P. 1
Magyar Helyesírás szabályai

Magyar Helyesírás szabályai

|Views: 1,005|Likes:
Published by Aemít Idélgec

More info:

Published by: Aemít Idélgec on Jun 30, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/26/2013

pdf

text

original

Sections

  • A magyar helyesírás
  • A magánhangzók írása
  • A mássalhangzók írása
  • Az ábécé
  • A betűrendbe sorolás
  • A szótövek írása
  • A szóelemek elhomályosulása
  • A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód
  • A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód
  • A szóismétlések írása
  • A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása
  • Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása
  • Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek
  • A kis kezdőbetűk
  • A nagy kezdőbetűk
  • A személynevek
  • Az állatnevek
  • A földrajzi nevek
  • A csillagnevek
  • Az intézménynevek
  • A márkanevek
  • A kitüntetések és a díjak neve
  • A címek
  • Tulajdonnevek köznevesülése
  • A magyar írásmód szerinti írás
  • Az idegen írásmód szerinti írás
  • Az átírás
  • A szótagolás szerinti elválasztás
  • Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása
  • A mondatokat záró írásjelek
  • A tagmondatok közötti írásjelek
  • A mondatrészek közötti írásjelek
  • A szövegbe ékelődést jelző írásjelek
  • Szavak és szórészek közötti írásjelek
  • Toldalékok kapcsolása
  • Egyéb írásjel-használati tudnivalók
  • A rövidítések
  • A mozaikszók

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

az iskolai oktatás kiterjesztésének. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. mint bármikor ezelőtt. időszerűvé tette. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. Az a minden irányú fejlődés. Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. 1954 óta mind beszélt.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10.. 1954. Mégis célszerűbb volt megtartani. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. mert nehéznek vélik. amely társadalmunkban így is végbement. és felmérték. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. . mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. a nyelvi tudományban új nézetek. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. módszerek jelentkeztek. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. ha szünet nélkül gondozzák. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. a 10. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. hogy a helyesírás állandósága. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. az az életünk alapjaiig ható változás. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat.

hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. kiadásban csak az. Annak ellenére. az alakváltozatokat. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. a betűrendbe sorolást. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. főként a 10. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. a nem közismert. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. Egyes személyek. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. .Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. – Bár a 11. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. helyeselhető írásmódokat. de ezek tagolása. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. utalószámok hívják fel a figyelmet. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. Számos esetben lehetőség nyílt arra. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. gazdasági. áttekinthetőbb. kiadásbelinél. A címszók után következő. szabályzatunk 11. az egyes pontok elrendezése szervesebb. s ezért elszigetelődnek. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. a 10. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. csak kevés szó írása módosult.). Ebből az is következik. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. törekedtek. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. ésszerűbb a 10. A szabályokra.

kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. Így lehetett a 11.és Irodalomtudományok Osztálya elé. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. és róluk véleményt nyilváníthassanak. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. * A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. április 24-i ülésén megadta. Ezzel lehetővé tették. .* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984.

SZABÁLYZAT .

stb. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. A magyar helyesírás 2. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. . szemben az olyan írásokkal. illetőleg az ezt tükröző. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. Helyesírásunk betűíró. c) A magyar írás hangjelölő. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. latin betűs. a) Írásunk betűíró rendszerű. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. hanem hangokat jelölő betűk. rögzítő és irányító szabályrendszer.

. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. b. s. gy. fejtegetés. A magyar betű vagy egyjegyű. dz. ü. Izland stb. Őze stb.) A magánhangzók írása 4. ty. c. í. dzs. ő. k.A BETŰK 3. é. ö.. dzs. Dzs. e. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. C. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. 10. A mássalhangzók írása 7. o. csökönyös stb. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. m. ú. l. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. j. á. lódít. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. ty. Stb. Gy.. s. sz. Óbuda. f. Mind kézírásban. Ázsia. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb. v. Mássalhangzóinkat egy. R.. ü: ceruza. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. sz. véreb stb. z: pálma. Új Írás stb. zs. g. vagy többjegyű. húr. í. ő. stb. i. h. nyolc. n. p. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). iparkodik stb. gy. stb. mint a kisbetűkre: Ökrös. egy részük ékezet nélküli. u. c. ly. Zs. és vannak nagybetűink: A. ű: játék. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. 5. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. 8. 5. azaz egyetlen írásjegy: e. t. zs: batyu. Ő. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. ó. ny.vagy többjegyű. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. közül. d. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. v. (Vö. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. zs. r. . szikes. r. hős. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. Ürményi. r. kér stb. űr stb. stb. 6. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban.

Zs. lly. s. T. f. [De elválasztáskor: locs-csan. kk. zzs: loccsan. d. B.. q. Ú. eddzük. l. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. u. … P. Á. vö. stb. mm. R … V. D. zs. ó. GYSEV stb. U. Ő. 5. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. 87. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. M. z. edz-dzük. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük.. H. ú. Ó. (Vö. p. vv. Sz. b. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. 3. dd. v. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. ny.) 11. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. r … v. K. W. Ly. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. ü. Í. Zsolt stb. Cs. Ü. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. ddzs. Z.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. I.. F. Zs. gg. w. 283. pp. ssz. k. 9. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. O. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. i. j.] 8. Q. 227. CSKP. Az ábécé 10. z. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. V. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. asszonnyal stb. 15. Ű. stb. í. ö. sz. P. ty. dz. Dz. [Vö. zs. Z. (Vö. ly. f). Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). J. é. w-t.) 12. G. (Vö. Nyár van. ggy. cc. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. nn. n. rr. fénynyaláb. á. o.: gál] ch = cs: Madách [e. x. E.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. dzs. 8. aggot. tty. Dzsingisz. C. R. jj. cs. (mondat).: madács] . zz: add. gy. X. Dzs. Szolnok. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. díszszemle stb. ő. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. ff. e. S. Y. ss. r. t. L. Ty.. ddz. alakjuk a következő: A. asz-szony-nyal stb. É. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. y. kellett stb. Ö. g. m. hh. Ny. 157. Gy. c. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. nny. Régi. N. tt. ű. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. TILOS A DOHÁNYZÁS.. ll. h. 226.

: vér] eő = ö: Eötvös [e. piaţa [e.: grinics].: verter] olasz: Bologna [e.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e.eé = é: Veér [e.: özsen]. A betűrendbe sorolás az az eljárás. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15.: séfer]. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen.: kölcsei] stb.: csát] ts = cs: Takáts [e. való eligazodást segítik. A betűrendbe sorolás 14.: józsika] th = t: Csáth [e. Škoda [e. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. cz = c: Czuczor [e. Werther [e. 13. joule [e.: cucor] s = zs: Jósika [e. quattrocento [e. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: piránya] román: Tîrgovişte [e. pont szól. A fontosabb általános szabályok.: takács] w = v: Wesselényi [e. piranha [e. .: gimarajs]. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. melyek a szótárakban.: bolonya]. lexikonokban. pont tartalmazza.: dvorzsák].: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: gyúrity].: skoda] francia: Eugène [e.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük.: nim] német: Schäfer [e. Živogošće [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók.: sós] y = i: Kölcsey [e.: tirgoviste].: török] oó = ó: Soós [e. névsorokban stb. Nîmes [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé.: veselényi] stb.

de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. stb. ggy = gy + gy. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. stb. stb. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. . tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. ddzs = dzs + dzs. háromjegyű) betűtől. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. stb.) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. rr = r + r. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. (Vagyis: bb = b + b. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb. háromjegyű) betűtől. (Vagyis: ccs = cs + cs.és a nagybetűk között.

A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. kartotékokban stb. tárgymutatókban. – A . A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. e – é. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb. ö – ő. mint az egyszerű szavakat. u – ú. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. i – í. o – ó. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb.d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.

stb. r. sem az idegen betűk mellékjeleire.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. p. Ebben a rendszerben mind a magyar. u. w. . enciklopédiák. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. m. v.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). e. ch = c + h. (ch = c + h. g. d. 16.). cz = c + z. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. y. stb. x. Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. s.). illetőleg idegen betűket. q. c. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. o. k. 15. f. önálló egységnek számít. – Az idegen betűk közül azok. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. h. l. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. i. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. atlaszok és térképek névmutatói stb. oe = o + e. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. j. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. z. b. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. t. sch = s + c + h. n. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok.

ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. zrí. újabb. szín. ír. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. ürge.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. súly. u. hús. -től. hogy általánossá válásukat segítse. köznyelvi alakok. A szótövek írása 19. stb. formákkal. 21. képzők. tíz.). Mari. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. régies) „késér”. kell. tűvel. ű 20. 18. ű-t. ü és az í. -s. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. 27. kifli. az „erőssen”. kicsi. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. fizet. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. zöld. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. ú. stb. -ve. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. ízes. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. véd. jelek. szívből. ú. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. súlyos. -bb. hűs. u. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. nyí. tű. ugat. nini. húsok. illetőleg a szóbelseji í. Szavaink többségében az i. „házbul” stb. -j. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. stb. négy stb. -tól. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. „köppeny”. „ellemez” stb. szíves. súlya. gyí. hogy mely esetekben írunk i. illetőleg í. „nígy” stb. a „kőrut”. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. „kő”. füst. -kor. tűk. „szöllő” stb. ü-t. „ákác”. szív. formák nyelvjárási (ill. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. hűsek. húsból. -telen. „szóma”. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. régies) kiejtésűek. „ződ”. Peti. szalma. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. -va. újra. hűsít. ú. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. -n. gyűjtjük. szemben a nyelvjárási (ill. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. bácsi. ű: íz. . újság. néni. u. helyesírásunkban már általában kialakult. (Vö. új. színes. húsz. például a kísér. stb. házból stb. kikirikí stb. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. fut. -t.) 22. színez. -talan. csicsí. akác. ezért az írásban kerülendők. fény. gyűjt. rí. íznek. Az i. hogy a szóelemek (szótövek. gyűjtemény.

Icu. háború. csoda – csuda. szörnyű. rá – reá. de: zsiradék. stb. a csend és a csönd stb. – húsz. bürü. hindu. mért – miért. csorog – csurog. csepeg – csöpög. de: tized. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. A melléknevek végén mindig hosszú ú. saru. Hosszú í. könnyű. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. savanyú. általános használatú. (Vö. – tíz. nagyszerű. lábas – lábos. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. foltoz – foldoz. varjú. 21. stb.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. – ír. amelyeknek a végén az u. seprű – söprű. hosszú. stb. bújócska. ürü. gyepű. tízes. írat (ige). menü. a lenn és a lent stb. mű. seprű. stb. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. irodalom. stb. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. írok. zsírt. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. A lány. kapu. ú. alku. gyönyörű. lány – leány. választékos hangulatú. iroda. homorú. mienk – miénk. tizen-. kátyú. daru. bújjon. áru. huszon-. eskü. húszat. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. bábu. falu. csendháborítás stb. cseppfertőzés. föveny – fövény. hamu. kinn – kint. fiú. Hosszú ú. koszorú. reá stb. tízen. (Vö. A hova és a hová. gyerek – gyermek. tied – tiéd. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. ű van: domború. gyűrű. faggyú. 27. hova – hová. zsalu. ü rövid: adu. a leány. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. batyu. Vannak olyan szavaink. rá stb. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. fenn – fent. revü. gyalu. huszad. betű. apu. – bújik. gyanú.23. satu. de: huszadik. dől – dűl. önálló szóként egymással váltogatható. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. de: irat (főnév). szomorú. stb. A tőváltozatok 26. stb. szaru. írás. húszas. gömbölyű. zsíros. lapu. tanú. Vannak azonban olyan főneveink is. A csepp és a csöpp. gyűszű. fésű. borjú. . szú. fedél – födél.) Az alakváltozatok 25. stb. 34. levő – lévő. 24. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu.

kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. bár az a. borjút – borjat. de: lencsét. köszörül. (halas)tót – (halas)tavat. de apát. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. hegedű. dülöngél. ú. bosszul. irónia – ironikus. ill. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. hérosz – heroikus. az MTA-t. dűlve. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. de: Tompát. például: lét – levet. stb. 206. stb. stb. stb. de: Ráckevén. faluk – falvak. hegedül. heroizmus. hipnózis – hipnotikus. ELTE. akadémizmus. A ború. zászlója – zászlaja. stb. – De: akadémia. A borjúk – borjak. ü van: borul. látsszék és lássék. Ráckeve. de: bujkál. az MTA-nak. lencseféle. csepű. 286. bosszú. köpű.bújtat. de: düledezik. ill. tetűk – tetvek. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. stb. szocializmus. A metsz. varjúk – varjak. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. ma is élő kettős alakok. – akadémikus. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. stb. Ráckevéig. szuverén – szuverenitás. 81. ű – ü váltakozást mutató főnevek. lencsék. [Vö. 31. b) Vannak viszont szabályos í – i. az ELTE-re. szociális – szocialista. derül. erdője – erdeje stb. fésű. Tompával. illetőleg é-re változik: apa. ú – u. dűlt. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. akadémista. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. lencsével. dülleszt. tetsszem és tessem stb. stb. ráckevei. a legtöbb toldalék előtt á-ra.) 29. hipnotizmus. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. fésül. 32.) A toldalékok írása . köszörű szó végén levő hosszú ú-val. derű. ű. ironizál. bujdosó. (Vö. – Hasonlóképpen: Tompa. hipnotizál. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. apátlan. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. szlavisztika. (Vö. csepül. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. apai. szók – szavak. – lencse. a)] 30. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. dűlő. stb. köpül. – dűl.

mozdítva. a -ról. erdőből. lapos tetejű. többször stb. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. bőkezű. állandósítani stb. feleségül. egyenáramú. nélkül stb. stb. belül. 36. kergetőzik. fordulva. öklömnyi stb. A helyesírás ezeket rögzíti. -dül igeképzőnek: gyógyul. 24. -kődik: rázkódik. közül. nézi.. -jú. -stül határozóragnak: magyarul. másképp. csengettyű. stb. -ödik: alkonyodik. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. -től határozóragnak: szobából. tulajdonképpen. A -képp. (kivéve: túl). kerület. sarkantyú. könyvet. hússzor. billentyű.33. töpörtyű. a főnevek -tyú. pezsdül. holnapig. csőstül stb. -ül és a -stul. az -ig határozóragnak: városig. -ozik. -kozik. gömbölyödik. végül. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. felől. az -ul. fától. nyolc órakor stb. a -szor. dugattyú. öltözik. -kódik. mindig stb. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. valakit stb. építmény. házai.. 35. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. kertjei. mögül. pezsdülő stb. voltaképpen. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. -ül és a -dul. nyolcat. írni. mérsékelt árú. például. erős rugójú. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. . -kodik. pörgettyű stb. -ődik: oldódik. keresztül. állandósít. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. ötször. hátul.. 38. tetőről.). mérkőzik.. -közik: kínálkozik. tanít. buzdít. házról. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít.). stb. víztől stb. -özik: fáradozik. sast. fehér falú. fésülködik. -ködik: árulkodik. -ódik. -kózik.. -ről és a -tól. gyógyulás. ezért egy t-vel írjuk: hajót. ruhástul. a -ból. -ű. hatkor. a t-t. -jű melléknévképzőnek: négylábú. mozdít. éles elméjű. szivattyú. A magánhangzók a toldalékokban 34. -kőzik: zárkózik. kérdi. -ször határozóragnak: háromszor. tiszta vizű. dalolni. családostul. mindig röviden ejtjük. veszkődik. kecskeméti. szürkületkor. tanító. cipőstül. négyig. -ől végződésének: alól. A mássalhangzók a toldalékokban 37. törülközik. az -ú. A tárgy ragját. -ózik.. jószívű. -őzik: hallgatózik. buzdítás. kerül. (vö. fordul. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. sárgát. 23. kezdődik. hosszú szempillájú. egyöntetű formájuk. (vö. felül és fölül. -ből.. -ül végződésének: alul. mellől stb. a névutók és a határozószók -ul. -tyű és -ttyú. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. nagy kiterjedésű. elől. hazáig.

