VERSTANI ALAPISMERETEK

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA

A versritmus A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi. A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől. A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk. A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet. A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.

A hangsúlyos verselés Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára 6/6, 3/3//3/3 Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra. /6, 4/2//3/3 Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon, /6, 4/2//4/2 A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon. 6/6 4/2//4/2 (Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak) Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A János vitéz verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a félsorok /2-es, /3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3). A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk. Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magyar nyelvünkben az ütem első szótagja hangsúlyos, ehhez mérve az ütem többi szótagja hangsúlytalan. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű. A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.) Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél, 4/1 Csavarog a / szél, 4/l Didereg az / eper-ág, 4/3 Mit üzen a / tél? 4/1 Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvénynek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa. Weöres Sándor híres verse a Bóbita (A tündér). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján? Bóbita, / Bóbita / táncol, 3/3/2 körben az / angyalok / ülnek, béka-hadak / fuvoláznak, 4/4 sáska-hadak / hegedülnek. 3/3/2 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk ismétléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés
(összefoglalás) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül. Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet. A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés. E verselés mindig ereszkedő lejtésű. A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók. A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsökkenés). Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.) A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!) Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél). A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban: Érik a / ropogós / cseresznye 3/3/3 népdal

Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak

sokkal

A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.

Az időmértékes verselés Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; - u u/ - - / - // u u / - - / - u u /- Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - - / - u u / - // - u u / - u u / (Kölcsey Ferenc: Huszt) E híres költemény verselése időmértékes, verstani elemzését tehát a szótagok időtartamának megkülönböztetésével kezdjük, a szótagok alatt vízszintes vonalkával ( - ) a szótag hosszúságát, félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid (u). A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos. A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor ereszkedő a lejtés. A gyakoribb verslábak: uu - u - u u u - u u - u u u u u - szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös. szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű. szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő. szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű. szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű. szótagú, neve: csonka versláb, csonkaláb: ez sor elején nem fordul elő. sor végén azonban gyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható . szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. versét.

A Huszt idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését. Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata. A Huszt-idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is kell ejteni, nem pedig hexaméternek!). A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter . (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel meg!) Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt-jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.) // : ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük, . az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni. Elhull a virág, eliramlik az élet - -/u u -/ uu - /u u-/u (Petőfi: Szeptember végén)

Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát neveztük meg.) Hová merült el szép szemed világa, u - /u - / - - / u - /u - /u (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz) Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb. József Attila: Altató című versének első versszaka: Lehunyja kék szemét az ég, u - /u - / u -/u lehunyja sok szemét a ház, u -/u - / u -/u dunna alatt alszik a rét uu -/- uu aludj el szépen, kis Balázs. u -/- -/- -/ u Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van. Vajda János: Nádas tavon című versének utolsó előtti strófája: A levegő meg se lebben, - uu -/ - u /- u Minden alszik... és a lelkem u /- u / - u/- u Ring egy méla sejtelemben: - /- u/- u/- u A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja. A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi. Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541). Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály (Zalán futása, 1825), Lúdas Matyi-ját Fazekas Mihály (1804). Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, - -/u u - /u u -/ u u Gyászosra hanyatlik az égi ború: - / u u - / u u - /u u Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, - / u u -/ u u - / u u Ébren maga van csak az egy szerelem. - -/u u -/ u u -/ u u Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830). Petőfi Sándor Az apostol című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848). Katona József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet. Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az

Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus). Ha egy költemény verselésére azt mondjuk.és strófaformákat időmértékes verseléssel. .u / u /3 5/3 4/4 5/3 4/4 4/3 4/4 4/3 Trocheusi szimultán verselésű költemény. háromszor 5/3 ütemezéssel találkozunk. az utolsó láb spondeus. osztályban tanulják az iskolások. Mértékegysége a versláb. pentametert kivéve). közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb. ezt követi a trocheusi. Minden sor nyolc szótagú és két ütemű. spondeusok. Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű. vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus)./ u Hattyúi képed fölmerül.-/ u . Ismerünk kötött antik és modern sor. A metszet latin neve: cezúra. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi)./. spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7. a Nyári esti dal trocheusi ./ u // u / u Múlt ifjuság tündér taván .. daktilusok./ u . hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés. de harmadik és hatodik verslába csonka. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel. daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik. ritkábban a pirrichius. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés. csonkaláb a neve. igen ritkán a(z) ionicus a minore. többnyire 2-3 szótag kapcsolata. vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre. alig található példa a daktilusira (a hexametert.// .anapesztikus verselésre.u / u Közbe-közbe szunnyadozva ./ u Elálmodozva.u Csendesedj le kis dalom. ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus.u //u /. hogy szimultán. Az időmértékes verselés (összefoglalás) A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul. nem ritkán a choriambus).u Szenderítő nyúgalom. vagy metszetes sorok. A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű. Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon. A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csupán (spondeusok. előtte kötelezően daktilus az ötödik láb). Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok. egyszer felező nyolcassal. Ha a versláb egy szótagból áll. u /.u //.//./ u (Vajda János: Húsz év múlva) E sorok szimultán verselésűek.u /. Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi.// . egyszer pedig pirrichius).. Szállj le rám is sátorozva u /. A szimultán verselés De néha csöndes éjszakán u -/ u -/ u / /. A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal. mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül. u /. jambusi nyolcas)..//. egyedül u ./u . Négytagú versláb gyakorta a choriambus. A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők. akkor bizonyos. Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre. kevés az anapesztusi. Az időmértékes versek vagy rímtelenek vagy rímesek. A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő. Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek. Sormegnevezés: A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl.u / ..

u /A multat s jövendőt! . idő-mértékes sorok. ./.// ./ ./ Ha küzd ellenséggel./ ./ .u /.// -/ u Buzgó imádság epedez . még jőni fog . ütemező és verslábazó sorok). Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. A szimultán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok. Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény. E versekben lehetnek olyan sorok is. u . bőséggel.. u /./ . de ütemezést hiába keresünk.u /.u S merre zúgnak habjai ./ .u 4/3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /2 /3 /3 .u /.u//. az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!).u Bal sors akit régen tép.// u / .u Árpád hős magzatjai ...// -u / Kárpát szent bércére.// ./ ./ u . két jambusi felező hatos./ u //u/ u 4/4 3/3 5/3 3/3 Jambusi felező nyolcas.// u u Százezrek ajakán.. u .// -/u Egy jobb kor../ .u /. régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!).u Általad nyert szép hazát .// .u/u Felvirágozának.u /./ .u / Bendegúznak vére. Dunának./ -.// . vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak). . középső pirrichius a negyedik sorban.szimultán verselésű.// . így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük./ . mely után ./ u . De mindjárt első sora csupán időmértékes sor.u /./.. A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban. . Az első két versszak: Isten./ . .Őseinket felhozád .// u /.-/ . de az időmérték itt trocheusi..u / . ..u /Tiszának.-// --/Hozz rá víg esztendőt.// ./ . . a sorok többsége azonban szimultán. áldd meg a magyart .Egy strófa a versből: Még jőni kell..Megbünhödte már e nép .u Nyújtsd feléje védő kart. . tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambusjambus a lábazás. . A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés. egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát. Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásával.u /Jó kedvvel. ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok...u // ./ . amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek)..u /.

így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben. a nyomatékos kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük). középen. Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő: a) A harmadik verslábat metszi.E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak. a 4. hogy szimultán verselésben a metszetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú. furcsák. u /.u u S égtek lelkemben kis rőzse-dalok.és ütemkapcsoló szimultán sor. inkább a gazdag spondaizálás feltűnő.Természetes. 15./. Ilyenkor metszet./ ../ .. belesimul a hangsúlyos metszetbe. Vajda János Húsz év múlva című versében e sor: Múlt ifjuság tündér taván a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze. ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük. sorban ütemélményt aligha találunk. . ezek verselése időmértékes. A sor jambusi metszet. Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik. második szakasz: Ballagtam éppen a Szajna felé . Az ütemezés hol a hetes.// u -/ u 5/4 Az ötödik fél versláb csonka. A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti. búsak. . hogy meghalok. bíborak. egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. . Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is.u u Füstösek. Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű.A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor. A szimultán verselés (összefoglalás) A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi.. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat.// . e láb mindig csonka. Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó. tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész. így a sor közös metszetű. metszetkapcsoló sor. metszett versláb. sorai alapján a Himnusz trocheusi szimultán verselésű./-/uArról. 16. sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban.. a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész. hol a hatos szótagú sorokban erősebb./ .. a pentameter metszete csonkaláb-követő. ütemkapcsoló sort teremtve.// . Ady Endre: Párisban járt az ősz. b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis. A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg./ u -// . Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű. ezen belül több a jambusi..// -/ u 3/3//4 /5 5/5 3/3 Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos./ . A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi./ u . ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve. Fazekas Mihály Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hangsúlyos metszetekhez. szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze.és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk. . c) Ha az ötödik fél versláb csonka. Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok. ez a harmadik versláb. A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi). mint a trocheusi. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak. s tudjuk./ . Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora: A szívem egy nagy harangvirág u . ./ u .

létezik a népköltészetben is. együgyüek. Valamennyi sor mondattani egész. akár a szerelem.Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak. párhuzam. A mű változó szótagszámú. halmozás. A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt. ismétlés. Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű. e négy sorban azonban párrímeket mutat. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/3//4. szótlanok. A szabadvers Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek. A szabadvers minden történelmi korban létezett. kijelentés stb. a ritmus lényegét. megszűnnének versek lenni. sz a záró sorban). a jambizálást anapesztusok dúsítják. az idővel viselősek? Megszülettek.elmúlás). mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű. főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései. a sorok szótagszáma lehet kötött. a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. mindezt azonban nyomokban. sugallatos h a negyedikben. a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. Mondattani egész itt minden sor. József Attila Mondd. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz. Alliterációk sejlenek elő (t. a föld idegszálai. Himnusz. (Juhász Ferenc: Virágok hatalma) Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük. keresztrímesek: Húsz év múlva. choriambusi befejezéssel. ellentét. lehetnek a szabadvers sorai rövidek is. mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez. mint a bánat. sejtelmesek. fokozás stb. A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések. A rím a szimultán verselésben is gyakori. befejezés: Kérjétek számon életem és megmondom. vérttelenek. kelyhei a magánynak. máskor ellentét (születés . Különben prózai szövegekké válnának a versek. strófikusság. a szimultán .és ütemkapcsoló szimultán verselésű. strófákat nem jelez. verslábazás. ezek szimultán kapcsolata következetesen nem lehet bennük (hiszen ekkor mértékes versekké minősülnének az alkotások). a záró sor pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes.). metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész). a nyelvi-hangzati ismétlődést azonban hordozniuk kell. a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála.. többnyire hosszú sorokat érvényesítő szabadvers. amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli. sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás. műköltészetben is. amerre a többiek tartanak s ahogyan váll váll mellett lépkedek. Szózat.. ütemtagolást is.). de ti virágok. verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus. ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb! Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című híres verse. lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is. a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis). sorokat ritmikai tagokra bont megszólítás és kérdés. Általános iskolában a szabadvers felismerése és néhány ritmustényező megnevezése (sorszótagszám-jellemzés. A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul. Lehet (ritkán) strófikus. Ütemezés. amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal). lehet változó. kérdés. Nyári esti dal. felkiáltás. lépegető ritmikai hatást keltenek. prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk. Főképp jambusi-choriambusi lábazást elemezhetünk.) József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet. érzem. igen hosszúak is. ki vagyok unszolás nélkül is arra ballagok. metszet. az út haza vezet az én hazámba. rímek. elmúltok. ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül éjszaka az igazak álmát alusszák nappal egy új világ gerendázatát ácsolják természetük szigorú rendje szerint.és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész). Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk. alakzati ismétlődések (felsorolás. Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe. miért vagytok oly erősek. A szabadversnek igen sok változata van. gyakoriak a gondolatritmus jelei. felsorolás. v a második-harmadik sorban.

tudjuk .A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés! Bóbita tündéri tánca (Különös verselési bravúr Weöres Sándor A tündér c. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja. ez a két sorba tördelés alapja. 2 x 4 + 2 x 3 sor. -u u. miközben a hangzati verselés az ütemezés erejét követve két sort emelkedővé. század költői stb. a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze. verslábazás egyidejű. rímes. terzinarímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded. az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról".formai hibákat sem szoktunk keresgélni. a strófánál kisebb versegység) Balassi-strófa (a Katonaének 5. általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba. szonett = minden 14 sorból álló rímes vers. az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással. Bóbita táncol.u u/. Metszete időmértékesen dierézis. a szótag időtartama fontos. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik. bccb).. a jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi. Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter. Miért? Éppen ezekben a sorokban. 3 periódus. . Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget. *** Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól.uu /. a valós. A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is. szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7.uu /. tartalom és forma összhangjának törvénye szerint. minden ütem egész versláb. stanza = időmértékes sorokból szőtt. a verselés maga is sokszínű harmóniává festi. itt a harmadik versláb után.2) körben az angyalok ülnek. tehát négy versszak. Ez sem "hiba". A XIX. A verselési képlet a sorpárokban azonos. de ritka három ütemű nyolcast találunk. Ütemezés. -u u -/uu-/u 4/4 /3/2 3/3/2 Minden sor nyolc szótagú. miként a második két sor.3) béka-hadak fuvoláznak. az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát.Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek. A hexametert e metszet itt szabályosan felezi. A második két sor verslábazása is lehet daktilikus. a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők. a verselés szimultán. Eredetileg kötött versforma. Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő. A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait. Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben. Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok).) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. . rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b. találni. jogos költői döntés húzódik a háttérben (Himnusz a békéről : könnyüléptü. nyolc sorból álló strófa (Himnusz. versláb határán áll. a lejtés ereszkedő. de nem is hibák. A verslábak az első két sorban daktilusok és spondeusok. általában jambusi időmértékes sorokból. a lejtés emelkedő.verselés ütemkapcsoló. ./uu-/u /4 ) sáska-hadak hegedülnek. A tündér verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá. e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter.uu /. szakaszával bemutatva) = 9 sor. különbözik azonban a hangzati verselés. A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben. versében) 1) Bóbita.). amelyek nem ritkák. tizenegyesek alkotják a strófákat. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor). művészi sokszínűségét. a magyar költészetben ez szokatlan. Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is.. a félrím (xbxb) egyszerű ragrím. Az első két sorban természetes. Nagy költők alkotásaiban . két sort ereszkedővé változtat. efe) A VERSRITMUS ELEMZÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN Bevezetés . A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus.) *** A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők: periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb.

ép érzékek. mind a tudatosítás elméleti módszerei lépésről lépésre fejleszthetók. s amelyeket az időben örök életűeknek vél. együttesen is jellemezheti az ember ritmus iránti fogékonyságát. Bár az objektív valóságnak nem minden jelensége ritmusos. hogy állapot és mozgás a térben és az időben egyetemesen képes a ritmikusságra. Részben a logikus elvonatkoztatás. Tantervek. hogy a művészi alkotások maradéktalan befogadása a művekben munkáló ritmus iránti fogékonyságot is föltételezi. a makroszkópikus-mikroszkópikus méretek csupán tudatbeli ismeretek lehetnek. változó anyag külső és belső. vizek hullámzásában. Ez kozmikus méretekben évmilliárdokat is jelenthet. ritmusélmény.Verselési rendszereink I.és időbeli rendezett struktúra. Ezen általános jegyek alapján idézünk az oktatásban is célszerűen tanítható három definíciót a ritmusra: a/ A ritmus rend az időben és a térben. A dialektikus változás jegyében a mozgás révén minden ritmikus alakzat időleges. A ritmikusság elemi ismérve a sorozatosság. A verstant a koncentrikus tudományoknak megfelelően kell úgy tanítanunk. értékes részévé avatja. . A nyelvi ritmus ösztönösen leginkább az egy nyelvet beszélő nemzeti társadalmi közösségeken belül válhat élménnyé. a versértés iskolánként. valamely ritmikus jelenség létezési ideje azonos struktúrája időbeliségével. minden alkotó emberi tevékenységben fellelhető tehát a ritmikusság rejtőzködőbb vagy éppen nyílt formája. a rendezettség. anyaghalmazok pulzációjában. hogy tükrözze az objektív valóság természeti ritmusát. A legfejlettebb élőlényektől talán még a ritmusélmény sem idegen. dombok-lankák látványában. A művészi anyag (hangok. A ritmustudat azonban csupán az ember sajátja. A ritmus tér. E tanulmány elsőrendű törekvése azon verstaní ismeretek összefoglalása. ösztönösen érezhetővé. mégis úgy látszik. a verstanra vonatkozóan is. A szerkezeti rendezettség egyetemes alaptulajdonsága a ritmusosság. hegyekvölgyek. mondása. A ritmus. Az egyes művészetek materiális alapjának megfelelően válnak a művészi ritmusok kisebb-nagyobb társadalmi közösségek számára közvetlenné. Mind az ösztönös. időleges kapcsolataiban. hogy az ember éppen azon művészi alkotásaiban érvényesíti legnyíltabban és leginkább tudatosan a ritmus változatos formáit. színek. A közvetlen versélmény gazdagodik a tudatosítás révén. Természetesnek látszik tehát az a tény. E komplexitás teszi képessé az embert arra. a szívdobogásban. amelyek az emberen kívüli világban teljességgel ismeretlenek. vagy éppen távolibbá. Ezt az elemzésben érdekelt tudományok eszközeinek. amelyekben a harmonikus rend esztétikai-szerkezeti norma. amelyek az érettségin megkívánhatók. A verstani ismeretek a verselemzésben mással nem pótolhatók. az ár-apály jelenségében. ritmustudat külön-külön is. mozdulatok. amelyben a ritmuselemzés érdektelen volna. illetve alkosson olyan ritmusformákat. a földi évszakok. a versritmus elemzésének tudományára. más ritmikus formákba vagy éppen aritmikus formákba változhat át. Az ember világot megismerő tevékenysége során mindenütt érzékelhetett ritmikus jelenségeket. A földi élet arányain belüli ritmikai jelenségek iránti ritmusérzettel feltehetően nem csak az ember rendelkezik. A csillagok mozgásában. Ógörög eredetű főnév (rhüthmosz) bármilyen rendezett állapot vagy meghatározható irányú mozgás megnevezésére. de kozmoszban. noha ez alkalmi. elsajátítása biztosíthatja. olvasása folyamatos. A művészi ritmusok alapja a természeti ritmus. Az ember önmegörökítő törekvéseiben leginkább művészi alkotásokkal véli legyőzhetőnek az időt. Ritmusérzék. E fokozatosság érvényes a verselemzés egyik tényezőjének. részben az érzékelést kitágító eszközök alkotására való képesség révén. Fokról-fokra kell kialakítanunk azokat a verstani ismereteket. érvényük a társadalmi gyakorlatban alakul ki. szinte osztályonként megkívánható szintjére. az ismétlődés. Az idő és a tér túl nagy vagy túl kicsiny szakaszaiban érvényesülő ritmikus jelenségek a földi életben csupán az emberi tudat számára érzékelhetők. 2. A költemény tartalmi-formai egészének érzelmi-értelmi befogadása a verselemzés sikerétól függ. az ösztönös ritmusérzék mellett a művelt ritmustudatot is megköveteli. csendes kísérője életünknek. Minden emberi alkotás szerkezeti rendre és szerkezeti stabilitásra törekszik. c/ A ritmus sorozatosan ismétlődő rendezettség térben és időben. szerkezeteiben. az emberi cselekvésben és alkotásban egyaránt. A ritmus jelentésköre tehát kibővült. tankönyvek alapján tanári feladat meghatározni azt. Egyértelmű tehát. vonalak. A versélmény tudatosítása már az óvodában megkezdődik. amit ebbő1 az egyes osztályokban.A metrum. Az alkotó ember ritmustudata különösen a művészetekben eleven. iskolákban tanítani lehet. Földön egyaránt mutatkozhat a perc töredékében is. éppen a nyelvi ritmus nyelvek szerinti speciális . módszereinek elvi és gyakorlati megismerése. Nem ismerünk olyan művészetet.Versek hallgatása. hogy már az elemi ismeretek is maradéktalanul tényeket tükrözzenek. napszakok váltakozásában. miként maguk sem pótolhatnak más tudományos elemzési módszereket. csupán a művelt ritmustudat által megközelíthetővé. a térben és időben mozgó. amelyek a verselemzés-versértés elmélyítését segíthetik. így a társadalmi tudat általános. . matéria-változatok) kompozíciós törvényei is kisebb-nagyobb társadalmi közösségek sajátosságait követik. Az emberi ritmusélmény földi arányú. b/ A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. szolid fejlődését az általános és a középiskolai oktatás biztosítja. A ritmus .

mint a ritmusra adott bármelyik meghatározás. A magyar anyanyelvű ember szinte ösztönösen képes például a hangsúlyosan ütemező ritmus érzékelésére. a verstan mélyhagyományú tudomány. az iskolában is. hiszen a nyelvi készség zavarával egyenértékű. A versritmus megközelítő elemzésére azonban a három alaptényező révén indokoltan vállalkozhatunk. hogy rövid. a hangakusztikai tényezők (zöngés-zöngétlen. Ennél is kötöttebb.és a prózaritmus tudományos vizsgálata még napjainkban is kezdetlegesnek mondható. a műelemző gyakorlatban esztétikailag kamatoztatható. miként a világ számos nemzeti nyelvű költészetét. A beszéd. ez pedig a nyomaték. A versritmus a hangzó vers többtényezős nyomatékrendű időbeli tagolódása. Ha a négy tényező alapján egyezerre minősítjük a szótagokat. a költészet nemzeti és egyetemes alkotásainak minél teljesebb befogadása érdekében. művelt magyar ritmusérzék gondjait is szemmel kell tartanunk. A helyes magyar beszéd mai gondjai mellett a helyes.” A versritmus nyelvi hangzástényezők sorozatosan ismétlődő rendezettsége. hogy napjainkban e téren aggasztó jelenségekkel találkozhatunk. A verslejtés vagy versdallam ritmikai tényezőjének elemzésével azonban még a verstan tudománya sem birkózott meg. egészen a szavalóművészetig. A magyar versritmus alapja a több tényező alapján mért szótagok nyomatékkülönbsége. miközben frissen őrzi meg az érzékeket a majdan kiteljesedő nyelvi ritmustan számára.összetevői miatt. mint a művészi nyelvi alkotásokban. hogy kivételesen ráutalt a befogadó szubjektumára. hogy hangsúlyos. akkor a hangsúly-időtartam-hangzósságdallam tekintetében hagyományos fogalmaink mellé fel kell vennünk egy újat. a lírai teljesség esztétikumából sugárzik. A szótagok hangsúlyos és időbeli mérése a magyar nyelvben tudományosan. maradandó elméleti felismerések birtokosa. mint a zenei. de művelt ritmustudat nélkül képtelen érzékelni is. komponensei szerint részleteíben is tanulmányozható. a mindennapi beszédben éppúgy. hogy teljes versritmus-elemzést napjainkban még nem tudunk adni. akkor belső hallásunk teszi érzékelhetővé ritmusát. amely pedig áthatja költészetünket. mint az egyik alapvető nemzeti tényezőnek jelenleg egyetlen tudományos szintű ritmikai közelítését jelenti. Létére azonban érdemes utalni. magas-mély stb. A tényezők: a szótag hangsúlymértéke. A magyar nyelvű verselésre érvényes meghatározást kell keresnünk. Ennek megfelelően idézzük a versritmus azon definícióját. mint a ritmus iránti közönnyel. hogy a versdallam a többi ritmikai tényezőhöz hasonlóan egyértelmű és objektív az alkotó szempontjából. egyezményesen megoldott. amelyhez az iskolában csupán az ének-zene ritmustana társul. A jó nyelvi ritmusérzék általánosabb. 4. Mint majd látni fogjuk. A hangakusztikai elemzés is. Emellett folyvást működő ritmikai tényező a hangok akusztikai rendje és a versre jellemző hanglejtés vagy versdallam. Verstani munkánkban a ritmussal kapcsolatos fogalmak sorát a versritmus zárja. a beszédritmus és a prózaritmus tanulmányozása nem tartozik szorosan a tárgyköréhez. Amikor azt mondjuk például egy szótagra. Az egy anyanyelvet értők társadalmi közösségében általában ugyanazt halljuk ritmikailag is. időbeli tagolódása. . A versritmus tényezőiből a versdallamot az iskolai oktatás ma még joggal mellőzi. időtartama. mint a nyelvi ritmus három meghatározó rétegének. tehát a leginkább kötött verselés ritmusának elemzésére is alkalmazható. Függ attól. az iskolai oktatás számára is kezelhetően. A szótagok hangsúlymértéke mellett a szótagok időtartama is ritmikai fontosságú. akkor a szótagminősítő ritmikai tényezőkből csupán egynek a hatását emeltük ki. Valamennyi tényező működése mérhető a szótagokon. iskolai oktatásunkban a tudományos állapotoknak megfelelően csenevész. a nyomaték fogalma nélkül a szimultán vers ritmikai elemzése eredménytelen volna. A nyelvi ritmus a hangzó nyelvi elemeket rendezi. A nyelvi ritmus említett három rétegének ritmikai jellemzőit a sajátos törvényszerűségek miatt külön-külön kell rendszerezni. hogy a versritmus iskolai oktatása a művészi ritmus iskolai reprezentánsa. a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. így a magyar versritmus is hangzó ritmus. A létező zavarok nagyobbik részét tulajdonítjuk társadalmi összhatásoknak. Feltételezhető. a művészi prózaritmusnak és a versritmusnak. A versritmus tana. vagy azt. a hangzás egészében mindig nyelvi tényezők komplexuma. hogy a mindenkori vershallóversmondó az adott pillanatban miként érzékeli-értelmezi a vers tartalmi és hangulati mélységeit. megvalósítani is az időmértékes jellegű ritmust. . Egyértelmű a tanulság: a ritmustudat művelése a versritmus hiteles felismeréséhez elengedhetetlen..A verstan is közügy. Egyenesen következik mindebből. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. mégis vállalnunk kell. A magyar nyelvi ritmus. Ha olvassuk a verset. amelyek nemzetek felettiek. A különbségek elsőrendűen a kötöttségek mértékében jelentkeznek. közvetett eszközök által. ha a szótagokig hatolóan rendezett.és a prózaritmushoz mérve a versritmus a leginkább kötött. mert a nyelvnek. .. tény azonban. Az iskolai versmondás ritmikai hibái téves-hiányos verstani ismeretekkel éppen úgy “indokolhatók”. Nem igen kell bizonygatnunk a tanárok számára. A verstan a versritmus tudománya. a kétségtelenül létező rossz ritmusérzék ritkán botfülűség. Ez ugyanis a vers nyelvi anyagában jelöletlen. Mindez tovább gyűrűzik a nyelvi ritmusérzék társadalmi méreteiben. amely esztétikai élményt ad. nyelvészeti fogalmakkal. Tudományosan nehezen írható le. Alapjainak elsajátítatása az iskolában többek között azért is szélesebb érdekű a költészetélmény gazdagításánál. A művészi nyelvi ritmus. a rím) és a verslejtés vagy versdallam. közöttük az iskolai oktatásnak. amely ugyan bonyolultabb. A beszéd. A versritmus tehát összetett. E tényezők együttesen emelnek ki vagy halkítanak el szótagokat. Más-más törvényszerűségei figyelhetők meg természetesen a beszédritmusnak. különösen a versritmus azonban rendelkezik olyan összetevőkkel is.

hogy a sorban időmértékes metrika működik. Sorozatosság. hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselés külön-külön monometrikus. az előbbieké metrikus vers. metrum nélkül. de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek. hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen képes követni. A távoli hatások példái kivételesek. hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is. mivel más hangsúlyozó nyelvek is teremtettek ilyet. A szimultán verselés is műköltészeti. Hangsúlyos verselés. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. Az iskolai verstan elsősorban a mértékek. Ha a versritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán halad. Mindkét tényező maradhat háttérben is. tehát nem metrikus. Ennek leírásában többnyire szó. Szimultán verselés. Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. A verset a prózától a sorképzés választja el. mint például a németben. szinte a metrikával azonosítva emlegetjük. Alkalmazása is. A kétütemű hetes azt jelenti. A magyarhoz hasonló alkatú nyelvek száma kevés. ezek által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik. az iskolai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik. hogy a versritmus metrikán túli tényezőit . Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek. A magyar nyelvű versek annak alapján sorolhatók két alapcsoportba. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. század elején indult meg.II. hogy érvényesítik-e a szótagmérő versritmustényezők egyikét vagy nem. hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusztikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket. A versritmus elemi egysége a szótag. Verstani kutatása a XX. Természetes az is. hogy a ritmust szűkebb jelentésével. Lényege a hangsúlyos és az időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata. Nevezhetjük ütemezőnek is. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyos vagy ütemező verssort úgy jellemezzük. indokoltan. hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít. felsorolás. hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendszereket is alkotott. Részben metrikai fogalmak is feltűnhetnek. mint a hangsúlyozó nyelvekben a hangsúlyos metrika. nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre. Magyar verselési rendszerek 1. Adódik ezen túl a hangakusztikai tényezők köréből a rím elemi rendszere és a szabadvers rövid jellemzése. Görög eredetű. Nem árt azonban ismételnünk. Versritmusa van a szabadversnek. a kevésbé hangsúlyosat "rövidnek". eredeti nyelvileg. 2. hogy élhangsúlyos nyelvünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk. mind az időmértékes metrikával. a másik a szótagok kiejtési idejét. A magyarul megszólaló időmértékes metrumokban mindig ott munkál a hangsúlyozó nyelviség. 3. III. ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. de tartsuk nyilván. szótagjaié hét. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak. egyértelműen műköltészeti jellemző. fokozás stb. hiszen a verstan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette. Pedig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabályok különítik el. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rendszerek megismertetését célozza. hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutatnak. E két szótagmérő tényező két önálló verselési rendszer alapja. ennek kezdetével egyidős. A történeti okok magyarázzák. nagyobb nyelvi egységekben mutatkozik. pedig ezek szótagmérő verselési rendszert nem mutatnak. 2. ütemei száma kettő. a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak". akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényezőjét részesíti előnyben. a hangsúlyosé és az időmértékesé. a sorban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz szótag van. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. Az ötös jambus vagy jambusi tízes azt jelenti. ellentét. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. A szabadvers ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismétlődő rendezettséget. Tény. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani. befogadása is tanultságot kíván. Az utóbbiak neve szabadvers. A metrum számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alapséma. a metrika tana. ez jellemzi teljes népköltészetünket. A szótagok időmértékes jellemzésében nálunk mindig érdemes a hangsúly mértékét is figyelembe venni. olyan nyelvi-stilisztikai fogalmak. ütemezés és verslábazás egyidejűsége. hogy megnevezzük ütemeinek és szótagjainak a számát.és mondattani. hangsúlyát mérlegeli. ha tudjuk. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek akkor. mivel hosszú-rövid szótagjaink metrikusan rendezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mesterkélten. Időmértékes verselés. Megemlítjük. mint például a gondolatritmussal kapcsolatos párhuzam. ismétlődés változatos. az egyik a szótagok hangerejét. A metrum 1. amelynek hatása a magyar államiság kezdetétől számítható. Az ógörögben az időmértékes metrika éppen olyan természetes. 4. bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli.

A szókezdő szótag általában hangsúlyosabb. A két vagy ennél több szótagból álló ütemben az első szótag úgy hangsúlyos. hogy a főmetszet ritkán. A sort ütemekre tagolja. Így beszélhetünk hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokról. A szótagmérés A metrikus verselés elemi egysége a szótag. 5. A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet.) 3. mint a szó belsejében található szótagok. szótagszámereszkedés. mértékőrző típusokról. Így beszélhetünk főhangsúlyos. sortagoló. * A versritmus elemzése az iskolában ma a metrikai rendszerek alapos. 4. hatnak reá többrétegű nyelvi. A hangsúlyos verselés Minden sora leírható-elemezhető a következő sortagoló tényezők ismeretében: szótag. fokozhatja vagy tompíthatja a szótag hangsúlyértékét. lejtés. Következik ez abból. A metszet Ütemek közötti tartósabb-rövidebb szünet. ütemeink is élhangsúlyosak. Lényegében ezzel magyarázhatjuk azt a tényt. Sorozatosan ismétlődő rendezettségük a hangsúlyos metrika alapja. a két változatnak megfelelően. A szótagszámereszkedés . tehát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt. amely tehát széles skálájú. a hangsúly mértékében különböznek.tanterveinkkel. főképpen mellékmetszettel tagolt ütemek estében. a metszetkövető ütem és szó élét pedig hangsúlyosan kiemeli. sorváltó. a mellékmetszet sűrűbben szerepel az alkalmi szómetszésben. ütem. A főmetszet (a tartósabb szünet által) erősebben. mellékhangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagokról. Ma már kevesen vitatják. metszet. hogy ütemeink élhangsúlyosak. tan-könyveinkkel összhangban.figyelembe kell vennünk. eszerint beszélhetünk például sorképző. metrikai és érzelmi tényezők. Mivel a szótag hangereje a hangzó szövegben kialakuló relatív érték. Az ütemegyenlőség A soron belüli ütemek szótagszáma olykor megegyezik. amely a költemény hangulati-érzelmi tónusát tükrözi!) 6. mint az ütemek száma. A soron belüli metszetek száma mindig eggyel kevesebb. a hangakusztikai tényezők eseti és a szabadvers körvonalazott tanítását írhatja elő . (Ettől a költői gyakorlat időnként eltér. a nagyobb szótagszámút tehát gyorsabban. Főmetszetet és mellékmetszetet különböztetünk meg. képzésben-hallásban egyaránt. az ütemkezdő szó élén hangsúlyosabb a szótag. Az iskolában elegendőnek mutatkozik a skála tudatosítása és három fokozat ismerete. 2. a verslejtésben tükröződő érzelmi-hangulati erő is befolyásolhatja. mint a szólam egyéb szavainak kezdő szótagja. ütemegyenlőség. a kevesebb szótagszámút lassabban. A metszet tagol és kiemel. ritkán egy vagy ötnél is több. tehát az ütemkezdő hangsúlyos szótagot kevésbé hangsúlyosak követik. 1. hogy ehhez mérve az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. sokszor különbözik. A különböző szótagszámú ütemeket megközelítően azonos idők alatt mondjuk ki. hogy a szótaghangsúlynak több fokozatát képes tudomásul venni az elemi nyelvérzék. a mellékmetszet (a rövidebb szünet révén) kevésbé erősen. Mivel szavaink is. Az ütemező vagy hangsúlyos monometrikus verselésben a kimondott szótagok a hangerő. ezért az ütemkezdet elvileg szókezdet. (Ne tévesszük össze a metrikai lejtést a verslejtéssel vagy versdallammal. a szólamkezdő szó első szótagja hangsúlyosabb. az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kutatási eredmények stabilizálódására. Az ütem Szótagszáma 1-5 között változó. A lejtés A hangsúlyos vers metrikai lejtése ereszkedő. mint az ütemen belüli szó kezdő szótagja.

6. a nyelvi ritmus belső rendszerének megfelelően. ennek megfelelően az említett kivételes sorokat szokás hibás metrumúaknak minősíteni. semmi gondunk nem lehet.7. . amelyek a régebbi magyar költészetben nem ritkák. hogy ezek is jó metrumú sorok. sorai szabályos négyütemű felező tizenkettesek. például jelző és jelzett szó. A gimnáziumi tantervi anyagban szereplő hangsúlyos metrumú versek sorainak megnevezése. a főmetszetövező hatosokat gyakran szómetsző mellékmetszet tagolja 3/3-ra. (A felező tizenkettesben tehát két hatszótagú sor összetételét látjuk. három és kettő szótagszámú ütemekkel. hogy a szólamhangsúly erősebb. Valószínűbb azonban. A háromütemű kilences olyan kilencszótagú sort jelöl.6. akkor az ütemek sorrendjét a csökkenő-fogyó számrend diktálja. 6. a kötőszók egytagú változatai ritkán kerülnek ütem élére. A sorok hangsúlyosan szabályosan tagolódnak.. nyilvánvalóan a zenei tagolás szerint is. kapcsolatának. Itt az az érdekesség. a mellékmetszetek e sorrészeket a szótagszámegyenlőség vagy szótagszámcsökkenés szerint tagolják ütemekre. a főmetszet után is 4 + maradék ütemezést követünk. Érdemes már a Szigeti veszedelem néhány sorával jelezni ezt a metrumot: Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki. Példa néhány kiragadott sorral: Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket Gondold meg az ő rettenetes bánatját Míg nem látják égni magok házokat Elvégezvén levelét bepecsételé Mégsem tanácstalanul kezdtem munkámat 4/3//4/1 /1//4/3 4/2//4/1 4/3//4/1 /3//4/1 A négyütemű felező tizenkettes legnagyobb példája Arany János Toldija. miközben a pennát karddal kellett cserélgetnie). akkor az ütem és a szólam találkozását a következő népdal-idézetben világosan érzékeljük: zöld erdőben. De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti. . hogy ütemeink szívesen azonosulnak szólamokkal. a négyszótagú ütemek után mellékmetszettel.4.. kilenc szótagból álló sor metrikai megnevezése. mint a zenéhez. van néhány 11 és 13 szótagú sor is. ha a főmetszet előtt is. Ez a strófa 9 sorból áll. illetve a zenei tagolással. hogy közelebb áll a beszédhez. alany és állítmány. 12 szótagos sorra utal.és rímképlete: 6. sík mezőben. Ha a versszöveg hangsúlyos tagolását összehasonlítjuk a természetes beszéd tagolásával. a hetesek mindig 4/3-as osztással kétüteműek. állítmány és tárgy stb. egy főmetszettel és két mellékmetszettel. noha nem azonosak. A felező tizenkettes mindig négyütemű. Az Áll előttem egy virágszál. akkor látnunk kell.és szótagszámtartó 12-esek példái. hogy az aszimmetrikus 12-esek és a 11esek általában jó ütemélményt nyújtanak.. egyik-másik még tudományosan is. Gondokat inkább a régi magyar versek metrizálása okoz. /4 /4 . az ütem végéhez kapcsolódnak.7..aab ccb ddb... gyakori szómetszéssel. Az énekelt versszöveg általában jól ütemezhető a szövegvers metrikai szabályai szerint is. négy.5 szótagú sorok váltakoznak 4/3-as hetesekkel. Vitézivel együtt az földre fekteti. A strófa szótagszám. vagy 4/2-esek. Mellyében ez esett. kenyeres. .A hosszabb szólamokat metszetek tagolják ütemekre.A Csinom Palkó nyolcasai rendre felezők. 4/2-re. Például: 4/3/2 = három ütemű kilences. A kétütemű hét szótagú sorban így az első ütem négy szótagúnál nem lehet kevesebb. Vannak azonban aszimmetrikusan tagolódó 12-esek is. két ütemet hallunk. a hetesek 4/3-asok. Az ütemező verselés sorainak metrikai megnevezése és leírása hagyományos. A Szigeti veszedelem sorai általában felező tizenkettesek. A sor ütemeinek és szótagjainak a számát nevezzük meg. Ezen szók tehát ütemek találkozásánál rendszerint előre húzódnak. Ha a szólamot nyelvi fogalomnak tekintjük. A kettő azonban teljességgel különbözik (4+1. 4/2 változatban kétüteműek.Ha a sor változó szótagszámú ütemekből áll. felező nyolcasokkal. A harmadoló kilences három egyenlő szótagszámú ütemből.7 . tévedésekkel aligha fenyeget a metrikai elemzés. feltüntetve a metszeteket.6. 2+3). Természetes tehát. Jó illatú szép virágok. Egy közismert népdalra utalunk: Kicsi vagyok én. hogy egyik strófáját idézzük: Kis kertemben szép virágok. az ütem. a hatosok 3/3.A Mit búsulsz.. Megemlítjük tehát.) Ezen meghatározó törvényszerűségek mellett érdemes utalnunk a következőkre: A névelők.Logikusnak látszik a hangsúlyos metrumot a beszédből eredeztetni. sorai felező nyolcasok. hogy a kétféle tagolás sokszor merőben különbözik egymástól. a hatosok vagy feleznek. 4/2//3/3 = felező tizenkettes. Ha szövegversként ütemezzük. . más homlokát üti. Zeneileg a dallamtagolódás is kifogástalan. Részletezünk néhány példát. Maga Zrínyi az eposz bevezetésében említi műve csiszolásának akadályait (egy télen írta. Az ütemek szótagszáma sorrendi. . mint a szóhangsúly. /3//4/2 3/3//4/2 3/3//4/2 4/2//3/3 Az Őszi harmat után hatosai 4/2-esek vagy felezőek. egy négyszótagosat és egy egyszótagosat. Balassi Bálint Katonaéneke a Balassi-strófa iskolapéldája. amelyben három ütem található (az ütemek szótagszámát nem nevezi meg). négyütemű. a sorok 3 periódusra tagolhatók. ahol általában tartalmas szók kezdődnek. Mondottuk korábban..A leírás az ütemek szótagszámát az ütemek sorrendjében jelöli.. Két ok magyarázza. Négyütemű sorokban a főmetszet körüli sorfelekben érvényes e törvény. a metszet előtti ütemhez csatlakoznak.6. leírása az előbbiek alapján lehetséges. A Rákóczi nóta 15 soros strófáiban ütemértékű 3.

hasonló a 2. S mosolygott a fájdalom. Himfy-strófája azonban iskolás verstani ismeretnek számít. tehát kevésbé függ a szövegbeli relatív helyzettől. Megszünt minden madár dala. ha hosszú a magánhangzója. Megszünt minden fuvalom. Rövid a szótag. rövid és közös szótagok. A patakvíz lassabban folyt. az ötödik és a hetedik szótag rövid magánhangzós nyílt szótag. A rövid magánhangzó után tehát legfeljebb egyetlen rövid mássalhangzó állhat. rövidekké vagy hosszúkká. A sorok kezdő üteme általában ötszótagú. A Kesergő szerelem 9O. Hosszú a szótag természeténél fogva akkor. E nyelvészeti fogalom e verstanban azon egyszótagú szócskákat jelöli. sorban is. A harmadik szótag csupán akkor lehetne rövid.-uu-uEgyértelműen rövid magánhangzós nyílt szótag a 3. mert a közös szótagok a metrikai törvényszerűségeknek megfelelően egyértelművé lesznek.Tündöklő szép piros rózsák. /4 /4 Az első sor két üteme két eleven szólam (jelző és jelzett szó). Az időmértékes verselés I. helyzeténél fogva akkor. mint a hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos szótagérték. S olvadozni láttatott.. Szótagszám. hogy a sor nyelvi egység. ó magyar! -uu. Jelölése felül nyílt félkarika. és a 3. törvényszerűségei 1. ha rövid magánhangzós nyílt szótag (kivéve a közös szótagokat).szakkörön talán szóba kerülhet. sor szóütemező 5/3-as tagolása.. Mivel a versben is. 7. de. tehát rövid. Másrészt érdekes itt megfigyelni a sorozatosság érvényét: nem sértené sem metrikai érzékünket. és a 10. ami után hat szótag következik. A természet figyelmes volt. ennek követése indokolt a 4. sem a metrikai törvényeket a 4. Gyönyörűséges violák. ezt követi a főmetszet. hogy figyelembe vesszük a következő szó kezdetét is. míg a negyedik sor egyetlen nagy szótagszámú szólam. amelyek szótanilag névelők. 8.. tehát tizenkét sorból áll. . írógépen u-betűvel jelöljük. A fatető hallgatott. ababcdcdeeff. ha. Az időmértékes szótagmérésben alapelvnek tekinthető az. e strófában is következetesen. Egy-két példa: Hazádnak rendületlenűl u-u-u-uAz első. névmások. Az első szótag rövid magánhangzója után hosszú mássalhangzó áll. E különbözés nyelvi-hangtani meghatározottságú. a sor szavainak szóvégi szótagjait ezért úgy kell mérnünk. A sorok második felében mellékmetszet tagol. Kötelező témaként ma már nem szerepel az iskolában Kisfaludy Sándor költészete. miközben rövid magánhangzós nyílt szótagok (a. Minden Zefir fülel vala. Hallottam én szép szavának Ezüsthangját zengeni. ha enklitika. ezzel a sorokban végülis csökkenő szótagszám-tendenciát biztosítva. Egy-egy sor teljes metrikai rendjében.dala méltán közismert (a sorok 4/4. Vannak hosszú. a hosszú és a rövid. ezért idézzük . sor is. A hangzó szótagokat az időtartam szerint elvileg három csoportba soroljuk. Jelölése vízszintes vonalka: Közös a szótag akkor. A tantervben szereplő monometrikus hangsúlyos versek között Ady Krónikás ének 1918-ból című költeményének ritmusa a főmetszet szerinti fordított szótagszámrend miatt szokatlanul hat. ha a követő szókezdet magánhangzóval indulna. mutatószók. Metrikai tényezői. Forr a világ bús tengere. nem lehet tehát rövid szótag. 4/3 tagolású kétütemű nyolcasok és hetesek). amelyet a metszet két ütemre tagol. a gyakorlatban csupán két változat működik. A hangzó szótagok a hangzás időtartamában különböznek. sorozatosan érvényesül a felező nyolcas. ha rövid magánhangzója zárt szótag (ilyenkor a rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó következik). 4/2-re vagy 3/3ra. kötőszók.és rímképlete: 8-7-8-78-7-8-7-8-8-7-7. Philoméla panaszának Hangja nem oly isteni. A szótagmérés Az időmértékes metrika alapja a változó szótagidőtartamok sorozatosan ismétlődő rendezettsége.

ha rövid szótagot vagy szótagokat hosszú követ.A költői gyakorlatban az elméletileg lehetséges verslábaknak alig harmada szerepel.A verslábakat a szótagszám. vagy pedig hosszú magánhangzós nyílt illetve zárt-e. ha hosszú szótagot rövid szótag vagy szótagok követnek. lehet ereszkedő. vagy ereszkedő. tehát függetlenül az őket követő szótagok. ezért ebben a csonkaütem fogalmát nem használjuk. 3 és 4 szótagú verslábakat tartunk nyilván.kivétel a ritkábban közös az névelő). Ezeket önmagukban mérjük. például két hosszú szótag között két rövid található. Meg kell említenünk. akkor a költemény egyéb sorainak lejtése mértékadó. egytagú csonkaütemek (csonka verslábak).Egy mora egy rövid szótag kiejtési ideje. hogy a három csoportú szótagmérés mellett a főhangsúlyra rendszeresen. Mind az egyetemes. A sor lejtése.A versláb lejtése lehet emelkedő. fölötte a rövidséget jelölő félkarika. hogy rövid magánhangzójuk zárt-e. amit itt idéztünk. . 2. Az iskolai oktatásban természetesen óvakodnunk kell a túlzott részletezéstől. Így jelölhetők a soron belüli. elvileg (de igen ritkán) a sorkezdő szótagok is. Egy adott vers sorai általában azonos lejtésűek.te. akkor a sor lejtő verslábainak mennyiségi fölénye dönt. vagy ereszkedők. közülük nyolc gyakori. tehát vagy emelkedők. .és mellékhangsúly). mindig szókezdő szótagok kezdő hangjaitól. 3. mindegyiknek saját megnevezése van. mind a magyar időmértékes versek metrizálásához elegendőnek mutatkozik 10-12 versláb ismerete. . Hatnak a hangzó szótag időtartamára a versritmus egyéb tényezői is. A hosszú szótagok például attól függően lehetnek egymáshoz mérten hosszabbak. Az időmértékes versek nemzetközi és nemzeti gyakorlatában általánosnak mondható a lejtésegység törvénye. kivéve az egyszótagú csonkaütemet (csonka verslábat). e . ha egyforma időtartamú szótagokból áll és ha olyan a versláb. Ezek a verslábak a következők (sztag = a versláb szótagjainak száma): a versláb szótag jele neve mora lejtés uu -u-u uu-uu -uuuu -u u –u -u--uuu uuuu pirrichius spondeus jambus trocheus anapesztus daktilus choriambus ionicus a minore csonkaláb amphybrachys creticus molossus tribrachys proceleusmaticus /2 közömbös közömbös emelkedő ereszkedő emelkedő ereszkedő közömbös emelkedő közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös A sor verslábait /-jellel különítjük el. a hosszú szótag két mora. ti. Jelölése a hosszúságot jelölő vízszintes vonalka. az egységnyi időtartam (mora) és a lejtés szerint jellemezzük. megtanításuk iskolai feladat. mi. A magyar nyelvű időmértékes versek szótagmérésében érdemes tekintettel lennünk az időtartam megnyújtására is képes hangsúly mértékére (fő. lehet közömbös. hogy az időmértékes monometrikus sorok hangzó szótagjainak időtartamában a szakirodalom részletezőbb annál. ha ez sem egyértelmű. (A lejtésben bizonytalan sor . A hangsúlyos verselésben egy szótag is teljes ütemértékű. . amelyben nincs lejtési irány. A versdallam például érzelmi (emfatikus) nyújtásban érvényesülhet. A verslábak (időmértékes ütemek) A hangzó időtartam alapján mért szótagok kapcsolatai. A lejtésegység törvényszerűsége Az időmértékes sorok lejtése vagy emelkedő. A sor lejtését rendszerint az utolsó egész versláb lejtése határozza meg. ezért csupán azt javasoljuk. a mellékhangsúlyra alkalmanként figyeljünk. 2. a szótagkombinációk révén így a verslábak száma közel harminc. Helyzetük révén közösek az időmértékes sorok sorvégi szótagjai. Ha ez véletlenül közömbös. írógépen: u .

mint itt az első sorban. páros sorai jambusi lejtésűek. Az időmértékes metszet szünetideje mindig rövidebb . gondolatát közvetlenül festi. ha külön szabály ezt nem korlátozza. Ahogyan a szakirodalom megállapította. a XX. hiszen a verslábak szavakat. e váltogatás metrikailag az idő múlását mérő ingaóra mozgását festi. ütem. Az első sor két négyszótagú ütemre is tagolható. 5. ahol tehát egyszerre van jelen a szó. spondeus) egy-egy szóval azonos. antik metrikához. hogy utána mindig szó kezdődik. Érzékelhetőségét részben az biztosítja. A gyakorlatban a spondeusok mennyisége alapvetően felülmúlja a pirrichiusok mennyiségét. megzökkenti. a Húsz év múlva címűből idézünk két sort: Csöndes szivem. Nem bántja újabb szenvedély. . hogy egyetlen versen. A szólam gyakran azonos az ütemmel. amikor egy vers több sora a metrikai szabályoknak megfelelően tagolható verslábakra úgy. A spondeus és a pirrichius bármely időmértékes versben helyettesítheti a lejtő lábat. amely a lejtés vonatkozásában egyértelmű sorokat tekinti mértékadónak.u u . Az időmértékes sormetszet (cezúra) Mindegyik változatára érvényes. hogy össze ne tévesszük a szó. hogy a lejtésegység gyakorlati törvénye értelmében szokatlan. de e jambust nem metszi szó. Ady Csák Máté földjén című versében. Itt tehát szómetszés nélküli lábmetszésről beszélünk. az ilyen szótagok pedig szívesen találkoznak hosszú szótaggal.) Meggyőzőnek látszik az az elemző eljárás. Nyelvileg furcsa volna minden sort rövid szótaggal kezdeni. a metrumfejlődésnek megfelelően mind ritkábban. E jelenséget szólábazásnak nevezzük. Ereszkedő (trocheusi) lejtésű sorban anapesztus sohasem található. verslábazása tekintetében (Arany és Ady versében tehát az emelkedő-jambusi metrum mellett). ezért feltűnő minden. amely ritmikai tényező) a következő szabályok határozzák meg: Emelkedő (jambusi) lejtésű sorban daktilus sohasem szerepelhet. --/u-/--/u--/u-/--/u- Az elsőül idézett sor első három verslába (spondeus. Ha a szólam határai azonosak a verslábhatárokkal. eszerint döntve a kétféle lejtés szerint metrizálható sorok egyetlen lejtése. De e jelenségek önállóan is előfordulhatnak a sorban. amiben a hangsúlyos metszettel megegyezik.lejtését ezért határozhatja meg a vers egyéb sorainak lejtése. A négysoros strófák páratlan sorai trocheusi. hiszen az ütem sem mindenkor azonos a szólammal!) . Ennek különös érdekessége a magyarban. Jambus csupán choriambusi szerkezetben.és lábmetszés metszetfogalmát a sormetszettel (a cezurával)! Sormetszet (cezúra) általában egy van a sorban. a szavak verslábakat metszenek. amelyben három emelkedő sor után ereszkedő lejtésű sor zárja a szakaszt. 4. hogy a lejtésegység ereje révén nyelvileg szinte mindig emelkedővé hangolódik. Trocheus bármikor kezdheti a sort (ennek oka az. következetesen.vagy éppen szólamlábazást. ami a lejtés egységét megtöri. Vigyázni kell arra.A másodikként idézett sorban az első három versláb (spondeus-jambus-spondeus) egyezerre mutatja a szó. . mint Csokonai Újesztendei gondolatok című versében.Az első sor végén a jambus nem metsz szót. de a jambust metszi az ég szó. A funkcionális kivétel is igen ritka.) . tehát a vers hangulatát. nincs tehát lábmetszés. mint Ady Kocsi-út az éjszakában című költeményének strófakezdő-strófazáró soraiban. (Ennek mintájára beszélhetünk szimultán versekben ütemlábazásról. Adódnak olyan bonyolult gyakorlati esetek is.Ilyen nyilvánvalóan funkcionális esetek mellett utalnunk kell a klasszikus alkaioszi strófára. Vagy úgy. Minél közelebb áll az időmértékes metrum a klasszikus. században egyre inkább a jambusi-emelkedő sorokhoz kötődött. akár jambusi lejtés feltételezhető.ellenkező lejtésű sorok váltogatása is egy költeményben. Sor belsejében trocheus két esetben fordulhat elő. versekben. ahogyan a choriambus ritkul a trocheusi lejtésű versekben.Az elvileg közömbös lejtésű choriambus a múlt században ereszkedő-emelkedő lejtésű sorokban egyformán otthonos. jambus. Megemlítjük.szintén funkcionális indokok révén . miként a szó-. sem lábmetszésről (amikor a szó metszi a verslábat). Itt tehát nem beszélhetünk sem szómetszésről (amikor a versláb metszi a szót). (Nyilván a jambusi zárlat miatt. e jelenség neve ütemlábazás. akkor egyszerű analógia által beszélünk szólamlábazásról. hogy a sorkezdetek nálunk általában főhangsúlyosak. az ütemek határai verslábhatárok.és lábmetszés változatait. tehát szünetértéke. szó.) Az emelkedő lejtést jambusi lejtésnek. A sor záró jambusa metszi a szót (szómetsző). Vajda jambusi időmértéket érvényesítő verséből. lábmetszés Az időmértékes ütem (versláb) gyakorta szómetsző. ha funkcionális szerepű. egyetlen soron belül is szabadon váltogatja a szó. vagy akkor.A nyolc gyakori verslábból tehát hét rendszeresen szerepelhet az emelkedő lejtésű időmértékes sorokban. mint Ady említett versében. annál sűrűbb a soron belüli szómetszés. többé nem ég. hogy akár trocheusi. Legtöbbször funkcionális az indokolás. (Például Arany Tetemre hívás. Szómetszés. .és a szólamlábazás. az ereszkedőt trocheusi lejtésnek is nevezhetjük. A magyar nyelvű időmértékes verselés alapvető jellemzője.az ütem. A magyar nyelvű időmértékes versek sorainak metrikai lejtését (tehát nem a verslejtést vagy versdallamot.és lábmetszés több is lehet. hogy choriambus része (a . Lehetséges olykor . amilyen Vajda költeménye is.és lábmetszést.képletű choriambus felbontható egy trocheusra és egy jambusra).).

Nem bántja újabb szenvedély.// . Az időmértékes cezúra hivatása tehát azonos a hangsúlyos metszetével: tagol és kiemel. a másodikban a harmadfél lábmetszet sugall kétüteműséget. többé nem ég. a másik sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémiméresz) az időmértékes metszet. a második.. pontosabban ütemkapcsoló szimultán metrumot teremt. Az időmértékes sormetszetnek két nagy változatát tartjuk számos./ u u . tehát az ötödik fél verslábat követi. Elsőként idézzük a leggyakoribbat. hogy a dierézist jambusi-trocheusi versekben hangsúlyos metszetként halljuk. holott a metszet kiemelő funkciója hosszú szótagot vár./ u u .// u u . Első. így a gyakori négyszótagú ütem élményét elkerüli a sorkezdet. Mindig a harmadik verslábat tagolja. pedig ezek az időmértékes metrumot elsőrendűen támogató metrikai jegyek../ u u // .) Pár szóval meg kell emlékeznünk a magyar nyelvű daktilikus versekről. a korszakos siker (a XIX. mivel a metszet után thesis áll. Ötös jambus = olyan sor.sorát!). .jambusi monometrikus . A lábmetsző cezurák közül a harmadfél metszet rendszerint 5+maradék ütemezését sugallja.// . Időmértékes alkatuk lényegére az anapesztikus Szeptember végén két kiemelt sorával hívhatjuk fel a figyelmet: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok . . Számuk igen kevés. Mindkettő szimultán (bimetrikus) sor. másod-. a hexametertpentametert (disztichont) nem számítva. Ezekben bármelyik időmértékes metszet csupán öt-hat szótag után következhet. Másrészt azáltal érzékeljük. eliramlik az élet . nyomatékát fokozva kiemeli. A penthémimerész két változata: lábmetsző. amely hajlamos beleolvadni a hangsúlyos-ütemező verselésbe./ u u .A Húsz év múlva idézett két sorából az elsőben másoddierézis az időmértékes metszet. Az egyik a verslábak száma után verslábnévvel a lejtést idézi. E verselési mód XX. a szó. például anapesztusok. Petőfi Szeptember végén című anapesztikus verse ezért marad élményünkben alapvetően monometrikus-időmértékes metrumú vers (sok példa közül említjük még Petőfi Forradalom. illetve csonkaláb-követő.. ha háromtagú verslábak sorakoznak. e sorban az ötödik szótag után. amelyben a jambusi . Érvényes ez a hexameterre és a pentameterre is. azaz szimultán (bimetrikus) ritmust juttatnak érvényre. a jambusi lábazás mellett felező nyolcas ütemezése hangzik egyidejűleg.és verslábmetszést kerüli. végeredményben tehát a magyar nyelvben mind a lábmetsző. versláb végén mutatkozó metszet.stb. mint a hangsúlyos metszeté. Leggyakoribb a másoddierézis. dierézis az első. József Attila) a líraibb anapesztikus monometrizálásba való áthangolás tette lehetővé./ u ./ u . Jambusi-trocheusi verseinkben a gyakori másoddierézis a második verslábat../ u . így pedig a negyedik szótagot követi.. .vagy egyszerűen érzékelhető metszet nélküli verslábazással írják a verseket (lásd a Szózat első . hogy a metszetkövető szó első szótagját a többi sorbeli szótaghoz képest intenzitásában megnöveli./ u u . kéttagú verslábak esetén egyúttal az ötödik szótagot. Utalva arra. leírása A megnevezésnek két változata terjedt el./ u Harmadfél cezuráról nem beszélhetünk. azaz a penthémimerész) valamint a dierézis-metszetek. hanem az ötödik fél versláb./ u //4 //3 As első sorban a negyedik szótagot követő./ . mindkettő egyértelmű. Az időmértékes verselés iskolai oktatása során mindkét cezúra nevét és jelentését érdemes megtanítani. vagy Radnóti Miklós Álomi táj című versét. ami igen gyakran négyszótagú ütem élményét ébreszti. Meghatározó nem a szótagszám. A daktilust metsző harmadfél cezúra hangsúlyozó nyelvekben kedvezőtlen az időmértéknek. mind a versláb határán jelentkező időmértékes metszetek egyidejű ütemezést és verslábazást. harmad. 5/3-as ütemezést ébresztve.Milyen a metszet a vers leghíresebb sorában? Elhull a virág. század első felében) bizonyára ezért volt valójában rövid életű. ami olykor (például a pentameterben) csonkaláb.(szünetrés). Radnóti. Az időmértékes sorok megnevezése. a harmadik stb.századi reneszánszát (Kosztolányi. Az első két versláb (dipódia) mögött azonban ott a verslábhatárra eső dierézis. hogy a hangsúlyos ütemezést előhívó leggyakoribb időmértékes metszeteket szokatlan változatokkal cserélik . Csak időmértékes metrumot (időmértékes monometrizálást) nyelvünkben úgy érnek el költőink. A hosszú szótaggal induló versláb azt a szólábazást részesíti előnyben./ u Ebben a sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémimerész) működik. hiszen a hazmadik (anapesztusi) verslábat nem tagolja metszet (amely után mindig szónak kell kezdődnie). versláb határára eső dierézis-metszet egyben hangsúlyos (felező) metszet. A Húsz év múlva már idézett két sorát nézzük meg újra a metszetek szempontjából: Csöndes szivem.. A magyarnyelvű időmértékes verselésben egyetlen versen belül is megkötöttségek nélkül váltakozhatnak a verslábmetsző cezurák (közöttük leggyakrabban a harmadfél metszet. Magyarul harmadfél metszetnek is nevezhetjük. neve penthémimerész. helyes.. Monometrikus időmértéket hallunk olyankor. 6. A versláb határán jelentkező időmértékes metszet neve dierézis.

a verslábak határát ( / ) és a metszetet ( // ) jelölik.s. Első hexameterünk 1521-ből ismert. ezek mellé az összesített nyomaték alapján hallható verslábakat. ha az ötödik (daktilusi) versláb szókezdettel indul.megnevezés és leírás (a megnevezés kétféle. mint az elsőn. verslábhatáron dierézis. csonkaütem. Három hangzó jambus szerepel a sorban. hogy a hexameterben a hosszú szótagok kapcsolatát rendszeresen kereső hangsúlyos szókezdetek az ereszkedő-daktilikus lejtéssel szemben érvényesülnek. A lejtést a hangzás csak erősíti. (Az első versláb is spondaikus. Hatodfeles jambus . Jambusi versben sor élén megengedett a trocheus. . jelölése. Az iskolában az időmértékes verselés metrikai tényezőiből és törvényszerűségeiből a következőket indokolt megtanítani: . mindkettő tagol és kiemel. lejtése) . ezek mellé az időmértékes verslábakat nevük kezdőbetűjével. neve: bukolikus metszet. József Attila Két hexameter és Hexameterek című versei. Ez utóbbi a hiteles. sorvégi jambussal./. egyetlen sor. u ).j. az utolsó (hatodik) versláb mindig spondeus. amilyen a magyar is. trocheus. adonicusnak) nevezzük. Egyetlen sor példájában nézzük meg e jelenséget.. A hexamater leggyakoribb metszete a harmadfél lábmetsző cezúra (penthémimerész).Az antik görög irodalomban leghíresebbek Homeros hexameteres eposzai (Ilias.j. hogy a hangsúlyos nyelvben. Hat verslábból áll. Trocheusi (vagy trochaikus ) tízes = olyan ereszkedő lejtésű sor. mert ez hangzik. lábmetszés . . amelyek a szótagok időtartamát ( u . Rövidebb szünet... Az adoniszi sor előtt szerepel. mint a második.E sormértékben írta Lúdas Matyiját Fazekas Mihály (1804). amely dipódia után hangsúlyos metszetként hat. A verslábak szótagszáma. A hexameter ezen kötött záró képletét (klauzuláját) adoniszi sornak (adoneusnak. utána a sor szótagszámát. kialakul a kevésbé nyomatékos-nyomatékos szótagok jambusi-emelkedő lejtésrendje. ami a csupán időtartam-mérő verslábaktól különböző hangzást eredményezhet. Az időmértékes monometrikus sorok leírása azokkal a mellékjelekkel történik. ereszkedő sorokban ereszkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű verslábak szerepelhetnek. . szintén kezdőbetűjükkel: Bölcsőd az s majdan sírod is . Sormértékek A hexameter Klasszikus görög időmértékes sorforma. Jambusi-trocheusi sorokban ezért sok a bimetrikus sor) . Versen belül is szabadon váltakozhatnak a harmadfél és a dierézis típusú metszetek./u s. A hexameter karaktere metrikailag alapvetően időmértékes-monometrikus. igen ritkán bimetrizálódik. A tisztán időmértékes spondeusok közül a második és a harmadik második szótagján hangsúlyosan nyomatékosabb. akkor érzékeljük.metrikai lejtésegység (emelkedő sorokban emelkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű. században nevezetesek Radnóti Miklós hexameteres eclogái. tehát dierézis-típusú. (Zárójelben utalunk arra. a lejtés pedig emelkedő. strófa. Elméletileg tucatnyi metszetváltozatot érvényesíthet.s. sokszor különbözik az időmértékesen mért verslábaktól. A csonkaütemmel végződő sorokat a verslábak számának vonatkozásában a harmadfél mintájú régies számnévvel nevezzük meg. az utolsó előtti (ötödik) versláb mindig daktilus. anapesztus. ezt a lejtést keresztezi a harmadfél . a szótagban az összesített szótagnyomaték hangzik. A XX.verssor-lejtésnek megfelelő öt egész versláb található. Írt hexametert Petőfi is. A sor mellé írjuk a metrikai jeleket. Kötött időmértékes sor-. A leírás a szótagok időtartamát.verslábak (pirrichius.szómetszés. Irodalmunkban a hexameter fénykora a XIX. mint a hangsúlyos metszeté. A másik megnevezés először a lejtést idézi verslábnévvel.) II. daktilus. század első fele.Sylvester János biblia-fordításában magyar disztichonjain belül írt sok hibátlan metrumú hexametert (1541). a lejtés emelkedő. első tagja hangsúlyosan ennek is erősebb. Feladata azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetnek. a közömbös szótagok gyakorlati egyértelműsége) .és versszerkezetek . Utaljunk arra.-/. Odüsszeia). choriambus.öt és fél jambusi természetű versláb van a sorban. A hangsúlyozó nyelvekre jellemző ez. a thesis-arsis váltakozása. a Zalán futását Vörösmarty (1825). ez versláb határára jut.cezúra (lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél sormetszet. Másképpen ötös trocheusnak is nevezhető.j s. A lejtést zökkentő időnkénti verslábak vagy ellenkező lejtésű sorok váltogatása általában funkcionális értelmű) . a közös nyomatékot azonban kiegyenlíti a második szótag magánhangzójának hosszúsága: a hangzás is spondaikus!).szótagmérés (három csoport megnevezése. írtak mások is.j A jambusi vers jambusi sorában csupán a szótag-időtartam szerint szemlélődve spondeusok mutatkoznak. definiálása. A hangzó versláb az összesített szótagnyomatékokat tükrözi. daktilusok és spondeusok szerepelhetnek benne. jambus. a verslábak határát és a metszetet jelöli. Az időtartamot és a hangsúlyt a szótagnyomaték összesíti. amelyben a szótagok száma tíz. . spondeus. az iskolában elegendőnek látszik a harmadfél metszet mellett még egy metszetre utalni.

az anapesztikus hangzat szerint: Régi dicsőségünk.u u / . Érvényesül a bukolikus metszet is az adoniszi sor előtt. tehát a rímes hexameter és pentameter divatja ezért korlátozódik a XVIII-XIX. Levonom vitorlám.. ahol a harmadik versláb mindig daktilus. képes a sorfelező ütemezés sugallatára. Elvileg csupán a sor első két verslába váltakoztathatja a daktilust és a spondeust (a cezúra után nem állhat spondeus). .Csend vala.// .Az iskolában elegendő csupán utalni a lejtésváltás esélyére./u u .u u / . mint a hexameter.) A disztichon Egy hexameter és egy pentameter kapcsolata (a szó jelentése: két sor). Példánk Berzsenyi Dániel Osztályrészem című versének első sora: Partra szállottam.Példánk legyen Kölcsey Husztjának utolsó sora: Hass. valójában ez is hat verslábból álló antik görög sorforma. hol késel az éji homályban? . mivel az ötödik (daktilusi) versláb szóval kezdődik. Antik görög eredetű kötött időmértékes sorforma. A sormetszet csonkaütemet követő harmadfél cezúra. a hatodik spondeus. ../ .u u /. a spondeust tehát szabályosan jambizálja.Példánk a Huszt első két sora: Bús düledékeiden. a disztichonban. az ötödik daktilus. A szaffói strófában záró sor.u u / Hat daktilikus-spondaikus versláb. -u u/-u .u u / u A szaffói sor Elvont képlete szerint ötös trocheusi sor. ahol a félsorokat hangsúlyos mellékmetszetek tagolják tovább. strófánál kisebb egység neve periódus. a metrikai kutatás jövendője érdekében!).u u / .A sor verslábai daktilusok-spondeusok. Pentameterből szőtt verset igen keveset ismerünk. A leoninus. Egy sor az Osztályrészemből: Nézek az égre. A belső rímes hexameterpentameter hívó ríme mindig a metszet előtti szótag.// . (A sorban tehát öt versláb időértéke érvényesül.. a harmadik és a hatodik csonka. Husztnak romvára. századi költészetben tehát számolni kell olyan hexameterekkel. mivel kiemeli a metszet utáni szótagot.) . alkoss./ . gyakran találkozunk azonban hexameter-pentameter kapcsolattal. általában a szaffói strófában találkozunk vele.// .u / .u / .u u / . . ahol a harmadik és a hatodik versláb csonka. A hangsúlyra már fokozottan figyelő XX.u u / .. hogy disztichon.u u / . Kölcsey Husztja tehát disztichonok periodikus ismétlődése./ ./ . (A pentameter a cezúra révén könnyebben bimetrizálódik. gyarapíts: s a haza fényre derűl! .-/u u / . metszet nélkül. a fordított szótagszámrend nagy különbsége miatt képtelen ilyet ébreszteni a hexameterben. Egy daktilus és egy trocheus (vagy apondeus ) kapcsolata.// u u / . Harmadfél lábmetsző cezúra emeli ki a sor kulcsszavát. (A kettőnél több sorból álló disztichonokban a hexameter-pentameter sorpár metrikai ismétlődésének vagyunk tanúi. felleg alól szállt fel az éjjeli hold. . de amíg e jelenség ütemélményt ébreszt a pentameterben. század fordulóján lényegében gyenge költők munkásságára. . Példasorunk legyen hagyományosan a Zalán futása első sora: Régi dicsőségünk. A sornál nagyobb. megegyezik a hexameter záróképletével.u u /. a hol kérdőszót./ ./ A pentameter Neve szerint öt verslábból álló sor. amelyek hibátlan képletűek ugyan./ .u u/u // . a verslábak száma hat.Az adoniszi sor Antik görög eredetű. Ma már a disztichonokból szőtt versekre is szokás mondani. A bukolikus dierézisre metszet-jellel nem szokás utalni! (Az emelkedő lejtés.) Cezurája csonkaütemet követő harmadfél metszet. megállék.metszet is. de valójában emelkedő-anapesztusi lejtésűek. Sormetszete lábmetsző harmadfél cezúra.u u . a gyakorlatban olyan ötös trocheus./ u u .. hol késel az éji homályban? .// .u u / .

Elvileg hetes jambus. az aszklepadészi strófa záró sora.As aszklepiadészi sor Klasszikus görög eredetű.u u / . nemzeti változatokkal. századi) Nibelung-ének sorformája.. Metszete csonkaütemet követő harmadfél cezúra. -/ . a gyakorlatban a negyedik csonka.// ./ u ./ u . bár oszthatnám én is sorsotok . az első két versláb azonban gyakorlatilag mindig daktilus. s díszei hullanak. . ./ ./ u .u A nibelungi sor A középkori keletkezésű (XIII.u/ u A nagy alkaioszi sor Antik görög eredetű.u u / .u / .// . Elvileg négyes trocheus./ u - . de a gyakorlatban a negyedik versláb mindig anapesztus. A Nibelung-ének egy Gáldi-idézte sorát hozzuk példának. Elvileg ötös jambusi sor.u u / u // . Metszete lábmetsző harmadfél cezúra./ u A kis alkaioszi sor Ez is klasszikus görög sormérték..u / u A glykoni sor Antik görög eredetű. Két sor Az ember tragédiája IX. színéből: Oh..Példánk Berzsenyi A magyarokhoz című egyik ódájának első sora: Romlásnak indult hajdan erős magyar! ./ .// u u / .. A közelítő tél egyik sora: S most minden szomorú s kiholt. amely dierézis-karakterű./ .. így ütemélményt sugall. E csonkaütemet követi a negyedfeles sormetszet (cezúra)./ u u ./ . Elvileg négyes trocheus./ . Van francia és német alexandrin.Berzsenyi A közelító tél című versének első sorát idézzük: Hervad már ligetünk. Az előbbi vers egy sorát idézzük: Ércbuzogány rezegett kezedben. a gyakorlatban a harmadik és a hatodik versláb mindig csonka. ezek váltogatását. a nibelungi sor másik neve a francia mintára utal (nibelungizált alexandrin). A drámai jambus (blank verse) Ötös és hatodfeles (általában 10-11 szótagú) jambusi sorokat jelent..u u/ . . Weöres Sándor fordításában: Számos csodát regélnek a régi énekek. de a gyakorlatban a negyedik versláb csonka. dierézis-cezurával) közös elnevezése. Az alkaioszi strófának egyik sorváltozata. . a második versláb daktilus. Berzsenyi a negyedik szótag után olyan lábmetszetet avat cezurává./ u -/ u Az alexandrin-sor A hatos jambusi sorok (harmadik verslábat követő felező metszettel. Elvileg hatos trocheusi sor. az alkaioszi strófa záró sora. Elsősorban az aszklepiadészi strófában találjuk. . a második és a negyedik mindig daktilus./ u / u .

.

/ ./ u Mint űrt a fényszóró.// . betűvel: abababcc.-/ uA kétes távolnak sötét ürében u -/--/./ u . tükrözött keresztrímmel: ababbaba)../ u az sincsen.-/ -/uA játszi gyermekség bájos körében u -/u -/ -/ . -u u/-uu/-u/-u A stanza Olasz eredetű nyolc soros strófa. csupasz tekintet . erősen kötött azonban a strófa sorainak száma és a rímképlet. olykor trocheusi metrummal is).-/ ../ u . . Kötött versmértékek A szonett Középkori eredetű versforma. ./ u Vigan kezdjük létünk szép hajnalát: u -/ -/ ./u . -/u u/--/ . A szonett eredetileg két négysoros és két három soros strófára tagolt tizennégy soros vers. Shakespeare-fordítása és kötetnyi szonettciklusa (A huszonhatodik év). században íródott (Paludi Ferenc: A pipáról).-/--/u amíg elkészül ez a költemény… u . című versének harmadik-negyedik szakaszát idézzük (rím: aba bcb): Gondoljátok meg: Ezen a világon ./ u .. a sorok szótagszáma is változatos. a négysoros strófákban ölelkező rímmel (abba)../ u // .-/u-/u Csókoljuk a jelenlét angyalát.. -/. Költőink a XIX./ . Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll.. rímes. Idővel sok változat alakult ki (változatos rímeléssel. Hagyományos rímképletében három azonos keresztrím és egy önálló párrím található./ u // . Utolsó morzsáit rágom..A strófákra tagolt szonett két záró szakaszában gyakran találunk terzina-rímelést./ u // u /u . Magyar nyelven szonett először a XVIII. ./ u nincs senkim. . Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll. -/u -/u -/u -/u -/u Minden bájképnek oltárt díszesítünk./ .E strófákban írta Dante az Isteni színjátékot. betűkkel: aba bcb cdc.) Példaként József Attila Ki-be ugrál./ u kutatja bennem: Mit vétettem én u /u -/-//-/--/u - 3./ . Nevezetes példák Arany János Bolond Istók. század első felétől írnak gyakran szonettet./ . Arany László A délibábok hőse című verses elbeszélése. Minden szakasz középső sora a következő szakasz első és harmadik sorával rímel. rímes. Szabó Lőrinc szonettjei. a három sorúakban terzina-rímmel. (A terzina sorainak szótagszáma változhat.// u .-/ u -/u-/u Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát. u -/-/u -/ u -/ S könnyű habok között lebegve létünk. amelynek sorai hatodfeles (és ötös) jambusok../u .-/u -/u A terzina Olasz eredetű három soros strófa..Róma ledűl s rabigába görbed.Nevezetesek József Attila szonettjei. S mit úgy hívtam: én. szonettciklusa (Hazám)./ u . Változhat azonban a szótagszám és a rímképlet is. első világhírű alkalmazója Petrarca. (József Attila Eszmélet címú versében például négyes és ötödfeles jambusi sorok találhatók.-/u -/u-/. Ma már elsőszámú példái a Shakespeare-i szonettek. Most Kisfaludy Károly Az élet korai című versének első szakaszát idézzük: Gyöngén ringatva jó anyánk ölében ..-/u -/. . semmim./ . .

A mérés két irányú. (Nyelvünk gazdagságának jele ez is. a kapcsolatba lépő monometrikus rendszereknek megfelelően.) I. A nyelvi hangzástényezők természetes összegzője a szimultán metrum. Az első szonett első sora azonos a záró sorral. A hangsúlyos verselésben a szöveghelyzet relativitása révén különösen sokrétú.József Attilának mind Villon-fordításai. A szótag nyomatékozhatóságának mértéke nyelvileg nyilván kevésbé korlátozott (a suttogás és a sikoly végleteit is ismeri). amelyre a monometrikus verselési rendszerek képtelenek. Érthető tehát az a tény. hogy az elemi kettős csoportosítás (hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos. . ezeket is. Metrikus költészetünk túlnyomó mértékben szimultán metrumú. törvényszerűségei . az iskolai oktatásban is hagyományos. amit négysoros ajánlás követ. Tizenöt szonettból áll. Villon balladája három nyolcsoros strófából áll. a terebélyesedő szabadvers korunkban emelkedő rangja ellenére. A szimultán metrum jelentése. minden következő szonett pedig megismétli első sorában a megelőző szonett utolsó sorát. A magyar nyelvben különösen kedvezően azon sajátosság miatt. szótagtompítások teszik lehetővé. Híres magyar példája József Attila verse: A kozmosz éneke. nyelvi törvényszerűségnek tekintve ezek összegződését.A mesterszonett vagy szonettkoszorú szabályozott szonettciklus. széles skálát mutat. A sorok rímes négyes és ötödfeles jambusok. (Villon összes versét Vas István fordította magyarra. hosszabb-rövidebb) a nyelvi hangzásban többváltozatú. a . hogy a magyar nyelvű műköltészetben az időmértékes metrika megjelenése óta folyamatos tanúi lehetünk a bimetrikus törekvéseknek.A lírai verselés nyelvi tömörségre törekszik. Az emberi gondolatok-érzelmek-hangulatok szélsőségek közötti tükrözését metrikailag szótag. . A szótagnyomaték két metrikai komponense tehát a hangsúly és az időtartam. A hangzó nyelvi szótagnyomaték metrikai maximumát a magyar nyelvben csupán a szimultán metrika képes megvalósítani. egyúttal folyamatos jelzése is a kétféle monometrikus rendszer kapcsolatának. A költői kifejezés elemi érdeke azonban a természetes nyelvi szótagnyomatékok minél gazdagabb metrikai változatossága. hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos fogalompárok. értelme A monometrikus verselési rendszerek szótagmérésével kapcsolatban utaltunk arra. mint a természetes beszéddel rokon. maradhatunk tehát mellette. (Jogosan nevezhetnénk tehát bimetrikusnak.) A szimultán verselés A hangsúlyos és az időmértékes metrum egyidejű jelenléte a versekben. mind saját balladái nevezetesek. A szimultán metrika a hangzó szótagnyomatékok azon gazdag változatát teremti meg.A magyar műköltészetben a metrikus verselés az uralkodó. mint a hangsúlyfokokra is érzékeny időmértékes verselés jelölése a szótagokra vonatkozóan. ha az említett megnevezések szinonímájaként tekintjük. A hangsúlyos metrika törvényszerűségeinek csupán Arany János elméleti munkálkodása nyomán jutottunk birtokába. ennek is önálló fogalmai vannak a mért szótagokra. Jelölése ugyanaz. Szótagmérés A szótag a szimultán metrikának is elemi egysége. ha a metrumot magyarul mértéknek nevezzük. a tizenötödik szabályos sorrendben ismétli a megelőző tizennégy szonett kezdő sorát. Mérjük a szótagok időtartamát és hangsúlyértékét. Mint minden metrikai rendszernek (a hangsúlyosnak és az időmértékesnek). Téves minden olyan állítás. Az időmértékes verselés szótagmérésében is négy hangzó fokozatot említettünk. A szimultán verselés fogalma azonban már elterjedt. a szótag nyomatékában működő metrikai és dallambeli hatásokat is nyomatéktényezőknek hívjuk. A teljes vagy részleges (redukált) monometrikus tényezők szerkezeti kapcsolata. A szótagok közötti különbségeket így már nem fejezik ki híven a hosszabb-rövidebb. Általában a keresztrím uralkodik (abab). metrikával fegyelmezett-szabályozott verses beszédben. idegen iddőmértékes metrummal együtt kárhoztatja. metrikai interferenciának vagy éppen mértékkapcsolásnak. Arany János után a tudatosság is megélénkült. Ennek alapján beszélhetünk nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagokról. Szimultán metrumú lírai alkotásaink egyre hitelesebb leíró verstani elemzése pedig meghatározóan Arany munkássága után válhatott valóra. Metrikai tényezői. A szimultán verselésben a szótag összetett időbeli és hangsúlybeli értékét nyomatéknak nevezzük. Így a bimetrikus verselés műköltészetünkkel egyidős történetét Aranyig elsőrendűen a nyelvi ösztönösség jellemezte. értelmiérzelmi ponton kiemelésekre. A szimultán metrika alapja a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A nyolcsoros strófák és a négysoros ajánlás utolsó sora azonos (refrén). . A villoni ballada Középkori francia változatai Villon balladáinak előzményei. amely a valóban nemzeti karaktert jelentő nyelviségben otthonos szimultán metrumot a jövevény.kiemelések. hogy önálló szótagidőtartam-mérő időmértékes metrika követésére is képes. . A kettős jelölés rendszeres és következetes.

mint a negyedik láb. Ütemek és verslábak (monometrikusan szabályos) közös jelenléte nélkül szimultán (bimetrikus) verselés nem jöhet létre. az időmértékes sorlejtés karakterének megfelelőem. kialakul az arsis-thesis trocheusi sorrendje. Az összegző szótagnyomatékok elemző számontartása természetesen azért nem erőszakolt. ezt három hangzó jambus követi. furcsák. A széles nyomatékskála a verssor szótagjainak szöveghelyzetben mért (relatív) nyomatékait rendkívül változatossá teszi. hiszen a thesis-arsis nyomatékkülönbsége itt a legnagyobb. búsak./ . Ütem és versláb A verssorban a kapcsolódó két metrumnak megfelelően ütemek és verslábak az egyes metrikai rendszerek törvényszerűségeinek betartásával együtt szerepelnek. E verssor első verslába tehát hangzó trocheus lehetne. mint a negyedik (jambusi) versláb szótagjainak nyomatékaí. Thesise (rövid szótagja) mellékhangsúlyos. feszültség adódik. Az idézett sorban a monometrikua szótagmérés azonban éppen a legerősebb jambust volna képtelen felismerni. ha monometrikusan mérjük.u / . a metrikai rendszerek nem azok. . jambus.Az első versláb is spondeus.Tanulság: a pusztán időmértékesen mérhető spondeus két szótagja között a nyelvi nyomatékok révén jelentős különbség. valójában hangzó jambus.A verslábak az összegzett nyomatékú hangzó szótagok kapcsolatai. A nyelviség elsőrendű nemzeti karakterisztikum. Érdekes aztán a két spondeus (első és harmadik versláb). olykor hat szótagú ütemeket is természetesnek tekint. Hasonló ehhez a negyedik versláb is. A második versláb energikusabb jambus. vagy az egymáshoz mért thesisek-arsisok nyomaték-mértéke. ha az őt követő jambussal nem alkotna choriambust. sormetszetkövető szöveghelyzete pedig a cezúra kiemelő erejét is biztosítja./ u A második versláb a sor első jambusa. A szimultán verselés metrikai minimuma az ütemezés-verslábazás egyidejűsége. amihez a cezúra kiemelő ereje is hozzájárul./u .hangsúlyos metrikai vereslést minősítve csupán nemzetinek.) Különösen vigyázzunk szimultán versben az időmértékes komponens esetében a közömbös verslábakra. csonkaütem. Mértékadó itt a thesis-arsis nyomatékfeszültsége.. de szabályosan veralábaznak.) Az iskolai verrtani oktatásban a szimultán metrika ismerete. (Élénk jambus vagy trocheus. E képletszerű spondeus valójában jambus. virággal. . A második szótag időtartama hosszú magánhangzós nyíltságából ered. A sorkezdő.vagy főhangsúly. ilyenkor élénk ütemezést hallunk. Ilyenkor a szimultán vers monometrikus sorait tudomásul kell vennünk. ez hangzik a versben. A fenti tények az arányok helyes felismerésére ösztönöznek.// .. . amelyek szabályosan nem ütemezhetők. Vegyünk egy példát Ady Temetés a tengeren című verséből: Könnyel. jambus. ismertetése napjainkban is mögéje szorul a hangsúlyos és az időmértékes monometrikus verselésnek./ . Nézzük a harmadik versláb két szótagjának nyomatékait! Az első szótag összes nyomatékát rövid magánhangzós zártságából eredő időtartama adja. ahol a thesis erejét nem fokozza ugyan mellék. ha árnyaltabb fokozatokra is utalni akarunk). Érdemes azonban meghonosítani egy fogalompárt: élénk-tompa versláb (élénkebb-tompább./ u . előfordul a pirrichius. Ritka jelenséggé válik a hangzó spondeus! . A szimultán metrumú versekben (változó mértékben) találni lehet olyan sorokat. bíborak . . . Ehhez mérten élénkebb jambus a negyedik versláb. a második láb látszólag (csupán időmértékesen mérve) spondeus (ahogyan a harmadik és a negyedik láb is).Példánk beszél és figyelmeztet: a költemény időmértékes metruma monometrikusan mérve is jambusi. csupán spondeusnak tekintené. E szimultán sor hangzó verslábainak sorrendje tehát: choriambus. Ady e verse ráadásul szimultán metrumú. főhangsúlyos szótag nyomatéka azonban felülmúlja a második szótagét. de elmarad a verslábak sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A második jambus mindkét szótagjának erősebbek a nyomatékai. arsisa (hosszú szótagja) kevésbé hangsúlyos. mert a hangsúly spontán nyelvi tényező időmértékes verseinkben. tompa jambus vagy trocheus. Az időmértékes-monometrikus versben gyakori a spondeus. Az azonos nevű és szerkezetű verslábak között tehát különbségek mutatkoznak az erősség (intenzitás) tekintetében. S ami itt ennél is érdekesebb: ez a hangzó jambus a sorban a legerősebb.. míg a harmadik a sor legélénkebb jambusa.Erős példaként idézzük Ady: Párisban járt az Ősz című szimultán-jambusi metrumú költeményének egy sorát: Füstösek. Hasonló nyomatéktöbbletet ismerhetnénk fel. félelemmel . Legalább soron belüli azonos képletű verslábak között tegyünk így különbséget. különösen az iskolában. Fordított esetek is előfordulhatnak (ritkábban). Thesis-arsis nyomatékkülönbsége tehát nem túl nagy. az arsis azonban rövid magánhangzós. Szimultán versben a változatos szótagnyomatékok által ezen közömbös lejtésű verslábak általában lejtőkké lesznek./ u Az első versláb élénk trocheus. ennek természetes következménye./ . . hogy az azonos szerkezetű verslábak hangzóssága is különböző lehet. Minden változatot túlzás volna számításba venni. ha a versdallam szempontjából is vizsgálódnánk. Az első hangzó versláb a sorban a choriambus (amelynek időértéke két verslábnak felel meg). Szemben a képletszerű trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jambus sorrenddel. A metrikai interferencia a monometrikus hangsúlyos verseléshez képest gyakoribbá teszi az öt szótagú ütemeket. a szöveghelyzet erejét érzékeltetve. ugyanakkor hangsúlyos főnyomatékot nyer.

vagy hangsúlyos és időmértékes metszetűek. a hangsúlyos metrikai komponens marad itt is ereszkedő lejtésű. s érte sírba jut.Igen fontos e törvényszerűség tudatosítása a versmondásban. Ez utóbbi közös metszet meghatározóan hangsúlyos metszetként hangzik. A metszet A szimultán sorban mindig van metszet. a megnevezésben utalnunk kell rá. A szimultán metrum a hangsúlyos monometrikus verselés kivételes szótagszámú ütemét. akkor a metszetek közösek (igen ritka az olyan sor. Szimultán metrumú versek sorváltozatai. a trocheust és a daktilust részesíti előnyben. hogy az ereszkedő hangsúlyos metrum a szimultán versben az ereszkedő időmértékes verslábakat.a közös metszetek legtöbbször lábmetszetek. mondjuk a hnagsúlyos metszet a negyedik. Mivel . vagy éppen dierézis (gyakorta a másoddierézis). ami a sorok időmértékes jambusi vagy trocheusi lejtését jelenti. A lejtés Tudjuk. A szimultán metszetek közös hivatása azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetek hivatásával: tagolás és kiemelés. ha a sorban ütemek és hangsúlyos metszet jelentkezik. a verslábak pedig időtartamukban kötöttek.(A hangsúlyos metszet a szünettel és a kiemeléssel tagol. Rövid szünet (szünetrés) tagol itt. akkor metszetnek is lennie kell. sem az időmértékes metszet nem jelzi. . hogy a kétféle ereszkedő lejtés. A csupán időmértékes metszetűek és a metszet nélküli sorok mindig időmértékesen monometrikus sorok. egészen a szavalóművészetig.// . a szimultán metrum felszámolásával jár./ . Azokat a sorokat./ u . Az időmértékes verslábazás önmagában elegendő az időmértékes metrum működéséhez. amely egyszerre időmértékes sormetszet és ütemek közötti hangsúlyos metszet. amelyekben a hangsúlyos metszet dierézissel kapcsolódik. A szimultán sorváltozatok megkülönböztetésének alapja a metszetváltozatok pontos felismerése. gyakorivá. Mivel ez változó. A szimultán metrumban működő ütemek élhangsúlyos jellege mitsem változik. Sorok és versek megnevezése 1. s a metszetkövető szótag fokozott nyomatékosítása. kiemelése! II. A közös metszetű szimultán sorok előadásában a metszetszünet eltúlzása az időmértékes lejtés felszámolásával. Jambusi-trocheusi versekben a verslábak általában két szótagúak. különösen a lábmetsző közös metszetekre érvényes az. hogy a hangsúlyos metszettel kapcsolódó időmértékes cezúra lábmetsző-e (mint legtöbbször a harmadfél metszet. Az összekapcsolódó metszetek. az időmértékes metrumot pedig sem a verslábak metrikailag szabályos rendje. mint a hangsúlyos metszeté. Megőrzi lejtésváltozatait az időmértékes metrikai komponens is (emelkedő vagy ereszkedő). A szimultán sorok (amelyekben összekapcsolódik a hangsúlyos és az időmértékes metrum) a metszet szempontjából két elemi csoportot jeleznek: vagy csupán hangsúlyos metszetűek.. E metszetek tehát elsőrendűen a kiemeléssel tagolnak./ u . A harmadfél cezúra ilyenkor az ötödik szótagot követi. Az időmértékes metszet csak lábmetsző (legtöbbször harmadfél) cezúra lehet.. tehát a penthémimerész). Ezek szerint lehetnek metszetes és metszet nélküli időmértékes sorok./ u - . Ha ugyanis a hangsúlyos metrumot elsőrendűen ütemek jelzik. az öt szótagosat természetesen avatja általánossá. Így beszélünk a szimultán sorok emelkedő vagy ereszkedő lejtéséről. az időmértékes metszet az ötödik szótag után). hogy a hangsúlyos metrum mindig ereszkedő. ilyen sorok csupán időmértékes-monometrikus sorok lehetnek. Kölcsey Zrínyi második éneke című verséből idézünk egy sort: Ő gyáva fajt szült. akkor is. A szimultán verselésben azokat a sorokat. amelyben érzékelhetően külön válnak. amelyekben a kapcsolódó időmértékes metszet lábmetsző. A magyar nyelvű szimultán metrumú versekben túlnyomóan jambusi-emelkedő az időmértékes metrum!) . Metszetkapcsoló sorok Bennük azonos helyen jelentkezik a hangsúlyos és az időmértékes metszet. Hangsúlyosan monometrikus sorok a szimultán versben akkor mutatkoznak. alig hosszabb. Más természetű metrikai indokok a szimultán versben éppen a jambust ajánlják időmértékes komponensként. Szimultán metrumú versekben a metszetkapcsoló és az ütemkapcsoló sorok kötöttség nélkül váltakozhatnak. (A verstanban kísért az a téves elméleti következtetés. ütemkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. szimultán cezúrák főbb változatai abban különböznek. Ha szimultán sorban mindkét metrum (a hangsúlyos és az időmértékes) metszetes. Említettük már. ahol tehát a metszet nem tartozik a metrikai minimumhoz. a hangsúlyos és a trocheusi szerkezetileg különbözik. A szimultán metrumú versben a hangsúlyos metszet hiánya ütemek hiányát is jelenti. a metszetkapcsoló szimultán verssorokban ezért a sorkezdő hangsúlyos ütem rendszerint öt szótagú.) . mint a monometrikus időmértékes metszeté. ha a harmadfél időmértékes cezúra csonkaütemet követ. hiszen az ütemeket mindig metszet különíti el. hogy szünetértékük kisebb. metszetkapcsoló szimultán soroknak nevezzük.

miközben időmértékes karakterét elveszti./ u .Érdemes megfigyelnünk azt is. a hangsúlyos metszet szünetértékéhez közelibb. Az egész verslábat időmértékes ütemnek is nevezhetjük. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag található. gyakori négy szótagú ütem spontán és erős nyelvi élménye)./ u . amely időmértékesen rövid. ugyanakkor összekapcsolódik a két öt szótagú ütem közötti hangsúlyos főmetszettel. A hangsúlyosként érvényesülő dierézis-metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag áll. hangsúlyosan felező tízes. időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra... időmértékesen is nyomatékos.// . hangsúlyosan kétütemű kilences.és ütemkapcsoló. csupán hangsúlyosként érzékelhető dierézisével azonos. Közös főmetszetű szimultán sort hallunk. . Az arsis időmértékes rövidsége miatt tompa jambus. csupán hangsúlyos metszetként érzékelhető (ennek oka a hangsúlyos monometrikus verselésben általános. A szimultán metrum jellegzetes törekvése az az ütemtagolás./ u u Időmértékesen négyes jambus. Ebben az értelemben hangsúlyos és időmértékes ütemek kapcsolódnak össze. hangsúlyosan is./ u Időmértékesen ötödfeles jambus. míg a hangsúlyos metszetként érzékelhető páros láb (dipódia) utáni metszet hosszabb is lehet. Ez a sor tehát metszet.és nyomatékkapcsoló szimultán sorról beszélünk. 3. Ebből a költeményből egy másik sor: És marja. mert a versmondásban a lábmetsző cezúra a versláb lejtésének megőrzése érdekében csupán rövid szünetet jelenthet. 2. Ezért e sort metszetkapcsoló. Jambusi-trocheusi sorokban az ilyen közös metszet előtt általában öt szótagú ütem áll. hangsúlyosan felező nyolcas. amely időmértékesen hosszú. Azért szükséges a metszetek ilyen részletes vizsgálata. ezért metszet. az időmértékes dierézis hangsúlyos metszetként hat. hiszen új időmértékes ütem (versláb) kezdődik utána (emiatt sorolja a szakirodalom a dierézis-metszetek közé). Ezért e sort ütemkapcsolónyomatékkapcsoló szimultán sornak nevezzük. A második ütem kezdő szótagja főhangsúlyos vagy mellékhangsúlyos (ütemhangsúlyos ). amely egyúttal szólamtagolás. Ütemkapcsoló sorok A páros versláb (dipódia) után jelentkező dierézis (időmértékes metszet) társul az általában négy szótagú hangsúlyos ütemet követő hangsúlyos metszethez. . nyomatékmegosztó szimultán sornak nevezzük.// u . rágja kebelét. 5/3-as tagolással. A páros láb utáni dierézis-metszet csak hangsúlyosként érzékelhető. . Ismét egy sor a Zrínyi második énekéből: Te rendelél áldást neki u . Petőfi Pacsírtaszót hallok megint című verséből idézünk most egy sort: Kikeltik a virágokat u ./ u Időmértékesen négyes jambus.és ütemkapcsoló sorok A hangsúlyos metszet e sorokban mindig olyan harmadfél időmértékes cezurához kapcsolódik. A csonkaütemet követő harmadfél metszet időmértékes voltát érzékeljük. Ugyanakkor verslábhatár is./ u . szünet-értéke hosszabb. amely időmértékesen rövid. Egy sor Ady A Tisza-parton című verséből: A szívem egy nagy harangvirág u . Metszet. szünet-értéke parányi. nyomatékmegosztó szimultán sor. hogy az ütemélményt fokozza az ütem és a nyelvi szólam azonossága./ u // u / u Időmértékesen négyes jambus. összekapcsolódik a két ütem közötti hangsúlyos metszettel. A csonkaütemet követő metszet szünetértéke ehhez hasonló. Az időmérték karakterét a verslábazás őrzi. utánuk csak hangsúlyosan érzékelhető metszet következik. Mivel a metszet után az ütemkezdő főhangsúlyos szótag időmértékesen hosszú. A közös metszet az ötödik szótagot követi.Időmértékesen e sor ötös jambus. A lábmetsző harmadfél metszet időmértékes voltának érzékelése folyamatos. ennek nyomán a páros verslábat (dipódiát) is. amely csonkaütemet követ. 5/4 tagolással. A harmadfél időmértékes metszet lábmetsző. Harmadfél metszet nincs. ez a nagy szótagszámú ütem biztosítja a metszet időmértékes voltának érzékelését. ez rokonítja a lábmetsző penthémimerésszel (harmadfél lábmetsző cezurával).// u . A harmadik versláb képlet szerint (csupán időtartammal mérve) pirrichius. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótagot találunk. nyomatékmegosztó szimultán sor. mint az előbbi lábmetszőé. szünet-értéke azonban a páros láb utáni. időmértékesen rövid. Hangsúlyos metszetet jelölünk tehát. az összegzett nyelvi nyomatékok által hangzó jambus. Ezért a sor ütemkapcsoló. hangsúlyosan kétütemű nyolcas./ u . Az időmértékes cezúra harmadfél lábmetsző. hangsúlyosan felező nyolcas./ .

/ . akkor teljes szimultán sort említünk. Az időmértékesen jellemezhető metszet tehát csonkaütemet követő harmadfél cezúra. metszetet nem jelez.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi szimultán sor. hogy a metszet utáni hangsúlyos ütemkezdő szótag időmértékesen hosszú vagy rövid. míg az időmértékes metrum beéri a verslábazással.A vers kilencedik sora: És ránevettek. tehát szimultán metrum sem szerepelhet. Vezető metrum. a/ A szimultán sorok megnevezésének minimuma az egyes sorok ütemeinek számát és az időmértékes lejtést. a metszetkapcsoló. Ilyenkor hangsúlyos vezető metrumú és időmértékes kísérő metrumú szimultán sorról beszélünk./ ./ u A metrikai leírás megegyezik az előbbi soréval. ütemkapcsoló. A vers hetedik sora: Lebegve lépett . Szimultán verselésűnek nevezzük azt a költeményt. esetleg ezzel együtt a sor szótagszámát tartalmazza. A közös metszet időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. (Ütemezés meg verslábazás eleve szimultán metrumot jelent) b/ Ugyanarról a sorról több metrikai információt közlünk. Időmértékes-monometrikus verselésűnek nevezünk egy költeményt. vagy choriambus kezdődik.Mindkét sor metszet.//. Itt is hosszú a metszetkövető szótag. mint a monometrikus sor. akkor az ilyen sorban időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot nevezhetünk meg tényszerűen. . . ez itt időmértékesen hosszú. u ./ u .és ütemkapcsoló sortípusokat. mint a szimultán soroké. ahol az időmértékes metrum is működik. A magyar nyelvű műköltészetben ezért a három metrikai rendszer megkülönböztetése a versek egészére nézve csupán ott okozhat gondot. az ütemezés pedig bizonytalankodó. el-eltünedező). Monometrikus rendjének redukcióját a vezető metrum nem tűri. senki se bánta . A hangsúlyos-monometrikus versben (például népköltészeti alkotásainkban) az időmértékes metrumot nem érzékeljük. szólamtagolást keresztező hangsúlyos metszet szerepel. sem kísérő metrum. amelyben több a szimultán sor. ha időmértékes-monometrikue sorainak száma több. valamint a szimultán (monometrikus sorokat is érvényesíthető) verselés között egy vers metrikai jellemzésében a vers monometrikus illetve szimultán sorainak mennyiségi aránya dönt. Az időmértékes monometrikus versben lehetnek szimultán sorok.u u . Végeredményben három szimultán metrumú sortípust ismerünk. metszete is ennek megfele1ő. így a sor végén is csonkaütem szerepel. . ahol tehát nincs sem vezető./u .már gyúlt a villany u ./.. Az időmértékes monometrikus (szimultán sorokat is érvényesíthető) verselés.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi kilences. többnyire tompa hangzású verslábakkal. Vagy: kétütemű jambusi kilences. 4. lehetnek laza metrumú szimultán sorok (ezen utóbbiak időmértékesen általában metszet nélkül verslábaznak. b/ Fordított is lehet a helyzet: monometrikus rend szerint ütemező a hangsúlyos metrum. hogy mennyire kívánjuk elmélyíteni a metrikai jellemzést. Vagy: metszet. amely után hangsúlyos üteméli szótag következik. ezekben az időmérték kísérő metrum./ u . E két sor példázza a jambusi sorokban a metszetkövető szótag hosszúságának metrikai lehetőségeit: a metszet után vagy spondeus. lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél metszete a monometrikns rendhez következetesen alkalmazkodik./ u Megnevezése: kétütemű ötödfeles jambus. a kísérő metrum monometrikus rendjéhez mérve mindig redukált.József Attila Mikor az utcán átment a kedves című versének mind a tizenhat sora ütem. Ideális rövidsége miatt. Az ütemkapcsoló sorok általában hangsúlyos vesető metrumúak.// . A szimultán sorok megnevezése Attól függően szűkíthető vagy bővíthető. de a harmadik versláb csonka. 5./ u .// -/u-/ u Időmértékesen ötös jambus. egyúttal nyomatékkapcsolók is. ha a megnevezést bővítjük: metszet. Iskolai gyakorlatban az első megnevezési mód ajánlható. kísérő metrum a szimultán sorban a/ Ha a szimultán sorban szokatlan szótagszámú ütemek. metszet. Hangsúlyosan felező tízes. c/ Ha mindkét metrikai komponens monometrikus rendje szerint működik. laza metrumú szimultán sorok is.és metszetkapcsoló szimultán sor.és ütemkapcsoló szimultán sor. aszerint. ha tehát a hangsúlyos metrum érzékelhetően eltér monometrikus rendjétől. A szimultán versben lehetnek szimultán sorok és monometrikus sorok. miközben az időmértékes metrum verslábai. József Attila Talán eltűnök hirtelen című költeményének utolsó sora: A száraz ágak hogy zörögnek. Mindhárom lehet nyomatékkapcsoló vagy nyomatékmegosztó.

/ u j. miközben . .A gondolatritmus lehetőségeit leginkább a szabadvers aknázza ki (nagy szótagszámú.általában nem rímel . A metaforák.Gyakori a szabadversben az enjambement. ha az ütemhatárt jelölő hangsúlyos metszet jelét megkülönböztetjük az időmértékes metszet jelétől.következetes metrumot nem mutat (legfeljebb metrikai szórványokat) . hogy vannak kötöttségei a szabadversnek is! . ezek belső szerkezete legtöbbször sorozatosságot. zöngés és zöngétlen hangok stb.a kötött versritmusban megszokott állandó sor. azaz: a hangzó nyomatékok szerint jambus hallható a pusztán időmértékkel mért spondeus helyett). Ha mindezt (és természetesen más. gyakran mondatméretű nyelvi egységek szerkezeti ismétlődése. itt nem említett ismétlődő nyelvi elemeket) figyelembe veszünk. inkább két vagy több sornyi versrészekben.j /3 kétütemű jambusi nyolcas.A ritmikai egységek soron belül elsősorban hangakusztikai természetűek. ) . II. Ezek bizonyítják.ha az ütemtagolódást hagyományosan jelezzük a sor mellett (js = jambizált spondeus. . amelyek az összegző szótagnyomatékok által sokszor különböznek a képlettől.adja meg a szótagok időtartamát az időmértékes monometrikus (hagyományos) szótagjelekkel. . hogy több vagy kevesebb szótagból állnak-e .Gyakran szerepelnek bonyolult összetett mondatok. Ritmusa a művészi próza és a metrikusan kötött vers ritmusa közé helyezhető. .// . amit e leírástól várunk. A metrikus versritmus szempontjából a szabadvers ritmikai jellemzése csupa tagadást jelent: . Az ismétlés. az időmértékes metszetet szintén megszokott jellel: //. . a kérdés.). Metszet. A szabadvers nem metrikus verselésű.A gondolati-érzelmi-hangulati tartalom lírai. a fokozás.A hangakusztikai tényezőkkel érvényesített ismétlődés. legkevésbé szótag-természetűek (a metrikai rendszerek elemi egysége mindig a szótag). Egy sor az Ars poeticából: A mindenséggel mérd magad! u . .) A szabadvers 1. tehát ritmusélményt kelt (ismétlődő mellérendelések stb.A szabadversek egy részében hatásosan érvényesül a sorok végén valamely metrikus zárlat (legtöbbször az adoniszi.Rövid és hosszabb mondatok ismétlődő váltogatása. A prózaritmushoz mérten már kijelentő-állító modorban fogalmazhatjuk meg néhány jellemzőjét. tüntesse fel a metszetet. sorozatosság (magas és mély. . . de a hangsúlyos metszet nyelvi gyengesége illetve egyéb hangsúlyos metrumot gyengítő tényezők esetében e csoportból kerülnek ki az időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot érvényesítő sorok is. . A szóképek és a szóalakzatok stilisztikai kategóriái segítik a leírást. Á nyelvi tagolás (a metrum. a felkiáltás sorozatossága ritmikus. amikor a jelentés az ismétlődő szerkezetű egységekben párhuzamos vagy ellentétes.nincs a sorokban következetes metrikus lejtés. (A megnevezés egyértelműen jelzi az ídőmértékes metszet típusát: lábmetsző harmadfél cezúra.vagy periódus-szótagszámot nem tartja. A ritmikai egységek tehát a hangoktól a mondatokig terjedhetnek. körmondatok. . ha a verslábhatárokat a megszokott / -jellel jelöljük. tagolja verslábakra a szótagokat.nem tagolódik strófákra (tagolódhat azonban változatos sorszámú szakaszokra) .nevezze meg a hangzó verslábakat.jelölje a szimultán metszettípusokat./ .js. a sormérték hiánya miatt) általában sorok között ismerhető fel. sorai rendszertelenül váltakozhatnak aszerint. ritkán az egész versre jellemzően. a felsorolás. ismétlődés. olykor a fokozással egybeötvöző stb.A prózával szemben a szabadvers elsőrendű jellemzője a verssorképzés. ./ . .).írja le a hangsúlyos metrum ütemeit! Ezen elemi követelményeknek úgy tehetünk eleget. a következő: ..A metszetkapcsoló sorok általában teljes szimultán sorok.és nyomatékkapcsoló teljes szimultán sor. szimbólumok gazdag tárháza a szabadvers.js. . A szimultán sorok leírása Az a minimum.A nyelvi megformáltságban érvényesül a ritmikai sorozatosság. változatai a prózaritmus közvetlen közelsége és a metrikusan kötött versritmus közvetlen közelsége közötti "ritmikai térben" alakulnak ki. sokszor a choriambusi). ezeket esetleg váltogató.ha a sor mellé kezdőbetűik által pontos sorrendben megidézzük a hangzó verslábak nevét. Általában is felbukkanhatnak szórványos metrikai részek.

Vannak rokonvonások a művészi prózával is. szövegszerűen. a hangvételben. Ehhez rendkívüli formai változatosság kell. Voltak ugyan erőszakos példák is arra. Függetlenül tehát verstani. Azt. Majakovszkij metrumtalan. Ezért látszik indokoltnak verselési rendszereink élő párhuzamosságában. műfajelméleti ismereteink alapján. amelyek elsőrendűen líraiak. hogy a sorsának értelmét kereső. versről versre szabadon kombinálhatók az ismétlődő nyelvi elemek. e küzdelmek azonban a nyelvi objektivitás szempontjából csupán indulati tartalmúaknak bizonyultak. s ha tudjuk. Bármely következetesen metrikus versről kijelenthetjük. hogy a szabadvers ritmusa rokon a kötött vers ritmusával. Pilinszky János modern lírája következetesen jambizál. Ugyanígy A helység kalapácsát. A magyar nyelvi ritmus hagyományos. esztétikai. Ady a szimultán verselés addig nem látott virágzását teremtette meg. a prózavers és (részben) a ritmikus próza verselési-ritmizálási technikájának rendszerezője. Kassák a szabadvers remekeit alkotta. Ritmus. Létrejöttét a modern költészetben elsősorban azzal indokolják.) 5. elemzője. ha a szabadvers a nyelvi ritmikai tényezők közül legfeltűnőbben a metrumot kerüli. a Bibliát. A szabadvers nemzetközi verselési mód. József Attila korai szabadversei mellett utaljunk a XX. . 3. "A verscsinálás nem poézis" . A prófétikus pátosz a Bibliában gyakorta szinte prózaversben nyilatkozik meg. A szabadvers a dinamikus lírai hangulatok-érzések-gondolatok lényegében modern verselési módja.Egyik sem szabadvers. Ismerünk például strófátlan. ezért minden nyelvileg helyes verselési rendszer természetes. amely metrikus versben föl ne bukkanna. Művészetté a forma önmagában sohasem lehet. A metrikus kötöttséget tágabb nyelvi kötöttségekkel pótolja. Füst Milánra és a művészi szabadvers legnagyobb magyar költőjére. akkor be kell látnunk. hogy nem szabadvers. A ritmikus próza a prózavers küszöbe. az egyéb nyelvi ritmikai tényezőket vonja előtérbe. amelyhez a művészi prózaritmus még közelebb áll. a ritmusban is dinamikusan változatos. annyi ritmusváltozat. Vannak.írta egykor Csokonai. ha a poéta lelke lírai esztétikumot nem lehel belé.és érzésállapotnak (ezen tartalmi jegyeknek) mindig egyszeri formát szeretne biztosítani. József Attila a szabadvers és a kötött vers ritmusában is remekműveket alkotott. hogy tudta: a verselés technikájának ismerete. a metrikus versben a nyelvi ritmikai tényezők közül a metrum megkülönböztetett figyelemben részesül. Nincs a szabadvers ritmusára ható egyetlen olyan nyelvi tényező sem. csupán és kizárólag az értékes emberi tartalommal teremtett harmóniában válhat ilyenné. A szabadvers a metrumot kerüli. A modern szabadvers első világirodalmi rangú lírikusa Walt Whitman. alkalmazása feltétele a lírai verselésnek. . A szabadvers ritmusát a nyelvi ritmus működő. Móricz novellái a ritmikus próza beszédes példáit kínálják. a verselési módok versenyében helyesen döntöttek a hagyomány és a modernség közös vállalásával. metrum. Úgy. Minden változat lehet művészien esztétikus vagy inesztétikus. Azért utalunk erre. e sorssal elégedetlen. A magyar nyelvű költészetre nézve axiomatikusnak látszik az a megállapítás. amely szerint ahány szabadvers. A helység kalapácsa minden sora metrikus (leginkább anapesztusi). A prózavers a szabadvers közvetlen előfutára.Másrészt a mindig egyszeri lírai hangulat. A rab és a madár címűt. A verstan a verselés technikájának a tudománya. nemzeti vagy más egyéb tetszetős magyarázatoktól . rím stb. hogy már egyetlen ismétlődő elem képes ritmusélmény keltésére. jövevény és modern változatainak együttese a költői ritmikai kifejező eszközök dús állapotát jelenti. századi költészetben valamennyi magyar verselési rendszer él. a metrumtól elszakadó szabadvers a nyelvritmikai tényezők szabad és gazdag variálásában leli meg ezt. Mert jogos az a szakmai álláspont. a verses epika. . mert a szabadversre jellemző vonások olykor metrikus versekben is megjelennek. Kármán Fanni hagyományai. Kassák Lajosra. Nagy László és mások a hangsúlyos monometrikus verselést is klasszikus szinten vállalták. hogy a ritmus változatosságának nagyszerű lehetőségeit teremti meg a szabadvers. A nyelvi ritmus tényezői azonosak a kötött vers és a szabadvers számára. ezért a szabadvers ritmusáról sorról-sorra haladó képletszerű leírást nem adunk. A szabadvers a metrikus verstől elsőrendűen a következetes metrum hiánya miatt különbözik. a nyelvi megformálásban is. líraiság nélkül bármely verstechnika mechanikus eszköz csupán. hogy a verselési rendszerek nyelvi lehetőségeket valósítanak meg. puszta technika. 4. Ritmikai kategória ez itt. hogy művésziek. vagy akár Batsányi leghíresebb kufsteini elégiáját. a kötött (metrikus) formákat hagyományos. alkalmazzák. Az apostol és Batsányi elégiája következetesen jambusi metrumú. gyakran strófikus szabadversei. a metrum kivételével. ideológiai. hogyan próbálkozott megszüntetni egyik vagy másik verselési rendszer egy-egy hangadója a másik verselési módot. konformista formáknak tekinti. hogy a szabadvers áll legközelebb verselési rendszereink közül a beszédritmushoz is. metrikai.Verstanilag minden egyes költeményben a ritmikai tényezők érzékelhető változatait keressük. akinek áradó-lobogó költészete szándétoltan kamatoztatja a gondolatritmus irodalmi ósforrását. század leghíresebb magyar szabadvers-íróira. hogy költőink nyelvünk igazi művészei. folytonosságában a természetes magyar nyelvi érzék diadalát látni. . az elméleti általánosítástól inkább megbízható tipológiát várunk. működik. akik szabadversnek tartják. ingadozó szótagszámú sorokbó1 szőtt metrikus verset is. Tamási Áron írásai. a verses líra vagy dráma. Képletszerű leíró rendszert csupán a sormértékes (metrikus) verselési rendszerekben dolgozott ki a verstan. (A szabadvers részletező ritmuselemzése mindig egyedi. Hatalmas példa erre Az apostol. nyelvészeti. Ezért igaz az.a magyar nyelvű XX. stilisztikai. 2. Utaltunk már arra. hogy sorról sorra. hogy költőiség. a versélményt olyan fokozott esztétikai-stilisztikaí eszközökkel dúsítja. egy-egy versben felismerhető tényezőinek fogalmaival nevezzük meg. 6. Érthető. rímtelen. kinek alapvető verstani értekezése azonban bizonyítja. lázadó ember a kötetlen szabadság formai esélyét látja benne.tudjuk. hiszen tudjuk.

hangolja. A rím 1. A szabadversben az akusztikai tényezők szerepével párhuzamosan növekedik meg a verslejtés (versdallam) ritmikai tényezőjének szerepe is.A rímes hexameter-pentameter neve leoninus (középkori eredetű). amely általában tréfás. (amely végülis a költemény teljes metrikai karakterét emelkedővé -anapesztikussá . vagy egyáltalán a sor végén jelentkezik. ha a rímszótag(ok) magánhangzói azonosak ugyan. az erre felelő rím neve: válaszoló rím. (E furcsa hangzású meghatározásnak az az oka.ez is az én károm. 8. mássalhangzói hasonlóak (valamely képzési szempontból. gyakorta többet mondanak. például a zöngésség tekintetében). 2. a rímszótagnál (sormetszetnél) új sort kezdő tagolással. A szabadvers zeneisége ritmikai érdekű. valamint a kecske-rímet. hanem értelmezést követelő esztétikai információk. általában a sormetszet előtt mutatkozó rímnek. ahol a több szótag mélységű rímben minden hang megegyezik. vagy: a a b b b Csoportrím (bokorrím): a a a. sorvégi rím az. 3. Szokatlan rímek Változataikból megemlítjük a kínrímet. A magyar nyelvű költészetben (és rímes prózában) ennek két alaptípusa van: az alliteráció. Ilyen részek funkcionálisan értelmezhetők. Rímfogalmak Belső rím a neve a sor belsejében. mint a szabályos metrumok. de a mássalhangzók helyet cserélnek: Elveszett a járom kulcsa . miként a metrikus verselési rendszerek metrikai lazaságai (zökkenései vagy redukciói).) . amely a belső rímre sor végén válaszol. de a mássalhangzók hasonlóság nélkül különböznek. a klasszikus időmértékes verselés nem. Petőfi Játszik öreg földünk kezdetű verse hexameterek sorvég-rímelését követő leoninus. Rímnemek A tiszta rím (teljes. Megemlítjük végül. népdal önrímei). hogy szóvégi rím. . A rím mélységét a rímelő szótagok számával mérjük. Az utóbbi rímszavak ismétlése. A rímhalmaz több strófán vagy egész versen végighúzódóan ismétlődő rím. A modern magyar lírában. olykor a rímes szabadversben nem ritka tünemény. az időmértékes és a szimultán verselésben egyaránt előfordul. amely szókezdő hangok összecsengése. a nőrím trocheusi alkatú egy szótagú végrím. mivel a latinban már ismert volt a rím. ismerte. 5. Rímfajták (rímképletek) Két alapváltozatuk a közeli és a távoli. amely itt azt jelenti. Párrím: aa Keresztrím: abab Félrím: xaxa Visszatéró rím: aaxa Ölelkező rím: abba Terzina rím: aba bcb Idegen rím: axa Ráütő rím: a b a b b.) A hívó rím a rímszótag(ok) első felcsendülése. önrímről. hogy a sorvégi rím helyett általában végrímet mondunk.. szabatos rím) magánhangzói és mássalhangzói azonosak.. Képletei a közeli rímfajtáknak vannak.. hogy a szabadvers ritmikailag laza jelenségei csupán aritmikusak lehetnek. Az asszonánc rím magánhangzói azonosak. de ismerünk három-négy szótagra terjedőket is. (A görög nyelvű. A hímrím francia eredetű jambusi egy szótag mélységű végrím. mert a bort ő maga méri).. a másik a végrím. vagy a Kicsi vagyok én. 4. . Valójában a végrím két változatát ismerjük e vonatkozásban: a belső rímet és a sorvégi rímet. 6.Mindkettő régies (Tinódi vala-vala önrímei. A művészi szövegben a következetes ritmikai rendszerek látványos szabálytalanságai szinte sohasem hibák. holott a szóvég révén a belső rím is végrím. három vagy négy szótagmélységű (Tudja azt jól Bagaméri. A magyar költészetben leggyakoribb az egy és a két szótag mélységű rím.7. Legszebb példája irodalmunkban Ady Krónikás ének 1918-ból című költeménye. Julcsa. Az asszonánc és a tiszta rím figyelmes megkülönböztetése fontos József Attila Eszmélet című nagy versében. A rím a hangsúlyos. Meghatározása: hangok összecsengése. A belső rím és a végrím mindig szóvégi rím. Ennek elméletét Arany János dolgozta ki Valami az asszonáncról című tanulmányában. Szabados rímról beszélünk. . Nyilvánvalóak ezek a metrikus versek zökkenéseiben (metríkai anomáliáiban). vagy: a a a a A nyelvi jelleg alapján beszélünk ragrímről.

A funkcionális verstan A versritmus a lírai esztétikumnak egyik eszköze. lendületet. A leíró verstani eredmények esztétikai értelmezésére a műelemző szakirodalom kezdetektől törekedett. sorok. 8. Ady közvetlen közelében. Egészen visszatetsző például arról olvasnunk a Csák Máté földjén egyik elemzésében. alkotásaink zömében megtalálható. hogy Vajda János modern lírája összetördeli a jambust.. új legenda). A verselemzés mindig több. amely igen általános. a leíró és a funkcionális verstan együttesen felel meg a verstan. A sorrészek. e tények értelmét azonban mindig a funkcionális elemzés-értékelés világítja meg. mivel a ritmikai.amikor a költeményben egyetlen daktilus sincs. ha pedig a műalkotásban a belső forma a szerkezettel kapcsolatos. A versritmus elemzése is indokolt. Így válhat maga a verstan a verselemzés hatékony eszközévé. Ennek kezdő szótagja metrikus nyomatékokban gazdag. periódusok határának jelzésével a sorozatosság ritmikai jelölője. . Ilyen értelemben általános érvényű is Ady híres vallomása: Én voltam Úr. hogy az indulatok daktilusi dobogásúak . Mivel részjelensége a vers egészének. dilettantizmus minden olyan állítás.j 5/5 A jambusi szimultán sor közös metszete után részben a sor. dúsulását is várjuk. esztétikai jelentésük mindig a szöveghelyzetben. amely a . mint a végrímé. fonák tévedései leginkább a leíró verstani elemzés kisebbnagyobb hibáira vezethetők vissza. gyakorlati tudományág. ezért az elemzés iránt fogékony olvasónak akkor okozhat zavart.. A tiltakozás. a szók belsejében is.js. ha öncélúvá lesz. ha megfeledkezik a ritmuselemzésről.. sor: nem egy szörny-állam iszonyata rág j. Másrészt bebizonyította azt. versekben egy-egy hang beszédes gyakorisággal fordul elő.) A rejtett alliteráció már olyan hangakusztikai jelenség. rendszerezésének sürgősségét a korszerű kutatások jegyében. E jelenséget nevezhetjük rejtett (burkolt) alliterációnak. mint ritmuselemzés. Bp.p. Demagógia. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versében a 24. A verselemzés során nem csupán megismerni kívánjuk az esztétikai teljes élmény rétegeit. amelyeknek kezdő szótagján kiemelkedő metrikai nyomaték található. s Batsányi János kemény megjegyzése: A ritmus csak szolga. kiemelt nyelvi nyomatékú. 1965). a teljes művészi hatás egészében jelenik meg egyértelműen. megelégszik a puszta leírással (descriptióval). a pirrichius töredezettséget sugallt az egyes művekben). metrikai tényezők önmagukban esztétikailag elvontak. amely a műegész vonatkozásában értelmezi a funkcionáló részt. a tiszta rím-asszonánc vizsgálata alapján felismerjük a változatos rímelést. akkor a versritmus a belső és a külső forma egyik tényezője. hogy csupán a laza asszonánc alapján szabályos a stanza-rímelés. mondatok. A két szótag mélységben való tájékozódás bebizonyítja. a külső forma a nyelvvel kapcsolatos eszközök összessége. A magyar költészetben az alliterációs rím mértéke jóval szerényebb. Ezen elemzési rendszerben válhatnak a tartalom és forma leírható tényezői organikus egésszé. az anapesztus gyorsaságot. leírt ritmikai-metrikai tények versbeli esztétikai értelmének. halvány nyomai az iskolában is felbukkantak (a sok spondeus lassúságot. Időmértékes vagy szimultán verselésű költeményekben rendszeresen figyelmet érdemelnek azok a szavak. tág asszonáncokkal. Idézünk néhány példát a funkcionális verstani magyarázatok általános és közvetlen lehetőségeire. Az a funkcionális elemzési mód. amely az elemzések értelmét tagadja. A funkcionális verstan tudományágában az első magyar szakkönyvet Péczely László írta (Tartalom ée versforma. amit nem szokás a rím fogalmába sorolni. hogy a funkcionális verstan az egyes művekhez kötött. (A verses epikában és drámában az adott műnem és műfaj esztétikai tényezője). A tények hitele és a tények értelmének hitele minden tudományos munkálkodás tartó pillére. szólamok. mint egész tudomány követelményeinek. (Kosztolányi Ilona című versének l-hangjai. a barbarizmus elleni vád kifejező szavát a ritmus épsége mondatja olyan erővel. hanem az érzékelhető és a tudati emberi teljesség jegyében az élmény fokozását. az egyes művek elemzésében kamatozik. Az alliteráció szűkebb értelemben kezdőrím. miközben thesis. (Hunn. hivatásának (funkciójának) bemutatásával. De hiányos. amikor sorokban. 1. vagy arról. mert élménydúsító. A hiteles leíró verstani elemzés az irodalmi tények tiszteletére nevelhet ugyan. amiről az értekező mitsem tud. tévedést. A leíró ritmuselemzés esztétikai kamatoztatásának verstanágazati tudománya a funkcionális verstan. Egyrészt megmutatta a hiteles leíró verstani ismeretek stabilizálásának. Tágkörű tipológián túl a tudományág elvont eredményeket aligha nyújt. a vers csak cifra szolga. részben a vers kiemelkedően súlyos szavainak egyikét találjuk (iszonyata). Tágabb értelemben is emlegetjük. A funkcionális verstani magyarázatok gyakori. A végrím (belső és sorvégi változatában egyaránt) nem pusztán hangakusztikai elem.jp. E kötet két alapvető tanulságot kínált.Az egy szótag mélységben való vizsgálódás általában tiszta rímet jelez. holott "csupán" a jambusi szimultán verselést valósítja meg. Hatását a hangzó nyelvben fejti ki. Az élményben az értés fokozó erejű.szolgálat a dolga! A leíró verstani ismeretek iskolai tanítását kisebb-nagyobb mértékben mindig egybe kell kötnünk a felismert és megnevezett. amely minden strófának sajátos rímrendet kölcsönöz.

a nyugtalanság metrikai követőjeként szoktuk meg. . különösen a hexameterrel és az ecloga műfajával tiltakozva már a formában is az elhatalmasodó barbarizmus ellen. rossz szekér). akkor a hatást egyéb nyelvesztétikai vonások érvényesítik. Ady szenvedélyekben lobogó költészetének szimultán metrumát a monoton panasz élményének megfelelően lazítva. hogy a festői képek hangulatával korábban ellentétes metrum egyidejűleg párhuzamos a lélek elejétől végig jellemző zaklatottságával. éj és csillag. Ha a versmondó a verset általános (kötetlen) nyelvi jelenségnek tekinti. gyűrűző. esettséget panaszolnak. az esti csönd riadt sejtelmei után mindez már döbbenet. dús jelei után egyre inkább a kötött formák felé fordul. élénk jambussal festi a szóhangulatot. élet és halál végleteit.Petőfi Nemzeti dala.Elvi és . . . . . szokatlanul. A képek intenzitása változó. mélyvizű tó . amely a vers egészében következetes. Most a versritmus érzékeltetésének vonatkozásában eleve helyes beszédkultúrára gondolunk. amely helyzetének és konzekvenciáinak festésében népdalszerűen ötvözi a gyöngédséget és a tragikumot.Radnóti az antik kötött veremértékek művelt fegyelmét érvényesíti elsősorban. Ady kuruc-versei. valójában esztétikai-funkcionális remeklés. meghatározó. a művet záró. js. József Attila a Tiszta szívvel egyszerű metrikai formájával. csöndes. A verselési rendszeren belüli veremértékek váltogatása magában is esztétikai értékű. a kétütemű hetessel fejezi ki metrikailag azt a világos bizonyosságot.A vers végén ismerjük fel a költői lelkület azon zaklatott. képek és jelképek a lét fenyegetettségét. . félelemtől űzött hangoltságát. Ha mégis okos és esztétikus. tévesztőek. Kölcsey Zrínyi második éneke című versének indító sorában a ritmus révén jelzett nyelvi nyomatékok leginkább a jelzőt (szenvedő) emelik ki. Ellentétes ezekkel a természeti képekkel a sodró anapesztus. A részletezés a funkcionális verstan feladata. mozgalmi költészetünk alkotásai szívesen választják a hangsúlyos metrizálást. lehetnek torzultak. A versmondásról A magyar beszédkultúra egyik fontos tényezője a versmondás kultúrája. látomásos képek lassú mozgása. a világforradalom harcát. j. Ez a versmondás uralkodó divatja. így kivételes. akár szabályos metrikai-ritmikai rendjével. akkor elsősorban mondattani tagolást érzékeltet. kifejezők. tört a jambusi verselés is. idéz még hangutánzást is (harangvirág) . gépiesek. . művészi formai eszközeiben is a fegyelmet keresve. hogy nagy költők műveiben a metrikai hiba általában látszat csupán. József Attila a szabadvers és a hangsúlyos metrizálás korai. A magyar nyelvű műköltészetben a hangsúlyos-monometrikus verselés általában a természetes beszédhez. a metrum végig párhuzamos követője a lélek hangoltságának. mondandóját közvetlenül festi (funkcionális párhuzam). A verselési rendszer alkotói megválasztása olykor önmagában is értékelhető esztétikai döntés lehet. Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versében a vers meditatív első részében jambusi mérték uralkodik. akár éppen látványos metrikai zökkentéssel. utolsó harmada csupa dinamizmus. akkor tudatosulhat bennünk. gondolattól gondolatig szakaszol (tagol). a mozgás. lidérces. az élet menekvést kereső kiszolgáltatottságát. Néhány változatra utaltunk csupán. hogy általános és személyes jegyei igen változatosak: lehetnek ezek szépek. .S ha innen az anapesztusi metrumra is visszanézünk. szívszorító félelmét idézik.mindennapi beszédben szokatlan. . a szenvedélyek hullámzását anapesztusi mérték jelzi. j. Ady A Tisza-parton című versének harmadik sorában szólábazó jambuspárral. mély vallomás. s minden ilyen sorban zökkentett. hiszen a hagyományos költői gyakorlatban általában a lendület. népi műfajokhoz. rebbenő mozdulatok uralkodnak az első részben. győzelmet éneklő lírai dal (s néhány lírai betét) metruma anapesztusi. ez a sor kulcsszava: Te lásd meg. ó sors. 4.Vörösmarty Csongor és Tünde című verses drámai játékában a népies-mesei hangulat uralkodik. éneklő. j. cs /6 2. vonzók. előadása ennél fogva a ritmus esztétikumát mellőzi. E trocheusok szóhangulatot festenek (csonka.tompa nyugalom. a nyugalmat és a forradalmi elszántságot. miként a mondanivaló (a sorbeli jelentés) is kiemelt. széthullást. A Kocsi-út az éjszakában strófakeretező sorai mind törtséget. monometrikus időmértékes sorokkal gazdagon vegyítve. statikus természetfestés metruma. mindegyikben úgy szemlélve a beszédkultúrát. A zárókép személyes vallomásának nyugalma tragikus-katartikus. De változik a vers. a lélek riadalma folyamatos. A versritmus tekintetéből három alapvető változatot tarthatunk számon. ellentétes-párhuzamos metrikai kísérője a képeknek. egy-egy metrikailag kirívó trocheus révén. ehhez a költő azt a bimetrikus trochaizálást választja. Olykor egy-egy versláb vagy verslábkapcsolat az általa ritmizált nyelvi rész hangulatát. Kései versei a hagyományosan komoly (de végletek kifejezésére is alkalmas) jambizálást választják. határozott.Az Éj és a vándorok filozofikus fejtegetései jambusi metrumúak. eltörött. szenvedő hazámat! j. E példa ritmikailag más szempontból is figyelmet kelt: a költemény egyetlen csonkaütem-követő cezurájú sora. Esti csend. sorsa szigorával emberi tartása fegyelmét szegezi szembe. amely sokszor kétütemű hangsúlyos metrumot érzékeltet. érthetetlenek stb. Radnóti Miklós Álomi táj című költeményének következetes anapesztizálása az első három szakaszban sejtelmes. Funkcionális verstani törvény. közérthető mondanivalókhoz közelítő törekvést fejez ki.

keresztrím-változatokat mutat. A Matyit festő nyelvi humor eszköze ez Fazekas művészetében. nyilván hangsúlyosként. A sorok egy része mutat harmadfél időmértékes metszetet (ezek közös metszetként is felfoghatók. a nyomatékmegoszlás miatt gyenge hangsúlyos tagolás érvényesül bennük). Sérelmet szenved itt mind az arányos tagolás. ha ennyit sikerül megtanítanunk: négy strófa. rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h . Vezető metrum az időmértékes jambusi. a 11-esek változatos metszetűek (dierézis. (A Lúdas Matyi hexameterei igazán csak akkor kifejezők. Tíz strófából áll. akár amatőr versmondók kivételes pillanataiban? Költemények leíró metrikai jellemzése 1. szimultán versben gyakran eltűnik így a verselési rendszer élménye is (csak ütemezést hallunk). Egyrészt mellőzi e felfogás a versben objektíve létező versritmust.. hanem dúsítja.). Szubjektivizálódik a versmondás. igen ritka tudatos kivételektől eltekintve) a beszédritmus szerinti versmondás híve. felező nyolcast sugall. miközben ismét megbomlik a tartalom és a versforma harmóniája: a tartalom mögéje szorul a forma egyik ritmikai tényezőjének. hogy a természetes nyelvérzék mindig tiltakozott a skandálás ellen. erős a hangsúlyos ütemezés. Régebben. másik részük pedig vagy dierézis-típusú. amelyekben közös főmetszet (tehát harmadfél időmértékes metszet) található. A tagolás révén hangsúlyos vezér.gyakorlati hibák pedig nyilvánvalóak. megtörik a versláb és a sor lejtése. hiszen a formai jegyek stilizálása az értelmezés stilizálásával egyenértékű. Egy strófa szótagszámképlete: 10 7 10 7 8 10 7 7. Rímképlete: a b a b c c d d. A tihanyi Ekhóhoz: trocheusi szimultán verselésű. 4/2-re. amit a költő hallott. de a metszet utáni thesis miatt. roncsolja a költemény organikus esztétikai teljességét és hitelét. redukálása a metrumra. 2. . A Reményhez esetében jó. a metrumnak. Ha szubjektív beszédnyomatékokat érzékeltetünk. hogy az időmértékes metszet leggyakoribb változata lábmetsző. eltűnik a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. a hatosok pedig szintén kétüteműséget éreztetnek (3/3. A vezető metrum tehát itt is hangsúlyosütemező. azzal jutalmazva. ami minden túlzás. A metszet után szó. A szavalóművészet (ösztönös kivételektől és ritka. hangsúlyos versritmus esetén ez szülte az ütemek kemény kopogását. E helyzeten segíteni csupán alapos verstani elemzéssel lehet. vagy gyenge másodfél metszetet jelez. A gondolati tagolás általában nyelvi szólamtagolás. A költészetünkben ritka. a strófák szótagszámképlete. ellentmondás sorsa: megmosolyogták. Másrészt oktalanul helyezi úgy előtérbe a tartalmat.). 11 strófából áll.(vezető) metrum és trocheusi-időmértékes kísérő metrum alkotja a szimultán metrumot. a strófák nyolc sorosak. Láttuk. Mindez a gondolati-érzelmi-hangulati tartalom rovására is mehet. Ilyenkor az indító öt szótagú ütem utáni hat szótag mellékmetszettel tagolódhat tovább 3/3-ra. Eredménye a többtényezős versritmus stilizálása. Négy strófából áll. A nyolcasok általában kétütemű közös metszetű szimultán sorok (5/3). Leginkább a dierézis-metszet hatékony. időmértékes versritmus esetén a beszédritmus sérelmét.A trocheusi lábak lüktetését a hangzás és az írás figyelmesen biztosítja (például: Főldiekkel. A strófák tehát nyolc sorosak.. szimultán soroknak azok látszanak. öt szótagú sorok átveszik a más szótagú sorok (hatosok. A strófa szótagszámképlete: 6 5 6 5 6 5 6 5 8 5 8 5 6 5 6 5 . . . Trocheusi szimultán verselés jellemzi. Ennek kulcsa az arányos tagolás és az arányos kiemelés. Vannak monometrikus-időmértékes sorok is. ezekben nincs érzékelhető metszet. negyedfél metszet). 4/2). A sorok egy része nem mutat időmértékes metszetet (különösen a sok öt szótagú sor). de vannak felező nyolcasok is (dierézis-metszetűek. hangsúlyosként tagoló metszetet. mind bimetrikus szerkezetben. . Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez: trocheusi szimultán verselésű.A tihanyi Ekhóhoz esetében: Tíz. A költészet nyelvi erejét a versritmus nem korlátozza. A skandálás a metrikai nyomatékok nivelláló és túlzó kiemelése.Jellemző. nyolcasok) sorozatos kétüteműségét. Megjegyzés: Az iskolai oktatásban tartózkodnunk kell minden túlzástól. . minden szakasz 16 soros. mert az időmértékes metrum a verslábakra hagyatkozik.) . Ezek sikerét a hiteles leíró és funkcionális verstani elemzés biztosíthatja. ami azért is fontos. A nyolc szótagú sorok zöme hangsúlyos tagolást. kísérő a hangsúlyos ütemezés. tűnemény stb. Ki ne érezte volna már e többletet akár művészek. A versritmus hiteles érzékeltetése a versben működő ritmikai tényezők arányos érzékeltetése. Már csak emiatt sem azt a verset halljuk. mind monometrikus. egyenként nyolc soros strófából áll. különösen az iskolai tanításban divatos volt a skandálás. A hangzó verslábak között gyakori a choriambus. A Magánossághoz: jambusi szimultán verselésű. kinevették. ez pedig a versritmikai kiemelés feladását jelenti. gyakran 4/1 vagy 3/2 ütemezéssel. mind az arányos kiemelés. a kísérő metrum trocheusi. egyenként 16 sorral. penthémimerész. Rímes. gyakran szólam kezdődik. 11-8-11-811-11-8-8 . ha harsányan skandáljuk őket. Ha kényelmes beszédszünetet tartunk az időmértékes metszetnél. hogy megbontja a tartalom és a forma közötti harmonikus kapcsolatot.

a strófák sorszáma 8. ebben csábít a szólábazó anapesztus. a sorok váltakozóan (de nem periódikusan) ötödfeles.illetve ütemkapcsoló sorokat. Strófái száma 7. 27: Jézus(s)a. mindegyik tíz soros. 10: szavu. A metszet utáni hat szótagot következetlenül tagolják mellékmetszetek. Változatos szótagszámú sorokból áll. Gazdag choriambizáció jellemzi. Mivel metrikus. Párrímes. Közel áll a szimultán verseléshez. 62: álgyu-. Négy periódusának mindegyike egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata.A 71. 3.ch. 27 sorból áll. Vannak a versben időmértékesen monometrikus sorok is. keresztrímes. 3: vele. 46: kopiával. 3/3. . 4/4. két négyes és hármas jambusi periódust kapcsol össze. holott szómetsző jambusi rend érvényesül: Egyes daruszó tévelyeg hangzó verslábak: s. de három szótagú verslábat nem alkalmaz (nincs benne anapesztus). . jambusi-trocheusi időmértékes szórványokkal. utánuk hangsúlyos főmetszet következik. Rímképlete: x a x a x b x b. Szótagszámképlet a strófákban: 10-10-10-10-10-10-9-9-10-10. A nyolcasok általában feleznek (olykor szómetszéssel).trocheusi szimultán verselés jellemzi.sorban harmadfél lábmetsző cezúra található!) Ártatlan dac: jambusi szimultán verselésű. A vén cigány: hangsúlyos monometrikus verselésű. 8: űlet. Az ítélet: rímtelen. ötös és hatodfeles jambusok. 4/2). így vezető metruma a hangsúlyos kétüteműség (4/3. szimultán sorokkal.A Magánossághoz jambusi szimultán verselésű. 14 strófából áll. közös főmetszetű (metszetkapcsoló) és metszet. ahol erős az ütemezés. a refrént a záró szakaszban szövegfolytatás váltja fel. a negyedik sorban olykor dierézis mutatkozik. a négy szótagú ütemek időnként élénk choriambusi alkatúak (időmértékes szórványok kísérnek). Néhány időmértékesmonometrikus sort nem számítva a szimultán sorok rendszeresen két üteműek (5/4. 75: oh. rímképlete: a a b b x c x c. Élénk jambizálás. 11 nyolc soros strófából áll. periodicitás nélkül. Hat strófájának mindegyike nyolc soros. . vannak benne szimultán sorok is. Rímképlete: x a x a x b x b. minden strófa négy soros. 31: illatu. minden szakasz nyolc soros. . Hét négy soros strófából áll. század költői: jambusi szimultán verselésű. Temetésre szól az ének. Petőfi Sándor A XX. 24: mézizü. minden sora hexameter. 3/3.meg ütemkapcsoló sorok váltakoznak a versben (ilyenkor a harmadfél metszet csonkaütemet követ). A strófa szótagszámképlete: 8-8-8-8-8-3-8-3. Vörösmarty Mihály Szózat (1836): jambusi szimultán verselésű. rímtelen. A sorok hatodfeles és négyes jambusok. 38: szinü. (Ügyelni kell a prozódiára. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja (a b a b c c d d).. sorai felező nyolcasok. Gazdag choriambizáció és anapesztizálás hatja . (Időmértékes-monometrikus verselésű. 4/4). . A sorok többsége szimultán. a trocheusi időmérték kísérő metrum. a versnek csupán jambusi-anapesztusi sorai (amelyek nem daktilizálhatók) döntik el a lejtésben kétértelmű sorok egyértelmű lejtését.j az ütemezés: 5/3 Szondi két apródja: időmértékes monometrikus verselésű. kísérője a kétütemű hangsúlyos (5/3. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823): trocheusi szimultán verselésű. halk ütemezés jellemzi. Hat strófából áll. olykor tagolatlan. a lejtésegység alapján. 42: becsü. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). Szótagszámképlete: 7-6-7-6-7-6-7. Szakozatlan. Előszó: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. 5/3. Félrímes. 2. Nemzeti dal: hangsúlyos monometrikus. Hét strófa. dőlttel jelöljük a helyes mértéket. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja.) 4. de vannak idősértékes monometrikus (természetesen jambusi lábazású) sorai is.) Világosságot!: időmértékes. Mindennek funkcionális magyarázata van: az örvény árjaként forró vér s az őrült lélek érzelmi dúltságát jelzi a dúlt metrum. 14: kopiával. rímtelen.6. 19 négysoros strófából áll.Váltogatja a metszet. Egyik sorát idézzük. (Következetlen az időmértékes kíséret is. Egy periódus két sor. A periódust egy negyedfeles és egy hármas trocheus alkotja. 6: feszűlet. az ütemlábazás időmértékes karaktere inkább az ereszkedő trochaizálásnak kedvez.Változatos szimultán sorokat is találunk. 4/2). minden strófa négy periódusból. nyolc strófából áll. szakozatlan költemény. Az apostol verselésére emlékeztet. vezető metruma az időmértékes.: hangsúlyos monometrikus verselésű. A sorkezdő ütemek négy szótagúak. Sok a dierézis-metszet. 25: ím.. A strófák első három sorában csonkaütemkövető harmadfél cezúra tagol. Arany János Kertben: jambusi szimultán verselésű. noha érzékelhető. a helyes szótagidőtartamra! Soronként utalunk egyes szótagokra. ütemező verselésű. A szó. Ötös és hatodfeles jambusi sorai a drámai jambust idézik. négy periódusú. a refrén négy sornyi. 5: ífiu. Rímképlet: xaxabbccdd. jambusi monometrikus verselésű.és szólamlábazás daktilikus időmértéket is sejtethet. egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. nem lehet szabadvers. szakozatlan vers. Metrikai karakterét az anapesztusok határozzák meg.

meg ütemkapcsoló sorok. Metszetkapcsoló. mivel a szerkezeti tagok sorszáma igen változatos.E költemény is. Jónás imája: jambusi szimultán verselésű. de van néhány hatodfeles és egy hetedfeles jambus is. olykor hangzó choriambusok. metszet.cs. rímes. Kilenc 4 soros strófából áll. A sorok változó szótagszámúak. váratlan helyeken belső csonkaütemekkel (többször csonka a második versláb.j. mint Vörösmarty versében (A vén cigány). Stanza. Tóth Árpád Esti sugárkoszorú: jambusi szimultán verselésű. Egy szakasz öt sorból áll. A szimultán sorok vagy metszetkapcsolók.a . A sorok ötös jambusok. párrímes. minden szakasz hat soros. (A harmadik sor metszet. ütemkapcsoló és metszet. hasonló szerkezetű az ötödik sor is!) 9. e részek azonban nem strófák. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). Mindhárom strófája 8-8 soros. Öt strófából áll. Choriambusok. Szakozatlan. vannak ütemkapcsoló szimultán sorok is. miként a háborús eclogák a művészi rend és fegyelem heroikus emberi méltóságát szegezi szembe a démoni idők pokoli embertelenségével. Részletes leírása (teljes indokolással) külön tanulmány tárgya lehetne. A sok ötödfeles sor 5/4-es kétüteműséget jelez. . A vers láthatóan szerkezeti részekre tagolt.és ütemkapcsoló szimultán sorok közé monometrikus időmértékes sorok ékelődnek. Metszetkapcsoló és ütemkapcsoló szimultán sorok köré jambusi monometrikus sorok ékelődnek. rímképlete: a a b c c b. keresztrím. A strófa szótagszámképlete: 11-11-10-11-11-10. a periódus egy négyes és egy ötödfeles jambust ötvöz. . vannak metszetkapcsoló. A szimultán sorok hol metszetkapcsolók. Félrímes (x a x a). hexameteres vers. visszatérő rím egyaránt található). Hatodfeles és ötös jambusok kapcsolódnak össze. Időnként anapesztusok színezik az időmértéket. sok a nyomatékmegosztó sor. a verslábak sorrendje: j. gyakori a nyomatékkapcsolás és sokszor szólamszerű az ütemezés. szimultán sorokkal. metszet. A jambusi rendben változatos choriambizáció érvényesül. . laza jambizálással. Babits Mihály Csak posta voltál: laza jambusi szimultán verselésű. mint harmadik szótag.j.: rímtelen. strófikus. Radnóti Miklós A la recherche. Ember az embertelenségben: laza szimultán verselésű.. a rímek indázók (párrím. a józan. maga a vers hét strófa. Sok az időmértékes (jambusi) monometrikus sor. ütemezése: 4/1//5. Vannak a versben időmértékes monometrikus sorok is. hol ütemkapcsolók. 10. 11. mert következetesen metrizál (metrum nélkül egyértelműen szabadversnek minősítenénk).vagy ütemkapcsoló szimultán sorokkal. gyakori a nyomatékmegosztás. A metrum zaklatottsága itt is funkcionálisan indokolt. Szakozatlan. Juhász Gyula Himnusz as emberhez: jambusi szimultán verselésű. a karakter-megnevezésen túli részletezés túlzás volna az iskolában. ütemkapcsoló. Mindez a tartalommal harmonizál. . . időmértékes monometrikus sorokkal. Ady Endre Az eltévedt lovas: jambusi szimultán verselésű.A metrumban mindhárom szimultán sorváltozat fellelhető. jambusi. Nem szabadvers. a hangsúlyos ütemezés szelídsége (a metszetek gyakran szólam-metszők). de egyéb szokatlan helyzetű csonkaütemekkel is találkozunk. a versritmust a beszédritmushoz közelíti. Ötös és hatodfeles jambusi periódusok kapcsolódnak. Metrikailag költészetünk egyik igen nehezen leírható verse. 8.ée ütemkapcsoló. Kosztolányi Dezső Hajnali részegség: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. 6.Hét strófából áll. Góg és Magóg fia vagyok én: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Feltűnő a sorvégi jambusok gyakori erőtlensége. egyszerű közlés stilisztikai tónusához. Minden strófa két periódus kapcsolata. Karakterét a zaklatott jambusi időmértékes metrum és a sok szimultán sor adja meg.. rímképlete: x a b b b a. szakaszonként négy periódus. vagy ütemkapcsolók. Vörös hervadás: metrikai karaktere azonos a Hajnali részegségével. olykor pirrichiusok színezik az időmértéket. vannak metszetkapcsoló. Ötödfeles és négyes jambusok kapcsolódnak. vannak időmértékes monometrikus sorai is.át az időmértékes metrumot. minden szakasz hat soros. még az érettségi küszöbén is. nem periódikus. ezek száma túlnyomó. A strófa szótagszámképlete: 9-8-9-9-9-8.

./ .Egy metrikailag érdekes sor. változatos szimultán sorokkal.// u u ch.vagy metszetkapcsoló szimultán sorokkal. A lejtésőrző metrumelemzésnek több sorban a pirrichiusok okoznak gondot. az első négy sor felező nyolcas (olykor szómetsző metszettel).u ./ u u Lángot ki lehel deres ágra? . mivel a gazdag anapesztusi variációk sem hiányzanak.E sorban a hangzó verslábak rendje a következő: enyhén spondaizált trocheus .A jambus teljes változatosságával hullámzik. s s.szóértékű csonkaütem . a.szólábazó anapesztus .12.. ütem. A szimultán sorok változatosan metszet. A követelő beszédritmus minden szót nyomatékosan ejtő természetes tagolása ez versben. choriambizálás. rímes. Rímképlete: aabbx./ . . a /3 /4 /4 /5 /4 /3 . . szimultán sorokkal (ütemtagolódást többnyire gyenge hangsúlyos vagy közös metszetek teremtenek…). merész anapesztusokkal. A strófa szótagszámképlete: 10-7-9-6-9-6. Metszet. cs s. cs ch. s.. A szonett-méretű. A versritmus tényezőinek funkcionális elemzését követeli a költemény! . .// u .és ütemkapcsoló.u/uu/u-/u Ki becéz falban megeredt u u -/ .végül két szólábazó anapesztus..// u . j..A Mellékdal két négy soros strófájának minden sora ötödfeles jambus. j. jambusi-choriambusi-trocheusi szórványokkal. Minden strófa öt sorból áll. Külvárosi éj: jambusi időmértékes monometrikus verselésű./ u u/u -/. rímképlete: x a x a x a. rímes. A vers nyolc strófából áll. igazit vagy belevész a világ! ./u . 13. hiszen maga a művészi rend ép itt a metrikai karakterben is. a a.: rendet. Strófikus. Szerkezetileg tagolt. idegen rímes részek váltakoznak a versben.// u u ki imád tücsök-hegedűt? u u . cs a. Elegendő. Óda: verselése A város peremén és a Külvárosi éj verselésével egyezik meg. j. Elégia: verselésének karaktere azonos a Külvárosi éj verselésének alkatával.. nyomatékmegosztó jambusi szimultán sor. a funkcionális részleteket kiemelve.Részletes leíró verstani elemzése bizonyára meghaladja a tanulók erejét (a gimnáziumban is)./ Létem ha végleg lemerűlt. a t. Nagy László Ki viszi át a szerelmet: jambusi monometrikus verselésű. j./ u u -/u u -/ u Ki feszül föl a szivárványra? u u .vagy ütem-.és ütemkapcsolók. Holt vidék: hangsúlyos monometrikus verselésű.u Lágy hantu mezővé a szikla. szimultán sorai is vannak. a./ u u hajakat./ u . cs ts-j. A laza jambizálás a "hangzavart!"-jelszavának látszatszerű kakofóniáját festi./ . a a. párrímes költemény részletes metrikai leírása: Létem ha végleg lemerűlt . rímelése rendszertelenül változatos. cs. j.-/ u u u -/u káromkodásból katedrálist? . p. js./ u u . cs. anapesztizálás jellemzi a metrikai karaktert. a ts. ha a karaktert hitelesen jelezzük. a.-/. Változatos helyzetű belső csonkaütemek. Strófikus. Illyés Gyula Bartók: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. szimultán sorokkal./ . j. s. szakozatlan./ u csípőket ki öleli sírva? . Párrímes. A sorok szótagszáma a roppant belső feszültségnek megfelelően szélsőségek között ingadozik. a. nyomatékmegosztók vagy nyomatékkapcsolók. Néhány sora időmértékes monometrikus (jambusi).) 14. Figyelmet érdemelnek anapesztusai. az ötödik sor ütemértékű három szótagú sor. a 29. gyakori szólamlábazás. a sorok szótagszáma. illetve metszet. .u .A szabadverstől lényegében a következetes (jambusi) metrum határolja el. cs a. verőereket? uu -/ u -/u uS dúlt hiteknek kicsoda állít u/. ezek egyenként hat sorosak. cs. Szerkezeti tagoltsága ellenére nem strófikus. E metrum hasonló A város peremén metrumához. cs. József Attila A város peremén: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. . 16 szakaszból áll. visszatérő rímes. tp-j. Számottevő a különbözés is. de nem strófikus.

j. intenzív-extenzív értelemben egyaránt. Rokona e vers ritmusa a népdalnak (Kicsi vagyok én. 4/2). Sorok és sorkapcsolatok sokszor teljes időmértékes vagy éppen szimultán metrumot jeleznek. ősi egyszerűségét nem feledve mondhatjuk. elsősorban a hatosok.ki rettenti a keselyűt? u -/ . Ilyenek a terjedelmes szótagszámtartó betétek. . 4/1 .) Szent kert. hogy a hangsúlyos kétüteműség egyik érdekes műköltői változataként mutassuk be. tény azonban. A sorok uralkodó mértékben nyelvi. cs jp. Szán megy e1 az ablakod alatt: igazi hangulatvers. figyelmes olvasó. Sajátos esztétikai hatását az ütemegyenlőséget segítő rövid szótagok sorjázása is segíti. didereg az eperág: mit üzen a tél? A kicsi verset azért idéztük. A költő maga gyakran tudatos kísérletező volt e formák magyar nyelvi megszólaltatásában. t-jp. párrímes sora így változik 28 sorú költeménnyé. sor. időtlen a hangsúlyos metrum is. E hangsúlyos metrumú versben erre a ritka időmértékes jelenségre is érdemes figyelnünk. Rang. Weöres Sándor Tekereg a szél csavarog a szél. fönn lenn tág éj jő.uu u/u S ki viszi át fogában tartva u u u -/u-/ . természetes itt. hogy a proceleusmaticusnak köszönheti népszerűségét… (Ez a négy rövid szótagból álló versláb: u u u u a költemény ritmikai tényezőinek csupán egyike. mély sugallata a felnőttet is megragadja. kék árny. érzékelhetően színezik is a nyelvi ritmust. a csönd. az öröm és az elmúlás szelíd borúja is egyszerű. hogy a magyar lírában gyakorlatilag jóformán sose szerepel. elsősorban jambusit.-/ u j.). js. Majd Mély Csönd leng. minden verssor egyetlen szó s így egyetlen szótag .E lírai éposz a nyelvi ritmus gazdagságát kamatoztatja anélkül. Minden. de már hangsúlyos szempontból.Ritmikai alkatát leginkább a nyelvi ritmus jegyeinek elemzése közelítheti meg. Verselési hagyományokban gazdag szabadvers. 4/3..Időmértékesen a vers minden szótagja hosszú.vagy sorkapcsolat-méretű metrikus szórványok. szintézise. Ritmikai karaktere: szabadvers. cs /3 /5 /4 15. a felező hatos ősi népdalmetruma.) Nyelvünk gyönyörű képessége a ritmikai-metrikai változatosság kimeríthetetlen gazdagságának követésére való alkalmassága.-/ u a szerelmet a túlsó partra! u u/ . Magam hallottam tőle (száz éve már. terebélyes véglete követi.Egyszerű. a várakozástbúcsúzást. .. Következetes (sorozatosan ismétlődő) karakterük azonban nincs. .háttérben pedig ott húzódik a szólamszerű 4/3-as tagolásnak-ütemezésnek hangsúlyosan metrikus hazai élménye. akkor is. 4/1. vagy több is talán… egy debreceni irodalmi szereplése alkalmával) A galagonyával kapcsolatban.. Négy fém cseng: Szép Jó Hír. a legritkább variációk kihívást jelentettek számára. elemi emberi élményeink egyik alapváltozatát. mind a leghosszabbakban találhatók. Weöres Sándor költészetében a ritmikai-metrikai változatok sokaságával találkozik az érzékeny. mint Hült hang. 4/1. végül marad az éj. js. mondattani (és így ritmikai) egységek. . A dinamikus élmény villanásnyi. ch. De mennyi művészet benne: a sorfelekben váltakozva ismétlődő háromtagú hangutánzó és hangulatfestő szavak (csing-ling-ling. Ilyen sorok az igen változatos szótagszámú sorok között mind a rövidekben. ha föl-fölbukkannak hagyományos metrikus alakzatok (3/3. hogy tartalom és forma tökéletes harmóniája a vers.Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából .u u -/ .nagyszótagszámú ütem találkozik minimális szótagszámúval. kop-kop-kop) a téli éjben egyedül eleven mozgás festői. a közeledést-távolodást kísérő röppenő hangulatot eleveníti meg. Bő lomb: Tárt Zöld szárny. ébred és elmúlik. hogy következetes metrumot követne. . (A vers négy hétszótagos. a mozdulatlanságot metrikusan részben a hosszabb szavak és szólamok másik. Szédület előtt csak egyetlen példa még itt: a költő Kínai templom című verse csupa egy szótagú szóból áll. Képei varázsuk alá vonják a gyermeki lelket. j ch. .E mű ritmikailag szinte minden magyar verselési rendszer érzékelhető ötvözete. míg magát a csöndben pihenő tájat. A párrím régies.

Az érettségizőktől várjuk azt a verstani minimumot. ha a tudományos kutatások eredményei eleve ellentmondásosak. értékelni. Ezzel a kelleténél ritkábban élnek a tankönyvek. .).többnyire tekintélyelvű . szabadvers-tipológia. ez a diákoknak közvetített ismeretek hitelének. részletezett érvekkel (I-IV: Mohácsy Károly.Azt mondja a tankönyv. könyvek részeit olvasztja egésszé. hogy világos. IV: Madocsai László). versek formai változatosságában a szerzett verstani ismeretek birtokában el tudnak igazodni. metrum. hatékonyságának záloga. Az pedig képtelen kívánság. Olyan merész. a prozódia alapvető elméleti kérdés az iskolai verstanban is. hiszen tanítványaik sorsát formálják az átadott ismeretekkel (elég utalnunk itt a pontszámokra hegyezett tesztekre. Az általános verstani fogalmak. Négysoros Radnóti Miklós Papírszeletek című ciklusában a Kisfiú: két pentameter négy sorban. Zrínyi verselésében Képes Géza ItK-tanulmánya (1961). amely cikkek.A szótagmérés. csipegetés innen-onnan. szubjektív szakmai tallózás ez. hogy minden magyar tanár éppen verstanból legyen annyira fölkészült. hogy . A monometrikus alapfogalmak és definiciók esetében legtöbbször Horváth János Rendszeres magyar verstan.kizárólagossággal. Péczely László Tartalom és versforma című könyve a funkcionális verstan bemutatásában. rámutathat a tankönyv hibáira is. Sok-sok lábjegyzetet mellőzve jegyezzük meg. Szilágyi Péter munkái. 1997: 47-68) A verstan iskolai tanítását is érdemes az eredményesség szempontjából vizsgálni. Természetes. a nyomaték fogalma. strófák. A sorfaj szakszerű ismertetésében ez az állítás is egyetemes érvényűnek látszik. hogy eredetükre már szakmunkákban sem szokás utalni. A gond az. Aztán sehol sem találunk helyesbítést. az egyértelműség érdekében hibát hibára halmoz. szabatos. * Néhány mai magyar irodalmi tankönyv (zömmel jó) verstani megjegyzéseiben széttekintve említünk pár vitatható példát..Az egyetlen védelem az eltérő nézetek ismertetése volna. a kivételek ritkán képezhetik az iskolai tanítás tárgyát.Utószó E kis rendszeres magyar verstan. tömör összefoglalást adjanak az adott kor tudományos eredményei alapján. hogy a művek sokaságát kell figyelembe venni. a rím ismertetésében (Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba. bizonyosságot szuggeráljanak. A korszerű ritmikai fogalmak egy részét Kecskés András műveiből olykor szó szerint vettem át (versritmus. A sohasem keménysége azonban zavaró. . Juhász Gyula Ovid tavaszdala című költeménye végig pentameterekből áll. ami az alapozó ismeretek elveire épül. rész). amely alapján költészetünk alkotásait a verselés tekintetében megbízhatóan tudják jellemezni. tanárok számára a tankönyv a közös nevező. Teljes erőfeszítéssel küszködnek. Kétségtelen persze. de elméleti érdekű axiomáktól is tartózkodni kellene. hogy e munka az iskolai verstanoktatás ügyének érdekében a magyar verstani kutatások összegzését célozza. a verstan esetében is. Oka ennek nyilvánvaló.semmi fenntartásunk sem volna. A hivatkozásokat itt mégis mértéken felül elhanyagoltuk. Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!.). Ha ezt olvasnánk: "önálló sorfajként később is igen ritka" . III. Vargyas Lajos A magyar vers ritmusa című könyvére támaszkodtam (a relatív szótaghangsúly például Vargyas Lajos fogalma). az időmértékes verselés fogalmaiban. Ilyen helyzetben a bizonyosság látszatának érdekében rendszerint öszvér-megoldáshoz folyamodnak: olyan kevercs áll elő. ..A diákokat oktató tanároktól az alapok szakirodalomra építő ismeretét várjuk. A verstani alapelvek ismerete és következetes képviselete a tanár feladata. amikor ugyanis a szerzők egy-egy nézet maradéktalan követését vállalják. de ez terjedelmi okok miatt is reménytelen. a filológíai minimumnak itt teszünk eleget. Mert érthető ugyan. definiciók jelentős része régóta közkincs oly mértékben. A VERSTAN KÖZÉPISKOLAI TANÍTÁSÁRÓL (Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában Debrecen. hogy ujjat húzzon a tankönyvvel. Segített Kardos László egyetemi jegyzetként megjelent verstana a kötött vers és a szabadvers megkülönböztetésében. Maradna bizonyosság helyett alkalmanként a tudományos bizonytalanság szolid érzékeltetése. nyelvi hangzástényezők stb. bizonyára érvényesen. amiben a kivételek sokaságának az a kezelhetősége is biztosított. . miként a nagyok is számtalanszor támaszkodik a verstani kutatások eddigi eredményeire. a tankönyvek felelőssége tehát elsőrendű. Vannak aztán a tankönyvírók. Ritkán folyamodnak tehát ehhez a tankönyvkritikához a tanárok. de minden gyakorló tanár tudja. hogy az ismeretekben egyértelműséget. hogy kivételekkel teletömni a tankönyveket nem lehet. a szerző szemlélete szerint. A jól felkészült tanár ugyan javíthatja a tankönyv tévedéseit. Diákok. egyes összehasonlító verstani megjegyzésekben Szepes Erika-Szerdahelyi István Verstana. hogy az antik görög sortípus verstani bemutatása az ókori görög költészet tárgyalásakor hangzik el. ez a vizsgák (érettségi. felvételi) tekintetében az etalon. hogy a pentameter "önálló sorfajként sohasem szerepel" (1:20). Ez a módszer váltakozik . a sorok. Kegyetlen ez a küzdelem akkor. ami olykor a nemes cél. mekkora túlmunkát jelent a masszív érvek kifejtése. a kemény kihívások egyike.

fél verslábak szerint ötödfél metszet. magam a hosszú-rövid szótagok találkozásánál szereplő cezúrákat a verslábak sorrendje szerint első. Az antik görög költészetben állandósult némely verslábkapcsolat neve: kólon. A második sorban a metszet másoddierézis. másod-. de tanári szinten ajánlatos minderről tudni. a két rövid szótag közöttieket első./ . másod. mint a fehér holló.másod. de: II: 103). Gyakorlati verslábak: u-u uu-uu -uu -uuuu-u = = = = = = = = = jambus (emelkedő lejtésű) trocheus (ereszkedő) anapesztus (emelkedő) daktilus (ereszkedő) spondeus (közömbös lejtésű. Ötödfél metszet a penthémimerész.. Haragvó bércek görgetik u . a harmadik versláb két rövid szótagja között).stb.negyed.) (I:121). Hexameterek. csonkalábak sor belsejében is stb. de pusztán az ötödfél metszetet említeni szűkkeblűség (1: 141. A magyar nyelvű költészetben a versláb gyakorta szót metsz . gyakorlati másik lábmetszettől.Tartózkodó kérelem –különben ritka. bukolikus dierézis.a költői gyakorlatban rendszerint közömbösek (névelők. a két rövid szótag közöttitől nem határol el./u . hogy mindezt meg kell tanítani. A metrikus versekben minden sor metrikai egész. . . de tudni kell. hephthéminterész = negyedmetszet vagy hetedfél metszet stb./ u (Ady: A Tisza-parton) A metszet: csonkalábkövető. anapesztus esetében a rövid szótagok és az egyetlen hosszú szótag találkozásánál látjuk. pentameterek esetében igen változatosak a metszetek. daktilus. netán megkövetelni.korszakos. hogy hanyadik versláb után működik. másod.Elvileg négy-öt szótagig minden matematikai variációnak eredeti görög versláb-megnevezése van. vagy fél verslábak szerint: harmadmetszet. lejtő verslábakat helyettesíthet./u .stb. kötőszók. ez a leggyakoribb lábmetsző cezúra (a harmadik verslábat metszi. hogy a metszetek nyelvileg kitüntetett szóközök. de ritkábban szerepel./ u // u . az időmértékes versmérték (metrum) egységei. személyes jellemzőkre. az alaptípusokat nyomban példákkal helyes érzékeltetni. mivel ez az ötödik fél versláb után áll. miközben verslábat nem metsz. Arról pedig a diákok előtt is szólni kell. tehát élő. névmások. Ezek a lírai időmértékes metszetek alaptípusai.harmad.. szakkönyvekre utalhatunk (penthémimerész = egész verslábak szerint harmadmetszet. harmad. ezek: verslábat metszők. ./ u u Háborgató haragjukat . Szinte mindegyiknek van görög megnevezése is.Lásd: Babits: Új leoninusok. (Számomra: ötödfél.Az időmértékes metszetek három változatát egyaránt ismertetni kellene.Az alkaioszi strófa sorváltozatainak magyarázata elmaradt akkor. de a gyakorlatban . trocheusi metszetnek nevezem. de hogy a közömbös szótagokra példaként csupán a sorvégi szótagot említi. . A pentameter belső csonkalába után álló metszetet én csonkalábkövető penthémimerésznek nevezem.ötöd. Vö: II:90) csonka versláb (csonkaláb) A verslábak prozódikusan mért szótagok kapcsolatai..az említett hétnyolc versláb működik. Az egytagú szavak . trithémimerész = másodmetszet. amikor ugyanitt a szapphói strófa sorváltozatait szakszerűen ismerteti a tankönyv (I: 123-124. A cezúra (metszet) igen fontos metrikai tényező.. . A kéttagú verslábakat felezi. gyakorta helyettesíti a lejtő verslábakat) pirrichius (közömbös lejtésű. Az időmértékes metszetek ismerete a szimultán verselésben is nélkülözhetetlen. harmadtrocheusi metszet = kata triton trokhaion tomé. idegen tulajdonnevekre aligha térhet ki az iskolai tanítás. dierézisnek. rendszerint mondat.) Dierézis a versláb határán mutatkozó metszet. közömbös lejtésű versláb) ionicus a minore (szimultán szerkezetben Csokonai híres versét jellemzi . hogy a csonkalábat egész verslábnak vagy fél verslábnak tekintjük.hatodmetszetnek.. aszerint első. Az időmértékes metszet után szinte mindig szókezdet jelentkezik.vagy szólamhatárok. tehát az ötödik fél versláb után áll. első sor)./ . a verslábhatárokon mutatkozókat első. de bárki nevezheti dierézisnek is). tehát penthémimerész.// u . hogy daktilikus-anapesztikus versekben a meg-megjelenő. mint a spondeus) choriambus (két versláb időértéket jelentő. A csonkalábkövető metszetet attól függően nevezhetjük dierézisnek vagy lábmetszőnek. A szívem egy nagy harangvirág u .// .rövid magánhangzós nyílt szótag esetén .vagy negyeddierézis e metszet.ritka kivételektől eltekintve . negyeddierézis = bukolikus metszet. versláb határán vagy belső csonkaláb után működők.Nem mondom. erősen kifogásolható. a harmadmetszet is jó kategória./u u (Ady: Betemetik a tavat) Az első sor metszete: ötödfél lábmetszet (penthémimerész).

. Petőfi Sándor Mi kék az ég! című versének első négy sora: Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Mind a négy sort egy-egy olyan jambus alkotja.). legfeljebb akkor.. .." Elemzésem szerint trocheus nincs a versben. mintegy a versben megnevezett ingaóra metrikai szimbólumaként. A gyakorlatban kezdettől máig kötetlenül váltakoznak e típusok. Szólábazó két trocheus bukkan föl a negyedik sor első felében is. se lábmetszés. Ritka kivételek többnyire funkcionális természetűek. pirrichiusok is meg-megakasztják az ideálisnak tartott ritmust". a jambusnak a szereplését jelenti. Fazekas Mihály Nyári esti dal című versének első négy sora: Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok.. "Másrészt ebben a költeményben is feltűnő az ütemhangsúlyos verselésnek az emelkedő jambusokkal szembeforduló ereszkedő lejtése.amelyek a strófazáró sorokban ismétlődnek . ütemkapcsolók (ugyanitt a második sor..Költészetünkben csupán metrumelméleti tanács az.illetve szólamláhazásról is (a Nyári esti dal idézett sorai mind ütem. sem az egyetlen spondeust nem metszi szó. Az első sor három trocheusa és egy spondeusa. ha a choriambust kettébontja az elemző. .első sora. ez ugyanis jambusi versben nyilvánvalóan egyetlen verslábnak. Mivel azonban a hangzó metrum olykor nagyszabású metamorfózisaiban e jelenség fontos szerepet játszik. A harmadik sor mindkét trocheusa szót metsz. nyugtalanító mozzanatot visz a versbe. ami pedig érvekkel vitatható (aligha kétségbeesés a Szózat sugallata. III: 222-224). a hangzó metrumot illető kutatások iránti elemi fogékonyság érdekében néhány morzsa a középiskolás tanulókhoz is eljuthasson.egy-egy trocheus látványosan tördeli a lejtésegység hatalmas törvényét: követve. az arziszon rendre szókezdő . Szómetszés verslábmetszés nélkül . néha ametrikus sorok is szerepelhetnek. . ajánlott a szó. Ideális ritmusról beszélni értelmetlen. de minden alapot nélkülöz a következtetés. A nemlétező ideális ritmust a föl nem lelhető trocheusok sem. (Így Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című jambusi versének strófakezdő soraiban . sokkal inkább a végletekkel is számoló hatalmas biztatás a viaskodó. ezt a jelenséget nevezzük szólábazásnak (se szómetszés. de sem ezeket. mivel a felező nyolcas metszete verslábhatáron jelentkezik.) . Néhány sort idéznünk érdemes: a verselés jambusi.. a szabályos pirrichiusok sem akasztgatják meg.és lábmetszést nevezhetünk meg. hogy félreértés ne essék legalább tanárok szemléletében. hogy a jövendő metrumelméletben várhatóan nagy teret nyerő.. a sorozatos ismétlődést mindez nem zavarja. daktilus) nem szerepelhetnek. Ez a költemény verselését meghatározó trocheusi ütemkapcsoló szimultanitás alapja. érdemes néhány fogalmat világosan meghatározni. A ritmus lényegét. E gondolatkörben beszélhetünk ütem.). mindkét trocheust szó metszi: szó. .ez jellemzi a második sort: mindkét szót trocheus metszi.Betemetik a tavat .(szómetszés). Rigorózus szabályosság várhatja el csupán a verselést meghatározó sorváltozat többségi arányán túl az akár százalékokban mérhető nagyobb arányt (Ady verselése meghatározóan jambusi szimultán verselés.A szimultán (himetrikus) verselés érdemleges figyelmet nyer e tankönyvekben. Még az említetlen szabályos spondeusok is jambizáltak. ilyen a Góg és Magóg verselése is. a sort alkotó négy versláb mindegyike egész szó. Ez volna ideális? Ellene mond ez a teljes költői gyakorlatnak.A sor lejtését a lejtő lábak többsége illetve a sor utolsó egész verslábának lejtése határozza meg. küzdelmes reformkorban.és lábmetszés. hogy az időmértékben kerülendő a szólábazás. mivel az érzékelhető 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete a jambusi sor penthémimerészével kapcsolódik össze). .A Szózat magyarázata több szempontból figyelmet érdemel (II: 207-209). Ajánlható azonban a három alapsor-változatra is utalni: metszetkapcsolók (ilyen például Ady Endre idézett versének .. hiszen második tagjukon. mint szabályos jambus-helyettesítő láb. nyomatékosítva a sorokban kimondott létbeli töredezettséget. amiben verslábmetszés érvényesül szómetszés nélkül.Martinkó András dolgozatára épülnek.Az emelkedő lejtésű sorokban ereszkedő verslábak (trocheus. egy precíz ismétlődést kívánó szakmunka alapján.). a szó gyakorta verslábat metsz (verslábmetszés). A choriambus egésze közömbös a lejtés tekintetében! Ereszkedő sorokban jambus és anapesztus nem szerepelhet. metszet.itt az 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete összekapcsolódik a csonkalábkövető időmértékes metszettel). a hangsúlyos metszet másoddierézissel forr egybe).. A morálfilozófia tragikus vereségét a forradalom és szabadságharc bukása után az Előszó fogalmazza meg. Az eszmei vonatkozások hivatkozással . de sor élén a trocheus megengedett (szabályos licencia). s ez újabb feszültséget.A harmadikos tankönyv elveti ezt a szemléletet. Csokonai Újesztendei gondolatok című versében trocheusi jambusi lejtés váltakozik sorról sorra.. A verstani megjegyzések tévesek.és szólamlábazók. Egy-két pirrichius ugyan előfordul a költeményben. de "elenyésző számban trocheusok.és ütemkapcsolók (A Tisza parton már idézett sora: A szívem egy nagy harangvirág . Ez jellemzi a negyedik sor utolsó szavát is.A szimultán verselésű egész versben a fenti három sorváltozat mellett ütemező vagy verslábazó monometrikus sorok. .

negyedikes könyvben. * Nem tankönyvkritikát adunk itt. feltételes módú fogalmazás az elvárható. Holott már Kazinczy leírta: a jambusnak gravitás a karaktere.megnevezés nélkül is .szerencsére .trocheusi szimultán. könnyedén át nem látható téves sugallatok terjedhetnek. tehát . e sikernek azonban súlyos hiba az ára: verstani közöny uralkodik el. ha eléggé szuggesztív a funkcionális értelmezés esélye: kéttagú ütemek kopognak. "Pirrichiuszok. értékelése. a ritmusnormától ez a kettő tér el a legerősebben. Az első osztályban az alapfogalmak meghatározása. ez is hatalmas háttérmunkát követel. ezek stabilizálhatják magukat az ismereteket is.lejtés . . . diákok esetében órán kívül jut-e elég idő? Tanárnak-diáknak van-e módja. Ez alapozza meg a nagy kérdést: ha sok jó mellett súlyos hibák. Ez Négyesytől Vargyasig hangzó "nemzeti érdekű" tiltakozás a jambusok és az anapesztusok ellen. kemény rögök. Mert a jambusi szimultán verselésből semmiféle feszültség. akkor is. III: 230-231). súlyos felelősséggel. Miként azokat a gyakorló tanártársainkat is. a háromütemű tízes megnevezése. tehát óvatos. Többet kellett volna tenni a hibák elkerülése érdekében. a Húsz év múlva című versében (III: 38 ).Itt élned. . téves funkcionáltatást. A két szerzős negyedikes tankönyvben alig találunk verstani tévedést. S az sem érdektelen. bizonyos metrikus sorváltozatok leírása stb. Visszaköszön a verstanunkat legalább száz éve mérgező tévedés. járandó út követésének: a tárgyalt versek ritmusáról is szó esik.. Sorolhatnánk aztán az érdemeket is. csupán futólagos áttekintést vállaltunk a gimnáziumok néhány mai tankönyvének verstani állapotáról. Metrikai érdekességű a visszatérő sor: ó jaj. mert . ringató. metrikai fenntartás nem illeti meg sem a jambust. Itt valóban szokatlan az ütemezés. verstanból is. sem az anapesztust!!! Idéz a tankönyv két sort (Áldjon vagy verjen sors keze . . a következő megjegyzéssel: "Megkülönböztetett.ha botladozások közben is . de a tankönyvek szerteágazó feladatokat vállaló íróit mindenkor teljes tisztelet illeti. Azonos névvel . tévedések sorjáznak elénk. a Szózat verselése ugyanis jambusi szimultán (ahogy a Himnuszé . téves metrumszemlélettől is terhelten. S ez az emelkedő verslábakkal szembeni. Költőink nagyszerű nyelvi érzéke mindenkor túllépett az emelkedő verslábakkal szembeni tudákos előítéleteken. az ereszkedő trochaizálás szimultaneitása a Himnuszban expressis verbis hirdettetik. Mohácsy Károly. ahol éppen a filozofikus részek jambusi verselésűek a tömegszerű trochaizálás mellett (három vándor. de közvetlenül nem e szabályos metrumú sorok verselése emeli meg a szöveg sugallatát.mellőzi a funkcionális érdekű figyelmet a Csongor és Tünde magyarázata (II: 204205).ilyenek is bőven adódnak.miközben helyesen nevezi meg a verselési változatokat . Sorolhatnánk tovább a kisebb-nagyobb gondokat tankönyveink verstani magyarázataival kapcsolatban. hibák fájdalmas látványát a becsületes törekvés élménye enyhíti. miközben indoklás nélkül frázisos a helyes észrevétel: "költészete ugyanakkor mélyen gyökerezik a magyar múltban" (III: 222-224). Eme alapon is tojástánc.illetünk két különböző metrumszerkezeti jelenséget. Mohácsy Károly valamennyi tankönyvében következetes figyelemben részesül a bimetrikusszimultán verselés. általában sincs ilyen. hogy vannak üdítő kivételek. hogy stabil leíró elemzésre épülhet a formai elemek funkcionális értelmezése. megbízhatónak látszik.és hatodfeles jambusi sorokon ringatózó vers" (III: 284-285). hogy a tankönyv . halnod kell). mit várhatunk a hétköznapok hőseitől. A tévedések. meg kell halni. nyugtalanító mozzanat nem származik. akik mindent megtesznek. Aztán árad az abszurditás. noha bizonyosra vehető. hogy tanítás közben az előforduló hibákat hitelt érdemlően korrigálják. Emögött sorozatos időmérték (tehát szimultaneitás) aligha működik.Általában erőltetettek a funkcionális metrikai magyarázatok. "Pergő jambusok" Vajda remekében. a legsúlyosabb kérdés pedig a verstan vonatkozásában: van-e ehhez általánosan elvárható egyéni fölkészültség? Válaszunk aligha vonható kétségbe . A ritmikai-metrikai elemzésekkel való bíbelődésre vajon órán. de érdemes-e.Helyes a hangsúlyos metrum érzékelése a jambusi versben. Hibás leíró metrika nyomán sokszor kacagtató.Az elsős és a másodikos tankönyvben találunk igen hasznos tárgymutatót.tanúi lehetünk a járható. A gimnázium első három osztályában .elvárni ezt nem lehet. a rímváltozatok tárgyalása. Negyedikben szinte üres az út.mint minden értelmezés szubjektív hangoltságú. érthetetlen. ahol prozódiai tévedés társul elrontott metrikai leíró elemzéssel. hiszen . axiomatikusabb hangzást támogat. gyorsított trocheusok" nyűgözik az elemzőt még a kiemelt sorokban is.a tankönyv szerint is! . szakmailag tarthatatlan előítélet sugallja a meg nem alapozott. Madocsai László tankönyvei a szükséges minimum tekintetében mindent megtesznek. Alapelv természetesen.nyomatéktöbblet érvényesül. meg kell halai. Költészetünk legnagyobb alkotásainak egyike elhibázott magyarázatokat nyer a mai tankönyvben. sokszor bántóan erőltetett magyarázatok születnek. ami ugye azt sejteti. Semmiféle nyelvi. mint a mélybe hulló. Beszédes "koronája" a furcsa metrizálásnak Babits Ősz és tavasz között című versével kapcsolatban a hangos meditáció. És elsikkad a versben meghatározó metrum. hogy tudniillik az emelkedő verslábakkal szembefordul az ereszkedő ütemezés. Ady egyénieskedése a verselésben. olykor azonban súlyos veszélyeket rejtő. a tanároktól? A szakmai meggyőződés tanításától ugyan senkit sem tiltanak el. indokolt-e jelentős tankönyvkritikával állni a diákok elé. A tanárokkal szemben támasztható egyetlen korrekt kívánalom a tankönyvre alapozó alapismeretek megtanítása. s ma már az elmélet is tisztázta a mételyező aggály értelmetlenségét. hogy miért nincs ez a harmadikos.. Az ismeretek alkalmazására elemzések kínálnak alkalmat. A nyílt kiállás a Szózat jambusi szimultaneitása mellett elmarad. Babits Esti kérdésével kapcsolatban olvassuk: "ötöd. ragyogó funkcionális magyarázati esélyek tűnnek el (Ady: Kocsiút az éjszakában. 11: 189). a Balassi-strófa bemutatása.a szimultanitást. az időmértékes és a hangsúlyos lejtést. kiemelt szerepe van ennek a két sornak: a ritmusideáltól. a metrum természetesen keményebb. az Éj). Tudjuk. hogy a jambusi verselés békés." A képletszerű spondaizálás valójában jambizált spondeusokat jelent. Megemlíti a tankönyv a jambusokkal társuló ütemezést. de a fanyalgás nyilvánvaló.

mi. nem a jambusi időmérték bomlott itt meg.két nemlétező choriambust is bemutat. Nyomatékos és kevésbé nyomatékos szótagokat különböztetünk meg. ha hosszú magánhangzós vagy ha rövid magánhangzós zárt szótag.A közös szótagok a metrikai elemzés folyamán véglegesednek. a /-jel az ütemeket elválasztó metszet jele. hogy a prozódikusan közös szótag hosszú vagy rövid. Prozódiai leírásban közös szótag (u) a sorvégi szótag. A gyakorlati költészetben a több tucatnyi elméleti verslábból mindössze nyolc-kilenc szerepel. Bizony. Valójában a hangsúlyfokozatok széles skálán helyezkednek el. mivel a verslábak alapján eldől. szóvégi rövid szótagok olykor hosszú szótag metrikai helyzetében lelhetők. hogy versmondást. Aligha van egyéb lehetőség. A hangsúlyos (ütemező) verselés metrikai egységei az ütemek. Minden versláb az időmértékesen mért szótagok kapcsolata. hogy a vélt versláb előtt és után ép-e a lábazás metrikus rendje. széles skála érvényes itt is. A metrikai leírás pontosabb.) Az időmértékes verselés egységei a verslábak. ereje arra. . ha a szabadvers . hogy a sor bármely helyén verslábakat neveznek meg az elemzők. Élhangsúlyos nyelvünknek megfelelően mindig az ütem első szótagja hangsúlyos úgy. Rövid a szótag. az egytagú csonkaláb kivételével. a sor 2-3-4-5.. u (rövid ).prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. fura példákat . ti). de tudva. Példa mindenre van. ejtésbeli. ritkán 1-6 között váltakozik. Korszakos vagy egyéni. A hangsúlyos vagy ütemező verselésben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat mér a prozódia. A magyar nyelvű versekben négy nagy verselési rendszer működik: hangsúlyos (ütemező) időmértékes (verslábazó) metrikus (mértékes) verselés szimultán (ütemező és verslábazó) szabadverses (ametrikus) A három metrikus verselési rendszer szótagmérésre (prozódiára) alapozza mértéktanát (metrikáját).A verssor megnevezése: ütemek száma + szótagszám (például: háromütemű kilences. Az ütemek kimondási ideje nagyjából azonos. Igen gyakoriak a kéttagú verslábak. hogy versírásra ösztönözzön-vállalkozzon. többnyire két névelő (a. A szabadversben a prozódia érdektelen. de a magyar ütemező verselésben meghatározó a szimmetria illetve a szabályos aszimmetria. azaz megfeledkeznek arról..metrikus mozzanatokat is érvényesít. Jelölési mód: . ha).. négyütemű tizenkettes stb. . tehát a prozódia is szimultán. mit sem törődve a metrikus soregész ama imperatívuszával.miként ez gyakori . részben néhány gyakorlati metódust vázolnak. rövid-hosszú szótagokat nevez meg. kevésbé hangsúlyos . tehát az ütemelőzőt el kell felejteni. A szimultán (verslábazás és ütemezés egyidejűségét megvalósító.A szakirodalomban is. ilyenek az egy rövid magánhangzós nyílt szótagból álló szócskák. ez a metrikus soregységből való egyedüli kivétel. . hogy a verslábak metrikus rendben töltik meg a sort. jelölt vagy jelöletlen változatok is találhatók a költészetben: szókezdő. (A Madocsai-féle negyedikes tankönyv éppen József Attila hatalmas verséből.(hosszú). hogy egy rövid szótag kiejtési ideje egy mora. egy hosszú szótag kiejtési ideje két mora. Azonos szótagszámú ütemek esetében. névmások (te. nem alapoz kötött mértéket (metrumot). hiszen metrikai szempontból mindig a soregész a hangzati egység. de itt a metrikus rend szerint nyomokban sem található choriambusokkal bizonygatja. És minden mögött ott áll a szakmai biztonság alapkérdése. ha a nagyobb szótagszámú megelőzi a kisebb szótagszámút szabályos aszimmetriáról beszélhetünk. a többi szótag hangsúlytalan. amikor a Toldi szerelmének egyik sorában . Magam a mora fogalmát a tények tükrében másodlagos fontosságúnak tekintem.311. Akkor érdekes. Időmértékes verselésben a szótagok rövidsége-hosszúsága szerint. valamint 7-8-9-10. bizony. . az Eszméletből ragad ki fonák. . hogy rövidebb-hosszabb szótagok kapcsolata a tény. jambusi versben különben szabályos. netán szavalást csiszoljon? Halmozódnak a gyakorlati élet perdöntő kérdései. erre vonatkozik az ütemegyenlőség törvénye. egyszerűsítésről van szó. Amikor tehát azt állítja a verstan.S megvédi Johannát ezer papi csellel .A szóvégi szótagok mérésében a következő szó kezdetét is figyelembe kell venni. mivel az ütemek szótagszámát is jelzi: 3/3/3 vagy 4/3/2 vagy 4/4/1 = valamennyi háromütemű kilences. Különben hosszú a szótag. A pirrichius szerepe diszkrét csupán. A metrikai egységek (a verslábak és az ütemek) . Az alábbi szubjektív megjegyzések részben bizonyos alapelveket. Ritkán ugyan. lap -. az). szótagjaiból. Fordított aszimmetria: a kevesebb szótagszámú ütem megelőzi a nagyobb szótagszámút. hogy "az égi törvények fölfeslését a jambikus időmérték megbomlása is érzékelteti". (A számok a sor ütemeinek szótagszámai. A prozódia bináris oppozíció alapján méri a szótagokat. hogy ehhez képest az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. a valóságos .ideje.). felező nyolcas. ezeknek mind a négy lehetséges változata. ennek nyomán a naiv metrikai elemzésekben is találkozhatunk azzal a furcsa jelenséggel.. ha rövid magánhangzós nyílt szótag. mint a "viaskodó harmónia" jegyében tenni a dolgunk. kötőszavak (de.a csonkaláb kivételével .) ugyanez a hiba terjed tova.végletei között.hangsúlyos. hosszú szótag rövid metrikai helyzetben igen ritka. Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok című "tankönyv"-ében (1993: 48. A sor minden verselési rendszerben metrikai egész. de van példa metrikai enjambement-ra. Ez a hosszabb sorok félsoraiban is érvényesül. Egyszerűbben: az ütem első szótagja hangsúlyos. verslábakat és ütemeket összekapcsoló) verselésben mindkét szótagmérés indokolt. Szótagszámuk 1-5 között. A verssor ütemeinek sorrendiségét az ütemek szótagszáma alapján a szimmetria vagy a szabályos aszimmetria elve szabja meg.

. Nyomatékos figyelmet érdemel a verssorok metrikus lejtésének kérdése. a metszet jele: //. mint a verstani szakirodalmat. A sormetszet főmetszet. nyomatékának növelésével tölti be. illetve a metszetkövető szótag kiemelésével.időmértékes vagy szimultán közös metszeteké. nyelvileg és metrumszerkezetileg is különböző jelenségeket nevez meg a lejtés azonos fogalma. hogy elméleti szempontból is jelentős Csokonai befejezetlen verstana (Magyar poétika = A verscsinálásról közönségesen). Ereszkedőnek." Nem alaptalan állításról van szó.József Attila Altató című szimultán metrumú versében egyértelmű az időmérték emelkedő (jambusi) lejtése. gazdag szimultán verselésünk közvetlen bizonyíték erre. amely különben mindig nyelvi vértezetű. Áprily ütemelőzős szemlélete csupán néhány példa a nevezetes tévedésekből. hogy a költői metrumszemlélet irányítója Gábor Ignác téves tanítása. trocheusi-daktilikusnak tekinteni az időmértéket csak akkor lehet. A szimultán sormegnevezés lehet rövid és bővített: a) a költemény verselése szimultán tízes. vagy egyszerűen trocheusi illetve jambusi lejtésűnek. a verslábhatárokat /-jel mutatja. Hangsúly szerint ereszkedő mindig a hangsúlyos verselés (az ütemben hangsúlyos szótagot követnek a kevésbé hangsúlyosak). Dominanciába kerülhet egyik komponens is.Előtte elvileg is leszögezi: ". visszalopja az ütemelőző fikcióját.. metszet-megállapítás jelei után írjuk le hagyományosan az ütemezést.különösen verslábmetsző . a rövid és hosszú jelekkel. ahol a metszetkövető nyomaték fokozott ereje az elsőrendű tagoló. A sorok metrikai leírása itt is pontosabb. Arany János zenei prozódiája szövegversre. Németh László jambus-ellenessége ("kardos keresztvíz"). Az időmértékes és a szimultán sor a meghatározó lejtő verslábak szerint nevezhető ereszkedő vagy emelkedő lejtésűnek. . de ez minden esetleges metrikai rendet eleve kizár. Magam még iskolában is híve volnék a rövidebb leírásnak. t.vagy rövid: u. amikor a rímes-időmértékes (vagy éppen rímes szimultán) verselés .. t-j-d-cs és minden más variációs lehetőséggel szemben. A pontos prozódikus leírást (időmértékes szótagjelölést) követően a lejtés alapján jelölhetők be a verslábhatárok és a metszetek. Iskolában mindvégig ajánlatos a hagyományos leírás. A nagy alkotók műveivel nem kell ritmikai-metrikai vitákba keverednünk. ötös jambus. A sor metruma: jambusi szimultán felező nyolcas. egyéb metszetek mellékmetszetek. Petőfi. hogy a költők a hibátlan nyelvi érzék alapján írják verseiket. az egyik rendszerint főmetszet. Bőven találunk példát költészetében arra. Például: t. A Dunna alatt alszik az ég tehát két choriambus az időmérték vonatkozásában. dehát a példák félrevezetőek: az ezer papi hogy lesz choriambus. élén Berzsenyivel. 4/5). A két monometrikus rendszer interferenciájából következik a bimetrikus metrika. hiszen a versláb épségét a lábmetsző cezúrák tartós szünet esetén megbontanák! A szimultán verselésben verslábakra is. időmértékes-monometrikus metrumszemléletének ütközése Erdélyi János ütemező monometrikus szemléletével a szimultán metrumú Katalin és Keveháza ügyében. ami irányt mutat a mikrometrikus elemzésben. követése az. Áprily Márciusa a soregész-metrikai egész elve alapján egyértelműen emelkedő lejtésű. a szótagmérést követő verslábazás. A metrikus sorleírás is a monometrikus komponensek szerint adódik. a leíró metrizálásban is. tehát nem súlytalan tévedés. b) jambusi szimultán kilences. t 4/4 = trocheusi felező szimultán nyolcas (Fazekas: Nyári esti dal. amely mindvégig kettős jelölésű). első sor). A magyar nyelv a kétféle lejtést érvényesítő. jambusok és anapesztusok a lejtéshordozó verslábak. A jambussal és az anapesztussal szemben minden előítélet téves és káros! * Mind az időmértékes-monometrikus. Mindhárom metrikus verselési rendszerünkben metrikai tényező a metszet. negyedfeles trocheus stb. daktilusok) lehet pusztán a picinyke. s miközben sajátosan új verselési mód keletkezik. hogy a tizenkettős bármely félsorának első. ekkor dől el a prozódikusan közös szótagok (u) egyértelmű. Fontos tudnivaló ez. A hangsúlyos metszetek szünetmérete rendszerint hosszabb. Nem árt tudni. pl. de a verstan elméleti kérdéseiben ritkán tudnak kilépni a tudomány korszakos jellemzőinek köréből. Küzdelmes összjáték jellemzi a fejlődést. Kivétel valójában csupán az egytagú csonkaláb.A versbeli költői utalás (víg ditirambusa. metrikus minősítése (vagy hosszú a szótag: . verslábjelek kezdőbetűvel + ütemezés. akkor. valószínűbb azonban. jambusi kilences. Arany János rímtana. pl. c) kétütemű jambusi szimultán nyolcas stb. fel nem foghatom. mind a szimultán-bimetrikus verselésben az időmértékes lejtés felismerése. Az ütemezés vonatkozásában gyakrabban találkozunk fordított aszimmetriával (pl. Az érettségizőktől legalább a b) megnevezés elvárható.) Az időmértékes metrumú sorok metrikai megnevezése többféle lehet: a) az irányító lejtő láb neve + a szótagszám. b) verslábak száma + lejtő láb neve. ha ütemelőzőt tételezünk fel. a komponensek monometrikus jellemzői többé-kevésbé megmaradnak. második vagy [nagyon ritkán] harmadik szótagjával kezdődően choriambust illeszt a hangsúlyos ritmusba. a prozódia alapján lehetséges t-j-t-j. A hangsúlyos verselésben a metszetek száma eggyel kevesebb az ütemek számánál. József Attila néhány verstani érdekű észrevétele. Miközben tény. második szótaggal induló choriambust meg bárhonnan ki lehet ragadni.Arany János felező tizenkettőseit milyen tudatosan choriambizálta. de az alkotók verstanelméleti nézeteit éppúgy kritikusan ajánlatos olvasni. ütemekre is ügyelnünk kell. széféjű cinke énekének jellemzése.Elméletileg szinte érthetetlen volt emberöltőkön át a leoninizálás elleni költői tiltakozás. mint a . antik eredetű időmértékes verselést minden nyelvi vagy metrikai sérelem nélkül képes adaptálni. . lehet a két verselési mód kapcsolata teljességgel egyenrangú is (ha eredeti szabályaik nem redukálódnak). másik komponens is. s. Semmi ok az emelkedő verslábak elleni metrikai tiltakozásra. trocheusi hetes stb. A metszet (cezúra) a ritmikai erőt jelentő sortagoló funkciót rövidebb hosszabb szünettel.

ha feltételes módú fogalmazásban.Csokonai szavával: verscsinálás ugyan nem poézis. például A poézis hajdan és most címűben alkalmazza a pszeudo-alkaioszi strófát. külön kis elismerésekkel jutalmazva érdemes volna megújítani a régi módszert. periódus. ritmikai alapon látszik azonban igaznak a rímes-időmértékes verselés elleni hadakozása az epikai méretű sorformákban. mind a pszeudo-alkaioszi strófa hangzó metruma emelkedő hangzati lejtés egységét követi. de századunkban már alig van erre példa. . . két anapesztus. Skandálást szuggerál a következetes szó. . ezeken túl a kivételek esetében mutatkozó bizonytalanságok indokait is meg kell értenünk. . érdembeni része.A szabadversnek nem egyetlen vonása. * A költői formakincs a verselés tekintetében is rendkívül gazdag. Klasszikus mértékben itt a bizonyság a lejtésegység elvének érvénytelenségére. Kötött formákban mind a prozódia.. az V. .Mért ne legyek tisztességes! kiterítenek úgyis. elgondolkodik.) choriambus. Aki azonban a hangzó metrum lehetséges másságára is érzékeny. Gazdagítják e Kalmár György szavával: . Berzsenyi nevezetes elégiájának.. Kérés.Berzsenyi túlzásba vitte a rímes időmértékes verselés elleni tiltakozást. de szerintem ez az elsőrendű jellemző. hogy mit tudunk. az erőszakolt magyarázatok (funkcionalitás) kerülésére. az elemző szerénységre is szükséges oktatnunk-nevelnünk. hogy ametrikus. mondhatná logikusan bárki. de az igazi költészetnek. másoknál a fekete első vagy éppen záró tagja. * . stb. akár szabadversről. akár szokatlan licenciákkal. a második aszklepiadeszi (ereszkedő. Tisztáznunk kell. néhány prozódiai-metrikai elv. ha az ép nyelvi érzék kerülni próbálja a skandálást. Arany híres balladája. jambusi hangzati lejtését érzékelteti. akár metrikus verselésben is.. A versificatio .kincstárat szokatlan változatok. Aranynál. ajánlat formájában. illetve a szólábazás kerülése . a harmadik jambusi kilences (emelkedő ). Mert a monoton formai fegyelem nem a művészet sajátja. A kis alkaioszi sor szintén sűrűn choriambizálódik. Mind az aszklepiadeszi. más verselési módok imitációi (Weöres: Kínai templom).Berzsenyín kívül szinte minden költő munkásságában hatalmas teret nyert. Alaptörvény: varietas delectat. * A verstan iskolai oktatásában a szótagmérés pontossága. a gyakori choriambusi hangzat azonban a képletkövető skandálástól eltérő. Az aszklepiadeszi sor ismert képlete ereszkedő lejtést diktál.és strófatípus ismertetése mellett a szokatlanságok iránti türelemre.A verselés kötött formáinak alkalmazása a költői gyakorlatban mikro-méretekben követi a változatosság ama igényét. a negyedik kis alkaioszi (ereszkedő). akár szabályos. László jambusi metrumából éppen a jambusi lejtést kitagadni . Nem féltek ettől régi iskoláink. mit taníthatunk. A metrumelmélet lassan ébredt rá Berzsenyi idegenkedésének általános okára: a rímes hexameter. akkor "szabályosan". E jelenség nyelvi alapja a metszetek értelmezése illetve a szólábazás-szómetszés versbeli viselkedése. ókikötő-jében stb. A versek egyedi jellemzése az uralkodó.. hihetetlen végletek is találhatók. sorvégi csonkaláb metrikus hangzatát kínálja..a mesterség szintjén. Az alapismeretek gyakorlása néhány soros versek íratásával érhetné el a legjobb eredményeket . Belső rím-végrím esetében a fordított aszimmetria eleve ritmikai ellenkezést vált ki.és lábmetszés. Nem minden általános verselési jegytől mentesek a szabadversek ritmikai tekintetben sem. hangoztatni kell azonban az önkényesség veszélyét ís. trocheusi). egyéni metrikus változatok hullámzanak Gulyás Pál Debrecen. De ismert a változatok végletes skálája.ezt a monotóniát azonban még a hangzati metamorfózis ellenében sem vállalja a költészet. a ritmus . Mert az ördög itt is a részletekben van. ami az időmértékes versek (szimultán versekben az időmértékes komponens) képlete és hangzása között mutatkozik. A közelítő télnek második sora (Tarlott bokrai közt sárga levél zörög) spondeus-choriambus-choriambus jambus emelkedő. ahol képlet szerint az első sor alkaioszi (emelkedő. Az aszklepiadeszi sor szabályos strófában is gyakorta vált emelkedő hangzati lejtésbe. Ilyen esetekben többnyire egyéni magyarázatok mutatkoznak.. a hangzó metrum emelkedő. Innepein lebegett az ének: choriambus-anapesztus-jambus-csonkaláb a hangzó metrum). amit a szabadvers makro-méretekben vállal. a nyelvi varázs kimeríthetetlen eszköztárában így harmonikus a metrum. jambusi). * Egyszer-kétszer az iskolában is érdemes utalni arra a nem ritka különbségre. a poézisnek is fontos. ez a helyzet a pszeudo-alkaioszi strófában is. mind a metrika helyet ad egyéni megoldásoknak. természetes nyelvi kifejezés esetén emelkedő lejtésbe vált. olykor más nyelvek. Tankönyvek-tanárok-diákok tekintetében egyaránt stabil alapismeretek várhatók-kívánhatók. pentameter ütemtagolást sejtet. jambusi (egy-két sor: Műve örök folyamát gyönyörrel . elég sok metrikus sor-. kiterjesztve ezt a 12 szótagig számolható lírai sorformákra is. Így válnak egyénivé a szabályok.legyen szó akár metrikus. két spondeus.Vörösmarty verseiben nem egyszer arsis a fejedelem első tagja. Néhány példát villantottam fel csupán.hatalmas tévedés (például a szóütemezésre építő ütemlábazás voluntarizmusa révén).Berzsenyi több versében. József Attila Két hexametere (Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! . mint például a szinte szövegtelen metrikus vers (Morgenstern: A hal éji éneke) stb. ez azonban e két sorformában ritkán mutatkozik. A nyelvi numerozitás (gondolatritmus) mellett általában az indázó rímek hatásosak e verselésben.

Hagyományos és új egymás iránti kölcsönös türelme az irányadó. megértő figyelem működését olvasókban sem szűkíthetik be a tanult ismeretek. mint bármely egyedi formában. 1997) -ban módosított-véglegesített változata ISBN 963 9325 364 Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási. akár ismert formák szabálytörő alkalmazásában.a külső és a belső forma sok-sok eszköze övezi a ritmikai tényezőket.. 71. A nyitott. ami fölemel. miközben az élő.A verstan a versírás mesterségbeli ismereteit foglalja össze. Az ismeretek szükségesek. Felelős kiadó: Herpai Imre igazgató Nyomdai munkálatok: Hektográf Kft. az igazi költészet. Piac u. azokat a tényeket próbálja rendszerbe foglalni. * * * SZUROMI LAJOS VERSTAN AZ ISKOLÁBAN HB MPI DEBRECEN Szuromi Lajos: Verstan az iskolában E munka mindhárom része a korábbi kiadásoknak (1980. Püspökladány . Pályaválasztási Tanácsadó Debrecen. Az iskolában ismertetett verselési módok általában hagyományosak. A "szabályok" helyes ismerete élményeket gazdagít. de poétikai minőséget aligha sugallhatnak . Ez az elméleti kutatások alaptörvénye is. működő költészet új meg új formákat teremt. amelyeket a költők művei sugároznak. ami emberré nemesít. a poézis metrikus vagy szabadverses alkotásokban éppúgy megjelenhet. 1990. része annak a műveltségnek.