MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
ELŐSZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A BETŰK
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A betűrendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK
A kis kezdőbetűk A nagy kezdőbetűk Egyéb esetek

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek

A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékelődést jelző írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

EGYÉB TUDNIVALÓK

mind írott nyelvünk – elsősorban szókincsében – sokat változott. továbbá egyéb népgazdasági és művelődéspolitikai indítékoknak szükségszerű következménye volt. Mégis célszerűbb volt megtartani. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta. a nyelvi tudományban új nézetek. a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált. hogy a helyesírás állandósága. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. Írásrendszerünk nagyobb mérvű átalakítása ezért sem látszott ésszerűnek. a könyvkiadás és általában a sajtótermék-előállítás ugrásszerű fejlődésének. Az a minden irányú fejlődés. 1954. időszerűvé tette. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában. hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. a 10. mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató.. hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét. tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. az az életünk alapjaiig ható változás. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult.ELŐSZÓ Helyesírási szabályzatunk 10. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát. az írással élő emberek igényei megnövekedtek. módszerek jelentkeztek. az iskolai oktatás kiterjesztésének. 1954 óta mind beszélt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét. ha szünet nélkül gondozzák. Ez alatt az idő alatt a magyar helyesírásnak azelőtt sohasem tapasztalt egyöntetűsége jött létre. mint bármikor ezelőtt. hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar betűállomány átalakítását célzó javaslatok. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált. . Hagyományos különírásiegybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják. mert nehéznek vélik. Az előkészítő munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszerű újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét megőrizzük. és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. amely társadalmunkban így is végbement. helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. a kiejtés tükröztetéséről ezért is a hagyományőrzés felé tolódott el a hangsúly. a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek. és felmérték. a szokásosan elsőnek emlegetett helyesírási alapelvről.

A szabályzathoz csatlakozó szótár jelentősen megújult. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érintő fontos változás a 11. a nem közismert. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. kiadása több tekintetben jelentősen különbözik a megelőzőtől. kiadásbelinél. kiadás is (minden elődjéhez hasonlóan) a helyesírási egység előmozdítója kíván lenni. Annak ellenére. Egyes személyek. a betűrendbe sorolást. ésszerűbb a 10. hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. hogy a közös lényeget kiemelő rövid bevezető után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a belső összefüggések jól érzékelhetővé váltak. előtag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. s ezért elszigetelődnek. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. törekedtek. az alakváltozatokat. – Bár a 11.). A szabályzat megszövegezői érthetőségre és világosságra. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelelő szemlélet érvényesül. Számos esetben lehetőség nyílt arra. sőt egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. az egyes pontok elrendezése szervesebb. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk előre. Ebből az is következik. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény. csak kevés szó írása módosult. utalószámok hívják fel a figyelmet. kiadásban csak az. amelyek az illető szó írása szempontjából fontosak. de ezek tagolása. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. főként a 10. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. A szabályokra. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelelően) a hagyományosak. Ez a veszély a határainkon élő magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. kiadás idejére jellemző szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejlő stilisztikai lehetőségekre. hogy a dz és a dzs betű ábécénknek teljes jogú tagjává lépett elő: a 11. gazdasági. kimaradnak a fejlődés nagy áramából.Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk. szabályzatunk 11. . a 10. áttekinthetőbb. A címszók után következő. helyeselhető írásmódokat. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek.

hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. * A magyar helyesírás szabályainak 11. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vevő állásfoglalása. Ezzel lehetővé tették. kiadás az eddig legszélesebb körű demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. . és róluk véleményt nyilváníthassanak.és Irodalomtudományok Osztálya elé. Így lehetett a 11. április 24-i ülésén megadta. a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki.* A Kossuth Nyomda szedőüzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági előterjesztések. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását.

SZABÁLYZAT .

stb. az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit. mert a sajátos magyar betűsor a latin betűkészletből alakult ki. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükrözőnek is. . Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Az írás közlendőink rögzítése látható jelekkel. A magyar helyesírás 2. az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra. hanem hangokat jelölő betűk. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja. szemben az olyan írásokkal. latin betűs.ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Írás és helyesírás 1. a) Írásunk betűíró rendszerű. c) A magyar írás hangjelölő. mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez. amelyekben a leírt forma jelentős mértékben eltérhet a kiejtéstől. Helyesírásunk betűíró. a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket. rögzítő és irányító szabályrendszer. mert betűi legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak. b) Helyesírásunk a latin betűs írások közé tartozik. illetőleg az ezt tükröző. hangjelölő és értelemtükröző írásrendszer.

véreb stb. Zs. gy. A mássalhangzók írása 7. é. Gy. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. sz. egy részük ékezet nélküli. R. vagy többjegyű. C. u.. g. mind nyomtatásban vannak kisbetűink: a. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. stb. f. gy. ty. ö. zs. d. dzs. ü: ceruza. nyolc. Izland stb. h. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. b) A hosszú magánhangzókat jelölő hét betűre egy vagy két vonást teszünk: á. p. Nyolc betűnk kétjegyű: cs. kér stb. r. azaz egyetlen írásjegy: e. stb. ü. a) A rövid magánhangzókat jelölő hét betűt pont nélkül. l. t. ú. 6. dzs. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit betűknek nevezzük. egy betűnk pedig háromjegyű: dzs: lándzsa stb. v. i. Mind kézírásban. m. stb. ty. Stb. b. . más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár kemény – kémény bal – bál öt – őt oda – óda irt – írt áru – árú tüzért – tűzért koros – kóros – kórós Vereb – veréb – stb. r. v. dz. 8. és vannak nagybetűink: A. hős. k. csökönyös stb. (Vö. í. r. 10. illetőleg egy vagy két ponttal írjuk: a. zs. n.. Óbuda. o. űr stb. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelölő betűket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. mellékjel nélküli betűkkel jelöljük. s. a) A mássalhangzókat jelölő betűk közül tizenhét egyjegyű: b. Ázsia. e. Új Írás stb. s.A BETŰK 3. í. iparkodik stb. z: pálma. sz. húr.. fejtegetés.. szikes. Dzs.vagy többjegyű. közül. ő.) A magánhangzók írása 4. Őze stb. ő. lódít. ny. j. 5. Magánhangzóinkat egyjegyű betűkkel jelöljük. A magánhangzókat jelölő nagybetűkre mind kézírásban. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). á. A magyar betű vagy egyjegyű. – Csak a rövid i nagybetűs alakján nincs pont: Ilona. c. Ő. Ürményi. zs: batyu. c. ó. A magánhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. ű: játék. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. ly. 5. Mássalhangzóinkat egy. mint a kisbetűkre: Ökrös.

b. díszszemle stb. É. i. y. ty. ff. asz-szony-nyal stb. 15. A magyar nagybetűk sorrendje ugyanaz. vö.) 11. T. g. gy. stb. Dzsingisz. pp. Ö. Ő. ó. ny. Ó. egyéb helyzetekben egyszerűsítve kettőzzük őket. ly. x. aggot. A magyar írásgyakorlatban is gyakran előforduló q-t. Az ábécé a betűk meghatározott felsorolási rendje. sz.) Ezek a többnyire kétjegyű betűk magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e.. Ny. ss. R. Cs. Í. (Vö. M. ő. Gy. z. d.b) A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük. ö. q. Zs. 283. r. dd. – A többjegyűeket csak az összetett szavak határán kettőzzük teljesen: jegygyűrű. fénynyaláb. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. P. f). más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelölő betűket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. w-t. zs. Sz. v. cs. Dz. GYSEV stb. t. V. dzs. S. mm. L. ddz. Ly.) 12. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). Zsolt stb. jj. dz. Q. ű. ssz. ma már egyébként nem használatos magyar betűkkel családneveinkben találkozunk. c. asszonnyal stb. k. zz: add. vagyis csak első jegyüket írjuk kétszer: ccs. Szolnok. 227.. o. I. W. h. Ty. gg. r … v. X. C. tty. [Vö.. 8. cc. Á. F. Ű. Ü. … P. hh. 3. eddzük. Ú. N. (Vö.. Az ábécé 10. U. A ch-t a betűrendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. G. D. ú. ddzs. kk. Régi. ll. ggy. nny. [De elválasztáskor: locs-csan. f. l. zzs: loccsan. H. (Vö. e. Dzs. R … V. – Az egyjegyűeket kétszer írjuk le: bb. (mondat). B. n. 87.] 8.. A többjegyű betűknek csak az első jegyét írjuk nagybetűvel: Csoma. 226. kellett stb. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. rr. u. stb. edz-dzük. 157. p. í.: gál] ch = cs: Madách [e. é. lly. 5. ü.: madács] . ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybetűvel írunk: CSOMAGMEGŐRZŐ. á. K. tt. j. w. vv. alakjuk a következő: A. E. CSKP. Z. Nyár van. zs. s. J. O. m. A mássalhangzók időtartamának fontos nyelvi szerepe van. A csupa nagybetűkben írt betűszókban a többjegyű betűk minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. Y. Zs. z. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelölő 40 kisbetű hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. 9. nn. Z. TILOS A DOHÁNYZÁS.

: nim] német: Schäfer [e.: skoda] francia: Eugène [e. A betűrendbe sorolás 14.: tirgoviste]. .: cucor] s = zs: Jósika [e. piaţa [e. pont szól. Az ilyen régi betűket tartalmazó nevek betűrendi besorolásának módjáról a 15. illetőleg keressük meg: acél kett ő cuko Nag r y csók nyúl gép olas z hide örö g m remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: józsika] th = t: Csáth [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. joule [e.: piaca] szerbhorvát: Đurić [e. A betűrendbe sorolás az az eljárás.: grinics].: verter] olasz: Bologna [e.: gyúrity]. quattrocento [e.: séfer]. a következők: a) A különböző betűvel kezdődő szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az első betűk ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: piránya] román: Tîrgovişte [e. A fontosabb általános szabályok. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Werther [e.: kölcsei] stb.: vér] eő = ö: Eötvös [e.: veselényi] stb. való eligazodást segítik. Škoda [e. névsorokban stb. pont tartalmazza.: csát] ts = cs: Takáts [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék betűi és betűkapcsolatai is előfordulnak mind magánhangzók.: bolonya].: zsivogostye] Az idegen betűket és betűkapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak betűrendi besorolásának elveit a 15.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. lexikonokban.: gimarajs].: török] oó = ó: Soós [e. Živogošće [e.: özsen]. melyek a szótárakban. cz = c: Czuczor [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehetővé.: kvatrocsentó] portugál: Guimarães [e.: takács] w = v: Wesselényi [e.: dvorzsák]. 13.eé = é: Veér [e.: sós] y = i: Kölcsey [e. Nîmes [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. piranha [e.

) kas Kasmír mennek nagy mennéne naggyá k Kassák menü nagygyako rlat kastély menza naggyal kasza meny nagyít kaszinó Menyhért nagyobb kassza mennybo nagyol lt kaszt mennyi nagyoll stb. a sorrendet az első nem azonos betű ábécébeli helye határozza meg: lom lomb lombik Lontay lovagol stb. Zoltán zongora zúdul zsalu zseni Zsigmond stb. Az egyjegyű betűt teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezdődő. de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. b) Ha a szavak azonos betűvel vagy betűkkel kezdődnek. s így soroljuk a szót a megfelelő helyre. tehát az egyjegyű mindig megelőzi az utóbbiakat. stb.A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. stb.és a nagybetűk között. . de külön mássalhangzót jelölő kétjegyű (ill. dac domb duzzog dzsem Dzsungári a Dzsungel stb. hanem a megkettőzött betűt mindig két külön betűre bontjuk. ggy = gy + gy. ddzs = dzs + dzs. Mindig az egyjegyű betű van előbb: cudar cukor cuppant csalit csata Csepel stb. rr = r + r. háromjegyű) betűtől.) – A többjegyű betűk kettőzött változatait sohasem az egyszerűsített alakok szerint soroljuk be a betűrendbe. pirinkó pirinyó pirít pirkad Piroska stb. tükör Tünde tünemé ny tüntet tüzér stb. – Az egyjegyű betűk sorrendjében a kettőzött betűk első és második írásjegye külön-külön betűnek számít. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén levő betűk tekintetében a következőképpen szedjük betűrendbe. stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. stb. – Az egyjegyű betűt (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezdődő. (Vagyis: bb = b + b. háromjegyű) betűtől.

o – ó. Kis részben kissé Kiss Ernő kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor. mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak a betűrendbe sorolás szempontjából. kartotékokban stb. vagy csak az első elem alapján szokás besorolni. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát meg is előzheti a rövid változatút: ír Irán Irak írand ó ira iránt m író iroda irónia stb. – A . ahogyan a könnyebben kezelhetőség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. i – í. ü – ű) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. márvány márványkő márvány sírkő Márványtenger márványtöm b Márvány Zsolt másféle másol stb.d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelölő betűk (a – á. ha két szó betűsora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. mint az egyszerű szavakat. u – ú. e – é. e) A különírt elemekből álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy kötőjellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk betűrendbe. tárgymutatókban. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. ö – ő.

Ezek hatálya azonban nem terjeszthető ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. k. Ebben a rendszerben mind a magyar. p. az ábécébe soroláskor nem tekintendők önálló betűknek. oe = o + e. ch = c + h. 15. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. önálló egységnek számít. i. g. atlaszok és térképek névmutatói stb. s. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Černý Champag ne Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. A betűrendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltérően kezeljük a régies írású magyar családnevekben. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben előforduló régi magyar. f. sem az idegen betűk mellékjeleire. moshat mosna Mošna mosópor Møsstrand mostan munka Muñoz stb. w. j. stb. A követendő eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja elő. mind az idegen többjegyű betűknek minden egyes eleme külön. sch = s + c + h. b. c. . enciklopédiák. o. illetőleg idegen betűket. Gaal galamb Gärtner gáz geodézia Georges góc Goethe stb. 16. cz = c + z.könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követendő eljárást szabvány írja elő (MSZ 3401). u. t. q.). – Az idegen betűk közül azok. z.). A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. rendszerint az úgynevezett általános latin betűs ábécét követik: a. amelyekben magyar és idegen nyelvű szóanyag erősen keveredik egymással. r. y. Az ilyenfajta munkák szavainak betűrendbe sorolása bonyolult feladat. h. illetőleg belső szakmai útmutatók szabályozzák. m.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük. amelyek valamelyik magyar betűtől csak mellékjelükben különböznek. n. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. stb. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. e. x. v. ha az idegen mellékjeles betűt tartalmazó szó betűinek sorában nincs más különbség. (ch = c + h. l. d.

köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. kicsi. stb. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. -tól. – Van azonban néhány hosszú í-re végződő szavunk is: sí. ízes. az „erőssen”. akác.) 22. bácsi. stb. hogy mely esetekben írunk i. ír. helyesírásunkban már általában kialakult. íznek. véd. „szöllő” stb. zrí. . formákkal. gyűjtjük. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezdő. újság. ha több szóelemből álló szóalakokba kerül. csicsí. „ákác”. az általános köznyelvi kiejtést tükröző írott formája van. „köppeny”. Peti. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. -ve. kifli. húsból. Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. 27. hűs. kell. húsz. illetőleg a szóbelseji í. illetőleg í. formák nyelvjárási (ill. tíz. szív. fizet. szívből. kikirikí stb. ű: íz. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. hogy a szóelemek (szótövek. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. -talan. a helyesírás által is őrzött mai köznyelvi kiejtés. zöld. színez. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. gyűjt. -s. „ződ”. u. új. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. „nígy” stb. u. újra. -telen. színes. -j. hús. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. négy stb. ürge. tűk. Az i. súlya. például a kísér. -bb. Szavaink többségében az i. régies) „késér”. rí. stb. hogy általánossá válásukat segítse. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. szín. -t. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. hűsít. ű 20. ü-t. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. nyí. (Vö. húsok. ü és az í. ugat. füst. újabb. u. A szótövek írása 19. -n. „kő”. -va. gyűjtemény. fut. ezért az írásban kerülendők. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. stb. súlyos. köznyelvi alakok. „házbul” stb. tűvel. -től. néni. szemben a nyelvjárási (ill. súly. nini. a „kőrut”. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. szíves. fény. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. ű-t. „ellemez” stb. ú. házból stb. Mari. szalma. hűsek. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. jelek.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. -kor.). képzők. ú. 21. régies) kiejtésűek. ú. 18. gyí. tű. „szóma”. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi.

stb. foltoz – foldoz. ű van a legtöbb főnév végén: ágyú. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. írok. bújjon. kátyú. Vannak olyan szavaink. csendháborítás stb. de: huszadik. hova – hová. . szörnyű.) Az alakváltozatok 25. zsírt. Icu. a csend és a csönd stb. stb. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok előtt megtartják. háború. amelyeknek a végén az u. gyűrű. csorog – csurog. batyu. csepeg – csöpög. – tíz. stb. huszon-. eskü. hindu. reá stb. szomorú. levő – lévő. borjú. a lenn és a lent stb. hosszú. (Vö. írat (ige). lábas – lábos. húszat. 27. falu. menü. 24. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos értékűek. revü. homorú. fésű. – ír. stb. gyűszű. A csepp és a csöpp. tanú. (Vö. áru. fedél – födél. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. ú. húszas. lány – leány. lapu. fenn – fent. 21. ű van: domború. gömbölyű. stb. de: irat (főnév). tied – tiéd. választékos hangulatú. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: fel – föl. nagyszerű. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppkő. rá stb. gyerek – gyermek. betű. – húsz. A melléknevek végén mindig hosszú ú. A tőváltozatok 26. – bújik. gyönyörű. Hosszú í. hamu. tizen-. zsíros. Vannak azonban olyan főneveink is. gyanú. a leány. varjú. általános használatú. könnyű. mért – miért. fiú.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is megőrzi a tőbeli magánhangzó hosszúságát. bábu. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. gyalu. föveny – fövény. koszorú. de: tized. savanyú. bújócska. mű. alku. irodalom. gyepű. de: zsiradék. Hosszú ú. faggyú. 34. A hova és a hová. rá – reá. csoda – csuda. A lány. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. önálló szóként egymással váltogatható. stb. stb. írás. seprű – söprű. szaru. seprű. iroda. kinn – kint. stb. bürü. cseppfertőzés. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következő szavak: lenn – lent. daru. ü rövid: adu.23. satu. tízen. más toldalékok előtt megváltoztatják alapformájukat. dől – dűl. kapu. szú. ürü. apu. huszad. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. saru. zsalu. tízes. mienk – miénk. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet.

bújtat. de apát. mind pedig v hangzós tövéből létrejöhet (főképp összetételekben) azonos toldalékolású forma. apai. csepű. stb. [Vö. A borjúk – borjak. a)] 30. Ráckevéig. 31. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. de: lencsét. stb. szuverén – szuverenitás. hipnotizmus. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. akadémista. fésű. szocializmus. – De: akadémia. stb. köszörű szó végén levő hosszú ú-val. – akadémikus. tetűk – tetvek. de: Ráckevén. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. heroizmus. 286. lencsével. dülöngél. faluk – falvak. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok előtt vált rövidre az í. az ELTE-re. dűlve. hipnózis – hipnotikus. – dűl. b) Vannak viszont szabályos í – i. köszörül. 81. – lencse. lencseféle. ü van: borul. (Vö. A szóvégi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid. szociális – szocialista. hegedül. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. szlavisztika. csepül. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszókra: MTA. stb. ELTE. stb. (halas)tót – (halas)tavat.) A toldalékok írása . de: Tompát. Például: kéz kézbe n kézre kézi de: kezet kezek kezes kezün k víz vízbe n vízre vízi vizet vizek vizes vizün k út útba n útra úti utat utak utas utun k tűz tűzbe n tűzre tűzi tüzet tüzek tüzes tüzün k 28. az MTA-t. stb. köpül. az MTA-nak. ráckevei. dülleszt. varjúk – varjak. zászlója – zászlaja. dűlt. hegedű. 206. apátlan. akadémizmus. hipnotizál. – Hasonlóképpen: Tompa. ű – ü váltakozást mutató főnevek. derül. A közkeletű idegen szavak jelentős részében egyes idegen eredetű képzők előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. bosszú. ű-vel szemben az -l képzős formában rövid u. Ugyanígy egyes v tövű névszóknak mind magánhangzós. stb. Ráckeve. tetsszem és tessem stb. derű. bujdosó. hérosz – heroikus. 32. a legtöbb toldalék előtt á-ra. bosszul. ill. ill. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. bár az a. ú. A ború. ú – u. ma is élő kettős alakok. köpű. lencsék. de: düledezik. illetőleg é-re változik: apa. (Vö. fésül. de: bujkál.) 29. szók – szavak. erdője – erdeje stb. látsszék és lássék. stb. vagy ss betűkapcsolattal írjuk: metssze és messe. ű. ironizál. stb. dűlő. A metsz. Ez a szabályszerűség a továbbképzésben is érvényesül. például: lét – levet. irónia – ironikus. Tompával. borjút – borjat.

mozdítva. építmény. dalolni. csengettyű. sarkantyú. A mássalhangzók a toldalékokban 37. kertjei. kérdi. nélkül stb.33. az -ig határozóragnak: városig. cipőstül. gömbölyödik. egyenáramú. -ől végződésének: alól. tanít. a toldalékos szóalakok végén levő i-nek: esti. voltaképpen. -jű melléknévképzőnek: négylábú. tetőről. felől. 35. házai. holnapig. -től határozóragnak: szobából. állandósít. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp.. -ödik: alkonyodik. tanító. 24.. fésülködik. keresztül. öltözik. -dül igeképzőnek: gyógyul. . A -képp. csőstül stb. -tyű és -ttyú. fától. hátul. -ttyű képzőféle végződésének: fogantyú. egyöntetű formájuk. az -ul. ruhástul. többször stb. a főnevek -tyú. fordulva. nagy kiterjedésű. stb. fehér falú. A magánhangzók a toldalékokban 34. az -ú. -ózik. -ű. buzdít. sast. pezsdülő stb. másképp. stb. pezsdül. víztől stb. szivattyú. kerület. tulajdonképpen. -stül határozóragnak: magyarul. kezdődik. mérsékelt árú. Néhány igeképzőnk különbségét az o – ó. -kodik. a -dít és a -sít igeképzőnek: épít.. lapos tetejű. (vö. végül.). veszkődik. -közik: kínálkozik. -ből. -kódik. öklömnyi stb. buzdítás. erős rugójú. A tárgy ragját. -ül végződésének: alul. -ül és a -stul. mindig röviden ejtjük. a névutók és a határozószók -ul.. -ődik: oldódik. a -ról. írni. elől. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben élő ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. gyógyulás. -ször határozóragnak: háromszor. -kózik.. szürkületkor. például. házról. kecskeméti. mindig stb. hosszú szempillájú. az időhatározó -kor ragjának: éjfélkor. közül. -ködik: árulkodik. -ül és a -dul. -ozik. -kődik: rázkódik. négyig. valakit stb. a -szor. a t-t. töpörtyű. mellől stb. kerül. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ít. kergetőzik. 23. a -ból. -kőzik: zárkózik. hatkor. (kivéve: túl). sárgát. erdőből. stb. mögül. 38. állandósítani stb. nyolcat. mérkőzik. családostul.. A helyesírás ezeket rögzíti.. belül. -ódik. bőkezű. könyvet.). ötször. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kettősségeknek is. dugattyú. -ről és a -tól. nézi. -kozik. a honnan? kérdésre felelő névutók ragszerű -ól. ö – ő közti eltérés mutatja: -odik. (vö. éles elméjű. billentyű. feleségül. mozdít. -jú. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. 36. -özik: fáradozik. nyolc órakor stb. ezért egy t-vel írjuk: hajót. -őzik: hallgatózik. pörgettyű stb. fordul. jószívű. felül és fölül. tiszta vizű. törülközik. hússzor. hazáig.

Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik.. arat). -tt igenévképző: bérelt (lakás). élettelen. de: (búzát) arattat. a -d. vagy -tat. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg (pl. -tetik szenvedő igeképző írásának is: oltatik. úttalan. kéklett v. kéretik. kente. sződd.. a ’valamilyennek látszik’. De: helyesel.39. -tet formában járul. Kaposvárott. -etik. mássalhangzó után nem. pléhvé. -ll képző: fehérlik. stb. fűtetlen. -etlen képző van a befejezetlen. A -val. helyesebb. nagyollom. 66. (vö. a t végű névszókhoz pedig -talan. (kenyeret) süttet. zöldell. stb. stb.. Kaposvárt v. kevesebb. kinyittatik.. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. szőjed stb. keveslem v. stb. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkettőzzük.. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. jobb. vetetlen. ’valamilyennek tart’ jelentésű -l. stb. -ttyű képzőféle végződés: fogantyú. idd. személyű rövidebb formában: írd. között. idősebb. közt. kicsinyli v. stb.). a -b. stb. (vasat) gyűjtet. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következők: a -t. mosott (ruha). szebb. -etlen. alatt. (szobát) festet. -et. -et. fölött. felforrt (víz). alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kettőzzük a képző t-jét. stb. bont). parttalan. kevésbé. a -t. kihirdettetik. szerint. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. Pécsett. Sajátos viselkedésű toldalékok 42. A fosztóképző a t végű igékhez -atlan. csengetett. Az -atlan. sértetlen stb. (ablakot) nyittat. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. -vé határozórag magánhangzóra végződő tőhöz alapalakjában kapcsolódik. stb. csengettyű.. csehvel. hatott. fedetlen. 45. stb. -vel és a -vá. fosztóképzős származékokban is. osztatlan. érett stb. 41.. kivéve: át és hosszat. . piroslik. A műveltető képző a t végű igékhez vagy -at. egyes szám 2. elvégzett (munka). (erdőt) irtat. sötétlik. kitűzött (cél). hitetlen stb. például: babával. -telen változatában járul: csorbítatlan. (vö. -tt a névutók végén: iránt. stb. viseltetik. kicsinyelli. edd. mögött stb. -tt időjel: folyt. ill. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. kékellett. -tyű és a -ttyú. megrótták.. -tatik. stb. Tehát (új üveget) bontat.). a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. -tet a képző. kösöntyű. nézd. a -t. dobott. a -t. kitalált (történet). foglaltatik. akkor -tat. taníttatja (a lányát). helyesbít. Vácott. távolabb. kővé. -bb középfokjel: idősb. 45. de: észrevétlen. éretlen. barnállik. varrtuk. fegyelmezetlen. akkor -at. kevesellem. Győrött. tolattyú. – És természetesen: megadatik. képzetlen. (könyvet) köttet. ha a t-t magánhangzó előzi meg (pl. hallottuk. sejteti (vele). gyűjtetik.

ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós tövűek. hidd – higgyed. nézd – nézzed. Allahhal. fújjon. moss. mosd – mossad. tűrniük – tűrniök. 39. között nemigen van különbség. (Vö. nyomatékosabb felszólítás.. Az alakváltozatok nem mindig azonos értékűek. stb. hidd stb. nincs – nincsen. higgyen.. várniuk – várniok. iszik. az evvel és ezzel stb. öntözzön. látniuk – látniok. szégyellni – szégyelleni. kicsinyli – kicsinyelli (vö. 80–81. öregedik – öregszik.) – Az eszik. állsz – állasz. itt – itten. 39. kérj – kérjél. írj – írjál. dobj – dobjál.). 75. jöjjön. -vé rag v eleme a szótő végső mássalhangzójával azonossá válik. (Vö.) Mássalhangzós végű tőhöz járulva a -val. ezekben az alakokban a tő és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. sz. 55–58. – A t végű igékhez sajátos szabályok szerint járul. dolgozz – dolgozzál. küldte – küldötte. stb. azaz a tővégi mássalhangzóval azonos kezdő hanggal jelentkezik: mossuk. tesz. tegyek. moss – mossál. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. értem – érettem. dohhal. igyál. 77–79.. visszük. most – mostan. Viszont az írj. Írásban is helyes tehát mindkét forma.) 43.: – Más esetekben a tővégi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós tőváltozatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. vágj – vágjál. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. peddzük stb. -vel és a -vá. oly – olyan. 43.) (Vö.. kérd – kérjed. hullt – hullott. vesz. írd – írjad. lőjön. higgyünk stb. rugdalódzik – rugdalózik. rég – régen. toldták – toldották (vö. vigyed.) 44. épp – éppen. emberré. lopódzik – lopózik. higgy – higgyél. igyekezik – igyekszik. add. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. mint . szeretniük – szeretniök.). hogy – hogyan.(A h végű szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós tövűnek kell tekintenünk. Ilyen toldalékolásbeli kettősségek például a következők: hallgatódzik – hallgatózik. 66. keveslem – kevesellem. például: dobbal.) Toldalékolásbeli kettősségek 45. azzal – avval. érted – éretted. A tárgyas ragozás kijelentő módú személyragjainak -j eleme az s. ezzel – evvel. lesz. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kettős alakok. vájd – vájjad (vö. nézz – nézzél. 82. stb. vágd – vágjad. 83–84. kezdték – kezdették. vegye. dz végződésű tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. jósággal. Mind az igék. (Vö. szőjön. dobd – dobjad.). mondta – mondotta. lopóddzék stb. szénnel. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. 68. nézzük. z. rosszallnám – rosszallanám. A hallgatódzik és hallgatózik. vesszen. legyen. mint a -j módjel.

fenn vagy fönn. bent. Bár a benn. feljebb vagy följebb. szakít. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk.) 48. Így járunk el például a kesztyű vagy a lélegzik esetében. . természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. küldte. A szóelemek elhomályosulása 46. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. érette stb. kinnlevőség stb. Az állsz. kint. A be. – Ha az összetételnek a t végű alak az előtagja. fent vagy fönt. szaggat összefüggését sem az akaszt. akad. fakaszt. Nem tartjuk már számon az aggat. fel vagy föl. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. kinn. régiesebb. 47. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. (Vö. lejjebb. kevesellem. mossál. küldötte. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: benső. A látniok. bár az első a kéz. lent. szakad igék tövével. higgyed stb. adjad. kissé ünnepélyesebb. fenséges. faggat.az írjál. illetőleg képzett volta annyira elhomályosult. elavuló formák. bennszülött. hétköznapi használatú. az állasz. kijjebb. szeretniök stb. lenn szavakkal függenek össze. keveslem. fakad. a második a lélek szóból származik. Több szavunk összetett. érte stb. fenntart vagy fönntart. 49.

barátaival (= barát+ai+val) stb. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelelően – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal).: nyoldzban). az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen. A ragos. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). e. Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. a ház tőhöz a -val rag módosult -zal formában járul. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. e. e. e.. az összetételek. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. állatbarát (állat+barát) stb. fusson (= fus+s+on) stb. hiszen pl.: szálnak). Az egynél több szóelemből álló szóalakokat általában a szóelemző írás elve alapján írjuk le. kertnek. A szóalakok szóelemző írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. A házzal. a jeles és a képzős szavak. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. mind a toldalék.: kösség). tehát zöngétlenül. stb. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. néztük (= néz+t+ük. a házban. valamint az egymást követő szavak szóelemeinek érintkező hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. Vannak olyan mássalhangzópárok.: kertye). lóval stb. A szóelemek mai alakját tükröztető írásmód 50. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. A szóelemző írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá.A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD 49. a másikat a hangszalagok rezgésével. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. illetőleg a fut igének fus.a felszólító módban használatos töve. barátfüle (= barát+fül+e). A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. hogy a toldalékos szavakban mind a szótő. fusson esetében pl. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. nyolcban (= nyolc+ban. szállnak (= száll+nak. tehát . szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. község (= köz+ség.: nésztük). Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. másrészt pedig azt. e.

t–d. sz–z. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. 52. ty és ny előtt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. ty–gy. A beszédben az n hangot p. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. d+cs és gy+cs = ccs. így zöngétlenít ugyan.zöngésen. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ablak+ban tűz+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + belőle hideg + tél ejtés: ablagban tűszhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig belőle hidek tél írás: ablakban tűzhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik belőle hideg tél stb. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. A h-nak nincs zöngés párja. 53. de nem zöngésít. – sz+zs és z+zs = zzs. d+c és gy+c = cc. k–g. s–zs. jetycsalás) át+cipel áccipel nád+cukor náccukor írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor . gy. – sz+s és z+s = ss. de maga nem zöngésülhet. b és m előtt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). cs–dzs. c–dz. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: ejtés: át+csap áccsap jegy+csalás jeccsalás (v. A teljes hasonulás révén előálló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. a kiejtésben az első hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következőhöz. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyoma t ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyoma t írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. – s+sz és zs+sz = ssz. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. – s+z és zs+z = zz. Ilyen párok: p–b. f–v.

ty és gy hangjának. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be.) 54. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. 83–85. 55. -jaik járul. -juk. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. atya és bátya névszók csonka tövéhez. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -játok. száraz zsömle) kisszerű (v. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. illetőleg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggya ik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást . -jai. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle (v. -játok. (De vö.köz+ség egész+ség száraz + zsömle kis+szerű (v.. vagyis -ja. -ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. kis-szerű) község egészség száraz zsömle kisszerű stb. Ha az anya. 80–81. Ha a gy és az ny végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas igerag (-ja. -juk. hanem megtartja a szavak eredeti ny. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). -juk. Ha az l és az ll végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (-ja. illetőleg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játo k hagy+juk hány+ja huny+játo k fagy+j+on ejtés: haggyát ok haggyuk hánnya hunnyát ok faggyon írás: hagyjáto k hagyjuk hányja hunyjáto k fagyjon stb. 56. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -jük.

Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+e tek ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjet ek írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -jei. s így az igék eredeti l. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+a nak ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyan ak írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak . -jük. A mássalhangzó-összeolvadás 57. s így mind az ige végső mássalhangzóját. -játok. Ha a t. a d és az n végű névszókhoz j-vel kezdődő birtokos személyrag (-jel). a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -je. illetőleg – a t végű igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. -jaik. a d és az n végű igékhez j-vel kezdődő tárgyas személyrag (ja. -jai. -juk. 58.az írás nem jelöli. -ják). -jeik járul. hanem mind a névszó végső mássalhangzóját. vagyis -ja. illetőleg ll hangjának. Ha a t. Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -juk. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánn ya írás: kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. -jük.

fon+j+átok fonnyátok ken+j+ük kennyük fonjátok kenjük stb. mecc acc eccer (v. az összetételi tagok határán vagy az egymást követő szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. natyság) A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. gysz. dsz. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+ké pest ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzóösszeolvadást nem jelöli. d+sz. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. a t+s. ds. A t+sz. hanem az eredeti tsz. 59. A mássalhangzó-kiesés . etyszer) barát+ság baráccság költ+ség kölcség bolond+sá boloncság g vad+ság vaccság nagy+ság naccság (v. gys betűkapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer ejtés: írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondsá g vadság nagyság stb. d+s. ts. Ha a toldalékos szó belsejében.

Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröződik: alkotó tagok: azt+hisze m ejtés: asz hiszem írás: azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. ff-re végződő szavakhoz kapcsoltuk. Az egyszerűsítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelelően) csak két azonos betűt írunk egymás mellé: többe (kerül). tudd. ill. edzd. (Vö. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. össz-szövetségi stb. A d végű igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. hagyd. -be). kör). Az írás azonban mindig feltünteti mind a tővégi dt. 60. a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. 94.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végződő szóhoz (pl. szidd. fújd stb. (De vö. válllövés.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. a szóelemzés szerint három azonos betűt kellene írni egymás után. nézd. puff-féle stb. ill. orra (bukott). Az l és ll végű igék .) A d végű igék 63. (v.. tehát: kezd+d = kezdd. mert a -szerű. hanem az áldd. 49. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. (a) szebből (kérek). Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör. mondd. játszd. fedd be. nyomd. kezdd. alakokban. személyű rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. hordd. balett-táncos. oldd stb.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szerű. szedd. 94. expressz-szerű. (Vö. fedd meg stb. 94.. küldd. formákban is. sakk). mosd.. stb. mindnek) csukd+be csug be mind+nyáj minnyájan an mondd+m mom meg eg (v. (nem jól) hallak. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék kapcsolódik (pl. Hármas mássalhangzócsoportok középső tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. mind a -d személyragot. tépd. hívd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl.61. aszt hiszem) most+sinc mos sincs s mind+nek minnek (v. védd stb. a -féle képzőszerű utótagot ssz-re. (Vö. (megkérdezték a) vádlottól.

zöldellett. zöldellik. nőj. rívás stb. 45. (Vö. múló. Egyéb esetek 68. stb. Az ll-re végződő igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. rísz. nő. de: sarkalatos. legel. de: kevesellem és keveslem. -tök személyragos alakjait. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: dűl. nőtt. kevesellte v. fullaszt. kicsinyellené. A hosszú magánhangzóra végződő igéknek -sz és -tok. jövök. rí. stb. nőtök. mállik. stb. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). de: kicsinyelli és kicsinyli. nőttek. stb. 65.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. sződd. stb. rosszallás. kicsinyell. nyűdd. fúl. rója. 39.64. stb. jöhet. rovok stb. rövidebb változat: kevesell. (Vö. legelő. nősz. de a képző eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). Múlt idejű alakjaikban. 39. (Vö.. szálloda. málljanak. (Vö. 39. rójuk. állt. rósz. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. lődd. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a jődögél és a jőve alak kivételével) a tő magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. kicsinyellné v. rosszall. de: fullad. rosszallhatjuk. szégyellem. dülleszt. . személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. – De: rívok. állomás. noha a rá következő mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. kicsinyellés és kicsinylés. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el.) – A hosszú magánhangzó a v-vel bővült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. kékellő és kéklő. de: dülled. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. kicsinyellő és kicsinylő. 60. jövedelem stb. de: torkolat. (fába) rótt (betűk). szólás. múlik. szégyellni. lövő. Az l-re végződő igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. szállna. egy magánhangzó utáni ll-es.) A hosszú magánhangzóra végződő igék 67. szégyellheti. zöldellt v. legelik. gyúl. (nagyra) nőtt (fa). pl. zöldellő. mállottak. kékellik és kéklik. sarkallik. rítok. stb. Néhány ll végű igének két alakja van. száll. növendék. zöldell v. 66. rótok. mind pedig l-es származéka él. szégyell. keveselli és kevesli. málló. kevesellette. de: gyullad. az sz és a j betű megkettőzése nélkül írjuk: ró. cipőt).) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelelően – rövid l-et írunk: torkollik. ríjon. róttak. valamint j hangzós toldalékú kijelentő és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. Egyes szavaknak mind ll-es. gyullaszt.

[Vö. kisebbít. egyed. akkor is rövid a gy: egyben. pech stb. bennünket. e)] A h végű szavak egy részének kiejtése ingadozik. Csehszlovákia. (Vö. lesztek. de csak egy s-sel írjuk őket: erőset. mint a többiben: leszek. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. jöjjön. egyre. – Az írásban azonban. egyén. juhtúró. juhász.A jö. legkisebbnek. kisebbedik. juhakol. újabb. úgy. erősebb. sah. valamint egyszerűségére törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. egyik. Írásunk a szókép állandóságára. enyh.) 75. ujjat. méhkas. 73. düh. egyéb. együvé. ha a toldalék magánhangzóval kezdődik. – De: benne. csehtől. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. (A testrész nevének írása viszont: ujj. juh. eh. pléh. más részében viszont röviden: egyed. méhnek. padisah. leszünk. együtt. egyért. előled. jöttél. méhvel. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. méhes. erősek. újat. egyedül. áh. és mindig írjuk is. stb. csehül. stb. 83.. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. hah. Az -s végű melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. egység. leszel. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. stb. róla. juh. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. Ha mássalhangzó következik a gy után. méh. egybe. méh. Allah. doh. újra stb. Zilah stb. juhval. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. egyenlő. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h- . egyek. 72.) végén is mindig ejtjük a h-t. erősen. magasak. A céh. magasat.. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. 74. potroh. 69. jöjjenek stb. jöjj. cseh. – De természetesen: eggyel és eggyé. tőlünk. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszerűbb módon. 70. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. (Vö. csehnek. rüh stb. stb. egyes.tőhöz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kettőzött alakban írjuk: jössz. magasan. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: belőlem. A lesz igealakot magánhangzóval kezdődő szó előtt és mondat végén hosszú sz-szel ejtjük. lesznek. – Hangzik a h ezekben: csehek. 83. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelelő alakokban. egynek. egyel (ige). egyé (= egy+é). a szavak minden alakjában jelen van a h. stb. csehet. együtt stb. jönne stb. kisebbség stb. ezekben a szóalakokban a kettőzés mutatja a rag v-jének hasonulását. almanach. 42. mint a példák is mutatják. nálad. juhok. 43. egyetem stb. fellah. csehvel. ujjra stb. A bolyh. ujjak. moh. Így például az ah. éh. keh.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. – De: jöszte. méhek. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. – A ch végű szavak (pl. de egy s-sel írjuk: kisebb. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó előtt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. utánunk. egyezik. magasabb. egyetlen. vagy magánhangzóval járul a tőhöz.) 71. egyre stb.

hallgasd. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végződő igék. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. amelyekben a tővégi t-t mássalhangzó (de nem s. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót előtag) felszólító alakjaiban sem az igető véghangját. Azoknak a t végű igéknek a felszólító alakjaiban. nyisd stb. taníts. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége az igealakokban A t végű igék 77. 81. egyes szám 2. a h betűt írásban mindig feltüntetjük. fűts. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag előtt: ejtsd. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. megtartjuk az igető végső t-jét. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. nevesse.tlannal. lósson-fusson. bocsássa. nyissátok. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. fürösz-. éppen úgy. sz) vagy hosszú magánhangzó előzi meg (vö. illetőleg kettőzött sz-et (ssz-et) írunk. illesz. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. A szóelemek módosult alakjait feltüntető írásmód 76. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemző írásmódnak az a törekvése. A felszólító mód tárgyas ragozású. féltsétek. hanem mind a tővégi t-nek. kösd. hallgassák. illetőleg sz mássalhangzójához hasonult) s. tanítsd stb. kössétek. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. válassza stb. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. A MÉH betűszó inkább h-s ejtésű. Az st és az szt végű igék felszólító alakjait a t nélküli csonka tőből (fes-. fürösszétek. rekessze. mert a szóelemeken a régiségben erős hangváltozások mentek végbe. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. 78. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. mint az s és az sz végű igék felszólító alakjait. 79. lássuk. stb. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h végű névszókat. személyű rövidebb alakjában a tővégi t helyén s van.stb.) képezzük. márts.) Ezekben az igealakokban tehát kettőzött s-et. stb. 78. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka .). Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. A felszólító mód tárgyas ragozású. mert a j módjelnek a módosult (a csonka tő s. (Vö. mint h-tlan. illesszük. sz változatát tüntetjük fel: fess. szítsa. lássuk. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. mártsd. egyes szám 2. egyes szám 2.

vidd. (Vö. látszik. Ezeket az igealakokat tehát kettőzött s-sel. metsz ige több kijelentő és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. Stb. stb. visz. hogy játsszanak velünk. sz. – Kilátszanak. Az s. (Vö. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli tőhöz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. sz. idd. – Természetesen a hallatszik. kettőzött sz-szel (ssz-szel). higgyétek stb. stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. végezzünk. válaszd stb. hozzad. metsszük stb. mászd. tegyen. higgye. dz+j helyett) általában kettőzött s-sel. vadásszátok. z és dz végű igék kijelentő módú. iszik. alakváltozatok használata is helyes. játszik.) A mássalhangzók minőségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban . sz. egyes szám 2. eddzétek. metszd (vagy mesd). Betakarom.) 81. sz. lássék stb. eszik. hidd. z és dz végű igék felszólító alakjaiban megtartjuk az igető eredeti formáját. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. -jük.) A tesz. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. eddzük. Azt akarjuk. vesszenek. illetőleg egy sz-szel írjuk: fesd. úszd. játsszál. tetsszél. és kettőzött gy-t írunk: higgy. húzd. – Hasonlóképpen: játszd. mossa. de a j-vel kezdődő személyragok (-ja. vesz. z és dz változatát tüntetjük fel. elolvassák. játsszák. hogy csak játszanak velünk. -játok. vedd. visz. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. metssze stb. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. játsszátok.tőhöz kapcsolódik. de a -j módjelnek módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. tessél.) A hallatszik. füröszd. Kértem őket. 39. vegyük. A tessem. kettőzött z-vel és kettőzött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. nehogy kilátsszanak. olvasd. rekeszd. higgyük. tesz. metszi stb. végezd. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. z és dz végű igék 80. játszik. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. pl. Az s. z és dz változatát tüntetjük fel. z+j. (A többi. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). mossam. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. vigyétek. tessék. (Vö. játszod. egyél. ha tetszünk neki. végezzük. igyanak stb. sz+j. lopóddz(ál). 32. látsszam. tetszik. játsszuk. illeszd. 43. látszik. eszik. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós tőhöz kettőzött alakban járul: tedd (= te+dd). – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. edzd. sz. hozzák. vesz. vadásszatok. edd. hogy tetsszünk neki. kettőzött sz-szel (ssz-szel).: jáccunk). 82. A lesz. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. -ják) j elemének módosult (az igető végső mássalhangzójához teljesen hasonult) s. – Jó érzés lesz. játszunk és játsszunk (e. stb. -juk. Az s.

amiatt. tollal. füstté. Allahhal stb. afölött. c)] 85. özveggyé.. A betűkettőzés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). amelyeknek végső h-ját nem ejtjük ki (vö. Allah stb.) d) Ha a -val. Az az. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. Ezt a módosulást betűkettőzéssel jelöljük: abba. bolonddá. potroh. vízzé. mindettől. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. -vé: jobbal. arra. ahhoz. kedvvel. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. -féle. a -val. – A doh. -vel és a -vá. sah. potrohhal. ezzé. evégett stb. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. 7.. ebbe. Megváltozott. sahhá.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. -vel és a -vá. minddel. . rosszá. -vel és a -vá. pont foglalkozik. -vé határozórag vje (bizonyos h végűek kivételével) minden mássalhangzóra végződő névszóhoz. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az elő. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211.) A -val.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. ez névmás 84. valamint a -fajta. komppal. -vé: hanggal. -vel és a -vá. 130.A -val. (Vö. amelyek az az. a névszó tövének végső mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. tettel. -vá. 75. szilánkká. 222. (Vö. -vá. -vá. meggyel. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezdődő határozórag első hangjához. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. A többjegyű betűket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kettőzzük meg. stb. -vel. – Hasonlóképpen: amannak. [Vö. -vé: bottal. 216–217. -vé rag v szóvégződéssel találkozik. [Vö. tervvel. 75. tudóssá.. -vé alakmódosulásai 83. és betűkettőzéssel jelöli. -vel. ekképp. stb. cukorral. pléhvé. kulccsal. stb. Ám csak: azzá. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). bölccsé. stb. (Vö. könyvvé. ugyanahhoz stb. szénné. stb. gallyal. ekkor stb. savvá. emellett. néggyel. kékkel. könnyé. akképp. jobbá. ronggyá. 60. eszerint. tetté. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t.). A mutató névmás a. erre. -vel. gyönggyel. ez névmásnak és a -beli képzőnek. 94. e) Azokban a névszókban. a tervvel és a tervel (= tervez). királlyá. stb. juhvá. -vel és a -vá. ezért itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal. arannyal. könnyel. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. szívvel. tollá. nedvvé. szárnnyá. ehhez. rozzsal. szárnnyal. névvé. akkor. tűr). Az az. Az avval és azzal.

akkora. efféle. affajta. ekkora. . effajta. afféle. ebbeli.-kora képzőszerű utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli.

különböző jellegűek. gally. pedzi.: ellipszilon] betűt. Dózsa.: tököli] Zichy [e. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. Meggyesi. 87. . ha hosszú hangot jelölnek: bodza. de vannak olyan családneveink is. illetőleg a szóelemzés rovására. 12. moly. b) Ha a j hang a szó végén fordul elő. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb körű helyesírásunkban. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. azaz a hagyomány elvének érvényesüléséről – a szónak szűkebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. amelyek ly-nal írandók.: császár] Czetz [e: cec] Dessewffy [e. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. (Vö. Hagyományos írásmódról. ma-haradzsa. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. madzag..).: szécsényi] Tartsay [e. A családnevekben általában ugyanazokkal a betűkkel jelöljük a hangokat. ha a máig megőrzött írásmód sem a kiejtés.: hajnóci] Kossuth [e. sőt a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. nagyon sokféle eredetűek. foly(ik). Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: zicsi] stb. régies betűket (vö. Kis.) 89. mély.: dezsőfi] Egressy [e. A toldalékok hasonulásából eredő hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. lyukad. Kétség esetén szótárban kell megnézni. írásunk azonban megtartotta az ly [e. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kettőzzük meg. súly. a mai kiejtés. lyuggat.: egresi] Georch [e.: kosut] Széchenyi [e. pedz. stb. Hunyadi. lyukban. mert azok a szavak.157. lyukaszt.és egybeírási szokásainkat.. melyekben j-t. 83. ezeket tartalmazzák a következő alpontok. Csányi. Török stb. mely szavakban írunk ly-t.): Batthyány [e. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. peddze. lyukas stb. lyukból. Az egy szótagú szavak közül a következők írandók ly-nal: boly. stb. lyukak. 80–81. mint más szavainkban (pl. edző. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). külön. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. 88. süly. edz.: tarcsai] Thököly [e. A hagyomány alakította ki és őrzi betűink alakját.: battyányi] Cházár [e.: görcs] Hajnóczy [e. hely (főnév). bridzs.

tolvaj. tavaly stb. ibolya. játszik.A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. talaj. tetszik. csekély. óhaj. cserje. mindnyájan. Néhány szóban a hagyomány megőrizte a ma már nem érzett eredetet. kapzsi. pehely. amelyik stb. tartály. kristály. hagyján. oly. héja (madár). karaj (és karéj). zsöllye stb. ilyen. robaj. mindjárt. Ipoly. Mihály. 91. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. ej végűek: duhaj. hágcsó. lye végződésű szavak: boglya. zsindely. De: bója (vízi jelzőeszköz). sóhaj. ragály. nyavalya. milyen. ósdi. olaj. dörej. skatulya. rögtön. amely. pocsolya. mily. pünkösd stb. illetőleg a régebbi írásformát: esd. olyan. hülye. Gergely. gereblye. zörej stb. zárt ë hang. mosoly. pólya. De: karvaly. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëk et írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. fogoly. A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. kevély. metsz. papagáj stb. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. csigolya. mely. harkály. . ezt helyesírásunk nem jelöli külön betűvel. zsivaj. tavaly. De: lakáj. akadály. osztály. perje (fű) stb. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. stb. korcsolya. 90.

dzs stb. hosszú. illetőleg: jeggyel. fedd meg (= fedd+d meg). Meggyes. Wittmann-né stb. eddzék. vádlottól (= vádlott+tól). jegygyűrű. rosszal. cs. sz. 7. A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos.). (Vö. mésszel. expressz-szerű stb. Arannyal. tollal (= toll+lal). briddzsel. ty.) kettőzött alakját a tőszókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. balett-táncos. 94. [Vö. Kodállyal stb. A többjegyű betűk (pl. így a többjegyű betűk kettőzésekor és három azonos mássalhangzót jelölő betű találkozásakor. vagyis a betűnek csak az első jegyét ismételjük meg [vö. fütty stb. c)] A -szerű utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. hallak (= hall+lak).. Tarr-ról. Bernadettől (Bernadett+től). díszszázad stb. Hermann-nál. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. ha a -szerű-t kettőzött sz-re (ssz-re) végződő szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szerű. c)] A szabály nem érvényesíthető a magyar családnevekre. nagygyűlés. nagyobban (= nagyobb+ban). mássalhangzót jelölő betűt kettőzöttre egyszerűsítjük: orra (= orr+ra). 93. Nem egyszerűsítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegyű betűket: kulcscsomó. hossz-számítás. [vö. stb. (e helyett: jegygyel stb. vö. 62.) . 163. 163. Helyesírásunk néhány esetben ésszerű egyszerűsítést alkalmaz. hússzor) kapcsoljuk az sz végű szavakhoz: ésszerű. meggy.. könnyé (= könny+nyé). Ezekben a hosszú mássalhangzós betűhöz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk: Széll-lel. mésszerű stb. 62. illetőleg: sakk-kör. eljátsszuk stb. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. fénynyaláb. b)]: loccsan. [Vö. c)]. Mariannal (Mariann+nal).. 163. össz-szövetségi stb. füttyel (= fütty+tyel). 62. – Nem egyszerűsítünk viszont akkor.AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD 92. – Hasonlóképpen: puff-féle (ülőke) stb.

Például a víziló vízi állat ugyan. hogy az írott szöveg világosan áttekinthető legyen. Ilyenkor különírjuk őket: szilárd jellem. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. félkész. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. kéményt seprő. szót is összetételnek tekintjük. A szóbeszéd is más.) A különírás és az egybeírás fontos kifejezőeszköze helyesírásunknak. szakkifejezés stb. de nem ló. ezért például a jókedv. de: jelzőlámpa (pl. lépre csal. (veszélyt) jelző lámpa. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor kötőjeles kapcsolással fejezzük ki. a közlekedésben). hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más . A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. (A kötőjelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. Helyesírásunk e területén mégis meglehetősen nagy számban vannak ingadozások. – Az egyik gyakori ok az. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. különírt szókapcsolat elemei (pl. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). Különírjuk számos.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. illetőleg az összetett szavak alkotásának törvényszerűségein alapulnak. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. sok lehetőség. Ennek legfőbb oka az. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltérő különírást vagy egybeírást. főnévi igenév. félig kész. de tagjai már alig tekinthetők egymáshoz képest önálló szavaknak. de: élenjáró (= irányító szerepű). nagyon ügyes. mindig együtt használt.) rag nélkül állnak együtt. de: gyorsírás (= sztenográfia).) elemeit is: dugába dől. illetőleg kötőjel alkalmazását. a nap sugara stb. sokszor egyénenként eltérő megoldást sugall. rádiót javít stb. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. mint a tagok jelentésének összege. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. Az összefüggő szövegben egymás után következő szavakat általában egymástól külön írjuk le. napsugár stb. – Ha egy raggal jelölhető. stb. többféleképpen is megítélhető esetek. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. márványtábla. amely még nem igazi összetétel ugyan. de: sokszög (a mértanban). illetőleg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem a tűzről pattant. stb. az élen járó (csapat). egyhavi. ami viszont nem biztos alap. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. – A meggyökeresedett szokást megtartva. villamos gép. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéményseprő. vízbefúlás stb. sok szög (= számos szög). Ezekből a körülményekből következik az.

körös-körül. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. nőttön-nő stb. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. fűrészelt. ide-oda. tömérdek). testi-lelki. kezét-lábát. Az ilyen alakulatok írásmódja elsősorban attól függ. nap nap után stb. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz kötőszót és a nana. szinte). többé-kevésbé. kenyeret (vásárolt). hasonlóképpen: ember ember hátán stb. már-már (= majdnem. tudván tudta. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendelő összetételek tagjait akkor is. végestelen-végig. fiam. stb. .. gyorsan. legeslegszebb stb. anyja (eljött). melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. 99. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböző toldalékokkal ellátott változatait: szemtől szembe. ezért elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: süt-főz. gyalult (egész nap). nono. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. eget-földet. oktató-nevelő stb. 98. nini. várva várt stb. hehe. ki-ki (= mindenki). háztól házig. sütni-főzni. aligalig (= nehezen). A változatlan formájú tagokból szókettőzéssel keletkezett összetételeket kötőjellel írjuk: más-más (= mindig más és más). A túlzófok kifejezésére használt leges. néha-néha (= nagy ritkán). várt. unos-untalan..szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. ég-föld. 97. jobbnál jobb. orrán-száján. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. sok-sok (= nagyon sok. apraját-nagyját. legeslegnagyobb. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerülő egynemű (halmozott) mondatrészeket vesszővel választjuk el egymástól: apja. idébb-odább. tejet. stb. gyorsan. valamint az ikerszók írása A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek 100. napról napra. régesrégi. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. kérve kéri. akkor az összetétel még laza. dádá típusú indulatszókat. írás-olvasás. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vesszőt teszünk: fiam. Kötőjellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. A mellérendelő szókapcsolatok és összetételek. kezelába.előtagot egybeírjuk a felsőfokú melléknévvel: legeslegjobb. mint azok külön-külön. A szóismétlések írása 96. több-kevesebb. messze-messze (= nagyon messze) stb. stb. sütés-főzés. vajat. várt. sütött-főzött. egy-egy (= néhány). szebbnél szebb. sütnek-főznek.

izgő-mozgó. alapformájában egybeírt mellérendelő összetétel kétféleképpen toldalékolható. rúgkapálnak. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vető (emberek). rabló-pandúrt (játszottak). stb. limlom. hírneves. csigabigák. de: a szántóvetők (= földművesek). rabló-pandúr. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendelő összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. stb. hadseregben. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). búbánatos. stb. hadseregek. árvíz. . stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). stb. hányavetiek. Ezzel a lehetőséggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelmű tagokat. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. A lazább (kötőjellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendelő összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. csigabiga. szoba-konyha. Az ikerszók 102. c) A már teljesen összeforrott. ímmel-ámmal. izegmozog. Anna-Panna. de: a csúszómászók (= hüllők). illetőleg toldalékolt ikerszók elemeit kötőjellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. sakk-matt. stb. a) Vannak olyan ikerszavaink is. stb. irult-pirult. búbánat. gazdasági-társadalmi (változások). izegnek-mozognak. sakk-mattot (mondott). stb. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. illetőleg kettőnél több szót ne írjunk vessző vagy kötőszó helyett kötőjelesen: nyelvtani. 101. szoba-konyhás (lakás). csinn-bumm stb. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). búbánata. hadsereg. tyúkom-búkom. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. 103. sík-domborúra (csiszolt). de: híre-neve. sírva-nevetve (ölelte át) stb. azonos szerepű toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük kötőjeles összefűzésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). nyelvi-stilisztikai (elemzés). hercehurca. dimbes-dombos. a) Számos olyan mellérendelő kapcsolatunk van. hébe-hóba. terefere. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. rúgkapáló. limlomot. limlomos. fidres-fodros. árvíztől. Ista-Pistát. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. Az ilyen ikerszók tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. stb. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. A tagok közötti kötőjelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). stb. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. piros-fehérzöldet. b) Néhány. sík-domború (lencse). piff-puff. Az ilyen mellérendelő összetételek tagjait kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: édesbús. hányaveti. de híres-neves. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. tereferél. pirosfehér-zöld. Az ikerszók írása a mellérendelő összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. mendemondák. piros-fehér-zöldre. Anna-Pannával.Két. ugribugri. (a zenekar) csinn-bummja stb. kérőesdeklő (szavakkal).

b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. favágó: mit vágó? – fát vágó (az előtag az utótagnak tárgya). (a) számítógép ellenőrizte (adatok) stb. icipicit. napsütötte (táj). magvaváló (szilva) stb. ipari ország. Alanyos. Ezek tagjainak együttes jelentése más. baráti kézfogás. a minőség. icipici. Ezek tagjainak együttes jelentése más. anyja nevelte (gyermek) stb. drágakő: milyen kő? – drága kő (az előtag az utótagnak minőségjelzője). (a) barátom kölcsönadta (pénz). b) A minőségjelzős összetételeket egybeírjuk. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: szélsőbal párt. A minőségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). általános iskola. mezőgazdasági gépgyár stb. porhó borította (lejtő). minőségjelzős és mennyiségjelzős viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. meleg nyár és színesfém.. (a) munkások szervezte (gyűlés). Az alanyos. Az alárendelő összetételek első tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. ügyefogyott (= gyámoltalan. hidegvérű (= nyugodt).b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. valamint a minőség. nyakatekert (= bonyolult). életképes: mire képes? – életre képes (az előtag az utótagnak határozója). olvasó lány. melegágy (a kerté- . orvosi titoktartás. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta).. háromszög: hány szög? – három szög (az előtag az utótagnak mennyiségjelzője). eszeveszett (= őrült). molyrágta (szőnyeg). traktor szántotta (föld). amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhető. félszeg). stb. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). de: icit-picit. gizgazok. érett gyümölcs stb. tehát az utótaggal az előtagra kérdezhetünk. Az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása 104.és mennyiségjelzőnek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. különösen olyankor. gizgazos. tíz forint és öttusa. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. egyetértő mosoly. különösen olyankor. 106. – Így például: szavahihető: mi hihető? – a szava hihető (az előtag az utótagnak alanya). hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az előtag az utótagnak birtokos jelzője). 107. Az alanyos kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). stb. szúette (bútor).és a mennyiségjelzős kapcsolatok 105. mert az alanynak. de: gizes-gazos.

109. -ú. zárolt anyag. jó nagy. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató névmás. közvetítő javaslat. növényvédő szer. rendeltetést fejez ki. söröspohár (= sörnek való pohár). kiváló termék. Ha viszont az igenévi jelzős kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot. (az újoncokat) kiképző tiszt stb. átütőpapír. A színárnyalatot kifejező melléknévi jelzőt egybeírjuk a színt jelölő melléknevekkel: halványlila. ellenőrző bizottság. összekötő híd. kül-. -ű. hosszú szempillájú. -beli.stb. szélező körfűrész. köz-. szak. 138. (Vö. a különírást általában megtartjuk: bal parti. izzó fém. élüzem.. védőnő. illetőleg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója). jótett stb. A fokozó vagy nyomósító szerepű melléknévi jelzőt nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros.). vízinövény. mindig egybeírjuk: alelnök. 110. erős bordájú. hálószoba. fehér virágú. -nyi képző járul. légiposta. eladólány (üzletben). szakember stb. -s. zöldeskék. külügy. sajgó térd. bel-. ha csak alkalmi minőségjelző. 111. belépőjegy. haditerv. -jű. általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó nő. Az -ó. világossárga. desztillálótorony. nagy erejű. pótágy. A -t. -jú. mellékjövedelem. előtag. holtág (folyóé) stb. Az olyan összetételeket. fiatalkorú. dőlt betű. felszabadító mozgalom. mélykék. belföld. 113. kis hordónyi stb. ivóvíz. mérőműszer. Ha két különírt szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagjához -i. stb. törtfekete. világos narancssárga. költőpénz. amelyekben a főnév minőségjelzője az összetett szóban levő alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-. fedett . kiképzőtiszt (beosztás).) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos minőségjelzős kapcsolat tagjait: nagyfokú. hanem valamire való képességet. evezőlapát. vendéglátóipar stb. öntelt magatartású stb. piros tetős. szörnyű hideg stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelző mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín. adott szó. forgószél (szélfajta).szetben). Hasonlóképpen: nagy néha. útitárs. sötétzöld. kutatóintézet.. földrengésjelző műszer. almásszürke. parancsoló hang. javítóműhely. szép kövér. előadó körút stb. pihenőnap. 108. sült hús. szomszéd falubeli. felvonóhíd. rakétaindító állvány. 112. a két egyszerű szót egybeírjuk: cséplőgép. amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: halványlila színű. jó néhányszor stb. közérdek. izzólámpa. apró szemű. iskolaköteles korú. szürke télikabátos. különösen olyankor. stb. előhívótank. -ő képzős igenevet. halvány kékeszöld stb. haragoszöld. különösen olyankor. kispárna (párnafajta). jó erős. mozgókórház. borzasztó rossz. -tt képzős melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól: csapolt sör. újpiros.

ajándék könyv. hanem (mennyiséget.. ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces. kőfal. két hordó bor. 119. vetített kép stb. rendőr százados. húsznaponként stb. péntek esti. belgyógyász barátunk. hanem főnév is. száz hektár föld stb. huszonegy köbméteres stb. típusú (általában fajtajelölő) főnévi minőségjelzős alakulatokat. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj. tízezer kilowatt áram. két négyzetméternyi. holtpont. – Ha azonban az anyagnévi jelzős kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó. kölyökkutya. legényember. 119. ha egyszerű szó. csuda jó. több. nyúltagy. tizenkétszög (mértani idom) stb. Anyagnévi jelzős kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. nagy halom kavics. vasbeton gerenda. fél számnévnek). a sok. tenger virág. nyolcoldalú. amelyekben az előtag azt jelöli. egybeírjuk a nem összetett főnevekkel: aranygyűrű. esetleg csak nyomatékosító főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám. 114. csoportot jelölő.) 118. -jű. nagyságot jelentő) főnév is. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs. tíz deka vaj. fiúgyermek. faburkolat. 117. hatökör (= buta). Az ilyen főnévi jelzőket különírjuk jelzett szavuktól: egy csomó retek. száz forint. közgazdász szakértő. ötéves. -nyi képzős egyszerű melléknévnek a . öttusa (sportban). minőséget. stb.uszoda. hétfő reggel. gyermek király. az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mérőszalag. vendégművész stb. alumíniumedény. Ezek tagjainak együttes jelentése más. -ű. zártszék stb. 115. -s. mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom). fűszeráru. Mennyiségjelzőként nemcsak számnév állhat. A hónap vagy nap jelzőként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január hónapban. lakatosmester. tízperc (iskolában). -ú. műanyag padlóburkolat. több energia stb. csütörtök estére. kutya hideg. b) Egybeírjuk viszont az akácerdő. (Vö. csiperkegomba. mérnök szaktárs stb. diáklány. bőr pénztárca. március havi.) b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. rongy fráter. fenyőfa. kort. vasárnap déli. tanító néni. mértéket. vendég néni. a) A foglalkozást. tízpercnyi. stb. (Vö. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej. Az anyagnévi jelzőt. kétnyelvű. tüzér tizedes. nyersselyem ing. sok munka. valamint egy -i. kedd reggeli. huszár főhadnagy. stb. gyapjúsál. rabszolga. tanár úr. 119. 116. ezermester (= sok mindenhez értő). egy rakás fa. különösen olyankor. platinatégely stb. Minőségjelzőként nemcsak melléknév állhat. -jú. ezer esztendő. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi. hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült.

kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)] 120. A -dik képzős sorszámnévi jelzőt nem írjuk egybe sem a jelzett főnévvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, -ű képzős) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon, hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rendű, tizenkettedik havi; stb. – A -d képzős sorszámnévi jelzőt viszont egybeírjuk mind a főnevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrendű, tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.) 121. A visszaható névmásokkal a számnevekből alkotott -d sorszámnévképzés jelzőket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelzős kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelzős viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskereső = kincs(et) kereső; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, főtengelyt esztergál, könyvtárt összerendez; stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittevő (= lusta, dologtalan), számottevő (= jelentős, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan előtagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autómentő, munkavállaló, úttörő, híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvédő, gázcsőfektető, szakmunkásképző, létszámnyilvántartó, raktárellenőrző stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: vízvezeték-szerelő, lélegzet-visszafojtva, baleset-előidéző stb. (Vö. 138.)

124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ő, -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró, keveset érő, urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet kereső, menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb. 125. A határozós kapcsolatok írásának fő szabályai a következők: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép, rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára előkészít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekellő (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk: energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyhűtött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha előtagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult, sújtólégbiztos, tápanyagszegény stb.; legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: adóbevallás-köteles, előítélet-mentes stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás, kézhezvétel, lényegbevágó, bérbeadás stb. 126. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó, gyorsan ölő, könnybe lábadt, papírba csomagolás, pellengérre állítás, próbára tevés; háttérben mozgó, előtérbe kerülő, középpontba állítás, közhírré tétel, külföldre utaztakor; stb. [De vö. 125. d)] 127. Határozószóknak főnevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút, ellenfél, távollét, fennszóval, rögtönbíráskodás, túlérzékenység; bennfentes, közeljövő, utánfutó, bennszülött, régmúlt; stb. 128. A birtokos jelzős kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize, az iskola kapuja, a világ népei, a brigád tagjai; a lakóház pincéje, az írógép billentyűi, a nyomda szedőterme, a park virágágyai, a gépkocsi alváza; stb. b) A jelölt birtokos jelzős kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle), bolondokháza (= felfordulás, zűrzavar), istennyila (= villám), vásárfia (= ajándék) stb.

c) A jelöletlen, azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelzős összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg, disznóhús, földrengés, gerelyhajítás, iskolaorvos, rigófészek; bankjegyforgalom, helységnévtár, csapágyfémgyártás, gépkocsifényszóró; stb., legföljebb a túl hosszúakat a fő tagok határán kötőjellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás, fényképezőgép-objektív, tengeralattjáró-támaszpont stb. (Vö. 138.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelzős kapcsolat tagjait: napkelte, tojásfehérje, tanácsháza, városháza stb. A jelentéstömörítő összetételek 129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb. Az ilyen, úgynevezett jelentéstömörítő összetételek tagjait, köztük a hasonlító összetételeket, mindig egybeírjuk: barázdabillegető, emlékkönyv, hamutálca, motorcsónak, szénapadlás, testvérváros, villanyvilágítás; cinóbervörös, hófehér, hollófekete, galambősz, ultramarinkék; stb.

Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 130. A névutós kapcsolatokat a következőképpen írjuk: a) A névutót az előtte álló névszótól különírjuk: idő előtt, bokor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. – Ha a névutóhoz -i képző járul, a különírást megtartjuk: idő előtti, bokor mögötti, ház melletti, föld alatti (üreg), munka nélküli (jövedelem), szó szerinti stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult, s ezért összetett szóvá váltak, egybeírjuk őket: délelőtt, délelőtti; délután, délutáni, holnapután, holnaputáni, rendszerint, napközben, földalatti (= 1. metró; 2. illegális), munkanélküli (fn.), könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke), pártonkívüli (fn.), mindenekelőtt, mindenekfelett, hazafelé, visszafelé stb. c) Az a, e, az, ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei: Ezelőtt másképp hívták. Ezután mindig jó leszek. Mindent megbeszéltünk, eszerint cselekedj! Nincs kétségem afelől, hogy ő tette. Azalatt, míg nyaraltok, kifestetem a lakást. Elment anélkül, hogy köszönt volna. Dolgozz, ahelyett hogy heverészel! Stb. [Vö. 84., 243. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki, akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré; a szerint kell eljárni, nem e szerint; a nélkül a könyv nélkül; Itt a hiba, e miatt nem működik a gép. Mindene a zene, csak az iránt érdeklődik. Stb.

stb. át-. közre-. ellen-. de: meg fogom nézni. egybe-. de: meg van töltve.v. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. keresztül-. hátra-. stb. (akkor) ültünk le. tönkre-. de: el leszek fáradva. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. Az ellentétes jelentésű igekötőket kötőjellel kapcsoljuk össze. szembeszállás stb. szerteszéjjel. közre kell bocsátani. de: nekimegy (a szekrénynek). ne sározd össze. le nem tenné. neki (= őneki) megy a levél. elő-. mellé-. de: meg tudták javítani. helyre-. tova-. végbe-. körül-. le-. különírjuk tőle: pihend ki (magad). beleszeretett a lányba. szembeállva. felül. tovább-. leszokott a dohányzásról. stb. de: le szokott utazni vidékre. össze-összevesznek. (ti már) mehettek vissza stb. újjá is építjük. Hasonlóképpen: leföl sétálás stb. ha világosan személyes névmási szerepű: hozzá (= őhozzá) ment feleségül (nem hozzád). stb. oda-. haza szabad menni. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. föl-. de: (tapintatból) félreállt. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelölője. megtudták a hírt. stb. a) Ha az igekötő közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) előtt áll. hagyj fel (ezzel). újjá-. fel. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk. ide jött (nem a szomszédba). utána-. megfogom a lepkét. fenn v. de: hozzájárul (valamihez). bele-. 132. hozzá-. de: abbahagy. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személyű alakoknak: hozzám adták feleségül. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. szerteszét szórva stb. menjetek előre. neki-. végig-. lebecsül. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). ketté-. fönnmarad (a neve). föl sem véve stb. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. c) Az igekötő külön szó marad. le-föl sétál. Hasonlóképpen: megtartás. de: bele szeretett volna szólni. külön-. de: (rossz) rágondolni is. vagy az ezt követőhöz. üljünk bele. vissza. oda-vissza utazni. ki-.v. Más és más tehát: megvan húszéves. egybeírjuk vele: átad. benéz. Különírjuk az igétől (vagy igenévtől) az összevissza.131.v. közbe-. benn-. félbe-. stb. fönn-. és különírjuk őket az igétől (vagy igenévtől): ki-be járkál. vissza-visszatérve. – Igekötők lehetnek a következők: abba-. rajta-. be-. elő-előtűnő. ide-. szét-. túl-. fölnyit. b) Ha az igekötő követi az igét (vagy igenevet). össze-. (nem) félre állt (hanem középre). tele-. félre-. kiállítani. eldobott. újra-. de: idejött hozzám. alá-. meg nem értés stb. (csak) rá (= őrá) gondolok. felnyit v. le-leereszt. nem nézve oda. ide-oda tekinget. nekünk jött a csomag.stb. szerteszéjjel szórták. mindig rád gondolok stb. agyon-. elleszek nélküle. de: fennmarad v. megtartó. fenn. fölül-. visszaszerez. meg-. fönn maradt (a padláson). rá-. szerte-. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. széjjel-. e) Az igekötőül is használt határozószót különírjuk akkor. hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. el-. A névmásokat egybeírjuk az előttük álló nyomatékosító elemmel: . haza-. meg-megállt. előre-hátra pillantva. előre-. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. Az igekötővel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igétől (vagy igenévtől). szembe-.

őtőle. sohasem. mimellettünk. nemtörődöm (ember). önnönmagunk. semmikor stb. képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. valamerre stb. 137. stb. (melléknévből főnév). amely egészét tekintve más szófajú. ennél fogva húzd stb. tenálad. sem. csakennyi. ővelük. Sok eset mutatja. sohasem. ugyanakkora.és vala. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. haddelhadd. szintakkora.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. sose. inni való víz. de: szebb. hártyásszárnyúak stb. hogy egybeírandó az olyan összetétel. mint ha sír. 134. 133. csakannyi. (igés kapcsolatokból főnév. egymagad. őutána. 135. Olyan szavak. elsősorban stb. ennivaló. szintannyi. mind-. önmagam. ugyanis. bármi. mihozzánk. önmagad.egymagam. ugyanolyan. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). – De: sohase. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). ha nevet. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). éppakkora. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak elő egymás mellett. de: egy részt kapott belőle. dehogy. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). semmilyen. énmiattam. éppannyi. . Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). hasonlóképpen: egymásutániság. semeddig. ennélfogva. földalatti. sehonnan. tinélkületek. Tagadó névmások előtagjaként a se. éppolyan. csakolyan. csakhogy. semmi szót egybeírjuk az utána következű szóelemmel: semekkora. hogyne. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. Különírjuk viszont a se és a sem szót. melléknév). nefelejcs. (határozószóból kötőszó). Az akár-. sehogy. szintolyan. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. ugyanez. mindannyi. semmint. járókelő. bár-. tegnapelőtt. akárhol. éjféltájban. de hogy is gondolod? . dehogyis! (= nem). sehova se. visszafelé. de egymásmellettiség. semmikor se. hanem. nemsokára. stb. semmiféle stb. egymagatok. senki sem. egyrészt (kötőszó).előtagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. teáltalad. – De természetesen: az utcán járó-kelő emberek. stb. önmaguk. senkinek se. mindenhonnan. minden. fogdmeg(ek). 136. stb. bármikor. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. miután stb. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. semennyi. sehogy sem. ill. valami. önnönmaga. stb. munkanélküli. sehol sem. az első sorban ült. A külön. mintha szeretné. ugyanannyi. mindazonáltal. önnönmagatok. őközöttük. stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. tinektek. semmitől sem. sosem. mindenki. nemszeretem (dolog) stb. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem.

de: befogadóképesség. pénzügyőrlaktanya. teljesítménynövekedés stb. könyvritkaság-gyűjtemény. de: anyagcserevizsgálat-kérés. Az egyébként szabályos. (bőséges) élelmiszerkészletű stb. paradicsomsaláta. – Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: előadóművészet. élelmiszerkészletüknek. megnemtámadási (szerződés). hogy könnyebben olvashatók legyenek. a) Ha egy kötőjellel már tagolt szóhoz újabb. De: sakk-kör stb. de: legszívhezszólóbb.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsi-vezetői tanfolyam stb. munkaerő-nyilvántartás. A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. kerékpárjavításokat. nyersolajmotor. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni. deci-. cserépedénygyártásnak. hasonlóképpen: legharcrakészebb. leghasznothajtóbb stb. az első kötőjelet (mivel közszói alárendelő összetételekben két kötőjel egy összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. stb. leginkább hasznot hajtó stb. extraprofit-elmélet stb.egyenlőoldalúság. kölcsön-visszafizetés stb. 138. élelmiszerkészlet. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. dokumentumfilm-bemutató. foszforműtrágya-gyártás stb. – A származékszók képzőeleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. barnakőszénkoksz. televíziókészülék. centi-. szintén kötőjellel kapcsolandó utótag járul. állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl.. rendőrjárőr. ivóvízellátás. békeszerződés- . de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. 139. deka-. Az ilyen felsőfokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. honvédemlékműveink. mértékegységrendszer stb. vagyis az eredetileg kötőjelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. matematikatanítás. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. elnemkötelezettség. honvédemlékmű. úttörővasút. rádiószaküzlet. készruhaáruház. (Vö. cserépedénygyártásban. nitrogénasszimiláció. szeretetreméltóság stb. mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang.) A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. A külön. 62. de kerékpár-javítási. felezőegyenes. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következők: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. tornász-csapatbajnokság. gépkocsivezető.

a Kalmár fiú. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. de: szövő-fonó ipar. az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk. Ady-szobor.) .tervezet. -féle. parasztszövetség) különböző előtagja gyakran lép egymással mellérendelő kapcsolatba (munkás-paraszt). ésszerű stb. hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyagfeldolgozás) stb. 169. munkásszövetség. -ú. de: réz-arany ötvözet. aranyötvözet. lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás). ha értelmetlenséget kerülünk el vele. (Vö. -ű. Jedlik Ányos-féle. -rét. sokrétű. Kossuth-díjas. Zsiguli gépkocsi. Kazinczyverseny. kerekasztal-konferencia rendezése stb.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. Ezeket kisbetűvel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. többféle. de: légifénykép-montázs. stb. árnyjáték. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. légi fénykép. stb. -jú. továbbá: kutyamacska barátság. gyár). stb. ajakhang. -s.: 171. kötőjellel kapcsoljuk őket össze: Afrika-kutató. -jű képzős) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. foghang. -rétű és -szerű képzőszerű utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. A -fajta. Fabulon arckrém. de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Kovács mérnök. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szerű szóelemeket kötőjellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. pálfordulás. a Nagy család. Főneveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következőképpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek minőségjelzője. Mátyás-templom. Petőfi-szerű. 167. Dezső bácsi. röntgensugár stb. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. de: számtan-házifeladat. (Vö. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. Balassi-strófás. de: békeszerződéstervezet-kidolgozás. 201. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. stb. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak. de: házifeladat-készítés. kerekasztal-konferencia.. de: ajak-fog hang. 170. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. (Vö. stb. amely az egészhez járul. a békeszerződés tervezetének kidolgozása.) 141. stb. Fazekas elvtárs. (Vö. Az ilyen szerkezetű minőségjelzős előtagot különírjuk az utótagtól: munkás-paraszt szövetség. – Ritkábban ugyan. Hasonlóképpen: szövőipar. de: hidegvíz-csap. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. 168. Hasonló esetek: hideg víz. negyedrét. -nemű. föld-levegő rakéta stb. de: fény-árny játék. Apáczai Csere János-emlékünnepély. házi feladat. fényjáték. rézötvözet. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. szabad vezeték.. egynemű. de: szabadvezetékhálózat. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. Mária-arcú. fonóipar. Herkules-erejű. Kászim pasa bástya stb. József Attila-díj.

mogyoró. Tömörkény. stb... csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-. [Vö. c)] 142. 262.és Gárdonyi-szerű. a sorszámnevekkel a 267. a tizedes törtekkel a 274. . az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. és a 291.. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következő pontok foglalkoznak: a betűírással és a számjegyírással a 288. a) és a 290. pont. a törtszámnevekkel a 291.Felsorolásban az elmaradó közös..és nyírfafélék.

légkörkutatási szimpózium. a szakma ifjú mestere. a szabadságharc. (De vö. stb. ami. a francia forradalom. Közszavainkat általában kisbetűvel kezdjük: szeret. vasutasnap. édesanya. A kis kezdőbetűk 144. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. a felszabadulás napja. haza. nahát. kevés. finnugor. elnök. itt. stb. népelemek. fásítási hónap. programok stb. ugye. 191. rendezvénysorozatok. A nagy kezdőbetűk 148. jóllehet. a honfoglalás.) 147. A magyar közszavakat általában kis kezdőbetűvel írjuk. Ugyancsak kis kezdőbetűsek a vallásokhoz. három. – Az intézményszerűeket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. szabadság. 150. a mohácsi vész. párt. kellemes hangulatú és jelentésű szavakat is: béke. orosz.) 145. ejha. református stb. magyar. erdészeti és faipari tudományos napok. május elseje. stb. nyugati szláv. kínai. indián. urál-altaji. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. élet. Mindig nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. fenséges. székely.. a rövidebb-hosszabb időszakokat. . kérdőjel. A rendezvények. felekezetekhez tartozást jelentő szavak: buddhista. a magyar nyelv hete. a nagy októberi szocialista forradalom. Írásunknak világossá és áttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg. a debreceni országgyűlés. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. drága. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. felszabadulás. nevét általában kisbetűvel írjuk: jövőkutatási konferencia. húsvét. a történelmi eseményeket jelentő szavakat. román. most. országos távlati tudományos kutatási terv. mohamedán. Erős érzelmi töltésük ellenére általában kisbetűvel írjuk a magasztos tartalmú. társadalmi és politikai mozgalmak. az alkotmány ünnepe. katolikus. ötéves terv. sváb. termoanalitikai tudományos ülésszak. és. szász.A KIS ÉS A NAGY KEZDŐBETŰK 143. olvasó népért. szlovák. néger. 149. család stb. ország. nemzetközi orvoskongresszus. külön fejezetben tárgyaljuk őket. nemzetközi nőnap. Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket. anyák napja. bármennyi. pedagógusnap. germán. tavasz. virágzik. a nevezetes napokat. palóc. Kisbetűvel kezdjük a népek. a nagy honvédő háború. valamint – pont. karácsony. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. (Vö. 146.

hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybetű is alkalmazható: Szeretném. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Kinyílt / a földbe zárt titok. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító előadásának megtartására. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybetűvel szokás kezdeni a megszólításban szereplő közneveket is (de a mellékneveket. A legfőbb érdem az Önöké. 253. Magánlevelekben a megszólítás első szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbetűvel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. névmásokat és névmási szerepű határozószókat. hogy… stb. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Apám. barátom. Szeretnék mindig Veled lenni. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. / Engesztelés és nagy Ítélet. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az első szavát kezdjük nagybetűvel: Bocsássa meg.) [Vö. 149. „Légy fegyelmezett!” stb. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni.. 144. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja.. Stb.] . 264. Mi vagyunk: Jövő és Igazság. a).”. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jenőy? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. Igazgató úr. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelelően kezdjük nagy-. Közszavaknak nagybetűs kezdése – kivételesen. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. erősítheti a szavak hangulatát. a Hatalom. stb.) Egyéb esetek 151. illetőleg: „a földre sütöttük szemünk. (Vö. sőt egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. a Végzet. szöveg belsejében általában kisbetűvel kezdjük: Légy szíves. (Vö. Stb. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai idő pedig éppen elég volt arra. kötőszókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezető Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. illetőleg kisbetűvel: „Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószínűleg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Melegen érdeklődött irántatok. törökül.) 150.felkiáltójel és bizonyos esetekben kettőspont után – minden új mondat élén: Háromórai idő volt engedve a kitiltottaknak. szíveskedjék ügyemet kedvezően elbírálni. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. 256. ha nem értene félre. elsősorban költői művekben – lehet a megszemélyesítés eszköze.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. 144. Stb.

5. miniszter. illetőleg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. hogy…. alatti szövegeket nagybetűvel kezdjük: Bejárat. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. – Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Ott volt dr. az utána következő szó kis kezdőbetűs: 2. szót. Pénztár. Jakab Imréné. ifjabb. Kelemen László. B porta. akkor csak az első szó nagy kezdőbetűs: Kettős megállóhely. igazgató. a táblázatok. – Ha a szöveg első szava számnév. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. a társtulajdonosok közös képviselője. A családnevek előtti doktor. levélcímzésben. stb. oklevelek stb. Igazgató. 153. A légfék vázlatos rajza. rektor. Szép Gergely és ifj. Mészáros Mihály is. Házfelügyelő. Nyilvános telefon. grafikonok. Id. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. ábrák stb. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. Az útbaigazító feliratokat. oszlopba rendezett névsorban stb. titkár. özvegy stb. s ezt számjeggyel írjuk. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. vágány stb. a bizottság titkára. Széntermelésünk. . végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. Ifj. stb. igazolványok. idősb. Mészáros Mihály. Kisbetűvel kezdjük az ügyiratok. III. stb. ajtó.152. stb. metróvonal.

Pál. de: parázs (izzó tüzelőanyag). az állatneveket. Rák (csillagkép neve). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. A város peremén. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevektől.) A személynevek 155. New York-i stb. Körmendi. newyorki stb. Szerencsés András. Deli. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. hogy világosan elhatárolódjanak a környező szövegtől. Tóthpál. Szántó. c) A tulajdonnevek írásának jellemző vonása az állandóság. de: hollófészek (a holló fészke). az utca (u. Helyesírási tanácsadó szótár stb. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. de a több elemből álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Wittmann-né. a márkaneveket. stb.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. hófehér). három szempontból mégis egyformán viselkednek. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. de: patyolat (fehér. Pepsi-Cola. Másrészt arra kell törekednünk. Nagybetűvel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Ez egyrészt azt jelenti. György. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Annamária. a csillagneveket. Magyar Nyelvőr stb. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Wittmanné. b) A nagy kezdőbetű mutatja ugyan. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Parázs (tűzhelymárka neve). ezért minden tulajdonnevet nagybetűvel kezdünk: Szőke (családnév). de: fakó (színnév). A név nyelvi felépítése is jelezheti. az Ének a pesti ligetről című vers stb. Fakó (tónév). . Központi Fizikai Kutatóintézet. de: szőke (hajszín). Nagykőrös. Kőrösi Csoma Sándor. Rutascorbin.) szó a név utolsó eleme. de: rák (állat neve). Észak-Afrika stb. Mór (helységnév. Velencei-tó. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezdőbetűvel írjuk: Bakos. Kortárs (folyóirat címe). stb. Patyolat (vállalat neve). (Nem pedig: Kissel. Budapesti Műszaki Egyetem. Szeremlei-Szabó Zsolt. a földrajzi neveket. meddig tart a tulajdonnév. Hollófészek (hegy neve). Mind a családneveket (vezetékneveket). stb. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Werbőczy. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. a című (c. személynév). Éva. A többelemű nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Zsuzsa. így pl. az intézményneveket. de: mór (népnév). a címeket stb. Olaszország stb. de: kortárs (valakivel egy időben élő). Hegyalja.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154.

(nem Cacas. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet: Baróti Szabó. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki: Komjáthy. Endrődy-Somogyi. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Verbőci. A kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint kötőjellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Teleky stb. Pesti. Batsányi – Bacsányi). 87. Pesthi. (nem Komjáti. ebben a formában használandók: Bocskai. Batsányi. Zrini). 156. (Vö. Keöcherepy stb. Maszlaczky. Kazinczy. Tóthmátyás. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. és sorrendjük nem cserélhető fel. Nagygyörgy. – A családnevek írásában érvényesülő hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. 158. Thewrewk. Wathay stb. 87. de egyszersmind lehetővé teszi. Csulyak stb.. Kiss. Takács stb. Csokonai Vitéz. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített. Kunszabó. Vatai stb. Apáczai Csere. ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl.A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. – . stb. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezsőfi. Rákóczi. Gombocz. Az összetett (két külön névből eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Konkoly-Thege stb. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Zrínyi. Werbőczy. Csombor.) miatt azonban számos élő névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltérő jelölésmódokkal: Biró.). d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Tsétsi János. Buday. Vay stb. Hajdu. Kis. Chuliak stb. Kemechey. Gaál. 12. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Kerpel-Fronius. 157. Csécsi). Kőrösi Csoma.). Eördögh. Pais stb. Vörösbaranyi stb. Orczy.) b) A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki. (Vö. A jelzős nevek is szerves egységet alkotnak. Lorántffy. A történelmi családnevek írásának főbb szempontjai a következők: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük: Beythe. Bíró. Verseghy stb. Kultsár. ezért a két névelem általában együtt használandó. Hajdú. Ma élő személyek is viselnek történelmi családneveket. korunkhoz legközelebb eső formát kell használni. Czombor. Tótfalusi Kis stb. Rákóczy.. 12. sem pedig korszerűsíteni (pl. illetőleg: Kakas. c) Az olyan névformák. Sigray.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay.

Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. (Vö. Mariannal stb. -vé) ragos formájának írásában a következőképpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűvel végződik. Boldogasszony. 83.) 162. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. kispéteres. leninizmus.) – Egyszerűsítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Ilosvai Selymes Péternél. a Hunyadiak. madáchi. Paiszsal. és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Kovács Anna forma is. stb. – Bár nem hivatalos. marxista. Isten. képzőket).Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelzőt magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. -vel (és néha a -vá. (Vö. Zsanett. Kodállyal. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. 165. petőfieskedők. Nagy Jánosné Kovács Anna. Mind régi (eredeti és jövevény). László. Véghgel. s a szül. Szemeréről. mi lett vele. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egyelemű és összetett (egybeírt). Tudja isten. a régies betűt változatlanul hagyjuk. Táncsics Mihálynak. személynévként használt nevek általában nagy kezdőbetűsek: Allah. Jupiter. 161. Márió.) 163. tóthpáli. Piroska. 160. (Vö. Kossuthhoz. Vilma. Alexandra. Klaudia. Tótfalusi stb. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Raul. Vörösmartyé. Rátzcal. -vel (és néha -vá.) b) Ha régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Az asszonynevek formái a jogi előírások szerint a következők: Nagy Jánosné. használatos az N.. Papp-pal. azaz kötőjel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Nagyné Kovács Anna. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Bálinttal. stb. Babitscsal. Szabolccsal stb. akkor ezt a betűt megkettőzzük: Ádámmal. Zsolt. mint a közszavakhoz: Dózsát. erdey-grúzi. (Vö. mind pedig más nyelvekből újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. akkor megtartjuk az eredeti nagy . Lexi stb. 209. Ilosvai Selymes Péter-es stb. a -val. Ozirisz. jeleket. hogy az alapforma világosan kitűnjön: Kiss-sel. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Félix. rippl-rónais. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. Marcellel. Széll-lel stb. (Vö. Móriczcal. illetőleg olyan szövegösszefüggésben. Artúr. c) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött betűvel végződik. A férj nevének -né képzős származéka és a leánykori név közé nem teszünk vesszőt.) 164. Madáchcsá. amelyben kisbetűs kezdése a helyes: a görög istenek. 94. Zeusz stb. A mássalhangzóra végződő személynevek -val. Makk-kal. illetőleg kettős (kötőjellel összekapcsolt) személyneveket kisbetűvel kezdjük. Az -i és az -s melléknévképzővel. – De ha a személynév két vagy több elemből áll. Bálint. stb. mikszáthos. jókais. stb. 159. -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá. Marcellal v. Árpád. Jolán. Betti. 94. Hadúr. 62. – De: Táncsics Mihály-i.

Nyék törzs. Lenkey-század. Bessenyei-kúria. martinkemence stb. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. a nyelvújító Kazinczy.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Aranyosi-brigád. krisztustövis. Tudor-dinasztia. Anjou-ház. (Vö. nagy kezdőbetűs formájához: az Árpádok. sőt fantázianevektől). Habsburg-ház. Sabin-cseppek. stb. Németh mérnök. Eötvös József-i (iskolareform). Deák-párt. Inotai úr. haragot stb. stb. Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett. Vajda Elemér akadémikus. b). Erdélyi Ilona tudományos kutató. 162. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Moharos kartársnő. Személynév – akár egy-. Somogyi Béláné főelőadó. Petőfi-kultusz. 167. Radnóti őrs. Petőfik. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb.] . Földényi-kórus. Az uralkodóházat jelentő ház. akár többelemű – állhat köznév minőségjelzőjeként is. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelzőket azonban nagy kezdőbetűvel írjuk: Könyves Kálmán. Kovács államtitkár. Szent Benedek-rend. Szent Erzsébet stb. [Vö. b). Ady-vers. Polgár doktor. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. [Vö. a Kisfaludyak.) A személynevek alkalmi kis kezdőbetűs írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név viselőjével szemben érzett megvetést. Dobay szakaszvezető. Arany János-idézet. a szép Csapóné stb. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Csák nemzetség. Szalay Tamás érdemes művész. Oroszlánszívű Richárd. Sárosi János marós. [Vö. Bourbon-család.). érzékeltetheti. 140. Rőtszakállú Frigyes. stb. a Kossuthok. család és dinasztia szót is kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. 169. Bánk bán. Előre brigád. Noszty fiú. Kodály-módszer. Geiger–Müllerszámlálócső. Bartók Bélaemlékév. Marótcsoport. Táncsicsok kora.kezdőbetűket. Egy. Hadrovics–Gáldi-szótár. Nádasdy-kastély. Az ilyen összetételszerű alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. 201. 168. 165. Zalka Máté lövészezred. Rettegett Iván. s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések). stb. Zsófi néni.vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatba (pl. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. az összetételt kisbetűvel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Konkoly-Thege-érem. Kossuth-díj. 166. stb. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Nagy Péter. Jagellóház. 140. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük: a nagy Napóleon. az ifjú Ady. Celsius-fok. Ady Endre úttörőcsapat. 140. Szemere-kormány. különírjuk a gyűjtőnévi vagy gyűjtőnévi jellegű közszókat: Benedek család.

Sáros-patak (víznév). Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. -s. Ráró lovam stb. Erdey-Grúz–Schay-féle. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Kodály-módszerű. Szent István vértanú plébániatemplom. Kossuth-díjas. Ferenc-hegy (domborzati név). Csákó. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos.) Az állatnevek 172. a különírt tagokból álló nevek (pl. 167. Szeged stb. stb. de: Hűvösvölgy (városrésznév). 168. Herkules-erejű. szobor) kapcsolódik. Dél-Amerika stb. Kászim pasa bástya. Az egyelemű nevek (pl. Az egy. mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt. A többi toldalék . Szombathely stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri. Bagira. ez elé nem teszünk kötőjelet: Julianus barát szobor. Ha egymástól különírt. Paál László-szerű. Jókairegénybeli. Mária-arcú. Wesselényi-féle.169. Munkácsy-szerű. Olasz Köztársaság. Apáthy-szikla.). – Az esetleges magyarázó utótag kisbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Cirmos. stb. 140. A földrajzi nevek 173. de: Ferenc körút (utcanév). Az ilyenekben a tagokat kötőjellel fűzzük össze: Árpád-kori. Villám. (Vö. b). személynévből és köznévből álló minőségjelzős szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb főnév (pl. Konkoly-Thege-érmes. Pillányi út stb. Ráró. [Vö.). Tanácsos feloldani őket: Julianus barát szobra stb. Vuk stb. mert a formailag hasonló (sőt azonos). Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Zrínyi-soros. JoliotCurie-féle. de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név). Szinyei Merse Pálszerű. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Zsivány-patak. József Attila-díjas. 141. 171. -ű.) Az ilyen szerkezetek gyakran erőltetettek. stb. -jú. (Vö. -ú. -jű képzővel) alakult melléknevek is összetételszerű kapcsolatok.vagy többelemű személynevek és köznevek együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i.) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Hadrovics–Gáldiszótárbeli. Tiszántúl. A -féle és a -szerű képzőszerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle.] 170. de: Sárospatak (helységnév). Mátyás-templomi. -beli. Jeremiás próféta kolostor stb.

valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képzős forma: Magyarorszá magyarorszá g gi Franciaorszá franciaország g i Jakutföld jakutföldi Németalföld németalföldi Elefántcsont elefántcsont part parti Kisalföld kisalföldi Hegyalja stb.kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. -i képzős forma: európai itáliai erdélyi mátrai dunai debreceni krakkói tamási stb. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. az -i képzős származékot pedig kisbetűvel kezdjük. b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket. az alapformát természetesen nagybetűvel. Az -i-re végződő ilyen szavak -i képzős származékában (kiejtésüknek megfelelően) csak egy i-t írunk. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. föld. Alapformájukban nagy. -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: a) a több elemből álló. hegyaljai stb. Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek 174. valamint általában a helységrészneveket: . Alapform a: Európa Itália Erdély Mátra Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. az országrészneveket. 175. part utótagú országneveket. ország. alföld. Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen egyszerű szó).

-i képzős forma: budapesti balatonalmádi hódmezővásár helyi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-kősziklai holdvilág-ároki dunántúliközéphegységi stb. a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. -i képzős forma: arany-pataki velencei-tói v.alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmezővásár hely Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. Az i-re végződő ilyen nevek -i képzős származékának végén csak egy i-t írunk. A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek 176. -tavi Szandaváraljapataki . b) Tulajdonnévi előtaggal alapforma: János-dűlő Csepel-sziget Duna-part Balaton-felvidék Kaszpi-tenger Kab-hegy Huron-tó Szandaváraljapatak -i képzős forma: János-dűlői Csepel-szigeti Duna-parti Balaton-felvidéki Kaszpi-tengeri Kab-hegyi Huron-tói v. ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk. a) Közszói előtaggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-kőszikla Holdvilág-árok Dunántúliközéphegység stb. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév. – Az -i képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll. egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.

– Az -i képző a változatlan alapformához kötőjellel kapcsolódik. 177. sivatag stb. alapforma: Keleti-Sierra Madre Nagy-New York stb. hegységi stb.Dunazug-hegység Dunazugstb. holtág. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. Kaszpi. dűlő. egyelemű tulajdonneveknek számítanak. a 176. b) pontban: Huron. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév. b) Tulajdonnévi előtaggal . szőlőhegy. – Az ilyen nevek -i képzős származékában általában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is. dombvidék. -i képzős forma: Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York-i stb. domb. ill. -i képzős forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. és a kötőjelet megtartjuk. az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. halastó stb. a 177. akár idegen eredetűek). Az olyan nevek. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. hegy. előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév. tó. a) pontban: Cselőte. patak. a) Közszói előtaggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Cselőte Új-Zéland Nyugat-Dunántúl DélkeletMagyarország stb. Kab. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak is: óceán. fennsík. -i képzős forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-cselőtei új-zélandi nyugat-dunántúli délkeletmagyarországi stb. lapos. összetett szavak is: félsziget. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. Zéland.. hágó. öntözőcsatorna. völgy. Így pl. névrészek. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemből áll.

a). – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. 177. b) Ha egy kételemű. vö. a) Ha egy kételemű. – Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását. Háromelemű földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. kötőjellel összefűzött földrajzi név [Arany-patak. a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. vö. Holt-Tisza. kötőjellel írt földrajzi név [Arany-patak. belső. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel bővül. a). -i képzős forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi belső-János-dűlői déli-Shetlandszigeteki stb. 177. 176. 176. a). s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze. nagy stb. ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. vö. a közszói tagokat kisbetűvel. János-dűlő. 176. 178. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. az alakulatot nagybetűvel kezdjük. . a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük. vö. János-dűlő. alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Belső-János-dűlő Déli-Shetlandszigetek stb. Holt-Tisza.alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Győr-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) stb. vö. érd-ófalui győrménfőcsanaki stb. -i képzős forma: kál-kápolnai győr-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpenyői stb. 176. a közszói tagokat kisbetűvel. vö. Érd-Ófalu Győr-Ménfőcsanak stb. b)] elé egy közszói előtag (rohonci.) kerül. a).

– Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá. cseh–morva-dombsági zala–somogyihatárároki stb. 179. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk. -i képzős forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajnacsatornai stb. A különírt elemekből álló földrajzi nevek 180. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyihatárárok stb. ha azok valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek. Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket akkor. -i képzős forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi győr–sopron–ebenfurti stb. Alapformájukban hasonlóképpen. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Győr–Sopron–Ebenfurt stb. és nagybetűvel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajnacsatorna stb. -i képzős forma: arany-patakvölgyi két-bükkfanyeregi dél-kínai-tengeri észak-borsodikarszti holt-Tisza-bereki sebes-Körösdűlői János-dűlőoldalasi Misa-réti-pataki stb. és az képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. kötőjel nélkül. Minden tagot külön szóba írunk. de . továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. – Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk. de minden tagot kisbetűvel kezdünk.alapforma: Arany-patakvölgy Két-bükkfanyereg Dél-kínai-tenger Észak-borsodikarszt Holt-Tisza-berek Sebes-Körösdűlő János-dűlőoldalas Misa-réti-patak stb.

állambeli stb. -i képzős forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. híd stb. köz. alapforma: Magyar Népköztársaság Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Egyesült Királyság Ománi Szultánság Amerikai Egyesült Államok Dél-afrikai Köztársaság Római Birodalom Kijevi Nagyfejedelemség Központi Iparvidék Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet de: Zaire Köztársaság San Marino Köztársaság stb. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcső -i képzős forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcsői . járás. a közszói tagokat kisbetűvel. szót különírjuk az előtte álló névrészektől. 182. út. utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől. terület stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük. városkörnyék. – Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybetűsnek. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca. -i (-beli) képzős forma: magyar népköztársasági grúz szovjet szocialista köztársasági egyesült királysági ománi szultánsági amerikai egyesült államokbeli dél-afrikai köztársasági római birodalomi kijevi nagyfejedelemségi központi iparvidéki észak-kaukázusi gazdasági körzeti Zaire köztársasági San Marino köztársasági stb. bánság. grófság. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. 181. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs megye. tér.az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük.

a Duna-hidak stb. . alapforma: Keveset érő Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Felső-Marcal melléke Kis-kút feletti stb. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Felső-Marcal melléki Kis-kút feletti stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb.Tas vezér utca Március 15. Tas vezér utcai Március 15. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). de a szerkezetek első tagját természetesen nagybetűvel kezdjük. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. 183. s ehhez fűzzük hozzá a képzőt. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. (Vö. -i képzős forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. jelölt határozós. s a kezdőbetűk változatlanul maradnak. -i képzős forma: Keveset érői Székre járói Tilos aljai (v. – Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk. jelölt birtokos jelzős. 184. 194. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelzős viszonyban van. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. -i képzős forma: (az) olasz alpokbeli (az) erdős bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. ez azonban nem válik a név részévé.) Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erdős Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb.

A világos főszabályon kívül – nyelvhasználati ingadozások miatt figyelembe kell venni. Merkúr. Fiastyúk. Orion. nagybetűvel kezdjük: a Hold távolsága a Földtől stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az őket követő földrajzi köznevet különírjuk. – Az -i képző a változatlan alapformához kötőjel nélkül kapcsolódik. Hasonlóképpen: Mária asszony sziget Pál varga dűlő Külső Pesti út Régi Fóti út stb. cégszerű nevében – az és kötőszó. nevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Ikrek. valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. csillagképek. Az intézménynevek – néhány állnak. vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos. Az intézménynevek 186. Mária asszony szigeti Pál varga dűlői Külső Pesti úti Régi Fóti úti stb. a hold szépen világít. A csillagnevek 185. Ha a föld. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. az egész alakulatot pedig nagybetűvel kezdjük.Hasonlóképpen: Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára dűlői stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni. a nap sugarai stb. A hivatalok. Vénusz stb. Plútó. Ezek összetartozását. társadalmi szervezetek. Az -i (néha -beli) képzős . tudományos intézetek. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára dűlő stb. tehát: föld körüli utazás. A csillagok. esetet nem számítva – több szóból kezdetét és végét az alkotóelemek az intézménynevek körében élő – néhány kiegészítő szabályt is 187. bolygók. holdak stb. Tejút. szövetkezetek. a név nagy kezdőbetűs írása jelzi. oktatási intézmények. -i képzős forma: Hosszú Csobod aljai (v.

Pécsi Nevelőintézet. a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Nemzeti Színház. amely megegyezik azzal a formával. Építőipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. ill. szállóbeli) stb. Egyszavas intézménynevek is vannak: Belügyminisztéri um Pénzügyminiszté rium Bélyegmúzeum stb. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. a tolmácsi általános iskola stb. Dusnok. Sopron.. a pécsi nevelőintézet. sz. szállóbeli) Szabadság szállói (v. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. Szeged. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül. 188. építőipari vállalati Volga szállói (v. belügyminisztéri umi pénzügyminiszté riumi bélyegmúzeumi stb.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4.származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk. az intézménynév részének . stb. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. -i képzős forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. Tolmácsi Általános Iskola stb. Sz. Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk.

feljegyzés a jogi csoportnak. A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. stb. – Kisbetűsek önmagukban használva is: emlékeztető a műszaki osztály részére. szókapcsolatokat szintén kisbetűvel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. rendőrkapitányság stb.) olyankor is kisbetűvel írjuk. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. testület stb. d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelölő birtokos jelzős szerkezetek névelőjét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell . a Nemzetiben játsszák. hivatal. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). az Eötvös Lorándon végzett. a tanárképző főiskolán stb. a Hazafias Népfront X. a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. iskola. s ezért nagybetűvel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. stb.és Magfizikai Kutatóintézet. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon. utaló szavakat. Fővárosi Földhivatal (Budapest Főváros Tanácsánál). az Eötvösön v. egy karbantartó csoportot szerveztek. a XI. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. az Előre Asztalosipari Szövetkezetben). c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesítő elemét használjuk. tanács. neve akkor írandó intézménynévszerűen. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. ha nyilvánvalóan alkalmiak. üzem. Állam. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel írjuk: Műszaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). 189. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az Előrében dolgozik (ti.és Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. d) Az intézménytípusokat jelentő szavakat (minisztérium. s a műfajjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. egyetem.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). Magyar Földrajzi Társaság (főhatósága az MTA) stb. vállalat. Országos Pedagógiai Intézet (a Művelődési Minisztérium intézménye). b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Ker. segélyt kapott a vállalattól. Kerületi Bizottsága stb. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Szegedi Nemzeti Színház stb. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Föld. stb. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. a Medicor Művek Vállalkozási Gyára. de: a kutatóintézet kidolgozta. a tanács intézkedett. Tanács szakorvosi rendelője stb.tekintjük. de: a bizottság véleménye szerint. c) Az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezdőbetűvel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. intézet.

nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. . Szegedi Szabadtéri Játékok. Ugocsa mozibeli. a Lukácsba jár úszni. Lukács fürdő. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. 146. vásárok stb. stb. 191.tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Alfa Romeo (gépkocsi). – Címkén. Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. A (a) Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara. Cégtáblán. alakulatkezdő helyzetben az első tagot természetesen nagybetűvel kezdjük: Kecskeméti barack stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is. stb. Rómeó férfiruházati bolt. mozik. Ugocsa mozi.) 192. – Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletiből indul. Gyártmányoknak. szervezeteknek stb. hirdetésen stb. Trabant (gépkocsi). Fabulon (arckrém). készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Kerepesi temető stb. termékeknek. A nem márkanévként használt. Nemzetközi Valutaalap. bélyegzőn stb. – De: jövőkutatási konferencia stb. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. repülőterek. (Vö. vendéglők. kecskeméti barack. az osztrák légitársaság stb. Ferihegyi repülőtér. a lengyel hadsereg. illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. temetők stb. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. megállóhelyek. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Katonatelep vasúti megállóhely. eszpresszók. Intézményszerű (rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi) rendezvények. tokaji bor. az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. a különírást is: Keleti pályaudvari. annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor). kiállítások. az olasz fémipari szakszervezetek. Kis Rabló étterem. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezdőbetűvel írjuk: narancsital. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Kis Rabló éttermi stb. A márkanevek 193. Vadászati Világkiállítás stb. levélpapíron. meggylé. A pályaudvarok. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. fürdők. a Kis Rablóban vacsoráztak stb.. stb. üzletek. Vén Diák eszpresszó. Ezekben a csak intézménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévi. Coca-Cola (üdítőital). Vegacillin (gyógyszer).

Akadémiai Aranyérem. Nobel-díjas. emlékérem stb. hogy több. Panangin tabletta. Nők Lapja. stb. a szocialista munka hőse is megjelent. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Odol fogkrém. Magyar Nemzet. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget. Új Tükör. A tanácskozáson Nagy József. kifejezéseket kisbetűvel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. Élet és Tudomány.194. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. tehát az újságok. a dolgot jelölő szót is. egyediségre és egyszeriségre törekszik. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) kötőjellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Kincskereső. továbbá ha csupán címként szerepelnek. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. Stb. Kiváló Dolgozó stb. a kettő közé nem teszünk kötőjelet: Omnia kávé. hetilapoké. illetőleg típusait jelölő szavakat. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel. folyóiratoké. – Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. Népszabadság. 183.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybetűvel kezdjük: Állami Díj. – Állandó cím az újságoké. a Szocialista Munka Hőse. 197. A szabályt akkor is követni kell. Ezeket az jellemzi. A szerző ezeknél szándékosan kerüli az ismétlődést. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagybetűvel írunk: Búvár. a zeneműveknek stb.) A kitüntetések és a díjak neve 195. – Egyedi címük van viszont az irodalmi műveknek. . A címek 196. hetilapok és folyóiratok címét nagybetűvel kezdjük. Eötvös Loránd-emlékérem stb. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk őket: Erős Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. Nyugat. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. stb. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. Kiváló Munkáért kitüntető jelvény stb. – Kis kezdőbetűsek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. A kitüntetések és a díjak nevét a következőképpen írjuk: a) A díj. ha a címlap megtervezői esetleg más írásmódot alkalmaztak. a képzőművészeti alkotásoknak. érem. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. Az Est. (Vö. Valóság. a cikkeknek. Pest Megyei Hírlap. József Attila-díjas. Az állandó címeket. József Attiladíj. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. sőt sok szám címeként használatosak. Nobel-díj. Tomi Mat mosópor.

szendvics. a Kritika-féle folyóiratok. Kék fény stb. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbetűvel kezdjük. stb. stb. havanna. stb. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Martinász. – Stb. így: Petőfi a Szülőföldemen című versében…. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. szentjánoskenyér. a Társadalmi Szemlét. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végződő címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Kis éji zene. zeneművek. priznic. stb. pl. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. tehát a költői művek. műsorszámok stb. Jókainak „Az arany ember”e…. Hajóvontatók a Volgán. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk . Képes politikai és gazdasági világatlasz. – Az egyszavas címeket nagybetűvel kezdjük: Szózat. Ember az embertelenségben. – A többszavas címekben csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel: Magyar értelmező kéziszótár. 199. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen.198. A -beli képzőt és a képzőszerű utótagokat a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Tulajdonnevek köznevesülése 201. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. a Számadásnak. IX. Arany Toldijában. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Hazám. – Munkácsy képének. Pályamunkások. 200. Álarcosbál. cikkek. – Stb. Népszava-beli (hirdetés). ferencjóska. Örökzöld dallamok. könyvek. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Továbbá: 1916 őszén. Zenedélelőtt stb. Új Tükör-szerű hetilap. hát megleltem hazámat” is. pálfordulás. pullmankocsi. szimfónia stb. Ilyenkor már természetesen kis kezdőbetűvel írjuk őket. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az első tudósítást. stb. a Szerelem?-nek…. Tanulmányok Arany János költészetéről. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Petőfi a Szülőföldemen-ben…. termosz stb. a Népszabadságé. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. címét a következőképpen írjuk. A kőszívű ember fiai. Odüsszeia-beli (világ). értekezések. stb. Ha a címeket szövegbe illesztjük. pecsovics. a Siralomháznak a betyár a főalakja. szobrok. konyak. a Nemzeti dalt. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűtípussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. háryjános. Ragos címhez újabb rag függesztését lehetőleg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. wertheimkassza. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni. képek. Az egyedi címeket.

dízelmotor. . magyarosan írt közszói formák között. dízelolaj stb.] A köznevesülés lassú folyamat. 140. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezdőbetűs. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezdőbetűs. 168. b).föl: pasztőroltás. [Vö. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. makadámút.

megtartjuk: jacht. a következőképpen járunk el: A ch-t.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. menedzser. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. fix stb. tulajdonneveket is. mechanikus. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. oxigén. szexuális. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. karbamid. Az olyan szavakat. mechanika. egzotikus. hogy mennyire haladtak előre a jövevényszóvá válás útján. ha h-nak ejtjük. hisztamin. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. millió stb. ha közkeletűek. a) Az idegen eredetű közszavak idő múltával jövevényszavakká válhatnak. futball. c) A nem latin betűs írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé betűivel. hogy más nyelvből való származásuk feledésbe merül. amelyeknek más nyelvekből való származását még felismerjük. magnetofon. Ha egy latin betűs írású nyelvből átvett. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. 204. taxi. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. televízió. és vesznek át egymástól közszavakat is. technikus stb. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. A latin betűs írású nyelvekből átvett és közkeletűvé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. kóla. hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. még akkor is. digitális. – A gz ejtésű x-et többnyire átírjuk: egzakt. Ha a magyarosan írt közkeletű idegen szavak eredeti idegen írásában ch. szelektív stb. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. . egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik. általános fogalmat jelölő idegen szó közkeletűvé válik. azaz olyannyira meghonosodhatnak. szemben azokkal az idegen nevekkel. kemping. kombájn. monarchia. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is megőrződött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtéstől eltérő egy-egy eleme: bonbon. x vagy q betű van.. eredeti formájukban használjuk. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröző formával váltjuk fel. idegen szavakként tartjuk számon. lézer. lehetőleg a forrásnyelvből írjuk át. textil. b) Az idegen eredetű tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. technika. izotóp. Az egymással érintkező nyelvek mindig adnak át egymásnak. pech. mikroszkopikus. A tulajdonneveknek azonosító.

helyett). Kolumbusz v. akadémista. Subotica. . Kordillerák. Wagner Richárd stb. akadémizmus. vizek. minaret. Rajna. esztétikum. Odera. stb. Svájc. A latin betűs írású nyelvekből átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. s csak néha tartjuk meg: exegézis. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. 205. esztéta – esztétika. helyett). stb. (Vö. Isztambul. Párizs. Kolumbus Kristóf stb. Cristoforo Colombo stb. határainkon kívüli hegyek. az idegenforgalom. Itália. Prešov. Krakkó. -ista. tájfun. Richard Wagner stb. Jean Calvin. pagoda. számum stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Szicília.. Oszvald. Elba. stb.egzisztencia stb.) 208. Bécs. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekből a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. -izál. antikvárium stb. -itás. külföldi területek. Marx Károly. (Friedrich Engels. a könyvtárügy. İstanbul. szovjet. Temze. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. láma. Husz János. Karl Marx. szamuráj. Ausztrália. tipizál. Alsó-Ausztria. -izmus stb. Kraków. helységek stb. realizál. A közkeletű idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredetű képzők (-ikus. 209.) Az eredeti qu betűegyüttes helyett mindig kv betűkapcsolatot írunk: akvárium. Nápoly. Nagyvárad. A tulajdonnevek írása 207. mecset. København. (Đorđe Branković. stb. periódus – periodikus. Koppenhága. reális – realista. Sziklás-hegység. Jan Hus. Moldva. Mercédesz. Hispánia. Martin Luther. Burgundia. esztétikus. (Vö. Alpok. exogámia stb. Csendesóceán. (Vö. 28. dzsunka. karate. gésa. A földrajztudomány. realizmus. Paris stb. továbbá a térképeken – főleg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Szent Lőrinc-folyó. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. a postai forgalom területén. Eperjes. Oradea. 161.) előtt a tőbelseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. tajga. Krisztián. típus – tipikus. Luther Márton. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Vezúv. Szabadka. Latin betűs írásrendszerű országok. 206. Napoli. Kálvin János.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is megőrződik: akadémia – akadémikus.

A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. park and ride. Lenin. lady. Ezópus. eppur si muove. A latin betűs írású nyelvekből átvett. de: tuberculosis bronchialis. Anyegin. Huszé.209. közmondásokat: all right. annak tagjaként fordul elő. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Krőzus. Wuppertal. Buenos Aires. 204. couchette. tuberkulózis. (Vö. Kréta. Athén. Peking. nikotinos. Kairó. señor. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Loire. de: Bacillus anthracis. kálvini. riporttal. lemberdzsekben. Rio Grande do Norte. A toldalékok kapcsolása 211.) 210. stb. dózis. hobbija. szólásokat. Rousseau. koktélt. . nem általános használatú közszavakat idegenesen. de: dosis effectiva minima. myocarditis. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Krőzus. rinascimento.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. conditio sine qua non. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. (Vö. de: Potyomkin. Maximilián. 174–184. Tallinn. arabeszkek. Dubrovnik. Horatius. Shakespeare. Vaasa.) 213. Prágában. Latium. stb. Herkules. stb. Bologna. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Karlovy Vary. löncsöl. Himalája. amelyek a mai átírási szabályoktól eltérnek. krómoz. Beatrix. 214. tüchtig stb. Babilon. show. Így járunk el természetesen akkor is. A tulajdonnevek írása 214. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin betűs írású nyelvekből átvett többszavas kifejezéseket. stb.. stb. Chopin. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. nápolyi. Zweig. (Vö. stb. de görögösen: Kroiszosz. Eminescu. Mexikó. Néva. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredetű keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. tête-à-tête stb. Milánóig. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Potemkin-falvak. A nem latin betűs írású nyelvekből (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Luxemburg. François. Ezeket közkeletű. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek. Puccini. 163–165.

e-je. de: Oslóban. wrocławi. allegroszerű. barrelnyi. a mellékjelet elhagyjuk. [Vö. Coca-Cola-szerű. é-t. o-ja és ö-je helyett á-t. cowboynak. Mărăşeşti. Molière. mind a tulajdonnevek végső a-ja. y-ra végződő idegen helységnévhez járul. Stockholmnál. pechhel. Bachhal. 174–184. Balzackal. Janus Pannoniustól. ó-t. A toldalékok kapcsolása 215.). vichyi stb. oslói. vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult. Bizonyos esetekben kötőjellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. . – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. – allegro. Félixszel. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehetővé. Châtelet. de: Goethének. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő: signorina. verdis. b)] 217. de: signorinák. Nyomtatásban. Steinbeckkel. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessből. fixszé. signorét. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Liepāja. (Vö. Franszoise. Marañón. – Oslo. -vel és a -vá. Karadzsics) teljességgel helytelen. – Malmö. fairül. – Sinaia. de: Sinaiában. hertzcel. 29. néma) betű van. ill. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. de: Coca-Colát. fixszel. b) A -val. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát kötőjel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. karl-marx-stadti. az alapbetűt megtartjuk: Capek. allegrós. stb. Françoise helyett Franszoáz v. Amundsenről. campanile. – Goethe. ha nincs megfelelő betű. 175. de: allegróban. goethei. malmői. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. ő-t írunk az olyan toldalékos alakokban. Liepaja. Plzeň. Greenwichcsel. Gdansk. de a mellékjeles betűk helyett az alapbetűktől eltérő más magyar betűk alkalmazása. Plzen. Moliere. Habsburgok. Lódz. shoppingol. Marxszal stb. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. de: Malmőből. Gdańsk. Njegoš. Łódź. horatiusi. Maranón. (a) pompeji (ásatások) stb. Francois. sinaiai. Karadžić helyett Karadzsity v. goethés (Vö. 163–165. akkor a magyar toldalékot mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t. stb. [Vö. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. Chatelet. Engelsszel. greenwichi. stb. b)] Ha az i képző egyelemű. schillingért. 163. toulouse-lautreci. stb.. 216. ortodoxszá.) Az i-re végződő idegen helységnevek -i képzős származékának végén (a magyar i végű helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). campanileszerű. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. -vé rag a mássalhangzót jelölő nem magyar betűre vagy betűkapcsolatra végződő idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. Marasesti.Krleža. de: campanilén. stewardessek. – Coca-Cola.

Kuroszava. 210. stb. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Nagoja. Po Csü-ji. a sajtóban.. a görög stb. akkor az -i (-s. Seremetyjevo. Szaladin. châlons-sur-marne-i. a kínai esetében) vagy az idegen betű. Fagyejev. s az alapforma szerinti kezdőbetűket megtartjuk: Victor Hugó-i. 94. lille-i. 10. illetőleg az ezeknek megfelelő magyar betűkkel. (Vö. Harun ar-Rasíd. -vel és a -vá. stb. Marrákes. Dzulfikár. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Báb-el-Mandeb. stb. Peugeot-t. Szecsuan. [Vö. Walter Scott-os. Macujama.monsieur-nek.) c) A mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződő idegen tulajdonnevekhez az azonos betűvel kezdődő magyar toldalékot (s így a -val. Odüsszeusz. Scott-tól. 164. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Irtis. Thébai. . Montreux-ig. hidzsra. Sanghaj. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Montesquieu-nek. Karlovy Vary-i. Iszmáilíja. Hokuszai. lehetőleg a forrásnyelvből (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Platón. 163. Zsenmin Zsipao. -vel és a -vá. -ista. Iráklion. Falstaff-fal. Leonardo da Vinci-s. hagyományos formájában használjuk. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemből áll. khitón. Venizélosz. (Vö. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. -izmus) képzőt (a többelemű magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig kötőjellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. hogy a név alapformája világosan kitűnjék: Mann-nak. Iaşi-sal. A -val. stb. az orosz. ikebana. Loire-on.. bordeaux-i. Iaşi-nál. Voltaire-é. Ahmed. Anatole France-i. Kavála. Délosz. Hirosima.és hangsort együttvéve (pl. voltaire-es. Frankfurt am Main-i. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. -vé rag megfelelő alakját is) kötőjellel kapcsoljuk. Szun Jat-szen. Glasgow-ban. -izmus) képzős származéka természetesen kis kezdőbetűs: shakespeare-i. 205. Hupej. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészítő kiadványokban a nem latin betűs írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé betűivel (vö. Molière-rel. Rousseau-val. ploieşti-i. Scott-tal stb. Periklész. A szépirodalmi művekben. bektási. Lancsou. Gogol. Tallinn-nál. Kijev. szputnyik. Grimm-mel. -ista. joliot-curie-s. voltaire-izmus. Evdokía. Az egyelemű vagy kötőjellel összefűzött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma betűs végződés miatt kötőjellel odakapcsolt) -i (-s. stb.) 219. New York-i. – De hagyományosan: Anjouk. Tolsztoj. Átíráskor az idegen hangsort (pl. az arab.). A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szereplő magyar betűk hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz.

kuvaiti. vagy elterjedten ismernek. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Hriszto Botev-i. az egyetemi és főiskolai oktatás. Szapphóé. száriban. az idegenforgalom.220. Budapest. dzsúdózik. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. A toldalékok kapcsolása 222. 1981. Szöulnál. a tudományos ismeretterjesztés területén. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következő akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. A nem latin betűs írású nyelvekből átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Plutarkhosszal. alma-atai. 221. 1984. stb. . vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak. A szaktudományok. a postaforgalom. tatamin. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. arisztotelészi. Velikije Luki-i. kamikadzék. Solohovval. Budapest. E helyett vagy e mellett – a munka jellegétől függően – a magyar átírás is alkalmazható. Az újgörög nevek magyar helyesírása. Tobrukig.

Georch. ill. font. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezdődik. Azokat a szavakat. street. Brahms. Bánk. ma-gá-nyos. hajt. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. stb. lajst-rom. illetőleg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következők: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az előző sorban. 229. York. Csil-la. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. György. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Az egyszerű közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képzős.AZ ELVÁLASZTÁS 223... A több szótagú. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. dry. ka-to-na. „e-móció”. stb. Pest. Maugham. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. Sásd. rendületlenül. A szótagolás szerinti elválasztás fő szempontjai a következők. Leo-nóra vagy Le-onóra. Schmidt. asztal. fia-tal. stb. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. „emóci-ó”. Zsolt. nem választjuk el: föld. te-ker-vé-nyes. . shop. vagy (az elsőt kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. Be-rety-tyó. hogy helyszűke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végéről át kell vinni a következő sorba. bugy-gyos. [De vö. há-zig. 224. drog. könyveitek vagy könyve-itek. É-va. ragos. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. A szótagolás szerinti elválasztás 224. Nîmes. vagy vihetők át a következőbe: dia-dal vagy di-adal. – Ez a szabály olyankor is érvényes. nyolc. stb. a)] 226. 230. [Vö. asz-tal. vá-szon. strand. fi-a-i-é. stb. part. 225. Le-ó stb. Gaal. Soós. tehát az „a-lap”. stb. ideá-lis vagy ide-ális. a „haza-i”. ahány magánhangzó van benne: bál. De-zső. sztrájk. Elég gyakori. illetőleg a következő sorba átvinni. Annáé-ké vagy Anná-éké. me-ta-fo-ra. blues. Csak összetett szavak elválasztásakor veendő figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. fi-atal. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezdő és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. „Á-ron”. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. Hume. 226. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. „Le-a” stb. pró-ba. Ke-re-csend. ha az eredeti helyesírással átvett. – Minden szó annyi szótagú. team. rendületle-nül. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. Chartres.

ásvány. stb. kalci-um. pén-zért. há-zunk. [Vö. adósságo-kat. átvisszük a következő sorba: fi-ók. Ecse-ren. eu betűkapcsolat. Ily-lyés. Nagy-gyal. Ojszt-rah. meggy-ből. karszt-tá. fe-udális stb. hogy a kettőzött betű egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Gyu-la. háza-ik. víz-zé. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. bratsz-ki stb. ész-szerű. mil-liméter. stb. stb. Boty-tyán. tet-ted. arany-nyal. csak az utolsó kerül a következő sorba: cent-rum. tömb-ben. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. Dosztojevsz-kij. rossz-kor. Maupas-sant. Hamburg-ban. kertig. töl-gyes. ró-zsa. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszerűsítetten kettőzött többjegyű betű jelöli. pa-don. metsz-szük stb. rongy-gyá. Kissnek. akkor úgy választjuk el a szót. Er-zsi. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. több-let. Veszp-rém. ka-sza. Ford-dal. De: Széll-lel. Szabol-csé. kom-munális. adóssá-gok. stb. batyu. b) Azokat a magánhangzókat. – A két magánhangzót jelölő azonos betűket is szétválaszthatjuk: koordinál. Mari-etta. szity-tya. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kettőzött betű jelöli. 227. könny-től. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Job-bágy. mor-zsa. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. húsz-szor. c) A két magánhangzó között levő egyetlen mássalhangzót – akár egy-. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Tallin-nig. lajst-rom. ko-sár. ezért elválasztáskor ugyanúgy . stb. templom. bizott-ság. Bar-tók. akár többjegyű a betűje – a következő sorba visszük át: be-tű. recs-ki. pesti-es. Me-csek. stb. ennek egyik jegyét az előző sorban hagyjuk. négyet. Vajdá-ék. Ugyanígy: játsz-szál. Bony-hád. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kettőzött betű jelöli. Ing-rid. 163. amelyek szótagot kezdenek. moza-ik. vonzza. leni-nizmus. Carrara. ton-na. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. hal-lak. Szél-lért. ki-sebb. pogy-gyász. házun-kat. Papp-tól. stb. Boz-zai. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. stb. stb. Kodálylyal. ösz-sze. d) A két magánhangzó között levő kétféle mássalhangzót jelölő nem kettőzött betűk közül – akár egy-. ost-rom. stb. stb. hit-tem. Tri-eszt. al-lons. Heren-dig. Szabolcs-csal.Az au. maga-san. a másodikat pedig átvisszük a következőbe: am-per. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. A dz és a dzs többjegyű betű. Kecskemé-ten. fosz-fát. – Így járunk el akkor is. ennek elválasztásakor mind a sor végén. galy-lyak. stb. tiha-nyi. Mikló-sék. kilenckor. tink-túra. tal-palatnyi. köny-nyes. váku-um stb. mind a következő sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelelőjét: meny-nyi. vi-asz. ha a két mássalhangzó közül az elsőt kettőzött betű jelöli: hall-gat. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy-gyal. csoport-tól. Hoszszú. kulcs-csal. Gellért-től. stb. megy-gyel. stb. g) Ha két magánhangzó között kettőnél több mássalhangzót jelölő betű van. Tallinn-nak stb. akár többjegyűek – az elsőt az előbbi sorban hagyjuk. dob-ban. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. tarisz-nya.

Ezért úgy tekintjük őket. he-xameter. pra-xis. Fabri-zio. egy magánhangzót jelölő betűcsoportokat nem választjuk el: cou-chette. halan-dzsázik. bridzs-dzsel (ragos fn. Bo-lo-gna. Cze-tzet. – Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny. Ped-ro. 224. stb. Kossuth stb. s így mindkettő egy betűnek számít az elválasztáskor. bóra-xos. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Ka-ra-džić. mint más többjegyű betűinket. mene-dzser. Mah-ler. Kiliman-dzsáró. bri-dzset. stb. 226. lopódz-dzanak. d). tele-xezünk. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar betűk egységét természetesen szintén megőrizzük. brin-dza. Chris-tie. A családneveinkben előforduló többjegyű régies magyar betűk az elválasztásban hangértéküknek megfelelően kezelendők: De-seö [e. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Mün-chen.kezeljük őket. mint a rövid mássalhangzókat jelölő magyar betűket: ar-chívum. ma-dzag. stb. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelelően szétválhatnak: cas-co.: dezső]. Fi-scher. esp-la-nade. maest-ro. lengyel stb. [Vö. lán-dzsás.: bő-ti]. francia. az x pedig két hang (k+sz) jele. c) A különböző hangokat jelölő olyan betűcsoportok. 216. latin. lopó-dzott. Marx-szal. Wa-shing-ton. Thew-rewk [e. Baude-laire. pszi-chológia. Kis-sék stb. ery-the-ma. stb [Vö. edz-dze. kivéve a kettőzött betűkét: Deseö-nek. refle-xek. de nem egy hangot jelölnek. . Gi-gli. Beö-thy [e. -vel és a -vá. bórax-szá.. edz-het. stb. A latin betűs írású nyelvekből átvett. elválasztáskor az illető nyelv elválasztási szabályait kell követni. Balo-ghék. a) Az egy szótagba kerülő. 230. mondat.). pe-dzi. a másikat pedig átvisszük a következő sorba: Bes-senyei.: szé-csi]. stb. A ch kétjegyű ugyan. ódz-kodik. kamikadzék. Babi-tsé. A fontosabb szempontok a következők. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. com-pa-gnie. angol. Bach-hal. Chur-chill. b)) 229. mahara-dzsa. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza.: tö-rök]. Fu-dzsi. van betoldva. War-gha [e. ce-chem. Me-xikó. Féli-xé. fi-xet. Fuku-dzava. kossu-thi. cou-lomb. ma-chináció. Bibera-chot. Mon-taigne. c). Szé-chy [e. ce-pha-lal-gia. stb. or-chidea.) b) Az egy mássalhangzót jelölő betűcsoportokat (a többjegyű magyar betűkhöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. Pap-pot. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Ma-dzsar. móriczos. Coo-per. Ha magyar szövegbe idegen (pl.: fara-gó]. de egyetlen jegyű. illetőleg: Szél-lért. Ljub-lja-na. Fara-ghó [e. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelelően. tádzsik. (Vö. Thewrew-köt. – A -val. Ri-chárd. de egyetlen hangot jelöl. Ben-czúr [e. a ch-t és az x-et a következő sorba visszük át akkor.: ben-cúr]. Gas-cogne. ma-ximum. Gior-gio. – Ha a ch és az x végű idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Ale-xandra. mar-xizmus. pe-ches. gyűrű-dzik. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelelően a leírt szóalak alapul vételével. züri-chi. stb. – A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül az egyiket az előző sorban hagyjuk. f)] 228.: var-ga] stb.) nyelvű többszavas kifejezés. Mar-xot. bekezdés stb.

SZTK. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszerű szavakéhoz képest. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. inst-ruktor. de: meg-int (= figyelmeztet). ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el őket: abszt-rakt. komp-resszor. pa-ragrafus vagy paragra-fus. a magyarban nem önálló létű elemből keletkeztek. stb. stb. az ismertebb elő. nem tekintjük összetételeknek. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-coop. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhető összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. Az azonos alakú szavak között több olyan van. KISZ-esek. ENSZ-ért stb. Ofo-tért. MLSZ.231. stb. 232. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: aspi-ráns. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a következők a lehetőségei: a) Az olyan betűszó. ha elválasztásukra kényszerülünk. parag-rafus. amelynek elválasztása kétféle. hón-alj. – Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell a következő sorba átvinni akkor is. stb. Zág-ráb. hol-ott. gépe-lem (ige). de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. termosz-tát vagy termo-sztát stb. MTESZ. kataszt-rófa. a másik összetett szó: me-gint (= újra). fi-lantróp. mind alap-. SZOT. Belg-rád. kivált szaktudományi munkákban. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. obst-rukció. as-piráns.). Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. NOB. ha az összetevők határa nem esik egybe a szótaghatárral. a másik szó pedig a következő sorba jusson: csak-is. rek-lám. hogy az egyik szó az első. prog-ram. Kö-zér-tig. kül-ügy. NA-TO stb. nem választható el: BVSC. NDK-beli. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. konk-rét. 234. Ma-vadé. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. mikroszkóp vagy mikro-szkóp. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több).és utótagok figyelembevételével történő elválasztás. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. nemcsak a problémát okozó helyen. inf-láció. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. Miche-langelo. . demok-rata. Bu-vá-ti. Ke-ra-vill. ELTE-re. épp-úgy. Int-ransz-mas. szindróma. diszk-rét. de: gép-elem (fn. ing-ujj. Shakes-peare. Röl-tex.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. prog-nózis. ha a kötőjel nem szótaghatáron áll. b) A szóösszevonásokat.

pre-klasszikus. ultra-projektométer. szét-üt stb. ion-stabilitás. dél-után. vas-út. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. vagy-is. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend-őri. inter-akció. elektron-optika. stb. egyszer-egy. leg-alább. tölgy-erdő. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. kis-asszony. viszont-eladó. 235. proto-plazma. tranz-akció vagy tran-zakció. mikro-klíma. 236. Ha a kötőjellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rendő-ri. kétség esetén tanácsos ezzel a lehetőséggel élni: in-terakció vagy interak-ció. Magyar-alád. a másik eleme (legtöbbször az előtagja) viszont csak néhány esetben külön szó értékű. meg-állás. vígoperai.még-is. nemcsak a problémát okozó helyen. külön-élés. megál-lás. a kötőjelet csak a sor végén tesszük ki. meg-öl. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. fela-dat. egy-előre. Sok olyan idegen szavunk van. in-tranzitív vagy int-ranzitív. Ugyanígy járunk el természetesen az igekötős igék elválasztásában is: fel-ad. mind-egy. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. infra-struktúra. Helyes elválasztások ezek is: elektronoptika vagy elektronop-tika. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. improduktív vagy imp-roduktív. Tito-grad stb. leg-erősebb. para-frázis vagy paraf-rázis. stb. Kis-ar (helységnév). Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. Kis-oroszi. stb. rend-őr. szak-avatott. dez-informál vagy de-zinformál. ugyan-is. Lenin-grád. Ha az összetett szó egészéhez járul képző. milli-gramm. stb. kivételesen. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. 237. Bornem-issza. Ant-arktisz vagy An-tarktisz. Ez a szabály azonban nem azt jelenti. stb. melo-dráma. stb. kilogramm. nagyatá-di. vírus-interferencia. a kötőjeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) . A kettőnél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. Za-laegerszeg. fel-adat. zápor-eső. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. anti-klerikális. vas-utas. Antark-tisz stb. vígope-rai. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. preklasz-szikus. Dessew-ffy. extra-kromoszomális. nagy-atádi. Pál-ffy. 238. deci-liter. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy dep-resszió. kar-öltve. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. transz-urán. vasu-tas.

256. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.). 100.. részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira. 266–267. a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. 274. Stb. 256. a gondolatjel előtt és után stb... a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő. 263. 299... a kérdőjel. 244.. 256.). 299. a felkiáltójel. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.. 253. 290. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.. 240–242. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai előírások tartalmazzák. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése.) a kérdőjel (vö...). 268–269. 258–259. 266. c) Az egyszerű felkiáltó. 265.. az idézőjel (vö. 296–297.).... 293–297.. 278. 240–242. 256. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben...). 260–261. 262. 243. a vessző. Részben a mondatok szerkezetét.). a kettőspont (vö. 250– 252..). a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz stb.. 250. a kettőspont.).. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a zárójel (vö. 266. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak.. a kötőjel (vö. b) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.... a pontosvessző (vö. 240–242. a vessző (vö.) A mondatokat záró írásjelek 240. 256–257. 271. amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. a felkiáltójel (vö.. Az írásjelek szerepe kettős. 275. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár tűzvarázsa. 270.. a gondolatjel (vö...)..AZ ÍRÁSJELEK 239. 247– 255. .. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 247.. 264. Nincs viszont szóköz a pont. a pontosvessző előtt. 250. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. tagolódását.). a nagykötőjel (vö. 245. 248. 250–252. 272–273. a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után.. 281... Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.). egyaránt helyes megoldás kínálkozik. továbbá a kötőjel és a nagykötőjel két oldalán. Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk. Szóközt hagyunk a szavak.. 96. 275. 271. 248.. 246. 248. 256. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.

Éj van-e. / És mindnyájan várnak énrám. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. (A főmondat kijelentő. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. mi a baja. minek neked kettő? Induljunk már. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. hogy anyanyelvét is jobban tudja.) Az apja is Miska. hogy úszik el a dinnyehéj. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke. – Közvetett felszólítást. Stb. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. s. Kértem. haza. Szeretném tudni. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. hogy azonnal menjen haza. A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk: Esik a hó. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. aki még egy nyelven tud. vagy kötőszóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. (A második tagmondat kijelentő. Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. utasítást kifejező. úgy arat.) Érzed-e. hogy az és. 241. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki.) 242. vagy szemem világa veszett ki? Stb. b) A tagmondatokat bevezető és. holnap indulhat! Figyeljétek.) Folytasd ott. amire megkértelek? (A főmondat kérdő.) A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. meg. hiszen nem jön már. akár nincs: Régi igazság. Ne várjunk rá tovább. kenyér. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hogyha késem. ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: . ki lesz az első! (A főmondat felszólító. Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni.) A többieknek egy takaró is elég. A rakodópart alsó kövén ültem.Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. Stb. akár van kötőszó. / néztem. legyen ő is Miska! Sokat késik. vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. a) A tagmondatok határán a vessző mindig kiteendő. amilyent a főmondat kíván: Ki mint vet. ne üsse bele az orrát! Stb. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő. s. meg. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. és dühösen elrohant. mégis fekete az utca. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól. család. c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít.

aszerint hogy. a port felkavarta. mindegyiket (már az elsőt is) nagy betűvel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven művelni. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. egyre jobbat akarunk. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn anélkül. (Ilyenkor a több nem ragozható. s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. Stb. aszerint. hogy bizonyos mértékig elkülönülő gondolatsor kezdődik. mint a gondolat maga. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. – Ha azonban az anélkül. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következők: . hogy derekuk ne törjön. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessző. hogy tétovázol! Stb. és az emberek arcába vágta. [De vö. felkiáltójel és kérdőjel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. ahelyett hogy stb. A mondatrészek közötti írásjelek 247. Cselekedj.) – Nem kell azonban vesszőt tenni a több mint alakulatban a mint elé. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért.. ahelyett hogy tétovázol! Stb. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessző helyett pontosvesszőt: Eddig jól megvoltunk. elemek az első tagmondathoz tapadnak. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. 245. Több mint öt évig élt külföldön. (Ilyenkor a több ragozható: többet. A többszörösen összetett mondatokban pontosvesszővel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél. pont. Cselekedj ahelyett.. ahelyett stb. mint a fal. Fehér lett. Stb. hogy pihent volna. Hat több. Stb. vagy szabadok? / Ez a kérdés. 249. Ha azt akarjuk jelezni. vagy ha jelezni óhajtjuk. mint szerkezetben vessző van a mint előtt: Ez sokkal több. eléjük nem teszünk vesszőt. b)] A hasonlító több. Stb. mint ötöt stb. égesd el! Stb. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. Összetett mondatainkban kettőspontot teszünk. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. Ha kettősponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. mint a tavalyi. kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk.) d) Az anélkül hogy. nyáron is azt hordta. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. Stb. Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző: Felrohant a lépcsőn. / Esküszünk. 244. mint öt. anélkül hogy pihent volna. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának erősítésére. / a téli éjszaka. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. 246. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet.Tündöklik.

vagy kötőszókat): Tetszetős. mögéje is vesszőt tehetünk: Anna. ha azonos szerepű. rossz is. meg. a)] b) A felsorolásban pontosvesszőt is használunk. vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott. az élet anyját… Stb. a vesszőt közvetlenül eléje tesszük: Én őt dicsérem csak. egy öreg diófát. [De vö. vagy csattanós befejezője a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: / Füstösek. főleg ha az értelmező felsorolást tartalmaz. a szegfűnek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. e kötőszók elé vesszőt teszünk: A szüleire gondolt. Stb. a tőszomszédomat kereste. Mivel a felsorolások végére tett stb. s. elé is pontosvesszőt kell tenni. b) alpont. hol ahhoz kapott. Aztán elővette a bicskát.a) Az egymásnak mellérendelt. külön-külön hangsúlyozott azonos szerepű mondatrészek (s az ilyenekből alakult felsorolások tagjai) közé vesszőt teszünk. a csupa vesszős felsorolás végén nem kell eléje vessző: Gyakorító igék például ezek: járkál. sás. sőt veszedelmes vállalkozásba fogott. Az ilyen jellegű felsorolások végén a stb. búsak. könyv. álmos. Hol ehhez. [De vö. A vessző helyére kettőspont is kerülhet. sem lelkem nem kívánja. és szegény nővérére. Se pénz. 249. meg. Stb. az éjszakai vihar kidöntötte. illetőleg háromszor kezdtük újra. káka lakják. se posztó. d) alpont. majd jóízűen falatozni kezdett. Stb. beszélget stb. vagy azt választhatod. tinta. ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. A rózsának. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következők: a) Az értelmezős szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra. Sem testem. 248. kapdos. Ezt az írásban vesszővel jelezzük: Németh Pétert. [De vö. de helytelen elméletet agyalt ki. mind az értelmezőre külön hangsúly esik. meg a szalonnát. vesszőkkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másneműekből álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. és a beszédben szünet van közöttük. rövidítésben az s kötőszó rejlik (= s a többi). hátravetett mondatrészeket vezet be. Lehet jó is. / Pocsolyás víz. ír. Ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől. szorgalmas. furcsák.] c) Ha az azonos szerepű mondatrészek között kötőszó van. meg a kenyeret. meg a zöldpaprikát. b) Ha az értelmező után is szünet van a beszédben. furcsa árok. olvas. vagy kabátot! Stb. álldogál. Ég és föld között lebegett. a leány. Stb. d) Ha azonos mondatrészek között és. becsületes. ceruza. s. vagy kötőszó áll. eléjük nem teszünk vesszőt: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. stb. Szeretett volna valami újat. Kertjük díszét. Az ilyen közbevetésszerű értelmezőt olykor . varrni tanult. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszerű mosoly: / A forradalom vörös hajnala. s. lelkes.] e) Ha az és. f) A páros kötőszóval alakult mellérendelő szerkezetekben a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. meg. Elhibázott. Kétszer. szépet. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. A község tanácselnökének. ez elé vesszőt teszünk (kivéve az és. nagyot alkotni. Stb.

minősítést. akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít.] e) A -va. és az értelmezős szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben.nem vesszővel. Kálmán Etelkát. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. ezért többnyire nem különítjük el vesszővel a mondat egészétől: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. felszabadultan. Stb. Stb. a lámpa mellé tette. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. és a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet. [De vö. népköztársaságunk nagykövetét. 243. Kiszaladt az udvarra. Kossuth-díjas írónőnknek. c). Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. az irodalomtudomány doktora. a Magyar Népköztársaság kiváló művészét. A sok pásztor mind muzsikál. a feleségével együtt. Maga János is ott lesz. Kállay Imre kandidátusé. e) A szünettel elkülönülő értelmezőszerű. c) Ha a kitüntetést. gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet. A személynév után ebben a típusban vesszőt teszünk: Nagy Elemér. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. János maga is ott lesz. A szövegbe ékelődést jelző írásjelek A közbevetés . az állami díjas mérnökkel. Stb. 250. 249. Dömötör Béla. Stb. illetőleg: Kovács Tiborral. stb. Szép Izabella SZOT-díjassal. d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmező a maga vagy a mind névmás. Stb. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a) Az egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és egynemű határozók közé nem teszünk vesszőt akkor. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. nagyokat lélegezve. -ve és a -ván. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. célszerű vesszővel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. [De vö. rangot jelentő. Ma reggel nagy eső esett. Stb. stb. Egész nap az erdőt járta. kabátját magára kapva. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezről. városunk díszpolgára. -vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész. fokozatot. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vesszőt teszünk: A könyvet az íróasztalára. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érződik. Stb. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmezők. Mózes Pált. áteveztünk a túlsó partra. Nagybátyám szombaton érkezett meg. nincs szükség vesszőre: Te magad mondtad. 247.

mint mérnököt. / Csúnya hazugság volt. sajnos. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékelődik egy másik tagmondat. Ha a közbevetett szó. ezt a közbevetett mondatot vesszők. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Stb. 249. névszók is (pl. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnöktől) gyakran kérnek szakvéleményt. les. Stb. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. hohó! mind. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. a műszakiakhoz osztották be. István. Stb. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélésétől függ. 251. az írásjelet a közbevetés után. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni tőle): hogy ő is felelős a hiányért. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták.) . szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékelődik a mondatba. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – előbb hagyta elmenni a teherautót. amit mondtam. előbb hagyta elmenni a teherautót. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. a baleset tanújaként. Felvették a jelentkezők nagyobb részét (45 fiút és lányt).) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlevők mind helyeselték a javaslatot. Sok megszokott holmiját becsomagolta. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgyűjtésben igen fontos. 271. de író lett. 252. (Az ellenvéleményen levők el se jöttek a gyűlésre. beteg lett. Az ilyen közbevetett felkiáltójel vagy kérdőjel után a mondat természetesen kisbetűvel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. b)] Érzelem kifejezésére – főleg régies vagy szépirodalmi jellegű szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérdőjel is beékelődhet. nyom). Péter. megint késett. (De vö. nem tud eljönni. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. [De vö. imádott / Jankóm… Most veszem észre. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba.250. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. a mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. Bátyámat. hazugság. 271.) Stb. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) előbb hagyta elmenni a teherautót. Akár le is mondhat a beékelésről: A vonat persze megint késett. Stb. amit javíttatni vitt. Stb. (Vö. többször is kihallgatták. persze. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. fagy. mint említettem. vesszők. csak még a magnója hiányzott. A mint kötőszó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –.

mint farsangi plakátok. Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. de idegenen sohasem. „Még kér a nép. és kisbetűvel kezdjük. „Ó. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Petőfi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez!” Stb.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vesszőt is lehet tenni. Idézés alkalmával az idéző mondat megelőzheti. ha úgy emeltük ki. Ha a megszólítás beékelődik a mondatba. (Vö. hogy az eredeti szövegben is kisbetű van: A közeledő őszt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Kisbetűvel kezdjük az idézetet. A második idézőjel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja . és kisbetűvel kezdjük. 149. tehát gondolatjelek közé tesszük. a) Az idézetet bevezető mondat után kettőspontot teszünk. édes fiam. / Előítéletét az / Évek nem szünteték. mögéje is vesszőt teszünk: Most pedig. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul.” Stb.A megszólítás 253. Az olyan önálló. e) Az idézetbe iktatott idéző mondat közbevetésnek számít. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. Ilyenkor az idézet végén a kérdőjelet és a felkiáltójelet kitesszük. Stb. eléje is. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. Stb. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. most adjatok neki!” – figyelmeztette Petői az urakat. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. a kötelességedet? Stb. / ha süvít a böjti szél. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. 254. – A megszakított idéző mondat kisbetűvel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. Sándor. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. Az első idézőjel után az idézet első szavát általában nagybetűvel kezdjük. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Főorvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el a mondat többi részétől: Gyerekek. mondat értékű kiemelt megszólítások után. Tudod-e. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. rátérünk a dolog lényegére. Az idézet végére. barátaim.” Stb. Stb. a berekesztő idézőjel elé olyan írásjel kerül. Az idézés 256. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még egy idézőjelre van szükség. b) Ha az idéző mondat követi az idézetet. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. 255. rongyban.

Mások szavainak némiképp megváltoztatott. Stb. c) Ha az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Maga itt volt. b). hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéző mondata követi a szereplő szavait. Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. edzett nemzedéket neveljen”. és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van: – Kapitány uram. hogy kisemmiztek. Stb. – Hova a pokolba? . utánuk viszont nincs. szellemileg egészséges. és az idézetet kezdő közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbetűvel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. A „rendületlenül” később jelszóból magatartásformává érett. az idézett részt idézőjelek közé foglaljuk. Az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezdődik. de ennek jelzésére nem idézőjeleket. amire ne lennék képes a gyerekeimért. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. 256. Stb. a mondatot befejező írásjelet az idézőjel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az erőt látja. ezeket gondolatjelpár fogja közre. Reménykedve kérdezte: – Ugye.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Petőfi –. – Ezt ledöntheti / Erőszak. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idézőjeleket: Alkotmányunk kimondja. melynek nincs virága?” „Az eszmék erősbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. hogy nincs az az áldozat. Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők szavait. 258. gondolatjel van előttük. az örökre élni fog. – Ha a mondat az idézett résszel végződik. – Sok a teendőnk.Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. hanem gondolatjeleket szokás használni. – Ne higgy neki! – támadt rá. láthatta. – Nem is tudom – mondta határozatlanul. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. Az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. hogy „testileg. c)] a) Ha az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. Stb. [Vö. Ha a szó szerinti idézetet szervesen beleszőjük saját szövegünkbe. a). vagy kétszázan kimennénk az éjjel. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közreműködésével érhető el. 257. – Ugye.” Stb.

– Maklárra. ott-tartózkodás. le-föl sétálás [vö. irul-pirul [vö. csihi-puhi. b)]. Vesszőt szoktunk tenni az indulatszók után. illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. d)]. bogáncsszívem. a)]. kő-iszonyatját. 98. b)]. süt-főz. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vesszőt. 131. 103. néha-néha (vö. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik.). de mert hideg volt. Anna-Panna [vö. c)]. amelyekben a tagok. gyémánt-hitemet. édes-bús. hé? Fiatalságunk évei. Stb. a)]. Szokatlan. 261. sarkigazságokhoz. a)] b) A szóismétléseknek. a mellérendelő összetételeknek és az ikerszóknak. ki-be ugrál. stb. Hívták. alkalmi szóösszetételeknek kötőjeles írása a költői nyelv kifejezőeszköze: rőzse-dalok. foszforműtrágya-gyártás (vö. szoba-konyhás [vö. [Vö. illetőleg tulajdonnévi szóalakokat. s mikor egy forráshoz ért. haj. meg-megállt. vissza-visszatérés. Széll-lel. 97. kiegészítő megjegyzést fűzünk. stb. illetőleg elé. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. szövő-fonó ipar [vö. b)]. unos-untalan (vö. mássalhangzót jelölő betű kerül egymás mellé.). 265. csak az első elé teszünk vesszőt: A hegymászásban elfáradt. aranyat lel – tartja a közmondás. könyvritkaság-gyűjtemény. rövid pihenőt tartott. 103. kötőjellel tagoljuk: sakkkör. Ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy bármi más okból két kötőszó kerül egymás mellé. dimbes-dombos. messze szálltak! Stb. Ha közmondásokhoz.. szállóigékhez. 259. jelszókhoz stb. eszem a lelked! Hova megy. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. a)). 262. hidegvíz-csap [vö. gizes-gazos (vö. 138. 139. nem indult útnak.). ha a mondat hangsúly. a) Az indulatszókat vesszővel különítjük el: Hej. de az írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 139. de elfáradtam! Stb.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. a)]. Mann-né. Kötőjelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: a) Az olyan összetett szavakat. 139. köd-gubában. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. magyarázó. 94. rokon-őrtüzek stb. rendszerint csak az utolsó. Stb. csak itt lenne már! Jaj. össz-szövetségi. nem használunk idézőjeleket. 100. 62.. valamint az alárendelő összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja. illetőleg a szóelemek határán három azonos. 102. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. orrán-száján. Ilyenkor az elhagyott közös . sírva-nevetve [vö. 101. örökkön-örökké.

289. 178.). Arany-patak-völgy (vö. mérkőzésen) stb. 179. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. Nagy-New York. szakos) stb. illetőleg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum. (Vö. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. stb. e.) g) A többelemű földrajzi nevek több típusában kötőjellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. i) Mind a betűkkel. [Vö. Újpesti Dózsa– Ferencváros (rangadó) stb. Csepel-sziget. kelet–nyugat irányban. ha a kapcsolat hozzávetőlegességet.utótagra. József Attila-díj. gépgyártó. június– . Vas Mihály-hegy (vö. Kazinczyverseny. stb. stb. Ménesi út 11–13. mérkőzést). d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában kötőjelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. Holt-Tisza.és gyorsíró.. német–franciás (ti. Érd-Ófalu (vö. bel. nyolc-tíz (napra). sz. 158. Bonyolultabb esetekben a nagykötőjel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. Osztrák–Magyar Monarchia. zöldség. amelyek valamitől valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. 1983–1984. szótárban). tej-. a)] e) Tulajdonnevekhez főneveket és belőlük képzett mellékneveket bizonyos típusokban kötőjellel kapcsolunk: Afrika-kutató. 140. c) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz az olyan szavakat. stb. a 128–9. [Vö. szótárban). tavaszi–nyári. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. (láttam az) angol– brazilt (ti. a tavasz–nyár folyamán.és külkereskedelem. (Vö. Rohonci-Arany-patak. évi. (a) Videoton–Haladáson (ti. b). az I–IV. Balassi-strófás. Kál-Kápolna. 168–169. illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet. tavasszal–nyáron.). -szerelő és -javító üzem.és gyümölcsfelhozatal. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. 177. stb.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. az első–negyedik osztályban. h) Az -e kérdőszócskát kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló szóhoz: Tudode.] f) A kettős családnevek elemeinek összetartozását kötőjellel érzékeltetjük: Endrődy-Somogyi. Cseh–Morva-dombság. József Attila-díja. 753 – i. stb. 10-12 (éves). budapest–bécsi.). olasz– német (mérkőzés). lapon. Duna– Majna–Rajna-csatorna. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban kötőjelet teszünk. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). 456. kelet–nyugati.. 176. 263. 5-6 (darab). tizenegyezer-huszonnyolc stb. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. stb. francia–spanyol (határ). az első–negyedikben. stb. Konkoly-Thege stb. június–július hónapban. b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: Marx–Engels–Lenin. illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép. osztályban.

júliusi; stb. (Vö. 179.) – De: a 128–9.-en, az I–IV.-ben, 1848–49-ben; 1981– 1985-i, 1914–18-as; stb. [Vö. 265. e)] d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-et, TU–154gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb. 264. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Meggondolni háborítlan, / Ami immár közelebb van… stb. Három pontot használunk akkor is, ha valamely szövegből kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk… Respublika, szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból előre! Stb.

Toldalékok kapcsolása 265. A ragokat, a jeleket, a képzőket és a képzőszerű utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szótőhöz. Néhány esetben azonban kötőjelet használunk. a) Kötőjellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos, mássalhangzót jelölő betű közvetlen találkozását egyes típusokban, ahol az egyszerűsítés nem alkalmazható: Széll-lel, Wittmann-né [vö. 94., 163. c)]; Bonn-nal, Bonn-nál [vö. 217. c)]; dzsessz-szerű, puff-féle (vö. 62., 94.); stb. b) Kötőjellel kapcsoljuk a több különírt elemből álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képzőket és a képzőszerű utótagokat: Arany János-i, Leonardo da Vinci-s; Illyés Gyula-féle; stb. (vö. 141., 164.); New York-i, Karlovy Vary-i, Frankfurt am Main-i; New York-szerű; stb. [Vö. 164., 217. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzet-beli stb. (Vö. 200.) c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141., 171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (időmérők), Népszabadság-beli (cikk) stb. d) Kötőjellel fűzzük hozzá a hangérték nélküli (ún. néma) betűre és a bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan betűcsoportokra végződő szavakhoz a toldalékokat: guillotine-t, Glasgow-ban, Montreux-ig, Rousseau-nak, voltaire-es, ploieşti-i stb. [Vö. 217. a)] e) Kötőjellel kapcsoljuk a számjegyekhez, írásjelekhez, rövidítésekhez, betűszókhoz stb. a toldalékokat: 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 °C-on, 16.25-kor. [Vö. 280., 286. a)]

Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. A hírlapok, folyóiratok, könyvek, költői művek, értekezések, cikkek, dolgozatok, fejezetek címe, valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor, ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek:

Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal Előszó Kettős megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. – Ha azonban a cím szövegben van, s utána mondat kezdődik, a végére pontot teszünk: A s z e m é l y e s n é v m á s o k . Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérdőjelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj, hazám! Stb. 267. Pontot használunk viszont a következő esetekben: a) A sorszámneveket jelölő számok után általában pont van: 10. versszak, 1983. évi, IX. kerület stb. (Vö. 290.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug., du., kb., özv.; Bp.; stb. (Vö. 278., 282.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet, a hónapot és a napot jelölő szám után: 1848. III. 15. (Vö. 293.) 268. Kettősponttal mutatunk rá a példaként említett szóra, szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika, jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal stb. A kijelentő mondatban megállapítunk, közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. Stb. 269. Kettőspontot teszünk a szerző neve és az írásmű címe közé akkor, ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. utalásban, felsorolásban, katalógusban stb.): Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi; stb. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Petőfit. Mikszáth „Különös házasság” című regényéből filmet készítettek. Stb. (Vö. 199.) 270. Sor végén, elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – kötőjelet használunk: asz-tal, te-kint stb. Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is, hogy a szóalakban már van kötőjel: tűzzel- / vassal, Dumas- / nak, a SZOT- / ot stb. Ugyanígy nagykötőjelnél: egy TU– / 154-esen stb. 271. Ha a mondat végén levő zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz, a mondat tartalmának megfelelő mondatvégi írásjelet a berekesztő zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb, mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végződik, a berekesztő zárójel elé a rövidítést jelző pontot ki kell tennünk, és a zárójel után is használnunk kell a megfelelő mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal, tárcsás boronákkal stb.). Stb. (De vö. 252.) 272. Idézőjelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk

emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ezzel a lehetőséggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek, költői műveknek, értekezéseknek, cikkeknek stb. több szóból álló címét szöveg közben idézőjelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” című négykötetes antológia. Stb. Ilyenkor a toldalékok kötőjellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”-ben. Stb. (Vö. 199.) 274. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 38,6 (harmincnyolc egész hat tized); 1,23 (egy egész huszonhárom század); stb. (Vö. 291.) – Az öt- és többjegyű számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. 289. b)] 275. Gyakrabban használjuk még a következő írásjeleket is: + — · : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenlőség jele a százalék jele a vagylagosság, a tört szám stb. jele § . /. * ” ’ ° ~ a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétlődés, illetőleg a megfelelés jele

A százalék, a paragrafus és a fok jeléhez kötőjellel kapcsoljuk a toldalékot. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez, amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék, tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, valamint kiírjuk az esetleges kötőhangzót is: 10%-os, a 6. §-ban, 3°-kal stb. [Vö. 265. e)]

– Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. . (= Debrecen). NB. stb. stb. stb. (= körülbelül). a szerk. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. az OTP. kiejtve utca. (= a felelős kiadó). gk.és nagybetűk tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). i. k. (= parancsnokság). az MTA. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. vö. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= Székesfehérvár). m.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. D. k. a tsz. (= Magyarország) stb. k. v. m. (= saját kezével). Mo. (= gépkocsi). (= római katolikus). K (= kelvin). mássalhangzóval kezdődő rövidítések előtt a határozott névelőt használunk: az igh. az i. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. Szfv. B. (= s a többi). a) Az egyszerű és az összetett szavaknak több betűből álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. (= Boldog új évet kíván). – A mozaikszók előtti határozott névelő a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= vesd össze!). pság. Mindig nagy kezdőbetűvel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). m. km kiejtve kilométer. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki őket: u. az Áfor. (= magasföldszint). a Mahart. (= New York) stb. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. N (= newton). HTSz. A rövidítések 277. sz. Bp. k. kiejtve Budapest. (= a szerkesztő). A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezdőbetűvel írjuk aszerint. hogy a jel közszóból vagy személynévből származik: m (= méter). cm (= centiméter). b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezdőbetűjét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. é. r. Vagy a betűk nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. Sok rövidítés azonban a kis. A mozaikszók különféle fajtáit (a betűszókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. (= az idézett mű). ú. az szb. (= című). Áfor (= Ásványolajforgalmi Vállalat) kiejtve áfor. kb. (= általános). s. (= rakpart). (= annyi mint). m. (= mint vendég). ÉNy (= északnyugat). a f. km (= kilométer). stb. ( időszámításunk szerint). mfszt. Y. – Ennek megfelelően a magánhangzóval kezdődő rövidítések előtt az. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság).. (= az igazgatóhelyettes). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. (= magyar). (= nota bene!) stb. N. Na (= nátrium) stb. rkp. stb. vagy összeolvassuk a betűket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv.

278. °C-kal. jelekhez stb. (= Salgótarján) tb. a vegyjeleket: S (= kén).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). a mértékegységek jelét: g (= gramm). K-ot. m2-es (= négyzetméterenként. stb. m.) mellől is elhagyható a pont. húszan leszünk.) – A nemzetközi mértékegységek (az SI-egységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. az égtájak rövidítését: D (= dél). ha szótárakban. a. Ilyenkor célszerű őket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). ker.-kivonat stb.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. dec. lexikonokban stb. 278. 279. m2-enként. ált.. °C-os (= Celsius-fokon. n. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. cm cm2 bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok című centiméter négyzetcentiméter . alsó). a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. é.. Celsius-fokkal. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). bp. ápr. 279. 282. első betűje természetesen nagyra cserélődik: Csüt. stb. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott előírt formában kell használni. (= alatt. v (= sebesség). stb. Rbl (= rubel).és az utótagot kötőjellel fűzzük össze: mm-beosztás. 282. (= december). ÉK (= északkelet). 280. az elő. áll. A á. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. A rövidítésekhez. ú. k. forinttal). A gyakrabban előforduló állandó rövidítések és jelek: a. 282. K-mal (= káliumot. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. Ft-tal (= forintot.Ha egy magában kisbetűs rövidítés mondatkezdő helyzetbe kerül. Ft-ot. káliummal). amelyeknek a vége teljes szó: uő (= ugyanő).-ban (= utcában). délben érkezünk. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). ÉK-en (= északkeleten). Kb. (= év nélkül). °C-on. jelekhez stb. CS (= Csehszlovákia). (Vö. é. Celsius-fokos) stb. rég. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Bp. hl (= hektoliter). a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). (Vö.-nek (= kerületnek). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. uaz (= ugyanaz) stb. négyzetméteres). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). ALAPTERÜLET: 100 m2. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: u. rég (= régies forma). sin (= szinusz). A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket.. (Vö. Salg. NL (= Hollandia). ol. °C c. nagy tömegben fordulnak elő. ol (= olasz) stb. fszla. Stb.. MW (= megawatt). 281.-i B. alatt. aug. Cl (= klór). é. – Szabványokban előírt formákat csupa nagybetűs szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft.

köv. felv. ig. H. hó ford. fszt. stb. fej. Özv. fszla. jegyz. krt. m m. olv. Ft g gimn. ny. dec. m. r. ifj. év febr. f f. igh.cm3 csüt. mint fent következő körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi . f. isk. ker. dr. min min. illetve idézett mű indul(ás) iskola(i) időszámításunk szerint(i) joule január jegyzet júl. N. h. kb. m. i. l. v. k. ÉNy érk. pu. h. e. é. E Ft É ÉK em. július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következők (lapszám után) kilométer négyzetkilométer Kelt. DK dkg v. okl. Id. hl honv. m. ill. du. Pa (P. Ny o. N. évf. Ifj. kg kk. M Ft m2 m3 máj. mm Mrd Ft N NB. id. mb. i. m. s s. nov. v. okt. dag dl dm DNy Dr. ind. h h. megh. jún. köbcentiméter csütörtök dél darab délelőtt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd idősb időszámításunk előtt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illetőleg. f.) pl. özv. f. K K k. l l. J jan. márc. i. sz. hiv. i. D db de. v. v. f. p. f. km km2 K. é.

a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-. kisebb-nagyobb szórészletekből. mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). v. amelyek (nyelvünkben. szerk. ún. uo. ahogyan a tulajdonneveket: . úm. vb (= végrehajtó bizottság) stb. NE (= nemzetközi egység). W X. mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. tévé stb. tvr. szb (= szakszervezeti bizottság). szül. a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyettesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk. a többi betűjét kisbetűvel írjuk. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). téesz. ui. tv (= televízió). tc. Szt. szerkesztő(ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk tudniillik törvényerejű rendelet utca ua. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség).sz. esetleg részben kezdőbetűkből alakultak. tbc (= tuberkulózis). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). A betűszókat. sz. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. vsz. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). TDK (= tudományos diákkör) stb. tébécé. URH (= ultrarövidhullám) stb. 284. V vö. t t. EKG (= elektrokardiogram). NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). kétféleképpen írjuk. kétféleképpen írjuk. ti. nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt betűszókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak. szám(ú) század szeptember szerkesztette. Scientific and Cultural Organization) stb. PVC [= poli(vinilklorid)]. tsz (= termelőszövetkezet). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). UNESCO (= United Nations Educational. Ui. Y. DNS (= dezoxiribonukleinsav). vagyis azokat a mozaikszókat. tehát úgy. A szóösszevonásokat. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. vagyis azokat a mozaikszókat. szept. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). u.

A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük. telexezünk. az ELTE-n. 286. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. radar (= radio detection and ranging). a nagybetűs írásmód is szokásos: VEGYTERV. 29. MAFC-os. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). Beruházási Vállalat). tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. stb. 285. 94. KISZ-es. e. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). kolhozban. Ofotért-üzlet. Javszer (= Fővárosi Javító-szerelő Vállalat). Agrober (= Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező. a tmk-ban. az ENSZ-szel. stb. Alitalia (= ala italiana). . továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.) Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés. SZOT-üdülő. tmk (= tervszerű megelőző karbantartás). – A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli. szb-titkár. (Vö. tévézik stb. TDK-s stb. kisker (= kiskereskedelem). az Elzett-től stb. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. az ETO-hoz stb. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. stb. (Vö. LSD (= lizergsav-dietil-amid). ALITALIA stb. fényszövbeli. Fényszövlaboratórium. tv-közvetítés. o-t: az MTA-nak. tbc-s. tsz-tag. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). komszomolista stb. Áfor-kút. b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk. TDK-dolgozat. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőképpen kapcsoljuk: a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjellel fűzzük az utótagokat: MTI-hír. az Alitaliánál. tehát úgy. telexszel. De értelemszerűen: a Keravill-lal. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). – A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a. Reklámcélokból stb. OTP-kölcsön. a tsz-szel. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kapcsolunk. telex (= teletype exchange). a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: aluterves. Ofotért (= Optikai. Vegyterv (= Vegyiműveket Tervező Vállalat). NATO (= North Atlantic Treaty Organization). a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál. tévézik). 287. a Hungexpónál stb.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). Alitalia-iroda. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat). DNS-sel. tv-zik (v. gyesen (van).Aluterv (= Alumíniumipari Tervező Vállalat). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). URH-adás. Kermi (= Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet). UEFA-torna. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük. gyes (= gyermekgondozási segély). a Röltexszel. – A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. trafó (= transzformátor) stb. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). e. (a) trafója. a MÁVot. o-t: stukák.

b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. trafótekercselés stb. téesztag. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. . A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. tévéközvetítés stb. pont szól.

a 10. 15 méter szövet stb.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. háromnegyed négyre stb. hatvankétmillió stb. a 10–12. osztály. 4.) 291. másrészt az időpont. – Kétezeren felül. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. százezer. s a jelzett szó főnévi értékű. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. harmadmagával. hatvan után. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk őket – pontot teszünk: 1. 353 864.-ba jár. kéthetenként stb. arra nincsenek határozott szabályok. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. Ha öt vagy több számjegyű számokkal együtt négyjegyűeket is írunk egyazon oszlopba. Az órát jelölő kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. 296. pénzösszeg. nyolcszázkilencvenhat. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. ezerhétszázhetvenkettő. tízmillió stb. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. 9710. A számokat írhatjuk betűkkel is.. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552.. A számokat a következőképpen tagoljuk. ha a szám toldalékos alakban. számjegyekkel is. és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. harmincnyolc egész egy tized stb. (A keltezés e tekintetben kivétel. húsz. főképpen irodalmi jellegű szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. ha az ezres után a szám még folytatódik. Ha a törtszámnévnek tőszámnévi jelzője van. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. stb.-kel. 5 602 164. a 8. 65 téglát stb. másrészt akkor. a Tutaj u. A pontot a toldalékokat kapcsoló kötőjel előtt is megtartjuk: 3. Ha azonban a tőszámnévi jelzős törtszámnév egészében jelzői szerepű.-ben stb. . évi. mikor számjegyírást.vagy ennél több jegyű számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. A kialakult gyakorlat szerint inkább betűírást használunk egyrészt a folyamatos. háromnegyed óra múlva stb. mérték. oldalon stb. 3. de: 20 611. az öt. tízféle. sor. ezer. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 –4 210 12 305 –9 258 290. a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk. fél tizenkettőig. ezernek. Hogy mikor használunk betűírást. két harmad. 3 Ft 50 f.-nak futott be. 5 órakor. tizennégy. 1978. 5826. vö. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. ötvenháromezer. 289.

28. IV. 295.. a napot mindig arab számmal írjuk. 295. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. de: 1918 októberének végén (vö. 295. III. Béla. október folyamán. 20 611. v. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthető. század. Az évszámok után a következő esetekben nincs pont: . ha az arab számokkal szemben megkülönböztető vagy tagoló szerepük lehet: 1983. kerület. 1983. század 1944.) stb. IX. stb. 2500 Ft stb. stb. s utána pontot teszünk. NB I. március 9. század v. 28. 28. Egyébként egyaránt helyes: 3. osztály.. 1983.. A római számok visszaszorulóban vannak. áprilisi 1983. század v. őszi. évi 19–20. kongresszus stb. de: 1848 márciusában (vö. XI. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. Gergely. 1983/1984. 16. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. 4/a osztály.) 1945. nov. 28. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. kötet v.) 1918. II. évi 1983–1984. XVI. IV/3-as körzet. március–áprilisban 1919. kötet.16. osztály. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. Rákóczi Ferenc. 4. 2. ágyéki csigolya stb. 292. s utána pontot teszünk. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. v. a v. 365 nap. de: 1944 őszén (vö. IV. tavaszi–nyári 1918. 12. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. 11. ha az utána következő hónapnévvel vagy időt jelölő egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. 295.413. agyideg. III. 8.5.) 1848. 37. 1983/84. október havában 1918. október végén. A keltezés 293. Terjedőben van a pontok nélküli. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. márciusban. XI. XIX–XX. de: 1918 folyamán (vö. Petőfi u. 1983. stb. arab számmal is. illetőleg jelölhető római számmal is. VII. 38 tanuló. kötőjelekkel tagolt forma is: 198311-28 294. v.A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvesszőt teszünk: 3. 295. 1848. A v. 1983–84. IV/A osztály. november 1983. XIX.

vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak. Ha a napok sorszáma után névutó következik. 1-jei. 297.a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. 15-én. II. em. 12-től vagy 12-étől. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. 4–6. vagy: 1983. Az elseji v. december 20-a és 31-e között. Kadarka u. elsejéig stb. ker. Rákóczi út 28/A II. 10/B 1072 Szekszárd. rendeltetési helyeket a következőképpen írjuk: Budapest VII. Más esetek 298. 1848. Rákóczi út 28. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 1-jéig stb. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. egy sorba írt lakáscímeket. 10. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. Az elseje. nem teszünk utána pontot: 1848 előtt 1848 előtti 1849 után 1867 és 1896 között stb. 1526 augusztusában 1848 hősei 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. december 20. kerület. 296. de: 1983. 1918 késő őszén 1848 első felében 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. között. Az évet és a napot jelölő számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. de: 1983. Rákóczi út 28/A II. Magyarország 1514-ben. 1jén. elsején. 2700 .. december 10-e óta stb. 10/B Budapest VII. Budapest VII. április 4-ig vagy 4-éig. II. 4024 Kis János Miskolc Pf. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mellől is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. óta. december 10. 6–8. márc. stb.. 20 3500 A folyamatosan. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. em. és 31.

35-ig.35-ös stb.35 stb. .közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 10.35-kor. 10. Ehhez a formához a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: 10.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful