P. 1
Földrajzi Fogalmak

Földrajzi Fogalmak

|Views: 1,647|Likes:
Published by Evelin Patkó

More info:

Published by: Evelin Patkó on May 04, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/17/2012

pdf

text

original

A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak (szerkesztés alatt: eddig ezzel a kifejezéssel palástoltam, hogy a munka áll; jelentem

, újra nekiálltam, bár a hiányzó címszavakat még nem pótoltam, de a régieket elkezdtem átnézni, amelyek már megfelelnek elvárásaimnak, azok másfél centivel beljebb találhatók, a jelenlegi arány: 82/1112)
1, Térképészet A térképi ábrázolás, középszint Térképvázlat: Vázlatosan lerajzolt térkép. A földfelszín egyes elemeit oldal vagy felülnézetben jelekkel, nem méretarányosan kicsinyítve, nem egyenletes generalizálással (általánosítással) ábrázolja. Térkép: A földfelszín egyezményes jelekkel történő, arányosan kicsinyített síkbeli ábrázolása. (Térképet készíthetünk más égitestről is.) Földgömb: A Föld kicsinyített mása, gömb alakú térkép. Vetület: A térképen ábrázolt térségek megközelítőleg egy-egy gömbfelület részei. Ezt a felületet síkba (vagy síkra teríthető) felületre vetítjük ki. Típusai: henger-, sík-, kúpvetület. Világvetület: több vetülettípust egyesít, az egész Földet próbálja minél kevesebb torzítással ábrázolni. Méretarány: A térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. Az 1:30000-es méretarány, például azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 30000 cmnek felel meg. Vonalas aránymérték: A térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték kilométerbeosztással, segítségével könnyen - számítás nélkül - meg lehet állapítani, hogy a térképen mért távolság a valóságban hány kilométernek felel meg. Topográfiai térkép: Helyszínrajzi térkép. Nagyfelbontású, kis területet bemutató térképtípus. Például: várostérkép. Földrajzi térkép: Általános térkép. Kisfelbontású, nagy területet bemutató térképtípus. Például: Európa domborzata. Tematikus térkép: Szaktérkép. Speciális természet- és társadalomföldrajzi jelenségek térbeli eloszlását mutatja be. Például: népsűrűség, vallás… Atlasz: Térképgyűjtemény. Egyedi térképek könyv formában összekötött vagy lazán következő, összefogott, de egységet alkotó sorozata. Két fő jellemzőjük: a feldolgozás, a technikai megoldás egységessége és az ábrázolt témára vonatkozó teljesség. Az atlaszok csoportosíthatók az ábrázolt terület szerint (világ, nemzeti, regionális, csillagászati), tartalom szerint (földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, technikai stb.), a felhasználás célja szerint (általános, tudományos, oktatási, katonai, turisztikai stb.). Az elnevezés Gerhardus Mercator 1585-ben kiadott földrajzi térképkötetéről ered, amelynek címlapján a Földet tartó mitológiai Atlasz volt látható. Kis-, közepes-, nagy méretarányú térkép: A kicsinyítés mértéke szerint megkülönböztethetünk nagy (1:500 - 1:10000), közepes (1: 10000 - 1:200000) és kis (<1:200000) méretarányú térképeket. Szintvonalas domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen azonos magassági pontokat összekötő vonal segítségével állapíthatjuk meg egy adott terület magasságát vagy mélységét. Színfokozatos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen az azonos magassági vagy mélységi kategóriába eső területek ugyanolyan színűek. Árnyékolásos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. Kiegészítő szerepe van. Emelt szint

Sík-, henger-, kúpvetület: Különböző vetületi típusok. Attól függ, hogy a Föld gömbi felületét mire vetítem ki. Területtartó és szögtartó vetület: Valamely háromdimenziós térség kétdimenziós (síkbeli) ábrázolása torzulással jár. A torzulás szempontjából lehet egy térkép területtartó (szögek torzulnak), szögtartó (terület torzul). Síkrajz: A felszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja a domborzat kivételével. Például: növényzet, vízhálózat, kőolajvezeték Domborzatrajz: A domborzati formák ábrázolása (három formája is van). Névrajz: Térképi nevek, számok. Különböző szín és betűtípus használata jellemző. Domborzati alapelemek: Lejtőszög: A lejtő a felszínnek a vízszinteshez képest ferdén elhelyezkedő sík felülete. A vízszintessel bezárt szöge a lejtőszög, ami megadja a lejtő meredekségét. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtőalap által bezárt szög, aminek tangense egyenlő a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosával. A lejtők meredekségét szokás megadni százalékban is, amit a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosának százzal történő beszorzása után kapunk. (Tehát a 100% és a 45 fok ugyanakkora meredekséget jelent.) Mágneses deklináció: Mágneses elhajlás. A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. A deklináció értéke keleti irányban pozitív. A szögeltérés oka, hogy a földrajzi pólusok nem esnek egybe a mágneses sarkokkal. Az elhajlás értéke a földrajzi helytől függ. (Budapesten körülbelül +2,8 fok, a mágneses és a földrajzi északi pólus közti szakaszon 180 fok.) A deklináció értéke ugyanazon a helyen időben a mágneses pólusok vándorlása miatt változik. Tevékenységek a térképen és a térképpel, középszint Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés: Tényleges földrajzi fekvés megadható a földrajzi fokhálózat segítségével. Egy terület viszonylagos fekvését valamihez képest határozzuk meg: óceántól való távolság, a környező hegyekhez képest. Tengerszint feletti magasság: A tenger szintjétől számított magasság. Tengerenként más lehet. Magassági szám: Tengerszint feletti magasság értéke. Abszolút és relatív magasság: Az abszolút magasságot a tengerszinthez képest adjuk meg, a relatív magasságot valami máshoz viszonyítva, egy hegy, az út, a település legmélyebb pontja. Látóhatár (horizont): „Ameddig a szem ellát”, ahol a föld és az ég összeér. (Valójában a látóhatár és a horizont nem ugyanaz. A horizont a megfigyelési hely vízszintes síkja, a látóhatár a Föld testéhez húzott érintőkúp érintési köre.) Keresztmetszet: A földfelszínnek szerkesztéssel előállított képe. Egy tárgy síkbeli keresztülvágásának a következménye. Gyakoriak a földtani keresztmetszetek. Tömbszelvény: Geológiai, geomorfológiai jelenségek szemléltetésére alkalmas eszköz. (pl.: Cholnoky rajza a deflációs mélyedésről az elsős tankönyvben) Földrajzi fokhálózat: A Földet átszövő hosszúsági és szélességi körök hálózata. Kelet-nyugati irányban 360 fok (a Föld középpontjából, az Egyenlítő síkjában mérve), észak-déli irányban 180 fok (a Föld középpontjából, Greenwich síkjából mérve). Szélességi kör: A Föld széltében való felosztása. A szélességi körök egymással párhuzamosak, de különböző hosszúságúak. Hosszúsági kör (délkör, meridián): A Föld hosszában való felosztása. A hosszúsági körök ugyanolyan hosszúak, a két sarkon találkozik az összes kör. Egy adott körön a helyi idő megegyezik, vagyis egyszerre delel a Nap. Helymeghatározás: Adott eszközökkel (térkép, iránytű), viszonyítással, természet (Nap állása) segítségével való helybeazonosítás.

Távolságmérés és meghatározás: Északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb: A Föld területi felosztása az Egyenlítő mentén északi és déli félgömbre, Greenwich mentén keleti és nyugati félgömbre. Jelkulcs: Jelmagyarázat: minden térkép oldalán, alján megtalálható a térképen használt egységesített jelzések magyarázata. Kilométer-hálózat: Az alap a km és ennek a segítségével van jelölve a vonalas aránymérték. Keresőhálózat: A földrajzi fokhálózat térképen jelölt főbb körei közti sávokat az ABC betűivel illetve számokkal látják el, ezzel könnyítik a térképi keresést. Az atlaszok végén található helynévmutatóban a földrajzi helyek mellé odaírják az oldalszámot és a betű-szám kombinációt: például Vác 6D2. Tájolás: megfelelő eszközök segítségével való behatárolás Fő- és mellékvilágtájak: A fő világtájak: Észak, Kelet, Dél és Nyugat, ezeket felezik a mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy (további felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat például ÉÉK). Csillagászati és földrajzi északi irány: csillagokkal való behatárolás sarkcsillag Emelt szint Álláspont-meghatározás: Hátrametszéssel valósítható meg. Beállok egy ismeretlen földfelszíni pontra és megmérem három ismert pont irányát, távolságát, akkor megkapom álláspontom helyét. Területszámítás: Területszámításra ritkán kerül sor a térkép alapján, de lehet próbálkozni. Szabályos alakzatot kell gyártani, annak ki tudjuk számítani a területét, viszont ritka a szabályos alakzat a térképen. (Egy-két mesterséges határtól eltekintve.) Példa egy téglalappal. A térképem 1:40000 méretarányú, a téglalap oldalai 2 és 6 cm hosszúak. A téglalap területét kiszámíthatjuk úgy, hogy a 2 és 6 cm-t átváltjuk km-be: 0,8 és 2,4 km, majd összeszorozva megkapjuk a végeredményt: 1,92 km2. (Ha a 2 és 6 cm összeszorzásával kezdjük, akkor a méretarány négyzetével kell megszorozni a kapott eredményt. Jelen esetben 12 cm2 * 400002 = 19200000000 cm2 = 1,92 km2. Az első mód kevésbé veszélyes.) Metszetszerkesztés: szerkesztési forma adott forma félbevágása Az űrtérképezés, középszint Űrszonda: Űrben lévő kutatóeszköz. Távérzékelés: A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer. A területhasznosítás érdekében magasból nézni a földet. Hamisszínes felvétel: A műholdak letapogatják a felszínt, felfogják a Föld felszínéről érkező sugárzást. A különböző hullámhosszú sugarakhoz más és más színeket társítanak. A legerősebb a növényzet sugárzása: élénkvörös, sötét a sugárzást elnyelő vízfelszín. Légi felvétel: A levegőben hagyományos eszközökkel készített felvétel (repülőről vagy űrhajóból). Műholdfelvétel: Az űrben készített felvétel, ami a Föld felszínéről érkező sugárzást ábrázolja. Továbbítja a földi fogadóállomások felé, tehát rögtön feldolgozható és használható adtaokhoz lehet hozzájutni. Emelt szint Űrkutatás: Műholdak segítségével a kozmikus környezet felfedezése. Felbontóképesség: Megadja, hogy milyen éles képet tud készíteni az eszköz és a képen milyen méretű felszíni elemek különíthetők el. Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak, középszint Egyenlítő: Nevezetes szélességi kör, 0°. A Földet forgástengelyére merőlegesen és középpontján áthaladva két egyenlő részre (északi és déli félteke) osztó sík és a

Északi-sark: A Föld forgástengelyének Jeges-tengerben lévő felszíni döféspontja. A fény egy év alatt megtett útja. (A FöldNap távolság 147. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. Mivel ekkor a Nap a Bak csillagképben tartózkodik. sűrűségük kicsi (0. illetve nem kel fel a Nap (a téli és a nyári napforduló idején). (Naprendszer. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. A földi Egyenlítő síkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala az égi Egyenlítő. illetve nem kel fel a Nap (a nyári és a téli napforduló idején).földfelszín metszésvonala.) Kőzetbolygó (Föld-típusú): A bolygók egyik típusa. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka.5°-án (66° 33’). „Nevezetes szélességi kör”.9 g/cm3). ezért keringési idejük rövid.7-1. Baktérítő: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 23. Értékét a Földnek a Naptól mért közepes távolsága adja meg. (Ez megközelítőleg 1013 km. a kör a Ráktérítő nevet kapta. ahol az év egy napján nem nyugszik le.1 és 152.) Csillagászati egység (CsE): A naprendszerben használatos távolságegység. hogy a Naphoz viszonylag közel vannak (< 2 CsE). felépítése és helye a világegyetemben. a Föld és a Mars tartoznak ebbe a kategóriába. keringési sebességük kicsi. A Nap látszólagos évi járása során a nyári napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. (Például a Föld. a kör a Baktérítő nevet kapta. Északi sarkkör: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66. önálló fénnyel nem rendelkező égitest. valójában egy pont. holdban szegények. középszint Kozmikus környezet: A Földet körülvevő világegyetem. Emelt szint Landsat: Amerikai műhold. Déli-sark: A Föld forgástengelyének Antarktiszon lévő felszíni döféspontja. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. hogy naptávolságuk tekintélyes (> 5 CsE).5°-án (23° 27’). Déli sarkkör: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 66. Mivel ekkor a Nap a Rák csillagképben tartózkodik. 2. ami 149. gázból állnak. a déli szélesség 90°. valójában egy pont.) Fényév: Kozmikus távolságegység. saját tengelye körül forgó. A Jupiter. Közös jellemzőik. ahol az év egy napján nem nyugszik le. viszonylag kis tömegük nagy sűrűséggel (> 3 g/cm3) párosul.) Csillag: Fénykibocsátó égitest. Spot: Francia műhold. Eumetsat: Európai meteorológiai műhold. izzó gázgömb. „Nevezetes szélességi kör”. A Merkur.5°-án (66° 33’). a Vénusz. Közös jellemzőik.1 millió km között változik az év folyamán. Bolygó: Valamely csillag körül keringő. Gázbolygó (Jupiter-típusú): A bolygók másik típusa. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. A megállapítások egy részének viszonylagossága a Jupiter-típusú bolygókkal való összevetésnek tudható be. ezért keringési idejük nagy. univerzum. vagyis 10 billió km. Ráktérítő: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 23. az északi szélesség 90°. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása.5°-án (23° 27’). szilárd kőzetburokkal rendelkeznek. az Uránusz és a Neptunusz tartoznak ebbe a kategóriába. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka.6 millió km. keringési sebességük magas. Hossza 40076 km. a Szaturnusz. A Nap látszólagos évi járása során a téli napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. Tejútrendszer. de nagy átmérőjük .

Üstökös: Kisebb égitest. a keringési periódust T-vel jelöljük. Az üstökösök egy része elnyújtott ellipszispályán kering a Nap körül. másik két tagjának időlegesen látható anyaga is a magból származik. Bolygóközi anyag: Ritka anyag a bolygók közti teret tölti ki. Gyűrűrendszer: Holdként is felfoghatjuk egymás után következő rétegek kör vagy ellipszis alakú pár méter vastag réteg. akkor meteoritnak nevezzük és anyagát kőzetnek tekintjük. Az üstökös három fő részből áll. Második törvénye szerint a területi sebesség állandó. Az elmélet újkori megalkotója Kopernikusz volt. de vannak olyanok is. számos holdjuk mellett gyűrűvel is rendelkeznek. A mag párolgása a Naphoz közeledve indul meg. hogy a bolygók Nap körüli keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz. Átmérője 100000 fényév. században lett egyértelmű. Az a galaxis. A mag jégbe ágyazott apró meteordarabok tömegéből áll. amelyek nem térnek vissza (hiperbola pálya). századig tekintették érvényesnek. amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. amit akár 1 CsE-nyire is megközelítenek (például Halley-üstökös. ami szerint a világegyetem középpontjában a Nap áll (a XX. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. ami akár felbomlását is okozhatja. a többi bolygó.és porrészecskékből áll. a XVI. Meteor: Kisebb égitest porszemtől a több kilométer átmérőjűig. Átmérője nagyságrendileg 10 km. aminek 76 év a periódusideje). Bolygók mozgástörvényei: A bolygók a Kepler által felfedezett törvények szerint mozognak. hogy minden bolygó olyan ellipszispályán kering. Saját fénnyel nem rendelkezik. e két tényező a csóva anyagát a Nappal ellentétes irányba fújja. ahol már a szomszédos csillagok gravitációja is érvényesül. a Naprendszer ennek középpontjától 30000 fényévre helyezkedik el. átlagos hossza 10-20 millió km. Anyaga elsősorban kő és vas. ilyenkor magja apró meteorok sokaságára hullik szét. az ég leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartozik. hogy csak a Naprendszer központja) a Föld pedig és a többi bolygók körülötte keringenek. valamint pályáik csak kis szöget zárnak be egymással. Első törvénye azt mondja ki. . Tömege csaknem teljesen a magban összpontosul. elsősorban gázokból (hidrogén) áll. Az üstökös minden Napnál tett látogatása alkalmával veszít anyagából. A harmadik törvényben azt fogalmazza meg. Galaxis: Tejútrendszer. A bolygómozgások közös vonása. A csóva sűrűsége igen kicsi (1-10 molekula/cm3). ami a középpontba a Földet helyezte. amiben a Naprendszer található. Meteorit: Amennyiben a meteor képes áthatolni a légkörön és becsapódik. Végül a csóva az üstökből kisodródó gáz. Hold: Bolygó körül keringő kisebb égitest. aminek anyagát az elpárolgott jég és a kiáramló por adja. Emelt szint Földközéppontú (geocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép.miatt tömegük nagyságrenddel haladja meg a belső bolygókét. az erők játéka egy-egy keringő tömeget a Naprendszer belseje felé lendíthet pályájáról. A Nap felé haladó üstökös szembe találja magát a Napból áradó fénynyomással és napszéllel. akkor a3/T2 = konstans). a csillagok és a Nap pedig a Föld körül mozognak. Az elmélet kidolgozója Ptolemaiosz volt. hogy egy irányba forognak (a Vénuszt és az Uránuszt leszámítva) és keringenek. Az ő munkáját fejlesztették tovább Galilei és Kepler. tehát a bolygótól a Naphoz húzott sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Így jön létre a magot beburkoló üstök. mint pályáik fél nagytengelyeinek köbei (ha a bolygópálya fél nagytengelyének hosszát aval. Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak.

aminek elején az északi és déli szélesség 30 és 45 foka körül keletkeznek a foltok. A Föld mágneses terébe jutva ez okozza sarki fény jelenségét. A foltok csoportokba tömörülhetnek (100000 km. mint a Hold. innen érkezik a fény. csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg. Első negyedkor egy félkör látható a Holdból. Részecskék is távozhatnak a Napból (elektron. proton). amikor a Hold.2 éves napfoltciklus. átmérőjük maximum 1000 kilométerig terjed. röntgen. és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Hold eltakarja a Napot. Össztömegük egy Mars nagyságú égitestet adna.Extragalaxis: A Galaxison kívüli galaxisok neve. ami még látható napfogyatkozáskor). ekkor a Föld-Hold-Nap rendszer Holdnál lévő szöge 90 fok. Napszél: A Napból származó elektronok és protonok fénysebesség közeli áramlása. 400 km vastag. ekkor a Föld közelebb van a Naphoz. Iuno. a napfoltok száma is e ciklusnak megfelelően változik (van amikor nagy területet borítanak be. a Hold. miközben megnövekszik a Nap rádió-. középszint Nap gömbhéjai: A Nap belsejének gömbhéjai: centrális mag (itt történik a magfúzió.és ultraibolya sugárzása. Az elektronok a mágneses pólus körül érik el a Föld légkörét és gerjesztik a gázatomokat. Felfedezésük 1800 óta kezdődött. így a Holdra nem jut fény. Alakjuk felülről nézve spirális. A változások oka a Hold Föld körüli keringése és ezáltal a Nap-Föld-Hold rendszer elhelyezkedésének változásai. egy neutron van az atommagjában) egy hélium keletkezik . A csillagok száma benne 10-100 milliárd lehet. A teljes napfogyatkozás 6-8 percig tart. hidrogén héliummá alakul). a Föld és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Föld elállja a Nap fényének az útját. mint a Föld. kromoszféra (10000 km vastag. A Nap légkörének gömbhéjai: fotoszféra (ezt látjuk szabad szemmel. már aki belenéz. ami a Nappal megegyező vastagságú. Kisbolygó: Bolygótól kisebb égitest. ami mágneses erővonalaknak köszönheti létrejöttét. A holdfázisok ciklusa 29 és egyharmad nap. Holdfogyatkozás: Akkor jön létre. Valószínűleg a Jupiter zavaró hatása miatt nem állhatott össze egy égitestté anyaguk. Oka a mágnesességben keresendő. Átlagos nagyságuk 10000 km. Vesta… A Nap és kísérői. napkitörések láthatók bennük a napfoltok körül). oldalról nézve két tányér egymásba fordítva. Számuk egymilliárd. Napkitörés: A kromoszféra hirtelen és rövid ideig (20-100 perc) tartó kifényesedése a napfoltok közelében. folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. addig tart. A teljes holdfogyatkozás 100 percig tart. újholdig a Hold csökken (C). a Mars és a Jupiter pályája között mintegy 100000 darab található belőlük. Napfogyatkozás: Akkor jön létre. aminek során két hidrogénből (egy proton. Teliholdig a Hold növekszik (dagad: D). Holdfázisok: A Földről megfigyelhető fényváltozások. Utolsó negyedkor ismét derékszög lesz a Holdnál. Termonukleáris folyamat: A Napban belsejében (centrális mag) lejátszódó folyamat. ha a Föld. Napfolt: Nap felszínén (fotoszféra) 1000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű terület. röntgensugárzási zóna (a centrális mag energiáját röntgensugárzás formájában közvetíti a külső tartományok felé). konvektív zóna (az energiatovábbítás itt áramlással valósul meg). ekkor a Hold közelebb van a Naphoz. A részecskesugárzás az alapja a sarki fény jelenségének. Pallas. élettartamuk 1 hét. A napfoltok keletkezése tapasztalati törvényszerűségeket mutatnak: megfigyelhető egy 11. Újholdkor csak egy vékony sarló forma látható. majd egyre közelebb a Nap egyenlítőjéhez. van amikor jóval kisebbet). Sarki fény: A Nap részecskesugárzása révén a Föld mágneses terébe elektronok érkeznek. Emelt szint Plazma: Az elektromos áramot jól vezető folyadékok és gázok. gázmolekulákat. Ceres. napfoltok lehetnek rajta). korona (még kisebb sűrűségű rész. Teliholdkor látszik a Hold egésze. 1 hónap).

bika. nyilas. (A föld alakjának fizikai meghatározása. napi időszámítás alapja. Orion… Csillagrendszer: Extragalaxis. Látszólagos és valós mozgás: A Nap naponta megfigyelhető kelet-nyugati mozgása látszólagos. Állatokról. éjszaka Napi és évi időszámítás: Az idő mérésére minden periodikusan változó folyamat alkalmas. Pályájuk hurkokkal tűzdelt görbe. a forgás szögsebessége mindenütt ugyanannyi (360 fok/24 óra = 15 fok/óra) Nap körüli keringés: A Naprendszer égitestei olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül. ami alatt a Föld egy egész fordulatot tesz saját tengelye körül. Holdtenger: A Hold felszínén két fő morfológiai szint különíthető el: az idősebb. dél keresztje. Nectaris. télen alacsonyabb a napsugarak beesési szöge). Kráter: Szilárd anyagokból álló bolygók vagy holdak felszínén meteor-becsapódás hatására kialakult mélyedés. vagyis 5 milliárd év alatt a Napnak csak 5%-a alakult át.) Fotoszféra: A Nap légkörének része. (Nyugalom-. (Napközel: perihélium. ez a keringésből és a tengelyferdeségből fakad. ezt már régen 12 jegyre osztották. a másik oldalon 3%.) Tengely körüli forgás: A Föld forog a saját tengelye körül.) Napszakok: A nap felosztása. kis és nagy kutya. fiatalabb és alacsonyabb tengerek (mare). időtartama 24 óra. reggel. A Föld és mozgásai.) A Földön e keringés és a tengelyferdeség az oka az évszakok váltakozásának. Hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. vízöntő. A Föld 30 km/s sebességgel mozog a pályán. Ez a nappalok és éjszakák váltakozásának oka.) A tengerek olyan meteor-becsapódás nyomán jöttek létre. rák. Így mindenféle korrekcióra került sor a történelem során. emberekről. Látszólagos az a mozgás is. mert az évet nem tudták pontosan a Nap körüli keringés időtartamával . oroszlán. középszint Földalak (geoid): Szintfelület. A legmegfelelőbb a Föld tengely körüli forgásával és a Nap körüli keringésével mérni. Év: Időtartam. ez másodpercenként 6x1011 kg = 600 millió tonna hidrogént emészt fel. világosabb és magasabb szárazföldek (terra) és a sötétebb. mérleg. Naptári év: A naptárkészítés alapproblémája. hogy egy nap alatt a Föld közel 1 fokot elmozdul Nap körüli pályáján. a Hold és a nagyobb bolygók az ekliptika mentén mozognak.és közben energia szabadul fel. amelyiknek egyik gyújtópontjában a Nap áll. skorpió. A bolygók égbolton megfigyelhető mozgása is látszólagos. Nap: Időtartam. Serenitatis. este. mindegyik 30 fok szélességű (kos. (A közel négy percnyi eltérés abból fakad. amit a Nap az év folyamán végez (nyáron magasabb. Fucnuditatis. dél. Hossza 23 óra 56 perc 4 másodperc. aminek hossza 939 millió km. (Másodpercenként az energia mennyisége 3. függ a Nap állásától: hajnal. Derültség-. amelyek áttörték a Hold szárazföldi kérgét és bazaltvulkanizmust okoztak. 5800 fok a hőmérséklete. naptávol: afélium. hogy az idő mérésére alkalmas periodikus égi események nem egymás egész számú többszörösei. oka a Föld nyugatról keletre történő forgása. ikrek. Állatöv (zodiákus): a Nap. Termékenység-. Időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. bak. az Egyenlítőn 1670 km/h). Nektár-tenger… persze neveik latinul vannak megadva: Tranquillitatis. A Hold felénk eső részén a tengerek aránya 30%. hiszen a szintén mozgó Földről látjuk. ami alatt a Föld végigjárja a Nap körüli ellipszispályát. Kromoszféra: A Nap légkörének része. mitológiai személyekről kapták nevüket. A forgás kerületi sebessége szélességi körönként más (a sarkokon 0. szűz. ami mindenhol merőleges a nehézségi erő irányára és megegyezik a tengerszinttel. Csillagkép: A csillagoknak csoportosítása a könnyebb áttekintés végett. A Nap tömege azonban 2x1030 kg. halak). Kisebbek: kis és nagy medve (Göncölszekér). 400 km vastag.86x1026 J.

hogy ne kelljen hosszúsági körönként állítani az órát. Azért vezették be a helyi idő helyett. 46-ban. az a hónap ugyanis 28 napjával kilóg a 30 és 31 napos hónapok közül. a keleti és a nyugati hosszúság 7.) után viszont a nappalok rövidülni kezdenek. h. 1800-ba. Például ha Vácon (k.5 fokos szöget zár be. 22.5 fokánál húzták meg határait és 15 fokokat hozzáadva a többi zóna helyét is kijelölték. Időzónákat hoztak létre. ami csak 26 másodperccel tér el a valóságostól. így szökőévben csak 1 nappal rövidebb.) után a nappalok hossza növekedni kezd. A mi naptárunk közvetlen előzménye a julianusi naptár. 1592. négyévenként (néggyel osztható években) 366 napos. (1600-ban volt szökőév. (Az Egyenlítőn állandóan napéjegyenlőség van. amit Julius Caesar vezetett be Kr. amelyek 366 naposak. A zóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét tették meg az egész zóna zónaidejének. Ha egy adott helyen a nap éppen a legmagasabban (zeniten) áll. mert oszthatók ugyan néggyel. h.) Csillagászati évszakok: A fenti jeles napokhoz köthetők a csillagászati évszakok határa. Az időzónákat azonban sokszor országok határaihoz igazították. Helyi idő: A Nap állásából számított idő. A tengelykörüli forgás eredményeképpen a sarkoknál egy picit belapul. 0 fok) csak 19x4 = 76 perc múlva fog delelni. ahol csak körülbelül 15 fokonként kell állítani az órát. vagyis egy nappal hosszabbak.) Téli. 19 fok) éppen delel a Nap. ez 11 perc 14 másodperccel tér el a valóságostól. A nappalok és az éjszakák hossza a Földön az év két napján (március 21-én és szeptember 23-án) mindenütt ugyanakkor. . akkor kapjuk meg. összehasonlításképpen a Föld keringési ellipszisének lapultsága: 1/30).) A szökőnapot februárba iktatják be. az Egyenlítőnél kitágul a Föld. Az első zónát Greenwichből mérték fel. A tavasz március 21-én. (Általában a néggyel osztható évek. ez csak 3000 év múlva jelent egy nap késést. 1604… A naptár által mért év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. 1596. az év eszerint 365 napos. a tél december 22-én kezdődik. 1900-ban nem. Zenit: A Nap delelési pontja. hogy az ország két fele között ne legyen eltérés (például Magyarországon átmegy a k. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség okozza a Földön az évszakok váltakozását. a nyár június 22-én. 2000-ben viszont ismét volt. az ősz szeptember 23-án. e. Tengelyferdeség: A Föld tengelye az ekliptikával (a Nap körüli keringés síkjával) 66. ha az ellipszis nagytengelyének és kistengelyének különbségét elosztjuk a nagytengellyel: 1/300 (vagyis alig tér el a gömbtől.) A XIII. vagyis ott a helyi idő még csak 10 óra 44 perc. Természetesen minden egyéb néggyel osztható évben megmaradtak a szökőévek: 1586. Ha nem lenne tengelyferdeség minden nap napéjegyenlőség lenne. kivéve a négyszázzal is osztható években. A hosszúsági körök közt fokonként négy perc a delelési különbség. 1600 év alatt 13 napot késett. (A naptár által mért év hossza 365 nap 6 óra. A lapultság mértéke kicsi.összeegyeztetni. egy nagyobb területen legyen ugyanannyi az idő. (A déli féltekén fordított a helyzet.) Szökőév: A julianusi és a Gergely-féle naptár szerint azok az évek. 1700-ban. nyári napforduló: Jeles csillagászati napok. nyári napforduló (június 22. A téli napforduló (december 22. Zónaidő: Egységesített idő. Gergely által 1582-ben bevezetett naptárat használjuk ma. méghozzá egy órával. akkor Londonban (Greenwich. A helyi idő egy hosszúsági fokon megegyezik. akkor ott dél van. Emelt szint Forgási ellipszoid: A Föld alakjának matematikai meghatározása. ami elméletileg az időzóna határa lenne. de a határt kitolták a magyar-román határra). A zónák közti időbeli különbség egy óra.5 fok. de százzal is és négyszázzal már nem. Tavaszi és őszi napéjegyenlőség: Jeles csillagászati napok. 12 óra. mint a többi év. ami a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. Időzóna: Elméletileg a Földet 24 időzónára osztották és a zónák ez alapján 15 fok szélességűek lettek.

Delelési magasság: A földfelszínre érkező delelő Nap sugara és a felszín által bezárt szög. naptávolban lassabban. illetve az aktuális évszak szabja meg (90φ+δ). hogy milyen irányba mentünk. Budapest az északi szélesség 47. de visszafelé.4 g/cm3. akkor minden zónahatáron egy órát vissza kellett állítani. Ebben van a Naprendszer. Ha keletre indulunk. a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején 42. 90-24=66). 90-71=19).3 g/cm3. Tehát. hogy ne csaljunk. A valódi Naphoz képest hol siet. . hogy a Föld ellipszispályán kering. hogy a sarkvidéki teleken a fel nem kelő Nap delelési magassága negatív értékeket vesz fel). Ez egy két fényévnyi sugarú gömb. Naprendszer: Tejútrendszer azon része. Értéke naponta változik. Ez lesz a dátumválasztó vonal (a 180 hosszúsági kör táján. napközelben gyorsabban. hogy a valódi napok hossza nem azonos. A világidő a Föld egész területén mindig ugyanannyi. Így a Nap az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel megy körbe. Budapest a Baktérítőtől 71 fokra fekszik. attól függően.) Gondolatkísérlet: ha nyugatra indultunk és minden zónát egy óra alatt tettünk meg (valami gyors repülő segítségével). témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. akkor utunk alatt megteszünk egy plusz fordulatot. A Naprendszer 6. de egyenletesen mozog az égi egyenlítőn: fiktív egyenlítői közép-Nap. Adatai alapján közepes méretűnek mondható. Budapesten június 22-én a delelési magasság 66 fok (ekkor a Ráktérítőn 90 fok. (Ha nyugat felé vesszük utunkat dacolunk a Föld forgásával.4 millió km (a Föld átmérőjének 110-szerese). Nap: Naprendszer középpontjában lévő csillag. hozzá kell adni valahol egy napot az óránkhoz. ha viszont keletre indulunk. ami ugyanannyi idő alatt „jár körbe”. hol késik. A 2. átmérője 1. átlagos távolsága a Földtől 384000 km.5 fokán található. a Ráktérítőtől 24 fokra. mint a valódi. míg a Föld megtesz egy kört. ahol a Nap gravitációs ereje hat. Belsejében másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Dátumválasztó vonal: Ha a hosszúsági körökre merőleges mozgást végzünk.Ekliptika: A Föld keringési pályasíkja.5). sűrűsége 1. sűrűsége 3. átmérője 3476 km (a Föld átmérőjének 30%-a). Hold: A Föld körül keringő égitest. akkor viszont egy napot ki kell vonnunk az óránkból. legnagyobb holdja. Ez abból fakad. A maximum és a minimum közti értékeket évente két nap mérhetjük (ha elfogadjuk. centrális hőmérséklete 15 millió fok. forgási periódusa 26 és 34 nap között van (az egyenlítőhöz közeli tartományok nagyobb. mi is. középszint Világegyetem: Univerzum. felszíni hőmérséklete 5500 fok. Tömege 7x1025 kg (a Föld tömegének nyolcvanadrésze). ami csak a trópusi övezetben lehetséges. Közép napidő: A valódi Nap látszólagos mozgása nem egyenletes. ám így ugyanakkorra érünk vissza kiindulási helyünkre pedig közben eltelt 24 óra (ennyi zóna van ugyanis). akkor az időzónák határait átlépve állítani kell az óránkat. Ez már egyenletesen mozog. ez 3.5 fok (90-47. Egy csillagrendszer az egymilliárdból. december 22-én a delelési magasság 19 fok (ekkor a Baktérítőn 90 fok. Ezért olyan Napot vezetnek be. Tömege 2x1030 kg (a Föld tömegének 330000-szerese).86*1026 J energiafölszabadulással jár. az északi féltekén a nyári.5=42. tehát ez lesz az időmérés alapja. vagy nyerhetünk egy napot. Nagyságát az észlelés helyének földrajzi szélessége. Napév: Világidő: Greenwich (0 hosszúsági kör) helyi ideje. Tejútrendszer: Galaxis. A legmagasabb érték 90 fok. de az előbbiekből következik. A valódi Nap két egymást követő delelése közti időt valódi napnak nevezzük. Viszont a Föld megkerülése esetén veszíthetünk. kikerüli a szárazföldeket a vonal). a pólusokhoz közeliek kisebb szögsebességgel forognak). a déli féltekén a téli napfordulón a legnagyobb.

Deimos). A közepes naptávolsága 150 millió km. Átmérője és tömege csak kicsit marad el a Földétől. nem sínylődött börtönben. Europa. sem az erők eredőjének kiszámítását.) 7 nagy és kétszáznál több kisebb csillagból áll. a térfogata kisebb. Egy holdja van. Nagysága alapján Föld típusú. tömege 95-szörös. Egy szikrányival sem járult hozzá az elméleti csillagászat fejlődéséhez. ebből számolási hibák következtek. Sok holdja van. Galilei nem fedezte fel sem a távcsövet. tömege tizede a földinek. a légnyomás a földi érték 200ad része. a geocentrikus világkép atyja. A Földhöz képest átmérője harmada. Átmérője 11-szerese. A legnagyobbak felfedezőjük után a Galilei holdak: Ganymedes (a legnagyobb a Naprendszerben. új gondolatai miatt 1600-ban megégették. sem a hőmérőt. tömege 317szerese a földinek. Ez a leglapultabb és a legkisebb sűrűségű (0. mint az Uránuszé). sem pedig az ingaórát. attól függően. tömege tizenhatoda. Szépen látható gyűrűrendszere van.Merkur: Föld típusú bolygó. nagyobb a Merkúrnál). Sok holdja van. Folyóvízi erózió nyomai láthatók. Forgástengelye majdnem a pályasíkban fekszik (tehát „gurul”). A felszínét kráterek. Io. Bruno: Csillagász. Nagyságban az Uránusz áll hozzá legközelebb (a tömege nagyobb. Átmérője fele. Tízszer olyan messze van a Naptól mint a Föld. Galilei: >E kiemelkedő zseni hírnevének fő tartóoszlopai azok a találmányok. széndioxid alkotja. Legnagyobb holdja a Triton. Egy holdja van (Charon). A hőmérséklet igen szélsőséges (+430 és -190 fok közötti. melyeket nem ő hajtott végre. Retrográd (fordított) forgásirányú. Kopernikusz: Lengyel származású pap. Két kicsi holdja van (Phobos. Kráterek borítják felszínét. A Naptól 30-szor olyan messze van mint a Föld. hogy süt-e a Nap). a heliocentrikus világkép atyja. légköre nincs. Föld: A Naptól számított harmadik bolygó. ez éghajlatváltozásra utal. A bolygók pályáját körnek gondolta. Azt hirdette. Hőmérséklete általában jóval 0 fok alatt van. Jupiter: Gázbolygó. Plútó: A Naprendszer utolsó bolygója. Átmérője a Földéhez képest 3-szoros. hogy a Nap is csak egy a számos csillag közül. Amelyek csak valamivel kisebbek. Adatairól nincsenek pontos információk. a Naphoz legközelebb található. a legnagyobb a Naprendszerben. A bolygón élet alakult ki. csillagász. 1543-ban. Számos Plútón túli bolygó létezik.6 g/cm3). Elméletét Az égi pályák körforgásairól c. mint a Plútó. Átmérője a Földhöz képest 9szeres. a legnagyobb a sűrűsége (5. Légköre a földinél 70-szer sűrűbb. és egyáltalán: nem volt a tudomány mártírja. melyeket nem fedezett fel. a hőmérséklet a felszínen 400 fok feletti. Sok holdja van. átmérője 12756 km. 40-szer olyan messze van a Naptól mint a Föld. nem mondta azt. Nagy-Göncöl: Csillagkép. de általában kicsik. A gázbolygók közül ez a legsűrűbb (2. Légköre elsősorban széndioxidot tartalmaz. távolsága alapján Jupiter típusú bolygó. művében tette közzé halála évében. Mars: Föld típusú bolygó. Ötször olyan messze van a Naptól mint a Föld. s olyan cselekedetek. hogy „… és mégis mozog a Föld”.7 g/cm3) bolygó. a legnagyobb a Titán. Nem fedezte fel a tehetetlenség törvényét. (Göncölszekér vagy Nagy Medve. Neptunusz: Gázbolygó. sem a mikroszkópot. Callisto. Emelt szint Ptolemaiosz: Ókori gondolkodó. kénsavas eső jellemző. Tömege 6x1027. vulkánok (Mons Olympos 25000 méter magas) borítják. sűrűsége 5. nem ejtett súlyokat a mélybe a pisai ferde torony tetejéről. Nem volt része az inkvizíció kínzásaiban. Majdnem hússzor olyan messze van a Naptól mint a Föld.2 g/cm3). Uránusz: Gázbolygó.5 g/cm3. Amit valóban tett: . Sarkcsillag: Irányt meghatározó csillag. G. sem a napfoltokat. Vénusz: Föld típusú bolygó. Szaturnusz: A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. és nem igazolta a kopernikuszi rendszer helytállóságát. tömege 15-szörös.

A bolygók mozgástörvényeit ő állította fel. új fajok megjelenése . Az új rendszerben a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. hélium). 100 milliárd csillag alkotja. A kontinensek az idő végén egy szárazföldben egyesültek. az őslégkör és a földkéreg. ez az időszak volt a dinoszauruszok virágkora (bár a végén – sok más élőlénnyel együtt – kihaltak. melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. Kőzettan: (Petrográfia) A kőzetek kialakulásával. ezek alkotják hozzáforrva a szárazföldi kéreghez az ősmasszívumokat. Az első életnyomok. Gergely által 1582-ben bevezetett naptár kijavította Caesar naptárának hibáit (az ugyanis évente 11 percet késett és 1600 év alatt a késés már 13 napot tett ki). Az idő végén a fajok fele kipusztult (ez jelöli ki a határt). kor): A Föld történetének időbeli tagolása. ez jelöli ki az idő határát 67 millió évvel ezelőtt). -ae f. Tétele szerint két test közt vonzóerő van. elő-. felépítésével foglalkozó tudomány. A Föld történetének a tagolását az üledékes kőzetekben lévő ősmaradványok segítségével valósították meg. közép. Fosszília (ez az elnevezés arra utal. Az emlősök és a zárvatermők uralkodnak. Földtörténeti időegységek (idő. Ez volt az a nélkülözhetetlen kiegészítés. középszint Földtan (geológia): A Föld anyagi összetételével.) Newton: Angol fizikus a gravitáció felismerője. a földtörténetben a nagyobb egységeket időnek nevezzük. az Apolló 11 utasa. e. ezek elillantak. Földtörténeti időegységek (ős-. A végére jégkorszak és az ember megjelenése jellemző. Másodlagos őslégkör a vulkáni tevékenység hatására jött . felépítésével foglalkozó tudomány. 3. fossa. időszak. ami egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával. ó-. Ez az erő tartja össze a bolygókat és a Napot.1 A kőzetburok Földtörténet. Ősmaradvány: Az egykori élőlények fennmaradása megkövült formában. A határok általában nevezetes biológiai (kihalás. Androméda-köd: A Tejútrendszerrel szomszédos galaxis. (A bolygók olyan ellipszispályán mozognak. Gergely-naptár: A XIII. A jó minőségű feketekőszenek a karbon időszakban keletkeztek. a mi csillagrendszerünk.létrehozta a dinamika modern tudományát. ami365 napos évet és négyévente szökőévet vezetett be. Az ásványok kialakulásával. Galaktika (Galaxis): Tejútrendszer. E. Aldrin: A második ember a Holdon. hogy ásatási árokból kerül elő. Armstrong: Az első ember a Holdon (1969). Az óidőben létrejött összkontinens szétesésnek indult. Juliánus-naptár: A Julius Caesar által Kr. Az óidőben két hegységképződés zajlott le (Kaledóniai. a klasszikus fizika megteremtője.< (Arthur Koestler) Kepler: Prágában élő csillagász. a szárazföldön a hüllők jutottak uralomra. Kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése. Elsődleges őslégkör kozmikus gázokból állhatott (hidrogén. Az újidőben két ma is tartó hegységképződés jellemző (Eurázsiai. kivéve a négyszázzal oszthatókban. Az élet elterjedt az óceánokban. A középidőben nyugodt üledékképződés volt jellemző. 46-ban bevezetett naptár. szerkezetével. A növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak.és Pacifikus-). az Apolló 11 utasa.ősmaradványok) vagy földtani (új kőzet tömeges megjelenése) eseményekhez köthetők. fordítottan arányos a testek közti távolság négyzetével. Az előidőben négy hegységképződés ment végbe. Az idő kezdetét az első ősmaradványok fennmaradása jelöli ki 590 millió évvel ezelőtt. mely hídul szolgált Kepler törvényei és Newton univerzuma között. Ásványtan: (Mineralógia) A földtanból kivált tudomány. Ekkor jött létre az ózonpajzs és léphetett ki az élet a szárazföldre. árok). történetével foglalkozó tudomány.és Variszkuszi-). Gagarin: Ő volt az első ember az űrben (1961). Mivel a történelem a kor elnevezést lefoglalta. N. Őslégkör: Az ősidőben lévő légkör.és újidő): Az ősidőben jött létre az ősóceán.

az Indonéz-szigetvilág hegyei (Szumátra és Jáva). Alpok. Pennine. Hozzá tartoznak nyugatról kelet felé haladva az alábbi hegységek: Atlasz. Az ózonpajzs a sztratoszférában jött létre. Hozzá tartozik a Skandináv-hegység. Lengyel-). Dinaridák. Harmad. Zagrosz. hol visszahúzódtak (interglaciális). Fülöp-szigetek. Maradványai az egész Földön megtalálhatók: Európa középhegységei (Német-. Általában feketekőszénben gazdagok. réz). Rodope. Sokszor teljesen lepusztultak. Ám ezen folyamatok közben elnyeli a Nap földi életet károsító sugarait. Ardennek. Japán. Pacifikus-hegységképződés: Újidő. az Indoausztráliai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál emelkedett ki. Hellenidák. Elburz. Ózon: Háromatomos oxigénmolekula. annál idősebb) illetve az ősmaradványok vannak . a negyedidőszak pedig az eljegesedésről és az ember elterjedéséről. Hindukus. Belső-Ázsia hegyei. a sarkokon jégsapkák keletkeztek és hol előrenyomultak (glaciális). ezért nehézfémekben gazdagok lehetnek.és negyedidőszak: Az újidő részei 65 millió évtől napjainkig tart.és Pacifikus-). a jég visszahúzódott a sarkok közelébe. mérgező anyag. Új-Guinea. Ez a lemezek mozgása miatt területében teljesen más volt az óceánok mai elhelyezkedéséhez képest. Appenninek. 300 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. 400 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Kaukázus. Skócia hegyei. hiszen a sugarak hatására szét is esik. Appalache déli része. A lehűlés következtében a légköri vízgőz kicsapódott.létre. A Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökkent. ami az akkori szárazföldeket egy kontinensben egyesítette (Pangea = Összföld). Pamír. ebből keletkezett az ősóceán. Andok (Nazca-lemez). A vulkanizmus miatt általában ásványkincsekben gazdagok (arany. 2. Ibéria hegyei. az Appalache északi része. Sierra Nevada. hogy fiatalabb. Kelet-Szibéria hegyei. Eurázsiai-hegységképződés: Újidő. ma is tart. Sierra Madre (Kókusz-lemez).és előideji hegységek maradványaiból állnak. ami Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát csatolta egybe. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). Általában energiahordozókban és ásványkincsekben szegények (két szárazföldi lemez találkozott). Cseh masszívum. ami a Nap ultraibolya sugarainak hatására jön létre kétatomos oxigénmolekulából (egy kétatomos molekula felbomlik és az egyik atom egy molekulával háromatomos molekulát alkot). elsősorban nitrogénből és széndioxidból állt. viszont ekkor jelent meg az ember. Francia-. Urál. Donyec-hátság. Nagy-Vízválasztóhegység. Kelet-Grönland hegyei. Ősóceán: A Föld fokozatos lehűlése miatt az őslégkörben lévő vízgőz kicsapódott és a felszín mélyedései vízzel teltek meg. Emelt szint Viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás: A relatív kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Az Afrikai-. Kamcsatka-félsziget. A hozzá tartozó hegyek a következők: Új-Zéland. Így jött létre az ősóceán. Jégkor (pleisztocén): A negyedidőszak első kora. ezüst. Pireneusok. Kaledóniai-hegységképződés: Óidei (szilur-devon. Szárazföldi lemezek találkozása miatt ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Ősmasszívum: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős. Jelenkor (holocén): A tízezer éve kezdődött kor valójában a jégkorszak egyik interglaciálisa. A harmadidőszak a nagy hegységképződésekről nevezetes (Eurázsiai. Karakorum. Balkanidák. A talaj közelében is keletkezik ózon a nitrogénoxiddal vagy szénhidrogénekkel terhelt levegőbe napsugárzás hatására. Himalája. Variszkuszi-hegységképződés: Óidei (karbon. Az ózon nem stabil anyag. Kárpátok.5 millió évvel ezelőtt kezdődött. vagy idősebb-e egy másikhoz képest. ma is tart. A Pacifikus-lemez és a környező lemezek ütközése által létrejött körívszerű hegységrendszer (tűzgyűrűnek is hívják a vulkanizmus miatt). Ebben a rétegek települése (minél lejjebb van. Kordillerák (Sziklás-hegység). harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött).

a három méteres őscsáprágósok. A vörös. Őskontinens: A mai kontinensek ősei. aminek következtében egy nem sugárzó anyaggá alakul át. Ekkora tehető a Variszkuszi-hegységképződés fő fázisa. megjelenése és eltűnése pontosan rögzíthető. amely nagy területen és nagy mennyiségben található meg. Az ős. . Radiometrikus úton meghatározható a kőzetek tényleges kora. egyben a kőzetlemezek mozgására. Elterjednek a rovarok és kétéltűek. Az időszak végén a déli félteke javát elfoglaló Gondwana részben eljegesedett. ami megteremtette az élet szárazföldi elterjedésének feltételeit. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. A korábbi hegységképződés lepusztulásából keletkezett jellegzetes kőzete a vörös homokkő.) Vezérkövület: Olyan ősmaradvány. Nevét a svájci Jura hegységről kapta. illetve a nem sugárzó anyag mennyiségét. A vezérkövületek jól használhatók kormeghatározásra. hogy a vulkáni. Nevét a három részre oszthatóságáról kapta. és ismerjük a kőzetben most megtalálható radioaktív anyag. Térképészet. (Így adható meg az utolsó pólusátfordulás 780000 évvel ezelőtt időpontja is.) Mágneses deklináció: L. Karbon: Az óidő egyik időszaka. Az újidőben elszakadt Észak-Amerikától. akkor a két kőzet egykorú). (A kőzet keletkezésekor a benne lévő radioaktív ásvány elkezd sugározni. A paleomágnesesség alapja. Szilur: Az óidő 440-405 millió évig tartó időszaka. A tengerben ekkor élték virágkorukat minden idők legtermetesebb ízeltlábúi. Perm: Az óidő utolsó időszaka. hogy hány éves. hogy a mágneses pólusok mozognak. hogy más rétegekben nem fordul elő.segítségül (ha két. Kambrium: Az óidő első időszaka. nem ölel fel hosszú időt. emelt szint. Nem történik semmi. Nevét egy angol grófságról kapta. Devon: Az óidő egyik időszaka. Ekkor jelentek meg a szilárd vázas élőlények. a szilurban találkozott Észak-Amerika ősével és csak ezután Ős-Ázsiával. Ekkor kezdődött a Kaledóniai-hegységrendszer kiemelkedése. sőt fel is cserélődhetnek. illetve az üledékes kőzetek képződésekor a bennük esetlegesen előforduló mágnesezhető ásványok az aktuális mágneses tér irányába rendeződnek és rögzítődnek. Nevét az ekkor keletkezett kőszénről kapta. Ha ismerjük az anyag felezési idejét – mennyi idő alatt csökken a súlya a felére –. Például Európa önálló kontinens volt az óidőben. Ekkora esett a Kaledóniai-hegységképződés fő fázisa.és zöldmoszatok jóvoltából létrejött az ózonpajzs. melyek segítségével következtetni lehet az egykori mágneses tér irányára és nagyságára. Ordovícium: Az óidő 500-440 millió évig tartó időszaka. Nevét Wales északi részének római kori elnevezéséről kapta. Ebben a kőzetekben található radioaktív anyagok bomlása van segítségül. és tudjuk az egykori élőlényről. Az időszak végén a fajok fele kipusztult. akár egymástól távol levő kőzetben ugyanaz az ősmaradvány található. A kutatások eredményeképpen tudjuk. Nevét egy oroszországi kormányzóságról kapta. akkor visszafelé kiszámíthatjuk. 590-500 millió évig tartott. A tényleges kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Triász: A középidő első időszaka. mikor is keletkezett a kőzet. aminek ismeretében a mágneses tér története időben rögzíthetővé válik. Jura: A középidő középső időszaka. viszont a kapcsolat Ázsia felé megmaradt. Na jó: nyugodt üledékképződés folyik. Paleomágnesesség: A földkérget alkotó kőzetekben kialakult és visszamaradt mágnesezettség. A világszerte végzett mérések alapján különböző korú kőzetekre vonatkozó adatbázisokat állítottak össze. Megkezdődött az összkontinens feldarabolódása. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. ekkortól vannak ősmaradványok. Megjelentek az ősmadarak. Eközben megjelentek az első szárazföldi növények. A páfrányok és halak időszakaként ismert.és előidőt együtt prekambriumnak (kambrium előtti kor) is szokták nevezni.

laza. a víz. az óceánok alatt 50-100 kilométer. Földkéreg: A Föld legkülső. félig-meddig. de egybefüggő gömbhéja. amely a víz.) Vastagsága kontinentális területeken 150-200 kilométer. A görög előtagok a hasonlóság mértékét mutatják be: eo = egyáltalán nem. Eocén: Az újidő korainak elnevezése egy csigafaj mai külső megjelenésének és az újidő különböző koraiban megfigyelhető külsőnek összehasonlításából ered. holo = teljesen. csaknem kizárólag gázok alkotta gömbhéja. A hőmérséklet ennél kisebb mértékben emelkedik tovább a Föld belseje felé haladva (az asztenoszférában már így is 3000 fok a hőmérséklet. oligo = alig. A pleisztocénban körülbelül tízszer fordult elő. Sűrűsége távolodva a Föld felszínétől folyamatosan csökken. A kőzetburok az óceáni hátságok. Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső. Bioszféra: Az élővilág lakóhelye a Földön. illetve a sarkvidéki jégsapkákban. Pliocén: Észak. plio = többé. felszínközeli rétegeire terjed ki. Földmágnesesség: A Föld lényegében egy gömbmágnes. egy kevéssé (lásd oligarchia = kevesek uralma). Hegységképződés. A földi víz legnagyobb része a világtengerben található. a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére. Talajburok: (Pedoszféra) A földfelszín legfelső. Miocén: Alpok.és a kőzetburok találkozásánál. A Föld felszínén három nagy gömbhéj határán mozgunk. Számottevő víz van a felszín alatt. pleiszto = leginkább. középszint Gömbhéj: A Föld felépítésére jellemző rétegződési egység. de a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű. termékeny rétege. Glaciális: A jégkorszak egyik időszaki típusa. Több ezer kilométer vastagságú burok. Folytatódott a feldarabolódás. Biológiai evolúció: Élőlények egyedfejlődése. Vízburok (hidroszféra): A Föld vízből álló. Létrejöttének oka a Föld külső magjában lévő fémolvadékok áramlása lehet. kőzetekből álló gömbhéja. a levegő-. ehhez képest elenyésző a folyók és a tavak vízmennyisége. van ahol 8. Kárpátok kialakulása. A mágneses erővonalak a pólusokban egy pontban futnak össze. Nevét az ekkor keletkezett mészkőfajtáról kapta. Magyarországon ez 5 fok. Átlagos sűrűsége nagyjából 3 g/cm3.és Dél-Amerika találkozása. Kőzetburok (litoszféra): A Föld legkülső. mio = valamennyire. többnyire folyékony halmazállapotú. az időszak végén ismét nagy kihalás következett be – többek között a dinoszauruszok kipusztulásával. A jég sarkokra való visszahúzódási időszaka. Másutt csak 1 fok. a fiatal lánchegységek. (Vagyis további gömbhéjakra osztható. A jég sarkokról való előrenyomulási időszaka. A vízburok sűrűsége 1 g/cm3 körüli. amit a földkéreg és a földköpeny legfelső. Oligocén: Himalája kialakulása. szilárd része együttesen alkot. illetve a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. Átlagos értéke 100 méterenként 3 fok. Geoszférák. Interglaciális: A jégkorszak másik időszaki típusa.Kréta: A középidő utolsó időszaka. szilárd kőzetekből álló gömbhéja. Geotermikus gradiens: A kőzetburokban egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérsékletemelkedés.és talajburok egészére. Belső hő: A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlásából fakadó hő. a Föld belsejében 45000 fok lehet). A szárazföldek alatt 30-40 kilométer vastag és két részből áll: egy szilikátokban gazdagabb gránitos és egy fémekben . A befelé haladva növekvő sűrűségű gömbhéjakat a Föld forgása és a nehézségi erő hozta létre. szilárd. ezért mágneses erőtér veszi körül. szárazföldekkel megszakított.

szárazföldi.) Mélytengeri árok: Ahol óceáni és óceáni. Hőmérséklete meghaladja az 1200 °C-ot. ami állandó bazaltos vulkáni működés terepe. A legmélyebb a Mariana-árok: 11034 méter. középszint Magma: Olvadt kőzetanyag. Olvadt kőzetből áll. ami a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó zónáiban keletkezik. Sűrűsége eléri a 13 g/cm3 értéket. Kontinensvándorlás: A lemeztektonikai elmélet őse. Rajta keresztül magma áramlik az óceánfenékre. nikkel). A külső magtól a Gutenberg-Wiechert felület választja el.) Közepén hasadékvölgy található. Hátságok és szárazföldek (mélytengeri árkok) határolják. vagyis itt születik az óceáni lemez. az óceáni lemez kérge csupán bazaltos. Általában 1000-2000 méterrel a környező óceáni medencék fölé emelkedik. ahol az asztenoszféra anyagának fölszálló ága elvékonyítja. Mélységük 6000 és 11000 méter között változik. Belső mag: A Föld legbelső gömbhéja.7 illetve 3 g/cm3. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik és – többek között – a lemezek futásával párhuzamos. ez a bazalttakaró az óceáni hátság. mozgásfolyamatai okozzák a lemezek ütközését. A szárazföldi lemez kérge kétosztatú (felül gránitos. alul bazaltos réteg). 4900-5150 km mélyen kezdődik. szilárd nehézfémek alkotják (vas. Óceáni hátság: Távolodó óceáni lemezek határán létrejövő. aminek tetejét vékonyan kiömlési kőzet. Itt termelődik a Föld belső hője. (Első hirdetője Wegener volt. itt csak a gabbrós réteg van meg. hosszúkás mélytengeri árok keletkezik. az asztenoszféra anyaga ugyanis itt folyamatos feláramlásban van. Képlékeny nehézfémek alkotják (vas. A földköpenytől a Mohorovicic felület választja el. A legfelső része szilárd kőzetekből áll és a kéreggel együtt ez alkotja a kőzetburkot. miszerint a kontinensek mozognak. merev egységei. Távolodó óceáni lemezek határán jön létre. Utána egy 200 kilométer vastag képlékeny réteg következik. nem szabályos gömb alakú. Nazca-. óceáni és vegyes kőzetlemezek. majd átszakítja a kőzetburkot.3 g/cm3. Mélytengeri síkság: Az óceánok 4000 és 5000 méter körüli mélységű nagy kiterjedésű medencéi. Kókusz-lemez csak óceáni. A Föld kőzetburka jelenleg hét nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik. tenger alatti felszínforma. ezek mozgása következtében jött létre a Föld mágneses tere. amit a belső hő különbségei tartanak mozgásban. Hasadékvölgy: Az óceánok hátságában húzódó. Az óceánok alatt csak 7-11 kilométer vastag. páros. 150-250 km mélyen található. az Iráni-. nikkel). Óceáni és szárazföldi kőzetlemez: A kőzetlemezek a kőzetburok önállóan mozgó. e réteg magmaáramlásai mozgatják a kőzetlemezeket. Ez 40-50 kilométer vastag. több részből álló gömbhéja. Ismét szilárd.) . Arab-. Külső mag: A Föld egyik gömbhéja. (Akkréciós = gyarapodó lemezszegély. itt termelődik a Föld belső hője. Hozzáforr a lemez pereméhez. Magmaáramlás: Az asztenoszférában zajló anyagátrendező folyamat. Asztenoszféra (lágy köpeny): A földköpeny része. nagyobb sűrűségű anyagokból áll. bazalt borítja. Tulajdonképpen hegység. (Felszínre is bukkanhat: Izland. az asztenoszféra (lágy köpeny). világméretű szerkezeti árok. A kőzetlemezeket felépítésük alapján három csoportba sorolhatjuk. Földköpeny: A Föld egyik. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. A maradék rész egészen 2900 kilométerig a Föld belsejébe a merev köpeny. A belső magtól a Lehmann felület választja el.gazdagabb gabbrós rétegből. sűrűsége 3. A magmaáramlások az óceánközépi hátságok és a kőzetlemezek vándorlásának közvetlen okai. Lemeztektonika. Karib-. bár tisztán óceáni vagy szárazföldi lemezek csak a kisebbek között találhatók (a Fülöp-. Kis-ázsiai-lemez csak szárazföldi kéreggel rendelkezik). a sűrűségük 2.

széndioxid. bazalt. mely vulkáni működés következtében kerül a levegőbe. Kaliforniában a Szent-András velő mentén látható. akkor megreked a mélyben. (Például Hawaii. Láva: Felszínre törő magma. Az alábukással párhuzamosan mélytengeri árok és hegység is képződik.és a Dél-amerikai-lemez). közeledő (ütköző)-. gyakoriak a földrengések. Távolodó-. Felszíni vulkánosság: Ha a magmás anyag eléri a felszínt. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik. Az alábukó kőzetlemez a mélyben megolvad és belőle származik a vulkanizmus anyaga. Vulkáni utóműködés: A tűzhányók kitörését követő vulkáni jelenségek összefoglaló neve. Párnaláva: Az óceán mélyén kiömlő láva jellegzetes formája. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. Robbanásos vulkán: (Explóziós vulkán) Ha a vulkáni gőzök. Vulkáni szigetív: Két óceáni lemez találkozásakor a nagyobb sűrűségű alábukik. A vulkán szája.és az Eurázsiai-lemez határán). elcsúszó lemezmozgás: Az asztenoszféra magmaáramlásai miatt mozognak a Földön a kőzetlemezek. óceáni szárazföldivel (például a Nazca. Vulkáni hamu: Porszerű anyag. gejzír. aminek következtében a vulkán teteje lerepül és kaldéra képződik.és az Indoausztráliai-lemez határán). A lemezek típusát figyelembe véve ütközés háromféleképpen képzelhető el: óceáni óceánival (például a Csendes-óceáni. Ez lehet gázszivárgás (vízgőz.és az Észak-amerikai-lemez határán. magas szilikáttartalmú andezit és riolit által létrehozott nagyobb meredekségű vulkántípus. Érc: Olyan kőzet vagy ásvány. A mélyben lévő forró kőzetek (magmakamra) felforralják az oda bekerülő vizet. kénes kigőzölgés). a fém belőle gazdaságosan kinyerhető. A beolvadt kőzetlemezek anyagából származik az itteni (savanyú vagy semleges) vulkanizmus alapanyaga. a felszínre kerülve azonban kicsapódik és víz formájában visszahull. A leülepedett vulkáni hamu a tufakőzetek fontos alkotóeleme. Gejzír: A vulkáni utóműködés egyik formája. . ezért kis szemcsékből álló kiömlési kőzet jön létre: riolit. Például Old Faithfull (Öreg Hűséges) a Yellowstone nemzeti parkban. Jelenleg a Pacifikus. gázok a viszkózus („nyúlós”) láva mellett nem jutnak a felszínre és felhalmozódnak a mélyben az robbanáshoz vezethet. Kürtő: A tűzhányó azon kéményszerű része. Pajzsvulkán: Az alacsony szilikáttartalmú. riolit). Például a Pacifikus. Mauna Loa. fokozatosan lehűl és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzet keletkezik: gránit. akkor felszíni vulkánosságról beszélünk. Elcsúszó lemezmozgás ritkábban figyelhető meg.és a Fülöp-szigeti-lemez határán a Mariana-szigetek. melyen keresztül a magma a mélyből (a magmakamrából) a kráter felé közlekedik. Mélységi magmatizmus: Ha a magmás anyagnak nincs ereje elérni és áttörni a felszínt. gyorsan folyó bazalt által létrehozott alacsony lejtésű vulkán.és tufakőzetek egymást rétegszerűen váltogatják. Az óceáni lemezek a hátságok mentén távolodnak egymástól. Beolvadás: Az alábukó óceáni kőzetlemez a mélyben a magas hőmérséklet miatt megolvad (a szilikátos összetevő nagyobb arányban. Egymáshoz képest a lemezek háromféleképpen képesek mozogni. ami Afrikában még ma is szárazföldön folytatódik a Keletafrikai-árokrendszerben). diorit. gabbró. A folyamat újra és újra lejátszódik. beolvad és anyaga felfelé mozogva a keletkező vulkánok alapanyaga lesz (andezit. a forrás miatt térfogata megnő. mint a fémes részek). ami a kőzetburok átlagánál nagyobb arányban tartalmaz valamilyen fémet.Alábukás: (Szubdukció) Ahol óceáni és óceáni. A két lemez határán ívszerűen követik egymás az óceánból kinövő vulkánok. szárazföldi szárazföldivel (például az Indoausztráliai. amelyben a láva. mint például az egykori Vörös-tenger helyén. andezit. ezért kitör a föld alatti üregből. A felszínen gyorsan hűl le a láva.) Rétegvulkán: A közepes. például Atlanti-hátság (hasadékvölgyek kialakulhatnak szárazföldek belsejében is. Kráter: A kürtő felszínre nyíló végződése.

Utórengés: Kisebb rengés a nagy erejű földrengés után. illetve a magmát átjáró forró vizes oldatok által elszállított majd lerakott ásványegyüttes. Szerkezeti mozgások: Lemezmozgások. Így oldalirányú nyomás hatására redőkbe gyűrődnek. ha meghaladja a 65%-ot. gyűrt hegységeknek nevezzük.) Bázisos-. Szeizmográf: Földrengés erősségének mérésére szolgáló eszköz. A gyűrődés fő színterei az összeütköző kőzetlemezek határán kialakult mélytengeri árkok. akkor bázisosnak nevezzük (bazalt. Rengésfészek (hipocentrum): A földrengés mélységbeli kipattanási helye. ha pedig a két érték között van. Rög: Vetősíkok által közrefogott kőzettömeg. szerkezetátalakító részfolyamata. valamint egy óceáni és egy kontinentális lemez ütközésekor (az óceáni alábukik. Medence: Vetődési forma.és nemesfémérc: Nehézfémek (sűrűségük 5 g/cm3 feletti): nikkel. gabbró). színesfémek: ón. akkor a törésvonalat vetősíknak nevezzük. ólom. Sasbérc: Párhuzamos vetősíkok mentén kiemelkedett kőzettömb. szűkülő óceáni medencék. valamint a közeledő szárazföldi lemezek közrezárta. Törésvonal: Lásd vetősík.Földrengés: A kőzetlemezekben mozgásuk miatt jelentős feszültségek halmozódnak fel. titán. Vetődés: Szilárd kőzetanyagok elmozdulása törésvonal mentén függőleges illetve vízszintes irányba oldalirányú nyomóerők hatására. gyűrődések keletkeznek. Lépcsővidék: Vetődés által formált lépcsős felszín. Az óceáni medencékben és mélytengeri árkokban jórészt szárazföldi lepusztulástermékek ülepednek le. réz. vulkanizmus és üledékek gyűrődése jellemző) keletkeznek hegységek. színes. ezért és a rájuk nehezedő víztömegek súlya miatt képlékenyek. A feszültég a lemezek törésében oldódhat fel. platina. vulkáni szigetív keletkezik). Nehéz-. Azokat a hegységeket. cink. Emelt szint Térrövidülés: Az ütköző lemezek között a tér egyre kisebb lesz. ezüst. Az ilyen üledékrétegek víztartalma nagy. amelyek uralkodóan gyűrt szerkezetű elemekből állnak. A gyűrődés alapegysége. Két óceáni lemez távolodásakor is létrejön hegység. függőleges kiterjedése viszont megnő. Ha ez megtörténik. nincs sem alábukás. ez rengés idéz elő. Hegységképződés típusai: Két kontinentális lemez ütközésekor (gyűrődés és üledékes kőzetek jellemzőek. Rengésközpont (epicentrum): A rengésfészek merőleges felszíni vetülete. vas…. Árok: Párhuzamos vetősíkok mentén bezökkent kőzettömb. Hegységrendszer: Egy hegységképződési idő során képződött hegységek összessége. a létrejövő törésvonal mentén a kőzettestek elmozdulhatnak. akkor semlegesnek nevezzük (andezit. savanyú. a hátságok Földünk leghosszabb hegységei. (Könnyűfém: alumínium.és semleges vulkáni kőzet: A magmás kőzeteket szilikáttartalmuk alapján három csoportba soroljuk. ezt hátságnak hívjuk. Telér: Valamilyen kőzet repedéshálózatába benyomult és ott vulkáni kőzetté merevedett magma. Vetősík: Az oldalirányú nyomóerők hatására a szilárd kőzet megtörik. Kisebb károkkal is jár. két óceáni lemez ütközésekor (az egyik alábukik a másiknak. A köztük lévő kőzetanyag vízszintes kiterjedése szükségszerűen csökken. Gyűrődés: A hegységképződés egyik. sem vulkanizmus). akkor savanyúnak (riolit. króm. Ha a SiO2 tartalom a kőzetben nem éri el az 52%-os. Vetődések. nemesfémek: arany. gránit). Redő: Gyűrt forma. . diorit). A vetődés alapegysége. ami hullám formájában tovaterjed egészen a felszínig.

Redőteknő: Gyűrődési forma. Etiópmagasföld. Ez akár árhullámot is előidézhet a tengeren (szeizmikus árhullám = cunami). más néven szinklinális. Vízgőzből álló kigőzölgés 200-900 fokos. mivel a kőzetekben a hullám mozgási irányára merőleges változásokat hoz létre. melynek kipattanási helye a tengerbe esik. ásványok. az orogenezis kiemelkedést jelent). Kráter. Kőzetek. Savanyúvíz: Vulkáni utóműködési forma. ferde-. gyorsan lehűlő felszíni vulkanikus kőzet. lassan lehűlő vulkanikus kőzet. Forrópontos vulkán: Ott jön létre. Ha a mofetta széndioxidja felszín alatti vizekben oldódik. Mélységi magmás kőzet: Nagy kristályos. a part közelében azonban csökkenő hullámhosszú és növekvő (akár több tíz méter nagyságú) hullámmagasságú hullám. Általában lemezek belső területein fordulnak elő. ami a nyílt vízen nagy hullámhosszú és kis hullámmagasságú. . A legpusztítóbb rengések a long vagy L-hullámnak tudhatók be. más néven antiklinális. Ezek felületi hullámok. a palócok csevicének nevezik. Kéntartalmú gázok 200-400 fokos kigőzölgése.és kaldérakúpos tűzhányó: A tűzhányó végződés szerinti típusai. középszint Ásvány: A kőzetburok egynemű. akkor savanyúvízforrásként fakad a felszínre. Szolfatára: Vulkáni utóműködési forma.Bazaltfennsík: A jól folyó alacsony szilikáttartalmú bazaltláva terjedelmes takarókat hozhat létre. tágulás). Széndioxid 100 fok alatti kigőzölgése. létrejöttük az oldalirányú nyomóerők erejének különbségéből fakad.) Földrengéshullám: A földrengés hullámmozgásként terjed tovább a rengésfészekből induló longitudinális és tranzverzális hullámok révén. Vulkáni kiömlési kőzet: Kis kristályos. a tektogenezis a formák kialakulását jelenti). Kaldéra robbanás útján képződik. áttolt redő: Gyűrődési formák. egyetlen kémiai képlettel leírható szervetlen alkotórésze. akár több csatornán keresztül. ha sík felszínen ömlik ki. fekvő-. A leggyorsabb hullám (primer. tektogenezis (ennek során a litoszféra megvastagszik. akár vetődés hatására végbemehet a megvastagodás. Hegységképződési szakaszok: Üledék-felhalmozódás. Fumarola: Vulkáni utóműködési forma. amely nem éri el a földfelszínt. Hőmérsékletük elérheti a 2000 fokot. S) transzverzális vagy keresztirányú. Tengerrengés: Olyan földrengés. Például: Dekkán. amelyek a felszínen (és a gömbhéjak határain) jönnek létre az ide kijutó P és S hullámok interferenciájaként (összeadódik a hullámok ereje). amelyekben üledékek halmozódnak fel. (A székelyek borvíznek. egy része kiemelkedik. Redőboltozat: Gyűrődési forma. orogenezis (ennek során a hegység kiemelkedik. Magyarországon a Medves fennsík. Üledékgyűjtő medence. Kőzet: A kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. Mofetta: Vulkáni utóműködési forma. a megvastagodott kőzetburok egy része belesüpped az asztenoszférába. Álló-. vulkáni porból. Kristály: Az ásványok atomjai szabályos térbeli rendben. ahol a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba. Vulkáni törmelékes kőzet: Robbanásos kitörések során keletkeznek a fröccsenő lávából. a vulkán csonka kúp alakot vesz fel. A második hullám (szekunder. Tufa. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. kristályrácsban helyezkednek el. tehát a kőzetekben a hullám mozgási irányával párhuzamos változásokat hoz létre (sűrűsödés. akár gyűrődés. P) longitudinális vagy hosszanti. Geoszinklinális: Az óceánok belső lemezhatároktól távoli területei. az arány körülbelül 80-20%. ilyen forró pontok vannak Hawaii szigetén.

Lösz: Pár ezred mm-es szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. barnakőszén a Borsodi és Nógrádi szénmedencékben. de 2007-ben Oroszország beérte. A kőolajból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. Szerves üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Ajka. Magyarországon a Bükk. Létrejöhet szerves úton is: mészvázas élőlények elpusztulása nyomán. szürke színű. Magyarországon a Hajdúság. Agyag: Két század mm-nél kisebb szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Kiömlési párja a riolit. Sókőzetek. folyékony éghető üledék. barnakőszén. széntartalmuk. Laterit (trópusi) és karsztbauxit (mészkőhegységekben előforduló) a két fő formája. fűtőértékük eltérő. Halimba) Vasérc: Magas vastartalmú kőzet. kloridok. gyógyszerek). A Föld legnagyobb termelője 2007-ben 600 milliárd m3 feletti értékkel Oroszország volt. Képződésük kora. Kőszénfajták: Tőzeg. Lignitet bányásznak Bükkábrány és Visonta mellett. jó termőtalaj alakult ki rajta. Karbonátok. a Dunántúli-középhegység. Száraz és hideg éghajlaton jött létre. breccsa. Kvarc: Legfontosabb ásványok egyike. Magyarországon feketekőszén található a Mecsekben. a nagykunság. a Mecsek és a Villányi-hegység áll ebből a kőzetből. konglomerátum. A legnagyobb termelő a ’90-es évek eleje óta Szaúd-Arábia volt. Oldatból kicsapódással jönnek létre. Gránit: Magas szilikáttartalmú. a Börzsönyben és a Mátrában található meg. cementálódás. feketekőszén. Homok: Üledék. Perzsa-öböl. A kőolajhoz hasonló módon jött létre. CaCO3. csiga. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben található. kagyló). (Gánt. Magyarországon a Velencei-hegységben található. hematit. A különbség a szemcseméretben van. lignit. Magyarországon az Alföldön bányásszák elsősorban Algyő körül. akkor mindkét ország 490 millió tonna olajat hozott felszínre. nagy szemcsékből álló mélységi magmás kőzet. finomított változatait üzemanyagként használjuk. táblás vidékek (Préri-tábla. világos színű. élőlények maradványaiból halmozódott fel. Ez utóbbi teszi ki az összes szén felét. amely lepusztulás terméke. Bácska és a Mezőföld területén található. Például: magnetit. Mészkő: A karbonátok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. Vegyi üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Lösz. Andezit: Közepes szilikáttartalmú. kőolaj. tengerpartok. Földgáz: Szénhidrogén. Fenyőfő. gáznemű éghető üledék. Létrejötte: erózió. Homokkő: Homokból tömörödés és cementálódás útján létrejött törmelékes üledékes kőzet. igaz a földgázt kevésbé üzemanyagként. limonit. kis szemcséből álló vulkáni kiömlési kőzet. Kősó: Kloridok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. tengeraljzatok (Mexikói-öböl. nevét az Andokról kapta. inkább fűtésre használjuk. ami az alumíniumgyártás alapanyaga. szállítás üledékgyűjtőbe. (30-60%) Belőle a vas gazdaságosan kitermelhető. NaCl. Állóvizek alján oxigénszegény környezetben képződik elhalt növények és állatok bomlásával. Mélységi magmás párja a diorit.Törmelékes üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. agyag. Leginkább feltöltött tengeröblök helyén keletkezett alföldek (Mezopotámia. tömörödés. a Naszály. . Északi-tenger). lelőhelyeik megközelítőleg ugyanott találhatók és felhasználási területeik is nagy átfedést mutatnak. színük. a vegyipar nyersanyagként használja (műanyagok. szulfátok. Oroszlány és Dorog környékén. Bauxit: Különféle kőzetek málladékából keletkezett kőzet. homokkő. SiO2. antracit. Kőolaj: Szénhidrogén. Maximum 2 mm-es szemcsékből áll. a Maros-Körös köze. Kelet-európai-síkság) üledékrétegeiben fordul elő. mészkő (korall. Mississippi-alföld). Magyarországon a Visegrádi-hegységben. Kőszén.

gyűrődéssel. Mariana-árok (11034). középszint Ősföld: A földfelszín legősibb része. világos színű. ha alábukás van (elsősorban. és nemesércekben. amik feltöltésével keletkeztek a síkságok. vetődéssel egyáltalán nem. Filippínó-árok. Süllyedékterület: Tengerek vagy tavi medencék. Óceáni medence: Átlagosan 4000 méter mélyen lévő nagy kiterjedésű sík terület. Mélytengeri árok: Óceánokban keletkezik lemezek ütközésekor. Nagy nyomás hatására jöttek létre. Palás kőzetek: Jellegzetes metamorf kőzet. A hegység gazdag színes-. Aleut-. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Tufák: Robbanásos vulkáni törmelékekből keletkeznek. Erózióval mindegyikből üledék lesz. A külső erőknek még kevés idő állt rendelkezésére.és a Pacifikus-hegységrendszer tagjaira. Az újidőben jöttek létre. amelyek a legősibb kéregmagokat és az előidei hegységek maradványait jelentik. abból tömörödés és cementálódás hatására üledékes kőzet. Röghegység: Az óidőben keletkeztek. Mentén láva tör a felszínre (bazalt) az asztenoszférából. Óceáni hátság: Óceán közepén lévő felboltozódás. Mindegyikből mindegyik kialakulhat. ezért koptató munkájuknak még nem látszik legömbölyítő hatása. óceáni lemez alábukásakor. Márvány: Mészkőből nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult kőzet. Vulkanikus hegység: Akkor jön létre. Magyarországon a Tapolcai-medencében (Badacsony…) és Salgótarján környékén található meg. . Mélységi magmás párja a gránit. 8000-11000 méter mélyek. Mélységi magmás párja a gabbró. beolvadás miatt magmás kőzetté lehetnek. Anyaguk szerint: andezit-. akkor az üledékes kőzetek keletkezésének folyamatán megy keresztül az érc.és a Kaledóniai-hegységrendszerek tagjai sorolhatók ide. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Éles csipkés gerincek jellemzőek az Eurázsiai. amelyeknek hosszú koptató munkája miatt a röghegységek formái lankásak. de vulkáni kúpok is. Riolit: Magas szilikáttartalmú. Üledékes érc: Másodlagos úton létrejött érc. bomba.és újidei) elsősorban üledékes kőzetek rakódtak. Elsősorban vetődések alakították felszínüket (rög) és a külső erők. amelyet az ember feldolgoz. Agyagpala. sötét színű. vagy alig zavart. A medencékhez képest 1000-2000 méterrel magasabban van. ha óceáni lemez szárazföldi lemeznek ütközik). Például a Balti-pajzs. közép. Tonga-. Elsődlegesen magmás úton keletkeznek ércek. Észak-Atlanti-hátság. Például az Orosz-tábla Fedetlen ősmasszívumok: Az ősföld teljes egészében a földfelszínen található.Bazalt: Alacsony szilikáttartalmú. formáikat a gyűrődésnek köszönhetik. nagy nyomás és hő hatására pedig átalakult kőzetté. Táblás vidék: Nagy területű. riolit-. ahol a lemezek távolodnak egymástól. Nagyszerkezeti egységek. és fémet állít elő belőle. Gyűrthegység: Párhuzamos vonulatokból álló hegységfajta. Magyarországon a Zempléni hegységben található meg tömegesen. csillámpala… Emelt szint Kőzetanyag-körforgás: Az egyes kőzetcsoportok (magmás. átalakult) körforgásszerűen alakulnak át egymásba. itt is találhatók gyűrt formák. Japán-. üledékes. a közepén hasadékvölgy fut. Ásványi nyersanyag: Természeti erőforrás. majdnem vízszintesen rétegzett tengeri üledékes kőzetekből álló síkvidék. Ha a külső erők hatására az érc áthalmozódik (folyószállítás). bazalttufa. A Variszkuszi. Fedett ősmasszívum: Az ősföldre különböző korú (ó-. 590 millió éve létrejött részei a szárazföldeknek. salak. Szemcsemérettől függő formái: hamu. Lánchegységeknek is nevezzük őket.

a tengervíz. a hegységképződés (és részfolyamatai: gyűrődés. Általában tökéletlen síkság. Szállítás közben akár osztályozzák is a szállított anyagot szemcseméret szerint (a jég nem). Fennsík: 200 méter feletti sík terület. Mértéke a víz és a vízben oldott savak mennyiségén kívül a hőmérséklettől is függ. amelyeket az asztenoszféra magmaáramlásai és az általuk mozgatott kőzetlemezek egymástól való távolodása. A szállítás az üledékes kőzet kialakulásának egyik állomása. Az egyes kőzetalkotó ásványoknak eltérő lehet a hő hatására bekövetkező tágulása. melynek során víz és vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik. törés. A síkságokon a lejtés nem haladja meg 100 méteren a 60 cm-t. A külső erők a Föld felszínét kívülről formáló hatások összefoglaló neve. amelynél a hegységképző folyamatok (vetődés. fölötte fennsík. ezért az egyenlítői övben hat a legerősebben. Mállás: A kőzetek pusztulásának az a módja. a legmélyebb a Holt-tenger partvidéke. . Román-alföld. a mélyedéseket feltöltik. Emelt szint Töréses gyűrthegység: Olyan hegység.Feltöltött síkság: A folyók által feltöltött síkságfajta. a szél. a fásszárú növények gyökerei. vagyis a négyzetkilométerenkénti magasságkülönbség 20-50 méter is lehet. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Középidei üledékkel borított terület újidei kiemelkedése során a gyűrthegységben számos törésvonal is kialakulhat. Lepusztulás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott kiemelkedések lealacsonyodnak. amelyben csak fizikai folyamatok vesznek részt. a kiemelkedéseket pusztítják. Felhalmozódás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott mélyedések feltöltődnek. Lepusztult síkság: A külső erők által lepusztított síkságfajta.és kőzetformáló hatásoknak összefoglaló neve. Az aprózódás legfőbb oka a gyors térfogatváltozást előidéző nagy napi hőingadozás (hőaprózódás) és a kőzetek repedéseibe behatoló víz gyakori fagyásaolvadása (fagyaprózódás). alatta mélyföld. Pó-síkság. Közéjük tartozik az aprózódás. 0 és 200 méter között a síkságot alföldnek hívjuk. a mállás. A külső erők kiváltója a napsugárzás (és a nehézségi erő). A legterjedelmesebb a Kaszpimélyföld. a csapadék. A belső erők által létrehozott kiemelkedéseket és mélyedéseket a külső erők elegyengetni törekednek. a földrengés. szerkezete összetett. ami a kőzet szerkezetének bomlásához vezet. Szállítás: Hordalékszállítás. Alföld. az óceáni hátságok képződése. Amazonas-medence. külső erők végzik. vulkánosság) együtt játszódnak le. Felszínformálódás. melynek tengerszint feletti magassága 0 és 200 méter közötti. nagytestű állatok tiprása. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Orinoco-alföld. a folyóvíz. Mélyföld: A tenger szintje alatt fekvő síkság. illetve ütközése okoz. Aprózódást okozhatnak még az üregásó emlősök. Kanadai-pajzs területe. Finn-tóvidék. gyűrődés. Ilyenek a vulkánosság. Külső és belső erők: A földfelszínt formáló erők összessége. középszint Aprózódás: A kőzetek pusztulásának az a módja. Eredményeképpen a kőzetek megrepedeznek és mind apróbb darabokra hasadoznak. a jég és a lejtős tömegmozgás. Közös jellemzőik a válogató lepusztítás (a puhább kőzeteket jobban pusztulnak) és a hordalékkal történő pusztítás (korrázió). Alföld: Olyan síkság. vetődés). a szárazföldek és tengerek lassú szintingadozásai. A tökéletes síkságokon (a feltöltött általában ilyen) négyzetkilométerenként a magasságkülönbség 10-20 méter. Elsősorban a jég hoz létre ilyen felszínt. A belső erők azoknak a felszín.

amelyen valamilyen út visz keresztül. amelyen valamilyen út visz keresztül. elgátlódással hozhatnak létre medencéket. A legismertebbek a Gibraltári-szoros és a Boszporusz. A belső erők szerkezeti völgyeket hozhatnak létre (redőteknő. Belső és külső erők is létrehozhatják. egymással nagyjából párhuzamos lejtő fogja közre. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. A magyar nevezéktanban a túlnyomórészt fizikai folyamatok hatására bekövetkező kőzetbontást aprózódásnak.Dombság: 200-500 méter magasságig terjedő lejtős felszínforma. a külső erők sokszor ezeket a tektonikusan előre jelzett völgyeket alakítják át folyóvölggyé. gleccservölggyé. ellenállóbb kőzetsapkával védett felszíndarab. kráterek. A Kárpátok nevezetes szorosai a Vöröstoronyi-szoros (Olt). amely a kőzetminőséghez igazodva a válogató lepusztulás következtében lassúbb. Belső és külső erők is létrehozhatják. nem túl magasra (200-500 m) kiemelkedő felszínforma.és magashegység: Hegység (rög vagy lánc). amelyek hatására a kőzetek kisebb darabokra esnek szét. megbomlik eredeti szerkezetük. jelentéktelenebb lehordódás révén önálló kiemelkedéssé különül. egymással többnyire párhuzamos hegyvonulatokból. hogy a kőzetek megbontásában a fizikai vagy a kémiai folyamatoknak van-e meghatározó szerepük. fizikai. Az oldásos mállás eredményeképpen a kőzet oldatba kerül. szerkezeti árok. illetve kémiai mállásról írnak a szakkönyvek. Pacifikus) tagjainak sajátja. Völgy: Egyik végén nyitott felszíni mélyedés. zárt vége a völgyfő. Emelt szint Kémiai és biológiai mállás: A földfelszín formálásában. szélkifúvással. külső erők karsztosodás útján. Aszerint. A lánchegységjelleg leginkább az újidei hegységrendszerek (Eurázsiai. bár idősebb hegységrendszerek tagjaiban is jól megőrződhet. a talajok kialakulásában nagy jelentősége van azoknak a folyamatoknak. amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül. amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 illetve az 1500 métert. A hegységképződés folyamán általában a kőzetlemezek ütközési szegélyén. Szent György-hegy). Hágó: Hegygerinc lepusztulással lealacsonyított. Felső. Nagyságuk szélsőséges méretek közt ingadozik (a dolinától az óceáni medencékig). esetleg megfiatalodásukkor újra szembetűnővé válhat. Tanúhegy: Környékéhez képest kemény. együtt formálhatják. Számos hátság található a Keleteurópai-síkság területén. Tiszta vízben is jól oldódik a . kaldérák. a vetődéssel létrejött medencék. a lemezszegélyekkel párhuzamosan jön létre. bár azok a belső erőktől függetlenül is kialakulhatnak. jégár általi kivájással. illetve kémiai összetételük. hegyvonulatok közti völgy). együtt formálhatják. Számunkra az Északkeleti-Kárpátokban 841 méter magasan található Vereckei-hágó a legnevezetesebb. Az angol és német szakirodalom ezeket a folyamatokat összefoglaló néven mállásnak jelöli. Hátság: Lapos. Belső erőkhöz köthetők a szerkezeti medencék. Többnyire lapos tetőszintje puhább kőzetekből álló szomszédságának egykori magasságáról tanúskodik. Szigligeti-várhegy. Két. Medence: Általában zárt. módosul ásványos. Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. Közép. a kémiai változásokkal jellemezhető kőzetbontást mállásnak nevezzük. Beltengerek szűk érintkezési kapuját is így nevezzük. A lealacsonyodás oka elsősorban a hegy két oldalán található völgyfők hátravágódása. Ilyenek például a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei (Badacsony. általában síksági környezetéből többnyire szelíd lejtőkkel. mint a szélbarázdák és a deráziós völgyek. hosszanti völgyekből álló hegység. A mállásnak több típusa is van. Lánchegység: Hosszú. Kazán-szoros (Duna). nyeregszerű része.

de különböző kőzetekből álló lejtőn is (preformált). Hidrolízis folyamán bizonyos ásványalkotó elemek kicserélődnek hidrogénre (ennek előfeltétele a kőzet vízfelvétele). ahol a lepusztulásra előkészített kőzetek elveszítik állékonyságukat és a gravitáció hatására mélyebbre kerülnek. Érchegység) is. . Gazdag színes. Alpok. Német-. A karbonátos kőzetek oldódásához szénsavas vízre van szükség. a keletkező szénsavas víz különösen a karsztosodás intenzitásában játszik meghatározó szerepet. középszint Pacifikus-hegységrendszer: Csendes-óceán peremvidékén az újidőben kialakult hegységrendszer. suvadás. Részei megtalálhatók Ázsiában (Kamcsatka. hogy a növények által előállított szerves savak (amelyek a tápanyagfelvételt szolgálják) bontják a kőzeteket. Dél-amerikai. Részei: Appalache déli része. Az anyaghiány miatt üregek. Ardennek. de a finom kőzetpergés is omlás. Nazca (óceáni). Csuszamlás esetén egy ferde elhelyezkedésű átnedvesedett rétegen (csúszópálya) hirtelen megindul lefelé a nedves réteg felett lévő lejtőrész. Ez a folyamat emberi behatásra felgyorsulhat. Érchegység. Skócia. (Például a fagyaprózódás hozhat létre ilyen omlást. Urál. Pamír. ilyen módon elsősorban a szilikátos kőzetek mállanak. Részei: Appalache északi része. Hindukus.1 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. berogyások keletkezhetnek. A löszben lefolyó víz kimossa a legfinomabb szemcsetartományt. az olvadáskor lepotyognak. példa rá az abráziós partfal. Eurázsiai. közepesen a gipsz. Az ütköző lemezek: Csendes-óceáni. Azon lejtős területeken figyelhető meg. Kaukázus. Löszforma: A lösz a kőzetre jellemző speciális lepusztulási formákat mutat (mint a mészkő és a karsztosodás). Tundrára jellemző elsősorban. az Indoausztráliai. Francia-. Donyec-hátság. Olyan helyeken jön létre. ami megtelik vízzel és elindul lefelé a lejtőn. Andok). alig a mészkő. KeletGrönland.és nemesfémek érceiben. Az oxidáció következtében oxigén épül be az ásványok szerkezetébe. omlás): A nehézségi erő hatására bekövetkező felszínformáló tevékenység. Tagjai: Atlasz. Pireneusok.és az Eurázsiai-kőzetlemezek ütközése során létrejött újidei hegységrendszer. Az omlás is a lejtős tömegmozgások kategóriájába tartozik. Cholnoky Jenő Erdélyben a szingenetikus csuszamlásokra alkalmazta a magyar tudományos irodalomban az ottani népi elnevezést erre a formára. Eurázsiai-hegységrendszer: Az Afrikai-. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). ezt karsztos oldódásnak nevezzük.) Talajfolyás: Lejtős tömegmozgás. A folyamat neve: szuffózió. Kárpátok. belső-ázsiai hegységek. Kaledóniai-hegységrendszer: Az óidőben (szilur) kialakult hegységrendszer. Variszkuszi-hegységrendszer: Az óidőben (karbon) kialakult hegységrendszer. Skandináv-hegység. Gazdag feketekőszénben. Észak-amerikai (szárazföldi). Nagy-Vízválasztó-hegység. A 3. az éjszaka megfagyott víz még rögzíti a letört kőzetdarabokat a hegy tömegéhez.kősó. Ezután a Földön a szárazföldek egy kontinensbe tömörültek (Pangea). Az élőlények légzése folyamán keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid alapvetően meghatározza a talajnedvesség oldóképességét. Nagy esőzések hatására ezek löszszakadékká fejlődhetnek. a hegy omlása. de nappal. A biológiai mállás leggyakoribb módja. ennek oka a kőzet szerkezete. Ez a csúszópálya létrejöhet homogén kőzetben a folyamattal egy időben (szingenetikus). Himalája. Japán) és Amerikában (Sziklás-hegység. ahol évszakosan (magashegységekben napszakosan) a megfagyott talajréteg felett egy vékony olvadt réteg keletkezik. Lejtős tömegmozgás (csuszamlás. a kálisó. Lengyel-középhegység. ez a mállási forma szintén jellemző a szilikátokra a bennük lévő vas oxidációja miatt. Periodikus omlás. A karsztformákat egyre több kutató biológiai produktumnak tekinti. így jönnek létre a löszmélyutak. sokszor ércekben (Urál. ez a suvadás. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény.

Ő dolgozta ki a kontinensvándorlás elméletét. Emiatt a sztratoszférában a hőmérséklet felfelé haladva 0 fokig nő. CH4. csaknem kizárólag gázokból álló gömbhéja. abban pedig megszületett az élet. Madagaszkár és Arábia őse. viszont a mozgások okával adós maradt. Dél-Amerika. amiben megtalálható volt Ausztrália. aminek hátán utaznak a kontinensek. mert tele van ionokkal és töltésekkel. míg abból a Földet körülvevő mai légkör kialakult. hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal általában csökken.) Pangea: Az óidő végére (perm) a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült. 10-12 km vastag része. Változó gázok: Arányuk a légkörben pár év alatt megváltozhat. Itt található az ózonpajzs. a széndioxid a mésztartalmú kőzetekbe épült be.2 A levegőburok Szerkezete. amely elnyeli a Nap káros sugarait (a 0. hatásukra folyamatosan születik és bomlik.Emelt szint Wegener. középszint Légkör: Atmoszféra. hanem lemezek. hiszen saját korában nem fogadták el elméletét. Troposzféra: A légkör legalsó. Laurázsia: Észak-Amerika. Mai légkör: A másodlagos őslégkör számos alakuláson ment át. gyorsan elillant. Másodlagos őslégkör a vulkáni működés megindulása után jött létre. a légkör tömegének háromnegyedét tartalmazza. A Föld legkülső. a napsugárzás hatására főként ionos formában. Igen ritka.03%). Alfred: Német meteorológus volt. Felfelé haladva a hőmérséklet csökken +15-ről -50 fokra. Termoszféra: A légkör 80 és 800 km között található rétege. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek. Exoszféra: A légkör 800-tól 2000 km-ig tartó rétege. Kialakulását a Nap sugarainak köszönheti. H2O. CO2 (0. H2. Európa és Ázsia őse egy szárazföldben egyesült az óidő végén. CO. Xe. H2Sból és vízgőzből álló légkör. NH3-ból. A légkör tömegének negyedét tartalmazza a 12 és 50 km között elhelyezkedő réteg. átmenetet képez a bolygóközi anyagba. A lemeztektonika elmélete végül igazat adott neki. . Ózonréteg: A sztratoszférában 20-30 km magasságban kialakult háromatomos oxigénmolekulából álló réteg. e dinamikus egyensúlyba avatkozott be az ember környezetszennyezése révén. Erősen változó gázok: Arányuk a légkörben pár órán. hőmérséklete 1000 fok. kőzettani egyezések…). napon belül megváltozhat. Afrika. Vendéganyagok: Azok az anyagok. A műholdak megjelenése előtt a nagy távolságra való rádiózást e réteg biztosította a hullámok ferde szögben való visszaverése révén. Itt jön létre a sarki fény. A fotoszintézis során oxigén került a légkörbe. Mivel a levegő fölmelegedése a földfelszín felől történik. N2 (78%). ami az ózonpajzs jelentős vékonyodását vonta maga után.29 mikrométer alattiakat). N2. O3. Ionoszféra: A termoszféra másik neve. Tropopauza: A troposzféra és a sztratoszféra határa. Ne. Sztratoszféra: A troposzférát követő légréteg. H2O. sűrűsége kicsi. A lehűlés miatt kicsapódó vízgőzből jöttek létre az első óceánok. NO2. Számos bizonyítékot gyűjtött (földrészek egymásba illeszthetősége. CH4-ból. Antarktisz. Alkotóelemei: CO2. 3. India. O2 (21%). He. Emelt szint Őslégkör: Elsődleges őslégkör: Kozmikus gázokból. Kr. anyaga oxigén. ami a káros UV sugarakat elnyeli. Több tízezer km vastag. Gondwana: Az óidő elején (kambrium) már létező nagy szárazföld. (Igaz nem a kontinensek mozognak. Anyaga hélium és hidrogén. He-ból. Állandógázok: Arányuk a légkörben nem változik. H2S. amelyek nem tartoznak a levegő szerkezetébe. SO2. H2-ból.9%). és a nemesgázok: Ar (0. NH3.

Míg a hegytetők.bizonyos határig . A friss hó 80%-ban. a felhőborítottság). Abszolút hőingás: Valamely terület valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közötti különbség. Napi középhőmérséklet: Egy nap során mért hőmérsékleti értékek számtani közepe. A nehéz hideg levegő megülheti a völgyek. Magyarországon napi négy mérést végeznek (1. Ezzel 35 fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét (-20 helyett +15 fok). Ennek egy része eléri a földfelszínt (direkt sugárzás). ezért elsősorban hóval borított területek fölött derült téli éjszakákon jön létre. amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken. a sugárzás időtartama (befolyásolja a tengelyferdeség. Kialakulásának oka az erős talajmenti lehűlés. a víz 10% alatt veri vissza a Nap sugarait. medencék alját. Évi közepes hőingás: A legalacsonyabb (általában január) és legmagasabb (általában július) havi középhőmérsékletek különbsége. Felmelegedés és lehűlés: A besugárzás és kisugárzás mértékéből fakad a felszín és a levegő hőmérsékletének változása. Leggyakrabban a talajközeli néhány száz méter vastagságú légrétegben fordul elő. Hőelnyelődés: A napsugarak egy része (20%) elnyelődik a légkörben (például az ózon révén) és közvetlenül melegíti azt. középszint Besugárzás: A napsugárzásnak a Föld légkörét elérő hányada. csak mértéke változik. a hideg levegő megszállta völgytalpakra. aminek az oka a Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdeség. visszaverődik. hanem . medencealjzatokra alig jut napsugárzás. Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő vonal a térképen. Az üvegházhatást az ember a túlzott CO2 kibocsátással az utóbbi időben képes volt fokozni. Emelt szint Fordított hőrétegződés: Olyan időjárási helyzet. A függőleges légmozgások hiánya miatt ilyenkor a nagyvárosok. bár vannak befolyásoló tényezők: a napsugarak lejtőszöge (a Föld gömb alakja miatt szélességi körönként más). a felszín anyaga és jellege (albedo). hegyhátak a napsugárzás hatására fölmelegednek.) A jelenség rendszerint ködképződéssel jár.Sztratopauza: A sztratoszféra és a mezoszféra határa. Hőmérséklet napi járása: A hőmérséklet értéke a nap folyamán változik. Kisugárzás: A Föld felszínéről történő sugárzás (hőleadás) a légkörön keresztül a világűrbe. A legmagasabb értéket delelés után mérhetjük. Napi hőingás: A leghidegebb és a legmelegebb hőmérséklet különbsége egy nap során. Folyamatos (ellentétben a besugárzással). Üvegházhatás: A földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat a levegő vízgőz-. 13 és 19 órakor). Visszaverődés: A napsugarak 30%-a visszaverődik a légkörről (felhők) és a Föld felszínéről az űrbe. (Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött. Felmelegedés. valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók. a többi a légkörben szóródik. a legalacsonyabbat pedig napfelkeltekor. az erdő 10-20%-ban. Mezopauza: A mezoszféra és a termoszféra határa.növekszik. Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani közepe. A napsugarak másik része (50%) a Föld felszínén nyelődik el és hővé alakul. ami a légkört alulról melegíti fel. Hőmérséklet évi járása: A hőmérséklet az év folyamán is változik. Albedo-hatás: A földfelszín napsugárzás-visszaverő képessége. bár ez kevés lenne a levegő felmelegedéséhez. ipartelepek levegőjében a . és CO2 tartalma hővé alakítja és visszasugározza a Földre. elnyelődik. Évi középhőmérséklet: Egy év havi középhőmérsékleteinek számtani közepe. 7. Oka a tengely körüli forgás.

de sokszor várható egy hidegfront is. illetve egyes haszonnövények termesztésére alkalmas szakasza. Napfénytartam: Az az idő. Eltérítő erő: A Föld tengely körüli forgásából származó erő: Coriolis-erő. Lejtőkitettség: A lejtő egyik oldalát a Nap nagyobb szögben tudja megvilágítani. Izobár: Azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak a térképen. befelé mozog. Ennek átlagos tengerszinti értéke 1013 hPa.37 kJ energia érkezik a Napból. Ennek nagysága az adott hely felhőzet. A magas légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fúj. ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén és alulról állandóan hűtik a levegőt. mint a sík területre. spirálisan. a szél hozza létre homokos területen. hiszen egy ciklonban egymást követik. (Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén. Homokfodor: Felszínforma. Ennek felületegységre számított értéke a napállandó (1370 W/m2). mint a másikat. a napfénytartam a földrajzi szélességtől független. Melegfront: A meleg levegő a hideg levegő felé áramlik a ciklonban. (A déli féltekén az óramutató járásával ellentétes a mozgása.) Hidegfront: A hideg levegő a meleg levegő felé áramlik a ciklonban. ahonnan fúj. Frontátvonulás: A front áthalad a földfelszínén. Hőösszeg: Tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek az összege. mint korábban volt. ha a hideg levegő fölé melegebb érkezik (például egy melegfront alkalmával). Ciklonok közelében illetve hideg felszínek hatására jön létre. A hőmérséklet és a légnyomás között fordított arányosság van. lehűl és csapadékot hoz. Tenyészidőszak: A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része. a belsejében leszáll. csapadékot ezért nem hoz. Ez 300-400 km széles csapadékzónából csendes esőt eredményez. Minthogy a lehetséges napsütéses órák összege elvileg a Föld minden pontján éppen fél év. spirálisan. Napállandó: A földi légkör külső határára másodpercenként 1. illetve valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. Nevét arról az égtájról kapja. Melegfront után a hőmérséklet magasabb lesz. Mivel nehezebb nála.szennyezőanyagok koncentrációja megnövekedhet. kifelé mozog. az északi lejtőre kisebb energia jut. a déli féltekén balra téríti el. Ez 70-100 km széles csapadékzónából heves esőzést okoz. Értékét a napsütéses órák számának évi összegével szokták megadni. közben lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik.) Kialakulhat a talajtól távolabbi magasabb légrétegekben is. középszint Légnyomás: A légtömeg a gravitációs erő miatt nyomja a Föld felszínét. A társadalom szempontjából az évnek földművelésre. (A déli féltekén az óramutató járásával megegyező a mozgása.és csapadékviszonyainak függvénye. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával megegyezően. ameddig valamely hely közvetlen napsugárzásban részesül. Hidegfront után hideg. a belsejében felszáll. derűs és tiszta idő várható (anticiklon). Mérsékelt övezeti ciklon: Alacsony nyomású légköri képződmény. Az északi féltekén a déli lejtő egy négyzetméterére nagyobb energia jut. A levegő mozgása. Mivel könnyebb annál. felsiklik rá. Az északi féltekén a mozgó légtömegeket jobbra. . a levegő lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Észak-Amerikában a kaliforniai partokon és Délnyugat-Afrika partjain tapasztalhatjuk.) Mérsékelt övezeti anticiklon: Magas nyomású légköri képződmény. Gyakori a hőmérsékleti inverzió az olyan tengerpartokon. Hideg és meleg levegő találkozásánál illetve a troposzféra felső részében nagy sebességgel fújó futóáramlások örvényeiből keletkezik. Hazánkban április 1-jétől október 1-jéig tart. amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól termése beéréséig tart. Szél: A Föld felszínével párhuzamos légáramlási rendszer. felemelkedésre készteti. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával ellentétesen.

Általános légkörzés: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere. ahol forrós. Amerikában hurrikán a nevük. Trópusi területekre jellemző. ezért innen fúj a szél az óceán felé. Helyi szelek: Olyan szelek. amelyek egy terület sajátos domborzati adottságai. Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: A Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. Nyugati szelek: A 30. és a 60. orkánerősségű széllel pörgő képződmények. míg el nem éri a hőmérsékleti egyenlítőt. rendszeresen és hasonló módon lépnek föl. ezért a mérsékelt övezetben mindenütt nyugati szelek uralkodnak. Kőgomba: A szélmarás alacsonyabban erősebb. Passzát: A trópusi övezetben uralkodó szélrendszer. A passzát szél leszálló ága a térítők környékén éri el a felszínt. A kontinens északdéli nyitottsága miatt jönnek létre. derűs időt okoz. Sarki szelek: Sarkvidékeken uralkodó szélrendszer. Szélrendszer: A nagy földi légkörzés alrendszerei: sarkvidéki szélrendszer. A passzát szelek tehát átlépik az Egyenlítőt. ahol találkoznak (Egyenlítő környéke) és a levegő feláramlik (a passzát felszálló ága). Homokbucka: Ahol a szél sebessége lecsökken. a déli féltekén délkeleti sarki szélnek nevezzük. Mérsékelt övezeti monszun: A kontinensek keleti peremén kialakult szélrendszer. de legerősebben pont itt. szélességi körök között uralkodó szélrendszer.Szélbarázda: Félig kötött homokterületen a szélkifújás barázdákat vág a homokba ott. Januárban az északkelti passzát átlépve az Egyenlítőt a déli féltekén balra térül és útját északnyugati monszunszélként folytatja. tölcsér alakú. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Indiában alakult ki. amely révén a forró. Ázsiában tájfun. Észak-Amerikára jellemző szél. ott lerakja a homokszemeket és dombokat. Télen a szárazföld jobban lehűl. nyugati szél. Monszun szélrendszer: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szelek. Így a front záródik. Tornádó: Pusztító hatású. A troposzféra felső részében mindenütt nyugati szelek fújnak. száraz. nappal a lassabban felmelegedő . nappal és éjszaka ellentétesen fújó szél. Trópusi ciklon: Rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló. Az Egyenlítő körül jönnek létre és parabola alakú pályán mozognak. A meleg levegőt a hideg kizárja a földfelszínről. Parti szél: a tenger (tó) és a szárazföld fajhőjének különbsége miatt kialakuló. ami júliusban az északi féltekén. a trópusi és a sarki levegő között. a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak és ki is cserélődnek. monszun szélrendszer. A sark felől a sarkkör felé fúj a szél. passzát szélrendszer. Ezek a szelek magukkal ragadják a felszín légtömegeit is. lehűl és csapadék képződik. az északi féltekén északkeleti. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Ázsia keleti partvidékén alakult ki (Kína). Forró övezeti monszun: A passzátszelek a hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak. mert a szél a nagyobb homokszemcséket nem emeli fél méternél magasabbra. Emelt szint Okklúziós front: A gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot a ciklonban. Júliusban a délkeleti passzátszél átlépve az Egyenlítőt az északi féltekén a Coriolis-erő miatt jobbra térül és útját délnyugati monszunszélként folytatja. dűnéket hoz létre. de szubtrópusi monszunként megtalálható Európa kivételével minden kontinensen. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik. csapadékot nem szállít. mivel a trópusi meleg és a sarki hideg levegő a szárazföld felett találkozhat. Az északi féltekén északkeleti. így a kő alja jobban kopik és gombaformát vehet fel. ezért a szél az óceán felől fúj és csapadékot szállít a szárazföld felé. januárban a déli féltekén található. Oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésében keresendő. A legmagasabb hőmérsékletű és egyben legalacsonyabb légnyomású terület felé fújnak. a déli féltekén délkeleti passzátszél fúj (a Coriolis-erő miatt). hőmérsékletés légnyomás-viszonyai miatt viszonylag kis területen. ahol nincs növénytakaró.

Ha a látótávolság 1000 méter alatti. akkor a szél meleget hoz (főn az Alpokban). Eső a nagy vastagságú felhőkből hullik. gomoly (cumulus) esőfelhő: A felhőket alakjuk szerint e három csoportra osztjuk. ami nappal gyorsabban felmelegedhet. Felhőképződés: Vízgőz kicsapódásakor a szabad légtérben a magasban felhő képződik. Futóáramlás: A mérsékelt övezetben a nagy magasságban (troposzféra felső részében) fújó erős szelek. szitálás. hódara. (Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal az izohiéta. Szélmarás: A széllel szállított homokszem koptatja a felszíni kőzeteket. szeles időben). középszint Tényleges vízgőztartalom: Megadja. akkor onnan fúj a szél a völgybe (hegyi szél). Sugárzási köd: a hideg felszín lehűti a felette lévő levegőt és annak vízgőztartalma kicsapódik. csendes eső a nimbostratusból. ónos szitálás. mint amennyi elfér benne. Viszonylagos vízgtőztartalom: Megadja. Kondenzációs mag: Csíra. hózápor. ezért az kiemelkedik a puhább.(cirrus)-. ónos eső. közben tényleges vízgőztartalma nem változik. éjjel viszont a hegyoldal jobban lehűlhet. . akkor a szél hideget hoz (bóra a Dinári-hegységben). zivatar a cumulonimbusból. amin a levegő relatív vízgőztartalma 100%. annál több vízgőz lehet a levegőben) mennyi vízgőz van. Ezt a hőmérsékletet a levegő hűlés útján érheti el. forró. hó. akkor beszélünk ködről. havas eső. Szilárd levegőrészecske (por. Barkán: Sarló alakú homokbuckák. (%) Harmatpont: Az a hőmérséklet. közben önmaga is kopik. A hőmérsékletük 100 méterenként 1 fokkal nő. (Afelett pára. szélcsendes időben). majd a másik oldalon lebuknak. (Enélkül nem képződne csapadék. Esőcseppekből és jégkristályokból áll.tenger felől fúj. lealacsonyodott térségből. meleg levegő érkezik és vízgőztartalma kicsapódik belőle a hideg miatt.) Áramlási és sugárzási köd: Áramlási köd: egy hideg terület fölé vízgőzben gazdag. telítetté válik. ha kisebb mértékben. Deflációs tanúhegy: A keményebb kőzetet a szél lassabban koptatja. Csapadékképződés. Defláció: A szél felszínformáló képessége. zúzmara (0 fok alatt. Köd: Talaj közeli felhő. Emelt szint Fátyol. piszok). jégkristály) enged a gravitációnak és a föld felé veszi útját.) Hulló csapadékfajták: Eső. Hegy-völgyi szél: elsősorban a déli lejfőn jön létre. mint a környék síkja. Ha a térségben a hőmérséklet lefelé haladva ennél nagyobb mértékben nő. jégeső. Szabad légtérben alacsonyan a vízgőz kicsapódásakor keletkezik. Túltelítettség: Amikor a levegőben több a vízgőz. éjjel a gyorsabban lehűlő szárazföld felől. minél nagyobb a hőmérséklet. Talajmenti csapadékfajták: Harmat (0 fok felett).) Aszály: Hosszú (legalább 2-3 hét). dér (0 fok alatt. amelyek szélárnyékos oldala meredekebb. Lebegő csapadék. Csapadékképződés: Amikor a magasba emelkedő levegőből a kicsapódott vízgőz (vízcsepp. ezért onnan légmozgás indul meg a lejtő felé (völgyi szél). Telítettség: Amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot. A szelet egy nagyobb hegység emelkedésre készteti. hogy egy köbméter levegőben a maximális vízgőztartalomhoz képest (ez a hőmérséklettől függ. amin a vízgőz kiválása megindulhat. Csapadéktérkép: Havi vagy évi csapadékmennyiség térképi ábrázolása. Főn: Helyi szél. zivatar. jégdara. réteg (stratus)-. Ekkor megindulhat a vízgőztartalom kicsapódása. Felhő: Napsugarak útjába álló légköri képződmény. Lefúvódást jelent. hogy egy köbméter levegőben hány gramm vízgőz van. csapadék nélküli időszak egy adott területen. záporeső.

A felszín mindenütt egyenlő mértékben pusztul. ipar. SO2. a SO2-ból kénsav. Időjárási térkép: Adott helyen az időjárási elemek pillanatnyi helyzetét és változásait bemutató térkép (légnyomás. A légkör jelenségeit. eljegesedés. Himalája. korom. kénes sav képződhet. hőmérséklet. Vonalas erózió: A felszín pusztulása egy vonal mentén történik. Például elsivatagosodás. légnyomás. középszint Idő: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen. amelynek két oldalán két különböző éghajlat található.Izohiéta: Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal. a domborzat. Szélcsendes időben fordul elő. Éghajlattal foglalkozó tudomány. folyamatait tanulmányozó tudomány. Éghajlat: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Éghajlat választó hegység: Hegység. Szmog: Füstköd. károsítják a talajt. de jég és szél is szerepet játszhat a lineáris erózióban. Kibocsátóik: közlekedés. . Felszíni leöblítés: Lejtős felszínen a csapadék által okozott erózió. anticiklonok. a kőzet. havi középhőmérséklet. Mikroklíma: Kisebb területek felszínközeli éghajlata (pl. NagyVízválasztó-hegység. Időjárás és éghajlat. Elsősorban folyók okozzák.: domboldalak). Savas ülepedés: A savas esők által a szennyeződés a felszínre kerül. CO. Ezek csapadékkal visszajutnak a földfelszínre. csapadékmennyiség). ciklonok. a Dinári-hegység a nedves kontinentális és a mediterrán éghajlatú területeket választja el egymástól. nedvességtartalom: Az időjárási elemek egyedi mérésekből származó adatok (most hány fok van. kőolaj égetése). Emelt szint Emisszió: Légszennyező anyagok kibocsátása idegen szóval. O3. szél. Időjárás: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra. Légszennyező anyagok: CO2. adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. a növényzet. néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. a NO2-ból így salétromsav. erőművek (szén. Savas eső: A légkörbe jutó szennyező anyagok némelyike reakcióba lép a légkörben található vízgőzzel. Eltér a vidék éghajlatától (makroklíma). bontják az ózont. Például a Balkán-hegység. mely a sztratoszférában található ózonrétegre is káros hatással vannak. közben a szennyező anyag reakcióba léphet a légkör alkotóelemeivel. frontok). Időjárási és éghajlati elemek: Napsugárzás. a természetes növényzetet. Transzmisszió: A levegőbe jutott anyagokat a szél továbbszállítja. az éghajlati elemekhez statisztikai átlagszámítások eredményeit használjuk fel (évi. épületek befolyásolhatják az éghajlati elemeket. A levegőbe jutott szennyező anyagok egészségre káros felszaporodása. NO2. Andok… Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás miatt növekszik. Éghajlattan: Klimatológia. füst. hőmérséklet. Ez történhet csapadék útján vagy száraz ülepedéssel. mekkora a szélerősség…). Éghajlatváltozás: Adott terület éghajlata megváltozik. ólom. Imisszió: A szennyeződés visszajutása a földfelszínre. szél. A Skandináv-hegység óceáni és tajga éghajlatot. Ózonréteg-elvékonyodás: Bizonyos hajtógázok (freon = triklór-fluor-metán = CFCl3). csapadék. Meteorológia: Légkörtan. Európában a történelem folyamán megfigyelhetünk éghajlat-ingadozásokat: kis jégkorszak (1400-1700).

Szervác. Május közepén (12-14) a népi megfigyelések szerint hűvösebb idő köszönt hazánkra. ami betüremkedik a szárazföldbe. félszigetekkel és tengerszorosokkal elválasztott. mint az. a déli féltekén balra téríti. A légkör esetén ez a csapadék és a párolgás. Hudson-. ezért lassabban melegszik fel és lassabban hűl le.3 A vízburok Világtenger. Balti-tenger. csak átalakul. sekély vízzel (200 méternél nem mélyebb) borított szegélye. kisebb kiterjedésű. Óceán: Több 10 millió négyzetkilométer kiterjedésű. műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Botteni-öböl. állandó sótartalmú (33-38 ezrelék) víz. Világtenger: Föld felszínének 71%-át egymással közvetlen kapcsolatban lévő tengerek és óceánok borítják. A szárazföld és az óceán esetén a lefolyás egyenlíti ki az óceánok nagyobb párolgási veszteségét. középszint Hidrológia: A vízburok fizikai. Szibériai-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát télen befolyásoló magas nyomású légköri képződmény. kémiai. Vénasszonyok nyara: A népi megfigyelések szerint szeptember végén és október elején meleg. de megtalálható a kőzetburokban és szilárd halmazállapotban a sarkokon és magashegységekben is. Bonifác. Az óceán. nagy átlagmélységű (4000 méter). akkor a rá következő 40 napon esni fog. ami Szibéria felett az erős téli lehűlés miatt jön létre.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. A Föld vízből álló gömbhéja. Öböl: Tenger. Emelt szint Coriolis-erő: A Föld tengely körüli forgásából származó eltérítő erő. ha Medárd napján (június 8-án) esik az eső. nem minden esetben önálló medencéjű. Fajhő: Az a hőmennyiség. Legnagyobb mennyiségben a kőzetburok mélyedéseit tölti ki (világtenger). Azori-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát egész évben befolyásoló magas nyomású légköri képződmény az Azori-szigetek felett (a 30. 3. önálló medencével rendelkező. ami a mozgó légtömegeket az északi féltekén jobbra. Északi-. amennyit a szelek az óceánok fölül gőz formájában a szárazföldek fölé hoztak. Medárd nap: A népi megfigyelések szerint. A népi megfigyeléseknek bizonyos esetekben utólagos tudományos bizonyítéka is van. Vízkörforgás: A víz a napsugárzás hatására állandó halmazállapot-változáson megy keresztül. mint a szárazföldnek. Vízburok: Hidroszféra. Mexikói-. eltérő sótartalmú (1-41 ezrelék) víztömeg. . szerkezetileg a szárazföldhöz tartozó. szélességi kör táján az anticiklonok állandó magas légnyomású övezetet hoznak létre). benne áramlásrendszer nem fejlődött ki.) Tenger: Az óceánoktól szigetekkel. ami valamely anyag tömegegységének 1 Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges. Ez a nedves kontinentális éghajlat jellemzője: a legtöbb csapadék nyár elején hull. Atlanti. nyárias idő van. A folyók révén jut el az a vízmennyiség az óceánokba. d mindegyik szereplő nyeresége és vesztesége egyensúlyban van. Vízháztartás: A víz nem vész el. Párolgás útján jut a levegőbe az óceánból és a szárazföldről. A víznek nagyobb a fajhője.és Indiai-óceán. a szárazföld és a légkör között állandó mozgásban van a víz. (Csendes-. Ide sorolható még Orbán is (május 25. onnan kicsapódás útján jut vissza.A 3. középszint „Fagyosszentek”: Pongrác. Szárazföldi talapzat (self): A földrészeknek domborzatilag a tengerhez. Tengerszoros: Tengereket összekötő szűk átjáró. amiben önálló áramlásrendszer jött létre.).

Általában a tengeráramlatok okozzák. passzát. Norvégia… Tagolatlan part: Egyenesen futó tengerpart. Benguela-. Dagály: A tengervíz szintjének 12 óránként való emelkedése. Ez a Földön egyszerre két dagályt és két apályt okoz. amit az állandó szelek alakítanak ki (nyugati-. félsziget. .) Hidegáramlat: Humboldt-. Peremtenger: Az óceánokhoz széles kapukkal kapcsolódó tengerfajta. Hűtő-fűtő hatás: A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le a fajhője. Egy óceánparti településen tehát 12 óránként követik egymást a dagályok. ahol a folyó több kisebb ágra szakad és úgy ömlik a tengerbe. ami a folyó hordalékát folyamatosan kiszivattyúzza a torkolatból. Pozitív és negatív hőmérsékleti anomália: Ha egy terület évi középhőmérséklete eltér attól az értéktől. Az óceánok mélysége itt hirtelen 200 méterről 4000 méterre nő. ezért nyáron hűti. ami 25 fokos területre.terasz.elsősorban szél hatására megfigyelhető . ahol a folyó tölcsérszerű öbölben folyik a tengerbe. (Így létezik 10 fokos melegáramlat is. egyre kiédesedő víz.) Tagolt part: Az a tengerpart. és meleg tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. anomáliáról beszélünk. Létrejöttének oka: a befogadó tengeren kicsi az apály és dagály közti különbség. Deltatorkolat: Folyótorkolat típusa. amit nem bontanak meg szigetek. Brazíliai-. ahol a partra kifutó és a partról visszaérkező hullámok találkoznak. Hideg-. Európa: Görögország. 10%-a szulfát. Hullámzás: A tengervíz egyik . lidó. Afrika.Sótartalom: Tengervíz egyik kémiai tulajdonsága. ami számos sziget. Pusztuló part: Meredek partokon a hullámok hordalékuk segítségével a sziklafalat folyamatosan bontják le. Idővel feltöltődhet. pedig csak le-föl mozog egy helyben. A Hold tömegvonzási erejének és a FöldHold rendszer közös tömegközéppont körüli forgásából fakadó centrifugális erőnek hatására a tengervíz a ható erő irányába elmozdul. Épülő part: Sekély partokon a tengervíz építő munkát végez. Apály: A tengervíz szintjének a 12 óránként való csökkenése. negatív anomáliát hidegáramlatok.mozgásformája. (Turzás. (Abráziós torony. . ami hidegebb vizet szállít egy területre.és sarki szelek). parttal párhuzamos hordalékgát. mintha ténylegesen mozogna vízszintesen a tenger. bár az ember úgy látja. télen fűti a szomszédos szárazföldeket. ha 5 fokos területre viszi a vizet. Ennek a sónak majdnem 90%-a klorid (NaCl: 78%. öböl bont meg. Labrador-áramlat. Létrejöttének oka: a befogadó óceánon nagy az apály és dagály közti különbség. Pozitív anomáliát melegáramlatok. ezért a folyó hordalékát nem tudja elszállítani. a meleg tengeráramlás pedig melegebb vizet szállít az alacsonyabb vízhőmérsékletű területre. Hideg az a tengeráramlás. Tölcsértorkolat: Folyótorkolat típusa. Agulhas-áramlat. öblök.) Turzás: Tengervíz fölé magasodó.9%). ami igen zárt és csak szűk szoroson keresztül van kapcsolata az óceánnal. amely földrajzi szélessége szerint várható lenne. Tengerjárás: A tengervíz egyik mozgásformája. Földközi-tenger: Két kontinens között elterülő tenger. Kontinentális lejtő: A szárazföldi lemez elvégződése. amit a tengervíz a partról beszállított hordalékból épít fel általában ott. MgCl2: 10. mint az ottani vízhőmérséklet. Átlagosan az óceánok literenként 35 gramm sót tartalmaznak. Lagúna: A part és a lidó közötti sekély. melegáramlat: Golf-. A vízrészecskék körpályát írnak le. Emelt szint Beltenger: Olyan tenger. és 17 fokos hidegáramlat. félszigetek.

kaldéra (belső erő). a Malawi. tavak. de használják a cunamira is. Fertő: A tavak pusztulásának egyik állomása. mocsarak összefoglaló neve. Gleccsertó: A gleccser hordalékával völgyét sok helyen túlmélyítette. turzás. Éghajlatváltozás esetén ezek a mélyedések tómedencék szerepét tölthetik be. a másik felén a sarkok felől hideg áramlatok figyelhetők meg. Elgátolt medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: láva.) Szökőár: Nagy dagály. (Van egy süllyedési zóna a Norvég. Lehetnek bennük áramlások (tengeráramlás). Igazából helytelenül. Tavak. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer 180 fokot zár be. Tektonikus eredetűek a medence jellegű süllyedékterületek is. Fehér-tó. ami lefűződve patkó alakú tavat alkot. ami bonyolult módon jön létre és kapcsolódik a felszíni áramlatokhoz. Holtág. tektonikus árokban kialakult hosszúkás. Moréna által elgátolt tó: A gleccser hordalékát lerakva lezárja a maga vájta U alakú völgyet. mint a víz.és a Barents-tenger környékén. Sok látható a Duna és a Tisza mentén. Vakár: Gyenge dagály. Kimélyített medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: tektonikus árok. Többnyire összeköttetésben vannak egymással (szoros. morotva.és a Tanganyika-tó. amikor a víztükör felületén több a növénnyel borított rész. Akkor jön létre. ezért a hullám átbukik magán és kifut a partra. lejtős tömegmozgás. szél. Akkor jön létre. középszint Állóvíz: A földkéreg felszíni mélyedéseiben felgyülemlő vizek. mesterséges tavak. mélyedéseket hoz létre. Hullámmorajlás: Sekély parton a tengervíz molekulái nem képesek tartani a körpályájukat. folyóvíz). lápok. nagy mélységű tavak típusa. amikor a tó alján már mindenütt növény borítja. nyílt vízfelületű állóvíz. gyorsan pusztulnak. jég. Ez újholdkor és holdtöltekor jellemző. moréna. Morotva-tó: A folyó árvízkor átvághatja kanyarulatát. Mesterségesen is létrehozható (folyószabályozáskor). mert beleütköznek a tengerfenékbe. elolvadása után a süllyedékekben a víz összegyűlve tavat képez (Kanada. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása lerontja egymás erejét. Finnország). A gleccser elolvadása után a víz a végmoréna mögött felhalmozódva tavat képezhet. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer Földnél lévő szöge 90 fok. Mocsár: A tavak pusztulásának következő állomása. Ezzel párhuzamosan van egy áramlásrendszer az óceánok mélyén is. amikor alig van már nyílt víztükör. Jégvájta tó: A jégkorszaki jég hordalékával felszántotta a felszínt. karsztos folyamatok (külső erők) is kimélyíthetnek tó medencét. A gleccservölgyben a mélyedésekben egész füzért alkothatnak a tavak (Skandináv-hegység).Tengeri vízkörzés: A tengeráramlatok az óceánok felszínén szállítanak vizet. a kontinensek egyik peremén az Egyenlítő felől meleg. (Alpok: Garda-tó. földrengés okozta hegyomlás (belső erő). . Ilyen a Bajkál tó. Hullámtörés: Mélyvizű partnál a hullámhegy nekiütközik a partnak és felcsap rá magasra. Láp: A tavak pusztulásának újabb állomása. Szélvájta tó: Ha a felszínen a szél szabadon garázdálkodhat (sivatag. félsivatag). amikor a Hold és a Nap tömegvonzása erősíti egymást. Vihardagály: Amikor a viharos szelek felerősítik a dagályhullámot. Abrázió: A tengervíz felszínformáló képessége. szerkezeti süllyedék. Ez első és utolsó negyedkor jellemző. tengerek. a Kaszpi-tenger és az Aral-tó tartozik ebbe a csoportba. Tó: A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő.) Tektonikus eredetű tó: Lemezhatáron.

a bele torkolló kisebbeket mellékfolyónak hívjuk. Feltöltődés: A tavak átmeneti képződmények a Föld felszínén. Száraz területekre jellemző. annál több hordalékot szállít. annál gyorsabb. (Ritka. Krátertó: A vulkáni kráterekben összegyűlő állóvizet krátertónak nevezzük. a tengerekkel való közvetlen kapcsolta megszűnt. annál több hordalékot képes szállítani a folyó. ezt kaldératónak nevezzük. A folyószabályozáskor levágott folyókanyarulatok is mesterséges tavaknak tekinthetők. ezek az általában sík területeke a poljék. Ez pedig attól függ.és mellékfolyó: Egy vízgyűjtő területen a vízhálózat különböző rangú folyókból épül fel. Lefolyásos és lefolyástalan terület: Lefolyásos az a terület. hogy mennyi víz van a medrében (mekkora a vízgyűjtő terület). mocsár. Megkülönböztetünk egyenletes (hegyvidéki. A folyó munkavégző képessége: Attól függ. Lefolyástalan (vagy belső lefolyású) az a terület. hogy milyen a meder meredeksége. Ilyen belső lefolyású területen folyik a Volga is a Kaszpi-tengerbe.) Dolinató: A karsztos oldódás által létrehozott mélyedés ritka esetben tómedenceként funkcionálhat. Emelt szint Tengerszem: A gleccserek kiindulási pontja a hegység oldalába mélyül. Vízválasztó: A vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó vonal. Maradványtó: Egykori tengerek bezáródásával visszamaradt állóvíz. Eutrofizáció: A tavak növénnyel való feltöltődése. Gyorsan elpusztulhatnak akár növényi. Például: Szent Anna tó a Hargitában.és nagyvizet. Általában a hegységek gerincén fut végig.) Folyóvizek. (Nagy-Vízválasztó-hegység) Fő. Megkapjuk. illetve időszakos vízfolyásokat. Feltöltődő (alsó) szakaszjelleg: Ahol a folyó több hordalékot rak le. (Minél meredekebb. Ilyen tó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó.) Poljetó: A mészkőhegységekben a felszínen néhol más kőzet is előfordul. ahonnan a felszíni vizek elérik a világtengert. mert a vízmércét nem a mederfenékre helyezték. értékét centiméterben adják meg. mert a víz általában befolyik a hegység belsejébe. Ez a sík területen lassan haladó. (Állomásai: fertő. hogy a Nicaragua-tó is. A mederből kilépő nagyvíz az árvíz. közepes. szigeteket építő folyókra jellemző. Kialakítását folyóvizek felduzzasztásával valósítják meg (Tisza-tó. láp. (Lehet. Vízállás: A víz magassága a mederben. óceáni. mint amennyit szállít. egyenlítői éghajlat) és ingadozó vízjárású folyókat. hogy mennyi hordalékot képes szállítani a szállítható hordalék mennyiségéhez képest. akár folyóvízi hordalékkal való feltöltés következtében. Vízjárás: A vízállás és a vízhozam sokévi szabályos. középszint Vízgyűjtő terület: A földfelszín azon része.) A nagyság alapján megkülönböztethetünk kis-. Minél több víz van a mederben. Kaldérató: A vulkán tetejének lerobbanása után visszamaradt mélyedésben is összegyűlhet a víz. . aminek a világtengerrel még közvetett kapcsolata sincs. Nasszer-tó). A jég elolvadása után e mélyedésben összegyűlő vizet tengerszemnek nevezzük. Általában a folyók alsó folyásánál jellemző. ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a felszíni vizeket. (Értéke lehet negatív is. ahol a felszíni mélyedésben összegyűlő vizet poljetónak nevezzük. ha beszorozzuk a keresztmetszet területét a folyó sebességével. Vízmércével mérik.Mesterséges tó: Ember által létrehozott tó. éghajlattól függő váltakozása. Vízhozam: A folyó adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége.) Függ attól is. Árvíz: Medréből kilépő nagyvíz. Mértékegysége m3/s. zátonyokat. A legnagyobbat főfolyónak.

A folyóvíz által szállított hordalék különböző szemcsenagyságú: iszap. ahol a vízzáró réteg metszi a földfelszínt. majd kiválik. A folyó itt pusztítja a medrét. esetenként függőleges oldalú völgye. ami a vízszint közelébe. mély. A lecsökkent esésű. Artézi víz: A vízzáró réteg átfúrása után felszínre kerülő rétegvíz. Felszín alatti vizek. (Lehet jódos. az első vízzáró réteg felett található felszín alatti víz.) Hévíz: 20 foknál melegebb forrásvíz (Magyarországon gyakori. a Dunán például a Dunakanyarban. a gravitációs erőnek ellenálló felszín alatti víz. A mészkőhegységek repedéseiben található víz. Ezért ezeket az elnevezésekkel óvatosan kell bánni. ami nagy kiterjedésű. Például: Csallóköz. Általában a folyó középső szakaszára jellemző. mint amennyit tovább szállít.Oldalazó (közép) szakaszjelleg: Ahol a folyó körülbelül annyi hordalékot rak le. Emelt szint Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. V-keresztmetszetű völgy: A bevágódó szakaszjellegű folyó által létrehozott felszínforma. . Forrás: A felszín alatti vizek felszínre bukkanásának helye. Rétegvíz: Két vízzáró réteg közti víztartó rétegben lévő víz.) Hordalék: Valamilyen külső erő által a keletkezési helyéről elszállított kőzet vagy talajtörmelék. mert hazánkban magas a geotermikus gradiens. vasas. Gyógyvíz: Gyógyhatású ásványvíz. Karsztvíz: A résvizek csoportjába tartozó felszín alatti víz. meredek. mint amennyit tovább szállít. a másik oldalán építi a partot. így negatív és pozitív formák jönnek létre. Általában a folyó felső szakaszára jellemző. de a Kazán-szorosban is pusztítja a medrét. hogy nem „szabályos” rendben következnek a szakaszjellegek. ami reakcióba lép a mészkővel (karsztos oldódás). a kanyar egyik oldalán pusztítja. Hordalékkúp: A folyóvízi hordalék legyező alakú felhalmozódása. ellenálló kőzetbe vágott. Kanyon: A szurdok spanyol elnevezése. vagy kicsivel az fölé emelkedik. pedig ezek már egyáltalán nem a felső szakaszán vannak a folyónak. a szemcsék közötti teret csak részben kitöltő. Talajvíz: A talajszemcsék közti teret teljesen kitöltő. Résvíz: A kőzetek repedéseiben található víz. kavics. szűk. Sziget: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. a folyó két ágra szakadva kerüli meg. A mészkő oldatba kerül (kalciumhidrokarbonát). élővilág is megtelepedett rajta. Talajnedvesség: A talajszemcséket hártyaszerűen borító. Bevágódó (felső) szakaszjelleg: Ahol a folyó kevesebb hordalékot rak le. Karsztformák: A karsztvíz által létrehozott felszínformák. amelyen valamilyen út visz keresztül. Szurdok: Nagy esésű vízfolyások kemény. A karsztvíz szénsavat tartalmaz. Belvíz: A talaj szintje fölé emelkedő talajvíz. középszint Felszín alatti víz: A szárazföld felszíne alatt a talajban és a kőzetekben felgyülemlő vizek összessége. akadályozza a hajózást. brómos. nem túl mélyről is magas hőmérsékletű víz törhet fel). savas. hegységből kilépő folyók építik. Főleg emelkedésben lévő térszíneken alakult ki. Zátony: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. A folyó kanyarogva halad (meanderez). homok. Ásványvíz: Oldott ásványi anyagot tartalmazó felszín alatti víz. kénes. (Hosszabb folyók esetén előfordul.

Kialakításában az oldódáson túl a karsztvíz által szállított hordalék eróziójának van nagy szerepe. a vizet többször is felhasználják. Karsztforrás: A karsztvíz felszínre bukkanási helye. Barlang: A mészkőhegységek belsejében létrejövő akár terem nagyságú üregek. az év nagy részében vízmentes terület. Vízenergia: Öntözés: Szennyvíztisztítás: A szennyvizet szennyező anyagok eltávolítása. Előtte tisztítás. Ármentesített terület: Víztározó: Vízlépcső: Belvízvédelem: Ivóvíz: Ipari víz: Vízforgatás: Azokon a területeken. Lehet álló.Víznyelő: Tölcsérszerű karsztos forma. az erre alkalmas eljárások összessége. Karrmező: Magyar népi elnevezése ördögszántás. évente egyszer vagy többször elönt. Létrejöhet oldódással és barlangi termek beszakadásával. A Duna mentén számos ilyen látható. Vízgazdálkodás. amelynek oldalfalaiból vízszintes irányba lyukacsos csövek nyúlnak a vízadó rétegbe. Artézi kút: A nyomás alatt álló rétegvizet feltáró kút. Víznyelőn keresztül érkezhet meg a barlangba (búvópatak) és bővizű karsztforrásként ér újra a felszínre. illetve megszüntetése. a csápok száma 6-10. amelyet a vízfolyás magas vízállása idején rendszeresen. Dolina (töbör): Kerek alakú karsztos forma. ami utal a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségére. vagy megengedhető valamely befogadóba való vezetése. Magassága akkora. ahol a vízszükséglet meghaladja a készleteket. szemben a lepusztított mészkőfelszínekkel.és tengerhajózás: Halászat: Tengeri erőforrások: . ahol nincs a felszínen mészkő. (Biológiai. melynek eredményeként a víz vagy újra felhasználható. A csapadékvizek által a mészkőbe vájt hosszúkás mélyedések. fizikai és kémiai. A kút általában 15-20 méter mély. Belvízi. Az első ilyet Franciaországban. Olyan területeken jön létre. hogy benne egy ember állva elfér. Felszíni karsztforma. hosszuk 30-60 méter. Polje: Mészkőhegységekben megfigyelhető felszínforma. Felszínét folyóvízi hordalék borítja. innen a neve. Mezőt jelent. Barlangi patak: A barlangban. középszint Folyószabályozás: Mederkotrás: Árvízvédelmi gát: Ártér: A vízfolyások medrét két oldalról kísérő. az állapot romlások elkerülése vagy visszafordítása.) Vízszennyező források: Vízvédelem: A környezetvédelem egyik részterülete. A barlangokban a karsztvízből rázkódás hatására kiváló mészkőből jön létre. a felszín alatt futó patak. Cseppkő: Pozitív karsztforma. Csápos kút: Függőleges akna. Artois tartományban készítették el. Általában bővizű. A csapadékvizet a mélybe vezeti. függő és oszlop. hűtés szükséges. Céljai: a vízkészletek mennyiségének és jó minőségének fenntartása vagy javítása. ami a felszíni vizet (állandó vagy időszakos patak) a mélybe (barlangba) vezeti.

Emelt szint Jégképződés: A jég hóból képződik a tartós hóhatár felett.vízmennyiség esetleg vízhozam. hordalékot (moréna) szállít magával. a déli oldalon magasabb van a hóhatár (az Alpokban 2800 és 3200 méter a két érték). Számos gleccser található e magashegységekben. Meleg főnszél idézi elő leggyakrabban. A tartós hóhatár fölött kialakuló több éves jég a lejtőn a gravitáció hatására lassan lefelé mozog. DélAmerikában az Andok csúcsai vannak eljegesedve. Felülete egyenletes síkság. Évszakosan változik. középszint Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság. A gleccser mélyítő munkája hozta létre a jégkorszak idején. hordalékaival borított felszín. Észak-Amerikában főleg Alaszka hegyeit borítja jég. ezzel sűrűsége növekszik. Firn (csonthó): A hó és jég közötti fázis. Morénasánc: A jégtakaró (vagy gleccser) által szállított hordalék felhalmozódása a jégtakaró végén. A jég elolvadása után itt is kialakulhat tó. U-alakú völgy: A gleccser által létrehozott felszínforma.és kémiai szennyvíztisztítás: Vízkészlet: Egy meghatározott időpontban és térrészben lévő . A jég elolvadása után a területet a tenger vette birtokba. Vagyis több hó hullik télen.) Magashegységi jég: Az állandóan hóval borított területek a sarkok mellett ma a magashegységekre korlátozódnak. A sarkok közelében a hóhatár 0 méter. A tartós hóhatár felett egész évben megmarad a hó. itt megy végbe a hó jéggé való átalakulása.vagy az akkor onnan kivehető . általában több száz vagy több ezer méter vastag jég. a kisebb-nagyobb mélyedések a jég elolvadása után tómedenceként funkcionál. Az északi féltekén a lejtőkitettség miatt az északi oldalon alacsonyabban. közöttük tavak találhatók. Belföldi jégtakaró: Nagyobb területet elborító. biológiai. annak olvadékvizeit elszállító vízfolyás. a Hindukus. . az Andokban a legmagasabb 6500 méterrel. Lavina: A hó gyors mozgása meredek lejtőkön. (Ma 15. Pomorzei-tóhátság is. azon rovátkákat ejt. A 0. az Egyenlítőn 5000 méter. Ma ilyet találunk az Antarktiszon. Vásott szikla: A jég felszínformáló tevékenysége hozza létre. Grönlandon. a firn sűrűsége 0. Morénasíkság: A jég által letarolt. Ázsiában a Pamír. meredek sziklafalak veszik körül. Fjord: Hosszú.8 g/cm3 között változik. Kárfülke: A gleccser által létrehozott negatív forma.1 g/cm3 sűrűségű hóból előbb csonthó. a Karakorum és a Himalája.9 g/cm3 sűrűségű jég lesz. Gleccser: Jégfolyam. mint ami nyáron elolvad. Ualakú völgyet váj. sarkvidéki szigeteken.Emelt szint Közműolló: Nitrátosodás: Mechanikai-.5-0. Európában az Alpok. Jégcsiszolta felszín: A jég a maga súlyával és a szállított hordalékával felszántja a felszínt. Gleccserpatak: A gleccserből táplálkozó. egyenetlenül csiszolja le. ami felett hó található. keskeny. akkor 45 millió km2-t. meredek falú öböl. A hegy oldalába mélyül. A kárfülkéből indul. A hó naponta megolvad és megfagy. ahol a gleccser véget ér. innen indul ki a gleccser. hordalékával a jég megkarcolja a felszíni kőzeteket. Onnan indul. A jégkorszak idején jóval nagyobb területet borított jég. Tóhátság: A jég által egyenetlenre csiszolt felszínből kisebb halmok. Afrikában a Kilimandzsáró. Tökéletlen síkságot hoz létre. hátak magasodhatnak ki. Ilyen a Mazuri-. A jégár elérve a tengerszintet tovább haladt mélyítve medrét. mély. majd 0. Jég és munkája.

E folyamvölgy a Germán. a vízforgalom. ahol . domborzat. Kuro-shio-áramlás: Meleg tengeráramlat a Csendes-óceánban. középszint Golf-áramlás: Meleg tengeráramlat az Atlanti-óceánban. sötét színű. Észak-atlanti-áramlás: A Golf-áramlás elnevezése az északi szélesség 45.) Humusz: A talaj nagy molekulákból álló. Képződési helyétől igen messze is elkerülhet. de a természetes növényzettel borított területeken ez a lefolyó víz kevés talajrészecskét visz magával (természetes erózió). művelésével végső esetben fel kell hagyni. Ennek következtében a talaj elvékonyodhat. A mezőgazdasági termelésbe bevont területeken törvényszerű a talaj időszakonkénti védtelensége (betakarítás után. A tényezők legfontosabbika az éghajlat. (Biotikus alrendszer folyamatai például: mikroorganizmusok szervesanyag-átalakító tevékenysége. Vándorkő: A jég által szállított nagyméretű kőszikla. laza. Talajképződés: Számos tényező (éghajlat. az élőlények kőzetbontó tevékenysége. élővilág. A szél okozta talajpusztulás a defláció.Ősfolyamvölgy: A jégtakaró előterében a jégtakaróból kifutó bővizű patakok egy nagy folyóban. idő. a Weser egy-egy darabon benne fut. Perui áramlásnak is hívják. kőzet. vízben nehezen oldódó. Amerika északnyugati partjait fűti. a Mexikói-öbölről kapta (Gulf = öböl). a növények számára tápanyagokat raktározó szerves anyaga. Nevét az általa szállított sötét (kuro). Nevét kiindulási helyéről. vagy megszűnik. Különösen a nagy csapadékú lejtős területek veszélyeztetettek ilyen szempontból. Sok esetben az erózióval együtt jelentkezik. A sark felől indul és Ázsia keleti partjait hűti. E természetes pusztulással nagyjából lépést tart a talajképződés üteme.és a Lengyel-síkságon még ma is jól látható. A 3.4 A talaj Talaj: A földkéreg legfelső. valamint a szél a már kialakult talajrétegeket elhordhatja. az Elba. Ez együtt alkotja a talajt. Humboldt-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban Dél-Amerika partjai mellett. ősfolyamban egyesültek. Oja-shio-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban. vetés idején). Labrador-áramlás: Hideg tengeráramlás az Atlanti-óceánban. A kiváló német geográfusról. egyben oka a talajok zonalitásának is. A víz okozta talajpusztulás a talajerózió. A növényeket vízzel és tápanyaggal látja el. A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik. akár el is pusztulhat. ami meghatározza a növényzet földfelszíni eloszlását. a bennük lejátszódó folyamatoknak véget vethet. A jéghegyeket egészen New Yorkig is elviheti. a Visztula. A talaj élő és élettelen részrendszerek működési egysége. A talajképződés folyamán a kőzetből aprózódás és mállás hatására kőzetmálladék lesz.3 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Alexander Humboldtról kapta a nevét. A növénytelen vagy csak részlegesen fedett talajon felgyorsulhat az erózió. A Norvég-tenger területén az áramlat vize a mélybe bukik és az óceán fenekén hideg vizet szállít. Talajpusztulás: A víz. Az északi sark felől hideg vizet szállít a Labrador-félsziget mellett. termékeny rétege. fokától északra. ember) által meghatározott bonyolult folyamat. amivel párhuzamosan termőképessége csökken. az Odera. a benne megtelepedő baktériumok és gombák lebontják az elhalt élőlényeket. az abiotikus alrendszer folyamatai például az aprózódás. A hőmérsékleten és csapadékmennyiségen keresztül befolyással van az aprózódás és mállás intenzitására. meleg vízről kapta. amiből humusz képződik. 3. amit baktériumok és gombák állítanak elő elhalt élőlények lebontása révén. hiszen a szél csak ott tudja a talajszemcséket magával ragadni.

mégsem soroljuk a szikeseket a zonális talajok közé. (Ha a talaj felső szintjében halmozódik fel a só. de rövidebbé tehetjük a lejtőt a rá merőleges sánccal vagy árokkal.) E talajok elsősorban száraz. A talajerózió esetében a kiváltó tényezők közül a csapadékmennyiséget nem befolyásolhatjuk. Mindezek mellett elengedhetetlen. ligetek telepítése. a túl nagy meredekségű lejtők erdősítése. A „B szint” az előző szint alatt található. ebben az esetben a veszélyeztetett időszakban holt növényi részekkel (szalma. Talajlevegő: A talaj szemcséi között található levegő. Ez adja a talajok vörös színét. földúthálózat. talajpusztulás). A lejtőmeredekség csökkentése nagy területen nagy anyagmozgatást igényelne. levegő tölti ki. talajművelés.) Szikes talajok: Az olyan talajokat. juharfából áll. Talajerózió: A talajpusztulás víz okozta formája (l. SiO2) nagy része oldatba kerülve a mélybe szállítódik. vasban (Fe2O3) gazdag. . viszont a lejtőket alakíthatjuk. akkor szoloncsákról. a trópusi esőerdők és monszunerdők talajai a trópusi sárgaföldek mellett. míg az alumíniumban (Al2O3). ha mélyebben szolonyecről beszélünk. kisebb a biológiai aktivitása. Óceáni és nedves kontinentális területekre jellemző. szikes talajoknak nevezzük. ezért nem kivitelezhető. mogyoró-. nyír-. A termőképesség csökkentésén túl a szél a mozgó homok ütő hatásával is károsíthatja a növényzetet. Mezőségi talaj: A mérsékelt övezeti sztyeppek zonális talaja (más néven csernozjom. Nedves és száraz kontinentális területek határán jellemző. B. illetve kisebb meredekség esetén legeltetés szántóföldi művelés helyett. ahol a természetes növényzet tölgy-.) A szikes talajok termőképessége általában rossz. A talaj humusztartalma kicsi (az elhalt növények gyors ásványosodása miatt). Barna erdőtalaj: A mérsékelt övezet lombos erdeinek zonális talaja. ez a legsötétebb. a szilikátok (kovasav. ennek mállott anyagából jön létre a talaj. A defláció elleni védekezés egyik módja az uralkodó szélirányra merőleges fasorok.nincs növényzet. mert a só felhalmozódása nem kötődik konkrét éghajlathoz.) Trópusi vörösföldek: Zonális talajok. ez a legjobb minőségű termőtalaj. félig száraz éghajlatra jellemzőek. Az „A szint” a talaj legfelső szintje. Nagy hajlásszögű lejtőn teraszok kiépítésével csökkenthető az erózió (szőlő. nehezebben oldható részek a feltalajban maradnak. (A talaj pórusterének azt a részét. Emelt szint Anyakőzet: A talaj C szintje. Ott jellemző. Kiindulási pontja a talajpusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők ismerete. Talajszintek (A. Humusztartalma magas. Szürke erdőtalaj: A mérsékelt övezetben a sztyepp és a lombos erdők közti terület zonális talaja. kisebb a humusztartalma és világosabb. itt a legnagyobb a talaj biológiai aktivitása. (Intrazonális talaj. bár leginkább a homoktalajokat veszélyezteti és lejtő sem szükséges hozzá. szárrészek) borítjuk a talajt. (Elsősorban a Kelet-európai síkságon és a Nyugat-szibériai alföld déli részén. sőt alapvetőbb a helyes talajművelés. Termőképessége jó. C szint): A biológiai aktivitás és a humusztartalom (szín) alapján lehet a talajban szinteket elkülöníteni. itt van a legtöbb humusz. Talajvédelem: A talajpusztulás elleni védekezés. amit nem foglal el a víz. Trópusi vörösföld előfordul még az erdős szavannák területén is. melynek elemei közül a legfontosabbak: szintvonalakkal párhuzamos telekkijelölés. gyümölcsös esetén érdemes kialakítani a tereplépcsőket). vagyis feketeföld). melyeknek valamelyik szintjében sók halmozódnak fel. A sok csapadék következtében kilúgzódik a talaj. A „C szint” az anyakőzet. amelyek a víz visszatartására és elvezetésére is jók. Meg lehet védeni a talajt takarással is.

Láptalaj: Az olyan talajokat. aminek során a feltalajban vas. akkor a talajt zonálisnak nevezzük. láptalajoknak nevezzük. vagy az év nagyobb részében víz alatt állnak. humusz nélkül legfeljebb kőzetmálladékról beszélhetünk. csak. hogyan lenne lehetséges ez valamiféle talaj nélkül? Mi a helyzet a sivatagi szikes talajokkal? Még ott is előfordulhatnak sótűrő növények. Színében hasonlít a csernozjomra.) A láptalaj intrazonális talaj. Stefanovits Pál Talajtan című könyvében a szikes talajokat a 195. oldalon intrazonálisnak mondja. Intrazonális talaj. Sivatagi talajok: A forró és mérsékelt övezet sivatagjainak zonális talajai. Réti talaj: Az olyan talajokat. Terra rossa: A csapadékosabb mediterrán területek egyik zonális talaja. Talajképző folyamataik közül fontos a tőzegesedés. levegőtlen viszonyok között bomlik el. a tundrán. a mészkőnek is.és alumíniumoxidok válnak ki. melyek állandó vízborítás alatt képződnek. hogy az erdőirtások hatására a lejtők az erózió áldozataivá váltak. benne szintek nem alakultak ki. a talajvíz a szikesek esetén) egyenrangúak a zonális folyamatokkal és tényezőkkel. főleg ott. réti talajoknak hívjuk. több zónában is előfordulhat.] Tundratalaj: A hideg övezet tundra övének zonális talaja. lejtőhordalék-talaj a hegyek lábánál). melyek bármely zónában előfordulhatnak (például öntéstalaj a folyók mentén. bár humusztartalma magas. virágzanak. ahol ma is folyik a terra rossa képződése. meghatározott övekhez kötődnek. Ezen talajok meghatározó talajképződési folyamata a deszilikátosodáslateritesedés. termőképessége nem éri el azét. Rendzina: Olyan azonális talaj. az éghajlat és a növényzet.Zonális és azonális talaj: A legfontosabb talajképző folyamatok. hogy a sivatagokban általában nincs talaj. (Mégis zonális talaj. talaj is kialakulhat: vékony. [Az intrazonális és azonális kifejezések néha szinonimaként használatosak. Ha ezek szabják meg a talajfejlődés irányát. de vastagsága. Az azonális talajokban olyan talajképződési folyamatok dominálnak. zuzmók) kevés szerves anyagot produkál. A talaj csekély vastagságú. ahol csapadék esetén összegyűlhet némi víz. ha levegőt kap. a talaj anyaga a völgyekben gyűlt össze. vagy hatásuk uralkodóvá válik azokkal szemben. földművelésre nem alkalmas. rossz termőképességű. mert más övezetben nem található meg. Humusztartalma minimális. termést hoznak. Általában sekély termőrétegű és köves. A nyers ásványi talaj (yermosol) vagy a futóhomok (arenosol) talajnak titulálása szerintem túlzás. Specialitását növeli. dolomit. ami tömör. Az éghajlat mellett kialakulásában szerepe volt a talajképző kőzetnek. Humusz nincs benne. a tajgán). Leggyakrabban a mérsékelt övezetben találkozhatunk réti talajjal. termőképessége közepes. ahol a csapadék mennyisége viszonylag (a párolgáshoz képest) nagy és a víz sokszor a felszínen áll (a trópusi esőerdőkben. Laterit: A trópusi esőerdők és monszunerdők zonális talajai a trópusi vörösföldek (latosolok). (A tőzeg azonban felhalmozódik. melyeknek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos vízborítás. nem talajról. nem lesz belőle humusz. A mélyedésekben. sós talaj. márga). mivel a vízi növényzet a víz alatt. a létrejövő anyagot lateritnek nevezzük. mivel a természetes növényzet (mohák. Bár a sivatagban előforduló rövid életciklusú növényeknek elég egy zápor és kicsíráznak. oldalon azonálisnak. szénsavas meszet tartalmazó kőzeten jött létre. vagy közeli talajvíz) játszott nagy szerepet. amelynek málladékában kevés a szilikátos anyag (mészkő. . a 318. Egyezzünk meg abban.) Színe vörös (vasoxidban gazdag). Az intrazonális talajokban a helyi talajképző folyamatok és tényezők (például az alapkőzet a rendzina esetén.

és 65. a sarkkörtől a sarkig) és a mérsékelt övezet (a kettő között. Ezek határai legtöbbször párhuzamosan futnak a szélességi körökkel. emelt szint Dokucsájev: 4. Emberi tevékenység is okozhat szikesedést. ugyanez figyelhető meg a tengerszint feletti magasság növekedésénél is (a hegységben felfelé haladva szintén csökken a hőmérséklet). a domborzati viszonyok. Mérsékelt övezet: Körülbelül a 30. a felszínformáló erők együttes. Az évi . Három övezetet különíthetünk el: forró (ahol az év legalább egy napján 90 fokban delel a Nap. hideg (ahol az év egy napján nem kel fel és az év egy napján nem nyugszik le a Nap. a természetes növényzet. ezeket területeknek nevezzük.) Vidék: Az övezeteken belül az övek mellett vidékeket is elkülöníthetünk. középszint Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű rendszere. Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. övezetes megjelenését nevezzük így. mérsékelt és forró övezetet különítünk el. hogy a talaj felső szintjében felhalmozódjon a só. de minden nap felkel és minden nap lenyugszik a Nap). Itt elegendő a mállás ahhoz. amelyeknek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak. Szoláris és valós éghajlati övezet: A szoláris éghajlati övezetek kialakításánál csak a napsugarak hajlásszögét vesszük alapul. A nyugati szelek uralma alatt áll (egyes részein hatnak a szomszédos passzát illetve sarki szelek). (Hideg. Forró övezet: Az északi és déli szélesség 30. Ennek oka a Nap sugárzásában keresendő.) Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség: Az Egyenlítőtől távolodva követik egymást az övezetek a Föld felszínén (követve a napsugarak beesési szögének csökkenését). Szikesedés: A szikesedés intrazonális talajképződési folyamat. a talaj.4 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. amikor derékszögben delelne a Nap. Sivatagi. könnyen oldódó sók képződésére alkalmas kőzetek felszíni jelenléte. ezek azonban csak egy-egy térségre jellemzők. Terület: Néhány öv további kisebb részekre bontható. vagyis nincs olyan nap. A mérsékelt övezet száraz területein a magasan álló talajvíz párolgása miatt növekszik a talaj sótartalma. Azt ugyanis módosítják a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése. foka között található. Hideg. a két térítő között). Rendszeres öntözés hatására a megemelkedő talajvízből a párolgás után visszamaradhat a só. A passzát szél uralma alatt áll. mint az előzőekben ismertetett övezeteké. az állatvilág. A 3. Az évi közepes hőingás kisebb a napi hőingásnál. A csapadékeloszlás alapján három övre és egy vidékre oszthatjuk. a szélrendszerek és a tengeráramlások. a sziklás hegyi talajok. A csapadék az Egyenlítőtől távolodva csökken. A földrajzi övezetesség. vagy a felszín állandó változása (defláció. Ennek oka lehet a talajképző kőzet tulajdonsága. Övezet: A legnagyobb kategória az övezetességen belül. Öv: Az övezeteken belül egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő öveket különíthetünk el. A valós éghajlati övezetek határai mások. A váztalajok közé tartoznak a sivatagi talajok. szélességi körök közt található. (Például a forró övezeten belül a szavanna öv. Természetföldrajzi övezetesség: Az éghajlat. félsivatagi területeken a szikesedés feltétele a könnyen málló. Például Dél-Ázsiában a monszun vidék. aminek lényege a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. Ezt másodlagos szikesedésnek nevezzük.Váztalajok: Olyan talajok. vízerózió). Övezetesség: A gömb alakú Földön számos éghajlati elem és más természetföldrajzi tényező is övszerűen helyezkedik el. mérsékelt és forró övezetek különíthetők el alapvetően.

Trópusi monszun területen az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. száraz évszakot eredményez. részt). talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. Természetes növényzete szavanna (fás. az évi csapadékmennyiség 1500 milliméter felett (Cherrapunji-ban évi 11000 milliméter). A sarki szelek uralma alatt áll. Egyenlítői öv: A forró övezet része. Két évszak alakult ki: esős (forró) és száraz (forró). csapadékos nyár. forró. nyáron mállás. mind a hideg mérsékelt övben. A 10 és 20. az aprózódásé növekszik. mivel a trópusok alatt találhatók a 30 és a 45. a csapadék csökken. Átmeneti öv: A forró övezet része. füves. Trópusi sivatagi éghajlat: Az évi középhőmérséklet 20-28 fok. hűvös száraz. majmok jellemzők. A mállás az uralkodó. Évszaktól függően a passzát szelek felszálló illetve leszálló ága jellemző. A meleg mérsékelt övben szubtrópusi monszun a neve. babérlombú erdők. és 90. ami forró. növekszik a száraz évszak hossza. talaja vörösföld. talaja trópusi vörösföld.és sárgaföld. ahol nyáron a szelek az óceán felől fújnak és csapadékot szállítanak. hűvös. az évi közepes hőingás 10-15 fok. Elnevezése az Afrika és Európa közötti Földközi-tengerről kapta. az évi csapadékmennyiség 2000-3000 milliméter (márciusi és szeptemberi csapadékmaximum figyelhető meg. Három évszak jellemző: forró.középhőmérséklet 0 és 20 fok között van. Mediterrán terület: A kontinensek nyugati partján jött létre. télen aprózódás. állatvilágára rovarok. Az Egyenlítőtől távolodva csökken az esős évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra. Hideg övezet: A 65. Itt nyáron a passzát szelek leszálló ága érvényesül. Térítői öv: A forró övezet része. Az évi közepes hőingás az óceántól távolodva nő. télen a szárazföld felől fújnak és szárazságot hoznak. A 0 és 10. mindennapos esők öve. állatvilága szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. A hőmérséklet alapján két övre oszthatjuk. mind a valódi. Négy évszak alakult ki ebben az övezetben. szélességi körök közt található. DélAfrikában. ami csapadékot illetve szárazságot hoz. 1000-1500 milliméter év csapadék. Az Egyenlítőtől távolodva a mállás szerepe csökken. száraz tél. A csapadék eloszlása alapján két területet különítünk el. szélességi kör között. A passzát szelek leszálló ága jellemzi. Két évszak alakult ki: forró száraz. félsivatagi. ahol sajátos . Kelet-Ausztráliában. A csapadék kevés és hó formájában érkezik. Szubtrópusinak is mondják. Növényzete. A szubtrópusi monszun éghajlatra jellemző az 525 fok közötti évi közepes hőingás. száraz tavasz. az évi közepes hőingás 3-10 fok. szélességi kör között található. Természetes növényzete esőerdő. A passzát szelek felszálló ága jellemzi. csapadék ritkán hull. feketeföld. Monszun terület: A monszun szél uralma alatt álló terület. Egyenlítői éghajlat: Az évi középhőmérséklet 25-27 fok. Brazíliában. Kínában és Japánban. Az aprózódás az uralkodó. forró nyár. Ez a Földön megtalálható Floridában. Csak egy évszak alakult ki: csapadékos. madarak. télen a nyugati szelek csapadékot hoznak. Az évi középhőmérséklet 10 és 20 fok között van. Szavanna éghajlat: Az évi középhőmérséklet 23-27 fok. állatvilágára növényevő patások és ragadozó nagymacskák jellemzők. szélességi kör között található. A kontinensek peremén jött létre. Mérsékelt övezeti monszun éghajlat: A mérsékelt övezetben a kontinensek keleti peremén jött létre. A mérsékelt övezet része a meleg mérsékelt öv (valószínűleg erre próbálnak itt rákérdezni). tüskés). Mérsékelt övezeti monszun a kontinensek keleti peremén jött létre mind a meleg. Meleg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. Az évi középhőmérséklet 0 fok alatt van. A 20 és 30. ami a 90 fokos deleléshez köthető). A hőmérséklet alapján három övre oszthatjuk. szélességi kör között található. vörös. az évi csapadékmennyiség 300-2000 milliméter. az évi közepes hőingás 2-3 fok. Létezik trópusi és mérsékelt övezeti monszun (lásd a levegő mozgása c.

természetes növényzete keménylombú erdő. távol az óceántól alakult ki (Ázsiában). A szárazföldek legbelső. A természetföldrajzi tényezők változása ebben az övben nem észak-déli (Egyenlítőtől függő). A kontinensek keleti peremén létrejövő kontinentális monszun terület is ide sorolható. természetes növényzete szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. Oroszországban és Kanadában jellemző. Ide tartozik Nyugat-Európa partvidéke. ám ezek ereje kelet felé egyre gyengébb. szélességi kör táján. A mállás és az aprózódás szerepe kezd kiegyenlítődni. hanem nyugat-keleti. préri). ezért ott az óceáni hatás kis területre korlátozódik. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. az évi csapadékmennyiség 200-700 milliméter. itt a legnagyobb az abszolút hőingás: 113 fok) . Észak-Amerika). talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. talaja barna erdőtalaj. Chilében. A Földön előfordul még Kaliforniában. ÉszakAmerika középső része. Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában ilyen terület. Nyáron az aprózódás. vagyis az óceántól függ. Nedves kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-25 fok. Mediterrán éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-20 fok. Utóbbi kettő területen hegységek állják útját a nyugati szeleknek. A kontinensek nyugati partján jött létre. Az óceántól távolodva kevesebb csapadék. az évi csapadékmennyiség 500-800 milliméter. természetes növényzete lombhullató erdő. tele zord. Valódi mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. Az aprózódás szerepe már túlszárnyalja a mállásét. A fagyaprózódás uralkodó. Összefüggő öv a 60. Eltérést (pozitív hőmérsékleti anomáliát) a meleg tengeráramlatok okozhatnak. talaja fekete mezőségi talaj. Ide tartozik Európa középső és keleti része. természetes növényzete lombhullató erdő. az USA és Kanada nyugati partjainak egy része és Chile egy része. talaja podzol. az évi csapadékmennyiség 300-500 milliméter. az évi csapadékmennyiség 800-2000 milliméter. Tarim-medence Ázsiában) Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-50 fok. Száraz kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-45 fok. természetes növényzete füves puszta (sztyepp. A nyár rövid. A mállás készíti elő a kőzeteket a lepusztulásra. az évi közepes hőingás 20-70 fok (itt a legnagyobb). a tél 6-9 hónapos és zord. Az aprózódás uralkodó. télen a mállás hatékony. vagy az óceántól magas hegyekkel elzárva (Észak-Amerika). nyár eleji csapadékmaximum jellemző (gyakori az aszály).-10 fok. eloszlása egyenletes. talaja barna erdőtalaj és terra rossa. az évi csapadékmennyiség 400-1000 milliméter. Turánialföld. pampa. Óceáni terület: A valódi mérsékelt öv része. (Ojmjakonban mérték az Antarktiszon kívül leghidegebbet -78 fokot. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Tajga éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. Nyara meleg/forró. Mérsékelten szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Egy szélességi körön általában megegyezik ennek értéke. Az évi középhőmérséklet 0-15 fok. Nyara forró. tele hideg. nagyobb hőingás jellemzi. Nyara hűvös. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Óceáni éghajlat: Az évi közepes hőingás 7-15 fok. az átmeneti évszakok villanásszerűek. A szárazföldek belsejében. Szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. A meleg mérsékelt övtől eltérően átnyúlik az egész kontinensen (Eurázsia. Szélsőségesen szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. talaja barna erdőtalaj. Nyara meleg. tele hideg/zord. viszonylag meleg (a mi májusunknak felel meg). természetes növényzete fenyőerdő (a szárazföld belsejében lombhullató fajok). A hőingás és a csapadékmennyiség alapján négy területet különítünk el. Góbi-sivatag. legzártabb részein alakult ki (Sonora-sivatag. Hideg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. eloszlása egyenetlen. tele enyhe. Nagy-medence Észak-Amerikában. A nyugati szelek által szállított ciklonok határozzák meg éghajlatát.éghajlat jellemző.

alacsonyfüvű változatok). Állandóan fagyos éghajlat: Az évi középhőmérséklet -10. helyére örökzöld cserje lépett. törpecserjék alkotják. az örökzöld fajokat (luc.) Havasi legelő: A hegyekben az erdőhatár felett található övezet. amiknek felső határa a fahatár. A sarkok körül található: Antarktisz és Grönland tartozik ide. Mezőgazdasági szempontból állattenyésztésre használható. erdei) felváltják a lombhullató fajok (vörös). Erdős és füves puszta: A száraz kontinentális terület természetes növényzete. aminek természetes növényzete a fű. eukaliptusz). Télen leveleiket lehullatják. Szavanna: Az átmeneti öv természetes növényzete. Ide tartozik a liliomfa. Itáliában macchia a neve. az araukáriák (Dél-Amerika). A tajgához közelebb erdős tundra jellemző (nyír és fenyvesek). füves szavanna (elefántfű).] Monszunerdő (dzsungel): A trópusi monszun terület természetes növényzete. télen hó borítja. zuzmók. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Fenyőerdő alkotja. ahol sok csapadék hullik. aminek már nincs talaja (csak itt-ott) és természetes növényzete. Egy évszak van. Esőerdő (trópusi esőerdő): Az egyenlítői öv természetes növényzete. a gyertyán. A fagyaprózódás uralkodó. a juhar. Itt több hó hullik télen. itt-ott még előfordulhatnak fák (akáciák. a tuja. Fajgazdag. eloszlása egyenetlen.) Tundra: A tundra éghajlat természetes növényzete. a bükk. az évi csapadékmennyiség 200-300 milliméter. az évi csapadékmennyiség 200 milliméter körüli. talaja tundratalaj. zuzmókból áll illetve kisebb cserjékből (törpenyír. Ide tartozik a nyír.Sarkköri öv: A hideg övezet része. (E növényzetet sokfelé kiirtották. a tél 9-10 hónapos és zord. „Örök fagy”: A hegyekben a tartós hóhatár feletti részt állandóan hó borítja. Két évszak van. a zord tél. Kanadában és Oroszországban a Jeges-tenger környékén található. Tajga: A hideg mérsékelt öv természetes növényzete.-25 fok. A fű magassága is csökken a csapadékkal párhuzamosan (magasfüvű. több lombkoronaszintből áll. a hárs. a ciprusfélék. Örökzöld. Télen hó borítja. [Erdős szavanna (örökzöld). a mandulafenyő. hűvös (a mi márciusunknak felel meg). (E fölött még lehetnek fák. a kőris. az évi közepes hőingás 25-55 fok. Sziklahavas: A hegyekben a havasi legelő felett található övezet. a citrusfélék. természetes növényzete és talaja nincs. (A szó spanyol eredetű és füves pusztát jelent – ám a szavanna nemcsak füves részből áll!) Az Egyenlítőtől távolodva egyre alacsonyodik. A szárazföld belseje felé haladva. Dél-Amerikában pampa. (Sötét és világos tajga. a libanoni cédrus. kaktuszok jellemzők illetve majomkenyérfa. A nyár 2-3 hónapos. természetes növényzetét mohák. Tundra éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. Az óceántól távolodva az egyre kevesebb csapadék már képtelen zárt erdőt eltartani. törpefenyő). Ide tartozik a paratölgy. Ezen határok egyike az erdőhatár.-55 fok. A fák bőrszerű leveleiket télen nem hullatják le. mint amennyi nyáron elolvad. illetve egy-két jéggel borított sziget. Sarkvidéki öv: A hideg övezet része. Mohákból. ahogy a tél egyre hidegebb. Keménylombú erdő: A mediterrán terület természetes növényzete.) Erdőhatár: A hegységben felfelé haladva az egyes övezetek határai jó kirajzolódnak. kúszónövények és fán lakó növények jellemzik. ami a zárt erdők felső határa. a tüskés szavannán bozótok.) Babérlombú erdő: A szubtrópusi monszun terület természetes növényzete. Ázsiában sztyepp a neve a füves pusztának. az évi közepes hőingás 10-45 fok. Ez a nedves szavannának felel meg. (ÉszakAmerikában préri. Ezen övezetek határait befolyásolja a hegység földrajzi . az óceán közelében nyír is előfordul. a tölgy. Lomboserdő: Az óceáni és a nedves kontinentális terület természetes növényzete.

középszint Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága. a népesség összetételét (nem. (Szoros a kapcsolata a népességföldrajzzal.: Andok. csak 1-2 éghajlati területet különíthetünk el) illetve a lejtőkitettség (az északi féltekén a déli lejtőn magasabban húzódnak a határok). Akkor valósul meg. Népességfogyás: Ha a születési és a halálozási arányszám közül az utóbbi nagyobb. vagy kevésbé csökken. A népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik. A tőzegmoha (Sphagnum) hosszirányban növekszik. A csapadékmennyiség és a csapadékos hónapok száma szerint különíthetők el. szerint) Demográfia: Népességtudomány. örökzöld cserje a mediterrán térségben. Legszembetűnőbb a sivatagi éghajlaton. pl. Népesedési szakasz: A születési és a halálozási arányszámok értéke alapján négy népesedési szakasz különíthető el. a mélyben lévő részei elhalnak. Pampa: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Dél-Amerikában. Tajgán és tundrán gyakori. 650-1000 milliméter száraz szavanna és még ezután következik a tüskés szavanna. Emelt szint Galériaerdő: A folyókat övező erdő neve általánosságban. a népesség térbeli eloszlását. ameddig fák találhatóak. Egy ország népessége természetes szaporodás esetén is fogyhat.) Macchia: Másodlagos. de megkezdődik a születési arányszám csökkenése is. összetételét. illetve ezek változását statisztikai adatok segítségével vizsgáló tudomány. füves szavanna: A szavanna növényzete változik az Egyenlítőtől való távolság függvényében. annál több övezet különül el rajta. Sztyepp: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Ázsiában. Természetes szaporulat: A születési és a halálozási arányszám különbsége (ezek megadják egy országban az ezer főre jutó születések és halálozások számát). a növények átlagmagassága csökken. de nem bomlanak le. Tőzegmohaláp: Ahol pangó víz alakul ki. természetes fogyásról beszélünk. kor. A kiirtott keménylombú erdő helyén nőtt ki. Préri: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Észak-Amerikában. a negyedik szakaszban mindkét arányszám alacsony . a születési arányszám viszont változatlanul magas. ha javulnak az életkörülmények (nincs éhezés. Mértékegysége ezrelék. vallás stb. (1000 milliméterig nedves szavanna. a második szakaszban a halálozási arányszám csökkenni kezd. Egyre szárazságtűrőbb fajok jelennek meg. mozgásának szabályszerűségeit. Népesség. mint a természetes szaporodás értéke. a harmadik szakaszban folytatódik a halálozási arányszám csökkenése. mint a halálozási arány. ha többen vándorlási mérlegének negatívuma nagyobb. a láp közepe kidudorodik (dagadóláp). a születési magas marad. ahol csak a folyó (pl. hanem tőzegesedni kezdenek. orvostudomány fejlődik) és ezért csökken a halálozási arányszám. a magasabb szélességeken lévő hegyek esetén. cserjés-. Ki is törhet.: Skandináv hegység. Fahatár: A hegyekben az a határ. állapotát. Ha az elhalt növényi sejtek vizet vesznek fel. A népesség számát. Elöregedő és fiatalodó társadalom: A korösszetétel alapján mondhatunk egy társadalmat elöregedőnek vagy fiatalnak. Erdős-. ott vízkedvelő mohanövények telepednek meg. pl. 5. Az első szakaszban mind a kettő értéke magas (40 ezrelék körüli).: Nílus) mentén van élet.) Népességrobbanás: A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása. Vizsgálja a népességszám alakulását. Nedves és száraz szavanna: Az erdős és füves szavanna másik elnevezése.szélessége és magassága (minél alacsonyabb földrajzi szélességen van egy magas hegy.és településföldrajz Népességföldrajz.

a mezőgazdaságban csak 2-3%). Észak-Afrika. A hívők száma és elterjedtsége alapján van öt világvallás és több száz kisebb. sőt a születési arányszám a halálozási alá eshet. arab. Az első és a negyedik szakaszban a népességszám nem változik. ahol a népsűrűség igen magas. Japán). hogy a társadalom hogyan oszlik meg az egyes korcsoportok között (erről tájékoztat minket a korfa). hogy a népesedési ciklus mely szakaszában van az adott ország. Bal oldalon a férfiak.szinten stagnál (10 ezrelék körül). a gyarmatosítás révén Amerika. Világvallás: A vallás közös hit valami emberfelettiben. Már alig élnek. széles orr. sötét haj. a negyedikre a méhkas. . Belső vándorlás: A vándorlás a népesség térbeli mozgása. negrid. az olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya a népesség tanköteles koron túli (általában 10 év feletti) csoportjában. sötét haj. a Nílus völgyében. Kor. A foglalkozási szerkezet tájékoztat minket a gazdaság fejlettségéről (fejlett országokban a tercier szektorban dolgozik az aktív keresők közel 70%-a. Korfa: A népesség nem és kor szerinti összetételéről tájékoztató ábra. erős testszőrzet. Az ausztralidok jellemzői a hosszúkás fej. A Föld népsűrűsége 40 fő/km2. ausztralid emberfajta: Az europidra jellemző a fehér bőr. eszkimók). hogy az aktív keresők hogyan oszlanak meg a gazdaság három fő szektora között. India. mongolid-. negrid-. a rabszolga-kereskedelem révén jutottak el Amerikába. Emberfajta: Az egységes emberi fajon belül – biológiai.és foglalkozási szerkezet: A korszerkezet megadja. Manapság ezek összekeveredtek. Világnyelv: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol. az alacsony termet és a szemhéjakat fedő mongolredő. kínai. francia. vékony szálú haj. Nagy népességkoncentráció alakult ki Kelet-Ázsiában (Kína. spanyol. mongolid és ausztralid. a harmadikra a harang. 100 Fő/km2 felett csak 2%. jobb oldalon a nők adatait ábrázolják egy. Akklimatizáció: Nyelvcsalád: Egy nyelvtörzsön belül a rokon nyelveket nyelvcsaládokba soroljuk. Népességkoncentráció: Olyan terület.) Kisebb népességkoncentráció jött létre Jáva szigetén. orosz. de a szárazföldek 78%-án 1 fő/km2 alatt van a népsűrűség. A negrid jellemzői a sötét bőrszín. ha elosztjuk az adott térség népességszámát a térség területével. Europid-. Eredetileg Ázsiában élnek. Alakja attól függ. Kialakulásukban a földrajzi elkülönülés és a természeti környezethez való alkalmazkodás játszotta a döntő szerepet. Dél-Ázsiában (India. göndör haj. Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki. Analfabétizmus: Írástudatlanság. testi jegyek alapján – megkülönböztethetők rendszertani alcsoportok.és szemszín. (Ez nyilván összefügg a terület népességeltartó erejével. barnásfekete. a hinduizmus. Nyugat-Európában és az Észak-atlanti partvidéken. Emelt szint Nagyrassz: Lásd emberfajta. Pakisztán. Az első két szakaszra a piramis alak jellemző. a kínai univerzizmus és a buddhizmus. a fogyó társadalmakra a koporsó. Az írás. önálló egyház. széles ajak. A foglalkozási szerkezet megadja. Banglades). Közel-Kelet. amelyet úgy kapunk meg. öt vagy tízéves korcsoportokban. A földrajzi távolság szerint lehet országok közötti (akár kontinensek közötti is) és országon belüli. de a Bering-szoroson keresztül ők népesítették be Amerikát (indiánok. Elterjedése: Európa. A négy nagyrassz: europid.és bőrszín. Születéskor várható átlagos élettartam: Az újonnan született csecsemőknek a születés időpontjában várható átlagos élettartama. így a népességszám csökkenhet. Népsűrűség: Valamely földrajzi egység egy négyzetkilométerére jutó átlagos népesség száma. A Szaharától délre élnek elsősorban. Világvallás a kereszténység. Ez utóbbi a belső vándorlás. A mongolidra jellemző a sárgásbarna bőrszín. az iszlám. a második és a harmadik szakaszban nő. itt-ott a tengerparton. A legváltozatosabb és a legnépesebb emberfajta. Korea.

svéd. Elterjedt Európában. ide tartozik még a finn. ha kontinensek határait is átlépi. Amerikában.és lakóhelyének térbeli szétválása. a vágyakról való lemondást hirdeti. villám. portugál. cseh. Ingázás: A vándorlásnak állandóság szerint két formáját különböztethetjük meg: állandó és ideiglenes. Észak-Amerikában az angol és a francia. a kelta (skót.és többnemzetiségű állam: Egy állam a nemzeti kisebbségeinek számától függően egyvagy többnemzetiségű. bolgár). valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező államalkotó népcsoport. ukrán. eső. Sok államban kisebbséget alkotnak. Uráli nyelvcsalád: Az uráli sem nyelvcsalád. Latin-Amerikában a spanyol és a portugál nyelv terjedt el. norvég. Az emberiség majdnem fele indoeurópai nyelven beszél. az összetartozás tudatával. lengyel.Alrassz: A nagyrasszok keveredésével jöttek létre. német. szerb. szent könyve a Biblia. az észt és a lapp nyelv is. a Nirvánába). a Közel-Keleten. de Kínát és Japánt is áthatotta e vallás. illetve kisebb csoportok. Indiából indult a vallás. Nemzetiség: Történelmileg kialakult. buddhista vallás: Világvallások. az újlatin (francia. Keveréknépek: Nagyrasszok közötti keveredésből létrejött népek Őslakos (bennszülött): Természeti vallás: A vallásos hit középpontjában természeti jelenségek. Vendégmunkások és bevándorlók révén egyre bonyolódik a helyzet. Leggyakrabban a lakóhely és a munkahely között történik. Gyakoriságát tekintve lehet napi. hanem nyelvtörzs. Síva a pusztító). hindu. A hindu vallás többistenhívő (főistenek: Brahma a teremtő. A rosszabb körülmények között élő ember (otthon sokszor . Közép-Ázsiában. de végül – ha az isteneknek tetsző életet élt – eljuthat az örök megnyugvásba. akkor nemzetközi vándorlásnak mondjuk. (Nap. de onnan kiszorult: Tibet. ha ez sikerül. csillagok. muszlim vagy iszlám) egyistenhívő. Visnu a fenntartó. a reinkarnációt vallja (halál után más testben születik újjá az ember: lélekvándorlás. Nemzetközi. olasz. kő) Indoeurópai nyelvcsalád: Az indoeurópai nem nyelvcsalád. szlovák. spanyol. de havi is. Egy. hanem nyelvtörzs. Oroszország). ír. az összetartozás tudatával. akkor az ember eljuthat a nirvánába. Kevesen beszélik (kb. Nemzet: Történelmileg kialakult. a szláv (orosz. akkor többnemzetiségű. növény. flamand). wales-i) és az indoiráni. A kereszténység egyistenhívő. s nem jár együtt tartós megtelepedéssel. szent könyve a Korán. A buddhizmus filozofikus vallás. tárgyak. a halál utáni feltámadást és örök életet hirdet. A mohamedán vallás (helyesen muzulmán. Két nyelvcsaládja van a finnugor és a szamojéd. mohamedán. A legközelebbi rokon nyelveken (manysi és hanti) már alig beszélnek. dán. román). horvát. Elterjedt ÉszakAfrikában. Elterjedt Indiában. fehérorosz. amelyek nem sorolhatók be a nagyrasszok közé. szent könyvei a Védák. szabad akaraton alapuló nemzetközi vándorlás legáltalánosabb formája. Nemzeti azonosságtudat (identitás): Keresztény. Oka az életkörülmények nemzetközi különbségeiben és a munkaerő mozgásának szabadságában rejlik. Lásd nemzetiség. Az indoeurópai nyelvtörzs nyelvcsaládja a germán (angol. élőlények állnak.és interkontinentális vándorlás: A vándorlás földrajzi távolság szerint átlépheti az országhatárokat. Az ingázást okozhatja a tanulás is. ez utóbbi az ingázás. India. Délkelet-Ázsia buddhista. akkor interkontinentális vándorlásról beszélünk. Hold. Vendégmunkás: Az ideiglenes jellegű. valamilyen állat. Nem feltétlenül rendelkezik önálló állammal. heti. ha egy vagy több nemzeti kisebbsége van. Etnikum: Görög eredetű szó. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező népcsoport. 25 millióan). hisz a halál utáni paradicsomi életben. Számos állam igen tarka etnikai képet mutat (Kína. Ez elsősorban az iparosodásból vezethető le. holland. Oka a lakosság munka. Ha nincs nemzeti kisebbsége egynemzetiségű vagy nemzetállam (ez elég ritka). A finnugor nyelvcsaládon belül a legtöbben a magyar nyelvet beszélik. Indonéziában.

itt a főút mellett vannak a házak és a telkek szalagszerűek. általában visszaköltöznek a menekültek. Észak-Afrika. Város: A csoportos település egyik típusa. vallási. Csoportos település: A lakóépületek száma szerint a több házból álló településeket csoportos településeknek hívjuk (falu. tér stb. épületek és hálózatok összessége. Szórványtelepülés: A településeket a lakóépületek száma szerint két csoportba oszthatjuk. amiket már hazai munkaerő nem végez el: építőipar.munkanélküli) külföldre megy dolgozni (fejlett országba. külső megjelenésére nézve laza.) Farm: A szórványtelepülések egyik típusa. Bevándorló: Illegális munkavállalás: Településföldrajz. XIX. Kelet-Európa. ezért ideiglenesen kiköltöztek a föld mellé a mezőgazdasági munkálatok idejére. Ha megszűnik a vándorlást kiváltó ok. az óriásfalué 10000 fő feletti. Oka lehet természeti katasztrófa. az egyik az egy-két házból álló magános vagy szórványtelepülés (tanya. etnikai szempontból hátrányos megkülönböztetés. de nélkülözhetetlenek a termelésben és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. mivel a lakóhely és a megművelendő föld egymástól messze volt. Általában mezőgazdasági jellegű település.és gazdasági célú épületekből. város). Mezőgazdasági céllal jött létre. farm). mely a várossal szemben nem rendelkezik központi funkciókkal. A szabályos alaprajzú falvak tervszerű telepítés eredményeképpen jöttek létre. Létrejöttük a munkamegosztásnak köszönhető. e. Külső megjelenésére nézve sűrű. Ma a Föld népességének fele városban él. ahol a telkek szabadon jöttek létre és aprózódtak. Infrastruktúra: A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények. India. amelyek nem vesznek részt az anyagi javak közvetlen előállításában. a bennük lakók aránya csak 1-2% volt az össznépességből. kiemelt közigazgatási jogállású tagjai. A halmazfalu hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre. Az angolszász országokban így hívják a tanyát. Manapság munkaerőt bocsát ki Törökország. Falu: A csoportos település egyik típusa. központi funkciókkal rendelkező. a közlekedés pedig igen lassú. A településhálózat nagyobb népességű. középszint Település: A népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely. A mai farmok inkább mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó. Az útifalu út mellett jött létre. háború. földszintes beépítésű. Az első városok Kr. közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú egysége. 10000 évvel ezelőtt az ember falvakat alapítva telepedett le és az ipari forradalomig az emberek 98%-a faluban élt. valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (út. Szabálytalan alaprajzú (halmaz)-. emeletes beépítésű. 6000 körül jöttek létre és bár fontos szerepet töltöttek be. magas szinten szakosodott földbirtokok. Állandóan lakott település. köztisztaság). ahol vannak olyan munkák. amely lakó. ilyen a sakktábla alaprajzú falu. Apró és óriásfalu: Méret szerint a falvakat több csoportba sorolhatjuk. . Kína. szabályos alaprajzú falu: Az alaprajz szerint a falvakat szintén több csoportba sorolhatjuk. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakosságát is ellátják szolgáltatásokkal. (Alföld. A városi lakosság az iparban és a szolgáltató szférában dolgozik. A neolit forradalom idején. egymással párhuzamos futásúak. Menekült: A vándorlás nem szabad akaratból történő formája a kényszervándorlás. úti-. Az aprófalu népessége 100 és 500 fő közötti.) áll. híd. Tanya: A szórványtelepülések egyik típusa. ma ez az arány 50%. politikai üldözés. ez később sok esetben állandó lakhellyé változott. munkaerőt fogadnak be NyugatEurópa országai. század második fele.

elterjed a városi életmód. ahová sokan beköltöztek – munkát remélve – a falvakból.Településhalmaz (agglomeráció): Az agglomerálódás (sűrűsödés) eredménye. sor-. A kifejezés a latin urbs (város) szóból származik. több lakóépület jellemzi. hogy a központtól távolodva az csökken. melynek során nő a városok és a városban élők száma és aránya. dezurbanizációs: falvakba költöznek. Európában és Észak-Amerikában a belső lakóhelyövre igaz ez. hotelek jellemzik. Urbanizáció: A városfejlődés átfogó fogalma (városodás és városiasodás). a fejlődő országokban viszont a városok peremén jöttek létre nyomornegyedek. a tanyák még ezekkel sem. egy vagy több nagyvárosból és a körülötte lévő településekből áll. A sortanyák tervszerű telepítés eredményeképpen . bíróság). bevásárlóközpont. A falvak csak alapfunkciókkal rendelkeznek (iskola.) Bolygóváros: Az agglomerációban tervszerűen kialakított. A Kiskörútig tart. temető. Budapesten ez többé-kevésbé megfigyelhető. Belső lakóhelyöv: A Kis. Ferencváros. Központi szerepkör: A településeket csoportosíthatjuk központi funkciók szerint is. Végül nyomornegyed kialakulásához vezethet a folyamat. Kevesebb munkahely. zaj. Általában a telekárak szerint vizsgálódtak és azt találták. minisztériumok. romló közbiztonság. Városiasodás: Az urbanizáció hatására fellépő minőségi változás. a központi várost tehermentesítő új város. a policentrikus agglomeráció többközpontú (Ruhr-vidék). az urbanizációs első szakaszában jött létre. luxusüzletek. amikor hirtelen megnőtt a városok száma. megyeszékhely). reurbanizáció: visszaköltöznek a városba. Külső munkahelyöv: Gyárak (Angyalföld. A Nyírségben jöttek létre tanyabokrok. Az első a városrobbanás. Számos ipari munkahely és szolgáltatás költözik ide. orvos. közös fejlesztési tervet igényelnek. Budapest). ahol helyi munkalehetőségek alig vannak.és a Nagykörút között. melynek során csökkennek a város és falu közti különbségek. Központi funkciókkal a városok bírnak. amelyek több központi funkcióval is rendelkeznek (főváros. Nevét a Nap körül keringő bolygókról kapta. London. Kőbánya. Urbanizációs ártalmak: Infrastruktúra elöregedése. szórt tanya: A tanyák típusai. tőzsde. A Határ útig tart. Emelt szint Bokor-. Nyomornegyed: Elsősorban a város azon részei. biztosítók. Több szakasza is van. környezetszennyezés. nagy lakótelepek és kertvárosi hangulatot árasztó részek felváltva találhatók itt. zsúfoltság. A bokortanya (tanyák közel egymáshoz) átmenet a csoportos települések felé. lakókörnyezet leromlása (főleg a központi részeken). Belső munkahelyöv (city): A nagyvárosok belső szerkezetével és társadalmi jelenségeivel foglalkozó tudomány a városökológia. bankok. bolt). amivel saját lakosságukon kívül a környéket is ellátják (középiskola. az aktív keresők jelentős része a központba jár dolgozni (ingázik). ahol az épületállomány rendkívüli mértékben leromlott állapotban van. A települések között szoros gazdasági és szolgáltatási kapcsolatok vannak. A tágabb belváros része. [Monocentrikus agglomeráció központjában egy város van (Párizs. Vannak városok. amiket az ide költöző szlovák parasztok (tirpákok) létesítettek. Józsefváros) és egyéb nagy térigényű helyek találhatók itt: pályaudvar. laktanya. ezek egyike a koncentrikus modell. Alvóváros: Egy nagyváros vonzáskörzetéhez tartozó település. ha a város nem tesz ellene semmit. Külső lakóöv: A korábbi elővárosok a főváros részeivé lettek. A legbelső részt magas színvonalú szolgáltatások: irodaházak. Eszerint az övek koncentrikus körök módjára követik egymást. Az urbanizáció következtében egyre több ember él városban és egyre több ember él a városi életmódnak megfelelően (nemcsak városban). raktárak. kórház. (Szuburbanizáció: kertvárosba költöznek. Több városszerkezeti modellt is kidolgoztak kutatók.] Városodás: Az urbanizáció hatására fellépő mennyiségi változás. haza csak aludni jár.

például a Ruhr-vidék: Dortmund. Buenos Aires). Mezőváros: A városokat a munkamegosztásban betöltött szerep alapján csoportosíthatjuk. Egyéb funkciója is lehet. Üzletek. A falu ekkor már városias életmódot biztosít. Napjainkban tágabb értelmet kapott: erősen hanyatló városrész. Vásárváros: Gazdasági jelleg szerint a vásárváros szolgáltató funkciót (eladás) tölt be. Gyöngyös és Vác még ma is vásárvárosnak mondható. Calcutta. Velencében a zsidó városnegyedre használták. de Magyarországon is van rá példa az Alföldön: Túrkeve. Okai a városi levegő nagyobb szennyezettségében. Utrecht. Például az USA nagyvárosaiban a színesbőrűek gettói. Rotterdam.újabban alakultak utak mellett. de nyugodtabb formában. Jellemző Dél-Európában. Innen a zsidók által lakott városrészek elnevezése. Ez a szuburbanizáció. Hága. a hőtermelésben keresendők. Sokközpontú agglomeráció: Az agglomeráció azon típusa. Falusias utcakép. Óriásváros (megalopolisz): Tízmillió főnél népesebb város. Kunszentmárton. Ellenvárosodás: Az urbanizáció egyik állomása: dezurbanizáció. a környezetszennyezés. amely a koncentrikus körökön túl a tehetősek lakhelyeit vizsgálva talált a körökre merőleges övezeteket is. Szöul). Düsseldorf. Nagy kihívást jelent a zsúfoltság. Budapesten Józsefváros mutat hasonló folyamatokat. laza beépítésű. Hagyományos úton (a tanya címszónál leírt módon) jöttek létre a szórt tanyák. középszint . Ennek okát is az urbanizációs ártalmakban és az infrastruktúra fejlődésében kereshetjük. mégis a mezőváros gazdasági jellegét tekintve mezőgazdasággal foglalkozó város. irodák és egyéb szolgáltatásokkal ellátott város(rész). (Ez ugyan megbontja koncentrikus modell szabályosságát. Fejlett és fejlődő országokban egyaránt megtalálhatók. Elővárosodás: Az urbanizáció azon állomása. kicsi albedó). 6. Leiden. ahol a termelők kicserélték portékáikat. Essen. vagy Tokió körül). Tokió. Kertváros: A nagyváros tehermentesítésére létrehozott.) Slum: A nagyvárosi nyomornegyed angol elnevezése. A zsidóüldözések idején sok városban kényszerrel mesterséges gettókba tömörítették a zsidókat. amelyiknek központjában több. utóbbiakat a kaotikus növekedésről és a nyomornegyedek terjeszkedéséről ismerjük meg (Mexikóváros. egyenlő nagyságú város található. Ilyen Hollandiában a patkóváros (Randstad) is: Amszterdam. illetve a jó közlekedés az adott falu és város közt. Bochum. Körgyűrűs-övezetes városszerkezet: A városökológia egyik városszerkezeti modellje. a felszín természetestől eltérő sajátosságaiban (nagyobb lefolyás. Általában a város iparral vagy szolgáltatással foglalkozik. de a valóság általában nem szimmetrikus. A városnak általában magasabb a hőmérséklete. Ekkor a városból falura költöznek az emberek az urbanizációs ártalmak miatt. A kiköltözésben szerepet játszott a távmunka megjelenése. amikor az emberek tömegesen költöznek a város peremterületeire illetve a várost körülvevő településekre. ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve élnek. a központi funkciók részleges hiánya jellemzi. de ez a legfontosabb. Gettó: A városban a lakóhelyi szegregáció (elkülönülés) végeredménye. Amúgy az óriásváros megapolis. ám előbbiek kitüntetett gazdasági és politikai funkcióiról nevezetesek (New York. parkokban gazdag előváros (idővel a nagyváros részévé válhat. Duisburg. de jellegét továbbra is megőrzi). Magyarországon az Északi-középhegység és az Alföld határán jött létre történelmileg egy vásárvonal. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Világgazdaság. mint környezetének (városi hősziget). Városklíma: Helyi klíma (eltér a környező nagy terület éghajlatától). megalopolis több nagyváros összenövéséből jön létre (például: New York és Baltimore között. A gettó olasz elnevezés. az infrastruktúra fejlesztése.

ami a munkavállalók képzettségét. kismama illetve jövedelemmel nem rendelkező: kisgyerek.és vadgazdálkodás. Természeti környezet: Éghajlat. Fogyasztás: Javak és szolgáltatások felhasználása. GDP: Gross Domestic Product: bruttó hazai termék: az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. Pl. Gazdasági fejlettség: Függ a nemzeti vagyontól. „fehérgalléros” (szellemi) kereső. a tudományos kutatást és műszaki fejlesztést (K+F). akinek nincs munkája. Feladata: élelmiszerek termelése és egyes ipari nyersanyagok előállítása (bőr. energiahordozók. víz. Kitermeli (bányászat) és feldolgozza (feldolgozóipar) a nyersanyagokat. Közepes jövedelmű ország: Fejlődő ország. a munkaerő fejlettségétől. Gazdasági növekedés: Évről évre több terméket állítanak elő (mennyiségi növekedés). a félkész termékeket. erdő. a politikai-társadalmi viszonyok fejlettségétől. Lehet kereső: nyugdíjas. ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást okoz. hogy a javak és szolgáltatások előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok).: a tanulási. fizikai állapotát veszi figyelembe. Kvaterner szektor: A gazdaság „negyedik” szektora. aki nem végez munkát. a jogi lehetőségek nyújtása. a termelési tényezők átalakításával. tehát általában a tudásorientált. éghajlat. tudását. Nem anyagi jellegű. politikai berendezkedés.Termelés: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításának folyamata. mezőgazdasági termékeket. a felsőoktatást. fogyasztási és beruházási céllal. a természeti erőforrások gazdagságától. Olyan tevékenységet folytat. ásványkincs. Termelőerő: Az alkalmazott termelőeszközök és a működtetésüket tudásával. állattenyésztés. Humán erőforrás: Erőforrás. feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (szoftverkészítés. Ugyanakkora energia befektetésével több termék előállítása. Az ember átalakítja a természetet. Részei: növénytermesztés. Információs gazdaság. Az aktív keresőkkel együtt alkotják az aktív népességet. termelési rendszer (piacgazdaság). Primer szektor: Mezőgazdaság. Szekunder szektor: Ipar. Természeti erőforrás: Termőföld. halászat. Termelékenység: Hatékonyabb termelés. Tercier szektor: Szolgáltató szféra. tapasztalatát alkalmazkodó képességét. GNP: Gross National Product: bruttó nemzeti termék: GDP + a külföldön megtermelt jövedelem összege – a külföldiek által az országban megtermelt jövedelem. illetve ezek egy főre jutó része. az igazgatási. . víz. tapasztalataival biztosító ember együttesen alkotják a termelőerőt. Magas jövedelmű ország: Fejlett ország. Foglalkozási átrétegződés: Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását nevezzük így. termelési eszközök fejlettsége (fejlett. A gazdasági tevékenység egyik része a termelés és az elosztás (csere) mellett. Eltartott: Az a személy. A munkanélküliekkel együtt alkotják az aktív népességet. Az egy főre jutó GDP pár ezer dollár. kőzetek. ahová a tercier szektor ágazatai közül az információs és ismeretek tárolását. Munkanélküli: Az a személy. média…). talaj. Az egy főre jutó GDP 20000 dollár és annál több. Inaktív. Alacsony jövedelmű ország: Fejlődő ország. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy tartós. Az egy főre jutó GDP 10000 dollár körüli. A foglalkoztatottak többsége diplomás. Mérésére a GDP vagy GNP használatos. gyapot…). Aktív kereső: A ténylegesen munkát végző személy. Gazdasági ágazat (szektor): A gazdasági szerkezet azt tükrözi. az visszahat rá. Társadalmi környezet: Állam. az egészségügyi. magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. fejlődő ország) Földrajzi környezet: Természeti és társadalmi környezet. domborzat.

Autarchia. (Harmadik világ. a második világ a szocialista országok voltak. fejlett piacgazdaság jellemző rájuk. Ár: A termék. eladhatják. Magántulajdon: Piacgazdaságban a termelőeszközök többsége magántulajdonban van.) Nyereség (profit): A tőkések jövedelme. a kínálat és az árak. Az ipari forradalom idején létrejövő világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. Közösségi tulajdon: A termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak (ősi népek. Szakosodás: A munkamegosztás alapja. tőkeáramlás). vagy mert jobb. A világpiac kialakulása és az eltérő természeti és humán erőforrású területek különböző szakosodása adja az alapját. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. a munkanélküliség kezelését. csak már nem gyarmatoknak hívják őket. Fejlett ország: A világgazdaság centrumaihoz tartozó országok. vagy szolgáltatás ellenértéke. versenyképes mert olcsóbb. jövedelemszerzésre használhatják fel. . Életszínvonal: A népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban. mert így az előállított termék kelendőbb a piacon. Stabil parlamenti demokrácia. az állami tulajdon magánkézbe adása.) Ingatag politikai rendszer. Piaci verseny: Az eladók közötti rivalizálás a vásárlók igényeinek kielégítésére. Alacsony a születéskor várható élettartam.Fejlődő ország: A legtöbb – a gyarmatok helyén felszabadult – állam tartozik ide. az analfabetizmus. ami által a munkavégzés hatékonysága növekszik. a társadalombiztosítás felügyeletét nevezzük így. mint annak eladási értéke. hiányos demokrácia.) Nemzetközi munkamegosztás: Különböző földrajzi régiók. kiszolgáltatottak a fejlett országok transznacionális vállalatainak. Három fő eleme: a kereslet. (Akik nem bírják a versenyt. A Keresletet egy-egy piacon a venni szándékozók összessége képviseli. iskolázottság). Társadalmi egyenlőtlenség: Különbségek társadalmi rétegek között (vagyon. A termelés. egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége. kölcsönökre). szabadidőtöltés… Világgazdaság: A nemzetgazdaságok és a köztük lévő bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer (kereskedelem. Versenyképesség: Előnyt jelenthet az olcsóbb munkaerő. örökölhetik. országok között jön létre. Mérésénél figyelembe vesznek mennyiségi mutatókat: GDP/fő. Gazdasági rendszerváltás: Tervutasításos rendszerről piacgazdaságra való áttérés. legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. Ma is létezik még ez a függés. Piacgazdaság: Az a gazdasági rendszer. Árrendszer: a verseny lehetőségét és a piac működését teszi lehetővé. A tőkésnek kevesebbe kerül az áru előállítása. (Fizetőképes kereslet. magas a gyermekhalandóság. képzettebb munkaerő. Az értéktöbblet megjelenési formája. iskolázottsági szint… és minőségi mutatókat: szociális ellátás. Állami tulajdon: A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. Önellátó gazdaság: Gazdaság amely nem szorul segítségre (kereskedelemre. Ez leginkább Fekete-Afrikára jellemző. Nemzetgazdaság: A nemzetállam része. mely legfőbb intézménye a piac. Kereslet: Közgazdasági szempontból bizonyos javak megszerzésére irányuló törekvés. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. Szocialista berendezkedés. Szociális háló: A különféle segélyezési programokat. duális gazdaság jellemző rájuk (hagyományos és modern szektor). Kínálat: A piacon elérhető árucikkek sokasága. A jóléti állam nyújtja ezt a piacgazdaság veszteseinek. A legkorszerűbb. azaz az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük. Az első világ a fejlett nyugat kapitalista államai. Privatizáció: Magánosítás. indiánok).

század első felére jellemző igazán. amikor az ipari termékek tömeges fogyasztása még nem volt jellemző.Globalizáció: Jelentése: világméretűvé válás. század második és a XX. orvosi ellátás. akkor eladhatatlanná váltak és túltermelési válság alakult ki. Már a XIX. Jóléti állam: Szociális háló jellemzi (TB – nyugdíj. Szellemi keresők („fehérgalléros”) aránya nő a fizikai dolgozókéhoz („kékgalléros”) képest. s ha ezek jóval meghaladták a piac igényeit. A világ tudományos megismerésének (felvilágosodás) megszületéséből vezethető le. Globális világgazdaság: A mai világgazdaság. Fő zászlóvivői a világ minden részén jelenlévő transznacionális vállalatok. A hagyományos iparágak (bányászat. világméretekben. Monopolkapitalizmus: A kapitalista fejlődés egyik állomása. korporációk részesedése akkora egy adott termék előállításából. Világpiac: A világgazdaság része. Az anyavállalat egy országban van. pl. majd 1979-ben újból megduplázódott. A korszakváltás okai: kőolajár-robbanások. amiket transznacionális vállalatok fognak össze. hogy befolyásolni tudják vele az árakat. a termelés szerkezeti átalakulásához s a termelt javak mennyiségi és minőségi emelkedéséhez. a világgazdaságra körülbelül 1880 és 1945 között volt jellemző. tercier. Manapság a transznacionális vállalatok nyomása alá került. Hozzájárult az emberi szükségletek egy minőségileg magasabb fokon való kielégítéséhez. a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere. fizetett szabadság. országhatárokon átnyúlva végzi. Royal Dutch/Shell. (Multinacionális vállalat: több országban van az anyavállalat. fénykorát a második világháború után élte. században kezdett kialakulni. A termelés. munkanélküli segély. A világpiaci ár 1973-ban négyszeresre nőtt. Fogyasztói társadalom: A második világháború után jött létre. Ez a XIX. így azok munka nélkül maradnak. Kőolajár-robbanás: 1973-ban az olajexportáló országok nagy részét (fejlődő. Világgazdasági korszakváltás: Az ipari tömegtermelést (fordizmus. Mivel ez volt a legfontosabb energiahordozó. Trösztök. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. nagy bevételekre tettek szert. konszernek.). Azt a folyamatot jelöli. a termelés és eladás világméretekben szerveződik. textilipar…) válságágazatokká válnak. az ipari keresők száma csökken. változó fogyasztói igények. mely tevékenységét összehangoltan. Nagy iparvállalatok helyett kis. kvaterner nő. Tudományos-technikai forradalom: A XX. Elkezdődött a jóléti vívmányok leépítése. Azóta energiatakarékossági .) Túltermelési válság: A gyáripar kialakulásának köszönhetően az ipari termékeket tömegméretekben lehetett előállítani. melynek során a piaci gazdaság az egész Földön általánossá válik. Transznacionális vállalat: (TNC: Transnational Corporation) Olyan nemzetközi nagyvállalat. Fordista termelés. a leányvállalatok több országban. új gazdasági rendszer (posztfordizmus).: DaimlerChrysler. A gazdaság motorja a tőke és technológia. A jóléti államok termelési költségei magasak a fenti juttatások miatt. Tömegáru termelés: Ipari forradalom és a gyáripar kialakulásának velejárója. A termelést monopóliumok uralma jellemzi. Tömeges méretű fogyasztás jellemzi. század termelőerői és civilizációja ugrásszerű fejlődésének alaptényezője. stb. kohászat. míg korábban a minél több nyersanyag volt. 1970/80-as évekre jellemző tehát. Ilyen a társadalom azóta is.és középvállalkozások virágzanak. arab országok elsősorban) összefogó OPEC jelentősen megemelte a kőolaj világpiaci árát. ezért a termelést „olcsóbb” országokba helyezik. Henry Ford autógyáros után) felváltja a dinamikus iparágakra és szolgáltatásokra épülő.

Alapja a nemzetközi munkamegosztás. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása. Külkereskedelmi nyitottság: Ha egy ország az össztermékéhez képest nagy mértékben exportál és importál.) Árucsere: Kereskedelem. akkor beszélünk erről. kifelé pedig egységes vámokat alkalmaznak. ahol minden vámot és egyéb. Kereskedelmi áruszerkezet: A kereskedelemben résztvevő áruk megoszlása szektorok szerint. kommunikáció áthatják az emberek életét. az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik. amivel az állam a hazai termelést próbálja védeni az olcsóbb külföldi termékektől. Ilyen például az EFTA. Nemzetközi kereskedelem: Termékek és szolgáltatások országok közti cseréje. Kivitelből (export) és behozatalból (import) áll. a szolgáltatások része. Bár most ismét igen magas.és szolgáltatáscsere. Itt a szabad kereskedelmen túl a tagok biztosítják a munkaerő. Negatív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az import van túlsúlyban.intézkedések és világgazdasági korszakváltás ment végbe. Kereskedelmi társulás: Kereskedelmi egyezmény kölcsönös előnyökért. amikor a tagállamok között szabadkereskedelem áll fenn. a technológia és a tőke (termelési . Külkereskedelem: Országok közötti áru. (Exportkoefficiens: export*100/GDP. A protekcionista gazdaságpolitika leggyakoribb eszköze. Vám: Az import árura kiszabott adó. azt külkereskedelmileg nyitottnak nevezzük. ezért csökkent a kőolaj ára. Belkereskedelem: A kereskedelem áruk és szolgáltatások cseréjére szakosodott gazdasági ág. média. Ipar utáni (posztindusztriális) társadalom: A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát posztindusztriális. Erre a szintre eddig csak az Európai Unió jutott el (1967-ben). Szabad kereskedelmi övezet: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. számítástechnika. beilleszkedés. (Kvaterner szektor. kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel… Exportszubvencióval az állam a termék eladását segíti a világpiacon. Támogatás (szubvenció): Termelők (elsősorban a mezőgazdasági termelők) pénzügyi támogatása. NAFTA. például tojásért videó. ipar utáni kornak. ez erős külkereskedelmi nyitottságot jelent.) Pozitív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban. a részek egyesülése egy egésszé. Kvóta: Az állam a hazai termelés védelmében behozatali tilalmi listát állít össze illetve korlátozza egyes termékekből a behozható mennyiséget. Közös piac: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. Vámunió: A regionális gazdasági integráció azon szintje. pénz nélküli kereskedelem). Szó szerint az egyik áru ellenértékét a másik áru képezi (barter. Ipari (indusztriális) társadalom: Ahol a legtöbb embert az ipar foglalkoztatja. Információs társadalom: Informatika. Földrajzi értelemben független államok önkéntes politikai és gazdasági összekapcsolódása nemzetek fölötti (szupranacionális) egységekbe. Szabadkereskedelem: Ha semmilyen tényező (vám…) nem gátolja az áruk áramlását. a kereskedelmet korlátozó intézkedést megszűntettek. A munkamegosztás rendje szerint előállított termékek cseréje. Enélkül ugyanis a támogatott versenyképtelen lenne. adókedvezmény (adóvisszatérítés. Integráció: Egységesülés. Magyarország esetén ez 60% feletti. Olyan terület (több ország). A belkereskedelem végzi az áruk és szolgáltatások forgalmazását egy országon belül. adómérséklés). ASEAN.

tényezők) szabad áramlását is. Csak az Európai Unió jutott el erre a szintre, az Egységes Európai Okmányt (1987) követően. Gazdasági unió: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A tagok közös gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, közös valutát vezetnek be. Az Európai Unió 2002-ben jutott el erre a szintre, de a közös valutát számos ország nem vezette be. Regionális gazdasági integráció: Olyan nemzetgazdaságok felett álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre, hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az országhatárok által előidézett akadályokat. Eurorégió: Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam régiói, helyi önkormányzatai között. Egységes belső piac: Olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma. Például egy nemzetgazdaság. Árukereskedelem: Ipari, mezőgazdasági termékek kereskedelme. Szolgáltatáskereskedelem: Szolgáltatások kereskedelme (pl. bank, biztosító) Regionális politika: Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap. Támogatják azon régiókat, melyek az EU GDP/fő átlagának nem érik el a 75%-át, az ipari válsággal küszködő területeket. Felvevőpiac: Az a piac amely az eladásra szánt árut vagy szolgáltatást befogadja. Húzóágazat: Olyan ágazat, mely az összes többire hatással van, dinamizál. Ma például az elektronika. Szerkezetváltás: Más iparágra terelődik a hangsúly. Válságágazat: Bányászat, kohászat, textilipar (hagyományos iparágak). Megnőtt a nyersanyagok ára, megcsappant a kereslet irántuk. Kooperáció: Együttműködés, lehet országok, cégek és személyek közötti is. Emelt szint K+F tevékenység: Kutatás és fejlesztés. Extenzív gazdasági növekedés: A gazdaságban akkor extenzív egy növekedés, ha a növekedés eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így együtt jár a foglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növekedésével. A mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük így. Intenzív gazdasági növekedés: Az a gazdálkodási módszer, amelyben a termelés növelésének fő eszköze a már alkalmazott erőforrások jobb hasznosítása, a technika és a technológia fejlesztése, a dolgozók szakképzettségének növelése, az intenzív gazdálkodás munka jobb megszervezése. A mezőgazdaságban a belterjes gazdaságot nevezzük így. Életminőség: Tervutasításos gazdaság: A szocialista berendezkedésű államok gazdaságpolitikája. A termelést, fogyasztást és az árakat az állam szabta meg. A pénz szerepe másodlagos, torz gazdasági szerkezetet és lassuló gazdasági fejlődést eredményez. Direkt gazdasági irányítás: Gazdaságirányítási rendszer a szocializmusban. A piacgazdaságban az állam tevőleges beavatkozása a gazdasági életbe. Például vállalatok irányítása, segélyezése révén. Indirekt gazdasági irányítás: A gazdasági célokat az állam nem utasításokkal valósíttatja meg, hanem adópolitikával, árszabályozással, hitelpolitikával. Ezeken kívül a vállalatok önálló döntéseik alapján segítik a népgazdasági célok teljesítéseit.

Gazdasági liberalizmus: Az állam szerepének minimálisra csökkentése a gazdasági életben. Gazdasági szabadságjogok világméretű elterjesztése: a tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlása. Egyéni vállalkozás: Társas vállalkozás: Konjunktúra: A gazdasági életben ez elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor p. valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál jelentékeny értékszaporodás következik be, jóllehet a világ javainak összege ezáltal nem szaporodott. Dekonjunktúra: a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése. Recesszió: A bruttó nemzeti terméknek legalább két egymást követő negyedévben tapasztalható csökkenésével kialakult (gazdasági) helyzet. Gazdasági csökkenés. Globalizálódás: Világméretűvé válás. Vertikális vállalati és területi integráció: Egymásra épülő termelési struktúra, a transznacionális vállalatok keretén belül valósul meg elsősorban. A TNC-n belül a stratégiai döntéseket az anyavállalat hozza, például, hogy a leányvállalatokat hol hozzák létre, hol szüntessék meg. A vállalat a termelést részeire bontja és mindegyik részt oda telepíti, ahol a legjobban megéri. (Alapanyaggyártás, részegység gyártása, összeszerelés.) A TNC-n belül kereskedelem folyik. Gyakorlatilag az egyik leányvállalat a másiknak állít elő terméket. Kutatás és fejlesztés manapság már minden leányvállalatban folyik. Anya-és leányvállalat: Központi telep: anyavállalat, leányvállalat: máshol lévő telephely. Innováció: Újdonságok és újítások összefoglaló neve, melyek révén a gazdaság megújul. Ez lehet termék, eljárás, szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállítását a K+F végzi, fontos szerepet játszik benne a kvaterner szektor. Centrumból terjed a periféria felé, ahogyan egyre több felhasználó ismeri meg és alkalmazza. Cserearányromlás: Egy ország külkereskedelmében az exporttermékek ára csökken, az importtermékek ára az előzőhöz képest nő. Deficit: Hiány, veszteség. Egy ország fizetési mérlegében a bevételeket meghaladó kiadási többlet (ennek része például a külkereskedelem). Az államháztartás deficitjéről akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Árudömping: Amikor egy vállalat vagy ország elárasztja a piacot olcsó árujával. Kivívva ezzel más vállalatok és ország haragját. Embargó: Politikai okokból egy vagy több ország ellen bevezetett kereskedelmi zárlat. Ezt nemzetközi szervezet rendelheti el (ENSZ). Például Dél-Afrika, Jugoszlávia, Irak esetében. Barter: Közvetlenül (pénz nélkül) terméket adnak el termékekért. Kedvezményes (preferenciális) övezet: A regionális gazdasági integrálódás első szintje, amikor a tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak. Politikai unió: A regionális gazdasági integrálódás utolsó állomása, amikor a tagállamok politikai intézményei összefonódnak, a nemzetállamokat felváltja az egységes politikai szerveződés. Mezőgazdaság, középszint Mezőgazdaság: Őstermelés. A gazdaság azon ága, amely növényi és állati nyersanyagokat állít elő. Élelmiszereket és azokhoz való nyersanyagokat, illetve ipari nyersanyagokat jelent mindez. Két főágra, a földművelésre és állattenyésztésre oszlik, de hozzá sorolják az erdőgazdálkodást, halászatot és vadászatot is. Szerepe a GDP-ben a gazdasági fejlettség

mutatója. Aránya folyamatosan csökken, bár a Föld dolgozóinak felét foglalkoztatja, a Föld össztermékéből 30%-kal részesedik. A fejlődő országokban kiemelt szerepe van. Növénytermesztés: A mezőgazdaság egyik fő ága. A termesztett haszonnövényeket aszerint csoportosítjuk, hogy mire használjuk: gabonafélék, ipari növények, gyümölcsfélék, zöldségfélék, fűszernövények, takarmánynövények. Állattenyésztés: A mezőgazdaság másik fő ága. Gazdasági haszonállatok tartása és szaporítása, élelmiszer (hús, tej), ipari nyersanyagok (bőr, gyapjú) előállítása és igavonás céljából. Egységnyi területen jóval kevesebb táplálékot képes előállítani, ezért szerepe a fejlett országokban fontosabb. Formái: nomád pásztorkodás, havasi pásztorkodás (külterjes, legeltető, ez jellemző Amerikában és Ausztráliában is), istállózó állattenyésztés (belterjes, takarmányozó, főleg Európában jellemző). Erdő-, hal- és vadgazdálkodás: A mezőgazdaság részei. Az erdők telepítésével, fenntartásával és kitermelésével foglalkozik az erdőgazdálkodás, ami magában foglalja a vadgazdálkodást is. Az erdők fáját elsősorban tüzelésre használják, aztán a fa- és papíripar, az építőipar használja nyersanyagként. Veszélyt jelent a környezetre a túlzott fakitermelés (áradások, talajerózió, oxigéntermelés). Halak és más ehető állatok kifogásával foglalkozik a halászat. Különösen gazdag a halzsákmány a selftengerekben (halpad). Probléma a túlhalászás. Élelmiszergazdaság: A gazdaságnak a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint az ilyen termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését magába foglaló része. Agrárgazdaság: A mezőgazdasági termelés, a különböző mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak (élelmiszeripar, textilipar…), valamint a feldolgozott termékek szállítását, forgalmazását végző szolgáltató ágazatok tartoznak bele. Bővebb fogalom, mint az élelmiszergazdaság, hiszen a gyapotfeldolgozás is része. Agrárország: Olyan ország, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb, mint más szektoroké. Agrotechnika: A mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárások együttes elnevezése. Külterjes (extenzív) gazdálkodás: A belterjes gazdálkodás ellentéte, a termés mennyiségét elsősorban újabb földterületek művelésbe vonásával, alacsony élőmunka- és költségráfordítással növeli. Jellemző a nagy területű, kis népsűrűségű országokra, ahol a birtokok több száz hektár nagyságúak. (Amerika, Ausztrália) Belterjes (intenzív) gazdálkodás: Olyan mezőgazdasági termelési mód, amelyet a területegységre jutó nagy költség- és munkaerő-ráfordítás, nagyfokú gépesítés és vegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenység jellemez. Nagy népsűrűségű, 10-50 hektár birtoknagyságú területekre jellemző. (Európa) Teraszos művelés: A kedvezőtlen domborzatú (meredek lejtő) területeken nagyjából a szintvonalakat követő lépcsőzetes felszínforma (terasz) kialakításával lehet termelőterülethez jutni. Hagyományos mezőgazdaság: A fejlődő országok kettős gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ami hagyományos és modern szektorra tagolódik. A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát. Elsősorban önellátásra termelnek, alacsony a terméshozam, sokféle növényt termelnek. Égető-talajváltó gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája a trópusi övezetekben, az esőerdők irtványain. Trópusi gyökér- és gumós növényeket termelnek (manióka, édesburgonya, jamszgyökér). Egy területet rövid ideig művelnek, majd pihenni hagyják, újat égetnek fel. Hosszú évek múltán jutnak vissza újból ugyanarra a területre, ami azalatt ismét termékennyé vált. A nagy népességnövekedés miatt csökkent a pihentetésre fordított idő, ez a talajok leromlásához és éhínséghez vezet. Kapás földművelés: A talajváltó gazdálkodást így is hívják, mert a technikai felszerelés többnyire kapa. Sok az élőmunka.

Fő terményei: kávé. kisebb-nagyobb földbirtokon. hogy könnyebb a gépesítés. ez jellemzi Európa országainak többségét. Az állatok nem vándorolnak. gyapot. a nomád pásztorkodás egy fajtája.vagy állatfajta termesztésére. az eladás összehangolása a jellemző. piacra termel. Szakosodott mezőgazdaság: A mezőgazdasági üzemek – farmok – néhány növény. a termelés. a szállítás. sokféle mezőgazdasági terményt előállító. Oázisgazdálkodás: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag belterjes növénytermesztés.Ázsia) találhatók. jellemzően az adott város élelmiszerrel történő ellátását szolgálja. nádas. a rétet és legelőt . illetve tenyésztésére szakosodott.és kukoricatermesztés. Farmgazdaság: Speciális mezőgazdasági üzem. a dohány. rét és legelő. Árasztás: Leginkább a rizstermesztéshez használt öntözési módszer. A szántón gabonanövényeket termesztenek.és gyümölcstermesztés. Szövetkezeti gazdálkodás: A kisparaszti gazdaságok kölcsönös segítségre építő önkéntes társulása. előnye. félszáraz területekre jellemző. banán… Monokultúra: Ültetvényes gazdálkodásra jellemző. Száraz. tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemző leginkább. Istállózó állattenyésztés: Az állattenyésztés fejlettebb formája. ahol a száraz évszakban öntöznek. Városellátó övezet: A városok köré települt. kakaó. általában 1-2 növényt. vagy fúrt kutak biztosítják. A termőtalajt teljes egészében elárasztják vízzel. takarmánytermesztést feltételez. többnyire igénytelen állatok kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják. Öntözéses gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja. Főbb terménye: datolya. ősszel leterelik őket a hegy lábánál lévő istállókba. Az így tenyésztett. Ez az alapja az ottani nagy népességkoncentrációnak. gyümölcsös. ezért kimeríti a földet. cukornád. Ugyanazt az egy-két növényt termesztik óriási területen. Vándorló állattenyésztés: A természetes növénytakaró felélése után új legelőkre hajtják az állatokat. Ennek célja. (Zöldség. Elsősorban a trópusi övezetre jellemző. Az öntözés segítségével évente többszöri termést is be tudnak takarítani. az öntözéshez szükséges vizet a természetes források és az ásott. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó. hátránya. extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztési övezeteket is (pl. jellemzően családi kötelékben szervezett gazdaság. de a gyapot. A csapadékhiányt öntözéssel pótolják. Nomád pásztorkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája. Gépesített. Száraz művelés: A növénytermesztés azon formája. a kertben zöldségféléket. a szója. hogy a nyarat hegyi legelőkön töltik.) Szántó. Kanadában a búza. Ültetvényes gazdálkodás: A fejlődő országok mezőgazdaságának modern szektora. illetve tenyésztésére szakosodnak. a földimogyoró termesztése is övezetesen jelenik meg az USA-ban).Ugarolás: A néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet. Legnagyobb területei Indiában. főleg a Föld száraz tájain elterjedt gazdálkodási mód (sivatagok.) Vegyes mezőgazdaság: A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása.: az USA-ban. hogy a talaj visszanyerje termőképességét. Övezetes növénytermesztés: Szakosodott. A gyarmatosítás hatására jött létre. néhány növényvagy állatfajta termesztésére. ahol nem használnak öntözővizet. kert. Kisparaszti gazdaság: Döntően önellátásra termelő. (Elképzelhető. Itt árasztásos rizstermesztéssel foglalkoznak. állattenyésztéssel és mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó terület. parlagon hagyják. erdő: A földhasznosítás különböző formái. hogy a talajnak ugyanazt az alkotóelemét használja fel folyamatosan. félsivatagok a trópusi és mérsékelt övezetben és a tundra rénszarvastenyésztése is ide sorolható). Kínában (Délkelet.

aki egy konkrét időszakhoz kötött munka elvégzésére kerül alkalmazásra. Ausztrália). Termelőszövetkezet: Kollektív nagyüzem. A magántulajdon helyére állami. Oka a gyarmatosítás.: aratás. Emelt szint Tenyészidőszak: L. Az Egyesült Államokban a XIX. Jellemző az EU-ra. hiszen ezek az országok a modern szektor által előállított trópusi növények exportjából jelentős bevételre tehetnek szert. (A szocialista állami gazdaságokat is így hívták. emelt szint.) Latifundium: Eredetileg nagy kiterjedésű.állattenyésztésre használják. a feudális birtokviszonyok konzerválódtak. Részes bérleti rendszer: A bérlő megállapodást köt a földbirtok tulajdonosával. A tőkés fejlődés megkésett. A fejlődő országokra jellemző. (Közben számosan éhen halnak. Ma is fennáll. amelyben a tagok önkéntes szövetkezés alapján végeznek termelő. Élelmiszer túltermelés: Egy bizonyos élelmiszerfajtából a szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiség előállítása. Ehhez a birtoktípushoz köthető a részes bérleti rendszer is (Latin-Amerikában peonrendszernek hívják). Erre megy el ma is az Unió közös költségvetésének a fele (50 milliárd euro). Mennyiségi korlátozás: Az agrárpolitikai célok érvényre juttatásának egyik eszköze. századtól napjainkig a birtokok mérete átlagosan 60 hektárról 200 hektárra növekedett. a legelőn az állatok helyben fogyasztják eledelüket. kert. Portugáliában Porto… Közös agrárpolitika: Az EU az 1960-as években egy közös protekcionista agrárpolitikát dolgozott ki mezőgazdasági termelőit védendő az olcsó tengerentúli importtól (USA. Állami gazdaság: Állami tulajdonban levő mezőgazdasági nagyüzem.és bortermeléssel foglalkozó terület. Birtokkoncentráció: Folyamat. önálló elszámolással. melynek során a birtokok száma csökken. Például: feles bérlet. de a földet használatra beviszik a termelőszövetkezetbe. a belső piac telítettsége esetén támogatják termékük világpiacon való eladását. A Földön az intenzív művelésű szántó. Badacsony. az extenzív művelésű rétek és legelők 22%-ot. Idénymunkás: Az a mezőgazdasági bérmunkás. a többi terméketlen vagy művelés alól kivont (beépített). szüretelés. A gazdálkodás kollektív módon folyik. Garantált felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek. Hőösszeg: A tenyészidőszakban mért napi középhőmérsékletek összege. vagy szolgáltató tevékenységet. (Pl. A parasztság mezőgazdasági szövetkezetei fenntartják a föld magántulajdonát. Németországban a Rajna völgye. a kellően nem koordinált termelés túltermeléshez vezethet. mely különböző szabályozók bevezetésével. összefüggő földbirtok az ókori római birodalomban. Jellemző Dél-Európában és LatinAmerikában. Termőkörzet: Egy adott növény termelésének területe. mert a hagyományos gazdaság területe visszaszorult. a mégis olcsóbb Unión kívüli terméket vásárlónak be kell fizetnie a közös agrárkasszába. Eger. Kanada. Történelmi borvidék: Olyan szőlő. így a mennyiségi korlátozás meghatározásával küszöbölhető ki. tenyészidőszak: felmelegedés. Szekszárd. gyümölcsös a szárazföldek 12%-át foglalja el. Duális szerkezetű mezőgazdaság: A gazdaság hagyományos és modern szektorra oszlik. a népesség dinamikusan növekszik. óriási. Villány.) . manapság a termőföld művelés alóli kivonását is támogatják. a rétet kaszálóként. Franciaországban Bordeaux. az erdők 30%-ot.) Kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. a kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése. több ezer hektáros nagybirtok. Magyarországon például Tokaj. mérete növekszik. ahol évszázados hagyományok alapján történik a szőlőművelés. névleg közösségi tulajdon lép. Argentína. hogy a megtermelt javak egy meghatározott százalékát köteles a tulajdonosnak átadni a földhasználat bérleti díjának ellenértékeként. Sopron.

ami nagyban hozzájárult a kőolajár-robbanás után a rendszer fenntartásához. cél: az éhínség leküzdése. Elsődleges energiaforrás: Közvetlenül a természetből kinyerhető energiahordozók. nemesítő eljárások jellemzik. Fosszilis energiahordozóknak is mondják. Ipari forradalom: Az ipari termelés technológiájának forradalmi jellegű átalakulása. kőolaj. lakó. Kiszámítható az egyes iparágakra. geotermikus energia. Iparszerű mezőgazdaság: A mezőgazdaság teljesen átalakult az ipari forradalom hatására: gépek. A XVIII. hogy 1 dollár érték megtermeléséhez mennyi energiát használnak fel. vagy atommag energiája viszonylag egyszerűen alakítható át hővé. az emberek tömegesen a városba költöztek . (Például India. A vezető iparág (húzóágazat) kezdetben a textilipar volt. Ipar. amely az élet minden területét érintette (közlekedés. amelynek során a már egyszer felhasznált energiahordozóból újra energiát állítanak elő. Alternatív energiahordozóknak is mondják. vegyszerek. vegyszerek. Energiahordozó: Olyan természetes anyagok. Háztáji gazdaság: A szocialista országokban a termelőszövetkezeti tagok kiegészítő. Magyarországon a XIX. Az ipari forradalom hatására foglalkozási átrétegződés következett be. kiaknázásának és felhasználásának összessége. haszonállat. többet és olcsóbban termeltek gépek segítségével. mert a Szovjetunióból szinte korlátlanul kaptak olcsón kőolajat. Ezután gyorsabban. Az ipar által előállított eszközök nagymértékű mezőgazdasági alkalmazására használhatjuk e kifejezést. a modern technológia (gépek. középszint Energiagazdaság: Egy ország rendelkezésre álló energiakészletének. akkor a különbözetet be kell fizetni közös mezőgazdasági alapba. víz-. biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába. (A volt szocialista országok energiapazarló gazdaságot örököltek. Ennek célja a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása Európától. táplálkozás. majd a kohászat. Másodlagos energiaforrás: Az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerhetők. Manapság a mikroelektronika a húzóágazat.) Energiagazdaság. amelyeknek kémiai. század végén Angliában kezdődött a gőzgép megalkotásával és széles körű alkalmazásával. Kanada. szél-. Alternatív energiaforrás: A hagyományos energiahordozókat kiváltó energiaforrások. földgáz (szénhidrogének). Emelt szint Energiahatékonyság: Az energiafelhasználás racionális módja.) Lefölözés: Ha az EU-ban valaki külföldről (pl. aztán a gépgyártás és a vegyipar vette át szerepét. Ez az ipari forradalom óta jellemző. Energia-újrahasznosítás: Az a folyamat.Értékesítési szövetkezet: Árutermelő viszonyok között a piacra került termékek eladására létrehozott társulás. (A vásárolt termék ára és a termékre megállapított zsilipár közötti különbséget. „Zöld forradalom”: A jó termőképességű új vetőmagok. uránérc. Megújuló energiahordozó: Nap-. század második felében éreztette hatását. országokra. Fogyó energiahordozó: Kőszén. a népességnövekedés kényszerítette ki ezt a programot. jobbat. Ausztrália) olcsóbban vásárol. illetve elektromos energiává. Energiaszerkezet: A rendelkezésre álló különböző energiahordozók felhasználásának aránya. személyes használatában lévő föld.: USA.és gazdasági épületek. ár-apály és bioenergia. illetve tulajdonában tartott gazdaság. Megújulása több millió évet vesz igénybe. Időről-időre újratermelődik. a fő iparág az élelmiszeripar volt. felszerelési tárgyak. középszint Gyáripar: Az ipari termelés gépesített ipari nagyüzemekben folyik. általában megújuló energiahordozók. mely tükrözi az ország gazdasági fejlettségét. infrastruktúra…).

Iparosodás: Az a folyamat. Technopolisz: A tudomány városa. Erősáramú (elektromos energia termelése és villamos gépek gyártása) és gyengeáramú (híradástechnika. könnyűipar és élelmiszeripar. majd idővel minden iparág megtelepült. kohászat. víz. egyedi termékeket előállító kezdetleges termelési forma. energia. ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja befektetőket. Az ipari forradalom még ma is tart. Mikroelektronika: Az elektronika része. Kulcsiparág: Egy ország gazdaságában húzóágazat funkcióját betöltő iparág. mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik. Alapanyagipar: További feldolgozást igénylő anyagokat és félkész termékeket állít elő. megváltozott életmódjuk. Környezetvédelmi ipar: Iparág. elektronika) elektrotechnikát különböztetünk meg. A termelékenység nő. Iparvidék: Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során alakultak ki. Elektrotechnika: Műszaki tudomány. Természeti tényezők: nyersanyag. amely a környezet védelme érdekében végzi. bor-. édes-. . domborzat. Könnyűipar: Részei: textilipar. Élelmiszeripar: Élelmiszerek és élvezeti cikkek előállítása mezőgazdasági nyersanyagokból. században rohamos fejlődésnek indult korszerű iparág. üdítőital-. A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött. tulajdonságaival és felhasználásával foglalkozik. Japánban a területi különbségek megszűntetése érdekében indítottak el egy technopolisz-programot. nyomdaipar. segítségével minden elektromos eszközhöz memóriát és vezérlést rendelhetünk. stratégiai szempontok. ahol a termelésből a legnagyobb haszon várható. Nehézipar: Az ipart az előállított termék jellege szerint három fő csoportba oszthatjuk: nehézipar. Kitermelőipar: Az energiahordozók és az ásványi anyagok bányászata. sütő-. polgárosodás ment végbe. EU. A nehézipar részei: bányászat. cukor-. Közvetlen fogyasztásra szánt cikkeket gyárt. dinamizálják az egész gazdaság működését. A csúcstechnológiát a legnagyobb mértékben használó iparágakat ma kulcsiparágaknak mondjuk. bőripar. energiaipar. tej-. konzerv-. a génsebészettel jelent meg. papíripar. az integrált áramkörök (chip) széleskörű felhasználásán alapszik. Feldolgozóipar: A termeléshez szükséges gépeket. Ipartelepítési eszköz. dohány-. Manapság válságban vannak. Japán. hús-. éghajlat. berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. vegyipar. amelyek közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok (bőr. Csúcstechnológia: A termelésben a legújabb tudományos kutatási eredmények felhasználását megvalósító technológia. A fejletlen iparú területeken hozzák létre ezen ipari központokat. Társadalmi tényezők: munkaerő ára. minden munkafolyamatot ugyanaz a munkás végez kézzel. infrastruktúrával ellátott terület. liszt…). Biotechnológia: Biológiai eljárások ipari méretű alkalmazása. Emelt szint Ipari park: Kis és közepes méretű ipari illetve szolgáltató vállalatokat befogadó. gépipar. cipőipar. fogyasztópiac. Ipari telepítő tényezők: Az ipart oda telepítik. mely az elektromosság előállításával és felhasználásával foglalkozik. építőanyag-ipar.(urbanizáció). A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. Részei: malom-. A (gyengeáramú) elektrotechnika része. Csúcstechnológiát alkalmazó ipari város. A forrás: USA. szesz-. söripar. Korunk ipari húzóágazata. tőke. Elektronika: A XX. Kézműipar: Az ipar történeti fejlődésének egyik szakasza. képzettsége. Elektronok mesterséges előállításával. faipar. növényolaj-. döntően államilag összehangolt feladatát. acél.

valamint a hatályos tranzit illeték mértéke. Anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli. középszint Közlekedés: A közlekedés személyek. Egy adott állam területén lévő vasúti. amelynél a legfontosabb útvonalak (közút. Tranzithelyzet: Átmenő forgalom. távhő-. TNC vállaltok sokszor dolgoznak helyi beszállítókkal. Ezek az utak. vámpolitika. tavak és csatornák hajózásra alkalmas szakaszai. Például Budapest. vasút. hivatalok épületei). Meghatározza az ország elhelyezkedése. stb. illetve az egyes építmények (pályaudvarok. a kamionba már egyszer felpakolt árut nem kell újra átpakolni. nemzetközi vízi útjai. A TNCk számos olyan leányvállalattal bírnak. esetenként gyorsabb is. olaj-. Infrastruktúra és szolgáltatás.és vasúthálózata. adókedvezmények. amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak.) Agyelszívás („brain drain”): Egy ország szellemi elitjének lassú elcsábítása egy másik országba. . repülőterek. út. szakképzettségét. termelési tapasztalatát. magasabb fizetés. nem szennyezi a környezetet. nagyobb kutatási lehetőségek nyújtásával. amely a gyártásnak csak egy munkafolyamatát végzi. belvízi és tengeri hajózás.) kizárólagosan vesz részt a szállításban. stb. Belvízi hajóút: Egy ország határain belüli folyók. vasúton. Egyközpontú (sugaras szerkezetű) hálózat: Olyan közlekedési hálózat. szervezett helyváltoztatása. iskolázottságát. légi) egy csomópontba (nagyváros) futnak be. Transzkontinentális útvonal: Olyan útvonal. Így ide tartoznak a gazdaságot.Beszállító: A késztermékhez szükséges alkatrész gyártását végző gazdasági társaság. amely a külföldi gazdaságokban keresett termékek előállítását és kivitelét szorgalmazza. az elektromos-. vízés távközlési vezetékek. Intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat. rendszeres. (USA) Exportösztönző iparpolitika: A gazdaságpolitikai jogszabályok összessége olyan helyzetet teremt (terméktámogatások. jellemzően az előállítás helyétől a felhasználás helyéig. dolgok speciális technikai eszközök igénybevételével lebonyolított tömeges. kihasználva a különböző szállítások előnyeit. Előnyei: a vasút olcsóbb. Az országok közlekedésének fejlettségét a közlekedési hálózat különböző mutatószámokkal jelzett nagysága mutatja (km/km2). azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt. valamint a csővezetéki szállítás összessége.). (Mindegyik oda települt. vasúti.) Közlekedési hálózat: Az infrastruktúra része. légi és vízi úton. Humán infrastruktúra: Az emberek tudását. Áruszállítás: A megtermelt áruk tömeges szállítása. iskolák. kórházak. a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok. Hagyományos szállítási-közlekedési mód: Egy-egy szállítási mód (közúti. a társadalom szervezettségét. légi közlekedés. amely egy földrészen (kontinens) teljes egészében keresztülvezet. közúti. gáz-. munkakultúráját. illetve ezek rendszerét foglalja magába. történhet közúton. ahol a legjobban megéri. Összeszerelő szerepkör: Az alkatrészekből a késztermék összeszerelését végző gyár. vasutak. Kombinált szállítási-közlekedési mód: Többféle szállítási-közlekedési mód kerül alkalmazásra az áruk szállításában. Tömegközlekedés: A személyszállítás tömeges igények kielégítésére szakosodott ága. a célállomáson legördül a szerelvényről és azonnal a rendeltetési helyre szállítható az áru. (Például: vasúti szállítással visznek nagyobb távolságokra áruval megrakott kamionokat. Személyszállítás: Emberek helyváltoztatására szakosodott szolgáltatás. melyek a gazdaság működésének kereteit szolgálják.

internet.) Belföldi és nemzetközi turizmus: Idegenforgalmi körzet: Kulturális-. Értékpapír: Olyan okirat. amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel. telefon. Vannak egyéb szolgáltatások is. a kereskedelem ötvözete. így is lehet vele fizetni átutalással. A folyószámlán lévő pénzzel a megbízott bank gazdálkodik. középszint Pénz: Több funkcióval is bíró eszköz. akkor konvertibilis. Deviza: Minden valuta és valutára szóló követelés (csekk. oktatás. szórakozás) biztosító társadalmi szolágáltatásokról. a szállás. tv. amiért az állam kamatot fizet. Tömegkommunikáció: Az információs gazdaság része. amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen. rendőrség. Valójában minden szolgáltatás személyes. falusi turizmus: Emelt szint Távmunka: A munkavégzésnek azon formája. szállás. konferencia-. A hírek elszaporodásával az ember képtelen mindet befogadni. megvásárlója tulajdonképpen hitelt biztosít az állam számára. Ha a rt. hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját (nem feltétlenül otthon. szállítás. amelyeket egyéb. a társaság tulajdonosává válik méghozzá a megvásárolt részvények értékének arányában. internet) avagy az állam hatékony működését (közigazgatás. utalvány. rádió.: szerviz. Kereskedelmi szálláshely: Szolgáltatás-turizmus: A pénz világa. Bankszámlapénz: A pénz másik megjelenési formája: a pénz folyószámlán van. vagy személyes szolgáltatásoknak hívunk. katonaság. (A közlekedés. akkor abból a részvények . nyereséges. kultúra. Állampapír: Az értékpapírok egy fajtája. Konvertibilitás: Ha egy valuta szabadon átváltható egy másik ország pénzére. Valutaárfolyam: Egy valuta ára más valutában kifejezve. aki részvényt vásárol. villany. idegenforgalom. de automata vagy bank segítségével készpénzre váltható.Gazdasági és társadalmi szolgáltatás: A szolgáltatásokat aszerint csoportosíthatjuk. közlekedés. sport. tőkéje részvényekben van. őrzi azt és szerény kamatot biztosít a számlatulajdonosnak. öko-. Részvény: Az értékpapírok egy fajtája. Készpénz: A pénz egyik megjelenési formája: papírpénzek és fémpénzek összessége. amelyek a másik kettőbe nem férnek bele (pl. gyógy-. amelyet részvénytársaságok (rt) bocsátanak ki. társaságokkal szemben. bíróság. kereskedelem. Számos formát ölt manapság: sajtó. de az a leggyakoribb). bank. amit az állam bocsát ki (és vásárol vissza). Egy adó és több kapó között áramlik az információ. értékmérésre. Felhasználható vásárlásra (fizetési eszköz). kommunikáció. katasztrófavédelem) és az emberek életszínvonalát (egészségügy. gáz. Azok tartoznak ebbe a csoportba. wellness). A rt. Utazással és máshol-tartózkodással eltöltött idő. értékmegőrzésre. ezért a hírközlő szervek válogatnak. Áruforgalmi (logisztikai) központ: Hírközlés: Idegenforgalom: A gazdasági szolgáltatások egyike. Mára kifejezetten a népbutítás és -ámítás eszközévé vált. Valuta: Idegen ország pénze. melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához (vagyis elsősorban szellemi munkáról van szó). tűzoltóság. hitellevél. bankszámla). hogy a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen gazdasági szolgáltatásokról van szó (víz. ezáltal két dolog értékének összehasonlítására.

akkor adóssága van. A tőzsdén csak a tőzsdeügynök (bróker) adhat és vehet. Spekulánsok azért vesznek részvényt. akik súlyosan eladósodtak. ezzel külföldön tőkét fektet be. Ebben az esetben egy cég külföldön a termelésbe fekteti be a pénzét és így a tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolhatja. Erről a számláról az ügyfél tetszőleges számú átutalást végezhet. kevesebb forintot kell érte adni. elsősorban mezőgazdasági termékeké. Kötelezettséget vállalnak. a valuták értékét is a piac határozza meg). Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel. Ha a dollár árfolyama tartósan esik a forinthoz képest.és árutőzsde: A tőzsde két típusa. kőolaj) külföldről való megvásárlása könnyebbé válik. Ez azt jelenti elsősorban. Az értéktőzsdén értékpapírok kereskedelme folyik.arányában osztalékot kapnak. Eladósodás: Amikor egy állam egyre növekvő hiteleket vesz fel a nemzetközi pénzpiacon (újabb hiteleket kell felvenni ahhoz. akkor a dollár elszámolású termékek (pl. hogy drágábban adhassák el. hogy befektetett pénze kamatot hoz. csak rajtuk keresztül vásárolhat az egyszerű földi halandó. hogy a régit törleszteni tudják: adósságcsapda). Kamat: A hitel ára. Hitelképesség: Hitelt csak az kaphat. Átütemezés: Az adósság visszafizetésének megkönnyítése olyan államok számára. amelyet gazdálkodó társaságok (bank. A működőtőke-befektetések transznacionális vállalatokhoz köthetők. Tőke: Olyan vagyon. hogy egy cég egy külföldi cég által kibocsátott értékpapírokat vásárol. Cserearány: A külkereskedelemben használt fogalom. Ekkor a forgalomban lévő pénz mennyisége nő (infló: felfúvódás) és meghaladja azt a mennyiséget. Működőtőke-befektetés: A tőkeáramlás másik formája a direkt (közvetlenül a gazdaságban ható) vagy más néven működőtőke-befektetés. Az infláció során a pénz értéke csökken. amely külön ráfordítás nélkül is rendszeres hasznot hoz. az árutőzsdén pedig árué. Ezt megteheti egy állam is. Érték. Fizetőképes kereslet: A piac általánosságban az a hely. (Az adósságot tehát nem engedik el. Ha az exportált termékek átlagára nőtt és az importált termékeké csökkent. Bármikor (nyitvatartási időben) létrehozható és megszüntethető. és lehet értékpapír-befektetés (portfólió). Ez lehet hitel. aki képes bizonyítani. Az árfolyamváltozásnak hatása van a külkereskedelemre. termékek árát csak a kereslet és kínálat határozza meg. Nemzetközi tőkeáramlás: A tőke országhatárokat átlépő mozgása. Tőzsde: A piacok piaca: az itt eladásra kerülő értékpapírok. Értékpapír-befektetés: A tőkeáramlás egyik formája a pénzügyi átutalás. Hitel: Pénzügyi kölcsön. stb. hanem engedélyt adnak a hitelezők későbbi visszafizetésre. mert ott a termékek ára lecsökkent. hanem a termelés nyereségére is. Az eladás viszont nehezebbé válik a dollárt használó piacon. A termékek árát a (fizetőképes) kereslet és a kínálat határozza meg. rt. hogy a kötvényen feltüntetett értéket a kamattal együtt meghatározott idő elteltével visszafizetik a kötvény tulajdonosának. Kötvény: Az értékpapírok egy fajtája.) Árfolyamváltozás: A valuták értéke egymáshoz képest ingadozik (a lebegő árfolyamrendszer miatt.) bocsátanak ki. akkor a cserearány javult. Az árutőzsde célja rendezett és stabil piac létrehozása a mezőgazdasági termékek számára. Az exportált és az importált termékek árváltozásait évről-évre megvizsgálják. Pénztőke: A tőke leggyakoribb megjelenési formája. Vagyis nemcsak arra számít. Folyószámla: Folyószámla vezetése a bankok egyik szolgáltatása. hogy majd olcsóbban vehessék meg. Költségvetési hiány: Az állami kiadások és bevételek közti különbség az előző javára. ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek. Infláció: Az árak általános és tartós növekedése. ami az áruk és szolgáltatások értéke. vagyis ugyanannyi eladott termékért többet . hogy vissza tudja majd fizetni a felvett kölcsönt kamatokkal együtt. vagy azért adják el.

Területileg módosult. Számos tagállam közös pénzt használ (euró). Lengyelország. A XX. marha. infrastruktúra). Feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete.és hosszú lejáratú adósság (hitel): Rögzített és változó kamatozású hitel: Külső és belső adósságállomány: Rögzített árfolyam: Monetáris világgazdaság: Feketepiac: „Láthatatlan jövedelem”: Off-shore cég: A 6. Világbank: (International Bank for Reconstruction and Development: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank.lehet vásárolni. az áru és a technológia áramlása. középszint Európai Unió: Regionális gazdasági integráció. kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt olyan országoknak. Románia. század előtt elsősorban ilyen pénzt használtak az emberek. Bankjegy: Érme: A készpénz másik formája. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. 1945-ben San Franciscoban alapították. Ezen kívül hosszú megtérülési idejű befektetéseket finanszíroz célhitelekkel (pl. az ENSZ szakosított intézménye. Eredetileg a háború utáni Európa újjáépítése volt a célja. megszűnt. Worldbank) 1944-ben létrehozott bank. Jelenleg 25 tagállama van. Ez lehetett kagyló. Kárpátok Eurorégió: Nemzetközi Valutaalap (IMF): (International Monetary Fund) 1944-ben létrehozott bank. Fordított esetben a cserearány romlik. Papírpénz: A készpénz egyik formája. 1978-ban indult el a vállalkozás 5 ország (Ausztria. Mivel tagjai jórészt csatlakoztak az EU-hoz. Tőzsdeindex: Az értéktőzsdék forgalmának mérésére szolgál az ott forgó vezető értékpapírok árfolyam-alakulásából számított átlagindex. alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása. Szlovákia. akik máshonnan már nem számíthatnak pénzre. a nemzetek egyenlősége. az 1970-es évek óta hosszú lejáratú. (Magyarország. az ENSZ szakosított intézménye. most Közép-európai Kezdeményezésnek hívják. székhelye New York. az árfolyamok stabilitásának biztosítása. Adóparadicsom: Emelt szint Árupénz: A pénz egyik megjelenési formája. akkor több terméket kell eladnia. ebben az esetben. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Regionális gazdasági integráció. Olaszország. nem kötelező . Az 1970-es évek óta feltételes hiteleket nyújt (a gazdaság neoliberális átalakítását kéri a pénzért cserébe) eladósodott országoknak. Bulgária és Szlovénia) Alpok-Adria Közösség: Határon átnyúló regionális együttműködés. Németország. nem országok. Intézményei nemzetek feletti hatáskörrel is bírnak. neve is változott. Magyarország és Jugoszlávia) 14 határmenti régiója között. amelyek gazdasági szerkezetátalakítást szeretnének megvalósítani vagy súlyosan eladósodottak. Rekonstrukciós. Csehország. Csaknem minden állam tagja. a munkaerő. búza… leggyakrabban azonban valamilyen nemesfém arany vagy ezüst. Határozatai azonban csak ajánlások. Területén szabad a tőke.és zöldmezős beruházás: Adósságválság: Rövid. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): (United Nations) A legjelentősebb nemzetközi szervezet. hanem országrészek (régiók) közötti. ha ugyanannyit akar valaki vásárolni külföldről. Céljai: nemzetközi béke és biztonság.

Céljai: a járványos betegségek leküzdése.érvényűek. Tanácsadó szerepe van gazdasági. Célja a vámok lebontása és a szabad verseny megteremtése. A Világörökség program keretében az egyetemes emberi kultúra értékeinek védelmét szervezi meg. Célja a nemzetközi tőkeáramlás teljes szabadságának megvalósítása. elsősorban a Szovjetuniótól. Székhelye Párizs. új nevét 1995-ben kapta. Székhelye 1965 óta Bécs. Katar. a kötelező alapfokú oktatás bevezetése. Nem az EU része! (Az Európai Tanács az igen. Irán. Emelt szint Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): (North American Free Trade Agreement) Regionális gazdasági integráció. Ráadásul 1998ban mi is beleléptünk. végül 2007-ben Angola és Ecuador. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): (Organization of Economy Cooperation and Development) 1960-ban alapították. de az amerikai dominanciát csak a vak nem látja. Szingapúr. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC): (Organization of the Petroleum Exporting Countries) Kőolajtermelő és -exportáló országok által 1960-ban. 1949-ben hozták létre. Kuvait. Bár Brüsszel a székhelye. Scientific and Cultural Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Eszközként az árak rögzítését. Az index bonyolult számítások . Ez a cikk egy kissé elfogultra sikeredett. Később csatlakozott hozzá Vietnam. Egészségügyi Világszervezet (WHO): (World Health Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. A tagországok a Föld olajtermelésének 40. Bagdadban létrehozott nemzetközi kartell. A kartell célja a tagok termelési és exportpolitikájának összehangolása. ahogy tette azt a kőolajár-robbanások idején is. gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök adományozása. Kanada és Mexikó közötti megállapodás 1994-ben lépett életbe. 1971-ben Nigéria. Célja: az európai államok közti együttműködés előmozdítása. exportjának 50%-át adják. 1967-ben jött létre. Még az 1960-as években csatlakozott hozzájuk Algéria. 1949-ben jött létre azzal a céllal. Indonézia. Világkereskedelmi Szervezet (WTO): (World Trade Organization) Az 1948-ban alapított GATT utódszervezete. A világtermelésben és a világexportban való magas részesedése miatt a szervezet képes befolyásolni a világpiaci árat.és ápolóképzés támogatása. alapító tagjai Indonézia. Líbia és az Egyesült Arab Emirátusok. Fülöpszigetek. amelyik a szabadkereskedelem szintjén áll. kereskedelmi és fejlesztési politikai kérdésekben. Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete: Európa Tanács: Politikai szervezet. a legfontosabb oltások általánossá tétele. Thaiföld. közös örökség védelme. Az USA. Mianmar. egységesítése és ily módon az olajból származó nyereségük maximalizálása. Malajzia és Brunei. Célja a vámok lebontása. Céljai: az analfabétizmus felszámolása.) Dow Jones-index: A Wall Street-en található New York-i értéktőzsde (New York Stock Exchange) indexe. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): (North Atlantic Treaty Organization) Nemzetközi katonai szervezet. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): (Association of South East Asian Nations) Regionális gazdasági integráció. Ez a legfontosabb tőzsde a Földön. Szaúd-Arábia és Venezuela alapították. A szervezetet Irak. hogy tagjait megvédje a külső támadástól. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): (United Nations Educational. Szakosított intézményein keresztül a fejlődő országok gazdasági és szociális fejlődését próbálja előmozdítani. orvos. gazdasági és szociális előrehaladása. A fejlett ipari országokat tömöríti (Magyarország is tagja). illetve a termelési és exportkvóták előírását alkalmazzák. Laosz. Ma a világbéke fenntartójának pózában tetszeleg.

Éhségövezet: Alultápláltság: Nem megfelelő táplálékbevitel. a kutatás és fejlesztés. Wallerstein megkülönböztetett még egy köztes csoportot is. A felszívódás utáni fázisban kezd kialakulni és az utolsó táplálékfelvétel óta eltelt idővel arányosan. Okai lehetnek: elégtelen. Két típusa a megfelelő kalóriabevitel melletti fehérjehiány (kwashiorkor).eredménye. a magas életszínvonal jellemzi őket. ellenálló képesség csökkenése. BUX-index: A Budapesti Értéktőzsde indexe. középszint Természetes és mesterséges ökoszisztéma: Helyi. a táplálkozás bármely zavara. rugalmatlan bőr. szervek működészavara. Fokozatai: atrófia. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. Idővel az anyagcsere sebessége csökken. Tünetei: zsírpárnaraktár eltűnése. a fehérjék lebontása fokozódik. nem megfelelő gondozás. középszint Gazdasági polarizáció: Világgazdasági pólus (erőtér): Centrum és periféria: Wallerstein. ödéma. Amikor az igen tartós éhezés vége felé a zsírraktárak is felhasználódtak. fertőzéssel szembeni fogékonyság. ők a világgazdaság eseményeinek elszenvedői. Terápia: kiváltó ok megszüntetése. felhasználási zavara következtében kialakuló elégtelen tápláltsági állapot. 7. zsírok zsírsavai. a működőtőke. vázizomzat-. hipotrófia. Egy. regionális és globális probléma: Túlnépesedés: A népesség elöregedése: Népességfogyás: Születésszabályozás: Éhezés: A szervezetnek olyan állapota. hasmenésre való fokozottabb hajlam. amikor egyes szervei (elsősorban az idegrendszer) nem jutnak megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű táplálékhoz. Társadalmi egyenlőtlenség: Világélelmezési válság: . a szervezet a saját belső tápanyagraktárait kezdi felhasználni (májglikogén. kalória. emésztési. vitaminokban gazdag étkezés. glicerin). dekompozíció. tápláléktűrő képesség csökkenése. csecsemőmirigysorvadás. a táplálék szükséges összetevőinek asszimilációs. országcsoportok és országok. pigmentszegény haj. ezen országok próbálnak a centrumhoz felzárkózni.és fehérjehiány okozta (marasmus).és többpólusú világgazdaság: Duális gazdasági szerkezet: „Banánköztársaság”: „Olaj-ország”: Tranzitország: Egyedi gazdasági szerepkör: 8. a félperifériát. fokozatosan emelkedő táplálékbevitel. kialakításakor csak bizonyos részvények árát és az utánuk való keresletet veszik figyelembe. az anyagcsere sebességének megfelelően növekszik. amerikai közgazdász elmélete szerint a világgazdaság szerkezetét a centrum és a periféria modelljével lehet a legjobban leírni. krónikus szervi betegségek. és táplálékfelvétel nélkül hamarosan bekövetkezik a pusztulás. légzésromlás. keringés-. A periféria függő helyzetben lévő fejlődő országokat takar. anyagcserezavarok. Ebben a modellben a centrumországok a világgazdaság központját jelentik. ráncos. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók. hibás táplálkozás (fejlődő országok gyermekei). Ők a világgazdaság alakítói.

arborétumokra is.. szervezett. a geográfia és az ökológia tudománya nyújt szakmai alapot. Tulajdonképpen a természetvédelem a környezetvédelem legkorábban meglévő. A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti. intézményesített társadalmi tevékenység. ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai. Természetvédelem: Olyan céltudatos. tájképi adottságokban gazdag nagyobb. tudományos alapokon nyugvó fenntartása. Környezetvédelmi törvény: . illetve más társadalmi tevékenységre alkalmas. Fizetőképes kereslet: Energiaválság: Nyersanyaghiány: Globális felmelegedés: Elsavanyodás: Háborús és katasztrófaveszély: Népességvándorlás: Környezeti válság: Veszélyeztetett élőhely: Biológiai sokféleség csökkenése: Erdőirtás: Fakitermelési módszer. bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása. amelyek az UNESCO MAB programja keretében nemzetközileg elismernek. amelynek célja az ember ipari. Bioszféra rezervátum: Olyan jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák. A táji adottságok keretében többoldalú vizsgálatok alapján adja meg. intézményesített társadalmi tevékenység. A védelem lehet egyszerű elzárás. Tájvédelmi körzet: A védett természeti területek egyik típusa. E feladat ellátásához a geológia. hogy a táj milyen létszámú népesség eltartására. szervezett. A természetvédelem körébe tartozik az élővilág védelme és a tájvédelem. Környezetvédelem: Olyan céltudatos. általában összefüggő területe.Túlfogyasztás: Eltartóképesség: Adott területen a táj komplex hasznosításának (települési lehetőségek. minden fát géppel vagy kézzel kivágnak. tájrészlete. és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. de lehet a természeti érték fennmaradását biztosító folyamatok tervszerű munkával történő fenntartása. vagy a barlang és annak védetté nyilvánított felszíni területe. állatfajok) megóvására és fenntartására szolgáló terület. A természetvédelem kiterjedhet az ültetett parkokra. megőrzése. üdülés) mértékét kifejező mutató. Az őserdők égetéssel történő megsemmisítése (talajváltó) Felégetés: Füves területek feltörése: Túllegeltetés: Elsivatagosodás: Környezetgazdálkodás: Nemzeti park: Természetvédelmi terület: A természetvédelmi védetté nyilvánítás területi kategóriája. termelés. kezelése. A természetvédelmi terület vagy a védett természetvédelmi érték (például növényfajták. közvetlenül a természeti értékek megőrzésére törekvő része. kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. mezőgazdasági.

hasznosítását. Európa. Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. középszint Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: Az ENSZ Közgyűlésének 1972-ben. 2002. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon. kémiai. Ford.Világörökség: A világörökség egyezményt az UNESCO közgyűlésén Párizsban 1972-ben fogadták el. 3. PannonKlett. 2007. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon. Budapest.): Általános természetföldrajz. Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz. Mezőgazda. Budapest. ELTE Eötvös Kiadó. kiad. biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. kiad. Arthur: Alvajárók. Makovecz Benjamin. Budapest. 4. Péczely György: Éghajlattan. Budapest. Koestler. tájképi és természeti értékek nemzetközi védelme. tárolását. 1992. Emelt szint Túlhalászás: Mennyiségi és minőségi éhezés: A 8. Nemzeti Tankönyvkiadó. azok biztonságát növelő. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO): Ember és Bioszféra (MAB-program): (Man and the Biosphere) Természetvédelmi Világnap (WWF): Felhasznált irodalom Borsy Zoltán (szerk. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Budapest. 4. Nemzeti Tankönyvkiadó. Célja a nemzetközi összefüggésben különösen számottevő épített és természetes. Budapest.]. Stefanovits Pál: Talajtan. [s. a stockholmi konferencia után hozott határozata alapján létrejött szervezet. illetve ártalmatlanítását elősegítő. . Budapest. Műszaki. amely a hulladék fizikai. kiad. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. 2001. Fenntartható fejlesztés: Hulladékgazdálkodás: A hulladék begyűjtését. 1994. 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 1993. a. Székhelye Nairobi. a környezetterhelést csökkentő tevékenység.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->