VERSTANI ALAPISMERETEK

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÁMÁRA

A versritmus A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. Mind a természetben (tengervíz hullámzása, csillagok járása, szívdobogás), mind az emberi tevékenységben (járás, beszéd, munka) ott rejlik a ritmikusság esélye. A művészetben is otthonos a ritmus (zene, tánc, ének, költészet stb.), de a túlzott szabályozottság monotóniája egyhangúsága - ellen a művészet több-kevesebb mértékben változatokat biztosít. A művészi ritmust szabályozott változatosság jellemzi. A nyelvi ritmusok (beszédritmus, prózaritmus) egyike a versritmus. Gazdag jelentésű szó, hiszen magába öleli a versdallamot is, a rímet is, figyelmes a hangzás minden rétegére. Ezen belül általában mértéket (metrumot) is alkalmaz. A mért szótagok alapján három mértékes verselési rendszert ismer a magyar nyelvű költészet, ezek a hangsúlyos-ütemező, az időmértékes-verslábazó és a szimultán verselés (ebben egyidejű ütemezés és verslábazás érvényesül). Ezek kötött verselési rendszereink. Versmérték nélkül érvényes még egy verselési rendszer, a szabadvers, amely a mértékes-kötött versektől eltér, versritmusa azonban elhatárolja a beszédritmus igen laza kötelmeitől. A verstan a verselési rendszerekkel foglalkozó tudomány, általános iskolában ezek alapelemeivel ismerkedünk. A versmértéktől független ritmikai tényezők köréből - gyakori és élénk hatású szerepük miatt - a rímek nyernek kiemelt figyelmet. A versritmus mindig a hangzó vers ritmusa! Ha olvassuk a verset, ritmusát belső hallásunk hangzó ritmusként érzékeli.

A hangsúlyos verselés Tüzesen / süt le a // nyári nap / sugára 6/6, 3/3//3/3 Az ég tete-/-jéről // a juhász-/ bojtárra. /6, 4/2//3/3 Fölösleges / dolog // sütnie oly / nagyon, /6, 4/2//4/2 A juhásznak / úgyis // nagy melege / vagyon. 6/6 4/2//4/2 (Petőfi Sándor: János vitéz, első versszak) Valamennyi sor 12 szótagú, ez a mű összesen 1480 sorára végig jellemző. A János vitéz verselése szótagszámtartó. - A sorok közepén, a 6. szótag után természetes nyelvi hangzás esetén szünet (pauza) tagolja ketté a sorokat, amelyekben a ritmikai mérték tehát felezó. Rövidebb szünet a félsorokban is. mutatkozik, vagy a negyedik szótag után, vagy középen, a harmadik szótag után. A sorok mellett az ismétlődő 6/6 a felező tizenkettest írja le, a változatos leírás a félsorok tagolódását mutatja. A felező tizenkettes tehát négyütemű. A szabályos felezést főmetszet biztosítja, a hatszótagú félsorokat mellékmetszetek tagolják. Ebben változatosság jelentkezik: a ritmus épségét a félsorok /2-es, /3-as kötetlen váltogatása nem fenyegeti. Az állandóság (6/6) keretén belül tehát a ritmikai mérték változatosságot is tűr (4/2, 3/3). A négysoros versszakokban itt minden sorpár rímel, hiszen a sorvégi magánhangzók is, mássalhangzók is azonosak, teljes- vagy tisztarímek ezek. Ha a magánhangzók azonosak a rímben, a mássalhangzók pedig csupán valamely nyelvi szempontból hasonlók, akkor asszonánc-rímről beszélünk. Az ütem a hangsúlyos verselés mértékegysége, általában 1-5 szótag méretű, ritkán 6 szótagú. Élhangsúlyos magyar nyelvünkben az ütem első szótagja hangsúlyos, ehhez mérve az ütem többi szótagja hangsúlytalan. A hangsúlyos-hangsúlytalan szótagrend miatt a hangsúlyos - ütemező - versmérték mindig ereszkedő lejtésű. A hangsúlyos-ütemező verselés jellemzi valamennyi népköltői alkotásunkat, de sok-sok műköltői alkotást is, mint például Petőfi János vitézét. Milyen is tehát a János vitéz verselése? Válasz: párrímű felező tizenkettes. (Ebben benne rejlik külön utalás nélkül is, hogy négyütemű, hiszen a hat szótagú félsorok a nagy szótagszám miatt 4/2-re vagy 3/3-ra tagolódnak; az is, hogy szótagszámtartó a verselés, minden sor 12 szótagú; az is, hogy a felezést főmetszet biztosítja.) Weöres Sándor négy sornyi verse:

Tekereg a / szél, 4/1 Csavarog a / szél, 4/l Didereg az / eper-ág, 4/3 Mit üzen a / tél? 4/1 Három sor (első-második és negyedik) kétütemű ötös. Egy sor (a harmadik) kétütemű hetes. Az ütemek száma és a sor szótagszáma alapján neveztük meg a versmértéket ebben a hangsúlyos-ütemező verselésű kis költeményben. Az ötszótagú sorokban szinte ütemvégletek találkoznak, hiszen a legkisebb szótagszámú ütem e sorok második üteme, a sorok első üteme pedig csaknem a legnagyobb szótagszámú (4), - hiszen 5 és 6 szótagú ütemek ritkán fordulnak elő. Közvetlen tanulság, hogy a nagyobb szótagszámú ütem megelőzi a kisebb szótagszámút, ez a harmadik sorra is igaz, általános törvényszerűség a hangsúlyos verselésben, a sorok vagy felezőek, vagy a több szótagszámú ütem megelőzi a kevesebb szótagszámút. Ugyanakkor nyelvi tény, hogy minden sor 2-3-4 ütemét, minden ütemét nagyjából azonos idő alatt ejtjük ki, ezt nevezzük ütemegyenlőségi törvénynek. Ebből következik, hogy a nagyobb szótagszámú ütemet gyorsabban, a kevesebb szótagszámút lassabban mondjuk ki. Az idézett versben a költő mindezt azzal is fokozza, hogy a 4 szótagú ütem minden szótagja rövid: rövid magánhangzót csupán egy mássalhangzó követ. Az egy szótagú ütemek magánhangzója itt hosszú. A János vitézben a sorvégi rím párrím (aabb), most elemzett versünkben bokorrím (aaa) egy idegen rímmel (x): aaxa. Weöres Sándor híres verse a Bóbita (A tündér). Mit tudnánk mondani verseléséről a fentiek alapján? Bóbita, / Bóbita / táncol, 3/3/2 körben az / angyalok / ülnek, béka-hadak / fuvoláznak, 4/4 sáska-hadak / hegedülnek. 3/3/2 4/4

Háromütemű és kétütemű nyolcasokból áll a vers, szótagszámtartó, félrímes (xaxa). Egyelőre ennyi nyilvánvaló, de még később többször is idézni fogjuk ezt a különleges költeményt, verselése miatt... Megjegyezzük, hogy a kétütemű nyolcast a hangsúlyos verselésben felező nyolcasnak nevezzük. Petőfi Sándor Nemzeti dal című versében a sorok nagy többsége felező nyolcas. Minden versszak nyolc sorból áll. Az első négy sor ezekben párrímes felező nyolcas általában, a másik négy sor félrímes 8-3-8-3 szótagú sorkapcsolat, a nyolcasok itt is feleznek. A három szótagú sorok beszövése a nyolc szótagúak közé kiemeli az esküszünk ismétléssel is fokozott erejét.

A hangsúlyos verselés
(összefoglalás) A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok rendezett váltogatására épül. Mértékegysége az ütem, ennek mindig első szótagja a hangsúlyos. Rendszerint 1-4 szótagból áll, ritkábban 5-6 szótag is lehet. A magyar hangsúlyos verselés ütemező verselés. E verselés mindig ereszkedő lejtésű. A verssorok rendszerint 2-3-4 ütemből állnak, vannak azonban egy ütemet jelző sorok is. Öt vagy több ütemből álló sorok a lírai költészetben aligha találhatók. A több szótagból álló ütem a verssorban rendszerint megelőzi a kevesebb szótagból álló ütemet (szótagszámcsökkenés). Az ütemeket nagyjából azonos idő alatt mondjuk ki, a több szótagból álló ütemet tehát gyorsabban, a kevesebből állót lassabban (ütemegyenlőségi törvény.) A főmetszet tartósabb tagoló szünet, a mellékmetszet rövidebb idejű szünet. Főmetszet igen ritkán metsz szót, mellékmetszet gyakrabban. (A Nemzeti dal 36 sora nyolc szótagú. A metszet csak a 26. és a 43. sorban metszi a szót!) Hangsúlyos (ütemező) verselésünkben rendszerint megtalálható a rímelés. Végrímnek nevezzük a sorvégi rímet, ez vagy tiszta rím vagy asszonánc. A szavak kezdő hangjának összecsengése is rímváltozat, neve: alliteráció (betűrím)(Hí a haza). Főbb végrímváltozatok: bokorrím (aaaa), párrím (aabb), félrím (xaxa,axax),keresztrím (abab), ölelkező rím (abba) és idegen rím. - Beszélhetünk ragrímről (ülnek-hegedülnek), önrímről is (szél-szél). A hangsúlyos verselésű sorok megnevezése a mérték szerint: a sor ütemeinek száma + a sor szótagjainak száma, például: három ütemű kilences = a sorban 3 ütem és kilenc szótag szerepel, mint az alábbi példákban: Érik a / ropogós / cseresznye 3/3/3 népdal

Hírük mégis / elfelejtve / már. 4/4/1 Petőfi: Voltak

sokkal

A leírás pontosabb a megnevezésnél, szótagszámokkal jelzi az ütemeket, e számok között láthatók a metszetjelek.

Az időmértékes verselés Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; - u u/ - - / - // u u / - - / - u u /- Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! - - / - u u / - // - u u / - u u / (Kölcsey Ferenc: Huszt) E híres költemény verselése időmértékes, verstani elemzését tehát a szótagok időtartamának megkülönböztetésével kezdjük, a szótagok alatt vízszintes vonalkával ( - ) a szótag hosszúságát, félkarikával ( u ) rövidségét jelöljük. Rövid a szótag, ha magánhangzója rövid s utána legfeljebb egy mássalhangzó található. Minden más szótag hosszú. Az a névelő hol rövid, hol hosszú, ezt csak a részletes elemzés dönti el. Elemzés során a verssort mindig nyelvi egésznek tekintjük. Példák a fenti két sorból: jövendővel komolyan vess e nyolc szótag közül rövid csupán három (jö-, ko-mo-), mivel a rövid magánhangzó után egyetlen rövid mássalhangzó szerepel. A többi szótag hosszú. A -dő- hosszú szótag, mert magánhangzója hosszú, a -vel is hosszú, mert a szó után a komolyan szó k mássalhangzója következik, a vess eleve hosszú szótag, hiszen rövid magánhangzóját hosszú mássalhangzó követi (ss). - Időmértékes verselésben a verssorok utolsó szótagját úgy kezeljük, mint az a névelőt, hol hosszú (-), hol rövid (u). A részletes elemzés ilyen szótagokról is mindig dönt, egy szótag vagy hosszú, vagy rövid a hangzó versben. Egy hosszú szótag ejtési ideje általában két rövid szótag kiejtési idejével azonos. A szótagok időbeli jellemzését az időmértékes verselés mértékegységeinek, a verslábaknak az elhatárolása követi egyetlen dőlt ( / ) vonalkával. A költői gyakorlatban rendszerint 8-9 versláb fordul elő. Ezeket lejtés is jellemzi: emelkedő, ereszkedő, vagy közömbös a lejtés. Ha rövid szótag után hosszú szótag következik, akkor emelkedő lejtésről beszélünk, ha hosszú szótag után szerepel a rövid, akkor ereszkedő a lejtés. A gyakoribb verslábak: uu - u - u u u - u u - u u u u u - szótagú, neve: pirrichius (ejtsd: pirrikhiusz), lejtése közömbös. szótagú, neve: spondeus (ejtése is), közömbös lejtésű. szótagú, neve: j a m b u s (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: trocheus (ejtsd: troheus), lejtése ereszkedő. szótagú, neve: anapesztus (ejtése is), emelkedő lejtésű. szótagú, neve: daktilus (ejtése is), ereszkedő lejtésű. szótagú, neve: choriambus (ejtsd: koriambus), közömbös lejtésű. szótagú, neve: csonka versláb, csonkaláb: ez sor elején nem fordul elő. sor végén azonban gyakori, sor közepén olykor szintén megtalálható . szótagú, neve: ionicus a minore (ejtsd: jonikusz a minore), emelkedő lejtésű, igen ritkán szerepel, a magyar költészetben Csokonai Vitéz Mihály ilyen verslábazással írta Tartózkodó kérelem c. versét.

A Huszt idézett záró soraiban daktilusok ( - u u ) és spondeusok ( - - ) találhatók, a második sorban középen is, sor végén is csonkaláb látható. ereszkedő lejtéssor mindkettő, hiszen az ereszkedő daktilusi versláb határozza meg a sor lejtését. Az időmértékes verselés jellemzője a lejtésegység: emelkedő lejtésű sorban (ilyen a jambusi és az anapesztusi sor) ereszkedő trocheus ritkán, ereszkedő daktilus sohasem lelhető. Ereszkedő lejtésű (trocheusi vagy daktilusi) sorban jambus ritkán, anapesztus sohasem található. A trocheus-jambus többnyire a gyakori choriambus miatt keveredhet, hiszen a choriambus összetett versláb, egy trocheus és egy jambus kapcsolata. A Huszt-idézet első sora hat verslábból áll, csak daktilus és spondeus szerepel, az 5. versláb daktilus, a 6. versláb spondeus. A sor neve: hexameter (így is kell ejteni, nem pedig hexaméternek!). A második sor csupán abban különbözik az előző sortól, a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka. Ennek a sornak a neve: pentameter . (Hexa = hat, penta = öt. A hexameter hat egész versláb, a pentameter négy egész és két fél versláb, időértéke öt egész verslábnak felel meg!) Egy hexameter + egy pentameter olyan sorkapcsolat, amelynek saját neve van: disztichon (ejtsd: disztikhon). Kölcsey 8 soros Huszt-jának verselése disztichon. (Ez görögül két sort jelent.) // : ezzel a jellel a sorok metszetét jelöltük, . az időmértékes sorok metszeteivel azonban később fogunk megismerkedni. Elhull a virág, eliramlik az élet - -/u u -/ uu - /u u-/u (Petőfi: Szeptember végén)

Egy spondeust három anapesztus követ, a sor végén csonkaláb található. Ez a sor anapesztusi tizenkettes. (A lejtéssel rendelkező uralkodó arányú versláb neve után a sor szótagszámát neveztük meg.) Hová merült el szép szemed világa, u - /u - / - - / u - /u - /u (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz) Ez a sor jambusi tizenegyes. A verslábak sorrendje: jambus - jambus - spondeus - jambus - jambus - csonkaláb. József Attila: Altató című versének első versszaka: Lehunyja kék szemét az ég, u - /u - / u -/u lehunyja sok szemét a ház, u -/u - / u -/u dunna alatt alszik a rét uu -/- uu aludj el szépen, kis Balázs. u -/- -/- -/ u Valamennyi sor jambusi nyolcas. Az első két sorban csak jambus-lábakat találunk, a harmadik sor két choriambus, a negyedik sorban két jambus között két spondeus van. Vajda János: Nádas tavon című versének utolsó előtti strófája: A levegő meg se lebben, - uu -/ - u /- u Minden alszik... és a lelkem u /- u / - u/- u Ring egy méla sejtelemben: - /- u/- u/- u A sorok trocheusi nyolcasok. Az első sort choriambus nyitja! (Ha a névelőt rövidnek vennénk, akkor pirrichius kezdene, utána jambus, ami az ereszkedő, trocheusi versben ellene szólna az ereszkedő lejtésnek!). A sorvégeket a trocheusok miatt rövid szótaggal jelöljük. A sorjázó trocheusi lábazást az említett choriambus mellett csupán a negyedik sor indító spondeusa variálja. A lejtő verslábak alapján beszélünk emelkedő lejtésű verselésről, ez vagy jambusi, vagy anapesztusi; ereszkedő lejtésű verselésről, ami vagy trocheusi, vagy daktilusi. Az időmértékes verselés ógörög eredetű, az európai nyelvekbe általában a latin nyelv közvetítésével jutott el, hozzánk is. Nyelvünk szerencsés, kivételes adottsága, hogy hosszú és rövid szótagokat szinte ugyanolyan könnyedséggel képes váltogatni, mint a görög nyelv. - Az időmértékes, verslábazó verselés magyar nyelvű kezdeményezője Sylvester János, aki remek disztichonokat írt (1541). Hexameterekben írta honfoglalási eposzát Vörösmarty Mihály (Zalán futása, 1825), Lúdas Matyi-ját Fazekas Mihály (1804). Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde verselésében hatalmas arányokban a trocheusi sorokat alkalmazta, filozófikus részekben, így az Éj monológjában jambusi a verselés, olykor pedig elvétve anapesztusokat írt. A mesedrámát a következő négy sor zárja: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, - -/u u - /u u -/ u u Gyászosra hanyatlik az égi ború: - / u u - / u u - /u u Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, - / u u -/ u u - / u u Ébren maga van csak az egy szerelem. - -/u u -/ u u -/ u u Anapesztusi tizenegyesek e sorok, sorkezdő spondeust három anapesztus követ mind a négy sorban (1830). Petőfi Sándor Az apostol című nagy művében változatos szótagszámú sorokat érvényesít, jambusi verslábazással (1848). Katona József Bánk bán, Madách Imre Az ember tragédiája című drámája jambusi sorokból áll, miként sok antik görög dráma, például az Antigoné, vagy Shakespeare drámái, például a Hamlet. Az időmértékes verselés iskolai ismereteket kíván, tehát iskolázottságot tételez fel, vagyis idegen a népköltészettől, ahol eredeti ütemező (hangsúlyos) verseléssel találkozunk csupán. Műköltészetünk azonban híve az időmértékes verselésnek is, főképp a jambusi lábazásúnak. Sok a trocheusi verselésű költemény is, vannak példák az

daktilusi soraink száma többnyire a hexameterre-pentameterre-disztichonra szorítkozik./ u (Vajda János: Húsz év múlva) E sorok szimultán verselésűek. osztályban tanulják az iskolások. A rímváltozatok megegyez-nek a haragsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultakkal.. jambusi nyolcas). Sormegnevezés: A lejtő versláb neve + sorszótagszám (pl.és strófaformákat időmértékes verseléssel. egyszer felező nyolcassal.// . Szállj le rám is sátorozva u /.//. ezt követi a trocheusi. A verselés egy költeményben vagy emelkedő vagy ereszkedő. Ha a versláb egy szótagból áll. pentametert kivéve).// . u /. daktilusok. A lejtést adó jambusi verslábak körében szabályos helyettesítők találhatók csupán (spondeusok. Ilyen sor a pentameter (hasonlít a hexameterre.u / u Közbe-közbe szunnyadozva . de harmadik és hatodik verslába csonka. a Nyári esti dal trocheusi . igen ritkán a(z) ionicus a minore. Hexameter és pentameter kapcsolata a disztichon. az utolsó láb spondeus. Ismerünk kötött antik és modern sor. Az idézett sorok jambusi szimultán nyolcasok. Ha egy költemény verselésére azt mondjuk.. A verslábak a lejtés szerint emelkedők vagy ereszkedők. Minden sor nyolc szótagú és két ütemű.-/ u .anapesztikus verselésre. egyedül u . hogy a vers sorainak nagyobbik felében a sorokban párhuzamosan működik a következetes verslábazás és az ütemezés.. Az időmértékes versek vagy rímtelenek vagy rímesek. spondeusok. Versmegnevezés: időmértékes emelkedő vagy ereszkedő lejtésű. akkor bizonyos.u / u /3 5/3 4/4 5/3 4/4 4/3 4/4 4/3 Trocheusi szimultán verselésű költemény. háromszor 5/3 ütemezéssel találkozunk. .. ritkábban a pirrichius. Négytagú versláb gyakorta a choriambus. spondeus a daktilussal csak az első két versláb helyzetében változhat általában). Időmértékes verselésünkben gyakorisági sorrend: legtöbb a jambusi. alig található példa a daktilusira (a hexametert. közöttük antik kötött sorforma a hexameter (hat versláb. ezeket szabadon helyettesíthetik a közömbös lejtésű lábak (igen gyakran a spondeus. mivel egyidejű verslábazás és ütemezés érvényesül. A Húsz év múlva jambusi szimultán verselésű. vagy ereszkedő (trocheusi) ezért indokolt a verselés közvetlen megnevezésében már utalni erre./ u . hogy szimultán. A hangsúlyos-ütemező és az időmértékes-verslábazó verselés szerkezeti kapcsolata a szimultán verselés. Mivel az időmértékes versek lejtése vagy emelkedő (jambusi). többnyire 2-3 szótag kapcsolata. A szimultán verselés De néha csöndes éjszakán u -/ u -/ u / /./ u Elálmodozva. A metszet latin neve: cezúra. vagy: verslábszám + lejtő láb neve négyes jambus).u Csendesedj le kis dalom./ u Hattyúi képed fölmerül. Az időmértékes verssorok vagy metszet nélküliek.u Szenderítő nyúgalom. előtte kötelezően daktilus az ötödik láb). kevés az anapesztusi.u //u /. egyszer pedig pirrichius)./ u // u / u Múlt ifjuság tündér taván . Mértékegysége a versláb. Nyolcas és hetes szótagszámú sorok váltogatják egymást (egy ilyen sorpár: periódus). nem ritkán a choriambus). Az időmértékes verselés (összefoglalás) A hosszú és a rövid szótagok rendezett váltogatásán alapul. vagy metszetes sorok./u .//. A költői gyakorlatban általában 8-9 versláb szerepel.u / .u /. Az időmértékes cezúrák három főváltozatát a 7. u /. csonkaláb a neve./.u //.

egy 5/3-as jambusi nyolcas alkotja a strófát.u 4/3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /3 /2 /3 /3 . régies ejtésű spondeus a második sorban (melly!).// -/u Egy jobb kor.u /Jó kedvvel. A szimultán verselésű költeményekben három verselési rendszerünk sorváltozatai keveredhetnek (hangsúlyos-ütemező sorok. ./ ./ .// u / . E versekben lehetnek olyan sorok is. De mindjárt első sora csupán időmértékes sor.u Árpád hős magzatjai . u .szimultán verselésű.Egy strófa a versből: Még jőni kell. ./ . középső pirrichius a negyedik sorban.// u /. de ütemezést hiába keresünk. mely után . u .// . vagy csak ütemeznek (és nem verslábaznak)./ .u /.. idő-mértékes sorok.Megbünhödte már e nép .u /. A szimultán ver-selésű költeményekben a sorok többségében egyidejűleg működik a verslábazás és az ütemezés./ ..u /.Őseinket felhozád ./ ./../ -.// -/ u Buzgó imádság epedez ./ . de az időmérték itt trocheusi.// u u Százezrek ajakán. .u /.u / .// . ütemező és verslábazó sorok)... . amelyek vagy csak verslábaznak (nem ütemeznek). .// ./ . . A verslábazás érdekessége a sorvégi choriambus a harmadik sorban..u /Tiszának..u Általad nyert szép hazát . Hasonló a helyzet Kölcsey Ferenc Himnusz című alkotásával..// .-/ .u /A multat s jövendőt! . ./ Ha küzd ellenséggel.// ../ ./ .u /. áldd meg a magyart .u / Bendegúznak vére./ u . így a költemény egészét szimultán jambusi verselésűnek nevezzük.u S merre zúgnak habjai .u/u Felvirágozának.-// --/Hozz rá víg esztendőt. tehát nem szimultán sor: Hazádnak rendületlenül (jambus-spondeus-jambusjambus a lábazás./ u .. két jambusi felező hatos./.u /.u//. Vörösmarty Mihály Szózat című költeményében (1836) jambusi szimultán verselés érvényesül. . Az első két versszak: Isten.u // . a sorok többsége azonban szimultán. u /./ u //u/ u 4/4 3/3 5/3 3/3 Jambusi felező nyolcas.// -u / Kárpát szent bércére. ezért e sorok szimultán (verselésű) sorok./ . az 5 szótagú rendületlenül a kevesebb szótagszámú hazádnak szó után következik!).// ../ .. bőséggel. Dunának.u Bal sors akit régen tép.u /. még jőni fog . Időmértékes és szimultán verselésű sorok szabad keveredése az egész költemény.u Nyújtsd feléje védő kart.

a pentameter metszete csonkaláb-követő.Természetes. . búsak. ezen belül több a jambusi. metszett versláb. tehát az ötödik fél verslábat követi a penthémimerész.. . Petőfi Sándor költészetének zöme jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. Ady Endre: Párisban járt az ősz. 15. s tudjuk./ .u u S égtek lelkemben kis rőzse-dalok. inkább a gazdag spondaizálás feltűnő.. A megnevezésben sz időmérték szerinti lejtést is említsük meg./ u -// . mint a trocheusi. furcsák. sorai alapján a Himnusz trocheusi szimultán verselésű./ . . ütemkapcsoló sort teremtve. így a hangsúlyos verselésben ritka 5 szótagú ütem igen gyakori a szimultán verselésben. Az időmértékes sorokban szereplő cezúráknak (metszeteknek) három főbb típusa a következő: a) A harmadik verslábat metszi. ez a harmadik versláb. A verslábazás és ütemezés egyidejűsége jellemzi. szimultán sorban ez is hangsúlyos metszettel kapcsolódik össze. 16. Vajda János Húsz év múlva című versében e sor: Múlt ifjuság tündér taván a felező nyolcas hangsúlyos metszetét dierézissel kapcsolja össze. b) Versláb határán az időmértékes metszet neve: dierézis./ . .// u -/ u 5/4 Az ötödik fél versláb csonka. A két ütemet a harmadik sorban az f és a b alliteráció is erősíti./-/uArról.. Változatos ritmikai hatást keltenek a változatos mértékű-verselésű sorok. Az ütemezés hol a hetes.. Két jambus vagy trocheus után ez ütemező sormetszetként hat. hol a hatos szótagú sorokban erősebb.u u Füstösek. sorméretű ez az ötödik és a hatodik sorban. Ez egyúttal hangsúlyos-ütemező metszet is.A trochaizáló verslábazást egy-két jambusi láb lazítja olykor. középen. Fazekas Mihály Nyári esti dal-ában versláb határán álló dierézis-metszetek kapcsolódnak hangsúlyos metszetekhez. hogy meghalok. sorban ütemélményt aligha találunk. A szimultán verselés (összefoglalás) A szimultán verselés a szótagok időmértékes és hangsúlyos nyelvi tényezőit összegzi.és ütemkapcsoló szimultán sor. ütemkapcsoló trocheusi szimultaneitást teremtve./ .. Ady Endre: A Tisza-parton című versének harmadik sora: A szívem egy nagy harangvirág u .. u /./ ./ u . Műköltészetünkben a szimultán verselés aránya meghatározó. A hexameter metszete általában lábmetsző penthémimerész (a harmadik verslábat metszi). e láb mindig csonka. ezt a két mértéket az időmértékes és hangsúlyos verselés kapcsán tanultak szerint elemezzük.E főbb sorváltozatok a szimultán verselésben kötetlenül váltakoznak.// ./. a nyomatékos kevésbé nyomatékos szótagok rendezett váltogatására épül (általános iskolában ezt még nem elemezzük). c) Ha az ötödik fél versláb csonka. a 4. ezek verselése időmértékes. A sor jambusi metszet.és ütemkapcsoló szimultán sorról beszélünk. hogy szimultán verselésben a metszetkapcsoló sorokban az első ütem általában 5 szótagú. belesimul a hangsúlyos metszetbe. Ilyenkor metszet. a metszet utána időmértékesen csonkaláb-követő penthémimerész. . Ady Endre költeményeinek elsöprő többsége jambusi szimultán verselésű./ u . így a sor közös metszetű.// . egy vers tehát jambusi vagy trocheusi szimultán verselésű. metszetkapcsoló sor. második szakasz: Ballagtam éppen a Szajna felé .// -/ u 3/3//4 /5 5/5 3/3 Három jambusi szimultán tízest zár egy jambusi szimultán hatos. bíborak. Idézett Ady-versünk harmadik sorában például spondeus e harmadik. Az arányok két szakaszban már élénken mutatkoznak.

A rövidebb három záró sor jambusi lábazás felé fordul. Mondattani egész itt minden sor. a mértékes verselési rendszerektől sokkal szabadabban. a záró sor pedig szokatlan jambusi szimultán tizenegyes. halmozás.. sorokat ritmikai tagokra bont megszólítás és kérdés. az út haza vezet az én hazámba. v a második-harmadik sorban. ahol hozzám hasonlók foglalnak helyet a tűz körül éjszaka az igazak álmát alusszák nappal egy új világ gerendázatát ácsolják természetük szigorú rendje szerint. strófikusság. elmúltok. máskor ellentét (születés .) József Attila Mikor az uccán átment a kedves című költeménye metszet. a ritmus lényegét. együgyüek. rímek. Ütemezés. Általános iskolában a szabadvers felismerése és néhány ritmustényező megnevezése (sorszótagszám-jellemzés. mit érlel című verse is jambusi szimultán verselésű. A szabadversnek ez a mértékes befejezése elég gyakori jelenség! (A záró sor ütemezése: 4/3//4. megszűnnének versek lenni. ezek szimultán kapcsolata következetesen nem lehet bennük (hiszen ekkor mértékes versekké minősülnének az alkotások). Valamennyi sor mondattani egész.elmúlás). strófákat nem jelez. a rímváltozatokat a hangsúlyos verseléssel kapcsolatban tanultak alapján nevezzük meg. a jambizálást anapesztusok dúsítják. kijelentés stb. prózától különböző valóságos versritmust azonban érzékelünk. alakzati ismétlődések (felsorolás. ki vagyok unszolás nélkül is arra ballagok. a szimultán . a nyelvi-hangzati ismétlődést azonban hordozniuk kell. műköltészetben is. (Juhász Ferenc: Virágok hatalma) Az eposzi méretű alkotás négy sorát idéztük. érzem. ellentét. vérttelenek. Alliterációk sejlenek elő (t. lehet változó. felkiáltás. Lehet (ritkán) strófikus. amerre a többiek tartanak s ahogyan váll váll mellett lépkedek. kelyhei a magánynak. fokozás stb. szótlanok. Himnusz. miért vagytok oly erősek. verslábazás. sugallatos h a negyedikben. amikor sor belsejében szóvég rímel sorvéggel vagy más soron belüli szavakkal). Mértékes verselést következetes kötöttséggel nem találunk.és ütemkapcsoló szimultán verselésű. Nyári esti dal.. A szabadvers minden történelmi korban létezett. de ti virágok. igen hosszúak is. felsorolás. sűrűn érvényesül ritmikai ismétlődést biztosító felsorolás. ezen belül ritmusos belső nyelvi tagolást is jeleznek. a föld idegszálai. ütemtagolást is. mint a bánat. ismétlés. mértékes verselési nyomok megfigyelése elegendő a minimális elemzéshez.Az időmértékes verselés főbb metszetei a szimultán verselésben hangsúlyos metszetekhez kapcsolódnak. a sorok szótagszáma lehet kötött. Különben prózai szövegekké válnának a versek.és ütemkapcsoló sorok (időmértékesen a cezúra csonkaláb-követő penthémimerész). gyakoriak a gondolatritmus jelei. A szabadvers Szabadvers-ritmusa van minden olyan versnek. A mű változó szótagszámú. Szózat. akár a szerelem. keresztrímesek: Húsz év múlva. (Félrímesek: Párisban járt az Ősz. e négy sorban azonban párrímeket mutat. a harmadik versláb a sorokban tehát rendre csonkaláb! Jambusi szimultán verselésű Ady Endre Csák Máté földjén című híres verse. metszet. a próza és vers közötti átmeneti formáktól a csaknem kötött mértékű alakzatokig terjed a skála. Kassák Lajos: Őszi vándorlás körbe-körbe. Arany János Tetemre hívás című balladája jambusi-anapusztusi verselésű. befejezés: Kérjétek számon életem és megmondom. létezik a népköltészetben is. lehetnek a szabadvers sorai rövidek is. verslábazása: spondeus-jambus-anapesztus-choriambus. a szimultán verselés főbb sorváltozatai eszerint: ütemkapcsoló sorok (az időmértékes metszet dierézis). A ritmust irányíthatják mondattani ismétlődések. A szabadversnek igen sok változata van. főképp az ellentétek vagy a párhuzamok ismétlődései. A rím a szimultán verselésben is gyakori.). lépegető ritmikai hatást keltenek. lehet rímes (gyakorta él belső rímmel is. A prózai hosszúságú sorok tág nyelvi szakaszai nyugodt. párhuzam. sz a záró sorban). kérdés. Főképp jambusi-choriambusi lábazást elemezhetünk. az idővel viselősek? Megszülettek. choriambusi befejezéssel.). többnyire hosszú sorokat érvényesítő szabadvers. amelyben kötött verselési mértéket nem találunk. metszetkapcsoló sorok (időmértékesen a metszet lábmetsző penthémimerész). A szabadvers fogalma éppen a kötött verselési mértékek hiányát (vagy rendkívüli lazaságát) jelöli. mindezt azonban nyomokban. József Attila Mondd. sejtelmesek.

a félrím (xbxb) egyszerű ragrím. -u u -/uu-/u 4/4 /3/2 3/3/2 Minden sor nyolc szótagú. Ez teremti meg a két pár küzötti alaki azonosság ellenére a hangzati különbséget. de ritka három ütemű nyolcast találunk. Az első két sorban természetes.uu /. tizenegyesek alkotják a strófákat. . az igazi versmértéket: ereszkedő (daktilusi) és emelkedő (anapesztusi) két szimultán sorpár alkot négysoros strófát.uu /. minden ütem egész versláb. Eredetileg kötött versforma. ez a két sorba tördelés alapja. Metszete időmértékesen dierézis. a valós. művészi sokszínűségét. Vigyáznunk kell tehát a verselési szabálytalanságokra is. a strófánál kisebb versegység) Balassi-strófa (a Katonaének 5. Harminckét sorból kettő azonban trocheusi (második és negyedik sor)..2) körben az angyalok ülnek. a verselés szimultán. amelyek nem ritkák. a magyar költészetben ez szokatlan. jogos költői döntés húzódik a háttérben (Himnusz a békéről : könnyüléptü. Nagy költők alkotásaiban . a verselés maga is sokszínű harmóniává festi. A hexameterrel kapcsolatos verselési játék ritka a magyar költészetben.tudjuk . találni. A második két sor verslábazása is lehet daktilikus. versében) 1) Bóbita. A hexametert e metszet itt szabályosan felezi. A nyolc szótagú sorok általában kétüteműek a szimultán verselésen belül is. Ez sem "hiba". A XIX. általában ölelkező rímmel a négysoros szakaszokban (abba. verslábazás egyidejű.verselés ütemkapcsoló. miközben a hangzati verselés az ütemezés erejét követve két sort emelkedővé. tehát négy versszak. *** Az időmértékes versekben a helyesírás olykor eltér a szabályostól.formai hibákat sem szoktunk keresgélni. rímes. általában jambusi időmértékes sorokból. terzinarímekkel (Dante!) a három soros strófákban (ded. Bóbita táncol. Ezt mindkettőben az ütemkapcsolás irányítja. stanza = időmértékes sorokból szőtt. Az első két sor egy sornak véve szabályos hexameter.Radnóti Miklós Himnusz a békéről című versében jambusi időmértékes és jambusi szimultán tízesek. század költői stb. . -u u. de nem is hibák. efe) A VERSRITMUS ELEMZÉSE A KÖZÉPISKOLÁBAN Bevezetés .) Az utolsó előtti két sorban egyszerű sorvégi ragrímet találunk. . 3 periódus. bccb). Akárcsak az ingaóra járását követő hasonló megoldás egy teljes versre jellemzően Csokonai Vitéz Mihály híres versében Újesztendei gondolatok). miként a második két sor. A tündér verselésében tehát szakaszonként két hexameteres alakú leoninus felezéssel válik négy sorrá. különbözik azonban a hangzati verselés. a szótag időtartama fontos. két sort ereszkedővé változtat. a jambusi és a trocheusi sorok váltakoztatása az idő nagy távlatú forgását jelképezi. Ütemezés. nyolc sorból álló strófa (Himnusz. a második két sorban a nyolcasok megszokottan felezők. Tánc és természeti zene szimfonikus összhangját a művészi forma egyik nagy eszköze. versláb határán áll. A sorvégi rímmel ellátott hexameter-sorpár neve leoninus. A verselési képlet a sorpárokban azonos. szakaszával bemutatva) = 9 sor.3) béka-hadak fuvoláznak. A második két sorban choriambus után anapesztus és csonkaláb következik. itt a harmadik versláb után. a költemény egyik érdekessége tehát a kettő és a háromütemű nyolcasok keverése. 2 x 4 + 2 x 3 sor. az első két sor is leírható anapesztikus emelkedő lejtésű lábazással.uu /. Ereszkedő és emelkedő lejtésű sorok egy versen belül ritkán mutatkoznak a magyar költészetben./uu-/u /4 ) sáska-hadak hegedülnek. szótagszámképlete: 6-6-7-6-6-7-6-6-7.A mondandót festő verselési "szigorú rend" jele a befejezés! Bóbita tündéri tánca (Különös verselési bravúr Weöres Sándor A tündér c. Legtöbbször valamit nyomatékosít vélük a költő. A verslábak az első két sorban daktilusok és spondeusok. Miért? Éppen ezekben a sorokban.. e két sor is lehet dierézisnél bontott hexameter. a lejtés emelkedő. A figyelmes elemzés elé táruló látvány egyúttal a funkcionális verstanra is érzékennyé tehet bennünket: a verselés tényezői szinte nyomon követik Bóbita táncának tündéri változatait.u u/.) *** A verstani ismeretek pótlásául ajánlhatók a következők: periódus = ismétlődő sorkapcsolat (a sornál nagyobb. tartalom és forma összhangjának törvénye szerint. az első szakaszban beszél a költő "forgó századokról".). a lejtés ereszkedő. szonett = minden 14 sorból álló rímes vers. rímképlete: a-a-b-c-c-b-d-d-b.

matéria-változatok) kompozíciós törvényei is kisebb-nagyobb társadalmi közösségek sajátosságait követik. mégis úgy látszik.és időbeli rendezett struktúra. Nem ismerünk olyan művészetet. amelyek az érettségin megkívánhatók. amit ebbő1 az egyes osztályokban. ritmustudat külön-külön is. Minden emberi alkotás szerkezeti rendre és szerkezeti stabilitásra törekszik. az ismétlődés. Bár az objektív valóságnak nem minden jelensége ritmusos. csupán a művelt ritmustudat által megközelíthetővé. A földi élet arányain belüli ritmikai jelenségek iránti ritmusérzettel feltehetően nem csak az ember rendelkezik. együttesen is jellemezheti az ember ritmus iránti fogékonyságát. miként maguk sem pótolhatnak más tudományos elemzési módszereket. Ezen általános jegyek alapján idézünk az oktatásban is célszerűen tanítható három definíciót a ritmusra: a/ A ritmus rend az időben és a térben. hogy állapot és mozgás a térben és az időben egyetemesen képes a ritmikusságra. Ezt az elemzésben érdekelt tudományok eszközeinek. c/ A ritmus sorozatosan ismétlődő rendezettség térben és időben. az emberi cselekvésben és alkotásban egyaránt. csendes kísérője életünknek. Az egyes művészetek materiális alapjának megfelelően válnak a művészi ritmusok kisebb-nagyobb társadalmi közösségek számára közvetlenné. az ösztönös ritmusérzék mellett a művelt ritmustudatot is megköveteli. amelyek a verselemzés-versértés elmélyítését segíthetik. A ritmus tér. illetve alkosson olyan ritmusformákat. Mind az ösztönös. a makroszkópikus-mikroszkópikus méretek csupán tudatbeli ismeretek lehetnek. a szívdobogásban. Az emberi ritmusélmény földi arányú. vonalak. amelyekben a harmonikus rend esztétikai-szerkezeti norma. ritmusélmény. hogy már az elemi ismeretek is maradéktalanul tényeket tükrözzenek. A versélmény tudatosítása már az óvodában megkezdődik. amelyek az emberen kívüli világban teljességgel ismeretlenek. módszereinek elvi és gyakorlati megismerése. dombok-lankák látványában. hogy a művészi alkotások maradéktalan befogadása a művekben munkáló ritmus iránti fogékonyságot is föltételezi. napszakok váltakozásában. a térben és időben mozgó. A ritmustudat azonban csupán az ember sajátja. színek. Ógörög eredetű főnév (rhüthmosz) bármilyen rendezett állapot vagy meghatározható irányú mozgás megnevezésére. A művészi anyag (hangok. mind a tudatosítás elméleti módszerei lépésről lépésre fejleszthetók. szerkezeteiben. A szerkezeti rendezettség egyetemes alaptulajdonsága a ritmusosság. időleges kapcsolataiban. értékes részévé avatja. A verstani ismeretek a verselemzésben mással nem pótolhatók. elsajátítása biztosíthatja. A közvetlen versélmény gazdagodik a tudatosítás révén. a versértés iskolánként. a versritmus elemzésének tudományára. vagy éppen távolibbá.Versek hallgatása. Az ember önmegörökítő törekvéseiben leginkább művészi alkotásokkal véli legyőzhetőnek az időt. vizek hullámzásában. éppen a nyelvi ritmus nyelvek szerinti speciális . Részben a logikus elvonatkoztatás. A ritmus. A verstant a koncentrikus tudományoknak megfelelően kell úgy tanítanunk. A ritmus . változó anyag külső és belső. hogy az ember éppen azon művészi alkotásaiban érvényesíti legnyíltabban és leginkább tudatosan a ritmus változatos formáit. Az idő és a tér túl nagy vagy túl kicsiny szakaszaiban érvényesülő ritmikus jelenségek a földi életben csupán az emberi tudat számára érzékelhetők. szinte osztályonként megkívánható szintjére. E fokozatosság érvényes a verselemzés egyik tényezőjének. mozdulatok. A költemény tartalmi-formai egészének érzelmi-értelmi befogadása a verselemzés sikerétól függ. Tantervek. Az ember világot megismerő tevékenysége során mindenütt érzékelhetett ritmikus jelenségeket. A legfejlettebb élőlényektől talán még a ritmusélmény sem idegen. s amelyeket az időben örök életűeknek vél. mondása. hogy tükrözze az objektív valóság természeti ritmusát. de kozmoszban. az ár-apály jelenségében. . A dialektikus változás jegyében a mozgás révén minden ritmikus alakzat időleges. Ritmusérzék. amelyben a ritmuselemzés érdektelen volna. Ez kozmikus méretekben évmilliárdokat is jelenthet. A ritmikusság elemi ismérve a sorozatosság. hegyekvölgyek. tankönyvek alapján tanári feladat meghatározni azt.Verselési rendszereink I. A művészi ritmusok alapja a természeti ritmus. Természetesnek látszik tehát az a tény. 2. részben az érzékelést kitágító eszközök alkotására való képesség révén. E tanulmány elsőrendű törekvése azon verstaní ismeretek összefoglalása. E komplexitás teszi képessé az embert arra. Földön egyaránt mutatkozhat a perc töredékében is. ép érzékek. így a társadalmi tudat általános. a verstanra vonatkozóan is. Fokról-fokra kell kialakítanunk azokat a verstani ismereteket. valamely ritmikus jelenség létezési ideje azonos struktúrája időbeliségével. . Az alkotó ember ritmustudata különösen a művészetekben eleven. olvasása folyamatos. ösztönösen érezhetővé.A metrum. A ritmus jelentésköre tehát kibővült. A nyelvi ritmus ösztönösen leginkább az egy nyelvet beszélő nemzeti társadalmi közösségeken belül válhat élménnyé. Egyértelmű tehát. anyaghalmazok pulzációjában. iskolákban tanítani lehet. b/ A ritmus összemérhető egységek szabályos váltakozása. a rendezettség. minden alkotó emberi tevékenységben fellelhető tehát a ritmikusság rejtőzködőbb vagy éppen nyílt formája. a földi évszakok. szolid fejlődését az általános és a középiskolai oktatás biztosítja. más ritmikus formákba vagy éppen aritmikus formákba változhat át. noha ez alkalmi. A csillagok mozgásában. érvényük a társadalmi gyakorlatban alakul ki.

különösen a versritmus azonban rendelkezik olyan összetevőkkel is. mint a ritmusra adott bármelyik meghatározás. akkor belső hallásunk teszi érzékelhetővé ritmusát. hogy a mindenkori vershallóversmondó az adott pillanatban miként érzékeli-értelmezi a vers tartalmi és hangulati mélységeit. Mindez tovább gyűrűzik a nyelvi ritmusérzék társadalmi méreteiben. A szótagok hangsúlymértéke mellett a szótagok időtartama is ritmikai fontosságú. amely esztétikai élményt ad. Az egy anyanyelvet értők társadalmi közösségében általában ugyanazt halljuk ritmikailag is. a verstan mélyhagyományú tudomány. hogy hangsúlyos. a hangzás egészében mindig nyelvi tényezők komplexuma. a műelemző gyakorlatban esztétikailag kamatoztatható. Egyenesen következik mindebből. Valamennyi tényező működése mérhető a szótagokon.összetevői miatt. Alapjainak elsajátítatása az iskolában többek között azért is szélesebb érdekű a költészetélmény gazdagításánál. A nyelvi ritmus a hangzó nyelvi elemeket rendezi. mint a nyelvi ritmus három meghatározó rétegének. nyelvészeti fogalmakkal. Nem igen kell bizonygatnunk a tanárok számára. amely pedig áthatja költészetünket. Ha olvassuk a verset. amelyhez az iskolában csupán az ének-zene ritmustana társul. A versritmus tényezőiből a versdallamot az iskolai oktatás ma még joggal mellőzi. hogy teljes versritmus-elemzést napjainkban még nem tudunk adni. a mindennapi beszédben éppúgy. a rím) és a verslejtés vagy versdallam. Ha a négy tényező alapján egyezerre minősítjük a szótagokat. egészen a szavalóművészetig. művelt magyar ritmusérzék gondjait is szemmel kell tartanunk. az iskolában is. vagy azt. ha a szótagokig hatolóan rendezett. Más-más törvényszerűségei figyelhetők meg természetesen a beszédritmusnak. az iskolai oktatás számára is kezelhetően. mint az egyik alapvető nemzeti tényezőnek jelenleg egyetlen tudományos szintű ritmikai közelítését jelenti. a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Egyértelmű a tanulság: a ritmustudat művelése a versritmus hiteles felismeréséhez elengedhetetlen. Tudományosan nehezen írható le. mint a ritmus iránti közönnyel. így a magyar versritmus is hangzó ritmus. A jó nyelvi ritmusérzék általánosabb. hiszen a nyelvi készség zavarával egyenértékű. Ennek megfelelően idézzük a versritmus azon definícióját.. A létező zavarok nagyobbik részét tulajdonítjuk társadalmi összhatásoknak. A magyar nyelvű verselésre érvényes meghatározást kell keresnünk. ez pedig a nyomaték. A különbségek elsőrendűen a kötöttségek mértékében jelentkeznek. Az iskolai versmondás ritmikai hibái téves-hiányos verstani ismeretekkel éppen úgy “indokolhatók”. a nyomaték fogalma nélkül a szimultán vers ritmikai elemzése eredménytelen volna. A verslejtés vagy versdallam ritmikai tényezőjének elemzésével azonban még a verstan tudománya sem birkózott meg. akkor a hangsúly-időtartam-hangzósságdallam tekintetében hagyományos fogalmaink mellé fel kell vennünk egy újat. Létére azonban érdemes utalni. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. tehát a leginkább kötött verselés ritmusának elemzésére is alkalmazható. egyezményesen megoldott. A beszéd. amelyek nemzetek felettiek. . amely ugyan bonyolultabb. Verstani munkánkban a ritmussal kapcsolatos fogalmak sorát a versritmus zárja. A nyelvi ritmus említett három rétegének ritmikai jellemzőit a sajátos törvényszerűségek miatt külön-külön kell rendszerezni. A verstan a versritmus tudománya. mint a zenei. a hangakusztikai tényezők (zöngés-zöngétlen.. A magyar versritmus alapja a több tényező alapján mért szótagok nyomatékkülönbsége. A szótagok hangsúlyos és időbeli mérése a magyar nyelvben tudományosan.A verstan is közügy. hogy a versdallam a többi ritmikai tényezőhöz hasonlóan egyértelmű és objektív az alkotó szempontjából. de művelt ritmustudat nélkül képtelen érzékelni is. Mint majd látni fogjuk. iskolai oktatásunkban a tudományos állapotoknak megfelelően csenevész. a művészi prózaritmusnak és a versritmusnak. A versritmus megközelítő elemzésére azonban a három alaptényező révén indokoltan vállalkozhatunk. közvetett eszközök által. maradandó elméleti felismerések birtokosa. 4. közöttük az iskolai oktatásnak. időtartama. miként a világ számos nemzeti nyelvű költészetét. mert a nyelvnek. A hangakusztikai elemzés is. . komponensei szerint részleteíben is tanulmányozható. tény azonban. hogy rövid. A versritmus a hangzó vers többtényezős nyomatékrendű időbeli tagolódása.és a prózaritmus tudományos vizsgálata még napjainkban is kezdetlegesnek mondható. Ennél is kötöttebb. hogy a versritmus iskolai oktatása a művészi ritmus iskolai reprezentánsa. időbeli tagolódása. Amikor azt mondjuk például egy szótagra. miközben frissen őrzi meg az érzékeket a majdan kiteljesedő nyelvi ritmustan számára. A tényezők: a szótag hangsúlymértéke.” A versritmus nyelvi hangzástényezők sorozatosan ismétlődő rendezettsége.és a prózaritmushoz mérve a versritmus a leginkább kötött. mégis vállalnunk kell. megvalósítani is az időmértékes jellegű ritmust. A művészi nyelvi ritmus. a költészet nemzeti és egyetemes alkotásainak minél teljesebb befogadása érdekében. mint a művészi nyelvi alkotásokban. Feltételezhető. . Függ attól. hogy napjainkban e téren aggasztó jelenségekkel találkozhatunk. A versritmus tehát összetett. A magyar nyelvi ritmus. Ez ugyanis a vers nyelvi anyagában jelöletlen. Emellett folyvást működő ritmikai tényező a hangok akusztikai rendje és a versre jellemző hanglejtés vagy versdallam. hogy kivételesen ráutalt a befogadó szubjektumára. A versritmus tana. magas-mély stb. E tényezők együttesen emelnek ki vagy halkítanak el szótagokat. A helyes magyar beszéd mai gondjai mellett a helyes. akkor a szótagminősítő ritmikai tényezőkből csupán egynek a hatását emeltük ki. A magyar anyanyelvű ember szinte ösztönösen képes például a hangsúlyosan ütemező ritmus érzékelésére. a kétségtelenül létező rossz ritmusérzék ritkán botfülűség. a beszédritmus és a prózaritmus tanulmányozása nem tartozik szorosan a tárgyköréhez. a lírai teljesség esztétikumából sugárzik. A beszéd.

hogy a szótagidőt mérő időmértékes metrikát nyelvileg természetesen képes követni. hangsúlyát mérlegeli. Nem minden versre jellemző a sorok hangsúlyos vagy időmértékes szótagmérő szabályainak követése sem. hogy a ritmust szűkebb jelentésével. mint a hangsúlyozó nyelvekben a hangsúlyos metrika. pedig ezek szótagmérő verselési rendszert nem mutatnak. mind az időmértékes metrikával. Nevezhetjük mindezt ritmuselemzésnek. Ilyet csupán a szótagmérő verselési rendszerek mutatnak. A metrum számviszonyokkal jellemezhető ritmikai alapséma. Hangsúlyos verselés. felsorolás. 4. az egyik a szótagok hangerejét. A versritmus elemi egysége a szótag. a másik a szótagok kiejtési idejét. Ha a versritmus a két szótagmérő szabályrendszer egyikének nyomán halad. A verset a prózától a sorképzés választja el. a metrika tana. mivel más hangsúlyozó nyelvek is teremtettek ilyet. Természetes az is. Magyar verselési rendszerek 1. hogy a sor hangsúlyos metrikát érvényesít. a sorban öt jambusi versláb (jambus vagy jambust helyettesítő versláb) és tíz szótag van. egyértelműen műköltészeti jellemző. ha tudjuk. A hangsúlyozó nyelvek többsége imitatív időmértékes metrikát képet csupán megvalósítani. Nevezhetjük ütemezőnek is. az iskolai versritmus-tanítás évszázadok óta ezekre hagyatkozik. Görög eredetű. ütemei száma kettő. A versritmus tényezői közül kettő kife-jezetten a szótagméréssel kapcsolatos. hogy a versritmus metrikán túli tényezőit . századunk második felében ért el gyakorlatilag is értékes eredményeket. tehát nem metrikus. E két szótagmérő tényező két önálló verselési rendszer alapja. ezek által a prózához mért nagyobb ritmikai kötöttségek jellemzik. 2.II. hogy élhangsúlyos nyelvünk természetének megfelelően ez az eredeti verselésünk. Megemlítjük. ha az adott szabadvers jelez metrikus szórványokat. hiszen a versritmus említett négy alaptényezőjéből az akusztikai és a lejtésbeli is nyerhet előnyt. hogy megnevezzük ütemeinek és szótagjainak a számát. A távoli hatások példái kivételesek. nagyobb nyelvi egységekben mutatkozik. hogy műköltészetünk a kezdetektől fogva él mind a hangsúlyos. hogy az egyetemes költészet általunk nem említett nyelvi tényezők nyomán más elvekre épülő metrikai rendszereket is alkotott. A magyar nyelvű költészetben elegendő a hangsúlyos és az időmértékes metrika ismerete. Az iskolai verstan elsősorban a mértékek. Nem árt azonban ismételnünk. olyan nyelvi-stilisztikai fogalmak. Az antik görög időmértékes verselést hozzánk a latin nyelv közvetítette. az előbbieké metrikus vers. Versritmusa van a szabadversnek. Pedig a verset a prózától nem ezen metrikai tényezők és szabályok különítik el. metrum nélkül. A szótagok időmértékes jellemzésében nálunk mindig érdemes a hangsúly mértékét is figyelembe venni. fokozás stb. indokoltan. III. A magyar nyelvű költészet alkotásainak zöme metrikus ritmusú. Tudatosítandó sajátossága nyelvünknek. mint például a gondolatritmussal kapcsolatos párhuzam. Verstani kutatása a XX. A magyarul megszólaló időmértékes metrumokban mindig ott munkál a hangsúlyozó nyelviség. hogy a hangsúlyos és az időmértékes verselés külön-külön monometrikus. amelynek hatása a magyar államiság kezdetétől számítható. 3. Sorozatosság. szótagjaié hét. a kevésbé hangsúlyosat "rövidnek". Az ötös jambus vagy jambusi tízes azt jelenti. szinte a metrikával azonosítva emlegetjük. ez jellemzi teljes népköltészetünket. A kétütemű hetes azt jelenti. század elején indult meg. hogy a hangsúlyos metrika az eredeti más hangsúlyozó nyelvekben is. ellentét. Lényege a hangsúlyos és az időmértékes metrumok szerkezeti kapcsolata. bár ezen adottságunk Európában sem egyedüli. Mindkét tényező maradhat háttérben is. a hangsúlyos szótagot tekintve metrikailag "hosszúnak". Részben metrikai fogalmak is feltűnhetnek. A történeti okok magyarázzák. ennek kezdetével egyidős. Szimultán verselés. mivel hosszú-rövid szótagjaink metrikusan rendezett váltogatása a helyes magyar beszédben sem hat mesterkélten. hiszen a verstan ezek kutatásában jutott a legtöbbre. A magyar nyelvű versek annak alapján sorolhatók két alapcsoportba. ütemezés és verslábazás egyidejűsége. de már kevésbé magyarosnak vagy nemzetinek. Ez a versritmus két tényezőjére épülő verselési rendszerek megismertetését célozza. A hangsúlyozásnak csupán szótagszintű jelenléte az időmértékes metrum mono-metrikusságát nem sérti. Többé-kevésbé bonyolult szabályaik vannak. a hangsúlyosé és az időmértékesé. ismétlődés változatos.és mondattani. Bimetrikus-szimultán versritmus esetén a verslábak mellett az ütemeknek is ott kell lenniük. Nevezhetjük bimetrikus verselésnek akkor. Tény. Az ógörögben az időmértékes metrika éppen olyan természetes. Alkalmazása is. akkor a versritmus hangsúlyos vagy időmértékes tényezőjét részesíti előnyben. A magyarhoz hasonló alkatú nyelvek száma kevés. Ennek leírásában többnyire szó. hogy a sorban időmértékes metrika működik. A metrum 1. Az utóbbiak neve szabadvers. A szabadvers ritmusa a szótagok szintjén nem ismeri a sorozatosan ismétlődő rendezettséget. mint például a németben. hogy érvényesítik-e a szótagmérő versritmustényezők egyikét vagy nem. A szimultán verselés is műköltészeti. 2. nyelvészeti fogalmak állnak rendelkezésünkre. Az időmértékes ütemek alapján nevezhetjük verslábazónak is. de tartsuk nyilván. befogadása is tanultságot kíván. Adódik ezen túl a hangakusztikai tényezők köréből a rím elemi rendszere és a szabadvers rövid jellemzése. Arany János verstani értekezése óta a hangsúlyos vagy ütemező verssort úgy jellemezzük. Időmértékes verselés. eredeti nyelvileg.

mértékőrző típusokról. a hangsúly mértékében különböznek. A lejtés A hangsúlyos vers metrikai lejtése ereszkedő. mint a szó belsejében található szótagok. mint az ütemek száma. hatnak reá többrétegű nyelvi. a mellékmetszet (a rövidebb szünet révén) kevésbé erősen. Lényegében ezzel magyarázhatjuk azt a tényt. A szókezdő szótag általában hangsúlyosabb. Az ütemező vagy hangsúlyos monometrikus verselésben a kimondott szótagok a hangerő. mint az ütemen belüli szó kezdő szótagja. A szótagmérés A metrikus verselés elemi egysége a szótag. hogy ehhez mérve az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. hogy a főmetszet ritkán. mint a szólam egyéb szavainak kezdő szótagja. Ma már kevesen vitatják. Mivel a szótag hangereje a hangzó szövegben kialakuló relatív érték. Főmetszetet és mellékmetszetet különböztetünk meg. a két változatnak megfelelően. A két vagy ennél több szótagból álló ütemben az első szótag úgy hangsúlyos. a kevesebb szótagszámút lassabban. A szabadvers ritmusának rendszerezésére van már kísérlet. képzésben-hallásban egyaránt. 4. amely a költemény hangulati-érzelmi tónusát tükrözi!) 6. A hangsúlyos verselés Minden sora leírható-elemezhető a következő sortagoló tényezők ismeretében: szótag. Az iskolában elegendőnek mutatkozik a skála tudatosítása és három fokozat ismerete. a szólamkezdő szó első szótagja hangsúlyosabb. lejtés. ütem. az iskolai oktatásnak azonban még várnia kell a mai és a várható kutatási eredmények stabilizálódására. 2.) 3. Az ütemegyenlőség A soron belüli ütemek szótagszáma olykor megegyezik. főképpen mellékmetszettel tagolt ütemek estében. Így beszélhetünk hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokról. A soron belüli metszetek száma mindig eggyel kevesebb. ritkán egy vagy ötnél is több. fokozhatja vagy tompíthatja a szótag hangsúlyértékét. az ütemkezdő szó élén hangsúlyosabb a szótag. Sorozatosan ismétlődő rendezettségük a hangsúlyos metrika alapja. Következik ez abból. A különböző szótagszámú ütemeket megközelítően azonos idők alatt mondjuk ki.tanterveinkkel. (Ne tévesszük össze a metrikai lejtést a verslejtéssel vagy versdallammal. amely tehát széles skálájú. metszet. hogy ütemeink élhangsúlyosak. A metszet tagol és kiemel. eszerint beszélhetünk például sorképző. tan-könyveinkkel összhangban. sokszor különbözik. metrikai és érzelmi tényezők. * A versritmus elemzése az iskolában ma a metrikai rendszerek alapos. szótagszámereszkedés. A sort ütemekre tagolja. a verslejtésben tükröződő érzelmi-hangulati erő is befolyásolhatja. a hangakusztikai tényezők eseti és a szabadvers körvonalazott tanítását írhatja elő . a nagyobb szótagszámút tehát gyorsabban. Az ütem Szótagszáma 1-5 között változó. 1. sorváltó. mellékhangsúlyos és kevésbé hangsúlyos (hangsúlytalan) szótagokról. 5. a metszetkövető ütem és szó élét pedig hangsúlyosan kiemeli. A metszet Ütemek közötti tartósabb-rövidebb szünet. Mivel szavaink is. ütemeink is élhangsúlyosak. tehát az ütemkezdő hangsúlyos szótagot kevésbé hangsúlyosak követik. A főmetszet (a tartósabb szünet által) erősebben. Így beszélhetünk főhangsúlyos. hogy a szótaghangsúlynak több fokozatát képes tudomásul venni az elemi nyelvérzék. ezért az ütemkezdet elvileg szókezdet.figyelembe kell vennünk. A szótagszámereszkedés . sortagoló. tehát a hangakusztikai és a dallambeli tényezőt. ütemegyenlőség. (Ettől a költői gyakorlat időnként eltér. a mellékmetszet sűrűbben szerepel az alkalmi szómetszésben.

. a hetesek 4/3-asok. a főmetszetövező hatosokat gyakran szómetsző mellékmetszet tagolja 3/3-ra. A kettő azonban teljességgel különbözik (4+1.. sorai felező nyolcasok. Ha szövegversként ütemezzük... más homlokát üti. illetve a zenei tagolással. Természetes tehát. kapcsolatának. 6. semmi gondunk nem lehet.6. /4 /4 . 4/2 változatban kétüteműek.7 . a hetesek mindig 4/3-as osztással kétüteműek. hogy egyik strófáját idézzük: Kis kertemben szép virágok. A gimnáziumi tantervi anyagban szereplő hangsúlyos metrumú versek sorainak megnevezése. a hatosok vagy feleznek. Például: 4/3/2 = három ütemű kilences. amelyben három ütem található (az ütemek szótagszámát nem nevezi meg). Az énekelt versszöveg általában jól ütemezhető a szövegvers metrikai szabályai szerint is. gyakori szómetszéssel. hogy az aszimmetrikus 12-esek és a 11esek általában jó ütemélményt nyújtanak. Jó illatú szép virágok. Ez a strófa 9 sorból áll. Vannak azonban aszimmetrikusan tagolódó 12-esek is. három és kettő szótagszámú ütemekkel. vagy 4/2-esek.A hosszabb szólamokat metszetek tagolják ütemekre. A sorok hangsúlyosan szabályosan tagolódnak. mint a zenéhez. akkor az ütem és a szólam találkozását a következő népdal-idézetben világosan érzékeljük: zöld erdőben. a metszet előtti ütemhez csatlakoznak. 6. miközben a pennát karddal kellett cserélgetnie). Gondokat inkább a régi magyar versek metrizálása okoz.5 szótagú sorok váltakoznak 4/3-as hetesekkel. amelyek a régebbi magyar költészetben nem ritkák. De jancsár-golyóbis Zrínit földre veti. hogy a szólamhangsúly erősebb. (A felező tizenkettesben tehát két hatszótagú sor összetételét látjuk. 2+3). felező nyolcasokkal. hogy a kétféle tagolás sokszor merőben különbözik egymástól. Megemlítjük tehát.. ahol általában tartalmas szók kezdődnek. A háromütemű kilences olyan kilencszótagú sort jelöl. Példa néhány kiragadott sorral: Hanem fogom nevetni nehéz ügyöket Gondold meg az ő rettenetes bánatját Míg nem látják égni magok házokat Elvégezvén levelét bepecsételé Mégsem tanácstalanul kezdtem munkámat 4/3//4/1 /1//4/3 4/2//4/1 4/3//4/1 /3//4/1 A négyütemű felező tizenkettes legnagyobb példája Arany János Toldija. 4/2//3/3 = felező tizenkettes. az ütem végéhez kapcsolódnak. A sor ütemeinek és szótagjainak a számát nevezzük meg. Ha a szólamot nyelvi fogalomnak tekintjük. Az ütemek szótagszáma sorrendi. sík mezőben.7.. sorai szabályos négyütemű felező tizenkettesek. a négyszótagú ütemek után mellékmetszettel.6. akkor látnunk kell.A Csinom Palkó nyolcasai rendre felezők.7. A Szigeti veszedelem sorai általában felező tizenkettesek.6. mint a szóhangsúly. a főmetszet után is 4 + maradék ütemezést követünk. Érdemes már a Szigeti veszedelem néhány sorával jelezni ezt a metrumot: Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki.Logikusnak látszik a hangsúlyos metrumot a beszédből eredeztetni. egy főmetszettel és két mellékmetszettel.. a hatosok 3/3. nyilvánvalóan a zenei tagolás szerint is. . . Mondottuk korábban. . akkor az ütemek sorrendjét a csökkenő-fogyó számrend diktálja. alany és állítmány. két ütemet hallunk.és rímképlete: 6.. Két ok magyarázza. a kötőszók egytagú változatai ritkán kerülnek ütem élére. állítmány és tárgy stb. Részletezünk néhány példát. egy négyszótagosat és egy egyszótagosat. Az ütemező verselés sorainak metrikai megnevezése és leírása hagyományos.A leírás az ütemek szótagszámát az ütemek sorrendjében jelöli. 4/2-re. hogy ezek is jó metrumú sorok.) Ezen meghatározó törvényszerűségek mellett érdemes utalnunk a következőkre: A névelők.4. Itt az az érdekesség. A felező tizenkettes mindig négyütemű. ennek megfelelően az említett kivételes sorokat szokás hibás metrumúaknak minősíteni. Egy közismert népdalra utalunk: Kicsi vagyok én. noha nem azonosak. az ütem..és szótagszámtartó 12-esek példái. Zeneileg a dallamtagolódás is kifogástalan. Mellyében ez esett. Ha a versszöveg hangsúlyos tagolását összehasonlítjuk a természetes beszéd tagolásával. A strófa szótagszám. feltüntetve a metszeteket.Ha a sor változó szótagszámú ütemekből áll. a mellékmetszetek e sorrészeket a szótagszámegyenlőség vagy szótagszámcsökkenés szerint tagolják ütemekre. Négyütemű sorokban a főmetszet körüli sorfelekben érvényes e törvény. a nyelvi ritmus belső rendszerének megfelelően. kilenc szótagból álló sor metrikai megnevezése. A harmadoló kilences három egyenlő szótagszámú ütemből.A Mit búsulsz. leírása az előbbiek alapján lehetséges. Vitézivel együtt az földre fekteti. A kétütemű hét szótagú sorban így az első ütem négy szótagúnál nem lehet kevesebb. például jelző és jelzett szó. 12 szótagos sorra utal. ha a főmetszet előtt is. négyütemű. /3//4/2 3/3//4/2 3/3//4/2 4/2//3/3 Az Őszi harmat után hatosai 4/2-esek vagy felezőek. egyik-másik még tudományosan is. A Rákóczi nóta 15 soros strófáiban ütemértékű 3. .aab ccb ddb. tévedésekkel aligha fenyeget a metrikai elemzés.. Ezen szók tehát ütemek találkozásánál rendszerint előre húzódnak. kenyeres. hogy ütemeink szívesen azonosulnak szólamokkal. a sorok 3 periódusra tagolhatók. Valószínűbb azonban. Maga Zrínyi az eposz bevezetésében említi műve csiszolásának akadályait (egy télen írta. hogy közelebb áll a beszédhez. négy. van néhány 11 és 13 szótagú sor is. Az Áll előttem egy virágszál. Balassi Bálint Katonaéneke a Balassi-strófa iskolapéldája.

a gyakorlatban csupán két változat működik. A hangzó szótagok a hangzás időtartamában különböznek. ha hosszú a magánhangzója. Hosszú a szótag természeténél fogva akkor. Jelölése vízszintes vonalka: Közös a szótag akkor. Hallottam én szép szavának Ezüsthangját zengeni. A természet figyelmes volt. A rövid magánhangzó után tehát legfeljebb egyetlen rövid mássalhangzó állhat. A harmadik szótag csupán akkor lehetne rövid. tehát kevésbé függ a szövegbeli relatív helyzettől.. amelyet a metszet két ütemre tagol. ha. rövid és közös szótagok. hogy a sor nyelvi egység. míg a negyedik sor egyetlen nagy szótagszámú szólam.. S mosolygott a fájdalom. a sor szavainak szóvégi szótagjait ezért úgy kell mérnünk. A tantervben szereplő monometrikus hangsúlyos versek között Ady Krónikás ének 1918-ból című költeményének ritmusa a főmetszet szerinti fordított szótagszámrend miatt szokatlanul hat. Gyönyörűséges violák. hogy figyelembe vesszük a következő szó kezdetét is. ababcdcdeeff. A hangzó szótagokat az időtartam szerint elvileg három csoportba soroljuk. Egy-egy sor teljes metrikai rendjében. ezért idézzük .szakkörön talán szóba kerülhet. 4/2-re vagy 3/3ra. ó magyar! -uu. Egy-két példa: Hazádnak rendületlenűl u-u-u-uAz első. Forr a világ bús tengere. ha enklitika. E nyelvészeti fogalom e verstanban azon egyszótagú szócskákat jelöli. írógépen u-betűvel jelöljük. tehát tizenkét sorból áll. A fatető hallgatott. sem a metrikai törvényeket a 4. A sorok kezdő üteme általában ötszótagú.. A patakvíz lassabban folyt. A szótagmérés Az időmértékes metrika alapja a változó szótagidőtartamok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. ha rövid magánhangzós nyílt szótag (kivéve a közös szótagokat). A Kesergő szerelem 9O. ezt követi a főmetszet. 7. Mivel a versben is. hasonló a 2. az ötödik és a hetedik szótag rövid magánhangzós nyílt szótag. S olvadozni láttatott. Rövid a szótag. 8. Minden Zefir fülel vala. a hosszú és a rövid.Tündöklő szép piros rózsák. tehát rövid. Philoméla panaszának Hangja nem oly isteni. és a 10.dala méltán közismert (a sorok 4/4. sorban is. 4/3 tagolású kétütemű nyolcasok és hetesek). mint a hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos szótagérték. sor is. Metrikai tényezői. Az első szótag rövid magánhangzója után hosszú mássalhangzó áll. nem lehet tehát rövid szótag. Vannak hosszú. Kötelező témaként ma már nem szerepel az iskolában Kisfaludy Sándor költészete. /4 /4 Az első sor két üteme két eleven szólam (jelző és jelzett szó). A sorok második felében mellékmetszet tagol. sor szóütemező 5/3-as tagolása. ennek követése indokolt a 4. Megszünt minden fuvalom. mutatószók. de. rövidekké vagy hosszúkká. ami után hat szótag következik. mert a közös szótagok a metrikai törvényszerűségeknek megfelelően egyértelművé lesznek. ezzel a sorokban végülis csökkenő szótagszám-tendenciát biztosítva. Szótagszám. névmások.-uu-uEgyértelműen rövid magánhangzós nyílt szótag a 3.és rímképlete: 8-7-8-78-7-8-7-8-8-7-7. ha rövid magánhangzója zárt szótag (ilyenkor a rövid magánhangzó után legalább két mássalhangzó következik). Az időmértékes szótagmérésben alapelvnek tekinthető az. Az időmértékes verselés I. . miközben rövid magánhangzós nyílt szótagok (a. Megszünt minden madár dala. kötőszók. E különbözés nyelvi-hangtani meghatározottságú. Másrészt érdekes itt megfigyelni a sorozatosság érvényét: nem sértené sem metrikai érzékünket. helyzeténél fogva akkor. törvényszerűségei 1. sorozatosan érvényesül a felező nyolcas. amelyek szótanilag névelők. és a 3. Jelölése felül nyílt félkarika. Himfy-strófája azonban iskolás verstani ismeretnek számít. ha a követő szókezdet magánhangzóval indulna. e strófában is következetesen.

ha hosszú szótagot rövid szótag vagy szótagok követnek. 3. ti. vagy ereszkedők. A lejtésegység törvényszerűsége Az időmértékes sorok lejtése vagy emelkedő. .te. Az iskolai oktatásban természetesen óvakodnunk kell a túlzott részletezéstől. Ezeket önmagukban mérjük. vagy ereszkedő. A hosszú szótagok például attól függően lehetnek egymáshoz mérten hosszabbak. 3 és 4 szótagú verslábakat tartunk nyilván. mindegyiknek saját megnevezése van. Meg kell említenünk. Mind az egyetemes. tehát függetlenül az őket követő szótagok. ha rövid szótagot vagy szótagokat hosszú követ. mindig szókezdő szótagok kezdő hangjaitól. akkor a sor lejtő verslábainak mennyiségi fölénye dönt.és mellékhangsúly). . elvileg (de igen ritkán) a sorkezdő szótagok is. egytagú csonkaütemek (csonka verslábak). A magyar nyelvű időmértékes versek szótagmérésében érdemes tekintettel lennünk az időtartam megnyújtására is képes hangsúly mértékére (fő. Egy adott vers sorai általában azonos lejtésűek. A sor lejtése.Egy mora egy rövid szótag kiejtési ideje. lehet ereszkedő. hogy rövid magánhangzójuk zárt-e.A versláb lejtése lehet emelkedő. 2. A hangsúlyos verselésben egy szótag is teljes ütemértékű. például két hosszú szótag között két rövid található. a hosszú szótag két mora. Az időmértékes versek nemzetközi és nemzeti gyakorlatában általánosnak mondható a lejtésegység törvénye. kivéve az egyszótagú csonkaütemet (csonka verslábat). hogy az időmértékes monometrikus sorok hangzó szótagjainak időtartamában a szakirodalom részletezőbb annál.kivétel a ritkábban közös az névelő). megtanításuk iskolai feladat. akkor a költemény egyéb sorainak lejtése mértékadó. 2. ezért csupán azt javasoljuk. . . lehet közömbös. (A lejtésben bizonytalan sor .A verslábakat a szótagszám.A költői gyakorlatban az elméletileg lehetséges verslábaknak alig harmada szerepel. Ha ez véletlenül közömbös. a szótagkombinációk révén így a verslábak száma közel harminc. fölötte a rövidséget jelölő félkarika. mi. az egységnyi időtartam (mora) és a lejtés szerint jellemezzük. ezért ebben a csonkaütem fogalmát nem használjuk. Így jelölhetők a soron belüli. ha ez sem egyértelmű. ha egyforma időtartamú szótagokból áll és ha olyan a versláb. Ezek a verslábak a következők (sztag = a versláb szótagjainak száma): a versláb szótag jele neve mora lejtés uu -u-u uu-uu -uuuu -u u –u -u--uuu uuuu pirrichius spondeus jambus trocheus anapesztus daktilus choriambus ionicus a minore csonkaláb amphybrachys creticus molossus tribrachys proceleusmaticus /2 közömbös közömbös emelkedő ereszkedő emelkedő ereszkedő közömbös emelkedő közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös közömbös A sor verslábait /-jellel különítjük el. írógépen: u . a mellékhangsúlyra alkalmanként figyeljünk. e . A versdallam például érzelmi (emfatikus) nyújtásban érvényesülhet. amit itt idéztünk. tehát vagy emelkedők. A sor lejtését rendszerint az utolsó egész versláb lejtése határozza meg. amelyben nincs lejtési irány. Jelölése a hosszúságot jelölő vízszintes vonalka. vagy pedig hosszú magánhangzós nyílt illetve zárt-e. közülük nyolc gyakori. Hatnak a hangzó szótag időtartamára a versritmus egyéb tényezői is. Helyzetük révén közösek az időmértékes sorok sorvégi szótagjai. hogy a három csoportú szótagmérés mellett a főhangsúlyra rendszeresen. A verslábak (időmértékes ütemek) A hangzó időtartam alapján mért szótagok kapcsolatai. mind a magyar időmértékes versek metrizálásához elegendőnek mutatkozik 10-12 versláb ismerete.

A másodikként idézett sorban az első három versláb (spondeus-jambus-spondeus) egyezerre mutatja a szó. gondolatát közvetlenül festi. Lehetséges olykor .) . egyetlen soron belül is szabadon váltogatja a szó.Az elvileg közömbös lejtésű choriambus a múlt században ereszkedő-emelkedő lejtésű sorokban egyformán otthonos. E jelenséget szólábazásnak nevezzük. a szavak verslábakat metszenek. jambus. Ha a szólam határai azonosak a verslábhatárokkal. tehát szünetértéke.lejtését ezért határozhatja meg a vers egyéb sorainak lejtése. Adódnak olyan bonyolult gyakorlati esetek is. A négysoros strófák páratlan sorai trocheusi. Ereszkedő (trocheusi) lejtésű sorban anapesztus sohasem található. megzökkenti. Ady Csák Máté földjén című versében. hiszen az ütem sem mindenkor azonos a szólammal!) .Az első sor végén a jambus nem metsz szót. Trocheus bármikor kezdheti a sort (ennek oka az. A spondeus és a pirrichius bármely időmértékes versben helyettesítheti a lejtő lábat.A nyolc gyakori verslábból tehát hét rendszeresen szerepelhet az emelkedő lejtésű időmértékes sorokban. 4. Nyelvileg furcsa volna minden sort rövid szótaggal kezdeni. (Ennek mintájára beszélhetünk szimultán versekben ütemlábazásról. . hogy akár trocheusi. az ütemek határai verslábhatárok. a metrumfejlődésnek megfelelően mind ritkábban. században egyre inkább a jambusi-emelkedő sorokhoz kötődött. Sor belsejében trocheus két esetben fordulhat elő. amiben a hangsúlyos metszettel megegyezik. sem lábmetszésről (amikor a szó metszi a verslábat). amilyen Vajda költeménye is.u u . nincs tehát lábmetszés. Vajda jambusi időmértéket érvényesítő verséből. hiszen a verslábak szavakat. a Húsz év múlva címűből idézünk két sort: Csöndes szivem.Ilyen nyilvánvalóan funkcionális esetek mellett utalnunk kell a klasszikus alkaioszi strófára.szintén funkcionális indokok révén . --/u-/--/u--/u-/--/u- Az elsőül idézett sor első három verslába (spondeus. Az időmértékes sormetszet (cezúra) Mindegyik változatára érvényes. hogy utána mindig szó kezdődik. ahogyan a choriambus ritkul a trocheusi lejtésű versekben. szó. Ahogyan a szakirodalom megállapította. hogy a lejtésegység gyakorlati törvénye értelmében szokatlan. Itt tehát szómetszés nélküli lábmetszésről beszélünk. vagy akkor. ahol tehát egyszerre van jelen a szó. miként a szó-. (Például Arany Tetemre hívás. akkor egyszerű analógia által beszélünk szólamlábazásról. ha külön szabály ezt nem korlátozza. mint Ady Kocsi-út az éjszakában című költeményének strófakezdő-strófazáró soraiban. A magyar nyelvű időmértékes versek sorainak metrikai lejtését (tehát nem a verslejtést vagy versdallamot. Az időmértékes metszet szünetideje mindig rövidebb . verslábazása tekintetében (Arany és Ady versében tehát az emelkedő-jambusi metrum mellett). mint Ady említett versében. a XX. tehát a vers hangulatát. hogy össze ne tévesszük a szó. amely ritmikai tényező) a következő szabályok határozzák meg: Emelkedő (jambusi) lejtésű sorban daktilus sohasem szerepelhet.) Az emelkedő lejtést jambusi lejtésnek.).és lábmetszés több is lehet.és lábmetszés változatait.képletű choriambus felbontható egy trocheusra és egy jambusra). de e jambust nem metszi szó.és lábmetszést. Vigyázni kell arra. lábmetszés Az időmértékes ütem (versláb) gyakorta szómetsző. amelyben három emelkedő sor után ereszkedő lejtésű sor zárja a szakaszt. páros sorai jambusi lejtésűek. ütem. hogy egyetlen versen. hogy a sorkezdetek nálunk általában főhangsúlyosak. Nem bántja újabb szenvedély. amely a lejtés vonatkozásában egyértelmű sorokat tekinti mértékadónak. amikor egy vers több sora a metrikai szabályoknak megfelelően tagolható verslábakra úgy. akár jambusi lejtés feltételezhető. A gyakorlatban a spondeusok mennyisége alapvetően felülmúlja a pirrichiusok mennyiségét. az ilyen szótagok pedig szívesen találkoznak hosszú szótaggal.) Meggyőzőnek látszik az az elemző eljárás. Legtöbbször funkcionális az indokolás. eszerint döntve a kétféle lejtés szerint metrizálható sorok egyetlen lejtése. Ennek különös érdekessége a magyarban. Érzékelhetőségét részben az biztosítja. többé nem ég. A magyar nyelvű időmértékes verselés alapvető jellemzője. Itt tehát nem beszélhetünk sem szómetszésről (amikor a versláb metszi a szót). antik metrikához. Szómetszés.és a szólamlábazás. (Nyilván a jambusi zárlat miatt.vagy éppen szólamlábazást. ha funkcionális szerepű. mint itt az első sorban. e jelenség neve ütemlábazás. spondeus) egy-egy szóval azonos. de a jambust metszi az ég szó. e váltogatás metrikailag az idő múlását mérő ingaóra mozgását festi. Minél közelebb áll az időmértékes metrum a klasszikus. versekben.ellenkező lejtésű sorok váltogatása is egy költeményben. Vagy úgy.és lábmetszés metszetfogalmát a sormetszettel (a cezurával)! Sormetszet (cezúra) általában egy van a sorban. annál sűrűbb a soron belüli szómetszés. A szólam gyakran azonos az ütemmel. De e jelenségek önállóan is előfordulhatnak a sorban. az ereszkedőt trocheusi lejtésnek is nevezhetjük. . A funkcionális kivétel is igen ritka. hogy a lejtésegység ereje révén nyelvileg szinte mindig emelkedővé hangolódik. A sor záró jambusa metszi a szót (szómetsző). ami a lejtés egységét megtöri. Az első sor két négyszótagú ütemre is tagolható. Jambus csupán choriambusi szerkezetben. ezért feltűnő minden. . 5. Megemlítjük. hogy choriambus része (a .az ütem. mint Csokonai Újesztendei gondolatok című versében. következetesen.

holott a metszet kiemelő funkciója hosszú szótagot vár. Az első két versláb (dipódia) mögött azonban ott a verslábhatárra eső dierézis. így pedig a negyedik szótagot követi. Mindig a harmadik verslábat tagolja. ha háromtagú verslábak sorakoznak./ u Ebben a sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémimerész) működik. Az időmértékes verselés iskolai oktatása során mindkét cezúra nevét és jelentését érdemes megtanítani. A Húsz év múlva már idézett két sorát nézzük meg újra a metszetek szempontjából: Csöndes szivem. . e sorban az ötödik szótag után. a hexametertpentametert (disztichont) nem számítva. Mindkettő szimultán (bimetrikus) sor./ u . például anapesztusok. harmad. Magyarul harmadfél metszetnek is nevezhetjük. vagy Radnóti Miklós Álomi táj című versét.. Ezekben bármelyik időmértékes metszet csupán öt-hat szótag után következhet. Számuk igen kevés. ami igen gyakran négyszótagú ütem élményét ébreszti.// . mivel a metszet után thesis áll. 6. hogy a dierézist jambusi-trocheusi versekben hangsúlyos metszetként halljuk. Érvényes ez a hexameterre és a pentameterre is. Az egyik a verslábak száma után verslábnévvel a lejtést idézi. 5/3-as ütemezést ébresztve. illetve csonkaláb-követő.. dierézis az első. ami olykor (például a pentameterben) csonkaláb. Jambusi-trocheusi verseinkben a gyakori másoddierézis a második verslábat./ u //4 //3 As első sorban a negyedik szótagot követő. Másrészt azáltal érzékeljük. azaz a penthémimerész) valamint a dierézis-metszetek. kéttagú verslábak esetén egyúttal az ötödik szótagot. Utalva arra. mind a versláb határán jelentkező időmértékes metszetek egyidejű ütemezést és verslábazást. pontosabban ütemkapcsoló szimultán metrumot teremt.stb.vagy egyszerűen érzékelhető metszet nélküli verslábazással írják a verseket (lásd a Szózat első . másod-. Első./ u .századi reneszánszát (Kosztolányi.// . mindkettő egyértelmű.sorát!). Csak időmértékes metrumot (időmértékes monometrizálást) nyelvünkben úgy érnek el költőink. Az időmértékes sorok megnevezése.// u u . Monometrikus időmértéket hallunk olyankor. József Attila) a líraibb anapesztikus monometrizálásba való áthangolás tette lehetővé./ u . a másik sorban lábmetsző harmadfél cezúra (penthémiméresz) az időmértékes metszet. század első felében) bizonyára ezért volt valójában rövid életű. Leggyakoribb a másoddierézis. a másodikban a harmadfél lábmetszet sugall kétüteműséget. versláb határára eső dierézis-metszet egyben hangsúlyos (felező) metszet. többé nem ég./ u u .. eliramlik az élet .) Pár szóval meg kell emlékeznünk a magyar nyelvű daktilikus versekről.(szünetrés). A daktilust metsző harmadfél cezúra hangsúlyozó nyelvekben kedvezőtlen az időmértéknek. Az időmértékes sormetszetnek két nagy változatát tartjuk számos. E verselési mód XX. hogy a metszetkövető szó első szótagját a többi sorbeli szótaghoz képest intenzitásában megnöveli. A magyarnyelvű időmértékes verselésben egyetlen versen belül is megkötöttségek nélkül váltakozhatnak a verslábmetsző cezurák (közöttük leggyakrabban a harmadfél metszet. tehát az ötödik fél verslábat követi. a második.. Nem bántja újabb szenvedély. neve penthémimerész. leírása A megnevezésnek két változata terjedt el.és verslábmetszést kerüli. versláb végén mutatkozó metszet. hanem az ötödik fél versláb. hogy a hangsúlyos ütemezést előhívó leggyakoribb időmértékes metszeteket szokatlan változatokkal cserélik . A penthémimerész két változata: lábmetsző. Radnóti. a korszakos siker (a XIX./ u Harmadfél cezuráról nem beszélhetünk. a jambusi lábazás mellett felező nyolcas ütemezése hangzik egyidejűleg. . Meghatározó nem a szótagszám. amelyben a jambusi . a szó./ u u . A lábmetsző cezurák közül a harmadfél metszet rendszerint 5+maradék ütemezését sugallja. azaz szimultán (bimetrikus) ritmust juttatnak érvényre.A Húsz év múlva idézett két sorából az elsőben másoddierézis az időmértékes metszet. mint a hangsúlyos metszeté. A versláb határán jelentkező időmértékes metszet neve dierézis./ u u // ./ . Ötös jambus = olyan sor. amely hajlamos beleolvadni a hangsúlyos-ütemező verselésbe. Időmértékes alkatuk lényegére az anapesztikus Szeptember végén két kiemelt sorával hívhatjuk fel a figyelmet: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok ./ u u . A hosszú szótaggal induló versláb azt a szólábazást részesíti előnyben. a harmadik stb. Az időmértékes cezúra hivatása tehát azonos a hangsúlyos metszetével: tagol és kiemel. Petőfi Szeptember végén című anapesztikus verse ezért marad élményünkben alapvetően monometrikus-időmértékes metrumú vers (sok példa közül említjük még Petőfi Forradalom. ./ u u . végeredményben tehát a magyar nyelvben mind a lábmetsző. Elsőként idézzük a leggyakoribbat. hiszen a hazmadik (anapesztusi) verslábat nem tagolja metszet (amely után mindig szónak kell kezdődnie). helyes. így a gyakori négyszótagú ütem élményét elkerüli a sorkezdet.. nyomatékát fokozva kiemeli.Milyen a metszet a vers leghíresebb sorában? Elhull a virág. pedig ezek az időmértékes metrumot elsőrendűen támogató metrikai jegyek...jambusi monometrikus .

Ez utóbbi a hiteles. ./. Irodalmunkban a hexameter fénykora a XIX. strófa. sorvégi jambussal.) II. században nevezetesek Radnóti Miklós hexameteres eclogái. Három hangzó jambus szerepel a sorban. choriambus. A hexamater leggyakoribb metszete a harmadfél lábmetsző cezúra (penthémimerész). ezt a lejtést keresztezi a harmadfél . kialakul a kevésbé nyomatékos-nyomatékos szótagok jambusi-emelkedő lejtésrendje. amely dipódia után hangsúlyos metszetként hat.szótagmérés (három csoport megnevezése. Az adoniszi sor előtt szerepel. a verslábak határát ( / ) és a metszetet ( // ) jelölik.j s. . ereszkedő sorokban ereszkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű verslábak szerepelhetnek. daktilus. trocheus. daktilusok és spondeusok szerepelhetnek benne.-/.Az antik görög irodalomban leghíresebbek Homeros hexameteres eposzai (Ilias. neve: bukolikus metszet. A sor mellé írjuk a metrikai jeleket. amelyek a szótagok időtartamát ( u .metrikai lejtésegység (emelkedő sorokban emelkedő lejtésű vagy közömbös lejtésű. az utolsó (hatodik) versláb mindig spondeus./u s. Rövidebb szünet. a lejtés emelkedő. ezek mellé az időmértékes verslábakat nevük kezdőbetűjével. az iskolában elegendőnek látszik a harmadfél metszet mellett még egy metszetre utalni. tehát dierézis-típusú. Sormértékek A hexameter Klasszikus görög időmértékes sorforma. A XX. A lejtést a hangzás csak erősíti..Sylvester János biblia-fordításában magyar disztichonjain belül írt sok hibátlan metrumú hexametert (1541). jelölése.s. A csonkaütemmel végződő sorokat a verslábak számának vonatkozásában a harmadfél mintájú régies számnévvel nevezzük meg. a közös nyomatékot azonban kiegyenlíti a második szótag magánhangzójának hosszúsága: a hangzás is spondaikus!). anapesztus. Az időmértékes monometrikus sorok leírása azokkal a mellékjelekkel történik. lejtése) . A hangsúlyozó nyelvekre jellemző ez. utána a sor szótagszámát. szintén kezdőbetűjükkel: Bölcsőd az s majdan sírod is . ezek mellé az összesített nyomaték alapján hallható verslábakat.megnevezés és leírás (a megnevezés kétféle. hogy a hangsúlyos nyelvben. mindkettő tagol és kiemel. mint a második. József Attila Két hexameter és Hexameterek című versei. mert ez hangzik. Jambusi-trocheusi sorokban ezért sok a bimetrikus sor) . Elméletileg tucatnyi metszetváltozatot érvényesíthet.és versszerkezetek . ha az ötödik (daktilusi) versláb szókezdettel indul. A leírás a szótagok időtartamát. . amelyben a szótagok száma tíz. ami a csupán időtartam-mérő verslábaktól különböző hangzást eredményezhet.. század első fele. A hexameter ezen kötött záró képletét (klauzuláját) adoniszi sornak (adoneusnak. a közömbös szótagok gyakorlati egyértelműsége) . első tagja hangsúlyosan ennek is erősebb. a verslábak határát és a metszetet jelöli. csonkaütem. mint a hangsúlyos metszeté. jambus. a lejtés pedig emelkedő. A hexameter karaktere metrikailag alapvetően időmértékes-monometrikus. Feladata azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetnek. Hat verslábból áll. A verslábak szótagszáma.öt és fél jambusi természetű versláb van a sorban. a thesis-arsis váltakozása. egyetlen sor.szómetszés. Hatodfeles jambus . igen ritkán bimetrizálódik. . Versen belül is szabadon váltakozhatnak a harmadfél és a dierézis típusú metszetek. Trocheusi (vagy trochaikus ) tízes = olyan ereszkedő lejtésű sor. mint az elsőn. A tisztán időmértékes spondeusok közül a második és a harmadik második szótagján hangsúlyosan nyomatékosabb. írtak mások is. Másképpen ötös trocheusnak is nevezhető. sokszor különbözik az időmértékesen mért verslábaktól. A másik megnevezés először a lejtést idézi verslábnévvel. az utolsó előtti (ötödik) versláb mindig daktilus. verslábhatáron dierézis. Írt hexametert Petőfi is. Jambusi versben sor élén megengedett a trocheus.verslábak (pirrichius.s.j A jambusi vers jambusi sorában csupán a szótag-időtartam szerint szemlélődve spondeusok mutatkoznak. Az időtartamot és a hangsúlyt a szótagnyomaték összesíti. definiálása. akkor érzékeljük. A lejtést zökkentő időnkénti verslábak vagy ellenkező lejtésű sorok váltogatása általában funkcionális értelmű) . Egyetlen sor példájában nézzük meg e jelenséget. adonicusnak) nevezzük. lábmetszés . Az iskolában az időmértékes verselés metrikai tényezőiből és törvényszerűségeiből a következőket indokolt megtanítani: . (Az első versláb is spondaikus. Első hexameterünk 1521-ből ismert. (Zárójelben utalunk arra.E sormértékben írta Lúdas Matyiját Fazekas Mihály (1804). a szótagban az összesített szótagnyomaték hangzik. ez versláb határára jut.verssor-lejtésnek megfelelő öt egész versláb található.. u ). a Zalán futását Vörösmarty (1825).cezúra (lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél sormetszet. hogy a hexameterben a hosszú szótagok kapcsolatát rendszeresen kereső hangsúlyos szókezdetek az ereszkedő-daktilikus lejtéssel szemben érvényesülnek. amilyen a magyar is. Kötött időmértékes sor-. Utaljunk arra. spondeus.j.j. Odüsszeia). A hangzó versláb az összesített szótagnyomatékokat tükrözi.

u u / . Érvényesül a bukolikus metszet is az adoniszi sor előtt. . a harmadik és a hatodik csonka.u u / . Elvileg csupán a sor első két verslába váltakoztathatja a daktilust és a spondeust (a cezúra után nem állhat spondeus)./ A pentameter Neve szerint öt verslábból álló sor. (A sorban tehát öt versláb időértéke érvényesül. ahol a harmadik és a hatodik versláb csonka.u u / .u / . . a gyakorlatban olyan ötös trocheus.// u u / . képes a sorfelező ütemezés sugallatára. strófánál kisebb egység neve periódus.A sor verslábai daktilusok-spondeusok.u u / ./ u u . a metrikai kutatás jövendője érdekében!).// .Az adoniszi sor Antik görög eredetű. századi költészetben tehát számolni kell olyan hexameterekkel.u u / . megállék./ .// . Levonom vitorlám. A szaffói strófában záró sor. mint a hexameter.u u /. Ma már a disztichonokból szőtt versekre is szokás mondani.u u / .u u/u // . A leoninus. hogy disztichon. ahol a harmadik versláb mindig daktilus.-/u u / . Harmadfél lábmetsző cezúra emeli ki a sor kulcsszavát. A sornál nagyobb. Husztnak romvára./u u . század fordulóján lényegében gyenge költők munkásságára./ . általában a szaffói strófában találkozunk vele.// . Egy daktilus és egy trocheus (vagy apondeus ) kapcsolata.u u . felleg alól szállt fel az éjjeli hold. (A pentameter a cezúra révén könnyebben bimetrizálódik. . a hatodik spondeus. gyarapíts: s a haza fényre derűl! .metszet is. Pentameterből szőtt verset igen keveset ismerünk. ahol a félsorokat hangsúlyos mellékmetszetek tagolják tovább. alkoss. A sormetszet csonkaütemet követő harmadfél cezúra. de valójában emelkedő-anapesztusi lejtésűek. Sormetszete lábmetsző harmadfél cezúra.. gyakran találkozunk azonban hexameter-pentameter kapcsolattal. mivel kiemeli a metszet utáni szótagot. valójában ez is hat verslábból álló antik görög sorforma.u u / .. de amíg e jelenség ütemélményt ébreszt a pentameterben. . A bukolikus dierézisre metszet-jellel nem szokás utalni! (Az emelkedő lejtés./ .Példánk a Huszt első két sora: Bús düledékeiden.) Cezurája csonkaütemet követő harmadfél metszet.) A disztichon Egy hexameter és egy pentameter kapcsolata (a szó jelentése: két sor). az ötödik daktilus. mivel az ötödik (daktilusi) versláb szóval kezdődik. tehát a rímes hexameter és pentameter divatja ezért korlátozódik a XVIII-XIX.Az iskolában elegendő csupán utalni a lejtésváltás esélyére. a hol kérdőszót. Példasorunk legyen hagyományosan a Zalán futása első sora: Régi dicsőségünk. Kölcsey Husztja tehát disztichonok periodikus ismétlődése. A belső rímes hexameterpentameter hívó ríme mindig a metszet előtti szótag./ . -u u/-u .u u /.. Antik görög eredetű kötött időmértékes sorforma. a spondeust tehát szabályosan jambizálja. megegyezik a hexameter záróképletével.u u / Hat daktilikus-spondaikus versláb. hol késel az éji homályban? ..u u / u A szaffói sor Elvont képlete szerint ötös trocheusi sor. Egy sor az Osztályrészemből: Nézek az égre.Csend vala.// ./ . Példánk Berzsenyi Dániel Osztályrészem című versének első sora: Partra szállottam. a disztichonban. (A kettőnél több sorból álló disztichonokban a hexameter-pentameter sorpár metrikai ismétlődésének vagyunk tanúi. metszet nélkül. a verslábak száma hat.Példánk legyen Kölcsey Husztjának utolsó sora: Hass. az anapesztikus hangzat szerint: Régi dicsőségünk. A hangsúlyra már fokozottan figyelő XX.u / .) . . amelyek hibátlan képletűek ugyan.. hol késel az éji homályban? . a fordított szótagszámrend nagy különbsége miatt képtelen ilyet ébreszteni a hexameterben./ .

Két sor Az ember tragédiája IX. Berzsenyi a negyedik szótag után olyan lábmetszetet avat cezurává.As aszklepiadészi sor Klasszikus görög eredetű. de a gyakorlatban a negyedik versláb mindig anapesztus. bár oszthatnám én is sorsotok ./ u . amely dierézis-karakterű. Elvileg ötös jambusi sor. századi) Nibelung-ének sorformája. -/ . ezek váltogatását..u u/ .// . a gyakorlatban a harmadik és a hatodik versláb mindig csonka. a második és a negyedik mindig daktilus. a gyakorlatban a negyedik csonka. Az előbbi vers egy sorát idézzük: Ércbuzogány rezegett kezedben./ u . Van francia és német alexandrin.. . Weöres Sándor fordításában: Számos csodát regélnek a régi énekek.u/ u A nagy alkaioszi sor Antik görög eredetű./ u u . A közelítő tél egyik sora: S most minden szomorú s kiholt./ u -/ u Az alexandrin-sor A hatos jambusi sorok (harmadik verslábat követő felező metszettel. Elvileg hatos trocheusi sor. de a gyakorlatban a negyedik versláb csonka. dierézis-cezurával) közös elnevezése. Elvileg hetes jambus. az első két versláb azonban gyakorlatilag mindig daktilus./ u A kis alkaioszi sor Ez is klasszikus görög sormérték. A drámai jambus (blank verse) Ötös és hatodfeles (általában 10-11 szótagú) jambusi sorokat jelent./ u - . .u u / ./ u ./ u / u . a nibelungi sor másik neve a francia mintára utal (nibelungizált alexandrin)./ . s díszei hullanak. az aszklepadészi strófa záró sora../ . így ütemélményt sugall. Elvileg négyes trocheus. Elvileg négyes trocheus../ .u / u A glykoni sor Antik görög eredetű. színéből: Oh.Példánk Berzsenyi A magyarokhoz című egyik ódájának első sora: Romlásnak indult hajdan erős magyar! . A Nibelung-ének egy Gáldi-idézte sorát hozzuk példának.u u / .// .u / . Az alkaioszi strófának egyik sorváltozata. ./ . Metszete lábmetsző harmadfél cezúra.// u u / . Elsősorban az aszklepiadészi strófában találjuk. . E csonkaütemet követi a negyedfeles sormetszet (cezúra)../ . a második versláb daktilus.u u / u // .u A nibelungi sor A középkori keletkezésű (XIII.Berzsenyi A közelító tél című versének első sorát idézzük: Hervad már ligetünk. Metszete csonkaütemet követő harmadfél cezúra. . nemzeti változatokkal. az alkaioszi strófa záró sora..

.

erősen kötött azonban a strófa sorainak száma és a rímképlet. a három sorúakban terzina-rímmel. Magyar nyelven szonett először a XVIII../u . Arany László A délibábok hőse című verses elbeszélése. a négysoros strófákban ölelkező rímmel (abba)./ u . .-/ uA kétes távolnak sötét ürében u -/--/. című versének harmadik-negyedik szakaszát idézzük (rím: aba bcb): Gondoljátok meg: Ezen a világon . Hagyományos rímképletében három azonos keresztrím és egy önálló párrím található.-/u -/u A terzina Olasz eredetű három soros strófa.-/ . -/u -/u -/u -/u -/u Minden bájképnek oltárt díszesítünk./ u nincs senkim.E strófákban írta Dante az Isteni színjátékot.. csupasz tekintet .// ./ u . ... semmim. század első felétől írnak gyakran szonettet. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll. Szabó Lőrinc szonettjei.. . (A terzina sorainak szótagszáma változhat. Hatodfeles (és ötös) jambusi sorokból áll./ u kutatja bennem: Mit vétettem én u /u -/-//-/--/u - 3. -/. tükrözött keresztrímmel: ababbaba). . szonettciklusa (Hazám). . betűvel: abababcc.// u . Kötött versmértékek A szonett Középkori eredetű versforma. Most Kisfaludy Károly Az élet korai című versének első szakaszát idézzük: Gyöngén ringatva jó anyánk ölében . Utolsó morzsáit rágom./ u . .-/ -/uA játszi gyermekség bájos körében u -/u -/ -/ ./ u // .) Példaként József Attila Ki-be ugrál. (József Attila Eszmélet címú versében például négyes és ötödfeles jambusi sorok találhatók./ u // . S mit úgy hívtam: én. a sorok szótagszáma is változatos. Shakespeare-fordítása és kötetnyi szonettciklusa (A huszonhatodik év)./ ./ u Vigan kezdjük létünk szép hajnalát: u -/ -/ .. rímes. első világhírű alkalmazója Petrarca..-/u -/u-/./ u Mint űrt a fényszóró.. u -/-/u -/ u -/ S könnyű habok között lebegve létünk. -u u/-uu/-u/-u A stanza Olasz eredetű nyolc soros strófa. Idővel sok változat alakult ki (változatos rímeléssel.-/--/u amíg elkészül ez a költemény… u .-/u -/. -/u u/--/ . olykor trocheusi metrummal is).Róma ledűl s rabigába görbed. A szonett eredetileg két négysoros és két három soros strófára tagolt tizennégy soros vers. amelynek sorai hatodfeles (és ötös) jambusok./ ./ .-/ u -/u-/u Hiú fényt ködbe vont szemünk nem lát.A strófákra tagolt szonett két záró szakaszában gyakran találunk terzina-rímelést./ u ./ u az sincsen. rímes.-/u-/u Csókoljuk a jelenlét angyalát.Nevezetesek József Attila szonettjei. Ma már elsőszámú példái a Shakespeare-i szonettek../u . Költőink a XIX. Minden szakasz középső sora a következő szakasz első és harmadik sorával rímel../ u // u /u ./ . Változhat azonban a szótagszám és a rímképlet is./ ./ . században íródott (Paludi Ferenc: A pipáról). betűkkel: aba bcb cdc. Nevezetes példák Arany János Bolond Istók.

minden következő szonett pedig megismétli első sorában a megelőző szonett utolsó sorát. Mérjük a szótagok időtartamát és hangsúlyértékét. Tizenöt szonettból áll. A kettős jelölés rendszeres és következetes. amelyre a monometrikus verselési rendszerek képtelenek.A mesterszonett vagy szonettkoszorú szabályozott szonettciklus. maradhatunk tehát mellette. törvényszerűségei . A hangsúlyos metrika törvényszerűségeinek csupán Arany János elméleti munkálkodása nyomán jutottunk birtokába.A lírai verselés nyelvi tömörségre törekszik. A költői kifejezés elemi érdeke azonban a természetes nyelvi szótagnyomatékok minél gazdagabb metrikai változatossága. (Nyelvünk gazdagságának jele ez is. . széles skálát mutat.József Attilának mind Villon-fordításai. A szimultán metrika alapja a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. A sorok rímes négyes és ötödfeles jambusok. Az időmértékes verselés szótagmérésében is négy hangzó fokozatot említettünk. hogy az elemi kettős csoportosítás (hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos. (Jogosan nevezhetnénk tehát bimetrikusnak. A teljes vagy részleges (redukált) monometrikus tényezők szerkezeti kapcsolata. amit négysoros ajánlás követ. .) A szimultán verselés A hangsúlyos és az időmértékes metrum egyidejű jelenléte a versekben. A hangzó nyelvi szótagnyomaték metrikai maximumát a magyar nyelvben csupán a szimultán metrika képes megvalósítani. a kapcsolatba lépő monometrikus rendszereknek megfelelően. ennek is önálló fogalmai vannak a mért szótagokra. (Villon összes versét Vas István fordította magyarra. A nyelvi hangzástényezők természetes összegzője a szimultán metrum. A szimultán metrika a hangzó szótagnyomatékok azon gazdag változatát teremti meg.) I. Az emberi gondolatok-érzelmek-hangulatok szélsőségek közötti tükrözését metrikailag szótag. mint a hangsúlyfokokra is érzékeny időmértékes verselés jelölése a szótagokra vonatkozóan. mind saját balladái nevezetesek. ha a metrumot magyarul mértéknek nevezzük. a terebélyesedő szabadvers korunkban emelkedő rangja ellenére. Metrikai tényezői. A szimultán verselés fogalma azonban már elterjedt. mint a természetes beszéddel rokon. metrikai interferenciának vagy éppen mértékkapcsolásnak.kiemelések. Érthető tehát az a tény. a . A nyolcsoros strófák és a négysoros ajánlás utolsó sora azonos (refrén). A szimultán verselésben a szótag összetett időbeli és hangsúlybeli értékét nyomatéknak nevezzük. Híres magyar példája József Attila verse: A kozmosz éneke. ha az említett megnevezések szinonímájaként tekintjük. Ennek alapján beszélhetünk nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagokról. Szimultán metrumú lírai alkotásaink egyre hitelesebb leíró verstani elemzése pedig meghatározóan Arany munkássága után válhatott valóra. Metrikus költészetünk túlnyomó mértékben szimultán metrumú. a szótag nyomatékában működő metrikai és dallambeli hatásokat is nyomatéktényezőknek hívjuk. amely a valóban nemzeti karaktert jelentő nyelviségben otthonos szimultán metrumot a jövevény.A magyar műköltészetben a metrikus verselés az uralkodó. . ezeket is. A mérés két irányú. egyúttal folyamatos jelzése is a kétféle monometrikus rendszer kapcsolatának. Villon balladája három nyolcsoros strófából áll. metrikával fegyelmezett-szabályozott verses beszédben. Az első szonett első sora azonos a záró sorral. értelmiérzelmi ponton kiemelésekre. értelme A monometrikus verselési rendszerek szótagmérésével kapcsolatban utaltunk arra. A szótag nyomatékozhatóságának mértéke nyelvileg nyilván kevésbé korlátozott (a suttogás és a sikoly végleteit is ismeri). hogy önálló szótagidőtartam-mérő időmértékes metrika követésére is képes. Arany János után a tudatosság is megélénkült. Jelölése ugyanaz. A magyar nyelvben különösen kedvezően azon sajátosság miatt. szótagtompítások teszik lehetővé. Így a bimetrikus verselés műköltészetünkkel egyidős történetét Aranyig elsőrendűen a nyelvi ösztönösség jellemezte. az iskolai oktatásban is hagyományos. A szótagnyomaték két metrikai komponense tehát a hangsúly és az időtartam. Téves minden olyan állítás. Általában a keresztrím uralkodik (abab). Szótagmérés A szótag a szimultán metrikának is elemi egysége. a tizenötödik szabályos sorrendben ismétli a megelőző tizennégy szonett kezdő sorát. . A villoni ballada Középkori francia változatai Villon balladáinak előzményei. idegen iddőmértékes metrummal együtt kárhoztatja. A szimultán metrum jelentése. hogy a magyar nyelvű műköltészetben az időmértékes metrika megjelenése óta folyamatos tanúi lehetünk a bimetrikus törekvéseknek. A hangsúlyos verselésben a szöveghelyzet relativitása révén különösen sokrétú. Mint minden metrikai rendszernek (a hangsúlyosnak és az időmértékesnek). A szótagok közötti különbségeket így már nem fejezik ki híven a hosszabb-rövidebb. hangsúlyos-kevésbé hangsúlyos fogalompárok. nyelvi törvényszerűségnek tekintve ezek összegződését. hosszabb-rövidebb) a nyelvi hangzásban többváltozatú.

Ehhez mérten élénkebb jambus a negyedik versláb. A sorkezdő. valójában hangzó jambus. Érdekes aztán a két spondeus (első és harmadik versláb). hiszen a thesis-arsis nyomatékkülönbsége itt a legnagyobb. a szöveghelyzet erejét érzékeltetve. . A metrikai interferencia a monometrikus hangsúlyos verseléshez képest gyakoribbá teszi az öt szótagú ütemeket. ha monometrikusan mérjük. mint a negyedik láb. A fenti tények az arányok helyes felismerésére ösztönöznek.u / ../ u A második versláb a sor első jambusa. (Élénk jambus vagy trocheus.) Az iskolai verrtani oktatásban a szimultán metrika ismerete. ismertetése napjainkban is mögéje szorul a hangsúlyos és az időmértékes monometrikus verselésnek. A széles nyomatékskála a verssor szótagjainak szöveghelyzetben mért (relatív) nyomatékait rendkívül változatossá teszi. E szimultán sor hangzó verslábainak sorrendje tehát: choriambus.) Különösen vigyázzunk szimultán versben az időmértékes komponens esetében a közömbös verslábakra. . csonkaütem. az arsis azonban rövid magánhangzós./ . ahol a thesis erejét nem fokozza ugyan mellék. Az időmértékes-monometrikus versben gyakori a spondeus./u . .. előfordul a pirrichius. S ami itt ennél is érdekesebb: ez a hangzó jambus a sorban a legerősebb. A szimultán metrumú versekben (változó mértékben) találni lehet olyan sorokat. jambus. .. Fordított esetek is előfordulhatnak (ritkábban). csupán spondeusnak tekintené. feszültség adódik. Vegyünk egy példát Ady Temetés a tengeren című verséből: Könnyel.Erős példaként idézzük Ady: Párisban járt az Ősz című szimultán-jambusi metrumú költeményének egy sorát: Füstösek. virággal. kialakul az arsis-thesis trocheusi sorrendje. A második jambus mindkét szótagjának erősebbek a nyomatékai. Minden változatot túlzás volna számításba venni. Az azonos nevű és szerkezetű verslábak között tehát különbségek mutatkoznak az erősség (intenzitás) tekintetében. A nyelviség elsőrendű nemzeti karakterisztikum. . a metrikai rendszerek nem azok. Legalább soron belüli azonos képletű verslábak között tegyünk így különbséget. ha a versdallam szempontjából is vizsgálódnánk. Ady e verse ráadásul szimultán metrumú. Az idézett sorban a monometrikua szótagmérés azonban éppen a legerősebb jambust volna képtelen felismerni.Tanulság: a pusztán időmértékesen mérhető spondeus két szótagja között a nyelvi nyomatékok révén jelentős különbség. ilyenkor élénk ütemezést hallunk. ez hangzik a versben. Ritka jelenséggé válik a hangzó spondeus! . bíborak . Szemben a képletszerű trocheus-spondeus-spondeus-spondeus-jambus sorrenddel. mert a hangsúly spontán nyelvi tényező időmértékes verseinkben. ugyanakkor hangsúlyos főnyomatékot nyer. ezt három hangzó jambus követi. Thesise (rövid szótagja) mellékhangsúlyos. de elmarad a verslábak sorozatosan ismétlődő rendezettsége. félelemmel . Thesis-arsis nyomatékkülönbsége tehát nem túl nagy. Ütem és versláb A verssorban a kapcsolódó két metrumnak megfelelően ütemek és verslábak az egyes metrikai rendszerek törvényszerűségeinek betartásával együtt szerepelnek.vagy főhangsúly. ennek természetes következménye. hogy az azonos szerkezetű verslábak hangzóssága is különböző lehet. Érdemes azonban meghonosítani egy fogalompárt: élénk-tompa versláb (élénkebb-tompább. Nézzük a harmadik versláb két szótagjának nyomatékait! Az első szótag összes nyomatékát rövid magánhangzós zártságából eredő időtartama adja.Példánk beszél és figyelmeztet: a költemény időmértékes metruma monometrikusan mérve is jambusi. Az összegző szótagnyomatékok elemző számontartása természetesen azért nem erőszakolt. furcsák. Mértékadó itt a thesis-arsis nyomatékfeszültsége. búsak.// . ha az őt követő jambussal nem alkotna choriambust. Az első hangzó versláb a sorban a choriambus (amelynek időértéke két verslábnak felel meg)./ . Ilyenkor a szimultán vers monometrikus sorait tudomásul kell vennünk. Ütemek és verslábak (monometrikusan szabályos) közös jelenléte nélkül szimultán (bimetrikus) verselés nem jöhet létre. Szimultán versben a változatos szótagnyomatékok által ezen közömbös lejtésű verslábak általában lejtőkké lesznek. . sormetszetkövető szöveghelyzete pedig a cezúra kiemelő erejét is biztosítja. E verssor első verslába tehát hangzó trocheus lehetne. A második versláb energikusabb jambus.A verslábak az összegzett nyomatékú hangzó szótagok kapcsolatai. arsisa (hosszú szótagja) kevésbé hangsúlyos. a második láb látszólag (csupán időmértékesen mérve) spondeus (ahogyan a harmadik és a negyedik láb is). tompa jambus vagy trocheus. amihez a cezúra kiemelő ereje is hozzájárul. az időmértékes sorlejtés karakterének megfelelőem. Hasonló nyomatéktöbbletet ismerhetnénk fel. A második szótag időtartama hosszú magánhangzós nyíltságából ered. vagy az egymáshoz mért thesisek-arsisok nyomaték-mértéke. jambus.hangsúlyos metrikai vereslést minősítve csupán nemzetinek. olykor hat szótagú ütemeket is természetesnek tekint. A szimultán verselés metrikai minimuma az ütemezés-verslábazás egyidejűsége. de szabályosan veralábaznak. E képletszerű spondeus valójában jambus./ u Az első versláb élénk trocheus. ha árnyaltabb fokozatokra is utalni akarunk). Hasonló ehhez a negyedik versláb is.Az első versláb is spondeus./ ./ u . főhangsúlyos szótag nyomatéka azonban felülmúlja a második szótagét. különösen az iskolában. mint a negyedik (jambusi) versláb szótagjainak nyomatékaí. míg a harmadik a sor legélénkebb jambusa. amelyek szabályosan nem ütemezhetők.

Ha szimultán sorban mindkét metrum (a hangsúlyos és az időmértékes) metszetes. ilyen sorok csupán időmértékes-monometrikus sorok lehetnek. Rövid szünet (szünetrés) tagol itt. A szimultán verselésben azokat a sorokat. amelyekben a hangsúlyos metszet dierézissel kapcsolódik. vagy éppen dierézis (gyakorta a másoddierézis).) . A lejtés Tudjuk.(A hangsúlyos metszet a szünettel és a kiemeléssel tagol. A közös metszetű szimultán sorok előadásában a metszetszünet eltúlzása az időmértékes lejtés felszámolásával. s a metszetkövető szótag fokozott nyomatékosítása. a szimultán metrum felszámolásával jár. hogy a kétféle ereszkedő lejtés. E metszetek tehát elsőrendűen a kiemeléssel tagolnak. a hangsúlyos metrikai komponens marad itt is ereszkedő lejtésű. hiszen az ütemeket mindig metszet különíti el. mint a hangsúlyos metszeté. Mivel . Metszetkapcsoló sorok Bennük azonos helyen jelentkezik a hangsúlyos és az időmértékes metszet. Szimultán metrumú versek sorváltozatai. Jambusi-trocheusi versekben a verslábak általában két szótagúak. Azokat a sorokat. hogy a hangsúlyos metszettel kapcsolódó időmértékes cezúra lábmetsző-e (mint legtöbbször a harmadfél metszet. Megőrzi lejtésváltozatait az időmértékes metrikai komponens is (emelkedő vagy ereszkedő). egészen a szavalóművészetig. A szimultán sorok (amelyekben összekapcsolódik a hangsúlyos és az időmértékes metrum) a metszet szempontjából két elemi csoportot jeleznek: vagy csupán hangsúlyos metszetűek. A szimultán sorváltozatok megkülönböztetésének alapja a metszetváltozatok pontos felismerése. mondjuk a hnagsúlyos metszet a negyedik. ami a sorok időmértékes jambusi vagy trocheusi lejtését jelenti. A szimultán metrum a hangsúlyos monometrikus verselés kivételes szótagszámú ütemét. amelyekben a kapcsolódó időmértékes metszet lábmetsző.a közös metszetek legtöbbször lábmetszetek. akkor is. sem az időmértékes metszet nem jelzi./ u . ha a sorban ütemek és hangsúlyos metszet jelentkezik. tehát a penthémimerész). különösen a lábmetsző közös metszetekre érvényes az. a metszetkapcsoló szimultán verssorokban ezért a sorkezdő hangsúlyos ütem rendszerint öt szótagú./ u - . Sorok és versek megnevezése 1. a trocheust és a daktilust részesíti előnyben. Említettük már. A magyar nyelvű szimultán metrumú versekben túlnyomóan jambusi-emelkedő az időmértékes metrum!) . . mint a monometrikus időmértékes metszeté.. Ha ugyanis a hangsúlyos metrumot elsőrendűen ütemek jelzik. (A verstanban kísért az a téves elméleti következtetés. hogy a hangsúlyos metrum mindig ereszkedő. a megnevezésben utalnunk kell rá. s érte sírba jut. akkor metszetnek is lennie kell. alig hosszabb. Szimultán metrumú versekben a metszetkapcsoló és az ütemkapcsoló sorok kötöttség nélkül váltakozhatnak. ütemkapcsoló szimultán soroknak nevezzük.// . A szimultán metszetek közös hivatása azonos a hangsúlyos és az időmértékes metszetek hivatásával: tagolás és kiemelés. Ez utóbbi közös metszet meghatározóan hangsúlyos metszetként hangzik. Mivel ez változó. Kölcsey Zrínyi második éneke című verséből idézünk egy sort: Ő gyáva fajt szült. amelyben érzékelhetően külön válnak. ha a harmadfél időmértékes cezúra csonkaütemet követ./ u . A szimultán metrumú versben a hangsúlyos metszet hiánya ütemek hiányát is jelenti. Hangsúlyosan monometrikus sorok a szimultán versben akkor mutatkoznak. Az összekapcsolódó metszetek. ahol tehát a metszet nem tartozik a metrikai minimumhoz. A csupán időmértékes metszetűek és a metszet nélküli sorok mindig időmértékesen monometrikus sorok. vagy hangsúlyos és időmértékes metszetűek. a hangsúlyos és a trocheusi szerkezetileg különbözik. hogy az ereszkedő hangsúlyos metrum a szimultán versben az ereszkedő időmértékes verslábakat. az időmértékes metrumot pedig sem a verslábak metrikailag szabályos rendje. Más természetű metrikai indokok a szimultán versben éppen a jambust ajánlják időmértékes komponensként. az öt szótagosat természetesen avatja általánossá. Így beszélünk a szimultán sorok emelkedő vagy ereszkedő lejtéséről./ . a verslábak pedig időtartamukban kötöttek. hogy szünetértékük kisebb. A szimultán metrumban működő ütemek élhangsúlyos jellege mitsem változik. metszetkapcsoló szimultán soroknak nevezzük. A harmadfél cezúra ilyenkor az ötödik szótagot követi. akkor a metszetek közösek (igen ritka az olyan sor. Az időmértékes verslábazás önmagában elegendő az időmértékes metrum működéséhez.. gyakorivá.Igen fontos e törvényszerűség tudatosítása a versmondásban. szimultán cezúrák főbb változatai abban különböznek. Ezek szerint lehetnek metszetes és metszet nélküli időmértékes sorok. A metszet A szimultán sorban mindig van metszet. kiemelése! II. az időmértékes metszet az ötödik szótag után). Az időmértékes metszet csak lábmetsző (legtöbbször harmadfél) cezúra lehet. amely egyszerre időmértékes sormetszet és ütemek közötti hangsúlyos metszet.

A csonkaütemet követő harmadfél metszet időmértékes voltát érzékeljük. A harmadfél időmértékes metszet lábmetsző. Petőfi Pacsírtaszót hallok megint című verséből idézünk most egy sort: Kikeltik a virágokat u .Érdemes megfigyelnünk azt is. A hangsúlyosként érvényesülő dierézis-metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag áll. csupán hangsúlyosként érzékelhető dierézisével azonos. hogy az ütemélményt fokozza az ütem és a nyelvi szólam azonossága. időmértékesen rövid. amely egyúttal szólamtagolás. Mivel a metszet után az ütemkezdő főhangsúlyos szótag időmértékesen hosszú. hangsúlyosan felező nyolcas. 5/3-as tagolással. . amely időmértékesen hosszú. az időmértékes dierézis hangsúlyos metszetként hat. nyomatékmegosztó szimultán sor. hangsúlyosan felező tízes./ u . hangsúlyosan felező nyolcas. Azért szükséges a metszetek ilyen részletes vizsgálata.és ütemkapcsoló. hangsúlyosan kétütemű kilences. . Az egész verslábat időmértékes ütemnek is nevezhetjük. Ezért a sor ütemkapcsoló./ u Időmértékesen négyes jambus./ u Időmértékesen ötödfeles jambus. A közös metszet az ötödik szótagot követi./ u u Időmértékesen négyes jambus.// u . A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótagot találunk. amely időmértékesen rövid. Ugyanakkor verslábhatár is. A metszet után ütemkezdő hangsúlyos szótag található. szünet-értéke hosszabb.. csupán hangsúlyos metszetként érzékelhető (ennek oka a hangsúlyos monometrikus verselésben általános. időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra. Ebből a költeményből egy másik sor: És marja. ez a nagy szótagszámú ütem biztosítja a metszet időmértékes voltának érzékelését. hangsúlyosan is. Metszet. rágja kebelét./ u // u / u Időmértékesen négyes jambus. mert a versmondásban a lábmetsző cezúra a versláb lejtésének megőrzése érdekében csupán rövid szünetet jelenthet. szünet-értéke parányi. Az időmérték karakterét a verslábazás őrzi. ennek nyomán a páros verslábat (dipódiát) is. .és nyomatékkapcsoló szimultán sorról beszélünk. időmértékesen is nyomatékos. A szimultán metrum jellegzetes törekvése az az ütemtagolás. hangsúlyosan kétütemű nyolcas. a hangsúlyos metszet szünetértékéhez közelibb. Hangsúlyos metszetet jelölünk tehát. 3. utánuk csak hangsúlyosan érzékelhető metszet következik. Ebben az értelemben hangsúlyos és időmértékes ütemek kapcsolódnak össze.// ./ u . míg a hangsúlyos metszetként érzékelhető páros láb (dipódia) utáni metszet hosszabb is lehet.Időmértékesen e sor ötös jambus. összekapcsolódik a két ütem közötti hangsúlyos metszettel. ugyanakkor összekapcsolódik a két öt szótagú ütem közötti hangsúlyos főmetszettel./ . Egy sor Ady A Tisza-parton című verséből: A szívem egy nagy harangvirág u ./ u . Ez a sor tehát metszet. nyomatékmegosztó szimultán sornak nevezzük.// u . Ezért e sort metszetkapcsoló. szünet-értéke azonban a páros láb utáni.és ütemkapcsoló sorok A hangsúlyos metszet e sorokban mindig olyan harmadfél időmértékes cezurához kapcsolódik. amely csonkaütemet követ. Az arsis időmértékes rövidsége miatt tompa jambus. amely időmértékesen rövid. mint az előbbi lábmetszőé. az összegzett nyelvi nyomatékok által hangzó jambus. A csonkaütemet követő metszet szünetértéke ehhez hasonló. ez rokonítja a lábmetsző penthémimerésszel (harmadfél lábmetsző cezurával). gyakori négy szótagú ütem spontán és erős nyelvi élménye). 2. Jambusi-trocheusi sorokban az ilyen közös metszet előtt általában öt szótagú ütem áll. A harmadik versláb képlet szerint (csupán időtartammal mérve) pirrichius. miközben időmértékes karakterét elveszti. hiszen új időmértékes ütem (versláb) kezdődik utána (emiatt sorolja a szakirodalom a dierézis-metszetek közé). Ütemkapcsoló sorok A páros versláb (dipódia) után jelentkező dierézis (időmértékes metszet) társul az általában négy szótagú hangsúlyos ütemet követő hangsúlyos metszethez. ezért metszet. A második ütem kezdő szótagja főhangsúlyos vagy mellékhangsúlyos (ütemhangsúlyos ). Ezért e sort ütemkapcsolónyomatékkapcsoló szimultán sornak nevezzük. A páros láb utáni dierézis-metszet csak hangsúlyosként érzékelhető. Közös főmetszetű szimultán sort hallunk. Az időmértékes cezúra harmadfél lábmetsző. Ismét egy sor a Zrínyi második énekéből: Te rendelél áldást neki u . nyomatékmegosztó szimultán sor. 5/4 tagolással./ u .. A lábmetsző harmadfél metszet időmértékes voltának érzékelése folyamatos. Harmadfél metszet nincs.

kísérő metrum a szimultán sorban a/ Ha a szimultán sorban szokatlan szótagszámú ütemek. Az ütemkapcsoló sorok általában hangsúlyos vesető metrumúak. a metszetkapcsoló. így a sor végén is csonkaütem szerepel. lehetnek laza metrumú szimultán sorok (ezen utóbbiak időmértékesen általában metszet nélkül verslábaznak. akkor teljes szimultán sort említünk. a kísérő metrum monometrikus rendjéhez mérve mindig redukált. Iskolai gyakorlatban az első megnevezési mód ajánlható./ u . Monometrikus rendjének redukcióját a vezető metrum nem tűri. 5.és ütemkapcsoló szimultán sor. de a harmadik versláb csonka. amelyben több a szimultán sor. . (Ütemezés meg verslábazás eleve szimultán metrumot jelent) b/ Ugyanarról a sorról több metrikai információt közlünk.u u . A vers hetedik sora: Lebegve lépett ./. valamint a szimultán (monometrikus sorokat is érvényesíthető) verselés között egy vers metrikai jellemzésében a vers monometrikus illetve szimultán sorainak mennyiségi aránya dönt. metszet. az ütemezés pedig bizonytalankodó. 4. A hangsúlyos-monometrikus versben (például népköltészeti alkotásainkban) az időmértékes metrumot nem érzékeljük. ahol tehát nincs sem vezető.// -/u-/ u Időmértékesen ötös jambus. mint a monometrikus sor. Az időmértékes monometrikus versben lehetnek szimultán sorok./ u ./ u Megnevezése: kétütemű ötödfeles jambus. metszetet nem jelez. Végeredményben három szimultán metrumú sortípust ismerünk. A szimultán sorok megnevezése Attól függően szűkíthető vagy bővíthető. . akkor az ilyen sorban időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot nevezhetünk meg tényszerűen./ . miközben az időmértékes metrum verslábai. esetleg ezzel együtt a sor szótagszámát tartalmazza. ahol az időmértékes metrum is működik. Ilyenkor hangsúlyos vezető metrumú és időmértékes kísérő metrumú szimultán sorról beszélünk. Vagy: kétütemű jambusi kilences. egyúttal nyomatékkapcsolók is. József Attila Talán eltűnök hirtelen című költeményének utolsó sora: A száraz ágak hogy zörögnek.// . A közös metszet időmértékesen csonkaütemet követő harmadfél cezúra./u . metszete is ennek megfele1ő. szólamtagolást keresztező hangsúlyos metszet szerepel. senki se bánta .és metszetkapcsoló szimultán sor. Szimultán verselésűnek nevezzük azt a költeményt. c/ Ha mindkét metrikai komponens monometrikus rendje szerint működik. u .József Attila Mikor az utcán átment a kedves című versének mind a tizenhat sora ütem. ha tehát a hangsúlyos metrum érzékelhetően eltér monometrikus rendjétől. A szimultán versben lehetnek szimultán sorok és monometrikus sorok. hogy a metszet utáni hangsúlyos ütemkezdő szótag időmértékesen hosszú vagy rövid. E két sor példázza a jambusi sorokban a metszetkövető szótag hosszúságának metrikai lehetőségeit: a metszet után vagy spondeus.A vers kilencedik sora: És ránevettek. Ideális rövidsége miatt. amely után hangsúlyos üteméli szótag következik. A magyar nyelvű műköltészetben ezért a három metrikai rendszer megkülönböztetése a versek egészére nézve csupán ott okozhat gondot. Hangsúlyosan felező tízes. ezekben az időmérték kísérő metrum. míg az időmértékes metrum beéri a verslábazással. ha időmértékes-monometrikue sorainak száma több.Mindkét sor metszet./ u A metrikai leírás megegyezik az előbbi soréval. hogy mennyire kívánjuk elmélyíteni a metrikai jellemzést.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi kilences. többnyire tompa hangzású verslábakkal. Az időmértékes monometrikus (szimultán sorokat is érvényesíthető) verselés. ha a megnevezést bővítjük: metszet. ez itt időmértékesen hosszú. Vezető metrum. sem kísérő metrum.és nyomatékkapcsoló kétütemű jambusi szimultán sor. aszerint. Az időmértékesen jellemezhető metszet tehát csonkaütemet követő harmadfél cezúra.már gyúlt a villany u . vagy choriambus kezdődik. el-eltünedező). Mindhárom lehet nyomatékkapcsoló vagy nyomatékmegosztó. b/ Fordított is lehet a helyzet: monometrikus rend szerint ütemező a hangsúlyos metrum. mint a szimultán soroké. a/ A szimultán sorok megnevezésének minimuma az egyes sorok ütemeinek számát és az időmértékes lejtést./ .és ütemkapcsoló sortípusokat./ u . lábmetsző vagy csonkaütemet követő harmadfél metszete a monometrikns rendhez következetesen alkalmazkodik. Időmértékes-monometrikus verselésűnek nevezünk egy költeményt. tehát szimultán metrum sem szerepelhet. ütemkapcsoló.//. laza metrumú szimultán sorok is. Vagy: metszet. .. Itt is hosszú a metszetkövető szótag.

. sokszor a choriambusi). ha a verslábhatárokat a megszokott / -jellel jelöljük.js. .// . miközben .Rövid és hosszabb mondatok ismétlődő váltogatása. Az ismétlés. amelyek az összegző szótagnyomatékok által sokszor különböznek a képlettől. szimbólumok gazdag tárháza a szabadvers. olykor a fokozással egybeötvöző stb.A nyelvi megformáltságban érvényesül a ritmikai sorozatosság. .nincs a sorokban következetes metrikus lejtés.).A ritmikai egységek soron belül elsősorban hangakusztikai természetűek. változatai a prózaritmus közvetlen közelsége és a metrikusan kötött versritmus közvetlen közelsége közötti "ritmikai térben" alakulnak ki. Ritmusa a művészi próza és a metrikusan kötött vers ritmusa közé helyezhető. a kérdés.következetes metrumot nem mutat (legfeljebb metrikai szórványokat) . A szabadvers nem metrikus verselésű. sorai rendszertelenül váltakozhatnak aszerint. Ha mindezt (és természetesen más. tüntesse fel a metszetet./ u j.) A szabadvers 1. . a sormérték hiánya miatt) általában sorok között ismerhető fel. A prózaritmushoz mérten már kijelentő-állító modorban fogalmazhatjuk meg néhány jellemzőjét. A ritmikai egységek tehát a hangoktól a mondatokig terjedhetnek.írja le a hangsúlyos metrum ütemeit! Ezen elemi követelményeknek úgy tehetünk eleget. itt nem említett ismétlődő nyelvi elemeket) figyelembe veszünk.adja meg a szótagok időtartamát az időmértékes monometrikus (hagyományos) szótagjelekkel. az időmértékes metszetet szintén megszokott jellel: //. (A megnevezés egyértelműen jelzi az ídőmértékes metszet típusát: lábmetsző harmadfél cezúra. ) . .a kötött versritmusban megszokott állandó sor. A metrikus versritmus szempontjából a szabadvers ritmikai jellemzése csupa tagadást jelent: .Gyakori a szabadversben az enjambement. gyakran mondatméretű nyelvi egységek szerkezeti ismétlődése.j /3 kétütemű jambusi nyolcas. körmondatok. ritkán az egész versre jellemzően.jelölje a szimultán metszettípusokat.ha az ütemtagolódást hagyományosan jelezzük a sor mellett (js = jambizált spondeus. . sorozatosság (magas és mély.Gyakran szerepelnek bonyolult összetett mondatok. a fokozás. amikor a jelentés az ismétlődő szerkezetű egységekben párhuzamos vagy ellentétes.). inkább két vagy több sornyi versrészekben..A metszetkapcsoló sorok általában teljes szimultán sorok.A gondolati-érzelmi-hangulati tartalom lírai. . Á nyelvi tagolás (a metrum. ismétlődés. amit e leírástól várunk. a felkiáltás sorozatossága ritmikus./ . azaz: a hangzó nyomatékok szerint jambus hallható a pusztán időmértékkel mért spondeus helyett). . . A szimultán sorok leírása Az a minimum.vagy periódus-szótagszámot nem tartja. Általában is felbukkanhatnak szórványos metrikai részek. hogy vannak kötöttségei a szabadversnek is! .A gondolatritmus lehetőségeit leginkább a szabadvers aknázza ki (nagy szótagszámú.ha a sor mellé kezdőbetűik által pontos sorrendben megidézzük a hangzó verslábak nevét. zöngés és zöngétlen hangok stb.általában nem rímel .nevezze meg a hangzó verslábakat. II. Metszet. A metaforák. legkevésbé szótag-természetűek (a metrikai rendszerek elemi egysége mindig a szótag).js. . ha az ütemhatárt jelölő hangsúlyos metszet jelét megkülönböztetjük az időmértékes metszet jelétől. . a következő: . ezek belső szerkezete legtöbbször sorozatosságot. A szóképek és a szóalakzatok stilisztikai kategóriái segítik a leírást.A hangakusztikai tényezőkkel érvényesített ismétlődés. hogy több vagy kevesebb szótagból állnak-e .A prózával szemben a szabadvers elsőrendű jellemzője a verssorképzés. tagolja verslábakra a szótagokat. . Egy sor az Ars poeticából: A mindenséggel mérd magad! u .A szabadversek egy részében hatásosan érvényesül a sorok végén valamely metrikus zárlat (legtöbbször az adoniszi./ . Ezek bizonyítják. tehát ritmusélményt kelt (ismétlődő mellérendelések stb.és nyomatékkapcsoló teljes szimultán sor. . a felsorolás. de a hangsúlyos metszet nyelvi gyengesége illetve egyéb hangsúlyos metrumot gyengítő tényezők esetében e csoportból kerülnek ki az időmértékes vezető metrumot és hangsúlyos kísérő metrumot érvényesítő sorok is. ezeket esetleg váltogató.nem tagolódik strófákra (tagolódhat azonban változatos sorszámú szakaszokra) .

amely metrikus versben föl ne bukkanna. Voltak ugyan erőszakos példák is arra. (A szabadvers részletező ritmuselemzése mindig egyedi. 3.Másrészt a mindig egyszeri lírai hangulat. gyakran strófikus szabadversei. hogy költőiség. .tudjuk. ingadozó szótagszámú sorokbó1 szőtt metrikus verset is. hogy a verselési rendszerek nyelvi lehetőségeket valósítanak meg. Mert jogos az a szakmai álláspont.Verstanilag minden egyes költeményben a ritmikai tényezők érzékelhető változatait keressük. Képletszerű leíró rendszert csupán a sormértékes (metrikus) verselési rendszerekben dolgozott ki a verstan. A modern szabadvers első világirodalmi rangú lírikusa Walt Whitman. a metrum kivételével. század leghíresebb magyar szabadvers-íróira. Nincs a szabadvers ritmusára ható egyetlen olyan nyelvi tényező sem. Úgy. a verses epika. . A ritmikus próza a prózavers küszöbe. konformista formáknak tekinti. a metrumtól elszakadó szabadvers a nyelvritmikai tényezők szabad és gazdag variálásában leli meg ezt. Azt. a kötött (metrikus) formákat hagyományos. Tamási Áron írásai. akik szabadversnek tartják. a metrikus versben a nyelvi ritmikai tényezők közül a metrum megkülönböztetett figyelemben részesül. Kassák a szabadvers remekeit alkotta. Ezért igaz az. . Hatalmas példa erre Az apostol. A nyelvi ritmus tényezői azonosak a kötött vers és a szabadvers számára. Utaltunk már arra. rímtelen. századi költészetben valamennyi magyar verselési rendszer él. .és érzésállapotnak (ezen tartalmi jegyeknek) mindig egyszeri formát szeretne biztosítani. alkalmazása feltétele a lírai verselésnek. Majakovszkij metrumtalan. Érthető. e sorssal elégedetlen. A szabadvers a dinamikus lírai hangulatok-érzések-gondolatok lényegében modern verselési módja. metrum. s ha tudjuk. Ezért látszik indokoltnak verselési rendszereink élő párhuzamosságában. A prófétikus pátosz a Bibliában gyakorta szinte prózaversben nyilatkozik meg. Ugyanígy A helység kalapácsát. amelyhez a művészi prózaritmus még közelebb áll. rím stb. József Attila a szabadvers és a kötött vers ritmusában is remekműveket alkotott. Ritmikai kategória ez itt. csupán és kizárólag az értékes emberi tartalommal teremtett harmóniában válhat ilyenné. Művészetté a forma önmagában sohasem lehet. Kármán Fanni hagyományai. 6.Egyik sem szabadvers. A magyar nyelvű költészetre nézve axiomatikusnak látszik az a megállapítás. egy-egy versben felismerhető tényezőinek fogalmaival nevezzük meg. Létrejöttét a modern költészetben elsősorban azzal indokolják. A rab és a madár címűt. ideológiai. a verselési módok versenyében helyesen döntöttek a hagyomány és a modernség közös vállalásával. Vannak rokonvonások a művészi prózával is. az elméleti általánosítástól inkább megbízható tipológiát várunk. A szabadvers a metrikus verstől elsőrendűen a következetes metrum hiánya miatt különbözik. Pilinszky János modern lírája következetesen jambizál. a ritmusban is dinamikusan változatos. műfajelméleti ismereteink alapján. József Attila korai szabadversei mellett utaljunk a XX. alkalmazzák. A szabadvers a metrumot kerüli. folytonosságában a természetes magyar nyelvi érzék diadalát látni. hogy nem szabadvers. a Bibliát. ezért minden nyelvileg helyes verselési rendszer természetes. Móricz novellái a ritmikus próza beszédes példáit kínálják. lázadó ember a kötetlen szabadság formai esélyét látja benne. 4. ezért a szabadvers ritmusáról sorról-sorra haladó képletszerű leírást nem adunk. versről versre szabadon kombinálhatók az ismétlődő nyelvi elemek. nemzeti vagy más egyéb tetszetős magyarázatoktól . Ismerünk például strófátlan. akinek áradó-lobogó költészete szándétoltan kamatoztatja a gondolatritmus irodalmi ósforrását.írta egykor Csokonai. hogy a ritmus változatosságának nagyszerű lehetőségeit teremti meg a szabadvers. Nagy László és mások a hangsúlyos monometrikus verselést is klasszikus szinten vállalták. a verses líra vagy dráma. hogy a szabadvers ritmusa rokon a kötött vers ritmusával. hogy a szabadvers áll legközelebb verselési rendszereink közül a beszédritmushoz is. Vannak. hogyan próbálkozott megszüntetni egyik vagy másik verselési rendszer egy-egy hangadója a másik verselési módot. Kassák Lajosra. líraiság nélkül bármely verstechnika mechanikus eszköz csupán. A metrikus kötöttséget tágabb nyelvi kötöttségekkel pótolja. annyi ritmusváltozat. ha a szabadvers a nyelvi ritmikai tényezők közül legfeltűnőbben a metrumot kerüli. működik. a versélményt olyan fokozott esztétikai-stilisztikaí eszközökkel dúsítja. hogy a sorsának értelmét kereső. amelyek elsőrendűen líraiak. hogy tudta: a verselés technikájának ismerete. Ritmus. hiszen tudjuk. az egyéb nyelvi ritmikai tényezőket vonja előtérbe. esztétikai. szövegszerűen. jövevény és modern változatainak együttese a költői ritmikai kifejező eszközök dús állapotát jelenti.) 5. puszta technika. mert a szabadversre jellemző vonások olykor metrikus versekben is megjelennek. Minden változat lehet művészien esztétikus vagy inesztétikus. a hangvételben. a nyelvi megformálásban is. A helység kalapácsa minden sora metrikus (leginkább anapesztusi). hogy költőink nyelvünk igazi művészei. ha a poéta lelke lírai esztétikumot nem lehel belé. Azért utalunk erre. 2. elemzője. "A verscsinálás nem poézis" . a prózavers és (részben) a ritmikus próza verselési-ritmizálási technikájának rendszerezője. A prózavers a szabadvers közvetlen előfutára. amely szerint ahány szabadvers. Ehhez rendkívüli formai változatosság kell. nyelvészeti. Az apostol és Batsányi elégiája következetesen jambusi metrumú. hogy már egyetlen ismétlődő elem képes ritmusélmény keltésére.a magyar nyelvű XX. akkor be kell látnunk. Füst Milánra és a művészi szabadvers legnagyobb magyar költőjére. metrikai. A szabadvers nemzetközi verselési mód. stilisztikai. A szabadvers ritmusát a nyelvi ritmus működő. Ady a szimultán verselés addig nem látott virágzását teremtette meg. hogy sorról sorra. e küzdelmek azonban a nyelvi objektivitás szempontjából csupán indulati tartalmúaknak bizonyultak. Bármely következetesen metrikus versről kijelenthetjük. kinek alapvető verstani értekezése azonban bizonyítja. Függetlenül tehát verstani. A verstan a verselés technikájának a tudománya. hogy művésziek. A magyar nyelvi ritmus hagyományos. vagy akár Batsányi leghíresebb kufsteini elégiáját.

Valójában a végrím két változatát ismerjük e vonatkozásban: a belső rímet és a sorvégi rímet. olykor a rímes szabadversben nem ritka tünemény. A modern magyar lírában. mivel a latinban már ismert volt a rím. 5. vagy egyáltalán a sor végén jelentkezik. A rímhalmaz több strófán vagy egész versen végighúzódóan ismétlődő rím. Rímnemek A tiszta rím (teljes. valamint a kecske-rímet.) A hívó rím a rímszótag(ok) első felcsendülése. Rímfajták (rímképletek) Két alapváltozatuk a közeli és a távoli. A hímrím francia eredetű jambusi egy szótag mélységű végrím. amely szókezdő hangok összecsengése. Szabados rímról beszélünk. vagy a Kicsi vagyok én. A rím a hangsúlyos. ismerte. Megemlítjük végül. Meghatározása: hangok összecsengése. gyakorta többet mondanak. de ismerünk három-négy szótagra terjedőket is. 8. 6. hogy a szabadvers ritmikailag laza jelenségei csupán aritmikusak lehetnek. Rímfogalmak Belső rím a neve a sor belsejében. miként a metrikus verselési rendszerek metrikai lazaságai (zökkenései vagy redukciói).ez is az én károm. Párrím: aa Keresztrím: abab Félrím: xaxa Visszatéró rím: aaxa Ölelkező rím: abba Terzina rím: aba bcb Idegen rím: axa Ráütő rím: a b a b b. 3. de a mássalhangzók hasonlóság nélkül különböznek. általában a sormetszet előtt mutatkozó rímnek. A magyar nyelvű költészetben (és rímes prózában) ennek két alaptípusa van: az alliteráció. . hanem értelmezést követelő esztétikai információk. A magyar költészetben leggyakoribb az egy és a két szótag mélységű rím. az erre felelő rím neve: válaszoló rím. Képletei a közeli rímfajtáknak vannak.Mindkettő régies (Tinódi vala-vala önrímei. holott a szóvég révén a belső rím is végrím. három vagy négy szótagmélységű (Tudja azt jól Bagaméri. a rímszótagnál (sormetszetnél) új sort kezdő tagolással. (A görög nyelvű. A szabadvers zeneisége ritmikai érdekű. az időmértékes és a szimultán verselésben egyaránt előfordul.. vagy: a a b b b Csoportrím (bokorrím): a a a. Petőfi Játszik öreg földünk kezdetű verse hexameterek sorvég-rímelését követő leoninus.A rímes hexameter-pentameter neve leoninus (középkori eredetű). Legszebb példája irodalmunkban Ady Krónikás ének 1918-ból című költeménye. Julcsa. önrímről. a másik a végrím. Az asszonánc rím magánhangzói azonosak. 2. például a zöngésség tekintetében). Nyilvánvalóak ezek a metrikus versek zökkenéseiben (metríkai anomáliáiban). amely a belső rímre sor végén válaszol.hangolja. mássalhangzói hasonlóak (valamely képzési szempontból. A rím mélységét a rímelő szótagok számával mérjük. Az utóbbi rímszavak ismétlése. Szokatlan rímek Változataikból megemlítjük a kínrímet.. Az asszonánc és a tiszta rím figyelmes megkülönböztetése fontos József Attila Eszmélet című nagy versében. népdal önrímei). hogy szóvégi rím. hogy a sorvégi rím helyett általában végrímet mondunk. 4. vagy: a a a a A nyelvi jelleg alapján beszélünk ragrímről. sorvégi rím az. amely itt azt jelenti. de a mássalhangzók helyet cserélnek: Elveszett a járom kulcsa . A belső rím és a végrím mindig szóvégi rím. A rím 1. Ennek elméletét Arany János dolgozta ki Valami az asszonáncról című tanulmányában. Ilyen részek funkcionálisan értelmezhetők. .) . .. mert a bort ő maga méri). ahol a több szótag mélységű rímben minden hang megegyezik. amely általában tréfás.. A szabadversben az akusztikai tényezők szerepével párhuzamosan növekedik meg a verslejtés (versdallam) ritmikai tényezőjének szerepe is. a nőrím trocheusi alkatú egy szótagú végrím. mint a szabályos metrumok. ha a rímszótag(ok) magánhangzói azonosak ugyan. (E furcsa hangzású meghatározásnak az az oka. A művészi szövegben a következetes ritmikai rendszerek látványos szabálytalanságai szinte sohasem hibák. a klasszikus időmértékes verselés nem.7. (amely végülis a költemény teljes metrikai karakterét emelkedővé -anapesztikussá . szabatos rím) magánhangzói és mássalhangzói azonosak.

A leíró ritmuselemzés esztétikai kamatoztatásának verstanágazati tudománya a funkcionális verstan. a szók belsejében is.p.amikor a költeményben egyetlen daktilus sincs. amely az elemzések értelmét tagadja. mondatok. amely minden strófának sajátos rímrendet kölcsönöz. periódusok határának jelzésével a sorozatosság ritmikai jelölője. Hatását a hangzó nyelvben fejti ki. mivel a ritmikai. A funkcionális verstani magyarázatok gyakori. az egyes művek elemzésében kamatozik.jp. hivatásának (funkciójának) bemutatásával. A funkcionális verstan tudományágában az első magyar szakkönyvet Péczely László írta (Tartalom ée versforma. Ezen elemzési rendszerben válhatnak a tartalom és forma leírható tényezői organikus egésszé. Mivel részjelensége a vers egészének. kiemelt nyelvi nyomatékú. amely a . Az a funkcionális elemzési mód. új legenda).) A rejtett alliteráció már olyan hangakusztikai jelenség. E jelenséget nevezhetjük rejtett (burkolt) alliterációnak. hogy a funkcionális verstan az egyes művekhez kötött. halvány nyomai az iskolában is felbukkantak (a sok spondeus lassúságot.. a pirrichius töredezettséget sugallt az egyes művekben).j 5/5 A jambusi szimultán sor közös metszete után részben a sor. akkor a versritmus a belső és a külső forma egyik tényezője. ha öncélúvá lesz. mint ritmuselemzés. A tiltakozás. fonák tévedései leginkább a leíró verstani elemzés kisebbnagyobb hibáira vezethetők vissza. tág asszonáncokkal. Időmértékes vagy szimultán verselésű költeményekben rendszeresen figyelmet érdemelnek azok a szavak. holott "csupán" a jambusi szimultán verselést valósítja meg. A két szótag mélységben való tájékozódás bebizonyítja. hogy az indulatok daktilusi dobogásúak . Ennek kezdő szótagja metrikus nyomatékokban gazdag. dilettantizmus minden olyan állítás. A funkcionális verstan A versritmus a lírai esztétikumnak egyik eszköze. A leíró verstani eredmények esztétikai értelmezésére a műelemző szakirodalom kezdetektől törekedett. amikor sorokban. (A verses epikában és drámában az adott műnem és műfaj esztétikai tényezője). a vers csak cifra szolga. hanem az érzékelhető és a tudati emberi teljesség jegyében az élmény fokozását. hogy Vajda János modern lírája összetördeli a jambust. versekben egy-egy hang beszédes gyakorisággal fordul elő. gyakorlati tudományág. Így válhat maga a verstan a verselemzés hatékony eszközévé. miközben thesis.. e tények értelmét azonban mindig a funkcionális elemzés-értékelés világítja meg.. mint egész tudomány követelményeinek. Tágabb értelemben is emlegetjük. Másrészt bebizonyította azt. rendszerezésének sürgősségét a korszerű kutatások jegyében. mert élménydúsító. részben a vers kiemelkedően súlyos szavainak egyikét találjuk (iszonyata). 1965). A sorrészek. Ilyen értelemben általános érvényű is Ady híres vallomása: Én voltam Úr. metrikai tényezők önmagukban esztétikailag elvontak. 1. József Attila Thomas Mann üdvözlése című versében a 24. esztétikai jelentésük mindig a szöveghelyzetben. amiről az értekező mitsem tud. Bp. a barbarizmus elleni vád kifejező szavát a ritmus épsége mondatja olyan erővel. (Hunn. amely a műegész vonatkozásában értelmezi a funkcionáló részt. Az alliteráció szűkebb értelemben kezdőrím.js. leírt ritmikai-metrikai tények versbeli esztétikai értelmének. Egészen visszatetsző például arról olvasnunk a Csák Máté földjén egyik elemzésében. A tények hitele és a tények értelmének hitele minden tudományos munkálkodás tartó pillére. sorok. A magyar költészetben az alliterációs rím mértéke jóval szerényebb. A versritmus elemzése is indokolt. lendületet. Az élményben az értés fokozó erejű. A hiteles leíró verstani elemzés az irodalmi tények tiszteletére nevelhet ugyan. 8. Idézünk néhány példát a funkcionális verstani magyarázatok általános és közvetlen lehetőségeire. a teljes művészi hatás egészében jelenik meg egyértelműen. Demagógia.szolgálat a dolga! A leíró verstani ismeretek iskolai tanítását kisebb-nagyobb mértékben mindig egybe kell kötnünk a felismert és megnevezett. az anapesztus gyorsaságot. A verselemzés mindig több. tévedést. megelégszik a puszta leírással (descriptióval). (Kosztolányi Ilona című versének l-hangjai. vagy arról. Ady közvetlen közelében. a külső forma a nyelvvel kapcsolatos eszközök összessége. amely igen általános. mint a végrímé. alkotásaink zömében megtalálható. ha pedig a műalkotásban a belső forma a szerkezettel kapcsolatos. a leíró és a funkcionális verstan együttesen felel meg a verstan. A végrím (belső és sorvégi változatában egyaránt) nem pusztán hangakusztikai elem. Egyrészt megmutatta a hiteles leíró verstani ismeretek stabilizálásának. hogy csupán a laza asszonánc alapján szabályos a stanza-rímelés. De hiányos. amit nem szokás a rím fogalmába sorolni. ezért az elemzés iránt fogékony olvasónak akkor okozhat zavart. A verselemzés során nem csupán megismerni kívánjuk az esztétikai teljes élmény rétegeit. dúsulását is várjuk. . szólamok. ha megfeledkezik a ritmuselemzésről. s Batsányi János kemény megjegyzése: A ritmus csak szolga. a tiszta rím-asszonánc vizsgálata alapján felismerjük a változatos rímelést. Tágkörű tipológián túl a tudományág elvont eredményeket aligha nyújt. E kötet két alapvető tanulságot kínált.Az egy szótag mélységben való vizsgálódás általában tiszta rímet jelez. sor: nem egy szörny-állam iszonyata rág j. amelyeknek kezdő szótagján kiemelkedő metrikai nyomaték található.

Ez a versmondás uralkodó divatja. művészi formai eszközeiben is a fegyelmet keresve. A képek intenzitása változó. hiszen a hagyományos költői gyakorlatban általában a lendület. képek és jelképek a lét fenyegetettségét. Funkcionális verstani törvény. utolsó harmada csupa dinamizmus. Ady szenvedélyekben lobogó költészetének szimultán metrumát a monoton panasz élményének megfelelően lazítva. mindegyikben úgy szemlélve a beszédkultúrát. az élet menekvést kereső kiszolgáltatottságát.A vers végén ismerjük fel a költői lelkület azon zaklatott. . ó sors. A versmondásról A magyar beszédkultúra egyik fontos tényezője a versmondás kultúrája. érthetetlenek stb. az esti csönd riadt sejtelmei után mindez már döbbenet. a metrum végig párhuzamos követője a lélek hangoltságának. akár éppen látványos metrikai zökkentéssel.Petőfi Nemzeti dala. dús jelei után egyre inkább a kötött formák felé fordul. közérthető mondanivalókhoz közelítő törekvést fejez ki. j. a nyugalmat és a forradalmi elszántságot. különösen a hexameterrel és az ecloga műfajával tiltakozva már a formában is az elhatalmasodó barbarizmus ellen. Néhány változatra utaltunk csupán. hogy nagy költők műveiben a metrikai hiba általában látszat csupán. vonzók. kifejezők. ellentétes-párhuzamos metrikai kísérője a képeknek. j. Ellentétes ezekkel a természeti képekkel a sodró anapesztus.Elvi és . félelemtől űzött hangoltságát. ez a sor kulcsszava: Te lásd meg. gyűrűző. gondolattól gondolatig szakaszol (tagol). cs /6 2.tompa nyugalom. a mozgás. népi műfajokhoz. . egy-egy metrikailag kirívó trocheus révén. akkor elsősorban mondattani tagolást érzékeltet. . monometrikus időmértékes sorokkal gazdagon vegyítve. . De változik a vers. szívszorító félelmét idézik. akár szabályos metrikai-ritmikai rendjével. élénk jambussal festi a szóhangulatot. E példa ritmikailag más szempontból is figyelmet kelt: a költemény egyetlen csonkaütem-követő cezurájú sora.Az Éj és a vándorok filozofikus fejtegetései jambusi metrumúak. amely sokszor kétütemű hangsúlyos metrumot érzékeltet. szenvedő hazámat! j. hogy általános és személyes jegyei igen változatosak: lehetnek ezek szépek. Kölcsey Zrínyi második éneke című versének indító sorában a ritmus révén jelzett nyelvi nyomatékok leginkább a jelzőt (szenvedő) emelik ki. a szenvedélyek hullámzását anapesztusi mérték jelzi. mondandóját közvetlenül festi (funkcionális párhuzam). csöndes. a lélek riadalma folyamatos. élet és halál végleteit. js. . előadása ennél fogva a ritmus esztétikumát mellőzi. amely a vers egészében következetes. Radnóti Miklós Álomi táj című költeményének következetes anapesztizálása az első három szakaszban sejtelmes. lehetnek torzultak. A részletezés a funkcionális verstan feladata. E trocheusok szóhangulatot festenek (csonka. A magyar nyelvű műköltészetben a hangsúlyos-monometrikus verselés általában a természetes beszédhez. ehhez a költő azt a bimetrikus trochaizálást választja. így kivételes. rebbenő mozdulatok uralkodnak az első részben. széthullást. A verselési rendszer alkotói megválasztása olykor önmagában is értékelhető esztétikai döntés lehet. akkor tudatosulhat bennünk. idéz még hangutánzást is (harangvirág) . a nyugtalanság metrikai követőjeként szoktuk meg. Most a versritmus érzékeltetésének vonatkozásában eleve helyes beszédkultúrára gondolunk. éneklő. szokatlanul. József Attila a Tiszta szívvel egyszerű metrikai formájával. s minden ilyen sorban zökkentett. mozgalmi költészetünk alkotásai szívesen választják a hangsúlyos metrizálást. tört a jambusi verselés is. rossz szekér). . 4. éj és csillag. esettséget panaszolnak. Ha mégis okos és esztétikus. a művet záró. a kétütemű hetessel fejezi ki metrikailag azt a világos bizonyosságot. valójában esztétikai-funkcionális remeklés. lidérces. meghatározó. hogy a festői képek hangulatával korábban ellentétes metrum egyidejűleg párhuzamos a lélek elejétől végig jellemző zaklatottságával. József Attila a szabadvers és a hangsúlyos metrizálás korai. Olykor egy-egy versláb vagy verslábkapcsolat az általa ritmizált nyelvi rész hangulatát. mélyvizű tó . gépiesek.mindennapi beszédben szokatlan. Petőfi Egy gondolat bánt engemet című versében a vers meditatív első részében jambusi mérték uralkodik. amely helyzetének és konzekvenciáinak festésében népdalszerűen ötvözi a gyöngédséget és a tragikumot. Ady kuruc-versei. Ha a versmondó a verset általános (kötetlen) nyelvi jelenségnek tekinti. A Kocsi-út az éjszakában strófakeretező sorai mind törtséget. eltörött. határozott. győzelmet éneklő lírai dal (s néhány lírai betét) metruma anapesztusi. Esti csend. mély vallomás. A versritmus tekintetéből három alapvető változatot tarthatunk számon. sorsa szigorával emberi tartása fegyelmét szegezi szembe. miként a mondanivaló (a sorbeli jelentés) is kiemelt. látomásos képek lassú mozgása. . . tévesztőek. akkor a hatást egyéb nyelvesztétikai vonások érvényesítik. Ady A Tisza-parton című versének harmadik sorában szólábazó jambuspárral. j. statikus természetfestés metruma. Kései versei a hagyományosan komoly (de végletek kifejezésére is alkalmas) jambizálást választják.S ha innen az anapesztusi metrumra is visszanézünk. a világforradalom harcát. A verselési rendszeren belüli veremértékek váltogatása magában is esztétikai értékű.Vörösmarty Csongor és Tünde című verses drámai játékában a népies-mesei hangulat uralkodik. A zárókép személyes vallomásának nyugalma tragikus-katartikus. .Radnóti az antik kötött veremértékek művelt fegyelmét érvényesíti elsősorban.

A szavalóművészet (ösztönös kivételektől és ritka. kinevették. A versritmus hiteles érzékeltetése a versben működő ritmikai tényezők arányos érzékeltetése. Trocheusi szimultán verselés jellemzi. A hangzó verslábak között gyakori a choriambus. Ilyenkor az indító öt szótagú ütem utáni hat szótag mellékmetszettel tagolódhat tovább 3/3-ra.Jellemző. redukálása a metrumra. Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez: trocheusi szimultán verselésű. ami azért is fontos. igen ritka tudatos kivételektől eltekintve) a beszédritmus szerinti versmondás híve. ellentmondás sorsa: megmosolyogták. eltűnik a nyomatékos-kevésbé nyomatékos szótagok sorozatosan ismétlődő rendezettsége. Ha szubjektív beszédnyomatékokat érzékeltetünk. A Magánossághoz: jambusi szimultán verselésű. gyakran szólam kezdődik. gyakran 4/1 vagy 3/2 ütemezéssel.A trocheusi lábak lüktetését a hangzás és az írás figyelmesen biztosítja (például: Főldiekkel. . Már csak emiatt sem azt a verset halljuk. 2. Ezek sikerét a hiteles leíró és funkcionális verstani elemzés biztosíthatja. 4/2-re. A metszet után szó. A skandálás a metrikai nyomatékok nivelláló és túlzó kiemelése. vagy gyenge másodfél metszetet jelez. mind monometrikus. A vezető metrum tehát itt is hangsúlyosütemező. különösen az iskolai tanításban divatos volt a skandálás. . Vezető metrum az időmértékes jambusi. időmértékes versritmus esetén a beszédritmus sérelmét. . egyenként nyolc soros strófából áll.. A nyolcasok általában kétütemű közös metszetű szimultán sorok (5/3). hogy a természetes nyelvérzék mindig tiltakozott a skandálás ellen. ami minden túlzás. hiszen a formai jegyek stilizálása az értelmezés stilizálásával egyenértékű. . Rímképlete: a b a b c c d d. felező nyolcast sugall. A tagolás révén hangsúlyos vezér. hangsúlyos versritmus esetén ez szülte az ütemek kemény kopogását. mert az időmértékes metrum a verslábakra hagyatkozik. mind az arányos kiemelés. negyedfél metszet). erős a hangsúlyos ütemezés. azzal jutalmazva. a hatosok pedig szintén kétüteműséget éreztetnek (3/3. A sorok egy része mutat harmadfél időmértékes metszetet (ezek közös metszetként is felfoghatók. roncsolja a költemény organikus esztétikai teljességét és hitelét. Vannak monometrikus-időmértékes sorok is. ha harsányan skandáljuk őket.. 11-8-11-811-11-8-8 . Négy strófából áll. a strófák nyolc sorosak.) . 11 strófából áll. hogy az időmértékes metszet leggyakoribb változata lábmetsző. a 11-esek változatos metszetűek (dierézis. nyolcasok) sorozatos kétüteműségét. a kísérő metrum trocheusi. de a metszet utáni thesis miatt. Ha kényelmes beszédszünetet tartunk az időmértékes metszetnél. Megjegyzés: Az iskolai oktatásban tartózkodnunk kell minden túlzástól. penthémimerész. amit a költő hallott. másik részük pedig vagy dierézis-típusú. A nyolc szótagú sorok zöme hangsúlyos tagolást. Rímes. A tihanyi Ekhóhoz: trocheusi szimultán verselésű. akár amatőr versmondók kivételes pillanataiban? Költemények leíró metrikai jellemzése 1. A Reményhez esetében jó.A tihanyi Ekhóhoz esetében: Tíz.(vezető) metrum és trocheusi-időmértékes kísérő metrum alkotja a szimultán metrumot.). (A Lúdas Matyi hexameterei igazán csak akkor kifejezők. egyenként 16 sorral. Sérelmet szenved itt mind az arányos tagolás. A strófák tehát nyolc sorosak. Mindez a gondolati-érzelmi-hangulati tartalom rovására is mehet.). . Eredménye a többtényezős versritmus stilizálása. kísérő a hangsúlyos ütemezés. A strófa szótagszámképlete: 6 5 6 5 6 5 6 5 8 5 8 5 6 5 6 5 . a metrumnak. Egyrészt mellőzi e felfogás a versben objektíve létező versritmust. öt szótagú sorok átveszik a más szótagú sorok (hatosok. A gondolati tagolás általában nyelvi szólamtagolás. hangsúlyosként tagoló metszetet. ez pedig a versritmikai kiemelés feladását jelenti. minden szakasz 16 soros. A költészet nyelvi erejét a versritmus nem korlátozza. tűnemény stb. Leginkább a dierézis-metszet hatékony. A költészetünkben ritka. ezekben nincs érzékelhető metszet. a strófák szótagszámképlete. rímképlete: a b a b c d c d e f e f g h g h . 4/2). A sorok egy része nem mutat időmértékes metszetet (különösen a sok öt szótagú sor). Szubjektivizálódik a versmondás. miközben ismét megbomlik a tartalom és a versforma harmóniája: a tartalom mögéje szorul a forma egyik ritmikai tényezőjének. mind bimetrikus szerkezetben. Másrészt oktalanul helyezi úgy előtérbe a tartalmat. Tíz strófából áll. hogy megbontja a tartalom és a forma közötti harmonikus kapcsolatot. Egy strófa szótagszámképlete: 10 7 10 7 8 10 7 7.gyakorlati hibák pedig nyilvánvalóak. nyilván hangsúlyosként. megtörik a versláb és a sor lejtése. szimultán soroknak azok látszanak. szimultán versben gyakran eltűnik így a verselési rendszer élménye is (csak ütemezést hallunk). Ki ne érezte volna már e többletet akár művészek. a nyomatékmegoszlás miatt gyenge hangsúlyos tagolás érvényesül bennük). ha ennyit sikerül megtanítanunk: négy strófa. Ennek kulcsa az arányos tagolás és az arányos kiemelés. E helyzeten segíteni csupán alapos verstani elemzéssel lehet. A Matyit festő nyelvi humor eszköze ez Fazekas művészetében. Láttuk. amelyekben közös főmetszet (tehát harmadfél időmértékes metszet) található. keresztrím-változatokat mutat. Régebben. hanem dúsítja. de vannak felező nyolcasok is (dierézis-metszetűek.

(Időmértékes-monometrikus verselésű. 3/3.. 24: mézizü. Hat strófából áll. Az apostol verselésére emlékeztet. A szó. 19 négysoros strófából áll.A Magánossághoz jambusi szimultán verselésű. Temetésre szól az ének. (Ügyelni kell a prozódiára. szakozatlan költemény.ch. 10: szavu. Rímképlete: x a x a x b x b. vezető metruma az időmértékes. minden strófa négy periódusból. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja. jambusi monometrikus verselésű. az ütemlábazás időmértékes karaktere inkább az ereszkedő trochaizálásnak kedvez. Szótagszámképlete: 7-6-7-6-7-6-7.6. Az ítélet: rímtelen. a helyes szótagidőtartamra! Soronként utalunk egyes szótagokra. 38: szinü. periodicitás nélkül. Vannak a versben időmértékesen monometrikus sorok is. Közel áll a szimultán verseléshez. A sorkezdő ütemek négy szótagúak. Gazdag choriambizáció és anapesztizálás hatja . 25: ím. . jambusi-trocheusi időmértékes szórványokkal. ütemező verselésű. Ötös és hatodfeles jambusi sorai a drámai jambust idézik. 4/4). nyolc strófából áll. négy periódusú. Kölcsey Ferenc Himnusz (1823): trocheusi szimultán verselésű. A strófák első három sorában csonkaütemkövető harmadfél cezúra tagol. Egy periódus két sor. Szakozatlan. Változatos szótagszámú sorokból áll. Strófái száma 7. Gazdag choriambizáció jellemzi.: hangsúlyos monometrikus verselésű. A periódust egy negyedfeles és egy hármas trocheus alkotja. 11 nyolc soros strófából áll. szakozatlan vers. mindegyik tíz soros. A sorok többsége szimultán.Változatos szimultán sorokat is találunk. 5/3. 27: Jézus(s)a. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím). Hét strófa. a strófák sorszáma 8. egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. Mivel metrikus. rímképlete: a a b b x c x c. 3: vele. 6: feszűlet. 62: álgyu-. Egyik sorát idézzük.és szólamlábazás daktilikus időmértéket is sejtethet. rímtelen.A 71.trocheusi szimultán verselés jellemzi. 3. 4/4. 2. de vannak idősértékes monometrikus (természetesen jambusi lábazású) sorai is. (Következetlen az időmértékes kíséret is. Rímképlet: xaxabbccdd. . 4/2). A strófa szótagszámképlete: 8-8-8-8-8-3-8-3. Hat strófájának mindegyike nyolc soros. Nemzeti dal: hangsúlyos monometrikus. ahol erős az ütemezés. Rímelése keresztrím-párrím kombinációja (a b a b c c d d). a sorok váltakozóan (de nem periódikusan) ötödfeles. sorai felező nyolcasok. halk ütemezés jellemzi. A sorok hatodfeles és négyes jambusok. A metszet utáni hat szótagot következetlenül tagolják mellékmetszetek. A vén cigány: hangsúlyos monometrikus verselésű. Sok a dierézis-metszet.illetve ütemkapcsoló sorokat.Váltogatja a metszet. de három szótagú verslábat nem alkalmaz (nincs benne anapesztus).meg ütemkapcsoló sorok váltakoznak a versben (ilyenkor a harmadfél metszet csonkaütemet követ). Hét négy soros strófából áll. nem lehet szabadvers. Metrikai karakterét az anapesztusok határozzák meg. a negyedik sorban olykor dierézis mutatkozik. szimultán sorokkal. Vörösmarty Mihály Szózat (1836): jambusi szimultán verselésű. 8: űlet. 5: ífiu. Néhány időmértékesmonometrikus sort nem számítva a szimultán sorok rendszeresen két üteműek (5/4. minden strófa négy soros. Párrímes. olykor tagolatlan.. 42: becsü. Rímképlete: x a x a x b x b. a refrén négy sornyi. Előszó: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. 75: oh. 3/3. A nyolcasok általában feleznek (olykor szómetszéssel). noha érzékelhető. . Petőfi Sándor A XX. Élénk jambizálás. kísérője a kétütemű hangsúlyos (5/3. . két négyes és hármas jambusi periódust kapcsol össze. 46: kopiával. a versnek csupán jambusi-anapesztusi sorai (amelyek nem daktilizálhatók) döntik el a lejtésben kétértelmű sorok egyértelmű lejtését. 14: kopiával. holott szómetsző jambusi rend érvényesül: Egyes daruszó tévelyeg hangzó verslábak: s. keresztrímes. Félrímes.j az ütemezés: 5/3 Szondi két apródja: időmértékes monometrikus verselésű.sorban harmadfél lábmetsző cezúra található!) Ártatlan dac: jambusi szimultán verselésű. a négy szótagú ütemek időnként élénk choriambusi alkatúak (időmértékes szórványok kísérnek). így vezető metruma a hangsúlyos kétüteműség (4/3. Szótagszámképlet a strófákban: 10-10-10-10-10-10-9-9-10-10. ötös és hatodfeles jambusok. Négy periódusának mindegyike egy ötödfeles és egy négyes jambus kapcsolata. dőlttel jelöljük a helyes mértéket. a refrént a záró szakaszban szövegfolytatás váltja fel. vannak benne szimultán sorok is. utánuk hangsúlyos főmetszet következik. a trocheusi időmérték kísérő metrum. minden sora hexameter. 4/2). Arany János Kertben: jambusi szimultán verselésű. rímtelen. Mindennek funkcionális magyarázata van: az örvény árjaként forró vér s az őrült lélek érzelmi dúltságát jelzi a dúlt metrum. közös főmetszetű (metszetkapcsoló) és metszet. .) Világosságot!: időmértékes. 27 sorból áll. minden szakasz nyolc soros. század költői: jambusi szimultán verselésű.) 4. 31: illatu. ebben csábít a szólábazó anapesztus. 14 strófából áll. a lejtésegység alapján.

miként a háborús eclogák a művészi rend és fegyelem heroikus emberi méltóságát szegezi szembe a démoni idők pokoli embertelenségével.a . Juhász Gyula Himnusz as emberhez: jambusi szimultán verselésű. gyakori a nyomatékmegosztás. Metszetkapcsoló és ütemkapcsoló szimultán sorok köré jambusi monometrikus sorok ékelődnek. mint Vörösmarty versében (A vén cigány). vannak metszetkapcsoló. párrímes. metszet. Vannak a versben időmértékes monometrikus sorok is. ezek száma túlnyomó. Öt strófából áll. laza jambizálással. hasonló szerkezetű az ötödik sor is!) 9. 8. (A harmadik sor metszet. strófikus. de egyéb szokatlan helyzetű csonkaütemekkel is találkozunk. mivel a szerkezeti tagok sorszáma igen változatos. Metszetkapcsoló. szimultán sorokkal. Ötös és hatodfeles jambusi periódusok kapcsolódnak. gyakori a nyomatékkapcsolás és sokszor szólamszerű az ütemezés. A sok ötödfeles sor 5/4-es kétüteműséget jelez. A vers láthatóan szerkezeti részekre tagolt. vagy ütemkapcsolók. keresztrím. A strófa szótagszámképlete: 11-11-10-11-11-10.j. hexameteres vers. A sorok ötös jambusok. 6.vagy ütemkapcsoló szimultán sorokkal. de van néhány hatodfeles és egy hetedfeles jambus is. sok a nyomatékmegosztó sor. Időnként anapesztusok színezik az időmértéket. mint harmadik szótag. Sok az időmértékes (jambusi) monometrikus sor.: rímtelen. Radnóti Miklós A la recherche. A szimultán sorok vagy metszetkapcsolók. vannak metszetkapcsoló. rímes. minden szakasz hat soros. váratlan helyeken belső csonkaütemekkel (többször csonka a második versláb. olykor pirrichiusok színezik az időmértéket. Feltűnő a sorvégi jambusok gyakori erőtlensége. Rímképlete: a b a b c d c d (keresztrím).meg ütemkapcsoló sorok. a karakter-megnevezésen túli részletezés túlzás volna az iskolában. jambusi. a hangsúlyos ütemezés szelídsége (a metszetek gyakran szólam-metszők). . Choriambusok. Mindez a tartalommal harmonizál. ütemkapcsoló.j.ée ütemkapcsoló. Babits Mihály Csak posta voltál: laza jambusi szimultán verselésű. olykor hangzó choriambusok. Egy szakasz öt sorból áll. a periódus egy négyes és egy ötödfeles jambust ötvöz.. időmértékes monometrikus sorokkal. mert következetesen metrizál (metrum nélkül egyértelműen szabadversnek minősítenénk). a verslábak sorrendje: j. Góg és Magóg fia vagyok én: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. Szakozatlan. .át az időmértékes metrumot. minden szakasz hat soros. Vörös hervadás: metrikai karaktere azonos a Hajnali részegségével. Tóth Árpád Esti sugárkoszorú: jambusi szimultán verselésű. a versritmust a beszédritmushoz közelíti. ütemezése: 4/1//5. Minden strófa két periódus kapcsolata. rímképlete: a a b c c b. A jambusi rendben változatos choriambizáció érvényesül.Hét strófából áll. .cs. 11. a józan. Kosztolányi Dezső Hajnali részegség: jambusi időmértékes monometrikus verselésű. visszatérő rím egyaránt található). Mindhárom strófája 8-8 soros. Félrímes (x a x a). Nem szabadvers. 10. e részek azonban nem strófák.. Ötödfeles és négyes jambusok kapcsolódnak. vannak időmértékes monometrikus sorai is. . Ember az embertelenségben: laza szimultán verselésű. rímképlete: x a b b b a. A metrum zaklatottsága itt is funkcionálisan indokolt. A strófa szótagszámképlete: 9-8-9-9-9-8. egyszerű közlés stilisztikai tónusához. Részletes leírása (teljes indokolással) külön tanulmány tárgya lehetne. maga a vers hét strófa. Metrikailag költészetünk egyik igen nehezen leírható verse. metszet. hol ütemkapcsolók. A szimultán sorok hol metszetkapcsolók. szakaszonként négy periódus. Jónás imája: jambusi szimultán verselésű. Stanza. Hatodfeles és ötös jambusok kapcsolódnak össze. nem periódikus. vannak ütemkapcsoló szimultán sorok is. még az érettségi küszöbén is. ütemkapcsoló és metszet. Szakozatlan.E költemény is.és ütemkapcsoló szimultán sorok közé monometrikus időmértékes sorok ékelődnek. Ady Endre Az eltévedt lovas: jambusi szimultán verselésű.A metrumban mindhárom szimultán sorváltozat fellelhető. Kilenc 4 soros strófából áll. . a rímek indázók (párrím. Karakterét a zaklatott jambusi időmértékes metrum és a sok szimultán sor adja meg. A sorok változó szótagszámúak.

Szerkezetileg tagolt. A vers nyolc strófából áll. cs ts-j. párrímes költemény részletes metrikai leírása: Létem ha végleg lemerűlt . változatos szimultán sorokkal. a /3 /4 /4 /5 /4 /3 . js.u Lágy hantu mezővé a szikla.: rendet./ Létem ha végleg lemerűlt. Változatos helyzetű belső csonkaütemek. j.. gyakori szólamlábazás./ . a funkcionális részleteket kiemelve.A Mellékdal két négy soros strófájának minden sora ötödfeles jambus.u/uu/u-/u Ki becéz falban megeredt u u -/ . az ötödik sor ütemértékű három szótagú sor. tp-j. Holt vidék: hangsúlyos monometrikus verselésű. A követelő beszédritmus minden szót nyomatékosan ejtő természetes tagolása ez versben.A jambus teljes változatosságával hullámzik.-/./ . s s.. j. A szimultán sorok változatosan metszet. E metrum hasonló A város peremén metrumához. Metszet. cs.// u . jambusi-choriambusi-trocheusi szórványokkal. József Attila A város peremén: jambusi időmértékes monometrikus verselésű.vagy metszetkapcsoló szimultán sorokkal. szimultán sorokkal. 13.és ütemkapcsolók./ u u/u -/. igazit vagy belevész a világ! . hiszen maga a művészi rend ép itt a metrikai karakterben is. a. A lejtésőrző metrumelemzésnek több sorban a pirrichiusok okoznak gondot. Strófikus. Számottevő a különbözés is. ezek egyenként hat sorosak.u .Egy metrikailag érdekes sor. Szerkezeti tagoltsága ellenére nem strófikus. a ts. .-/ u u u -/u káromkodásból katedrálist? . A strófa szótagszámképlete: 10-7-9-6-9-6. A laza jambizálás a "hangzavart!"-jelszavának látszatszerű kakofóniáját festi.végül két szólábazó anapesztus.. mivel a gazdag anapesztusi variációk sem hiányzanak. illetve metszet.. Elegendő. nyomatékmegosztók vagy nyomatékkapcsolók.A szabadverstől lényegében a következetes (jambusi) metrum határolja el. idegen rímes részek váltakoznak a versben. Párrímes. cs. s. az első négy sor felező nyolcas (olykor szómetsző metszettel). a a.E sorban a hangzó verslábak rendje a következő: enyhén spondaizált trocheus .Részletes leíró verstani elemzése bizonyára meghaladja a tanulók erejét (a gimnáziumban is). Figyelmet érdemelnek anapesztusai. 16 szakaszból áll. a. j. Illyés Gyula Bartók: jambusi időmértékes monometrikus verselésű.vagy ütem-. Nagy László Ki viszi át a szerelmet: jambusi monometrikus verselésű. szakozatlan. cs. merész anapesztusokkal./ u u -/u u -/ u Ki feszül föl a szivárványra? u u . cs./ u u Lángot ki lehel deres ágra? . a sorok szótagszáma. rímképlete: x a x a x a. . A szonett-méretű. p. a. A sorok szótagszáma a roppant belső feszültségnek megfelelően szélsőségek között ingadozik. j.) 14. szimultán sorai is vannak. j. Minden strófa öt sorból áll.. cs s.12./ .szólábazó anapesztus ./ u u ./ u . szimultán sorokkal (ütemtagolódást többnyire gyenge hangsúlyos vagy közös metszetek teremtenek…)./u . verőereket? uu -/ u -/u uS dúlt hiteknek kicsoda állít u/. Külvárosi éj: jambusi időmértékes monometrikus verselésű.szóértékű csonkaütem . . Strófikus. visszatérő rímes.. de nem strófikus. a t.u . Néhány sora időmértékes monometrikus (jambusi). anapesztizálás jellemzi a metrikai karaktert. Rímképlete: aabbx./ . ütem. cs a.// u u ki imád tücsök-hegedűt? u u . ./ u u hajakat. rímelése rendszertelenül változatos. ha a karaktert hitelesen jelezzük. rímes.// u .// u u ch. cs ch. choriambizálás. a a. s. cs a. Elégia: verselésének karaktere azonos a Külvárosi éj verselésének alkatával.és ütemkapcsoló. a 29. rímes. A versritmus tényezőinek funkcionális elemzését követeli a költemény! ./ u csípőket ki öleli sírva? . Óda: verselése A város peremén és a Külvárosi éj verselésével egyezik meg. nyomatékmegosztó jambusi szimultán sor. j. a. .

míg magát a csöndben pihenő tájat. Szédület előtt csak egyetlen példa még itt: a költő Kínai templom című verse csupa egy szótagú szóból áll. Weöres Sándor költészetében a ritmikai-metrikai változatok sokaságával találkozik az érzékeny. Ritmikai karaktere: szabadvers. a csönd. Képei varázsuk alá vonják a gyermeki lelket. ősi egyszerűségét nem feledve mondhatjuk. 4/2). mély sugallata a felnőttet is megragadja.. cs /3 /5 /4 15. j. . Ilyen sorok az igen változatos szótagszámú sorok között mind a rövidekben. elsősorban jambusit. Verselési hagyományokban gazdag szabadvers. cs jp.-/ u j. Rokona e vers ritmusa a népdalnak (Kicsi vagyok én. elsősorban a hatosok. hogy tartalom és forma tökéletes harmóniája a vers. A dinamikus élmény villanásnyi. kék árny.E mű ritmikailag szinte minden magyar verselési rendszer érzékelhető ötvözete. Következetes (sorozatosan ismétlődő) karakterük azonban nincs.) Nyelvünk gyönyörű képessége a ritmikai-metrikai változatosság kimeríthetetlen gazdagságának követésére való alkalmassága. A sorok uralkodó mértékben nyelvi. Szán megy e1 az ablakod alatt: igazi hangulatvers.vagy sorkapcsolat-méretű metrikus szórványok. Sajátos esztétikai hatását az ütemegyenlőséget segítő rövid szótagok sorjázása is segíti.E lírai éposz a nyelvi ritmus gazdagságát kamatoztatja anélkül. didereg az eperág: mit üzen a tél? A kicsi verset azért idéztük. js. Minden. A párrím régies. (A vers négy hétszótagos. . Weöres Sándor Tekereg a szél csavarog a szél. vagy több is talán… egy debreceni irodalmi szereplése alkalmával) A galagonyával kapcsolatban. az öröm és az elmúlás szelíd borúja is egyszerű. de már hangsúlyos szempontból. a várakozástbúcsúzást.Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából . figyelmes olvasó.-/ u a szerelmet a túlsó partra! u u/ .Egyszerű. t-jp. Majd Mély Csönd leng.háttérben pedig ott húzódik a szólamszerű 4/3-as tagolásnak-ütemezésnek hangsúlyosan metrikus hazai élménye. Négy fém cseng: Szép Jó Hír. a mozdulatlanságot metrikusan részben a hosszabb szavak és szólamok másik.ki rettenti a keselyűt? u -/ .Ritmikai alkatát leginkább a nyelvi ritmus jegyeinek elemzése közelítheti meg. mint Hült hang. hogy a magyar lírában gyakorlatilag jóformán sose szerepel. De mennyi művészet benne: a sorfelekben váltakozva ismétlődő háromtagú hangutánzó és hangulatfestő szavak (csing-ling-ling. Magam hallottam tőle (száz éve már. a legritkább variációk kihívást jelentettek számára.u u -/ . ch. E hangsúlyos metrumú versben erre a ritka időmértékes jelenségre is érdemes figyelnünk. Ilyenek a terjedelmes szótagszámtartó betétek. 4/3.uu u/u S ki viszi át fogában tartva u u u -/u-/ . js. időtlen a hangsúlyos metrum is.nagyszótagszámú ütem találkozik minimális szótagszámúval. szintézise. mind a leghosszabbakban találhatók.. 4/1 . Bő lomb: Tárt Zöld szárny. . j ch. fönn lenn tág éj jő. hogy következetes metrumot követne. párrímes sora így változik 28 sorú költeménnyé. . kop-kop-kop) a téli éjben egyedül eleven mozgás festői. érzékelhetően színezik is a nyelvi ritmust. A költő maga gyakran tudatos kísérletező volt e formák magyar nyelvi megszólaltatásában.. a felező hatos ősi népdalmetruma.Időmértékesen a vers minden szótagja hosszú. természetes itt.). . mondattani (és így ritmikai) egységek. minden verssor egyetlen szó s így egyetlen szótag . ha föl-fölbukkannak hagyományos metrikus alakzatok (3/3. 4/1. . a közeledést-távolodást kísérő röppenő hangulatot eleveníti meg. intenzív-extenzív értelemben egyaránt. elemi emberi élményeink egyik alapváltozatát. Rang. sor. végül marad az éj. tény azonban.) Szent kert. hogy a proceleusmaticusnak köszönheti népszerűségét… (Ez a négy rövid szótagból álló versláb: u u u u a költemény ritmikai tényezőinek csupán egyike. Sorok és sorkapcsolatok sokszor teljes időmértékes vagy éppen szimultán metrumot jeleznek. hogy a hangsúlyos kétüteműség egyik érdekes műköltői változataként mutassuk be. 4/1. ébred és elmúlik. terebélyes véglete követi. akkor is.

Az érettségizőktől várjuk azt a verstani minimumot. egyes összehasonlító verstani megjegyzésekben Szepes Erika-Szerdahelyi István Verstana. Az általános verstani fogalmak. amiben a kivételek sokaságának az a kezelhetősége is biztosított. definiciók jelentős része régóta közkincs oly mértékben. mekkora túlmunkát jelent a masszív érvek kifejtése. bizonyosságot szuggeráljanak. Juhász Gyula Ovid tavaszdala című költeménye végig pentameterekből áll. Szilágyi Péter munkái.többnyire tekintélyelvű . Maradna bizonyosság helyett alkalmanként a tudományos bizonytalanság szolid érzékeltetése. miként a nagyok is számtalanszor támaszkodik a verstani kutatások eddigi eredményeire. versek formai változatosságában a szerzett verstani ismeretek birtokában el tudnak igazodni. de ez terjedelmi okok miatt is reménytelen. A gond az. Természetes. részletezett érvekkel (I-IV: Mohácsy Károly. Vannak aztán a tankönyvírók. hiszen tanítványaik sorsát formálják az átadott ismeretekkel (elég utalnunk itt a pontszámokra hegyezett tesztekre. 1997: 47-68) A verstan iskolai tanítását is érdemes az eredményesség szempontjából vizsgálni. hogy kivételekkel teletömni a tankönyveket nem lehet. A jól felkészült tanár ugyan javíthatja a tankönyv tévedéseit. a rím ismertetésében (Bevezetés az irodalomelméletbe és az irodalomtudományba.. ez a diákoknak közvetített ismeretek hitelének. Vargyas Lajos A magyar vers ritmusa című könyvére támaszkodtam (a relatív szótaghangsúly például Vargyas Lajos fogalma). IV: Madocsai László).). * Néhány mai magyar irodalmi tankönyv (zömmel jó) verstani megjegyzéseiben széttekintve említünk pár vitatható példát. Segített Kardos László egyetemi jegyzetként megjelent verstana a kötött vers és a szabadvers megkülönböztetésében. a kivételek ritkán képezhetik az iskolai tanítás tárgyát. A monometrikus alapfogalmak és definiciók esetében legtöbbször Horváth János Rendszeres magyar verstan. metrum. hogy világos.semmi fenntartásunk sem volna. Ez a módszer váltakozik . Ritkán folyamodnak tehát ehhez a tankönyvkritikához a tanárok. hogy . tömör összefoglalást adjanak az adott kor tudományos eredményei alapján. csipegetés innen-onnan. a nyomaték fogalma. Kegyetlen ez a küzdelem akkor. szubjektív szakmai tallózás ez. szabatos. A VERSTAN KÖZÉPISKOLAI TANÍTÁSÁRÓL (Prózai művek elemzése és a verstan tanítása a középiskolában Debrecen. szabadvers-tipológia. hogy minden magyar tanár éppen verstanból legyen annyira fölkészült. Ezzel a kelleténél ritkábban élnek a tankönyvek. a kemény kihívások egyike. strófák. nyelvi hangzástényezők stb. rámutathat a tankönyv hibáira is. Kétségtelen persze. az időmértékes verselés fogalmaiban. A hivatkozásokat itt mégis mértéken felül elhanyagoltuk. A sorfaj szakszerű ismertetésében ez az állítás is egyetemes érvényűnek látszik. Ilyen helyzetben a bizonyosság látszatának érdekében rendszerint öszvér-megoldáshoz folyamodnak: olyan kevercs áll elő. hogy eredetükre már szakmunkákban sem szokás utalni. rész). Mert érthető ugyan. Zrínyi verselésében Képes Géza ItK-tanulmánya (1961). . felvételi) tekintetében az etalon. könyvek részeit olvasztja egésszé. Ha ezt olvasnánk: "önálló sorfajként később is igen ritka" . hatékonyságának záloga. Oka ennek nyilvánvaló. hogy e munka az iskolai verstanoktatás ügyének érdekében a magyar verstani kutatások összegzését célozza. ha a tudományos kutatások eredményei eleve ellentmondásosak. a prozódia alapvető elméleti kérdés az iskolai verstanban is. A sohasem keménysége azonban zavaró. tanárok számára a tankönyv a közös nevező. a tankönyvek felelőssége tehát elsőrendű.). amely cikkek. értékelni. az egyértelműség érdekében hibát hibára halmoz. de minden gyakorló tanár tudja. Sok-sok lábjegyzetet mellőzve jegyezzük meg. Olyan merész. hogy a pentameter "önálló sorfajként sohasem szerepel" (1:20). a szerző szemlélete szerint. Négysoros Radnóti Miklós Papírszeletek című ciklusában a Kisfiú: két pentameter négy sorban. hogy az ismeretekben egyértelműséget. a sorok. A verstani alapelvek ismerete és következetes képviselete a tanár feladata. . . Teljes erőfeszítéssel küszködnek. A korszerű ritmikai fogalmak egy részét Kecskés András műveiből olykor szó szerint vettem át (versritmus. ami az alapozó ismeretek elveire épül. hogy a művek sokaságát kell figyelembe venni.A diákokat oktató tanároktól az alapok szakirodalomra építő ismeretét várjuk. hogy az antik görög sortípus verstani bemutatása az ókori görög költészet tárgyalásakor hangzik el. Diákok.Utószó E kis rendszeres magyar verstan. Az pedig képtelen kívánság. III. a filológíai minimumnak itt teszünk eleget. . a verstan esetében is. Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat!. bizonyára érvényesen. Péczely László Tartalom és versforma című könyve a funkcionális verstan bemutatásában.kizárólagossággal.A szótagmérés. amely alapján költészetünk alkotásait a verselés tekintetében megbízhatóan tudják jellemezni. ez a vizsgák (érettségi. hogy ujjat húzzon a tankönyvvel. ami olykor a nemes cél. Aztán sehol sem találunk helyesbítést.Az egyetlen védelem az eltérő nézetek ismertetése volna. de elméleti érdekű axiomáktól is tartózkodni kellene.. amikor ugyanis a szerzők egy-egy nézet maradéktalan követését vállalják.Azt mondja a tankönyv.

Az időmértékes metszetek ismerete a szimultán verselésben is nélkülözhetetlen. de pusztán az ötödfél metszetet említeni szűkkeblűség (1: 141. másod-.. Az antik görög költészetben állandósult némely verslábkapcsolat neve: kólon. tehát penthémimerész. csonkalábak sor belsejében is stb.stb. hephthéminterész = negyedmetszet vagy hetedfél metszet stb. magam a hosszú-rövid szótagok találkozásánál szereplő cezúrákat a verslábak sorrendje szerint első.. hogy daktilikus-anapesztikus versekben a meg-megjelenő. idegen tulajdonnevekre aligha térhet ki az iskolai tanítás. vagy fél verslábak szerint: harmadmetszet.. tehát az ötödik fél versláb után áll.a költői gyakorlatban rendszerint közömbösek (névelők. trithémimerész = másodmetszet. A cezúra (metszet) igen fontos metrikai tényező./ u u Háborgató haragjukat . hogy hanyadik versláb után működik.Lásd: Babits: Új leoninusok. .// u .harmad. (Számomra: ötödfél. a két rövid szótag közöttitől nem határol el.vagy szólamhatárok. a verslábhatárokon mutatkozókat első.ötöd./u u (Ady: Betemetik a tavat) Az első sor metszete: ötödfél lábmetszet (penthémimerész). Haragvó bércek görgetik u . Ezek a lírai időmértékes metszetek alaptípusai. harmadtrocheusi metszet = kata triton trokhaion tomé.) Dierézis a versláb határán mutatkozó metszet. gyakorlati másik lábmetszettől. a harmadmetszet is jó kategória.Tartózkodó kérelem –különben ritka.Az időmértékes metszetek három változatát egyaránt ismertetni kellene. daktilus.az említett hétnyolc versláb működik. Az egytagú szavak . Szinte mindegyiknek van görög megnevezése is. de tudni kell. kötőszók. A kéttagú verslábakat felezi./ . tehát élő. Ötödfél metszet a penthémimerész. gyakorta helyettesíti a lejtő verslábakat) pirrichius (közömbös lejtésű. de ritkábban szerepel. de tanári szinten ajánlatos minderről tudni. személyes jellemzőkre.Az alkaioszi strófa sorváltozatainak magyarázata elmaradt akkor. de a gyakorlatban . dierézisnek./ u // u . A magyar nyelvű költészetben a versláb gyakorta szót metsz . versláb határán vagy belső csonkaláb után működők. ez a leggyakoribb lábmetsző cezúra (a harmadik verslábat metszi. névmások.. Vö: II:90) csonka versláb (csonkaláb) A verslábak prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. fél verslábak szerint ötödfél metszet. Arról pedig a diákok előtt is szólni kell.korszakos. ezek: verslábat metszők. másod. aszerint első. erősen kifogásolható.// . de: II: 103). Gyakorlati verslábak: u-u uu-uu -uu -uuuu-u = = = = = = = = = jambus (emelkedő lejtésű) trocheus (ereszkedő) anapesztus (emelkedő) daktilus (ereszkedő) spondeus (közömbös lejtésű. mivel ez az ötödik fél versláb után áll. pentameterek esetében igen változatosak a metszetek.hatodmetszetnek. . első sor). mint a fehér holló. hogy a csonkalábat egész verslábnak vagy fél verslábnak tekintjük. az alaptípusokat nyomban példákkal helyes érzékeltetni. az időmértékes versmérték (metrum) egységei. A szívem egy nagy harangvirág u . szakkönyvekre utalhatunk (penthémimerész = egész verslábak szerint harmadmetszet. a harmadik versláb két rövid szótagja között). lejtő verslábakat helyettesíthet./u . negyeddierézis = bukolikus metszet. miközben verslábat nem metsz. mint a spondeus) choriambus (két versláb időértéket jelentő. másod. de bárki nevezheti dierézisnek is). anapesztus esetében a rövid szótagok és az egyetlen hosszú szótag találkozásánál látjuk. harmad. A pentameter belső csonkalába után álló metszetet én csonkalábkövető penthémimerésznek nevezem.rövid magánhangzós nyílt szótag esetén .) (I:121). rendszerint mondat./u . bukolikus dierézis. .negyed.Nem mondom. A csonkalábkövető metszetet attól függően nevezhetjük dierézisnek vagy lábmetszőnek. hogy mindezt meg kell tanítani. amikor ugyanitt a szapphói strófa sorváltozatait szakszerűen ismerteti a tankönyv (I: 123-124. Az időmértékes metszet után szinte mindig szókezdet jelentkezik.ritka kivételektől eltekintve ./ .Elvileg négy-öt szótagig minden matematikai variációnak eredeti görög versláb-megnevezése van. trocheusi metszetnek nevezem. netán megkövetelni.stb. A második sorban a metszet másoddierézis./ u (Ady: A Tisza-parton) A metszet: csonkalábkövető. . A metrikus versekben minden sor metrikai egész. hogy a metszetek nyelvileg kitüntetett szóközök. . de hogy a közömbös szótagokra példaként csupán a sorvégi szótagot említi.. Hexameterek. a két rövid szótag közöttieket első. közömbös lejtésű versláb) ionicus a minore (szimultán szerkezetben Csokonai híres versét jellemzi .vagy negyeddierézis e metszet.másod.

az arziszon rendre szókezdő ..A Szózat magyarázata több szempontból figyelmet érdemel (II: 207-209).és lábmetszést nevezhetünk meg. . daktilus) nem szerepelhetnek. "Másrészt ebben a költeményben is feltűnő az ütemhangsúlyos verselésnek az emelkedő jambusokkal szembeforduló ereszkedő lejtése. . sokkal inkább a végletekkel is számoló hatalmas biztatás a viaskodó. érdemes néhány fogalmat világosan meghatározni. hogy az időmértékben kerülendő a szólábazás.A szimultán (himetrikus) verselés érdemleges figyelmet nyer e tankönyvekben.. Ajánlható azonban a három alapsor-változatra is utalni: metszetkapcsolók (ilyen például Ady Endre idézett versének . ami pedig érvekkel vitatható (aligha kétségbeesés a Szózat sugallata. a sort alkotó négy versláb mindegyike egész szó. nyomatékosítva a sorokban kimondott létbeli töredezettséget. néha ametrikus sorok is szerepelhetnek. ilyen a Góg és Magóg verselése is. pirrichiusok is meg-megakasztják az ideálisnak tartott ritmust". mivel az érzékelhető 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete a jambusi sor penthémimerészével kapcsolódik össze). metszet. ütemkapcsolók (ugyanitt a második sor. .).. Az eszmei vonatkozások hivatkozással . A harmadik sor mindkét trocheusa szót metsz. hiszen második tagjukon. a hangzó metrumot illető kutatások iránti elemi fogékonyság érdekében néhány morzsa a középiskolás tanulókhoz is eljuthasson. Szómetszés verslábmetszés nélkül . amiben verslábmetszés érvényesül szómetszés nélkül. A verstani megjegyzések tévesek. mindkét trocheust szó metszi: szó. de minden alapot nélkülöz a következtetés.és szólamlábazók. Petőfi Sándor Mi kék az ég! című versének első négy sora: Mi kék Az ég! Mi zöld A föld! Mind a négy sort egy-egy olyan jambus alkotja. hogy félreértés ne essék legalább tanárok szemléletében.Martinkó András dolgozatára épülnek. ajánlott a szó. A choriambus egésze közömbös a lejtés tekintetében! Ereszkedő sorokban jambus és anapesztus nem szerepelhet. A ritmus lényegét. Ez volna ideális? Ellene mond ez a teljes költői gyakorlatnak. egy precíz ismétlődést kívánó szakmunka alapján.első sora. a sorozatos ismétlődést mindez nem zavarja.Költészetünkben csupán metrumelméleti tanács az. A morálfilozófia tragikus vereségét a forradalom és szabadságharc bukása után az Előszó fogalmazza meg. Egy-két pirrichius ugyan előfordul a költeményben.. ez ugyanis jambusi versben nyilvánvalóan egyetlen verslábnak.illetve szólamláhazásról is (a Nyári esti dal idézett sorai mind ütem.. hogy a jövendő metrumelméletben várhatóan nagy teret nyerő. mintegy a versben megnevezett ingaóra metrikai szimbólumaként.ez jellemzi a második sort: mindkét szót trocheus metszi. Csokonai Újesztendei gondolatok című versében trocheusi jambusi lejtés váltakozik sorról sorra. de sor élén a trocheus megengedett (szabályos licencia). mivel a felező nyolcas metszete verslábhatáron jelentkezik.)..amelyek a strófazáró sorokban ismétlődnek . nyugtalanító mozzanatot visz a versbe. Ideális ritmusról beszélni értelmetlen.(szómetszés). .) . s ez újabb feszültséget. Rigorózus szabályosság várhatja el csupán a verselést meghatározó sorváltozat többségi arányán túl az akár százalékokban mérhető nagyobb arányt (Ady verselése meghatározóan jambusi szimultán verselés. a jambusnak a szereplését jelenti.. Néhány sort idéznünk érdemes: a verselés jambusi.itt az 5/3-as ütemezés hangsúlyos metszete összekapcsolódik a csonkalábkövető időmértékes metszettel). E gondolatkörben beszélhetünk ütem. ezt a jelenséget nevezzük szólábazásnak (se szómetszés. de sem ezeket.. Mivel azonban a hangzó metrum olykor nagyszabású metamorfózisaiban e jelenség fontos szerepet játszik. sem az egyetlen spondeust nem metszi szó. se lábmetszés." Elemzésem szerint trocheus nincs a versben. A nemlétező ideális ritmust a föl nem lelhető trocheusok sem. III: 222-224).Betemetik a tavat . ha a choriambust kettébontja az elemző. Még az említetlen szabályos spondeusok is jambizáltak. A gyakorlatban kezdettől máig kötetlenül váltakoznak e típusok. Szólábazó két trocheus bukkan föl a negyedik sor első felében is.. (Így Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című jambusi versének strófakezdő soraiban .A szimultán verselésű egész versben a fenti három sorváltozat mellett ütemező vagy verslábazó monometrikus sorok. Ez jellemzi a negyedik sor utolsó szavát is. a szabályos pirrichiusok sem akasztgatják meg. mint szabályos jambus-helyettesítő láb.és ütemkapcsolók (A Tisza parton már idézett sora: A szívem egy nagy harangvirág .egy-egy trocheus látványosan tördeli a lejtésegység hatalmas törvényét: követve.A harmadikos tankönyv elveti ezt a szemléletet. Fazekas Mihály Nyári esti dal című versének első négy sora: Halkkal ingó lanyha pára! Szálldogáló harmatok! Kis furuglyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok. . Az első sor három trocheusa és egy spondeusa. . küzdelmes reformkorban. a szó gyakorta verslábat metsz (verslábmetszés). Ritka kivételek többnyire funkcionális természetűek. legfeljebb akkor. a hangsúlyos metszet másoddierézissel forr egybe).Az emelkedő lejtésű sorokban ereszkedő verslábak (trocheus.A sor lejtését a lejtő lábak többsége illetve a sor utolsó egész verslábának lejtése határozza meg.. de "elenyésző számban trocheusok.és lábmetszés.). Ez a költemény verselését meghatározó trocheusi ütemkapcsoló szimultanitás alapja.

A gimnázium első három osztályában .trocheusi szimultán. s ma már az elmélet is tisztázta a mételyező aggály értelmetlenségét. a háromütemű tízes megnevezése. könnyedén át nem látható téves sugallatok terjedhetnek. ragyogó funkcionális magyarázati esélyek tűnnek el (Ady: Kocsiút az éjszakában. szakmailag tarthatatlan előítélet sugallja a meg nem alapozott.. Alapelv természetesen. Visszaköszön a verstanunkat legalább száz éve mérgező tévedés. . hogy stabil leíró elemzésre épülhet a formai elemek funkcionális értelmezése. diákok esetében órán kívül jut-e elég idő? Tanárnak-diáknak van-e módja. A nyílt kiállás a Szózat jambusi szimultaneitása mellett elmarad. Tudjuk. ami ugye azt sejteti. de a tankönyvek szerteágazó feladatokat vállaló íróit mindenkor teljes tisztelet illeti. a rímváltozatok tárgyalása. hogy a tankönyv . . Ez alapozza meg a nagy kérdést: ha sok jó mellett súlyos hibák. S az sem érdektelen. Metrikai érdekességű a visszatérő sor: ó jaj. téves funkcionáltatást. "Pirrichiuszok. az ereszkedő trochaizálás szimultaneitása a Himnuszban expressis verbis hirdettetik. A tanárokkal szemben támasztható egyetlen korrekt kívánalom a tankönyvre alapozó alapismeretek megtanítása. "Pergő jambusok" Vajda remekében.Az elsős és a másodikos tankönyvben találunk igen hasznos tárgymutatót. megbízhatónak látszik. hogy a jambusi verselés békés. csupán futólagos áttekintést vállaltunk a gimnáziumok néhány mai tankönyvének verstani állapotáról. Itt valóban szokatlan az ütemezés. feltételes módú fogalmazás az elvárható. Mohácsy Károly.Helyes a hangsúlyos metrum érzékelése a jambusi versben. indokolt-e jelentős tankönyvkritikával állni a diákok elé. sokszor bántóan erőltetett magyarázatok születnek. a tanároktól? A szakmai meggyőződés tanításától ugyan senkit sem tiltanak el. téves metrumszemlélettől is terhelten. hibák fájdalmas látványát a becsületes törekvés élménye enyhíti. Mert a jambusi szimultán verselésből semmiféle feszültség. mit várhatunk a hétköznapok hőseitől. járandó út követésének: a tárgyalt versek ritmusáról is szó esik.mint minden értelmezés szubjektív hangoltságú. * Nem tankönyvkritikát adunk itt. Az első osztályban az alapfogalmak meghatározása. nyugtalanító mozzanat nem származik. hiszen . Semmiféle nyelvi.a szimultanitást.megnevezés nélkül is .szerencsére . mint a mélybe hulló. Ez Négyesytől Vargyasig hangzó "nemzeti érdekű" tiltakozás a jambusok és az anapesztusok ellen." A képletszerű spondaizálás valójában jambizált spondeusokat jelent. tehát . Eme alapon is tojástánc. Költőink nagyszerű nyelvi érzéke mindenkor túllépett az emelkedő verslábakkal szembeni tudákos előítéleteken. És elsikkad a versben meghatározó metrum. de közvetlenül nem e szabályos metrumú sorok verselése emeli meg a szöveg sugallatát. de a fanyalgás nyilvánvaló. Megemlíti a tankönyv a jambusokkal társuló ütemezést.nyomatéktöbblet érvényesül. Hibás leíró metrika nyomán sokszor kacagtató. Babits Esti kérdésével kapcsolatban olvassuk: "ötöd. ahol prozódiai tévedés társul elrontott metrikai leíró elemzéssel. a következő megjegyzéssel: "Megkülönböztetett.. akik mindent megtesznek. metrikai fenntartás nem illeti meg sem a jambust. gyorsított trocheusok" nyűgözik az elemzőt még a kiemelt sorokban is.illetünk két különböző metrumszerkezeti jelenséget. Holott már Kazinczy leírta: a jambusnak gravitás a karaktere.miközben helyesen nevezi meg a verselési változatokat .ha botladozások közben is . Azonos névvel . halnod kell). a Balassi-strófa bemutatása.elvárni ezt nem lehet.Általában erőltetettek a funkcionális metrikai magyarázatok. ahol éppen a filozofikus részek jambusi verselésűek a tömegszerű trochaizálás mellett (három vándor. de érdemes-e. A két szerzős negyedikes tankönyvben alig találunk verstani tévedést. a Húsz év múlva című versében (III: 38 ). a Szózat verselése ugyanis jambusi szimultán (ahogy a Himnuszé . kiemelt szerepe van ennek a két sornak: a ritmusideáltól.ilyenek is bőven adódnak. . bizonyos metrikus sorváltozatok leírása stb.a tankönyv szerint is! . hogy tanítás közben az előforduló hibákat hitelt érdemlően korrigálják. axiomatikusabb hangzást támogat. sem az anapesztust!!! Idéz a tankönyv két sort (Áldjon vagy verjen sors keze . Az ismeretek alkalmazására elemzések kínálnak alkalmat. Ady egyénieskedése a verselésben.mellőzi a funkcionális érdekű figyelmet a Csongor és Tünde magyarázata (II: 204205). a metrum természetesen keményebb.Itt élned. a legsúlyosabb kérdés pedig a verstan vonatkozásában: van-e ehhez általánosan elvárható egyéni fölkészültség? Válaszunk aligha vonható kétségbe . tehát óvatos. általában sincs ilyen. Beszédes "koronája" a furcsa metrizálásnak Babits Ősz és tavasz között című versével kapcsolatban a hangos meditáció. verstanból is. Aztán árad az abszurditás. ez is hatalmas háttérmunkát követel. miközben indoklás nélkül frázisos a helyes észrevétel: "költészete ugyanakkor mélyen gyökerezik a magyar múltban" (III: 222-224). Többet kellett volna tenni a hibák elkerülése érdekében. Miként azokat a gyakorló tanártársainkat is. 11: 189). Sorolhatnánk aztán az érdemeket is. akkor is. hogy vannak üdítő kivételek. negyedikes könyvben. olykor azonban súlyos veszélyeket rejtő. kemény rögök. ringató. Madocsai László tankönyvei a szükséges minimum tekintetében mindent megtesznek.lejtés . S ez az emelkedő verslábakkal szembeni. Negyedikben szinte üres az út. . hogy miért nincs ez a harmadikos. hogy tudniillik az emelkedő verslábakkal szembefordul az ereszkedő ütemezés. tévedések sorjáznak elénk. Mohácsy Károly valamennyi tankönyvében következetes figyelemben részesül a bimetrikusszimultán verselés. Költészetünk legnagyobb alkotásainak egyike elhibázott magyarázatokat nyer a mai tankönyvben. érthetetlen. noha bizonyosra vehető. Sorolhatnánk tovább a kisebb-nagyobb gondokat tankönyveink verstani magyarázataival kapcsolatban. A tévedések. az időmértékes és a hangsúlyos lejtést. a ritmusnormától ez a kettő tér el a legerősebben. ezek stabilizálhatják magukat az ismereteket is. e sikernek azonban súlyos hiba az ára: verstani közöny uralkodik el. A ritmikai-metrikai elemzésekkel való bíbelődésre vajon órán.és hatodfeles jambusi sorokon ringatózó vers" (III: 284-285). súlyos felelősséggel. az Éj). értékelése. ha eléggé szuggesztív a funkcionális értelmezés esélye: kéttagú ütemek kopognak.tanúi lehetünk a járható. Emögött sorozatos időmérték (tehát szimultaneitás) aligha működik. meg kell halai. III: 230-231). meg kell halni. mert .

hogy "az égi törvények fölfeslését a jambikus időmérték megbomlása is érzékelteti".A szakirodalomban is. mi. ha hosszú magánhangzós vagy ha rövid magánhangzós zárt szótag. verslábakat és ütemeket összekapcsoló) verselésben mindkét szótagmérés indokolt. Igen gyakoriak a kéttagú verslábak. a többi szótag hangsúlytalan.két nemlétező choriambust is bemutat. hogy a verslábak metrikus rendben töltik meg a sort. négyütemű tizenkettes stb.metrikus mozzanatokat is érvényesít. ha rövid magánhangzós nyílt szótag. Élhangsúlyos nyelvünknek megfelelően mindig az ütem első szótagja hangsúlyos úgy. ilyenek az egy rövid magánhangzós nyílt szótagból álló szócskák. hogy versmondást. mivel a verslábak alapján eldől. Szótagszámuk 1-5 között.A közös szótagok a metrikai elemzés folyamán véglegesednek. Amikor tehát azt állítja a verstan.). a valóságos . mint a "viaskodó harmónia" jegyében tenni a dolgunk. lap -.végletei között. Ez a hosszabb sorok félsoraiban is érvényesül. ezeknek mind a négy lehetséges változata. ha).A verssor megnevezése: ütemek száma + szótagszám (például: háromütemű kilences. A sor minden verselési rendszerben metrikai egész. az Eszméletből ragad ki fonák. A hangsúlyos vagy ütemező verselésben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagokat mér a prozódia. Jelölési mód: . És minden mögött ott áll a szakmai biztonság alapkérdése.(hosszú). .. szóvégi rövid szótagok olykor hosszú szótag metrikai helyzetében lelhetők. erre vonatkozik az ütemegyenlőség törvénye. . A prozódia bináris oppozíció alapján méri a szótagokat. Ritkán ugyan. Rövid a szótag. A metrikai egységek (a verslábak és az ütemek) . Különben hosszú a szótag. Bizony. A metrikai leírás pontosabb. az). ez a metrikus soregységből való egyedüli kivétel. u (rövid ). ha a szabadvers . részben néhány gyakorlati metódust vázolnak. tehát az ütemelőzőt el kell felejteni. jelölt vagy jelöletlen változatok is találhatók a költészetben: szókezdő. A gyakorlati költészetben a több tucatnyi elméleti verslábból mindössze nyolc-kilenc szerepel. Az ütemek kimondási ideje nagyjából azonos. mit sem törődve a metrikus soregész ama imperatívuszával. az egytagú csonkaláb kivételével. Egyszerűbben: az ütem első szótagja hangsúlyos. a sor 2-3-4-5. (A Madocsai-féle negyedikes tankönyv éppen József Attila hatalmas verséből. hogy a vélt versláb előtt és után ép-e a lábazás metrikus rendje. ereje arra. hogy a sor bármely helyén verslábakat neveznek meg az elemzők. hogy rövidebb-hosszabb szótagok kapcsolata a tény. ritkán 1-6 között váltakozik.miként ez gyakori .. Azonos szótagszámú ütemek esetében. .prozódikusan mért szótagok kapcsolatai. hogy a prozódikusan közös szótag hosszú vagy rövid. de van példa metrikai enjambement-ra. Nyomatékos és kevésbé nyomatékos szótagokat különböztetünk meg. nem alapoz kötött mértéket (metrumot). Prozódiai leírásban közös szótag (u) a sorvégi szótag. szótagjaiból. hogy egy rövid szótag kiejtési ideje egy mora. A pirrichius szerepe diszkrét csupán. de itt a metrikus rend szerint nyomokban sem található choriambusokkal bizonygatja.A szóvégi szótagok mérésében a következő szó kezdetét is figyelembe kell venni. Az alábbi szubjektív megjegyzések részben bizonyos alapelveket. kötőszavak (de..) ugyanez a hiba terjed tova. amikor a Toldi szerelmének egyik sorában . Magam a mora fogalmát a tények tükrében másodlagos fontosságúnak tekintem. a /-jel az ütemeket elválasztó metszet jele.ideje.) Az időmértékes verselés egységei a verslábak. felező nyolcas. hosszú szótag rövid metrikai helyzetben igen ritka. A magyar nyelvű versekben négy nagy verselési rendszer működik: hangsúlyos (ütemező) időmértékes (verslábazó) metrikus (mértékes) verselés szimultán (ütemező és verslábazó) szabadverses (ametrikus) A három metrikus verselési rendszer szótagmérésre (prozódiára) alapozza mértéktanát (metrikáját). . valamint 7-8-9-10. egyszerűsítésről van szó. . Minden versláb az időmértékesen mért szótagok kapcsolata. A hangsúlyos (ütemező) verselés metrikai egységei az ütemek. A szimultán (verslábazás és ütemezés egyidejűségét megvalósító. rövid-hosszú szótagokat nevez meg.hangsúlyos. ti). Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok című "tankönyv"-ében (1993: 48. (A számok a sor ütemeinek szótagszámai. A verssor ütemeinek sorrendiségét az ütemek szótagszáma alapján a szimmetria vagy a szabályos aszimmetria elve szabja meg. többnyire két névelő (a. hogy versírásra ösztönözzön-vállalkozzon. névmások (te. de tudva. nem a jambusi időmérték bomlott itt meg.311.. ennek nyomán a naiv metrikai elemzésekben is találkozhatunk azzal a furcsa jelenséggel. Fordított aszimmetria: a kevesebb szótagszámú ütem megelőzi a nagyobb szótagszámút. Időmértékes verselésben a szótagok rövidsége-hosszúsága szerint. széles skála érvényes itt is.S megvédi Johannát ezer papi csellel . kevésbé hangsúlyos . ha a nagyobb szótagszámú megelőzi a kisebb szótagszámút szabályos aszimmetriáról beszélhetünk. netán szavalást csiszoljon? Halmozódnak a gyakorlati élet perdöntő kérdései. jambusi versben különben szabályos. A szabadversben a prozódia érdektelen. tehát a prozódia is szimultán. fura példákat . ejtésbeli. Akkor érdekes. bizony. azaz megfeledkeznek arról. egy hosszú szótag kiejtési ideje két mora. mivel az ütemek szótagszámát is jelzi: 3/3/3 vagy 4/3/2 vagy 4/4/1 = valamennyi háromütemű kilences. Aligha van egyéb lehetőség.a csonkaláb kivételével . Példa mindenre van. hogy ehhez képest az ütem többi szótagja kevésbé hangsúlyos. Korszakos vagy egyéni. de a magyar ütemező verselésben meghatározó a szimmetria illetve a szabályos aszimmetria. Valójában a hangsúlyfokozatok széles skálán helyezkednek el. hiszen metrikai szempontból mindig a soregész a hangzati egység.

ha ütemelőzőt tételezünk fel. amikor a rímes-időmértékes (vagy éppen rímes szimultán) verselés . mind a szimultán-bimetrikus verselésben az időmértékes lejtés felismerése. valószínűbb azonban. . A Dunna alatt alszik az ég tehát két choriambus az időmérték vonatkozásában. A jambussal és az anapesztussal szemben minden előítélet téves és káros! * Mind az időmértékes-monometrikus. a rövid és hosszú jelekkel. ekkor dől el a prozódikusan közös szótagok (u) egyértelmű. tehát nem súlytalan tévedés. időmértékes-monometrikus metrumszemléletének ütközése Erdélyi János ütemező monometrikus szemléletével a szimultán metrumú Katalin és Keveháza ügyében. mint a . t-j-d-cs és minden más variációs lehetőséggel szemben. visszalopja az ütemelőző fikcióját. hogy a költői metrumszemlélet irányítója Gábor Ignác téves tanítása.időmértékes vagy szimultán közös metszeteké. verslábjelek kezdőbetűvel + ütemezés.Elméletileg szinte érthetetlen volt emberöltőkön át a leoninizálás elleni költői tiltakozás. metrikus minősítése (vagy hosszú a szótag: . pl. Ereszkedőnek. második szótaggal induló choriambust meg bárhonnan ki lehet ragadni." Nem alaptalan állításról van szó. Arany János zenei prozódiája szövegversre. A két monometrikus rendszer interferenciájából következik a bimetrikus metrika. Az időmértékes és a szimultán sor a meghatározó lejtő verslábak szerint nevezhető ereszkedő vagy emelkedő lejtésűnek. t 4/4 = trocheusi felező szimultán nyolcas (Fazekas: Nyári esti dal. az egyik rendszerint főmetszet. . daktilusok) lehet pusztán a picinyke. A sormetszet főmetszet. Az ütemezés vonatkozásában gyakrabban találkozunk fordított aszimmetriával (pl. nyomatékának növelésével tölti be. követése az. de a verstan elméleti kérdéseiben ritkán tudnak kilépni a tudomány korszakos jellemzőinek köréből. Kivétel valójában csupán az egytagú csonkaláb. a metszet jele: //. Iskolában mindvégig ajánlatos a hagyományos leírás. Áprily ütemelőzős szemlélete csupán néhány példa a nevezetes tévedésekből. Mindhárom metrikus verselési rendszerünkben metrikai tényező a metszet. a prozódia alapján lehetséges t-j-t-j. Miközben tény.különösen verslábmetsző . akkor. Nem árt tudni. . Semmi ok az emelkedő verslábak elleni metrikai tiltakozásra. hogy a költők a hibátlan nyelvi érzék alapján írják verseiket. A nagy alkotók műveivel nem kell ritmikai-metrikai vitákba keverednünk. Fontos tudnivaló ez. Hangsúly szerint ereszkedő mindig a hangsúlyos verselés (az ütemben hangsúlyos szótagot követnek a kevésbé hangsúlyosak). Németh László jambus-ellenessége ("kardos keresztvíz"). jambusok és anapesztusok a lejtéshordozó verslábak. t. s miközben sajátosan új verselési mód keletkezik. Bőven találunk példát költészetében arra. vagy egyszerűen trocheusi illetve jambusi lejtésűnek. amely mindvégig kettős jelölésű). lehet a két verselési mód kapcsolata teljességgel egyenrangú is (ha eredeti szabályaik nem redukálódnak).) Az időmértékes metrumú sorok metrikai megnevezése többféle lehet: a) az irányító lejtő láb neve + a szótagszám. trocheusi-daktilikusnak tekinteni az időmértéket csak akkor lehet.. Az érettségizőktől legalább a b) megnevezés elvárható. másik komponens is.. jambusi kilences. A szimultán sormegnevezés lehet rövid és bővített: a) a költemény verselése szimultán tízes. hogy elméleti szempontból is jelentős Csokonai befejezetlen verstana (Magyar poétika = A verscsinálásról közönségesen).József Attila Altató című szimultán metrumú versében egyértelmű az időmérték emelkedő (jambusi) lejtése. pl. Arany János rímtana. hogy a tizenkettős bármely félsorának első.vagy rövid: u. a szótagmérést követő verslábazás. s. széféjű cinke énekének jellemzése. ütemekre is ügyelnünk kell. Dominanciába kerülhet egyik komponens is. a verslábhatárokat /-jel mutatja. A hangsúlyos verselésben a metszetek száma eggyel kevesebb az ütemek számánál. Például: t. Nyomatékos figyelmet érdemel a verssorok metrikus lejtésének kérdése. trocheusi hetes stb. első sor). b) jambusi szimultán kilences. mint a verstani szakirodalmat. ami irányt mutat a mikrometrikus elemzésben. A magyar nyelv a kétféle lejtést érvényesítő. gazdag szimultán verselésünk közvetlen bizonyíték erre. A pontos prozódikus leírást (időmértékes szótagjelölést) követően a lejtés alapján jelölhetők be a verslábhatárok és a metszetek. Áprily Márciusa a soregész-metrikai egész elve alapján egyértelműen emelkedő lejtésű. egyéb metszetek mellékmetszetek. Magam még iskolában is híve volnék a rövidebb leírásnak. de ez minden esetleges metrikai rendet eleve kizár. antik eredetű időmértékes verselést minden nyelvi vagy metrikai sérelem nélkül képes adaptálni. József Attila néhány verstani érdekű észrevétele. b) verslábak száma + lejtő láb neve. dehát a példák félrevezetőek: az ezer papi hogy lesz choriambus. Küzdelmes összjáték jellemzi a fejlődést. 4/5). hiszen a versláb épségét a lábmetsző cezúrák tartós szünet esetén megbontanák! A szimultán verselésben verslábakra is.A versbeli költői utalás (víg ditirambusa. a leíró metrizálásban is. Petőfi. fel nem foghatom. negyedfeles trocheus stb.Előtte elvileg is leszögezi: ". amely különben mindig nyelvi vértezetű. A sor metruma: jambusi szimultán felező nyolcas. metszet-megállapítás jelei után írjuk le hagyományosan az ütemezést. c) kétütemű jambusi szimultán nyolcas stb. nyelvileg és metrumszerkezetileg is különböző jelenségeket nevez meg a lejtés azonos fogalma. A hangsúlyos metszetek szünetmérete rendszerint hosszabb. A metrikus sorleírás is a monometrikus komponensek szerint adódik. élén Berzsenyivel. A sorok metrikai leírása itt is pontosabb. ahol a metszetkövető nyomaték fokozott ereje az elsőrendű tagoló. de az alkotók verstanelméleti nézeteit éppúgy kritikusan ajánlatos olvasni. A metszet (cezúra) a ritmikai erőt jelentő sortagoló funkciót rövidebb hosszabb szünettel.Arany János felező tizenkettőseit milyen tudatosan choriambizálta. illetve a metszetkövető szótag kiemelésével. második vagy [nagyon ritkán] harmadik szótagjával kezdődően choriambust illeszt a hangsúlyos ritmusba. ötös jambus. a komponensek monometrikus jellemzői többé-kevésbé megmaradnak.

a ritmus . a nyelvi varázs kimeríthetetlen eszköztárában így harmonikus a metrum. stb. Berzsenyi nevezetes elégiájának. Klasszikus mértékben itt a bizonyság a lejtésegység elvének érvénytelenségére. Mind az aszklepiadeszi. Tisztáznunk kell. az elemző szerénységre is szükséges oktatnunk-nevelnünk. * A verstan iskolai oktatásában a szótagmérés pontossága. Skandálást szuggerál a következetes szó. * A költői formakincs a verselés tekintetében is rendkívül gazdag. E jelenség nyelvi alapja a metszetek értelmezése illetve a szólábazás-szómetszés versbeli viselkedése. de az igazi költészetnek. trocheusi). A kis alkaioszi sor szintén sűrűn choriambizálódik. akár metrikus verselésben is. mondhatná logikusan bárki. Nem minden általános verselési jegytől mentesek a szabadversek ritmikai tekintetben sem.kincstárat szokatlan változatok. Az alapismeretek gyakorlása néhány soros versek íratásával érhetné el a legjobb eredményeket . Ilyen esetekben többnyire egyéni magyarázatok mutatkoznak.. József Attila Két hexametere (Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! . a poézisnek is fontos. mind a pszeudo-alkaioszi strófa hangzó metruma emelkedő hangzati lejtés egységét követi.Vörösmarty verseiben nem egyszer arsis a fejedelem első tagja. de szerintem ez az elsőrendű jellemző. Innepein lebegett az ének: choriambus-anapesztus-jambus-csonkaláb a hangzó metrum). akkor "szabályosan". periódus. kiterjesztve ezt a 12 szótagig számolható lírai sorformákra is. Az aszklepiadeszi sor szabályos strófában is gyakorta vált emelkedő hangzati lejtésbe. Kérés.és lábmetszés. mit taníthatunk. akár szabadversről. de századunkban már alig van erre példa. . . a második aszklepiadeszi (ereszkedő.Berzsenyi túlzásba vitte a rímes időmértékes verselés elleni tiltakozást.ezt a monotóniát azonban még a hangzati metamorfózis ellenében sem vállalja a költészet. természetes nyelvi kifejezés esetén emelkedő lejtésbe vált. más verselési módok imitációi (Weöres: Kínai templom). A versificatio . hangoztatni kell azonban az önkényesség veszélyét ís. A nyelvi numerozitás (gondolatritmus) mellett általában az indázó rímek hatásosak e verselésben. két anapesztus.Berzsenyín kívül szinte minden költő munkásságában hatalmas teret nyert. hogy ametrikus.. A metrumelmélet lassan ébredt rá Berzsenyi idegenkedésének általános okára: a rímes hexameter.. egyéni metrikus változatok hullámzanak Gulyás Pál Debrecen. külön kis elismerésekkel jutalmazva érdemes volna megújítani a régi módszert. másoknál a fekete első vagy éppen záró tagja.) choriambus. ez azonban e két sorformában ritkán mutatkozik. Belső rím-végrím esetében a fordított aszimmetria eleve ritmikai ellenkezést vált ki.Berzsenyi több versében. elég sok metrikus sor-. a negyedik kis alkaioszi (ereszkedő).. László jambusi metrumából éppen a jambusi lejtést kitagadni . Néhány példát villantottam fel csupán.és strófatípus ismertetése mellett a szokatlanságok iránti türelemre. ha az ép nyelvi érzék kerülni próbálja a skandálást. az V. Tankönyvek-tanárok-diákok tekintetében egyaránt stabil alapismeretek várhatók-kívánhatók. Mert a monoton formai fegyelem nem a művészet sajátja. . akár szokatlan licenciákkal. ajánlat formájában. Aki azonban a hangzó metrum lehetséges másságára is érzékeny.hatalmas tévedés (például a szóütemezésre építő ütemlábazás voluntarizmusa révén).. hihetetlen végletek is találhatók. érdembeni része. ha feltételes módú fogalmazásban.Mért ne legyek tisztességes! kiterítenek úgyis. . ritmikai alapon látszik azonban igaznak a rímes-időmértékes verselés elleni hadakozása az epikai méretű sorformákban. illetve a szólábazás kerülése . hogy mit tudunk. Az aszklepiadeszi sor ismert képlete ereszkedő lejtést diktál. ez a helyzet a pszeudo-alkaioszi strófában is. jambusi). Gazdagítják e Kalmár György szavával: . Mert az ördög itt is a részletekben van. ókikötő-jében stb.A szabadversnek nem egyetlen vonása. * . Alaptörvény: varietas delectat. De ismert a változatok végletes skálája. elgondolkodik. A közelítő télnek második sora (Tarlott bokrai közt sárga levél zörög) spondeus-choriambus-choriambus jambus emelkedő.. olykor más nyelvek. amit a szabadvers makro-méretekben vállal.A verselés kötött formáinak alkalmazása a költői gyakorlatban mikro-méretekben követi a változatosság ama igényét. Aranynál. Kötött formákban mind a prozódia. jambusi (egy-két sor: Műve örök folyamát gyönyörrel . néhány prozódiai-metrikai elv. például A poézis hajdan és most címűben alkalmazza a pszeudo-alkaioszi strófát.legyen szó akár metrikus. mint például a szinte szövegtelen metrikus vers (Morgenstern: A hal éji éneke) stb. a harmadik jambusi kilences (emelkedő ). Arany híres balladája. az erőszakolt magyarázatok (funkcionalitás) kerülésére. a hangzó metrum emelkedő. . ahol képlet szerint az első sor alkaioszi (emelkedő. Így válnak egyénivé a szabályok. Nem féltek ettől régi iskoláink. A versek egyedi jellemzése az uralkodó. sorvégi csonkaláb metrikus hangzatát kínálja.a mesterség szintjén. akár szabályos. pentameter ütemtagolást sejtet. két spondeus. jambusi hangzati lejtését érzékelteti.Csokonai szavával: verscsinálás ugyan nem poézis. * Egyszer-kétszer az iskolában is érdemes utalni arra a nem ritka különbségre. ami az időmértékes versek (szimultán versekben az időmértékes komponens) képlete és hangzása között mutatkozik. ezeken túl a kivételek esetében mutatkozó bizonytalanságok indokait is meg kell értenünk. a gyakori choriambusi hangzat azonban a képletkövető skandálástól eltérő. mind a metrika helyet ad egyéni megoldásoknak.

mint bármely egyedi formában..A verstan a versírás mesterségbeli ismereteit foglalja össze. része annak a műveltségnek. a poézis metrikus vagy szabadverses alkotásokban éppúgy megjelenhet. akár ismert formák szabálytörő alkalmazásában. Pályaválasztási Tanácsadó Debrecen. 1997) -ban módosított-véglegesített változata ISBN 963 9325 364 Kiadja: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Továbbtanulási. A nyitott. amelyeket a költők művei sugároznak. Hagyományos és új egymás iránti kölcsönös türelme az irányadó. miközben az élő. az igazi költészet.a külső és a belső forma sok-sok eszköze övezi a ritmikai tényezőket. Piac u. 1990. ami fölemel. azokat a tényeket próbálja rendszerbe foglalni. ami emberré nemesít. A "szabályok" helyes ismerete élményeket gazdagít. Az ismeretek szükségesek. * * * SZUROMI LAJOS VERSTAN AZ ISKOLÁBAN HB MPI DEBRECEN Szuromi Lajos: Verstan az iskolában E munka mindhárom része a korábbi kiadásoknak (1980. 71. Felelős kiadó: Herpai Imre igazgató Nyomdai munkálatok: Hektográf Kft. Ez az elméleti kutatások alaptörvénye is. Az iskolában ismertetett verselési módok általában hagyományosak. működő költészet új meg új formákat teremt. megértő figyelem működését olvasókban sem szűkíthetik be a tanult ismeretek. Püspökladány . de poétikai minőséget aligha sugallhatnak .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful