AZ ÉRTÉKESÍTÉS ÉS TERMELÉS MUNKAHELYEI

 Az üzlet telepítése
A következőket kell figyelembe venni üzlet telepítésénél:
 környezetvédelmi előírásokat
 uralkodó szélirányt  közművesített terület legyen
 terasz védelme  az épület tájolása
 gazdasági és személyzeti bejárat elhelyezkedése  fogyasztótér elhelyezése
 Az üzlet környezete
 Gépkocsi parkolás biztosítása kötelező

 Minden 15. ülőhely, illetve a csak gépkocsival megközelíthető egységek esetén miden negyedik ülőhely után egy-egy gépkocsi részére várakozóhelyet,
 minden 200 ülőhely esetén egy-egy autóbusz részére parkolóhelyet kell kialakítani.
 Előkertek kialakítása
 Üzleti portál, bejárat, szélfogó
 Portál: az üzlet utcára néző homlokzata, mely körülveszi a vendégbejáratot
 A bejárat mellett elhelyezett megvilágított étlap jó tájékoztatási lehetőséget nyújt az üzlet választékáról, árszínvonaláról.
 A bejárat fölé magasabb éttermeknél kiugró előtetőt ún. markizt kell létesíteni, mely óv az esőtől.

 A bejárati ajtó védjen az éghajlati hatásoktól, biztosítsa a vagyonvédelmet.

 A külső hideg hőmérsékletű levegő behatásának megakadályozására szélfogót célszerű kialakítani. A legkorszerűbb, de költséges megoldás a légfüggöny.
 A vendégforgalom helyiségeinek kialakítása és berendezése
Az értékesítő üzletek esetében pedig a vendég útján haladva ismertetjük a különböző helyiségek kiképzését és kapcsolódásának szempontjait.
 Az üzleti előtér, előcsarnok
 Üzleti előtér, előcsarnok
 Az előtér padozata
 A színvonalasabb üzletek nagyobb előcsarnokában kellemes benyomást keltenek az ott elhelyezett szőnyegek, képek, élő növények, esetleg kényelmes ülőgarnitúrák és vitrinek.
 Ruhatár
 Az I. és II. kategóriájú üzletekben ruhatárat kell létesíteni.

 A kabátok, kalapok felakasztására fix fogas sorok alkalmazása célszerű. E sorok egymástól 90 cm-re, míg a pulttól 120 cm-re legyenek elhelyezve.

 A ruhatár alapterületének meghatározásakor legalább 0,05 m2/férőhellyek számoljunk.

 A III. és IV. kategóriájú üzletekben az értékesítőtérben elhelyezett, vagy falra felszerelt fogassal is megoldható a felsőruhák elhelyezése. A boxos kiképzésű üzletekben a boxot elválasztó falak végére is
erősíthetők fogasok.
 WC-csoport
A vendéglátó üzletekben ülőfogyasztás, illetve szeszesital-fogyasztás esetén a vendégek részére külön WC csoportot kell létesíteni.
Legfontosabb követelmények:
 a falakat lehetőleg mennyezetig, de legalább 210 cm-ig csempével kell burkolni, a padlófelületet lehetőleg műkővel, márvánnyal, vagy márványmozaikkal kell burkolni,
 a WC csoport a fogyasztó térhez közvetlenül nem kapcsolódhat,
 a legkisebb WC csoportnál is nemeként külön választott előteret kell kialakítani,
 50 férőhelyenként 1 db női, 1 db férfi WC fülke és 2 db vizelde helyet kell létesíteni, a terasz, vagy kerthelyiség férőhelyeit is figyelembe kell venni;
 WC-csoport
 a WC fülkék ajtói kifelé nyíljanak; az előtereket és a WC helyiségeket önálló szellőzéssel kell ellátni,
 kéztörlést elektromos kézszárító, papír-, illetve textiltörölköző, vagy törölközőrolni alkalmazásával kell megoldani, a mosdók fölé tükröt és piperepolcot kell elhelyezni,
 a mellékhelyiségek külső ajtajára felirat helyett férfi/női fejfigurákat, vagy férfi/női cipőfigurákat kell feltenni (az idegen nyelvű vendégek tájékoztatására);
 a WC fülkék belső ajtaján legyen ruhaakasztó, valamint belső retesz;
 Ajándékbolt, ajándékpult
Olyan üzletekben indokolt – nagy szállodákon kívül - , ahol emlék- és dísztárgyak, szakácskönyvek, levelezőlapok stb. értékesítésére van igény.
 A fogyasztóterek alapterülete
I. kategória 1,8 m2 / férőhely
II. kategória 1,5 m2 / férőhely
III. kategória 1,4 m2 / férőhely
Önkiszolgálás esetén 1,4 m2 / férőhely
Állófogyasztás esetén 0,7 m2 / férőhely
 A fogyasztóterek kiképzése
A fogyasztóterek kiképzése
 Ablakok elhelyezésével, nagyságával üzletenként eltérő célok valósíthatók meg:

 az esetleges kilátás, belátás befolyásolható (panoráma, utcai forgalom);

 az utcán át történő értékesítés érdekében közvetlenül utcai kapcsolat alakítható ki.

 Az egyes üzletekben kiképzett kirakatok a hidegkonyhai és cukrásztermékek bemutatásának és reklámozásának legjobb eszközei.
 A fogyasztóterek fal és padozat burkolóanyagának helyes megválasztása igen fontos
 A fogyasztóterek kiképzése
 A padlóburkolat tekintetében a legszínvonalasabb a faltól-falig szőnyeg. Ezt követi a parketta, esetleg futószőnyegekkel kombinálva, majd a ragasztott műanyag borítás. Az eddig felsorolt, ún. melegburkolat
mindenképpen szükséges II. kategóriájú és annál magasabb besorolású üzletben, pl. a léptek hangtompítása érdekében is. Kivételt ez alól a nagy forgalmú önkiszolgáló üzletek képezhetnek, ahol a
hidegburkolat (márvány, kő, műkő) is elfogadhatók.
 A fogyasztóterek kiképzése
Az üzleti helyiségek világításának kialakítását elsődlegesen az egyes helyiségek funkciója határozza meg.
Ezek közül a legfontosabbak:
• a megvilágítás erőssége,

• a káprázatmentesség,
• a helyi és időbeli egyenletesség,
• a jó színhatás és
• a gazdaságosság.
A gazdaságosságot alapvetően két tényező befolyásolja, mégpedig a választott

• fényforrás (izzó, vagy energiatakarékos fénycső)

• világítási mód (közvetlen, szórt, közvetett).

A vonatkozó rendelet értelmében a helyiségek világítására lehetőleg energiatakarékos világítótestet kell alkalmazni, miután azok fényhasznosítása lényegesen jobb, mint a hagyományos izzóké.
 A fogyasztóterek kiképzése
A vonatkozó rendelet értelmében a helyiségek világítására lehetőleg energiatakarékos világítótestet kell alkalmazni, miután azok fényhasznosítása lényegesen jobb, mint a hagyományos izzóké.
 Az ülőfogyasztás helyiségei és berendezésük
Az ülőfogyasztásra kialakított helyiségek berendezéseinek megválasztását és elrendezését az üzlet profilja, típusa mellett, annak kategóriába sorolása határozza meg.
Az ülőfogyasztáshoz szükséges alapvető berendezések:
 asztalok, • kerek 70-80 cm átmérőjű


székek,
kisegítő asztalok (geridon),
• toldásokkal 80-160 cm átmérőjűek.

 szervizasztalok és az éttermi kocsik. Sörözőben használatos asztalméretek:

Az egyes éttermekben a fogyasztótér berendezéseit még bemutató- és büféasztal, valamint látványkonyha
egészíti ki.
• 70x120-240 cm
Éttermi székek méretei:
 Asztalok, székek méretei és elrendezésük.
• ülőmagasság 40-46 cm
Az étteremben használatos asztalméretek:
• ülőmélység 40-50 cm
• négyzet alakú 80x80 cm 85x85 cm
• téglalap alakú 80x120 cm • ülőszélesség 40-50 cm
  Asztalok, székek méretei és elrendezésük.  soros
Az asztalok és székek elrendezésénél, azok méreteit, a helyet foglaló vendég, valamint a felszolgálást  boxos és
végzők mozdulatainak helyszükségletét kell figyelembe venni.  átlós asztalrendezési módokat.
Ennek megfelelően megkülönböztetünk:
 Asztalnál történő felszolgálás területigénye  A termelés munkahelyei
 Soros asztalberendezés  Raktárak
 Soros asztalberendezés  Előkészítők
 Átlós asztalberendezések  Konyhák
 Átlós asztalberendezések  Raktárak a vendéglátásban
 Soros és boxos asztalberendezés
A raktárak kialakítását alapvetően a raktározás célja és feladata határozza meg.
Alapvető követelmény az, hogy az áruellátás egyenletes, folyamatos legyen és feleljen meg az adott üzletben jelentkező keresletnek.
 Raktárak a vendéglátásban
Az áruk és eszközök raktározása az üzleti raktárakban szakosítva történik.
Raktárak:
 Szárazáru-,  Pékáru-,
 Földes áru-,  Fogyóeszköz-,
 Italraktár-,  Vegyi áru-,
 Tojás-,  Göngyölegraktár.
 Előkészítők  Halelőkészítő  Tojás-előkészítő
 Zöldség-előkészítő  Vad-előkészítő  Zöldség-előkészítő
 Húselőkészítő  Baromfi-előkészítő


Funkciója:
Földes áru, zöldségfélék, gyümölcsök feldolgozása, konyhakész állapotba történő előkészítése
Munkaműveletei:
 bemártás,  mosás,  átmeneti tárolás,
 vízsugár,  válogatás,  átadás
 öblítés,  aprítás,
Alapvetően a földesáru raktárhoz, a gazdasági folyosóhoz és a melegkonyhához kell kapcsolódnia
 Zöldség előkészítő
 Húselőkészítő
Funkciója:
A vágóhídi bontásban, tőkehús formában érkező nyersanyagok konyhakész állapotra való feldolgozása.
Munkaműveletek:
 bontás,  szeletelés,
 csontozás,  mosás,  tárolás,
 darabolás,  aprítás,  átadás.
Közvetlenül kapcsolódik a gazdasági folyosóhoz ill. átadó ablakon keresztül a melegkonyhához. Lehetőleg közel legyen az áruátvevőhöz
 Húselőkészítő
 Halelőkészítő
 Tojás-előkészítő
Célja:
A felhasználandó tojás fertőtlenítő mosását, előkészítését,átmeneti tárolását biztosítja.
Munkaműveletek: u.a.
Min 210 cm magas fallal külön kell a mosási és törési részt választani.
 Tojás -előkészítő  Szeletelés,  Fehérmosogató
 Az ételkészítés munkahelyei  hidegmártás készítés,  Áztatás
 Melegkonyha  díszítés,  Fertőtlenítés
 Tésztakonyha  hidegtálkészítés,  Öblítés
 Diétáskonyha  hőközlés,  Szárítás
 Kávékonyha  tárolás  Söntés
 Tea-konyha  Hidegkonyha  Melegkonyha
 Tejkonyha  Cukrászkonyha Feketemosogatás
 Hidegkonyha  Teakonyha-tejkonyha fázisai:
 Cukrászkonyha  Zsíroldás,
 Hidegkonyha  Tésztakonyha  Előmosás
Külön kell a melegkonyhától választani.  Kávékonyha  Fertőtlenítés
Munka műveletek:  Felszolgálói office  Öblítés

• EREDMÉNYKIMUTATÁS • JÖVEDELMEZŐSÉG
• Éves forgalom meghatározása • Átlagfogyasztás • Nyitvatartási napok száma
• •
•
Forgási sebesség Éves forgalom meghatározása
Étterem befogadóképessége
Műszakonként megszorozzuk az étterem befogadóképességét az átlagfogyasztást a forgási sebességgel és a nyitvatartási napok számával

• Éves forgalom meghatározása

Összeadjuk az egyes műszakok forgalmát
• AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS FELADATA
A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, a vállalkozás bevételeit és ráfordításait méri össze egy adott időszakra vonatkozóan. (Évente egyszer készül.)
• - Osztalék
•
Pénzügyi műveletek eredménye
Az eredmény kimutatások • Szokásos tevékenység eredménye • Mérleg szerinti eredmény
• A magyar számviteli törvény az eredmény levezetésekor a • Rendkívüli eredmény • Az eredmény kimutatás jellemzői
következő eredménykategóriákat különbözeti meg: • Adózás előtti eredmény • Adott időszakra vonatkozik
• Üzemi/üzleti eredmény • Forgalmi adatokat tartalmaz
• Adózott eredmény
• Az eredmény kimutatás célja
• A vállalkozás jövedelemtermelő képességének valós bemutatása, a mérleg szerinti eredményre ható tényezők részletezése és összegszerű levezetése.

• Eredmény kimutatási eljárások és típusok

• Összköltség eljárású: a vállalkozás valamennyi hozamának és összes ráfordításának különbsége az eredmény

• Forgalmi eljárású: az értékesítési bevétel és értékesítési ráfordítás különbsége az eredmény

• Az összköltség eljárású és forgalmi eljárású eredmény-kimutatás két típusban készíthető el a vállalkozó döntése szerint:
• Eredmény kimutatási eljárások és típusok

• „A” típusú: lépcsőzetes eredmény-levezetés

• „B” típusú: mérlegrendszerű, azaz a ráfordítások és bevételek kétoldalú kimutatása

• A két eljárású eredmény-kimutatás azonos mérleg szerinti eredményhez vezet.

 • Az üzemi/üzleti eredmény levezetéséhez a költségeket a vállalkozás választása szerint vagy költség nemek szerint, vagy a forgalomban betöltött szerepek szerint kell feltüntetni.
• Eredménykimutatási eljárások és típusok
• A számviteli eredmény-kimutatás szerkezete nem ad elégséges információt a szállodai eredményképződés folyamatáról a vezetői döntésekhez.
• A világ szállodaiparában ezért általánosan használt az előbbiektől eltérő szállodai szakmai eredmény-kimutatás. Ebben átrendezzük a bevételeket és ráfordításokat, és új szerkezetbe foglaljuk.
• AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS HÁROM SZINTJE
Üzemegység eredménye
Bruttó üzemeltetési eredmény
Gross operation profit (GOP)
Nettó üzemeltetési eredmény
Netto operation profit (NOP) = adózás előtti eredmény
• A szakmai eredménykimutatás szerkezete
Három részből áll:
• I. Az üzemegységek/tevékenységek közvetlen eredménye
• Ez a rész választ ad arra a kérdésre, hogy honnan és az egyes szolgáltatásoknál milyen nagyságrendben és arányban képződik a szálloda eredménye.
• Az eredmény megállapítás módszere: Az egyes nyereség kitermelő tevékenységeknél (árbevételt elérő szolgáltatásoknál) az elért árbevételből levonjuk az eléréséhez szükséges közvetlen költségeket és megkapjuk a
tevékenység közvetlen eredményeit.
• A szakmai eredménykimutatás szerkezete
• ll. A második részben az általános költségek csoportosított felsorolása választ ad arra, hogy az üzemegységek által kitermelt eredményből mennyi és milyen arányban megy el a szálloda működéséhez
elengedhetetlenül szükséges általános (funkcionális) tevékenységek végzésére.
• Az üzemegységek eredményéből levonva az általános költségeket megkapjuk a bruttó üzemeltetési eredményt. Általánosan G.O.P-nek hívják (= Gross Operating profit)
• A szakmai eredménykimutatás szerkezete
• lll. A harmadik részben soroljuk fel azokat a költségeket, amelynek alakulására a szállodai vezetésnek nincsen ráhatása, nem tudja befolyásolni őket, a vezetés számára ezek adottságok.
• Elnevezésük állandó (fix) költségek. Használatos a tőke költség, vagy tulajdonosi döntésű költség megnevezés is.
• A bruttó üzemeltetési eredményből levonva az állandó költségeket kapjuk meg a szálloda nettó üzemeltetési eredményét.
• Hívják N.O-P.-nek is (Net Operating Profit)
• SZAKMAI EREDMÉNYKIMUTATÁS
• Marketing költség (3-4-5 %)
– Reklám, prospektus
– Vásárok, kiállítások, bemutatók
– Szponzorálási szerződések
• Tréningeztetés
• ÁLTALÁNOS , KÖZVETETT KÖLTSÉGEK
• Energia ( 6-7-8 %)
– Víz és csatorna
– Villany
– gáz
• Karbantartás költségei
– Műszaki anyagok
Üzemegység eredményének kiszámítása
– Alkatrészek
Árrés
– Karbantartási szerződések
Árrés kiszámítása
•
Árrés tartalma, jelentősége
• NETTÓ ÜZEMELTETÉSI EREDMÉNY - NOP KISZÁMÍTÁSA
• Üzemegység eredményének kiszámítása
Bruttó üzemeltetési eredmény
• Árrés
– Fix költségek
-- Közvetlen bérköltségek
___________________________________________________________
-- Egyéb közvetlen költségek 5-15 %
= Nettó üzemeltetési eredmény - NOP
--------------------------------------------------
• FIX KÖLTSÉGEK TULAJDONOSI KÖLTSÉGEK
Üzemegység eredménye
• Értékcsökkenési leírás
• Közvetlen bérköltség
• Bérleti díj
A tulajdonos és az adminisztráción kívüli bérköltségek (konyhafőnök, teremfőnök, konyhalány, pincérek stb.).
• Banki hitelek törlesztő részletei
• EGYÉB KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK ( 5-15 %-a a nettó bevételnek)
• Biztosítási díjak
• Fogyóeszközök: üvegáruk, porcelánok, textília, evőeszközök stb.
• Franchise díjak
• Mosatási, tisztítási költségek
• Menedzsment díjak
• Takarítás költségei: tisztítószerek vagy szerződéses számlák
• ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY
• Munkaruha költségek: formaruha, védőruha, védőfelszerelések
NOP
• Engedélyek, hatósági díjak
Nettó üzemeltetési eredmény (NOP)
• Étlapok, itallapok, árlapok
- Központi adók
• Műsorszolgáltatás, jogdíjak - Helyi adók
• BRUTTÓ ÜZEMELTETÉSI EREDMÉNY – GOP KISZÁMÍTÁSA ___________________________________________________________________________________
Üzemegység eredménye Adózás utáni eredmény - profit
-- Közvetett költségek • Vendéglátó üzlet kialakítása, komplex elemzése
(általános ktg.)
• FELADAT
________________________________________________________________________________________
Elhelyezkedés, megközelíthetőség
Bruttó üzemeltetési eredmény GOP
Idegenforgalmi leltár (SWOT analízis)
• KÖZVETETT KÖLTSÉGEK – ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK Konkurencia vizsgálat
• Igazgatás bérköltsége Az üzemeltetendő egység nevének kiválasztása
• Igazgatási költségek ( 4 %-a a nettó árbevételnek) Logo, embléma – magyarázat
– nyomtatványok, irodaszerek Arculat
– Telefonköltség, internet, postaköltség
Az üzlet jellege - férőhelyek száma - egyéb szolgáltatások
Nyitva tartás - szünnap – Felszolgáló office - átadópult
• FELADAT • FELADAT
Szakhatósági engedélyek Szervezeti felépítés
Működési engedély – Éttermi igazgató
Kategóriába sorolás – Üzletvezető
• FELADAT – Bankett igazgató
Értékesítési formák – Konyhafőnök
Értékesítési csatornák, – Árfelelős
Vendégkör – Éttermi igazgatósági titkárnő
Árfekvés, haszonkulcs Létszámterv
• FELADAT Bérezés, bérterv, bérköltségek
Az üzlet tervrajza: • FELADAT
• Értékesítőhely ,vendégtér Étlap
• Termelőrész Itallap
• FELADAT Haszonkulcs
Bejárat….Portál 2-3 kalkuláció
Előtér – ruhatár – mosdók Átlag fogyasztás
Vendégtér Forgási sebesség
Napi, havi, éves forgalom
• FELADAT
Termelőrésznél az áru útját követjük: • FELADAT
– Gazdasági bejárat Gazdasági számítások:
(szeméttárolás, mosléktárolás) – Éves forgalom
– Öltözők – Kapacitás
– Raktárak – előkészítők – Üzemelési napok száma
– Termelés - konyhák – Átlagfogyasztás
– Helyiségkapcsolatok – Forgási sebesség
– Mosogatók
– Söntés • Árrés kiszámítása
Éves bruttó árbevétel Éves nettó árbevétel Az árrés biztosít fedezetet az összes költségünkre és természetesen nyereségtartalommal is rendelkezik!
Árrés = Éves nettó árbevételből - éves ELÁBÉ • Üzemegység eredményének kiszámítása
Az éves ELÁBÉ-t úgy kapjuk meg, • Árrés
Éves nettó forgalom - Közvetlen bérköltségek
(Haszonkulcs / 100) + 1 - Egyéb közvetlen költségek
Hiszen tényleges számláink nincsenek!!!! (a forgalom 5-10 %-a)
• Az árrés - Fogyóeszköz pótlására a forgalom 1 %-a
----------------------------------------------------------------

Üzemegység eredménye
• Közvetlen költségek • Csomagoló anyagok • Mosatás
Közvetlen bérköltségek • Számítástechnikai anyagok • Szemét szállítás
– szakácsok, • Étlapok, menükártyák • Munkaruha, védőruha
– konyhalányok, • Fogyóeszközök • Jogdíjak
– pincérek, • Dekoráció • Postai költségek
– hostessek
• Egyéb közvetlen költségek • Szoftver ,szoftver felügyelet
• Egyéb közvetlen költségek
• Virág • Műsor-zene
• Tisztítószerek
• Fizetett jutalék • Bruttó üzemeltetési eredmény
• Nyomtatvány,irodaszer (GOP)
Bruttó üzemeltetési eredmény kiszámítása:
Az üzemegység eredménye
- általános költségeket (az adminisztratív dolgozók, a vezetők munkabérei, a marketing költségek, melyeket a forgalom 4 - 5 %- ának vesszük)
- Igazgatás egyéb költségei – forgalom 4 - 5 %-a
- Energia költségek – forgalom 5 - 7 %-a
• Nettó üzemeltetési eredmény
(NOP)
Nettó üzemeltetési eredmény kiszámítása:
Bruttó üzemeltetési eredmény – fix költségek
Fix költségek
• Ha az étterem a saját tulajdonunkban van
– Értékcsökkenési leírás
• Franchise díjak, a forgalom 3-5 %-a
• Ha az éttermet béreljük:
– Bérleti díjak (150 – 200 – 300 - 400 000 HUF + 20 % ÁFA), mely az étterem nagyságától és a helyszíntől függ
• Fix költségek
• Banki törlesztések, kamatok
• Biztosítási díjak
• FELADAT
Adózás előtti eredmény
– Állami adóelvonás – társasági adó
– Helyi adók
_______________________________________________________
Profit
• VAN KÉRDÉSÜK???
TEGYÉK FEL!!
• Kapcsolat a számviteli és a szakmai eredménykimutatás között.
• A nettó üzemeltetési eredmény tartalmilag azonos az üzemi/üzleti eredmény kategóriával és a szálloda szakmai tevékenységének az eredményét vezeti el.
• Nem tartalmazza a pénzügyi műveletek eredményét és a rendkívüli eredményt. Ezek alakulása közvetlenül nem függ a szálloda szakmai tevékenységétől.
• Az eredménykategóriák tartalma és jelentősége
• Az üzemegységi eredmény a szállodák legmagasabb eredmény kategóriája. Mértéke alapvetően befolyásolja a további eredménykategóriák nagyságát, hiszen a kimutatásban a továbbiakban már csak költségek
szerepelnek.
• Mértékét – és általában az egész szálloda eredményét – alapvetően a szállás tevékenység eredménye határozza meg. Az egész szállodai gazdálkodásban meghatározó a szoba árbevétel nagysága.
• Az eredménykategóriák tartalma és jelentősége
• A vendéglátás eredményszintje a tevékenység jellege miatt alacsonyabb. Az eredmény alakulásában meghatározó az árrés nagysága és szintje.
• Az eredménykategóriák tartalma és jelentősége
• A szállodák szakmai gazdálkodásának alapvető mutatója a bruttó üzemeltetési eredmény szintje, a GOP szint (A bruttó üzemeltetési eredmény az összes árbevétel százalékában.).
• Ennek mértékével értékeljük a szálloda jövedelmezőségét és hasonlíthatjuk össze több szálloda teljesítményét.
• Az eredménykategóriák tartalma és jelentősége
• Átlagos mutatója Magyarországon 4-5* szállodáknál és éttermeknél 35-40%. Természetesen egyes szállodáknál jelentős különbségek vannak.
• Szállás személyi jellegű ráfordításai
• Éves alapbér+ Pótlékok+ prémiumok+ XIII. havi bér=
Teljes bérköltség
• Bérköltség+ Járulékok+Caffeteria+ outsourcing=
Személyi költség
• Közvetlen működtetési költségek

• a., Anyagok : tisztítószerek, vendéganyagok-bekészítések, nyomtatvány, irodaszer, számítógépes anyagok

• b., Eszközök: porcelán, textília, munkaruha, védőruha

• c., Szobafoglalás anyagi jellegű szolgáltatásai: fizetett jutalék, szobafoglalási díjak

• d., Anyagi jellegű szolgáltatások: mosatás, virág vásárlás-díszítés, bérelt berendezések,

• e., Alvállalkozó számlázott költsége: ablaktisztítás, rágcsálóírtas stb.

• f., Kommunikációs anyagi jellegű szolgáltatások: telefon, posta, mobil, internet, műsor- zeneszolgáltatás, szoftver felügyelet, jogdíjak, vendég szállítás, utazási költség
• Gazdálkodást befolyásoló vezetői döntések
• Létszámtervezés
• Alapbérek kérdése
• Motivációk (természetbeni juttatások, prémiumok, XIII. havi bér?)
• Caffeteriát milyen összegből gazdálkodjuk ki?
• Bízzunk-e meg külsős céget, mely feladatok ellátásával?
• A költségek inflációnál kisebb szintű emelésével, a létszám szinten tartásával és a bérek infláció szerinti emelésével nagyobb eredményt érhetünk el ( ezeket a célokat a marketing tervben kell lefektetni)
• Szállodai szoba önköltsége- és átlagár viszonya
• GOP szint
• Árbevétel növelés
• Költségek csökkentése
• Munkaerő,bérköltségek
• Foodcost
• Növelni a haszonkulcsot
• átlagfogyasztás
Csökkenteni az üzemeltetési költségeket
• Csökkenteni az energia költségeket
• Alternatív megoldások