P. 1
Borsos Béla - Régi magyar üvegművészet

Borsos Béla - Régi magyar üvegművészet

|Views: 236|Likes:
Published by Sallai János
Corvina Kiadó 1965
Corvina Kiadó 1965

More info:

Published by: Sallai János on Jul 20, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/31/2014

pdf

text

original

BORSOS BfiLA

REGI MAGYAR UVEGMUVESZET

ORVINA K I A D O

BORSOS BELA, 1965

Az iiveg ismerete csaknem egyidos az irott tortenelemmel. Az eddig ismert legregibb iivegtargyat, egy zavaros zoldeskek gyongyot Flinders Petrie asoja hozta felszinre a Theba melletti nekropoliszb61. A leletkorulmenyek tamisaga szerint legalabb 5500 eve pihent ez a gyongy a homokban, bizonyitva, hogy az egyiptomiak mar tbrtenelmiik hajnalan ismertek az uveggyartas titkat. Az egyiptomi uveggybngyok hamarosan olyan teruletekre is eljutottak, amelyek messze tulestek a nagy 6kori kulturak fenykoren. Annak ellenere, hogy a kereskedok csak a kesz arut exportaltak, a gyartasi eljaras nem sokaig maradt egy-egy muhely titka. Az antik vilagot egyesito nagy romai birodalomban mindenutt gyartottak iiveget. A gyartas technikajat pedig olyan bamulatosan magas fokra fejlesztettek, hogy a legmagasabb muveszi elkepzelesek kielegftesere is alkalmassa valt. Az iiveg, ez a kameleonszeriien valtozatos megjelenesii anyag, a muveszi hatas eszkozeinek szinte korlatlan varialasi lehetosegeit nyiijtotta. A gyartas titka a romai birodalom felbomlasa utan sem ment feledesbe. A szethullott birodalmon osztozkodo eur6pai nepek kincse lett ez is, mint annyi ma's kulturalis vivmany. A korai koz^pkor uveggyartasanak muveszi szinvonala ugyan erosen lehanyatlott, de az atmeneti megtorpanas utan ismet fellendules kbvetkezett. A Fb'ldkozi-tenger melleken Italia ragadta magahoz a vezetest. A velencei uvegmiivesseg evszazadokon at egyeduralkod6 volt, a XVI. szazad vegetol azonban a nemet es cseh uvegmuvesseg mind komolyabb versenytarsava nott. Mellettuk mds eur6pai allamokban is mind jelentekenyebb nemzeti iivegmuvessegek alakultak ki. A velencei es

a nemet—cseh iivegtargyak ket meroben clienteles iivegmuveszeti stilus kepviseloi voltak. E ket stilus hatasa alatt fejlodott a tobbi nemzet iivegmuvessege is. Az egyes europai teriiletek uvegrmivessegei kozott erdemes hely illeti meg a tortenelmi Magyarorszag, a KarpaVmedence uvegmuveszetet. Ez a terulet Kozep-Europaban mar a prehisztorikus idoktol kezdve a tortenelmi erok utkozovonalaba esett. Osi kereskedelmi litvonalak szeltek at minden iranybol, amelyek rajta keresztiil kotbttek ossze a Tavol-Keletet a Rajna-videkkel vagy a Balti-tenger melleket a foldkbzi-tengeri kultiirdk teruletevel. Nem csoda hat, hogy foldje rendkivul gazdag r^geszeti hagyatekot orzott meg szamunkra, amelyben eleg jelentekeny szerepet jatszanak az iivegtargyak is. A magyar honfoglalas es allamalapitas utan pedig itt iitkoztek Nyugat es Kelet politikai, gazdasagi es kulturalis eroi. A XIII. es XIV. szazad fordulojan megindulo onal!6 magyar uvegmuvesseg tehat igen valtozatos es sokretu hatasok alatt fejlodott. A kiterjedt erdosegek kedveztek az iivegipar mind eroteljesebb kibontakozasanak. A XVII. es XVIII. szdzad folyaman a magyar iivegmuveszet olyan szinvonalu viragz^sa kovetkezett be, amelyhez hasonlot azota sem sikeriilt elernie. E viragzo iivegmuveszet targyi emlekanyaganak szenteljiik e kis kotetet. Nem mellozhetjiik azonban a regeszeti leletek kiemelkedo ertekeinek vazlatos bemutatasat sem, s roviden targyaljuk azokat a kiilfoldi eredetii iivegdarabokat — legtobbszor nagy jelentosegu miiremekeket —, amelyeket sorsuk idekotbtt3 arnelyek itt veszeltek at a lepergett szazadokat, s melyek izlest formaloj iranyito hatasukkal a magyar iivegmuveszetben is szerepet jatszottak. Ismertetesiiket 1800 korul lezarjuk. Ez utan az idopont utan a magyar iivegmuveszet lij utakra tert, de ennek koveteset konyvunk terjedelme nem engedi meg. A XVII. es XVIII. szazad magyar iivegmuveszete, eur6pai tarsaihoz hasonloan, ket iivegmuveszeti stilushatas polusai kozott inga-

dozott. Hogy ezeket megerthessiik., hatasaikat felmerhessuk, elobb meg kell ismerkedniink az iivegmiivesseg technologiajaVal es e technolbgia mtiveszeti kihatasaival.

A kiilb'nbozo uvegfajtak kemiai osszeteteluket tekintve kettos szilikatok. A regi iiveggyartas ket uvegfajtat ismert. A kaldumndtrium iiveget., amelyet homoknak, mesznek, szodanak es a kaldum-kdlium iiveget, amelyet homoknak3 mesznek es hamuzsirnak magas hofokon valo osszeolvasztasaval nyertek. A ket uvegfajta koziil a natriumiiveg a regebbi. Az un. olomiiveg joval kesobbi eredetu, csak a XVII. szazad vegdn talaltak fel Angliaban. Nyersanyaga: homok, minium vagy voros 61omoxid es hamuzsir. A natriumiiveg keszitesehez sziikseges szodat tengerparti novenyek hamujabol nyertek, tenneszetes tehat, hogy hasznalata elsosorban a tengerparti iivegvidekeken: Egyiptomban, Sziri^ban, Spanyolorszagban, Velenceben volt altalanos. A kaliumuveg egyik lenyeges alapanyaga, a hamuzsir a biikkfa hamujabol nyerheto. Ez az oka, hogy a kontinens belsejeben az iivegcsurok a nagy bukkerdok kb'zelebe telepultek, 6s itt kaliumiivegct keszitettek. Igy tort^nt Csehorszagban, Nemetorszagban es Magyarorszagon is. Az iiveg alkatelemeinek megolvasztasahoz magas hofok sziikseges. Az olvasztas falazott olvasztokemenceben tortent. A megolvadt es megfelelo eljardssal elokeszitett iivegmasszabol oblos iivegedenyeket ket — egymastol lenyegeben eltero — eljarassal formalhatunk. Az elso az ontlsi eljdrds — illetoleg annak legregibb ose, az agyagmag kbriili formalas —, a masodik afuvds. A legelso, datalhat6 egyiptomi edenyek agyagmag koruli formdIdssal, ezzel a legosibb eljarassal keszultek. Ogyes kezek a keplekeny, suriin foly6 uvegmasszabol, az un. Mpasztab61" elore elkeszitett agyagmag korul formaltak ki az edenyket, mely e primitiv technika kovetkezteben csak igen korlatozott meretu lehetett. Joval kesobb alakult

ki az ontesi eljdrds, melynel az olvadt iiveganyagot tiizall6 anyagbol eI6re elke'szitett formaba ontottek. Az iivegedenyek fuvdssal valo eloallitasa j6val lijabb keletu, mint az ontes. Evezredeknek kellett eltelniiik az elso uvegedenyek eloallitasat61 addig, mig az idoszamitasunk kezdete koriili idSkben sidoni uveggyartok rajb'ttek erre az ujitasra. A fiivas eszkoze egy kb. masfel m^ter hosszii kovacsolt vasbol keszult cso, az lin. 3,pipa", mely mindket oldalan gombaszeruen kiszelesed63 simara csiszolt reszben vegzodik. Az uvegfiivo munkas a pipa kiszelesedo veget a siirun folyd, tapados iivegmasszaba martja, es annyit szed fel belole, amennyi az ed^ny formalasahoz szukseges. Eroteljes fuvassal holyagot alakit ki a masszabol, amelynek a kivant alakot ide-oda lobalassal, vas- es marvanylapokon valo hengergetessel es vascsiptetok segitseg^vel adja meg. A fuvasi eljarassal keszult vekony falu uvegedenyeknel nagyon zavaro az anyag tisztatalansaga, s mar az okorban megindultak a szintelen, attetszo iiveg eloallitasara iranyulo kis^rletek. Ezek hamarosan sikerrel is jartak. Az ujkorban mar egeszen szintelen uveget is elo tudtak allitani. A fuvasi eljaras hallatlanul nehez munka volt. A szerencsetlen iivegfuvo az izzo kemencek kozeleben verejtekezo testtel., minden erejet megfeszitve dolgozott. A gyorsan merevedni kezdo iivegholyag fiivasakozben nagy erot kellett kifejtenie, erei kidagadtak, tudeje majdnem szetrepedt. Ha miizeumok vitrinjeiben a csodalatosan kbnnyed fuvott uvegeket csodaljuk, lehetetlen meghatodottsag nelkul gondolnunk alkotojukra es arra a hallatlanul nehez munkara, amellyel letrehozta oket. Atmenetet jelent vegiil az ontesi es fuvasi eljaras kozott zformdba fuvds, A fuvasi eljarassal forgasfeluletii vagy ahhoz kb'zel allo formakat lehet konnyen es termeszeteser eloallitani. Szogletes edenyforma keletkezik., ha az iivegholyagot fiivas kb'zben az elore meghatarozott forma tiizallo falai koze szoritjuk, illetoleg abba belefujjuk. Ha a tiizallo forma falait bemelyedo diszitmenyekkel latjuk el, ezek a diszit8

menyek mint kiemelkedo dombormiivek jelennek meg a formaba fuvott iiveg falain. Miutan igy attetszo vagy szines iivegbol bntessel vagy fuvassal az edenyek megformalasa megtbrtent, azokat vagy valtozatlanul hagytak., vagy tovabbi diszitesnek vetettek ala. A legfontosabb megmunkalasi mod a kbszorules, illetoleg csiszolas. Eszkbze az esztergapad gyorsan forgo tengelyere szerelt vorbsrez korongocska. Ehhez a kis koronghoz szoritja a miivesz az iivegtargyat, mikbzben a korongra gyemant csiszolopor hull es viz csepeg. Igy a f bibs uveganyagot a surlodo gyemantporral eltavolitva kapja meg az edeny nemcsak szbgletes formajat, hanem a sima feluleteket borito, gyakran bamulatosan gazdag mertani vagy alakos diszet is. A csiszolas hasonlo a kbszoriileshez, de mig a kbszoriilt felulet erdes es fenytelen, a csiszolt a munka befejezese utan tbkeletesen zart, sima es ragyogo. A festett disziteseket magas hofokon olvad6 zomancfeste"kkel egetik az edeny feliiletere. Magas hofokon rbgzitik az iivegek feluleten az aranyozast is. Megismerkedtiink — ha csak diohejban is — a miiveszi uvegedeny szuletesevel ^s diszitesevel egeszen addig a pillanatig^ amikor e torekeny., csillogo muvek elhagytak a regi iiveghutat. Amint latjuk, tuzben szulettek. Esztetikai megitelesiiknel leglenyegesebb tulajdonsagukat, a format, izzo allapotban kaptak. Az izzo iivegnek azonban, amelybol szulettek, egeszen mas anyagi sajatossagai vannak, mint a lehiilt, megmerevedett anyagnak. Az olvadt iiveg surun folyd, keplekeny., ragados, nyulos massza. A lehiiles, a megmerevedes utan anyagi sajatossagai meroben ellentetesek lesznek. Dragakbvekkel vetekedoen kemeny, rideg, merev, kagylos toresii, rendkiviil nehezen megmunkalhato, altalaban mindenben a kristalyos testekkel, pi. hegyi kristallyal rokon. Mig a legtobb diszitomuveszeti technika anyaga az egesz megmunkalasi, formaadasi es diszitesi folyamat alatt, sot utana is valtozatlan (mint a marvany, nemes kbvek, hegyi kristaly, borostyan, teknoc, elefantcsont stb.), addig az iiveg a formalas es kesobb a diszites alatt meroben ellentetes anyagi sajatossagokkal bir. Ez a kettosseg igen

Idnyeges korulmeny az iivegedenyek anyagszerusegenek esztetikai ertekelesenel. Mindenesetre, akar az izzo, keplekeny, amorf, akar a kristalyos jellegii, rideg iiveg anyagi sajatossagait fejezi is ki a muvesz3 alkotasa egyforman igaz es a szo nemes ertelmeben veve anyagszerii lehet. Igy tehat a muveszi uvegtargyak ket egymassal meroben clienteles kifejezesi modot es muveszi felfogast kepviselo csoportra kiiloniilnek. Ez a kettosseg az iivegmiiveszet tobb ezer esztendos miiltjan keresztiil kovetheto. A ket irany kiizd egymassal. Hoi az egyik, hoi a masik keriil felszinre. A nagy miiveszeti stilusok, a gotika, reneszansz., barokk vagy klasszicizmus legtobbszor a lenyegiiknek megfelelobbet valasztottak ki a ketto koziil, s azzal otvozodtek egyseges iivegmiiveszeti stilussa. Lassuk egy kicsit kozelebbrol a ket iranyt: Az elsotj amelyet a ,,fuvott iiveg stilusdnak" nevezhetnenk, az uvegnek mint izzon folyo, tapados, keplekeny, amorf masszanak anyagi sajatossagaihoz alkalmazkodo, azokat minel tokeletesebben es maradektalanabbul kifejezo anyagszeruseg jellemzi. Mivel a diszito eljarasok legtobbje, mint pi. a koszorules, csiszolas, festes, aranyozas csak a kihult, megmerevedett iivegfeluleten alkalmazhato, ezek az utolag alkalmazott diszitmenyek vagy teljesen hianyoznak, vagy csak egeszen alarendelt szerepet jatszanak. A muveszi hatas eszkoze itt kulonben sem diszitmeny, hanem elsosorban az edenyforma. A miivesz a konnyed, vekony uvegholyag erosebb vagy gyeng^bb fuvasavalj behorpasztasaval, nyujtasaval, esetleg csipofogokkal va!6 tunemenyesen gyors formalasaval igen valtozatos formakat teremt. Az otlet, a lelemeny szinte kimerithetetlen. A megmerevedett uvegben az elobb meg izz6 iiveghartya minden hajlekony lagysaga, az alkoto muvesz kezenek minden rezzenese idotlen idokig konzervalodik. Ennek a muveszi felfogasnak legtok^letesebb kifejezoje — az okori iivegmuveszet, az arab es spanyol uvegmuvesseg mellett — az olasz, elsosorban muranoi iivegmuveszet.

10

A masik nagy, az elobbivel clienteles uvegmiiveszeti modort, amely a megmerevedett, rideg iiveg anyagszeriiseget engedi tbkeletes kifejezodesre, legtalalbbban ,,dsvdny- vagy kristdlystilusnak" lehetne mondani. Az e csoportba tartozo emlekeknel az igazi formaad6 miivesz nem az iivegfuvo munkas. Az uvegcsiirben csak az alapjat keszitik el vastag falu, nehezkes, bntott vagy esetleg fuvott edeny kepeben a csiszolo vagy koszorulo miivesz ugyeskedesenek. A fuvott stilusti edenyek lekerekitett, zart egysege es simasaga helyett itt csupa sikot, szogletesseget, elt, azoknak kbnnyedsege helyett csupa tbmorseget es sulyt talalunk. Addig, mig a viztiszta, attetszo iiveg eloallitasa nem sikeriilt, nem nagyon gondoltak a hegyi kristalybol vagy mas feldragakovekbol nagy nehezseggel kicsiszolt, fenyiizo edenyek uvegtargyakkal valo potlasara, a kristalytiszta, szintelen uveg birtokaban azonban mind gyakrabban. Igy alakult ki lassan a kristalystilus, amelynek ujkori kepviseloje a nemet es cseh uvegmuveszet. Bar a ket irany szinte egyidos, az iivegmuvesseg regmultjaban megis szembetiino a fuvott stilus uralma. A kristalystilus antik, bizanci e"s fatimida elofordulasai utan csak a XVIII. szazad elejetol jelentkezik mind nagyobb es nagyobb sullyal. Mig a deli, roman nepek formaerzekenek inkabb a fuvott stilus felel meg, addig az eszaki german izlessel a kristalystilus rokon. A magyar izles is inkabb a fuvottuveg-stilust, mint a kristalystilust kedvelte. Talan ez a magyarazata egyeb tarsadabni es gazdasagi okok mellett annak, hogy a magyar iivegmuvesseg fenykora a XVII. es XVIII. szazadra esik. Arra az idore, amikor a kristalystilus fokozatos eloretbrese soran meg nem nyomta el Europa-szerte a fuvott stilust, es igy a magyar iivegmuvesseg a lenyegenek megfelelo uvegmuveszeti stilusban taldlhatta meg teljes kifejlodeset.

A magyarorszagi 6'skori uvegleletek legtobbszor ekszerek. Apro iiveggybngyb'cskek, amelyek elenk szinu, zavaros, atlatszatlan iivegii

pasztabol kesziiltek. Sziniik legtobbszor sotetkek vagy sbtetzbld. Gyakran elofordul a kiilonbozo szinu iivegmasszak bsszegyurasa, 6sszekever6se, amelynek eredme"nyekeppen a kis, nehany millimeter atmeroju iiveggombbcske a termeszetes reteges kovekhez, marvanyokhoz vagy feldragakovekhez lett hason!6. Az iivegtechnika fejlodesevel kesobb komplikaltabb diszitoeljarasokkal is megprobalkoztak a gybngybcskek keszitoi. A szines iivegmasszakat nem szabalytalanul, rendszerteleniil gyurtak bssze, hanem a gyongyocske magja kore retegeztek egymast takaro hejacskak modjara. Ezutan a szines iivegre"tegeket az epiteszetben gyakori sgrafitto eljardshoz hasonloan koszoriilessel lehantottak egymasr61. Igy a kiilonbozo melysegben egymasra tapado kiilonbozo szinu iivegretegek szabalyos rendben lathatova valtak, es a gybngyszemek feluletet pavaszemhez hasonlo mustraval elenkitettek. Hatasos es anyagszerii diszitoeljaras elso elofordulasa ez (r.kep). Nem konnyii e gyongybcskek pontos koranak meghatarozasa. Sokaig azt tartottuk, hogy Magyarorszagon a legregibb iivegtargyat — egyszerii, igenytelen kis kek gyongyszemet — korai vaskori leletbol hozta napfenyre az aso. Az utobbi evek asatasai azonban olyan gybngybcskeket is felszinre hoztak, melyeknek kora a leletkbriilmenyek alapjan meg ezt az idot is megelozi valamivel. Ezek a regi iivegtargyak nem a Karpat-medenceben keszultek. T^voli vide"kekrol} d^lrol es keletrol hoztak oket, a prehisztorikus id6k fejlettkereskedelmenek bizonyitekakent. A regebbi regeszeti felfogas kizarolag Egyiptombol szarmaztatta e gybngybket, ma azonban mar azt tartjak, hogy e viszonylag kesoi korban mas f bldkbzi-tengeri uveggyartb kbzpontok is mukbdtek, s nagy r^szben ezek term^ke volt a Karpat-medencebe keriilo iiveearu is.

A romai kultura, amely alatt az uvegmuvesseg elso csodalatos es sok tekintetben maig tul nem szarnyalt viragkorat elte Magyarorszagon — illetve az akkori Pannoniaban —, igen gazdag leletanyagot hagyott rank. A magyarorszagi romai uvegleletek muveszi erteke sok12

szor a rtfmai iivegmiivesseg csucsteljesitmenyeiet is eleri. Kulondsen a ,,vas diatretum"-nak nevezett diszedenyekre gondolunk. A tobbnyire gombb'lyded edenyek also felet testiiktol messzire elallo iiveghalo boritja, amely az edennyel csak vekony uvegpalcikak kozvetitesevel fiigg bssze. Eloallitasi m6djuk sokat vitatott kerdes, s mindmaig nem tisztazodott teljesen. A regebben altalanosan elfogadott nezet szerint egy durvan kiformalt, vastag falii edenybol allitottak elo olyan modon, hogy a halomiivet es a palcikakat mintegy kimetszettek az iivegmaszszab61, a folos iiveganyagot koszoriilessel es furokkal tavolitva el. Ez az eljaras 6riasi keziigyesseget es a mai ember szamara szinte elkepzelheteden tiirelmet kivant. A magyarorszagi leletek kozott a legszebb a Szekszardon elokeriilt ,,vas diatretum". A tbredekes edeny labait harom delfin es harom csiga alkotja. Aljat attort muvii koszorult karima tagolja. Testen a szokasos halomu helyett kbszoriilt felirat fut koriil karcsu, elegans formajii gorog betukbol (2. kep). M^g ket hasonld darabot es tobb tOredekes leletet ismeriink a magyarorszagi leletanyagbol. E muremekek minden bizonnyal kulfoldon keszultek. Sok mas ertekes r6mai uveggel egyutt a nagy rajnai iivegkozpontbol szarmaznak. Trierben, majd Kolnben az idoszamitasunk szerinti II. es III. szazadban viragzott az iiveggyartas, s jelentoseget me'g ezutan is sokaig megtartotta. A magyar foldbol elokeriilt r6mai iivegek legnagyobb r^sze innen valo, es a rajna—dunai nagy kereskedelmi utoeren keresztul keriilt el Pann6niaba. A rajnai muhely formain kiviil szerepehiek a pannbniai leletek kozott a ket nagy masik romai uveggyarto kozpont, £szak-ItaUa es Alexandria tipusai is, bizonyitva a mindket iranybol Panndnia fele iranyulo behozatalt (3., 4, k6p). A diszes es tdkeletes kivitelii, kulfoldi eredetii darabok mellett mar a korai idokben feltunnek kezdetleges, jellemzoen sotetzoldes szinezSdesu targyak is, amelyeket joggal tarthatunk pannbniai hutak termekeinek. Nagyobb, alaktalan uvegrogok kerultek elo az aquincumi

polgarvarosbol es Brigetiobol (Szbny), ezekben egy panndniai romai uveghuta miikodesenek emlekeit latjuk. Feltehetjiik, hogy a legiok sziiksegleteit kielegito iparosmiihelyek kozott uveggyartomiihelyek is voltak, Ezek szerint az elsd uveghutdk Magyarorszdg teruleten az idoszdmitdsunk szerinti I. es II. szdzadban Pannonidban mukodtek.

Midon a nepvandorlas hullamai a romai birodalom magyarorszag1 bastyait elmostak, viragzo iivegkulturajanak is vege lett. Ezutan az iiveg ismet csak kezdetleges gyongyok, ekszerdiszek anyagakent fordult elo, mint az evszazadokkal elobbi koravaskori vagy meg r^gebbi leletekben. Nem erdektelen kerdes szamunkra, hogy a 896-ban a Karpatmedencebe erkezo magyarsag mikor es milyen formaban ismerte meg az iiveget. Meg a honfoglal£st megelozo vandoniton tbrtent ez. Az V. szazad hatvanas eveitol a IX. szazad elso evtizedeig a magyarok az Azovi-tengertol keletre, a Kuban es Don folyok kbzotti teruleten laktak, a bolgar-tdrok eredetii onogurokkal torzsszovetseget es politikai kozosseget alkotva. A Kubdn-videki magyar onogur ne"pekre eros kulturalis hatdssal voltak a toliik delkeletre3 a Kaukazus ^szaki lejtoin lako alanok. A magyar nyelvben tb'bb fogalomra irani-alan eredetu szo van3 tobbek kozott irani-alan eredetu szo az iiveg. Ebbol a nyelveszeti adatbol kiindulva megprobalunk valaszt adni arra a kerdesre, vajon mikor 6s milyen muve"szi megmunkalasi formaj^ban ismerte meg eloszbr a magyarsag az iiveget. Az elso kerdesre konnyen valaszolhatunk: a Kuban-videken, a VI. es VII. szazadban, alan kozvetitessel. Erre mutat az iiveg szo eredetenek vizsgalata. Hogy a masodik kerdesre valaszt adhassunk, meg kell ismerkednunk az uvegmiivesseg VI. es VII. szazadi helyzetevel. A korai kozepkori bblos iivegrol meglehetosen keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy az iiveggyartas egyik sulypontja Bizanc

volt. Messzi utakat jartak be a bizanci eredetu dragasagok. Egy resziik nyugatra vetodott, es valamelyik szekesegyhaz kincstaraban dragamuvu btvb'sfoglalatban mint ereklyetart6 vagy diszedeny fejezte be utjat. A legszebb sorozatot ezekbol a velencei San Marco kincstara orzi. Fejlett uvegipara volt ekkor a Szaszanidak uralma alatt £116 Perzsianak is, amelynek legszebb emleke a parizsi un. Khoszroe'sz tal. Nyugaton egymast61 tavol eso helyeken talaljuk meg a bizanci vagy szaszanida uvegmuvessegemlekeit. Igazan meglepo eredmenyekre azonban akkor jutunk^ ha keleti kisugarzasuk szelso hatarait vizsgaljuk. A San Marco egy disztaljanak foglalatan a kovetkezo feliratot olvashat juk: ,,Szent Panthaleon, segitsd meg szolgadat, Zachariast, az iberiai erseket. Amen." Iberia azonban nem mas, mint az egykori Georgia (azaz Griizia), amely allam az onogur—magyar nepek es az alanok szomszedsagaban a Kaukazus deli lejtojen hosszii idon keresztul bizanci fennhatosag alatt allott. De sokkal keletebbre elvetodb'tt bizanci es szaszanida diszuvegekr61 is tudunk. Egy serleg — mint legtavolabbra vet6dott targy — Japdnba, a shoshoini Nara fatemplomba keriilt. A kora kozepkori egyiptomi eredetu iiveg diszedenyeknek ^szaki szelso elterjedesi teriilete szinten erinti azt a vonalat, amelyen a lovasnomad magyarsag haladt. A magyarsag Kubdn ^s a Don kozti tartozkodasanak ideje alatt a kornyezo teruleteken egyiptomi, bizanci es szaszanida eredetu oblos iivegek, serlegekj korsok, draga disztalak fordulnak elo es aramlanak a kereskedelem verkeringeseben meg joval tavolabb, Keletre is. Valosziniinek tarthatjuk tehdt, hogy e drdga., magas muveszi szinvonalu diszedenyek kepeben ismertek meg a magyarok eloszor az uveget. Felteheto, hogy az elenk kereskedelmi osszekbttetesek reven az uralkodo osztaly tagjai meg is szerezhettek egy-egy ilyen diszes targyat, amely azutan esetleg aparbl fiura szallt. A roman kori magyar epitomuveszet es szobraszat diszitoelemeiben sikerult szaszanida reminiszcenciakat kimutatni, tovabba komoly alapunk van annak felteteleze'-

sere, hogy ilyen eredetu diszitomotivumokat btvosmuveszetunk is kb'zvetitett. Nem akarjuk azt mondani, hogy a kozepkori magyar iivegmuvessegben valaha is sikerulhetne e fenyuzo bizanci, egyiptomi 6s szaszanida diszedenyek hatasat felismerni. Hiszen a folytonossag nines meg, s a kb'zepkori magyar iiveg nagyon gyer nyomai tulajdonkeppen csak a XIV. szazadto" 1 kezdodnek. De talan megsem volt egeszen hiabava!6 rainutami ezekre az erdekes kapcsolatokra, mert ezek feltetelezhetove teszik, hogy a honfoglalas elotti magyarsag az iiveget az eddigi felfogassal ellentetben nemcsak mmt iivegpasztabdl keszult szegenyes gyongyocskek anyagat ismerte.

A honfoglalas utan jelentekeny valtozasok kovetkeztek be a magyarsag eleteben. A turk eredetu vezeto retegaz allando harcok soran komoly vesztesegeket szenvedett, lassan felorlodott, es a viszonylagos szamarany mindjobban elto!6dott a regi finnugor elemek javara. Parhuzamosan ezzel a diszltomuveszeti emlekek is szegenyesebbekke valtak. Aturk, szaszanida, arab elemek fokozatosan hatterbe szorultak. Az orszag csatlakozasa a keresztenys^g nyugati formajahoz nem kovetkezett be egyik 6rar6l a masikra, hanem csak bizonyos ingadozas utan. A bizanci muveszet hatasa ezekben a bizonytalan idGkben meg igen eros, es ezt, kulonosen a XII. szazad folyaman3 a politikai helyzet alakuldsa is alatamasztotta. A bizanci 6'blos uveg gyartasa ezekben a szazadokban meg igen magas muveszi erteku volt, es nem beszelve a 959. es 962. evi bizanci kalandozasok zsakmanyolasarol, val6szinunek vehetjuk a bizanci iiveg magyarorszagi behozatalat is, kulonosen az orszag deli vide"kein elo elokelok reszere. A magyar kiralysag megalapitasa utan kb. 300 ewel kezdtek csak dolgozni az elso magyarorszagi hutak. Ily hosszii ido alatt az uralkodo osztaly asztalardl nem hianyozhatott az uveg. A szuksegletet a kulfoldi behozatal potolta. Ezt bizonyitjak a kiralyi var teruleten nemreg lefolyt asatasok is, amelyeknel jelentekeny szamban kerultek 16

napfenyre XII. es XIII. szazadi sziriai eredetii, zomancfestesu es aranyozott iivegedenyek toredekei. Az Arpad-hazi uralkodok korszakaban Magyarorszag viragzb nagyhatalom volt. Elenk kereskedelmi es kulturalis kapcsolatokat tartott fenn a nyugati allamokkal. Ezeket az osszekotteteseket jelentekenyen kimelyitettek az Arpad-haz rokoni kapcsolatai a legkulonbbzobb kiilfoldi — nemet, francia, lengyel, orosz, spanyol, olasz — uralkodo hazakkal. Az Arpad-haz klhalta utan pedig, az Anjou-haz tronralepesevel a mar kezdettol fogva meglevo es egyre erosbdo olasz kapcsolatok a magyar uveg szempontjabol is jelentosegre emelkedtek. Magyarorszag kulturalis es miiveszeti teren is az elsok koze kiizdi fel magat Europaban. Fokozatosan terjesztette ki hatalmat es politikai befolyasat del fele, reszben a Balkan felszigetre, reszben Italiara, az uralkodohaz birtokai fele. A napolyi kiralysag 1348-16! I35i-ig magyar uralom alatt allott. Nagy Lajos ket hadjaratot is vezetett Napoly ellen. E hadjaratokra elkiseri 6t az orszag uralkodo osztalyanak szine-java. Szinte fel sem merheto, milyen hatassal voltak e hadjaratok a feudalizmus koranak gazdagj pompaszereto magyar fouraira a kozepkori kbtelekbol mar-mar kitbro, forro, erjedo es az erjedes minden pazar szineben pompazo, tulfinomult Italiaban. Midon a latottak mesebeli pompajatol meg zsongo fovel hazatertek, sajat otthonaikban is igyekcztek e fenyiizest megvalositani. Az elso szarazfbldi hadjarat utvonala 1347-ben egesz kbzelrol erinti az akkor mar rmikodo eszakolasz iivegvideket. Az utirany: Ljubljana— Gorizia—Belluno—Verona—Mantova—Modena—Bologna—Ravenna. A masodik, I350-es hadjarat visszatero utvonala szinten az uvegvideken haladt at: MonteCassino—Anagni— Roma— Siena—Firenze—Modena—Mantova vonalon. Az Anjouk utan, a XV. szazad folyaman az orszag olaszorszagi kapcsolatai nemhogy lazultak volna., de meg szorosabbak lettek. Ebben a korszakban beszelhetiink eloszor mai ertelemben vett mugyujtorol es miigyujtesrol, a feudalizmus koranak rendszertelen kincshalmoza2 Regi magyar uvegmiiveszet 17

saval ellentetben. A reneszansz nagy mecenasait megelozo tezauralo kozepkori four bizonyosan tobbre becsiilte az aranyserleget, mint a torekeny uveget. A reneszansz humanista szellemmel telitett miiertoje azonban a velencei kristalyedeny formaiban rejlo eszmei erteket fb'lebe helyezhette a nyersanyagerteknek. A tortenelmi esemenyek sziiksegszerii kbvetkezetesseggel melyitettek ki az olasz miiveszet hazank fele hatolo utjat. Szinte termeszetes tehat, hogy midon Velenceben ugyanebben az idoben emelkedett az uvegmiivesseg soha nem latott magaslatok fele, hatasa alol hazank sem vonhatta ki magat. E hatds ereje teljeben dllott a szuleto magyar iivegmuveszet bolcsojenel, s belyeget ez magdn is viselte egesz fejlodesen at. A velencei iivegmuveszet kezdetei ma meg felderithetetlen homalyba vesznek. Az elso adat az ioy2-es evbol valo, midon egy okmany az iiveggyartashoz szukseges nyersanyagoknak Alexandriabol valo szallitasarol beszel. i2O4-ben Konstantinapolynak a keresztesek altal tortent elfoglalasa es az lin. latin csaszarsag megalapitasa utan egesz csomo bizanci eredetu diszuveg keriil a San Marco kincstaraba. Ezek miiveszi hatasa azonban nem nagyon ervenyesiilhetett az akkor meg meglehetosen kezdetleges allapotban levo es inkabb csak hasznalati edenyek eloallitasaval foglalkozo uvegiparban, A velencei iiveggyartok I2y9-ben egyesultek hatarozott testiiletben. i29i-ben hoztak meg azutan azt a tbrvenyt, amelynek ertelmeben a fiist, tuzveszely es egyeb egeszsegi artalmakra valo tekintettel az iiveghutak csak Murano szigeten dolgozhattak. A velencei, illetoleg most mar muranoi iivegipar a XIII. szazadban teljesen kibontakozott. Az iivegipar a koztarsasag gazdagsaganak ekkor egyik legkomolyabb forrasa volt. A tengerek kiralyneja orizte is ezt a kincset, gyakran szinte visszataszito sziikmarkusaggal es kegyetlenseggel is. 1295-ben megujitottak egy mar regebben is ervenyben levo tb'rveny rendelkezeseit, mely szigoru biintetesekkel siijtotta a kiilfoldre vandorlo iivegmuveseket. Ennek nem sok eredmenye lehe18

tett, mert egymas utan keletkeznek a dezertor velencei uvegmiivesek altal alapitott iivegcsiirok. A kutfok nemegyszer beszelnek velencei eredetii uveggyartok orgyilkosok altal tortent meggyilkolasarol, gyakran tavoli orszagokban is. Nem csoda, ha a szokott vitrariusok (uveggyartok) allando rettegesben eltek, es nyugtalanul vandoroltak egyik helyrol a masikra. Termeszetes az is, hogy nemalegugyesebbeslegkepzettebb vitrariusok vettek keziikbe a vandorbotot, hanem azok, akik eppen viszonylagos tapasztalatlansaguk miatt otthon nem tudtak boldogulni. Ez a legkezenfekvobb oka, hogy a kulfb'Idon megindulo, muranoi modoni iiveggyartas termekei anyaguk tokeletlensege mellett formai nehezkessegiikkel is messze elmaradnak a hires velencei kristalyiivegtol. A Magyarorszagra keriilt s ep allapotban fennmaradt olasz iivegemlekek kozul talan a legregibb az a talpas serl eg (a Magyar Nemzeti Miizeumban), mely egy somogyvari sirlelet melleklete volt. Jellegzetes korai velencei., gotikus forma, meg joval a reneszansz fenykort megelozo idobol. Korte idomu teste also harmadaban erosen osszesziikul. A cuppa vizszintes als6 vegzod£sehez minden szerves atmenet nelkiil teljesen megoldatlanul csatlakozik a merev, meredek vonalban felfele ivelo talp. Peremet jellegzetes, zomancfestesu, pikkelyes diszitmenyii szalag futja kb'rul. Cuppajan megtalaljuk a Velenceben megszokott, feliilrol lefele futo, fokozatosan elvekonyodo, nemileg a femmuvesseg emlekekent hato iivegbordakat. Talpa szinten bordazott. A XV. szazad kozepen kesziilhetett (6. kep). A wroclavi muzeumban is van egy hasonlo serleg, elooldalan a Hunyadi Matyas korabeli magyar cimer zomancfestesu kep^vel. Hogy e ket mutargy jellegzetes, gotikus formaja mily altalanos volt s mily sokaig ellenallott a divat valtozasainak, azt a hires bartfai uvegkelyhek bizonyitjak, amelyek mar a XVI. szazad elejerol szarmaznak. Bar alapformaik ugyanazok maradtak. mint az elozo kettonel, a kbzottiik levo fel szazad hatasa erosen meglatszik. A fo formak elobb meg szinte kellemetleniil hato merevsege mrndenutt fel-

engedett. Fbdeliik finoman, lendiiletesen ivelo vonallal megy at az erosen tagozott gombba, s olyan felso lezarast ad, mely magaban veve is sokat enyhit az eredeti kemeny hatason. A kb'rte idomu cuppa vonalai lendiiletesebbek, lagyabbak, als6 befuzodese sokkal enyhebb. A miivesz mar erezte a cuppa es a tblcseres talp csatlakozasanak elobbi szervetlenseget, s ezt az egyik serlegnel egy nagy fogo gomb — nodus — kozbeiktatasaval, a tobbieknel pedig a bordazott noduson kivul meg tobb, a nodus fblott es alatt elhelyezkedo parnatag kozbeiktatasaval igyckezett megoldani. Az uveganyag teljesen szintelen, kiveve a sotet kobaltkek talplemezt. Mereteik eleg tekintelyesek. A diszitmeny a somogyvari serleg pikkelyes peremdiszehez teljesen hasonlo szalagon kiviil csupan Bartfa (Bardejov) varosanak szarnyas angyalok altal tartott cimerere szoritkozik. E serlegeket Bartfa varosanak urai a varoshaza ujjaepitesenek oromere rendeltek, a tanacskozasok vegen szokasos aldomasivashoz. E remek darabokbol regebben otot a bartfai, egyet pedig a kassai (Kosice) varosl miizeum 6'rzb'tt, egy darab a Magyar Nemzeti Miizeumba keriilt, amelynek egyik buszkesege (7. kep). A Magyarorszag szamara kesziilt velencei iivegek koziil — bar idorendben joval megelozi a bartfai serlegeket — utoljara hagytuk a legjelentosebbet es legertekesebbet: Matyas kiraly hires billikomat. Az eddig targyalt korte idomu serlegektol mar formal megoldasaban is kiilb'nbozik. A szokatlanul nagymeretii — 42 cm magas — serleg tolcseres cuppaja teljesen diszitetlen, sima iivegbol fuvott kiipfelulet, amelynek batarolo gb'rbeje az egyenestol csak igen kis ivelessel ter el, e kis iveles azonban eppen eleg ahhoz, hogy az antik oszlopok sudarasodasahoz hasonloan az egesz feluletnek rugalmassagot es erot adjon. A tolcsert alul keskeny gyiirutag fogja bssze, az bsszhangzo erojatek hangsulyozasaval is elokeszitve az eroteljes nodust, amely formailag tbkeletesen egyszerti parnatag, de sima feliilete alatt az eddigi disztelen egyszeruseg remek ellentetekent az iiveganyagba agyazott fonalas diszitmeny gazdag fonadekat mutatja. A nodus alatt a serleg eltb'rott,
20

es azt aranyozott eziistbol keszult otvosmunkaval potoltak meg a XVIszazad vegen vagy a XVII. szazad elejen. Ebbe az eziisttalpba az akkori tulajdonos, Batthyany Boldizsar (megh. 1590) vagy fia, Ferenc (megh. 1625) a serleg tortenetet vesette be harmincket soros magyar versben. Eszerint ,.,Ez Hunyadi Matyas kiraly Billikumja", amelyet a velenceiektol kapott. Tole II. Lajosra maradt, aki fopoharnokanak, Batthyany Ferencnek (megh. 1566) ajandekozta 1524-ben Nemetujvarott (Giissing). O es utodai a nagy becsben tartott ereklyet hiven oriztek rohonci (Rechnitz) eros varukban, s mint a foliras ekes szavakban elbeszeli, aldomasivasra hasznaltak. Amint valtozatos tortenete bizonyitja, evszazadokon at megbecsiilt ereklyekent szallt egyik four tulajdonabol a masikeba, jelentos izlesformalo szerepet tbltve be (5. kep). A velencei eredetu magyarorszagi uvegtargyak szama a XIV. es XV. szazadban igen nagy lehetett. Toredekes darabjalk gyakran kerulnek elo a leletekbol. Irott emlekek is sokszor beszelnek roluk. A ferrarai kb'vet pi. 1486-ban a Beatrix magyar kiralyno szamara Ferrarabol kiildendo ajandekok kozott a velencei kristalyokat emliti a legertekesebbek gyanant.

A magyarorszagi iiveggyartas kutatasa szempontjabol elsorendii fontossagu kerdes: hoi es mikor indult meg az b'nallo magyar uveggyartas, kik voltak az elso magyarorszagi eredetu uvegtargyak mesterei, volt-e ezeknek a targyaknak helyi jellegzetessege es miiveszi erteke? A jelenlegi ismereteink szerint elso magyarorszagi huta, a felvideki Selmecbdnya es Kormocbdnya (Banska Stiavnica es Kremnica) vdrosok kozeleben levo Teplice a XIV. szazad elejen mar mukodott. Czembe helyezese es termelese szoros kapcsolatban volt az ottani aranybanyaszattal, az iizemhez sziikseges hasznalati edenyeket, palackokat, talakat, tegelyeket allitotta elo. Joggal feltehetjuk azonban azt, hogy ezenkiviil szelesebb teriiletek ellatasara is vallalkozott.
21

Nagyon valoszimi, hogy e hutan kiviil a XIV. es XV. szazadban mar szep szammal dolgoztak Magyarorszagon masutt is hutak. Feltehetoleg a banyavidekek kozeleben alakultak ki, a Felvideken es Erdelyben. Kik voltak a kbzepkori magyarorszagi hutak elso mesterei? Az iiveggyartas nagy jartassagot kivan, aparol fiura szallo titkos mufogasok, es anyagok, ,,arcanumok" ismeretet. Nem is gondolhatunk tehat masra, mint hogy regi mugyakorlattal rendelkezo, fejlett uvegkulturaju videkekrol szarmazo kulf oldi szakemberek voltak azok, akik e regi iivegcsiirok felszereleset elvegeztek. Ugyancsak nekik kellett atlenditeniiik az uj iizleti vallalkozast a kezdet nehezsegein. Hatasuk az edenyek miiveszi formainak kialakitasara is bizonyara donto volt. Mellettuk lassan, fokozatosan valoszinuleg a hazai munkaerok is belekapcsolodtak a termelesbe. Kulfold alatt nem gondolhatunk mdsra, mint Itdlidra, Kulfoldi szakembereken nem erthetunk mdsokat, csak olasz, elsosorban dezertor velencei iivegmuveseket. Az elso, iivegkeszitessel foglalkozo mesterrol szolo adatunk is Olasz Antal budaipolgarrolbeszel, I4i9-ben. Ez rendkivul korai adat. Az egyes kornyezo nyugati allamokban csak joval kesobb talalkozunk velencei mesterek mukbdesenek nyomaival, velencei modorban kesziilt(,,a la fa^on de Venise", j,cristal a la fa^on de Venise") uvegedenyekkel. Legkorabbi adataink Magyarorszag utan Ausztriaba vezetnek. De itt is a budai adatnal 9 ewel kesobben, i428-ban van szo Becsben Onossorius (Onofrius) de Blondio velencei uvegmuvesrol. Magyarorszag tehat, mint ahogy az olasz reneszansz szamara idorendben elsoul nyitotta meg kapuit, elsokent fogadta be az olasz reneszansz uvegmiiveszetet es annak kepviseloit is. A velencei leveltar egyik XV. szazad vegi adata egy idegenbe szakadt magyar iivegmuves mukbdesenek emleket orizte meg szamunkra. Eszerint Andreas de Georgia de Ongarta magyar szdrmazdsu uveggydrto 1481. december 26-an kelt vegrendeleteben minden vagyonat jotekony celokra hagyta. Ki lehetett ez az ismeretlen, kbzelebbrol nem tudjuk, de teny az, hogy elismerest es vagyont tudott szerezni maganak e korai
22

idokben Velenceben, a miiveszi iiveggyartas soha utol nem ert fenyes kozpontjaban, meg tudta allni a helyet olyan uvegmuvesek kozt, akiket kialakult izles biztonsaga vezetett, s akiknek kezeben generaciok soran kialakult muhelygyakorlat finomsaga luktetett. Amikor Magyarorszagon 1300 koriil olasz iranyitassal megindult az iivegmuvesscg, Ncmetorszagban es Csehorszagban a hutak meg egyszeru hasznalati edenyeket keszitettek csupan, kezdetleges, zbldes, un. ,,waldglas"-bol; s nem lett volna sok ertelme toliik kerni szakembereket a magyar uvegcsurok felszerelesere. Ezt a feltevest bizcnyitjak a magyar iivegmuvesseg ketsegteleniil hitelesnek elfogadhato targyi emlekei is. Nem pompas, reprezentans mudarabok ezek. Ilyeneket — egyebkent a XV. szazad hatvanas, hetvenes eveinel elobb — az anyag torekeny, kenyes volta miatt magabol Velencebol sem ismerunk. A regi, korai kozepkori edenytipusokbol meg Italiaban sem maradt meg sok. A magyarorszagi toredekes kozepkori iivegek koziitt gyakran fordul elo egy jellegzetes tipus (i, abra). A nemet ,,angster" vagy ,,kuttrolf" s az olasz ,,anguistara" vagy ,,angistara" neven nevezi ezt a keleti eredetii format. Oblcrendesen gbmbolyu, neha — kiilonosen az olasz valtozatoknal — fiiggolegesen vagyferdecsavarvonalasan bordazott. Nyaka ketto, negy vagy 6t vekony, kiilonallo iivegcsobol csavarmenetesen osszefonott. Acsbvekanyakresz vegengombbsenkiszelesedo reszben futnak bssze, amely rendesen meg kis,csorszerii kiontoresszelis ellatott. Legtobbszbr az egesz csofonadek is hajlitott. Elofordulnak — eppen a magyarorszagi anyagban — gyakran olyanok is, amelyeknek nyakat csak egy cso alkotja. Ezeknel mindig megtalaljuk a csavarvonalas bordazast, ami itt nem pusztan feliilettagozas, hanem a nagyobb iigyesseget es munkat igenylo tbbb csoves rendszer utanzasa. Ezek a bordazott nyakreszek szinten kiszelesednek a kionto feloli oldalon. Lenyeges teny, hogy a leletanyagbol elokeriilt es teljes joggal magyarorszaginak tarthato darabok szorosan az olasz formai valtozatokhoz csatlakoznak.

Kbzepkori es nagy valosziniiseggel magyar munkanak tarthato, epen maradt poharat mindbssze egyet ismerunk. Ez a Magyar Nemzeti Muzeumban egy kbzelebbrol ismeretlen felso-magyarorszagi lelohelyrol szarmazo kis talpas pohar. Anyaga zavaros, zbldes szinii, technikailag kezdetleges iiveg, cuppajanak alakja a szajnyilasanal fogoval hatszoguve alakitott, fblfele ivesen szethajlo, tblcseres forgasfelulet. Talpa hengeres uvegszalakbol csavarvonalasan bsszeforrasztva kialakitott. A cuppanak e formaja a keso gotiI. Angster vagy kuttrolf kaban fejlodott ki Velenceben. Teljes viragzasat 1530 tajan eri el. E viragkori velencci poharak tolcseres cuppaja a jellemzo szarnyas kbzvetito taggal fugg bssze, a tulajdonkeppeni talplemezzel. A mi kis poharunk velencei izlesii cuppaja azonban kozvetleniil ill az inkabb nemet, francia vagy nemetalfoldi analogiakra visszavezetheto, szokatlan kialakitasu talplemezen. Ez ellentmondo formai kettosseg s a technikailag kezdetleges anyag alapjan egy felso-magyarorszagi hutaban mukbdo muranol vitrarius munkajanak tartjuk, a XVI. szazad elejerol (8. kep). Erdekes, hogy a muranoi kbrte idomu serlegek peldajara kesziilt magyar eredetu poharat nem ismerunk. A kbzepkori magyar iivegtoredekek szamat a rendszeres asatasok a jbvoben meg feltehetoleg nagymertekben szaporitani fogjak. Ketsegtelen, hogy a magyar uvegmiivesseg rogtdn induldsakor az itdliai uvegmiiveszet donto es elhatdrozo befolydsa aid keriilt. Ez a muveszet meg maga is csupa forrongas es vajiidas. A kesei gotika szellemenek megfeJeloen a sok szabadsagot es kbtetlenseget engedo, olvadt uveg anyagi sajatossagait kifejezesre juttato fuvott iivegstilussal btvbzodik benne. Meg mielott az osszeforras teljesse lenne, az Italia-

ban koran uralomra juto reneszansz hatja at e muveszetet, elokeszitve a kesobbi nagy viragzast. A kozepkori magyar emlekek is a kesei gotika es a fuvottiivegstilus otvozodesenek jegyeben sziilettek. Nem pompas diszedenyek, ezeket ebben az idoben meg az uralkodo osztaly kiilfbldon szerezte be. A hetkbznapok egyszerii hasznalati edenyei csupan, de ertekesse teszi oket a gyakorlati elettel valb bsszeforrottsaguk, nemes egyszerusegiik es tiszta, ertheto tagoltsaguk.

A XVI. szazad kozepetol a XIX. szazad elejeig terjedo kor a magyar iivegmuvesseg nagy viragzasi kora. Ez a viszontagsagos ido, amelyben a tortenet szinterenek kereteit kibovito felfedezesek, majd ezek kbvetkezteben a gazdasag eroinek es a termeles rendjenek teljes atalakulasa felfokozzak a tarsadalmi es osztalyellentetekets s igy az ujkor alapjait rakjak le, egyben az egesz magyar iparmiiveszet fenykora. A kiralyi udvar es a tarsadalmi letra legfelsobb retegeinek elete mar kerek egy szazad ota az uj olasz miiveszet, a reneszansz keretei kbzott zajlik. De az alsobb osztalyok meg el vannak zarva az iij miiveszettol, az egyhaz pedig maradi, s igy a kozepkor broksege, a gotika kiilonosen videken meg legalabb egyenlo eros az uj izlessel. Idovel azonban az olasz reneszansz hatas megis eljut az alsobb tarsadalmi osztalyokhoz — elsosorban a varosi polgarsaghoz —, es vegul az egesz tarsadalmat atjarva, a gotikat kiszoritja, illetoleg a maga kcpere alakitja at. A XVII. szazad iparmiiveszete tehat Magyarorszagon mar az olasz reneszansz egyre altalanosabba valo uralmanak jegyeben all. Ezzel egyidoben a magyarsag torok kbzvetitessel mindinkabb a keleti muveszet, az iszlam hatasa ala keriil. E gazdag, szines, mesebeli pompaju miiveszeti kultura hatasara mintegy varazsiitesre reg elfelejtett erok tamadnak uj eletre. A XVI—XVII. szazadi ozman-torok muveszet hangjara regota rejtozo arab, szaszanida emlekek valaszolnak.

A nyugati barokk hatas sem hianyzik teljesen, kiilonosen Magyarorszag eszaki, torok hoditastol mentesen marado reszen. Magyarorszag XVII. szazadi diszitomliveszete tehat gotikus, olasz-reneszansz, XVI—XVII. szazadi ozman-torok, arab, perzsa, majd ezek nyoman uj eletre ebredo regi szaszanida, tiirk s vegiil nyugati nemet, osztrak, barokk hatas szinte kibogozhatatlanul gazdag fonadekabol szbvodik b'ssze. Ezek a hatasok azonban ugy olvadnak benne egybe, mint a szinkep szinei a nap fcnyeben. S ahogy a szinkep szinei nem adhatnak fogalmat a napfeny ragyogasarol, ugy ezek az elemek sem magyarazhatjak meg e miiveszet gazdagsagat es szepseget. E diszitomuveszet termekeinek otthont adnak egyreszt a fouri udvar kenyelmetlen, kozepkori eredetii erodvarai, masreszt a magyar videki udvarhazak. Minket ez utobbiak erdekelnek jobban, mert mig a fouri udvartartas gazdagsaganak inkabb a nehez arany, eziist otvos munkaju edenyek feleltek meg, addig az udvarhazak baratsagos levegojeben mind nagyobb szerepet kap az uveg. Itt, a magyar udvarhazakban fejlodik ki egy jellegzetes XVII. szazadi magyar eletforma. A regi magyar ,,uri" iivegek nagy resze ennek az udvarhazi pompanak kifejezoje es tanuja. Helyet kapott azonban az uveg ebben az idoben mar a szegenyes otthonok gyalulatlan asztalain is, az on-, rez- vagy fakupak mellett. A szegenyebb neposztalyok sziiksegletet voltak hivatva kielegiteni azok az egyszerii iivegtargyak, amelyeket — kiilonosen a XVIII. szazadtol kezdve — a ,,rusztikus iivegek" csoportjaba tudunk mind biztosabban besorolni.

A magyar iivegmuveszet XVII—XVIII. szazadi viragkoranak hutairdl mar sokkal bovebben maradt okleveles adat, mint a kozepkori iivegcsurokrol. Az osregibdnyavdrosi hutdk nagy resze a XVI. szazad elejei zavaros idok torok pusztitasai es partharcai alatt elpusztult. Amint azonban nyugalmasabb idok kovetkeztek, hamar rendbe hoztak oket, sot ujakat 26

is emeltek. A banyavarosl huta mellett egeszen lij, a XVII. es XVIII. szazadokra kiilbnbsen jellemzo tipus is feltunik ekkor: afouri uradalom koseppontjdban emelt uveghuta. Termeszetes gazdasagi fejlodes kovetkezmenye volt ez. A hatalmas meretu fouri nagybirtokokon a torok hoditasbol kimaradt felvideken oriasi kiterjedesu erdosegek huzodtak. Mivel a regi uvegcsurbk olvasztokemencei szinte faltak a tuzifat, a kaliumuveg-gyartashoz pedig meg ezenkiviil sok bukkfahamura is szukseg volt, a kiterjedt erdobirtokok hasznositasara termeszetesen kinalkozott az uveggyartas. A hutaalapito foiiri csaladok kozul kiemelkedik a grof Palffy es Karolyi csalad, tovabba a Batthyany es Rakoczi csalad. A XVIII. szazadban, az altalunk targyalt korszak vegen a magyarorszagi hutak szamat joval tbbbre tehetjuk szaznal. Ezek foldrajzilag harom nagy iivegvidekre kulonulnek. E harom uvegvidek a Karpatok erdoinekgazdagkoszorujatkbvetveoleli koriil Magyarorszag torokbk altal masfel szazadon at meghoditva tartott kozponti reszet, amelynek erdoszegeny, sik terulete egyebkent sem volt alkalmas komolyabb iivegipar kibontakozasara. Nyugaton Dunantul — az egykori Pannonia — dombvideke nyitja meg a sort. Eszakon a Felvidek — a mai Szlovakia — erdos-hegyes tajegysege kovetkezik. Majd delkeleten Erdely nagy, zart, e korban 6nall6 politikai eletet elo bastyaja fejezi be a sort. A harom nagy uvegvidek termese muveszeti tekintetben is melyrehato kiilbnbsegeket mutat. Sajnos, azonban e kiilonbsegek teljes feltarasa es az emlekanyag iivegvidekek szerinti osztalyozasa — a kutatas mai allasa mellett — meg nem lehetseges.

Mielott az emlekekkel foglalkoznank, fel kell meg vetniink egy igen fontos kerdest. Kik voltak azok, akik e kor iivegtargyait formaltak ? Kike a miiveszi erdem ? Talan a foiiri hutaepitoke ? Bar sokszor ervenyesitettek izlesuket, nyilvanvalo, hogy nem az ovek. Talan a hutavezetoke ? Nem: minden jel arra mutat, hogy inkabb gazdasagi iranyitok

es adminisztratorok voltak. Az igazi alkoto miiveszek neve, sajnos, feltehetoleg orokke ismeretlen marad elottunk. Ezek ugyanis az egyszeru uvegfuvo munkdsok voltak. Ez a korszak — mint mar a bevezetoben is hangsulyoztuk — az olvadt iiveg anyagszeriiseget kifejezesre juttato fuvottuveg-stilus kora. Ez a stilus bontakozik ki teljes pompajaban a XVII. es XVIII. szazadi magyarorszagi iivegmiivessegben. Marpedig a fuvott stilusu iivegtargy az uvegcsurben sztiletik meg. Formait az egyszeru uvegfuvo munkas alakitja ki hallatlanul nehez kuzdelemmel. Reggeltol estig faraszto munkat vegez a regi huta fiistgazoktol fojto levegojeben, amelynek a homalyaban ugy lobognak a sarga langkigyok, mint a pokol tornacan, A regi iivegtargyak megis hallatlan alkotoerotol duzzadnakj jatekos kedvrol, fesziilo eriergiarol tamiskodnak, mintha az uvegfuvo munkas a lelkct fujta volna belejuk a fuvopipan at. Az uveg/uvok a huta kozvetlen kornyekenek lakossdgdbol verbuvdlodtak. Legfeljebb a huta megindulasa man, az elso idokben dolgoztak benniik kulfoldi muvesek, de azok is hamar atadtak a helyiiket es tudasukat a kb'rnyek igen gyakran magyar nemzetisegu jobbagysaganak. Hasonloan, mint szazadokkal kesobb Herenden, az elso magyar porcelanmanufakturaban.

A kbzepkori iiveggyartas meginditoi, amint lattuk, olasz mesterek voltak. Magyarorszagi mukb'desiiknek a kozepkor utan is megtalaljuk nyomait. Termeszetes tehat, hogy a kozepkori magyar iivegmuvesseg eredeti, szoros kapcsolata az olasz iivegmiiveszethez kesobb mindjobban elmelyul. Annal is inkabb, mert a muranoi iivegmuveszet eppen korszakunk elejen — kb. 1530 es 1600 kb'zott — bontakozik ki teljesen korai idoszakanak, a kesei gotika es a kora reneszansz kiizdelmenek vajudasaibol es ragj'og fel teljes fennyel. Ez afenykor a cinquecentora, a reneszansz kifejlodesi idejere esik. A fejlett reneszansz stilus otvbzodik itt a fuvott uveg stilusaval. Az edenyformak a keplekeny olvadt iiveg anyagi sajatossagait juttatjak maradektalan kifejezo-

desre. A quattrocento iivegeken a kesoi gotika maradvanyait jelento merevseg, szogletesseg es a formakapcsolas egyebkent gyakori megoldatlansagai mar elmaradnak. A kbrvonalak lagyak, lenduletesek lesznek, csodalatos pompaban es jatekos kedvben oldodva fel. Soha az uvegmuveszet — az antlkot is beleertve — ehhez hasonlatos formai szepsegu es nemessegii remekeket nem alkotott. Az olasz uvegmiivesseg viragzasat kbzvetitettek a Magyarorszagon mukodo italiai vitrariusok. De nemcsak a vdndorlo uvegmuvesek hoztdk magukkal a velencei uvegmuveszet mesesserUen szepformdit, hanem kozvetitettek azt maguk a mutdrgyak is. Azt a szokast ugyanis, hogy az elokelok asztalara Italiabol hoztak a nemes iiveget, a XV. szazad brbkiil hagyta a XVI. es XVII. szazadra is. Az olasz fenykor iivegeinek a Magyarorszagon mukodo velencei vitrariusokon es az eredcti miitargyakon keresztiil ervenyesulo, kozvetlen hatasan kiviil a XVII. szazadban mindjobban megfigyelhetjiik az olasz uvegmuveszet kozvetett hatdsdt is. A sziiro, amelyen at e kozvetett hatas Magyarorszag fele aramlik, a kiilbnbozo nyugati allamok velencei modoru uvegmuvcszete. A velencei modoru uvegmiivesseg nyomait a XVI. szazad vcgetol es a XVII. szazad elejetol mindeniitt megtalaljuk. Az Alpokon tuli emlekek termeszetesen nem merkozhetnek It^liaval. Ezekben az eszaki izles nehezkessege, merevsege es kiilb'nbsen a diszitmenyek tulhajtasanak szertelensege mindeniitt megnyilvanul. Magyarorszag szempontjabol elsosorban az ausztriai-velencei modoru uvegmiivesseg fontos. EUbgulatlanul meg kell azonban allapitanunk, hogy az atveteleknel eppen az elobb emlitett szertelensegektol es nehezkessegektol tudja magat legjobban fuggetleniteni a magyar uvegmuvesseg. Az olasz uvegmuveszet osztrak kbzvetitese mellett fel kell teteleznunk a XVII. szazad folyamdn Nemetalfoldon es Flandridban virdgzo velencei modoru uvegmuvesseg hatdsdt is. Az olasz befolyas korszakunk elso feleben reneszansz hatast jelentett, es a fuvott stilus mar addig is meglevo uralmat erositette. Az iivegmuvessegben azonban a XVII. szazad elejetol mind melyre29

hatobb valtozas jelentkezik. A velencei iivegmiiveszet XVI. szazadi fenykora utan a XVII. szazad a lassii hanyatlas kora, amely osszeesik a barokk fellepesevel es uralomra jutasaval. Hatasara a muranoi iivegek kristalyosan tiszta szerkezete, attekintheto felepitese megbomlik. Szeszelyes formaik neha egyenesen bizarr hatasuak. A muranoi uveg muveszi szinvonalanak ezzel a fokozatos sullyedesevel egyidejiilegelobbi, szinte kizarolagos uralmat veszedelmes vetelytarsak torik meg: a cseh es szileziai hutak. Mukodesuk kezdete a kozepkor legvegere teheto. Fejlodesuk rohamos. A cseh kristalyuvegek lepesrol lepesre szoritjak ki a piacokrol a hires velencei kristalyedenyt. Az iij iivegek meroben mas muveszi felfogasiiak, mint olasz vetelytarsaik. Vastag falu, nehezkes edenyek ezek, amelyek mar kezdetben sem k£pviselik tisztan a fuvott stilust, Kesobb pedig mindjobban a kristalystilus fele tolodnak el, es az atmeneti megoldasok egesz sorat mutatjak. Ezt bizonyitja az is, hogy mig a velencei edenyen nagyon ritka a koszbrult disz, addig a cseh iivegre kezdettol fogva jellemzo a gazdag kbszorules es csiszolds. Hogyan erintette e donto valtozas., a sulypont e fokozatos elto!6dasa delrol eszakra a magyar iivegmuvesseget, amely szorosan bsszeforrott Velencevel? Eppen az eros olasz hatas miatt nehezen talaltak utat es megertest a cseh iivegek Magyarorszagon. A XVII. szazad vege fele azonban mar tagadhatatlan az eszaki iivegmuveszet mind erosebb jelentkezese. A fejedelmi vagy gazdag fouri asztalokon a velencei serlegek mellett ott csillogtak mar az ujmodi kbszoriilt, csiszolt cseh iivegek is. A cseh peldak hatasara a magyar hutak is keszitenek kbszoriilt, cseh izlesu iivegeket. Egyutt jart ezzel a hutak szemelyzeteben a cseh es nemet hutamesterek megjelenese. A cseh—nemet hatassal az olasz reneszansz es barokk ellentetekent az eszaki barokk rmiveszet levegoje jarta at a magyar uvegmiivesseget, a fuvott stilus helyett a kristalystilus ervenyesiilt. Ennek ellenere a magyar uvegmiivessegnek az olasz uvegstilushoz valo kotbttsege oly eros volt, olyannyira a magyar izles melyebbl es lenyegebol nott ki, hogy ezt a kap30

csolatot az ellentetes eszaki hatas nem szakithatta szet. Sot elmondhatjuk, hogy midon az olasz uvegmuvesseg sajdtos stilusa szulohazdjdban haldoklott, mdsodik hazdjdban^ Magyarorszdgon meg virdgkordt elte, A nyugati barokk muveszet masik betbresi terulete korszakunk magyar uvegmuvessegebe mar kisebb jelentosegu es korlatozottabb, minthogy az emlekeknek csak kisebb csoportjara es egy meghatarozott diszitomod termekeire terjedt ki. Ez az osztrdk festett iiveg hatasa a dunantuli hutakra. Ez a befolyas csak a korszak vege fele, a XVIII. szazadban ervenyesiilt. Magyarorszag Kelet es Nyugat hatarmezsgyejen all. A magyar iiveg tehat a keleti muveszet hatasa alol sem vonhatta ki magat. Nyugati es keleti hatasok kereszttiizeben lobbant fel magasra a XVII. szazadi magyar iparmuveszet langja. A keleti hatas elsosorban az edenyformdkra terjedt ki es csak kisebb mertekben az edenyeken hasznalt diszitmenyekre. A keleti formakat a magyarsag elsosorban nem iivegedenyeken, hanem fern-, bronz- vagy vorosrez-targyakon es cserepedenyeken ismerte meg. A hodoltsag alatt a torokok kozvetito szerepevel termeszetesen a keleti hatas fokozodott. A torok es balkani szlav kereskedok reven f&n- es agyagedenyeken kiviil a tb'rok altal hasznalt orientalis uvegekis elkeriilhettek Magyarorszag foldjere, s kozvetlenul is megtermekenyithettek a felvideki es erdelyi hutak formakincset es diszitmenyeit. Perzsiaban a XVI — XVIII. szazadban fejlett iivegmuvesseg viragzott. Ez tulajdonkeppen a kozepkori uvegmiiveszet szerves folytatasa. Hatarozott fuvottiiveg-stilusa a velencei es spanyol uvegekkel rokon. Fantasztikus edenyformak, szeszelyes vonalban hajladozo kiontocsorok a jellemzoi. Gyakran talalkozunk festett es aranyozott diszitmennyel, felforrasztott iivegfonalakkal, termeszetesen annal kevesbe koszorulessel vagy csiszolassal. Az edenyek uveganyaga igen gyakran szines. A zold kulonbozo arnyalatai es a meleg aranysarga mellett legjellemzobb egy mely tuzu kobaltkek. A XVII. es XVIII. szazadi magyar uvegek kozb'tt sokszor latunk edenyformakat, melyek

erosen emlekeztetnek e perzsa iivegekre. A magyar parasztuvegek igen gazdag es jellemzo csoportjara, az un. kekuvegekre pedig talan a kobaltkdk perzsa iivegek is hatassal voltak, bar itt az italiai hatas sokkal kezenfekvobb. Az uvegmuvessegunkon kimutathato kiilonbozo kiilfoldi eredetu hatasok mellett nem kevesbe fontos a korabeli nepi fazekassag es kiilonoskeppen a habanok mukodesenek befolyasa. A XVII. es XVIII. szazadi erdelyi es felvidcki parasztuvegek — kulonosen az opak zomancfestessel diszitett opaliivegek es a kekiivegek — vizsgalata arrol gyoz meg, hogy kozottiik es a korabeli haban fajanszok kbzbtt osszefugges van. Bar a haban ornamentika kiilonbozo elemek osszeolvasztasabol keletkezett, es sok tekintetben a kor diszitomuveszetenek altalanos hazai formakincsevel rokon, mind az osszbenyomas, mind az egyes rcszletek meglepo egyezese alapjan feltehetjiik, hogy az ,,uri" vagy ,,paraszt"-iivegck egy reszet haban iparosok lattak el diszito festessel. A szorgalmas habanok meglepoen sok mindennel foglalkoztak, dolgozhattak tehat iiveghutakban is. A habanok elso telepiilesi helyeinek kozclcben regi felvideki iivegcsurok egesz sora miikodott. Csak nehany peldara mutatunk ra. Ilyen az Iparmiiveszeti Muzeum egy korsoja. Fiivott edeny sotetkek kobaltiivegbol. Karejos talpon nyugvo, kortc idomii teste hosszu hengeres es nyilasanal hirtelen osszesziikiilo nyakreszben vegzodik, es felforrasztott, hajlitott fiillel lattak el. Testet feher, sarga, zold, voros es kek opak zomancfestesu sav ovezi. Viragokbol, levelekbol es indakbol alakitott italiai eredetu indadisz ez, amely a XVII. szazad elejen egesz Kelet-Europaban elterjedt, amerre csak habanok jartak. Hasonlokeppen eros haban hatast mutat az Iparmuveszeti Muzeum szinten sotetkek kobaltiivegbol keszult gombos testxi korsoja. Testet feher, voros, sarga, zold, husszin es fekete opak zomancfestesu, reneszansz izlesii indadisz boritja. Itt is szembeszoko a haban kapcsolat, de az indak kezelese kemenyebb, merevebb, mint az elobbi darabnal. Vegul egesz sorozat olyan opal-

uveg bokalyt oriz az Iparmiiveszeti Muzeum, amelyet zegzugosan vezetett, vbrbsbarna savokbol kialakitott jellegzetes, irasos mustra diszit, s amely mustrakhoz hasonlatos diszitmenyeket a habanok is eloszeretettel hasznaltak. A magyar iivegmuvesseg fenykordra jellemzo sajatossagkent emelhetjuk ki az otvos technikak utanzasat. Ertheto ez Magyarorszagon, ahol az btvbsseg nagy multra tekinthetett vissza, s csodalatos fejlettseget ert el, Az elso iivegedenyek pedig mint a draga, otvosmuvii serlegek, diszedenyek stb. olcsobb potlekai keriiltek a szegenyebb udvarhazak asztalara. Az otvos hatas mindenekelott a fuvott stilusii edenyek formakepzesen nyilatkozik meg. Az iivegkancsok, serlegek kbrvonalai mogott gyakran erezziik az ezustbol vagy aranybbl trebelessel kialakitott edeny formait. Ez legtbbbszbr egyet jelent a kesogotika szellemenek ervenyesulesevel.

A XVII—XVIII. szazadi uvegcsurbk termesebol az uri osztdly es a fold nepe szamara keszitett anik mindjobban elkulbniilnek. Az utobbiakat nevezziik ,.>parasztuvegek"-Ttfk. Nem nepmuv^szet ez, de kbzel all hozza. A nep, ha nem is maga kesziti targyait, de izlesevel kbzvetett titon alakitja azokat, mintegy vezeti a huta munkasainak kezet. Igy alakult ki meg a XVII. szazad folyaman a magyar parasztuvegek csoportja. E rusztikus miiveszet viragzasa a XVIII. szazadra esik. Utolsd nyomai pedig joval tiil esnek korszakunk idohataran, es egeszen az i860, ev tajdig megtalalhatok. A parasztuveg jellemzesere elmondhatjuk azt, ami minden nepmuveszetre igaz. Alkotasai idotlenek. Ha egy format, diszitomodot megszeret, a mellett nemzedekek hosszii soran at kitart. Mig az uri miiveszet szinte kiserleti teriilete az egymast gyorsan koveto stilusaramlatoknak, a parasztmuveszetben igen nehez megallapitani egy mutargy korat. A rusztikus iivegmuveszet szinte gyiijto teiulete a gotikus, reneszansz, barokk es rokok6 stiluselemeknek, amelyeket
3 Regi magyar uvegmuveszet 33

azonban onalloan dolgoz fel, olvaszt bssze, modosit, neha a felismerhetetlensegig atalakitva, vegul is sajat egyenisegenek belyeget nyomva ra mindenre, onmagat adva mindenben. A parasztuvegeknek lenyeges reszuk van abban, hogy a XVII—XVIII. szazadot a magyar uveg viragkoranak nevezhetjiik. Itt talalkozunk a legvaltozatosabb, legotletesebb es az altalanos europai formakincstol leginkabb fuggetleniilt formakkal. Itttalaljak meg a magyar nemzeti sajatossagok legtokeletesebb kifejezodesuket. A magyar parasztiiveg alkotja a maga idotlensegeben az osszekoto kapcsot, amelyen keresztul erintkeznek egymassal az egyes fejlodesi allomasok, a kozepkor vegetal egeszen a legujabb korig.

A magyar uvegmuvesseg XVII—XVIII. szazadi viragkoranak emlekanyagat diszitotechnikak szerint targyaljuk. A legegyszerubb eljarasokkal kezdjiik, es ligy haladunk a mind komplikaltabb modok fele. A rendelkezesunkre a!16 szukre szabott keret nem engedi, hogy teljessegre tbrekedjiink, csupan a legjellemzfibb, miiveszileg legertekesebb darabokat ragadjuk ki. A fiivott iiveg stilusa abban az esetben jut legzavartalanabbul kifejezesre, ha az uvegfuvo vitrarius altal megformalt edenyt semmi tovabbi diszitessel nem latjak el. Az edeny falvastagsaga — mint a fuvassal eloallitott uvegholyag^ is — megkbzelitoen egyenletes. A miivesz az uvegfuvo munkas. Kezebol a targy vegleges, befejezett alakban kerul ki. A muveszi hatas egyetlen eszkoze a szep forma. Helyenvalo tehat, ha itt ismerkedunk meg a XVII—XVIII. szazad legjellemzobb formai valtozataival. Meg a XVI. es XVII. szazad fordulojan alakulhatott ki a pincetokbavaldpalack(2.$bi&). Ket keskenyebb es ket szelesebb oldallal biro, egyszerii hasabos testet formaba fuvassal alakitottak ki. Egy ,,pincetok"-nak nevezett, diszes, femveretes, borboritasu faladaban rendszerint hat beleillo palackot lehetett egymas mellett elhelyezni 34

egymastol J61 kiparnazott valasztofalakkal elhatarolt rekeszekben, hogy tores nelkul birjiik ki a hosszu utak zotyogeseit. A XVIII. szazadfolyaman mind altalanosabba valik ez az edenyfajta. Mar nemcsak az utazasokkor viszik magukkal, pincetokba zarva, de megtalaljuk mint palinkas butykost vagy regi gyogyszertarak polcain mint gyogyszeresedenytis. Korszakunk vege fele pedig a cehedenyek kbzott is mind gyakrabban szerepel. Masik jellemzo borosiiveg-tipus a kotyogos iiveg. Lehetseges, hogy a kozepkori kuttroWbol szarmazottj de hogy mi modon, m^g nem tisz2. Pincetokba va!6 t6zott. Eloallitasa ligy tort^nts hogy eloszor egy palack egyszeru hasabos testet alakitottak ki formaba fuvassal, aztan ennek oldalfalait 6sszenyomtfik3 oly modon, hogy az egymds mellett levo es meg Hgy oldalak feliiletiik egy resze"n b'ssze6rtek ^s osszetapadtak. Az edeny oble igy egy also es felso reszre tagozodott s a ket resz kozott 6t egymastol fiiggetlenitett csQ kepezte a kapcsolatot3 amelyek kozul egy kozepen, ne"gy pedig a sarkokon helyezkedett el. Ennek az edenyformanak mar sziiletesekor bizonyos rusztikus ize volt, k£sobb pedig teljesen mint parasztiiveg elt tovabb altal^nosan elterjedve, egeszen a XIX. szazad kozepeig. Stilisztikai szempontbol ez az edenytipus a barokk formaerzes jellegzetes kifejezodese, csupa elet es mozgalmassdg. Egyenes vonalak, szogletessegek helyett ivesen domborodo feluleten a f£nyek szeszelyes jat^kukkal hatnak. Brdekes teny es a magyar iivegmuvesseg es a habanok kapcsolatait valoszinusiti, hogy ezt az edenytipust a habanok is keszitettek onm^zas fajanszbol. Ilyen volt grof Czobor Maria ,,kotyogos korsoja" i6y3-b61 (9. kep ^s 3. abra). Gyakori forma a XVIII. szazadi magyar vizes- es borosiivegeknel egy gombos testii, hosszu, vekony nyaku, tolcseresen szelesedo talpu, 35

hajlott fiilii edenytipus. Rendesen on talpgyiiruvel es bnfb'dellel lattak el. Ellentetben a kotyogos iiveggel3 ez a kancso meg a reneszansz izles kifejezoje (4. abra). Tovabbi gyakori magyar iivegforma a bokdly. Gombos testehez oblos, felfele tolcseresen szelesedo nyakresz csatlakozik. Rovid talpreszet neha huUamvonalban felforrasztott iiveggyurii helyettesiti. Kapcsolata a nepi fazekassaggal nyilvanvalo. Kulfoldon is gyakran elofordulo, ugyszolvdn nemzetkozi forma (5. abra). E fo edenytipusokon kiviil — kulbnosen 3. Kotyogos iiveg a parasztiivegek kozott — a formaknak gazdag valtozataval talalkozunk. A kulacsoktdl, hord6cskakt6I az emberi es allati alakokat utanz6, trefasan groteszk, neha obszcen iivegekig a formavaltozatoknak szinte kimerithetetlen tarhaza ez. A szeszelyes formajii, trefas iivegeknel ketsegtelen a formakban gazdag nemet uvegmiiveszet hatasa (10., n., 12., 13., 14. kep).

Ha az uvegfiivomester diszito kedvet nem elegitik ki a fiivassal eloallithato valtozatos formak, a legtermeszetesebben kinalkozik az edenyfalvastagsag^inakritmikus valtoztatasaval fokozni a feny es drnyek jatekat s igy adni eletet a feliileteknek. A magyar iivegmuvesseg — kulonoskeppen pedig a rusztikus iivegmuveszet — igen gyakran elt a hatasfokozasnak ezzel az eszkb'zevel. Mint sok mas, ez is olasz befolyasra vezetheto visszaa hiszen a muran6i kora reneszansz iivegmuvessegnel gyakran talalkozunk a felszint tagozo iivegbordak alkalmazasaval (15., 16. kep).

4. Fiiles kancso

5. Bokaly

Egyszerii es olcso diszitesi modkent kinalkoztak a formaba fiivfis altal elodllitott, kidomborodo diszitmenyek. A magyar hutdk gyakran alkalmaztak is ezeket. Ez a diszitotechnika fell6p6s6tol kezdve reneszansz elemeket hasznalt fel. Kesobb is legkedvesebb motivuma a palmetta es a csigavonal, rendszerint az edeny kozep^t szelesen kortilolelo savban elrendezve, melyen alul-felul architektonikus tagozatokra emlekezteto palcak es hornyok vannak, gyakran gyongysorokkal is hangsiilyozva.

Az edenyek felszinenek diszitese olvadt dllapotban felforrasztott gyiirus, csavarvonalas, zegzugos vonalvezetesu uvegfonalakkal, egyike a legosibb diszitoeljdrasoknak. A fonalak alkalmazSsa igen valtozatos. Keszulhetnek ugyanolyan £ttetszo, szintelen uvegbol, mint maga az edeny, de lehetnek szines — kek, voros vagy opal — szalakbol is. Vagy simdn futnak koriil az

37

edeny bblen, vagy a szalak felszine meg kulon rovatkolassal tagozott a fenyjatek fokozasa erdekeben. Vonalvezetesuk a nagyobb muveszi becsu daraboknal mindig logikusan kovetkezik az edeny formal fel£piteseb61, mintegy az edenyt osszetarto erok jatekat jelkepezve, a kevesbe sikerult daraboknal azonban gyakran szervetlen toldalekkent hat (17., 18., 19. kep).

A szines opak zomancfestessel diszitett magyar uvegedenyek keszitoi bizonyara velencei es nemet peldak utan indultak. A XV. szazad szines, zomancfestesu muranoi uvegei elsorangii muremekek. E gyonyiiru darabok mdg a Matyas-kori reneszansz alatt eljutottak Magyarorszagra, s itt mintakul szolgalhattak, A kesobbi fejlodes folyaman Velencet hatterbe szoritjakanemet szines zomancfestesu edenyek. A legkorabbi, nagy valoszinuseggel magyarnak tarthato zomancfestesu uvegek k^szitesi korat a XVI. szazad vegere tehetjuk. Opaluvegeken ketsegteleniil magyar keztol szarmazo szines opak zomancfestes a XVII. szazad harmincas eveitol ismert (20. k6p). Az 1696-05 evszamot viseli egy onkupakos, pincetokba valo palack a Magyar Nemzeti Muzeumban. Elfilapjan az Andrassyak cimere. Erdekesebb ket keskeny oldala, finom, magyar izlesu es hatarozott haban hatasr6l is taniisagot tevo viragbokretakkal (21. kep). Ebben az idoben Erdelyben igen igenyes zomancfestesu uvegek kesziiltek. Legszebb peldajuk a kolozsvari miizeum egy kis szogletes palackja, csavaros onkupakkal, oldalain egy-egy magyaros izlesu viragszal, rozsa, szegfu, tulipan zomancfestesu kepevel. A viragok es levelek elosztasa, rajza biztos kezre, fejlett terkitolto erzekre es jo izlesre vail. A vonalvezetes kalligrafikusan tiszta, biztos es szep (22. kep). Hasonldan igenyes diszitmeny boritja egy magangyujtemenyben levo kis 6nkupakos hasabos testu palackocska oldallapjait. A szinezese mertek38

tarto. A biztos kezzel odavetett viragszalak feher zomancfestessel alapozottak, fekete vonalas rajzzal (23. kep). Mar megemlekeztunk a dunantuli iivegcsiirokben kesziilt, deltiroh befolyasrol tanuskodo festett iivegekrol. Keszitesi idejiik a XVIII. szazad elso fele. Leggyakoribbak a hasabos testu palinkas butykosok, eleiken legtbbbszor lesarkitva, csavaros dnkupakkal. Diszitesuk figuralis vagy viragszalas oraamentum, nagyon gyakran a korabeli barokk alairasok cikornyaira emlekezteto kalligrafikus terkitoltessel (24., 25., 26., 27. kep). Mar a klasszicizmusba hajlo magyar kesei rokoko izles remek peldai egy dunantioli eredetu3 teljes pincetok-keszlet egyes darabjai; homloklapjuk kozepen egy-egy allatalak, 16, hazinyiil, mokus, papagaj 6s roka opak zomancfestesii kepe lathato, feher alapon halvanyvoros szinben. Az egyes darabokon rajta van a magyar izles nyoma. Nem parasztiivegek, de nem is foiiri haszndlatra kesziiltek. Gondos kidolgozasuk mellett jblesik helyenkent a rusztikus iz^ iigyetlenseg. Nagy diszitetlen feluleteik mellett mertektartoan keves a diszitmeny. A hosszii fiilG nyuszi vagy mokus alakja jo termeszetmegfigyelore vail. Az allatkak feje kedves naivsaggal emberi arcra emlekeztet. Az iiveg halvanyzoldes szine, a feh^r es husszin az arannyal megkapoan meleg, baratsdgos szinharmoniaba egyesul, a magyar udvarhazi elet egyszerii, meghitt varazs&t, a feher asztal s gyertyafiSny vendegmarasztalo hangulatat idezve.

A koszorult es csiszolt diszu edenyek megjelenese szorosan osszefiiggott az egesz europai uvegmiivesseg helyzeteben bekovetkezo nagy valtozassal, a sulypont fokozatos eltolod^isaval delrol eszakra 6s a nemet es cseh uveg mind nagyobb mervu ervenyesulesevel. Ez tobbe-kevesbe egyet jelentett a tiszta fiivott stilusii edenyformak helyett a kristalystflus fele atvezetS, atmeneti tipusok megjelenes^vel. Csehorszdgban es Nemetorsz^gban a valtozas, a csiszolt es koszorult edenyek surubb 39

feltunese a XVII. szazad kb'zepe tajan kezdodik. Ezzel majdnem egyidejiileg a magyar iivegmuvessegben is feltunnek az elso nagyobb muveszi ertekii kbszbriilt diszii iivegek. Az elso, pontosan datalhato felvideki eredetu darab krompachi Hollo Zsigmond csavaros nyaku,hasab formaju iivegpalackja i666-b61, mar meglepQen magas fokon mutatja be a magyar iivegkbszorules muveszetet. Fantasztikus allati es novenyi elemekbol allo gazdag diszitmenyen eros keleti hatas erzik, ami annal erdekesebb3 mert a koszorules technikaja altalaban nyugati hatasok ervenyesiileset jelenti a magyar uvegmiivessegben (28. kep). Az idorendben masodik, meg XVII. szazadi kbszbriilt magyar iiveg szokatlanul nagymeretii, balluszteres szarii talpas pohar. Val6sziniileg nyugat-magyarorszagi eredetu. Cuppajat 13 magyarorszagi var latk^pe disziti, amelyek a torbk ellen vivott nagy felszabaditd hadjarat alatt toltottek be fontos szerepet. A XVII. szazad vegen az erdelyi iivegcsiirokben is foglalkoztak mar az iivegedenyek koszorulesevel. A szerencses veletlen az erdelyi uvegkoszorulesnek a fentebb emlitett targyakkal egykorii3 nem kevesbe ertekes peldajat orizte meg3 erdekes osszehasonlitasi lehetos£geket nyiijtva szamunkra a harom iivegvidek kozott. Ez Mikes Mihaly pincetokbavalddiszespalackja i693-bol, Az eleinlesarkitotthasabformajuj csavaros ezust kupakii palack lapjainak egesz felulete csiszolt. Koszoriilt es aranyozott diszites boritja, ami erdelyi jellegzetesseg. Elolapjan kbr alaku medalionban a keresztre feszitett Krisztust latjuk. A hatlapi medalionban barany (Agnus Dei), zaszloval. Mindket medaliont barokk kartusok foglaljak be. A fennmarad6 tereket barokk ornamentika tolti ki. A ket keskeny oldal diszitese hosszu karora felcsavarodtf szolotOj levelekkel es furtokkel, ami a korabeli erdelyi reformatus templombelsSkbn gyakran szereplo motivum (29., 30. kep). A XVIII. szazad elejen a koszoriilt diszii magyar iivegemlekek szama er6sen megszaporodik. Az egyszeru, igenytelen targyakat is gyakran latjak el koszoriilt disszel; a pincetokba valo palackokt6I
40

a nyeles talpas poharakig. Az abrazolas targyai igen valtozatosak. Egyszerii viragornamentika, cimer, monogram, az igenyesebb darabokon arckdp, egyeb figuralis abrazolas stb. (31—40. kep). A Magyar Nemzeti Muzeum egyik legreprezentativabb hatasu uvegkincse II. Rakoczi Ferenc fejedelem koszorult es csiszolt diszu kupaja. Hasabosra csiszolt testet gondos munkaju, gazdag hatasu koszorult diszitmenyboritja. Diszestiizaranyozottezustboltrebelt, szines zomancokkal elenkitettfoglalatkeretezi. Afoglalates az uveg tbkeletes harm6niaban egyesulnek, bar az elobbi oly pompas, hogy e darab inkabb az otvosmuveszet, mint az uvegkb'szorules vilagaba tartozik (41. kep). A koszoriiles es aranyozas egyiittes alkalmazasat a XVIII. szazadi magyar iivegeken oly gyakran talaljuk meg, hogy ebben a magyar iivegmuvesseg viragzasi korara jellemzo sajatossagot kell felismernunk. Annal is inkabb, mert e diszitomod kulfoldon, a nemet vagy cseh iivegvidekeken hasonlithatatlanul ritkabban fordul elo (42. kep). Kulon csoportot alkotnak a tisztan aranyozott diszu uvegek. Maga az aranyozas mint diszitomodor feltehetoleg Csehorszagbol keriilt Magyarorszagra, ahol eros elterjedese a XVIII. szazaddal kezdodik. Nagy valoszinuseggel Magyarorszagon keszult peldai csak a szazad kozepe utan talalhatok mind gyakrabban. Csaknem kizarolag prizmatikusan csiszolt testii — tehat a kristalystilusba tartoz6 — edenyeken alkalmaztak. Hamar elterjedt az a valtozat, amelynel a nagy aranyozott feluleteket finom, vekony tuvel atkarcolva, mintegy rezkarcszeruen dolgozott a mester. Az abrazolt temak nagyon valtozatosak. Egesz kis rokoko elet elevenedik meg elottiink: uszalyos ruhlju holgyek terdnadragos gavallerjuk tarsasagaban, bajos iigyetlenseggel elrajzolt kartusok kb'zbtt beszelgetnek,hajladoznak ide-oda; vagy fenyes vadasztarsasag veti magat a menekulo nyul utan, vadaszkutyak szaglasznak a bozotban. Mint latjuk, a temak altalanossagban nemzetkoziek, megis e targyak valoszinuleg magyar eredetuek. Sokszor talalkozunk ugyanis magyar sajatossagokkal, hoi az abrazoltak ruhazataban, hoi a diszitmenyekben, hoi a targyak uveganyagaban.

Az eddig ismertetett emlekek mind szintelen, attetszo uvegbol keszultek. A gyartok fo celja a minel tbkeletesebben attetszo uveg eloallitasa volt. A magyar uvegmiivessege korbeli termesenek azonban talan legertekesebb resze a szines iiveg. A magyarsag meg keleti oroksegkent hozta magaval a szinek szeretetet. Ez a szeretet vetett langot a XVII. szazadi magyar diszitomiiveszet pompas, mely tiizu szinekben ragyogo ornamentikajaban, a biitorok vagy reneszansz kazettas famennyezetek festett diszetol a diszruhakig, a viragszalas himzesektol a hires debreceni hartyakotesek friss, vilagit6 szineiig. Csak fokoztak ezt az egesz korszak alatt torok kb'zvetites reven elevenen elo keleti hatasok. De legbiztosabb magyarazatat a magyar iivegmuvesseg szinek iranti vonz6dasanak megis a velencei iivegmuveszettel valo szoros kapcsolata adja. A quattrocento zomancfestesek legertekesebb remekei Velenceben szines, sbtetkek vagy zbld uvegmasszabol fuvott uvegekre k^szultek. A sziness^g szeretetet hoztak magukkal a velencei vitrariusok hazajukbol, s honositottak meg Magyarorszagon., ahol annak alapjai amugy is megvoltak (43—45. k^p). A velencei szines iivegek s esetleg meg a XVI. szazadi perzsa iivegek hatasa alatt terjedt el Magyarorszagon a sbtet kobaltkek uvegek hasznalata. Az idorendben legkorabbi kekiivegbol kesziilt darabok koze tartozik az Iparmiiveszeti Miizeum ket korsoja — az egyik 1615-05 evszammal —, amelyeket a haban keramia hatasarol sz61va mar ismertettiink (46, kep). A kekiiveg a XVI—XVII. szazadban tobbnyire zomancfestesu novenyi ornamentikaval vagy alakos abrazolassal diszitett, es legtbbbszor igenyesebb, a jobbmodu polgari osztaly hasznalatara szolgalo darabokat keszitenek belole. Korszakunk vege fele a zomancfestesu disz a formaba fiivas altal eloallitott plasztikus diszitm^nyeknek adja at hely^t. Ebben a korban a kekuveg mindinkabb rusztikus jellegu s rea ugyanazok ervenyesek, mint a formaba fuvott parasztiivegekre. Nemet p^ldara a regi magyar hutak gyakran keszitettek kekiiveg-

bol trefas iivegeket, un. vexiruvegeket. Ezek termeszetesen nem anynyira miiveszi targyak, mint inkabb vaskos humorukkal feltuno miiveIcidestbrteneti kuriozumok. Erdekes bsszetetele a keknek a vbrbs es szintelen uveggel az Iparmuveszeti Muzeum egy bajos kis iiveg gyertyatart6ja. A gyertyat befogado tartbresz es cseppfogo korong alatt szep elenk szinu kobaltkek gbmb van, amelyet csavarvonalas piros szalakkal diszitett, kiilsejen bordazott fogoval formalt iivegsziv tamaszt ala. A XVIII. szazad elejetol kezdve a magyar rusztikus iivegek kb'zbtt mind gyakrabban talalkozunk a barna es saiga kiilbnbbzo valtozataivalj a halvanysargatol az aranylo mezsargan at a sbtetvorbses arnyalatokig. E sarga uvegek oseit szinten a velencei uveggyartasban talaljuk meg. Itt mar a XV. szazadban gyartottak es igen sokra becsiiltek 6"ket. A sarga uvegek edenyformal rendkivul valtozatosak, korsok, bokalyok, poharak, palinkasiivegek, patikaedenyek stb. A formak neha annyira szeszelyesek, hogy az edeny eredeti rendeltetese alig allapithato meg. A diszitoeljarasok kbzul a kekiivegeknel megszokott szines zomancfestes ezeknel egyaltalaban nem fordul elo, a formaba fuvas ellenben annal gyakrabban.

A reneszansz es barokk kor egyik legkedveltebb es leggyakrabban gyartott term^ke az opaliiveg, vagy mint akkor neveztek, csontiiveg. Ezek kozott muveszi ertek tekinteteben igen ertekes darabokat talalunk. Mint majdnem minden magyarorszagi uvegdiszito eljarasnal, irt is nyilvanvalo a velencei eredet. Ha az izz6 iiveghez cinkoxidot adtakj a teljesen atlatszatlan es hideg feher arnyalatu tejiiveget (lattimo vagy latticino) nyert^k. A feher uveg masik valfaja az un. opaluveg. Szinten koran3 mar a XV. szazadban gyartottak Muranoban. EloalHtasi modjanak pontos leirasat eloszb'r Antonio Neri traktatusaban a ,,L'arte vetraria"-ban talaljuk meg. A traktatus receptje szerint legtbbbszor
43

szarvasagancsbol egetett csonthamunak az izzo, olvadt uvegben vald feloldasaval es elkeveresevel keszitettek, A szep, felig attetszo, melegen opalizalo kekes szinarnyalat alehules ut;Sn kicsapod6 foszforsavas mesz kbvetkezmenye. Tejiiveget — tudomasunk szerint — Magyarorszagon csak a XIX. szazad vegen keszitettek eloszbr. Joval regebbiek az elso opaliivegek. Elso biztosan datalhat6 emlekeink a XVII. szazad elejerol szarmaznak. Tulnyomo reszben szines opak zomancfestessel diszitettek oket, megkozelitoen olyan szinekben, mint a korabeli onmazas haban fajanszokat. Az Iparimiveszeti Miizeum egyik nemes formaju, onkupakos korsoja i63o-bol valo (20. kep). Az 1636-05 evszamot viseli a feketekiiti gorogkatolikus templom kelyhe a bartfai muzeumban. Szent Peter es Szent Pal szines3 opak zomancfestesu alakja disziti. Mindket mutargy fejlett technikarol, nagy gyakorlottsagrol tanriskodik. Joggal feltehetjiik tehat, hogy mar joval ezek elott is keriiltek ki hasonlo opaliiveg ed^nyek a regi magyar uvegcsiirokbol. Ezt a feltetelezest a legiijabb asatasok valoban alatamasztjak. Az opaluvegeknel, ha a csonthamu mennyiseget csokkentjiikj az attetszoseg nbvekszikj is a tejfeher arnyalat raeso fenyben mely aziirkek, dteso fenyben pedig biborvoros szinpompanak ad helyet. Az uvegtargy szinjateka ilyenkor a szivarvany minden szlneben ragyogva, a nemes opalokeval es igazgyongyokevel vetekszik, Az ilyen erosen dttetszd', tiizes szmhatdsu opaliivegek kulonosen jellemzdk a magyar hutdk termesere. Alkalmazdsuk hatdrozottan magyar hagyomdnynak tekinthetd. A XVII. es XVIII. szazadi magyar iivegek egyik legerdekesebb es miiveszileg talan legertekesebb csoportjat az irdsos folyatott mustrdval diszitett opdlwveg edenyek alkotjdk. Ez a diszitoeljaras igen hosszii miiltra tekinthet vissza. Cseit mar az antik egyiptomi, gorog es romai iivegek kozott is megtalaljuk. Ez az eljaras tulajdonkeppen nem egyeb, mint az edenyek felforrasztott, szines iivegszalakkal valo diszite'se'nek tovabbfejlesztese. A meg keplekeny allapotban levo edenyt a szines fonalak felforrasztasa ut^n addig hengergettek ide-oda marvanylapo44

kon, mig a fonalak a pnha iivegmasszaba belenyomodtak, s az edeny kiilso feliilete ismet sima lett. A vonalak elrendeze~se es szinei mar az antik p&dakon nagyon erdekesek es valtozatosak. Ha nem is azonos, de mindenesetre lenyegileg hasonlo eljarassal kesziiltek a XV. es XVI. szazadban a velencei jaspis3- calcedon,- vagy achatuvegek. Ezeknel is kiilonbozo szinu Stlatszatlan iivegreszeket kevertek el a keplekeny alapanyagban, amely igy a termeszetes marvanyok es feldragakovek felepitesehez hasonlatos szerkezetti lett. Ezeket a marvanyt utanzo iivegeket mar a XV. szazad elejen emlegetik a velencei traktatusok, s nemcsak hazajukban, de kulfoldon is rendkiviili becsben tartottak oket. Magyarorszagra is koran, valosziniileg meg a Matyas-kori reneszansz alatt elkerultek e diszes, nagy erteku velencei jaspisiivegek. A budai kiralyi varpalota legiijabb evekben folyt feltarasai tobb izben hoztak felszinre jaspisiiveg-toredekeket. E ket diszitoeljaras: a szines iivegfonalak behengerlese es a szines iivegmasszakbol gyurt jaspisiivegek szolgaltak mintaul az irasos mustraju opaluvegeket keszito magyar uvegmuveseknek. Az eddig ismert legregibb irasos mustraju magyar opaliivegek sem regebbiek a XVII. szazadnal, megis bizonyosra vehetjiik., hogy keszitesukre osztonzo befolyassal e mintak voltak. Diszitmenyeik eloallitasi m6dja ugyanis lenyegileg rokon az antik es kozepkori velencei diszuvegekevel. Mig azonban ezeknel a kiinduldsi alapanyag igen kulonbozo lehet, a magyar hutdk majdnem kizdrolagosan opdluvegeken, megpedig azok erosen szinjdtsso magyar vdltozatdn alkalmazzdk az irdsos mustrdkat. A behengerelt fonalak pedig legtobbszor teljesen atlatszatlan, jellegzetes elenk pecsetvoros szinuek. A szines fonalak hengergetessel az alapanyagba valo bepreselese is valoszuiuleg teljesen azonos modon tortent, mint ahogyan azt az antik peldaknal leirtuk. A szalak elrendezese es a diszitmenyek kifejlesztese azonban mar jellemzoen magyar modon tortent. Mig ugyanis a kulf oldi mintaknal az edeny formaadasa a szalaknak hengergetessel az edeny testebe valo besajtolasa utan tulajdonkeppen befejezest is nyert, addig a magyar opaliiveg edenyek-

45

nel a fuvast meg tovabb folytattak, s a kesz edeny lenyegesen nagyobb lett, mint a szalak felrakasa elott volt. A tovabbi fiivas tartama alatt az edeny felszinere alkalmazott csiptetokkel a tagulast helyenkent megakadalyozva a felszinen elhelyezkedo szalakat bsszefogtak, s igy ertek el tulajdonkeppen a magyar opaliiveg bokalyokra oly jellemzo, pavaszemre emlekezteto mustrakat. Ezek a mintak nagyon eros rokonsagot mutatnak a XVIII. szazadi magyar fazekasmuvesseg elsosorban ozman-tbrok befolyasra letrejott diszitmenyeivelj az un. folyatott mazii mustrakkal vagy marvanyozasokkal. A mintak kbzvetitoit valosziniileg azokban a habanokban kell keresnunk, akik eszaknyugati-felvideki es erddyi uvegcsurbkben mint iivegfuvo munkasok dolgoztak. A legregibb ismert peldak XVII. szazadiak. Az Iparmuveszeti Mlizeum legszebb darabjai azonban a mar erosen rusztikus izii, jellegzetes alakii XVIII. szazadi bokalyok. A legszebb peldanyok anyaga erosen attetszo, s igy az opaliivegnek a halvany rozsaszintol es hidegen derengo kektol kezdve a szivarvany minden szineben ego szinjatekat nagyszeriien egyesiti az irasos mustrak majd minden esetben egeszen egyforma opak barnasvorbs vagy elenkebb pecsetvbrbs tonusaval. A legszebbek egyike egy erosen kihasasodb es szokatlanul szeles nyakii bokaly. Teste fuggelyesen bordazott, a bordak gerincen vbrbsbarna pettyekkel. Opaliivegenek meleg tiize a barnasvbrbsen pbttybzbtt bordakkal kedvesen naiv, vidam hatasban egyesul, mintha valami szep bogar pbttyozbtt hatpancelja szolgalt volna az uvegfiivonak mintaul. Az irasos mustrdju opdluveg bokalyok kifejlddesenek es virdgzdsdnak kelyet Erdelyben kell keresnunk. Mivel a habanok kbzremukodese valoszinii es mivel az erdelyi habanok fo feszke, Alvinc (Vintal de Jos) a nagy miiltii erdelyi uvegcsur, Porumbak (Porumbacu) kbzeleben van, valdszinunek tartjuk, hogy irasos mustrdju opdluvegeink — ha nem is kivetel nelkul — legnagyobb reszben Porumbdkon k&szultek (47., 48. kep). 46

Vegigtekintve a magyar uvegmiivesseg fenykoranak mutargyain, latjuk, mily nagy utat tett meg a magyar iivegmiivesseg a szereny kb'ze"pkori kezdet ota. Az emlekanyag a sokfele forma ellenere is egyseges fejlodest mutat. A kiilonbozo diszitomodok emlekeit egysegbe foglalja a bennuk megnyilvanulo magyar izles. Minden csoportra jellemzo az eras olasz hatds, hiszen — mint lattuk — majd minden magyar uvegdiszitotechnika Italiara vezetheto vissza, de meg jellemzobb a fuvott stilus Magyarorszagon ekkor szinte megingathatatlan uralma. Ezen a teren lenyeges valtozas csak a kovetkezo korszakban, a klasszicizmus koraban kovetkezik be. IRODALOM
Borsos Bela: A magyar iivegmiivesseg fenykora. Miiv^szcttorteneti Ertesito
1-2. (1954), p. 46-68.

Borsos Bela: Regi pesti iivegpoharak. Budapest III. (1947), p. 44—48. Divald Kornel: Az iiveg. Az iparmiiveszet konyve III. Budapest, 1912. Hdllrigl Jozsef: Regi magyar uvegek. Magyar Miiveszet III. (1934), p. 146—184. Sdghelyi Lajos: A magyar iivegesipar tortineie. Budapest, 1938.

47

KfiPEK JEGYZEKE

1. Oskori gyongyok: szines, reteges uveganyagbol (iivegpaszta). Magyarorszagi lelet (tobbszoros nagyitas). Magangyfljtemeny. Arm.: 5 — 10 mm. 2. Vas diatretum: koszoriilt, metszett iivegbSIj testen koriilfut6,ittort rmivu gorog nyelvii felirat. Szekszardi lelet. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M:12 cm. 3. Talka: fuvott iiveg, romai, magyarorszagi lelet. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M : 10 cm. 4. Fiiles kancso: fuvott iiveg, romai, magyarorszagi lelet. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M : 29,5 cm. 5. Talpas serleg: fuvott iiveg, nodusaban beagyazott szines, fonalas disszel. Velencei munka a XV. szazad masodik felebSl. Matyas kiraly tulajdona volt, akinek halala utan a grof Batthyany csalad birtokaba keriilt, talpa a XVI. szazadban eltorott, ezutan keszitettek a jelenlegi tuzaranyozott eziisttalpat, amelyen korbefuto vesett felirat mondja el a rendkivuli jelentosegii miitargy tortenetet. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M : 42 cm, 6. Talpas serleg: fuvott uveg szines zomancfestessel es aranyozassal. Somogyvarott elokerult sir melleklete. XV. szazad kozepe, Velence. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M : 24,5 cm. 7. Fedeles, talpas serleg: fuvott iiveg, kobaltkek talppal es nodussal, szines zomancfestesu 6s aranyozott disszel, Bartfa varos cimerevel. Keszult Velenceben a XVI. szazad elejen. Magassaga 28 cm, perematmeroje 12 cm. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. 8. Talpas pohar: zavaros, zoldes arnyalatu, fuvott iiveg, csavarvonalasan osszeforrasztott hengeres palcabol kialakitott talp, hatszogu szajnyilas. Ismeretlen felso-magyarorszagi lelohelyrol szarmazik. XVI. szazad eleje. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M : 8,5 cm.
48

9. Kotyog6s iiveg: fuvott iiveg, csipofog6kkal formalva. Az edeny also es felso oble kozott 6t cso kb'zvetiti az atmenetet, rusztikus munka. XVIII. szazad vagy XIX. szazad elso fele. Magangyujteme'ny. M : 35 cm. 10. Keskeny nyaku palack: fuvott iivegj rusztikus munka. XVIII. szazad. Magangyiijtemeny. M : 23 cm. 11. Tr6fas edeny: fuvott, csipSfogokkal alakitott uveg, rusztikus munka. XVIII. szazad. Magangyujtemeny. M : 20,5 cm. 12. Trefas, kutyaformaju palinkasedeny: fuvott iiveg, csavarvonalas bordazassal, csip<5fog6kkal formalt, rusztikus munka. XVIII. szazad vagy XIX. szazad eleje. Magangyiijtemeny. M: 17 cm. 13. Fali szenteltviztart6: fuvott, csipofogokkal alakitott, kobaltk^k szalakkal diszitett iiveg. Rusztikus munka. XVIII. szazad. Magangyujtemeny. M: 26.5 cm. 14. Ecettarto palack: fuvott iiveg, fokozatosan kisebbedo parnatagokbol alakitott forma, feliilete csiszolt lapocskakkal elenkitett, rusztikus munka. XVIII. szazad. Magangytijtemeny, M : 19,4 cm. 15. Fedeles edeny: fuvott iiveg az otvosmuveszet hatasar61 tanuskodo er6teljes fiiggfileges bordazassal, XVIII. szazadi felvid6ki munka. Magangyujtemeny. M : 20,5 cm. 16. Keskenynyakiitalpas edeny: fuvott iiveg csavarvonalas bordazassal, rusztikus munka a XVIII. szazad vfigerol vagy a XIX. szazad elejerol. Magangyujtemeny. M:13 cm. 17. Bokaly: fuvott uveg felforrasztott iivegfonalakkal diszitve, rusztikus munka, XVII—XVIII. szazad. Iparmuvdszeti Muzeum, Budapest. M : 22,2 cm. 18. Palack: fuvott iiveg, gombos testu, keskeny nyaku, felforrasztott, pavafarkszeriien elrendezett opaliiveg szalakkal diszitve, rusztikus munka, XVIII. szazad. Deri Muzeum, Debrecen. M : 32 cm. 19. Fiiles kancs6: fuvott iiveg folforrasztott kobaltkek, halos disszel, hullamos szegelyii talplemezzel, rusztikus izldsii hutatermek XVIII. szazad masodik fele vagy XIX. szazad eleje. Magangyujtemeny. M : 27 cm.

49

20. Fiiles kancso: fuvott opaluvegbol, szines zomancfestessel diszitve, 1630-35 evszammal. Iparmiiveszeti Muzeum, Budapest. M : 22,5 cm. 21. Pincetokba va!6 palack: fuvott iiveg szines zomancfest£su disszel, a grof Andjassy csalad cimerevel es 1696-03 evszammal, keskeny oldalain haban izlesrSl tamiskodo viragszalakkal. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M : 20 cm. 22. Kis palack: csavaros 6nfed6vel, feher es fekete zomincfestesfi disszel, haban izlesrol tamiskodo viragszalakkal. XVII. szazad. Cluj (Kolozsvar) Muzeum. M : 14 cm. 23. Hatszogletu palack: fuvott iiveg feher es fekete szinii zomancfestesu disszel, csavaros onkupakkal. XVIII. szazad eleje. Erdely. Magangyiijtemeny. M : 13,5 cm. 24. Palinkasbutykos: fuvott uveg szines, opak zomancfestesu disszel. Ausztria vagy Dunantul. XVIII. szazad els5 fele. Magangyiijtemeny. M : 13 cm. 25. Palinkasbutykos: fuvott uveg szines zomancfestessel. Dunantul. XVIII. szazad eleje. Magyar Nemzeti Muzeum. Budapest. M : 9 cm. 26. Palinkasbutykos: fuvott iiveg opak zomancfestesu disszel, csavaros 6nkupakkal, rusztikus munka. Dunantul. XVIII. szazad eleje. Magangyujtemeny. M : 14,3 cm. 27. Palinkasbutykos : kekeslila fuvott uvegbSI, szines zomancfestessel. XVIII. szazad elso fele. Del-Ausztria vagy Dunantul. Magyar Nemzeti Miizeum, Budapest. M : 11 cm. 28. Pincetokba valo palack: fuvott uveg, koszoriilt disszel. Krompachi Holl6 Zsigmond tulajdona volt, felvideki munka. 1666. M : 16 cm. 29. Pincetokba valo palack: fuvott iivegj koszoriilt, csiszolt es aranyozott disszel, grof Mikes Mihaly es grof Bethlen Drusian cimerevel djszitett csavaros eziistkupakkal, Erdely, XVII. szazad vege, e!6Iap. Iparmiiveszeti Muzeum, Budapest. M : 23 cm. 30. Pincetokba va!6 palack: az elozo hatoldala.

31. Fules korso: fuvott iiveg lapitott, g6mbos testtel, keskeny nyakkal, koszorult viragdisszel, billentos onfedoVel, rusztikus munka. XVII. szazad vege, XVIII. szazad eleje. Magangyfljtemeny. M : 26,5 cm. 32. Pohar: fuvott iiveg koszorult viragdisszel es fazettalassal. XVIII. szazadi rusztikus munka. Magangyujtemeny. M : 13,6 cm. 33. Keskeny nyaku palack: fuvott iiveg chinoisserie jellegii koszorult disszel. XVIII. szazad. Magangyujtemeny. M : i6cm. 34. Cuclisedeny: fuvott iivegj koszoriilt disszel, csavaros onkupakkal. XVIII. szazad. Magangyujtemeny. M : 15,5 cm. 35. Talpas pohar: fuvott iiveg, koszorult disszel. XVIII. szazad. Magangyujtemeny. M : 15 cm. 36. Fules korso: fuvott uveg, koszorult disszel, 16patkol6 kovacsmuhely primitiv abrazolasaval, rusztikus munka i?75-bol. Magangyujtemeny. M : 15,3 cm. 37. Fiiles korso: fuvott iiveg, kdszoriilt disszel, ketfejii sassal es vagtato harcosok alakjaval, 6nfedel6ben I. Jozsef kiraly medalionjaval. XVIII. szazad eleje. Magangyfljtemeny. M : 19,6 cm. 38. Szogletes palack: fuvott uveg koszoriilt disszel, csavaros onfedo, rusztikus munka. XVIII. szazad. Magangyujtemeny. M : 23,5 cm, 39. Pincetokba vaI6 palack: fuvott iiveg koszoriilt disszel, elolapjan vizimalommal es egy felirattal. amely szerint Lewco Matyas molnar cehmester tulajdona volt. Felvideki rusztikus munka. XIX. szazad eleje. Magangyujtemeny. M : 27,5 cm. 40. Pincetokba valo palack: fuvott uveg koszorult disszel, elolapjan Nepomuki Szent Janos kepevel es 1830-35 evszammal, keskeny oldalain viragszalakkal, felvideki rusztikus munka, Budapesti Torteneti Muzeum. M : 27 cm. 41. Fedeles diszkupa:hasabosracsiszolt, testen gazdag koszorult disz, remekmuvii tuzaranyozott eziist foglalatan szines zomancozas. II.Rakoczi Ferenc fejedelem tulajdona volt. XVII. szazad vege. Magyar Nemzeti Muzeum, Budapest. M : 24,6 cm. 51

42. Pincetokba va!6 palack: fuvott iiveg, csiszolt homloklapjan koszoriilt es aranyozott kep, felvideki munka. XVIII. szazad masodik fele. Magangyfijtemeny. M : 22,5 cm. 43. Fiiles korso: vilagos kobaltkek fuvott uvegbdl, szines zomancfestesii disszel. XVII. szazad. IparmuVeszeti Miizeum, Budapest. M : 21,5 cm. 44. Bokaly: fekete fuvott iiveg felforrasztott halos es fonalas disszel, rusztikus munka. XVIII. szazad. Magangyiijtemeny. M : 17 cm. 45. Keskeny nyakii palack: fuvott iiveg pavaszemre emlekezteto szines mustraval. XVIII. szazad vege, XIX. szazad eleje. Magangyiijtemeny. M : 20,5 cm. 46. Kis fiiles korso: sotet kobaltkek fuvott iivegbol, szines zomancfestesfi disszel, onfedellel, 1615-68 evszammal. Iparmuveszeti Miizeum, Budapest. M : 18,5 cm. 47. Bokaly: fuvott opaluveg pecsetvoros, irasos mustraval. Erdely, XVIII. szazad. Magangyiijtemeny. M : 18,5 cm. 48. Bokaly: fuvott opaluveg pecsetvoros irasos mustravalj rusztikus munka. XVIII. szazad. Magangyiijtemeny. M : 18,5 cm. A borit6n: Bokaly: fuvott zdldes &rnyalatu opaluveg pecsetvoros, irasos mustraval. XVIII. szazad. Magangyujtemeny. M: 17,2 cm.

K£PEK

2

Vas diatretum gorog felirattal

Romai kori talka

Romai kori ftiles kancso

5 Velencei talpas serleg, XV. szazad masodik fele

6 Velencei talpas serleg, XV. szazad kozepe

7

Velencei fedelesj talpas serleg, XVI. szazad elejc

£, X H

N

O

*

pezezs 'XIX—IIIAX

10

Keskeny nyaku palack, XVIII. szazad

II
Trefas •edeny, XVIII. szazad

Trefas, kutyaformaju palinkasedeny, XVIII-XIX. szazad

13 Fali szenteltviztarto, XVIII. szazad

14 Ecettarto palack, XVIII. szazad

15 Fedeles eddny, XVIII. szazad

16

Keskeny nyakii talpas edeny, XVIII-XIX. szazad

17 Bokaly, XVII— XVIII. szazad

19 Fiiles kancso, XVIII—XIX. szazad

*•£
03 O

Pincetokba valo palackj 1696

Kis palack, XVII. szazad

3 lap •IIIAX

OS[3

PBZBZS "

frz

25

Palinkasbutykos, XVIII. szazad eleje

26

Palinkasbutykos, XVIII. szazad eleje

PEZBZS "IIIAX iEj

Lz

•a >-a EL u-

29

Pincetokba valo palack, XVII. szazad vege

I

30 Pincetokba va!6 palack, a 29. kep hatoldala

Fiiles korso, XVII— XVIII. szazad

t

32 Pohar, XVIII. szazad

33 Keskeny nyaku palack, XVIII. szazad

34
Cuclised&iy, XVIII. szazad

35

Talpas pohar, XVIII, szazad

36 Fules korso, 1775

37 Fiiles korso, XVIII. szazad eleje

38 Szogletes palackj XVIII. szazad

39 Pincetokba valo palack, XIX. szazad •eleje

40 Pincetokba valo palack. 1830

41 Fedeles diszkupa, XVII. szazad vege

42

Pincetokba valo palack, XVIII. szazad masodik fele

43 Fiiles kors6j XVII. szazad

44 Bokaly, XVIII. szazad

•XIX-IIIAX nit

Kis f tiles korso, 1615

47
Bokaly, XVIII.szazad

48 Bokaly, XVIII. szazad

Cimlapterv: ZAJKAS IMRE

A fenykepeket kesziteite ORLAIAGOSTON

Felelos kiado a Corvina Kiado igazgatiija. Felelos szerkeszto: Kabay £va Miiszaki vezeto: Gortvai Tivadar. Miiszaki szerkesziti: Bauer Geza. Kesziilt az.MSZ 5601—59. sz. szabvany alapjan, 160x178 mm-es alakban, 6 (A/5) iv terjedelernben, 3150 peldanyban. 64.0575 Athenaeum Nyomda, Budapest. Felelos vezeto: Soprotii Bela igazgato
CO no-h-6569

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->