P. 1
Analitika.Sav-bázis

Analitika.Sav-bázis

|Views: 380|Likes:
Published by Attila Kunfi

More info:

Published by: Attila Kunfi on Jun 18, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PPT, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

09/30/2013

pdf

text

original

ANALITIKAI KÉMIA

Az anyagok minden fizikai és kémia tulajdonsága, legkülönböz bb fizikai és kémiai változásai szolgálhatnak analitikai kémiai eljárások alapjául. Az analitikai kémia egységét a különböz részterületeken nyert információk egymást kiegészít jellege és az azonos folyamatok különböz céllal történ alkalmazása mellett, az azonos szemléletmód határozza meg. Ennek lényege a (fizikai) kémia törvényszer ségeinek tudatos alkalmazása az analitikai feladatok megoldására. Az analitikai kémia tehát a kémia alkalmazott tudományága.

GYTK101-1 ANALITIKAI KÉMIA Tematika: I. Oldategyensúlyok kvantitatív leírása és analitikai kémiai alkalmazásaik 1-3. hét: 4-5. hét: 6. hét: 7-8. hét: Sav-bázis egyensúlyok Komplexképz dési egyensúlyok Csapadékképz dési egyensúlyok Redoxi egyensúlyok

II. Elválasztási módszerek 9-10. hét: Elválasztási módszerek általános jellemzése, fázisátalakulással járó módszerek 11-12. hét: Kromatográfiás módszerek 13. hét: Az analízis el készít m veletei 14. hét: Kémiai analízis végrehajtása. Felkészülés az írásbeli vizsgára.

Ajánlott irodalom: Burger Kálmán: A mennyiségi analízis alapjai: kémiai és m szeres elemzés, Semmelweis Kiadó, Bp. 1999, Alliter, Bp. 2002. Pokol György-Sztatisz Janisz (szerk.): Analitikai kémia, BME Kiadó, Budapest 1999. D.A. Skoog, D.M. West, F.J. Holler: Fundamentals of analytical chemistry, Saunder College Publ. New York, 1988., 2006 Gyurcsik Béla, Károlyné-Lakatos Andrea, Labádi Imre: Analitikai Kémiai Számítások, Juhász Gyula Kiadó, 2007 El adás anyaga: tanszéki honlap, Irinyi másoló (korábbi változat)

a hallgató szintén vizsgára bocsátható.Követelmények: -Az el adásokon. illetve fele arányban beszámít a félévi írásbeli kollokvium érdemjegyébe (kémia szakosok). . különös tekintettel a két számonkér foglalkozásra. Ha ezek átlaga az elégséges szintet nem éri el. -A március 31-i és az április 28-i héten 1 órás zárthelyi dolgozat az elméleti anyagból. -Az aláírás feltétele. -A követelmények a félév folyamán nem változnak és az ETR-en az Annotáció címszó alatt olvashatók. kötelez a részvétel. nem számolási feladatokból (40%-tól elfogadott. de csak ismételt vizsgára (kémia szakosok). hogy a hallgató legalább egy számonkér n vegyen részt (gyógyszerészek és kémia szakosok). 80%-tól jeles). Az elért eredmény befolyásolja a szigorlat érdemjegyét (gyógyszerészek).

milyen atomok .koncentrációjának .arányának meghatározása .milyen fázisok 2. Kvantitatív vagy mennyiségi analízis: az anyagot képez komponensek .ANALITIKAI KÉMIA 1.milyen molekulák .milyen atomcsoportok . Kvalitatív vagy min ségi analízis: az anyagot képez komponensek azonosítása .mennyiségének .

(1729) . (1756) .: .: . indikátorok els nyomai XVIII.hamuzsír vizsgálata.ecetsav meghatározása hamuzsír segítségével. sz.Robert Boyle .sav-bázis mérések.Francis Home .ANALITIKAI KÉMIA XVII.Claude Joseph Geoffroy . sz.

hogy megállapíthassuk. Savelegynek fogom nevezni.ÄA célból. Hozzáöntéskor pezsgés következett be. amely 1 rész salétromsavat és hat rész vizet tartalmazott.´ . és. Ez a pezsgés minden kanál savelegy hozzáadásakor igen er s volt. Ezt az oldatot használom a továbbiakban is. hogy felfedezzük. hogy a savak mekkora mennyisége roncsolhatná ezeket amib l némileg következtethetnénk a hamuban lév sók (hamuzsír) er sségére és mennyiségére . de nem tartott hosszú ideig.vettem egy drachma hamut és erre ráöntöttem egy olyan elegyet. és ez csak 12 teáskanálnyi savelegy hozzáadása után sz nt meg. hogy a savak milyen hatással vannak ezekre a hamukra.

´ (1793) . hogy ha egy ásványvíz olyan kis mennyiség alkáliát tartalmaz.Tornbern Bergman: Az ásványok nedves úti elemzése.Antoine Laurent Lavioisier: ÄMinden vegyész tudja.ANALITIKAI KÉMIA . hogy tovább már nem osztható.´ (1778) . a görög WXSMGIMSR-ból (sztoicheion). akkor a mennyiségét oly módon lehet kiértékelni. mely nagyságarányok megkeresését jelenti. (1780) -Jeremiás Benjamin Richter: ÄMivel a kémia matematikai részének tárgyát többnyire olyan testek képezik. és a QIXVSR-ból (metron). ezért e tudomány számára nem tudtam rövidebb és illend bb elnevezést találni a Stöchyometria szónál. amelyek oszthatatlan anyagok. melyet kristályosítással már nem lehet elválasztani. és mivel ez a tudomány a köztük lev nagyságarányok meghatározását tárgyalja. vagyis elemek. mely valami olyasmit jelent. hogy cseppenként telítésig adunk hozzá valamilyen savat.

kés bb Stanislaw Cannizzaro egységesítette a fogalmakat és az értékeket.Joseph Louis Gay-Lussac . sz.szulfidcsapadékok jelent sége.a min ségi kémiai analízis áttekinthet . .Föns Jakob Berzelius .Carl Remigius Fresenius . (1860) Friedrich Mohr: Lehrbuch der Chemisch-analytischen Titrirmethode. (1855).John Dalton . (1841) . (1811) . mai napig is helytálló rendszere.: A század elején a kémiai min ségi elemzés legtöbb reakcióját már ismerik.atomsúly meghatározás. (1808) .atomelmélet.ANALITIKAI KÉMIA XIX. .

0. hitelesítve) 500 ml-es 20 garas .2 ml-es beosztással) Pipetták 100 ml-es 50 ml-es 10 ml-es 1 Tallér 10 garas 20 garas 15 garas 10 garas Mér üvegek (nyakukon vonással.Mohr árjegyzéke: Szorítócsapos büretta (60 ml-es.

Frederich Penny . (1853) . sz.kálium-kromát. (1850) . (1840) .kénessav mér oldat.Robert Wilhelm Bunsen . Mér oldatok: . (1846) .jódmér oldat készítése.: A század közepén megjelennek a redoxi mérések a titrimetriás meghatározások között.Alphonse Du Pasquier .ANALITIKAI KÉMIA XIX.Margueritte .kálium-premanganát.jodometria visszamérés elvén .

.ANALITIKAI KÉMIA XX. sz.tioszulfát mér oldat a jodometriában.Schwarz .: .Gerold Schwarzenbach .komplexometria. (1946) A század második felében a klasszikus módszerek mellett egyre nagyobb teret hódítanak a m szeres vizsgáló módszerek. (1956) .

A különböz módszerek által alkalmazott energiaféleségek: .elektromos energia (elektroanalitika) . M szeres analízis: Kémiai reakciók m szeres végpontjelzése. 2.mágneses energia (mágneses mérések. Klasszikus analízis: Kémiai reakciók tervszer sorozatának végrehajtása során megfigyeljük a változást (min ség).ANALITIKAI KÉMIA 1.h energia (termikus elemzések) . illetve mérjük az észlelt változás mértékét (mennyiség). tömegspektrometria). . Kémiai rendszerek kölcsönhatását vizsgáljuk küls energiafajtákkal.elektromágneses hullámok (spektroszkópia) .

C. H. vérkép) ‡ Anyag tisztaságának meghatározása (pl. gyógyszeranalízis) ‡ Szennyez k milyenségének és mennyiségének meghatározása (pl. nemesfémek Äszennyez déstérképe´) Szelektív reakciók ± az anyagok egy adott körére alkalmazható Specifikus reakciók ± kizárólag egy adott anyaggal játszódnak le .A kémiai analízis néhány típusa ‡ Elemi összetétel meghatározása (pl. N analízis) ‡ Komponensek koncentrációjának meghatározása (pl.

A . A titrálás ekvivalenciapontja az. Végpontja pedig az. amikor ezt jelezni tudjuk. A felhasznált mér oldat térfogatát mérjük. Oldategyensúlyok kvantitatív leírása és analitikai kémiai alkalmazásaik: Térfogatos analízis (titrimetria) mér oldat (ismert koncentrációjú reagensoldat) mérend anyaghoz történ adagolása titrálás útján történik. A mér oldatot jól ismert reakcióban reagáltatjuk a meghatározandó komponenssel. amikor a reakcióegyenletnek megfelel en ekvivalens mennyiségben reagáltatjuk a mér oldatot a mérend komponenssel. A fogyott mér oldat térfogatának és koncentrációjának ismeretében kiszámíthatjuk a mérend anyag mennyiségét.ANALITIKAI KÉMIA I.

volumetria) Felhasználható kémiai reakciók. melyek: 1. végpontjuk jelezhet /indikálható. adott reakcióegyenlet értelmében. 4. gyorsak. 3. 2. a sztöchiometria szabályai szerint játszódnak le (a képz dött termékek összetétele pontos és nincsenek mellékreakciók).Térfogatos analízis (titrimetria. a reakciópartnerek ekvivalens mennyiségének egymásra hatása során gyakorlatilag teljesen (kvantitatívan) végbe mennek (nincs szükség reagens feleslegre). .

mind oxidáló rendszerek mérésére alkalmas). .csapadékképz dési reakciók (csapadékos titrálások) 2.jodometria (a jód-jodid rendszer közepes redoxipotenciálja révén mind redukáló.semlegesítési.komplexképz dési reakciók (komplexometria) .reduktometria (titrálás redukáló mér oldattal) . Elektronátmenettel járó reakciók (redoxireakciók): . Az ionok egyesülésén (asszociációján) alapuló reakciók: .oxidimetria (titrálás oxidáló mér oldattal) . sav-bázis reakciók (neutralizációs analízis) .Térfogatos analízis A titrimetriában használt reakciók két f csoportja: 1.

Na2CO3 v. NH4Cl) nem tudja értelmezni .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Sav-bázis elméletek 1. Arrhenius (Ostwald) elmélet (elektrolitikus) disszociáció savak bázisok H+-ra és savmaradékra disszociálnak OH--ra és kationra disszociálnak hiányosságok: (i) csak vizes közegben érvényes (ii) H+-ion oldatban önmagában nem létezhet (iii) spontán disszociációt feltételez (iv) sók hidrolízisét (pl.

Brönsted .Lowry elmélet sav-bázis párok közötti protonmegoszlási reakciók savak bázisok H+ iont adnak le (protondonorok) H+ iont vesznek fel (protonakceptorok) H+ sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 .Sav-bázis elméletek 2.

2.<=> OH.+ H3O+ CH3COOH + H2O <=> CH3COO.+ CH3COOH H2O + (Na+) + OH.+ H3O+ HClO4 + HNO3 <=> ClO4.<=> OH.Lowry elmélet sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O <=> NO3.+ H2NO3+ H2O + CH3COO.+ (Na+) + H2O NH4+ + H2O <=> NH3 + H3O+ . Brönsted .

<=> OH.+ H3O+ HClO4 + HNO3 <=> ClO4.<=> OH.+ CH3COOH H2O + (Na+) + OH.+ (Na+) + H2O NH4+ + H2O <=> NH3 + H3O+ . Brönsted .+ H3O+ CH3COOH + H2O <=> CH3COO.2.+ H2NO3+ H2O + CH3COO.Lowry elmélet sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HNO3 + H2O <=> NO3.

hogy milyen reakcióba visszük az anyagot. Brönsted .2. pl.Lowry elmélet jellemz i ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ ‡ a protonért folytatott versengés (kompetíció) korlátja. hogy a savas funkciót a proton jelenlétéhez köti nemvizes közegekre is alkalmazható a sav er ssége er sen függ az oldószert l értelmezi a disszociációt értelmezi a hidrolízist er s sav: konjugált bázispárja gyenge bázis a savas vagy bázisos karakter függ attól. .

+ H3O+ sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 .Lowry elmélet Amfolitok H2O + HCO3.+ H3O+ H2O + Hox.2.+ H2O <=> Ox2.<=> H2CO3 + OHHCO3. Brönsted .<=> H2Ox + OHHox.+ H2O <=> CO32.

Brönsted . bázikusság jellemzése az ³ónium´ ionok koncentrációjával .2.Lowry elmélet Öndisszociáció (autoprotolízis) H2O + H2O <=> H3O+ + OH- (K = 10-14 M2) H2SO4 + H2SO4 <=> H3SO4+ + HSO4- (K = 10-4 M2) NH3 + NH3 <=> NH4+ + NH2- (K = 10-22 M2) Savasság.

a komplexképz dést is beolvasztja a sav-bázis reakciók körébe Cu(H2O)62+ + 4 :NH3 <=> Cu(NH3)42+ + 6 H2O .Lowry elméletet H3O+ + :Cl. nemköt e--párral rendelkez vegyületek) . pl.magában foglalja és kiterjeszti a Brönsted .Sav-bázis elméletek 3. fémionok) elektronpár átadására képesek ( donorok.hátránya: nem tehet kvantitatívvá . Lewis-féle elmélet savak bázisok elektronpár befogadására képesek (akceptorok.<=> HCl + H2O BCl3 + :NH3 <=> Cl3B:NH3 .

nem túl jól sikerült..a redoxireakciókat is beolvasztja a sav-bázis reakciók körébe . Uszanovics elmélet savak bázisok elektron vagy anion felvételére ill. .Sav-bázis elméletek 4. proton vagy kation leadására képes vegyületek elektron vagy anion leadására ill.. proton vagy kation felvételére képes vegyületek .

A víz öndisszociációja H2O + H2O <=> H3O+ + OH[H2O] = 55.5 M >> [H3O+] vagy [OH-]. állandó K ?H O A? A ™ OH !   3 ?H 2O A 2 K v ( ! K ™ ?H 2O A ) ! H 3O  ™ OH  ! 10 14 M 2 H3O+-t mostantól H+-nak jelöljük Kv = [H+].[OH-] = 10-14 M2 [H+] = [OH-] 2 ? A? A tiszta vízben: .

[OH-] = 10-14 M2 tiszta vízben: [H+] = [OH-] = 10-7 M semleges kémhatású vizes oldatban: +] pH = pOH = 7 = ³-log10´X pH = -lg10[H ³p´X A disszociáció egyensúly jellegéb l adódóan: pKv = pH + pOH = 14 minden vizes oldatban! savas kémhatású vizes oldatban lúgos kémhatású vizes oldatban [H+] > [OH-]. pH > 7 .A pH fogalma Kv = [H+]. pH < 7 [H+] < [OH-].

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Savak és bázisok er sségének jellemzésére Brönsted . A--nak OH--hoz viszonyított báziser sségét fejezi ki .+ HA Kb ?HAA™ ?  A OH ! ?A A  Kb bázisos disszociáció állandó.<=> OH.+ H3O+ Ks Ks ?A A?H O A ™ !   3 ?HAA savi disszociáció állandó. HA-nak H3O+-hoz viszonyított savi er sségét fejezi ki H2O + A.Lowry elmélet -az oldószerrel való protonmegoszlás egyensúlyi állandóját használjuk sav1 + bázis2 <=> bázis1 + sav2 HA + H2O <=> A.

.Kb = ?H O A?A A ™ ?HAA™ ? A = [H O ]™[OH ] = K ™ OH ?HAA ?A A   3  3 + - v Táblázatokban mindig a semleges forma er sségére vonatkozó adatok vannak feltüntetve.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK Konjugált sav-bázis párra: Ks ?H O A?A A ™ !   3 ?HAA  Kb ?HAA™ ?  A OH ! ?A A  Ks.

Az egyensúlyi koncentrációk közötti összefüggések (tömeghatás törvényének alkalmazása). Töltésmérleg: az elektronra vonatkozó anyagmérleg. 2. a pozitív és negatív töltés ionok egyensúlyi koncentrációinak összege megegyezik.KÉMIAI EGYENSÚLY KVANTITATÍV JELLEMZÉSE 1. Anyagmérleg: az adott anyag különböz el forduló anyagféleségek egyensúlyi koncentrációinak összege. egyensúlyi állandók . 3.

Kv= 0 [OH-]2 . cs = [A-] anyagmérleg: elektroneutralitás: [H+] = [A-] + [OH-] tömeghatás törv: Kv = [H+]™[OH-] cb = [B+] [OH-] = [B+] + [H+] Kv = [H+]™[OH-] [H+]2 .cs ™ [H+] .Kv= 0 .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Er s savak (HA) és er s bázisok (BOH) pH-ja HCl <=> H+ + ClHA <=> H+ + ANaOH <=> Na+ + OHBOH <=> B+ + OH- A disszociáció gyakorlatilag teljes.cB ™ [OH-] .

ha c u 10-5 mol/dm3 [H+] >> [OH-] akkor: anyagmérleg: cs = [A-] elektroneutralitás: [H+] = [A-] [OH-] >> [H+] cb = [B+] [OH-] = [B+] [H+] = cs pH = pcs [OH-] = cb pOH = pcb .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Er s savak (HA) és er s bázisok (BOH) pH-ja HCl <=> H+ + ClNaOH <=> Na+ + OHHA <=> H+ + ABOH <=> B+ + OHA disszociáció gyakorlatilag teljes.

önálló munka! .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Er s savak (HA) és er s bázisok (BOH) pH-ja 9 8 7 6 pH 5 pOH 4 3 2 1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 pc Pontszerzési lehet ség: azonos koncentrációjú er s sav és er s bázis pH-ja közötti összefüggés Excel ábrán bemutatva .

+ OH.+ B+ + H2O anyagmérleg: töltésmérleg: tömeghatás törvénye: cs + cb = [A-] + [HA].Kv = 0 .Ks.(Ks . cb = [B+] [H+] + [B+] = [A-] + [OH-] Ks ?H A?A A . ™ !   ?HAA Kv = [H+]™[OH-] BRÖNSTED EGYENLET ?H A! K  s ?HAA ! K ™ ?A A  s ™ cs  H   OH  cb  ? A? A  ? A  [OH ] H  [H+]3 + (cb + Ks)[H+]2 .<=> A.cs + Kv)[H+] .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak és bázisok pH-ja (BRÖNSTED EGYENLET) cs koncentrációjú (HA) és cb koncentrációjú konjugált bázis (BA) pár HA + B+ + A.

(Ks .Ks. Gyenge savak pH-ja (cb = 0) HA <=> H+ + A- css  ? A ? H  OH A OH !K ?H A! K ss™™    H H A  [OH cb  ?  [OH ] ] ? A   ? A? ? A    A [H+]3 + Ks[H+]2 .cs + Kv)[H+] .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE BRÖNSTED EGYENLET Alkalmas gyenge savak vagy gyenge bázisok (beleértve a hidrolizáló sókat is) illetve pufferoldatok pH-jának számítására.Kv = 0 .

Ks . Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] ?H A! K  s ™ cs  H   ? A ?H A cs [H+]2 + Ks[H+] . azaz a disszociáció mértéke < 5%.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja (cb = 0) HA <=> H+ + A- ?H A! K ™  s cs  H   OH   Lehetséges elhanyagolások: ? A ? A ?H A  [OH ] .A gyenge sav azért sav.cs pH = 1/2 pKs + 1/2 pcs . cs >> [H+] ?H A! K  s ™ ?H A  [H+]2 = Ks .A gyenge sav valóban gyenge. azaz oldata egyértelm en savas kémhatású.cs = 0 .

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 p p G ye n g e s a v p = 1 /2 p K s + 1 /2 p c s Er s sav 0 1 2 3 4 5 pc 6 7 8 9 10 .

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja 9 8 7 6 pH 5 pO H 4 3 2 1 0 0 Gyenge sav [H+]3 + Ks[H+]2 .Kv = 0 ye n g e s a v [H + ] 2 + s [H + ] ye n g e s a v p H = 1 /2 p s + 1 /2 p c s sc s =0 Gyenge sav = er s sav pH = pcs r s sav 1 2 3 4 5 pc 6 7 8 9 10 .Ks.cs + Kv)[H+] .(Ks .

cs >> [H+] anyagmérleg: cs } [HA] Ks ?H A !  2 cs .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge savak pH-ja Lehetséges elhanyagolások: HA <=> H+ + A- Ks ?H A?A A ™ !   ?HAA .A gyenge sav azért sav. azaz a disszociáció mértéke < 5%. Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] töltésmérleg: [H+] = [A-] + [OH-] helyett: [H+] } [A-] anyagmérleg: cs = [A-] + [HA] Ks ?H A ! c ? A H  2 s  .A gyenge sav valóban gyenge. azaz oldata egyértelm en savas kémhatású.

hogy: Ks helyett Kb cs helyett cb és [H+] helyett [OH-] (és fordítva) szerepel. -Teljes ³szimmetria´ a számításra alkalmas összefüggésekben.cb pOH = 1/2 pKb + 1/2 pcb Kv = [H+]™[OH-] ill. azzal.cb + Kv)[OH-] .Kb. [OH-]3 + Kb[OH-]2 .Kb .cb = 0 [OH-]2 = Kb .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Gyenge bázisok pH-ja (cs = 0) -Teljes analógia a gyenge savaknál elmondottakkal. pKv = pH+pOH segítségével a pH számítható .Kv = 0 [OH-]2 + Kb[OH-] .(Kb .

Pontszerzési lehet ség: Számítsa ki a 0. Gyenge sav er s bázissal képzett sójának pH-ja (gyenge bázis pH-ja) (Na+) + A.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE ÄHidrolizáló´ sók oldatának pH-ja 1. Gyenge bázis er s savval képzett sójának pH-ja (gyenge sav pH-ja) HA+ <=> A + H+ NH4+ <=> NH3 + H+ Ks ?H A™ ?AA ! ?HA A   Mivel a legtöbb esteben a K értékek a semleges molekulára vannak megadva (CH3COOH.+ H2O <=> (Na+) + HA + OH- Kb ? A™ ?HAA OH ! ?A A   (Na+) + CH3COO. NH3).025 mol/dm3 koncentrációjú NH4Cl oldat pH-ját a megfelel egyenletet felhasználva (Kb = 1.+ H2O <=> (Na+) + CH3COOH + OH2. a számítás során figyelembe kell venni.75™10-5) .önálló munka! . ill. hogy: Kv = Ks™Kb.

= acetátion.gyenge savból és a gyenge sav er s bázissal alkotott sójából állnak (pl. HAc/Ac-) . NH3×H2O + NH4Cl. v.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Pufferoldatok (tompító. NH3/NH4+) Azaz konjugált gyenge sav-bázis párok összemérhet analitikai koncentrációjú oldatai. Ac. amelyek . kiegyenlít oldatok) pH-ja Olyan vizes oldatok.gyenge bázisból és a gyenge bázis er s savval alkotott sójából állnak (pl. NaAc + Hac. Henderson-képlet: pH = pKs + p(cs/cb) pOH = pKb + p(cb/cs) .

[OH-] ?H A  . kiegyenlít oldatok) pH-ja BRÖNSTED EGYENLET Lehetséges elhanyagolások: 1. v.Pufferoldatok (tompító. savas kémhatású pufferoldatban Ks > 10-7 és [H+] >> [OH-] ?H A! K  s ™ cs  H   OH  cb  ? A? A H  ? A  [OH ]  ?H A! K  s ™ cs  H  cb ? A ? A H  2. lúgos kémhatású pufferoldatban Ks < 10-7 és [OH-] >> [H+] ?H A  cs  OH  ! Ks ™ cb  [OH  ] cs ! Ks ™ cb ? A 3. gyakorlati pufferoldatban cs és cb >> [H+] ill.

és amíg c >> [H+] ill.A cs / cb aránytól.+ er s sav (H+): HA/A. A.+ H+ <=> HA HA + OH. v. E képletben a fentiek miatt cs/cb helyett az ns/nb kifejezést is használhatjuk. kiegyenlít oldatok) pH-ja Miért puffer? pH-ja viszonylag érzéketlen az er s sav vagy er s bázis hatására. [OH-]. bázis pK-jától. HA/A. addig közel független a koncentrációtól.<=> A.Pufferoldatok (tompító.+ er s bázis (OH-): Mit l függ a pufferoldat pH-ja? pH = pKs + p(cs/cb) .A gyenge sav ill.+ H2O . .

Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlít oldatok) pH-ja
14 12 10 8
p
p u ffe r v íz

6 4 2 0 0 0 ,0 2 0 ,0 4 0 ,0 6 0 ,0 8 0 ,1
e r s s a v (b á zis ) m e n n yis é g / m m o l

-Gyakorlati puffertartomány: pK s 1 pH egység (Az er s sav is ³pufferel´ pH 0 - 1, ill. az er s bázis pH 13-14 között.) - A pufferek sem tudnak ³végtelen´ mennyiség savat vagy lúgot elviselni jelent s pH változás nélkül.

Pufferoldatok (tompító, v. kiegyenlít oldatok) pH-ja 1. Er s sav hatása:

?H A 

ns  X ! Ks ™ nb  X
ns  X ! Ks ™ nb  X

2. Er s bázis hatása:

?H A 

Pufferkapacitás - megadja, hogy a pufferoldat 1 dm3-éhez mennyi er s savat vagy er s bázist kell adni ahhoz, hogy pH-ja egységnyit változzon.

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Lépcs zetes disszociáció (ill. asszociáció):
HnA Kd1 Kn Hn-1A Kd2 Hn-2A Kd3 K(n-2) «...« Kd(n-1) K2 HA Kdn K1 A

K(n-1)

HnAk+

Kd1 Kn

Hn-1A(k-1)+ + H+

disszociáció
Kd1

asszociáció - protonálódás
Kn

?H A?H A A ™ ! ?H A A 
n n 1 k ( k 1) 

?H A A ! 1 ! ?H A?H A A K ™
n ( k ) 

n 1

( k 1) 

d1

Bármely i = 1, « , n-re:

K n i

1 ! K di

, azaz log Kn-i = pKdi

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Többérték savak és bázisok pH-ja 1. Lépcs zetes disszociáció:
s1 n bn n-1 b(n-1) s2 n-2 b(n-2) s3

...

s(n-1) b2

sn b1

Pontszerzési lehet ség: Bizonyítsa be, hogy bármely i = 1, « , n-re: pKsi + pKb(n-i+1) = 14 - önálló munka!

pKs(i+1) u 4 esetén nincs átfedés a disszociációs lépcs k között p számolás ugyanúgy..pKsi . Lépcs zetes disszociáció: s1 n bn n-1 b(n-1) s2 n-2 b(n-2) s3 . ..SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Többérték savak és bázisok pH-ja 1.Pontszerzési lehet ség: Bizonyítsa be.Amennyiben a fenti feltétel nem teljesül p bonyolult számítások.Braun elv . s(n-1) b2 sn b1 2.statisztikus ok (kétérték sav esetén: (Ks1/Ks2 = 4) pH számolása: .elektrosztatikus ok . hogydisszociációs állandók egyre Az egymást követ lépcs ket jellemz bármely i = 1. mint az egyérték savak esetén.Ks2 > Ks3 > « kisebbek: b(n-i+1) =Ks1 >önálló munka! > Ks(n-1) > Ksn pKs1 < pKs2 < pKs3 < « < pKs(n-1) < pKsn . . n-re: pKsi + pK 14 .Le Chatelier . « .

2 ! cs .8 0 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .0 pH egyérték gyenge sav pKs1 EHi A ?H i AA.0 4 .4 0 .0 8 .0 6 .2 0 .0 0 .0 2 .1. i ! 0.6 H 2A + pKs1 HA pKs2 A- :-( E 0 .0 1 0 .

0 E 0 .0 6 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .0 1 0 .0 pH egyérték gyenge sav pKs1 egyérték gyenge bázis pKb1(=14-pKs2) .0 4 .6 H 2A + pKs1 HA pKs2 A- :-( 2 .0 8 .2 0 .4 0 .0 0 .8 0 .

0 pH egyérték gyenge sav pKs1 puffer: H2A+/HA puffer: HA/Aegyérték gyenge bázis pKb1(=14-pKs2) pH ! pK s1  pK s 2 2 .2 0 .0 4 .0 1 0 .4 0 .0 2 .6 H 2A + pKs1 HA pKs2 A- E 0 .8 0 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .0 0 .0 8 .0 6 .

pKb2 HA HA H2 H2 AH3 pK s 2  pK b 2 pH ! 7  2 p Hp s2 b2 H 2A + + A HA amfolit savi illetve báziser sségének viszonya szabja meg. .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai pK s1  pK s 2 pH ! 2 pKs1 = 14 . hogy az oldata savas (pH < 7) vagy bázikus kémhatású (pH > 7) lesz.

6 2 E 0 .0 8 .0 + - 0 .4 0 .0 2 .2 0 .0 6 .0 1 0 .0 p pK = 4 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .0 4 .8 0 .

2 0 .6 2 E 0 .0 8 .0 4 .0 1 0 .4 0 .0 2 .0 + - 0 .0 p pK = 6 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .8 0 .0 6 .

0 8 .2 0 .Kétérték savak pH-ja és egyensúlyai 1 .6 2 E 0 .4 0 .0 + - 0 .0 4 .0 2 .8 0 .0 6 .0 1 0 .0 p pK = 1 .

9 100 100.5 2.7 12.1 101 110 150 V0 = 10.100 mol/dm3 cb = 0.7 10.3 3.7 11. [H+]2 . Er s sav .3 logaritmikus görbe .cs ™ [H+] . [OH-]2 .er s bázis titrálási görbék HA + H + + A.0 1.Kv= 0 pH = 7 [OH-] = cb ill. kezdeti pH kiszámítása 2.cB ™ [OH-] .3 4. ekvivalenciapont utáni (túltitrált) oldat pH értékei titráltsági fok (%) 0 50 90 99 99.Kv= 0 1.3 7 9.00 ml cs = 0. ekvivalenciapont pH-ja 4.100 mol/dm3 pH 1.+ H2 [H+] = cs ill.bázis titrálási görbék 1. ekvivalenciapont el tti tartomány pH értékei 3.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav .

1.cs ™ [H+] .Kv= 0 [H+] = cs . Er s sav .er s bázis titrálási görbék 14 12 10 8 p 6 4 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / % [OH-] = cb [OH-]2 .cB ™ [OH-] .Kv= 0 [H+]2 .

koncentráció függés 14 12 10 8 p 6 4 cb csökkenése cs csökkenése 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / % .1.er s bázis titrálási görbék . Er s sav .

ekvivalenciapont el tti tartomány pH értékei 3.Sav .7 6.7 11.7 8.3 . Gyenge sav .100 mol/dm3 Ks = 1. kezdeti pH kiszámítása 2.73) cb = 0.bázis titrálási görbék 2.7 !!! 10.9 3. ekvivalenciapont pH-ja 4.7 5. ekvivalenciapont utáni (túltitrált) oldat pH értékei ?H A! K ™ c ?H A! K ™ c c ? A! K ™ c OH  s s  s s b  b b [OH-] = cb V0 = 10.86 ™ 10-5 (pKs = 4.100 mol/dm3 titráltsági fok (%) 0 10 50 90 99 100 101 110 150 pH 2.+ H2 1.7 12.er s bázis titrálási görbék HA + H B+ + A.8 4.00 ml cs = 0.

Gyenge sav .er s bázis titrálási görbék 14 12 10 8 pH 6 pKs 4 2 0 0 CH3COOH HCl 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / .2.

koncentráció függés 14 12 10 8 pH 6 4 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / cb csökkenése cs csökkenése .er s bázis titrálási görbék . Gyenge sav .2.

er s bázis titrálási görbék .pKs függés 14 12 10 8 pH 6 4 2 0 0 50 100 150 200 T itr á lts á g i fo k / Ks csökkenése pKs növekedése . Gyenge sav .2.

hogyan változik meg egy er s bázis . a h mérséklet. Legyen a kiindulási térfogat 10. és a sav-.0 K-r l 373.100 M. és a bázisoldat koncentrációja is 0.er s sav titrálási görbék 4.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav . mint pl.er s sav titrálási görbe alakja. stb. A titrálási görbék alakja minden esetben függ még a titrálás körülményeit l. .00 ml. Er s bázis . ioner sség. Gyenge bázis . Az utóbbi h mérsékleten a víz ionszorzata 10-12 M2. ha a h mérsékletet 298.0 K-re növeljük. Pontszerzési lehet ség: Mutassa be egy Excel ábrán.er s sav titrálási görbék Mindkét esetben analógia az eddigiekben elhangzottakkal.bázis titrálási görbék 3.

SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav .0 2A + A A - 0 .0 p 9 .0     .0 3 .6 E 0 .bázis titrálási görbék 5. Többérték savak titrálási görbéi 14 12 10 8 p 6 4 0 .5 3 ozzáadott bázis / ekvivalens 0 .2 0 .5 2 2.0 1 1 .4 1 .0 5 .5 1 1.0 7 .8 2 0 0 0.

0 3 .0 5 .0 pH 9 .5 1 1.0 7 .0 + H 2A + HA A A - 0 .SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE 5.4 HA 1 .8 2 0 0 0.2 0 . Többérték savak titrálási görbéi A titrálási görbék elkülönülése a lépcs zetes állandók különbségét l függ 14 12 10 pH p 8 6 4 0 .5 3 Hozzáadott bázis / ekvivalens ozzáadott 0 .5 2 2.0 1 1 .0 .6 E 0 .

és a savak relatív koncentrációjától függ. 6. és mindkét sav-. Pontszerzési lehet ség: Ábrázoljon Excel ábrán egy er s és gyenge sav keverékének er s bázissal törén tirálására jellemz görbét! Legyen a kiindulási térfogat 10. . Sav-. Többérték savak és bázisok titrálási görbéi A titrálási lépcs k elkülönülése a lépcs zetes disszociációs állandó értékek különbségét l függ.73).100 M (pKs = 4.00 ml. és a bázisoldat koncentrációja is 0.bázis titrálási görbék 5. és báziskeverékek titrálási görbéi A titrálási lépcs k elkülönülése a lépcs zetes disszociációs állandó értékek különbségét l.SAV-BÁZIS EGYENSÚLYOK KVANTITATÍV JELLEMZÉSE Sav .

H+ H N H 3 - 3 - SO3- sárga .Sav .bázis titrálási görbék .bázisos piros .savas . Ilyen festékmolekula pl. keverék indikátorok). hogy egyes szerves festékek színe oldataik pH-jától függ en változik: más a színe a savas és a bázisos (disszociálatlan és dissociált) formának (egyszín és kétszín indikátorok. a metilnarancs: H3 H3 H3 H3 H3C N CH3 +H + N .végpontjelzési módszerek a) Sav-bázis indikátorok Gyenge sav-bázis párok: pKs = pKi p indikátorexponens M ködési elvük lényege.

ázik s i rezolvörös Bróm enolkék etilnarancs etilvörös p-Nitro enol Brómtimolkék Neutrálvörös Timolkék enol talein Timol talein Alizarinsárga 4.4-10.0-4.6 3.Sav .2-6.végpontjelzési módszerek a) Sav-bázis indikátorok Átcsapási tartomány: pHátcsapás ± (pH = pKind ± 1.0-7.50 9.0 8.2-4.0-7.0-10.70 tcsa ási tartomá y 0.6 10.2 5.0-12.06 3.0 Savas sárga sárga vörös vörös színtelen sárga vörös sárga színtelen színtelen sárga színe ibolya ibolya narancssárga sárga sárga kék sárga kék vörös kék vörös .0 9. I ikátor azaz ?HI A ! 10  ?I A 1 és 1 10 között.96 7.76 4.0-9.6 6.1-3.82 9.0 6.30 7.8-8.bázis titrálási görbék .40 8.2 8.2 3.4 4.

pKind = 6 .2 5.3 %) Ks ?A A ™10 !  6 ?HAA ! 1.1M ? A ?HAA ! 0.4 4.6 6.0 6.6 10.2 8.8 ™ 10 5 ?HAA ?A A  ! 18.0-4.Sav .végpontjelzési módszerek Indikátor pK Átcsapási Savas a) Sav-bázis indikátorok i Átcsapási tartomány: pHátcsapás ± (pH = pKind ± 1 Krezolvörös Brómfenolkék Metilnarancs Metilvörös p-Nitrofenol Brómtimolkék Neutrálvörös Timolkék Fenolftalein Timolftalein Alizarinsárga 4.2 3.1 M ecetsav titrálása.0 és ?HAA A ! 0.40 8.82 9.1-3.átmeneti színt érzékeljük).0053M .30 7.2-4.0-10.0-7.06 3.8-8.4-10.70 tartomány 0.0 8.76 4. 0.2-6.0-7.0 9. hiba 5.6 3.0-9.0 sárga sárga vörös vörös színtelen sárga vörös sárga színtelen színtelen sárga Bázikus színe ibolya ibolya narancssárga sárga sárga kék sárga kék vörös kék vörös Ekvivalenciapont: ekvivalens mér oldat mennyiség hozzadását jellemz állapot (pH) Végpont: ahogy ezt észlelni tudjuk (vizuálisan vagy m szeresen) A kett közötti különbség az Indikátorhiba (pl.0-12.96 7.50 9.bázis titrálási görbék .

Gran féle linearizálás.végpontjelzési módszerek a) Sav-bázis indikátorok .Indikátor kiválasztás szempontjai 14 12 10 8 pH 6 4 2 0 0 50 100 150 200 Titrá lts á g i fo k / % b) M szeres végpontmeghatározás A titrálási görbe inflexiós pontjának meghatározása: grafikus ill.Sav . számítógépes módszerek. pl. .bázis titrálási görbék .

gyors reakcióba lépjen . HClO4 vagy (H2SO4) NaOH.koncentrációja az id ben ne változzék .Sav .bázis titrálások gyakorlata .legyen megfelel végpontjelzési módszer Savmér oldatok: Lúgmér oldatok: HCl.a reakció teljes legyen .alapfogalmak Mér oldatok A mér oldat koncentrációja Molaritás (anyagi min ségre jellemz ) Normalitás. egyenértéktömeg (reakciófügg mennyiségek) A mér oldattal szemben támasztott követelmények . . KOH vagy (Ba(OH)2) A mér oldatok tömény oldatokból közelít pontosságú hígítással készíthet k. pontos koncentrációjukat meg kell határozni: standardizálás.

alapfogalmak Mér oldatok A mér oldat standardizálása faktor fogalma . bórax (Na2B4O7™10H2O) vagy HgO (HgO+4I-+H2O = [HgI4]2.122 c ~ 0.683 c = 0.lehet legnagyobb tisztaságú legyen .2M és f = 0.15M és f = 1.id ben ne változzék . KHIO3 vagy (COOH)2 .842 A standardizáló alapanyaggal szemben támasztott követelmények .könnyen hozzáférhet legyen .+ 2OH-) Lúgmér oldatokhoz: HCl. KH-ftalát.1M és f = 1.Sav .egyenértéktömege nagy legyen Savmér oldatokhoz: KHCO3.1683 mol/dm3 c ~ 0.bázis titrálások gyakorlata .ellentmondásossága c ~ 0.

2.er s savak.NaOH és Na2CO3 illetve NaHCO3 és Na2CO3 egymás melletti meghatározása (NaOH és NaHCO3 egymás mellett?) .bázis mérések . er s bázisok meghatározása -gyenge savak (határ pKs>7). 12.Sav . szerves anyagok nitrogéntartalmának meghatározása . 7. foszforsav (pK 2.bázis titrálások gyakorlata Közvetlen sav .3).gyenge bázisok (határ pKb>7). bórsav (pK 9. NH3.2) meghatározása R1 OH HO B OH HO C H -3H2O HO C R2 H H H R1 C C R2 O B O O C R2 H O R1 C H + + H +2 .1.

Se vagy CuSO4 kat.Sav . lényege Ba(OH)2 + CO2 = BaCO3 + H2O visszaméréses eljárás természetes vizek szénsavtartalmának és változó keménységének (vagy karbonátkeménységének) meghatározása . majd mérés (direkt módon vagy visszaméréssel) ‡ CO2 meghatározása alkalimetriás eljárás.redukciója Devarda ötvözet (50% Cu. savas közeg) desztillálás.bázis titrálások gyakorlata ‡ NH3 meghatározása mineralizálás (³N´ => NH3.) NO2. 5%Zn. redukcióval) Kjeldahl féle roncsolás (H2SO4-ban. 40% Mg. NO3. semleges közeg) Raney nikkel (Ni por. lúgos közeg) Arndt ötvözet (60% Cu. 45% Al.ill.

+ 2 OHCu2+ meghatározása (csapadékképz dési el készít reakció) Cu2+ + H2S = CuS + 2 H+ H2S ill S2O32.+ 8 BrS2O32.bázis titrálások gyakorlata Közvetett sav .+ 8 Br- .+ 4Br2 + 4H2O = 10 H+ + 2 SO42.meghatározása (redoxi el készít reakció) H2S + 4Br2 + 4H2O = 10 H+ + SO42.Sav .bázis mérések (el készít reakciók) HgO meghatározása (komplexképz dési el készít reakció) HgO + 4 I.+ H2O = HgI42.

Ha sav-. HCl és HClO4 egymás melletti titrálásakor). szerves bázisok titrálásakor). . vagy báziselegyeket akarunk meghatározni egymás mellett (pl. .bázis titrálások gyakorlata Titrálások nemvizes közegben Mikor van szükség a víz mellett más (analitikai) oldószerre? .Sav . .Ha a mérend anyag oldhatósága vízben kicsi (pl.Ha a meghatározandó sav vagy bázis disszociációjának mértéke vízben kicsi (Ks < 10-8). alkaloidák.

protoncserére nem képesek (pl. piridin) bennük a savak er ssége n . stb. szénhidrogének. CH3COOH. stb. NH3.protonleadásra vagy protonfelvételre képesek .) savas oldószerek: protonaffinitásuk kicsi (pl. CH2Cl2.hogy melyik: mindig a partnert l függ (pl. H2SO4. CHCl3.) protonos oldószerek (amfolitok) .Sav .differenciáló hatás .Titrálások nemvizes közegben Oldószerek csoportosítása aprotonos (v. CCl4.nivelláló hatás bennük a bázisok er ssége csökken . jégecet) bennük a bázisok er ssége n .nivelláló hatás bennük a savak er ssége csökken . piridin. benzol: C6H6.differenciáló hatás bázisos oldószerek: protonaffinitásuk nagy (pl. en.bázis titrálások gyakorlata . indifferens) oldószerek . H2F2.

Titrálások nemvizes közegben Két példa az oldószerek differenciáló hatására: 1. Ks értékek jégecetben olyan savakra.97 9.Sav .2 ™ 10-8 pikrinsav 0.0 ™ 10-7 1. Sav HClO4 HBr H2SO4 HCl HNO3 2. pKa(vízben) pKa(acetonban) Ks 1.17 6.80 3.0 ™ 10-5 6.36 .bázis titrálások gyakorlata .6 ™ 10-4 4.53 ( 2. amelyek vízben er s savak.17 szalicilsav 2.4 ™ 10-7 4.

semleges ÄpH´ = 9. semleges ÄpH´ = 11 [C2H5OH2+][C2H5O-] = 10-19.Sav .5 .bázis titrálások gyakorlata . 4-6 komponens folyamatos egymás melletti meghatározása is lehet vé válik. etanolban 19 egység. [NH4+][NH2-] = 10-22 . CH3COC2H5-ban 26. acetonban 21.Titrálások nemvizes közegben A pH skála definíciója nemvizes közegekre savasság mértéke = -lg [oldószerkation] ÄpH´ skálák: ammóniában 22.

bázis titrálások gyakorlata . EtOH) KOH alkoholátok alkoholos oldata Bu4NOH 2-propanolos oldata Bázisok: Indikálás: vizuális indikátorok potenciometriás végpontjelzés .Titrálások nemvizes közegben Mér oldatok: Savak: HClO4 jégecetben vagy dioxánban HCl 1-propanolban Na-acetát jégecetben alkoholos (MetOH.Sav .

hidrazidok. karbonsavak és fenolok egymás mellett meghatározhatók. Differenciáló oldószerekben (acetonitril.) is meghatározhatók akár egymás mellett is. (Vízben hasonló er sség savak egymás melletti meghatározása. aceton) különböz er sség savak egymás mellett mérhet k.) Bázisok titrálása: Savas (nivelláló) oldószerben pl. pl.Titrálások nemvizes közegben Savak titrálása: Bázikus (nivelláló) oldószerekben a savak er ssége megn . aminosavak) pl. jégecetben gyenge bázisok (primer. stb.Sav . MeCO-2-Bu oldószerben er s ásványi savak.bázis titrálások gyakorlata . amidok. piridinben a monohidroxi-karbonsavak fenolos hidroxilcsoportja is közvetlenül titrálható. közvetlenül titrálhatókká válnak (esetleg a bázikus csoportok er ssége pedig csökken: pl. szekunder. tercier aminok. .

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->