MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. 1954. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. időszerűvé tette. hogy a helyesírás állandósága. a 10. mint bármikor ezelőtt. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. a nyelvi tudományban új nézetek. ha szünet nélkül gondozzák. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. 1954 óta mind beszélt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. mert nehéznek vélik. és felmérték. Mégis célszerűbb volt megtartani. . továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. módszerek jelentkeztek. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. az iskolai oktatás kiterjesztésének. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. Az a minden irányú fejlődés.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10. az az életünk alapjaiig ható változás. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. amely társadalmunkban így is végbement. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének.. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott.

hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. helyeselhető írásmódokat. s ezért elszigetelődnek. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. kiadásbelinél. a 10. a nem közismert. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Számos esetben lehetőség nyílt arra. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. szabályzatunk 11. Egyes személyek. Annak ellenére. kiadásban csak az. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. . hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. de ezek tagolása. az alakváltozatokat.). A címszók után következő.Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. utalószámok hívják fel a figyelmet. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. törekedtek. gazdasági. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. az egyes pontok elrendezése szervesebb. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. ésszerűbb a 10. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. a betűrendbe sorolást. áttekinthetőbb. főként a 10. csak kevés szó írása módosult. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A szabályokra. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. Ebből az is következik. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. – Bár a 11. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt.

a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. * A magyar helyesírás szabályainak 11.* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. Ezzel lehetővé tették. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. április 24-i ülésén megadta. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. és róluk véleményt nyilváníthassanak. Így lehetett a 11. . a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék.és Irodalomtudományok Osztálya elé.

SZABÁLYZAT .

az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. Helyesírásunk betűíró. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. illetőleg az ezt tükröző. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. stb. rögzítő és irányító szabályrendszer. hanem hangokat jelölő betűk. c) A magyar írás hangjelölő. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. szemben az olyan írásokkal. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. A magyar helyesírás 2. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. latin betűs. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. a) Írásunk betűíró rendszerű.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. .

n. t. csökönyös stb. ő. k. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. azaz egyetlen írásjegy: e. Zs. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). g. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük.. s. sz. gy. Óbuda. ny. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. hős. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban.) A magánhangzók írása 4. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb. és vannak nagybetűink: A. Ürményi. (Vö. i. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. zs: batyu. o. u. ó. 10. egy részük ékezet nélküli. Stb. stb. nyolc. fejtegetés. A magyar betű vagy egyjegyű. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. dzs. f. . dzs. ü: ceruza. zs. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. r. í. Őze stb. í. 5. kér stb. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. ú. ty. szikes. vagy többjegyű. iparkodik stb. Mássalhangzóinkat egy. é. 5. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. c. közül. A mássalhangzók írása 7. p. stb. mint a kisbetűkre: Ökrös. lódít. j. stb. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. C. b.. Dzs. m. húr. 6. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. R. c. ly. véreb stb. v. r. s. Mind kézírásban. ű: játék. e. Gy. 8. zs. sz. Új Írás stb.A BETŰK 3.vagy többjegyű.. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. Ő. ty. v. ü. l. űr stb. á. gy. dz. r. d. ö. Izland stb.. z: pálma. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. Ázsia. ő. h.

283. Ú. r … v. nny. ö. 15. ő. cs. gy. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket.. w-t. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. … P. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. H. Ly. tt. ű. (mondat). hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. vö. 227. gg. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. i. R … V. Ö. f.. ff. [De elválasztáskor: locs-csan. b. dzs. z. ggy. ú. S. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. dz. mm. R. ó. í. e. Sz. É. Régi. Ü. zs. (Vö. Z. pp. F. aggot. stb. vv. zzs: loccsan. alakjuk a következő: A. K. G. Zs. eddzük. Y. ddzs. D. U.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. cc. Dzs. X. J. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. z. stb. r. Ű. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. jj. Á. P. zz: add. zs. ll. díszszemle stb.: madács] . Í. Az ábécé 10. [Vö. 8.] 8. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. lly. ny. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. k. 9. d. N.. fénynyaláb. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. Cs. ü.) 12. Z. B. ly. q. t. Zsolt stb. g. nn. TILOS A DOHÁNYZÁS. l. Ny. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. Gy. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. 5. I. 87. ddz.. Dzsingisz. f). ty.: gál] ch = cs: Madách [e. Q. sz. s. hh. j. Zs. (Vö. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. CSKP. M. 226. ssz. h. x. asz-szony-nyal stb.. GYSEV stb. dd. v. Szolnok. W. Ó. á. L. é. 3. c. w. o. y. Ő. u. Nyár van. edz-dzük. kk. Ty. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. m.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. kellett stb. E. V. asszonnyal stb. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. 157. C. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ.) 11. Dz. ss. T. n. O. rr. p. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. (Vö. tty. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p.

: veselényi] stb.: cucor] s = zs: Jósika [e. A fontosabb általános szabályok.: séfer].: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. 13. A betűrendbe sorolás 14.: tirgoviste]. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók.: skoda] francia: Eugène [e. lexikonokban. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: kölcsei] stb.: sós] y = i: Kölcsey [e.: józsika] th = t: Csáth [e.: özsen].: gimarajs].eé = é: Veér [e. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. Nîmes [e.: gyúrity].: takács] w = v: Wesselényi [e. névsorokban stb. pont szól. Werther [e.: piránya] román: Tîrgovişte [e. cz = c: Czuczor [e. quattrocento [e. Škoda [e.: bolonya]. való eligazodást segítik. A betűrendbe sorolás az az eljárás. joule [e.: dzsúl] cseh: Dvořák [e.: grinics]. . piranha [e.: dvorzsák].: verter] olasz: Bologna [e.: vér] eő = ö: Eötvös [e. piaţa [e. pont tartalmazza.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: nim] német: Schäfer [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé.: török] oó = ó: Soós [e.: csát] ts = cs: Takáts [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. melyek a szótárakban. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15. Živogošće [e.

tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. háromjegyű) betűtől. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő.és a nagybetűk között. stb. . háromjegyű) betűtől. ggy = gy + gy. stb. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. stb. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. (Vagyis: bb = b + b. (Vagyis: ccs = cs + cs. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. rr = r + r. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. ddzs = dzs + dzs. stb.

a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. u – ú. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe.d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. mint az egyszerű szavakat. i – í. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. kartotékokban stb. – A . e – é. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. ö – ő. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. tárgymutatókban. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. o – ó. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb.

enciklopédiák. – Az idegen betűk közül azok. 16. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. z. q. stb.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. f. 15. y. j. u.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. g. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. i. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. o. cz = c + z. m. t. d.). oe = o + e. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. r. x. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. n. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. b. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. atlaszok és térképek névmutatói stb. c. sch = s + c + h. ch = c + h. l. v. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. illetőleg idegen betűket. p. Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb. e. h. önálló egységnek számít. k. s. Ebben a rendszerben mind a magyar. . moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb.). w. sem az idegen betűk mellékjeleire. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. stb. (ch = c + h. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben.

A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. A szótövek írása 19. köznyelvi alakok. tűvel. formák nyelvjárási (ill. nini. stb. kifli. hűsít. súlya.) 22. „szóma”. (Vö. az „erőssen”. újabb. bácsi. kikirikí stb. házból stb. stb. -t. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. színez. 27. zrí. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. hús. „köppeny”. -talan. hűs. ü és az í. Mari. akác. „nígy” stb. -s. -j. csicsí. a „kőrut”. gyűjtemény. u. ú. íznek. fut. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. -től. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen.). „ákác”. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. Peti. véd. -tól. „kő”. hogy a szóelemek (szótövek. hűsek. súlyos. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. ízes. ü-t. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. tíz. formákkal. hogy általánossá válásukat segítse. régies) kiejtésűek. „ellemez” stb. új. kell. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. képzők. nyí. hogy mely esetekben írunk i. gyí. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. szín. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. ű: íz. tűk. kicsi. „ződ”. . Szavaink többségében az i. 18. szív. „szöllő” stb. szemben a nyelvjárási (ill. ürge. ű-t. 21. Az i. u. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. helyesírásunkban már általában kialakult. ű 20. újra. -kor. néni. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. gyűjt. gyűjtjük. tű. ú. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. fizet. húsok. újság. stb. rí. illetőleg í. szívből. régies) „késér”. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. húsz. jelek. szalma. ú. ír. illetőleg a szóbelseji í. -ve. fény. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. stb. ugat. szíves. füst. négy stb. súly. „házbul” stb. -va. -telen.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. színes. zöld. például a kísér. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. u. húsból. ezért az írásban kerülendők. -n. -bb.

(Vö. satu. rá stb. gyalu. általános használatú. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. csoda – csuda. koszorú. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. írok. húszas. fésű. föveny – fövény. Vannak olyan szavaink. borjú. ü rövid: adu. kátyú. iroda. írat (ige). lapu. betű. irodalom. revü. háború. mienk – miénk. faggyú. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. stb. 24. tízes. dől – dűl. csendháborítás stb. könnyű. A tőváltozatok 26. . 34. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. gyűrű. lány – leány. A melléknevek végén mindig hosszú ú. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. alku. csepeg – csöpög. hova – hová. tízen. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. választékos hangulatú. mért – miért. ú. bújjon. áru.) Az alakváltozatok 25. csorog – csurog. de: huszadik. ürü. Icu. de: tized. bábu. szaru. a lenn és a lent stb. A lány. gyönyörű. reá stb. ű van: domború. seprű. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. 21. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. tanú. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. rá – reá. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. fenn – fent. szú. seprű – söprű. A csepp és a csöpp. önálló szóként egymással váltogatható. szomorú. – húsz. stb. nagyszerű. huszad. stb. apu. gyerek – gyermek. daru. lábas – lábos. Hosszú í. foltoz – foldoz. (Vö. stb. – ír. savanyú. írás. a csend és a csönd stb. stb. de: irat (főnév). huszon-. a leány. stb. fedél – födél. fiú. gyepű. eskü. stb. tied – tiéd. A hova és a hová. hamu. batyu. Vannak azonban olyan főneveink is. de: zsiradék. menü.23. mű. tizen-. Hosszú ú. levő – lévő. falu. gyanú. gömbölyű. stb. kinn – kint. varjú. saru. amelyeknek a végén az u. – tíz. zsírt. gyűszű. kapu. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. hindu. bürü. szörnyű. zsíros. zsalu. bújócska. 27. homorú. húszat. – bújik. cseppfertőzés. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. hosszú.

206. hipnotizál. stb. (Vö. faluk – falvak. stb. az ELTE-re. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. de: bujkál. stb. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. stb. stb. hegedű. a)] 30. köpű. zászlója – zászlaja. dülleszt. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. fésül. akadémista. ú – u. A ború. b) Vannak viszont szabályos í – i. stb. bosszú. Ráckeve. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. erdője – erdeje stb. köszörül. szók – szavak. – De: akadémia. dűlt. apai. illetőleg é-re változik: apa. stb. stb. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. ill. ma is élő kettős alakok. (halas)tót – (halas)tavat. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. stb. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. a legtöbb toldalék előtt á-ra. ű – ü váltakozást mutató főnevek. ráckevei. ú. varjúk – varjak. szocializmus. de apát. fésű. lencsék. – akadémikus. A metsz. derül. A borjúk – borjak. szlavisztika.bújtat. szuverén – szuverenitás. de: düledezik. ű. köpül. ü van: borul. heroizmus. 286. bujdosó. de: Tompát. hérosz – heroikus. dűlő. 81. bár az a. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. látsszék és lássék. például: lét – levet. dülöngél.) A toldalékok írása . lencsével. de: Ráckevén. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. lencseféle. tetűk – tetvek. ELTE. apátlan. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. Tompával. bosszul. ill. Ráckevéig. csepű. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. ironizál. borjút – borjat. hipnotizmus. csepül. derű. az MTA-t. 32. – dűl. dűlve. – Hasonlóképpen: Tompa. hipnózis – hipnotikus.) 29. akadémizmus. irónia – ironikus. de: lencsét. szociális – szocialista. hegedül. az MTA-nak. tetsszem és tessem stb. (Vö. – lencse. 31. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. [Vö.

stb. -ből. egyenáramú. végül. éles elméjű. kerül. mérsékelt árú. kecskeméti. feleségül. nélkül stb. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. -ödik: alkonyodik. (kivéve: túl). buzdít. 23. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. -től határozóragnak: szobából.. kezdődik. egyöntetű formájuk. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. elől. tiszta vizű. -ózik. -jű melléknévképzőnek: négylábú. kergetőzik. sast.). -kodik. -ül végződésének: alul. pezsdülő stb. tulajdonképpen. például. csengettyű. a -ból. hosszú szempillájú. töpörtyű. 38. fordulva. -kődik: rázkódik. házról. az -ul. kertjei. -tyű és -ttyú.. fától. -stül határozóragnak: magyarul. erős rugójú. felől. -őzik: hallgatózik. mozdítva. felül és fölül. ötször. nagy kiterjedésű. pezsdül. gyógyulás. -ű. stb. szivattyú. -özik: fáradozik. keresztül. erdőből. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. pörgettyű stb. (vö.. tanít. cipőstül. -közik: kínálkozik. hátul.. hússzor. többször stb. voltaképpen. nézi. tetőről. A helyesírás ezeket rögzíti. mérkőzik. ezért egy t-vel írjuk: hajót. billentyű. (vö. nyolc órakor stb. a -ról. stb. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti.33.. az -ig határozóragnak: városig.). buzdítás. fordul. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. valakit stb. írni. mindig röviden ejtjük. fésülködik. öltözik. A tárgy ragját. dugattyú. dalolni. holnapig. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. mindig stb. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. mozdít. házai. A mássalhangzók a toldalékokban 37. a főnevek -tyú. építmény. a -szor. -ül és a -stul. -ről és a -tól. jószívű. -kózik. -ől végződésének: alól. törülközik. A magánhangzók a toldalékokban 34. -ozik. -ődik: oldódik. közül.. mellől stb. 24. kerület. másképp. sarkantyú. . kérdi. -ször határozóragnak: háromszor. -kódik. -kozik. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. állandósít. A -képp. nyolcat. állandósítani stb. 35. az -ú. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. szürkületkor. -jú. a névutók és a határozószók -ul. bőkezű. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. öklömnyi stb. 36. hatkor. fehér falú. tanító. -ül és a -dul. -kőzik: zárkózik. csőstül stb. belül. sárgát. hazáig. ruhástul. négyig. könyvet. veszkődik. családostul. a t-t. -dül igeképzőnek: gyógyul.. gömbölyödik. -ódik. víztől stb. lapos tetejű. -ködik: árulkodik. mögül.

-telen változatában járul: csorbítatlan. kevesellem. zöldell. élettelen. a -t. -tt időjel: folyt. szőjed stb. -tatik. csengetett. kővé. stb. arat). úttalan. -et. kitűzött (cél).. barnállik. de: észrevétlen. a -b. -etlen. csengettyű. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. stb. taníttatja (a lányát). edd.). mássalhangzó után nem. Kaposvárott. Vácott. 41. a -t. kicsinyli v. stb. . -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. érett stb. közt. akkor -tat. Tehát (új üveget) bontat. kihirdettetik. tolattyú. szerint. idősebb. 66. varrtuk. stb. stb. stb. keveslem v. (szobát) festet. osztatlan. Az -atlan. éretlen. vetetlen. kevesebb. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. között. elvégzett (munka). 45. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik.. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. 45. sejteti (vele). stb. hitetlen stb. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. (ablakot) nyittat. stb. szebb. (vasat) gyűjtet. (erdőt) irtat. viseltetik. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. gyűjtetik. De: helyesel. -vel és a -vá. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. kéklett v. fegyelmezetlen. kéretik. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl.39. -et. fölött. Pécsett. Kaposvárt v. képzetlen.. személyű rövidebb formában: írd. a -t. akkor -at. bont). nézd. de: (búzát) arattat. felforrt (víz). A -val. idd. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. mosott (ruha). kevésbé. fosztóképzős származékokban is. mögött stb. -etik. helyesbít. hatott. kékellett. kinyittatik. távolabb. stb. sértetlen stb. sötétlik. -tet a képző. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. kicsinyelli. -bb középfokjel: idősb.. -ll képző: fehérlik. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. Győrött. csehvel. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. – És természetesen: megadatik. (könyvet) köttet. vagy -tat. stb. sződd.. jobb. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. a -d. pléhvé. alatt. helyesebb.). (kenyeret) süttet.. foglaltatik. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. -tyű és a -ttyú. kente. (vö. stb... -tt a névutók végén: iránt. nagyollom. megrótták. piroslik. stb. egyes szám 2. a t végű névszókhoz pedig -talan. hallottuk. -etlen képző van a befejezetlen. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. -tet formában járul. kitalált (történet). a ’valamilyennek látszik’. fedetlen. kösöntyű. (vö. például: babával. -tt igenévképző: bérelt (lakás). kivéve: át és hosszat. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. ill. parttalan. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. dobott. fűtetlen.

) Toldalékolásbeli kettősségek 45. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. nézz – nézzél. (Vö. Mind az igék. -vel és a -vá. mosd – mossad. vigyed. fújjon. peddzük stb. mondta – mondotta. Viszont az írj. visszük. 75. nézd – nézzed. iszik. dobd – dobjad. Írásban is helyes tehát mindkét forma. az evvel és ezzel stb. öregedik – öregszik. keveslem – kevesellem. moss. dohhal. ezzel – evvel. vágd – vágjad. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. épp – éppen. értem – érettem. érted – éretted.). jósággal. között nemigen van különbség. írd – írjad. 39. 83–84. hidd stb.) 43. higgyen.). szeretniük – szeretniök. dobj – dobjál.. például: dobbal.. öntözzön. A hallgatódzik és hallgatózik. vesszen.) 44. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. dolgozz – dolgozzál.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. lopódzik – lopózik. hogy – hogyan.) (Vö. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. hullt – hullott. moss – mossál. legyen. rugdalódzik – rugdalózik. tegyek. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. igyál. 82. z. szégyellni – szégyelleni. 39. most – mostan. mint . küldte – küldötte. látniuk – látniok. itt – itten. igyekezik – igyekszik. add. nyomatékosabb felszólítás.). tesz. rég – régen. mint a -j módjel. 77–79. várniuk – várniok. kérd – kérjed. stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. nézzük. lesz. vesz. (Vö. toldták – toldották (vö. 43. oly – olyan. szénnel. 66.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. tűrniük – tűrniök. hidd – higgyed. 68. emberré. lőjön. jöjjön. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. higgyünk stb. kérj – kérjél. 80–81. írj – írjál. állsz – állasz. stb. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. rosszallnám – rosszallanám. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. Allahhal. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. azzal – avval. nincs – nincsen. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. stb. kicsinyli – kicsinyelli (vö. vegye..) – Az eszik. (Vö. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. sz.(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. higgy – higgyél. lopóddzék stb. szőjön.. vágj – vágjál. kezdték – kezdették. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. vájd – vájjad (vö. 55–58.

Több szavunk összetett. szakad igék tövével. higgyed stb. 47. a második a lélek szóból származik. akad. A be. Nem tartjuk már számon az aggat. szakít. lent. kevesellem. A szóelemek elhomályosulása 46. küldte. kint. adjad. feljebb vagy följebb. Az állsz. elavuló formák. fakad. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. szeretniök stb. fakaszt. mossál. bent. kinnlevőség stb. hétköznapi használatú. az állasz.az írjál. Bár a benn. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. fenséges. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. lenn szavakkal függenek össze. kijjebb. 49. fel vagy föl. küldötte.) 48. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. bennszülött. fenntart vagy fönntart. lejjebb. érette stb. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. keveslem. . bár az első a kéz. fent vagy fönt. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. szaggat összefüggését sem az akaszt. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. kinn. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. régiesebb. faggat. fenn vagy fönn. kissé ünnepélyesebb. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. érte stb. (Vö. A látniok.

ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. A ragos.. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. másrészt pedig azt. mind a toldalék. e. e. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. hiszen pl.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49.: szálnak). hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. község (= köz+ség. stb. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. e. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. fusson (= fus+s+on) stb. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). e. illetőleg a fut igének fus. lóval stb. e.: kösség). Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le.: nésztük). mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. a házban. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá.: kertye). barátfüle (= barát+fül+e). barátaival (= barát+ai+val) stb. az összetételek. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. kertnek. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban.: nyoldzban). néztük (= néz+t+ük. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. állatbarát (állat+barát) stb. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. fusson esetében pl. Vannak olyan mássalhangzópárok. a másikat a hangszalagok rezgésével. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. tehát . tehát zöngétlenül. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. szállnak (= száll+nak. A házzal.a felszólító módban használatos töve. nyolcban (= nyolc+ban. a jeles és a képzős szavak.

Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. c–dz. gy. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v. d+c és gy+c = cc. így zöngétlenít ugyan. cs–dzs. s–zs. – s+sz és zs+sz = ssz. – sz+s és z+s = ss. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. k–g. f–v. d+cs és gy+cs = ccs. de nem zöngésít. – s+z és zs+z = zz. 52. 53. sz–z. A beszédben az n hangot p. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. de maga nem zöngésülhet.zöngésen. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. A h-nak nincs zöngés párja. Ilyen párok: p–b. – sz+zs és z+zs = zzs. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. ty–gy. t–d. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban.

Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. 56.) 54. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást . hanem megtartja a szavak eredeti ny. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. (De vö. -jaik járul. ty és gy hangjának. száraz zsömle) kisszerű (v. -jük. 83–85.. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. atya és bátya névszók csonka tövéhez. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. Ha az anya. -jai. vagyis -ja. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. -juk. -juk. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. -juk. 55. 80–81. -játok. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -játok. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v.

-jeik járul. -játok. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. 58. -jük. -je. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. -jaik. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -jük. -ják). Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jei. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. Ha a t. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). illetőleg ll hangjának. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -juk. s így az igék eredeti l. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb.az írás nem jelöli. -jai. vagyis -ja. s így mind az ige végső mássalhangzóját. -juk. Ha a t.

natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v.fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. d+s. ts. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. d+sz. a t+s. dsz. A t+sz. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. A mássalhangzó-kiesés . gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. Ha a toldalékos szó belsejében. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. ds. hanem az eredeti tsz. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. gysz. mecc acc eccer (v. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. 59. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül.

mosd. mondd. aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. tudd. sakk). így tehát két d-t írunk nemcsak az add. (De vö. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. mind a -d személyragot. játszd. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. (Vö. (v. 60. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v. balett-táncos. kezdd. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után.) A d végű igék 63.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. (Vö. edzd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. fújd stb. (Vö. orra (bukott). válllövés. 94. 49. (megkérdezték a) vádlottól. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. Az l és ll végű igék . (a) szebből (kérek). hívd. stb. fedd meg stb. oldd stb. össz-szövetségi stb. védd stb. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk.. ill.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. mert a -szerű. puff-féle stb. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. 94. hagyd. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. kör). hanem az áldd. -be). hordd. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. nézd.61. tehát: kezd+d = kezdd.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. fedd be. tépd. alakokban. formákban is. ill. szedd.. nyomd. szidd. expressz-szerű. küldd.. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. (nem jól) hallak. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. 94.

) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. egy magánhangzó utáni ll-es. kékellő és kéklő. fúl. stb. de: torkolat. stb. rója. kicsinyellné v. ríjon. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. stb. zöldell v. rí. de: fullad.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. rósz. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. szállna. legelő. de: kevesellem és keveslem. szégyell. róttak. stb. (Vö. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. nősz. rótok. rövidebb változat: kevesell. jövedelem stb. zöldellt v. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. 45. lődd. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. szégyellheti. állomás. nőttek. de: gyullad..64. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. rójuk. cipőt). (fába) rótt (betűk). dülleszt. rísz. de: sarkalatos. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). (Vö. rosszallhatjuk. málljanak. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. zöldellő. pl. legelik. állt. -tök személyragos alakjait. stb. lövő. gyullaszt. keveselli és kevesli. nő. Múlt idejű alakjaikban. jöhet. mállottak. mind pedig l-es származéka él. rosszall. mállik. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. szólás. de: dülled. Egyéb esetek 68. de: kicsinyelli és kicsinyli. 39. 65. – De: rívok. 60. sarkallik. száll. zöldellik. nőtök. 39. kicsinyell. 66. szégyellem. kevesellte v. nőtt. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. nyűdd. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. Néhány ll végű igének két alakja van. növendék. stb. 39. . kicsinyellené. szégyellni. kékellik és kéklik. (Vö. Egyes szavaknak mind ll-es. (nagyra) nőtt (fa). kevesellette. múlik. stb. zöldellett. málló. jövök. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). rovok stb.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. múló. nőj. szálloda. sződd. rívás stb. rítok. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. fullaszt. kicsinyellő és kicsinylő. kicsinyellés és kicsinylés. legel. (Vö. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. rosszallás. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. gyúl.

fellah. együtt stb. egyetlen. jöjj. kisebbedik. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. csehet. újat. jöttél.. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. juhtúró. együtt. (Vö. méhek. lesznek. utánunk. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. rüh stb. lesztek. hah. kisebbít. enyh. más részében viszont röviden: egyed.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. 70. düh. 72. stb. jönne stb. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. csehnek..) – Hosszú az n is ezekben: jönni. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. egyedül. csehül. juh. – De természetesen: eggyel és eggyé. 83. (A testrész nevének írása viszont: ujj. pech stb. újra stb. méhes. együvé. Így például az ah. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. 74. stb. egynek. juhakol. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh.) 75. egyezik. [Vö. 69. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. bennünket. ujjak. egyéb. – A ch végű szavak (pl. Zilah stb. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. magasat. de egy s-sel írjuk: kisebb. keh. pléh. moh. 42. padisah. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. mint a példák is mutatják. almanach. stb. cseh. a szavak minden alakjában jelen van a h. magasabb. egyre. egyes. jöjjön. egyed. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . egyik. csehtől. Allah. leszel. magasan. egyé (= egy+é). előled. egyel (ige). erősen. egyén. nálad. juh. egyre stb. (Vö. egyért. juhász. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. méh. róla.) 71. juhval. egység. eh. méh. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. méhkas. újabb. áh.) végén is mindig ejtjük a h-t. mint a többiben: leszek. méhnek. erősek. kisebbség stb. egyek. egyetem stb. potroh. jöjjenek stb. egyenlő. A bolyh. leszünk. juhok. 83.A jö. csehvel. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. – Az írásban azonban. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. sah. magasak. úgy. erősebb. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. Ha mássalhangzó következik a gy után. és mindig írjuk is. méhvel. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. 43. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. A céh. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. Csehszlovákia. éh. stb. akkor is rövid a gy: egyben. ujjat. stb. – De: benne. egybe. Írásunk a szókép állandóságára. – Hangzik a h ezekben: csehek. doh. ujjra stb. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. – De: jöszte. legkisebbnek. 73. tőlünk.

s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. A felszólító mód tárgyas ragozású. sz változatát tüntetjük fel: fess. kössétek. 81. taníts. A felszólító mód tárgyas ragozású. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. nevesse.stb. hallgasd. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. lósson-fusson. fürösz-. hanem mind a tővégi t-nek. szítsa. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. egyes szám 2. éppen úgy. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. 78. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. 78. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. illesszük. stb. tanítsd stb. nyissátok. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. rekessze. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. 79. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik.tlannal. egyes szám 2. megtartjuk az igető végső t-jét. lássuk. válassza stb. nyisd stb. kösd. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka . hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. stb. (Vö. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. bocsássa. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. illesz. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. fűts. lássuk. hallgassák. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat.) képezzük. mártsd. mint h-tlan.). fürösszétek. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. féltsétek. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. márts. egyes szám 2.

játsszák. vegyük. eddzétek. tetsszél. vedd. – Természetesen a hallatszik. -jük. edzd. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. játszunk és játsszunk (e. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. alakváltozatok használata is helyes. játsszál. (Vö. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. hogy tetsszünk neki. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. mászd. elolvassák. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. hogy csak játszanak velünk. metszd (vagy mesd). -juk. higgye. Az s. higgyük. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. metszi stb.) 81. vigyétek. mossa. z és dz változatát tüntetjük fel. eszik. sz. úszd. stb. lopóddz(ál). sz. látszik.) A tesz. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. A tessem. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. -játok. játsszuk. – Jó érzés lesz. – Kilátszanak. olvasd. játszik. Az s. pl. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. – Hasonlóképpen: játszd. visz. tegyen. hogy játsszanak velünk. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. stb. válaszd stb. egyél. Stb. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). húzd. látszik. sz+j. rekeszd. tessék.) A hallatszik. visz. (Vö. látsszam. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. Kértem őket. vesz. z és dz változatát tüntetjük fel. Betakarom. és kettőzött gy-t írunk: higgy. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. 82. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. Az s.tőhöz kapcsolódik. 32. edd. játsszátok. (A többi. játszik. ha tetszünk neki. vesszenek. idd. egyes szám 2.: jáccunk). lássék stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. vadásszátok. kettőzött sz-szel (ssz-szel). 39. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . eddzük. hozzák. végezd. sz. Azt akarjuk. (Vö. iszik. nehogy kilátsszanak. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. 43. vidd. A lesz. A felszólító mód tárgyas ragozású. stb. sz. tetszik. igyanak stb. tessél. metssze stb. higgyétek stb. tesz. vadásszatok. füröszd. eszik. z és dz végű igék 80. kettőzött sz-szel (ssz-szel). hidd. z és dz végű igék kijelentő módú. sz. játszod. z+j. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. végezzünk. mossam. hozzad. illeszd. végezzük. metsszük stb. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. vesz. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2.

afölött. akkor. tollá. Az az. c)] 85. -vel és a -vá. juhvá. stb. szívvel. stb. ehhez. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. cukorral. Az az. ronggyá. savvá. -vá. potroh. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. sahhá. ekkor stb. stb. ekképp. arannyal. ez névmásnak és a -beli képzőnek. vízzé. névvé. eszerint. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik).. tollal. akképp. tervvel. szárnnyal. -vá. tudóssá. ugyanahhoz stb. erre. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. Allah stb. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. nedvvé. -vel és a -vá. a tervvel és a tervel (= tervez). amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. füstté. 75. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. – Hasonlóképpen: amannak. 222. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. -vá. özveggyé. rozzsal. 94. 216–217. [Vö. Az avval és azzal. -vel. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. amelyek az az. Ám csak: azzá.). tűr). királlyá. stb. kedvvel. -vé alakmódosulásai 83. pont foglalkozik. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. 75. Megváltozott. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. 60. minddel. a -val. meggyel. sah. e) Azokban a névszókban. -vel és a -vá. stb. kékkel. emellett. kulccsal. (Vö. bolonddá. tettel. -vel és a -vá. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. jobbá.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. pléhvé. 7. könyvvé. tetté. potrohhal. bölccsé. A mutató névmás a. valamint a -fajta. Allahhal stb.) A -val. 130. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. -vel és a -vá. -vé: jobbal. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). gallyal. amiatt. -féle. -vé: bottal. ez névmás 84. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal.. stb. szilánkká. (Vö. mindettől.) d) Ha a -val. – A doh. ezzé. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel.A -val. -vel. könnyé. és betűkettőzéssel jelöli. (Vö. szárnnyá. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. arra. komppal. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. ahhoz. -vé: hanggal.. . evégett stb. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. [Vö. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. gyönggyel. szénné.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. rosszá. -vel. ebbe. néggyel. könnyel.

affajta. afféle. effajta. . ekkora. ebbeli.-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. akkora. efféle.

Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: kosut] Széchenyi [e. Kis.): Batthyány [e. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.: görcs] Hajnóczy [e. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. mély. pedzi. ma-haradzsa. amelyek ly-nal írandók. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). mert azok a szavak. Kétség esetén szótárban kell megnézni.157. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. lyukas stb. gally. különböző jellegűek.: battyányi] Cházár [e. süly. edző. 12. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. Hunyadi. edz.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. mely szavakban írunk ly-t. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. lyukad.. lyuggat. melyekben j-t. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. súly. 88. stb.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. Dózsa. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. .).: egresi] Georch [e. foly(ik).: szécsényi] Tartsay [e.: zicsi] stb.) 89. 87. lyukból. stb. Meggyesi. nagyon sokféle eredetűek. moly. madzag.: dezsőfi] Egressy [e. Csányi. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer.és egybeírási szokásainkat. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. 83. lyukban.. bridzs. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. régies betűket (vö. mint más szavainkban (pl.: ellipszilon] betűt. Hagyományos írásmódról. lyukak.: tököli] Zichy [e. a mai kiejtés. pedz.: hajnóci] Kossuth [e. lyukaszt. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. Török stb. peddze. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. hely (főnév). illetőleg a szóelemzés rovására. 80–81.: tarcsai] Thököly [e. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. (Vö. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. de vannak olyan családneveink is. külön. írásunk azonban megtartotta az ly [e.

mely. 91. zsivaj. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. tolvaj. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. sóhaj. Ipoly. perje (fű) stb. amelyik stb. De: bója (vízi jelzőeszköz). ej végűek: duhaj. pehely. csekély. metsz. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. dörej. nyavalya. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. hagyján. talaj. ilyen. De: lakáj. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. mosoly. zörej stb. óhaj. illetőleg a régebbi írásformát: esd. olyan. tavaly stb. héja (madár). zsindely. ibolya. cserje. mindjárt. amely. stb. hágcsó. mindnyájan. 90. papagáj stb. ósdi. osztály. játszik. korcsolya. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. ragály. milyen. robaj. zárt ë hang. hülye. gereblye. tartály. zsöllye stb. pünkösd stb. olaj. pocsolya. pólya. Mihály. kristály. csigolya. .A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. lye végződésű szavak: boglya. harkály. akadály. Gergely. kapzsi. mily. De: karvaly. karaj (és karéj). tavaly. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. oly. fogoly. kevély. rögtön. skatulya. tetszik.

könnyé (= könny+nyé). illetőleg: jeggyel. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92.. 62. [Vö. [vö. rosszal. 163. díszszázad stb. vö. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. eljátsszuk stb. sz. Hermann-nál. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. meggy. hosszú. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. mésszerű stb. Arannyal. 62. Mariannal (Mariann+nal).. 62. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. jegygyűrű. (Vö.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Tarr-ról. A többjegyű betűk (pl. mésszel. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. [Vö. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. hallak (= hall+lak). Kodállyal stb. Bernadettől (Bernadett+től). nagygyűlés.. tollal (= toll+lal). briddzsel. illetőleg: sakk-kör. nagyobban (= nagyobb+ban). expressz-szerű stb. 163. ty. 163. 94. dzs stb. (e helyett: jegygyel stb. fütty stb. b)]: loccsan. vádlottól (= vádlott+tól). így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. fedd meg (= fedd+d meg). Meggyes. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. össz-szövetségi stb. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. Wittmann-né stb. fénynyaláb. 93. 7. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. eddzék. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. füttyel (= fütty+tyel). balett-táncos. hossz-számítás. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára.). c)]. stb.) . cs. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra).

nagyon ügyes. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. de: élenjáró (= irányító szerepű). mint a tagok jelentésének összege. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. félig kész. egyhavi.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. de: sokszög (a mértanban). félkész. lépre csal. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. ami viszont nem biztos alap. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. sok szög (= számos szög). stb. sok lehetőség. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. illetőleg kötőjel alkalmazását. rádiót javít stb. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . A szóbeszéd is más. ezért például a jókedv. napsugár stb. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. de: jelzőlámpa (pl. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. vízbefúlás stb. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. Különírjuk számos. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. Például a víziló vízi állat ugyan. stb. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. – Az egyik gyakori ok az.) elemeit is: dugába dől. – Ha egy raggal jelölhető. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. márványtábla. de: gyorsírás (= sztenográfia). szakkifejezés stb. – A meggyökeresedett szokást megtartva. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. (veszélyt) jelző lámpa. különírt szókapcsolat elemei (pl. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat.) rag nélkül állnak együtt. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. Ennek legfőbb oka az. szót is összetételnek tekintjük. mindig együtt használt. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. Ezekből a körülményekből következik az. a nap sugara stb. főnévi igenév. kéményt seprő. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. amely még nem igazi összetétel ugyan. a közlekedésben). ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). villamos gép. de nem ló. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. többféleképpen is megítélhető esetek. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. az élen járó (csapat).

egy-egy (= néhány). kezelába. fűrészelt. várt. oktató-nevelő stb. idébb-odább. eget-földet. körös-körül.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. 98. legeslegszebb stb. napról napra. nono. stb. nini. szinte). sütni-főzni. kérve kéri. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. dádá típusú indulatszókat. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. 97. szebbnél szebb. több-kevesebb. ég-föld. messze-messze (= nagyon messze) stb. unos-untalan.. írás-olvasás. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. hehe. orrán-száján. sok-sok (= nagyon sok. gyorsan. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). . többé-kevésbé. várt. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. néha-néha (= nagy ritkán). 99. várva várt stb. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. nőttön-nő stb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. vajat. stb. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. sütés-főzés. kenyeret (vásárolt). akkor az összetétel még laza. A szóismétlések írása 96. legeslegnagyobb. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. stb. gyalult (egész nap). apraját-nagyját. ide-oda. anyja (eljött). A túlzófok kifejezésére használt leges. tudván tudta. háztól házig. régesrégi. sütött-főzött. testi-lelki. aligalig (= nehezen). kezét-lábát. gyorsan. már-már (= majdnem. ki-ki (= mindenki).szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. végestelen-végig. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. jobbnál jobb. fiam. sütnek-főznek.. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. nap nap után stb. tejet. tömérdek). mint azok külön-külön. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe.

izegmozog. 103. búbánatos. stb. szoba-konyhás (lakás). hercehurca. árvíztől. sakk-matt. rabló-pandúr. hadseregek. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. a) Vannak olyan ikerszavaink is. sírva-nevetve (ölelte át) stb. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). stb. izgő-mozgó. limlomot. piros-fehér-zöldre. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. stb. 101. de híres-neves. kérőesdeklő (szavakkal). de: a csúszómászók (= hüllők). ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). stb. nyelvi-stilisztikai (elemzés). búbánat. Anna-Pannával. hadsereg. rabló-pandúrt (játszottak). tereferél. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett).Két. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. b) Néhány. csigabiga. hírneves. (a zenekar) csinn-bummja stb. Az ikerszók 102. mendemondák. ugribugri. limlom. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. hányaveti. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. fidres-fodros. ímmel-ámmal. limlomos. hadseregben. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. szoba-konyha. Anna-Panna. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. de: a szántóvetők (= földművesek). rúgkapáló. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. Ista-Pistát. terefere. búbánata. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. csinn-bumm stb. pirosfehér-zöld. stb. piros-fehérzöldet. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. sík-domború (lencse). Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. . stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). stb. sík-domborúra (csiszolt). de: híre-neve. irult-pirult. tyúkom-búkom. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). c) A már teljesen összeforrott. sakk-mattot (mondott). hébe-hóba. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). stb. dimbes-dombos. izegnek-mozognak. hányavetiek. gazdasági-társadalmi (változások). illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. rúgkapálnak. árvíz. stb. piff-puff. csigabigák. stb.

b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. szúette (bútor). ipari ország. Ezek tagjainak együttes jelentése más. mezőgazdasági gépgyár stb. eszeveszett (= őrült).és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). Alanyos.b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. napsütötte (táj). minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). különösen olyankor. magvaváló (szilva) stb. anyja nevelte (gyermek) stb. egyetértő mosoly. melegágy (a kerté- . Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). icipici. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). ügyefogyott (= gyámoltalan. Ezek tagjainak együttes jelentése más. valamint a minőség. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). 107. Az alanyos.. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek).. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). icipicit. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). félszeg). 106. de: gizes-gazos.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. orvosi titoktartás. a minőség. mert az alanynak. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. traktor szántotta (föld). baráti kézfogás. meleg nyár és színesfém. (a) munkások szervezte (gyűlés). általános iskola. molyrágta (szőnyeg). drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). különösen olyankor. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. hidegvérű (= nyugodt). A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. (a) barátom kölcsönadta (pénz). b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. stb. érett gyümölcs stb. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. de: icit-picit. nyakatekert (= bonyolult). tíz forint és öttusa. olvasó lány. porhó borította (lejtő). gizgazos. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). gizgazok.

különösen olyankor. összekötő híd. söröspohár (= sörnek való pohár). külügy. jó nagy. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. Az -ó. ha csak alkalmi minőségjelző. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. 113. kiképzőtiszt (beosztás). szakember stb. védőnő. apró szemű. ellenőrző bizottság. halvány kékeszöld stb. sült hús. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. belföld. 112. kispárna (párnafajta). (az újoncokat) kiképző tiszt stb. pihenőnap. szak. sötétzöld. a különírást általában megtartjuk: bal parti. jótett stb. javítóműhely. különösen olyankor. 110. kiváló termék. holtág (folyóé) stb. jó néhányszor stb. hálószoba. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. előhívótank.szetben). -jű. szomszéd falubeli. -ű. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. mellékjövedelem. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). fehér virágú. felvonóhíd. Hasonlóképpen: nagy néha. szürke télikabátos. földrengésjelző műszer. hosszú szempillájú. stb. ivóvíz. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. A -t. -jú.. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros..). köz-. vendéglátóipar stb. izzó fém. mindig egybeírjuk: alelnök. almásszürke. adott szó. zöldeskék. (Vö. fiatalkorú. nagy erejű. piros tetős. mozgókórház. -s. mélykék. borzasztó rossz. kutatóintézet. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. növényvédő szer. eladólány (üzletben). útitárs. erős bordájú. sajgó térd. 109. -beli. közérdek. 111. felszabadító mozgalom. átütőpapír. mérőműszer. világossárga. újpiros. izzólámpa. jó erős. dőlt betű. előtag. öntelt magatartású stb. közvetítő javaslat. parancsoló hang. szélező körfűrész. haditerv. belépőjegy. hanem valamire való képességet. 108. élüzem. stb. -nyi képző járul. törtfekete. zárolt anyag. bel-. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. iskolaköteles korú. szép kövér. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. rendeltetést fejez ki. pótágy. kis hordónyi stb. 138. fedett . rakétaindító állvány. előadó körút stb. költőpénz. kül-. evezőlapát. vízinövény. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. légiposta. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. -ú.stb. -ő képzős igenevet. desztillálótorony. Az olyan összetételeket. haragoszöld. forgószél (szélfajta). szörnyű hideg stb. világos narancssárga.

rendőr százados. platinatégely stb. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. műanyag padlóburkolat. tanító néni. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat.) 118. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. öttusa (sportban). mérnök szaktárs stb. március havi. legényember. tíz deka vaj. nyúltagy. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. (Vö. nagyságot jelentő) főnév is. 119. a sok. ezer esztendő. huszonegy köbméteres stb. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. diáklány. gyermek király. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. tízpercnyi. vasbeton gerenda. tízezer kilowatt áram. minőséget. -s. belgyógyász barátunk. -jú. csoportot jelölő. száz forint. fél számnévnek).uszoda.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. csuda jó. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. közgazdász szakértő. hétfő reggel. húsznaponként stb. ha egyszerű szó. huszár főhadnagy. több. fenyőfa. valamint egy -i. a) A foglalkozást. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. száz hektár föld stb. ötéves.. tízperc (iskolában). egy rakás fa. 116. stb. holtpont. stb. különösen olyankor. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. faburkolat. 117. sok munka. nyersselyem ing. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. csütörtök estére. mértéket. kölyökkutya. csiperkegomba. 115. kétnyelvű. fűszeráru. lakatosmester. Az anyagnévi jelzőt. -ű. gyapjúsál. alumíniumedény. tizenkétszög (mértani idom) stb. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . vasárnap déli. vendég néni. 119. két hordó bor. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. 119. -jű. 114. vendégművész stb. zártszék stb. bőr pénztárca. rongy fráter. rabszolga. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. fiúgyermek. stb. több energia stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. vetített kép stb. hatökör (= buta). Ezek tagjainak együttes jelentése más. péntek esti. nagy halom kavics. két négyzetméternyi. ezermester (= sok mindenhez értő). Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. tenger virág. kedd reggeli. nyolcoldalú. ajándék könyv. hanem (mennyiséget. amelyekben az előtag azt jelöli. hanem főnév is. -ú. kort. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. (Vö. tanár úr. kőfal. tüzér tizedes. kutya hideg.

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

vissza. hagyj fel (ezzel). tönkre-. különírjuk tőle: pihend ki (magad). vissza-visszatérve. ide-oda tekinget. de: hozzájárul (valamihez). közbe-. stb. tele-. haza-. rajta-. stb. oda-. Hasonlóképpen: megtartás. de: fennmarad v. leszokott a dohányzásról. menjetek előre. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. de: le szokott utazni vidékre. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. (nem) félre állt (hanem középre). Hasonlóképpen: be nem avatkozás. fenn. egybe-. keresztül-. le nem tenné. ide jött (nem a szomszédba). szembeállva. alá-. megtartó. meg nem értés stb. megtudták a hírt. előre-hátra pillantva. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. fönn maradt (a padláson). össze-összevesznek. c) Az igekötő külön szó marad. agyon-. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). ketté-. de: (tapintatból) félreállt. végbe-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. fel. de: abbahagy. helyre-. ne sározd össze. szerteszét szórva stb. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. neki-. körül-. de: nekimegy (a szekrénynek). felnyit v. meg-megállt. fönn-. eldobott. elő-előtűnő.v. (ti már) mehettek vissza stb. de: (rossz) rágondolni is. de: meg fogom nézni. de: idejött hozzám. hátra-. ide-. le-leereszt. fölnyit. bele-. elleszek nélküle. stb. fönnmarad (a neve). stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. szembeszállás stb. nem nézve oda. ki-. utána-. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. le-. tovább-. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. föl-. fenn v. szembe-. vagy az ezt követőhöz. át-. félbe-. üljünk bele. stb. egybeírjuk vele: átad. hozzá-. be-. de: el leszek fáradva. beleszeretett a lányba. szerte-. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. lebecsül. kiállítani.v.stb. végig-. 132. tova-. mindig rád gondolok stb. stb. föl sem véve stb. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. szerteszéjjel szórták. közre-. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. rá-.v. szét-. túl-. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál.131. mellé-. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). előre-. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). el-. (akkor) ültünk le. felül. de: bele szeretett volna szólni. de: meg van töltve. össze-. újra-. szerteszéjjel. benéz. újjá-. visszaszerez. oda-vissza utazni. nekünk jött a csomag. de: meg tudták javítani. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. elő-. széjjel-. Más és más tehát: megvan húszéves. közre kell bocsátani. benn-. neki (= őneki) megy a levél. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). fölül-. meg-. félre-. haza szabad menni. le-föl sétál. külön-. megfogom a lepkét. (csak) rá (= őrá) gondolok. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. ellen-. újjá is építjük.

egymagad. akárhol. amely egészét tekintve más szófajú. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. mindenhonnan. hasonlóképpen: egymásutániság. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. Sok eset mutatja. ennél fogva húzd stb. bármi. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. mindazonáltal. sem. csakannyi. csakhogy. elsősorban stb. semeddig. semennyi. csakolyan. ill. semmilyen. énmiattam. ővelük. sehogy. önmagad. . önmagam. őutána. valami. semmint.és vala. minden. senki sem. 135. dehogy. őközöttük. fogdmeg(ek). sehonnan. szintolyan. stb. önnönmagunk. éppolyan. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. 137. hogyne. hanem. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. mindenki.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. nefelejcs. senkinek se. nemszeretem (dolog) stb. sehova se. munkanélküli. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). sose. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). sosem. nemtörődöm (ember). – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. 136. sehogy sem. semmitől sem. tenálad. Különírjuk viszont a se és a sem szót. ugyanez. stb. dehogyis! (= nem). szintakkora. az első sorban ült. miután stb. sohasem. bármikor. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. (igés kapcsolatokból főnév. tinélkületek. hogy egybeírandó az olyan összetétel. Az akár-. – De: sohase. haddelhadd. tegnapelőtt. ennélfogva. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. stb. melléknév). ugyanolyan. semmikor se. A külön. éppannyi. mintha szeretné. mimellettünk.egymagam. 133. csakennyi. önmaguk. ha nevet. ugyanakkora. teáltalad. bár-. önnönmagatok. semmiféle stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). ugyanis. stb. de: egy részt kapott belőle. stb. de hogy is gondolod? . semmikor stb. mind-. stb. de: szebb. mihozzánk. szintannyi. Tagadó névmások előtagjaként a se. (határozószóból kötőszó). csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). visszafelé. éppakkora. ennivaló. tinektek. egymagatok. egyrészt (kötőszó). önnönmaga. inni való víz. éjféltájban.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. sohasem. mindannyi. ugyanannyi. Olyan szavak. (melléknévből főnév). mint ha sír. sehol sem. őtőle. hártyásszárnyúak stb. valamerre stb. földalatti. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. de egymásmellettiség. nemsokára. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). járókelő. 134.

elnemkötelezettség. de: befogadóképesség. hogy könnyebben olvashatók legyenek. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. szeretetreméltóság stb. nitrogénasszimiláció. leghasznothajtóbb stb. Az egyébként szabályos. békeszerződés- . foszforműtrágya-gyártás stb. matematikatanítás. mértékegységrendszer stb. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. felezőegyenes. állománykiegészítés stb. élelmiszerkészletüknek. rádiószaküzlet. cserépedénygyártásban. de kerékpár-javítási. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. könyvritkaság-gyűjtemény. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. (Vö. 62. honvédemlékműveink. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. úttörővasút. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. deci-. tornász-csapatbajnokság. De: sakk-kör stb. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. (bőséges) élelmiszerkészletű stb. munkaerő-nyilvántartás. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb.. kerékpárjavításokat. de: legszívhezszólóbb. rendőrjárőr. centi-. 139. honvédemlékmű. cserépedénygyártásnak. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. élelmiszerkészlet. stb. paradicsomsaláta. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. extraprofit-elmélet stb. készruhaáruház. hasonlóképpen: legharcrakészebb. dokumentumfilm-bemutató. deka-. kölcsön-visszafizetés stb. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. nyersolajmotor. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás.egyenlőoldalúság. barnakőszénkoksz. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. de: anyagcserevizsgálat-kérés. pénzügyőrlaktanya. ivóvízellátás. 138. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. A külön. gépkocsivezető. teljesítménynövekedés stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. televíziókészülék. megnemtámadási (szerződés). leginkább hasznot hajtó stb.

169. Ady-szobor. Fabulon arckrém. Fazekas elvtárs. pálfordulás. Jedlik Ányos-féle. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. de: szabadvezetékhálózat. ésszerű stb. (Vö. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. házi feladat.tervezet. 170. Zsiguli gépkocsi.: 171. árnyjáték. Kossuth-díjas. (Vö.) 141. Mária-arcú. stb. Hasonló esetek: hideg víz. Apáczai Csere János-emlékünnepély. -ű. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. -jú. stb. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Herkules-erejű. -s. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta.. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. de: réz-arany ötvözet. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. munkásszövetség. (Vö. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. fényjáték. (Vö. ajakhang. többféle. amely az egészhez járul. de: ajak-fog hang. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. József Attila-díj. stb. Mátyás-templom. 167. légi fénykép. stb. egynemű. a Kalmár fiú. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. Hasonlóképpen: szövőipar. stb. Balassi-strófás. szabad vezeték. föld-levegő rakéta stb. stb. Kazinczyverseny. A -fajta. -féle. aranyötvözet. továbbá: kutyamacska barátság. Kovács mérnök. -nemű..) . de: fény-árny játék. -ú. de: házifeladat-készítés. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). Petőfi-szerű. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. -rét. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb. de: számtan-házifeladat. Dezső bácsi. rézötvözet. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. negyedrét. gyár). kerekasztal-konferencia. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. de: légifénykép-montázs. de: hidegvíz-csap. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. kerekasztal-konferencia rendezése stb. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. 168. Kászim pasa bástya stb. 201. foghang. de: szövő-fonó ipar. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. sokrétű. – Ritkábban ugyan. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. fonóipar. a Nagy család. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. röntgensugár stb.

. a tizedes törtekkel a 274.és nyírfafélék. a sorszámnevekkel a 267.Felsorolásban az elmaradó közös. pont. a törtszámnevekkel a 291.és Gárdonyi-szerű. c)] 142.. a) és a 290. és a 291.. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. 262. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. mogyoró. stb. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. Tömörkény. [Vö.. .

stb. három. pedagógusnap. a felszabadulás napja. társadalmi és politikai mozgalmak. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. szász. 191. fenséges. román. és. felszabadulás. sváb. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. most. 150. (Vö. finnugor. nahát. a nevezetes napokat. párt. református stb. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. a nagy októberi szocialista forradalom. stb. kevés. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. a francia forradalom. haza. programok stb. A kis kezdőbetűk 144. katolikus. A rendezvények. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. mohamedán. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. orosz. a nagy honvédő háború.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. magyar. olvasó népért. . élet. A nagy kezdőbetűk 148. indián. drága. fásítási hónap. virágzik. 146. az alkotmány ünnepe. termoanalitikai tudományos ülésszak. palóc. vasutasnap. ötéves terv. karácsony. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. (De vö. erdészeti és faipari tudományos napok. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. urál-altaji. kérdőjel. a rövidebb-hosszabb időszakokat.) 145. népelemek. országos távlati tudományos kutatási terv. ország. nemzetközi orvoskongresszus. a szabadságharc. néger. külön fejezetben tárgyaljuk őket. Kisbetűvel kezdjük a népek. légkörkutatási szimpózium. jóllehet. ejha. nemzetközi nőnap. a szakma ifjú mestere. május elseje. 149. anyák napja. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. valamint – pont. rendezvénysorozatok. elnök.. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. édesanya. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. bármennyi. tavasz. ami.) 147. a magyar nyelv hete. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. szlovák. a mohácsi vész. család stb. itt. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. ugye. székely. kínai. stb. húsvét. szabadság. a debreceni országgyűlés. a honfoglalás. nyugati szláv. germán.

a). Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. Apám. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. 256. Stb. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen.. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg.] . a Hatalom. erősítheti a szavak hangulatát. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. Szeretnék mindig Veled lenni.”. Stb. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb.) 150. Igazgató úr. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. 144. törökül. hogy… stb. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. névmásokat és névmási szerepű határozószókat.) [Vö. a Végzet. Melegen érdeklődött irántatok. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. / Engesztelés és nagy Ítélet. „Légy fegyelmezett!” stb.felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. ha nem értene félre. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. 264. stb. (Vö. Kinyílt / a földbe zárt titok. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. barátom. A legfőbb érdem az Önöké. (Vö. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. 253.. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. Stb. 149. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. 144.) Egyéb esetek 151. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink.

a bizottság titkára. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. levélcímzésben. B porta. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Mészáros Mihály is. miniszter. titkár. Igazgató. a társtulajdonosok közös képviselője. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. oklevelek stb. grafikonok. Kelemen László. stb. metróvonal. Házfelügyelő. hogy…. a táblázatok. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. stb.152. Széntermelésünk. idősb. s ezt számjeggyel írjuk. Az útbaigazító feliratokat. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. özvegy stb. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. szót. A családnevek előtti doktor. igazolványok. III. ábrák stb. . 153. Mészáros Mihály.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. Pénztár. Id. 5. A légfék vázlatos rajza. oszlopba rendezett névsorban stb. – Ha a szöveg első szava számnév. Jakab Imréné. Szép Gergely és ifj. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. stb. stb. Ifj. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. ifjabb. Nyilvános telefon. igazgató. vágány stb. ajtó. rektor.

Nagykőrös. Budapesti Műszaki Egyetem. Körmendi. Pál. Helyesírási tanácsadó szótár stb. György. de: mór (népnév). hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. . Tóthpál. Magyar Nyelvőr stb. Mind a családneveket (vezetékneveket). Rutascorbin. Szerencsés András. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Fakó (tónév).) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. a földrajzi neveket.) szó a név utolsó eleme. de: hollófészek (a holló fészke). Másrészt arra kell törekednünk. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Éva. New York-i stb. Patyolat (vállalat neve). A város peremén. a című (c. Hollófészek (hegy neve). Kortárs (folyóirat címe). az Ének a pesti ligetről című vers stb. de: fakó (színnév). a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. így pl. Ez egyrészt azt jelenti. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. a csillagneveket. stb.) A személynevek 155. Annamária. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. Werbőczy. Kőrösi Csoma Sándor. Mór (helységnév. a márkaneveket. az utca (u. Zsuzsa. Szeremlei-Szabó Zsolt. stb. az intézményneveket. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. A név nyelvi felépítése is jelezheti. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. stb. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Rák (csillagkép neve). Központi Fizikai Kutatóintézet. newyorki stb. Parázs (tűzhelymárka neve). ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Wittmanné. személynév). Észak-Afrika stb. Olaszország stb. Pepsi-Cola. meddig tart a tulajdonnév. Velencei-tó. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Szántó. de: patyolat (fehér. de: parázs (izzó tüzelőanyag). de: rák (állat neve). három szempontból mégis egyformán viselkednek. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. hófehér). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. de: szőke (hajszín). az állatneveket. (Nem pedig: Kissel. a címeket stb. Hegyalja. Deli. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Wittmann-né.

de egyszersmind lehetővé teszi. Maszlaczky. Kunszabó. Hajdú. Kemechey. 157. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Apáczai Csere. Werbőczy. 87.. (nem Cacas. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Pais stb. Bíró. Vatai stb.A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Keöcherepy stb. Kiss. Csombor. 158. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. Rákóczy. Kazinczy.. Zrínyi. Takács stb. Tóthmátyás. 12. Chuliak stb. Gaál. ezért a két névelem általában együtt használandó. (nem Komjáti. Czombor. Hajdu. Kerpel-Fronius. Kis. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Batsányi. Teleky stb. Tótfalusi Kis stb. stb. Verbőci. és sorrendjük nem cserélhető fel. Rákóczi. sem pedig korszerűsíteni (pl. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Vay stb. Nagygyörgy. Buday. 12. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Lorántffy. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Orczy. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. 87. c) Az olyan névformák. Pesti. Eördögh. Endrődy-Somogyi. Vörösbaranyi stb. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. illetőleg: Kakas. (Vö. Kultsár. Verseghy stb. Gombocz. Csulyak stb. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. – . Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos.). Batsányi – Bacsányi). Kőrösi Csoma.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. 156.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Csécsi). Tsétsi János. Sigray. Pesthi. Thewrewk. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. Wathay stb. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. Zrini). (Vö. Csokonai Vitéz. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített.). Konkoly-Thege stb. ebben a formában használandók: Bocskai.

-vel (és néha a -vá. Mind régi (eredeti és jövevény). a régies betűt változatlanul hagyjuk. Zsolt. Babitscsal. Paiszsal. Vörösmartyé. Alexandra. (Vö. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Táncsics Mihálynak. tóthpáli. Ilosvai Selymes Péternél. akkor megtartjuk az eredeti nagy . (Vö. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). használatos az N. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. stb. stb. Rátzcal. képzőket). Tudja isten. Szemeréről. 161. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. – Bár nem hivatalos. Nagy Jánosné Kovács Anna. Márió. Tótfalusi stb. Ozirisz. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Artúr. -vel (és néha -vá. Ilosvai Selymes Péter-es stb. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. erdey-grúzi. 165.) 164. Mariannal stb. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. a -val. 159. 209. Az -i és az -s melléknévképzővel. mikszáthos. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. Isten. (Vö. Zeusz stb. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Zsanett.) 162. Kovács Anna forma is. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. Félix. stb. Bálinttal. Marcellel. marxista. (Vö. petőfieskedők. Árpád. Lexi stb. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. Hadúr. mi lett vele. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. Kossuthhoz. jeleket. Kodállyal. Marcellal v. Széll-lel stb.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. kispéteres. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Piroska. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. a Hunyadiak. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Szabolccsal stb. s a szül. 160. Nagyné Kovács Anna. Jupiter. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Papp-pal. László. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. 94. Bálint. mint a közszavakhoz: Dózsát. Raul. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. (Vö. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Boldogasszony. Betti.) 163. Véghgel. stb. 62. Jolán. Móriczcal.Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. rippl-rónais. – De: Táncsics Mihály-i. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Klaudia. madáchi. Makk-kal.. Vilma. 83. 94. Madáchcsá. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. jókais. leninizmus.

stb. Szent Erzsébet stb. 201. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Szemere-kormány. 165. Anjou-ház. 162. a nyelvújító Kazinczy. Deák-párt. stb. Németh mérnök. Lenkey-század. Dobay szakaszvezető. haragot stb. Vajda Elemér akadémikus. érzékeltetheti. stb. Rőtszakállú Frigyes. Petőfik. Bessenyei-kúria. Somogyi Béláné főelőadó. Sabin-cseppek. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Noszty fiú. a szép Csapóné stb. Bánk bán. Hadrovics–Gáldi-szótár. 140.] . Erdélyi Ilona tudományos kutató. (Vö. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Földényi-kórus. az ifjú Ady. Rettegett Iván. Ady Endre úttörőcsapat. Ady-vers. Nagy Péter. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Habsburg-ház. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Kodály-módszer. Sárosi János marós. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. b). Polgár doktor. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. [Vö. Csák nemzetség. Egy. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. krisztustövis. Arany János-idézet. Nyék törzs. Kossuth-díj. 166. Inotai úr. stb. b). a Kisfaludyak. Kovács államtitkár. 169. Szent Benedek-rend.). család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. 140. stb. 167. Zalka Máté lövészezred. 140. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Bourbon-család. Moharos kartársnő. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. a Kossuthok. Oroszlánszívű Richárd. Petőfi-kultusz. Bartók Bélaemlékév. sőt fantázianevektől). különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. Celsius-fok. Szalay Tamás érdemes művész. 168. martinkemence stb. Nádasdy-kastély. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. Tudor-dinasztia. Geiger–Müllerszámlálócső. Táncsicsok kora. Zsófi néni. Marótcsoport. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Az uralkodóházat jelentő ház. Radnóti őrs. Előre brigád. Eötvös József-i (iskolareform). Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Konkoly-Thege-érem. Jagellóház. [Vö. [Vö.kezdőbetűket. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Személynév – akár egy-.

Pillányi út stb. Mátyás-templomi. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Apáthy-szikla. -ú. -s. Zrínyi-soros. Konkoly-Thege-érmes.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. 168. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). a különírt tagokból álló nevek (pl. Jókairegénybeli.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Szombathely stb.). Csákó. Ha egymástól különírt. Kodály-módszerű. -jú. Vuk stb. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Kossuth-díjas. 167. Ráró lovam stb. – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Ferenc-hegy (domborzati név). Wesselényi-féle. stb. mert a formailag hasonló (sőt azonos).) Az állatnevek 172. Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Bagira. 141. Zsivány-patak. Villám. -ű. de: Ferenc körút (utcanév). b). 140. Dél-Amerika stb. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. stb. Mária-arcú. Erdey-Grúz–Schay-féle. Munkácsy-szerű. Ráró. Olasz Köztársaság. 171. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. de: Hűvösvölgy (városrésznév). Paál László-szerű. József Attila-díjas. -beli. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. (Vö. [Vö. stb. Sáros-patak (víznév). Hadrovics–Gáldiszótárbeli. (Vö. Jeremiás próféta kolostor stb. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Kászim pasa bástya.). de: Sárospatak (helységnév). Szent István vértanú plébániatemplom. Szinyei Merse Pálszerű. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Szeged stb. Tiszántúl.] 170. szobor) kapcsolódik. Az egyelemű nevek (pl. A többi toldalék . Az egy. Cirmos.169. Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. JoliotCurie-féle. A földrajzi nevek 173.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. Herkules-erejű.

hegyaljai stb. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). az országrészneveket. alföld. part utótagú országneveket. Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. valamint általában a helységrészneveket: . Alapformájukban nagy. ország.kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. 175. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. az alapformát természetesen nagybetűvel. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. föld.

alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. -tavi Szandaváraljapataki . Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v.

hegy. Zéland. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. 177. domb. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. tó. ill. dűlő. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. holtág. és a kötőjelet megtartjuk. Az olyan nevek. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. b) pontban: Huron.Dunazug-hegység Dunazugstb. lapos. akár idegen eredetűek).. Kab. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. völgy. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. a 177. fennsík. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. sivatag stb. névrészek. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. b) Tulajdonnévi előtaggal . öntözőcsatorna. Így pl. halastó stb. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. hegységi stb. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. a 176. hágó. dombvidék. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. összetett szavak is: félsziget. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. Kaszpi. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. a) pontban: Cselőte. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. szőlőhegy. patak.

alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. 177. 176.) kerül. János-dűlő. 176. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. nagy stb. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. a közszói tagokat kisbetűvel. a). a) Ha egy kételemű. 178. vö. 176. Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb. . b) Ha egy kételemű. 177. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. vö. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. a közszói tagokat kisbetűvel. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. vö. János-dűlő. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. vö. Holt-Tisza. a). vö. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. a). vö. a). az alakulatot nagybetűvel kezdjük. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Holt-Tisza. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. 176. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. belső.

cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. Minden tagot külön szóba írunk. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). de minden tagot kisbetűvel kezdünk. 179. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. de . Alapformájukban hasonlóképpen.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb. kötőjel nélkül. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180.

terület stb. köz. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. híd stb. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. a közszói tagokat kisbetűvel. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. bánság. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. tér. állambeli stb. 182. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. 181. út. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői . járás. grófság. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. városkörnyék.az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek.

183. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. . s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. (Vö. Tas vezér utcai Március 15. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk.Tas vezér utca Március 15. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. 194. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. 184. jelölt birtokos jelzős. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. ez azonban nem válik a név részévé. a Duna-hidak stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. jelölt határozós.

nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. Az intézménynevek 186. Fiastyúk. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. Az -i (néha -beli) képzős . Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. Az intézménynevek – néhány állnak. tudományos intézetek. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. bolygók. Orion. Merkúr. Tejút. a nap sugarai stb.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. Plútó. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Ezek összetartozását. tehát: föld körüli utazás. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. a hold szépen világít. holdak stb. A csillagnevek 185. oktatási intézmények. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. szövetkezetek. Ha a föld. A hivatalok. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. csillagképek. cégszerű nevében – az és kötőszó. A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni. Vénusz stb. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. A csillagok. társadalmi szervezetek. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb.

szállóbeli) Szabadság szállói (v.. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. szállóbeli) stb. Szeged. sz. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. stb.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a pécsi nevelőintézet.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. Dusnok. az intézménynév részének . Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb. amely megegyezik azzal a formával. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. Tolmácsi Általános Iskola stb. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Nemzeti Színház. ill. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. Sz. Sopron. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. építőipari vállalati Volga szállói (v. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Pécsi Nevelőintézet. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. a tolmácsi általános iskola stb.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. 188. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám.

Ker. vállalat. intézet. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. stb. utaló szavakat. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. a tanács intézkedett.) olyankor is kisbetűvel írjuk. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. ha nyilvánvalóan alkalmiak. feljegyzés a jogi csoportnak. hivatal. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell .és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). testület stb. 189. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. de: a bizottság véleménye szerint. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. iskola. a Nemzetiben játsszák. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). segélyt kapott a vállalattól. egy karbantartó csoportot szerveztek. a XI. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). Szegedi Nemzeti Színház stb.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. egyetem. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). Kerületi Bizottsága stb. de: a kutatóintézet kidolgozta. üzem. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység.és Magfizikai Kutatóintézet. Tanács szakorvosi rendelője stb. stb.tekintjük. az Eötvösön v. a tanárképző főiskolán stb. stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen. az Eötvös Lorándon végzett. a Hazafias Népfront X. tanács. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. rendőrkapitányság stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Állam.

készítményeknek márkanévként használt elnevezését. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. Katonatelep vasúti megállóhely. kecskeméti barack. repülőterek. Vadászati Világkiállítás stb. kiállítások. A márkanevek 193. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. . vendéglők. a Lukácsba jár úszni. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. – De: jövőkutatási konferencia stb. – Címkén. Fabulon (arckrém). az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Trabant (gépkocsi). Lukács fürdő. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. stb. fürdők. az osztrák légitársaság stb. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. temetők stb. Nemzetközi Valutaalap. hirdetésen stb. vásárok stb. A pályaudvarok. Ugocsa mozi.. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. tokaji bor. stb. a különírást is: Keleti pályaudvari. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Kis Rabló étterem. Vén Diák eszpresszó. Szegedi Szabadtéri Játékok. (Vö. Kerepesi temető stb. Vegacillin (gyógyszer). magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. megállóhelyek. a lengyel hadsereg. szervezeteknek stb. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Ferihegyi repülőtér. Alfa Romeo (gépkocsi). 146. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. Gyártmányoknak. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. eszpresszók. 191. Ugocsa mozibeli. termékeknek. meggylé. Kis Rabló éttermi stb. az olasz fémipari szakszervezetek. üzletek. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa.) 192. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Cégtáblán. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. Coca-Cola (üdítőital). levélpapíron. bélyegzőn stb. Rómeó férfiruházati bolt. A nem márkanévként használt. stb. mozik.

ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. tehát az újságok. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Tomi Mat mosópor. a Szocialista Munka Hőse. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Pest Megyei Hírlap. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. a képzőművészeti alkotásoknak. Panangin tabletta. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. Akadémiai Aranyérem.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. Népszabadság. továbbá ha csupán címként szerepelnek. hetilapoké. Nők Lapja. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. Új Tükör. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. emlékérem stb. Odol fogkrém.194. Nyugat. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. folyóiratoké. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. Élet és Tudomány. A tanácskozáson Nagy József. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés.) A kitüntetések és a díjak neve 195. Valóság. 197. sőt sok szám címeként használatosak. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. – Állandó cím az újságoké. József Attiladíj. A címek 196. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. (Vö. Eötvös Loránd-emlékérem stb. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. stb. . Nobel-díjas. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. József Attila-díjas. stb. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Ezeket az jellemzi. Az állandó címeket. Magyar Nemzet. Stb. Kincskereső. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. a szocialista munka hőse is megjelent. Az Est. Kiváló Dolgozó stb. A szabályt akkor is követni kell. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. a zeneműveknek stb. a dolgot jelölő szót is. illetőleg típusait jelölő szavakat. 183. Nobel-díj. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. hogy több. érem. a cikkeknek. egyediségre és egyszeriségre törekszik. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel.

Az egyedi címeket. Tulajdonnevek köznevesülése 201. Álarcosbál. termosz stb. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. címét a következőképpen írjuk. Új Tükör-szerű hetilap. Ha a címeket szövegbe illesztjük. pullmankocsi. szobrok. hát megleltem hazámat” is. tehát a költői művek. Örökzöld dallamok. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Hazám. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. a Társadalmi Szemlét. havanna. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. stb. a Kritika-féle folyóiratok. Martinász. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. 200. a Szerelem?-nek…. 199. Tanulmányok Arany János költészetéről. stb. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Pályamunkások. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. zeneművek. a Nemzeti dalt. szimfónia stb. könyvek. stb. Ember az embertelenségben. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. műsorszámok stb. Jókainak „Az arany ember”e…. értekezések. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Kis éji zene. Továbbá: 1916 őszén. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. Odüsszeia-beli (világ). Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Kék fény stb. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. pl. priznic. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Hajóvontatók a Volgán. stb. konyak. IX. pálfordulás. pecsovics. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. háryjános. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. képek. ferencjóska. – Munkácsy képének. szendvics. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk .198. wertheimkassza. cikkek. – Stb. A kőszívű ember fiai. szentjánoskenyér. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Arany Toldijában. stb. – Stb. Zenedélelőtt stb. Népszava-beli (hirdetés). Magyar Hírlap-beli (közlemény). stb. a Számadásnak. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. a Népszabadságé. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. Orvosi Hetilap-beli (cikk).

ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. [Vö. b). idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. dízelolaj stb. makadámút. 140.] A köznevesülés lassú folyamat. .föl: pasztőroltás. dízelmotor. magyarosan írt közszói formák között. 168. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs.

eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. szemben azokkal az idegen nevekkel. azaz olyannyira meghonosodhatnak. televízió. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. A tulajdonneveknek azonosító. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. egzotikus. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. mechanikus. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb.. mikroszkopikus. még akkor is. taxi. oxigén. idegen szavakként tartjuk számon. kemping. textil.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. . A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. ha közkeletűek. megtartjuk: jacht. kóla. Az olyan szavakat. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. és vesznek át egymástól közszavakat is. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. karbamid. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. ha h-nak ejtjük. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. szexuális. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. mechanika. fix stb. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. magnetofon. a következőképpen járunk el: A ch-t. millió stb. szelektív stb. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. hisztamin. menedzser. kombájn. lézer. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. futball. 204. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. izotóp. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. eredeti formájukban használjuk. technika. x vagy q betű van. pech. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. digitális. tulajdonneveket is. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. technikus stb. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. monarchia. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át.

Burgundia. A tulajdonnevek írása 207. akadémizmus. Latin betűs írásrendszerű országok. szovjet. esztétikum. stb. (Vö. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Karl Marx. Nagyvárad. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. 206. mecset. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. København. -izmus stb. akadémista. Vezúv. Jean Calvin. Temze. Napoli. dzsunka. Paris stb. Koppenhága. 28. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Csendesóceán. Szicília. Szent Lőrinc-folyó. Wagner Richárd stb. a könyvtárügy.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. gésa. A földrajztudomány. Oszvald. Kolumbusz v. İstanbul.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus. Eperjes. Jan Hus. helyett). Kolumbus Kristóf stb. Krisztián. Nápoly. Kálvin János. (Friedrich Engels. (Vö. minaret. periódus – periodikus. Itália. antikvárium stb. Rajna. típus – tipikus. számum stb. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. s csak néha tartjuk meg: exegézis. stb. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. Husz János. Krakkó. reális – realista. helyett). Richard Wagner stb. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Hispánia. stb. stb. Luther Márton. esztétikus. Marx Károly. Martin Luther.. Subotica. Sziklás-hegység. Oradea. Szabadka.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Cristoforo Colombo stb. (Vö. Bécs. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. a postai forgalom területén. -itás. Svájc. Isztambul. Kordillerák. (Đorđe Branković. exogámia stb. Mercédesz. tajga. Alpok. külföldi területek. Elba. Ausztrália. Kraków. 209. 161. -ista. Moldva. Odera. pagoda. Párizs. Prešov. -izál.) 208. láma. Alsó-Ausztria. szamuráj. karate. 205. tipizál. . az idegenforgalom. tájfun. határainkon kívüli hegyek. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. realizál.egzisztencia stb. realizmus. helységek stb. esztéta – esztétika. vizek.

Ezópus. krómoz. A toldalékok kapcsolása 211. eppur si muove. Rousseau. tête-à-tête stb. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Maximilián. François. hobbija. myocarditis. lemberdzsekben. (Vö. nem általános használatú közszavakat idegenesen. eredeti helyesírással írandó: bacilus. koktélt. Athén. de: tuberculosis bronchialis. közmondásokat: all right. lady. kálvini. couchette. Prágában. Herkules. Vaasa. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. (Vö. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Dubrovnik. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. A tulajdonnevek írása 214. stb. de: Potyomkin. Luxemburg. conditio sine qua non. tuberkulózis. . show. Wuppertal. Tallinn. A latin betűs írású nyelvekből átvett. annak tagjaként fordul elő. stb. stb. tüchtig stb. nápolyi. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Beatrix. Karlovy Vary. Kréta. Babilon. nikotinos. Horatius. Buenos Aires. arabeszkek. rinascimento. Lenin. Anyegin. Milánóig. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Zweig. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Chopin. Himalája. stb. park and ride. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. Peking. Néva.209. szólásokat. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. riporttal. stb. de: dosis effectiva minima. Potemkin-falvak. Mexikó.. Így járunk el természetesen akkor is. Ezeket közkeletű. señor. Kairó. Latium. dózis. 174–184.) 210. stb. Rio Grande do Norte. Bologna. Eminescu. Krőzus. löncsöl.) 213.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. 214. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. de: Bacillus anthracis. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. Shakespeare. Huszé. de görögösen: Kroiszosz. (Vö. Loire. Puccini. 163–165. 204.

Chatelet. de: allegróban. Bachhal. ill. 163–165. -vel és a -vá. barrelnyi. 216. Stockholmnál. ó-t. fixszel. Gdansk. Franszoise. Plzeň. allegrós. de: Oslóban. de: Malmőből. Moliere. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van. verdis. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. horatiusi. stb. vichyi stb. Karadzsics) teljességgel helytelen. signorét. Liepāja. b)] Ha az i képző egyelemű. o-ja és ö-je helyett á-t. Amundsenről. allegroszerű. az alapbetűt megtartjuk: Capek. – Sinaia. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Greenwichcsel. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. b) A -val. Gdańsk. stb. ha nincs megfelelő betű. malmői. Engelsszel. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Karadžić helyett Karadzsity v. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. 175. de: Coca-Colát. goethei. mind a tulajdonnevek végső a-ja. de: campanilén. fixszé. hertzcel. oslói. greenwichi. Coca-Cola-szerű. Françoise helyett Franszoáz v. Châtelet. Maranón. stb.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). shoppingol. – Coca-Cola. Njegoš. campanile. Lódz. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. stb. Nyomtatásban. sinaiai. goethés (Vö. [Vö. cowboynak. 29. campanileszerű. Habsburgok. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Łódź.). Francois. stewardessek. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. b)] 217. – Oslo. . és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé.. Marañón. karl-marx-stadti. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. Félixszel. wrocławi. 163. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. de: Sinaiában. A toldalékok kapcsolása 215. Marasesti. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. Liepaja. Mărăşeşti. fairül. a mellékjelet elhagyjuk. (Vö. – Goethe. pechhel. – Malmö. Balzackal. (a) pompeji (ásatások) stb. toulouse-lautreci. – allegro. ortodoxszá. [Vö. 174–184. de: Goethének. Plzen. e-je. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Janus Pannoniustól.Krleža. é-t. schillingért. Steinbeckkel. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. de: signorinák. Molière. Marxszal stb.

khitón. stb. Periklész. Thébai.és hangsort együttvéve (pl. a kínai esetében) vagy az idegen betű. 163. Iszmáilíja. Szaladin. stb. A szépirodalmi művekben. Dzulfikár. Venizélosz. Iráklion. hidzsra. Scott-tal stb. Délosz. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. Iaşi-nál. Evdokía. Macujama.. – De hagyományosan: Anjouk. Nagoja. Seremetyjevo. Grimm-mel. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Lancsou. 94. Szecsuan. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. Hirosima. az orosz. Peugeot-t. voltaire-es. Molière-rel.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). voltaire-izmus. Voltaire-é. Montreux-ig. Zsenmin Zsipao. Rousseau-val. Ahmed. lille-i. ikebana. Platón. a görög stb. Kijev. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Po Csü-ji.. az arab. Anatole France-i. Frankfurt am Main-i. 10. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Fagyejev. [Vö. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. hagyományos formájában használjuk. Hupej. Loire-on. Leonardo da Vinci-s. joliot-curie-s. Kuroszava. Scott-tól. Odüsszeusz. Irtis.monsieur-nek. (Vö. Tallinn-nál. Karlovy Vary-i. -ista. Gogol. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. Szun Jat-szen.) 219. akkor az -i (-s. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. A -val. stb. New York-i. Glasgow-ban. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. szputnyik. 205. Falstaff-fal. Sanghaj. bektási. Hokuszai. Iaşi-sal. -ista. Harun ar-Rasíd. châlons-sur-marne-i. a sajtóban. stb. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. Montesquieu-nek. Tolsztoj. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át.). Marrákes. stb. Átíráskor az idegen hangsort (pl. bordeaux-i. -vel és a -vá. Kavála. -vel és a -vá. . Walter Scott-os. (Vö. 210. 164. ploieşti-i. Báb-el-Mandeb.

Budapest. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. a tudományos ismeretterjesztés területén. Szapphóé. . száriban. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. az idegenforgalom. arisztotelészi. Plutarkhosszal. Budapest. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. 1984. stb. kamikadzék. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. tatamin. Hriszto Botev-i. Szöulnál. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Velikije Luki-i. dzsúdózik. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. 1981. A toldalékok kapcsolása 222. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Solohovval. Tobrukig.220. az egyetemi és főiskolai oktatás. a postaforgalom. A szaktudományok. alma-atai. 221. kuvaiti. vagy elterjedten ismernek.

vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. A több szótagú. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. [Vö. – Minden szó annyi szótagú. 224. York. hajt. Ke-re-csend. „Á-ron”. 225. Sásd. team. Le-ó stb. nem választjuk el: föld. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. könyveitek vagy könyve-itek. Be-rety-tyó. stb. te-ker-vé-nyes. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. rendületle-nül. fi-a-i-é. Maugham. rendületlenül. Gaal. sztrájk.. drog. ma-gá-nyos. De-zső. Soós. illetőleg a következő sorba átvinni. a „haza-i”. Brahms. strand. a)] 226. – Ez a szabály olyankor is érvényes. bugy-gyos. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. „e-móció”. asztal. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. [De vö. part. Azokat a szavakat. stb. A szótagolás szerinti elválasztás 224. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. Elég gyakori. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. Leo-nóra vagy Le-onóra. font. „emóci-ó”. fi-atal. Chartres. ha az eredeti helyesírással átvett. Zsolt. Annáé-ké vagy Anná-éké. tehát az „a-lap”. vá-szon. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. ahány magánhangzó van benne: bál. . shop. Csil-la. György. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. 229. 226. me-ta-fo-ra. blues. há-zig. 230. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. stb. Bánk. dry. pró-ba. ideá-lis vagy ide-ális. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. stb. Hume. asz-tal. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. lajst-rom. ka-to-na. fia-tal. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. „Le-a” stb. stb. street. ragos. ill.. stb. Georch. É-va. Nîmes. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Schmidt. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. tolnai-ak vagy tolna-iak stb.AZ ELVÁLASZTÁS 223. nyolc. Pest.

Kecskemé-ten. Ecse-ren. pén-zért. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. amelyek szótagot kezdenek. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. szity-tya. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. Ugyanígy: játsz-szál. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Tallin-nig. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. köny-nyes. Bony-hád. batyu. stb. Kissnek. Tri-eszt. bratsz-ki stb. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. maga-san. fe-udális stb. Kodálylyal. tömb-ben. Job-bágy. fosz-fát. kertig. De: Széll-lel. ennek elválasztásakor mind a sor végén. 163. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. arany-nyal. stb. Heren-dig. mor-zsa. b) Azokat a magánhangzókat. Hoszszú. Er-zsi. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. Papp-tól. Mikló-sék. akkor úgy választjuk el a szót. bizott-ság. Szabolcs-csal. moza-ik. ész-szerű. – Így járunk el akkor is. kalci-um. tal-palatnyi. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. Ford-dal. négyet. eu betűkapcsolat. Dosztojevsz-kij. ost-rom. stb. házun-kat. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. templom. karszt-tá. Boz-zai. stb. Szabol-csé. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. tet-ted. vonzza. meggy-ből. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. hal-lak.Az au. kilenckor. átvisszük a következő sorba: fi-ók. pesti-es. ösz-sze. [Vö. Me-csek. tiha-nyi. ró-zsa. háza-ik. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. Ing-rid. rossz-kor. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. Carrara. stb. könny-től. tink-túra. vi-asz. váku-um stb. Bar-tók. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. Gellért-től. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. töl-gyes. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. Tallinn-nak stb. szükség esetén elválasztható: kala-uz. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. ezért elválasztáskor ugyanúgy . tarisz-nya. mil-liméter. víz-zé. galy-lyak. Ojszt-rah. megy-gyel. recs-ki. kulcs-csal. Nagy-gyal. rongy-gyá. ki-sebb. hit-tem. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. al-lons. lajst-rom. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. Boty-tyán. stb. stb. Ily-lyés. stb. húsz-szor. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. pogy-gyász. leni-nizmus. Vajdá-ék. 227. stb. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. ka-sza. Veszp-rém. csoport-tól. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. kom-munális. több-let. stb. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. stb. Szél-lért. pa-don. ton-na. Mari-etta. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. metsz-szük stb. há-zunk. Gyu-la. dob-ban. adóssá-gok. stb. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. ásvány. adósságo-kat. Hamburg-ban. Maupas-sant. stb. ko-sár. A dz és a dzs többjegyű betű.

Gi-gli. bórax-szá. ce-chem. francia. van betoldva. ce-pha-lal-gia. kossu-thi. Ljub-lja-na. mint más többjegyű betűinket. A ch kétjegyű ugyan. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. a) Az egy szótagba kerülő.: tö-rök]. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co.: ben-cúr]. ma-ximum. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. 230. latin. lán-dzsás. War-gha [e. gyűrű-dzik. Mah-ler. stb. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. Féli-xé. Gior-gio. Bach-hal. stb. bri-dzset. züri-chi. b)) 229. Kiliman-dzsáró. ma-dzag.kezeljük őket.) nyelvű többszavas kifejezés.: szé-csi]. illetőleg: Szél-lért. mahara-dzsa. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Bibera-chot.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. Me-xikó. cou-lomb. f)] 228. Fu-dzsi. brin-dza. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. Mün-chen. mene-dzser. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. Ri-chárd. Pap-pot. Wa-shing-ton. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. refle-xek. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Ezért úgy tekintjük őket. Coo-per. Szé-chy [e. mar-xizmus. de egyetlen hangot jelöl. -vel és a -vá. Chris-tie. tádzsik. tele-xezünk. bekezdés stb. Thewrew-köt. c). Baude-laire.. Balo-ghék. Marx-szal. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. . com-pa-gnie. stb. lopó-dzott. stb. Fara-ghó [e. Fuku-dzava. Gas-cogne. Ha magyar szövegbe idegen (pl.: var-ga] stb. ma-chináció.: fara-gó]. he-xameter. bridzs-dzsel (ragos fn. d). az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. móriczos. A latin betűs írású nyelvekből átvett. stb. Mon-taigne. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. [Vö. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Babi-tsé. edz-het. kamikadzék. Bo-lo-gna. Thew-rewk [e. az x pedig két hang (k+sz) jele. 224. Fi-scher. ódz-kodik. bóra-xos. Kossuth stb. maest-ro. Ale-xandra. Cze-tzet. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. (Vö. pszi-chológia. lengyel stb. 216. or-chidea. Ma-dzsar. angol.). Kis-sék stb.: dezső]. Mar-xot. Fabri-zio. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. pe-dzi. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. – A -val. stb. Ben-czúr [e. pe-ches. mondat. de egyetlen jegyű. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. lopódz-dzanak. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. Chur-chill. Beö-thy [e. halan-dzsázik.: bő-ti]. edz-dze. de nem egy hangot jelölnek. stb [Vö. 226. stb. fi-xet. pra-xis. Ka-ra-džić. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. esp-la-nade. A fontosabb szempontok a következők. ery-the-ma. Ped-ro.

Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Ma-vadé. Ke-ra-vill. Az azonos alakú szavak között több olyan van. stb. nemcsak a problémát okozó helyen. obst-rukció. parag-rafus. kivált szaktudományi munkákban. NOB. fi-lantróp. stb. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. nem tekintjük összetételeknek. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. kül-ügy. mikroszkóp vagy mikro-szkóp. ENSZ-ért stb. Ofo-tért. 234. prog-ram. NA-TO stb. stb. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. KISZ-esek. SZTK. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. hol-ott. inst-ruktor. Röl-tex. de: meg-int (= figyelmeztet). kataszt-rófa. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. Miche-langelo. mind alap-. demok-rata. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. a másik összetett szó: me-gint (= újra). b) A szóösszevonásokat. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el.). de: gép-elem (fn. az ismertebb elő. hogy az egyik szó az első. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. Belg-rád. pa-ragrafus vagy paragra-fus. inf-láció. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. konk-rét. prog-nózis. nem választható el: BVSC. SZOT. ing-ujj. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban.231. stb. hón-alj. diszk-rét. amelynek elválasztása kétféle. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. termosz-tát vagy termo-sztát stb. komp-resszor. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). . Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. MTESZ. ha elválasztásukra kényszerülünk. Int-ransz-mas. Bu-vá-ti. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. MLSZ. gépe-lem (ige). rek-lám. 232. Shakes-peare. Kö-zér-tig. épp-úgy. NDK-beli. as-piráns. ELTE-re. szindróma. Zág-ráb.

egy-előre. dez-informál vagy de-zinformál. nagyatá-di. deci-liter. 235. Dessew-ffy. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. egyszer-egy. ion-stabilitás. kivételesen. ugyan-is. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. kar-öltve. nagy-atádi. rend-őr. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. 236. külön-élés. extra-kromoszomális. vírus-interferencia. nemcsak a problémát okozó helyen. stb. tranz-akció vagy tran-zakció. vagy-is. mind-egy. fel-adat. inter-akció. Antark-tisz stb. ultra-projektométer. viszont-eladó. proto-plazma. Pál-ffy. mikro-klíma. Sok olyan idegen szavunk van. in-tranzitív vagy int-ranzitív. transz-urán. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. kis-asszony. meg-állás. anti-klerikális. melo-dráma. vasu-tas. stb. para-frázis vagy paraf-rázis. 238. vas-út. pre-klasszikus.még-is. fela-dat. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. vígope-rai. Bornem-issza. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. stb. dél-után. vígoperai. stb. Magyar-alád. zápor-eső. leg-alább. Za-laegerszeg. Tito-grad stb. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. vas-utas. stb. kilogramm. preklasz-szikus. infra-struktúra. szét-üt stb. milli-gramm. tölgy-erdő. leg-erősebb. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. Lenin-grád. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . szak-avatott. improduktív vagy imp-roduktív. Kis-ar (helységnév). a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. 237. Kis-oroszi. megál-lás. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. meg-öl. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. elektron-optika. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. stb. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri.

293–297. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 250–252. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 247– 255. a gondolatjel (vö.. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. tagolódását.. 290. 271. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 248. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. 240–242.. az idézőjel (vö... 266. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Nincs viszont szóköz a pont.).... 266.). a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő.. Az írásjelek szerepe kettős. Részben a mondatok szerkezetét. 265. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a felkiáltójel (vö..).. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. 250. 264. 260–261. c) Az egyszerű felkiáltó. 270.).. 244. Szóközt hagyunk a szavak. 256. .. a kötőjel (vö. 296–297. a vessző (vö.). 278.). 250– 252.). 240–242. 271. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.. 256–257.).. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után... a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.. a vessző. 243. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. 100. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. 248.. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. 266–267..AZ ÍRÁSJELEK 239. a felkiáltójel.... a kettőspont. a gondolatjel előtt és után stb... 299. a zárójel (vö.. 258–259. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.) A mondatokat záró írásjelek 240. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. 274.) a kérdőjel (vö. 246. 248. 256.. 256. 262. a pontosvessző (vö. 256. 272–273. 263.). 96.. 240–242. 245. a kérdőjel. 299. 275.. 268–269.. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 281. 256. 250.). 247. Stb. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni... részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. a pontosvessző előtt. a nagykötőjel (vö.. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. a kettőspont (vö.). 275.... 253.

meg. kenyér. (A főmondat kijelentő. ne üsse bele az orrát! Stb. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. vagy szemem világa veszett ki? Stb.) A többieknek egy takaró is elég. hogy úszik el a dinnyehéj. hogy az és. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó.) Folytasd ott. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. Kértem. és dühösen elrohant. aki még egy nyelven tud. – Közvetett felszólítást. hiszen nem jön már. s. minek neked kettő? Induljunk már. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. holnap indulhat! Figyeljétek. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. b) A tagmondatokat bevezető és. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. Éj van-e. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. úgy arat. akár nincs: Régi igazság. akár van kötőszó.) Az apja is Miska. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. hogyha késem. Ne várjunk rá tovább. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. 241. (A második tagmondat kijelentő.Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. utasítást kifejező. Szeretném tudni. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb.) 242. / És mindnyájan várnak énrám. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: . c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. mégis fekete az utca. mi a baja. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. család. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. / néztem. Stb. legyen ő is Miska! Sokat késik. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem.) Érzed-e. s. haza. Stb. meg. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. hogy azonnal menjen haza. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. A rakodópart alsó kövén ültem.

Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. 244. b)] A hasonlító több. ahelyett stb. mint öt. ahelyett hogy tétovázol! Stb. hogy derekuk ne törjön. Cselekedj. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. Fehér lett. Ha azt akarjuk jelezni. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. a port felkavarta. hogy tétovázol! Stb. mint a tavalyi.. – Ha azonban az anélkül. hogy pihent volna. mint a gondolat maga. Stb. 246. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. vagy ha jelezni óhajtjuk. Stb. égesd el! Stb. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. egyre jobbat akarunk. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk.Tündöklik. elemek az első tagmondathoz tapadnak. anélkül hogy pihent volna. [De vö. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. és az emberek arcába vágta. / a téli éjszaka. aszerint hogy. pont. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. / Esküszünk.. 249. eléjük nem teszünk vesszőt. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. Cselekedj ahelyett. ahelyett hogy stb. 245. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. aszerint. Stb. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. nyáron is azt hordta. vagy szabadok? / Ez a kérdés. Több mint öt évig élt külföldön. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. (Ilyenkor a több nem ragozható. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. mint a fal. Hat több. A mondatrészek közötti írásjelek 247. Stb.) d) Az anélkül hogy. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. (Ilyenkor a több ragozható: többet. mint ötöt stb. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. Stb.

ha azonos szerepű. meg. meg. [De vö. majd jóízűen falatozni kezdett. szépet. egy öreg diófát. Ég és föld között lebegett. Mivel a felsorolások végére tett stb. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. Stb. ceruza. hátravetett mondatrészeket vezet be. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. vagy kötőszókat): Tetszetős. illetőleg háromszor kezdtük újra. 248. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. A község tanácselnökének. meg. olvas. lelkes. d) alpont. Kétszer. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. az élet anyját… Stb. furcsa árok. Szeretett volna valami újat. meg a szalonnát. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. de helytelen elméletet agyalt ki. / Pocsolyás víz. a leány. meg a zöldpaprikát. Stb. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. álmos. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. búsak. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. s. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. sás. tinta. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. Sem testem. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. meg a kenyeret. s. Hol ehhez. Se pénz. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. [De vö. becsületes. Lehet jó is. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . és szegény nővérére.a) Az egymásnak mellérendelt. vagy azt választhatod. és a beszédben szünet van közöttük. vagy kötőszó áll. könyv. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. se posztó. a tőszomszédomat kereste. az éjszakai vihar kidöntötte. álldogál. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. furcsák. beszélget stb. 249. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. Aztán elővette a bicskát. Stb. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. Stb. sem lelkem nem kívánja. ír. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. vagy kabátot! Stb. Kertjük díszét.] e) Ha az és. nagyot alkotni. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). káka lakják. stb. A rózsának. hol ahhoz kapott. szorgalmas. Stb. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. rossz is. kapdos. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. s. [De vö. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. varrni tanult. Elhibázott. elé is pontosvesszőt kell tenni. b) alpont. d) Ha azonos mondatrészek között és.

e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. rangot jelentő. Maga János is ott lesz. áteveztünk a túlsó partra. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. Stb. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. fokozatot. Dömötör Béla. Stb. a lámpa mellé tette. Stb. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. Kossuth-díjas írónőnknek. Stb. minősítést. Szép Izabella SZOT-díjassal. nagyokat lélegezve. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. c). a szerkezetet csak a végén ragozzuk. Egész nap az erdőt járta. stb. 247. az irodalomtudomány doktora. A sok pásztor mind muzsikál. János maga is ott lesz. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. a feleségével együtt. 249. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés . Mózes Pált. Kállay Imre kandidátusé. -ve és a -ván. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. illetőleg: Kovács Tiborral. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. [De vö. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. az állami díjas mérnökkel. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. [De vö. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. népköztársaságunk nagykövetét. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Kiszaladt az udvarra. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. Nagybátyám szombaton érkezett meg. stb. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők.] e) A -va. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. Ma reggel nagy eső esett. 243. c) Ha a kitüntetést. Stb. kabátját magára kapva. Stb. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. Kálmán Etelkát. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. 250. városunk díszpolgára. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek.nem vesszővel. Stb. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. felszabadultan.

a baleset tanújaként. persze. Sok megszokott holmiját becsomagolta. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. amit javíttatni vitt. nyom). gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. 249. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. sajnos. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Bátyámat. les. 271. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. mint mérnököt. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. 251. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). de író lett. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. (De vö. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. István. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt.) Stb. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Stb. előbb hagyta elmenni a teherautót. 271. Ha a közbevetett szó. a műszakiakhoz osztották be. 252. névszók is (pl. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. nem tud eljönni. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba.) . (Vö.250. többször is kihallgatták. vesszők. Péter. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. az írásjelet a közbevetés után. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. megint késett. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. csak még a magnója hiányzott. [De vö.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. ezt a közbevetett mondatot vesszők. fagy. Stb. Stb. Stb. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. hohó! mind. hazugság. imádott / Jankóm… Most veszem észre. mint említettem. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. / Csúnya hazugság volt. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Stb. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. amit mondtam. beteg lett.

Stb.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. 255. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. Stb. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. Kisbetűvel kezdjük az idézetet.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. rátérünk a dolog lényegére. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . 149. édes fiam. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. és kisbetűvel kezdjük. Stb. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. tehát gondolatjelek közé tesszük. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. / ha süvít a böjti szél. Az idézet végére. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. a kötelességedet? Stb. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. gondolatjellel kapcsoljuk. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. ha úgy emeltük ki. (Vö.” Stb.” Stb. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. „Még kér a nép. „Ó. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. de idegenen sohasem. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. Stb. Az idézés 256. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. Tudod-e. 254. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. mint farsangi plakátok. Az olyan önálló.A megszólítás 253. és kisbetűvel kezdjük. mondat értékű kiemelt megszólítások után. eléje is. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. rongyban. Sándor. barátaim. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk.

edzett nemzedéket neveljen”. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. Stb. 257.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. hogy kisemmiztek. 258. hogy „testileg. ezeket gondolatjelpár fogja közre. láthatta. amire ne lennék képes a gyerekeimért. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. szellemileg egészséges. [Vö. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. gondolatjel van előttük.” Stb. – Ezt ledöntheti / Erőszak. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. hanem gondolatjeleket szokás használni. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. – Maga itt volt. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. a). melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. – Hova a pokolba? . utánuk viszont nincs. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. Stb. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Ugye. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. hogy nincs az az áldozat. b). és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Sok a teendőnk. Stb. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. 256. – Ne higgy neki! – támadt rá. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. Stb.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. Reménykedve kérdezte: – Ugye. az örökre élni fog. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja.

103. 94. c)]. csihi-puhi. 131. 262. irul-pirul [vö. a)]. ott-tartózkodás. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. foszforműtrágya-gyártás (vö. csak itt lenne már! Jaj. 138. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. a)).. édes-bús. d)]. szoba-konyhás [vö. süt-főz. eszem a lelked! Hova megy. gyémánt-hitemet. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok.). Ilyenkor az elhagyott közös . illetőleg a szóelemek határán három azonos. össz-szövetségi. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. messze szálltak! Stb. 265. gizes-gazos (vö. hé? Fiatalságunk évei. orrán-száján. néha-néha (vö. le-föl sétálás [vö. stb. kiegészítő megjegyzést fűzünk. ki-be ugrál. szállóigékhez. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. rövid pihenőt tartott. Stb. a)]. Széll-lel.– Maklárra. b)]. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. a)]. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. sírva-nevetve [vö. rokon-őrtüzek stb. stb. s mikor egy forráshoz ért.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. Hívták. b)]. 261. 139. 259. 97. haj. 139.. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. 100. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. aranyat lel – tartja a közmondás. örökkön-örökké. de mert hideg volt. 101. könyvritkaság-gyűjtemény. unos-untalan (vö. nem használunk idézőjeleket.). Mann-né. 103. bogáncsszívem. a)] b) A szóismétléseknek. jelszókhoz stb. kő-iszonyatját. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. dimbes-dombos. ha a mondat hangsúly. vissza-visszatérés. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. hidegvíz-csap [vö. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. Szokatlan. rendszerint csak az utolsó. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. meg-megállt. amelyekben a tagok. magyarázó. b)]. Ha közmondásokhoz. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260.). szövő-fonó ipar [vö. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. 98. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. 102. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. sarkigazságokhoz. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. nem indult útnak. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. Anna-Panna [vö. köd-gubában. Stb. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. [Vö. illetőleg elé. 139. de elfáradtam! Stb. 62.

(láttam az) angol– brazilt (ti. olasz– német (mérkőzés). június–július hónapban. stb. az első–negyedik osztályban. tavaszi–nyári. 168–169. lapon. Duna– Majna–Rajna-csatorna. kelet–nyugati. stb. stb. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). Osztrák–Magyar Monarchia.). b). a 128–9. 5-6 (darab). 179. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. szótárban). e. nyolc-tíz (napra). 158. [Vö. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. József Attila-díj. szótárban). német–franciás (ti.utótagra. i) Mind a betűkkel. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. zöldség. tizenegyezer-huszonnyolc stb. Rohonci-Arany-patak. József Attila-díja. Holt-Tisza. -szerelő és -javító üzem.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti.és gyümölcsfelhozatal. gépgyártó.). stb. (a) Videoton–Haladáson (ti. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. 10-12 (éves). 177. Nagy-New York. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. tej-. Érd-Ófalu (vö. az első–negyedikben. bel. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet.). tavasszal–nyáron. mérkőzést). stb.és gyorsíró. az I–IV. (Vö. Cseh–Morva-dombság. 1983–1984. 456. mérkőzésen) stb. 140. stb. kelet–nyugat irányban. osztályban. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. Csepel-sziget. francia–spanyol (határ). amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz.. Konkoly-Thege stb.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. 176. 263. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. stb. a tavasz–nyár folyamán. Arany-patak-völgy (vö. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. évi.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. [Vö. június– . Magyar–Szovjet Baráti Társaság. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. stb. 289. 753 – i. Balassi-strófás. Kál-Kápolna. Kazinczyverseny. sz. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. budapest–bécsi. Ménesi út 11–13. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb. szakos) stb. (Vö.. Vas Mihály-hegy (vö.és külkereskedelem. 178.

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

D. (= című). k. Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. az MTA. a szerk. stb. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. Mo. m. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. N. é. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. (= magasföldszint). stb. kb. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. Y. i. N (= newton). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. rkp. vö. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. stb. (= Boldog új évet kíván). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. B. ( időszámításunk szerint). pság.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). (= saját kezével). (= s a többi). km kiejtve kilométer. sz. (= körülbelül). az Áfor. (= vesd össze!). A rövidítések 277. (= nota bene!) stb. (= az igazgatóhelyettes). stb. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. (= gépkocsi). (= rakpart). mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. NB. az i. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. (= római katolikus). (= a felelős kiadó). HTSz. (= Debrecen). Bp. (= annyi mint). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. ú. k. s. v.. cm (= centiméter). (= mint vendég). k. (= New York) stb. kiejtve Budapest. m. Szfv. r. (= Székesfehérvár). (= a szerkesztő). km (= kilométer). (= magyar). gk. mfszt. (= Magyarország) stb. – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. a tsz. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. Sok rövidítés azonban a kis. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter).A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. m. (= parancsnokság). K (= kelvin). (= az idézett mű). kiejtve utca. ÉNy (= északnyugat). az szb. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. k. m. stb. . (= általános). Na (= nátrium) stb. a f. a Mahart. az OTP. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat.

278. n. dec.) mellől is elhagyható a pont.-nek (= kerületnek). Rbl (= rubel). (Vö.-ban (= utcában). alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. (Vö. K-mal (= káliumot.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). Salg. rég (= régies forma).. A á. ol (= olasz) stb. húszan leszünk. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. Ft-ot. ALAPTERÜLET: 100 m2. Ft-tal (= forintot. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u.Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. ker. 278. ált. 279. 279. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. ápr. °C c. bp. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. 282. ha szótárakban. ú. é. cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . ol. A rövidítésekhez. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). (Vö. rég. lexikonokban stb. stb. Celsius-fokkal. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). délben érkezünk. uaz (= ugyanaz) stb. °C-kal. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. alsó). aug. MW (= megawatt). (= év nélkül).. nagy tömegben fordulnak elő. 281. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. 280. CS (= Csehszlovákia). é. NL (= Hollandia). sin (= szinusz). k.-i B. (= alatt. é.-kivonat stb. m2-es (= négyzetméterenként. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). Kb. a vegyjeleket: S (= kén).és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. fszla. m2-enként. (= Salgótarján) tb. ÉK (= északkelet). v (= sebesség). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. °C-on. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). az elő. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. stb.. stb. m. 282. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. (= december). Celsius-fokos) stb. alatt. hl (= hektoliter). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. K-ot. négyzetméteres). Cl (= klór). jelekhez stb. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő). az égtájak rövidítését: D (= dél). káliummal). ÉK-en (= északkeleten).) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. a. a mértékegységek jelét: g (= gramm). áll. 282. °C-os (= Celsius-fokon. jelekhez stb. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt.. forinttal). Stb.

f. ig. v. km km2 K. isk. K K k. dec. kg kk. dr. du. Ny o. felv. N. i. olv. igh. jegyz. h h. Pa (P. l. s s. m m. Ifj. N. h. Id. ind. E Ft É ÉK em. fej. i. köv. f. pu. l l. mb. m. f f. kb. okl. fszla. f. v. jún. fszt. hl honv. hó ford. min min. m. r. hiv. stb. özv. é. J jan. f. ifj. ny. DK dkg v. Ft g gimn. évf. f. sz. h.cm3 csüt. m. krt. D db de. ker. M Ft m2 m3 máj. v. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. okt. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. H. dag dl dm DNy Dr. id. mm Mrd Ft N NB. p. megh. v. ill.) pl. i. m. ÉNy érk. k. év febr. nov. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . é. Özv. márc. i. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. e.

téesz. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). URH (= ultrarövidhullám) stb. TDK (= tudományos diákkör) stb. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). DNS (= dezoxiribonukleinsav). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). ahogyan a tulajdonneveket: . tbc (= tuberkulózis). tébécé. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. tsz (= termelőszövetkezet). esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). szül. ui. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. NE (= nemzetközi egység). szerk. kétféleképpen írjuk. V vö. szám(ú) század szeptember szerkesztette. Szt. vb (= végrehajtó bizottság) stb. kétféleképpen írjuk. uo. ún. ti. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk.sz. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). 284. vagyis azokat a mozaikszókat. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). vagyis azokat a mozaikszókat. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. tvr. Y. v. szb (= szakszervezeti bizottság). amelyek (nyelvünkben. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. EKG (= elektrokardiogram). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. úm. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). t t. Ui. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. sz. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. tehát úgy. szept. ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. tévé stb. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). A betűszókat. UNESCO (= United Nations Educational. u. W X. tv (= televízió). Scientific and Cultural Organization) stb. kisebb-nagyobb szórészletekből. vsz. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. A szóösszevonásokat. tc. PVC [= poli(vinilklorid)].

Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. SZOT-üdülő. tévézik stb. . 94. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. a tmk-ban. TDK-s stb. stb. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. radar (= radio detection and ranging). Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). tsz-tag. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. fényszövbeli. trafó (= transzformátor) stb. kolhozban. MAFC-os. e.Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). Reklámcélokból stb. tbc-s. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). e. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. LSD (= lizergsav-dietil-amid). Ofotért-üzlet. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo).) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. telexezünk. gyesen (van). a Hungexpónál stb. URH-adás. stb. (a) trafója. gyes (= gyermekgondozási segély). A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. az Elzett-től stb. UEFA-torna. tehát úgy. Áfor-kút. tv-zik (v. Alitalia (= ala italiana). a tsz-szel. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. 29. a Röltexszel. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. KISZ-es. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. ALITALIA stb. DNS-sel.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. De értelemszerűen: a Keravill-lal. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). kisker (= kiskereskedelem). 285. 286. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Beruházási Vállalat). Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). a MÁVot. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. (Vö. az ENSZ-szel. TDK-dolgozat. szb-titkár. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). o-t: az MTA-nak. (Vö. Alitalia-iroda. Fényszövlaboratórium. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. komszomolista stb. OTP-kölcsön. az Alitaliánál. tv-közvetítés. az ELTE-n. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). o-t: stukák. Ofotért (= Optikai. telexszel. 287. telex (= teletype exchange). stb. az ETO-hoz stb. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. tévézik).

.b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. tévéközvetítés stb. pont szól. trafótekercselés stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. téesztag.

Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. háromnegyed óra múlva stb. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. a 10–12. – Kétezeren felül. ezer. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. tízféle. 5 órakor. A számokat a következőképpen tagoljuk. ha a szám toldalékos alakban.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. százezer.-nak futott be. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. 3. másrészt az időpont. ezernek. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. 15 méter szövet stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. hatvan után. osztály. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része.) 291. 289. tizennégy. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. stb. a 8. oldalon stb.. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1.. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. . ötvenháromezer. (A keltezés e tekintetben kivétel. 296. tízmillió stb.-ba jár. arra nincsenek határozott szabályok. mikor számjegyírást. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. húsz. harmadmagával. pénzösszeg. Hogy mikor használunk betűírást. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. 65 téglát stb. háromnegyed négyre stb. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. harmincnyolc egész egy tized stb. 353 864. 4. az öt.-ben stb. 9710. fél tizenkettőig. a 10. 3 Ft 50 f. A számokat írhatjuk betűkkel is. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. számjegyekkel is. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. másrészt akkor. de: 20 611. két harmad. a Tutaj u. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. mérték. ha az ezres után a szám még folytatódik. 5826.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. s a jelzett szó főnévi értékű. hatvankétmillió stb. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-kel. évi. nyolcszázkilencvenhat. sor. 5 602 164. 1978. ezerhétszázhetvenkettő. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. vö. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. kéthetenként stb.

márciusban.. VII. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. stb. 16. de: 1918 októberének végén (vö. 1983. 295. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 1983/1984.5. osztály. stb. agyideg. 4. s utána pontot teszünk.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. Petőfi u. október végén. A v. osztály. de: 1848 márciusában (vö. IV/A osztály. Egyébként egyaránt helyes: 3. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. 1983. 28. de: 1918 folyamán (vö.) stb. 365 nap. III. 1983/84. kötet. XIX–XX.16. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. A római számok visszaszorulóban vannak. 295. NB I. a napot mindig arab számmal írjuk. 295. 2500 Ft stb. IV. nov. század v. XIX. 1983–84. Gergely. 11. A keltezés 293. október havában 1918. 1848. v. őszi. v. 295. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294. 1983. IV. arab számmal is. Béla. de: 1944 őszén (vö. IX. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. 4/a osztály. IV/3-as körzet. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. 38 tanuló. v.) 1848. október folyamán. kongresszus stb. 28. 295. illetőleg jelölhető római számmal is. XI. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. kötet v. november 1983.) 1918. évi 19–20. tavaszi–nyári 1918. s utána pontot teszünk. 8. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. század 1944. XI. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. III. ágyéki csigolya stb. kerület. március 9. 2. 12. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . Terjedőben van a pontok nélküli. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. áprilisi 1983.) 1945. század v. 28. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983... 28. a v.413. stb. II. XVI. évi 1983–1984. 20 611. 37. március–áprilisban 1919. század. Rákóczi Ferenc. 292.

ker. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak.. márc. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. elsejéig stb. december 10. 6–8. 297. 1-jei. vagy: 1983. Rákóczi út 28/A II. Az elseje. között. 10/B Budapest VII. Ha a napok sorszáma után névutó következik. 4024 Kis János Miskolc Pf. egy sorba írt lakáscímeket. de: 1983. Budapest VII. 20 3500 A folyamatosan. április 4-ig vagy 4-éig. kerület. stb. II. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 296. szóalakok számjegyes írása: 1-je.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi.. 1848. Más esetek 298. 2700 . rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. de: 1983. december 20. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. Az elseji v. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 1-jéig stb. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. 10/B 1072 Szekszárd. II. óta. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. és 31. Kadarka u. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. 10. december 20-a és 31-e között. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 1jén. Rákóczi út 28/A II. em. 12-től vagy 12-étől. 15-én. Rákóczi út 28. Magyarország 1514-ben. 4–6. em. elsején. december 10-e óta stb.

35-ös stb. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. .35 stb. 10. 10.35-kor.35-ig.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful