MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. . Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. és felmérték. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. a nyelvi tudományban új nézetek. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. az az életünk alapjaiig ható változás. 1954. a 10. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult. amely társadalmunkban így is végbement. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató. mert nehéznek vélik. az írással élő emberek igényei megnövekedtek.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. hogy a helyesírás állandósága. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. időszerűvé tette. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. 1954 óta mind beszélt. Mégis célszerűbb volt megtartani. ha szünet nélkül gondozzák. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét.. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. módszerek jelentkeztek. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. Az a minden irányú fejlődés. mint bármikor ezelőtt. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. az iskolai oktatás kiterjesztésének.

s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. Egyes személyek. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. A szabályokra. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. gazdasági. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. az alakváltozatokat. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. ésszerűbb a 10. áttekinthetőbb. Ebből az is következik. s ezért elszigetelődnek. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. a betűrendbe sorolást. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. . amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. kiadásbelinél. kiadásban csak az. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. A címszók után következő. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. törekedtek. a 10. kimaradnak a fejlődés nagy áramából. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek. helyeselhető írásmódokat.). Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. – Bár a 11. utalószámok hívják fel a figyelmet. az egyes pontok elrendezése szervesebb. Számos esetben lehetőség nyílt arra. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá.Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. a nem közismert. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. szabályzatunk 11. csak kevés szó írása módosult. de ezek tagolása. főként a 10. Annak ellenére. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény.

. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. április 24-i ülésén megadta. Ezzel lehetővé tették. Így lehetett a 11.és Irodalomtudományok Osztálya elé. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés.* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. és róluk véleményt nyilváníthassanak. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. * A magyar helyesírás szabályainak 11. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984.

SZABÁLYZAT .

a) Írásunk betűíró rendszerű. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. Helyesírásunk betűíró. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. stb. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer. illetőleg az ezt tükröző. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. c) A magyar írás hangjelölő. . A magyar helyesírás 2. hanem hangokat jelölő betűk. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. latin betűs. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. rögzítő és irányító szabályrendszer. szemben az olyan írásokkal. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához.

egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb.. azaz egyetlen írásjegy: e. dz. Őze stb. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. f. é. Dzs. 10. v. sz. csökönyös stb. A magyar betű vagy egyjegyű. ö. R. iparkodik stb. Izland stb. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. g. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. o. dzs. gy. húr. u. m. z: pálma. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb.. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. Óbuda. r. A mássalhangzók írása 7. zs: batyu. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. ty. . l. ő. Gy. dzs. c. 5. Új Írás stb. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. t. űr stb. ly. r. v. egy részük ékezet nélküli. sz. fejtegetés. zs. stb. k. nyolc. d. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. Zs. c. Ő. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. C. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. véreb stb. Mássalhangzóinkat egy. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. ü. p. ű: játék. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. b. ú. ty. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. ó.A BETŰK 3. ny. Ázsia. r. í.. Ürményi. és vannak nagybetűink: A. á. hős. e.) A magánhangzók írása 4. Mind kézírásban. s. 8. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. mint a kisbetűkre: Ökrös. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. ü: ceruza. i. közül. s. Stb. í. 6. ő. zs.vagy többjegyű. n. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). (Vö. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. szikes. h. stb. gy. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. 5. kér stb. lódít. vagy többjegyű. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. stb. j..

A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. tty. dz. E. c. y. stb. S. TILOS A DOHÁNYZÁS. é. 227. h.. 9. á. X. i. CSKP. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. Z. cc. W. Ü. gy. w. r. … P. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb.] 8. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). ll. f). B.) 12. ny. Q. Régi. 87. t. ú. ű.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. kk. lly. (Vö. vv. e. n. hh. ő. ddz. Z. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. É. eddzük. R … V. Ő. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. k. edz-dzük. z. V. nny. D. Sz. T. G. ggy. Dzsingisz. aggot. ddzs. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. O. f. 15. ly. Ó. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. u. (Vö. 283. Zs. 3. jj. Zsolt stb. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. GYSEV stb. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. asz-szony-nyal stb. ó.. asszonnyal stb. díszszemle stb. kellett stb.: gál] ch = cs: Madách [e. q. vö. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. gg. ty. Á. H. z. mm. ssz. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. sz. J. Szolnok. 226. w-t. pp. Y. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. (mondat). Az ábécé 10. Gy. l. Dzs. x. Cs. zs.: madács] . m. ss. K. s. L. alakjuk a következő: A. F. Ö. zs. 5. Ny.. (Vö. I. d. [Vö. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. C. j. Ú. 157. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. rr. 8. Ű. v. b. ff. r … v. cs. tt. U. zz: add. dzs. [De elválasztáskor: locs-csan. Dz. nn. Í. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. g.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. dd. ö. fénynyaláb. R. ü. Zs. stb.. Ty. Nyár van. í. o. zzs: loccsan. M. P. p. N.) 11. Ly..

piaţa [e.: sós] y = i: Kölcsey [e.: bolonya].: dzsúl] cseh: Dvořák [e. lexikonokban.eé = é: Veér [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók.: özsen].: nim] német: Schäfer [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. quattrocento [e. . Živogošće [e.: cucor] s = zs: Jósika [e.: csát] ts = cs: Takáts [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. Škoda [e.: skoda] francia: Eugène [e. pont szól.: verter] olasz: Bologna [e. 13. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: tirgoviste]. való eligazodást segítik.: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15.: vér] eő = ö: Eötvös [e. névsorokban stb.: grinics].: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: józsika] th = t: Csáth [e. Werther [e.: gimarajs]. melyek a szótárakban.: török] oó = ó: Soós [e. Nîmes [e.: dvorzsák].: piaca] szerbhorvát: Đurić [e.: kölcsei] stb. joule [e. A fontosabb általános szabályok. cz = c: Czuczor [e.: séfer].: takács] w = v: Wesselényi [e.: veselényi] stb. pont tartalmazza.: gyúrity]. A betűrendbe sorolás 14. A betűrendbe sorolás az az eljárás. piranha [e.: piránya] román: Tîrgovişte [e. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé.

(Vagyis: bb = b + b. tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. . ddzs = dzs + dzs. háromjegyű) betűtől. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. stb. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. ggy = gy + gy. stb. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. stb.) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. (Vagyis: ccs = cs + cs.és a nagybetűk között. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. háromjegyű) betűtől. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. rr = r + r. stb. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb.

Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb. u – ú. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni.d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. mint az egyszerű szavakat. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. kartotékokban stb. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb. – A . – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. i – í. o – ó. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. e – é. tárgymutatókban. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. ö – ő.

j. (ch = c + h. illetőleg idegen betűket. q.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). h. . sch = s + c + h. stb. w. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. l. sem az idegen betűk mellékjeleire. b. Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. ch = c + h. enciklopédiák. Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. v. k. önálló egységnek számít. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. p. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. t.). i. 15. f. c. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. x. y. r. m. cz = c + z. e. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. stb. g.). az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. Ebben a rendszerben mind a magyar. 16. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. z. – Az idegen betűk közül azok. n. s. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. atlaszok és térképek névmutatói stb. d. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. u. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. o. oe = o + e.

gyí. tíz. bácsi. új. hogy általánossá válásukat segítse. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. zöld. 27. „ellemez” stb. fény. stb. „házbul” stb. Az i. színez. gyűjtemény. súly. súlya. ú. ü és az í. helyesírásunkban már általában kialakult. Peti. régies) kiejtésűek. szín. -t. -ve. hűsít.) 22. „ákác”. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. köznyelvi alakok. súlyos. Szavaink többségében az i. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. . Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. nini. „szöllő” stb. jelek. stb. szíves. -kor. szívből. kicsi. ű-t. a „kőrut”. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. illetőleg a szóbelseji í. u. „kő”. ugat. hogy a szóelemek (szótövek. az „erőssen”. fut. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. kell. -talan. ízes. kikirikí stb. „nígy” stb. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. gyűjt. négy stb. néni. nyí. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. színes. íznek. formákkal. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. tűk. szalma. szív. húsz. hús. újra. ű 20. -j. tű. A szótövek írása 19. ír. stb. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. hűsek. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. stb. hűs. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. -s. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. gyűjtjük. újabb. fizet. 21. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. -tól.). például a kísér. csicsí. véd. ú. -bb. ürge. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. húsok. füst. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. zrí. tűvel.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. kifli. -n. szemben a nyelvjárási (ill. -va. u. „köppeny”. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. hogy mely esetekben írunk i. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. -től. képzők. „ződ”. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. „szóma”. ű: íz. ezért az írásban kerülendők. u. akác. régies) „késér”. (Vö. 18. házból stb. illetőleg í. Mari. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. rí. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. formák nyelvjárási (ill. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. ü-t. újság. ú. -telen. húsból.

apu. szomorú. könnyű. stb. áru. 24. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. stb. stb. de: tized. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. Hosszú í. A lány. saru. háború. szörnyű. stb. írok. de: zsiradék. gyalu. tizen-. zsíros. nagyszerű. általános használatú. lány – leány. savanyú. batyu. fésű. menü. ürü. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. tízes. zsalu. mienk – miénk. stb. A tőváltozatok 26. lapu. – húsz. kapu. gyanú. gyepű. bújócska. kinn – kint. stb. hindu. eskü. amelyeknek a végén az u. A csepp és a csöpp. hosszú. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. ú. választékos hangulatú. dől – dűl. A hova és a hová. (Vö. rá stb. kátyú. ü rövid: adu. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. varjú. fiú. 34. rá – reá. mért – miért. csoda – csuda. alku. tied – tiéd. 27. a lenn és a lent stb. gyűrű.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. ű van: domború. bábu. gyűszű. de: irat (főnév). gyönyörű. fenn – fent. betű. hamu. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. szú. Vannak olyan szavaink. csepeg – csöpög. foltoz – foldoz. bürü. fedél – födél. seprű – söprű. falu. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. – ír. – tíz. levő – lévő. szaru. koszorú. lábas – lábos. homorú. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. önálló szóként egymással váltogatható. Hosszú ú. Icu. írás. huszad. zsírt. húszas. Vannak azonban olyan főneveink is. gyerek – gyermek. irodalom. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. csendháborítás stb. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. reá stb. föveny – fövény. borjú. tízen. iroda. tanú. huszon-. . csorog – csurog. faggyú. revü. mű. cseppfertőzés.) Az alakváltozatok 25. (Vö. 21. gömbölyű. – bújik. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. bújjon. de: huszadik. A melléknevek végén mindig hosszú ú. stb. daru. hova – hová. seprű. stb. a csend és a csönd stb. a leány. írat (ige).23. satu. húszat. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl.

az MTA-t. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. heroizmus. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. hipnotizál. stb. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. ma is élő kettős alakok. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. stb. ú. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. stb. 32. a legtöbb toldalék előtt á-ra. fésű. A borjúk – borjak. ú – u. hipnotizmus. lencsével. Tompával. ráckevei. borjút – borjat. stb. például: lét – levet. de apát. [Vö. 206. Ráckevéig. ü van: borul. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. ű. stb. faluk – falvak. bujdosó. szók – szavak. köpű. ű – ü váltakozást mutató főnevek. stb. szociális – szocialista. stb.) 29. látsszék és lássék. (Vö. de: düledezik.bújtat. bár az a. A ború. de: bujkál. dülleszt. A metsz. akadémista. de: Ráckevén. – lencse. tetűk – tetvek. ill. 31. de: lencsét. bosszú. Ráckeve. dűlő. 81.) A toldalékok írása . dűlt. hegedű. apai. b) Vannak viszont szabályos í – i. csepül. lencsék. illetőleg é-re változik: apa. 286. – akadémikus. dűlve. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. – dűl. a)] 30. köpül. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. zászlója – zászlaja. (halas)tót – (halas)tavat. szuverén – szuverenitás. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. ill. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. tetsszem és tessem stb. apátlan. bosszul. (Vö. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. – Hasonlóképpen: Tompa. hegedül. köszörül. – De: akadémia. stb. hérosz – heroikus. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. szlavisztika. csepű. erdője – erdeje stb. stb. szocializmus. de: Tompát. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. dülöngél. ironizál. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. hipnózis – hipnotikus. irónia – ironikus. lencseféle. derű. derül. az ELTE-re. fésül. az MTA-nak. varjúk – varjak. ELTE. akadémizmus.

erős rugójú. ezért egy t-vel írjuk: hajót. fésülködik. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. -ről és a -tól. hosszú szempillájú. -stül határozóragnak: magyarul. a -ról. A tárgy ragját.. hússzor. holnapig. -ódik. stb. az -ig határozóragnak: városig. fától. mozdítva. billentyű. szivattyú. . sárgát. kérdi. mellől stb. voltaképpen. fehér falú. felől. feleségül. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. a főnevek -tyú. mögül. (vö. például.33.. felül és fölül.. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít. (kivéve: túl). kergetőzik. -ozik. stb. végül. 38. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik.. A mássalhangzók a toldalékokban 37. fordulva. állandósít. bőkezű. írni. mérkőzik. -közik: kínálkozik. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. belül. az -ul. pezsdülő stb. dalolni. pezsdül. keresztül. -ül végződésének: alul. -ből. 24. -ózik. kerület. csengettyű. gömbölyödik. éles elméjű. a -szor. veszkődik. -kődik: rázkódik. pörgettyű stb. kecskeméti. közül. nagy kiterjedésű. az -ú. kerül. öltözik. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. -ödik: alkonyodik. lapos tetejű. -kőzik: zárkózik. nélkül stb.. buzdít. -kozik. könyvet. -kodik.). -őzik: hallgatózik. A -képp. valakit stb. tanít. töpörtyű. tiszta vizű. -dül igeképzőnek: gyógyul. jószívű. nézi. tanító. cipőstül. a t-t. építmény. állandósítani stb. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. -től határozóragnak: szobából. hatkor. tetőről. -ől végződésének: alól. mindig röviden ejtjük. -jú. többször stb. stb. tulajdonképpen. -ül és a -dul. csőstül stb. -ű. mindig stb. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. nyolc órakor stb. négyig. -ködik: árulkodik. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. -jű melléknévképzőnek: négylábú. elől.. mozdít.). -özik: fáradozik. -ül és a -stul. családostul. egyöntetű formájuk. -kódik. házról. sast. sarkantyú. (vö. gyógyulás. kertjei. víztől stb. szürkületkor. ötször. 23. törülközik. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. -ődik: oldódik. A helyesírás ezeket rögzíti. a -ból. a névutók és a határozószók -ul. buzdítás. A magánhangzók a toldalékokban 34. mérsékelt árú. másképp. erdőből. ruhástul. kezdődik. 35. házai. hátul. -kózik. fordul. öklömnyi stb. nyolcat.. dugattyú. egyenáramú. 36. hazáig. -tyű és -ttyú. -ször határozóragnak: háromszor. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor.

-tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. -tatik. -tyű és a -ttyú. közt. vagy -tat. fosztóképzős származékokban is. elvégzett (munka). távolabb. a t végű névszókhoz pedig -talan. pléhvé. -vel és a -vá. kinyittatik. szebb. -ll képző: fehérlik. a -t. szőjed stb. Pécsett. kéklett v. stb.). stb. stb. idd. sződd. -tet formában járul.. kevésbé. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t.. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. -tt igenévképző: bérelt (lakás). de: észrevétlen. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. fűtetlen. de: (búzát) arattat. (szobát) festet. kitűzött (cél). piroslik. kösöntyű. -tt a névutók végén: iránt. a -b. taníttatja (a lányát). (kenyeret) süttet. szerint. kéretik. Tehát (új üveget) bontat. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük. stb. -et. -tt időjel: folyt. Az -atlan. bont). (ablakot) nyittat. alatt. kitalált (történet). kővé. a -d. képzetlen. 45.. -tet a képző. Kaposvárott. kevesellem.. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. (vasat) gyűjtet. Vácott. helyesebb. egyes szám 2. a -t. stb. idősebb. -etik. foglaltatik. (vö. a ’valamilyennek látszik’. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. csengettyű. -telen változatában járul: csorbítatlan. fedetlen. zöldell. hatott. kicsinyli v. akkor -at. stb. nagyollom.39. -etlen képző van a befejezetlen. Kaposvárt v. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. stb. mögött stb. csehvel. személyű rövidebb formában: írd. csengetett. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. kivéve: át és hosszat. stb. fölött. dobott. kihirdettetik. parttalan. éretlen. edd. akkor -tat. kicsinyelli. -bb középfokjel: idősb. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. -et. . például: babával. élettelen. 45. kente. kevesebb. (könyvet) köttet. A -val. nézd. barnállik. viseltetik. úttalan. arat). ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. (vö. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. megrótták. hitetlen stb. hallottuk. – És természetesen: megadatik. helyesbít. vetetlen. ill. stb. (erdőt) irtat. felforrt (víz). 66. jobb. tolattyú. osztatlan. sértetlen stb. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. sejteti (vele). a -t.. mosott (ruha).. fegyelmezetlen. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. sötétlik. kékellett. -etlen. De: helyesel.. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl.). Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. stb. érett stb. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. Győrött. mássalhangzó után nem. varrtuk.. keveslem v. 41. stb. gyűjtetik. között. stb. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét.

vegye. értem – érettem. higgyünk stb. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. lopódzik – lopózik.) 44.. stb. Írásban is helyes tehát mindkét forma. moss – mossál. Mind az igék. 80–81. iszik.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. emberré. stb.). igyekezik – igyekszik..) Toldalékolásbeli kettősségek 45. higgy – higgyél. legyen. mondta – mondotta. jöjjön.(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. lőjön. lesz. most – mostan. szénnel. visszük. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. írj – írjál. érted – éretted. küldte – küldötte. vigyed. hidd – higgyed. tűrniük – tűrniök. dobd – dobjad. 39. öntözzön. várniuk – várniok. azzal – avval. tegyek. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. kicsinyli – kicsinyelli (vö. Allahhal.. vesz. állsz – állasz.). 68. keveslem – kevesellem. öregedik – öregszik. sz. épp – éppen. kezdték – kezdették. add. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. A hallgatódzik és hallgatózik. hogy – hogyan. dobj – dobjál. 83–84. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek.. mint . kérj – kérjél. higgyen. nincs – nincsen. vesszen. 66. nézzük. nyomatékosabb felszólítás. 82. 43. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. moss. igyál. dolgozz – dolgozzál. rég – régen. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. vágd – vágjad. vágj – vágjál. szégyellni – szégyelleni. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. -vel és a -vá.) 43. tesz. 39. látniuk – látniok. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. 55–58. lopóddzék stb. stb. az evvel és ezzel stb. írd – írjad. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. oly – olyan. hidd stb. peddzük stb. dohhal. (Vö. vájd – vájjad (vö. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. között nemigen van különbség. z. hullt – hullott. Viszont az írj. rugdalódzik – rugdalózik.). nézd – nézzed. toldták – toldották (vö. (Vö.) – Az eszik.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. jósággal. mosd – mossad. nézz – nézzél. ezzel – evvel. kérd – kérjed. 75. 77–79. itt – itten. például: dobbal. fújjon. szőjön. (Vö. rosszallnám – rosszallanám.) (Vö. mint a -j módjel. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. szeretniük – szeretniök.

Több szavunk összetett. szakít. lejjebb. Bár a benn. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. szaggat összefüggését sem az akaszt. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. 47. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. hétköznapi használatú. 49. kevesellem. régiesebb. a második a lélek szóból származik. fent vagy fönt. keveslem. lent. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. Nem tartjuk már számon az aggat. szakad igék tövével. lenn szavakkal függenek össze. kissé ünnepélyesebb. fakad. bent. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. A be. bár az első a kéz.az írjál. akad. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. elavuló formák. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. faggat. kijjebb. fenn vagy fönn.) 48. küldte. A látniok. kinnlevőség stb. higgyed stb. feljebb vagy följebb. bennszülött. kinn. adjad. fenntart vagy fönntart. mossál. fenséges. (Vö. Az állsz. érte stb. küldötte. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. fakaszt. A szóelemek elhomályosulása 46. szeretniök stb. kint. az állasz. fel vagy föl. érette stb. .

tehát . fusson (= fus+s+on) stb. e. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. néztük (= néz+t+ük. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. állatbarát (állat+barát) stb. e. stb. az összetételek.: nyoldzban). a jeles és a képzős szavak. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. Vannak olyan mássalhangzópárok. mind a toldalék.: kertye). amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl.: nésztük). A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. illetőleg a fut igének fus. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je.a felszólító módban használatos töve. fusson esetében pl. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. másrészt pedig azt.. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá.: szálnak). e. a házban. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. a másikat a hangszalagok rezgésével. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). A házzal. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. szállnak (= száll+nak.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49.: kösség). csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. nyolcban (= nyolc+ban. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. e. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. község (= köz+ség. A ragos. kertnek. hiszen pl. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. barátaival (= barát+ai+val) stb. barátfüle (= barát+fül+e). a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. tehát zöngétlenül. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. lóval stb. e.

s–zs. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . de maga nem zöngésülhet. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. 53. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. Ilyen párok: p–b.zöngésen. – sz+s és z+s = ss. t–d. – sz+zs és z+zs = zzs. A h-nak nincs zöngés párja. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. 52. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. – s+sz és zs+sz = ssz. k–g. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. cs–dzs. így zöngétlenít ugyan. de nem zöngésít. f–v. – s+z és zs+z = zz. ty–gy. gy. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. d+c és gy+c = cc. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. A beszédben az n hangot p. d+cs és gy+cs = ccs. sz–z. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). c–dz. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v.

ty és gy hangjának. -játok.) 54. -jük. -juk. -jai. -juk. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. 55. vagyis -ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. -játok. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb. 80–81. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. hanem megtartja a szavak eredeti ny. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást . száraz zsömle) kisszerű (v.. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. (De vö. -jaik járul. -juk. 56. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. 83–85. Ha az anya. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. atya és bátya névszók csonka tövéhez.

a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. -jei. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -jeik járul. illetőleg ll hangjának. -ják). a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Ha a t. vagyis -ja. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -játok. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel).az írás nem jelöli. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jaik. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. Ha a t. -je. s így mind az ige végső mássalhangzóját. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -jük. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. -juk. -juk. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . s így az igék eredeti l. -jük. 58. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. -jai.

gysz. natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. d+s. A t+sz. 59. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb.fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. Ha a toldalékos szó belsejében. ts. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. mecc acc eccer (v. A mássalhangzó-kiesés . Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. a t+s. ds. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. hanem az eredeti tsz. dsz. d+sz.

alakokban. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. tehát: kezd+d = kezdd. 94. küldd.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. oldd stb. fedd be. ill. (megkérdezték a) vádlottól. mind a -d személyragot. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. (De vö. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). 60. (a) szebből (kérek). edzd. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. expressz-szerű. (Vö. (v. orra (bukott). mert a -szerű. 94. védd stb. 94. puff-féle stb. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. össz-szövetségi stb. formákban is..) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. kezdd. Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v. válllövés. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. fújd stb. mondd. nyomd. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. (nem jól) hallak. (Vö. kör).. ill. fedd meg stb. hívd. tépd. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját.61. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. -be). Az l és ll végű igék . hanem az áldd. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. stb. szidd. mosd. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62.. 49. balett-táncos. szedd.) A d végű igék 63. tudd.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. (Vö. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. nézd. sakk). aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. hordd. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. hagyd. játszd.

rí. legelik. Egyéb esetek 68. sződd. állomás. nőtt. (nagyra) nőtt (fa). gyullaszt. zöldellő. de: gyullad. -tök személyragos alakjait. rójuk. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. kicsinyellné v. nyűdd. nőtök. – De: rívok. stb. nőj. málljanak. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. rosszallás. 39. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. stb. sarkallik.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. kékellik és kéklik. kékellő és kéklő. (Vö. keveselli és kevesli. kevesellette.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. szállna. de: kevesellem és keveslem. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. Néhány ll végű igének két alakja van. rövidebb változat: kevesell. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. rója. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). szégyellni. nősz. 39. rítok. 45. zöldellett.. szólás. kicsinyellés és kicsinylés. kicsinyellő és kicsinylő. rosszall. szégyell. stb. növendék. rosszallhatjuk. (Vö. jövök. szálloda. rovok stb. zöldellik. zöldell v. egy magánhangzó utáni ll-es. de: dülled. kicsinyell. stb. pl. mállottak. rótok. fullaszt. lődd. kevesellte v. zöldellt v. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. múlik. nő. nőttek. mind pedig l-es származéka él. múló. 65. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. lövő. . 66. gyúl. fúl.64. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). de: sarkalatos. róttak. szégyellem. jövedelem stb. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. (fába) rótt (betűk). száll. jöhet. legel. rívás stb.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. állt. de: fullad. legelő. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. stb. rísz. (Vö. 39. 60. rósz. stb. dülleszt. málló. stb. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. de: torkolat. Múlt idejű alakjaikban. cipőt). ríjon. szégyellheti. kicsinyellené. (Vö. mállik. de: kicsinyelli és kicsinyli. Egyes szavaknak mind ll-es. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl.

sah. egyedül. jöjjenek stb. 73.. moh. 72. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy.. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. juh.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. de egy s-sel írjuk: kisebb. méhvel. egyre. csehet. 83. Zilah stb. újra stb. mint a többiben: leszek. – Hangzik a h ezekben: csehek. 42. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. mint a példák is mutatják. 70. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. ujjak. enyh. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. vagy magánhangzóval járul a tőhöz. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. 83. stb. Írásunk a szókép állandóságára. magasan. ujjat. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . jöjjön. stb. erősek. a szavak minden alakjában jelen van a h. stb. csehül. magasak. juh. Allah. A bolyh. cseh. juhval. kisebbség stb. egyed. együtt stb. egyéb. éh. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. úgy. – De: jöszte. juhakol. bennünket. egyért. egyezik. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. eh. méhes. tőlünk. juhok. egybe. egyé (= egy+é). egység. stb.) végén is mindig ejtjük a h-t. erősebb. egyes. leszel. (Vö. – Az írásban azonban. egyel (ige). méhkas. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. egyetlen. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. Így például az ah. akkor is rövid a gy: egyben. magasabb. utánunk. erősen. legkisebbnek. 74. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. lesznek. potroh. pech stb. csehtől. egyenlő. csehvel. rüh stb. düh. róla. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. méh. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. áh.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz.) 71. pléh. egyetem stb. egyik.A jö. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. fellah. doh. lesztek. újabb. méhek. magasat. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. egyek. előled. egyén. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. méhnek. padisah. nálad. újat. keh. jönne stb. jöjj. együtt. kisebbít. (Vö. juhtúró. csehnek.) 75. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. – De természetesen: eggyel és eggyé. 69. hah. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. stb. és mindig írjuk is. [Vö. más részében viszont röviden: egyed. egynek. kisebbedik. ujjra stb. (A testrész nevének írása viszont: ujj. jöttél. almanach. – A ch végű szavak (pl. Ha mássalhangzó következik a gy után. juhász. méh. egyre stb. 43. – De: benne. leszünk. A céh. Csehszlovákia. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. együvé.

ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. (Vö.) képezzük. rekessze. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. stb. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk.stb. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka . A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék.). A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. lósson-fusson. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. hallgasd. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. stb.tlannal. 78. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. taníts. sz változatát tüntetjük fel: fess. kösd. kössétek. egyes szám 2. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. egyes szám 2. szítsa. egyes szám 2. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. nevesse. mártsd. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. hanem mind a tővégi t-nek. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. lássuk. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. nyisd stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. 81. bocsássa. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. illesszük. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. válassza stb. mint h-tlan. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van. éppen úgy. féltsétek. márts. fürösszétek. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. megtartjuk az igető végső t-jét. nyissátok. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. tanítsd stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. 79. 78. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. hallgassák. illesz. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. fürösz-. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. lássuk. fűts.

iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). vesszenek. Az s. vadásszatok. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j.tőhöz kapcsolódik. iszik. metszi stb. lássék stb. játszik. higgyétek stb. z és dz változatát tüntetjük fel. tessél. visz. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. elolvassák. igyanak stb. tetsszél. és kettőzött gy-t írunk: higgy. játsszuk. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. 39. nehogy kilátsszanak. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. higgyük. füröszd. vesz. sz. végezzük. kettőzött sz-szel (ssz-szel). játsszátok. játszik. hozzad. (Vö. A lesz. eddzétek. sz. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. hozzák. Azt akarjuk. z és dz végű igék 80. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. mossam. stb. kettőzött sz-szel (ssz-szel). idd. z+j. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. játszod. – Hasonlóképpen: játszd. hogy játsszanak velünk. Az s. úszd. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. Az s.) 81. metsszük stb. visz. vidd. edd. z és dz végű igék kijelentő módú. eszik. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. végezd. rekeszd. lopóddz(ál). de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. sz. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. Stb. látszik. egyes szám 2. higgye.) A tesz. tesz. (Vö. látszik. z és dz változatát tüntetjük fel. vesz. A tessem. vadásszátok. játszunk és játsszunk (e. metszd (vagy mesd). de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s.: jáccunk). hogy csak játszanak velünk. játsszák. vegyük. 82. – Jó érzés lesz. eszik. 32. Kértem őket. (A többi. metssze stb.) A hallatszik. ha tetszünk neki. – Természetesen a hallatszik. stb. húzd. játsszál. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. A felszólító mód tárgyas ragozású. mossa. pl. egyél. sz. mászd. látsszam. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. végezzünk. sz+j. sz. vedd. hidd. stb. tegyen. Betakarom. tessék. 43. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. -játok. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. eddzük. hogy tetsszünk neki. tetszik.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . vigyétek. válaszd stb. olvasd. -jük. alakváltozatok használata is helyes. illeszd. (Vö. edzd. – Kilátszanak. -juk.

Allahhal stb. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). tűr). Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. néggyel. tollal. emellett. tudóssá. -vel és a -vá. Az az. Allah stb. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. szívvel. ez névmásnak és a -beli képzőnek. 75. -vel és a -vá. stb. -vel és a -vá. Megváltozott. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. mindettől. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. sahhá. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. eszerint. stb. komppal. ez névmás 84. potrohhal. jobbá. szénné. nedvvé. tettel. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. -vel. cukorral. (Vö. 7. 60. amelyek az az. rosszá. kedvvel. Ám csak: azzá. kékkel. szárnnyá. tollá. amiatt. 94. szárnnyal. Az avval és azzal. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. [Vö. arra. rozzsal.. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. – Hasonlóképpen: amannak. juhvá. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. -vé: bottal.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val.) A -val. pont foglalkozik. stb. tetté.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. Az az. -féle. bölccsé. -vé alakmódosulásai 83. valamint a -fajta.A -val. 75. -vá. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. c)] 85. -vá. szilánkká. özveggyé. kulccsal. könnyel. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. füstté. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. meggyel. és betűkettőzéssel jelöli. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). erre. (Vö. -vé: jobbal. bolonddá. stb.).) d) Ha a -val. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. -vel. gyönggyel. könyvvé. ronggyá. -vel. . névvé.. ehhez. -vel és a -vá. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. pléhvé. vízzé. 130. savvá. könnyé. 222. ebbe. ugyanahhoz stb. sah. -vé: hanggal. tervvel. ezzé. A mutató névmás a. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. ekkor stb. -vá. akképp. stb. akkor. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. evégett stb. arannyal.. stb. minddel. 216–217. ekképp. -vel és a -vá. királlyá. [Vö. a -val. – A doh. (Vö. potroh. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. gallyal. ahhoz. a tervvel és a tervel (= tervez). afölött. e) Azokban a névszókban.

ebbeli. efféle. afféle. affajta. .-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. akkora. ekkora. effajta.

: szécsényi] Tartsay [e. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. moly. külön. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. foly(ik). nagyon sokféle eredetűek. Kétség esetén szótárban kell megnézni. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Meggyesi. stb. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés. edző.): Batthyány [e. mély. lyukból. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját. 87. különböző jellegűek. Török stb. pedz. (Vö. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly.. lyukad.: ellipszilon] betűt.és egybeírási szokásainkat. súly. peddze. stb. 80–81. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. . A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg.: egresi] Georch [e. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük.: görcs] Hajnóczy [e.: zicsi] stb. hely (főnév). edz. bridzs. de vannak olyan családneveink is. mert azok a szavak. 83. lyukak.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. gally. a mai kiejtés.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. illetőleg a szóelemzés rovására. pedzi. mint más szavainkban (pl.: tököli] Zichy [e. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. Dózsa.: hajnóci] Kossuth [e. amelyek ly-nal írandók. Hagyományos írásmódról. írásunk azonban megtartotta az ly [e. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. régies betűket (vö. ma-haradzsa. 12. lyukaszt. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. Csányi. lyukban. lyukas stb. Hunyadi.: dezsőfi] Egressy [e. süly. madzag. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban.) 89. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. lyuggat.: kosut] Széchenyi [e. Kis.: battyányi] Cházár [e.157. ha hosszú hangot jelölnek: bodza..: tarcsai] Thököly [e. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. mely szavakban írunk ly-t. 88. melyekben j-t.).

ej végűek: duhaj. nyavalya. ragály. amelyik stb. tetszik. mely. Ipoly. pehely. olyan. De: bója (vízi jelzőeszköz). héja (madár). A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. hagyján. amely. akadály. kapzsi. 90. mily. Gergely. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. játszik. mosoly. ósdi. tartály.A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. rögtön. sóhaj. ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. pünkösd stb. hülye. ilyen. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. Mihály. hágcsó. harkály. . skatulya. stb. metsz. tavaly. zsöllye stb. lye végződésű szavak: boglya. De: lakáj. talaj. De: karvaly. mindnyájan. ibolya. olaj. oly. illetőleg a régebbi írásformát: esd. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. zárt ë hang. tavaly stb. osztály. perje (fű) stb. robaj. 91. pocsolya. karaj (és karéj). kristály. pólya. gereblye. csekély. zsivaj. milyen. kevély. fogoly. zörej stb. csigolya. cserje. óhaj. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. korcsolya. papagáj stb. dörej. zsindely. mindjárt. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. tolvaj.

jegygyűrű. mésszerű stb. Bernadettől (Bernadett+től).) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. A többjegyű betűk (pl. b)]: loccsan. Mariannal (Mariann+nal). így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. rosszal. mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). – Nem egyszerűsítünk viszont akkor. 62. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. (e helyett: jegygyel stb. sz. vö. füttyel (= fütty+tyel). illetőleg: jeggyel. 62. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. illetőleg: sakk-kör.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. [Vö. Hermann-nál. eddzék. dzs stb. 93. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb. hossz-számítás. fénynyaláb. hosszú. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú..) . cs.). [Vö. eljátsszuk stb. 62. tollal (= toll+lal). stb. (Vö. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. 94. 163. vádlottól (= vádlott+tól). balett-táncos. meggy. Arannyal. díszszázad stb. ty. c)]. hallak (= hall+lak). [vö. nagygyűlés. expressz-szerű stb. Tarr-ról. mésszel. könnyé (= könny+nyé). Kodállyal stb. nagyobban (= nagyobb+ban). fütty stb. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. össz-szövetségi stb.. Wittmann-né stb. 7. briddzsel. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. Meggyes. 163. fedd meg (= fedd+d meg). Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. 163..

amely még nem igazi összetétel ugyan. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. főnévi igenév. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. Ennek legfőbb oka az. nagyon ügyes. de: élenjáró (= irányító szerepű). márványtábla. egyhavi. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. – A meggyökeresedett szokást megtartva. kéményt seprő. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. félkész. rádiót javít stb. illetőleg kötőjel alkalmazását. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. az élen járó (csapat). A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Például a víziló vízi állat ugyan. Ezekből a körülményekből következik az. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. villamos gép. különírt szókapcsolat elemei (pl. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás).) elemeit is: dugába dől. napsugár stb. – Az egyik gyakori ok az. a közlekedésben). Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. stb. szakkifejezés stb.) rag nélkül állnak együtt. (veszélyt) jelző lámpa. de: jelzőlámpa (pl. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. de: sokszög (a mértanban). félig kész. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. többféleképpen is megítélhető esetek. – Ha egy raggal jelölhető. illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. stb. mint a tagok jelentésének összege. vízbefúlás stb. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. mindig együtt használt. de nem ló. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. de: gyorsírás (= sztenográfia). hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . lépre csal. sok szög (= számos szög). illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. a nap sugara stb. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. ami viszont nem biztos alap. A szóbeszéd is más. sok lehetőség. szót is összetételnek tekintjük. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. ezért például a jókedv. Különírjuk számos. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő.

stb. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek.. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. nőttön-nő stb.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. sok-sok (= nagyon sok. kezét-lábát. régesrégi. nap nap után stb. tömérdek). több-kevesebb. sütnek-főznek. mint azok külön-külön. gyorsan. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. ég-föld. legeslegnagyobb. dádá típusú indulatszókat. gyalult (egész nap). fiam. 98. A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). végestelen-végig. napról napra. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. anyja (eljött). apraját-nagyját. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. írás-olvasás. néha-néha (= nagy ritkán). oktató-nevelő stb. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. ide-oda. kezelába. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. sütés-főzés. vajat. sütni-főzni. szebbnél szebb. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. nini. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. unos-untalan.. várt. nono. már-már (= majdnem. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között.szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. testi-lelki. tejet. sütött-főzött. egy-egy (= néhány). orrán-száján. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. eget-földet. tudván tudta. stb. ki-ki (= mindenki). A szóismétlések írása 96. kérve kéri. idébb-odább. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. többé-kevésbé. hehe. szinte). ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. kenyeret (vásárolt). valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. háztól házig. messze-messze (= nagyon messze) stb. várt. stb. aligalig (= nehezen). melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. A túlzófok kifejezésére használt leges. gyorsan. 97. fűrészelt. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. körös-körül. várva várt stb. 99. legeslegszebb stb. jobbnál jobb. akkor az összetétel még laza. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. .

stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). de: a szántóvetők (= földművesek). amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. stb. búbánata. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). sakk-matt. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. terefere. stb. búbánatos. stb. piros-fehérzöldet. piros-fehér-zöldre. hányavetiek. hébe-hóba. csigabigák. rabló-pandúrt (játszottak). amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. stb. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. hadseregben. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. . sírva-nevetve (ölelte át) stb. kérőesdeklő (szavakkal). a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). hadseregek. a) Vannak olyan ikerszavaink is. tyúkom-búkom. b) Néhány. nyelvi-stilisztikai (elemzés). irult-pirult. izegmozog. sakk-mattot (mondott). limlom. ímmel-ámmal. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. izegnek-mozognak. illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. 101. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. ugribugri. hírneves. c) A már teljesen összeforrott. stb. 103. gazdasági-társadalmi (változások). mendemondák. hadsereg. sík-domborúra (csiszolt). b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. Anna-Panna. limlomot. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). árvíz. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. piff-puff.Két. Ista-Pistát. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. de: híre-neve. hányaveti. de híres-neves. árvíztől. szoba-konyha. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. szoba-konyhás (lakás). hercehurca. tereferél. rúgkapálnak. búbánat. fidres-fodros. izgő-mozgó. rúgkapáló. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). de: a csúszómászók (= hüllők). pirosfehér-zöld. stb. stb. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). (a zenekar) csinn-bummja stb. Az ikerszók 102. dimbes-dombos. limlomos. csinn-bumm stb. sík-domború (lencse). Anna-Pannával. rabló-pandúr. csigabiga. stb. stb. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve.

. napsütötte (táj). magvaváló (szilva) stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). Ezek tagjainak együttes jelentése más. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. meleg nyár és színesfém. orvosi titoktartás. különösen olyankor. Ezek tagjainak együttes jelentése más.. de: gizes-gazos. icipici. valamint a minőség. minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. általános iskola. a minőség. hidegvérű (= nyugodt). anyja nevelte (gyermek) stb. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). melegágy (a kerté- . Alanyos. Az alanyos. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). ügyefogyott (= gyámoltalan.és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. traktor szántotta (föld).b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. érett gyümölcs stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). nyakatekert (= bonyolult). A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104. egyetértő mosoly. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). molyrágta (szőnyeg). 106. icipicit. ipari ország. porhó borította (lejtő). félszeg). különösen olyankor. de: icit-picit. stb. b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. gizgazos. mert az alanynak. szúette (bútor). gizgazok. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. (a) barátom kölcsönadta (pénz). stb. életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). eszeveszett (= őrült). baráti kézfogás. 107. olvasó lány. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). tíz forint és öttusa. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. (a) munkások szervezte (gyűlés). mezőgazdasági gépgyár stb. (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb.

parancsoló hang. útitárs. sült hús.stb.szetben). piros tetős. ha csak alkalmi minőségjelző. légiposta. összekötő híd. rakétaindító állvány. 110. zöldeskék. előadó körút stb. közérdek. hosszú szempillájú. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros. világos narancssárga. javítóműhely. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. izzólámpa.. bel-. kiképzőtiszt (beosztás). Az olyan összetételeket. stb. szép kövér. jó erős. erős bordájú. haragoszöld. szakember stb. védőnő. fedett . – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. mérőműszer. 138. haditerv. jótett stb. hálószoba. eladólány (üzletben). borzasztó rossz. kiváló termék. költőpénz. A -t. hanem valamire való képességet. 108. 111. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. rendeltetést fejez ki. -ú. kis hordónyi stb. ivóvíz. mellékjövedelem. dőlt betű. fiatalkorú. átütőpapír. Hasonlóképpen: nagy néha..) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. szomszéd falubeli. a különírást általában megtartjuk: bal parti. 112. növényvédő szer. előhívótank. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). belföld. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. szélező körfűrész. öntelt magatartású stb. mozgókórház. különösen olyankor. sötétzöld. iskolaköteles korú. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. izzó fém. 113. köz-. apró szemű. -beli. belépőjegy. sajgó térd. kutatóintézet. élüzem. pihenőnap. Az -ó. kispárna (párnafajta). fehér virágú. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. -ű. mélykék. külügy. -s. almásszürke. -ő képzős igenevet. pótágy. előtag. -nyi képző járul. szürke télikabátos. földrengésjelző műszer. vendéglátóipar stb.). általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. mindig egybeírjuk: alelnök. jó nagy. törtfekete. különösen olyankor. vízinövény. -jű. kül-. közvetítő javaslat. -jú. ellenőrző bizottság. felvonóhíd. nagy erejű. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. 109. újpiros. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. söröspohár (= sörnek való pohár). adott szó. forgószél (szélfajta). stb. szak. (Vö. evezőlapát. zárolt anyag. szörnyű hideg stb. halvány kékeszöld stb. felszabadító mozgalom. desztillálótorony. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. jó néhányszor stb. holtág (folyóé) stb. világossárga.

A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. kőfal. március havi. vasbeton gerenda. rongy fráter. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. 116. 119.uszoda. tízpercnyi. zártszék stb. tüzér tizedes. mérnök szaktárs stb.. rendőr százados. öttusa (sportban). Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. 114. 115. tanító néni. csütörtök estére. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . húsznaponként stb. platinatégely stb. nyolcoldalú. mértéket. lakatosmester. száz hektár föld stb. sok munka.) 118. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). nyersselyem ing. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. két négyzetméternyi. nagyságot jelentő) főnév is. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. tanár úr. vetített kép stb. kölyökkutya. 117. hanem főnév is. belgyógyász barátunk. Az anyagnévi jelzőt. fél számnévnek). Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. tízezer kilowatt áram. 119. minőséget. stb. kutya hideg. tíz deka vaj. közgazdász szakértő. ezer esztendő. holtpont. műanyag padlóburkolat. két hordó bor. valamint egy -i. kort. diáklány. nagy halom kavics. fűszeráru. ötéves. egy rakás fa. nyúltagy. 119. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. vasárnap déli. huszár főhadnagy. stb. száz forint. tizenkétszög (mértani idom) stb. tenger virág. ha egyszerű szó. csiperkegomba. faburkolat. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. -ú. a) A foglalkozást. -jú. több. (Vö. stb.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. -jű. fenyőfa. gyapjúsál. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. -ű. vendég néni. a sok. amelyekben az előtag azt jelöli. alumíniumedény. hétfő reggel. legényember. különösen olyankor. több energia stb. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. ezermester (= sok mindenhez értő). tízperc (iskolában). csoportot jelölő. péntek esti. gyermek király. kedd reggeli. rabszolga. bőr pénztárca. fiúgyermek. hatökör (= buta). huszonegy köbméteres stb. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. ajándék könyv. csuda jó. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. vendégművész stb. -s. (Vö. Ezek tagjainak együttes jelentése más. hanem (mennyiséget. kétnyelvű.

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

szembeszállás stb. lebecsül. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). túl-. visszaszerez. elő-. vagy az ezt követőhöz. stb. 132. szerte-. mindig rád gondolok stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. ide-oda tekinget. föl sem véve stb. stb. ki-. hagyj fel (ezzel). de: meg fogom nézni. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. fenn v. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. utána-. kiállítani. (nem) félre állt (hanem középre). de: bele szeretett volna szólni. stb. széjjel-. össze-. de: le szokott utazni vidékre. stb. megtudták a hírt. neki (= őneki) megy a levél. meg-. fönnmarad (a neve). le-leereszt. újjá-. (csak) rá (= őrá) gondolok. ne sározd össze. oda-. de: idejött hozzám. hozzá-. le nem tenné. de: nekimegy (a szekrénynek). le-föl sétál. nem nézve oda. külön-. rajta-. fenn. el-. előre-. neki-. bele-. félbe-.v. alá-. be-. oda-vissza utazni. stb. szerteszéjjel szórták. leszokott a dohányzásról. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . közbe-. c) Az igekötő külön szó marad. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. tovább-. ide jött (nem a szomszédba).v. fönn maradt (a padláson). beleszeretett a lányba. fölnyit. benn-. mellé-. de: meg tudták javítani. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). – Igekötők lehetnek a következők: abba-. de: (tapintatból) félreállt. nekünk jött a csomag. fönn-. újra-. tele-. de: (rossz) rágondolni is. ellen-. felül. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. különírjuk tőle: pihend ki (magad). szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. szét-. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. meg-megállt. újjá is építjük. Más és más tehát: megvan húszéves. végbe-.v.131. közre kell bocsátani. szembeállva. körül-. haza szabad menni. meg nem értés stb. fölül-. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. elő-előtűnő. rá-. le-. egybeírjuk vele: átad. de: el leszek fáradva. fel. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. egybe-.stb. helyre-. végig-. felnyit v. keresztül-. szerteszét szórva stb. de: hozzájárul (valamihez). haza-. üljünk bele. szerteszéjjel. félre-. eldobott. át-. megfogom a lepkét. Hasonlóképpen: megtartás. vissza. stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. föl-. menjetek előre. benéz. vissza-visszatérve. össze-összevesznek. szembe-. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). de: abbahagy. (ti már) mehettek vissza stb. de: meg van töltve. ketté-. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. hátra-. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. ide-. (akkor) ültünk le. tönkre-. elleszek nélküle. de: fennmarad v. agyon-. előre-hátra pillantva. közre-. megtartó. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. tova-.

de hogy is gondolod? . sem. őutána. valami. mintha szeretné. éppannyi. hasonlóképpen: egymásutániság. visszafelé. senkinek se.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. minden. tinélkületek. sehol sem. hogyne. semmilyen. Sok eset mutatja. hanem. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. Olyan szavak. (igés kapcsolatokból főnév. semmikor se. ugyanez. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. de: szebb. csakhogy. miután stb. A külön. mint ha sír. őtőle. stb. bármi. (melléknévből főnév). egymagad. teáltalad. csakolyan. mindenhonnan. sohasem. stb. de egymásmellettiség. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. sehogy sem. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. ugyanannyi.előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. semennyi. stb. ugyanakkora. Tagadó névmások előtagjaként a se. munkanélküli. stb. ővelük. valamerre stb. az első sorban ült. fogdmeg(ek). semmint. egyrészt (kötőszó). éppakkora. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. hogy egybeírandó az olyan összetétel. 136. 137. 133. dehogy. sohasem. szintakkora. hártyásszárnyúak stb. nemsokára. mindannyi. ha nevet. csakennyi. elsősorban stb. Különírjuk viszont a se és a sem szót. bár-. önnönmaga. önmagam. ennélfogva. mindazonáltal. önnönmagunk. tenálad. éjféltájban. csakannyi. ennél fogva húzd stb. ugyanolyan. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. melléknév). önmagad. mimellettünk. inni való víz. mindenki. nemszeretem (dolog) stb. (határozószóból kötőszó). Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). ennivaló.és vala. éppolyan. de: egy részt kapott belőle. sose. akárhol. Az akár-. nemtörődöm (ember). őközöttük. mind-. szintolyan. senki sem. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). 135. sehonnan. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). önnönmagatok. ugyanis. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. mihozzánk. tegnapelőtt. semmiféle stb. semmikor stb. sehova se. énmiattam. tinektek. dehogyis! (= nem). semeddig. egymagatok. stb. . járókelő. semmitől sem. önmaguk. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). haddelhadd. sosem. szintannyi. amely egészét tekintve más szófajú. földalatti. – De: sohase.egymagam. bármikor. 134. nefelejcs. sehogy. stb. ill. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem.

cserépedénygyártásban. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. deci-. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. békeszerződés- . hogy könnyebben olvashatók legyenek. gépkocsivezető. 139. centi-. elnemkötelezettség. élelmiszerkészlet. hasonlóképpen: legharcrakészebb. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. 62. cserépedénygyártásnak. állománykiegészítés stb. mértékegységrendszer stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. de: anyagcserevizsgálat-kérés. könyvritkaság-gyűjtemény. (Vö. kölcsön-visszafizetés stb. megnemtámadási (szerződés). leginkább hasznot hajtó stb. készruhaáruház. foszforműtrágya-gyártás stb. matematikatanítás. rendőrjárőr. Az egyébként szabályos. paradicsomsaláta. ivóvízellátás. munkaerő-nyilvántartás.. leghasznothajtóbb stb. szeretetreméltóság stb. de: legszívhezszólóbb. nitrogénasszimiláció. honvédemlékműveink. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. (bőséges) élelmiszerkészletű stb. 138. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. televíziókészülék. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. De: sakk-kör stb. deka-.egyenlőoldalúság. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. kerékpárjavításokat. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. A külön. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. honvédemlékmű.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. de: befogadóképesség. stb. tornász-csapatbajnokság. nyersolajmotor. élelmiszerkészletüknek. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang. barnakőszénkoksz. pénzügyőrlaktanya. úttörővasút. extraprofit-elmélet stb. rádiószaküzlet. teljesítménynövekedés stb. felezőegyenes. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. dokumentumfilm-bemutató. de kerékpár-javítási.

A szabályt csak akkor alkalmazzuk. pálfordulás. -rét. -s. Hasonló esetek: hideg víz. de: számtan-házifeladat.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. légi fénykép. munkásszövetség. A -fajta. fényjáték. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. 169. de: ajak-fog hang. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. 167.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. továbbá: kutyamacska barátság.. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. foghang. Apáczai Csere János-emlékünnepély. -jú. föld-levegő rakéta stb. Zsiguli gépkocsi. Mátyás-templom. – Ritkábban ugyan. gyár). röntgensugár stb. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. 170. Ady-szobor. de: házifeladat-készítés. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. stb. szabad vezeték. negyedrét. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). stb.) .: 171. Kazinczyverseny. (Vö. -féle. 168. de: szövő-fonó ipar. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. -nemű. stb. Kossuth-díjas. Kászim pasa bástya stb. amely az egészhez járul. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. de: hidegvíz-csap. Dezső bácsi. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. -ú. stb. József Attila-díj.tervezet. sokrétű. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. a Nagy család. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. Petőfi-szerű. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Fabulon arckrém. fonóipar. aranyötvözet. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. ajakhang. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. de: szabadvezetékhálózat. (Vö. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. (Vö. Balassi-strófás. stb. Hasonlóképpen: szövőipar. de: légifénykép-montázs. házi feladat. rézötvözet. a Kalmár fiú. stb. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. Herkules-erejű. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. a békeszerződés tervezetének kidolgozása. 201. Fazekas elvtárs. kerekasztal-konferencia rendezése stb. -ű.) 141. többféle. egynemű. kerekasztal-konferencia. ésszerű stb. Jedlik Ányos-féle. de: fény-árny játék. árnyjáték. (Vö. de: réz-arany ötvözet.. Kovács mérnök. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). Mária-arcú.

. a törtszámnevekkel a 291.és Gárdonyi-szerű. stb... az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. pont. c)] 142.. 262. [Vö. a tizedes törtekkel a 274.és nyírfafélék.Felsorolásban az elmaradó közös. a sorszámnevekkel a 267. a) és a 290. mogyoró. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. Tömörkény. és a 291. .

palóc. népelemek. család stb.) 145. orosz. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. termoanalitikai tudományos ülésszak. a szakma ifjú mestere. május elseje. édesanya. felszabadulás. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. karácsony. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. stb. külön fejezetben tárgyaljuk őket. a honfoglalás. szabadság. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. A kis kezdőbetűk 144. tavasz. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. fenséges. nahát.. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. és. református stb. élet. a francia forradalom. nemzetközi nőnap. mohamedán. most. 149. haza. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. stb. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. fásítási hónap. drága. elnök. 150. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. (De vö. vasutasnap. székely. román. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. A rendezvények. ejha. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. Kisbetűvel kezdjük a népek. az alkotmány ünnepe. néger. stb. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. a szabadságharc. kínai. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. germán. a felszabadulás napja. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. a nagy októberi szocialista forradalom. húsvét. a nagy honvédő háború. nemzetközi orvoskongresszus. a magyar nyelv hete. nyugati szláv. 191. (Vö. a nevezetes napokat. finnugor. magyar. olvasó népért. itt. légkörkutatási szimpózium. párt. virágzik.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. anyák napja. a rövidebb-hosszabb időszakokat. a debreceni országgyűlés. kérdőjel. ami. ország. pedagógusnap. országos távlati tudományos kutatási terv. kevés. ötéves terv. jóllehet. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. . A nagy kezdőbetűk 148. szlovák. a mohácsi vész. társadalmi és politikai mozgalmak. 146. programok stb.) 147. indián. ugye. erdészeti és faipari tudományos napok. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. urál-altaji. valamint – pont. katolikus. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. szász. rendezvénysorozatok. három. sváb. bármennyi.

Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. (Vö. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves.. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket.felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. a Végzet. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. 264. ha nem értene félre. 256. barátom. Szeretnék mindig Veled lenni. a Hatalom. stb. 144.”. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. hogy… stb. Apám.. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Stb. Melegen érdeklődött irántatok. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. „Légy fegyelmezett!” stb. 253. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. (Vö. erősítheti a szavak hangulatát. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Kinyílt / a földbe zárt titok.) 150. Igazgató úr. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Stb. 144. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták.) [Vö. törökül. / Engesztelés és nagy Ítélet. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. Stb.] .) Egyéb esetek 151. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. a). 149.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. A legfőbb érdem az Önöké. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném.

rektor. A családnevek előtti doktor. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. levélcímzésben. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. igazolványok. s ezt számjeggyel írjuk. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. Az útbaigazító feliratokat. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. stb. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. ajtó. Széntermelésünk. stb. a táblázatok. 153. szót. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely.152. grafikonok. Szép Gergely és ifj. A légfék vázlatos rajza. 5. B porta. vágány stb. ábrák stb. – Ha a szöveg első szava számnév. hogy…. özvegy stb. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. stb. idősb. Jakab Imréné. a bizottság titkára. titkár. metróvonal. Nyilvános telefon.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. Kelemen László. Mészáros Mihály is. igazgató. III. stb. a társtulajdonosok közös képviselője. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. Ifj. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. Pénztár. Házfelügyelő. . Id. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. Igazgató. oszlopba rendezett névsorban stb. oklevelek stb. miniszter. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. ifjabb. Mészáros Mihály.

a című (c. Wittmanné. de: parázs (izzó tüzelőanyag). Helyesírási tanácsadó szótár stb. a csillagneveket. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Hegyalja. Olaszország stb. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. (Nem pedig: Kissel. de: fakó (színnév). de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Szeremlei-Szabó Zsolt. Wittmann-né. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. Kortárs (folyóirat címe). de: szőke (hajszín). New York-i stb. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Zsuzsa. de: rák (állat neve). a címeket stb. Másrészt arra kell törekednünk. hófehér). newyorki stb. a márkaneveket. Budapesti Műszaki Egyetem. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől. Ez egyrészt azt jelenti. Központi Fizikai Kutatóintézet. a földrajzi neveket. stb. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Rák (csillagkép neve). hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. de: mór (népnév). Pál. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. az Ének a pesti ligetről című vers stb. meddig tart a tulajdonnév. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. az állatneveket. Nagykőrös. A név nyelvi felépítése is jelezheti. személynév). A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket.) A személynevek 155. az intézményneveket. Pepsi-Cola.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Magyar Nyelvőr stb. A város peremén. de: patyolat (fehér. stb. Körmendi. . b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Deli. de: hollófészek (a holló fészke). Velencei-tó. Fakó (tónév). három szempontból mégis egyformán viselkednek. Tóthpál. Parázs (tűzhelymárka neve). Patyolat (vállalat neve). Észak-Afrika stb. Werbőczy. de: kortárs (valakivel egy időben élő). stb. Mind a családneveket (vezetékneveket). A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Kőrösi Csoma Sándor. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Éva. az utca (u. Hollófészek (hegy neve). Mór (helységnév. György. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Szántó. Szerencsés András. Rutascorbin.) szó a név utolsó eleme.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Annamária. így pl. ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév).

Kerpel-Fronius. Bíró. (nem Komjáti. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Kunszabó. Kőrösi Csoma. Orczy. 12. 87. Wathay stb. Keöcherepy stb. de egyszersmind lehetővé teszi. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. (Vö. Sigray. Gaál. Hajdú. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Pais stb. (Vö. 87. Verbőci.. Apáczai Csere. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Kis. Verseghy stb. Nagygyörgy. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Tóthmátyás.). 12. – . A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. stb. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Czombor. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Kiss. Kultsár. Zrini). és sorrendjük nem cserélhető fel. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. illetőleg: Kakas. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Vay stb. Maszlaczky.. Endrődy-Somogyi. Hajdu. Teleky stb. Pesti. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Pesthi. Vörösbaranyi stb. 158.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró. Csombor. Csulyak stb. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. ebben a formában használandók: Bocskai. Vatai stb. Lorántffy. Tsétsi János. Csokonai Vitéz. ezért a két névelem általában együtt használandó. Eördögh.).A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. Takács stb. Buday. Batsányi – Bacsányi). A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Kemechey. Rákóczy. Konkoly-Thege stb. 156. Zrínyi. Batsányi. Kazinczy. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Gombocz. Werbőczy. Chuliak stb. Thewrewk. (nem Cacas. Tótfalusi Kis stb. Csécsi). amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. 157. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Rákóczi. c) Az olyan névformák. sem pedig korszerűsíteni (pl.

A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt. használatos az N. Véghgel. mikszáthos. Ilosvai Selymes Péter-es stb. Jupiter. madáchi. Boldogasszony. Zsolt. Mariannal stb.Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. stb. marxista. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Madáchcsá. Bálinttal. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). petőfieskedők. Tótfalusi stb. Márió. (Vö. stb. 161. mi lett vele. rippl-rónais. 62. Bálint. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. -vel (és néha a -vá. akkor megtartjuk az eredeti nagy . Zsanett. a -val. stb. Vilma. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. (Vö. jeleket. (Vö. Klaudia. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. Artúr. Papp-pal. Tudja isten. (Vö. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. (Vö. Alexandra. Szemeréről.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. tóthpáli. 83. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. 165. Félix. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Paiszsal. s a szül. – Bár nem hivatalos. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Széll-lel stb. Ilosvai Selymes Péternél.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Raul. Móriczcal. Rátzcal. a Hunyadiak. 94. Kodállyal. 159. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat.. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Árpád. a régies betűt változatlanul hagyjuk. mint a közszavakhoz: Dózsát. 94. Táncsics Mihálynak.) 162. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. erdey-grúzi. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. Ozirisz. -vel (és néha -vá. Hadúr. Mind régi (eredeti és jövevény).) 164. Zeusz stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. Nagyné Kovács Anna. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. 209. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. 160. leninizmus. Vörösmartyé. Isten. Marcellel.) 163. Kossuthhoz. stb. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. – De: Táncsics Mihály-i. Az -i és az -s melléknévképzővel. Betti. Lexi stb. kispéteres. Jolán. jókais. képzőket). Szabolccsal stb. Piroska. Kovács Anna forma is. Babitscsal. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Makk-kal. László. Marcellal v.

amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Petőfik.). különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család. 140. sőt fantázianevektől). akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. b). Az uralkodóházat jelentő ház. Táncsicsok kora.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Marótcsoport. a nyelvújító Kazinczy. Petőfi-kultusz. Moharos kartársnő. Bartók Bélaemlékév. Arany János-idézet. érzékeltetheti. Habsburg-ház. a Kossuthok. Egy. Zalka Máté lövészezred. Csák nemzetség. 201. 140. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. 169. [Vö. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Geiger–Müllerszámlálócső. [Vö. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Szent Benedek-rend. a Kisfaludyak. 167.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Szalay Tamás érdemes művész. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Sabin-cseppek. haragot stb. a szép Csapóné stb. Tudor-dinasztia. Deák-párt. Szemere-kormány. az ifjú Ady. Inotai úr. Személynév – akár egy-. Kovács államtitkár. Nádasdy-kastély. Noszty fiú. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). Anjou-ház. stb.] . Előre brigád. Ady-vers. 168. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Földényi-kórus. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. krisztustövis. Bessenyei-kúria. Celsius-fok. Bánk bán. stb. 165. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Radnóti őrs. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. Vajda Elemér akadémikus. Nagy Péter. Szent Erzsébet stb. Hadrovics–Gáldi-szótár. Zsófi néni. Lenkey-század. (Vö. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. martinkemence stb. Sárosi János marós. Oroszlánszívű Richárd. b). Rőtszakállú Frigyes. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. 140. Kossuth-díj. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Bourbon-család. stb. stb. Nyék törzs. Konkoly-Thege-érem. [Vö. Ady Endre úttörőcsapat. Eötvös József-i (iskolareform). Somogyi Béláné főelőadó. 166.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. Németh mérnök. Dobay szakaszvezető. stb. Jagellóház. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon.kezdőbetűket. 162. Polgár doktor. Kodály-módszer. Rettegett Iván. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház.

Mária-arcú. 140. -jú. Erdey-Grúz–Schay-féle. Szent István vértanú plébániatemplom. -ú. [Vö. Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. 168.) Az állatnevek 172. Vuk stb. Jeremiás próféta kolostor stb. Csákó.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. 167. Ha egymástól különírt. de: Hűvösvölgy (városrésznév). JoliotCurie-féle. -beli. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Cirmos. Kodály-módszerű. a különírt tagokból álló nevek (pl. Szombathely stb. Hadrovics–Gáldiszótárbeli.169.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. szobor) kapcsolódik. A földrajzi nevek 173. Villám. de: Ferenc körút (utcanév). Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Konkoly-Thege-érmes. Tiszántúl. Olasz Köztársaság. Herkules-erejű. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Az egy.). Munkácsy-szerű. Kászim pasa bástya. Apáthy-szikla. b). Sáros-patak (víznév). Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Wesselényi-féle. -ű. Jókairegénybeli. Kossuth-díjas. Ferenc-hegy (domborzati név). ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. József Attila-díjas. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Bagira. mert a formailag hasonló (sőt azonos). Paál László-szerű. Dél-Amerika stb. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. A többi toldalék . 141.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. 171. Pillányi út stb. stb. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Mátyás-templomi. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Szinyei Merse Pálszerű. Szeged stb. -s.] 170. (Vö. stb. (Vö.). A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Zsivány-patak. Az egyelemű nevek (pl. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok. Zrínyi-soros. személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Ráró. stb. de: Sárospatak (helységnév).vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i. Ráró lovam stb.

b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó). az alapformát természetesen nagybetűvel. alföld. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. az országrészneveket. part utótagú országneveket. valamint általában a helységrészneveket: . hegyaljai stb.kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. 175. Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb. föld. ország. Alapformájukban nagy.

a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. -tavi Szandaváraljapataki .alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. -i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév.

egyelemű tulajdonneveknek számítanak. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. hágó. sivatag stb. halastó stb. hegy. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. és a kötőjelet megtartjuk. öntözőcsatorna. tó. Az olyan nevek.Dunazug-hegység Dunazugstb. fennsík. b) pontban: Huron. a) pontban: Cselőte. Kaszpi. dűlő. lapos. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. ill. dombvidék. hegységi stb. Kab. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. a 176. akár idegen eredetűek).. b) Tulajdonnévi előtaggal . holtág. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. patak. szőlőhegy. összetett szavak is: félsziget. domb. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. völgy. 177. névrészek. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. a 177. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. Így pl. Zéland.

Holt-Tisza. nagy stb. vö. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. vö. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. b) Ha egy kételemű.alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. a). 176. János-dűlő. Holt-Tisza. 176. 177. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. a közszói tagokat kisbetűvel. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. vö. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. a). 178. 176. -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. vö. vö. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. vö. a). kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. a). érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. 176. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. b)] elé egy közszói előtag (rohonci. . – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. János-dűlő.) kerül. 177. belső. s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a) Ha egy kételemű. a közszói tagokat kisbetűvel. Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb.

cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. Alapformájukban hasonlóképpen. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. de . 179.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb. -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. kötőjel nélkül. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. Minden tagot külön szóba írunk. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). de minden tagot kisbetűvel kezdünk. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. – Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá.

181. bánság. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. tér. grófság. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői .az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. út. járás. terület stb. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. köz. híd stb. városkörnyék. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. 182. állambeli stb. a közszói tagokat kisbetűvel. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.

jelölt birtokos jelzős. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. ez azonban nem válik a név részévé. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. 183. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). 194. (Vö. jelölt határozós. Tas vezér utcai Március 15. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb.Tas vezér utca Március 15. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. . a Duna-hidak stb. 184.

Ha a föld. Vénusz stb. A csillagok. szövetkezetek. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. Tejút. Az intézménynevek 186. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. Az intézménynevek – néhány állnak. holdak stb. Ezek összetartozását. A csillagnevek 185. A hivatalok. Merkúr.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. a nap sugarai stb. oktatási intézmények. társadalmi szervezetek. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. tudományos intézetek. Plútó. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v. csillagképek. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni. bolygók. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Orion. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. a hold szépen világít. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük. Az -i (néha -beli) képzős . tehát: föld körüli utazás. Fiastyúk. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. cégszerű nevében – az és kötőszó. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb.

szállóbeli) stb. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Dusnok. Szeged.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. a pécsi nevelőintézet.. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. a tolmácsi általános iskola stb. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk. sz. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. stb.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. szállóbeli) Szabadság szállói (v. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. Pécsi Nevelőintézet. Sopron. építőipari vállalati Volga szállói (v. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. amely megegyezik azzal a formával. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. az intézménynév részének . Tolmácsi Általános Iskola stb.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. 188. ill. Nemzeti Színház. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. Sz.

Kerületi Bizottsága stb. a Nemzetiben játsszák. rendőrkapitányság stb. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben).tekintjük. stb. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. egy karbantartó csoportot szerveztek. egyetem. Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Tanács szakorvosi rendelője stb. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. feljegyzés a jogi csoportnak.) olyankor is kisbetűvel írjuk. de: a kutatóintézet kidolgozta. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. tanács. intézet. utaló szavakat. stb. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld.és Magfizikai Kutatóintézet. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. iskola. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. Állam.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell . Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a Hazafias Népfront X. c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. üzem. stb. testület stb. a tanács intézkedett. de: a bizottság véleménye szerint. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. az Eötvösön v. az Eötvös Lorándon végzett. vállalat. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. a XI. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. segélyt kapott a vállalattól. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. hivatal. Ker. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). a tanárképző főiskolán stb. 189. Szegedi Nemzeti Színház stb. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. neve akkor írandó intézménynévszerűen. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). ha nyilvánvalóan alkalmiak. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység.

Trabant (gépkocsi). készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Ugocsa mozi. Kerepesi temető stb. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. mozik. bélyegzőn stb. kecskeméti barack. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). Szegedi Szabadtéri Játékok. repülőterek. temetők stb. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. 191. a Lukácsba jár úszni. Vén Diák eszpresszó. Katonatelep vasúti megállóhely.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. A pályaudvarok. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. az olasz fémipari szakszervezetek. megállóhelyek. A nem márkanévként használt. eszpresszók. Vegacillin (gyógyszer). Fabulon (arckrém). a lengyel hadsereg. Coca-Cola (üdítőital). megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Lukács fürdő. 146. Gyártmányoknak. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. . Kis Rabló éttermi stb. stb. vendéglők. levélpapíron. az osztrák légitársaság stb. – Címkén. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. Nemzetközi Valutaalap. Kis Rabló étterem. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Cégtáblán.. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. Alfa Romeo (gépkocsi). a különírást is: Keleti pályaudvari. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. – De: jövőkutatási konferencia stb. vásárok stb. kiállítások. Rómeó férfiruházati bolt. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. Ugocsa mozibeli. üzletek. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb.) 192. szervezeteknek stb. meggylé. A márkanevek 193. fürdők. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. hirdetésen stb. termékeknek. tokaji bor. stb. Vadászati Világkiállítás stb. stb. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. (Vö. Ferihegyi repülőtér.

Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. a Szocialista Munka Hőse. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. a szocialista munka hőse is megjelent. Kiváló Dolgozó stb. stb. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Tomi Mat mosópor.194. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. Élet és Tudomány. illetőleg típusait jelölő szavakat. (Vö. – Állandó cím az újságoké. egyediségre és egyszeriségre törekszik. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. Valóság. József Attiladíj. Magyar Nemzet. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. 183. . a képzőművészeti alkotásoknak. a zeneműveknek stb. Nobel-díj. A tanácskozáson Nagy József. Eötvös Loránd-emlékérmes stb.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. a dolgot jelölő szót is. stb. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. sőt sok szám címeként használatosak. érem. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. hetilapoké. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. továbbá ha csupán címként szerepelnek. Stb. Nők Lapja. Nyugat. A címek 196. a cikkeknek.) A kitüntetések és a díjak neve 195. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. A szabályt akkor is követni kell. folyóiratoké. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. Nobel-díjas. Ezeket az jellemzi. Pest Megyei Hírlap. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Kincskereső. Akadémiai Aranyérem. emlékérem stb. Népszabadság. Az állandó címeket. Eötvös Loránd-emlékérem stb. tehát az újságok. Új Tükör. 197. Az Est. József Attila-díjas. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. Panangin tabletta. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. Odol fogkrém. hogy több.

stb. stb. Ember az embertelenségben. Tanulmányok Arany János költészetéről. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk . szimfónia stb. – Stb. szendvics. – Stb. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. stb. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. IX. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük.198. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. konyak. ferencjóska. wertheimkassza. Álarcosbál. priznic. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Jókainak „Az arany ember”e…. Hazám. címét a következőképpen írjuk. könyvek. Népszava-beli (hirdetés). a Nemzeti dalt. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. a Társadalmi Szemlét. pullmankocsi. a Szerelem?-nek…. Odüsszeia-beli (világ). havanna. műsorszámok stb. Új Tükör-szerű hetilap. termosz stb. Ha a címeket szövegbe illesztjük. 199. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. stb. tehát a költői művek. Zenedélelőtt stb. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. pálfordulás. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Pályamunkások. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. szentjánoskenyér. a Kritika-féle folyóiratok. szobrok. pecsovics. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. a Népszabadságé. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Tulajdonnevek köznevesülése 201. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. pl. Orvosi Hetilap-beli (cikk). stb. háryjános. Kék fény stb. – Munkácsy képének. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. Magyar Hírlap-beli (közlemény). zeneművek. a Számadásnak. cikkek. Továbbá: 1916 őszén. hát megleltem hazámat” is. A kőszívű ember fiai. Örökzöld dallamok. Hajóvontatók a Volgán. stb. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Arany Toldijában. képek. Az egyedi címeket. a Siralomháznak a betyár a főalakja. Martinász. 200. értekezések. Kis éji zene.

dízelmotor.föl: pasztőroltás. 140. . Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. 168.] A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. [Vö. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. dízelolaj stb. b). makadámút. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. magyarosan írt közszói formák között.

tulajdonneveket is. mechanikus. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. televízió. azaz olyannyira meghonosodhatnak. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. . oxigén. technika. kemping. még akkor is. kombájn. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük.. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. ha h-nak ejtjük. x vagy q betű van. idegen szavakként tartjuk számon. kóla. eredeti formájukban használjuk. lézer. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. egzotikus. a következőképpen járunk el: A ch-t. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. taxi. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. szexuális. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. és vesznek át egymástól közszavakat is. 204.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. hisztamin. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. digitális. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. megtartjuk: jacht. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. futball. mechanika. ha közkeletűek. szemben azokkal az idegen nevekkel. menedzser. fix stb. millió stb. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. textil. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. izotóp. magnetofon. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. mikroszkopikus. pech. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. technikus stb. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. A tulajdonneveknek azonosító. monarchia. egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. szelektív stb. Az olyan szavakat. karbamid.

a postai forgalom területén. helyett). -itás. Sziklás-hegység. stb. Kordillerák.egzisztencia stb. helységek stb. Itália. 205. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. mecset.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. a könyvtárügy. Szicília. Alsó-Ausztria. Prešov. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. tajga. (Đorđe Branković. Bécs. Kraków. Krisztián. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Isztambul.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. Cristoforo Colombo stb. Martin Luther. Kolumbusz v. akadémizmus. tipizál. -izmus stb. Szabadka. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. stb. Oradea. határainkon kívüli hegyek. Moldva. Nápoly. az idegenforgalom. Jean Calvin. Koppenhága. tájfun. pagoda. periódus – periodikus. 161. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. számum stb. realizmus. dzsunka. Kálvin János. Rajna. Latin betűs írásrendszerű országok. realizál. helyett). 28. (Friedrich Engels. Nagyvárad. exogámia stb. Csendesóceán. Richard Wagner stb. Wagner Richárd stb. Krakkó. Jan Hus. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. Elba. esztéta – esztétika. A földrajztudomány. (Vö. Kolumbus Kristóf stb. esztétikus. 209. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. (Vö. stb. Svájc. vizek. İstanbul. szovjet. antikvárium stb. Subotica. . Burgundia. Párizs. 206. Luther Márton. karate. típus – tipikus. A tulajdonnevek írása 207. reális – realista. Vezúv. s csak néha tartjuk meg: exegézis. Ausztrália.. Alpok. Karl Marx. Marx Károly. -izál. -ista. Eperjes. Odera. külföldi területek. Temze. akadémista. esztétikum. szamuráj. stb. (Vö.) 208. København. Napoli. láma. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Mercédesz. Szent Lőrinc-folyó. minaret. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. Oszvald. Husz János. Paris stb. gésa. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Hispánia.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus.

A toldalékok kapcsolása 211. 204. Így járunk el természetesen akkor is. Chopin. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. annak tagjaként fordul elő. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Puccini. tüchtig stb.) 210. Beatrix. (Vö. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Shakespeare. de: Potyomkin. Athén. Horatius. Milánóig. szólásokat. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. 174–184. A latin betűs írású nyelvekből átvett. Loire. löncsöl. stb. Ezeket közkeletű.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. 163–165. park and ride. . eppur si muove. Kairó. Wuppertal. Néva. Rio Grande do Norte. couchette. Himalája. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. krómoz. Tallinn.) 213. 214. Potemkin-falvak. Anyegin. (Vö. Mexikó. de: Bacillus anthracis. lemberdzsekben. Ezópus. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. rinascimento.. show. Prágában. koktélt. tuberkulózis. Babilon. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Lenin. hobbija.209. Rousseau. Buenos Aires. conditio sine qua non. Luxemburg. Huszé. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. stb. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. stb. de görögösen: Kroiszosz. dózis. myocarditis. Peking. señor. Bologna. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. közmondásokat: all right. stb. kálvini. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. Maximilián. nikotinos. Krőzus. de: dosis effectiva minima. Karlovy Vary. Dubrovnik. riporttal. Latium. tête-à-tête stb. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Zweig. stb. A tulajdonnevek írása 214. eredeti helyesírással írandó: bacilus. nápolyi. stb. Kréta. (Vö. Eminescu. Herkules. de: tuberculosis bronchialis. arabeszkek. lady. François. Vaasa.

Coca-Cola-szerű. de: Goethének. Moliere. Franszoise. allegrós. malmői. Łódź. greenwichi. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. hertzcel. 216. a mellékjelet elhagyjuk. b)] 217. Plzeň. Janus Pannoniustól. Gdansk. e-je. Balzackal. ill. Karadzsics) teljességgel helytelen. de: campanilén. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. stb. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. 175. verdis. [Vö. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). – allegro. (a) pompeji (ásatások) stb. A toldalékok kapcsolása 215. 163. . amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. (Vö. stb. goethés (Vö. ó-t. allegroszerű. – Goethe. vichyi stb. 174–184. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. fairül. Plzen. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Liepaja. – Coca-Cola. Karadžić helyett Karadzsity v. de: Oslóban.Krleža. Marxszal stb. Félixszel. stb. sinaiai. Amundsenről. Gdańsk.. Marañón. cowboynak.). barrelnyi. pechhel. campanile. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. mind a tulajdonnevek végső a-ja. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. Stockholmnál. goethei. Engelsszel. b) A -val. Maranón. Molière. Steinbeckkel. Habsburgok. wrocławi. 29. karl-marx-stadti. Greenwichcsel. de: allegróban. fixszé. shoppingol. b)] Ha az i képző egyelemű. de: Malmőből. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. -vel és a -vá. de: Sinaiában. horatiusi. [Vö. Bachhal. Liepāja. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. Mărăşeşti. ortodoxszá. – Oslo. signorét. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. Françoise helyett Franszoáz v. – Sinaia. az alapbetűt megtartjuk: Capek. campanileszerű. ha nincs megfelelő betű. Châtelet. de: Coca-Colát. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Nyomtatásban. stewardessek. Marasesti. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. toulouse-lautreci. stb. Lódz. – Malmö. oslói. néma) betű van. Njegoš. de: signorinák. 163–165. fixszel. schillingért. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. Chatelet. é-t. o-ja és ö-je helyett á-t. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. Francois.

joliot-curie-s. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Voltaire-é. Rousseau-val. Báb-el-Mandeb. Marrákes. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Iaşi-sal. Fagyejev. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. A szépirodalmi művekben. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Tallinn-nál. 163. Frankfurt am Main-i. Molière-rel. Kavála. a sajtóban. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. akkor az -i (-s. ikebana. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Po Csü-ji. Hirosima. stb. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. Iráklion. Karlovy Vary-i. Iszmáilíja. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. -vel és a -vá. Falstaff-fal. Leonardo da Vinci-s. Platón. Odüsszeusz. . New York-i. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. stb. (Vö. Scott-tól. -vel és a -vá. -ista..) 219. Sanghaj. 164. Harun ar-Rasíd. Periklész. szputnyik. 94. Kuroszava. stb. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i.és hangsort együttvéve (pl. Thébai. az arab. Loire-on. Iaşi-nál. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. (Vö. Venizélosz. Szaladin. châlons-sur-marne-i. Gogol. voltaire-izmus. Evdokía. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. a görög stb. Zsenmin Zsipao. Lancsou. – De hagyományosan: Anjouk. stb.).monsieur-nek. [Vö. Macujama. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. Délosz. ploieşti-i. Grimm-mel. Scott-tal stb. az orosz. lille-i. Hokuszai. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. stb. voltaire-es. Szecsuan. Dzulfikár. -ista. Seremetyjevo. Szun Jat-szen. Hupej. A -val. hagyományos formájában használjuk. khitón. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). bordeaux-i. Glasgow-ban. Montesquieu-nek. Walter Scott-os. 205. 210. 10. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. bektási. Anatole France-i. Irtis. Ahmed. Tolsztoj. Montreux-ig.. Kijev. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Nagoja. Peugeot-t. hidzsra.

Szapphóé. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. az idegenforgalom. kuvaiti. Solohovval. 1981. Budapest. Szöulnál. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. száriban. kamikadzék. 221. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. arisztotelészi. Hriszto Botev-i. a postaforgalom. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. Plutarkhosszal. vagy elterjedten ismernek.220. A toldalékok kapcsolása 222. a tudományos ismeretterjesztés területén. az egyetemi és főiskolai oktatás. 1984. alma-atai. dzsúdózik. tatamin. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Tobrukig. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. stb. A szaktudományok. Budapest. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. . vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Velikije Luki-i.

fi-a-i-é. [De vö. ill. shop. stb. Schmidt. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. – Ez a szabály olyankor is érvényes. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. 226. Sásd. stb. [Vö. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. font. Pest. Georch. „e-móció”. rendületlenül. De-zső. stb. part.. pró-ba. stb. tehát az „a-lap”. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. Zsolt. Ke-re-csend.AZ ELVÁLASZTÁS 223. dry. te-ker-vé-nyes. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. A több szótagú. strand. a „haza-i”. nem választjuk el: föld. A szótagolás szerinti elválasztás 224. 224. nyolc. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. ideá-lis vagy ide-ális. Soós. drog. bugy-gyos. György. 225. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. 229. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. a)] 226. Nîmes. ahány magánhangzó van benne: bál. „emóci-ó”. fia-tal. Azokat a szavakat. asz-tal. blues. „Á-ron”.. – Minden szó annyi szótagú. Bánk. ragos. ha az eredeti helyesírással átvett. Leo-nóra vagy Le-onóra. Hume. ka-to-na. Annáé-ké vagy Anná-éké. Elég gyakori. Gaal. Le-ó stb. ma-gá-nyos. illetőleg a következő sorba átvinni. könyveitek vagy könyve-itek. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős. há-zig. Csil-la. sztrájk. stb. 230. Maugham. Be-rety-tyó. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. É-va. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. vá-szon. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. street. rendületle-nül. Brahms. team. „Le-a” stb. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. hajt. asztal. me-ta-fo-ra. fi-atal. York. lajst-rom. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. . Chartres. stb.

tink-túra. recs-ki. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Kecskemé-ten. Carrara. stb. Hamburg-ban. pén-zért. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. Mari-etta. stb. Kodálylyal. Me-csek. Ugyanígy: játsz-szál. háza-ik. átvisszük a következő sorba: fi-ók. pesti-es. tal-palatnyi. húsz-szor. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság.Az au. stb. Tallin-nig. há-zunk. köny-nyes. Ford-dal. kom-munális. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. szity-tya. adóssá-gok. batyu. ész-szerű. galy-lyak. kilenckor. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. szükség esetén elválasztható: kala-uz. arany-nyal. tiha-nyi. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. leni-nizmus. eu betűkapcsolat. több-let. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Veszp-rém. Boty-tyán. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. al-lons. vi-asz. ezért elválasztáskor ugyanúgy . 227. karszt-tá. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. stb. b) Azokat a magánhangzókat. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. rongy-gyá. Gyu-la. ennek elválasztásakor mind a sor végén. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. fosz-fát. mil-liméter. kertig. templom. maga-san. Bar-tók. Ily-lyés. stb. víz-zé. adósságo-kat. házun-kat. stb. Ing-rid. hit-tem. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. megy-gyel. ki-sebb. 163. Szabolcs-csal. pogy-gyász. tömb-ben. De: Széll-lel. Tri-eszt. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. stb. stb. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. Job-bágy. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. ásvány. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. vonzza. Szabol-csé. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. Er-zsi. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. Boz-zai. A dz és a dzs többjegyű betű. Nagy-gyal. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. Szél-lért. – Így járunk el akkor is. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. kalci-um. ka-sza. ösz-sze. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. Vajdá-ék. stb. Gellért-től. lajst-rom. moza-ik. [Vö. ró-zsa. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. fe-udális stb. Tallinn-nak stb. Ojszt-rah. Papp-tól. stb. dob-ban. Heren-dig. Dosztojevsz-kij. stb. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. Kissnek. ko-sár. pa-don. stb. kulcs-csal. ton-na. Ecse-ren. váku-um stb. tarisz-nya. akkor úgy választjuk el a szót. töl-gyes. négyet. rossz-kor. mor-zsa. Maupas-sant. bizott-ság. tet-ted. metsz-szük stb. meggy-ből. bratsz-ki stb. ost-rom. könny-től. Mikló-sék. hal-lak. Bony-hád. stb. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. amelyek szótagot kezdenek. csoport-tól. Hoszszú.

züri-chi. ma-chináció. lopó-dzott. de nem egy hangot jelölnek. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. Bo-lo-gna. bekezdés stb. lán-dzsás. com-pa-gnie. (Vö. bri-dzset.: var-ga] stb. halan-dzsázik. b)) 229. az x pedig két hang (k+sz) jele. he-xameter. Pap-pot. stb [Vö. cou-lomb. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk.kezeljük őket. Chur-chill. Mah-ler. bórax-szá. mondat. Balo-ghék. f)] 228. Kiliman-dzsáró. mint más többjegyű betűinket. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei. van betoldva. War-gha [e. stb. Babi-tsé. Kossuth stb. de egyetlen jegyű. pszi-chológia.: dezső]. kamikadzék. Thew-rewk [e. – A -val. maest-ro.). A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. 224.) nyelvű többszavas kifejezés.: ben-cúr]. Fuku-dzava.: bő-ti]. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. Cze-tzet. pra-xis. A fontosabb szempontok a következők. stb. A latin betűs írású nyelvekből átvett. Gi-gli. Chris-tie. Me-xikó. Mon-taigne. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. Ha magyar szövegbe idegen (pl. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. esp-la-nade. bóra-xos. Mar-xot. tádzsik. c). Ljub-lja-na.. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. pe-ches. ce-chem. Ma-dzsar. Ped-ro. 226. stb. Ri-chárd. stb. lopódz-dzanak. mar-xizmus. Bibera-chot. lengyel stb. Coo-per. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. ma-ximum. mahara-dzsa. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co. de egyetlen hangot jelöl. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. Thewrew-köt. 230. mene-dzser. móriczos. Marx-szal.: szé-csi]. a) Az egy szótagba kerülő. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. gyűrű-dzik. Fara-ghó [e. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. Szé-chy [e. Ale-xandra.: tö-rök]. Bach-hal. Ezért úgy tekintjük őket. -vel és a -vá.: fara-gó]. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. d). Gior-gio. ódz-kodik. Wa-shing-ton. illetőleg: Szél-lért. stb.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. ma-dzag. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. Kis-sék stb. latin. angol. stb. stb. Féli-xé. refle-xek. kossu-thi. tele-xezünk. Fi-scher. fi-xet. bridzs-dzsel (ragos fn. edz-dze. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. edz-het. ce-pha-lal-gia. Mün-chen. [Vö. Baude-laire. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. Beö-thy [e. Ben-czúr [e. Ka-ra-džić. Fabri-zio. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. or-chidea. francia. ery-the-ma. brin-dza. pe-dzi. . Gas-cogne. Fu-dzsi. 216. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor. A ch kétjegyű ugyan.

NOB. fi-lantróp. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. NDK-beli. demok-rata. ha elválasztásukra kényszerülünk. inst-ruktor. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. Kö-zér-tig. parag-rafus. komp-resszor. inf-láció. 234. stb. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). rek-lám. Zág-ráb. stb. hón-alj. SZOT. obst-rukció. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. ELTE-re. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. stb. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. ing-ujj. hol-ott. Miche-langelo. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. Int-ransz-mas. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. de: gép-elem (fn. stb. kül-ügy. prog-ram. . Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. nemcsak a problémát okozó helyen. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. gépe-lem (ige). pa-ragrafus vagy paragra-fus. ENSZ-ért stb.231. termosz-tát vagy termo-sztát stb. Az azonos alakú szavak között több olyan van. prog-nózis. MLSZ.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. az ismertebb elő. as-piráns. MTESZ. kivált szaktudományi munkákban. amelynek elválasztása kétféle. nem választható el: BVSC. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. SZTK. szindróma. b) A szóösszevonásokat. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. de: meg-int (= figyelmeztet). nem tekintjük összetételeknek. mind alap-. kataszt-rófa. épp-úgy. Ke-ra-vill. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. diszk-rét. NA-TO stb. Shakes-peare. Ofo-tért. konk-rét. Belg-rád. mikroszkóp vagy mikro-szkóp.és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. 232. Bu-vá-ti. Röl-tex. Ma-vadé. a másik összetett szó: me-gint (= újra). ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. KISZ-esek.). hogy az egyik szó az első. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop.

dél-után. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. 237. Kis-ar (helységnév). proto-plazma. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. szét-üt stb. vígope-rai. mikro-klíma. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Sok olyan idegen szavunk van. 235. vas-út. tranz-akció vagy tran-zakció. inter-akció. zápor-eső. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. egyszer-egy. Pál-ffy. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. vasu-tas. viszont-eladó. fela-dat. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. preklasz-szikus. Kis-oroszi. 236. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Antark-tisz stb. stb. 238. megál-lás. mind-egy. stb. transz-urán. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. meg-állás. Dessew-ffy. milli-gramm. ultra-projektométer. ion-stabilitás. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. kilogramm. leg-alább. vas-utas. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Lenin-grád. Bornem-issza. nagyatá-di. stb. melo-dráma. para-frázis vagy paraf-rázis.még-is. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Tito-grad stb. kar-öltve. dez-informál vagy de-zinformál. ugyan-is. kivételesen. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. stb. Za-laegerszeg. vírus-interferencia. anti-klerikális. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. leg-erősebb. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. egy-előre. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. nemcsak a problémát okozó helyen. külön-élés. stb. deci-liter. meg-öl. elektron-optika. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. Magyar-alád. pre-klasszikus. kis-asszony. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. improduktív vagy imp-roduktív. vígoperai. tölgy-erdő. fel-adat. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . szak-avatott. stb. rend-őr. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. nagy-atádi. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. in-tranzitív vagy int-ranzitív. infra-struktúra. extra-kromoszomális. vagy-is.

250– 252. 274. 260–261.. 281.. 96.. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni... 299. 250–252. a vessző. 275.). Nincs viszont szóköz a pont.).. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 256. a zárójel (vö.. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa.. 299. 265.. a gondolatjel (vö.).AZ ÍRÁSJELEK 239. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. az idézőjel (vö... 256.. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. a kettőspont (vö. 245. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.).). 240–242. 275. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése.. 248.). 266–267.. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. 100. 244. 290. 272–273. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. a pontosvessző (vö. 296–297...). a felkiáltójel (vö.. 293–297.) A mondatokat záró írásjelek 240. 268–269. 240–242.. 263... 278.. 253.. tagolódását.). ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. Stb.. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. egyaránt helyes megoldás kínálkozik.. a gondolatjel előtt és után stb. a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb. 240–242. 258–259. 262. 270.. 271. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. a vessző (vö. Az írásjelek szerepe kettős. 250.. a kettőspont. 256–257. . 264. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák..).). 243. 256. Részben a mondatok szerkezetét. a felkiáltójel. Szóközt hagyunk a szavak. 256. a kötőjel (vö... 246. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. 266. 247– 255. a kérdőjel. 256. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.. 266. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 248. 248. c) Az egyszerű felkiáltó.... 247.). a nagykötőjel (vö.) a kérdőjel (vö. 250. 271.. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. a pontosvessző előtt..

meg. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: . De: Hirtelen fölugrott és elrohant. amire megkértelek? (A főmondat kérdő. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. és dühösen elrohant. akár nincs: Régi igazság.) 242. ne üsse bele az orrát! Stb. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hogy azonnal menjen haza. úgy arat.Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. mi a baja. Kértem. hiszen nem jön már. / néztem. aki még egy nyelven tud. hogy úszik el a dinnyehéj. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. holnap indulhat! Figyeljétek. mégis fekete az utca. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni. b) A tagmondatokat bevezető és. meg. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb.) Folytasd ott. s. – Közvetett felszólítást. Stb. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. akár van kötőszó. Szeretném tudni. Stb. vagy szemem világa veszett ki? Stb.) A többieknek egy takaró is elég. kenyér. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. ki lesz az első! (A főmondat felszólító. legyen ő is Miska! Sokat késik. ahol abbahagytad! Mondd meg neki.) Az apja is Miska. minek neked kettő? Induljunk már. s. (A második tagmondat kijelentő. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. A rakodópart alsó kövén ültem. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. haza. / És mindnyájan várnak énrám. család. hogyha késem. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. (A főmondat kijelentő. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. utasítást kifejező. 241. Ne várjunk rá tovább. hogy az és.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom.) Érzed-e. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Éj van-e.

) d) Az anélkül hogy. mint a tavalyi. ahelyett hogy stb. Stb. mint a gondolat maga. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. Cselekedj ahelyett. hogy tétovázol! Stb. hogy pihent volna. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. a port felkavarta. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. Stb. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk.. egyre jobbat akarunk.Tündöklik. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. / Esküszünk. elemek az első tagmondathoz tapadnak. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. aszerint. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. 246. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. hogy derekuk ne törjön. Fehér lett. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . 244. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. Több mint öt évig élt külföldön.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. égesd el! Stb. pont. aszerint hogy. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. mint öt. Cselekedj. A mondatrészek közötti írásjelek 247. [De vö. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. Stb. vagy szabadok? / Ez a kérdés. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. Stb. ahelyett stb.. / a téli éjszaka. (Ilyenkor a több ragozható: többet. Hat több. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. és az emberek arcába vágta. b)] A hasonlító több. Stb. ahelyett hogy tétovázol! Stb. mint ötöt stb. nyáron is azt hordta. 249. anélkül hogy pihent volna. – Ha azonban az anélkül. mint a fal. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. 245. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. Ha azt akarjuk jelezni. (Ilyenkor a több nem ragozható. eléjük nem teszünk vesszőt. vagy ha jelezni óhajtjuk.

álldogál. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. álmos. vagy kötőszó áll. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. az éjszakai vihar kidöntötte. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. olvas. se posztó. a leány. meg a kenyeret. [De vö. az élet anyját… Stb. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. 249. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk.a) Az egymásnak mellérendelt. Hol ehhez. vagy azt választhatod. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. Stb. rossz is. egy öreg diófát. [De vö. Elhibázott. beszélget stb. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. A rózsának. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. d) alpont. de helytelen elméletet agyalt ki. lelkes. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. nagyot alkotni. könyv. furcsák. meg a szalonnát. becsületes. s. szépet. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. stb. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. varrni tanult. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. meg. meg. [De vö.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. 248. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől.] e) Ha az és. tinta. sás. Ég és föld között lebegett. kapdos. a tőszomszédomat kereste. vagy kötőszókat): Tetszetős. majd jóízűen falatozni kezdett. meg. ceruza. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. Kétszer. ha azonos szerepű. Se pénz. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. hátravetett mondatrészeket vezet be. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. Lehet jó is. búsak. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. / Pocsolyás víz. b) alpont. furcsa árok. A község tanácselnökének. vagy kabátot! Stb. káka lakják. Stb. szorgalmas. Stb. Mivel a felsorolások végére tett stb. hol ahhoz kapott. s. ír. s. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. és szegény nővérére. Kertjük díszét. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Szeretett volna valami újat. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. meg a zöldpaprikát. és a beszédben szünet van közöttük. Stb. Sem testem. d) Ha azonos mondatrészek között és. elé is pontosvesszőt kell tenni. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. illetőleg háromszor kezdtük újra. sem lelkem nem kívánja. Stb. Aztán elővette a bicskát.

célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. 250. Kossuth-díjas írónőnknek. -ve és a -ván.] e) A -va. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. János maga is ott lesz. az irodalomtudomány doktora. városunk díszpolgára. [De vö. a feleségével együtt. kabátját magára kapva. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Egész nap az erdőt járta. illetőleg: Kovács Tiborral. Dömötör Béla. felszabadultan. Stb. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. 249. c). rangot jelentő. 243. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. minősítést. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. stb. A sok pásztor mind muzsikál. az állami díjas mérnökkel. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. a lámpa mellé tette. nagyokat lélegezve. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Stb. Maga János is ott lesz. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. áteveztünk a túlsó partra. Stb. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. stb. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés .nem vesszővel. fokozatot. Kálmán Etelkát. Stb. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. Mózes Pált. népköztársaságunk nagykövetét. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. 247. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. c) Ha a kitüntetést. Stb. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. Stb. Stb. Ma reggel nagy eső esett. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. Nagybátyám szombaton érkezett meg. [De vö. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. Kiszaladt az udvarra. Szép Izabella SZOT-díjassal. Kállay Imre kandidátusé. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt.

a műszakiakhoz osztották be. beteg lett. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi.) . nyom). a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. megint késett. Péter. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. fagy. hohó! mind. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. 249. de író lett. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. hazugság. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. 252. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. előbb hagyta elmenni a teherautót. Stb.) Stb. amit javíttatni vitt. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. 271. csak még a magnója hiányzott. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. vesszők. mint mérnököt. 251. / Csúnya hazugság volt. ezt a közbevetett mondatot vesszők. Stb. [De vö. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. 271. István. (De vö. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. többször is kihallgatták. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. mint említettem. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt). (Vö. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. Stb.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. Bátyámat. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. nem tud eljönni. les.250. az írásjelet a közbevetés után. Stb. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. névszók is (pl. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Stb. imádott / Jankóm… Most veszem észre. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. Ha a közbevetett szó. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. Sok megszokott holmiját becsomagolta. amit mondtam. a baleset tanújaként. sajnos. persze. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták.

és kisbetűvel kezdjük. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait.” Stb. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti.A megszólítás 253. ha úgy emeltük ki. Sándor. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. (Vö. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. Az olyan önálló. rongyban. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. Az idézés 256. édes fiam. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. mint farsangi plakátok. „Még kér a nép. 149. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Az idézet végére.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. rátérünk a dolog lényegére. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. a kötelességedet? Stb. Tudod-e. 254. 255. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. eléje is. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. „Ó. gondolatjellel kapcsoljuk. Stb. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. Stb. Stb. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. mondat értékű kiemelt megszólítások után. tehát gondolatjelek közé tesszük. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb. de idegenen sohasem. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul.” Stb. és kisbetűvel kezdjük. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. Stb. / ha süvít a böjti szél. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. barátaim.

Mások szavainak némiképp megváltoztatott. ezeket gondolatjelpár fogja közre. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. hogy kisemmiztek. szellemileg egészséges. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. 257. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. – Ezt ledöntheti / Erőszak. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. a). – Kik jártak itt? – faggatta tovább. – Hova a pokolba? . hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. az örökre élni fog. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. láthatta. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. Stb. b).” Stb. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. amire ne lennék képes a gyerekeimért. 256. – Sok a teendőnk. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. vagy kétszázan kimennénk az éjjel.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. hogy nincs az az áldozat. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. – Maga itt volt. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. edzett nemzedéket neveljen”. Stb. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. utánuk viszont nincs. 258. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Ne higgy neki! – támadt rá. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. Stb. hanem gondolatjeleket szokás használni. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. [Vö. hogy „testileg. Reménykedve kérdezte: – Ugye. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. – Ugye.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. Stb. gondolatjel van előttük. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki.

c)]. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után.). de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. d)]. ki-be ugrál. süt-főz.). orrán-száján. stb. sírva-nevetve [vö. a)]. könyvritkaság-gyűjtemény. b)].– Maklárra. 265. vissza-visszatérés. szoba-konyhás [vö. gizes-gazos (vö. szállóigékhez.. 139. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. hé? Fiatalságunk évei. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. unos-untalan (vö. 139. sarkigazságokhoz. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. 94. 103. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. nem indult útnak. Ilyenkor az elhagyott közös . nem használunk idézőjeleket. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé. hidegvíz-csap [vö. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. 100. Szokatlan. stb. Hívták. foszforműtrágya-gyártás (vö. de mert hideg volt. de elfáradtam! Stb. Széll-lel. illetőleg a szóelemek határán három azonos. rokon-őrtüzek stb. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. a)]. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. 103. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. össz-szövetségi. gyémánt-hitemet. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. 138. aranyat lel – tartja a közmondás. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. 131. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 139. jelszókhoz stb. 98. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. rendszerint csak az utolsó. 259. amelyekben a tagok. a)]. kiegészítő megjegyzést fűzünk. s mikor egy forráshoz ért. édes-bús. messze szálltak! Stb. b)]. 261. 262. irul-pirul [vö. örökkön-örökké. 62. illetőleg elé. csihi-puhi. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. köd-gubában. 101.). eszem a lelked! Hova megy. ha a mondat hangsúly. szövő-fonó ipar [vö.. [Vö. csak itt lenne már! Jaj. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. a)). Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. 97. magyarázó. Mann-né. Stb. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. ott-tartózkodás. le-föl sétálás [vö. Stb. kő-iszonyatját. bogáncsszívem. dimbes-dombos. Anna-Panna [vö. haj. néha-néha (vö. 102. Ha közmondásokhoz. a)] b) A szóismétléseknek. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. b)]. meg-megállt. rövid pihenőt tartott.

176. Kazinczyverseny. (a) Videoton–Haladáson (ti. zöldség.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. Konkoly-Thege stb. 178. Kál-Kápolna. Osztrák–Magyar Monarchia. osztályban. 177. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. b). Holt-Tisza. sz. lapon. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum.és gyümölcsfelhozatal. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. szótárban).és gyorsíró. Duna– Majna–Rajna-csatorna. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). mérkőzést). Csepel-sziget. kelet–nyugat irányban. gépgyártó. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. a tavasz–nyár folyamán. stb. mérkőzésen) stb.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti.). d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. 263. kelet–nyugati. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. e. stb. Cseh–Morva-dombság. Balassi-strófás. (Vö. olasz– német (mérkőzés). 456. 5-6 (darab). a 128–9. 753 – i. stb. Nagy-New York. 10-12 (éves). tizenegyezer-huszonnyolc stb. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat.és külkereskedelem. 168–169. Ménesi út 11–13. szakos) stb. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb. Arany-patak-völgy (vö. 158. francia–spanyol (határ). tavaszi–nyári. szótárban). német–franciás (ti. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. -szerelő és -javító üzem. június–július hónapban. Érd-Ófalu (vö.. stb. stb. stb.). stb. az első–negyedik osztályban. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató..] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. József Attila-díja. nyolc-tíz (napra). József Attila-díj. (láttam az) angol– brazilt (ti. 289. évi.utótagra. Rohonci-Arany-patak. 1983–1984. [Vö.). budapest–bécsi. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. i) Mind a betűkkel. 140. az első–negyedikben. tej-. 179. bel. (Vö. stb. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. Vas Mihály-hegy (vö. tavasszal–nyáron. [Vö. június– . az I–IV. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár).

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

(= az igazgatóhelyettes). ú. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. (= az idézett mű). (= annyi mint). (= Debrecen). m. Bp. (= New York) stb. NB. a Mahart. Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. (= magyar). az i. Y.. (= s a többi). A rövidítések 277. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). stb. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. az Áfor. Szfv. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. k. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. stb. a f. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. az OTP. ÉNy (= északnyugat). az MTA. k. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. D. vö. rkp. km kiejtve kilométer. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= körülbelül). ( időszámításunk szerint). m.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. sz. (= általános). k. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. Na (= nátrium) stb. (= magasföldszint). kiejtve Budapest. kb. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= mint vendég). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. (= parancsnokság). Sok rövidítés azonban a kis. a szerk. . Mo. (= a szerkesztő). az szb. (= Magyarország) stb. (= rakpart). mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. s. (= Székesfehérvár). m. v. stb. (= a felelős kiadó). – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. m. (= nota bene!) stb. r. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. é. mfszt. kiejtve utca. B. a tsz. N (= newton). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. gk. km (= kilométer). stb. a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. N. (= című). pság. (= vesd össze!). – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. (= saját kezével). k. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). K (= kelvin). cm (= centiméter). (= római katolikus). (= gépkocsi). (= Boldog új évet kíván). stb.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). HTSz. i. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter).

lexikonokban stb. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. 279. m2-es (= négyzetméterenként. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. ált. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. é.. n. stb. dec. m.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. ha szótárakban. Rbl (= rubel). K-mal (= káliumot. (Vö. (= december). alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. °C-kal. ÉK-en (= északkeleten). 282. bp. alsó). ÉK (= északkelet). K-ot. °C-os (= Celsius-fokon.. forinttal). (= Salgótarján) tb. (Vö. MW (= megawatt). Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). Celsius-fokos) stb. Celsius-fokkal. stb. a vegyjeleket: S (= kén). k. az elő. °C-on. m2-enként. (= év nélkül). cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . sin (= szinusz). első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt.és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. é. 278. ápr. hl (= hektoliter). °C c. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). ol (= olasz) stb. rég. Ft-tal (= forintot. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. v (= sebesség). – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. CS (= Csehszlovákia). stb. A rövidítésekhez. amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő).-kivonat stb. délben érkezünk. Salg. alatt. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. 279. a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. áll. húszan leszünk. A á. A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. ALAPTERÜLET: 100 m2. négyzetméteres). Cl (= klór). a mértékegységek jelét: g (= gramm). ker. (Vö. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus).Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül.. 282. Kb. ú. káliummal).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). jelekhez stb. ol. 278. 281. aug. 282.) mellől is elhagyható a pont.-nek (= kerületnek).. fszla. az égtájak rövidítését: D (= dél). NL (= Hollandia).) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. uaz (= ugyanaz) stb. nagy tömegben fordulnak elő. a. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). rég (= régies forma). (= alatt. Ft-ot.-ban (= utcában). 280. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás).-i B. é. jelekhez stb. Stb.

mm Mrd Ft N NB. i. ÉNy érk. év febr. sz. v. e. r. Id. é. ind. isk. m m. m.cm3 csüt. jún. f. mb. v. kb. H. k. dec. l. Pa (P. hó ford. felv.) pl. E Ft É ÉK em. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . f. ig. i. v. ifj. f f. N. D db de. dag dl dm DNy Dr. ker. h h. DK dkg v. Özv. p. l l. jegyz. ill. krt. nov. okl. s s. Ft g gimn. km km2 K. J jan. márc. fej. N. fszla. ny. évf. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. f. igh. i. f. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. du. h. v. stb. kg kk. megh. Ny o. h. hiv. olv. K K k. köv. min min. fszt. i. M Ft m2 m3 máj. hl honv. f. é. okt. Ifj. özv. id. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. dr. m. pu. m. m.

kétféleképpen írjuk. sz. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). A szóösszevonásokat. vagyis azokat a mozaikszókat. t t. ui. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). amelyek (nyelvünkben. Y. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. V vö. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. vb (= végrehajtó bizottság) stb. tébécé. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. NE (= nemzetközi egység). szb (= szakszervezeti bizottság). téesz. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). Scientific and Cultural Organization) stb. szül.sz. vagyis azokat a mozaikszókat. Szt. DNS (= dezoxiribonukleinsav). szám(ú) század szeptember szerkesztette. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. tvr. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). tehát úgy. TDK (= tudományos diákkör) stb. UNESCO (= United Nations Educational. ti. szerk. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). ahogyan a tulajdonneveket: . mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). tc. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. A betűszókat. tbc (= tuberkulózis). URH (= ultrarövidhullám) stb. szept. tévé stb. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). ún. vsz. Ui. EKG (= elektrokardiogram). tsz (= termelőszövetkezet). úm. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. 284. kisebb-nagyobb szórészletekből. PVC [= poli(vinilklorid)]. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). uo. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). kétféleképpen írjuk. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. v. b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. tv (= televízió). W X. ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. u.

kisker (= kiskereskedelem). e. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. Ofotért-üzlet. a MÁVot. De értelemszerűen: a Keravill-lal. Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. (a) trafója. Ofotért (= Optikai. o-t: az MTA-nak. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). Áfor-kút. ALITALIA stb. a tmk-ban. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). komszomolista stb. gyesen (van). o-t: stukák. továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. UEFA-torna. stb. tévézik stb. a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. az Elzett-től stb. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. az ETO-hoz stb. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. telexezünk. 94. DNS-sel. az ENSZ-szel. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). telexszel. kolhozban. tsz-tag.Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. (Vö. az Alitaliánál. Beruházási Vállalat). tbc-s. TDK-dolgozat. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). gyes (= gyermekgondozási segély). (Vö. a tsz-szel. radar (= radio detection and ranging). MAFC-os. Alitalia (= ala italiana). – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). Reklámcélokból stb. tehát úgy. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). 286. SZOT-üdülő. a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. LSD (= lizergsav-dietil-amid). telex (= teletype exchange). Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. trafó (= transzformátor) stb. – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. szb-titkár. 285. e. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). . stb. KISZ-es. Alitalia-iroda. stb. tv-zik (v. 29. tv-közvetítés. az ELTE-n. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Fényszövlaboratórium. tévézik). a Röltexszel. 287. OTP-kölcsön. a Hungexpónál stb. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). URH-adás. fényszövbeli. TDK-s stb.

téesztag. tévéközvetítés stb.b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. pont szól. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. . A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. trafótekercselés stb.

másrészt akkor. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. 15 méter szövet stb. 5826. 9710. ezerhétszázhetvenkettő. ha a szám toldalékos alakban. háromnegyed óra múlva stb. tizennégy. mikor számjegyírást.-ben stb. a Tutaj u. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. hatvan után. számjegyekkel is. a 10. nyolcszázkilencvenhat. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. – Kétezeren felül. ezernek. százezer. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. ötvenháromezer. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk.-nak futott be. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű. sor. hatvankétmillió stb. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. két harmad. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3.-ba jár. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. stb. vö. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. tízféle. Hogy mikor használunk betűírást. A számokat írhatjuk betűkkel is. a 10–12.-kel. oldalon stb. pénzösszeg. 296. . háromnegyed négyre stb. osztály. az öt. ha az ezres után a szám még folytatódik.. 5 602 164. 4. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. A számokat a következőképpen tagoljuk.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. húsz. arra nincsenek határozott szabályok. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. 5 órakor. 3 Ft 50 f. (A keltezés e tekintetben kivétel. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. 353 864. mérték. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. de: 20 611. ezer. évi. 289.. másrészt az időpont. kéthetenként stb.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. harmincnyolc egész egy tized stb. 1978. s a jelzett szó főnévi értékű. a 8. harmadmagával. 3. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. fél tizenkettőig. 65 téglát stb.) 291. tízmillió stb.

arab számmal is. 8. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 292. 1983–84.413.) stb. IV/3-as körzet. 38 tanuló. 295. 1983. kerület. november 1983. 28.) 1848. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. áprilisi 1983. őszi. 11. kongresszus stb. IV. kötet. október folyamán. 295. v. tavaszi–nyári 1918. 28. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. s utána pontot teszünk. de: 1848 márciusában (vö. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . 1983/84. október havában 1918. VII. Petőfi u. XIX–XX. 1983.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. század v. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. IV/A osztály. 12. 4/a osztály. osztály. stb. század. 1848. A római számok visszaszorulóban vannak. 16. 2. Rákóczi Ferenc. márciusban. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. 28. IX. III.5. 20 611. március 9. 365 nap.. 2500 Ft stb. A keltezés 293. október végén. század v. de: 1918 folyamán (vö. XIX. Terjedőben van a pontok nélküli. március–áprilisban 1919. a napot mindig arab számmal írjuk. II. de: 1918 októberének végén (vö. IV. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. XI. v. ágyéki csigolya stb. III. század 1944. v. 37. stb.) 1918. Béla. évi 1983–1984. kötet v. 28. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2.. nov. Egyébként egyaránt helyes: 3. 295. A v. 1983. 295. NB I. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. XVI. osztály. illetőleg jelölhető római számmal is. agyideg. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294. stb. évi 19–20. XI. Gergely. de: 1944 őszén (vö. 1983/1984. a v.) 1945. 4. s utána pontot teszünk. 295.16..

Az elseji v. Rákóczi út 28. kerület. december 20-a és 31-e között. em. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v.. december 20. de: 1983. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. II. elsejéig stb. vagy: 1983. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 296.. 6–8. 297. Budapest VII. 1jén. Más esetek 298. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. december 10. között. 1-jei. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. Ha a napok sorszáma után névutó következik. december 10-e óta stb. Az elseje. II. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. stb. Rákóczi út 28/A II. és 31. Rákóczi út 28/A II. 4024 Kis János Miskolc Pf. egy sorba írt lakáscímeket. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. Magyarország 1514-ben.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. 1-jéig stb. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. 4–6. 10/B 1072 Szekszárd. de: 1983. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. em. márc. április 4-ig vagy 4-éig. 10. óta. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. elsején. szóalakok számjegyes írása: 1-je. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. Kadarka u. 12-től vagy 12-étől. 10/B Budapest VII. 20 3500 A folyamatosan. 1848. ker. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. 15-én. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. 2700 .

közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 10.35-ig.35-ös stb.35 stb.35-kor. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10. . 10.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful