát és az időmértékes lejtést. Az időmértékes monometrikus versben lehetnek szimultán sorok. ha időmértékes-monometrikue sorainak száma több./ u . Az időmértékes monometrikus (szimultán sorokat is érvényesíthető) verselés. vagy choriambus kezdődik. Vagy: metszet. tehát szimultán metrum sem szerepelhet.és ütemkapcsoló szimultán sor.// . esetleg ezzel együtt a sor szótagszámát tartalmazza. szólamtagolást keresztező hangsúlyos metszet szerepel. ahol az időmértékes metrum is működik. 5. senki se bánta . 4./ u Megnevezése: kétütemű ötödfeles jambus. sem kísérő metrum. metszet. akkor az ilyen sorban időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot nevezhetünk meg tényszerűen. miközben az időmértékes metrum verslábai. a kísérő metrum monometrikus rendjéhez mérve mindig redukált.Mindkét sor metszet. Időmértékes-monometrikus verselésűnek nevezünk egy költeményt./ u A metrikai leírás megegyezik az előbbi soréval. aszerint. ezekben az időmérték kísérő metrum.

de a hangsúlyos metszet nyelvi gyengesége illetve egyéb hangsúlyos metrumot gyengítő tényezők esetében e csoportból kerülnek ki az időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot érvényesítő sorok is. .vagy periódus-szótagszámot nem tartja.és nyomatékkapcsoló teljes szimultán sor. Általában is felbukkanhatnak szórványos metrikai részek.Gyakori a szabadversben az enjambement. A szimultán sorok leírása Az a minimum.// . ) . gyakran mondatméretű nyelvi egységek szerkezeti ismétlődése. az időmértékes metszetet szintén megszokott jellel: //. .nevezze meg a hangzó verslábakat. sorozatosság (magas és mély. . amikor a jelentés az ismétlődő szerkezetű egységekben párhuzamos vagy ellentétes.következetes metrumot nem mutat (legfeljebb metrikai szórványokat) . változatai a prózaritmus közvetlen közelsége és a metrikusan kötött versritmus közvetlen közelsége közötti "ritmikai térben" alakulnak ki.j /3 kétütemű jambusi nyolcas. .a kötött versritmusban megszokott állandó sor.). Az ismétlés. .js.jelölje a szimultán metszettípusokat. (A megnevezés egyértelműen jelzi az ídőmértékes metszet típusát: lábmetsző harmadfél cezúra.A nyelvi megformáltságban érvényesül a ritmikai sorozatosság. amelyek az összegző szótagnyomatékok által sokszor különböznek a képlettől. itt nem említett ismétlődő nyelvi elemeket) figyelembe veszünk.nem tagolódik strófákra (tagolódhat azonban változatos sorszámú szakaszokra) . a felsorolás. Ha mindezt (és természetesen más. amit e leírástól várunk. A szóképek és a szóalakzatok stilisztikai kategóriái segítik a leírást. körmondatok.általában nem rímel . a fokozás. a felkiáltás sorozatossága ritmikus.Rövid és hosszabb mondatok ismétlődő váltogatása. Á nyelvi tagolás (a metrum. II. Metszet.nincs a sorokban következetes metrikus lejtés. azaz: a hangzó nyomatékok szerint jambus hallható a pusztán időmértékkel mért spondeus helyett). Ezek bizonyítják.A ritmikai egységek soron belül elsősorban hangakusztikai természetűek. .js.ha a sor mellé kezdőbetűik által pontos sorrendben megidézzük a hangzó verslábak nevét.A gondolati-érzelmi-hangulati tartalom lírai.) A szabadvers 1.ha az ütemtagolódást hagyományosan jelezzük a sor mellett (js = jambizált spondeus.A gondolatritmus lehetőségeit leginkább a szabadvers aknázza ki (nagy szótagszámú. . ha az ütemhatárt jelölő hangsúlyos metszet jelét megkülönböztetjük az időmértékes metszet jelétől. a sormérték hiánya miatt) általában sorok között ismerhető fel. tagolja verslábakra a szótagokat.A metszetkapcsoló sorok általában teljes szimultán sorok. A ritmikai egységek tehát a hangoktól a mondatokig terjedhetnek. Egy sor az Ars poeticából: A mindenséggel mérd magad! u . . inkább két vagy több sornyi versrészekben. olykor a fokozással egybeötvöző stb. A metaforák.. hogy vannak kötöttségei a szabadversnek is! . . hogy több vagy kevesebb szótagból állnak-e .). ezek belső szerkezete legtöbbször sorozatosságot. ha a verslábhatárokat a megszokott / -jellel jelöljük./ . ezeket esetleg váltogató.Gyakran szerepelnek bonyolult összetett mondatok. tehát ritmusélményt kelt (ismétlődő mellérendelések stb. A metrikus versritmus szempontjából a szabadvers ritmikai jellemzése csupa tagadást jelent: . ismétlődés. legkevésbé szótag-természetűek (a metrikai rendszerek elemi egysége mindig a szótag). ritkán az egész versre jellemzően. .A hangakusztikai tényezőkkel érvényesített ismétlődés. sorai rendszertelenül váltakozhatnak aszerint. sokszor a choriambusi). A prózaritmushoz mérten már kijelentő-állító modorban fogalmazhatjuk meg néhány jellemzőjét. tüntesse fel a metszetet. A szabadvers nem metrikus verselésű. . miközben ./ u j.A prózával szemben a szabadvers elsőrendű jellemzője a verssorképzés. szimbólumok gazdag tárháza a szabadvers.írja le a hangsúlyos metrum ütemeit! Ezen elemi követelményeknek úgy tehetünk eleget. . a kérdés. zöngés és zöngétlen hangok stb.A szabadversek egy részében hatásosan érvényesül a sorok végén valamely metrikus zárlat (legtöbbször az adoniszi. Ritmusa a művészi próza és a metrikusan kötött vers ritmusa közé helyezhető.adja meg a szótagok időtartamát az időmértékes monometrikus (hagyományos) szótagjelekkel. . a következő: ./ .

egy-egy versben felismerhető tényezőinek fogalmaival nevezzük meg. lázadó ember a kötetlen szabadság formai esélyét látja benne. A szabadvers a metrikus verstől elsőrendűen a következetes metrum hiánya miatt különbözik. Azért utalunk erre. 2. konformista formáknak tekinti. A szabadvers a metrumot kerüli. amely metrikus versben föl ne bukkanna. puszta technika. József Attila a szabadvers és a kötött vers ritmusában is remekműveket alkotott. Vannak rokonvonások a művészi prózával is. csupán és kizárólag az értékes emberi tartalommal teremtett harmóniában válhat ilyenné. Úgy. hogy a sorsának értelmét kereső. rím stb. hiszen tudjuk.írta egykor Csokonai. Érthető. Kassák a szabadvers remekeit alkotta. e küzdelmek azonban a nyelvi objektivitás szempontjából csupán indulati tartalmúaknak bizonyultak. annyi ritmusváltozat. mert a szabadversre jellemző vonások olykor metrikus versekben is megjelennek. Ritmikai kategória ez itt. A modern szabadvers első világirodalmi rangú lírikusa Walt Whitman. ha a poéta lelke lírai esztétikumot nem lehel belé. hogy költőink nyelvünk igazi művészei. líraiság nélkül bármely verstechnika mechanikus eszköz csupán. Vannak. Hatalmas példa erre Az apostol. ha a szabadvers a nyelvi ritmikai tényezők közül legfeltűnőbben a metrumot kerüli. Mert jogos az a szakmai álláspont. Füst Milánra és a művészi szabadvers legnagyobb magyar költőjére. a hangvételben. a metrum kivételével. A prófétikus pátosz a Bibliában gyakorta szinte prózaversben nyilatkozik meg. A prózavers a szabadvers közvetlen előfutára. a metrikus versben a nyelvi ritmikai tényezők közül a metrum megkülönböztetett figyelemben részesül. század leghíresebb magyar szabadvers-íróira. (A szabadvers részletező ritmuselemzése mindig egyedi. a kötött (metrikus) formákat hagyományos. amelyhez a művészi prózaritmus még közelebb áll. Nincs a szabadvers ritmusára ható egyetlen olyan nyelvi tényező sem. hogy költőiség. a ritmusban is dinamikusan változatos. Művészetté a forma önmagában sohasem lehet. rímtelen. Kassák Lajosra. elemzője. . . Ezért látszik indokoltnak verselési rendszereink élő párhuzamosságában. működik. . Ezért igaz az. Azt. . a verses epika. A helység kalapácsa minden sora metrikus (leginkább anapesztusi).tudjuk. szövegszerűen. 3. alkalmazása feltétele a lírai verselésnek. amely szerint ahány szabadvers. amelyek elsőrendűen líraiak. Bármely következetesen metrikus versről kijelenthetjük. "A verscsinálás nem poézis" . a verselési módok versenyében helyesen döntöttek a hagyomány és a modernség közös vállalásával. Ady a szimultán verselés addig nem látott virágzását teremtette meg. A szabadvers a dinamikus lírai hangulatok-érzések-gondolatok lényegében modern verselési módja. A szabadvers nemzetközi verselési mód. vagy akár Batsányi leghíresebb kufsteini elégiáját. stilisztikai. Létrejöttét a modern költészetben elsősorban azzal indokolják. s ha tudjuk. Nagy László és mások a hangsúlyos monometrikus verselést is klasszikus szinten vállalták. jövevény és modern változatainak együttese a költői ritmikai kifejező eszközök dús állapotát jelenti.és érzésállapotnak (ezen tartalmi jegyeknek) mindig egyszeri formát szeretne biztosítani.Másrészt a mindig egyszeri lírai hangulat. metrikai. Képletszerű leíró rendszert csupán a sormértékes (metrikus) verselési rendszerekben dolgozott ki a verstan. Majakovszkij metrumtalan. a verses líra vagy dráma. századi költészetben valamennyi magyar verselési rendszer él. Függetlenül tehát verstani. műfajelméleti ismereteink alapján. hogy a szabadvers ritmusa rokon a kötött vers ritmusával. hogy nem szabadvers. 6. József Attila korai szabadversei mellett utaljunk a XX. akinek áradó-lobogó költészete szándétoltan kamatoztatja a gondolatritmus irodalmi ósforrását. hogy a szabadvers áll legközelebb verselési rendszereink közül a beszédritmushoz is. Pilinszky János modern lírája következetesen jambizál.) 5. metrum. Kármán Fanni hagyományai. ezért a szabadvers ritmusáról sorról-sorra haladó képletszerű leírást nem adunk. versről versre szabadon kombinálhatók az ismétlődő nyelvi elemek. Tamási Áron írásai. folytonosságában a természetes magyar nyelvi érzék diadalát látni. hogy a verselési rendszerek nyelvi lehetőségeket valósítanak meg. A rab és a madár címűt.Egyik sem szabadvers. e sorssal elégedetlen. Ismerünk például strófátlan. A ritmikus próza a prózavers küszöbe. Móricz novellái a ritmikus próza beszédes példáit kínálják. hogy művésziek.Verstanilag minden egyes költeményben a ritmikai tényezők érzékelhető változatait keressük. a metrumtól elszakadó szabadvers a nyelvritmikai tényezők szabad és gazdag variálásában leli meg ezt. nemzeti vagy más egyéb tetszetős magyarázatoktól . Ehhez rendkívüli formai változatosság kell. kinek alapvető verstani értekezése azonban bizonyítja. hogyan próbálkozott megszüntetni egyik vagy másik verselési rendszer egy-egy hangadója a másik verselési módot. akik szabadversnek tartják. ezért minden nyelvileg helyes verselési rendszer természetes. esztétikai.a magyar nyelvű XX. Ugyanígy A helység kalapácsát. 4. a nyelvi megformálásban is. A magyar nyelvi ritmus hagyományos. a prózavers és (részben) a ritmikus próza verselési-ritmizálási technikájának rendszerezője. az egyéb nyelvi ritmikai tényezőket vonja előtérbe. hogy sorról sorra. A metrikus kötöttséget tágabb nyelvi kötöttségekkel pótolja. a versélményt olyan fokozott esztétikai-stilisztikaí eszközökkel dúsítja. Minden változat lehet művészien esztétikus vagy inesztétikus. A verstan a verselés technikájának a tudománya. A magyar nyelvű költészetre nézve axiomatikusnak látszik az a megállapítás. alkalmazzák. A nyelvi ritmus tényezői azonosak a kötött vers és a szabadvers számára. hogy tudta: a verselés technikájának ismerete. Az apostol és Batsányi elégiája következetesen jambusi metrumú. az elméleti általánosítástól inkább megbízható tipológiát várunk. hogy a ritmus változatosságának nagyszerű lehetőségeit teremti meg a szabadvers. gyakran strófikus szabadversei. Ritmus. ideológiai. A szabadvers ritmusát a nyelvi ritmus működő. akkor be kell látnunk. Voltak ugyan erőszakos példák is arra. hogy már egyetlen ismétlődő elem képes ritmusélmény keltésére. a Bibliát. ingadozó szótagszámú sorokbó1 szőtt metrikus verset is. nyelvészeti. Utaltunk már arra.

de a mássalhangzók hasonlóság nélkül különböznek. Az asszonánc rím magánhangzói azonosak. A rím a hangsúlyos. Rímfajták (rímképletek) Két alapváltozatuk a közeli és a távoli.. A belső rím és a végrím mindig szóvégi rím. Az utóbbi rímszavak ismétlése. ismerte. (amely végülis a költemény teljes metrikai karakterét emelkedővé -anapesztikussá . A modern magyar lírában. Legszebb példája irodalmunkban Ady Krónikás ének 1918-ból című költeménye. Rímnemek A tiszta rím (teljes. szabatos rím) magánhangzói és mássalhangzói azonosak. amely általában tréfás. a klasszikus időmértékes verselés nem. A magyar nyelvű költészetben (és rímes prózában) ennek két alaptípusa van: az alliteráció. 8. valamint a kecske-rímet. . Szokatlan rímek Változataikból megemlítjük a kínrímet. hogy szóvégi rím. . A hímrím francia eredetű jambusi egy szótag mélységű végrím. Szabados rímról beszélünk. Petőfi Játszik öreg földünk kezdetű verse hexameterek sorvég-rímelését követő leoninus. A rím 1.. A művészi szövegben a következetes ritmikai rendszerek látványos szabálytalanságai szinte sohasem hibák. 6. mássalhangzói hasonlóak (valamely képzési szempontból. vagy: a a b b b Csoportrím (bokorrím): a a a. Képletei a közeli rímfajtáknak vannak. Julcsa.) . Az asszonánc és a tiszta rím figyelmes megkülönböztetése fontos József Attila Eszmélet című nagy versében. A szabadvers zeneisége ritmikai érdekű. amely itt azt jelenti. népdal önrímei). az erre felelő rím neve: válaszoló rím. A rímhalmaz több strófán vagy egész versen végighúzódóan ismétlődő rím. az időmértékes és a szimultán verselésben egyaránt előfordul. mint a szabályos metrumok. Párrím: aa Keresztrím: abab Félrím: xaxa Visszatéró rím: aaxa Ölelkező rím: abba Terzina rím: aba bcb Idegen rím: axa Ráütő rím: a b a b b. amely a belső rímre sor végén válaszol.Mindkettő régies (Tinódi vala-vala önrímei. 4. 3.. hogy a sorvégi rím helyett általában végrímet mondunk. sorvégi rím az. vagy egyáltalán a sor végén jelentkezik. a rímszótagnál (sormetszetnél) új sort kezdő tagolással. ha a rímszótag(ok) magánhangzói azonosak ugyan.. vagy: a a a a A nyelvi jelleg alapján beszélünk ragrímről. amely szókezdő hangok összecsengése.) A hívó rím a rímszótag(ok) első felcsendülése. hogy a szabadvers ritmikailag laza jelenségei csupán aritmikusak lehetnek. Nyilvánvalóak ezek a metrikus versek zökkenéseiben (metríkai anomáliáiban). vagy a Kicsi vagyok én.hangolja. Megemlítjük végül. például a zöngésség tekintetében). Ilyen részek funkcionálisan értelmezhetők. holott a szóvég révén a belső rím is végrím. A magyar költészetben leggyakoribb az egy és a két szótag mélységű rím. 5. mivel a latinban már ismert volt a rím. ahol a több szótag mélységű rímben minden hang megegyezik. gyakorta többet mondanak. Valójában a végrím két változatát ismerjük e vonatkozásban: a belső rímet és a sorvégi rímet. mert a bort ő maga méri). Meghatározása: hangok összecsengése. a másik a végrím. 2. általában a sormetszet előtt mutatkozó rímnek. a nőrím trocheusi alkatú egy szótagú végrím. olykor a rímes szabadversben nem ritka tünemény. A rím mélységét a rímelő szótagok számával mérjük. önrímről.A rímes hexameter-pentameter neve leoninus (középkori eredetű). Ennek elméletét Arany János dolgozta ki Valami az asszonáncról című tanulmányában. miként a metrikus verselési rendszerek metrikai lazaságai (zökkenései vagy redukciói). A szabadversben az akusztikai tényezők szerepével párhuzamosan növekedik meg a verslejtés (versdallam) ritmikai tényezőjének szerepe is. de ismerünk három-négy szótagra terjedőket is. hanem értelmezést követelő esztétikai információk. de a mássalhangzók helyet cserélnek: Elveszett a járom kulcsa . . három vagy négy szótagmélységű (Tudja azt jól Bagaméri.ez is az én károm. (E furcsa hangzású meghatározásnak az az oka.7. Rímfogalmak Belső rím a neve a sor belsejében. (A görög nyelvű.

mondatok. az egyes művek elemzésében kamatozik. 8. amely igen általános.. Az alliteráció szűkebb értelemben kezdőrím. periódusok határának jelzésével a sorozatosság ritmikai jelölője. A végrím (belső és sorvégi változatában egyaránt) nem pusztán hangakusztikai elem. kiemelt nyelvi nyomatékú. amit nem szokás a rím fogalmába sorolni. a tiszta rím-asszonánc vizsgálata alapján felismerjük a változatos rímelést. tág asszonáncokkal.jp. versekben egy-egy hang beszédes gyakorisággal fordul elő. Tágabb értelemben is emlegetjük. A magyar költészetben az alliterációs rím mértéke jóval szerényebb. amikor sorokban.. Tágkörű tipológián túl a tudományág elvont eredményeket aligha nyújt.Az egy szótag mélységben való vizsgálódás általában tiszta rímet jelez. Így válhat maga a verstan a verselemzés hatékony eszközévé. miközben thesis. mint a végrímé.js. Az élményben az értés fokozó erejű. sor: nem egy szörny-állam iszonyata rág j. a szók belsejében is. A leíró verstani eredmények esztétikai értelmezésére a műelemző szakirodalom kezdetektől törekedett. De hiányos. . amelyeknek kezdő szótagján kiemelkedő metrikai nyomaték található. halvány nyomai az iskolában is felbukkantak (a sok spondeus lassúságot. A verselemzés során nem csupán megismerni kívánjuk az esztétikai teljes élmény rétegeit. A tények hitele és a tények értelmének hitele minden tudományos munkálkodás tartó pillére. amely a műegész vonatkozásában értelmezi a funkcionáló részt. a pirrichius töredezettséget sugallt az egyes művekben). e tények értelmét azonban mindig a funkcionális elemzés-értékelés világítja meg. leírt ritmikai-metrikai tények versbeli esztétikai értelmének. mint egész tudomány követelményeinek. amely minden strófának sajátos rímrendet kölcsönöz. A leíró ritmuselemzés esztétikai kamatoztatásának verstanágazati tudománya a funkcionális verstan. E kötet két alapvető tanulságot kínált. új legenda).j 5/5 A jambusi szimultán sor közös metszete után részben a sor. a leíró és a funkcionális verstan együttesen felel meg a verstan. az anapesztus gyorsaságot. részben a vers kiemelkedően súlyos szavainak egyikét találjuk (iszonyata). A versritmus elemzése is indokolt. 1965). esztétikai jelentésük mindig a szöveghelyzetben. lendületet. dúsulását is várjuk. Idézünk néhány példát a funkcionális verstani magyarázatok általános és közvetlen lehetőségeire. a barbarizmus elleni vád kifejező szavát a ritmus épsége mondatja olyan erővel. A verselemzés mindig több.amikor a költeményben egyetlen daktilus sincs. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versében a 24. amely az elemzések értelmét tagadja. megelégszik a puszta leírással (descriptióval). hogy az indulatok daktilusi dobogásúak . hogy a funkcionális verstan az egyes művekhez kötött. Bp. A funkcionális verstan A versritmus a lírai esztétikumnak egyik eszköze. A hiteles leíró verstani elemzés az irodalmi tények tiszteletére nevelhet ugyan.. alkotásaink zömében megtalálható. a teljes művészi hatás egészében jelenik meg egyértelműen. vagy arról. holott "csupán" a jambusi szimultán verselést valósítja meg. a vers csak cifra szolga. Ady közvetlen közelében. hogy csupán a laza asszonánc alapján szabályos a stanza-rímelés. (Hunn.p. (A verses epikában és drámában az adott műnem és műfaj esztétikai tényezője). mivel a ritmikai. 1. Hatását a hangzó nyelvben fejti ki. ha megfeledkezik a ritmuselemzésről. Másrészt bebizonyította azt. sorok. metrikai tényezők önmagukban esztétikailag elvontak. ha öncélúvá lesz. A tiltakozás. mert élménydúsító. rendszerezésének sürgősségét a korszerű kutatások jegyében. Ennek kezdő szótagja metrikus nyomatékokban gazdag. A funkcionális verstani magyarázatok gyakori. szólamok. A két szótag mélységben való tájékozódás bebizonyítja.) A rejtett alliteráció már olyan hangakusztikai jelenség. a külső forma a nyelvvel kapcsolatos eszközök összessége. tévedést. Mivel részjelensége a vers egészének. hogy Vajda János modern lírája összetördeli a jambust. amely a . dilettantizmus minden olyan állítás. hanem az érzékelhető és a tudati emberi teljesség jegyében az élmény fokozását. E jelenséget nevezhetjük rejtett (burkolt) alliterációnak. ezért az elemzés iránt fogékony olvasónak akkor okozhat zavart. ha pedig a műalkotásban a belső forma a szerkezettel kapcsolatos. akkor a versritmus a belső és a külső forma egyik tényezője. mint ritmuselemzés. Demagógia. hivatásának (funkciójának) bemutatásával. A funkcionális verstan tudományágában az első magyar szakkönyvet Péczely László írta (Tartalom ée versforma. Ezen elemzési rendszerben válhatnak a tartalom és forma leírható tényezői organikus egésszé. Egyrészt megmutatta a hiteles leíró verstani ismeretek stabilizálásának. amiről az értekező mitsem tud. (Kosztolányi Ilona című versének l-hangjai. Ilyen értelemben általános érvényű is Ady híres vallomása: Én voltam Úr. Az a funkcionális elemzési mód. Időmértékes vagy szimultán verselésű költeményekben rendszeresen figyelmet érdemelnek azok a szavak. gyakorlati tudományág. A sorrészek. fonák tévedései leginkább a leíró verstani elemzés kisebbnagyobb hibáira vezethetők vissza. s Batsányi János kemény megjegyzése: A ritmus csak szolga. Egészen visszatetsző például arról olvasnunk a Csák Máté földjén egyik elemzésében.szolgálat a dolga! A leíró verstani ismeretek iskolai tanítását kisebb-nagyobb mértékben mindig egybe kell kötnünk a felismert és megnevezett.

Az Éj és a vándorok filozofikus fejtegetései jambusi metrumúak. éneklő. mondandóját közvetlenül festi (funkcionális párhuzam). ellentétes-párhuzamos metrikai kísérője a képeknek. széthullást. . statikus természetfestés metruma. közérthető mondanivalókhoz közelítő törekvést fejez ki. mély vallomás. dús jelei után egyre inkább a kötött formák felé fordul. cs /6 2. a nyugtalanság metrikai követőjeként szoktuk meg. j. A verselési rendszeren belüli veremértékek váltogatása magában is esztétikai értékű.Elvi és . előadása ennél fogva a ritmus esztétikumát mellőzi. utolsó harmada csupa dinamizmus. lidérces. hogy a festői képek hangulatával korábban ellentétes metrum egyidejűleg párhuzamos a lélek elejétől végig jellemző zaklatottságával. látomásos képek lassú mozgása. ez a sor kulcsszava: Te lásd meg.Petőfi Nemzeti dala. mindegyikben úgy szemlélve a beszédkultúrát. . a világforradalom harcát. . 4. .Radnóti az antik kötött veremértékek művelt fegyelmét érvényesíti elsősorban. a metrum végig párhuzamos követője a lélek hangoltságának. szívszorító félelmét idézik. akkor a hatást egyéb nyelvesztétikai vonások érvényesítik. kifejezők. js. amely helyzetének és konzekvenciáinak festésében népdalszerűen ötvözi a gyöngédséget és a tragikumot. A magyar nyelvű műköltészetben a hangsúlyos-monometrikus verselés általában a természetes beszédhez. monometrikus időmértékes sorokkal gazdagon vegyítve. Most a versritmus érzékeltetésének vonatkozásában eleve helyes beszédkultúrára gondolunk. Ez a versmondás uralkodó divatja. esettséget panaszolnak. csöndes. József Attila a Tiszta szívvel egyszerű metrikai formájával. szokatlanul. Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versében a vers meditatív első részében jambusi mérték uralkodik. Kölcsey Zrínyi második éneke című versének indító sorában a ritmus révén jelzett nyelvi nyomatékok leginkább a jelzőt (szenvedő) emelik ki. miként a mondanivaló (a sorbeli jelentés) is kiemelt. A részletezés a funkcionális verstan feladata. j. élénk jambussal festi a szóhangulatot. mélyvizű tó . a szenvedélyek hullámzását anapesztusi mérték jelzi. különösen a hexameterrel és az ecloga műfajával tiltakozva már a formában is az elhatalmasodó barbarizmus ellen. gyűrűző. Funkcionális verstani törvény. idéz még hangutánzást is (harangvirág) . képek és jelképek a lét fenyegetettségét. tévesztőek. Ady A Tisza-parton című versének harmadik sorában szólábazó jambuspárral. . Esti csend. győzelmet éneklő lírai dal (s néhány lírai betét) metruma anapesztusi. sorsa szigorával emberi tartása fegyelmét szegezi szembe. az élet menekvést kereső kiszolgáltatottságát. ó sors. akkor elsősorban mondattani tagolást érzékeltet. művészi formai eszközeiben is a fegyelmet keresve. Ellentétes ezekkel a természeti képekkel a sodró anapesztus. a kétütemű hetessel fejezi ki metrikailag azt a világos bizonyosságot. élet és halál végleteit. . Ady kuruc-versei. A versritmus tekintetéből három alapvető változatot tarthatunk számon. E példa ritmikailag más szempontból is figyelmet kelt: a költemény egyetlen csonkaütem-követő cezurájú sora. . Radnóti Miklós Álomi táj című költeményének következetes anapesztizálása az első három szakaszban sejtelmes. j. az esti csönd riadt sejtelmei után mindez már döbbenet. hogy általános és személyes jegyei igen változatosak: lehetnek ezek szépek.A vers végén ismerjük fel a költői lelkület azon zaklatott. hogy nagy költők műveiben a metrikai hiba általában látszat csupán. . rossz szekér). határozott. De változik a vers. érthetetlenek stb. Kései versei a hagyományosan komoly (de végletek kifejezésére is alkalmas) jambizálást választják. a nyugalmat és a forradalmi elszántságot. . A Kocsi-út az éjszakában strófakeretező sorai mind törtséget. József Attila a szabadvers és a hangsúlyos metrizálás korai. amely sokszor kétütemű hangsúlyos metrumot érzékeltet. gondolattól gondolatig szakaszol (tagol).tompa nyugalom. A zárókép személyes vallomásának nyugalma tragikus-katartikus. Ha mégis okos és esztétikus.S ha innen az anapesztusi metrumra is visszanézünk. E trocheusok szóhangulatot festenek (csonka.mindennapi beszédben szokatlan. gépiesek. vonzók. ehhez a költő azt a bimetrikus trochaizálást választja. A képek intenzitása változó. mozgalmi költészetünk alkotásai szívesen választják a hangsúlyos metrizálást. eltörött. Néhány változatra utaltunk csupán. A verselési rendszer alkotói megválasztása olykor önmagában is értékelhető esztétikai döntés lehet. Ady szenvedélyekben lobogó költészetének szimultán metrumát a monoton panasz élményének megfelelően lazítva. akár szabályos metrikai-ritmikai rendjével. a művet záró. a mozgás. lehetnek torzultak. s minden ilyen sorban zökkentett. tört a jambusi verselés is. félelemtől űzött hangoltságát. a lélek riadalma folyamatos. népi műfajokhoz. hiszen a hagyományos költői gyakorlatban általában a lendület.Vörösmarty Csongor és Tünde című verses drámai játékában a népies-mesei hangulat uralkodik. szenvedő hazámat! j. akár éppen látványos metrikai zökkentéssel. egy-egy metrikailag kirívó trocheus révén. így kivételes. valójában esztétikai-funkcionális remeklés. akkor tudatosulhat bennünk. rebbenő mozdulatok uralkodnak az első részben. Ha a versmondó a verset általános (kötetlen) nyelvi jelenségnek tekinti. amely a vers egészében következetes. A versmondásról A magyar beszédkultúra egyik fontos tényezője a versmondás kultúrája. meghatározó. Olykor egy-egy versláb vagy verslábkapcsolat az általa ritmizált nyelvi rész hangulatát. éj és csillag.

akár amatőr versmondók kivételes pillanataiban? Költemények leíró metrikai jellemzése 1. mert az időmértékes metrum a verslábakra hagyatkozik.. Régebben. ami azért is fontos. a 11-esek változatos metszetűek (dierézis. Mindez a gondolati-érzelmi-hangulati tartalom rovására is mehet. hogy az időmértékes metszet leggyakoribb változata lábmetsző. . ha ennyit sikerül megtanítanunk: négy strófa. penthémimerész. E helyzeten segíteni csupán alapos verstani elemzéssel lehet. minden szakasz 16 soros. miközben ismét megbomlik a tartalom és a versforma harmóniája: a tartalom mögéje szorul a forma egyik ritmikai tényezőjének. kinevették. negyedfél metszet). hogy megbontja a tartalom és a forma közötti harmonikus kapcsolatot. Ilyenkor az indító öt szótagú ütem utáni hat szótag mellékmetszettel tagolódhat tovább 3/3-ra. erős a hangsúlyos ütemezés. Eredménye a többtényezős versritmus stilizálása. A költészetünkben ritka. A Magánossághoz: jambusi szimultán verselésű. redukálása a metrumra. A költészet nyelvi erejét a versritmus nem korlátozza.Jellemző. A skandálás a metrikai nyomatékok nivelláló és túlzó kiemelése. hogy a természetes nyelvérzék mindig tiltakozott a skandálás ellen. Másrészt oktalanul helyezi úgy előtérbe a tartalmat. másik részük pedig vagy dierézis-típusú. Már csak emiatt sem azt a verset halljuk. A strófa szótagszámképlete: 6 5 6 5 6 5 6 5 8 5 8 5 6 5 6 5 . mind bimetrikus szerkezetben. hangsúlyosként tagoló metszetet.). mind monometrikus. Szubjektivizálódik a versmondás. Ennek kulcsa az arányos tagolás és az arányos kiemelés. A metszet után szó. de vannak felező nyolcasok is (dierézis-metszetűek. 11-8-11-811-11-8-8 . Ki ne érezte volna már e többletet akár művészek. A nyolcasok általában kétütemű közös metszetű szimultán sorok (5/3). a metrumnak. Vannak monometrikus-időmértékes sorok is. gyakran szólam kezdődik. . Láttuk. A Reményhez esetében jó. hanem dúsítja. tűnemény stb. felező nyolcast sugall. ha harsányan skandáljuk őket. Megjegyzés: Az iskolai oktatásban tartózkodnunk kell minden túlzástól. A nyolc szótagú sorok zöme hangsúlyos tagolást. A gondolati tagolás általában nyelvi szólamtagolás. szimultán versben gyakran eltűnik így a verselési rendszer élménye is (csak ütemezést hallunk). Sérelmet szenved itt mind az arányos tagolás. Egy strófa szótagszámképlete: 10 7 10 7 8 10 7 7. Egyrészt mellőzi e felfogás a versben objektíve létező versritmust. egyenként nyolc soros strófából áll. öt szótagú sorok átveszik a más szótagú sorok (hatosok. a strófák szótagszámképlete. . 11 strófából áll.(vezető) metrum és trocheusi-időmértékes kísérő metrum alkotja a szimultán metrumot. Ha szubjektív beszédnyomatékokat érzékeltetünk. A strófák tehát nyolc sorosak. ellentmondás sorsa: megmosolyogták. szimultán soroknak azok látszanak. Ezek sikerét a hiteles leíró és funkcionális verstani elemzés biztosíthatja. Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez: trocheusi szimultán verselésű.gyakorlati hibák pedig nyilvánvalóak. nyilván hangsúlyosként. 4/2-re. hiszen a formai jegyek stilizálása az értelmezés stilizálásával egyenértékű. igen ritka tudatos kivételektől eltekintve) a beszédritmus szerinti versmondás híve. a strófák nyolc sorosak. különösen az iskolai tanításban divatos volt a skandálás. eltűnik a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A Matyit festő nyelvi humor eszköze ez Fazekas művészetében. ez pedig a versritmikai kiemelés feladását jelenti. nyolcasok) sorozatos kétüteműségét. A tagolás révén hangsúlyos vezér. (A Lúdas Matyi hexameterei igazán csak akkor kifejezők. Tíz strófából áll. amelyekben közös főmetszet (tehát harmadfél időmértékes metszet) található. 2.) . A hangzó verslábak között gyakori a choriambus. Rímes. ezekben nincs érzékelhető metszet. kísérő a hangsúlyos ütemezés. a nyomatékmegoszlás miatt gyenge hangsúlyos tagolás érvényesül bennük). időmértékes versritmus esetén a beszédritmus sérelmét. A szavalóművészet (ösztönös kivételektől és ritka. rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h . ami minden túlzás. Vezető metrum az időmértékes jambusi. egyenként 16 sorral. A sorok egy része mutat harmadfél időmértékes metszetet (ezek közös metszetként is felfoghatók. a hatosok pedig szintén kétüteműséget éreztetnek (3/3. .A tihanyi Ekhóhoz esetében: Tíz.. megtörik a versláb és a sor lejtése. A tihanyi Ekhóhoz: trocheusi szimultán verselésű. A versritmus hiteles érzékeltetése a versben működő ritmikai tényezők arányos érzékeltetése. roncsolja a költemény organikus esztétikai teljességét és hitelét. de a metszet utáni thesis miatt. hangsúlyos versritmus esetén ez szülte az ütemek kemény kopogását. amit a költő hallott.). 4/2). keresztrím-változatokat mutat. A sorok egy része nem mutat időmértékes metszetet (különösen a sok öt szótagú sor). azzal jutalmazva. a kísérő metrum trocheusi.A trocheusi lábak lüktetését a hangzás és az írás figyelmesen biztosítja (például: Főldiekkel. vagy gyenge másodfél metszetet jelez. mind az arányos kiemelés. Ha kényelmes beszédszünetet tartunk az időmértékes metszetnél. . Rímképlete: a b a b c c d d. Négy strófából áll. gyakran 4/1 vagy 3/2 ütemezéssel. Leginkább a dierézis-metszet hatékony. A vezető metrum tehát itt is hangsúlyosütemező. Trocheusi szimultán verselés jellemzi.

Kölcsey Ferenc Himnusz (1823): trocheusi szimultán verselésű. . Hét strófa. A strófák első három sorában csonkaütemkövető harmadfél cezúra tagol. olykor tagolatlan. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja (a b a b c c d d). nem lehet szabadvers. . a trocheusi időmérték kísérő metrum. rímtelen. század költői: jambusi szimultán verselésű. a versnek csupán jambusi-anapesztusi sorai (amelyek nem daktilizálhatók) döntik el a lejtésben kétértelmű sorok egyértelmű lejtését. 11 nyolc soros strófából áll. A strófa szótagszámképlete: 8-8-8-8-8-3-8-3. noha érzékelhető. ötös és hatodfeles jambusok. 3/3. Szótagszámképlete: 7-6-7-6-7-6-7. 4/4.A 71. Rímképlet: xaxabbccdd. mindegyik tíz soros. rímtelen. 4/2). Előszó: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Hat strófából áll.ch. sorai felező nyolcasok.illetve ütemkapcsoló sorokat. négy periódusú. (Következetlen az időmértékes kíséret is. . 38: szinü. Gazdag choriambizáció jellemzi.A Magánossághoz jambusi szimultán verselésű. Közel áll a szimultán verseléshez. Egy periódus két sor. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). Mindennek funkcionális magyarázata van: az örvény árjaként forró vér s az őrült lélek érzelmi dúltságát jelzi a dúlt metrum. szimultán sorokkal. 19 négysoros strófából áll. dőlttel jelöljük a helyes mértéket. 31: illatu. Vörösmarty Mihály Szózat (1836): jambusi szimultán verselésű. minden strófa négy periódusból. ütemező verselésű. Nemzeti dal: hangsúlyos monometrikus. szakozatlan vers. . de vannak idősértékes monometrikus (természetesen jambusi lábazású) sorai is. a strófák sorszáma 8. minden sora hexameter. 3/3. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja.. kísérője a kétütemű hangsúlyos (5/3. halk ütemezés jellemzi. utánuk hangsúlyos főmetszet következik. Hét négy soros strófából áll. 3: vele.Váltogatja a metszet. 42: becsü. A periódust egy negyedfeles és egy hármas trocheus alkotja. vannak benne szimultán sorok is. 10: szavu. . 46: kopiával. 75: oh. minden strófa négy soros. a helyes szótagidőtartamra! Soronként utalunk egyes szótagokra. a négy szótagú ütemek időnként élénk choriambusi alkatúak (időmértékes szórványok kísérnek).j az ütemezés: 5/3 Szondi két apródja: időmértékes monometrikus verselésű. holott szómetsző jambusi rend érvényesül: Egyes daruszó tévelyeg hangzó verslábak: s. Szakozatlan.és szólamlábazás daktilikus időmértéket is sejtethet.meg ütemkapcsoló sorok váltakoznak a versben (ilyenkor a harmadfél metszet csonkaütemet követ). minden szakasz nyolc soros. (Ügyelni kell a prozódiára. A metszet utáni hat szótagot következetlenül tagolják mellékmetszetek. 4/4). így vezető metruma a hangsúlyos kétüteműség (4/3. 24: mézizü. A sorkezdő ütemek négy szótagúak. két négyes és hármas jambusi periódust kapcsol össze. a refrént a záró szakaszban szövegfolytatás váltja fel. egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. a refrén négy sornyi. az ütemlábazás időmértékes karaktere inkább az ereszkedő trochaizálásnak kedvez. 2. A szó. (Időmértékes-monometrikus verselésű. Hat strófájának mindegyike nyolc soros. szakozatlan költemény. Néhány időmértékesmonometrikus sort nem számítva a szimultán sorok rendszeresen két üteműek (5/4. Félrímes.sorban harmadfél lábmetsző cezúra található!) Ártatlan dac: jambusi szimultán verselésű. 5/3. 27 sorból áll. keresztrímes. 3. Petőfi Sándor A XX. Rímképlete: x a x a x b x b.: hangsúlyos monometrikus verselésű. Arany János Kertben: jambusi szimultán verselésű. a sorok váltakozóan (de nem periódikusan) ötödfeles. 5: ífiu. Az ítélet: rímtelen. 8: űlet.6. jambusi-trocheusi időmértékes szórványokkal. Sok a dierézis-metszet. nyolc strófából áll. 14 strófából áll. rímképlete: a a b b x c x c. Élénk jambizálás. Vannak a versben időmértékesen monometrikus sorok is.) 4.trocheusi szimultán verselés jellemzi. Temetésre szól az ének. ahol erős az ütemezés. 14: kopiával. A sorok hatodfeles és négyes jambusok. Változatos szótagszámú sorokból áll. Mivel metrikus. Metrikai karakterét az anapesztusok határozzák meg. Párrímes. 6: feszűlet. a lejtésegység alapján. jambusi monometrikus verselésű.. Rímképlete: x a x a x b x b. 62: álgyu-. Az apostol verselésére emlékeztet.) Világosságot!: időmértékes. 25: ím. A nyolcasok általában feleznek (olykor szómetszéssel). Strófái száma 7. 4/2). Négy periódusának mindegyike egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. Szótagszámképlet a strófákban: 10-10-10-10-10-10-9-9-10-10. ebben csábít a szólábazó anapesztus. 27: Jézus(s)a. közös főmetszetű (metszetkapcsoló) és metszet. Egyik sorát idézzük. periodicitás nélkül. A sorok többsége szimultán. Gazdag choriambizáció és anapesztizálás hatja . A vén cigány: hangsúlyos monometrikus verselésű. de három szótagú verslábat nem alkalmaz (nincs benne anapesztus).Változatos szimultán sorokat is találunk. a negyedik sorban olykor dierézis mutatkozik. vezető metruma az időmértékes. Ötös és hatodfeles jambusi sorai a drámai jambust idézik.

váratlan helyeken belső csonkaütemekkel (többször csonka a második versláb. időmértékes monometrikus sorokkal.. még az érettségi küszöbén is. Nem szabadvers. a karakter-megnevezésen túli részletezés túlzás volna az iskolában. Minden strófa két periódus kapcsolata. Kosztolányi Dezső Hajnali részegség: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Részletes leírása (teljes indokolással) külön tanulmány tárgya lehetne. Időnként anapesztusok színezik az időmértéket. Szakozatlan. . Egy szakasz öt sorból áll. mert következetesen metrizál (metrum nélkül egyértelműen szabadversnek minősítenénk). A sorok ötös jambusok.Hét strófából áll. Radnóti Miklós A la recherche. vagy ütemkapcsolók. minden szakasz hat soros. rímképlete: a a b c c b. Juhász Gyula Himnusz as emberhez: jambusi szimultán verselésű. Metszetkapcsoló.. miként a háborús eclogák a művészi rend és fegyelem heroikus emberi méltóságát szegezi szembe a démoni idők pokoli embertelenségével. rímes. Góg és Magóg fia vagyok én: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Szakozatlan. 11. Jónás imája: jambusi szimultán verselésű. vannak metszetkapcsoló. ütemezése: 4/1//5. de van néhány hatodfeles és egy hetedfeles jambus is. strófikus. Tóth Árpád Esti sugárkoszorú: jambusi szimultán verselésű. a verslábak sorrendje: j. vannak időmértékes monometrikus sorai is. szimultán sorokkal. Sok az időmértékes (jambusi) monometrikus sor. laza jambizálással. . a józan. 10. (A harmadik sor metszet. hol ütemkapcsolók. mint harmadik szótag. nem periódikus. olykor pirrichiusok színezik az időmértéket. Félrímes (x a x a). A strófa szótagszámképlete: 9-8-9-9-9-8. gyakori a nyomatékkapcsolás és sokszor szólamszerű az ütemezés.és ütemkapcsoló szimultán sorok közé monometrikus időmértékes sorok ékelődnek. jambusi.: rímtelen. olykor hangzó choriambusok.át az időmértékes metrumot. sok a nyomatékmegosztó sor. de egyéb szokatlan helyzetű csonkaütemekkel is találkozunk. vannak ütemkapcsoló szimultán sorok is. Vannak a versben időmértékes monometrikus sorok is. minden szakasz hat soros. Karakterét a zaklatott jambusi időmértékes metrum és a sok szimultán sor adja meg. vannak metszetkapcsoló.A metrumban mindhárom szimultán sorváltozat fellelhető. 8. Choriambusok. ütemkapcsoló. a rímek indázók (párrím.ée ütemkapcsoló. . metszet.meg ütemkapcsoló sorok. mivel a szerkezeti tagok sorszáma igen változatos. A sorok változó szótagszámúak. A sok ötödfeles sor 5/4-es kétüteműséget jelez. Ady Endre Az eltévedt lovas: jambusi szimultán verselésű. a hangsúlyos ütemezés szelídsége (a metszetek gyakran szólam-metszők). Ötös és hatodfeles jambusi periódusok kapcsolódnak. A szimultán sorok vagy metszetkapcsolók. Feltűnő a sorvégi jambusok gyakori erőtlensége. . Mindez a tartalommal harmonizál. ütemkapcsoló és metszet. hexameteres vers. A metrum zaklatottsága itt is funkcionálisan indokolt.a .j. Metrikailag költészetünk egyik igen nehezen leírható verse. szakaszonként négy periódus.cs. A vers láthatóan szerkezeti részekre tagolt. visszatérő rím egyaránt található). párrímes. egyszerű közlés stilisztikai tónusához. A jambusi rendben változatos choriambizáció érvényesül. hasonló szerkezetű az ötödik sor is!) 9. a versritmust a beszédritmushoz közelíti. maga a vers hét strófa.vagy ütemkapcsoló szimultán sorokkal. Mindhárom strófája 8-8 soros. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). Ember az embertelenségben: laza szimultán verselésű. Stanza. Vörös hervadás: metrikai karaktere azonos a Hajnali részegségével. Kilenc 4 soros strófából áll. Hatodfeles és ötös jambusok kapcsolódnak össze. e részek azonban nem strófák.j. Metszetkapcsoló és ütemkapcsoló szimultán sorok köré jambusi monometrikus sorok ékelődnek. . mint Vörösmarty versében (A vén cigány). Ötödfeles és négyes jambusok kapcsolódnak. a periódus egy négyes és egy ötödfeles jambust ötvöz. 6. gyakori a nyomatékmegosztás. A szimultán sorok hol metszetkapcsolók. ezek száma túlnyomó. metszet.E költemény is. A strófa szótagszámképlete: 11-11-10-11-11-10. Babits Mihály Csak posta voltál: laza jambusi szimultán verselésű. rímképlete: x a b b b a. keresztrím. Öt strófából áll.

cs. . a funkcionális részleteket kiemelve. . Párrímes./ u u Lángot ki lehel deres ágra? . choriambizálás./ ..u ./ u .és ütemkapcsolók. visszatérő rímes. a a. az ötödik sor ütemértékű három szótagú sor. cs ts-j..// u . Metszet.és ütemkapcsoló. szimultán sorai is vannak. a t. A követelő beszédritmus minden szót nyomatékosan ejtő természetes tagolása ez versben. cs a. rímképlete: x a x a x a.A Mellékdal két négy soros strófájának minden sora ötödfeles jambus.. a 29. Változatos helyzetű belső csonkaütemek. cs. cs. s. j. A sorok szótagszáma a roppant belső feszültségnek megfelelően szélsőségek között ingadozik. a ts. Figyelmet érdemelnek anapesztusai. Illyés Gyula Bartók: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. merész anapesztusokkal.szóértékű csonkaütem . igazit vagy belevész a világ! . p. rímes.// u u ch. rímelése rendszertelenül változatos.-/. s.vagy metszetkapcsoló szimultán sorokkal. Elegendő. tp-j.12. Óda: verselése A város peremén és a Külvárosi éj verselésével egyezik meg. ezek egyenként hat sorosak. s s. E metrum hasonló A város peremén metrumához. A szonett-méretű. Külvárosi éj: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. hiszen maga a művészi rend ép itt a metrikai karakterben is. József Attila A város peremén: jambusi időmértékes monometrikus verselésű./ u u hajakat.// u . szakozatlan. a.-/ u u u -/u káromkodásból katedrálist? .u Lágy hantu mezővé a szikla.../ . ha a karaktert hitelesen jelezzük. párrímes költemény részletes metrikai leírása: Létem ha végleg lemerűlt . 13./ Létem ha végleg lemerűlt. de nem strófikus.: rendet. A lejtésőrző metrumelemzésnek több sorban a pirrichiusok okoznak gondot. Strófikus. Néhány sora időmértékes monometrikus (jambusi). A strófa szótagszámképlete: 10-7-9-6-9-6.E sorban a hangzó verslábak rendje a következő: enyhén spondaizált trocheus .u/uu/u-/u Ki becéz falban megeredt u u -/ . nyomatékmegosztók vagy nyomatékkapcsolók./ . jambusi-choriambusi-trocheusi szórványokkal. a.Részletes leíró verstani elemzése bizonyára meghaladja a tanulók erejét (a gimnáziumban is). Szerkezeti tagoltsága ellenére nem strófikus. A szimultán sorok változatosan metszet. cs ch. a. ./u .. a sorok szótagszáma. az első négy sor felező nyolcas (olykor szómetsző metszettel). mivel a gazdag anapesztusi variációk sem hiányzanak. A versritmus tényezőinek funkcionális elemzését követeli a költemény! . változatos szimultán sorokkal. verőereket? uu -/ u -/u uS dúlt hiteknek kicsoda állít u/. . js. a a./ u u -/u u -/ u Ki feszül föl a szivárványra? u u . szimultán sorokkal.szólábazó anapesztus . Rímképlete: aabbx. j. . cs s. idegen rímes részek váltakoznak a versben. Minden strófa öt sorból áll. illetve metszet. A laza jambizálás a "hangzavart!"-jelszavának látszatszerű kakofóniáját festi. rímes. Strófikus. a./ .// u u ki imád tücsök-hegedűt? u u . cs. Szerkezetileg tagolt. anapesztizálás jellemzi a metrikai karaktert. 16 szakaszból áll.vagy ütem-./ u csípőket ki öleli sírva? .A szabadverstől lényegében a következetes (jambusi) metrum határolja el.végül két szólábazó anapesztus. gyakori szólamlábazás. A vers nyolc strófából áll. j. j. Elégia: verselésének karaktere azonos a Külvárosi éj verselésének alkatával. j. Holt vidék: hangsúlyos monometrikus verselésű. szimultán sorokkal (ütemtagolódást többnyire gyenge hangsúlyos vagy közös metszetek teremtenek…). Nagy László Ki viszi át a szerelmet: jambusi monometrikus verselésű. j. ütem.u .A jambus teljes változatosságával hullámzik./ u u/u -/.) 14. a /3 /4 /4 /5 /4 /3 . Számottevő a különbözés is. cs a./ u u . nyomatékmegosztó jambusi szimultán sor.Egy metrikailag érdekes sor.

-/ u j. mint Hült hang. 4/2). a várakozástbúcsúzást.E mű ritmikailag szinte minden magyar verselési rendszer érzékelhető ötvözete. figyelmes olvasó. 4/1. Sajátos esztétikai hatását az ütemegyenlőséget segítő rövid szótagok sorjázása is segíti. Rokona e vers ritmusa a népdalnak (Kicsi vagyok én. hogy a hangsúlyos kétüteműség egyik érdekes műköltői változataként mutassuk be. Weöres Sándor költészetében a ritmikai-metrikai változatok sokaságával találkozik az érzékeny. . a legritkább variációk kihívást jelentettek számára. tény azonban. js. a mozdulatlanságot metrikusan részben a hosszabb szavak és szólamok másik. A költő maga gyakran tudatos kísérletező volt e formák magyar nyelvi megszólaltatásában. E hangsúlyos metrumú versben erre a ritka időmértékes jelenségre is érdemes figyelnünk. terebélyes véglete követi. a felező hatos ősi népdalmetruma. A dinamikus élmény villanásnyi. hogy következetes metrumot követne. 4/1. . végül marad az éj. cs /3 /5 /4 15. Képei varázsuk alá vonják a gyermeki lelket. .u u -/ .-/ u a szerelmet a túlsó partra! u u/ . míg magát a csöndben pihenő tájat. kék árny. . Ilyenek a terjedelmes szótagszámtartó betétek. kop-kop-kop) a téli éjben egyedül eleven mozgás festői.Időmértékesen a vers minden szótagja hosszú.Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából . de már hangsúlyos szempontból. fönn lenn tág éj jő. sor. intenzív-extenzív értelemben egyaránt.Egyszerű. hogy a magyar lírában gyakorlatilag jóformán sose szerepel. A párrím régies. ősi egyszerűségét nem feledve mondhatjuk. Rang.).) Nyelvünk gyönyörű képessége a ritmikai-metrikai változatosság kimeríthetetlen gazdagságának követésére való alkalmassága. akkor is. Következetes (sorozatosan ismétlődő) karakterük azonban nincs. Minden. mély sugallata a felnőttet is megragadja. Szán megy e1 az ablakod alatt: igazi hangulatvers. mondattani (és így ritmikai) egységek. a közeledést-távolodást kísérő röppenő hangulatot eleveníti meg. ha föl-fölbukkannak hagyományos metrikus alakzatok (3/3. ébred és elmúlik. Négy fém cseng: Szép Jó Hír. (A vers négy hétszótagos. mind a leghosszabbakban találhatók.E lírai éposz a nyelvi ritmus gazdagságát kamatoztatja anélkül. érzékelhetően színezik is a nyelvi ritmust. időtlen a hangsúlyos metrum is. Verselési hagyományokban gazdag szabadvers... j ch.uu u/u S ki viszi át fogában tartva u u u -/u-/ . js. minden verssor egyetlen szó s így egyetlen szótag . természetes itt. párrímes sora így változik 28 sorú költeménnyé. elsősorban jambusit. . az öröm és az elmúlás szelíd borúja is egyszerű. 4/3.Ritmikai alkatát leginkább a nyelvi ritmus jegyeinek elemzése közelítheti meg. elsősorban a hatosok. hogy a proceleusmaticusnak köszönheti népszerűségét… (Ez a négy rövid szótagból álló versláb: u u u u a költemény ritmikai tényezőinek csupán egyike.nagyszótagszámú ütem találkozik minimális szótagszámúval. Majd Mély Csönd leng. t-jp. Ritmikai karaktere: szabadvers. . j. Sorok és sorkapcsolatok sokszor teljes időmértékes vagy éppen szimultán metrumot jeleznek.háttérben pedig ott húzódik a szólamszerű 4/3-as tagolásnak-ütemezésnek hangsúlyosan metrikus hazai élménye. vagy több is talán… egy debreceni irodalmi szereplése alkalmával) A galagonyával kapcsolatban. elemi emberi élményeink egyik alapváltozatát. Magam hallottam tőle (száz éve már.) Szent kert. a csönd. 4/1 . cs jp. hogy tartalom és forma tökéletes harmóniája a vers.vagy sorkapcsolat-méretű metrikus szórványok. Ilyen sorok az igen változatos szótagszámú sorok között mind a rövidekben. Bő lomb: Tárt Zöld szárny. A sorok uralkodó mértékben nyelvi. didereg az eperág: mit üzen a tél? A kicsi verset azért idéztük. ch.ki rettenti a keselyűt? u -/ . Szédület előtt csak egyetlen példa még itt: a költő Kínai templom című verse csupa egy szótagú szóból áll. De mennyi művészet benne: a sorfelekben váltakozva ismétlődő háromtagú hangutánzó és hangulatfestő szavak (csing-ling-ling. Weöres Sándor Tekereg a szél csavarog a szél. szintézise..

.Az egyetlen védelem az eltérő nézetek ismertetése volna.). A verstani alapelvek ismerete és következetes képviselete a tanár feladata. Ez a módszer váltakozik . Természetes. Ezzel a kelleténél ritkábban élnek a tankönyvek. rész). hogy az ismeretekben egyértelműséget.semmi fenntartásunk sem volna. nyelvi hangzástényezők stb.többnyire tekintélyelvű . ami olykor a nemes cél. hogy minden magyar tanár éppen verstanból legyen annyira fölkészült.A diákokat oktató tanároktól az alapok szakirodalomra építő ismeretét várjuk. de ez terjedelmi okok miatt is reménytelen. amely alapján költészetünk alkotásait a verselés tekintetében megbízhatóan tudják jellemezni. Ilyen helyzetben a bizonyosság látszatának érdekében rendszerint öszvér-megoldáshoz folyamodnak: olyan kevercs áll elő. amikor ugyanis a szerzők egy-egy nézet maradéktalan követését vállalják.Azt mondja a tankönyv. A jól felkészült tanár ugyan javíthatja a tankönyv tévedéseit. hogy világos. . felvételi) tekintetében az etalon. egyes összehasonlító verstani megjegyzésekben Szepes Erika-Szerdahelyi István Verstana. a filológíai minimumnak itt teszünk eleget. tömör összefoglalást adjanak az adott kor tudományos eredményei alapján.). Olyan merész. hogy a művek sokaságát kell figyelembe venni. a prozódia alapvető elméleti kérdés az iskolai verstanban is. . amiben a kivételek sokaságának az a kezelhetősége is biztosított. Kegyetlen ez a küzdelem akkor. IV: Madocsai László).. definiciók jelentős része régóta közkincs oly mértékben. bizonyára érvényesen. ami az alapozó ismeretek elveire épül. hogy e munka az iskolai verstanoktatás ügyének érdekében a magyar verstani kutatások összegzését célozza. Szilágyi Péter munkái. könyvek részeit olvasztja egésszé. a rím ismertetésében (Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba. Segített Kardos László egyetemi jegyzetként megjelent verstana a kötött vers és a szabadvers megkülönböztetésében. A sohasem keménysége azonban zavaró. hogy a pentameter "önálló sorfajként sohasem szerepel" (1:20). versek formai változatosságában a szerzett verstani ismeretek birtokában el tudnak igazodni. Mert érthető ugyan. Teljes erőfeszítéssel küszködnek. de elméleti érdekű axiomáktól is tartózkodni kellene. Zrínyi verselésében Képes Géza ItK-tanulmánya (1961). szabadvers-tipológia. a sorok. Péczely László Tartalom és versforma című könyve a funkcionális verstan bemutatásában. A korszerű ritmikai fogalmak egy részét Kecskés András műveiből olykor szó szerint vettem át (versritmus. értékelni. csipegetés innen-onnan. metrum. Juhász Gyula Ovid tavaszdala című költeménye végig pentameterekből áll. A sorfaj szakszerű ismertetésében ez az állítás is egyetemes érvényűnek látszik. hogy az antik görög sortípus verstani bemutatása az ókori görög költészet tárgyalásakor hangzik el. Ritkán folyamodnak tehát ehhez a tankönyvkritikához a tanárok. amely cikkek. . Az érettségizőktől várjuk azt a verstani minimumot. a verstan esetében is. ez a diákoknak közvetített ismeretek hitelének. bizonyosságot szuggeráljanak. Vargyas Lajos A magyar vers ritmusa című könyvére támaszkodtam (a relatív szótaghangsúly például Vargyas Lajos fogalma). ez a vizsgák (érettségi. a nyomaték fogalma. A hivatkozásokat itt mégis mértéken felül elhanyagoltuk. hogy .A szótagmérés. tanárok számára a tankönyv a közös nevező. Oka ennek nyilvánvaló. Vannak aztán a tankönyvírók. mekkora túlmunkát jelent a masszív érvek kifejtése. hiszen tanítványaik sorsát formálják az átadott ismeretekkel (elég utalnunk itt a pontszámokra hegyezett tesztekre. hogy kivételekkel teletömni a tankönyveket nem lehet. a kivételek ritkán képezhetik az iskolai tanítás tárgyát. III. Az pedig képtelen kívánság. rámutathat a tankönyv hibáira is. Az általános verstani fogalmak. szabatos. Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!. Sok-sok lábjegyzetet mellőzve jegyezzük meg. strófák. hogy ujjat húzzon a tankönyvvel. A VERSTAN KÖZÉPISKOLAI TANÍTÁSÁRÓL (Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában Debrecen. hatékonyságának záloga. * Néhány mai magyar irodalmi tankönyv (zömmel jó) verstani megjegyzéseiben széttekintve említünk pár vitatható példát. Maradna bizonyosság helyett alkalmanként a tudományos bizonytalanság szolid érzékeltetése. ha a tudományos kutatások eredményei eleve ellentmondásosak. A monometrikus alapfogalmak és definiciók esetében legtöbbször Horváth János Rendszeres magyar verstan. az egyértelműség érdekében hibát hibára halmoz. A gond az. részletezett érvekkel (I-IV: Mohácsy Károly. 1997: 47-68) A verstan iskolai tanítását is érdemes az eredményesség szempontjából vizsgálni. Négysoros Radnóti Miklós Papírszeletek című ciklusában a Kisfiú: két pentameter négy sorban. a szerző szemlélete szerint. de minden gyakorló tanár tudja. . a tankönyvek felelőssége tehát elsőrendű. az időmértékes verselés fogalmaiban. Diákok. a kemény kihívások egyike. Ha ezt olvasnánk: "önálló sorfajként később is igen ritka" .Utószó E kis rendszeres magyar verstan. szubjektív szakmai tallózás ez. miként a nagyok is számtalanszor támaszkodik a verstani kutatások eddigi eredményeire. hogy eredetükre már szakmunkákban sem szokás utalni.kizárólagossággal. Kétségtelen persze. Aztán sehol sem találunk helyesbítést.

. mint a spondeus) choriambus (két versláb időértéket jelentő.a költői gyakorlatban rendszerint közömbösek (névelők.Az időmértékes metszetek három változatát egyaránt ismertetni kellene.stb. a harmadik versláb két rövid szótagja között). harmadtrocheusi metszet = kata triton trokhaion tomé. az alaptípusokat nyomban példákkal helyes érzékeltetni..Nem mondom. Ötödfél metszet a penthémimerész.vagy negyeddierézis e metszet. rendszerint mondat.ötöd./u u (Ady: Betemetik a tavat) Az első sor metszete: ötödfél lábmetszet (penthémimerész). gyakorlati másik lábmetszettől.. de ritkábban szerepel. de a gyakorlatban . a két rövid szótag közöttieket első. anapesztus esetében a rövid szótagok és az egyetlen hosszú szótag találkozásánál látjuk. de: II: 103). hephthéminterész = negyedmetszet vagy hetedfél metszet stb. a harmadmetszet is jó kategória. (Számomra: ötödfél. versláb határán vagy belső csonkaláb után működők. . . harmad./u .// u ./ . Vö: II:90) csonka versláb (csonkaláb) A verslábak prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. tehát élő. hogy a metszetek nyelvileg kitüntetett szóközök. szakkönyvekre utalhatunk (penthémimerész = egész verslábak szerint harmadmetszet. személyes jellemzőkre.az említett hétnyolc versláb működik. tehát az ötödik fél versláb után áll. másod. Hexameterek. A cezúra (metszet) igen fontos metrikai tényező. a két rövid szótag közöttitől nem határol el. csonkalábak sor belsejében is stb. mint a fehér holló. de hogy a közömbös szótagokra példaként csupán a sorvégi szótagot említi. lejtő verslábakat helyettesíthet. közömbös lejtésű versláb) ionicus a minore (szimultán szerkezetben Csokonai híres versét jellemzi . ez a leggyakoribb lábmetsző cezúra (a harmadik verslábat metszi.) (I:121).hatodmetszetnek. erősen kifogásolható. pentameterek esetében igen változatosak a metszetek. Az antik görög költészetben állandósult némely verslábkapcsolat neve: kólon./ u // u ../ u (Ady: A Tisza-parton) A metszet: csonkalábkövető./ .// .. trithémimerész = másodmetszet. másod. de pusztán az ötödfél metszetet említeni szűkkeblűség (1: 141. hogy mindezt meg kell tanítani.harmad. . de tudni kell.. Haragvó bércek görgetik u .stb. trocheusi metszetnek nevezem. aszerint első.rövid magánhangzós nyílt szótag esetén .Elvileg négy-öt szótagig minden matematikai variációnak eredeti görög versláb-megnevezése van.Tartózkodó kérelem –különben ritka. Az időmértékes metszetek ismerete a szimultán verselésben is nélkülözhetetlen. A magyar nyelvű költészetben a versláb gyakorta szót metsz . hogy hanyadik versláb után működik. dierézisnek.negyed. A második sorban a metszet másoddierézis. A pentameter belső csonkalába után álló metszetet én csonkalábkövető penthémimerésznek nevezem. A metrikus versekben minden sor metrikai egész. fél verslábak szerint ötödfél metszet. a verslábhatárokon mutatkozókat első./ u u Háborgató haragjukat . Az egytagú szavak .Lásd: Babits: Új leoninusok. tehát penthémimerész. A csonkalábkövető metszetet attól függően nevezhetjük dierézisnek vagy lábmetszőnek. hogy a csonkalábat egész verslábnak vagy fél verslábnak tekintjük. vagy fél verslábak szerint: harmadmetszet. Gyakorlati verslábak: u-u uu-uu -uu -uuuu-u = = = = = = = = = jambus (emelkedő lejtésű) trocheus (ereszkedő) anapesztus (emelkedő) daktilus (ereszkedő) spondeus (közömbös lejtésű. de bárki nevezheti dierézisnek is). negyeddierézis = bukolikus metszet. . idegen tulajdonnevekre aligha térhet ki az iskolai tanítás. miközben verslábat nem metsz. A kéttagú verslábakat felezi. ezek: verslábat metszők.ritka kivételektől eltekintve . Ezek a lírai időmértékes metszetek alaptípusai. kötőszók.másod.Az alkaioszi strófa sorváltozatainak magyarázata elmaradt akkor. hogy daktilikus-anapesztikus versekben a meg-megjelenő. A szívem egy nagy harangvirág u . netán megkövetelni. mivel ez az ötödik fél versláb után áll. másod-./u . gyakorta helyettesíti a lejtő verslábakat) pirrichius (közömbös lejtésű. névmások. első sor). de tanári szinten ajánlatos minderről tudni. bukolikus dierézis.korszakos. Arról pedig a diákok előtt is szólni kell. Szinte mindegyiknek van görög megnevezése is.) Dierézis a versláb határán mutatkozó metszet. daktilus. amikor ugyanitt a szapphói strófa sorváltozatait szakszerűen ismerteti a tankönyv (I: 123-124. az időmértékes versmérték (metrum) egységei.vagy szólamhatárok. magam a hosszú-rövid szótagok találkozásánál szereplő cezúrákat a verslábak sorrendje szerint első. Az időmértékes metszet után szinte mindig szókezdet jelentkezik.

a szó gyakorta verslábat metsz (verslábmetszés). . de minden alapot nélkülöz a következtetés.. néha ametrikus sorok is szerepelhetnek. Ez a költemény verselését meghatározó trocheusi ütemkapcsoló szimultanitás alapja. . mindkét trocheust szó metszi: szó. de sor élén a trocheus megengedett (szabályos licencia). nyomatékosítva a sorokban kimondott létbeli töredezettséget. Szómetszés verslábmetszés nélkül . pirrichiusok is meg-megakasztják az ideálisnak tartott ritmust". de "elenyésző számban trocheusok.). mint szabályos jambus-helyettesítő láb. hiszen második tagjukon.Betemetik a tavat . Az első sor három trocheusa és egy spondeusa. Ez jellemzi a negyedik sor utolsó szavát is. hogy az időmértékben kerülendő a szólábazás. A nemlétező ideális ritmust a föl nem lelhető trocheusok sem. Néhány sort idéznünk érdemes: a verselés jambusi.itt az 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete összekapcsolódik a csonkalábkövető időmértékes metszettel).Az emelkedő lejtésű sorokban ereszkedő verslábak (trocheus.. Az eszmei vonatkozások hivatkozással .. A verstani megjegyzések tévesek.ez jellemzi a második sort: mindkét szót trocheus metszi. sem az egyetlen spondeust nem metszi szó.egy-egy trocheus látványosan tördeli a lejtésegység hatalmas törvényét: követve. a sorozatos ismétlődést mindez nem zavarja. Még az említetlen szabályos spondeusok is jambizáltak. A ritmus lényegét. a szabályos pirrichiusok sem akasztgatják meg. ezt a jelenséget nevezzük szólábazásnak (se szómetszés.A szimultán verselésű egész versben a fenti három sorváltozat mellett ütemező vagy verslábazó monometrikus sorok.). ütemkapcsolók (ugyanitt a második sor. nyugtalanító mozzanatot visz a versbe. A morálfilozófia tragikus vereségét a forradalom és szabadságharc bukása után az Előszó fogalmazza meg. A choriambus egésze közömbös a lejtés tekintetében! Ereszkedő sorokban jambus és anapesztus nem szerepelhet. a hangzó metrumot illető kutatások iránti elemi fogékonyság érdekében néhány morzsa a középiskolás tanulókhoz is eljuthasson.A harmadikos tankönyv elveti ezt a szemléletet.és lábmetszést nevezhetünk meg. mintegy a versben megnevezett ingaóra metrikai szimbólumaként. sokkal inkább a végletekkel is számoló hatalmas biztatás a viaskodó.. Petőfi Sándor Mi kék az ég! című versének első négy sora: Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Mind a négy sort egy-egy olyan jambus alkotja. mivel a felező nyolcas metszete verslábhatáron jelentkezik. daktilus) nem szerepelhetnek. metszet. E gondolatkörben beszélhetünk ütem. Ideális ritmusról beszélni értelmetlen.első sora. Ez volna ideális? Ellene mond ez a teljes költői gyakorlatnak. (Így Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című jambusi versének strófakezdő soraiban . III: 222-224). mivel az érzékelhető 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete a jambusi sor penthémimerészével kapcsolódik össze). ha a choriambust kettébontja az elemző. A harmadik sor mindkét trocheusa szót metsz. érdemes néhány fogalmat világosan meghatározni. "Másrészt ebben a költeményben is feltűnő az ütemhangsúlyos verselésnek az emelkedő jambusokkal szembeforduló ereszkedő lejtése. . az arziszon rendre szókezdő . Rigorózus szabályosság várhatja el csupán a verselést meghatározó sorváltozat többségi arányán túl az akár százalékokban mérhető nagyobb arányt (Ady verselése meghatározóan jambusi szimultán verselés.és szólamlábazók. küzdelmes reformkorban. a sort alkotó négy versláb mindegyike egész szó.illetve szólamláhazásról is (a Nyári esti dal idézett sorai mind ütem.. Fazekas Mihály Nyári esti dal című versének első négy sora: Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok.. A gyakorlatban kezdettől máig kötetlenül váltakoznak e típusok. Egy-két pirrichius ugyan előfordul a költeményben.Költészetünkben csupán metrumelméleti tanács az. Csokonai Újesztendei gondolatok című versében trocheusi jambusi lejtés váltakozik sorról sorra.) . hogy a jövendő metrumelméletben várhatóan nagy teret nyerő..Martinkó András dolgozatára épülnek. egy precíz ismétlődést kívánó szakmunka alapján. ez ugyanis jambusi versben nyilvánvalóan egyetlen verslábnak. Szólábazó két trocheus bukkan föl a negyedik sor első felében is. de sem ezeket. ajánlott a szó. a hangsúlyos metszet másoddierézissel forr egybe). a jambusnak a szereplését jelenti.(szómetszés). ." Elemzésem szerint trocheus nincs a versben. Mivel azonban a hangzó metrum olykor nagyszabású metamorfózisaiban e jelenség fontos szerepet játszik. ...amelyek a strófazáró sorokban ismétlődnek . ami pedig érvekkel vitatható (aligha kétségbeesés a Szózat sugallata.és lábmetszés. amiben verslábmetszés érvényesül szómetszés nélkül. ilyen a Góg és Magóg verselése is.).A szimultán (himetrikus) verselés érdemleges figyelmet nyer e tankönyvekben.A Szózat magyarázata több szempontból figyelmet érdemel (II: 207-209). Ajánlható azonban a három alapsor-változatra is utalni: metszetkapcsolók (ilyen például Ady Endre idézett versének . . hogy félreértés ne essék legalább tanárok szemléletében. Ritka kivételek többnyire funkcionális természetűek.A sor lejtését a lejtő lábak többsége illetve a sor utolsó egész verslábának lejtése határozza meg. legfeljebb akkor.és ütemkapcsolók (A Tisza parton már idézett sora: A szívem egy nagy harangvirág . s ez újabb feszültséget. se lábmetszés..

Mohácsy Károly valamennyi tankönyvében következetes figyelemben részesül a bimetrikusszimultán verselés. diákok esetében órán kívül jut-e elég idő? Tanárnak-diáknak van-e módja. Az első osztályban az alapfogalmak meghatározása. Madocsai László tankönyvei a szükséges minimum tekintetében mindent megtesznek. A tévedések. Visszaköszön a verstanunkat legalább száz éve mérgező tévedés. mit várhatunk a hétköznapok hőseitől. Eme alapon is tojástánc. Semmiféle nyelvi. ." A képletszerű spondaizálás valójában jambizált spondeusokat jelent. halnod kell). Ez alapozza meg a nagy kérdést: ha sok jó mellett súlyos hibák. a rímváltozatok tárgyalása. ha eléggé szuggesztív a funkcionális értelmezés esélye: kéttagú ütemek kopognak. Mohácsy Károly. indokolt-e jelentős tankönyvkritikával állni a diákok elé. bizonyos metrikus sorváltozatok leírása stb. Metrikai érdekességű a visszatérő sor: ó jaj. a következő megjegyzéssel: "Megkülönböztetett. ringató. ahol éppen a filozofikus részek jambusi verselésűek a tömegszerű trochaizálás mellett (három vándor. a háromütemű tízes megnevezése. de érdemes-e. e sikernek azonban súlyos hiba az ára: verstani közöny uralkodik el. miközben indoklás nélkül frázisos a helyes észrevétel: "költészete ugyanakkor mélyen gyökerezik a magyar múltban" (III: 222-224). A ritmikai-metrikai elemzésekkel való bíbelődésre vajon órán. hogy a jambusi verselés békés. hibák fájdalmas látványát a becsületes törekvés élménye enyhíti. s ma már az elmélet is tisztázta a mételyező aggály értelmetlenségét. súlyos felelősséggel. Sorolhatnánk aztán az érdemeket is. meg kell halni. Aztán árad az abszurditás. feltételes módú fogalmazás az elvárható.Általában erőltetettek a funkcionális metrikai magyarázatok. kemény rögök. 11: 189). hogy a tankönyv . az Éj). a tanároktól? A szakmai meggyőződés tanításától ugyan senkit sem tiltanak el. S ez az emelkedő verslábakkal szembeni.tanúi lehetünk a járható. mint a mélybe hulló. mert . . Alapelv természetesen. Babits Esti kérdésével kapcsolatban olvassuk: "ötöd. S az sem érdektelen. Mert a jambusi szimultán verselésből semmiféle feszültség. de a tankönyvek szerteágazó feladatokat vállaló íróit mindenkor teljes tisztelet illeti. * Nem tankönyvkritikát adunk itt. könnyedén át nem látható téves sugallatok terjedhetnek.mint minden értelmezés szubjektív hangoltságú. csupán futólagos áttekintést vállaltunk a gimnáziumok néhány mai tankönyvének verstani állapotáról. hogy miért nincs ez a harmadikos. Beszédes "koronája" a furcsa metrizálásnak Babits Ősz és tavasz között című versével kapcsolatban a hangos meditáció. axiomatikusabb hangzást támogat. Miként azokat a gyakorló tanártársainkat is.. "Pirrichiuszok. gyorsított trocheusok" nyűgözik az elemzőt még a kiemelt sorokban is. a Balassi-strófa bemutatása.megnevezés nélkül is . a Húsz év múlva című versében (III: 38 ). ragyogó funkcionális magyarázati esélyek tűnnek el (Ady: Kocsiút az éjszakában. Ady egyénieskedése a verselésben.a tankönyv szerint is! . az ereszkedő trochaizálás szimultaneitása a Himnuszban expressis verbis hirdettetik.illetünk két különböző metrumszerkezeti jelenséget. A tanárokkal szemben támasztható egyetlen korrekt kívánalom a tankönyvre alapozó alapismeretek megtanítása..ilyenek is bőven adódnak. Az ismeretek alkalmazására elemzések kínálnak alkalmat.a szimultanitást. hogy tudniillik az emelkedő verslábakkal szembefordul az ereszkedő ütemezés. az időmértékes és a hangsúlyos lejtést. A nyílt kiállás a Szózat jambusi szimultaneitása mellett elmarad. metrikai fenntartás nem illeti meg sem a jambust. a metrum természetesen keményebb. III: 230-231). hogy vannak üdítő kivételek. Költőink nagyszerű nyelvi érzéke mindenkor túllépett az emelkedő verslábakkal szembeni tudákos előítéleteken. noha bizonyosra vehető. Itt valóban szokatlan az ütemezés. És elsikkad a versben meghatározó metrum.lejtés . "Pergő jambusok" Vajda remekében. Emögött sorozatos időmérték (tehát szimultaneitás) aligha működik. szakmailag tarthatatlan előítélet sugallja a meg nem alapozott. téves metrumszemlélettől is terhelten.és hatodfeles jambusi sorokon ringatózó vers" (III: 284-285). sem az anapesztust!!! Idéz a tankönyv két sort (Áldjon vagy verjen sors keze .mellőzi a funkcionális érdekű figyelmet a Csongor és Tünde magyarázata (II: 204205). hogy stabil leíró elemzésre épülhet a formai elemek funkcionális értelmezése. téves funkcionáltatást. járandó út követésének: a tárgyalt versek ritmusáról is szó esik.trocheusi szimultán. Sorolhatnánk tovább a kisebb-nagyobb gondokat tankönyveink verstani magyarázataival kapcsolatban. érthetetlen. hiszen .Az elsős és a másodikos tankönyvben találunk igen hasznos tárgymutatót. Hibás leíró metrika nyomán sokszor kacagtató. tehát . a ritmusnormától ez a kettő tér el a legerősebben. Költészetünk legnagyobb alkotásainak egyike elhibázott magyarázatokat nyer a mai tankönyvben. A gimnázium első három osztályában .Helyes a hangsúlyos metrum érzékelése a jambusi versben.ha botladozások közben is . A két szerzős negyedikes tankönyvben alig találunk verstani tévedést. de a fanyalgás nyilvánvaló. kiemelt szerepe van ennek a két sornak: a ritmusideáltól. Azonos névvel . a legsúlyosabb kérdés pedig a verstan vonatkozásában: van-e ehhez általánosan elvárható egyéni fölkészültség? Válaszunk aligha vonható kétségbe . hogy tanítás közben az előforduló hibákat hitelt érdemlően korrigálják. verstanból is.elvárni ezt nem lehet. ez is hatalmas háttérmunkát követel. Megemlíti a tankönyv a jambusokkal társuló ütemezést. Többet kellett volna tenni a hibák elkerülése érdekében. megbízhatónak látszik. . negyedikes könyvben. nyugtalanító mozzanat nem származik. Tudjuk.miközben helyesen nevezi meg a verselési változatokat . Ez Négyesytől Vargyasig hangzó "nemzeti érdekű" tiltakozás a jambusok és az anapesztusok ellen. olykor azonban súlyos veszélyeket rejtő. meg kell halai. de közvetlenül nem e szabályos metrumú sorok verselése emeli meg a szöveg sugallatát. tévedések sorjáznak elénk. értékelése.szerencsére . ezek stabilizálhatják magukat az ismereteket is. akik mindent megtesznek.Itt élned. Holott már Kazinczy leírta: a jambusnak gravitás a karaktere. . ahol prozódiai tévedés társul elrontott metrikai leíró elemzéssel. sokszor bántóan erőltetett magyarázatok születnek. akkor is. Negyedikben szinte üres az út. tehát óvatos. a Szózat verselése ugyanis jambusi szimultán (ahogy a Himnuszé .nyomatéktöbblet érvényesül. általában sincs ilyen. ami ugye azt sejteti.

Példa mindenre van. jambusi versben különben szabályos..prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. mivel a verslábak alapján eldől. ereje arra.) Az időmértékes verselés egységei a verslábak.) ugyanez a hiba terjed tova. A metrikai leírás pontosabb. ennek nyomán a naiv metrikai elemzésekben is találkozhatunk azzal a furcsa jelenséggel. Szótagszámuk 1-5 között. ha). részben néhány gyakorlati metódust vázolnak. azaz megfeledkeznek arról. Amikor tehát azt állítja a verstan.végletei között. ritkán 1-6 között váltakozik..hangsúlyos. a többi szótag hangsúlytalan. A metrikai egységek (a verslábak és az ütemek) . jelölt vagy jelöletlen változatok is találhatók a költészetben: szókezdő. Minden versláb az időmértékesen mért szótagok kapcsolata.A verssor megnevezése: ütemek száma + szótagszám (például: háromütemű kilences. hogy rövidebb-hosszabb szótagok kapcsolata a tény.). A hangsúlyos vagy ütemező verselésben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat mér a prozódia. szóvégi rövid szótagok olykor hosszú szótag metrikai helyzetében lelhetők. a sor 2-3-4-5. Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok című "tankönyv"-ében (1993: 48. ez a metrikus soregységből való egyedüli kivétel. névmások (te.két nemlétező choriambust is bemutat. nem a jambusi időmérték bomlott itt meg. ha rövid magánhangzós nyílt szótag. Akkor érdekes. . . egy hosszú szótag kiejtési ideje két mora. bizony. (A számok a sor ütemeinek szótagszámai. kevésbé hangsúlyos . A szabadversben a prozódia érdektelen. Fordított aszimmetria: a kevesebb szótagszámú ütem megelőzi a nagyobb szótagszámút.. rövid-hosszú szótagokat nevez meg. A gyakorlati költészetben a több tucatnyi elméleti verslábból mindössze nyolc-kilenc szerepel. de van példa metrikai enjambement-ra. hogy versmondást. többnyire két névelő (a. lap -. kötőszavak (de. nem alapoz kötött mértéket (metrumot). És minden mögött ott áll a szakmai biztonság alapkérdése. egyszerűsítésről van szó. hogy a prozódikusan közös szótag hosszú vagy rövid. az).. mint a "viaskodó harmónia" jegyében tenni a dolgunk. verslábakat és ütemeket összekapcsoló) verselésben mindkét szótagmérés indokolt. tehát az ütemelőzőt el kell felejteni. tehát a prozódia is szimultán. A pirrichius szerepe diszkrét csupán. amikor a Toldi szerelmének egyik sorában . hiszen metrikai szempontból mindig a soregész a hangzati egység. mi. Bizony. ejtésbeli. ha a nagyobb szótagszámú megelőzi a kisebb szótagszámút szabályos aszimmetriáról beszélhetünk. hogy versírásra ösztönözzön-vállalkozzon. Valójában a hangsúlyfokozatok széles skálán helyezkednek el. de tudva. Aligha van egyéb lehetőség. u (rövid ). Nyomatékos és kevésbé nyomatékos szótagokat különböztetünk meg. az egytagú csonkaláb kivételével.311. ha a szabadvers . Egyszerűbben: az ütem első szótagja hangsúlyos. . Magam a mora fogalmát a tények tükrében másodlagos fontosságúnak tekintem. hosszú szótag rövid metrikai helyzetben igen ritka. hogy a vélt versláb előtt és után ép-e a lábazás metrikus rendje. erre vonatkozik az ütemegyenlőség törvénye. netán szavalást csiszoljon? Halmozódnak a gyakorlati élet perdöntő kérdései. Jelölési mód: . hogy a verslábak metrikus rendben töltik meg a sort.A közös szótagok a metrikai elemzés folyamán véglegesednek. széles skála érvényes itt is. Prozódiai leírásban közös szótag (u) a sorvégi szótag. (A Madocsai-féle negyedikes tankönyv éppen József Attila hatalmas verséből.a csonkaláb kivételével . ha hosszú magánhangzós vagy ha rövid magánhangzós zárt szótag. .metrikus mozzanatokat is érvényesít. Különben hosszú a szótag. ezeknek mind a négy lehetséges változata. Rövid a szótag. szótagjaiból.A szakirodalomban is.miként ez gyakori . a /-jel az ütemeket elválasztó metszet jele.A szóvégi szótagok mérésében a következő szó kezdetét is figyelembe kell venni. hogy a sor bármely helyén verslábakat neveznek meg az elemzők. Ez a hosszabb sorok félsoraiban is érvényesül. a valóságos . négyütemű tizenkettes stb. Időmértékes verselésben a szótagok rövidsége-hosszúsága szerint. hogy "az égi törvények fölfeslését a jambikus időmérték megbomlása is érzékelteti". A hangsúlyos (ütemező) verselés metrikai egységei az ütemek. A szimultán (verslábazás és ütemezés egyidejűségét megvalósító. valamint 7-8-9-10. A verssor ütemeinek sorrendiségét az ütemek szótagszáma alapján a szimmetria vagy a szabályos aszimmetria elve szabja meg. ilyenek az egy rövid magánhangzós nyílt szótagból álló szócskák. de itt a metrikus rend szerint nyomokban sem található choriambusokkal bizonygatja. Élhangsúlyos nyelvünknek megfelelően mindig az ütem első szótagja hangsúlyos úgy. hogy egy rövid szótag kiejtési ideje egy mora. Korszakos vagy egyéni. Az ütemek kimondási ideje nagyjából azonos. mivel az ütemek szótagszámát is jelzi: 3/3/3 vagy 4/3/2 vagy 4/4/1 = valamennyi háromütemű kilences. Az alábbi szubjektív megjegyzések részben bizonyos alapelveket. Igen gyakoriak a kéttagú verslábak. A sor minden verselési rendszerben metrikai egész.ideje. Ritkán ugyan. felező nyolcas. fura példákat . ti). az Eszméletből ragad ki fonák. Azonos szótagszámú ütemek esetében. .(hosszú). hogy ehhez képest az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. de a magyar ütemező verselésben meghatározó a szimmetria illetve a szabályos aszimmetria.S megvédi Johannát ezer papi csellel . A magyar nyelvű versekben négy nagy verselési rendszer működik: hangsúlyos (ütemező) időmértékes (verslábazó) metrikus (mértékes) verselés szimultán (ütemező és verslábazó) szabadverses (ametrikus) A három metrikus verselési rendszer szótagmérésre (prozódiára) alapozza mértéktanát (metrikáját). mit sem törődve a metrikus soregész ama imperatívuszával. A prozódia bináris oppozíció alapján méri a szótagokat.

A Dunna alatt alszik az ég tehát két choriambus az időmérték vonatkozásában. Miközben tény. hiszen a versláb épségét a lábmetsző cezúrák tartós szünet esetén megbontanák! A szimultán verselésben verslábakra is. . Hangsúly szerint ereszkedő mindig a hangsúlyos verselés (az ütemben hangsúlyos szótagot követnek a kevésbé hangsúlyosak). második vagy [nagyon ritkán] harmadik szótagjával kezdődően choriambust illeszt a hangsúlyos ritmusba. fel nem foghatom. valószínűbb azonban. A hangsúlyos verselésben a metszetek száma eggyel kevesebb az ütemek számánál. jambusok és anapesztusok a lejtéshordozó verslábak." Nem alaptalan állításról van szó.Elméletileg szinte érthetetlen volt emberöltőkön át a leoninizálás elleni költői tiltakozás. a prozódia alapján lehetséges t-j-t-j. Petőfi. hogy a költői metrumszemlélet irányítója Gábor Ignác téves tanítása. Semmi ok az emelkedő verslábak elleni metrikai tiltakozásra. Nyomatékos figyelmet érdemel a verssorok metrikus lejtésének kérdése. a komponensek monometrikus jellemzői többé-kevésbé megmaradnak. A sormetszet főmetszet. metrikus minősítése (vagy hosszú a szótag: . Ereszkedőnek. vagy egyszerűen trocheusi illetve jambusi lejtésűnek.vagy rövid: u. Az időmértékes és a szimultán sor a meghatározó lejtő verslábak szerint nevezhető ereszkedő vagy emelkedő lejtésűnek.) Az időmértékes metrumú sorok metrikai megnevezése többféle lehet: a) az irányító lejtő láb neve + a szótagszám. Az érettségizőktől legalább a b) megnevezés elvárható. visszalopja az ütemelőző fikcióját. de ez minden esetleges metrikai rendet eleve kizár. Dominanciába kerülhet egyik komponens is. Kivétel valójában csupán az egytagú csonkaláb.különösen verslábmetsző .. c) kétütemű jambusi szimultán nyolcas stb. amely különben mindig nyelvi vértezetű. akkor. ahol a metszetkövető nyomaték fokozott ereje az elsőrendű tagoló. hogy elméleti szempontból is jelentős Csokonai befejezetlen verstana (Magyar poétika = A verscsinálásról közönségesen). a verslábhatárokat /-jel mutatja. A sor metruma: jambusi szimultán felező nyolcas. Iskolában mindvégig ajánlatos a hagyományos leírás. Küzdelmes összjáték jellemzi a fejlődést.József Attila Altató című szimultán metrumú versében egyértelmű az időmérték emelkedő (jambusi) lejtése. . A pontos prozódikus leírást (időmértékes szótagjelölést) követően a lejtés alapján jelölhetők be a verslábhatárok és a metszetek.időmértékes vagy szimultán közös metszeteké. s miközben sajátosan új verselési mód keletkezik. ütemekre is ügyelnünk kell. Nem árt tudni. hogy a tizenkettős bármely félsorának első. mint a verstani szakirodalmat. József Attila néhány verstani érdekű észrevétele. 4/5). nyelvileg és metrumszerkezetileg is különböző jelenségeket nevez meg a lejtés azonos fogalma. t. az egyik rendszerint főmetszet. A jambussal és az anapesztussal szemben minden előítélet téves és káros! * Mind az időmértékes-monometrikus. trocheusi-daktilikusnak tekinteni az időmértéket csak akkor lehet. hogy a költők a hibátlan nyelvi érzék alapján írják verseiket. jambusi kilences. pl. Arany János rímtana.Előtte elvileg is leszögezi: ". a szótagmérést követő verslábazás. tehát nem súlytalan tévedés. gazdag szimultán verselésünk közvetlen bizonyíték erre. de a verstan elméleti kérdéseiben ritkán tudnak kilépni a tudomány korszakos jellemzőinek köréből. nyomatékának növelésével tölti be. amikor a rímes-időmértékes (vagy éppen rímes szimultán) verselés . A nagy alkotók műveivel nem kell ritmikai-metrikai vitákba keverednünk. ha ütemelőzőt tételezünk fel. Magam még iskolában is híve volnék a rövidebb leírásnak.Arany János felező tizenkettőseit milyen tudatosan choriambizálta. élén Berzsenyivel. egyéb metszetek mellékmetszetek. Németh László jambus-ellenessége ("kardos keresztvíz"). széféjű cinke énekének jellemzése. Bőven találunk példát költészetében arra. b) jambusi szimultán kilences. Áprily ütemelőzős szemlélete csupán néhány példa a nevezetes tévedésekből. b) verslábak száma + lejtő láb neve. A metrikus sorleírás is a monometrikus komponensek szerint adódik.. Fontos tudnivaló ez. A két monometrikus rendszer interferenciájából következik a bimetrikus metrika. Áprily Márciusa a soregész-metrikai egész elve alapján egyértelműen emelkedő lejtésű. mint a . verslábjelek kezdőbetűvel + ütemezés. ekkor dől el a prozódikusan közös szótagok (u) egyértelmű. amely mindvégig kettős jelölésű). A metszet (cezúra) a ritmikai erőt jelentő sortagoló funkciót rövidebb hosszabb szünettel. Az ütemezés vonatkozásában gyakrabban találkozunk fordított aszimmetriával (pl. antik eredetű időmértékes verselést minden nyelvi vagy metrikai sérelem nélkül képes adaptálni. illetve a metszetkövető szótag kiemelésével. daktilusok) lehet pusztán a picinyke. időmértékes-monometrikus metrumszemléletének ütközése Erdélyi János ütemező monometrikus szemléletével a szimultán metrumú Katalin és Keveháza ügyében. A magyar nyelv a kétféle lejtést érvényesítő. dehát a példák félrevezetőek: az ezer papi hogy lesz choriambus.A versbeli költői utalás (víg ditirambusa. negyedfeles trocheus stb. metszet-megállapítás jelei után írjuk le hagyományosan az ütemezést. s. A szimultán sormegnevezés lehet rövid és bővített: a) a költemény verselése szimultán tízes. követése az. a rövid és hosszú jelekkel. ami irányt mutat a mikrometrikus elemzésben. második szótaggal induló choriambust meg bárhonnan ki lehet ragadni. első sor). A sorok metrikai leírása itt is pontosabb. . ötös jambus. de az alkotók verstanelméleti nézeteit éppúgy kritikusan ajánlatos olvasni. t 4/4 = trocheusi felező szimultán nyolcas (Fazekas: Nyári esti dal. pl. másik komponens is. Például: t. lehet a két verselési mód kapcsolata teljességgel egyenrangú is (ha eredeti szabályaik nem redukálódnak). t-j-d-cs és minden más variációs lehetőséggel szemben. mind a szimultán-bimetrikus verselésben az időmértékes lejtés felismerése. a metszet jele: //. Mindhárom metrikus verselési rendszerünkben metrikai tényező a metszet. a leíró metrizálásban is. trocheusi hetes stb. A hangsúlyos metszetek szünetmérete rendszerint hosszabb. Arany János zenei prozódiája szövegversre.

ez azonban e két sorformában ritkán mutatkozik. . Mert az ördög itt is a részletekben van. jambusi).A verselés kötött formáinak alkalmazása a költői gyakorlatban mikro-méretekben követi a változatosság ama igényét. de szerintem ez az elsőrendű jellemző. sorvégi csonkaláb metrikus hangzatát kínálja. De ismert a változatok végletes skálája. Nem féltek ettől régi iskoláink. mint például a szinte szövegtelen metrikus vers (Morgenstern: A hal éji éneke) stb.Vörösmarty verseiben nem egyszer arsis a fejedelem első tagja.Mért ne legyek tisztességes! kiterítenek úgyis. a nyelvi varázs kimeríthetetlen eszköztárában így harmonikus a metrum. László jambusi metrumából éppen a jambusi lejtést kitagadni . A metrumelmélet lassan ébredt rá Berzsenyi idegenkedésének általános okára: a rímes hexameter. de századunkban már alig van erre példa. akár metrikus verselésben is. ókikötő-jében stb. mit taníthatunk. ami az időmértékes versek (szimultán versekben az időmértékes komponens) képlete és hangzása között mutatkozik. jambusi (egy-két sor: Műve örök folyamát gyönyörrel . ez a helyzet a pszeudo-alkaioszi strófában is. de az igazi költészetnek. * . a ritmus . az elemző szerénységre is szükséges oktatnunk-nevelnünk. a negyedik kis alkaioszi (ereszkedő). Néhány példát villantottam fel csupán. trocheusi). pentameter ütemtagolást sejtet. az V. akkor "szabályosan". mondhatná logikusan bárki. természetes nyelvi kifejezés esetén emelkedő lejtésbe vált. A kis alkaioszi sor szintén sűrűn choriambizálódik. * A verstan iskolai oktatásában a szótagmérés pontossága.. egyéni metrikus változatok hullámzanak Gulyás Pál Debrecen. hogy ametrikus. ajánlat formájában. Berzsenyi nevezetes elégiájának... A versek egyedi jellemzése az uralkodó.. az erőszakolt magyarázatok (funkcionalitás) kerülésére. .A szabadversnek nem egyetlen vonása. amit a szabadvers makro-méretekben vállal.Berzsenyín kívül szinte minden költő munkásságában hatalmas teret nyert. A közelítő télnek második sora (Tarlott bokrai közt sárga levél zörög) spondeus-choriambus-choriambus jambus emelkedő.) choriambus.a mesterség szintjén. * A költői formakincs a verselés tekintetében is rendkívül gazdag. Az aszklepiadeszi sor ismert képlete ereszkedő lejtést diktál. két anapesztus. hihetetlen végletek is találhatók. stb. Alaptörvény: varietas delectat. érdembeni része. ha feltételes módú fogalmazásban. Skandálást szuggerál a következetes szó. A nyelvi numerozitás (gondolatritmus) mellett általában az indázó rímek hatásosak e verselésben. akár szabályos. Arany híres balladája. Az aszklepiadeszi sor szabályos strófában is gyakorta vált emelkedő hangzati lejtésbe. periódus. Aranynál. illetve a szólábazás kerülése . Mind az aszklepiadeszi. . Gazdagítják e Kalmár György szavával: . * Egyszer-kétszer az iskolában is érdemes utalni arra a nem ritka különbségre.. Klasszikus mértékben itt a bizonyság a lejtésegység elvének érvénytelenségére. Tankönyvek-tanárok-diákok tekintetében egyaránt stabil alapismeretek várhatók-kívánhatók. Kötött formákban mind a prozódia. elég sok metrikus sor-.ezt a monotóniát azonban még a hangzati metamorfózis ellenében sem vállalja a költészet. a második aszklepiadeszi (ereszkedő. jambusi hangzati lejtését érzékelteti. hangoztatni kell azonban az önkényesség veszélyét ís.Berzsenyi több versében. a poézisnek is fontos. Mert a monoton formai fegyelem nem a művészet sajátja.és lábmetszés. olykor más nyelvek. például A poézis hajdan és most címűben alkalmazza a pszeudo-alkaioszi strófát. József Attila Két hexametere (Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! . . külön kis elismerésekkel jutalmazva érdemes volna megújítani a régi módszert. E jelenség nyelvi alapja a metszetek értelmezése illetve a szólábazás-szómetszés versbeli viselkedése. Így válnak egyénivé a szabályok.Csokonai szavával: verscsinálás ugyan nem poézis.legyen szó akár metrikus. a harmadik jambusi kilences (emelkedő ). Nem minden általános verselési jegytől mentesek a szabadversek ritmikai tekintetben sem. kiterjesztve ezt a 12 szótagig számolható lírai sorformákra is. Az alapismeretek gyakorlása néhány soros versek íratásával érhetné el a legjobb eredményeket . ritmikai alapon látszik azonban igaznak a rímes-időmértékes verselés elleni hadakozása az epikai méretű sorformákban. A versificatio . Belső rím-végrím esetében a fordított aszimmetria eleve ritmikai ellenkezést vált ki. más verselési módok imitációi (Weöres: Kínai templom). mind a metrika helyet ad egyéni megoldásoknak. elgondolkodik.és strófatípus ismertetése mellett a szokatlanságok iránti türelemre.. Aki azonban a hangzó metrum lehetséges másságára is érzékeny. .kincstárat szokatlan változatok.hatalmas tévedés (például a szóütemezésre építő ütemlábazás voluntarizmusa révén). ha az ép nyelvi érzék kerülni próbálja a skandálást. néhány prozódiai-metrikai elv. a gyakori choriambusi hangzat azonban a képletkövető skandálástól eltérő. ahol képlet szerint az első sor alkaioszi (emelkedő. két spondeus. Innepein lebegett az ének: choriambus-anapesztus-jambus-csonkaláb a hangzó metrum). akár szabadversről.Berzsenyi túlzásba vitte a rímes időmértékes verselés elleni tiltakozást. Ilyen esetekben többnyire egyéni magyarázatok mutatkoznak. másoknál a fekete első vagy éppen záró tagja. ezeken túl a kivételek esetében mutatkozó bizonytalanságok indokait is meg kell értenünk. hogy mit tudunk. mind a pszeudo-alkaioszi strófa hangzó metruma emelkedő hangzati lejtés egységét követi. Tisztáznunk kell. Kérés. a hangzó metrum emelkedő. akár szokatlan licenciákkal.

A "szabályok" helyes ismerete élményeket gazdagít. 71. 1997) -ban módosított-véglegesített változata ISBN 963 9325 364 Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási.A verstan a versírás mesterségbeli ismereteit foglalja össze. ami fölemel.a külső és a belső forma sok-sok eszköze övezi a ritmikai tényezőket. megértő figyelem működését olvasókban sem szűkíthetik be a tanult ismeretek.. 1990. része annak a műveltségnek. Piac u. Ez az elméleti kutatások alaptörvénye is. miközben az élő. amelyeket a költők művei sugároznak. de poétikai minőséget aligha sugallhatnak . Felelős kiadó: Herpai Imre igazgató Nyomdai munkálatok: Hektográf Kft. Az ismeretek szükségesek. az igazi költészet. * * * SZUROMI LAJOS VERSTAN AZ ISKOLÁBAN HB MPI DEBRECEN Szuromi Lajos: Verstan az iskolában E munka mindhárom része a korábbi kiadásoknak (1980. Pályaválasztási Tanácsadó Debrecen. Püspökladány . Az iskolában ismertetett verselési módok általában hagyományosak. azokat a tényeket próbálja rendszerbe foglalni. akár ismert formák szabálytörő alkalmazásában. A nyitott. a poézis metrikus vagy szabadverses alkotásokban éppúgy megjelenhet. mint bármely egyedi formában. működő költészet új meg új formákat teremt. ami emberré nemesít. Hagyományos és új egymás iránti kölcsönös türelme az irányadó.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful