VERSTANI ALAPISMERETEK

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA

A versritmus A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi. A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől. A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk. A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet. A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.

A hangsúlyos verselés Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára 6/6, 3/3//3/3 Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra. /6, 4/2//3/3 Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon, /6, 4/2//4/2 A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon. 6/6 4/2//4/2 (Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak) Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A János vitéz verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a félsorok /2-es, /3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3). A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk. Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magyar nyelvünkben az ütem első szótagja hangsúlyos, ehhez mérve az ütem többi szótagja hangsúlytalan. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű. A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.) Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél, 4/1 Csavarog a / szél, 4/l Didereg az / eper-ág, 4/3 Mit üzen a / tél? 4/1 Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvénynek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa. Weöres Sándor híres verse a Bóbita (A tündér). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján? Bóbita, / Bóbita / táncol, 3/3/2 körben az / angyalok / ülnek, béka-hadak / fuvoláznak, 4/4 sáska-hadak / hegedülnek. 3/3/2 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk ismétléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés
(összefoglalás) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül. Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet. A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés. E verselés mindig ereszkedő lejtésű. A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók. A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsökkenés). Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.) A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!) Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél). A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban: Érik a / ropogós / cseresznye 3/3/3 népdal

Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak

sokkal

A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.

Az időmértékes verselés Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; - u u/ - - / - // u u / - - / - u u /- Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - - / - u u / - // - u u / - u u / (Kölcsey Ferenc: Huszt) E híres költemény verselése időmértékes, verstani elemzését tehát a szótagok időtartamának megkülönböztetésével kezdjük, a szótagok alatt vízszintes vonalkával ( - ) a szótag hosszúságát, félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid (u). A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos. A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor ereszkedő a lejtés. A gyakoribb verslábak: uu - u - u u u - u u - u u u u u - szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös. szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű. szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő. szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű. szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű. szótagú, neve: csonka versláb, csonkaláb: ez sor elején nem fordul elő. sor végén azonban gyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható . szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. versét.

A Huszt idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését. Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata. A Huszt-idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is kell ejteni, nem pedig hexaméternek!). A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter . (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel meg!) Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt-jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.) // : ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük, . az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni. Elhull a virág, eliramlik az élet - -/u u -/ uu - /u u-/u (Petőfi: Szeptember végén)

Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát neveztük meg.) Hová merült el szép szemed világa, u - /u - / - - / u - /u - /u (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz) Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb. József Attila: Altató című versének első versszaka: Lehunyja kék szemét az ég, u - /u - / u -/u lehunyja sok szemét a ház, u -/u - / u -/u dunna alatt alszik a rét uu -/- uu aludj el szépen, kis Balázs. u -/- -/- -/ u Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van. Vajda János: Nádas tavon című versének utolsó előtti strófája: A levegő meg se lebben, - uu -/ - u /- u Minden alszik... és a lelkem u /- u / - u/- u Ring egy méla sejtelemben: - /- u/- u/- u A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja. A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi. Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541). Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály (Zalán futása, 1825), Lúdas Matyi-ját Fazekas Mihály (1804). Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, - -/u u - /u u -/ u u Gyászosra hanyatlik az égi ború: - / u u - / u u - /u u Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, - / u u -/ u u - / u u Ébren maga van csak az egy szerelem. - -/u u -/ u u -/ u u Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830). Petőfi Sándor Az apostol című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848). Katona József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet. Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az

Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi./ u . vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus). Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek. a Nyári esti dal trocheusi . vagy metszetes sorok.u / u /3 5/3 4/4 5/3 4/4 4/3 4/4 4/3 Trocheusi szimultán verselésű költemény. A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők. A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő. Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon. spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok.. többnyire 2-3 szótag kapcsolata.. Az időmértékes versek vagy rímtelenek vagy rímesek. az utolsó láb spondeus. A metszet latin neve: cezúra. háromszor 5/3 ütemezéssel találkozunk. Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7.u /. Ismerünk kötött antik és modern sor. daktilusok.és strófaformákat időmértékes verseléssel. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi).// .// ./ u Elálmodozva.u //. Minden sor nyolc szótagú és két ütemű.//.u Szenderítő nyúgalom./u . de harmadik és hatodik verslába csonka. A szimultán verselés De néha csöndes éjszakán u -/ u -/ u / /. akkor bizonyos./ u (Vajda János: Húsz év múlva) E sorok szimultán verselésűek. Sormegnevezés: A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl..-/ u . Ha a versláb egy szótagból áll. . közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb. Szállj le rám is sátorozva u /. vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre. jambusi nyolcas). A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csupán (spondeusok. spondeusok. egyedül u . nem ritkán a choriambus). Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés. hogy szimultán. ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus. csonkaláb a neve./ u Hattyúi képed fölmerül. u /. Az időmértékes verselés (összefoglalás) A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul./. kevés az anapesztusi.//. pentametert kivéve). u /.anapesztikus verselésre. egyszer felező nyolcassal. ezt követi a trocheusi.u Csendesedj le kis dalom. ritkábban a pirrichius. A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal./ u // u / u Múlt ifjuság tündér taván . A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű. Mértékegysége a versláb. hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés. osztályban tanulják az iskolások. Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus). egyszer pedig pirrichius). Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű. előtte kötelezően daktilus az ötödik láb).u / u Közbe-közbe szunnyadozva . daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel. igen ritkán a(z) ionicus a minore. alig található példa a daktilusira (a hexametert.u / . Négytagú versláb gyakorta a choriambus. Ha egy költemény verselésére azt mondjuk.u //u /. mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül..

/ .u Általad nyert szép hazát .u / Bendegúznak vére.u /. E versekben lehetnek olyan sorok is. de ütemezést hiába keresünk./ ./. ütemező és verslábazó sorok). még jőni fog ./ . egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát.u /Jó kedvvel. . Az első két versszak: Isten./ . amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek).// .u 4/3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /2 /3 /3 . ./ .// .// .// -/u Egy jobb kor..Megbünhödte már e nép .// u /.u /.u Árpád hős magzatjai .u / . két jambusi felező hatos. .-/ ./ . . vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak).u /. így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük.// -/ u Buzgó imádság epedez ..u/u Felvirágozának.. De mindjárt első sora csupán időmértékes sor. ./ ./ u . . idő-mértékes sorok.u Bal sors akit régen tép. A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés.. bőséggel. Dunának./ .-// --/Hozz rá víg esztendőt. a sorok többsége azonban szimultán.. u ./ .u /. u .. u /././ u //u/ u 4/4 3/3 5/3 3/3 Jambusi felező nyolcas.u//..// . . tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambusjambus a lábazás. A szimultán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok.. mely után . Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásával./ Ha küzd ellenséggel. Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény. .Őseinket felhozád .u /. középső pirrichius a negyedik sorban.// .. ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok.u /Tiszának.u /./ -.. Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!)../ u .u // . régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!). áldd meg a magyart .. de az időmérték itt trocheusi./ .u /.u /A multat s jövendőt! .szimultán verselésű./ .// u u Százezrek ajakán.u S merre zúgnak habjai .// u / ./ . A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban.u Nyújtsd feléje védő kart.Egy strófa a versből: Még jőni kell.// .// -u / Kárpát szent bércére.

. ezen belül több a jambusi. második szakasz: Ballagtam éppen a Szajna felé . Fazekas Mihály Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hangsúlyos metszetekhez. Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. sorban ütemélményt aligha találunk. A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi). .. . e láb mindig csonka.// u -/ u 5/4 Az ötödik fél versláb csonka. inkább a gazdag spondaizálás feltűnő. . bíborak. metszett versláb../ ./.// ./ . a 4. középen. c) Ha az ötödik fél versláb csonka. Az ütemezés hol a hetes. . 15. ez a harmadik versláb./ u -// . búsak./ u ./ u . belesimul a hangsúlyos metszetbe. ütemkapcsoló sort teremtve. a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész. . metszetkapcsoló sor. A szimultán verselés (összefoglalás) A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi. A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg. a nyomatékos kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük). Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is. A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi.. Ady Endre: Párisban járt az ősz.E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak. Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű. u /. Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok. így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben. ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve. hogy meghalok. A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti. b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis. Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó.. szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze. Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő: a) A harmadik verslábat metszi.// -/ u 3/3//4 /5 5/5 3/3 Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. A sor jambusi metszet./-/uArról. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat.u u Füstösek. mint a trocheusi. hol a hatos szótagú sorokban erősebb. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak. sorai alapján a Himnusz trocheusi szimultán verselésű.Természetes.. ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük. s tudjuk. sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban.// ./ . egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. Ilyenkor metszet. Vajda János Húsz év múlva című versében e sor: Múlt ifjuság tündér taván a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze. Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik.és ütemkapcsoló szimultán sor. Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora: A szívem egy nagy harangvirág u . furcsák. a pentameter metszete csonkaláb-követő. tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész.A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor. így a sor közös metszetű. 16.u u S égtek lelkemben kis rőzse-dalok. hogy szimultán verselésben a metszetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú. ezek verselése időmértékes./ .és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk./ .

). szótlanok. Általános iskolában a szabadvers felismerése és néhány ritmustényező megnevezése (sorszótagszám-jellemzés. befejezés: Kérjétek számon életem és megmondom. kelyhei a magánynak. ki vagyok unszolás nélkül is arra ballagok. kijelentés stb. a nyelvi-hangzati ismétlődést azonban hordozniuk kell. együgyüek. ütemtagolást is. a föld idegszálai. A szabadvers Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek.Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak. létezik a népköltészetben is. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz. A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések. sejtelmesek. mint a bánat. József Attila Mondd. Valamennyi sor mondattani egész. choriambusi befejezéssel. amerre a többiek tartanak s ahogyan váll váll mellett lépkedek. felsorolás. ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül éjszaka az igazak álmát alusszák nappal egy új világ gerendázatát ácsolják természetük szigorú rendje szerint. elmúltok. mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű. a jambizálást anapesztusok dúsítják. Szózat. halmozás. sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás. fokozás stb. A szabadvers minden történelmi korban létezett. akár a szerelem. kérdés. felkiáltás. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb! Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című híres verse. lehetnek a szabadvers sorai rövidek is. A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt. máskor ellentét (születés . Lehet (ritkán) strófikus. ellentét. Főképp jambusi-choriambusi lábazást elemezhetünk. főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései.elmúlás). a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis). a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála. lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is. gyakoriak a gondolatritmus jelei. amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal). a záró sor pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/3//4.) József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet. sorokat ritmikai tagokra bont megszólítás és kérdés. párhuzam. vérttelenek. lépegető ritmikai hatást keltenek. igen hosszúak is. verslábazás. sugallatos h a negyedikben. műköltészetben is. a ritmus lényegét. Ütemezés. sz a záró sorban). Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe. keresztrímesek: Húsz év múlva. A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli. Különben prózai szövegekké válnának a versek. mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez. v a második-harmadik sorban. többnyire hosszú sorokat érvényesítő szabadvers. az út haza vezet az én hazámba. mindezt azonban nyomokban.és ütemkapcsoló szimultán verselésű.. ezek szimultán kapcsolata következetesen nem lehet bennük (hiszen ekkor mértékes versekké minősülnének az alkotások). strófákat nem jelez. Nyári esti dal. a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű. A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul. verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus. ismétlés. a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. (Juhász Ferenc: Virágok hatalma) Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük. A mű változó szótagszámú. amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. megszűnnének versek lenni. de ti virágok.. a szimultán . metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész). az idővel viselősek? Megszülettek. strófikusság. Alliterációk sejlenek elő (t. A szabadversnek igen sok változata van. a sorok szótagszáma lehet kötött.). metszet. Mondattani egész itt minden sor. Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk. ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek. prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk. e négy sorban azonban párrímeket mutat. miért vagytok oly erősek. lehet változó.és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész). érzem. A rím a szimultán verselésben is gyakori. Himnusz. alakzati ismétlődések (felsorolás. rímek.

minden ütem egész versláb. az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról". Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is.A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés! Bóbita tündéri tánca (Különös verselési bravúr Weöres Sándor A tündér c. bccb).verselés ütemkapcsoló. itt a harmadik versláb után. miként a második két sor. a valós. a szótag időtartama fontos. . -u u. . A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben. versében) 1) Bóbita. a jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja. verslábazás egyidejű. Ütemezés. Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő. A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait. Eredetileg kötött versforma. nyolc sorból álló strófa (Himnusz.) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. a lejtés emelkedő. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze. a verselés maga is sokszínű harmóniává festi.Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek./uu-/u /4 ) sáska-hadak hegedülnek. de nem is hibák. a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők. ez a két sorba tördelés alapja. az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással. A tündér verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá. .3) béka-hadak fuvoláznak. az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát.. efe) A VERSRITMUS ELEMZÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN Bevezetés . Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget. találni. terzinarímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded. a félrím (xbxb) egyszerű ragrím. *** Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól. A verslábak az első két sorban daktilusok és spondeusok. tizenegyesek alkotják a strófákat.uu /. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik. két sort ereszkedővé változtat. Nagy költők alkotásaiban . -u u -/uu-/u 4/4 /3/2 3/3/2 Minden sor nyolc szótagú.u u/. Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben. amelyek nem ritkák. általában jambusi időmértékes sorokból. Miért? Éppen ezekben a sorokban. Metszete időmértékesen dierézis.uu /. szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7. A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor). jogos költői döntés húzódik a háttérben (Himnusz a békéről : könnyüléptü.) *** A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők: periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb.2) körben az angyalok ülnek.uu /. 3 periódus. különbözik azonban a hangzati verselés. e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter. a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése.tudjuk . 2 x 4 + 2 x 3 sor. A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is. A második két sor verslábazása is lehet daktilikus. általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba. stanza = időmértékes sorokból szőtt. Bóbita táncol. a magyar költészetben ez szokatlan. tartalom és forma összhangjának törvénye szerint. század költői stb. rímes. szonett = minden 14 sorból álló rímes vers. miközben a hangzati verselés az ütemezés erejét követve két sort emelkedővé. de ritka három ütemű nyolcast találunk. A verselési képlet a sorpárokban azonos. művészi sokszínűségét. rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b. a verselés szimultán.formai hibákat sem szoktunk keresgélni. tehát négy versszak. a strófánál kisebb versegység) Balassi-strófa (a Katonaének 5. Ez sem "hiba".). A hexametert e metszet itt szabályosan felezi. versláb határán áll. a lejtés ereszkedő. Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter. Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok). Az első két sorban természetes.. A XIX. szakaszával bemutatva) = 9 sor.

vonalak. mind a tudatosítás elméleti módszerei lépésről lépésre fejleszthetók.Verselési rendszereink I. A ritmustudat azonban csupán az ember sajátja. amelyek az érettségin megkívánhatók. Az idő és a tér túl nagy vagy túl kicsiny szakaszaiban érvényesülő ritmikus jelenségek a földi életben csupán az emberi tudat számára érzékelhetők. A csillagok mozgásában. időleges kapcsolataiban. de kozmoszban. Fokról-fokra kell kialakítanunk azokat a verstani ismereteket. a versértés iskolánként. a makroszkópikus-mikroszkópikus méretek csupán tudatbeli ismeretek lehetnek. A verstant a koncentrikus tudományoknak megfelelően kell úgy tanítanunk. együttesen is jellemezheti az ember ritmus iránti fogékonyságát. A ritmus tér. illetve alkosson olyan ritmusformákat. amelyek a verselemzés-versértés elmélyítését segíthetik. A művészi anyag (hangok. amelyben a ritmuselemzés érdektelen volna. Az egyes művészetek materiális alapjának megfelelően válnak a művészi ritmusok kisebb-nagyobb társadalmi közösségek számára közvetlenné. A művészi ritmusok alapja a természeti ritmus. csupán a művelt ritmustudat által megközelíthetővé. napszakok váltakozásában. Az ember világot megismerő tevékenysége során mindenütt érzékelhetett ritmikus jelenségeket. változó anyag külső és belső. módszereinek elvi és gyakorlati megismerése. szinte osztályonként megkívánható szintjére. A versélmény tudatosítása már az óvodában megkezdődik. Ritmusérzék. a rendezettség. s amelyeket az időben örök életűeknek vél. az ismétlődés. dombok-lankák látványában. A ritmus. Az ember önmegörökítő törekvéseiben leginkább művészi alkotásokkal véli legyőzhetőnek az időt. . E tanulmány elsőrendű törekvése azon verstaní ismeretek összefoglalása. részben az érzékelést kitágító eszközök alkotására való képesség révén. értékes részévé avatja. miként maguk sem pótolhatnak más tudományos elemzési módszereket. A ritmikusság elemi ismérve a sorozatosság. A nyelvi ritmus ösztönösen leginkább az egy nyelvet beszélő nemzeti társadalmi közösségeken belül válhat élménnyé. hegyekvölgyek. színek. E komplexitás teszi képessé az embert arra. a verstanra vonatkozóan is. vagy éppen távolibbá. A verstani ismeretek a verselemzésben mással nem pótolhatók. Természetesnek látszik tehát az a tény. A földi élet arányain belüli ritmikai jelenségek iránti ritmusérzettel feltehetően nem csak az ember rendelkezik. A ritmus jelentésköre tehát kibővült. tankönyvek alapján tanári feladat meghatározni azt. az ár-apály jelenségében. éppen a nyelvi ritmus nyelvek szerinti speciális . c/ A ritmus sorozatosan ismétlődő rendezettség térben és időben.és időbeli rendezett struktúra. érvényük a társadalmi gyakorlatban alakul ki. hogy már az elemi ismeretek is maradéktalanul tényeket tükrözzenek. az ösztönös ritmusérzék mellett a művelt ritmustudatot is megköveteli. A legfejlettebb élőlényektől talán még a ritmusélmény sem idegen. amelyek az emberen kívüli világban teljességgel ismeretlenek. A dialektikus változás jegyében a mozgás révén minden ritmikus alakzat időleges. ösztönösen érezhetővé. Földön egyaránt mutatkozhat a perc töredékében is.A metrum. amit ebbő1 az egyes osztályokban. mégis úgy látszik. E fokozatosság érvényes a verselemzés egyik tényezőjének. Ezen általános jegyek alapján idézünk az oktatásban is célszerűen tanítható három definíciót a ritmusra: a/ A ritmus rend az időben és a térben. szolid fejlődését az általános és a középiskolai oktatás biztosítja. minden alkotó emberi tevékenységben fellelhető tehát a ritmikusság rejtőzködőbb vagy éppen nyílt formája. Tantervek. olvasása folyamatos. Egyértelmű tehát. Az emberi ritmusélmény földi arányú. ritmusélmény. Részben a logikus elvonatkoztatás.Versek hallgatása. hogy állapot és mozgás a térben és az időben egyetemesen képes a ritmikusságra. a versritmus elemzésének tudományára. hogy a művészi alkotások maradéktalan befogadása a művekben munkáló ritmus iránti fogékonyságot is föltételezi. A költemény tartalmi-formai egészének érzelmi-értelmi befogadása a verselemzés sikerétól függ. elsajátítása biztosíthatja. Nem ismerünk olyan művészetet. ritmustudat külön-külön is. Ez kozmikus méretekben évmilliárdokat is jelenthet. vizek hullámzásában. ép érzékek. az emberi cselekvésben és alkotásban egyaránt. Minden emberi alkotás szerkezeti rendre és szerkezeti stabilitásra törekszik. hogy tükrözze az objektív valóság természeti ritmusát. matéria-változatok) kompozíciós törvényei is kisebb-nagyobb társadalmi közösségek sajátosságait követik. amelyekben a harmonikus rend esztétikai-szerkezeti norma. valamely ritmikus jelenség létezési ideje azonos struktúrája időbeliségével. így a társadalmi tudat általános. 2. Mind az ösztönös. más ritmikus formákba vagy éppen aritmikus formákba változhat át. a földi évszakok. noha ez alkalmi. szerkezeteiben. A szerkezeti rendezettség egyetemes alaptulajdonsága a ritmusosság. mozdulatok. Ógörög eredetű főnév (rhüthmosz) bármilyen rendezett állapot vagy meghatározható irányú mozgás megnevezésére. Ezt az elemzésben érdekelt tudományok eszközeinek. anyaghalmazok pulzációjában. Az alkotó ember ritmustudata különösen a művészetekben eleven. A közvetlen versélmény gazdagodik a tudatosítás révén. b/ A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. iskolákban tanítani lehet. hogy az ember éppen azon művészi alkotásaiban érvényesíti legnyíltabban és leginkább tudatosan a ritmus változatos formáit. a térben és időben mozgó. a szívdobogásban. Bár az objektív valóságnak nem minden jelensége ritmusos. mondása. . csendes kísérője életünknek. A ritmus .

A nyelvi ritmus említett három rétegének ritmikai jellemzőit a sajátos törvényszerűségek miatt külön-külön kell rendszerezni. ez pedig a nyomaték. vagy azt. komponensei szerint részleteíben is tanulmányozható. mint a nyelvi ritmus három meghatározó rétegének. A verslejtés vagy versdallam ritmikai tényezőjének elemzésével azonban még a verstan tudománya sem birkózott meg.összetevői miatt. Valamennyi tényező működése mérhető a szótagokon. Mint majd látni fogjuk. időtartama. hogy a mindenkori vershallóversmondó az adott pillanatban miként érzékeli-értelmezi a vers tartalmi és hangulati mélységeit. megvalósítani is az időmértékes jellegű ritmust. nyelvészeti fogalmakkal. mint az egyik alapvető nemzeti tényezőnek jelenleg egyetlen tudományos szintű ritmikai közelítését jelenti.és a prózaritmus tudományos vizsgálata még napjainkban is kezdetlegesnek mondható. A létező zavarok nagyobbik részét tulajdonítjuk társadalmi összhatásoknak. Ha olvassuk a verset.. A verstan a versritmus tudománya. a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. különösen a versritmus azonban rendelkezik olyan összetevőkkel is. Függ attól. magas-mély stb.A verstan is közügy. tény azonban. Ha a négy tényező alapján egyezerre minősítjük a szótagokat. A művészi nyelvi ritmus. Egyenesen következik mindebből. A versritmus tehát összetett. hogy hangsúlyos. miközben frissen őrzi meg az érzékeket a majdan kiteljesedő nyelvi ritmustan számára. így a magyar versritmus is hangzó ritmus. mint a művészi nyelvi alkotásokban. Tudományosan nehezen írható le. Alapjainak elsajátítatása az iskolában többek között azért is szélesebb érdekű a költészetélmény gazdagításánál. A szótagok hangsúlymértéke mellett a szótagok időtartama is ritmikai fontosságú. A beszéd. de művelt ritmustudat nélkül képtelen érzékelni is. egészen a szavalóművészetig. hogy teljes versritmus-elemzést napjainkban még nem tudunk adni. A beszéd. mint a zenei. ha a szótagokig hatolóan rendezett. E tényezők együttesen emelnek ki vagy halkítanak el szótagokat. közvetett eszközök által. A nyelvi ritmus a hangzó nyelvi elemeket rendezi. amely esztétikai élményt ad. A hangakusztikai elemzés is. amelyek nemzetek felettiek. a lírai teljesség esztétikumából sugárzik. az iskolában is. Emellett folyvást működő ritmikai tényező a hangok akusztikai rendje és a versre jellemző hanglejtés vagy versdallam. a rím) és a verslejtés vagy versdallam. a hangakusztikai tényezők (zöngés-zöngétlen. Ennél is kötöttebb. A helyes magyar beszéd mai gondjai mellett a helyes. A jó nyelvi ritmusérzék általánosabb. hogy kivételesen ráutalt a befogadó szubjektumára. A magyar nyelvű verselésre érvényes meghatározást kell keresnünk. maradandó elméleti felismerések birtokosa. Létére azonban érdemes utalni. . akkor a hangsúly-időtartam-hangzósságdallam tekintetében hagyományos fogalmaink mellé fel kell vennünk egy újat. művelt magyar ritmusérzék gondjait is szemmel kell tartanunk. a költészet nemzeti és egyetemes alkotásainak minél teljesebb befogadása érdekében. A különbségek elsőrendűen a kötöttségek mértékében jelentkeznek. mégis vállalnunk kell. mert a nyelvnek. az iskolai oktatás számára is kezelhetően. a művészi prózaritmusnak és a versritmusnak. A szótagok hangsúlyos és időbeli mérése a magyar nyelvben tudományosan. . 4. A magyar versritmus alapja a több tényező alapján mért szótagok nyomatékkülönbsége. hogy rövid. Ez ugyanis a vers nyelvi anyagában jelöletlen. amely pedig áthatja költészetünket. iskolai oktatásunkban a tudományos állapotoknak megfelelően csenevész. amely ugyan bonyolultabb. a verstan mélyhagyományú tudomány. A versritmus tényezőiből a versdallamot az iskolai oktatás ma még joggal mellőzi. a hangzás egészében mindig nyelvi tényezők komplexuma. amelyhez az iskolában csupán az ének-zene ritmustana társul. miként a világ számos nemzeti nyelvű költészetét. a beszédritmus és a prózaritmus tanulmányozása nem tartozik szorosan a tárgyköréhez.” A versritmus nyelvi hangzástényezők sorozatosan ismétlődő rendezettsége. a nyomaték fogalma nélkül a szimultán vers ritmikai elemzése eredménytelen volna. a mindennapi beszédben éppúgy. tehát a leginkább kötött verselés ritmusának elemzésére is alkalmazható.. A tényezők: a szótag hangsúlymértéke. közöttük az iskolai oktatásnak. a műelemző gyakorlatban esztétikailag kamatoztatható. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. a kétségtelenül létező rossz ritmusérzék ritkán botfülűség. mint a ritmusra adott bármelyik meghatározás. A versritmus tana. A versritmus megközelítő elemzésére azonban a három alaptényező révén indokoltan vállalkozhatunk. hiszen a nyelvi készség zavarával egyenértékű. Az iskolai versmondás ritmikai hibái téves-hiányos verstani ismeretekkel éppen úgy “indokolhatók”. akkor belső hallásunk teszi érzékelhetővé ritmusát. hogy napjainkban e téren aggasztó jelenségekkel találkozhatunk. mint a ritmus iránti közönnyel. Más-más törvényszerűségei figyelhetők meg természetesen a beszédritmusnak. akkor a szótagminősítő ritmikai tényezőkből csupán egynek a hatását emeltük ki. . Nem igen kell bizonygatnunk a tanárok számára. Ennek megfelelően idézzük a versritmus azon definícióját. időbeli tagolódása. Mindez tovább gyűrűzik a nyelvi ritmusérzék társadalmi méreteiben. egyezményesen megoldott. Amikor azt mondjuk például egy szótagra. A magyar nyelvi ritmus.és a prózaritmushoz mérve a versritmus a leginkább kötött. A magyar anyanyelvű ember szinte ösztönösen képes például a hangsúlyosan ütemező ritmus érzékelésére. hogy a versritmus iskolai oktatása a művészi ritmus iskolai reprezentánsa. Az egy anyanyelvet értők társadalmi közösségében általában ugyanazt halljuk ritmikailag is. A versritmus a hangzó vers többtényezős nyomatékrendű időbeli tagolódása. hogy a versdallam a többi ritmikai tényezőhöz hasonlóan egyértelmű és objektív az alkotó szempontjából. Feltételezhető. Verstani munkánkban a ritmussal kapcsolatos fogalmak sorát a versritmus zárja. Egyértelmű a tanulság: a ritmustudat művelése a versritmus hiteles felismeréséhez elengedhetetlen.

bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli. mint például a németben. mint a hangsúlyozó nyelvekben a hangsúlyos metrika. hogy a versritmus metrikán túli tényezőit . hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen képes követni. a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak". metrum nélkül. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyos vagy ütemező verssort úgy jellemezzük. Természetes az is. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutatnak. Az ötös jambus vagy jambusi tízes azt jelenti. ez jellemzi teljes népköltészetünket. a metrika tana. Az ógörögben az időmértékes metrika éppen olyan természetes. az iskolai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendszereket is alkotott. Megemlítjük. a sorban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz szótag van. A versritmus elemi egysége a szótag. Magyar verselési rendszerek 1. mint például a gondolatritmussal kapcsolatos párhuzam. Részben metrikai fogalmak is feltűnhetnek. fokozás stb. a hangsúlyosé és az időmértékesé. 2. Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette. mivel más hangsúlyozó nyelvek is teremtettek ilyet. az egyik a szótagok hangerejét. ellentét. ismétlődés változatos. hiszen a verstan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. amelynek hatása a magyar államiság kezdetétől számítható. Alkalmazása is. Verstani kutatása a XX. 2. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani. századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket. Sorozatosság. ha tudjuk. A metrum számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alapséma.II. hogy érvényesítik-e a szótagmérő versritmustényezők egyikét vagy nem. A magyarul megszólaló időmértékes metrumokban mindig ott munkál a hangsúlyozó nyelviség. A szimultán verselés is műköltészeti. szótagjaié hét. Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek. indokoltan. Mindkét tényező maradhat háttérben is. Az utóbbiak neve szabadvers. hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusztikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt. ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. mivel hosszú-rövid szótagjaink metrikusan rendezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mesterkélten. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. befogadása is tanultságot kíván. Időmértékes verselés. A metrum 1. Pedig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabályok különítik el. 4. ezek által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek akkor. A verset a prózától a sorképzés választja el. Az iskolai verstan elsősorban a mértékek. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. Ha a versritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán halad. de tartsuk nyilván. Ennek leírásában többnyire szó. nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre.és mondattani. 3. A kétütemű hetes azt jelenti. hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos. hogy a ritmust szűkebb jelentésével. a kevésbé hangsúlyosat "rövidnek". A szabadvers ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismétlődő rendezettséget. Nem árt azonban ismételnünk. Lényege a hangsúlyos és az időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata. de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek. hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselés külön-külön monometrikus. Versritmusa van a szabadversnek. eredeti nyelvileg. A történeti okok magyarázzák. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. hogy megnevezzük ütemeinek és szótagjainak a számát. E két szótagmérő tényező két önálló verselési rendszer alapja. Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek. ütemei száma kettő. A szótagok időmértékes jellemzésében nálunk mindig érdemes a hangsúly mértékét is figyelembe venni. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak. egyértelműen műköltészeti jellemző. tehát nem metrikus. III. az előbbieké metrikus vers. A magyarhoz hasonló alkatú nyelvek száma kevés. Adódik ezen túl a hangakusztikai tényezők köréből a rím elemi rendszere és a szabadvers rövid jellemzése. Hangsúlyos verselés. század elején indult meg. mind az időmértékes metrikával. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos. hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is. ennek kezdetével egyidős. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. Szimultán verselés. olyan nyelvi-stilisztikai fogalmak. pedig ezek szótagmérő verselési rendszert nem mutatnak. nagyobb nyelvi egységekben mutatkozik. Görög eredetű. szinte a metrikával azonosítva emlegetjük. Tény. A magyar nyelvű versek annak alapján sorolhatók két alapcsoportba. hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít. A távoli hatások példái kivételesek. hangsúlyát mérlegeli. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rendszerek megismertetését célozza. ütemezés és verslábazás egyidejűsége. a másik a szótagok kiejtési idejét. hogy a sorban időmértékes metrika működik. Nevezhetjük ütemezőnek is. akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényezőjét részesíti előnyben. felsorolás. hogy élhangsúlyos nyelvünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk.

A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet. fokozhatja vagy tompíthatja a szótag hangsúlyértékét. metszet. az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kutatási eredmények stabilizálódására. A főmetszet (a tartósabb szünet által) erősebben. 2. Az ütem Szótagszáma 1-5 között változó. amely tehát széles skálájú. A két vagy ennél több szótagból álló ütemben az első szótag úgy hangsúlyos. Így beszélhetünk főhangsúlyos. tehát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt. a kevesebb szótagszámút lassabban. a verslejtésben tükröződő érzelmi-hangulati erő is befolyásolhatja. hatnak reá többrétegű nyelvi. ezért az ütemkezdet elvileg szókezdet. mint a szó belsejében található szótagok. képzésben-hallásban egyaránt. a mellékmetszet (a rövidebb szünet révén) kevésbé erősen. 4. eszerint beszélhetünk például sorképző. hogy a szótaghangsúlynak több fokozatát képes tudomásul venni az elemi nyelvérzék. a hangakusztikai tényezők eseti és a szabadvers körvonalazott tanítását írhatja elő . metrikai és érzelmi tényezők. tehát az ütemkezdő hangsúlyos szótagot kevésbé hangsúlyosak követik. ütem. Lényegében ezzel magyarázhatjuk azt a tényt. a két változatnak megfelelően. sokszor különbözik. A szótagmérés A metrikus verselés elemi egysége a szótag. mint a szólam egyéb szavainak kezdő szótagja. 1. ritkán egy vagy ötnél is több. ütemegyenlőség. mértékőrző típusokról. a szólamkezdő szó első szótagja hangsúlyosabb. amely a költemény hangulati-érzelmi tónusát tükrözi!) 6. hogy ehhez mérve az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. lejtés. Az iskolában elegendőnek mutatkozik a skála tudatosítása és három fokozat ismerete. mint az ütemek száma. főképpen mellékmetszettel tagolt ütemek estében. a metszetkövető ütem és szó élét pedig hangsúlyosan kiemeli. 5. a mellékmetszet sűrűbben szerepel az alkalmi szómetszésben. A metszet tagol és kiemel. A soron belüli metszetek száma mindig eggyel kevesebb. A szókezdő szótag általában hangsúlyosabb. a nagyobb szótagszámút tehát gyorsabban.) 3. ütemeink is élhangsúlyosak. (Ne tévesszük össze a metrikai lejtést a verslejtéssel vagy versdallammal. mint az ütemen belüli szó kezdő szótagja. mellékhangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagokról.tanterveinkkel. A sort ütemekre tagolja. Mivel szavaink is. hogy ütemeink élhangsúlyosak.figyelembe kell vennünk. az ütemkezdő szó élén hangsúlyosabb a szótag. A hangsúlyos verselés Minden sora leírható-elemezhető a következő sortagoló tényezők ismeretében: szótag. (Ettől a költői gyakorlat időnként eltér. A lejtés A hangsúlyos vers metrikai lejtése ereszkedő. sortagoló. Az ütemező vagy hangsúlyos monometrikus verselésben a kimondott szótagok a hangerő. Következik ez abból. A szótagszámereszkedés . sorváltó. szótagszámereszkedés. * A versritmus elemzése az iskolában ma a metrikai rendszerek alapos. Ma már kevesen vitatják. a hangsúly mértékében különböznek. Sorozatosan ismétlődő rendezettségük a hangsúlyos metrika alapja. Mivel a szótag hangereje a hangzó szövegben kialakuló relatív érték. tan-könyveinkkel összhangban. Az ütemegyenlőség A soron belüli ütemek szótagszáma olykor megegyezik. Így beszélhetünk hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokról. Főmetszetet és mellékmetszetet különböztetünk meg. A különböző szótagszámú ütemeket megközelítően azonos idők alatt mondjuk ki. hogy a főmetszet ritkán. A metszet Ütemek közötti tartósabb-rövidebb szünet.

például jelző és jelzett szó. A strófa szótagszám. leírása az előbbiek alapján lehetséges. A kettő azonban teljességgel különbözik (4+1. Egy közismert népdalra utalunk: Kicsi vagyok én. A sorok hangsúlyosan szabályosan tagolódnak. hogy a kétféle tagolás sokszor merőben különbözik egymástól. gyakori szómetszéssel. nyilvánvalóan a zenei tagolás szerint is. Mondottuk korábban. hogy ezek is jó metrumú sorok.. Részletezünk néhány példát. 4/2//3/3 = felező tizenkettes. Vitézivel együtt az földre fekteti. Mellyében ez esett. a kötőszók egytagú változatai ritkán kerülnek ütem élére.7. más homlokát üti. négy.A leírás az ütemek szótagszámát az ütemek sorrendjében jelöli.4.és rímképlete: 6. mint a szóhangsúly. sík mezőben. a négyszótagú ütemek után mellékmetszettel. hogy a szólamhangsúly erősebb. De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti.. az ütem. Természetes tehát. feltüntetve a metszeteket. Megemlítjük tehát. A háromütemű kilences olyan kilencszótagú sort jelöl. Ez a strófa 9 sorból áll. 4/2-re. egy főmetszettel és két mellékmetszettel.6.A Csinom Palkó nyolcasai rendre felezők. Az Áll előttem egy virágszál. hogy közelebb áll a beszédhez. sorai felező nyolcasok. Az ütemező verselés sorainak metrikai megnevezése és leírása hagyományos. illetve a zenei tagolással. akkor az ütemek sorrendjét a csökkenő-fogyó számrend diktálja. . Itt az az érdekesség. tévedésekkel aligha fenyeget a metrikai elemzés. Jó illatú szép virágok. amelyek a régebbi magyar költészetben nem ritkák. a mellékmetszetek e sorrészeket a szótagszámegyenlőség vagy szótagszámcsökkenés szerint tagolják ütemekre. . 12 szótagos sorra utal.. ahol általában tartalmas szók kezdődnek. Ha szövegversként ütemezzük. /4 /4 . Maga Zrínyi az eposz bevezetésében említi műve csiszolásának akadályait (egy télen írta. 6. kapcsolatának.. Az énekelt versszöveg általában jól ütemezhető a szövegvers metrikai szabályai szerint is. a hatosok vagy feleznek. a nyelvi ritmus belső rendszerének megfelelően.A Mit búsulsz. A sor ütemeinek és szótagjainak a számát nevezzük meg.Ha a sor változó szótagszámú ütemekből áll. egyik-másik még tudományosan is.Logikusnak látszik a hangsúlyos metrumot a beszédből eredeztetni. sorai szabályos négyütemű felező tizenkettesek. Vannak azonban aszimmetrikusan tagolódó 12-esek is. A Szigeti veszedelem sorai általában felező tizenkettesek. alany és állítmány. vagy 4/2-esek. Két ok magyarázza. Gondokat inkább a régi magyar versek metrizálása okoz. Négyütemű sorokban a főmetszet körüli sorfelekben érvényes e törvény. a metszet előtti ütemhez csatlakoznak. az ütem végéhez kapcsolódnak. mint a zenéhez. kilenc szótagból álló sor metrikai megnevezése. négyütemű. a sorok 3 periódusra tagolhatók. (A felező tizenkettesben tehát két hatszótagú sor összetételét látjuk. A felező tizenkettes mindig négyütemű. Ha a szólamot nyelvi fogalomnak tekintjük. A Rákóczi nóta 15 soros strófáiban ütemértékű 3.7 . Ezen szók tehát ütemek találkozásánál rendszerint előre húzódnak.és szótagszámtartó 12-esek példái. felező nyolcasokkal. . ha a főmetszet előtt is. 4/2 változatban kétüteműek. 6. . Példa néhány kiragadott sorral: Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket Gondold meg az ő rettenetes bánatját Míg nem látják égni magok házokat Elvégezvén levelét bepecsételé Mégsem tanácstalanul kezdtem munkámat 4/3//4/1 /1//4/3 4/2//4/1 4/3//4/1 /3//4/1 A négyütemű felező tizenkettes legnagyobb példája Arany János Toldija.6.7. 2+3).5 szótagú sorok váltakoznak 4/3-as hetesekkel. hogy ütemeink szívesen azonosulnak szólamokkal.. miközben a pennát karddal kellett cserélgetnie).) Ezen meghatározó törvényszerűségek mellett érdemes utalnunk a következőkre: A névelők. a hetesek mindig 4/3-as osztással kétüteműek. a hetesek 4/3-asok.. A harmadoló kilences három egyenlő szótagszámú ütemből.. a főmetszet után is 4 + maradék ütemezést követünk. Balassi Bálint Katonaéneke a Balassi-strófa iskolapéldája. akkor az ütem és a szólam találkozását a következő népdal-idézetben világosan érzékeljük: zöld erdőben. hogy az aszimmetrikus 12-esek és a 11esek általában jó ütemélményt nyújtanak. . amelyben három ütem található (az ütemek szótagszámát nem nevezi meg). kenyeres. Ha a versszöveg hangsúlyos tagolását összehasonlítjuk a természetes beszéd tagolásával. a hatosok 3/3. Érdemes már a Szigeti veszedelem néhány sorával jelezni ezt a metrumot: Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki. Valószínűbb azonban. /3//4/2 3/3//4/2 3/3//4/2 4/2//3/3 Az Őszi harmat után hatosai 4/2-esek vagy felezőek. állítmány és tárgy stb.. hogy egyik strófáját idézzük: Kis kertemben szép virágok.A hosszabb szólamokat metszetek tagolják ütemekre. A gimnáziumi tantervi anyagban szereplő hangsúlyos metrumú versek sorainak megnevezése. ennek megfelelően az említett kivételes sorokat szokás hibás metrumúaknak minősíteni.6. Az ütemek szótagszáma sorrendi. van néhány 11 és 13 szótagú sor is. a főmetszetövező hatosokat gyakran szómetsző mellékmetszet tagolja 3/3-ra. noha nem azonosak. A kétütemű hét szótagú sorban így az első ütem négy szótagúnál nem lehet kevesebb. akkor látnunk kell. Például: 4/3/2 = három ütemű kilences.aab ccb ddb. két ütemet hallunk. semmi gondunk nem lehet.. három és kettő szótagszámú ütemekkel. Zeneileg a dallamtagolódás is kifogástalan. egy négyszótagosat és egy egyszótagosat.

ó magyar! -uu. A tantervben szereplő monometrikus hangsúlyos versek között Ady Krónikás ének 1918-ból című költeményének ritmusa a főmetszet szerinti fordított szótagszámrend miatt szokatlanul hat. . A sorok kezdő üteme általában ötszótagú. és a 3. Mivel a versben is. ennek követése indokolt a 4. A szótagmérés Az időmértékes metrika alapja a változó szótagidőtartamok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. 4/3 tagolású kétütemű nyolcasok és hetesek). 4/2-re vagy 3/3ra. amelyek szótanilag névelők. S mosolygott a fájdalom.dala méltán közismert (a sorok 4/4. rövidekké vagy hosszúkká. ezt követi a főmetszet. sor szóütemező 5/3-as tagolása. és a 10. ha enklitika. tehát rövid. Hallottam én szép szavának Ezüsthangját zengeni.. a sor szavainak szóvégi szótagjait ezért úgy kell mérnünk. A természet figyelmes volt. Egy-két példa: Hazádnak rendületlenűl u-u-u-uAz első. ha a követő szókezdet magánhangzóval indulna. 7.-uu-uEgyértelműen rövid magánhangzós nyílt szótag a 3. névmások. Hosszú a szótag természeténél fogva akkor. ha rövid magánhangzója zárt szótag (ilyenkor a rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó következik). ami után hat szótag következik. írógépen u-betűvel jelöljük. Himfy-strófája azonban iskolás verstani ismeretnek számít. /4 /4 Az első sor két üteme két eleven szólam (jelző és jelzett szó). A rövid magánhangzó után tehát legfeljebb egyetlen rövid mássalhangzó állhat. sorban is. hogy a sor nyelvi egység. törvényszerűségei 1. A patakvíz lassabban folyt. sor is. Minden Zefir fülel vala.. de. A Kesergő szerelem 9O. amelyet a metszet két ütemre tagol. Jelölése vízszintes vonalka: Közös a szótag akkor. Metrikai tényezői. rövid és közös szótagok. Az időmértékes szótagmérésben alapelvnek tekinthető az.és rímképlete: 8-7-8-78-7-8-7-8-8-7-7. tehát kevésbé függ a szövegbeli relatív helyzettől. sem a metrikai törvényeket a 4. E különbözés nyelvi-hangtani meghatározottságú. A fatető hallgatott. Philoméla panaszának Hangja nem oly isteni. Egy-egy sor teljes metrikai rendjében. az ötödik és a hetedik szótag rövid magánhangzós nyílt szótag. A hangzó szótagokat az időtartam szerint elvileg három csoportba soroljuk. mert a közös szótagok a metrikai törvényszerűségeknek megfelelően egyértelművé lesznek. Megszünt minden fuvalom. e strófában is következetesen. hogy figyelembe vesszük a következő szó kezdetét is. mint a hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos szótagérték. ha. ezzel a sorokban végülis csökkenő szótagszám-tendenciát biztosítva. Vannak hosszú. miközben rövid magánhangzós nyílt szótagok (a. Másrészt érdekes itt megfigyelni a sorozatosság érvényét: nem sértené sem metrikai érzékünket.szakkörön talán szóba kerülhet. A harmadik szótag csupán akkor lehetne rövid. A sorok második felében mellékmetszet tagol. kötőszók. a gyakorlatban csupán két változat működik. nem lehet tehát rövid szótag. Az első szótag rövid magánhangzója után hosszú mássalhangzó áll. Kötelező témaként ma már nem szerepel az iskolában Kisfaludy Sándor költészete. ababcdcdeeff. A hangzó szótagok a hangzás időtartamában különböznek. Gyönyörűséges violák.Tündöklő szép piros rózsák. 8. sorozatosan érvényesül a felező nyolcas. ha rövid magánhangzós nyílt szótag (kivéve a közös szótagokat). tehát tizenkét sorból áll. Forr a világ bús tengere. míg a negyedik sor egyetlen nagy szótagszámú szólam. helyzeténél fogva akkor. Rövid a szótag. a hosszú és a rövid. Szótagszám.. Megszünt minden madár dala. mutatószók. ezért idézzük . S olvadozni láttatott. E nyelvészeti fogalom e verstanban azon egyszótagú szócskákat jelöli. ha hosszú a magánhangzója. hasonló a 2. Jelölése felül nyílt félkarika. Az időmértékes verselés I.

ti. lehet ereszkedő. vagy ereszkedők. hogy az időmértékes monometrikus sorok hangzó szótagjainak időtartamában a szakirodalom részletezőbb annál.A verslábakat a szótagszám. 2. 3. Ha ez véletlenül közömbös. A sor lejtése. elvileg (de igen ritkán) a sorkezdő szótagok is. ha egyforma időtartamú szótagokból áll és ha olyan a versláb. tehát függetlenül az őket követő szótagok.Egy mora egy rövid szótag kiejtési ideje.A költői gyakorlatban az elméletileg lehetséges verslábaknak alig harmada szerepel. hogy rövid magánhangzójuk zárt-e. a mellékhangsúlyra alkalmanként figyeljünk. A hosszú szótagok például attól függően lehetnek egymáshoz mérten hosszabbak. a hosszú szótag két mora. Jelölése a hosszúságot jelölő vízszintes vonalka. egytagú csonkaütemek (csonka verslábak). Így jelölhetők a soron belüli. . fölötte a rövidséget jelölő félkarika. vagy pedig hosszú magánhangzós nyílt illetve zárt-e.A versláb lejtése lehet emelkedő. A verslábak (időmértékes ütemek) A hangzó időtartam alapján mért szótagok kapcsolatai. a szótagkombinációk révén így a verslábak száma közel harminc. A versdallam például érzelmi (emfatikus) nyújtásban érvényesülhet. Ezeket önmagukban mérjük. megtanításuk iskolai feladat. hogy a három csoportú szótagmérés mellett a főhangsúlyra rendszeresen. közülük nyolc gyakori. akkor a sor lejtő verslábainak mennyiségi fölénye dönt. az egységnyi időtartam (mora) és a lejtés szerint jellemezzük. Hatnak a hangzó szótag időtartamára a versritmus egyéb tényezői is. például két hosszú szótag között két rövid található. amit itt idéztünk. írógépen: u . Meg kell említenünk. kivéve az egyszótagú csonkaütemet (csonka verslábat). ezért ebben a csonkaütem fogalmát nem használjuk.te. A hangsúlyos verselésben egy szótag is teljes ütemértékű. ha hosszú szótagot rövid szótag vagy szótagok követnek. 3 és 4 szótagú verslábakat tartunk nyilván. mi. A magyar nyelvű időmértékes versek szótagmérésében érdemes tekintettel lennünk az időtartam megnyújtására is képes hangsúly mértékére (fő.kivétel a ritkábban közös az névelő). Egy adott vers sorai általában azonos lejtésűek. Helyzetük révén közösek az időmértékes sorok sorvégi szótagjai. ezért csupán azt javasoljuk. amelyben nincs lejtési irány. mindig szókezdő szótagok kezdő hangjaitól. lehet közömbös. Mind az egyetemes. ha rövid szótagot vagy szótagokat hosszú követ.és mellékhangsúly). Az időmértékes versek nemzetközi és nemzeti gyakorlatában általánosnak mondható a lejtésegység törvénye. akkor a költemény egyéb sorainak lejtése mértékadó. Ezek a verslábak a következők (sztag = a versláb szótagjainak száma): a versláb szótag jele neve mora lejtés uu -u-u uu-uu -uuuu -u u –u -u--uuu uuuu pirrichius spondeus jambus trocheus anapesztus daktilus choriambus ionicus a minore csonkaláb amphybrachys creticus molossus tribrachys proceleusmaticus /2 közömbös közömbös emelkedő ereszkedő emelkedő ereszkedő közömbös emelkedő közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös A sor verslábait /-jellel különítjük el. ha ez sem egyértelmű. A lejtésegység törvényszerűsége Az időmértékes sorok lejtése vagy emelkedő. 2. mindegyiknek saját megnevezése van. . Az iskolai oktatásban természetesen óvakodnunk kell a túlzott részletezéstől. A sor lejtését rendszerint az utolsó egész versláb lejtése határozza meg. mind a magyar időmértékes versek metrizálásához elegendőnek mutatkozik 10-12 versláb ismerete. . tehát vagy emelkedők. . vagy ereszkedő. (A lejtésben bizonytalan sor . e .

nincs tehát lábmetszés. De e jelenségek önállóan is előfordulhatnak a sorban. Vagy úgy. Sor belsejében trocheus két esetben fordulhat elő.és lábmetszés több is lehet. mint Ady említett versében. amiben a hangsúlyos metszettel megegyezik. spondeus) egy-egy szóval azonos. E jelenséget szólábazásnak nevezzük. megzökkenti. Érzékelhetőségét részben az biztosítja. a XX. az ilyen szótagok pedig szívesen találkoznak hosszú szótaggal. 4. versekben. . mint Csokonai Újesztendei gondolatok című versében.és a szólamlábazás. amely a lejtés vonatkozásában egyértelmű sorokat tekinti mértékadónak. században egyre inkább a jambusi-emelkedő sorokhoz kötődött. Trocheus bármikor kezdheti a sort (ennek oka az.A nyolc gyakori verslábból tehát hét rendszeresen szerepelhet az emelkedő lejtésű időmértékes sorokban. Az időmértékes metszet szünetideje mindig rövidebb . az ereszkedőt trocheusi lejtésnek is nevezhetjük.A másodikként idézett sorban az első három versláb (spondeus-jambus-spondeus) egyezerre mutatja a szó. Itt tehát nem beszélhetünk sem szómetszésről (amikor a versláb metszi a szót). hiszen az ütem sem mindenkor azonos a szólammal!) . tehát szünetértéke. . Megemlítjük. . amilyen Vajda költeménye is. Jambus csupán choriambusi szerkezetben. A funkcionális kivétel is igen ritka. hogy akár trocheusi.és lábmetszés változatait. többé nem ég. páros sorai jambusi lejtésűek. (Nyilván a jambusi zárlat miatt. Ady Csák Máté földjén című versében. akkor egyszerű analógia által beszélünk szólamlábazásról. mint Ady Kocsi-út az éjszakában című költeményének strófakezdő-strófazáró soraiban. de a jambust metszi az ég szó. ütem. hiszen a verslábak szavakat. Adódnak olyan bonyolult gyakorlati esetek is. --/u-/--/u--/u-/--/u- Az elsőül idézett sor első három verslába (spondeus. gondolatát közvetlenül festi. 5. de e jambust nem metszi szó. Lehetséges olykor . A magyar nyelvű időmértékes versek sorainak metrikai lejtését (tehát nem a verslejtést vagy versdallamot. amikor egy vers több sora a metrikai szabályoknak megfelelően tagolható verslábakra úgy. Ennek különös érdekessége a magyarban. akár jambusi lejtés feltételezhető. A sor záró jambusa metszi a szót (szómetsző). vagy akkor. az ütemek határai verslábhatárok. A spondeus és a pirrichius bármely időmértékes versben helyettesítheti a lejtő lábat. Ahogyan a szakirodalom megállapította. Szómetszés. ahogyan a choriambus ritkul a trocheusi lejtésű versekben.képletű choriambus felbontható egy trocheusra és egy jambusra). Itt tehát szómetszés nélküli lábmetszésről beszélünk. Vajda jambusi időmértéket érvényesítő verséből. A gyakorlatban a spondeusok mennyisége alapvetően felülmúlja a pirrichiusok mennyiségét.). e váltogatás metrikailag az idő múlását mérő ingaóra mozgását festi. Ha a szólam határai azonosak a verslábhatárokkal. A szólam gyakran azonos az ütemmel. verslábazása tekintetében (Arany és Ady versében tehát az emelkedő-jambusi metrum mellett).) .u u . ahol tehát egyszerre van jelen a szó. Az első sor két négyszótagú ütemre is tagolható. hogy össze ne tévesszük a szó. lábmetszés Az időmértékes ütem (versláb) gyakorta szómetsző. hogy utána mindig szó kezdődik.és lábmetszést. A magyar nyelvű időmértékes verselés alapvető jellemzője. e jelenség neve ütemlábazás. antik metrikához.) Az emelkedő lejtést jambusi lejtésnek. amelyben három emelkedő sor után ereszkedő lejtésű sor zárja a szakaszt. jambus. a szavak verslábakat metszenek. hogy a lejtésegység ereje révén nyelvileg szinte mindig emelkedővé hangolódik. mint itt az első sorban. szó. Legtöbbször funkcionális az indokolás.szintén funkcionális indokok révén . sem lábmetszésről (amikor a szó metszi a verslábat).Ilyen nyilvánvalóan funkcionális esetek mellett utalnunk kell a klasszikus alkaioszi strófára. ezért feltűnő minden. (Ennek mintájára beszélhetünk szimultán versekben ütemlábazásról.az ütem. következetesen. a Húsz év múlva címűből idézünk két sort: Csöndes szivem.) Meggyőzőnek látszik az az elemző eljárás.lejtését ezért határozhatja meg a vers egyéb sorainak lejtése. ha funkcionális szerepű. hogy choriambus része (a . Nem bántja újabb szenvedély. egyetlen soron belül is szabadon váltogatja a szó. miként a szó-. amely ritmikai tényező) a következő szabályok határozzák meg: Emelkedő (jambusi) lejtésű sorban daktilus sohasem szerepelhet. Ereszkedő (trocheusi) lejtésű sorban anapesztus sohasem található. Nyelvileg furcsa volna minden sort rövid szótaggal kezdeni. ami a lejtés egységét megtöri. annál sűrűbb a soron belüli szómetszés. A négysoros strófák páratlan sorai trocheusi. hogy egyetlen versen. hogy a sorkezdetek nálunk általában főhangsúlyosak. Az időmértékes sormetszet (cezúra) Mindegyik változatára érvényes. eszerint döntve a kétféle lejtés szerint metrizálható sorok egyetlen lejtése.Az első sor végén a jambus nem metsz szót.Az elvileg közömbös lejtésű choriambus a múlt században ereszkedő-emelkedő lejtésű sorokban egyformán otthonos. (Például Arany Tetemre hívás.vagy éppen szólamlábazást. ha külön szabály ezt nem korlátozza.ellenkező lejtésű sorok váltogatása is egy költeményben. a metrumfejlődésnek megfelelően mind ritkábban. hogy a lejtésegység gyakorlati törvénye értelmében szokatlan.és lábmetszés metszetfogalmát a sormetszettel (a cezurával)! Sormetszet (cezúra) általában egy van a sorban. Minél közelebb áll az időmértékes metrum a klasszikus. Vigyázni kell arra. tehát a vers hangulatát.

versláb határára eső dierézis-metszet egyben hangsúlyos (felező) metszet.(szünetrés). Az időmértékes sorok megnevezése.A Húsz év múlva idézett két sorából az elsőben másoddierézis az időmértékes metszet. a harmadik stb.századi reneszánszát (Kosztolányi. azaz szimultán (bimetrikus) ritmust juttatnak érvényre. A magyarnyelvű időmértékes verselésben egyetlen versen belül is megkötöttségek nélkül váltakozhatnak a verslábmetsző cezurák (közöttük leggyakrabban a harmadfél metszet. Radnóti. a második./ u u . Jambusi-trocheusi verseinkben a gyakori másoddierézis a második verslábat. 6./ u //4 //3 As első sorban a negyedik szótagot követő. a jambusi lábazás mellett felező nyolcas ütemezése hangzik egyidejűleg. illetve csonkaláb-követő. többé nem ég. A versláb határán jelentkező időmértékes metszet neve dierézis. E verselési mód XX..sorát!).. Másrészt azáltal érzékeljük. helyes. . . így pedig a negyedik szótagot követi. Az időmértékes verselés iskolai oktatása során mindkét cezúra nevét és jelentését érdemes megtanítani. holott a metszet kiemelő funkciója hosszú szótagot vár./ u . pontosabban ütemkapcsoló szimultán metrumot teremt. Mindkettő szimultán (bimetrikus) sor./ u u // .. a másik sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémiméresz) az időmértékes metszet. a hexametertpentametert (disztichont) nem számítva. harmad. leírása A megnevezésnek két változata terjedt el. másod-. . pedig ezek az időmértékes metrumot elsőrendűen támogató metrikai jegyek.) Pár szóval meg kell emlékeznünk a magyar nyelvű daktilikus versekről.// u u . század első felében) bizonyára ezért volt valójában rövid életű.. 5/3-as ütemezést ébresztve. A daktilust metsző harmadfél cezúra hangsúlyozó nyelvekben kedvezőtlen az időmértéknek. Nem bántja újabb szenvedély.stb. amely hajlamos beleolvadni a hangsúlyos-ütemező verselésbe. A hosszú szótaggal induló versláb azt a szólábazást részesíti előnyben. Elsőként idézzük a leggyakoribbat. A Húsz év múlva már idézett két sorát nézzük meg újra a metszetek szempontjából: Csöndes szivem. Az időmértékes sormetszetnek két nagy változatát tartjuk számos./ u Harmadfél cezuráról nem beszélhetünk. mind a versláb határán jelentkező időmértékes metszetek egyidejű ütemezést és verslábazást./ u ./ . mivel a metszet után thesis áll. A penthémimerész két változata: lábmetsző. Monometrikus időmértéket hallunk olyankor. Érvényes ez a hexameterre és a pentameterre is. hogy a dierézist jambusi-trocheusi versekben hangsúlyos metszetként halljuk. végeredményben tehát a magyar nyelvben mind a lábmetsző. mindkettő egyértelmű. ami olykor (például a pentameterben) csonkaláb. ami igen gyakran négyszótagú ütem élményét ébreszti. eliramlik az élet . amelyben a jambusi . hanem az ötödik fél versláb. mint a hangsúlyos metszeté. tehát az ötödik fél verslábat követi. Meghatározó nem a szótagszám. ha háromtagú verslábak sorakoznak.és verslábmetszést kerüli..// ./ u . Magyarul harmadfél metszetnek is nevezhetjük. József Attila) a líraibb anapesztikus monometrizálásba való áthangolás tette lehetővé. versláb végén mutatkozó metszet. hiszen a hazmadik (anapesztusi) verslábat nem tagolja metszet (amely után mindig szónak kell kezdődnie).. Időmértékes alkatuk lényegére az anapesztikus Szeptember végén két kiemelt sorával hívhatjuk fel a figyelmet: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok . hogy a hangsúlyos ütemezést előhívó leggyakoribb időmértékes metszeteket szokatlan változatokkal cserélik . kéttagú verslábak esetén egyúttal az ötödik szótagot./ u u . a másodikban a harmadfél lábmetszet sugall kétüteműséget. Ezekben bármelyik időmértékes metszet csupán öt-hat szótag után következhet. a szó. dierézis az első. neve penthémimerész./ u u . Leggyakoribb a másoddierézis. Mindig a harmadik verslábat tagolja. Az első két versláb (dipódia) mögött azonban ott a verslábhatárra eső dierézis. azaz a penthémimerész) valamint a dierézis-metszetek. például anapesztusok. Számuk igen kevés. Utalva arra. Az egyik a verslábak száma után verslábnévvel a lejtést idézi. a korszakos siker (a XIX.Milyen a metszet a vers leghíresebb sorában? Elhull a virág. e sorban az ötödik szótag után. Petőfi Szeptember végén című anapesztikus verse ezért marad élményünkben alapvetően monometrikus-időmértékes metrumú vers (sok példa közül említjük még Petőfi Forradalom.. Első. A lábmetsző cezurák közül a harmadfél metszet rendszerint 5+maradék ütemezését sugallja. Az időmértékes cezúra hivatása tehát azonos a hangsúlyos metszetével: tagol és kiemel. Ötös jambus = olyan sor./ u u . nyomatékát fokozva kiemeli.vagy egyszerűen érzékelhető metszet nélküli verslábazással írják a verseket (lásd a Szózat első . Csak időmértékes metrumot (időmértékes monometrizálást) nyelvünkben úgy érnek el költőink. így a gyakori négyszótagú ütem élményét elkerüli a sorkezdet.jambusi monometrikus . hogy a metszetkövető szó első szótagját a többi sorbeli szótaghoz képest intenzitásában megnöveli.// . vagy Radnóti Miklós Álomi táj című versét./ u Ebben a sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémimerész) működik.

lábmetszés . amelyek a szótagok időtartamát ( u .metrikai lejtésegység (emelkedő sorokban emelkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű. spondeus.j A jambusi vers jambusi sorában csupán a szótag-időtartam szerint szemlélődve spondeusok mutatkoznak.megnevezés és leírás (a megnevezés kétféle. . csonkaütem. Írt hexametert Petőfi is. ezek mellé az összesített nyomaték alapján hallható verslábakat.és versszerkezetek . akkor érzékeljük. mindkettő tagol és kiemel. Irodalmunkban a hexameter fénykora a XIX.s. mint az elsőn. sorvégi jambussal.szótagmérés (három csoport megnevezése.. Feladata azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetnek. Trocheusi (vagy trochaikus ) tízes = olyan ereszkedő lejtésű sor. Első hexameterünk 1521-ből ismert. Jambusi versben sor élén megengedett a trocheus. A XX. A verslábak szótagszáma. (Az első versláb is spondaikus.cezúra (lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél sormetszet. a Zalán futását Vörösmarty (1825). szintén kezdőbetűjükkel: Bölcsőd az s majdan sírod is .szómetszés. jambus. Három hangzó jambus szerepel a sorban. A hangsúlyozó nyelvekre jellemző ez. Sormértékek A hexameter Klasszikus görög időmértékes sorforma. Másképpen ötös trocheusnak is nevezhető. mert ez hangzik. hogy a hexameterben a hosszú szótagok kapcsolatát rendszeresen kereső hangsúlyos szókezdetek az ereszkedő-daktilikus lejtéssel szemben érvényesülnek.-/. definiálása. igen ritkán bimetrizálódik.E sormértékben írta Lúdas Matyiját Fazekas Mihály (1804).) II.j s. ereszkedő sorokban ereszkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű verslábak szerepelhetnek. u ). hogy a hangsúlyos nyelvben. A hexameter ezen kötött záró képletét (klauzuláját) adoniszi sornak (adoneusnak. A másik megnevezés először a lejtést idézi verslábnévvel. jelölése. A hexamater leggyakoribb metszete a harmadfél lábmetsző cezúra (penthémimerész). a szótagban az összesített szótagnyomaték hangzik. században nevezetesek Radnóti Miklós hexameteres eclogái. Jambusi-trocheusi sorokban ezért sok a bimetrikus sor) . mint a második. Kötött időmértékes sor-. anapesztus. Rövidebb szünet. A sor mellé írjuk a metrikai jeleket. a verslábak határát ( / ) és a metszetet ( // ) jelölik.. Egyetlen sor példájában nézzük meg e jelenséget. A lejtést a hangzás csak erősíti. Az adoniszi sor előtt szerepel. A lejtést zökkentő időnkénti verslábak vagy ellenkező lejtésű sorok váltogatása általában funkcionális értelmű) . Hatodfeles jambus . Az iskolában az időmértékes verselés metrikai tényezőiből és törvényszerűségeiből a következőket indokolt megtanítani: . a lejtés emelkedő. .verslábak (pirrichius. adonicusnak) nevezzük.Sylvester János biblia-fordításában magyar disztichonjain belül írt sok hibátlan metrumú hexametert (1541). daktilus. első tagja hangsúlyosan ennek is erősebb.. a közömbös szótagok gyakorlati egyértelműsége) . Hat verslábból áll. neve: bukolikus metszet. Utaljunk arra. József Attila Két hexameter és Hexameterek című versei. (Zárójelben utalunk arra. A csonkaütemmel végződő sorokat a verslábak számának vonatkozásában a harmadfél mintájú régies számnévvel nevezzük meg. A leírás a szótagok időtartamát. daktilusok és spondeusok szerepelhetnek benne.j. kialakul a kevésbé nyomatékos-nyomatékos szótagok jambusi-emelkedő lejtésrendje. Az időmértékes monometrikus sorok leírása azokkal a mellékjelekkel történik. Odüsszeia). tehát dierézis-típusú. amilyen a magyar is. egyetlen sor. az utolsó (hatodik) versláb mindig spondeus.s. sokszor különbözik az időmértékesen mért verslábaktól. utána a sor szótagszámát. amelyben a szótagok száma tíz. mint a hangsúlyos metszeté. az iskolában elegendőnek látszik a harmadfél metszet mellett még egy metszetre utalni. trocheus. ezt a lejtést keresztezi a harmadfél . a verslábak határát és a metszetet jelöli.öt és fél jambusi természetű versláb van a sorban. ha az ötödik (daktilusi) versláb szókezdettel indul. verslábhatáron dierézis. A hexameter karaktere metrikailag alapvetően időmértékes-monometrikus. choriambus.j. A tisztán időmértékes spondeusok közül a második és a harmadik második szótagján hangsúlyosan nyomatékosabb. a thesis-arsis váltakozása. lejtése) . amely dipódia után hangsúlyos metszetként hat. írtak mások is. ezek mellé az időmértékes verslábakat nevük kezdőbetűjével. . a közös nyomatékot azonban kiegyenlíti a második szótag magánhangzójának hosszúsága: a hangzás is spondaikus!). Az időtartamot és a hangsúlyt a szótagnyomaték összesíti. század első fele. A hangzó versláb az összesített szótagnyomatékokat tükrözi. ami a csupán időtartam-mérő verslábaktól különböző hangzást eredményezhet. az utolsó előtti (ötödik) versláb mindig daktilus./. strófa.Az antik görög irodalomban leghíresebbek Homeros hexameteres eposzai (Ilias. ez versláb határára jut./u s. Elméletileg tucatnyi metszetváltozatot érvényesíthet. Versen belül is szabadon váltakozhatnak a harmadfél és a dierézis típusú metszetek.verssor-lejtésnek megfelelő öt egész versláb található. Ez utóbbi a hiteles. . a lejtés pedig emelkedő.

// u u / .Az iskolában elegendő csupán utalni a lejtésváltás esélyére. (A kettőnél több sorból álló disztichonokban a hexameter-pentameter sorpár metrikai ismétlődésének vagyunk tanúi. A belső rímes hexameterpentameter hívó ríme mindig a metszet előtti szótag. Ma már a disztichonokból szőtt versekre is szokás mondani./ .// . gyarapíts: s a haza fényre derűl! .Csend vala.) . az ötödik daktilus. strófánál kisebb egység neve periódus. -u u/-u . gyakran találkozunk azonban hexameter-pentameter kapcsolattal. Egy sor az Osztályrészemből: Nézek az égre.// . a harmadik és a hatodik csonka.A sor verslábai daktilusok-spondeusok. A sornál nagyobb..u u / u A szaffói sor Elvont képlete szerint ötös trocheusi sor. mivel kiemeli a metszet utáni szótagot.Példánk legyen Kölcsey Husztjának utolsó sora: Hass. Pentameterből szőtt verset igen keveset ismerünk. (A pentameter a cezúra révén könnyebben bimetrizálódik.u u / Hat daktilikus-spondaikus versláb. a gyakorlatban olyan ötös trocheus.u u / ./ .u u / . Elvileg csupán a sor első két verslába váltakoztathatja a daktilust és a spondeust (a cezúra után nem állhat spondeus).metszet is. mivel az ötödik (daktilusi) versláb szóval kezdődik. . valójában ez is hat verslábból álló antik görög sorforma.) Cezurája csonkaütemet követő harmadfél metszet. századi költészetben tehát számolni kell olyan hexameterekkel.u u/u // . ahol a harmadik versláb mindig daktilus. az anapesztikus hangzat szerint: Régi dicsőségünk./ A pentameter Neve szerint öt verslábból álló sor./ u u .) A disztichon Egy hexameter és egy pentameter kapcsolata (a szó jelentése: két sor). a hatodik spondeus. Érvényesül a bukolikus metszet is az adoniszi sor előtt./ . (A sorban tehát öt versláb időértéke érvényesül.u u /. Levonom vitorlám. megállék. felleg alól szállt fel az éjjeli hold. a metrikai kutatás jövendője érdekében!).u u .u / . Példasorunk legyen hagyományosan a Zalán futása első sora: Régi dicsőségünk. hogy disztichon.. Antik görög eredetű kötött időmértékes sorforma. A sormetszet csonkaütemet követő harmadfél cezúra.u u /. általában a szaffói strófában találkozunk vele. ahol a harmadik és a hatodik versláb csonka.Az adoniszi sor Antik görög eredetű. ahol a félsorokat hangsúlyos mellékmetszetek tagolják tovább. Egy daktilus és egy trocheus (vagy apondeus ) kapcsolata. a spondeust tehát szabályosan jambizálja. . amelyek hibátlan képletűek ugyan. de valójában emelkedő-anapesztusi lejtésűek. A hangsúlyra már fokozottan figyelő XX. Harmadfél lábmetsző cezúra emeli ki a sor kulcsszavát. hol késel az éji homályban? . megegyezik a hexameter záróképletével.u u / .u u / . tehát a rímes hexameter és pentameter divatja ezért korlátozódik a XVIII-XIX. . alkoss..// . Kölcsey Husztja tehát disztichonok periodikus ismétlődése.u u / . metszet nélkül. . de amíg e jelenség ütemélményt ébreszt a pentameterben.// ./ . hol késel az éji homályban? . képes a sorfelező ütemezés sugallatára..u u / . mint a hexameter.Példánk a Huszt első két sora: Bús düledékeiden./u u . Husztnak romvára.u / . a fordított szótagszámrend nagy különbsége miatt képtelen ilyet ébreszteni a hexameterben. Példánk Berzsenyi Dániel Osztályrészem című versének első sora: Partra szállottam.u u / . A leoninus. . A szaffói strófában záró sor./ . Sormetszete lábmetsző harmadfél cezúra. század fordulóján lényegében gyenge költők munkásságára. a disztichonban./ . a verslábak száma hat. A bukolikus dierézisre metszet-jellel nem szokás utalni! (Az emelkedő lejtés.. a hol kérdőszót.-/u u / .

/ . Elvileg ötös jambusi sor.. a nibelungi sor másik neve a francia mintára utal (nibelungizált alexandrin). A Nibelung-ének egy Gáldi-idézte sorát hozzuk példának. így ütemélményt sugall. Elvileg hatos trocheusi sor./ u A kis alkaioszi sor Ez is klasszikus görög sormérték.As aszklepiadészi sor Klasszikus görög eredetű./ u ./ . A drámai jambus (blank verse) Ötös és hatodfeles (általában 10-11 szótagú) jambusi sorokat jelent. az aszklepadészi strófa záró sora. Elvileg hetes jambus. A közelítő tél egyik sora: S most minden szomorú s kiholt../ u - . Van francia és német alexandrin. az alkaioszi strófa záró sora.Példánk Berzsenyi A magyarokhoz című egyik ódájának első sora: Romlásnak indult hajdan erős magyar! ./ u -/ u Az alexandrin-sor A hatos jambusi sorok (harmadik verslábat követő felező metszettel.// . Metszete lábmetsző harmadfél cezúra. századi) Nibelung-ének sorformája. bár oszthatnám én is sorsotok .Berzsenyi A közelító tél című versének első sorát idézzük: Hervad már ligetünk. Az előbbi vers egy sorát idézzük: Ércbuzogány rezegett kezedben. .u u / . az első két versláb azonban gyakorlatilag mindig daktilus./ . de a gyakorlatban a negyedik versláb csonka. a gyakorlatban a negyedik csonka. a második és a negyedik mindig daktilus. Metszete csonkaütemet követő harmadfél cezúra. E csonkaütemet követi a negyedfeles sormetszet (cezúra). Elsősorban az aszklepiadészi strófában találjuk.. ezek váltogatását. . a gyakorlatban a harmadik és a hatodik versláb mindig csonka. -/ .u/ u A nagy alkaioszi sor Antik görög eredetű./ u .u u / .// ./ u .u u / u // . nemzeti változatokkal... Weöres Sándor fordításában: Számos csodát regélnek a régi énekek.u / u A glykoni sor Antik görög eredetű. Elvileg négyes trocheus./ u / u . dierézis-cezurával) közös elnevezése. Elvileg négyes trocheus..u u/ . . színéből: Oh. Két sor Az ember tragédiája IX. Berzsenyi a negyedik szótag után olyan lábmetszetet avat cezurává.u / ./ ./ u u . a második versláb daktilus. . Az alkaioszi strófának egyik sorváltozata./ .// u u / . de a gyakorlatban a negyedik versláb mindig anapesztus. s díszei hullanak. amely dierézis-karakterű.u A nibelungi sor A középkori keletkezésű (XIII. .

.

tükrözött keresztrímmel: ababbaba). betűkkel: aba bcb cdc. Hagyományos rímképletében három azonos keresztrím és egy önálló párrím található.Nevezetesek József Attila szonettjei./u .-/--/u amíg elkészül ez a költemény… u ./ u // .) Példaként József Attila Ki-be ugrál.. . század első felétől írnak gyakran szonettet. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll.-/ . szonettciklusa (Hazám)./ u nincs senkim./ ..-/ u -/u-/u Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát... Minden szakasz középső sora a következő szakasz első és harmadik sorával rímel. Változhat azonban a szótagszám és a rímképlet is. ./ u . . amelynek sorai hatodfeles (és ötös) jambusok. Arany László A délibábok hőse című verses elbeszélése. rímes. a sorok szótagszáma is változatos.-/ -/uA játszi gyermekség bájos körében u -/u -/ -/ ./ . Kötött versmértékek A szonett Középkori eredetű versforma. Utolsó morzsáit rágom./ u Mint űrt a fényszóró./ u kutatja bennem: Mit vétettem én u /u -/-//-/--/u - 3. -/u u/--/ ./ u . csupasz tekintet . A szonett eredetileg két négysoros és két három soros strófára tagolt tizennégy soros vers. Ma már elsőszámú példái a Shakespeare-i szonettek.// . betűvel: abababcc. olykor trocheusi metrummal is).E strófákban írta Dante az Isteni színjátékot./ ./ . .-/u -/u-/.-/u -/u A terzina Olasz eredetű három soros strófa. Most Kisfaludy Károly Az élet korai című versének első szakaszát idézzük: Gyöngén ringatva jó anyánk ölében . Nevezetes példák Arany János Bolond Istók. S mit úgy hívtam: én./ u ./ u az sincsen.A strófákra tagolt szonett két záró szakaszában gyakran találunk terzina-rímelést./ u Vigan kezdjük létünk szép hajnalát: u -/ -/ . . .// u ./ u // . (A terzina sorainak szótagszáma változhat. a négysoros strófákban ölelkező rímmel (abba)./ u . u -/-/u -/ u -/ S könnyű habok között lebegve létünk. első világhírű alkalmazója Petrarca. erősen kötött azonban a strófa sorainak száma és a rímképlet./ u // u /u . Shakespeare-fordítása és kötetnyi szonettciklusa (A huszonhatodik év).-/u-/u Csókoljuk a jelenlét angyalát. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll. Költőink a XIX./ . a három sorúakban terzina-rímmel. (József Attila Eszmélet címú versében például négyes és ötödfeles jambusi sorok találhatók.-/ uA kétes távolnak sötét ürében u -/--/../ .. -u u/-uu/-u/-u A stanza Olasz eredetű nyolc soros strófa.. -/. -/u -/u -/u -/u -/u Minden bájképnek oltárt díszesítünk.Róma ledűl s rabigába görbed.-/u -/.. rímes../u . semmim. Szabó Lőrinc szonettjei. Idővel sok változat alakult ki (változatos rímeléssel. században íródott (Paludi Ferenc: A pipáról).. című versének harmadik-negyedik szakaszát idézzük (rím: aba bcb): Gondoljátok meg: Ezen a világon . Magyar nyelven szonett először a XVIII.

. Az első szonett első sora azonos a záró sorral. A szimultán verselésben a szótag összetett időbeli és hangsúlybeli értékét nyomatéknak nevezzük. törvényszerűségei . Az időmértékes verselés szótagmérésében is négy hangzó fokozatot említettünk.) I. hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos fogalompárok. Metrikai tényezői. értelmiérzelmi ponton kiemelésekre. A nyolcsoros strófák és a négysoros ajánlás utolsó sora azonos (refrén). metrikai interferenciának vagy éppen mértékkapcsolásnak. nyelvi törvényszerűségnek tekintve ezek összegződését. A mérés két irányú. A magyar nyelvben különösen kedvezően azon sajátosság miatt. ennek is önálló fogalmai vannak a mért szótagokra. Az emberi gondolatok-érzelmek-hangulatok szélsőségek közötti tükrözését metrikailag szótag. A szimultán metrum jelentése. hogy önálló szótagidőtartam-mérő időmértékes metrika követésére is képes. Szótagmérés A szótag a szimultán metrikának is elemi egysége. Mint minden metrikai rendszernek (a hangsúlyosnak és az időmértékesnek). A szimultán metrika a hangzó szótagnyomatékok azon gazdag változatát teremti meg.) A szimultán verselés A hangsúlyos és az időmértékes metrum egyidejű jelenléte a versekben. A hangsúlyos verselésben a szöveghelyzet relativitása révén különösen sokrétú.József Attilának mind Villon-fordításai. az iskolai oktatásban is hagyományos. Így a bimetrikus verselés műköltészetünkkel egyidős történetét Aranyig elsőrendűen a nyelvi ösztönösség jellemezte. a . maradhatunk tehát mellette. A hangzó nyelvi szótagnyomaték metrikai maximumát a magyar nyelvben csupán a szimultán metrika képes megvalósítani. amelyre a monometrikus verselési rendszerek képtelenek. A szótag nyomatékozhatóságának mértéke nyelvileg nyilván kevésbé korlátozott (a suttogás és a sikoly végleteit is ismeri).A lírai verselés nyelvi tömörségre törekszik. idegen iddőmértékes metrummal együtt kárhoztatja. Általában a keresztrím uralkodik (abab). mint a természetes beszéddel rokon. A villoni ballada Középkori francia változatai Villon balladáinak előzményei.kiemelések. mind saját balladái nevezetesek. A sorok rímes négyes és ötödfeles jambusok. A szótagok közötti különbségeket így már nem fejezik ki híven a hosszabb-rövidebb. egyúttal folyamatos jelzése is a kétféle monometrikus rendszer kapcsolatának. Villon balladája három nyolcsoros strófából áll. Arany János után a tudatosság is megélénkült. hosszabb-rövidebb) a nyelvi hangzásban többváltozatú. Téves minden olyan állítás. hogy az elemi kettős csoportosítás (hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos. A szimultán verselés fogalma azonban már elterjedt. a kapcsolatba lépő monometrikus rendszereknek megfelelően. a tizenötödik szabályos sorrendben ismétli a megelőző tizennégy szonett kezdő sorát. (Jogosan nevezhetnénk tehát bimetrikusnak. ezeket is. A költői kifejezés elemi érdeke azonban a természetes nyelvi szótagnyomatékok minél gazdagabb metrikai változatossága. A teljes vagy részleges (redukált) monometrikus tényezők szerkezeti kapcsolata. . ha a metrumot magyarul mértéknek nevezzük. a terebélyesedő szabadvers korunkban emelkedő rangja ellenére. minden következő szonett pedig megismétli első sorában a megelőző szonett utolsó sorát. széles skálát mutat. Jelölése ugyanaz. Ennek alapján beszélhetünk nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagokról. amely a valóban nemzeti karaktert jelentő nyelviségben otthonos szimultán metrumot a jövevény. hogy a magyar nyelvű műköltészetben az időmértékes metrika megjelenése óta folyamatos tanúi lehetünk a bimetrikus törekvéseknek. Metrikus költészetünk túlnyomó mértékben szimultán metrumú. a szótag nyomatékában működő metrikai és dallambeli hatásokat is nyomatéktényezőknek hívjuk. Szimultán metrumú lírai alkotásaink egyre hitelesebb leíró verstani elemzése pedig meghatározóan Arany munkássága után válhatott valóra. . Híres magyar példája József Attila verse: A kozmosz éneke. metrikával fegyelmezett-szabályozott verses beszédben. A szótagnyomaték két metrikai komponense tehát a hangsúly és az időtartam. A nyelvi hangzástényezők természetes összegzője a szimultán metrum. A szimultán metrika alapja a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Mérjük a szótagok időtartamát és hangsúlyértékét. értelme A monometrikus verselési rendszerek szótagmérésével kapcsolatban utaltunk arra. A hangsúlyos metrika törvényszerűségeinek csupán Arany János elméleti munkálkodása nyomán jutottunk birtokába. amit négysoros ajánlás követ. (Villon összes versét Vas István fordította magyarra. szótagtompítások teszik lehetővé. ha az említett megnevezések szinonímájaként tekintjük. (Nyelvünk gazdagságának jele ez is. Érthető tehát az a tény. . mint a hangsúlyfokokra is érzékeny időmértékes verselés jelölése a szótagokra vonatkozóan.A magyar műköltészetben a metrikus verselés az uralkodó. Tizenöt szonettból áll. A kettős jelölés rendszeres és következetes.A mesterszonett vagy szonettkoszorú szabályozott szonettciklus.

feszültség adódik. de szabályosan veralábaznak. A széles nyomatékskála a verssor szótagjainak szöveghelyzetben mért (relatív) nyomatékait rendkívül változatossá teszi. félelemmel . A szimultán verselés metrikai minimuma az ütemezés-verslábazás egyidejűsége.Tanulság: a pusztán időmértékesen mérhető spondeus két szótagja között a nyelvi nyomatékok révén jelentős különbség. A második jambus mindkét szótagjának erősebbek a nyomatékai. mint a negyedik (jambusi) versláb szótagjainak nyomatékaí. Szemben a képletszerű trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jambus sorrenddel./u . . Thesise (rövid szótagja) mellékhangsúlyos. Thesis-arsis nyomatékkülönbsége tehát nem túl nagy./ . ugyanakkor hangsúlyos főnyomatékot nyer. sormetszetkövető szöveghelyzete pedig a cezúra kiemelő erejét is biztosítja./ u Az első versláb élénk trocheus./ u A második versláb a sor első jambusa. az időmértékes sorlejtés karakterének megfelelőem. ahol a thesis erejét nem fokozza ugyan mellék. Fordított esetek is előfordulhatnak (ritkábban). de elmarad a verslábak sorozatosan ismétlődő rendezettsége. ha a versdallam szempontjából is vizsgálódnánk. különösen az iskolában. olykor hat szótagú ütemeket is természetesnek tekint. Ilyenkor a szimultán vers monometrikus sorait tudomásul kell vennünk. ismertetése napjainkban is mögéje szorul a hangsúlyos és az időmértékes monometrikus verselésnek.u / . Mértékadó itt a thesis-arsis nyomatékfeszültsége. . arsisa (hosszú szótagja) kevésbé hangsúlyos. hogy az azonos szerkezetű verslábak hangzóssága is különböző lehet. ha monometrikusan mérjük.) Az iskolai verrtani oktatásban a szimultán metrika ismerete. Ritka jelenséggé válik a hangzó spondeus! ./ .vagy főhangsúly./ u . S ami itt ennél is érdekesebb: ez a hangzó jambus a sorban a legerősebb. . búsak. Hasonló nyomatéktöbbletet ismerhetnénk fel. tompa jambus vagy trocheus. Érdemes azonban meghonosítani egy fogalompárt: élénk-tompa versláb (élénkebb-tompább. Ady e verse ráadásul szimultán metrumú.) Különösen vigyázzunk szimultán versben az időmértékes komponens esetében a közömbös verslábakra.A verslábak az összegzett nyomatékú hangzó szótagok kapcsolatai. A nyelviség elsőrendű nemzeti karakterisztikum. furcsák. A fenti tények az arányok helyes felismerésére ösztönöznek. csupán spondeusnak tekintené. mert a hangsúly spontán nyelvi tényező időmértékes verseinkben. . ilyenkor élénk ütemezést hallunk. A metrikai interferencia a monometrikus hangsúlyos verseléshez képest gyakoribbá teszi az öt szótagú ütemeket. a második láb látszólag (csupán időmértékesen mérve) spondeus (ahogyan a harmadik és a negyedik láb is). Az első hangzó versláb a sorban a choriambus (amelynek időértéke két verslábnak felel meg).. E képletszerű spondeus valójában jambus. Az azonos nevű és szerkezetű verslábak között tehát különbségek mutatkoznak az erősség (intenzitás) tekintetében. E verssor első verslába tehát hangzó trocheus lehetne. vagy az egymáshoz mért thesisek-arsisok nyomaték-mértéke. ennek természetes következménye. Legalább soron belüli azonos képletű verslábak között tegyünk így különbséget. A sorkezdő. Az idézett sorban a monometrikua szótagmérés azonban éppen a legerősebb jambust volna képtelen felismerni.// . Minden változatot túlzás volna számításba venni. Ütem és versláb A verssorban a kapcsolódó két metrumnak megfelelően ütemek és verslábak az egyes metrikai rendszerek törvényszerűségeinek betartásával együtt szerepelnek. valójában hangzó jambus.Példánk beszél és figyelmeztet: a költemény időmértékes metruma monometrikusan mérve is jambusi. hiszen a thesis-arsis nyomatékkülönbsége itt a legnagyobb. ezt három hangzó jambus követi.Az első versláb is spondeus. (Élénk jambus vagy trocheus. ha az őt követő jambussal nem alkotna choriambust. Szimultán versben a változatos szótagnyomatékok által ezen közömbös lejtésű verslábak általában lejtőkké lesznek. Hasonló ehhez a negyedik versláb is. jambus.. Ütemek és verslábak (monometrikusan szabályos) közös jelenléte nélkül szimultán (bimetrikus) verselés nem jöhet létre. mint a negyedik láb. bíborak . Ehhez mérten élénkebb jambus a negyedik versláb.Erős példaként idézzük Ady: Párisban járt az Ősz című szimultán-jambusi metrumú költeményének egy sorát: Füstösek. kialakul az arsis-thesis trocheusi sorrendje.hangsúlyos metrikai vereslést minősítve csupán nemzetinek. Az összegző szótagnyomatékok elemző számontartása természetesen azért nem erőszakolt. amelyek szabályosan nem ütemezhetők. a szöveghelyzet erejét érzékeltetve. . ha árnyaltabb fokozatokra is utalni akarunk). jambus. . az arsis azonban rövid magánhangzós. Érdekes aztán a két spondeus (első és harmadik versláb). E szimultán sor hangzó verslábainak sorrendje tehát: choriambus. Nézzük a harmadik versláb két szótagjának nyomatékait! Az első szótag összes nyomatékát rövid magánhangzós zártságából eredő időtartama adja. főhangsúlyos szótag nyomatéka azonban felülmúlja a második szótagét. Az időmértékes-monometrikus versben gyakori a spondeus. virággal. csonkaütem. előfordul a pirrichius.. amihez a cezúra kiemelő ereje is hozzájárul. a metrikai rendszerek nem azok. A második versláb energikusabb jambus. ez hangzik a versben. A szimultán metrumú versekben (változó mértékben) találni lehet olyan sorokat. A második szótag időtartama hosszú magánhangzós nyíltságából ered. Vegyünk egy példát Ady Temetés a tengeren című verséből: Könnyel. míg a harmadik a sor legélénkebb jambusa./ .

alig hosszabb. vagy hangsúlyos és időmértékes metszetűek./ . vagy éppen dierézis (gyakorta a másoddierézis). A harmadfél cezúra ilyenkor az ötödik szótagot követi. s a metszetkövető szótag fokozott nyomatékosítása. hiszen az ütemeket mindig metszet különíti el. hogy a hangsúlyos metszettel kapcsolódó időmértékes cezúra lábmetsző-e (mint legtöbbször a harmadfél metszet. Az időmértékes verslábazás önmagában elegendő az időmértékes metrum működéséhez. ha a harmadfél időmértékes cezúra csonkaütemet követ. mint a monometrikus időmértékes metszeté. hogy a kétféle ereszkedő lejtés. Azokat a sorokat. ha a sorban ütemek és hangsúlyos metszet jelentkezik. az időmértékes metrumot pedig sem a verslábak metrikailag szabályos rendje. A szimultán sorváltozatok megkülönböztetésének alapja a metszetváltozatok pontos felismerése. hogy szünetértékük kisebb./ u - . a verslábak pedig időtartamukban kötöttek. hogy a hangsúlyos metrum mindig ereszkedő. A szimultán metrum a hangsúlyos monometrikus verselés kivételes szótagszámú ütemét. az öt szótagosat természetesen avatja általánossá. A szimultán metrumban működő ütemek élhangsúlyos jellege mitsem változik. Ha szimultán sorban mindkét metrum (a hangsúlyos és az időmértékes) metszetes. Jambusi-trocheusi versekben a verslábak általában két szótagúak. (A verstanban kísért az a téves elméleti következtetés. A szimultán metszetek közös hivatása azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetek hivatásával: tagolás és kiemelés./ u . sem az időmértékes metszet nem jelzi. Ez utóbbi közös metszet meghatározóan hangsúlyos metszetként hangzik. Ezek szerint lehetnek metszetes és metszet nélküli időmértékes sorok. metszetkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. Mivel . E metszetek tehát elsőrendűen a kiemeléssel tagolnak. Más természetű metrikai indokok a szimultán versben éppen a jambust ajánlják időmértékes komponensként. akkor is. amelyekben a hangsúlyos metszet dierézissel kapcsolódik.. a szimultán metrum felszámolásával jár. Szimultán metrumú versek sorváltozatai. szimultán cezúrák főbb változatai abban különböznek. Ha ugyanis a hangsúlyos metrumot elsőrendűen ütemek jelzik. akkor metszetnek is lennie kell. ahol tehát a metszet nem tartozik a metrikai minimumhoz. hogy az ereszkedő hangsúlyos metrum a szimultán versben az ereszkedő időmértékes verslábakat. A közös metszetű szimultán sorok előadásában a metszetszünet eltúlzása az időmértékes lejtés felszámolásával. a hangsúlyos metrikai komponens marad itt is ereszkedő lejtésű. . A metszet A szimultán sorban mindig van metszet.) . ütemkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. s érte sírba jut. a trocheust és a daktilust részesíti előnyben.// . Megőrzi lejtésváltozatait az időmértékes metrikai komponens is (emelkedő vagy ereszkedő). A csupán időmértékes metszetűek és a metszet nélküli sorok mindig időmértékesen monometrikus sorok.Igen fontos e törvényszerűség tudatosítása a versmondásban. Metszetkapcsoló sorok Bennük azonos helyen jelentkezik a hangsúlyos és az időmértékes metszet. Rövid szünet (szünetrés) tagol itt.(A hangsúlyos metszet a szünettel és a kiemeléssel tagol. Az összekapcsolódó metszetek. az időmértékes metszet az ötödik szótag után). A szimultán sorok (amelyekben összekapcsolódik a hangsúlyos és az időmértékes metrum) a metszet szempontjából két elemi csoportot jeleznek: vagy csupán hangsúlyos metszetűek. amely egyszerre időmértékes sormetszet és ütemek közötti hangsúlyos metszet. egészen a szavalóművészetig. Szimultán metrumú versekben a metszetkapcsoló és az ütemkapcsoló sorok kötöttség nélkül váltakozhatnak. tehát a penthémimerész). Sorok és versek megnevezése 1. A lejtés Tudjuk.a közös metszetek legtöbbször lábmetszetek. Említettük már. A magyar nyelvű szimultán metrumú versekben túlnyomóan jambusi-emelkedő az időmértékes metrum!) . mint a hangsúlyos metszeté. A szimultán metrumú versben a hangsúlyos metszet hiánya ütemek hiányát is jelenti. Kölcsey Zrínyi második éneke című verséből idézünk egy sort: Ő gyáva fajt szült./ u . amelyekben a kapcsolódó időmértékes metszet lábmetsző. amelyben érzékelhetően külön válnak. különösen a lábmetsző közös metszetekre érvényes az. ilyen sorok csupán időmértékes-monometrikus sorok lehetnek. a hangsúlyos és a trocheusi szerkezetileg különbözik. Hangsúlyosan monometrikus sorok a szimultán versben akkor mutatkoznak. Így beszélünk a szimultán sorok emelkedő vagy ereszkedő lejtéséről. gyakorivá.. Mivel ez változó. a megnevezésben utalnunk kell rá. a metszetkapcsoló szimultán verssorokban ezért a sorkezdő hangsúlyos ütem rendszerint öt szótagú. A szimultán verselésben azokat a sorokat. mondjuk a hnagsúlyos metszet a negyedik. Az időmértékes metszet csak lábmetsző (legtöbbször harmadfél) cezúra lehet. kiemelése! II. ami a sorok időmértékes jambusi vagy trocheusi lejtését jelenti. akkor a metszetek közösek (igen ritka az olyan sor.

Hangsúlyos metszetet jelölünk tehát. időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. időmértékesen rövid.. amely csonkaütemet követ. A páros láb utáni dierézis-metszet csak hangsúlyosként érzékelhető. 2. nyomatékmegosztó szimultán sor. hangsúlyosan felező nyolcas. Ebben az értelemben hangsúlyos és időmértékes ütemek kapcsolódnak össze. . A harmadik versláb képlet szerint (csupán időtartammal mérve) pirrichius. Ezért e sort metszetkapcsoló.és ütemkapcsoló sorok A hangsúlyos metszet e sorokban mindig olyan harmadfél időmértékes cezurához kapcsolódik.Érdemes megfigyelnünk azt is. Az időmértékes cezúra harmadfél lábmetsző. A harmadfél időmértékes metszet lábmetsző. míg a hangsúlyos metszetként érzékelhető páros láb (dipódia) utáni metszet hosszabb is lehet. Azért szükséges a metszetek ilyen részletes vizsgálata. az összegzett nyelvi nyomatékok által hangzó jambus. a hangsúlyos metszet szünetértékéhez közelibb. szünet-értéke parányi. ez rokonítja a lábmetsző penthémimerésszel (harmadfél lábmetsző cezurával). ez a nagy szótagszámú ütem biztosítja a metszet időmértékes voltának érzékelését. amely egyúttal szólamtagolás./ . gyakori négy szótagú ütem spontán és erős nyelvi élménye). Metszet. Az időmérték karakterét a verslábazás őrzi. Ez a sor tehát metszet. Ebből a költeményből egy másik sor: És marja. hangsúlyosan kétütemű nyolcas. A szimultán metrum jellegzetes törekvése az az ütemtagolás. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag található. hangsúlyosan felező tízes. Ugyanakkor verslábhatár is. amely időmértékesen hosszú. Közös főmetszetű szimultán sort hallunk. miközben időmértékes karakterét elveszti. hiszen új időmértékes ütem (versláb) kezdődik utána (emiatt sorolja a szakirodalom a dierézis-metszetek közé). 3. az időmértékes dierézis hangsúlyos metszetként hat. ugyanakkor összekapcsolódik a két öt szótagú ütem közötti hangsúlyos főmetszettel. hangsúlyosan felező nyolcas. amely időmértékesen rövid. összekapcsolódik a két ütem közötti hangsúlyos metszettel. utánuk csak hangsúlyosan érzékelhető metszet következik. A lábmetsző harmadfél metszet időmértékes voltának érzékelése folyamatos. 5/4 tagolással. csupán hangsúlyos metszetként érzékelhető (ennek oka a hangsúlyos monometrikus verselésben általános. nyomatékmegosztó szimultán sornak nevezzük./ u u Időmértékesen négyes jambus. szünet-értéke hosszabb./ u Időmértékesen négyes jambus. hogy az ütemélményt fokozza az ütem és a nyelvi szólam azonossága./ u . szünet-értéke azonban a páros láb utáni. Jambusi-trocheusi sorokban az ilyen közös metszet előtt általában öt szótagú ütem áll. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótagot találunk. csupán hangsúlyosként érzékelhető dierézisével azonos. A második ütem kezdő szótagja főhangsúlyos vagy mellékhangsúlyos (ütemhangsúlyos ). ennek nyomán a páros verslábat (dipódiát) is. nyomatékmegosztó szimultán sor. Ütemkapcsoló sorok A páros versláb (dipódia) után jelentkező dierézis (időmértékes metszet) társul az általában négy szótagú hangsúlyos ütemet követő hangsúlyos metszethez. . Mivel a metszet után az ütemkezdő főhangsúlyos szótag időmértékesen hosszú./ u . Ismét egy sor a Zrínyi második énekéből: Te rendelél áldást neki u . 5/3-as tagolással. amely időmértékesen rövid. rágja kebelét. mint az előbbi lábmetszőé.és ütemkapcsoló. ezért metszet.Időmértékesen e sor ötös jambus. A csonkaütemet követő harmadfél metszet időmértékes voltát érzékeljük. A közös metszet az ötödik szótagot követi./ u // u / u Időmértékesen négyes jambus. hangsúlyosan is. Ezért e sort ütemkapcsolónyomatékkapcsoló szimultán sornak nevezzük. Az egész verslábat időmértékes ütemnek is nevezhetjük. mert a versmondásban a lábmetsző cezúra a versláb lejtésének megőrzése érdekében csupán rövid szünetet jelenthet.. .és nyomatékkapcsoló szimultán sorról beszélünk. hangsúlyosan kétütemű kilences.// u . A csonkaütemet követő metszet szünetértéke ehhez hasonló.// . Harmadfél metszet nincs./ u ./ u . A hangsúlyosként érvényesülő dierézis-metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag áll. Egy sor Ady A Tisza-parton című verséből: A szívem egy nagy harangvirág u . Ezért a sor ütemkapcsoló. Az arsis időmértékes rövidsége miatt tompa jambus./ u Időmértékesen ötödfeles jambus. időmértékesen is nyomatékos. Petőfi Pacsírtaszót hallok megint című verséből idézünk most egy sort: Kikeltik a virágokat u .// u .

vagy choriambus kezdődik.// ./. Az időmértékes monometrikus versben lehetnek szimultán sorok. mint a szimultán soroké. a metszetkapcsoló. c/ Ha mindkét metrikai komponens monometrikus rendje szerint működik. ahol tehát nincs sem vezető./u . hogy a metszet utáni hangsúlyos ütemkezdő szótag időmértékesen hosszú vagy rövid. Vagy: metszet. szólamtagolást keresztező hangsúlyos metszet szerepel. A közös metszet időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. ha időmértékes-monometrikue sorainak száma több. ütemkapcsoló. Ideális rövidsége miatt. lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél metszete a monometrikns rendhez következetesen alkalmazkodik. ha tehát a hangsúlyos metrum érzékelhetően eltér monometrikus rendjétől. Végeredményben három szimultán metrumú sortípust ismerünk. akkor az ilyen sorban időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot nevezhetünk meg tényszerűen. aszerint. az ütemezés pedig bizonytalankodó. ez itt időmértékesen hosszú.és ütemkapcsoló sortípusokat. de a harmadik versláb csonka. Szimultán verselésűnek nevezzük azt a költeményt. a kísérő metrum monometrikus rendjéhez mérve mindig redukált. Hangsúlyosan felező tízes. így a sor végén is csonkaütem szerepel. u ./ u .és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi kilences. a/ A szimultán sorok megnevezésének minimuma az egyes sorok ütemeinek számát és az időmértékes lejtést. .u u . Az időmértékes monometrikus (szimultán sorokat is érvényesíthető) verselés. Az időmértékesen jellemezhető metszet tehát csonkaütemet követő harmadfél cezúra. laza metrumú szimultán sorok is./ u A metrikai leírás megegyezik az előbbi soréval. Mindhárom lehet nyomatékkapcsoló vagy nyomatékmegosztó. 5. A vers hetedik sora: Lebegve lépett . (Ütemezés meg verslábazás eleve szimultán metrumot jelent) b/ Ugyanarról a sorról több metrikai információt közlünk. Monometrikus rendjének redukcióját a vezető metrum nem tűri. sem kísérő metrum. A szimultán sorok megnevezése Attól függően szűkíthető vagy bővíthető./ . József Attila Talán eltűnök hirtelen című költeményének utolsó sora: A száraz ágak hogy zörögnek.A vers kilencedik sora: És ránevettek. akkor teljes szimultán sort említünk. lehetnek laza metrumú szimultán sorok (ezen utóbbiak időmértékesen általában metszet nélkül verslábaznak. kísérő metrum a szimultán sorban a/ Ha a szimultán sorban szokatlan szótagszámú ütemek. ahol az időmértékes metrum is működik. . tehát szimultán metrum sem szerepelhet. amelyben több a szimultán sor. Időmértékes-monometrikus verselésűnek nevezünk egy költeményt.. ha a megnevezést bővítjük: metszet. Vagy: kétütemű jambusi kilences. Iskolai gyakorlatban az első megnevezési mód ajánlható. . egyúttal nyomatékkapcsolók is. míg az időmértékes metrum beéri a verslábazással.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi szimultán sor. senki se bánta . A szimultán versben lehetnek szimultán sorok és monometrikus sorok. metszete is ennek megfele1ő.már gyúlt a villany u . 4. többnyire tompa hangzású verslábakkal.Mindkét sor metszet./ u Megnevezése: kétütemű ötödfeles jambus.József Attila Mikor az utcán átment a kedves című versének mind a tizenhat sora ütem. A magyar nyelvű műköltészetben ezért a három metrikai rendszer megkülönböztetése a versek egészére nézve csupán ott okozhat gondot.// -/u-/ u Időmértékesen ötös jambus. el-eltünedező)./ . metszet. miközben az időmértékes metrum verslábai. Vezető metrum. Ilyenkor hangsúlyos vezető metrumú és időmértékes kísérő metrumú szimultán sorról beszélünk. mint a monometrikus sor.//./ u . Itt is hosszú a metszetkövető szótag.és ütemkapcsoló szimultán sor. ezekben az időmérték kísérő metrum.és metszetkapcsoló szimultán sor. b/ Fordított is lehet a helyzet: monometrikus rend szerint ütemező a hangsúlyos metrum./ u . E két sor példázza a jambusi sorokban a metszetkövető szótag hosszúságának metrikai lehetőségeit: a metszet után vagy spondeus. metszetet nem jelez. Az ütemkapcsoló sorok általában hangsúlyos vesető metrumúak. valamint a szimultán (monometrikus sorokat is érvényesíthető) verselés között egy vers metrikai jellemzésében a vers monometrikus illetve szimultán sorainak mennyiségi aránya dönt. esetleg ezzel együtt a sor szótagszámát tartalmazza. amely után hangsúlyos üteméli szótag következik. hogy mennyire kívánjuk elmélyíteni a metrikai jellemzést. A hangsúlyos-monometrikus versben (például népköltészeti alkotásainkban) az időmértékes metrumot nem érzékeljük.

és nyomatékkapcsoló teljes szimultán sor. körmondatok. A szabadvers nem metrikus verselésű. (A megnevezés egyértelműen jelzi az ídőmértékes metszet típusát: lábmetsző harmadfél cezúra.. Ezek bizonyítják. . a következő: ./ u j. változatai a prózaritmus közvetlen közelsége és a metrikusan kötött versritmus közvetlen közelsége közötti "ritmikai térben" alakulnak ki.A gondolati-érzelmi-hangulati tartalom lírai. A szimultán sorok leírása Az a minimum.általában nem rímel . de a hangsúlyos metszet nyelvi gyengesége illetve egyéb hangsúlyos metrumot gyengítő tényezők esetében e csoportból kerülnek ki az időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot érvényesítő sorok is.nevezze meg a hangzó verslábakat. A prózaritmushoz mérten már kijelentő-állító modorban fogalmazhatjuk meg néhány jellemzőjét.Gyakran szerepelnek bonyolult összetett mondatok.js. azaz: a hangzó nyomatékok szerint jambus hallható a pusztán időmértékkel mért spondeus helyett).nem tagolódik strófákra (tagolódhat azonban változatos sorszámú szakaszokra) . . a fokozás. A metaforák.).) A szabadvers 1. hogy több vagy kevesebb szótagból állnak-e .Rövid és hosszabb mondatok ismétlődő váltogatása. sorozatosság (magas és mély. Az ismétlés. ezeket esetleg váltogató. amikor a jelentés az ismétlődő szerkezetű egységekben párhuzamos vagy ellentétes.js. gyakran mondatméretű nyelvi egységek szerkezeti ismétlődése. az időmértékes metszetet szintén megszokott jellel: //.következetes metrumot nem mutat (legfeljebb metrikai szórványokat) . miközben . .j /3 kétütemű jambusi nyolcas. . . . A szóképek és a szóalakzatok stilisztikai kategóriái segítik a leírást. sokszor a choriambusi). amit e leírástól várunk. . legkevésbé szótag-természetűek (a metrikai rendszerek elemi egysége mindig a szótag). ha a verslábhatárokat a megszokott / -jellel jelöljük. .ha a sor mellé kezdőbetűik által pontos sorrendben megidézzük a hangzó verslábak nevét.nincs a sorokban következetes metrikus lejtés. A ritmikai egységek tehát a hangoktól a mondatokig terjedhetnek. Ritmusa a művészi próza és a metrikusan kötött vers ritmusa közé helyezhető. Általában is felbukkanhatnak szórványos metrikai részek.Gyakori a szabadversben az enjambement. Egy sor az Ars poeticából: A mindenséggel mérd magad! u . a felkiáltás sorozatossága ritmikus. zöngés és zöngétlen hangok stb. ) ./ .A nyelvi megformáltságban érvényesül a ritmikai sorozatosság. tüntesse fel a metszetet.a kötött versritmusban megszokott állandó sor.jelölje a szimultán metszettípusokat. .A gondolatritmus lehetőségeit leginkább a szabadvers aknázza ki (nagy szótagszámú. . a sormérték hiánya miatt) általában sorok között ismerhető fel.A prózával szemben a szabadvers elsőrendű jellemzője a verssorképzés./ . inkább két vagy több sornyi versrészekben.ha az ütemtagolódást hagyományosan jelezzük a sor mellett (js = jambizált spondeus. a kérdés.). amelyek az összegző szótagnyomatékok által sokszor különböznek a képlettől. .A ritmikai egységek soron belül elsősorban hangakusztikai természetűek. Á nyelvi tagolás (a metrum. a felsorolás. sorai rendszertelenül váltakozhatnak aszerint. ritkán az egész versre jellemzően. hogy vannak kötöttségei a szabadversnek is! .vagy periódus-szótagszámot nem tartja.adja meg a szótagok időtartamát az időmértékes monometrikus (hagyományos) szótagjelekkel.írja le a hangsúlyos metrum ütemeit! Ezen elemi követelményeknek úgy tehetünk eleget.A hangakusztikai tényezőkkel érvényesített ismétlődés. ezek belső szerkezete legtöbbször sorozatosságot.A szabadversek egy részében hatásosan érvényesül a sorok végén valamely metrikus zárlat (legtöbbször az adoniszi. olykor a fokozással egybeötvöző stb. tagolja verslábakra a szótagokat. II.A metszetkapcsoló sorok általában teljes szimultán sorok. A metrikus versritmus szempontjából a szabadvers ritmikai jellemzése csupa tagadást jelent: . ha az ütemhatárt jelölő hangsúlyos metszet jelét megkülönböztetjük az időmértékes metszet jelétől. szimbólumok gazdag tárháza a szabadvers. ismétlődés. . tehát ritmusélményt kelt (ismétlődő mellérendelések stb. itt nem említett ismétlődő nyelvi elemeket) figyelembe veszünk. Ha mindezt (és természetesen más. . Metszet.// .

Azt. a verses líra vagy dráma. puszta technika. hogy tudta: a verselés technikájának ismerete. műfajelméleti ismereteink alapján. A verstan a verselés technikájának a tudománya. Voltak ugyan erőszakos példák is arra. József Attila korai szabadversei mellett utaljunk a XX. stilisztikai. folytonosságában a természetes magyar nyelvi érzék diadalát látni. a nyelvi megformálásban is. József Attila a szabadvers és a kötött vers ritmusában is remekműveket alkotott. hogy a ritmus változatosságának nagyszerű lehetőségeit teremti meg a szabadvers. Kassák Lajosra. a ritmusban is dinamikusan változatos.Egyik sem szabadvers.) 5. hogy már egyetlen ismétlődő elem képes ritmusélmény keltésére. alkalmazzák. s ha tudjuk. Ritmus. Majakovszkij metrumtalan. rím stb. Úgy. lázadó ember a kötetlen szabadság formai esélyét látja benne. a hangvételben. Képletszerű leíró rendszert csupán a sormértékes (metrikus) verselési rendszerekben dolgozott ki a verstan. Ritmikai kategória ez itt. Vannak rokonvonások a művészi prózával is. hogy a verselési rendszerek nyelvi lehetőségeket valósítanak meg. hogy költőink nyelvünk igazi művészei. "A verscsinálás nem poézis" . 4. a metrikus versben a nyelvi ritmikai tényezők közül a metrum megkülönböztetett figyelemben részesül. Az apostol és Batsányi elégiája következetesen jambusi metrumú. Létrejöttét a modern költészetben elsősorban azzal indokolják. Ezért igaz az. A magyar nyelvű költészetre nézve axiomatikusnak látszik az a megállapítás. 6. hogyan próbálkozott megszüntetni egyik vagy másik verselési rendszer egy-egy hangadója a másik verselési módot. Füst Milánra és a művészi szabadvers legnagyobb magyar költőjére. A nyelvi ritmus tényezői azonosak a kötött vers és a szabadvers számára. századi költészetben valamennyi magyar verselési rendszer él. A szabadvers ritmusát a nyelvi ritmus működő. . A rab és a madár címűt. jövevény és modern változatainak együttese a költői ritmikai kifejező eszközök dús állapotát jelenti. versről versre szabadon kombinálhatók az ismétlődő nyelvi elemek. A prófétikus pátosz a Bibliában gyakorta szinte prózaversben nyilatkozik meg. Nincs a szabadvers ritmusára ható egyetlen olyan nyelvi tényező sem. ezért a szabadvers ritmusáról sorról-sorra haladó képletszerű leírást nem adunk. Hatalmas példa erre Az apostol. e sorssal elégedetlen. Kassák a szabadvers remekeit alkotta.Verstanilag minden egyes költeményben a ritmikai tényezők érzékelhető változatait keressük. rímtelen. líraiság nélkül bármely verstechnika mechanikus eszköz csupán. Művészetté a forma önmagában sohasem lehet. ezért minden nyelvileg helyes verselési rendszer természetes. metrum. Ady a szimultán verselés addig nem látott virágzását teremtette meg. A prózavers a szabadvers közvetlen előfutára. szövegszerűen. elemzője. az egyéb nyelvi ritmikai tényezőket vonja előtérbe. Kármán Fanni hagyományai. vagy akár Batsányi leghíresebb kufsteini elégiáját.Másrészt a mindig egyszeri lírai hangulat. ingadozó szótagszámú sorokbó1 szőtt metrikus verset is.és érzésállapotnak (ezen tartalmi jegyeknek) mindig egyszeri formát szeretne biztosítani. csupán és kizárólag az értékes emberi tartalommal teremtett harmóniában válhat ilyenné. A szabadvers nemzetközi verselési mód. Ismerünk például strófátlan. az elméleti általánosítástól inkább megbízható tipológiát várunk. konformista formáknak tekinti. egy-egy versben felismerhető tényezőinek fogalmaival nevezzük meg. ideológiai. mert a szabadversre jellemző vonások olykor metrikus versekben is megjelennek. Ezért látszik indokoltnak verselési rendszereink élő párhuzamosságában.tudjuk. Ehhez rendkívüli formai változatosság kell. Azért utalunk erre. 3. működik. amelyek elsőrendűen líraiak. hogy a szabadvers áll legközelebb verselési rendszereink közül a beszédritmushoz is. ha a szabadvers a nyelvi ritmikai tényezők közül legfeltűnőbben a metrumot kerüli. (A szabadvers részletező ritmuselemzése mindig egyedi. Pilinszky János modern lírája következetesen jambizál. annyi ritmusváltozat. akik szabadversnek tartják. Függetlenül tehát verstani. Vannak. A magyar nyelvi ritmus hagyományos. akinek áradó-lobogó költészete szándétoltan kamatoztatja a gondolatritmus irodalmi ósforrását. A szabadvers a dinamikus lírai hangulatok-érzések-gondolatok lényegében modern verselési módja. A metrikus kötöttséget tágabb nyelvi kötöttségekkel pótolja. amelyhez a művészi prózaritmus még közelebb áll. akkor be kell látnunk. gyakran strófikus szabadversei. Érthető. hogy a sorsának értelmét kereső. . amely metrikus versben föl ne bukkanna. század leghíresebb magyar szabadvers-íróira. hogy nem szabadvers. hogy költőiség. Tamási Áron írásai. ha a poéta lelke lírai esztétikumot nem lehel belé. A helység kalapácsa minden sora metrikus (leginkább anapesztusi). 2. A szabadvers a metrikus verstől elsőrendűen a következetes metrum hiánya miatt különbözik. e küzdelmek azonban a nyelvi objektivitás szempontjából csupán indulati tartalmúaknak bizonyultak. hogy művésziek. a prózavers és (részben) a ritmikus próza verselési-ritmizálási technikájának rendszerezője. hogy a szabadvers ritmusa rokon a kötött vers ritmusával. Mert jogos az a szakmai álláspont. alkalmazása feltétele a lírai verselésnek.írta egykor Csokonai. a kötött (metrikus) formákat hagyományos. a versélményt olyan fokozott esztétikai-stilisztikaí eszközökkel dúsítja. Utaltunk már arra.a magyar nyelvű XX. hiszen tudjuk. A modern szabadvers első világirodalmi rangú lírikusa Walt Whitman. a verselési módok versenyében helyesen döntöttek a hagyomány és a modernség közös vállalásával. esztétikai. a metrum kivételével. . nemzeti vagy más egyéb tetszetős magyarázatoktól . Bármely következetesen metrikus versről kijelenthetjük. A ritmikus próza a prózavers küszöbe. hogy sorról sorra. A szabadvers a metrumot kerüli. nyelvészeti. kinek alapvető verstani értekezése azonban bizonyítja. amely szerint ahány szabadvers. Nagy László és mások a hangsúlyos monometrikus verselést is klasszikus szinten vállalták. Minden változat lehet művészien esztétikus vagy inesztétikus. a Bibliát. Móricz novellái a ritmikus próza beszédes példáit kínálják. a metrumtól elszakadó szabadvers a nyelvritmikai tényezők szabad és gazdag variálásában leli meg ezt. metrikai. . a verses epika. Ugyanígy A helység kalapácsát.

vagy: a a b b b Csoportrím (bokorrím): a a a. Az asszonánc rím magánhangzói azonosak. sorvégi rím az. hanem értelmezést követelő esztétikai információk. Párrím: aa Keresztrím: abab Félrím: xaxa Visszatéró rím: aaxa Ölelkező rím: abba Terzina rím: aba bcb Idegen rím: axa Ráütő rím: a b a b b.. olykor a rímes szabadversben nem ritka tünemény. valamint a kecske-rímet. ahol a több szótag mélységű rímben minden hang megegyezik. hogy szóvégi rím. Petőfi Játszik öreg földünk kezdetű verse hexameterek sorvég-rímelését követő leoninus. Rímfogalmak Belső rím a neve a sor belsejében.7.. Valójában a végrím két változatát ismerjük e vonatkozásban: a belső rímet és a sorvégi rímet. 3. mivel a latinban már ismert volt a rím. amely a belső rímre sor végén válaszol. a nőrím trocheusi alkatú egy szótagú végrím.) A hívó rím a rímszótag(ok) első felcsendülése. Képletei a közeli rímfajtáknak vannak. népdal önrímei). például a zöngésség tekintetében). A szabadversben az akusztikai tényezők szerepével párhuzamosan növekedik meg a verslejtés (versdallam) ritmikai tényezőjének szerepe is. de a mássalhangzók helyet cserélnek: Elveszett a járom kulcsa . az időmértékes és a szimultán verselésben egyaránt előfordul. ismerte. Meghatározása: hangok összecsengése. 4. amely általában tréfás. mássalhangzói hasonlóak (valamely képzési szempontból. (E furcsa hangzású meghatározásnak az az oka. Szabados rímról beszélünk. a másik a végrím. amely szókezdő hangok összecsengése. ha a rímszótag(ok) magánhangzói azonosak ugyan. de a mássalhangzók hasonlóság nélkül különböznek. Nyilvánvalóak ezek a metrikus versek zökkenéseiben (metríkai anomáliáiban). 2. vagy: a a a a A nyelvi jelleg alapján beszélünk ragrímről. A művészi szövegben a következetes ritmikai rendszerek látványos szabálytalanságai szinte sohasem hibák. .ez is az én károm. Rímfajták (rímképletek) Két alapváltozatuk a közeli és a távoli. Szokatlan rímek Változataikból megemlítjük a kínrímet. önrímről. miként a metrikus verselési rendszerek metrikai lazaságai (zökkenései vagy redukciói). Az asszonánc és a tiszta rím figyelmes megkülönböztetése fontos József Attila Eszmélet című nagy versében. vagy egyáltalán a sor végén jelentkezik. szabatos rím) magánhangzói és mássalhangzói azonosak. A belső rím és a végrím mindig szóvégi rím.Mindkettő régies (Tinódi vala-vala önrímei. amely itt azt jelenti. A szabadvers zeneisége ritmikai érdekű.hangolja. Ennek elméletét Arany János dolgozta ki Valami az asszonáncról című tanulmányában. Rímnemek A tiszta rím (teljes. mert a bort ő maga méri). holott a szóvég révén a belső rím is végrím. A rím 1. három vagy négy szótagmélységű (Tudja azt jól Bagaméri. mint a szabályos metrumok. az erre felelő rím neve: válaszoló rím. a klasszikus időmértékes verselés nem. gyakorta többet mondanak. A rímhalmaz több strófán vagy egész versen végighúzódóan ismétlődő rím.) . Az utóbbi rímszavak ismétlése. A magyar költészetben leggyakoribb az egy és a két szótag mélységű rím. de ismerünk három-négy szótagra terjedőket is.. A rím a hangsúlyos. 5. (amely végülis a költemény teljes metrikai karakterét emelkedővé -anapesztikussá . (A görög nyelvű. Ilyen részek funkcionálisan értelmezhetők. Legszebb példája irodalmunkban Ady Krónikás ének 1918-ból című költeménye. hogy a sorvégi rím helyett általában végrímet mondunk. A hímrím francia eredetű jambusi egy szótag mélységű végrím. A magyar nyelvű költészetben (és rímes prózában) ennek két alaptípusa van: az alliteráció. 6.. . A modern magyar lírában. hogy a szabadvers ritmikailag laza jelenségei csupán aritmikusak lehetnek. a rímszótagnál (sormetszetnél) új sort kezdő tagolással. Julcsa. Megemlítjük végül. általában a sormetszet előtt mutatkozó rímnek. . A rím mélységét a rímelő szótagok számával mérjük. vagy a Kicsi vagyok én.A rímes hexameter-pentameter neve leoninus (középkori eredetű). 8.

sor: nem egy szörny-állam iszonyata rág j. A funkcionális verstan A versritmus a lírai esztétikumnak egyik eszköze. Az alliteráció szűkebb értelemben kezdőrím. 1. mint a végrímé. Az élményben az értés fokozó erejű. A két szótag mélységben való tájékozódás bebizonyítja. . mondatok. tág asszonáncokkal. A sorrészek. Így válhat maga a verstan a verselemzés hatékony eszközévé. amit nem szokás a rím fogalmába sorolni. miközben thesis. rendszerezésének sürgősségét a korszerű kutatások jegyében. 1965). a leíró és a funkcionális verstan együttesen felel meg a verstan. A magyar költészetben az alliterációs rím mértéke jóval szerényebb. (A verses epikában és drámában az adott műnem és műfaj esztétikai tényezője). A funkcionális verstani magyarázatok gyakori. sorok. új legenda). leírt ritmikai-metrikai tények versbeli esztétikai értelmének. A verselemzés során nem csupán megismerni kívánjuk az esztétikai teljes élmény rétegeit. ha megfeledkezik a ritmuselemzésről.szolgálat a dolga! A leíró verstani ismeretek iskolai tanítását kisebb-nagyobb mértékben mindig egybe kell kötnünk a felismert és megnevezett. Bp. Egészen visszatetsző például arról olvasnunk a Csák Máté földjén egyik elemzésében. A leíró ritmuselemzés esztétikai kamatoztatásának verstanágazati tudománya a funkcionális verstan. e tények értelmét azonban mindig a funkcionális elemzés-értékelés világítja meg. amely az elemzések értelmét tagadja. fonák tévedései leginkább a leíró verstani elemzés kisebbnagyobb hibáira vezethetők vissza. Ilyen értelemben általános érvényű is Ady híres vallomása: Én voltam Úr. Másrészt bebizonyította azt. tévedést. akkor a versritmus a belső és a külső forma egyik tényezője. Hatását a hangzó nyelvben fejti ki. a tiszta rím-asszonánc vizsgálata alapján felismerjük a változatos rímelést. a szók belsejében is.j 5/5 A jambusi szimultán sor közös metszete után részben a sor.. A leíró verstani eredmények esztétikai értelmezésére a műelemző szakirodalom kezdetektől törekedett.Az egy szótag mélységben való vizsgálódás általában tiszta rímet jelez.p. Idézünk néhány példát a funkcionális verstani magyarázatok általános és közvetlen lehetőségeire. ha öncélúvá lesz. A végrím (belső és sorvégi változatában egyaránt) nem pusztán hangakusztikai elem. az anapesztus gyorsaságot. kiemelt nyelvi nyomatékú. amiről az értekező mitsem tud. alkotásaink zömében megtalálható. hivatásának (funkciójának) bemutatásával. s Batsányi János kemény megjegyzése: A ritmus csak szolga.. gyakorlati tudományág. halvány nyomai az iskolában is felbukkantak (a sok spondeus lassúságot. megelégszik a puszta leírással (descriptióval). amely minden strófának sajátos rímrendet kölcsönöz. E jelenséget nevezhetjük rejtett (burkolt) alliterációnak. amely a műegész vonatkozásában értelmezi a funkcionáló részt. vagy arról. mint ritmuselemzés. hogy a funkcionális verstan az egyes művekhez kötött. a pirrichius töredezettséget sugallt az egyes művekben). De hiányos. lendületet. (Hunn.) A rejtett alliteráció már olyan hangakusztikai jelenség. dilettantizmus minden olyan állítás. Tágkörű tipológián túl a tudományág elvont eredményeket aligha nyújt. E kötet két alapvető tanulságot kínált. esztétikai jelentésük mindig a szöveghelyzetben. Ady közvetlen közelében. Egyrészt megmutatta a hiteles leíró verstani ismeretek stabilizálásának. A tiltakozás. a teljes művészi hatás egészében jelenik meg egyértelműen. részben a vers kiemelkedően súlyos szavainak egyikét találjuk (iszonyata). periódusok határának jelzésével a sorozatosság ritmikai jelölője.amikor a költeményben egyetlen daktilus sincs. Időmértékes vagy szimultán verselésű költeményekben rendszeresen figyelmet érdemelnek azok a szavak. hogy Vajda János modern lírája összetördeli a jambust.js. az egyes művek elemzésében kamatozik. a barbarizmus elleni vád kifejező szavát a ritmus épsége mondatja olyan erővel. amikor sorokban. A versritmus elemzése is indokolt. Mivel részjelensége a vers egészének. hanem az érzékelhető és a tudati emberi teljesség jegyében az élmény fokozását. Az a funkcionális elemzési mód. holott "csupán" a jambusi szimultán verselést valósítja meg. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versében a 24. szólamok. ezért az elemzés iránt fogékony olvasónak akkor okozhat zavart. A funkcionális verstan tudományágában az első magyar szakkönyvet Péczely László írta (Tartalom ée versforma. A verselemzés mindig több. dúsulását is várjuk. a vers csak cifra szolga. a külső forma a nyelvvel kapcsolatos eszközök összessége. Tágabb értelemben is emlegetjük. amely igen általános. (Kosztolányi Ilona című versének l-hangjai. ha pedig a műalkotásban a belső forma a szerkezettel kapcsolatos. hogy csupán a laza asszonánc alapján szabályos a stanza-rímelés. Ezen elemzési rendszerben válhatnak a tartalom és forma leírható tényezői organikus egésszé. versekben egy-egy hang beszédes gyakorisággal fordul elő. mivel a ritmikai. hogy az indulatok daktilusi dobogásúak ..jp. amelyeknek kezdő szótagján kiemelkedő metrikai nyomaték található. mint egész tudomány követelményeinek. A hiteles leíró verstani elemzés az irodalmi tények tiszteletére nevelhet ugyan. metrikai tényezők önmagukban esztétikailag elvontak. 8. mert élménydúsító. A tények hitele és a tények értelmének hitele minden tudományos munkálkodás tartó pillére. Ennek kezdő szótagja metrikus nyomatékokban gazdag. amely a . Demagógia.

utolsó harmada csupa dinamizmus. kifejezők. Ady A Tisza-parton című versének harmadik sorában szólábazó jambuspárral. tört a jambusi verselés is. statikus természetfestés metruma. József Attila a szabadvers és a hangsúlyos metrizálás korai. hogy a festői képek hangulatával korábban ellentétes metrum egyidejűleg párhuzamos a lélek elejétől végig jellemző zaklatottságával. De változik a vers. így kivételes. a szenvedélyek hullámzását anapesztusi mérték jelzi. gondolattól gondolatig szakaszol (tagol). akkor elsősorban mondattani tagolást érzékeltet. akár szabályos metrikai-ritmikai rendjével. a művet záró. . Funkcionális verstani törvény. félelemtől űzött hangoltságát. A részletezés a funkcionális verstan feladata. js. akkor a hatást egyéb nyelvesztétikai vonások érvényesítik. monometrikus időmértékes sorokkal gazdagon vegyítve. A Kocsi-út az éjszakában strófakeretező sorai mind törtséget. j. a kétütemű hetessel fejezi ki metrikailag azt a világos bizonyosságot. E példa ritmikailag más szempontból is figyelmet kelt: a költemény egyetlen csonkaütem-követő cezurájú sora. eltörött. látomásos képek lassú mozgása.Radnóti az antik kötött veremértékek művelt fegyelmét érvényesíti elsősorban. akár éppen látványos metrikai zökkentéssel. ellentétes-párhuzamos metrikai kísérője a képeknek. szívszorító félelmét idézik.Vörösmarty Csongor és Tünde című verses drámai játékában a népies-mesei hangulat uralkodik. mély vallomás. vonzók. a metrum végig párhuzamos követője a lélek hangoltságának. határozott.S ha innen az anapesztusi metrumra is visszanézünk.tompa nyugalom. . miként a mondanivaló (a sorbeli jelentés) is kiemelt. . amely a vers egészében következetes. Ha a versmondó a verset általános (kötetlen) nyelvi jelenségnek tekinti. mindegyikben úgy szemlélve a beszédkultúrát. valójában esztétikai-funkcionális remeklés. meghatározó.A vers végén ismerjük fel a költői lelkület azon zaklatott. Kései versei a hagyományosan komoly (de végletek kifejezésére is alkalmas) jambizálást választják. az esti csönd riadt sejtelmei után mindez már döbbenet.Petőfi Nemzeti dala. mélyvizű tó . Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versében a vers meditatív első részében jambusi mérték uralkodik. a mozgás. a lélek riadalma folyamatos. A versmondásról A magyar beszédkultúra egyik fontos tényezője a versmondás kultúrája. élénk jambussal festi a szóhangulatot. A verselési rendszeren belüli veremértékek váltogatása magában is esztétikai értékű. képek és jelképek a lét fenyegetettségét. . csöndes. j. dús jelei után egyre inkább a kötött formák felé fordul. tévesztőek. Kölcsey Zrínyi második éneke című versének indító sorában a ritmus révén jelzett nyelvi nyomatékok leginkább a jelzőt (szenvedő) emelik ki. éneklő. s minden ilyen sorban zökkentett. lidérces. Radnóti Miklós Álomi táj című költeményének következetes anapesztizálása az első három szakaszban sejtelmes. Ellentétes ezekkel a természeti képekkel a sodró anapesztus. a nyugtalanság metrikai követőjeként szoktuk meg. A versritmus tekintetéből három alapvető változatot tarthatunk számon. A zárókép személyes vallomásának nyugalma tragikus-katartikus. Ha mégis okos és esztétikus. cs /6 2. élet és halál végleteit. ó sors. A képek intenzitása változó. ez a sor kulcsszava: Te lásd meg. előadása ennél fogva a ritmus esztétikumát mellőzi. Ady kuruc-versei. hogy nagy költők műveiben a metrikai hiba általában látszat csupán. akkor tudatosulhat bennünk. 4. Ady szenvedélyekben lobogó költészetének szimultán metrumát a monoton panasz élményének megfelelően lazítva. A magyar nyelvű műköltészetben a hangsúlyos-monometrikus verselés általában a természetes beszédhez. Ez a versmondás uralkodó divatja. . József Attila a Tiszta szívvel egyszerű metrikai formájával. sorsa szigorával emberi tartása fegyelmét szegezi szembe. amely helyzetének és konzekvenciáinak festésében népdalszerűen ötvözi a gyöngédséget és a tragikumot. rossz szekér). a világforradalom harcát. hogy általános és személyes jegyei igen változatosak: lehetnek ezek szépek. . mozgalmi költészetünk alkotásai szívesen választják a hangsúlyos metrizálást. éj és csillag.Az Éj és a vándorok filozofikus fejtegetései jambusi metrumúak. ehhez a költő azt a bimetrikus trochaizálást választja. közérthető mondanivalókhoz közelítő törekvést fejez ki. a nyugalmat és a forradalmi elszántságot. szokatlanul. gyűrűző. gépiesek. Most a versritmus érzékeltetésének vonatkozásában eleve helyes beszédkultúrára gondolunk. . idéz még hangutánzást is (harangvirág) . mondandóját közvetlenül festi (funkcionális párhuzam). . Olykor egy-egy versláb vagy verslábkapcsolat az általa ritmizált nyelvi rész hangulatát. széthullást. Néhány változatra utaltunk csupán. népi műfajokhoz. esettséget panaszolnak. lehetnek torzultak. győzelmet éneklő lírai dal (s néhány lírai betét) metruma anapesztusi. művészi formai eszközeiben is a fegyelmet keresve. j. hiszen a hagyományos költői gyakorlatban általában a lendület. különösen a hexameterrel és az ecloga műfajával tiltakozva már a formában is az elhatalmasodó barbarizmus ellen. érthetetlenek stb. szenvedő hazámat! j. egy-egy metrikailag kirívó trocheus révén. E trocheusok szóhangulatot festenek (csonka. A verselési rendszer alkotói megválasztása olykor önmagában is értékelhető esztétikai döntés lehet. az élet menekvést kereső kiszolgáltatottságát. .mindennapi beszédben szokatlan. Esti csend. rebbenő mozdulatok uralkodnak az első részben. amely sokszor kétütemű hangsúlyos metrumot érzékeltet.Elvi és .

Eredménye a többtényezős versritmus stilizálása. A sorok egy része nem mutat időmértékes metszetet (különösen a sok öt szótagú sor). 4/2-re. a nyomatékmegoszlás miatt gyenge hangsúlyos tagolás érvényesül bennük).) . szimultán soroknak azok látszanak. . A költészet nyelvi erejét a versritmus nem korlátozza. szimultán versben gyakran eltűnik így a verselési rendszer élménye is (csak ütemezést hallunk). Ilyenkor az indító öt szótagú ütem utáni hat szótag mellékmetszettel tagolódhat tovább 3/3-ra. ami azért is fontos. A nyolc szótagú sorok zöme hangsúlyos tagolást. Ennek kulcsa az arányos tagolás és az arányos kiemelés. Négy strófából áll. Ezek sikerét a hiteles leíró és funkcionális verstani elemzés biztosíthatja. a strófák szótagszámképlete. redukálása a metrumra. 2. Trocheusi szimultán verselés jellemzi.). negyedfél metszet). hogy a természetes nyelvérzék mindig tiltakozott a skandálás ellen. Másrészt oktalanul helyezi úgy előtérbe a tartalmat. ez pedig a versritmikai kiemelés feladását jelenti.Jellemző. Vezető metrum az időmértékes jambusi. Leginkább a dierézis-metszet hatékony. Láttuk. hangsúlyos versritmus esetén ez szülte az ütemek kemény kopogását. vagy gyenge másodfél metszetet jelez. a strófák nyolc sorosak. de vannak felező nyolcasok is (dierézis-metszetűek. nyolcasok) sorozatos kétüteműségét. gyakran 4/1 vagy 3/2 ütemezéssel. hanem dúsítja.. a metrumnak. (A Lúdas Matyi hexameterei igazán csak akkor kifejezők. . tűnemény stb.gyakorlati hibák pedig nyilvánvalóak.). A strófa szótagszámképlete: 6 5 6 5 6 5 6 5 8 5 8 5 6 5 6 5 . ha harsányan skandáljuk őket. A Magánossághoz: jambusi szimultán verselésű. mind bimetrikus szerkezetben. Már csak emiatt sem azt a verset halljuk. de a metszet utáni thesis miatt. A költészetünkben ritka. különösen az iskolai tanításban divatos volt a skandálás. A tagolás révén hangsúlyos vezér. másik részük pedig vagy dierézis-típusú.A tihanyi Ekhóhoz esetében: Tíz. 4/2). igen ritka tudatos kivételektől eltekintve) a beszédritmus szerinti versmondás híve. mind az arányos kiemelés.. ellentmondás sorsa: megmosolyogták. a 11-esek változatos metszetűek (dierézis. Tíz strófából áll. ezekben nincs érzékelhető metszet. minden szakasz 16 soros. nyilván hangsúlyosként. A skandálás a metrikai nyomatékok nivelláló és túlzó kiemelése. hogy az időmértékes metszet leggyakoribb változata lábmetsző. A nyolcasok általában kétütemű közös metszetű szimultán sorok (5/3). felező nyolcast sugall. erős a hangsúlyos ütemezés. Ha szubjektív beszédnyomatékokat érzékeltetünk. Sérelmet szenved itt mind az arányos tagolás. A tihanyi Ekhóhoz: trocheusi szimultán verselésű. E helyzeten segíteni csupán alapos verstani elemzéssel lehet. gyakran szólam kezdődik. A Reményhez esetében jó. A szavalóművészet (ösztönös kivételektől és ritka. kinevették. A vezető metrum tehát itt is hangsúlyosütemező. amit a költő hallott. ha ennyit sikerül megtanítanunk: négy strófa. Szubjektivizálódik a versmondás. Vannak monometrikus-időmértékes sorok is.A trocheusi lábak lüktetését a hangzás és az írás figyelmesen biztosítja (például: Főldiekkel. 11 strófából áll. kísérő a hangsúlyos ütemezés. egyenként 16 sorral. Ki ne érezte volna már e többletet akár művészek. a hatosok pedig szintén kétüteműséget éreztetnek (3/3. A metszet után szó. A hangzó verslábak között gyakori a choriambus. Régebben. öt szótagú sorok átveszik a más szótagú sorok (hatosok. ami minden túlzás. egyenként nyolc soros strófából áll. penthémimerész. A strófák tehát nyolc sorosak. amelyekben közös főmetszet (tehát harmadfél időmértékes metszet) található.(vezető) metrum és trocheusi-időmértékes kísérő metrum alkotja a szimultán metrumot. Ha kényelmes beszédszünetet tartunk az időmértékes metszetnél. mind monometrikus. . Megjegyzés: Az iskolai oktatásban tartózkodnunk kell minden túlzástól. hiszen a formai jegyek stilizálása az értelmezés stilizálásával egyenértékű. Egyrészt mellőzi e felfogás a versben objektíve létező versritmust. időmértékes versritmus esetén a beszédritmus sérelmét. azzal jutalmazva. A versritmus hiteles érzékeltetése a versben működő ritmikai tényezők arányos érzékeltetése. a kísérő metrum trocheusi. rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h . A sorok egy része mutat harmadfél időmértékes metszetet (ezek közös metszetként is felfoghatók. 11-8-11-811-11-8-8 . eltűnik a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Mindez a gondolati-érzelmi-hangulati tartalom rovására is mehet. Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez: trocheusi szimultán verselésű. hogy megbontja a tartalom és a forma közötti harmonikus kapcsolatot. Rímképlete: a b a b c c d d. Rímes. . miközben ismét megbomlik a tartalom és a versforma harmóniája: a tartalom mögéje szorul a forma egyik ritmikai tényezőjének. . akár amatőr versmondók kivételes pillanataiban? Költemények leíró metrikai jellemzése 1. Egy strófa szótagszámképlete: 10 7 10 7 8 10 7 7. A Matyit festő nyelvi humor eszköze ez Fazekas művészetében. megtörik a versláb és a sor lejtése. mert az időmértékes metrum a verslábakra hagyatkozik. hangsúlyosként tagoló metszetet. A gondolati tagolás általában nyelvi szólamtagolás. roncsolja a költemény organikus esztétikai teljességét és hitelét. keresztrím-változatokat mutat.

A szó.j az ütemezés: 5/3 Szondi két apródja: időmértékes monometrikus verselésű. 6: feszűlet. halk ütemezés jellemzi. 38: szinü. a versnek csupán jambusi-anapesztusi sorai (amelyek nem daktilizálhatók) döntik el a lejtésben kétértelmű sorok egyértelmű lejtését. Az apostol verselésére emlékeztet. vannak benne szimultán sorok is. Élénk jambizálás. . a helyes szótagidőtartamra! Soronként utalunk egyes szótagokra. 27: Jézus(s)a. A metszet utáni hat szótagot következetlenül tagolják mellékmetszetek. Előszó: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. minden szakasz nyolc soros. Szakozatlan. noha érzékelhető. sorai felező nyolcasok. szakozatlan költemény. periodicitás nélkül. Félrímes. A periódust egy negyedfeles és egy hármas trocheus alkotja. Nemzeti dal: hangsúlyos monometrikus.Változatos szimultán sorokat is találunk. keresztrímes. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823): trocheusi szimultán verselésű. Párrímes. 75: oh. dőlttel jelöljük a helyes mértéket. kísérője a kétütemű hangsúlyos (5/3. Négy periódusának mindegyike egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. Közel áll a szimultán verseléshez. 2. 10: szavu. a trocheusi időmérték kísérő metrum. (Ügyelni kell a prozódiára. Vannak a versben időmértékesen monometrikus sorok is. Változatos szótagszámú sorokból áll. a strófák sorszáma 8.Váltogatja a metszet. jambusi monometrikus verselésű.illetve ütemkapcsoló sorokat. a négy szótagú ütemek időnként élénk choriambusi alkatúak (időmértékes szórványok kísérnek).ch. Hét négy soros strófából áll.: hangsúlyos monometrikus verselésű. Vörösmarty Mihály Szózat (1836): jambusi szimultán verselésű. vezető metruma az időmértékes. Hat strófájának mindegyike nyolc soros.A Magánossághoz jambusi szimultán verselésű. mindegyik tíz soros. 5/3. Petőfi Sándor A XX. A sorok hatodfeles és négyes jambusok. szimultán sorokkal. A sorok többsége szimultán. 3. Arany János Kertben: jambusi szimultán verselésű. Mivel metrikus. ütemező verselésű. 14: kopiával. rímtelen. 3/3. . Rímelése keresztrím-párrím kombinációja. Mindennek funkcionális magyarázata van: az örvény árjaként forró vér s az őrült lélek érzelmi dúltságát jelzi a dúlt metrum. Szótagszámképlet a strófákban: 10-10-10-10-10-10-9-9-10-10. A sorkezdő ütemek négy szótagúak. . . rímtelen. 27 sorból áll. Metrikai karakterét az anapesztusok határozzák meg. 3: vele. minden strófa négy periódusból. közös főmetszetű (metszetkapcsoló) és metszet. négy periódusú. 5: ífiu.) Világosságot!: időmértékes. 4/2). egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. minden strófa négy soros. 46: kopiával. 4/4. nyolc strófából áll. a refrént a záró szakaszban szövegfolytatás váltja fel. A strófa szótagszámképlete: 8-8-8-8-8-3-8-3. 4/2). A nyolcasok általában feleznek (olykor szómetszéssel).sorban harmadfél lábmetsző cezúra található!) Ártatlan dac: jambusi szimultán verselésű. de vannak idősértékes monometrikus (természetesen jambusi lábazású) sorai is.6. szakozatlan vers. 31: illatu. Az ítélet: rímtelen. 3/3. 4/4). 42: becsü. Sok a dierézis-metszet. jambusi-trocheusi időmértékes szórványokkal. 19 négysoros strófából áll. Rímképlete: x a x a x b x b. holott szómetsző jambusi rend érvényesül: Egyes daruszó tévelyeg hangzó verslábak: s. így vezető metruma a hangsúlyos kétüteműség (4/3. 62: álgyu-. a negyedik sorban olykor dierézis mutatkozik. A strófák első három sorában csonkaütemkövető harmadfél cezúra tagol.. Rímképlet: xaxabbccdd. Hat strófából áll. Szótagszámképlete: 7-6-7-6-7-6-7. Strófái száma 7. 24: mézizü. ötös és hatodfeles jambusok.) 4. (Időmértékes-monometrikus verselésű. A vén cigány: hangsúlyos monometrikus verselésű. de három szótagú verslábat nem alkalmaz (nincs benne anapesztus). rímképlete: a a b b x c x c. ahol erős az ütemezés. 8: űlet. a lejtésegység alapján. 25: ím.és szólamlábazás daktilikus időmértéket is sejtethet. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). két négyes és hármas jambusi periódust kapcsol össze. Ötös és hatodfeles jambusi sorai a drámai jambust idézik. 14 strófából áll. Temetésre szól az ének. a refrén négy sornyi.A 71.meg ütemkapcsoló sorok váltakoznak a versben (ilyenkor a harmadfél metszet csonkaütemet követ). Egy periódus két sor. (Következetlen az időmértékes kíséret is. Gazdag choriambizáció jellemzi. nem lehet szabadvers. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja (a b a b c c d d). a sorok váltakozóan (de nem periódikusan) ötödfeles. Hét strófa. Rímképlete: x a x a x b x b. 11 nyolc soros strófából áll.. az ütemlábazás időmértékes karaktere inkább az ereszkedő trochaizálásnak kedvez. század költői: jambusi szimultán verselésű. Néhány időmértékesmonometrikus sort nem számítva a szimultán sorok rendszeresen két üteműek (5/4. olykor tagolatlan. Gazdag choriambizáció és anapesztizálás hatja . . Egyik sorát idézzük. utánuk hangsúlyos főmetszet következik.trocheusi szimultán verselés jellemzi. ebben csábít a szólábazó anapesztus. minden sora hexameter.

Mindez a tartalommal harmonizál. hasonló szerkezetű az ötödik sor is!) 9. rímes. ütemkapcsoló és metszet. Kilenc 4 soros strófából áll. időmértékes monometrikus sorokkal. mint harmadik szótag. minden szakasz hat soros. Radnóti Miklós A la recherche.. a karakter-megnevezésen túli részletezés túlzás volna az iskolában. Kosztolányi Dezső Hajnali részegség: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Időnként anapesztusok színezik az időmértéket. Nem szabadvers. 6. olykor pirrichiusok színezik az időmértéket.. gyakori a nyomatékmegosztás.át az időmértékes metrumot. Vörös hervadás: metrikai karaktere azonos a Hajnali részegségével. Choriambusok. Egy szakasz öt sorból áll. Jónás imája: jambusi szimultán verselésű. metszet. . de van néhány hatodfeles és egy hetedfeles jambus is. a verslábak sorrendje: j. Metszetkapcsoló és ütemkapcsoló szimultán sorok köré jambusi monometrikus sorok ékelődnek. hol ütemkapcsolók. szimultán sorokkal. Karakterét a zaklatott jambusi időmértékes metrum és a sok szimultán sor adja meg. a józan.: rímtelen. Öt strófából áll. egyszerű közlés stilisztikai tónusához.j. párrímes. vagy ütemkapcsolók. vannak metszetkapcsoló. laza jambizálással. . Mindhárom strófája 8-8 soros.Hét strófából áll. 8.E költemény is. Babits Mihály Csak posta voltál: laza jambusi szimultán verselésű. nem periódikus.és ütemkapcsoló szimultán sorok közé monometrikus időmértékes sorok ékelődnek. rímképlete: x a b b b a. még az érettségi küszöbén is. szakaszonként négy periódus. Ember az embertelenségben: laza szimultán verselésű. keresztrím. A sorok ötös jambusok. ütemezése: 4/1//5. de egyéb szokatlan helyzetű csonkaütemekkel is találkozunk. 11. Szakozatlan. maga a vers hét strófa. Részletes leírása (teljes indokolással) külön tanulmány tárgya lehetne. Juhász Gyula Himnusz as emberhez: jambusi szimultán verselésű. metszet.cs. Góg és Magóg fia vagyok én: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. A szimultán sorok hol metszetkapcsolók.ée ütemkapcsoló. A strófa szótagszámképlete: 9-8-9-9-9-8. ezek száma túlnyomó. . Feltűnő a sorvégi jambusok gyakori erőtlensége. A sorok változó szótagszámúak. Minden strófa két periódus kapcsolata.a . strófikus. vannak ütemkapcsoló szimultán sorok is. A jambusi rendben változatos choriambizáció érvényesül. a periódus egy négyes és egy ötödfeles jambust ötvöz. Tóth Árpád Esti sugárkoszorú: jambusi szimultán verselésű. visszatérő rím egyaránt található). A szimultán sorok vagy metszetkapcsolók.A metrumban mindhárom szimultán sorváltozat fellelhető. A metrum zaklatottsága itt is funkcionálisan indokolt. a rímek indázók (párrím. Szakozatlan. . Félrímes (x a x a). hexameteres vers. . a hangsúlyos ütemezés szelídsége (a metszetek gyakran szólam-metszők). (A harmadik sor metszet. e részek azonban nem strófák. Vannak a versben időmértékes monometrikus sorok is. A sok ötödfeles sor 5/4-es kétüteműséget jelez.j. vannak időmértékes monometrikus sorai is. Sok az időmértékes (jambusi) monometrikus sor. jambusi. mint Vörösmarty versében (A vén cigány). Ötös és hatodfeles jambusi periódusok kapcsolódnak. mivel a szerkezeti tagok sorszáma igen változatos. mert következetesen metrizál (metrum nélkül egyértelműen szabadversnek minősítenénk). minden szakasz hat soros. váratlan helyeken belső csonkaütemekkel (többször csonka a második versláb.vagy ütemkapcsoló szimultán sorokkal.meg ütemkapcsoló sorok. Ady Endre Az eltévedt lovas: jambusi szimultán verselésű. 10. Ötödfeles és négyes jambusok kapcsolódnak. ütemkapcsoló. miként a háborús eclogák a művészi rend és fegyelem heroikus emberi méltóságát szegezi szembe a démoni idők pokoli embertelenségével. gyakori a nyomatékkapcsolás és sokszor szólamszerű az ütemezés. a versritmust a beszédritmushoz közelíti. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). A vers láthatóan szerkezeti részekre tagolt. rímképlete: a a b c c b. vannak metszetkapcsoló. Hatodfeles és ötös jambusok kapcsolódnak össze. Metszetkapcsoló. Stanza. Metrikailag költészetünk egyik igen nehezen leírható verse. A strófa szótagszámképlete: 11-11-10-11-11-10. sok a nyomatékmegosztó sor. olykor hangzó choriambusok.

a a. cs s. Szerkezetileg tagolt. Óda: verselése A város peremén és a Külvárosi éj verselésével egyezik meg./ . a /3 /4 /4 /5 /4 /3 .A szabadverstől lényegében a következetes (jambusi) metrum határolja el. mivel a gazdag anapesztusi variációk sem hiányzanak. A laza jambizálás a "hangzavart!"-jelszavának látszatszerű kakofóniáját festi./ Létem ha végleg lemerűlt. j. A szimultán sorok változatosan metszet. párrímes költemény részletes metrikai leírása: Létem ha végleg lemerűlt . s.u Lágy hantu mezővé a szikla. cs. 16 szakaszból áll. A sorok szótagszáma a roppant belső feszültségnek megfelelően szélsőségek között ingadozik./ u u -/u u -/ u Ki feszül föl a szivárványra? u u . a 29.szólábazó anapesztus . Figyelmet érdemelnek anapesztusai./ u .vagy ütem-. rímes./ . Elégia: verselésének karaktere azonos a Külvárosi éj verselésének alkatával.u . Változatos helyzetű belső csonkaütemek. choriambizálás.. cs a. szimultán sorokkal (ütemtagolódást többnyire gyenge hangsúlyos vagy közös metszetek teremtenek…). . cs ch. verőereket? uu -/ u -/u uS dúlt hiteknek kicsoda állít u/.Egy metrikailag érdekes sor. Rímképlete: aabbx. változatos szimultán sorokkal. a. anapesztizálás jellemzi a metrikai karaktert. j. ütem. a. Külvárosi éj: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. A versritmus tényezőinek funkcionális elemzését követeli a költemény! . igazit vagy belevész a világ! . szimultán sorokkal. illetve metszet. Metszet. A vers nyolc strófából áll. s. A lejtésőrző metrumelemzésnek több sorban a pirrichiusok okoznak gondot. E metrum hasonló A város peremén metrumához./ u u Lángot ki lehel deres ágra? .Részletes leíró verstani elemzése bizonyára meghaladja a tanulók erejét (a gimnáziumban is).-/ u u u -/u káromkodásból katedrálist? . cs. cs.-/.és ütemkapcsoló. p. jambusi-choriambusi-trocheusi szórványokkal. . ha a karaktert hitelesen jelezzük. Strófikus. a. . rímképlete: x a x a x a. idegen rímes részek váltakoznak a versben. gyakori szólamlábazás./ u u hajakat. a.. Nagy László Ki viszi át a szerelmet: jambusi monometrikus verselésű... visszatérő rímes. nyomatékmegosztó jambusi szimultán sor. a t./ u u .A jambus teljes változatosságával hullámzik.végül két szólábazó anapesztus. . Holt vidék: hangsúlyos monometrikus verselésű.u . cs ts-j.A Mellékdal két négy soros strófájának minden sora ötödfeles jambus./ u u/u -/. . de nem strófikus.szóértékű csonkaütem . rímelése rendszertelenül változatos. Szerkezeti tagoltsága ellenére nem strófikus. Elegendő. szakozatlan.// u u ch. j.u/uu/u-/u Ki becéz falban megeredt u u -/ ./ u csípőket ki öleli sírva? . A követelő beszédritmus minden szót nyomatékosan ejtő természetes tagolása ez versben. j./u . A szonett-méretű./ . Illyés Gyula Bartók: jambusi időmértékes monometrikus verselésű.// u . az első négy sor felező nyolcas (olykor szómetsző metszettel). cs. js. A strófa szótagszámképlete: 10-7-9-6-9-6./ . merész anapesztusokkal. hiszen maga a művészi rend ép itt a metrikai karakterben is. tp-j. s s. József Attila A város peremén: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. cs a. Párrímes. a a. ezek egyenként hat sorosak. az ötödik sor ütemértékű három szótagú sor. j.) 14. a funkcionális részleteket kiemelve. a ts. Strófikus.és ütemkapcsolók.vagy metszetkapcsoló szimultán sorokkal. Minden strófa öt sorból áll.. nyomatékmegosztók vagy nyomatékkapcsolók. a sorok szótagszáma. rímes.12. Néhány sora időmértékes monometrikus (jambusi)..// u u ki imád tücsök-hegedűt? u u .// u . j. szimultán sorai is vannak. 13.: rendet. Számottevő a különbözés is.E sorban a hangzó verslábak rendje a következő: enyhén spondaizált trocheus .

mint Hült hang. elemi emberi élményeink egyik alapváltozatát.) Szent kert. a közeledést-távolodást kísérő röppenő hangulatot eleveníti meg. A párrím régies. Képei varázsuk alá vonják a gyermeki lelket. vagy több is talán… egy debreceni irodalmi szereplése alkalmával) A galagonyával kapcsolatban. Következetes (sorozatosan ismétlődő) karakterük azonban nincs. .ki rettenti a keselyűt? u -/ . Majd Mély Csönd leng. elsősorban a hatosok. intenzív-extenzív értelemben egyaránt. Minden.. ősi egyszerűségét nem feledve mondhatjuk. érzékelhetően színezik is a nyelvi ritmust. A sorok uralkodó mértékben nyelvi. hogy következetes metrumot követne. Szédület előtt csak egyetlen példa még itt: a költő Kínai templom című verse csupa egy szótagú szóból áll. a várakozástbúcsúzást.E mű ritmikailag szinte minden magyar verselési rendszer érzékelhető ötvözete.) Nyelvünk gyönyörű képessége a ritmikai-metrikai változatosság kimeríthetetlen gazdagságának követésére való alkalmassága. párrímes sora így változik 28 sorú költeménnyé. . hogy tartalom és forma tökéletes harmóniája a vers. mondattani (és így ritmikai) egységek.-/ u j.Időmértékesen a vers minden szótagja hosszú. végül marad az éj.-/ u a szerelmet a túlsó partra! u u/ . időtlen a hangsúlyos metrum is. 4/3. A költő maga gyakran tudatos kísérletező volt e formák magyar nyelvi megszólaltatásában. tény azonban. A dinamikus élmény villanásnyi. hogy a magyar lírában gyakorlatilag jóformán sose szerepel. de már hangsúlyos szempontból. mély sugallata a felnőttet is megragadja. kop-kop-kop) a téli éjben egyedül eleven mozgás festői. De mennyi művészet benne: a sorfelekben váltakozva ismétlődő háromtagú hangutánzó és hangulatfestő szavak (csing-ling-ling. míg magát a csöndben pihenő tájat. hogy a hangsúlyos kétüteműség egyik érdekes műköltői változataként mutassuk be. mind a leghosszabbakban találhatók. ch. elsősorban jambusit. Verselési hagyományokban gazdag szabadvers. Sorok és sorkapcsolatok sokszor teljes időmértékes vagy éppen szimultán metrumot jeleznek. Weöres Sándor költészetében a ritmikai-metrikai változatok sokaságával találkozik az érzékeny.Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából . terebélyes véglete követi. Sajátos esztétikai hatását az ütemegyenlőséget segítő rövid szótagok sorjázása is segíti. minden verssor egyetlen szó s így egyetlen szótag .. ha föl-fölbukkannak hagyományos metrikus alakzatok (3/3. az öröm és az elmúlás szelíd borúja is egyszerű. . Weöres Sándor Tekereg a szél csavarog a szél.nagyszótagszámú ütem találkozik minimális szótagszámúval. j. Rokona e vers ritmusa a népdalnak (Kicsi vagyok én.. didereg az eperág: mit üzen a tél? A kicsi verset azért idéztük. ébred és elmúlik. kék árny. cs /3 /5 /4 15. (A vers négy hétszótagos. 4/1. Magam hallottam tőle (száz éve már. js. E hangsúlyos metrumú versben erre a ritka időmértékes jelenségre is érdemes figyelnünk.háttérben pedig ott húzódik a szólamszerű 4/3-as tagolásnak-ütemezésnek hangsúlyosan metrikus hazai élménye. természetes itt. Ritmikai karaktere: szabadvers. sor. a csönd. 4/2). a legritkább variációk kihívást jelentettek számára. cs jp. a felező hatos ősi népdalmetruma.u u -/ .Egyszerű. figyelmes olvasó.E lírai éposz a nyelvi ritmus gazdagságát kamatoztatja anélkül.vagy sorkapcsolat-méretű metrikus szórványok. . Rang. a mozdulatlanságot metrikusan részben a hosszabb szavak és szólamok másik. j ch. .). akkor is. Ilyenek a terjedelmes szótagszámtartó betétek.uu u/u S ki viszi át fogában tartva u u u -/u-/ .Ritmikai alkatát leginkább a nyelvi ritmus jegyeinek elemzése közelítheti meg. 4/1 . hogy a proceleusmaticusnak köszönheti népszerűségét… (Ez a négy rövid szótagból álló versláb: u u u u a költemény ritmikai tényezőinek csupán egyike. Szán megy e1 az ablakod alatt: igazi hangulatvers. js. Ilyen sorok az igen változatos szótagszámú sorok között mind a rövidekben. 4/1. . Bő lomb: Tárt Zöld szárny. szintézise. t-jp. fönn lenn tág éj jő. Négy fém cseng: Szép Jó Hír.

Oka ennek nyilvánvaló. A gond az. de elméleti érdekű axiomáktól is tartózkodni kellene. hiszen tanítványaik sorsát formálják az átadott ismeretekkel (elég utalnunk itt a pontszámokra hegyezett tesztekre. a nyomaték fogalma. Olyan merész. hogy a pentameter "önálló sorfajként sohasem szerepel" (1:20). definiciók jelentős része régóta közkincs oly mértékben. A monometrikus alapfogalmak és definiciók esetében legtöbbször Horváth János Rendszeres magyar verstan. a prozódia alapvető elméleti kérdés az iskolai verstanban is. az időmértékes verselés fogalmaiban.). . . III. Az pedig képtelen kívánság. felvételi) tekintetében az etalon. a kivételek ritkán képezhetik az iskolai tanítás tárgyát. ez a vizsgák (érettségi. nyelvi hangzástényezők stb. 1997: 47-68) A verstan iskolai tanítását is érdemes az eredményesség szempontjából vizsgálni. strófák. Ilyen helyzetben a bizonyosság látszatának érdekében rendszerint öszvér-megoldáshoz folyamodnak: olyan kevercs áll elő. A sohasem keménysége azonban zavaró. * Néhány mai magyar irodalmi tankönyv (zömmel jó) verstani megjegyzéseiben széttekintve említünk pár vitatható példát. Sok-sok lábjegyzetet mellőzve jegyezzük meg. az egyértelműség érdekében hibát hibára halmoz. Vargyas Lajos A magyar vers ritmusa című könyvére támaszkodtam (a relatív szótaghangsúly például Vargyas Lajos fogalma). hogy a művek sokaságát kell figyelembe venni. A jól felkészült tanár ugyan javíthatja a tankönyv tévedéseit. hatékonyságának záloga. A VERSTAN KÖZÉPISKOLAI TANÍTÁSÁRÓL (Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában Debrecen. versek formai változatosságában a szerzett verstani ismeretek birtokában el tudnak igazodni. a filológíai minimumnak itt teszünk eleget. hogy . IV: Madocsai László). A sorfaj szakszerű ismertetésében ez az állítás is egyetemes érvényűnek látszik. Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!. Az érettségizőktől várjuk azt a verstani minimumot. a kemény kihívások egyike. a rím ismertetésében (Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba. szubjektív szakmai tallózás ez.többnyire tekintélyelvű . . amely alapján költészetünk alkotásait a verselés tekintetében megbízhatóan tudják jellemezni. . hogy világos.Azt mondja a tankönyv. de ez terjedelmi okok miatt is reménytelen. Maradna bizonyosság helyett alkalmanként a tudományos bizonytalanság szolid érzékeltetése. bizonyára érvényesen. Juhász Gyula Ovid tavaszdala című költeménye végig pentameterekből áll. A verstani alapelvek ismerete és következetes képviselete a tanár feladata. Négysoros Radnóti Miklós Papírszeletek című ciklusában a Kisfiú: két pentameter négy sorban. Kegyetlen ez a küzdelem akkor. amiben a kivételek sokaságának az a kezelhetősége is biztosított. Vannak aztán a tankönyvírók. a szerző szemlélete szerint. hogy e munka az iskolai verstanoktatás ügyének érdekében a magyar verstani kutatások összegzését célozza. egyes összehasonlító verstani megjegyzésekben Szepes Erika-Szerdahelyi István Verstana. A korszerű ritmikai fogalmak egy részét Kecskés András műveiből olykor szó szerint vettem át (versritmus. ami az alapozó ismeretek elveire épül. Zrínyi verselésében Képes Géza ItK-tanulmánya (1961). A hivatkozásokat itt mégis mértéken felül elhanyagoltuk. ami olykor a nemes cél. Mert érthető ugyan. Teljes erőfeszítéssel küszködnek.A szótagmérés. hogy az antik görög sortípus verstani bemutatása az ókori görög költészet tárgyalásakor hangzik el. rámutathat a tankönyv hibáira is.semmi fenntartásunk sem volna. értékelni. mekkora túlmunkát jelent a masszív érvek kifejtése. hogy ujjat húzzon a tankönyvvel. de minden gyakorló tanár tudja. a verstan esetében is.kizárólagossággal. metrum. hogy kivételekkel teletömni a tankönyveket nem lehet. Péczely László Tartalom és versforma című könyve a funkcionális verstan bemutatásában. tanárok számára a tankönyv a közös nevező. rész). a tankönyvek felelőssége tehát elsőrendű. Szilágyi Péter munkái. ez a diákoknak közvetített ismeretek hitelének. hogy eredetükre már szakmunkákban sem szokás utalni. Ezzel a kelleténél ritkábban élnek a tankönyvek.A diákokat oktató tanároktól az alapok szakirodalomra építő ismeretét várjuk. Ha ezt olvasnánk: "önálló sorfajként később is igen ritka" . miként a nagyok is számtalanszor támaszkodik a verstani kutatások eddigi eredményeire. könyvek részeit olvasztja egésszé. részletezett érvekkel (I-IV: Mohácsy Károly.Az egyetlen védelem az eltérő nézetek ismertetése volna. tömör összefoglalást adjanak az adott kor tudományos eredményei alapján.. Diákok. Ritkán folyamodnak tehát ehhez a tankönyvkritikához a tanárok. hogy minden magyar tanár éppen verstanból legyen annyira fölkészült.. Segített Kardos László egyetemi jegyzetként megjelent verstana a kötött vers és a szabadvers megkülönböztetésében. amikor ugyanis a szerzők egy-egy nézet maradéktalan követését vállalják. ha a tudományos kutatások eredményei eleve ellentmondásosak. Természetes. hogy az ismeretekben egyértelműséget. amely cikkek. Az általános verstani fogalmak. bizonyosságot szuggeráljanak. csipegetés innen-onnan.).Utószó E kis rendszeres magyar verstan. szabatos. Kétségtelen persze. a sorok. Aztán sehol sem találunk helyesbítést. szabadvers-tipológia. Ez a módszer váltakozik .

Vö: II:90) csonka versláb (csonkaláb) A verslábak prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. . Arról pedig a diákok előtt is szólni kell.rövid magánhangzós nyílt szótag esetén .vagy negyeddierézis e metszet. miközben verslábat nem metsz. daktilus. trocheusi metszetnek nevezem./ u (Ady: A Tisza-parton) A metszet: csonkalábkövető.harmad./u .. Hexameterek..Tartózkodó kérelem –különben ritka. az időmértékes versmérték (metrum) egységei. az alaptípusokat nyomban példákkal helyes érzékeltetni.negyed. magam a hosszú-rövid szótagok találkozásánál szereplő cezúrákat a verslábak sorrendje szerint első. tehát az ötödik fél versláb után áll. trithémimerész = másodmetszet. Haragvó bércek görgetik u ./ . de pusztán az ötödfél metszetet említeni szűkkeblűség (1: 141. de tanári szinten ajánlatos minderről tudni. de hogy a közömbös szótagokra példaként csupán a sorvégi szótagot említi. Ezek a lírai időmértékes metszetek alaptípusai. másod. de a gyakorlatban ./ u u Háborgató haragjukat . tehát penthémimerész. Gyakorlati verslábak: u-u uu-uu -uu -uuuu-u = = = = = = = = = jambus (emelkedő lejtésű) trocheus (ereszkedő) anapesztus (emelkedő) daktilus (ereszkedő) spondeus (közömbös lejtésű. negyeddierézis = bukolikus metszet. a verslábhatárokon mutatkozókat első. Ötödfél metszet a penthémimerész. kötőszók.vagy szólamhatárok.másod. a két rövid szótag közöttieket első. harmadtrocheusi metszet = kata triton trokhaion tomé. . amikor ugyanitt a szapphói strófa sorváltozatait szakszerűen ismerteti a tankönyv (I: 123-124. a két rövid szótag közöttitől nem határol el. hephthéminterész = negyedmetszet vagy hetedfél metszet stb. csonkalábak sor belsejében is stb. személyes jellemzőkre. A pentameter belső csonkalába után álló metszetet én csonkalábkövető penthémimerésznek nevezem.// u ./ u // u . hogy hanyadik versláb után működik./u . első sor).stb. idegen tulajdonnevekre aligha térhet ki az iskolai tanítás. A kéttagú verslábakat felezi.ötöd.// .a költői gyakorlatban rendszerint közömbösek (névelők. A magyar nyelvű költészetben a versláb gyakorta szót metsz . mint a spondeus) choriambus (két versláb időértéket jelentő. . de ritkábban szerepel.. a harmadmetszet is jó kategória. harmad.hatodmetszetnek./u u (Ady: Betemetik a tavat) Az első sor metszete: ötödfél lábmetszet (penthémimerész).) Dierézis a versláb határán mutatkozó metszet..Lásd: Babits: Új leoninusok. tehát élő. A cezúra (metszet) igen fontos metrikai tényező. A szívem egy nagy harangvirág u . A csonkalábkövető metszetet attól függően nevezhetjük dierézisnek vagy lábmetszőnek. hogy a csonkalábat egész verslábnak vagy fél verslábnak tekintjük. vagy fél verslábak szerint: harmadmetszet. ez a leggyakoribb lábmetsző cezúra (a harmadik verslábat metszi. a harmadik versláb két rövid szótagja között). másod. netán megkövetelni. de bárki nevezheti dierézisnek is). de tudni kell. versláb határán vagy belső csonkaláb után működők. . gyakorta helyettesíti a lejtő verslábakat) pirrichius (közömbös lejtésű. Az időmértékes metszet után szinte mindig szókezdet jelentkezik.stb.az említett hétnyolc versláb működik. hogy a metszetek nyelvileg kitüntetett szóközök. Az antik görög költészetben állandósult némely verslábkapcsolat neve: kólon.. erősen kifogásolható.korszakos.) (I:121). A metrikus versekben minden sor metrikai egész. . hogy daktilikus-anapesztikus versekben a meg-megjelenő.Az alkaioszi strófa sorváltozatainak magyarázata elmaradt akkor. mivel ez az ötödik fél versláb után áll. gyakorlati másik lábmetszettől. anapesztus esetében a rövid szótagok és az egyetlen hosszú szótag találkozásánál látjuk. fél verslábak szerint ötödfél metszet. névmások. hogy mindezt meg kell tanítani. Szinte mindegyiknek van görög megnevezése is. Az egytagú szavak ./ . de: II: 103). másod-.ritka kivételektől eltekintve . dierézisnek. ezek: verslábat metszők. szakkönyvekre utalhatunk (penthémimerész = egész verslábak szerint harmadmetszet. bukolikus dierézis.Nem mondom. mint a fehér holló.Elvileg négy-öt szótagig minden matematikai variációnak eredeti görög versláb-megnevezése van. A második sorban a metszet másoddierézis. aszerint első. lejtő verslábakat helyettesíthet. pentameterek esetében igen változatosak a metszetek.Az időmértékes metszetek három változatát egyaránt ismertetni kellene. közömbös lejtésű versláb) ionicus a minore (szimultán szerkezetben Csokonai híres versét jellemzi . (Számomra: ötödfél. rendszerint mondat. Az időmértékes metszetek ismerete a szimultán verselésben is nélkülözhetetlen.

A harmadik sor mindkét trocheusa szót metsz. A verstani megjegyzések tévesek. s ez újabb feszültséget.itt az 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete összekapcsolódik a csonkalábkövető időmértékes metszettel). Ideális ritmusról beszélni értelmetlen. amiben verslábmetszés érvényesül szómetszés nélkül. Ajánlható azonban a három alapsor-változatra is utalni: metszetkapcsolók (ilyen például Ady Endre idézett versének . Fazekas Mihály Nyári esti dal című versének első négy sora: Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok. egy precíz ismétlődést kívánó szakmunka alapján. hogy félreértés ne essék legalább tanárok szemléletében. III: 222-224). ez ugyanis jambusi versben nyilvánvalóan egyetlen verslábnak. Mivel azonban a hangzó metrum olykor nagyszabású metamorfózisaiban e jelenség fontos szerepet játszik. Az eszmei vonatkozások hivatkozással . se lábmetszés.A Szózat magyarázata több szempontból figyelmet érdemel (II: 207-209). Szólábazó két trocheus bukkan föl a negyedik sor első felében is.és ütemkapcsolók (A Tisza parton már idézett sora: A szívem egy nagy harangvirág ..illetve szólamláhazásról is (a Nyári esti dal idézett sorai mind ütem. az arziszon rendre szókezdő .és lábmetszés.Költészetünkben csupán metrumelméleti tanács az.és szólamlábazók.). mivel az érzékelhető 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete a jambusi sor penthémimerészével kapcsolódik össze).A sor lejtését a lejtő lábak többsége illetve a sor utolsó egész verslábának lejtése határozza meg.. Ritka kivételek többnyire funkcionális természetűek. Még az említetlen szabályos spondeusok is jambizáltak.első sora.). A choriambus egésze közömbös a lejtés tekintetében! Ereszkedő sorokban jambus és anapesztus nem szerepelhet. a szabályos pirrichiusok sem akasztgatják meg.) . metszet.. .Martinkó András dolgozatára épülnek. hogy az időmértékben kerülendő a szólábazás. Rigorózus szabályosság várhatja el csupán a verselést meghatározó sorváltozat többségi arányán túl az akár százalékokban mérhető nagyobb arányt (Ady verselése meghatározóan jambusi szimultán verselés.." Elemzésem szerint trocheus nincs a versben.. .(szómetszés). küzdelmes reformkorban.. érdemes néhány fogalmat világosan meghatározni. a szó gyakorta verslábat metsz (verslábmetszés). hiszen második tagjukon. de sor élén a trocheus megengedett (szabályos licencia). ha a choriambust kettébontja az elemző. de sem ezeket.amelyek a strófazáró sorokban ismétlődnek . mivel a felező nyolcas metszete verslábhatáron jelentkezik.Az emelkedő lejtésű sorokban ereszkedő verslábak (trocheus. Csokonai Újesztendei gondolatok című versében trocheusi jambusi lejtés váltakozik sorról sorra. de "elenyésző számban trocheusok. ajánlott a szó. Ez jellemzi a negyedik sor utolsó szavát is. A nemlétező ideális ritmust a föl nem lelhető trocheusok sem. Néhány sort idéznünk érdemes: a verselés jambusi. "Másrészt ebben a költeményben is feltűnő az ütemhangsúlyos verselésnek az emelkedő jambusokkal szembeforduló ereszkedő lejtése..ez jellemzi a második sort: mindkét szót trocheus metszi. Ez a költemény verselését meghatározó trocheusi ütemkapcsoló szimultanitás alapja. daktilus) nem szerepelhetnek. . A gyakorlatban kezdettől máig kötetlenül váltakoznak e típusok. pirrichiusok is meg-megakasztják az ideálisnak tartott ritmust". Ez volna ideális? Ellene mond ez a teljes költői gyakorlatnak. legfeljebb akkor. Egy-két pirrichius ugyan előfordul a költeményben..A harmadikos tankönyv elveti ezt a szemléletet. a sort alkotó négy versláb mindegyike egész szó. E gondolatkörben beszélhetünk ütem. Szómetszés verslábmetszés nélkül .A szimultán verselésű egész versben a fenti három sorváltozat mellett ütemező vagy verslábazó monometrikus sorok. ami pedig érvekkel vitatható (aligha kétségbeesés a Szózat sugallata. de minden alapot nélkülöz a következtetés.és lábmetszést nevezhetünk meg.). hogy a jövendő metrumelméletben várhatóan nagy teret nyerő. nyomatékosítva a sorokban kimondott létbeli töredezettséget. a sorozatos ismétlődést mindez nem zavarja. (Így Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című jambusi versének strófakezdő soraiban . . ezt a jelenséget nevezzük szólábazásnak (se szómetszés. . ilyen a Góg és Magóg verselése is. A morálfilozófia tragikus vereségét a forradalom és szabadságharc bukása után az Előszó fogalmazza meg. Az első sor három trocheusa és egy spondeusa. nyugtalanító mozzanatot visz a versbe. ütemkapcsolók (ugyanitt a második sor.. a jambusnak a szereplését jelenti. A ritmus lényegét. ..A szimultán (himetrikus) verselés érdemleges figyelmet nyer e tankönyvekben. mintegy a versben megnevezett ingaóra metrikai szimbólumaként.egy-egy trocheus látványosan tördeli a lejtésegység hatalmas törvényét: követve.Betemetik a tavat . a hangsúlyos metszet másoddierézissel forr egybe). mindkét trocheust szó metszi: szó. Petőfi Sándor Mi kék az ég! című versének első négy sora: Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Mind a négy sort egy-egy olyan jambus alkotja. mint szabályos jambus-helyettesítő láb. néha ametrikus sorok is szerepelhetnek. a hangzó metrumot illető kutatások iránti elemi fogékonyság érdekében néhány morzsa a középiskolás tanulókhoz is eljuthasson. sokkal inkább a végletekkel is számoló hatalmas biztatás a viaskodó. sem az egyetlen spondeust nem metszi szó.

ha botladozások közben is . verstanból is. téves funkcionáltatást. hogy a jambusi verselés békés.Általában erőltetettek a funkcionális metrikai magyarázatok.tanúi lehetünk a járható. szakmailag tarthatatlan előítélet sugallja a meg nem alapozott. de a fanyalgás nyilvánvaló.illetünk két különböző metrumszerkezeti jelenséget.nyomatéktöbblet érvényesül. súlyos felelősséggel. könnyedén át nem látható téves sugallatok terjedhetnek. S az sem érdektelen. ami ugye azt sejteti. a Húsz év múlva című versében (III: 38 ). Madocsai László tankönyvei a szükséges minimum tekintetében mindent megtesznek.. feltételes módú fogalmazás az elvárható. axiomatikusabb hangzást támogat. az Éj). hogy vannak üdítő kivételek. metrikai fenntartás nem illeti meg sem a jambust. "Pergő jambusok" Vajda remekében. a legsúlyosabb kérdés pedig a verstan vonatkozásában: van-e ehhez általánosan elvárható egyéni fölkészültség? Válaszunk aligha vonható kétségbe .Itt élned. A két szerzős negyedikes tankönyvben alig találunk verstani tévedést. hiszen . A tanárokkal szemben támasztható egyetlen korrekt kívánalom a tankönyvre alapozó alapismeretek megtanítása.szerencsére . És elsikkad a versben meghatározó metrum. Negyedikben szinte üres az út. Eme alapon is tojástánc. Metrikai érdekességű a visszatérő sor: ó jaj. ha eléggé szuggesztív a funkcionális értelmezés esélye: kéttagú ütemek kopognak. diákok esetében órán kívül jut-e elég idő? Tanárnak-diáknak van-e módja. Tudjuk. a háromütemű tízes megnevezése. Többet kellett volna tenni a hibák elkerülése érdekében. hogy tanítás közben az előforduló hibákat hitelt érdemlően korrigálják.ilyenek is bőven adódnak. de érdemes-e. hogy tudniillik az emelkedő verslábakkal szembefordul az ereszkedő ütemezés. sokszor bántóan erőltetett magyarázatok születnek. Ez Négyesytől Vargyasig hangzó "nemzeti érdekű" tiltakozás a jambusok és az anapesztusok ellen. érthetetlen. miközben indoklás nélkül frázisos a helyes észrevétel: "költészete ugyanakkor mélyen gyökerezik a magyar múltban" (III: 222-224). meg kell halai. Az első osztályban az alapfogalmak meghatározása.Az elsős és a másodikos tankönyvben találunk igen hasznos tárgymutatót. Mohácsy Károly. Ady egyénieskedése a verselésben. A nyílt kiállás a Szózat jambusi szimultaneitása mellett elmarad.megnevezés nélkül is . Emögött sorozatos időmérték (tehát szimultaneitás) aligha működik. ragyogó funkcionális magyarázati esélyek tűnnek el (Ady: Kocsiút az éjszakában. tehát óvatos. A ritmikai-metrikai elemzésekkel való bíbelődésre vajon órán. gyorsított trocheusok" nyűgözik az elemzőt még a kiemelt sorokban is. "Pirrichiuszok. indokolt-e jelentős tankönyvkritikával állni a diákok elé.. . Mert a jambusi szimultán verselésből semmiféle feszültség. hogy miért nincs ez a harmadikos. olykor azonban súlyos veszélyeket rejtő. a Szózat verselése ugyanis jambusi szimultán (ahogy a Himnuszé . de a tankönyvek szerteágazó feladatokat vállaló íróit mindenkor teljes tisztelet illeti.és hatodfeles jambusi sorokon ringatózó vers" (III: 284-285). kiemelt szerepe van ennek a két sornak: a ritmusideáltól. Babits Esti kérdésével kapcsolatban olvassuk: "ötöd. hibák fájdalmas látványát a becsületes törekvés élménye enyhíti. 11: 189). mert . Semmiféle nyelvi. e sikernek azonban súlyos hiba az ára: verstani közöny uralkodik el. ringató. mit várhatunk a hétköznapok hőseitől. megbízhatónak látszik. ahol prozódiai tévedés társul elrontott metrikai leíró elemzéssel.mint minden értelmezés szubjektív hangoltságú. de közvetlenül nem e szabályos metrumú sorok verselése emeli meg a szöveg sugallatát. a rímváltozatok tárgyalása. sem az anapesztust!!! Idéz a tankönyv két sort (Áldjon vagy verjen sors keze . Visszaköszön a verstanunkat legalább száz éve mérgező tévedés. noha bizonyosra vehető. a következő megjegyzéssel: "Megkülönböztetett. az ereszkedő trochaizálás szimultaneitása a Himnuszban expressis verbis hirdettetik. Az ismeretek alkalmazására elemzések kínálnak alkalmat. Azonos névvel . téves metrumszemlélettől is terhelten." A képletszerű spondaizálás valójában jambizált spondeusokat jelent. * Nem tankönyvkritikát adunk itt. Ez alapozza meg a nagy kérdést: ha sok jó mellett súlyos hibák. Hibás leíró metrika nyomán sokszor kacagtató. bizonyos metrikus sorváltozatok leírása stb. járandó út követésének: a tárgyalt versek ritmusáról is szó esik. hogy a tankönyv . hogy stabil leíró elemzésre épülhet a formai elemek funkcionális értelmezése. Beszédes "koronája" a furcsa metrizálásnak Babits Ősz és tavasz között című versével kapcsolatban a hangos meditáció. mint a mélybe hulló. tehát . Költőink nagyszerű nyelvi érzéke mindenkor túllépett az emelkedő verslábakkal szembeni tudákos előítéleteken. meg kell halni. az időmértékes és a hangsúlyos lejtést. Miként azokat a gyakorló tanártársainkat is. Itt valóban szokatlan az ütemezés.a tankönyv szerint is! . S ez az emelkedő verslábakkal szembeni. a metrum természetesen keményebb. Költészetünk legnagyobb alkotásainak egyike elhibázott magyarázatokat nyer a mai tankönyvben. csupán futólagos áttekintést vállaltunk a gimnáziumok néhány mai tankönyvének verstani állapotáról. ahol éppen a filozofikus részek jambusi verselésűek a tömegszerű trochaizálás mellett (három vándor. Alapelv természetesen. Aztán árad az abszurditás. Mohácsy Károly valamennyi tankönyvében következetes figyelemben részesül a bimetrikusszimultán verselés. a tanároktól? A szakmai meggyőződés tanításától ugyan senkit sem tiltanak el. halnod kell).Helyes a hangsúlyos metrum érzékelése a jambusi versben. . nyugtalanító mozzanat nem származik. Holott már Kazinczy leírta: a jambusnak gravitás a karaktere. akkor is. . Sorolhatnánk tovább a kisebb-nagyobb gondokat tankönyveink verstani magyarázataival kapcsolatban.mellőzi a funkcionális érdekű figyelmet a Csongor és Tünde magyarázata (II: 204205). a ritmusnormától ez a kettő tér el a legerősebben.lejtés . értékelése. . akik mindent megtesznek. III: 230-231). tévedések sorjáznak elénk. A tévedések. Megemlíti a tankönyv a jambusokkal társuló ütemezést.elvárni ezt nem lehet.trocheusi szimultán. ez is hatalmas háttérmunkát követel. Sorolhatnánk aztán az érdemeket is.miközben helyesen nevezi meg a verselési változatokat . a Balassi-strófa bemutatása. általában sincs ilyen. A gimnázium első három osztályában . ezek stabilizálhatják magukat az ismereteket is.a szimultanitást. kemény rögök. negyedikes könyvben. s ma már az elmélet is tisztázta a mételyező aggály értelmetlenségét.

ezeknek mind a négy lehetséges változata.prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. mint a "viaskodó harmónia" jegyében tenni a dolgunk. az Eszméletből ragad ki fonák. ha a nagyobb szótagszámú megelőzi a kisebb szótagszámút szabályos aszimmetriáról beszélhetünk..A szakirodalomban is. hogy "az égi törvények fölfeslését a jambikus időmérték megbomlása is érzékelteti". ejtésbeli. amikor a Toldi szerelmének egyik sorában . verslábakat és ütemeket összekapcsoló) verselésben mindkét szótagmérés indokolt. hosszú szótag rövid metrikai helyzetben igen ritka. hogy versírásra ösztönözzön-vállalkozzon. bizony. Magam a mora fogalmát a tények tükrében másodlagos fontosságúnak tekintem. A gyakorlati költészetben a több tucatnyi elméleti verslábból mindössze nyolc-kilenc szerepel. Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok című "tankönyv"-ében (1993: 48. részben néhány gyakorlati metódust vázolnak. többnyire két névelő (a. A metrikai leírás pontosabb. de van példa metrikai enjambement-ra. hogy egy rövid szótag kiejtési ideje egy mora. Korszakos vagy egyéni. Igen gyakoriak a kéttagú verslábak. erre vonatkozik az ütemegyenlőség törvénye. hogy rövidebb-hosszabb szótagok kapcsolata a tény. . ha a szabadvers . A metrikai egységek (a verslábak és az ütemek) .hangsúlyos.. . rövid-hosszú szótagokat nevez meg. netán szavalást csiszoljon? Halmozódnak a gyakorlati élet perdöntő kérdései. ereje arra. mivel az ütemek szótagszámát is jelzi: 3/3/3 vagy 4/3/2 vagy 4/4/1 = valamennyi háromütemű kilences. a valóságos . a /-jel az ütemeket elválasztó metszet jele. hogy a prozódikusan közös szótag hosszú vagy rövid. szótagjaiból. A magyar nyelvű versekben négy nagy verselési rendszer működik: hangsúlyos (ütemező) időmértékes (verslábazó) metrikus (mértékes) verselés szimultán (ütemező és verslábazó) szabadverses (ametrikus) A három metrikus verselési rendszer szótagmérésre (prozódiára) alapozza mértéktanát (metrikáját). egyszerűsítésről van szó.A közös szótagok a metrikai elemzés folyamán véglegesednek. Fordított aszimmetria: a kevesebb szótagszámú ütem megelőzi a nagyobb szótagszámút. hogy a verslábak metrikus rendben töltik meg a sort. u (rövid ). lap -.311. Akkor érdekes. Bizony. . az). A prozódia bináris oppozíció alapján méri a szótagokat.két nemlétező choriambust is bemutat. Egyszerűbben: az ütem első szótagja hangsúlyos. fura példákat . Nyomatékos és kevésbé nyomatékos szótagokat különböztetünk meg. Szótagszámuk 1-5 között. de itt a metrikus rend szerint nyomokban sem található choriambusokkal bizonygatja. tehát az ütemelőzőt el kell felejteni. széles skála érvényes itt is.) ugyanez a hiba terjed tova.végletei között. ha hosszú magánhangzós vagy ha rövid magánhangzós zárt szótag. (A számok a sor ütemeinek szótagszámai. Jelölési mód: . A verssor ütemeinek sorrendiségét az ütemek szótagszáma alapján a szimmetria vagy a szabályos aszimmetria elve szabja meg. jambusi versben különben szabályos. mi. jelölt vagy jelöletlen változatok is találhatók a költészetben: szókezdő.A szóvégi szótagok mérésében a következő szó kezdetét is figyelembe kell venni.miként ez gyakori .S megvédi Johannát ezer papi csellel . tehát a prozódia is szimultán.a csonkaláb kivételével . valamint 7-8-9-10. A pirrichius szerepe diszkrét csupán. névmások (te. a sor 2-3-4-5. hogy versmondást. ti). ennek nyomán a naiv metrikai elemzésekben is találkozhatunk azzal a furcsa jelenséggel. egy hosszú szótag kiejtési ideje két mora. a többi szótag hangsúlytalan. A hangsúlyos vagy ütemező verselésben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat mér a prozódia. Időmértékes verselésben a szótagok rövidsége-hosszúsága szerint. Ez a hosszabb sorok félsoraiban is érvényesül. hogy a sor bármely helyén verslábakat neveznek meg az elemzők. Az alábbi szubjektív megjegyzések részben bizonyos alapelveket. kötőszavak (de. Az ütemek kimondási ideje nagyjából azonos. A szabadversben a prozódia érdektelen. mit sem törődve a metrikus soregész ama imperatívuszával. Ritkán ugyan. de tudva. A szimultán (verslábazás és ütemezés egyidejűségét megvalósító. azaz megfeledkeznek arról. Élhangsúlyos nyelvünknek megfelelően mindig az ütem első szótagja hangsúlyos úgy. És minden mögött ott áll a szakmai biztonság alapkérdése..A verssor megnevezése: ütemek száma + szótagszám (például: háromütemű kilences.). . Példa mindenre van. de a magyar ütemező verselésben meghatározó a szimmetria illetve a szabályos aszimmetria. Aligha van egyéb lehetőség. felező nyolcas. Különben hosszú a szótag. Rövid a szótag. mivel a verslábak alapján eldől. hogy ehhez képest az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. ha rövid magánhangzós nyílt szótag. hogy a vélt versláb előtt és után ép-e a lábazás metrikus rendje. nem a jambusi időmérték bomlott itt meg. az egytagú csonkaláb kivételével. Amikor tehát azt állítja a verstan. nem alapoz kötött mértéket (metrumot). A hangsúlyos (ütemező) verselés metrikai egységei az ütemek.ideje. kevésbé hangsúlyos .. hiszen metrikai szempontból mindig a soregész a hangzati egység. Prozódiai leírásban közös szótag (u) a sorvégi szótag. ha). Azonos szótagszámú ütemek esetében.(hosszú). szóvégi rövid szótagok olykor hosszú szótag metrikai helyzetében lelhetők. (A Madocsai-féle negyedikes tankönyv éppen József Attila hatalmas verséből.metrikus mozzanatokat is érvényesít. négyütemű tizenkettes stb. ez a metrikus soregységből való egyedüli kivétel.) Az időmértékes verselés egységei a verslábak. ritkán 1-6 között váltakozik. ilyenek az egy rövid magánhangzós nyílt szótagból álló szócskák. Minden versláb az időmértékesen mért szótagok kapcsolata. Valójában a hangsúlyfokozatok széles skálán helyezkednek el. . A sor minden verselési rendszerben metrikai egész.

nyomatékának növelésével tölti be. de a verstan elméleti kérdéseiben ritkán tudnak kilépni a tudomány korszakos jellemzőinek köréből. a rövid és hosszú jelekkel. A magyar nyelv a kétféle lejtést érvényesítő. a prozódia alapján lehetséges t-j-t-j. b) verslábak száma + lejtő láb neve. Petőfi. A nagy alkotók műveivel nem kell ritmikai-metrikai vitákba keverednünk. Miközben tény.. 4/5). mint a . Mindhárom metrikus verselési rendszerünkben metrikai tényező a metszet.) Az időmértékes metrumú sorok metrikai megnevezése többféle lehet: a) az irányító lejtő láb neve + a szótagszám. hogy elméleti szempontból is jelentős Csokonai befejezetlen verstana (Magyar poétika = A verscsinálásról közönségesen). A metrikus sorleírás is a monometrikus komponensek szerint adódik.Előtte elvileg is leszögezi: ". de az alkotók verstanelméleti nézeteit éppúgy kritikusan ajánlatos olvasni. s. de ez minden esetleges metrikai rendet eleve kizár. nyelvileg és metrumszerkezetileg is különböző jelenségeket nevez meg a lejtés azonos fogalma. jambusi kilences. mind a szimultán-bimetrikus verselésben az időmértékes lejtés felismerése. trocheusi hetes stb. A jambussal és az anapesztussal szemben minden előítélet téves és káros! * Mind az időmértékes-monometrikus. hogy a költői metrumszemlélet irányítója Gábor Ignác téves tanítása. dehát a példák félrevezetőek: az ezer papi hogy lesz choriambus. a leíró metrizálásban is. Áprily Márciusa a soregész-metrikai egész elve alapján egyértelműen emelkedő lejtésű. jambusok és anapesztusok a lejtéshordozó verslábak. negyedfeles trocheus stb. gazdag szimultán verselésünk közvetlen bizonyíték erre. ötös jambus. a szótagmérést követő verslábazás. . Magam még iskolában is híve volnék a rövidebb leírásnak. tehát nem súlytalan tévedés. antik eredetű időmértékes verselést minden nyelvi vagy metrikai sérelem nélkül képes adaptálni. időmértékes-monometrikus metrumszemléletének ütközése Erdélyi János ütemező monometrikus szemléletével a szimultán metrumú Katalin és Keveháza ügyében. Dominanciába kerülhet egyik komponens is. ahol a metszetkövető nyomaték fokozott ereje az elsőrendű tagoló. A szimultán sormegnevezés lehet rövid és bővített: a) a költemény verselése szimultán tízes. A sor metruma: jambusi szimultán felező nyolcas. ha ütemelőzőt tételezünk fel. első sor). Kivétel valójában csupán az egytagú csonkaláb." Nem alaptalan állításról van szó. Nyomatékos figyelmet érdemel a verssorok metrikus lejtésének kérdése. t 4/4 = trocheusi felező szimultán nyolcas (Fazekas: Nyári esti dal. c) kétütemű jambusi szimultán nyolcas stb. . illetve a metszetkövető szótag kiemelésével. Arany János zenei prozódiája szövegversre. A hangsúlyos verselésben a metszetek száma eggyel kevesebb az ütemek számánál.vagy rövid: u. metszet-megállapítás jelei után írjuk le hagyományosan az ütemezést. A metszet (cezúra) a ritmikai erőt jelentő sortagoló funkciót rövidebb hosszabb szünettel. fel nem foghatom. amely mindvégig kettős jelölésű).Arany János felező tizenkettőseit milyen tudatosan choriambizálta. vagy egyszerűen trocheusi illetve jambusi lejtésűnek. Ereszkedőnek. József Attila néhány verstani érdekű észrevétele. visszalopja az ütemelőző fikcióját. pl. Arany János rímtana. hiszen a versláb épségét a lábmetsző cezúrák tartós szünet esetén megbontanák! A szimultán verselésben verslábakra is. . A sorok metrikai leírása itt is pontosabb.A versbeli költői utalás (víg ditirambusa. széféjű cinke énekének jellemzése. egyéb metszetek mellékmetszetek. másik komponens is.különösen verslábmetsző . Az időmértékes és a szimultán sor a meghatározó lejtő verslábak szerint nevezhető ereszkedő vagy emelkedő lejtésűnek.. az egyik rendszerint főmetszet. Nem árt tudni.időmértékes vagy szimultán közös metszeteké. élén Berzsenyivel. Semmi ok az emelkedő verslábak elleni metrikai tiltakozásra. követése az. verslábjelek kezdőbetűvel + ütemezés. A Dunna alatt alszik az ég tehát két choriambus az időmérték vonatkozásában. t. A két monometrikus rendszer interferenciájából következik a bimetrikus metrika. daktilusok) lehet pusztán a picinyke. Az ütemezés vonatkozásában gyakrabban találkozunk fordított aszimmetriával (pl. mint a verstani szakirodalmat. ami irányt mutat a mikrometrikus elemzésben. pl. metrikus minősítése (vagy hosszú a szótag: . b) jambusi szimultán kilences. a komponensek monometrikus jellemzői többé-kevésbé megmaradnak. A hangsúlyos metszetek szünetmérete rendszerint hosszabb. a metszet jele: //. Áprily ütemelőzős szemlélete csupán néhány példa a nevezetes tévedésekből. második vagy [nagyon ritkán] harmadik szótagjával kezdődően choriambust illeszt a hangsúlyos ritmusba.Elméletileg szinte érthetetlen volt emberöltőkön át a leoninizálás elleni költői tiltakozás. Bőven találunk példát költészetében arra. trocheusi-daktilikusnak tekinteni az időmértéket csak akkor lehet. Fontos tudnivaló ez. második szótaggal induló choriambust meg bárhonnan ki lehet ragadni. lehet a két verselési mód kapcsolata teljességgel egyenrangú is (ha eredeti szabályaik nem redukálódnak). A pontos prozódikus leírást (időmértékes szótagjelölést) követően a lejtés alapján jelölhetők be a verslábhatárok és a metszetek. hogy a tizenkettős bármely félsorának első.József Attila Altató című szimultán metrumú versében egyértelmű az időmérték emelkedő (jambusi) lejtése. ütemekre is ügyelnünk kell. t-j-d-cs és minden más variációs lehetőséggel szemben. Németh László jambus-ellenessége ("kardos keresztvíz"). s miközben sajátosan új verselési mód keletkezik. ekkor dől el a prozódikusan közös szótagok (u) egyértelmű. amikor a rímes-időmértékes (vagy éppen rímes szimultán) verselés . Hangsúly szerint ereszkedő mindig a hangsúlyos verselés (az ütemben hangsúlyos szótagot követnek a kevésbé hangsúlyosak). amely különben mindig nyelvi vértezetű. Iskolában mindvégig ajánlatos a hagyományos leírás. a verslábhatárokat /-jel mutatja. valószínűbb azonban. akkor. A sormetszet főmetszet. Küzdelmes összjáték jellemzi a fejlődést. hogy a költők a hibátlan nyelvi érzék alapján írják verseiket. Például: t. Az érettségizőktől legalább a b) megnevezés elvárható.

A közelítő télnek második sora (Tarlott bokrai közt sárga levél zörög) spondeus-choriambus-choriambus jambus emelkedő. hogy ametrikus. hangoztatni kell azonban az önkényesség veszélyét ís. Nem féltek ettől régi iskoláink.Mért ne legyek tisztességes! kiterítenek úgyis. Mert az ördög itt is a részletekben van. ritmikai alapon látszik azonban igaznak a rímes-időmértékes verselés elleni hadakozása az epikai méretű sorformákban. . mit taníthatunk. akár szabályos. . Kötött formákban mind a prozódia. Aranynál. periódus.A szabadversnek nem egyetlen vonása. kiterjesztve ezt a 12 szótagig számolható lírai sorformákra is. trocheusi).legyen szó akár metrikus. két spondeus. A versificatio . a harmadik jambusi kilences (emelkedő ). jambusi hangzati lejtését érzékelteti. akár szokatlan licenciákkal. László jambusi metrumából éppen a jambusi lejtést kitagadni . de az igazi költészetnek. Innepein lebegett az ének: choriambus-anapesztus-jambus-csonkaláb a hangzó metrum). sorvégi csonkaláb metrikus hangzatát kínálja. . Tankönyvek-tanárok-diákok tekintetében egyaránt stabil alapismeretek várhatók-kívánhatók. az elemző szerénységre is szükséges oktatnunk-nevelnünk. a nyelvi varázs kimeríthetetlen eszköztárában így harmonikus a metrum. Belső rím-végrím esetében a fordított aszimmetria eleve ritmikai ellenkezést vált ki. hogy mit tudunk.és strófatípus ismertetése mellett a szokatlanságok iránti türelemre. De ismert a változatok végletes skálája. . természetes nyelvi kifejezés esetén emelkedő lejtésbe vált. a második aszklepiadeszi (ereszkedő. E jelenség nyelvi alapja a metszetek értelmezése illetve a szólábazás-szómetszés versbeli viselkedése. Az alapismeretek gyakorlása néhány soros versek íratásával érhetné el a legjobb eredményeket . Alaptörvény: varietas delectat. Klasszikus mértékben itt a bizonyság a lejtésegység elvének érvénytelenségére. külön kis elismerésekkel jutalmazva érdemes volna megújítani a régi módszert. A versek egyedi jellemzése az uralkodó.. ha feltételes módú fogalmazásban. * A verstan iskolai oktatásában a szótagmérés pontossága.. Kérés.kincstárat szokatlan változatok. Így válnak egyénivé a szabályok.hatalmas tévedés (például a szóütemezésre építő ütemlábazás voluntarizmusa révén). * . József Attila Két hexametere (Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! .és lábmetszés. A kis alkaioszi sor szintén sűrűn choriambizálódik.) choriambus. amit a szabadvers makro-méretekben vállal.Vörösmarty verseiben nem egyszer arsis a fejedelem első tagja. az erőszakolt magyarázatok (funkcionalitás) kerülésére. ezeken túl a kivételek esetében mutatkozó bizonytalanságok indokait is meg kell értenünk. a poézisnek is fontos.Berzsenyi túlzásba vitte a rímes időmértékes verselés elleni tiltakozást. néhány prozódiai-metrikai elv. másoknál a fekete első vagy éppen záró tagja. a gyakori choriambusi hangzat azonban a képletkövető skandálástól eltérő. ajánlat formájában. de szerintem ez az elsőrendű jellemző. egyéni metrikus változatok hullámzanak Gulyás Pál Debrecen. az V. mind a metrika helyet ad egyéni megoldásoknak. hihetetlen végletek is találhatók. ez a helyzet a pszeudo-alkaioszi strófában is. jambusi). más verselési módok imitációi (Weöres: Kínai templom). * A költői formakincs a verselés tekintetében is rendkívül gazdag.Berzsenyín kívül szinte minden költő munkásságában hatalmas teret nyert. Az aszklepiadeszi sor szabályos strófában is gyakorta vált emelkedő hangzati lejtésbe. Arany híres balladája. két anapesztus.ezt a monotóniát azonban még a hangzati metamorfózis ellenében sem vállalja a költészet.A verselés kötött formáinak alkalmazása a költői gyakorlatban mikro-méretekben követi a változatosság ama igényét. Berzsenyi nevezetes elégiájának. a ritmus .. akkor "szabályosan". Aki azonban a hangzó metrum lehetséges másságára is érzékeny. . ahol képlet szerint az első sor alkaioszi (emelkedő. elég sok metrikus sor-.. ókikötő-jében stb. A nyelvi numerozitás (gondolatritmus) mellett általában az indázó rímek hatásosak e verselésben.Csokonai szavával: verscsinálás ugyan nem poézis. akár szabadversről. mint például a szinte szövegtelen metrikus vers (Morgenstern: A hal éji éneke) stb. mind a pszeudo-alkaioszi strófa hangzó metruma emelkedő hangzati lejtés egységét követi. mondhatná logikusan bárki.Berzsenyi több versében. Tisztáznunk kell.. de századunkban már alig van erre példa. a hangzó metrum emelkedő. Néhány példát villantottam fel csupán. * Egyszer-kétszer az iskolában is érdemes utalni arra a nem ritka különbségre. jambusi (egy-két sor: Műve örök folyamát gyönyörrel . például A poézis hajdan és most címűben alkalmazza a pszeudo-alkaioszi strófát. A metrumelmélet lassan ébredt rá Berzsenyi idegenkedésének általános okára: a rímes hexameter. Gazdagítják e Kalmár György szavával: . stb.a mesterség szintjén. Mind az aszklepiadeszi. elgondolkodik. ami az időmértékes versek (szimultán versekben az időmértékes komponens) képlete és hangzása között mutatkozik. Mert a monoton formai fegyelem nem a művészet sajátja. pentameter ütemtagolást sejtet. ez azonban e két sorformában ritkán mutatkozik. Az aszklepiadeszi sor ismert képlete ereszkedő lejtést diktál. Ilyen esetekben többnyire egyéni magyarázatok mutatkoznak. olykor más nyelvek.. érdembeni része. a negyedik kis alkaioszi (ereszkedő). illetve a szólábazás kerülése . akár metrikus verselésben is. Skandálást szuggerál a következetes szó. Nem minden általános verselési jegytől mentesek a szabadversek ritmikai tekintetben sem. ha az ép nyelvi érzék kerülni próbálja a skandálást.

A verstan a versírás mesterségbeli ismereteit foglalja össze. Püspökladány . 71. 1997) -ban módosított-véglegesített változata ISBN 963 9325 364 Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási.. része annak a műveltségnek. a poézis metrikus vagy szabadverses alkotásokban éppúgy megjelenhet. akár ismert formák szabálytörő alkalmazásában. miközben az élő. de poétikai minőséget aligha sugallhatnak . A "szabályok" helyes ismerete élményeket gazdagít. Az ismeretek szükségesek. működő költészet új meg új formákat teremt. A nyitott. azokat a tényeket próbálja rendszerbe foglalni. Ez az elméleti kutatások alaptörvénye is. ami fölemel. megértő figyelem működését olvasókban sem szűkíthetik be a tanult ismeretek. Pályaválasztási Tanácsadó Debrecen. az igazi költészet. Piac u. amelyeket a költők művei sugároznak. mint bármely egyedi formában. Felelős kiadó: Herpai Imre igazgató Nyomdai munkálatok: Hektográf Kft. ami emberré nemesít. 1990. Az iskolában ismertetett verselési módok általában hagyományosak. Hagyományos és új egymás iránti kölcsönös türelme az irányadó.a külső és a belső forma sok-sok eszköze övezi a ritmikai tényezőket. * * * SZUROMI LAJOS VERSTAN AZ ISKOLÁBAN HB MPI DEBRECEN Szuromi Lajos: Verstan az iskolában E munka mindhárom része a korábbi kiadásoknak (1980.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful