A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak (szerkesztés alatt: eddig ezzel a kifejezéssel palástoltam, hogy a munka áll; jelentem

, újra nekiálltam, bár a hiányzó címszavakat még nem pótoltam, de a régieket elkezdtem átnézni, amelyek már megfelelnek elvárásaimnak, azok másfél centivel beljebb találhatók, a jelenlegi arány: 82/1112)
1, Térképészet A térképi ábrázolás, középszint Térképvázlat: Vázlatosan lerajzolt térkép. A földfelszín egyes elemeit oldal vagy felülnézetben jelekkel, nem méretarányosan kicsinyítve, nem egyenletes generalizálással (általánosítással) ábrázolja. Térkép: A földfelszín egyezményes jelekkel történő, arányosan kicsinyített síkbeli ábrázolása. (Térképet készíthetünk más égitestről is.) Földgömb: A Föld kicsinyített mása, gömb alakú térkép. Vetület: A térképen ábrázolt térségek megközelítőleg egy-egy gömbfelület részei. Ezt a felületet síkba (vagy síkra teríthető) felületre vetítjük ki. Típusai: henger-, sík-, kúpvetület. Világvetület: több vetülettípust egyesít, az egész Földet próbálja minél kevesebb torzítással ábrázolni. Méretarány: A térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. Az 1:30000-es méretarány, például azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 30000 cmnek felel meg. Vonalas aránymérték: A térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték kilométerbeosztással, segítségével könnyen - számítás nélkül - meg lehet állapítani, hogy a térképen mért távolság a valóságban hány kilométernek felel meg. Topográfiai térkép: Helyszínrajzi térkép. Nagyfelbontású, kis területet bemutató térképtípus. Például: várostérkép. Földrajzi térkép: Általános térkép. Kisfelbontású, nagy területet bemutató térképtípus. Például: Európa domborzata. Tematikus térkép: Szaktérkép. Speciális természet- és társadalomföldrajzi jelenségek térbeli eloszlását mutatja be. Például: népsűrűség, vallás… Atlasz: Térképgyűjtemény. Egyedi térképek könyv formában összekötött vagy lazán következő, összefogott, de egységet alkotó sorozata. Két fő jellemzőjük: a feldolgozás, a technikai megoldás egységessége és az ábrázolt témára vonatkozó teljesség. Az atlaszok csoportosíthatók az ábrázolt terület szerint (világ, nemzeti, regionális, csillagászati), tartalom szerint (földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, technikai stb.), a felhasználás célja szerint (általános, tudományos, oktatási, katonai, turisztikai stb.). Az elnevezés Gerhardus Mercator 1585-ben kiadott földrajzi térképkötetéről ered, amelynek címlapján a Földet tartó mitológiai Atlasz volt látható. Kis-, közepes-, nagy méretarányú térkép: A kicsinyítés mértéke szerint megkülönböztethetünk nagy (1:500 - 1:10000), közepes (1: 10000 - 1:200000) és kis (<1:200000) méretarányú térképeket. Szintvonalas domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen azonos magassági pontokat összekötő vonal segítségével állapíthatjuk meg egy adott terület magasságát vagy mélységét. Színfokozatos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen az azonos magassági vagy mélységi kategóriába eső területek ugyanolyan színűek. Árnyékolásos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. Kiegészítő szerepe van. Emelt szint

Sík-, henger-, kúpvetület: Különböző vetületi típusok. Attól függ, hogy a Föld gömbi felületét mire vetítem ki. Területtartó és szögtartó vetület: Valamely háromdimenziós térség kétdimenziós (síkbeli) ábrázolása torzulással jár. A torzulás szempontjából lehet egy térkép területtartó (szögek torzulnak), szögtartó (terület torzul). Síkrajz: A felszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja a domborzat kivételével. Például: növényzet, vízhálózat, kőolajvezeték Domborzatrajz: A domborzati formák ábrázolása (három formája is van). Névrajz: Térképi nevek, számok. Különböző szín és betűtípus használata jellemző. Domborzati alapelemek: Lejtőszög: A lejtő a felszínnek a vízszinteshez képest ferdén elhelyezkedő sík felülete. A vízszintessel bezárt szöge a lejtőszög, ami megadja a lejtő meredekségét. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtőalap által bezárt szög, aminek tangense egyenlő a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosával. A lejtők meredekségét szokás megadni százalékban is, amit a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosának százzal történő beszorzása után kapunk. (Tehát a 100% és a 45 fok ugyanakkora meredekséget jelent.) Mágneses deklináció: Mágneses elhajlás. A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. A deklináció értéke keleti irányban pozitív. A szögeltérés oka, hogy a földrajzi pólusok nem esnek egybe a mágneses sarkokkal. Az elhajlás értéke a földrajzi helytől függ. (Budapesten körülbelül +2,8 fok, a mágneses és a földrajzi északi pólus közti szakaszon 180 fok.) A deklináció értéke ugyanazon a helyen időben a mágneses pólusok vándorlása miatt változik. Tevékenységek a térképen és a térképpel, középszint Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés: Tényleges földrajzi fekvés megadható a földrajzi fokhálózat segítségével. Egy terület viszonylagos fekvését valamihez képest határozzuk meg: óceántól való távolság, a környező hegyekhez képest. Tengerszint feletti magasság: A tenger szintjétől számított magasság. Tengerenként más lehet. Magassági szám: Tengerszint feletti magasság értéke. Abszolút és relatív magasság: Az abszolút magasságot a tengerszinthez képest adjuk meg, a relatív magasságot valami máshoz viszonyítva, egy hegy, az út, a település legmélyebb pontja. Látóhatár (horizont): „Ameddig a szem ellát”, ahol a föld és az ég összeér. (Valójában a látóhatár és a horizont nem ugyanaz. A horizont a megfigyelési hely vízszintes síkja, a látóhatár a Föld testéhez húzott érintőkúp érintési köre.) Keresztmetszet: A földfelszínnek szerkesztéssel előállított képe. Egy tárgy síkbeli keresztülvágásának a következménye. Gyakoriak a földtani keresztmetszetek. Tömbszelvény: Geológiai, geomorfológiai jelenségek szemléltetésére alkalmas eszköz. (pl.: Cholnoky rajza a deflációs mélyedésről az elsős tankönyvben) Földrajzi fokhálózat: A Földet átszövő hosszúsági és szélességi körök hálózata. Kelet-nyugati irányban 360 fok (a Föld középpontjából, az Egyenlítő síkjában mérve), észak-déli irányban 180 fok (a Föld középpontjából, Greenwich síkjából mérve). Szélességi kör: A Föld széltében való felosztása. A szélességi körök egymással párhuzamosak, de különböző hosszúságúak. Hosszúsági kör (délkör, meridián): A Föld hosszában való felosztása. A hosszúsági körök ugyanolyan hosszúak, a két sarkon találkozik az összes kör. Egy adott körön a helyi idő megegyezik, vagyis egyszerre delel a Nap. Helymeghatározás: Adott eszközökkel (térkép, iránytű), viszonyítással, természet (Nap állása) segítségével való helybeazonosítás.

Távolságmérés és meghatározás: Északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb: A Föld területi felosztása az Egyenlítő mentén északi és déli félgömbre, Greenwich mentén keleti és nyugati félgömbre. Jelkulcs: Jelmagyarázat: minden térkép oldalán, alján megtalálható a térképen használt egységesített jelzések magyarázata. Kilométer-hálózat: Az alap a km és ennek a segítségével van jelölve a vonalas aránymérték. Keresőhálózat: A földrajzi fokhálózat térképen jelölt főbb körei közti sávokat az ABC betűivel illetve számokkal látják el, ezzel könnyítik a térképi keresést. Az atlaszok végén található helynévmutatóban a földrajzi helyek mellé odaírják az oldalszámot és a betű-szám kombinációt: például Vác 6D2. Tájolás: megfelelő eszközök segítségével való behatárolás Fő- és mellékvilágtájak: A fő világtájak: Észak, Kelet, Dél és Nyugat, ezeket felezik a mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy (további felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat például ÉÉK). Csillagászati és földrajzi északi irány: csillagokkal való behatárolás sarkcsillag Emelt szint Álláspont-meghatározás: Hátrametszéssel valósítható meg. Beállok egy ismeretlen földfelszíni pontra és megmérem három ismert pont irányát, távolságát, akkor megkapom álláspontom helyét. Területszámítás: Területszámításra ritkán kerül sor a térkép alapján, de lehet próbálkozni. Szabályos alakzatot kell gyártani, annak ki tudjuk számítani a területét, viszont ritka a szabályos alakzat a térképen. (Egy-két mesterséges határtól eltekintve.) Példa egy téglalappal. A térképem 1:40000 méretarányú, a téglalap oldalai 2 és 6 cm hosszúak. A téglalap területét kiszámíthatjuk úgy, hogy a 2 és 6 cm-t átváltjuk km-be: 0,8 és 2,4 km, majd összeszorozva megkapjuk a végeredményt: 1,92 km2. (Ha a 2 és 6 cm összeszorzásával kezdjük, akkor a méretarány négyzetével kell megszorozni a kapott eredményt. Jelen esetben 12 cm2 * 400002 = 19200000000 cm2 = 1,92 km2. Az első mód kevésbé veszélyes.) Metszetszerkesztés: szerkesztési forma adott forma félbevágása Az űrtérképezés, középszint Űrszonda: Űrben lévő kutatóeszköz. Távérzékelés: A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer. A területhasznosítás érdekében magasból nézni a földet. Hamisszínes felvétel: A műholdak letapogatják a felszínt, felfogják a Föld felszínéről érkező sugárzást. A különböző hullámhosszú sugarakhoz más és más színeket társítanak. A legerősebb a növényzet sugárzása: élénkvörös, sötét a sugárzást elnyelő vízfelszín. Légi felvétel: A levegőben hagyományos eszközökkel készített felvétel (repülőről vagy űrhajóból). Műholdfelvétel: Az űrben készített felvétel, ami a Föld felszínéről érkező sugárzást ábrázolja. Továbbítja a földi fogadóállomások felé, tehát rögtön feldolgozható és használható adtaokhoz lehet hozzájutni. Emelt szint Űrkutatás: Műholdak segítségével a kozmikus környezet felfedezése. Felbontóképesség: Megadja, hogy milyen éles képet tud készíteni az eszköz és a képen milyen méretű felszíni elemek különíthetők el. Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak, középszint Egyenlítő: Nevezetes szélességi kör, 0°. A Földet forgástengelyére merőlegesen és középpontján áthaladva két egyenlő részre (északi és déli félteke) osztó sík és a

Északi-sark: A Föld forgástengelyének Jeges-tengerben lévő felszíni döféspontja. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. „Nevezetes szélességi kör”. (A FöldNap távolság 147. önálló fénnyel nem rendelkező égitest. A megállapítások egy részének viszonylagossága a Jupiter-típusú bolygókkal való összevetésnek tudható be.) Csillag: Fénykibocsátó égitest. a déli szélesség 90°.5°-án (23° 27’). A Merkur. (Ez megközelítőleg 1013 km. felépítése és helye a világegyetemben. hogy naptávolságuk tekintélyes (> 5 CsE). 2. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa.5°-án (66° 33’). a kör a Baktérítő nevet kapta. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. Közös jellemzőik. de nagy átmérőjük . A Jupiter.9 g/cm3). illetve nem kel fel a Nap (a téli és a nyári napforduló idején). izzó gázgömb. ami 149. valójában egy pont. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása. Északi sarkkör: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66.5°-án (66° 33’). Déli sarkkör: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 66. hogy a Naphoz viszonylag közel vannak (< 2 CsE). saját tengelye körül forgó. Déli-sark: A Föld forgástengelyének Antarktiszon lévő felszíni döféspontja. Bolygó: Valamely csillag körül keringő.5°-án (23° 27’). a kör a Ráktérítő nevet kapta.) Fényév: Kozmikus távolságegység.1 millió km között változik az év folyamán. Ráktérítő: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 23. univerzum.1 és 152. holdban szegények. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. A fény egy év alatt megtett útja. középszint Kozmikus környezet: A Földet körülvevő világegyetem. A Nap látszólagos évi járása során a nyári napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. keringési sebességük kicsi. Értékét a Földnek a Naptól mért közepes távolsága adja meg. Mivel ekkor a Nap a Bak csillagképben tartózkodik. Baktérítő: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 23. gázból állnak. a Vénusz. viszonylag kis tömegük nagy sűrűséggel (> 3 g/cm3) párosul. az Uránusz és a Neptunusz tartoznak ebbe a kategóriába.) Kőzetbolygó (Föld-típusú): A bolygók egyik típusa. vagyis 10 billió km. Tejútrendszer. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa.7-1. a Szaturnusz. Gázbolygó (Jupiter-típusú): A bolygók másik típusa. ahol az év egy napján nem nyugszik le.földfelszín metszésvonala. Közös jellemzőik. valójában egy pont. „Nevezetes szélességi kör”. A földi Egyenlítő síkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala az égi Egyenlítő.) Csillagászati egység (CsE): A naprendszerben használatos távolságegység. sűrűségük kicsi (0. ezért keringési idejük rövid. keringési sebességük magas. Hossza 40076 km. Emelt szint Landsat: Amerikai műhold.6 millió km. illetve nem kel fel a Nap (a nyári és a téli napforduló idején). Eumetsat: Európai meteorológiai műhold. ezért keringési idejük nagy. Spot: Francia műhold. A Nap látszólagos évi járása során a téli napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. ahol az év egy napján nem nyugszik le. a Föld és a Mars tartoznak ebbe a kategóriába. szilárd kőzetburokkal rendelkeznek. (Például a Föld. az északi szélesség 90°. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. (Naprendszer. Mivel ekkor a Nap a Rák csillagképben tartózkodik.

Az üstökös minden Napnál tett látogatása alkalmával veszít anyagából. amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. ami a középpontba a Földet helyezte. ami akár felbomlását is okozhatja. hogy minden bolygó olyan ellipszispályán kering. amit akár 1 CsE-nyire is megközelítenek (például Halley-üstökös. Galaxis: Tejútrendszer. másik két tagjának időlegesen látható anyaga is a magból származik. Így jön létre a magot beburkoló üstök. valamint pályáik csak kis szöget zárnak be egymással. átlagos hossza 10-20 millió km. mint pályáik fél nagytengelyeinek köbei (ha a bolygópálya fél nagytengelyének hosszát aval. Bolygók mozgástörvényei: A bolygók a Kepler által felfedezett törvények szerint mozognak. A bolygómozgások közös vonása. e két tényező a csóva anyagát a Nappal ellentétes irányba fújja. aminek anyagát az elpárolgott jég és a kiáramló por adja. A Nap felé haladó üstökös szembe találja magát a Napból áradó fénynyomással és napszéllel.és porrészecskékből áll. Átmérője 100000 fényév. Az elmélet kidolgozója Ptolemaiosz volt. századig tekintették érvényesnek. Az üstökös három fő részből áll. tehát a bolygótól a Naphoz húzott sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Végül a csóva az üstökből kisodródó gáz. A mag jégbe ágyazott apró meteordarabok tömegéből áll. Üstökös: Kisebb égitest. . Első törvénye azt mondja ki. ahol már a szomszédos csillagok gravitációja is érvényesül. a XVI. Átmérője nagyságrendileg 10 km. Hold: Bolygó körül keringő kisebb égitest. hogy csak a Naprendszer központja) a Föld pedig és a többi bolygók körülötte keringenek. amelyek nem térnek vissza (hiperbola pálya). Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak. A harmadik törvényben azt fogalmazza meg. században lett egyértelmű. Meteorit: Amennyiben a meteor képes áthatolni a légkörön és becsapódik. a csillagok és a Nap pedig a Föld körül mozognak. Az a galaxis. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. elsősorban gázokból (hidrogén) áll. A csóva sűrűsége igen kicsi (1-10 molekula/cm3). Emelt szint Földközéppontú (geocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. Az ő munkáját fejlesztették tovább Galilei és Kepler.miatt tömegük nagyságrenddel haladja meg a belső bolygókét. ilyenkor magja apró meteorok sokaságára hullik szét. Az üstökösök egy része elnyújtott ellipszispályán kering a Nap körül. az ég leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartozik. számos holdjuk mellett gyűrűvel is rendelkeznek. a keringési periódust T-vel jelöljük. Meteor: Kisebb égitest porszemtől a több kilométer átmérőjűig. hogy egy irányba forognak (a Vénuszt és az Uránuszt leszámítva) és keringenek. Bolygóközi anyag: Ritka anyag a bolygók közti teret tölti ki. de vannak olyanok is. Saját fénnyel nem rendelkezik. amiben a Naprendszer található. Tömege csaknem teljesen a magban összpontosul. Gyűrűrendszer: Holdként is felfoghatjuk egymás után következő rétegek kör vagy ellipszis alakú pár méter vastag réteg. ami szerint a világegyetem középpontjában a Nap áll (a XX. aminek 76 év a periódusideje). Második törvénye szerint a területi sebesség állandó. Az elmélet újkori megalkotója Kopernikusz volt. Anyaga elsősorban kő és vas. hogy a bolygók Nap körüli keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz. A mag párolgása a Naphoz közeledve indul meg. az erők játéka egy-egy keringő tömeget a Naprendszer belseje felé lendíthet pályájáról. akkor meteoritnak nevezzük és anyagát kőzetnek tekintjük. akkor a3/T2 = konstans). a többi bolygó. a Naprendszer ennek középpontjától 30000 fényévre helyezkedik el.

Újholdkor csak egy vékony sarló forma látható. A foltok csoportokba tömörülhetnek (100000 km. Az elektronok a mágneses pólus körül érik el a Föld légkörét és gerjesztik a gázatomokat. a Mars és a Jupiter pályája között mintegy 100000 darab található belőlük. élettartamuk 1 hét. Napfogyatkozás: Akkor jön létre. Vesta… A Nap és kísérői. innen érkezik a fény. Össztömegük egy Mars nagyságú égitestet adna. A teljes napfogyatkozás 6-8 percig tart. addig tart. ekkor a Föld közelebb van a Naphoz. Teliholdkor látszik a Hold egésze. Emelt szint Plazma: Az elektromos áramot jól vezető folyadékok és gázok. hidrogén héliummá alakul). aminek során két hidrogénből (egy proton. Felfedezésük 1800 óta kezdődött. ami mágneses erővonalaknak köszönheti létrejöttét. Részecskék is távozhatnak a Napból (elektron. Napszél: A Napból származó elektronok és protonok fénysebesség közeli áramlása. Ceres. Sarki fény: A Nap részecskesugárzása révén a Föld mágneses terébe elektronok érkeznek. Pallas. Teliholdig a Hold növekszik (dagad: D). A részecskesugárzás az alapja a sarki fény jelenségének.Extragalaxis: A Galaxison kívüli galaxisok neve. Holdfázisok: A Földről megfigyelhető fényváltozások. konvektív zóna (az energiatovábbítás itt áramlással valósul meg).és ultraibolya sugárzása. miközben megnövekszik a Nap rádió-. oldalról nézve két tányér egymásba fordítva. röntgen. így a Holdra nem jut fény. proton). amikor a Hold. ekkor a Föld-Hold-Nap rendszer Holdnál lévő szöge 90 fok. A holdfázisok ciklusa 29 és egyharmad nap. majd egyre közelebb a Nap egyenlítőjéhez. Iuno. 400 km vastag. A változások oka a Hold Föld körüli keringése és ezáltal a Nap-Föld-Hold rendszer elhelyezkedésének változásai. Alakjuk felülről nézve spirális. napfoltok lehetnek rajta). Napkitörés: A kromoszféra hirtelen és rövid ideig (20-100 perc) tartó kifényesedése a napfoltok közelében. Átlagos nagyságuk 10000 km. Számuk egymilliárd. aminek elején az északi és déli szélesség 30 és 45 foka körül keletkeznek a foltok. mint a Föld. Napfolt: Nap felszínén (fotoszféra) 1000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű terület. ami a Nappal megegyező vastagságú.2 éves napfoltciklus. folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. Utolsó negyedkor ismét derékszög lesz a Holdnál. korona (még kisebb sűrűségű rész. mint a Hold. Első negyedkor egy félkör látható a Holdból. újholdig a Hold csökken (C). Termonukleáris folyamat: A Napban belsejében (centrális mag) lejátszódó folyamat. csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg. Oka a mágnesességben keresendő. A Nap légkörének gömbhéjai: fotoszféra (ezt látjuk szabad szemmel. ami még látható napfogyatkozáskor). ha a Föld. és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Hold eltakarja a Napot. röntgensugárzási zóna (a centrális mag energiáját röntgensugárzás formájában közvetíti a külső tartományok felé). Kisbolygó: Bolygótól kisebb égitest. egy neutron van az atommagjában) egy hélium keletkezik . napkitörések láthatók bennük a napfoltok körül). A teljes holdfogyatkozás 100 percig tart. van amikor jóval kisebbet). Valószínűleg a Jupiter zavaró hatása miatt nem állhatott össze egy égitestté anyaguk. már aki belenéz. középszint Nap gömbhéjai: A Nap belsejének gömbhéjai: centrális mag (itt történik a magfúzió. A csillagok száma benne 10-100 milliárd lehet. A napfoltok keletkezése tapasztalati törvényszerűségeket mutatnak: megfigyelhető egy 11. a napfoltok száma is e ciklusnak megfelelően változik (van amikor nagy területet borítanak be. gázmolekulákat. átmérőjük maximum 1000 kilométerig terjed. A Föld mágneses terébe jutva ez okozza sarki fény jelenségét. Holdfogyatkozás: Akkor jön létre. a Hold. kromoszféra (10000 km vastag. 1 hónap). a Föld és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Föld elállja a Nap fényének az útját. ekkor a Hold közelebb van a Naphoz.

Ez a nappalok és éjszakák váltakozásának oka. időtartama 24 óra. 5800 fok a hőmérséklete. Nektár-tenger… persze neveik latinul vannak megadva: Tranquillitatis. hogy egy nap alatt a Föld közel 1 fokot elmozdul Nap körüli pályáján. Derültség-. Állatokról.) Fotoszféra: A Nap légkörének része. a Hold és a nagyobb bolygók az ekliptika mentén mozognak. Holdtenger: A Hold felszínén két fő morfológiai szint különíthető el: az idősebb. amelyek áttörték a Hold szárazföldi kérgét és bazaltvulkanizmust okoztak. Csillagkép: A csillagoknak csoportosítása a könnyebb áttekintés végett. Serenitatis. oka a Föld nyugatról keletre történő forgása. amelyiknek egyik gyújtópontjában a Nap áll. dél keresztje. rák. Naptári év: A naptárkészítés alapproblémája. hogy az idő mérésére alkalmas periodikus égi események nem egymás egész számú többszörösei. világosabb és magasabb szárazföldek (terra) és a sötétebb. Hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. mert az évet nem tudták pontosan a Nap körüli keringés időtartamával . szűz. A Nap tömege azonban 2x1030 kg. oroszlán. Látszólagos és valós mozgás: A Nap naponta megfigyelhető kelet-nyugati mozgása látszólagos.és közben energia szabadul fel. amit a Nap az év folyamán végez (nyáron magasabb. Így mindenféle korrekcióra került sor a történelem során. fiatalabb és alacsonyabb tengerek (mare). éjszaka Napi és évi időszámítás: Az idő mérésére minden periodikusan változó folyamat alkalmas.) Napszakok: A nap felosztása. Állatöv (zodiákus): a Nap. Fucnuditatis. ami alatt a Föld végigjárja a Nap körüli ellipszispályát. 400 km vastag. (Másodpercenként az energia mennyisége 3. ez a keringésből és a tengelyferdeségből fakad. mérleg. középszint Földalak (geoid): Szintfelület. naptávol: afélium. A Föld 30 km/s sebességgel mozog a pályán. Kráter: Szilárd anyagokból álló bolygók vagy holdak felszínén meteor-becsapódás hatására kialakult mélyedés.) A Földön e keringés és a tengelyferdeség az oka az évszakok váltakozásának. ikrek. dél. vízöntő. mitológiai személyekről kapták nevüket. Termékenység-. Nap: Időtartam. skorpió. A Hold felénk eső részén a tengerek aránya 30%. aminek hossza 939 millió km. kis és nagy kutya. a forgás szögsebessége mindenütt ugyanannyi (360 fok/24 óra = 15 fok/óra) Nap körüli keringés: A Naprendszer égitestei olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül. a másik oldalon 3%. Kromoszféra: A Nap légkörének része.) Tengely körüli forgás: A Föld forog a saját tengelye körül. ami alatt a Föld egy egész fordulatot tesz saját tengelye körül. (Napközel: perihélium. az Egyenlítőn 1670 km/h). (Nyugalom-. Pályájuk hurkokkal tűzdelt görbe. vagyis 5 milliárd év alatt a Napnak csak 5%-a alakult át. napi időszámítás alapja. A bolygók égbolton megfigyelhető mozgása is látszólagos. Hossza 23 óra 56 perc 4 másodperc. Időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc.86x1026 J. halak). mindegyik 30 fok szélességű (kos. (A közel négy percnyi eltérés abból fakad. függ a Nap állásától: hajnal. bak. ezt már régen 12 jegyre osztották. nyilas. Orion… Csillagrendszer: Extragalaxis. Kisebbek: kis és nagy medve (Göncölszekér). Látszólagos az a mozgás is.) A tengerek olyan meteor-becsapódás nyomán jöttek létre. (A föld alakjának fizikai meghatározása. reggel. A legmegfelelőbb a Föld tengely körüli forgásával és a Nap körüli keringésével mérni. A forgás kerületi sebessége szélességi körönként más (a sarkokon 0. este. A Föld és mozgásai. Nectaris. ami mindenhol merőleges a nehézségi erő irányára és megegyezik a tengerszinttel. bika. emberekről. Év: Időtartam. télen alacsonyabb a napsugarak beesési szöge). hiszen a szintén mozgó Földről látjuk. ez másodpercenként 6x1011 kg = 600 millió tonna hidrogént emészt fel.

hogy az ország két fele között ne legyen eltérés (például Magyarországon átmegy a k. Például ha Vácon (k. 1900-ban nem. Az első zónát Greenwichből mérték fel. 1592.5 fokos szöget zár be. a nyár június 22-én. egy nagyobb területen legyen ugyanannyi az idő. Zenit: A Nap delelési pontja. 19 fok) éppen delel a Nap. 46-ban. (Az Egyenlítőn állandóan napéjegyenlőség van. A mi naptárunk közvetlen előzménye a julianusi naptár. Időzóna: Elméletileg a Földet 24 időzónára osztották és a zónák ez alapján 15 fok szélességűek lettek. e. amit Julius Caesar vezetett be Kr. Időzónákat hoztak létre.) után a nappalok hossza növekedni kezd. az Egyenlítőnél kitágul a Föld. (Általában a néggyel osztható évek. mert oszthatók ugyan néggyel. ami csak 26 másodperccel tér el a valóságostól. Tavaszi és őszi napéjegyenlőség: Jeles csillagászati napok. Emelt szint Forgási ellipszoid: A Föld alakjának matematikai meghatározása. Ha egy adott helyen a nap éppen a legmagasabban (zeniten) áll. Azért vezették be a helyi idő helyett. A zóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét tették meg az egész zóna zónaidejének. akkor Londonban (Greenwich. kivéve a négyszázzal is osztható években. mint a többi év. 1800-ba. 22. h. Az időzónákat azonban sokszor országok határaihoz igazították. nyári napforduló (június 22. A hosszúsági körök közt fokonként négy perc a delelési különbség. de százzal is és négyszázzal már nem. akkor ott dél van. 1700-ban. (A déli féltekén fordított a helyzet. A lapultság mértéke kicsi. A nappalok és az éjszakák hossza a Földön az év két napján (március 21-én és szeptember 23-án) mindenütt ugyanakkor. ez 11 perc 14 másodperccel tér el a valóságostól. 1596.összeegyeztetni. 1600 év alatt 13 napot késett. A tengelykörüli forgás eredményeképpen a sarkoknál egy picit belapul. A zónák közti időbeli különbség egy óra. ami elméletileg az időzóna határa lenne. 2000-ben viszont ismét volt. Gergely által 1582-ben bevezetett naptárat használjuk ma.) A szökőnapot februárba iktatják be. ha az ellipszis nagytengelyének és kistengelyének különbségét elosztjuk a nagytengellyel: 1/300 (vagyis alig tér el a gömbtől. (A naptár által mért év hossza 365 nap 6 óra. 12 óra. ahol csak körülbelül 15 fokonként kell állítani az órát. h. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség okozza a Földön az évszakok váltakozását. (1600-ban volt szökőév. A helyi idő egy hosszúsági fokon megegyezik. vagyis egy nappal hosszabbak. az a hónap ugyanis 28 napjával kilóg a 30 és 31 napos hónapok közül. ami a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. nyári napforduló: Jeles csillagászati napok. Zónaidő: Egységesített idő. az ősz szeptember 23-án.) Csillagászati évszakok: A fenti jeles napokhoz köthetők a csillagászati évszakok határa.) A XIII. amelyek 366 naposak. Helyi idő: A Nap állásából számított idő. Ha nem lenne tengelyferdeség minden nap napéjegyenlőség lenne. méghozzá egy órával. Természetesen minden egyéb néggyel osztható évben megmaradtak a szökőévek: 1586. az év eszerint 365 napos. Tengelyferdeség: A Föld tengelye az ekliptikával (a Nap körüli keringés síkjával) 66. de a határt kitolták a magyar-román határra). 0 fok) csak 19x4 = 76 perc múlva fog delelni.) Szökőév: A julianusi és a Gergely-féle naptár szerint azok az évek.) Téli. így szökőévben csak 1 nappal rövidebb.5 fokánál húzták meg határait és 15 fokokat hozzáadva a többi zóna helyét is kijelölték. . a keleti és a nyugati hosszúság 7. összehasonlításképpen a Föld keringési ellipszisének lapultsága: 1/30).) után viszont a nappalok rövidülni kezdenek. ez csak 3000 év múlva jelent egy nap késést.5 fok. hogy ne kelljen hosszúsági körönként állítani az órát. vagyis ott a helyi idő még csak 10 óra 44 perc. négyévenként (néggyel osztható években) 366 napos. A tavasz március 21-én. A téli napforduló (december 22. a tél december 22-én kezdődik. 1604… A naptár által mért év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. akkor kapjuk meg.

Ez már egyenletesen mozog. ami ugyanannyi idő alatt „jár körbe”. vagy nyerhetünk egy napot. Belsejében másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. A valódi Nap két egymást követő delelése közti időt valódi napnak nevezzük. hogy a valódi napok hossza nem azonos. illetve az aktuális évszak szabja meg (90φ+δ). hogy a Föld ellipszispályán kering. A legmagasabb érték 90 fok. Tömege 7x1025 kg (a Föld tömegének nyolcvanadrésze). a Ráktérítőtől 24 fokra. kikerüli a szárazföldeket a vonal). átmérője 1. ám így ugyanakkorra érünk vissza kiindulási helyünkre pedig közben eltelt 24 óra (ennyi zóna van ugyanis). míg a Föld megtesz egy kört. mi is. Nagyságát az észlelés helyének földrajzi szélessége. Így a Nap az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel megy körbe. akkor utunk alatt megteszünk egy plusz fordulatot. Tehát. az északi féltekén a nyári. Delelési magasság: A földfelszínre érkező delelő Nap sugara és a felszín által bezárt szög. ez 3. Közép napidő: A valódi Nap látszólagos mozgása nem egyenletes. a pólusokhoz közeliek kisebb szögsebességgel forognak).5=42. 90-24=66).) Gondolatkísérlet: ha nyugatra indultunk és minden zónát egy óra alatt tettünk meg (valami gyors repülő segítségével). (Ha nyugat felé vesszük utunkat dacolunk a Föld forgásával. hogy a sarkvidéki teleken a fel nem kelő Nap delelési magassága negatív értékeket vesz fel). hogy ne csaljunk.86*1026 J energiafölszabadulással jár. átmérője 3476 km (a Föld átmérőjének 30%-a). Értéke naponta változik. tehát ez lesz az időmérés alapja. ahol a Nap gravitációs ereje hat.Ekliptika: A Föld keringési pályasíkja. sűrűsége 3. . Ebben van a Naprendszer. Nap: Naprendszer középpontjában lévő csillag. 90-71=19). Egy csillagrendszer az egymilliárdból. középszint Világegyetem: Univerzum. centrális hőmérséklete 15 millió fok.3 g/cm3. de egyenletesen mozog az égi egyenlítőn: fiktív egyenlítői közép-Nap. de az előbbiekből következik. Naprendszer: Tejútrendszer azon része. ami csak a trópusi övezetben lehetséges. Ez abból fakad. de visszafelé. A 2. Tejútrendszer: Galaxis. Ha keletre indulunk. A világidő a Föld egész területén mindig ugyanannyi. legnagyobb holdja. Napév: Világidő: Greenwich (0 hosszúsági kör) helyi ideje. hozzá kell adni valahol egy napot az óránkhoz. A valódi Naphoz képest hol siet.4 millió km (a Föld átmérőjének 110-szerese). a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején 42. Budapest a Baktérítőtől 71 fokra fekszik. Budapest az északi szélesség 47. december 22-én a delelési magasság 19 fok (ekkor a Baktérítőn 90 fok. Hold: A Föld körül keringő égitest. forgási periódusa 26 és 34 nap között van (az egyenlítőhöz közeli tartományok nagyobb. A Naprendszer 6. Ez lesz a dátumválasztó vonal (a 180 hosszúsági kör táján. sűrűsége 1.5 fok (90-47. ha viszont keletre indulunk. Dátumválasztó vonal: Ha a hosszúsági körökre merőleges mozgást végzünk. akkor az időzónák határait átlépve állítani kell az óránkat. attól függően. akkor minden zónahatáron egy órát vissza kellett állítani. Adatai alapján közepes méretűnek mondható. A maximum és a minimum közti értékeket évente két nap mérhetjük (ha elfogadjuk. Tömege 2x1030 kg (a Föld tömegének 330000-szerese). átlagos távolsága a Földtől 384000 km. Viszont a Föld megkerülése esetén veszíthetünk. Ezért olyan Napot vezetnek be. Ez egy két fényévnyi sugarú gömb. felszíni hőmérséklete 5500 fok. Budapesten június 22-én a delelési magasság 66 fok (ekkor a Ráktérítőn 90 fok. naptávolban lassabban. napközelben gyorsabban. a déli féltekén a téli napfordulón a legnagyobb. akkor viszont egy napot ki kell vonnunk az óránkból. mint a valódi. hogy milyen irányba mentünk.4 g/cm3. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak.5 fokán található.5). hol késik.

Azt hirdette. A Földhöz képest átmérője harmada. Nem fedezte fel a tehetetlenség törvényét.Merkur: Föld típusú bolygó. a legnagyobb a Titán. nem mondta azt. Kopernikusz: Lengyel származású pap. A közepes naptávolsága 150 millió km. átmérője 12756 km. Tömege 6x1027. Átmérője 11-szerese. attól függően. ebből számolási hibák következtek. légköre nincs. hogy a Nap is csak egy a számos csillag közül. és nem igazolta a kopernikuszi rendszer helytállóságát. Föld: A Naptól számított harmadik bolygó. Europa. Hőmérséklete általában jóval 0 fok alatt van. Sarkcsillag: Irányt meghatározó csillag. Jupiter: Gázbolygó. Amelyek csak valamivel kisebbek. ez éghajlatváltozásra utal.) 7 nagy és kétszáznál több kisebb csillagból áll. széndioxid alkotja. Átmérője a Földéhez képest 3-szoros. Nagy-Göncöl: Csillagkép. Emelt szint Ptolemaiosz: Ókori gondolkodó. Átmérője fele.2 g/cm3). Uránusz: Gázbolygó. Egy szikrányival sem járult hozzá az elméleti csillagászat fejlődéséhez. távolsága alapján Jupiter típusú bolygó. mint a Plútó. Vénusz: Föld típusú bolygó. és egyáltalán: nem volt a tudomány mártírja. vulkánok (Mons Olympos 25000 méter magas) borítják. Szaturnusz: A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. hogy „… és mégis mozog a Föld”. A bolygón élet alakult ki. nagyobb a Merkúrnál). Deimos). Két kicsi holdja van (Phobos. Ötször olyan messze van a Naptól mint a Föld. Mars: Föld típusú bolygó. sem pedig az ingaórát. nem sínylődött börtönben. A legnagyobbak felfedezőjük után a Galilei holdak: Ganymedes (a legnagyobb a Naprendszerben. A gázbolygók közül ez a legsűrűbb (2. A bolygók pályáját körnek gondolta. Plútó: A Naprendszer utolsó bolygója. 1543-ban. melyeket nem fedezett fel. a légnyomás a földi érték 200ad része. Átmérője a Földhöz képest 9szeres. sem a napfoltokat. Io. Egy holdja van (Charon). Egy holdja van. Adatairól nincsenek pontos információk. Légköre elsősorban széndioxidot tartalmaz. a Naphoz legközelebb található. 40-szer olyan messze van a Naptól mint a Föld. A Naptól 30-szor olyan messze van mint a Föld. tömege 95-szörös. Ez a leglapultabb és a legkisebb sűrűségű (0. a legnagyobb a Naprendszerben. Nem volt része az inkvizíció kínzásaiban. sem a mikroszkópot. tömege tizenhatoda. művében tette közzé halála évében. Átmérője és tömege csak kicsit marad el a Földétől. Retrográd (fordított) forgásirányú. Szépen látható gyűrűrendszere van. a hőmérséklet a felszínen 400 fok feletti. a térfogata kisebb.6 g/cm3). nem ejtett súlyokat a mélybe a pisai ferde torony tetejéről. kénsavas eső jellemző. tömege 15-szörös. sem a hőmérőt. de általában kicsik. Neptunusz: Gázbolygó. csillagász. Forgástengelye majdnem a pályasíkban fekszik (tehát „gurul”). mint az Uránuszé). Sok holdja van. Legnagyobb holdja a Triton. Nagyságban az Uránusz áll hozzá legközelebb (a tömege nagyobb. A felszínét kráterek. melyeket nem ő hajtott végre. G. a geocentrikus világkép atyja. Majdnem hússzor olyan messze van a Naptól mint a Föld. s olyan cselekedetek. Sok holdja van. Elméletét Az égi pályák körforgásairól c. Nagysága alapján Föld típusú. Callisto. Galilei nem fedezte fel sem a távcsövet. Tízszer olyan messze van a Naptól mint a Föld. a heliocentrikus világkép atyja. (Göncölszekér vagy Nagy Medve. Folyóvízi erózió nyomai láthatók. Légköre a földinél 70-szer sűrűbb. Bruno: Csillagász. sűrűsége 5. Számos Plútón túli bolygó létezik. A hőmérséklet igen szélsőséges (+430 és -190 fok közötti. Amit valóban tett: . Kráterek borítják felszínét. hogy süt-e a Nap). új gondolatai miatt 1600-ban megégették. tömege 317szerese a földinek. sem az erők eredőjének kiszámítását. a legnagyobb a sűrűsége (5.7 g/cm3) bolygó. Galilei: >E kiemelkedő zseni hírnevének fő tartóoszlopai azok a találmányok. tömege tizede a földinek.5 g/cm3. Sok holdja van.

Az ásványok kialakulásával. Ősmaradvány: Az egykori élőlények fennmaradása megkövült formában. ezek elillantak. Az idő kezdetét az első ősmaradványok fennmaradása jelöli ki 590 millió évvel ezelőtt. Ez az erő tartja össze a bolygókat és a Napot. Aldrin: A második ember a Holdon. ezek alkotják hozzáforrva a szárazföldi kéreghez az ősmasszívumokat. Gagarin: Ő volt az első ember az űrben (1961).és újidő): Az ősidőben jött létre az ősóceán. ez az időszak volt a dinoszauruszok virágkora (bár a végén – sok más élőlénnyel együtt – kihaltak. 3. Galaktika (Galaxis): Tejútrendszer. felépítésével foglalkozó tudomány. a klasszikus fizika megteremtője.és Pacifikus-). N.és Variszkuszi-). ami365 napos évet és négyévente szökőévet vezetett be. ez jelöli ki az idő határát 67 millió évvel ezelőtt). az őslégkör és a földkéreg. az Apolló 11 utasa. fordítottan arányos a testek közti távolság négyzetével. felépítésével foglalkozó tudomány. e. Fosszília (ez az elnevezés arra utal. időszak. fossa. A középidőben nyugodt üledékképződés volt jellemző. Másodlagos őslégkör a vulkáni tevékenység hatására jött . Az óidőben két hegységképződés zajlott le (Kaledóniai.< (Arthur Koestler) Kepler: Prágában élő csillagász. a földtörténetben a nagyobb egységeket időnek nevezzük. ami egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával. a mi csillagrendszerünk.) Newton: Angol fizikus a gravitáció felismerője. Földtörténeti időegységek (idő. Ekkor jött létre az ózonpajzs és léphetett ki az élet a szárazföldre. A végére jégkorszak és az ember megjelenése jellemző. közép. Gergely-naptár: A XIII. elő-. 46-ban bevezetett naptár. hogy ásatási árokból kerül elő. Az emlősök és a zárvatermők uralkodnak.létrehozta a dinamika modern tudományát. mely hídul szolgált Kepler törvényei és Newton univerzuma között. Az idő végén a fajok fele kipusztult (ez jelöli ki a határt). Juliánus-naptár: A Julius Caesar által Kr. szerkezetével. új fajok megjelenése . Az első életnyomok. -ae f. 100 milliárd csillag alkotja. Az előidőben négy hegységképződés ment végbe.ősmaradványok) vagy földtani (új kőzet tömeges megjelenése) eseményekhez köthetők. Armstrong: Az első ember a Holdon (1969). Elsődleges őslégkör kozmikus gázokból állhatott (hidrogén. történetével foglalkozó tudomány. Androméda-köd: A Tejútrendszerrel szomszédos galaxis. Az új rendszerben a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. (A bolygók olyan ellipszispályán mozognak. A kontinensek az idő végén egy szárazföldben egyesültek. Kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése. E. A bolygók mozgástörvényeit ő állította fel. Ez volt az a nélkülözhetetlen kiegészítés. Kőzettan: (Petrográfia) A kőzetek kialakulásával. A jó minőségű feketekőszenek a karbon időszakban keletkeztek. Gergely által 1582-ben bevezetett naptár kijavította Caesar naptárának hibáit (az ugyanis évente 11 percet késett és 1600 év alatt a késés már 13 napot tett ki). középszint Földtan (geológia): A Föld anyagi összetételével. A Föld történetének a tagolását az üledékes kőzetekben lévő ősmaradványok segítségével valósították meg. Az élet elterjedt az óceánokban. Mivel a történelem a kor elnevezést lefoglalta. árok). hélium). Tétele szerint két test közt vonzóerő van. Földtörténeti időegységek (ős-. Ásványtan: (Mineralógia) A földtanból kivált tudomány. melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. kivéve a négyszázzal oszthatókban. a szárazföldön a hüllők jutottak uralomra. Az újidőben két ma is tartó hegységképződés jellemző (Eurázsiai. ó-. Őslégkör: Az ősidőben lévő légkör. az Apolló 11 utasa.1 A kőzetburok Földtörténet. A határok általában nevezetes biológiai (kihalás. kor): A Föld történetének időbeli tagolása. A növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak. Az óidőben létrejött összkontinens szétesésnek indult.

ma is tart. Andok (Nazca-lemez). Ardennek. Ez a lemezek mozgása miatt területében teljesen más volt az óceánok mai elhelyezkedéséhez képest. Az Afrikai-. az Indonéz-szigetvilág hegyei (Szumátra és Jáva). Pireneusok. Urál. a negyedidőszak pedig az eljegesedésről és az ember elterjedéséről. Ózon: Háromatomos oxigénmolekula.és Pacifikus-). A talaj közelében is keletkezik ózon a nitrogénoxiddal vagy szénhidrogénekkel terhelt levegőbe napsugárzás hatására. az Appalache északi része. Appalache déli része. Alpok. Francia-. ami Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát csatolta egybe. Nagy-Vízválasztóhegység. Eurázsiai-hegységképződés: Újidő. Dinaridák. Kelet-Szibéria hegyei. ebből keletkezett az ősóceán. Skócia hegyei. Hellenidák. Harmad. a sarkokon jégsapkák keletkeztek és hol előrenyomultak (glaciális). mérgező anyag. 400 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Általában energiahordozókban és ásványkincsekben szegények (két szárazföldi lemez találkozott). Hozzá tartozik a Skandináv-hegység. Maradványai az egész Földön megtalálhatók: Európa középhegységei (Német-. Ebben a rétegek települése (minél lejjebb van. Fülöp-szigetek. Az ózon nem stabil anyag. Jégkor (pleisztocén): A negyedidőszak első kora. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). Pamír. A vulkanizmus miatt általában ásványkincsekben gazdagok (arany. Ibéria hegyei. Elburz. annál idősebb) illetve az ősmaradványok vannak . ami az akkori szárazföldeket egy kontinensben egyesítette (Pangea = Összföld). Általában feketekőszénben gazdagok. hol visszahúzódtak (interglaciális). A lehűlés következtében a légköri vízgőz kicsapódott. Pennine. a jég visszahúzódott a sarkok közelébe. ami a Nap ultraibolya sugarainak hatására jön létre kétatomos oxigénmolekulából (egy kétatomos molekula felbomlik és az egyik atom egy molekulával háromatomos molekulát alkot). Kaledóniai-hegységképződés: Óidei (szilur-devon. Pacifikus-hegységképződés: Újidő. Szárazföldi lemezek találkozása miatt ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok).létre. A Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökkent. Ám ezen folyamatok közben elnyeli a Nap földi életet károsító sugarait. Kordillerák (Sziklás-hegység). Emelt szint Viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás: A relatív kormeghatározás megmondja egy kőzetről. ma is tart. Lengyel-). viszont ekkor jelent meg az ember. Variszkuszi-hegységképződés: Óidei (karbon.és negyedidőszak: Az újidő részei 65 millió évtől napjainkig tart. Kamcsatka-félsziget. 300 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Jelenkor (holocén): A tízezer éve kezdődött kor valójában a jégkorszak egyik interglaciálisa. Hindukus. Így jött létre az ősóceán. 2. Az ózonpajzs a sztratoszférában jött létre. Kárpátok. A hozzá tartozó hegyek a következők: Új-Zéland. Himalája. A Pacifikus-lemez és a környező lemezek ütközése által létrejött körívszerű hegységrendszer (tűzgyűrűnek is hívják a vulkanizmus miatt). Kelet-Grönland hegyei. Kaukázus. Balkanidák. Hozzá tartoznak nyugatról kelet felé haladva az alábbi hegységek: Atlasz. Új-Guinea. Donyec-hátság. vagy idősebb-e egy másikhoz képest. Belső-Ázsia hegyei. Sierra Madre (Kókusz-lemez). Zagrosz.és előideji hegységek maradványaiból állnak. hogy fiatalabb. ezüst. Ősmasszívum: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős.5 millió évvel ezelőtt kezdődött. hiszen a sugarak hatására szét is esik. Karakorum. Japán. Rodope. elsősorban nitrogénből és széndioxidból állt. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). az Indoausztráliai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál emelkedett ki. Cseh masszívum. Ősóceán: A Föld fokozatos lehűlése miatt az őslégkörben lévő vízgőz kicsapódott és a felszín mélyedései vízzel teltek meg. Sierra Nevada. Appenninek. ezért nehézfémekben gazdagok lehetnek. réz). A harmadidőszak a nagy hegységképződésekről nevezetes (Eurázsiai. Sokszor teljesen lepusztultak.

ekkortól vannak ősmaradványok. emelt szint. Megjelentek az ősmadarak. Nevét egy angol grófságról kapta. Paleomágnesesség: A földkérget alkotó kőzetekben kialakult és visszamaradt mágnesezettség. Radiometrikus úton meghatározható a kőzetek tényleges kora. Karbon: Az óidő egyik időszaka. Megkezdődött az összkontinens feldarabolódása. (A kőzet keletkezésekor a benne lévő radioaktív ásvány elkezd sugározni. Perm: Az óidő utolsó időszaka. .) Mágneses deklináció: L. melyek segítségével következtetni lehet az egykori mágneses tér irányára és nagyságára. (Így adható meg az utolsó pólusátfordulás 780000 évvel ezelőtt időpontja is. Nevét a három részre oszthatóságáról kapta. Elterjednek a rovarok és kétéltűek. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. a szilurban találkozott Észak-Amerika ősével és csak ezután Ős-Ázsiával. megjelenése és eltűnése pontosan rögzíthető.) Vezérkövület: Olyan ősmaradvány. hogy más rétegekben nem fordul elő. A kutatások eredményeképpen tudjuk. aminek ismeretében a mágneses tér története időben rögzíthetővé válik. nem ölel fel hosszú időt. A tengerben ekkor élték virágkorukat minden idők legtermetesebb ízeltlábúi. hogy a vulkáni. 590-500 millió évig tartott. Szilur: Az óidő 440-405 millió évig tartó időszaka. Ekkora tehető a Variszkuszi-hegységképződés fő fázisa. ami megteremtette az élet szárazföldi elterjedésének feltételeit. sőt fel is cserélődhetnek. A paleomágnesesség alapja. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. Az ős. Kambrium: Az óidő első időszaka. és tudjuk az egykori élőlényről. Az időszak végén a déli félteke javát elfoglaló Gondwana részben eljegesedett. Nevét egy oroszországi kormányzóságról kapta. Az újidőben elszakadt Észak-Amerikától. Ha ismerjük az anyag felezési idejét – mennyi idő alatt csökken a súlya a felére –. aminek következtében egy nem sugárzó anyaggá alakul át. Ekkor kezdődött a Kaledóniai-hegységrendszer kiemelkedése. Például Európa önálló kontinens volt az óidőben. egyben a kőzetlemezek mozgására. A tényleges kormeghatározás megmondja egy kőzetről. amely nagy területen és nagy mennyiségben található meg. Triász: A középidő első időszaka. Nevét az ekkor keletkezett kőszénről kapta. Nevét Wales északi részének római kori elnevezéséről kapta. illetve a nem sugárzó anyag mennyiségét. Nem történik semmi. Ebben a kőzetekben található radioaktív anyagok bomlása van segítségül. akár egymástól távol levő kőzetben ugyanaz az ősmaradvány található. A korábbi hegységképződés lepusztulásából keletkezett jellegzetes kőzete a vörös homokkő. Devon: Az óidő egyik időszaka. Jura: A középidő középső időszaka. hogy a mágneses pólusok mozognak. Nevét a svájci Jura hegységről kapta. illetve az üledékes kőzetek képződésekor a bennük esetlegesen előforduló mágnesezhető ásványok az aktuális mágneses tér irányába rendeződnek és rögzítődnek. A világszerte végzett mérések alapján különböző korú kőzetekre vonatkozó adatbázisokat állítottak össze.és zöldmoszatok jóvoltából létrejött az ózonpajzs. A vezérkövületek jól használhatók kormeghatározásra. Na jó: nyugodt üledékképződés folyik. viszont a kapcsolat Ázsia felé megmaradt. Ekkora esett a Kaledóniai-hegységképződés fő fázisa. mikor is keletkezett a kőzet.és előidőt együtt prekambriumnak (kambrium előtti kor) is szokták nevezni. a három méteres őscsáprágósok. akkor a két kőzet egykorú). Ekkor jelentek meg a szilárd vázas élőlények. A vörös. és ismerjük a kőzetben most megtalálható radioaktív anyag. Az időszak végén a fajok fele kipusztult. akkor visszafelé kiszámíthatjuk. A páfrányok és halak időszakaként ismert.segítségül (ha két. Őskontinens: A mai kontinensek ősei. Ordovícium: Az óidő 500-440 millió évig tartó időszaka. Térképészet. Eközben megjelentek az első szárazföldi növények. hogy hány éves.

A jég sarkokról való előrenyomulási időszaka. Interglaciális: A jégkorszak másik időszaki típusa.és talajburok egészére. Létrejöttének oka a Föld külső magjában lévő fémolvadékok áramlása lehet. Kárpátok kialakulása. A jég sarkokra való visszahúzódási időszaka. laza. többnyire folyékony halmazállapotú. Sűrűsége távolodva a Föld felszínétől folyamatosan csökken. Átlagos értéke 100 méterenként 3 fok. van ahol 8. az időszak végén ismét nagy kihalás következett be – többek között a dinoszauruszok kipusztulásával. Miocén: Alpok. Talajburok: (Pedoszféra) A földfelszín legfelső. Földkéreg: A Föld legkülső. Eocén: Az újidő korainak elnevezése egy csigafaj mai külső megjelenésének és az újidő különböző koraiban megfigyelhető külsőnek összehasonlításából ered. Vízburok (hidroszféra): A Föld vízből álló. A szárazföldek alatt 30-40 kilométer vastag és két részből áll: egy szilikátokban gazdagabb gránitos és egy fémekben . ezért mágneses erőtér veszi körül.Kréta: A középidő utolsó időszaka. a levegő-. A hőmérséklet ennél kisebb mértékben emelkedik tovább a Föld belseje felé haladva (az asztenoszférában már így is 3000 fok a hőmérséklet.és Dél-Amerika találkozása. egy kevéssé (lásd oligarchia = kevesek uralma).és a kőzetburok találkozásánál. A vízburok sűrűsége 1 g/cm3 körüli. szilárd. Hegységképződés. Belső hő: A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlásából fakadó hő. Több ezer kilométer vastagságú burok. a víz. pleiszto = leginkább. a Föld belsejében 45000 fok lehet). A mágneses erővonalak a pólusokban egy pontban futnak össze. de egybefüggő gömbhéja. csaknem kizárólag gázok alkotta gömbhéja. amit a földkéreg és a földköpeny legfelső. illetve a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső. Geotermikus gradiens: A kőzetburokban egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérsékletemelkedés. Magyarországon ez 5 fok. Folytatódott a feldarabolódás.) Vastagsága kontinentális területeken 150-200 kilométer. Oligocén: Himalája kialakulása. A pleisztocénban körülbelül tízszer fordult elő. Földmágnesesség: A Föld lényegében egy gömbmágnes. szárazföldekkel megszakított. Számottevő víz van a felszín alatt. A földi víz legnagyobb része a világtengerben található. Nevét az ekkor keletkezett mészkőfajtáról kapta. középszint Gömbhéj: A Föld felépítésére jellemző rétegződési egység. szilárd kőzetekből álló gömbhéja. Pliocén: Észak. mio = valamennyire. félig-meddig. kőzetekből álló gömbhéja. az óceánok alatt 50-100 kilométer. A Föld felszínén három nagy gömbhéj határán mozgunk. felszínközeli rétegeire terjed ki. Biológiai evolúció: Élőlények egyedfejlődése. illetve a sarkvidéki jégsapkákban. a fiatal lánchegységek. ehhez képest elenyésző a folyók és a tavak vízmennyisége. Glaciális: A jégkorszak egyik időszaki típusa. A görög előtagok a hasonlóság mértékét mutatják be: eo = egyáltalán nem. Bioszféra: Az élővilág lakóhelye a Földön. plio = többé. Geoszférák. Átlagos sűrűsége nagyjából 3 g/cm3. holo = teljesen. Kőzetburok (litoszféra): A Föld legkülső. amely a víz. de a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű. a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére. A befelé haladva növekvő sűrűségű gömbhéjakat a Föld forgása és a nehézségi erő hozta létre. oligo = alig. (Vagyis további gömbhéjakra osztható. termékeny rétege. Másutt csak 1 fok. szilárd része együttesen alkot. A kőzetburok az óceáni hátságok.

Mélytengeri síkság: Az óceánok 4000 és 5000 méter körüli mélységű nagy kiterjedésű medencéi. alul bazaltos réteg). nem szabályos gömb alakú. merev egységei. hosszúkás mélytengeri árok keletkezik. A külső magtól a Gutenberg-Wiechert felület választja el. ahol az asztenoszféra anyagának fölszálló ága elvékonyítja. amit a belső hő különbségei tartanak mozgásban.) Közepén hasadékvölgy található. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez: A kőzetlemezek a kőzetburok önállóan mozgó. az asztenoszféra anyaga ugyanis itt folyamatos feláramlásban van. Kis-ázsiai-lemez csak szárazföldi kéreggel rendelkezik). Kontinensvándorlás: A lemeztektonikai elmélet őse. A maradék rész egészen 2900 kilométerig a Föld belsejébe a merev köpeny. Hátságok és szárazföldek (mélytengeri árkok) határolják. ez a bazalttakaró az óceáni hátság. Sűrűsége eléri a 13 g/cm3 értéket. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással.) Mélytengeri árok: Ahol óceáni és óceáni. e réteg magmaáramlásai mozgatják a kőzetlemezeket. Lemeztektonika. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik és – többek között – a lemezek futásával párhuzamos. Rajta keresztül magma áramlik az óceánfenékre. A kőzetlemezeket felépítésük alapján három csoportba sorolhatjuk. Az óceánok alatt csak 7-11 kilométer vastag. az óceáni lemez kérge csupán bazaltos. aminek tetejét vékonyan kiömlési kőzet. Belső mag: A Föld legbelső gömbhéja. az Iráni-. Arab-.7 illetve 3 g/cm3. 150-250 km mélyen található. Általában 1000-2000 méterrel a környező óceáni medencék fölé emelkedik. Karib-. majd átszakítja a kőzetburkot. az asztenoszféra (lágy köpeny). Képlékeny nehézfémek alkotják (vas. nikkel).) . ezek mozgása következtében jött létre a Föld mágneses tere. A magmaáramlások az óceánközépi hátságok és a kőzetlemezek vándorlásának közvetlen okai. Kókusz-lemez csak óceáni. A belső magtól a Lehmann felület választja el. Mélységük 6000 és 11000 méter között változik. Ez 40-50 kilométer vastag. A földköpenytől a Mohorovicic felület választja el. Tulajdonképpen hegység. Utána egy 200 kilométer vastag képlékeny réteg következik. sűrűsége 3. Nazca-. több részből álló gömbhéja. nikkel). A szárazföldi lemez kérge kétosztatú (felül gránitos. A legfelső része szilárd kőzetekből áll és a kéreggel együtt ez alkotja a kőzetburkot. A Föld kőzetburka jelenleg hét nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik. mozgásfolyamatai okozzák a lemezek ütközését. vagyis itt születik az óceáni lemez. (Első hirdetője Wegener volt. páros. Óceáni hátság: Távolodó óceáni lemezek határán létrejövő. szilárd nehézfémek alkotják (vas. bár tisztán óceáni vagy szárazföldi lemezek csak a kisebbek között találhatók (a Fülöp-. itt csak a gabbrós réteg van meg. Hasadékvölgy: Az óceánok hátságában húzódó. Itt termelődik a Föld belső hője. ami a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó zónáiban keletkezik. Magmaáramlás: Az asztenoszférában zajló anyagátrendező folyamat. világméretű szerkezeti árok. (Felszínre is bukkanhat: Izland. nagyobb sűrűségű anyagokból áll. Ismét szilárd. bazalt borítja. 4900-5150 km mélyen kezdődik.3 g/cm3. Külső mag: A Föld egyik gömbhéja. (Akkréciós = gyarapodó lemezszegély. ami állandó bazaltos vulkáni működés terepe. A legmélyebb a Mariana-árok: 11034 méter. itt termelődik a Föld belső hője. középszint Magma: Olvadt kőzetanyag. szárazföldi. Hozzáforr a lemez pereméhez. a sűrűségük 2. Távolodó óceáni lemezek határán jön létre. Hőmérséklete meghaladja az 1200 °C-ot. Olvadt kőzetből áll. Földköpeny: A Föld egyik. óceáni és vegyes kőzetlemezek. Asztenoszféra (lágy köpeny): A földköpeny része. miszerint a kontinensek mozognak. tenger alatti felszínforma.gazdagabb gabbrós rétegből.

amelyben a láva. Egymáshoz képest a lemezek háromféleképpen képesek mozogni. Mélységi magmatizmus: Ha a magmás anyagnak nincs ereje elérni és áttörni a felszínt. mely vulkáni működés következtében kerül a levegőbe. Mauna Loa. riolit). Láva: Felszínre törő magma. Pajzsvulkán: Az alacsony szilikáttartalmú. akkor felszíni vulkánosságról beszélünk. A felszínen gyorsan hűl le a láva.és az Eurázsiai-lemez határán). gyorsan folyó bazalt által létrehozott alacsony lejtésű vulkán. óceáni szárazföldivel (például a Nazca. fokozatosan lehűl és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzet keletkezik: gránit.és az Észak-amerikai-lemez határán. gejzír. elcsúszó lemezmozgás: Az asztenoszféra magmaáramlásai miatt mozognak a Földön a kőzetlemezek. A két lemez határán ívszerűen követik egymás az óceánból kinövő vulkánok. Kaliforniában a Szent-András velő mentén látható. Vulkáni utóműködés: A tűzhányók kitörését követő vulkáni jelenségek összefoglaló neve. Távolodó-. A folyamat újra és újra lejátszódik. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik. Elcsúszó lemezmozgás ritkábban figyelhető meg. kénes kigőzölgés). mint például az egykori Vörös-tenger helyén.és a Fülöp-szigeti-lemez határán a Mariana-szigetek. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. A mélyben lévő forró kőzetek (magmakamra) felforralják az oda bekerülő vizet. Vulkáni hamu: Porszerű anyag. Kürtő: A tűzhányó azon kéményszerű része. Beolvadás: Az alábukó óceáni kőzetlemez a mélyben a magas hőmérséklet miatt megolvad (a szilikátos összetevő nagyobb arányban. a forrás miatt térfogata megnő. Az alábukással párhuzamosan mélytengeri árok és hegység is képződik. gabbró. Ez lehet gázszivárgás (vízgőz. a fém belőle gazdaságosan kinyerhető. A vulkán szája.és tufakőzetek egymást rétegszerűen váltogatják. (Például Hawaii. magas szilikáttartalmú andezit és riolit által létrehozott nagyobb meredekségű vulkántípus. széndioxid. A lemezek típusát figyelembe véve ütközés háromféleképpen képzelhető el: óceáni óceánival (például a Csendes-óceáni. beolvad és anyaga felfelé mozogva a keletkező vulkánok alapanyaga lesz (andezit. ezért kitör a föld alatti üregből. Az alábukó kőzetlemez a mélyben megolvad és belőle származik a vulkanizmus anyaga. a felszínre kerülve azonban kicsapódik és víz formájában visszahull. Az óceáni lemezek a hátságok mentén távolodnak egymástól. gyakoriak a földrengések. melyen keresztül a magma a mélyből (a magmakamrából) a kráter felé közlekedik. A leülepedett vulkáni hamu a tufakőzetek fontos alkotóeleme. Például a Pacifikus. Gejzír: A vulkáni utóműködés egyik formája. Jelenleg a Pacifikus. Robbanásos vulkán: (Explóziós vulkán) Ha a vulkáni gőzök. Felszíni vulkánosság: Ha a magmás anyag eléri a felszínt. bazalt. Kráter: A kürtő felszínre nyíló végződése. mint a fémes részek). szárazföldi szárazföldivel (például az Indoausztráliai. akkor megreked a mélyben. Vulkáni szigetív: Két óceáni lemez találkozásakor a nagyobb sűrűségű alábukik. .) Rétegvulkán: A közepes. diorit. ami a kőzetburok átlagánál nagyobb arányban tartalmaz valamilyen fémet.és a Dél-amerikai-lemez). közeledő (ütköző)-. Párnaláva: Az óceán mélyén kiömlő láva jellegzetes formája.Alábukás: (Szubdukció) Ahol óceáni és óceáni.és az Indoausztráliai-lemez határán). például Atlanti-hátság (hasadékvölgyek kialakulhatnak szárazföldek belsejében is. Például Old Faithfull (Öreg Hűséges) a Yellowstone nemzeti parkban. ezért kis szemcsékből álló kiömlési kőzet jön létre: riolit. aminek következtében a vulkán teteje lerepül és kaldéra képződik. gázok a viszkózus („nyúlós”) láva mellett nem jutnak a felszínre és felhalmozódnak a mélyben az robbanáshoz vezethet. andezit. ami Afrikában még ma is szárazföldön folytatódik a Keletafrikai-árokrendszerben). A beolvadt kőzetlemezek anyagából származik az itteni (savanyú vagy semleges) vulkanizmus alapanyaga. Érc: Olyan kőzet vagy ásvány.

cink. Vetődés: Szilárd kőzetanyagok elmozdulása törésvonal mentén függőleges illetve vízszintes irányba oldalirányú nyomóerők hatására. Az óceáni medencékben és mélytengeri árkokban jórészt szárazföldi lepusztulástermékek ülepednek le. Vetődések. A köztük lévő kőzetanyag vízszintes kiterjedése szükségszerűen csökken. színes. illetve a magmát átjáró forró vizes oldatok által elszállított majd lerakott ásványegyüttes. vulkanizmus és üledékek gyűrődése jellemző) keletkeznek hegységek. Ha a SiO2 tartalom a kőzetben nem éri el az 52%-os. vas…. ezt hátságnak hívjuk. gránit). savanyú. A vetődés alapegysége. . króm. Azokat a hegységeket. titán. Szeizmográf: Földrengés erősségének mérésére szolgáló eszköz. akkor a törésvonalat vetősíknak nevezzük. ha meghaladja a 65%-ot. Lépcsővidék: Vetődés által formált lépcsős felszín. színesfémek: ón. Hegységrendszer: Egy hegységképződési idő során képződött hegységek összessége. nemesfémek: arany. Gyűrődés: A hegységképződés egyik. sem vulkanizmus). Törésvonal: Lásd vetősík. Utórengés: Kisebb rengés a nagy erejű földrengés után. akkor savanyúnak (riolit. Telér: Valamilyen kőzet repedéshálózatába benyomult és ott vulkáni kőzetté merevedett magma. Ha ez megtörténik. platina.és semleges vulkáni kőzet: A magmás kőzeteket szilikáttartalmuk alapján három csoportba soroljuk. A feszültég a lemezek törésében oldódhat fel. ami hullám formájában tovaterjed egészen a felszínig.) Bázisos-. Árok: Párhuzamos vetősíkok mentén bezökkent kőzettömb. gyűrt hegységeknek nevezzük. Rengésközpont (epicentrum): A rengésfészek merőleges felszíni vetülete. ha pedig a két érték között van. Vetősík: Az oldalirányú nyomóerők hatására a szilárd kőzet megtörik. diorit). Az ilyen üledékrétegek víztartalma nagy. Így oldalirányú nyomás hatására redőkbe gyűrődnek. akkor semlegesnek nevezzük (andezit. Rög: Vetősíkok által közrefogott kőzettömeg. Nehéz-. Emelt szint Térrövidülés: Az ütköző lemezek között a tér egyre kisebb lesz.és nemesfémérc: Nehézfémek (sűrűségük 5 g/cm3 feletti): nikkel. szűkülő óceáni medencék. A gyűrődés alapegysége. nincs sem alábukás. valamint egy óceáni és egy kontinentális lemez ütközésekor (az óceáni alábukik. a létrejövő törésvonal mentén a kőzettestek elmozdulhatnak. Szerkezeti mozgások: Lemezmozgások. ezüst. ez rengés idéz elő. függőleges kiterjedése viszont megnő. gyűrődések keletkeznek. amelyek uralkodóan gyűrt szerkezetű elemekből állnak. Rengésfészek (hipocentrum): A földrengés mélységbeli kipattanási helye. réz.Földrengés: A kőzetlemezekben mozgásuk miatt jelentős feszültségek halmozódnak fel. Redő: Gyűrt forma. (Könnyűfém: alumínium. Két óceáni lemez távolodásakor is létrejön hegység. akkor bázisosnak nevezzük (bazalt. A gyűrődés fő színterei az összeütköző kőzetlemezek határán kialakult mélytengeri árkok. vulkáni szigetív keletkezik). Kisebb károkkal is jár. valamint a közeledő szárazföldi lemezek közrezárta. két óceáni lemez ütközésekor (az egyik alábukik a másiknak. Hegységképződés típusai: Két kontinentális lemez ütközésekor (gyűrődés és üledékes kőzetek jellemzőek. ezért és a rájuk nehezedő víztömegek súlya miatt képlékenyek. Sasbérc: Párhuzamos vetősíkok mentén kiemelkedett kőzettömb. Medence: Vetődési forma. a hátságok Földünk leghosszabb hegységei. ólom. szerkezetátalakító részfolyamata. gabbró).

ferde-. Például: Dekkán. tágulás). kristályrácsban helyezkednek el. Vulkáni törmelékes kőzet: Robbanásos kitörések során keletkeznek a fröccsenő lávából. a part közelében azonban csökkenő hullámhosszú és növekvő (akár több tíz méter nagyságú) hullámmagasságú hullám. lassan lehűlő vulkanikus kőzet. Kőzet: A kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. létrejöttük az oldalirányú nyomóerők erejének különbségéből fakad. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. Ez akár árhullámot is előidézhet a tengeren (szeizmikus árhullám = cunami). tehát a kőzetekben a hullám mozgási irányával párhuzamos változásokat hoz létre (sűrűsödés. a palócok csevicének nevezik. ami a nyílt vízen nagy hullámhosszú és kis hullámmagasságú. ha sík felszínen ömlik ki. a vulkán csonka kúp alakot vesz fel. Vízgőzből álló kigőzölgés 200-900 fokos. Széndioxid 100 fok alatti kigőzölgése. melynek kipattanási helye a tengerbe esik. egy része kiemelkedik. Fumarola: Vulkáni utóműködési forma. ahol a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba. Üledékgyűjtő medence. Mélységi magmás kőzet: Nagy kristályos. . középszint Ásvány: A kőzetburok egynemű. Geoszinklinális: Az óceánok belső lemezhatároktól távoli területei. amelyekben üledékek halmozódnak fel. mivel a kőzetekben a hullám mozgási irányára merőleges változásokat hoz létre. az orogenezis kiemelkedést jelent). Kráter. Forrópontos vulkán: Ott jön létre. S) transzverzális vagy keresztirányú. Magyarországon a Medves fennsík. Etiópmagasföld. a tektogenezis a formák kialakulását jelenti). Kőzetek. Szolfatára: Vulkáni utóműködési forma. Ha a mofetta széndioxidja felszín alatti vizekben oldódik. akár vetődés hatására végbemehet a megvastagodás. Kéntartalmú gázok 200-400 fokos kigőzölgése. ásványok. gyorsan lehűlő felszíni vulkanikus kőzet. Tufa.és kaldérakúpos tűzhányó: A tűzhányó végződés szerinti típusai.) Földrengéshullám: A földrengés hullámmozgásként terjed tovább a rengésfészekből induló longitudinális és tranzverzális hullámok révén. amely nem éri el a földfelszínt. Hőmérsékletük elérheti a 2000 fokot. Vulkáni kiömlési kőzet: Kis kristályos. Tengerrengés: Olyan földrengés. Savanyúvíz: Vulkáni utóműködési forma. a megvastagodott kőzetburok egy része belesüpped az asztenoszférába. egyetlen kémiai képlettel leírható szervetlen alkotórésze. Redőteknő: Gyűrődési forma. akár több csatornán keresztül. az arány körülbelül 80-20%. (A székelyek borvíznek. orogenezis (ennek során a hegység kiemelkedik. A második hullám (szekunder. akár gyűrődés. Mofetta: Vulkáni utóműködési forma. Redőboltozat: Gyűrődési forma. Álló-. amelyek a felszínen (és a gömbhéjak határain) jönnek létre az ide kijutó P és S hullámok interferenciájaként (összeadódik a hullámok ereje). áttolt redő: Gyűrődési formák. ilyen forró pontok vannak Hawaii szigetén. A leggyorsabb hullám (primer. tektogenezis (ennek során a litoszféra megvastagszik. más néven szinklinális.Bazaltfennsík: A jól folyó alacsony szilikáttartalmú bazaltláva terjedelmes takarókat hozhat létre. akkor savanyúvízforrásként fakad a felszínre. más néven antiklinális. Kristály: Az ásványok atomjai szabályos térbeli rendben. Általában lemezek belső területein fordulnak elő. vulkáni porból. P) longitudinális vagy hosszanti. fekvő-. Kaldéra robbanás útján képződik. Hegységképződési szakaszok: Üledék-felhalmozódás. A legpusztítóbb rengések a long vagy L-hullámnak tudhatók be. Ezek felületi hullámok.

barnakőszén. barnakőszén a Borsodi és Nógrádi szénmedencékben. kloridok. lelőhelyeik megközelítőleg ugyanott találhatók és felhasználási területeik is nagy átfedést mutatnak. fűtőértékük eltérő. kis szemcséből álló vulkáni kiömlési kőzet. Magyarországon a Visegrádi-hegységben. széntartalmuk. Mississippi-alföld). világos színű. konglomerátum. Lösz: Pár ezred mm-es szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. tengerpartok. Lignitet bányásznak Bükkábrány és Visonta mellett. ami az alumíniumgyártás alapanyaga. Magyarországon a Hajdúság. hematit. NaCl. Kvarc: Legfontosabb ásványok egyike. Létrejötte: erózió. élőlények maradványaiból halmozódott fel. finomított változatait üzemanyagként használjuk. a Maros-Körös köze. a vegyipar nyersanyagként használja (műanyagok. igaz a földgázt kevésbé üzemanyagként. breccsa. Kelet-európai-síkság) üledékrétegeiben fordul elő. Halimba) Vasérc: Magas vastartalmú kőzet. Leginkább feltöltött tengeröblök helyén keletkezett alföldek (Mezopotámia. Például: magnetit. kagyló). Bauxit: Különféle kőzetek málladékából keletkezett kőzet. Agyag: Két század mm-nél kisebb szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. de 2007-ben Oroszország beérte. kőolaj. (30-60%) Belőle a vas gazdaságosan kitermelhető. a nagykunság. Kiömlési párja a riolit. Képződésük kora. agyag. táblás vidékek (Préri-tábla. színük. homokkő. folyékony éghető üledék. Északi-tenger). Magyarországon a Velencei-hegységben található. A Föld legnagyobb termelője 2007-ben 600 milliárd m3 feletti értékkel Oroszország volt. Homok: Üledék. A kőolajból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. A legnagyobb termelő a ’90-es évek eleje óta Szaúd-Arábia volt. jó termőtalaj alakult ki rajta. Magyarországon az Alföldön bányásszák elsősorban Algyő körül. Ez utóbbi teszi ki az összes szén felét. Vegyi üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. a Dunántúli-középhegység. tengeraljzatok (Mexikói-öböl. Kőolaj: Szénhidrogén. Maximum 2 mm-es szemcsékből áll. amely lepusztulás terméke. Szerves üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. limonit. Mélységi magmás párja a diorit. a Börzsönyben és a Mátrában található meg. lignit. nevét az Andokról kapta. csiga. Karbonátok. mészkő (korall. szulfátok. Oroszlány és Dorog környékén.Törmelékes üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. Állóvizek alján oxigénszegény környezetben képződik elhalt növények és állatok bomlásával. Lösz. inkább fűtésre használjuk. akkor mindkét ország 490 millió tonna olajat hozott felszínre. nagy szemcsékből álló mélységi magmás kőzet. gyógyszerek). Magyarországon a Bükk. szállítás üledékgyűjtőbe. Laterit (trópusi) és karsztbauxit (mészkőhegységekben előforduló) a két fő formája. Andezit: Közepes szilikáttartalmú. a Naszály. Gránit: Magas szilikáttartalmú. Ajka. Kőszén. Sókőzetek. Mészkő: A karbonátok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. A különbség a szemcseméretben van. SiO2. a Mecsek és a Villányi-hegység áll ebből a kőzetből. gáznemű éghető üledék. Perzsa-öböl. CaCO3. Magyarországon feketekőszén található a Mecsekben. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben található. A kőolajhoz hasonló módon jött létre. Kősó: Kloridok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. feketekőszén. szürke színű. . Földgáz: Szénhidrogén. Kőszénfajták: Tőzeg. tömörödés. Fenyőfő. Száraz és hideg éghajlaton jött létre. Oldatból kicsapódással jönnek létre. cementálódás. Létrejöhet szerves úton is: mészvázas élőlények elpusztulása nyomán. (Gánt. antracit. Bácska és a Mezőföld területén található. Homokkő: Homokból tömörödés és cementálódás útján létrejött törmelékes üledékes kőzet.

vagy alig zavart. Filippínó-árok.és újidei) elsősorban üledékes kőzetek rakódtak. Japán-. Mariana-árok (11034). Ha a külső erők hatására az érc áthalmozódik (folyószállítás). sötét színű.és a Kaledóniai-hegységrendszerek tagjai sorolhatók ide.Bazalt: Alacsony szilikáttartalmú. Riolit: Magas szilikáttartalmú. Elsődlegesen magmás úton keletkeznek ércek. Tonga-. gyűrődéssel. Süllyedékterület: Tengerek vagy tavi medencék. Mélységi magmás párja a gránit. amelyet az ember feldolgoz. ha óceáni lemez szárazföldi lemeznek ütközik). amelyek a legősibb kéregmagokat és az előidei hegységek maradványait jelentik. Márvány: Mészkőből nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult kőzet. Magyarországon a Zempléni hegységben található meg tömegesen. 590 millió éve létrejött részei a szárazföldeknek. ezért koptató munkájuknak még nem látszik legömbölyítő hatása. . kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Szemcsemérettől függő formái: hamu. Tufák: Robbanásos vulkáni törmelékekből keletkeznek. majdnem vízszintesen rétegzett tengeri üledékes kőzetekből álló síkvidék. Lánchegységeknek is nevezzük őket. A külső erőknek még kevés idő állt rendelkezésére. Üledékes érc: Másodlagos úton létrejött érc. Mélységi magmás párja a gabbró. bomba. átalakult) körforgásszerűen alakulnak át egymásba. óceáni lemez alábukásakor. beolvadás miatt magmás kőzetté lehetnek. abból tömörödés és cementálódás hatására üledékes kőzet. a közepén hasadékvölgy fut. A hegység gazdag színes-. Éles csipkés gerincek jellemzőek az Eurázsiai. itt is találhatók gyűrt formák. riolit-. A Variszkuszi. közép. Például az Orosz-tábla Fedetlen ősmasszívumok: Az ősföld teljes egészében a földfelszínen található. Aleut-. Elsősorban vetődések alakították felszínüket (rög) és a külső erők. Röghegység: Az óidőben keletkeztek. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Fedett ősmasszívum: Az ősföldre különböző korú (ó-. Erózióval mindegyikből üledék lesz. de vulkáni kúpok is. bazalttufa. ha alábukás van (elsősorban. amelyeknek hosszú koptató munkája miatt a röghegységek formái lankásak. Óceáni medence: Átlagosan 4000 méter mélyen lévő nagy kiterjedésű sík terület. Nagy nyomás hatására jöttek létre. üledékes. salak. Mindegyikből mindegyik kialakulhat. Agyagpala. Észak-Atlanti-hátság. Palás kőzetek: Jellegzetes metamorf kőzet. Gyűrthegység: Párhuzamos vonulatokból álló hegységfajta. nagy nyomás és hő hatására pedig átalakult kőzetté. Vulkanikus hegység: Akkor jön létre. Nagyszerkezeti egységek. A medencékhez képest 1000-2000 méterrel magasabban van. Táblás vidék: Nagy területű.és a Pacifikus-hegységrendszer tagjaira. Anyaguk szerint: andezit-. Például a Balti-pajzs. Óceáni hátság: Óceán közepén lévő felboltozódás. ahol a lemezek távolodnak egymástól. 8000-11000 méter mélyek. akkor az üledékes kőzetek keletkezésének folyamatán megy keresztül az érc. Ásványi nyersanyag: Természeti erőforrás. formáikat a gyűrődésnek köszönhetik. Mélytengeri árok: Óceánokban keletkezik lemezek ütközésekor. Mentén láva tör a felszínre (bazalt) az asztenoszférából. vetődéssel egyáltalán nem. Magyarországon a Tapolcai-medencében (Badacsony…) és Salgótarján környékén található meg. középszint Ősföld: A földfelszín legősibb része. amik feltöltésével keletkeztek a síkságok. csillámpala… Emelt szint Kőzetanyag-körforgás: Az egyes kőzetcsoportok (magmás. és nemesércekben. és fémet állít elő belőle. világos színű. Az újidőben jöttek létre.

A legterjedelmesebb a Kaszpimélyföld. Az aprózódás legfőbb oka a gyors térfogatváltozást előidéző nagy napi hőingadozás (hőaprózódás) és a kőzetek repedéseibe behatoló víz gyakori fagyásaolvadása (fagyaprózódás). Szállítás: Hordalékszállítás. Kanadai-pajzs területe. Lepusztulás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott kiemelkedések lealacsonyodnak. melynek során víz és vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik. Ilyenek a vulkánosság. az óceáni hátságok képződése. vagyis a négyzetkilométerenkénti magasságkülönbség 20-50 méter is lehet. Eredményeképpen a kőzetek megrepedeznek és mind apróbb darabokra hasadoznak. Amazonas-medence. amelyeket az asztenoszféra magmaáramlásai és az általuk mozgatott kőzetlemezek egymástól való távolodása.és kőzetformáló hatásoknak összefoglaló neve. A belső erők által létrehozott kiemelkedéseket és mélyedéseket a külső erők elegyengetni törekednek. szerkezete összetett. Szállítás közben akár osztályozzák is a szállított anyagot szemcseméret szerint (a jég nem). Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. középszint Aprózódás: A kőzetek pusztulásának az a módja. alatta mélyföld. A külső erők kiváltója a napsugárzás (és a nehézségi erő). Román-alföld. nagytestű állatok tiprása. ezért az egyenlítői övben hat a legerősebben. Elsősorban a jég hoz létre ilyen felszínt. A síkságokon a lejtés nem haladja meg 100 méteren a 60 cm-t. Általában tökéletlen síkság. A szállítás az üledékes kőzet kialakulásának egyik állomása. a jég és a lejtős tömegmozgás. Közéjük tartozik az aprózódás. vetődés). Aprózódást okozhatnak még az üregásó emlősök. a hegységképződés (és részfolyamatai: gyűrődés. Mélyföld: A tenger szintje alatt fekvő síkság. Közös jellemzőik a válogató lepusztítás (a puhább kőzeteket jobban pusztulnak) és a hordalékkal történő pusztítás (korrázió). Fennsík: 200 méter feletti sík terület. a mélyedéseket feltöltik. a folyóvíz. a szél. Felszínformálódás. Külső és belső erők: A földfelszínt formáló erők összessége. amelyben csak fizikai folyamatok vesznek részt. Alföld. gyűrődés. Orinoco-alföld. fölötte fennsík. A tökéletes síkságokon (a feltöltött általában ilyen) négyzetkilométerenként a magasságkülönbség 10-20 méter. a szárazföldek és tengerek lassú szintingadozásai. A külső erők a Föld felszínét kívülről formáló hatások összefoglaló neve. amelynél a hegységképző folyamatok (vetődés. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. Emelt szint Töréses gyűrthegység: Olyan hegység. a mállás. Pó-síkság. Felhalmozódás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott mélyedések feltöltődnek. Mállás: A kőzetek pusztulásának az a módja. . a kiemelkedéseket pusztítják. Lepusztult síkság: A külső erők által lepusztított síkságfajta. melynek tengerszint feletti magassága 0 és 200 méter közötti. illetve ütközése okoz. törés. Finn-tóvidék.Feltöltött síkság: A folyók által feltöltött síkságfajta. külső erők végzik. vulkánosság) együtt játszódnak le. a földrengés. a legmélyebb a Holt-tenger partvidéke. A belső erők azoknak a felszín. ami a kőzet szerkezetének bomlásához vezet. Az egyes kőzetalkotó ásványoknak eltérő lehet a hő hatására bekövetkező tágulása. a csapadék. Középidei üledékkel borított terület újidei kiemelkedése során a gyűrthegységben számos törésvonal is kialakulhat. Mértéke a víz és a vízben oldott savak mennyiségén kívül a hőmérséklettől is függ. Alföld: Olyan síkság. 0 és 200 méter között a síkságot alföldnek hívjuk. a tengervíz. a fásszárú növények gyökerei.

Beltengerek szűk érintkezési kapuját is így nevezzük. zárt vége a völgyfő. Tiszta vízben is jól oldódik a . kráterek. együtt formálhatják. fizikai. szerkezeti árok. A hegységképződés folyamán általában a kőzetlemezek ütközési szegélyén. Az angol és német szakirodalom ezeket a folyamatokat összefoglaló néven mállásnak jelöli. A lealacsonyodás oka elsősorban a hegy két oldalán található völgyfők hátravágódása. mint a szélbarázdák és a deráziós völgyek. Felső. esetleg megfiatalodásukkor újra szembetűnővé válhat. Medence: Általában zárt. általában síksági környezetéből többnyire szelíd lejtőkkel. jégár általi kivájással. jelentéktelenebb lehordódás révén önálló kiemelkedéssé különül. amelyen valamilyen út visz keresztül. külső erők karsztosodás útján. A magyar nevezéktanban a túlnyomórészt fizikai folyamatok hatására bekövetkező kőzetbontást aprózódásnak. A belső erők szerkezeti völgyeket hozhatnak létre (redőteknő. Szigligeti-várhegy. Két. Számos hátság található a Keleteurópai-síkság területén. Belső és külső erők is létrehozhatják. a vetődéssel létrejött medencék. Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. Ilyenek például a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei (Badacsony. bár idősebb hegységrendszerek tagjaiban is jól megőrződhet. hosszanti völgyekből álló hegység. módosul ásványos. A lánchegységjelleg leginkább az újidei hegységrendszerek (Eurázsiai. illetve kémiai összetételük. hegyvonulatok közti völgy). Tanúhegy: Környékéhez képest kemény. a kémiai változásokkal jellemezhető kőzetbontást mállásnak nevezzük. illetve kémiai mállásról írnak a szakkönyvek. nyeregszerű része. Belső erőkhöz köthetők a szerkezeti medencék. egymással nagyjából párhuzamos lejtő fogja közre. megbomlik eredeti szerkezetük. Lánchegység: Hosszú. bár azok a belső erőktől függetlenül is kialakulhatnak.Dombság: 200-500 méter magasságig terjedő lejtős felszínforma. Aszerint. amelyen valamilyen út visz keresztül. elgátlódással hozhatnak létre medencéket.és magashegység: Hegység (rög vagy lánc). A mállásnak több típusa is van. Szent György-hegy). Pacifikus) tagjainak sajátja. ellenállóbb kőzetsapkával védett felszíndarab. Emelt szint Kémiai és biológiai mállás: A földfelszín formálásában. A legismertebbek a Gibraltári-szoros és a Boszporusz. a lemezszegélyekkel párhuzamosan jön létre. amelyek hatására a kőzetek kisebb darabokra esnek szét. Hátság: Lapos. Völgy: Egyik végén nyitott felszíni mélyedés. a talajok kialakulásában nagy jelentősége van azoknak a folyamatoknak. Belső és külső erők is létrehozhatják. Hágó: Hegygerinc lepusztulással lealacsonyított. Az oldásos mállás eredményeképpen a kőzet oldatba kerül. amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 illetve az 1500 métert. Kazán-szoros (Duna). kaldérák. együtt formálhatják. nem túl magasra (200-500 m) kiemelkedő felszínforma. gleccservölggyé. amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül. Többnyire lapos tetőszintje puhább kőzetekből álló szomszédságának egykori magasságáról tanúskodik. amely a kőzetminőséghez igazodva a válogató lepusztulás következtében lassúbb. Közép. hogy a kőzetek megbontásában a fizikai vagy a kémiai folyamatoknak van-e meghatározó szerepük. egymással többnyire párhuzamos hegyvonulatokból. Számunkra az Északkeleti-Kárpátokban 841 méter magasan található Vereckei-hágó a legnevezetesebb. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. A Kárpátok nevezetes szorosai a Vöröstoronyi-szoros (Olt). a külső erők sokszor ezeket a tektonikusan előre jelzett völgyeket alakítják át folyóvölggyé. Nagyságuk szélsőséges méretek közt ingadozik (a dolinától az óceáni medencékig). szélkifúvással.

Skócia. Érchegység) is. Az élőlények légzése folyamán keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid alapvetően meghatározza a talajnedvesség oldóképességét. Nagy-Vízválasztó-hegység. Alpok. A 3. Gazdag színes. de különböző kőzetekből álló lejtőn is (preformált). ez a suvadás. Nazca (óceáni). Gazdag feketekőszénben. belső-ázsiai hegységek. Kaledóniai-hegységrendszer: Az óidőben (szilur) kialakult hegységrendszer. Csuszamlás esetén egy ferde elhelyezkedésű átnedvesedett rétegen (csúszópálya) hirtelen megindul lefelé a nedves réteg felett lévő lejtőrész. Lengyel-középhegység. ezt karsztos oldódásnak nevezzük. A biológiai mállás leggyakoribb módja. (Például a fagyaprózódás hozhat létre ilyen omlást. A löszben lefolyó víz kimossa a legfinomabb szemcsetartományt. az olvadáskor lepotyognak. középszint Pacifikus-hegységrendszer: Csendes-óceán peremvidékén az újidőben kialakult hegységrendszer. alig a mészkő. Lejtős tömegmozgás (csuszamlás. Kárpátok. Az omlás is a lejtős tömegmozgások kategóriájába tartozik. A folyamat neve: szuffózió. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Német-. Variszkuszi-hegységrendszer: Az óidőben (karbon) kialakult hegységrendszer.kősó. Periodikus omlás. a kálisó. Francia-. közepesen a gipsz. Himalája. Hidrolízis folyamán bizonyos ásványalkotó elemek kicserélődnek hidrogénre (ennek előfeltétele a kőzet vízfelvétele). Részei: Appalache északi része. Nagy esőzések hatására ezek löszszakadékká fejlődhetnek. Cholnoky Jenő Erdélyben a szingenetikus csuszamlásokra alkalmazta a magyar tudományos irodalomban az ottani népi elnevezést erre a formára. ennek oka a kőzet szerkezete. az Indoausztráliai. Azon lejtős területeken figyelhető meg. Kaukázus. Tundrára jellemző elsősorban. ami megtelik vízzel és elindul lefelé a lejtőn. Részei megtalálhatók Ázsiában (Kamcsatka. . ahol évszakosan (magashegységekben napszakosan) a megfagyott talajréteg felett egy vékony olvadt réteg keletkezik. Az anyaghiány miatt üregek.1 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. de a finom kőzetpergés is omlás. A karbonátos kőzetek oldódásához szénsavas vízre van szükség.) Talajfolyás: Lejtős tömegmozgás. Az ütköző lemezek: Csendes-óceáni. A karsztformákat egyre több kutató biológiai produktumnak tekinti. KeletGrönland. Hindukus. Donyec-hátság. ahol a lepusztulásra előkészített kőzetek elveszítik állékonyságukat és a gravitáció hatására mélyebbre kerülnek. Andok). Eurázsiai-hegységrendszer: Az Afrikai-. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény. a hegy omlása. Észak-amerikai (szárazföldi). Eurázsiai. Pireneusok. a keletkező szénsavas víz különösen a karsztosodás intenzitásában játszik meghatározó szerepet. Érchegység. Löszforma: A lösz a kőzetre jellemző speciális lepusztulási formákat mutat (mint a mészkő és a karsztosodás). sokszor ércekben (Urál. berogyások keletkezhetnek. ilyen módon elsősorban a szilikátos kőzetek mállanak. Ez a csúszópálya létrejöhet homogén kőzetben a folyamattal egy időben (szingenetikus).és nemesfémek érceiben. Ardennek. Japán) és Amerikában (Sziklás-hegység. Pamír. példa rá az abráziós partfal.és az Eurázsiai-kőzetlemezek ütközése során létrejött újidei hegységrendszer. Skandináv-hegység. omlás): A nehézségi erő hatására bekövetkező felszínformáló tevékenység. de nappal. így jönnek létre a löszmélyutak. Az oxidáció következtében oxigén épül be az ásványok szerkezetébe. Urál. Ez a folyamat emberi behatásra felgyorsulhat. Ezután a Földön a szárazföldek egy kontinensbe tömörültek (Pangea). az éjszaka megfagyott víz még rögzíti a letört kőzetdarabokat a hegy tömegéhez. Dél-amerikai. Részei: Appalache déli része. hogy a növények által előállított szerves savak (amelyek a tápanyagfelvételt szolgálják) bontják a kőzeteket. Tagjai: Atlasz. suvadás. Olyan helyeken jön létre. ez a mállási forma szintén jellemző a szilikátokra a bennük lévő vas oxidációja miatt.

sűrűsége kicsi. A Föld legkülső. Ő dolgozta ki a kontinensvándorlás elméletét. e dinamikus egyensúlyba avatkozott be az ember környezetszennyezése révén. hőmérséklete 1000 fok. O3. Állandógázok: Arányuk a légkörben nem változik. 3. Kialakulását a Nap sugarainak köszönheti. A lemeztektonika elmélete végül igazat adott neki. Emelt szint Őslégkör: Elsődleges őslégkör: Kozmikus gázokból. Alfred: Német meteorológus volt. Európa és Ázsia őse egy szárazföldben egyesült az óidő végén. amely elnyeli a Nap káros sugarait (a 0. Afrika. Itt jön létre a sarki fény. He-ból. India. a légkör tömegének háromnegyedét tartalmazza. Erősen változó gázok: Arányuk a légkörben pár órán. Több tízezer km vastag. aminek hátán utaznak a kontinensek. átmenetet képez a bolygóközi anyagba. Sztratoszféra: A troposzférát követő légréteg. a széndioxid a mésztartalmú kőzetekbe épült be.29 mikrométer alattiakat). hanem lemezek. Laurázsia: Észak-Amerika. Exoszféra: A légkör 800-tól 2000 km-ig tartó rétege. míg abból a Földet körülvevő mai légkör kialakult. Ionoszféra: A termoszféra másik neve. H2-ból. viszont a mozgások okával adós maradt. középszint Légkör: Atmoszféra. Dél-Amerika. N2. és a nemesgázok: Ar (0. Vendéganyagok: Azok az anyagok. Ózonréteg: A sztratoszférában 20-30 km magasságban kialakult háromatomos oxigénmolekulából álló réteg.2 A levegőburok Szerkezete. A műholdak megjelenése előtt a nagy távolságra való rádiózást e réteg biztosította a hullámok ferde szögben való visszaverése révén. Termoszféra: A légkör 80 és 800 km között található rétege. (Igaz nem a kontinensek mozognak. Gondwana: Az óidő elején (kambrium) már létező nagy szárazföld.) Pangea: Az óidő végére (perm) a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült. mert tele van ionokkal és töltésekkel. hatásukra folyamatosan születik és bomlik. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek. a napsugárzás hatására főként ionos formában. CH4. Tropopauza: A troposzféra és a sztratoszféra határa. gyorsan elillant. Itt található az ózonpajzs. Számos bizonyítékot gyűjtött (földrészek egymásba illeszthetősége. Troposzféra: A légkör legalsó. csaknem kizárólag gázokból álló gömbhéja. ami az ózonpajzs jelentős vékonyodását vonta maga után. hiszen saját korában nem fogadták el elméletét. O2 (21%). H2. Ne. H2O. Mivel a levegő fölmelegedése a földfelszín felől történik. Emiatt a sztratoszférában a hőmérséklet felfelé haladva 0 fokig nő. amiben megtalálható volt Ausztrália. Másodlagos őslégkör a vulkáni működés megindulása után jött létre. NH3. Alkotóelemei: CO2. Xe. amelyek nem tartoznak a levegő szerkezetébe. H2Sból és vízgőzből álló légkör. NH3-ból.Emelt szint Wegener. Kr. Antarktisz. Igen ritka. A fotoszintézis során oxigén került a légkörbe. H2S. N2 (78%). hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal általában csökken. Madagaszkár és Arábia őse. 10-12 km vastag része. CH4-ból. A légkör tömegének negyedét tartalmazza a 12 és 50 km között elhelyezkedő réteg. A lehűlés miatt kicsapódó vízgőzből jöttek létre az első óceánok. . Mai légkör: A másodlagos őslégkör számos alakuláson ment át. NO2. ami a káros UV sugarakat elnyeli. SO2. abban pedig megszületett az élet. Anyaga hélium és hidrogén.03%). Felfelé haladva a hőmérséklet csökken +15-ről -50 fokra. Változó gázok: Arányuk a légkörben pár év alatt megváltozhat. kőzettani egyezések…). He. H2O. CO.9%). napon belül megváltozhat. CO2 (0. anyaga oxigén.

Hőmérséklet napi járása: A hőmérséklet értéke a nap folyamán változik. Üvegházhatás: A földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat a levegő vízgőz-. Magyarországon napi négy mérést végeznek (1. Napi középhőmérséklet: Egy nap során mért hőmérsékleti értékek számtani közepe. Az üvegházhatást az ember a túlzott CO2 kibocsátással az utóbbi időben képes volt fokozni. a legalacsonyabbat pedig napfelkeltekor. Mezopauza: A mezoszféra és a termoszféra határa. a víz 10% alatt veri vissza a Nap sugarait. Ezzel 35 fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét (-20 helyett +15 fok).Sztratopauza: A sztratoszféra és a mezoszféra határa. aminek az oka a Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdeség. A nehéz hideg levegő megülheti a völgyek. A napsugarak másik része (50%) a Föld felszínén nyelődik el és hővé alakul. Abszolút hőingás: Valamely terület valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közötti különbség. Kisugárzás: A Föld felszínéről történő sugárzás (hőleadás) a légkörön keresztül a világűrbe. medencealjzatokra alig jut napsugárzás.) A jelenség rendszerint ködképződéssel jár. Folyamatos (ellentétben a besugárzással). a többi a légkörben szóródik. elnyelődik.növekszik. hegyhátak a napsugárzás hatására fölmelegednek. ezért elsősorban hóval borított területek fölött derült téli éjszakákon jön létre. az erdő 10-20%-ban. Évi közepes hőingás: A legalacsonyabb (általában január) és legmagasabb (általában július) havi középhőmérsékletek különbsége. Ennek egy része eléri a földfelszínt (direkt sugárzás). ipartelepek levegőjében a . Hőelnyelődés: A napsugarak egy része (20%) elnyelődik a légkörben (például az ózon révén) és közvetlenül melegíti azt. Míg a hegytetők. a hideg levegő megszállta völgytalpakra. a felhőborítottság). középszint Besugárzás: A napsugárzásnak a Föld légkörét elérő hányada. visszaverődik. amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken. Hőmérséklet évi járása: A hőmérséklet az év folyamán is változik. Napi hőingás: A leghidegebb és a legmelegebb hőmérséklet különbsége egy nap során. Felmelegedés. Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő vonal a térképen. Oka a tengely körüli forgás. és CO2 tartalma hővé alakítja és visszasugározza a Földre. Felmelegedés és lehűlés: A besugárzás és kisugárzás mértékéből fakad a felszín és a levegő hőmérsékletének változása. medencék alját. csak mértéke változik. A friss hó 80%-ban. 13 és 19 órakor). a felszín anyaga és jellege (albedo). Évi középhőmérséklet: Egy év havi középhőmérsékleteinek számtani közepe.bizonyos határig . hanem . 7. Kialakulásának oka az erős talajmenti lehűlés. A függőleges légmozgások hiánya miatt ilyenkor a nagyvárosok. (Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött. A legmagasabb értéket delelés után mérhetjük. Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani közepe. Albedo-hatás: A földfelszín napsugárzás-visszaverő képessége. valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók. a sugárzás időtartama (befolyásolja a tengelyferdeség. Leggyakrabban a talajközeli néhány száz méter vastagságú légrétegben fordul elő. Visszaverődés: A napsugarak 30%-a visszaverődik a légkörről (felhők) és a Föld felszínéről az űrbe. Emelt szint Fordított hőrétegződés: Olyan időjárási helyzet. bár vannak befolyásoló tényezők: a napsugarak lejtőszöge (a Föld gömb alakja miatt szélességi körönként más). ami a légkört alulról melegíti fel. bár ez kevés lenne a levegő felmelegedéséhez.

Ennek átlagos tengerszinti értéke 1013 hPa. ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén és alulról állandóan hűtik a levegőt. Lejtőkitettség: A lejtő egyik oldalát a Nap nagyobb szögben tudja megvilágítani. Értékét a napsütéses órák számának évi összegével szokták megadni. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával ellentétesen. spirálisan. Szél: A Föld felszínével párhuzamos légáramlási rendszer. középszint Légnyomás: A légtömeg a gravitációs erő miatt nyomja a Föld felszínét. közben lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. hiszen egy ciklonban egymást követik. a napfénytartam a földrajzi szélességtől független. ameddig valamely hely közvetlen napsugárzásban részesül. lehűl és csapadékot hoz. A magas légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fúj. derűs és tiszta idő várható (anticiklon). (A déli féltekén az óramutató járásával megegyező a mozgása. az északi lejtőre kisebb energia jut. Ciklonok közelében illetve hideg felszínek hatására jön létre. a levegő lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. a szél hozza létre homokos területen. (Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén. . Frontátvonulás: A front áthalad a földfelszínén. Nevét arról az égtájról kapja. spirálisan. Napállandó: A földi légkör külső határára másodpercenként 1. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával megegyezően. A hőmérséklet és a légnyomás között fordított arányosság van.) Mérsékelt övezeti anticiklon: Magas nyomású légköri képződmény. a belsejében leszáll. A társadalom szempontjából az évnek földművelésre. (A déli féltekén az óramutató járásával ellentétes a mozgása. Hőösszeg: Tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek az összege. Hazánkban április 1-jétől október 1-jéig tart. Mivel könnyebb annál.) Kialakulhat a talajtól távolabbi magasabb légrétegekben is. Az északi féltekén a déli lejtő egy négyzetméterére nagyobb energia jut. Gyakori a hőmérsékleti inverzió az olyan tengerpartokon. Mérsékelt övezeti ciklon: Alacsony nyomású légköri képződmény.szennyezőanyagok koncentrációja megnövekedhet. mint a sík területre. befelé mozog. Ennek felületegységre számított értéke a napállandó (1370 W/m2). Ez 70-100 km széles csapadékzónából heves esőzést okoz. A levegő mozgása.) Hidegfront: A hideg levegő a meleg levegő felé áramlik a ciklonban. Tenyészidőszak: A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része. Izobár: Azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak a térképen. Melegfront után a hőmérséklet magasabb lesz. Észak-Amerikában a kaliforniai partokon és Délnyugat-Afrika partjain tapasztalhatjuk. kifelé mozog. mint a másikat. Mivel nehezebb nála. ha a hideg levegő fölé melegebb érkezik (például egy melegfront alkalmával). Hideg és meleg levegő találkozásánál illetve a troposzféra felső részében nagy sebességgel fújó futóáramlások örvényeiből keletkezik. felsiklik rá. Az északi féltekén a mozgó légtömegeket jobbra. Napfénytartam: Az az idő. de sokszor várható egy hidegfront is.37 kJ energia érkezik a Napból. Hidegfront után hideg. amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól termése beéréséig tart. Ez 300-400 km széles csapadékzónából csendes esőt eredményez. illetve egyes haszonnövények termesztésére alkalmas szakasza. Minthogy a lehetséges napsütéses órák összege elvileg a Föld minden pontján éppen fél év. mint korábban volt. illetve valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. Homokfodor: Felszínforma. felemelkedésre készteti. Ennek nagysága az adott hely felhőzet. ahonnan fúj. a belsejében felszáll. Eltérítő erő: A Föld tengely körüli forgásából származó erő: Coriolis-erő. csapadékot ezért nem hoz.és csapadékviszonyainak függvénye. Melegfront: A meleg levegő a hideg levegő felé áramlik a ciklonban. a déli féltekén balra téríti el.

Nyugati szelek: A 30. hőmérsékletés légnyomás-viszonyai miatt viszonylag kis területen.Szélbarázda: Félig kötött homokterületen a szélkifújás barázdákat vág a homokba ott. nappal a lassabban felmelegedő . Sarki szelek: Sarkvidékeken uralkodó szélrendszer. ahol nincs növénytakaró. míg el nem éri a hőmérsékleti egyenlítőt. Trópusi ciklon: Rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló. nyugati szél. nappal és éjszaka ellentétesen fújó szél. Homokbucka: Ahol a szél sebessége lecsökken. de szubtrópusi monszunként megtalálható Európa kivételével minden kontinensen. Parti szél: a tenger (tó) és a szárazföld fajhőjének különbsége miatt kialakuló. ahol találkoznak (Egyenlítő környéke) és a levegő feláramlik (a passzát felszálló ága). Emelt szint Okklúziós front: A gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot a ciklonban. A kontinens északdéli nyitottsága miatt jönnek létre. amelyek egy terület sajátos domborzati adottságai. mivel a trópusi meleg és a sarki hideg levegő a szárazföld felett találkozhat. a déli féltekén délkeleti sarki szélnek nevezzük. A passzát szél leszálló ága a térítők környékén éri el a felszínt. monszun szélrendszer. és a 60. Az Egyenlítő körül jönnek létre és parabola alakú pályán mozognak. ahol forrós. csapadékot nem szállít. Általános légkörzés: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere. A troposzféra felső részében mindenütt nyugati szelek fújnak. Az északi féltekén északkeleti. Helyi szelek: Olyan szelek. de legerősebben pont itt. ami júliusban az északi féltekén. így a kő alja jobban kopik és gombaformát vehet fel. Júliusban a délkeleti passzátszél átlépve az Egyenlítőt az északi féltekén a Coriolis-erő miatt jobbra térül és útját délnyugati monszunszélként folytatja. orkánerősségű széllel pörgő képződmények. Így a front záródik. lehűl és csapadék képződik. A sark felől a sarkkör felé fúj a szél. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Indiában alakult ki. Amerikában hurrikán a nevük. Ázsiában tájfun. Mérsékelt övezeti monszun: A kontinensek keleti peremén kialakult szélrendszer. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik. száraz. A meleg levegőt a hideg kizárja a földfelszínről. Télen a szárazföld jobban lehűl. szélességi körök között uralkodó szélrendszer. passzát szélrendszer. Észak-Amerikára jellemző szél. Forró övezeti monszun: A passzátszelek a hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak. januárban a déli féltekén található. A passzát szelek tehát átlépik az Egyenlítőt. Ezek a szelek magukkal ragadják a felszín légtömegeit is. a déli féltekén délkeleti passzátszél fúj (a Coriolis-erő miatt). Januárban az északkelti passzát átlépve az Egyenlítőt a déli féltekén balra térül és útját északnyugati monszunszélként folytatja. amely révén a forró. ezért a mérsékelt övezetben mindenütt nyugati szelek uralkodnak. ezért a szél az óceán felől fúj és csapadékot szállít a szárazföld felé. a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak és ki is cserélődnek. tölcsér alakú. Oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésében keresendő. Kőgomba: A szélmarás alacsonyabban erősebb. ezért innen fúj a szél az óceán felé. Szélrendszer: A nagy földi légkörzés alrendszerei: sarkvidéki szélrendszer. Tornádó: Pusztító hatású. mert a szél a nagyobb homokszemcséket nem emeli fél méternél magasabbra. Trópusi területekre jellemző. A legmagasabb hőmérsékletű és egyben legalacsonyabb légnyomású terület felé fújnak. az északi féltekén északkeleti. a trópusi és a sarki levegő között. rendszeresen és hasonló módon lépnek föl. Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: A Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. derűs időt okoz. dűnéket hoz létre. ott lerakja a homokszemeket és dombokat. Passzát: A trópusi övezetben uralkodó szélrendszer. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Ázsia keleti partvidékén alakult ki (Kína). Monszun szélrendszer: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szelek.

lealacsonyodott térségből. Ekkor megindulhat a vízgőztartalom kicsapódása. Csapadéktérkép: Havi vagy évi csapadékmennyiség térképi ábrázolása. annál több vízgőz lehet a levegőben) mennyi vízgőz van. Felhő: Napsugarak útjába álló légköri képződmény. Defláció: A szél felszínformáló képessége. forró. Túltelítettség: Amikor a levegőben több a vízgőz. (Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal az izohiéta. piszok). akkor a szél hideget hoz (bóra a Dinári-hegységben). meleg levegő érkezik és vízgőztartalma kicsapódik belőle a hideg miatt. záporeső. csapadék nélküli időszak egy adott területen. . A szelet egy nagyobb hegység emelkedésre készteti. Viszonylagos vízgtőztartalom: Megadja. ezért onnan légmozgás indul meg a lejtő felé (völgyi szél). Eső a nagy vastagságú felhőkből hullik. jégdara. mint amennyi elfér benne. közben tényleges vízgőztartalma nem változik. Ha a térségben a hőmérséklet lefelé haladva ennél nagyobb mértékben nő. jégkristály) enged a gravitációnak és a föld felé veszi útját. hódara. amin a levegő relatív vízgőztartalma 100%. középszint Tényleges vízgőztartalom: Megadja.) Aszály: Hosszú (legalább 2-3 hét). ha kisebb mértékben. Szélmarás: A széllel szállított homokszem koptatja a felszíni kőzeteket. Csapadékképződés.(cirrus)-. Deflációs tanúhegy: A keményebb kőzetet a szél lassabban koptatja. szeles időben). amin a vízgőz kiválása megindulhat. zivatar. Lefúvódást jelent. Emelt szint Fátyol. Főn: Helyi szél. hó. Hegy-völgyi szél: elsősorban a déli lejfőn jön létre. ónos eső. zivatar a cumulonimbusból. hogy egy köbméter levegőben a maximális vízgőztartalomhoz képest (ez a hőmérséklettől függ. éjjel viszont a hegyoldal jobban lehűlhet. hogy egy köbméter levegőben hány gramm vízgőz van. (Afelett pára. Sugárzási köd: a hideg felszín lehűti a felette lévő levegőt és annak vízgőztartalma kicsapódik. Ha a látótávolság 1000 méter alatti. zúzmara (0 fok alatt. akkor a szél meleget hoz (főn az Alpokban). Lebegő csapadék. Szilárd levegőrészecske (por. Talajmenti csapadékfajták: Harmat (0 fok felett). hózápor. (%) Harmatpont: Az a hőmérséklet. gomoly (cumulus) esőfelhő: A felhőket alakjuk szerint e három csoportra osztjuk. közben önmaga is kopik. mint a környék síkja. ezért az kiemelkedik a puhább. (Enélkül nem képződne csapadék. amelyek szélárnyékos oldala meredekebb. majd a másik oldalon lebuknak.tenger felől fúj. jégeső. Ezt a hőmérsékletet a levegő hűlés útján érheti el. ami nappal gyorsabban felmelegedhet. szitálás. havas eső. Futóáramlás: A mérsékelt övezetben a nagy magasságban (troposzféra felső részében) fújó erős szelek. csendes eső a nimbostratusból. telítetté válik. Telítettség: Amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot. akkor onnan fúj a szél a völgybe (hegyi szél). éjjel a gyorsabban lehűlő szárazföld felől. Barkán: Sarló alakú homokbuckák. A hőmérsékletük 100 méterenként 1 fokkal nő. dér (0 fok alatt. szélcsendes időben). ónos szitálás. Szabad légtérben alacsonyan a vízgőz kicsapódásakor keletkezik.) Hulló csapadékfajták: Eső. akkor beszélünk ködről. Köd: Talaj közeli felhő. Felhőképződés: Vízgőz kicsapódásakor a szabad légtérben a magasban felhő képződik. minél nagyobb a hőmérséklet. Kondenzációs mag: Csíra.) Áramlási és sugárzási köd: Áramlási köd: egy hideg terület fölé vízgőzben gazdag. Esőcseppekből és jégkristályokból áll. réteg (stratus)-. Csapadékképződés: Amikor a magasba emelkedő levegőből a kicsapódott vízgőz (vízcsepp.

mely a sztratoszférában található ózonrétegre is káros hatással vannak. Szélcsendes időben fordul elő. Meteorológia: Légkörtan. Éghajlat: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. hőmérséklet. Szmog: Füstköd. NagyVízválasztó-hegység. Savas eső: A légkörbe jutó szennyező anyagok némelyike reakcióba lép a légkörben található vízgőzzel. erőművek (szén. Felszíni leöblítés: Lejtős felszínen a csapadék által okozott erózió. eljegesedés. a domborzat. Időjárás és éghajlat. a természetes növényzetet. CO. Például a Balkán-hegység. kénes sav képződhet. közben a szennyező anyag reakcióba léphet a légkör alkotóelemeivel. de jég és szél is szerepet játszhat a lineáris erózióban. Légszennyező anyagok: CO2. . hőmérséklet. SO2. Ózonréteg-elvékonyodás: Bizonyos hajtógázok (freon = triklór-fluor-metán = CFCl3). Ez történhet csapadék útján vagy száraz ülepedéssel. A felszín mindenütt egyenlő mértékben pusztul. középszint Idő: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen. Időjárás: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra. Éghajlattal foglalkozó tudomány. ciklonok. füst. Európában a történelem folyamán megfigyelhetünk éghajlat-ingadozásokat: kis jégkorszak (1400-1700). havi középhőmérséklet. mekkora a szélerősség…). károsítják a talajt. Transzmisszió: A levegőbe jutott anyagokat a szél továbbszállítja. légnyomás. a SO2-ból kénsav. Elsősorban folyók okozzák. Éghajlattan: Klimatológia. a NO2-ból így salétromsav. Eltér a vidék éghajlatától (makroklíma). A Skandináv-hegység óceáni és tajga éghajlatot. bontják az ózont.Izohiéta: Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal. Andok… Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás miatt növekszik. Ezek csapadékkal visszajutnak a földfelszínre. a Dinári-hegység a nedves kontinentális és a mediterrán éghajlatú területeket választja el egymástól. A levegőbe jutott szennyező anyagok egészségre káros felszaporodása. a kőzet. néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. O3. korom. szél.: domboldalak). Vonalas erózió: A felszín pusztulása egy vonal mentén történik. ipar. A légkör jelenségeit. Éghajlat választó hegység: Hegység. kőolaj égetése). ólom. NO2. Kibocsátóik: közlekedés. Mikroklíma: Kisebb területek felszínközeli éghajlata (pl. Emelt szint Emisszió: Légszennyező anyagok kibocsátása idegen szóval. a növényzet. az éghajlati elemekhez statisztikai átlagszámítások eredményeit használjuk fel (évi. csapadék. Például elsivatagosodás. Időjárási és éghajlati elemek: Napsugárzás. Időjárási térkép: Adott helyen az időjárási elemek pillanatnyi helyzetét és változásait bemutató térkép (légnyomás. nedvességtartalom: Az időjárási elemek egyedi mérésekből származó adatok (most hány fok van. anticiklonok. Éghajlatváltozás: Adott terület éghajlata megváltozik. épületek befolyásolhatják az éghajlati elemeket. Himalája. folyamatait tanulmányozó tudomány. Imisszió: A szennyeződés visszajutása a földfelszínre. frontok). Savas ülepedés: A savas esők által a szennyeződés a felszínre kerül. szél. amelynek két oldalán két különböző éghajlat található. csapadékmennyiség).

csak átalakul. (Csendes-. Balti-tenger. szélességi kör táján az anticiklonok állandó magas légnyomású övezetet hoznak létre). középszint Hidrológia: A vízburok fizikai. Legnagyobb mennyiségben a kőzetburok mélyedéseit tölti ki (világtenger). Bonifác. nagy átlagmélységű (4000 méter). A folyók révén jut el az a vízmennyiség az óceánokba. mint az. Hudson-.3 A vízburok Világtenger. Világtenger: Föld felszínének 71%-át egymással közvetlen kapcsolatban lévő tengerek és óceánok borítják.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Szárazföldi talapzat (self): A földrészeknek domborzatilag a tengerhez. nyárias idő van. Fajhő: Az a hőmennyiség. Május közepén (12-14) a népi megfigyelések szerint hűvösebb idő köszönt hazánkra. A légkör esetén ez a csapadék és a párolgás. Szibériai-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát télen befolyásoló magas nyomású légköri képződmény. A Föld vízből álló gömbhéja. Vízháztartás: A víz nem vész el. ami valamely anyag tömegegységének 1 Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges. a déli féltekén balra téríti. középszint „Fagyosszentek”: Pongrác. ami Szibéria felett az erős téli lehűlés miatt jön létre. Mexikói-. ami a mozgó légtömegeket az északi féltekén jobbra. Vénasszonyok nyara: A népi megfigyelések szerint szeptember végén és október elején meleg. műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. kémiai. mint a szárazföldnek. Ide sorolható még Orbán is (május 25. a szárazföld és a légkör között állandó mozgásban van a víz.és Indiai-óceán.). eltérő sótartalmú (1-41 ezrelék) víztömeg. amiben önálló áramlásrendszer jött létre. d mindegyik szereplő nyeresége és vesztesége egyensúlyban van. Ez a nedves kontinentális éghajlat jellemzője: a legtöbb csapadék nyár elején hull. ha Medárd napján (június 8-án) esik az eső.A 3. akkor a rá következő 40 napon esni fog. 3. Északi-. A szárazföld és az óceán esetén a lefolyás egyenlíti ki az óceánok nagyobb párolgási veszteségét. félszigetekkel és tengerszorosokkal elválasztott. Öböl: Tenger. Vízkörforgás: A víz a napsugárzás hatására állandó halmazállapot-változáson megy keresztül. ami betüremkedik a szárazföldbe. sekély vízzel (200 méternél nem mélyebb) borított szegélye. A víznek nagyobb a fajhője. Atlanti. Óceán: Több 10 millió négyzetkilométer kiterjedésű. Vízburok: Hidroszféra. nem minden esetben önálló medencéjű. Szervác. Párolgás útján jut a levegőbe az óceánból és a szárazföldről. onnan kicsapódás útján jut vissza. ezért lassabban melegszik fel és lassabban hűl le. Tengerszoros: Tengereket összekötő szűk átjáró. A népi megfigyeléseknek bizonyos esetekben utólagos tudományos bizonyítéka is van. Azori-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát egész évben befolyásoló magas nyomású légköri képződmény az Azori-szigetek felett (a 30. Emelt szint Coriolis-erő: A Föld tengely körüli forgásából származó eltérítő erő. önálló medencével rendelkező. állandó sótartalmú (33-38 ezrelék) víz. Medárd nap: A népi megfigyelések szerint. amennyit a szelek az óceánok fölül gőz formájában a szárazföldek fölé hoztak. Az óceán. kisebb kiterjedésű. Botteni-öböl. de megtalálható a kőzetburokban és szilárd halmazállapotban a sarkokon és magashegységekben is. benne áramlásrendszer nem fejlődött ki. . szerkezetileg a szárazföldhöz tartozó.) Tenger: Az óceánoktól szigetekkel.

Deltatorkolat: Folyótorkolat típusa. télen fűti a szomszédos szárazföldeket. Épülő part: Sekély partokon a tengervíz építő munkát végez. . (Turzás. Brazíliai-. ahol a partra kifutó és a partról visszaérkező hullámok találkoznak.) Turzás: Tengervíz fölé magasodó. Apály: A tengervíz szintjének a 12 óránként való csökkenése. Idővel feltöltődhet. Pozitív és negatív hőmérsékleti anomália: Ha egy terület évi középhőmérséklete eltér attól az értéktől. Norvégia… Tagolatlan part: Egyenesen futó tengerpart. mint az ottani vízhőmérséklet. ahol a folyó tölcsérszerű öbölben folyik a tengerbe. öblök. Peremtenger: Az óceánokhoz széles kapukkal kapcsolódó tengerfajta. 10%-a szulfát. passzát. Ez a Földön egyszerre két dagályt és két apályt okoz.mozgásformája. amit nem bontanak meg szigetek. félsziget. bár az ember úgy látja. a meleg tengeráramlás pedig melegebb vizet szállít az alacsonyabb vízhőmérsékletű területre.és sarki szelek). amit az állandó szelek alakítanak ki (nyugati-. lidó.elsősorban szél hatására megfigyelhető . . amely földrajzi szélessége szerint várható lenne. Földközi-tenger: Két kontinens között elterülő tenger. Benguela-. A Hold tömegvonzási erejének és a FöldHold rendszer közös tömegközéppont körüli forgásából fakadó centrifugális erőnek hatására a tengervíz a ható erő irányába elmozdul. Hideg-. Pozitív anomáliát melegáramlatok. anomáliáról beszélünk. ami a folyó hordalékát folyamatosan kiszivattyúzza a torkolatból. Az óceánok mélysége itt hirtelen 200 méterről 4000 méterre nő. A vízrészecskék körpályát írnak le.) Hidegáramlat: Humboldt-. parttal párhuzamos hordalékgát. negatív anomáliát hidegáramlatok. ami 25 fokos területre. Ennek a sónak majdnem 90%-a klorid (NaCl: 78%. öböl bont meg. félszigetek. ami hidegebb vizet szállít egy területre. és meleg tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. Átlagosan az óceánok literenként 35 gramm sót tartalmaznak. Labrador-áramlat. Európa: Görögország. Pusztuló part: Meredek partokon a hullámok hordalékuk segítségével a sziklafalat folyamatosan bontják le. Létrejöttének oka: a befogadó óceánon nagy az apály és dagály közti különbség. Általában a tengeráramlatok okozzák. ami igen zárt és csak szűk szoroson keresztül van kapcsolata az óceánnal.Sótartalom: Tengervíz egyik kémiai tulajdonsága. MgCl2: 10. (Így létezik 10 fokos melegáramlat is. Hideg az a tengeráramlás. mintha ténylegesen mozogna vízszintesen a tenger. (Abráziós torony. Kontinentális lejtő: A szárazföldi lemez elvégződése. Lagúna: A part és a lidó közötti sekély. Létrejöttének oka: a befogadó tengeren kicsi az apály és dagály közti különbség. ahol a folyó több kisebb ágra szakad és úgy ömlik a tengerbe. Hullámzás: A tengervíz egyik . Hűtő-fűtő hatás: A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le a fajhője. Egy óceánparti településen tehát 12 óránként követik egymást a dagályok. pedig csak le-föl mozog egy helyben. Emelt szint Beltenger: Olyan tenger. ezért a folyó hordalékát nem tudja elszállítani.9%). egyre kiédesedő víz.terasz. Agulhas-áramlat. Dagály: A tengervíz szintjének 12 óránként való emelkedése. és 17 fokos hidegáramlat.) Tagolt part: Az a tengerpart. Tengerjárás: A tengervíz egyik mozgásformája. Tölcsértorkolat: Folyótorkolat típusa. ami számos sziget. ezért nyáron hűti. melegáramlat: Golf-. amit a tengervíz a partról beszállított hordalékból épít fel általában ott. Afrika. ha 5 fokos területre viszi a vizet.

Mocsár: A tavak pusztulásának következő állomása.Tengeri vízkörzés: A tengeráramlatok az óceánok felszínén szállítanak vizet. Szélvájta tó: Ha a felszínen a szél szabadon garázdálkodhat (sivatag. Lehetnek bennük áramlások (tengeráramlás). Fertő: A tavak pusztulásának egyik állomása. morotva. Holtág. Tavak. Akkor jön létre. Sok látható a Duna és a Tisza mentén. amikor alig van már nyílt víztükör. Tó: A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer Földnél lévő szöge 90 fok. ami lefűződve patkó alakú tavat alkot. kaldéra (belső erő). Többnyire összeköttetésben vannak egymással (szoros. Hullámtörés: Mélyvizű partnál a hullámhegy nekiütközik a partnak és felcsap rá magasra. moréna. ezért a hullám átbukik magán és kifut a partra. földrengés okozta hegyomlás (belső erő). Gleccsertó: A gleccser hordalékával völgyét sok helyen túlmélyítette. de használják a cunamira is.és a Tanganyika-tó. jég.és a Barents-tenger környékén. karsztos folyamatok (külső erők) is kimélyíthetnek tó medencét. Ezzel párhuzamosan van egy áramlásrendszer az óceánok mélyén is. (Alpok: Garda-tó. nyílt vízfelületű állóvíz. gyorsan pusztulnak. Láp: A tavak pusztulásának újabb állomása. turzás. Tektonikus eredetűek a medence jellegű süllyedékterületek is. A gleccser elolvadása után a víz a végmoréna mögött felhalmozódva tavat képezhet. Finnország). Ez újholdkor és holdtöltekor jellemző. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása lerontja egymás erejét. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása erősíti egymást. Elgátolt medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: láva. amikor a víztükör felületén több a növénnyel borított rész. Jégvájta tó: A jégkorszaki jég hordalékával felszántotta a felszínt. lápok.) Tektonikus eredetű tó: Lemezhatáron. Moréna által elgátolt tó: A gleccser hordalékát lerakva lezárja a maga vájta U alakú völgyet. lejtős tömegmozgás. mesterséges tavak. Ez első és utolsó negyedkor jellemző. szerkezeti süllyedék. Igazából helytelenül. mocsarak összefoglaló neve. Vakár: Gyenge dagály. félsivatag). ami bonyolult módon jön létre és kapcsolódik a felszíni áramlatokhoz. Abrázió: A tengervíz felszínformáló képessége. a Malawi. amikor a tó alján már mindenütt növény borítja. szél. folyóvíz). mélyedéseket hoz létre. középszint Állóvíz: A földkéreg felszíni mélyedéseiben felgyülemlő vizek. elolvadása után a süllyedékekben a víz összegyűlve tavat képez (Kanada. tengerek. . tektonikus árokban kialakult hosszúkás. A gleccservölgyben a mélyedésekben egész füzért alkothatnak a tavak (Skandináv-hegység). Akkor jön létre. Ilyen a Bajkál tó. Kimélyített medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: tektonikus árok. a másik felén a sarkok felől hideg áramlatok figyelhetők meg. Hullámmorajlás: Sekély parton a tengervíz molekulái nem képesek tartani a körpályájukat. Mesterségesen is létrehozható (folyószabályozáskor). nagy mélységű tavak típusa. Morotva-tó: A folyó árvízkor átvághatja kanyarulatát. mint a víz. mert beleütköznek a tengerfenékbe. a Kaszpi-tenger és az Aral-tó tartozik ebbe a csoportba. (Van egy süllyedési zóna a Norvég. Fehér-tó. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer 180 fokot zár be. tavak. Éghajlatváltozás esetén ezek a mélyedések tómedencék szerepét tölthetik be. a kontinensek egyik peremén az Egyenlítő felől meleg.) Szökőár: Nagy dagály. Vihardagály: Amikor a viharos szelek felerősítik a dagályhullámot.

Általában a hegységek gerincén fut végig. A folyó munkavégző képessége: Attól függ. mocsár. mert a víz általában befolyik a hegység belsejébe.) Poljetó: A mészkőhegységekben a felszínen néhol más kőzet is előfordul. szigeteket építő folyókra jellemző. Vízmércével mérik. (Lehet. . (Minél meredekebb. (Értéke lehet negatív is. (Ritka. Megkapjuk. Kaldérató: A vulkán tetejének lerobbanása után visszamaradt mélyedésben is összegyűlhet a víz. A legnagyobbat főfolyónak. középszint Vízgyűjtő terület: A földfelszín azon része. Vízjárás: A vízállás és a vízhozam sokévi szabályos. Vízhozam: A folyó adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. Feltöltődés: A tavak átmeneti képződmények a Föld felszínén. mint amennyit szállít. Ez a sík területen lassan haladó. ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a felszíni vizeket.) A nagyság alapján megkülönböztethetünk kis-. ahol a felszíni mélyedésben összegyűlő vizet poljetónak nevezzük. éghajlattól függő váltakozása. hogy a Nicaragua-tó is. Száraz területekre jellemző. óceáni. A mederből kilépő nagyvíz az árvíz. Krátertó: A vulkáni kráterekben összegyűlő állóvizet krátertónak nevezzük. (Nagy-Vízválasztó-hegység) Fő. Feltöltődő (alsó) szakaszjelleg: Ahol a folyó több hordalékot rak le.) Dolinató: A karsztos oldódás által létrehozott mélyedés ritka esetben tómedenceként funkcionálhat. Mértékegysége m3/s. annál több hordalékot képes szállítani a folyó. Nasszer-tó). A folyószabályozáskor levágott folyókanyarulatok is mesterséges tavaknak tekinthetők. Lefolyástalan (vagy belső lefolyású) az a terület. hogy mennyi hordalékot képes szállítani a szállítható hordalék mennyiségéhez képest.és nagyvizet. egyenlítői éghajlat) és ingadozó vízjárású folyókat. Például: Szent Anna tó a Hargitában. a bele torkolló kisebbeket mellékfolyónak hívjuk. Megkülönböztetünk egyenletes (hegyvidéki. értékét centiméterben adják meg. hogy milyen a meder meredeksége. annál több hordalékot szállít. a tengerekkel való közvetlen kapcsolta megszűnt. Vízválasztó: A vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó vonal. (Állomásai: fertő. akár folyóvízi hordalékkal való feltöltés következtében. illetve időszakos vízfolyásokat. ha beszorozzuk a keresztmetszet területét a folyó sebességével. ezek az általában sík területeke a poljék. közepes. Maradványtó: Egykori tengerek bezáródásával visszamaradt állóvíz. Eutrofizáció: A tavak növénnyel való feltöltődése. Kialakítását folyóvizek felduzzasztásával valósítják meg (Tisza-tó. aminek a világtengerrel még közvetett kapcsolata sincs. ahonnan a felszíni vizek elérik a világtengert. ezt kaldératónak nevezzük. Árvíz: Medréből kilépő nagyvíz. Emelt szint Tengerszem: A gleccserek kiindulási pontja a hegység oldalába mélyül. Ilyen tó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó. mert a vízmércét nem a mederfenékre helyezték. hogy mennyi víz van a medrében (mekkora a vízgyűjtő terület). annál gyorsabb.és mellékfolyó: Egy vízgyűjtő területen a vízhálózat különböző rangú folyókból épül fel. zátonyokat.) Folyóvizek. A jég elolvadása után e mélyedésben összegyűlő vizet tengerszemnek nevezzük. Gyorsan elpusztulhatnak akár növényi.) Függ attól is. Minél több víz van a mederben. láp. Vízállás: A víz magassága a mederben. Lefolyásos és lefolyástalan terület: Lefolyásos az a terület.Mesterséges tó: Ember által létrehozott tó. Ilyen belső lefolyású területen folyik a Volga is a Kaszpi-tengerbe. Ez pedig attól függ. Általában a folyók alsó folyásánál jellemző.

ahol a vízzáró réteg metszi a földfelszínt. így negatív és pozitív formák jönnek létre. Főleg emelkedésben lévő térszíneken alakult ki. A folyó itt pusztítja a medrét. a kanyar egyik oldalán pusztítja. akadályozza a hajózást. Gyógyvíz: Gyógyhatású ásványvíz. szűk. esetenként függőleges oldalú völgye.) Hordalék: Valamilyen külső erő által a keletkezési helyéről elszállított kőzet vagy talajtörmelék. A mészkő oldatba kerül (kalciumhidrokarbonát). majd kiválik. homok. Emelt szint Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. Karsztvíz: A résvizek csoportjába tartozó felszín alatti víz. Artézi víz: A vízzáró réteg átfúrása után felszínre kerülő rétegvíz.Oldalazó (közép) szakaszjelleg: Ahol a folyó körülbelül annyi hordalékot rak le. Felszín alatti vizek. Például: Csallóköz. ami a vízszint közelébe. ami reakcióba lép a mészkővel (karsztos oldódás). mint amennyit tovább szállít. A lecsökkent esésű. a gravitációs erőnek ellenálló felszín alatti víz. pedig ezek már egyáltalán nem a felső szakaszán vannak a folyónak. Sziget: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. élővilág is megtelepedett rajta. mély. A folyó kanyarogva halad (meanderez). mint amennyit tovább szállít. középszint Felszín alatti víz: A szárazföld felszíne alatt a talajban és a kőzetekben felgyülemlő vizek összessége. vasas. A mészkőhegységek repedéseiben található víz. a másik oldalán építi a partot. A karsztvíz szénsavat tartalmaz. . hegységből kilépő folyók építik. (Lehet jódos. ellenálló kőzetbe vágott. kavics. Rétegvíz: Két vízzáró réteg közti víztartó rétegben lévő víz. (Hosszabb folyók esetén előfordul. Hordalékkúp: A folyóvízi hordalék legyező alakú felhalmozódása. a szemcsék közötti teret csak részben kitöltő. V-keresztmetszetű völgy: A bevágódó szakaszjellegű folyó által létrehozott felszínforma. Szurdok: Nagy esésű vízfolyások kemény. savas. a folyó két ágra szakadva kerüli meg. brómos. nem túl mélyről is magas hőmérsékletű víz törhet fel).) Hévíz: 20 foknál melegebb forrásvíz (Magyarországon gyakori. A folyóvíz által szállított hordalék különböző szemcsenagyságú: iszap. de a Kazán-szorosban is pusztítja a medrét. az első vízzáró réteg felett található felszín alatti víz. Résvíz: A kőzetek repedéseiben található víz. mert hazánkban magas a geotermikus gradiens. Ezért ezeket az elnevezésekkel óvatosan kell bánni. Bevágódó (felső) szakaszjelleg: Ahol a folyó kevesebb hordalékot rak le. vagy kicsivel az fölé emelkedik. a Dunán például a Dunakanyarban. hogy nem „szabályos” rendben következnek a szakaszjellegek. Zátony: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. Talajvíz: A talajszemcsék közti teret teljesen kitöltő. Karsztformák: A karsztvíz által létrehozott felszínformák. Forrás: A felszín alatti vizek felszínre bukkanásának helye. kénes. ami nagy kiterjedésű. Belvíz: A talaj szintje fölé emelkedő talajvíz. Ásványvíz: Oldott ásványi anyagot tartalmazó felszín alatti víz. meredek. Általában a folyó középső szakaszára jellemző. amelyen valamilyen út visz keresztül. Kanyon: A szurdok spanyol elnevezése. Általában a folyó felső szakaszára jellemző. Talajnedvesség: A talajszemcséket hártyaszerűen borító.

az év nagy részében vízmentes terület.és tengerhajózás: Halászat: Tengeri erőforrások: . Barlang: A mészkőhegységek belsejében létrejövő akár terem nagyságú üregek. Artézi kút: A nyomás alatt álló rétegvizet feltáró kút. Magassága akkora. Csápos kút: Függőleges akna. Dolina (töbör): Kerek alakú karsztos forma. Mezőt jelent. A Duna mentén számos ilyen látható. A barlangokban a karsztvízből rázkódás hatására kiváló mészkőből jön létre. Barlangi patak: A barlangban. Olyan területeken jön létre. Létrejöhet oldódással és barlangi termek beszakadásával. Vízgazdálkodás. vagy megengedhető valamely befogadóba való vezetése. A csapadékvizek által a mészkőbe vájt hosszúkás mélyedések. az erre alkalmas eljárások összessége. középszint Folyószabályozás: Mederkotrás: Árvízvédelmi gát: Ártér: A vízfolyások medrét két oldalról kísérő. Előtte tisztítás. illetve megszüntetése. A kút általában 15-20 méter mély.) Vízszennyező források: Vízvédelem: A környezetvédelem egyik részterülete. hogy benne egy ember állva elfér. Belvízi. függő és oszlop. Artois tartományban készítették el. ahol a vízszükséglet meghaladja a készleteket. Ármentesített terület: Víztározó: Vízlépcső: Belvízvédelem: Ivóvíz: Ipari víz: Vízforgatás: Azokon a területeken. az állapot romlások elkerülése vagy visszafordítása. amelyet a vízfolyás magas vízállása idején rendszeresen. Általában bővizű. Felszíni karsztforma. Vízenergia: Öntözés: Szennyvíztisztítás: A szennyvizet szennyező anyagok eltávolítása. Kialakításában az oldódáson túl a karsztvíz által szállított hordalék eróziójának van nagy szerepe. Cseppkő: Pozitív karsztforma. hosszuk 30-60 méter. hűtés szükséges. ahol nincs a felszínen mészkő. a vizet többször is felhasználják. fizikai és kémiai. melynek eredményeként a víz vagy újra felhasználható. Az első ilyet Franciaországban. ami utal a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségére. Lehet álló. a felszín alatt futó patak. szemben a lepusztított mészkőfelszínekkel. (Biológiai. Víznyelőn keresztül érkezhet meg a barlangba (búvópatak) és bővizű karsztforrásként ér újra a felszínre. Polje: Mészkőhegységekben megfigyelhető felszínforma. A csapadékvizet a mélybe vezeti. Céljai: a vízkészletek mennyiségének és jó minőségének fenntartása vagy javítása. Karsztforrás: A karsztvíz felszínre bukkanási helye. évente egyszer vagy többször elönt. Felszínét folyóvízi hordalék borítja. a csápok száma 6-10. amelynek oldalfalaiból vízszintes irányba lyukacsos csövek nyúlnak a vízadó rétegbe. innen a neve.Víznyelő: Tölcsérszerű karsztos forma. Karrmező: Magyar népi elnevezése ördögszántás. ami a felszíni vizet (állandó vagy időszakos patak) a mélybe (barlangba) vezeti.

közöttük tavak találhatók. általában több száz vagy több ezer méter vastag jég.8 g/cm3 között változik. DélAmerikában az Andok csúcsai vannak eljegesedve. A jégár elérve a tengerszintet tovább haladt mélyítve medrét. Ualakú völgyet váj. Belföldi jégtakaró: Nagyobb területet elborító. Észak-Amerikában főleg Alaszka hegyeit borítja jég. A tartós hóhatár fölött kialakuló több éves jég a lejtőn a gravitáció hatására lassan lefelé mozog. a firn sűrűsége 0. Pomorzei-tóhátság is. Meleg főnszél idézi elő leggyakrabban. A hó naponta megolvad és megfagy. A 0. Emelt szint Jégképződés: A jég hóból képződik a tartós hóhatár felett. Felülete egyenletes síkság. Onnan indul. (Ma 15. A jégkorszak idején jóval nagyobb területet borított jég. . innen indul ki a gleccser. Ázsiában a Pamír. meredek sziklafalak veszik körül. Évszakosan változik. A jég elolvadása után itt is kialakulhat tó. Jég és munkája.5-0. mint ami nyáron elolvad. Európában az Alpok. akkor 45 millió km2-t. egyenetlenül csiszolja le. A kárfülkéből indul. hátak magasodhatnak ki. Grönlandon.vízmennyiség esetleg vízhozam. ami felett hó található.vagy az akkor onnan kivehető . Tökéletlen síkságot hoz létre. Ilyen a Mazuri-. U-alakú völgy: A gleccser által létrehozott felszínforma. a kisebb-nagyobb mélyedések a jég elolvadása után tómedenceként funkcionál. keskeny. Számos gleccser található e magashegységekben. azon rovátkákat ejt. a déli oldalon magasabb van a hóhatár (az Alpokban 2800 és 3200 méter a két érték). Vásott szikla: A jég felszínformáló tevékenysége hozza létre. sarkvidéki szigeteken.1 g/cm3 sűrűségű hóból előbb csonthó. itt megy végbe a hó jéggé való átalakulása. A hegy oldalába mélyül. a Hindukus. Az északi féltekén a lejtőkitettség miatt az északi oldalon alacsonyabban. középszint Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság. Morénasíkság: A jég által letarolt. Gleccserpatak: A gleccserből táplálkozó. Fjord: Hosszú. Afrikában a Kilimandzsáró. annak olvadékvizeit elszállító vízfolyás. biológiai.) Magashegységi jég: Az állandóan hóval borított területek a sarkok mellett ma a magashegységekre korlátozódnak. A sarkok közelében a hóhatár 0 méter.9 g/cm3 sűrűségű jég lesz. Lavina: A hó gyors mozgása meredek lejtőkön. Ma ilyet találunk az Antarktiszon. az Andokban a legmagasabb 6500 méterrel. A jég elolvadása után a területet a tenger vette birtokba. Jégcsiszolta felszín: A jég a maga súlyával és a szállított hordalékával felszántja a felszínt.és kémiai szennyvíztisztítás: Vízkészlet: Egy meghatározott időpontban és térrészben lévő . a Karakorum és a Himalája. Vagyis több hó hullik télen. majd 0. Gleccser: Jégfolyam. Tóhátság: A jég által egyenetlenre csiszolt felszínből kisebb halmok. hordalékaival borított felszín. az Egyenlítőn 5000 méter. hordalékával a jég megkarcolja a felszíni kőzeteket. meredek falú öböl.Emelt szint Közműolló: Nitrátosodás: Mechanikai-. mély. ahol a gleccser véget ér. Firn (csonthó): A hó és jég közötti fázis. Morénasánc: A jégtakaró (vagy gleccser) által szállított hordalék felhalmozódása a jégtakaró végén. Kárfülke: A gleccser által létrehozott negatív forma. hordalékot (moréna) szállít magával. A tartós hóhatár felett egész évben megmarad a hó. A gleccser mélyítő munkája hozta létre a jégkorszak idején. ezzel sűrűsége növekszik.

amiből humusz képződik.Ősfolyamvölgy: A jégtakaró előterében a jégtakaróból kifutó bővizű patakok egy nagy folyóban. (Biotikus alrendszer folyamatai például: mikroorganizmusok szervesanyag-átalakító tevékenysége. A talajképződés folyamán a kőzetből aprózódás és mállás hatására kőzetmálladék lesz. idő.4 A talaj Talaj: A földkéreg legfelső. Különösen a nagy csapadékú lejtős területek veszélyeztetettek ilyen szempontból. Ennek következtében a talaj elvékonyodhat. Az északi sark felől hideg vizet szállít a Labrador-félsziget mellett. E természetes pusztulással nagyjából lépést tart a talajképződés üteme. az abiotikus alrendszer folyamatai például az aprózódás. a Mexikói-öbölről kapta (Gulf = öböl). amivel párhuzamosan termőképessége csökken. hiszen a szél csak ott tudja a talajszemcséket magával ragadni. akár el is pusztulhat. sötét színű. A tényezők legfontosabbika az éghajlat. Labrador-áramlás: Hideg tengeráramlás az Atlanti-óceánban. ősfolyamban egyesültek. A szél okozta talajpusztulás a defláció. Amerika északnyugati partjait fűti. fokától északra. Perui áramlásnak is hívják.3 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Sok esetben az erózióval együtt jelentkezik. termékeny rétege. laza. A mezőgazdasági termelésbe bevont területeken törvényszerű a talaj időszakonkénti védtelensége (betakarítás után. meleg vízről kapta. A növényeket vízzel és tápanyaggal látja el. vetés idején). domborzat. A 3. valamint a szél a már kialakult talajrétegeket elhordhatja. a benne megtelepedő baktériumok és gombák lebontják az elhalt élőlényeket. ahol . 3. A kiváló német geográfusról. a Weser egy-egy darabon benne fut.és a Lengyel-síkságon még ma is jól látható. vízben nehezen oldódó. A talaj élő és élettelen részrendszerek működési egysége. A hőmérsékleten és csapadékmennyiségen keresztül befolyással van az aprózódás és mállás intenzitására. Kuro-shio-áramlás: Meleg tengeráramlat a Csendes-óceánban. középszint Golf-áramlás: Meleg tengeráramlat az Atlanti-óceánban. Talajképződés: Számos tényező (éghajlat. A sark felől indul és Ázsia keleti partjait hűti. az élőlények kőzetbontó tevékenysége. az Odera. a növények számára tápanyagokat raktározó szerves anyaga.) Humusz: A talaj nagy molekulákból álló. a Visztula. Oja-shio-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban. művelésével végső esetben fel kell hagyni. Vándorkő: A jég által szállított nagyméretű kőszikla. vagy megszűnik. az Elba. Humboldt-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban Dél-Amerika partjai mellett. Észak-atlanti-áramlás: A Golf-áramlás elnevezése az északi szélesség 45. egyben oka a talajok zonalitásának is. de a természetes növényzettel borított területeken ez a lefolyó víz kevés talajrészecskét visz magával (természetes erózió). ami meghatározza a növényzet földfelszíni eloszlását. A víz okozta talajpusztulás a talajerózió. A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik. amit baktériumok és gombák állítanak elő elhalt élőlények lebontása révén. a vízforgalom. A Norvég-tenger területén az áramlat vize a mélybe bukik és az óceán fenekén hideg vizet szállít. kőzet. a bennük lejátszódó folyamatoknak véget vethet. élővilág. A jéghegyeket egészen New Yorkig is elviheti. Alexander Humboldtról kapta a nevét. E folyamvölgy a Germán. ember) által meghatározott bonyolult folyamat. Ez együtt alkotja a talajt. Nevét az általa szállított sötét (kuro). Nevét kiindulási helyéről. A növénytelen vagy csak részlegesen fedett talajon felgyorsulhat az erózió. Talajpusztulás: A víz. Képződési helyétől igen messze is elkerülhet.

A lejtőmeredekség csökkentése nagy területen nagy anyagmozgatást igényelne. gyümölcsös esetén érdemes kialakítani a tereplépcsőket). ebben az esetben a veszélyeztetett időszakban holt növényi részekkel (szalma. Humusztartalma magas. kisebb a humusztartalma és világosabb. B.) Szikes talajok: Az olyan talajokat. vasban (Fe2O3) gazdag. itt van a legtöbb humusz. A talajerózió esetében a kiváltó tényezők közül a csapadékmennyiséget nem befolyásolhatjuk. melynek elemei közül a legfontosabbak: szintvonalakkal párhuzamos telekkijelölés. Az „A szint” a talaj legfelső szintje. Szürke erdőtalaj: A mérsékelt övezetben a sztyepp és a lombos erdők közti terület zonális talaja. viszont a lejtőket alakíthatjuk. talajművelés. szikes talajoknak nevezzük. Talajszintek (A. A defláció elleni védekezés egyik módja az uralkodó szélirányra merőleges fasorok. Emelt szint Anyakőzet: A talaj C szintje. A sok csapadék következtében kilúgzódik a talaj. ahol a természetes növényzet tölgy-. Kiindulási pontja a talajpusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők ismerete. C szint): A biológiai aktivitás és a humusztartalom (szín) alapján lehet a talajban szinteket elkülöníteni. félig száraz éghajlatra jellemzőek. akkor szoloncsákról. Óceáni és nedves kontinentális területekre jellemző. mégsem soroljuk a szikeseket a zonális talajok közé. A „C szint” az anyakőzet. kisebb a biológiai aktivitása. Nagy hajlásszögű lejtőn teraszok kiépítésével csökkenthető az erózió (szőlő. a trópusi esőerdők és monszunerdők talajai a trópusi sárgaföldek mellett. ha mélyebben szolonyecről beszélünk.) A szikes talajok termőképessége általában rossz. a szilikátok (kovasav. Talajvédelem: A talajpusztulás elleni védekezés. Meg lehet védeni a talajt takarással is. mogyoró-. nehezebben oldható részek a feltalajban maradnak. Talajlevegő: A talaj szemcséi között található levegő. itt a legnagyobb a talaj biológiai aktivitása. Trópusi vörösföld előfordul még az erdős szavannák területén is. Nedves és száraz kontinentális területek határán jellemző. A termőképesség csökkentésén túl a szél a mozgó homok ütő hatásával is károsíthatja a növényzetet. ligetek telepítése. mert a só felhalmozódása nem kötődik konkrét éghajlathoz. földúthálózat. sőt alapvetőbb a helyes talajművelés. szárrészek) borítjuk a talajt. Mezőségi talaj: A mérsékelt övezeti sztyeppek zonális talaja (más néven csernozjom. bár leginkább a homoktalajokat veszélyezteti és lejtő sem szükséges hozzá. nyír-. amelyek a víz visszatartására és elvezetésére is jók. vagyis feketeföld). (Intrazonális talaj. ezért nem kivitelezhető. (Ha a talaj felső szintjében halmozódik fel a só.nincs növényzet. ez a legjobb minőségű termőtalaj. (Elsősorban a Kelet-európai síkságon és a Nyugat-szibériai alföld déli részén. Ott jellemző. levegő tölti ki. de rövidebbé tehetjük a lejtőt a rá merőleges sánccal vagy árokkal. a túl nagy meredekségű lejtők erdősítése. ennek mállott anyagából jön létre a talaj. (A talaj pórusterének azt a részét.) E talajok elsősorban száraz. illetve kisebb meredekség esetén legeltetés szántóföldi művelés helyett. juharfából áll. Talajerózió: A talajpusztulás víz okozta formája (l. melyeknek valamelyik szintjében sók halmozódnak fel. Mindezek mellett elengedhetetlen. talajpusztulás). SiO2) nagy része oldatba kerülve a mélybe szállítódik. A „B szint” az előző szint alatt található. A talaj humusztartalma kicsi (az elhalt növények gyors ásványosodása miatt). míg az alumíniumban (Al2O3). . Ez adja a talajok vörös színét. Termőképessége jó. Barna erdőtalaj: A mérsékelt övezet lombos erdeinek zonális talaja. ez a legsötétebb.) Trópusi vörösföldek: Zonális talajok. amit nem foglal el a víz.

márga). ami tömör. [Az intrazonális és azonális kifejezések néha szinonimaként használatosak. Sivatagi talajok: A forró és mérsékelt övezet sivatagjainak zonális talajai. (A tőzeg azonban felhalmozódik. Rendzina: Olyan azonális talaj. mert más övezetben nem található meg. aminek során a feltalajban vas. ahol a csapadék mennyisége viszonylag (a párolgáshoz képest) nagy és a víz sokszor a felszínen áll (a trópusi esőerdőkben. a tajgán).) A láptalaj intrazonális talaj. a mészkőnek is. Terra rossa: A csapadékosabb mediterrán területek egyik zonális talaja. földművelésre nem alkalmas. benne szintek nem alakultak ki. Az intrazonális talajokban a helyi talajképző folyamatok és tényezők (például az alapkőzet a rendzina esetén. amelynek málladékában kevés a szilikátos anyag (mészkő. meghatározott övekhez kötődnek. nem lesz belőle humusz. lejtőhordalék-talaj a hegyek lábánál). főleg ott. a tundrán. mivel a vízi növényzet a víz alatt. . csak. Réti talaj: Az olyan talajokat. Ha ezek szabják meg a talajfejlődés irányát. több zónában is előfordulhat. hogy az erdőirtások hatására a lejtők az erózió áldozataivá váltak. mivel a természetes növényzet (mohák. humusz nélkül legfeljebb kőzetmálladékról beszélhetünk. Talajképző folyamataik közül fontos a tőzegesedés. Színében hasonlít a csernozjomra. Stefanovits Pál Talajtan című könyvében a szikes talajokat a 195. (Mégis zonális talaj. sós talaj. Intrazonális talaj. Laterit: A trópusi esőerdők és monszunerdők zonális talajai a trópusi vörösföldek (latosolok). nem talajról. zuzmók) kevés szerves anyagot produkál. a létrejövő anyagot lateritnek nevezzük. A mélyedésekben. Az éghajlat mellett kialakulásában szerepe volt a talajképző kőzetnek. vagy hatásuk uralkodóvá válik azokkal szemben. láptalajoknak nevezzük. vagy az év nagyobb részében víz alatt állnak. melyek bármely zónában előfordulhatnak (például öntéstalaj a folyók mentén. ahol csapadék esetén összegyűlhet némi víz. dolomit. ahol ma is folyik a terra rossa képződése. Leggyakrabban a mérsékelt övezetben találkozhatunk réti talajjal. Láptalaj: Az olyan talajokat. oldalon azonálisnak. hogy a sivatagokban általában nincs talaj. szénsavas meszet tartalmazó kőzeten jött létre. Az azonális talajokban olyan talajképződési folyamatok dominálnak. az éghajlat és a növényzet. rossz termőképességű.Zonális és azonális talaj: A legfontosabb talajképző folyamatok. a talajvíz a szikesek esetén) egyenrangúak a zonális folyamatokkal és tényezőkkel. levegőtlen viszonyok között bomlik el. Bár a sivatagban előforduló rövid életciklusú növényeknek elég egy zápor és kicsíráznak. termést hoznak. melyeknek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos vízborítás. Általában sekély termőrétegű és köves. réti talajoknak hívjuk. vagy közeli talajvíz) játszott nagy szerepet.és alumíniumoxidok válnak ki. A nyers ásványi talaj (yermosol) vagy a futóhomok (arenosol) talajnak titulálása szerintem túlzás. a talaj anyaga a völgyekben gyűlt össze.) Színe vörös (vasoxidban gazdag). ha levegőt kap.] Tundratalaj: A hideg övezet tundra övének zonális talaja. A talaj csekély vastagságú. termőképessége közepes. Ezen talajok meghatározó talajképződési folyamata a deszilikátosodáslateritesedés. akkor a talajt zonálisnak nevezzük. Egyezzünk meg abban. oldalon intrazonálisnak mondja. melyek állandó vízborítás alatt képződnek. de vastagsága. Humusz nincs benne. bár humusztartalma magas. Specialitását növeli. Humusztartalma minimális. talaj is kialakulhat: vékony. a 318. hogyan lenne lehetséges ez valamiféle talaj nélkül? Mi a helyzet a sivatagi szikes talajokkal? Még ott is előfordulhatnak sótűrő növények. virágzanak. termőképessége nem éri el azét.

Sivatagi. Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. A földrajzi övezetesség. a sziklás hegyi talajok. amikor derékszögben delelne a Nap. hogy a talaj felső szintjében felhalmozódjon a só. a természetes növényzet. Ennek oka lehet a talajképző kőzet tulajdonsága. Ennek oka a Nap sugárzásában keresendő. de minden nap felkel és minden nap lenyugszik a Nap). Övezetesség: A gömb alakú Földön számos éghajlati elem és más természetföldrajzi tényező is övszerűen helyezkedik el. vagyis nincs olyan nap.) Vidék: Az övezeteken belül az övek mellett vidékeket is elkülöníthetünk. Természetföldrajzi övezetesség: Az éghajlat. foka között található. Itt elegendő a mállás ahhoz. Ezek határai legtöbbször párhuzamosan futnak a szélességi körökkel. könnyen oldódó sók képződésére alkalmas kőzetek felszíni jelenléte. Például Dél-Ázsiában a monszun vidék.4 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. A csapadékeloszlás alapján három övre és egy vidékre oszthatjuk. Forró övezet: Az északi és déli szélesség 30. Három övezetet különíthetünk el: forró (ahol az év legalább egy napján 90 fokban delel a Nap. mint az előzőekben ismertetett övezeteké. A passzát szél uralma alatt áll. amelyeknek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak. ugyanez figyelhető meg a tengerszint feletti magasság növekedésénél is (a hegységben felfelé haladva szintén csökken a hőmérséklet). (Hideg. Az évi . a felszínformáló erők együttes. Szikesedés: A szikesedés intrazonális talajképződési folyamat. mérsékelt és forró övezetet különítünk el. Ezt másodlagos szikesedésnek nevezzük. övezetes megjelenését nevezzük így. A mérsékelt övezet száraz területein a magasan álló talajvíz párolgása miatt növekszik a talaj sótartalma. Övezet: A legnagyobb kategória az övezetességen belül. vízerózió). A valós éghajlati övezetek határai mások. mérsékelt és forró övezetek különíthetők el alapvetően. a sarkkörtől a sarkig) és a mérsékelt övezet (a kettő között. Szoláris és valós éghajlati övezet: A szoláris éghajlati övezetek kialakításánál csak a napsugarak hajlásszögét vesszük alapul. A nyugati szelek uralma alatt áll (egyes részein hatnak a szomszédos passzát illetve sarki szelek). A csapadék az Egyenlítőtől távolodva csökken. félsivatagi területeken a szikesedés feltétele a könnyen málló. A 3. Emberi tevékenység is okozhat szikesedést. A váztalajok közé tartoznak a sivatagi talajok. szélességi körök közt található.) Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség: Az Egyenlítőtől távolodva követik egymást az övezetek a Föld felszínén (követve a napsugarak beesési szögének csökkenését). hideg (ahol az év egy napján nem kel fel és az év egy napján nem nyugszik le a Nap. emelt szint Dokucsájev: 4. Hideg. a talaj. Mérsékelt övezet: Körülbelül a 30. az állatvilág. Rendszeres öntözés hatására a megemelkedő talajvízből a párolgás után visszamaradhat a só. és 65. a domborzati viszonyok. (Például a forró övezeten belül a szavanna öv. ezeket területeknek nevezzük. a szélrendszerek és a tengeráramlások. Terület: Néhány öv további kisebb részekre bontható. Az évi közepes hőingás kisebb a napi hőingásnál. ezek azonban csak egy-egy térségre jellemzők. a két térítő között).Váztalajok: Olyan talajok. Azt ugyanis módosítják a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése. középszint Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű rendszere. vagy a felszín állandó változása (defláció. Öv: Az övezeteken belül egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő öveket különíthetünk el. aminek lényege a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban.

Természetes növényzete szavanna (fás. az évi csapadékmennyiség 2000-3000 milliméter (márciusi és szeptemberi csapadékmaximum figyelhető meg. szélességi kör között található. növekszik a száraz évszak hossza. A 20 és 30. az évi csapadékmennyiség 300-2000 milliméter. állatvilágára rovarok. szélességi körök közt található. szélességi kör között található. A hőmérséklet alapján három övre oszthatjuk. szélességi kör között. állatvilágára növényevő patások és ragadozó nagymacskák jellemzők. feketeföld. állatvilága szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs.középhőmérséklet 0 és 20 fok között van. csapadék ritkán hull. A hőmérséklet alapján két övre oszthatjuk. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. ahol sajátos . télen aprózódás. mivel a trópusok alatt találhatók a 30 és a 45. Csak egy évszak alakult ki: csapadékos. mind a valódi. Két évszak alakult ki: forró száraz. Az évi középhőmérséklet 10 és 20 fok között van. Kínában és Japánban. nyáron mállás. Átmeneti öv: A forró övezet része. részt). hűvös. A 0 és 10. 1000-1500 milliméter év csapadék. szélességi kör között található. talaja vörösföld. Meleg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. Az évi középhőmérséklet 0 fok alatt van. talaja trópusi vörösföld. Brazíliában. Négy évszak alakult ki ebben az övezetben. babérlombú erdők. mind a hideg mérsékelt övben. Ez a Földön megtalálható Floridában. forró. az évi közepes hőingás 10-15 fok. Az Egyenlítőtől távolodva csökken az esős évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra. madarak. hűvös száraz. Évszaktól függően a passzát szelek felszálló illetve leszálló ága jellemző. A csapadék kevés és hó formájában érkezik. A kontinensek peremén jött létre. A sarki szelek uralma alatt áll. Szubtrópusinak is mondják. vörös. Trópusi monszun területen az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. száraz tavasz. ami forró. mindennapos esők öve. Elnevezése az Afrika és Európa közötti Földközi-tengerről kapta. forró nyár. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. A csapadék eloszlása alapján két területet különítünk el. az aprózódásé növekszik. Szavanna éghajlat: Az évi középhőmérséklet 23-27 fok. télen a nyugati szelek csapadékot hoznak. majmok jellemzők. ami a 90 fokos deleléshez köthető). Az évi közepes hőingás az óceántól távolodva nő. a csapadék csökken. Két évszak alakult ki: esős (forró) és száraz (forró). száraz tél. Egyenlítői éghajlat: Az évi középhőmérséklet 25-27 fok. Monszun terület: A monszun szél uralma alatt álló terület. Természetes növényzete esőerdő. A meleg mérsékelt övben szubtrópusi monszun a neve. A passzát szelek leszálló ága jellemzi. félsivatagi. és 90. Térítői öv: A forró övezet része. száraz évszakot eredményez. A 10 és 20. füves. télen a szárazföld felől fújnak és szárazságot hoznak. Az aprózódás az uralkodó. A szubtrópusi monszun éghajlatra jellemző az 525 fok közötti évi közepes hőingás. az évi közepes hőingás 2-3 fok. Mediterrán terület: A kontinensek nyugati partján jött létre. az évi közepes hőingás 3-10 fok. Három évszak jellemző: forró. ami csapadékot illetve szárazságot hoz. DélAfrikában. Trópusi sivatagi éghajlat: Az évi középhőmérséklet 20-28 fok. Mérsékelt övezeti monszun a kontinensek keleti peremén jött létre mind a meleg. Az Egyenlítőtől távolodva a mállás szerepe csökken. tüskés). Kelet-Ausztráliában. Egyenlítői öv: A forró övezet része. az évi csapadékmennyiség 1500 milliméter felett (Cherrapunji-ban évi 11000 milliméter). Növényzete. A passzát szelek felszálló ága jellemzi. Itt nyáron a passzát szelek leszálló ága érvényesül. A mállás az uralkodó. Létezik trópusi és mérsékelt övezeti monszun (lásd a levegő mozgása c. A mérsékelt övezet része a meleg mérsékelt öv (valószínűleg erre próbálnak itt rákérdezni). Mérsékelt övezeti monszun éghajlat: A mérsékelt övezetben a kontinensek keleti peremén jött létre. Hideg övezet: A 65. ahol nyáron a szelek az óceán felől fújnak és csapadékot szállítanak.és sárgaföld. csapadékos nyár.

talaja barna erdőtalaj. A kontinensek keleti peremén létrejövő kontinentális monszun terület is ide sorolható. a tél 6-9 hónapos és zord.-10 fok. Nyáron az aprózódás. Góbi-sivatag. A mállás készíti elő a kőzeteket a lepusztulásra. természetes növényzete fenyőerdő (a szárazföld belsejében lombhullató fajok). az évi csapadékmennyiség 200-700 milliméter. ám ezek ereje kelet felé egyre gyengébb.éghajlat jellemző. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. talaja podzol. viszonylag meleg (a mi májusunknak felel meg). tele enyhe. A Földön előfordul még Kaliforniában. eloszlása egyenletes. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. az átmeneti évszakok villanásszerűek. Nagy-medence Észak-Amerikában. Szélsőségesen szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Eltérést (pozitív hőmérsékleti anomáliát) a meleg tengeráramlatok okozhatnak. A hőingás és a csapadékmennyiség alapján négy területet különítünk el. Tarim-medence Ázsiában) Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-50 fok. pampa. Ide tartozik Nyugat-Európa partvidéke. nyár eleji csapadékmaximum jellemző (gyakori az aszály). talaja barna erdőtalaj. az évi csapadékmennyiség 400-1000 milliméter. természetes növényzete füves puszta (sztyepp. tele hideg. eloszlása egyenetlen. itt a legnagyobb az abszolút hőingás: 113 fok) . természetes növényzete szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. Chilében. A nyár rövid. Hideg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. A kontinensek nyugati partján jött létre. A természetföldrajzi tényezők változása ebben az övben nem észak-déli (Egyenlítőtől függő). Utóbbi kettő területen hegységek állják útját a nyugati szeleknek. A szárazföldek legbelső. természetes növényzete keménylombú erdő. Egy szélességi körön általában megegyezik ennek értéke. talaja fekete mezőségi talaj. A szárazföldek belsejében. Óceáni éghajlat: Az évi közepes hőingás 7-15 fok. Az aprózódás szerepe már túlszárnyalja a mállásét. Óceáni terület: A valódi mérsékelt öv része. Nyara forró. hanem nyugat-keleti. Turánialföld. távol az óceántól alakult ki (Ázsiában). A fagyaprózódás uralkodó. tele hideg/zord. vagyis az óceántól függ. legzártabb részein alakult ki (Sonora-sivatag. az évi csapadékmennyiség 500-800 milliméter. Az óceántól távolodva kevesebb csapadék. talaja barna erdőtalaj és terra rossa. Az évi középhőmérséklet 0-15 fok. Tajga éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. Ide tartozik Európa középső és keleti része. télen a mállás hatékony. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Nedves kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-25 fok. vagy az óceántól magas hegyekkel elzárva (Észak-Amerika). (Ojmjakonban mérték az Antarktiszon kívül leghidegebbet -78 fokot. az évi csapadékmennyiség 300-500 milliméter. az évi csapadékmennyiség 800-2000 milliméter. az évi közepes hőingás 20-70 fok (itt a legnagyobb). szélességi kör táján. ÉszakAmerika középső része. A nyugati szelek által szállított ciklonok határozzák meg éghajlatát. Nyara meleg. Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában ilyen terület. Észak-Amerika). A meleg mérsékelt övtől eltérően átnyúlik az egész kontinensen (Eurázsia. Mediterrán éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-20 fok. Szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Mérsékelten szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Az aprózódás uralkodó. Nyara hűvös. Nyara meleg/forró. Összefüggő öv a 60. nagyobb hőingás jellemzi. Száraz kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-45 fok. természetes növényzete lombhullató erdő. az USA és Kanada nyugati partjainak egy része és Chile egy része. tele zord. Oroszországban és Kanadában jellemző. A mállás és az aprózódás szerepe kezd kiegyenlítődni. Valódi mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. ezért ott az óceáni hatás kis területre korlátozódik. természetes növényzete lombhullató erdő. préri).

Télen hó borítja. Ezen határok egyike az erdőhatár. mint amennyi nyáron elolvad. amiknek felső határa a fahatár. a gyertyán. az óceán közelében nyír is előfordul. törpecserjék alkotják. a kőris. Sarkvidéki öv: A hideg övezet része. illetve egy-két jéggel borított sziget.] Monszunerdő (dzsungel): A trópusi monszun terület természetes növényzete.) Erdőhatár: A hegységben felfelé haladva az egyes övezetek határai jó kirajzolódnak.) Tundra: A tundra éghajlat természetes növényzete. A nyár 2-3 hónapos. talaja tundratalaj. a tuja. „Örök fagy”: A hegyekben a tartós hóhatár feletti részt állandóan hó borítja. Erdős és füves puszta: A száraz kontinentális terület természetes növényzete. télen hó borítja. a tél 9-10 hónapos és zord. a hárs. aminek már nincs talaja (csak itt-ott) és természetes növényzete. (E növényzetet sokfelé kiirtották. A fű magassága is csökken a csapadékkal párhuzamosan (magasfüvű. Ide tartozik a liliomfa. Tundra éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. a juhar. ami a zárt erdők felső határa.-55 fok. a bükk. a tölgy. az évi közepes hőingás 10-45 fok. zuzmók. Örökzöld. a mandulafenyő. Mohákból. természetes növényzetét mohák. helyére örökzöld cserje lépett. a ciprusfélék. A fák bőrszerű leveleiket télen nem hullatják le. ahol sok csapadék hullik. természetes növényzete és talaja nincs. Ez a nedves szavannának felel meg. A fagyaprózódás uralkodó. az évi csapadékmennyiség 200-300 milliméter. A szárazföld belseje felé haladva. (ÉszakAmerikában préri. az araukáriák (Dél-Amerika). Az óceántól távolodva az egyre kevesebb csapadék már képtelen zárt erdőt eltartani. itt-ott még előfordulhatnak fák (akáciák. az évi csapadékmennyiség 200 milliméter körüli. a zord tél. eukaliptusz). kúszónövények és fán lakó növények jellemzik.) Babérlombú erdő: A szubtrópusi monszun terület természetes növényzete. ahogy a tél egyre hidegebb. Ide tartozik a nyír.Sarkköri öv: A hideg övezet része. Kanadában és Oroszországban a Jeges-tenger környékén található. a libanoni cédrus. füves szavanna (elefántfű). eloszlása egyenetlen. Ezen övezetek határait befolyásolja a hegység földrajzi . a tüskés szavannán bozótok. Itt több hó hullik télen. Itáliában macchia a neve.) Havasi legelő: A hegyekben az erdőhatár felett található övezet. Télen leveleiket lehullatják. Ázsiában sztyepp a neve a füves pusztának. Keménylombú erdő: A mediterrán terület természetes növényzete. A sarkok körül található: Antarktisz és Grönland tartozik ide.-25 fok. Esőerdő (trópusi esőerdő): Az egyenlítői öv természetes növényzete. (E fölött még lehetnek fák. Tajga: A hideg mérsékelt öv természetes növényzete. hűvös (a mi márciusunknak felel meg). (A szó spanyol eredetű és füves pusztát jelent – ám a szavanna nemcsak füves részből áll!) Az Egyenlítőtől távolodva egyre alacsonyodik. törpefenyő). alacsonyfüvű változatok). Két évszak van. a citrusfélék. Fenyőerdő alkotja. Állandóan fagyos éghajlat: Az évi középhőmérséklet -10. erdei) felváltják a lombhullató fajok (vörös). Egy évszak van. aminek természetes növényzete a fű. (Sötét és világos tajga. Ide tartozik a paratölgy. Fajgazdag. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. kaktuszok jellemzők illetve majomkenyérfa. több lombkoronaszintből áll. zuzmókból áll illetve kisebb cserjékből (törpenyír. az örökzöld fajokat (luc. [Erdős szavanna (örökzöld). Lomboserdő: Az óceáni és a nedves kontinentális terület természetes növényzete. Szavanna: Az átmeneti öv természetes növényzete. Sziklahavas: A hegyekben a havasi legelő felett található övezet. az évi közepes hőingás 25-55 fok. A tajgához közelebb erdős tundra jellemző (nyír és fenyvesek). Mezőgazdasági szempontból állattenyésztésre használható. Dél-Amerikában pampa.

Egyre szárazságtűrőbb fajok jelennek meg. a negyedik szakaszban mindkét arányszám alacsony . természetes fogyásról beszélünk. Elöregedő és fiatalodó társadalom: A korösszetétel alapján mondhatunk egy társadalmat elöregedőnek vagy fiatalnak. kor. Sztyepp: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Ázsiában. a láp közepe kidudorodik (dagadóláp). a második szakaszban a halálozási arányszám csökkenni kezd.: Skandináv hegység. a magasabb szélességeken lévő hegyek esetén. mozgásának szabályszerűségeit. illetve ezek változását statisztikai adatok segítségével vizsgáló tudomány. Népesedési szakasz: A születési és a halálozási arányszámok értéke alapján négy népesedési szakasz különíthető el. Tajgán és tundrán gyakori.: Andok. vagy kevésbé csökken. pl.szélessége és magassága (minél alacsonyabb földrajzi szélességen van egy magas hegy. Legszembetűnőbb a sivatagi éghajlaton. Pampa: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Dél-Amerikában. a növények átlagmagassága csökken. füves szavanna: A szavanna növényzete változik az Egyenlítőtől való távolság függvényében. vallás stb. Nedves és száraz szavanna: Az erdős és füves szavanna másik elnevezése. középszint Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága. Természetes szaporulat: A születési és a halálozási arányszám különbsége (ezek megadják egy országban az ezer főre jutó születések és halálozások számát). Mértékegysége ezrelék. ha javulnak az életkörülmények (nincs éhezés. állapotát. Népességfogyás: Ha a születési és a halálozási arányszám közül az utóbbi nagyobb. összetételét. A népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik. ott vízkedvelő mohanövények telepednek meg. mint a természetes szaporodás értéke.és településföldrajz Népességföldrajz. Erdős-. Tőzegmohaláp: Ahol pangó víz alakul ki. A kiirtott keménylombú erdő helyén nőtt ki. Vizsgálja a népességszám alakulását. ameddig fák találhatóak. Ha az elhalt növényi sejtek vizet vesznek fel. a harmadik szakaszban folytatódik a halálozási arányszám csökkenése. a születési magas marad. A népesség számát. hanem tőzegesedni kezdenek.) Macchia: Másodlagos. Préri: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Észak-Amerikában. annál több övezet különül el rajta. szerint) Demográfia: Népességtudomány. pl.: Nílus) mentén van élet. (1000 milliméterig nedves szavanna. Akkor valósul meg. Népesség. de megkezdődik a születési arányszám csökkenése is. de nem bomlanak le. a népesség térbeli eloszlását. örökzöld cserje a mediterrán térségben.) Népességrobbanás: A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása. a népesség összetételét (nem. Egy ország népessége természetes szaporodás esetén is fogyhat. a születési arányszám viszont változatlanul magas. ha többen vándorlási mérlegének negatívuma nagyobb. Ki is törhet. A tőzegmoha (Sphagnum) hosszirányban növekszik. 650-1000 milliméter száraz szavanna és még ezután következik a tüskés szavanna. orvostudomány fejlődik) és ezért csökken a halálozási arányszám. (Szoros a kapcsolata a népességföldrajzzal. mint a halálozási arány. Emelt szint Galériaerdő: A folyókat övező erdő neve általánosságban. 5. Az első szakaszban mind a kettő értéke magas (40 ezrelék körüli). Fahatár: A hegyekben az a határ. a mélyben lévő részei elhalnak. cserjés-. ahol csak a folyó (pl. csak 1-2 éghajlati területet különíthetünk el) illetve a lejtőkitettség (az északi féltekén a déli lejtőn magasabban húzódnak a határok). A csapadékmennyiség és a csapadékos hónapok száma szerint különíthetők el.

Ez utóbbi a belső vándorlás. Kialakulásukban a földrajzi elkülönülés és a természeti környezethez való alkalmazkodás játszotta a döntő szerepet. a negyedikre a méhkas. A legváltozatosabb és a legnépesebb emberfajta. Már alig élnek. az olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya a népesség tanköteles koron túli (általában 10 év feletti) csoportjában. Akklimatizáció: Nyelvcsalád: Egy nyelvtörzsön belül a rokon nyelveket nyelvcsaládokba soroljuk. sötét haj. Emelt szint Nagyrassz: Lásd emberfajta. Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki. itt-ott a tengerparton. széles orr. francia. göndör haj. Eredetileg Ázsiában élnek. A foglalkozási szerkezet megadja. a gyarmatosítás révén Amerika. Dél-Ázsiában (India. A foglalkozási szerkezet tájékoztat minket a gazdaság fejlettségéről (fejlett országokban a tercier szektorban dolgozik az aktív keresők közel 70%-a. vékony szálú haj. Világvallás: A vallás közös hit valami emberfelettiben. ahol a népsűrűség igen magas. negrid-. jobb oldalon a nők adatait ábrázolják egy. Az ausztralidok jellemzői a hosszúkás fej. a harmadikra a harang. barnásfekete. A földrajzi távolság szerint lehet országok közötti (akár kontinensek közötti is) és országon belüli. az iszlám. negrid. erős testszőrzet. Analfabétizmus: Írástudatlanság. a második és a harmadik szakaszban nő. A mongolidra jellemző a sárgásbarna bőrszín.és szemszín. 100 Fő/km2 felett csak 2%. Világvallás a kereszténység. a hinduizmus. Népsűrűség: Valamely földrajzi egység egy négyzetkilométerére jutó átlagos népesség száma.szinten stagnál (10 ezrelék körül). arab. Alakja attól függ. Banglades). Pakisztán. Emberfajta: Az egységes emberi fajon belül – biológiai. orosz. Belső vándorlás: A vándorlás a népesség térbeli mozgása. mongolid-. Népességkoncentráció: Olyan terület. Közel-Kelet. A Szaharától délre élnek elsősorban. sőt a születési arányszám a halálozási alá eshet. mongolid és ausztralid. a kínai univerzizmus és a buddhizmus. ausztralid emberfajta: Az europidra jellemző a fehér bőr. a rabszolga-kereskedelem révén jutottak el Amerikába. az alacsony termet és a szemhéjakat fedő mongolredő. Nyugat-Európában és az Észak-atlanti partvidéken. A négy nagyrassz: europid. de a Bering-szoroson keresztül ők népesítették be Amerikát (indiánok. eszkimók). spanyol. A hívők száma és elterjedtsége alapján van öt világvallás és több száz kisebb. hogy a társadalom hogyan oszlik meg az egyes korcsoportok között (erről tájékoztat minket a korfa). hogy az aktív keresők hogyan oszlanak meg a gazdaság három fő szektora között. Nagy népességkoncentráció alakult ki Kelet-Ázsiában (Kína. A negrid jellemzői a sötét bőrszín. Korea. . Japán). Születéskor várható átlagos élettartam: Az újonnan született csecsemőknek a születés időpontjában várható átlagos élettartama. Észak-Afrika. így a népességszám csökkenhet. Az első két szakaszra a piramis alak jellemző. önálló egyház. India. Világnyelv: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol. hogy a népesedési ciklus mely szakaszában van az adott ország. Az első és a negyedik szakaszban a népességszám nem változik. Az írás. sötét haj. (Ez nyilván összefügg a terület népességeltartó erejével. Kor. széles ajak. de a szárazföldek 78%-án 1 fő/km2 alatt van a népsűrűség. Bal oldalon a férfiak. Korfa: A népesség nem és kor szerinti összetételéről tájékoztató ábra. testi jegyek alapján – megkülönböztethetők rendszertani alcsoportok. Elterjedése: Európa.és bőrszín. öt vagy tízéves korcsoportokban. Manapság ezek összekeveredtek.és foglalkozási szerkezet: A korszerkezet megadja. a Nílus völgyében. amelyet úgy kapunk meg. a fogyó társadalmakra a koporsó. ha elosztjuk az adott térség népességszámát a térség területével. kínai. a mezőgazdaságban csak 2-3%).) Kisebb népességkoncentráció jött létre Jáva szigetén. Europid-. A Föld népsűrűsége 40 fő/km2.

A legközelebbi rokon nyelveken (manysi és hanti) már alig beszélnek. hanem nyelvtörzs.és lakóhelyének térbeli szétválása. szlovák. Oka a lakosság munka. Nemzeti azonosságtudat (identitás): Keresztény. Indonéziában. Két nyelvcsaládja van a finnugor és a szamojéd. a vágyakról való lemondást hirdeti. Nemzet: Történelmileg kialakult. a szláv (orosz. dán. ez utóbbi az ingázás. Közép-Ázsiában. Amerikában. növény. bolgár). buddhista vallás: Világvallások. Lásd nemzetiség. Egy. a reinkarnációt vallja (halál után más testben születik újjá az ember: lélekvándorlás. ha kontinensek határait is átlépi. illetve kisebb csoportok. ír. Észak-Amerikában az angol és a francia. Az emberiség majdnem fele indoeurópai nyelven beszél. ide tartozik még a finn. ha ez sikerül. szerb. A finnugor nyelvcsaládon belül a legtöbben a magyar nyelvet beszélik. kő) Indoeurópai nyelvcsalád: Az indoeurópai nem nyelvcsalád. ha egy vagy több nemzeti kisebbsége van. élőlények állnak. Indiából indult a vallás. India.Alrassz: A nagyrasszok keveredésével jöttek létre. A hindu vallás többistenhívő (főistenek: Brahma a teremtő.és interkontinentális vándorlás: A vándorlás földrajzi távolság szerint átlépheti az országhatárokat. Számos állam igen tarka etnikai képet mutat (Kína. olasz. tárgyak. heti. Hold. norvég. Vendégmunkás: Az ideiglenes jellegű. Ha nincs nemzeti kisebbsége egynemzetiségű vagy nemzetállam (ez elég ritka). Visnu a fenntartó. Uráli nyelvcsalád: Az uráli sem nyelvcsalád. Vendégmunkások és bevándorlók révén egyre bonyolódik a helyzet. Elterjedt ÉszakAfrikában. horvát. az összetartozás tudatával. akkor az ember eljuthat a nirvánába. 25 millióan). az észt és a lapp nyelv is. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező népcsoport. Nemzetközi. flamand). német. s nem jár együtt tartós megtelepedéssel. akkor nemzetközi vándorlásnak mondjuk. A rosszabb körülmények között élő ember (otthon sokszor . Nemzetiség: Történelmileg kialakult. szent könyvei a Védák. Elterjedt Európában. Oroszország). Latin-Amerikában a spanyol és a portugál nyelv terjedt el. az összetartozás tudatával. a Közel-Keleten. Az indoeurópai nyelvtörzs nyelvcsaládja a germán (angol. spanyol. (Nap. Síva a pusztító). szabad akaraton alapuló nemzetközi vándorlás legáltalánosabb formája. Ez elsősorban az iparosodásból vezethető le. wales-i) és az indoiráni. Keveréknépek: Nagyrasszok közötti keveredésből létrejött népek Őslakos (bennszülött): Természeti vallás: A vallásos hit középpontjában természeti jelenségek. ukrán. a halál utáni feltámadást és örök életet hirdet. de végül – ha az isteneknek tetsző életet élt – eljuthat az örök megnyugvásba. Az ingázást okozhatja a tanulás is. hindu. eső. Ingázás: A vándorlásnak állandóság szerint két formáját különböztethetjük meg: állandó és ideiglenes. az újlatin (francia.és többnemzetiségű állam: Egy állam a nemzeti kisebbségeinek számától függően egyvagy többnemzetiségű. de onnan kiszorult: Tibet. a kelta (skót. muszlim vagy iszlám) egyistenhívő. fehérorosz. portugál. Etnikum: Görög eredetű szó. Sok államban kisebbséget alkotnak. amelyek nem sorolhatók be a nagyrasszok közé. A buddhizmus filozofikus vallás. A mohamedán vallás (helyesen muzulmán. Leggyakrabban a lakóhely és a munkahely között történik. de Kínát és Japánt is áthatotta e vallás. cseh. Gyakoriságát tekintve lehet napi. Kevesen beszélik (kb. csillagok. mohamedán. holland. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező államalkotó népcsoport. lengyel. valamilyen állat. villám. akkor interkontinentális vándorlásról beszélünk. román). de havi is. szent könyve a Korán. szent könyve a Biblia. Nem feltétlenül rendelkezik önálló állammal. hisz a halál utáni paradicsomi életben. Elterjedt Indiában. hanem nyelvtörzs. Oka az életkörülmények nemzetközi különbségeiben és a munkaerő mozgásának szabadságában rejlik. svéd. a Nirvánába). akkor többnemzetiségű. Délkelet-Ázsia buddhista. A kereszténység egyistenhívő.

munkaerőt fogadnak be NyugatEurópa országai. A szabályos alaprajzú falvak tervszerű telepítés eredményeképpen jöttek létre. 6000 körül jöttek létre és bár fontos szerepet töltöttek be. Város: A csoportos település egyik típusa. épületek és hálózatok összessége. Ha megszűnik a vándorlást kiváltó ok. Állandóan lakott település. Csoportos település: A lakóépületek száma szerint a több házból álló településeket csoportos településeknek hívjuk (falu. Tanya: A szórványtelepülések egyik típusa. A neolit forradalom idején. magas szinten szakosodott földbirtokok. külső megjelenésére nézve laza.munkanélküli) külföldre megy dolgozni (fejlett országba. egymással párhuzamos futásúak. a bennük lakók aránya csak 1-2% volt az össznépességből. Szabálytalan alaprajzú (halmaz)-. híd. úti-. Oka lehet természeti katasztrófa. Kelet-Európa. Falu: A csoportos település egyik típusa. A városi lakosság az iparban és a szolgáltató szférában dolgozik. farm). e. Manapság munkaerőt bocsát ki Törökország. Mezőgazdasági céllal jött létre. A halmazfalu hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre. amiket már hazai munkaerő nem végez el: építőipar.) áll. Menekült: A vándorlás nem szabad akaratból történő formája a kényszervándorlás. Ma a Föld népességének fele városban él. ahol a telkek szabadon jöttek létre és aprózódtak. az óriásfalué 10000 fő feletti. század második fele. mely a várossal szemben nem rendelkezik központi funkciókkal. 10000 évvel ezelőtt az ember falvakat alapítva telepedett le és az ipari forradalomig az emberek 98%-a faluban élt.és gazdasági célú épületekből. A településhálózat nagyobb népességű. Az aprófalu népessége 100 és 500 fő közötti. mivel a lakóhely és a megművelendő föld egymástól messze volt. háború. itt a főút mellett vannak a házak és a telkek szalagszerűek. Általában mezőgazdasági jellegű település. Külső megjelenésére nézve sűrű. ezért ideiglenesen kiköltöztek a föld mellé a mezőgazdasági munkálatok idejére. Apró és óriásfalu: Méret szerint a falvakat több csoportba sorolhatjuk. Kína. középszint Település: A népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely. város).) Farm: A szórványtelepülések egyik típusa. általában visszaköltöznek a menekültek. központi funkciókkal rendelkező. ez később sok esetben állandó lakhellyé változott. India. közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú egysége. köztisztaság). . emeletes beépítésű. Bevándorló: Illegális munkavállalás: Településföldrajz. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakosságát is ellátják szolgáltatásokkal. ilyen a sakktábla alaprajzú falu. amelyek nem vesznek részt az anyagi javak közvetlen előállításában. amely lakó. Szórványtelepülés: A településeket a lakóépületek száma szerint két csoportba oszthatjuk. politikai üldözés. (Alföld. szabályos alaprajzú falu: Az alaprajz szerint a falvakat szintén több csoportba sorolhatjuk. ma ez az arány 50%. az egyik az egy-két házból álló magános vagy szórványtelepülés (tanya. A mai farmok inkább mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó. XIX. ahol vannak olyan munkák. Infrastruktúra: A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények. Észak-Afrika. Az angolszász országokban így hívják a tanyát. Létrejöttük a munkamegosztásnak köszönhető. tér stb. földszintes beépítésű. de nélkülözhetetlenek a termelésben és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. Az útifalu út mellett jött létre. a közlekedés pedig igen lassú. valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (út. vallási. Az első városok Kr. etnikai szempontból hátrányos megkülönböztetés. kiemelt közigazgatási jogállású tagjai.

] Városodás: Az urbanizáció hatására fellépő mennyiségi változás. Kevesebb munkahely. Belső munkahelyöv (city): A nagyvárosok belső szerkezetével és társadalmi jelenségeivel foglalkozó tudomány a városökológia. a fejlődő országokban viszont a városok peremén jöttek létre nyomornegyedek. több lakóépület jellemzi. az urbanizációs első szakaszában jött létre. Számos ipari munkahely és szolgáltatás költözik ide. bíróság). A falvak csak alapfunkciókkal rendelkeznek (iskola. ha a város nem tesz ellene semmit. elterjed a városi életmód. raktárak. Városiasodás: Az urbanizáció hatására fellépő minőségi változás. Urbanizáció: A városfejlődés átfogó fogalma (városodás és városiasodás). Nyomornegyed: Elsősorban a város azon részei. Az urbanizáció következtében egyre több ember él városban és egyre több ember él a városi életmódnak megfelelően (nemcsak városban). Emelt szint Bokor-. amiket az ide költöző szlovák parasztok (tirpákok) létesítettek. lakókörnyezet leromlása (főleg a központi részeken). A tágabb belváros része. egy vagy több nagyvárosból és a körülötte lévő településekből áll. Külső munkahelyöv: Gyárak (Angyalföld. [Monocentrikus agglomeráció központjában egy város van (Párizs. megyeszékhely). Több szakasza is van. Az első a városrobbanás.és a Nagykörút között.Településhalmaz (agglomeráció): Az agglomerálódás (sűrűsödés) eredménye. haza csak aludni jár. Ferencváros. laktanya. A Határ útig tart. Általában a telekárak szerint vizsgálódtak és azt találták. zsúfoltság. A bokortanya (tanyák közel egymáshoz) átmenet a csoportos települések felé. amelyek több központi funkcióval is rendelkeznek (főváros. Urbanizációs ártalmak: Infrastruktúra elöregedése. környezetszennyezés. Alvóváros: Egy nagyváros vonzáskörzetéhez tartozó település. Külső lakóöv: A korábbi elővárosok a főváros részeivé lettek. Budapesten ez többé-kevésbé megfigyelhető. Belső lakóhelyöv: A Kis. Budapest). hogy a központtól távolodva az csökken. Eszerint az övek koncentrikus körök módjára követik egymást. melynek során csökkennek a város és falu közti különbségek. közös fejlesztési tervet igényelnek. amikor hirtelen megnőtt a városok száma. az aktív keresők jelentős része a központba jár dolgozni (ingázik). Több városszerkezeti modellt is kidolgoztak kutatók. temető. melynek során nő a városok és a városban élők száma és aránya. A kifejezés a latin urbs (város) szóból származik. a központi várost tehermentesítő új város. a tanyák még ezekkel sem. A legbelső részt magas színvonalú szolgáltatások: irodaházak. ahol helyi munkalehetőségek alig vannak. luxusüzletek. bankok. Nevét a Nap körül keringő bolygókról kapta. sor-. zaj. A Nyírségben jöttek létre tanyabokrok. bolt). szórt tanya: A tanyák típusai. amivel saját lakosságukon kívül a környéket is ellátják (középiskola. A települések között szoros gazdasági és szolgáltatási kapcsolatok vannak. nagy lakótelepek és kertvárosi hangulatot árasztó részek felváltva találhatók itt.) Bolygóváros: Az agglomerációban tervszerűen kialakított. Vannak városok. ezek egyike a koncentrikus modell. Központi funkciókkal a városok bírnak. hotelek jellemzik. reurbanizáció: visszaköltöznek a városba. tőzsde. dezurbanizációs: falvakba költöznek. romló közbiztonság. A sortanyák tervszerű telepítés eredményeképpen . a policentrikus agglomeráció többközpontú (Ruhr-vidék). kórház. ahová sokan beköltöztek – munkát remélve – a falvakból. Európában és Észak-Amerikában a belső lakóhelyövre igaz ez. biztosítók. minisztériumok. London. Kőbánya. Végül nyomornegyed kialakulásához vezethet a folyamat. orvos. bevásárlóközpont. A Kiskörútig tart. (Szuburbanizáció: kertvárosba költöznek. Központi szerepkör: A településeket csoportosíthatjuk központi funkciók szerint is. ahol az épületállomány rendkívüli mértékben leromlott állapotban van. Józsefváros) és egyéb nagy térigényű helyek találhatók itt: pályaudvar.

Szöul). 6. megalopolis több nagyváros összenövéséből jön létre (például: New York és Baltimore között. Falusias utcakép. Leiden. Amúgy az óriásváros megapolis. Ennek okát is az urbanizációs ártalmakban és az infrastruktúra fejlődésében kereshetjük. Ellenvárosodás: Az urbanizáció egyik állomása: dezurbanizáció.) Slum: A nagyvárosi nyomornegyed angol elnevezése. kicsi albedó). A zsidóüldözések idején sok városban kényszerrel mesterséges gettókba tömörítették a zsidókat. Hagyományos úton (a tanya címszónál leírt módon) jöttek létre a szórt tanyák. Üzletek. A kiköltözésben szerepet játszott a távmunka megjelenése. Nagy kihívást jelent a zsúfoltság. amely a koncentrikus körökön túl a tehetősek lakhelyeit vizsgálva talált a körökre merőleges övezeteket is. de jellegét továbbra is megőrzi). egyenlő nagyságú város található. Gyöngyös és Vác még ma is vásárvárosnak mondható. Innen a zsidók által lakott városrészek elnevezése. Bochum. Tokió. Kunszentmárton. Fejlett és fejlődő országokban egyaránt megtalálhatók. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Világgazdaság. Ez a szuburbanizáció. Duisburg. Napjainkban tágabb értelmet kapott: erősen hanyatló városrész. a hőtermelésben keresendők. Velencében a zsidó városnegyedre használták. a központi funkciók részleges hiánya jellemzi. Mezőváros: A városokat a munkamegosztásban betöltött szerep alapján csoportosíthatjuk. A városnak általában magasabb a hőmérséklete. Óriásváros (megalopolisz): Tízmillió főnél népesebb város. ahol a termelők kicserélték portékáikat. vagy Tokió körül). Jellemző Dél-Európában. Calcutta. de ez a legfontosabb. irodák és egyéb szolgáltatásokkal ellátott város(rész). például a Ruhr-vidék: Dortmund. Körgyűrűs-övezetes városszerkezet: A városökológia egyik városszerkezeti modellje. Vásárváros: Gazdasági jelleg szerint a vásárváros szolgáltató funkciót (eladás) tölt be. Okai a városi levegő nagyobb szennyezettségében. Kertváros: A nagyváros tehermentesítésére létrehozott. Elővárosodás: Az urbanizáció azon állomása. parkokban gazdag előváros (idővel a nagyváros részévé válhat. laza beépítésű. Rotterdam. az infrastruktúra fejlesztése. Magyarországon az Északi-középhegység és az Alföld határán jött létre történelmileg egy vásárvonal. illetve a jó közlekedés az adott falu és város közt. amikor az emberek tömegesen költöznek a város peremterületeire illetve a várost körülvevő településekre. mint környezetének (városi hősziget). ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve élnek. Essen. Gettó: A városban a lakóhelyi szegregáció (elkülönülés) végeredménye. Általában a város iparral vagy szolgáltatással foglalkozik. Sokközpontú agglomeráció: Az agglomeráció azon típusa. Például az USA nagyvárosaiban a színesbőrűek gettói. a környezetszennyezés. Ilyen Hollandiában a patkóváros (Randstad) is: Amszterdam. (Ez ugyan megbontja koncentrikus modell szabályosságát. mégis a mezőváros gazdasági jellegét tekintve mezőgazdasággal foglalkozó város. a felszín természetestől eltérő sajátosságaiban (nagyobb lefolyás. Budapesten Józsefváros mutat hasonló folyamatokat. Düsseldorf. A falu ekkor már városias életmódot biztosít. Városklíma: Helyi klíma (eltér a környező nagy terület éghajlatától). középszint . A gettó olasz elnevezés. de a valóság általában nem szimmetrikus. Ekkor a városból falura költöznek az emberek az urbanizációs ártalmak miatt. Buenos Aires). Hága. Egyéb funkciója is lehet. utóbbiakat a kaotikus növekedésről és a nyomornegyedek terjeszkedéséről ismerjük meg (Mexikóváros. ám előbbiek kitüntetett gazdasági és politikai funkcióiról nevezetesek (New York. Utrecht. de Magyarországon is van rá példa az Alföldön: Túrkeve.újabban alakultak utak mellett. amelyiknek központjában több. de nyugodtabb formában.

talaj. Primer szektor: Mezőgazdaság. fizikai állapotát veszi figyelembe. Az egy főre jutó GDP pár ezer dollár. Termelőerő: Az alkalmazott termelőeszközök és a működtetésüket tudásával. energiahordozók. . Természeti erőforrás: Termőföld. aki nem végez munkát. az visszahat rá. GDP: Gross Domestic Product: bruttó hazai termék: az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. a tudományos kutatást és műszaki fejlesztést (K+F). Gazdasági fejlettség: Függ a nemzeti vagyontól. éghajlat.Termelés: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításának folyamata. tudását. kismama illetve jövedelemmel nem rendelkező: kisgyerek. Az egy főre jutó GDP 20000 dollár és annál több. termelési eszközök fejlettsége (fejlett. Fogyasztás: Javak és szolgáltatások felhasználása. a politikai-társadalmi viszonyok fejlettségétől. Feladata: élelmiszerek termelése és egyes ipari nyersanyagok előállítása (bőr. Társadalmi környezet: Állam. fogyasztási és beruházási céllal. tehát általában a tudásorientált. ami a munkavállalók képzettségét.és vadgazdálkodás. politikai berendezkedés. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy tartós. ásványkincs. GNP: Gross National Product: bruttó nemzeti termék: GDP + a külföldön megtermelt jövedelem összege – a külföldiek által az országban megtermelt jövedelem. Ugyanakkora energia befektetésével több termék előállítása. A gazdasági tevékenység egyik része a termelés és az elosztás (csere) mellett. Aktív kereső: A ténylegesen munkát végző személy. termelési rendszer (piacgazdaság). az egészségügyi. Az ember átalakítja a természetet. az igazgatási. akinek nincs munkája. Termelékenység: Hatékonyabb termelés. domborzat. Alacsony jövedelmű ország: Fejlődő ország. tapasztalataival biztosító ember együttesen alkotják a termelőerőt. hogy a javak és szolgáltatások előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok). Nem anyagi jellegű. Lehet kereső: nyugdíjas. média…). víz. ahová a tercier szektor ágazatai közül az információs és ismeretek tárolását. a munkaerő fejlettségétől. állattenyésztés. fejlődő ország) Földrajzi környezet: Természeti és társadalmi környezet. ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást okoz. a félkész termékeket. A foglalkoztatottak többsége diplomás. kőzetek. illetve ezek egy főre jutó része. Szekunder szektor: Ipar. Inaktív. Mérésére a GDP vagy GNP használatos.: a tanulási. halászat. Természeti környezet: Éghajlat. Információs gazdaság. Az aktív keresőkkel együtt alkotják az aktív népességet. feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (szoftverkészítés. Kvaterner szektor: A gazdaság „negyedik” szektora. Magas jövedelmű ország: Fejlett ország. „fehérgalléros” (szellemi) kereső. Az egy főre jutó GDP 10000 dollár körüli. mezőgazdasági termékeket. a felsőoktatást. víz. A munkanélküliekkel együtt alkotják az aktív népességet. Foglalkozási átrétegződés: Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását nevezzük így. a jogi lehetőségek nyújtása. erdő. Eltartott: Az a személy. magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. Gazdasági növekedés: Évről évre több terméket állítanak elő (mennyiségi növekedés). Munkanélküli: Az a személy. Tercier szektor: Szolgáltató szféra. gyapot…). tapasztalatát alkalmazkodó képességét. Olyan tevékenységet folytat. Humán erőforrás: Erőforrás. Kitermeli (bányászat) és feldolgozza (feldolgozóipar) a nyersanyagokat. a termelési tényezők átalakításával. Gazdasági ágazat (szektor): A gazdasági szerkezet azt tükrözi. a természeti erőforrások gazdagságától. Pl. Közepes jövedelmű ország: Fejlődő ország. Részei: növénytermesztés.

Nemzetgazdaság: A nemzetállam része. versenyképes mert olcsóbb. Szociális háló: A különféle segélyezési programokat.Fejlődő ország: A legtöbb – a gyarmatok helyén felszabadult – állam tartozik ide. Alacsony a születéskor várható élettartam. Piaci verseny: Az eladók közötti rivalizálás a vásárlók igényeinek kielégítésére. Közösségi tulajdon: A termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak (ősi népek. Állami tulajdon: A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. Társadalmi egyenlőtlenség: Különbségek társadalmi rétegek között (vagyon. fejlett piacgazdaság jellemző rájuk. Versenyképesség: Előnyt jelenthet az olcsóbb munkaerő. Gazdasági rendszerváltás: Tervutasításos rendszerről piacgazdaságra való áttérés. Az ipari forradalom idején létrejövő világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. (Harmadik világ. a munkanélküliség kezelését. vagy mert jobb. tőkeáramlás). a második világ a szocialista országok voltak. Autarchia. örökölhetik.) Nemzetközi munkamegosztás: Különböző földrajzi régiók. Kínálat: A piacon elérhető árucikkek sokasága. a társadalombiztosítás felügyeletét nevezzük így. A jóléti állam nyújtja ezt a piacgazdaság veszteseinek. mert így az előállított termék kelendőbb a piacon. képzettebb munkaerő. iskolázottság). legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. Ár: A termék. kölcsönökre). Mérésénél figyelembe vesznek mennyiségi mutatókat: GDP/fő. Önellátó gazdaság: Gazdaság amely nem szorul segítségre (kereskedelemre. A tőkésnek kevesebbe kerül az áru előállítása. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. (Fizetőképes kereslet. Fejlett ország: A világgazdaság centrumaihoz tartozó országok. (Akik nem bírják a versenyt. Piacgazdaság: Az a gazdasági rendszer. Szocialista berendezkedés. mint annak eladási értéke. Kereslet: Közgazdasági szempontból bizonyos javak megszerzésére irányuló törekvés. duális gazdaság jellemző rájuk (hagyományos és modern szektor). az analfabetizmus. ami által a munkavégzés hatékonysága növekszik. Árrendszer: a verseny lehetőségét és a piac működését teszi lehetővé. mely legfőbb intézménye a piac. Az értéktöbblet megjelenési formája. Három fő eleme: a kereslet. a kínálat és az árak. eladhatják. országok között jön létre. jövedelemszerzésre használhatják fel. . Életszínvonal: A népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban. azaz az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük. vagy szolgáltatás ellenértéke.) Nyereség (profit): A tőkések jövedelme. csak már nem gyarmatoknak hívják őket. A termelés. indiánok). Privatizáció: Magánosítás.) Ingatag politikai rendszer. szabadidőtöltés… Világgazdaság: A nemzetgazdaságok és a köztük lévő bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer (kereskedelem. Magántulajdon: Piacgazdaságban a termelőeszközök többsége magántulajdonban van. A Keresletet egy-egy piacon a venni szándékozók összessége képviseli. magas a gyermekhalandóság. kiszolgáltatottak a fejlett országok transznacionális vállalatainak. Az első világ a fejlett nyugat kapitalista államai. Stabil parlamenti demokrácia. hiányos demokrácia. iskolázottsági szint… és minőségi mutatókat: szociális ellátás. Ez leginkább Fekete-Afrikára jellemző. A legkorszerűbb. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. az állami tulajdon magánkézbe adása. egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége. Ma is létezik még ez a függés. Szakosodás: A munkamegosztás alapja. A világpiac kialakulása és az eltérő természeti és humán erőforrású területek különböző szakosodása adja az alapját.

A világpiaci ár 1973-ban négyszeresre nőtt. (Multinacionális vállalat: több országban van az anyavállalat. Nagy iparvállalatok helyett kis. Szellemi keresők („fehérgalléros”) aránya nő a fizikai dolgozókéhoz („kékgalléros”) képest. változó fogyasztói igények. a termelés és eladás világméretekben szerveződik. A gazdaság motorja a tőke és technológia. konszernek. amiket transznacionális vállalatok fognak össze. Azóta energiatakarékossági . Transznacionális vállalat: (TNC: Transnational Corporation) Olyan nemzetközi nagyvállalat. Trösztök. Manapság a transznacionális vállalatok nyomása alá került. pl. Ez a XIX. A jóléti államok termelési költségei magasak a fenti juttatások miatt. s ha ezek jóval meghaladták a piac igényeit. Tömeges méretű fogyasztás jellemzi.és középvállalkozások virágzanak. melynek során a piaci gazdaság az egész Földön általánossá válik. textilipar…) válságágazatokká válnak. így azok munka nélkül maradnak.: DaimlerChrysler. nagy bevételekre tettek szert. stb. arab országok elsősorban) összefogó OPEC jelentősen megemelte a kőolaj világpiaci árát. akkor eladhatatlanná váltak és túltermelési válság alakult ki. orvosi ellátás. Fogyasztói társadalom: A második világháború után jött létre. Mivel ez volt a legfontosabb energiahordozó. A világ tudományos megismerésének (felvilágosodás) megszületéséből vezethető le. A korszakváltás okai: kőolajár-robbanások. Henry Ford autógyáros után) felváltja a dinamikus iparágakra és szolgáltatásokra épülő. A termelést monopóliumok uralma jellemzi. fénykorát a második világháború után élte. ezért a termelést „olcsóbb” országokba helyezik. amikor az ipari termékek tömeges fogyasztása még nem volt jellemző. A hagyományos iparágak (bányászat. Tömegáru termelés: Ipari forradalom és a gyáripar kialakulásának velejárója. Már a XIX. új gazdasági rendszer (posztfordizmus).). a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere. Fordista termelés. majd 1979-ben újból megduplázódott.Globalizáció: Jelentése: világméretűvé válás. század termelőerői és civilizációja ugrásszerű fejlődésének alaptényezője. 1970/80-as évekre jellemző tehát. Tudományos-technikai forradalom: A XX. Világpiac: A világgazdaság része. Az anyavállalat egy országban van. Royal Dutch/Shell. Monopolkapitalizmus: A kapitalista fejlődés egyik állomása. munkanélküli segély. hogy befolyásolni tudják vele az árakat. tercier. korporációk részesedése akkora egy adott termék előállításából. Jóléti állam: Szociális háló jellemzi (TB – nyugdíj. világméretekben. században kezdett kialakulni. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. kvaterner nő. országhatárokon átnyúlva végzi. a világgazdaságra körülbelül 1880 és 1945 között volt jellemző. Világgazdasági korszakváltás: Az ipari tömegtermelést (fordizmus. a leányvállalatok több országban. fizetett szabadság. mely tevékenységét összehangoltan. Azt a folyamatot jelöli. A termelés. míg korábban a minél több nyersanyag volt. Elkezdődött a jóléti vívmányok leépítése. század első felére jellemző igazán. Globális világgazdaság: A mai világgazdaság. Fő zászlóvivői a világ minden részén jelenlévő transznacionális vállalatok.) Túltermelési válság: A gyáripar kialakulásának köszönhetően az ipari termékeket tömegméretekben lehetett előállítani. a termelés szerkezeti átalakulásához s a termelt javak mennyiségi és minőségi emelkedéséhez. század második és a XX. Ilyen a társadalom azóta is. az ipari keresők száma csökken. Hozzájárult az emberi szükségletek egy minőségileg magasabb fokon való kielégítéséhez. kohászat. Kőolajár-robbanás: 1973-ban az olajexportáló országok nagy részét (fejlődő.

például tojásért videó. Kvóta: Az állam a hazai termelés védelmében behozatali tilalmi listát állít össze illetve korlátozza egyes termékekből a behozható mennyiséget. ASEAN. Itt a szabad kereskedelmen túl a tagok biztosítják a munkaerő. ez erős külkereskedelmi nyitottságot jelent. a technológia és a tőke (termelési . adókedvezmény (adóvisszatérítés. A protekcionista gazdaságpolitika leggyakoribb eszköze. ahol minden vámot és egyéb. Külkereskedelmi nyitottság: Ha egy ország az össztermékéhez képest nagy mértékben exportál és importál. Ipar utáni (posztindusztriális) társadalom: A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát posztindusztriális. Ilyen például az EFTA. Belkereskedelem: A kereskedelem áruk és szolgáltatások cseréjére szakosodott gazdasági ág. amivel az állam a hazai termelést próbálja védeni az olcsóbb külföldi termékektől. adómérséklés). az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik. Vám: Az import árura kiszabott adó. A munkamegosztás rendje szerint előállított termékek cseréje.intézkedések és világgazdasági korszakváltás ment végbe. Nemzetközi kereskedelem: Termékek és szolgáltatások országok közti cseréje. Kivitelből (export) és behozatalból (import) áll. Integráció: Egységesülés. amikor a tagállamok között szabadkereskedelem áll fenn. Szabad kereskedelmi övezet: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. azt külkereskedelmileg nyitottnak nevezzük.) Árucsere: Kereskedelem. média. Olyan terület (több ország). Kereskedelmi áruszerkezet: A kereskedelemben résztvevő áruk megoszlása szektorok szerint. a kereskedelmet korlátozó intézkedést megszűntettek. Enélkül ugyanis a támogatott versenyképtelen lenne. Bár most ismét igen magas. Negatív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az import van túlsúlyban. NAFTA.) Pozitív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban. pénz nélküli kereskedelem). ezért csökkent a kőolaj ára. Támogatás (szubvenció): Termelők (elsősorban a mezőgazdasági termelők) pénzügyi támogatása. Alapja a nemzetközi munkamegosztás. ipar utáni kornak. kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel… Exportszubvencióval az állam a termék eladását segíti a világpiacon. (Kvaterner szektor. kifelé pedig egységes vámokat alkalmaznak. Információs társadalom: Informatika. Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Magyarország esetén ez 60% feletti. Földrajzi értelemben független államok önkéntes politikai és gazdasági összekapcsolódása nemzetek fölötti (szupranacionális) egységekbe. Ipari (indusztriális) társadalom: Ahol a legtöbb embert az ipar foglalkoztatja. számítástechnika. Közös piac: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. akkor beszélünk erről. Kereskedelmi társulás: Kereskedelmi egyezmény kölcsönös előnyökért. a részek egyesülése egy egésszé. Erre a szintre eddig csak az Európai Unió jutott el (1967-ben).és szolgáltatáscsere. A belkereskedelem végzi az áruk és szolgáltatások forgalmazását egy országon belül. Külkereskedelem: Országok közötti áru. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. a szolgáltatások része. Vámunió: A regionális gazdasági integráció azon szintje. kommunikáció áthatják az emberek életét. (Exportkoefficiens: export*100/GDP. beilleszkedés. Szabadkereskedelem: Ha semmilyen tényező (vám…) nem gátolja az áruk áramlását. Szó szerint az egyik áru ellenértékét a másik áru képezi (barter.

tényezők) szabad áramlását is. Csak az Európai Unió jutott el erre a szintre, az Egységes Európai Okmányt (1987) követően. Gazdasági unió: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A tagok közös gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, közös valutát vezetnek be. Az Európai Unió 2002-ben jutott el erre a szintre, de a közös valutát számos ország nem vezette be. Regionális gazdasági integráció: Olyan nemzetgazdaságok felett álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre, hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az országhatárok által előidézett akadályokat. Eurorégió: Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam régiói, helyi önkormányzatai között. Egységes belső piac: Olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma. Például egy nemzetgazdaság. Árukereskedelem: Ipari, mezőgazdasági termékek kereskedelme. Szolgáltatáskereskedelem: Szolgáltatások kereskedelme (pl. bank, biztosító) Regionális politika: Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap. Támogatják azon régiókat, melyek az EU GDP/fő átlagának nem érik el a 75%-át, az ipari válsággal küszködő területeket. Felvevőpiac: Az a piac amely az eladásra szánt árut vagy szolgáltatást befogadja. Húzóágazat: Olyan ágazat, mely az összes többire hatással van, dinamizál. Ma például az elektronika. Szerkezetváltás: Más iparágra terelődik a hangsúly. Válságágazat: Bányászat, kohászat, textilipar (hagyományos iparágak). Megnőtt a nyersanyagok ára, megcsappant a kereslet irántuk. Kooperáció: Együttműködés, lehet országok, cégek és személyek közötti is. Emelt szint K+F tevékenység: Kutatás és fejlesztés. Extenzív gazdasági növekedés: A gazdaságban akkor extenzív egy növekedés, ha a növekedés eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így együtt jár a foglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növekedésével. A mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük így. Intenzív gazdasági növekedés: Az a gazdálkodási módszer, amelyben a termelés növelésének fő eszköze a már alkalmazott erőforrások jobb hasznosítása, a technika és a technológia fejlesztése, a dolgozók szakképzettségének növelése, az intenzív gazdálkodás munka jobb megszervezése. A mezőgazdaságban a belterjes gazdaságot nevezzük így. Életminőség: Tervutasításos gazdaság: A szocialista berendezkedésű államok gazdaságpolitikája. A termelést, fogyasztást és az árakat az állam szabta meg. A pénz szerepe másodlagos, torz gazdasági szerkezetet és lassuló gazdasági fejlődést eredményez. Direkt gazdasági irányítás: Gazdaságirányítási rendszer a szocializmusban. A piacgazdaságban az állam tevőleges beavatkozása a gazdasági életbe. Például vállalatok irányítása, segélyezése révén. Indirekt gazdasági irányítás: A gazdasági célokat az állam nem utasításokkal valósíttatja meg, hanem adópolitikával, árszabályozással, hitelpolitikával. Ezeken kívül a vállalatok önálló döntéseik alapján segítik a népgazdasági célok teljesítéseit.

Gazdasági liberalizmus: Az állam szerepének minimálisra csökkentése a gazdasági életben. Gazdasági szabadságjogok világméretű elterjesztése: a tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlása. Egyéni vállalkozás: Társas vállalkozás: Konjunktúra: A gazdasági életben ez elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor p. valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál jelentékeny értékszaporodás következik be, jóllehet a világ javainak összege ezáltal nem szaporodott. Dekonjunktúra: a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése. Recesszió: A bruttó nemzeti terméknek legalább két egymást követő negyedévben tapasztalható csökkenésével kialakult (gazdasági) helyzet. Gazdasági csökkenés. Globalizálódás: Világméretűvé válás. Vertikális vállalati és területi integráció: Egymásra épülő termelési struktúra, a transznacionális vállalatok keretén belül valósul meg elsősorban. A TNC-n belül a stratégiai döntéseket az anyavállalat hozza, például, hogy a leányvállalatokat hol hozzák létre, hol szüntessék meg. A vállalat a termelést részeire bontja és mindegyik részt oda telepíti, ahol a legjobban megéri. (Alapanyaggyártás, részegység gyártása, összeszerelés.) A TNC-n belül kereskedelem folyik. Gyakorlatilag az egyik leányvállalat a másiknak állít elő terméket. Kutatás és fejlesztés manapság már minden leányvállalatban folyik. Anya-és leányvállalat: Központi telep: anyavállalat, leányvállalat: máshol lévő telephely. Innováció: Újdonságok és újítások összefoglaló neve, melyek révén a gazdaság megújul. Ez lehet termék, eljárás, szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállítását a K+F végzi, fontos szerepet játszik benne a kvaterner szektor. Centrumból terjed a periféria felé, ahogyan egyre több felhasználó ismeri meg és alkalmazza. Cserearányromlás: Egy ország külkereskedelmében az exporttermékek ára csökken, az importtermékek ára az előzőhöz képest nő. Deficit: Hiány, veszteség. Egy ország fizetési mérlegében a bevételeket meghaladó kiadási többlet (ennek része például a külkereskedelem). Az államháztartás deficitjéről akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Árudömping: Amikor egy vállalat vagy ország elárasztja a piacot olcsó árujával. Kivívva ezzel más vállalatok és ország haragját. Embargó: Politikai okokból egy vagy több ország ellen bevezetett kereskedelmi zárlat. Ezt nemzetközi szervezet rendelheti el (ENSZ). Például Dél-Afrika, Jugoszlávia, Irak esetében. Barter: Közvetlenül (pénz nélkül) terméket adnak el termékekért. Kedvezményes (preferenciális) övezet: A regionális gazdasági integrálódás első szintje, amikor a tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak. Politikai unió: A regionális gazdasági integrálódás utolsó állomása, amikor a tagállamok politikai intézményei összefonódnak, a nemzetállamokat felváltja az egységes politikai szerveződés. Mezőgazdaság, középszint Mezőgazdaság: Őstermelés. A gazdaság azon ága, amely növényi és állati nyersanyagokat állít elő. Élelmiszereket és azokhoz való nyersanyagokat, illetve ipari nyersanyagokat jelent mindez. Két főágra, a földművelésre és állattenyésztésre oszlik, de hozzá sorolják az erdőgazdálkodást, halászatot és vadászatot is. Szerepe a GDP-ben a gazdasági fejlettség

mutatója. Aránya folyamatosan csökken, bár a Föld dolgozóinak felét foglalkoztatja, a Föld össztermékéből 30%-kal részesedik. A fejlődő országokban kiemelt szerepe van. Növénytermesztés: A mezőgazdaság egyik fő ága. A termesztett haszonnövényeket aszerint csoportosítjuk, hogy mire használjuk: gabonafélék, ipari növények, gyümölcsfélék, zöldségfélék, fűszernövények, takarmánynövények. Állattenyésztés: A mezőgazdaság másik fő ága. Gazdasági haszonállatok tartása és szaporítása, élelmiszer (hús, tej), ipari nyersanyagok (bőr, gyapjú) előállítása és igavonás céljából. Egységnyi területen jóval kevesebb táplálékot képes előállítani, ezért szerepe a fejlett országokban fontosabb. Formái: nomád pásztorkodás, havasi pásztorkodás (külterjes, legeltető, ez jellemző Amerikában és Ausztráliában is), istállózó állattenyésztés (belterjes, takarmányozó, főleg Európában jellemző). Erdő-, hal- és vadgazdálkodás: A mezőgazdaság részei. Az erdők telepítésével, fenntartásával és kitermelésével foglalkozik az erdőgazdálkodás, ami magában foglalja a vadgazdálkodást is. Az erdők fáját elsősorban tüzelésre használják, aztán a fa- és papíripar, az építőipar használja nyersanyagként. Veszélyt jelent a környezetre a túlzott fakitermelés (áradások, talajerózió, oxigéntermelés). Halak és más ehető állatok kifogásával foglalkozik a halászat. Különösen gazdag a halzsákmány a selftengerekben (halpad). Probléma a túlhalászás. Élelmiszergazdaság: A gazdaságnak a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint az ilyen termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését magába foglaló része. Agrárgazdaság: A mezőgazdasági termelés, a különböző mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak (élelmiszeripar, textilipar…), valamint a feldolgozott termékek szállítását, forgalmazását végző szolgáltató ágazatok tartoznak bele. Bővebb fogalom, mint az élelmiszergazdaság, hiszen a gyapotfeldolgozás is része. Agrárország: Olyan ország, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb, mint más szektoroké. Agrotechnika: A mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárások együttes elnevezése. Külterjes (extenzív) gazdálkodás: A belterjes gazdálkodás ellentéte, a termés mennyiségét elsősorban újabb földterületek művelésbe vonásával, alacsony élőmunka- és költségráfordítással növeli. Jellemző a nagy területű, kis népsűrűségű országokra, ahol a birtokok több száz hektár nagyságúak. (Amerika, Ausztrália) Belterjes (intenzív) gazdálkodás: Olyan mezőgazdasági termelési mód, amelyet a területegységre jutó nagy költség- és munkaerő-ráfordítás, nagyfokú gépesítés és vegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenység jellemez. Nagy népsűrűségű, 10-50 hektár birtoknagyságú területekre jellemző. (Európa) Teraszos művelés: A kedvezőtlen domborzatú (meredek lejtő) területeken nagyjából a szintvonalakat követő lépcsőzetes felszínforma (terasz) kialakításával lehet termelőterülethez jutni. Hagyományos mezőgazdaság: A fejlődő országok kettős gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ami hagyományos és modern szektorra tagolódik. A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát. Elsősorban önellátásra termelnek, alacsony a terméshozam, sokféle növényt termelnek. Égető-talajváltó gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája a trópusi övezetekben, az esőerdők irtványain. Trópusi gyökér- és gumós növényeket termelnek (manióka, édesburgonya, jamszgyökér). Egy területet rövid ideig művelnek, majd pihenni hagyják, újat égetnek fel. Hosszú évek múltán jutnak vissza újból ugyanarra a területre, ami azalatt ismét termékennyé vált. A nagy népességnövekedés miatt csökkent a pihentetésre fordított idő, ez a talajok leromlásához és éhínséghez vezet. Kapás földművelés: A talajváltó gazdálkodást így is hívják, mert a technikai felszerelés többnyire kapa. Sok az élőmunka.

és kukoricatermesztés. Ennek célja. Főbb terménye: datolya. Öntözéses gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja. többnyire igénytelen állatok kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják. előnye. Kínában (Délkelet. hogy a talaj visszanyerje termőképességét. ősszel leterelik őket a hegy lábánál lévő istállókba. Szövetkezeti gazdálkodás: A kisparaszti gazdaságok kölcsönös segítségre építő önkéntes társulása.) Szántó. Száraz művelés: A növénytermesztés azon formája. Övezetes növénytermesztés: Szakosodott. hogy a talajnak ugyanazt az alkotóelemét használja fel folyamatosan. kisebb-nagyobb földbirtokon. félszáraz területekre jellemző. jellemzően az adott város élelmiszerrel történő ellátását szolgálja. ahol nem használnak öntözővizet. Árasztás: Leginkább a rizstermesztéshez használt öntözési módszer. Városellátó övezet: A városok köré települt. ez jellemzi Európa országainak többségét. piacra termel. kert. Gépesített. Szakosodott mezőgazdaság: A mezőgazdasági üzemek – farmok – néhány növény. a szállítás. sokféle mezőgazdasági terményt előállító. A csapadékhiányt öntözéssel pótolják. takarmánytermesztést feltételez. banán… Monokultúra: Ültetvényes gazdálkodásra jellemző. nádas. vagy fúrt kutak biztosítják. gyapot. ahol a száraz évszakban öntöznek.: az USA-ban. Ugyanazt az egy-két növényt termesztik óriási területen. (Zöldség. a termelés. a szója. illetve tenyésztésére szakosodnak. A szántón gabonanövényeket termesztenek. az öntözéshez szükséges vizet a természetes források és az ásott. (Elképzelhető.vagy állatfajta termesztésére. Nomád pásztorkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája. a földimogyoró termesztése is övezetesen jelenik meg az USA-ban). Legnagyobb területei Indiában. erdő: A földhasznosítás különböző formái. tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemző leginkább. a nomád pásztorkodás egy fajtája.és gyümölcstermesztés. Az öntözés segítségével évente többszöri termést is be tudnak takarítani. állattenyésztéssel és mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó terület. hogy könnyebb a gépesítés. a rétet és legelőt . általában 1-2 növényt. Az így tenyésztett. cukornád. Száraz. a dohány. Itt árasztásos rizstermesztéssel foglalkoznak. félsivatagok a trópusi és mérsékelt övezetben és a tundra rénszarvastenyésztése is ide sorolható). Az állatok nem vándorolnak.Ugarolás: A néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet. parlagon hagyják. kakaó. főleg a Föld száraz tájain elterjedt gazdálkodási mód (sivatagok. ezért kimeríti a földet. jellemzően családi kötelékben szervezett gazdaság. A gyarmatosítás hatására jött létre. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó. Kisparaszti gazdaság: Döntően önellátásra termelő. Kanadában a búza. az eladás összehangolása a jellemző. Ültetvényes gazdálkodás: A fejlődő országok mezőgazdaságának modern szektora. Fő terményei: kávé. Farmgazdaság: Speciális mezőgazdasági üzem. gyümölcsös. Ez az alapja az ottani nagy népességkoncentrációnak. A termőtalajt teljes egészében elárasztják vízzel. de a gyapot. rét és legelő.Ázsia) találhatók. hátránya. Oázisgazdálkodás: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag belterjes növénytermesztés. Elsősorban a trópusi övezetre jellemző. a kertben zöldségféléket. néhány növényvagy állatfajta termesztésére.) Vegyes mezőgazdaság: A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása. extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztési övezeteket is (pl. Istállózó állattenyésztés: Az állattenyésztés fejlettebb formája. hogy a nyarat hegyi legelőkön töltik. Vándorló állattenyésztés: A természetes növénytakaró felélése után új legelőkre hajtják az állatokat. illetve tenyésztésére szakosodott.

Sopron. a többi terméketlen vagy művelés alól kivont (beépített). Oka a gyarmatosítás. a kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése. Badacsony. a belső piac telítettsége esetén támogatják termékük világpiacon való eladását. mérete növekszik.és bortermeléssel foglalkozó terület. önálló elszámolással. Például: feles bérlet. A magántulajdon helyére állami.) Latifundium: Eredetileg nagy kiterjedésű. Magyarországon például Tokaj. Portugáliában Porto… Közös agrárpolitika: Az EU az 1960-as években egy közös protekcionista agrárpolitikát dolgozott ki mezőgazdasági termelőit védendő az olcsó tengerentúli importtól (USA. Ausztrália). A gazdálkodás kollektív módon folyik. Az Egyesült Államokban a XIX. Mennyiségi korlátozás: Az agrárpolitikai célok érvényre juttatásának egyik eszköze. mert a hagyományos gazdaság területe visszaszorult. Élelmiszer túltermelés: Egy bizonyos élelmiszerfajtából a szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiség előállítása. kert.állattenyésztésre használják. manapság a termőföld művelés alóli kivonását is támogatják. a feudális birtokviszonyok konzerválódtak. mely különböző szabályozók bevezetésével. Jellemző Dél-Európában és LatinAmerikában. névleg közösségi tulajdon lép.) . Birtokkoncentráció: Folyamat. (A szocialista állami gazdaságokat is így hívták. Jellemző az EU-ra. de a földet használatra beviszik a termelőszövetkezetbe. Franciaországban Bordeaux. Eger. Szekszárd. emelt szint. Részes bérleti rendszer: A bérlő megállapodást köt a földbirtok tulajdonosával. Idénymunkás: Az a mezőgazdasági bérmunkás. Duális szerkezetű mezőgazdaság: A gazdaság hagyományos és modern szektorra oszlik. Ma is fennáll. így a mennyiségi korlátozás meghatározásával küszöbölhető ki. a legelőn az állatok helyben fogyasztják eledelüket. a mégis olcsóbb Unión kívüli terméket vásárlónak be kell fizetnie a közös agrárkasszába. Termőkörzet: Egy adott növény termelésének területe. gyümölcsös a szárazföldek 12%-át foglalja el. amelyben a tagok önkéntes szövetkezés alapján végeznek termelő. A fejlődő országokra jellemző. Történelmi borvidék: Olyan szőlő. Hőösszeg: A tenyészidőszakban mért napi középhőmérsékletek összege. óriási.: aratás. hogy a megtermelt javak egy meghatározott százalékát köteles a tulajdonosnak átadni a földhasználat bérleti díjának ellenértékeként. a kellően nem koordinált termelés túltermeléshez vezethet. az erdők 30%-ot. a népesség dinamikusan növekszik. tenyészidőszak: felmelegedés. ahol évszázados hagyományok alapján történik a szőlőművelés. aki egy konkrét időszakhoz kötött munka elvégzésére kerül alkalmazásra. több ezer hektáros nagybirtok. Ehhez a birtoktípushoz köthető a részes bérleti rendszer is (Latin-Amerikában peonrendszernek hívják). összefüggő földbirtok az ókori római birodalomban. az extenzív művelésű rétek és legelők 22%-ot. Argentína. Villány. Erre megy el ma is az Unió közös költségvetésének a fele (50 milliárd euro). A tőkés fejlődés megkésett. szüretelés. hiszen ezek az országok a modern szektor által előállított trópusi növények exportjából jelentős bevételre tehetnek szert. Termelőszövetkezet: Kollektív nagyüzem. Garantált felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek. Kanada. A parasztság mezőgazdasági szövetkezetei fenntartják a föld magántulajdonát. melynek során a birtokok száma csökken. a rétet kaszálóként. A Földön az intenzív művelésű szántó. Állami gazdaság: Állami tulajdonban levő mezőgazdasági nagyüzem. századtól napjainkig a birtokok mérete átlagosan 60 hektárról 200 hektárra növekedett. Németországban a Rajna völgye. Emelt szint Tenyészidőszak: L. vagy szolgáltató tevékenységet.) Kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. (Pl. (Közben számosan éhen halnak.

(A vásárolt termék ára és a termékre megállapított zsilipár közötti különbséget. mely tükrözi az ország gazdasági fejlettségét. mert a Szovjetunióból szinte korlátlanul kaptak olcsón kőolajat. hogy 1 dollár érték megtermeléséhez mennyi energiát használnak fel.) Lefölözés: Ha az EU-ban valaki külföldről (pl. aztán a gépgyártás és a vegyipar vette át szerepét. Az ipari forradalom hatására foglalkozási átrétegződés következett be. Energiaszerkezet: A rendelkezésre álló különböző energiahordozók felhasználásának aránya. Alternatív energiaforrás: A hagyományos energiahordozókat kiváltó energiaforrások. Iparszerű mezőgazdaság: A mezőgazdaság teljesen átalakult az ipari forradalom hatására: gépek.és gazdasági épületek. majd a kohászat. illetve elektromos energiává. geotermikus energia. Ipari forradalom: Az ipari termelés technológiájának forradalmi jellegű átalakulása. Kanada. Alternatív energiahordozóknak is mondják. Fosszilis energiahordozóknak is mondják. Megújulása több millió évet vesz igénybe. Manapság a mikroelektronika a húzóágazat. A vezető iparág (húzóágazat) kezdetben a textilipar volt. Megújuló energiahordozó: Nap-. középszint Energiagazdaság: Egy ország rendelkezésre álló energiakészletének. vagy atommag energiája viszonylag egyszerűen alakítható át hővé. földgáz (szénhidrogének). ár-apály és bioenergia. Ez az ipari forradalom óta jellemző. többet és olcsóbban termeltek gépek segítségével. lakó. Magyarországon a XIX. A XVIII. Ezután gyorsabban. vegyszerek. személyes használatában lévő föld. az emberek tömegesen a városba költöztek . Fogyó energiahordozó: Kőszén. (Például India. nemesítő eljárások jellemzik. kőolaj. Ennek célja a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása Európától. biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába. Másodlagos energiaforrás: Az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerhetők. amely az élet minden területét érintette (közlekedés. Ausztrália) olcsóbban vásárol. Elsődleges energiaforrás: Közvetlenül a természetből kinyerhető energiahordozók. kiaknázásának és felhasználásának összessége. uránérc. amelyeknek kémiai. Energia-újrahasznosítás: Az a folyamat. középszint Gyáripar: Az ipari termelés gépesített ipari nagyüzemekben folyik. Ipar. Kiszámítható az egyes iparágakra. víz-. (A volt szocialista országok energiapazarló gazdaságot örököltek. a modern technológia (gépek. „Zöld forradalom”: A jó termőképességű új vetőmagok. század végén Angliában kezdődött a gőzgép megalkotásával és széles körű alkalmazásával. vegyszerek. század második felében éreztette hatását. Emelt szint Energiahatékonyság: Az energiafelhasználás racionális módja. cél: az éhínség leküzdése. a fő iparág az élelmiszeripar volt. jobbat. haszonállat. Az ipar által előállított eszközök nagymértékű mezőgazdasági alkalmazására használhatjuk e kifejezést.: USA. illetve tulajdonában tartott gazdaság. általában megújuló energiahordozók.Értékesítési szövetkezet: Árutermelő viszonyok között a piacra került termékek eladására létrehozott társulás. amelynek során a már egyszer felhasznált energiahordozóból újra energiát állítanak elő. Energiahordozó: Olyan természetes anyagok. akkor a különbözetet be kell fizetni közös mezőgazdasági alapba. szél-. a népességnövekedés kényszerítette ki ezt a programot. infrastruktúra…). Időről-időre újratermelődik. Háztáji gazdaság: A szocialista országokban a termelőszövetkezeti tagok kiegészítő.) Energiagazdaság. országokra. felszerelési tárgyak. ami nagyban hozzájárult a kőolajár-robbanás után a rendszer fenntartásához. táplálkozás.

Ipari telepítő tényezők: Az ipart oda telepítik. könnyűipar és élelmiszeripar. ahol a termelésből a legnagyobb haszon várható. században rohamos fejlődésnek indult korszerű iparág. éghajlat. fogyasztópiac. gépipar. konzerv-. söripar. vegyipar. liszt…). Feldolgozóipar: A termeléshez szükséges gépeket. Technopolisz: A tudomány városa. A csúcstechnológiát a legnagyobb mértékben használó iparágakat ma kulcsiparágaknak mondjuk. tulajdonságaival és felhasználásával foglalkozik. döntően államilag összehangolt feladatát. víz. . Az ipari forradalom még ma is tart. A forrás: USA. Manapság válságban vannak. Biotechnológia: Biológiai eljárások ipari méretű alkalmazása. Kézműipar: Az ipar történeti fejlődésének egyik szakasza. cukor-. kohászat. acél. EU. Erősáramú (elektromos energia termelése és villamos gépek gyártása) és gyengeáramú (híradástechnika. stratégiai szempontok. az integrált áramkörök (chip) széleskörű felhasználásán alapszik. A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött. Mikroelektronika: Az elektronika része. amely a környezet védelme érdekében végzi. Elektronika: A XX. ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja befektetőket. édes-. sütő-. Iparvidék: Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során alakultak ki. Természeti tényezők: nyersanyag. energiaipar. Környezetvédelmi ipar: Iparág. energia. hús-. infrastruktúrával ellátott terület. dohány-. mely az elektromosság előállításával és felhasználásával foglalkozik. Elektrotechnika: Műszaki tudomány. megváltozott életmódjuk. a génsebészettel jelent meg. Csúcstechnológia: A termelésben a legújabb tudományos kutatási eredmények felhasználását megvalósító technológia. A fejletlen iparú területeken hozzák létre ezen ipari központokat. üdítőital-. tőke. papíripar. dinamizálják az egész gazdaság működését. bor-. A termelékenység nő. egyedi termékeket előállító kezdetleges termelési forma. tej-. A nehézipar részei: bányászat. Iparosodás: Az a folyamat. Japánban a területi különbségek megszűntetése érdekében indítottak el egy technopolisz-programot. Kitermelőipar: Az energiahordozók és az ásványi anyagok bányászata. Korunk ipari húzóágazata. polgárosodás ment végbe. szesz-. Elektronok mesterséges előállításával. cipőipar. Csúcstechnológiát alkalmazó ipari város. Alapanyagipar: További feldolgozást igénylő anyagokat és félkész termékeket állít elő. Élelmiszeripar: Élelmiszerek és élvezeti cikkek előállítása mezőgazdasági nyersanyagokból. berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. Részei: malom-. Kulcsiparág: Egy ország gazdaságában húzóágazat funkcióját betöltő iparág. Könnyűipar: Részei: textilipar.(urbanizáció). Emelt szint Ipari park: Kis és közepes méretű ipari illetve szolgáltató vállalatokat befogadó. faipar. képzettsége. Ipartelepítési eszköz. minden munkafolyamatot ugyanaz a munkás végez kézzel. Társadalmi tényezők: munkaerő ára. A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. növényolaj-. majd idővel minden iparág megtelepült. segítségével minden elektromos eszközhöz memóriát és vezérlést rendelhetünk. nyomdaipar. Japán. Közvetlen fogyasztásra szánt cikkeket gyárt. domborzat. elektronika) elektrotechnikát különböztetünk meg. bőripar. építőanyag-ipar. mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik. A (gyengeáramú) elektrotechnika része. amelyek közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok (bőr. Nehézipar: Az ipart az előállított termék jellege szerint három fő csoportba oszthatjuk: nehézipar.

amely egy földrészen (kontinens) teljes egészében keresztülvezet. TNC vállaltok sokszor dolgoznak helyi beszállítókkal. stb. stb. A TNCk számos olyan leányvállalattal bírnak. amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak. Összeszerelő szerepkör: Az alkatrészekből a késztermék összeszerelését végző gyár. tavak és csatornák hajózásra alkalmas szakaszai. olaj-. vasút. Meghatározza az ország elhelyezkedése. út. valamint a csővezetéki szállítás összessége. illetve az egyes építmények (pályaudvarok. Infrastruktúra és szolgáltatás. ahol a legjobban megéri. szervezett helyváltoztatása. történhet közúton. jellemzően az előállítás helyétől a felhasználás helyéig. adókedvezmények. Az országok közlekedésének fejlettségét a közlekedési hálózat különböző mutatószámokkal jelzett nagysága mutatja (km/km2). Hagyományos szállítási-közlekedési mód: Egy-egy szállítási mód (közúti. vízés távközlési vezetékek. középszint Közlekedés: A közlekedés személyek. Ezek az utak. kórházak. (USA) Exportösztönző iparpolitika: A gazdaságpolitikai jogszabályok összessége olyan helyzetet teremt (terméktámogatások. amelynél a legfontosabb útvonalak (közút.) Közlekedési hálózat: Az infrastruktúra része. amely a külföldi gazdaságokban keresett termékek előállítását és kivitelét szorgalmazza. rendszeres. Például Budapest. a kamionba már egyszer felpakolt árut nem kell újra átpakolni. . nem szennyezi a környezetet. iskolázottságát. Anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli. szakképzettségét. légi közlekedés.Beszállító: A késztermékhez szükséges alkatrész gyártását végző gazdasági társaság. Kombinált szállítási-közlekedési mód: Többféle szállítási-közlekedési mód kerül alkalmazásra az áruk szállításában. vasúti. vasúton. nagyobb kutatási lehetőségek nyújtásával. melyek a gazdaság működésének kereteit szolgálják. Intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat. termelési tapasztalatát. Előnyei: a vasút olcsóbb. Humán infrastruktúra: Az emberek tudását. Egyközpontú (sugaras szerkezetű) hálózat: Olyan közlekedési hálózat.). gáz-. Áruszállítás: A megtermelt áruk tömeges szállítása. iskolák. (Mindegyik oda települt. belvízi és tengeri hajózás. dolgok speciális technikai eszközök igénybevételével lebonyolított tömeges. légi) egy csomópontba (nagyváros) futnak be. esetenként gyorsabb is. távhő-. Így ide tartoznak a gazdaságot. munkakultúráját. közúti. amely a gyártásnak csak egy munkafolyamatát végzi. légi és vízi úton. illetve ezek rendszerét foglalja magába. a célállomáson legördül a szerelvényről és azonnal a rendeltetési helyre szállítható az áru. valamint a hatályos tranzit illeték mértéke. Személyszállítás: Emberek helyváltoztatására szakosodott szolgáltatás. vámpolitika. Tömegközlekedés: A személyszállítás tömeges igények kielégítésére szakosodott ága. nemzetközi vízi útjai. az elektromos-. repülőterek. hivatalok épületei). Tranzithelyzet: Átmenő forgalom. a társadalom szervezettségét. azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt.) Agyelszívás („brain drain”): Egy ország szellemi elitjének lassú elcsábítása egy másik országba. Egy adott állam területén lévő vasúti. vasutak. Transzkontinentális útvonal: Olyan útvonal. (Például: vasúti szállítással visznek nagyobb távolságokra áruval megrakott kamionokat. a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok. kihasználva a különböző szállítások előnyeit.) kizárólagosan vesz részt a szállításban. magasabb fizetés. Belvízi hajóút: Egy ország határain belüli folyók.és vasúthálózata.

hitellevél. Tömegkommunikáció: Az információs gazdaság része. vagy személyes szolgáltatásoknak hívunk. Azok tartoznak ebbe a csoportba. öko-. nyereséges. közlekedés. falusi turizmus: Emelt szint Távmunka: A munkavégzésnek azon formája. a társaság tulajdonosává válik méghozzá a megvásárolt részvények értékének arányában. telefon. Kereskedelmi szálláshely: Szolgáltatás-turizmus: A pénz világa.: szerviz. rádió. értékmegőrzésre. Utazással és máshol-tartózkodással eltöltött idő. bíróság. amiért az állam kamatot fizet. Értékpapír: Olyan okirat. Egy adó és több kapó között áramlik az információ. amit az állam bocsát ki (és vásárol vissza). gyógy-. Áruforgalmi (logisztikai) központ: Hírközlés: Idegenforgalom: A gazdasági szolgáltatások egyike. Állampapír: Az értékpapírok egy fajtája. ezért a hírközlő szervek válogatnak. (A közlekedés. így is lehet vele fizetni átutalással. kereskedelem. amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen. tőkéje részvényekben van. villany. amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel. Felhasználható vásárlásra (fizetési eszköz). de automata vagy bank segítségével készpénzre váltható. hogy a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen gazdasági szolgáltatásokról van szó (víz. kultúra. amelyek a másik kettőbe nem férnek bele (pl. Részvény: Az értékpapírok egy fajtája. őrzi azt és szerény kamatot biztosít a számlatulajdonosnak. oktatás. szállás. Valójában minden szolgáltatás személyes. utalvány. bank. de az a leggyakoribb). katonaság. tv. amelyet részvénytársaságok (rt) bocsátanak ki. akkor abból a részvények . internet. a szállás. katasztrófavédelem) és az emberek életszínvonalát (egészségügy. szállítás. A rt. wellness). tűzoltóság. aki részvényt vásárol. ezáltal két dolog értékének összehasonlítására. Valuta: Idegen ország pénze. rendőrség. Konvertibilitás: Ha egy valuta szabadon átváltható egy másik ország pénzére. Mára kifejezetten a népbutítás és -ámítás eszközévé vált. gáz. Valutaárfolyam: Egy valuta ára más valutában kifejezve. A folyószámlán lévő pénzzel a megbízott bank gazdálkodik. Számos formát ölt manapság: sajtó. sport. melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához (vagyis elsősorban szellemi munkáról van szó). megvásárlója tulajdonképpen hitelt biztosít az állam számára. Bankszámlapénz: A pénz másik megjelenési formája: a pénz folyószámlán van.Gazdasági és társadalmi szolgáltatás: A szolgáltatásokat aszerint csoportosíthatjuk. hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját (nem feltétlenül otthon. amelyeket egyéb. középszint Pénz: Több funkcióval is bíró eszköz. internet) avagy az állam hatékony működését (közigazgatás. idegenforgalom. Deviza: Minden valuta és valutára szóló követelés (csekk. Készpénz: A pénz egyik megjelenési formája: papírpénzek és fémpénzek összessége. A hírek elszaporodásával az ember képtelen mindet befogadni. konferencia-. bankszámla). akkor konvertibilis. a kereskedelem ötvözete. Vannak egyéb szolgáltatások is. társaságokkal szemben. szórakozás) biztosító társadalmi szolágáltatásokról. értékmérésre. Ha a rt. kommunikáció.) Belföldi és nemzetközi turizmus: Idegenforgalmi körzet: Kulturális-.

Ha a dollár árfolyama tartósan esik a forinthoz képest. Kötelezettséget vállalnak. rt. Az értéktőzsdén értékpapírok kereskedelme folyik. stb. hanem engedélyt adnak a hitelezők későbbi visszafizetésre. vagyis ugyanannyi eladott termékért többet . kevesebb forintot kell érte adni. ami az áruk és szolgáltatások értéke. Kötvény: Az értékpapírok egy fajtája. Tőzsde: A piacok piaca: az itt eladásra kerülő értékpapírok. Ezt megteheti egy állam is. Az árfolyamváltozásnak hatása van a külkereskedelemre. mert ott a termékek ára lecsökkent. az árutőzsdén pedig árué. hogy a régit törleszteni tudják: adósságcsapda). hogy majd olcsóbban vehessék meg. Ebben az esetben egy cég külföldön a termelésbe fekteti be a pénzét és így a tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolhatja. A tőzsdén csak a tőzsdeügynök (bróker) adhat és vehet. Fizetőképes kereslet: A piac általánosságban az a hely. Vagyis nemcsak arra számít. Folyószámla: Folyószámla vezetése a bankok egyik szolgáltatása. akkor adóssága van. a valuták értékét is a piac határozza meg). A működőtőke-befektetések transznacionális vállalatokhoz köthetők. Érték. Cserearány: A külkereskedelemben használt fogalom. Az árutőzsde célja rendezett és stabil piac létrehozása a mezőgazdasági termékek számára. Ha az exportált termékek átlagára nőtt és az importált termékeké csökkent. Értékpapír-befektetés: A tőkeáramlás egyik formája a pénzügyi átutalás. Ez lehet hitel. aki képes bizonyítani. (Az adósságot tehát nem engedik el. ezzel külföldön tőkét fektet be. kőolaj) külföldről való megvásárlása könnyebbé válik.) bocsátanak ki. Kamat: A hitel ára. akkor a cserearány javult. hogy a kötvényen feltüntetett értéket a kamattal együtt meghatározott idő elteltével visszafizetik a kötvény tulajdonosának. Hitelképesség: Hitelt csak az kaphat. hanem a termelés nyereségére is. hogy egy cég egy külföldi cég által kibocsátott értékpapírokat vásárol. Az eladás viszont nehezebbé válik a dollárt használó piacon. Erről a számláról az ügyfél tetszőleges számú átutalást végezhet. Tőke: Olyan vagyon. Bármikor (nyitvatartási időben) létrehozható és megszüntethető. hogy drágábban adhassák el. termékek árát csak a kereslet és kínálat határozza meg. A termékek árát a (fizetőképes) kereslet és a kínálat határozza meg.arányában osztalékot kapnak. Spekulánsok azért vesznek részvényt. Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel. és lehet értékpapír-befektetés (portfólió). hogy befektetett pénze kamatot hoz. ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek. Költségvetési hiány: Az állami kiadások és bevételek közti különbség az előző javára. akik súlyosan eladósodtak. Eladósodás: Amikor egy állam egyre növekvő hiteleket vesz fel a nemzetközi pénzpiacon (újabb hiteleket kell felvenni ahhoz. Nemzetközi tőkeáramlás: A tőke országhatárokat átlépő mozgása.és árutőzsde: A tőzsde két típusa. vagy azért adják el. Hitel: Pénzügyi kölcsön. Pénztőke: A tőke leggyakoribb megjelenési formája. Az exportált és az importált termékek árváltozásait évről-évre megvizsgálják. elsősorban mezőgazdasági termékeké. Az infláció során a pénz értéke csökken. amely külön ráfordítás nélkül is rendszeres hasznot hoz. akkor a dollár elszámolású termékek (pl. hogy vissza tudja majd fizetni a felvett kölcsönt kamatokkal együtt. csak rajtuk keresztül vásárolhat az egyszerű földi halandó. Működőtőke-befektetés: A tőkeáramlás másik formája a direkt (közvetlenül a gazdaságban ható) vagy más néven működőtőke-befektetés. amelyet gazdálkodó társaságok (bank. Ekkor a forgalomban lévő pénz mennyisége nő (infló: felfúvódás) és meghaladja azt a mennyiséget. Ez azt jelenti elsősorban. Infláció: Az árak általános és tartós növekedése. Átütemezés: Az adósság visszafizetésének megkönnyítése olyan államok számára.) Árfolyamváltozás: A valuták értéke egymáshoz képest ingadozik (a lebegő árfolyamrendszer miatt.

lehet vásárolni. Céljai: nemzetközi béke és biztonság. század előtt elsősorban ilyen pénzt használtak az emberek. az 1970-es évek óta hosszú lejáratú. nem országok. Németország. infrastruktúra). Az 1970-es évek óta feltételes hiteleket nyújt (a gazdaság neoliberális átalakítását kéri a pénzért cserébe) eladósodott országoknak. a munkaerő. akik máshonnan már nem számíthatnak pénzre. Fordított esetben a cserearány romlik. most Közép-európai Kezdeményezésnek hívják. Szlovákia.és hosszú lejáratú adósság (hitel): Rögzített és változó kamatozású hitel: Külső és belső adósságállomány: Rögzített árfolyam: Monetáris világgazdaság: Feketepiac: „Láthatatlan jövedelem”: Off-shore cég: A 6. Adóparadicsom: Emelt szint Árupénz: A pénz egyik megjelenési formája.és zöldmezős beruházás: Adósságválság: Rövid. az áru és a technológia áramlása. az ENSZ szakosított intézménye. Lengyelország. székhelye New York. 1978-ban indult el a vállalkozás 5 ország (Ausztria. Bulgária és Szlovénia) Alpok-Adria Közösség: Határon átnyúló regionális együttműködés. Csaknem minden állam tagja. Bankjegy: Érme: A készpénz másik formája. Világbank: (International Bank for Reconstruction and Development: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. Jelenleg 25 tagállama van. Területén szabad a tőke. (Magyarország. A XX. Románia. az árfolyamok stabilitásának biztosítása. kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt olyan országoknak. ebben az esetben. középszint Európai Unió: Regionális gazdasági integráció. Határozatai azonban csak ajánlások. Ezen kívül hosszú megtérülési idejű befektetéseket finanszíroz célhitelekkel (pl. neve is változott. Területileg módosult. hanem országrészek (régiók) közötti. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Regionális gazdasági integráció. Mivel tagjai jórészt csatlakoztak az EU-hoz. Intézményei nemzetek feletti hatáskörrel is bírnak. megszűnt. Feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete. a nemzetek egyenlősége. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): (United Nations) A legjelentősebb nemzetközi szervezet. Kárpátok Eurorégió: Nemzetközi Valutaalap (IMF): (International Monetary Fund) 1944-ben létrehozott bank. marha. nem kötelező . témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása. Olaszország. Worldbank) 1944-ben létrehozott bank. akkor több terméket kell eladnia. Ez lehetett kagyló. Számos tagállam közös pénzt használ (euró). Papírpénz: A készpénz egyik formája. Tőzsdeindex: Az értéktőzsdék forgalmának mérésére szolgál az ott forgó vezető értékpapírok árfolyam-alakulásából számított átlagindex. Csehország. ha ugyanannyit akar valaki vásárolni külföldről. búza… leggyakrabban azonban valamilyen nemesfém arany vagy ezüst. az ENSZ szakosított intézménye. Eredetileg a háború utáni Európa újjáépítése volt a célja. amelyek gazdasági szerkezetátalakítást szeretnének megvalósítani vagy súlyosan eladósodottak. 1945-ben San Franciscoban alapították. Magyarország és Jugoszlávia) 14 határmenti régiója között. Rekonstrukciós.

egységesítése és ily módon az olajból származó nyereségük maximalizálása. A tagországok a Föld olajtermelésének 40. A kartell célja a tagok termelési és exportpolitikájának összehangolása. Katar. Később csatlakozott hozzá Vietnam. Egészségügyi Világszervezet (WHO): (World Health Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. a kötelező alapfokú oktatás bevezetése. Székhelye 1965 óta Bécs. Nem az EU része! (Az Európai Tanács az igen. alapító tagjai Indonézia. Az USA. Indonézia. Eszközként az árak rögzítését. végül 2007-ben Angola és Ecuador. Célja a vámok lebontása. Az index bonyolult számítások . Kanada és Mexikó közötti megállapodás 1994-ben lépett életbe. közös örökség védelme. új nevét 1995-ben kapta. 1971-ben Nigéria.) Dow Jones-index: A Wall Street-en található New York-i értéktőzsde (New York Stock Exchange) indexe. Világkereskedelmi Szervezet (WTO): (World Trade Organization) Az 1948-ban alapított GATT utódszervezete. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): (North Atlantic Treaty Organization) Nemzetközi katonai szervezet. a legfontosabb oltások általánossá tétele. elsősorban a Szovjetuniótól. Szakosított intézményein keresztül a fejlődő országok gazdasági és szociális fejlődését próbálja előmozdítani. Mianmar. Ez a cikk egy kissé elfogultra sikeredett. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC): (Organization of the Petroleum Exporting Countries) Kőolajtermelő és -exportáló országok által 1960-ban. Laosz. orvos. 1949-ben hozták létre. A fejlett ipari országokat tömöríti (Magyarország is tagja). Szaúd-Arábia és Venezuela alapították. gazdasági és szociális előrehaladása. kereskedelmi és fejlesztési politikai kérdésekben. Malajzia és Brunei. Célja a vámok lebontása és a szabad verseny megteremtése. Célja a nemzetközi tőkeáramlás teljes szabadságának megvalósítása. Még az 1960-as években csatlakozott hozzájuk Algéria. Ma a világbéke fenntartójának pózában tetszeleg. hogy tagjait megvédje a külső támadástól. Bagdadban létrehozott nemzetközi kartell. Thaiföld. Bár Brüsszel a székhelye. A világtermelésben és a világexportban való magas részesedése miatt a szervezet képes befolyásolni a világpiaci árat. Ez a legfontosabb tőzsde a Földön. illetve a termelési és exportkvóták előírását alkalmazzák. Céljai: az analfabétizmus felszámolása. Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete: Európa Tanács: Politikai szervezet.érvényűek. Székhelye Párizs. gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök adományozása. amelyik a szabadkereskedelem szintjén áll. ahogy tette azt a kőolajár-robbanások idején is. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): (United Nations Educational. Irán. Fülöpszigetek. Célja: az európai államok közti együttműködés előmozdítása.és ápolóképzés támogatása. Céljai: a járványos betegségek leküzdése. A Világörökség program keretében az egyetemes emberi kultúra értékeinek védelmét szervezi meg. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): (Organization of Economy Cooperation and Development) 1960-ban alapították. 1949-ben jött létre azzal a céllal. Líbia és az Egyesült Arab Emirátusok. 1967-ben jött létre. A szervezetet Irak. Tanácsadó szerepe van gazdasági. Kuvait. Scientific and Cultural Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Ráadásul 1998ban mi is beleléptünk. Szingapúr. de az amerikai dominanciát csak a vak nem látja. exportjának 50%-át adják. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): (Association of South East Asian Nations) Regionális gazdasági integráció. Emelt szint Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): (North American Free Trade Agreement) Regionális gazdasági integráció.

a táplálék szükséges összetevőinek asszimilációs. ezen országok próbálnak a centrumhoz felzárkózni. 7. keringés-. csecsemőmirigysorvadás. Két típusa a megfelelő kalóriabevitel melletti fehérjehiány (kwashiorkor). vitaminokban gazdag étkezés. középszint Természetes és mesterséges ökoszisztéma: Helyi. Terápia: kiváltó ok megszüntetése. Fokozatai: atrófia. a kutatás és fejlesztés. dekompozíció. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók. Éhségövezet: Alultápláltság: Nem megfelelő táplálékbevitel. Társadalmi egyenlőtlenség: Világélelmezési válság: . vázizomzat-. kialakításakor csak bizonyos részvények árát és az utánuk való keresletet veszik figyelembe. az anyagcsere sebességének megfelelően növekszik. felhasználási zavara következtében kialakuló elégtelen tápláltsági állapot. Idővel az anyagcsere sebessége csökken. a működőtőke.és fehérjehiány okozta (marasmus). zsírok zsírsavai. fokozatosan emelkedő táplálékbevitel.eredménye. Okai lehetnek: elégtelen. kalória. krónikus szervi betegségek. légzésromlás. amerikai közgazdász elmélete szerint a világgazdaság szerkezetét a centrum és a periféria modelljével lehet a legjobban leírni. hibás táplálkozás (fejlődő országok gyermekei). országcsoportok és országok. ödéma. Egy. glicerin). pigmentszegény haj. a fehérjék lebontása fokozódik. regionális és globális probléma: Túlnépesedés: A népesség elöregedése: Népességfogyás: Születésszabályozás: Éhezés: A szervezetnek olyan állapota. középszint Gazdasági polarizáció: Világgazdasági pólus (erőtér): Centrum és periféria: Wallerstein. a szervezet a saját belső tápanyagraktárait kezdi felhasználni (májglikogén. fertőzéssel szembeni fogékonyság. A felszívódás utáni fázisban kezd kialakulni és az utolsó táplálékfelvétel óta eltelt idővel arányosan. Tünetei: zsírpárnaraktár eltűnése. nem megfelelő gondozás. a félperifériát. Ebben a modellben a centrumországok a világgazdaság központját jelentik. A periféria függő helyzetben lévő fejlődő országokat takar.és többpólusú világgazdaság: Duális gazdasági szerkezet: „Banánköztársaság”: „Olaj-ország”: Tranzitország: Egyedi gazdasági szerepkör: 8. szervek működészavara. ők a világgazdaság eseményeinek elszenvedői. ráncos. tápláléktűrő képesség csökkenése. a magas életszínvonal jellemzi őket. Ők a világgazdaság alakítói. és táplálékfelvétel nélkül hamarosan bekövetkezik a pusztulás. BUX-index: A Budapesti Értéktőzsde indexe. ellenálló képesség csökkenése. hasmenésre való fokozottabb hajlam. amikor egyes szervei (elsősorban az idegrendszer) nem jutnak megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű táplálékhoz. rugalmatlan bőr. hipotrófia. a táplálkozás bármely zavara. emésztési. anyagcserezavarok. Amikor az igen tartós éhezés vége felé a zsírraktárak is felhasználódtak. Wallerstein megkülönböztetett még egy köztes csoportot is.

de lehet a természeti érték fennmaradását biztosító folyamatok tervszerű munkával történő fenntartása. Természetvédelem: Olyan céltudatos. állatfajok) megóvására és fenntartására szolgáló terület. termelés. ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai. szervezett. minden fát géppel vagy kézzel kivágnak. intézményesített társadalmi tevékenység. Tulajdonképpen a természetvédelem a környezetvédelem legkorábban meglévő. üdülés) mértékét kifejező mutató. E feladat ellátásához a geológia. kezelése. mezőgazdasági. A természetvédelmi terület vagy a védett természetvédelmi érték (például növényfajták. megőrzése. hogy a táj milyen létszámú népesség eltartására.. Környezetvédelem: Olyan céltudatos. Az őserdők égetéssel történő megsemmisítése (talajváltó) Felégetés: Füves területek feltörése: Túllegeltetés: Elsivatagosodás: Környezetgazdálkodás: Nemzeti park: Természetvédelmi terület: A természetvédelmi védetté nyilvánítás területi kategóriája. Fizetőképes kereslet: Energiaválság: Nyersanyaghiány: Globális felmelegedés: Elsavanyodás: Háborús és katasztrófaveszély: Népességvándorlás: Környezeti válság: Veszélyeztetett élőhely: Biológiai sokféleség csökkenése: Erdőirtás: Fakitermelési módszer. illetve más társadalmi tevékenységre alkalmas. A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti. A természetvédelem körébe tartozik az élővilág védelme és a tájvédelem. amelynek célja az ember ipari. szervezett. bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. arborétumokra is. kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. általában összefüggő területe. tájrészlete. és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. tudományos alapokon nyugvó fenntartása. Tájvédelmi körzet: A védett természeti területek egyik típusa. tájképi adottságokban gazdag nagyobb. Bioszféra rezervátum: Olyan jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák. a geográfia és az ökológia tudománya nyújt szakmai alapot. közvetlenül a természeti értékek megőrzésére törekvő része. vagy a barlang és annak védetté nyilvánított felszíni területe. amelyek az UNESCO MAB programja keretében nemzetközileg elismernek. Környezetvédelmi törvény: . amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása. A védelem lehet egyszerű elzárás. intézményesített társadalmi tevékenység. A táji adottságok keretében többoldalú vizsgálatok alapján adja meg. A természetvédelem kiterjedhet az ültetett parkokra.Túlfogyasztás: Eltartóképesség: Adott területen a táj komplex hasznosításának (települési lehetőségek.

azok biztonságát növelő. kiad. Emelt szint Túlhalászás: Mennyiségi és minőségi éhezés: A 8. a. Nemzeti Tankönyvkiadó. . középszint Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: Az ENSZ Közgyűlésének 1972-ben. hasznosítását. Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz.): Általános természetföldrajz. a környezetterhelést csökkentő tevékenység. Nemzeti Tankönyvkiadó. Ford. Budapest. kiad. Székhelye Nairobi. Budapest. a stockholmi konferencia után hozott határozata alapján létrejött szervezet. 1997. Makovecz Benjamin. 1993. ELTE Eötvös Kiadó. Péczely György: Éghajlattan. biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Budapest. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Európa. Budapest. Budapest.Világörökség: A világörökség egyezményt az UNESCO közgyűlésén Párizsban 1972-ben fogadták el. Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO): Ember és Bioszféra (MAB-program): (Man and the Biosphere) Természetvédelmi Világnap (WWF): Felhasznált irodalom Borsy Zoltán (szerk. 3. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon. 2001. 2002. 4. Fenntartható fejlesztés: Hulladékgazdálkodás: A hulladék begyűjtését. amely a hulladék fizikai. Stefanovits Pál: Talajtan. 1994.]. tárolását. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. kiad. Célja a nemzetközi összefüggésben különösen számottevő épített és természetes. Budapest. Mezőgazda. PannonKlett. Műszaki. Arthur: Alvajárók. 1992. 2007. tájképi és természeti értékek nemzetközi védelme. kémiai. Nemzeti Tankönyvkiadó. 4. Koestler. [s. Budapest. illetve ártalmatlanítását elősegítő. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon. Budapest.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful