You are on page 1of 43

FENYHOZOK

A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE


Katolikusok es reformdtusok egymast kiegeszito es feltetelezo egysege a magyar hagyomdnyban

1 Kor. 12, 4 - 2 8
,^4 kegyelmi ajandekokban pedig kulonbseg van, de ugyanaz a Lelek. A szolgalatokban is kulonbseg van, de ugyanaz az Urjezus Krisztus. Es kiildnbseg van a cselekedetekben is, de ugyanaz az Isten, a ki cselekszi mindezt mindenkiben. Mindenkinek azonban haszonra adatik a Leleknek kijelentese. Nemelyiknek ugyanis bolcsessegnek beszede adatik a Lelek altal; masiknak pedig tudomanynak beszede ugyanazon Lelek szerint; egynek hit ugyanazon Lelek altal; masnak pedig gyogyitas ajandekai azon egy Lelek altal; nemelyiknek csodatevo eroknek munkai; nemelyiknek meg profetalas; nemelyiknek pedig lelkeknek megitelese; masiknak nyelvek nemei; masnak pedig nyelvek magyarazasa. De mindezeket egy es ugyanaz a Lelek cselekszi, osztogatvan mindenkinek kulon, a mint akarja. Mert a mikepen a test egy es sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azonkepen a Krisztus is. Mert hiszen egy Lelek altal mi mindnyajan egy testte kereszteltettunk meg, ... ... Igy azonban sok tag van ugyan, de egy test... tiogy ne legyen hasonlas a testben, hanem ' ugyanarrol gondoskodjanak egymasert a tagok. Es akdr szenved egy tag, vele egyutt szenvednek a tagok mind; akar tisztesseggel illettetik egy tag, vele egyiitt drulnek a tagok mind. Ti pedig a Krisztus teste vagytok, es tagjai resz szerint." Mit jelentenek Pal apostolnak ezek a szavai, rank vonatkoztatva? Azt, hogy mi magyarok is egyseges, egyet akaro es egyiitt erzo nemzette, azaz testte kell valjunk a Jezus Krisztus altal. A testnek van jobb es bal oldala. A bal feliinknek a multunk felel meg, mig a jobbnak a jeleniink. Hogy jovonk is legyen, egyforman kell megbecsiilniink, szeretniink

DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

es ertekelnunk mindkettot! Amint a bal oldal, ahol a sziv van, a noi minoseg kepviseleti oldala, az erzo oldal, es a jobb oldal a ferfi minoseg kepviseleti oldala, a cselekvo oldal, ugy van a nemzet testenek katolikus magyarsaga es reformatus magyarsaga. Noha ezek nem egyformak, megis egyforman fontosak a test egesz-sege szempontjabol, mert egesz-seges a test csak akkor lehet, ha minden tag megvan, niinden tag a helyen van, es a sajat feladatat vegzi. Ezert minden magyar kegyelmi ajandekokat is kapott, hogy feladatat minel hatekonyabban tudja ellatni, a nemzete es a vilag javara. Ezek a kegyelmi ajandekok kulonbozoek, mint ahogy a ferfi is kiilonbozik a notol, de ,,ugyanaz az Isten, aki cselekszi mindezt mindenkiben", ugyanazon Lelek altal. Ezeket az ajandekokat a tagok rendeltetesiiknek megfeleloen kaptak es kapjak, attol fiiggoen, hogy katolikusok vagy protestansok, hogy sajatosan, a maguk tulajdonsagaival es ajandekaival ,,ugyanarrol gondoskodjanak egymasert". Ezert ha egyseges, azaz egeszseges magyar nemzetet es vilagot akarunk, akkor vigyazzunk, ne legyen meghasonulas a tagok kozott, hanem ha szenved egy tag, vele egyiitt szenvedjenek a tagok mind; ha tisztesseggel illettetik egy tag, vele egyiitt oriiljenek a tagok mind. Ezert nekem mindig rosszul esett, ha a romai katolikus papokat* csufoltak, hogy szoknyasok. Rosszul esett azert is, mert en is pap, azaz reformatus lelkipasztor vagyok. Tobb reszrol tamadva ereztem magam, hiszen en vedtem katolikus ,,kollegaimat", es 6k lepten-nyomon kinyilvanitottak, akar udvariasan, akar durvan, hogy nem vagyunk egyformak, mert 6k papok, mig en lelkipasztor vagyok. Ennel sulyosabb a helyzet, amikor azzal tamad egy magyarsagaval hivalkodo uj hullam nemely kepviseloje, hogy aki nem tudja ,,imadni" a Szuzanyat, Boldogasszonyt, Babba Mariat, nem lehet igaz magyar ember. Miert bantanak ezek a tamadasok? Hoi van a baj? Ott, hogy kizarosdit jatszunk, es ha igy folytatjuk, zsakutcaba vezetjiik egymast es nepiinket. Mert az ilyen fogalmazasokkal kijatsszuk az egyik felekezetet a masikkal szemben, ellensegeskedest szitunk a katolikusok es a protestansok (reformatusok) kozott. Hogy an lehet elejet venni az ilyen dolgoknak? Ugy, hogy megnezziik, a magyar hagyomanyban minek mi a jelentosege, hoi a helye, es kinek mi a feladata. Valamint ezek hogy an jelentkeziiek a katolikus papok es a reformatus lelkipasztorok, a hivek, az egyhazi rend es a szertartasok eseteben.

* Az elkovetkezokben a ,,romai katolikus,, elnevezes helyett a kozhasznalatban levo ,,katolikus,, megnevezest fogom hasznalni. Amikor a ,,magyar katolikus,, elnevezes szerepel a szovegben, akkor a magyar nyelvtertileten rnukodo, magyar gyiilekezetekben gyakorolt vallasossagrol, hitrol es szertartasokrol van szo, amelyek bizonyos fokig elternek a nyugati katolikus hagyomanytol es gyakorlattol.

FENYHOZOK

Elozmenyek
Egyik katolikus pap baratom meghivott az elso misejere es az azt koveto mulatsagba. Mivel felesegem van, megkerdeztem, hogy egyediil vagy felesegemmel vagyok hivatalos a mulatsagba. Mire 6 felvilagositott, hogy ebbe a mulatsagba mindenki a parjaval hivatalos. Igen am, de mivel kicsi gyermeklink volt, azt is megkerdeztem, mikor kezdodik es rneddig tart ez a mulatsag. O trefalkozva valaszolt: ,,Mit kepzelsz, en nem teadelutanra hivlak!" De nem mondott tobbet. Aztan ott ert a meglepetes, amikor csiki szokas szerint - gazda es zeneszek vartak a mulatsagban. Akar egy csiki lakodalomban! Rokonok es baratok voltak jelen, akik ajandekozgattak - szinten, mint a menyegzoben. Megtudtam, hogy a kozeli rokonok kezi ajandekokat* is visznek az elsomises papnak: evoeszkozt, edenyeket, abroszt, pokrocot, agynemut, mindent, amit ' maskor a menyasszonynak szoktak vinni, nem a volegenynek. Es a pap baratom mosolyogva mondja: - Na latod, nem teadelutan ez, hanem lakodalom, ami csak annyiban mas, mint a tobbi, hogy elmarad a menyasszonyi tanc es a naszejszaka. Es ekkor gondoltam vissza a templomi szertartasra, a ,,primiciara", ami a felszenteles utan egy par hetre esett meg. Mi tortent ott? Az elsomises pap hofeher miseruhaban jelent meg. Egyebkent ebben a ruhaban fogjak majd eltemetni. Ezt a ruhat egyes esetekben meg felveheti, mint peldaul a jubileumi misejen. A feherruhas elsomises papot az oltarhoz bermakeresztsziilei vezettek, ket oldalrol karonfogva. Elotttik vittek a keresztet, es viragszinnokat hintettek a ministransok, akik szinten ,,szoknyaban" voltak. Az elsomises papot a sziilok kisertek, majd a papok kara, szinten miseruhaban. Vegiil a kiilon meghivottak. A diszesen es unnepelyesen bevonulok - a sziilok, a bermakeresztsziilok, testvere es annak csaladja kivetelevel - a szentelyben foglaltak helyet. Az elsomises pap a szertartas elejen, mint a lakodalomban a menyasszony, elbucsuzott elobb edesapjatol, majd edesanyjatol, testveretol es annak csaladjatol, szeretteitol, a papjatol es a g^'iilekezettol, mert mostantol egy masik gyiilekezet lesz az otthona. Itt megjegyzem, hogy a bucsuztato szoveg nem kotott, ezt 6 sajat maga fogalmazta. Majd a szentbeszed utan, amit nem 6 tartott, misezett es aldoztatott. A misezes a szertartasnak a legfontosabb resze, hiszen ekkor valtoztatjak at a kenyeret 616 testte es a bort verre, azaz megtortenik a transz-szubsztanciacio** csodaja, amikor az anyag atalakul Krisztus testeve es vereve. Ezt a csodat elete* A ,,kezi ajandek,, kifejezes a targyi ajandekra vonatkozik. Ez abban kiilonbozik az anyagi (penzbeli) segitsegtol, amit csak ,,ajandekozasnak,, hivnak, hogy ezt a lakodalmas hazhoz viszik, es ott adjak at. A menyasszonynak olyan targyakat, amelyeket majd asszonykent fog hasznalni, a volegenynek pedig amit emberkent fog hasznalni. ** Atlenyegiiles.

DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

ben eloszor ezen a misen cselekszi meg az elsomises pap. Ezek utan aldoztat, abbol, ami az 6 kezeben valtozott at Krisztus testeve es vereve. Elobb szlileinek, noverenek es sogoranak, valamint a bermakeresztsziiloknek ket szin alatt (!) osztva ki ajegyeket, majd mindenki masnak egy szin alatt. Vegiil pedig mindenkit egyenkent aldasban reszesitett. Elobb a sziiloket, testveret, annak csaladjaval egyiitt, a papokat es meg akik a szentelyben iiltek. A gylilekezet tobbi reszet pedig a megszokott modon aldotta meg. Ezeket az aldasokat, amelyeket egyenkent elmondott, szinten 6 fogalmazta, nem kotott szovegek voltak. A szertartas vegen a kereszt ment ki elobb, majd a meghivottak, a papok, es a legvegen az elsomises pap. Ebbe a menetbe mar a sziilok, a testvere es annak csaladja, valamint a bermakeresztsziilok nem alltak be. Ez volt a templomi szertartas, amit kovetett a mulatsag. Az elso mise es a hozza kapcsolodo ezen szokasok tudomasunk szerint kizarolag magyar sajatossagnak tekinthetok. Csak mi, magyarok gyakoroljuk oket ilyen formaban. Es valoban, aniint a pap baratom is mondta, ,,rendes" lakodalomban voltunk, ahol a hagyomanyos magyar lakodalom fobb mozzanaff tait szerre mind felismerhettlik. O ugyan azt mondta, hogy elmarad a menyasszonyi tanc es a naszejszaka, de tevedett, hiszen a ,,fektetes" is megvolt. Megertjiik, ha abbol indulunk ki, hogy mi egy lakodalom csucspontja, legfontosabb mozzanata? Az, amikor a menyasszony a ,,mennybe", azaz a padlasra vitetik, es ott megtortenik az atvaltozas csodaja, hiszen nem az jon vissza, aki oda felment. Mert oda szuzen ment fel, leanykent, es asszonykent jott le. Marmost mi volt a templomi szertartas csucspontja? Az 6 elso miseje, amikor az elettelen anyag elo testte valtozik at. Analog modon, mint amikor egy szuz leanytest atalakul, hogy majd uj es 616 testet hordozhasson, mint anya. Ezt erositi meg - a baratom mondta el - a kovetkezo koriilmeny is: egyhazi szempontbol ahhoz, hogy valaki pap legyen, a legfontosabb az erveiiyex fels/eiiteles, de a hivek megis ugy tartjak, hogy ennel fontosabb az elso mise, men szamukra ettol a pillanattol pap a felszentelt szemely. Ekkor valik igazan pappa, addig meg nem! Ez igy van a menyasszony eseteben is. Mert egy ervenyesen megkotott hazassaggal csak feleseg lesz, asszonnya akkor valik, amikor aldott allapotba, vagy nepiesen fogalmazva ,,mas allapotba" keriilve eloszor tapasztalja meg az atvaltozas csodajat. Amikor anya lesz. Addig csak no, vagy csak holgy, de legjobb esetben is csak feleseg. Hogy mindez igy el a magyar ember szemeben es lelkeben, azt az is alatamasztja, hogy amikor megszliletett az elso fiam, a falubeliek jottek gratulalni, es tobben igy szoltak: - Na, tiszteletes ur, mostantol maga is ember! En nem ertettem. Hat eddig nem voltam az? Hiszen en nem valtoztam! Nem-e? A valtozast csak kesobb ereztem meg, es most mar igazat adok nekik. Ide kapcsolodik, es az eddigieket erositi

FENYHOZOK
meg az a teny is, hogy az ervenyesen megkotott hazassagot a katolikus egyhaz egyetlen esetben nyilvanitja ervenytelennek. Ha a ferj es a feleseg nem eltek hazaseletet, azaz nem fekiidtek ossze, hogy kapcsolatukbol utodok szarmazzanak. Tehat egy ervenyesen megkotott hazassag tartossaga, felbonthatatlansaga - mondhatom, a minosege is - ezek szerint a katolikus egyhazban attol fiigg, hogy ,,elhaltak" vagy nem.* Erre az egyhazi gyakorlatra hivatkozik Mikszath Kalman a Kiilonos hazassag cimu regenye megirasakor. Mindezeket elmondtam Pap Gabor muveszettortenesznek, aki egyben tanitomesterem is, es 6 ,,kapasbol" feltette a kerdest, amit en nem mertem feltenni magamnak. Ha az elso misezes valoban analog jelenseg a menyegzovel, akkor es ott ki a volegeny?! Mert ha van menyasszony, sziiksegkeppen kell legyen volegeny is. Elkezdtiink gondolkozni. Jezus Krisztus nem lehet, mert neki van menyasszonya: az anyaszentegyhaz. Az anyaszentegyhaz mar csak ezert sem lehet volegeny. Hiszen maga is menyasszony! Amugy a neveben is benne van, hogy az 6 eseteben noi minoseggel allunk szemben. A Szentlelekrol sem lehet szo, mert 6 meg - a katolikus hagyomanyok szerint is - a Szuzanya jegyese. A gylilekezetre sem eshet a gyanu, mert ebben az esetben, ahova kihelyezik a papot, egesz eletet ott kellene leelje. Mivel azonban elete soran tobb gyiilekezetben is szolgal, ez a mi gondolatmenetunkben valast jelentene. Ilyesmi viszont szabalyrendszeriink ertelmeben nem engedheto meg, hiszen a szentsegi hazassag nem bonthato fel - kiveve a fent emlitett esetet. Marpedig ,,el nem halt" hazassagrol itt szo sem lehet. Abban az esetben minden pap munkajat meddonek kellene tekinteniink, marpedig tapasztalati teny, hogy ez nem igy van. Akkor hat ki a volegeny? A reformatus lelkipasztor! Ez azonban egyelore feltetelezes. Most vizsgalodjunk tovabb a tobbe vagy kevesbe ismert tenyek koreben, hogy eldonthessiik, feltetelezesiinknek mennyi valosagos, a mindennapi gyakorlatban is megtapasztalhato tenyalapja van. Hiszen elmeletiink igaz is lehet, meg nem is! Vizsgalodasunk az elso lepesekben a kiilsosegekre fog szoritkozni, mert a lelket se mcgfogni, sc mcgnczni nem tudjuk. Igy ha vizsgaztatni akarjuk belso rezdiileseinket, azt kell elsosorban figyelembe venniink, ami bentrol kivetiil, es kiilsosegekben a szemiink elott megnyilvanul.

* Ezt igy hatarozza meg a katolikus egyhaz: ,,matrimonium ratum validitas et consummatum" es ,,matrimonium ratum validitas tantum et non consummatum", ami azt jelenti: ervenyesen megkotott es elhalt hazassag es ervenyesen megkotott es el nem halt hazassag.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

A mhazat
A katolikus pap ruhazata, ha a reverenda formajat nezziik, ha tetszik, ha neni tetszik, szoknya. A szoknya viszont a noi oltozet legjellemzobb ruhadarabja. Ma is, amikor a divat ,,kivetkoztetett" sajat viseletiinkbol, ha valaki noiesen akar 61tozni, szoknyat vesz magara. Nezziik meg, mitol noies a szoknya. Keressiik meg benne a noi tulajdonsagokat: a csaladi feszek meleget, a sziizesseget, az anyasagot, es hat a buja szepseget. Erre a kerdesre Dezso f Agota ad valaszt a ,,Maga mutatja magat" cimu dolgozataban, ahol a noi viseletekrol ertekezik. A szoknya feszekke valik, ha az asszony laba koze, a szoknyaja bolcsqjebe iilteti gyermeket, es ugy ringatja, mikozben enekel neki. A csangok karincaba* polyaljak a gyermeket, hogy baj ne erje. A magyar ember mozgasaban a derek mindig egyenes es eg^'ensulyos. Ehhez kepest mozoghat ktilonbozokeppen a lab, illetve a kez. A szoknya csak a derekhoz kotodik kozvetleniil. Ha tudjuk azt, hogy az emberi test mikrozodiakusaban a derek a merkget jelenti, akkor mindjart vilagossa valik, hogy miert az egyensulyban van szerepe a szoknyanak. Ugyanakkor a merleg jelet mutatja a szoknya oldalnezete is, mint a spiral-galaxisok oldalnezeti kepe. Marmost a szoknya a derekra erositodik. Ha a szoknya a ruha felso reszevel egybe van szabva, akkor derektajban owel megkotik, es igy elvalasztodik ugyan a lelkiseg a testisegtol", de az egybeszabottsag hangsulyosan utal az egysegiikre. Amennyiben viszont nines derekov, mint a reverenda es a miseruha eseteben, az azt jelenti, hogy a testiseg es a lelkiseg egysege hangsulyozottabb, es nines sziikseg azok szetvalasztasara, niivel a testiseg funkcionalis szempontbol megegyezik a lelkiseggel. Nines hatar koztuk, niert a lelkiseg athatja a

* ,,A karinca szabatlan lepelszoknya, amit derekra tekernek es szorkotovel (bernyoccal) megkotnek. Regi magyar neve a kerekito. Hosszu szalu, vekonyra sodort, hazi festesu gyapjubol szovik, negynylistosen, savolykotessel, szeles szovoszekben." Kosa-Szantho Vilma: Csango nepviselet. In: Kardaius Janos (szerk.): Hargita megyei nepviselet. Csikszereda, 1979. 139-140. old. ** Isten teremtett vilaga harom osszetevobol all: testisegbol, lelkisegbol es szellemisegbol. Ha ezt a harmas tagozodast az ember felepitesere vetitjiik ra, akkor ezeket egymastol ket elvalaszto vonal hatarolja el, a nyakvonal es a derekvonal. Igy az ember testen a nyakvonal fdlotti resz a szellemiseg tartomanya, a nyakvonal es a derekvonat kozti felsotestiink a karokkal egyiitt a lelkisege es a derekvonal alatti resz a testisege. Ezt a tagozodast - mutatis mutandis - megtalaljuk a novenyek es az allatok eseteben is.

FENYHOZOK
testiseget. Gondoljunk a magyar Szent Korona azon zomanckepeire, ahol az apostolok egesz alakjukban jelennek meg. Itt alljunk meg egy percre. Amikor merleg-tulajdonsagokrol beszeliink, akkor az allatov Merleg idoegysegenek tulajdonsagaira gondolunk. A Merleg idoegysege az oszi napejegyenloseggel kezdodo honap az evkorben. Az oszi napejegyenloseggel a vilagossag es a sotetseg labilis egyensulyi allapotba keriil. Mar masnap felbomlik ez az egyensuly, mert a sotetseg elkezd novekedni a vilagossag rovasara. Ez az egyensulyvesztes befele huzo tendenciakat indit el a termeszetben, es a menedekkepzes fele forditja az eletet. Ezert ha meg akarjuk jeleniteni ezeket a tulajdonsagokat, olyan jelet kell hasznalnunk, amelynek a kiilsosegeire jellemzo a labilis egyensulyi allapot, amely tehat a napejegyenloseg labilis egyensulyi helyzetere utal. De ugyanakkor arra is utal, hogy ez az idoszak mindamellett megtartja az eletet egy sulyos megprobaltatas-sorozatban. Megprobaltatast jelent ugyanis az elet szamara, hogy mostantol egyre rovidebbek lesznek a nappalok, hosszabbak az ejszakak, es egyre hidegebb lesz. A Merleg havaban kialakitando, illetve felkeresendo menedek ilyenforman valodi letsziiksegletet fejez ki: arra szolgal, hogy az elet tul tudja veszelni az egyre sulyosbodo megprobaltatasokat tavaszig. Mindaz tehat, ami egy nagy es fenyegeto mozgasrendszeren beliil menedeket adhat, es ezzel egyidejuleg viszonylagos egyensulyt kinal az elet szamara, a Merleg jeleben osszegezodik. A Merleg-tulajdonsagok megidezqje tobbek kozott a feszek, a barka, de a kalap is. A kalapnak a formaja a Merleg jelet mutatja, ugyanakkor a kalap a keszen, kiviilrol kapott szellemi javak osszessegenek megidezqje is. Ez a keszen kapott szellemiseg lehet egyvalamely konkret szellemi termek, egyfajta hagyomany, egy gondolatrendszer stb., amely meghatarozza az eletiink menetet egy adott kozossegben. Amely biztonsagot, menedeket ad, es viszonylagos egyensulyi allapotot is biztosit szamunkra mindaddig, amig uj es mas hatasok nem ernek. Vagyis olyan kalapot hordunk, amilyent tagabb ertelemben vett neveloink a fejiinkre tettek. Ezert szoktuk ugy nevezni azt az embert, akit nagyon erosen befolyasol a kornyezetetol keszen kapott szellemiseg, hogy: vaskalapos.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE


A noknel a fejkendo az, ami a ferfiaknal a kalap. Ez is a keszen kapott szellemiseget jelenti, ami befolyasolja az asszony eletet, sot akar reszletekbe nienoen is meghatarozhatja viselkedeset, cselekedeteit, beszedet. Ha valaki ferjhez ment, attol a pillanattol kezdve az ura hatarozza meg az eletet, meg a gondolkozasat is, ezert mondjuk, bogy bekotottek a fejet. Mert a falusi ember jol tudja, bogy az az allat, amelyiknek bekotik a fejet a jaromba, ettol a perctol kezdve nem a maga ura, hanem mas parancsol neki. A kendonek a kalaphoz kepest van azonban egy erdekes, az osszehasonlitasban csakis ra jellemzo tulajdonsaga. Az, bogy a flilet takarja, vagyis a viselojet korlatozza a hallasban. Ugy is mondhatnank, meggatolja, bogy idegen szellemi termek hassa at, es az eddigi egyensulyabol kibillentse. Marmost, ha ez a kiviilrol, azaz ferjetol vagy papjatol keszen kapott szellemiseg anynyira meghatarozza a gondolkodasmodjat, bogy mindent csak eszerint tesz, akkor az asszony hogyan fog bemenni a templomba? Termeszetesen fejkendoben. A katolikus pap a templomban visel valamit a fejen, vagy nem? A pap nem, viszont az egyhazi hierarchia bizonyos lepcsofokatol kezdve igen, sot kotelezoen. Ez azt jelenti, bogy egy papnak meg lehetnek sajat elkepzelesei, inditvanyai, egyedi megvalositasai, de mar egy piispoknek nem, mert az 6 eletet feliilrol iranyitjak, szellemi mukodeset az egyhazi hagyomany hatarozza meg. Hogy ez a hit kerdeseben sines maskepp, arra nezve alljon itt ket idezet. A Concilium Vaticanum I. (1869-1870) a kovetkezoket mondja ki: ,,Tbvabba isteni katolikus hittel hinni kell rnindazt, ami az irott vagy athagyomanyozott isteni igeben van, es amit az Egyhaz akar iinnepelyes itelettel, akar a rendes es egyetemes tanitoi hivatal utjan, mint isteni kinyilatkoztatast hinni javasol."* A katekizmusok is hasonlokeppen fogalmaznak: ,,A katolikus keresztenynek mindazt hinnie kell, amit Isten kijelentett es a katolikus egyhaz elhinni ajanTV* Visszaterve a szoknyahoz, ha a noi minoseg nem forog, vagy ha egyediil forog egyenletesen, valamint ha a ferfi ugy tudja porgetni, hogy kozben nem er a szoknyahoz, a szoknya alakja teljes kor (gyuru) alakzatot mutat feliilnezetbol. A helyben alias es a kiegyensulyozott forgas feliilnezete a gyurus galaxis kepet adja. Ebbol a tulsagosan kiegyensulyozott zart korbol azonban elet nem tud letrejonni, ez pedig a szuz tulajdonsa-

* ,,Porro cum fide divina et catholica ea omnia credendo sunt, quae in verbo Uei scripto vel tradito continentur et ab Ecclesia sive ordinario et universali magisterio tanquam divinitus revelate credenda proponuntur" (Sess. 3, c. 3.); Denzmger, 1792. Mirbt, 458, 16. **J. Deharbe: Gr. Katechismus. 36 oldal.

FENYHO/OK
ga. Es ekkor jut esziinkbe, hogy a pap, meg mielott felszentelnek, colibatusi*, azaz sziizessegi fogadalmat tesz, ami azt jelenti, hogy tiszta eletet fog folytatni. Ugyannyira, hogy a testiseget feladja, hogy azt az egyensulyt, ami a lelkeben van, megvalositsa az eletben, a gyiilekezeteben es a nepe koreben, ami az 6 kis es nagy csaladja. Ha a szoknya-viseletnel maradunk, ez azt jelenti, hogy a ,,szoknyat" a masik nem kozbeiktatasa nelkiil mukodteti. Miert? Mert 6 sziizessegi fogadalmat tett, ami azt jelenti, hogy az anyasagot nem vallalja, azaz gyennektelen marad. Mert a tancban, a porgesben a masik nem, a ferfi kozbelepese azonnal megvaltoztatja ezt az allapotot, es elinditja a liikteto, egyszer egyik, masszor masik iranyba valo forgast, amely mar a spiralgalaxisok, az allatovi mozgasrendben pedig a Rdk jelet irja le. Marpedig a Rak az evkorben kivaltodo tulajdonsagok koziil a josag, a szeretet es az ingyen kegyelem** rnegidezoje. Igy valhat az anyasag a Rak-tulajdonsagok kepviselqjeve, mert az anya a maga eletet kockaztatja, sot a teljes biologiai szintu enjet feladja azert, hogy 6nfelaldozo szeretetebol szerelmes gyermeket vilagra hozhassa es felnevelje. Marmost a katolikus papok ilyen ertelemben igenis szoknyat viselnek. Ezzel abrazoljak, hogy akar a szemelyes eletiik feladasaval is vallaljak a rajuk bizott nep szolgalatat, testi-lelki-szellemi gyamolitasat. Vallaljak a tisztasagot mind a harom szinten, hogy az egyensulyt visszaallitsak a vilagban, elkeszitsek a szellemi, lelki es testi ertelemben vett menedeket a hivek szamara, es azt meleg csaladi feszekke rendezzek. Ha tovabb boncolgatjuk a ruhazat kerdeset, esziinkbe jut, hogy a miseruha altalaban csipkes. Magyar ferfi pedig ruhazatan nem viselt es nem visel csipket. Foleg nem olyat, akkorat es olyan reszein a ruhazatnak, ahol es amilyent a misezo papok. Az eddig szamba vett ,,noies" ruhazati sajatossagokkal szemben a reformatus lelkipasztornak palastja van, amit viszont kifejezetten ferfi viseletkent tartunk szarnon. Ez, ha jobban megnezziik, inkabb hasonlit formajara, szabasara nezve a cifraszurhoz, mint
* A colibatus, azaz papi notlenseg, latinul coelibatus, a coelebs szobol ered, ami notlent jelent. Viszont a Herbert Haag-ele Bibliai Lexikon a colibatus szo ertelmet a sziizesseg cimszo alatt targyalja. ** Ingyen kegyelem: ,,valamilyen dolog vagy szolgaltatas fizetseg nelkul valo ingyenes adasa, illetve elfbgadasa, vagy elvetele. Az azonban, hogy valami ingyen van, nem jelenti az ingyen kapott vagy elvett dolog ertektelenseget... Isten szeretetenek nagysagat mutatja, hogy ajandekait nem lehet penzen megvasarolni. Isten kegyelme: ingyen kegyelem." Keresztyen Bibliai Lexikon. Kalvin kiado, 1993. Az ingyen kegyelem gyakorolasa nem kizarolagosan Istenjoga, hanem a mi kotdessegunk is! Ez azt jelenti, hogy en ugy kell tudjak adni, munkalkodni, elni, hogy mastol nem varok vissza semmit, valamint ha ertem cselekszi meg ezt valaki, akkor azt az ingyen kegyelmet en is el tudom fogadni.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE mondjuk, egy kiralyi palasthoz. Ami erdekes a dologban, az az, hogy mind a reformatus lelkipasztori palast, mind a cifraszur csak magyar nyelvteriileten jelenik meg, csakis a magyarsagra jellemzo. Magyar reformatus lelkipasztorok viselik a Karpat-medenceben, de ha a nagyvilagban keresgeliink, ott is csak a magyar gyiilekezetekben szolgalok hasznalnak ilyen palastot. A vilag tobbi reformatus lelkesze mas tipusu viseletet hord. Ez jellemzo a masik protestans felekezetre is, amely sajatos magyar ,,tennek", az unitarius lelkipasztorok palastjara. A cifraszurnel viszont nines mit kommentaljunk, mert ez a magyar viseletdarab egyedi a vilagon, es csak magyar nyelvteriileten talalhato meg. A cifraszuroket a kutatok ket nagy csoportba soroljak. Az egyiket a masiktol az masiKtoi kiilonbozteti meg, hogy az egyiknek kis felallo nyaka van, mig a masiknak, a regebbi tipusunak nines. A magyar reformatus es unitarius lelkipasztori palast a regi tipusu, nyak nelkiili cifraszurre hasonlit. A palastnak is, mint a cifraszurnek, hatrahajlo gallerja van, annyi kiildnbseggel, hogy a cifraszur negyszogu gallerjahoz kepest a palast gallerjanak alapja ugyan negyszogu, de szelenek formaja cifrazott. A ket viseletdarabnak az eleje is hasonlo. Itt egy keskeny savot talalunk, amely anyagat es disziteset nezve ugyanolyan, mint a gallere, viszont mas, mint a viselet tobbi resze. A cifraszur eseteben az anyag mindenhol poszto, de a galler es az elej kitiintetett resz, mivel altalaban ezen a ket reszen - egymashoz kepest lenyegileg ugyanolyan - diszitest talalunk, mig a szur tobbi resze disziteden. A lelkipasztori palast eseteben ugyanez a helyzet, csak nem a diszites, hanem az anyag minosege az, ami kiemelt jelentosegu reszkent tiinteti fel a gallert es az elejt, aminek anyaga altalaban barsony. A cifraszurok elejet csatos szijjal, osszeakasztoval lattak el, amelyet ket oldalt rozetta, ,,tanyer" rogzit. Ezt talaljuk a lelkipasztori palastoknal is, csak ott nem csatot, hanem zsinoros kotest hasznalunk az elok osszeakasztasahoz, mint a zsinorozott kabatok eseteben. A kotekedok azt mondhatjak erre: igen am, de a cifra-

FENYHOZOK
szurnek van ujja, mig a palastnak nines. Erre nyugodtan vissza lehet kerdezni, hogy vajon miert nines? Mert a cifraszur ujjat sohasem hasznaljak ugy, mint egy kabatujjat, hogy a kezet atdugnak rajta. Olyannyira nem, hogy altalaban be is fenekeltek, es elelmet, vizet, italt, illetve kiilonfele ,,keszsegeket" tettek bele. Marmost a lelkipasztornak, mivel nines sziiksege szolgalata ideje alatt, amig viseli a palastot, arra, hogy ,,cifraszurje" ujjaban taroljon bizonyos dolgokat, gond nelkiil el lehet hagyni az ujjakat. Amint azt meg is teszik. De vajon csak ezert nines ujja a palastnak? Nem! Ahhoz, hogy a valaszt megkapjuk, elobb sziikseges tisztazni, hogy a lelkesz, amikor palastot visel, szellemi, lelki vagy testi, azaz fizikai tevekenyseget vegez? Fizikait semmikeppen nem. Raadasul a testiseget a szoszek el is takarja, ugyannyira, hogy idealis esetben a szoszek magassaga a lelkipasztor koldokeig er. Ezert van az, hogy amenynyiben a lelkipasztor alacsony, podiumot tesznek be a szoszekbe. Marad a szellemi es a lelki tevekenyseg kerdese. Sokan a szellemi tevekenyseg mellett teszik le a voksukat, egyebek kozt azzal indokolva dontesiiket, hogy predikacio kozben a lelkesz jol meg kell gondolja, mit mond, amit mond, azt hogyan mondja, kovetie az elkezdett gondolatmenetet stb. Igen am, de ha a lelkeszi szolgalat szellemi tevekenyseg, akkor az azt jeleni, hogy a lelkipasztor eszervekkel probalja meggyozni az embereket olyan dolgokrol, amiket esszel nem lehet felfogni. Kiilonben is: az emberek lelkehez, illetve lelkere nem lehet eszervekkel hatni, csak ha lelekbol, szivbol szolunk. Tehat amikor egy lelkipasztor palastos szolgalatot vegez, akkor lelki tevekenyseget folytat, amiert a lelki-pasztor nevet is viseli. Ezt tamasztja ala az a megfigyeles is, hogy amikor a lelkesz lelekhez szoloan predikal, az auraja nem a feje koriil fenyesedik ki es no meg, hanem a vallain.* Amint a katolikus reverenda eseteben azt lattuk, hogy a lelkiseg athatja a testiseget, ugy a reformatus palast eseteben is ez tortenik, es itt sines helye a magamutogato testisegnek. A karok viszont a lelkiseghez tartoznak, es megsem jelennek meg. Vajon miert? Azert, inert a palastviseleskor a lelki tevekenyseg nem a teremtett vilagnak karok f altal valo tovabb-alakitasaban nyilvanul meg, hanem az Ige szolasaban, azaz beszedben. Es ez az Igevel valo teremtes ,,meltatlan bar, de hivatalos" folytatasanak szamit. Marmost az
* Ez a megfigyeles Geczy Gabor acomfizikus- egyetemi tanartol szamiazik (szobeli kozles).

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE Ige ugyan a szajunkon keresztiil tavozik beloliink, viszont a lelkiinkbol fakad. Ez azt jelenti, hogy minden egyes szo, amely lelekbol fakadoan elhangzik, vegso soron a szellemiseg szurqjen keresztiil hat a hivek gyiilekezetere. Ezt fejezi ki, amikor aldas kozben a kez felemelkedik a szellemiseg szintjere, es akkor is csak a kezfej latszik ki a palast alol, hogy a lelken atjovo Isteni aldast tovabb sugarozza a gyiilekezet fele, ami az emberekben testet olt a kozben elhangzo Ige hatasara. Az eddigieket osszefoglalva annyit elmondhatunk, hogy a reformatus lelkipasztor ruhazata a katolikus pap ruhazataval szemben ferfias. Csipke helyett zsinoros a ruhaja, mint a palastja is, es eredetileg csizmat viselt. Ha mara a csizmat jobbara fel is valtotta a cipo, valamit magara ado lelkipasztor azert meg ma is zsinorozott ruhaban, azaz ,,bocskaiban" vegzi a szertartasokat. Ha pedig a szekularizacio ennel is melyebben hatott a lelkipasztorra, meg akkor is, a kor es az etikett szerint ferfiasan oltozve, azaz zakoban es nyakkendot viselve szolgal. (Itt megjegyzem, hogy a szekularizacio a katolikus papokra is hatott, hiszen ma 6k sem jarnak allandoan reverendaban. Ez a teny azonban az eddigi megallapitasainkon nem valtoztat, hiszen a misen nekik is kotelezo a reverenda es a miseruha viselese.) A ferfi oltozetehez regebben szorosan hozzatartozott a fejfedo, legyen az kalap, kucsma vagy siiveg. A reformatus lelkipasztornak siivege van, ami arra utal, hogy viseloje nem akarmilyen ember, hanem nemes. Nemesi mivoltahoz mindamellett nemcsak a siiveg, illetve annak viselese koti a reformatus lelkipasztorokat, hanem mindenekelott Bethlen Gabor nemesi adomanylevele 1629-bol, amellyel oket es csaladtagjaikat megnemesitette es feladatukkal megbizta.* De minket nemcsak ez erdekelhet, hanem az is, hogy az ilyen modon keszen kapott szellemisegjeloloje, a reformatus papi siiveg mennyire befolyasolja viselojenek eletet. Bizvast elmondhatjuk: csak annyira, amennyire egy egeszseges magyar ferfi eletet befolyasolja nepenek hag^'omanya. Peldaul ugy, hogy ha bemegy a templomba, ahol kapcsolatba akar lepni Istennel, leveszi a siiveget.
* Ez a nemesi oklevel a Kolozsvari Egyetemi fokii Egyseges Protestans Teologiai Intezet leveltaraban talalhato.

FENYHOZOK

A fej szorzete
Hivatalos allaspont, azaz irott szabalyzat nincsen a fejszorzet viselesere vonatkozoan. Viszont hagyomany, azaz iratlan szabaly az, hogy katolikus pap nem viselhet bajuszt, ilff letve szakallat. Oszinte katolikus teologusok mindamellett elmondjak, hogy bar a teologian ma sem engedik meg nekik, hogy bajuszt vagy szakallat viseljenek, de ha majd kikeriilnek onnan, akkor noveszteni fognak. Tehat ha ezt az iratlan szabalyt egyesek meg is szegik, talan dacbol, talan nem gondolva vegig, mi celt szolgalhat egy ilyen tilalom, meg igy is kimondhatjuk, hogy altalaban a katolikus papok nem viselnek sem bajuszt, sem szakallat. Ha most mar kozelebbrol megvizsgaljuk a kerdest, egy masik iratlan szabalyra is bukkanhatunk. Eszerint a reformatus lelkeszeknek kotelezo ugyan a bajusz, viszont tiltott a szakall. Azert a szakall tilalmas, inert az ortodox papoknak meg eppen ez a kotelezo, de most ezzel a kerdessel nem kivanunk tovabb foglalkozni. Jollehet ma a reformatus papok egy resze a divat utan megy, ami azt diktalja, hogy ne viseljiink bajuszt, inkabb szakallt, a reformatus lelkeszek nagy resze belso indittatasra megis bajuszt noveszt. Ezt a megallapitasunkat egy ujabb megfigyelessel tamaszthatjuk ala. Ha a Reformatus Teologiai Intezetben megnezziik a vegzos lelkeszek tablqjat, azt latjuk, hogy regebben mindenkinek, kivetel nelkiil, bajusza volt, es nem is akarmilyen, hanem nagy, kipodort bajusza. Es ahogy a mai korhoz kozelediink, ugy valtozik fokrol-fokra a kep. Amint a tarsadalomban regebben minden rendes embernek bajusza volt, mara viszont megcsappant a bajuszt viselok szama, a teologiat vegzettek tablojan ugyanezt talaljuk. ' Fejtegeteseinknek ezen a pontjan meg kell allnunk. Van ugyanis egy gond. Espedig az, hogy ha a gondolatmenetet igy folytatjuk, akkor az ellensegeskedest szitjuk tovabb. Ha pedig ez igy van, akkor hianyos vagy torz a kep, amelyet eddig festettiink a figyelmiink kozpontjaba allitott jelensegcsoportrol. Miert mondom ezt? Mert ha en egy katolikus papnak azt mondom, hogy 6 az en menyasszonyom, es ezek szerint a felesegem is lehet, akkor en 6t verig sertem, es 6 jogosan sertodik meg.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Hat akkor nem jo a feltetelezes? De igen, csak...


Nem arrol van szo, hogy a magyar katolikus pap no lenne, hanem arrol, hogy 6 a noi minoseg kepviseloje a teremtett vilag szamunkra rendelt megjelenesi szintjen. A magyar reformatus lelkipasztor pedig nem maga az abszolut ferfi, hanem csupan a ferfi minoseg kepviseloje ugyanezen a mukodesi szinten. Ez azt jelenti, hogy a magyar katolikus pap, mint a katolikus vallas kepviseloje, vallasaval a noi minoseget hozza, azzal, hogy a noi, a szuzanyai minoseget mozgositja, mig a magyar reformatus lelkipasztor, mint a reformatus vallas kepviseloje, a ferfi minoseget hozza, azzal, hogy az atyai, a teremtoi minoseget mozgositja. Ha mindezt megertjiik, nem sertett felek es nem egymas ellensegei lesziink, hanem egymast kiegeszito, egymast segito ,,hites" tarsak, mondhatnank ugy is, hitbeli tarsak, vagy eppen hiteles tarsak, akik modellezziik es megeljiik a vilag Isten altal szabott mukodeset, mar az elso tetten erheto mozdulataban is. Mi a vilag elso, szamunkra is erzekelheto mozdulata? Az, amikor az Isten megteremti a kettossegeket, vagyis amikor minden szinten es minden iranyban a kettozodes tanui lehetiink. Az Isten teremto szavara megmozdulo vilag elso rezdlileserol semmit sem tudunk, azt meg elkepzelni sem tudjuk. Szamunkra az elso erzekelheto mozdulata a vilagnak az, amikor az Egybol ketto lesz. Amikor az Egy Isten, aki ,,Atya, Fiu, Szentlelek, teljes Szentharomsag, egy orok, igaz Isten", megteremti a kettosseget. Amely elso kettosseg tovabbi kettossegeket indit utjukra, ekkeppen: 1. ,,Kezdetben terenite Isten az eget es a foldet": tl (fliggoleges iranyu osztas), 2. elvalasztotta a vilagossagot a sotetsegtol: *--> (vizszintes iranyu osztas), 3. a mennyezettel elvalasztotta a fbldon levo vizeket az egi vizektol: ti (fliggoleges iranyu osztas), 4. elkiilonitette a szarazfbldet a tengerektol: *--* (vizszintes iranyu osztas), 5. letre hozta a terbeliseget es az idobeliseget az allatov megteremtesevel: egyszerre fliggoleges es vizszintes iranyu osztas, 6. megteremtette a vizi es a szarnyas (levegoben 616) allatokat: tl (fliggoleges iranyu osztas), 7. barmokat es vadakat teremtett (a csuszomaszok szerintem vadnak szamitanak): *-->(vizszintes iranyu osztas), 8. es vegiil: ,,monda Isten: Teremtsunk embert a mi kepunkre es

FENYHOZOK
hasonlatossdgunkra... Teremte tehat az Isten az embert az 6 kepere, Isten kepere teremte 6t: ferfiuva es asszonnya teremte oket." (I Moz. 1, 26-27) Tehat ez a kettozodes a vilagnak az elso tetten erheto megnyilvanulasa. Ez a keleti hagyomanyban is megtalalhato, mint a Jang es a jin, azaz a vilagossag es a sotetseg, vagy a jo es a rossz kettossege. Miert fontos nekiink a kettozodes? Mert a szoban forgo kettosok egymas kiegeszitoi, es csak parban adjak - mindig az eppen esedekes letezes-szinten - a teljesseget. Nos, a katolikus pap es a reformatus lelkipasztor feladatkore az eddig es eztan tekintetbe veheto jelek szerint - hasonlo ertelemben kepez egyiitt, egymast kiegeszitve, egyetlen teljesseget. Ugyanugy ;.-.-: ..,-: egymas kiegeszitoi 6k szemely szerint is, mint a csaladban a ferfi es a no, ahol amit nem tud adni az egyik, azt adja a masik, es amit nem tud megtenni a masik, azt _ i i, i ;''''' megteszi az egyik. A mi csaladunk viszont a magyar nemzetj amihez nekiink husegeseknek kell lennunk hitiink altal, hogy elnyerjiik Koronankat. Tehat ahogy egy csaladban az apa testesiti meg az Atyat, mint a ferfi minoseg legmagasabb kepviselqjet es az anya a Szuzanyat, mint a noi minoseg kepviselqjet, ezt a kettosseget a nemzet eleteben, a refonnatus lelkipasztor, mint az Atya kepviseloje es a katolikus pap, mint a Szuzanya kepviseloje valositja meg. Valamint a katolikusok a magyar nemzeten beliil a noi, anyai minoseg kepviseloi, es a reformatusok a ferfi, apai minoseg kepviseloi. A tovabbiakban ebben a nagysagrendben gondolkozva vizsgaljuk meg teteliinket, mert ha ez a kettosseg kimutathato a magyar egyhazak, illetve vallasfelekezetek mukodesi szintjen is, akkor egyertelmu, hogy akik ezt a legmagasabb szinten kepviselik, azokra is ervenyes.

io

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

Tetnplomi szertartds es rendtartds


Az orvosok kirnutattak, hogy a noknek es a ferfiaknak nem egyforman mukodik az agyuk, es ebbol kifolyolag maskepp tajekozodnak. A nok ugy tajekozodnak idegen helyen, hogy ahol elmennek, osztonosen megjegyeznek bizonyos dolgokat, mint peldaul egy jelzolampat, egy kirakatot, egy szobrot, egy epuletet es ha vissza kell menni a kiindulasi ponthoz, hiaba van rovidebb ut, 6k csak ott tudnak visszamenni, ahol mar jartak, pontrol-pontra. A ferfi pedig ahol jar, azt a teriiletet felterkepezi, es ha vissza kell menni a kiindulasi ponthoz, a felterkepezett teriiletet fentrol tekintve es az egtajak szerint tajekozodva, osztonosen bar, de a legrovidebb iiton kepes celba jutni. Tomoren fogalmazva mit jelent ez? Azt, hogy a no vizszintes irdnyban tajekozodik, mig a ferfi fiiggoleges irdnyban, Miert fontos ez? Mert ha bemegyiink egy katolikus templomba, mit latunk? Tele van a templom keppel, legyen az fresko vagy tablakep. Ezek a fbldi vilagunkban valo tajekozodast segitik elo. Vagyis ha en ebben a vilagban vizszintesen akarok tajekozodni, akkor a freskok es az oltarkepek segitenek, mint egy-egy utjelzo tabla, amit a Feny vilagit meg, azaz a Vilag Vilagossaga olvassa le, utmutatasukra. Megmutatja, mikor, hoi es milyenek vagyunk, valamint hogy milyenekke valhatunk. Tehat az Igazsag Napja minosit minket. Es ha bemegyunk egy reformatus templomba, mit latunk? Lemeszelt falakat. Erre mit mond egy ,jol ertesiilt"? Hat igen, igazuk volt azoknak, akik megallapitottak, hogy a reformacio csak pusztitott, rombolt, nem turte meg a szent kepeket es a freskokat, mert balvanyimadasnak tartotta stb.... Vajon mi tortenhetett? Semmi kiilonos, csak viszonyitasi rendszert valtoztattak oseink. A reformacioig vizszintes iranyban, a szentkepeken es a freskokon vegighalado Vilag Vilagossaga szerint rendeztek be eletiiket. A reforrnacioval tobbe nem a vilagban jaro Megvalto szerint, hanem a menny(ezet)en, a mennyben levo Igazsag Napja szerint tettek ezt. Hiszen a lelkipasztorok igy szoltak hozzajuk, es igy szolunk ma is: ,,Ne csak f f a Foldet nezziik, hanem tekintsunk fel az Egre is!" Es hogy ez nemcsak szolam maradt, a reforrnacioval es a ,,meszelessel" egy idoben megjelennek a templomokban a kazettas mennyezetek, amelyeket szinten a Vilag Vilagossaga jar vegig, leolvasva az uzenetiiket. Csakhogy ez az iizenet nem e vilagbol jon, hanem kozvetleniil a mennybol, es nem csak e Fold, hanem a vilagmindenseg rnukodeserol szol. Tehat akkor es abban az idoben reformatus eleink nem gyuloletbol meszeltek le a freskokat es

FENYHOZOK
tavolitottak el a szentkepeket, ahogy azt sokan rosszindulatuan allitjak, es talan tettek is Nyugaton, hanem egyszeruen nem volt tobbet sziikseg rajuk. Es ha ,,...a so megizetleniil, mivel sozzak meg? Nem jo azutan semmire, hanem hogy kidobjak..."(Mt. 5, 13) Ha az elobb vazolt tulajdonsagokat tovabb bontogatjuk, azt mondhatjuk, hogy a no, mivel egymagaban nem tud tajekozodni, es sziiksege van a segitsegre, a Jo Isten megadta neki ezt az 6 ferjeben. Ezert van az, hogy normalis esetben a feleseg koveti a ferjet, es nem forditva. Ezt Pal apostol tanacskent igy fogalmazza meg minden asszonynak: ,,Ti aszszonyok a ti sajat ferjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Urnak. Mert a ferj feje a felesegenek, mint a Krisztus is feje az egyhaznak es ugyan 6 megtartqja a testnek. De mikeppen az egyhaz engedelmes a Krisztusnak, azonkeppen az asszonyok is engedelmesek legyenek ferjoknek mindenben." (Ef. 5, 22-25) Ez hogy nezett ki a katolikus templomban? Ugy, hogy a hivek a templomhajoban mindannyian az oltarral szemben helyezkednek el, az egyik sor a masik mogott. A pap a gyiilekezetnek hattal all, es felmutatja azt, akit kovetni kell. Ez pedig nem mas, mint Krisztus teste. Ezert van az, hogy egy katolikus misen nem a szentbeszed a legfontosabb, hanem az oltari szentseg felmutatasa. Az, hogy ma a misezo pap szembefordulva a hivekkel mutatja fel az oltari szentseget, vagyis az Ur testet, ebbol a szemszogbol vizsgalodva teljesen mindegy. A ferfi a tajekozodasban abbol indul ki, hogy 6 a kozpont, es koreje rendezodik a vilag. Tehat 6 nem a kor keriileten kell menjen, hogy elerje celjat, hanem a kor sugaran. Igy valik 6 az asszony fejeve, akinek viszont meghatarozza az utjat. Gondoljunk arra, hogy ha en ramutatok valamire, es ugyanakkor en vagyok a kor kozeppontja, akkor a koztem es a ramutatott dolog kozti tavolsag nem lesz mas, mint egy kor sugara. A ferfit viszont egyediil ez az egy pont befolyasolja, aminek 6 itt a foldon csak vetiilete, es ez nem mas, mint az Ur. Ezt a magyar neptanc is nagyon szepen alatamasztja. Amikor a ferfi es a no tanc kozben egyiitt forog, a ferfi majdnem egyhelyben, sajat tengelye koriil fordul meg, mig a no szabalyos kort ir le, megkeriilve a ferfit. Tehat mindkettojiik forgastengelye a ferfie, igy a kornek, amit egyiitt hoznak letre, a kozeppontja nern kettojiik koze esik, amint azt elvarnank a mai, egyenjogusagra alapozodo vilagszemleletlinkkel, hanem a ferfi. Ennek egyik cafolhatatlan peldajat a Szeki csardasban talaljuk, ahol a helyi hagyomany megkoveteli: a ferfi ugy kell forogjon, hogy ha letesz egy penzdarabot a belso laba ala, a penzdarab ott maradjon mindaddig, amig egy iranyba forognak. Ez hogy nez ki egy reformatus

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE templomban? A reformatus rendtartasban azt latjuk, hogy a gyiilekezet nem az Ur asztalaval szemben, hanem az Ur asztala koriil helyezkedik el, mint az orszaggyulesen megjeleno egyenlo rangu ferfiak, akik a vilag sorsat tartjak a kezlikben. A lelkesz pedig nem szentbeszedet mond, hanem Iget hirdet. Ha mar eszrevettiik, hogy ugy helyezkednek el, mint az orszaggyulesen megjeleno ferfiak, akkor az is erdekes, hogy a politizalas eredetileg a ferfiak dolga volt. Marmost a katolikus pap csak felsobb engedellyel nyilatkozhat politikai kerdesekben, mig a reformatus lelkipasztorok kozott tobb politikus is akad, valamint minden lelkipasztor valamilyen szinten politizal. De maradjunk meg egy kicsit a templomi elhelyezkedesnel. Ha falun, ahol meg a hagyomanyos rend szerint iilnek, bemegy a templomba egy ,,bolcs" varosi, honnan tudjuk, hogy 6 a hagyomanyunkkal meg csak beszelo viszonyban sines? Onnan, hogy azt mondja: mindegy, hova iilok, es nem a neki megfelelo helyre ill. ^L^^l Erdemes a hagyomanyos iilesrenf^fi^^* det megfigyelni, a szoszekkel szemben allva. Mit vesziink eszre?

Romal katolikus lemplom alaprajza es a hagyomanyos ulesrend


D D

Azt, hogy nem hiaba jelenik meg a templom rnennyezeten a vilagmindenseg mukodese, mert ezek tudnak valamit, amit tudtunkra adnak a templomi ulesrend altal is. A templom terenek kozepen, mint a kor kozeppontjaban az Ur asztala van, es ekore rendezodnek. A templom teret, a templomhajot ket reszre osztja a Feny jarasa, egy vi-

FENYHOZOK
lagos reszre, ami a keleti resz, es egy sotet, arnyekos reszre, ami a V agossag So'tetseg s Ferfiak nyugati resz. A jobb kezre eso bejarata ) \ \___ 1 | reszben a Nap az uralkodo, mig '1 1 i i 1, I 1 i a bal kezre esoben a Hold. A 1 i> i I P jobb oldal es a Nap a ferfi tulajNy Nok bejarata donsagok megidezqje, mig a -n bal oldal, ahol a sziv talalhato es \l i a Hold, a noieke. Igy tehat ter\b oldal Ea! meszetes, hogy a keleti reszben hey4 ' \e ^ A nok A karbaji a leanyok helye t A karban a egeiyeke iilnek a ferfiak, a nyugatiban pedig a nok. Eddig meg nines Magyar reformatus templom alaprajza es a hagyomanyos ulesrend semmi kiilonos ebben, habar ez mar igy nem talalhato meg a katolikus templomi iilesrendben, mert ott mindenki nyugatrol jon be, es kelet fele fordulva helyezkedik el. Persze mind a ket esetben keletelt templomokrol van szo. Viszont akkor valik erdekesse a dolog, ha megkerdezziik, hoi van a helyiik a fiu es a leanygyerniekeknek? Az asszonyok fblotti karzaton iilnek a fiugyermekek, es a ferfiak fblott iilnek a leanygyermekek, valamint oda keriil az orgona is, nem veletleniil (a katolikus templomban az orgona a nyugati karzaton van). Miert ilyen ez a rend? Az okos neprajzosok rajottek: azert, hogy a leanyokat az anyak tarthassak szemmel, a fiukat pedig az apak, es ha netalan nem viselkednek rendesen az istentiszteleten, otthon majd jon a neveles. Az en tapasztalataim szerint istentisztelet elott neveltek meg a gyermekeket es nem utana, de ez most nem ide tartozik. Ha az iilesrendet feliilrol megnezzuk, akkor mit latunk? Korbe rendezodott gyiilekezetet, ahol mindenki a neki megfelelo helyre iil. Megtalalhato a vilagossag es a sotetseg kettose, a sotetsegben van egy kis vilagossag, es a vilagossagban van egy kis sotetseg. Vagyis minden ferflben van egy kis noiesseg, hiszen 6 is erez, szeret, es minden noben van ferfiassag, hiszen ha kell, vedi es oltalmazza csaladjat. Ez nem mas, mint a keletrol jol ismert jin-jang keplet. Igen am, de baj van, mert peldaul Siklodon nem jart egyetlen keleti szerzetes sem, hogy tole ezt a rafmalt szekely ellopja. Viszont a ferfi dolga, hogy a vilagot mar az elso rezdiileseben is ismerje. Es a meg meg nem fertozott, egeszseges magyar reformatus ismeri is. Jelez a ,,fentieknek" es tanitja a fbldieket. Ha az agy mukodeset tovabb vizsgaljuk, akkor meg az allapithato meg, hogy a no
D
J 1 | llra^Ttal, |

DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

egyszerre tobb mindenre tud figyelni egyforma hatekonysaggal. Ez azzal magyarazhato, hogy ameddig az asszony tevekenykedik, azalatt pontosan kell tudja, melyik gyenneke hoi van, mit csinal stb. A ferfi ezzel szemben teljes hatekonysaggal egyszerre csak egy dologra tud osszpontositani, hiszen ha imadkozik, reviil, nem foglalkoztathatja, hogy mit csinal peldaul a szomszedja a kertben. Ezert van az, hogy a nok altalaban kivancsibbak, mint a ferfiak, oket minden erdekli, es kell is, hogy erdekelje. Ez is azt tamasztja ala, hogy a katolikus templomban helye van a szentkepeknek, freskoknak, hiszen egyszerre tudnak figyelni a misere is es arra is, ami koriilveszi oket. Mig a reformatus reszrol el is hangzik, hogy csak Isten Igejenek van helye a templomban. Hiszen 6k egyszerre csak egy dologra tudnak figyelni, sot nekik egyszerre csakis erre az egyre szabad figyelniiik, az Igere, ami elhangzik. Geczy Gabor atomfizikus es egyetemi tanar egy nagyon fontos kerdest tett fel, amire azutan 6 maga adta meg a valaszt. Miert nincsenek a reformatusoknak szent helyeik, mig a katolikusoknak vannak? Erre a valaszt megint csak abbol kiindulva tudjuk megadni, hogy megvizsgaljuk, milyen termeszete van a ferfmak es milyen a nonek. A ferfiember nemigen erzekeny a lathatatlanra, a misztikumra, 6 inkabb arra hivatott, hogy letrehozzon, megvalositson dolgokat, mig a no a lelek mukodesere van rahangolva. O kepes a lathatatlan eroket is megerezni, meglatni es mukodtetni. Peldaul a szeretetet, a maga esszencialis valosagaban, ami ebben a megkozelitesben szinten megfoghatatlan. Ennek mi a kezzelfoghato nyoma? Az, hogy templomba inkabb az asszonyok jarnak, mint a ferfiak, ha az aranyt nezziik. Mi tortenik a csaladban, mondjuk egy etkezes soran? Az apa, mint pap imadkozik, es ezzel alkalmas es alkalmatlan idoben egyarant szent idot es szent helyet teremt, ahol es amikor f megjelenik az Ur. Az anya ezzel szemben csupan reszt vesz az etel- es italaldozat bemutatasaban, amit az apa vezet le. Ugy is rnondhatjuk, hogy nem a no hoz letre, hanem neki hoznak letre szent idot es szent helyet. Tehat a ferfi magatartasa a kovet-

FENYHOZOK

kezo. O a kor kozeppontja, ahol es amikor 6 jelen van, ott es akkor van a szent ido es a szent hely. O ugyanis allando es kozvetlen kapcsolatban van az Atyaval, es igy kozvetleniil toltekezhet es toltheti fel a helyet. Ezert nines sziiksege szent helyekre, hogy szent idoben elzarandokoljon oda, mig ezzel szemben a nonek sziiksege van erre, mert 6, mint a befogado minoseg kepviselqje, valahol fel kell toltekezzek. Ez ugy jelentkezik a szoban forgo ket felekezet eseteben, hogy a reformatusnak nines sziiksege szent helyekre. Nem is erti, mi a lenyege a zarandoklatnak, annak, hogy valaki felkeres egy szent helyet. Ezzel szemben a katolikus azt nem erti, hogy a reformatus miert nem erzi a szent helyek felemelo, lelket es testet feltolto erejet, es miert nem latja be a zarandoklas fontossagat. Ujabb miert: a reformatus lelkipasztor miert nem jar hazat szentelni, mint a katolikus pap? Nagyobbik flam megijedt a kutyatol, es attol a pillanattol kezdve betegesen felt minden kutyatol, annyira, hogy a hazban, ahol arnyek volt, mindenhol kutyat latott. Hogy ebbol kigyogyitsuk, 6nt akartunk ontetni, mivel mi nem tudtunk. Megkerdeztiik, ki tud ont onteni a faluban, es elmondtak, hog)-' majdnem mindenki. Meg is beszeltiik egy falubeli asszonnyal, hogy elvegzi az onontest. Ugyanakkor megkerdeztiik az illetot, mire van sziiksege, hogy sikeres legyen a muvelet. Elmondta, hogy eloszor is szentelt onra. Ekkor megdermedt a levego korulottiink, mert atvillant az agyamon: reformatus lelkesz nem szentel meg targyakat, foleg egy ondarabot nem.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE Hat akkor? Elvigyiik katolikus, netan ortodox paphoz? Szerenyen megkerdeztem: es hogy szentelik meg az ont? Amire 6 nagy termeszetesseggel elmondta: egyszeruen elviszem a zsebkendobe takarva a templomba, es ott megszentelem, ugy hogy imat mondok ra. Tovabb kerdeztem: van erre valami kiilon szoveg is? Megtudtam, hogy nines, hanem szabadon, megszokott vagy megtanult sablonok nelkul imadkozik, hogy egy targy megszentelodjek. A tortenet tobbi resze nem ide tartozik, de ez osszefugg azzal, amit most itt boncolgatunk. Ekkor esik le a tantusz: hat persze, egy csaladban a ferfi az, aki szentesithet valamit. Emlekezziink vissza: a ferfi teremt maga es csaladja szamara szent helyet es szent idot. Hat akkor szentelni ne tudna? A katolikus pap megszenteli a templomot, a harangot, a hazat, a kenyeret, az etelt, az italt, mindent, mig a reformatus lelkipasztor nem. Nem azert, mert nem tudna, hanem mert nines sziiksege ra. Mert a hivei sajat maguk is mindent meg tudnak szentelni. A szent helyek kerdeseben, amint a szenteles eseteben is, a viszony ugyanaz, mint a falkepek es a mennyezetkepek kozott. Vagyis a katolikusok eseteben vizszintes es kozvetett kapcsolat van Isten es ember kozott, mert a falkep vetiilet, mig a reformatusok eseteben egy felfele iranyulo, azaz fuggoleges es kozvetlen kapcsolat adodik, hiszen a mennyezetkep magat a mennyet idezi a gyiilekezet fole. Akkor tegyiik fel a kerdest: ha a ferfi meg tud szentelni, vajon meg tud-e aldani? Hat persze! A csaladban aki megald, az az apa, mig az anyat megaldjak, es aldott allapotba keriil, majd aldott anyava valik. Hogyan jelentkezik mindez a ket felekezet eseteben? A katolikus pap a mise vegen, mikor aldasra emeli kezet, tenyeret felfele forditja, oda, f ahonnan jon az Atyai aldas. Lehivja az aldast, es igy szol: ,,Aldjon meg titeket az Atya, a Fiu es a Szendelek." Majd mond egy aldasszoveget. Tehat nem 6 aid meg! A keze tartasa is azt mutatja: 6 csak keri es fogadja az aldast. Erre is szoktak biztatni: kerjen aldast a hivei szamara. Hogy nem 6 aid meg, el is mondja 6 maga, amikor igy fogalmaz: ,,Aldjon meg..." Ezzel szemben a reformatus lelkipasztor istentisztelet vegen, amikor aldasra emeli kezet, a tenyeret a hivek fele forditja, mert Istennek aldasa a tenyerebol, mint egy erositobol sugarzik felejlik, es peldaul igy szol: ,,Az Ur Jezus Krisztus kegyelme, az Atyanak szeretete es a Szentleleknek megszentelo es megtarto ereje legyen es maradjon mindnyajan miveliink." Ugy is mondhatjuk, hogy a katolikus pap veszi, mig a reformatus lelkipasztor osztja Isten aldasat. A hivok kozvetett, illetve kozvetlen kapcsolata Istennel megmutatkozik a gyonasban, illetve abban, hogy a reformatusok nem gyakoroljak a flilbe gyonast. Vizsgaljuk meg

FENYHOZOK
kozelebbrol ezt a kerdest is. ,,A bunbocsanat sacramentumanal kiilonosen lathato modon all a pap kozvetitokent Isten es ember kozott, amennyiben sajat megitelese szerint hoz biroi dontest es a sacramentum hathatosagat kezeben tartja." Az elkovetett bunok feloldozasa a pap altal tortenik, amit hallhato szoval kell kimondani, mert ,,a feloldozas biroi aktusa konszekralo jellegu, nem kinyilvanito". Tehat ebben az esetben nyilvanvalo az Isten es ember kozti kozvetites. A ,,konszekracio" kifejezessel pedig, ami megszentelest, felszentelest jelent, ujra a J^ kozvetett kapcsolatnal vagyunk, ami az elobbi kifejtes soran a vizszintes iranyultsagot jelentette, es ezzel visszajutottunk a noi minoseghez. A reformatusok eseteben epp az ellenkezojet tapasztaljuk. Ott nem fogadjak el a flilbegyonast, sem mint sakramentumot, sem pedig mint gyakorlatot. A reformatusok szemelyes es kozvetlen kapcsolatra hivatkoznak, amikor a bunbanatrol kimondjak: ,,A bunbanat az Istenhez valo igaz odafordulas". Ugyanakkor a bunvallasrol es a feloldozasrol: ,,Hisszlik pedig, hogy elegseges az az oszinte bunvallas, mely egyediil Isten elott tortenik, akar titkon Isten es a bunos kozott, akar nyilvanosan a templomban, ahol a bunosok altalanos bunvallasat elmondjak (a templomi szertartason elhangzo es kozosen mondando bi'invallo imadsagra utaF), es nem sziikseges a bunbocsanat elnyeresehez, hogy valaki buneit flilbesugva a papnak vallja meg", hogy feloldozast nyerjen. Ugy gondolom, itt is egyertelmu a fliggoleges iranyultsag es a hivek kozvetlen kapcsolata Istennel, ami a ferfi minoseg megnyilvanulasanak szamit. Mit gondolnak, regebben az asszonyok ihattak szeszes italt, vagy nem? Hat nem! Meg bort sem ittak, nemhogy palinkat, sorrol ne is beszeljiink. Ez a sajatossag hogyan jelentkezik a ket felekezet esef teben? Ugy, hogy a katolikus egyhaz egy szin alatt osztja ki a szentseget, ostyat adva es bort nem, mig a reformatus ket
A zarqjelben levo beszuras tolem szarmazik.

DEZSO TIUOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE szin alatt, kenyeret es bort adva a hiveknek. Tovabb folytatva ezt a gondolatmenetet: ha a ferfi ihatott, vajon hany nap ihatott egy heten? Normalis ember vasarnap nem ivott, mert mig hat nap a kocsmaban fogyasztotta a spirituszt, addig vasarnap a templomban kapta meg azt. Vajon hany alkalommal osztanak urvacsorat egy rendes reformatus gyiilekezetben? Hatszor: advent elso vasarnapjan, karacsonykor, bqjtfokor, husvetkor, piinkosdkor es a halaado iinnepen ujbuza zsengekor. Ujabb divatok es tulbuzgosag kovetkezteben vannak gyiilekezetek, ahol urvacsorat osztanak reformacio napjan, oktober 31-en, valamint az

egesz gyiilekezetnek a konfirmalas alkalmaval (egyebkent csak az ifju konfirmandusoknak osztanak), ami altalaban viragvasarnap szokott
lenni. Ma mar szorvanyosan arra is talalunk ^^^^^^H .^V^N /

peldat, hogy urvacsorat osztanak falutalalkozo, korosztaly-talalkozo eseten is. Kovetkezteteskeppen: az aldoztatasnal csak etelt kapnak a hivek, mert az etel a no dolga, mig urvacsorazaskor etelt es italt, mert az ital a ferfie. Az elobbi tetel vilagit ra az egy szin alatt, illetve a ket szin alatt torteno aldoztatas (azaz urvacsoraosztas) e kiilonbsegenek lenyegere. Az aldoztatas es az urvacsoraosztas kozott van azonban egy ennel nagyobb es fontosabb kiilonbseg is. Ez abban nyilvanul meg, hogy az ervenyesen felszentelt katolikus pap atvaltoztatja az ostyat Krisztus valosagos testeve, aki taplalja a hivot hiteben, valamint az orok elet es a feltamadas remenyeben. A katekizmusok az aldozas hatasarol igy szolnak: ,,Mivel azonban az ember a kegyelem altal oltatik be Krisztus testebe es egyesiil az 6 tagjaival, ebbol kovetkezik, hogy a sacramentum melto elfogadoiban a kegyelem novekedese kovetkezik be; es mindazt a hatast, amit a testi etel es ital jelent a testi eletnek, amennyiben fenntartja, gyarapitja, megujitja es megorvendezteti azt, ugyanazt a hatast eri el ez a

FENYHOZOK
sacramentum a lelki eletben."* A noi minoseg alaptulajdonsaga van kimondva ezzel, hogy tudniillik az aldozas eredmenye, hatasa egyfajta novekedes. Ezzel szemben a reformatus pap nem valtoztatja at a kenyeret Krisztus elo testeve, mint a katolikus pap, hiszen azt, hogy az anyagbol, a materiabol elo testte valjek, a no tudja kozvetlenul megtenni es megtapasztalni. A reformatus pap egy test-verszerzodes szentesitoje, ami abban nyilvanul meg, hogy kenyeret es bort oszt ki. A kenyer a megtoretett test jegye, es a bor a kiontott vere. Amikor magunkhoz vessziik a testet es a vert, e testverszerzodes altal valunk testverekke a Jezus Krisztusban, a jegyek kiosztasa kozben elhangzo Ige hatasara. A reformatus pap kenyeret es bort ad, mikozben Iget mond, a hivo ezeket magahoz veszi, megeszi, lenyeli, es benne megy vegbe a csoda, az Ige hatasara, tehat 6 Igevel teremt. Kik vehetnek iirvacsorat? Az elso kitet, hogy az illeto szemely legyen megkonfirmalva. Mi a konfirmacio? A gyermekkoraban megkeresztelt ifju nagykorusitasa es beavatasa. Ez a kovetkezokeppen tortenik: istentisztelet kereteben a konfirmalo ifjak elobb hitismereteikrol tesznek bizonysagot, majd a keresztseg szentsegevel kapott isteni kegyelmet, a szolgalatra valo megbizatast, valamint a keresztyeni elethez tartozo igereteket es kotelezettsegeket felnottkent, sajat meggyozodesiik szerint, hitiik megvallasaval elfogadjak, es eskiivel vallaljak. Ez utan a bizonysagtetel es f fogadalomtetel utan tortenik a beavatas, a kovetkezokeppen: a fiatalok az Ur asztala kore sorakoznak, terdre borulnak, a gyiilekezet felall, es a lelkipasztor kezeit a fejiikre teve, elmondja a beavato-aldo formulat. ,,A minden kegyelemnek Istene tegyen erosekke, allhatatosakka es tokeletesekke a hitben es fogadasteteleitek teljesiteseben. A mi Urunk Jezus Krisztusunknak Atyja adja meg nektek az 6 gazdag dicsosegeert, hogy hatalmason megerosodjetek az 6 Lelke altal a belso emberben, hogy lakozzek a Krisztus hit altal a Ti szivetekben. A mi Urunk Jezus Krisztus es a mi Atyank, amikeppen volt a mi atyainkkal, legyen es maradjon Szentlelkevel sziintelen Ti veletek. Amen" A kezratetel ugy tortenik, hogy a lelkesz az ur asztala koriil terdre borult es egymas kezet megfogo ifjak koze, a korbe beall, ugy hogy egyik oldalan egy fiu es a masik oldalan egy leany legyen, majd ezek fejere helyezi tenyeret, zarva a kort.
* ,,Et quia per gratiam homo Chnsto incorporatur et membris eius unitur, consequens est, quod per hoc sacramentum in sumentibus digne gratia augeatur; omnemque effectum, quern materialis cibus et potus quoad vita megunt corporem, sustentando, eugendo, reparando et delectando, sacramentum hoc quod vitam operatur spiritualem." Denzinger 698., Mirbt 236,33.Ez a nemesi oklevel a Kolozsvari Egyetemi foku Egyseges Protestans Teologiai Intezet leveltaraban talalhato.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE


Amennyiben keves ifju van, hogy nem tudnak kort kepezni az Urasztala kortil, akkor egyenkent mindenik fiatalnak a fejere helyezi mindket tenyeret, es igy mondja el a beavato-aldo formulat. Ezt kovetif a felhatalmazas, aldasra emelt kezzel: ,,En pedig, mint a mi Urunk Jezus Krisztusnak es reformatus anyaszentegyhazunknak hivatalos szolgaja, egyhazunk onallo tagjainak nyilvanitalak titeket es felhatalmazlak az Uri szent vacsora vetelere. A nagykegyelmu szent Ur Isten cselekedje, hogy sem halal, sem elet, sem angyalok, sem fejedelemsegek, sem jelenvalok, sem semmi mas teremtmeny el ne szakitson titeket az 6 szerelmetol, mely vagyon a rni Urunk Jezus Krisztusban." Csak ezutan valik az ifju a gyiilekezet nagykoru, felelosseget hordozo es teljes jogu tagjava. A reformatus konfirmalasnak vajon mi felel meg a katolikus vallasban? Sokan azt gondoljak, hogy az elso aldozas, mivel az elso aldozaskor reszesiil eloszor a katolikus hivo Krisztus testebol, mint a reformatus konfirmalaskor az urvacsorabol. A kerdesre a valasz jo is meg nem is, mert ha a beavatast vessziik figyelembe, ami a tenyleges celja a konfirmalasnak is, akkor a bermalas. Igy azt mondhatjuk, hogy a konfirmalasnak az elso aldozas es a bermalas egyiitt felelnek meg. A tovabbiakban a bermalast vizsgaljuk, mert a beavatas szertartasa es celja erdekel, hogy vajon miben kiilonbozik a reformatusetol. Mi a lenyege a bermalasnak? ,,A bermalas a Szentlelek teljes kiaradasa ugy, arnint Jezus Krisztus atadta az apostoloknak a Szentlelket Husvet vasarnapjan, aztan nagyobb nyilvanossaggal Piinkosd napjan." A katolikus hit szerint is a ,,bermalas szentsege noveli es elmelyiti a keresztsegben kapott kegyelmet. Tovabba erosebben kapcsol benniinket Krisztushoz, megerositi istengyermeksegiinket, noveli benniink a Szentlelek het ajandekat: a bolcsesseget, az ertelmet, a jotanacsot, a lelek erosseget, a tudomanyt, ajamborsagot esf az istenfelelmet. Ugyanakkor tokeletesebbe teszi az Egyhazzal valo kapcsolatunkat. Es veglil megadja a Szentlelek erejet hitiink terjesztesehez es vedelmehez." Lathatjuk, hogy mindket esetben, mind a reformatusoknal, mind a katolikusoknal lenyegeben arrol van szo, hogy a keresztsegben megkapott keg)'elmet most mar tudatosan elfogadja, a keresztyeni szolgalatot vallalja, es ehhez beavatas kozben megkapja a Szentlelek erejet vallalasa elvegzesere, vallasa megtartasara. A Szentlelek atadasa ugy a konfirmalas, mint a
f

FENYHOZOK
bermalas eseteben szukcesszio* altal kozvetitodik, aminek az eszkozlqje a reformatusoknal a lelkipasztor, a katolikusoknal a piispok. Illetve a pap is bermalhat bizonyos koriilmenyek kozott, esetlegpiispoki engedellyel. A fogalmazasbeli kiilonbseg az, ami szembe tunik, valamint az, hogy a katolikus egyhaz szentsegnek tartja a bermalast, mig a reformatus a konfirmalast nem. Hogyan tortenik a beavatasi, azaz a bermalasi szertartas? A bermalast megelozoen hitismereteikrol bizonysagot tesznek a megberrnalandok. Majd a bermalas kozben az ifju bermalkozok kiallnak egy sorba, mogejiik allnak a bermakeresztsziilok, es jobb keziiket a bermalkozo jobb vallara helyezve varjak, amig a szentseget kioszto piispok, sorban haladva, hozzajuk erkezik. A bermalas szentseget a homloknak krizmaval (szent olajijal) valo megkenese es kezratetel formajaban szolgaltatjak ki, mikozben ezek a szavak hangzanak el: ,,Vedd a Szentlelek ajandekanak jelet". A bekecsok, ami a szertartas vegen kovetkezik, jelzi es kinyilvanitja a piispokkel es minden hivovel valo kozosseget, a jelkepes pofon viszont azt jelzi, hogy a beavatott vallalja az elet ezutan kovetkezo csapasait. A kotekedok mar biztosan meguntlk ezt a hosszii ismertetot, es igy szolnak: minek ez a sok szoveg, hiszen latjuk, ugyanarrol van szo, csak ,,pepitaban".
^ Igen, csak ,,pepitaban", Es ennyi tarkasag eleg ahhoz, hogy feltegyiink egypar ujabb kerdest. Miert van ott a bermakeresztszulo tanukent, jelezve a kezratetellel, hogy az elkovetkezendokben vallalja az ifju bermalando tamogatasat?

*& ,,Sziikseges, hogy a bermalkozoknak legyen bermasziilojuk, aki majd vezetqjuk lesz abban, hogy teljes keresztenyi eletet eljenek." Figyeljiink fel a kiilonbsegre: nem berma-keresztsziilorol, hanem bermasziilorol esik szo. A ,,bermakeresztszulo" elnevezest csak a hivek hasznaljak, azt is rosszul, valoszinuleg azert, mert a bermalkozok a bermalas alkalmaval kapnak meg egy uj nevet is.
^0- De hat mar van neve az ijjunak!

^ Ez alkalommal egy szent nevet kap, amit 6 maga valaszt. Jo, hogy szolnak, mert ezzel maris ujra ,,temanal vagyunk". A no eleteben kovetkezik be az a pillanat (jo esetben), amikor is nevet valtoztat, azaz felveszi a ferje nevet, akit 6 maga valasztott. Sot, amikor megtortenik az uj nev felvetele, az eskiivokor van egy tanu, akit mi nepiesen nasznagynak neveziink, aki vallalja, hogy a fiatalokat az elkovetkezendokben tamogatja. Ezzel szemben a ferfi nem veszi fel a felesege nevet, amint a konfirmacio eseteben sem kap az ifju meg egy nevet.

* Szukcesszio: egymas utan kovetkezes, egymasutanisag, utodlas, jogutodlas, orokosodes, orokseg, hagyatek. Bakos Ferenc: Idegen szavak es kifejezesek szotara. Akademiai Kiado, Budapest, 1989.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE


"Y- O, ne legy mar ilyen szorszalhasogato, hiszen e kivetelevel a tobbi stimmel, megvan a kezratetel stb.

"$" Igen, de a kezratetel a bermasziilo altal tortenik, arnikor a jobb kezet a bermalkozo jobb vallara teszi, a reformatusoknal viszont a lelkipasztor teszi a kezet, pontosabban a tenyeret a konfirmandusnak - nem a vallara, hanem a fejere.
Y* Nem - nem! A bermalkozasnal is, amikor kezratetelrol beszeliink, arragondolunk, amikor a puspok a jobb keze negy ujjaval megerinti a bermalkozofejet, mikozben a krizmaval, azaz a szent olajjal keresztet ken -jobb kezenek hiivelykujjaval - az ifju homlokara.

*v" Tenyleg csak gondoljatok, hogy ez kezratetel, mert kezratetelrol valqjaban csak akkor beszelhetiink, amikor az egesz kezedet, azaz a tenyeredet teszed a fejere, hogy a Szentlelek rajtad atfolyo ereje tenyeredbol rasugarozzon az ifju fejere, es fejen keresztiil az egesz lenyet atjarja. Ahogy, mondjuk, egy apa rnegaldja a fiat. Ehhez kepest, ami a bermalas eseteben tortenik, az csak keztamasztas, hogy a megjeloles pontosabb legyen.
Y- Na es a csok? Arrol nem szoltok semmit ebben a vonatkozasban!

^ Mert nem igazan ferfias cselekedet. Kiilonben a jelkepes pofonrol is hallgatnak az irasaitok, nehogy valaki meg poenkodva igy szoljon: a beavatott ugy kezdi a maga uj eletet, ahogy a szekely felesege. Rogton pofont kap az uratol, jol vesse eszebe, ki az ur a haznal. Es ha a nem is szolgalt ra az aszszony, majd raszolgal.
v" Mindegy, mondjon, amit akar az elmeleterol, mert ezek amugy kulsosegekben megnyilvanulo dolgok, a Unyeg beliil fan. is csak

"v*J61 mondjak, ezek csak kiilsosegek, de ma, amikor olyan elterjedt divat a pszichologia, es rnindenki ert hozza, tudni kene, hogy minden kiilsoseg, cselekedet, meg akkor is, ha az akaratlanul nyilvanul meg, a belso en kivetiilesenek tekintheto. Ezert van az, hogy egy jo pszichologus az ember akaratlan gesztusaibol megmondja, milyen ember is vagyok. Es meg kell erteni, nem a katolikus egyhazat akarom lejaratni, vagy a reformatusnak a felsobbseget bizonyitani, hanem azt szeretnem kimutatni, hogy a ketto egymas kiegeszitqje kell legyen, amint a ferfmek rendeltetesszeruen a no a kiegeszitqje, a nonek a ferfi. Ezt a Szentiras igy mondja: ,,Annakokaert elhagyja a ferfm az 6 atyjat es az 6 anyjat, es ragaszkodik felesegehez: es lesznek ketten egy testte."(!A/16z 2, 24) Itt nem egymas fble rendeltsegrol van szo, hanem egymas melle rendelesrol, pontosabban egymasert valo rendeltetesrol.

FENYHOZOK
De terjiink vissza a kiilsosegekhez es a szokasokhoz. A csaladban ki pipazhatott? A fern. Elmondok egy erdekes esetet. Amikor csaladokat latogattam, a hazaknal nem dohanyoztam. Mikor azutan egy hozzam is kozelebb allo ozvegyasszony hazahoz ertem, es beszelgetesre keriilt sor, megkerdezte a nyolcvan esztendos Lina nanyo: Tiszteletes ur, nem akar ragyujtani? Hogy egy kis emberbuz is legyen a hazban. Mert amiota meghalt az uram, se ize, se f buze ennek a haznak. Es akkor en ,,fustoltem" egyet, szives oromest. Hova akartam kilyukadni ezzel a tortenettel? Oda, hogy a nonek ahhoz, hogy biztoiisagban erezze magat, megnyugodjek, f sziiksege van arra, hogy erezze maga mellett a ferfi jelenletet. Igy tehat a katolikusoknak rustol a papjuk, hogy erezzek a ,,ferfi buzt", az Atya jelenletet. Mig a reformatus templomban nines sziikseg erre, hiszen 6k a ferfi minoseg kepviseloi. Vajon niiert nem flistol a reformatus pap a templomban? Anynyit tudni kell, hogy a templomi fustoles, akarcsak a pipazas, a fustaldozathoz vezetheto vissza. Egy hagyomanyos csalad tiszta szobajaban mind a ferfinek, mind a nonek megvolt a maga szentelye. A ferfi szentely a pipatorium volt, a noi szentely a ,,kaszten"(komod), rajta a ket gyertyatartoval. Kettejiik kozott reformatus csaladban a tiikor, katolikus csaladban pedig a Szuzanya kepe allt. Igen am, de a pipazas szakralis muvelet volt, hiszen a rangidos ferfi a jo ebed utan, pihenes kozben levette a pipatoriumbol a pipat es pipazott. Mikozben elcsendesedett, elmerengett, ,,utazott", vagy ha divatosan akarjuk kifejezni magunkat, reviilt, hogy lehozzon olyan informaciokat, amiket a hetkoznapi eletben nem tudott volna megszerezni. Ennel a tetelnel is azt latjuk, mint a szent helyek es a szenteles eseteben, hogy a noknek, azaz a katolikusoknak fustolnek, mig a ferfiak, azaz a reformatusok fustolnek maguknak.

Hatdsok
Ha mostanaig kiilsosegekben vizsgalodtunk, akkor nezziik meg most mar a ketfele felekezeti elet, illetve munka hatasait is. Mikeppen nyilvanulnak meg nepessegiinkben es tortenelmunkben? Figyeljtik meg, mashol is igy van-e, mindenesetre tudomasom szerint Csikban, a Szekelyudvarhely es Csikszereda koze eso teriileteken, Gyergyoban, Haromszeken es

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE


a Nyarad menten* fekvo, tiszta katolikus falvak nepesebbek, mint ugyanezeken a videkeken a tiszta reformatus falvak. Vagyis ha nalunk egy reformatus falu lelekszama 200-tol maximum 1500-ig terjed, akkor a kornyeken levo katolikus falvak lelekszama elmegy egeszen 5000-6000-ig is, peldaul Csikban es Gyergyoban. Ez minek tudhato be? Szerintem annak, hogy ahol az anya, ott vannak a gyermekek is. Hoi legyen nepes egy falu, ha nem ott, ahol az anyasag kepviseloi elnek, es a Szuzanyat is, aki Magyarorszag kiralyneja, kellokeppen tisztelik. Ezek pedig a katolikus falvak. Ezzel szemben, ha kemenyen megprobaltatik, vagy eppen veszhelyzetben van a nemzet, akkor a csaladot melyik tagjaiban eri nagyobb veszteseg? Kik esnek el a csataban azert, hogy az otthoniak elete biztositva legyen? A ferfmep fogyatkozik meg ilyen esetekben. Es mostanaig, mar jo ideje, nepiink a kemeny mcgprobaltatas idejet eli. Tehat a reformatus falvak fognak szambelileg megcsappanni. De ez csak idoleges allapot, niert a magyar nep mindig meg tud es meg fog ujulni. Marmost, ha a magyar nep eleteben a katolikus vallas a noi minoseget mozgositja, az anyasaggal es sziizesseggel egx'iitt, a reformatus vallas pedig a ferfi minoseget, az ovo szeretettel es a teremto josaggal, akkor ez a tendencia tetten erheto kcll legyen a tortenelmiinkben is. Elorebocsatom, hogy nem vagyok tortenesz, de szereny ismereteim szerint megprobalok egy kicsit vizsgalodni ezen a teren is. Sokszorosan bizonyitott teny: a honfoglalo magyarok, csakugy, mint elodeik, a hunok es a szkitak, legyozhetetlenek voltak a maguk koraban. Nemcsak katonailag, hanem az elet minden terlileten. Milyen vallason voltak? Megint csak lexikon-adat: a ferfi minoseget, az Atyat mindenek fblott tisztelo vallason. Nem azert, inert ,,napimadok" voltak, mert ez ugy nem igaz, ahogy nekiink mindenhol tanitjak, hanem azert, mert a keresztenysegnek ahhoz az agahoz tartoztak, amelyet ugy neveziink, hogy ,,szkita keresztenyseg", es amelyet iijra felvett es megujitott a magyarsag a reformacioval. Minden teren fensegesek voltak, es peldat mutattak az egesz vilagnak. De mielott a gondolatmenetet folytatnank, ismertetnem par szoban, mire alapozom az elobbi, az osmagyar vallas es a reformacio kapcsolatara vonatkozo kijelentesemet. A magyar reformacionak letezik egy olyan hagyateka, melyet a mai tudomanyossag, legyen az egyhazi vagy vilagi, nem tud hova tenni, mert nem jo helyen keresi gyokereit. Ezert nem is foglalkozik vele, pedig minden ketseget kizaroan egyediilallo jelenseg, ezert nemcsak muveszettorteneti, kulturtorteneti szempontbol fontos, hanem egyhaztorteneti szempontbol is. Ez a festett kazettak, illetve a festett kazettas mennyezetek abraanyaga. Tudomasul kell venniink, hogy a magyar reformacionak letezik egy olyan kepi beszede, ami mashol ebben a formaban nem talalhato meg, es ennek a kepi beszednek a forrasa itt van nalunk, a Karpat-medenceben es nem Nyugat-Europaban, ahol azt keresik. Mert nem lehet tizezres nagysagrendben, osszhangzatosan, egyik pillanatrol a masikra, egy muveszetnek ugy eletre kelnie, hogy azonnal a szakralis fel* En ezeket a teriileteket ismerem.

FENYHOZOK

adatat is tokeletesen ellassa, es hazai elozmenye ne legyen, sot ahonnan allitolag atvettuk, ott nyomat se talaljuk. Ugyanakkor pedig magyar nyelvteriileten a szkita korig visszamenoen a kazettas mennyezetek vilagat, abrainak motivumait, jelkepeit, fogalmazasi stilusat lepten-nyonion megtalaljuk. Ez azt jelenti, hogy egy azonos kepnyelv kellett, elevenen mukodjek abban a korban, es ezen a kepnyelven fogalmaz a magyar reformacio a templomban. A kazettas mennyezetek vilaga, es amugy az egesz magyar reformacioval kapcsolatos torteneti anyag, olyan lelki es szellemi muveltsegrol tanuskodik, amely lenyegesen elter a nyugat-europaitol, sot arra vilagit ra, hogy a magyar reformacio alapjai nem a nyugat-europai reformacioban keresendok.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE Akkor mi tortent? Nagyon egyszeruen fogalmazva a kovetkezo. A nyugati reformacio elinditoi megfogalmaztak egy jelrnondatot: ,,Vissza oseink meg meg nem romlott hiteletehez!" Igy a reformacio nagyon regi, melyen gyokerezo emlekeket szabaditott fel a magyarsagban, amelyek most tudatosan es szervezett formaban oltottek format. A magyar reformatorok igy sajat oseik vallasat reformaltak rneg, azaz ujitottak fel. Most mar az a kerdes, meg tudjuk-e nevezni oseinknek ezt a reformacio reven megujult vallasat? Meg! I. Endre kiralyunk egyik rendelete ugyanis neven nevezi osatyaink vallasat. Ez a dokumentum ugyan eredetiben nem maradt rank, de Matyas kiraly nagy tekintelyu tortenetirqja, Antonio Bonfini, majd kesobb a Corpus Juris Hungarici (Magyar Torvenytar) egybehangzoan igy nevezi meg (ragozott formaban):

,,scythico, gentili et ethnico ritu". Ez a jelzos szerkezet magyarra forditva igy olvashato a Magyar Torvenytar ,,Elso Endre parancsolatja vagy rendelesei" cimu teteleben: ,,megparancsolta, hogy minden magyar, avagy joveveny Magyarorszagon, ki a scythiai osi pogany* szokast el nem hagyja, Jezus Krisztus igaz vallasara nyomban vissza nem ter es nem hallgat a szent torvenyre, melyet a dicsoseges Istvan kiraly adott vala, feje es joszaga vesztesevel bunhodjek". A ,,scythico, gentili et ethnico ritu" jelzos szerkezetet fordithatjuk ugyan olyanforman is magyarra, ahogyan a Torvenytar (Corpus Juris Hungarici) tette a maga hivatalos szovegeben, de ugy is, hogy ,,szkita nemzeti es nepi szertartasrend". Mert a rendeletben szereplo ,,ethnico" szonak az alapszava: ,,ethnosz",
* A ,,pogany" szo a latin ,,pagus" szobol kepzodott, amelynek az alapjelentese: ,,sik videk". Pariz Papai Ferenc 1782-ben Nagyszebenben kinyomtatott szotara szerint ez a szo egyetlenjelentesu: ,,Falu". Az okori latin nyelv szokincset egybegyujto ujabb kori szakkonyv kinalata bosegesebb: ,,1. jaras, keriilet, videk; 2. kozseg, falu". Ebbol fakadoan a ,,paganus" jelentesei ez utobbi szakmunkaban: mint melleknev ,,1. falusi; 2. pogany"; mint fonev ,,falusi ember". Pariz Papainal: melleknevkent ,,Falusi, Falun-valo", fonevkent ,,Kiilfbldi, Paraszt". Vegkovetkezteteskeppen a pogany szo jelentese: idegen (kiilfbldi), videki, falusi, pusztai, nepi, paraszt(i), nemes, nemzetes. A pogany szot viszont ma ,,nem kereszteny, istentelen" ertelemben hasznaljuk. Hogyan alakult a tortenelem folyaman a pogany szo ertelme, amit ma mi megbelyegzeskent hasznalunk?

FENYHOZOK
aminek ,,nep", illetve ,,nem, nemzct, nemzetseg, neptorzs, sokasag, sereg, csoport, nyaj, falka" a jelentese. A ,,gentili" szonak az alapszava viszont a ,,gens", ami ,,nemzetseget" jelent. Tehat a mi osatyaink vallasa a ,,szkita" ,,nepi nemzeti szertartasrend", amely elnevezest kesobb a Szent Laszlo altal osszehivott szabolcsi zsinat aktai is hasznalnak. Tudniillik, hogy a Szent Istvan uralkodasa elotti idoben a magyarok vallasa nem mas, mint ,,szkita vallas". (Megjegyzendo: a szabolcsi zsinat aktaiban ugyanerre a vallasi megnyilvanulasra a ,,hun" jelzot is alkalmazzak!) De itt alljunk meg egy szora! Vallasrol akkor beszelhetiink, ha van egy teljes es kerek tanitasunk a mindenseg kialakulasarol es fejlodeserol, amit kozmogonianak neveziink, tovabba van udvtorteneti tanunk, es nem hianyzik a vegso dolgokrol szolo, kerek es az elozokkel osszefuggo elmeletunk sem, amit exkatologianak neveziink. Akkor hat vallas-e valqjaban, s ha igen, milyen tipusu a mi ,,szkita vallasunk"? Ha a tiltott vallas iildozoit, a kozepkori domonkos rendi szerzeteseket kerdezziik meg, 6k, mint a hit es vallas szakertoi, igy valaszolnak: tenneszetesen vallas, megpedig manicheista. Az 12271498 kozotti inkvizicios jegyzokonyvek arrol beszelnek, hogy a kozepkori Magyarorszagon lepten-nyomon talalkozunk az ugynevezett
1. A Herbert Haag-fele Bibliai Lexikon szerint az oszovetsegi zsidosag sajat maga, mint ,,valasztott nep", es mas nepek megnevezesekor, a ,,nep" fogalom kifejezesere foleg az am es a goj, valamint a hozzajuk kepest, elenyeszo leoni szavakat hasznalta. Az 'am jelolte fogalom jelentese: ,,terfi rokon". Ezzel osszekapcsolodott a versegi koteleknek, a verrokonsagnak es a gondolkodni tudo es itelokepesseggel biro eg>'ennek a kepzete. Az am fizikai teny, a tagjaiban letezik, az embert eredeti, szemelyes kapcsolat koti hozza. Az 'am nepet, torzset, szovetseget jelol, a nepnek valamely egysegere utal. Mint Jahve nepe Izrael a tobbi nepet nem nevezte amnak, ezert inkabb loamnak mondta. De egyszeruen, mint nep, Izrael ugyanugy 'am, ahogy az idegen nepeket is 'ammimnak moiidja. A gqjjal elvalaszthatatlanul osszefonodik a teriilet (territonum), az uralom es a kulfblddel valo kapcsolat. Ilyen ertelemben Izrael nepe foleg akkor keriilt szembe a fogalommal, ill. a tobbi nepekkel, ha idegen nepek uralma ala keriilt, de ha Izrael volt a hodito, akkor magat is gojnak nevezte. A goj fogalmahoz hozzatartozik a kiralysag. A goj szoval az osatyak, akik egy-egy 'am elen alltak, igeretet kaptak valamire, ami tulmutatott az 'amon. A hanyatlas idejen mindket szo jelentese szukiilt, mig vegiil a nem bibliai zsido nyelvben szakkifejezesse valt, es azt jelolte, aki ellentete volt az igazi zsidonak: a goj. 2. Az Ujszovetseg keves kivetellel az ethne (nepek) szot hasznalja a goj helyett, es ezt mar a nem zsido nepekre erti, mig a laoszt az 'am helyett Izrael nepenek jelolesere. Ilyen ertelemben az ethne fogalom meg akkor is hasznalatos, amikor a keresztenyseget mar hirdettek. Ugyanakkor azonban a laosz kifejezest pedig azokra a keresztenyekre hasznaltak, akiket az igazi, a lelki Izraelnek tekintettek. Igy mar ertheto a poganykereszteny kifejezes az Apostolok Cselekedeteirol irott konyvben. Tehat az Ujszovetsegben mar csak a nem-zsido jelentesarnyalat oroklodott tovabb. 3. Mert a keresztenyseg utani zsidosag azonban mar a keresztenyeket es a mohamedanokat is gojimnak nevezte. Latin forditasban a gorog ethnenek eredetileg a gentes felelt meg, de kesobb, amikor a regi vallasok hivei a keresztenyseg terhoditasaval jonak lattak a sik videkre (pagtis) visszahuzodni, a gentest felvaltotta a pagani kifejezes.

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE ,,manicheista eretnekseggel".* Igen am, de a manicheizmus nevadqja, a Krisztus utani harmadik szazadban elt, parthus szarmazasu Mani, magat ,Jezus apostolanak" nevezte. Az altala alapitott manicheizmust pedig vallasnak lehet nevezni, mert van teljes es kerek tanitasa a mindenseg kialakulasarol, tovabba van sajatos iidvtorteneti rendszere es errol szolo tanitasa, valamint a vegso dolgokrol is kerek es az elozokkel osszefuggo elmelete. Sot, az irasban rank maradt iidvtorteneti rendszere, beleertve annak legfontosabb szereploit, illetve cselekmenymozzanatait, igen messzemenoen egybevag az ugynevezett ,,nagyegyhazi" kereszteny tanitasokkal. Olyannyira, hogy egy-egy frissen felbukkano iras- vagy keptoredek eseteben olykor a lehetetlenseggel hataros annak a megallapitasa, vajon a ,,megbizhato", vagy inkabb az ,,eretnek" vonulatbol szarrnazonak niinosittessek-e. De vajon ,,honfoglalo" oseinknek

volt-e valamilyen koziik a ,,manicheista eretnekseg 1 ' newel illetett keresztenyseghez, mert ha nem,

akkor

egyertelmu,

hogy az a nyugati ke-

resztenyseggel jott be hozzank. Igen, volt! Mert az 1800-as evek


derekatol folyamatosan feltart honfoglalas

kori magyar sirok legjellegzetesebb lelete nem a tarsoly, nem az ovcsat, nem a mell-, vagy hajkorong, hanern a mellkereszt. Ez a leletanyag, amely szambelileg is foliilmulja a tobbit, az 1996-os miskolci nagy kiallitason volt eloszor a maga egeszeben rnegtekintheto. De honnan tudjuk, hogy a manicheista keresztenysegnek koze lenne osatyaink vallasahoz? Onnan, hogy a szkita, a hun es a magyar targyi emlekanyag, alapjellegzetessegeit, kepi beszedet tekintve sem romai keresztenynek, sem gorog keresztenynek nem nevezheto, mivel a fenyfelszabaditast, mint iidvtorteneti programot, a nagyegyhaz soha nem ismerte el. Ez a fogalom egyszeruen
* Az inkvizicios perek anyagat, amely pereket a domonkos rend folytatott le ebben az idoszakban, a rend iratai kozott talalta meg az 1940-es evekben Kassa kozeleben egy domonkos rendi szerzetes, Feher Matyas Jeno. Az ugynevezett Kassai kodex 289 per jegyzokonyvet tartalmazza, amelybol csak a magyar magusok (taltosok) ellen folytatott vizsgalatrol 83 jegyzokonyv szol. Feher Matyas Jeno: Kozepkori magyar inkvizicio. Transylvania Kbnyvkiado Vallalat. Cede Tesrverek Bt., Budapest, 1999.

FENYHOZOK
nines jelen a kellektaraban, ezert ertelmezni, sot leolvasni sem tudja a szoban forgo targyi emlekekrol. Ugyanakkor pcdig a manicheista tanrendszer gerincc eppenseggel a fenyfelszabaditas. Tbvabba: magyar eleink olyan jelkepeket hasznalnak, amelyekre meg kozepesen tajekozott egyhaztorteneszek is gondolkozas nelkiil ravagjak, hogy a manicheista jelkeptarbol valok. Ilyenekre gondolok, mint: a negyszirmu virag, ami a kiteljesedett feny jelkcpe, a fenykereszt, a szolo es a dinnye, mint fennyel legnagyobb mertekben telitett gyumolcsok. Tehat akkor nulyen volt osatyaink vallasa? Egy biztos: kereszteny! Ha viszont mindez igy igaz, akkor most mar kozelebbrol is erint benniinket, hogy miert nevezik az ilyen tanrendszert ,,eretneknek"?* A hivatalos valasz: mert a nagyegyhaz megitelese szerint a tnanicheizmus eltavolodott az egeszseges keresztyen tudomanyoktol. Mi a manicheizmusnak a fovonaltol valo azon lenyegbevago elterese, a reszletsajatossagokon tulmenoeii, amiert eretnekseg vadjaval illetik? Eppenseggel a tan, illetve a tanitas alapja. Hiszen a nagyegyhaz ujszovetsegi tanitasa alapjat kizarolag az

* A Herbert Haag-fele Bibliai Lexikon szerint az eretnek szo a gorog haireszisz szobol ered, melynek eredeti jelentese: valasztas, dontes. Ebbol kovetkezoen: valamilyen tanitas vagy vallasi-bolcseleti iskola, amelyhez az ember valasztas, iUetve dontes alapjan csatlakozik. Kesobb a maskent gondolkodokat belyegzik meg ezzel a megjelolessel. Maga a haireszisz fonev a haireo - venni, nyerni, megragadm, valasztani, illetve a visszahato alaku haireomai = (maganak) kivenni, kivalasztani igebol ered. A klasszikus gorog nyelvben a haireszisz elfoglalast (pi. egy varoset), valasztast (pi. valaniely hivataset), hajlamot, dontest, vallalkozast, celratoro szandekot jelentett. A hellenizmus koraban elso jelentese: tanitas, tan; a masodik pedig: iskola (ahol azt a bizonyos tant, terjesztik, es ahol aszerint elnek, amint tanitjak). A tant es az annak megfelelo eletet szorosan osszekapcsoltak a gorog-romai bolcselet vilagaban. Az egyes tanhoz, iskolahoz tartozok termeszetesen bizonyos foku eletkozosseget alkottak, es elhataroltak magukat a mas nezeteket vallo, mas tekmtelyeket tisztelo, mas tanitokra hallgato csoportoktol. - Tanitas vag>' szekta, amely tanitasaban eltavolodott az egeszseges keresztyen tudomanytol (eretnekseg).

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE


f f

Oszovetseg hatarozza meg. Igy nemcsak a tannak lesz az alapja, hanem a gyakorlatnak is, ami oda vezet, hogy a eel szentesiti az eszkozoket. Ezzel szemben a manicheizmus, melyet Manirol neveztek el, ,,nem vetette el kategorikusan az Oszovetseget, mint iidvtorteneti szempontbol elsorenduen fontos kinyilatkoztatasi format. Csupan nem biztositott a reszere kizarolagos ervenyt, hanem mint vele lenyegileg egyenertekut, vegso soron vele egy iranyba mutato es mozgosito tenyezot ertekelte a mindenkori megteritendo emberkozosseg sajat, helyi hagyomanyanyagat." Ez azt jelenti, hogy a manicheizmus ujszovetsegi tana nem egyetlen pilleren all, mint a nagyegyhaz eseteben lattuk, hanem ketton: az Oszovetsegen es a helyi, sajat hagyomanyon. Ezek nem vezethetok vissza egymasra, es az egyik a masikon kell, hogy megprobalodjek. Ez a kettos alapokon nyugvo tan viszont a gyakorlatban ugy nyilvanul meg, hogy mindenkinek a sajat anyanyelven hirdeti az oromiizenetet, vagyis az evangeliumot es vallasi tiirelmesseget nemcsak hirdeti, hanem el is vele. Igy mar tobb minden ertheto a magyar reformaciora nezve is. Hiszen reformator eleink, beallva a ,,Vissza oseink meg meg nem rontott hiteletehez" jelmoiidatot lobogtato nyugati reformatorok zaszlaja ala, uj eletre tamaszthattak mindazt, ami eddig buvopatakkent titokban kellett eljen. Elerkezett az ido, teljes vertezeteben es pompajaban ujra eletre kelhetett a mi oseink judeo-krisztian egyoldalusagoktol es turelmetlensegtol meg meg nem rontott hitelete. Igy mar ertheto lesz az is, hogyan ,,terhetett at" hihetetleniil rovid ido alatt csaknem r az egesz Karpat-medence magyar lakossaga a megreformalt hitre. Igy mar vilagos, hogy mi valtotta ki Magyarorszagon az olyan merteku megtorlasokat, amelyek pelda nelkiiliek egesz Europaban (peldaul: negyvenegy predikator galyarabsagra hurcolasa). Igy mar egyertelmu, hogy miert Erdelyben mondjak ki eloszor a vilagon a vallasszabadsagot es tiirelmet. Vaiamint az is magatol ertetodik most mar, hogy az elso roman nyelvu Bibliat szinten erdelyi magyar fejedelem adatta ki. Igen am, de ahhoz, hogy kerek legyen a kep, meg egy kerdesre valaszolnunk kell. Mi koze a maniche-izniusnak a szkitakhoz? Hadd idezzem ezuttal szo szennt Pap Gabor muveszettortenesz nyomra vezeto es tomoren fogalmazott valaszat. ,,Nos, barmilyen furcsan hangozzek is, a manicheizmus forrasvideketol egyenes ut vezet a ,,szkita nemzeti-nepi szertartasrendhez". Ez az ut pedig, egeszen tisztan, felreerthetetlenul kirajzolodik a vallasalapito Manira (gorogosen Maneszra) kozvetleniil vonatkozo, az 6, illetve tanai szarmazasat taglalo hagyomanybol. Forrasaink - a mar emlitett Suidas Lexikon mellett a vele nagyjabol egykoru Photiosz, konstantinapolyi patriarka, a korabbi Theodor bar Konai (790 korul) es a kesobbi Sziriai Mihaly (1195) - joval elobb elt szerzok beszamoloira tamaszkodva, lenyegeben veve egybehangzoan ismertetik ezt a leszarmazasi vonalat. Eszerint Mani (eredeti neven Kurbikosz, illetve ennek valamely hangalaki valtozata) egy 6zvegyaszszony konyvtarat orokolte, s abban keszen talalta mindazokat a konyveket, amelyeket kesobb a sajat neve alatt tett kozze. Az ozvegyasszony nehai ferje (elettarsa, sorstarsa - a valtozatok itt is elteroek) egy bizonyos Buddasz (valtozatokban Budasz, Budesz stb.) nevu ,,tudomanyos" ferfiu, aki viszont korabban kozvetlen tanitvanya volt a

FENYHOZOK
manicheista bolcsessegek osforrasakent tisztelt, Alexandriaban elo es munkalkodo Scythianusnak, az emlitett konyvek valodi szerzojenek. Aki kicsit is jaratos a mitikus neptortenet szovevenyes, am nem logikatlan szabalyrendszereben, az nyomban raeszmel, hogy mindket ,,szellemi elod" eseteben beszelo newel allunk szemben. Es itt nyugodtan atadhatjuk a szot szazadunk egyik kivalo muvelodestorteneszenek, az antropozofus iskola nagy hatasu kepviselojenek, Albert StefFennek, aki Mani cimu, 1930-ban megjelent konyveben idevagolag a kovetkezoket irta: ,,Ki volt az a Skythianus? Egy szkita, aki ne^ pe nevet, mint sajatjat viselheti, mert annak egesz bolcsesseget magaban egyesiti."* - Ehhez nem kell kommentar, hiszen egeszen nyilvanvalo, hogy maga a manicheus hagyomany jeloli meg a sajat tudomanya osforrasanak a ,,szkita bolcsesseget". Ennek Scythianusnak - pedig mar nines fbldi tanitomestere, mert nines is ra sziiksege. Az 6 bolcsessege ,,nem e vilaghol valo". Ez az ,,6studas" - amint arra Steffen is ramutat, kozvetlen atadassal keriil tovabb a ,,buddaszi" (ertsd: buddhai, buddhista) tanreiidszerbe, s onnan, most mar csupan attetelesen, konyvek kozvetitesevel jut tovabb Manihoz. Arnit tehat a manicheista hagyomany kozvetit felenk, az masodlagos, mellekuton erkezo tudas. A szkita osbolcsessegnek azonban van egy kozvetlen, egyenes agi orokosodesi voiiala is, s ez Atilla nepen at vezet a magyarsaghoz." Mindezek utan egeszen nyilvanvalo, hogy a scythianoszi, azaz szkita bolcsesseg az osforrasa a manicheista tanitasnak. Es pontosan ez az a bolcsesseg, mely alapja a manicheizmusnak is es az osmagyar vallasnak is, csak annyi kiilonbseggel, hogy nalunk Andras es Fiilop apostolok, a ,,szkitateritok" kozvetitesevel szuretleniil es egyenes agon oroklodott a szkita keresztenyseg, mig a manicheizmus ennek csak oldalaga. Ezert fontos, hogy hangsulyozzuk: A magyar osvallas, vagyis a szkita keresztenyseg nem azonos a manicheizmussal, es nem vezetheto le belole, mert az elobbi a forras, az utobbi csak szarmazek. De ugyanakkor az osmagyar vallas rekonstrualasa erdekeben feltetleniil sziiksegiink van erre az oldalagra, mert a rank maradt manicheista iratok es a manicheizmusrol

'Albert StefFen: Mani. Verlag fur Schone Wissenschaften, Uornach und Stuttgart, 1930. 11. oldal.

DEZSO TlBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE

szolo irasos dokumentumok oldaliranybol megiscsak megvilagitjak a mi osmagyar vallasunkat, amirol viszont alig van irasos emlekiink, csak a szajhagyomany es az abraanyag adhat rola hiteles kepet. Elobbi rovid fejtegetesiink alapjan lathatjuk, hogy a magyar reformacioval ujra olyan jelkepek elevenednek meg szakralis helyszineken, melyek dokumentaltan is a szkita korig nyulnak vissza. Ez a szkita erkolcsiseg erkezik vissza a honfoglalokkal a Karpat-medencebe, es ez ujul meg a magyar - nem lehet elegge hangsulyozni: csakis a magyar! - reformacioval. A szkita osbolcsessegbol es a szkitateritok, Andras es Fiilop apostol tanitasaibol szarmazo vallast nevezik a reformacioig szkita keresztenysegnek. Erzekelheto, hogy folyamatrol van szo, amely fejlodes nem all meg a Szent Istvan-i teritessel, hanem csak hangsulyaiban veszit, kiilonben vegig ott lappang a felszin alatt, hogy azutan feny deriiljon ra, es megujulva eletre keljen a reformacioval. Az uj eletre kelt szkita keresztenyseg jelkepeinek olvasata azonban ma az aranylag jol dokumentalt manicheizmuson keresztiil nyer szamunkra megerositest. A kapcsolat a szkitak es a manicheizmus kozott mindossze annyi, hogy a manicheizmus tanainak egyik fo forrasa a szkita osbolcsesseg. Pontosabban: a manicheizmus a szkita keresztenyseg oldalaga. Tehat a manicheizmus oldalarol ujra megerositodik az a - mas forrasokbol korabban mar kimutatott - teny, hogy a ,,szkitaknak" nevezett nepek a Krisztus utani elso szazadokban mar keresztenyek voltak, es hogy a reformacio a szkita keresztenyseget ujitotta fel. E kitero utan terjiink vissza eredeti temankhoz. Ott maradtunk el, hogy keresztyen honfoglalo oseink a maguk koranak megfeleloen a leheto legmagasabb szintet kepviseltek, mind vallasilag, mind erkolcsileg, anyagilag eppugy, mint szervezetileg, akar katonailag is, egyszoval minden teren. Es peldat mutattak az egesz vilagnak. Igen am, de aki a legmagasabban van, hogyan emelheti fel a tobbit? Ugy, hogy alaszall, ingyen kegyelembol. Ezt szeretetbol kell vallalni, es ugy megtenni, hogy a masikokat ne alazza meg, sot ebbol 6k ne vegyenek eszre semmit. Mert ha ezt eszreveszik, akkor niegalaztatnak, es akkor nem felemeltiik, hanem meg inkabb lesujtottuk oket. Ezt a miszsziot vallalta a magyar nep Szent Istvannal. Hogy akar a sajat elete kockaztatasaval is magabol a legjobbat adja, halalos ellensegeinek is. Ennek a vallalasnak az egyik legszebb kepjele, amely a reformatus egyhaznak is cimereve valt, az ugynevezett ,,pelikan", amelyik felszakitja sajat keblet, hogy verevel taplalja fiokait. Ennek a kepjelnek egyik osi alakvaltozata egy szkita lelet, ahol a turulmadar sajat keblet nem a fiaiert szakitja fel, hanem hogy a karmaiban (egynemely magyarazatok szerint a karmajaban) tartott hegyi kecsket, a Bak-tulajdonsagok letetemenyeset verevel taplalja, igy adva neki uj eletet. Ezt az onfelaldozo magatartast a leghetkoznapibb letszinten, a mindennapi eletben a no, pontosabban az anya abrazolja azzal, hogy testi epsege, sot elete kockaztatasaval is vallalja az uj elet vilagrahozatalat. Ahhoz, hogy ezt a vallalast meg is tudjuk valositani, a magyar nepnek olyan vallalasra, azaz vallasra volt sziiksege, amelyik a noi minoseget mozgositja, az anyasaggal es a sziizesseggel, mint a ket fo noi erennyel

FENYHOZOK
egyiitt. Ezt a vallast vette fel a magyar nep Szent Istvannal. Ezert ajanlja a Szuzanya kegyelmebe orszagat Szent Istvan, es lesz Magyarorszag kiralyneja Szuz Maria. A vilag viszont mind a mai napig meg van gyozodve rola, hogy nem ingyen kegyelembol es ertiik vettiik fel a katolikus vallast, hanem 6k gyoztek meg minket - fegyverrel, ahogy a meggyozest altalaban gyakoroljak - ennek a fontossagarol. Es adta magabol a legjobbat a magyarsag, vagy nem? Adta. Ne emlitsunk mast, csak azt, hogy a Szuzanya-tiszteletet a vilag a magyaroktol kapta, Szent Gellert piispok kozvetitesevel. Vagy azt a sok arpadhazi szentet, akit a magyarsag adott a vilagnak. Igen am, de ha valaki szeretetet ad, akkor annak kevesebb lesz? Nem, hanem csak tobb lesz. Es ez nemcsak a szeretettel van igy, hanem mindenfele, ingyen kegyelembol fakado adomannyal. Tehat ha en magamat megkevesbitem, hogy a masik tobb legyen, azzal en is tobb leszek. Vagyis a magyar nep latszolag megkevesbitette magat azzal, hogy felvette a katolikus vallast, es ezt szemiinkre is hanyjak mind a mai napig az ,,6smagyarkodok". De ne felejtsiik el, hogy eppen a ,,teritest" koveto korszakban, egeszen Matyas kiralyig, minden teren meg nagyobba novi ki magat a magyarsag, mint amilyen a Szent Istvan elotti idokben volt. r Es mivel ujra a csucson voltunk, Matyassal az egesz nep ujra alaszall, es most mar a szo szoros ertelmeben is a halalt vallalja masokert. Akik hisznek az Ur Jezus Krisztusban, azok ha meghalnak is, elnek, es akik elnek, es hisznek obenne, soha meg nem halnak. Matyas kirallyal kezdodik el a magyar nep keresztutja. De mi nem csiiggef dunk, mert tudjuk, hogy a halal utan a feltamadas jon, mert az Ur Jezus Krisztus a feltamadas es az elet. De ahhoz, hogy ujjaszulethessunk, benniinket, papokat, illetve lelkipasztorokat, kiilon feladat is terhel. Az, hogy egeszkent mukodjiink, a teljesseg jegyeben, ne pedig ket egymasra acsargo, folyvast marakodo felkent. A no egyediil csak fel, egessze a ferfival egyiitt lesz, tehat most mar ujra letre kell hivni a ferfi minoseget. Annal is inkabb, mert ha a jo mukodik a vilagban, akkor mukodik a gonosz is, es az ujra, ki tudja hanyadszor immar, meg akarja semmisiteni Magyarorszagot. Eppen akkor, amikor a magyarsag a maga kalvariajat jarja. Igyekeznek megrontani, hogy megvaltoi munkank befejezetlen maradjon. Mikor indul el ez a folyamat? Amikor az orf szag Buda eleste utan harom reszre szakad. Es ekkor a magyar nemzet felebreszti mely almabol a ferfi minoseget mozgosito vallast. Megjelenik a reformacio, ami nalunk - es csakis nalunk - a szkita keresztenyseget eleszti ujja. Igen am, de a mely alombol felebresztett szkita keresztenyseg mar nem olyan, mint mielott Isten almot bocsatott ra. Lenyeget tekintve ugyanaz, sot ,,velosebb" is, mint ose, de hianyzik belole valami. Hianyzik belole a Szuzanya, a Babba Maria, a Boldogasszony-tisztelet, vagyis hianyzik a no, meg pontosabban az asszony. Miert? A valaszadashoz sziikseges ujra visszanyuljunk a Bibliaban fellelheto terenltestortenethez. Amikor az Isten megteremti a kettossegeket, az utolso napon igy szol: ,,Teremtsiink embert a mi kepiinkre es hasonlatossagunkra. Teremte tehat az Isten az embert az 6 kepere, Isten kepere teremte 6t: ferfmva es asszonnya teremte oket." (I Moz. 1, 26-27)

DEZSO TIBOR: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE A tovabbi tortenetbol pedig megtudjuk, Isten mikeppen teremtette az embert sajat kepere es hasonlatossagara. ,,Es formalta vala az Ur Isten az embert a foldnek porabol, es lehellett vala az 6 orraba eletnek lehelletet. Igy Ion az ember elo lelekke." (I M6z. 2, 7) De hogy lesz az emberbol ferfi meg asszony? A tortenet tovabbi reszebol ezt is megtudjuk: ,,Bocsata tehat az Ur Isten mely almot az emberre, es az elaluvek. Akkor kivon egyet annak oldalbordai koziil, es hussal tolte be annak helyet. Es alkota az Ur Isten azt az oldalbordat, amelyet kivett vala az emberbol, asszonnya, es vive az emberhez. f Es monda az ember: Ez mar csontombol valo csont, es testembol valo test: ez asszonyembernek neveztessek, mert emberbol vetetett." (I Moz. 2, 21-23) Tehat Isten az emberbol szabalyszeruen kihuzta a not, az asszonyt, es igy ami megmaradt, azt nevezziik mi ferfinak. Miert fontos ez a mozzanat a magyar katolikus es a magyar reformatus vallasok vonatkozasaban? Mert jollehet a ferfi is ember, de mar nem az, aki az alom elott volt, hiszen most mar hianyzik belole az asszony. Meglehet, hogy a reformatus vallas a szkita kereszteny vallas folytatoja, de ebbol mar hianyzik a magyar katolikus vallas. Igy jogtalan az a vad vagy kijelentes, hogy aki nem hisz a Szuzanyaban, Babba Mariaban, Boldogasszonyban, az nem lehet jo magyar ember. Ugyanakkor pedig pontositanunk kell azt, hogy ki honnan szarmazik, mert meg a teologiakon is azt tanitjak, hogy a magyar reformatus vallas a nyugati reformacio ternieke, amely a katolikus vallasbol szarmazik. Imenti felismeresiink szerint azonban ez nem igy van, hanem a szkita keresztenysegbol kihuzott magyar katolikus vallas sziiksegszeruen letrehivta a magyar reformatus vallast. Es megszivlelendo a teremtestortenet folytatasaban olvashato fentebb mar idezett - mondat: ,,Annakokaert elhagyja a ferfiu az 6 atyjat es anyjat, es ragaszkodik felesegehez, es lesznek ketten egy testte." Hogy elodeink tudtak: a magyar nep egeszsegesse csak igy valhat, ha a noi es a ferfi lelkiseg egymasra talal, kiegesziti egymast, es egyetlen, egyseges csaladot hoz letre, az szerintem biztos. Ezt tamasztja ala az a teny, hogy a vallasszabadsagot Magyarorszagon mondak ki eloszor a vilagon. Es ha nem engedjiik, hogy kiviilrol atyaskodok es anyaskodok beleszoljanak a mi csaladi eletunkbe, es ellensegeskedest szitsanak a magyar katolikusok es a magyar reformatusok kozott, valamint tudjuk, es tudjak papjaink es lelkipasztoraink is, hogy mi a szerepiink, feladatunk, hivatasunk ebben a vilagban, es vallaljuk is azt, a feltaniadas biztosra veheto. Mert azt a Mindenhato Atya adf

ja nekiink, ingyen kegyelembol, az Ur Jezus Krisztusert.

Ki kell mondani tehat, hogy a szkha keresztenyseg a teljesseget hordozta, mint az ember, mielott kiilon-kiilon ferfiva, illeU'e asszonnya valt volna szet. Igy a magyar katolikus vallas is, a magyar reformatus vallas is a szkita keresztenysegbol szarmazik, mint ahogy a ferfi es a no az emberbol. Vegiil levonva a kovetkeztetest: a magyar nep, latva, hogy kiildeteset az adott tortenelmi helyzetben nem vegezheti be teljes ertekuen a katolikus ,,vonalon", folerositette magaban, illetve viselkedeseben a ferfi- ,,vonalat". A reformacio azonban nem elvetette a magyar katolikus vallalast, azaz vallast, hogy visszaterjiink a regi, szkita keresztenyseghez, hanem felebresztette az elrejtozott ferfit,

FENYHOZOK
hogy ketten legyenek eggye, egy egessze, es igy egeszsegesse. Ehhez kerjiik a Szentlelek segitseget, hogy lelkesen vallaljuk mi is elodeink hagyatekat, hogy kiildetesiinket bevegezhessiik Isten dicsosegere.

Tanulsdgok
Ahhoz, hogy a Szentlelek segitsegevel megalljuk a helytinket e szep es nemes kiildetesben, sziikseges tudnunk, hogy mi a szerepe a ferfinek es a nonek a csaladban. Mi a feladata a magyar reformatusnak es a magyar katolikusnak a ,,nagycsaladban"? Mi kell legyen a hivatasa a magyar reformatus lelkipasztornak, aki a reformatus vallas kepviselojekent vallasaval a fern minoseget hordozza, es a magyar katolikus papnak, aki a katolikus vallas kepviselojekent a noi minoseget hordozza? A magyar csaladban a ferj, a ferfi teszi jelenvalova Istennek a titkat. O a haz Ura, kiilsoleg boritja be oltalmazo szeretetevel a szallast, mert oda szall 6 vissza mindig az elet kiizdelmeibol megpihenni, lelkileg megnyugodni, feltoltodni. O az, aki a hazat es a benne levoket fenntartja, gondoskodik roluk, biztositja a szellemieket, a megelhetest, eloteremti mindazt, amire sziiksegiik van. Ugyanakkor a haza az 6 kicsi hazaja is, tehat a hazajaval szemben ugyanez lesz a feladata. A tagabb lepteku ,,nagycsalad" ugyanis az 6 hona, es honaert, ha kell, eletet is aldozza, /?o^//tarsaival egyiitt, pontosan ugy, ahogy ff a ,,kis csaladjaert" is hajlando egy apa az eletet adni, hogy megvedje azt. O az, aki kint tevekenykedik, hogy bent meglegyen minden, ami sziikseges es elegseges. Mit tanacsol Pal apostol a ferfiaknak? ,,Ti is, ferfiak, szeressetek a ti felesegeteket, mikeppen a Krisztus is szerette az egyhazat, es Onmagat adta azert... Ugy kell a ferfiaknak szeretni az 6 felesegoket, mint az 6 tulajdon testiiket. Aki szereti az 6 feleseget, onmagat szereti. Mert soha senki az 6 tulajdon testet nem gyulolte; hanem taplalgatja es apolgatja azt, mikeppen az Ur az egyhazat." (Ef. 5, 28 - 29) A FeRJnek (FeLnek) a masik fele, kiegeszitqje es segitqje ahhoz, hogy a csalad, a haz es a haza teljes legyen, az az 6 FeLesege, aki ugyanolyan FeLe, mint 6. Amig a ferj kiilsoleg oleli at az eletet, azt a helyet, ahol az oveivel el, addig a felesege bent varja olelo karral, es a benti eletet oleli at, takarja be vedo szarnyaival. A no, az asszony, a feleseg az, aki a hazat elove varazsolja azaltal, hogy Ulekkel tolti meg. Ezert van az, hogy a csaladban aki ,,lelkizik", az altalaban a no. A fehernep az, aki a bennvalot, a belsoseget meleg csaladi feszekke rendezi. Azzal, hogy a not ,,fehernepnek" szolitjuk, egyaltalan nem alazzuk meg, hiszen hogyan is nevezziik? Fehernek, ami tisztasagot idez, mint a szuz legszembetunobb jo tulajdonsagat. Es ugyancsak 6 az, aki rendez, tisztit, es mindent a maga helyere rak. Az evkori (szakralis evkorrol beszeliink!) Szuz-tulajdonsagok hordozoja 6, aki Isten kiildotte, azaz angyal leven, szarnyait nem hasznalja, hogy itt koztiink tegye a jot. De miert ,,nep" a fehernep? A szekelyfbldi Siklodon peldaul, ha valaki azt akarja

DEZSO TIBOK: A MAGYAR NEP EGESZ-SEGE kifejezni, hogy sok ember volt a templomban, mean, vasarban, barhol, igy fejezi ki magat: sok nep volt ott. Mert mint magyar emberek, akik lenyegunk es rendeltetesiink szerint mag-termeszetuek vagyunk, fejenkent - potencialisan - egy-egy nepet hordozunk magunkban, amit magyar nyelviink szepen erzekeltet. Mas nemzetisegu emberben is jelen lehetne a maga nepe, de mivel a nyelve ezt a lehetoseget nem fejezi ki, a lehetosegbol nem lesz valosag. Minthogy szava nines ra, Ige altal nem teremtodhet meg, es nem valhat elteto erove az egyenisegben a nepiseg. Na igen, de ki sziili a gyerekeket a csaladban, vagyis hogyan nevezziik azt a noszemelyt, akinek gyermeke van? Anyanak. Akkor tehat, amikor a not fehernepnek nevezziik, a szuzanyasagot idezzlik meg a csaladban. Azert kell szliksegszeruen a not fehernepnek nevezniink, mert nem nevezhetjiik ,,szuzanyanak", mint ahogy az apat sem ,,atyanak", jollehet 6k ezeket a minosegeket kell, hogy nyilvanvalova tegyek a csaladban. Miert eletbevagoan fontos, hogy tudjuk, milyen kell legyen a ferfi es a no a csaladban? Mert ettol fugg eletiink minosege, boldogsaga. De ami ennel is fontosabb, az az, hogy itt nem csak csaladjainkrol van szo, hanem a nagy csaladunkrol, a magyar nemzetrol is. Ha pedig egymasra talal a ferfi es a no, raadasul olyanna is valnak, amilyennek lenniiik kell, akkor a testi, lelki es a szellemi egyensuly helyreall nepiink koreben. Igy barkava es feszekke valik a magyar nep a vilag szamara, mert csak igy tudja kiemelni ezt a vilagot abbol a fertobol, amelyben jelenleg tengodik. Tovabba: ha az egyensuly helyreall benniink - egyenben es nemzetben - mint mikrokozmikus teljessegekben, akkor az egyensuly makrokozmikus szinten, azaz a vilagmindensegben is jobb eselyekkel valosulhat meg. Vegso tanulsag? Eletiink ertelmet, kiildetesiinket csak a vallasunkon - vallalasunkon - keresztiil erthetjiik meg es teljesithetjuk ki. Vallaljuk hat, ki-ki a magaet, kez a kezben, kozakarattal! Isten segitsen benne mindannyiunkat!

DEZSO TIBOR
madefalvi lelkipasstor

FENYHOZOK

Jegyzetek
** Dezso Agota: Maga mutatja magat - Dolgozat a niagyar noi nepviseletrol. Korosi Csoma Sandor Tanmuhely, 2002 *** Pap Gabor: ,,Angyali korona szent csillag". Bp-Tipo BT nyonida - Jaszbereny, 1997 *t* Wilhelm Niesel: Az Evangelium es az Egyhazak. Kolozsvar, 1979. 29. oldal ** Gaborjan Alice: Cifraszurok. Nenizeti Kulturalis Orokseg Miniszteriuma, Volley Print Kft., 2000 ** Karoli Caspar: Szent Biblia *** Wilhelm Niesel: Az Evangelium es az Egyhazak. Kolozsvar, 1979. 94. oldal * A Heidelbergi Kate es a Masodik Helvet Hitvallas. Budapest, 1992. 147oldal *I* Wilhelm Niesel: Az Evangelium es az Egyhazak. Kolozsvar, 1979. 107. oldal *t* A katolikus hit elemei. A tanitas, szentsegek, a kegyelem, parancsolatok, az imadsag. St. Sthephen's Magyar R. C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA ** A katolikus hit elemei. A tanitas, szentsegek, a kegyelem, parancsolatok, az iniadsag. St. Sthephen's Magyar R. C. Church 223 Third St., Passaic, NJ 07055-7894, USA *t* Magyar Torvenytar (Corpus Juris Hungarici). 1000-1526. evi torvenycikkek. Millemumi emlekkiadas. Szerk.: Dr. Markus Dezso. Franklin Tarsulat, Bp., 1899 *J* Pap Gabor: Rasdi mesel. Gondolatok a szkita nepi-nemzeti szertartasrendrol. ,,Angyali korona, szent csillag". Bp-Tipo BT nyomda -Jaszbereny, 1997. 41. oldal *t* Kiss Jeno, Dr. (szerk.): Ujszovetsegi gorog-magyar szotar. 3. kiadas, Ref. Sajtoosztaly, Bp., e.n. (1975) **Soltesz Ferenc-Szinyei Endre: Gorog-magyar szotar. 2. atdolgozott, bovitett kiadas. Sarospatak, 1875. (Reprint: Konyvertekesito Vallalat, Bp., 1984) *t* Pariz Papai Ferenc: Dictionarium Latino-Hungaricum (Latin-magyar szotar). Nagyszeben, 1782 *t* Pap Gabor: Rasdi mesel. Gondolatok a szkita nepi-nemzeti szertartasrendrol. ,,Angyali korona, szent csillag". Bp-Tipo BT nyomda -Jaszbereny, 1997; 48. oldal ** Pap Gabor: Rasdi mesel. Gondolatok a szkita nepi-nemzeti szertartasrendrol. ,,Angyali korona, szent csillag", Bp-Tipo BT nyomda -Jaszbereny, 1997; 50-51. oldal *** Daczo Arpad (P. Lukacs O. F. M.): Csiksomlyo titka. Pallas Akademia Konyvkiado, Csikszereda, 2000

You might also like