MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

Mégis célszerűbb volt megtartani. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. . A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. az iskolai oktatás kiterjesztésének. mint bármikor ezelőtt. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. időszerűvé tette. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. az az életünk alapjaiig ható változás. és felmérték. a nyelvi tudományban új nézetek. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. a 10. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Az a minden irányú fejlődés.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. módszerek jelentkeztek. mert nehéznek vélik. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. ha szünet nélkül gondozzák. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. hogy a helyesírás állandósága. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. 1954 óta mind beszélt. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult.. 1954. amely társadalmunkban így is végbement. Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét.

utalószámok hívják fel a figyelmet. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. ésszerűbb a 10. gazdasági. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. kiadásbelinél. áttekinthetőbb. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Számos esetben lehetőség nyílt arra. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. . hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. az egyes pontok elrendezése szervesebb. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. a nem közismert. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. Egyes személyek. helyeselhető írásmódokat. főként a 10. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. – Bár a 11. a betűrendbe sorolást. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. a 10. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. törekedtek. de ezek tagolása. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Annak ellenére. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. az alakváltozatokat. kiadásban csak az. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek.).Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. s ezért elszigetelődnek. A címszók után következő. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. A szabályokra. szabályzatunk 11. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. csak kevés szó írása módosult. Ebből az is következik. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi.

a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés.* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta. * A magyar helyesírás szabályainak 11. és róluk véleményt nyilváníthassanak. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. Ezzel lehetővé tették. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki.és Irodalomtudományok Osztálya elé. . a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Így lehetett a 11.

SZABÁLYZAT .

b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. stb. A magyar helyesírás 2. a) Írásunk betűíró rendszerű. hanem hangokat jelölő betűk. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. illetőleg az ezt tükröző. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. . rögzítő és irányító szabályrendszer. latin betűs. szemben az olyan írásokkal. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. c) A magyar írás hangjelölő. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. Helyesírásunk betűíró. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek.

6. m. s. ő. r. Mind kézírásban. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb. iparkodik stb. ó. r. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. ty. ü: ceruza. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. egy részük ékezet nélküli. nyolc. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. n. stb. A mássalhangzók írása 7. á. sz. azaz egyetlen írásjegy: e. s. A magyar betű vagy egyjegyű.A BETŰK 3. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. é.) A magánhangzók írása 4. ü. Zs. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. Izland stb. gy. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. 10. ö. c. zs. 5. r. dz. o. d. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). í. Stb. f. csökönyös stb. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. Dzs. gy. stb. szikes. véreb stb. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. z: pálma. í. (Vö. 5. kér stb. C. j. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. fejtegetés. hős. húr.. Óbuda. Őze stb. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. sz. R. v. űr stb. ú. l. Mássalhangzóinkat egy. b.. és vannak nagybetűink: A. ű: játék. p. i. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. stb. 8. c. Új Írás stb. u. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. ty. Ázsia. dzs. h. t.vagy többjegyű. közül. . zs: batyu. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. ő. vagy többjegyű.. Ürményi. mint a kisbetűkre: Ökrös. g. zs. v. ly. e. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. Ő. ny. k.. Gy. dzs. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. lódít.

A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. lly. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. ny. w. zzs: loccsan. v. Ó. Zsolt stb. C. o. p. F. aggot. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. W. S. 283. h. vö. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. s. Sz. ly. stb.) 12. c. V. (Vö. u. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. n. I. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. f. Cs.. Ly. Ő. ü. stb. H. Z. vv. Ü. d. 15. Ú.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. 3. Szolnok. D. á. jj. mm. ggy. B. ddzs. asszonnyal stb. 226. zs. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. z. Ny. í. eddzük. r. (mondat). t. Régi. w-t. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. ö. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó).. Ty. G. ddz. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. [De elválasztáskor: locs-csan. tt. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük.. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. (Vö. x. J.: gál] ch = cs: Madách [e. i. ő. Dz. cs. Zs. Z. asz-szony-nyal stb. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.. zz: add. 157. Á. X. [Vö. ssz. alakjuk a következő: A. pp.] 8. sz. CSKP. gy. dz. z. 8. … P. b. ű. dzs. K. 87. cc. tty. R. Q. Dzs. L. Nyár van. ú. ff. kk. r … v. nny. P. 9. 227. (Vö. dd. Gy. é. díszszemle stb. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. k. Ö. q. g. l. E.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. f). ó. hh. rr. e. Az ábécé 10. GYSEV stb. T. j. gg. É. 5. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. edz-dzük. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. TILOS A DOHÁNYZÁS. Ű. Í. y. R … V. Dzsingisz. M. kellett stb. N. fénynyaláb. O.: madács] .) 11. ty. m. zs. Zs. ss. ll. Y. U. nn..

melyek a szótárakban. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: dvorzsák].: veselényi] stb. pont szól. lexikonokban. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: séfer]. Werther [e. névsorokban stb. piranha [e.: özsen]. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Škoda [e.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Nîmes [e.: gimarajs]. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15.: józsika] th = t: Csáth [e.: bolonya]. Živogošće [e.: skoda] francia: Eugène [e. joule [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e.eé = é: Veér [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. cz = c: Czuczor [e. 13.: vér] eő = ö: Eötvös [e. A betűrendbe sorolás 14.: piránya] román: Tîrgovişte [e.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: cucor] s = zs: Jósika [e.: tirgoviste].: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. piaţa [e.: takács] w = v: Wesselényi [e.: verter] olasz: Bologna [e. A fontosabb általános szabályok. A betűrendbe sorolás az az eljárás.: sós] y = i: Kölcsey [e.: csát] ts = cs: Takáts [e.: kölcsei] stb.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. való eligazodást segítik. pont tartalmazza.: nim] német: Schäfer [e. quattrocento [e.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15.: török] oó = ó: Soós [e.: gyúrity].: grinics]. .

(Vagyis: ccs = cs + cs.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. stb. rr = r + r. háromjegyű) betűtől. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. . tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. stb.) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb.és a nagybetűk között. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. stb. ddzs = dzs + dzs. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. háromjegyű) betűtől. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. stb. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. ggy = gy + gy. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. (Vagyis: bb = b + b.

ö – ő. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. mint az egyszerű szavakat. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. o – ó. tárgymutatókban. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb.d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. i – í. kartotékokban stb. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. – A . e – é. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb. u – ú. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat.

g. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. sch = s + c + h. oe = o + e. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. l. h. . z. atlaszok és térképek névmutatói stb. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. e. v. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. 15.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). n. o. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. enciklopédiák. önálló egységnek számít. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. stb. u. sem az idegen betűk mellékjeleire. y. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. t. Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. f. 16. d. w. k. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. j. q. (ch = c + h. b. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb. x. illetőleg idegen betűket. Ebben a rendszerben mind a magyar. p. i.).). c. – Az idegen betűk közül azok. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. r. stb. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. ch = c + h. m. s. cz = c + z.

szalma. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. súly. újra. a „kőrut”. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. köznyelvi alakok. stb. „szöllő” stb. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. íznek. „ellemez” stb. „házbul” stb. formákkal. -t. -bb. képzők. például a kísér. szívből. ú. az „erőssen”. akác. fizet. -ve. ú. -j. színez. u. súlya. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. -va. húsz. tíz. gyűjt. hűsít. stb. füst. tűk. fény. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. u. ű: íz. ü-t. újabb. helyesírásunkban már általában kialakult. Peti. kikirikí stb. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. húsból. fut. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. 27. „ákác”.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. szemben a nyelvjárási (ill. csicsí. ezért az írásban kerülendők. hogy a szóelemek (szótövek. gyűjtjük. néni. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. szín. -s. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ír. hűsek. -telen. ű 20. „kő”. újság. „nígy” stb. illetőleg í. -kor. hogy mely esetekben írunk i. hús. ü és az í. gyí. ú. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. kifli. szíves. Az i. illetőleg a szóbelseji í. u. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. „köppeny”. szív. ugat. stb. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. formák nyelvjárási (ill. jelek. hűs. . kicsi. hogy általánossá válásukat segítse. (Vö.). „ződ”. házból stb. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. zrí. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. bácsi. színes. nyí. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. rí. -tól. -talan. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. ürge. ű-t. nini. Mari. régies) „késér”. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. -től. tű. súlyos. négy stb. 18. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van.) 22. „szóma”. zöld. régies) kiejtésűek. -n. A szótövek írása 19. húsok. kell. stb. gyűjtemény. új. ízes. véd. tűvel. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. Szavaink többségében az i. 21.

de: irat (főnév). bújócska. koszorú. – tíz. tízes. – bújik. fedél – födél.23. – ír. lapu. ú. A melléknevek végén mindig hosszú ú. csendháborítás stb. stb. mű. foltoz – foldoz. háború. seprű – söprű. mért – miért. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. A lány. menü. betű. amelyeknek a végén az u. hosszú. Hosszú ú. kinn – kint. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. tizen-. irodalom. faggyú. ü rövid: adu. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. föveny – fövény. tied – tiéd. iroda. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. nagyszerű. batyu. szaru. apu. 34. gyönyörű. stb. A tőváltozatok 26. 27. stb. 21. eskü. mienk – miénk. gyűszű. szörnyű. cseppfertőzés. fésű. fiú. önálló szóként egymással váltogatható. a leány. kapu. húszas. gyanú. falu. stb. kátyú. de: zsiradék. gyalu. (Vö. levő – lévő. Vannak azonban olyan főneveink is. A csepp és a csöpp. bábu. lány – leány. hamu. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. . más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. csoda – csuda. savanyú. stb. revü. homorú. de: tized. szú. – húsz. seprű. hindu. lábas – lábos. hova – hová. zsíros. ű van: domború. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. gyűrű. a lenn és a lent stb. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. gyepű. áru. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. daru. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. huszad. rá – reá. bújjon. csepeg – csöpög. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. ürü. stb. rá stb. stb. satu. 24. szomorú. csorog – csurog. gyerek – gyermek. saru. tízen. fenn – fent. bürü. (Vö. borjú. de: huszadik. stb. könnyű. zsalu. zsírt. általános használatú. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. a csend és a csönd stb. Hosszú í. húszat. A hova és a hová. Vannak olyan szavaink.) Az alakváltozatok 25. alku. írás. Icu. reá stb. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. tanú. dől – dűl. huszon-. írat (ige). választékos hangulatú. gömbölyű. varjú. írok.

erdője – erdeje stb.) A toldalékok írása . Ráckevéig. a legtöbb toldalék előtt á-ra. de apát. b) Vannak viszont szabályos í – i. fésű. lencseféle. A ború. szuverén – szuverenitás. Tompával. de: düledezik. dűlve. derül. stb. hérosz – heroikus. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. akadémizmus. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. de: Tompát. de: Ráckevén. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. stb. szók – szavak. bosszú. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. csepű. (Vö. A metsz. ma is élő kettős alakok. heroizmus. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. ú – u. stb. A borjúk – borjak. bosszul. köpül. ELTE. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. [Vö. – lencse. lencsék. ráckevei. faluk – falvak. ill. stb. de: lencsét. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. köpű. szlavisztika.bújtat. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. dűlt.) 29. hipnotizál. stb. ű. varjúk – varjak. stb. stb. csepül. (halas)tót – (halas)tavat. köszörül. látsszék és lássék. hipnotizmus. zászlója – zászlaja. bujdosó. ű – ü váltakozást mutató főnevek. fésül. borjút – borjat. – dűl. ü van: borul. szociális – szocialista. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. ú. 286. 81. az ELTE-re. szocializmus. – akadémikus. az MTA-t. apátlan. hegedül. az MTA-nak. 31. ironizál. illetőleg é-re változik: apa. tetsszem és tessem stb. dülleszt. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. hegedű. apai. stb. akadémista. irónia – ironikus. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. 206. tetűk – tetvek. dűlő. (Vö. ill. stb. például: lét – levet. de: bujkál. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. lencsével. – De: akadémia. 32. Ráckeve. – Hasonlóképpen: Tompa. bár az a. hipnózis – hipnotikus. derű. a)] 30. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. dülöngél. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA.

könyvet. víztől stb.). A -képp. mindig stb. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. a -ról.. dalolni. hazáig. házról. lapos tetejű. -jű melléknévképzőnek: négylábú. sárgát. kerül. sast. tetőről. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. írni. mozdítva. buzdítás. töpörtyű. pörgettyű stb. fehér falú. mérkőzik. -ről és a -tól. mozdít. -stül határozóragnak: magyarul. bőkezű. házai. mérsékelt árú. többször stb. kerület. közül. gömbölyödik. hátul. dugattyú. -kódik. A magánhangzók a toldalékokban 34. -ször határozóragnak: háromszor. hatkor.. a főnevek -tyú.33. kergetőzik. -jú. stb. hosszú szempillájú.. -ködik: árulkodik. buzdít. cipőstül. tiszta vizű. tanító. végül. fordul. nézi. tanít. fésülködik. szürkületkor. nagy kiterjedésű. . -kodik. másképp. -kődik: rázkódik. erdőből. fától. -közik: kínálkozik. családostul. stb. -kőzik: zárkózik. -özik: fáradozik. ötször. holnapig. billentyű. -őzik: hallgatózik. öltözik. 38. csőstül stb. az -ul. a névutók és a határozószók -ul. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik.. -ózik. ruhástul. -ozik. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. -ődik: oldódik. állandósítani stb. A helyesírás ezeket rögzíti. kérdi. (kivéve: túl). a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. keresztül. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. éles elméjű. 23. -ből. mögül. veszkődik. tulajdonképpen. sarkantyú. csengettyű. hússzor. -ű. -ödik: alkonyodik. -dül igeképzőnek: gyógyul. mindig röviden ejtjük. -kózik.. a t-t. nélkül stb. kezdődik. 35. -ül és a -stul. pezsdül. építmény. -ül végződésének: alul. ezért egy t-vel írjuk: hajót. felül és fölül. egyenáramú. A tárgy ragját. stb. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. felől. A mássalhangzók a toldalékokban 37. jószívű. pezsdülő stb. 36. négyig. feleségül. elől. fordulva. az -ú. kertjei. voltaképpen. -kozik. erős rugójú. például. belül. 24. a -ból.. kecskeméti. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. -től határozóragnak: szobából. gyógyulás. mellől stb. törülközik. a -szor. az -ig határozóragnak: városig. szivattyú. valakit stb. nyolc órakor stb. egyöntetű formájuk. -ől végződésének: alól. -ül és a -dul. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. (vö. -ódik. (vö. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít.). öklömnyi stb. állandósít.. nyolcat. -tyű és -ttyú. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól.

-tatik. helyesebb. csengettyű. csengetett. jobb. fölött. de: észrevétlen. Kaposvárt v. taníttatja (a lányát). vagy -tat. kékellett. -etlen képző van a befejezetlen. -etik. -tet formában járul. hallottuk. De: helyesel. kéklett v. elvégzett (munka). keveslem v. pléhvé. nagyollom. parttalan. a ’valamilyennek látszik’. Kaposvárott. sejteti (vele). akkor -at. -tyű és a -ttyú. 66. varrtuk. gyűjtetik. stb. helyesbít. a -t. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. (ablakot) nyittat. stb. osztatlan. fegyelmezetlen. edd. -et. stb. érett stb. fosztóképzős származékokban is.). hatott. Győrött. fűtetlen. (erdőt) irtat. 45. kivéve: át és hosszat. kevesebb.. képzetlen. -tet a képző. a -b. -tt a névutók végén: iránt. közt.. 45. de: (búzát) arattat. stb. – És természetesen: megadatik. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. dobott. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t.. A -val. idősebb. foglaltatik. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. nézd. stb.. Tehát (új üveget) bontat. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl.39.). fedetlen. sértetlen stb. stb. kösöntyű. -tt időjel: folyt. kitalált (történet). között. bont). megrótták. a -d.. kevesellem. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. éretlen. idd. stb. egyes szám 2. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. alatt. a -t. stb. kihirdettetik. -bb középfokjel: idősb. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. -ll képző: fehérlik. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. kitűzött (cél). vetetlen. mássalhangzó után nem. Pécsett. -vel és a -vá. ill. a -t. élettelen. kinyittatik. (szobát) festet. mögött stb. kéretik.. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. sződd. viseltetik. Vácott... felforrt (víz). szőjed stb. stb. -tt igenévképző: bérelt (lakás). -et. csehvel. . -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. akkor -tat. -telen változatában járul: csorbítatlan. kővé. Az -atlan. stb. stb. kicsinyli v. (vasat) gyűjtet. sötétlik. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. (vö. barnállik. -etlen. személyű rövidebb formában: írd. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. úttalan. hitetlen stb. például: babával. (kenyeret) süttet. kevésbé. kente. a t végű névszókhoz pedig -talan. távolabb. (könyvet) köttet. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. arat). ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. szerint. (vö. tolattyú. zöldell. piroslik. mosott (ruha). kicsinyelli. szebb. stb. 41.

83–84. 39. hogy – hogyan. z.) – Az eszik. rugdalódzik – rugdalózik. Írásban is helyes tehát mindkét forma. legyen. kezdték – kezdették. nézzük. 75. oly – olyan. mint a -j módjel. épp – éppen. rosszallnám – rosszallanám. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek.) 44. állsz – állasz. öntözzön. 80–81. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. nyomatékosabb felszólítás. lesz. hullt – hullott.. vájd – vájjad (vö. kicsinyli – kicsinyelli (vö. azzal – avval. 82.). érted – éretted.. szeretniük – szeretniök. mosd – mossad. tegyek. nincs – nincsen. tesz. -vel és a -vá. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. 55–58. igyekezik – igyekszik. 43. például: dobbal. vegye. (Vö. dobj – dobjál. várniuk – várniok. lőjön. dobd – dobjad. vágd – vágjad. moss – mossál.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. higgyünk stb.. 77–79. higgyen. nézz – nézzél. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. öregedik – öregszik. hidd – higgyed. sz. A hallgatódzik és hallgatózik. 66. között nemigen van különbség. jöjjön. (Vö. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. rég – régen. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. kérj – kérjél. Allahhal. vesz. stb. jósággal. nézd – nézzed. dohhal. itt – itten. vágj – vágjál. moss. szőjön. add. vesszen. ezzel – evvel.. Mind az igék. írd – írjad. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. Viszont az írj. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. most – mostan. keveslem – kevesellem.). hidd stb.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk.) 43. vigyed.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. lopódzik – lopózik. fújjon. iszik. írj – írjál. stb. szénnel.). stb. mondta – mondotta. toldták – toldották (vö. küldte – küldötte. peddzük stb. igyál. 39. az evvel és ezzel stb. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. dolgozz – dolgozzál. higgy – higgyél. 68. (Vö. értem – érettem. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. visszük. kérd – kérjed. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. mint . emberré. szégyellni – szégyelleni.(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk.) (Vö. lopóddzék stb. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. látniuk – látniok. tűrniük – tűrniök. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s.

fenntart vagy fönntart. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. küldte. feljebb vagy följebb. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. Bár a benn. lejjebb. Több szavunk összetett. A szóelemek elhomályosulása 46. mossál. fakaszt. régiesebb. higgyed stb. keveslem.az írjál. kint. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. kinn. szakad igék tövével. Nem tartjuk már számon az aggat. az állasz. kinnlevőség stb. 47. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. fenn vagy fönn. A be. Az állsz. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. bent. lenn szavakkal függenek össze. fakad. bár az első a kéz. bennszülött. 49. szakít. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. . lent. a második a lélek szóból származik. faggat. küldötte. elavuló formák. kissé ünnepélyesebb. kijjebb. fenséges.) 48. érte stb. fel vagy föl. hétköznapi használatú. kevesellem. adjad. szaggat összefüggését sem az akaszt. fent vagy fönt. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. érette stb. A látniok. (Vö. akad. szeretniök stb.

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. a másikat a hangszalagok rezgésével. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. másrészt pedig azt.: nésztük).: kösség). A ragos. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. mind a toldalék. néztük (= néz+t+ük. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. e. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. község (= köz+ség. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. Vannak olyan mássalhangzópárok.: szálnak). barátaival (= barát+ai+val) stb. állatbarát (állat+barát) stb. fusson esetében pl. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. barátfüle (= barát+fül+e).. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. e. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. a házban.: kertye). szállnak (= száll+nak. tehát . illetőleg a fut igének fus. hiszen pl. A házzal. lóval stb. stb. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. fusson (= fus+s+on) stb. tehát zöngétlenül. az összetételek. a jeles és a képzős szavak. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. e. e. e. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je.: nyoldzban). hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. kertnek. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé.a felszólító módban használatos töve. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. nyolcban (= nyolc+ban.

– sz+s és z+s = ss. így zöngétlenít ugyan. k–g. d+cs és gy+cs = ccs. s–zs. A beszédben az n hangot p. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). – s+z és zs+z = zz. gy. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. sz–z. ty–gy. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. d+c és gy+c = cc. Ilyen párok: p–b. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v. A h-nak nincs zöngés párja. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. cs–dzs. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. 52. 53. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. t–d.zöngésen. de maga nem zöngésülhet. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. c–dz. – s+sz és zs+sz = ssz. – sz+zs és z+zs = zzs. de nem zöngésít. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. f–v.

-ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. hanem megtartja a szavak eredeti ny. vagyis -ja. -juk. -játok. -jük. 55. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -játok. Ha az anya. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be.. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -juk. (De vö. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. -jaik járul. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. 56. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel).) 54. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. -jai. 80–81. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v. atya és bátya névszók csonka tövéhez. -juk. 83–85. száraz zsömle) kisszerű (v. ty és gy hangjának. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást .

illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. -je. -jük. Ha a t. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jeik járul. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -játok. -jei. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -jai. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. 58. -ják). vagyis -ja. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. -juk. s így az igék eredeti l. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jaik. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . illetőleg ll hangjának. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -jük. -juk.az írás nem jelöli. Ha a t. s így mind az ige végső mássalhangzóját.

gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. dsz. mecc acc eccer (v. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. 59. A t+sz. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. d+sz. ts. A mássalhangzó-kiesés . Ha a toldalékos szó belsejében. gysz. a t+s. d+s. natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. hanem az eredeti tsz. etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v.fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. ds.

(De vö.. fújd stb. (Vö. kezdd. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. küldd. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. szidd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. -be). Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. ill. mosd. mind a -d személyragot. mert a -szerű. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. játszd. 94. formákban is. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. (nem jól) hallak.61. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. hordd. válllövés.. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. Az l és ll végű igék . expressz-szerű. 94. hanem az áldd. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v. oldd stb. tudd.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl.) A d végű igék 63. orra (bukott). fedd be. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. (a) szebből (kérek). kör). (megkérdezték a) vádlottól. sakk). (Vö. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. nézd. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). stb. össz-szövetségi stb. tépd. balett-táncos.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. védd stb. ill. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. szedd.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. (Vö. 60. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. fedd meg stb. 49. nyomd. (v. tehát: kezd+d = kezdd. edzd. mondd. alakokban. 94. puff-féle stb.. hívd. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. hagyd.

cipőt). 66. – De: rívok. zöldellő. rí. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. legelik. gyullaszt. rövidebb változat: kevesell. stb. (nagyra) nőtt (fa). A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). pl. (fába) rótt (betűk). 65. mind pedig l-es származéka él. nő. stb. rítok. legel. ríjon. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2.. rosszall. (Vö. de: sarkalatos. dülleszt. szégyellem. 39. stb. zöldellt v. kékellik és kéklik. kevesellette. (Vö. szégyell. szégyellni. zöldellik. Egyes szavaknak mind ll-es. (Vö. stb. Néhány ll végű igének két alakja van. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. rovok stb. jövedelem stb. rosszallhatjuk. rísz. mállottak. rótok. szólás. nőj. múló. állt. kicsinyellené. fúl. nőtt. egy magánhangzó utáni ll-es. stb. nősz. kevesellte v. sződd. szállna. legelő. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. állomás. málló. de: kevesellem és keveslem. növendék. szégyellheti. kicsinyell. nőtök. lődd. sarkallik. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. zöldellett. szálloda. de: gyullad. rívás stb. kicsinyellő és kicsinylő. mállik. rosszallás.64. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. gyúl. nőttek. rója. Egyéb esetek 68. stb. kicsinyellés és kicsinylés. múlik.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. 45. de: kicsinyelli és kicsinyli. nyűdd. 60. Múlt idejű alakjaikban. 39. rósz. száll. kicsinyellné v.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. róttak. lövő. 39. -tök személyragos alakjait. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). zöldell v. fullaszt. rójuk. de: torkolat. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. jöhet. málljanak. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. (Vö. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. de: dülled. jövök. . de: fullad. stb. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. keveselli és kevesli. kékellő és kéklő.

sah. jönne stb. kisebbség stb. (Vö. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. juhtúró. egyes. egyed. A céh. és mindig írjuk is. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. utánunk. stb. pech stb. erősek. előled.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. Ha mássalhangzó következik a gy után. stb. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. együtt stb. együvé. egynek. – De természetesen: eggyel és eggyé. egyetem stb. egyedül. ujjak. (Vö. 74. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. jöjjenek stb. kisebbít. stb. erősen. 73. méhes. de egy s-sel írjuk: kisebb. legkisebbnek. Allah. egység. jöjjön. 70. leszünk. 72. magasak. méh. magasabb. juhakol. erősebb. juhok. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. egyetlen. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . [Vö. potroh. méhek. egyek. méh. áh. egyel (ige). almanach. juh. A bolyh. magasat. egyezik. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. csehvel. úgy. csehet.A jö. 42.) 71. – A ch végű szavak (pl. csehtől. méhkas. akkor is rövid a gy: egyben. mint a példák is mutatják. juh. 69. 83. kisebbedik. stb. enyh. más részében viszont röviden: egyed. nálad. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. egybe.) – Hosszú az n is ezekben: jönni.. eh. róla. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. moh. leszel. csehül. méhvel. egyre. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. együtt. rüh stb. egyik. méhnek. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. ujjat. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. doh. cseh. éh. egyéb. 83. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. lesznek. bennünket. – Hangzik a h ezekben: csehek.) 75. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. juhval. tőlünk. jöttél. magasan. Zilah stb. Így például az ah. a szavak minden alakjában jelen van a h. mint a többiben: leszek. (A testrész nevének írása viszont: ujj. egyén. 43. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. csehnek. egyért.) végén is mindig ejtjük a h-t. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. egyenlő. hah. újabb. keh. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. padisah. – Az írásban azonban. – De: benne. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. Csehszlovákia. düh. egyé (= egy+é). újat. lesztek. juhász. jöjj. ujjra stb. egyre stb. Írásunk a szókép állandóságára.. újra stb. stb. – De: jöszte. fellah. pléh.

mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. féltsétek. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. nyissátok. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd.tlannal. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. illesszük. lássuk. nyisd stb. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö.) képezzük. sz változatát tüntetjük fel: fess. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka . hanem mind a tővégi t-nek. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. 78. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. egyes szám 2.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. hallgassák.stb. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. megtartjuk az igető végső t-jét. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. 78. egyes szám 2. egyes szám 2. válassza stb. (Vö. mártsd. rekessze. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. kösd. lássuk. fürösz-. bocsássa. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. kössétek.). személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. márts. fűts. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. nevesse. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. stb. tanítsd stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. mint h-tlan. lósson-fusson. 79. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. A felszólító mód tárgyas ragozású. taníts. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. szítsa. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. illesz. fürösszétek. stb. hallgasd. 81. éppen úgy. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában.

– Jó érzés lesz. (Vö. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel.) A hallatszik. füröszd. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. A lesz. stb. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. végezd. látszik. vesszenek. -juk. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. játszik. visz. sz. hogy játsszanak velünk. stb. higgye. hidd. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. 82. eddzétek. eddzük. úszd. tetsszél. végezzük. visz. játszunk és játsszunk (e. és kettőzött gy-t írunk: higgy. elolvassák. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. -játok. z és dz változatát tüntetjük fel. nehogy kilátsszanak. mászd. végezzünk. Betakarom.tőhöz kapcsolódik. tessél.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . játsszátok. iszik. Az s. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. hozzák. z és dz végű igék kijelentő módú. vegyük. sz. vedd. játszod. edd. lássék stb. vadásszatok. hogy tetsszünk neki. edzd. sz.: jáccunk). hozzad. játsszuk. metszi stb. vesz. kettőzött sz-szel (ssz-szel). egyes szám 2. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. sz+j. stb. A tessem. metssze stb. húzd. rekeszd. Az s. (A többi. kettőzött sz-szel (ssz-szel). tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. ha tetszünk neki. Stb. igyanak stb. tesz.) A tesz. 39. olvasd. – Kilátszanak. vesz. 32. mossa. metsszük stb. látsszam. z+j. (Vö. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. higgyétek stb. sz. – Természetesen a hallatszik. pl. (Vö. játsszák. mossam. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. Kértem őket. lopóddz(ál). vidd. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. játszik. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). higgyük. eszik. eszik. tessék. – Hasonlóképpen: játszd. Az s. alakváltozatok használata is helyes. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd.) 81. tegyen. metszd (vagy mesd). A felszólító mód tárgyas ragozású. vadásszátok. z és dz változatát tüntetjük fel. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. -jük. hogy csak játszanak velünk. játsszál. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. látszik. z és dz végű igék 80. Azt akarjuk. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. egyél. tetszik. vigyétek. válaszd stb. sz. illeszd. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. 43. idd.

akképp. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. Ám csak: azzá. jobbá. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. arannyal. (Vö. (Vö. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. Allah stb. -vel. -vá. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. stb. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. [Vö. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. -féle. néggyel. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. -vá. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. stb. stb. -vel és a -vá. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. ehhez. rozzsal. -vá. valamint a -fajta. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. c)] 85. – Hasonlóképpen: amannak. ezzé.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. minddel. savvá. A mutató névmás a. özveggyé. ekkor stb. cukorral. -vé: jobbal. -vel és a -vá. gyönggyel. Allahhal stb. 216–217. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). királlyá. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. kulccsal. névvé.) A -val.A -val. tettel.. a tervvel és a tervel (= tervez). emellett. amiatt. ugyanahhoz stb. eszerint. potroh. mindettől. tollal. 130. Az avval és azzal. sah. ekképp. stb. pléhvé. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. bolonddá. sahhá. ez névmásnak és a -beli képzőnek. 94. füstté. -vé alakmódosulásai 83. erre. tollá. -vel és a -vá. 75. kékkel. gallyal. nedvvé. 75. -vel. tervvel. meggyel. evégett stb. 60. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. potrohhal. amelyek az az. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. vízzé. a -val. szilánkká. e) Azokban a névszókban. akkor. tudóssá. könyvvé. tetté. -vel és a -vá.) d) Ha a -val. arra. ebbe.. szénné. és betűkettőzéssel jelöli. stb. afölött. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. tűr). 7. (Vö. szívvel. kedvvel. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. -vé: hanggal. – A doh. pont foglalkozik. rosszá.). komppal. -vé: bottal. szárnnyal. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. bölccsé. Megváltozott. ahhoz. ronggyá. Az az. könnyel. . amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. könnyé. ez névmás 84. juhvá. 222.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. -vel és a -vá. szárnnyá. [Vö. stb. Az az. -vel..

efféle. ebbeli. affajta. akkora. ekkora. . afféle.-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. effajta.

foly(ik). ezeket tartalmazzák a következő alpontok. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. . edz. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. de vannak olyan családneveink is. pedzi. 12. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is.) 89. mely szavakban írunk ly-t. mert azok a szavak. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.: ellipszilon] betűt. hely (főnév). Török stb. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele.: dezsőfi] Egressy [e. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját.: zicsi] stb. amelyek ly-nal írandók. stb. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. illetőleg a szóelemzés rovására. 88. 83. Meggyesi. melyekben j-t. régies betűket (vö. 87. (Vö. stb. lyukas stb. mint más szavainkban (pl. súly.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. Hunyadi. különböző jellegűek.: hajnóci] Kossuth [e. mély.157.: kosut] Széchenyi [e.).: tököli] Zichy [e. írásunk azonban megtartotta az ly [e. a mai kiejtés. pedz. 80–81. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. nagyon sokféle eredetűek.): Batthyány [e. lyukad. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. lyukak. süly.és egybeírási szokásainkat. edző..: szécsényi] Tartsay [e. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. lyukban. moly. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Hagyományos írásmódról. külön. Kis.: görcs] Hajnóczy [e. bridzs.: tarcsai] Thököly [e. lyukaszt. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. Csányi. peddze. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly.: egresi] Georch [e. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk.: battyányi] Cházár [e. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat..A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. Dózsa. ma-haradzsa. Kétség esetén szótárban kell megnézni. lyuggat. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). madzag. gally. lyukból. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.

zsindely. kapzsi. 90. akadály. skatulya. kristály. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. harkály. zsöllye stb. mely. tetszik. De: karvaly. lye végződésű szavak: boglya. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. gereblye. papagáj stb. 91. mily. karaj (és karéj). óhaj. olaj. zörej stb. pólya. csekély. héja (madár). ragály. játszik. milyen. ibolya. oly. hágcsó. talaj. hagyján. tavaly. hülye.A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. tartály. pocsolya. osztály. rögtön. olyan. dörej. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. perje (fű) stb. korcsolya. tavaly stb. pünkösd stb. nyavalya. metsz. pehely. fogoly. mindnyájan. robaj. stb. ej végűek: duhaj. csigolya. De: bója (vízi jelzőeszköz). Gergely. amely. ilyen. zsivaj. Ipoly. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. zárt ë hang. mosoly. illetőleg a régebbi írásformát: esd. kevély. tolvaj. amelyik stb. ósdi. Mihály. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. cserje. . sóhaj. mindjárt. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. De: lakáj.

Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. sz. Arannyal. Hermann-nál. nagygyűlés. díszszázad stb. hallak (= hall+lak). rosszal. össz-szövetségi stb. illetőleg: jeggyel. expressz-szerű stb. dzs stb.. Kodállyal stb. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. 94. briddzsel. [Vö. ty. eljátsszuk stb. 163. 93. mésszel. 62. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. Meggyes. [vö. [Vö. Mariannal (Mariann+nal). 7. 62. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb.).) . fedd meg (= fedd+d meg). fénynyaláb. illetőleg: sakk-kör. nagyobban (= nagyobb+ban). Wittmann-né stb.. Tarr-ról. A többjegyű betűk (pl. tollal (= toll+lal). jegygyűrű. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. (e helyett: jegygyel stb. füttyel (= fütty+tyel). balett-táncos. hosszú. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. stb. könnyé (= könny+nyé). így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. cs.. b)]: loccsan. (Vö. vö.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). eddzék. 163. 163. 62. c)]. mésszerű stb. vádlottól (= vádlott+tól). Bernadettől (Bernadett+től). Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. hossz-számítás. meggy. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. fütty stb. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor.

de: sokszög (a mértanban). stb. márványtábla. kéményt seprő. Ezekből a körülményekből következik az. de: gyorsírás (= sztenográfia). – Az egyik gyakori ok az. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Különírjuk számos. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. főnévi igenév. sok szög (= számos szög). – A meggyökeresedett szokást megtartva. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. de: élenjáró (= irányító szerepű). Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. stb. A szóbeszéd is más. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. nagyon ügyes. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . napsugár stb. de: jelzőlámpa (pl. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. mindig együtt használt. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. egyhavi. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. de nem ló. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. rádiót javít stb. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. félig kész. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. szót is összetételnek tekintjük. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. sok lehetőség. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant.) rag nélkül állnak együtt.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. az élen járó (csapat). Ennek legfőbb oka az. ezért például a jókedv. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. többféleképpen is megítélhető esetek. vízbefúlás stb. a közlekedésben). hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. ami viszont nem biztos alap. – Ha egy raggal jelölhető. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. a nap sugara stb. Például a víziló vízi állat ugyan. (veszélyt) jelző lámpa. szakkifejezés stb. amely még nem igazi összetétel ugyan. félkész. különírt szókapcsolat elemei (pl. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. lépre csal. illetőleg kötőjel alkalmazását.) elemeit is: dugába dől. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. mint a tagok jelentésének összege. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. villamos gép.

körös-körül. aligalig (= nehezen). 98. várva várt stb. orrán-száján. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. fűrészelt. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. több-kevesebb. legeslegszebb stb. unos-untalan. stb. gyalult (egész nap). b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. akkor az összetétel még laza. napról napra. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. . jobbnál jobb. vajat. várt.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. fiam. 99. messze-messze (= nagyon messze) stb. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. várt. 97. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. már-már (= majdnem. apraját-nagyját. hehe. kezelába. oktató-nevelő stb. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. sütnek-főznek. gyorsan. tejet. szebbnél szebb. szinte). sütött-főzött. sütés-főzés. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. dádá típusú indulatszókat. régesrégi. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. néha-néha (= nagy ritkán). nini. tudván tudta. gyorsan.szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. A szóismétlések írása 96. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. legeslegnagyobb. anyja (eljött). sok-sok (= nagyon sok. egy-egy (= néhány). mint azok külön-külön. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. eget-földet. kérve kéri. ki-ki (= mindenki). A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). nono. nőttön-nő stb. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. írás-olvasás.. idébb-odább. tömérdek).. háztól házig. testi-lelki. stb. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. kenyeret (vásárolt). ide-oda. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. sütni-főzni. stb. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. ég-föld. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. kezét-lábát. többé-kevésbé. nap nap után stb. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. A túlzófok kifejezésére használt leges. végestelen-végig.

stb. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. limlomot. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). piros-fehérzöldet. stb. mendemondák. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. izegmozog. stb. búbánat. rúgkapálnak. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. piros-fehér-zöldre. sírva-nevetve (ölelte át) stb. Anna-Pannával. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. tereferél. hírneves. hébe-hóba. Anna-Panna. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. rúgkapáló. . Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. tyúkom-búkom. stb. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). 103. szoba-konyhás (lakás). nyelvi-stilisztikai (elemzés). ugribugri. a) Vannak olyan ikerszavaink is. hadsereg. b) Néhány. stb. búbánata. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). hányavetiek.Két. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. limlomos. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. c) A már teljesen összeforrott. de: a csúszómászók (= hüllők). Ista-Pistát. árvíztől. pirosfehér-zöld. búbánatos. sík-domborúra (csiszolt). csinn-bumm stb. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. stb. stb. 101. árvíz. izgő-mozgó. irult-pirult. (a zenekar) csinn-bummja stb. sakk-mattot (mondott). stb. szoba-konyha. hányaveti. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. hadseregben. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. hadseregek. gazdasági-társadalmi (változások). rabló-pandúrt (játszottak). csigabiga. Az ikerszók 102. fidres-fodros. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). izegnek-mozognak. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. piff-puff. de híres-neves. sík-domború (lencse). sakk-matt. csigabigák. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). stb. dimbes-dombos. de: a szántóvetők (= földművesek). kérőesdeklő (szavakkal). Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. ímmel-ámmal. hercehurca. limlom. rabló-pandúr. terefere. de: híre-neve.

(a) barátom kölcsönadta (pénz). háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). nyakatekert (= bonyolult). érett gyümölcs stb. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). lélekszakadva (= nagy sietve) stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. melegágy (a kerté- . ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. Ezek tagjainak együttes jelentése más. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. gizgazok. félszeg). napsütötte (táj). (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb..és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). Alanyos. általános iskola. baráti kézfogás. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. traktor szántotta (föld). ipari ország. a minőség.b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. szúette (bútor). olvasó lány. icipicit. különösen olyankor. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. Ezek tagjainak együttes jelentése más. de: icit-picit. tíz forint és öttusa. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). Az alanyos. orvosi titoktartás.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). ügyefogyott (= gyámoltalan. egyetértő mosoly. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). különösen olyankor. 106. meleg nyár és színesfém. 107. magvaváló (szilva) stb. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. eszeveszett (= őrült). icipici. molyrágta (szőnyeg). életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. gizgazos.. valamint a minőség. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). hidegvérű (= nyugodt). (a) munkások szervezte (gyűlés). – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). anyja nevelte (gyermek) stb. stb. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. stb. porhó borította (lejtő). mezőgazdasági gépgyár stb. de: gizes-gazos. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). mert az alanynak.

piros tetős. élüzem. mérőműszer. rendeltetést fejez ki. mélykék. hosszú szempillájú. -beli. jótett stb. a különírást általában megtartjuk: bal parti. mellékjövedelem. sajgó térd. fedett . előhívótank. hálószoba. vendéglátóipar stb. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. almásszürke.). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. borzasztó rossz. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. zárolt anyag.. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). evezőlapát. felvonóhíd. földrengésjelző műszer. pihenőnap. Az -ó. ellenőrző bizottság. (Vö. nagy erejű. fehér virágú. stb. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. parancsoló hang. pótágy. 108. sötétzöld. külügy. holtág (folyóé) stb. jó erős. átütőpapír. vízinövény. szép kövér. felszabadító mozgalom. -nyi képző járul. világossárga. kispárna (párnafajta). A -t. zöldeskék. forgószél (szélfajta). közérdek. 112. köz-. törtfekete. haragoszöld. szomszéd falubeli. jó nagy.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. 110. -jű. stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. újpiros. kutatóintézet. különösen olyankor. mozgókórház. szörnyű hideg stb. mindig egybeírjuk: alelnök. jó néhányszor stb. halvány kékeszöld stb. kül-. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. különösen olyankor. 109. -ú. szélező körfűrész. közvetítő javaslat. szak. -ű. útitárs. Az olyan összetételeket. ha csak alkalmi minőségjelző. kiképzőtiszt (beosztás). belföld. Hasonlóképpen: nagy néha. izzólámpa. kis hordónyi stb. kiváló termék. desztillálótorony. javítóműhely. adott szó.szetben). apró szemű. 111. fiatalkorú. 113. -ő képzős igenevet. iskolaköteles korú. -jú. belépőjegy. hanem valamire való képességet. söröspohár (= sörnek való pohár). szürke télikabátos. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. -s. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. szakember stb. ivóvíz. sült hús. védőnő. bel-. növényvédő szer.. izzó fém. eladólány (üzletben). világos narancssárga. költőpénz. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. légiposta. haditerv. öntelt magatartású stb. összekötő híd. előtag. előadó körút stb. dőlt betű.stb. 138. erős bordájú. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. rakétaindító állvány.

stb. csoportot jelölő. legényember. rongy fráter. kutya hideg. 115. minőséget. száz hektár föld stb.uszoda. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. 119. rendőr százados. öttusa (sportban). a sok. (Vö. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. ha egyszerű szó. egy rakás fa. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. -jű. nagyságot jelentő) főnév is. vetített kép stb. hétfő reggel. zártszék stb.. különösen olyankor. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. tanár úr. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. stb. több energia stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. vendég néni. ajándék könyv. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). platinatégely stb. mérnök szaktárs stb. nyúltagy. gyapjúsál. faburkolat.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. kőfal. csütörtök estére. fenyőfa. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. nyersselyem ing. tizenkétszög (mértani idom) stb. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. csuda jó. 116. tízpercnyi. tízezer kilowatt áram. kort.) 118. rabszolga. gyermek király. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. amelyekben az előtag azt jelöli. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. vasárnap déli. 117. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . belgyógyász barátunk. több. közgazdász szakértő. bőr pénztárca. két négyzetméternyi. fél számnévnek). a) A foglalkozást. 119. műanyag padlóburkolat. hanem főnév is. március havi. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. fiúgyermek. két hordó bor. nagy halom kavics. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. tíz deka vaj. kétnyelvű. csiperkegomba. tenger virág. vendégművész stb. stb. sok munka. -s. vasbeton gerenda. húsznaponként stb. ezer esztendő. -ű. -ú. 114. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. mértéket. péntek esti. huszár főhadnagy. diáklány. ötéves. ezermester (= sok mindenhez értő). alumíniumedény. holtpont. száz forint. hatökör (= buta). (Vö. -jú. nyolcoldalú. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. Az anyagnévi jelzőt. kedd reggeli. tanító néni. huszonegy köbméteres stb. tüzér tizedes. hanem (mennyiséget. 119. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. valamint egy -i. lakatosmester. kölyökkutya. fűszeráru. tízperc (iskolában).

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). stb. hátra-. közre kell bocsátani. Más és más tehát: megvan húszéves. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. körül-. vissza-visszatérve. rajta-. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . végig-. lebecsül. át-. Hasonlóképpen: megtartás. tovább-. de: le szokott utazni vidékre. félre-. (akkor) ültünk le. fenn. szerteszét szórva stb. különírjuk tőle: pihend ki (magad). de: (tapintatból) félreállt. vissza. mindig rád gondolok stb. stb. eldobott. össze-. leszokott a dohányzásról. fölnyit. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. föl-. elő-. egybe-. stb. elleszek nélküle. oda-. ide-. haza-. de: bele szeretett volna szólni. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. nem nézve oda. (csak) rá (= őrá) gondolok. helyre-. neki-. tova-. fönn-. fönnmarad (a neve). (ti már) mehettek vissza stb. fölül-. fenn v. de: el leszek fáradva.v. oda-vissza utazni. de: meg van töltve. keresztül-. stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. de: fennmarad v. szerte-. túl-. megtudták a hírt. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál.stb. le nem tenné. agyon-. ne sározd össze. szerteszéjjel szórták. c) Az igekötő külön szó marad. de: meg fogom nézni. tönkre-. nekünk jött a csomag. elő-előtűnő. el-. egybeírjuk vele: átad. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. meg-. ide-oda tekinget. meg nem értés stb. de: nekimegy (a szekrénynek). le-föl sétál. félbe-. le-leereszt. menjetek előre. neki (= őneki) megy a levél. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). ki-. benn-. újjá is építjük. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. szembe-.v. tele-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. le-. ide jött (nem a szomszédba).v. össze-összevesznek. újra-. szembeszállás stb. bele-. újjá-. előre-. közre-.131. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. ellen-. külön-. beleszeretett a lányba. megfogom a lepkét. visszaszerez. de: idejött hozzám. szét-. alá-. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. hagyj fel (ezzel). ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). szembeállva. stb. föl sem véve stb. ketté-. be-. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). előre-hátra pillantva. üljünk bele. kiállítani. benéz. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. felül. mellé-. szerteszéjjel. végbe-. utána-. széjjel-. de: (rossz) rágondolni is. de: meg tudták javítani. meg-megállt. de: abbahagy. fel. de: hozzájárul (valamihez). közbe-. (nem) félre állt (hanem középre). Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. 132. haza szabad menni. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. rá-. stb. vagy az ezt követőhöz. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. fönn maradt (a padláson). megtartó. hozzá-. felnyit v.

valamerre stb. nemsokára. semmiféle stb. visszafelé. melléknév). önmagam. sosem. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. ill. szintakkora. stb. miután stb. haddelhadd. teáltalad. önmaguk. mimellettünk. (határozószóból kötőszó). semennyi. őutána. dehogyis! (= nem). semmikor se. egyrészt (kötőszó). semmitől sem. sehova se. stb. amely egészét tekintve más szófajú. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. mindannyi. énmiattam. mind-. 134. senkinek se. csakannyi. önnönmagatok. járókelő. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. mintha szeretné.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. egymagad. elsősorban stb. de: szebb. tinélkületek. szintolyan.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. 135. bármi. mint ha sír. sem. ővelük. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). nefelejcs. hanem. ennivaló. minden. önnönmaga. sehogy sem. ugyanannyi. stb. sohasem. földalatti. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. munkanélküli. senki sem. 133. Különírjuk viszont a se és a sem szót. csakolyan. ennélfogva. ha nevet. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. csakennyi. sehogy. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. ugyanolyan. mindazonáltal. – De: sohase. ugyanis. 137. semmikor stb.és vala. éppolyan. egymagatok. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). fogdmeg(ek). ennél fogva húzd stb. sehol sem. de egymásmellettiség. hogyne. (igés kapcsolatokból főnév. de: egy részt kapott belőle. akárhol. stb. nemszeretem (dolog) stb. stb. ugyanakkora. semmint. semmilyen. Sok eset mutatja. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). tegnapelőtt. mindenki.egymagam. Olyan szavak. mihozzánk. dehogy. hártyásszárnyúak stb. sose. sehonnan. éppakkora. önmagad. Tagadó névmások előtagjaként a se. stb. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). nemtörődöm (ember). – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. hasonlóképpen: egymásutániság. hogy egybeírandó az olyan összetétel. az első sorban ült. őközöttük. semeddig. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. bár-. csakhogy. éjféltájban. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. inni való víz. . A külön. éppannyi. tenálad. de hogy is gondolod? . képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. ugyanez. bármikor. (melléknévből főnév). őtőle. Az akár-. valami. szintannyi. önnönmagunk. mindenhonnan. 136. tinektek. sohasem.

deka-. de: befogadóképesség. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. teljesítménynövekedés stb. készruhaáruház. leginkább hasznot hajtó stb. nitrogénasszimiláció. elnemkötelezettség. deci-. pénzügyőrlaktanya. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. élelmiszerkészletüknek. nyersolajmotor. könyvritkaság-gyűjtemény. de: legszívhezszólóbb. (bőséges) élelmiszerkészletű stb.. úttörővasút. A külön. hasonlóképpen: legharcrakészebb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. élelmiszerkészlet. szeretetreméltóság stb. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. hogy könnyebben olvashatók legyenek. paradicsomsaláta. rádiószaküzlet. cserépedénygyártásnak.egyenlőoldalúság. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. De: sakk-kör stb. gépkocsivezető. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. felezőegyenes. 62. centi-. kölcsön-visszafizetés stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. állománykiegészítés stb. leghasznothajtóbb stb. ivóvízellátás. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. matematikatanítás. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. békeszerződés- . 138. stb. honvédemlékmű. tornász-csapatbajnokság. kerékpárjavításokat. foszforműtrágya-gyártás stb. rendőrjárőr. mértékegységrendszer stb.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. extraprofit-elmélet stb. cserépedénygyártásban. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. 139. barnakőszénkoksz. (Vö. Az egyébként szabályos. dokumentumfilm-bemutató. munkaerő-nyilvántartás. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. de: anyagcserevizsgálat-kérés. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. honvédemlékműveink. televíziókészülék. megnemtámadási (szerződés). de kerékpár-javítási.

de: házifeladat-készítés. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. Ady-szobor. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. -jú. Apáczai Csere János-emlékünnepély.) . de: szabadvezetékhálózat. – Ritkábban ugyan. többféle.. 170. egynemű. ajakhang. de: fény-árny játék. Herkules-erejű.) 141. -rét. Kovács mérnök. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. pálfordulás.tervezet. stb. Zsiguli gépkocsi. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb. Petőfi-szerű. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. szabad vezeték. A -fajta. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. rézötvözet. (Vö. -ű. a Kalmár fiú. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. -ú. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás).) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. -s. -nemű. sokrétű.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Jedlik Ányos-féle. amely az egészhez járul. Hasonló esetek: hideg víz. Mária-arcú. Kazinczyverseny.: 171. stb. de: szövő-fonó ipar. de: ajak-fog hang. stb. Kászim pasa bástya stb. de: számtan-házifeladat. továbbá: kutyamacska barátság. ésszerű stb. fényjáték. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. Fabulon arckrém. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. József Attila-díj. (Vö. Mátyás-templom. Balassi-strófás. Fazekas elvtárs. légi fénykép. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Kossuth-díjas. de: hidegvíz-csap. gyár). és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. de: réz-arany ötvözet. 167. stb. foghang.. árnyjáték. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. Dezső bácsi. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. (Vö. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. házi feladat. 169. aranyötvözet. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. röntgensugár stb. fonóipar. kerekasztal-konferencia rendezése stb. a Nagy család. de: légifénykép-montázs. stb. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Hasonlóképpen: szövőipar. 168. föld-levegő rakéta stb. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. kerekasztal-konferencia. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. munkásszövetség. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. 201. stb. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). -féle. (Vö. negyedrét.

és nyírfafélék... [Vö. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-.Felsorolásban az elmaradó közös. stb. mogyoró. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. 262. pont. és a 291. a sorszámnevekkel a 267. a tizedes törtekkel a 274.. . a) és a 290. Tömörkény. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. a törtszámnevekkel a 291. c)] 142.és Gárdonyi-szerű..

magyar. indián. társadalmi és politikai mozgalmak. olvasó népért. mohamedán. finnugor. néger. a nagy októberi szocialista forradalom. 191. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. a magyar nyelv hete. református stb. a nevezetes napokat. pedagógusnap. ejha.. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. stb. a szabadságharc. országos távlati tudományos kutatási terv. (De vö. nahát. élet. (Vö.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. székely.) 147. kérdőjel. erdészeti és faipari tudományos napok. népelemek. germán. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. A kis kezdőbetűk 144. elnök. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. szász. kevés. család stb. jóllehet. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket.) 145. tavasz. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. stb. és. anyák napja. román. légkörkutatási szimpózium. a francia forradalom. haza. nemzetközi nőnap. szlovák. stb. A rendezvények. ország. bármennyi. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. május elseje. nyugati szláv. három. a felszabadulás napja. nemzetközi orvoskongresszus. 146. fásítási hónap. szabadság. párt. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. kínai. édesanya. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. Kisbetűvel kezdjük a népek. a honfoglalás. az alkotmány ünnepe. ötéves terv. . most. húsvét. a mohácsi vész. rendezvénysorozatok. orosz. palóc. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. fenséges. a nagy honvédő háború. drága. valamint – pont. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. vasutasnap. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. programok stb. termoanalitikai tudományos ülésszak. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. ami. karácsony. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. A nagy kezdőbetűk 148. 149. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. sváb. 150. katolikus. a rövidebb-hosszabb időszakokat. urál-altaji. a szakma ifjú mestere. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. a debreceni országgyűlés. külön fejezetben tárgyaljuk őket. itt. felszabadulás. ugye. virágzik.

Stb. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. A legfőbb érdem az Önöké. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. 264. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. / Engesztelés és nagy Ítélet. 144. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. 144. 149.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. barátom. hogy… stb.) 150. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. erősítheti a szavak hangulatát. Apám.. Stb. 253. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-.] . felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. a). Örökké hálás leszek neked a segítségedért.felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. névmásokat és névmási szerepű határozószókat.”. „Légy fegyelmezett!” stb.. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. törökül. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. ha nem értene félre. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. Stb. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. (Vö. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Szeretnék mindig Veled lenni. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. (Vö.) [Vö. a Végzet. 256. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. Kinyílt / a földbe zárt titok. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. stb.) Egyéb esetek 151. Melegen érdeklődött irántatok. a Hatalom. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. Igazgató úr.

levélcímzésben. igazolványok. 153. – Ha a szöveg első szava számnév. Ifj. stb. B porta. idősb. ajtó. 5. Széntermelésünk. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. a bizottság titkára. rektor. szót. stb. A légfék vázlatos rajza. özvegy stb. a táblázatok. stb. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. Igazgató. Az útbaigazító feliratokat. Mészáros Mihály. A családnevek előtti doktor. Házfelügyelő. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen.152. Kelemen László. stb. s ezt számjeggyel írjuk. igazgató. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. miniszter.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. . ifjabb. III. hogy…. Id. oszlopba rendezett névsorban stb. Pénztár. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. titkár. grafikonok. ábrák stb. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. Jakab Imréné. Mészáros Mihály is. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. oklevelek stb. vágány stb. a társtulajdonosok közös képviselője. Szép Gergely és ifj. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. metróvonal. Nyilvános telefon. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök.

Budapesti Műszaki Egyetem. Éva. az utca (u. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Másrészt arra kell törekednünk. az intézményneveket. Parázs (tűzhelymárka neve). a földrajzi neveket. Kőrösi Csoma Sándor. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. de: mór (népnév). az Ének a pesti ligetről című vers stb. de: hollófészek (a holló fészke). György. hófehér). Magyar Nyelvőr stb. Nagykőrös. stb. New York-i stb. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. de: szőke (hajszín). Szerencsés András. személynév). Pál. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. de: kortárs (valakivel egy időben élő). ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. de: fakó (színnév). A név nyelvi felépítése is jelezheti. így pl. Pepsi-Cola. a csillagneveket. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Velencei-tó. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Werbőczy. meddig tart a tulajdonnév. Észak-Afrika stb. de: rák (állat neve). Mind a családneveket (vezetékneveket). Szeremlei-Szabó Zsolt. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Központi Fizikai Kutatóintézet. Körmendi. de: parázs (izzó tüzelőanyag).) szó a név utolsó eleme. Wittmanné. Szántó. Rutascorbin. Helyesírási tanácsadó szótár stb. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. Hollófészek (hegy neve). Patyolat (vállalat neve). . a márkaneveket. A város peremén. Wittmann-né. stb. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. az állatneveket. a címeket stb. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Annamária. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. de: patyolat (fehér. Deli. Zsuzsa. Kortárs (folyóirat címe). Rák (csillagkép neve). Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. stb.) A személynevek 155. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Fakó (tónév). Olaszország stb. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. a című (c. Tóthpál. Mór (helységnév. Ez egyrészt azt jelenti. newyorki stb. (Nem pedig: Kissel. Hegyalja. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel.

A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Vörösbaranyi stb. Pesthi. Wathay stb. ebben a formában használandók: Bocskai. Tsétsi János. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. és sorrendjük nem cserélhető fel. Keöcherepy stb. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Gombocz. Bíró. Konkoly-Thege stb. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Kőrösi Csoma. Sigray. (Vö. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Hajdu. c) Az olyan névformák. ezért a két névelem általában együtt használandó. (nem Komjáti. Csulyak stb. Kemechey. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Thewrewk. 156. Kazinczy. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Zrínyi. (Vö. Eördögh. Nagygyörgy. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja.A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Werbőczy.). Pesti. sem pedig korszerűsíteni (pl. Rákóczi. Verseghy stb. 87. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Zrini). Vay stb. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. Kiss. Kultsár. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Csécsi). illetőleg: Kakas. Orczy. Kunszabó. 87. Gaál. de egyszersmind lehetővé teszi. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Apáczai Csere.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. (nem Cacas. Batsányi – Bacsányi). Teleky stb. 158. Endrődy-Somogyi. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Pais stb. Csokonai Vitéz. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban.. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. 157. Maszlaczky. Hajdú.).) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Kis. Chuliak stb. Czombor. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Verbőci. Tóthmátyás. – . Csombor. 12. Lorántffy. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Vatai stb. Tótfalusi Kis stb. 12. Rákóczy. Takács stb. stb. Buday. Batsányi. Kerpel-Fronius..

94. Táncsics Mihálynak. Jolán. Nagyné Kovács Anna. Raul. 209. leninizmus. Móriczcal. Papp-pal. Zsanett. stb. petőfieskedők. Lexi stb. Marcellel. Szemeréről. Kovács Anna forma is. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. 159. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Tótfalusi stb. rippl-rónais. marxista. (Vö. Babitscsal. Marcellal v. Ozirisz. Madáchcsá. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah.) 162. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó.) 164. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Bálinttal. a régies betűt változatlanul hagyjuk. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Márió. Klaudia. 165. a -val. stb. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Isten. tóthpáli. – Bár nem hivatalos. Kossuthhoz. stb. madáchi.) 163. Ilosvai Selymes Péter-es stb.Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Nagy Jánosné Kovács Anna. mikszáthos. Makk-kal. erdey-grúzi. Mind régi (eredeti és jövevény). akkor megtartjuk az eredeti nagy . A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. -vel (és néha a -vá. Paiszsal. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. képzőket). Artúr. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. kispéteres. Széll-lel stb. Piroska. s a szül. 160. Ilosvai Selymes Péternél. (Vö. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. mint a közszavakhoz: Dózsát. 62. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Véghgel. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. jókais. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Vilma. – De: Táncsics Mihály-i. -vel (és néha -vá. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Zeusz stb. jeleket. stb. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Boldogasszony. 94. Vörösmartyé. László. Zsolt.. Bálint. Hadúr. Félix. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Kodállyal. (Vö.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Jupiter. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Mariannal stb. Alexandra. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. a Hunyadiak. Betti. 83. mi lett vele. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Szabolccsal stb. használatos az N. Rátzcal. Tudja isten. Az -i és az -s melléknévképzővel. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. (Vö. (Vö. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. 161. Árpád.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok.

168. Vajda Elemér akadémikus. Arany János-idézet. Lenkey-század. [Vö. Petőfi-kultusz. 140. stb. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház.kezdőbetűket. Eötvös József-i (iskolareform). az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Előre brigád. Konkoly-Thege-érem. Szalay Tamás érdemes művész. Földényi-kórus. stb. [Vö. Rettegett Iván. Zsófi néni. Személynév – akár egy-. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. a szép Csapóné stb. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. 165. martinkemence stb. Szent Benedek-rend. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. b). nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Marótcsoport. Hadrovics–Gáldi-szótár. Inotai úr. Bessenyei-kúria. Bánk bán. 140. Anjou-ház. Az uralkodóházat jelentő ház. Bartók Bélaemlékév. b).vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. az ifjú Ady. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Tudor-dinasztia. Radnóti őrs. Oroszlánszívű Richárd. stb. Zalka Máté lövészezred.] . Bourbon-család. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Polgár doktor.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. 169. (Vö. Moharos kartársnő. Ady-vers. Csák nemzetség. Nádasdy-kastély. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Deák-párt. Kodály-módszer. 201. Nagy Péter. Nyék törzs. Szemere-kormány. Sárosi János marós. [Vö. a Kossuthok. sőt fantázianevektől). amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. haragot stb. krisztustövis. Ady Endre úttörőcsapat. érzékeltetheti. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Szent Erzsébet stb. Noszty fiú. Rőtszakállú Frigyes. Geiger–Müllerszámlálócső. 166. 140.). Sabin-cseppek. Celsius-fok. Habsburg-ház. Kossuth-díj.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. stb. Németh mérnök. Somogyi Béláné főelőadó. Petőfik. Jagellóház. Dobay szakaszvezető. 167. Táncsicsok kora. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. a Kisfaludyak. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. stb. a nyelvújító Kazinczy. Kovács államtitkár. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Egy. 162.

Mátyás-templomi. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Tiszántúl. Apáthy-szikla. -ű. stb. Csákó. stb. Olasz Köztársaság. Wesselényi-féle. [Vö. Mária-arcú. de: Sárospatak (helységnév). -s.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Munkácsy-szerű. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Dél-Amerika stb. Ráró. Hadrovics–Gáldiszótárbeli. Szombathely stb. Az egy. 140. JoliotCurie-féle. Villám. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). Szent István vértanú plébániatemplom. A földrajzi nevek 173. a különírt tagokból álló nevek (pl. Ferenc-hegy (domborzati név). (Vö. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Ha egymástól különírt. Cirmos. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Ráró lovam stb.169. b). József Attila-díjas. de: Hűvösvölgy (városrésznév).). szobor) kapcsolódik. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Szeged stb. Sáros-patak (víznév). Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Szinyei Merse Pálszerű. 167. (Vö. Vuk stb. Jókairegénybeli. Kászim pasa bástya.) Az állatnevek 172. Konkoly-Thege-érmes. de: Ferenc körút (utcanév). – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. -jú. 171. Jeremiás próféta kolostor stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Herkules-erejű.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Bagira. 141.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. stb. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Zsivány-patak. Zrínyi-soros. Kossuth-díjas. -ú.] 170. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Erdey-Grúz–Schay-féle. -beli. Kodály-módszerű. Paál László-szerű. A többi toldalék . Pillányi út stb. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. mert a formailag hasonló (sőt azonos). Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Az egyelemű nevek (pl.). 168.

Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. ország. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb.kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). hegyaljai stb. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. föld. 175. valamint általában a helységrészneveket: . -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Alapformájukban nagy. az országrészneveket. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. alföld. az alapformát természetesen nagybetűvel. part utótagú országneveket. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket.

-i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. -tavi Szandaváraljapataki . -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll.

patak.. domb. a 177. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. halastó stb. a) pontban: Cselőte. Kab. fennsík. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. tó. összetett szavak is: félsziget. Kaszpi. völgy. Így pl. névrészek. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. hegy. lapos. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. b) pontban: Huron. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. ill. b) Tulajdonnévi előtaggal . ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. dűlő. sivatag stb. Az olyan nevek. akár idegen eredetűek). a 176. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. szőlőhegy. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. holtág. 177. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. dombvidék. öntözőcsatorna. és a kötőjelet megtartjuk. hágó. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. Zéland. hegységi stb.Dunazug-hegység Dunazugstb.

vö. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. . az alakulatot nagybetűvel kezdjük. 176. vö. Holt-Tisza. Holt-Tisza. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. vö. belső. Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb. 176. vö. 177. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. a közszói tagokat kisbetűvel. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük.) kerül. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a). a). vö. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. János-dűlő. vö. 177. érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. 176. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. nagy stb. a). b) Ha egy kételemű. a). János-dűlő. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a) Ha egy kételemű. 178. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását.alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. 176. a közszói tagokat kisbetűvel. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van.

alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. kötőjel nélkül. Alapformájukban hasonlóképpen. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. Minden tagot külön szóba írunk. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. de . továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. 179. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást.

tér. járás. bánság. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. állambeli stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. út. köz. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. terület stb. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. 182. városkörnyék. a közszói tagokat kisbetűvel. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. grófság.az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. híd stb. 181. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői . a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.

de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. a Duna-hidak stb. jelölt határozós. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb.Tas vezér utca Március 15. 194. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. 183. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. ez azonban nem válik a név részévé. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. (Vö. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). . 184. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. jelölt birtokos jelzős. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. Tas vezér utcai Március 15.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb.

holdak stb. Ezek összetartozását. Az -i (néha -beli) képzős . Az intézménynevek 186. társadalmi szervezetek. tehát: föld körüli utazás. a hold szépen világít. A csillagnevek 185. Fiastyúk. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. bolygók. szövetkezetek. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. Orion. a nap sugarai stb. oktatási intézmények. Vénusz stb. Plútó. A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. cégszerű nevében – az és kötőszó.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. A hivatalok. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Tejút. csillagképek. tudományos intézetek. Merkúr. A csillagok. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. Ha a föld. Az intézménynevek – néhány állnak. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk.

amely megegyezik azzal a formával. az intézménynév részének . b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Sopron.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. a pécsi nevelőintézet. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám.. Pécsi Nevelőintézet. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. Dusnok. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. ill.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. szállóbeli) stb. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. építőipari vállalati Volga szállói (v. 188. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. Sz. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. szállóbeli) Szabadság szállói (v. a tolmácsi általános iskola stb.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Nemzeti Színház. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. sz. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. stb. Szeged. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Tolmácsi Általános Iskola stb.

c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. stb. tanács. de: a bizottság véleménye szerint. stb. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. utaló szavakat. segélyt kapott a vállalattól. a tanárképző főiskolán stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). a Hazafias Népfront X. a Nemzetiben játsszák. Ker. egy karbantartó csoportot szerveztek. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. iskola. Szegedi Nemzeti Színház stb. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál).és Magfizikai Kutatóintézet. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. ha nyilvánvalóan alkalmiak. 189. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. testület stb. a XI. az Eötvösön v. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. egyetem. üzem.tekintjük. Kerületi Bizottsága stb. Állam. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. de: a kutatóintézet kidolgozta. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell . tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. Tanács szakorvosi rendelője stb. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. a tanács intézkedett. rendőrkapitányság stb. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). vállalat. intézet. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. az Eötvös Lorándon végzett. hivatal. neve akkor írandó intézménynévszerűen.) olyankor is kisbetűvel írjuk. stb. feljegyzés a jogi csoportnak. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba.

A nem márkanévként használt. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. 146. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Fabulon (arckrém). (Vö. Kis Rabló éttermi stb. az osztrák légitársaság stb. vendéglők. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. stb.. Kis Rabló étterem. Vegacillin (gyógyszer). Rómeó férfiruházati bolt. Ugocsa mozibeli. 191. bélyegzőn stb. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Vén Diák eszpresszó. kecskeméti barack. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. – Címkén. a különírást is: Keleti pályaudvari. tokaji bor. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. repülőterek.) 192. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Alfa Romeo (gépkocsi). vásárok stb. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. levélpapíron. mozik. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Ferihegyi repülőtér. A pályaudvarok. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Katonatelep vasúti megállóhely. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). hirdetésen stb. – De: jövőkutatási konferencia stb. temetők stb. termékeknek. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. . stb. megállóhelyek. az olasz fémipari szakszervezetek. a Lukácsba jár úszni. Szegedi Szabadtéri Játékok. a lengyel hadsereg. kiállítások. stb. fürdők. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Nemzetközi Valutaalap. Kerepesi temető stb. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. szervezeteknek stb. eszpresszók. üzletek. Coca-Cola (üdítőital). Lukács fürdő. Gyártmányoknak. Cégtáblán. Ugocsa mozi. meggylé. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. Vadászati Világkiállítás stb. Trabant (gépkocsi). A márkanevek 193.

Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. a képzőművészeti alkotásoknak. Pest Megyei Hírlap. Nobel-díj. Eötvös Loránd-emlékérem stb. hetilapoké. Az állandó címeket. – Állandó cím az újságoké. Élet és Tudomány. . stb. a szocialista munka hőse is megjelent. József Attiladíj.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. sőt sok szám címeként használatosak. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. továbbá ha csupán címként szerepelnek. Panangin tabletta. Nők Lapja. a zeneműveknek stb. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Az Est. (Vö. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. A tanácskozáson Nagy József. a cikkeknek. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. stb. Stb. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Új Tükör. folyóiratoké. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. hogy több. tehát az újságok. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. a Szocialista Munka Hőse. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. Magyar Nemzet. 197. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje.) A kitüntetések és a díjak neve 195. érem. Akadémiai Aranyérem. illetőleg típusait jelölő szavakat. Odol fogkrém. a dolgot jelölő szót is. Ezeket az jellemzi. Népszabadság. A szabályt akkor is követni kell. József Attila-díjas.194. Valóság. A címek 196. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. Nyugat. 183. egyediségre és egyszeriségre törekszik. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. Nobel-díjas. Kincskereső. emlékérem stb. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. Tomi Mat mosópor. Kiváló Dolgozó stb.

– Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. pullmankocsi. stb. szentjánoskenyér. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. szimfónia stb. a Nemzeti dalt. Hazám. konyak. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. zeneművek. – Munkácsy képének. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Az egyedi címeket. stb. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. IX. Örökzöld dallamok. termosz stb. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. tehát a költői művek. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast.198. A kőszívű ember fiai. Zenedélelőtt stb. a Népszabadságé. wertheimkassza. a Számadásnak. a Szerelem?-nek…. Odüsszeia-beli (világ). stb. szobrok. hát megleltem hazámat” is. – Stb. értekezések. műsorszámok stb. pálfordulás. havanna. Új Tükör-szerű hetilap. ferencjóska. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Népszava-beli (hirdetés). A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Kis éji zene. stb. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. képek. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. Kék fény stb. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Pályamunkások. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Martinász. cikkek. Arany Toldijában. háryjános. stb. Álarcosbál. Tanulmányok Arany János költészetéről. Tulajdonnevek köznevesülése 201. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk . Továbbá: 1916 őszén. pecsovics. Ember az embertelenségben. stb. könyvek. a Társadalmi Szemlét. pl. 200. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. a Kritika-féle folyóiratok. – Stb. Orvosi Hetilap-beli (cikk). címét a következőképpen írjuk. szendvics. Jókainak „Az arany ember”e…. Hajóvontatók a Volgán. Ha a címeket szövegbe illesztjük. priznic. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. 199.

magyarosan írt közszói formák között. 168.] A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. .föl: pasztőroltás. 140. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. [Vö. dízelmotor. makadámút. dízelolaj stb. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. b).

digitális. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. menedzser. még akkor is. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. mechanikus. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. technika. ha h-nak ejtjük. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. futball. és vesznek át egymástól közszavakat is. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. . karbamid. A tulajdonneveknek azonosító. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. tulajdonneveket is. oxigén. lézer. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. monarchia. millió stb. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. a következőképpen járunk el: A ch-t. Az olyan szavakat.. szemben azokkal az idegen nevekkel. fix stb. eredeti formájukban használjuk. megtartjuk: jacht. textil. magnetofon. pech. kemping. ha közkeletűek. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. szexuális. idegen szavakként tartjuk számon. szelektív stb. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. 204. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. technikus stb. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. kombájn. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. televízió.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. mechanika. egzotikus. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. hisztamin. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. izotóp. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. mikroszkopikus. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. x vagy q betű van. azaz olyannyira meghonosodhatnak. taxi. kóla.

Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Mercédesz. A földrajztudomány. (Đorđe Branković. akadémista. akadémizmus. helységek stb. dzsunka. periódus – periodikus. Husz János. Napoli.egzisztencia stb. realizmus. Alsó-Ausztria. tájfun. szamuráj. Elba. Kolumbusz v. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. Sziklás-hegység. 28. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. 161. mecset. Luther Márton. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. pagoda. Krisztián. Jan Hus. Bécs. Karl Marx. reális – realista. Cristoforo Colombo stb. Rajna. az idegenforgalom. Marx Károly. Subotica.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. realizál. (Vö. stb. esztétikum. Itália. gésa. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. stb. Isztambul. Kolumbus Kristóf stb. határainkon kívüli hegyek. Szent Lőrinc-folyó. stb. a könyvtárügy. Csendesóceán. láma. esztéta – esztétika. helyett). Alpok. Oradea. (Vö. Hispánia. 206. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Ausztrália. külföldi területek. -izál. típus – tipikus. Martin Luther. Kordillerák.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. Kálvin János. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Oszvald. Paris stb. stb. Kraków. Szabadka. København. Latin betűs írásrendszerű országok. . számum stb. -ista. helyett). Nápoly. Prešov. tipizál.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Wagner Richárd stb. İstanbul. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Szicília. szovjet. A tulajdonnevek írása 207. (Vö. karate. -izmus stb. Jean Calvin. s csak néha tartjuk meg: exegézis. 209. Richard Wagner stb. Nagyvárad. Vezúv.) 208. Párizs. minaret. Burgundia. tajga. -itás. a postai forgalom területén. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Krakkó. Moldva. Eperjes. Svájc. (Friedrich Engels. Odera. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. Temze. vizek. exogámia stb. 205.. esztétikus. Koppenhága. antikvárium stb.

Ezópus. Maximilián. park and ride. Wuppertal. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. . Tallinn. Shakespeare. Krőzus. de: tuberculosis bronchialis. Luxemburg. dózis. Karlovy Vary. de görögösen: Kroiszosz. szólásokat. Beatrix. eppur si muove. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. tüchtig stb. de: Bacillus anthracis. 204. hobbija. Horatius. Így járunk el természetesen akkor is. Prágában. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Rousseau. eredeti helyesírással írandó: bacilus. 163–165. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. stb. Herkules.209. conditio sine qua non. kálvini. arabeszkek. Puccini. Dubrovnik. Mexikó. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe.) 210. koktélt. Anyegin. Milánóig. stb. de: dosis effectiva minima. lemberdzsekben. tuberkulózis. Buenos Aires. annak tagjaként fordul elő. show. közmondásokat: all right. Huszé. myocarditis. Chopin. Ezeket közkeletű. lady.. (Vö. nem általános használatú közszavakat idegenesen. riporttal. A latin betűs írású nyelvekből átvett.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Latium. A tulajdonnevek írása 214.) 213. Bologna. Babilon. Peking. Kairó. 174–184. de: Potyomkin. couchette. Néva. löncsöl. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. stb. François. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Zweig. Eminescu. Kréta. krómoz. Rio Grande do Norte. stb. 214. Loire. Vaasa. (Vö. Potemkin-falvak. rinascimento. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. señor. Lenin. nikotinos. nápolyi. stb. stb. Athén. tête-à-tête stb. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. (Vö. Himalája. A toldalékok kapcsolása 211.

163. schillingért. hertzcel. Marxszal stb. de: Oslóban. goethés (Vö. fixszel. horatiusi. Chatelet. greenwichi. Amundsenről. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. de: Goethének. Marasesti. signorét. Engelsszel. stewardessek. e-je. Janus Pannoniustól. (Vö. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. karl-marx-stadti. Maranón. stb. Lódz. – allegro. az alapbetűt megtartjuk: Capek. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. verdis. pechhel. Félixszel. oslói. ill. Gdansk. Habsburgok. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. b)] Ha az i képző egyelemű. Liepāja. Molière. goethei. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. Nyomtatásban. allegrós. (a) pompeji (ásatások) stb. toulouse-lautreci.Krleža. Liepaja. 175. 29. Karadžić helyett Karadzsity v. ó-t. . hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. – Oslo. A toldalékok kapcsolása 215. -vel és a -vá. de: allegróban. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Mărăşeşti. vichyi stb. – Sinaia. 174–184. 216. de: Sinaiában. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. de: signorinák. Gdańsk. wrocławi. stb. barrelnyi. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. mind a tulajdonnevek végső a-ja. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. Moliere. allegroszerű. – Coca-Cola.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). Franszoise. b)] 217. Łódź. néma) betű van. stb. – Malmö. campanileszerű. b) A -val. Châtelet.. Marañón. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. Balzackal. Njegoš. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. Plzen. fixszé. Plzeň. Greenwichcsel. – Goethe. a mellékjelet elhagyjuk. campanile. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. Coca-Cola-szerű. Steinbeckkel. shoppingol. Karadzsics) teljességgel helytelen. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. cowboynak. stb. fairül. [Vö. [Vö. Stockholmnál.). malmői. ha nincs megfelelő betű. é-t. de: Malmőből. Francois. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Bachhal. sinaiai. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. Françoise helyett Franszoáz v. ortodoxszá. de: Coca-Colát. 163–165. o-ja és ö-je helyett á-t. de: campanilén.

-vel és a -vá. Irtis. Kijev. Ahmed. Tallinn-nál. Fagyejev. Montreux-ig. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. A -val. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. voltaire-izmus. Montesquieu-nek. 210. Anatole France-i. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. New York-i. Falstaff-fal. – De hagyományosan: Anjouk. az arab. hidzsra. -vel és a -vá. Hirosima. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. Szecsuan. Zsenmin Zsipao. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). stb.. bektási. -ista.monsieur-nek. Macujama. A szépirodalmi művekben. joliot-curie-s. Nagoja. khitón. -ista. az orosz. bordeaux-i.. szputnyik. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Odüsszeusz. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. akkor az -i (-s. stb. (Vö. Lancsou. (Vö.és hangsort együttvéve (pl. stb. a görög stb. Harun ar-Rasíd.). esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. Tolsztoj. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Rousseau-val. Loire-on. ploieşti-i. Gogol. Szaladin. Iaşi-sal. 164. Scott-tól. . Seremetyjevo. Thébai. Sanghaj.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. Evdokía. Szun Jat-szen. 205. Scott-tal stb. Voltaire-é. Marrákes. Platón.) 219. voltaire-es. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. lille-i. Hupej. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Leonardo da Vinci-s. Venizélosz. Iaşi-nál. Kuroszava. 94. Grimm-mel. Iráklion. Karlovy Vary-i. stb. a kínai esetében) vagy az idegen betű. stb. [Vö. Molière-rel. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. Hokuszai. ikebana. Báb-el-Mandeb. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Kavála. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Walter Scott-os. Frankfurt am Main-i. Po Csü-ji. hagyományos formájában használjuk. Periklész. Glasgow-ban. Délosz. 10. Dzulfikár. Peugeot-t. Iszmáilíja. châlons-sur-marne-i. 163. a sajtóban.

220. az egyetemi és főiskolai oktatás. az idegenforgalom. A toldalékok kapcsolása 222. stb. száriban. Szöulnál. Velikije Luki-i. 1984. A szaktudományok. Budapest. vagy elterjedten ismernek. Hriszto Botev-i. Szapphóé. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. tatamin. 1981. a postaforgalom. dzsúdózik. Az újgörög nevek magyar helyesírása. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Plutarkhosszal. arisztotelészi. Budapest. a tudományos ismeretterjesztés területén. alma-atai. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Solohovval. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. . Tobrukig. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. kuvaiti. 221. kamikadzék.

229. Chartres. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. stb. Leo-nóra vagy Le-onóra. ideá-lis vagy ide-ális. a)] 226. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. part. 226. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. – Ez a szabály olyankor is érvényes. fia-tal. Nîmes. stb. rendületle-nül. „Le-a” stb. 225. rendületlenül. Soós. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. „e-móció”. Ke-re-csend. shop. drog. pró-ba. Le-ó stb. Sásd. – Minden szó annyi szótagú. Annáé-ké vagy Anná-éké. asztal. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. Pest. dry. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. Georch. stb. fi-a-i-é. ragos. könyveitek vagy könyve-itek. A több szótagú. fi-atal. . blues. „Á-ron”. team. font. [Vö. A szótagolás szerinti elválasztás 224. „emóci-ó”.. De-zső. sztrájk. Csil-la. [De vö. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. illetőleg a következő sorba átvinni. hajt. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. Elég gyakori. Azokat a szavakat. lajst-rom. Gaal. nem választjuk el: föld. a „haza-i”. stb. Hume. 230. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. street. asz-tal. stb. me-ta-fo-ra. ka-to-na. Bánk. Schmidt. te-ker-vé-nyes. ahány magánhangzó van benne: bál. bugy-gyos. York. stb. É-va. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. ha az eredeti helyesírással átvett. ma-gá-nyos. Brahms. nyolc. Maugham. tolnai-ak vagy tolna-iak stb.. há-zig. 224. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. György. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak.AZ ELVÁLASZTÁS 223. ill. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. vá-szon. Be-rety-tyó. strand. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. tehát az „a-lap”. Zsolt.

Papp-tól. stb. Er-zsi. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. Kissnek. amelyek szótagot kezdenek. 227. bizott-ság. akkor úgy választjuk el a szót. Bar-tók. Hamburg-ban. tet-ted. több-let. [Vö. megy-gyel. stb. Veszp-rém. ész-szerű. hit-tem. négyet. Tallin-nig. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. fosz-fát. Szabol-csé. házun-kat. Nagy-gyal. Dosztojevsz-kij. Ford-dal. bratsz-ki stb. stb. tink-túra. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. Ily-lyés. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. Tallinn-nak stb. húsz-szor. ton-na. stb. tiha-nyi. Maupas-sant. köny-nyes.Az au. A dz és a dzs többjegyű betű. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. kalci-um. Szabolcs-csal. ko-sár. 163. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. tarisz-nya. leni-nizmus. stb. kertig. karszt-tá. ki-sebb. Gyu-la. moza-ik. mor-zsa. szükség esetén elválasztható: kala-uz. b) Azokat a magánhangzókat. váku-um stb. stb. Kecskemé-ten. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. maga-san. recs-ki. ró-zsa. – Így járunk el akkor is. lajst-rom. pa-don. arany-nyal. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. rossz-kor. tal-palatnyi. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Mari-etta. stb. vonzza. pén-zért. adóssá-gok. mil-liméter. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. tömb-ben. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. kom-munális. dob-ban. ennek elválasztásakor mind a sor végén. Kodálylyal. ka-sza. pesti-es. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. De: Széll-lel. ásvány. pogy-gyász. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. galy-lyak. templom. meggy-ből. stb. stb. átvisszük a következő sorba: fi-ók. metsz-szük stb. Mikló-sék. Ojszt-rah. Heren-dig. eu betűkapcsolat. kilenckor. háza-ik. Me-csek. hal-lak. rongy-gyá. stb. ösz-sze. Ecse-ren. al-lons. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. vi-asz. Szél-lért. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. Bony-hád. víz-zé. Gellért-től. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. ost-rom. szity-tya. fe-udális stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. Carrara. ezért elválasztáskor ugyanúgy . Boty-tyán. há-zunk. batyu. stb. könny-től. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Hoszszú. Job-bágy. csoport-tól. Boz-zai. adósságo-kat. Ing-rid. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. töl-gyes. stb. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. kulcs-csal. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. stb. Tri-eszt. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. stb. Ugyanígy: játsz-szál. Vajdá-ék.

tádzsik. Szé-chy [e. tele-xezünk. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. mene-dzser.: szé-csi]. Gas-cogne. [Vö.: fara-gó]. Baude-laire. halan-dzsázik. War-gha [e. Ka-ra-džić. van betoldva. lán-dzsás. ma-dzag. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. brin-dza. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. Bo-lo-gna. 230. stb.: ben-cúr]. Me-xikó. bri-dzset. maest-ro. Fuku-dzava. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. ma-chináció. Bibera-chot. Féli-xé. bóra-xos. pe-dzi.: var-ga] stb. A fontosabb szempontok a következők. pra-xis. stb. Ezért úgy tekintjük őket. – A -val. a) Az egy szótagba kerülő. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. Ben-czúr [e. Gior-gio. móriczos. Marx-szal. (Vö. Thewrew-köt. A ch kétjegyű ugyan. Ha magyar szövegbe idegen (pl. fi-xet.). Wa-shing-ton. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. stb. kossu-thi. Kiliman-dzsáró. Thew-rewk [e. pe-ches. he-xameter. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. 224. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. Kossuth stb. lengyel stb. Fabri-zio. Fu-dzsi. ery-the-ma. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. mahara-dzsa. -vel és a -vá. Kis-sék stb. Balo-ghék. bekezdés stb. edz-dze. Chris-tie. edz-het. Beö-thy [e. bórax-szá. stb [Vö. Bach-hal. 216. züri-chi. lopó-dzott. lopódz-dzanak. angol. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. 226. stb.: tö-rök]. kamikadzék. Ped-ro. mar-xizmus. de egyetlen jegyű. ce-pha-lal-gia. A latin betűs írású nyelvekből átvett. or-chidea. de egyetlen hangot jelöl. mondat. refle-xek. b)) 229. esp-la-nade. Mün-chen. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. ódz-kodik. Gi-gli. com-pa-gnie. Mah-ler. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. de nem egy hangot jelölnek. d). pszi-chológia. stb.. az x pedig két hang (k+sz) jele. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. stb. Cze-tzet. Mon-taigne. latin.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis.: dezső]. . Pap-pot.) nyelvű többszavas kifejezés. c). s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Ale-xandra. mint más többjegyű betűinket. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével.kezeljük őket. ma-ximum. Babi-tsé. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. ce-chem.: bő-ti]. f)] 228. stb. cou-lomb. Ma-dzsar. Fi-scher. Coo-per. bridzs-dzsel (ragos fn. francia. illetőleg: Szél-lért. gyűrű-dzik. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Ljub-lja-na. Ri-chárd. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. Fara-ghó [e. Mar-xot. Chur-chill.

MLSZ. stb. obst-rukció. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. SZTK. Bu-vá-ti. 234. komp-resszor. ing-ujj. stb. fi-lantróp. de: meg-int (= figyelmeztet). parag-rafus. diszk-rét. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). inf-láció. SZOT. mikroszkóp vagy mikro-szkóp. ELTE-re. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. stb. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. Belg-rád. Int-ransz-mas. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. Az azonos alakú szavak között több olyan van. hón-alj. az ismertebb elő. hol-ott. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. nem választható el: BVSC. b) A szóösszevonásokat. demok-rata. nem tekintjük összetételeknek. Röl-tex.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. a másik összetett szó: me-gint (= újra). Ma-vadé. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. stb. hogy az egyik szó az első. prog-ram. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. Ke-ra-vill. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. .). prog-nózis. ha elválasztásukra kényszerülünk. 232. NA-TO stb. gépe-lem (ige). Zág-ráb. kataszt-rófa. NOB. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. Shakes-peare. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. NDK-beli. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. pa-ragrafus vagy paragra-fus. MTESZ. amelynek elválasztása kétféle. as-piráns. Miche-langelo. konk-rét. épp-úgy. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. de: gép-elem (fn. Ofo-tért. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. kivált szaktudományi munkákban.231. szindróma. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Kö-zér-tig. rek-lám. ENSZ-ért stb. KISZ-esek. kül-ügy. inst-ruktor. mind alap-. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. termosz-tát vagy termo-sztát stb. nemcsak a problémát okozó helyen.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el.

extra-kromoszomális. kivételesen. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. stb. vas-utas. ugyan-is. Kis-ar (helységnév). vígope-rai. vas-út. dél-után. mind-egy. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. rend-őr. fel-adat. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. anti-klerikális. vasu-tas. transz-urán. nagyatá-di. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. zápor-eső. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. nagy-atádi. 238. 237. Sok olyan idegen szavunk van. ultra-projektométer. tölgy-erdő. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . preklasz-szikus. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. pre-klasszikus. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. Antark-tisz stb. szét-üt stb. szak-avatott. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. külön-élés. stb. Magyar-alád. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. dez-informál vagy de-zinformál. kis-asszony. infra-struktúra. stb. stb. nemcsak a problémát okozó helyen. egyszer-egy. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. inter-akció. para-frázis vagy paraf-rázis. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. improduktív vagy imp-roduktív. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. ion-stabilitás. tranz-akció vagy tran-zakció. meg-állás. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. Kis-oroszi. Bornem-issza. Lenin-grád. leg-alább. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. deci-liter. kar-öltve. proto-plazma. fela-dat. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. in-tranzitív vagy int-ranzitív. vírus-interferencia. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Pál-ffy. meg-öl. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. milli-gramm. egy-előre. Tito-grad stb. megál-lás. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. stb. kilogramm. stb. mikro-klíma. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. viszont-eladó. Dessew-ffy. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. vagy-is. melo-dráma. 235. elektron-optika. 236.még-is. Za-laegerszeg. vígoperai. leg-erősebb.

. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. a kötőjel (vö. 248...). valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között....). 293–297. 272–273. 246.AZ ÍRÁSJELEK 239. 256. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. a zárójel (vö. 247. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.). Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. 240–242. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák.). 275. a gondolatjel előtt és után stb. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.. a kettőspont (vö.. 100. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 274. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.. 265. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő... az idézőjel (vö. a vessző (vö. 243. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.. 250– 252. a nagykötőjel (vö.. .. 244. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. 96. 250–252. a kettőspont.. a gondolatjel (vö.).) A mondatokat záró írásjelek 240. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik... 296–297.). a kérdőjel.. 266–267. a pontosvessző előtt.) a kérdőjel (vö.. 250. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után. 253. Stb. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.. 258–259. 263... 250.. 260–261.. 299. 271. a vessző. 266. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. tagolódását. 290. 264.. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.. 262. 240–242. Nincs viszont szóköz a pont. 245.). a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. 248.. 248. 299. 275. 266. 268–269. 271. a felkiáltójel (vö. 240–242. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. 256.).. Az írásjelek szerepe kettős. egyaránt helyes megoldás kínálkozik.. Részben a mondatok szerkezetét. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése... 256. c) Az egyszerű felkiáltó.).. 278. a pontosvessző (vö...). Szóközt hagyunk a szavak.. 256. 256. 256–257. 270... a felkiáltójel. 247– 255. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 281.).

meg. s. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. hogy az és. minek neked kettő? Induljunk már. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. Stb.Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. meg. hiszen nem jön már.) A többieknek egy takaró is elég. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. úgy arat. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. aki még egy nyelven tud. / néztem. holnap indulhat! Figyeljétek. Ne várjunk rá tovább. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. mégis fekete az utca. / És mindnyájan várnak énrám. (A főmondat kijelentő.) Érzed-e. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hogyha késem. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. b) A tagmondatokat bevezető és. A rakodópart alsó kövén ültem. kenyér. – Közvetett felszólítást. család.) Az apja is Miska. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. vagy szemem világa veszett ki? Stb. 241. s. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. akár van kötőszó. Stb. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.) 242. hogy úszik el a dinnyehéj. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Szeretném tudni. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. hogy azonnal menjen haza. Éj van-e. legyen ő is Miska! Sokat késik. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. akár nincs: Régi igazság.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. (A második tagmondat kijelentő. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. Kértem. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.) Folytasd ott. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: . ne üsse bele az orrát! Stb. és dühösen elrohant. haza. utasítást kifejező. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. mi a baja.

b)] A hasonlító több. ahelyett stb. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. Stb. mint a gondolat maga. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. Ha azt akarjuk jelezni. ahelyett hogy tétovázol! Stb. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. Stb. hogy derekuk ne törjön. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is.. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. ahelyett hogy stb. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. aszerint hogy. 249. – Ha azonban az anélkül. elemek az első tagmondathoz tapadnak. hogy tétovázol! Stb. vagy szabadok? / Ez a kérdés. mint öt. / Esküszünk. / a téli éjszaka. Cselekedj ahelyett.Tündöklik. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. 245. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. mint ötöt stb.) d) Az anélkül hogy. 246. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. Hat több. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. Stb. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. Több mint öt évig élt külföldön. égesd el! Stb. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. aszerint. és az emberek arcába vágta. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. A mondatrészek közötti írásjelek 247. Cselekedj. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. anélkül hogy pihent volna. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. vagy ha jelezni óhajtjuk. [De vö. egyre jobbat akarunk. (Ilyenkor a több nem ragozható. eléjük nem teszünk vesszőt. Stb. mint a tavalyi. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. nyáron is azt hordta. hogy pihent volna. a port felkavarta. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. (Ilyenkor a több ragozható: többet. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. Fehér lett. pont. Stb. 244.. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. mint a fal.

Aztán elővette a bicskát. s. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. hol ahhoz kapott. Stb. az éjszakai vihar kidöntötte. Lehet jó is. Hol ehhez. Stb. sás. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. egy öreg diófát. Kétszer. A község tanácselnökének. a tőszomszédomat kereste. az élet anyját… Stb. és szegény nővérére. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. illetőleg háromszor kezdtük újra. Elhibázott. meg a kenyeret. álmos. könyv. és a beszédben szünet van közöttük. hátravetett mondatrészeket vezet be. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Stb. beszélget stb. Stb. majd jóízűen falatozni kezdett. b) alpont.a) Az egymásnak mellérendelt. lelkes. d) Ha azonos mondatrészek között és. meg. de helytelen elméletet agyalt ki. ha azonos szerepű. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. 248. tinta. Se pénz. olvas. varrni tanult. [De vö. meg a szalonnát. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb.] e) Ha az és. d) alpont. szépet. Kertjük díszét. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. meg a zöldpaprikát. 249. szorgalmas. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. A rózsának. ceruza. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. Szeretett volna valami újat. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. vagy kötőszókat): Tetszetős. a leány. se posztó. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. Sem testem. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. stb. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. kapdos. elé is pontosvesszőt kell tenni. / Pocsolyás víz. meg. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. [De vö. ír. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . vagy kötőszó áll. s. Stb. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. álldogál. Ég és föld között lebegett. [De vö. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. vagy azt választhatod. sem lelkem nem kívánja. s. furcsák. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. vagy kabátot! Stb. Mivel a felsorolások végére tett stb. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. káka lakják. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). furcsa árok.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. becsületes. búsak. meg. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. rossz is. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. nagyot alkotni.

stb. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. városunk díszpolgára. [De vö. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. [De vö. Stb. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. a feleségével együtt. 250. fokozatot. Stb. Kállay Imre kandidátusé. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. áteveztünk a túlsó partra. c) Ha a kitüntetést. Maga János is ott lesz. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. Stb. stb. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. minősítést. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Kiszaladt az udvarra. 249. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés . kabátját magára kapva. Mózes Pált. rangot jelentő. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. Nagybátyám szombaton érkezett meg. illetőleg: Kovács Tiborral. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Szép Izabella SZOT-díjassal. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. az irodalomtudomány doktora.nem vesszővel. népköztársaságunk nagykövetét. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a lámpa mellé tette.] e) A -va. Kossuth-díjas írónőnknek. Egész nap az erdőt járta. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Stb. felszabadultan. Dömötör Béla. Stb. Stb. -ve és a -ván. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. 247. Stb. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. az állami díjas mérnökkel. Ma reggel nagy eső esett. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. 243. János maga is ott lesz. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. A sok pásztor mind muzsikál. c). Kálmán Etelkát. nagyokat lélegezve.

s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. sajnos. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. nem tud eljönni. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt).250. 252. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. / Csúnya hazugság volt.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ.) . Stb. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. névszók is (pl. Bátyámat. 251. Péter. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Stb. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. [De vö. István. mint említettem. Ha a közbevetett szó. a baleset tanújaként. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. 271. hazugság. les. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. csak még a magnója hiányzott. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. imádott / Jankóm… Most veszem észre. amit javíttatni vitt.) Stb. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. előbb hagyta elmenni a teherautót. fagy. 249. Sok megszokott holmiját becsomagolta. az írásjelet a közbevetés után. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. vesszők. 271. a műszakiakhoz osztották be. Stb. persze. többször is kihallgatták. beteg lett. hohó! mind. ezt a közbevetett mondatot vesszők. mint mérnököt. nyom). Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. de író lett. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. (Vö. megint késett. amit mondtam. (De vö. Stb. Stb.

mint farsangi plakátok. (Vö. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. de idegenen sohasem. édes fiam. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.” Stb. Tudod-e. / ha süvít a böjti szél. a kötelességedet? Stb. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. rongyban. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. barátaim. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. ha úgy emeltük ki. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. és kisbetűvel kezdjük. rátérünk a dolog lényegére. / Előítéletét az / Évek nem szünteték.A megszólítás 253. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. „Ó. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Stb. és kisbetűvel kezdjük. „Még kér a nép.” Stb. eléje is. Stb. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. Stb.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. 149. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. Az idézés 256. Sándor. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . Stb. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. Az olyan önálló. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. 254. tehát gondolatjelek közé tesszük. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. Az idézet végére. 255. nézzétek csak! Nagyon vártalak már.

az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. a). 257. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. 258. gondolatjel van előttük. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. szellemileg egészséges. edzett nemzedéket neveljen”. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Reménykedve kérdezte: – Ugye. Stb. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. Stb. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. hanem gondolatjeleket szokás használni. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. hogy kisemmiztek. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. hogy nincs az az áldozat.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. – Ne higgy neki! – támadt rá. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. – Ugye. láthatta. 256. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. – Maga itt volt. – Ezt ledöntheti / Erőszak. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. – Hova a pokolba? . ezeket gondolatjelpár fogja közre. b). amire ne lennék képes a gyerekeimért. – Sok a teendőnk. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. utánuk viszont nincs. [Vö. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom.” Stb. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. Stb. az örökre élni fog. hogy „testileg. Stb.

131. nem indult útnak. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 97. 265. 139. gizes-gazos (vö.– Maklárra. ki-be ugrál. a)]. irul-pirul [vö. Ha közmondásokhoz.). c)]. édes-bús. Anna-Panna [vö.). szállóigékhez. szoba-konyhás [vö. foszforműtrágya-gyártás (vö. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. 262.. illetőleg a szóelemek határán három azonos. [Vö. stb. sírva-nevetve [vö. 101. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. gyémánt-hitemet. 98. össz-szövetségi. Szokatlan. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. 139. rövid pihenőt tartott.). ott-tartózkodás. a)] b) A szóismétléseknek. meg-megállt. unos-untalan (vö. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. 62. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. b)]. rokon-őrtüzek stb. a)]. köd-gubában. de mert hideg volt. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. magyarázó. 102. 94. b)]. orrán-száján. aranyat lel – tartja a közmondás. jelszókhoz stb. 138. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. de elfáradtam! Stb. messze szálltak! Stb. amelyekben a tagok. haj. kő-iszonyatját. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. dimbes-dombos. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. nem használunk idézőjeleket. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. néha-néha (vö. szövő-fonó ipar [vö. könyvritkaság-gyűjtemény.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. Hívták.. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. süt-főz. Stb. csak itt lenne már! Jaj. a)). a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. 139. 261. Széll-lel. ha a mondat hangsúly. d)]. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. 259. s mikor egy forráshoz ért. rendszerint csak az utolsó. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. 103. kiegészítő megjegyzést fűzünk. illetőleg elé. 103. bogáncsszívem. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. csihi-puhi. hé? Fiatalságunk évei. b)]. örökkön-örökké. 100. le-föl sétálás [vö. Ilyenkor az elhagyott közös . eszem a lelked! Hova megy. hidegvíz-csap [vö. stb. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. Mann-né. vissza-visszatérés. a)]. sarkigazságokhoz. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Stb.

d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. stb.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. évi. német–franciás (ti. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). 456. zöldség. tavaszi–nyári. [Vö. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb. tej-.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. 168–169. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode. lapon. az első–negyedikben.). Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. Nagy-New York. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. 176. tavasszal–nyáron. stb. stb. 263. 753 – i. sz.. (a) Videoton–Haladáson (ti. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. i) Mind a betűkkel. (láttam az) angol– brazilt (ti.). ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. Vas Mihály-hegy (vö. stb.és gyümölcsfelhozatal. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. Osztrák–Magyar Monarchia. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. Holt-Tisza.és gyorsíró. [Vö. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. stb. Konkoly-Thege stb. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin.. Cseh–Morva-dombság. 140. stb. -szerelő és -javító üzem.). (Vö. a 128–9. tizenegyezer-huszonnyolc stb. nyolc-tíz (napra). Rohonci-Arany-patak. mérkőzést). budapest–bécsi. szótárban). 1983–1984. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. stb. 158. József Attila-díj. olasz– német (mérkőzés). Ménesi út 11–13. Arany-patak-völgy (vö. 178. bel. 10-12 (éves). június–július hónapban. osztályban. szakos) stb. mérkőzésen) stb. az I–IV. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. az első–negyedik osztályban. kelet–nyugati. Kál-Kápolna. Kazinczyverseny. (Vö. Csepel-sziget. Érd-Ófalu (vö.és külkereskedelem. 177. e. Balassi-strófás. gépgyártó. Duna– Majna–Rajna-csatorna.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti.utótagra. b). Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). június– . a tavasz–nyár folyamán. francia–spanyol (határ). illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. szótárban). stb. József Attila-díja. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. kelet–nyugat irányban. 5-6 (darab). 179. 289.

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

– Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. az MTA. stb. m. (= Debrecen). m. vö. (= a szerkesztő). az szb. ( időszámításunk szerint). (= mint vendég). (= New York) stb. i. (= magyar). . Szfv. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. N. rkp. (= rakpart). NB. (= s a többi). k. K (= kelvin). m. stb.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). v. stb. az OTP. (= általános). (= annyi mint). (= nota bene!) stb. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. k. B. (= körülbelül). Mo. km (= kilométer). az Áfor. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). k. a szerk. kiejtve Budapest. (= saját kezével). (= Székesfehérvár). (= a felelős kiadó).A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= az igazgatóhelyettes). a tsz. Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. é. kiejtve utca. stb. Y. kb. s.. m. (= vesd össze!). Na (= nátrium) stb. pság. N (= newton). (= című). a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. sz. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. (= parancsnokság). km kiejtve kilométer. (= Magyarország) stb. (= római katolikus). r. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. cm (= centiméter). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. HTSz. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. a Mahart. k. stb. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= magasföldszint). (= gépkocsi). ÉNy (= északnyugat). (= az idézett mű). szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. ú. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). a f. mfszt. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). Bp. az i. Sok rövidítés azonban a kis. (= Boldog új évet kíván). mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. D. A rövidítések 277. gk.

az égtájak rövidítését: D (= dél). stb. 279. (Vö. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). m2-es (= négyzetméterenként. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. ú.Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. é. °C-os (= Celsius-fokon. (= december).-i B. k. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. bp. Celsius-fokkal. rég (= régies forma). első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt.. jelekhez stb. 278. v (= sebesség). A á. nagy tömegben fordulnak elő. stb. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. az elő. K-ot. °C-kal. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft.. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. lexikonokban stb. Ft-ot. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). n. Rbl (= rubel). Cl (= klór). uaz (= ugyanaz) stb. (= alatt.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. m. ol (= olasz) stb. 282. káliummal). 281. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. (Vö. MW (= megawatt). alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. húszan leszünk. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). alsó).) mellől is elhagyható a pont. é. Ft-tal (= forintot. négyzetméteres). a vegyjeleket: S (= kén). Kb. a mértékegységek jelét: g (= gramm).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). NL (= Hollandia). ált. rég. ha szótárakban.-ban (= utcában). 280. stb. 278. fszla. Salg. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás).-nek (= kerületnek). délben érkezünk. ÉK-en (= északkeleten). Celsius-fokos) stb. 282. CS (= Csehszlovákia). Stb. forinttal). K-mal (= káliumot. A rövidítésekhez. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. (Vö. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). °C-on. alatt. ker. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. (= év nélkül). 282. hl (= hektoliter). ALAPTERÜLET: 100 m2. ÉK (= északkelet). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. ápr. a.. dec.-kivonat stb. aug. áll.. 279. sin (= szinusz).) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. °C c. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. jelekhez stb. (= Salgótarján) tb. m2-enként. cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . ol. é.

m m. f. nov. N. ind. okt. Id. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . fszla. id. é. p. jegyz. Pa (P. l l. krt. v. jún. igh. h. M Ft m2 m3 máj. m. hl honv. okl. h. h h. dec. i. é.) pl. évf. f f. Ft g gimn. f. l. f. Özv. v. mm Mrd Ft N NB. m. H. fej. v. isk. k. kg kk. E Ft É ÉK em. s s. v. dag dl dm DNy Dr. pu. J jan. r. márc. km km2 K. özv. m. du. sz. köv. hó ford. dr. ny. felv. m. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. i. f. év febr. f. megh. kb. ÉNy érk. Ifj. e. Ny o.cm3 csüt. hiv. D db de. ker. i. N. DK dkg v. ill. mb. K K k. ifj. olv. ig. stb. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. i. fszt. min min.

DNS (= dezoxiribonukleinsav). A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. vagyis azokat a mozaikszókat. tévé stb. tv (= televízió). kétféleképpen írjuk. szept. TDK (= tudományos diákkör) stb. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. uo. vsz. tsz (= termelőszövetkezet). ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). PVC [= poli(vinilklorid)]. t t. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). ún. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). vagyis azokat a mozaikszókat. ti. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. tébécé. Y. sz. EKG (= elektrokardiogram). tehát úgy. 284. ahogyan a tulajdonneveket: . szül. V vö. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. URH (= ultrarövidhullám) stb. téesz. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). a többi betűjét kisbetűvel írjuk. u. tbc (= tuberkulózis). Ui. ui. szám(ú) század szeptember szerkesztette. UNESCO (= United Nations Educational.sz. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). v. tvr. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. NE (= nemzetközi egység). A szóösszevonásokat. A betűszókat. kétféleképpen írjuk. amelyek (nyelvünkben. vb (= végrehajtó bizottság) stb. kisebb-nagyobb szórészletekből. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). W X. Scientific and Cultural Organization) stb. úm. szerk. Szt. tc. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. szb (= szakszervezeti bizottság). ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283.

tévézik).) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. URH-adás. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. SZOT-üdülő. stb. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. tv-zik (v. o-t: stukák. Áfor-kút. trafó (= transzformátor) stb. stb. az Elzett-től stb. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. 285.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. o-t: az MTA-nak. a tmk-ban. telexezünk. telex (= teletype exchange). 287. UEFA-torna. e. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). (Vö. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. kolhozban. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). ALITALIA stb. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. . A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. tbc-s. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. az ELTE-n. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). tv-közvetítés. fényszövbeli. MAFC-os. Ofotért-üzlet. a Hungexpónál stb. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). tsz-tag. e. radar (= radio detection and ranging). Beruházási Vállalat). Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. stb. tévézik stb. 94. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. telexszel. kisker (= kiskereskedelem). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). DNS-sel. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. gyes (= gyermekgondozási segély). komszomolista stb. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). 286. 29.Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). a tsz-szel. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. LSD (= lizergsav-dietil-amid). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). TDK-dolgozat. tehát úgy. az ENSZ-szel. (a) trafója. De értelemszerűen: a Keravill-lal. Ofotért (= Optikai. Reklámcélokból stb. KISZ-es. az Alitaliánál. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Alitalia-iroda. a Röltexszel. Alitalia (= ala italiana). Fényszövlaboratórium. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). szb-titkár. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). OTP-kölcsön. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. a MÁVot. az ETO-hoz stb. gyesen (van). (Vö. TDK-s stb.

b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. pont szól. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. téesztag. tévéközvetítés stb. trafótekercselés stb. .

-ben stb. 5 órakor. 1978. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. 65 téglát stb. 9710. ha az ezres után a szám még folytatódik. tízféle. másrészt akkor. az öt. 3 Ft 50 f. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk... Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. mérték. tízmillió stb. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. ezerhétszázhetvenkettő. de: 20 611. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. ezernek. százezer. oldalon stb. a Tutaj u.-ba jár. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. s a jelzett szó főnévi értékű. harmadmagával. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. ha a szám toldalékos alakban. két harmad. arra nincsenek határozott szabályok. ötvenháromezer. tizennégy. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. 296. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. 353 864. 4. stb. háromnegyed négyre stb. 5826. a 10. . A számokat a következőképpen tagoljuk. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. – Kétezeren felül. hatvankétmillió stb. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. nyolcszázkilencvenhat. számjegyekkel is. osztály. A számokat írhatjuk betűkkel is.-kel. a 8. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. vö. harmincnyolc egész egy tized stb. 289. 15 méter szövet stb. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. Hogy mikor használunk betűírást. 5 602 164.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 3. kéthetenként stb.-nak futott be. fél tizenkettőig. sor. (A keltezés e tekintetben kivétel. pénzösszeg. a 10–12. évi. húsz. másrészt az időpont.) 291. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. mikor számjegyírást. hatvan után. ezer. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. háromnegyed óra múlva stb.

Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. s utána pontot teszünk. század v. NB I. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. 1983. de: 1848 márciusában (vö. 292. 37. század v. de: 1918 folyamán (vö. 28. márciusban. 1983/84. A v. 4/a osztály. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. október végén. Az évszámot mindig arab számmal írjuk.. 295. illetőleg jelölhető római számmal is.413. XI. november 1983. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. s utána pontot teszünk. 8. 365 nap.) 1848. arab számmal is. de: 1944 őszén (vö. Gergely. 28. század 1944. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. agyideg.) 1945. 1983. március 9. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294.. 38 tanuló. IV/A osztály. v. kötet. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. 12. III. Terjedőben van a pontok nélküli. 11. 28. 20 611. IV/3-as körzet.5. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . XIX–XX. IV. XIX. 295. október havában 1918. de: 1918 októberének végén (vö. 2500 Ft stb. Egyébként egyaránt helyes: 3. kongresszus stb.) 1918. tavaszi–nyári 1918. a v. stb.16. 295. 1848. stb. évi 1983–1984. Béla. stb.) stb. IX. évi 19–20. XVI. XI. 1983/1984. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. március–áprilisban 1919. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. A római számok visszaszorulóban vannak. 4. kötet v. II. Rákóczi Ferenc. 295. őszi. 16.. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. Petőfi u. nov. VII. kerület. III. 2. 295. október folyamán. A keltezés 293. ágyéki csigolya stb. IV. áprilisi 1983. 1983. 28. a napot mindig arab számmal írjuk. 1983–84. v.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. osztály. v. osztály. század.

kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. ker. között. de: 1983. óta. 1848. 15-én. Más esetek 298. 1jén. 12-től vagy 12-étől. Rákóczi út 28/A II. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. Budapest VII.. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 10/B Budapest VII. vagy: 1983. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. 10/B 1072 Szekszárd. egy sorba írt lakáscímeket. Kadarka u. 4–6. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. em. kerület.. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 297. december 20. Az elseji v.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. szóalakok számjegyes írása: 1-je. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. II. stb. II. december 10. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. április 4-ig vagy 4-éig. 4024 Kis János Miskolc Pf. em. és 31. de: 1983. 1-jéig stb. márc. elsején. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. 1-jei. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. 2700 . 10. december 10-e óta stb. Ha a napok sorszáma után névutó következik. Rákóczi út 28. december 20-a és 31-e között. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. Rákóczi út 28/A II. elsejéig stb. 6–8. Magyarország 1514-ben. 20 3500 A folyamatosan. Az elseje. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. 296.

10.közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 10.35-kor.35 stb. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.35-ig.35-ös stb. .