A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak (szerkesztés alatt: eddig ezzel a kifejezéssel palástoltam, hogy a munka áll; jelentem

, újra nekiálltam, bár a hiányzó címszavakat még nem pótoltam, de a régieket elkezdtem átnézni, amelyek már megfelelnek elvárásaimnak, azok másfél centivel beljebb találhatók, a jelenlegi arány: 82/1112)
1, Térképészet A térképi ábrázolás, középszint Térképvázlat: Vázlatosan lerajzolt térkép. A földfelszín egyes elemeit oldal vagy felülnézetben jelekkel, nem méretarányosan kicsinyítve, nem egyenletes generalizálással (általánosítással) ábrázolja. Térkép: A földfelszín egyezményes jelekkel történő, arányosan kicsinyített síkbeli ábrázolása. (Térképet készíthetünk más égitestről is.) Földgömb: A Föld kicsinyített mása, gömb alakú térkép. Vetület: A térképen ábrázolt térségek megközelítőleg egy-egy gömbfelület részei. Ezt a felületet síkba (vagy síkra teríthető) felületre vetítjük ki. Típusai: henger-, sík-, kúpvetület. Világvetület: több vetülettípust egyesít, az egész Földet próbálja minél kevesebb torzítással ábrázolni. Méretarány: A térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. Az 1:30000-es méretarány, például azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 30000 cmnek felel meg. Vonalas aránymérték: A térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték kilométerbeosztással, segítségével könnyen - számítás nélkül - meg lehet állapítani, hogy a térképen mért távolság a valóságban hány kilométernek felel meg. Topográfiai térkép: Helyszínrajzi térkép. Nagyfelbontású, kis területet bemutató térképtípus. Például: várostérkép. Földrajzi térkép: Általános térkép. Kisfelbontású, nagy területet bemutató térképtípus. Például: Európa domborzata. Tematikus térkép: Szaktérkép. Speciális természet- és társadalomföldrajzi jelenségek térbeli eloszlását mutatja be. Például: népsűrűség, vallás… Atlasz: Térképgyűjtemény. Egyedi térképek könyv formában összekötött vagy lazán következő, összefogott, de egységet alkotó sorozata. Két fő jellemzőjük: a feldolgozás, a technikai megoldás egységessége és az ábrázolt témára vonatkozó teljesség. Az atlaszok csoportosíthatók az ábrázolt terület szerint (világ, nemzeti, regionális, csillagászati), tartalom szerint (földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, technikai stb.), a felhasználás célja szerint (általános, tudományos, oktatási, katonai, turisztikai stb.). Az elnevezés Gerhardus Mercator 1585-ben kiadott földrajzi térképkötetéről ered, amelynek címlapján a Földet tartó mitológiai Atlasz volt látható. Kis-, közepes-, nagy méretarányú térkép: A kicsinyítés mértéke szerint megkülönböztethetünk nagy (1:500 - 1:10000), közepes (1: 10000 - 1:200000) és kis (<1:200000) méretarányú térképeket. Szintvonalas domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen azonos magassági pontokat összekötő vonal segítségével állapíthatjuk meg egy adott terület magasságát vagy mélységét. Színfokozatos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen az azonos magassági vagy mélységi kategóriába eső területek ugyanolyan színűek. Árnyékolásos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. Kiegészítő szerepe van. Emelt szint

Sík-, henger-, kúpvetület: Különböző vetületi típusok. Attól függ, hogy a Föld gömbi felületét mire vetítem ki. Területtartó és szögtartó vetület: Valamely háromdimenziós térség kétdimenziós (síkbeli) ábrázolása torzulással jár. A torzulás szempontjából lehet egy térkép területtartó (szögek torzulnak), szögtartó (terület torzul). Síkrajz: A felszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja a domborzat kivételével. Például: növényzet, vízhálózat, kőolajvezeték Domborzatrajz: A domborzati formák ábrázolása (három formája is van). Névrajz: Térképi nevek, számok. Különböző szín és betűtípus használata jellemző. Domborzati alapelemek: Lejtőszög: A lejtő a felszínnek a vízszinteshez képest ferdén elhelyezkedő sík felülete. A vízszintessel bezárt szöge a lejtőszög, ami megadja a lejtő meredekségét. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtőalap által bezárt szög, aminek tangense egyenlő a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosával. A lejtők meredekségét szokás megadni százalékban is, amit a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosának százzal történő beszorzása után kapunk. (Tehát a 100% és a 45 fok ugyanakkora meredekséget jelent.) Mágneses deklináció: Mágneses elhajlás. A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. A deklináció értéke keleti irányban pozitív. A szögeltérés oka, hogy a földrajzi pólusok nem esnek egybe a mágneses sarkokkal. Az elhajlás értéke a földrajzi helytől függ. (Budapesten körülbelül +2,8 fok, a mágneses és a földrajzi északi pólus közti szakaszon 180 fok.) A deklináció értéke ugyanazon a helyen időben a mágneses pólusok vándorlása miatt változik. Tevékenységek a térképen és a térképpel, középszint Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés: Tényleges földrajzi fekvés megadható a földrajzi fokhálózat segítségével. Egy terület viszonylagos fekvését valamihez képest határozzuk meg: óceántól való távolság, a környező hegyekhez képest. Tengerszint feletti magasság: A tenger szintjétől számított magasság. Tengerenként más lehet. Magassági szám: Tengerszint feletti magasság értéke. Abszolút és relatív magasság: Az abszolút magasságot a tengerszinthez képest adjuk meg, a relatív magasságot valami máshoz viszonyítva, egy hegy, az út, a település legmélyebb pontja. Látóhatár (horizont): „Ameddig a szem ellát”, ahol a föld és az ég összeér. (Valójában a látóhatár és a horizont nem ugyanaz. A horizont a megfigyelési hely vízszintes síkja, a látóhatár a Föld testéhez húzott érintőkúp érintési köre.) Keresztmetszet: A földfelszínnek szerkesztéssel előállított képe. Egy tárgy síkbeli keresztülvágásának a következménye. Gyakoriak a földtani keresztmetszetek. Tömbszelvény: Geológiai, geomorfológiai jelenségek szemléltetésére alkalmas eszköz. (pl.: Cholnoky rajza a deflációs mélyedésről az elsős tankönyvben) Földrajzi fokhálózat: A Földet átszövő hosszúsági és szélességi körök hálózata. Kelet-nyugati irányban 360 fok (a Föld középpontjából, az Egyenlítő síkjában mérve), észak-déli irányban 180 fok (a Föld középpontjából, Greenwich síkjából mérve). Szélességi kör: A Föld széltében való felosztása. A szélességi körök egymással párhuzamosak, de különböző hosszúságúak. Hosszúsági kör (délkör, meridián): A Föld hosszában való felosztása. A hosszúsági körök ugyanolyan hosszúak, a két sarkon találkozik az összes kör. Egy adott körön a helyi idő megegyezik, vagyis egyszerre delel a Nap. Helymeghatározás: Adott eszközökkel (térkép, iránytű), viszonyítással, természet (Nap állása) segítségével való helybeazonosítás.

Távolságmérés és meghatározás: Északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb: A Föld területi felosztása az Egyenlítő mentén északi és déli félgömbre, Greenwich mentén keleti és nyugati félgömbre. Jelkulcs: Jelmagyarázat: minden térkép oldalán, alján megtalálható a térképen használt egységesített jelzések magyarázata. Kilométer-hálózat: Az alap a km és ennek a segítségével van jelölve a vonalas aránymérték. Keresőhálózat: A földrajzi fokhálózat térképen jelölt főbb körei közti sávokat az ABC betűivel illetve számokkal látják el, ezzel könnyítik a térképi keresést. Az atlaszok végén található helynévmutatóban a földrajzi helyek mellé odaírják az oldalszámot és a betű-szám kombinációt: például Vác 6D2. Tájolás: megfelelő eszközök segítségével való behatárolás Fő- és mellékvilágtájak: A fő világtájak: Észak, Kelet, Dél és Nyugat, ezeket felezik a mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy (további felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat például ÉÉK). Csillagászati és földrajzi északi irány: csillagokkal való behatárolás sarkcsillag Emelt szint Álláspont-meghatározás: Hátrametszéssel valósítható meg. Beállok egy ismeretlen földfelszíni pontra és megmérem három ismert pont irányát, távolságát, akkor megkapom álláspontom helyét. Területszámítás: Területszámításra ritkán kerül sor a térkép alapján, de lehet próbálkozni. Szabályos alakzatot kell gyártani, annak ki tudjuk számítani a területét, viszont ritka a szabályos alakzat a térképen. (Egy-két mesterséges határtól eltekintve.) Példa egy téglalappal. A térképem 1:40000 méretarányú, a téglalap oldalai 2 és 6 cm hosszúak. A téglalap területét kiszámíthatjuk úgy, hogy a 2 és 6 cm-t átváltjuk km-be: 0,8 és 2,4 km, majd összeszorozva megkapjuk a végeredményt: 1,92 km2. (Ha a 2 és 6 cm összeszorzásával kezdjük, akkor a méretarány négyzetével kell megszorozni a kapott eredményt. Jelen esetben 12 cm2 * 400002 = 19200000000 cm2 = 1,92 km2. Az első mód kevésbé veszélyes.) Metszetszerkesztés: szerkesztési forma adott forma félbevágása Az űrtérképezés, középszint Űrszonda: Űrben lévő kutatóeszköz. Távérzékelés: A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer. A területhasznosítás érdekében magasból nézni a földet. Hamisszínes felvétel: A műholdak letapogatják a felszínt, felfogják a Föld felszínéről érkező sugárzást. A különböző hullámhosszú sugarakhoz más és más színeket társítanak. A legerősebb a növényzet sugárzása: élénkvörös, sötét a sugárzást elnyelő vízfelszín. Légi felvétel: A levegőben hagyományos eszközökkel készített felvétel (repülőről vagy űrhajóból). Műholdfelvétel: Az űrben készített felvétel, ami a Föld felszínéről érkező sugárzást ábrázolja. Továbbítja a földi fogadóállomások felé, tehát rögtön feldolgozható és használható adtaokhoz lehet hozzájutni. Emelt szint Űrkutatás: Műholdak segítségével a kozmikus környezet felfedezése. Felbontóképesség: Megadja, hogy milyen éles képet tud készíteni az eszköz és a képen milyen méretű felszíni elemek különíthetők el. Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak, középszint Egyenlítő: Nevezetes szélességi kör, 0°. A Földet forgástengelyére merőlegesen és középpontján áthaladva két egyenlő részre (északi és déli félteke) osztó sík és a

holdban szegények. illetve nem kel fel a Nap (a téli és a nyári napforduló idején). Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa.földfelszín metszésvonala. a déli szélesség 90°. felépítése és helye a világegyetemben.5°-án (23° 27’). „Nevezetes szélességi kör”. Közös jellemzőik. Eumetsat: Európai meteorológiai műhold. Mivel ekkor a Nap a Rák csillagképben tartózkodik. az Uránusz és a Neptunusz tartoznak ebbe a kategóriába.) Csillag: Fénykibocsátó égitest. de nagy átmérőjük . A Jupiter. A fény egy év alatt megtett útja. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. Bolygó: Valamely csillag körül keringő. Déli sarkkör: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 66.) Kőzetbolygó (Föld-típusú): A bolygók egyik típusa. a Vénusz. A Nap látszólagos évi járása során a téli napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. sűrűségük kicsi (0. A Nap látszólagos évi járása során a nyári napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. Gázbolygó (Jupiter-típusú): A bolygók másik típusa. a kör a Baktérítő nevet kapta. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. ezért keringési idejük rövid. keringési sebességük kicsi. Emelt szint Landsat: Amerikai műhold. a Föld és a Mars tartoznak ebbe a kategóriába. viszonylag kis tömegük nagy sűrűséggel (> 3 g/cm3) párosul. „Nevezetes szélességi kör”.1 és 152. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. hogy naptávolságuk tekintélyes (> 5 CsE). ahol az év egy napján nem nyugszik le. szilárd kőzetburokkal rendelkeznek. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása. Északi-sark: A Föld forgástengelyének Jeges-tengerben lévő felszíni döféspontja. saját tengelye körül forgó. vagyis 10 billió km. Északi sarkkör: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66. Spot: Francia műhold. A földi Egyenlítő síkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala az égi Egyenlítő. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa.1 millió km között változik az év folyamán. önálló fénnyel nem rendelkező égitest. Értékét a Földnek a Naptól mért közepes távolsága adja meg. a kör a Ráktérítő nevet kapta. az északi szélesség 90°. Ráktérítő: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 23. illetve nem kel fel a Nap (a nyári és a téli napforduló idején).5°-án (66° 33’).5°-án (66° 33’). középszint Kozmikus környezet: A Földet körülvevő világegyetem. gázból állnak. ahol az év egy napján nem nyugszik le. valójában egy pont. 2.9 g/cm3). (Például a Föld. izzó gázgömb. A Merkur. A megállapítások egy részének viszonylagossága a Jupiter-típusú bolygókkal való összevetésnek tudható be. hogy a Naphoz viszonylag közel vannak (< 2 CsE). Déli-sark: A Föld forgástengelyének Antarktiszon lévő felszíni döféspontja.6 millió km. univerzum. Hossza 40076 km.) Csillagászati egység (CsE): A naprendszerben használatos távolságegység. keringési sebességük magas. (Naprendszer. ezért keringési idejük nagy. Közös jellemzőik. Baktérítő: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 23.5°-án (23° 27’). Mivel ekkor a Nap a Bak csillagképben tartózkodik. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. valójában egy pont.7-1. ami 149. (A FöldNap távolság 147. Tejútrendszer. (Ez megközelítőleg 1013 km.) Fényév: Kozmikus távolságegység. a Szaturnusz.

Anyaga elsősorban kő és vas. Az üstökösök egy része elnyújtott ellipszispályán kering a Nap körül. Galaxis: Tejútrendszer. Így jön létre a magot beburkoló üstök. Hold: Bolygó körül keringő kisebb égitest. században lett egyértelmű. ilyenkor magja apró meteorok sokaságára hullik szét. aminek 76 év a periódusideje). . amiben a Naprendszer található. Az elmélet újkori megalkotója Kopernikusz volt. A bolygómozgások közös vonása. ahol már a szomszédos csillagok gravitációja is érvényesül. Az üstökös minden Napnál tett látogatása alkalmával veszít anyagából. amit akár 1 CsE-nyire is megközelítenek (például Halley-üstökös. Első törvénye azt mondja ki. Második törvénye szerint a területi sebesség állandó. Az elmélet kidolgozója Ptolemaiosz volt. hogy egy irányba forognak (a Vénuszt és az Uránuszt leszámítva) és keringenek. akkor meteoritnak nevezzük és anyagát kőzetnek tekintjük. mint pályáik fél nagytengelyeinek köbei (ha a bolygópálya fél nagytengelyének hosszát aval. A mag párolgása a Naphoz közeledve indul meg. Az ő munkáját fejlesztették tovább Galilei és Kepler. akkor a3/T2 = konstans). hogy csak a Naprendszer központja) a Föld pedig és a többi bolygók körülötte keringenek. A csóva sűrűsége igen kicsi (1-10 molekula/cm3). Gyűrűrendszer: Holdként is felfoghatjuk egymás után következő rétegek kör vagy ellipszis alakú pár méter vastag réteg.miatt tömegük nagyságrenddel haladja meg a belső bolygókét. Saját fénnyel nem rendelkezik. a csillagok és a Nap pedig a Föld körül mozognak. a többi bolygó. tehát a bolygótól a Naphoz húzott sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Meteorit: Amennyiben a meteor képes áthatolni a légkörön és becsapódik. Átmérője nagyságrendileg 10 km. amelyek nem térnek vissza (hiperbola pálya). a Naprendszer ennek középpontjától 30000 fényévre helyezkedik el. Tömege csaknem teljesen a magban összpontosul. ami akár felbomlását is okozhatja. e két tényező a csóva anyagát a Nappal ellentétes irányba fújja.és porrészecskékből áll. Átmérője 100000 fényév. elsősorban gázokból (hidrogén) áll. Az a galaxis. aminek anyagát az elpárolgott jég és a kiáramló por adja. A harmadik törvényben azt fogalmazza meg. az ég leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartozik. A Nap felé haladó üstökös szembe találja magát a Napból áradó fénynyomással és napszéllel. a keringési periódust T-vel jelöljük. amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. ami szerint a világegyetem középpontjában a Nap áll (a XX. átlagos hossza 10-20 millió km. Végül a csóva az üstökből kisodródó gáz. de vannak olyanok is. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. Emelt szint Földközéppontú (geocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. a XVI. másik két tagjának időlegesen látható anyaga is a magból származik. Üstökös: Kisebb égitest. századig tekintették érvényesnek. ami a középpontba a Földet helyezte. számos holdjuk mellett gyűrűvel is rendelkeznek. Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak. Bolygóközi anyag: Ritka anyag a bolygók közti teret tölti ki. Bolygók mozgástörvényei: A bolygók a Kepler által felfedezett törvények szerint mozognak. az erők játéka egy-egy keringő tömeget a Naprendszer belseje felé lendíthet pályájáról. A mag jégbe ágyazott apró meteordarabok tömegéből áll. valamint pályáik csak kis szöget zárnak be egymással. hogy minden bolygó olyan ellipszispályán kering. Meteor: Kisebb égitest porszemtől a több kilométer átmérőjűig. hogy a bolygók Nap körüli keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz. Az üstökös három fő részből áll.

hidrogén héliummá alakul). Az elektronok a mágneses pólus körül érik el a Föld légkörét és gerjesztik a gázatomokat. Sarki fény: A Nap részecskesugárzása révén a Föld mágneses terébe elektronok érkeznek. ami a Nappal megegyező vastagságú. napfoltok lehetnek rajta). Napfogyatkozás: Akkor jön létre. A holdfázisok ciklusa 29 és egyharmad nap. miközben megnövekszik a Nap rádió-. innen érkezik a fény. amikor a Hold. ekkor a Föld közelebb van a Naphoz. 400 km vastag. Iuno. Össztömegük egy Mars nagyságú égitestet adna. röntgensugárzási zóna (a centrális mag energiáját röntgensugárzás formájában közvetíti a külső tartományok felé). Teliholdkor látszik a Hold egésze. Ceres. Felfedezésük 1800 óta kezdődött. Alakjuk felülről nézve spirális. A teljes napfogyatkozás 6-8 percig tart. Részecskék is távozhatnak a Napból (elektron. gázmolekulákat. középszint Nap gömbhéjai: A Nap belsejének gömbhéjai: centrális mag (itt történik a magfúzió. élettartamuk 1 hét. a napfoltok száma is e ciklusnak megfelelően változik (van amikor nagy területet borítanak be. Teliholdig a Hold növekszik (dagad: D). ami mágneses erővonalaknak köszönheti létrejöttét. aminek során két hidrogénből (egy proton. aminek elején az északi és déli szélesség 30 és 45 foka körül keletkeznek a foltok. A Nap légkörének gömbhéjai: fotoszféra (ezt látjuk szabad szemmel. újholdig a Hold csökken (C). oldalról nézve két tányér egymásba fordítva. Újholdkor csak egy vékony sarló forma látható. folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. már aki belenéz. 1 hónap). mint a Hold. Első negyedkor egy félkör látható a Holdból. proton). a Hold. A részecskesugárzás az alapja a sarki fény jelenségének. Napfolt: Nap felszínén (fotoszféra) 1000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű terület. Számuk egymilliárd. Vesta… A Nap és kísérői. Pallas. ha a Föld. Utolsó negyedkor ismét derékszög lesz a Holdnál. átmérőjük maximum 1000 kilométerig terjed. Napszél: A Napból származó elektronok és protonok fénysebesség közeli áramlása. Átlagos nagyságuk 10000 km. addig tart. napkitörések láthatók bennük a napfoltok körül). Termonukleáris folyamat: A Napban belsejében (centrális mag) lejátszódó folyamat. csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg. Valószínűleg a Jupiter zavaró hatása miatt nem állhatott össze egy égitestté anyaguk.és ultraibolya sugárzása. A csillagok száma benne 10-100 milliárd lehet. Holdfázisok: A Földről megfigyelhető fényváltozások. ekkor a Föld-Hold-Nap rendszer Holdnál lévő szöge 90 fok. röntgen. korona (még kisebb sűrűségű rész. majd egyre közelebb a Nap egyenlítőjéhez. Kisbolygó: Bolygótól kisebb égitest. Holdfogyatkozás: Akkor jön létre. Napkitörés: A kromoszféra hirtelen és rövid ideig (20-100 perc) tartó kifényesedése a napfoltok közelében. a Mars és a Jupiter pályája között mintegy 100000 darab található belőlük. van amikor jóval kisebbet). ami még látható napfogyatkozáskor). A Föld mágneses terébe jutva ez okozza sarki fény jelenségét. a Föld és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Föld elállja a Nap fényének az útját. konvektív zóna (az energiatovábbítás itt áramlással valósul meg). A teljes holdfogyatkozás 100 percig tart. Oka a mágnesességben keresendő. egy neutron van az atommagjában) egy hélium keletkezik . Emelt szint Plazma: Az elektromos áramot jól vezető folyadékok és gázok. A foltok csoportokba tömörülhetnek (100000 km. kromoszféra (10000 km vastag. mint a Föld. így a Holdra nem jut fény.Extragalaxis: A Galaxison kívüli galaxisok neve. A változások oka a Hold Föld körüli keringése és ezáltal a Nap-Föld-Hold rendszer elhelyezkedésének változásai. és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Hold eltakarja a Napot. A napfoltok keletkezése tapasztalati törvényszerűségeket mutatnak: megfigyelhető egy 11. ekkor a Hold közelebb van a Naphoz.2 éves napfoltciklus.

éjszaka Napi és évi időszámítás: Az idő mérésére minden periodikusan változó folyamat alkalmas. oka a Föld nyugatról keletre történő forgása. Kráter: Szilárd anyagokból álló bolygók vagy holdak felszínén meteor-becsapódás hatására kialakult mélyedés. A legmegfelelőbb a Föld tengely körüli forgásával és a Nap körüli keringésével mérni. időtartama 24 óra. a Hold és a nagyobb bolygók az ekliptika mentén mozognak.) Fotoszféra: A Nap légkörének része. rák. naptávol: afélium. halak). ami alatt a Föld végigjárja a Nap körüli ellipszispályát. télen alacsonyabb a napsugarak beesési szöge). szűz. A bolygók égbolton megfigyelhető mozgása is látszólagos. ami alatt a Föld egy egész fordulatot tesz saját tengelye körül. A Föld és mozgásai. Termékenység-. Kisebbek: kis és nagy medve (Göncölszekér). Csillagkép: A csillagoknak csoportosítása a könnyebb áttekintés végett. (A föld alakjának fizikai meghatározása. napi időszámítás alapja.) A tengerek olyan meteor-becsapódás nyomán jöttek létre. Pályájuk hurkokkal tűzdelt görbe. Állatokról. középszint Földalak (geoid): Szintfelület.) Napszakok: A nap felosztása. dél keresztje.86x1026 J. amelyek áttörték a Hold szárazföldi kérgét és bazaltvulkanizmust okoztak. A Nap tömege azonban 2x1030 kg. a forgás szögsebessége mindenütt ugyanannyi (360 fok/24 óra = 15 fok/óra) Nap körüli keringés: A Naprendszer égitestei olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül. Nap: Időtartam. (A közel négy percnyi eltérés abból fakad. ezt már régen 12 jegyre osztották. a másik oldalon 3%.) Tengely körüli forgás: A Föld forog a saját tengelye körül. A Föld 30 km/s sebességgel mozog a pályán. Így mindenféle korrekcióra került sor a történelem során. fiatalabb és alacsonyabb tengerek (mare). hiszen a szintén mozgó Földről látjuk. Hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. A Hold felénk eső részén a tengerek aránya 30%. 400 km vastag. (Másodpercenként az energia mennyisége 3. Orion… Csillagrendszer: Extragalaxis. bika. Derültség-. ami mindenhol merőleges a nehézségi erő irányára és megegyezik a tengerszinttel. amelyiknek egyik gyújtópontjában a Nap áll. este.és közben energia szabadul fel. aminek hossza 939 millió km. hogy egy nap alatt a Föld közel 1 fokot elmozdul Nap körüli pályáján. ikrek. ez a keringésből és a tengelyferdeségből fakad. Holdtenger: A Hold felszínén két fő morfológiai szint különíthető el: az idősebb. mitológiai személyekről kapták nevüket. bak. Ez a nappalok és éjszakák váltakozásának oka. hogy az idő mérésére alkalmas periodikus égi események nem egymás egész számú többszörösei. Serenitatis. mindegyik 30 fok szélességű (kos. Hossza 23 óra 56 perc 4 másodperc. Év: Időtartam. 5800 fok a hőmérséklete. Látszólagos az a mozgás is. nyilas. Naptári év: A naptárkészítés alapproblémája. Nectaris. világosabb és magasabb szárazföldek (terra) és a sötétebb. Fucnuditatis. reggel. Kromoszféra: A Nap légkörének része. Nektár-tenger… persze neveik latinul vannak megadva: Tranquillitatis. mert az évet nem tudták pontosan a Nap körüli keringés időtartamával . skorpió. Állatöv (zodiákus): a Nap. emberekről. vízöntő. ez másodpercenként 6x1011 kg = 600 millió tonna hidrogént emészt fel.) A Földön e keringés és a tengelyferdeség az oka az évszakok váltakozásának. amit a Nap az év folyamán végez (nyáron magasabb. Látszólagos és valós mozgás: A Nap naponta megfigyelhető kelet-nyugati mozgása látszólagos. oroszlán. vagyis 5 milliárd év alatt a Napnak csak 5%-a alakult át. függ a Nap állásától: hajnal. kis és nagy kutya. mérleg. az Egyenlítőn 1670 km/h). A forgás kerületi sebessége szélességi körönként más (a sarkokon 0. dél. (Napközel: perihélium. Időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. (Nyugalom-.

Azért vezették be a helyi idő helyett. Az időzónákat azonban sokszor országok határaihoz igazították. 2000-ben viszont ismét volt. A tengelykörüli forgás eredményeképpen a sarkoknál egy picit belapul. akkor kapjuk meg. 22. de a határt kitolták a magyar-román határra). 1596. e. Tengelyferdeség: A Föld tengelye az ekliptikával (a Nap körüli keringés síkjával) 66. mint a többi év. (Az Egyenlítőn állandóan napéjegyenlőség van. négyévenként (néggyel osztható években) 366 napos. Zónaidő: Egységesített idő. 0 fok) csak 19x4 = 76 perc múlva fog delelni. kivéve a négyszázzal is osztható években.) A szökőnapot februárba iktatják be. Időzóna: Elméletileg a Földet 24 időzónára osztották és a zónák ez alapján 15 fok szélességűek lettek. Ha egy adott helyen a nap éppen a legmagasabban (zeniten) áll. A nappalok és az éjszakák hossza a Földön az év két napján (március 21-én és szeptember 23-án) mindenütt ugyanakkor.5 fokos szöget zár be. 46-ban. 1800-ba. ha az ellipszis nagytengelyének és kistengelyének különbségét elosztjuk a nagytengellyel: 1/300 (vagyis alig tér el a gömbtől. ami elméletileg az időzóna határa lenne. mert oszthatók ugyan néggyel. Tavaszi és őszi napéjegyenlőség: Jeles csillagászati napok. 1700-ban. akkor Londonban (Greenwich. így szökőévben csak 1 nappal rövidebb. h.5 fok. (A naptár által mért év hossza 365 nap 6 óra. a tél december 22-én kezdődik. 19 fok) éppen delel a Nap. hogy az ország két fele között ne legyen eltérés (például Magyarországon átmegy a k.5 fokánál húzták meg határait és 15 fokokat hozzáadva a többi zóna helyét is kijelölték. Például ha Vácon (k. A tavasz március 21-én. a nyár június 22-én.) Téli. 1592. egy nagyobb területen legyen ugyanannyi az idő. összehasonlításképpen a Föld keringési ellipszisének lapultsága: 1/30). az ősz szeptember 23-án.) Csillagászati évszakok: A fenti jeles napokhoz köthetők a csillagászati évszakok határa. 1900-ban nem. 12 óra. A mi naptárunk közvetlen előzménye a julianusi naptár. ami csak 26 másodperccel tér el a valóságostól.) Szökőév: A julianusi és a Gergely-féle naptár szerint azok az évek. az a hónap ugyanis 28 napjával kilóg a 30 és 31 napos hónapok közül. nyári napforduló (június 22. Helyi idő: A Nap állásából számított idő. A zónák közti időbeli különbség egy óra. Időzónákat hoztak létre. az év eszerint 365 napos. 1604… A naptár által mért év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. ami a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. . A zóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét tették meg az egész zóna zónaidejének. a keleti és a nyugati hosszúság 7. A helyi idő egy hosszúsági fokon megegyezik. Emelt szint Forgási ellipszoid: A Föld alakjának matematikai meghatározása. de százzal is és négyszázzal már nem. méghozzá egy órával. A lapultság mértéke kicsi. Gergely által 1582-ben bevezetett naptárat használjuk ma. amit Julius Caesar vezetett be Kr.) után a nappalok hossza növekedni kezd. hogy ne kelljen hosszúsági körönként állítani az órát. vagyis egy nappal hosszabbak. ez 11 perc 14 másodperccel tér el a valóságostól. ahol csak körülbelül 15 fokonként kell állítani az órát. (Általában a néggyel osztható évek.) után viszont a nappalok rövidülni kezdenek. A hosszúsági körök közt fokonként négy perc a delelési különbség. amelyek 366 naposak.) A XIII. akkor ott dél van. (A déli féltekén fordított a helyzet. Ha nem lenne tengelyferdeség minden nap napéjegyenlőség lenne. h. A téli napforduló (december 22. Az első zónát Greenwichből mérték fel. ez csak 3000 év múlva jelent egy nap késést. (1600-ban volt szökőév.összeegyeztetni. 1600 év alatt 13 napot késett. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség okozza a Földön az évszakok váltakozását. vagyis ott a helyi idő még csak 10 óra 44 perc. nyári napforduló: Jeles csillagászati napok. Zenit: A Nap delelési pontja. Természetesen minden egyéb néggyel osztható évben megmaradtak a szökőévek: 1586. az Egyenlítőnél kitágul a Föld.

Közép napidő: A valódi Nap látszólagos mozgása nem egyenletes.5 fok (90-47. centrális hőmérséklete 15 millió fok. Így a Nap az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel megy körbe. középszint Világegyetem: Univerzum. Nagyságát az észlelés helyének földrajzi szélessége. A legmagasabb érték 90 fok. A világidő a Föld egész területén mindig ugyanannyi. tehát ez lesz az időmérés alapja. sűrűsége 3. Belsejében másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Nap: Naprendszer középpontjában lévő csillag.) Gondolatkísérlet: ha nyugatra indultunk és minden zónát egy óra alatt tettünk meg (valami gyors repülő segítségével).4 g/cm3. 90-71=19). ahol a Nap gravitációs ereje hat. Viszont a Föld megkerülése esetén veszíthetünk. Tömege 7x1025 kg (a Föld tömegének nyolcvanadrésze). a déli féltekén a téli napfordulón a legnagyobb. átmérője 1. a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején 42. Egy csillagrendszer az egymilliárdból. átlagos távolsága a Földtől 384000 km. ami ugyanannyi idő alatt „jár körbe”. A maximum és a minimum közti értékeket évente két nap mérhetjük (ha elfogadjuk. a Ráktérítőtől 24 fokra. Tejútrendszer: Galaxis. sűrűsége 1. hogy milyen irányba mentünk. 90-24=66). ami csak a trópusi övezetben lehetséges. legnagyobb holdja. Tömege 2x1030 kg (a Föld tömegének 330000-szerese).3 g/cm3. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. ám így ugyanakkorra érünk vissza kiindulási helyünkre pedig közben eltelt 24 óra (ennyi zóna van ugyanis). de egyenletesen mozog az égi egyenlítőn: fiktív egyenlítői közép-Nap. . Dátumválasztó vonal: Ha a hosszúsági körökre merőleges mozgást végzünk. akkor utunk alatt megteszünk egy plusz fordulatot. hozzá kell adni valahol egy napot az óránkhoz. ez 3. Tehát. Ez egy két fényévnyi sugarú gömb. hol késik. forgási periódusa 26 és 34 nap között van (az egyenlítőhöz közeli tartományok nagyobb.5). A Naprendszer 6. mint a valódi. kikerüli a szárazföldeket a vonal). Budapesten június 22-én a delelési magasság 66 fok (ekkor a Ráktérítőn 90 fok. napközelben gyorsabban. hogy a valódi napok hossza nem azonos. Ha keletre indulunk.4 millió km (a Föld átmérőjének 110-szerese). Delelési magasság: A földfelszínre érkező delelő Nap sugara és a felszín által bezárt szög. Napév: Világidő: Greenwich (0 hosszúsági kör) helyi ideje. akkor minden zónahatáron egy órát vissza kellett állítani. hogy a Föld ellipszispályán kering. az északi féltekén a nyári. felszíni hőmérséklete 5500 fok. Értéke naponta változik. míg a Föld megtesz egy kört.86*1026 J energiafölszabadulással jár. vagy nyerhetünk egy napot. Adatai alapján közepes méretűnek mondható. illetve az aktuális évszak szabja meg (90φ+δ).Ekliptika: A Föld keringési pályasíkja. a pólusokhoz közeliek kisebb szögsebességgel forognak). akkor viszont egy napot ki kell vonnunk az óránkból. attól függően. Budapest az északi szélesség 47. A valódi Nap két egymást követő delelése közti időt valódi napnak nevezzük. december 22-én a delelési magasság 19 fok (ekkor a Baktérítőn 90 fok. de az előbbiekből következik. mi is. Ez már egyenletesen mozog.5=42. Ezért olyan Napot vezetnek be.5 fokán található. (Ha nyugat felé vesszük utunkat dacolunk a Föld forgásával. Ez lesz a dátumválasztó vonal (a 180 hosszúsági kör táján. hogy ne csaljunk. átmérője 3476 km (a Föld átmérőjének 30%-a). A 2. Naprendszer: Tejútrendszer azon része. Hold: A Föld körül keringő égitest. akkor az időzónák határait átlépve állítani kell az óránkat. de visszafelé. Budapest a Baktérítőtől 71 fokra fekszik. ha viszont keletre indulunk. A valódi Naphoz képest hol siet. hogy a sarkvidéki teleken a fel nem kelő Nap delelési magassága negatív értékeket vesz fel). naptávolban lassabban. Ez abból fakad. Ebben van a Naprendszer.

a heliocentrikus világkép atyja. melyeket nem fedezett fel. hogy süt-e a Nap). tömege 317szerese a földinek. Kráterek borítják felszínét. átmérője 12756 km. Bruno: Csillagász. ez éghajlatváltozásra utal. Ötször olyan messze van a Naptól mint a Föld. Átmérője 11-szerese. Szépen látható gyűrűrendszere van.) 7 nagy és kétszáznál több kisebb csillagból áll. nagyobb a Merkúrnál). Hőmérséklete általában jóval 0 fok alatt van.5 g/cm3. 40-szer olyan messze van a Naptól mint a Föld. mint a Plútó. tömege 15-szörös. Galilei: >E kiemelkedő zseni hírnevének fő tartóoszlopai azok a találmányok. Sok holdja van. mint az Uránuszé). és egyáltalán: nem volt a tudomány mártírja. Mars: Föld típusú bolygó. a Naphoz legközelebb található. sem a mikroszkópot. A bolygón élet alakult ki. hogy a Nap is csak egy a számos csillag közül. Ez a leglapultabb és a legkisebb sűrűségű (0.2 g/cm3). A felszínét kráterek. s olyan cselekedetek. sűrűsége 5. széndioxid alkotja. melyeket nem ő hajtott végre. Légköre a földinél 70-szer sűrűbb. Nem volt része az inkvizíció kínzásaiban. Légköre elsősorban széndioxidot tartalmaz. Folyóvízi erózió nyomai láthatók. Io. G. A Naptól 30-szor olyan messze van mint a Föld. Majdnem hússzor olyan messze van a Naptól mint a Föld. vulkánok (Mons Olympos 25000 méter magas) borítják. Plútó: A Naprendszer utolsó bolygója. Nagyságban az Uránusz áll hozzá legközelebb (a tömege nagyobb. 1543-ban. új gondolatai miatt 1600-ban megégették. ebből számolási hibák következtek. Átmérője fele. A közepes naptávolsága 150 millió km. Tízszer olyan messze van a Naptól mint a Föld. A gázbolygók közül ez a legsűrűbb (2. Elméletét Az égi pályák körforgásairól c. Azt hirdette. Amit valóban tett: .Merkur: Föld típusú bolygó.7 g/cm3) bolygó. távolsága alapján Jupiter típusú bolygó. Átmérője és tömege csak kicsit marad el a Földétől. Sok holdja van. a legnagyobb a sűrűsége (5. Átmérője a Földéhez képest 3-szoros. hogy „… és mégis mozog a Föld”. Két kicsi holdja van (Phobos. Galilei nem fedezte fel sem a távcsövet. nem mondta azt. A bolygók pályáját körnek gondolta. nem ejtett súlyokat a mélybe a pisai ferde torony tetejéről. Sok holdja van. Szaturnusz: A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. nem sínylődött börtönben. Egy holdja van. sem pedig az ingaórát. csillagász. művében tette közzé halála évében. a hőmérséklet a felszínen 400 fok feletti. Egy szikrányival sem járult hozzá az elméleti csillagászat fejlődéséhez. Forgástengelye majdnem a pályasíkban fekszik (tehát „gurul”). Deimos).6 g/cm3). Nem fedezte fel a tehetetlenség törvényét. Emelt szint Ptolemaiosz: Ókori gondolkodó. Nagy-Göncöl: Csillagkép. Adatairól nincsenek pontos információk. a legnagyobb a Titán. sem a napfoltokat. Sarkcsillag: Irányt meghatározó csillag. Europa. Föld: A Naptól számított harmadik bolygó. a geocentrikus világkép atyja. Legnagyobb holdja a Triton. (Göncölszekér vagy Nagy Medve. a térfogata kisebb. A Földhöz képest átmérője harmada. Vénusz: Föld típusú bolygó. Amelyek csak valamivel kisebbek. kénsavas eső jellemző. Tömege 6x1027. Számos Plútón túli bolygó létezik. tömege tizede a földinek. légköre nincs. attól függően. Neptunusz: Gázbolygó. A hőmérséklet igen szélsőséges (+430 és -190 fok közötti. és nem igazolta a kopernikuszi rendszer helytállóságát. Egy holdja van (Charon). Callisto. a légnyomás a földi érték 200ad része. Jupiter: Gázbolygó. A legnagyobbak felfedezőjük után a Galilei holdak: Ganymedes (a legnagyobb a Naprendszerben. tömege 95-szörös. Nagysága alapján Föld típusú. Retrográd (fordított) forgásirányú. Uránusz: Gázbolygó. sem a hőmérőt. de általában kicsik. tömege tizenhatoda. Átmérője a Földhöz képest 9szeres. a legnagyobb a Naprendszerben. Kopernikusz: Lengyel származású pap. sem az erők eredőjének kiszámítását.

ez az időszak volt a dinoszauruszok virágkora (bár a végén – sok más élőlénnyel együtt – kihaltak. ami egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával. szerkezetével. Az élet elterjedt az óceánokban. hogy ásatási árokból kerül elő. A Föld történetének a tagolását az üledékes kőzetekben lévő ősmaradványok segítségével valósították meg.létrehozta a dinamika modern tudományát. fossa. Elsődleges őslégkör kozmikus gázokból állhatott (hidrogén. A növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak. Az óidőben létrejött összkontinens szétesésnek indult. a szárazföldön a hüllők jutottak uralomra. felépítésével foglalkozó tudomány. hélium). ami365 napos évet és négyévente szökőévet vezetett be. ez jelöli ki az idő határát 67 millió évvel ezelőtt). Másodlagos őslégkör a vulkáni tevékenység hatására jött . Ekkor jött létre az ózonpajzs és léphetett ki az élet a szárazföldre. új fajok megjelenése . felépítésével foglalkozó tudomány.és Variszkuszi-). Ásványtan: (Mineralógia) A földtanból kivált tudomány. időszak. történetével foglalkozó tudomány. A középidőben nyugodt üledékképződés volt jellemző. Az ásványok kialakulásával. Kőzettan: (Petrográfia) A kőzetek kialakulásával. Ez volt az a nélkülözhetetlen kiegészítés. ezek alkotják hozzáforrva a szárazföldi kéreghez az ősmasszívumokat. Kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése. Gergely által 1582-ben bevezetett naptár kijavította Caesar naptárának hibáit (az ugyanis évente 11 percet késett és 1600 év alatt a késés már 13 napot tett ki). középszint Földtan (geológia): A Föld anyagi összetételével. az Apolló 11 utasa. az őslégkör és a földkéreg. Aldrin: A második ember a Holdon. e. 3. közép. Androméda-köd: A Tejútrendszerrel szomszédos galaxis. az Apolló 11 utasa. Földtörténeti időegységek (idő. Ez az erő tartja össze a bolygókat és a Napot. Az új rendszerben a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. Az idő kezdetét az első ősmaradványok fennmaradása jelöli ki 590 millió évvel ezelőtt. 100 milliárd csillag alkotja. Gagarin: Ő volt az első ember az űrben (1961). ó-. Az óidőben két hegységképződés zajlott le (Kaledóniai. Gergely-naptár: A XIII. A jó minőségű feketekőszenek a karbon időszakban keletkeztek. mely hídul szolgált Kepler törvényei és Newton univerzuma között.és Pacifikus-). a mi csillagrendszerünk. Az idő végén a fajok fele kipusztult (ez jelöli ki a határt). Az előidőben négy hegységképződés ment végbe. Fosszília (ez az elnevezés arra utal. E. elő-. -ae f. Az újidőben két ma is tartó hegységképződés jellemző (Eurázsiai. (A bolygók olyan ellipszispályán mozognak. Tétele szerint két test közt vonzóerő van. fordítottan arányos a testek közti távolság négyzetével. Földtörténeti időegységek (ős-.1 A kőzetburok Földtörténet. Galaktika (Galaxis): Tejútrendszer. Az első életnyomok. A végére jégkorszak és az ember megjelenése jellemző. 46-ban bevezetett naptár. kivéve a négyszázzal oszthatókban. ezek elillantak. N. a földtörténetben a nagyobb egységeket időnek nevezzük.és újidő): Az ősidőben jött létre az ősóceán. a klasszikus fizika megteremtője.< (Arthur Koestler) Kepler: Prágában élő csillagász. A bolygók mozgástörvényeit ő állította fel. Armstrong: Az első ember a Holdon (1969). A kontinensek az idő végén egy szárazföldben egyesültek. Juliánus-naptár: A Julius Caesar által Kr. melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. Mivel a történelem a kor elnevezést lefoglalta. Őslégkör: Az ősidőben lévő légkör.ősmaradványok) vagy földtani (új kőzet tömeges megjelenése) eseményekhez köthetők. Ősmaradvány: Az egykori élőlények fennmaradása megkövült formában. kor): A Föld történetének időbeli tagolása. árok). A határok általában nevezetes biológiai (kihalás.) Newton: Angol fizikus a gravitáció felismerője. Az emlősök és a zárvatermők uralkodnak.

Variszkuszi-hegységképződés: Óidei (karbon. Skócia hegyei. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). Ám ezen folyamatok közben elnyeli a Nap földi életet károsító sugarait. Az ózon nem stabil anyag. Az ózonpajzs a sztratoszférában jött létre. viszont ekkor jelent meg az ember. Alpok. A Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökkent. Belső-Ázsia hegyei. Donyec-hátság. Maradványai az egész Földön megtalálhatók: Európa középhegységei (Német-. ami Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát csatolta egybe. Urál. Lengyel-).és Pacifikus-). 400 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Ősmasszívum: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős. Pamír.5 millió évvel ezelőtt kezdődött. Így jött létre az ősóceán. a negyedidőszak pedig az eljegesedésről és az ember elterjedéséről. Himalája. Nagy-Vízválasztóhegység. A hozzá tartozó hegyek a következők: Új-Zéland.és negyedidőszak: Az újidő részei 65 millió évtől napjainkig tart. Sokszor teljesen lepusztultak.és előideji hegységek maradványaiból állnak. Kaukázus. Ibéria hegyei. a jég visszahúzódott a sarkok közelébe. Kordillerák (Sziklás-hegység). A harmadidőszak a nagy hegységképződésekről nevezetes (Eurázsiai. az Appalache északi része. hogy fiatalabb. Pacifikus-hegységképződés: Újidő. ma is tart. Fülöp-szigetek. hol visszahúzódtak (interglaciális). Pireneusok. Általában energiahordozókban és ásványkincsekben szegények (két szárazföldi lemez találkozott). Appalache déli része.létre. az Indoausztráliai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál emelkedett ki. ebből keletkezett az ősóceán. A vulkanizmus miatt általában ásványkincsekben gazdagok (arany. Ez a lemezek mozgása miatt területében teljesen más volt az óceánok mai elhelyezkedéséhez képest. Ózon: Háromatomos oxigénmolekula. Hozzá tartoznak nyugatról kelet felé haladva az alábbi hegységek: Atlasz. Hellenidák. Emelt szint Viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás: A relatív kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Kelet-Grönland hegyei. mérgező anyag. annál idősebb) illetve az ősmaradványok vannak . Új-Guinea. Általában feketekőszénben gazdagok. Harmad. Sierra Nevada. Hozzá tartozik a Skandináv-hegység. ezüst. ami a Nap ultraibolya sugarainak hatására jön létre kétatomos oxigénmolekulából (egy kétatomos molekula felbomlik és az egyik atom egy molekulával háromatomos molekulát alkot). Elburz. Ebben a rétegek települése (minél lejjebb van. Szárazföldi lemezek találkozása miatt ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). az Indonéz-szigetvilág hegyei (Szumátra és Jáva). Cseh masszívum. ezért nehézfémekben gazdagok lehetnek. A Pacifikus-lemez és a környező lemezek ütközése által létrejött körívszerű hegységrendszer (tűzgyűrűnek is hívják a vulkanizmus miatt). Karakorum. Pennine. A lehűlés következtében a légköri vízgőz kicsapódott. Francia-. ma is tart. 300 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. A talaj közelében is keletkezik ózon a nitrogénoxiddal vagy szénhidrogénekkel terhelt levegőbe napsugárzás hatására. Az Afrikai-. a sarkokon jégsapkák keletkeztek és hol előrenyomultak (glaciális). Jégkor (pleisztocén): A negyedidőszak első kora. Dinaridák. Ősóceán: A Föld fokozatos lehűlése miatt az őslégkörben lévő vízgőz kicsapódott és a felszín mélyedései vízzel teltek meg. Sierra Madre (Kókusz-lemez). Kamcsatka-félsziget. Zagrosz. Hindukus. Appenninek. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). Balkanidák. Jelenkor (holocén): A tízezer éve kezdődött kor valójában a jégkorszak egyik interglaciálisa. Rodope. réz). vagy idősebb-e egy másikhoz képest. Kelet-Szibéria hegyei. elsősorban nitrogénből és széndioxidból állt. Eurázsiai-hegységképződés: Újidő. Ardennek. ami az akkori szárazföldeket egy kontinensben egyesítette (Pangea = Összföld). Kárpátok. 2. Japán. Kaledóniai-hegységképződés: Óidei (szilur-devon. Andok (Nazca-lemez). hiszen a sugarak hatására szét is esik.

Az időszak végén a déli félteke javát elfoglaló Gondwana részben eljegesedett. A kutatások eredményeképpen tudjuk. Eközben megjelentek az első szárazföldi növények. aminek ismeretében a mágneses tér története időben rögzíthetővé válik. Ekkora esett a Kaledóniai-hegységképződés fő fázisa. mikor is keletkezett a kőzet. . megjelenése és eltűnése pontosan rögzíthető. Devon: Az óidő egyik időszaka. A tényleges kormeghatározás megmondja egy kőzetről. ekkortól vannak ősmaradványok. illetve a nem sugárzó anyag mennyiségét.és zöldmoszatok jóvoltából létrejött az ózonpajzs. Ekkor jelentek meg a szilárd vázas élőlények. Az újidőben elszakadt Észak-Amerikától. Nevét Wales északi részének római kori elnevezéséről kapta. és tudjuk az egykori élőlényről. Jura: A középidő középső időszaka. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. Nevét az ekkor keletkezett kőszénről kapta. Elterjednek a rovarok és kétéltűek.) Vezérkövület: Olyan ősmaradvány. A vörös. Ekkora tehető a Variszkuszi-hegységképződés fő fázisa. Na jó: nyugodt üledékképződés folyik. hogy hány éves. Nevét egy oroszországi kormányzóságról kapta. nem ölel fel hosszú időt. Ha ismerjük az anyag felezési idejét – mennyi idő alatt csökken a súlya a felére –. A tengerben ekkor élték virágkorukat minden idők legtermetesebb ízeltlábúi. akkor visszafelé kiszámíthatjuk. hogy a mágneses pólusok mozognak. melyek segítségével következtetni lehet az egykori mágneses tér irányára és nagyságára. Megjelentek az ősmadarak. ami megteremtette az élet szárazföldi elterjedésének feltételeit. hogy a vulkáni. Karbon: Az óidő egyik időszaka. akkor a két kőzet egykorú). aminek következtében egy nem sugárzó anyaggá alakul át. Nem történik semmi. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. a három méteres őscsáprágósok. A paleomágnesesség alapja. hogy más rétegekben nem fordul elő. Szilur: Az óidő 440-405 millió évig tartó időszaka. akár egymástól távol levő kőzetben ugyanaz az ősmaradvány található. Ebben a kőzetekben található radioaktív anyagok bomlása van segítségül. illetve az üledékes kőzetek képződésekor a bennük esetlegesen előforduló mágnesezhető ásványok az aktuális mágneses tér irányába rendeződnek és rögzítődnek. A világszerte végzett mérések alapján különböző korú kőzetekre vonatkozó adatbázisokat állítottak össze. Az időszak végén a fajok fele kipusztult. Például Európa önálló kontinens volt az óidőben. Nevét a három részre oszthatóságáról kapta. (Így adható meg az utolsó pólusátfordulás 780000 évvel ezelőtt időpontja is.) Mágneses deklináció: L.és előidőt együtt prekambriumnak (kambrium előtti kor) is szokták nevezni. viszont a kapcsolat Ázsia felé megmaradt.segítségül (ha két. Radiometrikus úton meghatározható a kőzetek tényleges kora. Nevét a svájci Jura hegységről kapta. Kambrium: Az óidő első időszaka. Megkezdődött az összkontinens feldarabolódása. A páfrányok és halak időszakaként ismert. és ismerjük a kőzetben most megtalálható radioaktív anyag. a szilurban találkozott Észak-Amerika ősével és csak ezután Ős-Ázsiával. amely nagy területen és nagy mennyiségben található meg. Paleomágnesesség: A földkérget alkotó kőzetekben kialakult és visszamaradt mágnesezettség. A korábbi hegységképződés lepusztulásából keletkezett jellegzetes kőzete a vörös homokkő. Ekkor kezdődött a Kaledóniai-hegységrendszer kiemelkedése. 590-500 millió évig tartott. egyben a kőzetlemezek mozgására. (A kőzet keletkezésekor a benne lévő radioaktív ásvány elkezd sugározni. A vezérkövületek jól használhatók kormeghatározásra. Az ős. Őskontinens: A mai kontinensek ősei. Térképészet. sőt fel is cserélődhetnek. Triász: A középidő első időszaka. emelt szint. Perm: Az óidő utolsó időszaka. Ordovícium: Az óidő 500-440 millió évig tartó időszaka. Nevét egy angol grófságról kapta.

Átlagos sűrűsége nagyjából 3 g/cm3. (Vagyis további gömbhéjakra osztható. A földi víz legnagyobb része a világtengerben található. Több ezer kilométer vastagságú burok. illetve a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. A szárazföldek alatt 30-40 kilométer vastag és két részből áll: egy szilikátokban gazdagabb gránitos és egy fémekben . Sűrűsége távolodva a Föld felszínétől folyamatosan csökken. A Föld felszínén három nagy gömbhéj határán mozgunk. Vízburok (hidroszféra): A Föld vízből álló. plio = többé. A mágneses erővonalak a pólusokban egy pontban futnak össze.) Vastagsága kontinentális területeken 150-200 kilométer. Interglaciális: A jégkorszak másik időszaki típusa. a levegő-. pleiszto = leginkább. Geoszférák. csaknem kizárólag gázok alkotta gömbhéja. Földmágnesesség: A Föld lényegében egy gömbmágnes. Kárpátok kialakulása. Számottevő víz van a felszín alatt. szilárd. szárazföldekkel megszakított. A jég sarkokról való előrenyomulási időszaka.Kréta: A középidő utolsó időszaka. laza. A hőmérséklet ennél kisebb mértékben emelkedik tovább a Föld belseje felé haladva (az asztenoszférában már így is 3000 fok a hőmérséklet. A jég sarkokra való visszahúzódási időszaka. de a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű. Eocén: Az újidő korainak elnevezése egy csigafaj mai külső megjelenésének és az újidő különböző koraiban megfigyelhető külsőnek összehasonlításából ered. kőzetekből álló gömbhéja. Geotermikus gradiens: A kőzetburokban egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérsékletemelkedés. középszint Gömbhéj: A Föld felépítésére jellemző rétegződési egység. Magyarországon ez 5 fok. Hegységképződés. Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső. Bioszféra: Az élővilág lakóhelye a Földön. holo = teljesen. Oligocén: Himalája kialakulása. Földkéreg: A Föld legkülső. de egybefüggő gömbhéja. illetve a sarkvidéki jégsapkákban.és Dél-Amerika találkozása. szilárd kőzetekből álló gömbhéja. Biológiai evolúció: Élőlények egyedfejlődése. amit a földkéreg és a földköpeny legfelső. A befelé haladva növekvő sűrűségű gömbhéjakat a Föld forgása és a nehézségi erő hozta létre. Belső hő: A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlásából fakadó hő. Kőzetburok (litoszféra): A Föld legkülső. egy kevéssé (lásd oligarchia = kevesek uralma).és a kőzetburok találkozásánál. az óceánok alatt 50-100 kilométer. ezért mágneses erőtér veszi körül. a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére. A görög előtagok a hasonlóság mértékét mutatják be: eo = egyáltalán nem. termékeny rétege. ehhez képest elenyésző a folyók és a tavak vízmennyisége. A kőzetburok az óceáni hátságok. Pliocén: Észak. a fiatal lánchegységek. oligo = alig. mio = valamennyire. Glaciális: A jégkorszak egyik időszaki típusa. van ahol 8. Folytatódott a feldarabolódás. A pleisztocénban körülbelül tízszer fordult elő. Talajburok: (Pedoszféra) A földfelszín legfelső. az időszak végén ismét nagy kihalás következett be – többek között a dinoszauruszok kipusztulásával. Nevét az ekkor keletkezett mészkőfajtáról kapta.és talajburok egészére. Átlagos értéke 100 méterenként 3 fok. félig-meddig. Létrejöttének oka a Föld külső magjában lévő fémolvadékok áramlása lehet. A vízburok sűrűsége 1 g/cm3 körüli. a víz. Másutt csak 1 fok. Miocén: Alpok. felszínközeli rétegeire terjed ki. többnyire folyékony halmazállapotú. szilárd része együttesen alkot. amely a víz. a Föld belsejében 45000 fok lehet).

Általában 1000-2000 méterrel a környező óceáni medencék fölé emelkedik. A maradék rész egészen 2900 kilométerig a Föld belsejébe a merev köpeny. Hőmérséklete meghaladja az 1200 °C-ot. A magmaáramlások az óceánközépi hátságok és a kőzetlemezek vándorlásának közvetlen okai. szárazföldi. Asztenoszféra (lágy köpeny): A földköpeny része. A Föld kőzetburka jelenleg hét nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik. Földköpeny: A Föld egyik.gazdagabb gabbrós rétegből. itt csak a gabbrós réteg van meg.7 illetve 3 g/cm3.) . Kis-ázsiai-lemez csak szárazföldi kéreggel rendelkezik). nikkel). Hátságok és szárazföldek (mélytengeri árkok) határolják. Olvadt kőzetből áll. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. majd átszakítja a kőzetburkot. világméretű szerkezeti árok. A legfelső része szilárd kőzetekből áll és a kéreggel együtt ez alkotja a kőzetburkot. Mélytengeri síkság: Az óceánok 4000 és 5000 méter körüli mélységű nagy kiterjedésű medencéi. Hozzáforr a lemez pereméhez. Kontinensvándorlás: A lemeztektonikai elmélet őse. hosszúkás mélytengeri árok keletkezik. Az óceánok alatt csak 7-11 kilométer vastag. az asztenoszféra anyaga ugyanis itt folyamatos feláramlásban van. 150-250 km mélyen található. Óceáni hátság: Távolodó óceáni lemezek határán létrejövő. 4900-5150 km mélyen kezdődik. óceáni és vegyes kőzetlemezek.) Közepén hasadékvölgy található. aminek tetejét vékonyan kiömlési kőzet. itt termelődik a Föld belső hője. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik és – többek között – a lemezek futásával párhuzamos. A belső magtól a Lehmann felület választja el. mozgásfolyamatai okozzák a lemezek ütközését. ezek mozgása következtében jött létre a Föld mágneses tere. a sűrűségük 2. az Iráni-. A földköpenytől a Mohorovicic felület választja el.) Mélytengeri árok: Ahol óceáni és óceáni. miszerint a kontinensek mozognak. középszint Magma: Olvadt kőzetanyag. amit a belső hő különbségei tartanak mozgásban. tenger alatti felszínforma. Rajta keresztül magma áramlik az óceánfenékre. Mélységük 6000 és 11000 méter között változik. A kőzetlemezeket felépítésük alapján három csoportba sorolhatjuk. Hasadékvölgy: Az óceánok hátságában húzódó. merev egységei. nagyobb sűrűségű anyagokból áll. A külső magtól a Gutenberg-Wiechert felület választja el. bazalt borítja. ahol az asztenoszféra anyagának fölszálló ága elvékonyítja. Sűrűsége eléri a 13 g/cm3 értéket.3 g/cm3. A legmélyebb a Mariana-árok: 11034 méter. bár tisztán óceáni vagy szárazföldi lemezek csak a kisebbek között találhatók (a Fülöp-. nikkel). (Első hirdetője Wegener volt. Belső mag: A Föld legbelső gömbhéja. Távolodó óceáni lemezek határán jön létre. Magmaáramlás: Az asztenoszférában zajló anyagátrendező folyamat. ami állandó bazaltos vulkáni működés terepe. az asztenoszféra (lágy köpeny). Tulajdonképpen hegység. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez: A kőzetlemezek a kőzetburok önállóan mozgó. Arab-. Utána egy 200 kilométer vastag képlékeny réteg következik. sűrűsége 3. szilárd nehézfémek alkotják (vas. Itt termelődik a Föld belső hője. Képlékeny nehézfémek alkotják (vas. A szárazföldi lemez kérge kétosztatú (felül gránitos. (Akkréciós = gyarapodó lemezszegély. több részből álló gömbhéja. páros. ami a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó zónáiban keletkezik. (Felszínre is bukkanhat: Izland. Karib-. Külső mag: A Föld egyik gömbhéja. vagyis itt születik az óceáni lemez. e réteg magmaáramlásai mozgatják a kőzetlemezeket. Nazca-. alul bazaltos réteg). az óceáni lemez kérge csupán bazaltos. Ez 40-50 kilométer vastag. nem szabályos gömb alakú. ez a bazalttakaró az óceáni hátság. Kókusz-lemez csak óceáni. Ismét szilárd. Lemeztektonika.

Kráter: A kürtő felszínre nyíló végződése. közeledő (ütköző)-. a fém belőle gazdaságosan kinyerhető. szárazföldi szárazföldivel (például az Indoausztráliai. amelyben a láva. Felszíni vulkánosság: Ha a magmás anyag eléri a felszínt. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik. Például a Pacifikus. A leülepedett vulkáni hamu a tufakőzetek fontos alkotóeleme. Mauna Loa. diorit. beolvad és anyaga felfelé mozogva a keletkező vulkánok alapanyaga lesz (andezit. Az alábukással párhuzamosan mélytengeri árok és hegység is képződik.és az Eurázsiai-lemez határán). ezért kis szemcsékből álló kiömlési kőzet jön létre: riolit. Kürtő: A tűzhányó azon kéményszerű része. gyorsan folyó bazalt által létrehozott alacsony lejtésű vulkán. Az óceáni lemezek a hátságok mentén távolodnak egymástól. A két lemez határán ívszerűen követik egymás az óceánból kinövő vulkánok. Érc: Olyan kőzet vagy ásvány. elcsúszó lemezmozgás: Az asztenoszféra magmaáramlásai miatt mozognak a Földön a kőzetlemezek. ezért kitör a föld alatti üregből. Jelenleg a Pacifikus. andezit. (Például Hawaii. Vulkáni utóműködés: A tűzhányók kitörését követő vulkáni jelenségek összefoglaló neve.és tufakőzetek egymást rétegszerűen váltogatják. Egymáshoz képest a lemezek háromféleképpen képesek mozogni. Vulkáni szigetív: Két óceáni lemez találkozásakor a nagyobb sűrűségű alábukik. Robbanásos vulkán: (Explóziós vulkán) Ha a vulkáni gőzök. A vulkán szája. A folyamat újra és újra lejátszódik. kénes kigőzölgés). gejzír. gabbró. melyen keresztül a magma a mélyből (a magmakamrából) a kráter felé közlekedik. A beolvadt kőzetlemezek anyagából származik az itteni (savanyú vagy semleges) vulkanizmus alapanyaga. a forrás miatt térfogata megnő. A lemezek típusát figyelembe véve ütközés háromféleképpen képzelhető el: óceáni óceánival (például a Csendes-óceáni.Alábukás: (Szubdukció) Ahol óceáni és óceáni. ami Afrikában még ma is szárazföldön folytatódik a Keletafrikai-árokrendszerben). vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. Pajzsvulkán: Az alacsony szilikáttartalmú.és az Indoausztráliai-lemez határán). Ez lehet gázszivárgás (vízgőz. aminek következtében a vulkán teteje lerepül és kaldéra képződik. Láva: Felszínre törő magma. fokozatosan lehűl és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzet keletkezik: gránit. Vulkáni hamu: Porszerű anyag. Beolvadás: Az alábukó óceáni kőzetlemez a mélyben a magas hőmérséklet miatt megolvad (a szilikátos összetevő nagyobb arányban. akkor megreked a mélyben. Például Old Faithfull (Öreg Hűséges) a Yellowstone nemzeti parkban. magas szilikáttartalmú andezit és riolit által létrehozott nagyobb meredekségű vulkántípus. Mélységi magmatizmus: Ha a magmás anyagnak nincs ereje elérni és áttörni a felszínt. mely vulkáni működés következtében kerül a levegőbe. gázok a viszkózus („nyúlós”) láva mellett nem jutnak a felszínre és felhalmozódnak a mélyben az robbanáshoz vezethet. Párnaláva: Az óceán mélyén kiömlő láva jellegzetes formája. Elcsúszó lemezmozgás ritkábban figyelhető meg. mint például az egykori Vörös-tenger helyén. például Atlanti-hátság (hasadékvölgyek kialakulhatnak szárazföldek belsejében is. Az alábukó kőzetlemez a mélyben megolvad és belőle származik a vulkanizmus anyaga. mint a fémes részek).és a Fülöp-szigeti-lemez határán a Mariana-szigetek. Kaliforniában a Szent-András velő mentén látható. riolit). A felszínen gyorsan hűl le a láva.és a Dél-amerikai-lemez). akkor felszíni vulkánosságról beszélünk. bazalt. . óceáni szárazföldivel (például a Nazca. ami a kőzetburok átlagánál nagyobb arányban tartalmaz valamilyen fémet. gyakoriak a földrengések.és az Észak-amerikai-lemez határán. széndioxid.) Rétegvulkán: A közepes. Gejzír: A vulkáni utóműködés egyik formája. a felszínre kerülve azonban kicsapódik és víz formájában visszahull. A mélyben lévő forró kőzetek (magmakamra) felforralják az oda bekerülő vizet. Távolodó-.

a létrejövő törésvonal mentén a kőzettestek elmozdulhatnak. Szeizmográf: Földrengés erősségének mérésére szolgáló eszköz. Az ilyen üledékrétegek víztartalma nagy. Rengésfészek (hipocentrum): A földrengés mélységbeli kipattanási helye. Emelt szint Térrövidülés: Az ütköző lemezek között a tér egyre kisebb lesz. Medence: Vetődési forma. akkor bázisosnak nevezzük (bazalt. Ha ez megtörténik. Vetődés: Szilárd kőzetanyagok elmozdulása törésvonal mentén függőleges illetve vízszintes irányba oldalirányú nyomóerők hatására. gabbró). Árok: Párhuzamos vetősíkok mentén bezökkent kőzettömb. Vetősík: Az oldalirányú nyomóerők hatására a szilárd kőzet megtörik. ami hullám formájában tovaterjed egészen a felszínig. ha pedig a két érték között van. nemesfémek: arany. Sasbérc: Párhuzamos vetősíkok mentén kiemelkedett kőzettömb. vulkanizmus és üledékek gyűrődése jellemző) keletkeznek hegységek. . Törésvonal: Lásd vetősík. nincs sem alábukás. szerkezetátalakító részfolyamata. vulkáni szigetív keletkezik). ez rengés idéz elő.és nemesfémérc: Nehézfémek (sűrűségük 5 g/cm3 feletti): nikkel. Lépcsővidék: Vetődés által formált lépcsős felszín. A feszültég a lemezek törésében oldódhat fel. vas…. A köztük lévő kőzetanyag vízszintes kiterjedése szükségszerűen csökken. Az óceáni medencékben és mélytengeri árkokban jórészt szárazföldi lepusztulástermékek ülepednek le. Szerkezeti mozgások: Lemezmozgások. diorit). gránit). platina.) Bázisos-. Hegységrendszer: Egy hegységképződési idő során képződött hegységek összessége.és semleges vulkáni kőzet: A magmás kőzeteket szilikáttartalmuk alapján három csoportba soroljuk. réz. titán.Földrengés: A kőzetlemezekben mozgásuk miatt jelentős feszültségek halmozódnak fel. Hegységképződés típusai: Két kontinentális lemez ütközésekor (gyűrődés és üledékes kőzetek jellemzőek. gyűrődések keletkeznek. Vetődések. akkor semlegesnek nevezzük (andezit. (Könnyűfém: alumínium. Redő: Gyűrt forma. ha meghaladja a 65%-ot. akkor a törésvonalat vetősíknak nevezzük. A gyűrődés alapegysége. savanyú. színes. amelyek uralkodóan gyűrt szerkezetű elemekből állnak. cink. Ha a SiO2 tartalom a kőzetben nem éri el az 52%-os. A vetődés alapegysége. a hátságok Földünk leghosszabb hegységei. akkor savanyúnak (riolit. Rög: Vetősíkok által közrefogott kőzettömeg. szűkülő óceáni medencék. ezüst. színesfémek: ón. króm. Gyűrődés: A hegységképződés egyik. Kisebb károkkal is jár. két óceáni lemez ütközésekor (az egyik alábukik a másiknak. Két óceáni lemez távolodásakor is létrejön hegység. valamint egy óceáni és egy kontinentális lemez ütközésekor (az óceáni alábukik. Rengésközpont (epicentrum): A rengésfészek merőleges felszíni vetülete. Így oldalirányú nyomás hatására redőkbe gyűrődnek. ezt hátságnak hívjuk. Azokat a hegységeket. Telér: Valamilyen kőzet repedéshálózatába benyomult és ott vulkáni kőzetté merevedett magma. Nehéz-. sem vulkanizmus). függőleges kiterjedése viszont megnő. gyűrt hegységeknek nevezzük. ezért és a rájuk nehezedő víztömegek súlya miatt képlékenyek. valamint a közeledő szárazföldi lemezek közrezárta. ólom. illetve a magmát átjáró forró vizes oldatok által elszállított majd lerakott ásványegyüttes. A gyűrődés fő színterei az összeütköző kőzetlemezek határán kialakult mélytengeri árkok. Utórengés: Kisebb rengés a nagy erejű földrengés után.

Álló-. A legpusztítóbb rengések a long vagy L-hullámnak tudhatók be. Ez akár árhullámot is előidézhet a tengeren (szeizmikus árhullám = cunami). Vulkáni törmelékes kőzet: Robbanásos kitörések során keletkeznek a fröccsenő lávából. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. lassan lehűlő vulkanikus kőzet. az arány körülbelül 80-20%. Kőzetek. Mofetta: Vulkáni utóműködési forma. Mélységi magmás kőzet: Nagy kristályos. középszint Ásvány: A kőzetburok egynemű. Általában lemezek belső területein fordulnak elő. áttolt redő: Gyűrődési formák. akár gyűrődés. Vízgőzből álló kigőzölgés 200-900 fokos. Például: Dekkán. a part közelében azonban csökkenő hullámhosszú és növekvő (akár több tíz méter nagyságú) hullámmagasságú hullám. Geoszinklinális: Az óceánok belső lemezhatároktól távoli területei. Kaldéra robbanás útján képződik. Kéntartalmú gázok 200-400 fokos kigőzölgése. tehát a kőzetekben a hullám mozgási irányával párhuzamos változásokat hoz létre (sűrűsödés. (A székelyek borvíznek. Redőboltozat: Gyűrődési forma. tágulás). más néven szinklinális. Kristály: Az ásványok atomjai szabályos térbeli rendben. Ha a mofetta széndioxidja felszín alatti vizekben oldódik. Etiópmagasföld. orogenezis (ennek során a hegység kiemelkedik.Bazaltfennsík: A jól folyó alacsony szilikáttartalmú bazaltláva terjedelmes takarókat hozhat létre.) Földrengéshullám: A földrengés hullámmozgásként terjed tovább a rengésfészekből induló longitudinális és tranzverzális hullámok révén. ahol a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba. Forrópontos vulkán: Ott jön létre. akár több csatornán keresztül. vulkáni porból. kristályrácsban helyezkednek el. az orogenezis kiemelkedést jelent). A második hullám (szekunder. Hőmérsékletük elérheti a 2000 fokot. a palócok csevicének nevezik. Ezek felületi hullámok. tektogenezis (ennek során a litoszféra megvastagszik. mivel a kőzetekben a hullám mozgási irányára merőleges változásokat hoz létre. A leggyorsabb hullám (primer. ferde-. S) transzverzális vagy keresztirányú. amelyek a felszínen (és a gömbhéjak határain) jönnek létre az ide kijutó P és S hullámok interferenciájaként (összeadódik a hullámok ereje). akár vetődés hatására végbemehet a megvastagodás. más néven antiklinális. amely nem éri el a földfelszínt. Tufa. Üledékgyűjtő medence. fekvő-. ha sík felszínen ömlik ki. egyetlen kémiai képlettel leírható szervetlen alkotórésze. Tengerrengés: Olyan földrengés. ásványok. Redőteknő: Gyűrődési forma. Vulkáni kiömlési kőzet: Kis kristályos. a tektogenezis a formák kialakulását jelenti).és kaldérakúpos tűzhányó: A tűzhányó végződés szerinti típusai. a megvastagodott kőzetburok egy része belesüpped az asztenoszférába. a vulkán csonka kúp alakot vesz fel. egy része kiemelkedik. ami a nyílt vízen nagy hullámhosszú és kis hullámmagasságú. Kráter. Magyarországon a Medves fennsík. amelyekben üledékek halmozódnak fel. melynek kipattanási helye a tengerbe esik. . Hegységképződési szakaszok: Üledék-felhalmozódás. ilyen forró pontok vannak Hawaii szigetén. Széndioxid 100 fok alatti kigőzölgése. akkor savanyúvízforrásként fakad a felszínre. Fumarola: Vulkáni utóműködési forma. Savanyúvíz: Vulkáni utóműködési forma. P) longitudinális vagy hosszanti. Kőzet: A kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. Szolfatára: Vulkáni utóműködési forma. létrejöttük az oldalirányú nyomóerők erejének különbségéből fakad. gyorsan lehűlő felszíni vulkanikus kőzet.

mészkő (korall. a vegyipar nyersanyagként használja (műanyagok. Gránit: Magas szilikáttartalmú. folyékony éghető üledék. széntartalmuk. Száraz és hideg éghajlaton jött létre. de 2007-ben Oroszország beérte. a nagykunság. CaCO3. nevét az Andokról kapta. cementálódás. tengerpartok. konglomerátum. Képződésük kora. feketekőszén. gyógyszerek). A kőolajhoz hasonló módon jött létre. Fenyőfő. Kelet-európai-síkság) üledékrétegeiben fordul elő. A különbség a szemcseméretben van. Leginkább feltöltött tengeröblök helyén keletkezett alföldek (Mezopotámia. Magyarországon feketekőszén található a Mecsekben. Északi-tenger). tengeraljzatok (Mexikói-öböl. NaCl. Például: magnetit. világos színű. Andezit: Közepes szilikáttartalmú. homokkő. fűtőértékük eltérő. tömörödés. a Dunántúli-középhegység. Perzsa-öböl. színük. kőolaj. a Mecsek és a Villányi-hegység áll ebből a kőzetből. Lignitet bányásznak Bükkábrány és Visonta mellett. A legnagyobb termelő a ’90-es évek eleje óta Szaúd-Arábia volt. antracit. Karbonátok. Bácska és a Mezőföld területén található. Lösz. hematit. Magyarországon a Visegrádi-hegységben. kagyló). szállítás üledékgyűjtőbe. Mészkő: A karbonátok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. Földgáz: Szénhidrogén. Homokkő: Homokból tömörödés és cementálódás útján létrejött törmelékes üledékes kőzet. Halimba) Vasérc: Magas vastartalmú kőzet. Maximum 2 mm-es szemcsékből áll. lelőhelyeik megközelítőleg ugyanott találhatók és felhasználási területeik is nagy átfedést mutatnak. Vegyi üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Ajka. Magyarországon az Alföldön bányásszák elsősorban Algyő körül. élőlények maradványaiból halmozódott fel. finomított változatait üzemanyagként használjuk. Oroszlány és Dorog környékén. Kőolaj: Szénhidrogén. nagy szemcsékből álló mélységi magmás kőzet. Homok: Üledék. Magyarországon a Bükk. lignit. igaz a földgázt kevésbé üzemanyagként. SiO2. (30-60%) Belőle a vas gazdaságosan kitermelhető. a Naszály. Kőszénfajták: Tőzeg. inkább fűtésre használjuk. Kvarc: Legfontosabb ásványok egyike. a Börzsönyben és a Mátrában található meg. . Lösz: Pár ezred mm-es szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet.Törmelékes üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Magyarországon a Velencei-hegységben található. Kősó: Kloridok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. Magyarországon a Hajdúság. Létrejöhet szerves úton is: mészvázas élőlények elpusztulása nyomán. Sókőzetek. Létrejötte: erózió. barnakőszén a Borsodi és Nógrádi szénmedencékben. Bauxit: Különféle kőzetek málladékából keletkezett kőzet. táblás vidékek (Préri-tábla. agyag. A kőolajból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. Agyag: Két század mm-nél kisebb szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben található. A Föld legnagyobb termelője 2007-ben 600 milliárd m3 feletti értékkel Oroszország volt. limonit. Állóvizek alján oxigénszegény környezetben képződik elhalt növények és állatok bomlásával. ami az alumíniumgyártás alapanyaga. Kőszén. Ez utóbbi teszi ki az összes szén felét. barnakőszén. Mississippi-alföld). amely lepusztulás terméke. szürke színű. akkor mindkét ország 490 millió tonna olajat hozott felszínre. Kiömlési párja a riolit. Laterit (trópusi) és karsztbauxit (mészkőhegységekben előforduló) a két fő formája. Oldatból kicsapódással jönnek létre. gáznemű éghető üledék. jó termőtalaj alakult ki rajta. Mélységi magmás párja a diorit. szulfátok. kloridok. (Gánt. a Maros-Körös köze. csiga. kis szemcséből álló vulkáni kiömlési kőzet. Szerves üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. breccsa.

Aleut-. abból tömörödés és cementálódás hatására üledékes kőzet. Agyagpala. Éles csipkés gerincek jellemzőek az Eurázsiai. ha óceáni lemez szárazföldi lemeznek ütközik). ezért koptató munkájuknak még nem látszik legömbölyítő hatása. üledékes. amelyet az ember feldolgoz. vetődéssel egyáltalán nem. A medencékhez képest 1000-2000 méterrel magasabban van. Tonga-. 590 millió éve létrejött részei a szárazföldeknek. világos színű. Nagyszerkezeti egységek. középszint Ősföld: A földfelszín legősibb része. bomba. A hegység gazdag színes-.és a Kaledóniai-hegységrendszerek tagjai sorolhatók ide. óceáni lemez alábukásakor. bazalttufa. amelyek a legősibb kéregmagokat és az előidei hegységek maradványait jelentik. Az újidőben jöttek létre. A külső erőknek még kevés idő állt rendelkezésére. Ásványi nyersanyag: Természeti erőforrás. Elsősorban vetődések alakították felszínüket (rög) és a külső erők. Például a Balti-pajzs. Gyűrthegység: Párhuzamos vonulatokból álló hegységfajta. ahol a lemezek távolodnak egymástól.és a Pacifikus-hegységrendszer tagjaira. ha alábukás van (elsősorban. Óceáni hátság: Óceán közepén lévő felboltozódás. a közepén hasadékvölgy fut. Vulkanikus hegység: Akkor jön létre. közép. Anyaguk szerint: andezit-. gyűrődéssel. Tufák: Robbanásos vulkáni törmelékekből keletkeznek. és nemesércekben. Mariana-árok (11034). beolvadás miatt magmás kőzetté lehetnek.és újidei) elsősorban üledékes kőzetek rakódtak. Mentén láva tör a felszínre (bazalt) az asztenoszférából. Márvány: Mészkőből nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult kőzet. Fedett ősmasszívum: Az ősföldre különböző korú (ó-. Lánchegységeknek is nevezzük őket. és fémet állít elő belőle. sötét színű. Észak-Atlanti-hátság. de vulkáni kúpok is. Nagy nyomás hatására jöttek létre. Mindegyikből mindegyik kialakulhat. Japán-. A Variszkuszi. Óceáni medence: Átlagosan 4000 méter mélyen lévő nagy kiterjedésű sík terület. akkor az üledékes kőzetek keletkezésének folyamatán megy keresztül az érc. Magyarországon a Tapolcai-medencében (Badacsony…) és Salgótarján környékén található meg. vagy alig zavart. Süllyedékterület: Tengerek vagy tavi medencék. Erózióval mindegyikből üledék lesz. Mélységi magmás párja a gránit. riolit-. Magyarországon a Zempléni hegységben található meg tömegesen. Elsődlegesen magmás úton keletkeznek ércek. itt is találhatók gyűrt formák. Filippínó-árok. Mélységi magmás párja a gabbró. formáikat a gyűrődésnek köszönhetik. Mélytengeri árok: Óceánokban keletkezik lemezek ütközésekor. Ha a külső erők hatására az érc áthalmozódik (folyószállítás). Táblás vidék: Nagy területű. Palás kőzetek: Jellegzetes metamorf kőzet. csillámpala… Emelt szint Kőzetanyag-körforgás: Az egyes kőzetcsoportok (magmás. amik feltöltésével keletkeztek a síkságok. salak. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. 8000-11000 méter mélyek. Szemcsemérettől függő formái: hamu. .Bazalt: Alacsony szilikáttartalmú. Röghegység: Az óidőben keletkeztek. amelyeknek hosszú koptató munkája miatt a röghegységek formái lankásak. Üledékes érc: Másodlagos úton létrejött érc. Például az Orosz-tábla Fedetlen ősmasszívumok: Az ősföld teljes egészében a földfelszínen található. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Riolit: Magas szilikáttartalmú. átalakult) körforgásszerűen alakulnak át egymásba. nagy nyomás és hő hatására pedig átalakult kőzetté. majdnem vízszintesen rétegzett tengeri üledékes kőzetekből álló síkvidék.

a jég és a lejtős tömegmozgás. gyűrődés. Amazonas-medence. Felhalmozódás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott mélyedések feltöltődnek. alatta mélyföld. törés. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Lepusztulás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott kiemelkedések lealacsonyodnak. melynek tengerszint feletti magassága 0 és 200 méter közötti. Általában tökéletlen síkság. vetődés). a csapadék. Orinoco-alföld. Pó-síkság. Közös jellemzőik a válogató lepusztítás (a puhább kőzeteket jobban pusztulnak) és a hordalékkal történő pusztítás (korrázió). a tengervíz. amelyben csak fizikai folyamatok vesznek részt. Mértéke a víz és a vízben oldott savak mennyiségén kívül a hőmérséklettől is függ. Emelt szint Töréses gyűrthegység: Olyan hegység. A belső erők által létrehozott kiemelkedéseket és mélyedéseket a külső erők elegyengetni törekednek. Alföld. amelyeket az asztenoszféra magmaáramlásai és az általuk mozgatott kőzetlemezek egymástól való távolodása. A külső erők a Föld felszínét kívülről formáló hatások összefoglaló neve. Közéjük tartozik az aprózódás. Lepusztult síkság: A külső erők által lepusztított síkságfajta. Fennsík: 200 méter feletti sík terület.és kőzetformáló hatásoknak összefoglaló neve. Finn-tóvidék. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Középidei üledékkel borított terület újidei kiemelkedése során a gyűrthegységben számos törésvonal is kialakulhat. illetve ütközése okoz. a földrengés. Elsősorban a jég hoz létre ilyen felszínt. amelynél a hegységképző folyamatok (vetődés. a legmélyebb a Holt-tenger partvidéke. ami a kőzet szerkezetének bomlásához vezet. a mélyedéseket feltöltik. Az egyes kőzetalkotó ásványoknak eltérő lehet a hő hatására bekövetkező tágulása. a fásszárú növények gyökerei. középszint Aprózódás: A kőzetek pusztulásának az a módja. 0 és 200 méter között a síkságot alföldnek hívjuk. külső erők végzik. A szállítás az üledékes kőzet kialakulásának egyik állomása. az óceáni hátságok képződése. A belső erők azoknak a felszín. a hegységképződés (és részfolyamatai: gyűrődés. A síkságokon a lejtés nem haladja meg 100 méteren a 60 cm-t. Aprózódást okozhatnak még az üregásó emlősök. nagytestű állatok tiprása. a mállás. ezért az egyenlítői övben hat a legerősebben. . a szárazföldek és tengerek lassú szintingadozásai. Szállítás közben akár osztályozzák is a szállított anyagot szemcseméret szerint (a jég nem). Román-alföld. a kiemelkedéseket pusztítják. a folyóvíz. Kanadai-pajzs területe. Felszínformálódás. Mélyföld: A tenger szintje alatt fekvő síkság. A külső erők kiváltója a napsugárzás (és a nehézségi erő). Szállítás: Hordalékszállítás. Alföld: Olyan síkság. vulkánosság) együtt játszódnak le. Eredményeképpen a kőzetek megrepedeznek és mind apróbb darabokra hasadoznak. a szél. Külső és belső erők: A földfelszínt formáló erők összessége. Ilyenek a vulkánosság. vagyis a négyzetkilométerenkénti magasságkülönbség 20-50 méter is lehet. fölötte fennsík. Mállás: A kőzetek pusztulásának az a módja. A tökéletes síkságokon (a feltöltött általában ilyen) négyzetkilométerenként a magasságkülönbség 10-20 méter. szerkezete összetett. A legterjedelmesebb a Kaszpimélyföld. melynek során víz és vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik.Feltöltött síkság: A folyók által feltöltött síkságfajta. Az aprózódás legfőbb oka a gyors térfogatváltozást előidéző nagy napi hőingadozás (hőaprózódás) és a kőzetek repedéseibe behatoló víz gyakori fagyásaolvadása (fagyaprózódás).

jelentéktelenebb lehordódás révén önálló kiemelkedéssé különül. a külső erők sokszor ezeket a tektonikusan előre jelzett völgyeket alakítják át folyóvölggyé. Két. Pacifikus) tagjainak sajátja. Többnyire lapos tetőszintje puhább kőzetekből álló szomszédságának egykori magasságáról tanúskodik. Szent György-hegy). Tanúhegy: Környékéhez képest kemény. illetve kémiai mállásról írnak a szakkönyvek. amelyen valamilyen út visz keresztül. egymással többnyire párhuzamos hegyvonulatokból. a vetődéssel létrejött medencék. nem túl magasra (200-500 m) kiemelkedő felszínforma. Hágó: Hegygerinc lepusztulással lealacsonyított. a kémiai változásokkal jellemezhető kőzetbontást mállásnak nevezzük. hosszanti völgyekből álló hegység. Tiszta vízben is jól oldódik a . Emelt szint Kémiai és biológiai mállás: A földfelszín formálásában. Lánchegység: Hosszú. Völgy: Egyik végén nyitott felszíni mélyedés. Az angol és német szakirodalom ezeket a folyamatokat összefoglaló néven mállásnak jelöli. Számos hátság található a Keleteurópai-síkság területén. fizikai. kráterek. bár azok a belső erőktől függetlenül is kialakulhatnak.Dombság: 200-500 méter magasságig terjedő lejtős felszínforma. a talajok kialakulásában nagy jelentősége van azoknak a folyamatoknak. nyeregszerű része. Az oldásos mállás eredményeképpen a kőzet oldatba kerül. amely a kőzetminőséghez igazodva a válogató lepusztulás következtében lassúbb. amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 illetve az 1500 métert. egymással nagyjából párhuzamos lejtő fogja közre. zárt vége a völgyfő. amelyen valamilyen út visz keresztül. A magyar nevezéktanban a túlnyomórészt fizikai folyamatok hatására bekövetkező kőzetbontást aprózódásnak. esetleg megfiatalodásukkor újra szembetűnővé válhat. jégár általi kivájással. A lánchegységjelleg leginkább az újidei hegységrendszerek (Eurázsiai. Számunkra az Északkeleti-Kárpátokban 841 méter magasan található Vereckei-hágó a legnevezetesebb. szélkifúvással. elgátlódással hozhatnak létre medencéket. Hátság: Lapos. A Kárpátok nevezetes szorosai a Vöröstoronyi-szoros (Olt). Belső és külső erők is létrehozhatják. együtt formálhatják. Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. külső erők karsztosodás útján. hogy a kőzetek megbontásában a fizikai vagy a kémiai folyamatoknak van-e meghatározó szerepük. A mállásnak több típusa is van. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. a lemezszegélyekkel párhuzamosan jön létre. Felső. kaldérák. együtt formálhatják. A lealacsonyodás oka elsősorban a hegy két oldalán található völgyfők hátravágódása. ellenállóbb kőzetsapkával védett felszíndarab. Kazán-szoros (Duna). szerkezeti árok. megbomlik eredeti szerkezetük. amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül. A belső erők szerkezeti völgyeket hozhatnak létre (redőteknő. bár idősebb hegységrendszerek tagjaiban is jól megőrződhet.és magashegység: Hegység (rög vagy lánc). Beltengerek szűk érintkezési kapuját is így nevezzük. Belső és külső erők is létrehozhatják. hegyvonulatok közti völgy). általában síksági környezetéből többnyire szelíd lejtőkkel. Belső erőkhöz köthetők a szerkezeti medencék. Közép. Nagyságuk szélsőséges méretek közt ingadozik (a dolinától az óceáni medencékig). Szigligeti-várhegy. Ilyenek például a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei (Badacsony. illetve kémiai összetételük. A legismertebbek a Gibraltári-szoros és a Boszporusz. gleccservölggyé. Medence: Általában zárt. amelyek hatására a kőzetek kisebb darabokra esnek szét. Aszerint. A hegységképződés folyamán általában a kőzetlemezek ütközési szegélyén. mint a szélbarázdák és a deráziós völgyek. módosul ásványos.

Tagjai: Atlasz. ennek oka a kőzet szerkezete. az éjszaka megfagyott víz még rögzíti a letört kőzetdarabokat a hegy tömegéhez. Pireneusok. ez a mállási forma szintén jellemző a szilikátokra a bennük lévő vas oxidációja miatt. belső-ázsiai hegységek. Skandináv-hegység. a keletkező szénsavas víz különösen a karsztosodás intenzitásában játszik meghatározó szerepet. példa rá az abráziós partfal. Nazca (óceáni). Donyec-hátság. de a finom kőzetpergés is omlás. suvadás. Részei: Appalache déli része. Cholnoky Jenő Erdélyben a szingenetikus csuszamlásokra alkalmazta a magyar tudományos irodalomban az ottani népi elnevezést erre a formára. Urál. A karbonátos kőzetek oldódásához szénsavas vízre van szükség. Gazdag feketekőszénben. A löszben lefolyó víz kimossa a legfinomabb szemcsetartományt. Érchegység. Hidrolízis folyamán bizonyos ásványalkotó elemek kicserélődnek hidrogénre (ennek előfeltétele a kőzet vízfelvétele). Nagy esőzések hatására ezek löszszakadékká fejlődhetnek. Kaledóniai-hegységrendszer: Az óidőben (szilur) kialakult hegységrendszer. A 3. Japán) és Amerikában (Sziklás-hegység. az olvadáskor lepotyognak. Kaukázus. középszint Pacifikus-hegységrendszer: Csendes-óceán peremvidékén az újidőben kialakult hegységrendszer. Ez a csúszópálya létrejöhet homogén kőzetben a folyamattal egy időben (szingenetikus). Az omlás is a lejtős tömegmozgások kategóriájába tartozik. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Részei: Appalache északi része. KeletGrönland. hogy a növények által előállított szerves savak (amelyek a tápanyagfelvételt szolgálják) bontják a kőzeteket. Az anyaghiány miatt üregek. Variszkuszi-hegységrendszer: Az óidőben (karbon) kialakult hegységrendszer. Löszforma: A lösz a kőzetre jellemző speciális lepusztulási formákat mutat (mint a mészkő és a karsztosodás). Gazdag színes. Az élőlények légzése folyamán keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid alapvetően meghatározza a talajnedvesség oldóképességét. (Például a fagyaprózódás hozhat létre ilyen omlást. Andok). omlás): A nehézségi erő hatására bekövetkező felszínformáló tevékenység. Eurázsiai-hegységrendszer: Az Afrikai-. így jönnek létre a löszmélyutak. Himalája. de különböző kőzetekből álló lejtőn is (preformált). Az oxidáció következtében oxigén épül be az ásványok szerkezetébe. sokszor ércekben (Urál. Tundrára jellemző elsősorban. a hegy omlása. ahol évszakosan (magashegységekben napszakosan) a megfagyott talajréteg felett egy vékony olvadt réteg keletkezik. Lejtős tömegmozgás (csuszamlás. Ezután a Földön a szárazföldek egy kontinensbe tömörültek (Pangea). ez a suvadás. Periodikus omlás. a kálisó. Érchegység) is. közepesen a gipsz. A folyamat neve: szuffózió. ahol a lepusztulásra előkészített kőzetek elveszítik állékonyságukat és a gravitáció hatására mélyebbre kerülnek. Azon lejtős területeken figyelhető meg.1 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Francia-. Lengyel-középhegység. A biológiai mállás leggyakoribb módja. Ardennek. Német-. Nagy-Vízválasztó-hegység. Olyan helyeken jön létre.és nemesfémek érceiben. alig a mészkő. Kárpátok. Az ütköző lemezek: Csendes-óceáni. A karsztformákat egyre több kutató biológiai produktumnak tekinti. Hindukus. Skócia. de nappal. Eurázsiai.kősó. Részei megtalálhatók Ázsiában (Kamcsatka. berogyások keletkezhetnek. ezt karsztos oldódásnak nevezzük. Észak-amerikai (szárazföldi). ilyen módon elsősorban a szilikátos kőzetek mállanak. Ez a folyamat emberi behatásra felgyorsulhat. Alpok. Csuszamlás esetén egy ferde elhelyezkedésű átnedvesedett rétegen (csúszópálya) hirtelen megindul lefelé a nedves réteg felett lévő lejtőrész. ami megtelik vízzel és elindul lefelé a lejtőn. Pamír. . Dél-amerikai. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény.és az Eurázsiai-kőzetlemezek ütközése során létrejött újidei hegységrendszer. az Indoausztráliai.) Talajfolyás: Lejtős tömegmozgás.

amelyek nem tartoznak a levegő szerkezetébe. Termoszféra: A légkör 80 és 800 km között található rétege. mert tele van ionokkal és töltésekkel. hatásukra folyamatosan születik és bomlik. A lemeztektonika elmélete végül igazat adott neki. He-ból. N2 (78%). átmenetet képez a bolygóközi anyagba.29 mikrométer alattiakat). a széndioxid a mésztartalmú kőzetekbe épült be. amely elnyeli a Nap káros sugarait (a 0. SO2. Antarktisz. CH4-ból.Emelt szint Wegener. a napsugárzás hatására főként ionos formában. Ózonréteg: A sztratoszférában 20-30 km magasságban kialakult háromatomos oxigénmolekulából álló réteg. Változó gázok: Arányuk a légkörben pár év alatt megváltozhat. H2O. sűrűsége kicsi. Vendéganyagok: Azok az anyagok. amiben megtalálható volt Ausztrália. H2-ból. Emelt szint Őslégkör: Elsődleges őslégkör: Kozmikus gázokból. hőmérséklete 1000 fok. H2. A légkör tömegének negyedét tartalmazza a 12 és 50 km között elhelyezkedő réteg. hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal általában csökken. Emiatt a sztratoszférában a hőmérséklet felfelé haladva 0 fokig nő. O2 (21%).2 A levegőburok Szerkezete. CO2 (0. He. Sztratoszféra: A troposzférát követő légréteg. Itt jön létre a sarki fény. és a nemesgázok: Ar (0. Kialakulását a Nap sugarainak köszönheti. anyaga oxigén. Igen ritka. CH4. e dinamikus egyensúlyba avatkozott be az ember környezetszennyezése révén. Kr. O3. hiszen saját korában nem fogadták el elméletét. hanem lemezek. Exoszféra: A légkör 800-tól 2000 km-ig tartó rétege. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek. viszont a mozgások okával adós maradt. N2. középszint Légkör: Atmoszféra.9%). míg abból a Földet körülvevő mai légkör kialakult. H2O. A műholdak megjelenése előtt a nagy távolságra való rádiózást e réteg biztosította a hullámok ferde szögben való visszaverése révén. csaknem kizárólag gázokból álló gömbhéja. NO2. gyorsan elillant. aminek hátán utaznak a kontinensek. Erősen változó gázok: Arányuk a légkörben pár órán. Ő dolgozta ki a kontinensvándorlás elméletét. Mai légkör: A másodlagos őslégkör számos alakuláson ment át. Ionoszféra: A termoszféra másik neve. Mivel a levegő fölmelegedése a földfelszín felől történik. Felfelé haladva a hőmérséklet csökken +15-ről -50 fokra. Madagaszkár és Arábia őse. Laurázsia: Észak-Amerika. Számos bizonyítékot gyűjtött (földrészek egymásba illeszthetősége. India. A Föld legkülső. Alfred: Német meteorológus volt. Gondwana: Az óidő elején (kambrium) már létező nagy szárazföld. Itt található az ózonpajzs. NH3-ból. H2Sból és vízgőzből álló légkör. A lehűlés miatt kicsapódó vízgőzből jöttek létre az első óceánok. H2S. Másodlagos őslégkör a vulkáni működés megindulása után jött létre. Európa és Ázsia őse egy szárazföldben egyesült az óidő végén. kőzettani egyezések…). Ne. ami a káros UV sugarakat elnyeli. Több tízezer km vastag. ami az ózonpajzs jelentős vékonyodását vonta maga után. Troposzféra: A légkör legalsó. abban pedig megszületett az élet.) Pangea: Az óidő végére (perm) a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült. A fotoszintézis során oxigén került a légkörbe. 3. Állandógázok: Arányuk a légkörben nem változik. (Igaz nem a kontinensek mozognak. CO. NH3. napon belül megváltozhat. Dél-Amerika. . Xe. a légkör tömegének háromnegyedét tartalmazza.03%). Alkotóelemei: CO2. Afrika. 10-12 km vastag része. Anyaga hélium és hidrogén. Tropopauza: A troposzféra és a sztratoszféra határa.

Hőelnyelődés: A napsugarak egy része (20%) elnyelődik a légkörben (például az ózon révén) és közvetlenül melegíti azt. Ennek egy része eléri a földfelszínt (direkt sugárzás). A függőleges légmozgások hiánya miatt ilyenkor a nagyvárosok. Leggyakrabban a talajközeli néhány száz méter vastagságú légrétegben fordul elő. a felhőborítottság). A friss hó 80%-ban. Ezzel 35 fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét (-20 helyett +15 fok). visszaverődik. Hőmérséklet napi járása: A hőmérséklet értéke a nap folyamán változik. A napsugarak másik része (50%) a Föld felszínén nyelődik el és hővé alakul. ami a légkört alulról melegíti fel. bár ez kevés lenne a levegő felmelegedéséhez. 7. ezért elsősorban hóval borított területek fölött derült téli éjszakákon jön létre. Abszolút hőingás: Valamely terület valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közötti különbség. az erdő 10-20%-ban. a víz 10% alatt veri vissza a Nap sugarait. ipartelepek levegőjében a . Kisugárzás: A Föld felszínéről történő sugárzás (hőleadás) a légkörön keresztül a világűrbe.bizonyos határig . hegyhátak a napsugárzás hatására fölmelegednek. a hideg levegő megszállta völgytalpakra. medencék alját. Évi középhőmérséklet: Egy év havi középhőmérsékleteinek számtani közepe. A nehéz hideg levegő megülheti a völgyek. Napi hőingás: A leghidegebb és a legmelegebb hőmérséklet különbsége egy nap során. a többi a légkörben szóródik. hanem . Üvegházhatás: A földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat a levegő vízgőz-. bár vannak befolyásoló tényezők: a napsugarak lejtőszöge (a Föld gömb alakja miatt szélességi körönként más). Hőmérséklet évi járása: A hőmérséklet az év folyamán is változik. a sugárzás időtartama (befolyásolja a tengelyferdeség. középszint Besugárzás: A napsugárzásnak a Föld légkörét elérő hányada. Míg a hegytetők. Folyamatos (ellentétben a besugárzással). Oka a tengely körüli forgás. medencealjzatokra alig jut napsugárzás. Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő vonal a térképen. csak mértéke változik. (Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött. A legmagasabb értéket delelés után mérhetjük.növekszik. a legalacsonyabbat pedig napfelkeltekor. Felmelegedés és lehűlés: A besugárzás és kisugárzás mértékéből fakad a felszín és a levegő hőmérsékletének változása. Az üvegházhatást az ember a túlzott CO2 kibocsátással az utóbbi időben képes volt fokozni. Emelt szint Fordított hőrétegződés: Olyan időjárási helyzet. Évi közepes hőingás: A legalacsonyabb (általában január) és legmagasabb (általában július) havi középhőmérsékletek különbsége. Felmelegedés. valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók. elnyelődik. amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken.) A jelenség rendszerint ködképződéssel jár. Mezopauza: A mezoszféra és a termoszféra határa. 13 és 19 órakor). Visszaverődés: A napsugarak 30%-a visszaverődik a légkörről (felhők) és a Föld felszínéről az űrbe. és CO2 tartalma hővé alakítja és visszasugározza a Földre. aminek az oka a Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdeség. Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani közepe. a felszín anyaga és jellege (albedo).Sztratopauza: A sztratoszféra és a mezoszféra határa. Kialakulásának oka az erős talajmenti lehűlés. Magyarországon napi négy mérést végeznek (1. Napi középhőmérséklet: Egy nap során mért hőmérsékleti értékek számtani közepe. Albedo-hatás: A földfelszín napsugárzás-visszaverő képessége.

amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól termése beéréséig tart. Ennek nagysága az adott hely felhőzet. a belsejében felszáll. derűs és tiszta idő várható (anticiklon). a déli féltekén balra téríti el. Mérsékelt övezeti ciklon: Alacsony nyomású légköri képződmény. de sokszor várható egy hidegfront is. Melegfront: A meleg levegő a hideg levegő felé áramlik a ciklonban. középszint Légnyomás: A légtömeg a gravitációs erő miatt nyomja a Föld felszínét. Nevét arról az égtájról kapja. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával ellentétesen. ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén és alulról állandóan hűtik a levegőt. mint a másikat. Tenyészidőszak: A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része.) Kialakulhat a talajtól távolabbi magasabb légrétegekben is. Napfénytartam: Az az idő. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával megegyezően. Ciklonok közelében illetve hideg felszínek hatására jön létre. Ennek felületegységre számított értéke a napállandó (1370 W/m2). Értékét a napsütéses órák számának évi összegével szokták megadni.szennyezőanyagok koncentrációja megnövekedhet. közben lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. ha a hideg levegő fölé melegebb érkezik (például egy melegfront alkalmával). Az északi féltekén a mozgó légtömegeket jobbra. (Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén.) Hidegfront: A hideg levegő a meleg levegő felé áramlik a ciklonban. Napállandó: A földi légkör külső határára másodpercenként 1. (A déli féltekén az óramutató járásával ellentétes a mozgása. a levegő lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Izobár: Azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak a térképen. Hidegfront után hideg. illetve egyes haszonnövények termesztésére alkalmas szakasza. befelé mozog. hiszen egy ciklonban egymást követik. A levegő mozgása. az északi lejtőre kisebb energia jut. Eltérítő erő: A Föld tengely körüli forgásából származó erő: Coriolis-erő.és csapadékviszonyainak függvénye. Észak-Amerikában a kaliforniai partokon és Délnyugat-Afrika partjain tapasztalhatjuk. Ennek átlagos tengerszinti értéke 1013 hPa. lehűl és csapadékot hoz. kifelé mozog. Melegfront után a hőmérséklet magasabb lesz. Hideg és meleg levegő találkozásánál illetve a troposzféra felső részében nagy sebességgel fújó futóáramlások örvényeiből keletkezik. ahonnan fúj. Ez 300-400 km széles csapadékzónából csendes esőt eredményez. mint korábban volt. mint a sík területre. Mivel nehezebb nála. Hőösszeg: Tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek az összege. ameddig valamely hely közvetlen napsugárzásban részesül. Minthogy a lehetséges napsütéses órák összege elvileg a Föld minden pontján éppen fél év. Hazánkban április 1-jétől október 1-jéig tart. Homokfodor: Felszínforma. Gyakori a hőmérsékleti inverzió az olyan tengerpartokon. Lejtőkitettség: A lejtő egyik oldalát a Nap nagyobb szögben tudja megvilágítani. spirálisan. csapadékot ezért nem hoz. Az északi féltekén a déli lejtő egy négyzetméterére nagyobb energia jut. Mivel könnyebb annál. Szél: A Föld felszínével párhuzamos légáramlási rendszer. Frontátvonulás: A front áthalad a földfelszínén. (A déli féltekén az óramutató járásával megegyező a mozgása.) Mérsékelt övezeti anticiklon: Magas nyomású légköri képződmény. A magas légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fúj. a napfénytartam a földrajzi szélességtől független. illetve valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. A társadalom szempontjából az évnek földművelésre. Ez 70-100 km széles csapadékzónából heves esőzést okoz. felsiklik rá. felemelkedésre készteti. A hőmérséklet és a légnyomás között fordított arányosság van. a szél hozza létre homokos területen. . spirálisan.37 kJ energia érkezik a Napból. a belsejében leszáll.

lehűl és csapadék képződik. így a kő alja jobban kopik és gombaformát vehet fel. ahol forrós.Szélbarázda: Félig kötött homokterületen a szélkifújás barázdákat vág a homokba ott. Helyi szelek: Olyan szelek. A passzát szél leszálló ága a térítők környékén éri el a felszínt. A sark felől a sarkkör felé fúj a szél. Homokbucka: Ahol a szél sebessége lecsökken. ezért a szél az óceán felől fúj és csapadékot szállít a szárazföld felé. ami júliusban az északi féltekén. A kontinens északdéli nyitottsága miatt jönnek létre. orkánerősségű széllel pörgő képződmények. Parti szél: a tenger (tó) és a szárazföld fajhőjének különbsége miatt kialakuló. Ezek a szelek magukkal ragadják a felszín légtömegeit is. dűnéket hoz létre. Az Egyenlítő körül jönnek létre és parabola alakú pályán mozognak. A passzát szelek tehát átlépik az Egyenlítőt. az északi féltekén északkeleti. Forró övezeti monszun: A passzátszelek a hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak. de szubtrópusi monszunként megtalálható Európa kivételével minden kontinensen. nappal a lassabban felmelegedő . szélességi körök között uralkodó szélrendszer. mert a szél a nagyobb homokszemcséket nem emeli fél méternél magasabbra. csapadékot nem szállít. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik. nappal és éjszaka ellentétesen fújó szél. ott lerakja a homokszemeket és dombokat. Észak-Amerikára jellemző szél. Monszun szélrendszer: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szelek. ezért a mérsékelt övezetben mindenütt nyugati szelek uralkodnak. Általános légkörzés: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere. Szélrendszer: A nagy földi légkörzés alrendszerei: sarkvidéki szélrendszer. amely révén a forró. Az északi féltekén északkeleti. amelyek egy terület sajátos domborzati adottságai. A troposzféra felső részében mindenütt nyugati szelek fújnak. míg el nem éri a hőmérsékleti egyenlítőt. Oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésében keresendő. Januárban az északkelti passzát átlépve az Egyenlítőt a déli féltekén balra térül és útját északnyugati monszunszélként folytatja. Így a front záródik. tölcsér alakú. a déli féltekén délkeleti passzátszél fúj (a Coriolis-erő miatt). derűs időt okoz. A meleg levegőt a hideg kizárja a földfelszínről. monszun szélrendszer. és a 60. Júliusban a délkeleti passzátszél átlépve az Egyenlítőt az északi féltekén a Coriolis-erő miatt jobbra térül és útját délnyugati monszunszélként folytatja. Tornádó: Pusztító hatású. Nyugati szelek: A 30. Ázsiában tájfun. nyugati szél. Mérsékelt övezeti monszun: A kontinensek keleti peremén kialakult szélrendszer. Amerikában hurrikán a nevük. Trópusi ciklon: Rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló. ahol nincs növénytakaró. száraz. Sarki szelek: Sarkvidékeken uralkodó szélrendszer. Trópusi területekre jellemző. Kőgomba: A szélmarás alacsonyabban erősebb. ahol találkoznak (Egyenlítő környéke) és a levegő feláramlik (a passzát felszálló ága). Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Indiában alakult ki. Télen a szárazföld jobban lehűl. mivel a trópusi meleg és a sarki hideg levegő a szárazföld felett találkozhat. A legmagasabb hőmérsékletű és egyben legalacsonyabb légnyomású terület felé fújnak. passzát szélrendszer. ezért innen fúj a szél az óceán felé. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Ázsia keleti partvidékén alakult ki (Kína). rendszeresen és hasonló módon lépnek föl. Emelt szint Okklúziós front: A gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot a ciklonban. Passzát: A trópusi övezetben uralkodó szélrendszer. de legerősebben pont itt. a trópusi és a sarki levegő között. januárban a déli féltekén található. hőmérsékletés légnyomás-viszonyai miatt viszonylag kis területen. a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak és ki is cserélődnek. Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: A Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. a déli féltekén délkeleti sarki szélnek nevezzük.

Túltelítettség: Amikor a levegőben több a vízgőz. záporeső. mint amennyi elfér benne. (Enélkül nem képződne csapadék. hogy egy köbméter levegőben a maximális vízgőztartalomhoz képest (ez a hőmérséklettől függ. hogy egy köbméter levegőben hány gramm vízgőz van. ónos eső. hó. forró. amin a levegő relatív vízgőztartalma 100%. piszok). Sugárzási köd: a hideg felszín lehűti a felette lévő levegőt és annak vízgőztartalma kicsapódik. . mint a környék síkja. ezért az kiemelkedik a puhább. éjjel a gyorsabban lehűlő szárazföld felől. A szelet egy nagyobb hegység emelkedésre készteti. Köd: Talaj közeli felhő. Esőcseppekből és jégkristályokból áll. Ezt a hőmérsékletet a levegő hűlés útján érheti el. akkor a szél hideget hoz (bóra a Dinári-hegységben). középszint Tényleges vízgőztartalom: Megadja. Telítettség: Amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot. akkor beszélünk ködről.) Áramlási és sugárzási köd: Áramlási köd: egy hideg terület fölé vízgőzben gazdag. Talajmenti csapadékfajták: Harmat (0 fok felett). Csapadéktérkép: Havi vagy évi csapadékmennyiség térképi ábrázolása. Defláció: A szél felszínformáló képessége. csendes eső a nimbostratusból. szeles időben). Deflációs tanúhegy: A keményebb kőzetet a szél lassabban koptatja. Viszonylagos vízgtőztartalom: Megadja. Ha a térségben a hőmérséklet lefelé haladva ennél nagyobb mértékben nő. Emelt szint Fátyol. Lebegő csapadék. zúzmara (0 fok alatt. Kondenzációs mag: Csíra. lealacsonyodott térségből. amin a vízgőz kiválása megindulhat. Ekkor megindulhat a vízgőztartalom kicsapódása. közben tényleges vízgőztartalma nem változik. Eső a nagy vastagságú felhőkből hullik.tenger felől fúj. ezért onnan légmozgás indul meg a lejtő felé (völgyi szél). Felhő: Napsugarak útjába álló légköri képződmény. ha kisebb mértékben.) Hulló csapadékfajták: Eső. telítetté válik. jégeső. Csapadékképződés. szitálás. Futóáramlás: A mérsékelt övezetben a nagy magasságban (troposzféra felső részében) fújó erős szelek. közben önmaga is kopik. csapadék nélküli időszak egy adott területen.(cirrus)-. Lefúvódást jelent. zivatar a cumulonimbusból. zivatar. Főn: Helyi szél. dér (0 fok alatt. (%) Harmatpont: Az a hőmérséklet. annál több vízgőz lehet a levegőben) mennyi vízgőz van. Szélmarás: A széllel szállított homokszem koptatja a felszíni kőzeteket. éjjel viszont a hegyoldal jobban lehűlhet. jégdara. ami nappal gyorsabban felmelegedhet. hózápor. akkor onnan fúj a szél a völgybe (hegyi szél). A hőmérsékletük 100 méterenként 1 fokkal nő. réteg (stratus)-. szélcsendes időben). Hegy-völgyi szél: elsősorban a déli lejfőn jön létre. (Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal az izohiéta. Felhőképződés: Vízgőz kicsapódásakor a szabad légtérben a magasban felhő képződik.) Aszály: Hosszú (legalább 2-3 hét). Csapadékképződés: Amikor a magasba emelkedő levegőből a kicsapódott vízgőz (vízcsepp. akkor a szél meleget hoz (főn az Alpokban). (Afelett pára. meleg levegő érkezik és vízgőztartalma kicsapódik belőle a hideg miatt. jégkristály) enged a gravitációnak és a föld felé veszi útját. Barkán: Sarló alakú homokbuckák. hódara. Szabad légtérben alacsonyan a vízgőz kicsapódásakor keletkezik. gomoly (cumulus) esőfelhő: A felhőket alakjuk szerint e három csoportra osztjuk. Ha a látótávolság 1000 méter alatti. havas eső. Szilárd levegőrészecske (por. ónos szitálás. amelyek szélárnyékos oldala meredekebb. majd a másik oldalon lebuknak. minél nagyobb a hőmérséklet.

korom. a növényzet. Szélcsendes időben fordul elő. Légszennyező anyagok: CO2. füst. A Skandináv-hegység óceáni és tajga éghajlatot. mekkora a szélerősség…). Időjárás és éghajlat. az éghajlati elemekhez statisztikai átlagszámítások eredményeit használjuk fel (évi. A levegőbe jutott szennyező anyagok egészségre káros felszaporodása. Imisszió: A szennyeződés visszajutása a földfelszínre. közben a szennyező anyag reakcióba léphet a légkör alkotóelemeivel. folyamatait tanulmányozó tudomány. nedvességtartalom: Az időjárási elemek egyedi mérésekből származó adatok (most hány fok van. Például elsivatagosodás. adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Időjárás: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra. Európában a történelem folyamán megfigyelhetünk éghajlat-ingadozásokat: kis jégkorszak (1400-1700). Elsősorban folyók okozzák. Mikroklíma: Kisebb területek felszínközeli éghajlata (pl. Éghajlat választó hegység: Hegység. erőművek (szén. Ezek csapadékkal visszajutnak a földfelszínre. épületek befolyásolhatják az éghajlati elemeket. . Emelt szint Emisszió: Légszennyező anyagok kibocsátása idegen szóval. Éghajlattal foglalkozó tudomány. CO. A felszín mindenütt egyenlő mértékben pusztul. légnyomás. a Dinári-hegység a nedves kontinentális és a mediterrán éghajlatú területeket választja el egymástól. csapadék. a kőzet. bontják az ózont. O3. a domborzat. Andok… Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás miatt növekszik. ipar. hőmérséklet. Kibocsátóik: közlekedés. ólom.: domboldalak). Időjárási térkép: Adott helyen az időjárási elemek pillanatnyi helyzetét és változásait bemutató térkép (légnyomás. csapadékmennyiség). szél. anticiklonok. amelynek két oldalán két különböző éghajlat található. Savas ülepedés: A savas esők által a szennyeződés a felszínre kerül. NO2. havi középhőmérséklet. kénes sav képződhet. szél. Meteorológia: Légkörtan. Vonalas erózió: A felszín pusztulása egy vonal mentén történik. Szmog: Füstköd. a NO2-ból így salétromsav. frontok). kőolaj égetése). de jég és szél is szerepet játszhat a lineáris erózióban. a SO2-ból kénsav. Savas eső: A légkörbe jutó szennyező anyagok némelyike reakcióba lép a légkörben található vízgőzzel. hőmérséklet. középszint Idő: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen. NagyVízválasztó-hegység.Izohiéta: Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal. Eltér a vidék éghajlatától (makroklíma). Időjárási és éghajlati elemek: Napsugárzás. Himalája. A légkör jelenségeit. eljegesedés. Transzmisszió: A levegőbe jutott anyagokat a szél továbbszállítja. károsítják a talajt. Például a Balkán-hegység. a természetes növényzetet. mely a sztratoszférában található ózonrétegre is káros hatással vannak. Éghajlatváltozás: Adott terület éghajlata megváltozik. Ez történhet csapadék útján vagy száraz ülepedéssel. néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Felszíni leöblítés: Lejtős felszínen a csapadék által okozott erózió. Ózonréteg-elvékonyodás: Bizonyos hajtógázok (freon = triklór-fluor-metán = CFCl3). Éghajlat: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. SO2. Éghajlattan: Klimatológia. ciklonok.

A 3. d mindegyik szereplő nyeresége és vesztesége egyensúlyban van. nyárias idő van. középszint Hidrológia: A vízburok fizikai. A légkör esetén ez a csapadék és a párolgás. (Csendes-. A Föld vízből álló gömbhéja. Világtenger: Föld felszínének 71%-át egymással közvetlen kapcsolatban lévő tengerek és óceánok borítják. csak átalakul. Mexikói-. benne áramlásrendszer nem fejlődött ki.és Indiai-óceán. mint az. Öböl: Tenger. Legnagyobb mennyiségben a kőzetburok mélyedéseit tölti ki (világtenger). Emelt szint Coriolis-erő: A Föld tengely körüli forgásából származó eltérítő erő. mint a szárazföldnek. Óceán: Több 10 millió négyzetkilométer kiterjedésű. a déli féltekén balra téríti. középszint „Fagyosszentek”: Pongrác. A folyók révén jut el az a vízmennyiség az óceánokba. műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Hudson-. Vízháztartás: A víz nem vész el.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Botteni-öböl. ami Szibéria felett az erős téli lehűlés miatt jön létre. akkor a rá következő 40 napon esni fog. félszigetekkel és tengerszorosokkal elválasztott. amiben önálló áramlásrendszer jött létre. amennyit a szelek az óceánok fölül gőz formájában a szárazföldek fölé hoztak. A szárazföld és az óceán esetén a lefolyás egyenlíti ki az óceánok nagyobb párolgási veszteségét. ami a mozgó légtömegeket az északi féltekén jobbra.). a szárazföld és a légkör között állandó mozgásban van a víz. Vízburok: Hidroszféra. szerkezetileg a szárazföldhöz tartozó. ami valamely anyag tömegegységének 1 Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges. Északi-. Szibériai-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát télen befolyásoló magas nyomású légköri képződmény. Az óceán. állandó sótartalmú (33-38 ezrelék) víz. Párolgás útján jut a levegőbe az óceánból és a szárazföldről. ha Medárd napján (június 8-án) esik az eső. nagy átlagmélységű (4000 méter).) Tenger: Az óceánoktól szigetekkel. kisebb kiterjedésű. önálló medencével rendelkező. nem minden esetben önálló medencéjű. Vízkörforgás: A víz a napsugárzás hatására állandó halmazállapot-változáson megy keresztül. ezért lassabban melegszik fel és lassabban hűl le. Azori-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát egész évben befolyásoló magas nyomású légköri képződmény az Azori-szigetek felett (a 30. Atlanti. Ide sorolható még Orbán is (május 25. Balti-tenger. A népi megfigyeléseknek bizonyos esetekben utólagos tudományos bizonyítéka is van. Vénasszonyok nyara: A népi megfigyelések szerint szeptember végén és október elején meleg. kémiai. Tengerszoros: Tengereket összekötő szűk átjáró. sekély vízzel (200 méternél nem mélyebb) borított szegélye. Ez a nedves kontinentális éghajlat jellemzője: a legtöbb csapadék nyár elején hull. 3. A víznek nagyobb a fajhője. szélességi kör táján az anticiklonok állandó magas légnyomású övezetet hoznak létre). ami betüremkedik a szárazföldbe. Medárd nap: A népi megfigyelések szerint. de megtalálható a kőzetburokban és szilárd halmazállapotban a sarkokon és magashegységekben is. Szervác. Szárazföldi talapzat (self): A földrészeknek domborzatilag a tengerhez. onnan kicsapódás útján jut vissza. eltérő sótartalmú (1-41 ezrelék) víztömeg.3 A vízburok Világtenger. Május közepén (12-14) a népi megfigyelések szerint hűvösebb idő köszönt hazánkra. Fajhő: Az a hőmennyiség. . Bonifác.

Lagúna: A part és a lidó közötti sekély. ahol a folyó több kisebb ágra szakad és úgy ömlik a tengerbe.és sarki szelek).mozgásformája. .) Tagolt part: Az a tengerpart. öböl bont meg. Emelt szint Beltenger: Olyan tenger. Pozitív és negatív hőmérsékleti anomália: Ha egy terület évi középhőmérséklete eltér attól az értéktől. ami a folyó hordalékát folyamatosan kiszivattyúzza a torkolatból. (Turzás. MgCl2: 10. A vízrészecskék körpályát írnak le. Ennek a sónak majdnem 90%-a klorid (NaCl: 78%. pedig csak le-föl mozog egy helyben. (Így létezik 10 fokos melegáramlat is. Tölcsértorkolat: Folyótorkolat típusa. . mintha ténylegesen mozogna vízszintesen a tenger. Hideg-.9%). és 17 fokos hidegáramlat.) Turzás: Tengervíz fölé magasodó. amit az állandó szelek alakítanak ki (nyugati-. Pozitív anomáliát melegáramlatok. Deltatorkolat: Folyótorkolat típusa.elsősorban szél hatására megfigyelhető .Sótartalom: Tengervíz egyik kémiai tulajdonsága. mint az ottani vízhőmérséklet. Agulhas-áramlat. Benguela-. ahol a folyó tölcsérszerű öbölben folyik a tengerbe. Peremtenger: Az óceánokhoz széles kapukkal kapcsolódó tengerfajta. Ez a Földön egyszerre két dagályt és két apályt okoz. Egy óceánparti településen tehát 12 óránként követik egymást a dagályok. Tengerjárás: A tengervíz egyik mozgásformája. télen fűti a szomszédos szárazföldeket. lidó. félsziget. parttal párhuzamos hordalékgát. és meleg tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. passzát. ezért nyáron hűti. ha 5 fokos területre viszi a vizet. Hűtő-fűtő hatás: A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le a fajhője. ami hidegebb vizet szállít egy területre. bár az ember úgy látja. Apály: A tengervíz szintjének a 12 óránként való csökkenése. 10%-a szulfát. ami számos sziget. Hideg az a tengeráramlás. egyre kiédesedő víz. félszigetek. ahol a partra kifutó és a partról visszaérkező hullámok találkoznak. Norvégia… Tagolatlan part: Egyenesen futó tengerpart. amit a tengervíz a partról beszállított hordalékból épít fel általában ott. Kontinentális lejtő: A szárazföldi lemez elvégződése. melegáramlat: Golf-. Dagály: A tengervíz szintjének 12 óránként való emelkedése. Épülő part: Sekély partokon a tengervíz építő munkát végez. ami igen zárt és csak szűk szoroson keresztül van kapcsolata az óceánnal. Pusztuló part: Meredek partokon a hullámok hordalékuk segítségével a sziklafalat folyamatosan bontják le. Brazíliai-. (Abráziós torony. ezért a folyó hordalékát nem tudja elszállítani. A Hold tömegvonzási erejének és a FöldHold rendszer közös tömegközéppont körüli forgásából fakadó centrifugális erőnek hatására a tengervíz a ható erő irányába elmozdul. Létrejöttének oka: a befogadó tengeren kicsi az apály és dagály közti különbség. Földközi-tenger: Két kontinens között elterülő tenger.) Hidegáramlat: Humboldt-. Hullámzás: A tengervíz egyik . Idővel feltöltődhet. ami 25 fokos területre.terasz. anomáliáról beszélünk. amit nem bontanak meg szigetek. Afrika. Labrador-áramlat. Létrejöttének oka: a befogadó óceánon nagy az apály és dagály közti különbség. öblök. Átlagosan az óceánok literenként 35 gramm sót tartalmaznak. Európa: Görögország. amely földrajzi szélessége szerint várható lenne. Az óceánok mélysége itt hirtelen 200 méterről 4000 méterre nő. Általában a tengeráramlatok okozzák. a meleg tengeráramlás pedig melegebb vizet szállít az alacsonyabb vízhőmérsékletű területre. negatív anomáliát hidegáramlatok.

lejtős tömegmozgás. mert beleütköznek a tengerfenékbe. gyorsan pusztulnak. földrengés okozta hegyomlás (belső erő). Mocsár: A tavak pusztulásának következő állomása. jég. (Van egy süllyedési zóna a Norvég. Ilyen a Bajkál tó.és a Barents-tenger környékén. Vakár: Gyenge dagály. elolvadása után a süllyedékekben a víz összegyűlve tavat képez (Kanada. tavak.Tengeri vízkörzés: A tengeráramlatok az óceánok felszínén szállítanak vizet. Ez újholdkor és holdtöltekor jellemző. tengerek. ami bonyolult módon jön létre és kapcsolódik a felszíni áramlatokhoz. Finnország). Fehér-tó. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása erősíti egymást. mélyedéseket hoz létre.és a Tanganyika-tó. Tó: A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő. A gleccser elolvadása után a víz a végmoréna mögött felhalmozódva tavat képezhet. Ezzel párhuzamosan van egy áramlásrendszer az óceánok mélyén is. Holtág. tektonikus árokban kialakult hosszúkás. turzás. Akkor jön létre. Abrázió: A tengervíz felszínformáló képessége. Sok látható a Duna és a Tisza mentén. a kontinensek egyik peremén az Egyenlítő felől meleg. Éghajlatváltozás esetén ezek a mélyedések tómedencék szerepét tölthetik be. mint a víz. mocsarak összefoglaló neve. karsztos folyamatok (külső erők) is kimélyíthetnek tó medencét. Kimélyített medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: tektonikus árok. Tavak. a Malawi. Tektonikus eredetűek a medence jellegű süllyedékterületek is. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása lerontja egymás erejét. Jégvájta tó: A jégkorszaki jég hordalékával felszántotta a felszínt. Vihardagály: Amikor a viharos szelek felerősítik a dagályhullámot. ezért a hullám átbukik magán és kifut a partra. Mesterségesen is létrehozható (folyószabályozáskor). moréna.) Tektonikus eredetű tó: Lemezhatáron. Moréna által elgátolt tó: A gleccser hordalékát lerakva lezárja a maga vájta U alakú völgyet. kaldéra (belső erő). a másik felén a sarkok felől hideg áramlatok figyelhetők meg. amikor a tó alján már mindenütt növény borítja. A gleccservölgyben a mélyedésekben egész füzért alkothatnak a tavak (Skandináv-hegység). amikor a Nap-Hold-Föld rendszer 180 fokot zár be. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer Földnél lévő szöge 90 fok. ami lefűződve patkó alakú tavat alkot. félsivatag). nyílt vízfelületű állóvíz. a Kaszpi-tenger és az Aral-tó tartozik ebbe a csoportba. morotva. Ez első és utolsó negyedkor jellemző. Elgátolt medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: láva. Lehetnek bennük áramlások (tengeráramlás). lápok. folyóvíz). Hullámtörés: Mélyvizű partnál a hullámhegy nekiütközik a partnak és felcsap rá magasra. Akkor jön létre. szél. mesterséges tavak. Hullámmorajlás: Sekély parton a tengervíz molekulái nem képesek tartani a körpályájukat.) Szökőár: Nagy dagály. Szélvájta tó: Ha a felszínen a szél szabadon garázdálkodhat (sivatag. Gleccsertó: A gleccser hordalékával völgyét sok helyen túlmélyítette. . de használják a cunamira is. (Alpok: Garda-tó. Morotva-tó: A folyó árvízkor átvághatja kanyarulatát. szerkezeti süllyedék. amikor alig van már nyílt víztükör. Többnyire összeköttetésben vannak egymással (szoros. középszint Állóvíz: A földkéreg felszíni mélyedéseiben felgyülemlő vizek. nagy mélységű tavak típusa. Láp: A tavak pusztulásának újabb állomása. Igazából helytelenül. amikor a víztükör felületén több a növénnyel borított rész. Fertő: A tavak pusztulásának egyik állomása.

Lefolyástalan (vagy belső lefolyású) az a terület. Krátertó: A vulkáni kráterekben összegyűlő állóvizet krátertónak nevezzük. szigeteket építő folyókra jellemző. Megkapjuk. Árvíz: Medréből kilépő nagyvíz. közepes. középszint Vízgyűjtő terület: A földfelszín azon része. egyenlítői éghajlat) és ingadozó vízjárású folyókat. ezt kaldératónak nevezzük. illetve időszakos vízfolyásokat. zátonyokat. Vízhozam: A folyó adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. (Állomásai: fertő. .Mesterséges tó: Ember által létrehozott tó. Emelt szint Tengerszem: A gleccserek kiindulási pontja a hegység oldalába mélyül. (Ritka.) A nagyság alapján megkülönböztethetünk kis-. ahol a felszíni mélyedésben összegyűlő vizet poljetónak nevezzük. ahonnan a felszíni vizek elérik a világtengert. annál gyorsabb. Megkülönböztetünk egyenletes (hegyvidéki.és nagyvizet. hogy milyen a meder meredeksége. (Értéke lehet negatív is. Maradványtó: Egykori tengerek bezáródásával visszamaradt állóvíz. Általában a hegységek gerincén fut végig. mocsár. A legnagyobbat főfolyónak. Kaldérató: A vulkán tetejének lerobbanása után visszamaradt mélyedésben is összegyűlhet a víz. Minél több víz van a mederben. Ilyen belső lefolyású területen folyik a Volga is a Kaszpi-tengerbe. hogy mennyi víz van a medrében (mekkora a vízgyűjtő terület). (Minél meredekebb. Ez a sík területen lassan haladó.) Poljetó: A mészkőhegységekben a felszínen néhol más kőzet is előfordul. Vízállás: A víz magassága a mederben. Lefolyásos és lefolyástalan terület: Lefolyásos az a terület. ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a felszíni vizeket. Mértékegysége m3/s. a bele torkolló kisebbeket mellékfolyónak hívjuk. Például: Szent Anna tó a Hargitában. A mederből kilépő nagyvíz az árvíz. annál több hordalékot szállít. óceáni. annál több hordalékot képes szállítani a folyó. (Lehet. Ilyen tó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó. mert a vízmércét nem a mederfenékre helyezték. A folyó munkavégző képessége: Attól függ. Nasszer-tó). Eutrofizáció: A tavak növénnyel való feltöltődése. aminek a világtengerrel még közvetett kapcsolata sincs. hogy mennyi hordalékot képes szállítani a szállítható hordalék mennyiségéhez képest. értékét centiméterben adják meg. láp. (Nagy-Vízválasztó-hegység) Fő.és mellékfolyó: Egy vízgyűjtő területen a vízhálózat különböző rangú folyókból épül fel. akár folyóvízi hordalékkal való feltöltés következtében. Feltöltődés: A tavak átmeneti képződmények a Föld felszínén. Gyorsan elpusztulhatnak akár növényi. Általában a folyók alsó folyásánál jellemző. Ez pedig attól függ. mert a víz általában befolyik a hegység belsejébe. ha beszorozzuk a keresztmetszet területét a folyó sebességével. a tengerekkel való közvetlen kapcsolta megszűnt. éghajlattól függő váltakozása. ezek az általában sík területeke a poljék.) Függ attól is. mint amennyit szállít. Száraz területekre jellemző. A folyószabályozáskor levágott folyókanyarulatok is mesterséges tavaknak tekinthetők. A jég elolvadása után e mélyedésben összegyűlő vizet tengerszemnek nevezzük.) Folyóvizek. Vízjárás: A vízállás és a vízhozam sokévi szabályos. hogy a Nicaragua-tó is. Feltöltődő (alsó) szakaszjelleg: Ahol a folyó több hordalékot rak le. Vízválasztó: A vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó vonal. Kialakítását folyóvizek felduzzasztásával valósítják meg (Tisza-tó.) Dolinató: A karsztos oldódás által létrehozott mélyedés ritka esetben tómedenceként funkcionálhat. Vízmércével mérik.

) Hévíz: 20 foknál melegebb forrásvíz (Magyarországon gyakori. . a szemcsék közötti teret csak részben kitöltő. esetenként függőleges oldalú völgye. Hordalékkúp: A folyóvízi hordalék legyező alakú felhalmozódása.Oldalazó (közép) szakaszjelleg: Ahol a folyó körülbelül annyi hordalékot rak le. (Lehet jódos. így negatív és pozitív formák jönnek létre. savas. kénes. A mészkő oldatba kerül (kalciumhidrokarbonát). A mészkőhegységek repedéseiben található víz. V-keresztmetszetű völgy: A bevágódó szakaszjellegű folyó által létrehozott felszínforma. mély. Ezért ezeket az elnevezésekkel óvatosan kell bánni. ellenálló kőzetbe vágott. Főleg emelkedésben lévő térszíneken alakult ki. A karsztvíz szénsavat tartalmaz. a kanyar egyik oldalán pusztítja. ami a vízszint közelébe. élővilág is megtelepedett rajta. Belvíz: A talaj szintje fölé emelkedő talajvíz. a Dunán például a Dunakanyarban. a folyó két ágra szakadva kerüli meg. Általában a folyó felső szakaszára jellemző. homok. Kanyon: A szurdok spanyol elnevezése. az első vízzáró réteg felett található felszín alatti víz. Rétegvíz: Két vízzáró réteg közti víztartó rétegben lévő víz. a másik oldalán építi a partot. Emelt szint Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. A folyó itt pusztítja a medrét. mert hazánkban magas a geotermikus gradiens. ahol a vízzáró réteg metszi a földfelszínt. Artézi víz: A vízzáró réteg átfúrása után felszínre kerülő rétegvíz. Például: Csallóköz. nem túl mélyről is magas hőmérsékletű víz törhet fel). középszint Felszín alatti víz: A szárazföld felszíne alatt a talajban és a kőzetekben felgyülemlő vizek összessége. (Hosszabb folyók esetén előfordul.) Hordalék: Valamilyen külső erő által a keletkezési helyéről elszállított kőzet vagy talajtörmelék. de a Kazán-szorosban is pusztítja a medrét. ami nagy kiterjedésű. meredek. ami reakcióba lép a mészkővel (karsztos oldódás). Felszín alatti vizek. A folyó kanyarogva halad (meanderez). hegységből kilépő folyók építik. amelyen valamilyen út visz keresztül. vasas. vagy kicsivel az fölé emelkedik. brómos. A folyóvíz által szállított hordalék különböző szemcsenagyságú: iszap. A lecsökkent esésű. a gravitációs erőnek ellenálló felszín alatti víz. hogy nem „szabályos” rendben következnek a szakaszjellegek. Talajvíz: A talajszemcsék közti teret teljesen kitöltő. Karsztformák: A karsztvíz által létrehozott felszínformák. Ásványvíz: Oldott ásványi anyagot tartalmazó felszín alatti víz. mint amennyit tovább szállít. pedig ezek már egyáltalán nem a felső szakaszán vannak a folyónak. Zátony: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. Szurdok: Nagy esésű vízfolyások kemény. Talajnedvesség: A talajszemcséket hártyaszerűen borító. Forrás: A felszín alatti vizek felszínre bukkanásának helye. majd kiválik. akadályozza a hajózást. Bevágódó (felső) szakaszjelleg: Ahol a folyó kevesebb hordalékot rak le. Gyógyvíz: Gyógyhatású ásványvíz. kavics. szűk. Résvíz: A kőzetek repedéseiben található víz. mint amennyit tovább szállít. Sziget: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. Karsztvíz: A résvizek csoportjába tartozó felszín alatti víz. Általában a folyó középső szakaszára jellemző.

Víznyelőn keresztül érkezhet meg a barlangba (búvópatak) és bővizű karsztforrásként ér újra a felszínre. fizikai és kémiai. középszint Folyószabályozás: Mederkotrás: Árvízvédelmi gát: Ártér: A vízfolyások medrét két oldalról kísérő. Cseppkő: Pozitív karsztforma. hűtés szükséges. a vizet többször is felhasználják. a felszín alatt futó patak. vagy megengedhető valamely befogadóba való vezetése. Vízenergia: Öntözés: Szennyvíztisztítás: A szennyvizet szennyező anyagok eltávolítása. melynek eredményeként a víz vagy újra felhasználható. Dolina (töbör): Kerek alakú karsztos forma. Csápos kút: Függőleges akna. hosszuk 30-60 méter. A csapadékvizet a mélybe vezeti. Karrmező: Magyar népi elnevezése ördögszántás. ahol nincs a felszínen mészkő. Artézi kút: A nyomás alatt álló rétegvizet feltáró kút. amelyet a vízfolyás magas vízállása idején rendszeresen. Barlang: A mészkőhegységek belsejében létrejövő akár terem nagyságú üregek. az állapot romlások elkerülése vagy visszafordítása. évente egyszer vagy többször elönt.és tengerhajózás: Halászat: Tengeri erőforrások: . Polje: Mészkőhegységekben megfigyelhető felszínforma. Felszínét folyóvízi hordalék borítja. ahol a vízszükséglet meghaladja a készleteket. szemben a lepusztított mészkőfelszínekkel. A kút általában 15-20 méter mély. Az első ilyet Franciaországban. Olyan területeken jön létre.) Vízszennyező források: Vízvédelem: A környezetvédelem egyik részterülete. Létrejöhet oldódással és barlangi termek beszakadásával. Előtte tisztítás. ami utal a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségére. amelynek oldalfalaiból vízszintes irányba lyukacsos csövek nyúlnak a vízadó rétegbe. a csápok száma 6-10. Magassága akkora. Karsztforrás: A karsztvíz felszínre bukkanási helye. Barlangi patak: A barlangban. A barlangokban a karsztvízből rázkódás hatására kiváló mészkőből jön létre. Lehet álló.Víznyelő: Tölcsérszerű karsztos forma. Kialakításában az oldódáson túl a karsztvíz által szállított hordalék eróziójának van nagy szerepe. hogy benne egy ember állva elfér. az erre alkalmas eljárások összessége. innen a neve. Vízgazdálkodás. illetve megszüntetése. függő és oszlop. ami a felszíni vizet (állandó vagy időszakos patak) a mélybe (barlangba) vezeti. az év nagy részében vízmentes terület. A csapadékvizek által a mészkőbe vájt hosszúkás mélyedések. Általában bővizű. Felszíni karsztforma. Céljai: a vízkészletek mennyiségének és jó minőségének fenntartása vagy javítása. A Duna mentén számos ilyen látható. Ármentesített terület: Víztározó: Vízlépcső: Belvízvédelem: Ivóvíz: Ipari víz: Vízforgatás: Azokon a területeken. Mezőt jelent. (Biológiai. Artois tartományban készítették el. Belvízi.

5-0.1 g/cm3 sűrűségű hóból előbb csonthó. Firn (csonthó): A hó és jég közötti fázis. Onnan indul. Fjord: Hosszú.9 g/cm3 sűrűségű jég lesz. innen indul ki a gleccser. Morénasíkság: A jég által letarolt. A hó naponta megolvad és megfagy. Emelt szint Jégképződés: A jég hóból képződik a tartós hóhatár felett. A 0. mint ami nyáron elolvad. U-alakú völgy: A gleccser által létrehozott felszínforma. középszint Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság. Vásott szikla: A jég felszínformáló tevékenysége hozza létre. akkor 45 millió km2-t. az Egyenlítőn 5000 méter. Pomorzei-tóhátság is. Az északi féltekén a lejtőkitettség miatt az északi oldalon alacsonyabban. Grönlandon. Lavina: A hó gyors mozgása meredek lejtőkön. Tóhátság: A jég által egyenetlenre csiszolt felszínből kisebb halmok. annak olvadékvizeit elszállító vízfolyás. a Hindukus. A gleccser mélyítő munkája hozta létre a jégkorszak idején. általában több száz vagy több ezer méter vastag jég. majd 0. biológiai. Vagyis több hó hullik télen.vagy az akkor onnan kivehető . Belföldi jégtakaró: Nagyobb területet elborító. azon rovátkákat ejt. Ualakú völgyet váj. Számos gleccser található e magashegységekben. a firn sűrűsége 0. Felülete egyenletes síkság. mély. sarkvidéki szigeteken. a déli oldalon magasabb van a hóhatár (az Alpokban 2800 és 3200 méter a két érték). A tartós hóhatár felett egész évben megmarad a hó.) Magashegységi jég: Az állandóan hóval borított területek a sarkok mellett ma a magashegységekre korlátozódnak. A sarkok közelében a hóhatár 0 méter. Észak-Amerikában főleg Alaszka hegyeit borítja jég.Emelt szint Közműolló: Nitrátosodás: Mechanikai-. a kisebb-nagyobb mélyedések a jég elolvadása után tómedenceként funkcionál. Ilyen a Mazuri-. Gleccserpatak: A gleccserből táplálkozó. Ázsiában a Pamír. hátak magasodhatnak ki. Évszakosan változik. ahol a gleccser véget ér. meredek sziklafalak veszik körül. A jégkorszak idején jóval nagyobb területet borított jég. (Ma 15. hordalékaival borított felszín. Kárfülke: A gleccser által létrehozott negatív forma. A jég elolvadása után itt is kialakulhat tó. DélAmerikában az Andok csúcsai vannak eljegesedve. ezzel sűrűsége növekszik. A kárfülkéből indul. itt megy végbe a hó jéggé való átalakulása. egyenetlenül csiszolja le. meredek falú öböl. Jégcsiszolta felszín: A jég a maga súlyával és a szállított hordalékával felszántja a felszínt. A jégár elérve a tengerszintet tovább haladt mélyítve medrét. A hegy oldalába mélyül. a Karakorum és a Himalája. . keskeny. Tökéletlen síkságot hoz létre. Afrikában a Kilimandzsáró. az Andokban a legmagasabb 6500 méterrel. Európában az Alpok. Gleccser: Jégfolyam. hordalékot (moréna) szállít magával. Ma ilyet találunk az Antarktiszon. Jég és munkája.és kémiai szennyvíztisztítás: Vízkészlet: Egy meghatározott időpontban és térrészben lévő .vízmennyiség esetleg vízhozam. hordalékával a jég megkarcolja a felszíni kőzeteket.8 g/cm3 között változik. A jég elolvadása után a területet a tenger vette birtokba. Morénasánc: A jégtakaró (vagy gleccser) által szállított hordalék felhalmozódása a jégtakaró végén. Meleg főnszél idézi elő leggyakrabban. közöttük tavak találhatók. A tartós hóhatár fölött kialakuló több éves jég a lejtőn a gravitáció hatására lassan lefelé mozog. ami felett hó található.

A szél okozta talajpusztulás a defláció. A hőmérsékleten és csapadékmennyiségen keresztül befolyással van az aprózódás és mállás intenzitására. Alexander Humboldtról kapta a nevét. A sark felől indul és Ázsia keleti partjait hűti. E természetes pusztulással nagyjából lépést tart a talajképződés üteme. (Biotikus alrendszer folyamatai például: mikroorganizmusok szervesanyag-átalakító tevékenysége. Perui áramlásnak is hívják. Oja-shio-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban. A növénytelen vagy csak részlegesen fedett talajon felgyorsulhat az erózió. vetés idején). A kiváló német geográfusról. ember) által meghatározott bonyolult folyamat. élővilág. Talajpusztulás: A víz. amivel párhuzamosan termőképessége csökken. de a természetes növényzettel borított területeken ez a lefolyó víz kevés talajrészecskét visz magával (természetes erózió). domborzat. ősfolyamban egyesültek. A víz okozta talajpusztulás a talajerózió. ami meghatározza a növényzet földfelszíni eloszlását. Labrador-áramlás: Hideg tengeráramlás az Atlanti-óceánban. Különösen a nagy csapadékú lejtős területek veszélyeztetettek ilyen szempontból. a bennük lejátszódó folyamatoknak véget vethet. valamint a szél a már kialakult talajrétegeket elhordhatja. A jéghegyeket egészen New Yorkig is elviheti. művelésével végső esetben fel kell hagyni. A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik. Ez együtt alkotja a talajt. amit baktériumok és gombák állítanak elő elhalt élőlények lebontása révén.) Humusz: A talaj nagy molekulákból álló. az Elba.3 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. a Visztula. az Odera.és a Lengyel-síkságon még ma is jól látható. Kuro-shio-áramlás: Meleg tengeráramlat a Csendes-óceánban. középszint Golf-áramlás: Meleg tengeráramlat az Atlanti-óceánban. egyben oka a talajok zonalitásának is. akár el is pusztulhat. A mezőgazdasági termelésbe bevont területeken törvényszerű a talaj időszakonkénti védtelensége (betakarítás után. fokától északra. Sok esetben az erózióval együtt jelentkezik.4 A talaj Talaj: A földkéreg legfelső. a növények számára tápanyagokat raktározó szerves anyaga. a vízforgalom. A növényeket vízzel és tápanyaggal látja el. Az északi sark felől hideg vizet szállít a Labrador-félsziget mellett. vagy megszűnik. Vándorkő: A jég által szállított nagyméretű kőszikla. Ennek következtében a talaj elvékonyodhat. A 3. kőzet. ahol . idő. A talajképződés folyamán a kőzetből aprózódás és mállás hatására kőzetmálladék lesz. Észak-atlanti-áramlás: A Golf-áramlás elnevezése az északi szélesség 45. termékeny rétege. Amerika északnyugati partjait fűti. a Mexikói-öbölről kapta (Gulf = öböl). laza. a benne megtelepedő baktériumok és gombák lebontják az elhalt élőlényeket. Talajképződés: Számos tényező (éghajlat. Nevét kiindulási helyéről. A tényezők legfontosabbika az éghajlat. amiből humusz képződik. E folyamvölgy a Germán. A Norvég-tenger területén az áramlat vize a mélybe bukik és az óceán fenekén hideg vizet szállít. vízben nehezen oldódó. Humboldt-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban Dél-Amerika partjai mellett. meleg vízről kapta. Képződési helyétől igen messze is elkerülhet. az abiotikus alrendszer folyamatai például az aprózódás. a Weser egy-egy darabon benne fut. 3. hiszen a szél csak ott tudja a talajszemcséket magával ragadni.Ősfolyamvölgy: A jégtakaró előterében a jégtakaróból kifutó bővizű patakok egy nagy folyóban. A talaj élő és élettelen részrendszerek működési egysége. az élőlények kőzetbontó tevékenysége. sötét színű. Nevét az általa szállított sötét (kuro).

melynek elemei közül a legfontosabbak: szintvonalakkal párhuzamos telekkijelölés. A termőképesség csökkentésén túl a szél a mozgó homok ütő hatásával is károsíthatja a növényzetet. talajpusztulás). Emelt szint Anyakőzet: A talaj C szintje. de rövidebbé tehetjük a lejtőt a rá merőleges sánccal vagy árokkal. ezért nem kivitelezhető. Barna erdőtalaj: A mérsékelt övezet lombos erdeinek zonális talaja. SiO2) nagy része oldatba kerülve a mélybe szállítódik. itt a legnagyobb a talaj biológiai aktivitása. (A talaj pórusterének azt a részét. A „C szint” az anyakőzet. szárrészek) borítjuk a talajt. akkor szoloncsákról. Az „A szint” a talaj legfelső szintje. A sok csapadék következtében kilúgzódik a talaj. míg az alumíniumban (Al2O3). A talaj humusztartalma kicsi (az elhalt növények gyors ásványosodása miatt). amit nem foglal el a víz. Nagy hajlásszögű lejtőn teraszok kiépítésével csökkenthető az erózió (szőlő. ez a legsötétebb. (Ha a talaj felső szintjében halmozódik fel a só. Talajvédelem: A talajpusztulás elleni védekezés. ligetek telepítése. levegő tölti ki. Ott jellemző. ez a legjobb minőségű termőtalaj. Trópusi vörösföld előfordul még az erdős szavannák területén is. A „B szint” az előző szint alatt található. Talajszintek (A. kisebb a humusztartalma és világosabb. juharfából áll. félig száraz éghajlatra jellemzőek. itt van a legtöbb humusz. kisebb a biológiai aktivitása. C szint): A biológiai aktivitás és a humusztartalom (szín) alapján lehet a talajban szinteket elkülöníteni. Humusztartalma magas. A talajerózió esetében a kiváltó tényezők közül a csapadékmennyiséget nem befolyásolhatjuk. talajművelés. szikes talajoknak nevezzük. Ez adja a talajok vörös színét.nincs növényzet. Kiindulási pontja a talajpusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők ismerete. A lejtőmeredekség csökkentése nagy területen nagy anyagmozgatást igényelne. illetve kisebb meredekség esetén legeltetés szántóföldi művelés helyett.) Trópusi vörösföldek: Zonális talajok. nyír-. (Elsősorban a Kelet-európai síkságon és a Nyugat-szibériai alföld déli részén. ennek mállott anyagából jön létre a talaj. ha mélyebben szolonyecről beszélünk. melyeknek valamelyik szintjében sók halmozódnak fel. földúthálózat. a trópusi esőerdők és monszunerdők talajai a trópusi sárgaföldek mellett. Talajerózió: A talajpusztulás víz okozta formája (l. Nedves és száraz kontinentális területek határán jellemző. sőt alapvetőbb a helyes talajművelés. vasban (Fe2O3) gazdag.) Szikes talajok: Az olyan talajokat. A defláció elleni védekezés egyik módja az uralkodó szélirányra merőleges fasorok. .) A szikes talajok termőképessége általában rossz. a szilikátok (kovasav. Talajlevegő: A talaj szemcséi között található levegő. Meg lehet védeni a talajt takarással is.) E talajok elsősorban száraz. B. (Intrazonális talaj. mégsem soroljuk a szikeseket a zonális talajok közé. mert a só felhalmozódása nem kötődik konkrét éghajlathoz. Termőképessége jó. viszont a lejtőket alakíthatjuk. mogyoró-. nehezebben oldható részek a feltalajban maradnak. vagyis feketeföld). Mezőségi talaj: A mérsékelt övezeti sztyeppek zonális talaja (más néven csernozjom. Szürke erdőtalaj: A mérsékelt övezetben a sztyepp és a lombos erdők közti terület zonális talaja. ebben az esetben a veszélyeztetett időszakban holt növényi részekkel (szalma. Óceáni és nedves kontinentális területekre jellemző. gyümölcsös esetén érdemes kialakítani a tereplépcsőket). bár leginkább a homoktalajokat veszélyezteti és lejtő sem szükséges hozzá. Mindezek mellett elengedhetetlen. a túl nagy meredekségű lejtők erdősítése. amelyek a víz visszatartására és elvezetésére is jók. ahol a természetes növényzet tölgy-.

ami tömör. Terra rossa: A csapadékosabb mediterrán területek egyik zonális talaja. Láptalaj: Az olyan talajokat. termőképessége nem éri el azét. Humusztartalma minimális. nem lesz belőle humusz. mert más övezetben nem található meg. melyek bármely zónában előfordulhatnak (például öntéstalaj a folyók mentén. a 318. ha levegőt kap. mivel a vízi növényzet a víz alatt. de vastagsága. . Humusz nincs benne. márga). Stefanovits Pál Talajtan című könyvében a szikes talajokat a 195. vagy az év nagyobb részében víz alatt állnak. oldalon intrazonálisnak mondja. Talajképző folyamataik közül fontos a tőzegesedés. meghatározott övekhez kötődnek. a talaj anyaga a völgyekben gyűlt össze. (A tőzeg azonban felhalmozódik. láptalajoknak nevezzük. levegőtlen viszonyok között bomlik el. Laterit: A trópusi esőerdők és monszunerdők zonális talajai a trópusi vörösföldek (latosolok).] Tundratalaj: A hideg övezet tundra övének zonális talaja. csak. főleg ott. hogyan lenne lehetséges ez valamiféle talaj nélkül? Mi a helyzet a sivatagi szikes talajokkal? Még ott is előfordulhatnak sótűrő növények. akkor a talajt zonálisnak nevezzük. Az intrazonális talajokban a helyi talajképző folyamatok és tényezők (például az alapkőzet a rendzina esetén. réti talajoknak hívjuk. Általában sekély termőrétegű és köves. vagy közeli talajvíz) játszott nagy szerepet. humusz nélkül legfeljebb kőzetmálladékról beszélhetünk. az éghajlat és a növényzet. a talajvíz a szikesek esetén) egyenrangúak a zonális folyamatokkal és tényezőkkel. Intrazonális talaj.) A láptalaj intrazonális talaj.Zonális és azonális talaj: A legfontosabb talajképző folyamatok. a tajgán). szénsavas meszet tartalmazó kőzeten jött létre. aminek során a feltalajban vas. Az azonális talajokban olyan talajképződési folyamatok dominálnak.) Színe vörös (vasoxidban gazdag). mivel a természetes növényzet (mohák.és alumíniumoxidok válnak ki. hogy az erdőirtások hatására a lejtők az erózió áldozataivá váltak. ahol a csapadék mennyisége viszonylag (a párolgáshoz képest) nagy és a víz sokszor a felszínen áll (a trópusi esőerdőkben. Leggyakrabban a mérsékelt övezetben találkozhatunk réti talajjal. Bár a sivatagban előforduló rövid életciklusú növényeknek elég egy zápor és kicsíráznak. Az éghajlat mellett kialakulásában szerepe volt a talajképző kőzetnek. Ezen talajok meghatározó talajképződési folyamata a deszilikátosodáslateritesedés. A talaj csekély vastagságú. rossz termőképességű. nem talajról. Specialitását növeli. A mélyedésekben. [Az intrazonális és azonális kifejezések néha szinonimaként használatosak. termőképessége közepes. melyek állandó vízborítás alatt képződnek. Egyezzünk meg abban. bár humusztartalma magas. több zónában is előfordulhat. sós talaj. ahol csapadék esetén összegyűlhet némi víz. a létrejövő anyagot lateritnek nevezzük. Rendzina: Olyan azonális talaj. A nyers ásványi talaj (yermosol) vagy a futóhomok (arenosol) talajnak titulálása szerintem túlzás. zuzmók) kevés szerves anyagot produkál. dolomit. lejtőhordalék-talaj a hegyek lábánál). földművelésre nem alkalmas. amelynek málladékában kevés a szilikátos anyag (mészkő. talaj is kialakulhat: vékony. Színében hasonlít a csernozjomra. virágzanak. ahol ma is folyik a terra rossa képződése. melyeknek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos vízborítás. a tundrán. benne szintek nem alakultak ki. vagy hatásuk uralkodóvá válik azokkal szemben. termést hoznak. a mészkőnek is. Sivatagi talajok: A forró és mérsékelt övezet sivatagjainak zonális talajai. oldalon azonálisnak. Réti talaj: Az olyan talajokat. Ha ezek szabják meg a talajfejlődés irányát. (Mégis zonális talaj. hogy a sivatagokban általában nincs talaj.

Ezek határai legtöbbször párhuzamosan futnak a szélességi körökkel. amelyeknek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak. Ennek oka a Nap sugárzásában keresendő. félsivatagi területeken a szikesedés feltétele a könnyen málló. de minden nap felkel és minden nap lenyugszik a Nap). hideg (ahol az év egy napján nem kel fel és az év egy napján nem nyugszik le a Nap. A csapadék az Egyenlítőtől távolodva csökken. Három övezetet különíthetünk el: forró (ahol az év legalább egy napján 90 fokban delel a Nap. a két térítő között).4 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. vízerózió). az állatvilág. középszint Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű rendszere. Hideg. Rendszeres öntözés hatására a megemelkedő talajvízből a párolgás után visszamaradhat a só. mérsékelt és forró övezetek különíthetők el alapvetően. Ezt másodlagos szikesedésnek nevezzük. Övezetesség: A gömb alakú Földön számos éghajlati elem és más természetföldrajzi tényező is övszerűen helyezkedik el. a domborzati viszonyok. Például Dél-Ázsiában a monszun vidék. hogy a talaj felső szintjében felhalmozódjon a só. (Hideg. Természetföldrajzi övezetesség: Az éghajlat. foka között található. Öv: Az övezeteken belül egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő öveket különíthetünk el.Váztalajok: Olyan talajok. mérsékelt és forró övezetet különítünk el. és 65.) Vidék: Az övezeteken belül az övek mellett vidékeket is elkülöníthetünk. Itt elegendő a mállás ahhoz. övezetes megjelenését nevezzük így. amikor derékszögben delelne a Nap. A mérsékelt övezet száraz területein a magasan álló talajvíz párolgása miatt növekszik a talaj sótartalma. Szikesedés: A szikesedés intrazonális talajképződési folyamat. A földrajzi övezetesség. ugyanez figyelhető meg a tengerszint feletti magasság növekedésénél is (a hegységben felfelé haladva szintén csökken a hőmérséklet). aminek lényege a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. Azt ugyanis módosítják a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése. szélességi körök közt található. a természetes növényzet. A nyugati szelek uralma alatt áll (egyes részein hatnak a szomszédos passzát illetve sarki szelek). A váztalajok közé tartoznak a sivatagi talajok. A csapadékeloszlás alapján három övre és egy vidékre oszthatjuk. A 3. Szoláris és valós éghajlati övezet: A szoláris éghajlati övezetek kialakításánál csak a napsugarak hajlásszögét vesszük alapul. Az évi közepes hőingás kisebb a napi hőingásnál. ezeket területeknek nevezzük. (Például a forró övezeten belül a szavanna öv. Terület: Néhány öv további kisebb részekre bontható. Övezet: A legnagyobb kategória az övezetességen belül. vagyis nincs olyan nap. könnyen oldódó sók képződésére alkalmas kőzetek felszíni jelenléte. a talaj. a sziklás hegyi talajok. a sarkkörtől a sarkig) és a mérsékelt övezet (a kettő között. Emberi tevékenység is okozhat szikesedést. Az évi . a szélrendszerek és a tengeráramlások.) Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség: Az Egyenlítőtől távolodva követik egymást az övezetek a Föld felszínén (követve a napsugarak beesési szögének csökkenését). a felszínformáló erők együttes. Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. A valós éghajlati övezetek határai mások. Ennek oka lehet a talajképző kőzet tulajdonsága. emelt szint Dokucsájev: 4. Sivatagi. A passzát szél uralma alatt áll. Mérsékelt övezet: Körülbelül a 30. ezek azonban csak egy-egy térségre jellemzők. vagy a felszín állandó változása (defláció. mint az előzőekben ismertetett övezeteké. Forró övezet: Az északi és déli szélesség 30.

talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. az évi csapadékmennyiség 2000-3000 milliméter (márciusi és szeptemberi csapadékmaximum figyelhető meg. Évszaktól függően a passzát szelek felszálló illetve leszálló ága jellemző. babérlombú erdők. Mediterrán terület: A kontinensek nyugati partján jött létre. talaja vörösföld. állatvilágára növényevő patások és ragadozó nagymacskák jellemzők. Kínában és Japánban. Egyenlítői öv: A forró övezet része. Trópusi sivatagi éghajlat: Az évi középhőmérséklet 20-28 fok. Hideg övezet: A 65. Négy évszak alakult ki ebben az övezetben. ami a 90 fokos deleléshez köthető). Két évszak alakult ki: esős (forró) és száraz (forró). forró. mind a hideg mérsékelt övben. és 90. télen a nyugati szelek csapadékot hoznak. 1000-1500 milliméter év csapadék. A mállás az uralkodó. A szubtrópusi monszun éghajlatra jellemző az 525 fok közötti évi közepes hőingás. az évi közepes hőingás 10-15 fok. A kontinensek peremén jött létre. Itt nyáron a passzát szelek leszálló ága érvényesül. talaja trópusi vörösföld. Az Egyenlítőtől távolodva a mállás szerepe csökken. csapadékos nyár. Elnevezése az Afrika és Európa közötti Földközi-tengerről kapta. Két évszak alakult ki: forró száraz. forró nyár. madarak. száraz tél. a csapadék csökken. nyáron mállás. csapadék ritkán hull. Monszun terület: A monszun szél uralma alatt álló terület. Természetes növényzete esőerdő. száraz évszakot eredményez. az aprózódásé növekszik. Az évi középhőmérséklet 0 fok alatt van. füves. Ez a Földön megtalálható Floridában. részt). A passzát szelek felszálló ága jellemzi. Meleg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. feketeföld. A csapadék kevés és hó formájában érkezik. állatvilága szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. Három évszak jellemző: forró. A mérsékelt övezet része a meleg mérsékelt öv (valószínűleg erre próbálnak itt rákérdezni). Növényzete. Csak egy évszak alakult ki: csapadékos. majmok jellemzők. állatvilágára rovarok. A passzát szelek leszálló ága jellemzi. télen a szárazföld felől fújnak és szárazságot hoznak. Átmeneti öv: A forró övezet része. ahol sajátos .és sárgaföld. A 20 és 30. hűvös száraz. Szavanna éghajlat: Az évi középhőmérséklet 23-27 fok.középhőmérséklet 0 és 20 fok között van. A 10 és 20. télen aprózódás. Létezik trópusi és mérsékelt övezeti monszun (lásd a levegő mozgása c. A 0 és 10. az évi közepes hőingás 3-10 fok. szélességi kör között. szélességi kör között található. Egyenlítői éghajlat: Az évi középhőmérséklet 25-27 fok. Kelet-Ausztráliában. A meleg mérsékelt övben szubtrópusi monszun a neve. növekszik a száraz évszak hossza. félsivatagi. A sarki szelek uralma alatt áll. hűvös. mivel a trópusok alatt találhatók a 30 és a 45. Természetes növényzete szavanna (fás. A csapadék eloszlása alapján két területet különítünk el. Térítői öv: A forró övezet része. az évi közepes hőingás 2-3 fok. szélességi kör között található. vörös. az évi csapadékmennyiség 1500 milliméter felett (Cherrapunji-ban évi 11000 milliméter). Mérsékelt övezeti monszun a kontinensek keleti peremén jött létre mind a meleg. Az Egyenlítőtől távolodva csökken az esős évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra. az évi csapadékmennyiség 300-2000 milliméter. A hőmérséklet alapján két övre oszthatjuk. Mérsékelt övezeti monszun éghajlat: A mérsékelt övezetben a kontinensek keleti peremén jött létre. ami csapadékot illetve szárazságot hoz. szélességi körök közt található. szélességi kör között található. A hőmérséklet alapján három övre oszthatjuk. Az évi közepes hőingás az óceántól távolodva nő. száraz tavasz. tüskés). Brazíliában. mind a valódi. ahol nyáron a szelek az óceán felől fújnak és csapadékot szállítanak. mindennapos esők öve. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. Trópusi monszun területen az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. Szubtrópusinak is mondják. ami forró. Az aprózódás az uralkodó. Az évi középhőmérséklet 10 és 20 fok között van. DélAfrikában.

Nyara meleg/forró. talaja barna erdőtalaj és terra rossa. Tarim-medence Ázsiában) Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-50 fok. Turánialföld. A nyugati szelek által szállított ciklonok határozzák meg éghajlatát. szélességi kör táján. Oroszországban és Kanadában jellemző. eloszlása egyenletes. Száraz kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-45 fok. ezért ott az óceáni hatás kis területre korlátozódik. az évi csapadékmennyiség 800-2000 milliméter. Nagy-medence Észak-Amerikában. talaja barna erdőtalaj. tele zord. Nyara meleg. ám ezek ereje kelet felé egyre gyengébb. Mediterrán éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-20 fok. legzártabb részein alakult ki (Sonora-sivatag. Ide tartozik Nyugat-Európa partvidéke. Egy szélességi körön általában megegyezik ennek értéke. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. Az óceántól távolodva kevesebb csapadék. Szélsőségesen szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. (Ojmjakonban mérték az Antarktiszon kívül leghidegebbet -78 fokot. tele hideg/zord. az évi közepes hőingás 20-70 fok (itt a legnagyobb). tele hideg. Az évi középhőmérséklet 0-15 fok. A szárazföldek belsejében. természetes növényzete lombhullató erdő. A természetföldrajzi tényezők változása ebben az övben nem észak-déli (Egyenlítőtől függő). Utóbbi kettő területen hegységek állják útját a nyugati szeleknek. A nyár rövid. az évi csapadékmennyiség 500-800 milliméter. az évi csapadékmennyiség 300-500 milliméter. préri). vagy az óceántól magas hegyekkel elzárva (Észak-Amerika). természetes növényzete szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. Valódi mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. hanem nyugat-keleti. Szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Óceáni terület: A valódi mérsékelt öv része. Ide tartozik Európa középső és keleti része. A hőingás és a csapadékmennyiség alapján négy területet különítünk el. télen a mállás hatékony. az évi csapadékmennyiség 400-1000 milliméter. az átmeneti évszakok villanásszerűek. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Összefüggő öv a 60. itt a legnagyobb az abszolút hőingás: 113 fok) . természetes növényzete fenyőerdő (a szárazföld belsejében lombhullató fajok). az évi csapadékmennyiség 200-700 milliméter. Óceáni éghajlat: Az évi közepes hőingás 7-15 fok. Nyáron az aprózódás. A kontinensek nyugati partján jött létre. az USA és Kanada nyugati partjainak egy része és Chile egy része. Góbi-sivatag. Nyara forró. A mállás készíti elő a kőzeteket a lepusztulásra. A kontinensek keleti peremén létrejövő kontinentális monszun terület is ide sorolható. a tél 6-9 hónapos és zord. eloszlása egyenetlen. talaja fekete mezőségi talaj. nagyobb hőingás jellemzi. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Eltérést (pozitív hőmérsékleti anomáliát) a meleg tengeráramlatok okozhatnak. természetes növényzete keménylombú erdő. A meleg mérsékelt övtől eltérően átnyúlik az egész kontinensen (Eurázsia. természetes növényzete lombhullató erdő. Mérsékelten szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. vagyis az óceántól függ. pampa. talaja barna erdőtalaj. A fagyaprózódás uralkodó. Észak-Amerika). Az aprózódás uralkodó. Hideg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. Nedves kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-25 fok. Tajga éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. távol az óceántól alakult ki (Ázsiában). természetes növényzete füves puszta (sztyepp. talaja podzol. viszonylag meleg (a mi májusunknak felel meg). talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. Chilében. Nyara hűvös. A Földön előfordul még Kaliforniában. A mállás és az aprózódás szerepe kezd kiegyenlítődni. tele enyhe. A szárazföldek legbelső. ÉszakAmerika középső része. nyár eleji csapadékmaximum jellemző (gyakori az aszály).éghajlat jellemző.-10 fok. Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában ilyen terület. Az aprózódás szerepe már túlszárnyalja a mállásét.

a ciprusfélék. a juhar. az örökzöld fajokat (luc. Lomboserdő: Az óceáni és a nedves kontinentális terület természetes növényzete. a citrusfélék. Állandóan fagyos éghajlat: Az évi középhőmérséklet -10. zuzmókból áll illetve kisebb cserjékből (törpenyír. Ide tartozik a paratölgy. kaktuszok jellemzők illetve majomkenyérfa. a libanoni cédrus. ami a zárt erdők felső határa. aminek már nincs talaja (csak itt-ott) és természetes növényzete.-55 fok. erdei) felváltják a lombhullató fajok (vörös). Szavanna: Az átmeneti öv természetes növényzete. Fajgazdag. a tuja. illetve egy-két jéggel borított sziget. Ez a nedves szavannának felel meg. a mandulafenyő. ahogy a tél egyre hidegebb. a zord tél. hűvös (a mi márciusunknak felel meg). az évi közepes hőingás 10-45 fok. az évi közepes hőingás 25-55 fok. (A szó spanyol eredetű és füves pusztát jelent – ám a szavanna nemcsak füves részből áll!) Az Egyenlítőtől távolodva egyre alacsonyodik. Az óceántól távolodva az egyre kevesebb csapadék már képtelen zárt erdőt eltartani. A fák bőrszerű leveleiket télen nem hullatják le. a tölgy. A fű magassága is csökken a csapadékkal párhuzamosan (magasfüvű. Két évszak van. „Örök fagy”: A hegyekben a tartós hóhatár feletti részt állandóan hó borítja. törpefenyő). alacsonyfüvű változatok). (ÉszakAmerikában préri. Ezen határok egyike az erdőhatár. az évi csapadékmennyiség 200-300 milliméter. télen hó borítja. több lombkoronaszintből áll. A tajgához közelebb erdős tundra jellemző (nyír és fenyvesek). itt-ott még előfordulhatnak fák (akáciák. A nyár 2-3 hónapos. Dél-Amerikában pampa. Fenyőerdő alkotja. eloszlása egyenetlen. a kőris. A sarkok körül található: Antarktisz és Grönland tartozik ide. Egy évszak van. a tüskés szavannán bozótok.) Babérlombú erdő: A szubtrópusi monszun terület természetes növényzete. Tajga: A hideg mérsékelt öv természetes növényzete. Kanadában és Oroszországban a Jeges-tenger környékén található. természetes növényzete és talaja nincs. a gyertyán. talaja tundratalaj. a bükk. az évi csapadékmennyiség 200 milliméter körüli. Ide tartozik a nyír. a hárs. A fagyaprózódás uralkodó. Itt több hó hullik télen. Ázsiában sztyepp a neve a füves pusztának. Sziklahavas: A hegyekben a havasi legelő felett található övezet. (E növényzetet sokfelé kiirtották. Ezen övezetek határait befolyásolja a hegység földrajzi .] Monszunerdő (dzsungel): A trópusi monszun terület természetes növényzete. (Sötét és világos tajga.) Tundra: A tundra éghajlat természetes növényzete. Télen hó borítja. a tél 9-10 hónapos és zord.) Havasi legelő: A hegyekben az erdőhatár felett található övezet. zuzmók. Mezőgazdasági szempontból állattenyésztésre használható. Erdős és füves puszta: A száraz kontinentális terület természetes növényzete. füves szavanna (elefántfű).) Erdőhatár: A hegységben felfelé haladva az egyes övezetek határai jó kirajzolódnak. az araukáriák (Dél-Amerika). Télen leveleiket lehullatják. [Erdős szavanna (örökzöld). kúszónövények és fán lakó növények jellemzik. Itáliában macchia a neve. helyére örökzöld cserje lépett. (E fölött még lehetnek fák. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. természetes növényzetét mohák. Mohákból. Keménylombú erdő: A mediterrán terület természetes növényzete. aminek természetes növényzete a fű. ahol sok csapadék hullik. Esőerdő (trópusi esőerdő): Az egyenlítői öv természetes növényzete. mint amennyi nyáron elolvad.Sarkköri öv: A hideg övezet része. eukaliptusz). amiknek felső határa a fahatár. Sarkvidéki öv: A hideg övezet része. Tundra éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. Ide tartozik a liliomfa. A szárazföld belseje felé haladva.-25 fok. törpecserjék alkotják. Örökzöld. az óceán közelében nyír is előfordul.

Nedves és száraz szavanna: Az erdős és füves szavanna másik elnevezése. pl. Egyre szárazságtűrőbb fajok jelennek meg. mint a természetes szaporodás értéke. Pampa: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Dél-Amerikában. A népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik.) Népességrobbanás: A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása. Ki is törhet. a születési magas marad.: Skandináv hegység.szélessége és magassága (minél alacsonyabb földrajzi szélességen van egy magas hegy. Sztyepp: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Ázsiában. Népesség. ott vízkedvelő mohanövények telepednek meg. vallás stb. A kiirtott keménylombú erdő helyén nőtt ki. mint a halálozási arány. orvostudomány fejlődik) és ezért csökken a halálozási arányszám. pl. A csapadékmennyiség és a csapadékos hónapok száma szerint különíthetők el. Vizsgálja a népességszám alakulását. ha többen vándorlási mérlegének negatívuma nagyobb. a népesség térbeli eloszlását. hanem tőzegesedni kezdenek. a születési arányszám viszont változatlanul magas. A tőzegmoha (Sphagnum) hosszirányban növekszik. Egy ország népessége természetes szaporodás esetén is fogyhat. a negyedik szakaszban mindkét arányszám alacsony . Tajgán és tundrán gyakori. a második szakaszban a halálozási arányszám csökkenni kezd. örökzöld cserje a mediterrán térségben. annál több övezet különül el rajta. csak 1-2 éghajlati területet különíthetünk el) illetve a lejtőkitettség (az északi féltekén a déli lejtőn magasabban húzódnak a határok). cserjés-. Emelt szint Galériaerdő: A folyókat övező erdő neve általánosságban. 650-1000 milliméter száraz szavanna és még ezután következik a tüskés szavanna. (1000 milliméterig nedves szavanna. a mélyben lévő részei elhalnak. 5. Népesedési szakasz: A születési és a halálozási arányszámok értéke alapján négy népesedési szakasz különíthető el. Legszembetűnőbb a sivatagi éghajlaton. a növények átlagmagassága csökken. Fahatár: A hegyekben az a határ. illetve ezek változását statisztikai adatok segítségével vizsgáló tudomány. füves szavanna: A szavanna növényzete változik az Egyenlítőtől való távolság függvényében.) Macchia: Másodlagos. de megkezdődik a születési arányszám csökkenése is. Népességfogyás: Ha a születési és a halálozási arányszám közül az utóbbi nagyobb. Mértékegysége ezrelék. Elöregedő és fiatalodó társadalom: A korösszetétel alapján mondhatunk egy társadalmat elöregedőnek vagy fiatalnak. a népesség összetételét (nem. A népesség számát. a harmadik szakaszban folytatódik a halálozási arányszám csökkenése. mozgásának szabályszerűségeit. állapotát. kor.: Nílus) mentén van élet. természetes fogyásról beszélünk. Erdős-. ahol csak a folyó (pl. de nem bomlanak le. Tőzegmohaláp: Ahol pangó víz alakul ki. Az első szakaszban mind a kettő értéke magas (40 ezrelék körüli). Préri: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Észak-Amerikában. a láp közepe kidudorodik (dagadóláp). középszint Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága.: Andok. vagy kevésbé csökken.és településföldrajz Népességföldrajz. (Szoros a kapcsolata a népességföldrajzzal. Ha az elhalt növényi sejtek vizet vesznek fel. ameddig fák találhatóak. szerint) Demográfia: Népességtudomány. Természetes szaporulat: A születési és a halálozási arányszám különbsége (ezek megadják egy országban az ezer főre jutó születések és halálozások számát). ha javulnak az életkörülmények (nincs éhezés. összetételét. Akkor valósul meg. a magasabb szélességeken lévő hegyek esetén.

Már alig élnek. a gyarmatosítás révén Amerika. Europid-.) Kisebb népességkoncentráció jött létre Jáva szigetén. erős testszőrzet. A földrajzi távolság szerint lehet országok közötti (akár kontinensek közötti is) és országon belüli.szinten stagnál (10 ezrelék körül).és foglalkozási szerkezet: A korszerkezet megadja. ausztralid emberfajta: Az europidra jellemző a fehér bőr. A Szaharától délre élnek elsősorban. a fogyó társadalmakra a koporsó. A mongolidra jellemző a sárgásbarna bőrszín. jobb oldalon a nők adatait ábrázolják egy. amelyet úgy kapunk meg. a kínai univerzizmus és a buddhizmus. Születéskor várható átlagos élettartam: Az újonnan született csecsemőknek a születés időpontjában várható átlagos élettartama. Világnyelv: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol. Bal oldalon a férfiak. széles orr. testi jegyek alapján – megkülönböztethetők rendszertani alcsoportok. Közel-Kelet. Akklimatizáció: Nyelvcsalád: Egy nyelvtörzsön belül a rokon nyelveket nyelvcsaládokba soroljuk. arab. vékony szálú haj. A Föld népsűrűsége 40 fő/km2. öt vagy tízéves korcsoportokban. a második és a harmadik szakaszban nő. így a népességszám csökkenhet. Banglades). negrid. Analfabétizmus: Írástudatlanság. Emelt szint Nagyrassz: Lásd emberfajta. a harmadikra a harang. de a Bering-szoroson keresztül ők népesítették be Amerikát (indiánok. hogy az aktív keresők hogyan oszlanak meg a gazdaság három fő szektora között. a Nílus völgyében. 100 Fő/km2 felett csak 2%. Dél-Ázsiában (India. kínai. A hívők száma és elterjedtsége alapján van öt világvallás és több száz kisebb. Manapság ezek összekeveredtek. Belső vándorlás: A vándorlás a népesség térbeli mozgása. széles ajak. Korea. Japán). a negyedikre a méhkas. A négy nagyrassz: europid. hogy a népesedési ciklus mely szakaszában van az adott ország. itt-ott a tengerparton. sőt a születési arányszám a halálozási alá eshet. Kor.és szemszín. Alakja attól függ. A foglalkozási szerkezet megadja. Emberfajta: Az egységes emberi fajon belül – biológiai. Az írás. India. de a szárazföldek 78%-án 1 fő/km2 alatt van a népsűrűség. francia. Elterjedése: Európa. orosz. Világvallás: A vallás közös hit valami emberfelettiben. a hinduizmus. az olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya a népesség tanköteles koron túli (általában 10 év feletti) csoportjában. Észak-Afrika. mongolid és ausztralid. az alacsony termet és a szemhéjakat fedő mongolredő. barnásfekete. sötét haj. A negrid jellemzői a sötét bőrszín. (Ez nyilván összefügg a terület népességeltartó erejével. eszkimók). A legváltozatosabb és a legnépesebb emberfajta. Világvallás a kereszténység. önálló egyház. Ez utóbbi a belső vándorlás. Pakisztán. Kialakulásukban a földrajzi elkülönülés és a természeti környezethez való alkalmazkodás játszotta a döntő szerepet. Népességkoncentráció: Olyan terület. spanyol. Nyugat-Európában és az Észak-atlanti partvidéken. ahol a népsűrűség igen magas. az iszlám. Nagy népességkoncentráció alakult ki Kelet-Ázsiában (Kína. a mezőgazdaságban csak 2-3%). Az ausztralidok jellemzői a hosszúkás fej. Az első két szakaszra a piramis alak jellemző. . a rabszolga-kereskedelem révén jutottak el Amerikába. Az első és a negyedik szakaszban a népességszám nem változik. negrid-. Eredetileg Ázsiában élnek. Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki. A foglalkozási szerkezet tájékoztat minket a gazdaság fejlettségéről (fejlett országokban a tercier szektorban dolgozik az aktív keresők közel 70%-a. hogy a társadalom hogyan oszlik meg az egyes korcsoportok között (erről tájékoztat minket a korfa). sötét haj. Korfa: A népesség nem és kor szerinti összetételéről tájékoztató ábra.és bőrszín. ha elosztjuk az adott térség népességszámát a térség területével. mongolid-. göndör haj. Népsűrűség: Valamely földrajzi egység egy négyzetkilométerére jutó átlagos népesség száma.

Visnu a fenntartó. Vendégmunkás: Az ideiglenes jellegű. az összetartozás tudatával. Indiából indult a vallás. de Kínát és Japánt is áthatotta e vallás. ha ez sikerül. spanyol. csillagok. A buddhizmus filozofikus vallás. Két nyelvcsaládja van a finnugor és a szamojéd. s nem jár együtt tartós megtelepedéssel. Nemzet: Történelmileg kialakult. bolgár). ír. Uráli nyelvcsalád: Az uráli sem nyelvcsalád. illetve kisebb csoportok. szlovák. Etnikum: Görög eredetű szó. szent könyve a Biblia.és lakóhelyének térbeli szétválása. norvég. Keveréknépek: Nagyrasszok közötti keveredésből létrejött népek Őslakos (bennszülött): Természeti vallás: A vallásos hit középpontjában természeti jelenségek. Lásd nemzetiség. Észak-Amerikában az angol és a francia. Délkelet-Ázsia buddhista. hindu. heti. villám. szerb. hanem nyelvtörzs. a kelta (skót. Oka a lakosság munka. növény.Alrassz: A nagyrasszok keveredésével jöttek létre. Oka az életkörülmények nemzetközi különbségeiben és a munkaerő mozgásának szabadságában rejlik. Számos állam igen tarka etnikai képet mutat (Kína. akkor interkontinentális vándorlásról beszélünk. élőlények állnak. A rosszabb körülmények között élő ember (otthon sokszor . lengyel. India. Indonéziában. Nemzetiség: Történelmileg kialakult. a reinkarnációt vallja (halál után más testben születik újjá az ember: lélekvándorlás. Latin-Amerikában a spanyol és a portugál nyelv terjedt el. ide tartozik még a finn. ha kontinensek határait is átlépi. Elterjedt Európában. dán. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező népcsoport. fehérorosz. A finnugor nyelvcsaládon belül a legtöbben a magyar nyelvet beszélik. a Közel-Keleten. akkor az ember eljuthat a nirvánába. Ez elsősorban az iparosodásból vezethető le. tárgyak. Elterjedt Indiában. A kereszténység egyistenhívő. az újlatin (francia. akkor nemzetközi vándorlásnak mondjuk. de végül – ha az isteneknek tetsző életet élt – eljuthat az örök megnyugvásba. az összetartozás tudatával. (Nap.és többnemzetiségű állam: Egy állam a nemzeti kisebbségeinek számától függően egyvagy többnemzetiségű. de onnan kiszorult: Tibet. wales-i) és az indoiráni. olasz. Amerikában. a szláv (orosz. cseh. szent könyvei a Védák. Közép-Ázsiában. A hindu vallás többistenhívő (főistenek: Brahma a teremtő. valamilyen állat. a halál utáni feltámadást és örök életet hirdet. ez utóbbi az ingázás. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező államalkotó népcsoport. Ingázás: A vándorlásnak állandóság szerint két formáját különböztethetjük meg: állandó és ideiglenes. Az ingázást okozhatja a tanulás is. Vendégmunkások és bevándorlók révén egyre bonyolódik a helyzet. holland. Ha nincs nemzeti kisebbsége egynemzetiségű vagy nemzetállam (ez elég ritka). de havi is. Az emberiség majdnem fele indoeurópai nyelven beszél. hisz a halál utáni paradicsomi életben. mohamedán. portugál. német. Síva a pusztító). Sok államban kisebbséget alkotnak. A mohamedán vallás (helyesen muzulmán. Egy. Kevesen beszélik (kb. Nemzetközi. 25 millióan).és interkontinentális vándorlás: A vándorlás földrajzi távolság szerint átlépheti az országhatárokat. Elterjedt ÉszakAfrikában. Nem feltétlenül rendelkezik önálló állammal. flamand). akkor többnemzetiségű. Nemzeti azonosságtudat (identitás): Keresztény. ha egy vagy több nemzeti kisebbsége van. szent könyve a Korán. Gyakoriságát tekintve lehet napi. Az indoeurópai nyelvtörzs nyelvcsaládja a germán (angol. A legközelebbi rokon nyelveken (manysi és hanti) már alig beszélnek. román). kő) Indoeurópai nyelvcsalád: Az indoeurópai nem nyelvcsalád. ukrán. muszlim vagy iszlám) egyistenhívő. a Nirvánába). az észt és a lapp nyelv is. buddhista vallás: Világvallások. szabad akaraton alapuló nemzetközi vándorlás legáltalánosabb formája. a vágyakról való lemondást hirdeti. Oroszország). eső. amelyek nem sorolhatók be a nagyrasszok közé. Leggyakrabban a lakóhely és a munkahely között történik. svéd. horvát. hanem nyelvtörzs. Hold.

) Farm: A szórványtelepülések egyik típusa.és gazdasági célú épületekből. Város: A csoportos település egyik típusa. Kína. 10000 évvel ezelőtt az ember falvakat alapítva telepedett le és az ipari forradalomig az emberek 98%-a faluban élt. Manapság munkaerőt bocsát ki Törökország. külső megjelenésére nézve laza. A mai farmok inkább mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó. központi funkciókkal rendelkező. Tanya: A szórványtelepülések egyik típusa. amely lakó. XIX. A szabályos alaprajzú falvak tervszerű telepítés eredményeképpen jöttek létre. Csoportos település: A lakóépületek száma szerint a több házból álló településeket csoportos településeknek hívjuk (falu. ezért ideiglenesen kiköltöztek a föld mellé a mezőgazdasági munkálatok idejére. A halmazfalu hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre. ahol a telkek szabadon jöttek létre és aprózódtak. század második fele. tér stb. valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (út. Az aprófalu népessége 100 és 500 fő közötti. úti-. Észak-Afrika. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakosságát is ellátják szolgáltatásokkal. kiemelt közigazgatási jogállású tagjai. Létrejöttük a munkamegosztásnak köszönhető.munkanélküli) külföldre megy dolgozni (fejlett országba. ahol vannak olyan munkák. A városi lakosság az iparban és a szolgáltató szférában dolgozik. a bennük lakók aránya csak 1-2% volt az össznépességből. az óriásfalué 10000 fő feletti. mivel a lakóhely és a megművelendő föld egymástól messze volt. Ma a Föld népességének fele városban él. szabályos alaprajzú falu: Az alaprajz szerint a falvakat szintén több csoportba sorolhatjuk. ez később sok esetben állandó lakhellyé változott. India. híd. Általában mezőgazdasági jellegű település. vallási. magas szinten szakosodott földbirtokok. Infrastruktúra: A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények. (Alföld. város). Bevándorló: Illegális munkavállalás: Településföldrajz. A településhálózat nagyobb népességű. ilyen a sakktábla alaprajzú falu. amiket már hazai munkaerő nem végez el: építőipar. . 6000 körül jöttek létre és bár fontos szerepet töltöttek be. Menekült: A vándorlás nem szabad akaratból történő formája a kényszervándorlás. Szórványtelepülés: A településeket a lakóépületek száma szerint két csoportba oszthatjuk. háború. ma ez az arány 50%. épületek és hálózatok összessége. Kelet-Európa. e. az egyik az egy-két házból álló magános vagy szórványtelepülés (tanya. itt a főút mellett vannak a házak és a telkek szalagszerűek. Apró és óriásfalu: Méret szerint a falvakat több csoportba sorolhatjuk. Szabálytalan alaprajzú (halmaz)-. Az angolszász országokban így hívják a tanyát. Állandóan lakott település. politikai üldözés. Oka lehet természeti katasztrófa. A neolit forradalom idején. de nélkülözhetetlenek a termelésben és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. Ha megszűnik a vándorlást kiváltó ok. munkaerőt fogadnak be NyugatEurópa országai. farm). közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú egysége. Mezőgazdasági céllal jött létre. földszintes beépítésű. a közlekedés pedig igen lassú. Az első városok Kr. általában visszaköltöznek a menekültek. középszint Település: A népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely. emeletes beépítésű. Az útifalu út mellett jött létre. egymással párhuzamos futásúak. Falu: A csoportos település egyik típusa. etnikai szempontból hátrányos megkülönböztetés.) áll. mely a várossal szemben nem rendelkezik központi funkciókkal. köztisztaság). Külső megjelenésére nézve sűrű. amelyek nem vesznek részt az anyagi javak közvetlen előállításában.

[Monocentrikus agglomeráció központjában egy város van (Párizs. melynek során csökkennek a város és falu közti különbségek. raktárak. Nyomornegyed: Elsősorban a város azon részei. A falvak csak alapfunkciókkal rendelkeznek (iskola. Nevét a Nap körül keringő bolygókról kapta. luxusüzletek. közös fejlesztési tervet igényelnek. A tágabb belváros része. Több szakasza is van. amivel saját lakosságukon kívül a környéket is ellátják (középiskola. Az urbanizáció következtében egyre több ember él városban és egyre több ember él a városi életmódnak megfelelően (nemcsak városban).Településhalmaz (agglomeráció): Az agglomerálódás (sűrűsödés) eredménye. A Határ útig tart. A bokortanya (tanyák közel egymáshoz) átmenet a csoportos települések felé. A Kiskörútig tart. zsúfoltság. Városiasodás: Az urbanizáció hatására fellépő minőségi változás. melynek során nő a városok és a városban élők száma és aránya. sor-. laktanya.] Városodás: Az urbanizáció hatására fellépő mennyiségi változás. Budapesten ez többé-kevésbé megfigyelhető. Emelt szint Bokor-. bolt). Vannak városok. Központi funkciókkal a városok bírnak. a policentrikus agglomeráció többközpontú (Ruhr-vidék). több lakóépület jellemzi. tőzsde. Külső lakóöv: A korábbi elővárosok a főváros részeivé lettek. Európában és Észak-Amerikában a belső lakóhelyövre igaz ez. a központi várost tehermentesítő új város. dezurbanizációs: falvakba költöznek. Központi szerepkör: A településeket csoportosíthatjuk központi funkciók szerint is. amikor hirtelen megnőtt a városok száma. Belső munkahelyöv (city): A nagyvárosok belső szerkezetével és társadalmi jelenségeivel foglalkozó tudomány a városökológia. a fejlődő országokban viszont a városok peremén jöttek létre nyomornegyedek.) Bolygóváros: Az agglomerációban tervszerűen kialakított. romló közbiztonság. London. ha a város nem tesz ellene semmit. az urbanizációs első szakaszában jött létre. minisztériumok. egy vagy több nagyvárosból és a körülötte lévő településekből áll. Urbanizáció: A városfejlődés átfogó fogalma (városodás és városiasodás). Józsefváros) és egyéb nagy térigényű helyek találhatók itt: pályaudvar. A sortanyák tervszerű telepítés eredményeképpen . bíróság). reurbanizáció: visszaköltöznek a városba. Eszerint az övek koncentrikus körök módjára követik egymást. nagy lakótelepek és kertvárosi hangulatot árasztó részek felváltva találhatók itt. Több városszerkezeti modellt is kidolgoztak kutatók. A legbelső részt magas színvonalú szolgáltatások: irodaházak. Urbanizációs ártalmak: Infrastruktúra elöregedése. hogy a központtól távolodva az csökken. (Szuburbanizáció: kertvárosba költöznek. környezetszennyezés. Kevesebb munkahely. amelyek több központi funkcióval is rendelkeznek (főváros. szórt tanya: A tanyák típusai. Ferencváros. Belső lakóhelyöv: A Kis. ahol helyi munkalehetőségek alig vannak. biztosítók. ahol az épületállomány rendkívüli mértékben leromlott állapotban van. hotelek jellemzik. A Nyírségben jöttek létre tanyabokrok. bankok. orvos. temető. kórház. amiket az ide költöző szlovák parasztok (tirpákok) létesítettek. Számos ipari munkahely és szolgáltatás költözik ide. elterjed a városi életmód. Általában a telekárak szerint vizsgálódtak és azt találták. haza csak aludni jár. Végül nyomornegyed kialakulásához vezethet a folyamat. az aktív keresők jelentős része a központba jár dolgozni (ingázik).és a Nagykörút között. A települések között szoros gazdasági és szolgáltatási kapcsolatok vannak. A kifejezés a latin urbs (város) szóból származik. Külső munkahelyöv: Gyárak (Angyalföld. zaj. bevásárlóközpont. a tanyák még ezekkel sem. lakókörnyezet leromlása (főleg a központi részeken). ahová sokan beköltöztek – munkát remélve – a falvakból. Alvóváros: Egy nagyváros vonzáskörzetéhez tartozó település. ezek egyike a koncentrikus modell. megyeszékhely). Budapest). Az első a városrobbanás. Kőbánya.

Ez a szuburbanizáció.) Slum: A nagyvárosi nyomornegyed angol elnevezése. de nyugodtabb formában. Sokközpontú agglomeráció: Az agglomeráció azon típusa. amikor az emberek tömegesen költöznek a város peremterületeire illetve a várost körülvevő településekre. Calcutta. Például az USA nagyvárosaiban a színesbőrűek gettói.újabban alakultak utak mellett. Fejlett és fejlődő országokban egyaránt megtalálhatók. Innen a zsidók által lakott városrészek elnevezése. például a Ruhr-vidék: Dortmund. Gyöngyös és Vác még ma is vásárvárosnak mondható. de jellegét továbbra is megőrzi). egyenlő nagyságú város található. Amúgy az óriásváros megapolis. Városklíma: Helyi klíma (eltér a környező nagy terület éghajlatától). megalopolis több nagyváros összenövéséből jön létre (például: New York és Baltimore között. (Ez ugyan megbontja koncentrikus modell szabályosságát. de ez a legfontosabb. Tokió. Leiden. de Magyarországon is van rá példa az Alföldön: Túrkeve. Velencében a zsidó városnegyedre használták. Általában a város iparral vagy szolgáltatással foglalkozik. utóbbiakat a kaotikus növekedésről és a nyomornegyedek terjeszkedéséről ismerjük meg (Mexikóváros. Elővárosodás: Az urbanizáció azon állomása. a hőtermelésben keresendők. 6. Falusias utcakép. mégis a mezőváros gazdasági jellegét tekintve mezőgazdasággal foglalkozó város. parkokban gazdag előváros (idővel a nagyváros részévé válhat. Essen. Duisburg. ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve élnek. A városnak általában magasabb a hőmérséklete. Körgyűrűs-övezetes városszerkezet: A városökológia egyik városszerkezeti modellje. laza beépítésű. Ilyen Hollandiában a patkóváros (Randstad) is: Amszterdam. amely a koncentrikus körökön túl a tehetősek lakhelyeit vizsgálva talált a körökre merőleges övezeteket is. mint környezetének (városi hősziget). Óriásváros (megalopolisz): Tízmillió főnél népesebb város. Egyéb funkciója is lehet. a központi funkciók részleges hiánya jellemzi. Mezőváros: A városokat a munkamegosztásban betöltött szerep alapján csoportosíthatjuk. Utrecht. középszint . Bochum. Napjainkban tágabb értelmet kapott: erősen hanyatló városrész. A zsidóüldözések idején sok városban kényszerrel mesterséges gettókba tömörítették a zsidókat. irodák és egyéb szolgáltatásokkal ellátott város(rész). A falu ekkor már városias életmódot biztosít. Nagy kihívást jelent a zsúfoltság. A kiköltözésben szerepet játszott a távmunka megjelenése. Ennek okát is az urbanizációs ártalmakban és az infrastruktúra fejlődésében kereshetjük. az infrastruktúra fejlesztése. Üzletek. Vásárváros: Gazdasági jelleg szerint a vásárváros szolgáltató funkciót (eladás) tölt be. Budapesten Józsefváros mutat hasonló folyamatokat. Buenos Aires). ahol a termelők kicserélték portékáikat. Jellemző Dél-Európában. de a valóság általában nem szimmetrikus. Ellenvárosodás: Az urbanizáció egyik állomása: dezurbanizáció. kicsi albedó). a környezetszennyezés. Okai a városi levegő nagyobb szennyezettségében. Szöul). Magyarországon az Északi-középhegység és az Alföld határán jött létre történelmileg egy vásárvonal. a felszín természetestől eltérő sajátosságaiban (nagyobb lefolyás. Kunszentmárton. Ekkor a városból falura költöznek az emberek az urbanizációs ártalmak miatt. Gettó: A városban a lakóhelyi szegregáció (elkülönülés) végeredménye. Rotterdam. Düsseldorf. illetve a jó közlekedés az adott falu és város közt. ám előbbiek kitüntetett gazdasági és politikai funkcióiról nevezetesek (New York. Kertváros: A nagyváros tehermentesítésére létrehozott. amelyiknek központjában több. Hága. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Világgazdaság. vagy Tokió körül). Hagyományos úton (a tanya címszónál leírt módon) jöttek létre a szórt tanyák. A gettó olasz elnevezés.

Fogyasztás: Javak és szolgáltatások felhasználása. Olyan tevékenységet folytat. politikai berendezkedés. GNP: Gross National Product: bruttó nemzeti termék: GDP + a külföldön megtermelt jövedelem összege – a külföldiek által az országban megtermelt jövedelem. A foglalkoztatottak többsége diplomás. Pl. fejlődő ország) Földrajzi környezet: Természeti és társadalmi környezet. ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást okoz. Gazdasági fejlettség: Függ a nemzeti vagyontól. állattenyésztés. Alacsony jövedelmű ország: Fejlődő ország. ami a munkavállalók képzettségét. Társadalmi környezet: Állam. illetve ezek egy főre jutó része. Kvaterner szektor: A gazdaság „negyedik” szektora. média…). aki nem végez munkát. Aktív kereső: A ténylegesen munkát végző személy. termelési rendszer (piacgazdaság). a természeti erőforrások gazdagságától. az egészségügyi. Információs gazdaság. Közepes jövedelmű ország: Fejlődő ország. Feladata: élelmiszerek termelése és egyes ipari nyersanyagok előállítása (bőr. hogy a javak és szolgáltatások előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok). akinek nincs munkája. Lehet kereső: nyugdíjas. tapasztalatát alkalmazkodó képességét. mezőgazdasági termékeket. gyapot…). Az egy főre jutó GDP 20000 dollár és annál több.Termelés: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításának folyamata. víz. az igazgatási. Termelékenység: Hatékonyabb termelés. a tudományos kutatást és műszaki fejlesztést (K+F). . a munkaerő fejlettségétől. feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (szoftverkészítés. GDP: Gross Domestic Product: bruttó hazai termék: az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. Ugyanakkora energia befektetésével több termék előállítása. Az egy főre jutó GDP pár ezer dollár. domborzat. Az ember átalakítja a természetet. kőzetek. a politikai-társadalmi viszonyok fejlettségétől. ásványkincs. „fehérgalléros” (szellemi) kereső. fizikai állapotát veszi figyelembe. Mérésére a GDP vagy GNP használatos. Az egy főre jutó GDP 10000 dollár körüli. Kitermeli (bányászat) és feldolgozza (feldolgozóipar) a nyersanyagokat. Foglalkozási átrétegződés: Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását nevezzük így. tapasztalataival biztosító ember együttesen alkotják a termelőerőt. Szekunder szektor: Ipar. a felsőoktatást. fogyasztási és beruházási céllal. a félkész termékeket. erdő. éghajlat. Tercier szektor: Szolgáltató szféra. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy tartós. kismama illetve jövedelemmel nem rendelkező: kisgyerek. Gazdasági növekedés: Évről évre több terméket állítanak elő (mennyiségi növekedés). Az aktív keresőkkel együtt alkotják az aktív népességet. Eltartott: Az a személy. energiahordozók. Részei: növénytermesztés. Gazdasági ágazat (szektor): A gazdasági szerkezet azt tükrözi. víz.és vadgazdálkodás. Munkanélküli: Az a személy. a termelési tényezők átalakításával. A gazdasági tevékenység egyik része a termelés és az elosztás (csere) mellett. a jogi lehetőségek nyújtása. A munkanélküliekkel együtt alkotják az aktív népességet. termelési eszközök fejlettsége (fejlett. magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. ahová a tercier szektor ágazatai közül az információs és ismeretek tárolását. Inaktív. Termelőerő: Az alkalmazott termelőeszközök és a működtetésüket tudásával. az visszahat rá. Primer szektor: Mezőgazdaság. Természeti erőforrás: Termőföld. talaj. tudását. Magas jövedelmű ország: Fejlett ország. Nem anyagi jellegű. halászat.: a tanulási. Természeti környezet: Éghajlat. tehát általában a tudásorientált. Humán erőforrás: Erőforrás.

kölcsönökre). Az első világ a fejlett nyugat kapitalista államai. Ez leginkább Fekete-Afrikára jellemző. (Fizetőképes kereslet. Állami tulajdon: A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. mely legfőbb intézménye a piac. mint annak eladási értéke. Kereslet: Közgazdasági szempontból bizonyos javak megszerzésére irányuló törekvés. Az értéktöbblet megjelenési formája. Önellátó gazdaság: Gazdaság amely nem szorul segítségre (kereskedelemre. Kínálat: A piacon elérhető árucikkek sokasága. Stabil parlamenti demokrácia. a kínálat és az árak. A termelés. . képzettebb munkaerő. az analfabetizmus. a társadalombiztosítás felügyeletét nevezzük így. Piaci verseny: Az eladók közötti rivalizálás a vásárlók igényeinek kielégítésére. Fejlett ország: A világgazdaság centrumaihoz tartozó országok. Életszínvonal: A népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban. kiszolgáltatottak a fejlett országok transznacionális vállalatainak. a munkanélküliség kezelését. A legkorszerűbb. Az ipari forradalom idején létrejövő világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. tőkeáramlás). Három fő eleme: a kereslet. csak már nem gyarmatoknak hívják őket.Fejlődő ország: A legtöbb – a gyarmatok helyén felszabadult – állam tartozik ide.) Ingatag politikai rendszer. Versenyképesség: Előnyt jelenthet az olcsóbb munkaerő. hiányos demokrácia. a második világ a szocialista országok voltak. Árrendszer: a verseny lehetőségét és a piac működését teszi lehetővé. Szocialista berendezkedés. Ár: A termék. A jóléti állam nyújtja ezt a piacgazdaság veszteseinek. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. duális gazdaság jellemző rájuk (hagyományos és modern szektor). Nemzetgazdaság: A nemzetállam része. (Akik nem bírják a versenyt. egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége. legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. Autarchia. Szakosodás: A munkamegosztás alapja. A tőkésnek kevesebbe kerül az áru előállítása. Magántulajdon: Piacgazdaságban a termelőeszközök többsége magántulajdonban van. Ma is létezik még ez a függés. (Harmadik világ. iskolázottság). ami által a munkavégzés hatékonysága növekszik.) Nemzetközi munkamegosztás: Különböző földrajzi régiók. vagy mert jobb. versenyképes mert olcsóbb. fejlett piacgazdaság jellemző rájuk. iskolázottsági szint… és minőségi mutatókat: szociális ellátás. Közösségi tulajdon: A termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak (ősi népek. A világpiac kialakulása és az eltérő természeti és humán erőforrású területek különböző szakosodása adja az alapját. szabadidőtöltés… Világgazdaság: A nemzetgazdaságok és a köztük lévő bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer (kereskedelem. Társadalmi egyenlőtlenség: Különbségek társadalmi rétegek között (vagyon. A Keresletet egy-egy piacon a venni szándékozók összessége képviseli. indiánok). Szociális háló: A különféle segélyezési programokat. jövedelemszerzésre használhatják fel. az állami tulajdon magánkézbe adása. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. magas a gyermekhalandóság. azaz az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük. örökölhetik. mert így az előállított termék kelendőbb a piacon. Piacgazdaság: Az a gazdasági rendszer.) Nyereség (profit): A tőkések jövedelme. vagy szolgáltatás ellenértéke. Alacsony a születéskor várható élettartam. eladhatják. Privatizáció: Magánosítás. országok között jön létre. Gazdasági rendszerváltás: Tervutasításos rendszerről piacgazdaságra való áttérés. Mérésénél figyelembe vesznek mennyiségi mutatókat: GDP/fő.

Trösztök. Szellemi keresők („fehérgalléros”) aránya nő a fizikai dolgozókéhoz („kékgalléros”) képest. így azok munka nélkül maradnak. A termelés. orvosi ellátás. Azóta energiatakarékossági . A világ tudományos megismerésének (felvilágosodás) megszületéséből vezethető le. Henry Ford autógyáros után) felváltja a dinamikus iparágakra és szolgáltatásokra épülő. század második és a XX.) Túltermelési válság: A gyáripar kialakulásának köszönhetően az ipari termékeket tömegméretekben lehetett előállítani. fizetett szabadság. amikor az ipari termékek tömeges fogyasztása még nem volt jellemző. Mivel ez volt a legfontosabb energiahordozó. változó fogyasztói igények. század termelőerői és civilizációja ugrásszerű fejlődésének alaptényezője. Royal Dutch/Shell.). Már a XIX. Tömegáru termelés: Ipari forradalom és a gyáripar kialakulásának velejárója. A korszakváltás okai: kőolajár-robbanások. (Multinacionális vállalat: több országban van az anyavállalat. kohászat. ezért a termelést „olcsóbb” országokba helyezik. Világgazdasági korszakváltás: Az ipari tömegtermelést (fordizmus. Ilyen a társadalom azóta is. nagy bevételekre tettek szert. munkanélküli segély. 1970/80-as évekre jellemző tehát. Világpiac: A világgazdaság része. stb. s ha ezek jóval meghaladták a piac igényeit. a leányvállalatok több országban. Ez a XIX. Tudományos-technikai forradalom: A XX. világméretekben. melynek során a piaci gazdaság az egész Földön általánossá válik. A jóléti államok termelési költségei magasak a fenti juttatások miatt. mely tevékenységét összehangoltan. Jóléti állam: Szociális háló jellemzi (TB – nyugdíj. akkor eladhatatlanná váltak és túltermelési válság alakult ki. Manapság a transznacionális vállalatok nyomása alá került. hogy befolyásolni tudják vele az árakat. fénykorát a második világháború után élte. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. Fordista termelés. majd 1979-ben újból megduplázódott. században kezdett kialakulni. a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere. Tömeges méretű fogyasztás jellemzi. arab országok elsősorban) összefogó OPEC jelentősen megemelte a kőolaj világpiaci árát. míg korábban a minél több nyersanyag volt. Elkezdődött a jóléti vívmányok leépítése. Hozzájárult az emberi szükségletek egy minőségileg magasabb fokon való kielégítéséhez. Az anyavállalat egy országban van. a termelés szerkezeti átalakulásához s a termelt javak mennyiségi és minőségi emelkedéséhez. országhatárokon átnyúlva végzi. a világgazdaságra körülbelül 1880 és 1945 között volt jellemző. textilipar…) válságágazatokká válnak. század első felére jellemző igazán. konszernek. Transznacionális vállalat: (TNC: Transnational Corporation) Olyan nemzetközi nagyvállalat. Monopolkapitalizmus: A kapitalista fejlődés egyik állomása. Fő zászlóvivői a világ minden részén jelenlévő transznacionális vállalatok.Globalizáció: Jelentése: világméretűvé válás. az ipari keresők száma csökken. Azt a folyamatot jelöli.és középvállalkozások virágzanak. A világpiaci ár 1973-ban négyszeresre nőtt. A gazdaság motorja a tőke és technológia. Globális világgazdaság: A mai világgazdaság. A termelést monopóliumok uralma jellemzi. pl. amiket transznacionális vállalatok fognak össze. Kőolajár-robbanás: 1973-ban az olajexportáló országok nagy részét (fejlődő. a termelés és eladás világméretekben szerveződik. korporációk részesedése akkora egy adott termék előállításából. tercier. új gazdasági rendszer (posztfordizmus). Nagy iparvállalatok helyett kis. A hagyományos iparágak (bányászat. kvaterner nő. Fogyasztói társadalom: A második világháború után jött létre.: DaimlerChrysler.

Ilyen például az EFTA. Külkereskedelem: Országok közötti áru. az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik. pénz nélküli kereskedelem). a technológia és a tőke (termelési . Ipari (indusztriális) társadalom: Ahol a legtöbb embert az ipar foglalkoztatja. ahol minden vámot és egyéb. Kereskedelmi áruszerkezet: A kereskedelemben résztvevő áruk megoszlása szektorok szerint. Bár most ismét igen magas. kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel… Exportszubvencióval az állam a termék eladását segíti a világpiacon. beilleszkedés. Külkereskedelmi nyitottság: Ha egy ország az össztermékéhez képest nagy mértékben exportál és importál. A munkamegosztás rendje szerint előállított termékek cseréje. Erre a szintre eddig csak az Európai Unió jutott el (1967-ben). Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása. ez erős külkereskedelmi nyitottságot jelent. (Exportkoefficiens: export*100/GDP. Nemzetközi kereskedelem: Termékek és szolgáltatások országok közti cseréje. Belkereskedelem: A kereskedelem áruk és szolgáltatások cseréjére szakosodott gazdasági ág. Ipar utáni (posztindusztriális) társadalom: A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát posztindusztriális. Szó szerint az egyik áru ellenértékét a másik áru képezi (barter. Enélkül ugyanis a támogatott versenyképtelen lenne. Szabadkereskedelem: Ha semmilyen tényező (vám…) nem gátolja az áruk áramlását. számítástechnika. Kereskedelmi társulás: Kereskedelmi egyezmény kölcsönös előnyökért. a részek egyesülése egy egésszé. NAFTA. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Kivitelből (export) és behozatalból (import) áll. Itt a szabad kereskedelmen túl a tagok biztosítják a munkaerő. Olyan terület (több ország). amivel az állam a hazai termelést próbálja védeni az olcsóbb külföldi termékektől. Információs társadalom: Informatika. adómérséklés). például tojásért videó. Integráció: Egységesülés. média. Kvóta: Az állam a hazai termelés védelmében behozatali tilalmi listát állít össze illetve korlátozza egyes termékekből a behozható mennyiséget. Földrajzi értelemben független államok önkéntes politikai és gazdasági összekapcsolódása nemzetek fölötti (szupranacionális) egységekbe.és szolgáltatáscsere. akkor beszélünk erről. a kereskedelmet korlátozó intézkedést megszűntettek. ezért csökkent a kőolaj ára. A belkereskedelem végzi az áruk és szolgáltatások forgalmazását egy országon belül.intézkedések és világgazdasági korszakváltás ment végbe. Támogatás (szubvenció): Termelők (elsősorban a mezőgazdasági termelők) pénzügyi támogatása.) Árucsere: Kereskedelem. azt külkereskedelmileg nyitottnak nevezzük. ASEAN. Negatív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az import van túlsúlyban. (Kvaterner szektor. amikor a tagállamok között szabadkereskedelem áll fenn.) Pozitív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban. ipar utáni kornak. Magyarország esetén ez 60% feletti. Közös piac: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. Szabad kereskedelmi övezet: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A protekcionista gazdaságpolitika leggyakoribb eszköze. adókedvezmény (adóvisszatérítés. Vámunió: A regionális gazdasági integráció azon szintje. Vám: Az import árura kiszabott adó. kifelé pedig egységes vámokat alkalmaznak. a szolgáltatások része. Alapja a nemzetközi munkamegosztás. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. kommunikáció áthatják az emberek életét.

tényezők) szabad áramlását is. Csak az Európai Unió jutott el erre a szintre, az Egységes Európai Okmányt (1987) követően. Gazdasági unió: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A tagok közös gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, közös valutát vezetnek be. Az Európai Unió 2002-ben jutott el erre a szintre, de a közös valutát számos ország nem vezette be. Regionális gazdasági integráció: Olyan nemzetgazdaságok felett álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre, hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az országhatárok által előidézett akadályokat. Eurorégió: Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam régiói, helyi önkormányzatai között. Egységes belső piac: Olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma. Például egy nemzetgazdaság. Árukereskedelem: Ipari, mezőgazdasági termékek kereskedelme. Szolgáltatáskereskedelem: Szolgáltatások kereskedelme (pl. bank, biztosító) Regionális politika: Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap. Támogatják azon régiókat, melyek az EU GDP/fő átlagának nem érik el a 75%-át, az ipari válsággal küszködő területeket. Felvevőpiac: Az a piac amely az eladásra szánt árut vagy szolgáltatást befogadja. Húzóágazat: Olyan ágazat, mely az összes többire hatással van, dinamizál. Ma például az elektronika. Szerkezetváltás: Más iparágra terelődik a hangsúly. Válságágazat: Bányászat, kohászat, textilipar (hagyományos iparágak). Megnőtt a nyersanyagok ára, megcsappant a kereslet irántuk. Kooperáció: Együttműködés, lehet országok, cégek és személyek közötti is. Emelt szint K+F tevékenység: Kutatás és fejlesztés. Extenzív gazdasági növekedés: A gazdaságban akkor extenzív egy növekedés, ha a növekedés eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így együtt jár a foglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növekedésével. A mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük így. Intenzív gazdasági növekedés: Az a gazdálkodási módszer, amelyben a termelés növelésének fő eszköze a már alkalmazott erőforrások jobb hasznosítása, a technika és a technológia fejlesztése, a dolgozók szakképzettségének növelése, az intenzív gazdálkodás munka jobb megszervezése. A mezőgazdaságban a belterjes gazdaságot nevezzük így. Életminőség: Tervutasításos gazdaság: A szocialista berendezkedésű államok gazdaságpolitikája. A termelést, fogyasztást és az árakat az állam szabta meg. A pénz szerepe másodlagos, torz gazdasági szerkezetet és lassuló gazdasági fejlődést eredményez. Direkt gazdasági irányítás: Gazdaságirányítási rendszer a szocializmusban. A piacgazdaságban az állam tevőleges beavatkozása a gazdasági életbe. Például vállalatok irányítása, segélyezése révén. Indirekt gazdasági irányítás: A gazdasági célokat az állam nem utasításokkal valósíttatja meg, hanem adópolitikával, árszabályozással, hitelpolitikával. Ezeken kívül a vállalatok önálló döntéseik alapján segítik a népgazdasági célok teljesítéseit.

Gazdasági liberalizmus: Az állam szerepének minimálisra csökkentése a gazdasági életben. Gazdasági szabadságjogok világméretű elterjesztése: a tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlása. Egyéni vállalkozás: Társas vállalkozás: Konjunktúra: A gazdasági életben ez elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor p. valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál jelentékeny értékszaporodás következik be, jóllehet a világ javainak összege ezáltal nem szaporodott. Dekonjunktúra: a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése. Recesszió: A bruttó nemzeti terméknek legalább két egymást követő negyedévben tapasztalható csökkenésével kialakult (gazdasági) helyzet. Gazdasági csökkenés. Globalizálódás: Világméretűvé válás. Vertikális vállalati és területi integráció: Egymásra épülő termelési struktúra, a transznacionális vállalatok keretén belül valósul meg elsősorban. A TNC-n belül a stratégiai döntéseket az anyavállalat hozza, például, hogy a leányvállalatokat hol hozzák létre, hol szüntessék meg. A vállalat a termelést részeire bontja és mindegyik részt oda telepíti, ahol a legjobban megéri. (Alapanyaggyártás, részegység gyártása, összeszerelés.) A TNC-n belül kereskedelem folyik. Gyakorlatilag az egyik leányvállalat a másiknak állít elő terméket. Kutatás és fejlesztés manapság már minden leányvállalatban folyik. Anya-és leányvállalat: Központi telep: anyavállalat, leányvállalat: máshol lévő telephely. Innováció: Újdonságok és újítások összefoglaló neve, melyek révén a gazdaság megújul. Ez lehet termék, eljárás, szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállítását a K+F végzi, fontos szerepet játszik benne a kvaterner szektor. Centrumból terjed a periféria felé, ahogyan egyre több felhasználó ismeri meg és alkalmazza. Cserearányromlás: Egy ország külkereskedelmében az exporttermékek ára csökken, az importtermékek ára az előzőhöz képest nő. Deficit: Hiány, veszteség. Egy ország fizetési mérlegében a bevételeket meghaladó kiadási többlet (ennek része például a külkereskedelem). Az államháztartás deficitjéről akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Árudömping: Amikor egy vállalat vagy ország elárasztja a piacot olcsó árujával. Kivívva ezzel más vállalatok és ország haragját. Embargó: Politikai okokból egy vagy több ország ellen bevezetett kereskedelmi zárlat. Ezt nemzetközi szervezet rendelheti el (ENSZ). Például Dél-Afrika, Jugoszlávia, Irak esetében. Barter: Közvetlenül (pénz nélkül) terméket adnak el termékekért. Kedvezményes (preferenciális) övezet: A regionális gazdasági integrálódás első szintje, amikor a tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak. Politikai unió: A regionális gazdasági integrálódás utolsó állomása, amikor a tagállamok politikai intézményei összefonódnak, a nemzetállamokat felváltja az egységes politikai szerveződés. Mezőgazdaság, középszint Mezőgazdaság: Őstermelés. A gazdaság azon ága, amely növényi és állati nyersanyagokat állít elő. Élelmiszereket és azokhoz való nyersanyagokat, illetve ipari nyersanyagokat jelent mindez. Két főágra, a földművelésre és állattenyésztésre oszlik, de hozzá sorolják az erdőgazdálkodást, halászatot és vadászatot is. Szerepe a GDP-ben a gazdasági fejlettség

mutatója. Aránya folyamatosan csökken, bár a Föld dolgozóinak felét foglalkoztatja, a Föld össztermékéből 30%-kal részesedik. A fejlődő országokban kiemelt szerepe van. Növénytermesztés: A mezőgazdaság egyik fő ága. A termesztett haszonnövényeket aszerint csoportosítjuk, hogy mire használjuk: gabonafélék, ipari növények, gyümölcsfélék, zöldségfélék, fűszernövények, takarmánynövények. Állattenyésztés: A mezőgazdaság másik fő ága. Gazdasági haszonállatok tartása és szaporítása, élelmiszer (hús, tej), ipari nyersanyagok (bőr, gyapjú) előállítása és igavonás céljából. Egységnyi területen jóval kevesebb táplálékot képes előállítani, ezért szerepe a fejlett országokban fontosabb. Formái: nomád pásztorkodás, havasi pásztorkodás (külterjes, legeltető, ez jellemző Amerikában és Ausztráliában is), istállózó állattenyésztés (belterjes, takarmányozó, főleg Európában jellemző). Erdő-, hal- és vadgazdálkodás: A mezőgazdaság részei. Az erdők telepítésével, fenntartásával és kitermelésével foglalkozik az erdőgazdálkodás, ami magában foglalja a vadgazdálkodást is. Az erdők fáját elsősorban tüzelésre használják, aztán a fa- és papíripar, az építőipar használja nyersanyagként. Veszélyt jelent a környezetre a túlzott fakitermelés (áradások, talajerózió, oxigéntermelés). Halak és más ehető állatok kifogásával foglalkozik a halászat. Különösen gazdag a halzsákmány a selftengerekben (halpad). Probléma a túlhalászás. Élelmiszergazdaság: A gazdaságnak a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint az ilyen termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését magába foglaló része. Agrárgazdaság: A mezőgazdasági termelés, a különböző mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak (élelmiszeripar, textilipar…), valamint a feldolgozott termékek szállítását, forgalmazását végző szolgáltató ágazatok tartoznak bele. Bővebb fogalom, mint az élelmiszergazdaság, hiszen a gyapotfeldolgozás is része. Agrárország: Olyan ország, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb, mint más szektoroké. Agrotechnika: A mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárások együttes elnevezése. Külterjes (extenzív) gazdálkodás: A belterjes gazdálkodás ellentéte, a termés mennyiségét elsősorban újabb földterületek művelésbe vonásával, alacsony élőmunka- és költségráfordítással növeli. Jellemző a nagy területű, kis népsűrűségű országokra, ahol a birtokok több száz hektár nagyságúak. (Amerika, Ausztrália) Belterjes (intenzív) gazdálkodás: Olyan mezőgazdasági termelési mód, amelyet a területegységre jutó nagy költség- és munkaerő-ráfordítás, nagyfokú gépesítés és vegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenység jellemez. Nagy népsűrűségű, 10-50 hektár birtoknagyságú területekre jellemző. (Európa) Teraszos művelés: A kedvezőtlen domborzatú (meredek lejtő) területeken nagyjából a szintvonalakat követő lépcsőzetes felszínforma (terasz) kialakításával lehet termelőterülethez jutni. Hagyományos mezőgazdaság: A fejlődő országok kettős gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ami hagyományos és modern szektorra tagolódik. A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát. Elsősorban önellátásra termelnek, alacsony a terméshozam, sokféle növényt termelnek. Égető-talajváltó gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája a trópusi övezetekben, az esőerdők irtványain. Trópusi gyökér- és gumós növényeket termelnek (manióka, édesburgonya, jamszgyökér). Egy területet rövid ideig művelnek, majd pihenni hagyják, újat égetnek fel. Hosszú évek múltán jutnak vissza újból ugyanarra a területre, ami azalatt ismét termékennyé vált. A nagy népességnövekedés miatt csökkent a pihentetésre fordított idő, ez a talajok leromlásához és éhínséghez vezet. Kapás földművelés: A talajváltó gazdálkodást így is hívják, mert a technikai felszerelés többnyire kapa. Sok az élőmunka.

az öntözéshez szükséges vizet a természetes források és az ásott. Ez az alapja az ottani nagy népességkoncentrációnak. Kanadában a búza. Szakosodott mezőgazdaság: A mezőgazdasági üzemek – farmok – néhány növény. a szállítás. illetve tenyésztésére szakosodott. (Zöldség. A szántón gabonanövényeket termesztenek. Ennek célja.) Szántó. vagy fúrt kutak biztosítják. ez jellemzi Európa országainak többségét. főleg a Föld száraz tájain elterjedt gazdálkodási mód (sivatagok. Az állatok nem vándorolnak. ezért kimeríti a földet. rét és legelő. Farmgazdaság: Speciális mezőgazdasági üzem. kert. A gyarmatosítás hatására jött létre. a nomád pásztorkodás egy fajtája. Oázisgazdálkodás: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag belterjes növénytermesztés. a kertben zöldségféléket. Vándorló állattenyésztés: A természetes növénytakaró felélése után új legelőkre hajtják az állatokat. jellemzően családi kötelékben szervezett gazdaság. takarmánytermesztést feltételez. hogy könnyebb a gépesítés. Ültetvényes gazdálkodás: A fejlődő országok mezőgazdaságának modern szektora.Ugarolás: A néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet. Legnagyobb területei Indiában. hátránya.Ázsia) találhatók. (Elképzelhető. a termelés. kakaó. Főbb terménye: datolya. gyümölcsös. Nomád pásztorkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája. Kínában (Délkelet. előnye. parlagon hagyják. néhány növényvagy állatfajta termesztésére. de a gyapot. félszáraz területekre jellemző. a dohány.és gyümölcstermesztés. az eladás összehangolása a jellemző. sokféle mezőgazdasági terményt előállító.és kukoricatermesztés. Árasztás: Leginkább a rizstermesztéshez használt öntözési módszer. hogy a talaj visszanyerje termőképességét. Istállózó állattenyésztés: Az állattenyésztés fejlettebb formája. Az így tenyésztett. piacra termel. nádas. ősszel leterelik őket a hegy lábánál lévő istállókba. Övezetes növénytermesztés: Szakosodott. Ugyanazt az egy-két növényt termesztik óriási területen. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó. félsivatagok a trópusi és mérsékelt övezetben és a tundra rénszarvastenyésztése is ide sorolható). Szövetkezeti gazdálkodás: A kisparaszti gazdaságok kölcsönös segítségre építő önkéntes társulása. Száraz. többnyire igénytelen állatok kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják. a földimogyoró termesztése is övezetesen jelenik meg az USA-ban). tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemző leginkább. Fő terményei: kávé.) Vegyes mezőgazdaság: A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása. a szója.: az USA-ban. Kisparaszti gazdaság: Döntően önellátásra termelő. A csapadékhiányt öntözéssel pótolják. cukornád. hogy a talajnak ugyanazt az alkotóelemét használja fel folyamatosan. Az öntözés segítségével évente többszöri termést is be tudnak takarítani. ahol nem használnak öntözővizet. állattenyésztéssel és mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó terület. kisebb-nagyobb földbirtokon. Itt árasztásos rizstermesztéssel foglalkoznak. erdő: A földhasznosítás különböző formái. általában 1-2 növényt. illetve tenyésztésére szakosodnak. a rétet és legelőt . Száraz művelés: A növénytermesztés azon formája. Városellátó övezet: A városok köré települt. Öntözéses gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja. Elsősorban a trópusi övezetre jellemző. extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztési övezeteket is (pl. jellemzően az adott város élelmiszerrel történő ellátását szolgálja. gyapot. ahol a száraz évszakban öntöznek. A termőtalajt teljes egészében elárasztják vízzel. hogy a nyarat hegyi legelőkön töltik. banán… Monokultúra: Ültetvényes gazdálkodásra jellemző. Gépesített.vagy állatfajta termesztésére.

A magántulajdon helyére állami. A Földön az intenzív művelésű szántó. kert. Badacsony. ahol évszázados hagyományok alapján történik a szőlőművelés. Például: feles bérlet. a mégis olcsóbb Unión kívüli terméket vásárlónak be kell fizetnie a közös agrárkasszába.: aratás. az erdők 30%-ot. melynek során a birtokok száma csökken. Élelmiszer túltermelés: Egy bizonyos élelmiszerfajtából a szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiség előállítása. vagy szolgáltató tevékenységet. manapság a termőföld művelés alóli kivonását is támogatják. a népesség dinamikusan növekszik. mert a hagyományos gazdaság területe visszaszorult. így a mennyiségi korlátozás meghatározásával küszöbölhető ki. a feudális birtokviszonyok konzerválódtak. Jellemző Dél-Európában és LatinAmerikában. az extenzív művelésű rétek és legelők 22%-ot. Jellemző az EU-ra. a kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése. összefüggő földbirtok az ókori római birodalomban. Szekszárd. századtól napjainkig a birtokok mérete átlagosan 60 hektárról 200 hektárra növekedett. amelyben a tagok önkéntes szövetkezés alapján végeznek termelő. Villány. Hőösszeg: A tenyészidőszakban mért napi középhőmérsékletek összege. névleg közösségi tulajdon lép. Argentína. szüretelés. Idénymunkás: Az a mezőgazdasági bérmunkás. Duális szerkezetű mezőgazdaság: A gazdaság hagyományos és modern szektorra oszlik.állattenyésztésre használják. aki egy konkrét időszakhoz kötött munka elvégzésére kerül alkalmazásra. Az Egyesült Államokban a XIX. Történelmi borvidék: Olyan szőlő. A tőkés fejlődés megkésett. Termelőszövetkezet: Kollektív nagyüzem. a többi terméketlen vagy művelés alól kivont (beépített). tenyészidőszak: felmelegedés. Állami gazdaság: Állami tulajdonban levő mezőgazdasági nagyüzem. a rétet kaszálóként. Franciaországban Bordeaux. óriási. Ausztrália).) Kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. A fejlődő országokra jellemző.) . Oka a gyarmatosítás. A gazdálkodás kollektív módon folyik. Kanada. Erre megy el ma is az Unió közös költségvetésének a fele (50 milliárd euro). a legelőn az állatok helyben fogyasztják eledelüket. Garantált felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek. Ma is fennáll. Termőkörzet: Egy adott növény termelésének területe. hogy a megtermelt javak egy meghatározott százalékát köteles a tulajdonosnak átadni a földhasználat bérleti díjának ellenértékeként. több ezer hektáros nagybirtok.és bortermeléssel foglalkozó terület.) Latifundium: Eredetileg nagy kiterjedésű. mérete növekszik. (Pl. Németországban a Rajna völgye. (A szocialista állami gazdaságokat is így hívták. A parasztság mezőgazdasági szövetkezetei fenntartják a föld magántulajdonát. Magyarországon például Tokaj. Birtokkoncentráció: Folyamat. hiszen ezek az országok a modern szektor által előállított trópusi növények exportjából jelentős bevételre tehetnek szert. Mennyiségi korlátozás: Az agrárpolitikai célok érvényre juttatásának egyik eszköze. Részes bérleti rendszer: A bérlő megállapodást köt a földbirtok tulajdonosával. önálló elszámolással. Ehhez a birtoktípushoz köthető a részes bérleti rendszer is (Latin-Amerikában peonrendszernek hívják). Portugáliában Porto… Közös agrárpolitika: Az EU az 1960-as években egy közös protekcionista agrárpolitikát dolgozott ki mezőgazdasági termelőit védendő az olcsó tengerentúli importtól (USA. a kellően nem koordinált termelés túltermeléshez vezethet. a belső piac telítettsége esetén támogatják termékük világpiacon való eladását. gyümölcsös a szárazföldek 12%-át foglalja el. (Közben számosan éhen halnak. Eger. Sopron. Emelt szint Tenyészidőszak: L. emelt szint. mely különböző szabályozók bevezetésével. de a földet használatra beviszik a termelőszövetkezetbe.

(A vásárolt termék ára és a termékre megállapított zsilipár közötti különbséget. Manapság a mikroelektronika a húzóágazat. amely az élet minden területét érintette (közlekedés. víz-. középszint Gyáripar: Az ipari termelés gépesített ipari nagyüzemekben folyik. Ipari forradalom: Az ipari termelés technológiájának forradalmi jellegű átalakulása. általában megújuló energiahordozók. Kanada. Fogyó energiahordozó: Kőszén. vagy atommag energiája viszonylag egyszerűen alakítható át hővé. A XVIII. illetve tulajdonában tartott gazdaság. Megújuló energiahordozó: Nap-. ami nagyban hozzájárult a kőolajár-robbanás után a rendszer fenntartásához. Alternatív energiaforrás: A hagyományos energiahordozókat kiváltó energiaforrások. Emelt szint Energiahatékonyság: Az energiafelhasználás racionális módja. mert a Szovjetunióból szinte korlátlanul kaptak olcsón kőolajat. szél-. Magyarországon a XIX. Energiahordozó: Olyan természetes anyagok. cél: az éhínség leküzdése. a népességnövekedés kényszerítette ki ezt a programot. ár-apály és bioenergia. mely tükrözi az ország gazdasági fejlettségét. Kiszámítható az egyes iparágakra. akkor a különbözetet be kell fizetni közös mezőgazdasági alapba. illetve elektromos energiává. Az ipari forradalom hatására foglalkozási átrétegződés következett be. többet és olcsóbban termeltek gépek segítségével.: USA. infrastruktúra…). Megújulása több millió évet vesz igénybe. amelynek során a már egyszer felhasznált energiahordozóból újra energiát állítanak elő. Ausztrália) olcsóbban vásárol.) Lefölözés: Ha az EU-ban valaki külföldről (pl. a fő iparág az élelmiszeripar volt. a modern technológia (gépek. földgáz (szénhidrogének). uránérc.és gazdasági épületek. haszonállat. személyes használatában lévő föld. Ennek célja a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása Európától. hogy 1 dollár érték megtermeléséhez mennyi energiát használnak fel. (Például India. Ezután gyorsabban. Háztáji gazdaság: A szocialista országokban a termelőszövetkezeti tagok kiegészítő. század második felében éreztette hatását. „Zöld forradalom”: A jó termőképességű új vetőmagok. kőolaj. Ipar. táplálkozás. jobbat.Értékesítési szövetkezet: Árutermelő viszonyok között a piacra került termékek eladására létrehozott társulás. A vezető iparág (húzóágazat) kezdetben a textilipar volt. Fosszilis energiahordozóknak is mondják. Időről-időre újratermelődik. majd a kohászat. Iparszerű mezőgazdaság: A mezőgazdaság teljesen átalakult az ipari forradalom hatására: gépek. Energiaszerkezet: A rendelkezésre álló különböző energiahordozók felhasználásának aránya. geotermikus energia. vegyszerek. Az ipar által előállított eszközök nagymértékű mezőgazdasági alkalmazására használhatjuk e kifejezést. biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába. országokra. Ez az ipari forradalom óta jellemző. Elsődleges energiaforrás: Közvetlenül a természetből kinyerhető energiahordozók. felszerelési tárgyak.) Energiagazdaság. lakó. az emberek tömegesen a városba költöztek . vegyszerek. kiaknázásának és felhasználásának összessége. aztán a gépgyártás és a vegyipar vette át szerepét. amelyeknek kémiai. század végén Angliában kezdődött a gőzgép megalkotásával és széles körű alkalmazásával. Energia-újrahasznosítás: Az a folyamat. középszint Energiagazdaság: Egy ország rendelkezésre álló energiakészletének. Alternatív energiahordozóknak is mondják. nemesítő eljárások jellemzik. Másodlagos energiaforrás: Az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerhetők. (A volt szocialista országok energiapazarló gazdaságot örököltek.

elektronika) elektrotechnikát különböztetünk meg. minden munkafolyamatot ugyanaz a munkás végez kézzel. konzerv-. Mikroelektronika: Az elektronika része. Elektrotechnika: Műszaki tudomány. bőripar. mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik. liszt…). domborzat. Környezetvédelmi ipar: Iparág. víz. Emelt szint Ipari park: Kis és közepes méretű ipari illetve szolgáltató vállalatokat befogadó. Iparvidék: Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során alakultak ki. században rohamos fejlődésnek indult korszerű iparág. Csúcstechnológia: A termelésben a legújabb tudományos kutatási eredmények felhasználását megvalósító technológia. Erősáramú (elektromos energia termelése és villamos gépek gyártása) és gyengeáramú (híradástechnika. Alapanyagipar: További feldolgozást igénylő anyagokat és félkész termékeket állít elő. söripar. Japán. ahol a termelésből a legnagyobb haszon várható. kohászat. szesz-. Nehézipar: Az ipart az előállított termék jellege szerint három fő csoportba oszthatjuk: nehézipar. Közvetlen fogyasztásra szánt cikkeket gyárt. döntően államilag összehangolt feladatát. Feldolgozóipar: A termeléshez szükséges gépeket. Manapság válságban vannak. energia. növényolaj-. gépipar. mely az elektromosság előállításával és felhasználásával foglalkozik. A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött. a génsebészettel jelent meg. vegyipar. dinamizálják az egész gazdaság működését. éghajlat. amelyek közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok (bőr. Társadalmi tényezők: munkaerő ára. fogyasztópiac. ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja befektetőket. polgárosodás ment végbe. sütő-. . A (gyengeáramú) elektrotechnika része. Csúcstechnológiát alkalmazó ipari város. berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. üdítőital-. Könnyűipar: Részei: textilipar. képzettsége. A csúcstechnológiát a legnagyobb mértékben használó iparágakat ma kulcsiparágaknak mondjuk. majd idővel minden iparág megtelepült. tőke. tulajdonságaival és felhasználásával foglalkozik.(urbanizáció). segítségével minden elektromos eszközhöz memóriát és vezérlést rendelhetünk. Ipartelepítési eszköz. egyedi termékeket előállító kezdetleges termelési forma. Biotechnológia: Biológiai eljárások ipari méretű alkalmazása. energiaipar. dohány-. tej-. EU. Korunk ipari húzóágazata. Természeti tényezők: nyersanyag. Elektronika: A XX. papíripar. A fejletlen iparú területeken hozzák létre ezen ipari központokat. cipőipar. Technopolisz: A tudomány városa. Ipari telepítő tényezők: Az ipart oda telepítik. építőanyag-ipar. Kulcsiparág: Egy ország gazdaságában húzóágazat funkcióját betöltő iparág. A termelékenység nő. amely a környezet védelme érdekében végzi. Japánban a területi különbségek megszűntetése érdekében indítottak el egy technopolisz-programot. Iparosodás: Az a folyamat. acél. cukor-. könnyűipar és élelmiszeripar. A forrás: USA. Kézműipar: Az ipar történeti fejlődésének egyik szakasza. az integrált áramkörök (chip) széleskörű felhasználásán alapszik. stratégiai szempontok. nyomdaipar. A nehézipar részei: bányászat. infrastruktúrával ellátott terület. megváltozott életmódjuk. hús-. bor-. édes-. Az ipari forradalom még ma is tart. faipar. Részei: malom-. Elektronok mesterséges előállításával. Élelmiszeripar: Élelmiszerek és élvezeti cikkek előállítása mezőgazdasági nyersanyagokból. Kitermelőipar: Az energiahordozók és az ásványi anyagok bányászata.

légi közlekedés. valamint a csővezetéki szállítás összessége. nagyobb kutatási lehetőségek nyújtásával. közúti.) Agyelszívás („brain drain”): Egy ország szellemi elitjének lassú elcsábítása egy másik országba. Egyközpontú (sugaras szerkezetű) hálózat: Olyan közlekedési hálózat.és vasúthálózata. kihasználva a különböző szállítások előnyeit. repülőterek. vasúti. szakképzettségét. azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt. az elektromos-.). Így ide tartoznak a gazdaságot. (USA) Exportösztönző iparpolitika: A gazdaságpolitikai jogszabályok összessége olyan helyzetet teremt (terméktámogatások. Meghatározza az ország elhelyezkedése. a társadalom szervezettségét. illetve az egyes építmények (pályaudvarok. Például Budapest. Humán infrastruktúra: Az emberek tudását. Anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli. a kamionba már egyszer felpakolt árut nem kell újra átpakolni. Ezek az utak. történhet közúton. Az országok közlekedésének fejlettségét a közlekedési hálózat különböző mutatószámokkal jelzett nagysága mutatja (km/km2). légi) egy csomópontba (nagyváros) futnak be. ahol a legjobban megéri. (Például: vasúti szállítással visznek nagyobb távolságokra áruval megrakott kamionokat. tavak és csatornák hajózásra alkalmas szakaszai. melyek a gazdaság működésének kereteit szolgálják. út. Előnyei: a vasút olcsóbb. rendszeres. amely a gyártásnak csak egy munkafolyamatát végzi.) kizárólagosan vesz részt a szállításban. nem szennyezi a környezetet. légi és vízi úton. kórházak. belvízi és tengeri hajózás.) Közlekedési hálózat: Az infrastruktúra része. . vízés távközlési vezetékek. jellemzően az előállítás helyétől a felhasználás helyéig. Transzkontinentális útvonal: Olyan útvonal. hivatalok épületei). (Mindegyik oda települt. Kombinált szállítási-közlekedési mód: Többféle szállítási-közlekedési mód kerül alkalmazásra az áruk szállításában. olaj-. szervezett helyváltoztatása. gáz-. amelynél a legfontosabb útvonalak (közút. Hagyományos szállítási-közlekedési mód: Egy-egy szállítási mód (közúti. valamint a hatályos tranzit illeték mértéke. magasabb fizetés. adókedvezmények. TNC vállaltok sokszor dolgoznak helyi beszállítókkal. Intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat. középszint Közlekedés: A közlekedés személyek. Belvízi hajóút: Egy ország határain belüli folyók.Beszállító: A késztermékhez szükséges alkatrész gyártását végző gazdasági társaság. vasutak. dolgok speciális technikai eszközök igénybevételével lebonyolított tömeges. amely egy földrészen (kontinens) teljes egészében keresztülvezet. Infrastruktúra és szolgáltatás. munkakultúráját. termelési tapasztalatát. a célállomáson legördül a szerelvényről és azonnal a rendeltetési helyre szállítható az áru. Áruszállítás: A megtermelt áruk tömeges szállítása. vámpolitika. távhő-. esetenként gyorsabb is. a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok. Tömegközlekedés: A személyszállítás tömeges igények kielégítésére szakosodott ága. stb. amely a külföldi gazdaságokban keresett termékek előállítását és kivitelét szorgalmazza. stb. iskolázottságát. amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak. Összeszerelő szerepkör: Az alkatrészekből a késztermék összeszerelését végző gyár. Egy adott állam területén lévő vasúti. vasúton. vasút. A TNCk számos olyan leányvállalattal bírnak. Személyszállítás: Emberek helyváltoztatására szakosodott szolgáltatás. iskolák. nemzetközi vízi útjai. Tranzithelyzet: Átmenő forgalom. illetve ezek rendszerét foglalja magába.

Áruforgalmi (logisztikai) központ: Hírközlés: Idegenforgalom: A gazdasági szolgáltatások egyike. Ha a rt. gáz. sport. melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához (vagyis elsősorban szellemi munkáról van szó).) Belföldi és nemzetközi turizmus: Idegenforgalmi körzet: Kulturális-. bíróság. de az a leggyakoribb). a társaság tulajdonosává válik méghozzá a megvásárolt részvények értékének arányában. őrzi azt és szerény kamatot biztosít a számlatulajdonosnak. hogy a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen gazdasági szolgáltatásokról van szó (víz. nyereséges. (A közlekedés. Számos formát ölt manapság: sajtó. szórakozás) biztosító társadalmi szolágáltatásokról. rádió. Utazással és máshol-tartózkodással eltöltött idő. akkor konvertibilis. amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel. internet. Értékpapír: Olyan okirat. a szállás. így is lehet vele fizetni átutalással. idegenforgalom. társaságokkal szemben. kommunikáció. amelyek a másik kettőbe nem férnek bele (pl. gyógy-. falusi turizmus: Emelt szint Távmunka: A munkavégzésnek azon formája. tv. ezáltal két dolog értékének összehasonlítására. A rt. Vannak egyéb szolgáltatások is. amelyet részvénytársaságok (rt) bocsátanak ki. öko-. amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen. aki részvényt vásárol. Deviza: Minden valuta és valutára szóló követelés (csekk. Konvertibilitás: Ha egy valuta szabadon átváltható egy másik ország pénzére. vagy személyes szolgáltatásoknak hívunk. de automata vagy bank segítségével készpénzre váltható. Tömegkommunikáció: Az információs gazdaság része. Valutaárfolyam: Egy valuta ára más valutában kifejezve.Gazdasági és társadalmi szolgáltatás: A szolgáltatásokat aszerint csoportosíthatjuk. amiért az állam kamatot fizet. Mára kifejezetten a népbutítás és -ámítás eszközévé vált. hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját (nem feltétlenül otthon. kultúra. telefon. hitellevél. közlekedés. bankszámla).: szerviz. amit az állam bocsát ki (és vásárol vissza). tőkéje részvényekben van. ezért a hírközlő szervek válogatnak. szállás. Valuta: Idegen ország pénze. tűzoltóság. középszint Pénz: Több funkcióval is bíró eszköz. Készpénz: A pénz egyik megjelenési formája: papírpénzek és fémpénzek összessége. A hírek elszaporodásával az ember képtelen mindet befogadni. Kereskedelmi szálláshely: Szolgáltatás-turizmus: A pénz világa. utalvány. Azok tartoznak ebbe a csoportba. Valójában minden szolgáltatás személyes. Bankszámlapénz: A pénz másik megjelenési formája: a pénz folyószámlán van. Egy adó és több kapó között áramlik az információ. konferencia-. értékmegőrzésre. oktatás. Felhasználható vásárlásra (fizetési eszköz). megvásárlója tulajdonképpen hitelt biztosít az állam számára. A folyószámlán lévő pénzzel a megbízott bank gazdálkodik. szállítás. internet) avagy az állam hatékony működését (közigazgatás. értékmérésre. wellness). kereskedelem. Részvény: Az értékpapírok egy fajtája. katonaság. akkor abból a részvények . a kereskedelem ötvözete. katasztrófavédelem) és az emberek életszínvonalát (egészségügy. bank. rendőrség. Állampapír: Az értékpapírok egy fajtája. villany. amelyeket egyéb.

Ez azt jelenti elsősorban. A termékek árát a (fizetőképes) kereslet és a kínálat határozza meg. akkor a cserearány javult. vagyis ugyanannyi eladott termékért többet . hogy egy cég egy külföldi cég által kibocsátott értékpapírokat vásárol. Folyószámla: Folyószámla vezetése a bankok egyik szolgáltatása. aki képes bizonyítani. és lehet értékpapír-befektetés (portfólió). a valuták értékét is a piac határozza meg). Hitel: Pénzügyi kölcsön.és árutőzsde: A tőzsde két típusa. hanem engedélyt adnak a hitelezők későbbi visszafizetésre. Ezt megteheti egy állam is. hogy befektetett pénze kamatot hoz. ami az áruk és szolgáltatások értéke. Értékpapír-befektetés: A tőkeáramlás egyik formája a pénzügyi átutalás. Ha az exportált termékek átlagára nőtt és az importált termékeké csökkent. Érték. Erről a számláról az ügyfél tetszőleges számú átutalást végezhet. Eladósodás: Amikor egy állam egyre növekvő hiteleket vesz fel a nemzetközi pénzpiacon (újabb hiteleket kell felvenni ahhoz. Az árfolyamváltozásnak hatása van a külkereskedelemre. akik súlyosan eladósodtak. stb. Az árutőzsde célja rendezett és stabil piac létrehozása a mezőgazdasági termékek számára. akkor a dollár elszámolású termékek (pl. Tőzsde: A piacok piaca: az itt eladásra kerülő értékpapírok. Az értéktőzsdén értékpapírok kereskedelme folyik.) bocsátanak ki. A működőtőke-befektetések transznacionális vállalatokhoz köthetők. Pénztőke: A tőke leggyakoribb megjelenési formája. Ez lehet hitel. amely külön ráfordítás nélkül is rendszeres hasznot hoz. hogy vissza tudja majd fizetni a felvett kölcsönt kamatokkal együtt. Ebben az esetben egy cég külföldön a termelésbe fekteti be a pénzét és így a tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolhatja. kőolaj) külföldről való megvásárlása könnyebbé válik. Ha a dollár árfolyama tartósan esik a forinthoz képest. Kötvény: Az értékpapírok egy fajtája. Az eladás viszont nehezebbé válik a dollárt használó piacon. hogy a régit törleszteni tudják: adósságcsapda). Cserearány: A külkereskedelemben használt fogalom. hogy a kötvényen feltüntetett értéket a kamattal együtt meghatározott idő elteltével visszafizetik a kötvény tulajdonosának. Nemzetközi tőkeáramlás: A tőke országhatárokat átlépő mozgása. Hitelképesség: Hitelt csak az kaphat.) Árfolyamváltozás: A valuták értéke egymáshoz képest ingadozik (a lebegő árfolyamrendszer miatt. Bármikor (nyitvatartási időben) létrehozható és megszüntethető.arányában osztalékot kapnak. Az exportált és az importált termékek árváltozásait évről-évre megvizsgálják. Kötelezettséget vállalnak. termékek árát csak a kereslet és kínálat határozza meg. A tőzsdén csak a tőzsdeügynök (bróker) adhat és vehet. Ekkor a forgalomban lévő pénz mennyisége nő (infló: felfúvódás) és meghaladja azt a mennyiséget. Vagyis nemcsak arra számít. rt. ezzel külföldön tőkét fektet be. Átütemezés: Az adósság visszafizetésének megkönnyítése olyan államok számára. akkor adóssága van. hogy drágábban adhassák el. amelyet gazdálkodó társaságok (bank. (Az adósságot tehát nem engedik el. vagy azért adják el. Fizetőképes kereslet: A piac általánosságban az a hely. Tőke: Olyan vagyon. kevesebb forintot kell érte adni. mert ott a termékek ára lecsökkent. az árutőzsdén pedig árué. hanem a termelés nyereségére is. hogy majd olcsóbban vehessék meg. Működőtőke-befektetés: A tőkeáramlás másik formája a direkt (közvetlenül a gazdaságban ható) vagy más néven működőtőke-befektetés. ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek. Kamat: A hitel ára. Spekulánsok azért vesznek részvényt. Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel. Az infláció során a pénz értéke csökken. csak rajtuk keresztül vásárolhat az egyszerű földi halandó. Költségvetési hiány: Az állami kiadások és bevételek közti különbség az előző javára. elsősorban mezőgazdasági termékeké. Infláció: Az árak általános és tartós növekedése.

az ENSZ szakosított intézménye. marha. a nemzetek egyenlősége. 1978-ban indult el a vállalkozás 5 ország (Ausztria. a munkaerő. Kárpátok Eurorégió: Nemzetközi Valutaalap (IMF): (International Monetary Fund) 1944-ben létrehozott bank. akik máshonnan már nem számíthatnak pénzre. Területén szabad a tőke. az áru és a technológia áramlása. Csaknem minden állam tagja. Világbank: (International Bank for Reconstruction and Development: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. az ENSZ szakosított intézménye. most Közép-európai Kezdeményezésnek hívják. amelyek gazdasági szerkezetátalakítást szeretnének megvalósítani vagy súlyosan eladósodottak. Jelenleg 25 tagállama van. Adóparadicsom: Emelt szint Árupénz: A pénz egyik megjelenési formája. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Regionális gazdasági integráció.lehet vásárolni. Rekonstrukciós. 1945-ben San Franciscoban alapították. Feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete. Németország. búza… leggyakrabban azonban valamilyen nemesfém arany vagy ezüst. nem országok. neve is változott. Csehország. nem kötelező . század előtt elsősorban ilyen pénzt használtak az emberek. A XX. Bankjegy: Érme: A készpénz másik formája. Ezen kívül hosszú megtérülési idejű befektetéseket finanszíroz célhitelekkel (pl. Területileg módosult. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): (United Nations) A legjelentősebb nemzetközi szervezet.és hosszú lejáratú adósság (hitel): Rögzített és változó kamatozású hitel: Külső és belső adósságállomány: Rögzített árfolyam: Monetáris világgazdaság: Feketepiac: „Láthatatlan jövedelem”: Off-shore cég: A 6. akkor több terméket kell eladnia. Olaszország. Céljai: nemzetközi béke és biztonság. ha ugyanannyit akar valaki vásárolni külföldről. ebben az esetben. hanem országrészek (régiók) közötti. Mivel tagjai jórészt csatlakoztak az EU-hoz. Fordított esetben a cserearány romlik. Intézményei nemzetek feletti hatáskörrel is bírnak. Románia. az árfolyamok stabilitásának biztosítása. Bulgária és Szlovénia) Alpok-Adria Közösség: Határon átnyúló regionális együttműködés. Az 1970-es évek óta feltételes hiteleket nyújt (a gazdaság neoliberális átalakítását kéri a pénzért cserébe) eladósodott országoknak. (Magyarország. Worldbank) 1944-ben létrehozott bank. megszűnt. Számos tagállam közös pénzt használ (euró). Ez lehetett kagyló. alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása. az 1970-es évek óta hosszú lejáratú. Magyarország és Jugoszlávia) 14 határmenti régiója között. Határozatai azonban csak ajánlások. infrastruktúra). Szlovákia. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Lengyelország. Papírpénz: A készpénz egyik formája.és zöldmezős beruházás: Adósságválság: Rövid. Eredetileg a háború utáni Európa újjáépítése volt a célja. Tőzsdeindex: Az értéktőzsdék forgalmának mérésére szolgál az ott forgó vezető értékpapírok árfolyam-alakulásából számított átlagindex. székhelye New York. kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt olyan országoknak. középszint Európai Unió: Regionális gazdasági integráció.

exportjának 50%-át adják. Céljai: a járványos betegségek leküzdése. Szaúd-Arábia és Venezuela alapították. Céljai: az analfabétizmus felszámolása. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): (North Atlantic Treaty Organization) Nemzetközi katonai szervezet. ahogy tette azt a kőolajár-robbanások idején is. Még az 1960-as években csatlakozott hozzájuk Algéria. 1967-ben jött létre. Ma a világbéke fenntartójának pózában tetszeleg. Tanácsadó szerepe van gazdasági. Bagdadban létrehozott nemzetközi kartell. Világkereskedelmi Szervezet (WTO): (World Trade Organization) Az 1948-ban alapított GATT utódszervezete. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): (Organization of Economy Cooperation and Development) 1960-ban alapították. Líbia és az Egyesült Arab Emirátusok. kereskedelmi és fejlesztési politikai kérdésekben. Indonézia. A világtermelésben és a világexportban való magas részesedése miatt a szervezet képes befolyásolni a világpiaci árat. a legfontosabb oltások általánossá tétele. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC): (Organization of the Petroleum Exporting Countries) Kőolajtermelő és -exportáló országok által 1960-ban. Ez a cikk egy kissé elfogultra sikeredett. orvos. A kartell célja a tagok termelési és exportpolitikájának összehangolása. elsősorban a Szovjetuniótól. Kuvait. Irán. Katar. amelyik a szabadkereskedelem szintjén áll. Székhelye Párizs. Malajzia és Brunei. gazdasági és szociális előrehaladása. 1949-ben jött létre azzal a céllal. alapító tagjai Indonézia. hogy tagjait megvédje a külső támadástól. Az index bonyolult számítások . Nem az EU része! (Az Európai Tanács az igen. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): (Association of South East Asian Nations) Regionális gazdasági integráció. Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete: Európa Tanács: Politikai szervezet. Emelt szint Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): (North American Free Trade Agreement) Regionális gazdasági integráció. Később csatlakozott hozzá Vietnam. új nevét 1995-ben kapta. Mianmar. 1971-ben Nigéria. Bár Brüsszel a székhelye. Thaiföld. egységesítése és ily módon az olajból származó nyereségük maximalizálása. gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök adományozása. Célja a vámok lebontása és a szabad verseny megteremtése. a kötelező alapfokú oktatás bevezetése. 1949-ben hozták létre. végül 2007-ben Angola és Ecuador. Az USA. Egészségügyi Világszervezet (WHO): (World Health Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Ez a legfontosabb tőzsde a Földön.) Dow Jones-index: A Wall Street-en található New York-i értéktőzsde (New York Stock Exchange) indexe. illetve a termelési és exportkvóták előírását alkalmazzák.és ápolóképzés támogatása. közös örökség védelme. Kanada és Mexikó közötti megállapodás 1994-ben lépett életbe. Laosz. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): (United Nations Educational. Szingapúr. Ráadásul 1998ban mi is beleléptünk. de az amerikai dominanciát csak a vak nem látja. Célja a nemzetközi tőkeáramlás teljes szabadságának megvalósítása. Szakosított intézményein keresztül a fejlődő országok gazdasági és szociális fejlődését próbálja előmozdítani. Scientific and Cultural Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. A tagországok a Föld olajtermelésének 40. Célja a vámok lebontása. Eszközként az árak rögzítését. Fülöpszigetek.érvényűek. A szervezetet Irak. Célja: az európai államok közti együttműködés előmozdítása. A Világörökség program keretében az egyetemes emberi kultúra értékeinek védelmét szervezi meg. A fejlett ipari országokat tömöríti (Magyarország is tagja). Székhelye 1965 óta Bécs.

A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. Idővel az anyagcsere sebessége csökken.és többpólusú világgazdaság: Duális gazdasági szerkezet: „Banánköztársaság”: „Olaj-ország”: Tranzitország: Egyedi gazdasági szerepkör: 8. fertőzéssel szembeni fogékonyság. Tünetei: zsírpárnaraktár eltűnése. pigmentszegény haj. a táplálkozás bármely zavara. a működőtőke. Két típusa a megfelelő kalóriabevitel melletti fehérjehiány (kwashiorkor). zsírok zsírsavai. vázizomzat-. középszint Gazdasági polarizáció: Világgazdasági pólus (erőtér): Centrum és periféria: Wallerstein. amikor egyes szervei (elsősorban az idegrendszer) nem jutnak megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű táplálékhoz. A felszívódás utáni fázisban kezd kialakulni és az utolsó táplálékfelvétel óta eltelt idővel arányosan. a magas életszínvonal jellemzi őket. ezen országok próbálnak a centrumhoz felzárkózni.eredménye. dekompozíció. légzésromlás. az anyagcsere sebességének megfelelően növekszik. Wallerstein megkülönböztetett még egy köztes csoportot is. nem megfelelő gondozás. hasmenésre való fokozottabb hajlam. BUX-index: A Budapesti Értéktőzsde indexe. Okai lehetnek: elégtelen. amerikai közgazdász elmélete szerint a világgazdaság szerkezetét a centrum és a periféria modelljével lehet a legjobban leírni. kialakításakor csak bizonyos részvények árát és az utánuk való keresletet veszik figyelembe. Éhségövezet: Alultápláltság: Nem megfelelő táplálékbevitel. és táplálékfelvétel nélkül hamarosan bekövetkezik a pusztulás. regionális és globális probléma: Túlnépesedés: A népesség elöregedése: Népességfogyás: Születésszabályozás: Éhezés: A szervezetnek olyan állapota. Terápia: kiváltó ok megszüntetése. A periféria függő helyzetben lévő fejlődő országokat takar. 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók. szervek működészavara. Ebben a modellben a centrumországok a világgazdaság központját jelentik. hipotrófia. a kutatás és fejlesztés. keringés-. felhasználási zavara következtében kialakuló elégtelen tápláltsági állapot. a szervezet a saját belső tápanyagraktárait kezdi felhasználni (májglikogén. a fehérjék lebontása fokozódik. hibás táplálkozás (fejlődő országok gyermekei). középszint Természetes és mesterséges ökoszisztéma: Helyi. glicerin). Társadalmi egyenlőtlenség: Világélelmezési válság: . emésztési. ráncos. csecsemőmirigysorvadás. kalória. Ők a világgazdaság alakítói. vitaminokban gazdag étkezés. rugalmatlan bőr. a táplálék szükséges összetevőinek asszimilációs. Amikor az igen tartós éhezés vége felé a zsírraktárak is felhasználódtak. ők a világgazdaság eseményeinek elszenvedői. ödéma. országcsoportok és országok. ellenálló képesség csökkenése. tápláléktűrő képesség csökkenése. Egy. krónikus szervi betegségek.és fehérjehiány okozta (marasmus). a félperifériát. fokozatosan emelkedő táplálékbevitel. anyagcserezavarok. Fokozatai: atrófia.

Környezetvédelmi törvény: . Az őserdők égetéssel történő megsemmisítése (talajváltó) Felégetés: Füves területek feltörése: Túllegeltetés: Elsivatagosodás: Környezetgazdálkodás: Nemzeti park: Természetvédelmi terület: A természetvédelmi védetté nyilvánítás területi kategóriája. bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. A természetvédelem körébe tartozik az élővilág védelme és a tájvédelem. Tulajdonképpen a természetvédelem a környezetvédelem legkorábban meglévő. mezőgazdasági. E feladat ellátásához a geológia. Természetvédelem: Olyan céltudatos. termelés. általában összefüggő területe. a geográfia és az ökológia tudománya nyújt szakmai alapot.. A természetvédelem kiterjedhet az ültetett parkokra. Környezetvédelem: Olyan céltudatos. minden fát géppel vagy kézzel kivágnak.Túlfogyasztás: Eltartóképesség: Adott területen a táj komplex hasznosításának (települési lehetőségek. intézményesített társadalmi tevékenység. illetve más társadalmi tevékenységre alkalmas. A táji adottságok keretében többoldalú vizsgálatok alapján adja meg. ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai. A védelem lehet egyszerű elzárás. A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti. vagy a barlang és annak védetté nyilvánított felszíni területe. és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. tájrészlete. Tájvédelmi körzet: A védett természeti területek egyik típusa. üdülés) mértékét kifejező mutató. tájképi adottságokban gazdag nagyobb. tudományos alapokon nyugvó fenntartása. intézményesített társadalmi tevékenység. kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. közvetlenül a természeti értékek megőrzésére törekvő része. hogy a táj milyen létszámú népesség eltartására. A természetvédelmi terület vagy a védett természetvédelmi érték (például növényfajták. szervezett. megőrzése. Fizetőképes kereslet: Energiaválság: Nyersanyaghiány: Globális felmelegedés: Elsavanyodás: Háborús és katasztrófaveszély: Népességvándorlás: Környezeti válság: Veszélyeztetett élőhely: Biológiai sokféleség csökkenése: Erdőirtás: Fakitermelési módszer. szervezett. de lehet a természeti érték fennmaradását biztosító folyamatok tervszerű munkával történő fenntartása. amelynek célja az ember ipari. amelyek az UNESCO MAB programja keretében nemzetközileg elismernek. kezelése. arborétumokra is. amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása. Bioszféra rezervátum: Olyan jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák. állatfajok) megóvására és fenntartására szolgáló terület.

Székhelye Nairobi. Budapest. Péczely György: Éghajlattan. Európa. 2001. kiad. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO): Ember és Bioszféra (MAB-program): (Man and the Biosphere) Természetvédelmi Világnap (WWF): Felhasznált irodalom Borsy Zoltán (szerk. Koestler. amely a hulladék fizikai. PannonKlett. Budapest. azok biztonságát növelő. Emelt szint Túlhalászás: Mennyiségi és minőségi éhezés: A 8. hasznosítását. Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz. 1992. kémiai. tárolását. biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Makovecz Benjamin. Arthur: Alvajárók. kiad. 4. 1994. Budapest. Stefanovits Pál: Talajtan. Célja a nemzetközi összefüggésben különösen számottevő épített és természetes. a környezetterhelést csökkentő tevékenység. Budapest.]. Mezőgazda.Világörökség: A világörökség egyezményt az UNESCO közgyűlésén Párizsban 1972-ben fogadták el. illetve ártalmatlanítását elősegítő. Budapest. a stockholmi konferencia után hozott határozata alapján létrejött szervezet. 1993. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon.): Általános természetföldrajz. a. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1997. . kiad. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 3. Ford. Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. Fenntartható fejlesztés: Hulladékgazdálkodás: A hulladék begyűjtését. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. [s. 4. 2007. 2002. Műszaki. Nemzeti Tankönyvkiadó. tájképi és természeti értékek nemzetközi védelme. középszint Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: Az ENSZ Közgyűlésének 1972-ben. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful