A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak (szerkesztés alatt: eddig ezzel a kifejezéssel palástoltam, hogy a munka áll; jelentem

, újra nekiálltam, bár a hiányzó címszavakat még nem pótoltam, de a régieket elkezdtem átnézni, amelyek már megfelelnek elvárásaimnak, azok másfél centivel beljebb találhatók, a jelenlegi arány: 82/1112)
1, Térképészet A térképi ábrázolás, középszint Térképvázlat: Vázlatosan lerajzolt térkép. A földfelszín egyes elemeit oldal vagy felülnézetben jelekkel, nem méretarányosan kicsinyítve, nem egyenletes generalizálással (általánosítással) ábrázolja. Térkép: A földfelszín egyezményes jelekkel történő, arányosan kicsinyített síkbeli ábrázolása. (Térképet készíthetünk más égitestről is.) Földgömb: A Föld kicsinyített mása, gömb alakú térkép. Vetület: A térképen ábrázolt térségek megközelítőleg egy-egy gömbfelület részei. Ezt a felületet síkba (vagy síkra teríthető) felületre vetítjük ki. Típusai: henger-, sík-, kúpvetület. Világvetület: több vetülettípust egyesít, az egész Földet próbálja minél kevesebb torzítással ábrázolni. Méretarány: A térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. Az 1:30000-es méretarány, például azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 30000 cmnek felel meg. Vonalas aránymérték: A térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték kilométerbeosztással, segítségével könnyen - számítás nélkül - meg lehet állapítani, hogy a térképen mért távolság a valóságban hány kilométernek felel meg. Topográfiai térkép: Helyszínrajzi térkép. Nagyfelbontású, kis területet bemutató térképtípus. Például: várostérkép. Földrajzi térkép: Általános térkép. Kisfelbontású, nagy területet bemutató térképtípus. Például: Európa domborzata. Tematikus térkép: Szaktérkép. Speciális természet- és társadalomföldrajzi jelenségek térbeli eloszlását mutatja be. Például: népsűrűség, vallás… Atlasz: Térképgyűjtemény. Egyedi térképek könyv formában összekötött vagy lazán következő, összefogott, de egységet alkotó sorozata. Két fő jellemzőjük: a feldolgozás, a technikai megoldás egységessége és az ábrázolt témára vonatkozó teljesség. Az atlaszok csoportosíthatók az ábrázolt terület szerint (világ, nemzeti, regionális, csillagászati), tartalom szerint (földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, technikai stb.), a felhasználás célja szerint (általános, tudományos, oktatási, katonai, turisztikai stb.). Az elnevezés Gerhardus Mercator 1585-ben kiadott földrajzi térképkötetéről ered, amelynek címlapján a Földet tartó mitológiai Atlasz volt látható. Kis-, közepes-, nagy méretarányú térkép: A kicsinyítés mértéke szerint megkülönböztethetünk nagy (1:500 - 1:10000), közepes (1: 10000 - 1:200000) és kis (<1:200000) méretarányú térképeket. Szintvonalas domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen azonos magassági pontokat összekötő vonal segítségével állapíthatjuk meg egy adott terület magasságát vagy mélységét. Színfokozatos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen az azonos magassági vagy mélységi kategóriába eső területek ugyanolyan színűek. Árnyékolásos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. Kiegészítő szerepe van. Emelt szint

Sík-, henger-, kúpvetület: Különböző vetületi típusok. Attól függ, hogy a Föld gömbi felületét mire vetítem ki. Területtartó és szögtartó vetület: Valamely háromdimenziós térség kétdimenziós (síkbeli) ábrázolása torzulással jár. A torzulás szempontjából lehet egy térkép területtartó (szögek torzulnak), szögtartó (terület torzul). Síkrajz: A felszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja a domborzat kivételével. Például: növényzet, vízhálózat, kőolajvezeték Domborzatrajz: A domborzati formák ábrázolása (három formája is van). Névrajz: Térképi nevek, számok. Különböző szín és betűtípus használata jellemző. Domborzati alapelemek: Lejtőszög: A lejtő a felszínnek a vízszinteshez képest ferdén elhelyezkedő sík felülete. A vízszintessel bezárt szöge a lejtőszög, ami megadja a lejtő meredekségét. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtőalap által bezárt szög, aminek tangense egyenlő a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosával. A lejtők meredekségét szokás megadni százalékban is, amit a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosának százzal történő beszorzása után kapunk. (Tehát a 100% és a 45 fok ugyanakkora meredekséget jelent.) Mágneses deklináció: Mágneses elhajlás. A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. A deklináció értéke keleti irányban pozitív. A szögeltérés oka, hogy a földrajzi pólusok nem esnek egybe a mágneses sarkokkal. Az elhajlás értéke a földrajzi helytől függ. (Budapesten körülbelül +2,8 fok, a mágneses és a földrajzi északi pólus közti szakaszon 180 fok.) A deklináció értéke ugyanazon a helyen időben a mágneses pólusok vándorlása miatt változik. Tevékenységek a térképen és a térképpel, középszint Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés: Tényleges földrajzi fekvés megadható a földrajzi fokhálózat segítségével. Egy terület viszonylagos fekvését valamihez képest határozzuk meg: óceántól való távolság, a környező hegyekhez képest. Tengerszint feletti magasság: A tenger szintjétől számított magasság. Tengerenként más lehet. Magassági szám: Tengerszint feletti magasság értéke. Abszolút és relatív magasság: Az abszolút magasságot a tengerszinthez képest adjuk meg, a relatív magasságot valami máshoz viszonyítva, egy hegy, az út, a település legmélyebb pontja. Látóhatár (horizont): „Ameddig a szem ellát”, ahol a föld és az ég összeér. (Valójában a látóhatár és a horizont nem ugyanaz. A horizont a megfigyelési hely vízszintes síkja, a látóhatár a Föld testéhez húzott érintőkúp érintési köre.) Keresztmetszet: A földfelszínnek szerkesztéssel előállított képe. Egy tárgy síkbeli keresztülvágásának a következménye. Gyakoriak a földtani keresztmetszetek. Tömbszelvény: Geológiai, geomorfológiai jelenségek szemléltetésére alkalmas eszköz. (pl.: Cholnoky rajza a deflációs mélyedésről az elsős tankönyvben) Földrajzi fokhálózat: A Földet átszövő hosszúsági és szélességi körök hálózata. Kelet-nyugati irányban 360 fok (a Föld középpontjából, az Egyenlítő síkjában mérve), észak-déli irányban 180 fok (a Föld középpontjából, Greenwich síkjából mérve). Szélességi kör: A Föld széltében való felosztása. A szélességi körök egymással párhuzamosak, de különböző hosszúságúak. Hosszúsági kör (délkör, meridián): A Föld hosszában való felosztása. A hosszúsági körök ugyanolyan hosszúak, a két sarkon találkozik az összes kör. Egy adott körön a helyi idő megegyezik, vagyis egyszerre delel a Nap. Helymeghatározás: Adott eszközökkel (térkép, iránytű), viszonyítással, természet (Nap állása) segítségével való helybeazonosítás.

Távolságmérés és meghatározás: Északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb: A Föld területi felosztása az Egyenlítő mentén északi és déli félgömbre, Greenwich mentén keleti és nyugati félgömbre. Jelkulcs: Jelmagyarázat: minden térkép oldalán, alján megtalálható a térképen használt egységesített jelzések magyarázata. Kilométer-hálózat: Az alap a km és ennek a segítségével van jelölve a vonalas aránymérték. Keresőhálózat: A földrajzi fokhálózat térképen jelölt főbb körei közti sávokat az ABC betűivel illetve számokkal látják el, ezzel könnyítik a térképi keresést. Az atlaszok végén található helynévmutatóban a földrajzi helyek mellé odaírják az oldalszámot és a betű-szám kombinációt: például Vác 6D2. Tájolás: megfelelő eszközök segítségével való behatárolás Fő- és mellékvilágtájak: A fő világtájak: Észak, Kelet, Dél és Nyugat, ezeket felezik a mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy (további felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat például ÉÉK). Csillagászati és földrajzi északi irány: csillagokkal való behatárolás sarkcsillag Emelt szint Álláspont-meghatározás: Hátrametszéssel valósítható meg. Beállok egy ismeretlen földfelszíni pontra és megmérem három ismert pont irányát, távolságát, akkor megkapom álláspontom helyét. Területszámítás: Területszámításra ritkán kerül sor a térkép alapján, de lehet próbálkozni. Szabályos alakzatot kell gyártani, annak ki tudjuk számítani a területét, viszont ritka a szabályos alakzat a térképen. (Egy-két mesterséges határtól eltekintve.) Példa egy téglalappal. A térképem 1:40000 méretarányú, a téglalap oldalai 2 és 6 cm hosszúak. A téglalap területét kiszámíthatjuk úgy, hogy a 2 és 6 cm-t átváltjuk km-be: 0,8 és 2,4 km, majd összeszorozva megkapjuk a végeredményt: 1,92 km2. (Ha a 2 és 6 cm összeszorzásával kezdjük, akkor a méretarány négyzetével kell megszorozni a kapott eredményt. Jelen esetben 12 cm2 * 400002 = 19200000000 cm2 = 1,92 km2. Az első mód kevésbé veszélyes.) Metszetszerkesztés: szerkesztési forma adott forma félbevágása Az űrtérképezés, középszint Űrszonda: Űrben lévő kutatóeszköz. Távérzékelés: A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer. A területhasznosítás érdekében magasból nézni a földet. Hamisszínes felvétel: A műholdak letapogatják a felszínt, felfogják a Föld felszínéről érkező sugárzást. A különböző hullámhosszú sugarakhoz más és más színeket társítanak. A legerősebb a növényzet sugárzása: élénkvörös, sötét a sugárzást elnyelő vízfelszín. Légi felvétel: A levegőben hagyományos eszközökkel készített felvétel (repülőről vagy űrhajóból). Műholdfelvétel: Az űrben készített felvétel, ami a Föld felszínéről érkező sugárzást ábrázolja. Továbbítja a földi fogadóállomások felé, tehát rögtön feldolgozható és használható adtaokhoz lehet hozzájutni. Emelt szint Űrkutatás: Műholdak segítségével a kozmikus környezet felfedezése. Felbontóképesség: Megadja, hogy milyen éles képet tud készíteni az eszköz és a képen milyen méretű felszíni elemek különíthetők el. Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak, középszint Egyenlítő: Nevezetes szélességi kör, 0°. A Földet forgástengelyére merőlegesen és középpontján áthaladva két egyenlő részre (északi és déli félteke) osztó sík és a

A földi Egyenlítő síkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala az égi Egyenlítő. ezért keringési idejük rövid. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. a kör a Ráktérítő nevet kapta. A fény egy év alatt megtett útja. A Nap látszólagos évi járása során a nyári napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. hogy a Naphoz viszonylag közel vannak (< 2 CsE). Hossza 40076 km. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása. 2. (Ez megközelítőleg 1013 km. Baktérítő: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 23. Közös jellemzőik. (Például a Föld. keringési sebességük kicsi. Déli sarkkör: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 66. de nagy átmérőjük . Mivel ekkor a Nap a Rák csillagképben tartózkodik. Tejútrendszer. felépítése és helye a világegyetemben. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. ahol az év egy napján nem nyugszik le.5°-án (66° 33’). Ráktérítő: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 23.) Fényév: Kozmikus távolságegység. ami 149. illetve nem kel fel a Nap (a téli és a nyári napforduló idején). A Jupiter. a Szaturnusz. sűrűségük kicsi (0. Mivel ekkor a Nap a Bak csillagképben tartózkodik. középszint Kozmikus környezet: A Földet körülvevő világegyetem. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. a kör a Baktérítő nevet kapta. (Naprendszer. Spot: Francia műhold. ahol az év egy napján nem nyugszik le. gázból állnak. holdban szegények. (A FöldNap távolság 147. Eumetsat: Európai meteorológiai műhold. valójában egy pont. A Nap látszólagos évi járása során a téli napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé.földfelszín metszésvonala. valójában egy pont. Gázbolygó (Jupiter-típusú): A bolygók másik típusa. Közös jellemzőik.6 millió km. Értékét a Földnek a Naptól mért közepes távolsága adja meg. a Föld és a Mars tartoznak ebbe a kategóriába. A megállapítások egy részének viszonylagossága a Jupiter-típusú bolygókkal való összevetésnek tudható be. az Uránusz és a Neptunusz tartoznak ebbe a kategóriába.) Kőzetbolygó (Föld-típusú): A bolygók egyik típusa.) Csillag: Fénykibocsátó égitest. a Vénusz.1 millió km között változik az év folyamán. illetve nem kel fel a Nap (a nyári és a téli napforduló idején). Déli-sark: A Föld forgástengelyének Antarktiszon lévő felszíni döféspontja. az északi szélesség 90°. ezért keringési idejük nagy. Bolygó: Valamely csillag körül keringő. vagyis 10 billió km. szilárd kőzetburokkal rendelkeznek. „Nevezetes szélességi kör”.7-1.5°-án (23° 27’). A Merkur. Északi sarkkör: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66. a déli szélesség 90°. viszonylag kis tömegük nagy sűrűséggel (> 3 g/cm3) párosul. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. „Nevezetes szélességi kör”. univerzum. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. hogy naptávolságuk tekintélyes (> 5 CsE). Északi-sark: A Föld forgástengelyének Jeges-tengerben lévő felszíni döféspontja. Emelt szint Landsat: Amerikai műhold.1 és 152. keringési sebességük magas. izzó gázgömb.5°-án (23° 27’). önálló fénnyel nem rendelkező égitest.) Csillagászati egység (CsE): A naprendszerben használatos távolságegység.5°-án (66° 33’). saját tengelye körül forgó.9 g/cm3).

Anyaga elsősorban kő és vas. A mag párolgása a Naphoz közeledve indul meg. ilyenkor magja apró meteorok sokaságára hullik szét. ahol már a szomszédos csillagok gravitációja is érvényesül. Az elmélet újkori megalkotója Kopernikusz volt. századig tekintették érvényesnek. a keringési periódust T-vel jelöljük. hogy a bolygók Nap körüli keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz. hogy minden bolygó olyan ellipszispályán kering. az ég leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartozik. Átmérője nagyságrendileg 10 km. mint pályáik fél nagytengelyeinek köbei (ha a bolygópálya fél nagytengelyének hosszát aval. Tömege csaknem teljesen a magban összpontosul. A Nap felé haladó üstökös szembe találja magát a Napból áradó fénynyomással és napszéllel. Második törvénye szerint a területi sebesség állandó. akkor a3/T2 = konstans). Az a galaxis. másik két tagjának időlegesen látható anyaga is a magból származik. Galaxis: Tejútrendszer. ami a középpontba a Földet helyezte. amit akár 1 CsE-nyire is megközelítenek (például Halley-üstökös. a csillagok és a Nap pedig a Föld körül mozognak. Az üstökösök egy része elnyújtott ellipszispályán kering a Nap körül. hogy csak a Naprendszer központja) a Föld pedig és a többi bolygók körülötte keringenek. e két tényező a csóva anyagát a Nappal ellentétes irányba fújja. átlagos hossza 10-20 millió km. Saját fénnyel nem rendelkezik. elsősorban gázokból (hidrogén) áll. amiben a Naprendszer található. Így jön létre a magot beburkoló üstök. A harmadik törvényben azt fogalmazza meg. Első törvénye azt mondja ki. Bolygók mozgástörvényei: A bolygók a Kepler által felfedezett törvények szerint mozognak. Az elmélet kidolgozója Ptolemaiosz volt. aminek 76 év a periódusideje). A bolygómozgások közös vonása. számos holdjuk mellett gyűrűvel is rendelkeznek. Az ő munkáját fejlesztették tovább Galilei és Kepler. de vannak olyanok is. Emelt szint Földközéppontú (geocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép.és porrészecskékből áll. amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll.miatt tömegük nagyságrenddel haladja meg a belső bolygókét. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. aminek anyagát az elpárolgott jég és a kiáramló por adja. Végül a csóva az üstökből kisodródó gáz. valamint pályáik csak kis szöget zárnak be egymással. tehát a bolygótól a Naphoz húzott sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Hold: Bolygó körül keringő kisebb égitest. akkor meteoritnak nevezzük és anyagát kőzetnek tekintjük. hogy egy irányba forognak (a Vénuszt és az Uránuszt leszámítva) és keringenek. Az üstökös három fő részből áll. az erők játéka egy-egy keringő tömeget a Naprendszer belseje felé lendíthet pályájáról. A mag jégbe ágyazott apró meteordarabok tömegéből áll. Üstökös: Kisebb égitest. Meteor: Kisebb égitest porszemtől a több kilométer átmérőjűig. Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak. Átmérője 100000 fényév. ami szerint a világegyetem középpontjában a Nap áll (a XX. a XVI. ami akár felbomlását is okozhatja. Meteorit: Amennyiben a meteor képes áthatolni a légkörön és becsapódik. században lett egyértelmű. a többi bolygó. . Bolygóközi anyag: Ritka anyag a bolygók közti teret tölti ki. A csóva sűrűsége igen kicsi (1-10 molekula/cm3). a Naprendszer ennek középpontjától 30000 fényévre helyezkedik el. Gyűrűrendszer: Holdként is felfoghatjuk egymás után következő rétegek kör vagy ellipszis alakú pár méter vastag réteg. amelyek nem térnek vissza (hiperbola pálya). Az üstökös minden Napnál tett látogatása alkalmával veszít anyagából.

konvektív zóna (az energiatovábbítás itt áramlással valósul meg). röntgensugárzási zóna (a centrális mag energiáját röntgensugárzás formájában közvetíti a külső tartományok felé). A Föld mágneses terébe jutva ez okozza sarki fény jelenségét. így a Holdra nem jut fény. a Hold. Emelt szint Plazma: Az elektromos áramot jól vezető folyadékok és gázok. Iuno. oldalról nézve két tányér egymásba fordítva. A napfoltok keletkezése tapasztalati törvényszerűségeket mutatnak: megfigyelhető egy 11.és ultraibolya sugárzása. 400 km vastag. A részecskesugárzás az alapja a sarki fény jelenségének. napfoltok lehetnek rajta). Napkitörés: A kromoszféra hirtelen és rövid ideig (20-100 perc) tartó kifényesedése a napfoltok közelében. a Mars és a Jupiter pályája között mintegy 100000 darab található belőlük. Első negyedkor egy félkör látható a Holdból. Teliholdkor látszik a Hold egésze. aminek során két hidrogénből (egy proton. Holdfogyatkozás: Akkor jön létre. Valószínűleg a Jupiter zavaró hatása miatt nem állhatott össze egy égitestté anyaguk. csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg. Felfedezésük 1800 óta kezdődött. addig tart. Össztömegük egy Mars nagyságú égitestet adna. Ceres. aminek elején az északi és déli szélesség 30 és 45 foka körül keletkeznek a foltok. innen érkezik a fény. röntgen. A holdfázisok ciklusa 29 és egyharmad nap. Számuk egymilliárd. miközben megnövekszik a Nap rádió-. Utolsó negyedkor ismét derékszög lesz a Holdnál. Újholdkor csak egy vékony sarló forma látható. Napfogyatkozás: Akkor jön létre. majd egyre közelebb a Nap egyenlítőjéhez. napkitörések láthatók bennük a napfoltok körül). hidrogén héliummá alakul). mint a Hold. A csillagok száma benne 10-100 milliárd lehet. ha a Föld. ekkor a Föld-Hold-Nap rendszer Holdnál lévő szöge 90 fok. már aki belenéz. Oka a mágnesességben keresendő. Pallas. és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Hold eltakarja a Napot. Termonukleáris folyamat: A Napban belsejében (centrális mag) lejátszódó folyamat. Napfolt: Nap felszínén (fotoszféra) 1000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű terület. ekkor a Hold közelebb van a Naphoz.2 éves napfoltciklus. átmérőjük maximum 1000 kilométerig terjed. Kisbolygó: Bolygótól kisebb égitest. Részecskék is távozhatnak a Napból (elektron. Átlagos nagyságuk 10000 km.Extragalaxis: A Galaxison kívüli galaxisok neve. A teljes holdfogyatkozás 100 percig tart. kromoszféra (10000 km vastag. középszint Nap gömbhéjai: A Nap belsejének gömbhéjai: centrális mag (itt történik a magfúzió. mint a Föld. korona (még kisebb sűrűségű rész. A teljes napfogyatkozás 6-8 percig tart. 1 hónap). A foltok csoportokba tömörülhetnek (100000 km. újholdig a Hold csökken (C). ami mágneses erővonalaknak köszönheti létrejöttét. ekkor a Föld közelebb van a Naphoz. egy neutron van az atommagjában) egy hélium keletkezik . a Föld és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Föld elállja a Nap fényének az útját. Alakjuk felülről nézve spirális. Sarki fény: A Nap részecskesugárzása révén a Föld mágneses terébe elektronok érkeznek. Napszél: A Napból származó elektronok és protonok fénysebesség közeli áramlása. van amikor jóval kisebbet). proton). élettartamuk 1 hét. Teliholdig a Hold növekszik (dagad: D). A változások oka a Hold Föld körüli keringése és ezáltal a Nap-Föld-Hold rendszer elhelyezkedésének változásai. folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. ami a Nappal megegyező vastagságú. gázmolekulákat. ami még látható napfogyatkozáskor). a napfoltok száma is e ciklusnak megfelelően változik (van amikor nagy területet borítanak be. A Nap légkörének gömbhéjai: fotoszféra (ezt látjuk szabad szemmel. Vesta… A Nap és kísérői. Holdfázisok: A Földről megfigyelhető fényváltozások. amikor a Hold. Az elektronok a mágneses pólus körül érik el a Föld légkörét és gerjesztik a gázatomokat.

(Másodpercenként az energia mennyisége 3. Nap: Időtartam. Kráter: Szilárd anyagokból álló bolygók vagy holdak felszínén meteor-becsapódás hatására kialakult mélyedés. Termékenység-. Ez a nappalok és éjszakák váltakozásának oka. Pályájuk hurkokkal tűzdelt görbe. Serenitatis. mitológiai személyekről kapták nevüket. a Hold és a nagyobb bolygók az ekliptika mentén mozognak. ami mindenhol merőleges a nehézségi erő irányára és megegyezik a tengerszinttel. dél. Látszólagos az a mozgás is. Év: Időtartam. Hossza 23 óra 56 perc 4 másodperc. ezt már régen 12 jegyre osztották. oka a Föld nyugatról keletre történő forgása. ami alatt a Föld végigjárja a Nap körüli ellipszispályát. A Hold felénk eső részén a tengerek aránya 30%. vízöntő. napi időszámítás alapja. hogy az idő mérésére alkalmas periodikus égi események nem egymás egész számú többszörösei. az Egyenlítőn 1670 km/h).) A tengerek olyan meteor-becsapódás nyomán jöttek létre. középszint Földalak (geoid): Szintfelület. télen alacsonyabb a napsugarak beesési szöge). Orion… Csillagrendszer: Extragalaxis. bika. (A közel négy percnyi eltérés abból fakad. ami alatt a Föld egy egész fordulatot tesz saját tengelye körül. Derültség-. amit a Nap az év folyamán végez (nyáron magasabb. A Föld 30 km/s sebességgel mozog a pályán. A Föld és mozgásai. Állatokról.) A Földön e keringés és a tengelyferdeség az oka az évszakok váltakozásának. skorpió. mérleg. Időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. Holdtenger: A Hold felszínén két fő morfológiai szint különíthető el: az idősebb. Hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. (Napközel: perihélium. Állatöv (zodiákus): a Nap. Látszólagos és valós mozgás: A Nap naponta megfigyelhető kelet-nyugati mozgása látszólagos. fiatalabb és alacsonyabb tengerek (mare).és közben energia szabadul fel. nyilas. hogy egy nap alatt a Föld közel 1 fokot elmozdul Nap körüli pályáján. dél keresztje. (A föld alakjának fizikai meghatározása. a forgás szögsebessége mindenütt ugyanannyi (360 fok/24 óra = 15 fok/óra) Nap körüli keringés: A Naprendszer égitestei olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül. Csillagkép: A csillagoknak csoportosítása a könnyebb áttekintés végett. A bolygók égbolton megfigyelhető mozgása is látszólagos. hiszen a szintén mozgó Földről látjuk. éjszaka Napi és évi időszámítás: Az idő mérésére minden periodikusan változó folyamat alkalmas. kis és nagy kutya. időtartama 24 óra. Kromoszféra: A Nap légkörének része. 400 km vastag. A Nap tömege azonban 2x1030 kg. emberekről.) Napszakok: A nap felosztása.86x1026 J. rák. reggel. amelyiknek egyik gyújtópontjában a Nap áll. mindegyik 30 fok szélességű (kos. mert az évet nem tudták pontosan a Nap körüli keringés időtartamával . Fucnuditatis. Nectaris. vagyis 5 milliárd év alatt a Napnak csak 5%-a alakult át. a másik oldalon 3%. halak). függ a Nap állásától: hajnal. ez a keringésből és a tengelyferdeségből fakad. naptávol: afélium. világosabb és magasabb szárazföldek (terra) és a sötétebb.) Fotoszféra: A Nap légkörének része. A forgás kerületi sebessége szélességi körönként más (a sarkokon 0. este. amelyek áttörték a Hold szárazföldi kérgét és bazaltvulkanizmust okoztak. Nektár-tenger… persze neveik latinul vannak megadva: Tranquillitatis. Így mindenféle korrekcióra került sor a történelem során. 5800 fok a hőmérséklete. (Nyugalom-. ikrek.) Tengely körüli forgás: A Föld forog a saját tengelye körül. Kisebbek: kis és nagy medve (Göncölszekér). aminek hossza 939 millió km. A legmegfelelőbb a Föld tengely körüli forgásával és a Nap körüli keringésével mérni. bak. Naptári év: A naptárkészítés alapproblémája. szűz. ez másodpercenként 6x1011 kg = 600 millió tonna hidrogént emészt fel. oroszlán.

egy nagyobb területen legyen ugyanannyi az idő. Azért vezették be a helyi idő helyett. 2000-ben viszont ismét volt. amit Julius Caesar vezetett be Kr. 1592. ami csak 26 másodperccel tér el a valóságostól. A tavasz március 21-én. összehasonlításképpen a Föld keringési ellipszisének lapultsága: 1/30). ez csak 3000 év múlva jelent egy nap késést. A zónák közti időbeli különbség egy óra. hogy ne kelljen hosszúsági körönként állítani az órát. (1600-ban volt szökőév. Az első zónát Greenwichből mérték fel. 22. nyári napforduló (június 22. Ha egy adott helyen a nap éppen a legmagasabban (zeniten) áll. kivéve a négyszázzal is osztható években. ha az ellipszis nagytengelyének és kistengelyének különbségét elosztjuk a nagytengellyel: 1/300 (vagyis alig tér el a gömbtől.) A XIII. (Az Egyenlítőn állandóan napéjegyenlőség van. a tél december 22-én kezdődik. Zenit: A Nap delelési pontja. Emelt szint Forgási ellipszoid: A Föld alakjának matematikai meghatározása. e. A nappalok és az éjszakák hossza a Földön az év két napján (március 21-én és szeptember 23-án) mindenütt ugyanakkor. 1800-ba. 46-ban. ez 11 perc 14 másodperccel tér el a valóságostól. Helyi idő: A Nap állásából számított idő. Az időzónákat azonban sokszor országok határaihoz igazították. akkor kapjuk meg. ami elméletileg az időzóna határa lenne. h. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség okozza a Földön az évszakok váltakozását.) A szökőnapot februárba iktatják be. Zónaidő: Egységesített idő. 0 fok) csak 19x4 = 76 perc múlva fog delelni. A tengelykörüli forgás eredményeképpen a sarkoknál egy picit belapul. mert oszthatók ugyan néggyel. nyári napforduló: Jeles csillagászati napok. ahol csak körülbelül 15 fokonként kell állítani az órát. hogy az ország két fele között ne legyen eltérés (például Magyarországon átmegy a k.) Szökőév: A julianusi és a Gergely-féle naptár szerint azok az évek. A téli napforduló (december 22. Időzónákat hoztak létre.5 fokos szöget zár be. a keleti és a nyugati hosszúság 7.) után viszont a nappalok rövidülni kezdenek. A mi naptárunk közvetlen előzménye a julianusi naptár.összeegyeztetni. az ősz szeptember 23-án. Például ha Vácon (k. az Egyenlítőnél kitágul a Föld. akkor ott dél van.5 fok. négyévenként (néggyel osztható években) 366 napos.) után a nappalok hossza növekedni kezd. Tavaszi és őszi napéjegyenlőség: Jeles csillagászati napok. vagyis egy nappal hosszabbak. akkor Londonban (Greenwich. de a határt kitolták a magyar-román határra). A zóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét tették meg az egész zóna zónaidejének. az év eszerint 365 napos. Tengelyferdeség: A Föld tengelye az ekliptikával (a Nap körüli keringés síkjával) 66. Gergely által 1582-ben bevezetett naptárat használjuk ma. 1700-ban. 1900-ban nem. A helyi idő egy hosszúsági fokon megegyezik. A lapultság mértéke kicsi. 12 óra. h. vagyis ott a helyi idő még csak 10 óra 44 perc. méghozzá egy órával. 1600 év alatt 13 napot késett. (A déli féltekén fordított a helyzet. (A naptár által mért év hossza 365 nap 6 óra. mint a többi év. Természetesen minden egyéb néggyel osztható évben megmaradtak a szökőévek: 1586. a nyár június 22-én. A hosszúsági körök közt fokonként négy perc a delelési különbség. (Általában a néggyel osztható évek. . Ha nem lenne tengelyferdeség minden nap napéjegyenlőség lenne. így szökőévben csak 1 nappal rövidebb. Időzóna: Elméletileg a Földet 24 időzónára osztották és a zónák ez alapján 15 fok szélességűek lettek. 1596. 19 fok) éppen delel a Nap. 1604… A naptár által mért év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc.) Téli. az a hónap ugyanis 28 napjával kilóg a 30 és 31 napos hónapok közül. de százzal is és négyszázzal már nem.) Csillagászati évszakok: A fenti jeles napokhoz köthetők a csillagászati évszakok határa.5 fokánál húzták meg határait és 15 fokokat hozzáadva a többi zóna helyét is kijelölték. ami a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. amelyek 366 naposak.

Budapesten június 22-én a delelési magasság 66 fok (ekkor a Ráktérítőn 90 fok. hogy ne csaljunk. a Ráktérítőtől 24 fokra. Tömege 2x1030 kg (a Föld tömegének 330000-szerese). legnagyobb holdja. mi is. az északi féltekén a nyári.) Gondolatkísérlet: ha nyugatra indultunk és minden zónát egy óra alatt tettünk meg (valami gyors repülő segítségével). ami ugyanannyi idő alatt „jár körbe”. Dátumválasztó vonal: Ha a hosszúsági körökre merőleges mozgást végzünk. de visszafelé. akkor minden zónahatáron egy órát vissza kellett állítani. napközelben gyorsabban. centrális hőmérséklete 15 millió fok. Ez egy két fényévnyi sugarú gömb. Budapest az északi szélesség 47. illetve az aktuális évszak szabja meg (90φ+δ). Budapest a Baktérítőtől 71 fokra fekszik. A Naprendszer 6.5). A valódi Naphoz képest hol siet. mint a valódi. hogy a Föld ellipszispályán kering. Naprendszer: Tejútrendszer azon része. Adatai alapján közepes méretűnek mondható. ha viszont keletre indulunk. átmérője 1. sűrűsége 1.5 fok (90-47. attól függően. december 22-én a delelési magasság 19 fok (ekkor a Baktérítőn 90 fok. kikerüli a szárazföldeket a vonal). témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. A valódi Nap két egymást követő delelése közti időt valódi napnak nevezzük. de az előbbiekből következik. középszint Világegyetem: Univerzum. de egyenletesen mozog az égi egyenlítőn: fiktív egyenlítői közép-Nap. naptávolban lassabban. Nagyságát az észlelés helyének földrajzi szélessége. . Tehát. (Ha nyugat felé vesszük utunkat dacolunk a Föld forgásával. Ez már egyenletesen mozog. Ez abból fakad. ez 3. A maximum és a minimum közti értékeket évente két nap mérhetjük (ha elfogadjuk. a pólusokhoz közeliek kisebb szögsebességgel forognak).5=42. hol késik. ám így ugyanakkorra érünk vissza kiindulási helyünkre pedig közben eltelt 24 óra (ennyi zóna van ugyanis). Delelési magasság: A földfelszínre érkező delelő Nap sugara és a felszín által bezárt szög. ami csak a trópusi övezetben lehetséges. akkor utunk alatt megteszünk egy plusz fordulatot. tehát ez lesz az időmérés alapja. A 2. Belsejében másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. Napév: Világidő: Greenwich (0 hosszúsági kör) helyi ideje. átlagos távolsága a Földtől 384000 km. 90-71=19). ahol a Nap gravitációs ereje hat. hogy a valódi napok hossza nem azonos. a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején 42. hogy a sarkvidéki teleken a fel nem kelő Nap delelési magassága negatív értékeket vesz fel). míg a Föld megtesz egy kört. átmérője 3476 km (a Föld átmérőjének 30%-a). Közép napidő: A valódi Nap látszólagos mozgása nem egyenletes. Tejútrendszer: Galaxis. Ha keletre indulunk. Egy csillagrendszer az egymilliárdból. Értéke naponta változik. Hold: A Föld körül keringő égitest. Tömege 7x1025 kg (a Föld tömegének nyolcvanadrésze).4 millió km (a Föld átmérőjének 110-szerese).3 g/cm3. hogy milyen irányba mentünk.Ekliptika: A Föld keringési pályasíkja.5 fokán található.4 g/cm3. akkor viszont egy napot ki kell vonnunk az óránkból. A világidő a Föld egész területén mindig ugyanannyi. Ezért olyan Napot vezetnek be. Így a Nap az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel megy körbe.86*1026 J energiafölszabadulással jár. 90-24=66). hozzá kell adni valahol egy napot az óránkhoz. forgási periódusa 26 és 34 nap között van (az egyenlítőhöz közeli tartományok nagyobb. Ez lesz a dátumválasztó vonal (a 180 hosszúsági kör táján. a déli féltekén a téli napfordulón a legnagyobb. felszíni hőmérséklete 5500 fok. vagy nyerhetünk egy napot. akkor az időzónák határait átlépve állítani kell az óránkat. Viszont a Föld megkerülése esetén veszíthetünk. Ebben van a Naprendszer. Nap: Naprendszer középpontjában lévő csillag. A legmagasabb érték 90 fok. sűrűsége 3.

Nem volt része az inkvizíció kínzásaiban. széndioxid alkotja. Legnagyobb holdja a Triton. tömege tizede a földinek. de általában kicsik. A felszínét kráterek. Nagy-Göncöl: Csillagkép. átmérője 12756 km. a legnagyobb a Naprendszerben. hogy süt-e a Nap). mint az Uránuszé). tömege 95-szörös. Egy szikrányival sem járult hozzá az elméleti csillagászat fejlődéséhez. Neptunusz: Gázbolygó. tömege tizenhatoda. új gondolatai miatt 1600-ban megégették. Jupiter: Gázbolygó. ebből számolási hibák következtek. attól függően. nem mondta azt. A gázbolygók közül ez a legsűrűbb (2. Adatairól nincsenek pontos információk.2 g/cm3). csillagász. Mars: Föld típusú bolygó. A legnagyobbak felfedezőjük után a Galilei holdak: Ganymedes (a legnagyobb a Naprendszerben. Szaturnusz: A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. sem a napfoltokat. Callisto. művében tette közzé halála évében. és nem igazolta a kopernikuszi rendszer helytállóságát. Kráterek borítják felszínét. Sok holdja van. Uránusz: Gázbolygó. tömege 15-szörös. Ötször olyan messze van a Naptól mint a Föld. Sok holdja van. Légköre a földinél 70-szer sűrűbb. távolsága alapján Jupiter típusú bolygó. Nagyságban az Uránusz áll hozzá legközelebb (a tömege nagyobb. Egy holdja van (Charon). sem az erők eredőjének kiszámítását. nem ejtett súlyokat a mélybe a pisai ferde torony tetejéről. nem sínylődött börtönben. Föld: A Naptól számított harmadik bolygó. Nagysága alapján Föld típusú.5 g/cm3. Hőmérséklete általában jóval 0 fok alatt van. a Naphoz legközelebb található. A Földhöz képest átmérője harmada. A bolygók pályáját körnek gondolta. a geocentrikus világkép atyja. Retrográd (fordított) forgásirányú. tömege 317szerese a földinek. Folyóvízi erózió nyomai láthatók. Vénusz: Föld típusú bolygó.7 g/cm3) bolygó. a heliocentrikus világkép atyja. 1543-ban. kénsavas eső jellemző.Merkur: Föld típusú bolygó. Számos Plútón túli bolygó létezik. Majdnem hússzor olyan messze van a Naptól mint a Föld. sem a mikroszkópot. Két kicsi holdja van (Phobos. Galilei: >E kiemelkedő zseni hírnevének fő tartóoszlopai azok a találmányok. sűrűsége 5. vulkánok (Mons Olympos 25000 méter magas) borítják. a legnagyobb a Titán. Tömege 6x1027. Átmérője a Földéhez képest 3-szoros. nagyobb a Merkúrnál). Forgástengelye majdnem a pályasíkban fekszik (tehát „gurul”). Deimos). Europa. Nem fedezte fel a tehetetlenség törvényét. légköre nincs. Plútó: A Naprendszer utolsó bolygója. A közepes naptávolsága 150 millió km. Elméletét Az égi pályák körforgásairól c. Átmérője fele. Tízszer olyan messze van a Naptól mint a Föld. Emelt szint Ptolemaiosz: Ókori gondolkodó. hogy a Nap is csak egy a számos csillag közül. Ez a leglapultabb és a legkisebb sűrűségű (0. a légnyomás a földi érték 200ad része. G. sem a hőmérőt. Szépen látható gyűrűrendszere van. és egyáltalán: nem volt a tudomány mártírja. ez éghajlatváltozásra utal. a hőmérséklet a felszínen 400 fok feletti. Átmérője 11-szerese. Galilei nem fedezte fel sem a távcsövet. Amelyek csak valamivel kisebbek. Io.) 7 nagy és kétszáznál több kisebb csillagból áll. Bruno: Csillagász. 40-szer olyan messze van a Naptól mint a Föld. Azt hirdette. Légköre elsősorban széndioxidot tartalmaz. melyeket nem fedezett fel. hogy „… és mégis mozog a Föld”. (Göncölszekér vagy Nagy Medve. mint a Plútó. Sok holdja van. A Naptól 30-szor olyan messze van mint a Föld. s olyan cselekedetek. A bolygón élet alakult ki. Sarkcsillag: Irányt meghatározó csillag. Átmérője a Földhöz képest 9szeres. A hőmérséklet igen szélsőséges (+430 és -190 fok közötti. Kopernikusz: Lengyel származású pap. Átmérője és tömege csak kicsit marad el a Földétől. a legnagyobb a sűrűsége (5. sem pedig az ingaórát. Amit valóban tett: . a térfogata kisebb. Egy holdja van.6 g/cm3). melyeket nem ő hajtott végre.

Az ásványok kialakulásával. Másodlagos őslégkör a vulkáni tevékenység hatására jött . történetével foglalkozó tudomány. felépítésével foglalkozó tudomány. az őslégkör és a földkéreg. A középidőben nyugodt üledékképződés volt jellemző. Az első életnyomok. a klasszikus fizika megteremtője. Ez az erő tartja össze a bolygókat és a Napot. Gergely által 1582-ben bevezetett naptár kijavította Caesar naptárának hibáit (az ugyanis évente 11 percet késett és 1600 év alatt a késés már 13 napot tett ki). szerkezetével.ősmaradványok) vagy földtani (új kőzet tömeges megjelenése) eseményekhez köthetők. ezek alkotják hozzáforrva a szárazföldi kéreghez az ősmasszívumokat. Az emlősök és a zárvatermők uralkodnak. e. időszak. melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. A határok általában nevezetes biológiai (kihalás. Földtörténeti időegységek (idő.és Pacifikus-). Az új rendszerben a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. ami egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával. Galaktika (Galaxis): Tejútrendszer. ez az időszak volt a dinoszauruszok virágkora (bár a végén – sok más élőlénnyel együtt – kihaltak. A bolygók mozgástörvényeit ő állította fel. Mivel a történelem a kor elnevezést lefoglalta. hélium). 100 milliárd csillag alkotja. Androméda-köd: A Tejútrendszerrel szomszédos galaxis. Az előidőben négy hegységképződés ment végbe.létrehozta a dinamika modern tudományát. Elsődleges őslégkör kozmikus gázokból állhatott (hidrogén. A kontinensek az idő végén egy szárazföldben egyesültek. elő-. A növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak. Kőzettan: (Petrográfia) A kőzetek kialakulásával. az Apolló 11 utasa. Földtörténeti időegységek (ős-. a földtörténetben a nagyobb egységeket időnek nevezzük. A végére jégkorszak és az ember megjelenése jellemző. -ae f. Őslégkör: Az ősidőben lévő légkör. középszint Földtan (geológia): A Föld anyagi összetételével. E. 3. Armstrong: Az első ember a Holdon (1969). ez jelöli ki az idő határát 67 millió évvel ezelőtt). Ez volt az a nélkülözhetetlen kiegészítés. Ősmaradvány: Az egykori élőlények fennmaradása megkövült formában. Aldrin: A második ember a Holdon. hogy ásatási árokból kerül elő. Az idő végén a fajok fele kipusztult (ez jelöli ki a határt). Ásványtan: (Mineralógia) A földtanból kivált tudomány. kor): A Föld történetének időbeli tagolása. kivéve a négyszázzal oszthatókban. a szárazföldön a hüllők jutottak uralomra. Tétele szerint két test közt vonzóerő van. Fosszília (ez az elnevezés arra utal. Az óidőben létrejött összkontinens szétesésnek indult. Kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése. Az újidőben két ma is tartó hegységképződés jellemző (Eurázsiai. árok).1 A kőzetburok Földtörténet. (A bolygók olyan ellipszispályán mozognak. a mi csillagrendszerünk. Az élet elterjedt az óceánokban.és Variszkuszi-). ó-. Ekkor jött létre az ózonpajzs és léphetett ki az élet a szárazföldre. fossa. Az óidőben két hegységképződés zajlott le (Kaledóniai. fordítottan arányos a testek közti távolság négyzetével.) Newton: Angol fizikus a gravitáció felismerője. Juliánus-naptár: A Julius Caesar által Kr. Az idő kezdetét az első ősmaradványok fennmaradása jelöli ki 590 millió évvel ezelőtt. felépítésével foglalkozó tudomány. Gagarin: Ő volt az első ember az űrben (1961).< (Arthur Koestler) Kepler: Prágában élő csillagász. ami365 napos évet és négyévente szökőévet vezetett be. A Föld történetének a tagolását az üledékes kőzetekben lévő ősmaradványok segítségével valósították meg. N. új fajok megjelenése . mely hídul szolgált Kepler törvényei és Newton univerzuma között. közép. 46-ban bevezetett naptár. Gergely-naptár: A XIII.és újidő): Az ősidőben jött létre az ősóceán. az Apolló 11 utasa. ezek elillantak. A jó minőségű feketekőszenek a karbon időszakban keletkeztek.

Az Afrikai-. Belső-Ázsia hegyei. Emelt szint Viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás: A relatív kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Maradványai az egész Földön megtalálhatók: Európa középhegységei (Német-. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). A talaj közelében is keletkezik ózon a nitrogénoxiddal vagy szénhidrogénekkel terhelt levegőbe napsugárzás hatására. hiszen a sugarak hatására szét is esik. Ám ezen folyamatok közben elnyeli a Nap földi életet károsító sugarait. Francia-. A vulkanizmus miatt általában ásványkincsekben gazdagok (arany. Pamír. Általában energiahordozókban és ásványkincsekben szegények (két szárazföldi lemez találkozott). Kelet-Szibéria hegyei. Sokszor teljesen lepusztultak. Ardennek. Andok (Nazca-lemez). Elburz. Dinaridák. 2. ami a Nap ultraibolya sugarainak hatására jön létre kétatomos oxigénmolekulából (egy kétatomos molekula felbomlik és az egyik atom egy molekulával háromatomos molekulát alkot). Urál. annál idősebb) illetve az ősmaradványok vannak . Eurázsiai-hegységképződés: Újidő. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). Kordillerák (Sziklás-hegység). A Pacifikus-lemez és a környező lemezek ütközése által létrejött körívszerű hegységrendszer (tűzgyűrűnek is hívják a vulkanizmus miatt). Hindukus. Hozzá tartozik a Skandináv-hegység. Jelenkor (holocén): A tízezer éve kezdődött kor valójában a jégkorszak egyik interglaciálisa. az Indonéz-szigetvilág hegyei (Szumátra és Jáva). ezüst. Hellenidák. Appalache déli része. hol visszahúzódtak (interglaciális). Kárpátok. ma is tart. Karakorum. Rodope. Fülöp-szigetek. Harmad. Ez a lemezek mozgása miatt területében teljesen más volt az óceánok mai elhelyezkedéséhez képest. Pireneusok. 400 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Skócia hegyei.5 millió évvel ezelőtt kezdődött. a jég visszahúzódott a sarkok közelébe.létre. Jégkor (pleisztocén): A negyedidőszak első kora. ami Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát csatolta egybe.és negyedidőszak: Az újidő részei 65 millió évtől napjainkig tart. Szárazföldi lemezek találkozása miatt ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Lengyel-). Pennine. Nagy-Vízválasztóhegység.és előideji hegységek maradványaiból állnak. ebből keletkezett az ősóceán. Új-Guinea. A harmadidőszak a nagy hegységképződésekről nevezetes (Eurázsiai. Appenninek. Alpok. Az ózon nem stabil anyag. a sarkokon jégsapkák keletkeztek és hol előrenyomultak (glaciális). Ősóceán: A Föld fokozatos lehűlése miatt az őslégkörben lévő vízgőz kicsapódott és a felszín mélyedései vízzel teltek meg. Hozzá tartoznak nyugatról kelet felé haladva az alábbi hegységek: Atlasz. Ősmasszívum: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős. A hozzá tartozó hegyek a következők: Új-Zéland. az Appalache északi része. 300 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Balkanidák. Pacifikus-hegységképződés: Újidő. viszont ekkor jelent meg az ember. Kelet-Grönland hegyei. réz). Himalája. Ózon: Háromatomos oxigénmolekula. Kaukázus. Kamcsatka-félsziget. Az ózonpajzs a sztratoszférában jött létre. A lehűlés következtében a légköri vízgőz kicsapódott. ma is tart. mérgező anyag. vagy idősebb-e egy másikhoz képest. Ibéria hegyei. Variszkuszi-hegységképződés: Óidei (karbon. A Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökkent. Cseh masszívum. Donyec-hátság.és Pacifikus-). Sierra Nevada. Így jött létre az ősóceán. elsősorban nitrogénből és széndioxidból állt. Kaledóniai-hegységképződés: Óidei (szilur-devon. Japán. Általában feketekőszénben gazdagok. ezért nehézfémekben gazdagok lehetnek. az Indoausztráliai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál emelkedett ki. Zagrosz. Sierra Madre (Kókusz-lemez). Ebben a rétegek települése (minél lejjebb van. ami az akkori szárazföldeket egy kontinensben egyesítette (Pangea = Összföld). hogy fiatalabb. a negyedidőszak pedig az eljegesedésről és az ember elterjedéséről.

590-500 millió évig tartott. Nevét az ekkor keletkezett kőszénről kapta. Őskontinens: A mai kontinensek ősei. Megjelentek az ősmadarak. és ismerjük a kőzetben most megtalálható radioaktív anyag. A tengerben ekkor élték virágkorukat minden idők legtermetesebb ízeltlábúi. mikor is keletkezett a kőzet. Triász: A középidő első időszaka. hogy hány éves. nem ölel fel hosszú időt. Radiometrikus úton meghatározható a kőzetek tényleges kora. Ha ismerjük az anyag felezési idejét – mennyi idő alatt csökken a súlya a felére –. amely nagy területen és nagy mennyiségben található meg. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. (Így adható meg az utolsó pólusátfordulás 780000 évvel ezelőtt időpontja is. . illetve a nem sugárzó anyag mennyiségét. (A kőzet keletkezésekor a benne lévő radioaktív ásvány elkezd sugározni. ekkortól vannak ősmaradványok. emelt szint. A korábbi hegységképződés lepusztulásából keletkezett jellegzetes kőzete a vörös homokkő. egyben a kőzetlemezek mozgására. akkor visszafelé kiszámíthatjuk. a három méteres őscsáprágósok. Ekkora tehető a Variszkuszi-hegységképződés fő fázisa. Az ős. megjelenése és eltűnése pontosan rögzíthető. Elterjednek a rovarok és kétéltűek. Az időszak végén a déli félteke javát elfoglaló Gondwana részben eljegesedett. Nevét Wales északi részének római kori elnevezéséről kapta. akár egymástól távol levő kőzetben ugyanaz az ősmaradvány található. A vörös. Ekkor jelentek meg a szilárd vázas élőlények. viszont a kapcsolat Ázsia felé megmaradt. illetve az üledékes kőzetek képződésekor a bennük esetlegesen előforduló mágnesezhető ásványok az aktuális mágneses tér irányába rendeződnek és rögzítődnek. Az időszak végén a fajok fele kipusztult. aminek ismeretében a mágneses tér története időben rögzíthetővé válik. ami megteremtette az élet szárazföldi elterjedésének feltételeit. A paleomágnesesség alapja. Ebben a kőzetekben található radioaktív anyagok bomlása van segítségül. hogy a mágneses pólusok mozognak. Nevét a három részre oszthatóságáról kapta. Ekkora esett a Kaledóniai-hegységképződés fő fázisa. Térképészet. Na jó: nyugodt üledékképződés folyik. A tényleges kormeghatározás megmondja egy kőzetről. aminek következtében egy nem sugárzó anyaggá alakul át. Ordovícium: Az óidő 500-440 millió évig tartó időszaka. A páfrányok és halak időszakaként ismert. Eközben megjelentek az első szárazföldi növények. Karbon: Az óidő egyik időszaka. Az újidőben elszakadt Észak-Amerikától. Jura: A középidő középső időszaka. Nevét egy angol grófságról kapta. és tudjuk az egykori élőlényről. Devon: Az óidő egyik időszaka. Például Európa önálló kontinens volt az óidőben. Nem történik semmi. Szilur: Az óidő 440-405 millió évig tartó időszaka. sőt fel is cserélődhetnek. hogy a vulkáni. Nevét egy oroszországi kormányzóságról kapta. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. A vezérkövületek jól használhatók kormeghatározásra. hogy más rétegekben nem fordul elő. Ekkor kezdődött a Kaledóniai-hegységrendszer kiemelkedése.és zöldmoszatok jóvoltából létrejött az ózonpajzs.) Mágneses deklináció: L. A kutatások eredményeképpen tudjuk.segítségül (ha két.és előidőt együtt prekambriumnak (kambrium előtti kor) is szokták nevezni. Perm: Az óidő utolsó időszaka. Kambrium: Az óidő első időszaka. a szilurban találkozott Észak-Amerika ősével és csak ezután Ős-Ázsiával. Paleomágnesesség: A földkérget alkotó kőzetekben kialakult és visszamaradt mágnesezettség. Megkezdődött az összkontinens feldarabolódása. melyek segítségével következtetni lehet az egykori mágneses tér irányára és nagyságára. A világszerte végzett mérések alapján különböző korú kőzetekre vonatkozó adatbázisokat állítottak össze. Nevét a svájci Jura hegységről kapta. akkor a két kőzet egykorú).) Vezérkövület: Olyan ősmaradvány.

Oligocén: Himalája kialakulása. Sűrűsége távolodva a Föld felszínétől folyamatosan csökken. mio = valamennyire. középszint Gömbhéj: A Föld felépítésére jellemző rétegződési egység. Átlagos sűrűsége nagyjából 3 g/cm3. szárazföldekkel megszakított. Számottevő víz van a felszín alatt. A görög előtagok a hasonlóság mértékét mutatják be: eo = egyáltalán nem. termékeny rétege. szilárd része együttesen alkot. Eocén: Az újidő korainak elnevezése egy csigafaj mai külső megjelenésének és az újidő különböző koraiban megfigyelhető külsőnek összehasonlításából ered. Hegységképződés. Geoszférák. plio = többé. de a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű.és talajburok egészére. szilárd kőzetekből álló gömbhéja. Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső. Átlagos értéke 100 méterenként 3 fok. szilárd. Bioszféra: Az élővilág lakóhelye a Földön. Másutt csak 1 fok. A pleisztocénban körülbelül tízszer fordult elő. Pliocén: Észak. felszínközeli rétegeire terjed ki. illetve a sarkvidéki jégsapkákban. a víz. A mágneses erővonalak a pólusokban egy pontban futnak össze. az időszak végén ismét nagy kihalás következett be – többek között a dinoszauruszok kipusztulásával. a levegő-. Nevét az ekkor keletkezett mészkőfajtáról kapta. Folytatódott a feldarabolódás. Belső hő: A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlásából fakadó hő. de egybefüggő gömbhéja. illetve a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. Geotermikus gradiens: A kőzetburokban egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérsékletemelkedés. Földkéreg: A Föld legkülső. Biológiai evolúció: Élőlények egyedfejlődése. Létrejöttének oka a Föld külső magjában lévő fémolvadékok áramlása lehet. A jég sarkokról való előrenyomulási időszaka.) Vastagsága kontinentális területeken 150-200 kilométer. a fiatal lánchegységek. Miocén: Alpok. csaknem kizárólag gázok alkotta gömbhéja. a Föld belsejében 45000 fok lehet). Vízburok (hidroszféra): A Föld vízből álló. A hőmérséklet ennél kisebb mértékben emelkedik tovább a Föld belseje felé haladva (az asztenoszférában már így is 3000 fok a hőmérséklet. amit a földkéreg és a földköpeny legfelső. holo = teljesen. a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére. Interglaciális: A jégkorszak másik időszaki típusa. A kőzetburok az óceáni hátságok. pleiszto = leginkább. A befelé haladva növekvő sűrűségű gömbhéjakat a Föld forgása és a nehézségi erő hozta létre. Több ezer kilométer vastagságú burok. A szárazföldek alatt 30-40 kilométer vastag és két részből áll: egy szilikátokban gazdagabb gránitos és egy fémekben . Kárpátok kialakulása. félig-meddig. Kőzetburok (litoszféra): A Föld legkülső. A földi víz legnagyobb része a világtengerben található. egy kevéssé (lásd oligarchia = kevesek uralma). kőzetekből álló gömbhéja. az óceánok alatt 50-100 kilométer. Talajburok: (Pedoszféra) A földfelszín legfelső. laza. ehhez képest elenyésző a folyók és a tavak vízmennyisége.Kréta: A középidő utolsó időszaka. van ahol 8.és Dél-Amerika találkozása. A Föld felszínén három nagy gömbhéj határán mozgunk. (Vagyis további gömbhéjakra osztható. A jég sarkokra való visszahúzódási időszaka. A vízburok sűrűsége 1 g/cm3 körüli. ezért mágneses erőtér veszi körül. többnyire folyékony halmazállapotú. Magyarországon ez 5 fok.és a kőzetburok találkozásánál. Glaciális: A jégkorszak egyik időszaki típusa. oligo = alig. amely a víz. Földmágnesesség: A Föld lényegében egy gömbmágnes.

Hőmérséklete meghaladja az 1200 °C-ot. e réteg magmaáramlásai mozgatják a kőzetlemezeket. Sűrűsége eléri a 13 g/cm3 értéket. itt termelődik a Föld belső hője. A Föld kőzetburka jelenleg hét nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik.) Mélytengeri árok: Ahol óceáni és óceáni. tenger alatti felszínforma. Kis-ázsiai-lemez csak szárazföldi kéreggel rendelkezik). az óceáni lemez kérge csupán bazaltos.gazdagabb gabbrós rétegből. Tulajdonképpen hegység. ami a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó zónáiban keletkezik. nikkel). alul bazaltos réteg). 4900-5150 km mélyen kezdődik. óceáni és vegyes kőzetlemezek. ahol az asztenoszféra anyagának fölszálló ága elvékonyítja. Belső mag: A Föld legbelső gömbhéja. Az óceánok alatt csak 7-11 kilométer vastag. amit a belső hő különbségei tartanak mozgásban. Arab-. középszint Magma: Olvadt kőzetanyag. Óceáni hátság: Távolodó óceáni lemezek határán létrejövő. Hozzáforr a lemez pereméhez. A földköpenytől a Mohorovicic felület választja el. Kontinensvándorlás: A lemeztektonikai elmélet őse. A szárazföldi lemez kérge kétosztatú (felül gránitos.7 illetve 3 g/cm3. Utána egy 200 kilométer vastag képlékeny réteg következik. A külső magtól a Gutenberg-Wiechert felület választja el. 150-250 km mélyen található. a sűrűségük 2. Nazca-. Földköpeny: A Föld egyik. (Első hirdetője Wegener volt. ami állandó bazaltos vulkáni működés terepe.3 g/cm3. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik és – többek között – a lemezek futásával párhuzamos. szilárd nehézfémek alkotják (vas. Mélytengeri síkság: Az óceánok 4000 és 5000 méter körüli mélységű nagy kiterjedésű medencéi. A maradék rész egészen 2900 kilométerig a Föld belsejébe a merev köpeny. Ez 40-50 kilométer vastag. az asztenoszféra anyaga ugyanis itt folyamatos feláramlásban van. Képlékeny nehézfémek alkotják (vas. Asztenoszféra (lágy köpeny): A földköpeny része. az asztenoszféra (lágy köpeny). nikkel). bár tisztán óceáni vagy szárazföldi lemezek csak a kisebbek között találhatók (a Fülöp-. Ismét szilárd. Külső mag: A Föld egyik gömbhéja. ezek mozgása következtében jött létre a Föld mágneses tere. Rajta keresztül magma áramlik az óceánfenékre. merev egységei.) . bazalt borítja. Távolodó óceáni lemezek határán jön létre. Olvadt kőzetből áll. A magmaáramlások az óceánközépi hátságok és a kőzetlemezek vándorlásának közvetlen okai. Lemeztektonika. világméretű szerkezeti árok. Magmaáramlás: Az asztenoszférában zajló anyagátrendező folyamat. Karib-. Kókusz-lemez csak óceáni. Hasadékvölgy: Az óceánok hátságában húzódó. nagyobb sűrűségű anyagokból áll. (Felszínre is bukkanhat: Izland. sűrűsége 3. ez a bazalttakaró az óceáni hátság. hosszúkás mélytengeri árok keletkezik. páros. Hátságok és szárazföldek (mélytengeri árkok) határolják. A legmélyebb a Mariana-árok: 11034 méter. majd átszakítja a kőzetburkot. Itt termelődik a Föld belső hője. nem szabályos gömb alakú. A kőzetlemezeket felépítésük alapján három csoportba sorolhatjuk. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez: A kőzetlemezek a kőzetburok önállóan mozgó. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. itt csak a gabbrós réteg van meg. mozgásfolyamatai okozzák a lemezek ütközését. az Iráni-. A legfelső része szilárd kőzetekből áll és a kéreggel együtt ez alkotja a kőzetburkot. aminek tetejét vékonyan kiömlési kőzet. vagyis itt születik az óceáni lemez.) Közepén hasadékvölgy található. szárazföldi. Mélységük 6000 és 11000 méter között változik. Általában 1000-2000 méterrel a környező óceáni medencék fölé emelkedik. több részből álló gömbhéja. miszerint a kontinensek mozognak. A belső magtól a Lehmann felület választja el. (Akkréciós = gyarapodó lemezszegély.

) Rétegvulkán: A közepes. Párnaláva: Az óceán mélyén kiömlő láva jellegzetes formája.Alábukás: (Szubdukció) Ahol óceáni és óceáni. Kráter: A kürtő felszínre nyíló végződése. gázok a viszkózus („nyúlós”) láva mellett nem jutnak a felszínre és felhalmozódnak a mélyben az robbanáshoz vezethet. gejzír. Gejzír: A vulkáni utóműködés egyik formája. Kürtő: A tűzhányó azon kéményszerű része. magas szilikáttartalmú andezit és riolit által létrehozott nagyobb meredekségű vulkántípus. elcsúszó lemezmozgás: Az asztenoszféra magmaáramlásai miatt mozognak a Földön a kőzetlemezek. Elcsúszó lemezmozgás ritkábban figyelhető meg. Felszíni vulkánosság: Ha a magmás anyag eléri a felszínt. Vulkáni utóműködés: A tűzhányók kitörését követő vulkáni jelenségek összefoglaló neve. óceáni szárazföldivel (például a Nazca. Például Old Faithfull (Öreg Hűséges) a Yellowstone nemzeti parkban. Vulkáni hamu: Porszerű anyag. szárazföldi szárazföldivel (például az Indoausztráliai. (Például Hawaii.és tufakőzetek egymást rétegszerűen váltogatják. . vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. gyorsan folyó bazalt által létrehozott alacsony lejtésű vulkán.és az Eurázsiai-lemez határán).és a Fülöp-szigeti-lemez határán a Mariana-szigetek.és az Indoausztráliai-lemez határán). A lemezek típusát figyelembe véve ütközés háromféleképpen képzelhető el: óceáni óceánival (például a Csendes-óceáni. Ez lehet gázszivárgás (vízgőz. andezit. A beolvadt kőzetlemezek anyagából származik az itteni (savanyú vagy semleges) vulkanizmus alapanyaga. aminek következtében a vulkán teteje lerepül és kaldéra képződik. gyakoriak a földrengések. Az alábukó kőzetlemez a mélyben megolvad és belőle származik a vulkanizmus anyaga. bazalt. Érc: Olyan kőzet vagy ásvány. Beolvadás: Az alábukó óceáni kőzetlemez a mélyben a magas hőmérséklet miatt megolvad (a szilikátos összetevő nagyobb arányban. mint a fémes részek). akkor megreked a mélyben. ezért kis szemcsékből álló kiömlési kőzet jön létre: riolit. A mélyben lévő forró kőzetek (magmakamra) felforralják az oda bekerülő vizet. beolvad és anyaga felfelé mozogva a keletkező vulkánok alapanyaga lesz (andezit.és a Dél-amerikai-lemez). amelyben a láva. a fém belőle gazdaságosan kinyerhető. a felszínre kerülve azonban kicsapódik és víz formájában visszahull. Láva: Felszínre törő magma. riolit). diorit. A folyamat újra és újra lejátszódik. széndioxid. a forrás miatt térfogata megnő.és az Észak-amerikai-lemez határán. A két lemez határán ívszerűen követik egymás az óceánból kinövő vulkánok. mint például az egykori Vörös-tenger helyén. fokozatosan lehűl és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzet keletkezik: gránit. A vulkán szája. ami Afrikában még ma is szárazföldön folytatódik a Keletafrikai-árokrendszerben). A felszínen gyorsan hűl le a láva. akkor felszíni vulkánosságról beszélünk. melyen keresztül a magma a mélyből (a magmakamrából) a kráter felé közlekedik. Jelenleg a Pacifikus. mely vulkáni működés következtében kerül a levegőbe. ami a kőzetburok átlagánál nagyobb arányban tartalmaz valamilyen fémet. Mélységi magmatizmus: Ha a magmás anyagnak nincs ereje elérni és áttörni a felszínt. Mauna Loa. Az óceáni lemezek a hátságok mentén távolodnak egymástól. ezért kitör a föld alatti üregből. Egymáshoz képest a lemezek háromféleképpen képesek mozogni. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik. Vulkáni szigetív: Két óceáni lemez találkozásakor a nagyobb sűrűségű alábukik. Például a Pacifikus. Távolodó-. Az alábukással párhuzamosan mélytengeri árok és hegység is képződik. Robbanásos vulkán: (Explóziós vulkán) Ha a vulkáni gőzök. A leülepedett vulkáni hamu a tufakőzetek fontos alkotóeleme. Pajzsvulkán: Az alacsony szilikáttartalmú. közeledő (ütköző)-. kénes kigőzölgés). Kaliforniában a Szent-András velő mentén látható. gabbró. például Atlanti-hátság (hasadékvölgyek kialakulhatnak szárazföldek belsejében is.

Emelt szint Térrövidülés: Az ütköző lemezek között a tér egyre kisebb lesz. Szeizmográf: Földrengés erősségének mérésére szolgáló eszköz. ezüst. ami hullám formájában tovaterjed egészen a felszínig.és semleges vulkáni kőzet: A magmás kőzeteket szilikáttartalmuk alapján három csoportba soroljuk. Hegységképződés típusai: Két kontinentális lemez ütközésekor (gyűrődés és üledékes kőzetek jellemzőek. függőleges kiterjedése viszont megnő. Rengésközpont (epicentrum): A rengésfészek merőleges felszíni vetülete.és nemesfémérc: Nehézfémek (sűrűségük 5 g/cm3 feletti): nikkel. vulkáni szigetív keletkezik). szűkülő óceáni medencék. Szerkezeti mozgások: Lemezmozgások. Vetődések. Törésvonal: Lásd vetősík. Gyűrődés: A hegységképződés egyik. valamint egy óceáni és egy kontinentális lemez ütközésekor (az óceáni alábukik. akkor bázisosnak nevezzük (bazalt. vulkanizmus és üledékek gyűrődése jellemző) keletkeznek hegységek. A gyűrődés alapegysége. Medence: Vetődési forma. a hátságok Földünk leghosszabb hegységei. A feszültég a lemezek törésében oldódhat fel. Az óceáni medencékben és mélytengeri árkokban jórészt szárazföldi lepusztulástermékek ülepednek le. cink.) Bázisos-. gyűrt hegységeknek nevezzük. diorit). két óceáni lemez ütközésekor (az egyik alábukik a másiknak. szerkezetátalakító részfolyamata. amelyek uralkodóan gyűrt szerkezetű elemekből állnak. platina. Az ilyen üledékrétegek víztartalma nagy. színesfémek: ón. Ha a SiO2 tartalom a kőzetben nem éri el az 52%-os.Földrengés: A kőzetlemezekben mozgásuk miatt jelentős feszültségek halmozódnak fel. sem vulkanizmus). ezért és a rájuk nehezedő víztömegek súlya miatt képlékenyek. ez rengés idéz elő. A vetődés alapegysége. nincs sem alábukás. gabbró). . ólom. Nehéz-. Azokat a hegységeket. Árok: Párhuzamos vetősíkok mentén bezökkent kőzettömb. akkor savanyúnak (riolit. réz. A köztük lévő kőzetanyag vízszintes kiterjedése szükségszerűen csökken. Rengésfészek (hipocentrum): A földrengés mélységbeli kipattanási helye. Redő: Gyűrt forma. ezt hátságnak hívjuk. Vetősík: Az oldalirányú nyomóerők hatására a szilárd kőzet megtörik. savanyú. króm. Utórengés: Kisebb rengés a nagy erejű földrengés után. Két óceáni lemez távolodásakor is létrejön hegység. nemesfémek: arany. akkor a törésvonalat vetősíknak nevezzük. titán. ha pedig a két érték között van. gyűrődések keletkeznek. Lépcsővidék: Vetődés által formált lépcsős felszín. gránit). A gyűrődés fő színterei az összeütköző kőzetlemezek határán kialakult mélytengeri árkok. illetve a magmát átjáró forró vizes oldatok által elszállított majd lerakott ásványegyüttes. a létrejövő törésvonal mentén a kőzettestek elmozdulhatnak. (Könnyűfém: alumínium. akkor semlegesnek nevezzük (andezit. vas…. valamint a közeledő szárazföldi lemezek közrezárta. Telér: Valamilyen kőzet repedéshálózatába benyomult és ott vulkáni kőzetté merevedett magma. Ha ez megtörténik. Sasbérc: Párhuzamos vetősíkok mentén kiemelkedett kőzettömb. Vetődés: Szilárd kőzetanyagok elmozdulása törésvonal mentén függőleges illetve vízszintes irányba oldalirányú nyomóerők hatására. Kisebb károkkal is jár. Így oldalirányú nyomás hatására redőkbe gyűrődnek. Rög: Vetősíkok által közrefogott kőzettömeg. ha meghaladja a 65%-ot. színes. Hegységrendszer: Egy hegységképződési idő során képződött hegységek összessége.

S) transzverzális vagy keresztirányú. Tengerrengés: Olyan földrengés. Kőzetek. A legpusztítóbb rengések a long vagy L-hullámnak tudhatók be. Például: Dekkán. ferde-. Kéntartalmú gázok 200-400 fokos kigőzölgése. akár több csatornán keresztül. Mofetta: Vulkáni utóműködési forma. a palócok csevicének nevezik. Tufa. a tektogenezis a formák kialakulását jelenti). létrejöttük az oldalirányú nyomóerők erejének különbségéből fakad. amelyek a felszínen (és a gömbhéjak határain) jönnek létre az ide kijutó P és S hullámok interferenciájaként (összeadódik a hullámok ereje). egyetlen kémiai képlettel leírható szervetlen alkotórésze. más néven szinklinális. Redőboltozat: Gyűrődési forma. akár vetődés hatására végbemehet a megvastagodás. Hőmérsékletük elérheti a 2000 fokot. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. Kráter.) Földrengéshullám: A földrengés hullámmozgásként terjed tovább a rengésfészekből induló longitudinális és tranzverzális hullámok révén. az arány körülbelül 80-20%. Mélységi magmás kőzet: Nagy kristályos. Redőteknő: Gyűrődési forma. a part közelében azonban csökkenő hullámhosszú és növekvő (akár több tíz méter nagyságú) hullámmagasságú hullám. Ha a mofetta széndioxidja felszín alatti vizekben oldódik. gyorsan lehűlő felszíni vulkanikus kőzet. egy része kiemelkedik. Kaldéra robbanás útján képződik. amelyekben üledékek halmozódnak fel. Vulkáni kiömlési kőzet: Kis kristályos. orogenezis (ennek során a hegység kiemelkedik. Ezek felületi hullámok. mivel a kőzetekben a hullám mozgási irányára merőleges változásokat hoz létre. Kőzet: A kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. ha sík felszínen ömlik ki. ásványok. más néven antiklinális. ahol a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba. Forrópontos vulkán: Ott jön létre. Vulkáni törmelékes kőzet: Robbanásos kitörések során keletkeznek a fröccsenő lávából. Etiópmagasföld. Általában lemezek belső területein fordulnak elő. akár gyűrődés. Széndioxid 100 fok alatti kigőzölgése. ami a nyílt vízen nagy hullámhosszú és kis hullámmagasságú. fekvő-. vulkáni porból. kristályrácsban helyezkednek el. tágulás). Vízgőzből álló kigőzölgés 200-900 fokos. lassan lehűlő vulkanikus kőzet. amely nem éri el a földfelszínt. A leggyorsabb hullám (primer.Bazaltfennsík: A jól folyó alacsony szilikáttartalmú bazaltláva terjedelmes takarókat hozhat létre. középszint Ásvány: A kőzetburok egynemű. a megvastagodott kőzetburok egy része belesüpped az asztenoszférába. A második hullám (szekunder. (A székelyek borvíznek. az orogenezis kiemelkedést jelent). . tehát a kőzetekben a hullám mozgási irányával párhuzamos változásokat hoz létre (sűrűsödés. Savanyúvíz: Vulkáni utóműködési forma. Ez akár árhullámot is előidézhet a tengeren (szeizmikus árhullám = cunami). akkor savanyúvízforrásként fakad a felszínre. Hegységképződési szakaszok: Üledék-felhalmozódás. Geoszinklinális: Az óceánok belső lemezhatároktól távoli területei. P) longitudinális vagy hosszanti.és kaldérakúpos tűzhányó: A tűzhányó végződés szerinti típusai. tektogenezis (ennek során a litoszféra megvastagszik. áttolt redő: Gyűrődési formák. Üledékgyűjtő medence. Magyarországon a Medves fennsík. Szolfatára: Vulkáni utóműködési forma. Kristály: Az ásványok atomjai szabályos térbeli rendben. Álló-. a vulkán csonka kúp alakot vesz fel. Fumarola: Vulkáni utóműködési forma. ilyen forró pontok vannak Hawaii szigetén. melynek kipattanási helye a tengerbe esik.

világos színű. kagyló). Andezit: Közepes szilikáttartalmú. antracit. hematit. Állóvizek alján oxigénszegény környezetben képződik elhalt növények és állatok bomlásával. barnakőszén a Borsodi és Nógrádi szénmedencékben. cementálódás. a vegyipar nyersanyagként használja (műanyagok. SiO2. NaCl. a Dunántúli-középhegység. a Naszály. Száraz és hideg éghajlaton jött létre. nagy szemcsékből álló mélységi magmás kőzet. Fenyőfő. akkor mindkét ország 490 millió tonna olajat hozott felszínre. fűtőértékük eltérő. Vegyi üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Lignitet bányásznak Bükkábrány és Visonta mellett. a nagykunság. lignit. csiga. kis szemcséből álló vulkáni kiömlési kőzet. Laterit (trópusi) és karsztbauxit (mészkőhegységekben előforduló) a két fő formája. táblás vidékek (Préri-tábla. agyag. A kőolajhoz hasonló módon jött létre. ami az alumíniumgyártás alapanyaga. Agyag: Két század mm-nél kisebb szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Leginkább feltöltött tengeröblök helyén keletkezett alföldek (Mezopotámia. barnakőszén. feketekőszén. Lösz: Pár ezred mm-es szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Perzsa-öböl. (Gánt. Oldatból kicsapódással jönnek létre. Homok: Üledék. Mississippi-alföld). szulfátok. A kőolajból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. jó termőtalaj alakult ki rajta. Lösz. Létrejötte: erózió. kloridok. mészkő (korall. breccsa. gáznemű éghető üledék. Földgáz: Szénhidrogén. Homokkő: Homokból tömörödés és cementálódás útján létrejött törmelékes üledékes kőzet. Például: magnetit. Ajka. Kvarc: Legfontosabb ásványok egyike. Oroszlány és Dorog környékén. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben található. tengerpartok. Északi-tenger). amely lepusztulás terméke. lelőhelyeik megközelítőleg ugyanott találhatók és felhasználási területeik is nagy átfedést mutatnak. de 2007-ben Oroszország beérte. Bauxit: Különféle kőzetek málladékából keletkezett kőzet. tengeraljzatok (Mexikói-öböl. nevét az Andokról kapta. színük. Karbonátok. homokkő. Sókőzetek. széntartalmuk. A Föld legnagyobb termelője 2007-ben 600 milliárd m3 feletti értékkel Oroszország volt. szállítás üledékgyűjtőbe. A legnagyobb termelő a ’90-es évek eleje óta Szaúd-Arábia volt. Képződésük kora. Magyarországon feketekőszén található a Mecsekben. kőolaj. Kőszén. tömörödés. a Maros-Körös köze. Mészkő: A karbonátok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. limonit. Maximum 2 mm-es szemcsékből áll. finomított változatait üzemanyagként használjuk. inkább fűtésre használjuk. a Mecsek és a Villányi-hegység áll ebből a kőzetből. szürke színű. Kiömlési párja a riolit. CaCO3. Magyarországon az Alföldön bányásszák elsősorban Algyő körül. Magyarországon a Hajdúság. Szerves üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Létrejöhet szerves úton is: mészvázas élőlények elpusztulása nyomán. Halimba) Vasérc: Magas vastartalmú kőzet. (30-60%) Belőle a vas gazdaságosan kitermelhető. élőlények maradványaiból halmozódott fel.Törmelékes üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Kőolaj: Szénhidrogén. Kősó: Kloridok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. Magyarországon a Bükk. gyógyszerek). Magyarországon a Visegrádi-hegységben. a Börzsönyben és a Mátrában található meg. konglomerátum. Ez utóbbi teszi ki az összes szén felét. Gránit: Magas szilikáttartalmú. folyékony éghető üledék. Kelet-európai-síkság) üledékrétegeiben fordul elő. Magyarországon a Velencei-hegységben található. A különbség a szemcseméretben van. Kőszénfajták: Tőzeg. Bácska és a Mezőföld területén található. Mélységi magmás párja a diorit. . igaz a földgázt kevésbé üzemanyagként.

salak. Mariana-árok (11034). gyűrődéssel. Tufák: Robbanásos vulkáni törmelékekből keletkeznek. Nagyszerkezeti egységek. Agyagpala. vetődéssel egyáltalán nem. ezért koptató munkájuknak még nem látszik legömbölyítő hatása. Elsősorban vetődések alakították felszínüket (rög) és a külső erők. Az újidőben jöttek létre. közép. A medencékhez képest 1000-2000 méterrel magasabban van.és a Kaledóniai-hegységrendszerek tagjai sorolhatók ide. sötét színű. Márvány: Mészkőből nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult kőzet. és nemesércekben. világos színű. amelyet az ember feldolgoz. bomba. Óceáni medence: Átlagosan 4000 méter mélyen lévő nagy kiterjedésű sík terület. üledékes. Például a Balti-pajzs. Ásványi nyersanyag: Természeti erőforrás. Gyűrthegység: Párhuzamos vonulatokból álló hegységfajta. bazalttufa. Tonga-. Süllyedékterület: Tengerek vagy tavi medencék. Japán-. Észak-Atlanti-hátság. Magyarországon a Zempléni hegységben található meg tömegesen. A Variszkuszi. Szemcsemérettől függő formái: hamu. átalakult) körforgásszerűen alakulnak át egymásba. Fedett ősmasszívum: Az ősföldre különböző korú (ó-. Mélységi magmás párja a gabbró. . kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. és fémet állít elő belőle. Éles csipkés gerincek jellemzőek az Eurázsiai. Riolit: Magas szilikáttartalmú. amelyek a legősibb kéregmagokat és az előidei hegységek maradványait jelentik. formáikat a gyűrődésnek köszönhetik. majdnem vízszintesen rétegzett tengeri üledékes kőzetekből álló síkvidék. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Mélytengeri árok: Óceánokban keletkezik lemezek ütközésekor. Mentén láva tör a felszínre (bazalt) az asztenoszférából. Anyaguk szerint: andezit-. ahol a lemezek távolodnak egymástól. 590 millió éve létrejött részei a szárazföldeknek. abból tömörödés és cementálódás hatására üledékes kőzet. Üledékes érc: Másodlagos úton létrejött érc. de vulkáni kúpok is. itt is találhatók gyűrt formák. Nagy nyomás hatására jöttek létre. Mélységi magmás párja a gránit. csillámpala… Emelt szint Kőzetanyag-körforgás: Az egyes kőzetcsoportok (magmás. Filippínó-árok.és a Pacifikus-hegységrendszer tagjaira. Táblás vidék: Nagy területű. Mindegyikből mindegyik kialakulhat. Palás kőzetek: Jellegzetes metamorf kőzet. Elsődlegesen magmás úton keletkeznek ércek. beolvadás miatt magmás kőzetté lehetnek. Például az Orosz-tábla Fedetlen ősmasszívumok: Az ősföld teljes egészében a földfelszínen található. Erózióval mindegyikből üledék lesz. Óceáni hátság: Óceán közepén lévő felboltozódás. ha óceáni lemez szárazföldi lemeznek ütközik). nagy nyomás és hő hatására pedig átalakult kőzetté. ha alábukás van (elsősorban. 8000-11000 méter mélyek. akkor az üledékes kőzetek keletkezésének folyamatán megy keresztül az érc. amik feltöltésével keletkeztek a síkságok.és újidei) elsősorban üledékes kőzetek rakódtak. Röghegység: Az óidőben keletkeztek. Magyarországon a Tapolcai-medencében (Badacsony…) és Salgótarján környékén található meg. Lánchegységeknek is nevezzük őket. óceáni lemez alábukásakor. Vulkanikus hegység: Akkor jön létre.Bazalt: Alacsony szilikáttartalmú. riolit-. Aleut-. vagy alig zavart. A külső erőknek még kevés idő állt rendelkezésére. Ha a külső erők hatására az érc áthalmozódik (folyószállítás). a közepén hasadékvölgy fut. amelyeknek hosszú koptató munkája miatt a röghegységek formái lankásak. A hegység gazdag színes-. középszint Ősföld: A földfelszín legősibb része.

Feltöltött síkság: A folyók által feltöltött síkságfajta. Emelt szint Töréses gyűrthegység: Olyan hegység. A tökéletes síkságokon (a feltöltött általában ilyen) négyzetkilométerenként a magasságkülönbség 10-20 méter. Szállítás: Hordalékszállítás. Elsősorban a jég hoz létre ilyen felszínt. a földrengés. vetődés). vagyis a négyzetkilométerenkénti magasságkülönbség 20-50 méter is lehet. Középidei üledékkel borított terület újidei kiemelkedése során a gyűrthegységben számos törésvonal is kialakulhat. amelyben csak fizikai folyamatok vesznek részt. Mélyföld: A tenger szintje alatt fekvő síkság. Lepusztulás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott kiemelkedések lealacsonyodnak. A szállítás az üledékes kőzet kialakulásának egyik állomása. középszint Aprózódás: A kőzetek pusztulásának az a módja. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Az egyes kőzetalkotó ásványoknak eltérő lehet a hő hatására bekövetkező tágulása. a mélyedéseket feltöltik. ezért az egyenlítői övben hat a legerősebben. Aprózódást okozhatnak még az üregásó emlősök. Külső és belső erők: A földfelszínt formáló erők összessége. a folyóvíz. illetve ütközése okoz. A belső erők azoknak a felszín. alatta mélyföld. Román-alföld. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. A belső erők által létrehozott kiemelkedéseket és mélyedéseket a külső erők elegyengetni törekednek. Alföld. Szállítás közben akár osztályozzák is a szállított anyagot szemcseméret szerint (a jég nem). gyűrődés. az óceáni hátságok képződése. a hegységképződés (és részfolyamatai: gyűrődés. Orinoco-alföld. Amazonas-medence. vulkánosság) együtt játszódnak le. Fennsík: 200 méter feletti sík terület. . a legmélyebb a Holt-tenger partvidéke. a tengervíz. ami a kőzet szerkezetének bomlásához vezet. fölötte fennsík. Eredményeképpen a kőzetek megrepedeznek és mind apróbb darabokra hasadoznak. amelyeket az asztenoszféra magmaáramlásai és az általuk mozgatott kőzetlemezek egymástól való távolodása. külső erők végzik. Mértéke a víz és a vízben oldott savak mennyiségén kívül a hőmérséklettől is függ. melynek során víz és vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik. a fásszárú növények gyökerei. A legterjedelmesebb a Kaszpimélyföld. Mállás: A kőzetek pusztulásának az a módja. Felszínformálódás. nagytestű állatok tiprása. Általában tökéletlen síkság. A külső erők kiváltója a napsugárzás (és a nehézségi erő). törés. Pó-síkság. Az aprózódás legfőbb oka a gyors térfogatváltozást előidéző nagy napi hőingadozás (hőaprózódás) és a kőzetek repedéseibe behatoló víz gyakori fagyásaolvadása (fagyaprózódás). a mállás. A síkságokon a lejtés nem haladja meg 100 méteren a 60 cm-t. a kiemelkedéseket pusztítják. 0 és 200 méter között a síkságot alföldnek hívjuk. a csapadék. Felhalmozódás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott mélyedések feltöltődnek.és kőzetformáló hatásoknak összefoglaló neve. A külső erők a Föld felszínét kívülről formáló hatások összefoglaló neve. Közéjük tartozik az aprózódás. Lepusztult síkság: A külső erők által lepusztított síkságfajta. Kanadai-pajzs területe. a szárazföldek és tengerek lassú szintingadozásai. amelynél a hegységképző folyamatok (vetődés. Ilyenek a vulkánosság. a szél. szerkezete összetett. Közös jellemzőik a válogató lepusztítás (a puhább kőzeteket jobban pusztulnak) és a hordalékkal történő pusztítás (korrázió). Finn-tóvidék. a jég és a lejtős tömegmozgás. Alföld: Olyan síkság. melynek tengerszint feletti magassága 0 és 200 méter közötti.

módosul ásványos. jégár általi kivájással. hosszanti völgyekből álló hegység. Belső és külső erők is létrehozhatják. megbomlik eredeti szerkezetük. amely a kőzetminőséghez igazodva a válogató lepusztulás következtében lassúbb. Számunkra az Északkeleti-Kárpátokban 841 méter magasan található Vereckei-hágó a legnevezetesebb. elgátlódással hozhatnak létre medencéket. ellenállóbb kőzetsapkával védett felszíndarab. A Kárpátok nevezetes szorosai a Vöröstoronyi-szoros (Olt). Az angol és német szakirodalom ezeket a folyamatokat összefoglaló néven mállásnak jelöli. Nagyságuk szélsőséges méretek közt ingadozik (a dolinától az óceáni medencékig). A hegységképződés folyamán általában a kőzetlemezek ütközési szegélyén. Medence: Általában zárt. Tanúhegy: Környékéhez képest kemény. Beltengerek szűk érintkezési kapuját is így nevezzük. kaldérák. Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. a külső erők sokszor ezeket a tektonikusan előre jelzett völgyeket alakítják át folyóvölggyé. nyeregszerű része. Hátság: Lapos. a kémiai változásokkal jellemezhető kőzetbontást mállásnak nevezzük. a lemezszegélyekkel párhuzamosan jön létre. A belső erők szerkezeti völgyeket hozhatnak létre (redőteknő.Dombság: 200-500 méter magasságig terjedő lejtős felszínforma. együtt formálhatják. hegyvonulatok közti völgy). illetve kémiai összetételük. bár azok a belső erőktől függetlenül is kialakulhatnak. Belső erőkhöz köthetők a szerkezeti medencék. egymással nagyjából párhuzamos lejtő fogja közre. jelentéktelenebb lehordódás révén önálló kiemelkedéssé különül. amelyek hatására a kőzetek kisebb darabokra esnek szét. A magyar nevezéktanban a túlnyomórészt fizikai folyamatok hatására bekövetkező kőzetbontást aprózódásnak. mint a szélbarázdák és a deráziós völgyek. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. Számos hátság található a Keleteurópai-síkság területén. amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül. Pacifikus) tagjainak sajátja. Közép. esetleg megfiatalodásukkor újra szembetűnővé válhat. amelyen valamilyen út visz keresztül. bár idősebb hegységrendszerek tagjaiban is jól megőrződhet. a vetődéssel létrejött medencék. Lánchegység: Hosszú. egymással többnyire párhuzamos hegyvonulatokból. Ilyenek például a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei (Badacsony. Két. A mállásnak több típusa is van. Kazán-szoros (Duna). Völgy: Egyik végén nyitott felszíni mélyedés. Hágó: Hegygerinc lepusztulással lealacsonyított. zárt vége a völgyfő. kráterek.és magashegység: Hegység (rög vagy lánc). Szigligeti-várhegy. A legismertebbek a Gibraltári-szoros és a Boszporusz. Az oldásos mállás eredményeképpen a kőzet oldatba kerül. A lealacsonyodás oka elsősorban a hegy két oldalán található völgyfők hátravágódása. Aszerint. szerkezeti árok. Felső. hogy a kőzetek megbontásában a fizikai vagy a kémiai folyamatoknak van-e meghatározó szerepük. külső erők karsztosodás útján. Szent György-hegy). együtt formálhatják. szélkifúvással. Belső és külső erők is létrehozhatják. a talajok kialakulásában nagy jelentősége van azoknak a folyamatoknak. Többnyire lapos tetőszintje puhább kőzetekből álló szomszédságának egykori magasságáról tanúskodik. gleccservölggyé. A lánchegységjelleg leginkább az újidei hegységrendszerek (Eurázsiai. fizikai. Emelt szint Kémiai és biológiai mállás: A földfelszín formálásában. nem túl magasra (200-500 m) kiemelkedő felszínforma. általában síksági környezetéből többnyire szelíd lejtőkkel. amelyen valamilyen út visz keresztül. amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 illetve az 1500 métert. illetve kémiai mállásról írnak a szakkönyvek. Tiszta vízben is jól oldódik a .

Nagy-Vízválasztó-hegység. Érchegység) is. de a finom kőzetpergés is omlás. ezt karsztos oldódásnak nevezzük. az éjszaka megfagyott víz még rögzíti a letört kőzetdarabokat a hegy tömegéhez. Pamír. Tagjai: Atlasz. alig a mészkő. Ez a csúszópálya létrejöhet homogén kőzetben a folyamattal egy időben (szingenetikus). hogy a növények által előállított szerves savak (amelyek a tápanyagfelvételt szolgálják) bontják a kőzeteket. a keletkező szénsavas víz különösen a karsztosodás intenzitásában játszik meghatározó szerepet.1 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Az oxidáció következtében oxigén épül be az ásványok szerkezetébe. Skócia. Ezután a Földön a szárazföldek egy kontinensbe tömörültek (Pangea). Gazdag színes.kősó. a kálisó. Cholnoky Jenő Erdélyben a szingenetikus csuszamlásokra alkalmazta a magyar tudományos irodalomban az ottani népi elnevezést erre a formára. az olvadáskor lepotyognak. a hegy omlása.) Talajfolyás: Lejtős tömegmozgás. Kaledóniai-hegységrendszer: Az óidőben (szilur) kialakult hegységrendszer. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény. (Például a fagyaprózódás hozhat létre ilyen omlást. Ez a folyamat emberi behatásra felgyorsulhat. belső-ázsiai hegységek. Variszkuszi-hegységrendszer: Az óidőben (karbon) kialakult hegységrendszer. berogyások keletkezhetnek. Kaukázus. Urál. Érchegység. Az omlás is a lejtős tömegmozgások kategóriájába tartozik. közepesen a gipsz. Olyan helyeken jön létre. Nazca (óceáni).és az Eurázsiai-kőzetlemezek ütközése során létrejött újidei hegységrendszer. Periodikus omlás. az Indoausztráliai. Csuszamlás esetén egy ferde elhelyezkedésű átnedvesedett rétegen (csúszópálya) hirtelen megindul lefelé a nedves réteg felett lévő lejtőrész. Észak-amerikai (szárazföldi). Donyec-hátság. ahol évszakosan (magashegységekben napszakosan) a megfagyott talajréteg felett egy vékony olvadt réteg keletkezik. sokszor ércekben (Urál. de nappal. Löszforma: A lösz a kőzetre jellemző speciális lepusztulási formákat mutat (mint a mészkő és a karsztosodás). ez a mállási forma szintén jellemző a szilikátokra a bennük lévő vas oxidációja miatt. Eurázsiai-hegységrendszer: Az Afrikai-. ahol a lepusztulásra előkészített kőzetek elveszítik állékonyságukat és a gravitáció hatására mélyebbre kerülnek. Az élőlények légzése folyamán keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid alapvetően meghatározza a talajnedvesség oldóképességét. A karbonátos kőzetek oldódásához szénsavas vízre van szükség. Kárpátok. Hidrolízis folyamán bizonyos ásványalkotó elemek kicserélődnek hidrogénre (ennek előfeltétele a kőzet vízfelvétele). Részei megtalálhatók Ázsiában (Kamcsatka. Francia-. Ardennek.és nemesfémek érceiben. Részei: Appalache déli része. Hindukus. Himalája. ennek oka a kőzet szerkezete. Lejtős tömegmozgás (csuszamlás. Eurázsiai. Német-. A folyamat neve: szuffózió. A 3. suvadás. Az ütköző lemezek: Csendes-óceáni. omlás): A nehézségi erő hatására bekövetkező felszínformáló tevékenység. Az anyaghiány miatt üregek. Gazdag feketekőszénben. Lengyel-középhegység. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Pireneusok. ami megtelik vízzel és elindul lefelé a lejtőn. Andok). Alpok. Japán) és Amerikában (Sziklás-hegység. A löszben lefolyó víz kimossa a legfinomabb szemcsetartományt. Azon lejtős területeken figyelhető meg. Tundrára jellemző elsősorban. Nagy esőzések hatására ezek löszszakadékká fejlődhetnek. ilyen módon elsősorban a szilikátos kőzetek mállanak. Dél-amerikai. Skandináv-hegység. Részei: Appalache északi része. A biológiai mállás leggyakoribb módja. A karsztformákat egyre több kutató biológiai produktumnak tekinti. KeletGrönland. így jönnek létre a löszmélyutak. . ez a suvadás. példa rá az abráziós partfal. középszint Pacifikus-hegységrendszer: Csendes-óceán peremvidékén az újidőben kialakult hegységrendszer. de különböző kőzetekből álló lejtőn is (preformált).

2 A levegőburok Szerkezete. India. Termoszféra: A légkör 80 és 800 km között található rétege. Mai légkör: A másodlagos őslégkör számos alakuláson ment át. Európa és Ázsia őse egy szárazföldben egyesült az óidő végén. Alkotóelemei: CO2. míg abból a Földet körülvevő mai légkör kialakult. ami a káros UV sugarakat elnyeli. A légkör tömegének negyedét tartalmazza a 12 és 50 km között elhelyezkedő réteg. H2O. kőzettani egyezések…). Troposzféra: A légkör legalsó. hiszen saját korában nem fogadták el elméletét. Ne. viszont a mozgások okával adós maradt. Ő dolgozta ki a kontinensvándorlás elméletét. amely elnyeli a Nap káros sugarait (a 0. hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal általában csökken. Felfelé haladva a hőmérséklet csökken +15-ről -50 fokra. napon belül megváltozhat. A lehűlés miatt kicsapódó vízgőzből jöttek létre az első óceánok. e dinamikus egyensúlyba avatkozott be az ember környezetszennyezése révén. Igen ritka. 3. NH3-ból. Kr. He. (Igaz nem a kontinensek mozognak. abban pedig megszületett az élet. NO2. középszint Légkör: Atmoszféra. A lemeztektonika elmélete végül igazat adott neki. O3. N2 (78%). Kialakulását a Nap sugarainak köszönheti. H2-ból. mert tele van ionokkal és töltésekkel. CH4-ból. a napsugárzás hatására főként ionos formában. Ionoszféra: A termoszféra másik neve. amiben megtalálható volt Ausztrália. CO. CO2 (0. Antarktisz. Ózonréteg: A sztratoszférában 20-30 km magasságban kialakult háromatomos oxigénmolekulából álló réteg. Sztratoszféra: A troposzférát követő légréteg. Afrika. N2. H2Sból és vízgőzből álló légkör.9%). CH4. Itt található az ózonpajzs. Mivel a levegő fölmelegedése a földfelszín felől történik. Emiatt a sztratoszférában a hőmérséklet felfelé haladva 0 fokig nő. Vendéganyagok: Azok az anyagok. a légkör tömegének háromnegyedét tartalmazza. Gondwana: Az óidő elején (kambrium) már létező nagy szárazföld. Változó gázok: Arányuk a légkörben pár év alatt megváltozhat. H2S. SO2. és a nemesgázok: Ar (0. A Föld legkülső. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek. Emelt szint Őslégkör: Elsődleges őslégkör: Kozmikus gázokból. hanem lemezek. Anyaga hélium és hidrogén. Itt jön létre a sarki fény.29 mikrométer alattiakat). O2 (21%). Másodlagos őslégkör a vulkáni működés megindulása után jött létre. Exoszféra: A légkör 800-tól 2000 km-ig tartó rétege. Alfred: Német meteorológus volt. 10-12 km vastag része. Több tízezer km vastag. átmenetet képez a bolygóközi anyagba.03%). sűrűsége kicsi. gyorsan elillant. A fotoszintézis során oxigén került a légkörbe.Emelt szint Wegener. a széndioxid a mésztartalmú kőzetekbe épült be. Dél-Amerika. anyaga oxigén. Madagaszkár és Arábia őse. H2O. ami az ózonpajzs jelentős vékonyodását vonta maga után. csaknem kizárólag gázokból álló gömbhéja. hőmérséklete 1000 fok. Tropopauza: A troposzféra és a sztratoszféra határa. H2. Erősen változó gázok: Arányuk a légkörben pár órán.) Pangea: Az óidő végére (perm) a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült. Xe. A műholdak megjelenése előtt a nagy távolságra való rádiózást e réteg biztosította a hullámok ferde szögben való visszaverése révén. Számos bizonyítékot gyűjtött (földrészek egymásba illeszthetősége. hatásukra folyamatosan születik és bomlik. NH3. . He-ból. Állandógázok: Arányuk a légkörben nem változik. amelyek nem tartoznak a levegő szerkezetébe. Laurázsia: Észak-Amerika. aminek hátán utaznak a kontinensek.

Felmelegedés és lehűlés: A besugárzás és kisugárzás mértékéből fakad a felszín és a levegő hőmérsékletének változása. bár vannak befolyásoló tényezők: a napsugarak lejtőszöge (a Föld gömb alakja miatt szélességi körönként más). a víz 10% alatt veri vissza a Nap sugarait. Az üvegházhatást az ember a túlzott CO2 kibocsátással az utóbbi időben képes volt fokozni. valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók. a sugárzás időtartama (befolyásolja a tengelyferdeség. Napi középhőmérséklet: Egy nap során mért hőmérsékleti értékek számtani közepe. ezért elsősorban hóval borított területek fölött derült téli éjszakákon jön létre. és CO2 tartalma hővé alakítja és visszasugározza a Földre. a legalacsonyabbat pedig napfelkeltekor. Mezopauza: A mezoszféra és a termoszféra határa.bizonyos határig . medencék alját. Évi középhőmérséklet: Egy év havi középhőmérsékleteinek számtani közepe. Hőmérséklet évi járása: A hőmérséklet az év folyamán is változik. középszint Besugárzás: A napsugárzásnak a Föld légkörét elérő hányada. A függőleges légmozgások hiánya miatt ilyenkor a nagyvárosok. Albedo-hatás: A földfelszín napsugárzás-visszaverő képessége. Hőelnyelődés: A napsugarak egy része (20%) elnyelődik a légkörben (például az ózon révén) és közvetlenül melegíti azt. Míg a hegytetők. Emelt szint Fordított hőrétegződés: Olyan időjárási helyzet. amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken. medencealjzatokra alig jut napsugárzás. Hőmérséklet napi járása: A hőmérséklet értéke a nap folyamán változik. a hideg levegő megszállta völgytalpakra. Magyarországon napi négy mérést végeznek (1. Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani közepe. Kialakulásának oka az erős talajmenti lehűlés. 13 és 19 órakor). elnyelődik. hanem . Leggyakrabban a talajközeli néhány száz méter vastagságú légrétegben fordul elő. Ezzel 35 fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét (-20 helyett +15 fok). Visszaverődés: A napsugarak 30%-a visszaverődik a légkörről (felhők) és a Föld felszínéről az űrbe. Folyamatos (ellentétben a besugárzással). Abszolút hőingás: Valamely terület valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közötti különbség. A nehéz hideg levegő megülheti a völgyek.Sztratopauza: A sztratoszféra és a mezoszféra határa. 7. Kisugárzás: A Föld felszínéről történő sugárzás (hőleadás) a légkörön keresztül a világűrbe. ipartelepek levegőjében a . a felszín anyaga és jellege (albedo). (Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött. az erdő 10-20%-ban. Ennek egy része eléri a földfelszínt (direkt sugárzás). A friss hó 80%-ban. aminek az oka a Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdeség. visszaverődik. csak mértéke változik. A napsugarak másik része (50%) a Föld felszínén nyelődik el és hővé alakul. hegyhátak a napsugárzás hatására fölmelegednek. Évi közepes hőingás: A legalacsonyabb (általában január) és legmagasabb (általában július) havi középhőmérsékletek különbsége.növekszik. Üvegházhatás: A földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat a levegő vízgőz-. Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő vonal a térképen. Oka a tengely körüli forgás. a felhőborítottság). bár ez kevés lenne a levegő felmelegedéséhez. ami a légkört alulról melegíti fel. a többi a légkörben szóródik. Felmelegedés.) A jelenség rendszerint ködképződéssel jár. Napi hőingás: A leghidegebb és a legmelegebb hőmérséklet különbsége egy nap során. A legmagasabb értéket delelés után mérhetjük.

Az északi féltekén a mozgó légtömegeket jobbra. . Melegfront után a hőmérséklet magasabb lesz. A magas légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fúj. a belsejében felszáll. Hazánkban április 1-jétől október 1-jéig tart.) Mérsékelt övezeti anticiklon: Magas nyomású légköri képződmény. felemelkedésre készteti. Napfénytartam: Az az idő. a szél hozza létre homokos területen. Mivel nehezebb nála. Ennek átlagos tengerszinti értéke 1013 hPa. a napfénytartam a földrajzi szélességtől független. spirálisan. derűs és tiszta idő várható (anticiklon). Ennek felületegységre számított értéke a napállandó (1370 W/m2).és csapadékviszonyainak függvénye. Hideg és meleg levegő találkozásánál illetve a troposzféra felső részében nagy sebességgel fújó futóáramlások örvényeiből keletkezik. amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól termése beéréséig tart. mint korábban volt. a levegő lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Mérsékelt övezeti ciklon: Alacsony nyomású légköri képződmény. Nevét arról az égtájról kapja. Eltérítő erő: A Föld tengely körüli forgásából származó erő: Coriolis-erő. Frontátvonulás: A front áthalad a földfelszínén. Izobár: Azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak a térképen. Ciklonok közelében illetve hideg felszínek hatására jön létre. (A déli féltekén az óramutató járásával megegyező a mozgása. Ez 300-400 km széles csapadékzónából csendes esőt eredményez. Melegfront: A meleg levegő a hideg levegő felé áramlik a ciklonban.) Kialakulhat a talajtól távolabbi magasabb légrétegekben is. Homokfodor: Felszínforma. ha a hideg levegő fölé melegebb érkezik (például egy melegfront alkalmával). spirálisan. Gyakori a hőmérsékleti inverzió az olyan tengerpartokon. Hidegfront után hideg. Az északi féltekén a déli lejtő egy négyzetméterére nagyobb energia jut. illetve valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. középszint Légnyomás: A légtömeg a gravitációs erő miatt nyomja a Föld felszínét. A társadalom szempontjából az évnek földművelésre. közben lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Észak-Amerikában a kaliforniai partokon és Délnyugat-Afrika partjain tapasztalhatjuk. illetve egyes haszonnövények termesztésére alkalmas szakasza. Minthogy a lehetséges napsütéses órák összege elvileg a Föld minden pontján éppen fél év. A hőmérséklet és a légnyomás között fordított arányosság van. Szél: A Föld felszínével párhuzamos légáramlási rendszer. (Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén. Ennek nagysága az adott hely felhőzet. ameddig valamely hely közvetlen napsugárzásban részesül. Lejtőkitettség: A lejtő egyik oldalát a Nap nagyobb szögben tudja megvilágítani. Értékét a napsütéses órák számának évi összegével szokták megadni. lehűl és csapadékot hoz. ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén és alulról állandóan hűtik a levegőt. csapadékot ezért nem hoz. ahonnan fúj. de sokszor várható egy hidegfront is.37 kJ energia érkezik a Napból. hiszen egy ciklonban egymást követik. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával megegyezően. Hőösszeg: Tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek az összege. az északi lejtőre kisebb energia jut. a déli féltekén balra téríti el. felsiklik rá. Ez 70-100 km széles csapadékzónából heves esőzést okoz. mint a másikat. Napállandó: A földi légkör külső határára másodpercenként 1. (A déli féltekén az óramutató járásával ellentétes a mozgása.szennyezőanyagok koncentrációja megnövekedhet. A levegő mozgása. befelé mozog. Mivel könnyebb annál. kifelé mozog. Tenyészidőszak: A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával ellentétesen.) Hidegfront: A hideg levegő a meleg levegő felé áramlik a ciklonban. mint a sík területre. a belsejében leszáll.

Sarki szelek: Sarkvidékeken uralkodó szélrendszer. Amerikában hurrikán a nevük. lehűl és csapadék képződik. nyugati szél. szélességi körök között uralkodó szélrendszer. Januárban az északkelti passzát átlépve az Egyenlítőt a déli féltekén balra térül és útját északnyugati monszunszélként folytatja. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Indiában alakult ki. Forró övezeti monszun: A passzátszelek a hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak. Trópusi ciklon: Rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló. ami júliusban az északi féltekén. Az északi féltekén északkeleti. Télen a szárazföld jobban lehűl. csapadékot nem szállít. Emelt szint Okklúziós front: A gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot a ciklonban. Monszun szélrendszer: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szelek. Júliusban a délkeleti passzátszél átlépve az Egyenlítőt az északi féltekén a Coriolis-erő miatt jobbra térül és útját délnyugati monszunszélként folytatja. ezért a szél az óceán felől fúj és csapadékot szállít a szárazföld felé. ezért innen fúj a szél az óceán felé. de szubtrópusi monszunként megtalálható Európa kivételével minden kontinensen. amelyek egy terület sajátos domborzati adottságai. A sark felől a sarkkör felé fúj a szél. dűnéket hoz létre. Kőgomba: A szélmarás alacsonyabban erősebb. ahol nincs növénytakaró. a déli féltekén délkeleti passzátszél fúj (a Coriolis-erő miatt). A meleg levegőt a hideg kizárja a földfelszínről. Homokbucka: Ahol a szél sebessége lecsökken. A passzát szelek tehát átlépik az Egyenlítőt. így a kő alja jobban kopik és gombaformát vehet fel. Szélrendszer: A nagy földi légkörzés alrendszerei: sarkvidéki szélrendszer. de legerősebben pont itt. Észak-Amerikára jellemző szél. ahol forrós. Trópusi területekre jellemző. A kontinens északdéli nyitottsága miatt jönnek létre. nappal a lassabban felmelegedő . A legmagasabb hőmérsékletű és egyben legalacsonyabb légnyomású terület felé fújnak. monszun szélrendszer.Szélbarázda: Félig kötött homokterületen a szélkifújás barázdákat vág a homokba ott. száraz. rendszeresen és hasonló módon lépnek föl. a déli féltekén délkeleti sarki szélnek nevezzük. A troposzféra felső részében mindenütt nyugati szelek fújnak. ezért a mérsékelt övezetben mindenütt nyugati szelek uralkodnak. mert a szél a nagyobb homokszemcséket nem emeli fél méternél magasabbra. Mérsékelt övezeti monszun: A kontinensek keleti peremén kialakult szélrendszer. az északi féltekén északkeleti. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Ázsia keleti partvidékén alakult ki (Kína). A passzát szél leszálló ága a térítők környékén éri el a felszínt. Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: A Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. ott lerakja a homokszemeket és dombokat. Parti szél: a tenger (tó) és a szárazföld fajhőjének különbsége miatt kialakuló. januárban a déli féltekén található. derűs időt okoz. passzát szélrendszer. Nyugati szelek: A 30. a trópusi és a sarki levegő között. hőmérsékletés légnyomás-viszonyai miatt viszonylag kis területen. Helyi szelek: Olyan szelek. a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak és ki is cserélődnek. Az Egyenlítő körül jönnek létre és parabola alakú pályán mozognak. Tornádó: Pusztító hatású. mivel a trópusi meleg és a sarki hideg levegő a szárazföld felett találkozhat. nappal és éjszaka ellentétesen fújó szél. Passzát: A trópusi övezetben uralkodó szélrendszer. és a 60. amely révén a forró. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik. Így a front záródik. ahol találkoznak (Egyenlítő környéke) és a levegő feláramlik (a passzát felszálló ága). Általános légkörzés: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere. Ezek a szelek magukkal ragadják a felszín légtömegeit is. Oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésében keresendő. tölcsér alakú. Ázsiában tájfun. orkánerősségű széllel pörgő képződmények. míg el nem éri a hőmérsékleti egyenlítőt.

ónos szitálás. középszint Tényleges vízgőztartalom: Megadja. Futóáramlás: A mérsékelt övezetben a nagy magasságban (troposzféra felső részében) fújó erős szelek. A hőmérsékletük 100 méterenként 1 fokkal nő. amin a vízgőz kiválása megindulhat. Talajmenti csapadékfajták: Harmat (0 fok felett).tenger felől fúj. szitálás. mint amennyi elfér benne. Sugárzási köd: a hideg felszín lehűti a felette lévő levegőt és annak vízgőztartalma kicsapódik. meleg levegő érkezik és vízgőztartalma kicsapódik belőle a hideg miatt. éjjel viszont a hegyoldal jobban lehűlhet. ami nappal gyorsabban felmelegedhet. minél nagyobb a hőmérséklet. szélcsendes időben). Főn: Helyi szél. Defláció: A szél felszínformáló képessége. . Eső a nagy vastagságú felhőkből hullik. Telítettség: Amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot. hó. (%) Harmatpont: Az a hőmérséklet. hódara. akkor beszélünk ködről. hogy egy köbméter levegőben hány gramm vízgőz van. mint a környék síkja. Ekkor megindulhat a vízgőztartalom kicsapódása. Ezt a hőmérsékletet a levegő hűlés útján érheti el. amelyek szélárnyékos oldala meredekebb.) Áramlási és sugárzási köd: Áramlási köd: egy hideg terület fölé vízgőzben gazdag. Felhő: Napsugarak útjába álló légköri képződmény. Lebegő csapadék. Csapadékképződés: Amikor a magasba emelkedő levegőből a kicsapódott vízgőz (vízcsepp. Hegy-völgyi szél: elsősorban a déli lejfőn jön létre. éjjel a gyorsabban lehűlő szárazföld felől. ha kisebb mértékben. Esőcseppekből és jégkristályokból áll. közben önmaga is kopik. majd a másik oldalon lebuknak. (Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal az izohiéta. Emelt szint Fátyol. Szélmarás: A széllel szállított homokszem koptatja a felszíni kőzeteket. Túltelítettség: Amikor a levegőben több a vízgőz. hogy egy köbméter levegőben a maximális vízgőztartalomhoz képest (ez a hőmérséklettől függ. Csapadékképződés. A szelet egy nagyobb hegység emelkedésre készteti. jégkristály) enged a gravitációnak és a föld felé veszi útját. Deflációs tanúhegy: A keményebb kőzetet a szél lassabban koptatja. jégeső. Köd: Talaj közeli felhő. zivatar a cumulonimbusból. jégdara. Felhőképződés: Vízgőz kicsapódásakor a szabad légtérben a magasban felhő képződik. akkor a szél meleget hoz (főn az Alpokban). telítetté válik. amin a levegő relatív vízgőztartalma 100%. csendes eső a nimbostratusból.) Aszály: Hosszú (legalább 2-3 hét). zúzmara (0 fok alatt.(cirrus)-. Csapadéktérkép: Havi vagy évi csapadékmennyiség térképi ábrázolása. gomoly (cumulus) esőfelhő: A felhőket alakjuk szerint e három csoportra osztjuk. záporeső. dér (0 fok alatt. akkor a szél hideget hoz (bóra a Dinári-hegységben). hózápor. piszok). akkor onnan fúj a szél a völgybe (hegyi szél). ezért az kiemelkedik a puhább. Viszonylagos vízgtőztartalom: Megadja. Barkán: Sarló alakú homokbuckák. annál több vízgőz lehet a levegőben) mennyi vízgőz van. réteg (stratus)-. Ha a térségben a hőmérséklet lefelé haladva ennél nagyobb mértékben nő. Ha a látótávolság 1000 méter alatti. forró. Lefúvódást jelent. közben tényleges vízgőztartalma nem változik. ónos eső.) Hulló csapadékfajták: Eső. szeles időben). Kondenzációs mag: Csíra. zivatar. havas eső. lealacsonyodott térségből. (Afelett pára. Szilárd levegőrészecske (por. (Enélkül nem képződne csapadék. Szabad légtérben alacsonyan a vízgőz kicsapódásakor keletkezik. csapadék nélküli időszak egy adott területen. ezért onnan légmozgás indul meg a lejtő felé (völgyi szél).

Európában a történelem folyamán megfigyelhetünk éghajlat-ingadozásokat: kis jégkorszak (1400-1700). kőolaj égetése). füst. Meteorológia: Légkörtan. amelynek két oldalán két különböző éghajlat található. frontok). Éghajlattal foglalkozó tudomány. Ózonréteg-elvékonyodás: Bizonyos hajtógázok (freon = triklór-fluor-metán = CFCl3). Ezek csapadékkal visszajutnak a földfelszínre. Mikroklíma: Kisebb területek felszínközeli éghajlata (pl. Savas ülepedés: A savas esők által a szennyeződés a felszínre kerül. Elsősorban folyók okozzák. Például elsivatagosodás. Felszíni leöblítés: Lejtős felszínen a csapadék által okozott erózió. hőmérséklet. NagyVízválasztó-hegység. a kőzet. A Skandináv-hegység óceáni és tajga éghajlatot. az éghajlati elemekhez statisztikai átlagszámítások eredményeit használjuk fel (évi. erőművek (szén. középszint Idő: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen. Andok… Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás miatt növekszik. Időjárás és éghajlat. Transzmisszió: A levegőbe jutott anyagokat a szél továbbszállítja. csapadék. A felszín mindenütt egyenlő mértékben pusztul. Szélcsendes időben fordul elő. kénes sav képződhet. Kibocsátóik: közlekedés. Éghajlatváltozás: Adott terület éghajlata megváltozik. folyamatait tanulmányozó tudomány. havi középhőmérséklet. A légkör jelenségeit. A levegőbe jutott szennyező anyagok egészségre káros felszaporodása. Savas eső: A légkörbe jutó szennyező anyagok némelyike reakcióba lép a légkörben található vízgőzzel. épületek befolyásolhatják az éghajlati elemeket. légnyomás. Emelt szint Emisszió: Légszennyező anyagok kibocsátása idegen szóval. Éghajlat: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. Eltér a vidék éghajlatától (makroklíma). Imisszió: A szennyeződés visszajutása a földfelszínre. csapadékmennyiség). de jég és szél is szerepet játszhat a lineáris erózióban. Himalája. a Dinári-hegység a nedves kontinentális és a mediterrán éghajlatú területeket választja el egymástól. a SO2-ból kénsav. Éghajlattan: Klimatológia. károsítják a talajt.: domboldalak). anticiklonok. néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. közben a szennyező anyag reakcióba léphet a légkör alkotóelemeivel. Éghajlat választó hegység: Hegység. nedvességtartalom: Az időjárási elemek egyedi mérésekből származó adatok (most hány fok van. korom. Szmog: Füstköd.Izohiéta: Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal. a növényzet. Például a Balkán-hegység. Vonalas erózió: A felszín pusztulása egy vonal mentén történik. Időjárási és éghajlati elemek: Napsugárzás. . szél. ólom. Időjárási térkép: Adott helyen az időjárási elemek pillanatnyi helyzetét és változásait bemutató térkép (légnyomás. Időjárás: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra. ipar. mely a sztratoszférában található ózonrétegre is káros hatással vannak. hőmérséklet. eljegesedés. Légszennyező anyagok: CO2. ciklonok. a természetes növényzetet. szél. Ez történhet csapadék útján vagy száraz ülepedéssel. NO2. mekkora a szélerősség…). a domborzat. O3. a NO2-ból így salétromsav. SO2. adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. bontják az ózont. CO.

A Föld vízből álló gömbhéja. 3. A víznek nagyobb a fajhője. Ez a nedves kontinentális éghajlat jellemzője: a legtöbb csapadék nyár elején hull. Botteni-öböl.3 A vízburok Világtenger. a szárazföld és a légkör között állandó mozgásban van a víz. ami a mozgó légtömegeket az északi féltekén jobbra. sekély vízzel (200 méternél nem mélyebb) borított szegélye. Május közepén (12-14) a népi megfigyelések szerint hűvösebb idő köszönt hazánkra. Hudson-. kémiai. ami Szibéria felett az erős téli lehűlés miatt jön létre. ha Medárd napján (június 8-án) esik az eső. a déli féltekén balra téríti. ezért lassabban melegszik fel és lassabban hűl le. A szárazföld és az óceán esetén a lefolyás egyenlíti ki az óceánok nagyobb párolgási veszteségét. Szárazföldi talapzat (self): A földrészeknek domborzatilag a tengerhez. Tengerszoros: Tengereket összekötő szűk átjáró. d mindegyik szereplő nyeresége és vesztesége egyensúlyban van. ami betüremkedik a szárazföldbe. . Vízháztartás: A víz nem vész el. Atlanti. A népi megfigyeléseknek bizonyos esetekben utólagos tudományos bizonyítéka is van. félszigetekkel és tengerszorosokkal elválasztott. Szervác. Világtenger: Föld felszínének 71%-át egymással közvetlen kapcsolatban lévő tengerek és óceánok borítják. középszint „Fagyosszentek”: Pongrác. de megtalálható a kőzetburokban és szilárd halmazállapotban a sarkokon és magashegységekben is. középszint Hidrológia: A vízburok fizikai. Vízburok: Hidroszféra. A légkör esetén ez a csapadék és a párolgás. Az óceán. Vénasszonyok nyara: A népi megfigyelések szerint szeptember végén és október elején meleg. Északi-. kisebb kiterjedésű. Legnagyobb mennyiségben a kőzetburok mélyedéseit tölti ki (világtenger). Ide sorolható még Orbán is (május 25. benne áramlásrendszer nem fejlődött ki. akkor a rá következő 40 napon esni fog. eltérő sótartalmú (1-41 ezrelék) víztömeg. mint az. Mexikói-. nem minden esetben önálló medencéjű. (Csendes-. Óceán: Több 10 millió négyzetkilométer kiterjedésű. Szibériai-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát télen befolyásoló magas nyomású légköri képződmény. nyárias idő van.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak.és Indiai-óceán. amennyit a szelek az óceánok fölül gőz formájában a szárazföldek fölé hoztak.) Tenger: Az óceánoktól szigetekkel. Emelt szint Coriolis-erő: A Föld tengely körüli forgásából származó eltérítő erő. A folyók révén jut el az a vízmennyiség az óceánokba. onnan kicsapódás útján jut vissza. mint a szárazföldnek. Vízkörforgás: A víz a napsugárzás hatására állandó halmazállapot-változáson megy keresztül. Öböl: Tenger.A 3. csak átalakul.). szerkezetileg a szárazföldhöz tartozó. állandó sótartalmú (33-38 ezrelék) víz. nagy átlagmélységű (4000 méter). önálló medencével rendelkező. amiben önálló áramlásrendszer jött létre. Medárd nap: A népi megfigyelések szerint. ami valamely anyag tömegegységének 1 Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges. Fajhő: Az a hőmennyiség. szélességi kör táján az anticiklonok állandó magas légnyomású övezetet hoznak létre). Párolgás útján jut a levegőbe az óceánból és a szárazföldről. Bonifác. Azori-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát egész évben befolyásoló magas nyomású légköri képződmény az Azori-szigetek felett (a 30. műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. Balti-tenger.

Földközi-tenger: Két kontinens között elterülő tenger. Apály: A tengervíz szintjének a 12 óránként való csökkenése. Labrador-áramlat.) Tagolt part: Az a tengerpart. ahol a folyó több kisebb ágra szakad és úgy ömlik a tengerbe. amit nem bontanak meg szigetek. Deltatorkolat: Folyótorkolat típusa.) Hidegáramlat: Humboldt-. Agulhas-áramlat. Átlagosan az óceánok literenként 35 gramm sót tartalmaznak. a meleg tengeráramlás pedig melegebb vizet szállít az alacsonyabb vízhőmérsékletű területre. Épülő part: Sekély partokon a tengervíz építő munkát végez. mint az ottani vízhőmérséklet. ezért a folyó hordalékát nem tudja elszállítani. negatív anomáliát hidegáramlatok. Pozitív anomáliát melegáramlatok. Emelt szint Beltenger: Olyan tenger. ami számos sziget. (Turzás. Dagály: A tengervíz szintjének 12 óránként való emelkedése. télen fűti a szomszédos szárazföldeket. Peremtenger: Az óceánokhoz széles kapukkal kapcsolódó tengerfajta. bár az ember úgy látja. pedig csak le-föl mozog egy helyben. Kontinentális lejtő: A szárazföldi lemez elvégződése. A Hold tömegvonzási erejének és a FöldHold rendszer közös tömegközéppont körüli forgásából fakadó centrifugális erőnek hatására a tengervíz a ható erő irányába elmozdul.Sótartalom: Tengervíz egyik kémiai tulajdonsága. egyre kiédesedő víz. melegáramlat: Golf-. mintha ténylegesen mozogna vízszintesen a tenger. Tölcsértorkolat: Folyótorkolat típusa.és sarki szelek). MgCl2: 10.elsősorban szél hatására megfigyelhető . Pusztuló part: Meredek partokon a hullámok hordalékuk segítségével a sziklafalat folyamatosan bontják le. Ez a Földön egyszerre két dagályt és két apályt okoz. Tengerjárás: A tengervíz egyik mozgásformája. Norvégia… Tagolatlan part: Egyenesen futó tengerpart. amely földrajzi szélessége szerint várható lenne. Létrejöttének oka: a befogadó óceánon nagy az apály és dagály közti különbség.9%). Brazíliai-. Egy óceánparti településen tehát 12 óránként követik egymást a dagályok. és meleg tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. Pozitív és negatív hőmérsékleti anomália: Ha egy terület évi középhőmérséklete eltér attól az értéktől. Idővel feltöltődhet. A vízrészecskék körpályát írnak le. Hűtő-fűtő hatás: A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le a fajhője. ami a folyó hordalékát folyamatosan kiszivattyúzza a torkolatból. anomáliáról beszélünk. ami igen zárt és csak szűk szoroson keresztül van kapcsolata az óceánnal. Lagúna: A part és a lidó közötti sekély. ezért nyáron hűti. ami 25 fokos területre. Általában a tengeráramlatok okozzák.) Turzás: Tengervíz fölé magasodó. Az óceánok mélysége itt hirtelen 200 méterről 4000 méterre nő. 10%-a szulfát. félszigetek. lidó. Hullámzás: A tengervíz egyik .mozgásformája. (Abráziós torony. passzát. Létrejöttének oka: a befogadó tengeren kicsi az apály és dagály közti különbség. ha 5 fokos területre viszi a vizet. Afrika. Hideg az a tengeráramlás. ahol a folyó tölcsérszerű öbölben folyik a tengerbe. . amit a tengervíz a partról beszállított hordalékból épít fel általában ott. . (Így létezik 10 fokos melegáramlat is. öböl bont meg. amit az állandó szelek alakítanak ki (nyugati-. és 17 fokos hidegáramlat. Benguela-. ahol a partra kifutó és a partról visszaérkező hullámok találkoznak. Hideg-. parttal párhuzamos hordalékgát. félsziget.terasz. Ennek a sónak majdnem 90%-a klorid (NaCl: 78%. Európa: Görögország. öblök. ami hidegebb vizet szállít egy területre.

Sok látható a Duna és a Tisza mentén. középszint Állóvíz: A földkéreg felszíni mélyedéseiben felgyülemlő vizek. jég. Tavak. amikor a tó alján már mindenütt növény borítja. félsivatag). szerkezeti süllyedék. karsztos folyamatok (külső erők) is kimélyíthetnek tó medencét. Akkor jön létre. Ez első és utolsó negyedkor jellemző. a másik felén a sarkok felől hideg áramlatok figyelhetők meg. tavak. Fehér-tó. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer Földnél lévő szöge 90 fok. Mocsár: A tavak pusztulásának következő állomása.) Tektonikus eredetű tó: Lemezhatáron. Vakár: Gyenge dagály. Mesterségesen is létrehozható (folyószabályozáskor). a Malawi. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása erősíti egymást. mert beleütköznek a tengerfenékbe. lejtős tömegmozgás. de használják a cunamira is. Tó: A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő. mesterséges tavak. Fertő: A tavak pusztulásának egyik állomása. moréna.Tengeri vízkörzés: A tengeráramlatok az óceánok felszínén szállítanak vizet. Ezzel párhuzamosan van egy áramlásrendszer az óceánok mélyén is. (Alpok: Garda-tó. mocsarak összefoglaló neve. ami lefűződve patkó alakú tavat alkot. Ez újholdkor és holdtöltekor jellemző. Hullámtörés: Mélyvizű partnál a hullámhegy nekiütközik a partnak és felcsap rá magasra. a Kaszpi-tenger és az Aral-tó tartozik ebbe a csoportba. Kimélyített medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: tektonikus árok. amikor a víztükör felületén több a növénnyel borított rész. Lehetnek bennük áramlások (tengeráramlás). Morotva-tó: A folyó árvízkor átvághatja kanyarulatát. Szélvájta tó: Ha a felszínen a szél szabadon garázdálkodhat (sivatag. Abrázió: A tengervíz felszínformáló képessége.és a Tanganyika-tó. elolvadása után a süllyedékekben a víz összegyűlve tavat képez (Kanada. Ilyen a Bajkál tó. amikor alig van már nyílt víztükör. (Van egy süllyedési zóna a Norvég. Holtág. mint a víz. szél. a kontinensek egyik peremén az Egyenlítő felől meleg. gyorsan pusztulnak. mélyedéseket hoz létre. Láp: A tavak pusztulásának újabb állomása. folyóvíz). Vihardagály: Amikor a viharos szelek felerősítik a dagályhullámot. Gleccsertó: A gleccser hordalékával völgyét sok helyen túlmélyítette. Többnyire összeköttetésben vannak egymással (szoros. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer 180 fokot zár be. Tektonikus eredetűek a medence jellegű süllyedékterületek is. A gleccservölgyben a mélyedésekben egész füzért alkothatnak a tavak (Skandináv-hegység). morotva. Jégvájta tó: A jégkorszaki jég hordalékával felszántotta a felszínt.és a Barents-tenger környékén. Elgátolt medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: láva. . földrengés okozta hegyomlás (belső erő). ezért a hullám átbukik magán és kifut a partra. Hullámmorajlás: Sekély parton a tengervíz molekulái nem képesek tartani a körpályájukat. turzás. kaldéra (belső erő). lápok. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása lerontja egymás erejét. Akkor jön létre. nyílt vízfelületű állóvíz. ami bonyolult módon jön létre és kapcsolódik a felszíni áramlatokhoz. tektonikus árokban kialakult hosszúkás. Finnország). tengerek. A gleccser elolvadása után a víz a végmoréna mögött felhalmozódva tavat képezhet. Éghajlatváltozás esetén ezek a mélyedések tómedencék szerepét tölthetik be. Igazából helytelenül. nagy mélységű tavak típusa.) Szökőár: Nagy dagály. Moréna által elgátolt tó: A gleccser hordalékát lerakva lezárja a maga vájta U alakú völgyet.

Mértékegysége m3/s. . éghajlattól függő váltakozása. Maradványtó: Egykori tengerek bezáródásával visszamaradt állóvíz. ezek az általában sík területeke a poljék. a bele torkolló kisebbeket mellékfolyónak hívjuk. Eutrofizáció: A tavak növénnyel való feltöltődése. (Lehet.) A nagyság alapján megkülönböztethetünk kis-. annál gyorsabb. Vízmércével mérik. annál több hordalékot képes szállítani a folyó. illetve időszakos vízfolyásokat. ha beszorozzuk a keresztmetszet területét a folyó sebességével. ahol a felszíni mélyedésben összegyűlő vizet poljetónak nevezzük. Megkülönböztetünk egyenletes (hegyvidéki. mert a vízmércét nem a mederfenékre helyezték. Ez a sík területen lassan haladó.és nagyvizet. Ilyen belső lefolyású területen folyik a Volga is a Kaszpi-tengerbe. Kialakítását folyóvizek felduzzasztásával valósítják meg (Tisza-tó. Ez pedig attól függ. Krátertó: A vulkáni kráterekben összegyűlő állóvizet krátertónak nevezzük. zátonyokat. A jég elolvadása után e mélyedésben összegyűlő vizet tengerszemnek nevezzük. ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a felszíni vizeket. aminek a világtengerrel még közvetett kapcsolata sincs. szigeteket építő folyókra jellemző. Vízjárás: A vízállás és a vízhozam sokévi szabályos. (Értéke lehet negatív is. Gyorsan elpusztulhatnak akár növényi. (Nagy-Vízválasztó-hegység) Fő. hogy mennyi hordalékot képes szállítani a szállítható hordalék mennyiségéhez képest. a tengerekkel való közvetlen kapcsolta megszűnt. Általában a folyók alsó folyásánál jellemző. egyenlítői éghajlat) és ingadozó vízjárású folyókat. Megkapjuk. Árvíz: Medréből kilépő nagyvíz. hogy a Nicaragua-tó is. (Ritka. Lefolyásos és lefolyástalan terület: Lefolyásos az a terület. annál több hordalékot szállít. Lefolyástalan (vagy belső lefolyású) az a terület. Feltöltődés: A tavak átmeneti képződmények a Föld felszínén. hogy milyen a meder meredeksége.) Dolinató: A karsztos oldódás által létrehozott mélyedés ritka esetben tómedenceként funkcionálhat. hogy mennyi víz van a medrében (mekkora a vízgyűjtő terület). mocsár. Feltöltődő (alsó) szakaszjelleg: Ahol a folyó több hordalékot rak le.) Poljetó: A mészkőhegységekben a felszínen néhol más kőzet is előfordul. Vízválasztó: A vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó vonal.) Folyóvizek. láp. Emelt szint Tengerszem: A gleccserek kiindulási pontja a hegység oldalába mélyül. akár folyóvízi hordalékkal való feltöltés következtében.) Függ attól is. értékét centiméterben adják meg. A folyószabályozáskor levágott folyókanyarulatok is mesterséges tavaknak tekinthetők.Mesterséges tó: Ember által létrehozott tó. Kaldérató: A vulkán tetejének lerobbanása után visszamaradt mélyedésben is összegyűlhet a víz. (Állomásai: fertő. A folyó munkavégző képessége: Attól függ. ahonnan a felszíni vizek elérik a világtengert. Vízhozam: A folyó adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. ezt kaldératónak nevezzük. Nasszer-tó). Vízállás: A víz magassága a mederben. Például: Szent Anna tó a Hargitában. (Minél meredekebb. mint amennyit szállít. A mederből kilépő nagyvíz az árvíz. Ilyen tó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó. A legnagyobbat főfolyónak. mert a víz általában befolyik a hegység belsejébe. közepes. középszint Vízgyűjtő terület: A földfelszín azon része. Száraz területekre jellemző. Minél több víz van a mederben.és mellékfolyó: Egy vízgyűjtő területen a vízhálózat különböző rangú folyókból épül fel. Általában a hegységek gerincén fut végig. óceáni.

amelyen valamilyen út visz keresztül. Belvíz: A talaj szintje fölé emelkedő talajvíz. vagy kicsivel az fölé emelkedik. élővilág is megtelepedett rajta. a másik oldalán építi a partot. A mészkő oldatba kerül (kalciumhidrokarbonát). Rétegvíz: Két vízzáró réteg közti víztartó rétegben lévő víz. ami nagy kiterjedésű. mély. középszint Felszín alatti víz: A szárazföld felszíne alatt a talajban és a kőzetekben felgyülemlő vizek összessége. savas. Talajnedvesség: A talajszemcséket hártyaszerűen borító. homok. mint amennyit tovább szállít. Felszín alatti vizek. ahol a vízzáró réteg metszi a földfelszínt. Sziget: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma.) Hévíz: 20 foknál melegebb forrásvíz (Magyarországon gyakori. Gyógyvíz: Gyógyhatású ásványvíz. esetenként függőleges oldalú völgye. ellenálló kőzetbe vágott. Résvíz: A kőzetek repedéseiben található víz.) Hordalék: Valamilyen külső erő által a keletkezési helyéről elszállított kőzet vagy talajtörmelék. kénes. Főleg emelkedésben lévő térszíneken alakult ki. nem túl mélyről is magas hőmérsékletű víz törhet fel). a gravitációs erőnek ellenálló felszín alatti víz. Artézi víz: A vízzáró réteg átfúrása után felszínre kerülő rétegvíz. hegységből kilépő folyók építik. az első vízzáró réteg felett található felszín alatti víz. Általában a folyó középső szakaszára jellemző. Forrás: A felszín alatti vizek felszínre bukkanásának helye. Zátony: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. Ásványvíz: Oldott ásványi anyagot tartalmazó felszín alatti víz. Karsztvíz: A résvizek csoportjába tartozó felszín alatti víz. majd kiválik. A lecsökkent esésű. . Karsztformák: A karsztvíz által létrehozott felszínformák. V-keresztmetszetű völgy: A bevágódó szakaszjellegű folyó által létrehozott felszínforma. ami a vízszint közelébe. A mészkőhegységek repedéseiben található víz. a szemcsék közötti teret csak részben kitöltő. a Dunán például a Dunakanyarban. vasas. Kanyon: A szurdok spanyol elnevezése. akadályozza a hajózást. Hordalékkúp: A folyóvízi hordalék legyező alakú felhalmozódása. (Lehet jódos. brómos. meredek.Oldalazó (közép) szakaszjelleg: Ahol a folyó körülbelül annyi hordalékot rak le. Bevágódó (felső) szakaszjelleg: Ahol a folyó kevesebb hordalékot rak le. így negatív és pozitív formák jönnek létre. (Hosszabb folyók esetén előfordul. A folyóvíz által szállított hordalék különböző szemcsenagyságú: iszap. szűk. A folyó kanyarogva halad (meanderez). Talajvíz: A talajszemcsék közti teret teljesen kitöltő. pedig ezek már egyáltalán nem a felső szakaszán vannak a folyónak. de a Kazán-szorosban is pusztítja a medrét. Általában a folyó felső szakaszára jellemző. Szurdok: Nagy esésű vízfolyások kemény. ami reakcióba lép a mészkővel (karsztos oldódás). hogy nem „szabályos” rendben következnek a szakaszjellegek. Például: Csallóköz. A karsztvíz szénsavat tartalmaz. a folyó két ágra szakadva kerüli meg. mert hazánkban magas a geotermikus gradiens. A folyó itt pusztítja a medrét. kavics. Emelt szint Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. Ezért ezeket az elnevezésekkel óvatosan kell bánni. mint amennyit tovább szállít. a kanyar egyik oldalán pusztítja.

ami utal a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségére. középszint Folyószabályozás: Mederkotrás: Árvízvédelmi gát: Ártér: A vízfolyások medrét két oldalról kísérő. Céljai: a vízkészletek mennyiségének és jó minőségének fenntartása vagy javítása. Artois tartományban készítették el. Karrmező: Magyar népi elnevezése ördögszántás. fizikai és kémiai. az állapot romlások elkerülése vagy visszafordítása. a vizet többször is felhasználják. Előtte tisztítás.és tengerhajózás: Halászat: Tengeri erőforrások: . Általában bővizű. Cseppkő: Pozitív karsztforma. ahol a vízszükséglet meghaladja a készleteket.) Vízszennyező források: Vízvédelem: A környezetvédelem egyik részterülete. a csápok száma 6-10. az erre alkalmas eljárások összessége. Barlang: A mészkőhegységek belsejében létrejövő akár terem nagyságú üregek. Felszíni karsztforma. Magassága akkora. Felszínét folyóvízi hordalék borítja. Karsztforrás: A karsztvíz felszínre bukkanási helye. Artézi kút: A nyomás alatt álló rétegvizet feltáró kút. melynek eredményeként a víz vagy újra felhasználható. Vízenergia: Öntözés: Szennyvíztisztítás: A szennyvizet szennyező anyagok eltávolítása. szemben a lepusztított mészkőfelszínekkel. Lehet álló. Dolina (töbör): Kerek alakú karsztos forma. innen a neve. A csapadékvizek által a mészkőbe vájt hosszúkás mélyedések. Ármentesített terület: Víztározó: Vízlépcső: Belvízvédelem: Ivóvíz: Ipari víz: Vízforgatás: Azokon a területeken. A barlangokban a karsztvízből rázkódás hatására kiváló mészkőből jön létre. Olyan területeken jön létre. vagy megengedhető valamely befogadóba való vezetése. (Biológiai. amelynek oldalfalaiból vízszintes irányba lyukacsos csövek nyúlnak a vízadó rétegbe. az év nagy részében vízmentes terület. ami a felszíni vizet (állandó vagy időszakos patak) a mélybe (barlangba) vezeti. Az első ilyet Franciaországban. Kialakításában az oldódáson túl a karsztvíz által szállított hordalék eróziójának van nagy szerepe. illetve megszüntetése. évente egyszer vagy többször elönt. A csapadékvizet a mélybe vezeti. hűtés szükséges. Polje: Mészkőhegységekben megfigyelhető felszínforma. Víznyelőn keresztül érkezhet meg a barlangba (búvópatak) és bővizű karsztforrásként ér újra a felszínre. ahol nincs a felszínen mészkő. hogy benne egy ember állva elfér. Belvízi. amelyet a vízfolyás magas vízállása idején rendszeresen. Létrejöhet oldódással és barlangi termek beszakadásával. Mezőt jelent. Barlangi patak: A barlangban. hosszuk 30-60 méter. A Duna mentén számos ilyen látható. függő és oszlop. Vízgazdálkodás. A kút általában 15-20 méter mély. Csápos kút: Függőleges akna.Víznyelő: Tölcsérszerű karsztos forma. a felszín alatt futó patak.

közöttük tavak találhatók. U-alakú völgy: A gleccser által létrehozott felszínforma. A hó naponta megolvad és megfagy.5-0. Morénasánc: A jégtakaró (vagy gleccser) által szállított hordalék felhalmozódása a jégtakaró végén.és kémiai szennyvíztisztítás: Vízkészlet: Egy meghatározott időpontban és térrészben lévő .1 g/cm3 sűrűségű hóból előbb csonthó. Vagyis több hó hullik télen. . Firn (csonthó): A hó és jég közötti fázis. az Andokban a legmagasabb 6500 méterrel. DélAmerikában az Andok csúcsai vannak eljegesedve. Ázsiában a Pamír. A jég elolvadása után itt is kialakulhat tó. A 0. Ilyen a Mazuri-.vagy az akkor onnan kivehető . biológiai. ezzel sűrűsége növekszik. meredek falú öböl. A tartós hóhatár felett egész évben megmarad a hó. Ualakú völgyet váj. A jégkorszak idején jóval nagyobb területet borított jég. itt megy végbe a hó jéggé való átalakulása. Évszakosan változik. Morénasíkság: A jég által letarolt. Gleccserpatak: A gleccserből táplálkozó.8 g/cm3 között változik. hordalékával a jég megkarcolja a felszíni kőzeteket. hordalékaival borított felszín. ami felett hó található. Jégcsiszolta felszín: A jég a maga súlyával és a szállított hordalékával felszántja a felszínt. A sarkok közelében a hóhatár 0 méter. sarkvidéki szigeteken. Onnan indul. Afrikában a Kilimandzsáró. majd 0. Európában az Alpok. Fjord: Hosszú. keskeny. Számos gleccser található e magashegységekben. Tökéletlen síkságot hoz létre. a déli oldalon magasabb van a hóhatár (az Alpokban 2800 és 3200 méter a két érték). mint ami nyáron elolvad. Vásott szikla: A jég felszínformáló tevékenysége hozza létre. Emelt szint Jégképződés: A jég hóból képződik a tartós hóhatár felett. Ma ilyet találunk az Antarktiszon. innen indul ki a gleccser.9 g/cm3 sűrűségű jég lesz. Észak-Amerikában főleg Alaszka hegyeit borítja jég. egyenetlenül csiszolja le. hordalékot (moréna) szállít magával. a kisebb-nagyobb mélyedések a jég elolvadása után tómedenceként funkcionál. Belföldi jégtakaró: Nagyobb területet elborító. Meleg főnszél idézi elő leggyakrabban. akkor 45 millió km2-t. Gleccser: Jégfolyam. A jégár elérve a tengerszintet tovább haladt mélyítve medrét. az Egyenlítőn 5000 méter. Lavina: A hó gyors mozgása meredek lejtőkön. Jég és munkája. A kárfülkéből indul.vízmennyiség esetleg vízhozam. ahol a gleccser véget ér. A gleccser mélyítő munkája hozta létre a jégkorszak idején. Grönlandon.Emelt szint Közműolló: Nitrátosodás: Mechanikai-. azon rovátkákat ejt.) Magashegységi jég: Az állandóan hóval borított területek a sarkok mellett ma a magashegységekre korlátozódnak. a Hindukus. A tartós hóhatár fölött kialakuló több éves jég a lejtőn a gravitáció hatására lassan lefelé mozog. Tóhátság: A jég által egyenetlenre csiszolt felszínből kisebb halmok. középszint Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság. annak olvadékvizeit elszállító vízfolyás. mély. általában több száz vagy több ezer méter vastag jég. Az északi féltekén a lejtőkitettség miatt az északi oldalon alacsonyabban. (Ma 15. a Karakorum és a Himalája. Felülete egyenletes síkság. Pomorzei-tóhátság is. Kárfülke: A gleccser által létrehozott negatív forma. meredek sziklafalak veszik körül. A jég elolvadása után a területet a tenger vette birtokba. A hegy oldalába mélyül. a firn sűrűsége 0. hátak magasodhatnak ki.

) Humusz: A talaj nagy molekulákból álló. valamint a szél a már kialakult talajrétegeket elhordhatja. Ennek következtében a talaj elvékonyodhat. amivel párhuzamosan termőképessége csökken. 3. A növényeket vízzel és tápanyaggal látja el. Alexander Humboldtról kapta a nevét. A sark felől indul és Ázsia keleti partjait hűti. laza. Sok esetben az erózióval együtt jelentkezik. a bennük lejátszódó folyamatoknak véget vethet. hiszen a szél csak ott tudja a talajszemcséket magával ragadni. A szél okozta talajpusztulás a defláció. Ez együtt alkotja a talajt. a vízforgalom. vetés idején). sötét színű.és a Lengyel-síkságon még ma is jól látható. Vándorkő: A jég által szállított nagyméretű kőszikla. egyben oka a talajok zonalitásának is. ami meghatározza a növényzet földfelszíni eloszlását. A talaj élő és élettelen részrendszerek működési egysége. az élőlények kőzetbontó tevékenysége. fokától északra. ember) által meghatározott bonyolult folyamat. az Odera. középszint Golf-áramlás: Meleg tengeráramlat az Atlanti-óceánban. domborzat. Az északi sark felől hideg vizet szállít a Labrador-félsziget mellett. Talajpusztulás: A víz. A Norvég-tenger területén az áramlat vize a mélybe bukik és az óceán fenekén hideg vizet szállít. Labrador-áramlás: Hideg tengeráramlás az Atlanti-óceánban. E folyamvölgy a Germán. kőzet. az abiotikus alrendszer folyamatai például az aprózódás. vagy megszűnik. Humboldt-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban Dél-Amerika partjai mellett. élővilág. Kuro-shio-áramlás: Meleg tengeráramlat a Csendes-óceánban. A víz okozta talajpusztulás a talajerózió. A hőmérsékleten és csapadékmennyiségen keresztül befolyással van az aprózódás és mállás intenzitására. a növények számára tápanyagokat raktározó szerves anyaga. a Visztula. A jéghegyeket egészen New Yorkig is elviheti. művelésével végső esetben fel kell hagyni. (Biotikus alrendszer folyamatai például: mikroorganizmusok szervesanyag-átalakító tevékenysége. a Mexikói-öbölről kapta (Gulf = öböl). amiből humusz képződik. Képződési helyétől igen messze is elkerülhet. amit baktériumok és gombák állítanak elő elhalt élőlények lebontása révén.4 A talaj Talaj: A földkéreg legfelső. termékeny rétege. A 3. de a természetes növényzettel borított területeken ez a lefolyó víz kevés talajrészecskét visz magával (természetes erózió). Perui áramlásnak is hívják. A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik. a benne megtelepedő baktériumok és gombák lebontják az elhalt élőlényeket. Amerika északnyugati partjait fűti. Észak-atlanti-áramlás: A Golf-áramlás elnevezése az északi szélesség 45. ősfolyamban egyesültek. meleg vízről kapta.Ősfolyamvölgy: A jégtakaró előterében a jégtakaróból kifutó bővizű patakok egy nagy folyóban. Nevét az általa szállított sötét (kuro). a Weser egy-egy darabon benne fut. Oja-shio-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban. ahol . A tényezők legfontosabbika az éghajlat. vízben nehezen oldódó. E természetes pusztulással nagyjából lépést tart a talajképződés üteme. Nevét kiindulási helyéről. A növénytelen vagy csak részlegesen fedett talajon felgyorsulhat az erózió. A kiváló német geográfusról. akár el is pusztulhat. A mezőgazdasági termelésbe bevont területeken törvényszerű a talaj időszakonkénti védtelensége (betakarítás után. Különösen a nagy csapadékú lejtős területek veszélyeztetettek ilyen szempontból. az Elba.3 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. A talajképződés folyamán a kőzetből aprózódás és mállás hatására kőzetmálladék lesz. Talajképződés: Számos tényező (éghajlat. idő.

juharfából áll. A lejtőmeredekség csökkentése nagy területen nagy anyagmozgatást igényelne. amelyek a víz visszatartására és elvezetésére is jók. talajművelés.) A szikes talajok termőképessége általában rossz. Nedves és száraz kontinentális területek határán jellemző. melynek elemei közül a legfontosabbak: szintvonalakkal párhuzamos telekkijelölés. a szilikátok (kovasav. A sok csapadék következtében kilúgzódik a talaj. szárrészek) borítjuk a talajt. kisebb a humusztartalma és világosabb.nincs növényzet. (A talaj pórusterének azt a részét. ennek mállott anyagából jön létre a talaj. (Elsősorban a Kelet-európai síkságon és a Nyugat-szibériai alföld déli részén. A talaj humusztartalma kicsi (az elhalt növények gyors ásványosodása miatt). (Intrazonális talaj. Ez adja a talajok vörös színét. Humusztartalma magas. Óceáni és nedves kontinentális területekre jellemző. nehezebben oldható részek a feltalajban maradnak. (Ha a talaj felső szintjében halmozódik fel a só. a trópusi esőerdők és monszunerdők talajai a trópusi sárgaföldek mellett. bár leginkább a homoktalajokat veszélyezteti és lejtő sem szükséges hozzá. Mezőségi talaj: A mérsékelt övezeti sztyeppek zonális talaja (más néven csernozjom. levegő tölti ki. itt van a legtöbb humusz. a túl nagy meredekségű lejtők erdősítése. viszont a lejtőket alakíthatjuk. mert a só felhalmozódása nem kötődik konkrét éghajlathoz. szikes talajoknak nevezzük.) E talajok elsősorban száraz. Ott jellemző. földúthálózat. Barna erdőtalaj: A mérsékelt övezet lombos erdeinek zonális talaja. Termőképessége jó. félig száraz éghajlatra jellemzőek. Talajerózió: A talajpusztulás víz okozta formája (l. Az „A szint” a talaj legfelső szintje. míg az alumíniumban (Al2O3). amit nem foglal el a víz. itt a legnagyobb a talaj biológiai aktivitása. Nagy hajlásszögű lejtőn teraszok kiépítésével csökkenthető az erózió (szőlő. ezért nem kivitelezhető. nyír-. melyeknek valamelyik szintjében sók halmozódnak fel. ebben az esetben a veszélyeztetett időszakban holt növényi részekkel (szalma. ahol a természetes növényzet tölgy-. ez a legsötétebb. talajpusztulás). A talajerózió esetében a kiváltó tényezők közül a csapadékmennyiséget nem befolyásolhatjuk. kisebb a biológiai aktivitása. de rövidebbé tehetjük a lejtőt a rá merőleges sánccal vagy árokkal. ez a legjobb minőségű termőtalaj. vasban (Fe2O3) gazdag. ha mélyebben szolonyecről beszélünk. sőt alapvetőbb a helyes talajművelés. Talajvédelem: A talajpusztulás elleni védekezés. A „B szint” az előző szint alatt található. A defláció elleni védekezés egyik módja az uralkodó szélirányra merőleges fasorok. illetve kisebb meredekség esetén legeltetés szántóföldi művelés helyett. mogyoró-. Mindezek mellett elengedhetetlen. Trópusi vörösföld előfordul még az erdős szavannák területén is. ligetek telepítése. C szint): A biológiai aktivitás és a humusztartalom (szín) alapján lehet a talajban szinteket elkülöníteni. mégsem soroljuk a szikeseket a zonális talajok közé. akkor szoloncsákról. Meg lehet védeni a talajt takarással is. Emelt szint Anyakőzet: A talaj C szintje. Talajszintek (A. A „C szint” az anyakőzet. Kiindulási pontja a talajpusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők ismerete.) Trópusi vörösföldek: Zonális talajok. Szürke erdőtalaj: A mérsékelt övezetben a sztyepp és a lombos erdők közti terület zonális talaja. vagyis feketeföld).) Szikes talajok: Az olyan talajokat. B. Talajlevegő: A talaj szemcséi között található levegő. A termőképesség csökkentésén túl a szél a mozgó homok ütő hatásával is károsíthatja a növényzetet. SiO2) nagy része oldatba kerülve a mélybe szállítódik. . gyümölcsös esetén érdemes kialakítani a tereplépcsőket).

a tajgán). termést hoznak. a mészkőnek is. Intrazonális talaj. A talaj csekély vastagságú. Ezen talajok meghatározó talajképződési folyamata a deszilikátosodáslateritesedés. termőképessége nem éri el azét. a talajvíz a szikesek esetén) egyenrangúak a zonális folyamatokkal és tényezőkkel. Stefanovits Pál Talajtan című könyvében a szikes talajokat a 195. mivel a vízi növényzet a víz alatt. Színében hasonlít a csernozjomra. virágzanak. Általában sekély termőrétegű és köves. A nyers ásványi talaj (yermosol) vagy a futóhomok (arenosol) talajnak titulálása szerintem túlzás. a tundrán. amelynek málladékában kevés a szilikátos anyag (mészkő. Az éghajlat mellett kialakulásában szerepe volt a talajképző kőzetnek. Az azonális talajokban olyan talajképződési folyamatok dominálnak.] Tundratalaj: A hideg övezet tundra övének zonális talaja. a létrejövő anyagot lateritnek nevezzük. ahol csapadék esetén összegyűlhet némi víz. . zuzmók) kevés szerves anyagot produkál. az éghajlat és a növényzet. [Az intrazonális és azonális kifejezések néha szinonimaként használatosak. benne szintek nem alakultak ki. Rendzina: Olyan azonális talaj. ha levegőt kap. láptalajoknak nevezzük. vagy hatásuk uralkodóvá válik azokkal szemben. lejtőhordalék-talaj a hegyek lábánál). de vastagsága. sós talaj. hogyan lenne lehetséges ez valamiféle talaj nélkül? Mi a helyzet a sivatagi szikes talajokkal? Még ott is előfordulhatnak sótűrő növények. mert más övezetben nem található meg. réti talajoknak hívjuk. nem lesz belőle humusz. Leggyakrabban a mérsékelt övezetben találkozhatunk réti talajjal. Humusztartalma minimális. ami tömör. oldalon azonálisnak. aminek során a feltalajban vas. levegőtlen viszonyok között bomlik el. humusz nélkül legfeljebb kőzetmálladékról beszélhetünk. (Mégis zonális talaj. melyeknek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos vízborítás. több zónában is előfordulhat. a 318. A mélyedésekben. a talaj anyaga a völgyekben gyűlt össze. termőképessége közepes. márga). szénsavas meszet tartalmazó kőzeten jött létre. Láptalaj: Az olyan talajokat. Sivatagi talajok: A forró és mérsékelt övezet sivatagjainak zonális talajai. Talajképző folyamataik közül fontos a tőzegesedés. földművelésre nem alkalmas. Terra rossa: A csapadékosabb mediterrán területek egyik zonális talaja. Humusz nincs benne. Réti talaj: Az olyan talajokat. akkor a talajt zonálisnak nevezzük. vagy közeli talajvíz) játszott nagy szerepet.) Színe vörös (vasoxidban gazdag). Az intrazonális talajokban a helyi talajképző folyamatok és tényezők (például az alapkőzet a rendzina esetén. csak. Ha ezek szabják meg a talajfejlődés irányát.és alumíniumoxidok válnak ki. Laterit: A trópusi esőerdők és monszunerdők zonális talajai a trópusi vörösföldek (latosolok). dolomit. ahol a csapadék mennyisége viszonylag (a párolgáshoz képest) nagy és a víz sokszor a felszínen áll (a trópusi esőerdőkben. oldalon intrazonálisnak mondja. hogy az erdőirtások hatására a lejtők az erózió áldozataivá váltak. Specialitását növeli. ahol ma is folyik a terra rossa képződése. nem talajról. talaj is kialakulhat: vékony. (A tőzeg azonban felhalmozódik.Zonális és azonális talaj: A legfontosabb talajképző folyamatok. Egyezzünk meg abban. hogy a sivatagokban általában nincs talaj. mivel a természetes növényzet (mohák. melyek bármely zónában előfordulhatnak (például öntéstalaj a folyók mentén.) A láptalaj intrazonális talaj. meghatározott övekhez kötődnek. melyek állandó vízborítás alatt képződnek. főleg ott. rossz termőképességű. bár humusztartalma magas. vagy az év nagyobb részében víz alatt állnak. Bár a sivatagban előforduló rövid életciklusú növényeknek elég egy zápor és kicsíráznak.

a felszínformáló erők együttes. A valós éghajlati övezetek határai mások. de minden nap felkel és minden nap lenyugszik a Nap). Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. A váztalajok közé tartoznak a sivatagi talajok. mérsékelt és forró övezetet különítünk el. Szikesedés: A szikesedés intrazonális talajképződési folyamat. Hideg. az állatvilág. A 3. vagyis nincs olyan nap.Váztalajok: Olyan talajok. vagy a felszín állandó változása (defláció. a domborzati viszonyok. amikor derékszögben delelne a Nap. Ennek oka a Nap sugárzásában keresendő. A mérsékelt övezet száraz területein a magasan álló talajvíz párolgása miatt növekszik a talaj sótartalma. Forró övezet: Az északi és déli szélesség 30. amelyeknek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak. Sivatagi. A csapadékeloszlás alapján három övre és egy vidékre oszthatjuk. Ezek határai legtöbbször párhuzamosan futnak a szélességi körökkel. Például Dél-Ázsiában a monszun vidék. félsivatagi területeken a szikesedés feltétele a könnyen málló. A nyugati szelek uralma alatt áll (egyes részein hatnak a szomszédos passzát illetve sarki szelek). Három övezetet különíthetünk el: forró (ahol az év legalább egy napján 90 fokban delel a Nap.) Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség: Az Egyenlítőtől távolodva követik egymást az övezetek a Föld felszínén (követve a napsugarak beesési szögének csökkenését). (Hideg. (Például a forró övezeten belül a szavanna öv. A csapadék az Egyenlítőtől távolodva csökken. Az évi . vízerózió). a szélrendszerek és a tengeráramlások. Ennek oka lehet a talajképző kőzet tulajdonsága. Övezet: A legnagyobb kategória az övezetességen belül. emelt szint Dokucsájev: 4. Itt elegendő a mállás ahhoz. a sarkkörtől a sarkig) és a mérsékelt övezet (a kettő között. könnyen oldódó sók képződésére alkalmas kőzetek felszíni jelenléte. Emberi tevékenység is okozhat szikesedést. Természetföldrajzi övezetesség: Az éghajlat. mérsékelt és forró övezetek különíthetők el alapvetően. Mérsékelt övezet: Körülbelül a 30. ugyanez figyelhető meg a tengerszint feletti magasság növekedésénél is (a hegységben felfelé haladva szintén csökken a hőmérséklet). A földrajzi övezetesség. ezeket területeknek nevezzük. Szoláris és valós éghajlati övezet: A szoláris éghajlati övezetek kialakításánál csak a napsugarak hajlásszögét vesszük alapul. A passzát szél uralma alatt áll. hideg (ahol az év egy napján nem kel fel és az év egy napján nem nyugszik le a Nap. hogy a talaj felső szintjében felhalmozódjon a só. Terület: Néhány öv további kisebb részekre bontható.) Vidék: Az övezeteken belül az övek mellett vidékeket is elkülöníthetünk. Az évi közepes hőingás kisebb a napi hőingásnál. foka között található. a természetes növényzet.4 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. a talaj. szélességi körök közt található. Azt ugyanis módosítják a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése. aminek lényege a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. ezek azonban csak egy-egy térségre jellemzők. Övezetesség: A gömb alakú Földön számos éghajlati elem és más természetföldrajzi tényező is övszerűen helyezkedik el. övezetes megjelenését nevezzük így. Rendszeres öntözés hatására a megemelkedő talajvízből a párolgás után visszamaradhat a só. a sziklás hegyi talajok. Ezt másodlagos szikesedésnek nevezzük. és 65. mint az előzőekben ismertetett övezeteké. középszint Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű rendszere. Öv: Az övezeteken belül egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő öveket különíthetünk el. a két térítő között).

az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. mivel a trópusok alatt találhatók a 30 és a 45. A szubtrópusi monszun éghajlatra jellemző az 525 fok közötti évi közepes hőingás. az évi közepes hőingás 3-10 fok. szélességi kör között. Növényzete. DélAfrikában. télen a nyugati szelek csapadékot hoznak. Természetes növényzete szavanna (fás. A 20 és 30. félsivatagi. A 10 és 20. Négy évszak alakult ki ebben az övezetben. A mérsékelt övezet része a meleg mérsékelt öv (valószínűleg erre próbálnak itt rákérdezni). talaja vörösföld. mind a valódi. forró. Egyenlítői éghajlat: Az évi középhőmérséklet 25-27 fok. Az évi középhőmérséklet 0 fok alatt van. hűvös. A mállás az uralkodó. szélességi kör között található. ami forró. Brazíliában. Egyenlítői öv: A forró övezet része. A passzát szelek leszálló ága jellemzi. Elnevezése az Afrika és Európa közötti Földközi-tengerről kapta. Szavanna éghajlat: Az évi középhőmérséklet 23-27 fok. vörös. az aprózódásé növekszik. babérlombú erdők. Két évszak alakult ki: esős (forró) és száraz (forró). ami csapadékot illetve szárazságot hoz. szélességi kör között található. az évi közepes hőingás 10-15 fok.középhőmérséklet 0 és 20 fok között van. Az aprózódás az uralkodó. ahol nyáron a szelek az óceán felől fújnak és csapadékot szállítanak. Létezik trópusi és mérsékelt övezeti monszun (lásd a levegő mozgása c. mindennapos esők öve. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. Meleg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. A meleg mérsékelt övben szubtrópusi monszun a neve. nyáron mállás. Három évszak jellemző: forró. madarak.és sárgaföld. szélességi kör között található. az évi csapadékmennyiség 300-2000 milliméter. Trópusi monszun területen az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. A hőmérséklet alapján két övre oszthatjuk. csapadékos nyár. Az évi középhőmérséklet 10 és 20 fok között van. Átmeneti öv: A forró övezet része. Szubtrópusinak is mondják. Két évszak alakult ki: forró száraz. Mérsékelt övezeti monszun a kontinensek keleti peremén jött létre mind a meleg. Térítői öv: A forró övezet része. Mediterrán terület: A kontinensek nyugati partján jött létre. hűvös száraz. majmok jellemzők. A passzát szelek felszálló ága jellemzi. Kínában és Japánban. száraz tavasz. 1000-1500 milliméter év csapadék. növekszik a száraz évszak hossza. Kelet-Ausztráliában. A csapadék kevés és hó formájában érkezik. részt). az évi közepes hőingás 2-3 fok. talaja trópusi vörösföld. Ez a Földön megtalálható Floridában. A kontinensek peremén jött létre. a csapadék csökken. szélességi körök közt található. az évi csapadékmennyiség 2000-3000 milliméter (márciusi és szeptemberi csapadékmaximum figyelhető meg. ahol sajátos . Trópusi sivatagi éghajlat: Az évi középhőmérséklet 20-28 fok. csapadék ritkán hull. mind a hideg mérsékelt övben. Az Egyenlítőtől távolodva csökken az esős évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra. ami a 90 fokos deleléshez köthető). Természetes növényzete esőerdő. A csapadék eloszlása alapján két területet különítünk el. Az évi közepes hőingás az óceántól távolodva nő. télen a szárazföld felől fújnak és szárazságot hoznak. állatvilága szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. Csak egy évszak alakult ki: csapadékos. télen aprózódás. Az Egyenlítőtől távolodva a mállás szerepe csökken. száraz tél. állatvilágára növényevő patások és ragadozó nagymacskák jellemzők. A sarki szelek uralma alatt áll. tüskés). az évi csapadékmennyiség 1500 milliméter felett (Cherrapunji-ban évi 11000 milliméter). Hideg övezet: A 65. Itt nyáron a passzát szelek leszálló ága érvényesül. Monszun terület: A monszun szél uralma alatt álló terület. A hőmérséklet alapján három övre oszthatjuk. forró nyár. A 0 és 10. feketeföld. Mérsékelt övezeti monszun éghajlat: A mérsékelt övezetben a kontinensek keleti peremén jött létre. Évszaktól függően a passzát szelek felszálló illetve leszálló ága jellemző. füves. állatvilágára rovarok. száraz évszakot eredményez. és 90.

Chilében. Tajga éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. A fagyaprózódás uralkodó. tele enyhe. természetes növényzete keménylombú erdő. Nyara meleg/forró. Góbi-sivatag. A mállás és az aprózódás szerepe kezd kiegyenlítődni. A kontinensek nyugati partján jött létre. az évi csapadékmennyiség 800-2000 milliméter. az évi csapadékmennyiség 200-700 milliméter. viszonylag meleg (a mi májusunknak felel meg). tele hideg/zord. Mérsékelten szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része.-10 fok.éghajlat jellemző. az átmeneti évszakok villanásszerűek. ezért ott az óceáni hatás kis területre korlátozódik. ÉszakAmerika középső része. Az évi középhőmérséklet 0-15 fok. Tarim-medence Ázsiában) Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-50 fok. A kontinensek keleti peremén létrejövő kontinentális monszun terület is ide sorolható. A nyár rövid. Oroszországban és Kanadában jellemző. Valódi mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. Óceáni éghajlat: Az évi közepes hőingás 7-15 fok. Az aprózódás uralkodó. a tél 6-9 hónapos és zord. Nyáron az aprózódás. Nyara forró. itt a legnagyobb az abszolút hőingás: 113 fok) . szélességi kör táján. természetes növényzete szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. (Ojmjakonban mérték az Antarktiszon kívül leghidegebbet -78 fokot. eloszlása egyenetlen. Szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Hideg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. vagyis az óceántól függ. vagy az óceántól magas hegyekkel elzárva (Észak-Amerika). Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában ilyen terület. pampa. Észak-Amerika). talaja fekete mezőségi talaj. Óceáni terület: A valódi mérsékelt öv része. A meleg mérsékelt övtől eltérően átnyúlik az egész kontinensen (Eurázsia. A mállás készíti elő a kőzeteket a lepusztulásra. legzártabb részein alakult ki (Sonora-sivatag. talaja barna erdőtalaj. A nyugati szelek által szállított ciklonok határozzák meg éghajlatát. nagyobb hőingás jellemzi. az évi csapadékmennyiség 500-800 milliméter. az évi csapadékmennyiség 400-1000 milliméter. természetes növényzete lombhullató erdő. ám ezek ereje kelet felé egyre gyengébb. A természetföldrajzi tényezők változása ebben az övben nem észak-déli (Egyenlítőtől függő). A Földön előfordul még Kaliforniában. távol az óceántól alakult ki (Ázsiában). Az óceántól távolodva kevesebb csapadék. Nyara meleg. talaja podzol. Szélsőségesen szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. tele hideg. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. természetes növényzete füves puszta (sztyepp. Turánialföld. A hőingás és a csapadékmennyiség alapján négy területet különítünk el. talaja barna erdőtalaj és terra rossa. Nyara hűvös. A szárazföldek belsejében. természetes növényzete lombhullató erdő. talaja barna erdőtalaj. Mediterrán éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-20 fok. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. Nagy-medence Észak-Amerikában. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Ide tartozik Nyugat-Európa partvidéke. préri). Összefüggő öv a 60. tele zord. Egy szélességi körön általában megegyezik ennek értéke. az USA és Kanada nyugati partjainak egy része és Chile egy része. Ide tartozik Európa középső és keleti része. A szárazföldek legbelső. eloszlása egyenletes. az évi csapadékmennyiség 300-500 milliméter. Nedves kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-25 fok. Eltérést (pozitív hőmérsékleti anomáliát) a meleg tengeráramlatok okozhatnak. Az aprózódás szerepe már túlszárnyalja a mállásét. Száraz kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-45 fok. Utóbbi kettő területen hegységek állják útját a nyugati szeleknek. nyár eleji csapadékmaximum jellemző (gyakori az aszály). télen a mállás hatékony. hanem nyugat-keleti. az évi közepes hőingás 20-70 fok (itt a legnagyobb). az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. természetes növényzete fenyőerdő (a szárazföld belsejében lombhullató fajok).

] Monszunerdő (dzsungel): A trópusi monszun terület természetes növényzete. az évi közepes hőingás 25-55 fok. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. eloszlása egyenetlen. Télen hó borítja. a hárs. erdei) felváltják a lombhullató fajok (vörös). Ez a nedves szavannának felel meg. Kanadában és Oroszországban a Jeges-tenger környékén található. illetve egy-két jéggel borított sziget. télen hó borítja.) Babérlombú erdő: A szubtrópusi monszun terület természetes növényzete. Az óceántól távolodva az egyre kevesebb csapadék már képtelen zárt erdőt eltartani. a libanoni cédrus. a kőris. Állandóan fagyos éghajlat: Az évi középhőmérséklet -10. (ÉszakAmerikában préri. A fák bőrszerű leveleiket télen nem hullatják le. Dél-Amerikában pampa. ahogy a tél egyre hidegebb. [Erdős szavanna (örökzöld). mint amennyi nyáron elolvad. Erdős és füves puszta: A száraz kontinentális terület természetes növényzete. (A szó spanyol eredetű és füves pusztát jelent – ám a szavanna nemcsak füves részből áll!) Az Egyenlítőtől távolodva egyre alacsonyodik. hűvös (a mi márciusunknak felel meg). a tél 9-10 hónapos és zord. alacsonyfüvű változatok). eukaliptusz). A nyár 2-3 hónapos.) Erdőhatár: A hegységben felfelé haladva az egyes övezetek határai jó kirajzolódnak. természetes növényzete és talaja nincs. az óceán közelében nyír is előfordul. Tajga: A hideg mérsékelt öv természetes növényzete. A fű magassága is csökken a csapadékkal párhuzamosan (magasfüvű. (Sötét és világos tajga. talaja tundratalaj. Mezőgazdasági szempontból állattenyésztésre használható. Tundra éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. A fagyaprózódás uralkodó.Sarkköri öv: A hideg övezet része. a bükk. „Örök fagy”: A hegyekben a tartós hóhatár feletti részt állandóan hó borítja. (E fölött még lehetnek fák. itt-ott még előfordulhatnak fák (akáciák. az évi közepes hőingás 10-45 fok. zuzmók. Esőerdő (trópusi esőerdő): Az egyenlítői öv természetes növényzete. a mandulafenyő. Ide tartozik a liliomfa. ahol sok csapadék hullik. kaktuszok jellemzők illetve majomkenyérfa. a ciprusfélék. természetes növényzetét mohák. Örökzöld. Két évszak van.) Havasi legelő: A hegyekben az erdőhatár felett található övezet. zuzmókból áll illetve kisebb cserjékből (törpenyír. füves szavanna (elefántfű). Ezen határok egyike az erdőhatár. Ázsiában sztyepp a neve a füves pusztának. amiknek felső határa a fahatár. A sarkok körül található: Antarktisz és Grönland tartozik ide. a tüskés szavannán bozótok. Télen leveleiket lehullatják. a gyertyán. az évi csapadékmennyiség 200-300 milliméter. Itt több hó hullik télen. az örökzöld fajokat (luc. a tölgy. Sarkvidéki öv: A hideg övezet része. az évi csapadékmennyiség 200 milliméter körüli. helyére örökzöld cserje lépett. Keménylombú erdő: A mediterrán terület természetes növényzete. a juhar.) Tundra: A tundra éghajlat természetes növényzete.-25 fok. az araukáriák (Dél-Amerika). A tajgához közelebb erdős tundra jellemző (nyír és fenyvesek). (E növényzetet sokfelé kiirtották. a tuja. Szavanna: Az átmeneti öv természetes növényzete. a citrusfélék. Ide tartozik a paratölgy. a zord tél. Ide tartozik a nyír.-55 fok. Mohákból. Fajgazdag. több lombkoronaszintből áll. Itáliában macchia a neve. Sziklahavas: A hegyekben a havasi legelő felett található övezet. Ezen övezetek határait befolyásolja a hegység földrajzi . aminek természetes növényzete a fű. Lomboserdő: Az óceáni és a nedves kontinentális terület természetes növényzete. A szárazföld belseje felé haladva. törpefenyő). Fenyőerdő alkotja. kúszónövények és fán lakó növények jellemzik. aminek már nincs talaja (csak itt-ott) és természetes növényzete. Egy évszak van. ami a zárt erdők felső határa. törpecserjék alkotják.

vagy kevésbé csökken. 650-1000 milliméter száraz szavanna és még ezután következik a tüskés szavanna. 5. középszint Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága. a magasabb szélességeken lévő hegyek esetén. Sztyepp: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Ázsiában. Legszembetűnőbb a sivatagi éghajlaton. A csapadékmennyiség és a csapadékos hónapok száma szerint különíthetők el. mint a természetes szaporodás értéke. de megkezdődik a születési arányszám csökkenése is. A népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik.) Népességrobbanás: A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása. A tőzegmoha (Sphagnum) hosszirányban növekszik.) Macchia: Másodlagos. örökzöld cserje a mediterrán térségben. Népességfogyás: Ha a születési és a halálozási arányszám közül az utóbbi nagyobb. cserjés-. Tajgán és tundrán gyakori. hanem tőzegesedni kezdenek. (Szoros a kapcsolata a népességföldrajzzal. Fahatár: A hegyekben az a határ. Egyre szárazságtűrőbb fajok jelennek meg. Ki is törhet. pl. Emelt szint Galériaerdő: A folyókat övező erdő neve általánosságban. annál több övezet különül el rajta. csak 1-2 éghajlati területet különíthetünk el) illetve a lejtőkitettség (az északi féltekén a déli lejtőn magasabban húzódnak a határok). Tőzegmohaláp: Ahol pangó víz alakul ki. összetételét. kor. illetve ezek változását statisztikai adatok segítségével vizsgáló tudomány. Elöregedő és fiatalodó társadalom: A korösszetétel alapján mondhatunk egy társadalmat elöregedőnek vagy fiatalnak. (1000 milliméterig nedves szavanna. Egy ország népessége természetes szaporodás esetén is fogyhat. a születési arányszám viszont változatlanul magas. a harmadik szakaszban folytatódik a halálozási arányszám csökkenése. ha javulnak az életkörülmények (nincs éhezés. a népesség térbeli eloszlását. ahol csak a folyó (pl. a mélyben lévő részei elhalnak. Pampa: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Dél-Amerikában. Akkor valósul meg. ha többen vándorlási mérlegének negatívuma nagyobb.: Andok. füves szavanna: A szavanna növényzete változik az Egyenlítőtől való távolság függvényében. természetes fogyásról beszélünk. pl. Ha az elhalt növényi sejtek vizet vesznek fel.és településföldrajz Népességföldrajz. Vizsgálja a népességszám alakulását. Az első szakaszban mind a kettő értéke magas (40 ezrelék körüli). de nem bomlanak le. Népesedési szakasz: A születési és a halálozási arányszámok értéke alapján négy népesedési szakasz különíthető el. állapotát. A kiirtott keménylombú erdő helyén nőtt ki. ameddig fák találhatóak. a növények átlagmagassága csökken. a születési magas marad. a második szakaszban a halálozási arányszám csökkenni kezd. a népesség összetételét (nem. orvostudomány fejlődik) és ezért csökken a halálozási arányszám. Mértékegysége ezrelék. Népesség. Nedves és száraz szavanna: Az erdős és füves szavanna másik elnevezése.: Skandináv hegység. Erdős-. ott vízkedvelő mohanövények telepednek meg.szélessége és magassága (minél alacsonyabb földrajzi szélességen van egy magas hegy. a láp közepe kidudorodik (dagadóláp). szerint) Demográfia: Népességtudomány. Természetes szaporulat: A születési és a halálozási arányszám különbsége (ezek megadják egy országban az ezer főre jutó születések és halálozások számát). a negyedik szakaszban mindkét arányszám alacsony .: Nílus) mentén van élet. mint a halálozási arány. vallás stb. mozgásának szabályszerűségeit. Préri: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Észak-Amerikában. A népesség számát.

Analfabétizmus: Írástudatlanság. öt vagy tízéves korcsoportokban. Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki. a hinduizmus.és szemszín. Világvallás a kereszténység. A Föld népsűrűsége 40 fő/km2.és foglalkozási szerkezet: A korszerkezet megadja. sötét haj. Kor. eszkimók). a második és a harmadik szakaszban nő. Észak-Afrika. széles ajak. kínai. A hívők száma és elterjedtsége alapján van öt világvallás és több száz kisebb. az iszlám. de a szárazföldek 78%-án 1 fő/km2 alatt van a népsűrűség. Világvallás: A vallás közös hit valami emberfelettiben. Közel-Kelet. Banglades). itt-ott a tengerparton. Nyugat-Európában és az Észak-atlanti partvidéken. hogy a népesedési ciklus mely szakaszában van az adott ország. Népsűrűség: Valamely földrajzi egység egy négyzetkilométerére jutó átlagos népesség száma. A földrajzi távolság szerint lehet országok közötti (akár kontinensek közötti is) és országon belüli. orosz. Korea. A foglalkozási szerkezet megadja. a Nílus völgyében. arab. Eredetileg Ázsiában élnek.) Kisebb népességkoncentráció jött létre Jáva szigetén. vékony szálú haj. Már alig élnek. Alakja attól függ. Elterjedése: Európa. az alacsony termet és a szemhéjakat fedő mongolredő. jobb oldalon a nők adatait ábrázolják egy. a kínai univerzizmus és a buddhizmus. Manapság ezek összekeveredtek. ha elosztjuk az adott térség népességszámát a térség területével. a gyarmatosítás révén Amerika. önálló egyház. Nagy népességkoncentráció alakult ki Kelet-Ázsiában (Kína.és bőrszín. . mongolid-. (Ez nyilván összefügg a terület népességeltartó erejével. a negyedikre a méhkas. a harmadikra a harang. Ez utóbbi a belső vándorlás. Europid-. 100 Fő/km2 felett csak 2%. göndör haj. a mezőgazdaságban csak 2-3%). Dél-Ázsiában (India. Az első két szakaszra a piramis alak jellemző. Születéskor várható átlagos élettartam: Az újonnan született csecsemőknek a születés időpontjában várható átlagos élettartama. A négy nagyrassz: europid. Világnyelv: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol. Emberfajta: Az egységes emberi fajon belül – biológiai. negrid-. francia. Emelt szint Nagyrassz: Lásd emberfajta. Akklimatizáció: Nyelvcsalád: Egy nyelvtörzsön belül a rokon nyelveket nyelvcsaládokba soroljuk. ausztralid emberfajta: Az europidra jellemző a fehér bőr. Az ausztralidok jellemzői a hosszúkás fej. A Szaharától délre élnek elsősorban.szinten stagnál (10 ezrelék körül). Belső vándorlás: A vándorlás a népesség térbeli mozgása. testi jegyek alapján – megkülönböztethetők rendszertani alcsoportok. Bal oldalon a férfiak. A legváltozatosabb és a legnépesebb emberfajta. az olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya a népesség tanköteles koron túli (általában 10 év feletti) csoportjában. a rabszolga-kereskedelem révén jutottak el Amerikába. mongolid és ausztralid. amelyet úgy kapunk meg. A negrid jellemzői a sötét bőrszín. hogy a társadalom hogyan oszlik meg az egyes korcsoportok között (erről tájékoztat minket a korfa). Korfa: A népesség nem és kor szerinti összetételéről tájékoztató ábra. negrid. Pakisztán. így a népességszám csökkenhet. erős testszőrzet. barnásfekete. a fogyó társadalmakra a koporsó. de a Bering-szoroson keresztül ők népesítették be Amerikát (indiánok. India. ahol a népsűrűség igen magas. hogy az aktív keresők hogyan oszlanak meg a gazdaság három fő szektora között. széles orr. Kialakulásukban a földrajzi elkülönülés és a természeti környezethez való alkalmazkodás játszotta a döntő szerepet. sötét haj. Japán). A mongolidra jellemző a sárgásbarna bőrszín. Népességkoncentráció: Olyan terület. Az írás. Az első és a negyedik szakaszban a népességszám nem változik. sőt a születési arányszám a halálozási alá eshet. A foglalkozási szerkezet tájékoztat minket a gazdaság fejlettségéről (fejlett országokban a tercier szektorban dolgozik az aktív keresők közel 70%-a. spanyol.

buddhista vallás: Világvallások. Délkelet-Ázsia buddhista. német. Hold. Nemzetiség: Történelmileg kialakult. mohamedán. wales-i) és az indoiráni. a kelta (skót.és interkontinentális vándorlás: A vándorlás földrajzi távolság szerint átlépheti az országhatárokat. portugál. Visnu a fenntartó. tárgyak. Vendégmunkások és bevándorlók révén egyre bonyolódik a helyzet. Közép-Ázsiában. flamand). Nem feltétlenül rendelkezik önálló állammal. de havi is. Lásd nemzetiség. akkor nemzetközi vándorlásnak mondjuk. ír. hanem nyelvtörzs. a halál utáni feltámadást és örök életet hirdet. Amerikában. ide tartozik még a finn. ha ez sikerül. élőlények állnak. valamilyen állat. 25 millióan). cseh. szent könyve a Korán.Alrassz: A nagyrasszok keveredésével jöttek létre. Uráli nyelvcsalád: Az uráli sem nyelvcsalád. Síva a pusztító). Az ingázást okozhatja a tanulás is. Nemzet: Történelmileg kialakult. az összetartozás tudatával. Elterjedt ÉszakAfrikában. ha egy vagy több nemzeti kisebbsége van. norvég. Elterjedt Indiában. ukrán. Ingázás: A vándorlásnak állandóság szerint két formáját különböztethetjük meg: állandó és ideiglenes. India. de végül – ha az isteneknek tetsző életet élt – eljuthat az örök megnyugvásba. hisz a halál utáni paradicsomi életben. A legközelebbi rokon nyelveken (manysi és hanti) már alig beszélnek. A mohamedán vallás (helyesen muzulmán. az újlatin (francia. (Nap. hindu. Észak-Amerikában az angol és a francia. s nem jár együtt tartós megtelepedéssel.és többnemzetiségű állam: Egy állam a nemzeti kisebbségeinek számától függően egyvagy többnemzetiségű. Keveréknépek: Nagyrasszok közötti keveredésből létrejött népek Őslakos (bennszülött): Természeti vallás: A vallásos hit középpontjában természeti jelenségek. a vágyakról való lemondást hirdeti. svéd. szerb. Ha nincs nemzeti kisebbsége egynemzetiségű vagy nemzetállam (ez elég ritka). Nemzeti azonosságtudat (identitás): Keresztény. Indonéziában. akkor az ember eljuthat a nirvánába. Számos állam igen tarka etnikai képet mutat (Kína. ez utóbbi az ingázás. lengyel. a Nirvánába). A finnugor nyelvcsaládon belül a legtöbben a magyar nyelvet beszélik. a szláv (orosz.és lakóhelyének térbeli szétválása. akkor interkontinentális vándorlásról beszélünk. olasz. holland. fehérorosz. amelyek nem sorolhatók be a nagyrasszok közé. spanyol. bolgár). Nemzetközi. Latin-Amerikában a spanyol és a portugál nyelv terjedt el. Vendégmunkás: Az ideiglenes jellegű. román). a Közel-Keleten. ha kontinensek határait is átlépi. Elterjedt Európában. muszlim vagy iszlám) egyistenhívő. az észt és a lapp nyelv is. növény. Oka a lakosság munka. Sok államban kisebbséget alkotnak. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező népcsoport. szent könyve a Biblia. villám. A kereszténység egyistenhívő. Etnikum: Görög eredetű szó. Ez elsősorban az iparosodásból vezethető le. Leggyakrabban a lakóhely és a munkahely között történik. Az emberiség majdnem fele indoeurópai nyelven beszél. a reinkarnációt vallja (halál után más testben születik újjá az ember: lélekvándorlás. Egy. A hindu vallás többistenhívő (főistenek: Brahma a teremtő. dán. de onnan kiszorult: Tibet. illetve kisebb csoportok. Az indoeurópai nyelvtörzs nyelvcsaládja a germán (angol. Indiából indult a vallás. heti. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező államalkotó népcsoport. az összetartozás tudatával. Oka az életkörülmények nemzetközi különbségeiben és a munkaerő mozgásának szabadságában rejlik. hanem nyelvtörzs. szlovák. Gyakoriságát tekintve lehet napi. A rosszabb körülmények között élő ember (otthon sokszor . horvát. A buddhizmus filozofikus vallás. Két nyelvcsaládja van a finnugor és a szamojéd. szabad akaraton alapuló nemzetközi vándorlás legáltalánosabb formája. csillagok. de Kínát és Japánt is áthatotta e vallás. Kevesen beszélik (kb. kő) Indoeurópai nyelvcsalád: Az indoeurópai nem nyelvcsalád. akkor többnemzetiségű. eső. Oroszország). szent könyvei a Védák.

farm). század második fele. ahol vannak olyan munkák. 6000 körül jöttek létre és bár fontos szerepet töltöttek be. amely lakó. de nélkülözhetetlenek a termelésben és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. A szabályos alaprajzú falvak tervszerű telepítés eredményeképpen jöttek létre.munkanélküli) külföldre megy dolgozni (fejlett országba. Mezőgazdasági céllal jött létre. Kína. A mai farmok inkább mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó. Kelet-Európa.) áll. valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (út. Szórványtelepülés: A településeket a lakóépületek száma szerint két csoportba oszthatjuk. Tanya: A szórványtelepülések egyik típusa. háború. földszintes beépítésű.) Farm: A szórványtelepülések egyik típusa. a közlekedés pedig igen lassú. köztisztaság). szabályos alaprajzú falu: Az alaprajz szerint a falvakat szintén több csoportba sorolhatjuk. amelyek nem vesznek részt az anyagi javak közvetlen előállításában. épületek és hálózatok összessége. ilyen a sakktábla alaprajzú falu. Szabálytalan alaprajzú (halmaz)-. Manapság munkaerőt bocsát ki Törökország. itt a főút mellett vannak a házak és a telkek szalagszerűek. híd. Apró és óriásfalu: Méret szerint a falvakat több csoportba sorolhatjuk. az egyik az egy-két házból álló magános vagy szórványtelepülés (tanya. ma ez az arány 50%. Az első városok Kr. Város: A csoportos település egyik típusa. Ma a Föld népességének fele városban él. Ha megszűnik a vándorlást kiváltó ok. vallási. A településhálózat nagyobb népességű. Létrejöttük a munkamegosztásnak köszönhető. Észak-Afrika. Az útifalu út mellett jött létre. amiket már hazai munkaerő nem végez el: építőipar. középszint Település: A népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely. külső megjelenésére nézve laza. India. ahol a telkek szabadon jöttek létre és aprózódtak. Általában mezőgazdasági jellegű település. Az angolszász országokban így hívják a tanyát. az óriásfalué 10000 fő feletti. (Alföld. Falu: A csoportos település egyik típusa. munkaerőt fogadnak be NyugatEurópa országai. Infrastruktúra: A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények. központi funkciókkal rendelkező. város). 10000 évvel ezelőtt az ember falvakat alapítva telepedett le és az ipari forradalomig az emberek 98%-a faluban élt. kiemelt közigazgatási jogállású tagjai. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakosságát is ellátják szolgáltatásokkal. emeletes beépítésű. Oka lehet természeti katasztrófa. politikai üldözés. a bennük lakók aránya csak 1-2% volt az össznépességből. egymással párhuzamos futásúak. Külső megjelenésére nézve sűrű. XIX. Állandóan lakott település. közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú egysége. Bevándorló: Illegális munkavállalás: Településföldrajz. etnikai szempontból hátrányos megkülönböztetés. mely a várossal szemben nem rendelkezik központi funkciókkal. általában visszaköltöznek a menekültek.és gazdasági célú épületekből. mivel a lakóhely és a megművelendő föld egymástól messze volt. Csoportos település: A lakóépületek száma szerint a több házból álló településeket csoportos településeknek hívjuk (falu. ezért ideiglenesen kiköltöztek a föld mellé a mezőgazdasági munkálatok idejére. e. úti-. ez később sok esetben állandó lakhellyé változott. tér stb. magas szinten szakosodott földbirtokok. A halmazfalu hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre. A városi lakosság az iparban és a szolgáltató szférában dolgozik. A neolit forradalom idején. Menekült: A vándorlás nem szabad akaratból történő formája a kényszervándorlás. . Az aprófalu népessége 100 és 500 fő közötti.

Vannak városok. luxusüzletek. A települések között szoros gazdasági és szolgáltatási kapcsolatok vannak. több lakóépület jellemzi. ahová sokan beköltöztek – munkát remélve – a falvakból. orvos. Budapest). bankok. romló közbiztonság. A tágabb belváros része.és a Nagykörút között. temető. laktanya. melynek során nő a városok és a városban élők száma és aránya. A bokortanya (tanyák közel egymáshoz) átmenet a csoportos települések felé. amiket az ide költöző szlovák parasztok (tirpákok) létesítettek. tőzsde. haza csak aludni jár. ahol az épületállomány rendkívüli mértékben leromlott állapotban van. ahol helyi munkalehetőségek alig vannak. biztosítók. Budapesten ez többé-kevésbé megfigyelhető. (Szuburbanizáció: kertvárosba költöznek. a fejlődő országokban viszont a városok peremén jöttek létre nyomornegyedek. hogy a központtól távolodva az csökken. Végül nyomornegyed kialakulásához vezethet a folyamat. Több szakasza is van. A sortanyák tervszerű telepítés eredményeképpen . egy vagy több nagyvárosból és a körülötte lévő településekből áll. a tanyák még ezekkel sem. környezetszennyezés. bíróság). Központi szerepkör: A településeket csoportosíthatjuk központi funkciók szerint is. szórt tanya: A tanyák típusai. A Kiskörútig tart. Több városszerkezeti modellt is kidolgoztak kutatók. Emelt szint Bokor-.] Városodás: Az urbanizáció hatására fellépő mennyiségi változás.Településhalmaz (agglomeráció): Az agglomerálódás (sűrűsödés) eredménye. raktárak. Belső lakóhelyöv: A Kis. amikor hirtelen megnőtt a városok száma. az urbanizációs első szakaszában jött létre. Általában a telekárak szerint vizsgálódtak és azt találták. Az első a városrobbanás. amivel saját lakosságukon kívül a környéket is ellátják (középiskola. Városiasodás: Az urbanizáció hatására fellépő minőségi változás. [Monocentrikus agglomeráció központjában egy város van (Párizs. Számos ipari munkahely és szolgáltatás költözik ide. zsúfoltság. bevásárlóközpont. amelyek több központi funkcióval is rendelkeznek (főváros. elterjed a városi életmód. melynek során csökkennek a város és falu közti különbségek. Külső munkahelyöv: Gyárak (Angyalföld. London. közös fejlesztési tervet igényelnek. zaj. Eszerint az övek koncentrikus körök módjára követik egymást.) Bolygóváros: Az agglomerációban tervszerűen kialakított. A kifejezés a latin urbs (város) szóból származik. Kevesebb munkahely. megyeszékhely). A Nyírségben jöttek létre tanyabokrok. a policentrikus agglomeráció többközpontú (Ruhr-vidék). Belső munkahelyöv (city): A nagyvárosok belső szerkezetével és társadalmi jelenségeivel foglalkozó tudomány a városökológia. sor-. ha a város nem tesz ellene semmit. kórház. A Határ útig tart. Központi funkciókkal a városok bírnak. a központi várost tehermentesítő új város. hotelek jellemzik. reurbanizáció: visszaköltöznek a városba. lakókörnyezet leromlása (főleg a központi részeken). dezurbanizációs: falvakba költöznek. Kőbánya. az aktív keresők jelentős része a központba jár dolgozni (ingázik). Nyomornegyed: Elsősorban a város azon részei. Urbanizáció: A városfejlődés átfogó fogalma (városodás és városiasodás). bolt). minisztériumok. Európában és Észak-Amerikában a belső lakóhelyövre igaz ez. Az urbanizáció következtében egyre több ember él városban és egyre több ember él a városi életmódnak megfelelően (nemcsak városban). A legbelső részt magas színvonalú szolgáltatások: irodaházak. Nevét a Nap körül keringő bolygókról kapta. Urbanizációs ártalmak: Infrastruktúra elöregedése. A falvak csak alapfunkciókkal rendelkeznek (iskola. nagy lakótelepek és kertvárosi hangulatot árasztó részek felváltva találhatók itt. Külső lakóöv: A korábbi elővárosok a főváros részeivé lettek. Józsefváros) és egyéb nagy térigényű helyek találhatók itt: pályaudvar. ezek egyike a koncentrikus modell. Ferencváros. Alvóváros: Egy nagyváros vonzáskörzetéhez tartozó település.

A zsidóüldözések idején sok városban kényszerrel mesterséges gettókba tömörítették a zsidókat. Essen. (Ez ugyan megbontja koncentrikus modell szabályosságát. kicsi albedó). ám előbbiek kitüntetett gazdasági és politikai funkcióiról nevezetesek (New York. Buenos Aires). Magyarországon az Északi-középhegység és az Alföld határán jött létre történelmileg egy vásárvonal. Utrecht. mint környezetének (városi hősziget). vagy Tokió körül). Gettó: A városban a lakóhelyi szegregáció (elkülönülés) végeredménye. amelyiknek központjában több. utóbbiakat a kaotikus növekedésről és a nyomornegyedek terjeszkedéséről ismerjük meg (Mexikóváros. Gyöngyös és Vác még ma is vásárvárosnak mondható. Elővárosodás: Az urbanizáció azon állomása. Kunszentmárton. Például az USA nagyvárosaiban a színesbőrűek gettói. Falusias utcakép. középszint . Ekkor a városból falura költöznek az emberek az urbanizációs ártalmak miatt. de a valóság általában nem szimmetrikus. A városnak általában magasabb a hőmérséklete. Innen a zsidók által lakott városrészek elnevezése. A falu ekkor már városias életmódot biztosít. A kiköltözésben szerepet játszott a távmunka megjelenése. Vásárváros: Gazdasági jelleg szerint a vásárváros szolgáltató funkciót (eladás) tölt be. de nyugodtabb formában. a hőtermelésben keresendők. laza beépítésű. Sokközpontú agglomeráció: Az agglomeráció azon típusa. Calcutta. Szöul). irodák és egyéb szolgáltatásokkal ellátott város(rész). Okai a városi levegő nagyobb szennyezettségében. például a Ruhr-vidék: Dortmund. az infrastruktúra fejlesztése. a környezetszennyezés. ahol a termelők kicserélték portékáikat. 6. mégis a mezőváros gazdasági jellegét tekintve mezőgazdasággal foglalkozó város. de ez a legfontosabb. Napjainkban tágabb értelmet kapott: erősen hanyatló városrész. de jellegét továbbra is megőrzi). Üzletek. Ez a szuburbanizáció. Ellenvárosodás: Az urbanizáció egyik állomása: dezurbanizáció. Nagy kihívást jelent a zsúfoltság. Amúgy az óriásváros megapolis. Tokió. egyenlő nagyságú város található. Ilyen Hollandiában a patkóváros (Randstad) is: Amszterdam. Kertváros: A nagyváros tehermentesítésére létrehozott. Ennek okát is az urbanizációs ártalmakban és az infrastruktúra fejlődésében kereshetjük. megalopolis több nagyváros összenövéséből jön létre (például: New York és Baltimore között. de Magyarországon is van rá példa az Alföldön: Túrkeve. Düsseldorf. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Világgazdaság. Körgyűrűs-övezetes városszerkezet: A városökológia egyik városszerkezeti modellje. Bochum. Városklíma: Helyi klíma (eltér a környező nagy terület éghajlatától). Egyéb funkciója is lehet. Hagyományos úton (a tanya címszónál leírt módon) jöttek létre a szórt tanyák. a felszín természetestől eltérő sajátosságaiban (nagyobb lefolyás. Hága. Leiden. Budapesten Józsefváros mutat hasonló folyamatokat. amely a koncentrikus körökön túl a tehetősek lakhelyeit vizsgálva talált a körökre merőleges övezeteket is. amikor az emberek tömegesen költöznek a város peremterületeire illetve a várost körülvevő településekre. Velencében a zsidó városnegyedre használták. A gettó olasz elnevezés. illetve a jó közlekedés az adott falu és város közt. Általában a város iparral vagy szolgáltatással foglalkozik.) Slum: A nagyvárosi nyomornegyed angol elnevezése. Óriásváros (megalopolisz): Tízmillió főnél népesebb város.újabban alakultak utak mellett. Rotterdam. Fejlett és fejlődő országokban egyaránt megtalálhatók. Jellemző Dél-Európában. parkokban gazdag előváros (idővel a nagyváros részévé válhat. ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve élnek. Mezőváros: A városokat a munkamegosztásban betöltött szerep alapján csoportosíthatjuk. a központi funkciók részleges hiánya jellemzi. Duisburg.

Aktív kereső: A ténylegesen munkát végző személy. víz. a tudományos kutatást és műszaki fejlesztést (K+F). Tercier szektor: Szolgáltató szféra. GNP: Gross National Product: bruttó nemzeti termék: GDP + a külföldön megtermelt jövedelem összege – a külföldiek által az országban megtermelt jövedelem. éghajlat. fejlődő ország) Földrajzi környezet: Természeti és társadalmi környezet. Primer szektor: Mezőgazdaság. aki nem végez munkát. termelési eszközök fejlettsége (fejlett. fizikai állapotát veszi figyelembe. Humán erőforrás: Erőforrás. tapasztalatát alkalmazkodó képességét. „fehérgalléros” (szellemi) kereső. Kvaterner szektor: A gazdaság „negyedik” szektora. Ugyanakkora energia befektetésével több termék előállítása. A foglalkoztatottak többsége diplomás. magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. Természeti erőforrás: Termőföld. az egészségügyi. talaj. az igazgatási. . energiahordozók. gyapot…). állattenyésztés. Magas jövedelmű ország: Fejlett ország. ahová a tercier szektor ágazatai közül az információs és ismeretek tárolását.és vadgazdálkodás. a félkész termékeket. Gazdasági fejlettség: Függ a nemzeti vagyontól. mezőgazdasági termékeket. Az aktív keresőkkel együtt alkotják az aktív népességet. A gazdasági tevékenység egyik része a termelés és az elosztás (csere) mellett. a munkaerő fejlettségétől. Eltartott: Az a személy. víz. a természeti erőforrások gazdagságától. Munkanélküli: Az a személy. Közepes jövedelmű ország: Fejlődő ország. feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (szoftverkészítés. Alacsony jövedelmű ország: Fejlődő ország. tudását. GDP: Gross Domestic Product: bruttó hazai termék: az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. Természeti környezet: Éghajlat. Termelőerő: Az alkalmazott termelőeszközök és a működtetésüket tudásával. Az egy főre jutó GDP 10000 dollár körüli. Fogyasztás: Javak és szolgáltatások felhasználása. halászat. Termelékenység: Hatékonyabb termelés. Feladata: élelmiszerek termelése és egyes ipari nyersanyagok előállítása (bőr. kőzetek. Az ember átalakítja a természetet. Információs gazdaság. Foglalkozási átrétegződés: Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását nevezzük így. Részei: növénytermesztés. tehát általában a tudásorientált. Szekunder szektor: Ipar. Inaktív. a politikai-társadalmi viszonyok fejlettségétől. a jogi lehetőségek nyújtása. A munkanélküliekkel együtt alkotják az aktív népességet. Mérésére a GDP vagy GNP használatos. az visszahat rá. Az egy főre jutó GDP 20000 dollár és annál több. Pl. Olyan tevékenységet folytat. a termelési tényezők átalakításával. erdő. ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást okoz. Gazdasági növekedés: Évről évre több terméket állítanak elő (mennyiségi növekedés). ásványkincs. tapasztalataival biztosító ember együttesen alkotják a termelőerőt. termelési rendszer (piacgazdaság).: a tanulási. Nem anyagi jellegű. Gazdasági ágazat (szektor): A gazdasági szerkezet azt tükrözi. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy tartós. Társadalmi környezet: Állam. a felsőoktatást. kismama illetve jövedelemmel nem rendelkező: kisgyerek.Termelés: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításának folyamata. illetve ezek egy főre jutó része. akinek nincs munkája. média…). domborzat. Kitermeli (bányászat) és feldolgozza (feldolgozóipar) a nyersanyagokat. ami a munkavállalók képzettségét. Lehet kereső: nyugdíjas. hogy a javak és szolgáltatások előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok). Az egy főre jutó GDP pár ezer dollár. fogyasztási és beruházási céllal. politikai berendezkedés.

) Ingatag politikai rendszer. A Keresletet egy-egy piacon a venni szándékozók összessége képviseli. Az értéktöbblet megjelenési formája. Stabil parlamenti demokrácia. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. duális gazdaság jellemző rájuk (hagyományos és modern szektor). (Harmadik világ. Magántulajdon: Piacgazdaságban a termelőeszközök többsége magántulajdonban van. Önellátó gazdaság: Gazdaság amely nem szorul segítségre (kereskedelemre. iskolázottság). eladhatják. Alacsony a születéskor várható élettartam. kölcsönökre). (Fizetőképes kereslet. mert így az előállított termék kelendőbb a piacon. Ez leginkább Fekete-Afrikára jellemző. fejlett piacgazdaság jellemző rájuk. a munkanélküliség kezelését. Szociális háló: A különféle segélyezési programokat. Privatizáció: Magánosítás.Fejlődő ország: A legtöbb – a gyarmatok helyén felszabadult – állam tartozik ide. A tőkésnek kevesebbe kerül az áru előállítása. Állami tulajdon: A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. vagy szolgáltatás ellenértéke. az állami tulajdon magánkézbe adása. jövedelemszerzésre használhatják fel. Árrendszer: a verseny lehetőségét és a piac működését teszi lehetővé. Életszínvonal: A népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban. Az ipari forradalom idején létrejövő világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. Fejlett ország: A világgazdaság centrumaihoz tartozó országok. Piacgazdaság: Az a gazdasági rendszer. iskolázottsági szint… és minőségi mutatókat: szociális ellátás. a második világ a szocialista országok voltak. a kínálat és az árak. . magas a gyermekhalandóság. Szocialista berendezkedés. Kereslet: Közgazdasági szempontból bizonyos javak megszerzésére irányuló törekvés. országok között jön létre. azaz az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük. mint annak eladási értéke. (Akik nem bírják a versenyt. Piaci verseny: Az eladók közötti rivalizálás a vásárlók igényeinek kielégítésére. indiánok). Nemzetgazdaság: A nemzetállam része. A termelés. szabadidőtöltés… Világgazdaság: A nemzetgazdaságok és a köztük lévő bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer (kereskedelem. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére.) Nemzetközi munkamegosztás: Különböző földrajzi régiók. Kínálat: A piacon elérhető árucikkek sokasága. vagy mert jobb. A világpiac kialakulása és az eltérő természeti és humán erőforrású területek különböző szakosodása adja az alapját. Ár: A termék. legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. örökölhetik. mely legfőbb intézménye a piac. egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége. A legkorszerűbb. hiányos demokrácia. csak már nem gyarmatoknak hívják őket. Közösségi tulajdon: A termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak (ősi népek. Autarchia. A jóléti állam nyújtja ezt a piacgazdaság veszteseinek. Szakosodás: A munkamegosztás alapja. versenyképes mert olcsóbb. Társadalmi egyenlőtlenség: Különbségek társadalmi rétegek között (vagyon. Ma is létezik még ez a függés. tőkeáramlás). Gazdasági rendszerváltás: Tervutasításos rendszerről piacgazdaságra való áttérés. kiszolgáltatottak a fejlett országok transznacionális vállalatainak. Három fő eleme: a kereslet. Versenyképesség: Előnyt jelenthet az olcsóbb munkaerő. ami által a munkavégzés hatékonysága növekszik.) Nyereség (profit): A tőkések jövedelme. az analfabetizmus. képzettebb munkaerő. a társadalombiztosítás felügyeletét nevezzük így. Az első világ a fejlett nyugat kapitalista államai. Mérésénél figyelembe vesznek mennyiségi mutatókat: GDP/fő.

Elkezdődött a jóléti vívmányok leépítése. a termelés szerkezeti átalakulásához s a termelt javak mennyiségi és minőségi emelkedéséhez. A jóléti államok termelési költségei magasak a fenti juttatások miatt. Manapság a transznacionális vállalatok nyomása alá került. korporációk részesedése akkora egy adott termék előállításából. új gazdasági rendszer (posztfordizmus). tercier. melynek során a piaci gazdaság az egész Földön általánossá válik. Azóta energiatakarékossági . Fogyasztói társadalom: A második világháború után jött létre. Monopolkapitalizmus: A kapitalista fejlődés egyik állomása. az ipari keresők száma csökken. 1970/80-as évekre jellemző tehát. Világpiac: A világgazdaság része. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. század első felére jellemző igazán. Az anyavállalat egy országban van. majd 1979-ben újból megduplázódott. A világpiaci ár 1973-ban négyszeresre nőtt. országhatárokon átnyúlva végzi. munkanélküli segély. Transznacionális vállalat: (TNC: Transnational Corporation) Olyan nemzetközi nagyvállalat.és középvállalkozások virágzanak. Világgazdasági korszakváltás: Az ipari tömegtermelést (fordizmus. Trösztök. hogy befolyásolni tudják vele az árakat. A termelést monopóliumok uralma jellemzi. Már a XIX. orvosi ellátás. Royal Dutch/Shell. Jóléti állam: Szociális háló jellemzi (TB – nyugdíj. amiket transznacionális vállalatok fognak össze. s ha ezek jóval meghaladták a piac igényeit. Szellemi keresők („fehérgalléros”) aránya nő a fizikai dolgozókéhoz („kékgalléros”) képest. textilipar…) válságágazatokká válnak. (Multinacionális vállalat: több országban van az anyavállalat. kvaterner nő. változó fogyasztói igények.) Túltermelési válság: A gyáripar kialakulásának köszönhetően az ipari termékeket tömegméretekben lehetett előállítani. világméretekben. század második és a XX. a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere. pl. amikor az ipari termékek tömeges fogyasztása még nem volt jellemző. akkor eladhatatlanná váltak és túltermelési válság alakult ki. Hozzájárult az emberi szükségletek egy minőségileg magasabb fokon való kielégítéséhez. A termelés. stb.: DaimlerChrysler. Tömegáru termelés: Ipari forradalom és a gyáripar kialakulásának velejárója. Tudományos-technikai forradalom: A XX. Mivel ez volt a legfontosabb energiahordozó. a leányvállalatok több országban. fénykorát a második világháború után élte. Fő zászlóvivői a világ minden részén jelenlévő transznacionális vállalatok. Azt a folyamatot jelöli. A korszakváltás okai: kőolajár-robbanások. Globális világgazdaság: A mai világgazdaság. Tömeges méretű fogyasztás jellemzi. A gazdaság motorja a tőke és technológia. A hagyományos iparágak (bányászat. század termelőerői és civilizációja ugrásszerű fejlődésének alaptényezője. a termelés és eladás világméretekben szerveződik. Fordista termelés.Globalizáció: Jelentése: világméretűvé válás. században kezdett kialakulni.). Kőolajár-robbanás: 1973-ban az olajexportáló országok nagy részét (fejlődő. konszernek. Henry Ford autógyáros után) felváltja a dinamikus iparágakra és szolgáltatásokra épülő. fizetett szabadság. így azok munka nélkül maradnak. mely tevékenységét összehangoltan. nagy bevételekre tettek szert. Ez a XIX. kohászat. a világgazdaságra körülbelül 1880 és 1945 között volt jellemző. Ilyen a társadalom azóta is. arab országok elsősorban) összefogó OPEC jelentősen megemelte a kőolaj világpiaci árát. míg korábban a minél több nyersanyag volt. A világ tudományos megismerésének (felvilágosodás) megszületéséből vezethető le. ezért a termelést „olcsóbb” országokba helyezik. Nagy iparvállalatok helyett kis.

Külkereskedelem: Országok közötti áru. ASEAN.) Pozitív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban. a részek egyesülése egy egésszé. a kereskedelmet korlátozó intézkedést megszűntettek. Földrajzi értelemben független államok önkéntes politikai és gazdasági összekapcsolódása nemzetek fölötti (szupranacionális) egységekbe. ahol minden vámot és egyéb. adókedvezmény (adóvisszatérítés. Integráció: Egységesülés. Külkereskedelmi nyitottság: Ha egy ország az össztermékéhez képest nagy mértékben exportál és importál. Magyarország esetén ez 60% feletti. NAFTA. (Kvaterner szektor. beilleszkedés. Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása. Kereskedelmi áruszerkezet: A kereskedelemben résztvevő áruk megoszlása szektorok szerint. Olyan terület (több ország).intézkedések és világgazdasági korszakváltás ment végbe. Itt a szabad kereskedelmen túl a tagok biztosítják a munkaerő. Belkereskedelem: A kereskedelem áruk és szolgáltatások cseréjére szakosodott gazdasági ág. a technológia és a tőke (termelési . ez erős külkereskedelmi nyitottságot jelent. Kivitelből (export) és behozatalból (import) áll. amikor a tagállamok között szabadkereskedelem áll fenn. Szabadkereskedelem: Ha semmilyen tényező (vám…) nem gátolja az áruk áramlását. Kvóta: Az állam a hazai termelés védelmében behozatali tilalmi listát állít össze illetve korlátozza egyes termékekből a behozható mennyiséget.és szolgáltatáscsere. Szabad kereskedelmi övezet: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Kereskedelmi társulás: Kereskedelmi egyezmény kölcsönös előnyökért.) Árucsere: Kereskedelem. Enélkül ugyanis a támogatott versenyképtelen lenne. Vámunió: A regionális gazdasági integráció azon szintje. média. számítástechnika. Szó szerint az egyik áru ellenértékét a másik áru képezi (barter. az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik. Nemzetközi kereskedelem: Termékek és szolgáltatások országok közti cseréje. adómérséklés). kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel… Exportszubvencióval az állam a termék eladását segíti a világpiacon. Negatív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az import van túlsúlyban. A protekcionista gazdaságpolitika leggyakoribb eszköze. például tojásért videó. azt külkereskedelmileg nyitottnak nevezzük. Információs társadalom: Informatika. Ilyen például az EFTA. amivel az állam a hazai termelést próbálja védeni az olcsóbb külföldi termékektől. a szolgáltatások része. pénz nélküli kereskedelem). Ipar utáni (posztindusztriális) társadalom: A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát posztindusztriális. A munkamegosztás rendje szerint előállított termékek cseréje. A belkereskedelem végzi az áruk és szolgáltatások forgalmazását egy országon belül. Alapja a nemzetközi munkamegosztás. Erre a szintre eddig csak az Európai Unió jutott el (1967-ben). kommunikáció áthatják az emberek életét. akkor beszélünk erről. Vám: Az import árura kiszabott adó. Támogatás (szubvenció): Termelők (elsősorban a mezőgazdasági termelők) pénzügyi támogatása. kifelé pedig egységes vámokat alkalmaznak. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. (Exportkoefficiens: export*100/GDP. Ipari (indusztriális) társadalom: Ahol a legtöbb embert az ipar foglalkoztatja. Közös piac: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. ipar utáni kornak. ezért csökkent a kőolaj ára. Bár most ismét igen magas.

tényezők) szabad áramlását is. Csak az Európai Unió jutott el erre a szintre, az Egységes Európai Okmányt (1987) követően. Gazdasági unió: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A tagok közös gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, közös valutát vezetnek be. Az Európai Unió 2002-ben jutott el erre a szintre, de a közös valutát számos ország nem vezette be. Regionális gazdasági integráció: Olyan nemzetgazdaságok felett álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre, hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az országhatárok által előidézett akadályokat. Eurorégió: Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam régiói, helyi önkormányzatai között. Egységes belső piac: Olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma. Például egy nemzetgazdaság. Árukereskedelem: Ipari, mezőgazdasági termékek kereskedelme. Szolgáltatáskereskedelem: Szolgáltatások kereskedelme (pl. bank, biztosító) Regionális politika: Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap. Támogatják azon régiókat, melyek az EU GDP/fő átlagának nem érik el a 75%-át, az ipari válsággal küszködő területeket. Felvevőpiac: Az a piac amely az eladásra szánt árut vagy szolgáltatást befogadja. Húzóágazat: Olyan ágazat, mely az összes többire hatással van, dinamizál. Ma például az elektronika. Szerkezetváltás: Más iparágra terelődik a hangsúly. Válságágazat: Bányászat, kohászat, textilipar (hagyományos iparágak). Megnőtt a nyersanyagok ára, megcsappant a kereslet irántuk. Kooperáció: Együttműködés, lehet országok, cégek és személyek közötti is. Emelt szint K+F tevékenység: Kutatás és fejlesztés. Extenzív gazdasági növekedés: A gazdaságban akkor extenzív egy növekedés, ha a növekedés eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így együtt jár a foglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növekedésével. A mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük így. Intenzív gazdasági növekedés: Az a gazdálkodási módszer, amelyben a termelés növelésének fő eszköze a már alkalmazott erőforrások jobb hasznosítása, a technika és a technológia fejlesztése, a dolgozók szakképzettségének növelése, az intenzív gazdálkodás munka jobb megszervezése. A mezőgazdaságban a belterjes gazdaságot nevezzük így. Életminőség: Tervutasításos gazdaság: A szocialista berendezkedésű államok gazdaságpolitikája. A termelést, fogyasztást és az árakat az állam szabta meg. A pénz szerepe másodlagos, torz gazdasági szerkezetet és lassuló gazdasági fejlődést eredményez. Direkt gazdasági irányítás: Gazdaságirányítási rendszer a szocializmusban. A piacgazdaságban az állam tevőleges beavatkozása a gazdasági életbe. Például vállalatok irányítása, segélyezése révén. Indirekt gazdasági irányítás: A gazdasági célokat az állam nem utasításokkal valósíttatja meg, hanem adópolitikával, árszabályozással, hitelpolitikával. Ezeken kívül a vállalatok önálló döntéseik alapján segítik a népgazdasági célok teljesítéseit.

Gazdasági liberalizmus: Az állam szerepének minimálisra csökkentése a gazdasági életben. Gazdasági szabadságjogok világméretű elterjesztése: a tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlása. Egyéni vállalkozás: Társas vállalkozás: Konjunktúra: A gazdasági életben ez elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor p. valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál jelentékeny értékszaporodás következik be, jóllehet a világ javainak összege ezáltal nem szaporodott. Dekonjunktúra: a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése. Recesszió: A bruttó nemzeti terméknek legalább két egymást követő negyedévben tapasztalható csökkenésével kialakult (gazdasági) helyzet. Gazdasági csökkenés. Globalizálódás: Világméretűvé válás. Vertikális vállalati és területi integráció: Egymásra épülő termelési struktúra, a transznacionális vállalatok keretén belül valósul meg elsősorban. A TNC-n belül a stratégiai döntéseket az anyavállalat hozza, például, hogy a leányvállalatokat hol hozzák létre, hol szüntessék meg. A vállalat a termelést részeire bontja és mindegyik részt oda telepíti, ahol a legjobban megéri. (Alapanyaggyártás, részegység gyártása, összeszerelés.) A TNC-n belül kereskedelem folyik. Gyakorlatilag az egyik leányvállalat a másiknak állít elő terméket. Kutatás és fejlesztés manapság már minden leányvállalatban folyik. Anya-és leányvállalat: Központi telep: anyavállalat, leányvállalat: máshol lévő telephely. Innováció: Újdonságok és újítások összefoglaló neve, melyek révén a gazdaság megújul. Ez lehet termék, eljárás, szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállítását a K+F végzi, fontos szerepet játszik benne a kvaterner szektor. Centrumból terjed a periféria felé, ahogyan egyre több felhasználó ismeri meg és alkalmazza. Cserearányromlás: Egy ország külkereskedelmében az exporttermékek ára csökken, az importtermékek ára az előzőhöz képest nő. Deficit: Hiány, veszteség. Egy ország fizetési mérlegében a bevételeket meghaladó kiadási többlet (ennek része például a külkereskedelem). Az államháztartás deficitjéről akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Árudömping: Amikor egy vállalat vagy ország elárasztja a piacot olcsó árujával. Kivívva ezzel más vállalatok és ország haragját. Embargó: Politikai okokból egy vagy több ország ellen bevezetett kereskedelmi zárlat. Ezt nemzetközi szervezet rendelheti el (ENSZ). Például Dél-Afrika, Jugoszlávia, Irak esetében. Barter: Közvetlenül (pénz nélkül) terméket adnak el termékekért. Kedvezményes (preferenciális) övezet: A regionális gazdasági integrálódás első szintje, amikor a tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak. Politikai unió: A regionális gazdasági integrálódás utolsó állomása, amikor a tagállamok politikai intézményei összefonódnak, a nemzetállamokat felváltja az egységes politikai szerveződés. Mezőgazdaság, középszint Mezőgazdaság: Őstermelés. A gazdaság azon ága, amely növényi és állati nyersanyagokat állít elő. Élelmiszereket és azokhoz való nyersanyagokat, illetve ipari nyersanyagokat jelent mindez. Két főágra, a földművelésre és állattenyésztésre oszlik, de hozzá sorolják az erdőgazdálkodást, halászatot és vadászatot is. Szerepe a GDP-ben a gazdasági fejlettség

mutatója. Aránya folyamatosan csökken, bár a Föld dolgozóinak felét foglalkoztatja, a Föld össztermékéből 30%-kal részesedik. A fejlődő országokban kiemelt szerepe van. Növénytermesztés: A mezőgazdaság egyik fő ága. A termesztett haszonnövényeket aszerint csoportosítjuk, hogy mire használjuk: gabonafélék, ipari növények, gyümölcsfélék, zöldségfélék, fűszernövények, takarmánynövények. Állattenyésztés: A mezőgazdaság másik fő ága. Gazdasági haszonállatok tartása és szaporítása, élelmiszer (hús, tej), ipari nyersanyagok (bőr, gyapjú) előállítása és igavonás céljából. Egységnyi területen jóval kevesebb táplálékot képes előállítani, ezért szerepe a fejlett országokban fontosabb. Formái: nomád pásztorkodás, havasi pásztorkodás (külterjes, legeltető, ez jellemző Amerikában és Ausztráliában is), istállózó állattenyésztés (belterjes, takarmányozó, főleg Európában jellemző). Erdő-, hal- és vadgazdálkodás: A mezőgazdaság részei. Az erdők telepítésével, fenntartásával és kitermelésével foglalkozik az erdőgazdálkodás, ami magában foglalja a vadgazdálkodást is. Az erdők fáját elsősorban tüzelésre használják, aztán a fa- és papíripar, az építőipar használja nyersanyagként. Veszélyt jelent a környezetre a túlzott fakitermelés (áradások, talajerózió, oxigéntermelés). Halak és más ehető állatok kifogásával foglalkozik a halászat. Különösen gazdag a halzsákmány a selftengerekben (halpad). Probléma a túlhalászás. Élelmiszergazdaság: A gazdaságnak a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint az ilyen termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését magába foglaló része. Agrárgazdaság: A mezőgazdasági termelés, a különböző mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak (élelmiszeripar, textilipar…), valamint a feldolgozott termékek szállítását, forgalmazását végző szolgáltató ágazatok tartoznak bele. Bővebb fogalom, mint az élelmiszergazdaság, hiszen a gyapotfeldolgozás is része. Agrárország: Olyan ország, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb, mint más szektoroké. Agrotechnika: A mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárások együttes elnevezése. Külterjes (extenzív) gazdálkodás: A belterjes gazdálkodás ellentéte, a termés mennyiségét elsősorban újabb földterületek művelésbe vonásával, alacsony élőmunka- és költségráfordítással növeli. Jellemző a nagy területű, kis népsűrűségű országokra, ahol a birtokok több száz hektár nagyságúak. (Amerika, Ausztrália) Belterjes (intenzív) gazdálkodás: Olyan mezőgazdasági termelési mód, amelyet a területegységre jutó nagy költség- és munkaerő-ráfordítás, nagyfokú gépesítés és vegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenység jellemez. Nagy népsűrűségű, 10-50 hektár birtoknagyságú területekre jellemző. (Európa) Teraszos művelés: A kedvezőtlen domborzatú (meredek lejtő) területeken nagyjából a szintvonalakat követő lépcsőzetes felszínforma (terasz) kialakításával lehet termelőterülethez jutni. Hagyományos mezőgazdaság: A fejlődő országok kettős gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ami hagyományos és modern szektorra tagolódik. A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát. Elsősorban önellátásra termelnek, alacsony a terméshozam, sokféle növényt termelnek. Égető-talajváltó gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája a trópusi övezetekben, az esőerdők irtványain. Trópusi gyökér- és gumós növényeket termelnek (manióka, édesburgonya, jamszgyökér). Egy területet rövid ideig művelnek, majd pihenni hagyják, újat égetnek fel. Hosszú évek múltán jutnak vissza újból ugyanarra a területre, ami azalatt ismét termékennyé vált. A nagy népességnövekedés miatt csökkent a pihentetésre fordított idő, ez a talajok leromlásához és éhínséghez vezet. Kapás földművelés: A talajváltó gazdálkodást így is hívják, mert a technikai felszerelés többnyire kapa. Sok az élőmunka.

növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó. az öntözéshez szükséges vizet a természetes források és az ásott. Itt árasztásos rizstermesztéssel foglalkoznak. hátránya. hogy a talajnak ugyanazt az alkotóelemét használja fel folyamatosan. Ültetvényes gazdálkodás: A fejlődő országok mezőgazdaságának modern szektora. de a gyapot. ahol a száraz évszakban öntöznek. (Elképzelhető. kert. jellemzően családi kötelékben szervezett gazdaság. tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemző leginkább. Farmgazdaság: Speciális mezőgazdasági üzem. hogy könnyebb a gépesítés. gyapot. kakaó. a földimogyoró termesztése is övezetesen jelenik meg az USA-ban). sokféle mezőgazdasági terményt előállító.Ugarolás: A néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet. a nomád pásztorkodás egy fajtája. a termelés. A szántón gabonanövényeket termesztenek. félszáraz területekre jellemző. rét és legelő. parlagon hagyják. illetve tenyésztésére szakosodnak. Ez az alapja az ottani nagy népességkoncentrációnak. a rétet és legelőt . A gyarmatosítás hatására jött létre. Városellátó övezet: A városok köré települt. ezért kimeríti a földet. a szállítás. piacra termel. Övezetes növénytermesztés: Szakosodott. A csapadékhiányt öntözéssel pótolják. Az így tenyésztett.és gyümölcstermesztés. Vándorló állattenyésztés: A természetes növénytakaró felélése után új legelőkre hajtják az állatokat. gyümölcsös. ősszel leterelik őket a hegy lábánál lévő istállókba. ez jellemzi Európa országainak többségét. Istállózó állattenyésztés: Az állattenyésztés fejlettebb formája. hogy a nyarat hegyi legelőkön töltik. Elsősorban a trópusi övezetre jellemző. takarmánytermesztést feltételez.: az USA-ban. Oázisgazdálkodás: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag belterjes növénytermesztés. Kínában (Délkelet. erdő: A földhasznosítás különböző formái. Gépesített. Szakosodott mezőgazdaság: A mezőgazdasági üzemek – farmok – néhány növény.Ázsia) találhatók. Ugyanazt az egy-két növényt termesztik óriási területen. előnye. a kertben zöldségféléket. jellemzően az adott város élelmiszerrel történő ellátását szolgálja. Az állatok nem vándorolnak. Kanadában a búza.) Szántó. hogy a talaj visszanyerje termőképességét. Az öntözés segítségével évente többszöri termést is be tudnak takarítani. néhány növényvagy állatfajta termesztésére. Legnagyobb területei Indiában. a dohány. Szövetkezeti gazdálkodás: A kisparaszti gazdaságok kölcsönös segítségre építő önkéntes társulása. Ennek célja. cukornád. A termőtalajt teljes egészében elárasztják vízzel. Kisparaszti gazdaság: Döntően önellátásra termelő.és kukoricatermesztés. az eladás összehangolása a jellemző. ahol nem használnak öntözővizet. Száraz. félsivatagok a trópusi és mérsékelt övezetben és a tundra rénszarvastenyésztése is ide sorolható). banán… Monokultúra: Ültetvényes gazdálkodásra jellemző. vagy fúrt kutak biztosítják. Öntözéses gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja. többnyire igénytelen állatok kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják. állattenyésztéssel és mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó terület. extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztési övezeteket is (pl. általában 1-2 növényt. Száraz művelés: A növénytermesztés azon formája. kisebb-nagyobb földbirtokon. Árasztás: Leginkább a rizstermesztéshez használt öntözési módszer. Nomád pásztorkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája.vagy állatfajta termesztésére. nádas. illetve tenyésztésére szakosodott.) Vegyes mezőgazdaság: A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása. Főbb terménye: datolya. (Zöldség. Fő terményei: kávé. a szója. főleg a Föld száraz tájain elterjedt gazdálkodási mód (sivatagok.

és bortermeléssel foglalkozó terület. a belső piac telítettsége esetén támogatják termékük világpiacon való eladását. a kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése. a rétet kaszálóként.) . a kellően nem koordinált termelés túltermeléshez vezethet. óriási.állattenyésztésre használják. Szekszárd. (A szocialista állami gazdaságokat is így hívták. Jellemző az EU-ra. a népesség dinamikusan növekszik. melynek során a birtokok száma csökken. mely különböző szabályozók bevezetésével. Portugáliában Porto… Közös agrárpolitika: Az EU az 1960-as években egy közös protekcionista agrárpolitikát dolgozott ki mezőgazdasági termelőit védendő az olcsó tengerentúli importtól (USA. (Közben számosan éhen halnak. de a földet használatra beviszik a termelőszövetkezetbe. hogy a megtermelt javak egy meghatározott százalékát köteles a tulajdonosnak átadni a földhasználat bérleti díjának ellenértékeként. A Földön az intenzív művelésű szántó. az erdők 30%-ot. Erre megy el ma is az Unió közös költségvetésének a fele (50 milliárd euro). szüretelés. több ezer hektáros nagybirtok. tenyészidőszak: felmelegedés. Birtokkoncentráció: Folyamat. a legelőn az állatok helyben fogyasztják eledelüket. Badacsony.: aratás. így a mennyiségi korlátozás meghatározásával küszöbölhető ki. Történelmi borvidék: Olyan szőlő. Például: feles bérlet. hiszen ezek az országok a modern szektor által előállított trópusi növények exportjából jelentős bevételre tehetnek szert. Állami gazdaság: Állami tulajdonban levő mezőgazdasági nagyüzem. Ma is fennáll. Az Egyesült Államokban a XIX. a feudális birtokviszonyok konzerválódtak.) Latifundium: Eredetileg nagy kiterjedésű. ahol évszázados hagyományok alapján történik a szőlőművelés. Sopron. Kanada. Oka a gyarmatosítás. Duális szerkezetű mezőgazdaság: A gazdaság hagyományos és modern szektorra oszlik. A magántulajdon helyére állami. Termelőszövetkezet: Kollektív nagyüzem. századtól napjainkig a birtokok mérete átlagosan 60 hektárról 200 hektárra növekedett. Jellemző Dél-Európában és LatinAmerikában. összefüggő földbirtok az ókori római birodalomban. emelt szint. a többi terméketlen vagy művelés alól kivont (beépített). Villány. Mennyiségi korlátozás: Az agrárpolitikai célok érvényre juttatásának egyik eszköze. Franciaországban Bordeaux. a mégis olcsóbb Unión kívüli terméket vásárlónak be kell fizetnie a közös agrárkasszába. A fejlődő országokra jellemző. Élelmiszer túltermelés: Egy bizonyos élelmiszerfajtából a szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiség előállítása. manapság a termőföld művelés alóli kivonását is támogatják. Németországban a Rajna völgye. Ehhez a birtoktípushoz köthető a részes bérleti rendszer is (Latin-Amerikában peonrendszernek hívják). mert a hagyományos gazdaság területe visszaszorult. önálló elszámolással. amelyben a tagok önkéntes szövetkezés alapján végeznek termelő. Termőkörzet: Egy adott növény termelésének területe. Garantált felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek. vagy szolgáltató tevékenységet. A tőkés fejlődés megkésett. A gazdálkodás kollektív módon folyik.) Kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. Argentína. kert. mérete növekszik. gyümölcsös a szárazföldek 12%-át foglalja el. Ausztrália). Részes bérleti rendszer: A bérlő megállapodást köt a földbirtok tulajdonosával. Idénymunkás: Az a mezőgazdasági bérmunkás. Eger. (Pl. az extenzív művelésű rétek és legelők 22%-ot. aki egy konkrét időszakhoz kötött munka elvégzésére kerül alkalmazásra. névleg közösségi tulajdon lép. Magyarországon például Tokaj. Emelt szint Tenyészidőszak: L. A parasztság mezőgazdasági szövetkezetei fenntartják a föld magántulajdonát. Hőösszeg: A tenyészidőszakban mért napi középhőmérsékletek összege.

általában megújuló energiahordozók. víz-. szél-.) Lefölözés: Ha az EU-ban valaki külföldről (pl. Fogyó energiahordozó: Kőszén. Manapság a mikroelektronika a húzóágazat. Az ipari forradalom hatására foglalkozási átrétegződés következett be. vagy atommag energiája viszonylag egyszerűen alakítható át hővé. Energia-újrahasznosítás: Az a folyamat. illetve elektromos energiává. Energiaszerkezet: A rendelkezésre álló különböző energiahordozók felhasználásának aránya. kőolaj. geotermikus energia. Kanada. „Zöld forradalom”: A jó termőképességű új vetőmagok. a modern technológia (gépek.és gazdasági épületek. Energiahordozó: Olyan természetes anyagok. Kiszámítható az egyes iparágakra. illetve tulajdonában tartott gazdaság. a népességnövekedés kényszerítette ki ezt a programot. aztán a gépgyártás és a vegyipar vette át szerepét. többet és olcsóbban termeltek gépek segítségével. Az ipar által előállított eszközök nagymértékű mezőgazdasági alkalmazására használhatjuk e kifejezést. középszint Gyáripar: Az ipari termelés gépesített ipari nagyüzemekben folyik. A XVIII. jobbat. Magyarországon a XIX. Háztáji gazdaság: A szocialista országokban a termelőszövetkezeti tagok kiegészítő. Ipar. felszerelési tárgyak. Fosszilis energiahordozóknak is mondják. Megújulása több millió évet vesz igénybe.Értékesítési szövetkezet: Árutermelő viszonyok között a piacra került termékek eladására létrehozott társulás. uránérc. Elsődleges energiaforrás: Közvetlenül a természetből kinyerhető energiahordozók. Ennek célja a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása Európától. hogy 1 dollár érték megtermeléséhez mennyi energiát használnak fel. kiaknázásának és felhasználásának összessége. haszonállat. a fő iparág az élelmiszeripar volt. nemesítő eljárások jellemzik. ami nagyban hozzájárult a kőolajár-robbanás után a rendszer fenntartásához. Alternatív energiaforrás: A hagyományos energiahordozókat kiváltó energiaforrások. század végén Angliában kezdődött a gőzgép megalkotásával és széles körű alkalmazásával. táplálkozás. A vezető iparág (húzóágazat) kezdetben a textilipar volt. Emelt szint Energiahatékonyság: Az energiafelhasználás racionális módja. (A vásárolt termék ára és a termékre megállapított zsilipár közötti különbséget. Másodlagos energiaforrás: Az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerhetők. mely tükrözi az ország gazdasági fejlettségét. Ezután gyorsabban. Ausztrália) olcsóbban vásárol. az emberek tömegesen a városba költöztek . akkor a különbözetet be kell fizetni közös mezőgazdasági alapba. század második felében éreztette hatását. vegyszerek.: USA. vegyszerek. Iparszerű mezőgazdaság: A mezőgazdaság teljesen átalakult az ipari forradalom hatására: gépek. személyes használatában lévő föld. lakó. országokra. középszint Energiagazdaság: Egy ország rendelkezésre álló energiakészletének. (Például India. Megújuló energiahordozó: Nap-. mert a Szovjetunióból szinte korlátlanul kaptak olcsón kőolajat. amelyeknek kémiai. földgáz (szénhidrogének). infrastruktúra…). Ez az ipari forradalom óta jellemző. amelynek során a már egyszer felhasznált energiahordozóból újra energiát állítanak elő. Alternatív energiahordozóknak is mondják. Időről-időre újratermelődik. amely az élet minden területét érintette (közlekedés. biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába. cél: az éhínség leküzdése. (A volt szocialista országok energiapazarló gazdaságot örököltek. majd a kohászat. ár-apály és bioenergia. Ipari forradalom: Az ipari termelés technológiájának forradalmi jellegű átalakulása.) Energiagazdaság.

ahol a termelésből a legnagyobb haszon várható. üdítőital-. Ipartelepítési eszköz. Elektronok mesterséges előállításával. Mikroelektronika: Az elektronika része. infrastruktúrával ellátott terület. faipar. EU. Elektronika: A XX. . A termelékenység nő. édes-. bőripar. megváltozott életmódjuk. Ipari telepítő tényezők: Az ipart oda telepítik. kohászat. fogyasztópiac. berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. Csúcstechnológia: A termelésben a legújabb tudományos kutatási eredmények felhasználását megvalósító technológia. dinamizálják az egész gazdaság működését. tulajdonságaival és felhasználásával foglalkozik. Technopolisz: A tudomány városa. Feldolgozóipar: A termeléshez szükséges gépeket. hús-. Japánban a területi különbségek megszűntetése érdekében indítottak el egy technopolisz-programot. mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik. gépipar. cipőipar. Kulcsiparág: Egy ország gazdaságában húzóágazat funkcióját betöltő iparág. építőanyag-ipar. Könnyűipar: Részei: textilipar. ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja befektetőket. A nehézipar részei: bányászat. mely az elektromosság előállításával és felhasználásával foglalkozik. Részei: malom-. polgárosodás ment végbe. konzerv-. vegyipar. dohány-. egyedi termékeket előállító kezdetleges termelési forma. szesz-. növényolaj-. Természeti tényezők: nyersanyag. söripar. A csúcstechnológiát a legnagyobb mértékben használó iparágakat ma kulcsiparágaknak mondjuk. Iparosodás: Az a folyamat. Korunk ipari húzóágazata. energia. Nehézipar: Az ipart az előállított termék jellege szerint három fő csoportba oszthatjuk: nehézipar. Élelmiszeripar: Élelmiszerek és élvezeti cikkek előállítása mezőgazdasági nyersanyagokból. acél. a génsebészettel jelent meg. segítségével minden elektromos eszközhöz memóriát és vezérlést rendelhetünk. Közvetlen fogyasztásra szánt cikkeket gyárt. könnyűipar és élelmiszeripar. A (gyengeáramú) elektrotechnika része. bor-. században rohamos fejlődésnek indult korszerű iparág. az integrált áramkörök (chip) széleskörű felhasználásán alapszik. majd idővel minden iparág megtelepült. Csúcstechnológiát alkalmazó ipari város. amely a környezet védelme érdekében végzi. Erősáramú (elektromos energia termelése és villamos gépek gyártása) és gyengeáramú (híradástechnika. elektronika) elektrotechnikát különböztetünk meg. víz. képzettsége. domborzat. Elektrotechnika: Műszaki tudomány. Kitermelőipar: Az energiahordozók és az ásványi anyagok bányászata. liszt…). Kézműipar: Az ipar történeti fejlődésének egyik szakasza. minden munkafolyamatot ugyanaz a munkás végez kézzel. döntően államilag összehangolt feladatát. sütő-. Manapság válságban vannak. éghajlat. nyomdaipar. cukor-. Társadalmi tényezők: munkaerő ára. Japán. Emelt szint Ipari park: Kis és közepes méretű ipari illetve szolgáltató vállalatokat befogadó. Iparvidék: Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során alakultak ki.(urbanizáció). tej-. tőke. papíripar. amelyek közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok (bőr. Alapanyagipar: További feldolgozást igénylő anyagokat és félkész termékeket állít elő. stratégiai szempontok. Biotechnológia: Biológiai eljárások ipari méretű alkalmazása. A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött. Környezetvédelmi ipar: Iparág. energiaipar. Az ipari forradalom még ma is tart. A forrás: USA. A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. A fejletlen iparú területeken hozzák létre ezen ipari központokat.

iskolák. hivatalok épületei). légi közlekedés. melyek a gazdaság működésének kereteit szolgálják.és vasúthálózata. dolgok speciális technikai eszközök igénybevételével lebonyolított tömeges. rendszeres. termelési tapasztalatát. amely a külföldi gazdaságokban keresett termékek előállítását és kivitelét szorgalmazza. szakképzettségét. amelynél a legfontosabb útvonalak (közút. Áruszállítás: A megtermelt áruk tömeges szállítása. (USA) Exportösztönző iparpolitika: A gazdaságpolitikai jogszabályok összessége olyan helyzetet teremt (terméktámogatások. vasúton. légi és vízi úton. . Összeszerelő szerepkör: Az alkatrészekből a késztermék összeszerelését végző gyár. vízés távközlési vezetékek. (Mindegyik oda települt. a célállomáson legördül a szerelvényről és azonnal a rendeltetési helyre szállítható az áru. közúti. Ezek az utak. Kombinált szállítási-közlekedési mód: Többféle szállítási-közlekedési mód kerül alkalmazásra az áruk szállításában. illetve ezek rendszerét foglalja magába. a társadalom szervezettségét. belvízi és tengeri hajózás. adókedvezmények. valamint a csővezetéki szállítás összessége. (Például: vasúti szállítással visznek nagyobb távolságokra áruval megrakott kamionokat. Az országok közlekedésének fejlettségét a közlekedési hálózat különböző mutatószámokkal jelzett nagysága mutatja (km/km2). vasúti. nagyobb kutatási lehetőségek nyújtásával. jellemzően az előállítás helyétől a felhasználás helyéig. iskolázottságát. vámpolitika. olaj-. magasabb fizetés. történhet közúton. repülőterek. nem szennyezi a környezetet.Beszállító: A késztermékhez szükséges alkatrész gyártását végző gazdasági társaság.) Közlekedési hálózat: Az infrastruktúra része. valamint a hatályos tranzit illeték mértéke. TNC vállaltok sokszor dolgoznak helyi beszállítókkal. az elektromos-. kórházak. illetve az egyes építmények (pályaudvarok. esetenként gyorsabb is. Belvízi hajóút: Egy ország határain belüli folyók. vasút.) kizárólagosan vesz részt a szállításban. Például Budapest. vasutak. azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt. stb. gáz-. Egyközpontú (sugaras szerkezetű) hálózat: Olyan közlekedési hálózat. távhő-. Egy adott állam területén lévő vasúti. légi) egy csomópontba (nagyváros) futnak be. Tömegközlekedés: A személyszállítás tömeges igények kielégítésére szakosodott ága. Előnyei: a vasút olcsóbb. Infrastruktúra és szolgáltatás. Intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat. Tranzithelyzet: Átmenő forgalom. Így ide tartoznak a gazdaságot. stb. ahol a legjobban megéri. kihasználva a különböző szállítások előnyeit. amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak. a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok. munkakultúráját. út. Hagyományos szállítási-közlekedési mód: Egy-egy szállítási mód (közúti. tavak és csatornák hajózásra alkalmas szakaszai. amely egy földrészen (kontinens) teljes egészében keresztülvezet.). Transzkontinentális útvonal: Olyan útvonal. középszint Közlekedés: A közlekedés személyek. szervezett helyváltoztatása. Anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli. amely a gyártásnak csak egy munkafolyamatát végzi. a kamionba már egyszer felpakolt árut nem kell újra átpakolni. nemzetközi vízi útjai. Humán infrastruktúra: Az emberek tudását. Személyszállítás: Emberek helyváltoztatására szakosodott szolgáltatás.) Agyelszívás („brain drain”): Egy ország szellemi elitjének lassú elcsábítása egy másik országba. A TNCk számos olyan leányvállalattal bírnak. Meghatározza az ország elhelyezkedése.

kommunikáció. rádió. konferencia-. utalvány. (A közlekedés. szállítás. gyógy-. a társaság tulajdonosává válik méghozzá a megvásárolt részvények értékének arányában. telefon. kereskedelem. internet. akkor abból a részvények . amelyet részvénytársaságok (rt) bocsátanak ki. de automata vagy bank segítségével készpénzre váltható. amelyek a másik kettőbe nem férnek bele (pl. így is lehet vele fizetni átutalással. Azok tartoznak ebbe a csoportba. Bankszámlapénz: A pénz másik megjelenési formája: a pénz folyószámlán van. bankszámla). Áruforgalmi (logisztikai) központ: Hírközlés: Idegenforgalom: A gazdasági szolgáltatások egyike. Valuta: Idegen ország pénze. amelyeket egyéb. melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához (vagyis elsősorban szellemi munkáról van szó). aki részvényt vásárol. Vannak egyéb szolgáltatások is. szórakozás) biztosító társadalmi szolágáltatásokról. a kereskedelem ötvözete. Állampapír: Az értékpapírok egy fajtája. Részvény: Az értékpapírok egy fajtája. amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen. hitellevél. társaságokkal szemben. tűzoltóság. Értékpapír: Olyan okirat. Felhasználható vásárlásra (fizetési eszköz). bank. amit az állam bocsát ki (és vásárol vissza). ezáltal két dolog értékének összehasonlítására. öko-. amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel. a szállás. Egy adó és több kapó között áramlik az információ. akkor konvertibilis.) Belföldi és nemzetközi turizmus: Idegenforgalmi körzet: Kulturális-. Deviza: Minden valuta és valutára szóló követelés (csekk. Ha a rt. ezért a hírközlő szervek válogatnak. értékmérésre. idegenforgalom. tv. őrzi azt és szerény kamatot biztosít a számlatulajdonosnak. de az a leggyakoribb). vagy személyes szolgáltatásoknak hívunk. Tömegkommunikáció: Az információs gazdaság része. Mára kifejezetten a népbutítás és -ámítás eszközévé vált. hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját (nem feltétlenül otthon. Készpénz: A pénz egyik megjelenési formája: papírpénzek és fémpénzek összessége. szállás. falusi turizmus: Emelt szint Távmunka: A munkavégzésnek azon formája. katonaság. Számos formát ölt manapság: sajtó. bíróság. katasztrófavédelem) és az emberek életszínvonalát (egészségügy. közlekedés. Kereskedelmi szálláshely: Szolgáltatás-turizmus: A pénz világa. megvásárlója tulajdonképpen hitelt biztosít az állam számára. villany. A folyószámlán lévő pénzzel a megbízott bank gazdálkodik. középszint Pénz: Több funkcióval is bíró eszköz.Gazdasági és társadalmi szolgáltatás: A szolgáltatásokat aszerint csoportosíthatjuk. nyereséges. oktatás. Konvertibilitás: Ha egy valuta szabadon átváltható egy másik ország pénzére. internet) avagy az állam hatékony működését (közigazgatás. A hírek elszaporodásával az ember képtelen mindet befogadni. A rt. Valutaárfolyam: Egy valuta ára más valutában kifejezve. sport. hogy a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen gazdasági szolgáltatásokról van szó (víz. amiért az állam kamatot fizet. Utazással és máshol-tartózkodással eltöltött idő. kultúra. értékmegőrzésre. rendőrség. gáz. wellness). tőkéje részvényekben van. Valójában minden szolgáltatás személyes.: szerviz.

arányában osztalékot kapnak. hanem engedélyt adnak a hitelezők későbbi visszafizetésre. Infláció: Az árak általános és tartós növekedése. hogy a régit törleszteni tudják: adósságcsapda). Kötvény: Az értékpapírok egy fajtája. Az árutőzsde célja rendezett és stabil piac létrehozása a mezőgazdasági termékek számára. Pénztőke: A tőke leggyakoribb megjelenési formája. hanem a termelés nyereségére is. elsősorban mezőgazdasági termékeké. akkor a cserearány javult. Tőzsde: A piacok piaca: az itt eladásra kerülő értékpapírok. termékek árát csak a kereslet és kínálat határozza meg. Ez azt jelenti elsősorban. Kamat: A hitel ára. Kötelezettséget vállalnak. az árutőzsdén pedig árué. Fizetőképes kereslet: A piac általánosságban az a hely. Az infláció során a pénz értéke csökken. kevesebb forintot kell érte adni. vagyis ugyanannyi eladott termékért többet . A tőzsdén csak a tőzsdeügynök (bróker) adhat és vehet. ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek. Ha az exportált termékek átlagára nőtt és az importált termékeké csökkent. hogy egy cég egy külföldi cég által kibocsátott értékpapírokat vásárol. és lehet értékpapír-befektetés (portfólió). amelyet gazdálkodó társaságok (bank.) bocsátanak ki. ami az áruk és szolgáltatások értéke. Költségvetési hiány: Az állami kiadások és bevételek közti különbség az előző javára. hogy drágábban adhassák el. Hitel: Pénzügyi kölcsön. A működőtőke-befektetések transznacionális vállalatokhoz köthetők. csak rajtuk keresztül vásárolhat az egyszerű földi halandó. hogy majd olcsóbban vehessék meg. ezzel külföldön tőkét fektet be. Működőtőke-befektetés: A tőkeáramlás másik formája a direkt (közvetlenül a gazdaságban ható) vagy más néven működőtőke-befektetés. Ekkor a forgalomban lévő pénz mennyisége nő (infló: felfúvódás) és meghaladja azt a mennyiséget. A termékek árát a (fizetőképes) kereslet és a kínálat határozza meg. Eladósodás: Amikor egy állam egyre növekvő hiteleket vesz fel a nemzetközi pénzpiacon (újabb hiteleket kell felvenni ahhoz. Ha a dollár árfolyama tartósan esik a forinthoz képest. akkor a dollár elszámolású termékek (pl. Hitelképesség: Hitelt csak az kaphat. hogy a kötvényen feltüntetett értéket a kamattal együtt meghatározott idő elteltével visszafizetik a kötvény tulajdonosának. Az értéktőzsdén értékpapírok kereskedelme folyik. Ezt megteheti egy állam is. Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel. hogy vissza tudja majd fizetni a felvett kölcsönt kamatokkal együtt. Ez lehet hitel. Spekulánsok azért vesznek részvényt. Tőke: Olyan vagyon. hogy befektetett pénze kamatot hoz. Az eladás viszont nehezebbé válik a dollárt használó piacon. (Az adósságot tehát nem engedik el. mert ott a termékek ára lecsökkent. Folyószámla: Folyószámla vezetése a bankok egyik szolgáltatása. Átütemezés: Az adósság visszafizetésének megkönnyítése olyan államok számára. Ebben az esetben egy cég külföldön a termelésbe fekteti be a pénzét és így a tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolhatja. Értékpapír-befektetés: A tőkeáramlás egyik formája a pénzügyi átutalás. a valuták értékét is a piac határozza meg). akik súlyosan eladósodtak.) Árfolyamváltozás: A valuták értéke egymáshoz képest ingadozik (a lebegő árfolyamrendszer miatt. Cserearány: A külkereskedelemben használt fogalom. Érték. kőolaj) külföldről való megvásárlása könnyebbé válik. akkor adóssága van. stb. Nemzetközi tőkeáramlás: A tőke országhatárokat átlépő mozgása.és árutőzsde: A tőzsde két típusa. Erről a számláról az ügyfél tetszőleges számú átutalást végezhet. Bármikor (nyitvatartási időben) létrehozható és megszüntethető. Vagyis nemcsak arra számít. vagy azért adják el. rt. Az árfolyamváltozásnak hatása van a külkereskedelemre. Az exportált és az importált termékek árváltozásait évről-évre megvizsgálják. amely külön ráfordítás nélkül is rendszeres hasznot hoz. aki képes bizonyítani.

A XX. kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt olyan országoknak. az 1970-es évek óta hosszú lejáratú. nem kötelező . Magyarország és Jugoszlávia) 14 határmenti régiója között. 1978-ban indult el a vállalkozás 5 ország (Ausztria. Feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete. Mivel tagjai jórészt csatlakoztak az EU-hoz. az ENSZ szakosított intézménye. Németország. Csaknem minden állam tagja. nem országok. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): (United Nations) A legjelentősebb nemzetközi szervezet. középszint Európai Unió: Regionális gazdasági integráció. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Regionális gazdasági integráció. Bankjegy: Érme: A készpénz másik formája. a nemzetek egyenlősége. Szlovákia. Csehország. alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása. Az 1970-es évek óta feltételes hiteleket nyújt (a gazdaság neoliberális átalakítását kéri a pénzért cserébe) eladósodott országoknak. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Jelenleg 25 tagállama van. most Közép-európai Kezdeményezésnek hívják. ebben az esetben. az árfolyamok stabilitásának biztosítása. Céljai: nemzetközi béke és biztonság. Románia. Eredetileg a háború utáni Európa újjáépítése volt a célja. Papírpénz: A készpénz egyik formája. Adóparadicsom: Emelt szint Árupénz: A pénz egyik megjelenési formája. búza… leggyakrabban azonban valamilyen nemesfém arany vagy ezüst. Kárpátok Eurorégió: Nemzetközi Valutaalap (IMF): (International Monetary Fund) 1944-ben létrehozott bank.és zöldmezős beruházás: Adósságválság: Rövid. Területén szabad a tőke. az ENSZ szakosított intézménye. hanem országrészek (régiók) közötti. Olaszország. Világbank: (International Bank for Reconstruction and Development: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. a munkaerő. Bulgária és Szlovénia) Alpok-Adria Közösség: Határon átnyúló regionális együttműködés. ha ugyanannyit akar valaki vásárolni külföldről. neve is változott.lehet vásárolni. Ezen kívül hosszú megtérülési idejű befektetéseket finanszíroz célhitelekkel (pl. Tőzsdeindex: Az értéktőzsdék forgalmának mérésére szolgál az ott forgó vezető értékpapírok árfolyam-alakulásából számított átlagindex. Területileg módosult. akkor több terméket kell eladnia. akik máshonnan már nem számíthatnak pénzre. székhelye New York. (Magyarország. amelyek gazdasági szerkezetátalakítást szeretnének megvalósítani vagy súlyosan eladósodottak. Intézményei nemzetek feletti hatáskörrel is bírnak. infrastruktúra). Worldbank) 1944-ben létrehozott bank. Fordított esetben a cserearány romlik. Ez lehetett kagyló. marha. Rekonstrukciós. 1945-ben San Franciscoban alapították. megszűnt. század előtt elsősorban ilyen pénzt használtak az emberek. Határozatai azonban csak ajánlások. Számos tagállam közös pénzt használ (euró). az áru és a technológia áramlása. Lengyelország.és hosszú lejáratú adósság (hitel): Rögzített és változó kamatozású hitel: Külső és belső adósságállomány: Rögzített árfolyam: Monetáris világgazdaság: Feketepiac: „Láthatatlan jövedelem”: Off-shore cég: A 6.

Célja a vámok lebontása. Bagdadban létrehozott nemzetközi kartell. A szervezetet Irak. 1971-ben Nigéria. orvos. Az USA. Célja a nemzetközi tőkeáramlás teljes szabadságának megvalósítása. Ráadásul 1998ban mi is beleléptünk. Nem az EU része! (Az Európai Tanács az igen. Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete: Európa Tanács: Politikai szervezet. Irán. egységesítése és ily módon az olajból származó nyereségük maximalizálása. amelyik a szabadkereskedelem szintjén áll. Mianmar. Ez a legfontosabb tőzsde a Földön. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): (North Atlantic Treaty Organization) Nemzetközi katonai szervezet. exportjának 50%-át adják. Katar. Tanácsadó szerepe van gazdasági. Később csatlakozott hozzá Vietnam. Fülöpszigetek. A kartell célja a tagok termelési és exportpolitikájának összehangolása. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC): (Organization of the Petroleum Exporting Countries) Kőolajtermelő és -exportáló országok által 1960-ban. elsősorban a Szovjetuniótól. Székhelye Párizs. Szakosított intézményein keresztül a fejlődő országok gazdasági és szociális fejlődését próbálja előmozdítani. Célja: az európai államok közti együttműködés előmozdítása. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): (United Nations Educational. Székhelye 1965 óta Bécs. ahogy tette azt a kőolajár-robbanások idején is. Kuvait. A tagországok a Föld olajtermelésének 40. közös örökség védelme. Célja a vámok lebontása és a szabad verseny megteremtése. Ez a cikk egy kissé elfogultra sikeredett. végül 2007-ben Angola és Ecuador. Céljai: az analfabétizmus felszámolása. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): (Organization of Economy Cooperation and Development) 1960-ban alapították.) Dow Jones-index: A Wall Street-en található New York-i értéktőzsde (New York Stock Exchange) indexe.érvényűek. A Világörökség program keretében az egyetemes emberi kultúra értékeinek védelmét szervezi meg. Még az 1960-as években csatlakozott hozzájuk Algéria. A fejlett ipari országokat tömöríti (Magyarország is tagja). Egészségügyi Világszervezet (WHO): (World Health Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Szingapúr. Emelt szint Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): (North American Free Trade Agreement) Regionális gazdasági integráció. alapító tagjai Indonézia. Szaúd-Arábia és Venezuela alapították. Thaiföld. A világtermelésben és a világexportban való magas részesedése miatt a szervezet képes befolyásolni a világpiaci árat. Eszközként az árak rögzítését. Az index bonyolult számítások . Kanada és Mexikó közötti megállapodás 1994-ben lépett életbe. új nevét 1995-ben kapta. de az amerikai dominanciát csak a vak nem látja. Scientific and Cultural Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Líbia és az Egyesült Arab Emirátusok. Világkereskedelmi Szervezet (WTO): (World Trade Organization) Az 1948-ban alapított GATT utódszervezete. hogy tagjait megvédje a külső támadástól. Indonézia. a legfontosabb oltások általánossá tétele. 1949-ben jött létre azzal a céllal. Bár Brüsszel a székhelye.és ápolóképzés támogatása. Malajzia és Brunei. gazdasági és szociális előrehaladása. 1949-ben hozták létre. a kötelező alapfokú oktatás bevezetése. 1967-ben jött létre. illetve a termelési és exportkvóták előírását alkalmazzák. Céljai: a járványos betegségek leküzdése. gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök adományozása. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): (Association of South East Asian Nations) Regionális gazdasági integráció. Ma a világbéke fenntartójának pózában tetszeleg. Laosz. kereskedelmi és fejlesztési politikai kérdésekben.

zsírok zsírsavai. és táplálékfelvétel nélkül hamarosan bekövetkezik a pusztulás. ráncos. Tünetei: zsírpárnaraktár eltűnése. vázizomzat-. Társadalmi egyenlőtlenség: Világélelmezési válság: . középszint Gazdasági polarizáció: Világgazdasági pólus (erőtér): Centrum és periféria: Wallerstein. amerikai közgazdász elmélete szerint a világgazdaság szerkezetét a centrum és a periféria modelljével lehet a legjobban leírni. a félperifériát. pigmentszegény haj.és többpólusú világgazdaság: Duális gazdasági szerkezet: „Banánköztársaság”: „Olaj-ország”: Tranzitország: Egyedi gazdasági szerepkör: 8.és fehérjehiány okozta (marasmus). fertőzéssel szembeni fogékonyság. Terápia: kiváltó ok megszüntetése. tápláléktűrő képesség csökkenése. hibás táplálkozás (fejlődő országok gyermekei). nem megfelelő gondozás. hipotrófia. dekompozíció. középszint Természetes és mesterséges ökoszisztéma: Helyi. a szervezet a saját belső tápanyagraktárait kezdi felhasználni (májglikogén. Ők a világgazdaság alakítói. ezen országok próbálnak a centrumhoz felzárkózni. a táplálkozás bármely zavara. felhasználási zavara következtében kialakuló elégtelen tápláltsági állapot. Egy. keringés-. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók. a működőtőke. szervek működészavara. az anyagcsere sebességének megfelelően növekszik. országcsoportok és országok. regionális és globális probléma: Túlnépesedés: A népesség elöregedése: Népességfogyás: Születésszabályozás: Éhezés: A szervezetnek olyan állapota. a kutatás és fejlesztés. A periféria függő helyzetben lévő fejlődő országokat takar.eredménye. glicerin). Amikor az igen tartós éhezés vége felé a zsírraktárak is felhasználódtak. ödéma. 7. amikor egyes szervei (elsősorban az idegrendszer) nem jutnak megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű táplálékhoz. a fehérjék lebontása fokozódik. Idővel az anyagcsere sebessége csökken. Két típusa a megfelelő kalóriabevitel melletti fehérjehiány (kwashiorkor). Fokozatai: atrófia. hasmenésre való fokozottabb hajlam. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. Wallerstein megkülönböztetett még egy köztes csoportot is. Okai lehetnek: elégtelen. Ebben a modellben a centrumországok a világgazdaság központját jelentik. krónikus szervi betegségek. kialakításakor csak bizonyos részvények árát és az utánuk való keresletet veszik figyelembe. vitaminokban gazdag étkezés. emésztési. ellenálló képesség csökkenése. csecsemőmirigysorvadás. kalória. a magas életszínvonal jellemzi őket. fokozatosan emelkedő táplálékbevitel. légzésromlás. BUX-index: A Budapesti Értéktőzsde indexe. Éhségövezet: Alultápláltság: Nem megfelelő táplálékbevitel. A felszívódás utáni fázisban kezd kialakulni és az utolsó táplálékfelvétel óta eltelt idővel arányosan. a táplálék szükséges összetevőinek asszimilációs. anyagcserezavarok. rugalmatlan bőr. ők a világgazdaság eseményeinek elszenvedői.

intézményesített társadalmi tevékenység. kezelése. termelés. és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. E feladat ellátásához a geológia. illetve más társadalmi tevékenységre alkalmas. amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása. üdülés) mértékét kifejező mutató. arborétumokra is. intézményesített társadalmi tevékenység. Tulajdonképpen a természetvédelem a környezetvédelem legkorábban meglévő. A táji adottságok keretében többoldalú vizsgálatok alapján adja meg. Környezetvédelmi törvény: . de lehet a természeti érték fennmaradását biztosító folyamatok tervszerű munkával történő fenntartása. Természetvédelem: Olyan céltudatos.Túlfogyasztás: Eltartóképesség: Adott területen a táj komplex hasznosításának (települési lehetőségek. tájképi adottságokban gazdag nagyobb. amelyek az UNESCO MAB programja keretében nemzetközileg elismernek. kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. A természetvédelem kiterjedhet az ültetett parkokra. amelynek célja az ember ipari. Az őserdők égetéssel történő megsemmisítése (talajváltó) Felégetés: Füves területek feltörése: Túllegeltetés: Elsivatagosodás: Környezetgazdálkodás: Nemzeti park: Természetvédelmi terület: A természetvédelmi védetté nyilvánítás területi kategóriája. közvetlenül a természeti értékek megőrzésére törekvő része. megőrzése. Bioszféra rezervátum: Olyan jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák. szervezett. hogy a táj milyen létszámú népesség eltartására. állatfajok) megóvására és fenntartására szolgáló terület. A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti. tájrészlete. Fizetőképes kereslet: Energiaválság: Nyersanyaghiány: Globális felmelegedés: Elsavanyodás: Háborús és katasztrófaveszély: Népességvándorlás: Környezeti válság: Veszélyeztetett élőhely: Biológiai sokféleség csökkenése: Erdőirtás: Fakitermelési módszer. minden fát géppel vagy kézzel kivágnak. ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai. Környezetvédelem: Olyan céltudatos. általában összefüggő területe.. A természetvédelem körébe tartozik az élővilág védelme és a tájvédelem. mezőgazdasági. tudományos alapokon nyugvó fenntartása. vagy a barlang és annak védetté nyilvánított felszíni területe. A védelem lehet egyszerű elzárás. A természetvédelmi terület vagy a védett természetvédelmi érték (például növényfajták. a geográfia és az ökológia tudománya nyújt szakmai alapot. Tájvédelmi körzet: A védett természeti területek egyik típusa. szervezett.

kiad. 4. Székhelye Nairobi. Nemzeti Tankönyvkiadó. Fenntartható fejlesztés: Hulladékgazdálkodás: A hulladék begyűjtését. azok biztonságát növelő. 1992. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon. középszint Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: Az ENSZ Közgyűlésének 1972-ben. Stefanovits Pál: Talajtan. a stockholmi konferencia után hozott határozata alapján létrejött szervezet. Budapest. Emelt szint Túlhalászás: Mennyiségi és minőségi éhezés: A 8. a környezetterhelést csökkentő tevékenység. Műszaki. 2007.Világörökség: A világörökség egyezményt az UNESCO közgyűlésén Párizsban 1972-ben fogadták el. Budapest. Mezőgazda. 3.]. 2002. Európa. 1997. illetve ártalmatlanítását elősegítő. kiad. kémiai. Célja a nemzetközi összefüggésben különösen számottevő épített és természetes. Koestler. Makovecz Benjamin. [s. Nemzeti Tankönyvkiadó. a. Péczely György: Éghajlattan. tájképi és természeti értékek nemzetközi védelme. 1993. 1994. Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz. Budapest. Ford. kiad. Budapest. 4. tárolását.): Általános természetföldrajz. PannonKlett. Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon. Budapest. Budapest. Budapest. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO): Ember és Bioszféra (MAB-program): (Man and the Biosphere) Természetvédelmi Világnap (WWF): Felhasznált irodalom Borsy Zoltán (szerk. 2001. amely a hulladék fizikai. ELTE Eötvös Kiadó. . hasznosítását. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Arthur: Alvajárók.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful