P. 1
agometeorologia

agometeorologia

|Views: 410|Likes:
Published by DreadP

More info:

Published by: DreadP on Jun 06, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/20/2013

pdf

text

original

f)_ ~ ~

ALl,

~lcU..
~

r drAA ~~ ~ ~.~ Termeszetvedelmi szakismeretek
-

4

A2 ~ed~.

V

Loksa Gabor

AGROMETEOROL,OGIA

,

Bevezetd
"A. termeszettel foglalkoz,o ember az id:oJarolssal cbred. cs azzal fcJ<szik" szoktak mondani, es val6ban. akit hivatasa, munklija, kedvtelese valamilyen medon a termeszethez koti ttll a vegzendd tevekenyseg iranti tiszteleten tiszraba vall az adott tevekenyseg es a termeszeti folyamatok kozott meglevf kapcsolatrendszer alapvet601taval. Vegeredrnenyben valamennyi tevekenysegunk kozvetlennl vagy kozvetve kapcsolodik, vagy ugy is fogalrnazhatunk, hogy fugg az id6jarastol es eghaj latt6l vagy legalabbis jelentosen befolyasolja, Kulonosen igaz ez azokra a tevekeny egi korokre, amelyek a mezo-es erdogazdalkodassal a termeszetvedelernmel kapcsolatosak. Mindegyik esetben komyezenink olyan szegmenseircl van sz6 (h gy - es vizrajz,taJaj, novenyallomany, erdok, vedett noveny.es allatfajek, stb.) amelyek kozvetlenul kitenek a levegd fizikai anapotv.altozasainak, amelyek alakuiasa fejl.6dese, do szervezetek eseteben prodaktivl asa fiiggvenye az l(fojaras alakulasanak. Fontos tehat bogy a. kozotttik meglev6 kspcsolatrendszereket minel alaposabban feltarjuk es felhasznaljuk, ugyanis esak ennek birtokaban lehet sikeres a termeszet eroforrasai hasznalata es ertekel vedelme. Jelen jegyzetlinkben szamba vessztik a meteorologia, mint a leye 0 flZilci.ja alapj,ait, majd targyaljuk az egha"lat ala "ait, kUlonos tekintettel a felszfnkozeli levego sajatoss gal, a .mikroklimat,_ vegezetul pedig attekintj,Uk a rnezcgazdasag ~dHjar.assal es eghajlattal ossze gg'o kerdesei; az .a rometeorol6giat Jegyzetunk zaro fejezeteben szot ejittink az egbajlatvaUozas probleniekorerol IS. Az a celunk, hogy a Ievego fizikai folyamatai, az eghajlat alakulasat az agrometeoro16gia specialis kerdesei tekinteteben rendszerezett ismereteket biztosftsunk a termeszet, - es komyezetvedelem teruleten tevekenykedok szamara a kulonbozo kutat6, tervezo, beruhazo es operativ munkak sikeres elvegzesehez, Napjainkban egyre surgetobb igeny a termeszeti komyezet vedelme szinten tartasa, javitasa, a kwanboz6 elohelyek rekonstrukcioja, a tenneszemek az emberi tevekenysegekkel valo harmonikus kapcsolata kiaJiakit3sa es fenntartasa. Bzen feladatok megoldasakor islepten-nyomon talalkozunk meteorolegiai kerdesekkel, ezert biszunk abban, bogy a levego folyamatainak megismertetesevel a szerteagazo komyezet,-es termeszetvedelmi tevekenysegi kart segiljillc, es a rnunkahoz szukseges szemlelet szelesftesehez jarulunk hozza.

3

1.

A meteorologiaalapjai

1.1. A mdeorologia jdcn.tosege
1.1.1. A meteoroldgia targya
a Fold szferaival foglalkozo foldtudomanyok egyike, amely a Fold legkorenek fizikai allapotaval es a benne .zaj16 fizikai folyamatokkal foglalkozik. A Iegkor jelensegei es azok mas fOidi szferillal vale kapcsolatai minel melyebb megismerese a eel annak e.rde~eben, bogy a legkor atlapota es annak ValtOz3sa mityen m6don aU kapcsolatbanaz tHo es elettelen kornyezettel tovabba, bogy a mindennapi eletfurk es tevekenysegunk megfelelo folytatasa rniatt hosszabb-revidebb idoszakra vonatkoz6an dore tudjuk jelezni

A meteoro16gia

annak alakulasat;
A meteorologia harom alapveto fogalommal dolgozik. Az ido, idoj.aras, eghajlat meghatarozasok egymas reszei. nevezetesen az ido egy adott helyen a legkor pillanatnyi fizikai allapota, ezen allapotok nehany napes, hetes vagy honapos sorozata, a legkor fizikai allapotanak altozasa az idojaras vegfil az eghajlat pedig az idojarasok osszessege, egy adott fdldr.ajzi hely idojanisi rendszere 20~30 ev eseteben. Mindharom fogalom rendkivij,j osszetett, megismeresttk soran vizsgalni keU mindig azegyutresen hato tenyezoket kUlon-kiU.on is, amelyd;:etosszefogla~6 neven idojlar8si vagy legkon elemeknek neveznnk. Ezek a kovetkezok: a napsugarzas a Ievegf homerseklete, a legnyomas, a Ievego mozgasa, a legnedvesseg a felhozet, a csapadek, a legktir feny- es hangtunemenyei, A meteorologia kutatas es elorejelzes alapjat a h:gkor fizikai allapotat ttikrOZQ meresek adatai, eredrnenyei alkoqak, amelyeket a meres celjanak megfeleloen meghatarozott ideig es idokozonkent kell vegezni ugy hogy azok egymas al osszevethetoek legyenek. Ezt minden orszagban a meteorologiai szolgalatok vegzik. A rendszeres eszlelesek es megfigyelesek eredmenyeit orszagosan, tovabba nagyobb regiok szerint, majd vilagmeretekben gyfijtik ossze, igy az egesz Foldre vonatkozoan a meresteehaika egyre - b6vtilo lehetosegei felhasznaJasaval rendelkezunk meteor:ologiai informaciekkal, amelyek meghawoz6 medon segftikeletnnket, tevekenysegeink szerteagazo koret.

1.1.2. A meteorol6gia/eiosz/asa

--=>

rf

- - --

---r

.....-:.

A meteorol6gia feloszthato Ilegkortan, eghajlattan es aikabnazott meteorologiara. A egkOrtan foglalkozik a 'l4er ala~eleuse-gel Zl ai kai a1 dimunikus-meteoroi' ia . g or . emiai osszetetelevel (Ievego emta , a legk:orfizikai~ allapotanak kiilonboz·o hosszUsagiiidoszakokra vonatkoze valtozasansk eliu:ejdzesevel(DOO nosztika), a rna as legklir fizikai aUapomval (aero16gia), a Iegkor elektromos jelensegeivel (lege ektromossagtan) valamint a I.egkorben eszle etc)fen.· - es han .elensegekkel. .Az eg ajlattan foglalkozik 31taJanos alapjelensegekkel (altalanos eghajlattan) egyes ~rajzieruletek taje yse ek orszagok eghajlati sajatossagaival (leiro eg aJ attan), iiletoleg az eghajlaton belul a tala'kozeli legter, leis tersegek, pl. novenyallomany sajatossagaival

-

(mikroklimato16gia). . Az alkalmazott meteorologia letet az elet minden terilleten megnyilvanulo meteoro16giai

informaci6 utvonalakra,

es ismeretek igenye indokolja, A o.zUti kozle e·esben es szaIlitasban-azat legt koz e e e .en a egi urvonalak es re uloterek voaatkozasa an 1 oJarasi prognoziso&a van sziikseg (kozleke'(lesl ,es repm1Si me rol,.·. l\zell), szervezetek lete es allapota,az ember egeszs ge, valamint az orvosi gy6gyito munka. soran szamos ponton van

5

sztikseg a meteoro~6. dai isme~eteire, adataira (bilometeomi,ogia,

orvesmeteorologia),

A Fold

vizkeszletenek aUando ko··corg_sa soran a Ieg:··orben va~6jeIen16t vizsgaJatillM. is szukseges a
meteorologia ~efe~~zamunkra a legfentossbb alkabnazott meteoro16giai terulet az agrorneteoro16gia. mely a novenytemleles ,158 allattenyesztes idojru-assales eghajlattal osszeftiggo kapcsolatrends1!eretvizsgaljat. AZeteenne ~gi e.s milllose J 3io!i_e az el61enyek egeszsegi allapota, a mezogazdasag hatekon' saga 'agyian fugg az alkalmazott agroteclmikan esegyeb tenneszeti tenyez6kon klvul a Dlezogazdasagi ..nulvektek szinterenek idojarasat61, eghajllata.tol. -----

1.2.

Alegkor

J.2~l..A ligko1' ,i}sszetilele A Foldtink Ieg~oreta(kot61evego tobb gaz kev,ere.kebul aHo, galJei.egy, emellett cseppfo'ly6s
cs szil.ard aDyogokat is tartalmaz szetszort allapotban. A legkort alkoto gazokat egyreszt memly~segtik id6benes terben va[oaUand6saguk a:lapjan, valamint az egesz legk_ort terfogatahoz merten a relativ mennyisegUk alapjan szokas osztaJyozni. igy vannak. aUoodogazok, amelyek mennyisege igen hosszuiden at aU,and6nak: tekintheto (N2, O2, nemesgazok), es vannak valtozo, gazok, emelyek koncentr-aci6ja. nehany ev, v,agy evtized elteltevel kimutathat6 vaUozast mutat (C02, c~, H2. N20, 03). Azok 3. gazok, amelyek nehany Dap vagy het Ieforgasa alatt kis tertlleten betUl jelentds mennyisegi valltozason mennek lQereszrul, ,azokerosc.nvaltoz6 gazok (H20, co, N02, NH3. SOl. II2S). A relatfv mennyisegek alapJan val6 vizsga~6daskor a legkori gazok eseteben megkilllonboztetOnk fo, oss.zetevokeit, amelyek oagyobb reszararsyban fordulnak: ,elo a 16gkorben (Nl - 18%. 02. - 21 %, C(h, - 0,032%), es Dyomgizokat., amelyek kis koncentraciobsn vannak Jelen a h~g~orben. A legkort alkot6 gazok jelentosege nema mennyisegi jelenletukkel mutatnak kapcsolatot, A kis koneentracioban I6v6 gawk menayisegi valtozasai jelentosebb hatast gyakorelhatnak a legkorre, mint a nagy koncemracidban jdenlevo oss~etevokaz elobbiekhez kepest nagyobb mennylsegi. valtezasai. Vulkankit-Oresek, sivatagiviharok alkalmaval, met~leg nagyvarosi es ipari ternleteken nagy mennyisegu szilard escseppfoly6s szennyezodes jut 31. ~evegobe.. Jelentos szerves szennyezddes a viragporok es a bakseriumok aranya is a legkorben. A legkori szihird! reszecskek kondenzacios magvakkent a felh6 es csepadekkepzodesben jatszanak szerepet, illetoleg nagyvaresok, ipari tertiJetek eseteben ak.adalyozhatjiik a besugarzast, kiodkepzodest okozhatnak, az egeszsegre karos hatassal Iehetnek, Az O2,. N2. O~. H20 jclentosege a Iegnagyobbazele szervezetek szaporodasa, fejlod.ese es produktivitas szempenqabol, Igy a mezogazdasag szempontjaboW. is. Az 02 mindenfajta egesi folyamathoz szekseges, iUetoleg a szerves anyagok lebomlasakor is nelkUlozhetetlen. A N2.a talaj mjkrobio~6giai folyamatai soran jut a Iegkotbe. amelyet a novenyi szervezetek megkotnek.. A C02 a fotoszintezis seran cpul be a flewenyekbe.amdy cuk.omi es kemenyito.v1e alakul A H20 fontosokologiai teny,ez6,. mindenfajta eletfolyamat szukseges kiseroje. Az utobbi evtizedekben azonban egyre nagyobb jelentfisege van. a CO2 les az 03 Jeg~ori mennyisege vaItozasainak 8Z. u:veghflzhams.6s az.UV sugarzas v,Mtoz8saesetc~ben) tovabba. az eresen v1ilto.zo gazok eroteljes feIdusuhisanak azok toxikus hatasa miatt (pl.: CO, S02) ..

1.2.2. A ligko.r sze1'l(e'l.ete
A Fol'dtinket koriUvevo lcvegobur:ok vizsgalatakor szfesakrol beszelunk ugyan, de ezek elkulonult egysegek, a masik szferaJ'ct6~ nem fuggetlen terreszek. hanem s.aj!atos. az adott szferahan megjeleno fizikai jellemzok, vagy sajates Mgkori folyarnat szinterekent

1cti1Onithetok d. Ebben az ertelemben ketfe~e megkozeUtes szokasos aU~gk'or szerkezetet illetoen. Az egyik az anyagi osszetetel alapjan osztalyoz a masik a fizikai Rarameterek alapjan tesz kfilonbseget az egyes terreszek kozott. 85-90 km-es magassegig a levego alkotoreszeinek aranya a fLiggoleges keveredo mozgas miatt aUand6, ez a homoszfera... Ettm fe~fele a konnyebb molekulasulya gazok aranya novekszik, az anyagiosszetetel a magassag fi.iggv,enyekent alaknl, eza heteroszfera. Az egyre kisebb suriisegii o·sszetevoket 800-1000 km-es magassag utan az atomos o.xwgenko'vet~, 15.0.0 km-es magassag kemyeken a Heaz uralkodo, majd pedig a felett a Hjut tidsulyba. A fizikai parameterek ,abpjan va~6 osztalyozas alapjat a h6rnerseklet mag.assaggal valo vfiHozasa adja, Ennek aJapjan megkiiWonbOztetiink also Icgkort (0-6'0 krn), kozcpso legkorf (60~l05 km)m es a felso Ilegk.iirt (105- ~0.00 km)... Az a/so Mgko'r a I.egosszetettebb es v.a1tozatosabb,. tov:ahbw ket reszre o.szthato, a troposzfer.araes a sztratocsztferara. A lroposz/era az idojarasi jelensegek f6 szintere, itt j.atszodwk le a. feJ.h6kepz6des es a csapadektevekenyseg. JeUemz6 a homerseklet esdkkenese, amely moo m-enkent 0,56 °c.. A troposzfera vastagsaga 8~18 km kozoU vcUtozika sarkok fe~ett vekonyabb, mig a tropusok videke felett vastagabb.FUggoleges es vizszintes legara:nUasok egyarant jellemzdek ebbena terreszben. A treposzferat a sztratoszferat61 egy hatarszfiaa, a tropopa.uza v.Uasztja el, ahol a h6mersekJetcsokklenese megall (-56°C),_ A • zfi·· era a erve, "b '" . k atso resze en k··'·I]. ,,' . "b·' d·' a h"c·' . nomerse 'kl t a fu·· "1·· ... stratosz anna xozer alan 0 ...e ruggo eges ··, ". . ,. bani emzoesk az un .. ·10. t" aranuasook , .. 'fu· ,. amI-" asox 1..;' . 1egaram I" ~•. manya mratt, V"szszmtes lrany b an azonan je ]'1 amelyek 2'0-3'0. szelessegi k!orok felett .300-35.0 krnIh sebessegfiek Az ah6 sztratoszfera mellen a 25~60 km kozoui tartomanyban a hOmerseldet emdkedflc az ezen tem!siben Jev6 03nak a legrovidebb bullamhosszu napsugarzas tartomanyaban (UV es rontgen sugarzas) vald elnyelese miatt, A fels6 sztratoszfera fds6, hatanin a homerseldet megko,zelfti.a Fold felszlnen

~J
~

~

·eszlelbeN; h.6mersekletet.
A ki:Jzepso Mgk6r, a. mezeszfera homersekIete ismet csokken egeszen -92 °C~ig.. Az a~s6 es kozepso legkorben talaJhat6 az egesz FOld levegojenek 99%~a..Az ezek feletti szfera a felsf; Mgkor.,. a termoszfera,ahol a homerseklet a magassaggal meredeken emelk.edik, jellemzdek azlOO'O °C-ot: meghalade ertekek, Ebben aterteszben jeHemzol.lz ionizaci6,igy az elektromcssagot vezeto koncentralt retegek alakultak ki, lebetove teve a nagyhivo~sagU radiozast a riidi6hullamokvisszav,erese reven. 1000 km felen ta.lalhat6 az exoszfera, ismertsegeazonban meg alacseny szintti. Kb .. 60.00.0 km-es magassagig rmrtathatoki a Fij,M magneses eroterenek hatasa az elektromosan WWitt reszecskek eseteben, Ezta b~rreszt szokas magnetoszfieranak nevezni, A h!gkor homersekleti profilja a kfilonboro foldrajzi helyek felett es kUWnboz6 evszakokban erosen valtozik, elsosorbana tropeszferabea es a

sztatoszferaban. A legkor anyaga fotytonosan.megy

fikcio, egyertdmuen nem hataro.zhato meg a helye. Azember aFejWodotechnika segitsegevel egyre magasabbra jutott, e.s megismerte egyre reszletesebben a legkor folyamatait, amely folyamatokhatast gyakorolnak a legkor also terneszere,aihol az ember esaz egesz ,elovwhigel. Ez a terreszez egesz }.6gkor mereteihez csekelynek tunik.,. hiszen az emberkb. 5500-56'00 mes magassagig tud huzamosabb ideig tartozkodnl, feliebb a ritka Ievego ezt esak kiUonieges

at a bolyg,okozIDteranya:gaba,

.3.

legkor hatasa t,eMt csak

kortihn.enyek ko,zolt e.shosszaseklunatizeledas

utan teszi ~ehet6've.

7

1.3.

A meteorolegiai ,suga.rzastan

1.1.1. A napsugarzlis a/apia;
A Nap sugarzasi energiaja minden legkori folyamat forrasa. A Nap sugarzasa es a Fold-Iegkor rendszer kisugarzasanak kulonbsegem a sugarzasi egyenleg hatar zza meg a Foldunkon a homerseklet es a fbldrajzi eloszlasa hozza letre az altalanos legkori cirkulaciot igy valik a napsugarzas az idojaras kormanyzojava, Minden test amelynek homerseklete az abszolut a °C felett van sugarzast bocsat ki, A Nap belsejeben 20-50 millie °C-on es igen nagy nyomason atommagreakcie zejlik le, amelynek soran a Nap tomegen k 98%-,at kitevd H atomjai Heatenaokka alaknlnakat. A folyarnat soran felszabadulo energiaszorodases atalaknlas utan jute! a Nap' 6000' DC-oS felszinere, ahonnan elektromagneses sugarzas formajaban tavozik a vilagurbe, Az elektromagneses sugarzas minden iranyban terjed haladasahoz nines szuksege kozvetito kozegre, hoenergiava viszont csak anyagi reszecskek jelenleteben alakul at, igy energiaatadas is csak ilyen kozegben jatszodhat Ie. Az elektrornagneses sugarzas egesz tartomanya, teljes spektruma csaknem valtozatlanuleri el a Iegkor kfilso hatarat, amelyet a napallandoval fejezunk ki. Napallandon an a sugarzasi energist e.rtjltik, amely a kozepes Nap - FOld tavclsag eseten a legkor ktllso hetaran a sugarzasra meroleges egysegnyi keresatmetszeten idoegyseg alattathalad. Letezik anyagi reszecskek kozvetitesevel erkez.o un. korpuluszkularls sugarzas is, de mennyisege j elentektelen, A kUlonbozo hullamhosszusagu sugarzas altal szallitott energiamennyiseg killonbozo. A FOld k:tilso hatarara erkezo sugarzas hullamhossza es energiatartalma kozotti osszefugges grafikus abrazolasa folyamatos 1 futasu mig a Fold felszinen eszlelheto ugyanezen kapcsoJat abrazolasakor bemelyedesek t talalunk, arnelyek jelzik az energiacsokkenes tenyet. Ez azt jelenti, hogy bizonyos hullamhosszu sug8I7_..as eseteben aIegkornek elnyelesi savjai vannak. A legkor altalatengedettes igy a felszinre jute [ovid hullarmi sugarzastl a felszin elnyeli, a I.atharo tartomanyha erke.zo sugarzastpedig visszaveri, Az elnyelt sugarzasa felszin moIekuUli reven hemozgassa, azaz hove alakul, amely hot a felszla a levegonek Mad. 'i:gy afelszines a legkor elektromagncses sugarzast kibocsato kozegge valik, amely hosszu hullamu sugarzas formajaban jelenik meg. Ezen sugarzasnak egy reszet a levegoben levo vizg6z es Ol elnyeli, mas resze pedig a vilagfir fele tavozik, A Napbol erkezo rovidhullamu sugarzast a legkor jot atengedi, mig a foldfelszin hosszuhullamu sugarzasaval szemben a legkor nagyrnertekben elnyelokepes, Ez utobbi hatast nevezzuk iiveghazbatasnak, arnely hatas kovetkezteben biztesitott a 15°C-os atlagos foldfelszlni hemerseklet, A kUlonbozo, fdldrajizi szelessegeket tekintve a be- es kisugru-zast meghatarozo tenyezok (napsugarak beesesi szdge nappal hossza, felhozetmennyisege, v~zg{iz1[artalom, domborzati viszonyok stb.) tag hatarok kozott mozognak. Azt mondhatjuk, hogy az aIacsonyabb szelessegeken a foldfelsztn es a legkor tobb energiat nyel cl, mint amennyit kisugarzasa altal veszit a magasabb szelessegeken pedig a veszteseg rnindig nagyobb, mint a bevetel. 01yan energiaeloszlas jon tehat Ietre arnely az alacsonyabb szelessegeken felmelegede t (hoenergia felhalmozodast), a magasabb szelessegeken pedig Iehtile t (energia fogyast) idezne elo. A valosagban azon er:S nagy, az Egyenlitote! a polusok fele iranyulo szakadatlan hOsz3.llit6 folyamat jatszodik le amely biztositja a kulonbozQ toldrajzi szelessegck tcrmeszetes periodusai magukban foglalo eghajlatanak alland6sagat. A ki-es besugarzas arAnyat nevezzuk a legkor bohaztartasanak.

.t
~

8

1.1.2. A napsugands .tigkori .utja
A legkor ktHso hatar.ara erkezo sugarzasmennyiseg nem jut le teljes egeszeben a F,oM felszinere, men a ~egkorben vale atha1adasa soran vesztesegek ,erik.[gy beszelhenmk ,cloyelodesriil. sz,or6dasl'lol,. es ViSsz3.v,erode-srol. Ezen fofyamatok ervenyre jutasanak merteke don~6en a napsngarzas USgkori utjanak hesszatol ffigg. A legkoron athalado napsugarzas egy reszet a levego alkotnelemei elnyelik, Az 0) a l.egrijvidebb hulbinlhosszU UV sugarskat nyeli el, megvedve az ,1516vnagot a karos sugarzastol, illetoleg megbatarozva az elnyeles szinterenek (30-60 km) homersekJ.eti viszonyait. A vizgoz es a C02. az infr~vor:os sugarekar nyelik el reszben, tovabbi a felhozet, a por es egyeb szennyezo anyagok iiltali elnyeles is jelen~os...A legkor a rovidhuniimu napsugarzas eseteben szelektiv elnyelo, mig a hosszUhulhimu sug.arzas eseteben a sugarzas nagyobb trutomanya nyelodik el, .()ss~essegeben a nspsugarzas kb. .15%-at nyel6dik eta. legkorben. A Iegkoron athalado napsugarzas masik reszet aIevegf molekulai is szennyeze anyagai elteritik, szetsz6rjak. Ezt a sugarzastes vagy ,di.fI'lizsuganasoak nevezztik. Miadez kb ..7% veszteseget jelent, Je.Wentosege abhan all, bogy ez altal olyan helyekre is eljut a sugarzas ahova direkt kozvetlenul at. Napb61erkezo sugarak nem mdnak behatolni (no,v,enyiiUomany belseje, amyekos terulet, epuletek belsetere, sib . ). Abban az esetben, haa sugarzas hullamhesszaaal nagyobb szemnagysagUi felhOelembe. vagy szennyezo reszecskebe litkozik,. akker visszaverodest - reflexiet szenved, Ez kb. 30 %-os veszteseg. igy elmondhat6, bogy a legkoronailialad6 napsugarzas a Fold felszinet elerve a Iegkor kills6 hatanm athaIad6 sugarzashoz kepest tobb, mint 50%-.08 veszteseget szenved, A fdldfelsztnre erve teny~eges dir.ekt es diffilz sugarzas 3. besuganasiDszola.cio" A felszi_ntelero sugilrzllsazonban nem forditcdlk ~djes mert,6kbena.tal:aj es ezen keeesztul a levego felmelegltesere, ugyanis a tala] felszinerol vale visszaverodes iUetoleg a felszfn vizszintessel bezart szdge an befomyasoljla. A felszfn minosege a visszaverodest igen tag hatarok kozott befolyasolja .. A legnagyobb visszavero kepesseg,c (albedo) ajregfelszfnek es a fiataJ, Criss hOfelszinnek van, legcsekelyebb pedig a vtzfelszIneke. Jelestosebb a visszaverese a novenyzettel boritott felszfnnek, mint a csupasz talajnak, iUetoleg a talajokon belul a nedves talaj albedejanagyobb, mint a szaraz. ta]iajoke. A besugarzas merteke dontoen _ . a nepsugarak - beesesi sz····g'e'to"I. .seg· n 1 sug am' ya13. _ . .. _ _ ftig·g --.11 - - --- - - - _0 _ .• Egy. _ _yO su -- c- .•' 'b mereleges beesesekor tudjaa. legjobban felmelegtteni afelszfns, kisebb beesesi szog eseten ngyanezen egysegnyi sugamyab\b hatasa nagy,obb felszfnen oszlik el, kove&ezesk"eppena felszinkevesbe melegszik fel az elebbi esethez kepest, A felszln domborzati viszonyai, a lejt6k bajlasszoge, a l!ejt6k hajlilsszoge es egtaji. Inmyitottsaga is befolyasolja a nap beesesi szaget az EgyenHt,6t61 va16 IavoWsag mellen, Ha nem merfilegesen erke.lik. a sugarz!is, ekkor egysegny] sil( feluletre kevesebb sugarzas jut, .mint abban az esetben, amikor a feIsziin a sugarzas iitanya. fel6 a vizszintessel szeget .lar be. M~ndez azonban nemegyenertekf azzaIj a besugarzassal, am.elyet a mas fOJdr~izii szelessegen ugyanez az egysegnyi feUUetvizsziintes esetben kap.,.ugyanis a.besugarzas id6tartama is befoly,asolja a besugarzas intenzwtasat. A besugarzas koy,etk:ezteben felmelegedett felszin szinten sugaI7.ast boesat ki, ez a kisoga.nas-radiacio .. Ez hesszehullam suga:rzas.,arndynek. egy reszet a legkorbe.n 1,evo. vizgoz, [elha es CO2 elnyeli es visszasugarozza a Foldre, A Fmdazon reszein, ahol eresa besugarzas, ott iltaiaban at kisugarzas is eroteljesebb. Ez parosulhat azzal, hogy a levegoben a villtoz6 mennyisegben jelenleve vizgoz sugarzas elnyelese kisebb, ennek ko:vetkezteben31 felszin es a Ievegf lehulese erotdjesebb lesz (pl.: sivatagokban) A vizg6z nagyobb jelenlete a Iegkorben (parassag borultsag) mindig je~entosebb sugarzaselnyelessel j,ar., fgy pl.: az ejlszakai Iehfiles a derult helyzetekhez kepest csekelyebb lesz ... nneka tenynek nagyon fontos E je]entosege van a. mezogazdasag szamar.a ..

.-J.

9

' ,
..
=,

:~

1.4.. A levego h.oforgalma

1,.4.1. A1elsz[n is a lel'e.{f:{f/eimelegedise is 'eh,u1ise
A Ieveg6 felmelegedese nem kozvedenii~•.haaem a talajfelszin kozvetitesevd jatszedik Ie..A IegkOf a. rovidhulhimu napsugaezast jol atengedi, ameljet a talaJFelszf:n elnyel, A talajbana ho vezetes Utjan terjed oly modoD_. bogy a. napsugarzAsaltaI felmelegftetttalajfdszfnmind'obb hoenergi:ival renddkezo ,anyag-hot ad ,at a hidegebb, atalajfelszm fdetd ~egtemek. Ez a bo,yezdes. A kozvetlemil a felszin felett Ievo l.evego, ettol felmelegedik es kitagul, komyezetenel konny,ebb Iesz, es felemelkedik. Ez ,egy fUggoteges cserearsmlas kia~akulasahoz vezet, amely a homersekleti .kiilonbsegek fenn81bisaig zajHk. Ez a kODvekcio. Ugyanezen cserearamlas horizontalisan lejatsz6d6 folyamatat, vagyis a ldll,ijnbo'7Jo homersekJeru levego tOmegek a felszainel megegyezo iran.yti a.thelyezodeset ad.vekei6nak hlvjuk. A Fold. ifelszine8 fUjo szelofV,eny~o mozgasokkal tartja mozgasban azalse legreteget, Eza turhuleDccia. Ezeka legmczgasok bilztosftjak~ bogy az alacsonyabb es magasabb legterek kozotti hornersekleti kiilOnbo21osegek kiegyenlitddjenek, iUeto,[eg abba az iranyba hassanak ..A sugarzasnek ,8 levego felmelegedese szempontjab61 nines nagy jelentosege, az ejszakai lehulest viszont a kisugamis idezi elo. A kisngarzas soran a felszinh6t veszat es ~ebuti a felette levQ legreteget A cserearamlas nem indtd meg, mert a hideg Ievego, a talaj kozeleben

mated.
Foldiink felszinet nagyobb reszben oceanok. tengeeek, kisebbreszben sz3rnzfc:Udekalk.otj3k. A ket egymast61 eher,6 ,any.a.g h6kapacilasakulonboz6, igy mas-mas kozvdito kozeg esetena .felette l,evo Ievegd felmelegedese es lehiilese szempontjab61 j:elentos modasulasok adodnak .. (A hoimpa.,ci.tasaz az energiamennyiseg amely az iUeto anya.g 1 em3 b.~r£ogatRna:k. t °C-os homerseklet emelesehez sznkseges.) Atalaj hokapacitasat azsnyag] mlnoseg. a szerkezet mellett dontoen a nedvesseg es Ievegetartalom beioWyasoljla. igy eriliet6, a.helyrOl.-helyre vale va~tozatos merteke, iUetoleg a szarazfbld es a tenger felmelegedesenek eltero. merteke ..A ~ett:o, kozott~ homersekletktiloobseg viisszavezethetoaz metD felszinsugarzas visszavero kJepessegere is. A szarazro·ldek albedeja az ev foly.anum a novennyel val6 fedettseg annak hianya idoszakai illeteleg a heval boritoUsag id6szakai valtozasa mian 20..60%,.,os hatarok kozott mozog, mig a tengerek, 6ceanok esetebenaz egeszevlben lO% k6riUi. A napsugarzas elnyelese s~empontjab61 is elter a ketfele anyag, ugyanis a talajba csak nehilly mJIlim.eterig hatol be a napsugarzas,a tengereknel pedig 200 ..300 m melysegig tartazelayeles. A talajban csak hovezetessel es lassen Wrlenika hoenergia atadasa, ndg a tengerek esetebena turbnlens aramlasl rendszer reveninienziv energiaszalfftas valosul meg. Mindezekbol ko,ve&ezik, hogy a tarolthoenergia s2!emponljabo,lelter;o energia viszonyok alakulaak ki..A tengerek es nagy Ititerjedesu aI.I6vizek felett a l,ev,ego .b.omerseklet,enek napi es evi ingasa kisebb.mint a. s.wa.zlcUdek fe~ett. Ez a tendencia mumtkozik meg abban is, amikor a sz3rnzfd~don helm a. tengerektol vale tavors.igruggveny6ben vizsgaljuk a. Ievego h6merseklebSt. Eza modosJto hams az eghajlet alakitasabanjelentos szerepetjatszik, A felszfn felmelegedese altaI a Ievego homerseklete valtozik, es ez a valtozas a legkorben 2000-2500 m-es magassagig felhatol. A homerseklet magassaggaI vale valtozaslit a levego fiiggOl,eges homersekleti gradlense mutatja,amely atlagosan. 0,56 °CIIOOm. A Jevegf fel es Iearamlasaker a. gazto.rvenyek erveny,estnnek. A levego fei.emeWke·desekor iterjed a kisebb k nyomas miatt, A folyamatboz hore van sziikseg,ameIyet sajat magat61 veve bocserementes,. adiiabatikus b,6v:iltoz9sr,61 beszelunk. Lenyeges a fel- es learamlas eseteben a levegd relativ paretartalma. Ha a felemelkedes ko.zben a levego nem er.w el a l.oO%-os kliszobot,. akkor 10

,

J 'i

J,~
I

;~

10

°cn 00

m a homersekleti gradiens, a b6vaWtozasszdmz adiabatikus .. Ez a foly.amat mindaddig tart, .amwgaz emelkedes SOIlDt am Oo,%-os kUszobert6ket el nem lerjiik, vagyis a parolgasra felhasznal! h6 ezek utan felszabadulva a homerseldet csckkenest .t70gl13 mersekelni, Ekkor

ugyams a gradiens 0.5;°e/IOO m lesz, Ez a nedves adiabatikus h6va!tozas esete,
Az igyidalakuI6 Iegretegzodes tobbfele is lehet. Stabilis, labms,indiftiercDsesinverz ': ·'11·· . ototkfilonoozt- _. WH'. meg... ·et~·"'i'llr .- .I ega ap __.. _ . _. _ Stabilis » h;gaUapot,amikor a fdszaU6 levego szaraz adiabatikushovaltozas utjan 1 (len 00 m homerseklelcsok:kJenest szenved. A k,omyezo, aU6 leveg'o homerse.ldetigradiense viszont csak 0,,56 (lC/IOO m, vagyis komyezetehez kepest egyn:b,klegecbb a. felaramlo levegf .. akkor ugyanis a ilielaramlas fokozodasa, kiteljesedese feM tolodik el a folyamat, es a 100%-0.5 relativ nedvessegi kfiszObertek elerese utan megindul a
mint a kornyezeteben

A nagyobb fajsUly miatt a felaeamlas .leall .. Labi/is a ~egaUapot akkor, haaz emelkedf

.an6 levegde,

levego homersekleti valtozasa csekelyebb,

fdhokepz6des. Indifferens a legallapot,
gradiense megegyezik,

ha a

mozg.o es a k:omyezet,eben AllIo ~ev,eg6 homersekletm

lnverzios aWegaHapotakkor,ba a hOmerse~ld.et a magassaggal nemcsokken, haaem novekszik, A stabilis h!ganapot sze.~soseges formaja. f61eg ejszaka alakul ki a gyorsanlehelt felszin felett
a hemerseklet alacsonyabb mint alacsonyabb magassagokben ..

I,
r
~

Gyakeri, bogy hideg tengeraramlasok felen jon 16b1eez a helyzet. (HajinaU, vagy tdszin k:o.zeU inverzie.) Letezik magassagi inverzi6 •. amely .aJ rnelyebben fek.vo terUletek csokkene besug~lZasa, vagy kod miatti alacsonyabb ]eghomerst;kWete mellen a. rnagasabb teruWeteken, pl.: hegyvideken a besugarzas eros ebb volta [eVen magasabb homerseklet kialakuhlsaban nyilv.anul meg.

1.4.2. A .IIiimersiklet nap; is iP.ija.r;tisa
~evego homersekWetenek alakulasa a besugarzastol fUgg. A besugarzas merteket a FOld tenge.lye IWrii.'li/orgaslJ. mint nspi vrutrozas. ,es a .F,o.ld N.ap konlli kerin,gese, mint eves valtnzas hatareesa meg ..Egy adott napon be~tll abe- es kisug3m\s .arany.a.szabja meg 3. felszfn
A felmelegedesen kereszml 3. levego felmelegedesenek es lehulesenek pillanatnyi merteket, Ez magyarazza alevegd homersekletenek vizszintes ininyu viiUozasat A homerseklet napi ing.asa ·egy periodikus folyamat, amely a be- eskisugarzas 6rvenyr,e jumsa a[apjAn alakul ki, A homerseklet napi valtozasa 'egy szabalyos huilamvomdatot mutat, Ez a hullamvonulataanal szebalyosabb, minet akadalytaIanabbui ,ervenyesUl 3. ki- es besugarzas. Minden zav,ar6 hams (felhovel fedettseg, hideg levego betorese, stb.) ezt a huUamvonulatot Jankilsabba,. vagy toredezene teheti. Azingas merteke a kO:Uinbtizofo~d:rajzj szelessegeken es ktilOnbozo evszakokban eltemekegymasto], A homerseklet evi jarasa szintenegy szabelyos Iefutasu hullamvenulat. A Fold tengelyferdesege miatt a FOld. a Nap kortiH keringese soran mindwg mas es mas teriUeten erkeznek merolegesen a Nap sugarai, Ezenhellamxonulat Jegmagasabbpomja a Iegmagasahh napalllassal mutat kapcsolatot, idoben azonban kb. egy honappal kesobb jelenikmega levegf

r~

..
r;
~!!
___

Wi

homer-sekl!ete eseteben. Van olyan terulete Foldilnkn.ek, aho~az ev soran ketszer is merolegesen sOt a Nap.,wgy ezeken a helyekena hullamvonulatnak ket maximums van. Az evi ingas merteke az Uld.6terUI,et tengereIdOI vale tavolsagaes tengerszint feletti magassaga
fiiggvenyeben

tag hatarok k02'lott mowg.

11

---,=== _=_.=._=. __=_ ..

_

__

""_ _

""

""' _

_ __._ _ .. "" __

-----------------------~-'~-M=.

,I
1.4.3. A tegkor hlfluiztartasa
A I.egkor hohaztarlasEI: esereben azenergia megmaradas ervenyesttl. A Fold - legkor rendszer a Naptol a rovidhuUamuelekbomos sugarzasa reven energmat kap, ezalakul .at azektiv felszinen hoenergiava. A rendszer energia bevetele atalakulasa is kiadasa szakadatlannl zaj16 folyamat, a Fold - legkor rendszer energetikailag egyensulyban levo zart rendszer. Az energiaforgalom a rcndszer homersekleteben nyilvanul meg. Ez a homerseklet csak a Fold egeszet tekintve allando, reszleteiben, foldrajzi eloszlasaban vannak jelentos elteresek. A kGlonbozo foldrajzi helyeken, a nap mas-mas idoszakaban illetoleg a kiilonbozo evszakokban az elobb vazolt napi es evi be- es kisugarzasi peri6dusok szerint alakul az energia bevetel kiadas, es azenergia tarozodasa, Osszessegeben elmondhato, hogy a 38° szelessegi korig bevereUet. a 38° szelessegtol a sarkekig kiadassal zand a hohaztartas. A ki- es besugarzasb61 eredo teruleti kiUonbozoseget a nagy foldi legkorzes,a. legkorben lezajil6 globalis meretu . nyag- es energiatranszport a folyamato1c egyenlttik ki. Egy adott konkret terilleten egy nap, egy hosszabb idoszak (pl.: tenyeszidoszak vagy egy ev folyaman realizalodo hohaztartasi jellemzok alapvetoen az ad tt hely elOvihiga Ietenek, fejlodesenek, szaporodasanak felteteleit hatarozzak meg.

III

1
@l.

:1
I

I

, ,

1.. . 5

.A levego mozgasjelensege]

1...5.1. A legnyomas
A tevegomolekulakra hat a nehezsegi era es a centnfugiilis ero. A ket ero 36.000 km . magassagban egyenlo egymassal, fgy az alatta levo terreszben a nehezsegi ero a rneghatarozo. A levegomolekulak elrendezfideseben szerepet jatszik a gdz jeszitiJ ereje, megakadalyozva ezzel azt hogy a levegomolekulak csak a Fold felszinen siiriisodjenek. Az egymason elhelyezkedf levege molekulak sajat sulyukkal nyomjak az alattuk Ievoket, a felszint a felette ievo levegomolekulak osszessege nyomja. A levego Wmege a nehezsegi ero hatasara tehat nyomoer,ot gyakorol a testekre, ennek feluletegysegre hat6 ,erteket nevezzuk legnyomasnak. Mertekenek meghatarozasahoz Torricelli hlres kisedete adja az alapot: a 760 mm magassagU, egysegnyi keresztmetszetu O°C-os higanyoszlop ugyanolyan nyomast gyakorol, mint a levego a higannyal telt edenyben minden egysegnyi keresztmetszetre, Mertekegysege 760 Hg mm=l atm=1013,25 mb a 45° szelessegen a tenger szintjen. . A legnyomas a magassaggal valtozik, hiszen a magassaggal egyre kevesebb lev gdmolekula nyomasaval ken szamolnunk, Az alacsonyabb legretegekben gyorsabb, mfg a magasabb legretegekben lassabb a. Iegnyomas csokkenese. A valtozas merteket a fOldfelszini bomerseklet is befolyasolja, ahol ugyanis magasak. a felszin homersekleti ertekei, ott a
i.
I

Mgnyomas valtozasa csekelyebb ·es fordttva, A h~gnyomasnak napi es evi jamsa. van,
Szaba~yos. napi jarasr61 beszeUinkakkor, amikor nines egyattalan zavaro hatas a

,I

1egkor

allapotat illetoen, Ebben az esetben a legnyomas kit maximummal (IOh, 22h) es ket minimummal (04h, 16h) jellemezheto. A napkozbeni legkori helyzet valtozasa ezt
modosithatja, ilyenkor szoktak napi valtozasrol beszelni. Okkent a Ievege hdmersekletenek valtozasa, a levego fUggolege mozgasa, a paratartalorn es a legaramlasok athelyezodese veendf figyelembe. Ha a Fold felszine homogen volna, illetoleg a felszln mentes volna a szintkulonbsegektol, akkor a legnyomas egyenletes valtozasa allna fenn. Ebb61 kovetkezoen a legnyomas teruleti eloszlasat a ktUon:bozol felszinek feletti dtero homersekleru Ievegeeleszlasa, illet6lega felszfn jelentos szintknlonbsegei befolyasoljak. A Iegnyomasvaltozas k.ifejezesere a leguyomasi gradiens szolgal, amcly ez izobarokra (azonos legnyomasu helyeket osszekoto

12 J

~-----------------------------=~==========================~~

kepzeletbeli vonal) rneroleges, es a magas nyemas felol az alacsony fide rnutat, .Az.fgy kialakuIt legnyomas eloszlas az izob:irtirkepekent.eheto szemleletesse, Jenem~on:e1yzet az, aroikoraz irobarokkorkorosen teruleteket fognak kozre, Ezek jellegzetes Mgnyomaskepzodmenyek, amelyek belseje {eM csokken alegnyornas, az a IcikJOD', arnelyik esetben a Mgnyomas novekszik a belseje fele, az az an.ticiklon.

es

l.S.2~ A levegffmozga,'ill
A ~evego vlzszintes itaoyn. elmozdalasa a .sZIU., ,amelyet az azonos szmten kmalaJruUh;gnyomas kfiloobseg hoz Iene. Abb61az ,aiapesetb51 kell k.iindulni. hogy az izobarfeluletek nem parlluzamosak a fOM:felszinnet Mindez abbol ad6dik" bogy a ldUonbozo felszinek elterli felmelegedeset kovetden a felszfn feletti levego is eltero homersekletti lesz, tehat lesznek kitagultabb.alacsony MgnyoR18su., meleg ,esosszehtizodottabb. magasabb legnyomasu. bideg teruletek. Az izoMrfe.l.iUetekn.el a nehezsegi eroa levego feszito erejevel tart. egyeasulyt, hill. azonban ezek szoget zarnak 'be egymassal (nem a felszin_ne1 valo izobarfeIiilet parbuzamossag eseteben), akkorazok eredoje mar nem zeros. 19y megiadul a szel az izobarfelUlet men ten a nyoma.o;lgradieD..<\ icinyaha.. A kialakuM szel termeszetesen nem egyorunagaban esak horizon:UiHsan eJo jelenseg, hanem egy cserearemlas resze lesz, nagyobb meolietekbenpedig egycirkulacies rendszer alkoto reszeve vaHk.. A szet ~ranyaval es sebessegevel jeUemezheto .. A szel iranya mindigaz az wr.arry, ahonnet a szel fUji. Ez tulajdonkeppen anyomasi gradiens iranya, de mivel Foldiink nyugatrol keletre forog, a szel ifanyaIa is bat a kit6rito vagy Coriolis era,. amely minden mozgastazeszaki felgijm'bon jobb, a deU feltekenbal k6z fele tern lei. A zart. iz..obarok eseteben a centrifugaIis ero hatasa ellentetes ininyti: lesz, mint a nyomasi gradiens iranya, A haromero eredmenye](;eppen az e"szaki felgombon az .oramutat6 jarnsaval ellentetes, a k6zeppont fete ininyulo spiralis mozgas jon .Wetre ciklonban ...Azanticiklon a eseteben az .oraDlutat6 jarasaval ellentetes, a. .kozippontb6lkifele iranyul6 spiraUs mozgas tapasztalhat6 .. A sum ininyat a ta.lajfelszin legyenetlensegei befoly.asoljak a sUrJ.6das reVeR. A suI. sebesseget mls vagy kmls szoktak megadni. Muszer bianyaban legy W1fokozasot megkUlonbij,zteto. un, Beaufor.t .skQ/at basmMnak. ,amemy skii:la:. a sz61el1lJsseg es a tereptargyakra gyakorolt hataskozotti kapcsolat meg6gyelesen alapszik .. A kilonbozo minosegO. felszinek es felszlni farmak felett kozott jdentos szelsehesseg ,dteresekablkulnak: ki, Az o,sszeszfikillov,olgyekbencsatomahabis. szelsebesseg nij,vekedest, azokat elhagyva tiigabb terrreszr;e erve a szelsebesseg csOkkenesttapasztalunk. A szelsebesseg napi es evi jarasa jeUemzol egy adott foldrajzi helyen, A szarazfoldek eseteben a 13 ora kormi maximalis es az ejfel koriili mjnimalis szelsebesseg a jeUemz6. Tengerek feletta [olyamat forditottan ervenyesUl. Az e-vi jlitasban ilyenfajta szabaJlyossag nines. de a FOldegeszet tekintve vannak ismetlodo, irany(r,es eliossegu szelek, Termeszetesen a levego mozgasa soran nem csak vfzszintes ircinyu legmozgdsok vannak, hanem megjjgye.llietoek. olyan helyzetek, amikor hataro21ott fijggo~eges iranyU h!g,aramhisok jutnak szerephez. Osszessegeben .31. vizszintes es ruggoleges ir.anyu mozgasok aUand6 kombimicioi revea cgy vizsgalt Ievegoreszeeske szab.<ilyt.a~an> sekszorr ininyvaltoztatasok sorozal:an keresztul gorbe vonalon mozog 32. ervenyre juto hometsekleti, sfuiJsegi es nyomasi viszonyok filggveny,6ben .. A Cdszln.eltero fe.lmelegedese - amely a felszin ktilonbozi) anyagainsk kiilOnbozo hotan:i tulajdonsagait,OW,a. Jelszinnek kUlonbozQ novenyzdtel valo boritottsagalol, stb. fugg - azt eredmenyezi, hogy komyezetehezkepest. kisebb Iesz es megindul. a feMramlas. Hz a kODvektiv fe'laramias esete, ameIynek soran, ezzel egyidej,:ulegegy kompenz.ad6s mozgas ES ltiaiakul. Ebben az esetben beszelUoik a kouvektlv cdlfu:6t A ]Ievego emelkedeset a terep egyeneden volta is doide.zheti. ilyen. esetben (fiHeg domb es begyvid.eloen) az orografikus akadalyok okezta olrografikusfeliramlasr.61 besuUink. Az akadalyokon val.o tUljutlis. ulan

e5

l

13

learamlo mozgas a jellemzo. Gyakori az a jelenseg is, amikor a talajkozeli surlodas, vagy a kUlonbozQ homersekleru talajkozeli Ievegoretegek felett mozg6 levegoervenylo mozgast vegez, eza, turbulencia (pl.: meleg talaj felett hideg levegd aramlasakor), Xtilonbozo, hOmersekletii es surusegu levegotomegek tabilkozasakor is fellepnek fiiggoleges legmozgasok, ugyanis a hidegebb, sfuUbb levegotomeg felaramlasra kenyszeriti a melegebb, ritkabb Ievegot, Nem ritka az sem.amikor a nagy nyomasu kepzodmenyekben hatarozott learamlasok tapasztalhatok. Ket kUlonbozo tulajdon agu levego egymassal ellentetes iranyU vizszintes mozgasa soran a hatarolo feluletek menten hullammozgas, fel es learamlasok egymasutanja figyelheto meg.

.'
tr
t
I~

1.53. A Nagy Fiild; Legkorzes
A Fold felszinen a levegd homerseldete egyenletlen eloszlasu, az EgyenHtotol. a sarkok fele folyamatosan csokken. A kevesebh besugarzasban reszesiilo sarki tentletek homerseklete nem csokken es a.nagyobb besugarzasban reszestilo egyenlitoi teruletek homerseklete nern novekszik. Ez a. h lyzet c ak ugy allhat fenn evmilliok ota, ha az gyenlito es a sarkvidekek kozott szakadatlanul legtorneg es ennek soran hokicserelodes zajlik, Ez a folyamat az A cirkulacios folyamatot a FOld felszinenek inhomogenitasa es a Fold forgasa is befolyasolja, Az Egyenlito menten kialakult egy trllpusi alacsony oyomasu OV 1. A 30 0 szelessegi kor men~negy sZllbtropusi. magas nyomasu. ov2• A 60° szelessegi kor menten Ismet egy szubpo)aris alacsony oyomasu ovl. Asarkok videk.eo. magas oyomas uml~odik4. Ezen ovek kozott szakadatlan aramlas zajlik le amely aramlasokat az egyenlotlen l' gnyomaseloszlas, a Fold forgasa, es a Coriolis era befolyasol. Letrejott a passut, a nyugati. es sarki szelek z.6naja. A zonak kozott folyamatos a legtomegaramlas, mig a z6nak belseje, .mint egy cella mukodik, A tropusi, passzat szelek cellaiabol meleg levego helyezodik at a cirkulacios cellaba, ahol a nyugati szeleke a meghataroze szerep, mig a polaris, sarki szelek cellajabol hideg levego helyezodik at a cirkulacios cellaba, A cirkulacios cellabantehat e]tero tulajdonsagu Iegtomegek talalkoznak, igy valosulhat meg a h6kicserelodes. A folyamat igen bonyolult, allando meglete meghatarozo jeUegu.

• '•. r'
if;;.

allalanos cirkulacio, a Nagy Fiild; Legkiirzes.


"'

."

'il' .
j
il. I ,,

a tala] kozeleb n oss.zeatambis es heves felaramlas a jellemzo, felho es csapadekkepzodes kisereteben
I

-

2 ahol learamlas tapasztalhato csapadekmentes helyzettel

a talaj kozeleben szetaramlassal kiserve szaraz, felho es

3

talalhato szinten felararnlasokkal kiserten, de ezek intenzitasa nem eri el az Egyenlfto

videken jelentkezn felaramlasok me.rteket
4az

ev folyaman a Nap .atlagosjarasa kovetkezteben - amely a tengelyferde FOld Nap'kijriili keringesebol ad6dik =ezek az ovek eltolodhatnak annak fUggvenyeben, hogy eppen hol esik
be napsugarzas merolegesen, vagyis a termikus egyenlit6 mennyire ter el a foldrajzi

Egyenlitotol A 30° es 60° szeless egi kor kozott a nyugati szelek a meghatarozoak, amelynek soran a levego nyugatr61 keletre mozog, Benne ciklonok esanticiklonok sora epill ki, amelynek soran a ciklonok eszakkeleti iranyu mozgasuk utanbeleolvadnak a 60° szelessegi kor videken taIaIhat6 alacsony nyomasu szubpolaris z6ruiba, mig az antieiklonok deli iranyba tartvan beleolvadnak a szubtropusi magas nyomasii zomiba. Az emlitett icgkorrub~pz5dmenyet kialakulasa es mozgasa soranaz eltero homers6kleru.es nedvessegtartalmu levego talalkozasa mellett a domborzat tagoltsag~ annak a mozgasukat befolyasolo hatasa is fontos szerephez jut.

14

Sajatos k6pet mutat a MODSZUDszell'cnducr" amely az alaesonyabb szelessegeken evente ketszer valtcztatja irany,h (Elo- es Hatso-Indiaban). Latszelag a Nagy Foldi .L6gkorZles\ol idegen rendszernek tUn:ik~ ezazonban csak a €elszintol 1-3 kmig terjed6 magassagban igaz, t:etjebba Nagy Fmdi Legkorzes megfelelo aga f:iij., A monszun ~eWena szarazfold feI6[ fUji es hideg, szaraz ~evegot szallit, mIg nyaron a tenger fe[61 fUj es meleg, paradlls~evegot jutt,at tovabb kiterjedt esfizeseket okozva a kontinensen, Ez a rendszer nern cserearamlasi alapon mukodik" hanem a Mgnyomasonalapufo zomilis sz61valtok evszakos eltolodasa soran a Nagy Fdldi Legl'::,orzes rendszer megnyilvanulasa I(bar a tenger es a szarazfo.ld legyenUSUen felmelegedese esazok botaro16 kip ssege kozdni ktUonbozoseg szerepet jatszik a folyamatban ).

1•.5.4~ A helyiszel'ek A Nagy HiMi ltgkorzes meghatfuiozQ, rendszeren belul ,3) felsztnek k{U,onbozosegeazonos besugarzas mellen is e~tello felmelegedest okoz. Ennek kovetkezteben gyakranalaknlnak ki Un. helyi szelek, amelyek viszonylag kis teruletre terje,dnek ki, de ott id.o,.I.egesen.jelen~os helyi aramlasi rendszert epftenek D. Ilyenek a parti szelek.a.begy-volgyi szelek, a COn.es a forgo viharok. Apa_rti. szel kialakulasat a. vizes a szarazfdld ,egyenloden felmelegedese es hotaroI6 kapacitasa eheresenek napi vwtozasa okozza, Nappa] a s.zarazfOld, "Hiel a ten_ger melegebb,


~W_

'.'

. -k _0 .. .-'-'.- - - il,.c. .,'., nan __ IS_.u ._ z __ ~. ~. g';' -a' Enne_ kovetkeztebee . a s,61" lranya egy . n.ap .lOlyama_, ketszer valtozik ugy, '- h o.y Rcppcal" _ a tenger feldl t6j a szarazf6Wd fde, ejjel pedig fordirva, Aparti. szel erossege es teruleti kiterjedese a viz es a szarazfdld kozotti napi bomersek~etkliWnbsegto] fiigg. Legjelentosebb a trepusokon ez a folyamat, mig a .hidegovben mgen. gyenge ez a mecheaizmus, A hegy,,:v1olgyi szel eseteben a lejto, alja es tcteje iC!ozotti besugarzasi kUlOnbozQseg indiljautjaraa cserearamlast nappal oIy medon, bogy a [ejto tetejen megindulo felaramhl_5 batasEira a lejtcn felfele legAra:nUas. indul meg. Ez a viUgyi szeJ. Ejj,ela. 1ejto aJJja.a melegebb, e.s az i11llet felszallo levego helyebe 3. hegyoldalakrel hidegebb, nehezebb levegoaramlik lefele, Ez a h!egyi .szet A fon az egyik legnagyobb helyi szel. Jelentos orografikus akadaly eseten az egyik oldalon a [.eveg6Celaramblsa, Iniga. masik oldalon aIearamlas Iesz 8. jellemzo .. A felaramlas soran a Wevego ~ehm,. felliokepz6des indul meg, majd csapadektevekenyseg tapasztalhato ..A hegyseg tu,loIdahira erve a levego learamlasakora levego melegedni kezd, a felhfizet feloszlik, a szel sebessege megerosodik. Ez abuko, vagy ron szel. Az indulas es ,erke2!eskozotti homersekletkUIonbseg a legtomeg altaID. legY'Dzott szintktilonhseg nagysagaval mutat kapcsolatot az "er).;;ezes" ja:v.ara.. P,6ldaul az Alpok esetebea a deli o,ldaJon megindulo felaramlas jel,entos es6zeseket okoz, az eszaki oldalon pediga learamlo [evego felhooszlate
l

hatasen tid a .megerosodo szel gyakran vezet a lavinak megrunduhisahoz.
A. fOITo, es mersekelt ovben gyakoriak az iin. forgovibarok. Abi6pusi teruleteken a legjellemzribb forgO. viharok a .tropusi ciklonok. (Del-Amerika eszaki partja elotta Karibi terse-gben bur.riklinnak, Delkelet-Azsia partjai menten. tajfunnak, esaz Indisi-eceaaon II Mauritius szlgetek videken ,orkinnak nevezik), IGo.zos vonasuk, hogy a tengere]; felett kepzodnek, atmerojilk 4~500 km, k,o.zeppontjukban igenalacsony nyomas-sal, amely nagy gradiens miatt eros 200-150 knllh sebe:ssegO szel uralkod6. .. A ko,zeppont fele tart6 Ieveg6 a kozepporu elerese elott. heves felaramlasba kezd, melynek son in eroteljes :tHhokepz6des es heves csapadektevekenyseg bontakozik ki, A magasban a levege szetaramlik, A eildon tengelyeben learamlas uralkodik itt a .tdhozet feloszlik, Az egesz legkori k.epzodmeny a folyamat soran 30-50 kmJh sebesseggel halad .. A mersekelt szelessegeken elOfoliduI6i6orgo,viharok a tomad6k Nagy homersekJeti k.UlOnbseggeW rendelkezo lev,egotOmegektabllkozasakor jonnek letre a magasabb legretegekben, de legy ~mcsersz.erii 50m - 2 k:m atmeroju, a felszin 'eIe keskenyedo kepziidmenye eleri a felszint is. A felszin elerese ko:rzeteben nagyon alae sony legnyomas alakul ki amelynek kovetkezteben eros sZlvohatas rep fel, A talaj m~nosegetol ·esa.kUlOnbozo tereptargyaktol fUggoen magaval
1

~I 15

ragadhat sok mindent hiszen a tolcser belsejeben 100-800 kmIh sebessegu forgoszel uralkodik, Ez a forgoszel is halad, mintegy 40-60 krn/h sebesseggel, egyhelyen csak nehany percigtartezkodik, befutou kb ..80-100 km-es iitja u.tan.ecsendesedik. Olyan helyeken aIakuJ ki a leggyakrabban, ahol kontinensnyi meretd eszak-deli ira nyu. hegylancok kozott akadalytalan a hideg es a.meleg Wevegokeveredese ... : szak-Amerika kozepso resze.) C

1.6.

A levegd nedvessegforgalma

.1.6.1. A /evego vizgozlorgalma A viz a levego legfontosabb nyomanyaga, mindharom fazisban jelen van a legkorben, amelynek szinte teljes mennyisege a troposzferaban talalhato. A levegoben leva viz allandoan halmazallapot-valtozasokon megy keresztul .. A legkorben [evo viz ddntoen (9'7.6%) legnemti fazisban van, ez a vizg6z. A vizg6z legkori rnennyisege tobb meroszammal is jellemezheto. Abszolut nedvessegrdl, vagy paratartalomrol akkor beszeltmk, amikor a terfogategysegnyi Ievegoben leva vizgfiz torneget hatarozzuk meg grammokban relatfv nedvessegrdl pedig akkor amikor azt hatarozzuk meg, hogy az adott homer ekleten a vizg6z t litesi ertekenek harry szazaleka van jelen a levegoben, Arro! van sz6 hogy a levegob n a homerseldet fuggvenyekem alakul a t,aroit vizgozmennyiseg, ameJyet maximalisan fel tud veoni a leveg6, ha ezt a hatart elerte a levego telitette valik, EZl a hdmersekletet nevezziikteUtesi bomersekletnek, v.a.gyharmatponmak A homerseklet emelkedesevel a. telitettseg foka is emelkedik, Szokas beszelni teUt&i bianyrol. amely alatt azt a vizg6zt ertjuk, amellyel egytltt az adott hcmerseklet n telitette valhat a leveg6. A levego telitettsegi allapota elere e utan (amely a vizgoz mennyisegenek novekedese, vagy a Ievego homersekletenek csokkenese soran kovetkezhet be) a leveg6 mar nem kepes az ossz s tarolt vizmennyiseget gozfazisban tartani megindul a cseppfolyos fazis lei al akulasa, Ha a. telitesi homerseklet O°C felett van akkor elerese utan a vizgoz amely a telftettseg mennyisegen feliil van a levegobencseppfolyos vlzze alakul, ha O°C alatt van (d.erpont)akkor a felesleges vizgozmennyisegjegkrist81yok formajflban valik ki, • gy vfzfelulet es a felette~evo levego kozou a homozgas kovetkezteben anyagaramlas folyik, Ha a viz terbol lep ki tobb molekula a levegobe, akkor parolgasrol ha mindez fordftva jatszodik le, akkor kondenzaciorol beszelnnk, Ha a ket folyamat dinamikus egyensulyba jut, akkor lesz telitett a levego. A parolgas folyamatahoz h6 szukseges. Az igy latszclag elveszitett ha - a Iatens he) - a legnemu viz c eppfolyossa alakulasakor felszabadul. Ez a felszabadulo h6 fek zi a felszallo legtornegek Iebuleset. (Ez a nedves adiabatikusho altozas folyamata.) A levegd paratartalmanak napies evi jarasa van. A nap fbly,aman a tartalom del komI a legnagyobb, es napfelkelte datt a legalaesonyabb, Az evies teruleti eloszlas szinten a h6mersek:let fuggvenye, kozepes szelessegeken a relativ paratartalom nyaron aJacsony, telen pedig magas. Az abszolUt paratartalom ennek a forditottjat mutatja. 1.6.2. Af_eJl,ifkipzifdis A legkorben lejatszodo kondenzacios folyamat a felh6kepzades alapja. A levego mindig tartalmaz valamennyi vfzg6zt ..A levego mozgasa (ernelkedes, felszinnel paehuzamosaramlas] vagy keveredese soran homerseklete megvaltozik, de eleriazt a telitesi homersekletet,amUwr a tovabbi hilles soraa a felesleges vizgoz kicsapodik. A kicsapodas a felszin kozeleben a novenyzeten, a ter ptargyakon vagy rnagan a talajon felszintel tavolodva pedjg a Ievegoben leveg6 aeroszol reszecskekre, az iin, kondenzacios .magva.kra tortenhet.. Ezek a kondenzacios 16

iii
magvak zomeben termeszetes eredetiiek, de lehet mesterseges ef1edetii is, tengerek felett dontoen natrium-klorid, szarazfdldek felett tidnyomoresztam:monium-szulfat Merefjik szerint lO-6,em. nagysaguak, fontos tulajdonsaguk az, hogy er'os nedvszlvo kepesseguek. A felhokep,zodesnek harom vaihozatat kuWnhozteljUk meg. Beszelnnk konvektiv, orografikuses fron.talis fdh6k,epz6desriSt A konvektiv felh6kcepz6des eseteben a felrnelegedettfoldfelszin feletr labilis legallapot jon letre, ezert megindul a felaramlas.amelynek soran a levego lehuJ. A te!it,6si hemerseklet ala tOli1ieno ~ovahb biUes ulan megkezdddik a kondenzacio. (Egy,enHtoi szelcsendes zona, mersekelt ovben, nyaron). Az orografikus felh6kepz6des eseteben az un:l~k:odo szel wr.anyira merolegesorografikus akadaIy azaramlo lev,eg6t felemelkedesre kenyszeritm. Ebben az esetben is az emelkedes soran a lev,ego lehiilese 155m kovetoen a kondenzacio kialakulasatnjan kep,z6dik a {elliozet (Alpok Ny, E eloter. Andok Ny ..oldala). Fro.ntalis feLhokepzodesrol akkor beszelunk, amikor ,egymast61 b6merseklet:eben es

""l.)1

t

nedvessegtartalmahan

eltero levegdtomegek talalkozasakor

a meleg levego emelkedesre

~enyszerfil. A levego fel,emdkedese soran kiafakul6 kondenzacies folyamat utjan kondenzacios magv.akonl.etrejov6 cseppfolyes 6s szilard halmazallapetu vinetfellu5elemeknek nevezzilk. A felheelemek -lOOC-ig megnemuesm.l.hillt cseppfolyos viz fo.rrmijahan vannak jelen ..-10°C es -40 °C ~ozott az elobb emlitett k6t fazis mellen megjelenik mar a szilard fazis is, mig -40 DC alanl felboelemek eseteben ismet csak ket fazisban talaljuk jelen a vizet Iegnemiies szilard fazisban, A kialakulb felhoelem meretei, es az azt magasba emeia eJlossege ko,zotti kapcsolat befolyasolja azt, bogy az adott felhdelem rnilyen magassagig, Uleto[eg mHyeo. homersekleti tartomanywg jut rei, meghatarezva ezzel a kialakule halmazallapotot, A felhoelemek Igen kicsiny merete miatt a v~zr,e vonatkoz6 fizikai torvenyek a foldfelszfnen tapasztaltakhoz kepest eltemek, Ha a. felhokepz6des a felszin kozeIeben alakul ki. akkor k6drcU beszeltmk, A kod a foWdfelszin eros kisugarzasa kovetkezt6ben felszin kozeli levego lehtilese SOlan keletkezik, Ez a kisugarzasi kad,. amely ej~d, iHetoleg a hajnali onikban. a Iegjellemzobb, Az eri>sen lehtilt fdszm fene meleg levego erkezese eseten is kialakulaatkod, ez azaramlisikod!, fOleg teli idoszakban jellemzea kialaknlasa, A felb6kepz6des soran kmonbozol szerkezeni es megjelenesu felh6fajtilk alaknlnak ki. Szokas felh6ket halmazallapotuk, k.epz6desi rnagassaguk, es amakJuk szerint megkillonboztetni .. HalmazaIlapotuk szerint lehetnek vizfelhok, smelyekbenjelentos a cseppfolyos viztartalom, lehetnekfin, vcgy,es halmazall.a.potufe~bok. amelyekben megjelenik a szilard fazis is, Ezek a felhOk jeUemzLk a kozepeses magas szelessegeken kepz6do felhoket, ugyanis ezeken a teruleteken a felhOk,epz6des szintjie meg nyaron is a negativ tartoffimyba esik, V,egOllehetnek jeglelho.k, amelyekben a szilard fazis a donto mennyisegli. 01J A veOJes nalmazdllapotu fielh6k tomorek sotetek nem engedikat.,.nacc . apsugat ... akat's e • csapadekotedaak, mig a jegfelhfik laza szerkezeniek es a nepsugarakatatengedik, '. Magassaguk szerint 2000 m ailaU. vannak azalacsoDysziDtu felbo~ 2000-6:000 m k1i,zoUkozepsziotii, 6000 m fdett pedig magas szintii felh6fi61 beszelunk. • Alakjuk szerint megkUlonbozt~t~ olyan felb6k:et, amelyeknek a vizszintes iranyU kiterjiedesUk nagyobb a ftiggokges kiteIjedestikho.z kepest, szerkezentk pedig vonalas, szalk:.as jeHegii.. Ezek a retegfe.ihok, vagy Stratus ok. Azok a felhok, amelyekneka fiiggoleges kiterjedesnk a nagyobb a vtzsziateshez kepest es szerkezetuk gomolyos, azok a gomol.yfeLbo~ vagy Cumulusok. (Azigen magasra felnyid6 teUlok a zivamneIhok) A ruggoleges es vizszintes .kiteIjed.esUkben kO'2el azonos kii.epitettseg-u felh6k a Nimbusok (esofelhok) ..A ket utobbi esetben 8. febiramIasok erossegere uta! a fUggoleges kiepitettseg merteke.

aramlas

c

c_

_

_

_

_

__

-.

~

__

~

~

~"'7'

..... 1.6.3. A csapadikk:epzlides
A h!gkor vizgoztartalmabol szarmazo folyekony vagy szil.ard halrnazallaponi, a 'foldfelszint elero vizet nevezzuk ,csapad.,cknak. Ez lehet {e]h6ben kepz6d6 hullo- vagy makrocsapadek (a csapadekok osszessegenek 95%~a), vagy felszlnen keletkez6 ltalaj: menti vagy mikrocsapadek la csapadekok ,osszessegenek 5%-a). Csapadek nem minden felb6b61 kepz6d~k. A felha alaknlasa es fejlodese soranaz apco felheelemeket sokaig tudja.lebegtetni a felaramle levege, a felhdelem keno me'rern megnovekedese utana, a lebeges elleneben meg rod indulni a.felszin fele, es ha kozben nem parolog el, akkor csapadekkent el a felszint, A kismeretu felhoelemek novekedesuk soran valnak csapadekelemekke, A kondenzacio saran nem jonnek letre nagy vizcseppek, de ezen cseppek osszefolyasa, koagukici6ja reven igen, AkfilOnbo·zo nagysagu cseppek esesi sebessege lctUonbo.zo, igy a nagyobb cseppek gyorsabb esesuk soran utolerik a kisebb, lassebban huU6 cseppeket, A koagulacic a legintenzivebb az un. vfzfdh6kben,. vagy meleg felhekben, ahol a g6zfazis mellett jdentos mennyisegl'i. cseppfolyos Cazisu viz is van.. Elsosorban az EgyenHt6 videkere jellemzoek ezek a felbok. A [egtobb felho azonban harem fazIsaUapoiuvizet tartalmaz ezek az un..vegyes felhok. j\z egyttn jelenlevf cseppfolyos es szilard fazisu felhoelemek kozott a telitettsegi goznyomas elterese miatt a vizcseppek paro~gasaval egyidejuleg a jegkristalyok felszinere valo kicsapcdas megy vegbe, A vizcseppek anyaga mintegy "atgozlUog" ajegkristalyokraes ezzel ajegkristalyok je,lentos tomeggyarapodasa val6sul meg. Ez a folyamat a -12°C koriiJi tartomanyhana legintenzfvebb.

ut

en

A novekedesiik miatra

klalakuh jegszemek esesi felh6bot Hullas kozben, a 0 DC-OS izotennat atlepve cseppfolyos fazisban erkezik a csapadek (eso). Ha leghomerseklet~ akkor a csapadek a szilard fazisii
kobvetoen,mtenzfv, nagy magassagba
-

sebessege megndvekszik, es kihuU a olvadas kovetkezik be, ,es Igy a talajra a felszin kozel6ben is 0 °Calatti a
-

lesz(havazas) .. heves felaramlasokal juto, es ott jelentos tomeggyarapodast elero jegszemek eseteben a kialakulo felhoelem a kihullas kezdetekor Iehet olyan nagy mer:etii es nagy esesi sebessegu, hogy meg pozitiv felszinkozeli homerseklet eseten sem olvad meg,es szilard

fazisban

A kiiionboz6csapadekokat Iehet halmazallapotuk, cseppmeretuk. vagy kr.isttilyalak.J;uk, hull(1.mk idotartarna, mennyisege,. es imenzitasa alapjan osztUyomL Acsapadekok keletkezese sokszor kothet6 bizonyos id6janisi helyzetekhez, iUetc{)legfelhotipusokhoz .. Ezek ismereteben becsulhetdek lesznek tevekenysegeik szempontjai ruggv,enyeoenaz adott
csapadek vagy negati vhatasai .. A hulle csapadek foldi eloszlasa mind idoben, mint terben nem fojytonos meteorolcgiai elem .. Inhomogenitasa sok teny,ezo egyuttes batasa kovetkezmenye, amely a kUlonbozo fonmiju, es anyagi minosegu felszmekelter6 mertekU. felmelegedeset koveto felaramlasok, es ta~al!koz6 legtOmegekathdyezodesenek szabalytalan ismeUod:ese kovetkezmenye. A folyamatot a besugarzas mertekenek hely,es id6bem nagyfoku valtozatossaga isbonyolnja .. Mindezek

en el a felszint

Gegeso).

ellenere a szarazt01'di es tengeri teriile,te1Qen a c.sapadekelosrlasnapi
mondhato,

kepe tipikusnak
voltamiatt a

A szarazfoldek

eseteben

a konvektiv

felhokepz6des

meghatarozo

csapadek maximuma delutanra ,csik. mig a minimuma a hajnali orilia. Az EgyenUto videken a legszabalyosabb ez a nap] menet, de a mersekela OV nyan Id6·szakaiban is gyakoriez a nap] j,aras. Atengerek eseteben a helyzet-forditott, ,ejj'eltapasztalhat6 a csapadek maximuma, mfg a minirnuma delutanra esik, A csapadek evi jarasa BI. besugarzas es a kfilOnbozo nedvessegtartalnni legtomegek mozgasa alaknlasa ruggvenye ..
A talajmenti vagy mikroesapadekok nem felhoben keletkeznek, hanem a talajk.ozeli legterben es magan a taIajon. A folyamat a talajk.ozeli Ieveg6 telitettsegl homersekleteafi valo lehulese reven alakul ki, a kondenzaci6pedig a talajon, vag)' a. talaj1kozeU tereptargyakon, novenyzeten jatszodik le, Harmat akkor jan letre,amikor a nap] homerseldeti ingas nagy es a relanv

18

paratartaloru is magas, A kisugarzast kovetoen a rossz h.ovezelo targyak kornyezetukhoz kepest jobban lehulnek, Igya Wevegofelesleges viztarralma ezeken 3. targyakon je!en~k meg vekony vizbevonat formajaoan. Szelcsendes. na.pfe~kdte koroH idoszak a ~egide,msabb a folyamat kialakulasa szempon'ljab61,am~kor a levego homerseklete a telitettsegi homerseklet alatt, de 0 °C felett van. Ha a tclitettsegi h.6merseklet 0 °c alan van, akkor a vtzbevonat helyett vekony jlegkrista~yokb61 ana bevonatalakul ki a talajlon es a tal~kozeU targyakon, Ez a d.er. A hsrmat nyaron, es kora ossz'e~, mig a der k€so lossZleW leI elejen jelentkezik, A es .zUzmara akkorfordul elo, amjkor az erosenleh(Ut talaifelszin fole melegebb, paradnsabb llevego aramlik, amely erintkezven 30°C alatti felszlnnel esa rajta h~.votargy.akkalrulteliteUe vaHk es jegkristalyokb61 ci1'l6tfiszeni kepz6dmenyek formajabankepez bevonatot.
l

),,6.4. A Fii.ld:'legkorr;endszerviZhdzlarttisa
A Fold teljes vfzkeszlete jelen van egyreszt kemiailag kotott formaban a koz,etekben esaz asvanyokban, masreszt folyekony halmazallapetban a hldroszferaban, mint globalis viztaroz6kban, a tengerekben, a szarazRUdi tavskban, foly6kban, szilard ba~mazaltlapotban a sarkvideki es magashegysegi h6- es jiegtakarokban, valamint tulnyom6reszt legnemf aJJapotban a Mgkorben. A nagyreszt vUa.g6ceanok. es tengerek,kisebb reszt szarazfOldek maguk, es viztaroz6ik parolgasa reven jut a v:fz. a legkorbe .. A szarazfoldek eseteben a parolgas 60-80%-a. a novenyek testen (mmspbcaci6) zajlik le a kozvetlen; a talajparolgas l~evalPo.nici6) ellott, A legkorbol. a tdho escsapadekh~pz6des m folyamata utjan csapadek fonml:j.iliban.jut vissza a viz a FoMlie .. A szarazf61dek eseteben egy resze a lefo[yas kovetkeztebea atengerek fele mozdul d. masik resze a talajba kernl, A h6 es }eg m.ennyiseg novekedesees csdkkenese szempontjabOJ a Icsapad6k.az olvadas, es az abh61 ldindu16Iefolyases parolgas jatszik szerepet a korforgalombaa, A vizmerleg be- es kiveteli oldala globalisan nezve megegyezik, helyrolhelyre es id6r,6~-id6re azonban jelentos eltereseket mutat, A teljes vizkeszlet k.orforgasat. IdUonboz~ iranyU es sebessegti halmezallepot valtozasokonacaeno szakadarlan rnozgasat bidroI.6giaiciklusnak nevezznk,

at

16.j~ A 11/1- ,is v.Zluir;tartas kapcsoiata ..
A 11.6-e8 vizhaztartasnak szores kapcsolatrendszere van. A talajban es a globilis vfztarozokban 1,6vovlznek a levegobe Yah) bekerulesehez.a parolgashez hoenergi.aravan sztikseg. A stilrazf61dek eseteben a. folyamathoz sztlkseges elparo~ogtathato vizmennyiseges lenergia nines egymassal aranyban, vagyis a rendelkezesre aU6bOenergia a rendelkezesre aH6 v~eszletnel tobb vizet tudna elparologtatni a FOld Iegtdbb teriUeten. ezert ezekben az esetekben apotenc:i.aHs paroIgasmil csekelyebb a Mnyleges parolgas. A sugarzasw egyenleg meghatarozta energiamennyiseg kijeUilli a potencialis parolgas felso haw.at Haa sugarzasienergia tobb viz. elparologtatasatteszi Iehet6ve. mint smit a vizbevetel lebet6ve tesz, akkor szaraz, ha pedig a vizbevetel megbaWadj,a potencialis parolgast, akkor a nedves eghaj[atro[besllelfulk. (Vizbevetdalatt a boUo csapadekot ,'6rtjiik.) Egy adott idoszakban feenallo ho~es vizh.aztartas egyuttese meghataroz6 a vizsgalt teritlet termeszetes no,v,enyt3ik:ar,oja,Mtalilban 6MvUaga elterjedese, fejlodese, szaporodasa es p11Odoktivitasa szempontjlab61. Ezek az ismeretek az slapjai annak, hogya kiilonbij,zo teruleteken a killonboz6 idoszakokben mUyen mezogazdasagitevekenyseg folytathato a keUo, mennylseg(l

es minosegu termeles elerese erdekebell ..

19

1.7. Az idojaras

1. 7.1. A .tegtomegek
Legtomegnek nevezzuk azt a nagy kiterjedesu nagy t' rfogani Ie -egomennyiseget, amely egyseges fizikai tulajdonsagu es ezen tulajdonsaga mozgasa soran hosszu idon at megorzodik, A Nap es a Fold egymashoz viszonyftott helyzetenek napi es evi alakulasa szabalyos idojarasi altozasok sorozatat hozza letre, A legtomegek mozgasukkal az elobb emlitett napi es evi valtozasokat sajat fizikai tulajdonsagaik hosszii ideig torteno megorzesevel leronthatjak vagy felerosithetik, Ebbol kovetkezoen a legtOmeg hatasa megitelesehez ismemi kell a legtomeg sztirmazasi helyet', hiszen fizikai tulajdonsagai a szarmazasi hely rutal meghatarozottak. Ismemi kell tovabba a mozgtis iranyat, hiszen kulonbozo teruletek fo~eerve egymasrahatas indul meg, amelynek soran az elert uj terulet idojarasa es a legtomeg eredeti fizikai sajatossagai esak erositest kapnak, igy a legtorneg hosszabb ideig kepes fennrnaradni, hatasat kifejteni, Ha egy adott heIy fole az evszakoknak megfelelo ottani egyensulyi homersekletnel hidegebb levego kerul, akkor termodinarnikai szempontb6l hideg legtomegriil, ba pedig az egyensUlyi hcmersekletnel melegebb levego kern! akkor meleg I.egtiimegrol beszelnnk, A hideg legtomeg at melegebb felsanfole erve anol hot vesz fel es felmelegszik. Ez a folyamat a talajkozeliretegekbena legintenzfvebb, a magasban viszont hosszabb ideig megorzi alaesony homers6klet6t A hornersekleti gradiens nagy lesz, a legretegzodes egyre instabilabba valik, eroteljes felaramlas indul meg, felh8k6pz6des utan zaporos csapadekok keletkeznek. Ha a meleg legtomeg mozgasa soran hidegebb felszfn nne er, a IehUIes a talajkozeli retegekben indul megerdteljesebben, a magasban hosszabb ideig megmarad a kezdeti allapot. A homersekleti gradiens csokken, a legretegzodes stabilla valik, fokozatosan megszunik a konvektiv felaramlas az als6bb legretegekben felhalmozodhatnak a szennyezo anyagok. Az e16bb vazolt altalanos termodinamikai osztalyozas mellen a legtomeg szarmazasi helye alapjan valo osztalyozas donto fontossagu .. Azegesz Foldre vonatkozoan ebbol a szempontbol vannak bason16sagok, de a felszin minosegeben es tagoltsagahan meglev6 sQks:tinuseg a legtomegek. tulajdonsagaiban is megnyilvanulnak, Europa, kozelebbrol Magyarorszag terulete szempontjahol a ko etkezo legtomegek jelenlete es mozgasa meghatarozo. Sarkvideki Iegtomeg: minden evszakban hideg, egyensiilyi helyzete ingatag, gomolyfelho kepzodes, es eroteljes csapadektevekenyseg jellernzi, szennyezettsege es vfzgoztartalma csekely, atlatszosaga rendkivul nagy, szarmazasi helye az Eszakl-tenger videke. Mersekelt ovt tengeri legtbmeg: Nyaron Kozep-Europa egyensulyi homersekletehez viszonyitva hideg legtomeg, ekkoregyensulyi allapota ingatag, MIen viszont a tenger felett megtett hosszu iit miatt a kontinenshez kepest magasabb a .homerseklete, ezert meleg legtomeg, rnersel:do batasu, vizgo.ztartaJma nagy, szennyezeusege kicsi, szarmazasi helye az Atlanti-ccean kozepes es magasabb foldrajz] szelessegu ovezete. (50-60° E-i szelesseg videke). Mersekelt ovi szarazj6ldi legtomeg: nyaron meleg, elen hideg legtomeg, vizgoztartalma kicsi, szennyezettsege nagy, telen meg a sarkvideki Iegtomegnel is hidegebb szarmazasi helye Ukrajna es Oroszorszag europai teruletenek kozepes foldrajzi szelessegu ovezete es Sziberia nyugati videke, Szubtropusi tengeri leglomeg: meleg lf~gtomeg, nagy nedvessegtartalommal es csekely szennyezettseggel, szarmazasi helye az Atlanti-ocean. szubtr6pusi ovezete (25-400 E-i szelessegvideke ). Seubtropusi sztir.azJOldi legt6meg: meleg legtomeg, vfzgoztartalma a szarmazasi hely

- "f!'fF

rw

A

r!
r,
~
."",
=--"'b

··~ I

r~
-io;

21

elhagyasa utani tenger feletti U.lt soran gyarapodwk jelentos rnennyisegfue, szennyezoanyag tartalrna igen.jelentos, szaemazesi ..helye Afrika eszaki resze, es Arabia. EgyenUtoj legromeg: igen meleg legtomeg rnagas vizgoztarta]ommal Kozep-Europa felett csaka magasabb Mgretegekben fordul elca nyari idoszakokban,. szannazasi helye Afrika. es az Atlaati-eeean tr6pusi ,overete.

• ,
II. '.
_.

..

1.. 7.2. Az idlij6,tis; Iron'lok
Az

egymas rnellett mozgo elt,ero fizikai tulajdonsagil legtomegeke£ az un, id6j:arasi frontfeliiJetek valasztjak el, Ezek a nehany saaz meter, v,agy ritkan nehanykUometer vastagsagu. zOnak a legtomegek mer,etemez kepest csekelyek, viszontezekhen a z6nElkban a ~evego fizikal tulajdensagainak ugrasszeni va~tozasai figydhetoek meg. A feontfelalet fdldfeIsrinnel val6 metszesvonalat nevezznk frontnak. A frontfdtUet igenkls szOgbenhajHk a. fdldfelszinhez (10 alatt). A fronrfeluletek komyezeteben a fuggoleges 1,6garamhisok az uralkodoak .. Az Jdojar-as! frontokat aszerint osztaJyozzuk bogy melyiklegtorneg melyik masik Wegtomeg feM mozdul el. Ha a frontfeUilet a melegebb legtomeg fe~emozduI el, akkora bideg Wev,egoazaktiiv, ezerthidegfrontrol beszelimk, mig ha a ftontmielUleta hideg [,egWmeg feWe mozdul el, 111elegfronlrol beszelunk. Elofordul az a helyzet is, hogy a frontfelulet mozgasa
esetenkent helyben rnarad, ez az ingazo v.agy veszteglo front. Ha ahidegfront gyorsabb mozgasa soran utohSrl. 3. melegfrontot a kel fro:nt egybeolvad, es az '(01. ok_kulzi6s. fr,ootaliakuIki. A melegfront akkor jon Mtre, amikor a meleg tegtomeg mozgasa gyorsabb 8Z. elotte mozg6 hideg Ievegonel, ezert ahideg [ev,eg66be felsiklik a meleg levegd, Egyenletes sebesseguemelkedo Iegmo,zgas alakul ki nagy kiterjedesu felh5kepzodes kisereteben, amely soran kozepmagas retegfelaok alakulnak ki aleggyakrabban. Egyenletes intenzitasii, szeles csapadekzcna kiseri iii front mozgasat ,(200-300 Ian), A front hossza v.altoz6, aklir lOOO km is lehet, raozgasa lassu, a front elott. sullyed a I,egnyomas athaladasa utan pedig a snnyedes megall, a csapadek megsztmik, a felhozet feloszlik, A hidegfr:oot akkor jon letr,e.amikor a hldeg levego mozgasa a gyorsabb es 6kszeruenelore haladva eroteljes felaramlasra kenyszeriti az elotte fev6 meleg levegot A leveg6 emelkedese heves, nem egyenletes, instsbilirasa meft6ketol fiiggoen nagymer,eru, rngg,61eges ki~erjedesU, gomolyos felhozet jon letre .. Reves zapor es zivatsrtevekenyseg kiseri a front mozgasat. Ezen 70-90 kmkiterjedesfi csarpad6kzona umn a magasban ural:k.od6 leszalle legarnmlatok mian a felhozet feloszlik, AUo.l filggoen, hogy a hideg Ievego mozgasa milyen mertekU, szokrunk beszelni elsofaju mdsodfaju hidegfrontr61 .. Az dsofaju.esetben a melegIevegf felaramlasa a meleg frontehoz hasonloan tortenik ezert a fel.b6kep!Zodes es azaztkoveto csapadektevekeayseg nem olyan heves, mint 3. masodfajltj hidegfront esett~ben,ahoI a frontfeliUet f61dfe~szinnd erintkezo resze szime me;roleges, igy az elotte Ievo, levego, igen hevesen aramlWkfel, A felaram.las merteket noveli az a teny, miszerint t'rontfdUlet kezdeti falszeru alekja utan ,egy kisse homoni alakzat k!ovetkezik. amelyen a felette 16vol meleg levegd Iesiklik, es igy ujabb meleg J1evego utanpotlast kspa feleramlasi zona. Ennek kovetkezteben gyors .ielh6kepz6des, 65 heves csapadektevekenyseg tapasztalhate. A hidegfrent eseteben a. legnyomas. ugrasszeriien csokken, a folyamatet eros szel kiseri, Gyakori az a jdenseg is, amikor a hidegfront a]tal kialakulo felh6kboW huUo csapadekerosen ldlut~es szinre maga de preseli a kv,egot. heves szelaramlast idezve ezzelelo, Ezt a szelet kifuto szelock. hfvjak ..Ez a jdensegfOkent nyaron fordul eIo sz61elenkUIes, legnyomas ingadozas kiserdeben 8. meleg legtomegen belill, ezert alfroumak is szoktak nevezni, Megsziintevel a helyzet visszster a szel megjelenese elotti allarpot.oooz-. indezenidojarasi m ..kozj atelt" azonban jelzi a hidegfront kOlleledtet. Okkulz-ios, froDtf'lol akkor beszeIUnk" amikor a gyorsabban mozgo front utoleri az d6.tte lassebban mozgo masik frontot ezzel a ket frontfelulet kozott,. korabban a f6ldfels.zinen Ievo, nem hatarozon,

• •
If.'

.,
,iiiil:

'I'···

I

es

melegebb levegot megcmeli, es elzarja a felsz:intoL Kiterjedt csapadekrevekenyseg kiseri a folyamatot, hiszen a mindket front eseteben eleve megJevo felaramlasokbol szarmaz6

22

felh6kepzodes es csapadektevekenyseg terben es idoben megnovekszik. Aveszt,cgl(i, front akkor alaku! ki, amikoraz orografikus hatasok kovetkezteben a llegtomeg mozgasa leall, rendszerint kiados tartos csapadekokat okozva ezzel. Az idoj'arasi frontok alakulasara fejl.6desUk mertekere a kUlonbo~6 felszinek egyenlotlen felmelegedesees azok orografikus tagoltsaga jelentos befolyassal van. Elofordulhat az a helyzet, hogy a ktilonho.z6 mertekben felmelegedett felszinek egymasmellettisege a talajkozelw. retegekben esak egy-egy meteorologiai elem eseteben hoz Ietre 6les vaJtozast, es azt is csak viszonylag leis teraleten, Ilyenkor alfrontrol beszelunk, Szin~en alfronttal van dolgunk, amikor a hideg front eseteben a t.alajkozeli tersegben felmelegedes tapasztalhato. A tala] kozeleben levo hideg levegot felszaggatja a hideg front mogott kozeledo melegebb levego, es a tala] kozelebea felmelegedest idez elo, mig a nagyobb magassagokban megmarad a hidegfrontra jellemzf allapot, Gyakori ez ajelenseg telleR a Karpat-medenceben .. Nagy kiterjedesfl rnagas hegysegek, hegyvonulatok akadalyt kepeznek a mozg6 hidegfront utjahan. Az Alpok K-Ny inmyLi. hegysegrendszere gyakran keszteti a sarkvideki eredetu legtdmegeket arra, hogy utjukat. a hegyseg megkerulesevel fo[ytassak", igy fordnl eto az a helyzet, b.ogy ezen legtomegek az Alpok vonulatat kloriilfolyva a Rhone voIgyen keres.ztUm jutnak le a Foldkozi~tenger medencejebe, A Karpatoknak is van hasonlo szerepe, elsosorbana keleti inmyb6f erkez6 hideg, szarazfold! legtomegek mozgasa soran, amely akadaly megkenilese soraa gyakori az a helyzet, hogy ezen hideg Iegtomegek DK~i iranybol, az Al-Duna voIgy,enat erik el a Karpat-medence belso videkeit, Ha a hideg Iegtomeg keno vastagsag1i,akkor termeszetesenatkel a hegyvonulatok felen, jelemos csapadektevekenyseg kfseretebea az aramlas felo~i oldalon ..

1. 7.3. A ciklonoll

es anticiklo·no.k

A legnyornasi viszonyokat tekintve az egyezf [egnyomasu. helyeket o·sszekoto gorb6k (izobarok) koncentrikus, zart alaku, kozeppomjukbaa alacsony, iUetoleg magas nyomasti teruletek k:iitonithe~oek el .. Ezek a legnyomasi k,epz6dmenyek a dklon.okes aDtici.klono~ A tr6pusi ,ovben kialakulo ciklonokrel mar volt szo, (504) jelenfejezetben a mersekdt ovben, igy az europai t,erseg idojarasiviszonyait dontoen rneghataroz6 ciklenokroles anticiklonokrol lesz 5z6.. A c.ildonok eseteben az izobarfeluleteknek bomoni alakjuk. van (nyomasi depresszie), A szel (az eszaki fe~gombon) a .k(j,:~eppont fele, az oramutate jarac;;avaI ellentetesea ffij. a talajkozeli leg1erben a felsziai surlodas miatt az aramlas spiralis, Akozeppont fete baladva a 1:egny.oDulS csokken, es a. kozeppontjahan lesz a Iegalacsonyabb, 81l0W az oaszeatamlas esemelkedd legaramlas alakul ki, Ez felhe es esapadekkepzodeshez vezet. Az anncikion legnyomaseloszlasa ellentetes a cikloneval, a kepzochoeny kiUso reszen a legmagasabb a Iegnyomases a szelei felecsdkkend tendenciaju. Az izobarfelnletek domboru - kupola - alakiiak, A szel a centrum feI61 at szelek {de ruj (az eszaki fe]gombon) az 6ramutat6 jarasaval egyezo iranyban, a talaj kczeleben szinten spiralisaa a sud6das miatt, A kozeppontban leararnlas, es az azt kovetn szetaramlas a jdlemzo. Ezek a. legmozgasok felhooszlato tulajdonsaguak. (A deli felgombon levo hasonle legnyomasi kepzfidmenyek eseteben a szeUranyok fordltva jelentkeznek.) Mint mar arr61 korabban S2iO volt, a mersekelt Qvbeo. talalkoznak egymassal a sarkvideki e.s a mersekelt ovi Iegtomegek, Illetoleg a mersekelt Qlvi esa. szubtropusi 16gtomegek, megvahisitva ezzel a globalis I,egkol2ks szakadadamd tart6 energia es anyagtraaszportj at. Az eszaldfelgomb 60°-70.° fOldrajzi szelessege taj6m at .~egvaloszinllbb a sarkvideki es a mers6kelt ovi. legtomegek taJalkozasa, ezeket ,eghajlati frootRak nevezzUk. Ezen teriUetel<:en akkor alakul ki. cikkm, ha a hideg es a meleg Iegtomegeket elvalaszto zona korabban egyenes vonahi helyzeten horizontalis hullamzas keletkezik. Miutan ezek az egyroastoI elterofizikai tulajdonsaggal renddk.ezQ·h5gtomegek egymassal szemben mozognak, hatmeHiIerukon 23

hullamzas indul meg. Okkent a. Ievego osszenyomaetosega, a. nehezseg] ero, es a Fold forgasa is figyelembe veendo .. Szerepet jatszanak az dter,o felszini I(szarazrold,. tenger) es orografikus (hegyseg, siksag) sajatossagok, illetoleg - a globalis mereni legm.ozgasok es a. tengeraramlasok, A ldal!akuI6 hulbimok lehetaekrevidek (neMlly szazkiJ6meteresek csupan)., amelyek nem hoznak letre cildonokat (stabil buUam). A hcsszu, Uibb ezer kilometer arnpUtUd6ju bullam. azenban mar Mtrehoz ciklonokat (labilis hullam). A kialakul6 es fej16d6 .runp]irud6ju .hulhim menten a. melegebb, ko.nnyebb Ievege, mintegy ."nyelv' benyiilik a hideg levegobe. A "nyelv" csu.csanaI.a. [evego konayebb volta miau Iegnyomascsokkenes alaknl ki, ez a folyamatot tovabb general]a, Ezzelletrej,on az alacsony nyomasu kozpont, amely a nyugatias aramlasi rendszemek megteldoen nyugatroI kelet fele mOZlduI el, Az elfioldal melegfront
--

• • • ,
t
I

jeUegiitve, nugMtoldal hidegfront jellegtrve valik. a ciklcnban frontokkaIDelvalasztcumeleg es bideg szektor jon letre. A folyamat soran a. k'et fir1Jotutoleri.egymast es okkJiudal!6dik. A hideg levego aramlasi sebessege, valamint a ketfele levege umnpodasainalic mertekei hammz:zak: meg az okk:u:Izi6beko,vetke.zesenek idejet, vagyis azt, hogy mHyen a ciklon "oregedesenek" sebessege .. Europa terseget tekintve ,egesz evbenleggyakrabban Izlandk!omy,ekenkde&eznek a dklonok ,(Jzlandi minimum - arktikus egbajlati fllonl) .ame~yekanagosan 50-60. kmfh. sebesseggel haladnak EKUinyb~ majd 5000-10000 km megtetde utan. beleelvedaak a 60° szelessegen Mv6 szubpobiris alacsony nyomisu o,vbe. Hazank id6jarasara azonban nagyhatassal van a merseklelt OVW es a szubtr6pusi legtomegek talalkozasi 2J6naja menten kialekulocildonok (polaris eghajlati ftont),. Ezek foleg osszeI estelen,. a FOldk,o.zi-tenger medenceje felett aJakulnakki, amikor az arktikus eghajlati front ciklonja, hid.eg fruntja .mogott hldeg h~gtomegek jutnak el az Alpok megkemleseveW a Genovai-ohoW tersegebe (Gcoovai.ci,klon). Itt talalkozvan a sznbtropusi legtomegekkd letrejonn.ek a szukseges Iabilis hullamok. A ciklonok haJadasat felbokl!pz6deses csapad6kt,ev,ekenyseg kiseri olyan mertekben es 'elhelyezkedesben, ahogy a ciklon fron~ai mozognak, Europa. id6jarasat termes.zetesen azanticiklonok is befolyaso~jak:.. bar jelenletuk szabcUytalanabb. erossegttk es intenzimsuk valtoz6, nem olyan egyontenl, rninta ciklonok eseteben, Gyakori a teli ido·szakokban az a magas nyomasu kepz.odmeny,. am ely hatasara igen
hideg, szaraz levegf bearamlasakovetkezik be. Ezazun. sziberiai maximum, amelynek a kepz6des] helye Oreszorszag eurepai terulete. iUetoleg az ahhoz k;ozelebb fekv6 nyugatSziberiai teruletek, Nyari. md6szakbanaz Azori-szigetekvideken keletkezf magasnyomasi

• ,
I


.g,..

I

kepz6dm.eny hatasa eredmenyezhet forr6,.csapadekszegeny idoj.mist hazankban, Ezt nev,eztiik Azori. maximumnak. Az antieiklonok mozgasa is altabiban. hatarozon hillyU, DK-i lranyU mozgasuk sonin nagy tavolsag rnegtetele umn beleolvadnak a 30° szelessege komyezeteben leva szabtropusi magasnyomasu ovbe.
1. 7.4~ Az idiijdnlselifrejelz,ese
Az ~dojar.as dorejelzesero,l a meteorolrigiai IDeresek es :megfigyelese'k adatait kell egymassal

egybevetni, hogyazokidcbeniveltozasival

!k.ov·et'kezil:etni. Iehessen a rovidebb-hosszabb jov6,

ahagyomanyos el6rejielz6,munka soran terkepekre viszik, amelyeken a. levegf fizikai allapotanek horizontalis es vertikalis kepe jelersik meg. Ezeken azun, idoJirasi tirkepekeo kirajzolcdnek a homersekleties legnyomasi viszonyok, a

b:5gaJJapotaalakulasa .. Ezeketazadasokat

csspadektevekenyseg helyei, a ciklonok, az.aatieiklonok es a frontol: elhelye~edeseL Vannak im.talajterkipek, amelyek afel~ziDji allomasok. adatai alapian. keszlibtek. es vannak Un, magassagiifcrkepek, amelyek a meteorol6giai elemek magassag szeeinti iaIDakuhisat mutatjak: az .aerologiai meresek alapjan. Az id6ben egymas utan ke.szillt terkepek osszenasonJitasa. az elrnult idoszak helyzeteinek er1iekeIese, iUet6leg a. sok eves meresek es tapasztalatok, analog id6j.arasi helyzetek figyelembevetele szintezisekent alaknlki az id6jarasi dorejelzes. A fejll6d6 me])estech_IDka es a b6viilo szamitastecbnika terhodi.tasaval a meteorologus
24

I

I' Ii
t

elorejelzo rnunkaja is megvaltozoban van ...Az id6jarasi folyamatok muholdas mcgtigyeles 6tjan valb kovetese rendkivii~ szemleletesse teszi a legkori iolyamatok alakulasat, A nagy tertilet egyszerre vale ."hiUisa."es a mnholdkepek mind pontosabb feldolgozasa a progn6zisok megbfzhat6sagat nagyban segitik. Az idojlar,asi terkepeken .a~apuWo hagyomanyes, un, szinoptikus eUinJelz'Cs mellett napjainkban megjelenik es egyre nagyobb jdentosegu azun, llumerik'Usdorejelzcs.. Ennek soran a legkor mozgasa. es tennodwnamikaiaUapotako,zotti! kapcsolatokat [eh:6 egyenletek rnegoldasa vezet el az elorejelzeshez. Szinten a numerikus dorejdzes egyik medszere, miszerint a legkori .aIlapotjelz6k terbeli eleszlasai, mezoi idobel~ valtozasai alapjan aUithato do, a jovo id6j:arasa.

'.
If ...,

meg hoven ad. vizsgslni es kutatnivalot iddbeni igenyeinek r,QviduMsevd es az elmeleti felhasznalasi teret kap a numerikus el1orejelzes. kisebb-nagyobb, terben es idoben meghataJiOz6 .. A pontosabba megbizhatobba va16 prognozis egyre nagyobberteket kepvisel felhaszmil6jla szamara, {gy id6jaras e16rejelzesegazdasagi tcenyczOve valik, Az Orszagos Meteorelogiai Szolgalatrendszeres kiadvanyaiban adja kozre a hazai allemasokon mert meteerologiaiadatokat esazehala e16alUtott id6jlarnsi progneeisokat. (Idoj.a.ras Dapi les havi jelenteselt) Egyre tobb a specialis, szukebb gazdasagi .agaza®okat. tev6kenysegi koroket segito elorejelzesek, amelyek azadon tevekenysegek sajeitossagai.nak megfdeI6en reszletesebbek, es konkretabbak. (Agrom.eteor,oI6gi.ai tajekodato.) A kUlonbozo mediakban megjeleno el:orejelzesek djl1tnak a szeles nyilvanossaghoz, wgy a gazdasagi tenyezo mellen mindennapi 6IetUnk elengedhetetlen reszeve vilik az idojanls dorej:e.lzes ismerete.
a szakembereknek, de a szamilastechnika hatter pontosabba tetelevel egyre szelesebb ERucic soran egyre tobb, a Weg){;oli aUapotat fehetel figyelernbe v,etdere nyilik lebetoseg

A ~egkorbell1ezajl6fizikai

folyamatok

bonyolnltsaga

es

25

2.
2.1.
Az egbajlattan ala.pjai

A legklor aUapotanak. feUarasa, folyamatai uyomonkoveteserendszeres meresek es megfigyelesek fo~ytatasat igenyli. Ezen megfigy,eI.esek es meresek alapjan hatarozhat6k meg a legkortu~ajdonsagai, ,amelyek balmazab6I azUn,. statisztikei kaeakterisztikak ,aJlapithat6k meg 3. Mgkor egy-egy terben elhataroh elemere, ,egy adott fdldrajzi teruletre vonatkozo legterre .. lly
medon megfogalmazhateak a legkorfizikai jelensegek jeUemzo tulajdonsagai, azok

memkeinek,

idobeHsegeinek es vanozekonysaga~nak lenyegl vonasai, azok egyilnes rendszere, Az eghajlat tehategy adott teralet id6jaras valtozasai kereteit, az uraUwdo id6jar,as rendszeret hatarozza meg. AUM ftiggoen. hogy mekkora fUgg61eges es vizszintes kiteljedesu terresz eghajlatat t,ekintjuk, szokas az eghajllat kiUonboz6 osztalyairol beszelni, Makl'okJiimar61 bes21elun_kakkor,amikor kb, 10 km vastagsagu.]OOO km-es nagysagrendu horizontalis kiterjedesu tenilet ,eghajlatat tekin~liik (pl.: Nemet-Lengyel sfksagtersegenek ,eghajlata). Mezoklinuioak teklntluk a kb ..3
kmv,astags3gU, vizszintes WOkm-es nagysagrendii horizontalis

I

Balaton tersegenek egbajlata) .. MikrokUma alatt az ldterJedesii~6rr6sz eghajlatat ertjuk (pl.regy novenyaHomany ,eghajlata). Ez ut6hbit a domborzat szintvaltozasa esa novenymagassag. v81toz6 volta mmatt nagyobb terseget tekintve T'e.repldima'oak. ~sszokas nevezni,

kiterjedesu temleteghaj,lata (pI.: a I-2m filggo~eges es W- 100 meter

2.. . 2

Azeghajlat-alakito tenyeziik

Az eghajlatot alapvet6en a hO- es vizelIDatottsag hatarozza meg. A 110- es vizeUatottsag azonban flligg a napsugarzast61es a fold.rajzi szeilessegtol, a felszint6~. atengerszim feletti magassagt6W,a. legtOmegektol, illetoleg az emberi tevekenysegtoL A 16gkor aIlapot.anak mindenkori donto megbataroz6ja a napsugarzas, hiszen Hy medon jutenergiahoz a Fold -

16gkor rendszer, ,es ennek hamsara generalodnak

a

Ieg)(,orfolyamatai .

. ~.2~J. .nllp&~gal'Ztis es ajOldraj'li aZiilessig 2 A
terItokorokalta]

Anapsugarzas. Un. szolaris eghajlati ov:el~etjeml ki a Fotdon ..A fOlTo egbajlati ov terWete a kozbe.zirt terttlet, ahol a napsugarzas beesesi szoge egesz evben
a napsugarzas
id6tartamat tekintve

derekszoghoz kozeli, iHetO~egahol

a nappalok es az

ejszakak hossza kozel azonos ... Ez tehategy meglehetdsen aUand6 es nagy intenzitasii sugarzasbevetelt eredmenyez, A sugarziisi egyenleg tekimeteben abesugarzas mindig feltilmfdj.a. a kisugarzast, Ermek kevetkeztebenaz eghajlati elemek kozel aIland6ak,. eres felaramlasok jellemzik a tertiletet, ahol a passzat. szelrendszer az uralkodo, Nincsenek evs.zakok •.han em att6[ fUggoen hogy a tro.pusi cella mely zQniijaha tartozik a vizsgalt leriilet, beszelhettmk szaraz, v,agynedves id6szakr61. Eghaj.lati szempontb61 igen stabil terulet a forrd ,ov. A mersekJet igba,jlati. iiv teraletei a Fo,ld eszaki es deli felteke terito- es sarkkore 'i1tal kozbezart terulete, ahol a napsugarzes beesese sohasem erie] a derekszoget, meloleg a nappalok es ejszakak. hosszanak az ev folyaman bekovetkezo jelent6s valtozasa miatt a be- es kisugarzis aranytalanul oszlik el. Ebb61. az kovetkezik, hogy az eghejlati elemek nagyon vahozelw.nyak A ternletre a nyugati aramlas a jeUemz6. amelynek soran ciklonok es anticikionek epmnek ki, Ezen legnyomasi kepz6dmenyek segttsegevel valosul meg a meleg, nagy nedvessegtartalnni tr6pusi Ievegoes a hideg, kis nedvessegtartalmu sarkvideki levego keveredese, biztositva ezzel a szakadatLan anyag- es, energiatranszportet azjntenzlv esa

27

.,-

csekely besugarzasban energia-bevetelben - reszesulo teruletekkozotr, In jelenik meg at Jegbatarozottabban es a Ieginkabb elkulonithetden a negy evszak. A hideg ,eghajlati ov tertiletei a sarkk!orokon tUH teruletek, ahol a nspsugarzas beesesi szoge a legcsekelyebb es kb. feW,evig runes besugarzas, rnig a masik feleven at ugyan folyamatos, de igenkis szog alatt, Ez a kisugarzashoz merten csekelyebb besugarzast eredmenyez, Ebbol kevetkezoen az eghajlati elemek v,altozekonysagat tekintve egy hosszll,aJland6 es egy rovid rendkivil:l valtozelwny idoszak adodik. Ennek megfeleloen ket evszak figyelhetO meg, eg_yhosszu fagyos telesegy
>-

-. "II

"f

• I
'I'··
~<~

(ovid, vaJitozekooy ny,ac.

~

1'&

r

-"-~
"'i'"

2~.2.2~ /elsz{n A
Az eghajlat szempontjab61 alapveto a felszln szerepe, ugyanis a napsugarzas energiaja a felszin kozvetitese reven valik fdveheto.ve a levegd szamarn. A Napbolerkezaelektro-

!

r"~~~
,

r

·~"""
"'~

sugarzas energiaban Ieggazdagabb rovid hullamu reszet 8. levego atengedi, mig a felszfn egy r;eszet elnyeli, masik reszet visszaveri, A felszin felmelegedeset csak a felszinaltal eLnyelt sug.arzas. er;edmeny;ezi,amelynek kovetkezteben valik 8. felszin intenztvebb kisugarz6vA a hosszuhallamutartomanyban. igy jut energiahoz a levego. A folyamat soran
magneses

tehat lenyeges, hogy a felszlnt ero sugarzas milyen aranyban nydodik el, illetoleg vercdik vissza, amelyet a felszin rovidhullatnu sugarzas-vlsszavero kepessegevel az un, albedwval fejeziink ki, Ez a felszin anyagat61 es alakj'l.:lt61fugg. A felszin minoseget az anyagi osszetetel,
szerkezet, 8Zm,. nedvessegtartalom, esboritottsag jelenti, Tekintsuk a FOidUnkket meghatarozo felszinet, a szarazfoldek es a tengerek viselkedeset a reajukerkezo napsugarzes eseteben, A szarazfoldek eseteben a sugarzas a talaj szerkezetessege fUggveny,eben csak nehany millimeterig hatol be, mig a tengerek eseteben ez akar 200-250 m is lehet. Ebb61 kovetkezoen. az a sugarzas elnyeleseben, az energia ..ranszformacioban t es energiatarolasban .sokkal nagyobb anyagtomeg vesz reszt a tengerek eseteben, mint a szaraztOldekn6L A szarazfoMek sugarzas-visszavero kepessege tag hatarok kezdn valtozik, hiszen a vilsgoa szinii, sima, keyes nedvessegtartalmu fdszin tobb sugarzast ver vissza mint a sotet szinu,

• ,',.
.

it

II·

-'.
'

·i
I.

Ii.,

P

erdes (pl. szantott)"nagy

nedvessegtartalrmi

felszin .. A tengerek eseteben a visszaveres

I
~
iCi:.

csekely, es ez. az arany mindig aHand6 (kiveve az id6[eg,esen, vagy folyamatosen befagyott teriUeteket). A szAraztOldek eseteben az ev folyaman a felszin bontottsaga is valtozik, (h6boritottsag,. vizboritottsag, novenyzet, termeszetes es mesterseges fels.zin"atalaldtas stb.)

egysegnyi tertdetenelnyelodo sugarzas is maskent alakul, EbboI .~ovetkez5en a nagyobb energia-bevetelben reszesnh terfelszin eseteben magasabb homerseklet, kedvezobb sugarklima alakul ki, es forditva, Az egtaji kitettseg mindezt
erositheti vagy gyengnheti, A felszfnboritottsag egyik fo.rmaja -

amelynekJiatasa a fe~szinaltat elnyelt es visszavert rovidhuUamu sugarzas. aranyanak. va1tozasa tekinteteben van szerepe, Mindezeket egybevetve a szcir:azfdldek eseteben ezek csekelyek ..A tenger nagy hiitaro16 kepesseggel readelkeznek, mig a szarazfdldek esak csekely mertekben kepesek a hot: twolni. Az leghajIat-befoIyasolas merteket es idebeliseget tekintve tehata tengerek eseteben hosszutavusagot es aUandosagot, mig a sz8.raz:ffildek eseteben flovidtavu.sagot ,esvaltozekonysagot ken enenL A felszin alakja, pontosabban a vfzszinteshez viszcnyttott hajlasszog e illetve az egtaji kitettsege megbataroz6az adott felszin beaugarzasatjekintve. A vfzszinteshez viszonyitott hajlasszog valtezasaval a vizsgslt felszinre eso sugarzas szoge vrutozik,. ezzefegyutt az
l

a nov1enyboritottsag, amelynek eghajlat-alaklte, leghajlat modosito szerepea mezogazdasagban igen fontos, A novenyaUomany 210M tomegek zAr6dasa
a napsugarzast felfogo les atalakito un, akttv felszin a valosagos fizikai felszinrol athdyezodik a novenylillomany felso, zarodott reszere, Az uj aktiv felszln mas mertekben lesz eseten napsugarzas

, ,

dnydo e.s visszavero,

illetoleg az Uj aktiv felszin es a va16sagos fizikai felszln

kozotti legterben a Dovenyboritottsag nelkUli nyilt terfe~szinhez kepest kiegyenlitettebb a Iegi
28

,1j1-

.aUapot, csekkeunek a napi valtozasok. A befolyascltsag a noveny fejUSdesevel anlnyos. egyben az adott noveny faj.at,6t faj.tajatol, illetoleg azok biologiai, fiziologiai allapotatol fiiggenek ..

.

-

1.1~1 A teng:erszint'fdetti mtlgassag ..
A tengerszint feletti magassaggal egyreszt a legnyomas, mssreszt a homerseklet valtozik mindkeUo csokken, A [egnyomas valtozasaa levegd mozgasat indwtja el, tehat a ciriruIDaci6s viszcnyokban eredmenyez jelentos valtozast ugyanis elerve a 100%,,0.8relativ nedvesseghez tartozo homersekleti erteket a harm atpentot, megindul a fdho- es csapadekkepzodes, Term.eszetesena. ket vazolt Mgkorllzikai folyamat mertc~ke,. sebessege es mindsege a tengerszint feletti magassag vrutozisana_kme.rU:keto~,. a vizsgaIt teruletek magassagkuWnbsegetin fugg ..Szinten a tenderszint feletti magassaggal v,aUozLka napsugarzas spektralis osszetetele. Arrol van s26,. hogy a magassa:g novlekedesevel egyre csekelyebb a .liovidbuUamu napsugarzas elnyelodese es szo:rodalla a. ritk1i!bb es szennyezoenyagban szegenyebb ~evego miatt,fgy intenzivebb J.1ovidhulbimu sugarz3s eri el a felszint, lEzegytlttal magassagi elterjedesi hstartjelent a termeszetes es termesztett novenyek szamara.

1.1.4~A ligtifm~gek
A .legtOomega.IDaUoly.an.na.gy kiterjedesO levegotombot ertnnk amelymozgasa soran megorzi. flzikai tulajdonsagait. A nagykiterjedesn, homogen borito.ttsagu felszinek felett (sarkvideki ho- es jeg, tengerek, szarazfoldek belseje, stb.)levo levego fizikaiallapotara alepvetoen hat az adott felszfn. amelyn.ek soran ku~onbozo, b6mersekJ.etU. nedvesseg- es szennyezoanyagtartalmu I.evego Wmbok legtomegek jonnek Ietre, Ezek mozgasuk soran anyag- es energiatranszponot vakisitanak meg, mas fiz~kai jeflemzdkkel rendelkezf levegovel, es felszinnel talalkozva egymasrahetas indul meg kozotlUk a kiegyenHtodes iranyaba, Ennek soran fliggo,.[egeses vizszintes ~ltmyu.~~gmozgasok indulnak meg. amelynek kovetkeztebea feU16kepzodes v,agy felh6osz1atas va~6sul meg csapadektevekenyseget, vagy szarazsagot eredmenyezve ..

2~2~.5. Azemberi tevlienysig
Az emberi tev.ekenyseg ket m6donbefolyasolhatjlaaz 6gbajlatot. Egyreszt a fellszin ata~akitasa, masreszt pedig a Ieveg6 osszetetele megvaltoztatasa utjan. Azepitett komyezet kialakitasa soran a felszin leburkolasra kerul, ~gy megvaltozik annak h6fizikAja. Ugyancsak: valrozik a felszin energia-atalakiro szerepe a felszin anyaganak. megv.rutoztatAsakor, pl. ktllszini banyaszat soran. A mezogazdasagi tevekenyseg iseredmenyezheti a felszin valtozasat, pl. a szantassal, az ontozessel, illetoleg magavall a novenyek telepitesevel, vagy azok megszuntetesevel. A masik befolyasolasi mod, a levego dsszeteteleben el6idezeU valtozasok eredmenyezte legkori sugarzas-atviteli modosulasok, A mezogszdasagi, de fO~eg azipari tevekenyseg, a kij'z~e~edes, mint legszennyezo forrasok sokasaga a ~egkorben je~entevo. es a legkori sugm-zasatbocsamsban szerepet j:atsz6 szilard es]egnemu anyagok mennyisegeben hozhat Ietre vil:iozast. Ezekaz anyagok a CG.!. 03, C~, CFC,. stb, A megvaltozott anyagmerleg vahoz6 sugsrzasarvitelr valosft meg. vagyis erosodik az Uveghazllatas eroscdikaz 6zonritktdas, Ezek a befolyasolasok onmagukban lokalisak ugyan. de egyre tobb lokalis szennyez6fomis jelent meg az elmult 150-200 evben, amely mar nagyobb lepteku. lev ego. osszetetelbeli vahozasokat eredmenyezett, A problema abban van t,ehat,. hogy azeghajlatot alakitd tenyez6k. valtozasa geologiai ido.skahiju m~g azemberi tevlekenysegb6,] eredo valtozasok ennel jlo,vaW rovidebbek.

29

2.3.

Az eghajlat meroszamai

es ahrazolasa

--

A kiUonbozo tevekenyscgek miiveloi, ha ievekenyseguk meteorokigiai vonatkozasu kapcsolodasat v~zsgaljak,leggy3k:rabban egbajlati. adatokkal talaIkoznak,vagyeghajllati adatokat keU osszeallitaniuk, Legtobbszor egy-egy atlagertekkel, kozepertekkel jellemezziik a hornersekletet agy napi, havi es evi osszeggel a csapadekot. Termeszetes n nagy az informaciotartalma az ilyen adatnak, de szuksegesazt is tudni, hogyaz adott meteorologiai parametemek a vwzsgalt idoszakban milyen atlagos es abszolut szelso, ertekei voltak, Ennek ismereteben ugyanis kiraizolodik valamennyi parameter eseteben egy balmaz, egy tartomany, amelyekbol a konkret adatok zarmaznak. A szelso helyzetek gyakorisaganak a sok eves atlagtol vale elteresnek a vizsgalata arnyaltabba, esegyben ismertben gazdagabba teszi a kerdeses eghajlati kepet, Az abrazolaskor szinten erdemes ezt jelolni, nagyban segit az adott hely, terulet eghajlata. termeszetenek megerteseben, Azabrazolas tekinteteben szokas a. kii15nbozo meteorologiai parametereket, allapotjelzoket foldrajzi eloszlasuk szerint abrazolni. Gyakran keszulnek egy-egy meropontra Iegalabb 30, de inkabb 50 ev mereseire tamaszkodoan a homersekletes csapadek - mint a ho- es izellatcttsagot megjelenito aIDlapotjdzok- levi meneteit ahrazoI6 gorbek, vagy oszlopdiagrammok. Esetunkben bemutatunk egy gyakran hasznalt, sok hasznos informacioval rendelkezf eghajlat - abrazolast, a Walter e fele klimadiagr 0 . _ilia ~am ~:yege az, hogy a h6merseklcte es a esapade evi enetet egyUtt, a 6 's vizhaztartas k zotti osszefuggesen keresztul mutatja be. A ket 'ggoleges tengelyen a 1 et es a esa a 'ertekei vannak feltilntetve. A skalak met,.TVaJasztasa energiaegyenenekuk al.apjantortent, arnely azt jelenti, bogy pI.: a levegf lOoe-ra tortend felrnelegitesehez ugyanannyi energiara van sztikseg mint 20 mm csapadeknak megfelelo viz elparologtatasahoz. Az libra tehM a ket gorbe egymashoz viszonyitott lefutAsa alapjan kijeloli a szaraz ,es a nedves laoszakokat. .. a ugyams a nom rse I,eh or e fuil. a.csapadek g01"e felett, akkor miindig Wbb SUgarzaSl energia erkezik ' ._amennyt a .e U ocsap elC viz elparo ogtatasahoz elegendo, tehat szaraz a klima, es forditva,
I

2.4. Magyaro.rszag eghajl1ata
Hazank eghailata a .kontinentalis eghajlat melegebb evszakkal" kategoriaba tartozik. A domborzatbol ad6d6an eghajlati egyontetuseg a jellemzo az Alf61d donto teruleti aninyabol fakadoan, Jellemzo az dki.il!onilh. negy evszak. Az orszag a szaraz es nedves egh.ajl.ai hatanin fekszik, ebbdl kovetkezoen a csapadekellatottsag a kozepes mertekil v~z~gennyel rendelkeze novenyek szamara elegseges. Alapvetoen a szarazfoldi legtomeg (nyaron mig zaraz, telen hideg, szaraz) a meghatarozo, nyar elejen az oceani legtomeg (nyaron hu os, nedves, telen enyhe, nedves) hatasa felerdsodik mig a szubtropusi Iegtomeg nyaron es 6sszel erezteti batasat. Fontes tudni, hogyaz orszag fekveset tekintve a Karpatok es Alpek hegylancal altal hatarolt medence egyfajta vedett teruletnek is tekintheto amely sokszor abban nyilvanul meg bogy a teruletunk fele kozeledo legtornegek elterulnek, hatasuk kesobb es gyengitettebben ervenyesul, A domborzati h lyzet azonban azt iseredmenyezi, hogy hosszabb idore allandosulni tud egy adott Iegkori helyzet pl. telen a medencet kitoh6, mozdulatlan hideg levego helyzete az un, hidegparna jelenseg. Magyarorszag eseteben a globalis sugarzas evi osszege 4200-4700 Mlm-2 'rtekii. A legtobb besugarzasban a Duna- Tisza kozenek kozepso terulete reszesul, a legkevesebb besugarzas az Alpokalja,esazEszaki-kozephegyseg videken merheto. Juliusban van a legmagasabb napalhis es alegh sszabb b sugarzasi ido,. mig decemberben vall a. leges ekelyebb besug.arzas a legrovidebb nappalokkal. A felhoz t mint fontosabb sugarzaskorlatozo tenyezf a teli idoszakban a legjelentosebb. 1900-2150 ora kozott valtozik evente a napsiiteses orak szama.

t

,

I

3'0
~~~c ~ __

Az orszageszak-nyugati resze fete haladva csokken, mig iii del-keleti .irany fele haladva nevekszik a napsiiteses 'orak szama ..A magasabban fekvd teruleteken t,el1en masfelsz.C::f annyi a napsuteses 6rale Sz3m3 miru az Alfdldon,. mivel ilyenkor gyakori, hogyaz alacsonyabban fekvo teruleteken hideg, paras, kodoserosen szennyezen levego tartezkodik, Nyaron forditou a helyzet, ugyams a begyvidekeken gyakrabban tapasztalhato borultseg, fgy akkor az Alfdld terulete reszesUl hosszabb idej'ii napstttesben. A homersekleti viszonyok alsknlasara alapvetoen a. napsugarzas van hatassa], illetl:H.eg a teruletre erkezo' h:gtOmegek. igy tehat fontos a foEdrajzi szelesseg, tengertavolsag, es a

tengetszint felenl magassag,
Az evi kozepbomersekl,et fo~d:rajzi doszhisat tekintve ,aJ hegyvidekek domborzata befolyasohisa mellen j61 lathato a ho,mersekletilzonalitas (8:.S,- 10,5 °C). Eszak-nyugat es eszak.-~e1et feleesokkena h6merseklet, de( fete novekszik.Legmelegebb honap a julius, leghidegebba januar, Az orszsg legmelegebb reszea Duna- Tisza koze deli teruletei, A legnagyobb homersekleti mn,gasok az orszag eszak-keleti vrdek!en fordulnak elo,

bomerseklerileg iii legkiegyenlitettebb a helyzet a Dunannil nyugari, delnyugafi reszen, A aegyvidekeken a magassag no,vekedesevelcs,okkena kozepbomerseklet. Az abszolut maximum 33 es 36°C. az abszolat minimum -l6 es -I9'oC ko,zott szekottlenai. A kozepes evi ingas 20-25 °C, mig az abszohrt jngas 49'-55 °c kozott alakul, Fontes jellemzo a fagymentes idoszak hossza: 170-200 nap kozott valtozik. A legrovidebb fagymentes idoszak az Eszaki kozephegyseg teniletentapasztalhate, mig a leghosszabb a Duna-Tiszakdze deli

reszen,

,8

Mecsektol delre eso teruleten

es a Balaton komyezeteben.

A csapa(Jekviszonyokat tekintve nagyfokU ter- ,es idoheli v,ahozcJwnysa.got figyelhetunk meg. 500~900mmkozijtt alakul a csapadek evi osszege. A legcsapadekesabb ~erilletaz orszag del-

nyugati.terulete, hiszen ez avid6k fekszik a 1,egko7.eIebba tengerhez,.egszarazabb vid6kUnk a Nagylbmsa.g.Eszak-kelet eszak, es eszak-nyugat fele haladva no a csapadek ,egyreszt. nyugati imnybanaz ocean es ax Alpokkozelsegemiatt, eszak {ele pedig a Karpatok kozelsegemiatt A csapadek ,evi jarasanak sajatos kepe van, az un. keUos maximummal. jelleruezheto ..MAjus vege, jiinius eleje a legcsapadekosabb azoceani Iegtomegek megerosod6 hatasa miatt ekkor

,

jelentkezik tlehat az elso, nagyobb maximum mig okt6ber-noy,ember honapban a masodik, kisebb maximum figyeIhewl mega Foldkozi-tenger videker,o~ szarmazo szubtropusi, nedves ](~gtOmeghatasara, Csapadekban Iegszegenyebb a januar .. A legtobb csapadekosabb nap OSZ vegen, te~elejen jelentkezik, amikor tobb alkalommal csekelyebb menayisegii csapadek hull kozel azonos intenzitassal. A legkevesebb csapadekos nap nyru- vegco., osz de:jen tapasztalhato .. A csapadek egy resze (50'-150 mm) h6 fonnajaban hull Ie, hegyvidekeinkea k6zeI ketszer olyan hosszU. ideig eredmenyezve h6boritottsagot A szehiszonyok tekinteteben meg kell vizsgalni, bogy milyen nagyobb tersegre j.eUeIllZio liramIasi rendszerhez tartozik az orszag ternlete, iHeto:l.eg ,3 helyi domborzati viszonyok milyen medon jelentenek befolyasolast a cirkuhid6s viszonyokat illeteen. Magyarorszag a nyugad arilmlisi z6nabatartozi.k. e~ert meghatarozoak a nyugatias szelek, e mellen ,32onban a

keleti irany6. legmozgasok is szerephez jumak, Nyaron az orszag nagyobbreszen. a Dunanml:on es a Duna-Tisza kozen nyugatias szelek vannak (ENY, NY) •. mtg a Twszantul vide~en e:roteljesebbek akeleties aramlasok O~K). Telen a keleties aramJasok ervenyessegi terUlte novekszik" es a Duna-Tisza kozenis dcmiaanssa v,afilc. (A1:taIaban veve a Duna- Tisza koze egyesszearamlasi zonanak is tek~ntheto.) Az Eszaki Kozephegyseg kornyezeteben eros a domborzat aramlesmcdosito hatasa, iUeloIeg a DunanruU Dombvidek 13-0 lefutasti volgyei jelentenek erot,e~jes befo~yasohist Az. aramlasi kep egeszere elsoso.rban a medence jelleg miatt jellemzo'az eros valt:021ekonysa.g,am.dy abban olt tester, hogy a ku~,onbo·z6 meropontok eseteben 32. uralkodo szeUranyrelaHvgyakorisaga 15-30% k02lott van. Az ,itlagos

3]

'II
szelsebesseg 2-4 m/s k02!ott alakul, Magyarorszag tehat mersekelten szeles teruletek tartozik, Legszelesebb hon_apunk az aprilis, legke¥esbe szeles honapunk a szeptern~er.

koze

•, .
tJt
",~J.

I. Nagy,alrold es a M·ezoiwld .• A teruletre a b6 napfenyellatousag a nagy hornersek[e'ti ingas, a tavaszi oszi id6szakban gyakori fagyveszely jeIlemz6. Keyes a csspadek, alacseny a levego paratart.alma, mikro- 'es mezoklimaban szegeny a terulet. Dontoen a: szarazf61di. hatasok ervenyesulnek, Az ,egyonteLii.,egbaj~atu lertild harem alkorzetre oszthato, ahol valarnelyik meteerologiai aUapotjelzo szelsos 'ges alaknlasa a jellemzfi, Az I1a korzet, a Tiszmrul eszakkeleti resze a. legznrdabb h6mersekleru tertllete hazanknak. Itt alakulnak ki a legalacsonyabb t.e~ihomersekJetek az itt I.egerotdjesebben ervenyesiilo szarazfoldi hatas miatt, Az lIb korzet, a Duna- Tisza koze kozeps6 terulete, tovabbaa. Mezo,f61d videke a legszar-azabb. Csapadekban nagyon szegeny terulet, az aszaly altai Wegink.abb, es a leghosszabb idon at. sUjtott terulet, A lelllyl,eges parolgas mindig alatta marad a potencialis paro~gas lehetosegebez kepest, .AzWJ,c korzet 3. Dun a- Tiszako,ze deli resze a Wegforrobb nyaril. terulet, ugyanisa ~egtobbna,psiitesben reszesal, meto,~eg a nyari idoszakban a mediterran hatasok erv,enyre jutnak, IL Kisalfold. Az Alfoldhoz kepest kevesebb napsutes eroteljes oceani hatas egyuttes ervenyesulese eredmenyekeppea merseklet bomersekleti ertekek, csekelyebb napi es evi ingasok jellemzok, A esapadek esa levego paratartalma magasabbaz Alf6]don merbet,ohoz kepest. Bar a nyari csapadek itt is sziikos, de a teli idoszakban bosegesebb, illetoleg a hoviszonyok. kiegyenlftettek, A tobb felho.zet es a magasabb paratsrtalom mersekli a fagyveszelyt es az aszalykialakubisat domhvidek. .Az. oceani ~egt()megekkel erre a tertiletre jut a legt;obb para ,es feIh6zet, ezert itt az orszagban GIL legtobb a csapadek. A csapadek egyenletes, nagy a h6boseg ismeretlen a teriileten azaszaly. Homersekleti szempontb61 meg a Kisalfoldnel is kisebb nap] es evi ingasok a jellemzeek a csekely napfenyeJbitottsag es a sok felhoze! miatt, .Az orszag teriifeten itt a legkisebb a fagyveszely ..Domborzati szabdaltsaga miatt a ternlet gazdag mikroes mezoklimaban ..A teruleten belul ,ellctUonithetoek6Jkorzet.ek. Amlakorz,et az AJpokalja,az IOrseg. az orszag del-nyugati tertiletei reszesulneka legbovebb csapadekban. Az AWpokaWja 'cse®eben a meglevd 6ceani hatasokat HZ Alpok k.o'Zidsegeb61 credo fdh6 es par.arnovekmeny csak noveli, mig az Or:seg es Zalai-dombvidek deliteruletei eseteben a tenger kozdsege is szerepet jatszik a jelentos men_oyisegii csapadekban. A Ulb korzet, a Balatont61 delre eso tertiletek vonatkozasaban azegesz evben jdentkezo ,erotelj;es medhemin hat3s a legjel,entosebb. Nyaron szaraz, meleg, telen enybe es nedves a klima .. Itt a legrovidebb a fagyos idoszak, kiill]O,nosenjeIentos ez at MecsektOW delre eso videkeken, A IUlc korzet, a Balatentol eszakra eso ternletek (Bakony - Vertes - Dunazug hg.) kozepes csepadekellacottsag, huv·os nyar, es enyhe tel jellemezteklimaval;

•. !

It


"!

it e'

"
t

m. Dunantuli

• .' • •
@

e'

II
W!

IV. Eszaki ibegyviidek. A domborzet eredmenyezte ruggoleges homersek~eti tagoz6das" kozepes napfenyeUAtottsag, magas paratartalom a jellemzd a teruletse, A homerseki,eti
wngasok nem nagyok, jelentdsek es tartrisak a legmozgasok, mersekelt a. fagyveszel:y. Osszessegeben elmondhate, hogy a kiiJonbozQ egt;'iju hegyoldalak valtozatos elhelyezkedese boseges, mikro- ,es mezoldimak forrasa, Igy ebben a tekintetben az orszag legvaltozatosabb tenilete.

• e • ••
E

I

..
.~

~

I. I·
32


I

.2.5.

A mikroklima a~a.pjai

A felszinkozeU Ieglier sajatossagai.vaj foglalkozik a mikrokHma targykore.,arnely meteorolegiai terulet elengedhetetlen atermeszetes vegeta.ci6 es a nov:enytennesztes vonatkozasaban, az erdeszet eseteben, a vadon ,e~o' esa renyeszten allatok tekinretehen, az lepitett kornyezet elemeieseten, a kozlekedesben, stb. A probIemakor fizikai .aJapjat az adja, hogy a W6gkon folyamatokat meghatarozo napsugarzas a felszm k!ozvetitesev,el amaknjia a levegii fizikai folyamatait, kovetkezeskeppen afelszin ,es a levegotalalkozasa terenek fizikai vonatkozasai meghatarozoak mindenezen terben hSvo,,el,o es elettelenre nezve, A mikrokUma. tehat azoknak a felszinko2ieU mikmmete.orol,ogjai folysmatoknak a rends2iere,amelyeket a felszin es a I,egkor kolcsonhatasa alakit kit a helyi adottsagoknak megfeleloen ..

2.5.l.. A mikr:oklimdt alaklto teny,eziik
A mwkrokHma alakitasaban a he.~yimakrokHma,az aktiv felszin, a makro- esmikrokllma l~gtere kozotti anyag- es energiaforgalom, valamint a mikroklima tereben lezajllb anyag~ es energiaatalakulasokkal jiaro folyamatok a meghatarozcak. A mikrokhma mozaikszerfi, sokszor szelsoseges, v,a.Uozekony es valtozo stabilitasu. Mindezen jeUernzoh termeszetesen az azt alakit6 tenyezok szabalyozzak, amelyek reszletezve a ~ovetk,ezok:

A "elyi makroklima szebja meg a mikroldlm3. terebe e.rkez{i es onnet Hivoz~'anyag es energia
menayiseget. Ez azt jelenti •.hogy ugyanszon m1nosegu. felszin felett klimavidekenkent mas mikrokUma alakul ki,

mas-

energia szempontjabol meghatarozo, vagyis minden felszin az adott felszia h.ofiz~kai tulajdonsagainak megfelelden alakitj.a a rnikroklimat, A kulonbozo felszinaLkotok (talajok, a.kfiUjnbozo· felszfaberitasok: novenyzet. vlz-es bofelszin, mestersegesburkolatok,. domborzat, stb.) viz- es levegotartammuk. szinUk,. szerkezetuk, erdessegiik szerint va16swljak meg a napsugarzas eInydese e.s visszaverese arnnyat (az albedot), a felszin anyaga es szerkezete alapjan maskent alakul a felszlnen beluli hotarolas es hoterjedes (ezeket fejezi ki afajho, a holcapacitas es a hoveteto kepesseg mint hofizikai jellemzok), vagyis mas-mas energlabevetelre tesznek szert, kovetkezeskeppen a felszinnek a levego fd6atadott en. rgiaban fsjelentos.elteresek fognak mutatkozni.

Az aktiv felsrJn a lev,egonekatadott

Az any.ag"' is ,ener:giaor;amlasa maktp.. ,is .mikroklima ligter.e koZiitlaz adott mikrokhma
s2ie~soseges voltat e.s stabilitasat hatarozza meg. Mine( nagyobb mertekben van mOd a makrokHma l.egtereb6W any,ag- es energia bearamlasra, annal kisebb mertekben tud stabHizaI6dni az adott felszinhez kotod6 mikroklima, es forditva. Ez azt jelenti, hogy 3. makroklima erv,enyesillesenek merteke hataroeza meg a. mUcrokUma dteresenek. nagysagat, ,erosseget a makroldimatot Ez joreszt a mikreklima teret hatarol6 felnletek minoseget61, szerkezetetol, meretetol fugg, kerdes teilat, hogy a bataro16 feluletek (domborzat, novenyzet, erdo vagy fasor, kerites tlDnfal. stb.) jelent-e a napsugarzas vonatkozasaban ido'iegesen arnyekold hatast, Illetve a. Iegmozgas utjaban akadalyt, A hataro16 feluletek gy,engito es er,oslt{i·hatast egy.arant kifejthetnek, pl. egy volgyben at legmozgasok tekinteteben kialakulhat az u.n. esatoma hatas, abol azaramlas inteo_zivebbe vatasav.al a. I.egmozgas mikrokHmat Ieronto harasa lerosodhet, de e.lkepzelhetoerosito hatas is, pL ha a haeirolo felnlet egy deli lejlto, ahol a nagyobb beesesi szogu napsugarzas miatt sugarboseg alakulhat ki, Ebbol az is Iatszik, hogy a rnaholdfmatol tdjesen ftlggetlesr mwkrokHma nincsen meg zart be.lso terek eseteben sem, mert akarmilyen hatarole feluleten keresztnl is Ietezik ho~am, csak annak intenzitasaban lehetnek elteresek.

33

I

A mikroklimatikus tir belsila"yag;.

.energi'a/o.rgalmaIs jelentos hatassal van a mikroklimara, ugyanis fizikai, k6miai es bioI6giaiuton energia szabadulhat fel, vagy nyelodhet d. A fi1tes. a biites, a parasitises a szaritas. vagy csak az egyszeru "SzeHo·ztetes fizikaiuten hat a mikroklimara. A mikroklimalegtereben leva vizg6z, vagy a kUWnbozi) oxidacios folyamatok kemiai uton hatnak a mikroklimara, A mikroklfma legtereben h-:y6,e16 szervezetek eletfolyemataik utjan (ki- es belegzes, bofelv,etd es holeadas, anyagcsere folyamatok, stb.), szerves anyagok parolgasa,bomJti<.;areven; biol6giaiutonbat a mikroklimara. A vazolt felyamatrendszer Iegnagyobb mert.ekben a zart terek eseteben figyelhetdek meg.

es

2.5.2. A mikrokllma meghattirozlis:tinak m6dszer:ei
A mikroklima meglteles:elcor a mikroklima teret magaban foglala. makroklfmatol valo eIteres merteket es stabUitasat, aUand.6sagilt hatarozzuk meg. Ez a folyamat ket medon kepzelheto el, Miiszeres IJU~l'e-s segitsegevel, vagyterepbejaras.utjan. A k,etto nem ugyan azen eredmenyt hozza, ugyanis mig a muszer,es meres a mar emlitett elteres es stabilitas mertek6t koskretan hatarozza meg, addig a terepbejaras alkalmaval a vizsgalt tenlleten fellelheni mikroklfma be£olyaso16 momentumok szambaveteleve! a mikroklimatikus sajatossagok, elteresek tendenciait tudjuk csak meghatarozni. Ahhoz azonban, hogy a. muszeres meres megvalositasakor a mfiszereket bova es hogyan helyezzuk el, szUkseges az, hogy a terepen kivalasszuk azokat a helyeket, arnelyek reaJisanfigjak in~erpt:et3ilnia vales .mikroklfma helyzetet.
Elkepzelhetn az is, hogy voltak mar korabban mikroklimamereseka teruleten, amelyek viszont csak abban .azesetJben hasznalliatoak, ha a. mel'eskorU.1menyeH-,e vonatkoze ismeretekkel is rendelkezdnk (milyen mfiszerekke], miker, hoi, milyen elhelyezes es meresi gyakorisaggal mertek, mdyen volt a termeszeti kep - nOVlenyzet,.Wajw.lapot, makroklfmatikus helyzet, stb. - ). Csak a megfelelocD kalibra.lt miiszerekkel, szakszeri meresek utjin vegzett, kenoeD dokumeDt.alt. meresii eredmenyeket szabad Ielhasznaln],

'.'. ~ ,
·tt
~'

Ha sajat magunknak ken megvaf6sU:ani a merest, akkor merh.etOnk folyamatesan (ezlenne a legcelravezetebb), d.e ennek IdobeH,. (l'rzes nelkuli esetbenaUatjarasb61 es vagyenvedelmi szempontbol nehez a kivitelezhetosege. Ezert be ken emunk a kUlonoo:zo evszakokra Iegjellemzobb 5-1.0 nap folyamatos mereseve], de evszakonkent borult es derillt idoben 48-48 Oranal nem Iehet rovidebb a meresi idoszak. Szukseges a ket meter magasban valo helyi meres, vagy a kozelben a. makrokUma.t j61 jeUemzo folyamatos meres, amihez tudjuk hasonlitani a felszin kozeleben elhelyezett, a terepbejares alkahneval kivw.asztott pontokon
vegzett meresek eredmenyeit, Fontes a mikroklima miiszer(ek) kalibralasa es a meres pontes dokumentahisa.

• •• •
IW!

4,

I

..
1;1

te·
25.3. A "ely; mezo- is mikr:oklimdk filb.b tulajdonstigainak megtillapittisa helys.zini
szemle tltjdn
Minden olyan esetben, amikor egy teriUet helyi meze- ,e.s mibokHmaja feharasavaID foglalkozunk, es nincsenek adatok ebben a targyban, akkoraz elsa amit tehetunk, hogy bejAtjuk a terulenmket es a helyszini szemle alkalmavalminden olyan helyi tenyezo:t megvizsgaIunk,amdy hatassal Iehet a helyi kHmatikus viszonyokra, Ez a. modszer a vizsgalt teruletet magaban foglale nagyobbterseg eghajlatat61 va16 eltereseknek csak a becsleset eredmenyezi, annak mert61Ger6I a miiszeres meres adhat egzaktinfomulciot A miiszeres

.'
I'
I

I

34

:1

I I

meres megva16smtasahoz - nevezetesen a meresek helyenek megvaIasztAsaboz- is a ternleten fellelheto kHmamodosito memenmmok szambavetele utan juthamsk. A helyszini szemle tehat elengedbetetlen akar a mezo- es mikroklfma becslese, akara mfiszeres meresiebonyolitasa

oeljeib6t P6bb szempontok:
• A tel'ulet pontos febatarolasa teml;t~szetes batarokkal) 'nasi VisZDxok vizs.g~I'ata • Men ~nziDt fe'cHi magassig erte-elise • A domberzat felDler.ese •. - AfelsziD any-ag~nak vizsgalata.
I

-.-1-


Anovenyzet erlekelese A tavolabbi kornezet elemzese

A helyszini szemle soran az egbajlatw. elemekre hato, a helyi kUmatkialakito ,es fenntarto tenyezo.ket vm.zsgaljuk. Ezen ismeretek birtokaban a vales helyi [egkorfi.zikai helyzethez kozelebb jutunkiUetve nagy biztonsaggal kijdolhet6ekazok a helyek, ahol a helyi klimat realisan leila muszeres meresek vegezhetoek,

A kovetkez6kben osszefeglaljuk a helyszfni szemle egyes szempontjai szeriati vizsgaInui .es felmerni va16k_at
,

--/'

A~dsivisZO~YOk :vizsgdlala. . /.... .. ,. . .., _ "--J:ebets·. es es tenylege.s. .so.· ~~' aranya a bonzontkodatoz· ag _IQirnyekoUsag) fUggvenyeben, Arro! kel informaci6, hogy az .amye_ des idoben es helyileg hogyan jelentkezik mind napi, mind pedig eves szinten ..
I

Domborzati szabdaltsag terben es wdoben (l:ej~ok,.volgyek.fennsik, mely fekves" stb.) .• KiUonboz6 beepitettsegtlerben es idOben (epUlet,kerites h1JmfaI· stb.) .• Sugarzaslmrtatozast megv.a16sit6 egyeb tereptargy (fasor-magassag, .agszerkelJet, lombosodottsag-, erdofolt stb.) .,Visszavero" feluletek (vfzfolyas, to., mocsar, h6 jeg, stb.) .• /A ten'llers:ti~;iik~~ '7--egy- es dombvidek esete en a .kuWnbozO,. jelentos szintkillonbsegU terfelszinek eseteben szamottevO homersekletw. elteresek realizalodnak, A homersekIDeti gradiens (a homerseklet magassaggal vaJ6 valtozasanak mcrMke) belyi menekeismereteben a magassag ffiggvenyeben fenniliU6 homersekl.·eti valtozasokra realisabb kep. adhato, a helyi hatasok

ftiggv.eny6ben.
/ • A teru[e~~bo:zo reszeiaek egy~shoz
-

viszonyitott

magassaga (egtaj. lejtes, stb.)

~ .a:."'---'-::. . A uanl~~at.1eln1e,ese

. omborzatil'ag szabdalt terulet eseteben a terfelszfni irnnyUottsag ruggvenyebena sik ternlethez kepest az eghajlati elemek tobbsegen.6Wdteres mutatkozik (sugarzas, homerseklet, cldruhicio, csapadek)


Expo,zlci6 Oejtes, egtAj, meredekseg)
Horizontkerlatozo batas terbenes Id6ben (hegygerinc, sziklafal, domboldal, stb.] Sz61v6do habls terben es idoben (hegyoldal, melyedes, stb.) A ..beepitettseg" mint domborzati elem


35

~.
felszlin~a\9a~iZ$g414'a , .e~szm ~.o I Zl rue..szempon :tb':(.,leal, a ,... "3;--:' -:-hr;;fi~~"k '.' . h' . sugarzas __ ~'eWceWes a h"eneria*'-;" zasa es kisu~.m' zas 0. > ny __, " __ __ ._ ,g. _ w.t.o _ '" ,..g_ .0 folyam.atanakalakulasa. v,onatkozasaba:n. lenyeges, •
r

'.'
:111-," •

'.

Albedo - a. felszm rovidihuUamu visszavero kepessege - (szin, nedvessegtartalom, elm.unkaltsag, stb.)

• • • •
Mtnilen

Talaj szerkezete (tomor, laza) Talaj anyagi osszetete~e (Ievegotarsalom, vtztartalom) Vfzfelszfnek (tomeg, feUlletoagysag •.atla.tszosag. stb.) Egyeb felszmbcritasok (bo, je beton, stb.)
I :',

i1fo1<dlCfl""'''' nov6nyzet
• • •
at

.(£

Irtlke=Je='s-=-e -1 __
a felszfu hofizikai szerepet modositja. A

ami a felsztnen talalhato, jelenletevel

magatomegevel,

magassagaval,

lombozatanak zan:sagaval, vizfogyasztasaeak

mertekevel eroteljesen hat a mikroklimara. A novenyzet faji. oss21eteteie Az aHomany meretei Imagassaga ki.te~edese, ktiltumoven:yekneI SOf- es tomvolsag) A novenyallomaoy zartsaga A novenyaU.omaoy belse szerkezete (a zaredott zo~dtOmegelhely,ezkedeseaz

I.

aJlomanyon belul) A novenyanomany fejlettsege (morfoIogia) Mikroklimat jelzc no¥enyek elemzese

'A tti}!ol'ahIJ, lij",y_eiiie~ . cmborzat • Beepitettseg (epulet,uzem.. utak, stb.) • Felszfn booms (vizfelszfn, hofelszin, leburkolasok. stb.) • Noveny boritas (erdo, nagyobb homogen noveny tablak, stb.) • Legszennyezd forrasok

---

--.-~

.~ • '. .' 'i,.
It;
~

ill

ri'
,1i!1: F

..
e

.1 •
I


"

~t
Ii.
36

3.
J.l.

Agrometeorologia
Az agrometeorologia

.alapjai

Az agr:ometeoro16gia. az idoj.aras es eghajlat mezogazdasaggaI osszefti.ggb kerdeseit vizsgalo alkalmezott tudomanyterulet. AkOlonbozo mez,ogazdasagi. tevekenysegi ko,rok elter6
jelentosegii kapcsolatban vannak a meteorologiaval. Az alla.ttcuyisztes az a tenUet, ahol a meteorologiai hatasok a legkisebb jelentoseguek, hiszen pl, a belterjesallattenyecsztes eseteben szinte ruggeUenithet6 a foly.amat az id6jaxast61, de a termeszetes kornyezetben e16

.~.Ilatokeseteben isaz aUatok helyv.altoztaro kepessegUk r:even megrudjaktalalni a szamukra
kedvez6 vagy meg eppen kieIegitfri klimatikus ko,rtilmenyeket. bizteslto helyeket. kz erdeszet eseteben a.tobb even at ervenyesiU6 rneteorologiai hatasok mintegy ."eredo" hatas tUlaozodik vissza, jlletdleg az erda zart, tombszeru fe1epltettsegeholi ad6doan a legjelentosebb a novenyeghajlat visszahato mechanizmus, amely az erda klimaja kiegyenlitett jellegeben nyilvaaul meg. A uovenytermesztes az, ahol a legjdentosebbazidoj.aras hatasa, miutan a helyhezkotcOttseghol adodoan a noy,enyek ki vannak teve a termohely sokszor nagyon valtozekony id.6jarasi viszonyai egeszenek a tenyeszideszakalatt. Az agrometeorologiai ismeretek targyaJasat mindig talajl - no,vel1iY - leg}(jijr (TNL) rendszerben ken tArgy.alo.i, ugyanis arendszer elemei szoros ,es szakadatlan kOfcsonkapcsolatban vannak egymassal, A rendszer elemei kozill ,3 talaj mutatJa a v]s.Z!onylaglegnagyobb allandesagat, Az alkalmazott fajta, a talaj milvelese es tapanyag-uU'lnpotlasa es a novenyvedelmj eljarasokez ember altai icinyitottak esbefolyasoltak, Ameteoro16giai viszonyok rendkivtil valtozekonyak, nemegyszer szinte ugrasszerti legkodizi.kai vahozasok kovetkeznek be. A meteorologiai t!~nyezok soraban a sugarzas,. a homerseklet, a CO2 nedvesseg, es a meteorologiai eredetfi karos elemek tenyezoket tekimjuk at a k6vetkez6kben.

3.1.1. A sugd~zas
Azeghajlat aJapveto meghasarozeja az a sugarzasi energia amelya Napbol a f61dfelszinrejut.. A novenyek szWn:arca ezen az uton biztositott a fotoszint.ezishez es a vizforgalom fenntartasahoz szukseges energia, valamint a megfeJelo nevenytest homerseklet elerese, A sugarzast 3. novenyek levelei fogjsk ret A sugarzasa levelekre jutva elnyelodik, visszaverddik es reszben athalad rajtuk, A novenyaUomanyoka. sugarzasnak 55-77%.-at elnyelik, 25-45%-8.1 visszaverik ,es .atbocsatjak. A suganas atalaldtasanak merteke a noveny leveleinek lciterjedeset6[ fiigg. A folyamat rugg a noveny fajato~. fajtajat61, fejlettsegi .allapotat61, valamint a vlz-es tapanyag-elhitottsagat61. A novenyek elter:o m6don reagalnak a szort esa direkt sugarzas aranyara, At:'enykedvelo nOlvenyek a direkt sugmast kedvelik, Bzeknek at oovenyeknek vastag leveleik,. sokgazcsel1enyiMslIlk. es kis sejtrneretUk v.an.(gabonafelek paradicsom, szolo stb.) Azarnyekkedvelo nevenyek a szart sugarzast kedvelik, amelyek levelei vekonyak, nagy sejtmeretekkel. Termesztett novenyeink kozill egyik sem tartozik ebbe a csoportba a vadon elok ko·z(il az erd6k aljnovenyzete! alkot6 fajok sorolhat6k ide. Az arnyektUro novenyek azok, amelyek mind a szert, mind pedig a direkt sugarz.ast jol basznositj:ak.(sargarepa, spenet, stb.) A sugarzas, spektra1is osszetetelentid lenyegesez is, hogy mil yen idotartanru sugarzas len. a novenyt. Ezek szerint beszelilnk rovi.dnappalos Dovenyekrol,. amelyek fiejl,6desehez ,3. napi R-W2 ,onis megvilljgitAs szilkseges .. uborka, kukorica, napraforgo, stb.)A !bosszQDappaloSD.ovenyek ( eseteben anapi 12-116 6ras megvilagitas szukseges ..(bliza, burgonya, borso, stb.) Vannak no,venyek, amelyek szamara kozombos a megvUagims Idejenek a hossza.{alma,tok, paradicsom, stb.)

31

3.1.2. A.llif_mersiklet A noveny,ek tete szempontjaho~ alapveto fontossaga a homersekld hiszen a· novenytest homerseklete a komyezet bomersekletetol ffigg, iIletiHeg a noveny valamennyi biokemiai folyamata homersekletftiggo. Igyaz osszes anyagcsere es eletfolyamat sebessege, intenzitasa
alapvetb meghatirozojla a k'Uls(i, homersek~et. A kilJl,o.nbi5z~ fajok es faWik. termeszetes fOMraj.zielterjedesenek illetve termeszthetosegenck fontos befolyasoleja a sugarzas mellett a bomerseklet Minden noveny eseteben van egy olyan homersekleti ,ertek- az un. bazishomerseklet - amelynel megkezdodik a noveny elettevekenysege, Ha a homersekletw skalat lekintjuk, kijelo1heto minden nov,eny eseteben egy hornersekleti tartomany amelyen

..
~

beluli b5merseldet eseteben az eletmUkiBdes normalis. A mers6~eh szelessegeken, igy hazank terulete eseteben is ez atartomany a 1O~30Co ,~Bzott van. Az ennel alacsonyebb, vagy magasabb homerseldetekesetebena. .nij,venyek eletfolyamatai sebessege valtozik, elteraz optimaHst61. A b5mersekl.et emelkedese soran egyre gyorsabba es rnlzotta valnakaz 61etfolyamatok, mig nem elerve a fdsokiiszobhom6rselcletet a folyarnatok felgyorsulasa a ~.' . 1~'::, ..1.r:n~J.o .__ ,_-. _ --~II" • . nuv,enyJ:U:lroso~<U!_,z - V' e -ethet • amely. esetben ·-m'g lehetse ~g.es a fegenermo d as" ,am az _'lI __ -~ e leL ultramaximum (hohal::iJ) eleresekor a noveny elhal.Ez a homersekleti 'ert,ek tenneszetesenfaj. fajta, es flziologiai :aUapotffigg6. Az opt~mruisnal alacsonyabb homerseJdet eseten lassahba es korMtoZiottabba. valnak az eletfolyamasok, amelyek az also kiiszobhomerseklet eleresekcr meg visszafardithato valtozasokat idezhemek ,do. Az uHramirumum (hideghalal) bekovetkeztekor a "OVeny elhal. Ezek a kfiszobhomerseki.etek tehM 01yao un ..ka:rdina~is homersek~eti. pontok, amelyeknel megvaltozik a noveny viselkedese. A novenyCejlodese soean a kUlonhozo· fej~odesl fazisokben eheSloek lehetnek ezek a. kardinalis homersekl!eti pontok, pl. vinigzaskor sziikOIaz optimslis tartomeny, es alacsonyabbra helyezodmk a felso, , valamint magasabbra helyezodik asalso kuszobb6nu!fseklet Az killonbo2io fejWodesi fazisok idobeli hossza isffigg a homerseklett6I, ennek ertelmeben tehat a magasabb h6mersekle111 napok eseteben ugyanazon fej'lodesi fazison hemarabb niljut a noveny, mint alacsonyabb homerse.klem napok eseteben, A bomerse·kJeti .igeny es anoveny szarmazasi helye kozott a homerseklet alapjan szoros kapcsolat van, ugyanis a tropusi, szubtropusi teruletekrdl szarmazo novenyek az un, mel gk,edve16k, a szarazfoldi es 6ceanJl1:eUekii vide.keb61 szannaz6 noveny,ek az un. rnersekelten melegkedvelok, mig a polaris kHmatermeuo,l szarmaz6 novenyek az un, hidegt6.rok kat.egod1ij,abatartoznak, 3.1.3. A CO2 A fotoszintezis soran a nov;eny szervetlen anyagb61 a napsugarzas.energiaja fe[hasztUilasaval es viz jelenleteben szerves anyagot produkal, tovabba oxigent termel, AWetrejovQ szerves anyag elsodleges valtozataban I,evo szen atomszama klimatikus fiiggest is mutat, A mersekelt szelessegekrol szarmazo novenyek eseteben, amelyeknel a 20-25 Co koz,ott a Iegeptimalisabba szervesanyag epftese az. elsodleges cukor harom szenatomos, e~ekaz'~ as novenyek.(bilzB, arpa, paradicsom, stb.) A tropusl es szutr6pusi terulete.ol szannazo noveny,ek eseteben,.amelyekne~ 30-35 Co k6·2Jott. legoptimalisabb a szerves anyag epitese az a elsedleges cukor negy szenarornos., ezek az un, C4-es _!!Qy6nyek.(kulmrica, cukomad, stb.) Szervesanyag felhaJlmozasuk fdiU millja a C3-S0ket. A s2Jelsosegesen szaraz termohelyek novenyei az un .. CSM tipusu. novenyek, ameiye szom.3I nappaE .zarodottak,tebat a C02. megkotese ejszaka ..zajHk. . .1.4. A. .nedvesse,g 1
A viz a no,v,enyekiejlodese. p:mduktivitasa szempontjabol dontO fontossago. Viz alkotjaa no.v.eny testtdmegeinek ,60-80 %""\at, VIZ jelenleteben valnak oldott ,ilUapotban felvehetove iii.

" •. . • • ·1
it

" .•' • .1 ·1
a
I

•I: I

II
p:
ill'"

I

38

_, • t

talajban tarolt kiUonbozQ tapanyagok a viz biztositja a fotoszintezishez szukseges Hst, iUetoWeg a viz novenyen behili szaUi16dasa, a. novenyen keresztul vale levegobe juttatasa

(transpinici6) a novenytest homersekktenek szebalyozasahoz is hozzajaruL' A TNL rendszerbea a nedvessegi szint. megitelesemek leggyakorlatibb modja a talaj nedvessegtartalmanak nyomonkovetese .. A talaj nedvessegtartalma aJakulasaban vannakbevetelies veszteseg tagok. ezek soraba tartoznak meteorologiai eredetiiek is A huH6 es felszlnkozeli csapadek mint. bevetelt jden~o osszetevok a talaj-es no,venyfelszinrol. sZiflnnaz6 paro)gas (evapetranspieacle) mint vesztesegtagok szerepelnek, A novenyek aItal felfogott ,csapad.ek (intercepcio) mint vesztesegtag szerepel, dea noveny szrumira van a folyamatnak pozitiv hozadeka, inet'(i1!egaz intercepcid merteke az fUgg a legkorfizikaru helyzenol is. A csapadek terben es idfiben igen valtozekony elem, dontoen (95 %) buUo csapadek, es kis mertekben (5%) feIszink,ozeH mikmcsapadek fonnajaiban jelem bevetelt Mennyi.sege es intenzitasa jellemzi osztalyozhat6 halmazalWapot szerint I(folyek:ony: eso, harmat, szHard: .h6, der, zuzmara), kepzOdes szerint (hullo t1dszinko,zeH mikro). A csapadek huUasalmr a esapadek egy resze k{j·zvdlenul atallajra. keral, egy fesze pedig felfogodik a leveleken. A talaira jut6 csapadek tovabbi sorsa a beszivargas es az elfolyas, A ~et folyamat .ar-fmyat a csapadek intenzitasa mennyisege iUetoleg 3. talajszerkezete d6iesszoge boritottsaga hatimzza meg. Ez azert fantos. mert ataIDajlvizk1eszIDetenek noveleset cssk a heszivargas. eredmenyezi, tehiit. ez avi.zmennyiseg hasznosul csupan. A nov,enyek Ievelen visszatartott viz mennyisege a level nagysagat61 es feluletenek minosegetoI rugg, illetdleg acsapadek intenzitasatol, Az itt os-szegyiHt viz parologni kezd, es bar ez nem noveli a taWaj viz~eszletet kiveve azt :az esetet, ha a level megteLik vizzel, es a 1,ev61 vegein az lecsopog - de a p:!lrolgas ideje alatt a noveny parologtatasa csokken, v.agy Ieal], tovabbli a novenytest homerseklde nem emelkedik. V,egfil is tehat az intercepci6 jelensege idejen csokkenhet a csekelyebb parologt:atas kovetkezteben ataJjajb61 felvett vEzmennyisege, A legfemosabb vesztesegi tag ap~olgas. A folyamat egyreszt a parolga. k,o.zeg tulaJdonsagaitol, masreszt pedig a parnt befogado kozeg, a levego .anapota~6~ fiigg. A talajl eseteben ataiaj. szerkezete esvlizgazdaIlmdAsiru.aj;donsagai a meghatarozoek, mig a nov,enyek esetebena fizikai es biolegiai .::iiUapot donio. A parat bet:ogad6levego .Mlapota1ol a vald fugges eseteben a felszinre erkezo. sugmas a legfontosabb, hiszen ez szolgaltatja a folyamathoz az energiat, tovabba a l,evego, parabetiogad6 kepesseget az akmalis paratartalem es a szel isbefomyaso]ja Tenneszeteskorulmenyelc kozott. nagyon nehez a pontos meghatarozasa, tobb befalyasolo tenye210 ethanyagolasa meUeUa[tam:aban nagyobb teruletrees

hosszabbtavra szamolji8k.. . .1.5. Kar:o.s meteoroio.giai elemek 3
A mezegazdasagban eI6{ordul6 karok dont6 Wbbsege meteorolcgiai eredeni, Igy az~' .J6o/i)..j6geso 24%), vlzkar (17%), faykar (12%),68 szeUair (4%), mig az egyeb kaeok miad a nov,eny etegsegek, agrotec nJikai hi' ak, ati 1cirtev,ok mindosszesen csak 7%-ot jelentenek, E~ertaz agrometeorolegia legfonsosabb feladata ezen kaeok legk6rfizikai hattereinek rninel poatosabb fdtarasa, es nagy pontossaggal vale e16rejelzesuk a vedekezes id6bell toneno megszervezesenek segitese erdekeben.

Az .asza[y tartos es jelentfis vizhhinyt }dot Ketfele ,asza~.yt ktilOnboztetnnk meg. A ta~ajiaszalyt es a. Iegkori aszalyi ... Talaj:aszAlyrol akkor beszelUnk, ha Iegalahb kef. heten keresztu_ tobb ne tvesseg paro ogl-a talajbol (amely napi 3-5 mm lehet) mint amennyi potlodik a csapadekhullas u.tjan. A ~egkori aszaly akkor fcrdul elo, amikor a levegf homerseklete 30. Co fole emelkedik es ezzel egyMoben a levego relativ paratartalma 30% ala csokken, Ez a helyzet nyad napokon, a ~egi_ntenzjvebb besugarzas iddszakaban 3-5 bra .3'9

Aszd6'

hosszan szokott fennallni ill.,etoleg amikor szubtropusi legtomeg araml.ik be a teruletre .. Vedekezeskeppen a kezenfekvo ontozes mellet a talai csapadekviz megtart6 kepessegeaek novelesevel erhettink el eredmenyt, a szantas, tarlohantas, kapalas, mind-mind a' talaj felso l1etegenek. lazitasat eredmenyezi, amellyel a csspadekviz meWyebhre jlutisM es a parol gas csokkenteset ,erhetjOk el- A mezovedf erdosavok al.. kalmazasaval a pamlgast generalo szel sebessege csokkeotheto, eZ2eI a parolgas merteket lehet fekezni. J,egesll A kondenzacios folyamarok soran eJ,6allhat az a helyzet (nalunk nyaron), bogy nagyon heves felaramlasok alakulnak ki, amelyek nagy mennyisegii parat emelnek jelentes magassagba, ahol a kepzodo felhoelem szilard halmazaUaporu,es nagymerelu lesz, Ezen felth.odemek eroteljes novekedesuk soran mar legyozika felaramlast es el kezdenek lehullani, de nagy meretuk miatt hullasuk soran, noha pozitiv b6mersek.leti. tartomanyu levegobe kerulnek, nem olvadnak meg. es szilard halmazallapotban erik el a felszint: Ezek a jegszemek a novenyallomanyokban csak. igen nehezen vagy egyaltalan. nem liegeneri:U'6d6mechanikai serulese k_,.eo k,ozna,_. Vedekezeskeppen kis birtckmeretben takarast . p_. " " ~ lehet . alkalsmElZD.l,uagyo, _ ,-',"',I' t --. k -,,- ,-' , ' .. bb teruletek vedelme azonban esak a felho'kepz.6des folyamataaak befolyasolasa clItal kepzelhetd el. Arr6J van 8z6, hogy sok apro felhoelem kialakulasat ken segiteni azert, hogya sokapre szilardfelhoelem csapadekelemme valasakor, vagyis hullasakor azoka felszjnre erkezes dot! elolvadjanak. Ez kondenzacios magvak a felhokepzod6s szinterebe vale juttatasav,a~e('het6 el, Ennek egyik modja a koadenzacios magvak (e.zUst-jodid)mk:etaval valo celba juttatasa, -, r nonsos _8 - hel o _g ~ - ----__ 0 __a _a"o_sra ove an - -':,k ,N agyon gyo_s,po __ e - a~_lyz zet e t· rueal_masan k",- ,·t" b eeavatk ,zac v-- SZUl\,Seg, V{zktil' A nagymeren] esocseppek fo~eg a domborzetilag szabdalt terfelszinekeseteben kimossak, beiszapoljak a talajt, esetenkent jelernfisa tala] lemosodasa is, amely a tapanyagokban leggazdagabb talaireteget wosftj,a:. Ha a viz a beszivargasa lassabb mint a csapadek hullasa, akkor a viz hosszabb-rovidebb ideiga feIszfnen marad, am.ely roiliadast, gyok6rfuUadast okozva, a noveny vegleges pusztulasahcz vezethet, Arvizek. belvizek eseteben ez kUlonosen nagy karteremenyt jelenthet, Megfelelfitertlleti vizrendezessel es megelozotalajmunkalatok vegzesevel lehet vedekezni,

.. ,.
"iilII


;ii iii
~

'. •
I

~--"'a,. ...agp"'_ ·
A fagyjelenseg tipikus mikreklima jelenseg, Harem megielenesi fonnajat kUlOnboztetjiik meg: a t6H kifagyast;« telvegi felfagyast es at keso tavaszi-kora oszi fagyokat, A teli Idfagy.as olyan esetekben fordulelo t61en,wnikor a talaj h6takar6 nelktil marad, es a talaj vfztartalma megfagy. Igyaz at:teld6 novenyek nem kepesek vizet felvenai, szomjan hal:n.lk:. Atelvegi felfagyas helyzete akkor forduli e10, amikor MI. vegen a nappalok folyaman. a talajfagy felenged, majd 6jiszaka ujra megfagy ..Ilyeukor napontaketszer terfogatvaito7.as ko,vetk:ezik be, es ezt a terfogatvaltozas - fOleg tObb napon at - a gyokerek szakadasahoz vezet, fgy emiatt nem juthatnak vizhez a novenyek, A keso tavaszi-kora OSZ1 fagyok eseteben a. novenyek sejtnedveben levo viz fagy meg, nern regeneralodo karokateredmenyezve Kes6 tavasszal mar, es kora osszel pedig meg higak .3. sejtnedvek,ezert nagyobb a. fagykar veszelye, kora tavasszal es keso 6sszeI ugyanis a novenyi sejtnedvek kenceesracioja tomeny es igy jobban ellenall a fagynak. Vooeke.zhetfink passziv medon, amikor nem a fagyjelenseget sziintetjUk meg hanem a hatasat fi'lersekeljiik (helykivalasztas, fagytii:ro, fajtak: valasztasa, takaras, stb.), es vedekezhetnnk aktiv medon, amikor magat a fagyjemenseget szUutetjiUk meg (domborzat atalakftas, :Ilistoles, elczetes beontozes, stb.), A fagyveszely kialakueisaboz bizonyos legkorfizi.kai helyzetek dontden hoz.z:ijarrulnak, Ezek az ejszakai derult egbolt, a csekely

I I I! I'
I

1egnedvesseg, a legmozgasok

hianya,. stb ..

~I'
~

11

40

Szelk6r A szel a novenyekre eros mechanikai nyomoerot gyakorol, kimozditja a leveleket teniJ[asukb6~. igy fekezedhetaz asszimilacio merteke, A szel sebessege ruggvenyeben szilard szeanyezoanyagokat szallithat, HI.etoleg lebegtethet a Ievegeben. A finomahbes durvabb szemesek megsenhetik a noveny feluletet es a kialakulo sebhelyek tovabbi hetegsegek k.HndulO pou:gava valhamak, esokkentve ezzel a. noveny eUenaU6 k:epesseget. A vedekezes soran a szel sebessegenek a csokkentese a eel, ezert ,3 mezo¥,ed5 erdosavok alkalmazasa a legcelravezero bb ..

3.2.. A me.zogazdasagi mu.veletek 3.2.1. A talajmunkdk

es a.meteorologiakapcsolata.

A talajmunkalatoknek alapvetoen ket celja van .. Egyreszt segitenia talajt mint harem fazisu rendszert fenntartani, vagyis azt, hogy a talajban Ievo aerdb szervezetek feltarodasahoz keUo
mennyisega levego aUjon rendelkezesre. A masik Ice] a talaj nevesseg tartalmanak minel

jobb

megorzese, Ez utobbi eel erdekeben szokas lazitan:i a talajt de a kt.uonbozo meteorologiai

esemenyek es idoszakok mas-mas Iazftast igenyelnek. • Sekely miivel.essel a nyari, nagy intenzitasu csapadekok idoszak:iban segitik a csspadek minel nagyobb mennyisegenek talaiba jutAsa:t" egyszersmind az etfolyas csokkentese vegett ..
• A melysza.ntassal - ny.fu-vegeo es .osszeI - az .oszi csapadek megorzese c6fjab61 vegeznek talaimunkalatekat, arnely esetben viszont celszeni egyidejuleg gyomirtast is vegezni, hiszen a talaj megmozgatasa kedvezo feketeleketteremt
3.

gyomnovenyek

eroteljes fej[6desehez. Mindket esetben tehM a megfelelo rnelysegig valo levegos, laza ta~aj~ szerkezet Ietrehozasa a eel a nedvesseg melyebb retegekbe valo elvezetese es tarozasa celjab6L A legfelso talajreteg laza, levegos szerkezetea talajnedvesseg gYOTS dparolgasat is fekezi a Ieveg6 s:zigetelO hatasa mian, A teli idoszakban a talajfagy elkerulese erdekeben szukseges a talajban levi) nedvesseg es

levego - az abban Jevo nedvesseg - kiszoritasa. Ez a .muvelet a tamorites, amely a tala] legfelsobb, legnedvessegben leggazdagabb reszet celozza meg, Leginkabb azon idojanlsi helyzetekben tanacsos alkalmazni, amikor a Ievegos, ~eha:tszigetel6 ha:tasu vastag h61ak'ar6
hianyamiatt eros talajfagyasra szamfthatunk,

3.2.2. Az ontiizes
A novenyek fejUSdesehez termeszetesen keUo vfzmennyiseg szukseges, amely mennyiseg "keno" volta es a termeszetes csapadek biztositotta mennyiseg sok esetben nem esik id6ben egyoe,tovabba.a. novenyek vfzigenye fej15desuk soran tag hatarok kozett valtozik, amely igeny vaitozas iiteme sem ko¥eti a termeszetes csapadek hullasa al.ak:ulasat. Ezert idor61-idore sznksegesa viz ontozes va16 potlasara, A munkalat eredmenyes vegr,ehajms3hoz harem dolgot ken ismemi: a.talajtani vizb:iaoyt, a bio~6giai vizhiaoyt es azidlojarasi bely.zetet.

utj.an.

A talajtani vfzhi.any a ta~aj anyaganak es szcrkezetenek fuggvenyeben alakul, vagyis az adott talajt ismemi kellabbol a szemponfbol, hogy az adott helyzetben mekkora mennyisegu viz
felvetel'e valesulhat meg a novenyek altal. Az (gy kir.ajzo16d6 helyzet alapjan. mondhatoaz meg, hogyaz adott ooveny vizigeny,et az adotttalaj ki tudja-e elegiteni, vagy pedig a talaj viztartalma potlasra szorul,

41

A biologiai vIzhiany a noveny fejlodesehez. egyes fej!16desifazisaihoz tartoze vizigeny es a talajb6t felvehetd vlzrnennyiseg kulonbseget jelenti. Itt is a p6tl.as esetleges rnerteket kivanjuk megaItapitani. Az id6jarasi helyzet ismerete pedig azert szUkseges., hogy a vizp6tlas teljes mennyisege valoban hasznosuljon, Van ugyanis Sz8ntOS Iegkorfizikai helyzet, amely nem kedvez az lontozesnek. Ilyen, '. A szelesido, biszenakkor a szel e~hordhatjaaz ontOzo vizet es az a kivruu helyen es mertekben nem hasznosul. • Az igen. Sz3.FaZ" c.ros llapsUteses idoszakban intenziv,az ontozi)'Ylznek atalajt elerese elotti valamint a noveny- es talajtelszinrol valoparolgasa .. • A va.rhat6 Icsap.adekbullas cl·i:j,tt utan tartezkodni kellaz ,ont,oz6stOW, es hiszen a keyes viz is artahnas ,3:. novenyek fejlodese szempontj.€tb61 de a rul sok viz is karos, mivel az gyok.erfuUadasboz vezethet. • Az ontozoviz es a novenytestinek home.fseklete minelkozelebb legyen egymashoz.
Ezert az elobbieket egybevetve a kevesbe melegeskevesbe szeles napszakokban, ,altalaban reggel es este erdemes ontOzni. Mind az ontoZleSF,e hasznalt viz mind pedig a kOlouboz{)

• e • ,
a
I

••

It

. ",

mtiszaki ki,epft:eusegii onto,Zio rendszerekkoltsege es vegrehajtasa k,orfiltekinto· merlegelest kivan.

magas, ezert az ernlttett munkalat tervezese

3'•.2.3.. A novenyvedelem'
A no,venyv6delem celja a novenyi betegsegeket okoz6 gombek, virusok,bakMrlumok es no¥enyi kartevok (rovarok, kis emIosok) elleni vedekezes, A feJadat vegrebajlbis:ihoz ismemi kell 8. Do,veny es, k3rtev,oj:e kapcsolatrend.sz,ert, vagyis azt, hogymimit fogyaszt, toy,ilbba. a nov,eny:ikanevo idojar:asi igcnyeit.. A novenyvedelem az esetek donto tobbsegeben vizben old6d6 any,agokat hasznaJi. ahol igen lenyeges az oldat koncentracio kerdese. Ez ut6bbi es a kello helyi ceJzottsag szempontj:a.b6]a. feladat vegr,ehajtasara. csak bizonyos idojarasi helyzetek alkalmasak
• • • A levegd h6mersekJete 25 Co, alatt kell hogy legyen, ellenkezo esetben az oldar

betomeny,edhet.

A csapad.,ekhullas varhato

idopontj'a. ,elott 6 6rivalbe

keU fejiezni a noveny~

vedelmet, mert a kijuttatott oldatot a csapadekviz felhfgfthatja. A magasl.egn.ectvesseg is kares lehet szinten a hlgulas veszelye mistt, A szel a hatoszerek elhordasaval hiusitbatja meg az eredm.enyes novenyv6delmeL.

Az mondbatjuk. bogy haz8.nk teruleten a tenyeszidoszak adagos 180 napj'a.b61mindossze csak 8:5 napon van atlagosan lehetdseg novenyvede],emre. Programszeni, rugalmas, az emmett korulmenyek.etegyidejUleg medegeJo szemlelet szukseges a feladat tervezesehez es kivitelezesehez, 3.2~.4. A .betakar,itas . A betakarftaskor lenyeges, hogy a hegyfijtott tcermeny .minoseget es men.nyiseget megorizzttk, Negy szempontbol van jelentdsegesz idojarn:snak: a tennes erettsege. a termes- szedhetiisege. a talaj jarllal6saga va]amint agepck muszidd allapo~a es az idojaras ka.pcsolala.

I

42

A tenyeszidoszak id6jarasa es a kulonboz6 termesztest segitl) beavatkozasok fuggvenyeben ev mint ev kUlonbozo, idopootokban vaJik erette a termes, ezt az idobeli csuszast figyelernmel kiserve ken a betakaritas idopontjat meghatarozni. A kovetkezf szempont latsz61ag osszefugg az el:oz5vel, nevezetesena termes szedhetfisege valobanegyszersmind az erertseget is jelenti, de annalannyival tobh, bogy az erettseg eleresenek idoszakaban az ana Iegalkahnasabb id6jmasi helyzetet jdenti. A ~eghomerseklet, csapadek, legnedvesseg es a szel alakulasanak kedvezo egyuttallasa esten celszenl betakaritast vegezni. A tala] jarhat6saga az alkalmazott eszkozok szemponljab61 erdekes, ugyanis elkepzelheto olyan talaja.Hapot, hogy sern munkagep, sem szalUt6 eszkoz nem tud a fOldeken mozogni, kizarolag embed erovel lehet a termest begyujteni, es forditva, A munka megszervezese es a begyfijtheto termes mennyisege, valamint a szukseges embed munkaero merteke szempontjabol mindez meghatasozo. A kulonbo2lo idojacisi helyzetek elterf medon hathatnak a betakarltashoz haszaalt munkagepek, szalhteeszkozck muszaki .anapotara. A. leghornerseldeta. kUloIl:bo.z6, mechanikai alkatreszekhez basznalt olajok, zsfrok es ken6anyagok hatekonysaga,azok megvalasztasa szempontjabol fontosak, A magas legned.vesseg a. kon6zi6 veszelyet hordozza mag:iban. Alegnedvcsseg 'es .a esapadek az elektromos alkateeszek okan erdemel figyelmet, A .szel a mechanikai aIDkatreszek eseteben az altala szalUtott szilard szennyezodesek (hornok, novenyi reszek, stb.) jelenrhet problemat,

43

4.

Egbajlatvaltozas

Az eghajlatvaltozas egy termeszetes folyamat a Fold fejlodes torteneteben , a kerdes mindig az, hogy milyen okokra vezethete vissza a valtozas, illetoleg milyen intenzitasu a folyamat, A legkor folyamatai ir.imyit6j;aa Nap. amelynek eIekrtomagneses sugarzasa biztositja a Iegkor folyamatai szamara sziikseges energiat, A knrabbiakban m~ targyahuk, bogy a Mgkor eseteben a Fold felszine kozvetitesevel valik felvehetove a Nap energiaja, ezert a folyamatok megertesehez kell tekintemlnk, hogy a Nap-bolygokozi ter-Fold renszer energiaforgalmat milyen tenyezok befolyasoljak. A Nap eseteben a Nap homersekletenek alakulasatol fugg a Napot elhagy6 elektromagneses sugarzas intenzitasa, A Nap folyamatai tehat meghatarozzak az azt elhagy6 sugarzas intenzitasanak maximumat, vagyis ha a Nap homerseklete emelkedik, akkoraz azt elhagye sugarzas intenzitasanak: maximuma a rovidebbhulhimhoss:rusag fele tol6dik el es forditva .. Az. intenzfvebb sugarzas a IegkoJ1on vaJb athaladasvesztesegei uum elervea Fold felszinet elnyelodik es eroteljesebben melegfti azt. Ennek kovetkeztiben .81 Iegkor is tobbenergiat kap a felszfntol es forditva

at

Az elektromagneses

sugarzas athaladasa abolygokozi teren gyakorlatilag
bolygokozi porfelho

ha a sugarzas utjaban valarnilyen

vesztesegmentes, de kerul, vesztesegek terhelik a sugarzas

utjat, tehat a Fold-legkor rendszer kevesebb energiat kap,
Az elektromagaeses
sugarzas

a Fold legkOl'en va~6 iithaJadasar61,
amelyek a sugarzasatvitelben szerepet

a vesztesegekrol,
jatszaaak

a

szor6dasokrol es a vissz3!ve[1odesebol mar beszeltunk. Esetunkben ha a Mgkor osszetetele=azon belul is azon osszetevdk - meg-

valtoznak, az atbalad6 sugarzas is modosul, A legkor osszetetelenek valtozasahozpeldaul
vulkani tevekenyseg
hozzajarulhat,

de mara

mar

a
is

vilagossa

valt, bogy

az emberi tevekenyseg

A sugarzast elnyel6 FOld felszine minosege valtozasai is befolyasolhatjak a legkor szamara felveheto energiat, ennek soran a kulonbozo felszinek - szsrazfold, tenger - elterc sugarzaselnyelese, az ugyanazon felszfnek boritottsagtinak - noveny-, h6borUottsiig. mesterseges meburkolas, vagy azok hianya - valtozasa eredmenyezheti az energiabevetel vaUozasat. Ma mar tudjUk, hogy a FoM tengelye ferdesege ciklikusan v.3l:tozik, tehat fOldtortenetileptekhen nem mindig ugyanarra a tersegre jut ugyanazon intenzitasa sugarzas, tovabba a kontinensek is valtoztatjak helyuket, tehat a sugarzast felv vo a Iegkor fele kozvetito kozeg minosege folyamatosan valtozik.

e

VaJamennyi felsorolt termeszetes egbailatvaltozast generalo kdrlllmeny hatasat csak lassen es folyamatosan fejti ki a jelenkor eghajlatvaltozasaban az az egyik Iegszembetunobb ujdonsag, hogy igen gyms, esaz elorejelezheihetoseget: nagyban nehezitiaz a teny, bogy a szelsoseges legkorru helyzetek m gjelenesenek gyskorisaga ugrasszertien megnovekedett .. Az emberi tevekenyseg, az eroteljes iparosodasvaz egyre intenzivebb mezcgazdalkodas a beepitett teriiletek aranyanak rohamos novekedese a legkor szennyezettsegenek novekedesevel, egyuttal a legkdr osszetetelenek megvaltozasaval jar. Termeszetes korulmenyek kozott a legkort alkot6 gazok mennyisege allando, mert azon folyamatok intenzitasa, ameIy a legkorbe vale bekerulesuket es a legkorbol val6 kikerulesuket eredmenyezi egyezo inrenzitasuak. Ha a ket folyamat koznl akar az egyik, akar a masik, vagy akar mindketto intenzitasa megvaltozik, a legkorben aktualisan hlVQ mennyiseguk is modosul. Enne k kovetkezteben a sugarzasatvitelben betOhlitt szerepnk is vanozik.

45

N6zzUk pl. a C02 esetet, Termeszetes korulmenyek kozott a termeszetes erdotnzek soran illetoleg az tHo szervezetek jutlatjak a. ~egkorbe a: szen-dioxidot, es at novenyzet, valamint a tenger nyeli d. Az emberi tevekenyseg sorsn energianyeres ceij,ab61 at. fossziUstUzd6any,agok elegetesevel no a Mgk'orbe bekertllo mennyiseg, az erd6k termeteruletek es faaayag nyerese ,celjeib6[ vale kivagasa esokkenti a legkorbOl Hke:rOlo mennyiseget, vagyis at legkor C02 mennyisege novekszikamely az Uveghazhatas erosodeset eredmenyezi. Tekinssuk az 02ion esetet, Az. ozon ,egy haromasomos oxigen molekula, amely a sztraros:zferaban keletkezik a We\'ego ox.wgenjebO~ a Nap ultaibolya sugarzasa hatasara .. Termeszetes kormmenyek kiozott ezt az 6'200t a Mgk,o;rben ],ev6 nitrogen-oxidok bontjiak:, kisebb mert.ekben de radikalisebban a halogenek. Termeszetes koriilmenyekko,wu a tenger mik:robiol6g~ai folyamatai soran keletkezo, metil-klorid adja. a halogent, Azemberi tevekenyseg soran olyan anyagokat, a halogenezett-szenhidrogeneket -CFC - szintetizaltak, amelyek a felszfn koze· leben nembomlanak el, de 3. sztratoszferaba fel~utva .50- W 50 evmg kepesek helyben tarto~odn.i es bomlasukkal biztositjak: az oZion bontasahoz sztiks6ges halogeneket, 'e~sosorban. a klort .

.I

!

A legkorben lev6 szilard anyagok forrasa a vulkanossag es a felszin anyaga termeszetes konUmen.yek koziltt Az emberi eevekenyseg seran =iper, koziekedes, mezogazdasdg jelentosen no,vdi azok mennyiseget, amelyek meretriikn61 fogva optikailag rendkiviU aktivak, igy mennyiseguk novekedtevel jelentds suga.rzaslwd.aitoz6 hatast fejtenak ki, A vazoltakbol is vitagosan kituaik, hogy egy osszetett •. sokvaltozos folyamat az eghajlatvaltozas,. rnertekenek, idobeJisegenek meg a becslese sem rod pontos lenni, a vathat6 tendenciak azonban l!corvonaWazhatoruc Az is vibig.osan hitszik, hogy nem helyi jelensegr61 van sz6 hanem olyan folyamatrendszenol, amelyerinti a teWjeslegkori cirkulacios rendszert, a ho- es nedvessegforgalrnet. A tema szerteagaze volta miatt esettmben az eghajilatv.altozas mezogazdasagra.gy,atom~t hatasairol a rnersekelt szelessegekeavarhato kovdk:ezmenyeirol szolunk. A Karpat-medenceben egyre inkabb a meditenanjelleg lesz az uramkod6, no,vekszik. a nyari esa teU feh~vadaghome.rs6k1ete, Icsokken viszont a nyan csapadek, telen pedig valtozik a lehullott esapadek szilard..csepfoly6s ,aran.ya. Oss:zessegeben nov:ekedni fog a tenyeszidoszak hossza iamely a tereles biztonsaga szempon~lab6W pozitiv; de nem szabad elfelejteni, bogy a hosszabb pozitiv homersekletii id.6szakban a. kalriev6k. szamara is kedvezebblesz a helyzet, esetleg oly mertekben, hogyaz ediggi egy nemzedek helyeU tobb nemzedek jelenik meg. A megvaliLoz6homerseidet es csapadekmeneyiseg a gazda~kodasi medok es a megvaJasztott. novenyek faji es fajta vonatkozasait is erintik, Az eghajlatvaltozasrmnd a. novenytermesztest, mind pedig az erdogazdalkodast erintik, tovabba a tak.armanyella:tottsag vonatkozasabae az..allattenyesztes eseteben ketljelentos v31tozaso'kra .felkieszliWntink. V~lagosankeU lBitni, miutanazeghajlatv:iltozasaz egesz termeszeti rendszerre hatassal van, valamennyi tevekenysegikor eseteben vaIto.tiisolcra kell szamftanunk. Latni ken azt is, hogy a kUlonbij,z6 tevekenysegi k!orok folyamatai, felhasznalt anyagai tekiateteben valo, egymasra epUles meghatarozott es szoros, Mindezekbol ko,vetkezik, hogy mind a termeszetl rendszerekhez frLiz,od6 viszonyunk, mind pedig a tevekenysegi. koreink eddigi gyakorlati, kozgazdasagi megkozeUtesei at6It6keles[ie, de legablbb is ujra gondohisra szerulnek. 01yan meE1ekii es horderejfi vliltozas clott anaz eghajlat es ezzel egyidejuleg a .f6~diletiink,amely az eddigiektol gyokeresen dter6 goadolkodasmodot szemleletet es bozzaalltist kivan. A megoldas, pentesahban a tUl6les eselyeitnagyban no¥dheti a tenneszeti rendszer pontes megismerese es megertese, tovabbfl az ebhez tenylegmgazod6kiozossegtudatos gondotkodas es gazdalkedas. A ket lrulesszo a megertes es az alkalmazkodas, Ha tudjuk mit, miertkel! tennimk.akkor a torvenyszenlfolyam.a:tok 81ktiv reszesei lehettlnk nem csak elszenvedoi,

• ..

46

~. , ,
j;
"

I
Tartalomjegyzek
Bev,eze·'to •. :1,. A, 'met,e,oroI6gia alap:j,ai' 1.1. A meteorologia jelentosege 1.1.1. A meteorologia t(Jrgya 1.1.2. A meteorologic felosztasa 1.2. A 16gkor 1.2.1. A legkOr iisszetetele
iii

ill. iii

iI

"

"

;IiI

'

"

••

""."'''''''''''''I!!!'!!!I!!! •.
I!!!~"I!

io,iI i!!~

II !!!.iji.!!!!

~@-ii

"1

.,

iI'

~~

••

"1"

,.!I

, .'!I,".!!!~••••••• _.,

oj! .,~.i[iol!!!~i[io

•••

3 ,5 5 5
5

,

6

1.2.2. 131 .. '.'. 1.4,1.

A.legkor szerkezete

6 6
!

1.1. A meteorologiai sugarzastan
... , I

.: napsugarza« a ap}al

.,

8 : ,'
9 10

8

1.3.2'. A napsugarzlis IegkOri utj'a 1.. . A ~evegohoforgalma 4 ,

Afelszin

1.4.2. A homerseklet napi es evij{misa 1.4.3. A tegkbr h6hdztartOsa " , . ensegel. 1.~, A 1evego mozgasJe 1· ' . 5 __

es a levegd felmelegedese es lehillese
,."

10
11

12

1? _

1.5,1. ].5.2.
1.5.3.

A.legnyo.mas A le\lego mozgdsa ,., A hely.i szelek

A nagyfoldi iegkO.rzes

,
"
,

12 13
14

l.5.4.

15
16

1.6·. A levegon dvessegfergalma 1. 6.1. A levegii vfzgoz forgalma 1.6.2. A Jelh6kepz6des , 1.6,3. A csapadekkepzddes 1. 6. 4. A Fold-legkOr rendszer vizhaztartasa 1.6.5. A hovizhaztartds kapcsolata 1.7.. Az wdojanis

es

16 16 18 19
19
21

.1.7 1.. 1.7.2.
1.7.3. 1.7.4.

A leglom'ege.k A'z id6./arasiff'ontok
A ciklonokes aruiciklonok Az id5jaras eldrejelzese
!I!!II.4!

21
22· 23
~.~_._ ••• _. ~ ••

I

I
.

.

I

• " 2. Eghajlattan _ 2.1. Az eg_haj lattan a1apjai 2.2. Az eghajlat alakito tenyezok " , .0' . 2... 1 A napsugarzas es a fi'idr:"a]ZJ sze'Iesseg 2 . 2.2'.2. Afelszin 2.2.3.. A te.ngersz.int felelt; .m~gQss4g 2.2.4. A legto.m'egek: 2.2.5. Az emberi teve.keny.seg 2.3. Az eghajlat meroszamai es abrazolasuk
r

~.i!i0! ••

,27

~1

27 27
. 27
28

2'9

29
29

"

2.4. Magyarorszag eghajlata 2.5. A mikrok.l:ima alapjai 2.5.1. A mikroklimtu alakito tenyez/ik:

30 30 33 33

2.5.2.
2.5.3.

A mikrokllma meghataroztlsanak modszerei
A helyi mezo- es mikroklimakfobb tulajdonsG&ainak megdllapit6sa helysz.ini szemle lit/an

34
34

I

I

47

~

•i
,

I

'oroJ.6gia -meteorologia alapjai
I!!~IIIJ!.~ ••••• " III .. ,..

"

~ .......••••••••••••

A

-,,,j.2. 3.1.3'. 3.1.4. 3.1.5.

sugarzas ", " A horl,l.erseklet .,. ., ,. A C02' """ ",, A nedvesseg Karas meteorologiai elemek

,

.,."" .." ",."

1.2. A mezogazdasagi muveletek es a meteorologia kapcsolata 3.2. L ..4: talajmunkiik ,,, ..,,, ,, ,,,, "".,

4. ~E:g,bajlatvaltozas.•~ ••

.

3.2.2. Azontozes 3.2.3. A novenyvedelem 3.2.4. A betakaritds
iiij!i ••• iiiiii ••.•• ·

"

""

iio~·3 ' 7 37 : " 37 ", .." .,,,,, 38 ' '" 38 38 39 ' , .41 "., .." " 4.1
Ii ~ ......................•

,


,

II

I}

41

42
,
·.·4P ••••••••••••••••••••

,.,
iii ,.

, "."

42

45
,

• .1
~ ,.•

• • • • • •
',_ ~ .r


I}

•, e
'\

II

.. .
@
'

• " •
.._.,

f;:
,

e

..
e
5


• • •

.~

48

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->