MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. hogy a helyesírás állandósága. mert nehéznek vélik. Mégis célszerűbb volt megtartani. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. 1954. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. időszerűvé tette. az az életünk alapjaiig ható változás. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. amely társadalmunkban így is végbement. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. a nyelvi tudományban új nézetek. az iskolai oktatás kiterjesztésének. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. . a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. a 10. mint bármikor ezelőtt. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Az a minden irányú fejlődés. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. 1954 óta mind beszélt. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. ha szünet nélkül gondozzák. és felmérték. Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. módszerek jelentkeztek. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek..

ésszerűbb a 10. gazdasági. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. de ezek tagolása. a betűrendbe sorolást. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. s ezért elszigetelődnek. a 10. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. helyeselhető írásmódokat. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. csak kevés szó írása módosult. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. A szabályokra. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11.Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. az alakváltozatokat.). hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. Ebből az is következik. – Bár a 11. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. utalószámok hívják fel a figyelmet. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Számos esetben lehetőség nyílt arra. A címszók után következő. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. főként a 10. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. kiadásbelinél. törekedtek. . kiadásban csak az. Annak ellenére. a nem közismert. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. Egyes személyek. szabályzatunk 11. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. áttekinthetőbb. az egyes pontok elrendezése szervesebb. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek.

* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. . és róluk véleményt nyilváníthassanak. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. Ezzel lehetővé tették. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. Így lehetett a 11. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. * A magyar helyesírás szabályainak 11. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. április 24-i ülésén megadta.és Irodalomtudományok Osztálya elé.

SZABÁLYZAT .

. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. latin betűs. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. stb. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. A magyar helyesírás 2. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. Helyesírásunk betűíró. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. c) A magyar írás hangjelölő. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. szemben az olyan írásokkal. illetőleg az ezt tükröző. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. rögzítő és irányító szabályrendszer. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. a) Írásunk betűíró rendszerű. hanem hangokat jelölő betűk.

ü: ceruza. húr. d. o. iparkodik stb. h. vagy többjegyű. Gy. r. p. í.. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. Ürményi. ő. v. Stb. stb. ű: játék. 8. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. gy. Új Írás stb. n.vagy többjegyű. hős. Őze stb. s. azaz egyetlen írásjegy: e.A BETŰK 3. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. gy. v. j.. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. i. A magyar betű vagy egyjegyű. 5. l. 10. sz. Mind kézírásban. Izland stb. egy részük ékezet nélküli. csökönyös stb. véreb stb. 5.. zs: batyu. stb. fejtegetés. nyolc. zs. stb. ő. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. Ázsia. lódít. A mássalhangzók írása 7. ny. űr stb. Zs. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. dzs. m. R. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. ö. Óbuda. . e. 6. c. u. közül. Ő. ly. g. z: pálma. í. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. dz. dzs. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. r. c. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb. szikes. mint a kisbetűkre: Ökrös. r. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. t. ó. ty.. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. k. é. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. C. zs.) A magánhangzók írása 4. és vannak nagybetűink: A. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. á. f. kér stb. ü. s. Dzs. ú. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. b. sz. (Vö. ty. Mássalhangzóinkat egy. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem.

pp. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. Régi. 87. y. Dz. [De elválasztáskor: locs-csan. tty. r … v. Zsolt stb.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. dzs. Dzsingisz. e. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. H. Ü. Í. Z. w. ty. h. É. ly. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. dd. i. í. Z. v. Zs.: gál] ch = cs: Madách [e. Dzs. Cs. GYSEV stb. gy. z. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. j. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. f.. m. O. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. U. ó. ny. Ly. l. Ó. ú. Á. ss. w-t. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. … P. nn. 283. Ty. Q. zzs: loccsan. R … V. zs. L. n. ő. Sz. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. Ő. g. S. [Vö. edz-dzük. cc. o. (Vö. Ű. kk. c. 15.) 11. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. lly. D. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. jj. zz: add. (Vö. f). ll. díszszemle stb. z. r. stb. q. cs. ű. dz. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. aggot. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. vö. ff. s. (mondat). ggy. Ny. eddzük. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. kellett stb. tt. sz. I. G. é. X. Gy. 157. Szolnok. rr. W. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. F.: madács] . Ö. T. 9. V. M. á.. C. Nyár van. asz-szony-nyal stb. Az ábécé 10. 5. p. 226. 227. ddzs. b. x. u. nny. fénynyaláb. t. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű.. k.) 12. TILOS A DOHÁNYZÁS. Zs. ö. mm. B. CSKP. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. hh. J.] 8. 3.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. ssz. N. d. Y. gg. 8. stb. ü. E. P.. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. vv. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). (Vö. zs. Ú.. asszonnyal stb. ddz. R. K. alakjuk a következő: A.

: kölcsei] stb.: grinics].: tirgoviste].: gimarajs]. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. cz = c: Czuczor [e.: dvorzsák].: sós] y = i: Kölcsey [e.: csát] ts = cs: Takáts [e. pont szól.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Werther [e.: vér] eő = ö: Eötvös [e.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e. lexikonokban. való eligazodást segítik. A betűrendbe sorolás 14.: séfer].: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. A betűrendbe sorolás az az eljárás.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. quattrocento [e.: piránya] román: Tîrgovişte [e. A fontosabb általános szabályok.: nim] német: Schäfer [e.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e.: gyúrity].: török] oó = ó: Soós [e. 13.: veselényi] stb. piranha [e. joule [e. Živogošće [e. . pont tartalmazza. névsorokban stb.: bolonya].: józsika] th = t: Csáth [e.: takács] w = v: Wesselényi [e. Škoda [e.: cucor] s = zs: Jósika [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. Nîmes [e. melyek a szótárakban.: verter] olasz: Bologna [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük.: skoda] francia: Eugène [e.: özsen]. piaţa [e. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.eé = é: Veér [e.

) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. háromjegyű) betűtől. stb. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. háromjegyű) betűtől.) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. .és a nagybetűk között. (Vagyis: bb = b + b. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. rr = r + r. stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. stb. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb. stb. ddzs = dzs + dzs. tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. ggy = gy + gy. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat.

mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. mint az egyszerű szavakat. – A .d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. o – ó. kartotékokban stb. u – ú. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. i – í. e – é. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. ö – ő. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. tárgymutatókban. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején.

enciklopédiák. i. w. p. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. g. 16. y. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. 15. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. o.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. e. u. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. Ebben a rendszerben mind a magyar. r. cz = c + z. sch = s + c + h. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. d. k. j. oe = o + e. moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. z. stb. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. (ch = c + h. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. n. illetőleg idegen betűket.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). b. l.). c. v. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. s. f. atlaszok és térképek névmutatói stb. q. t. sem az idegen betűk mellékjeleire. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön.). h. stb. m. Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb. önálló egységnek számít. – Az idegen betűk közül azok. ch = c + h. . x.

köznyelvi alakok. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. „köppeny”. illetőleg a szóbelseji í. például a kísér. „nígy” stb. húsz. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. A szótövek írása 19. rí. „házbul” stb. Az i. gyí. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. kell. színes. hűsít. hogy a szóelemek (szótövek. ü-t. illetőleg í. ürge. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. „szöllő” stb. tűvel. -telen.). Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. ű-t. régies) „késér”. -t. szín. kikirikí stb. ú. hűsek. -s. húsból. Szavaink többségében az i. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. -talan. hogy általánossá válásukat segítse. helyesírásunkban már általában kialakult. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. szívből. tűk. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. újabb. az „erőssen”. tíz. akác. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ezért az írásban kerülendők. új. -től. szív. u. szalma. zrí. ű 20. „kő”. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. íznek. újság.) 22. kicsi. hogy mely esetekben írunk i. zöld. gyűjtjük. „szóma”. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. 21. ú. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. -ve. gyűjt. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. ü és az í. -tól. formák nyelvjárási (ill. „ellemez” stb. (Vö. . stb. Mari. fut. 27. -bb. u. nini. súlya. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. a „kőrut”. stb. képzők. „ződ”. régies) kiejtésűek. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. stb. tű. újra. ú. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. gyűjtemény. ű: íz. színez. házból stb. bácsi. ír. fizet. súly. -kor. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. ízes. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. négy stb. nyí. 18. jelek. csicsí. szemben a nyelvjárási (ill. hús. véd. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. -va. u. súlyos. „ákác”. stb. kifli. hűs. néni. -j. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. Peti. szíves. ugat. formákkal. fény. füst. húsok. -n.

könnyű. saru. gyűrű. savanyú. gyűszű. koszorú. de: zsiradék. amelyeknek a végén az u. satu. cseppfertőzés. A tőváltozatok 26. Hosszú ú. stb. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. irodalom. – tíz. írás. háború. írok. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. szörnyű. ü rövid: adu. tízes. Hosszú í. a leány. gyanú. hamu. stb. lapu. faggyú. hova – hová. nagyszerű. apu. a csend és a csönd stb. kátyú. mienk – miénk. menü. A csepp és a csöpp. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. ú. zsíros. szú. gyönyörű. foltoz – foldoz. de: tized. írat (ige). mért – miért. – ír. borjú. – bújik. . mű. stb. fésű. (Vö. (Vö. kinn – kint. lábas – lábos. Icu. hindu. A hova és a hová. bújócska. huszad. stb. gyerek – gyermek. választékos hangulatú. hosszú. falu. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. csorog – csurog.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. Vannak azonban olyan főneveink is. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. batyu. iroda. zsírt. revü. daru. tízen. szaru. tied – tiéd. tanú. 21. csendháborítás stb. gömbölyű. stb. rá stb. föveny – fövény. ürü. stb. levő – lévő. de: huszadik. ű van: domború. húszas. – húsz. húszat. bábu. lány – leány. bürü. fenn – fent. 34. stb. zsalu. áru. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. általános használatú. seprű – söprű. fedél – födél. alku. kapu. huszon-. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. A lány. csepeg – csöpög. dől – dűl.) Az alakváltozatok 25. varjú. de: irat (főnév). tizen-. betű. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. reá stb. 24. csoda – csuda. szomorú.23. fiú. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. stb. gyalu. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. 27. a lenn és a lent stb. önálló szóként egymással váltogatható. rá – reá. A melléknevek végén mindig hosszú ú. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. homorú. bújjon. eskü. gyepű. Vannak olyan szavaink. seprű.

például: lét – levet. illetőleg é-re változik: apa. stb. ill. ú – u. csepül. Ráckevéig. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. a legtöbb toldalék előtt á-ra. stb. irónia – ironikus. lencseféle. szuverén – szuverenitás. ráckevei. [Vö. dűlt. ELTE. ü van: borul. csepű. hipnotizmus. stb. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. – dűl. derű. szocializmus. 206. ű – ü váltakozást mutató főnevek. akadémizmus. de: düledezik. (halas)tót – (halas)tavat. stb. ú. heroizmus. b) Vannak viszont szabályos í – i. dűlve. stb. ma is élő kettős alakok. hegedű. – akadémikus. stb. 81. stb. az ELTE-re. szlavisztika. – Hasonlóképpen: Tompa. – De: akadémia. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. A metsz. 31. dülleszt.) 29. lencsék. 32. derül. bujdosó. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. tetűk – tetvek. de apát. az MTA-t. stb. szók – szavak. ű. bár az a. Tompával. de: lencsét.bújtat. tetsszem és tessem stb. a)] 30. dűlő. hérosz – heroikus. – lencse. Ráckeve. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. fésül. ill. lencsével. hegedül. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. faluk – falvak. szociális – szocialista. köpül. apai. hipnózis – hipnotikus. köszörül. bosszú. köpű. stb. akadémista. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. A ború. bosszul. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. dülöngél. de: bujkál. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. hipnotizál. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. 286. borjút – borjat. erdője – erdeje stb. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe.) A toldalékok írása . ironizál. az MTA-nak. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. látsszék és lássék. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. varjúk – varjak. de: Tompát. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. A borjúk – borjak. de: Ráckevén. apátlan. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. zászlója – zászlaja. (Vö. fésű. (Vö.

-kőzik: zárkózik. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. A helyesírás ezeket rögzíti. dugattyú. 38. végül. csengettyű.). sarkantyú. sast. kezdődik. hússzor. hazáig. írni. stb. pörgettyű stb. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. mögül. elől. mozdít. (vö. könyvet. -ől végződésének: alól.. fésülködik. -ődik: oldódik. ezért egy t-vel írjuk: hajót. lapos tetejű. buzdítás. a -ról. -ül és a -dul. csőstül stb. mérsékelt árú. buzdít. -ozik. családostul. -ódik.. bőkezű. veszkődik. házról. a névutók és a határozószók -ul. mellől stb. gömbölyödik. többször stb. nélkül stb. közül. valakit stb. -ről és a -tól. házai. az -ig határozóragnak: városig. -stül határozóragnak: magyarul. -ózik. mozdítva. -özik: fáradozik. szivattyú. erdőből. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. -ül végződésének: alul. A magánhangzók a toldalékokban 34. holnapig. tetőről. feleségül. -kozik. nagy kiterjedésű. a -szor.33. pezsdül. billentyű. 23. 35. -dül igeképzőnek: gyógyul. 24. voltaképpen. négyig. a t-t.. állandósít. ötször. A mássalhangzók a toldalékokban 37. -ből. stb. 36. kerül. a -ból. például. nyolc órakor stb. öltözik.. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. -kodik. mindig stb. törülközik. -tyű és -ttyú. építmény. -kózik. hatkor. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. -jú. állandósítani stb. egyöntetű formájuk. erős rugójú. . A tárgy ragját. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. (kivéve: túl). az -ú. belül. -től határozóragnak: szobából. egyenáramú. -ször határozóragnak: háromszor.. stb. nyolcat. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. tiszta vizű. töpörtyű. jószívű. -kődik: rázkódik. kergetőzik. gyógyulás. kérdi. hosszú szempillájú. tulajdonképpen. fordul. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. (vö. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. fától. az -ul. kertjei. -őzik: hallgatózik.. mindig röviden ejtjük. fehér falú. felől. tanít. A -képp. pezsdülő stb. dalolni. cipőstül. kerület. szürkületkor. sárgát. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. keresztül. fordulva. öklömnyi stb. -jű melléknévképzőnek: négylábú. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. kecskeméti. -ködik: árulkodik. -ül és a -stul. tanító. -ű. mérkőzik. éles elméjű. ruhástul. -közik: kínálkozik. víztől stb. hátul. nézi. a főnevek -tyú.). -kódik. felül és fölül. -ödik: alkonyodik.. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. másképp.

. a -d. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. a -t. szőjed stb. -tt igenévképző: bérelt (lakás). helyesbít. Az -atlan. 45.. kevésbé. edd. csengetett. kösöntyű. 41. de: észrevétlen. Vácott. -tyű és a -ttyú. sötétlik. fedetlen. stb. stb. alatt.). kihirdettetik. (szobát) festet. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. -tt időjel: folyt. kéklett v. helyesebb. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. parttalan. megrótták. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. (ablakot) nyittat. csengettyű. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. stb. (kenyeret) süttet. képzetlen. a -t. hallottuk. taníttatja (a lányát).. -vel és a -vá. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. -et. stb.39. A -val. úttalan. távolabb. (vö. (könyvet) köttet. jobb. kitűzött (cél).. akkor -tat. -etlen. Kaposvárott. fűtetlen. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. felforrt (víz). a t végű névszókhoz pedig -talan. hatott. gyűjtetik. . varrtuk. fölött.. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. (vasat) gyűjtet. kővé. (vö. elvégzett (munka). közt. piroslik. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. pléhvé. zöldell. vagy -tat. viseltetik. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. kivéve: át és hosszat. bont). -tt a névutók végén: iránt. élettelen. -etik. -etlen képző van a befejezetlen. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. fegyelmezetlen. kicsinyli v. Pécsett. Kaposvárt v. kinyittatik. fosztóképzős származékokban is. kevesellem. éretlen. foglaltatik. ill. -tet a képző. idd. Győrött. stb.. -tet formában járul. akkor -at. stb. érett stb. kicsinyelli. (erdőt) irtat.). Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. barnállik. -telen változatában járul: csorbítatlan. Tehát (új üveget) bontat. például: babával. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. stb.. sződd. között. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. – És természetesen: megadatik. a -t. -tatik.. mosott (ruha). -bb középfokjel: idősb. dobott. -et. hitetlen stb. -ll képző: fehérlik. stb. De: helyesel. stb. stb. sejteti (vele). a -b. csehvel. nagyollom. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. stb. 66. de: (búzát) arattat. kitalált (történet). idősebb. sértetlen stb. kente. mögött stb. tolattyú. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. egyes szám 2. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. 45. szebb. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. vetetlen. szerint. mássalhangzó után nem. személyű rövidebb formában: írd. stb. keveslem v. kékellett. kéretik. arat). kevesebb. a ’valamilyennek látszik’. osztatlan. nézd.

visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. hidd – higgyed. vágd – vágjad. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. szőjön.. sz. stb. várniuk – várniok. vájd – vájjad (vö. kicsinyli – kicsinyelli (vö. most – mostan. nézd – nézzed.) (Vö. vesszen. írd – írjad. (Vö. öntözzön. (Vö. moss – mossál. itt – itten. igyál. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. 75. dolgozz – dolgozzál.). tesz. szénnel. látniuk – látniok. oly – olyan.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. hogy – hogyan. rugdalódzik – rugdalózik. nincs – nincsen. kérd – kérjed.(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. higgy – higgyél. stb.) – Az eszik. mint . mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. 77–79.). dohhal. higgyen.) 43. jósággal. iszik. jöjjön. küldte – küldötte. vágj – vágjál. hullt – hullott. lopódzik – lopózik. legyen. nyomatékosabb felszólítás. vesz. tűrniük – tűrniök. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. mosd – mossad. állsz – állasz. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. peddzük stb. dobj – dobjál. mint a -j módjel. nézz – nézzél. mondta – mondotta. épp – éppen. ezzel – evvel. Allahhal. rosszallnám – rosszallanám. 39.) 44.. vigyed. kezdték – kezdették. lopóddzék stb. moss. 83–84. keveslem – kevesellem. például: dobbal. A hallgatódzik és hallgatózik. öregedik – öregszik. lesz. 68. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. 82. toldták – toldották (vö. az evvel és ezzel stb. hidd stb. stb. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. nézzük. vegye.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. z. Viszont az írj. kérj – kérjél. 55–58. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. igyekezik – igyekszik. szégyellni – szégyelleni. között nemigen van különbség. rég – régen. dobd – dobjad. higgyünk stb. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s.). Mind az igék. add.. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. 39. 66. 80–81. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. emberré. visszük. lőjön. 43. -vel és a -vá. érted – éretted. Írásban is helyes tehát mindkét forma. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. értem – érettem. (Vö. írj – írjál. fújjon.. azzal – avval. szeretniük – szeretniök. tegyek.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val.

hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. feljebb vagy följebb. a második a lélek szóból származik. fakaszt. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. adjad. 49. küldötte. faggat. A látniok. szakad igék tövével. Bár a benn. hétköznapi használatú. kijjebb. Az állsz. bennszülött. akad. Nem tartjuk már számon az aggat. A be. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. fel vagy föl. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. elavuló formák. bent. fakad. fenntart vagy fönntart. lenn szavakkal függenek össze.az írjál. fent vagy fönt. fenséges. lejjebb. 47. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. kint. fenn vagy fönn. régiesebb. szakít. (Vö. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. bár az első a kéz. higgyed stb. keveslem. . A szóelemek elhomályosulása 46. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. kissé ünnepélyesebb. kinnlevőség stb. kevesellem.) 48. az állasz. szeretniök stb. Több szavunk összetett. kinn. érte stb. szaggat összefüggését sem az akaszt. mossál. lent. küldte. érette stb.

másrészt pedig azt. barátaival (= barát+ai+val) stb. e. Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. fusson esetében pl. e. lóval stb.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. stb. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. e. Vannak olyan mássalhangzópárok. mind a toldalék. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. barátfüle (= barát+fül+e). néztük (= néz+t+ük. illetőleg a fut igének fus. az összetételek. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.. szállnak (= száll+nak. a másikat a hangszalagok rezgésével. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra.: nyoldzban). község (= köz+ség. A ragos. hiszen pl. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A házzal. kertnek. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50.: nésztük). fusson (= fus+s+on) stb. állatbarát (állat+barát) stb. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. a jeles és a képzős szavak. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. nyolcban (= nyolc+ban. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. ha a szó egészét másképp mondjuk ki.a felszólító módban használatos töve. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. tehát . Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je.: szálnak). valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. a házban. e. e. tehát zöngétlenül. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti.: kösség). A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban.: kertye).

ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. sz–z. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. c–dz. 52. d+cs és gy+cs = ccs. így zöngétlenít ugyan. A beszédben az n hangot p. 53. gy. de nem zöngésít. t–d. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. s–zs.zöngésen. f–v. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . – sz+zs és z+zs = zzs. d+c és gy+c = cc. k–g. cs–dzs. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v. – sz+s és z+s = ss. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. de maga nem zöngésülhet. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. ty–gy. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. A h-nak nincs zöngés párja. – s+sz és zs+sz = ssz. Ilyen párok: p–b. – s+z és zs+z = zz. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz.

-jaik járul. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. -játok. -jük. ty és gy hangjának. Ha az anya. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be.. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. száraz zsömle) kisszerű (v. 56. (De vö. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb. atya és bátya névszók csonka tövéhez. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. -juk. -jai. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást . -juk. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -játok. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. -juk. 83–85. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). 55. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. hanem megtartja a szavak eredeti ny.) 54.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v. vagyis -ja. 80–81.

a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. illetőleg ll hangjának. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. s így mind az ige végső mássalhangzóját. -juk. vagyis -ja. -jei. 58. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. -jük. s így az igék eredeti l. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -jaik. Ha a t. -jeik járul. -juk. -ják). Ha a t. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jük. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -jai. -játok.az írás nem jelöli. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. -je. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli.

fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. dsz. Ha a toldalékos szó belsejében. gysz. natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. mecc acc eccer (v. ds. etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v. ts. a t+s. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. A mássalhangzó-kiesés . A t+sz. d+s. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. 59. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. d+sz. hanem az eredeti tsz. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb.

(a) szebből (kérek). hordd. aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. nézd. ill. nyomd. formákban is. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v. tehát: kezd+d = kezdd. Az l és ll végű igék . orra (bukott). (Vö. küldd.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. 60. tépd. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. (v. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). edzd. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. (nem jól) hallak. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. alakokban. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. fújd stb. mert a -szerű. össz-szövetségi stb. kezdd. válllövés. hagyd.. expressz-szerű.61. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. balett-táncos. sakk). -be).. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. fedd be. puff-féle stb. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. (Vö. kör). (De vö. mondd. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. szidd. (megkérdezték a) vádlottól.) A d végű igék 63. ill. 94. szedd. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet.. (Vö. 94. hanem az áldd. fedd meg stb. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. tudd. védd stb. stb. oldd stb. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. mosd. 94. hívd. játszd. 49. mind a -d személyragot.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd.

stb. szégyellni. lövő. nőttek. állomás. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. stb. kevesellte v. (Vö. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. zöldellik. fullaszt. szégyellheti. de: sarkalatos. szégyell. Egyéb esetek 68. növendék. málló. de: kevesellem és keveslem.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. stb. dülleszt. stb. legelő. szégyellem. de: kicsinyelli és kicsinyli. sződd. nőj.64. rovok stb. . sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. rosszallás. száll. rosszall. Múlt idejű alakjaikban. málljanak. kicsinyellő és kicsinylő. de: dülled. sarkallik. gyúl. kicsinyellené. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. 65. mind pedig l-es származéka él. zöldellett. múló. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. kevesellette. 60. szállna.. (Vö. stb. de: torkolat. legelik. rójuk. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. kicsinyellné v. rívás stb. rosszallhatjuk. nőtök. jövedelem stb. nőtt. pl. egy magánhangzó utáni ll-es. (Vö. mállik. kicsinyell. de: gyullad. 45. fúl. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. zöldell v.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. stb. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. rója. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. zöldellő. zöldellt v. jöhet. nyűdd. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. 66. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. múlik. keveselli és kevesli. kékellik és kéklik. lődd. Egyes szavaknak mind ll-es. rótok. Néhány ll végű igének két alakja van. rísz. 39. gyullaszt. de: fullad. jövök. 39. cipőt). – De: rívok. szólás. nő. rí. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). (Vö. rósz. mállottak. legel. róttak. (nagyra) nőtt (fa). (fába) rótt (betűk). -tök személyragos alakjait. rítok. ríjon. kicsinyellés és kicsinylés. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg).) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. kékellő és kéklő. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. 39. nősz. stb. rövidebb változat: kevesell. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. állt. szálloda.

juh. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. egyek. magasak. A bolyh. egyed. – Hangzik a h ezekben: csehek. juhász. stb. egynek. 73. 70. más részében viszont röviden: egyed. egység. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. méhkas. – Az írásban azonban. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. együtt. sah. lesztek. Csehszlovákia. egyre. előled. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. stb. csehül. legkisebbnek. doh. ujjat. juhval. magasabb. jöjj. egyik.. éh. moh. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. együtt stb. enyh. stb. jöttél. rüh stb. düh. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. eh. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. akkor is rövid a gy: egyben. bennünket. kisebbség stb. (A testrész nevének írása viszont: ujj. hah. róla. együvé. Így például az ah. egyéb. – De természetesen: eggyel és eggyé. csehnek. – De: benne.A jö.) végén is mindig ejtjük a h-t. utánunk. stb. juhakol. erősen. leszünk. egyedül. újabb. egyes. keh. egyért. – A ch végű szavak (pl. 72. egyé (= egy+é). egyezik. juhtúró. újra stb. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. kisebbedik. de egy s-sel írjuk: kisebb. 74.) 71. potroh. magasat. juhok. leszel. Zilah stb. Írásunk a szókép állandóságára. egyetem stb. jöjjenek stb. nálad. 83. erősek. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. méh.. úgy. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. újat. és mindig írjuk is.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. (Vö. erősebb. csehvel. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. [Vö. juh. áh. almanach. egyel (ige). mint a példák is mutatják. A céh. 69. lesznek. stb. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. pléh. méhvel. egyetlen. méhnek. csehet. jönne stb. – De: jöszte. Allah. méh.) 75. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. cseh. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. a szavak minden alakjában jelen van a h.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. fellah. magasan. jöjjön. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. 83. méhek. ujjra stb. csehtől. pech stb. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . ujjak. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. egyén. 43. (Vö. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. padisah. egybe. 42. tőlünk. egyre stb. Ha mássalhangzó következik a gy után. kisebbít. mint a többiben: leszek. egyenlő. méhes.

s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. éppen úgy. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. megtartjuk az igető végső t-jét. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. lássuk. A felszólító mód tárgyas ragozású. egyes szám 2. egyes szám 2. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. hanem mind a tővégi t-nek. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. taníts. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. stb. hallgassák. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. szítsa. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. kösd. nevesse. kössétek. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. hallgasd. bocsássa. fürösszétek.tlannal. 79. 78. stb. válassza stb. nyisd stb. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. 78. márts. rekessze. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. mint h-tlan.).) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. sz változatát tüntetjük fel: fess. mártsd. 81. lósson-fusson.) képezzük. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. fűts. fürösz-. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. tanítsd stb. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka . mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. nyissátok.stb. féltsétek. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. illesszük. (Vö. illesz. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. lássuk. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. A felszólító mód tárgyas ragozású. egyes szám 2.

higgye. látszik. Kértem őket. eszik.tőhöz kapcsolódik. hogy tetsszünk neki. sz. sz. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. hidd. hozzad. játszik. játsszák. A lesz. -jük. vesz. (Vö.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. elolvassák. metsszük stb. metssze stb. rekeszd. iszik. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. z és dz végű igék 80. eddzük. mossa. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. tegyen. -játok.) 81. úszd. – Hasonlóképpen: játszd. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek).) A tesz. mossam. vadásszatok. hozzák. és kettőzött gy-t írunk: higgy. füröszd. visz. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. vidd. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. kettőzött sz-szel (ssz-szel). illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. tessék. hogy játsszanak velünk. z és dz végű igék kijelentő módú. egyes szám 2. vigyétek. stb. tesz. z+j. mászd. metszi stb. nehogy kilátsszanak. sz+j. vegyük. 82. játsszál. z és dz változatát tüntetjük fel. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. Betakarom. tessél. végezd. (A többi. végezzünk. z és dz változatát tüntetjük fel. Az s. sz. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. alakváltozatok használata is helyes. 32. eddzétek. illeszd. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). (Vö. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. 39. egyél. higgyük. tetszik. – Kilátszanak. végezzük. kettőzött sz-szel (ssz-szel). játszik. vedd. – Jó érzés lesz. válaszd stb. ha tetszünk neki. sz.: jáccunk). lássék stb. 43. visz. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. hogy csak játszanak velünk. tetsszél. játsszátok. látsszam. metszd (vagy mesd). játszod. edzd. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. játsszuk. húzd. idd. igyanak stb. olvasd.) A hallatszik. A tessem. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. Stb. Az s. játszunk és játsszunk (e. látszik. Az s. Azt akarjuk. (Vö. A felszólító mód tárgyas ragozású. eszik. edd. pl. vesszenek. lopóddz(ál). sz. stb. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. vadásszátok. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. -juk. stb. vesz. higgyétek stb. – Természetesen a hallatszik. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját.

stb. eszerint. – Hasonlóképpen: amannak. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. könyvvé. és betűkettőzéssel jelöli. Allah stb. tervvel. Megváltozott. -féle. jobbá. özveggyé. szénné. cukorral. arra. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. kedvvel. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. stb. tűr). a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). 75.). pont foglalkozik. 216–217. szívvel. királlyá. szárnnyal. (Vö. rozzsal. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. sah.) A -val. gallyal. potrohhal. -vel és a -vá. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. a tervvel és a tervel (= tervez). Az avval és azzal. arannyal. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. A mutató névmás a. tollal. -vá. tetté. tettel. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. -vel és a -vá. ahhoz. füstté.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. ekkor stb. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. stb. gyönggyel. erre. – A doh. rosszá. ehhez. [Vö. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban..és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. . -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. potroh. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. sahhá. Az az. ekképp. névvé. amelyek az az. Ám csak: azzá. kulccsal.A -val. -vel. c)] 85. savvá. ezzé. 222. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. kékkel. ugyanahhoz stb. tudóssá. e) Azokban a névszókban. -vé: bottal. akképp. tollá. bolonddá. meggyel. amiatt. -vel és a -vá. szárnnyá. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. (Vö. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. ronggyá. evégett stb. könnyé. ez névmásnak és a -beli képzőnek.. ebbe. Allahhal stb. 75. bölccsé. [Vö. stb.. afölött. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. -vel. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. a -val. 130. -vel és a -vá. mindettől. néggyel. -vel és a -vá. -vá. nedvvé. 60. -vel. minddel. vízzé. -vá. -vé: hanggal. juhvá. 94. -vé: jobbal. 7. stb. akkor. pléhvé. ez névmás 84. valamint a -fajta. stb. könnyel. komppal. (Vö. emellett. szilánkká.) d) Ha a -val. Az az. -vé alakmódosulásai 83.

ekkora. affajta. akkora. ebbeli. effajta.-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. efféle. . afféle.

különböző jellegűek. írásunk azonban megtartotta az ly [e. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal).: zicsi] stb. lyukak. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat.. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. nagyon sokféle eredetűek. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. 88. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. lyukas stb.: tököli] Zichy [e. edző. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. mint más szavainkban (pl. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. Csányi. melyekben j-t. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. illetőleg a szóelemzés rovására. (Vö. edz. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. peddze. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. 80–81. foly(ik). régies betűket (vö. 83. Török stb. . amelyek ly-nal írandók. súly. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. lyukad. stb. pedzi. 87. 12. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. stb. lyukaszt.). süly. lyukból.) 89.: ellipszilon] betűt. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. pedz. ma-haradzsa. mert azok a szavak. Meggyesi. külön. Kis.157. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is.: szécsényi] Tartsay [e.: tarcsai] Thököly [e. mely szavakban írunk ly-t..: görcs] Hajnóczy [e. bridzs.: hajnóci] Kossuth [e. moly. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg.: dezsőfi] Egressy [e. de vannak olyan családneveink is. a mai kiejtés.): Batthyány [e. Dózsa.: battyányi] Cházár [e.és egybeírási szokásainkat. Kétség esetén szótárban kell megnézni. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. mély. madzag. Hunyadi. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. Hagyományos írásmódról.: kosut] Széchenyi [e. lyukban.: egresi] Georch [e. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. hely (főnév). gally. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. lyuggat.

A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. nyavalya. zsivaj. mindnyájan. metsz. zörej stb. De: bója (vízi jelzőeszköz). stb. héja (madár). amelyik stb. papagáj stb. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. tavaly. kapzsi. illetőleg a régebbi írásformát: esd. gereblye. tolvaj.A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. skatulya. ósdi. óhaj. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. 90. milyen. mindjárt. korcsolya. rögtön. tartály. oly. Mihály. csekély. ragály. tavaly stb. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. . lye végződésű szavak: boglya. Gergely. olaj. talaj. amely. játszik. Ipoly. zsöllye stb. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. pehely. ibolya. fogoly. mely. cserje. karaj (és karéj). perje (fű) stb. kristály. ilyen. pünkösd stb. tetszik. csigolya. 91. sóhaj. ej végűek: duhaj. osztály. hülye. pocsolya. De: karvaly. olyan. zárt ë hang. De: lakáj. pólya. kevély. akadály. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. hagyján. hágcsó. zsindely. mosoly. harkály. dörej. mily. robaj.

dzs stb. tollal (= toll+lal). vádlottól (= vádlott+tól). 62. hosszú. Kodállyal stb. Mariannal (Mariann+nal). vö. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. fedd meg (= fedd+d meg). füttyel (= fütty+tyel). könnyé (= könny+nyé).AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. [Vö. díszszázad stb. cs. 93.. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. fütty stb. Meggyes. expressz-szerű stb. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre.). ty. Hermann-nál. 62. fénynyaláb.. sz. meggy. briddzsel. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. eddzék. 62. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. nagygyűlés. c)]. A többjegyű betűk (pl. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. 94. rosszal. (e helyett: jegygyel stb. Arannyal. b)]: loccsan. eljátsszuk stb. össz-szövetségi stb. mésszel. jegygyűrű. 163. Tarr-ról. (Vö. balett-táncos.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Wittmann-né stb. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. [vö. mésszerű stb. [Vö. stb. 7. 163. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. nagyobban (= nagyobb+ban). hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. hossz-számítás. illetőleg: jeggyel. illetőleg: sakk-kör.. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. 163.) . Bernadettől (Bernadett+től). hallak (= hall+lak).

a nap sugara stb. sok szög (= számos szög).) rag nélkül állnak együtt. nagyon ügyes. többféleképpen is megítélhető esetek. Ennek legfőbb oka az. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. mindig együtt használt. – Ha egy raggal jelölhető. egyhavi. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. a közlekedésben). lépre csal. félig kész.) elemeit is: dugába dől. márványtábla. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Például a víziló vízi állat ugyan. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. vízbefúlás stb. illetőleg kötőjel alkalmazását. ami viszont nem biztos alap. de: gyorsírás (= sztenográfia). Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. napsugár stb. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. de nem ló. de: élenjáró (= irányító szerepű). szót is összetételnek tekintjük. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. – Az egyik gyakori ok az. Ezekből a körülményekből következik az. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. kéményt seprő. Különírjuk számos. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . különírt szókapcsolat elemei (pl. az élen járó (csapat). Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. mint a tagok jelentésének összege. A szóbeszéd is más. rádiót javít stb.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). (veszélyt) jelző lámpa. stb. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. de: sokszög (a mértanban). félkész. stb. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. villamos gép. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. amely még nem igazi összetétel ugyan. ezért például a jókedv. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. főnévi igenév. szakkifejezés stb. de: jelzőlámpa (pl. sok lehetőség. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. – A meggyökeresedett szokást megtartva. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé.

szebbnél szebb. kenyeret (vásárolt). aligalig (= nehezen). várva várt stb. fiam. sütés-főzés. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. messze-messze (= nagyon messze) stb. már-már (= majdnem.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. stb. idébb-odább. napról napra. stb. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. anyja (eljött). több-kevesebb. háztól házig. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). jobbnál jobb. egy-egy (= néhány). továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. nőttön-nő stb. A szóismétlések írása 96. legeslegnagyobb.. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik.. tudván tudta. mint azok külön-külön. ide-oda. kezelába. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. néha-néha (= nagy ritkán). oktató-nevelő stb. sütnek-főznek. várt. testi-lelki. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. 97. vajat. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. hehe.szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. apraját-nagyját. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. régesrégi. gyalult (egész nap). ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. eget-földet. gyorsan. akkor az összetétel még laza. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. 99. tejet. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. unos-untalan. kérve kéri. többé-kevésbé. kezét-lábát. nini. sütött-főzött. dádá típusú indulatszókat. 98. szinte). A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. stb. . nap nap után stb. várt. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. körös-körül. nono. orrán-száján. gyorsan. legeslegszebb stb. sok-sok (= nagyon sok. fűrészelt. írás-olvasás. A túlzófok kifejezésére használt leges. ég-föld. tömérdek). Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. sütni-főzni. ki-ki (= mindenki). végestelen-végig.

limlomot. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. . csigabigák. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista.Két. rabló-pandúr. 101. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. terefere. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. rúgkapáló. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. stb. tereferél. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. Az ikerszók 102. piros-fehér-zöldre. piff-puff. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). piros-fehérzöldet. sík-domborúra (csiszolt). búbánata. hadseregek. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. hányaveti. de: a szántóvetők (= földművesek). kérőesdeklő (szavakkal). Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. búbánat. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). stb. izegmozog. árvíztől. dimbes-dombos. izgő-mozgó. búbánatos. c) A már teljesen összeforrott. de híres-neves. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). nyelvi-stilisztikai (elemzés). b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. ugribugri. stb. hányavetiek. pirosfehér-zöld. hébe-hóba. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. sík-domború (lencse). de: a csúszómászók (= hüllők). hercehurca. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. szoba-konyha. szoba-konyhás (lakás). b) Néhány. stb. limlom. izegnek-mozognak. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). hírneves. limlomos. Ista-Pistát. 103. tyúkom-búkom. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. stb. árvíz. sírva-nevetve (ölelte át) stb. Anna-Pannával. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. de: híre-neve. gazdasági-társadalmi (változások). csigabiga. stb. a) Vannak olyan ikerszavaink is. mendemondák. rabló-pandúrt (játszottak). hadsereg. Anna-Panna. irult-pirult. sakk-matt. stb. fidres-fodros. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. sakk-mattot (mondott). A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. (a zenekar) csinn-bummja stb. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. stb. hadseregben. ímmel-ámmal. csinn-bumm stb. stb. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. rúgkapálnak.

hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. anyja nevelte (gyermek) stb. ipari ország. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). (a) barátom kölcsönadta (pénz). Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). Ezek tagjainak együttes jelentése más. 107. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. mezőgazdasági gépgyár stb. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). hidegvérű (= nyugodt). 106. traktor szántotta (föld). különösen olyankor. érett gyümölcs stb. napsütötte (táj). amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. gizgazok. icipicit. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. nyakatekert (= bonyolult). gizgazos. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). porhó borította (lejtő).. icipici. általános iskola. különösen olyankor.. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. stb. a minőség. Ezek tagjainak együttes jelentése más. olvasó lány. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. félszeg). mert az alanynak. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. valamint a minőség. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője).és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. de: icit-picit. Az alanyos. magvaváló (szilva) stb. melegágy (a kerté- . baráti kézfogás. orvosi titoktartás. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). eszeveszett (= őrült). favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). de: gizes-gazos. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). molyrágta (szőnyeg). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz.b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. meleg nyár és színesfém. Alanyos.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). (a) munkások szervezte (gyűlés). tíz forint és öttusa. stb. egyetértő mosoly. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). ügyefogyott (= gyámoltalan. szúette (bútor).

-tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. ellenőrző bizottság. öntelt magatartású stb. belföld. átütőpapír. ivóvíz. Hasonlóképpen: nagy néha.szetben). forgószél (szélfajta). különösen olyankor. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. szak. összekötő híd. felvonóhíd. zöldeskék. kutatóintézet. -ú. rendeltetést fejez ki. jótett stb. hanem valamire való képességet. légiposta. földrengésjelző műszer. kiképzőtiszt (beosztás). desztillálótorony. almásszürke.). -s. növényvédő szer. piros tetős. költőpénz. jó néhányszor stb. útitárs. (Vö. előadó körút stb. parancsoló hang. fehér virágú. -nyi képző járul. 109. adott szó. előhívótank. evezőlapát. szép kövér. stb. vízinövény. apró szemű. -ő képzős igenevet. világos narancssárga. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. ha csak alkalmi minőségjelző. szakember stb. fedett . rakétaindító állvány. bel-. dőlt betű. kiváló termék. külügy. mindig egybeírjuk: alelnök. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). sötétzöld. jó erős. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. mellékjövedelem. eladólány (üzletben).stb. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. mérőműszer. izzó fém. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. újpiros. zárolt anyag. élüzem. vendéglátóipar stb. nagy erejű. fiatalkorú. javítóműhely. kis hordónyi stb. sült hús. világossárga. köz-. A -t. pihenőnap. -jú. 138. halvány kékeszöld stb. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. sajgó térd. söröspohár (= sörnek való pohár). 112. izzólámpa. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. -jű. 111. erős bordájú. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. szélező körfűrész. belépőjegy. borzasztó rossz. hálószoba. előtag. a különírást általában megtartjuk: bal parti. mozgókórház. 108. törtfekete. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. szomszéd falubeli. közérdek. Az olyan összetételeket. hosszú szempillájú. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. Az -ó.. -beli. holtág (folyóé) stb.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. pótágy. felszabadító mozgalom.. iskolaköteles korú. -ű. szörnyű hideg stb. 113. különösen olyankor. kispárna (párnafajta). stb. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. jó nagy. kül-. haragoszöld. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. haditerv. szürke télikabátos. mélykék. közvetítő javaslat. védőnő. 110.

száz hektár föld stb. tízperc (iskolában). típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. tanár úr. kedd reggeli. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. platinatégely stb. -ú. alumíniumedény. tanító néni. lakatosmester. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. tüzér tizedes. nyersselyem ing. csoportot jelölő. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. március havi. egy rakás fa. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . vasbeton gerenda.. holtpont. fenyőfa. száz forint. két négyzetméternyi. minőséget. vetített kép stb. Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. huszonegy köbméteres stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. csuda jó. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. kutya hideg. (Vö. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. kőfal. -ű. diáklány. hatökör (= buta). sok munka. csiperkegomba. fűszeráru. Az anyagnévi jelzőt. kort. 117. 119.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. két hordó bor. rendőr százados. ha egyszerű szó. a sok. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. nagyságot jelentő) főnév is. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. vendégművész stb. tízpercnyi. hanem főnév is. nyolcoldalú. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. fél számnévnek). faburkolat. gyapjúsál. tizenkétszög (mértani idom) stb. több energia stb. vendég néni. húsznaponként stb. bőr pénztárca. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. mérnök szaktárs stb. csütörtök estére. kétnyelvű. stb. több. legényember. ezermester (= sok mindenhez értő). (Vö. amelyekben az előtag azt jelöli. hanem (mennyiséget.) 118. tíz deka vaj. 119. rongy fráter. fiúgyermek. 116. közgazdász szakértő. ötéves. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. rabszolga. -jú. mértéket. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. 114. huszár főhadnagy. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. kölyökkutya. gyermek király. -jű. öttusa (sportban). vasárnap déli. tenger virág. nyúltagy. műanyag padlóburkolat. ezer esztendő. Ezek tagjainak együttes jelentése más. hétfő reggel. nagy halom kavics. stb.uszoda. belgyógyász barátunk. péntek esti. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. 119. a) A foglalkozást. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. tízezer kilowatt áram. zártszék stb. stb. valamint egy -i. különösen olyankor. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). -s. ajándék könyv. 115.

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

ide jött (nem a szomszédba). – Igekötők lehetnek a következők: abba-. végig-. össze-. stb. de: (tapintatból) félreállt. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. közre kell bocsátani. ketté-. üljünk bele. ne sározd össze. meg-megállt. bele-. felül. félbe-. stb. rá-. tönkre-. ide-. stb. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. eldobott. szembeállva. széjjel-. szét-. fönn-. rajta-. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. de: hozzájárul (valamihez). elleszek nélküle. stb. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). félre-. leszokott a dohányzásról. vagy az ezt követőhöz. stb.v. le-leereszt.stb. vissza-visszatérve. mellé-. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . különírjuk tőle: pihend ki (magad). meg-. neki-. lebecsül. agyon-. tele-. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. megtartó. (akkor) ültünk le. tovább-. kiállítani. végbe-. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. utána-. oda-vissza utazni. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). de: meg tudták javítani. de: fennmarad v. c) Az igekötő külön szó marad. alá-. elő-. szembe-. neki (= őneki) megy a levél. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. keresztül-. fel. (nem) félre állt (hanem középre). stb. benéz. fenn. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). Hasonlóképpen: megtartás. benn-. (ti már) mehettek vissza stb. szembeszállás stb. megfogom a lepkét. haza szabad menni. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. fönn maradt (a padláson). hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. de: idejött hozzám. föl sem véve stb. de: abbahagy. de: el leszek fáradva. újjá-. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. ellen-. (csak) rá (= őrá) gondolok. előre-hátra pillantva. körül-. át-. újra-. ide-oda tekinget. közbe-. oda-. fenn v. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. de: meg van töltve. felnyit v. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. be-. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. haza-. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. külön-.131. hátra-. közre-. le nem tenné. ki-. hozzá-.v. föl-. előre-. megtudták a hírt. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). túl-. elő-előtűnő. hagyj fel (ezzel). de: meg fogom nézni. Más és más tehát: megvan húszéves. egybeírjuk vele: átad. szerteszéjjel szórták. fölnyit. de: le szokott utazni vidékre. beleszeretett a lányba. de: bele szeretett volna szólni. szerteszéjjel. nem nézve oda. vissza. menjetek előre. 132. egybe-.v. újjá is építjük. össze-összevesznek. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. nekünk jött a csomag. fönnmarad (a neve). el-. de: (rossz) rágondolni is. fölül-. le-. visszaszerez. tova-. meg nem értés stb. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. szerte-. szerteszét szórva stb. helyre-. le-föl sétál. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. mindig rád gondolok stb. de: nekimegy (a szekrénynek).

egymagam. (igés kapcsolatokból főnév. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. A külön. tinélkületek.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. fogdmeg(ek). de: szebb. sehova se. semmiféle stb. inni való víz. éppakkora. ugyanez. tinektek. stb. ha nevet. . Olyan szavak. csakannyi. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. mihozzánk. senki sem. önmaguk. mintha szeretné. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. dehogy. sehol sem. csakolyan. mimellettünk. semeddig. stb. sohasem. Sok eset mutatja. haddelhadd. csakhogy. mind-. akárhol. sehogy sem. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). melléknév).és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. ugyanannyi. mindannyi. egymagad. bármi. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. hogy egybeírandó az olyan összetétel. (melléknévből főnév). elsősorban stb. őutána. mindazonáltal. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. semmikor se. senkinek se. önmagad. 134. szintolyan. Tagadó névmások előtagjaként a se. járókelő. mindenki. de: egy részt kapott belőle. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. munkanélküli. stb. hasonlóképpen: egymásutániság. ennélfogva. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. semmitől sem. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. – De: sohase. teáltalad. nemsokára. semmilyen. semmikor stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). sehonnan. nemszeretem (dolog) stb. bármikor. semennyi. amely egészét tekintve más szófajú. Különírjuk viszont a se és a sem szót. stb. egymagatok. ővelük. csakennyi. szintannyi. hogyne. ennél fogva húzd stb. 136. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. ennivaló. sohasem. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). sosem. (határozószóból kötőszó). éjféltájban. valami. éppolyan. szintakkora. ugyanakkora. 135. tenálad. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). földalatti. nemtörődöm (ember). mint ha sír. önnönmagatok. önnönmaga. ugyanis. éppannyi. miután stb. bár-. hártyásszárnyúak stb. mindenhonnan. valamerre stb. az első sorban ült. stb. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. 137. hanem. tegnapelőtt. ill. sem. de egymásmellettiség. önnönmagunk. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. sose. énmiattam. dehogyis! (= nem). önmagam.és vala. semmint. Az akár-. sehogy. őtőle. 133. visszafelé. stb. minden. egyrészt (kötőszó). csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). őközöttük. de hogy is gondolod? . nefelejcs. ugyanolyan.

gépkocsivezető. (Vö. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. pénzügyőrlaktanya. munkaerő-nyilvántartás. 138. teljesítménynövekedés stb. De: sakk-kör stb. matematikatanítás. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. úttörővasút. barnakőszénkoksz. nitrogénasszimiláció. könyvritkaság-gyűjtemény. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. foszforműtrágya-gyártás stb. extraprofit-elmélet stb. rádiószaküzlet. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. tornász-csapatbajnokság. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. szeretetreméltóság stb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. kölcsön-visszafizetés stb. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. de: anyagcserevizsgálat-kérés. 62. ivóvízellátás. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. békeszerződés- . centi-. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. honvédemlékműveink. leginkább hasznot hajtó stb. stb. Az egyébként szabályos. nyersolajmotor. (bőséges) élelmiszerkészletű stb. cserépedénygyártásnak. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. dokumentumfilm-bemutató. de: legszívhezszólóbb. cserépedénygyártásban. kerékpárjavításokat. felezőegyenes. élelmiszerkészlet. de: befogadóképesség. készruhaáruház. deka-. élelmiszerkészletüknek. honvédemlékmű. megnemtámadási (szerződés). A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. paradicsomsaláta. hogy könnyebben olvashatók legyenek. hasonlóképpen: legharcrakészebb. rendőrjárőr. leghasznothajtóbb stb. elnemkötelezettség.. mértékegységrendszer stb.egyenlőoldalúság.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. deci-. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. A külön. 139. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. televíziókészülék.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. állománykiegészítés stb. de kerékpár-javítási.

Apáczai Csere János-emlékünnepély. stb. Fabulon arckrém. Balassi-strófás. fényjáték. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. aranyötvözet. de: hidegvíz-csap. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. stb. ajakhang. a békeszerződés tervezetének kidolgozása.. stb. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. gyár). Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. föld-levegő rakéta stb. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). Mátyás-templom. Dezső bácsi. ésszerű stb. de: légifénykép-montázs. továbbá: kutyamacska barátság. pálfordulás. József Attila-díj. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). Jedlik Ányos-féle. kerekasztal-konferencia. Kazinczyverseny. negyedrét. foghang. A -fajta. légi fénykép. (Vö. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. (Vö. (Vö. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. fonóipar. -féle. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. de: házifeladat-készítés. – Ritkábban ugyan. 167. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. munkásszövetség. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. röntgensugár stb.tervezet.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. többféle. Kovács mérnök. stb. Zsiguli gépkocsi. Kászim pasa bástya stb. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. stb. egynemű. -s. a Nagy család. árnyjáték.) 141. 170. Herkules-erejű. (Vö. de: szövő-fonó ipar. -jú. stb. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. -rét.. sokrétű. házi feladat. kerekasztal-konferencia rendezése stb.) . Mária-arcú. a Kalmár fiú. -nemű. amely az egészhez járul. Fazekas elvtárs. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. de: szabadvezetékhálózat. 201. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. Hasonló esetek: hideg víz. szabad vezeték. de: ajak-fog hang. de: számtan-házifeladat. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. rézötvözet. -ű. -ú. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. Petőfi-szerű.: 171. Ady-szobor. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. de: fény-árny játék. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. 168. Kossuth-díjas. de: réz-arany ötvözet. 169. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb. Hasonlóképpen: szövőipar.

.és Gárdonyi-szerű. stb. pont. és a 291. 262. a törtszámnevekkel a 291.. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-.. Tömörkény. c)] 142.és nyírfafélék. a) és a 290. a sorszámnevekkel a 267... [Vö. mogyoró. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. a tizedes törtekkel a 274. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289.Felsorolásban az elmaradó közös.

ország. országos távlati tudományos kutatási terv. (De vö. 150. tavasz. germán.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. mohamedán. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. a nagy októberi szocialista forradalom. székely. szabadság. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. ami. párt. nemzetközi orvoskongresszus. anyák napja. stb. a nevezetes napokat. fásítási hónap. magyar. népelemek. nahát. kínai. május elseje. A kis kezdőbetűk 144. ejha. karácsony. felszabadulás. család stb. indián. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. most. a mohácsi vész. édesanya. a nagy honvédő háború. légkörkutatási szimpózium.. rendezvénysorozatok. pedagógusnap. nemzetközi nőnap. a felszabadulás napja. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. stb. orosz. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. A rendezvények. stb. urál-altaji. 146. olvasó népért. sváb. a rövidebb-hosszabb időszakokat. . és.) 145. haza. szász. finnugor. a debreceni országgyűlés. társadalmi és politikai mozgalmak. élet. kevés. palóc. 149. vasutasnap. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. elnök. ugye. három. szlovák. református stb. termoanalitikai tudományos ülésszak. a szakma ifjú mestere. kérdőjel. erdészeti és faipari tudományos napok. a honfoglalás. román. húsvét. a francia forradalom. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. bármennyi. valamint – pont. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. külön fejezetben tárgyaljuk őket. Kisbetűvel kezdjük a népek. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. fenséges. (Vö. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. jóllehet. drága. az alkotmány ünnepe.) 147. nyugati szláv. néger. ötéves terv. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. virágzik. a szabadságharc. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. programok stb. A nagy kezdőbetűk 148. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. a magyar nyelv hete. itt. 191. katolikus. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt.

barátom.. 144. Stb.) Egyéb esetek 151. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket.felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. Apám. hogy… stb. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. 264. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. Igazgató úr. Stb. 256. / Engesztelés és nagy Ítélet. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. Kinyílt / a földbe zárt titok. 149. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. A legfőbb érdem az Önöké. (Vö. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. a Hatalom. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. a Végzet.. (Vö. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Stb. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat.] . kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. 144. stb. Szeretnék mindig Veled lenni. ha nem értene félre. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink.”.) [Vö. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. „Légy fegyelmezett!” stb. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. Melegen érdeklődött irántatok. erősítheti a szavak hangulatát. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. 253.) 150. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. a). törökül. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul.

stb. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. rektor. metróvonal. Igazgató. Az útbaigazító feliratokat. 153. grafikonok. idősb. stb. ajtó. hogy…. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. igazolványok. Id. s ezt számjeggyel írjuk. Pénztár. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. igazgató. A légfék vázlatos rajza. ifjabb. a társtulajdonosok közös képviselője. levélcímzésben. Házfelügyelő. Nyilvános telefon. miniszter. 5. ábrák stb. a bizottság titkára. B porta. . Mészáros Mihály. vágány stb. Széntermelésünk.152. stb. Kelemen László. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. oszlopba rendezett névsorban stb. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. titkár. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. – Ha a szöveg első szava számnév. Ifj. III. oklevelek stb. özvegy stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. stb. Mészáros Mihály is. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. Szép Gergely és ifj. Jakab Imréné. szót. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. A családnevek előtti doktor. a táblázatok. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök.

Rák (csillagkép neve). Pál. Mind a családneveket (vezetékneveket). de: rák (állat neve). de: kortárs (valakivel egy időben élő). Patyolat (vállalat neve). hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. a csillagneveket. Hollófészek (hegy neve). c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. stb. Kőrösi Csoma Sándor.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. New York-i stb. Wittmann-né. Ez egyrészt azt jelenti. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. stb. Kortárs (folyóirat címe). három szempontból mégis egyformán viselkednek. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Hegyalja. Másrészt arra kell törekednünk. Velencei-tó. Tóthpál. Magyar Nyelvőr stb. a című (c. Mór (helységnév. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. de: patyolat (fehér. A név nyelvi felépítése is jelezheti. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok.) szó a név utolsó eleme.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. a földrajzi neveket. newyorki stb. Szerencsés András. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése.) A személynevek 155. az állatneveket. . Deli. Olaszország stb. Szeremlei-Szabó Zsolt. de: szőke (hajszín). Helyesírási tanácsadó szótár stb. a címeket stb. a márkaneveket. Budapesti Műszaki Egyetem. de: mór (népnév). így pl. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Fakó (tónév). hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Rutascorbin. Körmendi. Wittmanné. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. A város peremén. Szántó. stb. de: fakó (színnév). Zsuzsa. az utca (u. az intézményneveket. Werbőczy. Éva. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Annamária. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. (Nem pedig: Kissel. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. személynév). ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). de: hollófészek (a holló fészke). az Ének a pesti ligetről című vers stb. Észak-Afrika stb. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Pepsi-Cola. Központi Fizikai Kutatóintézet. Nagykőrös. György. meddig tart a tulajdonnév. Parázs (tűzhelymárka neve). hófehér).

amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. stb. Maszlaczky. Hajdu. Sigray. Vay stb. Vatai stb.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Tótfalusi Kis stb. Csombor. Verseghy stb. Thewrewk. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. ezért a két névelem általában együtt használandó. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. 156. Verbőci. Nagygyörgy.). Rákóczy. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Tsétsi János. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. 12.). Vörösbaranyi stb. Eördögh. Orczy. és sorrendjük nem cserélhető fel.. c) Az olyan névformák.A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Batsányi. 87. (nem Cacas. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Takács stb. Gombocz. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Zrínyi. (Vö. Zrini). Kis. Gaál. Keöcherepy stb. Pais stb. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Tóthmátyás. illetőleg: Kakas. Pesti. Csulyak stb. Batsányi – Bacsányi). Kunszabó. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Apáczai Csere. Lorántffy. Czombor. Chuliak stb. Kiss. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. (Vö. Endrődy-Somogyi.. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. 87. Kőrösi Csoma.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Bíró. Rákóczi. Kemechey. – . Teleky stb. sem pedig korszerűsíteni (pl. de egyszersmind lehetővé teszi. Pesthi. Konkoly-Thege stb. Werbőczy. 12. Csécsi). Kazinczy. 157. ebben a formában használandók: Bocskai. Kultsár. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Kerpel-Fronius. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Buday. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Hajdú. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. (nem Komjáti. Csokonai Vitéz. Wathay stb. 158.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró.

A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Paiszsal. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. 83. leninizmus. Marcellel. Klaudia. Ilosvai Selymes Péter-es stb. Kodállyal.) 163. Papp-pal. Véghgel. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat.. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. mi lett vele. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Szabolccsal stb. Szemeréről. Bálinttal. a Hunyadiak. marxista. (Vö. a régies betűt változatlanul hagyjuk. Mariannal stb. 165. képzőket). Raul. rippl-rónais. Jupiter. mint a közszavakhoz: Dózsát. Marcellal v. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Széll-lel stb. tóthpáli. Makk-kal. Márió. – De: Táncsics Mihály-i. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. használatos az N. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Rátzcal. jókais. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. 94. (Vö. 159. A mássalhangzóra végződő személynevek -val.) 162. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Mind régi (eredeti és jövevény). stb. Zsolt. akkor megtartjuk az eredeti nagy . Móriczcal. 94. Tótfalusi stb. Lexi stb. stb. Tudja isten. Táncsics Mihálynak. Kossuthhoz. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. kispéteres. stb. Betti. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Félix. Zeusz stb. (Vö. 161. Piroska. s a szül. Ilosvai Selymes Péternél. Bálint. petőfieskedők. Nagy Jánosné Kovács Anna. – Bár nem hivatalos. erdey-grúzi. Zsanett. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Isten. László. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Kovács Anna forma is. Hadúr. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. 209. Babitscsal. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Madáchcsá. (Vö. a -val. Artúr. Ozirisz. Nagyné Kovács Anna. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. -vel (és néha a -vá. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. 160. (Vö.) 164. -vel (és néha -vá. Árpád. jeleket. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Jolán. Boldogasszony. stb. madáchi. Alexandra. Az -i és az -s melléknévképzővel. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt).Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. mikszáthos. 62. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Vilma. Vörösmartyé.

haragot stb. 167. Anjou-ház. Petőfi-kultusz. Szent Erzsébet stb. Kovács államtitkár. Sabin-cseppek. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Nagy Péter. Az uralkodóházat jelentő ház.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. 140. Csák nemzetség. Ady-vers. stb. 165. 162. Somogyi Béláné főelőadó. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Marótcsoport. Bánk bán. Rettegett Iván. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Deák-párt. Jagellóház.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Hadrovics–Gáldi-szótár. b). Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. Előre brigád. Petőfik. krisztustövis. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Szent Benedek-rend.kezdőbetűket. Rőtszakállú Frigyes. Bourbon-család. [Vö. [Vö. Szalay Tamás érdemes művész. Habsburg-ház. Dobay szakaszvezető. Szemere-kormány. Konkoly-Thege-érem. Zsófi néni. [Vö. Noszty fiú. b). 140. martinkemence stb. stb. 168. Zalka Máté lövészezred. Geiger–Müllerszámlálócső. az ifjú Ady. Egy. Lenkey-század. Személynév – akár egy-. Nyék törzs. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Földényi-kórus. (Vö. Táncsicsok kora. Ady Endre úttörőcsapat. Arany János-idézet. stb. Bessenyei-kúria. stb. Celsius-fok. Németh mérnök. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Polgár doktor.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Kossuth-díj. Kodály-módszer. a szép Csapóné stb. 169. Sárosi János marós. 140. Inotai úr. Radnóti őrs. a Kisfaludyak. sőt fantázianevektől). Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Tudor-dinasztia. a nyelvújító Kazinczy. a Kossuthok. Eötvös József-i (iskolareform). Bartók Bélaemlékév. Oroszlánszívű Richárd.). Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. érzékeltetheti. Vajda Elemér akadémikus. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. 201.] . A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Moharos kartársnő. stb. 166. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Nádasdy-kastély.

) Az állatnevek 172. József Attila-díjas. Konkoly-Thege-érmes. 168. -jú.). – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Erdey-Grúz–Schay-féle. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Apáthy-szikla. (Vö. A földrajzi nevek 173. Szent István vértanú plébániatemplom. 167. Szombathely stb. Munkácsy-szerű. Jókairegénybeli. Szeged stb. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Ha egymástól különírt. Az egy. Olasz Köztársaság. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. mert a formailag hasonló (sőt azonos). ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Ferenc-hegy (domborzati név). Ráró. Villám. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Tiszántúl. stb. Jeremiás próféta kolostor stb. -ű. Mátyás-templomi.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. stb.] 170. szobor) kapcsolódik. Vuk stb. Kossuth-díjas. Cirmos. Paál László-szerű. Kászim pasa bástya. 141. Szinyei Merse Pálszerű. -beli. -ú.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. a különírt tagokból álló nevek (pl. Herkules-erejű. b). Dél-Amerika stb. (Vö. de: Ferenc körút (utcanév). Csákó. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Bagira. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. de: Sárospatak (helységnév). 171. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek.). Ráró lovam stb. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Sáros-patak (víznév). JoliotCurie-féle. [Vö. Az egyelemű nevek (pl. stb. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Pillányi út stb. Zsivány-patak.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i.169. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. 140. Kodály-módszerű. Hadrovics–Gáldiszótárbeli. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Wesselényi-féle. A többi toldalék . Mária-arcú. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). Zrínyi-soros. -s. de: Hűvösvölgy (városrésznév).

kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. 175. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). valamint általában a helységrészneveket: . föld. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. ország. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb. az alapformát természetesen nagybetűvel. alföld. hegyaljai stb. Alapformájukban nagy. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. az országrészneveket. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. part utótagú országneveket.

Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. -tavi Szandaváraljapataki .

dombvidék. a 177. 177. Kab. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. b) Tulajdonnévi előtaggal . b) pontban: Huron. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. Az olyan nevek. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. névrészek. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. holtág. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. patak. halastó stb.. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. hegységi stb. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. a) pontban: Cselőte. völgy. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. tó. és a kötőjelet megtartjuk. fennsík. öntözőcsatorna. sivatag stb. összetett szavak is: félsziget. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. Zéland. szőlőhegy. egyelemű tulajdonneveknek számítanak.Dunazug-hegység Dunazugstb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. dűlő. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. domb. ill. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. hegy. a 176. Kaszpi. lapos. Így pl. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. akár idegen eredetűek). hágó.

alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. vö. a). Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. 176. a közszói tagokat kisbetűvel. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. vö. János-dűlő. vö. érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. a). 176. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. vö. 176. 177. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. vö. vö. . Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb.) kerül. János-dűlő. 178. a) Ha egy kételemű. b) Ha egy kételemű. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. nagy stb. a közszói tagokat kisbetűvel. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. a). -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. 177.alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. Holt-Tisza. Holt-Tisza. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. a). belső. 176. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását.

de . mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. de minden tagot kisbetűvel kezdünk. Alapformájukban hasonlóképpen.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. 179. cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. kötőjel nélkül. Minden tagot külön szóba írunk. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá.

út. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. köz. a közszói tagokat kisbetűvel. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői . bánság. terület stb. állambeli stb. járás. grófság. tér. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. 181. városkörnyék. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. híd stb. 182.

-i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. 184. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. 183. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. jelölt határozós. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. jelölt birtokos jelzős. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. Tas vezér utcai Március 15. . ez azonban nem válik a név részévé. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. a Duna-hidak stb. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. (Vö. 194. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb.Tas vezér utca Március 15. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük.

holdak stb. Ha a föld. csillagképek. A csillagnevek 185. bolygók. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. Vénusz stb. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Az -i (néha -beli) képzős . Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. cégszerű nevében – az és kötőszó. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. a nap sugarai stb. a hold szépen világít. Orion. oktatási intézmények. társadalmi szervezetek. szövetkezetek. Ezek összetartozását. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. Tejút. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. A csillagok. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. A hivatalok. Plútó. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. tehát: föld körüli utazás. Az intézménynevek – néhány állnak. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. Fiastyúk. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Merkúr. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. Az intézménynevek 186. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. tudományos intézetek. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb.

a pécsi nevelőintézet. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. Sopron. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. 188. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. stb. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. Sz. Dusnok. szállóbeli) Szabadság szállói (v. Tolmácsi Általános Iskola stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. sz. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. az intézménynév részének . Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Szeged. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. amely megegyezik azzal a formával..és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. ill. a tolmácsi általános iskola stb. Pécsi Nevelőintézet. Nemzeti Színház. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb. építőipari vállalati Volga szállói (v.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. szállóbeli) stb. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk.

iskola. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). neve akkor írandó intézménynévszerűen. stb. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. tanács. egy karbantartó csoportot szerveztek. a Nemzetiben játsszák. a XI. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. 189. Állam. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Ker. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. intézet. Kerületi Bizottsága stb. az Eötvösön v. üzem. vállalat.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). hivatal. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. rendőrkapitányság stb. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). utaló szavakat. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. ha nyilvánvalóan alkalmiak.tekintjük. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. de: a kutatóintézet kidolgozta. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell . egyetem. a Hazafias Népfront X. Tanács szakorvosi rendelője stb. az Eötvös Lorándon végzett. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. de: a bizottság véleménye szerint. a tanárképző főiskolán stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. testület stb. stb. Szegedi Nemzeti Színház stb. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. feljegyzés a jogi csoportnak. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. a tanács intézkedett.) olyankor is kisbetűvel írjuk. stb. segélyt kapott a vállalattól.és Magfizikai Kutatóintézet.

191. Ferihegyi repülőtér. bélyegzőn stb. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. megállóhelyek. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. a különírást is: Keleti pályaudvari. Rómeó férfiruházati bolt. Alfa Romeo (gépkocsi). (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. stb. kiállítások. az osztrák légitársaság stb. Katonatelep vasúti megállóhely. Cégtáblán. Coca-Cola (üdítőital). A nem márkanévként használt. a Lukácsba jár úszni. Lukács fürdő. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. szervezeteknek stb. vendéglők. eszpresszók. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. stb. Trabant (gépkocsi). – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. termékeknek. – Címkén. kecskeméti barack. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Kerepesi temető stb. Vén Diák eszpresszó. Ugocsa mozi..) 192. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. mozik. tokaji bor. stb. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. Kis Rabló éttermi stb. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. az olasz fémipari szakszervezetek. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. vásárok stb. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. temetők stb. Vadászati Világkiállítás stb. Kis Rabló étterem.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. levélpapíron. Szegedi Szabadtéri Játékok. a lengyel hadsereg. Fabulon (arckrém). Ugocsa mozibeli. – De: jövőkutatási konferencia stb. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Gyártmányoknak. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). Vegacillin (gyógyszer). meggylé. üzletek. repülőterek. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. hirdetésen stb. (Vö. 146. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. A pályaudvarok. fürdők. A márkanevek 193. Nemzetközi Valutaalap. .

stb. Tomi Mat mosópor. Magyar Nemzet. (Vö. Kincskereső. Panangin tabletta. folyóiratoké. Nobel-díj. sőt sok szám címeként használatosak. Élet és Tudomány. a képzőművészeti alkotásoknak. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. A tanácskozáson Nagy József. Eötvös Loránd-emlékérem stb. a zeneműveknek stb. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. a dolgot jelölő szót is. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. Akadémiai Aranyérem.194. tehát az újságok. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. Nobel-díjas. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. a cikkeknek. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. emlékérem stb. továbbá ha csupán címként szerepelnek. Ezeket az jellemzi. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. A szabályt akkor is követni kell. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. hogy több. Nyugat. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. József Attiladíj.) A kitüntetések és a díjak neve 195. József Attila-díjas. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Népszabadság. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Új Tükör. 183. illetőleg típusait jelölő szavakat. a szocialista munka hőse is megjelent. Pest Megyei Hírlap. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. hetilapoké. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. stb. Stb.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. . – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. Kiváló Dolgozó stb. érem. 197. Nők Lapja. – Állandó cím az újságoké. a Szocialista Munka Hőse. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. Az állandó címeket. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Odol fogkrém. Az Est. egyediségre és egyszeriségre törekszik. Valóság. A címek 196.

Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Továbbá: 1916 őszén. Népszava-beli (hirdetés). havanna. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. A kőszívű ember fiai. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. Arany Toldijában. a Kritika-féle folyóiratok. stb. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. címét a következőképpen írjuk. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. – Stb. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. szobrok. 200. Tulajdonnevek köznevesülése 201. Új Tükör-szerű hetilap. Zenedélelőtt stb. Hazám. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. zeneművek. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. a Nemzeti dalt. IX. Martinász. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Az egyedi címeket. szimfónia stb. szendvics. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. termosz stb. Ha a címeket szövegbe illesztjük. Odüsszeia-beli (világ). Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. stb. a Szerelem?-nek…. szentjánoskenyér. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. Örökzöld dallamok. Hajóvontatók a Volgán. ferencjóska. – Stb. pullmankocsi. Jókainak „Az arany ember”e…. wertheimkassza.198. Kék fény stb. a Társadalmi Szemlét. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. műsorszámok stb. pálfordulás. a Népszabadságé. Álarcosbál. priznic. tehát a költői művek. stb. 199. a Számadásnak. pl. stb. stb. könyvek. Kis éji zene. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. Ember az embertelenségben. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Pályamunkások. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. stb. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk . – Munkácsy képének. konyak. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. képek. háryjános. pecsovics. cikkek. értekezések. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Tanulmányok Arany János költészetéről. hát megleltem hazámat” is. Orvosi Hetilap-beli (cikk).

Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. magyarosan írt közszói formák között. dízelmotor. b). . idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. 140. dízelolaj stb.föl: pasztőroltás.] A köznevesülés lassú folyamat. [Vö. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. makadámút. 168.

Csak kisebb részüknek van magyar alakja. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. . – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. a következőképpen járunk el: A ch-t. szelektív stb. oxigén..AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. technikus stb. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. eredeti formájukban használjuk. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. és vesznek át egymástól közszavakat is. A tulajdonneveknek azonosító. 204. textil. technika. pech. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. mikroszkopikus. magnetofon. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. x vagy q betű van. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. taxi. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. lézer. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. idegen szavakként tartjuk számon. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. izotóp. ha közkeletűek. futball. millió stb. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. karbamid. televízió. kemping. mechanikus. mechanika. kóla. monarchia. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. szexuális. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. digitális. azaz olyannyira meghonosodhatnak. hisztamin. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. Az olyan szavakat. tulajdonneveket is. fix stb. egzotikus. még akkor is. ha h-nak ejtjük. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. szemben azokkal az idegen nevekkel. kombájn. megtartjuk: jacht. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. menedzser.

realizmus. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). láma.) 208. exogámia stb. Szabadka. dzsunka. Bécs. külföldi területek. minaret. Prešov. Jean Calvin. mecset. (Vö. 206. Elba. Alpok. Párizs. Itália. Kordillerák. A földrajztudomány.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. esztéta – esztétika. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Karl Marx. akadémista. Svájc. szamuráj. A tulajdonnevek írása 207. Burgundia. Kolumbus Kristóf stb. határainkon kívüli hegyek. az idegenforgalom. realizál. Kraków. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Oszvald. esztétikus. Luther Márton. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. Richard Wagner stb. Mercédesz. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Eperjes. Subotica. Oradea. 205. helyett). de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. København. gésa. a postai forgalom területén. Alsó-Ausztria. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár.egzisztencia stb. Jan Hus. Odera. helyett). tajga. (Vö. periódus – periodikus. Marx Károly. Moldva. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. stb. Hispánia. Csendesóceán.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus.. Napoli. (Friedrich Engels. 161. Latin betűs írásrendszerű országok. Krisztián. Szent Lőrinc-folyó. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Husz János. -ista. İstanbul. típus – tipikus. stb. tipizál. antikvárium stb. reális – realista. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. (Đorđe Branković. szovjet. számum stb. a könyvtárügy. Kálvin János. Rajna. Cristoforo Colombo stb. karate. helységek stb. pagoda. Koppenhága. Paris stb. Szicília. Kolumbusz v. Temze. Isztambul. 209. Wagner Richárd stb. . Martin Luther. esztétikum. stb. vizek. akadémizmus. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. stb. Ausztrália. Nagyvárad. s csak néha tartjuk meg: exegézis. Sziklás-hegység. 28. Nápoly. Vezúv. -itás. Krakkó.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. tájfun. (Vö. -izmus stb. -izál.

kálvini. löncsöl. Néva. (Vö. Lenin. de: dosis effectiva minima. Peking. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Ezópus. annak tagjaként fordul elő. de görögösen: Kroiszosz. Shakespeare. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. stb. (Vö. de: Bacillus anthracis. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Kréta. park and ride. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Chopin. señor. couchette. Rio Grande do Norte. koktélt. krómoz. 174–184. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Loire. tuberkulózis. dózis. nikotinos. Puccini. de: tuberculosis bronchialis. stb. lady. stb. Krőzus. tüchtig stb. 204. nem általános használatú közszavakat idegenesen. show. A latin betűs írású nyelvekből átvett. A toldalékok kapcsolása 211. Bologna. conditio sine qua non. Mexikó. Vaasa.) 210.. stb. riporttal. Luxemburg. stb. Milánóig. Ezeket közkeletű. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. 214. Kairó. stb. 163–165. eredeti helyesírással írandó: bacilus. de: Potyomkin. Rousseau. Eminescu. (Vö. rinascimento. lemberdzsekben. Horatius. nápolyi. hobbija. François. A tulajdonnevek írása 214. Himalája. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Latium. Így járunk el természetesen akkor is. Babilon. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Prágában. myocarditis.209. Wuppertal. . Tallinn. szólásokat. Anyegin.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. Maximilián. Athén. közmondásokat: all right. eppur si muove. Potemkin-falvak. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. Dubrovnik.) 213. arabeszkek. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. tête-à-tête stb. Huszé. Herkules. Karlovy Vary. Buenos Aires. Zweig. Beatrix.

Greenwichcsel. Engelsszel. A toldalékok kapcsolása 215. Janus Pannoniustól. vichyi stb. Coca-Cola-szerű. toulouse-lautreci.). mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. 174–184. goethei. stb. oslói. [Vö. campanile. Gdansk. fairül. 163. de: Sinaiában. hertzcel. wrocławi. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. Marasesti. – Oslo. de: Malmőből. allegrós. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. mind a tulajdonnevek végső a-ja. – Coca-Cola. ó-t. sinaiai. allegroszerű. shoppingol. de: Oslóban. Françoise helyett Franszoáz v. (Vö. de: campanilén. verdis. Stockholmnál. – Sinaia. Marañón.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). fixszé. . akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. cowboynak.. e-je. de: allegróban. Gdańsk. Félixszel. ill. Balzackal. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Châtelet. schillingért. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. stb. Plzeň. a mellékjelet elhagyjuk. Lódz. – Goethe. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. o-ja és ö-je helyett á-t. 175. campanileszerű.Krleža. stb. Franszoise. – Malmö. Marxszal stb. karl-marx-stadti. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Chatelet. az alapbetűt megtartjuk: Capek. Habsburgok. pechhel. Karadzsics) teljességgel helytelen. Francois. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. horatiusi. Liepaja. fixszel. 163–165. ha nincs megfelelő betű. 29. Molière. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. 216. Amundsenről. stewardessek. de: Coca-Colát. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. malmői. Nyomtatásban. greenwichi. goethés (Vö. stb. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. Plzen. é-t. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. Łódź. -vel és a -vá. Maranón. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. b)] 217. néma) betű van. Mărăşeşti. b) A -val. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. de: signorinák. – allegro. Bachhal. b)] Ha az i képző egyelemű. ortodoxszá. (a) pompeji (ásatások) stb. Moliere. signorét. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. Steinbeckkel. Karadžić helyett Karadzsity v. de: Goethének. [Vö. Liepāja. barrelnyi. Njegoš. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina.

210. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. khitón. Voltaire-é. Iaşi-sal. Fagyejev. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Grimm-mel. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. Hirosima. Szun Jat-szen. voltaire-izmus. hagyományos formájában használjuk. Báb-el-Mandeb.és hangsort együttvéve (pl. Anatole France-i. 10. Rousseau-val. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Odüsszeusz. az arab. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Scott-tal stb. (Vö. 163. Evdokía. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. Marrákes. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). 94.. 164. New York-i. châlons-sur-marne-i. stb. Molière-rel.. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Nagoja. Karlovy Vary-i. A -val.monsieur-nek. -ista. Platón. bektási. hidzsra. Glasgow-ban. (Vö. Thébai. Lancsou. Loire-on. Periklész. [Vö. Iaşi-nál. joliot-curie-s. a sajtóban. Hokuszai. Gogol. stb. stb. a görög stb. . Kuroszava.) 219. az orosz. Délosz. Scott-tól. Po Csü-ji. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Tallinn-nál. -vel és a -vá. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. – De hagyományosan: Anjouk. A szépirodalmi művekben.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Tolsztoj. lille-i. -vel és a -vá. Macujama. Frankfurt am Main-i. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. bordeaux-i. akkor az -i (-s. Walter Scott-os. stb. Montesquieu-nek. stb. szputnyik.). Falstaff-fal. Leonardo da Vinci-s. Dzulfikár. Szaladin. Sanghaj. ploieşti-i. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. ikebana. Hupej. Szecsuan. Peugeot-t. Zsenmin Zsipao. Venizélosz. Iráklion. Seremetyjevo. voltaire-es. Irtis. Harun ar-Rasíd. Ahmed. Montreux-ig. Kijev. Kavála. 205. Iszmáilíja. -ista.

1984. stb. dzsúdózik. Szapphóé. Hriszto Botev-i. alma-atai. Budapest. Budapest. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. a tudományos ismeretterjesztés területén. az idegenforgalom. . Az újgörög nevek magyar helyesírása. kamikadzék. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Tobrukig. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. száriban. a postaforgalom. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. 1981. A szaktudományok. kuvaiti. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. arisztotelészi. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. 221. Plutarkhosszal. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. A toldalékok kapcsolása 222. Velikije Luki-i. az egyetemi és főiskolai oktatás. Szöulnál. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. vagy elterjedten ismernek.220. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Solohovval. tatamin.

rendületle-nül. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. Georch. Nîmes. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. York. blues. ha az eredeti helyesírással átvett. 225. Elég gyakori. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. ragos. team.AZ ELVÁLASZTÁS 223. É-va. stb. Hume.. Csil-la. fia-tal. nyolc. 229. Azokat a szavakat. a)] 226. Pest. [De vö. drog. rendületlenül. Brahms. Schmidt. Bánk. font. [Vö. Be-rety-tyó. – Minden szó annyi szótagú. Leo-nóra vagy Le-onóra. part. Gaal. ka-to-na. pró-ba. „e-móció”. sztrájk. Ke-re-csend. De-zső. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. asz-tal. Soós. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. Zsolt. hajt. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. stb. lajst-rom. . Sásd. dry. 230. stb. ma-gá-nyos. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. Maugham. vá-szon. „Le-a” stb. fi-atal. Le-ó stb. „emóci-ó”. 224. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. ill. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. könyveitek vagy könyve-itek. György. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. stb. street. ahány magánhangzó van benne: bál. illetőleg a következő sorba átvinni. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. nem választjuk el: föld. Annáé-ké vagy Anná-éké. a „haza-i”. Chartres. ideá-lis vagy ide-ális. stb. A több szótagú. te-ker-vé-nyes. fi-a-i-é. A szótagolás szerinti elválasztás 224. „Á-ron”. asztal. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. tehát az „a-lap”. bugy-gyos. strand. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. me-ta-fo-ra. – Ez a szabály olyankor is érvényes. 226. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air.. há-zig. shop.

d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. moza-ik. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. ko-sár. Me-csek. recs-ki. tet-ted. [Vö. tarisz-nya. ész-szerű. stb. Hoszszú. stb.Az au. De: Széll-lel. Er-zsi. Bony-hád. könny-től. Nagy-gyal. Ily-lyés. A dz és a dzs többjegyű betű. galy-lyak. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. pa-don. Tallinn-nak stb. stb. maga-san. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. stb. szity-tya. – Így járunk el akkor is. Veszp-rém. váku-um stb. Ecse-ren. átvisszük a következő sorba: fi-ók. stb. 163. amelyek szótagot kezdenek. Kissnek. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. ásvány. több-let. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. stb. Kodálylyal. batyu. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. kalci-um. ost-rom. húsz-szor. ennek elválasztásakor mind a sor végén. stb. arany-nyal. Szabol-csé. Ugyanígy: játsz-szál. stb. stb. kulcs-csal. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. stb. Mari-etta. mor-zsa. templom. Tri-eszt. 227. vonzza. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. b) Azokat a magánhangzókat. háza-ik. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. bratsz-ki stb. házun-kat. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. Heren-dig. fe-udális stb. Szabolcs-csal. akkor úgy választjuk el a szót. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. négyet. csoport-tól. fosz-fát. Szél-lért. bizott-ság. Job-bágy. dob-ban. rossz-kor. Gellért-től. víz-zé. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. pesti-es. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. Boz-zai. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. al-lons. ton-na. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. ösz-sze. stb. Ing-rid. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. hal-lak. há-zunk. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. Boty-tyán. karszt-tá. vi-asz. lajst-rom. eu betűkapcsolat. stb. leni-nizmus. megy-gyel. Mikló-sék. Gyu-la. adóssá-gok. ró-zsa. ka-sza. Carrara. Ojszt-rah. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. Maupas-sant. meggy-ből. hit-tem. Kecskemé-ten. tal-palatnyi. ezért elválasztáskor ugyanúgy . köny-nyes. tiha-nyi. Ford-dal. Dosztojevsz-kij. adósságo-kat. metsz-szük stb. szükség esetén elválasztható: kala-uz. ki-sebb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. rongy-gyá. töl-gyes. Tallin-nig. pogy-gyász. Papp-tól. stb. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. mil-liméter. Bar-tók. kom-munális. kertig. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. tink-túra. pén-zért. Vajdá-ék. kilenckor. stb. Hamburg-ban. tömb-ben.

Marx-szal. Cze-tzet. mene-dzser. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. Balo-ghék. edz-het. lopó-dzott.. refle-xek. mondat. Ri-chárd. ery-the-ma. mahara-dzsa. 230. b)) 229. stb. ma-chináció. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. az x pedig két hang (k+sz) jele. tele-xezünk. Bach-hal. (Vö. Coo-per. bridzs-dzsel (ragos fn. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. bri-dzset. Fu-dzsi. Féli-xé. Chur-chill. pe-dzi. kamikadzék. fi-xet. gyűrű-dzik. angol. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. 224. Fara-ghó [e. ma-ximum. francia. lengyel stb. [Vö. Bibera-chot. latin. Pap-pot. Ma-dzsar. Wa-shing-ton. esp-la-nade. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. or-chidea. A latin betűs írású nyelvekből átvett. Ben-czúr [e. de nem egy hangot jelölnek. kossu-thi. Bo-lo-gna. stb. ma-dzag. Kiliman-dzsáró. f)] 228. Ljub-lja-na. Ezért úgy tekintjük őket. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. stb [Vö. a) Az egy szótagba kerülő. halan-dzsázik. 226.: szé-csi]. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. bórax-szá. Ale-xandra. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. pe-ches. Kossuth stb. Fi-scher. illetőleg: Szél-lért. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. bekezdés stb. de egyetlen hangot jelöl. bóra-xos. Szé-chy [e. Beö-thy [e. Me-xikó. edz-dze. Gas-cogne.). Thew-rewk [e. Ha magyar szövegbe idegen (pl. A ch kétjegyű ugyan. – A -val. . he-xameter. züri-chi. c).: bő-ti]. Mon-taigne. 216.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. lán-dzsás. pra-xis. War-gha [e. stb. Mar-xot.) nyelvű többszavas kifejezés. com-pa-gnie.kezeljük őket. Baude-laire. A fontosabb szempontok a következők. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. Gi-gli. cou-lomb. mar-xizmus. mint más többjegyű betűinket. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. Ka-ra-džić.: ben-cúr]. de egyetlen jegyű.: var-ga] stb. pszi-chológia. Babi-tsé. ódz-kodik.: fara-gó]. ce-chem. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. stb. stb. ce-pha-lal-gia. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek.: dezső]. Gior-gio. stb. d). Kis-sék stb. Thewrew-köt. Mah-ler. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. tádzsik.: tö-rök]. lopódz-dzanak. Mün-chen. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. maest-ro. Chris-tie. Fuku-dzava. van betoldva. móriczos. brin-dza. Fabri-zio. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Ped-ro. stb. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. -vel és a -vá.

Ke-ra-vill. mikroszkóp vagy mikro-szkóp. inf-láció. kivált szaktudományi munkákban. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. parag-rafus. amelynek elválasztása kétféle. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. obst-rukció. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. mind alap-. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. a másik összetett szó: me-gint (= újra). MLSZ. 234. épp-úgy.). inst-ruktor. NDK-beli. termosz-tát vagy termo-sztát stb. de: gép-elem (fn. stb. Ofo-tért. komp-resszor. stb. konk-rét. ENSZ-ért stb. SZTK. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. ing-ujj. MTESZ. Zág-ráb. szindróma. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. KISZ-esek. Ma-vadé. Belg-rád. ELTE-re. prog-nózis. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. demok-rata. Int-ransz-mas. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. . hogy az egyik szó az első. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Bu-vá-ti. Miche-langelo. Shakes-peare. as-piráns.231. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. kataszt-rófa. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop. stb.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. kül-ügy. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. gépe-lem (ige). pa-ragrafus vagy paragra-fus. stb. Az azonos alakú szavak között több olyan van. 232. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. diszk-rét. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. rek-lám. Kö-zér-tig. nemcsak a problémát okozó helyen. nem választható el: BVSC. Röl-tex. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. fi-lantróp. de: meg-int (= figyelmeztet). hón-alj. ha elválasztásukra kényszerülünk. b) A szóösszevonásokat. SZOT. prog-ram. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. nem tekintjük összetételeknek. NOB. NA-TO stb. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. az ismertebb elő. hol-ott.

vagy-is. vírus-interferencia. megál-lás. stb. leg-alább. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. stb. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. Tito-grad stb. extra-kromoszomális. anti-klerikális. vas-utas. infra-struktúra. Pál-ffy. egyszer-egy. stb. in-tranzitív vagy int-ranzitív. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. melo-dráma. vígope-rai. Bornem-issza. proto-plazma. 238. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Kis-oroszi. kivételesen. stb. elektron-optika. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. zápor-eső.még-is. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. meg-öl. Kis-ar (helységnév). viszont-eladó. ion-stabilitás. vígoperai. szét-üt stb. kis-asszony. para-frázis vagy paraf-rázis. mikro-klíma. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. mind-egy. tranz-akció vagy tran-zakció. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. külön-élés. vas-út. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. vasu-tas. dél-után. meg-állás. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. ultra-projektométer. Magyar-alád. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. improduktív vagy imp-roduktív. Lenin-grád. pre-klasszikus. tölgy-erdő. leg-erősebb. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . 236. milli-gramm. kar-öltve. fel-adat. nagy-atádi. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Za-laegerszeg. rend-őr. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. 235. transz-urán. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. dez-informál vagy de-zinformál. Sok olyan idegen szavunk van. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. deci-liter. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. stb. inter-akció. fela-dat. Antark-tisz stb. egy-előre. preklasz-szikus. nagyatá-di. nemcsak a problémát okozó helyen. Dessew-ffy. 237. stb. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. szak-avatott. ugyan-is. kilogramm.

). Nincs viszont szóköz a pont. Szóközt hagyunk a szavak.). 248. a pontosvessző (vö. 248.). a vessző (vö. Részben a mondatok szerkezetét.).. 100. 274. a felkiáltójel..) A mondatokat záró írásjelek 240. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. 244. 264... az idézőjel (vö.. 250– 252.. 299. 262.. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. . a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után. 253. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. a pontosvessző előtt.. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira.. 240–242. c) Az egyszerű felkiáltó. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.).. 256–257. 275. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.. tagolódását..). 272–273. 246. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. 260–261.... 247– 255. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is.).. 256. 268–269. a nagykötőjel (vö.. 240–242.. 256. 240–242. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 271. 245. 96. 299. 256. 243.. a kérdőjel.. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 263. a vessző.). a felkiáltójel (vö. 266–267.. 250. 296–297. 270. 248. a gondolatjel (vö. egyaránt helyes megoldás kínálkozik.. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. 266.. 250. Stb. 278. 290.. 275.. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni.... a kettőspont. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák.AZ ÍRÁSJELEK 239. a gondolatjel előtt és után stb. 265. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 256. 281. 258–259. 247. 266.. a kettőspont (vö. 293–297.). a zárójel (vö. 256. 271. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.) a kérdőjel (vö. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.).... Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö..... Az írásjelek szerepe kettős.). 250–252.. a kötőjel (vö.

bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke.Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. akár van kötőszó. A rakodópart alsó kövén ültem. Stb. amire megkértelek? (A főmondat kérdő.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. Ne várjunk rá tovább. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. mi a baja. hiszen nem jön már.) Folytasd ott. mégis fekete az utca.) Érzed-e. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. s. – Közvetett felszólítást. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. úgy arat.) A többieknek egy takaró is elég. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. (A második tagmondat kijelentő. meg. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. Szeretném tudni. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. utasítást kifejező. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. legyen ő is Miska! Sokat késik. holnap indulhat! Figyeljétek. / néztem. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. Éj van-e. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. akár nincs: Régi igazság. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: . hogy anyanyelvét is jobban tudja. haza. hogy úszik el a dinnyehéj. minek neked kettő? Induljunk már. 241.) 242. Stb. vagy szemem világa veszett ki? Stb. De: Hirtelen fölugrott és elrohant.) Az apja is Miska. hogy azonnal menjen haza. kenyér. meg. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. Kértem. család. aki még egy nyelven tud. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. hogy az és. b) A tagmondatokat bevezető és. / És mindnyájan várnak énrám. és dühösen elrohant. ne üsse bele az orrát! Stb. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. (A főmondat kijelentő. s. hogyha késem.

vagy szabadok? / Ez a kérdés. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Stb. Stb. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. hogy pihent volna. Stb. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. Több mint öt évig élt külföldön. 246. pont. aszerint hogy.. anélkül hogy pihent volna. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. égesd el! Stb. ahelyett stb. hogy derekuk ne törjön. hogy tétovázol! Stb. vagy ha jelezni óhajtjuk. Ha azt akarjuk jelezni. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. Fehér lett. mint öt. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. / a téli éjszaka. (Ilyenkor a több ragozható: többet. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. eléjük nem teszünk vesszőt. mint a tavalyi. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. mint a gondolat maga. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. – Ha azonban az anélkül.. Stb. Cselekedj ahelyett. nyáron is azt hordta. 249. / Esküszünk. Cselekedj. egyre jobbat akarunk. [De vö. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. mint ötöt stb. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. mint a fal. a port felkavarta. és az emberek arcába vágta. Stb. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. b)] A hasonlító több. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. aszerint. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. ahelyett hogy tétovázol! Stb. Hat több. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik.) d) Az anélkül hogy. (Ilyenkor a több nem ragozható. 244. 245.Tündöklik. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. ahelyett hogy stb. A mondatrészek közötti írásjelek 247. elemek az első tagmondathoz tapadnak.

Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. vagy kabátot! Stb. sem lelkem nem kívánja. a leány. meg a zöldpaprikát. furcsa árok. hol ahhoz kapott. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. A rózsának. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. kapdos. és a beszédben szünet van közöttük. szorgalmas. sás. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől.a) Az egymásnak mellérendelt. Kertjük díszét. A község tanácselnökének. könyv. szépet. 248. ha azonos szerepű. búsak. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. Elhibázott. álldogál. b) alpont. [De vö. vagy azt választhatod. [De vö. 249.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. vagy kötőszókat): Tetszetős. Stb. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. illetőleg háromszor kezdtük újra. / Pocsolyás víz. és szegény nővérére. Ég és föld között lebegett. meg. d) alpont. Se pénz. [De vö. rossz is. d) Ha azonos mondatrészek között és. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Stb. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. s. s. stb. az éjszakai vihar kidöntötte. hátravetett mondatrészeket vezet be. Hol ehhez. varrni tanult. furcsák. de helytelen elméletet agyalt ki. beszélget stb. Sem testem. Lehet jó is. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. ír. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. káka lakják. ceruza. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. egy öreg diófát. meg. tinta. Szeretett volna valami újat. Aztán elővette a bicskát. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. a tőszomszédomat kereste. Stb. az élet anyját… Stb. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. lelkes. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. Stb. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi).] e) Ha az és. elé is pontosvesszőt kell tenni. Mivel a felsorolások végére tett stb. olvas. becsületes. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. Stb. nagyot alkotni. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. vagy kötőszó áll. se posztó. meg. Kétszer. álmos. meg a kenyeret. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. meg a szalonnát. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. s. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. majd jóízűen falatozni kezdett.

népköztársaságunk nagykövetét. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. 249. Stb. kabátját magára kapva. Egész nap az erdőt járta. Stb. városunk díszpolgára. Nagybátyám szombaton érkezett meg. Stb. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. [De vö. Maga János is ott lesz. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. nagyokat lélegezve. illetőleg: Kovács Tiborral. Mózes Pált. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. -ve és a -ván.] e) A -va. fokozatot. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. c). A sok pásztor mind muzsikál. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. az állami díjas mérnökkel. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Stb. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés . Dömötör Béla. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. minősítést. c) Ha a kitüntetést. Kálmán Etelkát. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Stb. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. az irodalomtudomány doktora. Stb. Kossuth-díjas írónőnknek. a lámpa mellé tette. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Ma reggel nagy eső esett.nem vesszővel. [De vö. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. rangot jelentő. János maga is ott lesz. Kállay Imre kandidátusé. 247. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. stb. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Szép Izabella SZOT-díjassal. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a feleségével együtt. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. 243. áteveztünk a túlsó partra. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. 250. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. stb. felszabadultan. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Stb. Kiszaladt az udvarra.

Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. 249. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. István. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. 251. Stb. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. többször is kihallgatták. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. nyom). gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. megint késett. hohó! mind. előbb hagyta elmenni a teherautót. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. amit javíttatni vitt. ezt a közbevetett mondatot vesszők. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. nem tud eljönni. mint mérnököt. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. az írásjelet a közbevetés után. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. vesszők.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot.) . Stb. hazugság. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Péter. névszók is (pl. Ha a közbevetett szó. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. de író lett. persze. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. Stb. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. [De vö. csak még a magnója hiányzott. Bátyámat. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. fagy. (De vö. les.250. amit mondtam. a műszakiakhoz osztották be. / Csúnya hazugság volt. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. Stb. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. (Vö. Stb. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. mint említettem.) Stb. sajnos. 252. imádott / Jankóm… Most veszem észre. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). beteg lett. 271. 271. a baleset tanújaként.

hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. Stb. barátaim. (Vö. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. 255.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. mondat értékű kiemelt megszólítások után. és kisbetűvel kezdjük. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. / ha süvít a böjti szél. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . Az idézés 256. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. „Még kér a nép.” Stb. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. követheti vagy megszakíthatja az idézetet.” Stb. eléje is. és kisbetűvel kezdjük. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. Stb. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. édes fiam. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. gondolatjellel kapcsoljuk. de idegenen sohasem. Sándor. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. rongyban. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. 149. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. rátérünk a dolog lényegére. ha úgy emeltük ki. Az olyan önálló. mint farsangi plakátok. Tudod-e. „Ó. Stb. tehát gondolatjelek közé tesszük. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. a kötelességedet? Stb.A megszólítás 253. Stb. 254. Az idézet végére.

hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. – Ugye. b). – Ha a mondat az idézett résszel végződik. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. Stb. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. hogy nincs az az áldozat. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. – Ezt ledöntheti / Erőszak. a megszakítás után újabb gondolatjel következik.” Stb. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. Reménykedve kérdezte: – Ugye. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. edzett nemzedéket neveljen”. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. 258. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. gondolatjel van előttük. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. Stb. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. láthatta. utánuk viszont nincs. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. szellemileg egészséges. hogy „testileg. amire ne lennék képes a gyerekeimért. hogy kisemmiztek. Stb. az örökre élni fog. 256. hanem gondolatjeleket szokás használni. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. Stb. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. ezeket gondolatjelpár fogja közre. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. a). – Sok a teendőnk. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. [Vö. – Hova a pokolba? . és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. 257. – Maga itt volt. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. – Ne higgy neki! – támadt rá.

foszforműtrágya-gyártás (vö. 102. a)]. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. gyémánt-hitemet. könyvritkaság-gyűjtemény. hé? Fiatalságunk évei. 103. Stb. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. ha a mondat hangsúly. 262. vissza-visszatérés. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. a)] b) A szóismétléseknek. jelszókhoz stb. de elfáradtam! Stb. a)]. süt-főz. Ha közmondásokhoz.. 139. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. messze szálltak! Stb. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. szoba-konyhás [vö. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. rövid pihenőt tartott. Mann-né. aranyat lel – tartja a közmondás. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. szállóigékhez. kiegészítő megjegyzést fűzünk. néha-néha (vö. Hívták.. d)]. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. illetőleg a szóelemek határán három azonos. szövő-fonó ipar [vö. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. rendszerint csak az utolsó. rokon-őrtüzek stb. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. nem indult útnak. stb. Anna-Panna [vö. 100. a)]. ott-tartózkodás. ki-be ugrál. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. stb. kő-iszonyatját. b)]. eszem a lelked! Hova megy. sarkigazságokhoz. irul-pirul [vö. illetőleg elé. 139. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. dimbes-dombos. 101. 62. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok.).– Maklárra. orrán-száján. le-föl sétálás [vö. 139. 94. [Vö. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. sírva-nevetve [vö. b)]. 259. s mikor egy forráshoz ért. a)). unos-untalan (vö. magyarázó.). Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. édes-bús. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. amelyekben a tagok. de mert hideg volt. bogáncsszívem. köd-gubában. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. gizes-gazos (vö. b)]. 103. 131. Széll-lel. 138. össz-szövetségi. Ilyenkor az elhagyott közös . nem használunk idézőjeleket. 98. 261. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. c)]. 97. 265. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. csihi-puhi. örökkön-örökké. Stb.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. meg-megállt. hidegvíz-csap [vö.). csak itt lenne már! Jaj. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. Szokatlan. haj.

illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. lapon. [Vö. szótárban). (Vö. 176.és gyümölcsfelhozatal. (láttam az) angol– brazilt (ti. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. 289. bel. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). 168–169. József Attila-díj. tavaszi–nyári. stb. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin.. Osztrák–Magyar Monarchia. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. budapest–bécsi. június– . Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti.és külkereskedelem. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár.). mérkőzésen) stb. Ménesi út 11–13.). tizenegyezer-huszonnyolc stb. szótárban).) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. 178. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. 158. stb. gépgyártó.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. (a) Videoton–Haladáson (ti. Rohonci-Arany-patak. Arany-patak-völgy (vö.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. tej-. Csepel-sziget. szakos) stb. József Attila-díja.). Konkoly-Thege stb. Érd-Ófalu (vö. Nagy-New York. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. 753 – i. i) Mind a betűkkel. kelet–nyugati. b). ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. Holt-Tisza. június–július hónapban. évi. (Vö. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. 10-12 (éves). francia–spanyol (határ).. 456. az első–negyedik osztályban. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. osztályban. Kál-Kápolna. stb. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. Vas Mihály-hegy (vö. német–franciás (ti. sz. az első–negyedikben. Duna– Majna–Rajna-csatorna.és gyorsíró. kelet–nyugat irányban. 263. mérkőzést). stb. [Vö. 179. stb. a tavasz–nyár folyamán. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. stb. zöldség.utótagra. nyolc-tíz (napra). stb. stb. Balassi-strófás. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). e. -szerelő és -javító üzem. a 128–9. 177. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode. Kazinczyverseny. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. 140. az I–IV. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. 1983–1984. olasz– német (mérkőzés). tavasszal–nyáron. Cseh–Morva-dombság. 5-6 (darab).

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

i. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= Boldog új évet kíván). kb. sz. az szb. (= parancsnokság). (= rakpart). Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. cm (= centiméter). ( időszámításunk szerint). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. (= általános). Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). gk. mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. az Áfor. A rövidítések 277. az OTP. k. stb. m. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. stb. Y. Szfv. k. (= Székesfehérvár).A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= a felelős kiadó). a tsz. D. r. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c.. kiejtve Budapest. a Mahart. km kiejtve kilométer. az i. (= saját kezével). v. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. stb. a f. az MTA. km (= kilométer). (= vesd össze!). NB. pság. rkp. k. ÉNy (= északnyugat). vö. (= az idézett mű). (= annyi mint). gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= Debrecen). (= körülbelül). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. Na (= nátrium) stb. HTSz. ú. s. (= magasföldszint). m. (= című). N (= newton). (= Magyarország) stb. K (= kelvin). (= New York) stb. stb. a szerk. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. Mo. m. N. m. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. (= mint vendég). Sok rövidítés azonban a kis. B. (= magyar). stb. (= s a többi). (= nota bene!) stb. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. Bp. k. (= az igazgatóhelyettes). é. . kiejtve utca.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). (= a szerkesztő). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. (= római katolikus). ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. mfszt. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. (= gépkocsi).

áll. (Vö. ha szótárakban. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. NL (= Hollandia). Cl (= klór). nagy tömegben fordulnak elő. 282. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). dec.. stb.-kivonat stb. hl (= hektoliter). é. négyzetméteres). K-ot.-i B. Celsius-fokkal. cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . ÉK-en (= északkeleten). ú. n. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). °C-os (= Celsius-fokon. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás).. 280. K-mal (= káliumot. alatt. é. Celsius-fokos) stb. káliummal). sin (= szinusz). m. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a.. 278. Salg. bp. ol (= olasz) stb. (= Salgótarján) tb. v (= sebesség). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. ápr. (= december). az égtájak rövidítését: D (= dél). °C c. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. ol. húszan leszünk. a vegyjeleket: S (= kén).-ban (= utcában).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). stb. aug. k. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. lexikonokban stb. (Vö. uaz (= ugyanaz) stb. é. alsó). 281. stb. 279. Rbl (= rubel). a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). 279. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. (Vö. ALAPTERÜLET: 100 m2. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk.Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül.. 278. m2-es (= négyzetméterenként. Stb. fszla. A á.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). Ft-tal (= forintot. Ft-ot. Kb. a mértékegységek jelét: g (= gramm). (= alatt. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő).-nek (= kerületnek). °C-on. CS (= Csehszlovákia). rég (= régies forma). A rövidítésekhez. °C-kal. ált. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. délben érkezünk. 282. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. az elő. forinttal). jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. ker. m2-enként. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. rég. MW (= megawatt). jelekhez stb. 282. a.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. ÉK (= északkelet).) mellől is elhagyható a pont. (= év nélkül).) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. jelekhez stb. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem.

f. m. sz. fszla. hl honv. D db de. i. h h. márc. mb. r. v. pu. kg kk. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . dag dl dm DNy Dr. é. dec. kb. dr. jún. i. DK dkg v. K K k. h. év febr. felv. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. min min. nov. M Ft m2 m3 máj. m. f. m. krt. id. km km2 K. Id. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. ker. okt. ig. stb. f. hiv. Özv. H. p. ill. Ny o. fej. é. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. f. igh. v. h. évf. i. fszt. m m. jegyz. megh. olv. k. ifj.cm3 csüt. m. mm Mrd Ft N NB. hó ford. s s. v. e. özv. ÉNy érk. Ifj. Ft g gimn. ny. i. v. N. N. l l. köv. ind. okl. E Ft É ÉK em. J jan. Pa (P. du.) pl. f f. isk. l. f.

ahogyan a tulajdonneveket: . ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). tébécé. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. úm. tsz (= termelőszövetkezet). szám(ú) század szeptember szerkesztette. tévé stb. kétféleképpen írjuk. sz. vagyis azokat a mozaikszókat. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. Scientific and Cultural Organization) stb. tc. téesz. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). EKG (= elektrokardiogram). szb (= szakszervezeti bizottság). szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. DNS (= dezoxiribonukleinsav). szül. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). tehát úgy. amelyek (nyelvünkben. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). W X. ún. Y. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). vsz. szerk. tvr. vb (= végrehajtó bizottság) stb. u. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). v. 284. A betűszókat. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. PVC [= poli(vinilklorid)]. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). Szt. ti. tbc (= tuberkulózis). A szóösszevonásokat. URH (= ultrarövidhullám) stb.sz. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. TDK (= tudományos diákkör) stb. vagyis azokat a mozaikszókat. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). NE (= nemzetközi egység). kétféleképpen írjuk. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. ui. ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. UNESCO (= United Nations Educational. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. t t. V vö. szept. uo. kisebb-nagyobb szórészletekből. Ui. tv (= televízió).

TDK-dolgozat. De értelemszerűen: a Keravill-lal. radar (= radio detection and ranging). Áfor-kút. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. tévézik). (Vö. tévézik stb. 29. telexezünk. az ENSZ-szel. (a) trafója. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. Reklámcélokból stb. – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. az Alitaliánál. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. o-t: stukák. kolhozban. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). Fényszövlaboratórium. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. URH-adás. stb. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). Beruházási Vállalat). Ofotért (= Optikai. LSD (= lizergsav-dietil-amid). telexszel. telex (= teletype exchange). gyes (= gyermekgondozási segély). trafó (= transzformátor) stb. 287. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). a tsz-szel. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). stb. a MÁVot. tsz-tag.Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. tbc-s. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). tv-zik (v.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). kisker (= kiskereskedelem). továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. stb. a Röltexszel. e. az ELTE-n. ALITALIA stb. MAFC-os. o-t: az MTA-nak.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). az Elzett-től stb. UEFA-torna. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. e. 94. a Hungexpónál stb. tehát úgy. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. (Vö. DNS-sel. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. fényszövbeli. . Alitalia (= ala italiana). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. KISZ-es. szb-titkár. a tmk-ban. SZOT-üdülő. OTP-kölcsön. komszomolista stb. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). tv-közvetítés. Alitalia-iroda. gyesen (van). az ETO-hoz stb. 285. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. Ofotért-üzlet. 286. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). TDK-s stb.

tévéközvetítés stb. pont szól. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. .b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. téesztag. trafótekercselés stb.

százezer. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. hatvankétmillió stb. vö.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-kel. ha a szám toldalékos alakban. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. fél tizenkettőig. 353 864. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. háromnegyed óra múlva stb. pénzösszeg. a 10. két harmad. 5 órakor. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. évi. ezernek. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. stb. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. másrészt az időpont. oldalon stb. a Tutaj u. ezer. A számokat írhatjuk betűkkel is. harmincnyolc egész egy tized stb. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. ezerhétszázhetvenkettő. ötvenháromezer. arra nincsenek határozott szabályok. 296. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. Hogy mikor használunk betűírást. ha az ezres után a szám még folytatódik. de: 20 611. másrészt akkor. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. (A keltezés e tekintetben kivétel. tízféle. hatvan után. 15 méter szövet stb. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt.) 291. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. mikor számjegyírást. 3. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. 5 602 164. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. 3 Ft 50 f. számjegyekkel is. tizennégy. harmadmagával. s a jelzett szó főnévi értékű. 9710.. kéthetenként stb. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. – Kétezeren felül.-ba jár. háromnegyed négyre stb. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor.. . 289. 5826. 4. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 65 téglát stb. a 8.-nak futott be. mérték. A számokat a következőképpen tagoljuk. 1978. osztály. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. az öt. húsz.-ben stb. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. sor. nyolcszázkilencvenhat. tízmillió stb. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. a 10–12.

. II. XIX. XI. 2500 Ft stb. XI. 16. Gergely. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. október havában 1918. márciusban. IV. 4. 1983–84. Terjedőben van a pontok nélküli. a v. november 1983. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. 12.16. stb. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni.) 1918. tavaszi–nyári 1918. 365 nap. 1848. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. A keltezés 293.) stb. század v. 28. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető.. 295. VII. IX. 28. 295.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. 20 611. III. március 9. 37. kötet. 28. 11. a napot mindig arab számmal írjuk. s utána pontot teszünk. osztály. évi 1983–1984. 2. XVI. évi 19–20. de: 1918 folyamán (vö.413. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. XIX–XX. 28.. március–áprilisban 1919. 292. de: 1944 őszén (vö. v.5. Béla. stb. 1983. arab számmal is. 1983. nov. október folyamán. kongresszus stb. áprilisi 1983. v. s utána pontot teszünk. század. 4/a osztály. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. agyideg. A v. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. 1983/1984. 295. század v. illetőleg jelölhető római számmal is. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. A római számok visszaszorulóban vannak. Egyébként egyaránt helyes: 3. 38 tanuló. IV/A osztály. osztály. NB I. ágyéki csigolya stb. stb. de: 1918 októberének végén (vö. IV.) 1945. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. Petőfi u. 8. őszi. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294.) 1848. 295. III. 1983. de: 1848 márciusában (vö. Rákóczi Ferenc. IV/3-as körzet. 1983/84. kerület. 295. v. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. kötet v. október végén. század 1944.

kerület. között. december 10. 2700 . 296. december 20-a és 31-e között. Kadarka u. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. 1848. Budapest VII. elsejéig stb. 4–6. Más esetek 298. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. elsején. II. em. Rákóczi út 28/A II. óta. de: 1983. Ha a napok sorszáma után névutó következik. stb. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 4024 Kis János Miskolc Pf. Az elseje. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. Magyarország 1514-ben. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. Az elseji v. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 10/B 1072 Szekszárd. 297.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. Rákóczi út 28.. és 31. 1-jéig stb. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 1jén. 1-jei. em. december 10-e óta stb. Rákóczi út 28/A II. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak.. 6–8. ker. 20 3500 A folyamatosan. december 20. de: 1983. 12-től vagy 12-étől. márc. egy sorba írt lakáscímeket. II. vagy: 1983. 15-én. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. április 4-ig vagy 4-éig. 10/B Budapest VII. 10.

.35-kor. 10.közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.35-ig. 10.35-ös stb.35 stb.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful