P. 1
ER-Teljes_2008B

ER-Teljes_2008B

|Views: 5,594|Likes:
Published by Bihari Péter
Erőművek
Erőművek

More info:

Published by: Bihari Péter on Jun 22, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/03/2013

pdf

text

original

Mint korábban rámutattunk, termikus gáztalanítást abban az esetben tudunk
megvalósítani, ha a gáztalanítandó vizet forrásba hozzuk. Erre elvileg két lehetőség
kínálkozik: vagy a gáztalanító nyomásához képest túlhevített vizet adagolunk a
gáztalanítóba, melyet ott fojtunk és így az részben kigőzölög, vagy fűtjük a
gáztalanítót és így érjük és a kívánt kigőzölgést. Ennek megfelelően vannak túlhevített
víz
és keverő (gőzfűtésű) rendszerű gáztalanítók.

TERMIKUS GÁZTALANÍTÁS ÉS VEGYI VÍZKEZELÉS

282

A túlhevített vízzel üzemelő gáztalanítókat nagy erőműveknél nem használják,
számos hátrányos tulajdonságuk okán. Mindenekelőtt a víz fojtása jelent energetikai
veszteséget. E típusú gáztalanítókba lehetetlen több, különböző paraméterű részáram
(tápvíz, csapadékvizek stb.) gáztalanítása. Ugyanezen okokból viszont
atomerőművekben jól használhatók a reaktor lefúvatott vizének gáztalanítására.

Fő gáztalanítóként kizárólag keverő (gőzfűtésű) rendszerű berendezéseket
alkalmaznak. Ezeket a gáztalanítókat nyomásuk szerint csoportosítjuk, mely lehet
vákuum alatti, atmoszferikus, ill. túlnyomásos. Az erőművi technológiában vákuum
alatti nyomáson üzemelő gáztalanítót ritkán alkalmaznak, mivel ilyen gáztalanítás
már a kondenzátorban is van. Az atmoszférikus és a túlnyomásos gáztalanítók
konstrukciós szempontból gyakorlatilag egyformák.

Adott előmelegítési véghőmérsékletnél a gáztalanító nyomásának megválasztásától
függ az előmelegítés kis- és nagynyomású előmelegítők közötti megoszlása, azaz a kis-
és a nagynyomású előmelegítők száma, ill. azok aránya. Az optimális gáztalanító
nyomás kiválasztásánál ezt is figyelembe kell venni.

Az alacsonyabb (az atmoszférikushoz közeli) gáztalanítási nyomás legfontosabb

előnyei:

– A táptartály kisebb nyomású, ezért lényegesen olcsóbb.
– Kisebb hőmérsékletű tárolás esetében a táptartályt a tápszivattyúhoz való
hozzáfolyás biztosítása érdekében nem kell olyan magasan elhelyezni, mint nagy
hőmérsékletnél.
– A tápszivattyú hidegebb tápvizet szállít, ami csökkenti a szivattyúzási munkát
és a szerkezeti nehézségeket.
– Kisebb hőfoknál a tápvíz pH értéke nagyobb, ami csökkenti a tápszivattyú
korróziójának a lehetőségét.
– A gáztalanítás kisebb hőmérsékleten egyszerűbb és gazdaságosabb.
Az alacsonyabb gáztalanítási nyomás alkalmazásának legfontosabb hátrányai:
– Több nagynyomású előmelegítő alkalmazása válik szükségessé.
– A nagynyomású előmelegítők drágábbak és üzembiztonságuk kisebb, mint a
kisnyomásúaké.
– A nagynyomású előmelegítők kapcsolása gyűjtősínes kapcsolásnál
bonyodalmakra vezethet. (Ma már ez nem mértékadó szempont, mivel
dominálnak a blokk kapcsolású erőművek.)

A nagyobb gáztalanítási nyomás alkalmazásának főbb előnyei:

– A nagyobb nyomás alkalmazásával nő a telítési hőmérséklet, így csökken az
abszorpciós tényező, fokozottabb a deszorbeálódás. A magasabb hőmérséklet
elősegíti

a

bikarbonátok

teljesebb

bomlását

[

]

3

2

3

2

2

2NaHCO

NaCO

HO

CO

=

+ +

, valamint a primer, ill. az előbbi úton

keletkezett karbonátok hidrolízisét [

]

2

2

2

2

NaCO

HO

2NaOH

CO

+ =

+

. E
folyamatok során szén-dioxid keletkezik, mely eltávolítható, s ezzel a
tápvízrendszer további korróziója csökken.

– Nagynyomású előmelegítő kiváltását teszi lehetségessé, így gazdasági
szempontból kedvező a nagyobb a gáztalanítási nyomás. Nagy kezdőnyomásoknál
az alacsonyabb nyomású gáztalanító után még sok előmelegítő fokozatot kellene
beépíteni, melyek csapadékvize olyan sok hőt szállítana a gáztalanítóba, hogy

TERMIKUS GÁZTALANÍTÁS ÉS VEGYI VÍZKEZELÉS

283

azt túlhevített vízzel üzemelő berendezéssé teheti, annak minden hátrányával
együtt.

– Minthogy –általában – a gáztalanítóba csatlakoznak a folyamatos lefúvatási
helyek kondenzedényei, a szabályozó szelepek tömszelencegőzének kondenzátuma
és a csővezetékek csapadéka, a nyomás növelése a fojtás miatti energetika
veszteséget csökkenti.
A nagyobb gáztalanítási nyomás alkalmazásának főbb hátrányai:

– A nyomás növelésével egyidejűleg romlanak a gáztalanító utáni tápszivattyú
üzemviszonyai. Egyrészt a telítési hőmérséklet növelésével növekszik a kavitációs
veszély, egyre nagyobb hozzáfolyási magasságot kell biztosítani, másrészt
növekszik a hajtás energiaigénye is a fajtérfogatok növekedése miatt (minden
1 bar nyomásnövelés a hajtás energiaigényét kb. 1 %-kal növeli).

– A nyomás növelésével a táptartály dárgul.
A leírtakat és még további szempontokat figyelembe általában 3..8 bar gáztalanító
nyomás adódik optimálisra, de előfordulhatnak 10..15 bar nyomású gáztalanítók is.

A gáztalanító anyag- és hőmérlege

A gáztalanító anyagmérlegének felállításához valamennyi, a gáztalanítóba belépő, és
abból kilépő gőz, gáz és vízmennyiséget figyelembe kell venni. Ezeket a mennyiségeket
az egész szekunderkör együttesen határozza meg és függnek a terhelési állapottól is.
Ugyanezek vonatkoznak a hőmérleg felállítására is.

Az egyenletek felírhatók külön a gáztalanító oszlopra, a gáztalanító-táptartály
egységre, a párakondenzátorra és az egész gáztalanító-rendszerre. A gáztalanítóból a
levegővel együtt eltávozó gőz mennyiségét általában a gáztalanított víz
mennyiségének arányában adják meg (5..10 kg/tonna).

A hőmérleg felírásánál a környezetnek átadott hőt egy bizonyos hatásfokkal vesszük
figyelembe. A hatásfok értéke mintegy 97..98 %, azaz kb. 2..3 % a környezetnek
átadott hő miatti hőveszteség.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->