A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak (szerkesztés alatt: eddig ezzel a kifejezéssel palástoltam, hogy a munka áll; jelentem

, újra nekiálltam, bár a hiányzó címszavakat még nem pótoltam, de a régieket elkezdtem átnézni, amelyek már megfelelnek elvárásaimnak, azok másfél centivel beljebb találhatók, a jelenlegi arány: 82/1112)
1, Térképészet A térképi ábrázolás, középszint Térképvázlat: Vázlatosan lerajzolt térkép. A földfelszín egyes elemeit oldal vagy felülnézetben jelekkel, nem méretarányosan kicsinyítve, nem egyenletes generalizálással (általánosítással) ábrázolja. Térkép: A földfelszín egyezményes jelekkel történő, arányosan kicsinyített síkbeli ábrázolása. (Térképet készíthetünk más égitestről is.) Földgömb: A Föld kicsinyített mása, gömb alakú térkép. Vetület: A térképen ábrázolt térségek megközelítőleg egy-egy gömbfelület részei. Ezt a felületet síkba (vagy síkra teríthető) felületre vetítjük ki. Típusai: henger-, sík-, kúpvetület. Világvetület: több vetülettípust egyesít, az egész Földet próbálja minél kevesebb torzítással ábrázolni. Méretarány: A térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. Az 1:30000-es méretarány, például azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 30000 cmnek felel meg. Vonalas aránymérték: A térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték kilométerbeosztással, segítségével könnyen - számítás nélkül - meg lehet állapítani, hogy a térképen mért távolság a valóságban hány kilométernek felel meg. Topográfiai térkép: Helyszínrajzi térkép. Nagyfelbontású, kis területet bemutató térképtípus. Például: várostérkép. Földrajzi térkép: Általános térkép. Kisfelbontású, nagy területet bemutató térképtípus. Például: Európa domborzata. Tematikus térkép: Szaktérkép. Speciális természet- és társadalomföldrajzi jelenségek térbeli eloszlását mutatja be. Például: népsűrűség, vallás… Atlasz: Térképgyűjtemény. Egyedi térképek könyv formában összekötött vagy lazán következő, összefogott, de egységet alkotó sorozata. Két fő jellemzőjük: a feldolgozás, a technikai megoldás egységessége és az ábrázolt témára vonatkozó teljesség. Az atlaszok csoportosíthatók az ábrázolt terület szerint (világ, nemzeti, regionális, csillagászati), tartalom szerint (földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, technikai stb.), a felhasználás célja szerint (általános, tudományos, oktatási, katonai, turisztikai stb.). Az elnevezés Gerhardus Mercator 1585-ben kiadott földrajzi térképkötetéről ered, amelynek címlapján a Földet tartó mitológiai Atlasz volt látható. Kis-, közepes-, nagy méretarányú térkép: A kicsinyítés mértéke szerint megkülönböztethetünk nagy (1:500 - 1:10000), közepes (1: 10000 - 1:200000) és kis (<1:200000) méretarányú térképeket. Szintvonalas domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen azonos magassági pontokat összekötő vonal segítségével állapíthatjuk meg egy adott terület magasságát vagy mélységét. Színfokozatos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen az azonos magassági vagy mélységi kategóriába eső területek ugyanolyan színűek. Árnyékolásos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. Kiegészítő szerepe van. Emelt szint

Sík-, henger-, kúpvetület: Különböző vetületi típusok. Attól függ, hogy a Föld gömbi felületét mire vetítem ki. Területtartó és szögtartó vetület: Valamely háromdimenziós térség kétdimenziós (síkbeli) ábrázolása torzulással jár. A torzulás szempontjából lehet egy térkép területtartó (szögek torzulnak), szögtartó (terület torzul). Síkrajz: A felszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja a domborzat kivételével. Például: növényzet, vízhálózat, kőolajvezeték Domborzatrajz: A domborzati formák ábrázolása (három formája is van). Névrajz: Térképi nevek, számok. Különböző szín és betűtípus használata jellemző. Domborzati alapelemek: Lejtőszög: A lejtő a felszínnek a vízszinteshez képest ferdén elhelyezkedő sík felülete. A vízszintessel bezárt szöge a lejtőszög, ami megadja a lejtő meredekségét. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtőalap által bezárt szög, aminek tangense egyenlő a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosával. A lejtők meredekségét szokás megadni százalékban is, amit a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosának százzal történő beszorzása után kapunk. (Tehát a 100% és a 45 fok ugyanakkora meredekséget jelent.) Mágneses deklináció: Mágneses elhajlás. A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. A deklináció értéke keleti irányban pozitív. A szögeltérés oka, hogy a földrajzi pólusok nem esnek egybe a mágneses sarkokkal. Az elhajlás értéke a földrajzi helytől függ. (Budapesten körülbelül +2,8 fok, a mágneses és a földrajzi északi pólus közti szakaszon 180 fok.) A deklináció értéke ugyanazon a helyen időben a mágneses pólusok vándorlása miatt változik. Tevékenységek a térképen és a térképpel, középszint Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés: Tényleges földrajzi fekvés megadható a földrajzi fokhálózat segítségével. Egy terület viszonylagos fekvését valamihez képest határozzuk meg: óceántól való távolság, a környező hegyekhez képest. Tengerszint feletti magasság: A tenger szintjétől számított magasság. Tengerenként más lehet. Magassági szám: Tengerszint feletti magasság értéke. Abszolút és relatív magasság: Az abszolút magasságot a tengerszinthez képest adjuk meg, a relatív magasságot valami máshoz viszonyítva, egy hegy, az út, a település legmélyebb pontja. Látóhatár (horizont): „Ameddig a szem ellát”, ahol a föld és az ég összeér. (Valójában a látóhatár és a horizont nem ugyanaz. A horizont a megfigyelési hely vízszintes síkja, a látóhatár a Föld testéhez húzott érintőkúp érintési köre.) Keresztmetszet: A földfelszínnek szerkesztéssel előállított képe. Egy tárgy síkbeli keresztülvágásának a következménye. Gyakoriak a földtani keresztmetszetek. Tömbszelvény: Geológiai, geomorfológiai jelenségek szemléltetésére alkalmas eszköz. (pl.: Cholnoky rajza a deflációs mélyedésről az elsős tankönyvben) Földrajzi fokhálózat: A Földet átszövő hosszúsági és szélességi körök hálózata. Kelet-nyugati irányban 360 fok (a Föld középpontjából, az Egyenlítő síkjában mérve), észak-déli irányban 180 fok (a Föld középpontjából, Greenwich síkjából mérve). Szélességi kör: A Föld széltében való felosztása. A szélességi körök egymással párhuzamosak, de különböző hosszúságúak. Hosszúsági kör (délkör, meridián): A Föld hosszában való felosztása. A hosszúsági körök ugyanolyan hosszúak, a két sarkon találkozik az összes kör. Egy adott körön a helyi idő megegyezik, vagyis egyszerre delel a Nap. Helymeghatározás: Adott eszközökkel (térkép, iránytű), viszonyítással, természet (Nap állása) segítségével való helybeazonosítás.

Távolságmérés és meghatározás: Északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb: A Föld területi felosztása az Egyenlítő mentén északi és déli félgömbre, Greenwich mentén keleti és nyugati félgömbre. Jelkulcs: Jelmagyarázat: minden térkép oldalán, alján megtalálható a térképen használt egységesített jelzések magyarázata. Kilométer-hálózat: Az alap a km és ennek a segítségével van jelölve a vonalas aránymérték. Keresőhálózat: A földrajzi fokhálózat térképen jelölt főbb körei közti sávokat az ABC betűivel illetve számokkal látják el, ezzel könnyítik a térképi keresést. Az atlaszok végén található helynévmutatóban a földrajzi helyek mellé odaírják az oldalszámot és a betű-szám kombinációt: például Vác 6D2. Tájolás: megfelelő eszközök segítségével való behatárolás Fő- és mellékvilágtájak: A fő világtájak: Észak, Kelet, Dél és Nyugat, ezeket felezik a mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy (további felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat például ÉÉK). Csillagászati és földrajzi északi irány: csillagokkal való behatárolás sarkcsillag Emelt szint Álláspont-meghatározás: Hátrametszéssel valósítható meg. Beállok egy ismeretlen földfelszíni pontra és megmérem három ismert pont irányát, távolságát, akkor megkapom álláspontom helyét. Területszámítás: Területszámításra ritkán kerül sor a térkép alapján, de lehet próbálkozni. Szabályos alakzatot kell gyártani, annak ki tudjuk számítani a területét, viszont ritka a szabályos alakzat a térképen. (Egy-két mesterséges határtól eltekintve.) Példa egy téglalappal. A térképem 1:40000 méretarányú, a téglalap oldalai 2 és 6 cm hosszúak. A téglalap területét kiszámíthatjuk úgy, hogy a 2 és 6 cm-t átváltjuk km-be: 0,8 és 2,4 km, majd összeszorozva megkapjuk a végeredményt: 1,92 km2. (Ha a 2 és 6 cm összeszorzásával kezdjük, akkor a méretarány négyzetével kell megszorozni a kapott eredményt. Jelen esetben 12 cm2 * 400002 = 19200000000 cm2 = 1,92 km2. Az első mód kevésbé veszélyes.) Metszetszerkesztés: szerkesztési forma adott forma félbevágása Az űrtérképezés, középszint Űrszonda: Űrben lévő kutatóeszköz. Távérzékelés: A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer. A területhasznosítás érdekében magasból nézni a földet. Hamisszínes felvétel: A műholdak letapogatják a felszínt, felfogják a Föld felszínéről érkező sugárzást. A különböző hullámhosszú sugarakhoz más és más színeket társítanak. A legerősebb a növényzet sugárzása: élénkvörös, sötét a sugárzást elnyelő vízfelszín. Légi felvétel: A levegőben hagyományos eszközökkel készített felvétel (repülőről vagy űrhajóból). Műholdfelvétel: Az űrben készített felvétel, ami a Föld felszínéről érkező sugárzást ábrázolja. Továbbítja a földi fogadóállomások felé, tehát rögtön feldolgozható és használható adtaokhoz lehet hozzájutni. Emelt szint Űrkutatás: Műholdak segítségével a kozmikus környezet felfedezése. Felbontóképesség: Megadja, hogy milyen éles képet tud készíteni az eszköz és a képen milyen méretű felszíni elemek különíthetők el. Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak, középszint Egyenlítő: Nevezetes szélességi kör, 0°. A Földet forgástengelyére merőlegesen és középpontján áthaladva két egyenlő részre (északi és déli félteke) osztó sík és a

keringési sebességük kicsi.5°-án (23° 27’). ezért keringési idejük rövid.9 g/cm3). középszint Kozmikus környezet: A Földet körülvevő világegyetem. Hossza 40076 km. Mivel ekkor a Nap a Rák csillagképben tartózkodik. A megállapítások egy részének viszonylagossága a Jupiter-típusú bolygókkal való összevetésnek tudható be. (A FöldNap távolság 147. az északi szélesség 90°.földfelszín metszésvonala. a kör a Baktérítő nevet kapta. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. viszonylag kis tömegük nagy sűrűséggel (> 3 g/cm3) párosul. A Nap látszólagos évi járása során a nyári napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé.) Csillag: Fénykibocsátó égitest. a déli szélesség 90°. a kör a Ráktérítő nevet kapta.5°-án (66° 33’). Északi-sark: A Föld forgástengelyének Jeges-tengerben lévő felszíni döféspontja. Mivel ekkor a Nap a Bak csillagképben tartózkodik. Értékét a Földnek a Naptól mért közepes távolsága adja meg. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. ahol az év egy napján nem nyugszik le. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. hogy naptávolságuk tekintélyes (> 5 CsE).1 millió km között változik az év folyamán. A földi Egyenlítő síkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala az égi Egyenlítő. izzó gázgömb. de nagy átmérőjük . Tejútrendszer. A Nap látszólagos évi járása során a téli napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé.7-1. (Ez megközelítőleg 1013 km. 2. holdban szegények. „Nevezetes szélességi kör”. Eumetsat: Európai meteorológiai műhold.) Csillagászati egység (CsE): A naprendszerben használatos távolságegység. (Naprendszer. valójában egy pont. saját tengelye körül forgó. ezért keringési idejük nagy. az Uránusz és a Neptunusz tartoznak ebbe a kategóriába. szilárd kőzetburokkal rendelkeznek.) Fényév: Kozmikus távolságegység. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. Bolygó: Valamely csillag körül keringő. önálló fénnyel nem rendelkező égitest. ami 149. sűrűségük kicsi (0. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása. felépítése és helye a világegyetemben.) Kőzetbolygó (Föld-típusú): A bolygók egyik típusa. Északi sarkkör: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66. Baktérítő: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 23. Déli sarkkör: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 66. A fény egy év alatt megtett útja. a Föld és a Mars tartoznak ebbe a kategóriába. gázból állnak. a Szaturnusz. Közös jellemzőik. hogy a Naphoz viszonylag közel vannak (< 2 CsE). illetve nem kel fel a Nap (a nyári és a téli napforduló idején). Spot: Francia műhold.6 millió km.5°-án (66° 33’). Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. A Merkur.5°-án (23° 27’). vagyis 10 billió km. illetve nem kel fel a Nap (a téli és a nyári napforduló idején). Emelt szint Landsat: Amerikai műhold. A Jupiter. Déli-sark: A Föld forgástengelyének Antarktiszon lévő felszíni döféspontja. Gázbolygó (Jupiter-típusú): A bolygók másik típusa.1 és 152. Ráktérítő: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 23. (Például a Föld. a Vénusz. univerzum. „Nevezetes szélességi kör”. ahol az év egy napján nem nyugszik le. valójában egy pont. keringési sebességük magas. Közös jellemzőik. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka.

században lett egyértelmű. Hold: Bolygó körül keringő kisebb égitest. számos holdjuk mellett gyűrűvel is rendelkeznek. másik két tagjának időlegesen látható anyaga is a magból származik. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. akkor a3/T2 = konstans). A csóva sűrűsége igen kicsi (1-10 molekula/cm3). A harmadik törvényben azt fogalmazza meg. átlagos hossza 10-20 millió km. Saját fénnyel nem rendelkezik. A bolygómozgások közös vonása. valamint pályáik csak kis szöget zárnak be egymással. Így jön létre a magot beburkoló üstök. Második törvénye szerint a területi sebesség állandó. ami szerint a világegyetem középpontjában a Nap áll (a XX. . Az a galaxis. akkor meteoritnak nevezzük és anyagát kőzetnek tekintjük.és porrészecskékből áll. elsősorban gázokból (hidrogén) áll. a XVI. Galaxis: Tejútrendszer. mint pályáik fél nagytengelyeinek köbei (ha a bolygópálya fél nagytengelyének hosszát aval. Emelt szint Földközéppontú (geocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. a többi bolygó. Az üstökös három fő részből áll. tehát a bolygótól a Naphoz húzott sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak. Anyaga elsősorban kő és vas. Meteorit: Amennyiben a meteor képes áthatolni a légkörön és becsapódik. amiben a Naprendszer található. A Nap felé haladó üstökös szembe találja magát a Napból áradó fénynyomással és napszéllel.miatt tömegük nagyságrenddel haladja meg a belső bolygókét. Az elmélet újkori megalkotója Kopernikusz volt. de vannak olyanok is. Első törvénye azt mondja ki. amelyek nem térnek vissza (hiperbola pálya). Üstökös: Kisebb égitest. aminek 76 év a periódusideje). ami akár felbomlását is okozhatja. hogy egy irányba forognak (a Vénuszt és az Uránuszt leszámítva) és keringenek. Bolygóközi anyag: Ritka anyag a bolygók közti teret tölti ki. Átmérője 100000 fényév. Az üstökös minden Napnál tett látogatása alkalmával veszít anyagából. Az ő munkáját fejlesztették tovább Galilei és Kepler. e két tényező a csóva anyagát a Nappal ellentétes irányba fújja. amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. A mag jégbe ágyazott apró meteordarabok tömegéből áll. az erők játéka egy-egy keringő tömeget a Naprendszer belseje felé lendíthet pályájáról. ahol már a szomszédos csillagok gravitációja is érvényesül. századig tekintették érvényesnek. ami a középpontba a Földet helyezte. amit akár 1 CsE-nyire is megközelítenek (például Halley-üstökös. a csillagok és a Nap pedig a Föld körül mozognak. hogy csak a Naprendszer központja) a Föld pedig és a többi bolygók körülötte keringenek. Végül a csóva az üstökből kisodródó gáz. hogy a bolygók Nap körüli keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz. a keringési periódust T-vel jelöljük. a Naprendszer ennek középpontjától 30000 fényévre helyezkedik el. Az elmélet kidolgozója Ptolemaiosz volt. ilyenkor magja apró meteorok sokaságára hullik szét. aminek anyagát az elpárolgott jég és a kiáramló por adja. Tömege csaknem teljesen a magban összpontosul. Bolygók mozgástörvényei: A bolygók a Kepler által felfedezett törvények szerint mozognak. A mag párolgása a Naphoz közeledve indul meg. Az üstökösök egy része elnyújtott ellipszispályán kering a Nap körül. Meteor: Kisebb égitest porszemtől a több kilométer átmérőjűig. az ég leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartozik. Gyűrűrendszer: Holdként is felfoghatjuk egymás után következő rétegek kör vagy ellipszis alakú pár méter vastag réteg. hogy minden bolygó olyan ellipszispályán kering. Átmérője nagyságrendileg 10 km.

van amikor jóval kisebbet). Napfogyatkozás: Akkor jön létre. röntgen. konvektív zóna (az energiatovábbítás itt áramlással valósul meg). újholdig a Hold csökken (C). miközben megnövekszik a Nap rádió-. Számuk egymilliárd. Oka a mágnesességben keresendő. oldalról nézve két tányér egymásba fordítva. így a Holdra nem jut fény. napfoltok lehetnek rajta). addig tart. ami még látható napfogyatkozáskor). Össztömegük egy Mars nagyságú égitestet adna. mint a Hold. folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. a Mars és a Jupiter pályája között mintegy 100000 darab található belőlük. Részecskék is távozhatnak a Napból (elektron. ha a Föld.Extragalaxis: A Galaxison kívüli galaxisok neve. gázmolekulákat. Napkitörés: A kromoszféra hirtelen és rövid ideig (20-100 perc) tartó kifényesedése a napfoltok közelében.és ultraibolya sugárzása. Napszél: A Napból származó elektronok és protonok fénysebesség közeli áramlása. már aki belenéz. Átlagos nagyságuk 10000 km. majd egyre közelebb a Nap egyenlítőjéhez. innen érkezik a fény. aminek során két hidrogénből (egy proton. A csillagok száma benne 10-100 milliárd lehet. ekkor a Föld közelebb van a Naphoz. ami a Nappal megegyező vastagságú. Ceres. ekkor a Hold közelebb van a Naphoz. aminek elején az északi és déli szélesség 30 és 45 foka körül keletkeznek a foltok. A Föld mágneses terébe jutva ez okozza sarki fény jelenségét. proton). csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg. A napfoltok keletkezése tapasztalati törvényszerűségeket mutatnak: megfigyelhető egy 11. Kisbolygó: Bolygótól kisebb égitest. kromoszféra (10000 km vastag. A Nap légkörének gömbhéjai: fotoszféra (ezt látjuk szabad szemmel. Vesta… A Nap és kísérői. Pallas. a Föld és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Föld elállja a Nap fényének az útját. napkitörések láthatók bennük a napfoltok körül). Újholdkor csak egy vékony sarló forma látható. Sarki fény: A Nap részecskesugárzása révén a Föld mágneses terébe elektronok érkeznek. korona (még kisebb sűrűségű rész. Emelt szint Plazma: Az elektromos áramot jól vezető folyadékok és gázok. Teliholdkor látszik a Hold egésze. 1 hónap). Termonukleáris folyamat: A Napban belsejében (centrális mag) lejátszódó folyamat. Az elektronok a mágneses pólus körül érik el a Föld légkörét és gerjesztik a gázatomokat. egy neutron van az atommagjában) egy hélium keletkezik . Felfedezésük 1800 óta kezdődött. Első negyedkor egy félkör látható a Holdból. A részecskesugárzás az alapja a sarki fény jelenségének. átmérőjük maximum 1000 kilométerig terjed. élettartamuk 1 hét. mint a Föld. középszint Nap gömbhéjai: A Nap belsejének gömbhéjai: centrális mag (itt történik a magfúzió. Valószínűleg a Jupiter zavaró hatása miatt nem állhatott össze egy égitestté anyaguk. ekkor a Föld-Hold-Nap rendszer Holdnál lévő szöge 90 fok. hidrogén héliummá alakul). a napfoltok száma is e ciklusnak megfelelően változik (van amikor nagy területet borítanak be. Teliholdig a Hold növekszik (dagad: D). A foltok csoportokba tömörülhetnek (100000 km. A teljes holdfogyatkozás 100 percig tart. a Hold. és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Hold eltakarja a Napot. ami mágneses erővonalaknak köszönheti létrejöttét. Iuno. Napfolt: Nap felszínén (fotoszféra) 1000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű terület. röntgensugárzási zóna (a centrális mag energiáját röntgensugárzás formájában közvetíti a külső tartományok felé).2 éves napfoltciklus. Holdfázisok: A Földről megfigyelhető fényváltozások. 400 km vastag. Holdfogyatkozás: Akkor jön létre. A változások oka a Hold Föld körüli keringése és ezáltal a Nap-Föld-Hold rendszer elhelyezkedésének változásai. Alakjuk felülről nézve spirális. Utolsó negyedkor ismét derékszög lesz a Holdnál. A holdfázisok ciklusa 29 és egyharmad nap. A teljes napfogyatkozás 6-8 percig tart. amikor a Hold.

Ez a nappalok és éjszakák váltakozásának oka. hiszen a szintén mozgó Földről látjuk. oka a Föld nyugatról keletre történő forgása. Serenitatis. mindegyik 30 fok szélességű (kos. napi időszámítás alapja. a forgás szögsebessége mindenütt ugyanannyi (360 fok/24 óra = 15 fok/óra) Nap körüli keringés: A Naprendszer égitestei olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül. Kisebbek: kis és nagy medve (Göncölszekér). reggel. vízöntő. amelyek áttörték a Hold szárazföldi kérgét és bazaltvulkanizmust okoztak. Így mindenféle korrekcióra került sor a történelem során. Nektár-tenger… persze neveik latinul vannak megadva: Tranquillitatis. ezt már régen 12 jegyre osztották.és közben energia szabadul fel. Hossza 23 óra 56 perc 4 másodperc. szűz.) A Földön e keringés és a tengelyferdeség az oka az évszakok váltakozásának. (Másodpercenként az energia mennyisége 3. A forgás kerületi sebessége szélességi körönként más (a sarkokon 0. ez másodpercenként 6x1011 kg = 600 millió tonna hidrogént emészt fel. skorpió. A legmegfelelőbb a Föld tengely körüli forgásával és a Nap körüli keringésével mérni. Termékenység-. hogy az idő mérésére alkalmas periodikus égi események nem egymás egész számú többszörösei. rák. dél keresztje. aminek hossza 939 millió km. ami alatt a Föld egy egész fordulatot tesz saját tengelye körül. A Föld 30 km/s sebességgel mozog a pályán. bak. Csillagkép: A csillagoknak csoportosítása a könnyebb áttekintés végett. mert az évet nem tudták pontosan a Nap körüli keringés időtartamával . Kromoszféra: A Nap légkörének része. bika. (A föld alakjának fizikai meghatározása. ami alatt a Föld végigjárja a Nap körüli ellipszispályát. a Hold és a nagyobb bolygók az ekliptika mentén mozognak.) A tengerek olyan meteor-becsapódás nyomán jöttek létre. (Nyugalom-. az Egyenlítőn 1670 km/h).86x1026 J. Nap: Időtartam. (A közel négy percnyi eltérés abból fakad. oroszlán. kis és nagy kutya.) Tengely körüli forgás: A Föld forog a saját tengelye körül. A bolygók égbolton megfigyelhető mozgása is látszólagos. emberekről. Állatöv (zodiákus): a Nap. nyilas. Időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. mérleg. Látszólagos és valós mozgás: A Nap naponta megfigyelhető kelet-nyugati mozgása látszólagos.) Napszakok: A nap felosztása. középszint Földalak (geoid): Szintfelület. amit a Nap az év folyamán végez (nyáron magasabb. vagyis 5 milliárd év alatt a Napnak csak 5%-a alakult át. Év: Időtartam. A Nap tömege azonban 2x1030 kg. ez a keringésből és a tengelyferdeségből fakad. 400 km vastag. naptávol: afélium. Pályájuk hurkokkal tűzdelt görbe. hogy egy nap alatt a Föld közel 1 fokot elmozdul Nap körüli pályáján. Derültség-. Orion… Csillagrendszer: Extragalaxis. halak). Hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. Állatokról. Kráter: Szilárd anyagokból álló bolygók vagy holdak felszínén meteor-becsapódás hatására kialakult mélyedés. éjszaka Napi és évi időszámítás: Az idő mérésére minden periodikusan változó folyamat alkalmas. Naptári év: A naptárkészítés alapproblémája. dél. 5800 fok a hőmérséklete. világosabb és magasabb szárazföldek (terra) és a sötétebb. A Hold felénk eső részén a tengerek aránya 30%. Holdtenger: A Hold felszínén két fő morfológiai szint különíthető el: az idősebb. Fucnuditatis. Látszólagos az a mozgás is.) Fotoszféra: A Nap légkörének része. a másik oldalon 3%. ikrek. télen alacsonyabb a napsugarak beesési szöge). este. Nectaris. ami mindenhol merőleges a nehézségi erő irányára és megegyezik a tengerszinttel. mitológiai személyekről kapták nevüket. A Föld és mozgásai. amelyiknek egyik gyújtópontjában a Nap áll. időtartama 24 óra. (Napközel: perihélium. fiatalabb és alacsonyabb tengerek (mare). függ a Nap állásától: hajnal.

A helyi idő egy hosszúsági fokon megegyezik. e. Természetesen minden egyéb néggyel osztható évben megmaradtak a szökőévek: 1586. Zenit: A Nap delelési pontja. A mi naptárunk közvetlen előzménye a julianusi naptár.) Csillagászati évszakok: A fenti jeles napokhoz köthetők a csillagászati évszakok határa. ez 11 perc 14 másodperccel tér el a valóságostól. A téli napforduló (december 22. (1600-ban volt szökőév.) után a nappalok hossza növekedni kezd. 1592. 1900-ban nem. amelyek 366 naposak. mint a többi év. h. Időzónákat hoztak létre. (Az Egyenlítőn állandóan napéjegyenlőség van.5 fokos szöget zár be.) után viszont a nappalok rövidülni kezdenek.) Téli.összeegyeztetni. a tél december 22-én kezdődik. 22. de a határt kitolták a magyar-román határra). mert oszthatók ugyan néggyel. A hosszúsági körök közt fokonként négy perc a delelési különbség. 1700-ban. ahol csak körülbelül 15 fokonként kell állítani az órát. de százzal is és négyszázzal már nem. akkor kapjuk meg. Helyi idő: A Nap állásából számított idő. A tavasz március 21-én. így szökőévben csak 1 nappal rövidebb. Időzóna: Elméletileg a Földet 24 időzónára osztották és a zónák ez alapján 15 fok szélességűek lettek. vagyis egy nappal hosszabbak. akkor ott dél van. Tengelyferdeség: A Föld tengelye az ekliptikával (a Nap körüli keringés síkjával) 66. Az időzónákat azonban sokszor országok határaihoz igazították. összehasonlításképpen a Föld keringési ellipszisének lapultsága: 1/30). ha az ellipszis nagytengelyének és kistengelyének különbségét elosztjuk a nagytengellyel: 1/300 (vagyis alig tér el a gömbtől.) A szökőnapot februárba iktatják be. . Tavaszi és őszi napéjegyenlőség: Jeles csillagászati napok. kivéve a négyszázzal is osztható években. akkor Londonban (Greenwich. h. méghozzá egy órával. 46-ban. négyévenként (néggyel osztható években) 366 napos. 2000-ben viszont ismét volt. az év eszerint 365 napos. ami a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. az Egyenlítőnél kitágul a Föld. A tengelykörüli forgás eredményeképpen a sarkoknál egy picit belapul. 1600 év alatt 13 napot késett. (Általában a néggyel osztható évek. (A naptár által mért év hossza 365 nap 6 óra. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség okozza a Földön az évszakok váltakozását. A lapultság mértéke kicsi. vagyis ott a helyi idő még csak 10 óra 44 perc. amit Julius Caesar vezetett be Kr. az a hónap ugyanis 28 napjával kilóg a 30 és 31 napos hónapok közül. nyári napforduló: Jeles csillagászati napok. nyári napforduló (június 22. Gergely által 1582-ben bevezetett naptárat használjuk ma. Például ha Vácon (k. ami csak 26 másodperccel tér el a valóságostól. a nyár június 22-én. 1596. Ha egy adott helyen a nap éppen a legmagasabban (zeniten) áll.5 fokánál húzták meg határait és 15 fokokat hozzáadva a többi zóna helyét is kijelölték. 0 fok) csak 19x4 = 76 perc múlva fog delelni. 19 fok) éppen delel a Nap. A zónák közti időbeli különbség egy óra. A nappalok és az éjszakák hossza a Földön az év két napján (március 21-én és szeptember 23-án) mindenütt ugyanakkor. 1800-ba. hogy ne kelljen hosszúsági körönként állítani az órát. hogy az ország két fele között ne legyen eltérés (például Magyarországon átmegy a k. Az első zónát Greenwichből mérték fel. ami elméletileg az időzóna határa lenne. Ha nem lenne tengelyferdeség minden nap napéjegyenlőség lenne.5 fok. 12 óra. Zónaidő: Egységesített idő.) Szökőév: A julianusi és a Gergely-féle naptár szerint azok az évek. az ősz szeptember 23-án. (A déli féltekén fordított a helyzet. Emelt szint Forgási ellipszoid: A Föld alakjának matematikai meghatározása. ez csak 3000 év múlva jelent egy nap késést. Azért vezették be a helyi idő helyett. 1604… A naptár által mért év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc.) A XIII. a keleti és a nyugati hosszúság 7. A zóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét tették meg az egész zóna zónaidejének. egy nagyobb területen legyen ugyanannyi az idő.

3 g/cm3. Ez lesz a dátumválasztó vonal (a 180 hosszúsági kör táján. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. centrális hőmérséklete 15 millió fok. ha viszont keletre indulunk. 90-71=19). Így a Nap az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel megy körbe.4 millió km (a Föld átmérőjének 110-szerese). (Ha nyugat felé vesszük utunkat dacolunk a Föld forgásával. Budapesten június 22-én a delelési magasság 66 fok (ekkor a Ráktérítőn 90 fok. A legmagasabb érték 90 fok. hogy a sarkvidéki teleken a fel nem kelő Nap delelési magassága negatív értékeket vesz fel).5). ami csak a trópusi övezetben lehetséges. forgási periódusa 26 és 34 nap között van (az egyenlítőhöz közeli tartományok nagyobb. akkor az időzónák határait átlépve állítani kell az óránkat. tehát ez lesz az időmérés alapja. akkor utunk alatt megteszünk egy plusz fordulatot. hozzá kell adni valahol egy napot az óránkhoz. de az előbbiekből következik. illetve az aktuális évszak szabja meg (90φ+δ). átmérője 3476 km (a Föld átmérőjének 30%-a).86*1026 J energiafölszabadulással jár. 90-24=66). A valódi Nap két egymást követő delelése közti időt valódi napnak nevezzük.4 g/cm3.Ekliptika: A Föld keringési pályasíkja. Közép napidő: A valódi Nap látszólagos mozgása nem egyenletes. Naprendszer: Tejútrendszer azon része. ahol a Nap gravitációs ereje hat. Ebben van a Naprendszer. hogy a valódi napok hossza nem azonos. vagy nyerhetünk egy napot. Ha keletre indulunk. attól függően. Dátumválasztó vonal: Ha a hosszúsági körökre merőleges mozgást végzünk. Delelési magasság: A földfelszínre érkező delelő Nap sugara és a felszín által bezárt szög. ami ugyanannyi idő alatt „jár körbe”. kikerüli a szárazföldeket a vonal). Ez egy két fényévnyi sugarú gömb. Budapest az északi szélesség 47. legnagyobb holdja. A maximum és a minimum közti értékeket évente két nap mérhetjük (ha elfogadjuk. Ezért olyan Napot vezetnek be. A 2. napközelben gyorsabban. hol késik. míg a Föld megtesz egy kört. mi is. hogy milyen irányba mentünk. Értéke naponta változik. felszíni hőmérséklete 5500 fok. de visszafelé. december 22-én a delelési magasság 19 fok (ekkor a Baktérítőn 90 fok. Tömege 7x1025 kg (a Föld tömegének nyolcvanadrésze). de egyenletesen mozog az égi egyenlítőn: fiktív egyenlítői közép-Nap. akkor viszont egy napot ki kell vonnunk az óránkból. a Ráktérítőtől 24 fokra. Tejútrendszer: Galaxis. Tehát.5 fokán található. Egy csillagrendszer az egymilliárdból. Nap: Naprendszer középpontjában lévő csillag. Tömege 2x1030 kg (a Föld tömegének 330000-szerese). középszint Világegyetem: Univerzum. a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején 42. ám így ugyanakkorra érünk vissza kiindulási helyünkre pedig közben eltelt 24 óra (ennyi zóna van ugyanis). Hold: A Föld körül keringő égitest. Ez abból fakad. hogy ne csaljunk. A valódi Naphoz képest hol siet. a pólusokhoz közeliek kisebb szögsebességgel forognak). Belsejében másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. A világidő a Föld egész területén mindig ugyanannyi. Viszont a Föld megkerülése esetén veszíthetünk.5 fok (90-47. Budapest a Baktérítőtől 71 fokra fekszik. Ez már egyenletesen mozog. Adatai alapján közepes méretűnek mondható. naptávolban lassabban. mint a valódi. Nagyságát az észlelés helyének földrajzi szélessége. hogy a Föld ellipszispályán kering.5=42. A Naprendszer 6. Napév: Világidő: Greenwich (0 hosszúsági kör) helyi ideje. . sűrűsége 1. átlagos távolsága a Földtől 384000 km.) Gondolatkísérlet: ha nyugatra indultunk és minden zónát egy óra alatt tettünk meg (valami gyors repülő segítségével). az északi féltekén a nyári. sűrűsége 3. átmérője 1. akkor minden zónahatáron egy órát vissza kellett állítani. ez 3. a déli féltekén a téli napfordulón a legnagyobb.

a térfogata kisebb. átmérője 12756 km.7 g/cm3) bolygó. Átmérője 11-szerese. mint az Uránuszé).Merkur: Föld típusú bolygó. Amit valóban tett: . mint a Plútó. a legnagyobb a Naprendszerben. a legnagyobb a Titán. széndioxid alkotja. sem az erők eredőjének kiszámítását. Ötször olyan messze van a Naptól mint a Föld. Amelyek csak valamivel kisebbek. Callisto. Szaturnusz: A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. a hőmérséklet a felszínen 400 fok feletti.5 g/cm3. melyeket nem ő hajtott végre. sem pedig az ingaórát. Átmérője a Földéhez képest 3-szoros. sem a mikroszkópot. Sarkcsillag: Irányt meghatározó csillag.) 7 nagy és kétszáznál több kisebb csillagból áll. Azt hirdette. a Naphoz legközelebb található. 40-szer olyan messze van a Naptól mint a Föld. és egyáltalán: nem volt a tudomány mártírja. sűrűsége 5. tömege tizede a földinek. Szépen látható gyűrűrendszere van. A Naptól 30-szor olyan messze van mint a Föld. sem a napfoltokat. Galilei: >E kiemelkedő zseni hírnevének fő tartóoszlopai azok a találmányok. Nagyságban az Uránusz áll hozzá legközelebb (a tömege nagyobb. csillagász. Átmérője és tömege csak kicsit marad el a Földétől. A bolygók pályáját körnek gondolta. a geocentrikus világkép atyja. A közepes naptávolsága 150 millió km. Sok holdja van. sem a hőmérőt. Uránusz: Gázbolygó. Két kicsi holdja van (Phobos. Nem volt része az inkvizíció kínzásaiban. Egy holdja van (Charon). Mars: Föld típusú bolygó. Deimos). Majdnem hússzor olyan messze van a Naptól mint a Föld. A legnagyobbak felfedezőjük után a Galilei holdak: Ganymedes (a legnagyobb a Naprendszerben. tömege 15-szörös. tömege tizenhatoda. Tízszer olyan messze van a Naptól mint a Föld. Folyóvízi erózió nyomai láthatók. Bruno: Csillagász. új gondolatai miatt 1600-ban megégették. Egy szikrányival sem járult hozzá az elméleti csillagászat fejlődéséhez. Nagysága alapján Föld típusú. Retrográd (fordított) forgásirányú. Tömege 6x1027. Egy holdja van. Forgástengelye majdnem a pályasíkban fekszik (tehát „gurul”). nem sínylődött börtönben. Átmérője fele. Légköre elsősorban széndioxidot tartalmaz. ez éghajlatváltozásra utal. Sok holdja van. Adatairól nincsenek pontos információk. Vénusz: Föld típusú bolygó. és nem igazolta a kopernikuszi rendszer helytállóságát. Föld: A Naptól számított harmadik bolygó. Europa. s olyan cselekedetek. Elméletét Az égi pályák körforgásairól c. A felszínét kráterek. kénsavas eső jellemző. Nem fedezte fel a tehetetlenség törvényét. Nagy-Göncöl: Csillagkép. A hőmérséklet igen szélsőséges (+430 és -190 fok közötti. Hőmérséklete általában jóval 0 fok alatt van. Légköre a földinél 70-szer sűrűbb. (Göncölszekér vagy Nagy Medve. Emelt szint Ptolemaiosz: Ókori gondolkodó. Kráterek borítják felszínét. Galilei nem fedezte fel sem a távcsövet. de általában kicsik. hogy süt-e a Nap). Legnagyobb holdja a Triton. tömege 317szerese a földinek. G. a heliocentrikus világkép atyja. művében tette közzé halála évében. Plútó: A Naprendszer utolsó bolygója. légköre nincs. nem mondta azt. Jupiter: Gázbolygó. A Földhöz képest átmérője harmada. nagyobb a Merkúrnál). távolsága alapján Jupiter típusú bolygó. attól függően. Ez a leglapultabb és a legkisebb sűrűségű (0. a legnagyobb a sűrűsége (5. vulkánok (Mons Olympos 25000 méter magas) borítják.2 g/cm3). hogy a Nap is csak egy a számos csillag közül. nem ejtett súlyokat a mélybe a pisai ferde torony tetejéről. A bolygón élet alakult ki. Neptunusz: Gázbolygó. Kopernikusz: Lengyel származású pap. Számos Plútón túli bolygó létezik. melyeket nem fedezett fel. ebből számolási hibák következtek. Átmérője a Földhöz képest 9szeres. a légnyomás a földi érték 200ad része. Sok holdja van.6 g/cm3). A gázbolygók közül ez a legsűrűbb (2. hogy „… és mégis mozog a Föld”. Io. 1543-ban. tömege 95-szörös.

Tétele szerint két test közt vonzóerő van. Fosszília (ez az elnevezés arra utal. árok). A határok általában nevezetes biológiai (kihalás. a mi csillagrendszerünk. Mivel a történelem a kor elnevezést lefoglalta. Juliánus-naptár: A Julius Caesar által Kr. felépítésével foglalkozó tudomány. az Apolló 11 utasa. A bolygók mozgástörvényeit ő állította fel. mely hídul szolgált Kepler törvényei és Newton univerzuma között. ezek alkotják hozzáforrva a szárazföldi kéreghez az ősmasszívumokat. hélium). kivéve a négyszázzal oszthatókban.1 A kőzetburok Földtörténet. Kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése. A növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak. középszint Földtan (geológia): A Föld anyagi összetételével. fossa. Ősmaradvány: Az egykori élőlények fennmaradása megkövült formában. Galaktika (Galaxis): Tejútrendszer. Az első életnyomok. hogy ásatási árokból kerül elő. ezek elillantak. 46-ban bevezetett naptár. (A bolygók olyan ellipszispályán mozognak. Ekkor jött létre az ózonpajzs és léphetett ki az élet a szárazföldre. Az emlősök és a zárvatermők uralkodnak. Földtörténeti időegységek (ős-. Gergely-naptár: A XIII. fordítottan arányos a testek közti távolság négyzetével. Elsődleges őslégkör kozmikus gázokból állhatott (hidrogén.) Newton: Angol fizikus a gravitáció felismerője. A végére jégkorszak és az ember megjelenése jellemző. kor): A Föld történetének időbeli tagolása. 100 milliárd csillag alkotja. A jó minőségű feketekőszenek a karbon időszakban keletkeztek. Gagarin: Ő volt az első ember az űrben (1961). Őslégkör: Az ősidőben lévő légkör. Az előidőben négy hegységképződés ment végbe. ez jelöli ki az idő határát 67 millió évvel ezelőtt). a klasszikus fizika megteremtője.és Pacifikus-). időszak. -ae f. N.és újidő): Az ősidőben jött létre az ősóceán. a szárazföldön a hüllők jutottak uralomra.és Variszkuszi-). közép. Ásványtan: (Mineralógia) A földtanból kivált tudomány. elő-. Kőzettan: (Petrográfia) A kőzetek kialakulásával.< (Arthur Koestler) Kepler: Prágában élő csillagász. az Apolló 11 utasa.ősmaradványok) vagy földtani (új kőzet tömeges megjelenése) eseményekhez köthetők. A kontinensek az idő végén egy szárazföldben egyesültek. Ez az erő tartja össze a bolygókat és a Napot. A Föld történetének a tagolását az üledékes kőzetekben lévő ősmaradványok segítségével valósították meg.létrehozta a dinamika modern tudományát. Armstrong: Az első ember a Holdon (1969). Az újidőben két ma is tartó hegységképződés jellemző (Eurázsiai. Gergely által 1582-ben bevezetett naptár kijavította Caesar naptárának hibáit (az ugyanis évente 11 percet késett és 1600 év alatt a késés már 13 napot tett ki). Aldrin: A második ember a Holdon. Az óidőben két hegységképződés zajlott le (Kaledóniai. felépítésével foglalkozó tudomány. az őslégkör és a földkéreg. Az élet elterjedt az óceánokban. Másodlagos őslégkör a vulkáni tevékenység hatására jött . 3. Az új rendszerben a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. Az idő végén a fajok fele kipusztult (ez jelöli ki a határt). Az idő kezdetét az első ősmaradványok fennmaradása jelöli ki 590 millió évvel ezelőtt. Az óidőben létrejött összkontinens szétesésnek indult. ez az időszak volt a dinoszauruszok virágkora (bár a végén – sok más élőlénnyel együtt – kihaltak. Ez volt az a nélkülözhetetlen kiegészítés. ó-. A középidőben nyugodt üledékképződés volt jellemző. a földtörténetben a nagyobb egységeket időnek nevezzük. e. új fajok megjelenése . ami egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával. Androméda-köd: A Tejútrendszerrel szomszédos galaxis. melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. E. ami365 napos évet és négyévente szökőévet vezetett be. Az ásványok kialakulásával. történetével foglalkozó tudomány. Földtörténeti időegységek (idő. szerkezetével.

Nagy-Vízválasztóhegység. A hozzá tartozó hegyek a következők: Új-Zéland. Az ózonpajzs a sztratoszférában jött létre. Ózon: Háromatomos oxigénmolekula. Pireneusok. Így jött létre az ősóceán.és Pacifikus-). Ez a lemezek mozgása miatt területében teljesen más volt az óceánok mai elhelyezkedéséhez képest. 400 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Skócia hegyei. Kamcsatka-félsziget. Sierra Nevada. hiszen a sugarak hatására szét is esik. Jégkor (pleisztocén): A negyedidőszak első kora. hogy fiatalabb. A harmadidőszak a nagy hegységképződésekről nevezetes (Eurázsiai. Andok (Nazca-lemez). Rodope. ma is tart. a negyedidőszak pedig az eljegesedésről és az ember elterjedéséről. Hindukus. az Indonéz-szigetvilág hegyei (Szumátra és Jáva). elsősorban nitrogénből és széndioxidból állt. Új-Guinea. Zagrosz. 300 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Sierra Madre (Kókusz-lemez). Ibéria hegyei. Ebben a rétegek települése (minél lejjebb van. A lehűlés következtében a légköri vízgőz kicsapódott. Balkanidák. Emelt szint Viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás: A relatív kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Kelet-Grönland hegyei. Fülöp-szigetek. Jelenkor (holocén): A tízezer éve kezdődött kor valójában a jégkorszak egyik interglaciálisa. annál idősebb) illetve az ősmaradványok vannak . 2. Kaledóniai-hegységképződés: Óidei (szilur-devon. az Appalache északi része. Appenninek. Elburz. Az ózon nem stabil anyag. Ősóceán: A Föld fokozatos lehűlése miatt az őslégkörben lévő vízgőz kicsapódott és a felszín mélyedései vízzel teltek meg. Pennine. Lengyel-). harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). vagy idősebb-e egy másikhoz képest. Ardennek. Hozzá tartozik a Skandináv-hegység. Appalache déli része.5 millió évvel ezelőtt kezdődött. Himalája. Belső-Ázsia hegyei. az Indoausztráliai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál emelkedett ki. Kárpátok. Hellenidák. Az Afrikai-. Sokszor teljesen lepusztultak. Donyec-hátság. Kaukázus. Kelet-Szibéria hegyei. Alpok. Ősmasszívum: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős. Szárazföldi lemezek találkozása miatt ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok).létre. Ám ezen folyamatok közben elnyeli a Nap földi életet károsító sugarait. hol visszahúzódtak (interglaciális). Maradványai az egész Földön megtalálhatók: Európa középhegységei (Német-. a sarkokon jégsapkák keletkeztek és hol előrenyomultak (glaciális). Japán. Pacifikus-hegységképződés: Újidő. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). Kordillerák (Sziklás-hegység). Karakorum. ami Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát csatolta egybe. A Pacifikus-lemez és a környező lemezek ütközése által létrejött körívszerű hegységrendszer (tűzgyűrűnek is hívják a vulkanizmus miatt). A vulkanizmus miatt általában ásványkincsekben gazdagok (arany. Variszkuszi-hegységképződés: Óidei (karbon. ebből keletkezett az ősóceán. Hozzá tartoznak nyugatról kelet felé haladva az alábbi hegységek: Atlasz. a jég visszahúzódott a sarkok közelébe. ma is tart. réz).és előideji hegységek maradványaiból állnak. A talaj közelében is keletkezik ózon a nitrogénoxiddal vagy szénhidrogénekkel terhelt levegőbe napsugárzás hatására. Általában feketekőszénben gazdagok. ami az akkori szárazföldeket egy kontinensben egyesítette (Pangea = Összföld). Francia-. ezért nehézfémekben gazdagok lehetnek. Általában energiahordozókban és ásványkincsekben szegények (két szárazföldi lemez találkozott). mérgező anyag. A Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökkent. Pamír. Dinaridák. Urál. Eurázsiai-hegységképződés: Újidő. ezüst. Harmad. Cseh masszívum.és negyedidőszak: Az újidő részei 65 millió évtől napjainkig tart. viszont ekkor jelent meg az ember. ami a Nap ultraibolya sugarainak hatására jön létre kétatomos oxigénmolekulából (egy kétatomos molekula felbomlik és az egyik atom egy molekulával háromatomos molekulát alkot).

egyben a kőzetlemezek mozgására. A kutatások eredményeképpen tudjuk. hogy más rétegekben nem fordul elő. Nevét egy oroszországi kormányzóságról kapta. A tengerben ekkor élték virágkorukat minden idők legtermetesebb ízeltlábúi. ekkortól vannak ősmaradványok. Perm: Az óidő utolsó időszaka. Őskontinens: A mai kontinensek ősei. Nem történik semmi. hogy a mágneses pólusok mozognak. Megkezdődött az összkontinens feldarabolódása. és ismerjük a kőzetben most megtalálható radioaktív anyag. A tényleges kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Az időszak végén a fajok fele kipusztult. Az újidőben elszakadt Észak-Amerikától. Devon: Az óidő egyik időszaka. Ekkora tehető a Variszkuszi-hegységképződés fő fázisa. Nevét egy angol grófságról kapta. Jura: A középidő középső időszaka. Karbon: Az óidő egyik időszaka. A világszerte végzett mérések alapján különböző korú kőzetekre vonatkozó adatbázisokat állítottak össze. akár egymástól távol levő kőzetben ugyanaz az ősmaradvány található. Az ős. Ebben a kőzetekben található radioaktív anyagok bomlása van segítségül. hogy hány éves. a három méteres őscsáprágósok. emelt szint. Nevét a három részre oszthatóságáról kapta. Elterjednek a rovarok és kétéltűek. amely nagy területen és nagy mennyiségben található meg. Például Európa önálló kontinens volt az óidőben. Paleomágnesesség: A földkérget alkotó kőzetekben kialakult és visszamaradt mágnesezettség. a szilurban találkozott Észak-Amerika ősével és csak ezután Ős-Ázsiával. 590-500 millió évig tartott.) Vezérkövület: Olyan ősmaradvány.és zöldmoszatok jóvoltából létrejött az ózonpajzs. Kambrium: Az óidő első időszaka. Ekkor kezdődött a Kaledóniai-hegységrendszer kiemelkedése. A vörös. Ordovícium: Az óidő 500-440 millió évig tartó időszaka. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. viszont a kapcsolat Ázsia felé megmaradt. aminek következtében egy nem sugárzó anyaggá alakul át. Radiometrikus úton meghatározható a kőzetek tényleges kora. A paleomágnesesség alapja. illetve a nem sugárzó anyag mennyiségét. akkor visszafelé kiszámíthatjuk. sőt fel is cserélődhetnek. A páfrányok és halak időszakaként ismert. Nevét Wales északi részének római kori elnevezéséről kapta. megjelenése és eltűnése pontosan rögzíthető.és előidőt együtt prekambriumnak (kambrium előtti kor) is szokták nevezni. illetve az üledékes kőzetek képződésekor a bennük esetlegesen előforduló mágnesezhető ásványok az aktuális mágneses tér irányába rendeződnek és rögzítődnek. Szilur: Az óidő 440-405 millió évig tartó időszaka. Na jó: nyugodt üledékképződés folyik. Ekkor jelentek meg a szilárd vázas élőlények. Eközben megjelentek az első szárazföldi növények. hogy a vulkáni.) Mágneses deklináció: L. aminek ismeretében a mágneses tér története időben rögzíthetővé válik. Megjelentek az ősmadarak. Nevét a svájci Jura hegységről kapta. mikor is keletkezett a kőzet. melyek segítségével következtetni lehet az egykori mágneses tér irányára és nagyságára. Triász: A középidő első időszaka. A vezérkövületek jól használhatók kormeghatározásra. akkor a két kőzet egykorú). (Így adható meg az utolsó pólusátfordulás 780000 évvel ezelőtt időpontja is. és tudjuk az egykori élőlényről.segítségül (ha két. Ha ismerjük az anyag felezési idejét – mennyi idő alatt csökken a súlya a felére –. . Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. (A kőzet keletkezésekor a benne lévő radioaktív ásvány elkezd sugározni. A korábbi hegységképződés lepusztulásából keletkezett jellegzetes kőzete a vörös homokkő. Nevét az ekkor keletkezett kőszénről kapta. Térképészet. ami megteremtette az élet szárazföldi elterjedésének feltételeit. Az időszak végén a déli félteke javát elfoglaló Gondwana részben eljegesedett. Ekkora esett a Kaledóniai-hegységképződés fő fázisa. nem ölel fel hosszú időt.

Vízburok (hidroszféra): A Föld vízből álló. csaknem kizárólag gázok alkotta gömbhéja. mio = valamennyire. A mágneses erővonalak a pólusokban egy pontban futnak össze. (Vagyis további gömbhéjakra osztható. az óceánok alatt 50-100 kilométer. A kőzetburok az óceáni hátságok. a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére.) Vastagsága kontinentális területeken 150-200 kilométer.Kréta: A középidő utolsó időszaka. Geotermikus gradiens: A kőzetburokban egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérsékletemelkedés. Bioszféra: Az élővilág lakóhelye a Földön. Kőzetburok (litoszféra): A Föld legkülső. ezért mágneses erőtér veszi körül.és a kőzetburok találkozásánál.és talajburok egészére. Interglaciális: A jégkorszak másik időszaki típusa. Talajburok: (Pedoszféra) A földfelszín legfelső. Biológiai evolúció: Élőlények egyedfejlődése. Pliocén: Észak. a Föld belsejében 45000 fok lehet). szárazföldekkel megszakított.és Dél-Amerika találkozása. Másutt csak 1 fok. A földi víz legnagyobb része a világtengerben található. laza. pleiszto = leginkább. Oligocén: Himalája kialakulása. szilárd. felszínközeli rétegeire terjed ki. Számottevő víz van a felszín alatt. A görög előtagok a hasonlóság mértékét mutatják be: eo = egyáltalán nem. A befelé haladva növekvő sűrűségű gömbhéjakat a Föld forgása és a nehézségi erő hozta létre. illetve a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. Földkéreg: A Föld legkülső. a fiatal lánchegységek. holo = teljesen. de egybefüggő gömbhéja. Kárpátok kialakulása. többnyire folyékony halmazállapotú. Folytatódott a feldarabolódás. Geoszférák. plio = többé. illetve a sarkvidéki jégsapkákban. Magyarországon ez 5 fok. A jég sarkokról való előrenyomulási időszaka. a levegő-. Hegységképződés. Belső hő: A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlásából fakadó hő. amit a földkéreg és a földköpeny legfelső. A Föld felszínén három nagy gömbhéj határán mozgunk. Nevét az ekkor keletkezett mészkőfajtáról kapta. ehhez képest elenyésző a folyók és a tavak vízmennyisége. A hőmérséklet ennél kisebb mértékben emelkedik tovább a Föld belseje felé haladva (az asztenoszférában már így is 3000 fok a hőmérséklet. termékeny rétege. szilárd része együttesen alkot. Miocén: Alpok. egy kevéssé (lásd oligarchia = kevesek uralma). Földmágnesesség: A Föld lényegében egy gömbmágnes. A szárazföldek alatt 30-40 kilométer vastag és két részből áll: egy szilikátokban gazdagabb gránitos és egy fémekben . A pleisztocénban körülbelül tízszer fordult elő. az időszak végén ismét nagy kihalás következett be – többek között a dinoszauruszok kipusztulásával. Több ezer kilométer vastagságú burok. Sűrűsége távolodva a Föld felszínétől folyamatosan csökken. félig-meddig. de a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű. szilárd kőzetekből álló gömbhéja. Átlagos sűrűsége nagyjából 3 g/cm3. kőzetekből álló gömbhéja. Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső. A jég sarkokra való visszahúzódási időszaka. van ahol 8. Eocén: Az újidő korainak elnevezése egy csigafaj mai külső megjelenésének és az újidő különböző koraiban megfigyelhető külsőnek összehasonlításából ered. középszint Gömbhéj: A Föld felépítésére jellemző rétegződési egység. A vízburok sűrűsége 1 g/cm3 körüli. Létrejöttének oka a Föld külső magjában lévő fémolvadékok áramlása lehet. Átlagos értéke 100 méterenként 3 fok. amely a víz. Glaciális: A jégkorszak egyik időszaki típusa. oligo = alig. a víz.

Mélységük 6000 és 11000 méter között változik. A legfelső része szilárd kőzetekből áll és a kéreggel együtt ez alkotja a kőzetburkot. Hőmérséklete meghaladja az 1200 °C-ot. tenger alatti felszínforma. Általában 1000-2000 méterrel a környező óceáni medencék fölé emelkedik. e réteg magmaáramlásai mozgatják a kőzetlemezeket. Kis-ázsiai-lemez csak szárazföldi kéreggel rendelkezik). aminek tetejét vékonyan kiömlési kőzet. majd átszakítja a kőzetburkot. Nazca-. sűrűsége 3. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez: A kőzetlemezek a kőzetburok önállóan mozgó. miszerint a kontinensek mozognak. Arab-. nikkel). Utána egy 200 kilométer vastag képlékeny réteg következik. bazalt borítja. Külső mag: A Föld egyik gömbhéja. A maradék rész egészen 2900 kilométerig a Föld belsejébe a merev köpeny. Képlékeny nehézfémek alkotják (vas. Magmaáramlás: Az asztenoszférában zajló anyagátrendező folyamat. ezek mozgása következtében jött létre a Föld mágneses tere. hosszúkás mélytengeri árok keletkezik. bár tisztán óceáni vagy szárazföldi lemezek csak a kisebbek között találhatók (a Fülöp-.3 g/cm3. Itt termelődik a Föld belső hője. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik és – többek között – a lemezek futásával párhuzamos. világméretű szerkezeti árok. a sűrűségük 2. 4900-5150 km mélyen kezdődik. Lemeztektonika. A belső magtól a Lehmann felület választja el. (Első hirdetője Wegener volt. az asztenoszféra anyaga ugyanis itt folyamatos feláramlásban van. az óceáni lemez kérge csupán bazaltos. Sűrűsége eléri a 13 g/cm3 értéket. ahol az asztenoszféra anyagának fölszálló ága elvékonyítja. (Akkréciós = gyarapodó lemezszegély. Olvadt kőzetből áll. páros. Rajta keresztül magma áramlik az óceánfenékre. Kókusz-lemez csak óceáni. ami a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó zónáiban keletkezik.) Közepén hasadékvölgy található. A magmaáramlások az óceánközépi hátságok és a kőzetlemezek vándorlásának közvetlen okai. Belső mag: A Föld legbelső gömbhéja. az asztenoszféra (lágy köpeny). Kontinensvándorlás: A lemeztektonikai elmélet őse. 150-250 km mélyen található. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. A földköpenytől a Mohorovicic felület választja el.gazdagabb gabbrós rétegből. Hátságok és szárazföldek (mélytengeri árkok) határolják. merev egységei. A legmélyebb a Mariana-árok: 11034 méter. Asztenoszféra (lágy köpeny): A földköpeny része.) Mélytengeri árok: Ahol óceáni és óceáni. vagyis itt születik az óceáni lemez. Tulajdonképpen hegység. A Föld kőzetburka jelenleg hét nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik. ez a bazalttakaró az óceáni hátság. az Iráni-. itt csak a gabbrós réteg van meg. alul bazaltos réteg). szilárd nehézfémek alkotják (vas. nikkel). több részből álló gömbhéja. A szárazföldi lemez kérge kétosztatú (felül gránitos.7 illetve 3 g/cm3. Földköpeny: A Föld egyik. Ez 40-50 kilométer vastag. nem szabályos gömb alakú. óceáni és vegyes kőzetlemezek. A kőzetlemezeket felépítésük alapján három csoportba sorolhatjuk. mozgásfolyamatai okozzák a lemezek ütközését. Ismét szilárd. itt termelődik a Föld belső hője. amit a belső hő különbségei tartanak mozgásban. Hasadékvölgy: Az óceánok hátságában húzódó. A külső magtól a Gutenberg-Wiechert felület választja el. szárazföldi. Hozzáforr a lemez pereméhez. Karib-. nagyobb sűrűségű anyagokból áll. Mélytengeri síkság: Az óceánok 4000 és 5000 méter körüli mélységű nagy kiterjedésű medencéi. Az óceánok alatt csak 7-11 kilométer vastag. ami állandó bazaltos vulkáni működés terepe. Távolodó óceáni lemezek határán jön létre. középszint Magma: Olvadt kőzetanyag.) . Óceáni hátság: Távolodó óceáni lemezek határán létrejövő. (Felszínre is bukkanhat: Izland.

és a Dél-amerikai-lemez). kénes kigőzölgés).és a Fülöp-szigeti-lemez határán a Mariana-szigetek. A lemezek típusát figyelembe véve ütközés háromféleképpen képzelhető el: óceáni óceánival (például a Csendes-óceáni.Alábukás: (Szubdukció) Ahol óceáni és óceáni. A folyamat újra és újra lejátszódik. Kürtő: A tűzhányó azon kéményszerű része. Gejzír: A vulkáni utóműködés egyik formája. szárazföldi szárazföldivel (például az Indoausztráliai. diorit. A beolvadt kőzetlemezek anyagából származik az itteni (savanyú vagy semleges) vulkanizmus alapanyaga. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. Jelenleg a Pacifikus. Felszíni vulkánosság: Ha a magmás anyag eléri a felszínt. . gejzír. beolvad és anyaga felfelé mozogva a keletkező vulkánok alapanyaga lesz (andezit. Egymáshoz képest a lemezek háromféleképpen képesek mozogni. akkor felszíni vulkánosságról beszélünk. elcsúszó lemezmozgás: Az asztenoszféra magmaáramlásai miatt mozognak a Földön a kőzetlemezek. Mauna Loa. Az óceáni lemezek a hátságok mentén távolodnak egymástól. mely vulkáni működés következtében kerül a levegőbe. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik. mint például az egykori Vörös-tenger helyén. mint a fémes részek). Vulkáni hamu: Porszerű anyag. például Atlanti-hátság (hasadékvölgyek kialakulhatnak szárazföldek belsejében is.és az Észak-amerikai-lemez határán.és tufakőzetek egymást rétegszerűen váltogatják. a felszínre kerülve azonban kicsapódik és víz formájában visszahull. Beolvadás: Az alábukó óceáni kőzetlemez a mélyben a magas hőmérséklet miatt megolvad (a szilikátos összetevő nagyobb arányban. gabbró. Az alábukó kőzetlemez a mélyben megolvad és belőle származik a vulkanizmus anyaga. Ez lehet gázszivárgás (vízgőz. aminek következtében a vulkán teteje lerepül és kaldéra képződik. Az alábukással párhuzamosan mélytengeri árok és hegység is képződik. Kráter: A kürtő felszínre nyíló végződése. andezit. Láva: Felszínre törő magma. Például Old Faithfull (Öreg Hűséges) a Yellowstone nemzeti parkban. ezért kitör a föld alatti üregből. óceáni szárazföldivel (például a Nazca.és az Eurázsiai-lemez határán). Mélységi magmatizmus: Ha a magmás anyagnak nincs ereje elérni és áttörni a felszínt. A két lemez határán ívszerűen követik egymás az óceánból kinövő vulkánok. közeledő (ütköző)-. Távolodó-. Párnaláva: Az óceán mélyén kiömlő láva jellegzetes formája. Vulkáni szigetív: Két óceáni lemez találkozásakor a nagyobb sűrűségű alábukik. ami a kőzetburok átlagánál nagyobb arányban tartalmaz valamilyen fémet.és az Indoausztráliai-lemez határán). A leülepedett vulkáni hamu a tufakőzetek fontos alkotóeleme. A felszínen gyorsan hűl le a láva. gyorsan folyó bazalt által létrehozott alacsony lejtésű vulkán. a fém belőle gazdaságosan kinyerhető. a forrás miatt térfogata megnő. Pajzsvulkán: Az alacsony szilikáttartalmú. gyakoriak a földrengések. (Például Hawaii. Érc: Olyan kőzet vagy ásvány. ezért kis szemcsékből álló kiömlési kőzet jön létre: riolit. magas szilikáttartalmú andezit és riolit által létrehozott nagyobb meredekségű vulkántípus. A mélyben lévő forró kőzetek (magmakamra) felforralják az oda bekerülő vizet. Robbanásos vulkán: (Explóziós vulkán) Ha a vulkáni gőzök. Vulkáni utóműködés: A tűzhányók kitörését követő vulkáni jelenségek összefoglaló neve. akkor megreked a mélyben. melyen keresztül a magma a mélyből (a magmakamrából) a kráter felé közlekedik. Kaliforniában a Szent-András velő mentén látható. amelyben a láva. széndioxid. riolit). fokozatosan lehűl és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzet keletkezik: gránit. Például a Pacifikus. Elcsúszó lemezmozgás ritkábban figyelhető meg. gázok a viszkózus („nyúlós”) láva mellett nem jutnak a felszínre és felhalmozódnak a mélyben az robbanáshoz vezethet. A vulkán szája.) Rétegvulkán: A közepes. bazalt. ami Afrikában még ma is szárazföldön folytatódik a Keletafrikai-árokrendszerben).

ami hullám formájában tovaterjed egészen a felszínig. szerkezetátalakító részfolyamata. Két óceáni lemez távolodásakor is létrejön hegység. akkor savanyúnak (riolit. színes. Medence: Vetődési forma. Az óceáni medencékben és mélytengeri árkokban jórészt szárazföldi lepusztulástermékek ülepednek le. Vetősík: Az oldalirányú nyomóerők hatására a szilárd kőzet megtörik. Vetődések. ezüst. A gyűrődés alapegysége. a létrejövő törésvonal mentén a kőzettestek elmozdulhatnak. Hegységrendszer: Egy hegységképződési idő során képződött hegységek összessége. akkor bázisosnak nevezzük (bazalt.Földrengés: A kőzetlemezekben mozgásuk miatt jelentős feszültségek halmozódnak fel. (Könnyűfém: alumínium. Ha a SiO2 tartalom a kőzetben nem éri el az 52%-os. Telér: Valamilyen kőzet repedéshálózatába benyomult és ott vulkáni kőzetté merevedett magma. ha meghaladja a 65%-ot. ezt hátságnak hívjuk. akkor semlegesnek nevezzük (andezit. platina. Rengésfészek (hipocentrum): A földrengés mélységbeli kipattanási helye. a hátságok Földünk leghosszabb hegységei. ezért és a rájuk nehezedő víztömegek súlya miatt képlékenyek. függőleges kiterjedése viszont megnő. A vetődés alapegysége. Azokat a hegységeket. sem vulkanizmus). amelyek uralkodóan gyűrt szerkezetű elemekből állnak. gyűrt hegységeknek nevezzük. Sasbérc: Párhuzamos vetősíkok mentén kiemelkedett kőzettömb. Kisebb károkkal is jár. Utórengés: Kisebb rengés a nagy erejű földrengés után. Rög: Vetősíkok által közrefogott kőzettömeg.) Bázisos-. diorit). gabbró). réz. vulkanizmus és üledékek gyűrődése jellemző) keletkeznek hegységek. valamint a közeledő szárazföldi lemezek közrezárta. Árok: Párhuzamos vetősíkok mentén bezökkent kőzettömb. Lépcsővidék: Vetődés által formált lépcsős felszín. ólom. Hegységképződés típusai: Két kontinentális lemez ütközésekor (gyűrődés és üledékes kőzetek jellemzőek. vas…. savanyú. A gyűrődés fő színterei az összeütköző kőzetlemezek határán kialakult mélytengeri árkok. Az ilyen üledékrétegek víztartalma nagy.és nemesfémérc: Nehézfémek (sűrűségük 5 g/cm3 feletti): nikkel. szűkülő óceáni medencék. Gyűrődés: A hegységképződés egyik. Vetődés: Szilárd kőzetanyagok elmozdulása törésvonal mentén függőleges illetve vízszintes irányba oldalirányú nyomóerők hatására. króm. cink. gyűrődések keletkeznek. Ha ez megtörténik. valamint egy óceáni és egy kontinentális lemez ütközésekor (az óceáni alábukik. nemesfémek: arany. . nincs sem alábukás. Szeizmográf: Földrengés erősségének mérésére szolgáló eszköz. gránit). A köztük lévő kőzetanyag vízszintes kiterjedése szükségszerűen csökken. Törésvonal: Lásd vetősík. illetve a magmát átjáró forró vizes oldatok által elszállított majd lerakott ásványegyüttes. Nehéz-. Emelt szint Térrövidülés: Az ütköző lemezek között a tér egyre kisebb lesz. akkor a törésvonalat vetősíknak nevezzük. ha pedig a két érték között van. titán. vulkáni szigetív keletkezik). színesfémek: ón. A feszültég a lemezek törésében oldódhat fel. ez rengés idéz elő. Rengésközpont (epicentrum): A rengésfészek merőleges felszíni vetülete. Így oldalirányú nyomás hatására redőkbe gyűrődnek. Szerkezeti mozgások: Lemezmozgások. Redő: Gyűrt forma.és semleges vulkáni kőzet: A magmás kőzeteket szilikáttartalmuk alapján három csoportba soroljuk. két óceáni lemez ütközésekor (az egyik alábukik a másiknak.

Például: Dekkán. mivel a kőzetekben a hullám mozgási irányára merőleges változásokat hoz létre. akár több csatornán keresztül. Kráter. Kőzet: A kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. létrejöttük az oldalirányú nyomóerők erejének különbségéből fakad. ami a nyílt vízen nagy hullámhosszú és kis hullámmagasságú. a tektogenezis a formák kialakulását jelenti). P) longitudinális vagy hosszanti. tágulás). áttolt redő: Gyűrődési formák. amelyekben üledékek halmozódnak fel. Redőboltozat: Gyűrődési forma. vulkáni porból. Geoszinklinális: Az óceánok belső lemezhatároktól távoli területei.) Földrengéshullám: A földrengés hullámmozgásként terjed tovább a rengésfészekből induló longitudinális és tranzverzális hullámok révén. Redőteknő: Gyűrődési forma. lassan lehűlő vulkanikus kőzet. Ezek felületi hullámok. Kőzetek. akár gyűrődés. Széndioxid 100 fok alatti kigőzölgése. ha sík felszínen ömlik ki. amely nem éri el a földfelszínt. A leggyorsabb hullám (primer. egyetlen kémiai képlettel leírható szervetlen alkotórésze. a megvastagodott kőzetburok egy része belesüpped az asztenoszférába. Forrópontos vulkán: Ott jön létre. a palócok csevicének nevezik. Kéntartalmú gázok 200-400 fokos kigőzölgése. A második hullám (szekunder. ásványok. Vulkáni törmelékes kőzet: Robbanásos kitörések során keletkeznek a fröccsenő lávából. (A székelyek borvíznek. tektogenezis (ennek során a litoszféra megvastagszik. a vulkán csonka kúp alakot vesz fel. Vulkáni kiömlési kőzet: Kis kristályos. akár vetődés hatására végbemehet a megvastagodás. ferde-. az orogenezis kiemelkedést jelent). középszint Ásvány: A kőzetburok egynemű. A legpusztítóbb rengések a long vagy L-hullámnak tudhatók be. Szolfatára: Vulkáni utóműködési forma. más néven szinklinális. az arány körülbelül 80-20%. fekvő-. Mélységi magmás kőzet: Nagy kristályos. . Hegységképződési szakaszok: Üledék-felhalmozódás.Bazaltfennsík: A jól folyó alacsony szilikáttartalmú bazaltláva terjedelmes takarókat hozhat létre. ilyen forró pontok vannak Hawaii szigetén. S) transzverzális vagy keresztirányú. a part közelében azonban csökkenő hullámhosszú és növekvő (akár több tíz méter nagyságú) hullámmagasságú hullám. Üledékgyűjtő medence. Etiópmagasföld. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. Tufa. Hőmérsékletük elérheti a 2000 fokot. Álló-. ahol a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba. Fumarola: Vulkáni utóműködési forma. melynek kipattanási helye a tengerbe esik. Mofetta: Vulkáni utóműködési forma. Tengerrengés: Olyan földrengés. gyorsan lehűlő felszíni vulkanikus kőzet. akkor savanyúvízforrásként fakad a felszínre. Ha a mofetta széndioxidja felszín alatti vizekben oldódik. kristályrácsban helyezkednek el. Általában lemezek belső területein fordulnak elő. Kaldéra robbanás útján képződik. Vízgőzből álló kigőzölgés 200-900 fokos. amelyek a felszínen (és a gömbhéjak határain) jönnek létre az ide kijutó P és S hullámok interferenciájaként (összeadódik a hullámok ereje). Savanyúvíz: Vulkáni utóműködési forma. Magyarországon a Medves fennsík.és kaldérakúpos tűzhányó: A tűzhányó végződés szerinti típusai. orogenezis (ennek során a hegység kiemelkedik. Kristály: Az ásványok atomjai szabályos térbeli rendben. más néven antiklinális. tehát a kőzetekben a hullám mozgási irányával párhuzamos változásokat hoz létre (sűrűsödés. Ez akár árhullámot is előidézhet a tengeren (szeizmikus árhullám = cunami). egy része kiemelkedik.

Mississippi-alföld). Andezit: Közepes szilikáttartalmú. Perzsa-öböl. akkor mindkét ország 490 millió tonna olajat hozott felszínre. a Maros-Körös köze. agyag. igaz a földgázt kevésbé üzemanyagként. táblás vidékek (Préri-tábla. SiO2. tömörödés. (Gánt. a vegyipar nyersanyagként használja (műanyagok. Magyarországon az Alföldön bányásszák elsősorban Algyő körül. a Dunántúli-középhegység. Magyarországon feketekőszén található a Mecsekben. CaCO3. folyékony éghető üledék. Kősó: Kloridok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. Létrejötte: erózió. Szerves üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Mélységi magmás párja a diorit. a Mecsek és a Villányi-hegység áll ebből a kőzetből. Kiömlési párja a riolit. a Börzsönyben és a Mátrában található meg. Oroszlány és Dorog környékén. Ez utóbbi teszi ki az összes szén felét. (30-60%) Belőle a vas gazdaságosan kitermelhető. szállítás üledékgyűjtőbe. barnakőszén. Fenyőfő. szulfátok. Magyarországon a Velencei-hegységben található. Homok: Üledék. hematit. gáznemű éghető üledék. barnakőszén a Borsodi és Nógrádi szénmedencékben. a Naszály. fűtőértékük eltérő. Karbonátok. . feketekőszén. Például: magnetit. Állóvizek alján oxigénszegény környezetben képződik elhalt növények és állatok bomlásával. de 2007-ben Oroszország beérte. Kvarc: Legfontosabb ásványok egyike. limonit. szürke színű. színük. Sókőzetek. Száraz és hideg éghajlaton jött létre. Lösz. Agyag: Két század mm-nél kisebb szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Északi-tenger). ami az alumíniumgyártás alapanyaga. Kőolaj: Szénhidrogén. lelőhelyeik megközelítőleg ugyanott találhatók és felhasználási területeik is nagy átfedést mutatnak. a nagykunság. Halimba) Vasérc: Magas vastartalmú kőzet. kloridok. Laterit (trópusi) és karsztbauxit (mészkőhegységekben előforduló) a két fő formája. jó termőtalaj alakult ki rajta. mészkő (korall. élőlények maradványaiból halmozódott fel. nagy szemcsékből álló mélységi magmás kőzet. Földgáz: Szénhidrogén. Bauxit: Különféle kőzetek málladékából keletkezett kőzet.Törmelékes üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Lignitet bányásznak Bükkábrány és Visonta mellett. kagyló). Leginkább feltöltött tengeröblök helyén keletkezett alföldek (Mezopotámia. Bácska és a Mezőföld területén található. Kőszén. gyógyszerek). Képződésük kora. antracit. világos színű. nevét az Andokról kapta. Oldatból kicsapódással jönnek létre. homokkő. amely lepusztulás terméke. finomított változatait üzemanyagként használjuk. A Föld legnagyobb termelője 2007-ben 600 milliárd m3 feletti értékkel Oroszország volt. tengeraljzatok (Mexikói-öböl. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben található. Létrejöhet szerves úton is: mészvázas élőlények elpusztulása nyomán. lignit. Kőszénfajták: Tőzeg. Magyarországon a Bükk. Vegyi üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Magyarországon a Hajdúság. tengerpartok. Lösz: Pár ezred mm-es szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Magyarországon a Visegrádi-hegységben. széntartalmuk. kőolaj. konglomerátum. Kelet-európai-síkság) üledékrétegeiben fordul elő. NaCl. A kőolajhoz hasonló módon jött létre. cementálódás. Ajka. csiga. Gránit: Magas szilikáttartalmú. Maximum 2 mm-es szemcsékből áll. Mészkő: A karbonátok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. A kőolajból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. breccsa. A legnagyobb termelő a ’90-es évek eleje óta Szaúd-Arábia volt. inkább fűtésre használjuk. kis szemcséből álló vulkáni kiömlési kőzet. Homokkő: Homokból tömörödés és cementálódás útján létrejött törmelékes üledékes kőzet. A különbség a szemcseméretben van.

kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. 590 millió éve létrejött részei a szárazföldeknek. középszint Ősföld: A földfelszín legősibb része. bomba. A medencékhez képest 1000-2000 méterrel magasabban van. világos színű. amik feltöltésével keletkeztek a síkságok. Mindegyikből mindegyik kialakulhat.Bazalt: Alacsony szilikáttartalmú. óceáni lemez alábukásakor. Elsődlegesen magmás úton keletkeznek ércek. akkor az üledékes kőzetek keletkezésének folyamatán megy keresztül az érc. Óceáni hátság: Óceán közepén lévő felboltozódás. Röghegység: Az óidőben keletkeztek. Ha a külső erők hatására az érc áthalmozódik (folyószállítás). Például a Balti-pajzs. Vulkanikus hegység: Akkor jön létre. Elsősorban vetődések alakították felszínüket (rög) és a külső erők. sötét színű. Márvány: Mészkőből nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult kőzet. Anyaguk szerint: andezit-. Palás kőzetek: Jellegzetes metamorf kőzet. Szemcsemérettől függő formái: hamu. Süllyedékterület: Tengerek vagy tavi medencék. Tufák: Robbanásos vulkáni törmelékekből keletkeznek. Mélytengeri árok: Óceánokban keletkezik lemezek ütközésekor. ezért koptató munkájuknak még nem látszik legömbölyítő hatása.és a Kaledóniai-hegységrendszerek tagjai sorolhatók ide. 8000-11000 méter mélyek. ahol a lemezek távolodnak egymástól. amelyet az ember feldolgoz. Riolit: Magas szilikáttartalmú. Magyarországon a Zempléni hegységben található meg tömegesen. A hegység gazdag színes-. majdnem vízszintesen rétegzett tengeri üledékes kőzetekből álló síkvidék. formáikat a gyűrődésnek köszönhetik. . de vulkáni kúpok is. Fedett ősmasszívum: Az ősföldre különböző korú (ó-. gyűrődéssel. itt is találhatók gyűrt formák. Erózióval mindegyikből üledék lesz. a közepén hasadékvölgy fut.és újidei) elsősorban üledékes kőzetek rakódtak. vetődéssel egyáltalán nem. üledékes. Japán-. Mentén láva tör a felszínre (bazalt) az asztenoszférából. Táblás vidék: Nagy területű. bazalttufa. ha óceáni lemez szárazföldi lemeznek ütközik). Aleut-. riolit-. Nagy nyomás hatására jöttek létre. Észak-Atlanti-hátság.és a Pacifikus-hegységrendszer tagjaira. és nemesércekben. beolvadás miatt magmás kőzetté lehetnek. Gyűrthegység: Párhuzamos vonulatokból álló hegységfajta. Nagyszerkezeti egységek. amelyek a legősibb kéregmagokat és az előidei hegységek maradványait jelentik. Például az Orosz-tábla Fedetlen ősmasszívumok: Az ősföld teljes egészében a földfelszínen található. Mariana-árok (11034). átalakult) körforgásszerűen alakulnak át egymásba. csillámpala… Emelt szint Kőzetanyag-körforgás: Az egyes kőzetcsoportok (magmás. A külső erőknek még kevés idő állt rendelkezésére. abból tömörödés és cementálódás hatására üledékes kőzet. salak. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. és fémet állít elő belőle. nagy nyomás és hő hatására pedig átalakult kőzetté. Agyagpala. Mélységi magmás párja a gránit. Tonga-. vagy alig zavart. Éles csipkés gerincek jellemzőek az Eurázsiai. Mélységi magmás párja a gabbró. Az újidőben jöttek létre. Lánchegységeknek is nevezzük őket. ha alábukás van (elsősorban. Óceáni medence: Átlagosan 4000 méter mélyen lévő nagy kiterjedésű sík terület. Üledékes érc: Másodlagos úton létrejött érc. amelyeknek hosszú koptató munkája miatt a röghegységek formái lankásak. A Variszkuszi. Magyarországon a Tapolcai-medencében (Badacsony…) és Salgótarján környékén található meg. Ásványi nyersanyag: Természeti erőforrás. Filippínó-árok. közép.

illetve ütközése okoz. Mállás: A kőzetek pusztulásának az a módja. A belső erők azoknak a felszín. Lepusztulás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott kiemelkedések lealacsonyodnak. Az aprózódás legfőbb oka a gyors térfogatváltozást előidéző nagy napi hőingadozás (hőaprózódás) és a kőzetek repedéseibe behatoló víz gyakori fagyásaolvadása (fagyaprózódás). Amazonas-medence. Aprózódást okozhatnak még az üregásó emlősök. a hegységképződés (és részfolyamatai: gyűrődés. Fennsík: 200 méter feletti sík terület. Külső és belső erők: A földfelszínt formáló erők összessége. Lepusztult síkság: A külső erők által lepusztított síkságfajta. ami a kőzet szerkezetének bomlásához vezet. melynek során víz és vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik. amelyben csak fizikai folyamatok vesznek részt. Alföld: Olyan síkság. Felszínformálódás. a csapadék. szerkezete összetett. Pó-síkság. a jég és a lejtős tömegmozgás. középszint Aprózódás: A kőzetek pusztulásának az a módja. Középidei üledékkel borított terület újidei kiemelkedése során a gyűrthegységben számos törésvonal is kialakulhat. . Közéjük tartozik az aprózódás. a tengervíz. melynek tengerszint feletti magassága 0 és 200 méter közötti. A szállítás az üledékes kőzet kialakulásának egyik állomása. amelyeket az asztenoszféra magmaáramlásai és az általuk mozgatott kőzetlemezek egymástól való távolodása. A legterjedelmesebb a Kaszpimélyföld. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. A síkságokon a lejtés nem haladja meg 100 méteren a 60 cm-t. Az egyes kőzetalkotó ásványoknak eltérő lehet a hő hatására bekövetkező tágulása. A tökéletes síkságokon (a feltöltött általában ilyen) négyzetkilométerenként a magasságkülönbség 10-20 méter. Mértéke a víz és a vízben oldott savak mennyiségén kívül a hőmérséklettől is függ. alatta mélyföld. Román-alföld. Alföld. gyűrődés. Szállítás közben akár osztályozzák is a szállított anyagot szemcseméret szerint (a jég nem). Eredményeképpen a kőzetek megrepedeznek és mind apróbb darabokra hasadoznak. a kiemelkedéseket pusztítják. Emelt szint Töréses gyűrthegység: Olyan hegység. Általában tökéletlen síkság. A külső erők kiváltója a napsugárzás (és a nehézségi erő). Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. a földrengés. Mélyföld: A tenger szintje alatt fekvő síkság. a szárazföldek és tengerek lassú szintingadozásai. Finn-tóvidék.Feltöltött síkság: A folyók által feltöltött síkságfajta. vulkánosság) együtt játszódnak le. külső erők végzik. A külső erők a Föld felszínét kívülről formáló hatások összefoglaló neve. vagyis a négyzetkilométerenkénti magasságkülönbség 20-50 méter is lehet. Közös jellemzőik a válogató lepusztítás (a puhább kőzeteket jobban pusztulnak) és a hordalékkal történő pusztítás (korrázió). amelynél a hegységképző folyamatok (vetődés.és kőzetformáló hatásoknak összefoglaló neve. Elsősorban a jég hoz létre ilyen felszínt. a szél. a legmélyebb a Holt-tenger partvidéke. törés. a mállás. a fásszárú növények gyökerei. Felhalmozódás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott mélyedések feltöltődnek. a mélyedéseket feltöltik. Orinoco-alföld. fölötte fennsík. 0 és 200 méter között a síkságot alföldnek hívjuk. Ilyenek a vulkánosság. a folyóvíz. Kanadai-pajzs területe. az óceáni hátságok képződése. nagytestű állatok tiprása. A belső erők által létrehozott kiemelkedéseket és mélyedéseket a külső erők elegyengetni törekednek. ezért az egyenlítői övben hat a legerősebben. vetődés). Szállítás: Hordalékszállítás.

a talajok kialakulásában nagy jelentősége van azoknak a folyamatoknak. amely a kőzetminőséghez igazodva a válogató lepusztulás következtében lassúbb. Tanúhegy: Környékéhez képest kemény. Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. Számos hátság található a Keleteurópai-síkság területén. Számunkra az Északkeleti-Kárpátokban 841 méter magasan található Vereckei-hágó a legnevezetesebb. Völgy: Egyik végén nyitott felszíni mélyedés. amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül. általában síksági környezetéből többnyire szelíd lejtőkkel. fizikai. zárt vége a völgyfő. jelentéktelenebb lehordódás révén önálló kiemelkedéssé különül. Belső erőkhöz köthetők a szerkezeti medencék. Felső. bár idősebb hegységrendszerek tagjaiban is jól megőrződhet. bár azok a belső erőktől függetlenül is kialakulhatnak. Hágó: Hegygerinc lepusztulással lealacsonyított. A hegységképződés folyamán általában a kőzetlemezek ütközési szegélyén. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. együtt formálhatják. hegyvonulatok közti völgy). kaldérák. mint a szélbarázdák és a deráziós völgyek. Medence: Általában zárt. A mállásnak több típusa is van. Aszerint. A lealacsonyodás oka elsősorban a hegy két oldalán található völgyfők hátravágódása. Beltengerek szűk érintkezési kapuját is így nevezzük. nem túl magasra (200-500 m) kiemelkedő felszínforma. Pacifikus) tagjainak sajátja. Az angol és német szakirodalom ezeket a folyamatokat összefoglaló néven mállásnak jelöli.és magashegység: Hegység (rög vagy lánc). a külső erők sokszor ezeket a tektonikusan előre jelzett völgyeket alakítják át folyóvölggyé. megbomlik eredeti szerkezetük. amelyen valamilyen út visz keresztül. A legismertebbek a Gibraltári-szoros és a Boszporusz. szélkifúvással. Az oldásos mállás eredményeképpen a kőzet oldatba kerül. A lánchegységjelleg leginkább az újidei hegységrendszerek (Eurázsiai. a kémiai változásokkal jellemezhető kőzetbontást mállásnak nevezzük. elgátlódással hozhatnak létre medencéket. együtt formálhatják. módosul ásványos. a vetődéssel létrejött medencék. A Kárpátok nevezetes szorosai a Vöröstoronyi-szoros (Olt). amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 illetve az 1500 métert. Szent György-hegy). kráterek. külső erők karsztosodás útján. amelyen valamilyen út visz keresztül. gleccservölggyé. Belső és külső erők is létrehozhatják. hosszanti völgyekből álló hegység. hogy a kőzetek megbontásában a fizikai vagy a kémiai folyamatoknak van-e meghatározó szerepük. Nagyságuk szélsőséges méretek közt ingadozik (a dolinától az óceáni medencékig). Közép.Dombság: 200-500 méter magasságig terjedő lejtős felszínforma. egymással nagyjából párhuzamos lejtő fogja közre. esetleg megfiatalodásukkor újra szembetűnővé válhat. szerkezeti árok. A magyar nevezéktanban a túlnyomórészt fizikai folyamatok hatására bekövetkező kőzetbontást aprózódásnak. Kazán-szoros (Duna). Hátság: Lapos. nyeregszerű része. a lemezszegélyekkel párhuzamosan jön létre. Lánchegység: Hosszú. Szigligeti-várhegy. amelyek hatására a kőzetek kisebb darabokra esnek szét. Két. A belső erők szerkezeti völgyeket hozhatnak létre (redőteknő. Többnyire lapos tetőszintje puhább kőzetekből álló szomszédságának egykori magasságáról tanúskodik. egymással többnyire párhuzamos hegyvonulatokból. Tiszta vízben is jól oldódik a . Emelt szint Kémiai és biológiai mállás: A földfelszín formálásában. illetve kémiai mállásról írnak a szakkönyvek. Belső és külső erők is létrehozhatják. Ilyenek például a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei (Badacsony. jégár általi kivájással. illetve kémiai összetételük. ellenállóbb kőzetsapkával védett felszíndarab.

a hegy omlása. ezt karsztos oldódásnak nevezzük. a kálisó. példa rá az abráziós partfal. Japán) és Amerikában (Sziklás-hegység. A folyamat neve: szuffózió. az Indoausztráliai. ahol évszakosan (magashegységekben napszakosan) a megfagyott talajréteg felett egy vékony olvadt réteg keletkezik. Érchegység) is. ez a mállási forma szintén jellemző a szilikátokra a bennük lévő vas oxidációja miatt. Urál. . Részei: Appalache északi része. omlás): A nehézségi erő hatására bekövetkező felszínformáló tevékenység. Részei: Appalache déli része. Hindukus. Gazdag színes. Löszforma: A lösz a kőzetre jellemző speciális lepusztulási formákat mutat (mint a mészkő és a karsztosodás). Részei megtalálhatók Ázsiában (Kamcsatka. Az élőlények légzése folyamán keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid alapvetően meghatározza a talajnedvesség oldóképességét. Az anyaghiány miatt üregek. Nagy-Vízválasztó-hegység. berogyások keletkezhetnek. Lejtős tömegmozgás (csuszamlás. Azon lejtős területeken figyelhető meg. Himalája. így jönnek létre a löszmélyutak. suvadás. Andok).és az Eurázsiai-kőzetlemezek ütközése során létrejött újidei hegységrendszer. Periodikus omlás.) Talajfolyás: Lejtős tömegmozgás.kősó. Tagjai: Atlasz. a keletkező szénsavas víz különösen a karsztosodás intenzitásában játszik meghatározó szerepet. hogy a növények által előállított szerves savak (amelyek a tápanyagfelvételt szolgálják) bontják a kőzeteket. Érchegység. az olvadáskor lepotyognak. KeletGrönland. Skócia. belső-ázsiai hegységek. Lengyel-középhegység. Donyec-hátság. Csuszamlás esetén egy ferde elhelyezkedésű átnedvesedett rétegen (csúszópálya) hirtelen megindul lefelé a nedves réteg felett lévő lejtőrész. ahol a lepusztulásra előkészített kőzetek elveszítik állékonyságukat és a gravitáció hatására mélyebbre kerülnek. Ez a csúszópálya létrejöhet homogén kőzetben a folyamattal egy időben (szingenetikus). Kárpátok. Az omlás is a lejtős tömegmozgások kategóriájába tartozik. Alpok. Tundrára jellemző elsősorban. de a finom kőzetpergés is omlás. Kaledóniai-hegységrendszer: Az óidőben (szilur) kialakult hegységrendszer. Olyan helyeken jön létre. Pamír. Gazdag feketekőszénben. Nazca (óceáni). Ardennek. az éjszaka megfagyott víz még rögzíti a letört kőzetdarabokat a hegy tömegéhez. Az oxidáció következtében oxigén épül be az ásványok szerkezetébe. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény. ilyen módon elsősorban a szilikátos kőzetek mállanak. de különböző kőzetekből álló lejtőn is (preformált). Variszkuszi-hegységrendszer: Az óidőben (karbon) kialakult hegységrendszer. alig a mészkő. ennek oka a kőzet szerkezete. Hidrolízis folyamán bizonyos ásványalkotó elemek kicserélődnek hidrogénre (ennek előfeltétele a kőzet vízfelvétele). de nappal. Kaukázus. Ezután a Földön a szárazföldek egy kontinensbe tömörültek (Pangea). Ez a folyamat emberi behatásra felgyorsulhat. A karsztformákat egyre több kutató biológiai produktumnak tekinti. középszint Pacifikus-hegységrendszer: Csendes-óceán peremvidékén az újidőben kialakult hegységrendszer. (Például a fagyaprózódás hozhat létre ilyen omlást. Dél-amerikai. ami megtelik vízzel és elindul lefelé a lejtőn.1 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Nagy esőzések hatására ezek löszszakadékká fejlődhetnek. Skandináv-hegység. Pireneusok. A karbonátos kőzetek oldódásához szénsavas vízre van szükség. Eurázsiai. A 3.és nemesfémek érceiben. közepesen a gipsz. Eurázsiai-hegységrendszer: Az Afrikai-. Az ütköző lemezek: Csendes-óceáni. ez a suvadás. Francia-. A löszben lefolyó víz kimossa a legfinomabb szemcsetartományt. Észak-amerikai (szárazföldi). Cholnoky Jenő Erdélyben a szingenetikus csuszamlásokra alkalmazta a magyar tudományos irodalomban az ottani népi elnevezést erre a formára. Német-. A biológiai mállás leggyakoribb módja. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). sokszor ércekben (Urál.

Számos bizonyítékot gyűjtött (földrészek egymásba illeszthetősége. ami az ózonpajzs jelentős vékonyodását vonta maga után. Másodlagos őslégkör a vulkáni működés megindulása után jött létre. NH3-ból. míg abból a Földet körülvevő mai légkör kialakult. csaknem kizárólag gázokból álló gömbhéja. a széndioxid a mésztartalmú kőzetekbe épült be. Termoszféra: A légkör 80 és 800 km között található rétege. Mivel a levegő fölmelegedése a földfelszín felől történik. anyaga oxigén. átmenetet képez a bolygóközi anyagba.2 A levegőburok Szerkezete. Troposzféra: A légkör legalsó. Anyaga hélium és hidrogén. a napsugárzás hatására főként ionos formában. A műholdak megjelenése előtt a nagy távolságra való rádiózást e réteg biztosította a hullámok ferde szögben való visszaverése révén. A légkör tömegének negyedét tartalmazza a 12 és 50 km között elhelyezkedő réteg.Emelt szint Wegener. Több tízezer km vastag. Állandógázok: Arányuk a légkörben nem változik. Kialakulását a Nap sugarainak köszönheti. mert tele van ionokkal és töltésekkel. Afrika.9%). aminek hátán utaznak a kontinensek. napon belül megváltozhat. viszont a mozgások okával adós maradt. kőzettani egyezések…). Xe. NO2. Dél-Amerika. H2O. Változó gázok: Arányuk a légkörben pár év alatt megváltozhat. Gondwana: Az óidő elején (kambrium) már létező nagy szárazföld. Alkotóelemei: CO2. CO. Európa és Ázsia őse egy szárazföldben egyesült az óidő végén. Madagaszkár és Arábia őse. amely elnyeli a Nap káros sugarait (a 0. Itt jön létre a sarki fény. Ne. He. e dinamikus egyensúlyba avatkozott be az ember környezetszennyezése révén. Mai légkör: A másodlagos őslégkör számos alakuláson ment át. Antarktisz. 3. Sztratoszféra: A troposzférát követő légréteg. középszint Légkör: Atmoszféra. . (Igaz nem a kontinensek mozognak. Vendéganyagok: Azok az anyagok. hatásukra folyamatosan születik és bomlik. O3. CO2 (0. Erősen változó gázok: Arányuk a légkörben pár órán. A Föld legkülső. Alfred: Német meteorológus volt. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek. Emiatt a sztratoszférában a hőmérséklet felfelé haladva 0 fokig nő. hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal általában csökken. 10-12 km vastag része. ami a káros UV sugarakat elnyeli. amiben megtalálható volt Ausztrália. H2O. hőmérséklete 1000 fok. Emelt szint Őslégkör: Elsődleges őslégkör: Kozmikus gázokból. O2 (21%). H2Sból és vízgőzből álló légkör. a légkör tömegének háromnegyedét tartalmazza. N2 (78%). H2-ból. CH4-ból. Ózonréteg: A sztratoszférában 20-30 km magasságban kialakult háromatomos oxigénmolekulából álló réteg. Laurázsia: Észak-Amerika. A lemeztektonika elmélete végül igazat adott neki. gyorsan elillant. India. Ő dolgozta ki a kontinensvándorlás elméletét. sűrűsége kicsi. Itt található az ózonpajzs. H2S. N2. CH4. és a nemesgázok: Ar (0.) Pangea: Az óidő végére (perm) a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült. Igen ritka. amelyek nem tartoznak a levegő szerkezetébe. He-ból. Ionoszféra: A termoszféra másik neve. H2. A lehűlés miatt kicsapódó vízgőzből jöttek létre az első óceánok. NH3. Exoszféra: A légkör 800-tól 2000 km-ig tartó rétege.03%). A fotoszintézis során oxigén került a légkörbe. Felfelé haladva a hőmérséklet csökken +15-ről -50 fokra.29 mikrométer alattiakat). hanem lemezek. SO2. Kr. hiszen saját korában nem fogadták el elméletét. abban pedig megszületett az élet. Tropopauza: A troposzféra és a sztratoszféra határa.

Napi hőingás: A leghidegebb és a legmelegebb hőmérséklet különbsége egy nap során. Az üvegházhatást az ember a túlzott CO2 kibocsátással az utóbbi időben képes volt fokozni. Oka a tengely körüli forgás. Visszaverődés: A napsugarak 30%-a visszaverődik a légkörről (felhők) és a Föld felszínéről az űrbe. 13 és 19 órakor). a legalacsonyabbat pedig napfelkeltekor. Magyarországon napi négy mérést végeznek (1. aminek az oka a Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdeség. Üvegházhatás: A földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat a levegő vízgőz-. A friss hó 80%-ban. a hideg levegő megszállta völgytalpakra. medencék alját. bár ez kevés lenne a levegő felmelegedéséhez. Ennek egy része eléri a földfelszínt (direkt sugárzás). ami a légkört alulról melegíti fel. középszint Besugárzás: A napsugárzásnak a Föld légkörét elérő hányada. Felmelegedés. a többi a légkörben szóródik. Abszolút hőingás: Valamely terület valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közötti különbség. Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani közepe. amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken. Hőmérséklet évi járása: A hőmérséklet az év folyamán is változik. 7. Leggyakrabban a talajközeli néhány száz méter vastagságú légrétegben fordul elő. A nehéz hideg levegő megülheti a völgyek. Kisugárzás: A Föld felszínéről történő sugárzás (hőleadás) a légkörön keresztül a világűrbe. Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő vonal a térképen. elnyelődik. Évi közepes hőingás: A legalacsonyabb (általában január) és legmagasabb (általában július) havi középhőmérsékletek különbsége.bizonyos határig . hanem . Kialakulásának oka az erős talajmenti lehűlés. Albedo-hatás: A földfelszín napsugárzás-visszaverő képessége. (Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött. a sugárzás időtartama (befolyásolja a tengelyferdeség. az erdő 10-20%-ban. csak mértéke változik. Évi középhőmérséklet: Egy év havi középhőmérsékleteinek számtani közepe. Folyamatos (ellentétben a besugárzással). Felmelegedés és lehűlés: A besugárzás és kisugárzás mértékéből fakad a felszín és a levegő hőmérsékletének változása. Míg a hegytetők. A napsugarak másik része (50%) a Föld felszínén nyelődik el és hővé alakul. Hőelnyelődés: A napsugarak egy része (20%) elnyelődik a légkörben (például az ózon révén) és közvetlenül melegíti azt. Emelt szint Fordított hőrétegződés: Olyan időjárási helyzet. ezért elsősorban hóval borított területek fölött derült téli éjszakákon jön létre. visszaverődik. a felszín anyaga és jellege (albedo). bár vannak befolyásoló tényezők: a napsugarak lejtőszöge (a Föld gömb alakja miatt szélességi körönként más). a víz 10% alatt veri vissza a Nap sugarait. valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók. medencealjzatokra alig jut napsugárzás. A függőleges légmozgások hiánya miatt ilyenkor a nagyvárosok. hegyhátak a napsugárzás hatására fölmelegednek. Napi középhőmérséklet: Egy nap során mért hőmérsékleti értékek számtani közepe. Ezzel 35 fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét (-20 helyett +15 fok). Mezopauza: A mezoszféra és a termoszféra határa.Sztratopauza: A sztratoszféra és a mezoszféra határa. Hőmérséklet napi járása: A hőmérséklet értéke a nap folyamán változik. ipartelepek levegőjében a .) A jelenség rendszerint ködképződéssel jár.növekszik. és CO2 tartalma hővé alakítja és visszasugározza a Földre. A legmagasabb értéket delelés után mérhetjük. a felhőborítottság).

Gyakori a hőmérsékleti inverzió az olyan tengerpartokon. hiszen egy ciklonban egymást követik. lehűl és csapadékot hoz. illetve egyes haszonnövények termesztésére alkalmas szakasza. csapadékot ezért nem hoz. illetve valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. A társadalom szempontjából az évnek földművelésre. Hidegfront után hideg. Az északi féltekén a déli lejtő egy négyzetméterére nagyobb energia jut.) Mérsékelt övezeti anticiklon: Magas nyomású légköri képződmény. mint a sík területre. Ennek felületegységre számított értéke a napállandó (1370 W/m2). Melegfront: A meleg levegő a hideg levegő felé áramlik a ciklonban. Hazánkban április 1-jétől október 1-jéig tart. A hőmérséklet és a légnyomás között fordított arányosság van.szennyezőanyagok koncentrációja megnövekedhet. a napfénytartam a földrajzi szélességtől független. a belsejében felszáll. Mérsékelt övezeti ciklon: Alacsony nyomású légköri képződmény. Mivel nehezebb nála. A magas légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fúj. mint korábban volt. (Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén. Minthogy a lehetséges napsütéses órák összege elvileg a Föld minden pontján éppen fél év. Ez 70-100 km széles csapadékzónából heves esőzést okoz. de sokszor várható egy hidegfront is.37 kJ energia érkezik a Napból. Tenyészidőszak: A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része. Az északi féltekén a mozgó légtömegeket jobbra. középszint Légnyomás: A légtömeg a gravitációs erő miatt nyomja a Föld felszínét. ha a hideg levegő fölé melegebb érkezik (például egy melegfront alkalmával). közben lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. A levegő mozgása. Ciklonok közelében illetve hideg felszínek hatására jön létre. Nevét arról az égtájról kapja. spirálisan. a belsejében leszáll.és csapadékviszonyainak függvénye. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával ellentétesen. Melegfront után a hőmérséklet magasabb lesz. . Napfénytartam: Az az idő. Mivel könnyebb annál. Lejtőkitettség: A lejtő egyik oldalát a Nap nagyobb szögben tudja megvilágítani. Frontátvonulás: A front áthalad a földfelszínén. kifelé mozog. Hideg és meleg levegő találkozásánál illetve a troposzféra felső részében nagy sebességgel fújó futóáramlások örvényeiből keletkezik. az északi lejtőre kisebb energia jut. Értékét a napsütéses órák számának évi összegével szokták megadni. befelé mozog. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával megegyezően. Izobár: Azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak a térképen. mint a másikat. Napállandó: A földi légkör külső határára másodpercenként 1. amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól termése beéréséig tart. (A déli féltekén az óramutató járásával ellentétes a mozgása. Eltérítő erő: A Föld tengely körüli forgásából származó erő: Coriolis-erő. Észak-Amerikában a kaliforniai partokon és Délnyugat-Afrika partjain tapasztalhatjuk. derűs és tiszta idő várható (anticiklon). ameddig valamely hely közvetlen napsugárzásban részesül. Ennek nagysága az adott hely felhőzet. Szél: A Föld felszínével párhuzamos légáramlási rendszer. (A déli féltekén az óramutató járásával megegyező a mozgása. felemelkedésre készteti. a szél hozza létre homokos területen. Ez 300-400 km széles csapadékzónából csendes esőt eredményez.) Kialakulhat a talajtól távolabbi magasabb légrétegekben is.) Hidegfront: A hideg levegő a meleg levegő felé áramlik a ciklonban. Hőösszeg: Tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek az összege. Ennek átlagos tengerszinti értéke 1013 hPa. a déli féltekén balra téríti el. spirálisan. ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén és alulról állandóan hűtik a levegőt. a levegő lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Homokfodor: Felszínforma. ahonnan fúj. felsiklik rá.

Oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésében keresendő. ahol forrós. A passzát szelek tehát átlépik az Egyenlítőt. de legerősebben pont itt. ezért innen fúj a szél az óceán felé. passzát szélrendszer. Nyugati szelek: A 30. Parti szél: a tenger (tó) és a szárazföld fajhőjének különbsége miatt kialakuló. rendszeresen és hasonló módon lépnek föl. amelyek egy terület sajátos domborzati adottságai. Júliusban a délkeleti passzátszél átlépve az Egyenlítőt az északi féltekén a Coriolis-erő miatt jobbra térül és útját délnyugati monszunszélként folytatja. Télen a szárazföld jobban lehűl. Sarki szelek: Sarkvidékeken uralkodó szélrendszer. ahol nincs növénytakaró. A kontinens északdéli nyitottsága miatt jönnek létre. Januárban az északkelti passzát átlépve az Egyenlítőt a déli féltekén balra térül és útját északnyugati monszunszélként folytatja. Kőgomba: A szélmarás alacsonyabban erősebb. Passzát: A trópusi övezetben uralkodó szélrendszer. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Ázsia keleti partvidékén alakult ki (Kína). Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: A Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. A passzát szél leszálló ága a térítők környékén éri el a felszínt. Emelt szint Okklúziós front: A gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot a ciklonban. Észak-Amerikára jellemző szél. Az északi féltekén északkeleti. a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak és ki is cserélődnek. mivel a trópusi meleg és a sarki hideg levegő a szárazföld felett találkozhat. a trópusi és a sarki levegő között. Trópusi ciklon: Rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló.Szélbarázda: Félig kötött homokterületen a szélkifújás barázdákat vág a homokba ott. Szélrendszer: A nagy földi légkörzés alrendszerei: sarkvidéki szélrendszer. nappal és éjszaka ellentétesen fújó szél. A troposzféra felső részében mindenütt nyugati szelek fújnak. ami júliusban az északi féltekén. Mérsékelt övezeti monszun: A kontinensek keleti peremén kialakult szélrendszer. de szubtrópusi monszunként megtalálható Európa kivételével minden kontinensen. a déli féltekén délkeleti sarki szélnek nevezzük. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Indiában alakult ki. az északi féltekén északkeleti. Az Egyenlítő körül jönnek létre és parabola alakú pályán mozognak. szélességi körök között uralkodó szélrendszer. Trópusi területekre jellemző. Monszun szélrendszer: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szelek. amely révén a forró. Homokbucka: Ahol a szél sebessége lecsökken. A sark felől a sarkkör felé fúj a szél. száraz. a déli féltekén délkeleti passzátszél fúj (a Coriolis-erő miatt). mert a szél a nagyobb homokszemcséket nem emeli fél méternél magasabbra. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik. orkánerősségű széllel pörgő képződmények. Általános légkörzés: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere. nappal a lassabban felmelegedő . Amerikában hurrikán a nevük. Így a front záródik. dűnéket hoz létre. januárban a déli féltekén található. ezért a szél az óceán felől fúj és csapadékot szállít a szárazföld felé. Ezek a szelek magukkal ragadják a felszín légtömegeit is. ezért a mérsékelt övezetben mindenütt nyugati szelek uralkodnak. derűs időt okoz. és a 60. míg el nem éri a hőmérsékleti egyenlítőt. ott lerakja a homokszemeket és dombokat. így a kő alja jobban kopik és gombaformát vehet fel. lehűl és csapadék képződik. A legmagasabb hőmérsékletű és egyben legalacsonyabb légnyomású terület felé fújnak. Tornádó: Pusztító hatású. monszun szélrendszer. A meleg levegőt a hideg kizárja a földfelszínről. hőmérsékletés légnyomás-viszonyai miatt viszonylag kis területen. nyugati szél. Helyi szelek: Olyan szelek. ahol találkoznak (Egyenlítő környéke) és a levegő feláramlik (a passzát felszálló ága). tölcsér alakú. Forró övezeti monszun: A passzátszelek a hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak. csapadékot nem szállít. Ázsiában tájfun.

(cirrus)-. Ha a térségben a hőmérséklet lefelé haladva ennél nagyobb mértékben nő. A szelet egy nagyobb hegység emelkedésre készteti. (Afelett pára. záporeső. réteg (stratus)-. éjjel a gyorsabban lehűlő szárazföld felől. szeles időben). Felhő: Napsugarak útjába álló légköri képződmény. Emelt szint Fátyol. Főn: Helyi szél. ezért onnan légmozgás indul meg a lejtő felé (völgyi szél). akkor onnan fúj a szél a völgybe (hegyi szél). mint amennyi elfér benne.) Hulló csapadékfajták: Eső. amin a vízgőz kiválása megindulhat. piszok). ami nappal gyorsabban felmelegedhet. Ha a látótávolság 1000 méter alatti. Talajmenti csapadékfajták: Harmat (0 fok felett). ónos szitálás.tenger felől fúj. Lebegő csapadék. zivatar a cumulonimbusból. akkor beszélünk ködről. szélcsendes időben). középszint Tényleges vízgőztartalom: Megadja. minél nagyobb a hőmérséklet. Csapadéktérkép: Havi vagy évi csapadékmennyiség térképi ábrázolása. mint a környék síkja. jégeső. akkor a szél meleget hoz (főn az Alpokban). Szilárd levegőrészecske (por. Csapadékképződés. Lefúvódást jelent. szitálás. Sugárzási köd: a hideg felszín lehűti a felette lévő levegőt és annak vízgőztartalma kicsapódik. . hogy egy köbméter levegőben a maximális vízgőztartalomhoz képest (ez a hőmérséklettől függ. zivatar. Szélmarás: A széllel szállított homokszem koptatja a felszíni kőzeteket. Defláció: A szél felszínformáló képessége. Ekkor megindulhat a vízgőztartalom kicsapódása. csapadék nélküli időszak egy adott területen. hódara. (%) Harmatpont: Az a hőmérséklet. Szabad légtérben alacsonyan a vízgőz kicsapódásakor keletkezik. amin a levegő relatív vízgőztartalma 100%. gomoly (cumulus) esőfelhő: A felhőket alakjuk szerint e három csoportra osztjuk. Eső a nagy vastagságú felhőkből hullik. Túltelítettség: Amikor a levegőben több a vízgőz. csendes eső a nimbostratusból. éjjel viszont a hegyoldal jobban lehűlhet. dér (0 fok alatt. ónos eső. Kondenzációs mag: Csíra. Barkán: Sarló alakú homokbuckák. Hegy-völgyi szél: elsősorban a déli lejfőn jön létre. A hőmérsékletük 100 méterenként 1 fokkal nő. (Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal az izohiéta. közben önmaga is kopik. amelyek szélárnyékos oldala meredekebb.) Aszály: Hosszú (legalább 2-3 hét). Futóáramlás: A mérsékelt övezetben a nagy magasságban (troposzféra felső részében) fújó erős szelek. Deflációs tanúhegy: A keményebb kőzetet a szél lassabban koptatja. Esőcseppekből és jégkristályokból áll. akkor a szél hideget hoz (bóra a Dinári-hegységben). közben tényleges vízgőztartalma nem változik. telítetté válik. jégkristály) enged a gravitációnak és a föld felé veszi útját. Ezt a hőmérsékletet a levegő hűlés útján érheti el. Telítettség: Amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot. lealacsonyodott térségből. Viszonylagos vízgtőztartalom: Megadja. ha kisebb mértékben. hó. (Enélkül nem képződne csapadék. hózápor. jégdara. hogy egy köbméter levegőben hány gramm vízgőz van. annál több vízgőz lehet a levegőben) mennyi vízgőz van. forró. havas eső. Köd: Talaj közeli felhő. Felhőképződés: Vízgőz kicsapódásakor a szabad légtérben a magasban felhő képződik. ezért az kiemelkedik a puhább. zúzmara (0 fok alatt. Csapadékképződés: Amikor a magasba emelkedő levegőből a kicsapódott vízgőz (vízcsepp. majd a másik oldalon lebuknak.) Áramlási és sugárzási köd: Áramlási köd: egy hideg terület fölé vízgőzben gazdag. meleg levegő érkezik és vízgőztartalma kicsapódik belőle a hideg miatt.

korom. szél.: domboldalak). Szmog: Füstköd. . ciklonok. csapadékmennyiség). Felszíni leöblítés: Lejtős felszínen a csapadék által okozott erózió. mely a sztratoszférában található ózonrétegre is káros hatással vannak. amelynek két oldalán két különböző éghajlat található. Emelt szint Emisszió: Légszennyező anyagok kibocsátása idegen szóval. Mikroklíma: Kisebb területek felszínközeli éghajlata (pl. Eltér a vidék éghajlatától (makroklíma). Elsősorban folyók okozzák. A felszín mindenütt egyenlő mértékben pusztul. a SO2-ból kénsav. eljegesedés. A levegőbe jutott szennyező anyagok egészségre káros felszaporodása. Éghajlatváltozás: Adott terület éghajlata megváltozik. NagyVízválasztó-hegység. Éghajlattal foglalkozó tudomány. O3. az éghajlati elemekhez statisztikai átlagszámítások eredményeit használjuk fel (évi. Himalája. Például a Balkán-hegység. CO. Éghajlat választó hegység: Hegység. adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. erőművek (szén. Légszennyező anyagok: CO2. Kibocsátóik: közlekedés. ólom. Éghajlattan: Klimatológia. ipar. NO2. Transzmisszió: A levegőbe jutott anyagokat a szél továbbszállítja. a növényzet. középszint Idő: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen. hőmérséklet. a természetes növényzetet. anticiklonok. Savas ülepedés: A savas esők által a szennyeződés a felszínre kerül. frontok). Időjárás és éghajlat. Európában a történelem folyamán megfigyelhetünk éghajlat-ingadozásokat: kis jégkorszak (1400-1700). a NO2-ból így salétromsav. A Skandináv-hegység óceáni és tajga éghajlatot. mekkora a szélerősség…). SO2. épületek befolyásolhatják az éghajlati elemeket. A légkör jelenségeit. légnyomás. Imisszió: A szennyeződés visszajutása a földfelszínre. Andok… Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás miatt növekszik. néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. hőmérséklet. a kőzet. károsítják a talajt. Éghajlat: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. szél. Ez történhet csapadék útján vagy száraz ülepedéssel.Izohiéta: Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal. közben a szennyező anyag reakcióba léphet a légkör alkotóelemeivel. bontják az ózont. nedvességtartalom: Az időjárási elemek egyedi mérésekből származó adatok (most hány fok van. csapadék. Vonalas erózió: A felszín pusztulása egy vonal mentén történik. havi középhőmérséklet. Ózonréteg-elvékonyodás: Bizonyos hajtógázok (freon = triklór-fluor-metán = CFCl3). kőolaj égetése). Savas eső: A légkörbe jutó szennyező anyagok némelyike reakcióba lép a légkörben található vízgőzzel. Időjárás: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra. folyamatait tanulmányozó tudomány. füst. Időjárási és éghajlati elemek: Napsugárzás. Ezek csapadékkal visszajutnak a földfelszínre. a domborzat. Meteorológia: Légkörtan. a Dinári-hegység a nedves kontinentális és a mediterrán éghajlatú területeket választja el egymástól. kénes sav képződhet. Például elsivatagosodás. de jég és szél is szerepet játszhat a lineáris erózióban. Szélcsendes időben fordul elő. Időjárási térkép: Adott helyen az időjárási elemek pillanatnyi helyzetét és változásait bemutató térkép (légnyomás.

A 3. Óceán: Több 10 millió négyzetkilométer kiterjedésű. középszint „Fagyosszentek”: Pongrác. d mindegyik szereplő nyeresége és vesztesége egyensúlyban van. kémiai. amennyit a szelek az óceánok fölül gőz formájában a szárazföldek fölé hoztak. Szárazföldi talapzat (self): A földrészeknek domborzatilag a tengerhez. Bonifác. Északi-. A légkör esetén ez a csapadék és a párolgás. a szárazföld és a légkör között állandó mozgásban van a víz. ami valamely anyag tömegegységének 1 Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges. mint az. Legnagyobb mennyiségben a kőzetburok mélyedéseit tölti ki (világtenger). ami betüremkedik a szárazföldbe. nyárias idő van. csak átalakul.) Tenger: Az óceánoktól szigetekkel. Botteni-öböl. Ide sorolható még Orbán is (május 25. Balti-tenger. nem minden esetben önálló medencéjű. A népi megfigyeléseknek bizonyos esetekben utólagos tudományos bizonyítéka is van. ami a mozgó légtömegeket az északi féltekén jobbra. Atlanti. kisebb kiterjedésű. mint a szárazföldnek. ami Szibéria felett az erős téli lehűlés miatt jön létre. sekély vízzel (200 méternél nem mélyebb) borított szegélye. A víznek nagyobb a fajhője. A folyók révén jut el az a vízmennyiség az óceánokba. Szibériai-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát télen befolyásoló magas nyomású légköri képződmény. . Vízháztartás: A víz nem vész el. szélességi kör táján az anticiklonok állandó magas légnyomású övezetet hoznak létre). akkor a rá következő 40 napon esni fog. állandó sótartalmú (33-38 ezrelék) víz.és Indiai-óceán. ha Medárd napján (június 8-án) esik az eső. Mexikói-. (Csendes-. A Föld vízből álló gömbhéja. Emelt szint Coriolis-erő: A Föld tengely körüli forgásából származó eltérítő erő. Hudson-. Párolgás útján jut a levegőbe az óceánból és a szárazföldről. ezért lassabban melegszik fel és lassabban hűl le. Ez a nedves kontinentális éghajlat jellemzője: a legtöbb csapadék nyár elején hull. félszigetekkel és tengerszorosokkal elválasztott. szerkezetileg a szárazföldhöz tartozó. Vízburok: Hidroszféra. önálló medencével rendelkező. Azori-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát egész évben befolyásoló magas nyomású légköri képződmény az Azori-szigetek felett (a 30.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Öböl: Tenger. Május közepén (12-14) a népi megfigyelések szerint hűvösebb idő köszönt hazánkra. A szárazföld és az óceán esetén a lefolyás egyenlíti ki az óceánok nagyobb párolgási veszteségét. onnan kicsapódás útján jut vissza. a déli féltekén balra téríti.3 A vízburok Világtenger. Medárd nap: A népi megfigyelések szerint. benne áramlásrendszer nem fejlődött ki. műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. amiben önálló áramlásrendszer jött létre. Vénasszonyok nyara: A népi megfigyelések szerint szeptember végén és október elején meleg. Világtenger: Föld felszínének 71%-át egymással közvetlen kapcsolatban lévő tengerek és óceánok borítják. nagy átlagmélységű (4000 méter). Fajhő: Az a hőmennyiség. Vízkörforgás: A víz a napsugárzás hatására állandó halmazállapot-változáson megy keresztül. Tengerszoros: Tengereket összekötő szűk átjáró. 3. Szervác.). de megtalálható a kőzetburokban és szilárd halmazállapotban a sarkokon és magashegységekben is. Az óceán. eltérő sótartalmú (1-41 ezrelék) víztömeg. középszint Hidrológia: A vízburok fizikai.

Norvégia… Tagolatlan part: Egyenesen futó tengerpart.mozgásformája. a meleg tengeráramlás pedig melegebb vizet szállít az alacsonyabb vízhőmérsékletű területre.9%).Sótartalom: Tengervíz egyik kémiai tulajdonsága. Peremtenger: Az óceánokhoz széles kapukkal kapcsolódó tengerfajta. Hideg-. ha 5 fokos területre viszi a vizet. Dagály: A tengervíz szintjének 12 óránként való emelkedése. öböl bont meg. ami számos sziget. lidó.) Turzás: Tengervíz fölé magasodó. A Hold tömegvonzási erejének és a FöldHold rendszer közös tömegközéppont körüli forgásából fakadó centrifugális erőnek hatására a tengervíz a ható erő irányába elmozdul. (Így létezik 10 fokos melegáramlat is. ahol a folyó tölcsérszerű öbölben folyik a tengerbe. amit nem bontanak meg szigetek. negatív anomáliát hidegáramlatok. ezért a folyó hordalékát nem tudja elszállítani. ahol a partra kifutó és a partról visszaérkező hullámok találkoznak. Lagúna: A part és a lidó közötti sekély. anomáliáról beszélünk. MgCl2: 10. Labrador-áramlat. (Abráziós torony. és 17 fokos hidegáramlat. ahol a folyó több kisebb ágra szakad és úgy ömlik a tengerbe. ami a folyó hordalékát folyamatosan kiszivattyúzza a torkolatból. ami 25 fokos területre. passzát. Európa: Görögország. Tengerjárás: A tengervíz egyik mozgásformája.és sarki szelek). Apály: A tengervíz szintjének a 12 óránként való csökkenése. Afrika. télen fűti a szomszédos szárazföldeket. (Turzás. Deltatorkolat: Folyótorkolat típusa. egyre kiédesedő víz. félsziget.) Hidegáramlat: Humboldt-. mintha ténylegesen mozogna vízszintesen a tenger. Pozitív és negatív hőmérsékleti anomália: Ha egy terület évi középhőmérséklete eltér attól az értéktől. Agulhas-áramlat. mint az ottani vízhőmérséklet. Földközi-tenger: Két kontinens között elterülő tenger. amit az állandó szelek alakítanak ki (nyugati-. ezért nyáron hűti.elsősorban szél hatására megfigyelhető . 10%-a szulfát. amely földrajzi szélessége szerint várható lenne. Kontinentális lejtő: A szárazföldi lemez elvégződése. öblök. . Az óceánok mélysége itt hirtelen 200 méterről 4000 méterre nő. melegáramlat: Golf-. Pozitív anomáliát melegáramlatok. és meleg tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. Általában a tengeráramlatok okozzák. parttal párhuzamos hordalékgát. amit a tengervíz a partról beszállított hordalékból épít fel általában ott. Létrejöttének oka: a befogadó óceánon nagy az apály és dagály közti különbség. Egy óceánparti településen tehát 12 óránként követik egymást a dagályok. ami igen zárt és csak szűk szoroson keresztül van kapcsolata az óceánnal. Ennek a sónak majdnem 90%-a klorid (NaCl: 78%. Hullámzás: A tengervíz egyik . Létrejöttének oka: a befogadó tengeren kicsi az apály és dagály közti különbség. Brazíliai-. Benguela-. Ez a Földön egyszerre két dagályt és két apályt okoz. A vízrészecskék körpályát írnak le. félszigetek. Átlagosan az óceánok literenként 35 gramm sót tartalmaznak. Pusztuló part: Meredek partokon a hullámok hordalékuk segítségével a sziklafalat folyamatosan bontják le. Hűtő-fűtő hatás: A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le a fajhője. Idővel feltöltődhet. .terasz. ami hidegebb vizet szállít egy területre. Tölcsértorkolat: Folyótorkolat típusa. Emelt szint Beltenger: Olyan tenger. pedig csak le-föl mozog egy helyben.) Tagolt part: Az a tengerpart. bár az ember úgy látja. Hideg az a tengeráramlás. Épülő part: Sekély partokon a tengervíz építő munkát végez.

mocsarak összefoglaló neve. folyóvíz). ami bonyolult módon jön létre és kapcsolódik a felszíni áramlatokhoz. Ez első és utolsó negyedkor jellemző.és a Tanganyika-tó. Abrázió: A tengervíz felszínformáló képessége. moréna. ezért a hullám átbukik magán és kifut a partra. de használják a cunamira is. Akkor jön létre. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer 180 fokot zár be. turzás. mélyedéseket hoz létre. kaldéra (belső erő). Ezzel párhuzamosan van egy áramlásrendszer az óceánok mélyén is. szerkezeti süllyedék. lejtős tömegmozgás. Sok látható a Duna és a Tisza mentén. lápok. középszint Állóvíz: A földkéreg felszíni mélyedéseiben felgyülemlő vizek. nagy mélységű tavak típusa. Hullámmorajlás: Sekély parton a tengervíz molekulái nem képesek tartani a körpályájukat. jég. Hullámtörés: Mélyvizű partnál a hullámhegy nekiütközik a partnak és felcsap rá magasra. elolvadása után a süllyedékekben a víz összegyűlve tavat képez (Kanada. (Alpok: Garda-tó. amikor a tó alján már mindenütt növény borítja. szél. Moréna által elgátolt tó: A gleccser hordalékát lerakva lezárja a maga vájta U alakú völgyet. Kimélyített medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: tektonikus árok. Szélvájta tó: Ha a felszínen a szél szabadon garázdálkodhat (sivatag.Tengeri vízkörzés: A tengeráramlatok az óceánok felszínén szállítanak vizet. Mesterségesen is létrehozható (folyószabályozáskor). nyílt vízfelületű állóvíz. Gleccsertó: A gleccser hordalékával völgyét sok helyen túlmélyítette. mint a víz. Vakár: Gyenge dagály. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása lerontja egymás erejét. Tektonikus eredetűek a medence jellegű süllyedékterületek is. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer Földnél lévő szöge 90 fok. Igazából helytelenül. a Malawi. mert beleütköznek a tengerfenékbe. Tavak. Finnország). Mocsár: A tavak pusztulásának következő állomása. félsivatag).) Szökőár: Nagy dagály. amikor alig van már nyílt víztükör. a kontinensek egyik peremén az Egyenlítő felől meleg. Vihardagály: Amikor a viharos szelek felerősítik a dagályhullámot. Jégvájta tó: A jégkorszaki jég hordalékával felszántotta a felszínt. Morotva-tó: A folyó árvízkor átvághatja kanyarulatát. Elgátolt medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: láva. földrengés okozta hegyomlás (belső erő). Akkor jön létre. Ilyen a Bajkál tó. Tó: A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő. Fertő: A tavak pusztulásának egyik állomása. Lehetnek bennük áramlások (tengeráramlás). karsztos folyamatok (külső erők) is kimélyíthetnek tó medencét. mesterséges tavak. a másik felén a sarkok felől hideg áramlatok figyelhetők meg. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása erősíti egymást. gyorsan pusztulnak. A gleccser elolvadása után a víz a végmoréna mögött felhalmozódva tavat képezhet. Ez újholdkor és holdtöltekor jellemző. amikor a víztükör felületén több a növénnyel borított rész. Többnyire összeköttetésben vannak egymással (szoros.) Tektonikus eredetű tó: Lemezhatáron. Holtág. Láp: A tavak pusztulásának újabb állomása. Fehér-tó. morotva. tengerek.és a Barents-tenger környékén. A gleccservölgyben a mélyedésekben egész füzért alkothatnak a tavak (Skandináv-hegység). a Kaszpi-tenger és az Aral-tó tartozik ebbe a csoportba. ami lefűződve patkó alakú tavat alkot. tavak. . (Van egy süllyedési zóna a Norvég. Éghajlatváltozás esetén ezek a mélyedések tómedencék szerepét tölthetik be. tektonikus árokban kialakult hosszúkás.

Általában a folyók alsó folyásánál jellemző.Mesterséges tó: Ember által létrehozott tó. annál több hordalékot szállít. értékét centiméterben adják meg. (Nagy-Vízválasztó-hegység) Fő. mert a víz általában befolyik a hegység belsejébe. illetve időszakos vízfolyásokat. láp. a tengerekkel való közvetlen kapcsolta megszűnt. annál több hordalékot képes szállítani a folyó.) Függ attól is. zátonyokat. Vízjárás: A vízállás és a vízhozam sokévi szabályos. Minél több víz van a mederben. Vízválasztó: A vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó vonal. hogy a Nicaragua-tó is. Száraz területekre jellemző. középszint Vízgyűjtő terület: A földfelszín azon része.és mellékfolyó: Egy vízgyűjtő területen a vízhálózat különböző rangú folyókból épül fel. A folyó munkavégző képessége: Attól függ. közepes. Lefolyástalan (vagy belső lefolyású) az a terület. Például: Szent Anna tó a Hargitában. hogy mennyi víz van a medrében (mekkora a vízgyűjtő terület). Mértékegysége m3/s. Vízhozam: A folyó adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége.és nagyvizet. Általában a hegységek gerincén fut végig. Lefolyásos és lefolyástalan terület: Lefolyásos az a terület. Krátertó: A vulkáni kráterekben összegyűlő állóvizet krátertónak nevezzük. ahol a felszíni mélyedésben összegyűlő vizet poljetónak nevezzük. Kialakítását folyóvizek felduzzasztásával valósítják meg (Tisza-tó. Vízmércével mérik.) Poljetó: A mészkőhegységekben a felszínen néhol más kőzet is előfordul. Feltöltődő (alsó) szakaszjelleg: Ahol a folyó több hordalékot rak le. Nasszer-tó). Maradványtó: Egykori tengerek bezáródásával visszamaradt állóvíz. Megkapjuk. ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a felszíni vizeket. hogy mennyi hordalékot képes szállítani a szállítható hordalék mennyiségéhez képest. Ez a sík területen lassan haladó. A legnagyobbat főfolyónak. Ez pedig attól függ. ahonnan a felszíni vizek elérik a világtengert.) Dolinató: A karsztos oldódás által létrehozott mélyedés ritka esetben tómedenceként funkcionálhat. akár folyóvízi hordalékkal való feltöltés következtében. mocsár. (Ritka. ezek az általában sík területeke a poljék. A mederből kilépő nagyvíz az árvíz. Emelt szint Tengerszem: A gleccserek kiindulási pontja a hegység oldalába mélyül. ha beszorozzuk a keresztmetszet területét a folyó sebességével. Feltöltődés: A tavak átmeneti képződmények a Föld felszínén. Vízállás: A víz magassága a mederben. éghajlattól függő váltakozása. aminek a világtengerrel még közvetett kapcsolata sincs. Árvíz: Medréből kilépő nagyvíz. . mert a vízmércét nem a mederfenékre helyezték. egyenlítői éghajlat) és ingadozó vízjárású folyókat. (Minél meredekebb. Kaldérató: A vulkán tetejének lerobbanása után visszamaradt mélyedésben is összegyűlhet a víz. (Állomásai: fertő. mint amennyit szállít. A folyószabályozáskor levágott folyókanyarulatok is mesterséges tavaknak tekinthetők. a bele torkolló kisebbeket mellékfolyónak hívjuk. (Értéke lehet negatív is. Megkülönböztetünk egyenletes (hegyvidéki. Ilyen belső lefolyású területen folyik a Volga is a Kaszpi-tengerbe. annál gyorsabb. (Lehet. hogy milyen a meder meredeksége.) A nagyság alapján megkülönböztethetünk kis-. Ilyen tó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó. Gyorsan elpusztulhatnak akár növényi.) Folyóvizek. Eutrofizáció: A tavak növénnyel való feltöltődése. A jég elolvadása után e mélyedésben összegyűlő vizet tengerszemnek nevezzük. ezt kaldératónak nevezzük. szigeteket építő folyókra jellemző. óceáni.

középszint Felszín alatti víz: A szárazföld felszíne alatt a talajban és a kőzetekben felgyülemlő vizek összessége. (Lehet jódos. Karsztvíz: A résvizek csoportjába tartozó felszín alatti víz. Főleg emelkedésben lévő térszíneken alakult ki. A folyó itt pusztítja a medrét. Artézi víz: A vízzáró réteg átfúrása után felszínre kerülő rétegvíz. így negatív és pozitív formák jönnek létre.) Hordalék: Valamilyen külső erő által a keletkezési helyéről elszállított kőzet vagy talajtörmelék. vasas. Ezért ezeket az elnevezésekkel óvatosan kell bánni. élővilág is megtelepedett rajta.) Hévíz: 20 foknál melegebb forrásvíz (Magyarországon gyakori. savas. Gyógyvíz: Gyógyhatású ásványvíz. Szurdok: Nagy esésű vízfolyások kemény. a Dunán például a Dunakanyarban. a gravitációs erőnek ellenálló felszín alatti víz. A karsztvíz szénsavat tartalmaz. A mészkőhegységek repedéseiben található víz. Zátony: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. szűk. meredek. hogy nem „szabályos” rendben következnek a szakaszjellegek. kavics. ami reakcióba lép a mészkővel (karsztos oldódás). A folyóvíz által szállított hordalék különböző szemcsenagyságú: iszap. kénes. mint amennyit tovább szállít. vagy kicsivel az fölé emelkedik. mély. Kanyon: A szurdok spanyol elnevezése. az első vízzáró réteg felett található felszín alatti víz. Például: Csallóköz. ahol a vízzáró réteg metszi a földfelszínt. Talajnedvesség: A talajszemcséket hártyaszerűen borító. brómos. akadályozza a hajózást. V-keresztmetszetű völgy: A bevágódó szakaszjellegű folyó által létrehozott felszínforma. A folyó kanyarogva halad (meanderez). A lecsökkent esésű. amelyen valamilyen út visz keresztül. pedig ezek már egyáltalán nem a felső szakaszán vannak a folyónak. a szemcsék közötti teret csak részben kitöltő. majd kiválik. Emelt szint Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. Karsztformák: A karsztvíz által létrehozott felszínformák. Forrás: A felszín alatti vizek felszínre bukkanásának helye. Sziget: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. mert hazánkban magas a geotermikus gradiens. ami nagy kiterjedésű. Ásványvíz: Oldott ásványi anyagot tartalmazó felszín alatti víz. Bevágódó (felső) szakaszjelleg: Ahol a folyó kevesebb hordalékot rak le.Oldalazó (közép) szakaszjelleg: Ahol a folyó körülbelül annyi hordalékot rak le. de a Kazán-szorosban is pusztítja a medrét. hegységből kilépő folyók építik. Általában a folyó felső szakaszára jellemző. nem túl mélyről is magas hőmérsékletű víz törhet fel). homok. a kanyar egyik oldalán pusztítja. mint amennyit tovább szállít. ami a vízszint közelébe. (Hosszabb folyók esetén előfordul. Felszín alatti vizek. Belvíz: A talaj szintje fölé emelkedő talajvíz. ellenálló kőzetbe vágott. Résvíz: A kőzetek repedéseiben található víz. Rétegvíz: Két vízzáró réteg közti víztartó rétegben lévő víz. A mészkő oldatba kerül (kalciumhidrokarbonát). a folyó két ágra szakadva kerüli meg. Talajvíz: A talajszemcsék közti teret teljesen kitöltő. Hordalékkúp: A folyóvízi hordalék legyező alakú felhalmozódása. . a másik oldalán építi a partot. esetenként függőleges oldalú völgye. Általában a folyó középső szakaszára jellemző.

vagy megengedhető valamely befogadóba való vezetése. Általában bővizű. Mezőt jelent. szemben a lepusztított mészkőfelszínekkel. függő és oszlop. Kialakításában az oldódáson túl a karsztvíz által szállított hordalék eróziójának van nagy szerepe. hogy benne egy ember állva elfér. A barlangokban a karsztvízből rázkódás hatására kiváló mészkőből jön létre. amelynek oldalfalaiból vízszintes irányba lyukacsos csövek nyúlnak a vízadó rétegbe. Karrmező: Magyar népi elnevezése ördögszántás. Barlangi patak: A barlangban. A Duna mentén számos ilyen látható. a vizet többször is felhasználják. évente egyszer vagy többször elönt. Olyan területeken jön létre. Cseppkő: Pozitív karsztforma. Belvízi. az erre alkalmas eljárások összessége. a felszín alatt futó patak. Céljai: a vízkészletek mennyiségének és jó minőségének fenntartása vagy javítása. ahol a vízszükséglet meghaladja a készleteket. Artois tartományban készítették el. hosszuk 30-60 méter.Víznyelő: Tölcsérszerű karsztos forma. ami a felszíni vizet (állandó vagy időszakos patak) a mélybe (barlangba) vezeti. az állapot romlások elkerülése vagy visszafordítása. Polje: Mészkőhegységekben megfigyelhető felszínforma. ami utal a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségére. Létrejöhet oldódással és barlangi termek beszakadásával. amelyet a vízfolyás magas vízállása idején rendszeresen. ahol nincs a felszínen mészkő. Vízenergia: Öntözés: Szennyvíztisztítás: A szennyvizet szennyező anyagok eltávolítása. A csapadékvizek által a mészkőbe vájt hosszúkás mélyedések. Dolina (töbör): Kerek alakú karsztos forma. Lehet álló. az év nagy részében vízmentes terület. Ármentesített terület: Víztározó: Vízlépcső: Belvízvédelem: Ivóvíz: Ipari víz: Vízforgatás: Azokon a területeken. Vízgazdálkodás.és tengerhajózás: Halászat: Tengeri erőforrások: . Felszínét folyóvízi hordalék borítja. Az első ilyet Franciaországban. Előtte tisztítás. Víznyelőn keresztül érkezhet meg a barlangba (búvópatak) és bővizű karsztforrásként ér újra a felszínre. középszint Folyószabályozás: Mederkotrás: Árvízvédelmi gát: Ártér: A vízfolyások medrét két oldalról kísérő. A csapadékvizet a mélybe vezeti. Karsztforrás: A karsztvíz felszínre bukkanási helye. Barlang: A mészkőhegységek belsejében létrejövő akár terem nagyságú üregek. a csápok száma 6-10. Felszíni karsztforma. illetve megszüntetése. innen a neve. Csápos kút: Függőleges akna. Artézi kút: A nyomás alatt álló rétegvizet feltáró kút. fizikai és kémiai. A kút általában 15-20 méter mély. Magassága akkora. melynek eredményeként a víz vagy újra felhasználható.) Vízszennyező források: Vízvédelem: A környezetvédelem egyik részterülete. hűtés szükséges. (Biológiai.

ahol a gleccser véget ér. Pomorzei-tóhátság is. DélAmerikában az Andok csúcsai vannak eljegesedve. a kisebb-nagyobb mélyedések a jég elolvadása után tómedenceként funkcionál. Vásott szikla: A jég felszínformáló tevékenysége hozza létre.) Magashegységi jég: Az állandóan hóval borított területek a sarkok mellett ma a magashegységekre korlátozódnak. az Andokban a legmagasabb 6500 méterrel. A tartós hóhatár felett egész évben megmarad a hó. ezzel sűrűsége növekszik. Európában az Alpok.9 g/cm3 sűrűségű jég lesz. Meleg főnszél idézi elő leggyakrabban. hordalékaival borított felszín. Ualakú völgyet váj. A hegy oldalába mélyül. Felülete egyenletes síkság. ami felett hó található. a Hindukus. Számos gleccser található e magashegységekben. (Ma 15. A jégár elérve a tengerszintet tovább haladt mélyítve medrét. a firn sűrűsége 0. az Egyenlítőn 5000 méter. Jég és munkája.5-0. . biológiai. a Karakorum és a Himalája.és kémiai szennyvíztisztítás: Vízkészlet: Egy meghatározott időpontban és térrészben lévő . Lavina: A hó gyors mozgása meredek lejtőkön. U-alakú völgy: A gleccser által létrehozott felszínforma. Kárfülke: A gleccser által létrehozott negatív forma. Afrikában a Kilimandzsáró. itt megy végbe a hó jéggé való átalakulása. A sarkok közelében a hóhatár 0 méter. meredek falú öböl. A gleccser mélyítő munkája hozta létre a jégkorszak idején. sarkvidéki szigeteken. mint ami nyáron elolvad.vízmennyiség esetleg vízhozam. Ma ilyet találunk az Antarktiszon. Évszakosan változik. Firn (csonthó): A hó és jég közötti fázis.1 g/cm3 sűrűségű hóból előbb csonthó. Jégcsiszolta felszín: A jég a maga súlyával és a szállított hordalékával felszántja a felszínt. Észak-Amerikában főleg Alaszka hegyeit borítja jég. Gleccserpatak: A gleccserből táplálkozó. Tökéletlen síkságot hoz létre. hordalékával a jég megkarcolja a felszíni kőzeteket. Az északi féltekén a lejtőkitettség miatt az északi oldalon alacsonyabban. azon rovátkákat ejt. A jég elolvadása után a területet a tenger vette birtokba. A hó naponta megolvad és megfagy. hordalékot (moréna) szállít magával. Emelt szint Jégképződés: A jég hóból képződik a tartós hóhatár felett. Onnan indul. Ilyen a Mazuri-. Gleccser: Jégfolyam. általában több száz vagy több ezer méter vastag jég.vagy az akkor onnan kivehető . Fjord: Hosszú. középszint Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság. annak olvadékvizeit elszállító vízfolyás. akkor 45 millió km2-t. közöttük tavak találhatók. Morénasíkság: A jég által letarolt. meredek sziklafalak veszik körül. A jégkorszak idején jóval nagyobb területet borított jég. A jég elolvadása után itt is kialakulhat tó. A kárfülkéből indul. Vagyis több hó hullik télen. a déli oldalon magasabb van a hóhatár (az Alpokban 2800 és 3200 méter a két érték). Ázsiában a Pamír. A 0. Grönlandon. Belföldi jégtakaró: Nagyobb területet elborító. egyenetlenül csiszolja le. majd 0. Tóhátság: A jég által egyenetlenre csiszolt felszínből kisebb halmok. innen indul ki a gleccser. hátak magasodhatnak ki.8 g/cm3 között változik. mély. keskeny. Morénasánc: A jégtakaró (vagy gleccser) által szállított hordalék felhalmozódása a jégtakaró végén. A tartós hóhatár fölött kialakuló több éves jég a lejtőn a gravitáció hatására lassan lefelé mozog.Emelt szint Közműolló: Nitrátosodás: Mechanikai-.

Képződési helyétől igen messze is elkerülhet. Talajpusztulás: A víz. a Visztula. az élőlények kőzetbontó tevékenysége. A mezőgazdasági termelésbe bevont területeken törvényszerű a talaj időszakonkénti védtelensége (betakarítás után. Talajképződés: Számos tényező (éghajlat. Ennek következtében a talaj elvékonyodhat. vízben nehezen oldódó. az Odera. a Mexikói-öbölről kapta (Gulf = öböl). A szél okozta talajpusztulás a defláció. Labrador-áramlás: Hideg tengeráramlás az Atlanti-óceánban. Az északi sark felől hideg vizet szállít a Labrador-félsziget mellett. A talajképződés folyamán a kőzetből aprózódás és mállás hatására kőzetmálladék lesz. A hőmérsékleten és csapadékmennyiségen keresztül befolyással van az aprózódás és mállás intenzitására. Alexander Humboldtról kapta a nevét. A 3. az abiotikus alrendszer folyamatai például az aprózódás.3 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. laza. (Biotikus alrendszer folyamatai például: mikroorganizmusok szervesanyag-átalakító tevékenysége. művelésével végső esetben fel kell hagyni. akár el is pusztulhat.Ősfolyamvölgy: A jégtakaró előterében a jégtakaróból kifutó bővizű patakok egy nagy folyóban. Perui áramlásnak is hívják. E folyamvölgy a Germán. A jéghegyeket egészen New Yorkig is elviheti. a vízforgalom. ősfolyamban egyesültek. Különösen a nagy csapadékú lejtős területek veszélyeztetettek ilyen szempontból. középszint Golf-áramlás: Meleg tengeráramlat az Atlanti-óceánban. Kuro-shio-áramlás: Meleg tengeráramlat a Csendes-óceánban. az Elba. kőzet. A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik. fokától északra. valamint a szél a már kialakult talajrétegeket elhordhatja. a növények számára tápanyagokat raktározó szerves anyaga. Vándorkő: A jég által szállított nagyméretű kőszikla. A talaj élő és élettelen részrendszerek működési egysége. amit baktériumok és gombák állítanak elő elhalt élőlények lebontása révén.) Humusz: A talaj nagy molekulákból álló. a benne megtelepedő baktériumok és gombák lebontják az elhalt élőlényeket. idő. A víz okozta talajpusztulás a talajerózió. A növényeket vízzel és tápanyaggal látja el. domborzat. de a természetes növényzettel borított területeken ez a lefolyó víz kevés talajrészecskét visz magával (természetes erózió). A Norvég-tenger területén az áramlat vize a mélybe bukik és az óceán fenekén hideg vizet szállít. Oja-shio-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban. a Weser egy-egy darabon benne fut. meleg vízről kapta. Humboldt-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban Dél-Amerika partjai mellett. egyben oka a talajok zonalitásának is. ember) által meghatározott bonyolult folyamat. Nevét kiindulási helyéről. sötét színű. Nevét az általa szállított sötét (kuro). amivel párhuzamosan termőképessége csökken. ahol . vetés idején). termékeny rétege. élővilág. A sark felől indul és Ázsia keleti partjait hűti.4 A talaj Talaj: A földkéreg legfelső.és a Lengyel-síkságon még ma is jól látható. E természetes pusztulással nagyjából lépést tart a talajképződés üteme. Ez együtt alkotja a talajt. Sok esetben az erózióval együtt jelentkezik. hiszen a szél csak ott tudja a talajszemcséket magával ragadni. a bennük lejátszódó folyamatoknak véget vethet. vagy megszűnik. Amerika északnyugati partjait fűti. 3. Észak-atlanti-áramlás: A Golf-áramlás elnevezése az északi szélesség 45. amiből humusz képződik. A tényezők legfontosabbika az éghajlat. ami meghatározza a növényzet földfelszíni eloszlását. A növénytelen vagy csak részlegesen fedett talajon felgyorsulhat az erózió. A kiváló német geográfusról.

nincs növényzet.) Szikes talajok: Az olyan talajokat. ezért nem kivitelezhető. félig száraz éghajlatra jellemzőek. ez a legjobb minőségű termőtalaj. (Intrazonális talaj. mogyoró-. ebben az esetben a veszélyeztetett időszakban holt növényi részekkel (szalma. Mindezek mellett elengedhetetlen. bár leginkább a homoktalajokat veszélyezteti és lejtő sem szükséges hozzá. Emelt szint Anyakőzet: A talaj C szintje. Talajvédelem: A talajpusztulás elleni védekezés. földúthálózat. Nagy hajlásszögű lejtőn teraszok kiépítésével csökkenthető az erózió (szőlő. Az „A szint” a talaj legfelső szintje.) Trópusi vörösföldek: Zonális talajok. de rövidebbé tehetjük a lejtőt a rá merőleges sánccal vagy árokkal. Humusztartalma magas. amelyek a víz visszatartására és elvezetésére is jók. (Ha a talaj felső szintjében halmozódik fel a só. mert a só felhalmozódása nem kötődik konkrét éghajlathoz. ligetek telepítése. levegő tölti ki.) E talajok elsősorban száraz. amit nem foglal el a víz. A lejtőmeredekség csökkentése nagy területen nagy anyagmozgatást igényelne. Barna erdőtalaj: A mérsékelt övezet lombos erdeinek zonális talaja. B. SiO2) nagy része oldatba kerülve a mélybe szállítódik. a túl nagy meredekségű lejtők erdősítése. ha mélyebben szolonyecről beszélünk. vagyis feketeföld). Talajerózió: A talajpusztulás víz okozta formája (l. Ott jellemző. szikes talajoknak nevezzük. Óceáni és nedves kontinentális területekre jellemző. melyeknek valamelyik szintjében sók halmozódnak fel. szárrészek) borítjuk a talajt. Talajlevegő: A talaj szemcséi között található levegő. Ez adja a talajok vörös színét. Talajszintek (A. A defláció elleni védekezés egyik módja az uralkodó szélirányra merőleges fasorok. nehezebben oldható részek a feltalajban maradnak. Trópusi vörösföld előfordul még az erdős szavannák területén is. A „C szint” az anyakőzet. kisebb a humusztartalma és világosabb. (A talaj pórusterének azt a részét. mégsem soroljuk a szikeseket a zonális talajok közé. illetve kisebb meredekség esetén legeltetés szántóföldi művelés helyett. a szilikátok (kovasav. Mezőségi talaj: A mérsékelt övezeti sztyeppek zonális talaja (más néven csernozjom. A sok csapadék következtében kilúgzódik a talaj. gyümölcsös esetén érdemes kialakítani a tereplépcsőket). ennek mállott anyagából jön létre a talaj. A talajerózió esetében a kiváltó tényezők közül a csapadékmennyiséget nem befolyásolhatjuk. a trópusi esőerdők és monszunerdők talajai a trópusi sárgaföldek mellett. C szint): A biológiai aktivitás és a humusztartalom (szín) alapján lehet a talajban szinteket elkülöníteni. sőt alapvetőbb a helyes talajművelés. talajművelés. Nedves és száraz kontinentális területek határán jellemző. ahol a természetes növényzet tölgy-. míg az alumíniumban (Al2O3). Meg lehet védeni a talajt takarással is. A „B szint” az előző szint alatt található. juharfából áll. (Elsősorban a Kelet-európai síkságon és a Nyugat-szibériai alföld déli részén. kisebb a biológiai aktivitása. nyír-. Kiindulási pontja a talajpusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők ismerete. talajpusztulás). viszont a lejtőket alakíthatjuk. itt van a legtöbb humusz. A talaj humusztartalma kicsi (az elhalt növények gyors ásványosodása miatt). itt a legnagyobb a talaj biológiai aktivitása. ez a legsötétebb. A termőképesség csökkentésén túl a szél a mozgó homok ütő hatásával is károsíthatja a növényzetet. Szürke erdőtalaj: A mérsékelt övezetben a sztyepp és a lombos erdők közti terület zonális talaja. melynek elemei közül a legfontosabbak: szintvonalakkal párhuzamos telekkijelölés.) A szikes talajok termőképessége általában rossz. Termőképessége jó. . akkor szoloncsákról. vasban (Fe2O3) gazdag.

ahol csapadék esetén összegyűlhet némi víz. márga). melyek bármely zónában előfordulhatnak (például öntéstalaj a folyók mentén. Ha ezek szabják meg a talajfejlődés irányát. rossz termőképességű. dolomit. ha levegőt kap. Rendzina: Olyan azonális talaj. sós talaj. talaj is kialakulhat: vékony. vagy hatásuk uralkodóvá válik azokkal szemben. vagy közeli talajvíz) játszott nagy szerepet. a mészkőnek is. Stefanovits Pál Talajtan című könyvében a szikes talajokat a 195. főleg ott. Intrazonális talaj. a tundrán. Terra rossa: A csapadékosabb mediterrán területek egyik zonális talaja. Réti talaj: Az olyan talajokat. bár humusztartalma magas. zuzmók) kevés szerves anyagot produkál. Sivatagi talajok: A forró és mérsékelt övezet sivatagjainak zonális talajai. A talaj csekély vastagságú.] Tundratalaj: A hideg övezet tundra övének zonális talaja. a tajgán). vagy az év nagyobb részében víz alatt állnak. ami tömör. . csak. hogy az erdőirtások hatására a lejtők az erózió áldozataivá váltak. a 318. oldalon intrazonálisnak mondja. Bár a sivatagban előforduló rövid életciklusú növényeknek elég egy zápor és kicsíráznak. benne szintek nem alakultak ki. nem lesz belőle humusz. réti talajoknak hívjuk. Ezen talajok meghatározó talajképződési folyamata a deszilikátosodáslateritesedés. mert más övezetben nem található meg. Laterit: A trópusi esőerdők és monszunerdők zonális talajai a trópusi vörösföldek (latosolok). humusz nélkül legfeljebb kőzetmálladékról beszélhetünk. Humusztartalma minimális. meghatározott övekhez kötődnek. hogy a sivatagokban általában nincs talaj.) A láptalaj intrazonális talaj. A nyers ásványi talaj (yermosol) vagy a futóhomok (arenosol) talajnak titulálása szerintem túlzás. aminek során a feltalajban vas. Leggyakrabban a mérsékelt övezetben találkozhatunk réti talajjal. termőképessége nem éri el azét. A mélyedésekben. [Az intrazonális és azonális kifejezések néha szinonimaként használatosak. oldalon azonálisnak. mivel a természetes növényzet (mohák.Zonális és azonális talaj: A legfontosabb talajképző folyamatok. több zónában is előfordulhat. Általában sekély termőrétegű és köves. Színében hasonlít a csernozjomra. levegőtlen viszonyok között bomlik el. Az intrazonális talajokban a helyi talajképző folyamatok és tényezők (például az alapkőzet a rendzina esetén. ahol a csapadék mennyisége viszonylag (a párolgáshoz képest) nagy és a víz sokszor a felszínen áll (a trópusi esőerdőkben. lejtőhordalék-talaj a hegyek lábánál). ahol ma is folyik a terra rossa képződése. melyek állandó vízborítás alatt képződnek. a talajvíz a szikesek esetén) egyenrangúak a zonális folyamatokkal és tényezőkkel. a talaj anyaga a völgyekben gyűlt össze. amelynek málladékában kevés a szilikátos anyag (mészkő. szénsavas meszet tartalmazó kőzeten jött létre. virágzanak. de vastagsága.) Színe vörös (vasoxidban gazdag). Specialitását növeli. mivel a vízi növényzet a víz alatt. hogyan lenne lehetséges ez valamiféle talaj nélkül? Mi a helyzet a sivatagi szikes talajokkal? Még ott is előfordulhatnak sótűrő növények. Egyezzünk meg abban. Az azonális talajokban olyan talajképződési folyamatok dominálnak.és alumíniumoxidok válnak ki. Láptalaj: Az olyan talajokat. Az éghajlat mellett kialakulásában szerepe volt a talajképző kőzetnek. termést hoznak. melyeknek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos vízborítás. termőképessége közepes. földművelésre nem alkalmas. (A tőzeg azonban felhalmozódik. az éghajlat és a növényzet. nem talajról. láptalajoknak nevezzük. Talajképző folyamataik közül fontos a tőzegesedés. (Mégis zonális talaj. a létrejövő anyagot lateritnek nevezzük. akkor a talajt zonálisnak nevezzük. Humusz nincs benne.

Az évi közepes hőingás kisebb a napi hőingásnál. Emberi tevékenység is okozhat szikesedést. A 3. a természetes növényzet. félsivatagi területeken a szikesedés feltétele a könnyen málló.) Vidék: Az övezeteken belül az övek mellett vidékeket is elkülöníthetünk. szélességi körök közt található. foka között található. Hideg. hogy a talaj felső szintjében felhalmozódjon a só. Mérsékelt övezet: Körülbelül a 30. vagy a felszín állandó változása (defláció. ezeket területeknek nevezzük. emelt szint Dokucsájev: 4. Övezet: A legnagyobb kategória az övezetességen belül.4 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Övezetesség: A gömb alakú Földön számos éghajlati elem és más természetföldrajzi tényező is övszerűen helyezkedik el. amikor derékszögben delelne a Nap. Ennek oka a Nap sugárzásában keresendő. és 65. Ennek oka lehet a talajképző kőzet tulajdonsága. de minden nap felkel és minden nap lenyugszik a Nap). Azt ugyanis módosítják a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése. ugyanez figyelhető meg a tengerszint feletti magasság növekedésénél is (a hegységben felfelé haladva szintén csökken a hőmérséklet). a sarkkörtől a sarkig) és a mérsékelt övezet (a kettő között. Természetföldrajzi övezetesség: Az éghajlat. a domborzati viszonyok. a sziklás hegyi talajok. aminek lényege a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. középszint Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű rendszere. mint az előzőekben ismertetett övezeteké. Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. az állatvilág. A passzát szél uralma alatt áll. Rendszeres öntözés hatására a megemelkedő talajvízből a párolgás után visszamaradhat a só. Például Dél-Ázsiában a monszun vidék. ezek azonban csak egy-egy térségre jellemzők. Öv: Az övezeteken belül egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő öveket különíthetünk el. Forró övezet: Az északi és déli szélesség 30. A csapadékeloszlás alapján három övre és egy vidékre oszthatjuk. Az évi . mérsékelt és forró övezetek különíthetők el alapvetően. Ezek határai legtöbbször párhuzamosan futnak a szélességi körökkel. (Hideg. a felszínformáló erők együttes. Itt elegendő a mállás ahhoz. a szélrendszerek és a tengeráramlások. A valós éghajlati övezetek határai mások.Váztalajok: Olyan talajok. a talaj. Szoláris és valós éghajlati övezet: A szoláris éghajlati övezetek kialakításánál csak a napsugarak hajlásszögét vesszük alapul. Ezt másodlagos szikesedésnek nevezzük. Három övezetet különíthetünk el: forró (ahol az év legalább egy napján 90 fokban delel a Nap. vagyis nincs olyan nap. A földrajzi övezetesség. vízerózió). Terület: Néhány öv további kisebb részekre bontható. mérsékelt és forró övezetet különítünk el. Szikesedés: A szikesedés intrazonális talajképződési folyamat. A váztalajok közé tartoznak a sivatagi talajok. könnyen oldódó sók képződésére alkalmas kőzetek felszíni jelenléte. Sivatagi. a két térítő között). övezetes megjelenését nevezzük így. (Például a forró övezeten belül a szavanna öv. A nyugati szelek uralma alatt áll (egyes részein hatnak a szomszédos passzát illetve sarki szelek). A csapadék az Egyenlítőtől távolodva csökken. A mérsékelt övezet száraz területein a magasan álló talajvíz párolgása miatt növekszik a talaj sótartalma. hideg (ahol az év egy napján nem kel fel és az év egy napján nem nyugszik le a Nap.) Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség: Az Egyenlítőtől távolodva követik egymást az övezetek a Föld felszínén (követve a napsugarak beesési szögének csökkenését). amelyeknek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak.

télen aprózódás. csapadékos nyár. szélességi kör között található. télen a nyugati szelek csapadékot hoznak. 1000-1500 milliméter év csapadék. A 20 és 30. Mérsékelt övezeti monszun éghajlat: A mérsékelt övezetben a kontinensek keleti peremén jött létre. állatvilága szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. szélességi kör között található. forró nyár. madarak. állatvilágára növényevő patások és ragadozó nagymacskák jellemzők. és 90. Egyenlítői öv: A forró övezet része. az évi közepes hőingás 2-3 fok. száraz tél.és sárgaföld. A hőmérséklet alapján három övre oszthatjuk. Növényzete. Két évszak alakult ki: esős (forró) és száraz (forró). Meleg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. A meleg mérsékelt övben szubtrópusi monszun a neve. A kontinensek peremén jött létre. A szubtrópusi monszun éghajlatra jellemző az 525 fok közötti évi közepes hőingás. Az évi középhőmérséklet 10 és 20 fok között van. ahol nyáron a szelek az óceán felől fújnak és csapadékot szállítanak. tüskés). növekszik a száraz évszak hossza. Mediterrán terület: A kontinensek nyugati partján jött létre. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. mind a hideg mérsékelt övben. Az évi közepes hőingás az óceántól távolodva nő. A hőmérséklet alapján két övre oszthatjuk. Mérsékelt övezeti monszun a kontinensek keleti peremén jött létre mind a meleg. száraz évszakot eredményez. Az Egyenlítőtől távolodva a mállás szerepe csökken. Hideg övezet: A 65. A mérsékelt övezet része a meleg mérsékelt öv (valószínűleg erre próbálnak itt rákérdezni). majmok jellemzők. mind a valódi. félsivatagi. hűvös. részt). az évi csapadékmennyiség 1500 milliméter felett (Cherrapunji-ban évi 11000 milliméter). Átmeneti öv: A forró övezet része. ami a 90 fokos deleléshez köthető). Az évi középhőmérséklet 0 fok alatt van. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. Egyenlítői éghajlat: Az évi középhőmérséklet 25-27 fok. Az Egyenlítőtől távolodva csökken az esős évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra. szélességi körök közt található. ahol sajátos . A mállás az uralkodó. DélAfrikában. az évi közepes hőingás 3-10 fok. Négy évszak alakult ki ebben az övezetben. talaja vörösföld. a csapadék csökken. füves. mindennapos esők öve. Kínában és Japánban. Elnevezése az Afrika és Európa közötti Földközi-tengerről kapta. Csak egy évszak alakult ki: csapadékos. mivel a trópusok alatt találhatók a 30 és a 45. Három évszak jellemző: forró. télen a szárazföld felől fújnak és szárazságot hoznak. talaja trópusi vörösföld. Itt nyáron a passzát szelek leszálló ága érvényesül. Évszaktól függően a passzát szelek felszálló illetve leszálló ága jellemző. ami forró. szélességi kör között. feketeföld. az aprózódásé növekszik. babérlombú erdők. A passzát szelek felszálló ága jellemzi. hűvös száraz. ami csapadékot illetve szárazságot hoz. Trópusi monszun területen az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. Brazíliában. nyáron mállás. Kelet-Ausztráliában. A 10 és 20. az évi csapadékmennyiség 2000-3000 milliméter (márciusi és szeptemberi csapadékmaximum figyelhető meg. Létezik trópusi és mérsékelt övezeti monszun (lásd a levegő mozgása c. A csapadék eloszlása alapján két területet különítünk el. szélességi kör között található. A csapadék kevés és hó formájában érkezik. csapadék ritkán hull. állatvilágára rovarok. az évi közepes hőingás 10-15 fok. Szavanna éghajlat: Az évi középhőmérséklet 23-27 fok. A passzát szelek leszálló ága jellemzi.középhőmérséklet 0 és 20 fok között van. Térítői öv: A forró övezet része. Az aprózódás az uralkodó. száraz tavasz. vörös. Természetes növényzete esőerdő. forró. Két évszak alakult ki: forró száraz. A 0 és 10. A sarki szelek uralma alatt áll. Trópusi sivatagi éghajlat: Az évi középhőmérséklet 20-28 fok. Monszun terület: A monszun szél uralma alatt álló terület. az évi csapadékmennyiség 300-2000 milliméter. Ez a Földön megtalálható Floridában. Szubtrópusinak is mondják. Természetes növényzete szavanna (fás.

Valódi mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. tele enyhe. az USA és Kanada nyugati partjainak egy része és Chile egy része. Hideg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. Tajga éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. (Ojmjakonban mérték az Antarktiszon kívül leghidegebbet -78 fokot. Nyara hűvös. A kontinensek nyugati partján jött létre. Egy szélességi körön általában megegyezik ennek értéke. eloszlása egyenetlen. télen a mállás hatékony. talaja fekete mezőségi talaj. Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában ilyen terület. természetes növényzete keménylombú erdő. itt a legnagyobb az abszolút hőingás: 113 fok) . természetes növényzete lombhullató erdő. tele hideg/zord. vagy az óceántól magas hegyekkel elzárva (Észak-Amerika). Összefüggő öv a 60. az évi csapadékmennyiség 500-800 milliméter. Nyara meleg. talaja podzol. természetes növényzete lombhullató erdő. legzártabb részein alakult ki (Sonora-sivatag. Nyara forró. A nyár rövid. Turánialföld. az évi közepes hőingás 20-70 fok (itt a legnagyobb). az évi csapadékmennyiség 300-500 milliméter. ÉszakAmerika középső része. természetes növényzete füves puszta (sztyepp. vagyis az óceántól függ. Óceáni éghajlat: Az évi közepes hőingás 7-15 fok. szélességi kör táján. természetes növényzete fenyőerdő (a szárazföld belsejében lombhullató fajok). az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. Az aprózódás szerepe már túlszárnyalja a mállásét. A kontinensek keleti peremén létrejövő kontinentális monszun terület is ide sorolható. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. Szélsőségesen szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Száraz kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-45 fok. nyár eleji csapadékmaximum jellemző (gyakori az aszály). a tél 6-9 hónapos és zord. Szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Nedves kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-25 fok. hanem nyugat-keleti. talaja barna erdőtalaj. távol az óceántól alakult ki (Ázsiában). Tarim-medence Ázsiában) Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-50 fok. Óceáni terület: A valódi mérsékelt öv része. A meleg mérsékelt övtől eltérően átnyúlik az egész kontinensen (Eurázsia. Az óceántól távolodva kevesebb csapadék. Eltérést (pozitív hőmérsékleti anomáliát) a meleg tengeráramlatok okozhatnak. ezért ott az óceáni hatás kis területre korlátozódik. Góbi-sivatag. az átmeneti évszakok villanásszerűek. Chilében. tele zord. préri). az évi csapadékmennyiség 400-1000 milliméter. Oroszországban és Kanadában jellemző. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Nyáron az aprózódás. A nyugati szelek által szállított ciklonok határozzák meg éghajlatát. Ide tartozik Nyugat-Európa partvidéke. talaja barna erdőtalaj. talaja barna erdőtalaj és terra rossa. A szárazföldek belsejében. A természetföldrajzi tényezők változása ebben az övben nem észak-déli (Egyenlítőtől függő).éghajlat jellemző. Nagy-medence Észak-Amerikában. tele hideg. A szárazföldek legbelső. Mediterrán éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-20 fok. Észak-Amerika). pampa.-10 fok. Nyara meleg/forró. Utóbbi kettő területen hegységek állják útját a nyugati szeleknek. A hőingás és a csapadékmennyiség alapján négy területet különítünk el. A Földön előfordul még Kaliforniában. Mérsékelten szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. az évi csapadékmennyiség 200-700 milliméter. A mállás készíti elő a kőzeteket a lepusztulásra. nagyobb hőingás jellemzi. ám ezek ereje kelet felé egyre gyengébb. eloszlása egyenletes. természetes növényzete szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. A mállás és az aprózódás szerepe kezd kiegyenlítődni. az évi csapadékmennyiség 800-2000 milliméter. A fagyaprózódás uralkodó. Ide tartozik Európa középső és keleti része. viszonylag meleg (a mi májusunknak felel meg). Az évi középhőmérséklet 0-15 fok. Az aprózódás uralkodó.

az évi közepes hőingás 10-45 fok. az évi csapadékmennyiség 200 milliméter körüli. itt-ott még előfordulhatnak fák (akáciák. az óceán közelében nyír is előfordul. a ciprusfélék.) Erdőhatár: A hegységben felfelé haladva az egyes övezetek határai jó kirajzolódnak. több lombkoronaszintből áll. A szárazföld belseje felé haladva. Mohákból. A sarkok körül található: Antarktisz és Grönland tartozik ide. a gyertyán. aminek természetes növényzete a fű. Ezen övezetek határait befolyásolja a hegység földrajzi . a kőris. Két évszak van. természetes növényzetét mohák. Ide tartozik a nyír.] Monszunerdő (dzsungel): A trópusi monszun terület természetes növényzete. Az óceántól távolodva az egyre kevesebb csapadék már képtelen zárt erdőt eltartani. Itt több hó hullik télen. a tél 9-10 hónapos és zord. erdei) felváltják a lombhullató fajok (vörös). a libanoni cédrus. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. az évi csapadékmennyiség 200-300 milliméter.-25 fok. a tuja. Örökzöld. talaja tundratalaj. (E növényzetet sokfelé kiirtották.-55 fok. Tajga: A hideg mérsékelt öv természetes növényzete. télen hó borítja. Sarkvidéki öv: A hideg övezet része. Kanadában és Oroszországban a Jeges-tenger környékén található. A fű magassága is csökken a csapadékkal párhuzamosan (magasfüvű. kúszónövények és fán lakó növények jellemzik. Szavanna: Az átmeneti öv természetes növényzete.) Havasi legelő: A hegyekben az erdőhatár felett található övezet. zuzmókból áll illetve kisebb cserjékből (törpenyír. Dél-Amerikában pampa. A tajgához közelebb erdős tundra jellemző (nyír és fenyvesek). törpefenyő). Tundra éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. alacsonyfüvű változatok). a tölgy.) Tundra: A tundra éghajlat természetes növényzete. Ide tartozik a paratölgy. a tüskés szavannán bozótok. Erdős és füves puszta: A száraz kontinentális terület természetes növényzete. (A szó spanyol eredetű és füves pusztát jelent – ám a szavanna nemcsak füves részből áll!) Az Egyenlítőtől távolodva egyre alacsonyodik. természetes növényzete és talaja nincs. A fák bőrszerű leveleiket télen nem hullatják le. a mandulafenyő. Ez a nedves szavannának felel meg. ahol sok csapadék hullik. Állandóan fagyos éghajlat: Az évi középhőmérséklet -10. füves szavanna (elefántfű). A nyár 2-3 hónapos. Mezőgazdasági szempontból állattenyésztésre használható. ami a zárt erdők felső határa. Télen hó borítja. (E fölött még lehetnek fák. ahogy a tél egyre hidegebb.) Babérlombú erdő: A szubtrópusi monszun terület természetes növényzete. (Sötét és világos tajga. Télen leveleiket lehullatják. az araukáriák (Dél-Amerika). az évi közepes hőingás 25-55 fok. az örökzöld fajokat (luc. mint amennyi nyáron elolvad. helyére örökzöld cserje lépett. törpecserjék alkotják. a zord tél. amiknek felső határa a fahatár. Lomboserdő: Az óceáni és a nedves kontinentális terület természetes növényzete. eloszlása egyenetlen. a citrusfélék.Sarkköri öv: A hideg övezet része. A fagyaprózódás uralkodó. illetve egy-két jéggel borított sziget. Ide tartozik a liliomfa. Ázsiában sztyepp a neve a füves pusztának. a hárs. aminek már nincs talaja (csak itt-ott) és természetes növényzete. „Örök fagy”: A hegyekben a tartós hóhatár feletti részt állandóan hó borítja. kaktuszok jellemzők illetve majomkenyérfa. hűvös (a mi márciusunknak felel meg). a juhar. zuzmók. Itáliában macchia a neve. Sziklahavas: A hegyekben a havasi legelő felett található övezet. Esőerdő (trópusi esőerdő): Az egyenlítői öv természetes növényzete. eukaliptusz). a bükk. Fenyőerdő alkotja. Egy évszak van. Ezen határok egyike az erdőhatár. [Erdős szavanna (örökzöld). Keménylombú erdő: A mediterrán terület természetes növényzete. Fajgazdag. (ÉszakAmerikában préri.

illetve ezek változását statisztikai adatok segítségével vizsgáló tudomány. középszint Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága. 650-1000 milliméter száraz szavanna és még ezután következik a tüskés szavanna. a harmadik szakaszban folytatódik a halálozási arányszám csökkenése. a születési arányszám viszont változatlanul magas. Tőzegmohaláp: Ahol pangó víz alakul ki. Nedves és száraz szavanna: Az erdős és füves szavanna másik elnevezése. Az első szakaszban mind a kettő értéke magas (40 ezrelék körüli). (Szoros a kapcsolata a népességföldrajzzal. pl. vallás stb. Ki is törhet. állapotát. Erdős-. füves szavanna: A szavanna növényzete változik az Egyenlítőtől való távolság függvényében. Tajgán és tundrán gyakori. ott vízkedvelő mohanövények telepednek meg. orvostudomány fejlődik) és ezért csökken a halálozási arányszám. szerint) Demográfia: Népességtudomány. Népességfogyás: Ha a születési és a halálozási arányszám közül az utóbbi nagyobb. A kiirtott keménylombú erdő helyén nőtt ki. kor. Fahatár: A hegyekben az a határ. Emelt szint Galériaerdő: A folyókat övező erdő neve általánosságban. természetes fogyásról beszélünk. Elöregedő és fiatalodó társadalom: A korösszetétel alapján mondhatunk egy társadalmat elöregedőnek vagy fiatalnak.) Népességrobbanás: A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása. Természetes szaporulat: A születési és a halálozási arányszám különbsége (ezek megadják egy országban az ezer főre jutó születések és halálozások számát). ameddig fák találhatóak. 5. ha javulnak az életkörülmények (nincs éhezés. Népesedési szakasz: A születési és a halálozási arányszámok értéke alapján négy népesedési szakasz különíthető el. a negyedik szakaszban mindkét arányszám alacsony . A tőzegmoha (Sphagnum) hosszirányban növekszik. a növények átlagmagassága csökken. Egy ország népessége természetes szaporodás esetén is fogyhat. csak 1-2 éghajlati területet különíthetünk el) illetve a lejtőkitettség (az északi féltekén a déli lejtőn magasabban húzódnak a határok). mint a természetes szaporodás értéke. de nem bomlanak le. pl. a mélyben lévő részei elhalnak. Vizsgálja a népességszám alakulását. a népesség összetételét (nem. A csapadékmennyiség és a csapadékos hónapok száma szerint különíthetők el.: Nílus) mentén van élet. Akkor valósul meg. összetételét. ahol csak a folyó (pl. Pampa: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Dél-Amerikában. a születési magas marad. Egyre szárazságtűrőbb fajok jelennek meg. hanem tőzegesedni kezdenek.: Andok.) Macchia: Másodlagos. A népesség számát.: Skandináv hegység. annál több övezet különül el rajta. a láp közepe kidudorodik (dagadóláp). Préri: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Észak-Amerikában. Ha az elhalt növényi sejtek vizet vesznek fel.és településföldrajz Népességföldrajz. mozgásának szabályszerűségeit. de megkezdődik a születési arányszám csökkenése is. a magasabb szélességeken lévő hegyek esetén. mint a halálozási arány. ha többen vándorlási mérlegének negatívuma nagyobb. örökzöld cserje a mediterrán térségben. cserjés-. Népesség. (1000 milliméterig nedves szavanna. A népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik. a második szakaszban a halálozási arányszám csökkenni kezd. Sztyepp: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Ázsiában. a népesség térbeli eloszlását. Legszembetűnőbb a sivatagi éghajlaton. Mértékegysége ezrelék. vagy kevésbé csökken.szélessége és magassága (minél alacsonyabb földrajzi szélességen van egy magas hegy.

.szinten stagnál (10 ezrelék körül). Világnyelv: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol. Belső vándorlás: A vándorlás a népesség térbeli mozgása. a hinduizmus. a harmadikra a harang. Az ausztralidok jellemzői a hosszúkás fej.és szemszín. barnásfekete.és foglalkozási szerkezet: A korszerkezet megadja. Akklimatizáció: Nyelvcsalád: Egy nyelvtörzsön belül a rokon nyelveket nyelvcsaládokba soroljuk. Nyugat-Európában és az Észak-atlanti partvidéken. Az írás. hogy a népesedési ciklus mely szakaszában van az adott ország. Születéskor várható átlagos élettartam: Az újonnan született csecsemőknek a születés időpontjában várható átlagos élettartama. Az első két szakaszra a piramis alak jellemző. a fogyó társadalmakra a koporsó. Eredetileg Ázsiában élnek. göndör haj. Népsűrűség: Valamely földrajzi egység egy négyzetkilométerére jutó átlagos népesség száma. Analfabétizmus: Írástudatlanság. Az első és a negyedik szakaszban a népességszám nem változik. széles orr. sötét haj. a rabszolga-kereskedelem révén jutottak el Amerikába. sötét haj. ha elosztjuk az adott térség népességszámát a térség területével. Már alig élnek. A négy nagyrassz: europid. Kor. öt vagy tízéves korcsoportokban. az olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya a népesség tanköteles koron túli (általában 10 év feletti) csoportjában. Korea. Népességkoncentráció: Olyan terület. a gyarmatosítás révén Amerika. A foglalkozási szerkezet tájékoztat minket a gazdaság fejlettségéről (fejlett országokban a tercier szektorban dolgozik az aktív keresők közel 70%-a. a második és a harmadik szakaszban nő. Korfa: A népesség nem és kor szerinti összetételéről tájékoztató ábra. Emberfajta: Az egységes emberi fajon belül – biológiai. a negyedikre a méhkas.) Kisebb népességkoncentráció jött létre Jáva szigetén. Elterjedése: Európa. A mongolidra jellemző a sárgásbarna bőrszín. Észak-Afrika. Ez utóbbi a belső vándorlás. a Nílus völgyében. negrid-. (Ez nyilván összefügg a terület népességeltartó erejével. de a Bering-szoroson keresztül ők népesítették be Amerikát (indiánok. arab. Közel-Kelet. A foglalkozási szerkezet megadja. Világvallás a kereszténység. itt-ott a tengerparton. a kínai univerzizmus és a buddhizmus. negrid. Pakisztán. kínai. Alakja attól függ.és bőrszín. a mezőgazdaságban csak 2-3%). India. A Szaharától délre élnek elsősorban. testi jegyek alapján – megkülönböztethetők rendszertani alcsoportok. Bal oldalon a férfiak. sőt a születési arányszám a halálozási alá eshet. széles ajak. Japán). Emelt szint Nagyrassz: Lásd emberfajta. hogy a társadalom hogyan oszlik meg az egyes korcsoportok között (erről tájékoztat minket a korfa). eszkimók). így a népességszám csökkenhet. önálló egyház. Dél-Ázsiában (India. vékony szálú haj. Europid-. A Föld népsűrűsége 40 fő/km2. de a szárazföldek 78%-án 1 fő/km2 alatt van a népsűrűség. mongolid-. ausztralid emberfajta: Az europidra jellemző a fehér bőr. az iszlám. spanyol. Banglades). A földrajzi távolság szerint lehet országok közötti (akár kontinensek közötti is) és országon belüli. amelyet úgy kapunk meg. Világvallás: A vallás közös hit valami emberfelettiben. francia. jobb oldalon a nők adatait ábrázolják egy. A negrid jellemzői a sötét bőrszín. Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki. erős testszőrzet. orosz. hogy az aktív keresők hogyan oszlanak meg a gazdaság három fő szektora között. ahol a népsűrűség igen magas. az alacsony termet és a szemhéjakat fedő mongolredő. Manapság ezek összekeveredtek. 100 Fő/km2 felett csak 2%. Nagy népességkoncentráció alakult ki Kelet-Ázsiában (Kína. A legváltozatosabb és a legnépesebb emberfajta. mongolid és ausztralid. Kialakulásukban a földrajzi elkülönülés és a természeti környezethez való alkalmazkodás játszotta a döntő szerepet. A hívők száma és elterjedtsége alapján van öt világvallás és több száz kisebb.

A kereszténység egyistenhívő.és lakóhelyének térbeli szétválása. kő) Indoeurópai nyelvcsalád: Az indoeurópai nem nyelvcsalád. élőlények állnak. ha ez sikerül. a szláv (orosz. ez utóbbi az ingázás. portugál. Oka az életkörülmények nemzetközi különbségeiben és a munkaerő mozgásának szabadságában rejlik. olasz. villám. Kevesen beszélik (kb. Oroszország). bolgár). wales-i) és az indoiráni. flamand). valamilyen állat. a reinkarnációt vallja (halál után más testben születik újjá az ember: lélekvándorlás. 25 millióan). heti. Gyakoriságát tekintve lehet napi. Ha nincs nemzeti kisebbsége egynemzetiségű vagy nemzetállam (ez elég ritka). Nemzet: Történelmileg kialakult. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező államalkotó népcsoport. szent könyve a Korán. A hindu vallás többistenhívő (főistenek: Brahma a teremtő. Síva a pusztító). ukrán. spanyol. A legközelebbi rokon nyelveken (manysi és hanti) már alig beszélnek. tárgyak. Az emberiség majdnem fele indoeurópai nyelven beszél. illetve kisebb csoportok. az észt és a lapp nyelv is. ide tartozik még a finn. Nemzetiség: Történelmileg kialakult. akkor többnemzetiségű. A rosszabb körülmények között élő ember (otthon sokszor . muszlim vagy iszlám) egyistenhívő. akkor interkontinentális vándorlásról beszélünk. India. német. Leggyakrabban a lakóhely és a munkahely között történik. Észak-Amerikában az angol és a francia. s nem jár együtt tartós megtelepedéssel. csillagok. Ingázás: A vándorlásnak állandóság szerint két formáját különböztethetjük meg: állandó és ideiglenes. A mohamedán vallás (helyesen muzulmán. hanem nyelvtörzs. A buddhizmus filozofikus vallás. Vendégmunkások és bevándorlók révén egyre bonyolódik a helyzet. Oka a lakosság munka. a Nirvánába). az összetartozás tudatával. ha egy vagy több nemzeti kisebbsége van. Az indoeurópai nyelvtörzs nyelvcsaládja a germán (angol. akkor nemzetközi vándorlásnak mondjuk. az összetartozás tudatával. a halál utáni feltámadást és örök életet hirdet. de Kínát és Japánt is áthatotta e vallás. Uráli nyelvcsalád: Az uráli sem nyelvcsalád. Nemzetközi. Nemzeti azonosságtudat (identitás): Keresztény. a kelta (skót. a Közel-Keleten. szlovák.és interkontinentális vándorlás: A vándorlás földrajzi távolság szerint átlépheti az országhatárokat. szabad akaraton alapuló nemzetközi vándorlás legáltalánosabb formája. ha kontinensek határait is átlépi. cseh. Közép-Ázsiában. hisz a halál utáni paradicsomi életben. mohamedán. a vágyakról való lemondást hirdeti. Két nyelvcsaládja van a finnugor és a szamojéd. Lásd nemzetiség. Amerikában. Vendégmunkás: Az ideiglenes jellegű. hindu. de onnan kiszorult: Tibet. román). Latin-Amerikában a spanyol és a portugál nyelv terjedt el. szerb. Sok államban kisebbséget alkotnak. Délkelet-Ázsia buddhista. norvég. Indonéziában. lengyel. fehérorosz. de végül – ha az isteneknek tetsző életet élt – eljuthat az örök megnyugvásba. buddhista vallás: Világvallások. amelyek nem sorolhatók be a nagyrasszok közé. szent könyvei a Védák. Elterjedt ÉszakAfrikában. hanem nyelvtörzs. Indiából indult a vallás. svéd. Egy. de havi is. (Nap.és többnemzetiségű állam: Egy állam a nemzeti kisebbségeinek számától függően egyvagy többnemzetiségű. horvát. Ez elsősorban az iparosodásból vezethető le. A finnugor nyelvcsaládon belül a legtöbben a magyar nyelvet beszélik. akkor az ember eljuthat a nirvánába. Számos állam igen tarka etnikai képet mutat (Kína. növény. Keveréknépek: Nagyrasszok közötti keveredésből létrejött népek Őslakos (bennszülött): Természeti vallás: A vallásos hit középpontjában természeti jelenségek. Visnu a fenntartó. Etnikum: Görög eredetű szó. ír. Hold.Alrassz: A nagyrasszok keveredésével jöttek létre. dán. eső. az újlatin (francia. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező népcsoport. szent könyve a Biblia. holland. Az ingázást okozhatja a tanulás is. Nem feltétlenül rendelkezik önálló állammal. Elterjedt Európában. Elterjedt Indiában.

Észak-Afrika. az egyik az egy-két házból álló magános vagy szórványtelepülés (tanya. A neolit forradalom idején. 6000 körül jöttek létre és bár fontos szerepet töltöttek be. ezért ideiglenesen kiköltöztek a föld mellé a mezőgazdasági munkálatok idejére. A mai farmok inkább mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó.) áll. Mezőgazdasági céllal jött létre. Ha megszűnik a vándorlást kiváltó ok. Falu: A csoportos település egyik típusa. az óriásfalué 10000 fő feletti. Általában mezőgazdasági jellegű település. század második fele. farm). Állandóan lakott település. e. mely a várossal szemben nem rendelkezik központi funkciókkal. külső megjelenésére nézve laza. magas szinten szakosodott földbirtokok. etnikai szempontból hátrányos megkülönböztetés. 10000 évvel ezelőtt az ember falvakat alapítva telepedett le és az ipari forradalomig az emberek 98%-a faluban élt. A halmazfalu hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre. szabályos alaprajzú falu: Az alaprajz szerint a falvakat szintén több csoportba sorolhatjuk. mivel a lakóhely és a megművelendő föld egymástól messze volt. Ma a Föld népességének fele városban él. ilyen a sakktábla alaprajzú falu. (Alföld. Az útifalu út mellett jött létre. épületek és hálózatok összessége. amelyek nem vesznek részt az anyagi javak közvetlen előállításában. a közlekedés pedig igen lassú. földszintes beépítésű. a bennük lakók aránya csak 1-2% volt az össznépességből. emeletes beépítésű. ahol a telkek szabadon jöttek létre és aprózódtak. de nélkülözhetetlenek a termelésben és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. India. Az első városok Kr. közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú egysége. Csoportos település: A lakóépületek száma szerint a több házból álló településeket csoportos településeknek hívjuk (falu. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakosságát is ellátják szolgáltatásokkal. Kína. középszint Település: A népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely.munkanélküli) külföldre megy dolgozni (fejlett országba. köztisztaság). ma ez az arány 50%. Az angolszász országokban így hívják a tanyát. központi funkciókkal rendelkező. A településhálózat nagyobb népességű. híd. Oka lehet természeti katasztrófa. Menekült: A vándorlás nem szabad akaratból történő formája a kényszervándorlás. Manapság munkaerőt bocsát ki Törökország. Infrastruktúra: A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények. Bevándorló: Illegális munkavállalás: Településföldrajz.és gazdasági célú épületekből. A szabályos alaprajzú falvak tervszerű telepítés eredményeképpen jöttek létre. Létrejöttük a munkamegosztásnak köszönhető. Szórványtelepülés: A településeket a lakóépületek száma szerint két csoportba oszthatjuk. Külső megjelenésére nézve sűrű. itt a főút mellett vannak a házak és a telkek szalagszerűek. Az aprófalu népessége 100 és 500 fő közötti. amiket már hazai munkaerő nem végez el: építőipar. vallási. amely lakó. ahol vannak olyan munkák. XIX. háború. úti-. Kelet-Európa. Tanya: A szórványtelepülések egyik típusa. munkaerőt fogadnak be NyugatEurópa országai.) Farm: A szórványtelepülések egyik típusa. Város: A csoportos település egyik típusa. tér stb. általában visszaköltöznek a menekültek. . város). politikai üldözés. kiemelt közigazgatási jogállású tagjai. egymással párhuzamos futásúak. ez később sok esetben állandó lakhellyé változott. Apró és óriásfalu: Méret szerint a falvakat több csoportba sorolhatjuk. Szabálytalan alaprajzú (halmaz)-. valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (út. A városi lakosság az iparban és a szolgáltató szférában dolgozik.

Alvóváros: Egy nagyváros vonzáskörzetéhez tartozó település. Vannak városok. kórház. hogy a központtól távolodva az csökken. Több szakasza is van. orvos. [Monocentrikus agglomeráció központjában egy város van (Párizs. minisztériumok. bevásárlóközpont. A legbelső részt magas színvonalú szolgáltatások: irodaházak. amikor hirtelen megnőtt a városok száma. A sortanyák tervszerű telepítés eredményeképpen . luxusüzletek. temető. Urbanizáció: A városfejlődés átfogó fogalma (városodás és városiasodás). Nevét a Nap körül keringő bolygókról kapta.Településhalmaz (agglomeráció): Az agglomerálódás (sűrűsödés) eredménye. elterjed a városi életmód. az urbanizációs első szakaszában jött létre. A Határ útig tart. Kőbánya. London. bolt). Több városszerkezeti modellt is kidolgoztak kutatók. hotelek jellemzik. Belső munkahelyöv (city): A nagyvárosok belső szerkezetével és társadalmi jelenségeivel foglalkozó tudomány a városökológia. amiket az ide költöző szlovák parasztok (tirpákok) létesítettek. ahol helyi munkalehetőségek alig vannak. Budapesten ez többé-kevésbé megfigyelhető. sor-. A Nyírségben jöttek létre tanyabokrok. az aktív keresők jelentős része a központba jár dolgozni (ingázik). Általában a telekárak szerint vizsgálódtak és azt találták. Nyomornegyed: Elsősorban a város azon részei. bíróság). romló közbiztonság. Ferencváros. Végül nyomornegyed kialakulásához vezethet a folyamat. Központi szerepkör: A településeket csoportosíthatjuk központi funkciók szerint is. Budapest). A bokortanya (tanyák közel egymáshoz) átmenet a csoportos települések felé. (Szuburbanizáció: kertvárosba költöznek. Eszerint az övek koncentrikus körök módjára követik egymást. amelyek több központi funkcióval is rendelkeznek (főváros. Európában és Észak-Amerikában a belső lakóhelyövre igaz ez. ha a város nem tesz ellene semmit. A kifejezés a latin urbs (város) szóból származik. A falvak csak alapfunkciókkal rendelkeznek (iskola. A tágabb belváros része. Belső lakóhelyöv: A Kis. a központi várost tehermentesítő új város. ezek egyike a koncentrikus modell. Urbanizációs ártalmak: Infrastruktúra elöregedése. Külső lakóöv: A korábbi elővárosok a főváros részeivé lettek. lakókörnyezet leromlása (főleg a központi részeken). A Kiskörútig tart. zsúfoltság. Az urbanizáció következtében egyre több ember él városban és egyre több ember él a városi életmódnak megfelelően (nemcsak városban). zaj. laktanya. ahová sokan beköltöztek – munkát remélve – a falvakból. melynek során csökkennek a város és falu közti különbségek. közös fejlesztési tervet igényelnek.] Városodás: Az urbanizáció hatására fellépő mennyiségi változás. megyeszékhely).) Bolygóváros: Az agglomerációban tervszerűen kialakított. dezurbanizációs: falvakba költöznek. A települések között szoros gazdasági és szolgáltatási kapcsolatok vannak. a policentrikus agglomeráció többközpontú (Ruhr-vidék).és a Nagykörút között. bankok. Számos ipari munkahely és szolgáltatás költözik ide. haza csak aludni jár. Központi funkciókkal a városok bírnak. nagy lakótelepek és kertvárosi hangulatot árasztó részek felváltva találhatók itt. Józsefváros) és egyéb nagy térigényű helyek találhatók itt: pályaudvar. Emelt szint Bokor-. Az első a városrobbanás. raktárak. a fejlődő országokban viszont a városok peremén jöttek létre nyomornegyedek. ahol az épületállomány rendkívüli mértékben leromlott állapotban van. több lakóépület jellemzi. melynek során nő a városok és a városban élők száma és aránya. tőzsde. Külső munkahelyöv: Gyárak (Angyalföld. amivel saját lakosságukon kívül a környéket is ellátják (középiskola. Kevesebb munkahely. a tanyák még ezekkel sem. Városiasodás: Az urbanizáció hatására fellépő minőségi változás. környezetszennyezés. biztosítók. egy vagy több nagyvárosból és a körülötte lévő településekből áll. szórt tanya: A tanyák típusai. reurbanizáció: visszaköltöznek a városba.

utóbbiakat a kaotikus növekedésről és a nyomornegyedek terjeszkedéséről ismerjük meg (Mexikóváros. mégis a mezőváros gazdasági jellegét tekintve mezőgazdasággal foglalkozó város. Innen a zsidók által lakott városrészek elnevezése. A falu ekkor már városias életmódot biztosít.újabban alakultak utak mellett. egyenlő nagyságú város található. A városnak általában magasabb a hőmérséklete. a központi funkciók részleges hiánya jellemzi. Gyöngyös és Vác még ma is vásárvárosnak mondható. Fejlett és fejlődő országokban egyaránt megtalálhatók. Nagy kihívást jelent a zsúfoltság. Városklíma: Helyi klíma (eltér a környező nagy terület éghajlatától). 6. de jellegét továbbra is megőrzi). Napjainkban tágabb értelmet kapott: erősen hanyatló városrész. A zsidóüldözések idején sok városban kényszerrel mesterséges gettókba tömörítették a zsidókat. Általában a város iparral vagy szolgáltatással foglalkozik. kicsi albedó). Mezőváros: A városokat a munkamegosztásban betöltött szerep alapján csoportosíthatjuk. Bochum. Düsseldorf. Üzletek. Szöul). de nyugodtabb formában. Velencében a zsidó városnegyedre használták. Ilyen Hollandiában a patkóváros (Randstad) is: Amszterdam. Vásárváros: Gazdasági jelleg szerint a vásárváros szolgáltató funkciót (eladás) tölt be. Essen. mint környezetének (városi hősziget). (Ez ugyan megbontja koncentrikus modell szabályosságát. Magyarországon az Északi-középhegység és az Alföld határán jött létre történelmileg egy vásárvonal. de Magyarországon is van rá példa az Alföldön: Túrkeve. Elővárosodás: Az urbanizáció azon állomása. megalopolis több nagyváros összenövéséből jön létre (például: New York és Baltimore között. Gettó: A városban a lakóhelyi szegregáció (elkülönülés) végeredménye.) Slum: A nagyvárosi nyomornegyed angol elnevezése. Budapesten Józsefváros mutat hasonló folyamatokat. a hőtermelésben keresendők. laza beépítésű. vagy Tokió körül). Amúgy az óriásváros megapolis. ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve élnek. Duisburg. Például az USA nagyvárosaiban a színesbőrűek gettói. Hága. Tokió. a felszín természetestől eltérő sajátosságaiban (nagyobb lefolyás. ám előbbiek kitüntetett gazdasági és politikai funkcióiról nevezetesek (New York. amikor az emberek tömegesen költöznek a város peremterületeire illetve a várost körülvevő településekre. Utrecht. Buenos Aires). Kertváros: A nagyváros tehermentesítésére létrehozott. irodák és egyéb szolgáltatásokkal ellátott város(rész). Jellemző Dél-Európában. illetve a jó közlekedés az adott falu és város közt. ahol a termelők kicserélték portékáikat. A kiköltözésben szerepet játszott a távmunka megjelenése. amely a koncentrikus körökön túl a tehetősek lakhelyeit vizsgálva talált a körökre merőleges övezeteket is. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Világgazdaság. parkokban gazdag előváros (idővel a nagyváros részévé válhat. a környezetszennyezés. Egyéb funkciója is lehet. Calcutta. Okai a városi levegő nagyobb szennyezettségében. amelyiknek központjában több. Óriásváros (megalopolisz): Tízmillió főnél népesebb város. Ez a szuburbanizáció. de ez a legfontosabb. de a valóság általában nem szimmetrikus. Hagyományos úton (a tanya címszónál leírt módon) jöttek létre a szórt tanyák. Ekkor a városból falura költöznek az emberek az urbanizációs ártalmak miatt. Sokközpontú agglomeráció: Az agglomeráció azon típusa. A gettó olasz elnevezés. Ellenvárosodás: Az urbanizáció egyik állomása: dezurbanizáció. például a Ruhr-vidék: Dortmund. Kunszentmárton. Körgyűrűs-övezetes városszerkezet: A városökológia egyik városszerkezeti modellje. Falusias utcakép. Rotterdam. Ennek okát is az urbanizációs ártalmakban és az infrastruktúra fejlődésében kereshetjük. Leiden. középszint . az infrastruktúra fejlesztése.

aki nem végez munkát. állattenyésztés. Eltartott: Az a személy. tudását. Társadalmi környezet: Állam. Természeti környezet: Éghajlat. termelési rendszer (piacgazdaság). A munkanélküliekkel együtt alkotják az aktív népességet. Tercier szektor: Szolgáltató szféra. talaj. Az ember átalakítja a természetet. tapasztalatát alkalmazkodó képességét. Gazdasági növekedés: Évről évre több terméket állítanak elő (mennyiségi növekedés). A foglalkoztatottak többsége diplomás. fizikai állapotát veszi figyelembe. Olyan tevékenységet folytat.és vadgazdálkodás. hogy a javak és szolgáltatások előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok). a jogi lehetőségek nyújtása. erdő. a félkész termékeket. Szekunder szektor: Ipar. Gazdasági ágazat (szektor): A gazdasági szerkezet azt tükrözi. az egészségügyi. termelési eszközök fejlettsége (fejlett. éghajlat. Termelékenység: Hatékonyabb termelés. a munkaerő fejlettségétől. Az egy főre jutó GDP 20000 dollár és annál több. ásványkincs. Kvaterner szektor: A gazdaság „negyedik” szektora. az visszahat rá. a termelési tényezők átalakításával. Az aktív keresőkkel együtt alkotják az aktív népességet. Mérésére a GDP vagy GNP használatos. Feladata: élelmiszerek termelése és egyes ipari nyersanyagok előállítása (bőr. Alacsony jövedelmű ország: Fejlődő ország. halászat. Fogyasztás: Javak és szolgáltatások felhasználása. ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást okoz. magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. Az egy főre jutó GDP pár ezer dollár. a természeti erőforrások gazdagságától. „fehérgalléros” (szellemi) kereső. víz. mezőgazdasági termékeket. illetve ezek egy főre jutó része. fejlődő ország) Földrajzi környezet: Természeti és társadalmi környezet. kőzetek. A gazdasági tevékenység egyik része a termelés és az elosztás (csere) mellett. a felsőoktatást. Humán erőforrás: Erőforrás. Részei: növénytermesztés. domborzat. a tudományos kutatást és műszaki fejlesztést (K+F). Gazdasági fejlettség: Függ a nemzeti vagyontól. Inaktív. Magas jövedelmű ország: Fejlett ország.: a tanulási. tehát általában a tudásorientált.Termelés: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításának folyamata. . a politikai-társadalmi viszonyok fejlettségétől. Nem anyagi jellegű. Lehet kereső: nyugdíjas. víz. média…). tapasztalataival biztosító ember együttesen alkotják a termelőerőt. Pl. gyapot…). Ugyanakkora energia befektetésével több termék előállítása. GNP: Gross National Product: bruttó nemzeti termék: GDP + a külföldön megtermelt jövedelem összege – a külföldiek által az országban megtermelt jövedelem. Aktív kereső: A ténylegesen munkát végző személy. kismama illetve jövedelemmel nem rendelkező: kisgyerek. ahová a tercier szektor ágazatai közül az információs és ismeretek tárolását. Foglalkozási átrétegződés: Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását nevezzük így. GDP: Gross Domestic Product: bruttó hazai termék: az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. Az egy főre jutó GDP 10000 dollár körüli. Információs gazdaság. Munkanélküli: Az a személy. Termelőerő: Az alkalmazott termelőeszközök és a működtetésüket tudásával. Közepes jövedelmű ország: Fejlődő ország. fogyasztási és beruházási céllal. az igazgatási. ami a munkavállalók képzettségét. Kitermeli (bányászat) és feldolgozza (feldolgozóipar) a nyersanyagokat. akinek nincs munkája. energiahordozók. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy tartós. feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (szoftverkészítés. politikai berendezkedés. Természeti erőforrás: Termőföld. Primer szektor: Mezőgazdaság.

Privatizáció: Magánosítás. iskolázottság). tőkeáramlás). Mérésénél figyelembe vesznek mennyiségi mutatókat: GDP/fő. Piaci verseny: Az eladók közötti rivalizálás a vásárlók igényeinek kielégítésére. legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. az analfabetizmus. (Harmadik világ. mint annak eladási értéke. fejlett piacgazdaság jellemző rájuk. Életszínvonal: A népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban. Ma is létezik még ez a függés. ami által a munkavégzés hatékonysága növekszik. A világpiac kialakulása és az eltérő természeti és humán erőforrású területek különböző szakosodása adja az alapját. (Fizetőképes kereslet. Szocialista berendezkedés. Szociális háló: A különféle segélyezési programokat. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. . Nemzetgazdaság: A nemzetállam része. A legkorszerűbb.) Nyereség (profit): A tőkések jövedelme. kiszolgáltatottak a fejlett országok transznacionális vállalatainak. indiánok). duális gazdaság jellemző rájuk (hagyományos és modern szektor). Ár: A termék. eladhatják. jövedelemszerzésre használhatják fel. hiányos demokrácia. Fejlett ország: A világgazdaság centrumaihoz tartozó országok. szabadidőtöltés… Világgazdaság: A nemzetgazdaságok és a köztük lévő bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer (kereskedelem. képzettebb munkaerő. A termelés. csak már nem gyarmatoknak hívják őket. a kínálat és az árak. A Keresletet egy-egy piacon a venni szándékozók összessége képviseli. Árrendszer: a verseny lehetőségét és a piac működését teszi lehetővé. Versenyképesség: Előnyt jelenthet az olcsóbb munkaerő. Három fő eleme: a kereslet. Gazdasági rendszerváltás: Tervutasításos rendszerről piacgazdaságra való áttérés. az állami tulajdon magánkézbe adása. A jóléti állam nyújtja ezt a piacgazdaság veszteseinek. A tőkésnek kevesebbe kerül az áru előállítása. Stabil parlamenti demokrácia. vagy mert jobb. egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége. iskolázottsági szint… és minőségi mutatókat: szociális ellátás. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. mert így az előállított termék kelendőbb a piacon. (Akik nem bírják a versenyt.Fejlődő ország: A legtöbb – a gyarmatok helyén felszabadult – állam tartozik ide. Magántulajdon: Piacgazdaságban a termelőeszközök többsége magántulajdonban van. a második világ a szocialista országok voltak. magas a gyermekhalandóság. Szakosodás: A munkamegosztás alapja. versenyképes mert olcsóbb. Autarchia. Kereslet: Közgazdasági szempontból bizonyos javak megszerzésére irányuló törekvés. Állami tulajdon: A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. Kínálat: A piacon elérhető árucikkek sokasága. kölcsönökre). Ez leginkább Fekete-Afrikára jellemző.) Nemzetközi munkamegosztás: Különböző földrajzi régiók. Az ipari forradalom idején létrejövő világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. a munkanélküliség kezelését. Piacgazdaság: Az a gazdasági rendszer. Önellátó gazdaság: Gazdaság amely nem szorul segítségre (kereskedelemre. Az első világ a fejlett nyugat kapitalista államai. Társadalmi egyenlőtlenség: Különbségek társadalmi rétegek között (vagyon. a társadalombiztosítás felügyeletét nevezzük így. országok között jön létre.) Ingatag politikai rendszer. vagy szolgáltatás ellenértéke. azaz az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük. mely legfőbb intézménye a piac. Az értéktöbblet megjelenési formája. Közösségi tulajdon: A termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak (ősi népek. örökölhetik. Alacsony a születéskor várható élettartam.

Henry Ford autógyáros után) felváltja a dinamikus iparágakra és szolgáltatásokra épülő. amiket transznacionális vállalatok fognak össze.) Túltermelési válság: A gyáripar kialakulásának köszönhetően az ipari termékeket tömegméretekben lehetett előállítani. Trösztök. Fordista termelés. A jóléti államok termelési költségei magasak a fenti juttatások miatt. Elkezdődött a jóléti vívmányok leépítése. A gazdaság motorja a tőke és technológia. Azóta energiatakarékossági . korporációk részesedése akkora egy adott termék előállításából. kohászat. kvaterner nő. textilipar…) válságágazatokká válnak. Ilyen a társadalom azóta is. A világpiaci ár 1973-ban négyszeresre nőtt. fizetett szabadság. hogy befolyásolni tudják vele az árakat. Tudományos-technikai forradalom: A XX. míg korábban a minél több nyersanyag volt. Monopolkapitalizmus: A kapitalista fejlődés egyik állomása. Már a XIX. majd 1979-ben újból megduplázódott. Mivel ez volt a legfontosabb energiahordozó. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik.: DaimlerChrysler. amikor az ipari termékek tömeges fogyasztása még nem volt jellemző. Transznacionális vállalat: (TNC: Transnational Corporation) Olyan nemzetközi nagyvállalat. Kőolajár-robbanás: 1973-ban az olajexportáló országok nagy részét (fejlődő. nagy bevételekre tettek szert. akkor eladhatatlanná váltak és túltermelési válság alakult ki. A korszakváltás okai: kőolajár-robbanások. pl. az ipari keresők száma csökken. Ez a XIX. A termelést monopóliumok uralma jellemzi. Jóléti állam: Szociális háló jellemzi (TB – nyugdíj. arab országok elsősorban) összefogó OPEC jelentősen megemelte a kőolaj világpiaci árát. a termelés szerkezeti átalakulásához s a termelt javak mennyiségi és minőségi emelkedéséhez.és középvállalkozások virágzanak. Tömegáru termelés: Ipari forradalom és a gyáripar kialakulásának velejárója. Világpiac: A világgazdaság része. század termelőerői és civilizációja ugrásszerű fejlődésének alaptényezője.Globalizáció: Jelentése: világméretűvé válás. világméretekben. stb. Globális világgazdaság: A mai világgazdaság. mely tevékenységét összehangoltan. század első felére jellemző igazán. melynek során a piaci gazdaság az egész Földön általánossá válik. a leányvállalatok több országban. így azok munka nélkül maradnak. Hozzájárult az emberi szükségletek egy minőségileg magasabb fokon való kielégítéséhez. s ha ezek jóval meghaladták a piac igényeit. Manapság a transznacionális vállalatok nyomása alá került. (Multinacionális vállalat: több országban van az anyavállalat. országhatárokon átnyúlva végzi. Szellemi keresők („fehérgalléros”) aránya nő a fizikai dolgozókéhoz („kékgalléros”) képest. a termelés és eladás világméretekben szerveződik. század második és a XX. konszernek. Fogyasztói társadalom: A második világháború után jött létre. Nagy iparvállalatok helyett kis. új gazdasági rendszer (posztfordizmus). változó fogyasztói igények. 1970/80-as évekre jellemző tehát. Az anyavállalat egy országban van. a világgazdaságra körülbelül 1880 és 1945 között volt jellemző. Világgazdasági korszakváltás: Az ipari tömegtermelést (fordizmus. Fő zászlóvivői a világ minden részén jelenlévő transznacionális vállalatok. orvosi ellátás. munkanélküli segély.). a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere. tercier. A termelés. ezért a termelést „olcsóbb” országokba helyezik. Tömeges méretű fogyasztás jellemzi. században kezdett kialakulni. A hagyományos iparágak (bányászat. Azt a folyamatot jelöli. Royal Dutch/Shell. fénykorát a második világháború után élte. A világ tudományos megismerésének (felvilágosodás) megszületéséből vezethető le.

Külkereskedelem: Országok közötti áru. Enélkül ugyanis a támogatott versenyképtelen lenne. Kvóta: Az állam a hazai termelés védelmében behozatali tilalmi listát állít össze illetve korlátozza egyes termékekből a behozható mennyiséget. Közös piac: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. akkor beszélünk erről. amikor a tagállamok között szabadkereskedelem áll fenn. Ipar utáni (posztindusztriális) társadalom: A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát posztindusztriális. ipar utáni kornak. Itt a szabad kereskedelmen túl a tagok biztosítják a munkaerő. Magyarország esetén ez 60% feletti. NAFTA. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik. Információs társadalom: Informatika. Ipari (indusztriális) társadalom: Ahol a legtöbb embert az ipar foglalkoztatja.) Árucsere: Kereskedelem. Bár most ismét igen magas. Negatív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az import van túlsúlyban. Nemzetközi kereskedelem: Termékek és szolgáltatások országok közti cseréje.és szolgáltatáscsere. Vámunió: A regionális gazdasági integráció azon szintje. ezért csökkent a kőolaj ára. kifelé pedig egységes vámokat alkalmaznak. Szó szerint az egyik áru ellenértékét a másik áru képezi (barter. Kereskedelmi áruszerkezet: A kereskedelemben résztvevő áruk megoszlása szektorok szerint. A munkamegosztás rendje szerint előállított termékek cseréje. Erre a szintre eddig csak az Európai Unió jutott el (1967-ben). például tojásért videó. Külkereskedelmi nyitottság: Ha egy ország az össztermékéhez képest nagy mértékben exportál és importál. adómérséklés). ez erős külkereskedelmi nyitottságot jelent. a részek egyesülése egy egésszé. amivel az állam a hazai termelést próbálja védeni az olcsóbb külföldi termékektől. A protekcionista gazdaságpolitika leggyakoribb eszköze. a szolgáltatások része. (Kvaterner szektor. (Exportkoefficiens: export*100/GDP. a technológia és a tőke (termelési . beilleszkedés.intézkedések és világgazdasági korszakváltás ment végbe. azt külkereskedelmileg nyitottnak nevezzük. Kereskedelmi társulás: Kereskedelmi egyezmény kölcsönös előnyökért. Olyan terület (több ország). ASEAN. A belkereskedelem végzi az áruk és szolgáltatások forgalmazását egy országon belül. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Ilyen például az EFTA. Belkereskedelem: A kereskedelem áruk és szolgáltatások cseréjére szakosodott gazdasági ág. kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel… Exportszubvencióval az állam a termék eladását segíti a világpiacon. média. Vám: Az import árura kiszabott adó. pénz nélküli kereskedelem). Földrajzi értelemben független államok önkéntes politikai és gazdasági összekapcsolódása nemzetek fölötti (szupranacionális) egységekbe. ahol minden vámot és egyéb. Alapja a nemzetközi munkamegosztás. Támogatás (szubvenció): Termelők (elsősorban a mezőgazdasági termelők) pénzügyi támogatása. a kereskedelmet korlátozó intézkedést megszűntettek. Szabadkereskedelem: Ha semmilyen tényező (vám…) nem gátolja az áruk áramlását.) Pozitív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban. adókedvezmény (adóvisszatérítés. Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása. Kivitelből (export) és behozatalból (import) áll. számítástechnika. Integráció: Egységesülés. kommunikáció áthatják az emberek életét. Szabad kereskedelmi övezet: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje.

tényezők) szabad áramlását is. Csak az Európai Unió jutott el erre a szintre, az Egységes Európai Okmányt (1987) követően. Gazdasági unió: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A tagok közös gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, közös valutát vezetnek be. Az Európai Unió 2002-ben jutott el erre a szintre, de a közös valutát számos ország nem vezette be. Regionális gazdasági integráció: Olyan nemzetgazdaságok felett álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre, hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az országhatárok által előidézett akadályokat. Eurorégió: Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam régiói, helyi önkormányzatai között. Egységes belső piac: Olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma. Például egy nemzetgazdaság. Árukereskedelem: Ipari, mezőgazdasági termékek kereskedelme. Szolgáltatáskereskedelem: Szolgáltatások kereskedelme (pl. bank, biztosító) Regionális politika: Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap. Támogatják azon régiókat, melyek az EU GDP/fő átlagának nem érik el a 75%-át, az ipari válsággal küszködő területeket. Felvevőpiac: Az a piac amely az eladásra szánt árut vagy szolgáltatást befogadja. Húzóágazat: Olyan ágazat, mely az összes többire hatással van, dinamizál. Ma például az elektronika. Szerkezetváltás: Más iparágra terelődik a hangsúly. Válságágazat: Bányászat, kohászat, textilipar (hagyományos iparágak). Megnőtt a nyersanyagok ára, megcsappant a kereslet irántuk. Kooperáció: Együttműködés, lehet országok, cégek és személyek közötti is. Emelt szint K+F tevékenység: Kutatás és fejlesztés. Extenzív gazdasági növekedés: A gazdaságban akkor extenzív egy növekedés, ha a növekedés eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így együtt jár a foglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növekedésével. A mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük így. Intenzív gazdasági növekedés: Az a gazdálkodási módszer, amelyben a termelés növelésének fő eszköze a már alkalmazott erőforrások jobb hasznosítása, a technika és a technológia fejlesztése, a dolgozók szakképzettségének növelése, az intenzív gazdálkodás munka jobb megszervezése. A mezőgazdaságban a belterjes gazdaságot nevezzük így. Életminőség: Tervutasításos gazdaság: A szocialista berendezkedésű államok gazdaságpolitikája. A termelést, fogyasztást és az árakat az állam szabta meg. A pénz szerepe másodlagos, torz gazdasági szerkezetet és lassuló gazdasági fejlődést eredményez. Direkt gazdasági irányítás: Gazdaságirányítási rendszer a szocializmusban. A piacgazdaságban az állam tevőleges beavatkozása a gazdasági életbe. Például vállalatok irányítása, segélyezése révén. Indirekt gazdasági irányítás: A gazdasági célokat az állam nem utasításokkal valósíttatja meg, hanem adópolitikával, árszabályozással, hitelpolitikával. Ezeken kívül a vállalatok önálló döntéseik alapján segítik a népgazdasági célok teljesítéseit.

Gazdasági liberalizmus: Az állam szerepének minimálisra csökkentése a gazdasági életben. Gazdasági szabadságjogok világméretű elterjesztése: a tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlása. Egyéni vállalkozás: Társas vállalkozás: Konjunktúra: A gazdasági életben ez elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor p. valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál jelentékeny értékszaporodás következik be, jóllehet a világ javainak összege ezáltal nem szaporodott. Dekonjunktúra: a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése. Recesszió: A bruttó nemzeti terméknek legalább két egymást követő negyedévben tapasztalható csökkenésével kialakult (gazdasági) helyzet. Gazdasági csökkenés. Globalizálódás: Világméretűvé válás. Vertikális vállalati és területi integráció: Egymásra épülő termelési struktúra, a transznacionális vállalatok keretén belül valósul meg elsősorban. A TNC-n belül a stratégiai döntéseket az anyavállalat hozza, például, hogy a leányvállalatokat hol hozzák létre, hol szüntessék meg. A vállalat a termelést részeire bontja és mindegyik részt oda telepíti, ahol a legjobban megéri. (Alapanyaggyártás, részegység gyártása, összeszerelés.) A TNC-n belül kereskedelem folyik. Gyakorlatilag az egyik leányvállalat a másiknak állít elő terméket. Kutatás és fejlesztés manapság már minden leányvállalatban folyik. Anya-és leányvállalat: Központi telep: anyavállalat, leányvállalat: máshol lévő telephely. Innováció: Újdonságok és újítások összefoglaló neve, melyek révén a gazdaság megújul. Ez lehet termék, eljárás, szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállítását a K+F végzi, fontos szerepet játszik benne a kvaterner szektor. Centrumból terjed a periféria felé, ahogyan egyre több felhasználó ismeri meg és alkalmazza. Cserearányromlás: Egy ország külkereskedelmében az exporttermékek ára csökken, az importtermékek ára az előzőhöz képest nő. Deficit: Hiány, veszteség. Egy ország fizetési mérlegében a bevételeket meghaladó kiadási többlet (ennek része például a külkereskedelem). Az államháztartás deficitjéről akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Árudömping: Amikor egy vállalat vagy ország elárasztja a piacot olcsó árujával. Kivívva ezzel más vállalatok és ország haragját. Embargó: Politikai okokból egy vagy több ország ellen bevezetett kereskedelmi zárlat. Ezt nemzetközi szervezet rendelheti el (ENSZ). Például Dél-Afrika, Jugoszlávia, Irak esetében. Barter: Közvetlenül (pénz nélkül) terméket adnak el termékekért. Kedvezményes (preferenciális) övezet: A regionális gazdasági integrálódás első szintje, amikor a tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak. Politikai unió: A regionális gazdasági integrálódás utolsó állomása, amikor a tagállamok politikai intézményei összefonódnak, a nemzetállamokat felváltja az egységes politikai szerveződés. Mezőgazdaság, középszint Mezőgazdaság: Őstermelés. A gazdaság azon ága, amely növényi és állati nyersanyagokat állít elő. Élelmiszereket és azokhoz való nyersanyagokat, illetve ipari nyersanyagokat jelent mindez. Két főágra, a földművelésre és állattenyésztésre oszlik, de hozzá sorolják az erdőgazdálkodást, halászatot és vadászatot is. Szerepe a GDP-ben a gazdasági fejlettség

mutatója. Aránya folyamatosan csökken, bár a Föld dolgozóinak felét foglalkoztatja, a Föld össztermékéből 30%-kal részesedik. A fejlődő országokban kiemelt szerepe van. Növénytermesztés: A mezőgazdaság egyik fő ága. A termesztett haszonnövényeket aszerint csoportosítjuk, hogy mire használjuk: gabonafélék, ipari növények, gyümölcsfélék, zöldségfélék, fűszernövények, takarmánynövények. Állattenyésztés: A mezőgazdaság másik fő ága. Gazdasági haszonállatok tartása és szaporítása, élelmiszer (hús, tej), ipari nyersanyagok (bőr, gyapjú) előállítása és igavonás céljából. Egységnyi területen jóval kevesebb táplálékot képes előállítani, ezért szerepe a fejlett országokban fontosabb. Formái: nomád pásztorkodás, havasi pásztorkodás (külterjes, legeltető, ez jellemző Amerikában és Ausztráliában is), istállózó állattenyésztés (belterjes, takarmányozó, főleg Európában jellemző). Erdő-, hal- és vadgazdálkodás: A mezőgazdaság részei. Az erdők telepítésével, fenntartásával és kitermelésével foglalkozik az erdőgazdálkodás, ami magában foglalja a vadgazdálkodást is. Az erdők fáját elsősorban tüzelésre használják, aztán a fa- és papíripar, az építőipar használja nyersanyagként. Veszélyt jelent a környezetre a túlzott fakitermelés (áradások, talajerózió, oxigéntermelés). Halak és más ehető állatok kifogásával foglalkozik a halászat. Különösen gazdag a halzsákmány a selftengerekben (halpad). Probléma a túlhalászás. Élelmiszergazdaság: A gazdaságnak a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint az ilyen termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését magába foglaló része. Agrárgazdaság: A mezőgazdasági termelés, a különböző mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak (élelmiszeripar, textilipar…), valamint a feldolgozott termékek szállítását, forgalmazását végző szolgáltató ágazatok tartoznak bele. Bővebb fogalom, mint az élelmiszergazdaság, hiszen a gyapotfeldolgozás is része. Agrárország: Olyan ország, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb, mint más szektoroké. Agrotechnika: A mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárások együttes elnevezése. Külterjes (extenzív) gazdálkodás: A belterjes gazdálkodás ellentéte, a termés mennyiségét elsősorban újabb földterületek művelésbe vonásával, alacsony élőmunka- és költségráfordítással növeli. Jellemző a nagy területű, kis népsűrűségű országokra, ahol a birtokok több száz hektár nagyságúak. (Amerika, Ausztrália) Belterjes (intenzív) gazdálkodás: Olyan mezőgazdasági termelési mód, amelyet a területegységre jutó nagy költség- és munkaerő-ráfordítás, nagyfokú gépesítés és vegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenység jellemez. Nagy népsűrűségű, 10-50 hektár birtoknagyságú területekre jellemző. (Európa) Teraszos művelés: A kedvezőtlen domborzatú (meredek lejtő) területeken nagyjából a szintvonalakat követő lépcsőzetes felszínforma (terasz) kialakításával lehet termelőterülethez jutni. Hagyományos mezőgazdaság: A fejlődő országok kettős gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ami hagyományos és modern szektorra tagolódik. A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát. Elsősorban önellátásra termelnek, alacsony a terméshozam, sokféle növényt termelnek. Égető-talajváltó gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája a trópusi övezetekben, az esőerdők irtványain. Trópusi gyökér- és gumós növényeket termelnek (manióka, édesburgonya, jamszgyökér). Egy területet rövid ideig művelnek, majd pihenni hagyják, újat égetnek fel. Hosszú évek múltán jutnak vissza újból ugyanarra a területre, ami azalatt ismét termékennyé vált. A nagy népességnövekedés miatt csökkent a pihentetésre fordított idő, ez a talajok leromlásához és éhínséghez vezet. Kapás földművelés: A talajváltó gazdálkodást így is hívják, mert a technikai felszerelés többnyire kapa. Sok az élőmunka.

ahol nem használnak öntözővizet. a földimogyoró termesztése is övezetesen jelenik meg az USA-ban). jellemzően családi kötelékben szervezett gazdaság.és gyümölcstermesztés. hogy könnyebb a gépesítés. jellemzően az adott város élelmiszerrel történő ellátását szolgálja. ezért kimeríti a földet. többnyire igénytelen állatok kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják. Vándorló állattenyésztés: A természetes növénytakaró felélése után új legelőkre hajtják az állatokat. cukornád. extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztési övezeteket is (pl. sokféle mezőgazdasági terményt előállító. de a gyapot. a nomád pásztorkodás egy fajtája. a szállítás. Farmgazdaság: Speciális mezőgazdasági üzem. Árasztás: Leginkább a rizstermesztéshez használt öntözési módszer.Ugarolás: A néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet. Száraz. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó. piacra termel. Ültetvényes gazdálkodás: A fejlődő országok mezőgazdaságának modern szektora. Itt árasztásos rizstermesztéssel foglalkoznak. a kertben zöldségféléket. a termelés. kakaó. Elsősorban a trópusi övezetre jellemző. tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemző leginkább. A termőtalajt teljes egészében elárasztják vízzel. A csapadékhiányt öntözéssel pótolják. hogy a talaj visszanyerje termőképességét. félszáraz területekre jellemző.) Vegyes mezőgazdaság: A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása. Főbb terménye: datolya. néhány növényvagy állatfajta termesztésére. előnye. hogy a talajnak ugyanazt az alkotóelemét használja fel folyamatosan. általában 1-2 növényt. nádas. Öntözéses gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja. banán… Monokultúra: Ültetvényes gazdálkodásra jellemző. a szója. Legnagyobb területei Indiában. rét és legelő. (Zöldség.Ázsia) találhatók. illetve tenyésztésére szakosodnak. Fő terményei: kávé. gyümölcsös. Az így tenyésztett. Kanadában a búza. Városellátó övezet: A városok köré települt. ez jellemzi Európa országainak többségét.és kukoricatermesztés. erdő: A földhasznosítás különböző formái. hátránya. Ennek célja. Ez az alapja az ottani nagy népességkoncentrációnak. a rétet és legelőt . gyapot. hogy a nyarat hegyi legelőkön töltik. az öntözéshez szükséges vizet a természetes források és az ásott. takarmánytermesztést feltételez. Az öntözés segítségével évente többszöri termést is be tudnak takarítani. Szakosodott mezőgazdaság: A mezőgazdasági üzemek – farmok – néhány növény.) Szántó. Kínában (Délkelet. állattenyésztéssel és mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó terület. Száraz művelés: A növénytermesztés azon formája. Oázisgazdálkodás: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag belterjes növénytermesztés. parlagon hagyják. A gyarmatosítás hatására jött létre. kisebb-nagyobb földbirtokon. Kisparaszti gazdaság: Döntően önellátásra termelő. Szövetkezeti gazdálkodás: A kisparaszti gazdaságok kölcsönös segítségre építő önkéntes társulása. Nomád pásztorkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája. főleg a Föld száraz tájain elterjedt gazdálkodási mód (sivatagok. Övezetes növénytermesztés: Szakosodott. A szántón gabonanövényeket termesztenek. illetve tenyésztésére szakosodott. Ugyanazt az egy-két növényt termesztik óriási területen. ősszel leterelik őket a hegy lábánál lévő istállókba. (Elképzelhető. vagy fúrt kutak biztosítják. Az állatok nem vándorolnak. ahol a száraz évszakban öntöznek.vagy állatfajta termesztésére. az eladás összehangolása a jellemző.: az USA-ban. a dohány. kert. Gépesített. Istállózó állattenyésztés: Az állattenyésztés fejlettebb formája. félsivatagok a trópusi és mérsékelt övezetben és a tundra rénszarvastenyésztése is ide sorolható).

önálló elszámolással. a rétet kaszálóként. a legelőn az állatok helyben fogyasztják eledelüket. melynek során a birtokok száma csökken. századtól napjainkig a birtokok mérete átlagosan 60 hektárról 200 hektárra növekedett. a népesség dinamikusan növekszik. A Földön az intenzív művelésű szántó. Élelmiszer túltermelés: Egy bizonyos élelmiszerfajtából a szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiség előállítása. Franciaországban Bordeaux. így a mennyiségi korlátozás meghatározásával küszöbölhető ki. Oka a gyarmatosítás. A parasztság mezőgazdasági szövetkezetei fenntartják a föld magántulajdonát. Emelt szint Tenyészidőszak: L. manapság a termőföld művelés alóli kivonását is támogatják. Jellemző Dél-Európában és LatinAmerikában. Erre megy el ma is az Unió közös költségvetésének a fele (50 milliárd euro). Állami gazdaság: Állami tulajdonban levő mezőgazdasági nagyüzem. A gazdálkodás kollektív módon folyik. de a földet használatra beviszik a termelőszövetkezetbe.állattenyésztésre használják. Ausztrália). Sopron. Szekszárd. Portugáliában Porto… Közös agrárpolitika: Az EU az 1960-as években egy közös protekcionista agrárpolitikát dolgozott ki mezőgazdasági termelőit védendő az olcsó tengerentúli importtól (USA. Hőösszeg: A tenyészidőszakban mért napi középhőmérsékletek összege. Argentína. Garantált felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek. emelt szint. Eger. szüretelés. Jellemző az EU-ra. Idénymunkás: Az a mezőgazdasági bérmunkás. (Pl. a feudális birtokviszonyok konzerválódtak. Történelmi borvidék: Olyan szőlő. Badacsony. Birtokkoncentráció: Folyamat. hogy a megtermelt javak egy meghatározott százalékát köteles a tulajdonosnak átadni a földhasználat bérleti díjának ellenértékeként. tenyészidőszak: felmelegedés. mert a hagyományos gazdaság területe visszaszorult. Mennyiségi korlátozás: Az agrárpolitikai célok érvényre juttatásának egyik eszköze. kert. Kanada. a belső piac telítettsége esetén támogatják termékük világpiacon való eladását. a mégis olcsóbb Unión kívüli terméket vásárlónak be kell fizetnie a közös agrárkasszába. A magántulajdon helyére állami. A tőkés fejlődés megkésett. óriási. Ehhez a birtoktípushoz köthető a részes bérleti rendszer is (Latin-Amerikában peonrendszernek hívják).: aratás. Az Egyesült Államokban a XIX. a kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése. névleg közösségi tulajdon lép. gyümölcsös a szárazföldek 12%-át foglalja el. (Közben számosan éhen halnak. amelyben a tagok önkéntes szövetkezés alapján végeznek termelő. Termőkörzet: Egy adott növény termelésének területe. vagy szolgáltató tevékenységet. több ezer hektáros nagybirtok. az extenzív művelésű rétek és legelők 22%-ot. A fejlődő országokra jellemző. Ma is fennáll. hiszen ezek az országok a modern szektor által előállított trópusi növények exportjából jelentős bevételre tehetnek szert. mérete növekszik.) Kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. mely különböző szabályozók bevezetésével.) . Például: feles bérlet. Villány. az erdők 30%-ot. a kellően nem koordinált termelés túltermeléshez vezethet.) Latifundium: Eredetileg nagy kiterjedésű. Termelőszövetkezet: Kollektív nagyüzem. Duális szerkezetű mezőgazdaság: A gazdaság hagyományos és modern szektorra oszlik. Németországban a Rajna völgye. Magyarországon például Tokaj. a többi terméketlen vagy művelés alól kivont (beépített). ahol évszázados hagyományok alapján történik a szőlőművelés.és bortermeléssel foglalkozó terület. aki egy konkrét időszakhoz kötött munka elvégzésére kerül alkalmazásra. Részes bérleti rendszer: A bérlő megállapodást köt a földbirtok tulajdonosával. (A szocialista állami gazdaságokat is így hívták. összefüggő földbirtok az ókori római birodalomban.

kiaknázásának és felhasználásának összessége. Alternatív energiahordozóknak is mondják. Az ipar által előállított eszközök nagymértékű mezőgazdasági alkalmazására használhatjuk e kifejezést. ár-apály és bioenergia. földgáz (szénhidrogének). hogy 1 dollár érték megtermeléséhez mennyi energiát használnak fel. infrastruktúra…). haszonállat. Megújulása több millió évet vesz igénybe. A vezető iparág (húzóágazat) kezdetben a textilipar volt. Ausztrália) olcsóbban vásárol. század végén Angliában kezdődött a gőzgép megalkotásával és széles körű alkalmazásával. Másodlagos energiaforrás: Az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerhetők. Ezután gyorsabban. a modern technológia (gépek. szél-. illetve tulajdonában tartott gazdaság. víz-. személyes használatában lévő föld. Megújuló energiahordozó: Nap-. Ennek célja a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása Európától. Energiaszerkezet: A rendelkezésre álló különböző energiahordozók felhasználásának aránya. Ipari forradalom: Az ipari termelés technológiájának forradalmi jellegű átalakulása. vegyszerek. Iparszerű mezőgazdaság: A mezőgazdaság teljesen átalakult az ipari forradalom hatására: gépek. lakó. vagy atommag energiája viszonylag egyszerűen alakítható át hővé. többet és olcsóbban termeltek gépek segítségével. kőolaj. Időről-időre újratermelődik. Kanada. az emberek tömegesen a városba költöztek . (A vásárolt termék ára és a termékre megállapított zsilipár közötti különbséget. jobbat. majd a kohászat. akkor a különbözetet be kell fizetni közös mezőgazdasági alapba. A XVIII. táplálkozás. a népességnövekedés kényszerítette ki ezt a programot. uránérc. Háztáji gazdaság: A szocialista országokban a termelőszövetkezeti tagok kiegészítő. Kiszámítható az egyes iparágakra. Elsődleges energiaforrás: Közvetlenül a természetből kinyerhető energiahordozók. Fogyó energiahordozó: Kőszén. amelynek során a már egyszer felhasznált energiahordozóból újra energiát állítanak elő. Az ipari forradalom hatására foglalkozási átrétegződés következett be. (Például India. vegyszerek. mert a Szovjetunióból szinte korlátlanul kaptak olcsón kőolajat. ami nagyban hozzájárult a kőolajár-robbanás után a rendszer fenntartásához.) Energiagazdaság. Emelt szint Energiahatékonyság: Az energiafelhasználás racionális módja. (A volt szocialista országok energiapazarló gazdaságot örököltek.: USA. általában megújuló energiahordozók. Ez az ipari forradalom óta jellemző. középszint Energiagazdaság: Egy ország rendelkezésre álló energiakészletének. biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába. Manapság a mikroelektronika a húzóágazat. nemesítő eljárások jellemzik. felszerelési tárgyak. Fosszilis energiahordozóknak is mondják. a fő iparág az élelmiszeripar volt.) Lefölözés: Ha az EU-ban valaki külföldről (pl. Energiahordozó: Olyan természetes anyagok. amelyeknek kémiai.és gazdasági épületek. amely az élet minden területét érintette (közlekedés. középszint Gyáripar: Az ipari termelés gépesített ipari nagyüzemekben folyik.Értékesítési szövetkezet: Árutermelő viszonyok között a piacra került termékek eladására létrehozott társulás. század második felében éreztette hatását. Alternatív energiaforrás: A hagyományos energiahordozókat kiváltó energiaforrások. aztán a gépgyártás és a vegyipar vette át szerepét. mely tükrözi az ország gazdasági fejlettségét. cél: az éhínség leküzdése. illetve elektromos energiává. „Zöld forradalom”: A jó termőképességű új vetőmagok. Magyarországon a XIX. országokra. geotermikus energia. Energia-újrahasznosítás: Az a folyamat. Ipar.

dohány-. tőke. cipőipar. mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik. Japán. acél. Erősáramú (elektromos energia termelése és villamos gépek gyártása) és gyengeáramú (híradástechnika. Iparosodás: Az a folyamat. Közvetlen fogyasztásra szánt cikkeket gyárt. infrastruktúrával ellátott terület. Feldolgozóipar: A termeléshez szükséges gépeket. Alapanyagipar: További feldolgozást igénylő anyagokat és félkész termékeket állít elő. Mikroelektronika: Az elektronika része. szesz-. A termelékenység nő. Technopolisz: A tudomány városa. Kulcsiparág: Egy ország gazdaságában húzóágazat funkcióját betöltő iparág. Könnyűipar: Részei: textilipar. domborzat. amely a környezet védelme érdekében végzi. mely az elektromosság előállításával és felhasználásával foglalkozik. segítségével minden elektromos eszközhöz memóriát és vezérlést rendelhetünk. döntően államilag összehangolt feladatát. . Elektrotechnika: Műszaki tudomány. Csúcstechnológiát alkalmazó ipari város. vegyipar. A forrás: USA. bor-. Ipartelepítési eszköz. hús-. növényolaj-. energiaipar. A (gyengeáramú) elektrotechnika része. Környezetvédelmi ipar: Iparág. Kézműipar: Az ipar történeti fejlődésének egyik szakasza. bőripar. Nehézipar: Az ipart az előállított termék jellege szerint három fő csoportba oszthatjuk: nehézipar. nyomdaipar. sütő-. tulajdonságaival és felhasználásával foglalkozik. liszt…). energia. Kitermelőipar: Az energiahordozók és az ásványi anyagok bányászata. gépipar. Társadalmi tényezők: munkaerő ára. tej-. fogyasztópiac. Élelmiszeripar: Élelmiszerek és élvezeti cikkek előállítása mezőgazdasági nyersanyagokból. Japánban a területi különbségek megszűntetése érdekében indítottak el egy technopolisz-programot. söripar. könnyűipar és élelmiszeripar. üdítőital-. éghajlat. Csúcstechnológia: A termelésben a legújabb tudományos kutatási eredmények felhasználását megvalósító technológia. minden munkafolyamatot ugyanaz a munkás végez kézzel. elektronika) elektrotechnikát különböztetünk meg. Természeti tényezők: nyersanyag. építőanyag-ipar. polgárosodás ment végbe. Az ipari forradalom még ma is tart. stratégiai szempontok. A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. dinamizálják az egész gazdaság működését. megváltozott életmódjuk. Elektronika: A XX. században rohamos fejlődésnek indult korszerű iparág. cukor-. Elektronok mesterséges előállításával.(urbanizáció). édes-. Manapság válságban vannak. víz. kohászat. a génsebészettel jelent meg. majd idővel minden iparág megtelepült. Részei: malom-. EU. faipar. Ipari telepítő tényezők: Az ipart oda telepítik. Korunk ipari húzóágazata. konzerv-. egyedi termékeket előállító kezdetleges termelési forma. A nehézipar részei: bányászat. Biotechnológia: Biológiai eljárások ipari méretű alkalmazása. Iparvidék: Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során alakultak ki. ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja befektetőket. A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött. ahol a termelésből a legnagyobb haszon várható. Emelt szint Ipari park: Kis és közepes méretű ipari illetve szolgáltató vállalatokat befogadó. képzettsége. A csúcstechnológiát a legnagyobb mértékben használó iparágakat ma kulcsiparágaknak mondjuk. amelyek közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok (bőr. papíripar. A fejletlen iparú területeken hozzák létre ezen ipari központokat. az integrált áramkörök (chip) széleskörű felhasználásán alapszik. berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja.

amely egy földrészen (kontinens) teljes egészében keresztülvezet. a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok. stb. Anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli. stb. olaj-. A TNCk számos olyan leányvállalattal bírnak. hivatalok épületei). vasúti. Az országok közlekedésének fejlettségét a közlekedési hálózat különböző mutatószámokkal jelzett nagysága mutatja (km/km2). Hagyományos szállítási-közlekedési mód: Egy-egy szállítási mód (közúti. illetve az egyes építmények (pályaudvarok. a célállomáson legördül a szerelvényről és azonnal a rendeltetési helyre szállítható az áru. Infrastruktúra és szolgáltatás. Például Budapest. valamint a hatályos tranzit illeték mértéke.Beszállító: A késztermékhez szükséges alkatrész gyártását végző gazdasági társaság. rendszeres. . Személyszállítás: Emberek helyváltoztatására szakosodott szolgáltatás. Intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat. valamint a csővezetéki szállítás összessége. légi közlekedés. belvízi és tengeri hajózás. légi) egy csomópontba (nagyváros) futnak be. TNC vállaltok sokszor dolgoznak helyi beszállítókkal. kórházak. amelynél a legfontosabb útvonalak (közút. jellemzően az előállítás helyétől a felhasználás helyéig. Tömegközlekedés: A személyszállítás tömeges igények kielégítésére szakosodott ága. repülőterek. légi és vízi úton. vámpolitika. nagyobb kutatási lehetőségek nyújtásával.) Agyelszívás („brain drain”): Egy ország szellemi elitjének lassú elcsábítása egy másik országba. melyek a gazdaság működésének kereteit szolgálják. (Például: vasúti szállítással visznek nagyobb távolságokra áruval megrakott kamionokat. az elektromos-. szervezett helyváltoztatása. illetve ezek rendszerét foglalja magába. iskolázottságát. a kamionba már egyszer felpakolt árut nem kell újra átpakolni. a társadalom szervezettségét. Transzkontinentális útvonal: Olyan útvonal. közúti. Egyközpontú (sugaras szerkezetű) hálózat: Olyan közlekedési hálózat. Előnyei: a vasút olcsóbb.). Meghatározza az ország elhelyezkedése.és vasúthálózata.) kizárólagosan vesz részt a szállításban. amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak. út. kihasználva a különböző szállítások előnyeit. Áruszállítás: A megtermelt áruk tömeges szállítása. Belvízi hajóút: Egy ország határain belüli folyók. vasutak. amely a külföldi gazdaságokban keresett termékek előállítását és kivitelét szorgalmazza. (Mindegyik oda települt. távhő-. termelési tapasztalatát. szakképzettségét. Tranzithelyzet: Átmenő forgalom. középszint Közlekedés: A közlekedés személyek. Egy adott állam területén lévő vasúti. adókedvezmények.) Közlekedési hálózat: Az infrastruktúra része. dolgok speciális technikai eszközök igénybevételével lebonyolított tömeges. történhet közúton. (USA) Exportösztönző iparpolitika: A gazdaságpolitikai jogszabályok összessége olyan helyzetet teremt (terméktámogatások. tavak és csatornák hajózásra alkalmas szakaszai. munkakultúráját. Kombinált szállítási-közlekedési mód: Többféle szállítási-közlekedési mód kerül alkalmazásra az áruk szállításában. esetenként gyorsabb is. iskolák. vasút. Összeszerelő szerepkör: Az alkatrészekből a késztermék összeszerelését végző gyár. Humán infrastruktúra: Az emberek tudását. Így ide tartoznak a gazdaságot. magasabb fizetés. nemzetközi vízi útjai. vasúton. azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt. gáz-. nem szennyezi a környezetet. Ezek az utak. vízés távközlési vezetékek. amely a gyártásnak csak egy munkafolyamatát végzi. ahol a legjobban megéri.

szállás. középszint Pénz: Több funkcióval is bíró eszköz. Mára kifejezetten a népbutítás és -ámítás eszközévé vált. bankszámla). hitellevél. aki részvényt vásárol. akkor konvertibilis. Konvertibilitás: Ha egy valuta szabadon átváltható egy másik ország pénzére. rendőrség. telefon. de automata vagy bank segítségével készpénzre váltható. kereskedelem. amit az állam bocsát ki (és vásárol vissza). értékmérésre. amelyeket egyéb. Készpénz: A pénz egyik megjelenési formája: papírpénzek és fémpénzek összessége. tv. szállítás. Valutaárfolyam: Egy valuta ára más valutában kifejezve. Részvény: Az értékpapírok egy fajtája.: szerviz.Gazdasági és társadalmi szolgáltatás: A szolgáltatásokat aszerint csoportosíthatjuk. A folyószámlán lévő pénzzel a megbízott bank gazdálkodik. oktatás. katasztrófavédelem) és az emberek életszínvonalát (egészségügy. utalvány. a szállás. Áruforgalmi (logisztikai) központ: Hírközlés: Idegenforgalom: A gazdasági szolgáltatások egyike. megvásárlója tulajdonképpen hitelt biztosít az állam számára. Állampapír: Az értékpapírok egy fajtája. Tömegkommunikáció: Az információs gazdaság része. gáz. hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját (nem feltétlenül otthon. internet. amelyet részvénytársaságok (rt) bocsátanak ki. sport. konferencia-. társaságokkal szemben. bíróság. Utazással és máshol-tartózkodással eltöltött idő. Valuta: Idegen ország pénze. kommunikáció. gyógy-. wellness). A rt. öko-. szórakozás) biztosító társadalmi szolágáltatásokról. Vannak egyéb szolgáltatások is. (A közlekedés. villany. amelyek a másik kettőbe nem férnek bele (pl. közlekedés. tűzoltóság. Számos formát ölt manapság: sajtó. a kereskedelem ötvözete. A hírek elszaporodásával az ember képtelen mindet befogadni. de az a leggyakoribb). Bankszámlapénz: A pénz másik megjelenési formája: a pénz folyószámlán van. rádió. így is lehet vele fizetni átutalással. amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen. Kereskedelmi szálláshely: Szolgáltatás-turizmus: A pénz világa. ezért a hírközlő szervek válogatnak. melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához (vagyis elsősorban szellemi munkáról van szó). Valójában minden szolgáltatás személyes. Deviza: Minden valuta és valutára szóló követelés (csekk. nyereséges. vagy személyes szolgáltatásoknak hívunk. Ha a rt. idegenforgalom. Értékpapír: Olyan okirat. kultúra. Azok tartoznak ebbe a csoportba. amiért az állam kamatot fizet. értékmegőrzésre. akkor abból a részvények .) Belföldi és nemzetközi turizmus: Idegenforgalmi körzet: Kulturális-. falusi turizmus: Emelt szint Távmunka: A munkavégzésnek azon formája. katonaság. Egy adó és több kapó között áramlik az információ. ezáltal két dolog értékének összehasonlítására. Felhasználható vásárlásra (fizetési eszköz). a társaság tulajdonosává válik méghozzá a megvásárolt részvények értékének arányában. amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel. tőkéje részvényekben van. internet) avagy az állam hatékony működését (közigazgatás. hogy a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen gazdasági szolgáltatásokról van szó (víz. bank. őrzi azt és szerény kamatot biztosít a számlatulajdonosnak.

Ezt megteheti egy állam is. Átütemezés: Az adósság visszafizetésének megkönnyítése olyan államok számára. és lehet értékpapír-befektetés (portfólió). Ez azt jelenti elsősorban. Infláció: Az árak általános és tartós növekedése. hogy egy cég egy külföldi cég által kibocsátott értékpapírokat vásárol. Az értéktőzsdén értékpapírok kereskedelme folyik. Az árutőzsde célja rendezett és stabil piac létrehozása a mezőgazdasági termékek számára. amelyet gazdálkodó társaságok (bank. kevesebb forintot kell érte adni. akkor adóssága van. csak rajtuk keresztül vásárolhat az egyszerű földi halandó. Folyószámla: Folyószámla vezetése a bankok egyik szolgáltatása. Spekulánsok azért vesznek részvényt.arányában osztalékot kapnak. hogy drágábban adhassák el. Az exportált és az importált termékek árváltozásait évről-évre megvizsgálják. ezzel külföldön tőkét fektet be. kőolaj) külföldről való megvásárlása könnyebbé válik. hogy befektetett pénze kamatot hoz. Bármikor (nyitvatartási időben) létrehozható és megszüntethető. Kamat: A hitel ára. rt. akik súlyosan eladósodtak. Tőzsde: A piacok piaca: az itt eladásra kerülő értékpapírok. elsősorban mezőgazdasági termékeké. a valuták értékét is a piac határozza meg). Eladósodás: Amikor egy állam egyre növekvő hiteleket vesz fel a nemzetközi pénzpiacon (újabb hiteleket kell felvenni ahhoz. hogy vissza tudja majd fizetni a felvett kölcsönt kamatokkal együtt. Működőtőke-befektetés: A tőkeáramlás másik formája a direkt (közvetlenül a gazdaságban ható) vagy más néven működőtőke-befektetés. ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek. Ez lehet hitel.) Árfolyamváltozás: A valuták értéke egymáshoz képest ingadozik (a lebegő árfolyamrendszer miatt. Nemzetközi tőkeáramlás: A tőke országhatárokat átlépő mozgása. akkor a dollár elszámolású termékek (pl. Az infláció során a pénz értéke csökken. hogy a régit törleszteni tudják: adósságcsapda). Ebben az esetben egy cég külföldön a termelésbe fekteti be a pénzét és így a tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolhatja.) bocsátanak ki. termékek árát csak a kereslet és kínálat határozza meg. hanem a termelés nyereségére is. hanem engedélyt adnak a hitelezők későbbi visszafizetésre. aki képes bizonyítani. Hitel: Pénzügyi kölcsön. Az árfolyamváltozásnak hatása van a külkereskedelemre. amely külön ráfordítás nélkül is rendszeres hasznot hoz. Hitelképesség: Hitelt csak az kaphat. Értékpapír-befektetés: A tőkeáramlás egyik formája a pénzügyi átutalás. hogy majd olcsóbban vehessék meg. Kötelezettséget vállalnak. mert ott a termékek ára lecsökkent. A tőzsdén csak a tőzsdeügynök (bróker) adhat és vehet. vagyis ugyanannyi eladott termékért többet . ami az áruk és szolgáltatások értéke. Kötvény: Az értékpapírok egy fajtája. az árutőzsdén pedig árué.és árutőzsde: A tőzsde két típusa. A termékek árát a (fizetőképes) kereslet és a kínálat határozza meg. Költségvetési hiány: Az állami kiadások és bevételek közti különbség az előző javára. A működőtőke-befektetések transznacionális vállalatokhoz köthetők. Ekkor a forgalomban lévő pénz mennyisége nő (infló: felfúvódás) és meghaladja azt a mennyiséget. Cserearány: A külkereskedelemben használt fogalom. Érték. akkor a cserearány javult. Erről a számláról az ügyfél tetszőleges számú átutalást végezhet. vagy azért adják el. Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel. Az eladás viszont nehezebbé válik a dollárt használó piacon. Ha a dollár árfolyama tartósan esik a forinthoz képest. Tőke: Olyan vagyon. stb. Fizetőképes kereslet: A piac általánosságban az a hely. Pénztőke: A tőke leggyakoribb megjelenési formája. hogy a kötvényen feltüntetett értéket a kamattal együtt meghatározott idő elteltével visszafizetik a kötvény tulajdonosának. Vagyis nemcsak arra számít. (Az adósságot tehát nem engedik el. Ha az exportált termékek átlagára nőtt és az importált termékeké csökkent.

Lengyelország.lehet vásárolni.és hosszú lejáratú adósság (hitel): Rögzített és változó kamatozású hitel: Külső és belső adósságállomány: Rögzített árfolyam: Monetáris világgazdaság: Feketepiac: „Láthatatlan jövedelem”: Off-shore cég: A 6. század előtt elsősorban ilyen pénzt használtak az emberek. a munkaerő. az 1970-es évek óta hosszú lejáratú. amelyek gazdasági szerkezetátalakítást szeretnének megvalósítani vagy súlyosan eladósodottak. Eredetileg a háború utáni Európa újjáépítése volt a célja. Adóparadicsom: Emelt szint Árupénz: A pénz egyik megjelenési formája. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Olaszország. Szlovákia. Világbank: (International Bank for Reconstruction and Development: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. 1945-ben San Franciscoban alapították. búza… leggyakrabban azonban valamilyen nemesfém arany vagy ezüst. Az 1970-es évek óta feltételes hiteleket nyújt (a gazdaság neoliberális átalakítását kéri a pénzért cserébe) eladósodott országoknak. Bankjegy: Érme: A készpénz másik formája. Intézményei nemzetek feletti hatáskörrel is bírnak. nem országok. Csehország. Jelenleg 25 tagállama van. az áru és a technológia áramlása. Feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete. akkor több terméket kell eladnia. székhelye New York. Papírpénz: A készpénz egyik formája. ebben az esetben. most Közép-európai Kezdeményezésnek hívják. középszint Európai Unió: Regionális gazdasági integráció. hanem országrészek (régiók) közötti. akik máshonnan már nem számíthatnak pénzre.és zöldmezős beruházás: Adósságválság: Rövid. Ezen kívül hosszú megtérülési idejű befektetéseket finanszíroz célhitelekkel (pl. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): (United Nations) A legjelentősebb nemzetközi szervezet. Magyarország és Jugoszlávia) 14 határmenti régiója között. megszűnt. ha ugyanannyit akar valaki vásárolni külföldről. Németország. A XX. Tőzsdeindex: Az értéktőzsdék forgalmának mérésére szolgál az ott forgó vezető értékpapírok árfolyam-alakulásából számított átlagindex. Csaknem minden állam tagja. az ENSZ szakosított intézménye. kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt olyan országoknak. Worldbank) 1944-ben létrehozott bank. Területileg módosult. Céljai: nemzetközi béke és biztonság. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Regionális gazdasági integráció. marha. infrastruktúra). az árfolyamok stabilitásának biztosítása. Rekonstrukciós. Számos tagállam közös pénzt használ (euró). alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása. (Magyarország. Ez lehetett kagyló. az ENSZ szakosított intézménye. Határozatai azonban csak ajánlások. Területén szabad a tőke. Mivel tagjai jórészt csatlakoztak az EU-hoz. Fordított esetben a cserearány romlik. neve is változott. Kárpátok Eurorégió: Nemzetközi Valutaalap (IMF): (International Monetary Fund) 1944-ben létrehozott bank. a nemzetek egyenlősége. nem kötelező . Románia. Bulgária és Szlovénia) Alpok-Adria Közösség: Határon átnyúló regionális együttműködés. 1978-ban indult el a vállalkozás 5 ország (Ausztria.

Célja a nemzetközi tőkeáramlás teljes szabadságának megvalósítása. Célja: az európai államok közti együttműködés előmozdítása. egységesítése és ily módon az olajból származó nyereségük maximalizálása. Világkereskedelmi Szervezet (WTO): (World Trade Organization) Az 1948-ban alapított GATT utódszervezete. Célja a vámok lebontása. Szingapúr. Ma a világbéke fenntartójának pózában tetszeleg. Szakosított intézményein keresztül a fejlődő országok gazdasági és szociális fejlődését próbálja előmozdítani. 1949-ben jött létre azzal a céllal. Később csatlakozott hozzá Vietnam. Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete: Európa Tanács: Politikai szervezet. Eszközként az árak rögzítését. Mianmar. Nem az EU része! (Az Európai Tanács az igen. gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök adományozása. Líbia és az Egyesült Arab Emirátusok. Ráadásul 1998ban mi is beleléptünk. 1971-ben Nigéria. kereskedelmi és fejlesztési politikai kérdésekben. a legfontosabb oltások általánossá tétele. Céljai: az analfabétizmus felszámolása. amelyik a szabadkereskedelem szintjén áll. A tagországok a Föld olajtermelésének 40. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): (United Nations Educational. Az index bonyolult számítások . Ez a legfontosabb tőzsde a Földön. végül 2007-ben Angola és Ecuador. A szervezetet Irak. Laosz. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): (Association of South East Asian Nations) Regionális gazdasági integráció. Indonézia. új nevét 1995-ben kapta. Malajzia és Brunei. Fülöpszigetek. Ez a cikk egy kissé elfogultra sikeredett. Irán. 1949-ben hozták létre. Kanada és Mexikó közötti megállapodás 1994-ben lépett életbe.) Dow Jones-index: A Wall Street-en található New York-i értéktőzsde (New York Stock Exchange) indexe. közös örökség védelme. Még az 1960-as években csatlakozott hozzájuk Algéria. alapító tagjai Indonézia. Scientific and Cultural Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Thaiföld.érvényűek. exportjának 50%-át adják.és ápolóképzés támogatása. Célja a vámok lebontása és a szabad verseny megteremtése. Székhelye Párizs. orvos. Szaúd-Arábia és Venezuela alapították. Székhelye 1965 óta Bécs. Emelt szint Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): (North American Free Trade Agreement) Regionális gazdasági integráció. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): (North Atlantic Treaty Organization) Nemzetközi katonai szervezet. Bagdadban létrehozott nemzetközi kartell. Kuvait. a kötelező alapfokú oktatás bevezetése. 1967-ben jött létre. elsősorban a Szovjetuniótól. A világtermelésben és a világexportban való magas részesedése miatt a szervezet képes befolyásolni a világpiaci árat. Bár Brüsszel a székhelye. de az amerikai dominanciát csak a vak nem látja. hogy tagjait megvédje a külső támadástól. A kartell célja a tagok termelési és exportpolitikájának összehangolása. illetve a termelési és exportkvóták előírását alkalmazzák. Katar. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): (Organization of Economy Cooperation and Development) 1960-ban alapították. A fejlett ipari országokat tömöríti (Magyarország is tagja). Tanácsadó szerepe van gazdasági. Az USA. Céljai: a járványos betegségek leküzdése. gazdasági és szociális előrehaladása. ahogy tette azt a kőolajár-robbanások idején is. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC): (Organization of the Petroleum Exporting Countries) Kőolajtermelő és -exportáló országok által 1960-ban. Egészségügyi Világszervezet (WHO): (World Health Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. A Világörökség program keretében az egyetemes emberi kultúra értékeinek védelmét szervezi meg.

zsírok zsírsavai. regionális és globális probléma: Túlnépesedés: A népesség elöregedése: Népességfogyás: Születésszabályozás: Éhezés: A szervezetnek olyan állapota. Ők a világgazdaság alakítói. az anyagcsere sebességének megfelelően növekszik. országcsoportok és országok. Tünetei: zsírpárnaraktár eltűnése. felhasználási zavara következtében kialakuló elégtelen tápláltsági állapot. BUX-index: A Budapesti Értéktőzsde indexe. Egy. hibás táplálkozás (fejlődő országok gyermekei). nem megfelelő gondozás. a szervezet a saját belső tápanyagraktárait kezdi felhasználni (májglikogén. ödéma. pigmentszegény haj. és táplálékfelvétel nélkül hamarosan bekövetkezik a pusztulás. Társadalmi egyenlőtlenség: Világélelmezési válság: . hipotrófia. a kutatás és fejlesztés. ezen országok próbálnak a centrumhoz felzárkózni. ellenálló képesség csökkenése. anyagcserezavarok. 7. krónikus szervi betegségek. keringés-. Terápia: kiváltó ok megszüntetése. a táplálkozás bármely zavara.és többpólusú világgazdaság: Duális gazdasági szerkezet: „Banánköztársaság”: „Olaj-ország”: Tranzitország: Egyedi gazdasági szerepkör: 8. rugalmatlan bőr. amikor egyes szervei (elsősorban az idegrendszer) nem jutnak megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű táplálékhoz. a magas életszínvonal jellemzi őket. kialakításakor csak bizonyos részvények árát és az utánuk való keresletet veszik figyelembe. a félperifériát. A periféria függő helyzetben lévő fejlődő országokat takar. emésztési. tápláléktűrő képesség csökkenése. Wallerstein megkülönböztetett még egy köztes csoportot is. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók. fertőzéssel szembeni fogékonyság.és fehérjehiány okozta (marasmus). A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. amerikai közgazdász elmélete szerint a világgazdaság szerkezetét a centrum és a periféria modelljével lehet a legjobban leírni. Amikor az igen tartós éhezés vége felé a zsírraktárak is felhasználódtak. hasmenésre való fokozottabb hajlam. csecsemőmirigysorvadás. Fokozatai: atrófia. a működőtőke. középszint Gazdasági polarizáció: Világgazdasági pólus (erőtér): Centrum és periféria: Wallerstein. vázizomzat-. Okai lehetnek: elégtelen. ők a világgazdaság eseményeinek elszenvedői. Ebben a modellben a centrumországok a világgazdaság központját jelentik. Éhségövezet: Alultápláltság: Nem megfelelő táplálékbevitel. glicerin). a táplálék szükséges összetevőinek asszimilációs. vitaminokban gazdag étkezés. középszint Természetes és mesterséges ökoszisztéma: Helyi. ráncos. Idővel az anyagcsere sebessége csökken. fokozatosan emelkedő táplálékbevitel. a fehérjék lebontása fokozódik.eredménye. A felszívódás utáni fázisban kezd kialakulni és az utolsó táplálékfelvétel óta eltelt idővel arányosan. kalória. dekompozíció. Két típusa a megfelelő kalóriabevitel melletti fehérjehiány (kwashiorkor). légzésromlás. szervek működészavara.

A védelem lehet egyszerű elzárás. A természetvédelmi terület vagy a védett természetvédelmi érték (például növényfajták. vagy a barlang és annak védetté nyilvánított felszíni területe. mezőgazdasági. és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. illetve más társadalmi tevékenységre alkalmas. minden fát géppel vagy kézzel kivágnak. Fizetőképes kereslet: Energiaválság: Nyersanyaghiány: Globális felmelegedés: Elsavanyodás: Háborús és katasztrófaveszély: Népességvándorlás: Környezeti válság: Veszélyeztetett élőhely: Biológiai sokféleség csökkenése: Erdőirtás: Fakitermelési módszer.Túlfogyasztás: Eltartóképesség: Adott területen a táj komplex hasznosításának (települési lehetőségek. A táji adottságok keretében többoldalú vizsgálatok alapján adja meg. de lehet a természeti érték fennmaradását biztosító folyamatok tervszerű munkával történő fenntartása. amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása. szervezett. Tájvédelmi körzet: A védett természeti területek egyik típusa. E feladat ellátásához a geológia. arborétumokra is. hogy a táj milyen létszámú népesség eltartására. Tulajdonképpen a természetvédelem a környezetvédelem legkorábban meglévő. A természetvédelem kiterjedhet az ültetett parkokra. amelyek az UNESCO MAB programja keretében nemzetközileg elismernek. termelés. Bioszféra rezervátum: Olyan jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák. Természetvédelem: Olyan céltudatos. a geográfia és az ökológia tudománya nyújt szakmai alapot. tájképi adottságokban gazdag nagyobb. ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai. általában összefüggő területe.. intézményesített társadalmi tevékenység. szervezett. kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. intézményesített társadalmi tevékenység. üdülés) mértékét kifejező mutató. kezelése. bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. amelynek célja az ember ipari. Környezetvédelem: Olyan céltudatos. közvetlenül a természeti értékek megőrzésére törekvő része. tájrészlete. állatfajok) megóvására és fenntartására szolgáló terület. A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti. A természetvédelem körébe tartozik az élővilág védelme és a tájvédelem. Környezetvédelmi törvény: . tudományos alapokon nyugvó fenntartása. megőrzése. Az őserdők égetéssel történő megsemmisítése (talajváltó) Felégetés: Füves területek feltörése: Túllegeltetés: Elsivatagosodás: Környezetgazdálkodás: Nemzeti park: Természetvédelmi terület: A természetvédelmi védetté nyilvánítás területi kategóriája.

2001. Budapest. kiad. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon.Világörökség: A világörökség egyezményt az UNESCO közgyűlésén Párizsban 1972-ben fogadták el. Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz. azok biztonságát növelő. 4. Budapest. Budapest.]. 2007. 1997. [s. . középszint Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: Az ENSZ Közgyűlésének 1972-ben. PannonKlett. tájképi és természeti értékek nemzetközi védelme. Budapest. Ford. Nemzeti Tankönyvkiadó. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO): Ember és Bioszféra (MAB-program): (Man and the Biosphere) Természetvédelmi Világnap (WWF): Felhasznált irodalom Borsy Zoltán (szerk. a környezetterhelést csökkentő tevékenység. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Célja a nemzetközi összefüggésben különösen számottevő épített és természetes. Nemzeti Tankönyvkiadó. Arthur: Alvajárók. kémiai. 1994. a stockholmi konferencia után hozott határozata alapján létrejött szervezet. Fenntartható fejlesztés: Hulladékgazdálkodás: A hulladék begyűjtését. Stefanovits Pál: Talajtan. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon. Műszaki. tárolását. Mezőgazda. Makovecz Benjamin. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. 2002. 3. 1993. Budapest. Székhelye Nairobi. illetve ártalmatlanítását elősegítő. hasznosítását. Emelt szint Túlhalászás: Mennyiségi és minőségi éhezés: A 8.): Általános természetföldrajz. amely a hulladék fizikai. Budapest. Európa. Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. 1992. kiad. 4. a. Koestler. ELTE Eötvös Kiadó. kiad. biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Péczely György: Éghajlattan. Budapest.