érett stb. kéklett v. -tet a képző. de: (búzát) arattat. edd. de: észrevétlen. 41. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. stb. -tet formában járul. helyesbít. élettelen.39. mássalhangzó után nem. stb. fűtetlen. stb. sértetlen stb. felforrt (víz).). (könyvet) köttet. helyesebb. -tt a névutók végén: iránt. Kaposvárt v. kéretik. a t végű névszókhoz pedig -talan. kevesellem.. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. stb. sejteti (vele). közt. keveslem v. (ablakot) nyittat. ill. egyes szám 2. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. fegyelmezetlen... (vasat) gyűjtet. hatott. Kaposvárott. mögött stb. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. stb. kihirdettetik. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. -tatik. idősebb. idd.. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. piroslik. -etlen. Vácott. kösöntyű. szőjed stb. fosztóképzős származékokban is. fedetlen. kővé. a -d. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. foglaltatik. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. -etlen képző van a befejezetlen. Tehát (új üveget) bontat. A -val. kivéve: át és hosszat. -vel és a -vá. stb. kitalált (történet). kevésbé. a -t.. vetetlen. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. barnállik. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. dobott. sötétlik. Az -atlan. jobb. Győrött. a ’valamilyennek látszik’. akkor -tat.. éretlen. 66. varrtuk. között. kicsinyelli.). -bb középfokjel: idősb. zöldell. tolattyú. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. vagy -tat. alatt. szerint. csehvel. 45. hitetlen stb. -ll képző: fehérlik. stb. -etik. stb. kitűzött (cél). ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. -tyű és a -ttyú. De: helyesel. fölött. (kenyeret) süttet. bont). -et. a -b. elvégzett (munka). -et. . stb. képzetlen. megrótták. stb. pléhvé.. osztatlan. (erdőt) irtat. nagyollom. úttalan. -tt igenévképző: bérelt (lakás). csengetett. személyű rövidebb formában: írd. kinyittatik. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. arat). hallottuk. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. viseltetik. a -t. akkor -at. -tt időjel: folyt. csengettyű. Pécsett. -telen változatában járul: csorbítatlan. (vö. távolabb. stb. kevesebb. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. parttalan. szebb. (vö. 45. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. kicsinyli v. taníttatja (a lányát). (szobát) festet. gyűjtetik. – És természetesen: megadatik. stb.. sződd. mosott (ruha). például: babával. kente. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. kékellett. a -t. nézd.

toldták – toldották (vö. (Vö. igyál. higgyünk stb. szégyellni – szégyelleni. az evvel és ezzel stb. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. sz. iszik. állsz – állasz. például: dobbal. rosszallnám – rosszallanám. vesszen. értem – érettem.. vágj – vágjál. Viszont az írj. hidd – higgyed. stb. ezzel – evvel. vigyed. dohhal. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. nyomatékosabb felszólítás. 82. vegye.) 43. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek.) (Vö. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. mint . 83–84. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. dobd – dobjad. 80–81. írj – írjál. tegyek.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. kezdték – kezdették. nézz – nézzél. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. legyen. vájd – vájjad (vö. most – mostan. kicsinyli – kicsinyelli (vö. nézd – nézzed. jósággal. higgyen. 39. lopódzik – lopózik. hidd stb. itt – itten. vágd – vágjad. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. lesz.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. várniuk – várniok. mint a -j módjel. jöjjön. vesz. keveslem – kevesellem. hogy – hogyan. látniuk – látniok. Mind az igék. 43. moss – mossál. peddzük stb.).(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. nézzük. írd – írjad.).) 44. hullt – hullott. emberré. lőjön. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. kérj – kérjél. oly – olyan. szeretniük – szeretniök. tesz.). fújjon. lopóddzék stb. dobj – dobjál. 68.. igyekezik – igyekszik. Allahhal. rugdalódzik – rugdalózik. nincs – nincsen. (Vö.) – Az eszik. mosd – mossad.. 77–79. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. 66. szénnel. öntözzön. higgy – higgyél. kérd – kérjed.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. 39. stb. z. azzal – avval. küldte – küldötte. szőjön. moss. épp – éppen. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. érted – éretted. dolgozz – dolgozzál. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. tűrniük – tűrniök. visszük. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. add. mondta – mondotta. öregedik – öregszik. Írásban is helyes tehát mindkét forma. A hallgatódzik és hallgatózik. rég – régen. 75. -vel és a -vá.. 55–58. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. (Vö. között nemigen van különbség. stb.

Az állsz. Több szavunk összetett. lejjebb. bent. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. akad. fakad. A látniok.az írjál. kijjebb. az állasz. szakad igék tövével. keveslem. küldte. fenntart vagy fönntart. kissé ünnepélyesebb. érte stb. szeretniök stb. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. 49. lenn szavakkal függenek össze. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. mossál. fakaszt. A be.) 48. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. adjad. fel vagy föl. kinn. fenséges. fent vagy fönt. faggat. küldötte. Nem tartjuk már számon az aggat. (Vö. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. kinnlevőség stb. régiesebb. kint. A szóelemek elhomályosulása 46. hétköznapi használatú. bennszülött. kevesellem. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. elavuló formák. Bár a benn. higgyed stb. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. bár az első a kéz. feljebb vagy följebb. szaggat összefüggését sem az akaszt. 47. a második a lélek szóból származik. fenn vagy fönn. . egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. lent. szakít. érette stb.

fusson esetében pl. tehát . e. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50.: kösség). illetőleg a fut igének fus. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. Vannak olyan mássalhangzópárok. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor.: szálnak).: nyoldzban). A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. a házban. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. tehát zöngétlenül. e. az összetételek. hiszen pl. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá.: nésztük). Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).a felszólító módban használatos töve. A ragos. fusson (= fus+s+on) stb.: kertye). a másikat a hangszalagok rezgésével. a jeles és a képzős szavak. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). barátfüle (= barát+fül+e).. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. kertnek. állatbarát (állat+barát) stb. e. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. másrészt pedig azt. mind a toldalék. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. község (= köz+ség. e. nyolcban (= nyolc+ban. stb. szállnak (= száll+nak. barátaival (= barát+ai+val) stb. e. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. néztük (= néz+t+ük. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. A házzal. lóval stb.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük.

f–v. Ilyen párok: p–b. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. gy. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. – sz+s és z+s = ss. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. de maga nem zöngésülhet. d+c és gy+c = cc. d+cs és gy+cs = ccs. k–g. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. de nem zöngésít. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v. – s+sz és zs+sz = ssz. ty–gy. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. – s+z és zs+z = zz. cs–dzs. sz–z. 53. A beszédben az n hangot p. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . A h-nak nincs zöngés párja. – sz+zs és z+zs = zzs. t–d. s–zs. c–dz. 52. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. így zöngétlenít ugyan.zöngésen.

-jai. (De vö. -juk. 55. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb. 83–85. száraz zsömle) kisszerű (v. -juk. hanem megtartja a szavak eredeti ny. atya és bátya névszók csonka tövéhez. -játok. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb.) 54.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v.. 56. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. vagyis -ja. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást . valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. ty és gy hangjának. -jük. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -juk. -jaik járul. 80–81. -játok. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. Ha az anya. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul.

Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli.az írás nem jelöli. -jai. -ják). -jei. -juk. illetőleg ll hangjának. 58. vagyis -ja. -jeik járul. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . -jaik. Ha a t. s így mind az ige végső mássalhangzóját. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -je. -jük. -játok. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. A mássalhangzó-összeolvadás 57. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. -juk. -jük. s így az igék eredeti l. Ha a t. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel).

etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. mecc acc eccer (v.fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. ts. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. hanem az eredeti tsz. d+sz. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. a t+s. A t+sz. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. dsz. A mássalhangzó-kiesés . natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. ds. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. d+s. Ha a toldalékos szó belsejében. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. 59. gysz.

személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. sakk). tudd. stb. -be). mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. (a) szebből (kérek). ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk.. mert a -szerű. játszd. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját.61. puff-féle stb. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet.) A d végű igék 63. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. 94. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. hívd. Az l és ll végű igék . tépd. válllövés. mondd. (Vö. formákban is. aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. fedd be. fedd meg stb. 94. nézd. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. tehát: kezd+d = kezdd. 94. 49. mind a -d személyragot. (De vö. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. edzd. küldd. kör). nyomd. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. (v. szedd. kezdd. hordd.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). össz-szövetségi stb. oldd stb. mosd. (megkérdezték a) vádlottól. orra (bukott). védd stb. alakokban. hanem az áldd.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. 60. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. (Vö. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v.. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. ill. (nem jól) hallak. szidd. expressz-szerű. hagyd. fújd stb. (Vö.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű.. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. balett-táncos. ill.

valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. mállottak. ríjon. nőttek. stb.64. 65. rítok. múló. stb. szálloda. de: dülled. zöldellő. – De: rívok. nyűdd. róttak. rosszallás. száll. nőj. 39. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. de: gyullad. (Vö. . szállna. (nagyra) nőtt (fa). kicsinyellés és kicsinylés. nősz. fúl. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). stb. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. jövök. jövedelem stb. 39. legel. rívás stb. nő. keveselli és kevesli. kicsinyellné v. zöldellt v. legelik.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). kevesellette. nőtök. legelő. Néhány ll végű igének két alakja van. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. 45. stb. stb. kicsinyell. szégyellem. rovok stb. állomás. Egyéb esetek 68. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. állt. szégyellni. zöldellett. stb. lövő. fullaszt. (fába) rótt (betűk).) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. kicsinyellő és kicsinylő. de: kicsinyelli és kicsinyli. rísz.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. (Vö. rósz. jöhet. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. málló. rótok. zöldell v. lődd. kékellő és kéklő. mind pedig l-es származéka él. kicsinyellené. múlik.. rójuk. -tök személyragos alakjait. kékellik és kéklik. zöldellik. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. de: sarkalatos. málljanak. gyullaszt. rosszall. rövidebb változat: kevesell. 60. 66. dülleszt. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. (Vö. szólás. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. rója. mállik. de: fullad. egy magánhangzó utáni ll-es. sarkallik. cipőt). de: torkolat. szégyellheti. (Vö. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. pl. Múlt idejű alakjaikban. kevesellte v. sződd. de: kevesellem és keveslem. Egyes szavaknak mind ll-es. nőtt. rosszallhatjuk. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. szégyell. gyúl. növendék. 39. rí. stb.

utánunk. csehvel. nálad. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. más részében viszont röviden: egyed. méhvel. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük.) végén is mindig ejtjük a h-t. a szavak minden alakjában jelen van a h. előled. jönne stb. egyek. 83. stb. egyé (= egy+é). lesztek. juhász. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. A bolyh. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . 72. de egy s-sel írjuk: kisebb. kisebbedik. újra stb. stb. egyre. róla. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. akkor is rövid a gy: egyben.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. (Vö. jöjj. ujjat. – De: benne. keh. almanach. egybe. áh. méhkas. bennünket. újabb. – De: jöszte. mint a példák is mutatják. magasat. legkisebbnek. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. Allah. enyh. Zilah stb.. méhes. egyéb. csehnek. leszel. egynek. – Az írásban azonban. rüh stb. lesznek. Csehszlovákia. fellah. sah. egyes. juhtúró. potroh. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. egyel (ige). juhval. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. egyezik. moh. csehül. – A ch végű szavak (pl. A céh. juh. kisebbít. stb. egyedül. 70. csehet. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. jöjjön. hah. eh. (Vö. Ha mássalhangzó következik a gy után. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. úgy. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. Írásunk a szókép állandóságára. újat. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. 42. és mindig írjuk is. – De természetesen: eggyel és eggyé. magasak. együvé. éh. magasabb. egyik. 43. egyre stb. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. méhnek. (A testrész nevének írása viszont: ujj. egység. düh. jöttél. mint a többiben: leszek. méh.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. tőlünk. 83. juh. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. méh. juhakol. – Hangzik a h ezekben: csehek. doh. csehtől. egyetem stb.) 71. cseh. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. ujjra stb. 69. egyenlő. erősen. magasan. 73. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. 74.) 75. Így például az ah. egyetlen. stb. juhok.A jö. padisah. egyed. kisebbség stb. [Vö. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. jöjjenek stb. együtt stb. együtt. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. ujjak. leszünk. pech stb. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. méhek. erősek. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. pléh. egyén.. egyért. stb. erősebb.

) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. lósson-fusson. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. egyes szám 2. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. (Vö. egyes szám 2. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. 79. márts. hanem mind a tővégi t-nek. 81. 78. sz változatát tüntetjük fel: fess. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. stb. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. válassza stb. 78. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. fürösszétek. nyisd stb. illesz. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. egyes szám 2. mártsd. hallgassák. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. nevesse. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. fürösz-. lássuk. hallgasd. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. éppen úgy. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. illesszük. nyissátok. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. bocsássa. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. lássuk. rekessze. taníts. mint h-tlan.). kössétek. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö.) képezzük. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. fűts. A felszólító mód tárgyas ragozású. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. kösd.stb. féltsétek.tlannal. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. stb. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. A felszólító mód tárgyas ragozású. megtartjuk az igető végső t-jét. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka . tanítsd stb. szítsa. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat.

(Vö. sz. edzd. 82. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. látszik. hogy játsszanak velünk. eddzétek. hozzad. (A többi.) 81. Azt akarjuk. játszik. hogy tetsszünk neki. eddzük. húzd. lássék stb. alakváltozatok használata is helyes. olvasd. játsszál. játszod. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. kettőzött sz-szel (ssz-szel). ha tetszünk neki. Az s. hogy csak játszanak velünk. mászd. vadásszátok. z és dz változatát tüntetjük fel. z és dz végű igék 80. Stb. Az s. illeszd. válaszd stb. Betakarom. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. játsszátok. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. sz. A lesz. Az s. metszi stb. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. visz. 43. eszik. z és dz változatát tüntetjük fel. 32.) A tesz. vedd. hidd. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. úszd. sz. sz. és kettőzött gy-t írunk: higgy. – Hasonlóképpen: játszd. látszik. tesz. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. A felszólító mód tárgyas ragozású. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. mossa. tetszik. játszik.tőhöz kapcsolódik. higgyük. hozzák. higgyétek stb. – Természetesen a hallatszik. edd. tessék. vegyük. visz. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza.: jáccunk). vigyétek. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. vesszenek. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. egyél. stb. vadásszatok. A tessem. végezzünk. látsszam. lopóddz(ál).) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . -juk. -játok. tegyen. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. füröszd. vesz. higgye. sz+j. elolvassák. nehogy kilátsszanak.) A hallatszik. játszunk és játsszunk (e. mossam. – Kilátszanak. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. z és dz végű igék kijelentő módú. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. játsszuk. metszd (vagy mesd). játsszák. tetsszél. metssze stb. iszik. tessél. végezd. idd. végezzük. vesz. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. vidd. (Vö. metsszük stb. Kértem őket. pl. rekeszd. igyanak stb. stb. – Jó érzés lesz. -jük. stb. eszik. egyes szám 2. z+j. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. (Vö. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. 39. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. sz. kettőzött sz-szel (ssz-szel). z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját.

ebbe. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. szilánkká. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. szívvel. Allah stb. arannyal. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. ekkor stb. sah. afölött. Az az. ahhoz. valamint a -fajta. -vé alakmódosulásai 83. füstté. -vel és a -vá. bolonddá. kulccsal. ekképp. ronggyá. (Vö. Megváltozott. szénné. kékkel. -vel és a -vá. tudóssá. erre. névvé. rozzsal. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. királlyá. amiatt. potroh. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. tervvel. ehhez. 75. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. ugyanahhoz stb. emellett. c)] 85. ez névmás 84. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. – Hasonlóképpen: amannak.. eszerint. tollal. Ám csak: azzá. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. A mutató névmás a. stb. 216–217. akképp. cukorral. -vé: jobbal. gallyal.) A -val. Az avval és azzal. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. 7. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). 94. akkor. nedvvé. stb. a tervvel és a tervel (= tervez). -vé rag v szóvégződéssel találkozik. -vel. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. savvá. -vé: hanggal. (Vö. vízzé. bölccsé. minddel. . stb. tollá. pont foglalkozik. -vel és a -vá. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163.. komppal. könnyel. stb. tűr). -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val.A -val. ezzé.. e) Azokban a névszókban. ez névmásnak és a -beli képzőnek. amelyek az az. stb. gyönggyel. [Vö. könnyé. tettel. -vel és a -vá. néggyel. evégett stb. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban.) d) Ha a -val. -vá. a -val. könyvvé. rosszá. -vá. sahhá. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. mindettől. pléhvé. kedvvel. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. szárnnyal. özveggyé. juhvá. (Vö. [Vö. arra. -vé: bottal. 60. szárnnyá. jobbá. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). 222. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. stb. 130. -féle. 75. -vel. tetté. Az az. potrohhal. – A doh. Allahhal stb. meggyel.). -vel és a -vá. -vel. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. -vá. és betűkettőzéssel jelöli.

. ebbeli. akkora.-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. ekkora. effajta. efféle. affajta. afféle.

nagyon sokféle eredetűek. Csányi.. Hagyományos írásmódról. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.: battyányi] Cházár [e. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. Hunyadi. ma-haradzsa. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. stb. mély. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. lyukból. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. régies betűket (vö. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. lyukban. 88.157. (Vö. de vannak olyan családneveink is.): Batthyány [e. bridzs.: kosut] Széchenyi [e.: hajnóci] Kossuth [e. Kis. edz. madzag.: tarcsai] Thököly [e. melyekben j-t. Meggyesi.. illetőleg a szóelemzés rovására. a mai kiejtés. mely szavakban írunk ly-t. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. 87. mert azok a szavak.: görcs] Hajnóczy [e. 80–81. amelyek ly-nal írandók. különböző jellegűek. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. súly. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. edző.: egresi] Georch [e. foly(ik). pedz. stb. Török stb. lyuggat. lyukak. moly. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. süly. gally. lyukaszt. mint más szavainkban (pl. 12.és egybeírási szokásainkat.: szécsényi] Tartsay [e. lyukas stb.: zicsi] stb. Kétség esetén szótárban kell megnézni. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. írásunk azonban megtartotta az ly [e. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal).: dezsőfi] Egressy [e.: tököli] Zichy [e. peddze. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. pedzi.) 89.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. . Dózsa. 83. külön. hely (főnév).). lyukad. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: ellipszilon] betűt.

hülye. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. fogoly. mely. illetőleg a régebbi írásformát: esd. ósdi. tavaly stb. rögtön. ragály. stb. mindjárt.A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. kristály. tolvaj. hágcsó. osztály. De: karvaly. 91. De: bója (vízi jelzőeszköz). skatulya. lye végződésű szavak: boglya. ilyen. dörej. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. olaj. hagyján. tartály. pehely. . mosoly. De: lakáj. amely. perje (fű) stb. talaj. kevély. Mihály. milyen. pólya. ibolya. harkály. zsindely. akadály. robaj. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. 90. Ipoly. karaj (és karéj). zsivaj. Gergely. játszik. pünkösd stb. zsöllye stb. zörej stb. papagáj stb. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. mindnyájan. csigolya. amelyik stb. héja (madár). olyan. tetszik. mily. ej végűek: duhaj. kapzsi. nyavalya. óhaj. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. korcsolya. pocsolya. cserje. zárt ë hang. metsz. oly. tavaly. sóhaj. csekély. gereblye.

c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. vö. Mariannal (Mariann+nal). hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. sz. balett-táncos. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). b)]: loccsan. fénynyaláb. 93. fütty stb. (Vö. 163. nagyobban (= nagyobb+ban). Meggyes. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. 7. ty. rosszal. jegygyűrű. [Vö. hallak (= hall+lak). c)].AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. mésszerű stb. össz-szövetségi stb. eddzék. [Vö. 163. Bernadettől (Bernadett+től). Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. Arannyal. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. meggy. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. könnyé (= könny+nyé). hosszú. 62. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. fedd meg (= fedd+d meg). vádlottól (= vádlott+tól). Kodállyal stb. füttyel (= fütty+tyel). illetőleg: jeggyel. Hermann-nál. 163. mésszel. cs. [vö. expressz-szerű stb. eljátsszuk stb. (e helyett: jegygyel stb.. A többjegyű betűk (pl. nagygyűlés. 94. stb.). 62. 62. Tarr-ról. tollal (= toll+lal).) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. hossz-számítás. briddzsel. Wittmann-né stb. díszszázad stb. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű.. illetőleg: sakk-kör.) .. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. dzs stb.

szakkifejezés stb. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. félig kész. (veszélyt) jelző lámpa. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. egyhavi.) rag nélkül állnak együtt. mint a tagok jelentésének összege. Ennek legfőbb oka az. rádiót javít stb. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. de: gyorsírás (= sztenográfia). lépre csal. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Például a víziló vízi állat ugyan. sok lehetőség. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. de: élenjáró (= irányító szerepű). Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. mindig együtt használt. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. szót is összetételnek tekintjük. az élen járó (csapat). különírt szókapcsolat elemei (pl. Különírjuk számos. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. vízbefúlás stb. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. a közlekedésben).) elemeit is: dugába dől. márványtábla.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. félkész. – Az egyik gyakori ok az. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . de nem ló. de: sokszög (a mértanban). villamos gép. főnévi igenév. Ezekből a körülményekből következik az. nagyon ügyes. illetőleg kötőjel alkalmazását. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. – A meggyökeresedett szokást megtartva. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. a nap sugara stb. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. napsugár stb. többféleképpen is megítélhető esetek. amely még nem igazi összetétel ugyan. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. – Ha egy raggal jelölhető. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. stb. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. stb. A szóbeszéd is más. ami viszont nem biztos alap. ezért például a jókedv. sok szög (= számos szög). kéményt seprő. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. de: jelzőlámpa (pl. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor.

nono. anyja (eljött).. gyalult (egész nap). fiam. sok-sok (= nagyon sok. néha-néha (= nagy ritkán). bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. legeslegnagyobb. kezét-lábát. jobbnál jobb. stb. hehe. sütni-főzni. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. idébb-odább. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. sütött-főzött. régesrégi. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. 98. tömérdek). ég-föld. gyorsan. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. már-már (= majdnem. . Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. nap nap után stb. gyorsan. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. aligalig (= nehezen). a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. szinte). unos-untalan. szebbnél szebb. messze-messze (= nagyon messze) stb. sütés-főzés. végestelen-végig. kenyeret (vásárolt).szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. tejet. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. napról napra. írás-olvasás. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. körös-körül. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. várva várt stb. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. több-kevesebb. várt. ki-ki (= mindenki). várt. A szóismétlések írása 96. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. háztól házig. dádá típusú indulatszókat. apraját-nagyját. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. akkor az összetétel még laza. orrán-száján. kérve kéri. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. nini. A túlzófok kifejezésére használt leges. többé-kevésbé. 97. sütnek-főznek. ide-oda. oktató-nevelő stb. stb. stb. eget-földet. vajat.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. 99. fűrészelt. kezelába. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). legeslegszebb stb. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. tudván tudta. mint azok külön-külön.. testi-lelki. egy-egy (= néhány). nőttön-nő stb. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is.

Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. ímmel-ámmal. terefere. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. stb. tereferél. limlomos. stb. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. hírneves. izgő-mozgó. sakk-matt. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. hányaveti. sík-domború (lencse). rabló-pandúr. irult-pirult. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). (a zenekar) csinn-bummja stb. sírva-nevetve (ölelte át) stb. de híres-neves. csigabiga. mendemondák. tyúkom-búkom. sakk-mattot (mondott). (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). szoba-konyha. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. csinn-bumm stb. árvíztől. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. hadsereg. 101. stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). rúgkapáló. Ista-Pistát. rúgkapálnak. hányavetiek. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. Anna-Panna. Az ikerszók 102. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. pirosfehér-zöld. fidres-fodros. hercehurca. de: a csúszómászók (= hüllők). dimbes-dombos. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. szoba-konyhás (lakás). piros-fehér-zöldre. stb. hadseregben. búbánat. gazdasági-társadalmi (változások). 103. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. kérőesdeklő (szavakkal). csigabigák. de: a szántóvetők (= földművesek). ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. stb. ugribugri. stb. b) Néhány. nyelvi-stilisztikai (elemzés). rabló-pandúrt (játszottak). stb. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. limlomot. hadseregek. limlom. árvíz. hébe-hóba. búbánatos. piros-fehérzöldet. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. búbánata. de: híre-neve. Anna-Pannával. . illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. piff-puff. stb. a) Vannak olyan ikerszavaink is. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. izegnek-mozognak. c) A már teljesen összeforrott.Két. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. sík-domborúra (csiszolt). izegmozog. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. stb.

stb. icipici. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). (a) barátom kölcsönadta (pénz). a minőség. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. Ezek tagjainak együttes jelentése más. nyakatekert (= bonyolult).és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). mezőgazdasági gépgyár stb.. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). különösen olyankor. napsütötte (táj). Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). (a) munkások szervezte (gyűlés). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). különösen olyankor. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. Ezek tagjainak együttes jelentése más. szúette (bútor). minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. egyetértő mosoly. gizgazos. mert az alanynak. eszeveszett (= őrült). baráti kézfogás. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. porhó borította (lejtő). hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). de: gizes-gazos. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). magvaváló (szilva) stb. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb.b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. érett gyümölcs stb.. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. 106. traktor szántotta (föld). gizgazok. icipicit. valamint a minőség. stb. ipari ország. de: icit-picit.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). Az alanyos. általános iskola. ügyefogyott (= gyámoltalan. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). olvasó lány. tíz forint és öttusa. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). molyrágta (szőnyeg). 107. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. hidegvérű (= nyugodt). melegágy (a kerté- . A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. meleg nyár és színesfém. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. orvosi titoktartás. Alanyos. félszeg). anyja nevelte (gyermek) stb.

a különírást általában megtartjuk: bal parti. védőnő. összekötő híd. 113. jó néhányszor stb. különösen olyankor. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). előadó körút stb. szörnyű hideg stb. evezőlapát. hanem valamire való képességet. hosszú szempillájú. kül-. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. 110. szürke télikabátos. fiatalkorú. erős bordájú. stb. dőlt betű. útitárs. kispárna (párnafajta). öntelt magatartású stb. -jű. ivóvíz. vendéglátóipar stb. eladólány (üzletben). forgószél (szélfajta). -s. -jú. külügy. 108. 112. előtag. felvonóhíd. belépőjegy. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. sötétzöld. különösen olyankor.szetben). 138. költőpénz. bel-. közérdek. stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. szomszéd falubeli. szép kövér. fehér virágú. -ő képzős igenevet... kiképzőtiszt (beosztás). (Vö. fedett . -ű.stb. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. -ú. mindig egybeírjuk: alelnök. kutatóintézet. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. söröspohár (= sörnek való pohár). amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. kis hordónyi stb. légiposta. piros tetős. felszabadító mozgalom. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. jó erős. rendeltetést fejez ki. -nyi képző járul. jótett stb. zöldeskék. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. A -t. kiváló termék. borzasztó rossz. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. holtág (folyóé) stb. mozgókórház. parancsoló hang. vízinövény. pihenőnap. szakember stb. ha csak alkalmi minőségjelző. mellékjövedelem. Az olyan összetételeket. pótágy. szélező körfűrész. újpiros. Az -ó. növényvédő szer. élüzem. nagy erejű. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot.). – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. javítóműhely. adott szó. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. haragoszöld. -beli. sajgó térd. izzó fém. átütőpapír. előhívótank. Hasonlóképpen: nagy néha. mélykék. szak. hálószoba. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. közvetítő javaslat. belföld. halvány kékeszöld stb. almásszürke. világossárga. 109. köz-. földrengésjelző műszer. jó nagy. zárolt anyag. apró szemű. iskolaköteles korú. világos narancssárga. rakétaindító állvány. mérőműszer. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. sült hús. ellenőrző bizottság. izzólámpa. 111. törtfekete. haditerv. desztillálótorony.

huszár főhadnagy. tízezer kilowatt áram. rongy fráter. fél számnévnek). csiperkegomba. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. közgazdász szakértő. péntek esti. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. vasárnap déli. tanár úr. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . holtpont.uszoda. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. több. 115. két hordó bor. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. bőr pénztárca. nagy halom kavics. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. ezermester (= sok mindenhez értő). mértéket. fiúgyermek. ötéves. fenyőfa.. kőfal. hétfő reggel. kedd reggeli. húsznaponként stb. fűszeráru. különösen olyankor. vendég néni. ezer esztendő. valamint egy -i. stb. tizenkétszög (mértani idom) stb. rendőr százados. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. nyúltagy. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. csoportot jelölő. hatökör (= buta). -ú. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. hanem főnév is. öttusa (sportban). gyapjúsál. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. -s. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. nyersselyem ing. amelyekben az előtag azt jelöli. gyermek király. nagyságot jelentő) főnév is. csuda jó. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. kétnyelvű. kölyökkutya. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. huszonegy köbméteres stb. tíz deka vaj. alumíniumedény. faburkolat. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). diáklány. hanem (mennyiséget. tízperc (iskolában). 114. (Vö. minőséget. tenger virág. lakatosmester. 117. 119. tanító néni. sok munka. száz hektár föld stb. legényember. -ű. vetített kép stb. rabszolga. száz forint. kort. a sok. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. tízpercnyi. belgyógyász barátunk. 116. ajándék könyv. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. műanyag padlóburkolat. (Vö. mérnök szaktárs stb. vasbeton gerenda. 119. csütörtök estére. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. két négyzetméternyi. stb. több energia stb. nyolcoldalú.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. Az anyagnévi jelzőt. tüzér tizedes. ha egyszerű szó. a) A foglalkozást. stb. -jú. zártszék stb. platinatégely stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. egy rakás fa. -jű. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs.) 118. 119. vendégművész stb. kutya hideg. március havi.

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

szerte-. fölül-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. különírjuk tőle: pihend ki (magad). Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. rá-. fönnmarad (a neve). külön-.stb. le-. előre-hátra pillantva. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. újjá-. ide-. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). leszokott a dohányzásról. Hasonlóképpen: megtartás. megfogom a lepkét. újra-. túl-. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. be-.131. szembeszállás stb. le nem tenné. de: meg fogom nézni. visszaszerez. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. haza-. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. szerteszéjjel. ki-. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. elő-. körül-. beleszeretett a lányba. (akkor) ültünk le. (ti már) mehettek vissza stb. de: el leszek fáradva. le-leereszt. nekünk jött a csomag. de: hozzájárul (valamihez). mindig rád gondolok stb. de: meg van töltve. fönn-. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). vissza. menjetek előre. össze-. utána-. de: meg tudták javítani. üljünk bele. hozzá-.v. lebecsül. fenn v. haza szabad menni. rajta-. elleszek nélküle. stb. végbe-. végig-. tele-. vagy az ezt követőhöz. közre-. kiállítani. de: idejött hozzám. át-. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). de: (rossz) rágondolni is. agyon-. c) Az igekötő külön szó marad. ide-oda tekinget. benn-. neki-.v. hátra-. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. helyre-. 132. alá-. stb. stb. mellé-. keresztül-. ellen-. föl-. megtartó. félbe-. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. széjjel-. ne sározd össze. de: (tapintatból) félreállt. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. föl sem véve stb. szerteszét szórva stb. szembeállva. előre-. oda-vissza utazni. fel. eldobott. tovább-. nem nézve oda. meg-megállt. de: le szokott utazni vidékre. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. újjá is építjük. fönn maradt (a padláson). d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. stb. (csak) rá (= őrá) gondolok. stb. közre kell bocsátani. fenn. ketté-. félre-. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). felnyit v. fölnyit. de: fennmarad v. meg nem értés stb. Más és más tehát: megvan húszéves. szembe-. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. hagyj fel (ezzel). Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. szerteszéjjel szórták. de: abbahagy. felül. vissza-visszatérve. össze-összevesznek. neki (= őneki) megy a levél. szét-. közbe-. egybeírjuk vele: átad. tova-. le-föl sétál. bele-. benéz. elő-előtűnő. tönkre-. (nem) félre állt (hanem középre). – Igekötők lehetnek a következők: abba-. el-. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. meg-. egybe-. megtudták a hírt. oda-. de: nekimegy (a szekrénynek). de: bele szeretett volna szólni. ide jött (nem a szomszédba).v.

nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). senki sem. ennivaló. sehonnan. hogyne. akárhol. csakolyan. bármi. de egymásmellettiség. földalatti. szintakkora. (határozószóból kötőszó). nemtörődöm (ember). hanem. csakhogy. miután stb. Sok eset mutatja. (igés kapcsolatokból főnév. semmilyen. őutána. egymagad. éjféltájban. 137. dehogy. önmagam. mint ha sír. mimellettünk. inni való víz. haddelhadd. nemszeretem (dolog) stb. ővelük. stb. nemsokára. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. mindannyi. Különírjuk viszont a se és a sem szót. ha nevet. amely egészét tekintve más szófajú. tinektek. A külön. stb. 136.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). nefelejcs. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. stb. járókelő. egyrészt (kötőszó). teáltalad. ill. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. őtőle. minden. elsősorban stb. sohasem. ugyanannyi. az első sorban ült. mindenhonnan. munkanélküli. mintha szeretné. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. . bármikor. de hogy is gondolod? . éppolyan. visszafelé. Olyan szavak. 134. mihozzánk. dehogyis! (= nem).egymagam. önnönmagatok. ugyanakkora. hártyásszárnyúak stb. bár-. sem. mindazonáltal.és vala. Az akár-. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). önnönmaga. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. szintolyan. stb. stb. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). sehogy. ennélfogva. 133. ennél fogva húzd stb. önnönmagunk. önmagad. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. de: egy részt kapott belőle. sehova se. tinélkületek. sohasem. sose. valamerre stb. senkinek se. sehogy sem. tegnapelőtt. egymagatok. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. szintannyi. énmiattam. hasonlóképpen: egymásutániság. semmint. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. mindenki. fogdmeg(ek). hogy egybeírandó az olyan összetétel. csakannyi. tenálad. sosem. Tagadó névmások előtagjaként a se. önmaguk.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. ugyanez. (melléknévből főnév). ugyanis. melléknév). semennyi. éppakkora. valami. sehol sem. semmitől sem. éppannyi. ugyanolyan. semmiféle stb. semmikor se. mind-. őközöttük. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). csakennyi. – De: sohase. stb. 135. semeddig. semmikor stb. de: szebb.

De: sakk-kör stb. felezőegyenes. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. 62. de: legszívhezszólóbb. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. leghasznothajtóbb stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. szeretetreméltóság stb. honvédemlékmű. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. úttörővasút. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. paradicsomsaláta. békeszerződés- . Az egyébként szabályos. élelmiszerkészletüknek. deka-. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. A külön. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. leginkább hasznot hajtó stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. nitrogénasszimiláció. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. de kerékpár-javítási. megnemtámadási (szerződés). televíziókészülék. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb.. 138. (Vö. élelmiszerkészlet. állománykiegészítés stb. de: anyagcserevizsgálat-kérés. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk.egyenlőoldalúság. extraprofit-elmélet stb. foszforműtrágya-gyártás stb.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. nyersolajmotor. hogy könnyebben olvashatók legyenek. stb. centi-. 139. cserépedénygyártásnak. ivóvízellátás. kölcsön-visszafizetés stb. pénzügyőrlaktanya. matematikatanítás. hasonlóképpen: legharcrakészebb. barnakőszénkoksz. (bőséges) élelmiszerkészletű stb. gépkocsivezető. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. mértékegységrendszer stb. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. rendőrjárőr. de: befogadóképesség. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. tornász-csapatbajnokság.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. munkaerő-nyilvántartás. elnemkötelezettség. kerékpárjavításokat. teljesítménynövekedés stb. készruhaáruház. cserépedénygyártásban. deci-. rádiószaküzlet. honvédemlékműveink. könyvritkaság-gyűjtemény. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. dokumentumfilm-bemutató.

ajakhang. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. rézötvözet. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. Herkules-erejű. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. a Kalmár fiú. (Vö. 167. -jú. – Ritkábban ugyan. Mátyás-templom. aranyötvözet.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált.) . Kászim pasa bástya stb. 170.. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. -ú. sokrétű. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). kerekasztal-konferencia rendezése stb. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. stb.tervezet. -féle. Kazinczyverseny. röntgensugár stb. de: szövő-fonó ipar.: 171. többféle. Kovács mérnök. -rét. Kossuth-díjas. stb. szabad vezeték. Hasonlóképpen: szövőipar. 169.. de: ajak-fog hang. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. Balassi-strófás. de: légifénykép-montázs. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. stb. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. föld-levegő rakéta stb. továbbá: kutyamacska barátság. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Zsiguli gépkocsi. (Vö. de: számtan-házifeladat. -s. de: réz-arany ötvözet. (Vö. gyár). hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. Jedlik Ányos-féle. de: házifeladat-készítés. Fabulon arckrém. József Attila-díj. Petőfi-szerű. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. Dezső bácsi. -ű.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. kerekasztal-konferencia. ésszerű stb. munkásszövetség. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Fazekas elvtárs. árnyjáték. -nemű. légi fénykép. házi feladat. fonóipar. foghang. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. stb. (Vö. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. pálfordulás. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. Hasonló esetek: hideg víz. stb. egynemű. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. 168.) 141. de: hidegvíz-csap. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. stb. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. de: fény-árny játék. fényjáték. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. de: szabadvezetékhálózat. Ady-szobor. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. amely az egészhez járul. negyedrét. 201. Mária-arcú. Apáczai Csere János-emlékünnepély. a Nagy család. A -fajta.

. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. a tizedes törtekkel a 274. 262. Tömörkény. c)] 142. a) és a 290.és Gárdonyi-szerű. stb. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-.Felsorolásban az elmaradó közös. pont.. mogyoró. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289... és a 291. a törtszámnevekkel a 291. [Vö. .és nyírfafélék. a sorszámnevekkel a 267.

népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. a nagy honvédő háború. népelemek. ami.) 147. mohamedán. kínai. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. élet. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. társadalmi és politikai mozgalmak. 146. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. szlovák. rendezvénysorozatok. nyugati szláv. család stb. a felszabadulás napja. termoanalitikai tudományos ülésszak. a szabadságharc. anyák napja. a nevezetes napokat. a mohácsi vész. A kis kezdőbetűk 144. a magyar nyelv hete. orosz. szász. román. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. országos távlati tudományos kutatási terv. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. fásítási hónap. református stb. jóllehet. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. nahát. vasutasnap.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. május elseje. a debreceni országgyűlés.) 145. légkörkutatási szimpózium. palóc. sváb. kevés. valamint – pont. 149. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. karácsony. indián. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. (Vö. felszabadulás. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. katolikus. magyar. 150. az alkotmány ünnepe. itt. finnugor. szabadság. kérdőjel. virágzik. édesanya. bármennyi. a francia forradalom. a nagy októberi szocialista forradalom. elnök. ország. külön fejezetben tárgyaljuk őket. . néger. Kisbetűvel kezdjük a népek. 191. haza. most. a honfoglalás. stb. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. germán. olvasó népért. a rövidebb-hosszabb időszakokat. (De vö. ejha. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. A rendezvények. drága. a szakma ifjú mestere. stb. programok stb. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. nemzetközi orvoskongresszus. erdészeti és faipari tudományos napok. három.. húsvét. urál-altaji. ötéves terv. és. ugye. tavasz. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. fenséges. párt. nemzetközi nőnap. székely. A nagy kezdőbetűk 148. pedagógusnap. stb.

Stb. hogy… stb.) Egyéb esetek 151. Stb. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves.. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. a Hatalom. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. erősítheti a szavak hangulatát. Szeretnék mindig Veled lenni. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. ha nem értene félre.] . amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. 264.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Igazgató úr. 253. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. törökül. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. (Vö. Apám. A legfőbb érdem az Önöké.) 150.”..felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. Kinyílt / a földbe zárt titok. Melegen érdeklődött irántatok. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Stb. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. 144. / Engesztelés és nagy Ítélet. „Légy fegyelmezett!” stb. 256. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. a). Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. 149. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. stb. a Végzet. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. 144. (Vö. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. barátom.) [Vö.

oklevelek stb. grafikonok. Szép Gergely és ifj. 153. a társtulajdonosok közös képviselője. ifjabb. Jakab Imréné. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. vágány stb. Mészáros Mihály is. igazgató. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. rektor.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. metróvonal. stb. szót.152. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. ábrák stb. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. Kelemen László. 5. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. Nyilvános telefon. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. a bizottság titkára. Ifj. Id. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. Pénztár. III. oszlopba rendezett névsorban stb. titkár. idősb. Széntermelésünk. miniszter. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. Igazgató. igazolványok. s ezt számjeggyel írjuk. A családnevek előtti doktor. özvegy stb. ajtó. Mészáros Mihály. . a táblázatok. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. stb. A légfék vázlatos rajza. levélcímzésben. Házfelügyelő. hogy…. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. stb. stb. – Ha a szöveg első szava számnév. B porta. Az útbaigazító feliratokat. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz.

Annamária. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). a című (c.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154.) A személynevek 155. Mind a családneveket (vezetékneveket). de: hollófészek (a holló fészke). de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. a márkaneveket. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Deli. Magyar Nyelvőr stb. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Rutascorbin. személynév). Wittmann-né. Pepsi-Cola. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. de: parázs (izzó tüzelőanyag). . Mór (helységnév. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Hegyalja. Wittmanné. hófehér). Patyolat (vállalat neve). a csillagneveket. de: kortárs (valakivel egy időben élő). de: mór (népnév). hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Tóthpál. Budapesti Műszaki Egyetem. Pál. A név nyelvi felépítése is jelezheti. Nagykőrös. az intézményneveket. Kőrösi Csoma Sándor. Ez egyrészt azt jelenti. Éva. Kortárs (folyóirat címe). de: fakó (színnév). A város peremén. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. az Ének a pesti ligetről című vers stb. Parázs (tűzhelymárka neve). Zsuzsa. Olaszország stb. így pl. Hollófészek (hegy neve). meddig tart a tulajdonnév. newyorki stb. (Nem pedig: Kissel. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. stb. az állatneveket. Helyesírási tanácsadó szótár stb. Központi Fizikai Kutatóintézet. de: rák (állat neve).) szó a név utolsó eleme. György. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Szántó. az utca (u. Szeremlei-Szabó Zsolt. a címeket stb. New York-i stb. stb. Fakó (tónév). Szerencsés András. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. stb. Észak-Afrika stb. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Rák (csillagkép neve). Másrészt arra kell törekednünk. Werbőczy. de: patyolat (fehér. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Velencei-tó. a földrajzi neveket. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Körmendi. de: szőke (hajszín).

Tótfalusi Kis stb. Thewrewk. Vörösbaranyi stb. Keöcherepy stb. Pais stb. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Lorántffy. Wathay stb. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Batsányi.. Kis. Csulyak stb. Chuliak stb. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Kunszabó.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. Tóthmátyás. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. 156. 158. Tsétsi János. stb. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Konkoly-Thege stb. Verbőci. Takács stb. Pesti. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Nagygyörgy. Gaál.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. 87. – . 157. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. de egyszersmind lehetővé teszi. Teleky stb..). amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Zrínyi. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban.). 12. Buday.A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. (Vö. Endrődy-Somogyi. Csokonai Vitéz. illetőleg: Kakas. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Rákóczy. Kultsár. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Csombor. c) Az olyan névformák. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Kiss. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. 87. Gombocz. Csécsi). ebben a formában használandók: Bocskai. (Vö. Bíró. Werbőczy. Kerpel-Fronius. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. (nem Komjáti. Kazinczy. Batsányi – Bacsányi).) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. 12. Eördögh. Hajdú. Pesthi. Kemechey. Vay stb. Sigray. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Apáczai Csere. sem pedig korszerűsíteni (pl. Kőrösi Csoma. Vatai stb. Maszlaczky. Orczy. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Czombor. és sorrendjük nem cserélhető fel. Rákóczi. Hajdu. Zrini). (nem Cacas. Verseghy stb. ezért a két névelem általában együtt használandó.

Klaudia. Mariannal stb. madáchi. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Szabolccsal stb.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. a régies betűt változatlanul hagyjuk. erdey-grúzi.Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. használatos az N. stb. petőfieskedők. 161. Paiszsal. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. stb. 209. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Mind régi (eredeti és jövevény). A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Ilosvai Selymes Péter-es stb. mi lett vele. Ilosvai Selymes Péternél. Kossuthhoz. Marcellel. a Hunyadiak. Kodállyal. 165. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Isten. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel.) 162. 94. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Bálinttal. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. -vel (és néha -vá. (Vö. kispéteres. Piroska.) 163. akkor megtartjuk az eredeti nagy . illetőleg olyan szövegösszefüggésben. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Vilma. Boldogasszony. Jolán. a -val. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Bálint. (Vö. Nagy Jánosné Kovács Anna. Raul. – Bár nem hivatalos. Zeusz stb. (Vö. rippl-rónais. Az -i és az -s melléknévképzővel.. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. László.) 164. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. Betti. jeleket. stb. Hadúr. Jupiter. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Tudja isten. Alexandra. Tótfalusi stb. Zsolt. mikszáthos. mint a közszavakhoz: Dózsát. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Véghgel. leninizmus. képzőket). (Vö. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. 160. Széll-lel stb. Artúr. Ozirisz. Rátzcal. Lexi stb. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Nagyné Kovács Anna. marxista. jókais. stb. Makk-kal. 159. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Félix. -vel (és néha a -vá. Madáchcsá. Papp-pal. Táncsics Mihálynak. Babitscsal. (Vö. Kovács Anna forma is.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. 94. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Szemeréről. – De: Táncsics Mihály-i. Vörösmartyé. s a szül. Zsanett. tóthpáli. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Marcellal v. Móriczcal. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. 62. 83. Árpád. Márió. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük.

Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Noszty fiú. Nyék törzs. Zalka Máté lövészezred. Ady Endre úttörőcsapat. Kodály-módszer. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. 140. Polgár doktor. Oroszlánszívű Richárd.kezdőbetűket. Somogyi Béláné főelőadó. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. sőt fantázianevektől). 168. Inotai úr.] . Marótcsoport. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. [Vö. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. [Vö. Csák nemzetség. a szép Csapóné stb. Dobay szakaszvezető. martinkemence stb. 167. Bánk bán. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. b). haragot stb. 169. Petőfi-kultusz. stb. Előre brigád. Petőfik. Eötvös József-i (iskolareform). 165. Hadrovics–Gáldi-szótár. a Kisfaludyak. stb. 162. Az uralkodóházat jelentő ház. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Celsius-fok. Táncsicsok kora. 140. a Kossuthok. Szemere-kormány. Arany János-idézet. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Anjou-ház. stb. Jagellóház. Moharos kartársnő. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. b). Zsófi néni. Személynév – akár egy-. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Konkoly-Thege-érem. Földényi-kórus. Tudor-dinasztia. Radnóti őrs. Németh mérnök. Szent Erzsébet stb. 166. 201. Egy. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Deák-párt. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. [Vö. Sárosi János marós. a nyelvújító Kazinczy. Vajda Elemér akadémikus. Sabin-cseppek. Geiger–Müllerszámlálócső. Rőtszakállú Frigyes. Kovács államtitkár.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Szent Benedek-rend. Ady-vers. érzékeltetheti. Szalay Tamás érdemes művész. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. az ifjú Ady. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Lenkey-század. stb. stb. Bessenyei-kúria. Bartók Bélaemlékév. Rettegett Iván. Nádasdy-kastély. Nagy Péter. Kossuth-díj. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek.).) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Bourbon-család. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. 140. Habsburg-ház. (Vö. krisztustövis.

Wesselényi-féle. (Vö. Jókairegénybeli. de: Hűvösvölgy (városrésznév). A többi toldalék .). Hadrovics–Gáldiszótárbeli. Konkoly-Thege-érmes. Cirmos. Herkules-erejű. Ha egymástól különírt. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Az egy. JoliotCurie-féle. b). -jú. stb. Villám. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. de: Sárospatak (helységnév). Zrínyi-soros. Szent István vértanú plébániatemplom. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl.169. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. szobor) kapcsolódik.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Jeremiás próféta kolostor stb. Ráró. Erdey-Grúz–Schay-féle. Szinyei Merse Pálszerű. mert a formailag hasonló (sőt azonos). 167.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Kodály-módszerű. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Mátyás-templomi. 168. -ú. -s. 140.). a különírt tagokból álló nevek (pl. Pillányi út stb. Vuk stb. 141. 171. stb.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. stb. A földrajzi nevek 173. Kászim pasa bástya. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését.] 170.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Csákó.) Az állatnevek 172. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. József Attila-díjas. Munkácsy-szerű. Ferenc-hegy (domborzati név). Az egyelemű nevek (pl. Apáthy-szikla. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Zsivány-patak. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). Tiszántúl. -beli. [Vö. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Olasz Köztársaság. Sáros-patak (víznév). -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Ráró lovam stb. Mária-arcú. Bagira. Dél-Amerika stb. de: Ferenc körút (utcanév). Szombathely stb. Kossuth-díjas. Paál László-szerű. (Vö. Szeged stb. -ű.

az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. part utótagú országneveket. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb.kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. ország. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. alföld. valamint általában a helységrészneveket: . Alapformájukban nagy. 175. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. hegyaljai stb. föld. az alapformát természetesen nagybetűvel. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. az országrészneveket. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb.

-i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. -tavi Szandaváraljapataki . egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll.

177. hegy. Kab. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. b) pontban: Huron. hágó. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. Zéland. dombvidék. fennsík. Kaszpi. völgy. holtág. akár idegen eredetűek). – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán.. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. a 177.Dunazug-hegység Dunazugstb. tó. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. Az olyan nevek. Így pl. domb. ill. dűlő. a 176. öntözőcsatorna. névrészek. szőlőhegy. halastó stb. a) pontban: Cselőte. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. és a kötőjelet megtartjuk. b) Tulajdonnévi előtaggal . alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. patak. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. sivatag stb. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. összetett szavak is: félsziget. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. hegységi stb. lapos.

az alakulatot nagybetűvel kezdjük. vö. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. vö. 176. a). . s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. János-dűlő. vö. vö. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. b) Ha egy kételemű. 177. belső.) kerül. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. 176. Holt-Tisza. a) Ha egy kételemű. 178. 177. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. János-dűlő. 176. vö. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Holt-Tisza. a). érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a közszói tagokat kisbetűvel. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. vö. nagy stb. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. 176. a). a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. a közszói tagokat kisbetűvel. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak.alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb. a).

Minden tagot külön szóba írunk. Alapformájukban hasonlóképpen. -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. de . 179.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. kötőjel nélkül. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk.

-i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. grófság. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. híd stb. járás. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca.az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. tér. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. út. bánság. városkörnyék. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. 181. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. állambeli stb. 182. köz. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői . terület stb. a közszói tagokat kisbetűvel.

– Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. (Vö. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). 183. jelölt birtokos jelzős. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. 184. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. . Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. 194.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. ez azonban nem válik a név részévé. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. Tas vezér utcai Március 15. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb.Tas vezér utca Március 15. a Duna-hidak stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. jelölt határozós. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk.

A csillagok. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. társadalmi szervezetek. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Ezek összetartozását. bolygók. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. Az intézménynevek – néhány állnak. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Fiastyúk. holdak stb. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. A csillagnevek 185. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. A hivatalok. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. Az intézménynevek 186. szövetkezetek. Plútó. tudományos intézetek. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. Merkúr. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Vénusz stb. Az -i (néha -beli) képzős . alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. a hold szépen világít. tehát: föld körüli utazás. oktatási intézmények. Orion. csillagképek. a nap sugarai stb. Ha a föld. Tejút. cégszerű nevében – az és kötőszó.

és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Szeged. Sopron. Tolmácsi Általános Iskola stb. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. szállóbeli) stb. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. építőipari vállalati Volga szállói (v. stb. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. a pécsi nevelőintézet. amely megegyezik azzal a formával. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Sz.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. Nemzeti Színház. ill. 188. szállóbeli) Szabadság szállói (v. Dusnok. Pécsi Nevelőintézet. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. sz. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. az intézménynév részének .. a tolmácsi általános iskola stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám.

az Eötvös Lorándon végzett. de: a bizottság véleménye szerint. testület stb. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. 189. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. vállalat. Állam. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. tanács. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. egyetem. iskola. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket.tekintjük. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. utaló szavakat. üzem. rendőrkapitányság stb. stb. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). Ker. neve akkor írandó intézménynévszerűen.és Magfizikai Kutatóintézet. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). a XI. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia).és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell . Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. segélyt kapott a vállalattól. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). a tanárképző főiskolán stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. egy karbantartó csoportot szerveztek. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. intézet.) olyankor is kisbetűvel írjuk. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. az Eötvösön v. stb. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Szegedi Nemzeti Színház stb. Tanács szakorvosi rendelője stb. hivatal. a tanács intézkedett. Kerületi Bizottsága stb. de: a kutatóintézet kidolgozta. stb. feljegyzés a jogi csoportnak. ha nyilvánvalóan alkalmiak. a Nemzetiben játsszák. a Hazafias Népfront X. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti.

Vadászati Világkiállítás stb. – De: jövőkutatási konferencia stb. szervezeteknek stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. stb. Rómeó férfiruházati bolt. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. az olasz fémipari szakszervezetek. Coca-Cola (üdítőital). vásárok stb. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. stb. Lukács fürdő. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. üzletek. temetők stb.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Szegedi Szabadtéri Játékok. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. eszpresszók. megállóhelyek. 146. meggylé. termékeknek. (Vö. 191. fürdők. Ferihegyi repülőtér. kecskeméti barack. vendéglők. mozik. hirdetésen stb. kiállítások. Nemzetközi Valutaalap. A nem márkanévként használt. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. Kis Rabló étterem.) 192. Kerepesi temető stb. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. Alfa Romeo (gépkocsi). készítményeknek márkanévként használt elnevezését. – Címkén. bélyegzőn stb. A márkanevek 193. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Ugocsa mozi. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. Cégtáblán. stb. Vén Diák eszpresszó. a lengyel hadsereg. Fabulon (arckrém). tokaji bor. Gyártmányoknak. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Kis Rabló éttermi stb. a Lukácsba jár úszni. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar.. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. A pályaudvarok. Trabant (gépkocsi). . nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Katonatelep vasúti megállóhely. levélpapíron. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. Vegacillin (gyógyszer). Ugocsa mozibeli. az osztrák légitársaság stb. a különírást is: Keleti pályaudvari. repülőterek. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek.

és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Kincskereső. – Állandó cím az újságoké. 183. tehát az újságok. Akadémiai Aranyérem. Eötvös Loránd-emlékérem stb. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. a cikkeknek. Élet és Tudomány. József Attila-díjas. Nők Lapja.194. Az állandó címeket. hetilapoké. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. Odol fogkrém. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. stb. Stb. (Vö. A szabályt akkor is követni kell. illetőleg típusait jelölő szavakat. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Kiváló Dolgozó stb. A tanácskozáson Nagy József. folyóiratoké. Pest Megyei Hírlap. a Szocialista Munka Hőse. Népszabadság. Magyar Nemzet. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. a zeneműveknek stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. Panangin tabletta. a szocialista munka hőse is megjelent. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. a képzőművészeti alkotásoknak. József Attiladíj. Nobel-díjas. egyediségre és egyszeriségre törekszik. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. sőt sok szám címeként használatosak. a dolgot jelölő szót is. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. továbbá ha csupán címként szerepelnek. A címek 196. hogy több. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Ezeket az jellemzi. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. érem. Nobel-díj.) A kitüntetések és a díjak neve 195. Tomi Mat mosópor. Nyugat. Az Est. emlékérem stb. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. . Valóság. 197. stb. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. Új Tükör. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár.

és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Ha a címeket szövegbe illesztjük. szobrok. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. Örökzöld dallamok. A kőszívű ember fiai. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. – Stb.198. a Népszabadságé. Hajóvontatók a Volgán. Martinász. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. a Kritika-féle folyóiratok. 199. Új Tükör-szerű hetilap. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Petőfi a Szülőföldemen-ben…. könyvek. a Szerelem?-nek…. – Stb. Hazám. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. ferencjóska. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. a Nemzeti dalt. a Siralomháznak a betyár a főalakja. háryjános. priznic. havanna. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. tehát a költői művek. szimfónia stb. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. stb. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Kék fény stb. termosz stb. cikkek. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk . műsorszámok stb. pálfordulás. stb. stb. Álarcosbál. pl. Tanulmányok Arany János költészetéről. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. Az egyedi címeket. Tulajdonnevek köznevesülése 201. Népszava-beli (hirdetés). Továbbá: 1916 őszén. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. stb. Kis éji zene. hát megleltem hazámat” is. címét a következőképpen írjuk. Jókainak „Az arany ember”e…. 200. konyak. értekezések. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Odüsszeia-beli (világ). Magyar Hírlap-beli (közlemény). stb. wertheimkassza. szentjánoskenyér. stb. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Zenedélelőtt stb. Pályamunkások. pullmankocsi. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. IX. – Munkácsy képének. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. pecsovics. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. a Számadásnak. szendvics. zeneművek. a Társadalmi Szemlét. Arany Toldijában. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Képes politikai és gazdasági világatlasz. képek. Ember az embertelenségben. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében….

idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. dízelmotor. b).] A köznevesülés lassú folyamat. magyarosan írt közszói formák között.föl: pasztőroltás. 140. 168. . Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. makadámút. dízelolaj stb. [Vö.

szelektív stb. lézer. millió stb. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. karbamid. monarchia. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. mechanika. a következőképpen járunk el: A ch-t. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. szemben azokkal az idegen nevekkel. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. technikus stb. megtartjuk: jacht. technika. szexuális. textil. és vesznek át egymástól közszavakat is. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. . 204. egzotikus. pech. azaz olyannyira meghonosodhatnak. még akkor is. eredeti formájukban használjuk. ha közkeletűek. menedzser. digitális. fix stb. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. tulajdonneveket is. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. ha h-nak ejtjük. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. taxi.. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. oxigén. kombájn. mikroszkopikus. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. Az olyan szavakat. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. mechanikus. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. x vagy q betű van. kóla. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. hisztamin. izotóp. televízió. futball. kemping. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. idegen szavakként tartjuk számon. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. A tulajdonneveknek azonosító. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. magnetofon. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak.

A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. Svájc. Ausztrália. Husz János. (Vö. Kolumbusz v. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. tájfun. Subotica. Nagyvárad. Csendesóceán. Jan Hus. Prešov. Vezúv. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. (Vö. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. szamuráj. Szent Lőrinc-folyó. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Wagner Richárd stb.egzisztencia stb. Rajna. karate. Alpok. tajga. Szabadka. . Kolumbus Kristóf stb. láma. stb. Richard Wagner stb. az idegenforgalom. Marx Károly. Luther Márton. tipizál. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Koppenhága. Moldva. Kraków. Temze. realizál. 205. realizmus. minaret. vizek. reális – realista. külföldi területek. København. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). 28. İstanbul. A földrajztudomány. stb.) 208. helységek stb. Itália. mecset. exogámia stb. (Đorđe Branković. Oszvald. helyett). s csak néha tartjuk meg: exegézis. stb. gésa. A tulajdonnevek írása 207. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Jean Calvin. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Burgundia. Oradea. Odera. -itás. Martin Luther. -izál. Krakkó.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Kordillerák. Paris stb. Nápoly.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. Bécs. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. antikvárium stb. Elba. Szicília. Krisztián. helyett). Eperjes. -ista. esztétikus. Sziklás-hegység. 209. számum stb. esztétikum. 161.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. -izmus stb. pagoda. (Friedrich Engels. Mercédesz. határainkon kívüli hegyek. 206. Karl Marx. (Vö. szovjet. a könyvtárügy. Alsó-Ausztria. stb. típus – tipikus. Hispánia. periódus – periodikus. Napoli.. Latin betűs írásrendszerű országok. akadémista. Isztambul. Cristoforo Colombo stb. Párizs. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. esztéta – esztétika. a postai forgalom területén. akadémizmus. Kálvin János. dzsunka.

riporttal. Milánóig. Potemkin-falvak. myocarditis. stb. tüchtig stb. Dubrovnik. nikotinos. löncsöl. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. Loire. Buenos Aires. A latin betűs írású nyelvekből átvett. dózis. Néva. 204. Eminescu. conditio sine qua non. Himalája.) 210. Prágában. kálvini. Latium. Lenin. koktélt. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Luxemburg. show. de: Bacillus anthracis. . mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe.) 213. Peking. Kairó.. stb. Horatius. Anyegin. Kréta. Puccini. 163–165. Zweig. lady. 174–184. Bologna. arabeszkek. Ezeket közkeletű. 214. stb. Shakespeare. de: tuberculosis bronchialis. eppur si muove. Babilon. tête-à-tête stb. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Krőzus. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. (Vö. (Vö. Rousseau. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. François. stb. Beatrix. Wuppertal. szólásokat. Karlovy Vary. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Mexikó. señor. de görögösen: Kroiszosz. stb. krómoz. rinascimento. Vaasa. annak tagjaként fordul elő. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Maximilián. Athén.209. Rio Grande do Norte. Tallinn. couchette. A toldalékok kapcsolása 211. stb. tuberkulózis. Herkules. lemberdzsekben. nápolyi. Huszé. de: dosis effectiva minima. Ezópus. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. A tulajdonnevek írása 214. de: Potyomkin. park and ride. hobbija. Így járunk el természetesen akkor is. Chopin. közmondásokat: all right. (Vö.

verdis. b)] Ha az i képző egyelemű. Francois. a mellékjelet elhagyjuk. Molière. é-t. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. malmői. signorét. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. Karadzsics) teljességgel helytelen. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. stb. Lódz. karl-marx-stadti. oslói. Nyomtatásban. stewardessek. horatiusi.). vichyi stb. Balzackal. Bachhal. Janus Pannoniustól. stb. Łódź. Habsburgok. Moliere. stb. campanileszerű. de: Malmőből. de: campanilén. o-ja és ö-je helyett á-t. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. e-je. goethei. de: Coca-Colát. 163–165. fixszel. ill. hertzcel. 29. – Sinaia. Marañón. – allegro.. goethés (Vö. mind a tulajdonnevek végső a-ja. -vel és a -vá. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. Maranón. barrelnyi. Coca-Cola-szerű. b)] 217. de: Oslóban. 175. Plzeň. Chatelet. schillingért. Gdańsk. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. Mărăşeşti. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. de: allegróban. (a) pompeji (ásatások) stb. (Vö. fixszé. b) A -val.Krleža. Châtelet. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. 163. cowboynak. Njegoš.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). shoppingol. campanile. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. toulouse-lautreci. ó-t. allegroszerű. – Malmö. Liepāja. Félixszel. wrocławi. – Oslo. – Goethe. 216. [Vö. Gdansk. ha nincs megfelelő betű. de: Goethének. Marxszal stb. Karadžić helyett Karadzsity v. 174–184. – Coca-Cola. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. Liepaja. Françoise helyett Franszoáz v. Plzen. A toldalékok kapcsolása 215. greenwichi. néma) betű van. allegrós. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. stb. fairül. Engelsszel. Marasesti. Stockholmnál. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. sinaiai. de: signorinák. Steinbeckkel. az alapbetűt megtartjuk: Capek. . Greenwichcsel. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. de: Sinaiában. ortodoxszá. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. [Vö. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. Amundsenről. Franszoise. pechhel. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat.

Karlovy Vary-i. Szun Jat-szen. Glasgow-ban. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Rousseau-val. Scott-tal stb. Kijev. az arab. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. Loire-on. Voltaire-é.) 219. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Délosz. Sanghaj. Periklész. – De hagyományosan: Anjouk. Kavála. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. Grimm-mel. stb. a sajtóban. Evdokía. (Vö.és hangsort együttvéve (pl. Gogol. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Iaşi-sal. 205. Peugeot-t. lille-i. Montreux-ig. Hupej. Frankfurt am Main-i. Hokuszai. hidzsra. 210. stb. joliot-curie-s. New York-i. . 94. c)] Az átírás Az átírás elvei 218.. 10. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. bordeaux-i. hagyományos formájában használjuk. Tallinn-nál. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. szputnyik. Leonardo da Vinci-s. Scott-tól. a kínai esetében) vagy az idegen betű. -ista. voltaire-es.). az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Macujama. A -val. ikebana. 164. A szépirodalmi művekben. Thébai. Ahmed. Walter Scott-os. Lancsou. Anatole France-i. Harun ar-Rasíd. bektási. Iráklion. stb. 163. Irtis. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Odüsszeusz.. ploieşti-i. (Vö. Fagyejev. Platón. Seremetyjevo. Hirosima. stb. akkor az -i (-s.monsieur-nek. Báb-el-Mandeb. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. -ista. Molière-rel. a görög stb. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. Szecsuan. Montesquieu-nek. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Tolsztoj. -vel és a -vá. Nagoja. khitón. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. Kuroszava. Po Csü-ji. Iszmáilíja. Venizélosz. stb. Zsenmin Zsipao. Falstaff-fal. -vel és a -vá. Iaşi-nál.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Szaladin. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. châlons-sur-marne-i. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. [Vö. az orosz. voltaire-izmus. Marrákes. Dzulfikár.

stb. a postaforgalom. a tudományos ismeretterjesztés területén.220. Tobrukig. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. az egyetemi és főiskolai oktatás. 1981. Szapphóé. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Szöulnál. Az újgörög nevek magyar helyesírása. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Hriszto Botev-i. 1984. kamikadzék. Budapest. . Solohovval. kuvaiti. az idegenforgalom. A szaktudományok. Budapest. 221. száriban. tatamin. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. Velikije Luki-i. A toldalékok kapcsolása 222. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Plutarkhosszal. vagy elterjedten ismernek. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. arisztotelészi. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. dzsúdózik. alma-atai.

font. Soós. rendületlenül. stb. dry. Pest. „Á-ron”. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. Schmidt. a)] 226. Maugham. strand. Gaal. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. A több szótagú. te-ker-vé-nyes. Elég gyakori. shop. ill. stb. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. 229. asztal. Sásd. vá-szon. ragos. blues. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. stb. sztrájk. „emóci-ó”. ideá-lis vagy ide-ális. [De vö. Nîmes. a „haza-i”. Csil-la. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. Ke-re-csend. 226. De-zső. – Ez a szabály olyankor is érvényes. „Le-a” stb. Hume. ha az eredeti helyesírással átvett. street. nyolc. [Vö. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. há-zig. ahány magánhangzó van benne: bál. Le-ó stb. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. drog. É-va. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. Chartres. illetőleg a következő sorba átvinni. stb. A szótagolás szerinti elválasztás 224. Be-rety-tyó. stb. Bánk. asz-tal. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. könyveitek vagy könyve-itek. nem választjuk el: föld. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. fi-a-i-é. Brahms. fi-atal. 230. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. me-ta-fo-ra. 225. ka-to-na. pró-ba. part. team. tehát az „a-lap”.. York. ma-gá-nyos. Annáé-ké vagy Anná-éké.AZ ELVÁLASZTÁS 223. lajst-rom. fia-tal. Zsolt. 224. Georch. – Minden szó annyi szótagú. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők.. rendületle-nül. György. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. hajt. stb. „e-móció”. bugy-gyos. Azokat a szavakat. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. . Leo-nóra vagy Le-onóra.

több-let. ka-sza. kalci-um. pogy-gyász. Mikló-sék. amelyek szótagot kezdenek. vonzza. Carrara. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. akkor úgy választjuk el a szót. kom-munális. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Ily-lyés. stb. Job-bágy. dob-ban. Boty-tyán. Veszp-rém. köny-nyes. víz-zé. pa-don. eu betűkapcsolat. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. [Vö. szükség esetén elválasztható: kala-uz. ost-rom. stb. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. recs-ki. kilenckor. b) Azokat a magánhangzókat. A dz és a dzs többjegyű betű. fosz-fát. moza-ik. arany-nyal. stb. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. bratsz-ki stb. Bar-tók. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. stb. galy-lyak. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. Kodálylyal. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. stb. Tallinn-nak stb. hit-tem. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. stb. Kecskemé-ten. Hamburg-ban. Szabol-csé. metsz-szük stb. Nagy-gyal. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. Tallin-nig. átvisszük a következő sorba: fi-ók. hal-lak. ki-sebb. batyu. stb. De: Széll-lel. al-lons. Me-csek. Ojszt-rah. tet-ted. töl-gyes. négyet. ró-zsa. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Szabolcs-csal. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. ezért elválasztáskor ugyanúgy . Boz-zai. Ecse-ren. pesti-es. Gellért-től. Heren-dig. rongy-gyá. templom. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. 163. Ugyanígy: játsz-szál. Szél-lért. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. ton-na. Ing-rid. stb. pén-zért.Az au. Mari-etta. ész-szerű. Maupas-sant. Er-zsi. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. ásvány. – Így járunk el akkor is. szity-tya. házun-kat. ennek elválasztásakor mind a sor végén. Tri-eszt. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. há-zunk. Papp-tól. stb. leni-nizmus. rossz-kor. tal-palatnyi. váku-um stb. Gyu-la. mor-zsa. stb. stb. háza-ik. kertig. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. ösz-sze. meggy-ből. Ford-dal. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. fe-udális stb. kulcs-csal. vi-asz. megy-gyel. Dosztojevsz-kij. stb. mil-liméter. 227. Hoszszú. csoport-tól. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. adósságo-kat. Kissnek. húsz-szor. stb. könny-től. tiha-nyi. adóssá-gok. Vajdá-ék. karszt-tá. lajst-rom. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. bizott-ság. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. maga-san. stb. tarisz-nya. ko-sár. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. tink-túra. Bony-hád. tömb-ben. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság.

lán-dzsás. b)) 229. ma-ximum. pe-dzi. A fontosabb szempontok a következők. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. (Vö. lengyel stb. de nem egy hangot jelölnek. stb. ce-pha-lal-gia. bri-dzset. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. d). f)] 228. Ezért úgy tekintjük őket. Chris-tie. Bibera-chot. edz-het. tádzsik. 216. stb. az x pedig két hang (k+sz) jele. 230. ma-chináció. Fabri-zio. pra-xis. Ha magyar szövegbe idegen (pl. cou-lomb. Mün-chen. Baude-laire. züri-chi. Ale-xandra. stb [Vö. mahara-dzsa. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Marx-szal. stb. bridzs-dzsel (ragos fn. mint más többjegyű betűinket. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. Me-xikó. móriczos. War-gha [e. latin.: tö-rök]. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. A ch kétjegyű ugyan. Mon-taigne. Thew-rewk [e. refle-xek. Ljub-lja-na. he-xameter. stb. lopódz-dzanak. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni.. pe-ches. Fuku-dzava. Kiliman-dzsáró. Féli-xé. stb. Pap-pot. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. van betoldva. ery-the-ma. [Vö. edz-dze. Mah-ler. Wa-shing-ton. stb. mondat. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók.: fara-gó]. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. illetőleg: Szél-lért. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. brin-dza. Gior-gio. Ped-ro.: var-ga] stb. c). Thewrew-köt. Chur-chill. Ben-czúr [e. francia. Babi-tsé. Fara-ghó [e. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. Ri-chárd.).) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. ódz-kodik. fi-xet. gyűrű-dzik. – A -val. Cze-tzet. Kossuth stb. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. maest-ro. angol. Bo-lo-gna. kossu-thi. Fi-scher. bórax-szá.) nyelvű többszavas kifejezés. Mar-xot. -vel és a -vá.: szé-csi]. mene-dzser. a) Az egy szótagba kerülő. Kis-sék stb. tele-xezünk. Bach-hal. or-chidea. esp-la-nade. Ma-dzsar. Fu-dzsi. Szé-chy [e. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. de egyetlen jegyű. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. Beö-thy [e. kamikadzék. 226. pszi-chológia. de egyetlen hangot jelöl. lopó-dzott. halan-dzsázik. Gi-gli. ma-dzag. com-pa-gnie. bekezdés stb. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. Coo-per.: bő-ti]. Gas-cogne.: ben-cúr]. Ka-ra-džić.kezeljük őket. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően.: dezső]. bóra-xos. 224. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. ce-chem. stb. . A latin betűs írású nyelvekből átvett. mar-xizmus. Balo-ghék.

és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Belg-rád. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. diszk-rét. 232. ELTE-re. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. Kö-zér-tig. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. konk-rét. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. SZOT. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. KISZ-esek. Zág-ráb. 234. szindróma. Röl-tex. nemcsak a problémát okozó helyen. hol-ott. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. ha elválasztásukra kényszerülünk. ENSZ-ért stb. prog-nózis. az ismertebb elő. Az azonos alakú szavak között több olyan van. gépe-lem (ige).231. b) A szóösszevonásokat. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. nem választható el: BVSC. SZTK. Miche-langelo. hón-alj. komp-resszor. ing-ujj. Ofo-tért. Ma-vadé. kataszt-rófa. fi-lantróp. a másik összetett szó: me-gint (= újra). NOB. . stb. Ke-ra-vill. stb. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. nem tekintjük összetételeknek.).és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Bu-vá-ti. mind alap-. pa-ragrafus vagy paragra-fus. épp-úgy. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. de: meg-int (= figyelmeztet). inf-láció. kivált szaktudományi munkákban. Int-ransz-mas. kül-ügy. stb. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. parag-rafus. MLSZ. de: gép-elem (fn. demok-rata. NA-TO stb. amelynek elválasztása kétféle. Shakes-peare. inst-ruktor. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. NDK-beli. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. termosz-tát vagy termo-sztát stb. prog-ram. obst-rukció. mikroszkóp vagy mikro-szkóp. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. hogy az egyik szó az első. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. as-piráns. MTESZ. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. stb. rek-lám. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg.

a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. szét-üt stb. vasu-tas. vírus-interferencia. stb. proto-plazma. Sok olyan idegen szavunk van. ugyan-is. preklasz-szikus. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. nagy-atádi. stb. improduktív vagy imp-roduktív. elektron-optika. vas-utas. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. stb. 236. 237. külön-élés. meg-öl. extra-kromoszomális. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. pre-klasszikus. Za-laegerszeg. vígoperai. megál-lás. dez-informál vagy de-zinformál. transz-urán. Magyar-alád. para-frázis vagy paraf-rázis. 235. dél-után. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. in-tranzitív vagy int-ranzitív. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. stb. egyszer-egy. stb. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. vagy-is. szak-avatott. rend-őr. kilogramm. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. inter-akció. nemcsak a problémát okozó helyen. Bornem-issza. Pál-ffy. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. tölgy-erdő. Lenin-grád. Tito-grad stb. mind-egy. melo-dráma. kar-öltve.még-is. kis-asszony. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. vígope-rai. meg-állás. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. deci-liter. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. milli-gramm. leg-erősebb. ultra-projektométer. leg-alább. vas-út. infra-struktúra. viszont-eladó. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. egy-előre. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. stb. nagyatá-di. Kis-ar (helységnév). Ez a szabály azonban nem azt jelenti. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. ion-stabilitás. fel-adat. tranz-akció vagy tran-zakció. 238. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . fela-dat. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. Dessew-ffy. mikro-klíma. anti-klerikális. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. kivételesen. Antark-tisz stb. Kis-oroszi. zápor-eső.

. 246. 248. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. Az írásjelek szerepe kettős. 275. 272–273. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.. a felkiáltójel. a pontosvessző (vö. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.AZ ÍRÁSJELEK 239.. 240–242. Nincs viszont szóköz a pont.). Stb. a gondolatjel előtt és után stb... tagolódását. 266.. 299.. 248. ..).. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a pontosvessző előtt. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.. a nagykötőjel (vö.... 290... 265.).. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. a vessző (vö. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. 260–261. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 270. 263. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 266–267. Szóközt hagyunk a szavak. 278.. 253. 245. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán.). 271. 299. 258–259..) a kérdőjel (vö. 250– 252. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.. a gondolatjel (vö. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 243. 271. 240–242. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 256.).. 281. 256.) A mondatokat záró írásjelek 240. a kettőspont. 275..)..). a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő.. 256–257.).. 250–252. 250.. 247. 296–297. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 100.. 274. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni.. az idézőjel (vö.. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. a zárójel (vö. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. 247– 255.). a kettőspont (vö.. a kötőjel (vö.. 293–297. 240–242. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.. a felkiáltójel (vö. a vessző.. 250. 262. 244. Részben a mondatok szerkezetét. 266.). 264.).. 248. 268–269.. 256. 96. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb.. 256. c) Az egyszerű felkiáltó. a kérdőjel. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. 256. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.

(A második tagmondat kijelentő. hogyha késem. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. A rakodópart alsó kövén ültem. hogy az és. hogy azonnal menjen haza. 241. legyen ő is Miska! Sokat késik. hogy anyanyelvét is jobban tudja. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. hogy úszik el a dinnyehéj. család. hiszen nem jön már. – Közvetett felszólítást. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. Stb. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. Éj van-e. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. / néztem. Szeretném tudni. Stb. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. meg. haza. minek neked kettő? Induljunk már. s.) Az apja is Miska. s. (A főmondat kijelentő. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. ki lesz az első! (A főmondat felszólító.) Érzed-e. kenyér. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: .Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. akár nincs: Régi igazság. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom.) A többieknek egy takaró is elég. Kértem. mi a baja. vagy szemem világa veszett ki? Stb. meg.) 242. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. ne üsse bele az orrát! Stb. akár van kötőszó. úgy arat.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. aki még egy nyelven tud. és dühösen elrohant.) Folytasd ott. b) A tagmondatokat bevezető és. Ne várjunk rá tovább. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. utasítást kifejező. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. / És mindnyájan várnak énrám. holnap indulhat! Figyeljétek. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. mégis fekete az utca. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni.

pont. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. és az emberek arcába vágta. eléjük nem teszünk vesszőt. Stb. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. [De vö. Cselekedj. mint ötöt stb. Stb. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . Több mint öt évig élt külföldön. mint öt. 245. mint a fal. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. ahelyett stb. Cselekedj ahelyett. egyre jobbat akarunk. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk.Tündöklik. / Esküszünk. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. 246. hogy pihent volna. Ha azt akarjuk jelezni. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Hat több.. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. 244. Stb.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. Fehér lett. elemek az első tagmondathoz tapadnak.. nyáron is azt hordta. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. a port felkavarta. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. (Ilyenkor a több nem ragozható. hogy derekuk ne törjön. hogy tétovázol! Stb. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. / a téli éjszaka. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. mint a gondolat maga. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. aszerint hogy. Stb. aszerint.) d) Az anélkül hogy. – Ha azonban az anélkül. vagy ha jelezni óhajtjuk. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. ahelyett hogy stb. 249. Stb. mint a tavalyi. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. ahelyett hogy tétovázol! Stb. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. vagy szabadok? / Ez a kérdés. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. b)] A hasonlító több. A mondatrészek közötti írásjelek 247. égesd el! Stb. (Ilyenkor a több ragozható: többet. anélkül hogy pihent volna. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet.

a leány. Stb. meg. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). tinta. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. elé is pontosvesszőt kell tenni. varrni tanult. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. furcsa árok. meg a szalonnát. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. A rózsának. 249. kapdos. ír. se posztó. majd jóízűen falatozni kezdett. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. vagy kötőszókat): Tetszetős. Stb. s. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. a tőszomszédomat kereste. szorgalmas. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. s. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. sás. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . Aztán elővette a bicskát. káka lakják. vagy kötőszó áll. [De vö. Ég és föld között lebegett. d) alpont. Stb. de helytelen elméletet agyalt ki.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. Hol ehhez. Kétszer. vagy kabátot! Stb. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. álldogál. sem lelkem nem kívánja. hátravetett mondatrészeket vezet be.] e) Ha az és. meg. stb. Szeretett volna valami újat. nagyot alkotni. becsületes. Mivel a felsorolások végére tett stb. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. álmos. Lehet jó is. Elhibázott. 248. illetőleg háromszor kezdtük újra. meg a zöldpaprikát. rossz is. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. meg. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. beszélget stb. búsak. Se pénz. Sem testem. vagy azt választhatod. ceruza. olvas. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. könyv. [De vö. b) alpont. Stb. az éjszakai vihar kidöntötte. egy öreg diófát. ha azonos szerepű. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. hol ahhoz kapott. [De vö. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. szépet. Stb. / Pocsolyás víz.a) Az egymásnak mellérendelt. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. Kertjük díszét. d) Ha azonos mondatrészek között és. és szegény nővérére. A község tanácselnökének. az élet anyját… Stb. meg a kenyeret. s. és a beszédben szünet van közöttük. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. furcsák. lelkes.

Ma reggel nagy eső esett. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. 247. c). ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. Stb. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. stb. Kállay Imre kandidátusé. stb. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. -ve és a -ván. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb.nem vesszővel. Stb. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Stb. 249. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. Egész nap az erdőt járta. városunk díszpolgára. illetőleg: Kovács Tiborral. Stb. a feleségével együtt. Kálmán Etelkát. c) Ha a kitüntetést. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. Mózes Pált. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. [De vö. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés . Nagybátyám szombaton érkezett meg. az állami díjas mérnökkel. kabátját magára kapva. [De vö. Maga János is ott lesz. 250. rangot jelentő. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. Dömötör Béla. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. Kiszaladt az udvarra. Szép Izabella SZOT-díjassal. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. az irodalomtudomány doktora. 243. minősítést. áteveztünk a túlsó partra. népköztársaságunk nagykövetét. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. A sok pásztor mind muzsikál. fokozatot. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. nagyokat lélegezve.] e) A -va. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. felszabadultan. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. Stb. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. Stb. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. János maga is ott lesz. Kossuth-díjas írónőnknek. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Stb. a lámpa mellé tette.

les. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. István. 249. a műszakiakhoz osztották be. Stb.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. mint mérnököt. / Csúnya hazugság volt. mint említettem. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. (Vö. sajnos. ezt a közbevetett mondatot vesszők. a baleset tanújaként. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Stb. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. Stb. az írásjelet a közbevetés után. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. 251. névszók is (pl. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. Ha a közbevetett szó. (De vö. megint késett. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. [De vö. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. nem tud eljönni. hazugság. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. de író lett. többször is kihallgatták. beteg lett. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. Stb. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba.) . b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. amit mondtam. 271. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. 252. nyom). Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. hohó! mind.) Stb. Sok megszokott holmiját becsomagolta. imádott / Jankóm… Most veszem észre. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. Péter. vesszők. persze. Bátyámat. fagy. amit javíttatni vitt. csak még a magnója hiányzott. Stb. 271.250. előbb hagyta elmenni a teherautót. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése.

” Stb. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. 255. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. (Vö. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. 254. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. rátérünk a dolog lényegére. és kisbetűvel kezdjük. mondat értékű kiemelt megszólítások után. barátaim. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. „Ó.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. és kisbetűvel kezdjük. 149. a kötelességedet? Stb. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. „Még kér a nép. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. Az idézés 256. Stb. Tudod-e. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. Stb.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. Az olyan önálló. Stb. Stb.A megszólítás 253. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . édes fiam. rongyban. ha úgy emeltük ki. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. de idegenen sohasem. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. mint farsangi plakátok. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. tehát gondolatjelek közé tesszük. / ha süvít a böjti szél. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. Az idézet végére.” Stb. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. Sándor. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. eléje is.

ezeket gondolatjelpár fogja közre. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. szellemileg egészséges. 257. hogy „testileg. Stb. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. Reménykedve kérdezte: – Ugye. edzett nemzedéket neveljen”. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. – Ugye.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. – Hova a pokolba? . Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. b). Stb. [Vö. Stb. utánuk viszont nincs. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. – Maga itt volt.” Stb. 258. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. láthatta. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. amire ne lennék képes a gyerekeimért. hogy kisemmiztek. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Ezt ledöntheti / Erőszak. hogy nincs az az áldozat. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. – Ne higgy neki! – támadt rá. – Sok a teendőnk. a). hanem gondolatjeleket szokás használni. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Stb. gondolatjel van előttük. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. 256. az örökre élni fog.

foszforműtrágya-gyártás (vö. d)]. Stb.). Ilyenkor az elhagyott közös . Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. össz-szövetségi. 139.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. köd-gubában. Mann-né. nem használunk idézőjeleket. rendszerint csak az utolsó. 261. stb. orrán-száján. 101.. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. messze szálltak! Stb. 265. 139. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. csihi-puhi. csak itt lenne már! Jaj. haj. s mikor egy forráshoz ért. meg-megállt. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. gyémánt-hitemet. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. c)]. [Vö. de mert hideg volt. vissza-visszatérés. 94. a)). b)]. hé? Fiatalságunk évei.– Maklárra. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. amelyekben a tagok. dimbes-dombos. sarkigazságokhoz. magyarázó. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. édes-bús. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. ott-tartózkodás. b)]. kő-iszonyatját. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. 103. 103. illetőleg a szóelemek határán három azonos. 98. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. sírva-nevetve [vö. b)]. néha-néha (vö. 131. 102.). 62. irul-pirul [vö. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. unos-untalan (vö. de elfáradtam! Stb. szövő-fonó ipar [vö. a)]. Ha közmondásokhoz. ki-be ugrál. gizes-gazos (vö. jelszókhoz stb. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. rokon-őrtüzek stb. 139. szoba-konyhás [vö. Stb. Hívták. Széll-lel. 259. stb. 97. Anna-Panna [vö. szállóigékhez. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. a)]. eszem a lelked! Hova megy. 138. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. hidegvíz-csap [vö. bogáncsszívem. süt-főz. kiegészítő megjegyzést fűzünk. örökkön-örökké.).. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. ha a mondat hangsúly. a)]. nem indult útnak. le-föl sétálás [vö. Szokatlan. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. illetőleg elé. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. könyvritkaság-gyűjtemény. rövid pihenőt tartott. a)] b) A szóismétléseknek. 100. 262. aranyat lel – tartja a közmondás.

József Attila-díja. Cseh–Morva-dombság. olasz– német (mérkőzés). stb. Rohonci-Arany-patak. tavaszi–nyári. (láttam az) angol– brazilt (ti.és gyümölcsfelhozatal. tavasszal–nyáron.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. mérkőzést). gépgyártó. 140. e.utótagra. stb. nyolc-tíz (napra). lapon.). Kazinczyverseny. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár).és gyorsíró. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin.). Csepel-sziget. Osztrák–Magyar Monarchia. (Vö. Holt-Tisza. 10-12 (éves). (a) Videoton–Haladáson (ti. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. kelet–nyugat irányban. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb.). 177. 5-6 (darab). szakos) stb. 289.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. tej-. sz. stb. stb. [Vö. 179. Konkoly-Thege stb. [Vö. osztályban. 456. -szerelő és -javító üzem. b). illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. szótárban). június–július hónapban. 1983–1984. zöldség. budapest–bécsi. i) Mind a betűkkel. (Vö. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode.. 178. Ménesi út 11–13.. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. Arany-patak-völgy (vö. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). szótárban). bel. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. stb. tizenegyezer-huszonnyolc stb. 158. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. Nagy-New York. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. a tavasz–nyár folyamán. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. francia–spanyol (határ). mérkőzésen) stb.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. 176. Balassi-strófás. Érd-Ófalu (vö. Duna– Majna–Rajna-csatorna. Vas Mihály-hegy (vö. 168–169. József Attila-díj. a 128–9. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. évi. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. stb. az I–IV. az első–negyedikben. stb. Kál-Kápolna. stb. kelet–nyugati. június– . 753 – i. német–franciás (ti. az első–negyedik osztályban. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár.és külkereskedelem. 263.

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

N (= newton). az OTP. r. ( időszámításunk szerint). az szb. (= New York) stb. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= az idézett mű). (= vesd össze!). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. cm (= centiméter). a f. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. kb. v. ÉNy (= északnyugat). (= körülbelül). m. a tsz. s. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. (= a szerkesztő). stb. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. i. az MTA. pság. stb. (= című). stb. (= annyi mint). k. (= Debrecen). HTSz. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. . (= Székesfehérvár). (= magasföldszint). (= rakpart). Mo. Na (= nátrium) stb. Sok rövidítés azonban a kis. (= s a többi). km kiejtve kilométer. az i. gk. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. a szerk. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. NB. az Áfor. km (= kilométer). Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). (= mint vendég). (= az igazgatóhelyettes). (= nota bene!) stb. Szfv.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). a Mahart. k. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). (= római katolikus). (= Magyarország) stb. m. K (= kelvin). N. mfszt. k. A rövidítések 277. Bp. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= általános). szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. vö. ú. k. Y. sz. (= magyar). rkp. kiejtve utca.. stb. kiejtve Budapest. (= Boldog új évet kíván). m. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. (= a felelős kiadó). é. m. D. (= saját kezével). A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. (= parancsnokság). stb. B. (= gépkocsi). gyes (= gyermekgondozási segély) stb. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat.

ol (= olasz) stb. fszla. a mértékegységek jelét: g (= gramm).) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. ALAPTERÜLET: 100 m2. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér).) mellől is elhagyható a pont. uaz (= ugyanaz) stb. Ft-ot. 279. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem.. négyzetméteres). a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). Cl (= klór). alatt.-kivonat stb. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. aug. CS (= Csehszlovákia). ált. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. °C c.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. Rbl (= rubel). A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. Stb. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). (Vö. Kb. dec. A á. K-ot. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. (Vö. é. ÉK-en (= északkeleten). nagy tömegben fordulnak elő. A rövidítésekhez. 282.. 279.-ban (= utcában). A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket.-nek (= kerületnek). stb. 282. °C-on. ol. lexikonokban stb. bp. ápr. rég. áll. v (= sebesség). az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). (= alatt. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. stb. 278. ú.-i B. a vegyjeleket: S (= kén). m. 280. a. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. m2-enként. hl (= hektoliter). °C-os (= Celsius-fokon. sin (= szinusz). (= év nélkül). 278. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. NL (= Hollandia).) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. ker. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. 282. stb. é. káliummal). n. alsó). Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez.. ha szótárakban. (Vö. 281. °C-kal. húszan leszünk. k. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). jelekhez stb. ÉK (= északkelet). az égtájak rövidítését: D (= dél).. cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. (= Salgótarján) tb. jelekhez stb. m2-es (= négyzetméterenként. é. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). rég (= régies forma). Celsius-fokkal. forinttal). Celsius-fokos) stb.Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. MW (= megawatt). K-mal (= káliumot. (= december). Ft-tal (= forintot. délben érkezünk. az elő. Salg.

s s. h. é. igh. fej. é. jegyz. du. Ifj. ifj. özv. fszt. i. f. ÉNy érk. h. M Ft m2 m3 máj. f. E Ft É ÉK em. km km2 K. m. id. h h. min min. Ny o. f.) pl. megh. i. krt. kg kk. J jan. olv. mm Mrd Ft N NB. okl. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . v. m m. okt. fszla. e. l. dag dl dm DNy Dr. v. p. pu. hó ford. márc. m. N. ind. i. v. köv. hl honv. dr. r. ig. Ft g gimn. dec. v. stb. felv. évf. nov. H. N. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. Özv. DK dkg v. jún. f. m. isk. f. Pa (P. ill. ny. l l. ker. sz. Id. D db de. mb. m. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. kb.cm3 csüt. i. f f. hiv. k. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. K K k. év febr.

Ui. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. kétféleképpen írjuk. szám(ú) század szeptember szerkesztette. tbc (= tuberkulózis).sz. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. úm. szept. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). V vö. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. Scientific and Cultural Organization) stb. TDK (= tudományos diákkör) stb. Szt. W X. ui. PVC [= poli(vinilklorid)]. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. u. sz. tvr. kétféleképpen írjuk. ahogyan a tulajdonneveket: . vsz. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). szerk. UNESCO (= United Nations Educational. szül. vagyis azokat a mozaikszókat. amelyek (nyelvünkben. A betűszókat. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. tévé stb. szb (= szakszervezeti bizottság). téesz. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). NE (= nemzetközi egység). mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). EKG (= elektrokardiogram). v. vagyis azokat a mozaikszókat. vb (= végrehajtó bizottság) stb. tehát úgy. DNS (= dezoxiribonukleinsav). tsz (= termelőszövetkezet). A szóösszevonásokat. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). tc. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. URH (= ultrarövidhullám) stb. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. tv (= televízió). mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. Y. tébécé. ti. 284. ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. ún. uo. t t. kisebb-nagyobb szórészletekből. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás).

TDK-dolgozat. telexezünk. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet).Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). a tsz-szel. MAFC-os. tévézik stb. . o-t: stukák. gyesen (van). 94.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). az ELTE-n. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). az ETO-hoz stb. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). Beruházási Vállalat). szb-titkár. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. kisker (= kiskereskedelem). TDK-s stb. UEFA-torna. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. komszomolista stb. LSD (= lizergsav-dietil-amid). KISZ-es. URH-adás. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. Alitalia-iroda. ALITALIA stb. 286. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). Áfor-kút. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. gyes (= gyermekgondozási segély). az Alitaliánál. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. tv-zik (v. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. tévézik). DNS-sel. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. e. Ofotért-üzlet. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. Fényszövlaboratórium. stb. o-t: az MTA-nak. e.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. OTP-kölcsön. (Vö. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. a tmk-ban. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). tehát úgy. tbc-s. fényszövbeli. tsz-tag. stb. 287. a MÁVot. trafó (= transzformátor) stb. Ofotért (= Optikai. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. (Vö. tv-közvetítés. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). telex (= teletype exchange). Alitalia (= ala italiana). az Elzett-től stb. telexszel. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). NATO (= North Atlantic Treaty Organization). Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). Reklámcélokból stb. a Hungexpónál stb. a Röltexszel. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. az ENSZ-szel. radar (= radio detection and ranging). SZOT-üdülő. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). stb. (a) trafója. kolhozban. De értelemszerűen: a Keravill-lal. 285. 29.

. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. trafótekercselés stb. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232.b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. téesztag. pont szól. tévéközvetítés stb.

hatvan után. hatvankétmillió stb.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-kel. az öt. (A keltezés e tekintetben kivétel. 3 Ft 50 f. ezerhétszázhetvenkettő. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. évi. ezernek. ötvenháromezer.) 291. két harmad. 9710. 5 órakor. vö. 1978. de: 20 611. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. másrészt akkor. másrészt az időpont. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. 4. tízféle. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. százezer. kéthetenként stb. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. arra nincsenek határozott szabályok. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 289. 353 864. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. a Tutaj u. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. 65 téglát stb.-ben stb. 3. 5 602 164. a 10. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. mérték. sor.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. ha az ezres után a szám még folytatódik. ezer. tizennégy. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom.-ba jár. harmadmagával. háromnegyed négyre stb.. húsz. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. mikor számjegyírást. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. fél tizenkettőig. számjegyekkel is. 296. harmincnyolc egész egy tized stb. nyolcszázkilencvenhat. – Kétezeren felül. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. 15 méter szövet stb. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. pénzösszeg. osztály. a 8. stb. háromnegyed óra múlva stb. tízmillió stb. s a jelzett szó főnévi értékű. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. 5826. A számokat a következőképpen tagoljuk. A számokat írhatjuk betűkkel is. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552.. Hogy mikor használunk betűírást. . A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos.-nak futott be. a 10–12. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. oldalon stb. ha a szám toldalékos alakban.

1983. Egyébként egyaránt helyes: 3. november 1983. 4/a osztály. 37. 1848. 28. tavaszi–nyári 1918.5. v. kerület. Petőfi u. osztály. október végén. század v.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. évi 19–20. őszi. 1983/1984. XI. XI. 38 tanuló. október havában 1918. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. arab számmal is. 295. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. Béla. A római számok visszaszorulóban vannak. márciusban. A keltezés 293. IV. XIX–XX. agyideg. 28. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. ágyéki csigolya stb. III. kötet v. 20 611. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. 16. de: 1918 folyamán (vö. Terjedőben van a pontok nélküli. stb. IV/3-as körzet. március–áprilisban 1919. kötet. IV. 295. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. VII. s utána pontot teszünk.) 1918. 1983. osztály. század.. október folyamán. 11. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294. 28. Gergely. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. század 1944. évi 1983–1984. nov. március 9. 4.) stb. 8. 295. 295. XIX. stb. 295. 1983/84. XVI. de: 1918 októberének végén (vö. a napot mindig arab számmal írjuk. áprilisi 1983. de: 1944 őszén (vö. stb.) 1945.. IX. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. a v. 365 nap. század v. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 1983. A v. 28. 2. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848.. II. v. 2500 Ft stb.413. v. 12. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. NB I. Rákóczi Ferenc.) 1848. de: 1848 márciusában (vö. illetőleg jelölhető római számmal is. 1983–84. s utána pontot teszünk. 292. kongresszus stb. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni.16. III. IV/A osztály.

1848. de: 1983.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. Más esetek 298. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. II. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Rákóczi út 28. stb. 10/B Budapest VII. 10/B 1072 Szekszárd. december 20.. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. egy sorba írt lakáscímeket. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. december 10-e óta stb. Magyarország 1514-ben. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. ker. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. 20 3500 A folyamatosan. 12-től vagy 12-étől. között. Az elseje. 1jén. Az elseji v. Rákóczi út 28/A II. kerület. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. márc. de: 1983. óta. elsejéig stb. április 4-ig vagy 4-éig. 1-jei. elsején.. 10. II. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. 6–8. 2700 . 297. 4–6. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 296. december 20-a és 31-e között. Budapest VII. em. 1-jéig stb. és 31. december 10. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. Rákóczi út 28/A II. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 15-én. Ha a napok sorszáma után névutó következik. vagy: 1983. 4024 Kis János Miskolc Pf. em. Kadarka u.

. 10.35 stb.35-kor.35-ös stb. 10.35-ig.közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->