A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak (szerkesztés alatt: eddig ezzel a kifejezéssel palástoltam, hogy a munka áll; jelentem

, újra nekiálltam, bár a hiányzó címszavakat még nem pótoltam, de a régieket elkezdtem átnézni, amelyek már megfelelnek elvárásaimnak, azok másfél centivel beljebb találhatók, a jelenlegi arány: 82/1112)
1, Térképészet A térképi ábrázolás, középszint Térképvázlat: Vázlatosan lerajzolt térkép. A földfelszín egyes elemeit oldal vagy felülnézetben jelekkel, nem méretarányosan kicsinyítve, nem egyenletes generalizálással (általánosítással) ábrázolja. Térkép: A földfelszín egyezményes jelekkel történő, arányosan kicsinyített síkbeli ábrázolása. (Térképet készíthetünk más égitestről is.) Földgömb: A Föld kicsinyített mása, gömb alakú térkép. Vetület: A térképen ábrázolt térségek megközelítőleg egy-egy gömbfelület részei. Ezt a felületet síkba (vagy síkra teríthető) felületre vetítjük ki. Típusai: henger-, sík-, kúpvetület. Világvetület: több vetülettípust egyesít, az egész Földet próbálja minél kevesebb torzítással ábrázolni. Méretarány: A térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. Az 1:30000-es méretarány, például azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 30000 cmnek felel meg. Vonalas aránymérték: A térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték kilométerbeosztással, segítségével könnyen - számítás nélkül - meg lehet állapítani, hogy a térképen mért távolság a valóságban hány kilométernek felel meg. Topográfiai térkép: Helyszínrajzi térkép. Nagyfelbontású, kis területet bemutató térképtípus. Például: várostérkép. Földrajzi térkép: Általános térkép. Kisfelbontású, nagy területet bemutató térképtípus. Például: Európa domborzata. Tematikus térkép: Szaktérkép. Speciális természet- és társadalomföldrajzi jelenségek térbeli eloszlását mutatja be. Például: népsűrűség, vallás… Atlasz: Térképgyűjtemény. Egyedi térképek könyv formában összekötött vagy lazán következő, összefogott, de egységet alkotó sorozata. Két fő jellemzőjük: a feldolgozás, a technikai megoldás egységessége és az ábrázolt témára vonatkozó teljesség. Az atlaszok csoportosíthatók az ábrázolt terület szerint (világ, nemzeti, regionális, csillagászati), tartalom szerint (földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, technikai stb.), a felhasználás célja szerint (általános, tudományos, oktatási, katonai, turisztikai stb.). Az elnevezés Gerhardus Mercator 1585-ben kiadott földrajzi térképkötetéről ered, amelynek címlapján a Földet tartó mitológiai Atlasz volt látható. Kis-, közepes-, nagy méretarányú térkép: A kicsinyítés mértéke szerint megkülönböztethetünk nagy (1:500 - 1:10000), közepes (1: 10000 - 1:200000) és kis (<1:200000) méretarányú térképeket. Szintvonalas domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen azonos magassági pontokat összekötő vonal segítségével állapíthatjuk meg egy adott terület magasságát vagy mélységét. Színfokozatos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen az azonos magassági vagy mélységi kategóriába eső területek ugyanolyan színűek. Árnyékolásos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. Kiegészítő szerepe van. Emelt szint

Sík-, henger-, kúpvetület: Különböző vetületi típusok. Attól függ, hogy a Föld gömbi felületét mire vetítem ki. Területtartó és szögtartó vetület: Valamely háromdimenziós térség kétdimenziós (síkbeli) ábrázolása torzulással jár. A torzulás szempontjából lehet egy térkép területtartó (szögek torzulnak), szögtartó (terület torzul). Síkrajz: A felszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja a domborzat kivételével. Például: növényzet, vízhálózat, kőolajvezeték Domborzatrajz: A domborzati formák ábrázolása (három formája is van). Névrajz: Térképi nevek, számok. Különböző szín és betűtípus használata jellemző. Domborzati alapelemek: Lejtőszög: A lejtő a felszínnek a vízszinteshez képest ferdén elhelyezkedő sík felülete. A vízszintessel bezárt szöge a lejtőszög, ami megadja a lejtő meredekségét. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtőalap által bezárt szög, aminek tangense egyenlő a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosával. A lejtők meredekségét szokás megadni százalékban is, amit a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosának százzal történő beszorzása után kapunk. (Tehát a 100% és a 45 fok ugyanakkora meredekséget jelent.) Mágneses deklináció: Mágneses elhajlás. A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. A deklináció értéke keleti irányban pozitív. A szögeltérés oka, hogy a földrajzi pólusok nem esnek egybe a mágneses sarkokkal. Az elhajlás értéke a földrajzi helytől függ. (Budapesten körülbelül +2,8 fok, a mágneses és a földrajzi északi pólus közti szakaszon 180 fok.) A deklináció értéke ugyanazon a helyen időben a mágneses pólusok vándorlása miatt változik. Tevékenységek a térképen és a térképpel, középszint Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés: Tényleges földrajzi fekvés megadható a földrajzi fokhálózat segítségével. Egy terület viszonylagos fekvését valamihez képest határozzuk meg: óceántól való távolság, a környező hegyekhez képest. Tengerszint feletti magasság: A tenger szintjétől számított magasság. Tengerenként más lehet. Magassági szám: Tengerszint feletti magasság értéke. Abszolút és relatív magasság: Az abszolút magasságot a tengerszinthez képest adjuk meg, a relatív magasságot valami máshoz viszonyítva, egy hegy, az út, a település legmélyebb pontja. Látóhatár (horizont): „Ameddig a szem ellát”, ahol a föld és az ég összeér. (Valójában a látóhatár és a horizont nem ugyanaz. A horizont a megfigyelési hely vízszintes síkja, a látóhatár a Föld testéhez húzott érintőkúp érintési köre.) Keresztmetszet: A földfelszínnek szerkesztéssel előállított képe. Egy tárgy síkbeli keresztülvágásának a következménye. Gyakoriak a földtani keresztmetszetek. Tömbszelvény: Geológiai, geomorfológiai jelenségek szemléltetésére alkalmas eszköz. (pl.: Cholnoky rajza a deflációs mélyedésről az elsős tankönyvben) Földrajzi fokhálózat: A Földet átszövő hosszúsági és szélességi körök hálózata. Kelet-nyugati irányban 360 fok (a Föld középpontjából, az Egyenlítő síkjában mérve), észak-déli irányban 180 fok (a Föld középpontjából, Greenwich síkjából mérve). Szélességi kör: A Föld széltében való felosztása. A szélességi körök egymással párhuzamosak, de különböző hosszúságúak. Hosszúsági kör (délkör, meridián): A Föld hosszában való felosztása. A hosszúsági körök ugyanolyan hosszúak, a két sarkon találkozik az összes kör. Egy adott körön a helyi idő megegyezik, vagyis egyszerre delel a Nap. Helymeghatározás: Adott eszközökkel (térkép, iránytű), viszonyítással, természet (Nap állása) segítségével való helybeazonosítás.

Távolságmérés és meghatározás: Északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb: A Föld területi felosztása az Egyenlítő mentén északi és déli félgömbre, Greenwich mentén keleti és nyugati félgömbre. Jelkulcs: Jelmagyarázat: minden térkép oldalán, alján megtalálható a térképen használt egységesített jelzések magyarázata. Kilométer-hálózat: Az alap a km és ennek a segítségével van jelölve a vonalas aránymérték. Keresőhálózat: A földrajzi fokhálózat térképen jelölt főbb körei közti sávokat az ABC betűivel illetve számokkal látják el, ezzel könnyítik a térképi keresést. Az atlaszok végén található helynévmutatóban a földrajzi helyek mellé odaírják az oldalszámot és a betű-szám kombinációt: például Vác 6D2. Tájolás: megfelelő eszközök segítségével való behatárolás Fő- és mellékvilágtájak: A fő világtájak: Észak, Kelet, Dél és Nyugat, ezeket felezik a mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy (további felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat például ÉÉK). Csillagászati és földrajzi északi irány: csillagokkal való behatárolás sarkcsillag Emelt szint Álláspont-meghatározás: Hátrametszéssel valósítható meg. Beállok egy ismeretlen földfelszíni pontra és megmérem három ismert pont irányát, távolságát, akkor megkapom álláspontom helyét. Területszámítás: Területszámításra ritkán kerül sor a térkép alapján, de lehet próbálkozni. Szabályos alakzatot kell gyártani, annak ki tudjuk számítani a területét, viszont ritka a szabályos alakzat a térképen. (Egy-két mesterséges határtól eltekintve.) Példa egy téglalappal. A térképem 1:40000 méretarányú, a téglalap oldalai 2 és 6 cm hosszúak. A téglalap területét kiszámíthatjuk úgy, hogy a 2 és 6 cm-t átváltjuk km-be: 0,8 és 2,4 km, majd összeszorozva megkapjuk a végeredményt: 1,92 km2. (Ha a 2 és 6 cm összeszorzásával kezdjük, akkor a méretarány négyzetével kell megszorozni a kapott eredményt. Jelen esetben 12 cm2 * 400002 = 19200000000 cm2 = 1,92 km2. Az első mód kevésbé veszélyes.) Metszetszerkesztés: szerkesztési forma adott forma félbevágása Az űrtérképezés, középszint Űrszonda: Űrben lévő kutatóeszköz. Távérzékelés: A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer. A területhasznosítás érdekében magasból nézni a földet. Hamisszínes felvétel: A műholdak letapogatják a felszínt, felfogják a Föld felszínéről érkező sugárzást. A különböző hullámhosszú sugarakhoz más és más színeket társítanak. A legerősebb a növényzet sugárzása: élénkvörös, sötét a sugárzást elnyelő vízfelszín. Légi felvétel: A levegőben hagyományos eszközökkel készített felvétel (repülőről vagy űrhajóból). Műholdfelvétel: Az űrben készített felvétel, ami a Föld felszínéről érkező sugárzást ábrázolja. Továbbítja a földi fogadóállomások felé, tehát rögtön feldolgozható és használható adtaokhoz lehet hozzájutni. Emelt szint Űrkutatás: Műholdak segítségével a kozmikus környezet felfedezése. Felbontóképesség: Megadja, hogy milyen éles képet tud készíteni az eszköz és a képen milyen méretű felszíni elemek különíthetők el. Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak, középszint Egyenlítő: Nevezetes szélességi kör, 0°. A Földet forgástengelyére merőlegesen és középpontján áthaladva két egyenlő részre (északi és déli félteke) osztó sík és a

viszonylag kis tömegük nagy sűrűséggel (> 3 g/cm3) párosul. A Jupiter.) Fényév: Kozmikus távolságegység. ezért keringési idejük nagy. Bolygó: Valamely csillag körül keringő. a déli szélesség 90°. ahol az év egy napján nem nyugszik le. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. ahol az év egy napján nem nyugszik le. A földi Egyenlítő síkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala az égi Egyenlítő.1 és 152. ami 149. a Vénusz. Spot: Francia műhold. izzó gázgömb. felépítése és helye a világegyetemben. Emelt szint Landsat: Amerikai műhold. Értékét a Földnek a Naptól mért közepes távolsága adja meg. Közös jellemzőik.) Kőzetbolygó (Föld-típusú): A bolygók egyik típusa.) Csillagászati egység (CsE): A naprendszerben használatos távolságegység. A Merkur. valójában egy pont.9 g/cm3). hogy a Naphoz viszonylag közel vannak (< 2 CsE). Tejútrendszer. univerzum. „Nevezetes szélességi kör”. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. (Ez megközelítőleg 1013 km.5°-án (66° 33’). valójában egy pont. hogy naptávolságuk tekintélyes (> 5 CsE). Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. Északi sarkkör: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása. Hossza 40076 km. illetve nem kel fel a Nap (a nyári és a téli napforduló idején). (A FöldNap távolság 147. keringési sebességük kicsi. holdban szegények. A fény egy év alatt megtett útja. Mivel ekkor a Nap a Rák csillagképben tartózkodik. a Szaturnusz. Eumetsat: Európai meteorológiai műhold.1 millió km között változik az év folyamán. Közös jellemzőik.5°-án (23° 27’). középszint Kozmikus környezet: A Földet körülvevő világegyetem. Déli sarkkör: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 66. A Nap látszólagos évi járása során a nyári napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. A Nap látszólagos évi járása során a téli napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. (Például a Föld.5°-án (66° 33’). illetve nem kel fel a Nap (a téli és a nyári napforduló idején). Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. saját tengelye körül forgó. (Naprendszer. A megállapítások egy részének viszonylagossága a Jupiter-típusú bolygókkal való összevetésnek tudható be. ezért keringési idejük rövid. a Föld és a Mars tartoznak ebbe a kategóriába. Gázbolygó (Jupiter-típusú): A bolygók másik típusa.) Csillag: Fénykibocsátó égitest.földfelszín metszésvonala. Déli-sark: A Föld forgástengelyének Antarktiszon lévő felszíni döféspontja. Északi-sark: A Föld forgástengelyének Jeges-tengerben lévő felszíni döféspontja. Baktérítő: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 23. önálló fénnyel nem rendelkező égitest. gázból állnak. szilárd kőzetburokkal rendelkeznek. 2. a kör a Baktérítő nevet kapta. Ráktérítő: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 23. az északi szélesség 90°. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. vagyis 10 billió km. keringési sebességük magas. az Uránusz és a Neptunusz tartoznak ebbe a kategóriába. sűrűségük kicsi (0. de nagy átmérőjük .6 millió km.7-1. a kör a Ráktérítő nevet kapta. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. Mivel ekkor a Nap a Bak csillagképben tartózkodik.5°-án (23° 27’). „Nevezetes szélességi kör”.

hogy a bolygók Nap körüli keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz. amelyek nem térnek vissza (hiperbola pálya). amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. században lett egyértelmű.és porrészecskékből áll. A Nap felé haladó üstökös szembe találja magát a Napból áradó fénynyomással és napszéllel. aminek 76 év a periódusideje). ahol már a szomszédos csillagok gravitációja is érvényesül. ami a középpontba a Földet helyezte. e két tényező a csóva anyagát a Nappal ellentétes irányba fújja. A bolygómozgások közös vonása. Az ő munkáját fejlesztették tovább Galilei és Kepler. akkor a3/T2 = konstans). . aminek anyagát az elpárolgott jég és a kiáramló por adja. Az üstökös három fő részből áll. a többi bolygó. ami szerint a világegyetem középpontjában a Nap áll (a XX. Az üstökös minden Napnál tett látogatása alkalmával veszít anyagából. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. A csóva sűrűsége igen kicsi (1-10 molekula/cm3). számos holdjuk mellett gyűrűvel is rendelkeznek. ami akár felbomlását is okozhatja. Gyűrűrendszer: Holdként is felfoghatjuk egymás után következő rétegek kör vagy ellipszis alakú pár méter vastag réteg. de vannak olyanok is. hogy csak a Naprendszer központja) a Föld pedig és a többi bolygók körülötte keringenek. a csillagok és a Nap pedig a Föld körül mozognak. a keringési periódust T-vel jelöljük. átlagos hossza 10-20 millió km. amit akár 1 CsE-nyire is megközelítenek (például Halley-üstökös. Végül a csóva az üstökből kisodródó gáz. Második törvénye szerint a területi sebesség állandó. tehát a bolygótól a Naphoz húzott sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Az elmélet kidolgozója Ptolemaiosz volt. századig tekintették érvényesnek. Saját fénnyel nem rendelkezik. mint pályáik fél nagytengelyeinek köbei (ha a bolygópálya fél nagytengelyének hosszát aval. A mag párolgása a Naphoz közeledve indul meg. Átmérője nagyságrendileg 10 km. Meteorit: Amennyiben a meteor képes áthatolni a légkörön és becsapódik. Galaxis: Tejútrendszer. Így jön létre a magot beburkoló üstök. elsősorban gázokból (hidrogén) áll. Üstökös: Kisebb égitest. ilyenkor magja apró meteorok sokaságára hullik szét. A mag jégbe ágyazott apró meteordarabok tömegéből áll. Anyaga elsősorban kő és vas. A harmadik törvényben azt fogalmazza meg. Első törvénye azt mondja ki. az ég leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartozik. Átmérője 100000 fényév. másik két tagjának időlegesen látható anyaga is a magból származik. Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak. amiben a Naprendszer található. Az üstökösök egy része elnyújtott ellipszispályán kering a Nap körül. a XVI. hogy minden bolygó olyan ellipszispályán kering. Tömege csaknem teljesen a magban összpontosul. az erők játéka egy-egy keringő tömeget a Naprendszer belseje felé lendíthet pályájáról. Az elmélet újkori megalkotója Kopernikusz volt. Bolygók mozgástörvényei: A bolygók a Kepler által felfedezett törvények szerint mozognak. Az a galaxis.miatt tömegük nagyságrenddel haladja meg a belső bolygókét. hogy egy irányba forognak (a Vénuszt és az Uránuszt leszámítva) és keringenek. a Naprendszer ennek középpontjától 30000 fényévre helyezkedik el. Meteor: Kisebb égitest porszemtől a több kilométer átmérőjűig. valamint pályáik csak kis szöget zárnak be egymással. Hold: Bolygó körül keringő kisebb égitest. akkor meteoritnak nevezzük és anyagát kőzetnek tekintjük. Emelt szint Földközéppontú (geocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. Bolygóközi anyag: Ritka anyag a bolygók közti teret tölti ki.

Iuno. Kisbolygó: Bolygótól kisebb égitest. korona (még kisebb sűrűségű rész. Napkitörés: A kromoszféra hirtelen és rövid ideig (20-100 perc) tartó kifényesedése a napfoltok közelében. egy neutron van az atommagjában) egy hélium keletkezik . ha a Föld. folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. ekkor a Föld közelebb van a Naphoz.2 éves napfoltciklus. röntgen. kromoszféra (10000 km vastag. Alakjuk felülről nézve spirális. Oka a mágnesességben keresendő. A holdfázisok ciklusa 29 és egyharmad nap. mint a Hold. Valószínűleg a Jupiter zavaró hatása miatt nem állhatott össze egy égitestté anyaguk. 400 km vastag. A részecskesugárzás az alapja a sarki fény jelenségének. középszint Nap gömbhéjai: A Nap belsejének gömbhéjai: centrális mag (itt történik a magfúzió. ekkor a Hold közelebb van a Naphoz. A változások oka a Hold Föld körüli keringése és ezáltal a Nap-Föld-Hold rendszer elhelyezkedésének változásai. A napfoltok keletkezése tapasztalati törvényszerűségeket mutatnak: megfigyelhető egy 11. majd egyre közelebb a Nap egyenlítőjéhez. már aki belenéz. aminek során két hidrogénből (egy proton. Napszél: A Napból származó elektronok és protonok fénysebesség közeli áramlása. aminek elején az északi és déli szélesség 30 és 45 foka körül keletkeznek a foltok. Napfogyatkozás: Akkor jön létre. Részecskék is távozhatnak a Napból (elektron. Átlagos nagyságuk 10000 km. oldalról nézve két tányér egymásba fordítva. miközben megnövekszik a Nap rádió-. röntgensugárzási zóna (a centrális mag energiáját röntgensugárzás formájában közvetíti a külső tartományok felé). Holdfázisok: A Földről megfigyelhető fényváltozások. Emelt szint Plazma: Az elektromos áramot jól vezető folyadékok és gázok. a Föld és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Föld elállja a Nap fényének az útját. innen érkezik a fény. konvektív zóna (az energiatovábbítás itt áramlással valósul meg). Számuk egymilliárd. 1 hónap). napfoltok lehetnek rajta).és ultraibolya sugárzása. a Hold. Ceres. gázmolekulákat. proton). addig tart. Az elektronok a mágneses pólus körül érik el a Föld légkörét és gerjesztik a gázatomokat. ami még látható napfogyatkozáskor). A csillagok száma benne 10-100 milliárd lehet. van amikor jóval kisebbet). ekkor a Föld-Hold-Nap rendszer Holdnál lévő szöge 90 fok. így a Holdra nem jut fény. Felfedezésük 1800 óta kezdődött. csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg. hidrogén héliummá alakul). és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Hold eltakarja a Napot. Pallas. Vesta… A Nap és kísérői. amikor a Hold. A Nap légkörének gömbhéjai: fotoszféra (ezt látjuk szabad szemmel.Extragalaxis: A Galaxison kívüli galaxisok neve. élettartamuk 1 hét. Össztömegük egy Mars nagyságú égitestet adna. A teljes napfogyatkozás 6-8 percig tart. Teliholdkor látszik a Hold egésze. napkitörések láthatók bennük a napfoltok körül). A Föld mágneses terébe jutva ez okozza sarki fény jelenségét. átmérőjük maximum 1000 kilométerig terjed. Termonukleáris folyamat: A Napban belsejében (centrális mag) lejátszódó folyamat. Napfolt: Nap felszínén (fotoszféra) 1000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű terület. ami mágneses erővonalaknak köszönheti létrejöttét. a napfoltok száma is e ciklusnak megfelelően változik (van amikor nagy területet borítanak be. mint a Föld. ami a Nappal megegyező vastagságú. Utolsó negyedkor ismét derékszög lesz a Holdnál. újholdig a Hold csökken (C). Újholdkor csak egy vékony sarló forma látható. A teljes holdfogyatkozás 100 percig tart. Első negyedkor egy félkör látható a Holdból. Sarki fény: A Nap részecskesugárzása révén a Föld mágneses terébe elektronok érkeznek. a Mars és a Jupiter pályája között mintegy 100000 darab található belőlük. Teliholdig a Hold növekszik (dagad: D). A foltok csoportokba tömörülhetnek (100000 km. Holdfogyatkozás: Akkor jön létre.

és közben energia szabadul fel. amit a Nap az év folyamán végez (nyáron magasabb. A Föld 30 km/s sebességgel mozog a pályán. Időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. Állatöv (zodiákus): a Nap. A Föld és mozgásai.) Tengely körüli forgás: A Föld forog a saját tengelye körül. Nectaris.) Fotoszféra: A Nap légkörének része. oka a Föld nyugatról keletre történő forgása. Hossza 23 óra 56 perc 4 másodperc. (A közel négy percnyi eltérés abból fakad. ez másodpercenként 6x1011 kg = 600 millió tonna hidrogént emészt fel. naptávol: afélium. emberekről.) Napszakok: A nap felosztása. Termékenység-. mindegyik 30 fok szélességű (kos. (Másodpercenként az energia mennyisége 3. nyilas.) A tengerek olyan meteor-becsapódás nyomán jöttek létre. ami alatt a Föld végigjárja a Nap körüli ellipszispályát. ami alatt a Föld egy egész fordulatot tesz saját tengelye körül. Serenitatis. ezt már régen 12 jegyre osztották. A forgás kerületi sebessége szélességi körönként más (a sarkokon 0. Holdtenger: A Hold felszínén két fő morfológiai szint különíthető el: az idősebb. éjszaka Napi és évi időszámítás: Az idő mérésére minden periodikusan változó folyamat alkalmas.) A Földön e keringés és a tengelyferdeség az oka az évszakok váltakozásának. Derültség-. Így mindenféle korrekcióra került sor a történelem során. A Nap tömege azonban 2x1030 kg. aminek hossza 939 millió km. Orion… Csillagrendszer: Extragalaxis. hiszen a szintén mozgó Földről látjuk. (A föld alakjának fizikai meghatározása. (Nyugalom-. Ez a nappalok és éjszakák váltakozásának oka. amelyiknek egyik gyújtópontjában a Nap áll. bika. télen alacsonyabb a napsugarak beesési szöge). Naptári év: A naptárkészítés alapproblémája. (Napközel: perihélium. este. Látszólagos az a mozgás is. Év: Időtartam. az Egyenlítőn 1670 km/h). bak. napi időszámítás alapja. reggel.86x1026 J. Hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. Kráter: Szilárd anyagokból álló bolygók vagy holdak felszínén meteor-becsapódás hatására kialakult mélyedés. oroszlán. amelyek áttörték a Hold szárazföldi kérgét és bazaltvulkanizmust okoztak. Állatokról. a forgás szögsebessége mindenütt ugyanannyi (360 fok/24 óra = 15 fok/óra) Nap körüli keringés: A Naprendszer égitestei olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül. kis és nagy kutya. ami mindenhol merőleges a nehézségi erő irányára és megegyezik a tengerszinttel. vagyis 5 milliárd év alatt a Napnak csak 5%-a alakult át. Fucnuditatis. függ a Nap állásától: hajnal. Látszólagos és valós mozgás: A Nap naponta megfigyelhető kelet-nyugati mozgása látszólagos. Kisebbek: kis és nagy medve (Göncölszekér). 5800 fok a hőmérséklete. a másik oldalon 3%. vízöntő. időtartama 24 óra. középszint Földalak (geoid): Szintfelület. mérleg. rák. mitológiai személyekről kapták nevüket. világosabb és magasabb szárazföldek (terra) és a sötétebb. A legmegfelelőbb a Föld tengely körüli forgásával és a Nap körüli keringésével mérni. Nektár-tenger… persze neveik latinul vannak megadva: Tranquillitatis. A Hold felénk eső részén a tengerek aránya 30%. Nap: Időtartam. Pályájuk hurkokkal tűzdelt görbe. ez a keringésből és a tengelyferdeségből fakad. a Hold és a nagyobb bolygók az ekliptika mentén mozognak. dél keresztje. hogy egy nap alatt a Föld közel 1 fokot elmozdul Nap körüli pályáján. mert az évet nem tudták pontosan a Nap körüli keringés időtartamával . hogy az idő mérésére alkalmas periodikus égi események nem egymás egész számú többszörösei. A bolygók égbolton megfigyelhető mozgása is látszólagos. 400 km vastag. Kromoszféra: A Nap légkörének része. Csillagkép: A csillagoknak csoportosítása a könnyebb áttekintés végett. szűz. fiatalabb és alacsonyabb tengerek (mare). skorpió. halak). dél. ikrek.

0 fok) csak 19x4 = 76 perc múlva fog delelni. nyári napforduló (június 22. méghozzá egy órával. egy nagyobb területen legyen ugyanannyi az idő. ami elméletileg az időzóna határa lenne. 46-ban. amit Julius Caesar vezetett be Kr. a nyár június 22-én. akkor ott dél van. 1600 év alatt 13 napot késett.) A szökőnapot februárba iktatják be. 19 fok) éppen delel a Nap. az ősz szeptember 23-án. Időzónákat hoztak létre. A mi naptárunk közvetlen előzménye a julianusi naptár. Ha nem lenne tengelyferdeség minden nap napéjegyenlőség lenne. 2000-ben viszont ismét volt. ez csak 3000 év múlva jelent egy nap késést. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség okozza a Földön az évszakok váltakozását. hogy ne kelljen hosszúsági körönként állítani az órát. Ha egy adott helyen a nap éppen a legmagasabban (zeniten) áll.) Szökőév: A julianusi és a Gergely-féle naptár szerint azok az évek. 1800-ba. A zóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét tették meg az egész zóna zónaidejének. 1604… A naptár által mért év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. 1596. 1592. mert oszthatók ugyan néggyel. így szökőévben csak 1 nappal rövidebb. Helyi idő: A Nap állásából számított idő. Gergely által 1582-ben bevezetett naptárat használjuk ma. A nappalok és az éjszakák hossza a Földön az év két napján (március 21-én és szeptember 23-án) mindenütt ugyanakkor. Zónaidő: Egységesített idő. hogy az ország két fele között ne legyen eltérés (például Magyarországon átmegy a k. A hosszúsági körök közt fokonként négy perc a delelési különbség. a keleti és a nyugati hosszúság 7. (A déli féltekén fordított a helyzet. az év eszerint 365 napos.) Téli. ahol csak körülbelül 15 fokonként kell állítani az órát. A tengelykörüli forgás eredményeképpen a sarkoknál egy picit belapul. A lapultság mértéke kicsi. 12 óra.összeegyeztetni. az a hónap ugyanis 28 napjával kilóg a 30 és 31 napos hónapok közül. A zónák közti időbeli különbség egy óra.) után a nappalok hossza növekedni kezd. A tavasz március 21-én. . 1900-ban nem. Természetesen minden egyéb néggyel osztható évben megmaradtak a szökőévek: 1586. Például ha Vácon (k. A téli napforduló (december 22. Az időzónákat azonban sokszor országok határaihoz igazították. (Az Egyenlítőn állandóan napéjegyenlőség van. ami a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. Azért vezették be a helyi idő helyett. Az első zónát Greenwichből mérték fel. nyári napforduló: Jeles csillagászati napok. a tél december 22-én kezdődik. kivéve a négyszázzal is osztható években. 22.5 fokos szöget zár be.5 fokánál húzták meg határait és 15 fokokat hozzáadva a többi zóna helyét is kijelölték. Időzóna: Elméletileg a Földet 24 időzónára osztották és a zónák ez alapján 15 fok szélességűek lettek. (1600-ban volt szökőév. Tavaszi és őszi napéjegyenlőség: Jeles csillagászati napok. mint a többi év. amelyek 366 naposak. de a határt kitolták a magyar-román határra). vagyis egy nappal hosszabbak. Tengelyferdeség: A Föld tengelye az ekliptikával (a Nap körüli keringés síkjával) 66. Zenit: A Nap delelési pontja. Emelt szint Forgási ellipszoid: A Föld alakjának matematikai meghatározása. A helyi idő egy hosszúsági fokon megegyezik. de százzal is és négyszázzal már nem. ami csak 26 másodperccel tér el a valóságostól. akkor Londonban (Greenwich. összehasonlításképpen a Föld keringési ellipszisének lapultsága: 1/30). négyévenként (néggyel osztható években) 366 napos. h. ha az ellipszis nagytengelyének és kistengelyének különbségét elosztjuk a nagytengellyel: 1/300 (vagyis alig tér el a gömbtől. (Általában a néggyel osztható évek. ez 11 perc 14 másodperccel tér el a valóságostól. h.5 fok. 1700-ban. vagyis ott a helyi idő még csak 10 óra 44 perc. akkor kapjuk meg. e. (A naptár által mért év hossza 365 nap 6 óra.) után viszont a nappalok rövidülni kezdenek. az Egyenlítőnél kitágul a Föld.) Csillagászati évszakok: A fenti jeles napokhoz köthetők a csillagászati évszakok határa.) A XIII.

Tehát.5 fokán található. Ha keletre indulunk. ha viszont keletre indulunk. A 2. 90-24=66). a déli féltekén a téli napfordulón a legnagyobb. Belsejében másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Adatai alapján közepes méretűnek mondható. mi is. Hold: A Föld körül keringő égitest. Egy csillagrendszer az egymilliárdból. a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején 42. hogy a sarkvidéki teleken a fel nem kelő Nap delelési magassága negatív értékeket vesz fel). (Ha nyugat felé vesszük utunkat dacolunk a Föld forgásával.3 g/cm3. ami ugyanannyi idő alatt „jár körbe”. Delelési magasság: A földfelszínre érkező delelő Nap sugara és a felszín által bezárt szög.86*1026 J energiafölszabadulással jár. Tömege 2x1030 kg (a Föld tömegének 330000-szerese). Közép napidő: A valódi Nap látszólagos mozgása nem egyenletes. Budapesten június 22-én a delelési magasság 66 fok (ekkor a Ráktérítőn 90 fok. Nagyságát az észlelés helyének földrajzi szélessége. hogy ne csaljunk. forgási periódusa 26 és 34 nap között van (az egyenlítőhöz közeli tartományok nagyobb. Budapest a Baktérítőtől 71 fokra fekszik. sűrűsége 3. Ez már egyenletesen mozog. sűrűsége 1. átmérője 1.5=42. mint a valódi. illetve az aktuális évszak szabja meg (90φ+δ). Viszont a Föld megkerülése esetén veszíthetünk. A legmagasabb érték 90 fok. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. tehát ez lesz az időmérés alapja. centrális hőmérséklete 15 millió fok. az északi féltekén a nyári. átlagos távolsága a Földtől 384000 km. de az előbbiekből következik.) Gondolatkísérlet: ha nyugatra indultunk és minden zónát egy óra alatt tettünk meg (valami gyors repülő segítségével). hogy a valódi napok hossza nem azonos. Ez abból fakad. Értéke naponta változik. Napév: Világidő: Greenwich (0 hosszúsági kör) helyi ideje.5 fok (90-47. Ez lesz a dátumválasztó vonal (a 180 hosszúsági kör táján. hogy milyen irányba mentünk. Ez egy két fényévnyi sugarú gömb. Tömege 7x1025 kg (a Föld tömegének nyolcvanadrésze). akkor minden zónahatáron egy órát vissza kellett állítani. hozzá kell adni valahol egy napot az óránkhoz. naptávolban lassabban. 90-71=19). ez 3. ahol a Nap gravitációs ereje hat.4 g/cm3. napközelben gyorsabban. felszíni hőmérséklete 5500 fok. A maximum és a minimum közti értékeket évente két nap mérhetjük (ha elfogadjuk. Budapest az északi szélesség 47. a Ráktérítőtől 24 fokra. Ebben van a Naprendszer. de visszafelé.Ekliptika: A Föld keringési pályasíkja. Tejútrendszer: Galaxis. . ám így ugyanakkorra érünk vissza kiindulási helyünkre pedig közben eltelt 24 óra (ennyi zóna van ugyanis). legnagyobb holdja. a pólusokhoz közeliek kisebb szögsebességgel forognak). attól függően. vagy nyerhetünk egy napot. míg a Föld megtesz egy kört. A Naprendszer 6.5). Ezért olyan Napot vezetnek be. A valódi Naphoz képest hol siet. akkor viszont egy napot ki kell vonnunk az óránkból. Így a Nap az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel megy körbe. A valódi Nap két egymást követő delelése közti időt valódi napnak nevezzük. akkor utunk alatt megteszünk egy plusz fordulatot. ami csak a trópusi övezetben lehetséges. A világidő a Föld egész területén mindig ugyanannyi. hol késik. Nap: Naprendszer középpontjában lévő csillag. átmérője 3476 km (a Föld átmérőjének 30%-a). kikerüli a szárazföldeket a vonal). de egyenletesen mozog az égi egyenlítőn: fiktív egyenlítői közép-Nap. december 22-én a delelési magasság 19 fok (ekkor a Baktérítőn 90 fok. akkor az időzónák határait átlépve állítani kell az óránkat. Naprendszer: Tejútrendszer azon része. középszint Világegyetem: Univerzum.4 millió km (a Föld átmérőjének 110-szerese). Dátumválasztó vonal: Ha a hosszúsági körökre merőleges mozgást végzünk. hogy a Föld ellipszispályán kering.

új gondolatai miatt 1600-ban megégették. Sok holdja van. hogy a Nap is csak egy a számos csillag közül. a légnyomás a földi érték 200ad része. átmérője 12756 km. Két kicsi holdja van (Phobos. Neptunusz: Gázbolygó. Átmérője 11-szerese. Europa. Nagysága alapján Föld típusú. Egy holdja van (Charon). G. A közepes naptávolsága 150 millió km. mint a Plútó. Vénusz: Föld típusú bolygó. a legnagyobb a sűrűsége (5. attól függően. Hőmérséklete általában jóval 0 fok alatt van. Kopernikusz: Lengyel származású pap. A hőmérséklet igen szélsőséges (+430 és -190 fok közötti. és nem igazolta a kopernikuszi rendszer helytállóságát. a legnagyobb a Titán. Elméletét Az égi pályák körforgásairól c. Szaturnusz: A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. Retrográd (fordított) forgásirányú. széndioxid alkotja. hogy süt-e a Nap). csillagász. A Naptól 30-szor olyan messze van mint a Föld. a heliocentrikus világkép atyja. tömege 95-szörös. nem ejtett súlyokat a mélybe a pisai ferde torony tetejéről. ez éghajlatváltozásra utal. A legnagyobbak felfedezőjük után a Galilei holdak: Ganymedes (a legnagyobb a Naprendszerben. Sok holdja van. 1543-ban. A bolygón élet alakult ki. sem a hőmérőt. A Földhöz képest átmérője harmada. nem mondta azt. A bolygók pályáját körnek gondolta. Légköre a földinél 70-szer sűrűbb. Tízszer olyan messze van a Naptól mint a Föld. s olyan cselekedetek. Ez a leglapultabb és a legkisebb sűrűségű (0. nagyobb a Merkúrnál). és egyáltalán: nem volt a tudomány mártírja. Átmérője a Földhöz képest 9szeres. Emelt szint Ptolemaiosz: Ókori gondolkodó. kénsavas eső jellemző. Ötször olyan messze van a Naptól mint a Föld. Amit valóban tett: . Szépen látható gyűrűrendszere van. Callisto. Egy holdja van. Tömege 6x1027. Átmérője a Földéhez képest 3-szoros. Majdnem hússzor olyan messze van a Naptól mint a Föld. tömege tizede a földinek. Legnagyobb holdja a Triton.7 g/cm3) bolygó. A felszínét kráterek. Sarkcsillag: Irányt meghatározó csillag. Plútó: A Naprendszer utolsó bolygója.6 g/cm3). melyeket nem ő hajtott végre.5 g/cm3. Egy szikrányival sem járult hozzá az elméleti csillagászat fejlődéséhez. Amelyek csak valamivel kisebbek. de általában kicsik. Nem fedezte fel a tehetetlenség törvényét. Átmérője és tömege csak kicsit marad el a Földétől. tömege 15-szörös. A gázbolygók közül ez a legsűrűbb (2. Nem volt része az inkvizíció kínzásaiban. nem sínylődött börtönben. (Göncölszekér vagy Nagy Medve. Föld: A Naptól számított harmadik bolygó. melyeket nem fedezett fel. tömege tizenhatoda. Átmérője fele. 40-szer olyan messze van a Naptól mint a Föld. Jupiter: Gázbolygó. Folyóvízi erózió nyomai láthatók. Nagy-Göncöl: Csillagkép. művében tette közzé halála évében.) 7 nagy és kétszáznál több kisebb csillagból áll. mint az Uránuszé). Galilei: >E kiemelkedő zseni hírnevének fő tartóoszlopai azok a találmányok. Deimos). Azt hirdette. sem pedig az ingaórát.2 g/cm3). Légköre elsősorban széndioxidot tartalmaz. Galilei nem fedezte fel sem a távcsövet. Nagyságban az Uránusz áll hozzá legközelebb (a tömege nagyobb. a legnagyobb a Naprendszerben. légköre nincs. Forgástengelye majdnem a pályasíkban fekszik (tehát „gurul”). hogy „… és mégis mozog a Föld”. Uránusz: Gázbolygó. a Naphoz legközelebb található. tömege 317szerese a földinek.Merkur: Föld típusú bolygó. távolsága alapján Jupiter típusú bolygó. sem az erők eredőjének kiszámítását. sűrűsége 5. sem a mikroszkópot. Kráterek borítják felszínét. Sok holdja van. Bruno: Csillagász. a hőmérséklet a felszínen 400 fok feletti. Számos Plútón túli bolygó létezik. a térfogata kisebb. ebből számolási hibák következtek. Mars: Föld típusú bolygó. a geocentrikus világkép atyja. Adatairól nincsenek pontos információk. vulkánok (Mons Olympos 25000 méter magas) borítják. sem a napfoltokat. Io.

Földtörténeti időegységek (idő. ez az időszak volt a dinoszauruszok virágkora (bár a végén – sok más élőlénnyel együtt – kihaltak. Juliánus-naptár: A Julius Caesar által Kr. -ae f. e. elő-. A bolygók mozgástörvényeit ő állította fel. ami365 napos évet és négyévente szökőévet vezetett be. fordítottan arányos a testek közti távolság négyzetével. Másodlagos őslégkör a vulkáni tevékenység hatására jött . ezek elillantak. felépítésével foglalkozó tudomány. új fajok megjelenése . felépítésével foglalkozó tudomány. középszint Földtan (geológia): A Föld anyagi összetételével. hogy ásatási árokból kerül elő. Kőzettan: (Petrográfia) A kőzetek kialakulásával. Ősmaradvány: Az egykori élőlények fennmaradása megkövült formában. melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. A jó minőségű feketekőszenek a karbon időszakban keletkeztek. a földtörténetben a nagyobb egységeket időnek nevezzük. 3. Tétele szerint két test közt vonzóerő van.ősmaradványok) vagy földtani (új kőzet tömeges megjelenése) eseményekhez köthetők. az Apolló 11 utasa. Gergely-naptár: A XIII. Az új rendszerben a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. 46-ban bevezetett naptár.) Newton: Angol fizikus a gravitáció felismerője. A középidőben nyugodt üledékképződés volt jellemző. (A bolygók olyan ellipszispályán mozognak. E. Az előidőben négy hegységképződés ment végbe.és újidő): Az ősidőben jött létre az ősóceán. Ekkor jött létre az ózonpajzs és léphetett ki az élet a szárazföldre. hélium). a klasszikus fizika megteremtője. Androméda-köd: A Tejútrendszerrel szomszédos galaxis. ami egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával. Az újidőben két ma is tartó hegységképződés jellemző (Eurázsiai. Az emlősök és a zárvatermők uralkodnak. Földtörténeti időegységek (ős-. Az első életnyomok. Az idő kezdetét az első ősmaradványok fennmaradása jelöli ki 590 millió évvel ezelőtt. az őslégkör és a földkéreg. kor): A Föld történetének időbeli tagolása. Ez az erő tartja össze a bolygókat és a Napot. a mi csillagrendszerünk. Elsődleges őslégkör kozmikus gázokból állhatott (hidrogén. Ez volt az a nélkülözhetetlen kiegészítés. a szárazföldön a hüllők jutottak uralomra. Ásványtan: (Mineralógia) A földtanból kivált tudomány. az Apolló 11 utasa. 100 milliárd csillag alkotja. Az élet elterjedt az óceánokban. A határok általában nevezetes biológiai (kihalás. mely hídul szolgált Kepler törvényei és Newton univerzuma között. történetével foglalkozó tudomány. Kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése. Aldrin: A második ember a Holdon. A növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak. árok).létrehozta a dinamika modern tudományát. N. szerkezetével. Az óidőben létrejött összkontinens szétesésnek indult. Galaktika (Galaxis): Tejútrendszer. Az idő végén a fajok fele kipusztult (ez jelöli ki a határt). Fosszília (ez az elnevezés arra utal. ó-. A Föld történetének a tagolását az üledékes kőzetekben lévő ősmaradványok segítségével valósították meg. időszak. ez jelöli ki az idő határát 67 millió évvel ezelőtt).és Variszkuszi-). közép. fossa. Mivel a történelem a kor elnevezést lefoglalta. ezek alkotják hozzáforrva a szárazföldi kéreghez az ősmasszívumokat. Gergely által 1582-ben bevezetett naptár kijavította Caesar naptárának hibáit (az ugyanis évente 11 percet késett és 1600 év alatt a késés már 13 napot tett ki).és Pacifikus-). Armstrong: Az első ember a Holdon (1969). A végére jégkorszak és az ember megjelenése jellemző. Az ásványok kialakulásával. Az óidőben két hegységképződés zajlott le (Kaledóniai.1 A kőzetburok Földtörténet. Őslégkör: Az ősidőben lévő légkör. A kontinensek az idő végén egy szárazföldben egyesültek. kivéve a négyszázzal oszthatókban. Gagarin: Ő volt az első ember az űrben (1961).< (Arthur Koestler) Kepler: Prágában élő csillagász.

Andok (Nazca-lemez). 2. Sierra Madre (Kókusz-lemez). Balkanidák. az Indoausztráliai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál emelkedett ki. Ebben a rétegek települése (minél lejjebb van. Eurázsiai-hegységképződés: Újidő. Urál. Általában feketekőszénben gazdagok. Dinaridák. A harmadidőszak a nagy hegységképződésekről nevezetes (Eurázsiai. vagy idősebb-e egy másikhoz képest. elsősorban nitrogénből és széndioxidból állt. Nagy-Vízválasztóhegység. Általában energiahordozókban és ásványkincsekben szegények (két szárazföldi lemez találkozott). Kelet-Szibéria hegyei. Zagrosz. A Pacifikus-lemez és a környező lemezek ütközése által létrejött körívszerű hegységrendszer (tűzgyűrűnek is hívják a vulkanizmus miatt). a jég visszahúzódott a sarkok közelébe. Sierra Nevada. Fülöp-szigetek.5 millió évvel ezelőtt kezdődött. Japán.és Pacifikus-). Kárpátok. Appalache déli része. ma is tart. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). A lehűlés következtében a légköri vízgőz kicsapódott. Az Afrikai-. Skócia hegyei. Jégkor (pleisztocén): A negyedidőszak első kora. Ősmasszívum: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős. ezüst. Rodope.létre. A talaj közelében is keletkezik ózon a nitrogénoxiddal vagy szénhidrogénekkel terhelt levegőbe napsugárzás hatására. Kaledóniai-hegységképződés: Óidei (szilur-devon. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). hol visszahúzódtak (interglaciális). Az ózon nem stabil anyag. Alpok. Variszkuszi-hegységképződés: Óidei (karbon. ma is tart. A vulkanizmus miatt általában ásványkincsekben gazdagok (arany. Jelenkor (holocén): A tízezer éve kezdődött kor valójában a jégkorszak egyik interglaciálisa. annál idősebb) illetve az ősmaradványok vannak . mérgező anyag. Pamír. Szárazföldi lemezek találkozása miatt ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Sokszor teljesen lepusztultak. Kelet-Grönland hegyei. Himalája. ebből keletkezett az ősóceán.és előideji hegységek maradványaiból állnak. ami Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát csatolta egybe. A Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökkent. réz). hogy fiatalabb. a negyedidőszak pedig az eljegesedésről és az ember elterjedéséről. 300 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Az ózonpajzs a sztratoszférában jött létre. A hozzá tartozó hegyek a következők: Új-Zéland. Ez a lemezek mozgása miatt területében teljesen más volt az óceánok mai elhelyezkedéséhez képest. Kordillerák (Sziklás-hegység). Így jött létre az ősóceán. Karakorum. Ibéria hegyei. Új-Guinea. 400 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Appenninek. az Appalache északi része. Hozzá tartozik a Skandináv-hegység. Pennine. Kaukázus. Pacifikus-hegységképződés: Újidő. ezért nehézfémekben gazdagok lehetnek. Ardennek. Ózon: Háromatomos oxigénmolekula. Hellenidák. Maradványai az egész Földön megtalálhatók: Európa középhegységei (Német-. ami az akkori szárazföldeket egy kontinensben egyesítette (Pangea = Összföld). ami a Nap ultraibolya sugarainak hatására jön létre kétatomos oxigénmolekulából (egy kétatomos molekula felbomlik és az egyik atom egy molekulával háromatomos molekulát alkot). Kamcsatka-félsziget.és negyedidőszak: Az újidő részei 65 millió évtől napjainkig tart. Francia-. Donyec-hátság. a sarkokon jégsapkák keletkeztek és hol előrenyomultak (glaciális). Harmad. Belső-Ázsia hegyei. hiszen a sugarak hatására szét is esik. Pireneusok. az Indonéz-szigetvilág hegyei (Szumátra és Jáva). viszont ekkor jelent meg az ember. Lengyel-). Ősóceán: A Föld fokozatos lehűlése miatt az őslégkörben lévő vízgőz kicsapódott és a felszín mélyedései vízzel teltek meg. Hindukus. Ám ezen folyamatok közben elnyeli a Nap földi életet károsító sugarait. Hozzá tartoznak nyugatról kelet felé haladva az alábbi hegységek: Atlasz. Emelt szint Viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás: A relatív kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Cseh masszívum. Elburz.

Na jó: nyugodt üledékképződés folyik. emelt szint. A vezérkövületek jól használhatók kormeghatározásra. Ekkora tehető a Variszkuszi-hegységképződés fő fázisa. mikor is keletkezett a kőzet. aminek következtében egy nem sugárzó anyaggá alakul át. Ekkor jelentek meg a szilárd vázas élőlények. aminek ismeretében a mágneses tér története időben rögzíthetővé válik. viszont a kapcsolat Ázsia felé megmaradt. Eközben megjelentek az első szárazföldi növények.és zöldmoszatok jóvoltából létrejött az ózonpajzs. A páfrányok és halak időszakaként ismert. Az időszak végén a fajok fele kipusztult. Kambrium: Az óidő első időszaka. Elterjednek a rovarok és kétéltűek.és előidőt együtt prekambriumnak (kambrium előtti kor) is szokták nevezni. hogy a vulkáni. (Így adható meg az utolsó pólusátfordulás 780000 évvel ezelőtt időpontja is. Nevét a svájci Jura hegységről kapta. Paleomágnesesség: A földkérget alkotó kőzetekben kialakult és visszamaradt mágnesezettség. Az újidőben elszakadt Észak-Amerikától. hogy a mágneses pólusok mozognak. és ismerjük a kőzetben most megtalálható radioaktív anyag.segítségül (ha két. Szilur: Az óidő 440-405 millió évig tartó időszaka. Őskontinens: A mai kontinensek ősei. Nevét a három részre oszthatóságáról kapta.) Vezérkövület: Olyan ősmaradvány. Nevét egy oroszországi kormányzóságról kapta. illetve a nem sugárzó anyag mennyiségét. megjelenése és eltűnése pontosan rögzíthető. (A kőzet keletkezésekor a benne lévő radioaktív ásvány elkezd sugározni. akkor visszafelé kiszámíthatjuk. nem ölel fel hosszú időt. a szilurban találkozott Észak-Amerika ősével és csak ezután Ős-Ázsiával. Például Európa önálló kontinens volt az óidőben. Triász: A középidő első időszaka. Ordovícium: Az óidő 500-440 millió évig tartó időszaka. akkor a két kőzet egykorú). Nevét Wales északi részének római kori elnevezéséről kapta. A vörös. A korábbi hegységképződés lepusztulásából keletkezett jellegzetes kőzete a vörös homokkő. akár egymástól távol levő kőzetben ugyanaz az ősmaradvány található. Jura: A középidő középső időszaka. egyben a kőzetlemezek mozgására. A világszerte végzett mérések alapján különböző korú kőzetekre vonatkozó adatbázisokat állítottak össze. sőt fel is cserélődhetnek. Karbon: Az óidő egyik időszaka. illetve az üledékes kőzetek képződésekor a bennük esetlegesen előforduló mágnesezhető ásványok az aktuális mágneses tér irányába rendeződnek és rögzítődnek. Ha ismerjük az anyag felezési idejét – mennyi idő alatt csökken a súlya a felére –. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. A tényleges kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. Radiometrikus úton meghatározható a kőzetek tényleges kora. hogy hány éves. Perm: Az óidő utolsó időszaka. a három méteres őscsáprágósok. Nevét egy angol grófságról kapta. Devon: Az óidő egyik időszaka. Az időszak végén a déli félteke javát elfoglaló Gondwana részben eljegesedett. Nevét az ekkor keletkezett kőszénről kapta. amely nagy területen és nagy mennyiségben található meg. hogy más rétegekben nem fordul elő. . 590-500 millió évig tartott. Térképészet. ami megteremtette az élet szárazföldi elterjedésének feltételeit. Megkezdődött az összkontinens feldarabolódása. Ekkora esett a Kaledóniai-hegységképződés fő fázisa. Az ős. ekkortól vannak ősmaradványok. Ebben a kőzetekben található radioaktív anyagok bomlása van segítségül. A kutatások eredményeképpen tudjuk. Ekkor kezdődött a Kaledóniai-hegységrendszer kiemelkedése. Megjelentek az ősmadarak. A tengerben ekkor élték virágkorukat minden idők legtermetesebb ízeltlábúi. Nem történik semmi.) Mágneses deklináció: L. melyek segítségével következtetni lehet az egykori mágneses tér irányára és nagyságára. A paleomágnesesség alapja. és tudjuk az egykori élőlényről.

Belső hő: A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlásából fakadó hő. Geoszférák. a víz. holo = teljesen. Átlagos értéke 100 méterenként 3 fok. Kárpátok kialakulása. illetve a sarkvidéki jégsapkákban. a levegő-. Eocén: Az újidő korainak elnevezése egy csigafaj mai külső megjelenésének és az újidő különböző koraiban megfigyelhető külsőnek összehasonlításából ered. kőzetekből álló gömbhéja. (Vagyis további gömbhéjakra osztható. Sűrűsége távolodva a Föld felszínétől folyamatosan csökken. az időszak végén ismét nagy kihalás következett be – többek között a dinoszauruszok kipusztulásával.és Dél-Amerika találkozása. félig-meddig. Folytatódott a feldarabolódás. A mágneses erővonalak a pólusokban egy pontban futnak össze. a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére.Kréta: A középidő utolsó időszaka. felszínközeli rétegeire terjed ki. középszint Gömbhéj: A Föld felépítésére jellemző rétegződési egység. többnyire folyékony halmazállapotú. Glaciális: A jégkorszak egyik időszaki típusa. termékeny rétege. A szárazföldek alatt 30-40 kilométer vastag és két részből áll: egy szilikátokban gazdagabb gránitos és egy fémekben . Pliocén: Észak. ehhez képest elenyésző a folyók és a tavak vízmennyisége. illetve a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. Átlagos sűrűsége nagyjából 3 g/cm3. Miocén: Alpok. szilárd része együttesen alkot. a Föld belsejében 45000 fok lehet). amely a víz. szilárd. csaknem kizárólag gázok alkotta gömbhéja. Kőzetburok (litoszféra): A Föld legkülső. de a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű. A jég sarkokról való előrenyomulási időszaka.) Vastagsága kontinentális területeken 150-200 kilométer. mio = valamennyire. ezért mágneses erőtér veszi körül. oligo = alig. de egybefüggő gömbhéja.és talajburok egészére. plio = többé. A befelé haladva növekvő sűrűségű gömbhéjakat a Föld forgása és a nehézségi erő hozta létre. pleiszto = leginkább. Interglaciális: A jégkorszak másik időszaki típusa. A jég sarkokra való visszahúzódási időszaka. Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső. Földkéreg: A Föld legkülső.és a kőzetburok találkozásánál. az óceánok alatt 50-100 kilométer. amit a földkéreg és a földköpeny legfelső. Hegységképződés. Bioszféra: Az élővilág lakóhelye a Földön. Másutt csak 1 fok. A vízburok sűrűsége 1 g/cm3 körüli. Oligocén: Himalája kialakulása. A Föld felszínén három nagy gömbhéj határán mozgunk. van ahol 8. Több ezer kilométer vastagságú burok. A pleisztocénban körülbelül tízszer fordult elő. Magyarországon ez 5 fok. laza. Földmágnesesség: A Föld lényegében egy gömbmágnes. a fiatal lánchegységek. Talajburok: (Pedoszféra) A földfelszín legfelső. szárazföldekkel megszakított. Geotermikus gradiens: A kőzetburokban egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérsékletemelkedés. egy kevéssé (lásd oligarchia = kevesek uralma). Vízburok (hidroszféra): A Föld vízből álló. szilárd kőzetekből álló gömbhéja. A földi víz legnagyobb része a világtengerben található. A kőzetburok az óceáni hátságok. Számottevő víz van a felszín alatt. Nevét az ekkor keletkezett mészkőfajtáról kapta. Biológiai evolúció: Élőlények egyedfejlődése. Létrejöttének oka a Föld külső magjában lévő fémolvadékok áramlása lehet. A görög előtagok a hasonlóság mértékét mutatják be: eo = egyáltalán nem. A hőmérséklet ennél kisebb mértékben emelkedik tovább a Föld belseje felé haladva (az asztenoszférában már így is 3000 fok a hőmérséklet.

szárazföldi. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez: A kőzetlemezek a kőzetburok önállóan mozgó. Ismét szilárd. óceáni és vegyes kőzetlemezek. A földköpenytől a Mohorovicic felület választja el. A belső magtól a Lehmann felület választja el. mozgásfolyamatai okozzák a lemezek ütközését. majd átszakítja a kőzetburkot. Hozzáforr a lemez pereméhez. nikkel). Kontinensvándorlás: A lemeztektonikai elmélet őse. az óceáni lemez kérge csupán bazaltos. ezek mozgása következtében jött létre a Föld mágneses tere. A kőzetlemezeket felépítésük alapján három csoportba sorolhatjuk. (Első hirdetője Wegener volt. Lemeztektonika. nagyobb sűrűségű anyagokból áll. Arab-. itt csak a gabbrós réteg van meg. bazalt borítja. az Iráni-. vagyis itt születik az óceáni lemez. A Föld kőzetburka jelenleg hét nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik. A legfelső része szilárd kőzetekből áll és a kéreggel együtt ez alkotja a kőzetburkot. az asztenoszféra (lágy köpeny). nikkel). ez a bazalttakaró az óceáni hátság. Mélytengeri síkság: Az óceánok 4000 és 5000 méter körüli mélységű nagy kiterjedésű medencéi. hosszúkás mélytengeri árok keletkezik. Hátságok és szárazföldek (mélytengeri árkok) határolják. ami állandó bazaltos vulkáni működés terepe. Kis-ázsiai-lemez csak szárazföldi kéreggel rendelkezik). alul bazaltos réteg). Itt termelődik a Föld belső hője. (Felszínre is bukkanhat: Izland.) Közepén hasadékvölgy található. Tulajdonképpen hegység.gazdagabb gabbrós rétegből.) Mélytengeri árok: Ahol óceáni és óceáni. világméretű szerkezeti árok. A magmaáramlások az óceánközépi hátságok és a kőzetlemezek vándorlásának közvetlen okai. Az óceánok alatt csak 7-11 kilométer vastag. A külső magtól a Gutenberg-Wiechert felület választja el. Asztenoszféra (lágy köpeny): A földköpeny része. Hőmérséklete meghaladja az 1200 °C-ot. páros. Külső mag: A Föld egyik gömbhéja. szilárd nehézfémek alkotják (vas. Hasadékvölgy: Az óceánok hátságában húzódó. több részből álló gömbhéja. Földköpeny: A Föld egyik. Rajta keresztül magma áramlik az óceánfenékre. amit a belső hő különbségei tartanak mozgásban. Karib-. (Akkréciós = gyarapodó lemezszegély. Nazca-. Távolodó óceáni lemezek határán jön létre. Képlékeny nehézfémek alkotják (vas. ami a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó zónáiban keletkezik. ahol az asztenoszféra anyagának fölszálló ága elvékonyítja. miszerint a kontinensek mozognak. Olvadt kőzetből áll. Utána egy 200 kilométer vastag képlékeny réteg következik. Magmaáramlás: Az asztenoszférában zajló anyagátrendező folyamat. a sűrűségük 2. aminek tetejét vékonyan kiömlési kőzet. Kókusz-lemez csak óceáni. középszint Magma: Olvadt kőzetanyag. sűrűsége 3. nem szabályos gömb alakú. A szárazföldi lemez kérge kétosztatú (felül gránitos. Mélységük 6000 és 11000 méter között változik. Belső mag: A Föld legbelső gömbhéja. merev egységei. Óceáni hátság: Távolodó óceáni lemezek határán létrejövő. az asztenoszféra anyaga ugyanis itt folyamatos feláramlásban van.) . 4900-5150 km mélyen kezdődik. A legmélyebb a Mariana-árok: 11034 méter. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik és – többek között – a lemezek futásával párhuzamos.7 illetve 3 g/cm3.3 g/cm3. e réteg magmaáramlásai mozgatják a kőzetlemezeket. tenger alatti felszínforma. Ez 40-50 kilométer vastag. bár tisztán óceáni vagy szárazföldi lemezek csak a kisebbek között találhatók (a Fülöp-. itt termelődik a Föld belső hője. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. 150-250 km mélyen található. Általában 1000-2000 méterrel a környező óceáni medencék fölé emelkedik. A maradék rész egészen 2900 kilométerig a Föld belsejébe a merev köpeny. Sűrűsége eléri a 13 g/cm3 értéket.

beolvad és anyaga felfelé mozogva a keletkező vulkánok alapanyaga lesz (andezit. mint például az egykori Vörös-tenger helyén. melyen keresztül a magma a mélyből (a magmakamrából) a kráter felé közlekedik. gabbró. Az óceáni lemezek a hátságok mentén távolodnak egymástól.és az Észak-amerikai-lemez határán. akkor felszíni vulkánosságról beszélünk. ezért kis szemcsékből álló kiömlési kőzet jön létre: riolit. A beolvadt kőzetlemezek anyagából származik az itteni (savanyú vagy semleges) vulkanizmus alapanyaga. Érc: Olyan kőzet vagy ásvány.és tufakőzetek egymást rétegszerűen váltogatják. óceáni szárazföldivel (például a Nazca. Kürtő: A tűzhányó azon kéményszerű része. Gejzír: A vulkáni utóműködés egyik formája. mely vulkáni működés következtében kerül a levegőbe. Felszíni vulkánosság: Ha a magmás anyag eléri a felszínt.és a Fülöp-szigeti-lemez határán a Mariana-szigetek. ami Afrikában még ma is szárazföldön folytatódik a Keletafrikai-árokrendszerben). Az alábukó kőzetlemez a mélyben megolvad és belőle származik a vulkanizmus anyaga. A lemezek típusát figyelembe véve ütközés háromféleképpen képzelhető el: óceáni óceánival (például a Csendes-óceáni. Jelenleg a Pacifikus. Láva: Felszínre törő magma. gyakoriak a földrengések. széndioxid. mint a fémes részek). Pajzsvulkán: Az alacsony szilikáttartalmú.és a Dél-amerikai-lemez). Mélységi magmatizmus: Ha a magmás anyagnak nincs ereje elérni és áttörni a felszínt. szárazföldi szárazföldivel (például az Indoausztráliai.) Rétegvulkán: A közepes. a felszínre kerülve azonban kicsapódik és víz formájában visszahull. Vulkáni utóműködés: A tűzhányók kitörését követő vulkáni jelenségek összefoglaló neve. Robbanásos vulkán: (Explóziós vulkán) Ha a vulkáni gőzök. ezért kitör a föld alatti üregből.és az Eurázsiai-lemez határán). Elcsúszó lemezmozgás ritkábban figyelhető meg. a fém belőle gazdaságosan kinyerhető. Az alábukással párhuzamosan mélytengeri árok és hegység is képződik. Vulkáni hamu: Porszerű anyag. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. akkor megreked a mélyben. elcsúszó lemezmozgás: Az asztenoszféra magmaáramlásai miatt mozognak a Földön a kőzetlemezek. magas szilikáttartalmú andezit és riolit által létrehozott nagyobb meredekségű vulkántípus. bazalt. Ez lehet gázszivárgás (vízgőz. amelyben a láva. .Alábukás: (Szubdukció) Ahol óceáni és óceáni. Távolodó-. A leülepedett vulkáni hamu a tufakőzetek fontos alkotóeleme.és az Indoausztráliai-lemez határán). gázok a viszkózus („nyúlós”) láva mellett nem jutnak a felszínre és felhalmozódnak a mélyben az robbanáshoz vezethet. gyorsan folyó bazalt által létrehozott alacsony lejtésű vulkán. diorit. Például a Pacifikus. kénes kigőzölgés). A két lemez határán ívszerűen követik egymás az óceánból kinövő vulkánok. gejzír. A mélyben lévő forró kőzetek (magmakamra) felforralják az oda bekerülő vizet. Kráter: A kürtő felszínre nyíló végződése. A felszínen gyorsan hűl le a láva. riolit). aminek következtében a vulkán teteje lerepül és kaldéra képződik. Párnaláva: Az óceán mélyén kiömlő láva jellegzetes formája. ami a kőzetburok átlagánál nagyobb arányban tartalmaz valamilyen fémet. andezit. Vulkáni szigetív: Két óceáni lemez találkozásakor a nagyobb sűrűségű alábukik. (Például Hawaii. A vulkán szája. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik. a forrás miatt térfogata megnő. Egymáshoz képest a lemezek háromféleképpen képesek mozogni. közeledő (ütköző)-. A folyamat újra és újra lejátszódik. Kaliforniában a Szent-András velő mentén látható. Beolvadás: Az alábukó óceáni kőzetlemez a mélyben a magas hőmérséklet miatt megolvad (a szilikátos összetevő nagyobb arányban. Például Old Faithfull (Öreg Hűséges) a Yellowstone nemzeti parkban. Mauna Loa. például Atlanti-hátság (hasadékvölgyek kialakulhatnak szárazföldek belsejében is. fokozatosan lehűl és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzet keletkezik: gránit.

gyűrődések keletkeznek. Nehéz-. amelyek uralkodóan gyűrt szerkezetű elemekből állnak. ami hullám formájában tovaterjed egészen a felszínig. Ha a SiO2 tartalom a kőzetben nem éri el az 52%-os. akkor semlegesnek nevezzük (andezit. ha pedig a két érték között van. Árok: Párhuzamos vetősíkok mentén bezökkent kőzettömb.és nemesfémérc: Nehézfémek (sűrűségük 5 g/cm3 feletti): nikkel. A feszültég a lemezek törésében oldódhat fel. nemesfémek: arany. a hátságok Földünk leghosszabb hegységei. réz. diorit). ez rengés idéz elő. színesfémek: ón. titán. Szeizmográf: Földrengés erősségének mérésére szolgáló eszköz. Telér: Valamilyen kőzet repedéshálózatába benyomult és ott vulkáni kőzetté merevedett magma. Utórengés: Kisebb rengés a nagy erejű földrengés után. cink. Vetősík: Az oldalirányú nyomóerők hatására a szilárd kőzet megtörik. Redő: Gyűrt forma. akkor savanyúnak (riolit. Szerkezeti mozgások: Lemezmozgások. szerkezetátalakító részfolyamata. illetve a magmát átjáró forró vizes oldatok által elszállított majd lerakott ásványegyüttes. vulkanizmus és üledékek gyűrődése jellemző) keletkeznek hegységek. vas…. nincs sem alábukás. A gyűrődés fő színterei az összeütköző kőzetlemezek határán kialakult mélytengeri árkok. Rengésfészek (hipocentrum): A földrengés mélységbeli kipattanási helye. gabbró). Így oldalirányú nyomás hatására redőkbe gyűrődnek. Vetődések. platina. A köztük lévő kőzetanyag vízszintes kiterjedése szükségszerűen csökken. a létrejövő törésvonal mentén a kőzettestek elmozdulhatnak. A gyűrődés alapegysége. két óceáni lemez ütközésekor (az egyik alábukik a másiknak. . Kisebb károkkal is jár. vulkáni szigetív keletkezik). Azokat a hegységeket. akkor bázisosnak nevezzük (bazalt. Gyűrődés: A hegységképződés egyik. Hegységképződés típusai: Két kontinentális lemez ütközésekor (gyűrődés és üledékes kőzetek jellemzőek. króm. akkor a törésvonalat vetősíknak nevezzük. Sasbérc: Párhuzamos vetősíkok mentén kiemelkedett kőzettömb. Emelt szint Térrövidülés: Az ütköző lemezek között a tér egyre kisebb lesz. A vetődés alapegysége. gránit). savanyú. (Könnyűfém: alumínium. ha meghaladja a 65%-ot. Medence: Vetődési forma. Az óceáni medencékben és mélytengeri árkokban jórészt szárazföldi lepusztulástermékek ülepednek le.és semleges vulkáni kőzet: A magmás kőzeteket szilikáttartalmuk alapján három csoportba soroljuk. Két óceáni lemez távolodásakor is létrejön hegység. Vetődés: Szilárd kőzetanyagok elmozdulása törésvonal mentén függőleges illetve vízszintes irányba oldalirányú nyomóerők hatására. Az ilyen üledékrétegek víztartalma nagy. Ha ez megtörténik.Földrengés: A kőzetlemezekben mozgásuk miatt jelentős feszültségek halmozódnak fel. ezt hátságnak hívjuk. Rög: Vetősíkok által közrefogott kőzettömeg. valamint a közeledő szárazföldi lemezek közrezárta. Rengésközpont (epicentrum): A rengésfészek merőleges felszíni vetülete. Törésvonal: Lásd vetősík. szűkülő óceáni medencék. ezüst. gyűrt hegységeknek nevezzük. Hegységrendszer: Egy hegységképződési idő során képződött hegységek összessége. sem vulkanizmus). színes. ólom. valamint egy óceáni és egy kontinentális lemez ütközésekor (az óceáni alábukik. Lépcsővidék: Vetődés által formált lépcsős felszín. függőleges kiterjedése viszont megnő. ezért és a rájuk nehezedő víztömegek súlya miatt képlékenyek.) Bázisos-.

orogenezis (ennek során a hegység kiemelkedik. Fumarola: Vulkáni utóműködési forma. a tektogenezis a formák kialakulását jelenti). létrejöttük az oldalirányú nyomóerők erejének különbségéből fakad. ásványok. Mofetta: Vulkáni utóműködési forma. akár vetődés hatására végbemehet a megvastagodás. Kaldéra robbanás útján képződik. Kéntartalmú gázok 200-400 fokos kigőzölgése. Álló-. áttolt redő: Gyűrődési formák. Vulkáni törmelékes kőzet: Robbanásos kitörések során keletkeznek a fröccsenő lávából.) Földrengéshullám: A földrengés hullámmozgásként terjed tovább a rengésfészekből induló longitudinális és tranzverzális hullámok révén. Kőzetek. Tufa. (A székelyek borvíznek. A legpusztítóbb rengések a long vagy L-hullámnak tudhatók be. az orogenezis kiemelkedést jelent). a vulkán csonka kúp alakot vesz fel. a megvastagodott kőzetburok egy része belesüpped az asztenoszférába. az arány körülbelül 80-20%. Redőboltozat: Gyűrődési forma. Kőzet: A kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. Hőmérsékletük elérheti a 2000 fokot. Szolfatára: Vulkáni utóműködési forma. A leggyorsabb hullám (primer. Széndioxid 100 fok alatti kigőzölgése.Bazaltfennsík: A jól folyó alacsony szilikáttartalmú bazaltláva terjedelmes takarókat hozhat létre. Vulkáni kiömlési kőzet: Kis kristályos. Általában lemezek belső területein fordulnak elő. gyorsan lehűlő felszíni vulkanikus kőzet. melynek kipattanási helye a tengerbe esik. egyetlen kémiai képlettel leírható szervetlen alkotórésze. ferde-. ha sík felszínen ömlik ki. tehát a kőzetekben a hullám mozgási irányával párhuzamos változásokat hoz létre (sűrűsödés. tektogenezis (ennek során a litoszféra megvastagszik. egy része kiemelkedik. fekvő-. Például: Dekkán. Etiópmagasföld. akár több csatornán keresztül. Hegységképződési szakaszok: Üledék-felhalmozódás. más néven szinklinális. Vízgőzből álló kigőzölgés 200-900 fokos. Ezek felületi hullámok. amely nem éri el a földfelszínt. vulkáni porból. ahol a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba. más néven antiklinális. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. akkor savanyúvízforrásként fakad a felszínre. ilyen forró pontok vannak Hawaii szigetén. P) longitudinális vagy hosszanti.és kaldérakúpos tűzhányó: A tűzhányó végződés szerinti típusai. Geoszinklinális: Az óceánok belső lemezhatároktól távoli területei. Ez akár árhullámot is előidézhet a tengeren (szeizmikus árhullám = cunami). Tengerrengés: Olyan földrengés. amelyekben üledékek halmozódnak fel. Redőteknő: Gyűrődési forma. mivel a kőzetekben a hullám mozgási irányára merőleges változásokat hoz létre. kristályrácsban helyezkednek el. lassan lehűlő vulkanikus kőzet. ami a nyílt vízen nagy hullámhosszú és kis hullámmagasságú. S) transzverzális vagy keresztirányú. középszint Ásvány: A kőzetburok egynemű. Üledékgyűjtő medence. Magyarországon a Medves fennsík. Kristály: Az ásványok atomjai szabályos térbeli rendben. a part közelében azonban csökkenő hullámhosszú és növekvő (akár több tíz méter nagyságú) hullámmagasságú hullám. Forrópontos vulkán: Ott jön létre. A második hullám (szekunder. a palócok csevicének nevezik. amelyek a felszínen (és a gömbhéjak határain) jönnek létre az ide kijutó P és S hullámok interferenciájaként (összeadódik a hullámok ereje). Ha a mofetta széndioxidja felszín alatti vizekben oldódik. Kráter. Savanyúvíz: Vulkáni utóműködési forma. tágulás). . Mélységi magmás kőzet: Nagy kristályos. akár gyűrődés.

Perzsa-öböl. világos színű. Laterit (trópusi) és karsztbauxit (mészkőhegységekben előforduló) a két fő formája. Kőolaj: Szénhidrogén. Magyarországon feketekőszén található a Mecsekben. A kőolajból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. inkább fűtésre használjuk. Lösz. Északi-tenger). gáznemű éghető üledék. agyag. kloridok. jó termőtalaj alakult ki rajta. folyékony éghető üledék. A Föld legnagyobb termelője 2007-ben 600 milliárd m3 feletti értékkel Oroszország volt. Száraz és hideg éghajlaton jött létre. igaz a földgázt kevésbé üzemanyagként. gyógyszerek). Képződésük kora. Vegyi üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. csiga. Halimba) Vasérc: Magas vastartalmú kőzet. Homokkő: Homokból tömörödés és cementálódás útján létrejött törmelékes üledékes kőzet. Létrejöhet szerves úton is: mészvázas élőlények elpusztulása nyomán. Kvarc: Legfontosabb ásványok egyike. a nagykunság. limonit. táblás vidékek (Préri-tábla. barnakőszén a Borsodi és Nógrádi szénmedencékben. A kőolajhoz hasonló módon jött létre. Magyarországon a Bükk. szürke színű. Kősó: Kloridok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. a Maros-Körös köze. kőolaj. mészkő (korall. szállítás üledékgyűjtőbe. Például: magnetit. a Börzsönyben és a Mátrában található meg. SiO2. szulfátok. Homok: Üledék. Magyarországon a Velencei-hegységben található. hematit. nevét az Andokról kapta. Leginkább feltöltött tengeröblök helyén keletkezett alföldek (Mezopotámia. Szerves üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. de 2007-ben Oroszország beérte. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben található. homokkő. . Mélységi magmás párja a diorit. a Mecsek és a Villányi-hegység áll ebből a kőzetből. a vegyipar nyersanyagként használja (műanyagok. Ez utóbbi teszi ki az összes szén felét. cementálódás. Agyag: Két század mm-nél kisebb szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Kőszénfajták: Tőzeg. tengerpartok. CaCO3. Fenyőfő. konglomerátum. amely lepusztulás terméke. Andezit: Közepes szilikáttartalmú. feketekőszén. Karbonátok. kagyló). Létrejötte: erózió. finomított változatait üzemanyagként használjuk. A legnagyobb termelő a ’90-es évek eleje óta Szaúd-Arábia volt. breccsa. Oroszlány és Dorog környékén. Kiömlési párja a riolit. akkor mindkét ország 490 millió tonna olajat hozott felszínre. Magyarországon a Hajdúság. tömörödés. Lignitet bányásznak Bükkábrány és Visonta mellett. antracit. fűtőértékük eltérő. Bauxit: Különféle kőzetek málladékából keletkezett kőzet. Magyarországon a Visegrádi-hegységben. Mészkő: A karbonátok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. Ajka. nagy szemcsékből álló mélységi magmás kőzet. (30-60%) Belőle a vas gazdaságosan kitermelhető. kis szemcséből álló vulkáni kiömlési kőzet. színük. Maximum 2 mm-es szemcsékből áll. Lösz: Pár ezred mm-es szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. (Gánt. lignit. ami az alumíniumgyártás alapanyaga. Gránit: Magas szilikáttartalmú. széntartalmuk. Magyarországon az Alföldön bányásszák elsősorban Algyő körül. élőlények maradványaiból halmozódott fel. NaCl. Földgáz: Szénhidrogén.Törmelékes üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. a Dunántúli-középhegység. Kelet-európai-síkság) üledékrétegeiben fordul elő. Kőszén. Bácska és a Mezőföld területén található. Oldatból kicsapódással jönnek létre. tengeraljzatok (Mexikói-öböl. Mississippi-alföld). Sókőzetek. lelőhelyeik megközelítőleg ugyanott találhatók és felhasználási területeik is nagy átfedést mutatnak. a Naszály. A különbség a szemcseméretben van. Állóvizek alján oxigénszegény környezetben képződik elhalt növények és állatok bomlásával. barnakőszén.

Óceáni hátság: Óceán közepén lévő felboltozódás. majdnem vízszintesen rétegzett tengeri üledékes kőzetekből álló síkvidék. Tufák: Robbanásos vulkáni törmelékekből keletkeznek. Az újidőben jöttek létre. Szemcsemérettől függő formái: hamu. gyűrődéssel. és nemesércekben. bazalttufa. Mariana-árok (11034). közép. bomba. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. formáikat a gyűrődésnek köszönhetik. Nagyszerkezeti egységek. Mélytengeri árok: Óceánokban keletkezik lemezek ütközésekor. Aleut-. 590 millió éve létrejött részei a szárazföldeknek. Ha a külső erők hatására az érc áthalmozódik (folyószállítás). Mindegyikből mindegyik kialakulhat. amelyet az ember feldolgoz. középszint Ősföld: A földfelszín legősibb része. Japán-. Elsősorban vetődések alakították felszínüket (rög) és a külső erők. Táblás vidék: Nagy területű. A Variszkuszi. ahol a lemezek távolodnak egymástól. Óceáni medence: Átlagosan 4000 méter mélyen lévő nagy kiterjedésű sík terület. Röghegység: Az óidőben keletkeztek. itt is találhatók gyűrt formák. Magyarországon a Tapolcai-medencében (Badacsony…) és Salgótarján környékén található meg. Nagy nyomás hatására jöttek létre. amelyek a legősibb kéregmagokat és az előidei hegységek maradványait jelentik. Vulkanikus hegység: Akkor jön létre. A hegység gazdag színes-. Éles csipkés gerincek jellemzőek az Eurázsiai. ha óceáni lemez szárazföldi lemeznek ütközik). a közepén hasadékvölgy fut. ha alábukás van (elsősorban. Gyűrthegység: Párhuzamos vonulatokból álló hegységfajta. óceáni lemez alábukásakor.és a Kaledóniai-hegységrendszerek tagjai sorolhatók ide. vetődéssel egyáltalán nem. salak. Mélységi magmás párja a gabbró. Magyarországon a Zempléni hegységben található meg tömegesen. Anyaguk szerint: andezit-. beolvadás miatt magmás kőzetté lehetnek. Mentén láva tör a felszínre (bazalt) az asztenoszférából. Fedett ősmasszívum: Az ősföldre különböző korú (ó-. és fémet állít elő belőle. átalakult) körforgásszerűen alakulnak át egymásba. Erózióval mindegyikből üledék lesz. A medencékhez képest 1000-2000 méterrel magasabban van. amik feltöltésével keletkeztek a síkságok. akkor az üledékes kőzetek keletkezésének folyamatán megy keresztül az érc.és újidei) elsősorban üledékes kőzetek rakódtak. Filippínó-árok.és a Pacifikus-hegységrendszer tagjaira. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Tonga-. Süllyedékterület: Tengerek vagy tavi medencék. amelyeknek hosszú koptató munkája miatt a röghegységek formái lankásak. Például az Orosz-tábla Fedetlen ősmasszívumok: Az ősföld teljes egészében a földfelszínen található. abból tömörödés és cementálódás hatására üledékes kőzet. sötét színű. Elsődlegesen magmás úton keletkeznek ércek. riolit-. Márvány: Mészkőből nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult kőzet. Riolit: Magas szilikáttartalmú. Agyagpala. Például a Balti-pajzs. világos színű. 8000-11000 méter mélyek. Mélységi magmás párja a gránit. de vulkáni kúpok is. Lánchegységeknek is nevezzük őket. üledékes. nagy nyomás és hő hatására pedig átalakult kőzetté. . Észak-Atlanti-hátság. ezért koptató munkájuknak még nem látszik legömbölyítő hatása. vagy alig zavart. Palás kőzetek: Jellegzetes metamorf kőzet. A külső erőknek még kevés idő állt rendelkezésére.Bazalt: Alacsony szilikáttartalmú. csillámpala… Emelt szint Kőzetanyag-körforgás: Az egyes kőzetcsoportok (magmás. Üledékes érc: Másodlagos úton létrejött érc. Ásványi nyersanyag: Természeti erőforrás.

A síkságokon a lejtés nem haladja meg 100 méteren a 60 cm-t. Elsősorban a jég hoz létre ilyen felszínt. A tökéletes síkságokon (a feltöltött általában ilyen) négyzetkilométerenként a magasságkülönbség 10-20 méter. A belső erők azoknak a felszín. Felhalmozódás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott mélyedések feltöltődnek. Amazonas-medence. melynek tengerszint feletti magassága 0 és 200 méter közötti. Általában tökéletlen síkság. a szél. Finn-tóvidék. Aprózódást okozhatnak még az üregásó emlősök. a hegységképződés (és részfolyamatai: gyűrődés. törés. Fennsík: 200 méter feletti sík terület. nagytestű állatok tiprása. Lepusztulás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott kiemelkedések lealacsonyodnak. Mértéke a víz és a vízben oldott savak mennyiségén kívül a hőmérséklettől is függ. ami a kőzet szerkezetének bomlásához vezet. A legterjedelmesebb a Kaszpimélyföld. Külső és belső erők: A földfelszínt formáló erők összessége. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Közéjük tartozik az aprózódás. ezért az egyenlítői övben hat a legerősebben. Román-alföld. Pó-síkság. külső erők végzik. a mállás. illetve ütközése okoz. a tengervíz. amelynél a hegységképző folyamatok (vetődés. Közös jellemzőik a válogató lepusztítás (a puhább kőzeteket jobban pusztulnak) és a hordalékkal történő pusztítás (korrázió). A külső erők kiváltója a napsugárzás (és a nehézségi erő). a mélyedéseket feltöltik. 0 és 200 méter között a síkságot alföldnek hívjuk. a fásszárú növények gyökerei. Az egyes kőzetalkotó ásványoknak eltérő lehet a hő hatására bekövetkező tágulása. Orinoco-alföld. . a legmélyebb a Holt-tenger partvidéke. amelyeket az asztenoszféra magmaáramlásai és az általuk mozgatott kőzetlemezek egymástól való távolodása. A külső erők a Föld felszínét kívülről formáló hatások összefoglaló neve. a jég és a lejtős tömegmozgás. vagyis a négyzetkilométerenkénti magasságkülönbség 20-50 méter is lehet. a szárazföldek és tengerek lassú szintingadozásai. Alföld: Olyan síkság. vetődés). Lepusztult síkság: A külső erők által lepusztított síkságfajta. Alföld. Mélyföld: A tenger szintje alatt fekvő síkság. Mállás: A kőzetek pusztulásának az a módja.és kőzetformáló hatásoknak összefoglaló neve. a csapadék. fölötte fennsík. Szállítás közben akár osztályozzák is a szállított anyagot szemcseméret szerint (a jég nem). Ilyenek a vulkánosság. Emelt szint Töréses gyűrthegység: Olyan hegység. a földrengés. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Középidei üledékkel borított terület újidei kiemelkedése során a gyűrthegységben számos törésvonal is kialakulhat. Kanadai-pajzs területe. szerkezete összetett. amelyben csak fizikai folyamatok vesznek részt. alatta mélyföld. az óceáni hátságok képződése. A belső erők által létrehozott kiemelkedéseket és mélyedéseket a külső erők elegyengetni törekednek. melynek során víz és vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik. Az aprózódás legfőbb oka a gyors térfogatváltozást előidéző nagy napi hőingadozás (hőaprózódás) és a kőzetek repedéseibe behatoló víz gyakori fagyásaolvadása (fagyaprózódás). a folyóvíz.Feltöltött síkság: A folyók által feltöltött síkságfajta. Szállítás: Hordalékszállítás. Eredményeképpen a kőzetek megrepedeznek és mind apróbb darabokra hasadoznak. vulkánosság) együtt játszódnak le. gyűrődés. Felszínformálódás. A szállítás az üledékes kőzet kialakulásának egyik állomása. a kiemelkedéseket pusztítják. középszint Aprózódás: A kőzetek pusztulásának az a módja.

Lánchegység: Hosszú. a lemezszegélyekkel párhuzamosan jön létre. módosul ásványos. Völgy: Egyik végén nyitott felszíni mélyedés. Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. egymással nagyjából párhuzamos lejtő fogja közre. ellenállóbb kőzetsapkával védett felszíndarab. Felső. bár idősebb hegységrendszerek tagjaiban is jól megőrződhet. Tiszta vízben is jól oldódik a . egymással többnyire párhuzamos hegyvonulatokból. Tanúhegy: Környékéhez képest kemény. A magyar nevezéktanban a túlnyomórészt fizikai folyamatok hatására bekövetkező kőzetbontást aprózódásnak. Többnyire lapos tetőszintje puhább kőzetekből álló szomszédságának egykori magasságáról tanúskodik. együtt formálhatják.Dombság: 200-500 méter magasságig terjedő lejtős felszínforma. amely a kőzetminőséghez igazodva a válogató lepusztulás következtében lassúbb. hegyvonulatok közti völgy). A lánchegységjelleg leginkább az újidei hegységrendszerek (Eurázsiai. Az oldásos mállás eredményeképpen a kőzet oldatba kerül. mint a szélbarázdák és a deráziós völgyek.és magashegység: Hegység (rög vagy lánc). a talajok kialakulásában nagy jelentősége van azoknak a folyamatoknak. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. amelyen valamilyen út visz keresztül. Belső erőkhöz köthetők a szerkezeti medencék. Kazán-szoros (Duna). Emelt szint Kémiai és biológiai mállás: A földfelszín formálásában. hosszanti völgyekből álló hegység. illetve kémiai mállásról írnak a szakkönyvek. Aszerint. A Kárpátok nevezetes szorosai a Vöröstoronyi-szoros (Olt). Belső és külső erők is létrehozhatják. Hágó: Hegygerinc lepusztulással lealacsonyított. amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül. Hátság: Lapos. a kémiai változásokkal jellemezhető kőzetbontást mállásnak nevezzük. Számos hátság található a Keleteurópai-síkság területén. esetleg megfiatalodásukkor újra szembetűnővé válhat. Pacifikus) tagjainak sajátja. külső erők karsztosodás útján. Ilyenek például a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei (Badacsony. Belső és külső erők is létrehozhatják. A belső erők szerkezeti völgyeket hozhatnak létre (redőteknő. hogy a kőzetek megbontásában a fizikai vagy a kémiai folyamatoknak van-e meghatározó szerepük. gleccservölggyé. jelentéktelenebb lehordódás révén önálló kiemelkedéssé különül. Számunkra az Északkeleti-Kárpátokban 841 méter magasan található Vereckei-hágó a legnevezetesebb. a vetődéssel létrejött medencék. Beltengerek szűk érintkezési kapuját is így nevezzük. A legismertebbek a Gibraltári-szoros és a Boszporusz. Szent György-hegy). nyeregszerű része. fizikai. Két. amelyek hatására a kőzetek kisebb darabokra esnek szét. amelyen valamilyen út visz keresztül. Az angol és német szakirodalom ezeket a folyamatokat összefoglaló néven mállásnak jelöli. elgátlódással hozhatnak létre medencéket. amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 illetve az 1500 métert. megbomlik eredeti szerkezetük. Medence: Általában zárt. szélkifúvással. Közép. együtt formálhatják. bár azok a belső erőktől függetlenül is kialakulhatnak. Szigligeti-várhegy. A lealacsonyodás oka elsősorban a hegy két oldalán található völgyfők hátravágódása. zárt vége a völgyfő. illetve kémiai összetételük. szerkezeti árok. kaldérák. jégár általi kivájással. A hegységképződés folyamán általában a kőzetlemezek ütközési szegélyén. a külső erők sokszor ezeket a tektonikusan előre jelzett völgyeket alakítják át folyóvölggyé. nem túl magasra (200-500 m) kiemelkedő felszínforma. A mállásnak több típusa is van. általában síksági környezetéből többnyire szelíd lejtőkkel. Nagyságuk szélsőséges méretek közt ingadozik (a dolinától az óceáni medencékig). kráterek.

Eurázsiai. Gazdag színes. a kálisó. Alpok. Lengyel-középhegység. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Skandináv-hegység. Az omlás is a lejtős tömegmozgások kategóriájába tartozik. Francia-. . Eurázsiai-hegységrendszer: Az Afrikai-. Német-. Érchegység. Az élőlények légzése folyamán keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid alapvetően meghatározza a talajnedvesség oldóképességét. példa rá az abráziós partfal. omlás): A nehézségi erő hatására bekövetkező felszínformáló tevékenység. Urál. Hindukus. Észak-amerikai (szárazföldi). suvadás. Hidrolízis folyamán bizonyos ásványalkotó elemek kicserélődnek hidrogénre (ennek előfeltétele a kőzet vízfelvétele). A löszben lefolyó víz kimossa a legfinomabb szemcsetartományt. Csuszamlás esetén egy ferde elhelyezkedésű átnedvesedett rétegen (csúszópálya) hirtelen megindul lefelé a nedves réteg felett lévő lejtőrész. A karsztformákat egyre több kutató biológiai produktumnak tekinti. ez a suvadás. A 3. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény. de különböző kőzetekből álló lejtőn is (preformált). Az oxidáció következtében oxigén épül be az ásványok szerkezetébe. ennek oka a kőzet szerkezete. Nagy-Vízválasztó-hegység.) Talajfolyás: Lejtős tömegmozgás. Tagjai: Atlasz. Dél-amerikai. Ez a csúszópálya létrejöhet homogén kőzetben a folyamattal egy időben (szingenetikus). Részei: Appalache északi része. Variszkuszi-hegységrendszer: Az óidőben (karbon) kialakult hegységrendszer. az olvadáskor lepotyognak. Nagy esőzések hatására ezek löszszakadékká fejlődhetnek. közepesen a gipsz. a keletkező szénsavas víz különösen a karsztosodás intenzitásában játszik meghatározó szerepet. Olyan helyeken jön létre. ahol a lepusztulásra előkészített kőzetek elveszítik állékonyságukat és a gravitáció hatására mélyebbre kerülnek. alig a mészkő. Pamír. Cholnoky Jenő Erdélyben a szingenetikus csuszamlásokra alkalmazta a magyar tudományos irodalomban az ottani népi elnevezést erre a formára. Azon lejtős területeken figyelhető meg.és az Eurázsiai-kőzetlemezek ütközése során létrejött újidei hegységrendszer. a hegy omlása. Andok). Nazca (óceáni). Löszforma: A lösz a kőzetre jellemző speciális lepusztulási formákat mutat (mint a mészkő és a karsztosodás). sokszor ércekben (Urál. ami megtelik vízzel és elindul lefelé a lejtőn. Részei megtalálhatók Ázsiában (Kamcsatka. KeletGrönland. hogy a növények által előállított szerves savak (amelyek a tápanyagfelvételt szolgálják) bontják a kőzeteket. Az anyaghiány miatt üregek. de a finom kőzetpergés is omlás. Érchegység) is.kősó. az éjszaka megfagyott víz még rögzíti a letört kőzetdarabokat a hegy tömegéhez. ahol évszakosan (magashegységekben napszakosan) a megfagyott talajréteg felett egy vékony olvadt réteg keletkezik. de nappal.és nemesfémek érceiben. Ardennek. Kárpátok. A karbonátos kőzetek oldódásához szénsavas vízre van szükség. Himalája. ez a mállási forma szintén jellemző a szilikátokra a bennük lévő vas oxidációja miatt. berogyások keletkezhetnek. Kaledóniai-hegységrendszer: Az óidőben (szilur) kialakult hegységrendszer. az Indoausztráliai. Ezután a Földön a szárazföldek egy kontinensbe tömörültek (Pangea). Periodikus omlás. így jönnek létre a löszmélyutak. Pireneusok. belső-ázsiai hegységek. Tundrára jellemző elsősorban. Az ütköző lemezek: Csendes-óceáni. A folyamat neve: szuffózió. A biológiai mállás leggyakoribb módja. Skócia. Donyec-hátság. Részei: Appalache déli része. középszint Pacifikus-hegységrendszer: Csendes-óceán peremvidékén az újidőben kialakult hegységrendszer. ilyen módon elsősorban a szilikátos kőzetek mállanak. ezt karsztos oldódásnak nevezzük.1 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. (Például a fagyaprózódás hozhat létre ilyen omlást. Lejtős tömegmozgás (csuszamlás. Kaukázus. Japán) és Amerikában (Sziklás-hegység. Gazdag feketekőszénben. Ez a folyamat emberi behatásra felgyorsulhat.

a napsugárzás hatására főként ionos formában. India. anyaga oxigén. amiben megtalálható volt Ausztrália. ami a káros UV sugarakat elnyeli. Kr. gyorsan elillant. 10-12 km vastag része. Antarktisz. H2Sból és vízgőzből álló légkör. Ne. míg abból a Földet körülvevő mai légkör kialakult. Erősen változó gázok: Arányuk a légkörben pár órán. Vendéganyagok: Azok az anyagok. (Igaz nem a kontinensek mozognak. Változó gázok: Arányuk a légkörben pár év alatt megváltozhat. Igen ritka. amely elnyeli a Nap káros sugarait (a 0. Európa és Ázsia őse egy szárazföldben egyesült az óidő végén. sűrűsége kicsi.03%). Troposzféra: A légkör legalsó. He. A lemeztektonika elmélete végül igazat adott neki. O2 (21%). hiszen saját korában nem fogadták el elméletét.9%). NH3-ból. kőzettani egyezések…). Itt található az ózonpajzs. Xe. Ő dolgozta ki a kontinensvándorlás elméletét. napon belül megváltozhat. középszint Légkör: Atmoszféra. aminek hátán utaznak a kontinensek. Afrika. e dinamikus egyensúlyba avatkozott be az ember környezetszennyezése révén. Ózonréteg: A sztratoszférában 20-30 km magasságban kialakult háromatomos oxigénmolekulából álló réteg. abban pedig megszületett az élet. hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal általában csökken. NO2. H2-ból. Gondwana: Az óidő elején (kambrium) már létező nagy szárazföld.2 A levegőburok Szerkezete. CH4-ból. csaknem kizárólag gázokból álló gömbhéja. H2S. és a nemesgázok: Ar (0. a széndioxid a mésztartalmú kőzetekbe épült be. Állandógázok: Arányuk a légkörben nem változik. amelyek nem tartoznak a levegő szerkezetébe. Dél-Amerika. A műholdak megjelenése előtt a nagy távolságra való rádiózást e réteg biztosította a hullámok ferde szögben való visszaverése révén. Mivel a levegő fölmelegedése a földfelszín felől történik. A fotoszintézis során oxigén került a légkörbe. He-ból. Itt jön létre a sarki fény. Tropopauza: A troposzféra és a sztratoszféra határa. H2. Laurázsia: Észak-Amerika. CH4. Exoszféra: A légkör 800-tól 2000 km-ig tartó rétege. Több tízezer km vastag. O3. Emiatt a sztratoszférában a hőmérséklet felfelé haladva 0 fokig nő. CO2 (0. A lehűlés miatt kicsapódó vízgőzből jöttek létre az első óceánok. Felfelé haladva a hőmérséklet csökken +15-ről -50 fokra. N2. Alkotóelemei: CO2. . NH3. ami az ózonpajzs jelentős vékonyodását vonta maga után. hőmérséklete 1000 fok. hatásukra folyamatosan születik és bomlik. a légkör tömegének háromnegyedét tartalmazza. Alfred: Német meteorológus volt. Anyaga hélium és hidrogén. Másodlagos őslégkör a vulkáni működés megindulása után jött létre. átmenetet képez a bolygóközi anyagba. H2O. A légkör tömegének negyedét tartalmazza a 12 és 50 km között elhelyezkedő réteg. H2O. Mai légkör: A másodlagos őslégkör számos alakuláson ment át. Sztratoszféra: A troposzférát követő légréteg. Termoszféra: A légkör 80 és 800 km között található rétege. Kialakulását a Nap sugarainak köszönheti.29 mikrométer alattiakat). viszont a mozgások okával adós maradt. N2 (78%). 3. Emelt szint Őslégkör: Elsődleges őslégkör: Kozmikus gázokból. Számos bizonyítékot gyűjtött (földrészek egymásba illeszthetősége. hanem lemezek. mert tele van ionokkal és töltésekkel. A Föld legkülső.) Pangea: Az óidő végére (perm) a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült. Ionoszféra: A termoszféra másik neve. Madagaszkár és Arábia őse. CO.Emelt szint Wegener. SO2. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek.

Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő vonal a térképen. bár ez kevés lenne a levegő felmelegedéséhez. 7. a felhőborítottság). Emelt szint Fordított hőrétegződés: Olyan időjárási helyzet. Oka a tengely körüli forgás. Üvegházhatás: A földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat a levegő vízgőz-. A nehéz hideg levegő megülheti a völgyek. visszaverődik. elnyelődik. (Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött. a legalacsonyabbat pedig napfelkeltekor. Hőmérséklet napi járása: A hőmérséklet értéke a nap folyamán változik. Hőmérséklet évi járása: A hőmérséklet az év folyamán is változik. az erdő 10-20%-ban. hanem . Felmelegedés. Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani közepe. a többi a légkörben szóródik. A függőleges légmozgások hiánya miatt ilyenkor a nagyvárosok. bár vannak befolyásoló tényezők: a napsugarak lejtőszöge (a Föld gömb alakja miatt szélességi körönként más). ipartelepek levegőjében a . Napi hőingás: A leghidegebb és a legmelegebb hőmérséklet különbsége egy nap során. medencék alját. 13 és 19 órakor). a sugárzás időtartama (befolyásolja a tengelyferdeség. Ezzel 35 fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét (-20 helyett +15 fok). A friss hó 80%-ban. csak mértéke változik. Kialakulásának oka az erős talajmenti lehűlés. Évi közepes hőingás: A legalacsonyabb (általában január) és legmagasabb (általában július) havi középhőmérsékletek különbsége. medencealjzatokra alig jut napsugárzás. Albedo-hatás: A földfelszín napsugárzás-visszaverő képessége. Magyarországon napi négy mérést végeznek (1. és CO2 tartalma hővé alakítja és visszasugározza a Földre. Mezopauza: A mezoszféra és a termoszféra határa. Felmelegedés és lehűlés: A besugárzás és kisugárzás mértékéből fakad a felszín és a levegő hőmérsékletének változása. Abszolút hőingás: Valamely terület valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közötti különbség. hegyhátak a napsugárzás hatására fölmelegednek. ami a légkört alulról melegíti fel. a hideg levegő megszállta völgytalpakra. amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken. Évi középhőmérséklet: Egy év havi középhőmérsékleteinek számtani közepe. ezért elsősorban hóval borított területek fölött derült téli éjszakákon jön létre. Hőelnyelődés: A napsugarak egy része (20%) elnyelődik a légkörben (például az ózon révén) és közvetlenül melegíti azt. valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók.Sztratopauza: A sztratoszféra és a mezoszféra határa. aminek az oka a Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdeség.bizonyos határig . Napi középhőmérséklet: Egy nap során mért hőmérsékleti értékek számtani közepe. Leggyakrabban a talajközeli néhány száz méter vastagságú légrétegben fordul elő. Míg a hegytetők. Ennek egy része eléri a földfelszínt (direkt sugárzás).növekszik. Visszaverődés: A napsugarak 30%-a visszaverődik a légkörről (felhők) és a Föld felszínéről az űrbe. A legmagasabb értéket delelés után mérhetjük. Folyamatos (ellentétben a besugárzással). a felszín anyaga és jellege (albedo). Kisugárzás: A Föld felszínéről történő sugárzás (hőleadás) a légkörön keresztül a világűrbe.) A jelenség rendszerint ködképződéssel jár. középszint Besugárzás: A napsugárzásnak a Föld légkörét elérő hányada. a víz 10% alatt veri vissza a Nap sugarait. Az üvegházhatást az ember a túlzott CO2 kibocsátással az utóbbi időben képes volt fokozni. A napsugarak másik része (50%) a Föld felszínén nyelődik el és hővé alakul.

(A déli féltekén az óramutató járásával ellentétes a mozgása. illetve valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. Az északi féltekén a mozgó légtömegeket jobbra. de sokszor várható egy hidegfront is. spirálisan. a levegő lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Ez 300-400 km széles csapadékzónából csendes esőt eredményez. Ez 70-100 km széles csapadékzónából heves esőzést okoz. Szél: A Föld felszínével párhuzamos légáramlási rendszer. Lejtőkitettség: A lejtő egyik oldalát a Nap nagyobb szögben tudja megvilágítani. középszint Légnyomás: A légtömeg a gravitációs erő miatt nyomja a Föld felszínét. felemelkedésre készteti. mint korábban volt. Melegfront után a hőmérséklet magasabb lesz.szennyezőanyagok koncentrációja megnövekedhet. a belsejében felszáll. Homokfodor: Felszínforma. illetve egyes haszonnövények termesztésére alkalmas szakasza. Hazánkban április 1-jétől október 1-jéig tart. ha a hideg levegő fölé melegebb érkezik (például egy melegfront alkalmával). (A déli féltekén az óramutató járásával megegyező a mozgása. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával ellentétesen. Napfénytartam: Az az idő. kifelé mozog. A levegő mozgása. Mivel nehezebb nála. Ennek átlagos tengerszinti értéke 1013 hPa. Eltérítő erő: A Föld tengely körüli forgásából származó erő: Coriolis-erő. a belsejében leszáll. Melegfront: A meleg levegő a hideg levegő felé áramlik a ciklonban. a napfénytartam a földrajzi szélességtől független. Gyakori a hőmérsékleti inverzió az olyan tengerpartokon. csapadékot ezért nem hoz. a déli féltekén balra téríti el. a szél hozza létre homokos területen. Mérsékelt övezeti ciklon: Alacsony nyomású légköri képződmény. A magas légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fúj. (Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén. Értékét a napsütéses órák számának évi összegével szokták megadni. mint a másikat. Ennek nagysága az adott hely felhőzet.) Kialakulhat a talajtól távolabbi magasabb légrétegekben is. . ameddig valamely hely közvetlen napsugárzásban részesül. lehűl és csapadékot hoz.és csapadékviszonyainak függvénye. befelé mozog. Tenyészidőszak: A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része. ahonnan fúj. Ciklonok közelében illetve hideg felszínek hatására jön létre.37 kJ energia érkezik a Napból. közben lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Napállandó: A földi légkör külső határára másodpercenként 1. A hőmérséklet és a légnyomás között fordított arányosság van. Hideg és meleg levegő találkozásánál illetve a troposzféra felső részében nagy sebességgel fújó futóáramlások örvényeiből keletkezik. Hidegfront után hideg. Az északi féltekén a déli lejtő egy négyzetméterére nagyobb energia jut. derűs és tiszta idő várható (anticiklon). amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól termése beéréséig tart. Frontátvonulás: A front áthalad a földfelszínén. Minthogy a lehetséges napsütéses órák összege elvileg a Föld minden pontján éppen fél év. Ennek felületegységre számított értéke a napállandó (1370 W/m2). Mivel könnyebb annál.) Hidegfront: A hideg levegő a meleg levegő felé áramlik a ciklonban. mint a sík területre. spirálisan. Nevét arról az égtájról kapja. felsiklik rá. Észak-Amerikában a kaliforniai partokon és Délnyugat-Afrika partjain tapasztalhatjuk. A társadalom szempontjából az évnek földművelésre. Izobár: Azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak a térképen. Hőösszeg: Tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek az összege. az északi lejtőre kisebb energia jut.) Mérsékelt övezeti anticiklon: Magas nyomású légköri képződmény. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával megegyezően. hiszen egy ciklonban egymást követik. ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén és alulról állandóan hűtik a levegőt.

Így a front záródik. a trópusi és a sarki levegő között. Homokbucka: Ahol a szél sebessége lecsökken. Amerikában hurrikán a nevük. míg el nem éri a hőmérsékleti egyenlítőt. Nyugati szelek: A 30. csapadékot nem szállít. Trópusi területekre jellemző. Trópusi ciklon: Rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló. A passzát szél leszálló ága a térítők környékén éri el a felszínt. Kőgomba: A szélmarás alacsonyabban erősebb. Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: A Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. Helyi szelek: Olyan szelek. nappal a lassabban felmelegedő . A meleg levegőt a hideg kizárja a földfelszínről. szélességi körök között uralkodó szélrendszer. Passzát: A trópusi övezetben uralkodó szélrendszer. és a 60. Januárban az északkelti passzát átlépve az Egyenlítőt a déli féltekén balra térül és útját északnyugati monszunszélként folytatja. ahol forrós. Sarki szelek: Sarkvidékeken uralkodó szélrendszer. amelyek egy terület sajátos domborzati adottságai. nyugati szél. Júliusban a délkeleti passzátszél átlépve az Egyenlítőt az északi féltekén a Coriolis-erő miatt jobbra térül és útját délnyugati monszunszélként folytatja. A legmagasabb hőmérsékletű és egyben legalacsonyabb légnyomású terület felé fújnak. a déli féltekén délkeleti sarki szélnek nevezzük. ezért a szél az óceán felől fúj és csapadékot szállít a szárazföld felé. ezért a mérsékelt övezetben mindenütt nyugati szelek uralkodnak. Általános légkörzés: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere. lehűl és csapadék képződik. a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak és ki is cserélődnek. orkánerősségű széllel pörgő képződmények. hőmérsékletés légnyomás-viszonyai miatt viszonylag kis területen. Szélrendszer: A nagy földi légkörzés alrendszerei: sarkvidéki szélrendszer. Tornádó: Pusztító hatású. ami júliusban az északi féltekén. passzát szélrendszer. Oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésében keresendő. ahol találkoznak (Egyenlítő környéke) és a levegő feláramlik (a passzát felszálló ága). Ázsiában tájfun. Észak-Amerikára jellemző szél. az északi féltekén északkeleti. Emelt szint Okklúziós front: A gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot a ciklonban. nappal és éjszaka ellentétesen fújó szél. A passzát szelek tehát átlépik az Egyenlítőt. ott lerakja a homokszemeket és dombokat. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Ázsia keleti partvidékén alakult ki (Kína). Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Indiában alakult ki. Az északi féltekén északkeleti. mivel a trópusi meleg és a sarki hideg levegő a szárazföld felett találkozhat. tölcsér alakú. a déli féltekén délkeleti passzátszél fúj (a Coriolis-erő miatt). dűnéket hoz létre. amely révén a forró. Télen a szárazföld jobban lehűl. Mérsékelt övezeti monszun: A kontinensek keleti peremén kialakult szélrendszer. száraz. derűs időt okoz. rendszeresen és hasonló módon lépnek föl. Parti szél: a tenger (tó) és a szárazföld fajhőjének különbsége miatt kialakuló. A kontinens északdéli nyitottsága miatt jönnek létre. mert a szél a nagyobb homokszemcséket nem emeli fél méternél magasabbra. A troposzféra felső részében mindenütt nyugati szelek fújnak. januárban a déli féltekén található. de szubtrópusi monszunként megtalálható Európa kivételével minden kontinensen. ezért innen fúj a szél az óceán felé.Szélbarázda: Félig kötött homokterületen a szélkifújás barázdákat vág a homokba ott. monszun szélrendszer. Az Egyenlítő körül jönnek létre és parabola alakú pályán mozognak. Monszun szélrendszer: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szelek. A sark felől a sarkkör felé fúj a szél. ahol nincs növénytakaró. így a kő alja jobban kopik és gombaformát vehet fel. Ezek a szelek magukkal ragadják a felszín légtömegeit is. de legerősebben pont itt. Forró övezeti monszun: A passzátszelek a hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak.

Szabad légtérben alacsonyan a vízgőz kicsapódásakor keletkezik. amin a vízgőz kiválása megindulhat. (%) Harmatpont: Az a hőmérséklet. Lefúvódást jelent. akkor beszélünk ködről. jégkristály) enged a gravitációnak és a föld felé veszi útját. hogy egy köbméter levegőben a maximális vízgőztartalomhoz képest (ez a hőmérséklettől függ. (Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal az izohiéta. hózápor. Csapadéktérkép: Havi vagy évi csapadékmennyiség térképi ábrázolása. A szelet egy nagyobb hegység emelkedésre készteti. telítetté válik. zivatar.) Aszály: Hosszú (legalább 2-3 hét). annál több vízgőz lehet a levegőben) mennyi vízgőz van. zivatar a cumulonimbusból. Talajmenti csapadékfajták: Harmat (0 fok felett). Esőcseppekből és jégkristályokból áll. Hegy-völgyi szél: elsősorban a déli lejfőn jön létre. szitálás. Szilárd levegőrészecske (por. akkor a szél hideget hoz (bóra a Dinári-hegységben). éjjel viszont a hegyoldal jobban lehűlhet. (Enélkül nem képződne csapadék. Kondenzációs mag: Csíra. meleg levegő érkezik és vízgőztartalma kicsapódik belőle a hideg miatt.tenger felől fúj. hogy egy köbméter levegőben hány gramm vízgőz van. Sugárzási köd: a hideg felszín lehűti a felette lévő levegőt és annak vízgőztartalma kicsapódik. éjjel a gyorsabban lehűlő szárazföld felől. ha kisebb mértékben. csapadék nélküli időszak egy adott területen. Eső a nagy vastagságú felhőkből hullik. Ezt a hőmérsékletet a levegő hűlés útján érheti el. hó.(cirrus)-. dér (0 fok alatt. Főn: Helyi szél. (Afelett pára. szeles időben). ami nappal gyorsabban felmelegedhet. Lebegő csapadék. minél nagyobb a hőmérséklet. lealacsonyodott térségből. Ha a térségben a hőmérséklet lefelé haladva ennél nagyobb mértékben nő. piszok). Deflációs tanúhegy: A keményebb kőzetet a szél lassabban koptatja. mint amennyi elfér benne.) Áramlási és sugárzási köd: Áramlási köd: egy hideg terület fölé vízgőzben gazdag. amin a levegő relatív vízgőztartalma 100%. Viszonylagos vízgtőztartalom: Megadja. A hőmérsékletük 100 méterenként 1 fokkal nő. . réteg (stratus)-. középszint Tényleges vízgőztartalom: Megadja. mint a környék síkja. gomoly (cumulus) esőfelhő: A felhőket alakjuk szerint e három csoportra osztjuk. Túltelítettség: Amikor a levegőben több a vízgőz. közben tényleges vízgőztartalma nem változik. Felhőképződés: Vízgőz kicsapódásakor a szabad légtérben a magasban felhő képződik. zúzmara (0 fok alatt. majd a másik oldalon lebuknak. havas eső. akkor a szél meleget hoz (főn az Alpokban). szélcsendes időben). Felhő: Napsugarak útjába álló légköri képződmény. Telítettség: Amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot. akkor onnan fúj a szél a völgybe (hegyi szél). záporeső. Defláció: A szél felszínformáló képessége. Barkán: Sarló alakú homokbuckák. közben önmaga is kopik. ezért onnan légmozgás indul meg a lejtő felé (völgyi szél). Emelt szint Fátyol. jégeső. csendes eső a nimbostratusból. Köd: Talaj közeli felhő. Futóáramlás: A mérsékelt övezetben a nagy magasságban (troposzféra felső részében) fújó erős szelek. hódara.) Hulló csapadékfajták: Eső. Csapadékképződés. Szélmarás: A széllel szállított homokszem koptatja a felszíni kőzeteket. jégdara. forró. Csapadékképződés: Amikor a magasba emelkedő levegőből a kicsapódott vízgőz (vízcsepp. amelyek szélárnyékos oldala meredekebb. ezért az kiemelkedik a puhább. ónos szitálás. Ekkor megindulhat a vízgőztartalom kicsapódása. ónos eső. Ha a látótávolság 1000 méter alatti.

eljegesedés. Például elsivatagosodás. A légkör jelenségeit. Éghajlattan: Klimatológia. az éghajlati elemekhez statisztikai átlagszámítások eredményeit használjuk fel (évi. Transzmisszió: A levegőbe jutott anyagokat a szél továbbszállítja. kénes sav képződhet. Időjárási térkép: Adott helyen az időjárási elemek pillanatnyi helyzetét és változásait bemutató térkép (légnyomás. Időjárási és éghajlati elemek: Napsugárzás. Éghajlattal foglalkozó tudomány. mely a sztratoszférában található ózonrétegre is káros hatással vannak. Vonalas erózió: A felszín pusztulása egy vonal mentén történik.Izohiéta: Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal. erőművek (szén. ólom. a NO2-ból így salétromsav. nedvességtartalom: Az időjárási elemek egyedi mérésekből származó adatok (most hány fok van. a növényzet. de jég és szél is szerepet játszhat a lineáris erózióban. A felszín mindenütt egyenlő mértékben pusztul. Szélcsendes időben fordul elő. CO. Éghajlat: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. szél. Meteorológia: Légkörtan. Emelt szint Emisszió: Légszennyező anyagok kibocsátása idegen szóval.: domboldalak). ipar. Savas ülepedés: A savas esők által a szennyeződés a felszínre kerül. hőmérséklet. füst. SO2. Savas eső: A légkörbe jutó szennyező anyagok némelyike reakcióba lép a légkörben található vízgőzzel. Légszennyező anyagok: CO2. NagyVízválasztó-hegység. Andok… Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás miatt növekszik. Európában a történelem folyamán megfigyelhetünk éghajlat-ingadozásokat: kis jégkorszak (1400-1700). Elsősorban folyók okozzák. néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. anticiklonok. Például a Balkán-hegység. Éghajlat választó hegység: Hegység. NO2. csapadékmennyiség). Ózonréteg-elvékonyodás: Bizonyos hajtógázok (freon = triklór-fluor-metán = CFCl3). O3. közben a szennyező anyag reakcióba léphet a légkör alkotóelemeivel. középszint Idő: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen. a kőzet. korom. csapadék. Ez történhet csapadék útján vagy száraz ülepedéssel. A Skandináv-hegység óceáni és tajga éghajlatot. épületek befolyásolhatják az éghajlati elemeket. bontják az ózont. Mikroklíma: Kisebb területek felszínközeli éghajlata (pl. Időjárás: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra. Éghajlatváltozás: Adott terület éghajlata megváltozik. Kibocsátóik: közlekedés. légnyomás. Felszíni leöblítés: Lejtős felszínen a csapadék által okozott erózió. ciklonok. károsítják a talajt. Időjárás és éghajlat. A levegőbe jutott szennyező anyagok egészségre káros felszaporodása. . amelynek két oldalán két különböző éghajlat található. Himalája. Eltér a vidék éghajlatától (makroklíma). frontok). hőmérséklet. a Dinári-hegység a nedves kontinentális és a mediterrán éghajlatú területeket választja el egymástól. szél. Ezek csapadékkal visszajutnak a földfelszínre. a SO2-ból kénsav. mekkora a szélerősség…). a domborzat. folyamatait tanulmányozó tudomány. adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. havi középhőmérséklet. kőolaj égetése). Szmog: Füstköd. Imisszió: A szennyeződés visszajutása a földfelszínre. a természetes növényzetet.

Mexikói-. mint az. ezért lassabban melegszik fel és lassabban hűl le.3 A vízburok Világtenger.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Balti-tenger. A népi megfigyeléseknek bizonyos esetekben utólagos tudományos bizonyítéka is van. mint a szárazföldnek. Északi-. Botteni-öböl. Szervác. Vénasszonyok nyara: A népi megfigyelések szerint szeptember végén és október elején meleg. Vízháztartás: A víz nem vész el. A víznek nagyobb a fajhője. ami betüremkedik a szárazföldbe. sekély vízzel (200 méternél nem mélyebb) borított szegélye. Medárd nap: A népi megfigyelések szerint. d mindegyik szereplő nyeresége és vesztesége egyensúlyban van. szélességi kör táján az anticiklonok állandó magas légnyomású övezetet hoznak létre). Bonifác. A szárazföld és az óceán esetén a lefolyás egyenlíti ki az óceánok nagyobb párolgási veszteségét. (Csendes-. de megtalálható a kőzetburokban és szilárd halmazállapotban a sarkokon és magashegységekben is. onnan kicsapódás útján jut vissza. műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. . A folyók révén jut el az a vízmennyiség az óceánokba. a szárazföld és a légkör között állandó mozgásban van a víz. Az óceán. ami a mozgó légtömegeket az északi féltekén jobbra. amiben önálló áramlásrendszer jött létre. Azori-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát egész évben befolyásoló magas nyomású légköri képződmény az Azori-szigetek felett (a 30. nagy átlagmélységű (4000 méter). Atlanti. Szibériai-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát télen befolyásoló magas nyomású légköri képződmény. ami Szibéria felett az erős téli lehűlés miatt jön létre. szerkezetileg a szárazföldhöz tartozó. Hudson-. ami valamely anyag tömegegységének 1 Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges. 3. Óceán: Több 10 millió négyzetkilométer kiterjedésű.) Tenger: Az óceánoktól szigetekkel. akkor a rá következő 40 napon esni fog. kisebb kiterjedésű. benne áramlásrendszer nem fejlődött ki. Világtenger: Föld felszínének 71%-át egymással közvetlen kapcsolatban lévő tengerek és óceánok borítják. Vízburok: Hidroszféra. Szárazföldi talapzat (self): A földrészeknek domborzatilag a tengerhez. Öböl: Tenger. Tengerszoros: Tengereket összekötő szűk átjáró. amennyit a szelek az óceánok fölül gőz formájában a szárazföldek fölé hoztak. középszint „Fagyosszentek”: Pongrác. Fajhő: Az a hőmennyiség. a déli féltekén balra téríti. önálló medencével rendelkező. Legnagyobb mennyiségben a kőzetburok mélyedéseit tölti ki (világtenger).A 3. állandó sótartalmú (33-38 ezrelék) víz. Május közepén (12-14) a népi megfigyelések szerint hűvösebb idő köszönt hazánkra. A légkör esetén ez a csapadék és a párolgás. Emelt szint Coriolis-erő: A Föld tengely körüli forgásából származó eltérítő erő. Ez a nedves kontinentális éghajlat jellemzője: a legtöbb csapadék nyár elején hull. középszint Hidrológia: A vízburok fizikai. nem minden esetben önálló medencéjű. Ide sorolható még Orbán is (május 25. kémiai. félszigetekkel és tengerszorosokkal elválasztott. A Föld vízből álló gömbhéja.és Indiai-óceán. nyárias idő van. Párolgás útján jut a levegőbe az óceánból és a szárazföldről.). eltérő sótartalmú (1-41 ezrelék) víztömeg. csak átalakul. ha Medárd napján (június 8-án) esik az eső. Vízkörforgás: A víz a napsugárzás hatására állandó halmazállapot-változáson megy keresztül.

télen fűti a szomszédos szárazföldeket. amit a tengervíz a partról beszállított hordalékból épít fel általában ott. Emelt szint Beltenger: Olyan tenger. (Így létezik 10 fokos melegáramlat is. passzát.) Hidegáramlat: Humboldt-. Ennek a sónak majdnem 90%-a klorid (NaCl: 78%. Hideg-. Afrika. Tölcsértorkolat: Folyótorkolat típusa. ezért nyáron hűti. félszigetek. félsziget.elsősorban szél hatására megfigyelhető . Benguela-. Pozitív anomáliát melegáramlatok. parttal párhuzamos hordalékgát. Tengerjárás: A tengervíz egyik mozgásformája. Hullámzás: A tengervíz egyik . Peremtenger: Az óceánokhoz széles kapukkal kapcsolódó tengerfajta. ahol a folyó tölcsérszerű öbölben folyik a tengerbe. pedig csak le-föl mozog egy helyben. ami igen zárt és csak szűk szoroson keresztül van kapcsolata az óceánnal. Átlagosan az óceánok literenként 35 gramm sót tartalmaznak. Általában a tengeráramlatok okozzák. Földközi-tenger: Két kontinens között elterülő tenger. Deltatorkolat: Folyótorkolat típusa. . Hűtő-fűtő hatás: A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le a fajhője. Kontinentális lejtő: A szárazföldi lemez elvégződése. 10%-a szulfát. bár az ember úgy látja. és 17 fokos hidegáramlat. Létrejöttének oka: a befogadó tengeren kicsi az apály és dagály közti különbség. (Abráziós torony. Létrejöttének oka: a befogadó óceánon nagy az apály és dagály közti különbség. Európa: Görögország.) Tagolt part: Az a tengerpart. Épülő part: Sekély partokon a tengervíz építő munkát végez. öblök. Labrador-áramlat. ezért a folyó hordalékát nem tudja elszállítani. Pozitív és negatív hőmérsékleti anomália: Ha egy terület évi középhőmérséklete eltér attól az értéktől. egyre kiédesedő víz. Dagály: A tengervíz szintjének 12 óránként való emelkedése. a meleg tengeráramlás pedig melegebb vizet szállít az alacsonyabb vízhőmérsékletű területre. amit az állandó szelek alakítanak ki (nyugati-. amely földrajzi szélessége szerint várható lenne.Sótartalom: Tengervíz egyik kémiai tulajdonsága. ha 5 fokos területre viszi a vizet.és sarki szelek). ami számos sziget. öböl bont meg. .9%). ami hidegebb vizet szállít egy területre. A vízrészecskék körpályát írnak le. Ez a Földön egyszerre két dagályt és két apályt okoz. ami 25 fokos területre. Egy óceánparti településen tehát 12 óránként követik egymást a dagályok. Az óceánok mélysége itt hirtelen 200 méterről 4000 méterre nő. Lagúna: A part és a lidó közötti sekély. ahol a folyó több kisebb ágra szakad és úgy ömlik a tengerbe. MgCl2: 10. A Hold tömegvonzási erejének és a FöldHold rendszer közös tömegközéppont körüli forgásából fakadó centrifugális erőnek hatására a tengervíz a ható erő irányába elmozdul. anomáliáról beszélünk. Idővel feltöltődhet. Brazíliai-. amit nem bontanak meg szigetek. Agulhas-áramlat. (Turzás. Apály: A tengervíz szintjének a 12 óránként való csökkenése. melegáramlat: Golf-. Hideg az a tengeráramlás. és meleg tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. negatív anomáliát hidegáramlatok. Norvégia… Tagolatlan part: Egyenesen futó tengerpart. ami a folyó hordalékát folyamatosan kiszivattyúzza a torkolatból. mintha ténylegesen mozogna vízszintesen a tenger. Pusztuló part: Meredek partokon a hullámok hordalékuk segítségével a sziklafalat folyamatosan bontják le.) Turzás: Tengervíz fölé magasodó. lidó.mozgásformája. mint az ottani vízhőmérséklet.terasz. ahol a partra kifutó és a partról visszaérkező hullámok találkoznak.

Tektonikus eredetűek a medence jellegű süllyedékterületek is. A gleccser elolvadása után a víz a végmoréna mögött felhalmozódva tavat képezhet. a Kaszpi-tenger és az Aral-tó tartozik ebbe a csoportba. Fehér-tó. Sok látható a Duna és a Tisza mentén. amikor a tó alján már mindenütt növény borítja. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer Földnél lévő szöge 90 fok. ami lefűződve patkó alakú tavat alkot. mélyedéseket hoz létre. amikor alig van már nyílt víztükör.) Szökőár: Nagy dagály. mesterséges tavak. Lehetnek bennük áramlások (tengeráramlás). mocsarak összefoglaló neve. Moréna által elgátolt tó: A gleccser hordalékát lerakva lezárja a maga vájta U alakú völgyet. elolvadása után a süllyedékekben a víz összegyűlve tavat képez (Kanada. lejtős tömegmozgás. ezért a hullám átbukik magán és kifut a partra. tektonikus árokban kialakult hosszúkás. Abrázió: A tengervíz felszínformáló képessége. Gleccsertó: A gleccser hordalékával völgyét sok helyen túlmélyítette. nagy mélységű tavak típusa. a másik felén a sarkok felől hideg áramlatok figyelhetők meg. (Van egy süllyedési zóna a Norvég. Hullámmorajlás: Sekély parton a tengervíz molekulái nem képesek tartani a körpályájukat. karsztos folyamatok (külső erők) is kimélyíthetnek tó medencét.és a Barents-tenger környékén. mert beleütköznek a tengerfenékbe. Fertő: A tavak pusztulásának egyik állomása. Többnyire összeköttetésben vannak egymással (szoros. tavak.Tengeri vízkörzés: A tengeráramlatok az óceánok felszínén szállítanak vizet. Holtág. morotva. (Alpok: Garda-tó. Vakár: Gyenge dagály. Ez első és utolsó negyedkor jellemző. de használják a cunamira is. Szélvájta tó: Ha a felszínen a szél szabadon garázdálkodhat (sivatag. folyóvíz). Akkor jön létre. Finnország). Hullámtörés: Mélyvizű partnál a hullámhegy nekiütközik a partnak és felcsap rá magasra. moréna. Jégvájta tó: A jégkorszaki jég hordalékával felszántotta a felszínt. középszint Állóvíz: A földkéreg felszíni mélyedéseiben felgyülemlő vizek.és a Tanganyika-tó. szél. Tó: A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő. nyílt vízfelületű állóvíz. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása lerontja egymás erejét. Éghajlatváltozás esetén ezek a mélyedések tómedencék szerepét tölthetik be. Igazából helytelenül. lápok.) Tektonikus eredetű tó: Lemezhatáron. kaldéra (belső erő). Akkor jön létre. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása erősíti egymást. Morotva-tó: A folyó árvízkor átvághatja kanyarulatát. Vihardagály: Amikor a viharos szelek felerősítik a dagályhullámot. a Malawi. . Tavak. Láp: A tavak pusztulásának újabb állomása. szerkezeti süllyedék. Mocsár: A tavak pusztulásának következő állomása. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer 180 fokot zár be. földrengés okozta hegyomlás (belső erő). A gleccservölgyben a mélyedésekben egész füzért alkothatnak a tavak (Skandináv-hegység). Ilyen a Bajkál tó. tengerek. ami bonyolult módon jön létre és kapcsolódik a felszíni áramlatokhoz. Elgátolt medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: láva. Mesterségesen is létrehozható (folyószabályozáskor). jég. gyorsan pusztulnak. turzás. amikor a víztükör felületén több a növénnyel borított rész. Kimélyített medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: tektonikus árok. félsivatag). a kontinensek egyik peremén az Egyenlítő felől meleg. Ez újholdkor és holdtöltekor jellemző. Ezzel párhuzamosan van egy áramlásrendszer az óceánok mélyén is. mint a víz.

Vízmércével mérik. annál gyorsabb. értékét centiméterben adják meg. Ilyen belső lefolyású területen folyik a Volga is a Kaszpi-tengerbe. Például: Szent Anna tó a Hargitában. Lefolyástalan (vagy belső lefolyású) az a terület. Maradványtó: Egykori tengerek bezáródásával visszamaradt állóvíz. Nasszer-tó). Minél több víz van a mederben. mint amennyit szállít. ezek az általában sík területeke a poljék. illetve időszakos vízfolyásokat. Emelt szint Tengerszem: A gleccserek kiindulási pontja a hegység oldalába mélyül. Feltöltődő (alsó) szakaszjelleg: Ahol a folyó több hordalékot rak le. óceáni. (Értéke lehet negatív is. Vízjárás: A vízállás és a vízhozam sokévi szabályos. aminek a világtengerrel még közvetett kapcsolata sincs. Gyorsan elpusztulhatnak akár növényi. láp. szigeteket építő folyókra jellemző. mert a vízmércét nem a mederfenékre helyezték. hogy mennyi hordalékot képes szállítani a szállítható hordalék mennyiségéhez képest. A folyószabályozáskor levágott folyókanyarulatok is mesterséges tavaknak tekinthetők.) A nagyság alapján megkülönböztethetünk kis-. ezt kaldératónak nevezzük. (Állomásai: fertő.) Poljetó: A mészkőhegységekben a felszínen néhol más kőzet is előfordul. Megkapjuk. . a tengerekkel való közvetlen kapcsolta megszűnt. Száraz területekre jellemző. A jég elolvadása után e mélyedésben összegyűlő vizet tengerszemnek nevezzük. hogy mennyi víz van a medrében (mekkora a vízgyűjtő terület).Mesterséges tó: Ember által létrehozott tó. Vízhozam: A folyó adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. Vízválasztó: A vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó vonal. ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a felszíni vizeket. (Minél meredekebb. hogy milyen a meder meredeksége. Kaldérató: A vulkán tetejének lerobbanása után visszamaradt mélyedésben is összegyűlhet a víz. középszint Vízgyűjtő terület: A földfelszín azon része. (Lehet. Mértékegysége m3/s. Eutrofizáció: A tavak növénnyel való feltöltődése. A mederből kilépő nagyvíz az árvíz. a bele torkolló kisebbeket mellékfolyónak hívjuk. zátonyokat. hogy a Nicaragua-tó is. Kialakítását folyóvizek felduzzasztásával valósítják meg (Tisza-tó. Ilyen tó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó. Lefolyásos és lefolyástalan terület: Lefolyásos az a terület. (Ritka.) Folyóvizek.) Dolinató: A karsztos oldódás által létrehozott mélyedés ritka esetben tómedenceként funkcionálhat. Megkülönböztetünk egyenletes (hegyvidéki. egyenlítői éghajlat) és ingadozó vízjárású folyókat. A legnagyobbat főfolyónak. annál több hordalékot képes szállítani a folyó. éghajlattól függő váltakozása. A folyó munkavégző képessége: Attól függ.) Függ attól is. Ez pedig attól függ. Vízállás: A víz magassága a mederben.és nagyvizet. ha beszorozzuk a keresztmetszet területét a folyó sebességével. ahol a felszíni mélyedésben összegyűlő vizet poljetónak nevezzük. annál több hordalékot szállít.és mellékfolyó: Egy vízgyűjtő területen a vízhálózat különböző rangú folyókból épül fel. Általában a folyók alsó folyásánál jellemző. Általában a hegységek gerincén fut végig. mocsár. közepes. ahonnan a felszíni vizek elérik a világtengert. Ez a sík területen lassan haladó. akár folyóvízi hordalékkal való feltöltés következtében. (Nagy-Vízválasztó-hegység) Fő. mert a víz általában befolyik a hegység belsejébe. Árvíz: Medréből kilépő nagyvíz. Feltöltődés: A tavak átmeneti képződmények a Föld felszínén. Krátertó: A vulkáni kráterekben összegyűlő állóvizet krátertónak nevezzük.

mint amennyit tovább szállít. ami a vízszint közelébe. szűk. Emelt szint Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. meredek. amelyen valamilyen út visz keresztül. a folyó két ágra szakadva kerüli meg. a másik oldalán építi a partot. Artézi víz: A vízzáró réteg átfúrása után felszínre kerülő rétegvíz. Általában a folyó középső szakaszára jellemző. a szemcsék közötti teret csak részben kitöltő. hogy nem „szabályos” rendben következnek a szakaszjellegek. középszint Felszín alatti víz: A szárazföld felszíne alatt a talajban és a kőzetekben felgyülemlő vizek összessége. a kanyar egyik oldalán pusztítja. a gravitációs erőnek ellenálló felszín alatti víz. brómos. Szurdok: Nagy esésű vízfolyások kemény. Ezért ezeket az elnevezésekkel óvatosan kell bánni. kénes. Ásványvíz: Oldott ásványi anyagot tartalmazó felszín alatti víz. Talajnedvesség: A talajszemcséket hártyaszerűen borító. ami nagy kiterjedésű. A lecsökkent esésű. Karsztvíz: A résvizek csoportjába tartozó felszín alatti víz. Rétegvíz: Két vízzáró réteg közti víztartó rétegben lévő víz. Általában a folyó felső szakaszára jellemző. majd kiválik. Bevágódó (felső) szakaszjelleg: Ahol a folyó kevesebb hordalékot rak le.) Hordalék: Valamilyen külső erő által a keletkezési helyéről elszállított kőzet vagy talajtörmelék. Karsztformák: A karsztvíz által létrehozott felszínformák. Felszín alatti vizek. savas. V-keresztmetszetű völgy: A bevágódó szakaszjellegű folyó által létrehozott felszínforma. Résvíz: A kőzetek repedéseiben található víz. . Kanyon: A szurdok spanyol elnevezése. homok. Talajvíz: A talajszemcsék közti teret teljesen kitöltő. ahol a vízzáró réteg metszi a földfelszínt. így negatív és pozitív formák jönnek létre. mély. pedig ezek már egyáltalán nem a felső szakaszán vannak a folyónak. (Hosszabb folyók esetén előfordul. A mészkő oldatba kerül (kalciumhidrokarbonát). akadályozza a hajózást. A folyó itt pusztítja a medrét. ellenálló kőzetbe vágott. hegységből kilépő folyók építik. vagy kicsivel az fölé emelkedik.Oldalazó (közép) szakaszjelleg: Ahol a folyó körülbelül annyi hordalékot rak le. nem túl mélyről is magas hőmérsékletű víz törhet fel). Gyógyvíz: Gyógyhatású ásványvíz. Forrás: A felszín alatti vizek felszínre bukkanásának helye. de a Kazán-szorosban is pusztítja a medrét. élővilág is megtelepedett rajta. vasas. A folyó kanyarogva halad (meanderez). az első vízzáró réteg felett található felszín alatti víz. kavics. a Dunán például a Dunakanyarban. mert hazánkban magas a geotermikus gradiens. A folyóvíz által szállított hordalék különböző szemcsenagyságú: iszap. A karsztvíz szénsavat tartalmaz. Zátony: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. Főleg emelkedésben lévő térszíneken alakult ki. A mészkőhegységek repedéseiben található víz. esetenként függőleges oldalú völgye. ami reakcióba lép a mészkővel (karsztos oldódás). Belvíz: A talaj szintje fölé emelkedő talajvíz.) Hévíz: 20 foknál melegebb forrásvíz (Magyarországon gyakori. Hordalékkúp: A folyóvízi hordalék legyező alakú felhalmozódása. mint amennyit tovább szállít. (Lehet jódos. Például: Csallóköz. Sziget: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma.

az állapot romlások elkerülése vagy visszafordítása. Mezőt jelent. évente egyszer vagy többször elönt. Olyan területeken jön létre. Létrejöhet oldódással és barlangi termek beszakadásával. Magassága akkora. Artois tartományban készítették el. középszint Folyószabályozás: Mederkotrás: Árvízvédelmi gát: Ártér: A vízfolyások medrét két oldalról kísérő. függő és oszlop. Ármentesített terület: Víztározó: Vízlépcső: Belvízvédelem: Ivóvíz: Ipari víz: Vízforgatás: Azokon a területeken. Vízgazdálkodás. ami a felszíni vizet (állandó vagy időszakos patak) a mélybe (barlangba) vezeti. Belvízi. Lehet álló. Csápos kút: Függőleges akna. a felszín alatt futó patak. Víznyelőn keresztül érkezhet meg a barlangba (búvópatak) és bővizű karsztforrásként ér újra a felszínre. Vízenergia: Öntözés: Szennyvíztisztítás: A szennyvizet szennyező anyagok eltávolítása. Általában bővizű. a csápok száma 6-10. A csapadékvizek által a mészkőbe vájt hosszúkás mélyedések. amelyet a vízfolyás magas vízállása idején rendszeresen. amelynek oldalfalaiból vízszintes irányba lyukacsos csövek nyúlnak a vízadó rétegbe. Dolina (töbör): Kerek alakú karsztos forma. ahol a vízszükséglet meghaladja a készleteket. A csapadékvizet a mélybe vezeti. melynek eredményeként a víz vagy újra felhasználható. A kút általában 15-20 méter mély. Az első ilyet Franciaországban. Cseppkő: Pozitív karsztforma. Barlangi patak: A barlangban. az év nagy részében vízmentes terület. A Duna mentén számos ilyen látható. Karsztforrás: A karsztvíz felszínre bukkanási helye. Felszíni karsztforma. Polje: Mészkőhegységekben megfigyelhető felszínforma. fizikai és kémiai.) Vízszennyező források: Vízvédelem: A környezetvédelem egyik részterülete. ami utal a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségére. hosszuk 30-60 méter. Céljai: a vízkészletek mennyiségének és jó minőségének fenntartása vagy javítása. Artézi kút: A nyomás alatt álló rétegvizet feltáró kút.Víznyelő: Tölcsérszerű karsztos forma. hogy benne egy ember állva elfér. szemben a lepusztított mészkőfelszínekkel. hűtés szükséges. Kialakításában az oldódáson túl a karsztvíz által szállított hordalék eróziójának van nagy szerepe. innen a neve. Karrmező: Magyar népi elnevezése ördögszántás. Barlang: A mészkőhegységek belsejében létrejövő akár terem nagyságú üregek. az erre alkalmas eljárások összessége. illetve megszüntetése. Előtte tisztítás. (Biológiai. ahol nincs a felszínen mészkő.és tengerhajózás: Halászat: Tengeri erőforrások: . Felszínét folyóvízi hordalék borítja. A barlangokban a karsztvízből rázkódás hatására kiváló mészkőből jön létre. a vizet többször is felhasználják. vagy megengedhető valamely befogadóba való vezetése.

biológiai. U-alakú völgy: A gleccser által létrehozott felszínforma. Belföldi jégtakaró: Nagyobb területet elborító.) Magashegységi jég: Az állandóan hóval borított területek a sarkok mellett ma a magashegységekre korlátozódnak. . Morénasánc: A jégtakaró (vagy gleccser) által szállított hordalék felhalmozódása a jégtakaró végén. Tökéletlen síkságot hoz létre. Évszakosan változik.vízmennyiség esetleg vízhozam. keskeny. Emelt szint Jégképződés: A jég hóból képződik a tartós hóhatár felett. Gleccser: Jégfolyam. A kárfülkéből indul.vagy az akkor onnan kivehető . meredek sziklafalak veszik körül. itt megy végbe a hó jéggé való átalakulása. Ma ilyet találunk az Antarktiszon. Ázsiában a Pamír. (Ma 15. A tartós hóhatár fölött kialakuló több éves jég a lejtőn a gravitáció hatására lassan lefelé mozog. Ualakú völgyet váj. sarkvidéki szigeteken. a déli oldalon magasabb van a hóhatár (az Alpokban 2800 és 3200 méter a két érték). közöttük tavak találhatók. A tartós hóhatár felett egész évben megmarad a hó. Grönlandon. A sarkok közelében a hóhatár 0 méter. Vagyis több hó hullik télen. majd 0. innen indul ki a gleccser. az Egyenlítőn 5000 méter. Pomorzei-tóhátság is. Felülete egyenletes síkság.8 g/cm3 között változik.1 g/cm3 sűrűségű hóból előbb csonthó. mély. Ilyen a Mazuri-. A hó naponta megolvad és megfagy. Tóhátság: A jég által egyenetlenre csiszolt felszínből kisebb halmok. meredek falú öböl. ami felett hó található. A hegy oldalába mélyül. Afrikában a Kilimandzsáró. ahol a gleccser véget ér. Firn (csonthó): A hó és jég közötti fázis.és kémiai szennyvíztisztítás: Vízkészlet: Egy meghatározott időpontban és térrészben lévő .Emelt szint Közműolló: Nitrátosodás: Mechanikai-. Európában az Alpok. azon rovátkákat ejt. hátak magasodhatnak ki. Jégcsiszolta felszín: A jég a maga súlyával és a szállított hordalékával felszántja a felszínt. A jég elolvadása után a területet a tenger vette birtokba. Onnan indul. Lavina: A hó gyors mozgása meredek lejtőkön. Jég és munkája. Az északi féltekén a lejtőkitettség miatt az északi oldalon alacsonyabban. mint ami nyáron elolvad. a kisebb-nagyobb mélyedések a jég elolvadása után tómedenceként funkcionál.5-0. Kárfülke: A gleccser által létrehozott negatív forma. A jégár elérve a tengerszintet tovább haladt mélyítve medrét. A 0. Morénasíkság: A jég által letarolt. Számos gleccser található e magashegységekben. középszint Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság. hordalékaival borított felszín. Fjord: Hosszú. A jég elolvadása után itt is kialakulhat tó.9 g/cm3 sűrűségű jég lesz. annak olvadékvizeit elszállító vízfolyás. hordalékával a jég megkarcolja a felszíni kőzeteket. az Andokban a legmagasabb 6500 méterrel. akkor 45 millió km2-t. a firn sűrűsége 0. hordalékot (moréna) szállít magával. egyenetlenül csiszolja le. A jégkorszak idején jóval nagyobb területet borított jég. általában több száz vagy több ezer méter vastag jég. a Karakorum és a Himalája. Észak-Amerikában főleg Alaszka hegyeit borítja jég. A gleccser mélyítő munkája hozta létre a jégkorszak idején. Gleccserpatak: A gleccserből táplálkozó. Vásott szikla: A jég felszínformáló tevékenysége hozza létre. Meleg főnszél idézi elő leggyakrabban. ezzel sűrűsége növekszik. DélAmerikában az Andok csúcsai vannak eljegesedve. a Hindukus.

Észak-atlanti-áramlás: A Golf-áramlás elnevezése az északi szélesség 45. egyben oka a talajok zonalitásának is. az Odera. A hőmérsékleten és csapadékmennyiségen keresztül befolyással van az aprózódás és mállás intenzitására. idő. középszint Golf-áramlás: Meleg tengeráramlat az Atlanti-óceánban. A növényeket vízzel és tápanyaggal látja el. ahol . Különösen a nagy csapadékú lejtős területek veszélyeztetettek ilyen szempontból. Perui áramlásnak is hívják. termékeny rétege. ősfolyamban egyesültek. Sok esetben az erózióval együtt jelentkezik. amivel párhuzamosan termőképessége csökken.) Humusz: A talaj nagy molekulákból álló. laza. a benne megtelepedő baktériumok és gombák lebontják az elhalt élőlényeket. domborzat. Kuro-shio-áramlás: Meleg tengeráramlat a Csendes-óceánban. A Norvég-tenger területén az áramlat vize a mélybe bukik és az óceán fenekén hideg vizet szállít. A szél okozta talajpusztulás a defláció. az abiotikus alrendszer folyamatai például az aprózódás. amiből humusz képződik. fokától északra. meleg vízről kapta. vetés idején). Alexander Humboldtról kapta a nevét. Képződési helyétől igen messze is elkerülhet. Amerika északnyugati partjait fűti. A talaj élő és élettelen részrendszerek működési egysége. Talajpusztulás: A víz. Oja-shio-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban. az Elba. az élőlények kőzetbontó tevékenysége. A kiváló német geográfusról. E természetes pusztulással nagyjából lépést tart a talajképződés üteme. művelésével végső esetben fel kell hagyni. vagy megszűnik. A mezőgazdasági termelésbe bevont területeken törvényszerű a talaj időszakonkénti védtelensége (betakarítás után. A víz okozta talajpusztulás a talajerózió. 3. Humboldt-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban Dél-Amerika partjai mellett. E folyamvölgy a Germán. A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik. ami meghatározza a növényzet földfelszíni eloszlását. Nevét kiindulási helyéről. (Biotikus alrendszer folyamatai például: mikroorganizmusok szervesanyag-átalakító tevékenysége. a Mexikói-öbölről kapta (Gulf = öböl). a növények számára tápanyagokat raktározó szerves anyaga. A tényezők legfontosabbika az éghajlat. vízben nehezen oldódó.Ősfolyamvölgy: A jégtakaró előterében a jégtakaróból kifutó bővizű patakok egy nagy folyóban.3 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. sötét színű. a bennük lejátszódó folyamatoknak véget vethet. a vízforgalom. ember) által meghatározott bonyolult folyamat. kőzet. a Visztula. A talajképződés folyamán a kőzetből aprózódás és mállás hatására kőzetmálladék lesz. Nevét az általa szállított sötét (kuro). A 3. A jéghegyeket egészen New Yorkig is elviheti. a Weser egy-egy darabon benne fut. amit baktériumok és gombák állítanak elő elhalt élőlények lebontása révén. A növénytelen vagy csak részlegesen fedett talajon felgyorsulhat az erózió. Talajképződés: Számos tényező (éghajlat. de a természetes növényzettel borított területeken ez a lefolyó víz kevés talajrészecskét visz magával (természetes erózió). Ennek következtében a talaj elvékonyodhat.4 A talaj Talaj: A földkéreg legfelső. Az északi sark felől hideg vizet szállít a Labrador-félsziget mellett. Labrador-áramlás: Hideg tengeráramlás az Atlanti-óceánban. valamint a szél a már kialakult talajrétegeket elhordhatja.és a Lengyel-síkságon még ma is jól látható. Ez együtt alkotja a talajt. hiszen a szél csak ott tudja a talajszemcséket magával ragadni. A sark felől indul és Ázsia keleti partjait hűti. akár el is pusztulhat. Vándorkő: A jég által szállított nagyméretű kőszikla. élővilág.

Ott jellemző. talajművelés. Óceáni és nedves kontinentális területekre jellemző. vasban (Fe2O3) gazdag. ennek mállott anyagából jön létre a talaj. akkor szoloncsákról. a trópusi esőerdők és monszunerdők talajai a trópusi sárgaföldek mellett. ligetek telepítése. Talajvédelem: A talajpusztulás elleni védekezés. Nagy hajlásszögű lejtőn teraszok kiépítésével csökkenthető az erózió (szőlő. A talajerózió esetében a kiváltó tényezők közül a csapadékmennyiséget nem befolyásolhatjuk. amit nem foglal el a víz. sőt alapvetőbb a helyes talajművelés. ha mélyebben szolonyecről beszélünk.) A szikes talajok termőképessége általában rossz. vagyis feketeföld). C szint): A biológiai aktivitás és a humusztartalom (szín) alapján lehet a talajban szinteket elkülöníteni. kisebb a humusztartalma és világosabb. ahol a természetes növényzet tölgy-. Ez adja a talajok vörös színét. (Ha a talaj felső szintjében halmozódik fel a só. illetve kisebb meredekség esetén legeltetés szántóföldi művelés helyett. melynek elemei közül a legfontosabbak: szintvonalakkal párhuzamos telekkijelölés. nyír-. juharfából áll. itt van a legtöbb humusz. a szilikátok (kovasav. Talajerózió: A talajpusztulás víz okozta formája (l.nincs növényzet. A talaj humusztartalma kicsi (az elhalt növények gyors ásványosodása miatt). (A talaj pórusterének azt a részét. (Elsősorban a Kelet-európai síkságon és a Nyugat-szibériai alföld déli részén. mert a só felhalmozódása nem kötődik konkrét éghajlathoz. Barna erdőtalaj: A mérsékelt övezet lombos erdeinek zonális talaja. mégsem soroljuk a szikeseket a zonális talajok közé. míg az alumíniumban (Al2O3).) Szikes talajok: Az olyan talajokat. Az „A szint” a talaj legfelső szintje. gyümölcsös esetén érdemes kialakítani a tereplépcsőket). ez a legjobb minőségű termőtalaj. ebben az esetben a veszélyeztetett időszakban holt növényi részekkel (szalma. A defláció elleni védekezés egyik módja az uralkodó szélirányra merőleges fasorok. szikes talajoknak nevezzük. A sok csapadék következtében kilúgzódik a talaj. Szürke erdőtalaj: A mérsékelt övezetben a sztyepp és a lombos erdők közti terület zonális talaja. . A lejtőmeredekség csökkentése nagy területen nagy anyagmozgatást igényelne. a túl nagy meredekségű lejtők erdősítése. ez a legsötétebb.) E talajok elsősorban száraz. viszont a lejtőket alakíthatjuk. talajpusztulás). SiO2) nagy része oldatba kerülve a mélybe szállítódik. Emelt szint Anyakőzet: A talaj C szintje. kisebb a biológiai aktivitása. Trópusi vörösföld előfordul még az erdős szavannák területén is. nehezebben oldható részek a feltalajban maradnak. Kiindulási pontja a talajpusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők ismerete. amelyek a víz visszatartására és elvezetésére is jók. Mezőségi talaj: A mérsékelt övezeti sztyeppek zonális talaja (más néven csernozjom. bár leginkább a homoktalajokat veszélyezteti és lejtő sem szükséges hozzá. A termőképesség csökkentésén túl a szél a mozgó homok ütő hatásával is károsíthatja a növényzetet. félig száraz éghajlatra jellemzőek. levegő tölti ki. ezért nem kivitelezhető. Meg lehet védeni a talajt takarással is. (Intrazonális talaj. mogyoró-. Humusztartalma magas. szárrészek) borítjuk a talajt. A „B szint” az előző szint alatt található. Nedves és száraz kontinentális területek határán jellemző. itt a legnagyobb a talaj biológiai aktivitása. A „C szint” az anyakőzet. melyeknek valamelyik szintjében sók halmozódnak fel. Mindezek mellett elengedhetetlen. Termőképessége jó. Talajlevegő: A talaj szemcséi között található levegő. de rövidebbé tehetjük a lejtőt a rá merőleges sánccal vagy árokkal. földúthálózat. B.) Trópusi vörösföldek: Zonális talajok. Talajszintek (A.

ahol a csapadék mennyisége viszonylag (a párolgáshoz képest) nagy és a víz sokszor a felszínen áll (a trópusi esőerdőkben. hogy az erdőirtások hatására a lejtők az erózió áldozataivá váltak. A nyers ásványi talaj (yermosol) vagy a futóhomok (arenosol) talajnak titulálása szerintem túlzás. termést hoznak. (A tőzeg azonban felhalmozódik. Stefanovits Pál Talajtan című könyvében a szikes talajokat a 195. Láptalaj: Az olyan talajokat. a talaj anyaga a völgyekben gyűlt össze. talaj is kialakulhat: vékony. A mélyedésekben. ahol ma is folyik a terra rossa képződése. a mészkőnek is. lejtőhordalék-talaj a hegyek lábánál).) A láptalaj intrazonális talaj. . Laterit: A trópusi esőerdők és monszunerdők zonális talajai a trópusi vörösföldek (latosolok). meghatározott övekhez kötődnek. a tundrán. Az éghajlat mellett kialakulásában szerepe volt a talajképző kőzetnek. főleg ott. vagy hatásuk uralkodóvá válik azokkal szemben. Réti talaj: Az olyan talajokat. bár humusztartalma magas. nem lesz belőle humusz. csak. Humusztartalma minimális. oldalon intrazonálisnak mondja. Humusz nincs benne. Általában sekély termőrétegű és köves. Terra rossa: A csapadékosabb mediterrán területek egyik zonális talaja. Intrazonális talaj. benne szintek nem alakultak ki. Ezen talajok meghatározó talajképződési folyamata a deszilikátosodáslateritesedés.Zonális és azonális talaj: A legfontosabb talajképző folyamatok. szénsavas meszet tartalmazó kőzeten jött létre. termőképessége közepes. Színében hasonlít a csernozjomra. amelynek málladékában kevés a szilikátos anyag (mészkő. ha levegőt kap. nem talajról. a tajgán). hogyan lenne lehetséges ez valamiféle talaj nélkül? Mi a helyzet a sivatagi szikes talajokkal? Még ott is előfordulhatnak sótűrő növények. A talaj csekély vastagságú. akkor a talajt zonálisnak nevezzük. Bár a sivatagban előforduló rövid életciklusú növényeknek elég egy zápor és kicsíráznak. termőképessége nem éri el azét.és alumíniumoxidok válnak ki. az éghajlat és a növényzet. vagy az év nagyobb részében víz alatt állnak. ami tömör. Talajképző folyamataik közül fontos a tőzegesedés. aminek során a feltalajban vas. láptalajoknak nevezzük. melyek bármely zónában előfordulhatnak (például öntéstalaj a folyók mentén. a 318. több zónában is előfordulhat. Egyezzünk meg abban. levegőtlen viszonyok között bomlik el. Az intrazonális talajokban a helyi talajképző folyamatok és tényezők (például az alapkőzet a rendzina esetén. Sivatagi talajok: A forró és mérsékelt övezet sivatagjainak zonális talajai. vagy közeli talajvíz) játszott nagy szerepet. [Az intrazonális és azonális kifejezések néha szinonimaként használatosak. hogy a sivatagokban általában nincs talaj. földművelésre nem alkalmas. rossz termőképességű. réti talajoknak hívjuk. dolomit. Rendzina: Olyan azonális talaj. Specialitását növeli. mivel a természetes növényzet (mohák. melyeknek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos vízborítás. a létrejövő anyagot lateritnek nevezzük. mivel a vízi növényzet a víz alatt. oldalon azonálisnak. mert más övezetben nem található meg. Az azonális talajokban olyan talajképződési folyamatok dominálnak.] Tundratalaj: A hideg övezet tundra övének zonális talaja. de vastagsága.) Színe vörös (vasoxidban gazdag). zuzmók) kevés szerves anyagot produkál. (Mégis zonális talaj. ahol csapadék esetén összegyűlhet némi víz. virágzanak. a talajvíz a szikesek esetén) egyenrangúak a zonális folyamatokkal és tényezőkkel. márga). sós talaj. Ha ezek szabják meg a talajfejlődés irányát. Leggyakrabban a mérsékelt övezetben találkozhatunk réti talajjal. humusz nélkül legfeljebb kőzetmálladékról beszélhetünk. melyek állandó vízborítás alatt képződnek.

a szélrendszerek és a tengeráramlások.) Vidék: Az övezeteken belül az övek mellett vidékeket is elkülöníthetünk. az állatvilág. Emberi tevékenység is okozhat szikesedést. Övezet: A legnagyobb kategória az övezetességen belül. Ennek oka lehet a talajképző kőzet tulajdonsága. Sivatagi. Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. Azt ugyanis módosítják a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése. A mérsékelt övezet száraz területein a magasan álló talajvíz párolgása miatt növekszik a talaj sótartalma. mint az előzőekben ismertetett övezeteké. vagyis nincs olyan nap. félsivatagi területeken a szikesedés feltétele a könnyen málló. Ennek oka a Nap sugárzásában keresendő. emelt szint Dokucsájev: 4. könnyen oldódó sók képződésére alkalmas kőzetek felszíni jelenléte. Ezt másodlagos szikesedésnek nevezzük. A passzát szél uralma alatt áll. Öv: Az övezeteken belül egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő öveket különíthetünk el. középszint Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű rendszere. amikor derékszögben delelne a Nap. ezeket területeknek nevezzük.Váztalajok: Olyan talajok. övezetes megjelenését nevezzük így. A 3. Mérsékelt övezet: Körülbelül a 30. a sarkkörtől a sarkig) és a mérsékelt övezet (a kettő között. Hideg. vízerózió). szélességi körök közt található. (Hideg. foka között található. ugyanez figyelhető meg a tengerszint feletti magasság növekedésénél is (a hegységben felfelé haladva szintén csökken a hőmérséklet). Övezetesség: A gömb alakú Földön számos éghajlati elem és más természetföldrajzi tényező is övszerűen helyezkedik el. ezek azonban csak egy-egy térségre jellemzők. Az évi . A csapadék az Egyenlítőtől távolodva csökken. a sziklás hegyi talajok. Szoláris és valós éghajlati övezet: A szoláris éghajlati övezetek kialakításánál csak a napsugarak hajlásszögét vesszük alapul. Szikesedés: A szikesedés intrazonális talajképződési folyamat. a talaj. a domborzati viszonyok.4 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Ezek határai legtöbbször párhuzamosan futnak a szélességi körökkel. Itt elegendő a mállás ahhoz.) Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség: Az Egyenlítőtől távolodva követik egymást az övezetek a Föld felszínén (követve a napsugarak beesési szögének csökkenését). A váztalajok közé tartoznak a sivatagi talajok. Természetföldrajzi övezetesség: Az éghajlat. hogy a talaj felső szintjében felhalmozódjon a só. A nyugati szelek uralma alatt áll (egyes részein hatnak a szomszédos passzát illetve sarki szelek). aminek lényege a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. A csapadékeloszlás alapján három övre és egy vidékre oszthatjuk. Terület: Néhány öv további kisebb részekre bontható. amelyeknek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak. hideg (ahol az év egy napján nem kel fel és az év egy napján nem nyugszik le a Nap. Például Dél-Ázsiában a monszun vidék. mérsékelt és forró övezetek különíthetők el alapvetően. a természetes növényzet. a két térítő között). vagy a felszín állandó változása (defláció. de minden nap felkel és minden nap lenyugszik a Nap). (Például a forró övezeten belül a szavanna öv. a felszínformáló erők együttes. A földrajzi övezetesség. Három övezetet különíthetünk el: forró (ahol az év legalább egy napján 90 fokban delel a Nap. Az évi közepes hőingás kisebb a napi hőingásnál. mérsékelt és forró övezetet különítünk el. Rendszeres öntözés hatására a megemelkedő talajvízből a párolgás után visszamaradhat a só. és 65. Forró övezet: Az északi és déli szélesség 30. A valós éghajlati övezetek határai mások.

Kelet-Ausztráliában. Szavanna éghajlat: Az évi középhőmérséklet 23-27 fok. ami csapadékot illetve szárazságot hoz. A csapadék eloszlása alapján két területet különítünk el. Két évszak alakult ki: forró száraz. Az Egyenlítőtől távolodva a mállás szerepe csökken. az évi közepes hőingás 3-10 fok. A szubtrópusi monszun éghajlatra jellemző az 525 fok közötti évi közepes hőingás. ahol nyáron a szelek az óceán felől fújnak és csapadékot szállítanak. ami forró. télen a nyugati szelek csapadékot hoznak. szélességi kör között. Természetes növényzete szavanna (fás. Egyenlítői öv: A forró övezet része. A mérsékelt övezet része a meleg mérsékelt öv (valószínűleg erre próbálnak itt rákérdezni). állatvilágára rovarok. az évi közepes hőingás 10-15 fok. A kontinensek peremén jött létre. szélességi kör között található. Brazíliában. A 0 és 10. A meleg mérsékelt övben szubtrópusi monszun a neve. szélességi körök közt található. Csak egy évszak alakult ki: csapadékos. állatvilágára növényevő patások és ragadozó nagymacskák jellemzők. feketeföld. száraz tavasz. Hideg övezet: A 65. mind a hideg mérsékelt övben. Természetes növényzete esőerdő. Négy évszak alakult ki ebben az övezetben. az évi csapadékmennyiség 1500 milliméter felett (Cherrapunji-ban évi 11000 milliméter). a csapadék csökken. talaja trópusi vörösföld. madarak. Az évi közepes hőingás az óceántól távolodva nő. babérlombú erdők. A csapadék kevés és hó formájában érkezik. 1000-1500 milliméter év csapadék. A hőmérséklet alapján két övre oszthatjuk. A sarki szelek uralma alatt áll. Trópusi monszun területen az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. talaja vörösföld. állatvilága szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. forró nyár. Mérsékelt övezeti monszun a kontinensek keleti peremén jött létre mind a meleg. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van.és sárgaföld. füves. Az aprózódás az uralkodó. nyáron mállás. A passzát szelek leszálló ága jellemzi. Az Egyenlítőtől távolodva csökken az esős évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra. tüskés).középhőmérséklet 0 és 20 fok között van. A 10 és 20. száraz tél. Ez a Földön megtalálható Floridában. Meleg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. Átmeneti öv: A forró övezet része. Évszaktól függően a passzát szelek felszálló illetve leszálló ága jellemző. Növényzete. csapadék ritkán hull. mivel a trópusok alatt találhatók a 30 és a 45. télen a szárazföld felől fújnak és szárazságot hoznak. szélességi kör között található. Mérsékelt övezeti monszun éghajlat: A mérsékelt övezetben a kontinensek keleti peremén jött létre. növekszik a száraz évszak hossza. télen aprózódás. Az évi középhőmérséklet 10 és 20 fok között van. szélességi kör között található. mind a valódi. félsivatagi. az aprózódásé növekszik. ami a 90 fokos deleléshez köthető). talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. és 90. hűvös száraz. Két évszak alakult ki: esős (forró) és száraz (forró). hűvös. Monszun terület: A monszun szél uralma alatt álló terület. csapadékos nyár. Létezik trópusi és mérsékelt övezeti monszun (lásd a levegő mozgása c. forró. mindennapos esők öve. A 20 és 30. az évi közepes hőingás 2-3 fok. A mállás az uralkodó. A hőmérséklet alapján három övre oszthatjuk. az évi csapadékmennyiség 300-2000 milliméter. ahol sajátos . Térítői öv: A forró övezet része. Mediterrán terület: A kontinensek nyugati partján jött létre. Elnevezése az Afrika és Európa közötti Földközi-tengerről kapta. A passzát szelek felszálló ága jellemzi. részt). Egyenlítői éghajlat: Az évi középhőmérséklet 25-27 fok. Kínában és Japánban. Trópusi sivatagi éghajlat: Az évi középhőmérséklet 20-28 fok. Az évi középhőmérséklet 0 fok alatt van. száraz évszakot eredményez. DélAfrikában. Szubtrópusinak is mondják. Három évszak jellemző: forró. majmok jellemzők. vörös. Itt nyáron a passzát szelek leszálló ága érvényesül. az évi csapadékmennyiség 2000-3000 milliméter (márciusi és szeptemberi csapadékmaximum figyelhető meg.

a tél 6-9 hónapos és zord. nagyobb hőingás jellemzi. Valódi mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. természetes növényzete fenyőerdő (a szárazföld belsejében lombhullató fajok). A nyugati szelek által szállított ciklonok határozzák meg éghajlatát. Óceáni éghajlat: Az évi közepes hőingás 7-15 fok. viszonylag meleg (a mi májusunknak felel meg). Száraz kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-45 fok. Ide tartozik Nyugat-Európa partvidéke. pampa. az évi csapadékmennyiség 300-500 milliméter. tele enyhe. távol az óceántól alakult ki (Ázsiában). itt a legnagyobb az abszolút hőingás: 113 fok) . tele hideg. Utóbbi kettő területen hegységek állják útját a nyugati szeleknek. legzártabb részein alakult ki (Sonora-sivatag. A mállás és az aprózódás szerepe kezd kiegyenlítődni. Góbi-sivatag. Oroszországban és Kanadában jellemző. ám ezek ereje kelet felé egyre gyengébb. eloszlása egyenletes. Az óceántól távolodva kevesebb csapadék. az évi közepes hőingás 20-70 fok (itt a legnagyobb). természetes növényzete lombhullató erdő. Tajga éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. természetes növényzete keménylombú erdő. Hideg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. A fagyaprózódás uralkodó. Összefüggő öv a 60. A mállás készíti elő a kőzeteket a lepusztulásra. talaja barna erdőtalaj. préri). talaja podzol. természetes növényzete szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. Nyara meleg. Az aprózódás szerepe már túlszárnyalja a mállásét. A meleg mérsékelt övtől eltérően átnyúlik az egész kontinensen (Eurázsia.-10 fok. Észak-Amerika). tele zord. talaja barna erdőtalaj és terra rossa. Mediterrán éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-20 fok. Tarim-medence Ázsiában) Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-50 fok. természetes növényzete füves puszta (sztyepp. Nyara hűvös. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. nyár eleji csapadékmaximum jellemző (gyakori az aszály). az évi csapadékmennyiség 800-2000 milliméter. vagyis az óceántól függ. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. A természetföldrajzi tényezők változása ebben az övben nem észak-déli (Egyenlítőtől függő). az USA és Kanada nyugati partjainak egy része és Chile egy része. Szélsőségesen szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. az évi csapadékmennyiség 200-700 milliméter. Nyara meleg/forró. Chilében. A nyár rövid. szélességi kör táján. A szárazföldek legbelső. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában ilyen terület. Nyara forró. talaja barna erdőtalaj. Mérsékelten szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. vagy az óceántól magas hegyekkel elzárva (Észak-Amerika). az évi csapadékmennyiség 400-1000 milliméter. (Ojmjakonban mérték az Antarktiszon kívül leghidegebbet -78 fokot. A szárazföldek belsejében. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. hanem nyugat-keleti. ÉszakAmerika középső része. eloszlása egyenetlen. télen a mállás hatékony. A Földön előfordul még Kaliforniában. A hőingás és a csapadékmennyiség alapján négy területet különítünk el. talaja fekete mezőségi talaj. Az évi középhőmérséklet 0-15 fok. tele hideg/zord. Nagy-medence Észak-Amerikában. természetes növényzete lombhullató erdő. Az aprózódás uralkodó. ezért ott az óceáni hatás kis területre korlátozódik. Egy szélességi körön általában megegyezik ennek értéke. Nedves kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-25 fok. az átmeneti évszakok villanásszerűek. Nyáron az aprózódás. A kontinensek nyugati partján jött létre. Szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része.éghajlat jellemző. A kontinensek keleti peremén létrejövő kontinentális monszun terület is ide sorolható. Ide tartozik Európa középső és keleti része. az évi csapadékmennyiség 500-800 milliméter. Eltérést (pozitív hőmérsékleti anomáliát) a meleg tengeráramlatok okozhatnak. Turánialföld. Óceáni terület: A valódi mérsékelt öv része.

a citrusfélék. ahol sok csapadék hullik. mint amennyi nyáron elolvad. Erdős és füves puszta: A száraz kontinentális terület természetes növényzete. az évi csapadékmennyiség 200 milliméter körüli.-25 fok. amiknek felső határa a fahatár. [Erdős szavanna (örökzöld). aminek természetes növényzete a fű. talaja tundratalaj.) Tundra: A tundra éghajlat természetes növényzete.] Monszunerdő (dzsungel): A trópusi monszun terület természetes növényzete. Az óceántól távolodva az egyre kevesebb csapadék már képtelen zárt erdőt eltartani. „Örök fagy”: A hegyekben a tartós hóhatár feletti részt állandóan hó borítja. Ide tartozik a paratölgy. Télen hó borítja. eloszlása egyenetlen. Sarkvidéki öv: A hideg övezet része. a tüskés szavannán bozótok. (E fölött még lehetnek fák. Szavanna: Az átmeneti öv természetes növényzete. a juhar. Fenyőerdő alkotja. Sziklahavas: A hegyekben a havasi legelő felett található övezet. (A szó spanyol eredetű és füves pusztát jelent – ám a szavanna nemcsak füves részből áll!) Az Egyenlítőtől távolodva egyre alacsonyodik. Ide tartozik a nyír. ahogy a tél egyre hidegebb. a libanoni cédrus. az óceán közelében nyír is előfordul. Mohákból. A fák bőrszerű leveleiket télen nem hullatják le. télen hó borítja. Ezen határok egyike az erdőhatár. A nyár 2-3 hónapos. a hárs. Örökzöld.) Babérlombú erdő: A szubtrópusi monszun terület természetes növényzete. Tajga: A hideg mérsékelt öv természetes növényzete. alacsonyfüvű változatok). Két évszak van. a ciprusfélék. A fű magassága is csökken a csapadékkal párhuzamosan (magasfüvű. zuzmókból áll illetve kisebb cserjékből (törpenyír. hűvös (a mi márciusunknak felel meg). az örökzöld fajokat (luc. ami a zárt erdők felső határa. zuzmók. az évi közepes hőingás 10-45 fok. Ezen övezetek határait befolyásolja a hegység földrajzi . itt-ott még előfordulhatnak fák (akáciák. (E növényzetet sokfelé kiirtották. aminek már nincs talaja (csak itt-ott) és természetes növényzete. az évi közepes hőingás 25-55 fok. nyár eleji csapadékmaximum jellemző.) Havasi legelő: A hegyekben az erdőhatár felett található övezet.-55 fok. erdei) felváltják a lombhullató fajok (vörös). az évi csapadékmennyiség 200-300 milliméter. Ez a nedves szavannának felel meg. Keménylombú erdő: A mediterrán terület természetes növényzete. Dél-Amerikában pampa. A fagyaprózódás uralkodó. Lomboserdő: Az óceáni és a nedves kontinentális terület természetes növényzete. a zord tél. (Sötét és világos tajga. füves szavanna (elefántfű).) Erdőhatár: A hegységben felfelé haladva az egyes övezetek határai jó kirajzolódnak. a mandulafenyő. A tajgához közelebb erdős tundra jellemző (nyír és fenyvesek). a tuja.Sarkköri öv: A hideg övezet része. a gyertyán. Állandóan fagyos éghajlat: Az évi középhőmérséklet -10. Ázsiában sztyepp a neve a füves pusztának. Itt több hó hullik télen. a tél 9-10 hónapos és zord. A sarkok körül található: Antarktisz és Grönland tartozik ide. Mezőgazdasági szempontból állattenyésztésre használható. kúszónövények és fán lakó növények jellemzik. Tundra éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. Télen leveleiket lehullatják. több lombkoronaszintből áll. eukaliptusz). illetve egy-két jéggel borított sziget. törpefenyő). törpecserjék alkotják. Ide tartozik a liliomfa. helyére örökzöld cserje lépett. A szárazföld belseje felé haladva. természetes növényzete és talaja nincs. Esőerdő (trópusi esőerdő): Az egyenlítői öv természetes növényzete. Fajgazdag. a bükk. a tölgy. természetes növényzetét mohák. a kőris. Kanadában és Oroszországban a Jeges-tenger környékén található. (ÉszakAmerikában préri. kaktuszok jellemzők illetve majomkenyérfa. Itáliában macchia a neve. az araukáriák (Dél-Amerika). Egy évszak van.

annál több övezet különül el rajta. a növények átlagmagassága csökken. Sztyepp: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Ázsiában. Erdős-. hanem tőzegesedni kezdenek. ameddig fák találhatóak. ott vízkedvelő mohanövények telepednek meg. a harmadik szakaszban folytatódik a halálozási arányszám csökkenése. Emelt szint Galériaerdő: A folyókat övező erdő neve általánosságban. füves szavanna: A szavanna növényzete változik az Egyenlítőtől való távolság függvényében. Népesség. Természetes szaporulat: A születési és a halálozási arányszám különbsége (ezek megadják egy országban az ezer főre jutó születések és halálozások számát). Egyre szárazságtűrőbb fajok jelennek meg. ahol csak a folyó (pl. a népesség összetételét (nem. a mélyben lévő részei elhalnak. kor.) Macchia: Másodlagos. Mértékegysége ezrelék. csak 1-2 éghajlati területet különíthetünk el) illetve a lejtőkitettség (az északi féltekén a déli lejtőn magasabban húzódnak a határok). A népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik. mint a halálozási arány. összetételét. Fahatár: A hegyekben az a határ. középszint Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága. Préri: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Észak-Amerikában. örökzöld cserje a mediterrán térségben. Tajgán és tundrán gyakori. Egy ország népessége természetes szaporodás esetén is fogyhat. vallás stb. a születési magas marad. (Szoros a kapcsolata a népességföldrajzzal. illetve ezek változását statisztikai adatok segítségével vizsgáló tudomány. Legszembetűnőbb a sivatagi éghajlaton. a negyedik szakaszban mindkét arányszám alacsony . A tőzegmoha (Sphagnum) hosszirányban növekszik. Pampa: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Dél-Amerikában. 650-1000 milliméter száraz szavanna és még ezután következik a tüskés szavanna. mint a természetes szaporodás értéke. pl. Nedves és száraz szavanna: Az erdős és füves szavanna másik elnevezése. a második szakaszban a halálozási arányszám csökkenni kezd. Tőzegmohaláp: Ahol pangó víz alakul ki. Ki is törhet. szerint) Demográfia: Népességtudomány. pl. Vizsgálja a népességszám alakulását. ha javulnak az életkörülmények (nincs éhezés. de megkezdődik a születési arányszám csökkenése is.és településföldrajz Népességföldrajz.szélessége és magassága (minél alacsonyabb földrajzi szélességen van egy magas hegy. 5. állapotát.) Népességrobbanás: A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása. természetes fogyásról beszélünk. Ha az elhalt növényi sejtek vizet vesznek fel. orvostudomány fejlődik) és ezért csökken a halálozási arányszám. Akkor valósul meg.: Nílus) mentén van élet. ha többen vándorlási mérlegének negatívuma nagyobb. a magasabb szélességeken lévő hegyek esetén.: Skandináv hegység. Népesedési szakasz: A születési és a halálozási arányszámok értéke alapján négy népesedési szakasz különíthető el. A kiirtott keménylombú erdő helyén nőtt ki. cserjés-. mozgásának szabályszerűségeit. A népesség számát. Népességfogyás: Ha a születési és a halálozási arányszám közül az utóbbi nagyobb. Elöregedő és fiatalodó társadalom: A korösszetétel alapján mondhatunk egy társadalmat elöregedőnek vagy fiatalnak.: Andok. a láp közepe kidudorodik (dagadóláp). Az első szakaszban mind a kettő értéke magas (40 ezrelék körüli). de nem bomlanak le. vagy kevésbé csökken. (1000 milliméterig nedves szavanna. a születési arányszám viszont változatlanul magas. a népesség térbeli eloszlását. A csapadékmennyiség és a csapadékos hónapok száma szerint különíthetők el.

Az első és a negyedik szakaszban a népességszám nem változik. Észak-Afrika. . a negyedikre a méhkas. Dél-Ázsiában (India. Már alig élnek. A negrid jellemzői a sötét bőrszín. Az első két szakaszra a piramis alak jellemző. a Nílus völgyében. az olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya a népesség tanköteles koron túli (általában 10 év feletti) csoportjában. kínai. Manapság ezek összekeveredtek. arab. Belső vándorlás: A vándorlás a népesség térbeli mozgása. a második és a harmadik szakaszban nő. a mezőgazdaságban csak 2-3%). hogy a társadalom hogyan oszlik meg az egyes korcsoportok között (erről tájékoztat minket a korfa). A Föld népsűrűsége 40 fő/km2. Alakja attól függ. Népsűrűség: Valamely földrajzi egység egy négyzetkilométerére jutó átlagos népesség száma.és foglalkozási szerkezet: A korszerkezet megadja. Világvallás a kereszténység. az iszlám. Ez utóbbi a belső vándorlás. spanyol.és szemszín. testi jegyek alapján – megkülönböztethetők rendszertani alcsoportok. ausztralid emberfajta: Az europidra jellemző a fehér bőr. Születéskor várható átlagos élettartam: Az újonnan született csecsemőknek a születés időpontjában várható átlagos élettartama.és bőrszín. Kor. negrid. Europid-. sőt a születési arányszám a halálozási alá eshet. Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki.) Kisebb népességkoncentráció jött létre Jáva szigetén. széles orr. Korfa: A népesség nem és kor szerinti összetételéről tájékoztató ábra. Emelt szint Nagyrassz: Lásd emberfajta. A földrajzi távolság szerint lehet országok közötti (akár kontinensek közötti is) és országon belüli. eszkimók). A négy nagyrassz: europid. orosz. jobb oldalon a nők adatait ábrázolják egy. mongolid-. A foglalkozási szerkezet tájékoztat minket a gazdaság fejlettségéről (fejlett országokban a tercier szektorban dolgozik az aktív keresők közel 70%-a. A hívők száma és elterjedtsége alapján van öt világvallás és több száz kisebb. Bal oldalon a férfiak. önálló egyház. negrid-. a harmadikra a harang. mongolid és ausztralid. öt vagy tízéves korcsoportokban. Banglades). Emberfajta: Az egységes emberi fajon belül – biológiai. a rabszolga-kereskedelem révén jutottak el Amerikába. amelyet úgy kapunk meg. így a népességszám csökkenhet. Az ausztralidok jellemzői a hosszúkás fej. francia. a kínai univerzizmus és a buddhizmus. Analfabétizmus: Írástudatlanság. göndör haj. A foglalkozási szerkezet megadja. Az írás. Kialakulásukban a földrajzi elkülönülés és a természeti környezethez való alkalmazkodás játszotta a döntő szerepet. a fogyó társadalmakra a koporsó. de a Bering-szoroson keresztül ők népesítették be Amerikát (indiánok. hogy a népesedési ciklus mely szakaszában van az adott ország. Elterjedése: Európa. Népességkoncentráció: Olyan terület. de a szárazföldek 78%-án 1 fő/km2 alatt van a népsűrűség. Világnyelv: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol. ha elosztjuk az adott térség népességszámát a térség területével. erős testszőrzet. Japán). sötét haj. 100 Fő/km2 felett csak 2%. Nyugat-Európában és az Észak-atlanti partvidéken. Korea. Nagy népességkoncentráció alakult ki Kelet-Ázsiában (Kína. az alacsony termet és a szemhéjakat fedő mongolredő. (Ez nyilván összefügg a terület népességeltartó erejével. India. A Szaharától délre élnek elsősorban. A legváltozatosabb és a legnépesebb emberfajta. Pakisztán. Akklimatizáció: Nyelvcsalád: Egy nyelvtörzsön belül a rokon nyelveket nyelvcsaládokba soroljuk. a gyarmatosítás révén Amerika. Közel-Kelet. sötét haj. a hinduizmus. itt-ott a tengerparton. Eredetileg Ázsiában élnek. vékony szálú haj. A mongolidra jellemző a sárgásbarna bőrszín. ahol a népsűrűség igen magas. hogy az aktív keresők hogyan oszlanak meg a gazdaság három fő szektora között.szinten stagnál (10 ezrelék körül). Világvallás: A vallás közös hit valami emberfelettiben. barnásfekete. széles ajak.

valamilyen állat. norvég. Az ingázást okozhatja a tanulás is. buddhista vallás: Világvallások. de Kínát és Japánt is áthatotta e vallás. Indonéziában. hindu. az újlatin (francia. eső. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező államalkotó népcsoport. az észt és a lapp nyelv is. flamand). az összetartozás tudatával. a Nirvánába). Számos állam igen tarka etnikai képet mutat (Kína. Latin-Amerikában a spanyol és a portugál nyelv terjedt el. Az emberiség majdnem fele indoeurópai nyelven beszél. Észak-Amerikában az angol és a francia. Elterjedt Indiában. Amerikában. olasz. növény. spanyol. tárgyak. svéd. muszlim vagy iszlám) egyistenhívő. Oka a lakosság munka. Visnu a fenntartó. A mohamedán vallás (helyesen muzulmán. ír. akkor többnemzetiségű. Ha nincs nemzeti kisebbsége egynemzetiségű vagy nemzetállam (ez elég ritka). villám. mohamedán. Sok államban kisebbséget alkotnak. az összetartozás tudatával. a reinkarnációt vallja (halál után más testben születik újjá az ember: lélekvándorlás. ukrán. Keveréknépek: Nagyrasszok közötti keveredésből létrejött népek Őslakos (bennszülött): Természeti vallás: A vallásos hit középpontjában természeti jelenségek. ez utóbbi az ingázás. A legközelebbi rokon nyelveken (manysi és hanti) már alig beszélnek. de végül – ha az isteneknek tetsző életet élt – eljuthat az örök megnyugvásba. Hold. Egy. amelyek nem sorolhatók be a nagyrasszok közé. Nemzet: Történelmileg kialakult. lengyel. India. portugál. ha egy vagy több nemzeti kisebbsége van. 25 millióan). hisz a halál utáni paradicsomi életben. akkor interkontinentális vándorlásról beszélünk. Nemzetközi. ha ez sikerül. a Közel-Keleten. a kelta (skót. akkor az ember eljuthat a nirvánába. bolgár). a vágyakról való lemondást hirdeti.Alrassz: A nagyrasszok keveredésével jöttek létre. Oka az életkörülmények nemzetközi különbségeiben és a munkaerő mozgásának szabadságában rejlik. Kevesen beszélik (kb. A finnugor nyelvcsaládon belül a legtöbben a magyar nyelvet beszélik. Az indoeurópai nyelvtörzs nyelvcsaládja a germán (angol. Lásd nemzetiség. de onnan kiszorult: Tibet. Nemzetiség: Történelmileg kialakult. Elterjedt ÉszakAfrikában. A buddhizmus filozofikus vallás. illetve kisebb csoportok. Elterjedt Európában. Ingázás: A vándorlásnak állandóság szerint két formáját különböztethetjük meg: állandó és ideiglenes. Gyakoriságát tekintve lehet napi. akkor nemzetközi vándorlásnak mondjuk.és többnemzetiségű állam: Egy állam a nemzeti kisebbségeinek számától függően egyvagy többnemzetiségű. a halál utáni feltámadást és örök életet hirdet. holland. német. A rosszabb körülmények között élő ember (otthon sokszor . Síva a pusztító). szerb. a szláv (orosz. Vendégmunkások és bevándorlók révén egyre bonyolódik a helyzet. ha kontinensek határait is átlépi. Ez elsősorban az iparosodásból vezethető le. A hindu vallás többistenhívő (főistenek: Brahma a teremtő. román). ide tartozik még a finn. szent könyvei a Védák. heti. Két nyelvcsaládja van a finnugor és a szamojéd. dán. A kereszténység egyistenhívő. Etnikum: Görög eredetű szó. Nem feltétlenül rendelkezik önálló állammal. fehérorosz. (Nap.és interkontinentális vándorlás: A vándorlás földrajzi távolság szerint átlépheti az országhatárokat. Oroszország). de havi is. szabad akaraton alapuló nemzetközi vándorlás legáltalánosabb formája. hanem nyelvtörzs. Leggyakrabban a lakóhely és a munkahely között történik. wales-i) és az indoiráni. Közép-Ázsiában. élőlények állnak. Indiából indult a vallás. csillagok. cseh. horvát. Uráli nyelvcsalád: Az uráli sem nyelvcsalád.és lakóhelyének térbeli szétválása. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező népcsoport. Délkelet-Ázsia buddhista. Vendégmunkás: Az ideiglenes jellegű. kő) Indoeurópai nyelvcsalád: Az indoeurópai nem nyelvcsalád. hanem nyelvtörzs. szent könyve a Biblia. szent könyve a Korán. s nem jár együtt tartós megtelepedéssel. szlovák. Nemzeti azonosságtudat (identitás): Keresztény.

Mezőgazdasági céllal jött létre. a közlekedés pedig igen lassú. az egyik az egy-két házból álló magános vagy szórványtelepülés (tanya. város). ahol vannak olyan munkák. ma ez az arány 50%. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakosságát is ellátják szolgáltatásokkal.) áll. tér stb. mely a várossal szemben nem rendelkezik központi funkciókkal. kiemelt közigazgatási jogállású tagjai. Kelet-Európa. ez később sok esetben állandó lakhellyé változott. Állandóan lakott település. amiket már hazai munkaerő nem végez el: építőipar. Oka lehet természeti katasztrófa. Szabálytalan alaprajzú (halmaz)-. amelyek nem vesznek részt az anyagi javak közvetlen előállításában. Ha megszűnik a vándorlást kiváltó ok. Csoportos település: A lakóépületek száma szerint a több házból álló településeket csoportos településeknek hívjuk (falu. emeletes beépítésű. munkaerőt fogadnak be NyugatEurópa országai. 10000 évvel ezelőtt az ember falvakat alapítva telepedett le és az ipari forradalomig az emberek 98%-a faluban élt. Falu: A csoportos település egyik típusa. szabályos alaprajzú falu: Az alaprajz szerint a falvakat szintén több csoportba sorolhatjuk. etnikai szempontból hátrányos megkülönböztetés. a bennük lakók aránya csak 1-2% volt az össznépességből. köztisztaság). Az első városok Kr. amely lakó. Apró és óriásfalu: Méret szerint a falvakat több csoportba sorolhatjuk. az óriásfalué 10000 fő feletti. Kína. A szabályos alaprajzú falvak tervszerű telepítés eredményeképpen jöttek létre. Az útifalu út mellett jött létre. mivel a lakóhely és a megművelendő föld egymástól messze volt. földszintes beépítésű. de nélkülözhetetlenek a termelésben és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. itt a főút mellett vannak a házak és a telkek szalagszerűek. . XIX. Infrastruktúra: A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények.munkanélküli) külföldre megy dolgozni (fejlett országba. Tanya: A szórványtelepülések egyik típusa. Ma a Föld népességének fele városban él. vallási. század második fele. e. Szórványtelepülés: A településeket a lakóépületek száma szerint két csoportba oszthatjuk. India. közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú egysége. Az angolszász országokban így hívják a tanyát. híd. külső megjelenésére nézve laza. háború. Az aprófalu népessége 100 és 500 fő közötti. középszint Település: A népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely. Város: A csoportos település egyik típusa. Észak-Afrika. A mai farmok inkább mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó. A településhálózat nagyobb népességű. Menekült: A vándorlás nem szabad akaratból történő formája a kényszervándorlás. épületek és hálózatok összessége.és gazdasági célú épületekből. Külső megjelenésére nézve sűrű. ahol a telkek szabadon jöttek létre és aprózódtak. Manapság munkaerőt bocsát ki Törökország. valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (út. A halmazfalu hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre. farm). A városi lakosság az iparban és a szolgáltató szférában dolgozik. A neolit forradalom idején. úti-. Általában mezőgazdasági jellegű település. ezért ideiglenesen kiköltöztek a föld mellé a mezőgazdasági munkálatok idejére. egymással párhuzamos futásúak. magas szinten szakosodott földbirtokok. központi funkciókkal rendelkező. Létrejöttük a munkamegosztásnak köszönhető. általában visszaköltöznek a menekültek.) Farm: A szórványtelepülések egyik típusa. ilyen a sakktábla alaprajzú falu. (Alföld. 6000 körül jöttek létre és bár fontos szerepet töltöttek be. Bevándorló: Illegális munkavállalás: Településföldrajz. politikai üldözés.

A falvak csak alapfunkciókkal rendelkeznek (iskola. Központi szerepkör: A településeket csoportosíthatjuk központi funkciók szerint is. Nyomornegyed: Elsősorban a város azon részei. Belső lakóhelyöv: A Kis. Városiasodás: Az urbanizáció hatására fellépő minőségi változás. biztosítók. amivel saját lakosságukon kívül a környéket is ellátják (középiskola. Budapesten ez többé-kevésbé megfigyelhető. Nevét a Nap körül keringő bolygókról kapta. a központi várost tehermentesítő új város. bankok. Központi funkciókkal a városok bírnak. A bokortanya (tanyák közel egymáshoz) átmenet a csoportos települések felé. laktanya. közös fejlesztési tervet igényelnek. sor-. Józsefváros) és egyéb nagy térigényű helyek találhatók itt: pályaudvar. zaj. A legbelső részt magas színvonalú szolgáltatások: irodaházak. Ferencváros. haza csak aludni jár. tőzsde. több lakóépület jellemzi. melynek során csökkennek a város és falu közti különbségek. a tanyák még ezekkel sem. A sortanyák tervszerű telepítés eredményeképpen . bevásárlóközpont.] Városodás: Az urbanizáció hatására fellépő mennyiségi változás. ahová sokan beköltöztek – munkát remélve – a falvakból. Külső lakóöv: A korábbi elővárosok a főváros részeivé lettek. London. A Kiskörútig tart. A települések között szoros gazdasági és szolgáltatási kapcsolatok vannak. dezurbanizációs: falvakba költöznek. Kevesebb munkahely. reurbanizáció: visszaköltöznek a városba. A tágabb belváros része.) Bolygóváros: Az agglomerációban tervszerűen kialakított. nagy lakótelepek és kertvárosi hangulatot árasztó részek felváltva találhatók itt. (Szuburbanizáció: kertvárosba költöznek. az urbanizációs első szakaszában jött létre. Eszerint az övek koncentrikus körök módjára követik egymást. Vannak városok. hogy a központtól távolodva az csökken. zsúfoltság. Végül nyomornegyed kialakulásához vezethet a folyamat. Urbanizáció: A városfejlődés átfogó fogalma (városodás és városiasodás). temető. raktárak. ahol helyi munkalehetőségek alig vannak. ha a város nem tesz ellene semmit. Urbanizációs ártalmak: Infrastruktúra elöregedése. megyeszékhely). bíróság). Budapest). Több szakasza is van.Településhalmaz (agglomeráció): Az agglomerálódás (sűrűsödés) eredménye. hotelek jellemzik. Belső munkahelyöv (city): A nagyvárosok belső szerkezetével és társadalmi jelenségeivel foglalkozó tudomány a városökológia. Emelt szint Bokor-. amikor hirtelen megnőtt a városok száma. elterjed a városi életmód. a fejlődő országokban viszont a városok peremén jöttek létre nyomornegyedek. orvos. Az urbanizáció következtében egyre több ember él városban és egyre több ember él a városi életmódnak megfelelően (nemcsak városban). A kifejezés a latin urbs (város) szóból származik. a policentrikus agglomeráció többközpontú (Ruhr-vidék). Általában a telekárak szerint vizsgálódtak és azt találták. romló közbiztonság. Több városszerkezeti modellt is kidolgoztak kutatók. Európában és Észak-Amerikában a belső lakóhelyövre igaz ez. minisztériumok. A Határ útig tart. [Monocentrikus agglomeráció központjában egy város van (Párizs. ahol az épületállomány rendkívüli mértékben leromlott állapotban van. lakókörnyezet leromlása (főleg a központi részeken). egy vagy több nagyvárosból és a körülötte lévő településekből áll. kórház. Kőbánya. környezetszennyezés. Alvóváros: Egy nagyváros vonzáskörzetéhez tartozó település. Külső munkahelyöv: Gyárak (Angyalföld. szórt tanya: A tanyák típusai. az aktív keresők jelentős része a központba jár dolgozni (ingázik). bolt). melynek során nő a városok és a városban élők száma és aránya.és a Nagykörút között. amelyek több központi funkcióval is rendelkeznek (főváros. luxusüzletek. Számos ipari munkahely és szolgáltatás költözik ide. ezek egyike a koncentrikus modell. Az első a városrobbanás. amiket az ide költöző szlovák parasztok (tirpákok) létesítettek. A Nyírségben jöttek létre tanyabokrok.

) Slum: A nagyvárosi nyomornegyed angol elnevezése. Üzletek. Vásárváros: Gazdasági jelleg szerint a vásárváros szolgáltató funkciót (eladás) tölt be. de nyugodtabb formában. Például az USA nagyvárosaiban a színesbőrűek gettói. Általában a város iparral vagy szolgáltatással foglalkozik. Körgyűrűs-övezetes városszerkezet: A városökológia egyik városszerkezeti modellje. Városklíma: Helyi klíma (eltér a környező nagy terület éghajlatától). Calcutta. középszint . A gettó olasz elnevezés. Óriásváros (megalopolisz): Tízmillió főnél népesebb város. ahol a termelők kicserélték portékáikat. vagy Tokió körül). Budapesten Józsefváros mutat hasonló folyamatokat. (Ez ugyan megbontja koncentrikus modell szabályosságát. Utrecht. de ez a legfontosabb. amelyiknek központjában több. Kunszentmárton. Velencében a zsidó városnegyedre használták. a felszín természetestől eltérő sajátosságaiban (nagyobb lefolyás. Hága. az infrastruktúra fejlesztése. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Világgazdaság. A kiköltözésben szerepet játszott a távmunka megjelenése. A falu ekkor már városias életmódot biztosít. Mezőváros: A városokat a munkamegosztásban betöltött szerep alapján csoportosíthatjuk. a környezetszennyezés. Ilyen Hollandiában a patkóváros (Randstad) is: Amszterdam. Ekkor a városból falura költöznek az emberek az urbanizációs ártalmak miatt. ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve élnek. Falusias utcakép. parkokban gazdag előváros (idővel a nagyváros részévé válhat. Buenos Aires). Innen a zsidók által lakott városrészek elnevezése. Hagyományos úton (a tanya címszónál leírt módon) jöttek létre a szórt tanyák. Tokió. Egyéb funkciója is lehet. kicsi albedó). Essen. amikor az emberek tömegesen költöznek a város peremterületeire illetve a várost körülvevő településekre. irodák és egyéb szolgáltatásokkal ellátott város(rész). Nagy kihívást jelent a zsúfoltság. de a valóság általában nem szimmetrikus. A városnak általában magasabb a hőmérséklete. Düsseldorf. Amúgy az óriásváros megapolis. Okai a városi levegő nagyobb szennyezettségében. Duisburg. illetve a jó közlekedés az adott falu és város közt. Sokközpontú agglomeráció: Az agglomeráció azon típusa. amely a koncentrikus körökön túl a tehetősek lakhelyeit vizsgálva talált a körökre merőleges övezeteket is. utóbbiakat a kaotikus növekedésről és a nyomornegyedek terjeszkedéséről ismerjük meg (Mexikóváros. egyenlő nagyságú város található. a központi funkciók részleges hiánya jellemzi. Jellemző Dél-Európában. de Magyarországon is van rá példa az Alföldön: Túrkeve. Gyöngyös és Vác még ma is vásárvárosnak mondható.újabban alakultak utak mellett. Elővárosodás: Az urbanizáció azon állomása. Gettó: A városban a lakóhelyi szegregáció (elkülönülés) végeredménye. Kertváros: A nagyváros tehermentesítésére létrehozott. Napjainkban tágabb értelmet kapott: erősen hanyatló városrész. Leiden. Magyarországon az Északi-középhegység és az Alföld határán jött létre történelmileg egy vásárvonal. Ez a szuburbanizáció. például a Ruhr-vidék: Dortmund. Ellenvárosodás: Az urbanizáció egyik állomása: dezurbanizáció. Bochum. A zsidóüldözések idején sok városban kényszerrel mesterséges gettókba tömörítették a zsidókat. megalopolis több nagyváros összenövéséből jön létre (például: New York és Baltimore között. Rotterdam. de jellegét továbbra is megőrzi). mint környezetének (városi hősziget). laza beépítésű. mégis a mezőváros gazdasági jellegét tekintve mezőgazdasággal foglalkozó város. Ennek okát is az urbanizációs ártalmakban és az infrastruktúra fejlődésében kereshetjük. a hőtermelésben keresendők. ám előbbiek kitüntetett gazdasági és politikai funkcióiról nevezetesek (New York. Fejlett és fejlődő országokban egyaránt megtalálhatók. Szöul). 6.

illetve ezek egy főre jutó része.Termelés: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításának folyamata. Nem anyagi jellegű. termelési eszközök fejlettsége (fejlett. erdő. Alacsony jövedelmű ország: Fejlődő ország. Szekunder szektor: Ipar. Információs gazdaság. Magas jövedelmű ország: Fejlett ország. talaj. ahová a tercier szektor ágazatai közül az információs és ismeretek tárolását. feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (szoftverkészítés. politikai berendezkedés. Primer szektor: Mezőgazdaság. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy tartós. a természeti erőforrások gazdagságától. Termelőerő: Az alkalmazott termelőeszközök és a működtetésüket tudásával. Munkanélküli: Az a személy. ami a munkavállalók képzettségét. tapasztalataival biztosító ember együttesen alkotják a termelőerőt. Gazdasági ágazat (szektor): A gazdasági szerkezet azt tükrözi. fizikai állapotát veszi figyelembe. Fogyasztás: Javak és szolgáltatások felhasználása. ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást okoz. fejlődő ország) Földrajzi környezet: Természeti és társadalmi környezet. tapasztalatát alkalmazkodó képességét. a félkész termékeket. a felsőoktatást. víz. gyapot…). Foglalkozási átrétegződés: Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását nevezzük így.: a tanulási. „fehérgalléros” (szellemi) kereső. Társadalmi környezet: Állam. ásványkincs. Az ember átalakítja a természetet. Lehet kereső: nyugdíjas. Pl. média…). tudását. Részei: növénytermesztés. aki nem végez munkát. A munkanélküliekkel együtt alkotják az aktív népességet. halászat.és vadgazdálkodás. Az egy főre jutó GDP 20000 dollár és annál több. Kvaterner szektor: A gazdaság „negyedik” szektora. Termelékenység: Hatékonyabb termelés. Aktív kereső: A ténylegesen munkát végző személy. a tudományos kutatást és műszaki fejlesztést (K+F). a munkaerő fejlettségétől. GDP: Gross Domestic Product: bruttó hazai termék: az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. Inaktív. Ugyanakkora energia befektetésével több termék előállítása. fogyasztási és beruházási céllal. Természeti környezet: Éghajlat. a politikai-társadalmi viszonyok fejlettségétől. víz. Humán erőforrás: Erőforrás. akinek nincs munkája. . Gazdasági növekedés: Évről évre több terméket állítanak elő (mennyiségi növekedés). Kitermeli (bányászat) és feldolgozza (feldolgozóipar) a nyersanyagokat. tehát általában a tudásorientált. Gazdasági fejlettség: Függ a nemzeti vagyontól. A gazdasági tevékenység egyik része a termelés és az elosztás (csere) mellett. kőzetek. Az egy főre jutó GDP pár ezer dollár. az igazgatási. GNP: Gross National Product: bruttó nemzeti termék: GDP + a külföldön megtermelt jövedelem összege – a külföldiek által az országban megtermelt jövedelem. Közepes jövedelmű ország: Fejlődő ország. az egészségügyi. éghajlat. az visszahat rá. Feladata: élelmiszerek termelése és egyes ipari nyersanyagok előállítása (bőr. magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. domborzat. a jogi lehetőségek nyújtása. Eltartott: Az a személy. mezőgazdasági termékeket. a termelési tényezők átalakításával. Olyan tevékenységet folytat. Természeti erőforrás: Termőföld. hogy a javak és szolgáltatások előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok). A foglalkoztatottak többsége diplomás. állattenyésztés. energiahordozók. Az aktív keresőkkel együtt alkotják az aktív népességet. kismama illetve jövedelemmel nem rendelkező: kisgyerek. termelési rendszer (piacgazdaság). Az egy főre jutó GDP 10000 dollár körüli. Tercier szektor: Szolgáltató szféra. Mérésére a GDP vagy GNP használatos.

Közösségi tulajdon: A termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak (ősi népek. Állami tulajdon: A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. Szocialista berendezkedés. Stabil parlamenti demokrácia. Nemzetgazdaság: A nemzetállam része. legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek.) Ingatag politikai rendszer. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. Kereslet: Közgazdasági szempontból bizonyos javak megszerzésére irányuló törekvés. egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége. (Akik nem bírják a versenyt. a második világ a szocialista országok voltak. az analfabetizmus. Privatizáció: Magánosítás. Az értéktöbblet megjelenési formája. szabadidőtöltés… Világgazdaság: A nemzetgazdaságok és a köztük lévő bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer (kereskedelem. Ma is létezik még ez a függés. indiánok).) Nemzetközi munkamegosztás: Különböző földrajzi régiók. tőkeáramlás). kölcsönökre). Magántulajdon: Piacgazdaságban a termelőeszközök többsége magántulajdonban van. Gazdasági rendszerváltás: Tervutasításos rendszerről piacgazdaságra való áttérés. azaz az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük. mert így az előállított termék kelendőbb a piacon. hiányos demokrácia. versenyképes mert olcsóbb. Szociális háló: A különféle segélyezési programokat. Kínálat: A piacon elérhető árucikkek sokasága. A világpiac kialakulása és az eltérő természeti és humán erőforrású területek különböző szakosodása adja az alapját. vagy szolgáltatás ellenértéke. Ár: A termék. (Harmadik világ. A termelés. az állami tulajdon magánkézbe adása. iskolázottsági szint… és minőségi mutatókat: szociális ellátás. képzettebb munkaerő. A jóléti állam nyújtja ezt a piacgazdaság veszteseinek. a munkanélküliség kezelését. Autarchia. kiszolgáltatottak a fejlett országok transznacionális vállalatainak. (Fizetőképes kereslet. Társadalmi egyenlőtlenség: Különbségek társadalmi rétegek között (vagyon. Mérésénél figyelembe vesznek mennyiségi mutatókat: GDP/fő. örökölhetik. iskolázottság). a társadalombiztosítás felügyeletét nevezzük így. Fejlett ország: A világgazdaság centrumaihoz tartozó országok. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. Három fő eleme: a kereslet. Piaci verseny: Az eladók közötti rivalizálás a vásárlók igényeinek kielégítésére. vagy mert jobb. A tőkésnek kevesebbe kerül az áru előállítása. fejlett piacgazdaság jellemző rájuk. . duális gazdaság jellemző rájuk (hagyományos és modern szektor). Alacsony a születéskor várható élettartam. Árrendszer: a verseny lehetőségét és a piac működését teszi lehetővé. csak már nem gyarmatoknak hívják őket. Az ipari forradalom idején létrejövő világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. országok között jön létre.) Nyereség (profit): A tőkések jövedelme. mint annak eladási értéke. ami által a munkavégzés hatékonysága növekszik. Versenyképesség: Előnyt jelenthet az olcsóbb munkaerő. mely legfőbb intézménye a piac. Önellátó gazdaság: Gazdaság amely nem szorul segítségre (kereskedelemre.Fejlődő ország: A legtöbb – a gyarmatok helyén felszabadult – állam tartozik ide. eladhatják. magas a gyermekhalandóság. A Keresletet egy-egy piacon a venni szándékozók összessége képviseli. Szakosodás: A munkamegosztás alapja. A legkorszerűbb. Az első világ a fejlett nyugat kapitalista államai. Ez leginkább Fekete-Afrikára jellemző. jövedelemszerzésre használhatják fel. Életszínvonal: A népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban. a kínálat és az árak. Piacgazdaság: Az a gazdasági rendszer.

század termelőerői és civilizációja ugrásszerű fejlődésének alaptényezője. A termelés. hogy befolyásolni tudják vele az árakat. Az anyavállalat egy országban van.és középvállalkozások virágzanak. a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere. amiket transznacionális vállalatok fognak össze. A termelést monopóliumok uralma jellemzi. pl. 1970/80-as évekre jellemző tehát. a termelés szerkezeti átalakulásához s a termelt javak mennyiségi és minőségi emelkedéséhez. stb. Tudományos-technikai forradalom: A XX.Globalizáció: Jelentése: világméretűvé válás. konszernek. Manapság a transznacionális vállalatok nyomása alá került. majd 1979-ben újból megduplázódott. A korszakváltás okai: kőolajár-robbanások. az ipari keresők száma csökken. A jóléti államok termelési költségei magasak a fenti juttatások miatt.) Túltermelési válság: A gyáripar kialakulásának köszönhetően az ipari termékeket tömegméretekben lehetett előállítani. a leányvállalatok több országban. Fogyasztói társadalom: A második világháború után jött létre. Fordista termelés. Mivel ez volt a legfontosabb energiahordozó. míg korábban a minél több nyersanyag volt. Ilyen a társadalom azóta is. század második és a XX. század első felére jellemző igazán. Tömegáru termelés: Ipari forradalom és a gyáripar kialakulásának velejárója. Nagy iparvállalatok helyett kis. így azok munka nélkül maradnak. A világ tudományos megismerésének (felvilágosodás) megszületéséből vezethető le. országhatárokon átnyúlva végzi. A gazdaság motorja a tőke és technológia. Azóta energiatakarékossági . Világgazdasági korszakváltás: Az ipari tömegtermelést (fordizmus. Világpiac: A világgazdaság része. Azt a folyamatot jelöli. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. Ez a XIX. kohászat. tercier. Jóléti állam: Szociális háló jellemzi (TB – nyugdíj. akkor eladhatatlanná váltak és túltermelési válság alakult ki. új gazdasági rendszer (posztfordizmus). ezért a termelést „olcsóbb” országokba helyezik.: DaimlerChrysler. korporációk részesedése akkora egy adott termék előállításából. s ha ezek jóval meghaladták a piac igényeit. A világpiaci ár 1973-ban négyszeresre nőtt. arab országok elsősorban) összefogó OPEC jelentősen megemelte a kőolaj világpiaci árát. Trösztök. fénykorát a második világháború után élte. a termelés és eladás világméretekben szerveződik. Szellemi keresők („fehérgalléros”) aránya nő a fizikai dolgozókéhoz („kékgalléros”) képest. amikor az ipari termékek tömeges fogyasztása még nem volt jellemző. Kőolajár-robbanás: 1973-ban az olajexportáló országok nagy részét (fejlődő. nagy bevételekre tettek szert. mely tevékenységét összehangoltan. kvaterner nő. orvosi ellátás. Fő zászlóvivői a világ minden részén jelenlévő transznacionális vállalatok. világméretekben. Hozzájárult az emberi szükségletek egy minőségileg magasabb fokon való kielégítéséhez.). (Multinacionális vállalat: több országban van az anyavállalat. Elkezdődött a jóléti vívmányok leépítése. Royal Dutch/Shell. Monopolkapitalizmus: A kapitalista fejlődés egyik állomása. Henry Ford autógyáros után) felváltja a dinamikus iparágakra és szolgáltatásokra épülő. Globális világgazdaság: A mai világgazdaság. munkanélküli segély. melynek során a piaci gazdaság az egész Földön általánossá válik. a világgazdaságra körülbelül 1880 és 1945 között volt jellemző. Már a XIX. Transznacionális vállalat: (TNC: Transnational Corporation) Olyan nemzetközi nagyvállalat. században kezdett kialakulni. A hagyományos iparágak (bányászat. változó fogyasztói igények. textilipar…) válságágazatokká válnak. Tömeges méretű fogyasztás jellemzi. fizetett szabadság.

kifelé pedig egységes vámokat alkalmaznak. Bár most ismét igen magas. Integráció: Egységesülés. Kvóta: Az állam a hazai termelés védelmében behozatali tilalmi listát állít össze illetve korlátozza egyes termékekből a behozható mennyiséget. Ipari (indusztriális) társadalom: Ahol a legtöbb embert az ipar foglalkoztatja. A belkereskedelem végzi az áruk és szolgáltatások forgalmazását egy országon belül. Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása. amivel az állam a hazai termelést próbálja védeni az olcsóbb külföldi termékektől. NAFTA. Kivitelből (export) és behozatalból (import) áll. Kereskedelmi társulás: Kereskedelmi egyezmény kölcsönös előnyökért. kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel… Exportszubvencióval az állam a termék eladását segíti a világpiacon. Enélkül ugyanis a támogatott versenyképtelen lenne. pénz nélküli kereskedelem). kommunikáció áthatják az emberek életét. Ilyen például az EFTA. Olyan terület (több ország). ez erős külkereskedelmi nyitottságot jelent. Szabad kereskedelmi övezet: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. ASEAN. Erre a szintre eddig csak az Európai Unió jutott el (1967-ben). számítástechnika. a részek egyesülése egy egésszé. Itt a szabad kereskedelmen túl a tagok biztosítják a munkaerő. Kereskedelmi áruszerkezet: A kereskedelemben résztvevő áruk megoszlása szektorok szerint.) Árucsere: Kereskedelem. Külkereskedelem: Országok közötti áru. amikor a tagállamok között szabadkereskedelem áll fenn. Magyarország esetén ez 60% feletti. Földrajzi értelemben független államok önkéntes politikai és gazdasági összekapcsolódása nemzetek fölötti (szupranacionális) egységekbe. Információs társadalom: Informatika.) Pozitív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban. akkor beszélünk erről. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Közös piac: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. Belkereskedelem: A kereskedelem áruk és szolgáltatások cseréjére szakosodott gazdasági ág. Alapja a nemzetközi munkamegosztás. A munkamegosztás rendje szerint előállított termékek cseréje. adókedvezmény (adóvisszatérítés. például tojásért videó. azt külkereskedelmileg nyitottnak nevezzük. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. adómérséklés). Szabadkereskedelem: Ha semmilyen tényező (vám…) nem gátolja az áruk áramlását. a szolgáltatások része. ipar utáni kornak. Támogatás (szubvenció): Termelők (elsősorban a mezőgazdasági termelők) pénzügyi támogatása. Negatív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az import van túlsúlyban.és szolgáltatáscsere. Vámunió: A regionális gazdasági integráció azon szintje. Szó szerint az egyik áru ellenértékét a másik áru képezi (barter. Vám: Az import árura kiszabott adó. A protekcionista gazdaságpolitika leggyakoribb eszköze. (Kvaterner szektor. az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik. ahol minden vámot és egyéb. (Exportkoefficiens: export*100/GDP. Külkereskedelmi nyitottság: Ha egy ország az össztermékéhez képest nagy mértékben exportál és importál. média. ezért csökkent a kőolaj ára. beilleszkedés. Ipar utáni (posztindusztriális) társadalom: A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát posztindusztriális. a technológia és a tőke (termelési . Nemzetközi kereskedelem: Termékek és szolgáltatások országok közti cseréje. a kereskedelmet korlátozó intézkedést megszűntettek.intézkedések és világgazdasági korszakváltás ment végbe.

tényezők) szabad áramlását is. Csak az Európai Unió jutott el erre a szintre, az Egységes Európai Okmányt (1987) követően. Gazdasági unió: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A tagok közös gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, közös valutát vezetnek be. Az Európai Unió 2002-ben jutott el erre a szintre, de a közös valutát számos ország nem vezette be. Regionális gazdasági integráció: Olyan nemzetgazdaságok felett álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre, hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az országhatárok által előidézett akadályokat. Eurorégió: Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam régiói, helyi önkormányzatai között. Egységes belső piac: Olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma. Például egy nemzetgazdaság. Árukereskedelem: Ipari, mezőgazdasági termékek kereskedelme. Szolgáltatáskereskedelem: Szolgáltatások kereskedelme (pl. bank, biztosító) Regionális politika: Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap. Támogatják azon régiókat, melyek az EU GDP/fő átlagának nem érik el a 75%-át, az ipari válsággal küszködő területeket. Felvevőpiac: Az a piac amely az eladásra szánt árut vagy szolgáltatást befogadja. Húzóágazat: Olyan ágazat, mely az összes többire hatással van, dinamizál. Ma például az elektronika. Szerkezetváltás: Más iparágra terelődik a hangsúly. Válságágazat: Bányászat, kohászat, textilipar (hagyományos iparágak). Megnőtt a nyersanyagok ára, megcsappant a kereslet irántuk. Kooperáció: Együttműködés, lehet országok, cégek és személyek közötti is. Emelt szint K+F tevékenység: Kutatás és fejlesztés. Extenzív gazdasági növekedés: A gazdaságban akkor extenzív egy növekedés, ha a növekedés eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így együtt jár a foglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növekedésével. A mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük így. Intenzív gazdasági növekedés: Az a gazdálkodási módszer, amelyben a termelés növelésének fő eszköze a már alkalmazott erőforrások jobb hasznosítása, a technika és a technológia fejlesztése, a dolgozók szakképzettségének növelése, az intenzív gazdálkodás munka jobb megszervezése. A mezőgazdaságban a belterjes gazdaságot nevezzük így. Életminőség: Tervutasításos gazdaság: A szocialista berendezkedésű államok gazdaságpolitikája. A termelést, fogyasztást és az árakat az állam szabta meg. A pénz szerepe másodlagos, torz gazdasági szerkezetet és lassuló gazdasági fejlődést eredményez. Direkt gazdasági irányítás: Gazdaságirányítási rendszer a szocializmusban. A piacgazdaságban az állam tevőleges beavatkozása a gazdasági életbe. Például vállalatok irányítása, segélyezése révén. Indirekt gazdasági irányítás: A gazdasági célokat az állam nem utasításokkal valósíttatja meg, hanem adópolitikával, árszabályozással, hitelpolitikával. Ezeken kívül a vállalatok önálló döntéseik alapján segítik a népgazdasági célok teljesítéseit.

Gazdasági liberalizmus: Az állam szerepének minimálisra csökkentése a gazdasági életben. Gazdasági szabadságjogok világméretű elterjesztése: a tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlása. Egyéni vállalkozás: Társas vállalkozás: Konjunktúra: A gazdasági életben ez elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor p. valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál jelentékeny értékszaporodás következik be, jóllehet a világ javainak összege ezáltal nem szaporodott. Dekonjunktúra: a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése. Recesszió: A bruttó nemzeti terméknek legalább két egymást követő negyedévben tapasztalható csökkenésével kialakult (gazdasági) helyzet. Gazdasági csökkenés. Globalizálódás: Világméretűvé válás. Vertikális vállalati és területi integráció: Egymásra épülő termelési struktúra, a transznacionális vállalatok keretén belül valósul meg elsősorban. A TNC-n belül a stratégiai döntéseket az anyavállalat hozza, például, hogy a leányvállalatokat hol hozzák létre, hol szüntessék meg. A vállalat a termelést részeire bontja és mindegyik részt oda telepíti, ahol a legjobban megéri. (Alapanyaggyártás, részegység gyártása, összeszerelés.) A TNC-n belül kereskedelem folyik. Gyakorlatilag az egyik leányvállalat a másiknak állít elő terméket. Kutatás és fejlesztés manapság már minden leányvállalatban folyik. Anya-és leányvállalat: Központi telep: anyavállalat, leányvállalat: máshol lévő telephely. Innováció: Újdonságok és újítások összefoglaló neve, melyek révén a gazdaság megújul. Ez lehet termék, eljárás, szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállítását a K+F végzi, fontos szerepet játszik benne a kvaterner szektor. Centrumból terjed a periféria felé, ahogyan egyre több felhasználó ismeri meg és alkalmazza. Cserearányromlás: Egy ország külkereskedelmében az exporttermékek ára csökken, az importtermékek ára az előzőhöz képest nő. Deficit: Hiány, veszteség. Egy ország fizetési mérlegében a bevételeket meghaladó kiadási többlet (ennek része például a külkereskedelem). Az államháztartás deficitjéről akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Árudömping: Amikor egy vállalat vagy ország elárasztja a piacot olcsó árujával. Kivívva ezzel más vállalatok és ország haragját. Embargó: Politikai okokból egy vagy több ország ellen bevezetett kereskedelmi zárlat. Ezt nemzetközi szervezet rendelheti el (ENSZ). Például Dél-Afrika, Jugoszlávia, Irak esetében. Barter: Közvetlenül (pénz nélkül) terméket adnak el termékekért. Kedvezményes (preferenciális) övezet: A regionális gazdasági integrálódás első szintje, amikor a tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak. Politikai unió: A regionális gazdasági integrálódás utolsó állomása, amikor a tagállamok politikai intézményei összefonódnak, a nemzetállamokat felváltja az egységes politikai szerveződés. Mezőgazdaság, középszint Mezőgazdaság: Őstermelés. A gazdaság azon ága, amely növényi és állati nyersanyagokat állít elő. Élelmiszereket és azokhoz való nyersanyagokat, illetve ipari nyersanyagokat jelent mindez. Két főágra, a földművelésre és állattenyésztésre oszlik, de hozzá sorolják az erdőgazdálkodást, halászatot és vadászatot is. Szerepe a GDP-ben a gazdasági fejlettség

mutatója. Aránya folyamatosan csökken, bár a Föld dolgozóinak felét foglalkoztatja, a Föld össztermékéből 30%-kal részesedik. A fejlődő országokban kiemelt szerepe van. Növénytermesztés: A mezőgazdaság egyik fő ága. A termesztett haszonnövényeket aszerint csoportosítjuk, hogy mire használjuk: gabonafélék, ipari növények, gyümölcsfélék, zöldségfélék, fűszernövények, takarmánynövények. Állattenyésztés: A mezőgazdaság másik fő ága. Gazdasági haszonállatok tartása és szaporítása, élelmiszer (hús, tej), ipari nyersanyagok (bőr, gyapjú) előállítása és igavonás céljából. Egységnyi területen jóval kevesebb táplálékot képes előállítani, ezért szerepe a fejlett országokban fontosabb. Formái: nomád pásztorkodás, havasi pásztorkodás (külterjes, legeltető, ez jellemző Amerikában és Ausztráliában is), istállózó állattenyésztés (belterjes, takarmányozó, főleg Európában jellemző). Erdő-, hal- és vadgazdálkodás: A mezőgazdaság részei. Az erdők telepítésével, fenntartásával és kitermelésével foglalkozik az erdőgazdálkodás, ami magában foglalja a vadgazdálkodást is. Az erdők fáját elsősorban tüzelésre használják, aztán a fa- és papíripar, az építőipar használja nyersanyagként. Veszélyt jelent a környezetre a túlzott fakitermelés (áradások, talajerózió, oxigéntermelés). Halak és más ehető állatok kifogásával foglalkozik a halászat. Különösen gazdag a halzsákmány a selftengerekben (halpad). Probléma a túlhalászás. Élelmiszergazdaság: A gazdaságnak a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint az ilyen termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését magába foglaló része. Agrárgazdaság: A mezőgazdasági termelés, a különböző mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak (élelmiszeripar, textilipar…), valamint a feldolgozott termékek szállítását, forgalmazását végző szolgáltató ágazatok tartoznak bele. Bővebb fogalom, mint az élelmiszergazdaság, hiszen a gyapotfeldolgozás is része. Agrárország: Olyan ország, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb, mint más szektoroké. Agrotechnika: A mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárások együttes elnevezése. Külterjes (extenzív) gazdálkodás: A belterjes gazdálkodás ellentéte, a termés mennyiségét elsősorban újabb földterületek művelésbe vonásával, alacsony élőmunka- és költségráfordítással növeli. Jellemző a nagy területű, kis népsűrűségű országokra, ahol a birtokok több száz hektár nagyságúak. (Amerika, Ausztrália) Belterjes (intenzív) gazdálkodás: Olyan mezőgazdasági termelési mód, amelyet a területegységre jutó nagy költség- és munkaerő-ráfordítás, nagyfokú gépesítés és vegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenység jellemez. Nagy népsűrűségű, 10-50 hektár birtoknagyságú területekre jellemző. (Európa) Teraszos művelés: A kedvezőtlen domborzatú (meredek lejtő) területeken nagyjából a szintvonalakat követő lépcsőzetes felszínforma (terasz) kialakításával lehet termelőterülethez jutni. Hagyományos mezőgazdaság: A fejlődő országok kettős gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ami hagyományos és modern szektorra tagolódik. A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát. Elsősorban önellátásra termelnek, alacsony a terméshozam, sokféle növényt termelnek. Égető-talajváltó gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája a trópusi övezetekben, az esőerdők irtványain. Trópusi gyökér- és gumós növényeket termelnek (manióka, édesburgonya, jamszgyökér). Egy területet rövid ideig művelnek, majd pihenni hagyják, újat égetnek fel. Hosszú évek múltán jutnak vissza újból ugyanarra a területre, ami azalatt ismét termékennyé vált. A nagy népességnövekedés miatt csökkent a pihentetésre fordított idő, ez a talajok leromlásához és éhínséghez vezet. Kapás földművelés: A talajváltó gazdálkodást így is hívják, mert a technikai felszerelés többnyire kapa. Sok az élőmunka.

Vándorló állattenyésztés: A természetes növénytakaró felélése után új legelőkre hajtják az állatokat. vagy fúrt kutak biztosítják. Az így tenyésztett. extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztési övezeteket is (pl. Árasztás: Leginkább a rizstermesztéshez használt öntözési módszer. a rétet és legelőt . félsivatagok a trópusi és mérsékelt övezetben és a tundra rénszarvastenyésztése is ide sorolható). kisebb-nagyobb földbirtokon. gyapot. ősszel leterelik őket a hegy lábánál lévő istállókba.) Szántó. takarmánytermesztést feltételez. Szövetkezeti gazdálkodás: A kisparaszti gazdaságok kölcsönös segítségre építő önkéntes társulása. (Zöldség.Ázsia) találhatók. erdő: A földhasznosítás különböző formái. A szántón gabonanövényeket termesztenek. Nomád pásztorkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája. az eladás összehangolása a jellemző. hátránya. a kertben zöldségféléket.) Vegyes mezőgazdaság: A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása. Kanadában a búza. ahol nem használnak öntözővizet. félszáraz területekre jellemző. többnyire igénytelen állatok kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják. a földimogyoró termesztése is övezetesen jelenik meg az USA-ban). Gépesített. a szója.vagy állatfajta termesztésére. illetve tenyésztésére szakosodott. Szakosodott mezőgazdaság: A mezőgazdasági üzemek – farmok – néhány növény. Az öntözés segítségével évente többszöri termést is be tudnak takarítani. Oázisgazdálkodás: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag belterjes növénytermesztés. jellemzően az adott város élelmiszerrel történő ellátását szolgálja. banán… Monokultúra: Ültetvényes gazdálkodásra jellemző.: az USA-ban. hogy a talaj visszanyerje termőképességét. a dohány. Itt árasztásos rizstermesztéssel foglalkoznak. előnye. Az állatok nem vándorolnak. Elsősorban a trópusi övezetre jellemző. Öntözéses gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja. Övezetes növénytermesztés: Szakosodott. nádas. A csapadékhiányt öntözéssel pótolják. A gyarmatosítás hatására jött létre. Száraz művelés: A növénytermesztés azon formája. kakaó. sokféle mezőgazdasági terményt előállító. Ültetvényes gazdálkodás: A fejlődő országok mezőgazdaságának modern szektora. a termelés. Ez az alapja az ottani nagy népességkoncentrációnak. Farmgazdaság: Speciális mezőgazdasági üzem. Legnagyobb területei Indiában. általában 1-2 növényt. ahol a száraz évszakban öntöznek. jellemzően családi kötelékben szervezett gazdaság. A termőtalajt teljes egészében elárasztják vízzel. a nomád pásztorkodás egy fajtája. főleg a Föld száraz tájain elterjedt gazdálkodási mód (sivatagok. ezért kimeríti a földet. állattenyésztéssel és mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó terület. rét és legelő. kert. Fő terményei: kávé. piacra termel. (Elképzelhető. tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemző leginkább. illetve tenyésztésére szakosodnak. hogy könnyebb a gépesítés. parlagon hagyják. Főbb terménye: datolya. hogy a nyarat hegyi legelőkön töltik. gyümölcsös. Városellátó övezet: A városok köré települt.Ugarolás: A néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet. de a gyapot. Istállózó állattenyésztés: Az állattenyésztés fejlettebb formája. Ennek célja. hogy a talajnak ugyanazt az alkotóelemét használja fel folyamatosan. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó. az öntözéshez szükséges vizet a természetes források és az ásott. cukornád. a szállítás. Kínában (Délkelet. néhány növényvagy állatfajta termesztésére. Száraz.és gyümölcstermesztés.és kukoricatermesztés. ez jellemzi Európa országainak többségét. Kisparaszti gazdaság: Döntően önellátásra termelő. Ugyanazt az egy-két növényt termesztik óriási területen.

) Kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. a rétet kaszálóként. Például: feles bérlet. Németországban a Rajna völgye. Birtokkoncentráció: Folyamat. A parasztság mezőgazdasági szövetkezetei fenntartják a föld magántulajdonát. aki egy konkrét időszakhoz kötött munka elvégzésére kerül alkalmazásra. Erre megy el ma is az Unió közös költségvetésének a fele (50 milliárd euro). emelt szint. Oka a gyarmatosítás. A tőkés fejlődés megkésett. a kellően nem koordinált termelés túltermeléshez vezethet.) Latifundium: Eredetileg nagy kiterjedésű. Sopron. Magyarországon például Tokaj. Duális szerkezetű mezőgazdaság: A gazdaság hagyományos és modern szektorra oszlik. óriási. Eger. (Pl. mert a hagyományos gazdaság területe visszaszorult. a kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése. hogy a megtermelt javak egy meghatározott százalékát köteles a tulajdonosnak átadni a földhasználat bérleti díjának ellenértékeként. Termőkörzet: Egy adott növény termelésének területe. Badacsony. századtól napjainkig a birtokok mérete átlagosan 60 hektárról 200 hektárra növekedett. Argentína. (A szocialista állami gazdaságokat is így hívták. névleg közösségi tulajdon lép. így a mennyiségi korlátozás meghatározásával küszöbölhető ki. Történelmi borvidék: Olyan szőlő. Ausztrália). szüretelés. Az Egyesült Államokban a XIX. A Földön az intenzív művelésű szántó. Kanada. de a földet használatra beviszik a termelőszövetkezetbe. a mégis olcsóbb Unión kívüli terméket vásárlónak be kell fizetnie a közös agrárkasszába. Részes bérleti rendszer: A bérlő megállapodást köt a földbirtok tulajdonosával. a feudális birtokviszonyok konzerválódtak. manapság a termőföld művelés alóli kivonását is támogatják. Mennyiségi korlátozás: Az agrárpolitikai célok érvényre juttatásának egyik eszköze. a népesség dinamikusan növekszik. melynek során a birtokok száma csökken. Termelőszövetkezet: Kollektív nagyüzem. a legelőn az állatok helyben fogyasztják eledelüket. Hőösszeg: A tenyészidőszakban mért napi középhőmérsékletek összege.: aratás. Garantált felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek. az extenzív művelésű rétek és legelők 22%-ot.és bortermeléssel foglalkozó terület. Idénymunkás: Az a mezőgazdasági bérmunkás. (Közben számosan éhen halnak. amelyben a tagok önkéntes szövetkezés alapján végeznek termelő. Jellemző az EU-ra. mérete növekszik. mely különböző szabályozók bevezetésével. Élelmiszer túltermelés: Egy bizonyos élelmiszerfajtából a szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiség előállítása. gyümölcsös a szárazföldek 12%-át foglalja el. az erdők 30%-ot. tenyészidőszak: felmelegedés. vagy szolgáltató tevékenységet. Portugáliában Porto… Közös agrárpolitika: Az EU az 1960-as években egy közös protekcionista agrárpolitikát dolgozott ki mezőgazdasági termelőit védendő az olcsó tengerentúli importtól (USA. Emelt szint Tenyészidőszak: L. Jellemző Dél-Európában és LatinAmerikában. Franciaországban Bordeaux. Állami gazdaság: Állami tulajdonban levő mezőgazdasági nagyüzem. ahol évszázados hagyományok alapján történik a szőlőművelés. Villány.) . több ezer hektáros nagybirtok. Szekszárd. önálló elszámolással. A fejlődő országokra jellemző. összefüggő földbirtok az ókori római birodalomban. hiszen ezek az országok a modern szektor által előállított trópusi növények exportjából jelentős bevételre tehetnek szert. Ma is fennáll. Ehhez a birtoktípushoz köthető a részes bérleti rendszer is (Latin-Amerikában peonrendszernek hívják). A gazdálkodás kollektív módon folyik.állattenyésztésre használják. a többi terméketlen vagy művelés alól kivont (beépített). a belső piac telítettsége esetén támogatják termékük világpiacon való eladását. A magántulajdon helyére állami. kert.

Ipar. Megújuló energiahordozó: Nap-. szél-. „Zöld forradalom”: A jó termőképességű új vetőmagok. amelynek során a már egyszer felhasznált energiahordozóból újra energiát állítanak elő. uránérc. középszint Energiagazdaság: Egy ország rendelkezésre álló energiakészletének. cél: az éhínség leküzdése. vegyszerek. Megújulása több millió évet vesz igénybe. hogy 1 dollár érték megtermeléséhez mennyi energiát használnak fel. illetve tulajdonában tartott gazdaság. ár-apály és bioenergia. A XVIII. kőolaj. aztán a gépgyártás és a vegyipar vette át szerepét.) Energiagazdaság. földgáz (szénhidrogének). kiaknázásának és felhasználásának összessége. felszerelési tárgyak. Energiahordozó: Olyan természetes anyagok. Kanada. általában megújuló energiahordozók. ami nagyban hozzájárult a kőolajár-robbanás után a rendszer fenntartásához. geotermikus energia. Időről-időre újratermelődik. víz-. amelyeknek kémiai. személyes használatában lévő föld. a modern technológia (gépek. Alternatív energiaforrás: A hagyományos energiahordozókat kiváltó energiaforrások. vagy atommag energiája viszonylag egyszerűen alakítható át hővé. infrastruktúra…). Kiszámítható az egyes iparágakra. Ennek célja a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása Európától. Iparszerű mezőgazdaság: A mezőgazdaság teljesen átalakult az ipari forradalom hatására: gépek. Elsődleges energiaforrás: Közvetlenül a természetből kinyerhető energiahordozók. mert a Szovjetunióból szinte korlátlanul kaptak olcsón kőolajat.: USA. Energia-újrahasznosítás: Az a folyamat. lakó. mely tükrözi az ország gazdasági fejlettségét. biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába.) Lefölözés: Ha az EU-ban valaki külföldről (pl. illetve elektromos energiává.és gazdasági épületek. Ez az ipari forradalom óta jellemző. vegyszerek. a népességnövekedés kényszerítette ki ezt a programot. század második felében éreztette hatását. amely az élet minden területét érintette (közlekedés. Energiaszerkezet: A rendelkezésre álló különböző energiahordozók felhasználásának aránya. nemesítő eljárások jellemzik. táplálkozás. haszonállat. (A vásárolt termék ára és a termékre megállapított zsilipár közötti különbséget. Ezután gyorsabban. Fogyó energiahordozó: Kőszén. majd a kohászat. Alternatív energiahordozóknak is mondják. A vezető iparág (húzóágazat) kezdetben a textilipar volt. Ipari forradalom: Az ipari termelés technológiájának forradalmi jellegű átalakulása. (Például India. század végén Angliában kezdődött a gőzgép megalkotásával és széles körű alkalmazásával. Az ipari forradalom hatására foglalkozási átrétegződés következett be. Emelt szint Energiahatékonyság: Az energiafelhasználás racionális módja. az emberek tömegesen a városba költöztek .Értékesítési szövetkezet: Árutermelő viszonyok között a piacra került termékek eladására létrehozott társulás. Ausztrália) olcsóbban vásárol. (A volt szocialista országok energiapazarló gazdaságot örököltek. jobbat. országokra. akkor a különbözetet be kell fizetni közös mezőgazdasági alapba. többet és olcsóbban termeltek gépek segítségével. Háztáji gazdaság: A szocialista országokban a termelőszövetkezeti tagok kiegészítő. Manapság a mikroelektronika a húzóágazat. Fosszilis energiahordozóknak is mondják. Az ipar által előállított eszközök nagymértékű mezőgazdasági alkalmazására használhatjuk e kifejezést. a fő iparág az élelmiszeripar volt. Másodlagos energiaforrás: Az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerhetők. középszint Gyáripar: Az ipari termelés gépesített ipari nagyüzemekben folyik. Magyarországon a XIX.

Iparvidék: Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során alakultak ki. berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. bőripar. Technopolisz: A tudomány városa. képzettsége. Iparosodás: Az a folyamat. Elektronika: A XX. Könnyűipar: Részei: textilipar. Természeti tényezők: nyersanyag. Ipartelepítési eszköz. bor-. A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött. éghajlat. döntően államilag összehangolt feladatát. A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. Elektronok mesterséges előállításával. Környezetvédelmi ipar: Iparág. Japán. hús-. polgárosodás ment végbe. Társadalmi tényezők: munkaerő ára. vegyipar. Manapság válságban vannak. stratégiai szempontok. cipőipar. amelyek közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok (bőr. amely a környezet védelme érdekében végzi. építőanyag-ipar. elektronika) elektrotechnikát különböztetünk meg. mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik. víz. Kitermelőipar: Az energiahordozók és az ásványi anyagok bányászata. ahol a termelésből a legnagyobb haszon várható. A termelékenység nő. A csúcstechnológiát a legnagyobb mértékben használó iparágakat ma kulcsiparágaknak mondjuk. Emelt szint Ipari park: Kis és közepes méretű ipari illetve szolgáltató vállalatokat befogadó. mely az elektromosság előállításával és felhasználásával foglalkozik. Elektrotechnika: Műszaki tudomány. Mikroelektronika: Az elektronika része. acél. században rohamos fejlődésnek indult korszerű iparág. a génsebészettel jelent meg. tej-. faipar. Az ipari forradalom még ma is tart. ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja befektetőket. infrastruktúrával ellátott terület. egyedi termékeket előállító kezdetleges termelési forma. Csúcstechnológiát alkalmazó ipari város. Élelmiszeripar: Élelmiszerek és élvezeti cikkek előállítása mezőgazdasági nyersanyagokból. Korunk ipari húzóágazata. energiaipar. A fejletlen iparú területeken hozzák létre ezen ipari központokat. Közvetlen fogyasztásra szánt cikkeket gyárt. domborzat. A forrás: USA. Biotechnológia: Biológiai eljárások ipari méretű alkalmazása. segítségével minden elektromos eszközhöz memóriát és vezérlést rendelhetünk. papíripar. tulajdonságaival és felhasználásával foglalkozik. cukor-. fogyasztópiac. EU. Csúcstechnológia: A termelésben a legújabb tudományos kutatási eredmények felhasználását megvalósító technológia. liszt…). dinamizálják az egész gazdaság működését. konzerv-. Részei: malom-. Feldolgozóipar: A termeléshez szükséges gépeket. Japánban a területi különbségek megszűntetése érdekében indítottak el egy technopolisz-programot. Kézműipar: Az ipar történeti fejlődésének egyik szakasza. nyomdaipar. söripar. A (gyengeáramú) elektrotechnika része. sütő-. szesz-. A nehézipar részei: bányászat. Kulcsiparág: Egy ország gazdaságában húzóágazat funkcióját betöltő iparág. könnyűipar és élelmiszeripar. . energia.(urbanizáció). Ipari telepítő tényezők: Az ipart oda telepítik. dohány-. megváltozott életmódjuk. üdítőital-. Nehézipar: Az ipart az előállított termék jellege szerint három fő csoportba oszthatjuk: nehézipar. édes-. gépipar. Erősáramú (elektromos energia termelése és villamos gépek gyártása) és gyengeáramú (híradástechnika. az integrált áramkörök (chip) széleskörű felhasználásán alapszik. Alapanyagipar: További feldolgozást igénylő anyagokat és félkész termékeket állít elő. növényolaj-. tőke. minden munkafolyamatot ugyanaz a munkás végez kézzel. kohászat. majd idővel minden iparág megtelepült.

TNC vállaltok sokszor dolgoznak helyi beszállítókkal. amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak. vasúton. A TNCk számos olyan leányvállalattal bírnak.és vasúthálózata. munkakultúráját. történhet közúton. Személyszállítás: Emberek helyváltoztatására szakosodott szolgáltatás. kihasználva a különböző szállítások előnyeit.) Agyelszívás („brain drain”): Egy ország szellemi elitjének lassú elcsábítása egy másik országba. magasabb fizetés. stb. olaj-. azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt. Belvízi hajóút: Egy ország határain belüli folyók. Infrastruktúra és szolgáltatás. melyek a gazdaság működésének kereteit szolgálják. (Mindegyik oda települt. gáz-. repülőterek. Hagyományos szállítási-közlekedési mód: Egy-egy szállítási mód (közúti. amely a gyártásnak csak egy munkafolyamatát végzi. illetve az egyes építmények (pályaudvarok. a kamionba már egyszer felpakolt árut nem kell újra átpakolni. szakképzettségét. Tömegközlekedés: A személyszállítás tömeges igények kielégítésére szakosodott ága. a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok.). nem szennyezi a környezetet. dolgok speciális technikai eszközök igénybevételével lebonyolított tömeges. Meghatározza az ország elhelyezkedése. nagyobb kutatási lehetőségek nyújtásával. Így ide tartoznak a gazdaságot. iskolázottságát. valamint a csővezetéki szállítás összessége. a társadalom szervezettségét. ahol a legjobban megéri. Humán infrastruktúra: Az emberek tudását. stb. Az országok közlekedésének fejlettségét a közlekedési hálózat különböző mutatószámokkal jelzett nagysága mutatja (km/km2). légi és vízi úton. Áruszállítás: A megtermelt áruk tömeges szállítása. . illetve ezek rendszerét foglalja magába. belvízi és tengeri hajózás. vasutak. Előnyei: a vasút olcsóbb. szervezett helyváltoztatása. Kombinált szállítási-közlekedési mód: Többféle szállítási-közlekedési mód kerül alkalmazásra az áruk szállításában. vasút. Intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat. amelynél a legfontosabb útvonalak (közút. tavak és csatornák hajózásra alkalmas szakaszai. távhő-. Egy adott állam területén lévő vasúti. út. Anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli. iskolák. jellemzően az előállítás helyétől a felhasználás helyéig.) kizárólagosan vesz részt a szállításban.Beszállító: A késztermékhez szükséges alkatrész gyártását végző gazdasági társaság. vasúti. Transzkontinentális útvonal: Olyan útvonal.) Közlekedési hálózat: Az infrastruktúra része. adókedvezmények. közúti. középszint Közlekedés: A közlekedés személyek. rendszeres. nemzetközi vízi útjai. amely egy földrészen (kontinens) teljes egészében keresztülvezet. légi közlekedés. Összeszerelő szerepkör: Az alkatrészekből a késztermék összeszerelését végző gyár. esetenként gyorsabb is. vízés távközlési vezetékek. az elektromos-. Ezek az utak. Például Budapest. kórházak. Tranzithelyzet: Átmenő forgalom. termelési tapasztalatát. légi) egy csomópontba (nagyváros) futnak be. (USA) Exportösztönző iparpolitika: A gazdaságpolitikai jogszabályok összessége olyan helyzetet teremt (terméktámogatások. valamint a hatályos tranzit illeték mértéke. hivatalok épületei). a célállomáson legördül a szerelvényről és azonnal a rendeltetési helyre szállítható az áru. Egyközpontú (sugaras szerkezetű) hálózat: Olyan közlekedési hálózat. vámpolitika. amely a külföldi gazdaságokban keresett termékek előállítását és kivitelét szorgalmazza. (Például: vasúti szállítással visznek nagyobb távolságokra áruval megrakott kamionokat.

nyereséges. Valójában minden szolgáltatás személyes. kereskedelem. Utazással és máshol-tartózkodással eltöltött idő. Mára kifejezetten a népbutítás és -ámítás eszközévé vált. ezáltal két dolog értékének összehasonlítására. hogy a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen gazdasági szolgáltatásokról van szó (víz. értékmérésre. szállás. Valutaárfolyam: Egy valuta ára más valutában kifejezve. internet. katonaság. sport. gáz. középszint Pénz: Több funkcióval is bíró eszköz. tűzoltóság. Értékpapír: Olyan okirat. idegenforgalom. Egy adó és több kapó között áramlik az információ. Készpénz: A pénz egyik megjelenési formája: papírpénzek és fémpénzek összessége. őrzi azt és szerény kamatot biztosít a számlatulajdonosnak. akkor konvertibilis. a szállás. A hírek elszaporodásával az ember képtelen mindet befogadni. amelyeket egyéb. amiért az állam kamatot fizet.) Belföldi és nemzetközi turizmus: Idegenforgalmi körzet: Kulturális-. hitellevél. Tömegkommunikáció: Az információs gazdaság része. Vannak egyéb szolgáltatások is. konferencia-. Felhasználható vásárlásra (fizetési eszköz). Kereskedelmi szálláshely: Szolgáltatás-turizmus: A pénz világa. amelyek a másik kettőbe nem férnek bele (pl. kultúra. amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel. internet) avagy az állam hatékony működését (közigazgatás. melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához (vagyis elsősorban szellemi munkáról van szó). falusi turizmus: Emelt szint Távmunka: A munkavégzésnek azon formája. közlekedés. Konvertibilitás: Ha egy valuta szabadon átváltható egy másik ország pénzére.Gazdasági és társadalmi szolgáltatás: A szolgáltatásokat aszerint csoportosíthatjuk. oktatás. A folyószámlán lévő pénzzel a megbízott bank gazdálkodik. aki részvényt vásárol. a társaság tulajdonosává válik méghozzá a megvásárolt részvények értékének arányában. Azok tartoznak ebbe a csoportba. bank. szórakozás) biztosító társadalmi szolágáltatásokról. akkor abból a részvények . A rt. rádió. bankszámla). értékmegőrzésre.: szerviz. megvásárlója tulajdonképpen hitelt biztosít az állam számára. ezért a hírközlő szervek válogatnak. kommunikáció. de automata vagy bank segítségével készpénzre váltható. Áruforgalmi (logisztikai) központ: Hírközlés: Idegenforgalom: A gazdasági szolgáltatások egyike. Részvény: Az értékpapírok egy fajtája. vagy személyes szolgáltatásoknak hívunk. bíróság. tv. wellness). Bankszámlapénz: A pénz másik megjelenési formája: a pénz folyószámlán van. katasztrófavédelem) és az emberek életszínvonalát (egészségügy. rendőrség. hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját (nem feltétlenül otthon. telefon. szállítás. gyógy-. így is lehet vele fizetni átutalással. villany. amit az állam bocsát ki (és vásárol vissza). Ha a rt. a kereskedelem ötvözete. öko-. (A közlekedés. utalvány. Számos formát ölt manapság: sajtó. társaságokkal szemben. de az a leggyakoribb). Állampapír: Az értékpapírok egy fajtája. tőkéje részvényekben van. amelyet részvénytársaságok (rt) bocsátanak ki. Valuta: Idegen ország pénze. amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen. Deviza: Minden valuta és valutára szóló követelés (csekk.

ezzel külföldön tőkét fektet be. Ez azt jelenti elsősorban. Az infláció során a pénz értéke csökken. vagy azért adják el. Hitelképesség: Hitelt csak az kaphat. Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel. Kötvény: Az értékpapírok egy fajtája. kőolaj) külföldről való megvásárlása könnyebbé válik. hogy egy cég egy külföldi cég által kibocsátott értékpapírokat vásárol. ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek. (Az adósságot tehát nem engedik el. Bármikor (nyitvatartási időben) létrehozható és megszüntethető. Infláció: Az árak általános és tartós növekedése. hogy a kötvényen feltüntetett értéket a kamattal együtt meghatározott idő elteltével visszafizetik a kötvény tulajdonosának. elsősorban mezőgazdasági termékeké. hogy majd olcsóbban vehessék meg. Folyószámla: Folyószámla vezetése a bankok egyik szolgáltatása. Ekkor a forgalomban lévő pénz mennyisége nő (infló: felfúvódás) és meghaladja azt a mennyiséget. Vagyis nemcsak arra számít. termékek árát csak a kereslet és kínálat határozza meg. amelyet gazdálkodó társaságok (bank. Az árutőzsde célja rendezett és stabil piac létrehozása a mezőgazdasági termékek számára. akik súlyosan eladósodtak. stb. Érték. mert ott a termékek ára lecsökkent.) Árfolyamváltozás: A valuták értéke egymáshoz képest ingadozik (a lebegő árfolyamrendszer miatt. Ezt megteheti egy állam is. A tőzsdén csak a tőzsdeügynök (bróker) adhat és vehet. amely külön ráfordítás nélkül is rendszeres hasznot hoz. csak rajtuk keresztül vásárolhat az egyszerű földi halandó.) bocsátanak ki. A működőtőke-befektetések transznacionális vállalatokhoz köthetők. hanem a termelés nyereségére is. A termékek árát a (fizetőképes) kereslet és a kínálat határozza meg. kevesebb forintot kell érte adni. Pénztőke: A tőke leggyakoribb megjelenési formája. Eladósodás: Amikor egy állam egyre növekvő hiteleket vesz fel a nemzetközi pénzpiacon (újabb hiteleket kell felvenni ahhoz. Ha az exportált termékek átlagára nőtt és az importált termékeké csökkent. akkor a cserearány javult. Hitel: Pénzügyi kölcsön. Tőzsde: A piacok piaca: az itt eladásra kerülő értékpapírok.arányában osztalékot kapnak. hanem engedélyt adnak a hitelezők későbbi visszafizetésre. a valuták értékét is a piac határozza meg). hogy drágábban adhassák el. Ebben az esetben egy cég külföldön a termelésbe fekteti be a pénzét és így a tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolhatja. Tőke: Olyan vagyon. akkor adóssága van. Az értéktőzsdén értékpapírok kereskedelme folyik. Értékpapír-befektetés: A tőkeáramlás egyik formája a pénzügyi átutalás. Költségvetési hiány: Az állami kiadások és bevételek közti különbség az előző javára. és lehet értékpapír-befektetés (portfólió). aki képes bizonyítani. hogy befektetett pénze kamatot hoz. Az exportált és az importált termékek árváltozásait évről-évre megvizsgálják. Nemzetközi tőkeáramlás: A tőke országhatárokat átlépő mozgása. Cserearány: A külkereskedelemben használt fogalom.és árutőzsde: A tőzsde két típusa. Ha a dollár árfolyama tartósan esik a forinthoz képest. Az eladás viszont nehezebbé válik a dollárt használó piacon. rt. hogy vissza tudja majd fizetni a felvett kölcsönt kamatokkal együtt. Kamat: A hitel ára. vagyis ugyanannyi eladott termékért többet . Az árfolyamváltozásnak hatása van a külkereskedelemre. az árutőzsdén pedig árué. Átütemezés: Az adósság visszafizetésének megkönnyítése olyan államok számára. Erről a számláról az ügyfél tetszőleges számú átutalást végezhet. akkor a dollár elszámolású termékek (pl. Fizetőképes kereslet: A piac általánosságban az a hely. hogy a régit törleszteni tudják: adósságcsapda). Ez lehet hitel. Kötelezettséget vállalnak. Működőtőke-befektetés: A tőkeáramlás másik formája a direkt (közvetlenül a gazdaságban ható) vagy más néven működőtőke-befektetés. Spekulánsok azért vesznek részvényt. ami az áruk és szolgáltatások értéke.

(Magyarország. infrastruktúra). Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Regionális gazdasági integráció. a munkaerő. Bulgária és Szlovénia) Alpok-Adria Közösség: Határon átnyúló regionális együttműködés. A XX. Szlovákia. Területén szabad a tőke. nem kötelező . akkor több terméket kell eladnia. Rekonstrukciós. Csehország. középszint Európai Unió: Regionális gazdasági integráció. Céljai: nemzetközi béke és biztonság. búza… leggyakrabban azonban valamilyen nemesfém arany vagy ezüst. Magyarország és Jugoszlávia) 14 határmenti régiója között. Csaknem minden állam tagja. a nemzetek egyenlősége. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): (United Nations) A legjelentősebb nemzetközi szervezet. az ENSZ szakosított intézménye. Tőzsdeindex: Az értéktőzsdék forgalmának mérésére szolgál az ott forgó vezető értékpapírok árfolyam-alakulásából számított átlagindex. Ez lehetett kagyló. Feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete. alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása. ebben az esetben. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Olaszország. ha ugyanannyit akar valaki vásárolni külföldről. Ezen kívül hosszú megtérülési idejű befektetéseket finanszíroz célhitelekkel (pl. székhelye New York. hanem országrészek (régiók) közötti. Határozatai azonban csak ajánlások. Eredetileg a háború utáni Európa újjáépítése volt a célja. akik máshonnan már nem számíthatnak pénzre. Adóparadicsom: Emelt szint Árupénz: A pénz egyik megjelenési formája. Mivel tagjai jórészt csatlakoztak az EU-hoz. Kárpátok Eurorégió: Nemzetközi Valutaalap (IMF): (International Monetary Fund) 1944-ben létrehozott bank. az áru és a technológia áramlása. most Közép-európai Kezdeményezésnek hívják. Jelenleg 25 tagállama van. Papírpénz: A készpénz egyik formája. megszűnt. Románia. az ENSZ szakosított intézménye. Németország. század előtt elsősorban ilyen pénzt használtak az emberek. Világbank: (International Bank for Reconstruction and Development: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Számos tagállam közös pénzt használ (euró). az árfolyamok stabilitásának biztosítása. Lengyelország. 1978-ban indult el a vállalkozás 5 ország (Ausztria. amelyek gazdasági szerkezetátalakítást szeretnének megvalósítani vagy súlyosan eladósodottak. nem országok. 1945-ben San Franciscoban alapították. Intézményei nemzetek feletti hatáskörrel is bírnak. kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt olyan országoknak. Fordított esetben a cserearány romlik.és hosszú lejáratú adósság (hitel): Rögzített és változó kamatozású hitel: Külső és belső adósságállomány: Rögzített árfolyam: Monetáris világgazdaság: Feketepiac: „Láthatatlan jövedelem”: Off-shore cég: A 6. neve is változott.és zöldmezős beruházás: Adósságválság: Rövid. Területileg módosult. az 1970-es évek óta hosszú lejáratú. marha.lehet vásárolni. Bankjegy: Érme: A készpénz másik formája. Az 1970-es évek óta feltételes hiteleket nyújt (a gazdaság neoliberális átalakítását kéri a pénzért cserébe) eladósodott országoknak. Worldbank) 1944-ben létrehozott bank.

Egészségügyi Világszervezet (WHO): (World Health Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Célja: az európai államok közti együttműködés előmozdítása. 1949-ben jött létre azzal a céllal. A világtermelésben és a világexportban való magas részesedése miatt a szervezet képes befolyásolni a világpiaci árat. Kuvait. a kötelező alapfokú oktatás bevezetése. kereskedelmi és fejlesztési politikai kérdésekben. orvos. Szingapúr. új nevét 1995-ben kapta. Mianmar. Eszközként az árak rögzítését. közös örökség védelme. exportjának 50%-át adják. Líbia és az Egyesült Arab Emirátusok. Kanada és Mexikó közötti megállapodás 1994-ben lépett életbe. Szaúd-Arábia és Venezuela alapították. amelyik a szabadkereskedelem szintjén áll. Indonézia. Scientific and Cultural Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. A Világörökség program keretében az egyetemes emberi kultúra értékeinek védelmét szervezi meg. gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök adományozása. a legfontosabb oltások általánossá tétele. Bagdadban létrehozott nemzetközi kartell. A szervezetet Irak. Székhelye 1965 óta Bécs.) Dow Jones-index: A Wall Street-en található New York-i értéktőzsde (New York Stock Exchange) indexe. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): (Organization of Economy Cooperation and Development) 1960-ban alapították. végül 2007-ben Angola és Ecuador. Célja a nemzetközi tőkeáramlás teljes szabadságának megvalósítása. Székhelye Párizs. Tanácsadó szerepe van gazdasági. Az USA. Ez a legfontosabb tőzsde a Földön. egységesítése és ily módon az olajból származó nyereségük maximalizálása. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): (United Nations Educational. Céljai: az analfabétizmus felszámolása. illetve a termelési és exportkvóták előírását alkalmazzák. Bár Brüsszel a székhelye. 1971-ben Nigéria. Katar. Még az 1960-as években csatlakozott hozzájuk Algéria. hogy tagjait megvédje a külső támadástól. alapító tagjai Indonézia. Thaiföld. Ez a cikk egy kissé elfogultra sikeredett. Ráadásul 1998ban mi is beleléptünk. gazdasági és szociális előrehaladása. Irán. Célja a vámok lebontása és a szabad verseny megteremtése.és ápolóképzés támogatása. Malajzia és Brunei. Az index bonyolult számítások . A tagországok a Föld olajtermelésének 40. 1949-ben hozták létre. Fülöpszigetek. Emelt szint Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): (North American Free Trade Agreement) Regionális gazdasági integráció. Célja a vámok lebontása. Céljai: a járványos betegségek leküzdése. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC): (Organization of the Petroleum Exporting Countries) Kőolajtermelő és -exportáló országok által 1960-ban. Ma a világbéke fenntartójának pózában tetszeleg. Később csatlakozott hozzá Vietnam. Világkereskedelmi Szervezet (WTO): (World Trade Organization) Az 1948-ban alapított GATT utódszervezete. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): (Association of South East Asian Nations) Regionális gazdasági integráció. 1967-ben jött létre. Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete: Európa Tanács: Politikai szervezet. de az amerikai dominanciát csak a vak nem látja. A kartell célja a tagok termelési és exportpolitikájának összehangolása. Szakosított intézményein keresztül a fejlődő országok gazdasági és szociális fejlődését próbálja előmozdítani. ahogy tette azt a kőolajár-robbanások idején is. elsősorban a Szovjetuniótól. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): (North Atlantic Treaty Organization) Nemzetközi katonai szervezet. A fejlett ipari országokat tömöríti (Magyarország is tagja).érvényűek. Laosz. Nem az EU része! (Az Európai Tanács az igen.

és táplálékfelvétel nélkül hamarosan bekövetkezik a pusztulás. középszint Gazdasági polarizáció: Világgazdasági pólus (erőtér): Centrum és periféria: Wallerstein. felhasználási zavara következtében kialakuló elégtelen tápláltsági állapot. tápláléktűrő képesség csökkenése. kialakításakor csak bizonyos részvények árát és az utánuk való keresletet veszik figyelembe. rugalmatlan bőr. vázizomzat-. hasmenésre való fokozottabb hajlam. keringés-. ráncos. a működőtőke. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. amikor egyes szervei (elsősorban az idegrendszer) nem jutnak megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű táplálékhoz. emésztési. zsírok zsírsavai. fertőzéssel szembeni fogékonyság. A periféria függő helyzetben lévő fejlődő országokat takar.és többpólusú világgazdaság: Duális gazdasági szerkezet: „Banánköztársaság”: „Olaj-ország”: Tranzitország: Egyedi gazdasági szerepkör: 8. hibás táplálkozás (fejlődő országok gyermekei). pigmentszegény haj. Két típusa a megfelelő kalóriabevitel melletti fehérjehiány (kwashiorkor). Terápia: kiváltó ok megszüntetése. Tünetei: zsírpárnaraktár eltűnése. kalória. szervek működészavara. légzésromlás. vitaminokban gazdag étkezés. glicerin). ellenálló képesség csökkenése. nem megfelelő gondozás. középszint Természetes és mesterséges ökoszisztéma: Helyi. a szervezet a saját belső tápanyagraktárait kezdi felhasználni (májglikogén.eredménye. Fokozatai: atrófia. Ebben a modellben a centrumországok a világgazdaság központját jelentik. regionális és globális probléma: Túlnépesedés: A népesség elöregedése: Népességfogyás: Születésszabályozás: Éhezés: A szervezetnek olyan állapota. ezen országok próbálnak a centrumhoz felzárkózni. a fehérjék lebontása fokozódik. ők a világgazdaság eseményeinek elszenvedői. a kutatás és fejlesztés. az anyagcsere sebességének megfelelően növekszik. Idővel az anyagcsere sebessége csökken. Ők a világgazdaság alakítói. Éhségövezet: Alultápláltság: Nem megfelelő táplálékbevitel. a táplálkozás bármely zavara. Társadalmi egyenlőtlenség: Világélelmezési válság: . hipotrófia. A felszívódás utáni fázisban kezd kialakulni és az utolsó táplálékfelvétel óta eltelt idővel arányosan. krónikus szervi betegségek. a táplálék szükséges összetevőinek asszimilációs. országcsoportok és országok. amerikai közgazdász elmélete szerint a világgazdaság szerkezetét a centrum és a periféria modelljével lehet a legjobban leírni. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók. ödéma. Amikor az igen tartós éhezés vége felé a zsírraktárak is felhasználódtak. a félperifériát.és fehérjehiány okozta (marasmus). csecsemőmirigysorvadás. a magas életszínvonal jellemzi őket. Okai lehetnek: elégtelen. dekompozíció. anyagcserezavarok. 7. Egy. BUX-index: A Budapesti Értéktőzsde indexe. fokozatosan emelkedő táplálékbevitel. Wallerstein megkülönböztetett még egy köztes csoportot is.

Túlfogyasztás: Eltartóképesség: Adott területen a táj komplex hasznosításának (települési lehetőségek. megőrzése. Tájvédelmi körzet: A védett természeti területek egyik típusa. a geográfia és az ökológia tudománya nyújt szakmai alapot. ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai. A védelem lehet egyszerű elzárás. és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. A természetvédelem kiterjedhet az ültetett parkokra. Természetvédelem: Olyan céltudatos. kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. általában összefüggő területe. illetve más társadalmi tevékenységre alkalmas. amelyek az UNESCO MAB programja keretében nemzetközileg elismernek. intézményesített társadalmi tevékenység. intézményesített társadalmi tevékenység. A táji adottságok keretében többoldalú vizsgálatok alapján adja meg. mezőgazdasági. szervezett. arborétumokra is. amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása. bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. hogy a táj milyen létszámú népesség eltartására. Környezetvédelmi törvény: . tájképi adottságokban gazdag nagyobb. vagy a barlang és annak védetté nyilvánított felszíni területe. közvetlenül a természeti értékek megőrzésére törekvő része. A természetvédelem körébe tartozik az élővilág védelme és a tájvédelem. Környezetvédelem: Olyan céltudatos. termelés. szervezett. üdülés) mértékét kifejező mutató. Tulajdonképpen a természetvédelem a környezetvédelem legkorábban meglévő. kezelése. de lehet a természeti érték fennmaradását biztosító folyamatok tervszerű munkával történő fenntartása. tájrészlete. Az őserdők égetéssel történő megsemmisítése (talajváltó) Felégetés: Füves területek feltörése: Túllegeltetés: Elsivatagosodás: Környezetgazdálkodás: Nemzeti park: Természetvédelmi terület: A természetvédelmi védetté nyilvánítás területi kategóriája. Fizetőképes kereslet: Energiaválság: Nyersanyaghiány: Globális felmelegedés: Elsavanyodás: Háborús és katasztrófaveszély: Népességvándorlás: Környezeti válság: Veszélyeztetett élőhely: Biológiai sokféleség csökkenése: Erdőirtás: Fakitermelési módszer. A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti. E feladat ellátásához a geológia. amelynek célja az ember ipari. állatfajok) megóvására és fenntartására szolgáló terület. A természetvédelmi terület vagy a védett természetvédelmi érték (például növényfajták. Bioszféra rezervátum: Olyan jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák. minden fát géppel vagy kézzel kivágnak.. tudományos alapokon nyugvó fenntartása.

Budapest. biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. 2007. a környezetterhelést csökkentő tevékenység. tájképi és természeti értékek nemzetközi védelme. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1993. 1992. kiad. 4. Nemzeti Tankönyvkiadó. Péczely György: Éghajlattan. Fenntartható fejlesztés: Hulladékgazdálkodás: A hulladék begyűjtését. Koestler. Budapest. Budapest. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. a. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon. Budapest. 4. Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO): Ember és Bioszféra (MAB-program): (Man and the Biosphere) Természetvédelmi Világnap (WWF): Felhasznált irodalom Borsy Zoltán (szerk. 2001. Makovecz Benjamin. hasznosítását. 2002. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak.]. illetve ártalmatlanítását elősegítő. Budapest. kémiai. Mezőgazda. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon. Budapest. Európa. 3. Műszaki. azok biztonságát növelő. PannonKlett. 1994. kiad. tárolását. kiad. Arthur: Alvajárók. Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. 1997. amely a hulladék fizikai. Célja a nemzetközi összefüggésben különösen számottevő épített és természetes. Stefanovits Pál: Talajtan. Székhelye Nairobi. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. középszint Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: Az ENSZ Közgyűlésének 1972-ben. Emelt szint Túlhalászás: Mennyiségi és minőségi éhezés: A 8. . a stockholmi konferencia után hozott határozata alapján létrejött szervezet. Ford. [s. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből.Világörökség: A világörökség egyezményt az UNESCO közgyűlésén Párizsban 1972-ben fogadták el.): Általános természetföldrajz.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful