A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak (szerkesztés alatt: eddig ezzel a kifejezéssel palástoltam, hogy a munka áll; jelentem

, újra nekiálltam, bár a hiányzó címszavakat még nem pótoltam, de a régieket elkezdtem átnézni, amelyek már megfelelnek elvárásaimnak, azok másfél centivel beljebb találhatók, a jelenlegi arány: 82/1112)
1, Térképészet A térképi ábrázolás, középszint Térképvázlat: Vázlatosan lerajzolt térkép. A földfelszín egyes elemeit oldal vagy felülnézetben jelekkel, nem méretarányosan kicsinyítve, nem egyenletes generalizálással (általánosítással) ábrázolja. Térkép: A földfelszín egyezményes jelekkel történő, arányosan kicsinyített síkbeli ábrázolása. (Térképet készíthetünk más égitestről is.) Földgömb: A Föld kicsinyített mása, gömb alakú térkép. Vetület: A térképen ábrázolt térségek megközelítőleg egy-egy gömbfelület részei. Ezt a felületet síkba (vagy síkra teríthető) felületre vetítjük ki. Típusai: henger-, sík-, kúpvetület. Világvetület: több vetülettípust egyesít, az egész Földet próbálja minél kevesebb torzítással ábrázolni. Méretarány: A térképi kicsinyítés mértékét kifejező viszonyszám. Az 1:30000-es méretarány, például azt jelenti, hogy a térképen 1 cm távolság a valóságban 30000 cmnek felel meg. Vonalas aránymérték: A térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték kilométerbeosztással, segítségével könnyen - számítás nélkül - meg lehet állapítani, hogy a térképen mért távolság a valóságban hány kilométernek felel meg. Topográfiai térkép: Helyszínrajzi térkép. Nagyfelbontású, kis területet bemutató térképtípus. Például: várostérkép. Földrajzi térkép: Általános térkép. Kisfelbontású, nagy területet bemutató térképtípus. Például: Európa domborzata. Tematikus térkép: Szaktérkép. Speciális természet- és társadalomföldrajzi jelenségek térbeli eloszlását mutatja be. Például: népsűrűség, vallás… Atlasz: Térképgyűjtemény. Egyedi térképek könyv formában összekötött vagy lazán következő, összefogott, de egységet alkotó sorozata. Két fő jellemzőjük: a feldolgozás, a technikai megoldás egységessége és az ábrázolt témára vonatkozó teljesség. Az atlaszok csoportosíthatók az ábrázolt terület szerint (világ, nemzeti, regionális, csillagászati), tartalom szerint (földrajzi, történelmi, politikai, gazdasági, technikai stb.), a felhasználás célja szerint (általános, tudományos, oktatási, katonai, turisztikai stb.). Az elnevezés Gerhardus Mercator 1585-ben kiadott földrajzi térképkötetéről ered, amelynek címlapján a Földet tartó mitológiai Atlasz volt látható. Kis-, közepes-, nagy méretarányú térkép: A kicsinyítés mértéke szerint megkülönböztethetünk nagy (1:500 - 1:10000), közepes (1: 10000 - 1:200000) és kis (<1:200000) méretarányú térképeket. Szintvonalas domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen azonos magassági pontokat összekötő vonal segítségével állapíthatjuk meg egy adott terület magasságát vagy mélységét. Színfokozatos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. A térképen az azonos magassági vagy mélységi kategóriába eső területek ugyanolyan színűek. Árnyékolásos domborzatábrázolás: A domborzatábrázolás egyik formája. Kiegészítő szerepe van. Emelt szint

Sík-, henger-, kúpvetület: Különböző vetületi típusok. Attól függ, hogy a Föld gömbi felületét mire vetítem ki. Területtartó és szögtartó vetület: Valamely háromdimenziós térség kétdimenziós (síkbeli) ábrázolása torzulással jár. A torzulás szempontjából lehet egy térkép területtartó (szögek torzulnak), szögtartó (terület torzul). Síkrajz: A felszín természetes és mesterséges elemeit ábrázolja a domborzat kivételével. Például: növényzet, vízhálózat, kőolajvezeték Domborzatrajz: A domborzati formák ábrázolása (három formája is van). Névrajz: Térképi nevek, számok. Különböző szín és betűtípus használata jellemző. Domborzati alapelemek: Lejtőszög: A lejtő a felszínnek a vízszinteshez képest ferdén elhelyezkedő sík felülete. A vízszintessel bezárt szöge a lejtőszög, ami megadja a lejtő meredekségét. A lejtőszög a lejtővonal és a lejtőalap által bezárt szög, aminek tangense egyenlő a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosával. A lejtők meredekségét szokás megadni százalékban is, amit a lejtőmagasság és a lejtőalap hányadosának százzal történő beszorzása után kapunk. (Tehát a 100% és a 45 fok ugyanakkora meredekséget jelent.) Mágneses deklináció: Mágneses elhajlás. A mágneses iránytű által mutatott északi pólus és a földrajzi északi pólus közti szögeltérés. A deklináció értéke keleti irányban pozitív. A szögeltérés oka, hogy a földrajzi pólusok nem esnek egybe a mágneses sarkokkal. Az elhajlás értéke a földrajzi helytől függ. (Budapesten körülbelül +2,8 fok, a mágneses és a földrajzi északi pólus közti szakaszon 180 fok.) A deklináció értéke ugyanazon a helyen időben a mágneses pólusok vándorlása miatt változik. Tevékenységek a térképen és a térképpel, középszint Tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés: Tényleges földrajzi fekvés megadható a földrajzi fokhálózat segítségével. Egy terület viszonylagos fekvését valamihez képest határozzuk meg: óceántól való távolság, a környező hegyekhez képest. Tengerszint feletti magasság: A tenger szintjétől számított magasság. Tengerenként más lehet. Magassági szám: Tengerszint feletti magasság értéke. Abszolút és relatív magasság: Az abszolút magasságot a tengerszinthez képest adjuk meg, a relatív magasságot valami máshoz viszonyítva, egy hegy, az út, a település legmélyebb pontja. Látóhatár (horizont): „Ameddig a szem ellát”, ahol a föld és az ég összeér. (Valójában a látóhatár és a horizont nem ugyanaz. A horizont a megfigyelési hely vízszintes síkja, a látóhatár a Föld testéhez húzott érintőkúp érintési köre.) Keresztmetszet: A földfelszínnek szerkesztéssel előállított képe. Egy tárgy síkbeli keresztülvágásának a következménye. Gyakoriak a földtani keresztmetszetek. Tömbszelvény: Geológiai, geomorfológiai jelenségek szemléltetésére alkalmas eszköz. (pl.: Cholnoky rajza a deflációs mélyedésről az elsős tankönyvben) Földrajzi fokhálózat: A Földet átszövő hosszúsági és szélességi körök hálózata. Kelet-nyugati irányban 360 fok (a Föld középpontjából, az Egyenlítő síkjában mérve), észak-déli irányban 180 fok (a Föld középpontjából, Greenwich síkjából mérve). Szélességi kör: A Föld széltében való felosztása. A szélességi körök egymással párhuzamosak, de különböző hosszúságúak. Hosszúsági kör (délkör, meridián): A Föld hosszában való felosztása. A hosszúsági körök ugyanolyan hosszúak, a két sarkon találkozik az összes kör. Egy adott körön a helyi idő megegyezik, vagyis egyszerre delel a Nap. Helymeghatározás: Adott eszközökkel (térkép, iránytű), viszonyítással, természet (Nap állása) segítségével való helybeazonosítás.

Távolságmérés és meghatározás: Északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb: A Föld területi felosztása az Egyenlítő mentén északi és déli félgömbre, Greenwich mentén keleti és nyugati félgömbre. Jelkulcs: Jelmagyarázat: minden térkép oldalán, alján megtalálható a térképen használt egységesített jelzések magyarázata. Kilométer-hálózat: Az alap a km és ennek a segítségével van jelölve a vonalas aránymérték. Keresőhálózat: A földrajzi fokhálózat térképen jelölt főbb körei közti sávokat az ABC betűivel illetve számokkal látják el, ezzel könnyítik a térképi keresést. Az atlaszok végén található helynévmutatóban a földrajzi helyek mellé odaírják az oldalszámot és a betű-szám kombinációt: például Vác 6D2. Tájolás: megfelelő eszközök segítségével való behatárolás Fő- és mellékvilágtájak: A fő világtájak: Észak, Kelet, Dél és Nyugat, ezeket felezik a mellékégtájak: ÉK, DK, DNy, ÉNy (további felezéssel kapjuk a másodrendű mellékégtájakat például ÉÉK). Csillagászati és földrajzi északi irány: csillagokkal való behatárolás sarkcsillag Emelt szint Álláspont-meghatározás: Hátrametszéssel valósítható meg. Beállok egy ismeretlen földfelszíni pontra és megmérem három ismert pont irányát, távolságát, akkor megkapom álláspontom helyét. Területszámítás: Területszámításra ritkán kerül sor a térkép alapján, de lehet próbálkozni. Szabályos alakzatot kell gyártani, annak ki tudjuk számítani a területét, viszont ritka a szabályos alakzat a térképen. (Egy-két mesterséges határtól eltekintve.) Példa egy téglalappal. A térképem 1:40000 méretarányú, a téglalap oldalai 2 és 6 cm hosszúak. A téglalap területét kiszámíthatjuk úgy, hogy a 2 és 6 cm-t átváltjuk km-be: 0,8 és 2,4 km, majd összeszorozva megkapjuk a végeredményt: 1,92 km2. (Ha a 2 és 6 cm összeszorzásával kezdjük, akkor a méretarány négyzetével kell megszorozni a kapott eredményt. Jelen esetben 12 cm2 * 400002 = 19200000000 cm2 = 1,92 km2. Az első mód kevésbé veszélyes.) Metszetszerkesztés: szerkesztési forma adott forma félbevágása Az űrtérképezés, középszint Űrszonda: Űrben lévő kutatóeszköz. Távérzékelés: A műholdfelvételek kiértékelésén alapuló kutatási módszer. A területhasznosítás érdekében magasból nézni a földet. Hamisszínes felvétel: A műholdak letapogatják a felszínt, felfogják a Föld felszínéről érkező sugárzást. A különböző hullámhosszú sugarakhoz más és más színeket társítanak. A legerősebb a növényzet sugárzása: élénkvörös, sötét a sugárzást elnyelő vízfelszín. Légi felvétel: A levegőben hagyományos eszközökkel készített felvétel (repülőről vagy űrhajóból). Műholdfelvétel: Az űrben készített felvétel, ami a Föld felszínéről érkező sugárzást ábrázolja. Továbbítja a földi fogadóállomások felé, tehát rögtön feldolgozható és használható adtaokhoz lehet hozzájutni. Emelt szint Űrkutatás: Műholdak segítségével a kozmikus környezet felfedezése. Felbontóképesség: Megadja, hogy milyen éles képet tud készíteni az eszköz és a képen milyen méretű felszíni elemek különíthetők el. Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak, középszint Egyenlítő: Nevezetes szélességi kör, 0°. A Földet forgástengelyére merőlegesen és középpontján áthaladva két egyenlő részre (északi és déli félteke) osztó sík és a

ahol az év egy napján nem nyugszik le. Baktérítő: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 23. saját tengelye körül forgó. ahol az év egy napján nem nyugszik le. a déli szélesség 90°. Déli-sark: A Föld forgástengelyének Antarktiszon lévő felszíni döféspontja. „Nevezetes szélességi kör”.5°-án (23° 27’). a Vénusz. gázból állnak. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. A Nap látszólagos évi járása során a nyári napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. felépítése és helye a világegyetemben. hogy naptávolságuk tekintélyes (> 5 CsE). Emelt szint Landsat: Amerikai műhold. középszint Kozmikus környezet: A Földet körülvevő világegyetem. az északi szélesség 90°. (Ez megközelítőleg 1013 km.1 millió km között változik az év folyamán. Északi-sark: A Föld forgástengelyének Jeges-tengerben lévő felszíni döféspontja. A megállapítások egy részének viszonylagossága a Jupiter-típusú bolygókkal való összevetésnek tudható be. Tejútrendszer. viszonylag kis tömegük nagy sűrűséggel (> 3 g/cm3) párosul. Ez a szoláris forró és mérsékelt övezet határa. szilárd kőzetburokkal rendelkeznek.) Csillagászati egység (CsE): A naprendszerben használatos távolságegység. az Uránusz és a Neptunusz tartoznak ebbe a kategóriába. Mivel ekkor a Nap a Bak csillagképben tartózkodik.5°-án (23° 27’).) Csillag: Fénykibocsátó égitest. Spot: Francia műhold.1 és 152.földfelszín metszésvonala. A földi Egyenlítő síkjának az éggömbbel alkotott metszésvonala az égi Egyenlítő. vagyis 10 billió km.) Fényév: Kozmikus távolságegység. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása. Közös jellemzőik. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka.6 millió km. Mivel ekkor a Nap a Rák csillagképben tartózkodik. (Naprendszer. A Merkur. (Például a Föld. izzó gázgömb. A Jupiter. Déli sarkkör: Nevezetes szélességi kör a déli szélesség 66. ezért keringési idejük nagy. A fény egy év alatt megtett útja. a kör a Baktérítő nevet kapta. ami 149. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. „Nevezetes szélességi kör”. Északi sarkkör: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 66. a Föld és a Mars tartoznak ebbe a kategóriába. keringési sebességük kicsi.7-1. univerzum. Gázbolygó (Jupiter-típusú): A bolygók másik típusa. valójában egy pont. a kör a Ráktérítő nevet kapta.) Kőzetbolygó (Föld-típusú): A bolygók egyik típusa. keringési sebességük magas. ezért keringési idejük rövid. valójában egy pont.5°-án (66° 33’). önálló fénnyel nem rendelkező égitest. Ráktérítő: Nevezetes szélességi kör az északi szélesség 23. sűrűségük kicsi (0. Eumetsat: Európai meteorológiai műhold. Értékét a Földnek a Naptól mért közepes távolsága adja meg. A Nap látszólagos évi járása során a téli napfordulókor (amikor delelési magassága 90 fok) innen tér vissza az Egyenlítő felé. Közös jellemzőik.9 g/cm3). Bolygó: Valamely csillag körül keringő. Hossza 40076 km. (A FöldNap távolság 147. Emiatt itt húzódik a szoláris mérsékelt és hideg övezet határa. de nagy átmérőjük . illetve nem kel fel a Nap (a nyári és a téli napforduló idején). a Szaturnusz. 2. Itt fél évig tart a nappal és fél évig az éjszaka. hogy a Naphoz viszonylag közel vannak (< 2 CsE). illetve nem kel fel a Nap (a téli és a nyári napforduló idején).5°-án (66° 33’). holdban szegények.

a csillagok és a Nap pedig a Föld körül mozognak. Anyaga elsősorban kő és vas. Az elmélet kidolgozója Ptolemaiosz volt. amelyek nem térnek vissza (hiperbola pálya). Az ő munkáját fejlesztették tovább Galilei és Kepler. a XVI. Bolygók mozgástörvényei: A bolygók a Kepler által felfedezett törvények szerint mozognak. A Nap felé haladó üstökös szembe találja magát a Napból áradó fénynyomással és napszéllel. században lett egyértelmű. a keringési periódust T-vel jelöljük. ami a középpontba a Földet helyezte. Meteorit: Amennyiben a meteor képes áthatolni a légkörön és becsapódik. Az elmélet újkori megalkotója Kopernikusz volt. ilyenkor magja apró meteorok sokaságára hullik szét. aminek 76 év a periódusideje). ahol már a szomszédos csillagok gravitációja is érvényesül. aminek anyagát az elpárolgott jég és a kiáramló por adja. Végül a csóva az üstökből kisodródó gáz. Gyűrűrendszer: Holdként is felfoghatjuk egymás után következő rétegek kör vagy ellipszis alakú pár méter vastag réteg. hogy minden bolygó olyan ellipszispályán kering. Így jön létre a magot beburkoló üstök. Tömege csaknem teljesen a magban összpontosul. Hold: Bolygó körül keringő kisebb égitest.miatt tömegük nagyságrenddel haladja meg a belső bolygókét. Az a galaxis. Az üstökös minden Napnál tett látogatása alkalmával veszít anyagából. Átmérője 100000 fényév. valamint pályáik csak kis szöget zárnak be egymással. Emelt szint Földközéppontú (geocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. amit akár 1 CsE-nyire is megközelítenek (például Halley-üstökös. hogy a bolygók Nap körüli keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz.és porrészecskékből áll. . Meteor: Kisebb égitest porszemtől a több kilométer átmérőjűig. amiben a Naprendszer található. Galaxis: Tejútrendszer. ami akár felbomlását is okozhatja. Első törvénye azt mondja ki. akkor meteoritnak nevezzük és anyagát kőzetnek tekintjük. számos holdjuk mellett gyűrűvel is rendelkeznek. tehát a bolygótól a Naphoz húzott sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. A mag jégbe ágyazott apró meteordarabok tömegéből áll. Az üstökös három fő részből áll. e két tényező a csóva anyagát a Nappal ellentétes irányba fújja. a Naprendszer ennek középpontjától 30000 fényévre helyezkedik el. mint pályáik fél nagytengelyeinek köbei (ha a bolygópálya fél nagytengelyének hosszát aval. Bolygóközi anyag: Ritka anyag a bolygók közti teret tölti ki. A csóva sűrűsége igen kicsi (1-10 molekula/cm3). Az üstökösök egy része elnyújtott ellipszispályán kering a Nap körül. másik két tagjának időlegesen látható anyaga is a magból származik. Átmérője nagyságrendileg 10 km. de vannak olyanok is. az ég leggyorsabban és legfeltűnőbben változó objektumai közé tartozik. Üstökös: Kisebb égitest. Saját fénnyel nem rendelkezik. hogy egy irányba forognak (a Vénuszt és az Uránuszt leszámítva) és keringenek. A harmadik törvényben azt fogalmazza meg. A bolygómozgások közös vonása. az erők játéka egy-egy keringő tömeget a Naprendszer belseje felé lendíthet pályájáról. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép: A világ felépítéséről alkotott kép. Az üstökösök valószínűleg a Naprendszer határvidékén fekvő övezetből származnak. ami szerint a világegyetem középpontjában a Nap áll (a XX. a többi bolygó. akkor a3/T2 = konstans). Második törvénye szerint a területi sebesség állandó. elsősorban gázokból (hidrogén) áll. átlagos hossza 10-20 millió km. amelynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. századig tekintették érvényesnek. A mag párolgása a Naphoz közeledve indul meg. hogy csak a Naprendszer központja) a Föld pedig és a többi bolygók körülötte keringenek.

Iuno. újholdig a Hold csökken (C). ekkor a Föld-Hold-Nap rendszer Holdnál lévő szöge 90 fok. A csillagok száma benne 10-100 milliárd lehet. addig tart. mint a Hold. Teliholdkor látszik a Hold egésze. A változások oka a Hold Föld körüli keringése és ezáltal a Nap-Föld-Hold rendszer elhelyezkedésének változásai. aminek elején az északi és déli szélesség 30 és 45 foka körül keletkeznek a foltok. a Hold. A részecskesugárzás az alapja a sarki fény jelenségének. proton). a napfoltok száma is e ciklusnak megfelelően változik (van amikor nagy területet borítanak be. középszint Nap gömbhéjai: A Nap belsejének gömbhéjai: centrális mag (itt történik a magfúzió. már aki belenéz. Össztömegük egy Mars nagyságú égitestet adna. és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Hold eltakarja a Napot. Termonukleáris folyamat: A Napban belsejében (centrális mag) lejátszódó folyamat. Újholdkor csak egy vékony sarló forma látható. Kisbolygó: Bolygótól kisebb égitest. folyamatosan megy át a bolygóközi anyagba. ami mágneses erővonalaknak köszönheti létrejöttét. Utolsó negyedkor ismét derékszög lesz a Holdnál. A teljes holdfogyatkozás 100 percig tart. kromoszféra (10000 km vastag. Az elektronok a mágneses pólus körül érik el a Föld légkörét és gerjesztik a gázatomokat. napfoltok lehetnek rajta). 400 km vastag. innen érkezik a fény. korona (még kisebb sűrűségű rész. Napkitörés: A kromoszféra hirtelen és rövid ideig (20-100 perc) tartó kifényesedése a napfoltok közelében. van amikor jóval kisebbet). röntgen. Holdfázisok: A Földről megfigyelhető fényváltozások. majd egyre közelebb a Nap egyenlítőjéhez. így a Holdra nem jut fény. Teliholdig a Hold növekszik (dagad: D). A teljes napfogyatkozás 6-8 percig tart. gázmolekulákat. 1 hónap). Holdfogyatkozás: Akkor jön létre. A napfoltok keletkezése tapasztalati törvényszerűségeket mutatnak: megfigyelhető egy 11. ekkor a Hold közelebb van a Naphoz. Felfedezésük 1800 óta kezdődött. röntgensugárzási zóna (a centrális mag energiáját röntgensugárzás formájában közvetíti a külső tartományok felé). konvektív zóna (az energiatovábbítás itt áramlással valósul meg).és ultraibolya sugárzása. Alakjuk felülről nézve spirális. a Mars és a Jupiter pályája között mintegy 100000 darab található belőlük. egy neutron van az atommagjában) egy hélium keletkezik . oldalról nézve két tányér egymásba fordítva. mint a Föld. napkitörések láthatók bennük a napfoltok körül). Napfogyatkozás: Akkor jön létre. Számuk egymilliárd. ha a Föld.Extragalaxis: A Galaxison kívüli galaxisok neve. élettartamuk 1 hét. Emelt szint Plazma: Az elektromos áramot jól vezető folyadékok és gázok.2 éves napfoltciklus. miközben megnövekszik a Nap rádió-. Sarki fény: A Nap részecskesugárzása révén a Föld mágneses terébe elektronok érkeznek. a Föld és a Nap egy egyenesbe kerül és a középen álló Föld elállja a Nap fényének az útját. A Nap légkörének gömbhéjai: fotoszféra (ezt látjuk szabad szemmel. átmérőjük maximum 1000 kilométerig terjed. Vesta… A Nap és kísérői. A holdfázisok ciklusa 29 és egyharmad nap. Napfolt: Nap felszínén (fotoszféra) 1000 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű terület. ekkor a Föld közelebb van a Naphoz. Valószínűleg a Jupiter zavaró hatása miatt nem állhatott össze egy égitestté anyaguk. ami a Nappal megegyező vastagságú. amikor a Hold. Részecskék is távozhatnak a Napból (elektron. Ceres. aminek során két hidrogénből (egy proton. Pallas. Oka a mágnesességben keresendő. Átlagos nagyságuk 10000 km. hidrogén héliummá alakul). Első negyedkor egy félkör látható a Holdból. ami még látható napfogyatkozáskor). Napszél: A Napból származó elektronok és protonok fénysebesség közeli áramlása. csak teljes napfogyatkozáskor figyelhető meg. A foltok csoportokba tömörülhetnek (100000 km. A Föld mágneses terébe jutva ez okozza sarki fény jelenségét.

mert az évet nem tudták pontosan a Nap körüli keringés időtartamával . Csillagkép: A csillagoknak csoportosítása a könnyebb áttekintés végett.és közben energia szabadul fel. középszint Földalak (geoid): Szintfelület. Kromoszféra: A Nap légkörének része. A bolygók égbolton megfigyelhető mozgása is látszólagos. világosabb és magasabb szárazföldek (terra) és a sötétebb. ami alatt a Föld egy egész fordulatot tesz saját tengelye körül. Holdtenger: A Hold felszínén két fő morfológiai szint különíthető el: az idősebb. Pályájuk hurkokkal tűzdelt görbe. Így mindenféle korrekcióra került sor a történelem során. (Másodpercenként az energia mennyisége 3. aminek hossza 939 millió km. Állatöv (zodiákus): a Nap. télen alacsonyabb a napsugarak beesési szöge). a Hold és a nagyobb bolygók az ekliptika mentén mozognak. (A közel négy percnyi eltérés abból fakad. a forgás szögsebessége mindenütt ugyanannyi (360 fok/24 óra = 15 fok/óra) Nap körüli keringés: A Naprendszer égitestei olyan ellipszis pályán keringenek a Nap körül.) Tengely körüli forgás: A Föld forog a saját tengelye körül. Fucnuditatis. (Nyugalom-. dél keresztje. (A föld alakjának fizikai meghatározása. oka a Föld nyugatról keletre történő forgása. éjszaka Napi és évi időszámítás: Az idő mérésére minden periodikusan változó folyamat alkalmas. nyilas. mitológiai személyekről kapták nevüket. ezt már régen 12 jegyre osztották. amit a Nap az év folyamán végez (nyáron magasabb. ez a keringésből és a tengelyferdeségből fakad. oroszlán. napi időszámítás alapja. Nectaris. hiszen a szintén mozgó Földről látjuk.86x1026 J. Ez a nappalok és éjszakák váltakozásának oka. skorpió. emberekről. Állatokról. függ a Nap állásától: hajnal. időtartama 24 óra. amelyek áttörték a Hold szárazföldi kérgét és bazaltvulkanizmust okoztak. bak. A Hold felénk eső részén a tengerek aránya 30%. Időtartama 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. Derültség-. a másik oldalon 3%. halak). A Föld 30 km/s sebességgel mozog a pályán. Orion… Csillagrendszer: Extragalaxis. A Föld és mozgásai. Hossza 23 óra 56 perc 4 másodperc. ikrek.) Fotoszféra: A Nap légkörének része. ami mindenhol merőleges a nehézségi erő irányára és megegyezik a tengerszinttel. A Nap tömege azonban 2x1030 kg. Nektár-tenger… persze neveik latinul vannak megadva: Tranquillitatis. ez másodpercenként 6x1011 kg = 600 millió tonna hidrogént emészt fel.) A Földön e keringés és a tengelyferdeség az oka az évszakok váltakozásának. vízöntő. vagyis 5 milliárd év alatt a Napnak csak 5%-a alakult át. dél. Hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperc. este. reggel. Kráter: Szilárd anyagokból álló bolygók vagy holdak felszínén meteor-becsapódás hatására kialakult mélyedés. mérleg. 400 km vastag. Látszólagos az a mozgás is. Év: Időtartam. A legmegfelelőbb a Föld tengely körüli forgásával és a Nap körüli keringésével mérni.) A tengerek olyan meteor-becsapódás nyomán jöttek létre. bika. hogy az idő mérésére alkalmas periodikus égi események nem egymás egész számú többszörösei. A forgás kerületi sebessége szélességi körönként más (a sarkokon 0. kis és nagy kutya. mindegyik 30 fok szélességű (kos. amelyiknek egyik gyújtópontjában a Nap áll. fiatalabb és alacsonyabb tengerek (mare). Nap: Időtartam. Naptári év: A naptárkészítés alapproblémája. az Egyenlítőn 1670 km/h). Kisebbek: kis és nagy medve (Göncölszekér). Látszólagos és valós mozgás: A Nap naponta megfigyelhető kelet-nyugati mozgása látszólagos. (Napközel: perihélium. 5800 fok a hőmérséklete. hogy egy nap alatt a Föld közel 1 fokot elmozdul Nap körüli pályáján.) Napszakok: A nap felosztása. szűz. Serenitatis. naptávol: afélium. rák. ami alatt a Föld végigjárja a Nap körüli ellipszispályát. Termékenység-.

Tavaszi és őszi napéjegyenlőség: Jeles csillagászati napok.5 fokos szöget zár be. 1592. A helyi idő egy hosszúsági fokon megegyezik. ami csak 26 másodperccel tér el a valóságostól. A tavasz március 21-én. az a hónap ugyanis 28 napjával kilóg a 30 és 31 napos hónapok közül. A nappalok és az éjszakák hossza a Földön az év két napján (március 21-én és szeptember 23-án) mindenütt ugyanakkor. A lapultság mértéke kicsi.összeegyeztetni. az év eszerint 365 napos. egy nagyobb területen legyen ugyanannyi az idő. az Egyenlítőnél kitágul a Föld. (Általában a néggyel osztható évek. Természetesen minden egyéb néggyel osztható évben megmaradtak a szökőévek: 1586. Azért vezették be a helyi idő helyett. ha az ellipszis nagytengelyének és kistengelyének különbségét elosztjuk a nagytengellyel: 1/300 (vagyis alig tér el a gömbtől. 1800-ba.) A szökőnapot februárba iktatják be. 1900-ban nem. (Az Egyenlítőn állandóan napéjegyenlőség van. Például ha Vácon (k. A hosszúsági körök közt fokonként négy perc a delelési különbség. A mi naptárunk közvetlen előzménye a julianusi naptár. nyári napforduló (június 22. akkor ott dél van. a keleti és a nyugati hosszúság 7. 1700-ban. 19 fok) éppen delel a Nap.5 fok. e. akkor Londonban (Greenwich. ami elméletileg az időzóna határa lenne. h. . A zóna közepén húzódó hosszúsági kör helyi idejét tették meg az egész zóna zónaidejének. méghozzá egy órával. (A déli féltekén fordított a helyzet. Zenit: A Nap delelési pontja.) Csillagászati évszakok: A fenti jeles napokhoz köthetők a csillagászati évszakok határa. hogy az ország két fele között ne legyen eltérés (például Magyarországon átmegy a k. Tengelyferdeség: A Föld tengelye az ekliptikával (a Nap körüli keringés síkjával) 66. de százzal is és négyszázzal már nem.) után viszont a nappalok rövidülni kezdenek. kivéve a négyszázzal is osztható években. 1604… A naptár által mért év hossza 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc.) Szökőév: A julianusi és a Gergely-féle naptár szerint azok az évek. 46-ban. Az első zónát Greenwichből mérték fel. hogy ne kelljen hosszúsági körönként állítani az órát. négyévenként (néggyel osztható években) 366 napos. 1596. (A naptár által mért év hossza 365 nap 6 óra. az ősz szeptember 23-án. mert oszthatók ugyan néggyel. Az időzónákat azonban sokszor országok határaihoz igazították. akkor kapjuk meg. de a határt kitolták a magyar-román határra). Helyi idő: A Nap állásából számított idő. összehasonlításképpen a Föld keringési ellipszisének lapultsága: 1/30). 2000-ben viszont ismét volt. h. Ha nem lenne tengelyferdeség minden nap napéjegyenlőség lenne. ez 11 perc 14 másodperccel tér el a valóságostól. 12 óra. Zónaidő: Egységesített idő. mint a többi év. ez csak 3000 év múlva jelent egy nap késést.) A XIII. 0 fok) csak 19x4 = 76 perc múlva fog delelni. Időzóna: Elméletileg a Földet 24 időzónára osztották és a zónák ez alapján 15 fok szélességűek lettek. (1600-ban volt szökőév. ami a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. 1600 év alatt 13 napot késett. 22. A téli napforduló (december 22. amit Julius Caesar vezetett be Kr. A zónák közti időbeli különbség egy óra. a tél december 22-én kezdődik. A Nap körüli keringés és a tengelyferdeség okozza a Földön az évszakok váltakozását. Emelt szint Forgási ellipszoid: A Föld alakjának matematikai meghatározása. vagyis ott a helyi idő még csak 10 óra 44 perc. így szökőévben csak 1 nappal rövidebb. Ha egy adott helyen a nap éppen a legmagasabban (zeniten) áll. nyári napforduló: Jeles csillagászati napok. amelyek 366 naposak. Gergely által 1582-ben bevezetett naptárat használjuk ma. Időzónákat hoztak létre. a nyár június 22-én.) Téli. ahol csak körülbelül 15 fokonként kell állítani az órát.) után a nappalok hossza növekedni kezd. vagyis egy nappal hosszabbak.5 fokánál húzták meg határait és 15 fokokat hozzáadva a többi zóna helyét is kijelölték. A tengelykörüli forgás eredményeképpen a sarkoknál egy picit belapul.

3 g/cm3.5). mi is. hogy ne csaljunk. de visszafelé. felszíni hőmérséklete 5500 fok. Tejútrendszer: Galaxis. .4 g/cm3. középszint Világegyetem: Univerzum. de egyenletesen mozog az égi egyenlítőn: fiktív egyenlítői közép-Nap. Tömege 2x1030 kg (a Föld tömegének 330000-szerese). legnagyobb holdja. Ezért olyan Napot vezetnek be. akkor az időzónák határait átlépve állítani kell az óránkat. Tehát.5=42. A 2. ahol a Nap gravitációs ereje hat. Ebben van a Naprendszer. 90-71=19). átmérője 1. Viszont a Föld megkerülése esetén veszíthetünk. ami ugyanannyi idő alatt „jár körbe”. Dátumválasztó vonal: Ha a hosszúsági körökre merőleges mozgást végzünk. átlagos távolsága a Földtől 384000 km. centrális hőmérséklete 15 millió fok. Delelési magasság: A földfelszínre érkező delelő Nap sugara és a felszín által bezárt szög. Így a Nap az ekliptikán az év folyamán nem egyenletes szögsebességgel megy körbe. hogy a valódi napok hossza nem azonos. ám így ugyanakkorra érünk vissza kiindulási helyünkre pedig közben eltelt 24 óra (ennyi zóna van ugyanis). akkor utunk alatt megteszünk egy plusz fordulatot. sűrűsége 1. hogy milyen irányba mentünk. a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején 42. Ez egy két fényévnyi sugarú gömb. Értéke naponta változik. (Ha nyugat felé vesszük utunkat dacolunk a Föld forgásával. Ez lesz a dátumválasztó vonal (a 180 hosszúsági kör táján. A világidő a Föld egész területén mindig ugyanannyi. a Ráktérítőtől 24 fokra. Nagyságát az észlelés helyének földrajzi szélessége. Egy csillagrendszer az egymilliárdból. Hold: A Föld körül keringő égitest. mint a valódi. 90-24=66). ha viszont keletre indulunk. Közép napidő: A valódi Nap látszólagos mozgása nem egyenletes. míg a Föld megtesz egy kört.5 fokán található. napközelben gyorsabban. Napév: Világidő: Greenwich (0 hosszúsági kör) helyi ideje.4 millió km (a Föld átmérőjének 110-szerese). A valódi Naphoz képest hol siet. Nap: Naprendszer középpontjában lévő csillag. a déli féltekén a téli napfordulón a legnagyobb. az északi féltekén a nyári. forgási periódusa 26 és 34 nap között van (az egyenlítőhöz közeli tartományok nagyobb. a pólusokhoz közeliek kisebb szögsebességgel forognak).Ekliptika: A Föld keringési pályasíkja.) Gondolatkísérlet: ha nyugatra indultunk és minden zónát egy óra alatt tettünk meg (valami gyors repülő segítségével). hogy a sarkvidéki teleken a fel nem kelő Nap delelési magassága negatív értékeket vesz fel). de az előbbiekből következik. naptávolban lassabban. A Naprendszer 6. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. akkor viszont egy napot ki kell vonnunk az óránkból. Budapest az északi szélesség 47. Belsejében másodpercenként 600 millió tonna hidrogén alakul át héliummá. hol késik. Naprendszer: Tejútrendszer azon része. Budapest a Baktérítőtől 71 fokra fekszik. ami csak a trópusi övezetben lehetséges. átmérője 3476 km (a Föld átmérőjének 30%-a). A legmagasabb érték 90 fok. Adatai alapján közepes méretűnek mondható. hogy a Föld ellipszispályán kering. Ez már egyenletesen mozog. Budapesten június 22-én a delelési magasság 66 fok (ekkor a Ráktérítőn 90 fok. attól függően. Tömege 7x1025 kg (a Föld tömegének nyolcvanadrésze). ez 3. A maximum és a minimum közti értékeket évente két nap mérhetjük (ha elfogadjuk. vagy nyerhetünk egy napot. sűrűsége 3. kikerüli a szárazföldeket a vonal). Ez abból fakad. december 22-én a delelési magasság 19 fok (ekkor a Baktérítőn 90 fok. Ha keletre indulunk. tehát ez lesz az időmérés alapja. illetve az aktuális évszak szabja meg (90φ+δ).5 fok (90-47. akkor minden zónahatáron egy órát vissza kellett állítani. A valódi Nap két egymást követő delelése közti időt valódi napnak nevezzük.86*1026 J energiafölszabadulással jár. hozzá kell adni valahol egy napot az óránkhoz.

sem a napfoltokat. tömege 95-szörös. Légköre elsősorban széndioxidot tartalmaz. a hőmérséklet a felszínen 400 fok feletti. Uránusz: Gázbolygó. Adatairól nincsenek pontos információk. attól függően.) 7 nagy és kétszáznál több kisebb csillagból áll. Elméletét Az égi pályák körforgásairól c. Nagysága alapján Föld típusú. Sok holdja van. Sok holdja van. Jupiter: Gázbolygó. Vénusz: Föld típusú bolygó. tömege tizede a földinek. Hőmérséklete általában jóval 0 fok alatt van. nagyobb a Merkúrnál).6 g/cm3). mint az Uránuszé).7 g/cm3) bolygó. átmérője 12756 km. és nem igazolta a kopernikuszi rendszer helytállóságát. a Naphoz legközelebb található. légköre nincs. csillagász. Retrográd (fordított) forgásirányú. Szaturnusz: A második legnagyobb bolygó a Naprendszerben. A Naptól 30-szor olyan messze van mint a Föld.5 g/cm3. 1543-ban. Nem fedezte fel a tehetetlenség törvényét. Egy holdja van. Átmérője 11-szerese. A bolygók pályáját körnek gondolta. a heliocentrikus világkép atyja. A gázbolygók közül ez a legsűrűbb (2. A legnagyobbak felfedezőjük után a Galilei holdak: Ganymedes (a legnagyobb a Naprendszerben. A bolygón élet alakult ki. Folyóvízi erózió nyomai láthatók. Egy szikrányival sem járult hozzá az elméleti csillagászat fejlődéséhez. A felszínét kráterek. Callisto. hogy süt-e a Nap). Számos Plútón túli bolygó létezik. Kopernikusz: Lengyel származású pap. Nagy-Göncöl: Csillagkép. mint a Plútó. Sarkcsillag: Irányt meghatározó csillag. Galilei: >E kiemelkedő zseni hírnevének fő tartóoszlopai azok a találmányok. Nem volt része az inkvizíció kínzásaiban. Ez a leglapultabb és a legkisebb sűrűségű (0. Ötször olyan messze van a Naptól mint a Föld. ebből számolási hibák következtek. új gondolatai miatt 1600-ban megégették. A hőmérséklet igen szélsőséges (+430 és -190 fok közötti. sem pedig az ingaórát. sem a hőmérőt. nem mondta azt. hogy a Nap is csak egy a számos csillag közül. hogy „… és mégis mozog a Föld”. a légnyomás a földi érték 200ad része. nem sínylődött börtönben. a legnagyobb a Titán. Légköre a földinél 70-szer sűrűbb. G. A közepes naptávolsága 150 millió km. Majdnem hússzor olyan messze van a Naptól mint a Föld. vulkánok (Mons Olympos 25000 méter magas) borítják. Sok holdja van. de általában kicsik. a térfogata kisebb. tömege tizenhatoda. Azt hirdette.2 g/cm3). sem a mikroszkópot. melyeket nem fedezett fel. Neptunusz: Gázbolygó. a legnagyobb a Naprendszerben. Föld: A Naptól számított harmadik bolygó. Plútó: A Naprendszer utolsó bolygója. Forgástengelye majdnem a pályasíkban fekszik (tehát „gurul”). A Földhöz képest átmérője harmada. Amelyek csak valamivel kisebbek. 40-szer olyan messze van a Naptól mint a Föld. Átmérője és tömege csak kicsit marad el a Földétől. sűrűsége 5. Europa. a legnagyobb a sűrűsége (5. ez éghajlatváltozásra utal. nem ejtett súlyokat a mélybe a pisai ferde torony tetejéről. Emelt szint Ptolemaiosz: Ókori gondolkodó. művében tette közzé halála évében. Galilei nem fedezte fel sem a távcsövet. és egyáltalán: nem volt a tudomány mártírja. Tízszer olyan messze van a Naptól mint a Föld. a geocentrikus világkép atyja. kénsavas eső jellemző. Bruno: Csillagász. Deimos). távolsága alapján Jupiter típusú bolygó. széndioxid alkotja. (Göncölszekér vagy Nagy Medve. Io. tömege 317szerese a földinek. tömege 15-szörös. Tömege 6x1027. Két kicsi holdja van (Phobos.Merkur: Föld típusú bolygó. Amit valóban tett: . Mars: Föld típusú bolygó. melyeket nem ő hajtott végre. sem az erők eredőjének kiszámítását. Kráterek borítják felszínét. Egy holdja van (Charon). Szépen látható gyűrűrendszere van. Átmérője fele. Nagyságban az Uránusz áll hozzá legközelebb (a tömege nagyobb. s olyan cselekedetek. Legnagyobb holdja a Triton. Átmérője a Földhöz képest 9szeres. Átmérője a Földéhez képest 3-szoros.

a klasszikus fizika megteremtője.1 A kőzetburok Földtörténet. Juliánus-naptár: A Julius Caesar által Kr. 3.ősmaradványok) vagy földtani (új kőzet tömeges megjelenése) eseményekhez köthetők. Az új rendszerben a százzal osztható években megszüntette a szökőévet. Az óidőben létrejött összkontinens szétesésnek indult. hogy ásatási árokból kerül elő. ez az időszak volt a dinoszauruszok virágkora (bár a végén – sok más élőlénnyel együtt – kihaltak. E. az őslégkör és a földkéreg. szerkezetével. Ez volt az a nélkülözhetetlen kiegészítés. N. ami365 napos évet és négyévente szökőévet vezetett be. kor): A Föld történetének időbeli tagolása. közép. Fosszília (ez az elnevezés arra utal. elő-. középszint Földtan (geológia): A Föld anyagi összetételével. Gergely-naptár: A XIII. Aldrin: A második ember a Holdon. ez jelöli ki az idő határát 67 millió évvel ezelőtt).és újidő): Az ősidőben jött létre az ősóceán.< (Arthur Koestler) Kepler: Prágában élő csillagász. Az idő végén a fajok fele kipusztult (ez jelöli ki a határt). felépítésével foglalkozó tudomány. Kőzettan: (Petrográfia) A kőzetek kialakulásával. Armstrong: Az első ember a Holdon (1969). ami egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával. időszak. Galaktika (Galaxis): Tejútrendszer. árok). e. -ae f. Földtörténeti időegységek (idő. Ez az erő tartja össze a bolygókat és a Napot. (A bolygók olyan ellipszispályán mozognak. A Föld történetének a tagolását az üledékes kőzetekben lévő ősmaradványok segítségével valósították meg.létrehozta a dinamika modern tudományát. hélium). Tétele szerint két test közt vonzóerő van. Az ásványok kialakulásával. Mivel a történelem a kor elnevezést lefoglalta. Másodlagos őslégkör a vulkáni tevékenység hatására jött . A kontinensek az idő végén egy szárazföldben egyesültek. ezek elillantak. mely hídul szolgált Kepler törvényei és Newton univerzuma között. 100 milliárd csillag alkotja. Az előidőben négy hegységképződés ment végbe. Kialakul a kontinensek mai elhelyezkedése. Az óidőben két hegységképződés zajlott le (Kaledóniai.és Variszkuszi-). A bolygók mozgástörvényeit ő állította fel. Őslégkör: Az ősidőben lévő légkör. Az emlősök és a zárvatermők uralkodnak. fossa. a mi csillagrendszerünk. Gagarin: Ő volt az első ember az űrben (1961). Az élet elterjedt az óceánokban. a földtörténetben a nagyobb egységeket időnek nevezzük. melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. Ásványtan: (Mineralógia) A földtanból kivált tudomány.és Pacifikus-). 46-ban bevezetett naptár. A végére jégkorszak és az ember megjelenése jellemző. ó-. fordítottan arányos a testek közti távolság négyzetével. A növényvilágban a nyitvatermők uralkodtak. a szárazföldön a hüllők jutottak uralomra. az Apolló 11 utasa. Az újidőben két ma is tartó hegységképződés jellemző (Eurázsiai. Elsődleges őslégkör kozmikus gázokból állhatott (hidrogén. Ősmaradvány: Az egykori élőlények fennmaradása megkövült formában. Földtörténeti időegységek (ős-. kivéve a négyszázzal oszthatókban. Ekkor jött létre az ózonpajzs és léphetett ki az élet a szárazföldre. ezek alkotják hozzáforrva a szárazföldi kéreghez az ősmasszívumokat. felépítésével foglalkozó tudomány. Az első életnyomok. A jó minőségű feketekőszenek a karbon időszakban keletkeztek. az Apolló 11 utasa. Gergely által 1582-ben bevezetett naptár kijavította Caesar naptárának hibáit (az ugyanis évente 11 percet késett és 1600 év alatt a késés már 13 napot tett ki). Az idő kezdetét az első ősmaradványok fennmaradása jelöli ki 590 millió évvel ezelőtt. A középidőben nyugodt üledékképződés volt jellemző.) Newton: Angol fizikus a gravitáció felismerője. Androméda-köd: A Tejútrendszerrel szomszédos galaxis. történetével foglalkozó tudomány. A határok általában nevezetes biológiai (kihalás. új fajok megjelenése .

harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött).és előideji hegységek maradványaiból állnak. Sierra Madre (Kókusz-lemez). Sierra Nevada. ebből keletkezett az ősóceán. ami Ős-Európát és Ős-Észak-Amerikát csatolta egybe. Kárpátok. 2. Új-Guinea. Himalája. Lengyel-). elsősorban nitrogénből és széndioxidból állt. A talaj közelében is keletkezik ózon a nitrogénoxiddal vagy szénhidrogénekkel terhelt levegőbe napsugárzás hatására. Kelet-Szibéria hegyei. Hellenidák. Francia-. Ebben a rétegek települése (minél lejjebb van. Cseh masszívum. hol visszahúzódtak (interglaciális). Kamcsatka-félsziget. Dinaridák. Appalache déli része. Zagrosz. Jelenkor (holocén): A tízezer éve kezdődött kor valójában a jégkorszak egyik interglaciálisa. Karakorum. Rodope. Ez a lemezek mozgása miatt területében teljesen más volt az óceánok mai elhelyezkedéséhez képest. harmadidőszaki hegységképződés (már a középidőben elkezdődött). Szárazföldi lemezek találkozása miatt ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). Az ózon nem stabil anyag. Elburz. Kordillerák (Sziklás-hegység).és negyedidőszak: Az újidő részei 65 millió évtől napjainkig tart. Harmad. az Indoausztráliai-lemez és az Eurázsiai-lemez találkozásánál emelkedett ki. vagy idősebb-e egy másikhoz képest. Fülöp-szigetek. ezüst. A vulkanizmus miatt általában ásványkincsekben gazdagok (arany. hogy fiatalabb. Pacifikus-hegységképződés: Újidő. Hindukus. Eurázsiai-hegységképződés: Újidő. annál idősebb) illetve az ősmaradványok vannak . ma is tart. Kelet-Grönland hegyei. a negyedidőszak pedig az eljegesedésről és az ember elterjedéséről. Hozzá tartozik a Skandináv-hegység. ezért nehézfémekben gazdagok lehetnek. A hozzá tartozó hegyek a következők: Új-Zéland. Andok (Nazca-lemez). Japán. Sokszor teljesen lepusztultak. Pamír. Általában feketekőszénben gazdagok. 300 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. A Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökkent. Ősmasszívum: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős. 400 millió évvel ezelőtt) hegységképződés. Pennine. Jégkor (pleisztocén): A negyedidőszak első kora. A harmadidőszak a nagy hegységképződésekről nevezetes (Eurázsiai. Ősóceán: A Föld fokozatos lehűlése miatt az őslégkörben lévő vízgőz kicsapódott és a felszín mélyedései vízzel teltek meg. A Pacifikus-lemez és a környező lemezek ütközése által létrejött körívszerű hegységrendszer (tűzgyűrűnek is hívják a vulkanizmus miatt). Nagy-Vízválasztóhegység. A lehűlés következtében a légköri vízgőz kicsapódott. Pireneusok. hiszen a sugarak hatására szét is esik. Az Afrikai-. Emelt szint Viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás: A relatív kormeghatározás megmondja egy kőzetről. Urál. Donyec-hátság. Kaukázus. Így jött létre az ősóceán.5 millió évvel ezelőtt kezdődött. viszont ekkor jelent meg az ember. Kaledóniai-hegységképződés: Óidei (szilur-devon. Általában energiahordozókban és ásványkincsekben szegények (két szárazföldi lemez találkozott). Belső-Ázsia hegyei.létre. Balkanidák. mérgező anyag. Ardennek. az Appalache északi része. Alpok. Hozzá tartoznak nyugatról kelet felé haladva az alábbi hegységek: Atlasz. a jég visszahúzódott a sarkok közelébe. Appenninek. ami az akkori szárazföldeket egy kontinensben egyesítette (Pangea = Összföld). Maradványai az egész Földön megtalálhatók: Európa középhegységei (Német-. réz).és Pacifikus-). Ózon: Háromatomos oxigénmolekula. Variszkuszi-hegységképződés: Óidei (karbon. a sarkokon jégsapkák keletkeztek és hol előrenyomultak (glaciális). Ibéria hegyei. ami a Nap ultraibolya sugarainak hatására jön létre kétatomos oxigénmolekulából (egy kétatomos molekula felbomlik és az egyik atom egy molekulával háromatomos molekulát alkot). Skócia hegyei. ma is tart. Az ózonpajzs a sztratoszférában jött létre. Ám ezen folyamatok közben elnyeli a Nap földi életet károsító sugarait. az Indonéz-szigetvilág hegyei (Szumátra és Jáva).

Térképészet. Az időszak végén a fajok fele kipusztult. Nem történik semmi. emelt szint. megjelenése és eltűnése pontosan rögzíthető. a szilurban találkozott Észak-Amerika ősével és csak ezután Ős-Ázsiával. Ekkor kezdődött a Kaledóniai-hegységrendszer kiemelkedése. melyek segítségével következtetni lehet az egykori mágneses tér irányára és nagyságára. A korábbi hegységképződés lepusztulásából keletkezett jellegzetes kőzete a vörös homokkő. Ordovícium: Az óidő 500-440 millió évig tartó időszaka. hogy a vulkáni. Paleomágnesesség: A földkérget alkotó kőzetekben kialakult és visszamaradt mágnesezettség. A paleomágnesesség alapja. A páfrányok és halak időszakaként ismert. nem ölel fel hosszú időt. Nevét egy oroszországi kormányzóságról kapta. Például Európa önálló kontinens volt az óidőben. 590-500 millió évig tartott. Az ős. viszont a kapcsolat Ázsia felé megmaradt. és ismerjük a kőzetben most megtalálható radioaktív anyag. A vezérkövületek jól használhatók kormeghatározásra. amely nagy területen és nagy mennyiségben található meg. Őskontinens: A mai kontinensek ősei.és előidőt együtt prekambriumnak (kambrium előtti kor) is szokták nevezni. Az időszak végén a déli félteke javát elfoglaló Gondwana részben eljegesedett. illetve az üledékes kőzetek képződésekor a bennük esetlegesen előforduló mágnesezhető ásványok az aktuális mágneses tér irányába rendeződnek és rögzítődnek.és zöldmoszatok jóvoltából létrejött az ózonpajzs. a három méteres őscsáprágósok. Nevét Wales északi részének római kori elnevezéséről kapta. Elterjednek a rovarok és kétéltűek. Szilur: Az óidő 440-405 millió évig tartó időszaka. Ekkora esett a Kaledóniai-hegységképződés fő fázisa. és tudjuk az egykori élőlényről. hogy hány éves. (Így adható meg az utolsó pólusátfordulás 780000 évvel ezelőtt időpontja is. Kambrium: Az óidő első időszaka. A kutatások eredményeképpen tudjuk. Megkezdődött az összkontinens feldarabolódása. Nevét a három részre oszthatóságáról kapta. Perm: Az óidő utolsó időszaka. egyben a kőzetlemezek mozgására. . Ebben a kőzetekben található radioaktív anyagok bomlása van segítségül.) Vezérkövület: Olyan ősmaradvány. Eközben megjelentek az első szárazföldi növények. Jura: A középidő középső időszaka. Nevét az ekkor keletkezett kőszénről kapta. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. akkor visszafelé kiszámíthatjuk. aminek ismeretében a mágneses tér története időben rögzíthetővé válik. Nevét egy angol grófságról kapta. aminek következtében egy nem sugárzó anyaggá alakul át. mikor is keletkezett a kőzet. Karbon: Az óidő egyik időszaka. sőt fel is cserélődhetnek. Ekkora tehető a Variszkuszi-hegységképződés fő fázisa. Megjelentek az ősmadarak. ekkortól vannak ősmaradványok. A vörös. Devon: Az óidő egyik időszaka. hogy a mágneses pólusok mozognak. akkor a két kőzet egykorú). Nevét a svájci Jura hegységről kapta. (A kőzet keletkezésekor a benne lévő radioaktív ásvány elkezd sugározni. illetve a nem sugárzó anyag mennyiségét.) Mágneses deklináció: L. Ekkor jelentek meg a szilárd vázas élőlények. Ha ismerjük az anyag felezési idejét – mennyi idő alatt csökken a súlya a felére –. Triász: A középidő első időszaka. Radiometrikus úton meghatározható a kőzetek tényleges kora. A tényleges kormeghatározás megmondja egy kőzetről. hogy más rétegekben nem fordul elő. Nevét egy Walesben élt kelta törzsről kapta. A világszerte végzett mérések alapján különböző korú kőzetekre vonatkozó adatbázisokat állítottak össze. A tengerben ekkor élték virágkorukat minden idők legtermetesebb ízeltlábúi. ami megteremtette az élet szárazföldi elterjedésének feltételeit. Na jó: nyugodt üledékképződés folyik.segítségül (ha két. Az újidőben elszakadt Észak-Amerikától. akár egymástól távol levő kőzetben ugyanaz az ősmaradvány található.

szilárd része együttesen alkot. van ahol 8. oligo = alig. a Föld belsejében 45000 fok lehet). az óceánok alatt 50-100 kilométer. Pliocén: Észak. Magyarországon ez 5 fok. A görög előtagok a hasonlóság mértékét mutatják be: eo = egyáltalán nem. de a Föld belseje is gömbhéjas szerkezetű.Kréta: A középidő utolsó időszaka. középszint Gömbhéj: A Föld felépítésére jellemző rétegződési egység. A pleisztocénban körülbelül tízszer fordult elő. Biológiai evolúció: Élőlények egyedfejlődése. szilárd kőzetekből álló gömbhéja. laza. amely a víz. a légkör alsó részére és a kőzetburok felszínére. ehhez képest elenyésző a folyók és a tavak vízmennyisége. Eocén: Az újidő korainak elnevezése egy csigafaj mai külső megjelenésének és az újidő különböző koraiban megfigyelhető külsőnek összehasonlításából ered. A mágneses erővonalak a pólusokban egy pontban futnak össze.és Dél-Amerika találkozása. az időszak végén ismét nagy kihalás következett be – többek között a dinoszauruszok kipusztulásával. felszínközeli rétegeire terjed ki. Átlagos értéke 100 méterenként 3 fok. pleiszto = leginkább. Geoszférák. szárazföldekkel megszakított. Glaciális: A jégkorszak egyik időszaki típusa. a fiatal lánchegységek. Kőzetburok (litoszféra): A Föld legkülső. Oligocén: Himalája kialakulása. plio = többé. félig-meddig. Interglaciális: A jégkorszak másik időszaki típusa. szilárd. A befelé haladva növekvő sűrűségű gömbhéjakat a Föld forgása és a nehézségi erő hozta létre. a levegő-. a víz. mio = valamennyire. (Vagyis további gömbhéjakra osztható. A földi víz legnagyobb része a világtengerben található. A szárazföldek alatt 30-40 kilométer vastag és két részből áll: egy szilikátokban gazdagabb gránitos és egy fémekben . amit a földkéreg és a földköpeny legfelső. egy kevéssé (lásd oligarchia = kevesek uralma). ezért mágneses erőtér veszi körül. Belső hő: A Föld belsejében radioaktív anyagok bomlásából fakadó hő. A kőzetburok az óceáni hátságok. Másutt csak 1 fok. Több ezer kilométer vastagságú burok. holo = teljesen. kőzetekből álló gömbhéja. illetve a mélytengeri árkok mentén kőzetlemezekre tagolódik. Bioszféra: Az élővilág lakóhelye a Földön. de egybefüggő gömbhéja. A hőmérséklet ennél kisebb mértékben emelkedik tovább a Föld belseje felé haladva (az asztenoszférában már így is 3000 fok a hőmérséklet. A jég sarkokról való előrenyomulási időszaka. Folytatódott a feldarabolódás. csaknem kizárólag gázok alkotta gömbhéja. A vízburok sűrűsége 1 g/cm3 körüli. Átlagos sűrűsége nagyjából 3 g/cm3. többnyire folyékony halmazállapotú. Miocén: Alpok. A jég sarkokra való visszahúzódási időszaka. Geotermikus gradiens: A kőzetburokban egységnyi mélységnövekedésre jutó hőmérsékletemelkedés. Talajburok: (Pedoszféra) A földfelszín legfelső. Földmágnesesség: A Föld lényegében egy gömbmágnes. A Föld felszínén három nagy gömbhéj határán mozgunk. Hegységképződés. Létrejöttének oka a Föld külső magjában lévő fémolvadékok áramlása lehet. Földkéreg: A Föld legkülső. Vízburok (hidroszféra): A Föld vízből álló. termékeny rétege. Számottevő víz van a felszín alatt. Kárpátok kialakulása. Nevét az ekkor keletkezett mészkőfajtáról kapta. Sűrűsége távolodva a Föld felszínétől folyamatosan csökken.) Vastagsága kontinentális területeken 150-200 kilométer. Levegőburok (atmoszféra): A Föld legkülső.és talajburok egészére.és a kőzetburok találkozásánál. illetve a sarkvidéki jégsapkákban.

itt csak a gabbrós réteg van meg.7 illetve 3 g/cm3. nem szabályos gömb alakú. nikkel). ami állandó bazaltos vulkáni működés terepe. (Első hirdetője Wegener volt. bazalt borítja. amit a belső hő különbségei tartanak mozgásban. tenger alatti felszínforma.) Mélytengeri árok: Ahol óceáni és óceáni.) Közepén hasadékvölgy található. Itt termelődik a Föld belső hője. Óceáni és szárazföldi kőzetlemez: A kőzetlemezek a kőzetburok önállóan mozgó. Utána egy 200 kilométer vastag képlékeny réteg következik. Hasadékvölgy: Az óceánok hátságában húzódó. A földköpenytől a Mohorovicic felület választja el. szilárd nehézfémek alkotják (vas. A maradék rész egészen 2900 kilométerig a Föld belsejébe a merev köpeny. A legfelső része szilárd kőzetekből áll és a kéreggel együtt ez alkotja a kőzetburkot.3 g/cm3. Nazca-. Földköpeny: A Föld egyik. majd átszakítja a kőzetburkot. Kis-ázsiai-lemez csak szárazföldi kéreggel rendelkezik). Sűrűsége eléri a 13 g/cm3 értéket. vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. Ez 40-50 kilométer vastag. Hátságok és szárazföldek (mélytengeri árkok) határolják. merev egységei. ahol az asztenoszféra anyagának fölszálló ága elvékonyítja. Olvadt kőzetből áll. páros. Ismét szilárd. Képlékeny nehézfémek alkotják (vas. 150-250 km mélyen található. nikkel). középszint Magma: Olvadt kőzetanyag. miszerint a kontinensek mozognak. több részből álló gömbhéja. világméretű szerkezeti árok. sűrűsége 3. A magmaáramlások az óceánközépi hátságok és a kőzetlemezek vándorlásának közvetlen okai. Asztenoszféra (lágy köpeny): A földköpeny része. az óceáni lemez kérge csupán bazaltos. Hőmérséklete meghaladja az 1200 °C-ot. Külső mag: A Föld egyik gömbhéja. Óceáni hátság: Távolodó óceáni lemezek határán létrejövő. ezek mozgása következtében jött létre a Föld mágneses tere. alul bazaltos réteg). ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik és – többek között – a lemezek futásával párhuzamos. szárazföldi. az asztenoszféra anyaga ugyanis itt folyamatos feláramlásban van. A szárazföldi lemez kérge kétosztatú (felül gránitos. A kőzetlemezeket felépítésük alapján három csoportba sorolhatjuk. bár tisztán óceáni vagy szárazföldi lemezek csak a kisebbek között találhatók (a Fülöp-. A külső magtól a Gutenberg-Wiechert felület választja el. óceáni és vegyes kőzetlemezek. ami a földköpeny felső vagy a földkéreg alsó zónáiban keletkezik. 4900-5150 km mélyen kezdődik. vagyis itt születik az óceáni lemez. Kontinensvándorlás: A lemeztektonikai elmélet őse. az asztenoszféra (lágy köpeny). Mélytengeri síkság: Az óceánok 4000 és 5000 méter körüli mélységű nagy kiterjedésű medencéi. Magmaáramlás: Az asztenoszférában zajló anyagátrendező folyamat. Lemeztektonika. Tulajdonképpen hegység. Belső mag: A Föld legbelső gömbhéja. itt termelődik a Föld belső hője. Mélységük 6000 és 11000 méter között változik. Általában 1000-2000 méterrel a környező óceáni medencék fölé emelkedik. (Akkréciós = gyarapodó lemezszegély. Kókusz-lemez csak óceáni. ez a bazalttakaró az óceáni hátság. a sűrűségük 2. Távolodó óceáni lemezek határán jön létre. Rajta keresztül magma áramlik az óceánfenékre. Az óceánok alatt csak 7-11 kilométer vastag. (Felszínre is bukkanhat: Izland.) .gazdagabb gabbrós rétegből. A Föld kőzetburka jelenleg hét nagy és több kisebb kőzetlemezre tagolódik. az Iráni-. Karib-. mozgásfolyamatai okozzák a lemezek ütközését. e réteg magmaáramlásai mozgatják a kőzetlemezeket. A legmélyebb a Mariana-árok: 11034 méter. Arab-. nagyobb sűrűségű anyagokból áll. A belső magtól a Lehmann felület választja el. hosszúkás mélytengeri árok keletkezik. aminek tetejét vékonyan kiömlési kőzet. Hozzáforr a lemez pereméhez.

elcsúszó lemezmozgás: Az asztenoszféra magmaáramlásai miatt mozognak a Földön a kőzetlemezek. óceáni szárazföldivel (például a Nazca. Az óceáni lemezek a hátságok mentén távolodnak egymástól.és az Észak-amerikai-lemez határán. a fém belőle gazdaságosan kinyerhető. ott a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a másik alá bukik. mint például az egykori Vörös-tenger helyén. gyorsan folyó bazalt által létrehozott alacsony lejtésű vulkán. Ez lehet gázszivárgás (vízgőz. Kráter: A kürtő felszínre nyíló végződése. Például a Pacifikus. A leülepedett vulkáni hamu a tufakőzetek fontos alkotóeleme. közeledő (ütköző)-.Alábukás: (Szubdukció) Ahol óceáni és óceáni. mely vulkáni működés következtében kerül a levegőbe. ezért kis szemcsékből álló kiömlési kőzet jön létre: riolit. fokozatosan lehűl és nagy kristályokból álló mélységi magmás kőzet keletkezik: gránit. ezért kitör a föld alatti üregből. Például Old Faithfull (Öreg Hűséges) a Yellowstone nemzeti parkban. Az alábukással párhuzamosan mélytengeri árok és hegység is képződik. riolit). Beolvadás: Az alábukó óceáni kőzetlemez a mélyben a magas hőmérséklet miatt megolvad (a szilikátos összetevő nagyobb arányban. Egymáshoz képest a lemezek háromféleképpen képesek mozogni. A lemezek típusát figyelembe véve ütközés háromféleképpen képzelhető el: óceáni óceánival (például a Csendes-óceáni. Mauna Loa.és tufakőzetek egymást rétegszerűen váltogatják. gabbró. Vulkáni utóműködés: A tűzhányók kitörését követő vulkáni jelenségek összefoglaló neve. Vulkáni hamu: Porszerű anyag. akkor felszíni vulkánosságról beszélünk. magas szilikáttartalmú andezit és riolit által létrehozott nagyobb meredekségű vulkántípus. Párnaláva: Az óceán mélyén kiömlő láva jellegzetes formája. Kaliforniában a Szent-András velő mentén látható. például Atlanti-hátság (hasadékvölgyek kialakulhatnak szárazföldek belsejében is. A vulkán szája. gyakoriak a földrengések. A felszínen gyorsan hűl le a láva. gejzír. Kürtő: A tűzhányó azon kéményszerű része. A folyamat újra és újra lejátszódik. . Robbanásos vulkán: (Explóziós vulkán) Ha a vulkáni gőzök. Távolodó-. szárazföldi szárazföldivel (például az Indoausztráliai.és az Eurázsiai-lemez határán). ami Afrikában még ma is szárazföldön folytatódik a Keletafrikai-árokrendszerben). (Például Hawaii. kénes kigőzölgés). Jelenleg a Pacifikus. ami a kőzetburok átlagánál nagyobb arányban tartalmaz valamilyen fémet. a felszínre kerülve azonban kicsapódik és víz formájában visszahull. a forrás miatt térfogata megnő. mint a fémes részek). vagy óceáni és szárazföldi lemez ütközik egymással. aminek következtében a vulkán teteje lerepül és kaldéra képződik. bazalt. Vulkáni szigetív: Két óceáni lemez találkozásakor a nagyobb sűrűségű alábukik. gázok a viszkózus („nyúlós”) láva mellett nem jutnak a felszínre és felhalmozódnak a mélyben az robbanáshoz vezethet. Mélységi magmatizmus: Ha a magmás anyagnak nincs ereje elérni és áttörni a felszínt. széndioxid. Pajzsvulkán: Az alacsony szilikáttartalmú.és az Indoausztráliai-lemez határán).és a Fülöp-szigeti-lemez határán a Mariana-szigetek. Gejzír: A vulkáni utóműködés egyik formája. A beolvadt kőzetlemezek anyagából származik az itteni (savanyú vagy semleges) vulkanizmus alapanyaga.) Rétegvulkán: A közepes. Az alábukó kőzetlemez a mélyben megolvad és belőle származik a vulkanizmus anyaga. Felszíni vulkánosság: Ha a magmás anyag eléri a felszínt. beolvad és anyaga felfelé mozogva a keletkező vulkánok alapanyaga lesz (andezit. Érc: Olyan kőzet vagy ásvány. akkor megreked a mélyben. amelyben a láva. A mélyben lévő forró kőzetek (magmakamra) felforralják az oda bekerülő vizet. A két lemez határán ívszerűen követik egymás az óceánból kinövő vulkánok. andezit. Elcsúszó lemezmozgás ritkábban figyelhető meg.és a Dél-amerikai-lemez). Láva: Felszínre törő magma. melyen keresztül a magma a mélyből (a magmakamrából) a kráter felé közlekedik. diorit.

diorit). Két óceáni lemez távolodásakor is létrejön hegység. akkor savanyúnak (riolit. színesfémek: ón. Ha ez megtörténik. gyűrődések keletkeznek.Földrengés: A kőzetlemezekben mozgásuk miatt jelentős feszültségek halmozódnak fel. akkor bázisosnak nevezzük (bazalt. ez rengés idéz elő. A gyűrődés fő színterei az összeütköző kőzetlemezek határán kialakult mélytengeri árkok. színes. vulkanizmus és üledékek gyűrődése jellemző) keletkeznek hegységek. Hegységképződés típusai: Két kontinentális lemez ütközésekor (gyűrődés és üledékes kőzetek jellemzőek. illetve a magmát átjáró forró vizes oldatok által elszállított majd lerakott ásványegyüttes. ezt hátságnak hívjuk. cink. a létrejövő törésvonal mentén a kőzettestek elmozdulhatnak. Az óceáni medencékben és mélytengeri árkokban jórészt szárazföldi lepusztulástermékek ülepednek le. króm. Árok: Párhuzamos vetősíkok mentén bezökkent kőzettömb. platina. Utórengés: Kisebb rengés a nagy erejű földrengés után. Kisebb károkkal is jár. Ha a SiO2 tartalom a kőzetben nem éri el az 52%-os. szerkezetátalakító részfolyamata. titán. A vetődés alapegysége. Így oldalirányú nyomás hatására redőkbe gyűrődnek. nincs sem alábukás. savanyú. Telér: Valamilyen kőzet repedéshálózatába benyomult és ott vulkáni kőzetté merevedett magma. függőleges kiterjedése viszont megnő. ha pedig a két érték között van. Gyűrődés: A hegységképződés egyik. ólom. nemesfémek: arany. Redő: Gyűrt forma. A gyűrődés alapegysége. ha meghaladja a 65%-ot. akkor a törésvonalat vetősíknak nevezzük. gránit). Hegységrendszer: Egy hegységképződési idő során képződött hegységek összessége. gabbró). gyűrt hegységeknek nevezzük. A feszültég a lemezek törésében oldódhat fel. vulkáni szigetív keletkezik). Rög: Vetősíkok által közrefogott kőzettömeg. Rengésfészek (hipocentrum): A földrengés mélységbeli kipattanási helye.és nemesfémérc: Nehézfémek (sűrűségük 5 g/cm3 feletti): nikkel. valamint a közeledő szárazföldi lemezek közrezárta. (Könnyűfém: alumínium. Vetősík: Az oldalirányú nyomóerők hatására a szilárd kőzet megtörik. Medence: Vetődési forma.és semleges vulkáni kőzet: A magmás kőzeteket szilikáttartalmuk alapján három csoportba soroljuk. A köztük lévő kőzetanyag vízszintes kiterjedése szükségszerűen csökken. amelyek uralkodóan gyűrt szerkezetű elemekből állnak. Rengésközpont (epicentrum): A rengésfészek merőleges felszíni vetülete. Vetődések. két óceáni lemez ütközésekor (az egyik alábukik a másiknak. a hátságok Földünk leghosszabb hegységei.) Bázisos-. Szerkezeti mozgások: Lemezmozgások. réz. Azokat a hegységeket. Törésvonal: Lásd vetősík. Lépcsővidék: Vetődés által formált lépcsős felszín. Emelt szint Térrövidülés: Az ütköző lemezek között a tér egyre kisebb lesz. szűkülő óceáni medencék. Vetődés: Szilárd kőzetanyagok elmozdulása törésvonal mentén függőleges illetve vízszintes irányba oldalirányú nyomóerők hatására. Az ilyen üledékrétegek víztartalma nagy. ami hullám formájában tovaterjed egészen a felszínig. vas…. akkor semlegesnek nevezzük (andezit. Nehéz-. Szeizmográf: Földrengés erősségének mérésére szolgáló eszköz. ezért és a rájuk nehezedő víztömegek súlya miatt képlékenyek. valamint egy óceáni és egy kontinentális lemez ütközésekor (az óceáni alábukik. . Sasbérc: Párhuzamos vetősíkok mentén kiemelkedett kőzettömb. sem vulkanizmus). ezüst.

amely nem éri el a földfelszínt. . melynek kipattanási helye a tengerbe esik. lassan lehűlő vulkanikus kőzet. S) transzverzális vagy keresztirányú. más néven szinklinális. ferde-. Szolfatára: Vulkáni utóműködési forma. Mélységi magmás kőzet: Nagy kristályos. Hőmérsékletük elérheti a 2000 fokot. Vulkáni kiömlési kőzet: Kis kristályos.és kaldérakúpos tűzhányó: A tűzhányó végződés szerinti típusai. Ez akár árhullámot is előidézhet a tengeren (szeizmikus árhullám = cunami). áttolt redő: Gyűrődési formák. ásványok. amelyekben üledékek halmozódnak fel. vulkáni porból. Forrópontos vulkán: Ott jön létre. Kéntartalmú gázok 200-400 fokos kigőzölgése. Kőzetek. Hegységképződési szakaszok: Üledék-felhalmozódás. Etiópmagasföld. az arány körülbelül 80-20%. létrejöttük az oldalirányú nyomóerők erejének különbségéből fakad. orogenezis (ennek során a hegység kiemelkedik. Álló-. Üledékgyűjtő medence. Magyarországon a Medves fennsík. Általában lemezek belső területein fordulnak elő. Kristály: Az ásványok atomjai szabályos térbeli rendben. A legpusztítóbb rengések a long vagy L-hullámnak tudhatók be. Mofetta: Vulkáni utóműködési forma. Például: Dekkán. más néven antiklinális. akár több csatornán keresztül.) Földrengéshullám: A földrengés hullámmozgásként terjed tovább a rengésfészekből induló longitudinális és tranzverzális hullámok révén. Geoszinklinális: Az óceánok belső lemezhatároktól távoli területei.Bazaltfennsík: A jól folyó alacsony szilikáttartalmú bazaltláva terjedelmes takarókat hozhat létre. ami a nyílt vízen nagy hullámhosszú és kis hullámmagasságú. akár gyűrődés. Vízgőzből álló kigőzölgés 200-900 fokos. fekvő-. Fumarola: Vulkáni utóműködési forma. Kőzet: A kőzetek rendszerint többféle ásványból állnak. Tufa. egyetlen kémiai képlettel leírható szervetlen alkotórésze. Kráter. gyorsan lehűlő felszíni vulkanikus kőzet. Kaldéra robbanás útján képződik. az orogenezis kiemelkedést jelent). a part közelében azonban csökkenő hullámhosszú és növekvő (akár több tíz méter nagyságú) hullámmagasságú hullám. a vulkán csonka kúp alakot vesz fel. Ezek felületi hullámok. P) longitudinális vagy hosszanti. Tengerrengés: Olyan földrengés. középszint Ásvány: A kőzetburok egynemű. Vulkáni törmelékes kőzet: Robbanásos kitörések során keletkeznek a fröccsenő lávából. a palócok csevicének nevezik. kristályrácsban helyezkednek el. ahol a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba. ilyen forró pontok vannak Hawaii szigetén. ha sík felszínen ömlik ki. a tektogenezis a formák kialakulását jelenti). Ha a mofetta széndioxidja felszín alatti vizekben oldódik. tehát a kőzetekben a hullám mozgási irányával párhuzamos változásokat hoz létre (sűrűsödés. Redőteknő: Gyűrődési forma. A második hullám (szekunder. Redőboltozat: Gyűrődési forma. A leggyorsabb hullám (primer. A kristályos szerkezet az ásványok jellegzetes tulajdonsága. Széndioxid 100 fok alatti kigőzölgése. mivel a kőzetekben a hullám mozgási irányára merőleges változásokat hoz létre. (A székelyek borvíznek. amelyek a felszínen (és a gömbhéjak határain) jönnek létre az ide kijutó P és S hullámok interferenciájaként (összeadódik a hullámok ereje). akár vetődés hatására végbemehet a megvastagodás. tágulás). Savanyúvíz: Vulkáni utóműködési forma. akkor savanyúvízforrásként fakad a felszínre. a megvastagodott kőzetburok egy része belesüpped az asztenoszférába. tektogenezis (ennek során a litoszféra megvastagszik. egy része kiemelkedik.

de 2007-ben Oroszország beérte. Kelet-európai-síkság) üledékrétegeiben fordul elő. Kősó: Kloridok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. a vegyipar nyersanyagként használja (műanyagok. Képződésük kora. Létrejötte: erózió. Homokkő: Homokból tömörödés és cementálódás útján létrejött törmelékes üledékes kőzet. nevét az Andokról kapta. A Föld legnagyobb termelője 2007-ben 600 milliárd m3 feletti értékkel Oroszország volt. A különbség a szemcseméretben van. feketekőszén. élőlények maradványaiból halmozódott fel. Magyarországon a Velencei-hegységben található. inkább fűtésre használjuk. agyag. a nagykunság. breccsa. (30-60%) Belőle a vas gazdaságosan kitermelhető. a Dunántúli-középhegység. . (Gánt. Lignitet bányásznak Bükkábrány és Visonta mellett. homokkő. NaCl. Fenyőfő. Gránit: Magas szilikáttartalmú. A legnagyobb termelő a ’90-es évek eleje óta Szaúd-Arábia volt. szürke színű. Kőszénfajták: Tőzeg. Szerves üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. konglomerátum. Magyarországon a Bükk. gyógyszerek). Sókőzetek. szállítás üledékgyűjtőbe. Oldatból kicsapódással jönnek létre. folyékony éghető üledék. Laterit (trópusi) és karsztbauxit (mészkőhegységekben előforduló) a két fő formája. amely lepusztulás terméke. színük. Földgáz: Szénhidrogén. Kőszén. CaCO3. Lösz. világos színű. lignit. fűtőértékük eltérő. hematit. Kvarc: Legfontosabb ásványok egyike. a Naszály. Mélységi magmás párja a diorit. kis szemcséből álló vulkáni kiömlési kőzet. tengeraljzatok (Mexikói-öböl. A kőolajból hőerőműben villamos energiát állítanak elő. Száraz és hideg éghajlaton jött létre. lelőhelyeik megközelítőleg ugyanott találhatók és felhasználási területeik is nagy átfedést mutatnak. Lösz: Pár ezred mm-es szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. táblás vidékek (Préri-tábla. antracit. kőolaj. jó termőtalaj alakult ki rajta. Ajka. Andezit: Közepes szilikáttartalmú. kloridok. Például: magnetit. Perzsa-öböl. Magyarországon az Alföldön bányásszák elsősorban Algyő körül. mészkő (korall. Magyarországon a Dunántúli-középhegységben található. Magyarországon a Hajdúság. Mississippi-alföld). Homok: Üledék. tömörödés.Törmelékes üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. kagyló). szulfátok. barnakőszén a Borsodi és Nógrádi szénmedencékben. Állóvizek alján oxigénszegény környezetben képződik elhalt növények és állatok bomlásával. Halimba) Vasérc: Magas vastartalmú kőzet. Bauxit: Különféle kőzetek málladékából keletkezett kőzet. Oroszlány és Dorog környékén. a Börzsönyben és a Mátrában található meg. Magyarországon feketekőszén található a Mecsekben. csiga. széntartalmuk. finomított változatait üzemanyagként használjuk. a Maros-Körös köze. A kőolajhoz hasonló módon jött létre. ami az alumíniumgyártás alapanyaga. Karbonátok. Vegyi üledékes kőzet: Üledékes kőzetek egyik fajtája. cementálódás. nagy szemcsékből álló mélységi magmás kőzet. igaz a földgázt kevésbé üzemanyagként. Bácska és a Mezőföld területén található. akkor mindkét ország 490 millió tonna olajat hozott felszínre. Mészkő: A karbonátok csoportjába tartozó vegyi üledékes kőzet. Északi-tenger). Létrejöhet szerves úton is: mészvázas élőlények elpusztulása nyomán. Kiömlési párja a riolit. SiO2. Agyag: Két század mm-nél kisebb szemcsékből álló törmelékes üledékes kőzet. Magyarországon a Visegrádi-hegységben. gáznemű éghető üledék. a Mecsek és a Villányi-hegység áll ebből a kőzetből. tengerpartok. Maximum 2 mm-es szemcsékből áll. barnakőszén. limonit. Leginkább feltöltött tengeröblök helyén keletkezett alföldek (Mezopotámia. Ez utóbbi teszi ki az összes szén felét. Kőolaj: Szénhidrogén.

Magyarországon a Tapolcai-medencében (Badacsony…) és Salgótarján környékén található meg. Gyűrthegység: Párhuzamos vonulatokból álló hegységfajta. Mélységi magmás párja a gránit. Japán-. Riolit: Magas szilikáttartalmú. Filippínó-árok. Aleut-. középszint Ősföld: A földfelszín legősibb része. de vulkáni kúpok is. Magyarországon a Zempléni hegységben található meg tömegesen. Elsősorban vetődések alakították felszínüket (rög) és a külső erők. és fémet állít elő belőle. Süllyedékterület: Tengerek vagy tavi medencék. gyűrődéssel. bomba. vetődéssel egyáltalán nem. 8000-11000 méter mélyek. nagy nyomás és hő hatására pedig átalakult kőzetté. akkor az üledékes kőzetek keletkezésének folyamatán megy keresztül az érc. A medencékhez képest 1000-2000 méterrel magasabban van. Ha a külső erők hatására az érc áthalmozódik (folyószállítás). 590 millió éve létrejött részei a szárazföldeknek. Észak-Atlanti-hátság. Elsődlegesen magmás úton keletkeznek ércek. Márvány: Mészkőből nagy nyomás és hőmérséklet hatására átalakult kőzet. és nemesércekben. amelyek a legősibb kéregmagokat és az előidei hegységek maradványait jelentik. Üledékes érc: Másodlagos úton létrejött érc. sötét színű. ahol a lemezek távolodnak egymástól. Mariana-árok (11034). Ásványi nyersanyag: Természeti erőforrás. A Variszkuszi. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. Szemcsemérettől függő formái: hamu. Palás kőzetek: Jellegzetes metamorf kőzet. Nagy nyomás hatására jöttek létre. ha óceáni lemez szárazföldi lemeznek ütközik).Bazalt: Alacsony szilikáttartalmú. ha alábukás van (elsősorban. vagy alig zavart. átalakult) körforgásszerűen alakulnak át egymásba. Tonga-. bazalttufa. Táblás vidék: Nagy területű. Tufák: Robbanásos vulkáni törmelékekből keletkeznek. Fedett ősmasszívum: Az ősföldre különböző korú (ó-. Erózióval mindegyikből üledék lesz. Az újidőben jöttek létre. Nagyszerkezeti egységek. A hegység gazdag színes-. Óceáni medence: Átlagosan 4000 méter mélyen lévő nagy kiterjedésű sík terület. ezért koptató munkájuknak még nem látszik legömbölyítő hatása. óceáni lemez alábukásakor. abból tömörödés és cementálódás hatására üledékes kőzet. Mélytengeri árok: Óceánokban keletkezik lemezek ütközésekor. Mindegyikből mindegyik kialakulhat. Például az Orosz-tábla Fedetlen ősmasszívumok: Az ősföld teljes egészében a földfelszínen található. Mélységi magmás párja a gabbró. csillámpala… Emelt szint Kőzetanyag-körforgás: Az egyes kőzetcsoportok (magmás.és újidei) elsősorban üledékes kőzetek rakódtak. A külső erőknek még kevés idő állt rendelkezésére. . közép.és a Pacifikus-hegységrendszer tagjaira. amelyet az ember feldolgoz. Mentén láva tör a felszínre (bazalt) az asztenoszférából. Anyaguk szerint: andezit-. Óceáni hátság: Óceán közepén lévő felboltozódás.és a Kaledóniai-hegységrendszerek tagjai sorolhatók ide. Például a Balti-pajzs. Lánchegységeknek is nevezzük őket. Röghegység: Az óidőben keletkeztek. salak. a közepén hasadékvölgy fut. itt is találhatók gyűrt formák. amik feltöltésével keletkeztek a síkságok. kis szemcsékből álló vulkáni kiömlési kőzet. világos színű. Vulkanikus hegység: Akkor jön létre. Éles csipkés gerincek jellemzőek az Eurázsiai. Agyagpala. riolit-. üledékes. beolvadás miatt magmás kőzetté lehetnek. amelyeknek hosszú koptató munkája miatt a röghegységek formái lankásak. formáikat a gyűrődésnek köszönhetik. majdnem vízszintesen rétegzett tengeri üledékes kőzetekből álló síkvidék.

amelyeket az asztenoszféra magmaáramlásai és az általuk mozgatott kőzetlemezek egymástól való távolodása. vagyis a négyzetkilométerenkénti magasságkülönbség 20-50 méter is lehet. külső erők végzik. a hegységképződés (és részfolyamatai: gyűrődés. A síkságokon a lejtés nem haladja meg 100 méteren a 60 cm-t. Emelt szint Töréses gyűrthegység: Olyan hegység. vulkánosság) együtt játszódnak le. Szállítás közben akár osztályozzák is a szállított anyagot szemcseméret szerint (a jég nem). Lepusztult síkság: A külső erők által lepusztított síkságfajta. a szárazföldek és tengerek lassú szintingadozásai. a földrengés. Külső és belső erők: A földfelszínt formáló erők összessége. melynek tengerszint feletti magassága 0 és 200 méter közötti. Közéjük tartozik az aprózódás. a fásszárú növények gyökerei. Fennsík: 200 méter feletti sík terület. A külső erők kiváltója a napsugárzás (és a nehézségi erő). Szállítás: Hordalékszállítás. a mállás. Orinoco-alföld. alatta mélyföld. Pó-síkság. A belső erők azoknak a felszín. Amazonas-medence. a mélyedéseket feltöltik. a csapadék. 0 és 200 méter között a síkságot alföldnek hívjuk.Feltöltött síkság: A folyók által feltöltött síkságfajta. a legmélyebb a Holt-tenger partvidéke. törés. Mélyföld: A tenger szintje alatt fekvő síkság. Középidei üledékkel borított terület újidei kiemelkedése során a gyűrthegységben számos törésvonal is kialakulhat. A külső erők a Föld felszínét kívülről formáló hatások összefoglaló neve. Az aprózódás legfőbb oka a gyors térfogatváltozást előidéző nagy napi hőingadozás (hőaprózódás) és a kőzetek repedéseibe behatoló víz gyakori fagyásaolvadása (fagyaprózódás). Általában tökéletlen síkság. Mállás: A kőzetek pusztulásának az a módja. Mértéke a víz és a vízben oldott savak mennyiségén kívül a hőmérséklettől is függ. amelyben csak fizikai folyamatok vesznek részt. ami a kőzet szerkezetének bomlásához vezet. Alföld: Olyan síkság. a szél. melynek során víz és vízben oldott savak hatására a kőzetet vegyi (kémiai) változások érik. Aprózódást okozhatnak még az üregásó emlősök. Finn-tóvidék. gyűrődés. szerkezete összetett. fölötte fennsík. illetve ütközése okoz. Eredményeképpen a kőzetek megrepedeznek és mind apróbb darabokra hasadoznak. Felszínformálódás. Kanadai-pajzs területe. Az egyes kőzetalkotó ásványoknak eltérő lehet a hő hatására bekövetkező tágulása. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. A belső erők által létrehozott kiemelkedéseket és mélyedéseket a külső erők elegyengetni törekednek. nagytestű állatok tiprása. az óceáni hátságok képződése. . ezért az egyenlítői övben hat a legerősebben. Elsősorban a jég hoz létre ilyen felszínt. Az aprózódás és a mállás előkészíti a kőzeteket a talajképződésre és a külső erők általi további pusztításra. a tengervíz. középszint Aprózódás: A kőzetek pusztulásának az a módja. A szállítás az üledékes kőzet kialakulásának egyik állomása. vetődés). Alföld. A legterjedelmesebb a Kaszpimélyföld. a jég és a lejtős tömegmozgás. a kiemelkedéseket pusztítják. a folyóvíz. amelynél a hegységképző folyamatok (vetődés.és kőzetformáló hatásoknak összefoglaló neve. Lepusztulás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott kiemelkedések lealacsonyodnak. Román-alföld. Közös jellemzőik a válogató lepusztítás (a puhább kőzeteket jobban pusztulnak) és a hordalékkal történő pusztítás (korrázió). Felhalmozódás: A külső erők hatására a belső erők által létrehozott mélyedések feltöltődnek. Ilyenek a vulkánosság. A tökéletes síkságokon (a feltöltött általában ilyen) négyzetkilométerenként a magasságkülönbség 10-20 méter.

elgátlódással hozhatnak létre medencéket. a talajok kialakulásában nagy jelentősége van azoknak a folyamatoknak. Szigligeti-várhegy. együtt formálhatják. megbomlik eredeti szerkezetük. fizikai.és magashegység: Hegység (rög vagy lánc). módosul ásványos. amelyen valamilyen út visz keresztül. Aszerint. a lemezszegélyekkel párhuzamosan jön létre. gleccservölggyé. amelyet minden oldalról magasabb térszínek vesznek körül. A belső erők szerkezeti völgyeket hozhatnak létre (redőteknő. Belső és külső erők is létrehozhatják. A mállásnak több típusa is van. illetve kémiai összetételük. Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. Az oldásos mállás eredményeképpen a kőzet oldatba kerül. Völgy: Egyik végén nyitott felszíni mélyedés. A lánchegységjelleg leginkább az újidei hegységrendszerek (Eurázsiai. amelyek hatására a kőzetek kisebb darabokra esnek szét. Két. Tanúhegy: Környékéhez képest kemény. hegyvonulatok közti völgy). Közép. A lealacsonyodás oka elsősorban a hegy két oldalán található völgyfők hátravágódása. egymással nagyjából párhuzamos lejtő fogja közre. külső erők karsztosodás útján. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. Tiszta vízben is jól oldódik a . a kémiai változásokkal jellemezhető kőzetbontást mállásnak nevezzük. bár idősebb hegységrendszerek tagjaiban is jól megőrződhet. Medence: Általában zárt. Felső. a vetődéssel létrejött medencék.Dombság: 200-500 méter magasságig terjedő lejtős felszínforma. Ilyenek például a Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyei (Badacsony. zárt vége a völgyfő. Hátság: Lapos. esetleg megfiatalodásukkor újra szembetűnővé válhat. kaldérák. egymással többnyire párhuzamos hegyvonulatokból. jelentéktelenebb lehordódás révén önálló kiemelkedéssé különül. bár azok a belső erőktől függetlenül is kialakulhatnak. Számunkra az Északkeleti-Kárpátokban 841 méter magasan található Vereckei-hágó a legnevezetesebb. Belső erőkhöz köthetők a szerkezeti medencék. mint a szélbarázdák és a deráziós völgyek. hosszanti völgyekből álló hegység. Többnyire lapos tetőszintje puhább kőzetekből álló szomszédságának egykori magasságáról tanúskodik. A magyar nevezéktanban a túlnyomórészt fizikai folyamatok hatására bekövetkező kőzetbontást aprózódásnak. amelynek tengerszint feletti magassága meghaladja az 500 illetve az 1500 métert. Hágó: Hegygerinc lepusztulással lealacsonyított. Beltengerek szűk érintkezési kapuját is így nevezzük. A hegységképződés folyamán általában a kőzetlemezek ütközési szegélyén. szerkezeti árok. Belső és külső erők is létrehozhatják. Számos hátság található a Keleteurópai-síkság területén. Az angol és német szakirodalom ezeket a folyamatokat összefoglaló néven mállásnak jelöli. amelyen valamilyen út visz keresztül. A legismertebbek a Gibraltári-szoros és a Boszporusz. jégár általi kivájással. a külső erők sokszor ezeket a tektonikusan előre jelzett völgyeket alakítják át folyóvölggyé. Szent György-hegy). Kazán-szoros (Duna). szélkifúvással. hogy a kőzetek megbontásában a fizikai vagy a kémiai folyamatoknak van-e meghatározó szerepük. Lánchegység: Hosszú. Emelt szint Kémiai és biológiai mállás: A földfelszín formálásában. nyeregszerű része. Nagyságuk szélsőséges méretek közt ingadozik (a dolinától az óceáni medencékig). Pacifikus) tagjainak sajátja. A Kárpátok nevezetes szorosai a Vöröstoronyi-szoros (Olt). ellenállóbb kőzetsapkával védett felszíndarab. illetve kémiai mállásról írnak a szakkönyvek. amely a kőzetminőséghez igazodva a válogató lepusztulás következtében lassúbb. együtt formálhatják. nem túl magasra (200-500 m) kiemelkedő felszínforma. kráterek. általában síksági környezetéből többnyire szelíd lejtőkkel.

Dél-amerikai. ezt karsztos oldódásnak nevezzük. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény. Urál. Az ütköző lemezek: Csendes-óceáni. Himalája. Nazca (óceáni). Érchegység. közepesen a gipsz.és nemesfémek érceiben. ennek oka a kőzet szerkezete. Gazdag feketekőszénben. ez a mállási forma szintén jellemző a szilikátokra a bennük lévő vas oxidációja miatt. de nappal. Eurázsiai. Érchegység) is. KeletGrönland. Pireneusok. Lejtős tömegmozgás (csuszamlás. Gazdag színes. Energiahordozókban és ásványkincsekben szegény (kivétel a Kárpátok). A biológiai mállás leggyakoribb módja. Kárpátok. (Például a fagyaprózódás hozhat létre ilyen omlást. Azon lejtős területeken figyelhető meg. így jönnek létre a löszmélyutak. hogy a növények által előállított szerves savak (amelyek a tápanyagfelvételt szolgálják) bontják a kőzeteket. ami megtelik vízzel és elindul lefelé a lejtőn. Ardennek. Donyec-hátság. ahol a lepusztulásra előkészített kőzetek elveszítik állékonyságukat és a gravitáció hatására mélyebbre kerülnek. Hindukus. Alpok. Skandináv-hegység. Nagy-Vízválasztó-hegység. Skócia. Löszforma: A lösz a kőzetre jellemző speciális lepusztulási formákat mutat (mint a mészkő és a karsztosodás). Kaukázus. Periodikus omlás. Ez a csúszópálya létrejöhet homogén kőzetben a folyamattal egy időben (szingenetikus). Az oxidáció következtében oxigén épül be az ásványok szerkezetébe. példa rá az abráziós partfal. ilyen módon elsősorban a szilikátos kőzetek mállanak. Részei megtalálhatók Ázsiában (Kamcsatka. Csuszamlás esetén egy ferde elhelyezkedésű átnedvesedett rétegen (csúszópálya) hirtelen megindul lefelé a nedves réteg felett lévő lejtőrész. Variszkuszi-hegységrendszer: Az óidőben (karbon) kialakult hegységrendszer. Tundrára jellemző elsősorban. Cholnoky Jenő Erdélyben a szingenetikus csuszamlásokra alkalmazta a magyar tudományos irodalomban az ottani népi elnevezést erre a formára. A folyamat neve: szuffózió. A löszben lefolyó víz kimossa a legfinomabb szemcsetartományt. a hegy omlása. ez a suvadás. Japán) és Amerikában (Sziklás-hegység.) Talajfolyás: Lejtős tömegmozgás. középszint Pacifikus-hegységrendszer: Csendes-óceán peremvidékén az újidőben kialakult hegységrendszer. Andok). Lengyel-középhegység. Pamír. berogyások keletkezhetnek. Ez a folyamat emberi behatásra felgyorsulhat. suvadás.kősó. Olyan helyeken jön létre. Részei: Appalache északi része. ahol évszakosan (magashegységekben napszakosan) a megfagyott talajréteg felett egy vékony olvadt réteg keletkezik. sokszor ércekben (Urál. Észak-amerikai (szárazföldi). az olvadáskor lepotyognak. az éjszaka megfagyott víz még rögzíti a letört kőzetdarabokat a hegy tömegéhez. az Indoausztráliai. Német-. omlás): A nehézségi erő hatására bekövetkező felszínformáló tevékenység. a keletkező szénsavas víz különösen a karsztosodás intenzitásában játszik meghatározó szerepet. belső-ázsiai hegységek. Ezután a Földön a szárazföldek egy kontinensbe tömörültek (Pangea). a kálisó. Nagy esőzések hatására ezek löszszakadékká fejlődhetnek. A karsztformákat egyre több kutató biológiai produktumnak tekinti. de különböző kőzetekből álló lejtőn is (preformált). Hidrolízis folyamán bizonyos ásványalkotó elemek kicserélődnek hidrogénre (ennek előfeltétele a kőzet vízfelvétele).és az Eurázsiai-kőzetlemezek ütközése során létrejött újidei hegységrendszer. Az omlás is a lejtős tömegmozgások kategóriájába tartozik. Részei: Appalache déli része.1 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Francia-. Az anyaghiány miatt üregek. de a finom kőzetpergés is omlás. alig a mészkő. A 3. Tagjai: Atlasz. Kaledóniai-hegységrendszer: Az óidőben (szilur) kialakult hegységrendszer. Eurázsiai-hegységrendszer: Az Afrikai-. Az élőlények légzése folyamán keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid alapvetően meghatározza a talajnedvesség oldóképességét. A karbonátos kőzetek oldódásához szénsavas vízre van szükség. .

CO2 (0. (Igaz nem a kontinensek mozognak. . India. Xe. Mai légkör: A másodlagos őslégkör számos alakuláson ment át. hőmérséklete a tengerszint feletti magassággal általában csökken. a napsugárzás hatására főként ionos formában. Igen ritka. anyaga oxigén. O2 (21%). hatásukra folyamatosan születik és bomlik. A lemeztektonika elmélete végül igazat adott neki. H2S. H2O. mert tele van ionokkal és töltésekkel. A Föld legkülső. N2.29 mikrométer alattiakat).03%). Sztratoszféra: A troposzférát követő légréteg. középszint Légkör: Atmoszféra. Vendéganyagok: Azok az anyagok. a légkör tömegének háromnegyedét tartalmazza. Mivel a levegő fölmelegedése a földfelszín felől történik. Anyaga hélium és hidrogén.9%). ami az ózonpajzs jelentős vékonyodását vonta maga után. Számos bizonyítékot gyűjtött (földrészek egymásba illeszthetősége. CH4. CH4-ból. Itt található az ózonpajzs. Antarktisz. 3. amiben megtalálható volt Ausztrália. Emiatt a sztratoszférában a hőmérséklet felfelé haladva 0 fokig nő. Több tízezer km vastag. Erősen változó gázok: Arányuk a légkörben pár órán.2 A levegőburok Szerkezete. CO. Felfelé haladva a hőmérséklet csökken +15-ről -50 fokra. A légkör tömegének negyedét tartalmazza a 12 és 50 km között elhelyezkedő réteg. Dél-Amerika. H2O. Másodlagos őslégkör a vulkáni működés megindulása után jött létre. és a nemesgázok: Ar (0. hanem lemezek. Laurázsia: Észak-Amerika. Troposzféra: A légkör legalsó. A fotoszintézis során oxigén került a légkörbe. Termoszféra: A légkör 80 és 800 km között található rétege. amelyek nem tartoznak a levegő szerkezetébe. A lehűlés miatt kicsapódó vízgőzből jöttek létre az első óceánok. amely elnyeli a Nap káros sugarait (a 0. Afrika. Ionoszféra: A termoszféra másik neve. napon belül megváltozhat. Alfred: Német meteorológus volt. SO2. A műholdak megjelenése előtt a nagy távolságra való rádiózást e réteg biztosította a hullámok ferde szögben való visszaverése révén. Itt jön létre a sarki fény. aminek hátán utaznak a kontinensek. Ne. Emelt szint Őslégkör: Elsődleges őslégkör: Kozmikus gázokból. a széndioxid a mésztartalmú kőzetekbe épült be. Tropopauza: A troposzféra és a sztratoszféra határa. hiszen saját korában nem fogadták el elméletét. Madagaszkár és Arábia őse.) Pangea: Az óidő végére (perm) a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült. átmenetet képez a bolygóközi anyagba. Exoszféra: A légkör 800-tól 2000 km-ig tartó rétege. Ózonréteg: A sztratoszférában 20-30 km magasságban kialakult háromatomos oxigénmolekulából álló réteg. míg abból a Földet körülvevő mai légkör kialakult. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek. hőmérséklete 1000 fok. He. Kr. Változó gázok: Arányuk a légkörben pár év alatt megváltozhat. Gondwana: Az óidő elején (kambrium) már létező nagy szárazföld. H2.Emelt szint Wegener. kőzettani egyezések…). sűrűsége kicsi. gyorsan elillant. abban pedig megszületett az élet. csaknem kizárólag gázokból álló gömbhéja. e dinamikus egyensúlyba avatkozott be az ember környezetszennyezése révén. Állandógázok: Arányuk a légkörben nem változik. Európa és Ázsia őse egy szárazföldben egyesült az óidő végén. Ő dolgozta ki a kontinensvándorlás elméletét. viszont a mozgások okával adós maradt. O3. NO2. Kialakulását a Nap sugarainak köszönheti. N2 (78%). He-ból. H2-ból. Alkotóelemei: CO2. H2Sból és vízgőzből álló légkör. NH3-ból. ami a káros UV sugarakat elnyeli. 10-12 km vastag része. NH3.

Kisugárzás: A Föld felszínéről történő sugárzás (hőleadás) a légkörön keresztül a világűrbe. valamint Kelet-Szibériában tapasztalhatók. Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő vonal a térképen. medencék alját. és CO2 tartalma hővé alakítja és visszasugározza a Földre. visszaverődik.Sztratopauza: A sztratoszféra és a mezoszféra határa. (Szélsőséges eseteik az Antarktisz és Grönland jégtakaróval borított felszíne fölött. Abszolút hőingás: Valamely terület valaha mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklete közötti különbség. bár vannak befolyásoló tényezők: a napsugarak lejtőszöge (a Föld gömb alakja miatt szélességi körönként más). hegyhátak a napsugárzás hatására fölmelegednek. a legalacsonyabbat pedig napfelkeltekor. A napsugarak másik része (50%) a Föld felszínén nyelődik el és hővé alakul. a hideg levegő megszállta völgytalpakra. Napi hőingás: A leghidegebb és a legmelegebb hőmérséklet különbsége egy nap során. Albedo-hatás: A földfelszín napsugárzás-visszaverő képessége. ami a légkört alulról melegíti fel. 13 és 19 órakor). bár ez kevés lenne a levegő felmelegedéséhez. Leggyakrabban a talajközeli néhány száz méter vastagságú légrétegben fordul elő. a felszín anyaga és jellege (albedo). Folyamatos (ellentétben a besugárzással). 7.növekszik. Hőmérséklet napi járása: A hőmérséklet értéke a nap folyamán változik. medencealjzatokra alig jut napsugárzás. A legmagasabb értéket delelés után mérhetjük. Visszaverődés: A napsugarak 30%-a visszaverődik a légkörről (felhők) és a Föld felszínéről az űrbe. aminek az oka a Föld Nap körüli keringése és a tengelyferdeség. Kialakulásának oka az erős talajmenti lehűlés. Az üvegházhatást az ember a túlzott CO2 kibocsátással az utóbbi időben képes volt fokozni. a sugárzás időtartama (befolyásolja a tengelyferdeség. Felmelegedés. a víz 10% alatt veri vissza a Nap sugarait. Hőmérséklet évi járása: A hőmérséklet az év folyamán is változik. Hőelnyelődés: A napsugarak egy része (20%) elnyelődik a légkörben (például az ózon révén) és közvetlenül melegíti azt. Magyarországon napi négy mérést végeznek (1. Évi közepes hőingás: A legalacsonyabb (általában január) és legmagasabb (általában július) havi középhőmérsékletek különbsége. A nehéz hideg levegő megülheti a völgyek.) A jelenség rendszerint ködképződéssel jár. A függőleges légmozgások hiánya miatt ilyenkor a nagyvárosok. Emelt szint Fordított hőrétegződés: Olyan időjárási helyzet. Míg a hegytetők. a többi a légkörben szóródik. Ennek egy része eléri a földfelszínt (direkt sugárzás).bizonyos határig . ezért elsősorban hóval borított területek fölött derült téli éjszakákon jön létre. Napi középhőmérséklet: Egy nap során mért hőmérsékleti értékek számtani közepe. Mezopauza: A mezoszféra és a termoszféra határa. középszint Besugárzás: A napsugárzásnak a Föld légkörét elérő hányada. csak mértéke változik. Ezzel 35 fokkal növeli a Föld átlaghőmérsékletét (-20 helyett +15 fok). Üvegházhatás: A földfelszín által kibocsátott hosszúhullámú sugarakat a levegő vízgőz-. Évi középhőmérséklet: Egy év havi középhőmérsékleteinek számtani közepe. Oka a tengely körüli forgás. ipartelepek levegőjében a . Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani közepe. amikor a hőmérséklet a magassággal nem csökken. hanem . elnyelődik. A friss hó 80%-ban. Felmelegedés és lehűlés: A besugárzás és kisugárzás mértékéből fakad a felszín és a levegő hőmérsékletének változása. az erdő 10-20%-ban. a felhőborítottság).

Melegfront után a hőmérséklet magasabb lesz. Ennek nagysága az adott hely felhőzet. felemelkedésre készteti. kifelé mozog. (A déli féltekén az óramutató járásával megegyező a mozgása. Minthogy a lehetséges napsütéses órák összege elvileg a Föld minden pontján éppen fél év. Eltérítő erő: A Föld tengely körüli forgásából származó erő: Coriolis-erő. . lehűl és csapadékot hoz. felsiklik rá. Hazánkban április 1-jétől október 1-jéig tart.szennyezőanyagok koncentrációja megnövekedhet. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával ellentétesen. spirálisan. mint a másikat. spirálisan. Az északi féltekén a déli lejtő egy négyzetméterére nagyobb energia jut. középszint Légnyomás: A légtömeg a gravitációs erő miatt nyomja a Föld felszínét. ha a hideg levegő fölé melegebb érkezik (például egy melegfront alkalmával).) Hidegfront: A hideg levegő a meleg levegő felé áramlik a ciklonban. a belsejében felszáll. Ennek átlagos tengerszinti értéke 1013 hPa. a levegő lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Hideg és meleg levegő találkozásánál illetve a troposzféra felső részében nagy sebességgel fújó futóáramlások örvényeiből keletkezik. Szél: A Föld felszínével párhuzamos légáramlási rendszer. Ez 300-400 km széles csapadékzónából csendes esőt eredményez. Frontátvonulás: A front áthalad a földfelszínén.) Kialakulhat a talajtól távolabbi magasabb légrétegekben is. Izobár: Azonos légnyomású pontokat összekötő vonalak a térképen. Értékét a napsütéses órák számának évi összegével szokták megadni. Mérsékelt övezeti ciklon: Alacsony nyomású légköri képződmény. Észak-Amerikában a kaliforniai partokon és Délnyugat-Afrika partjain tapasztalhatjuk. Lejtőkitettség: A lejtő egyik oldalát a Nap nagyobb szögben tudja megvilágítani. Az északi féltekén a mozgó légtömegeket jobbra. illetve valamely évelő növény számára életfolyamatainak végzésére alkalmas. Gyakori a hőmérsékleti inverzió az olyan tengerpartokon. hiszen egy ciklonban egymást követik. amely valamely egyéves virágos növény számára a csírázástól termése beéréséig tart. A levegő mozgása. de sokszor várható egy hidegfront is. Hidegfront után hideg. A magas légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fúj. (A déli féltekén az óramutató járásával ellentétes a mozgása. ahonnan fúj. Homokfodor: Felszínforma. Napfénytartam: Az az idő. derűs és tiszta idő várható (anticiklon). csapadékot ezért nem hoz. Tenyészidőszak: A természetes növénytakaró szempontjából az évnek az a része. az északi lejtőre kisebb energia jut. mint korábban volt. A hőmérséklet és a légnyomás között fordított arányosság van. Melegfront: A meleg levegő a hideg levegő felé áramlik a ciklonban. ahol hideg tengeráramlások haladnak a part mentén és alulról állandóan hűtik a levegőt. Mivel könnyebb annál. Ciklonok közelében illetve hideg felszínek hatására jön létre. melyben a levegő az északi féltekén a Coriolis-erő miatt az óramutató járásával megegyezően. Mivel nehezebb nála. (Legjellemzőbb példáit Dél-Amerikában Észak-Chile és Peru partvidékén. A társadalom szempontjából az évnek földművelésre. Ennek felületegységre számított értéke a napállandó (1370 W/m2). Hőösszeg: Tenyészidőszak napi középhőmérsékleteinek az összege. a napfénytartam a földrajzi szélességtől független.és csapadékviszonyainak függvénye. közben lehűl és a benne lévő vízgőz kicsapódik. Nevét arról az égtájról kapja. Napállandó: A földi légkör külső határára másodpercenként 1. Ez 70-100 km széles csapadékzónából heves esőzést okoz. ameddig valamely hely közvetlen napsugárzásban részesül. a szél hozza létre homokos területen. befelé mozog.) Mérsékelt övezeti anticiklon: Magas nyomású légköri képződmény. mint a sík területre. a déli féltekén balra téríti el. a belsejében leszáll. illetve egyes haszonnövények termesztésére alkalmas szakasza.37 kJ energia érkezik a Napból.

a déli féltekén délkeleti sarki szélnek nevezzük. Parti szél: a tenger (tó) és a szárazföld fajhőjének különbsége miatt kialakuló. Nyáron a szárazföld jobban felmelegszik. dűnéket hoz létre. Emelt szint Okklúziós front: A gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a melegfrontot a ciklonban. Észak-Amerikára jellemző szél. a déli féltekén délkeleti passzátszél fúj (a Coriolis-erő miatt). Helyi szelek: Olyan szelek. mert a szél a nagyobb homokszemcséket nem emeli fél méternél magasabbra. Mérsékelt övezeti monszun: A kontinensek keleti peremén kialakult szélrendszer. Júliusban a délkeleti passzátszél átlépve az Egyenlítőt az északi féltekén a Coriolis-erő miatt jobbra térül és útját délnyugati monszunszélként folytatja. A meleg levegőt a hideg kizárja a földfelszínről. Az északi féltekén északkeleti. száraz. de szubtrópusi monszunként megtalálható Európa kivételével minden kontinensen. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Indiában alakult ki. rendszeresen és hasonló módon lépnek föl. monszun szélrendszer. Monszun szélrendszer: Az évszakonként ellentétes irányból fújó szelek. ezért a szél az óceán felől fúj és csapadékot szállít a szárazföld felé. Hőmérsékleti (termikus) egyenlítő: A Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. a trópusi és a sarki levegő között. amely révén a forró. Szélrendszer: A nagy földi légkörzés alrendszerei: sarkvidéki szélrendszer. Trópusi ciklon: Rendkívül alacsony nyomású központ körül kialakuló. az északi féltekén északkeleti. Tornádó: Pusztító hatású. passzát szélrendszer. lehűl és csapadék képződik. Kőgomba: A szélmarás alacsonyabban erősebb. így a kő alja jobban kopik és gombaformát vehet fel. ahol találkoznak (Egyenlítő környéke) és a levegő feláramlik (a passzát felszálló ága).Szélbarázda: Félig kötött homokterületen a szélkifújás barázdákat vág a homokba ott. A sark felől a sarkkör felé fúj a szél. A kontinens északdéli nyitottsága miatt jönnek létre. Amerikában hurrikán a nevük. A legmagasabb hőmérsékletű és egyben legalacsonyabb légnyomású terület felé fújnak. amelyek egy terület sajátos domborzati adottságai. de legerősebben pont itt. mivel a trópusi meleg és a sarki hideg levegő a szárazföld felett találkozhat. ahol nincs növénytakaró. Trópusi területekre jellemző. A passzát szelek tehát átlépik az Egyenlítőt. ezért innen fúj a szél az óceán felé. Az Egyenlítő körül jönnek létre és parabola alakú pályán mozognak. derűs időt okoz. tölcsér alakú. a mérsékelt és a hideg övezet légtömegei egymással kapcsolatot tartanak és ki is cserélődnek. A troposzféra felső részében mindenütt nyugati szelek fújnak. januárban a déli féltekén található. Oka a szárazföld és az óceán eltérő felmelegedésében keresendő. Homokbucka: Ahol a szél sebessége lecsökken. ahol forrós. nyugati szél. ami júliusban az északi féltekén. hőmérsékletés légnyomás-viszonyai miatt viszonylag kis területen. Így a front záródik. és a 60. nappal a lassabban felmelegedő . A passzát szél leszálló ága a térítők környékén éri el a felszínt. Passzát: A trópusi övezetben uralkodó szélrendszer. míg el nem éri a hőmérsékleti egyenlítőt. ezért a mérsékelt övezetben mindenütt nyugati szelek uralkodnak. Télen a szárazföld jobban lehűl. Sarki szelek: Sarkvidékeken uralkodó szélrendszer. csapadékot nem szállít. Ezek a szelek magukkal ragadják a felszín légtömegeit is. Januárban az északkelti passzát átlépve az Egyenlítőt a déli féltekén balra térül és útját északnyugati monszunszélként folytatja. nappal és éjszaka ellentétesen fújó szél. szélességi körök között uralkodó szélrendszer. Nyugati szelek: A 30. Forró övezeti monszun: A passzátszelek a hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak. Ázsiában tájfun. Általános légkörzés: A troposzféra egészét átfogó légmozgások rendszere. orkánerősségű széllel pörgő képződmények. ott lerakja a homokszemeket és dombokat. Éghajlatot befolyásoló szerepe elsősorban Ázsia keleti partvidékén alakult ki (Kína).

jégdara. lealacsonyodott térségből. hódara. Csapadékképződés: Amikor a magasba emelkedő levegőből a kicsapódott vízgőz (vízcsepp.tenger felől fúj. ezért az kiemelkedik a puhább. Szilárd levegőrészecske (por. Csapadéktérkép: Havi vagy évi csapadékmennyiség térképi ábrázolása. Szélmarás: A széllel szállított homokszem koptatja a felszíni kőzeteket. ónos eső. forró. A hőmérsékletük 100 méterenként 1 fokkal nő. jégeső. szitálás. amin a levegő relatív vízgőztartalma 100%. mint amennyi elfér benne. ha kisebb mértékben. Ha a látótávolság 1000 méter alatti. piszok). (Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal az izohiéta. akkor a szél hideget hoz (bóra a Dinári-hegységben). szeles időben). amin a vízgőz kiválása megindulhat. gomoly (cumulus) esőfelhő: A felhőket alakjuk szerint e három csoportra osztjuk. akkor a szél meleget hoz (főn az Alpokban). Kondenzációs mag: Csíra. A szelet egy nagyobb hegység emelkedésre készteti. (%) Harmatpont: Az a hőmérséklet. akkor beszélünk ködről. ezért onnan légmozgás indul meg a lejtő felé (völgyi szél). Csapadékképződés.) Áramlási és sugárzási köd: Áramlási köd: egy hideg terület fölé vízgőzben gazdag. minél nagyobb a hőmérséklet. közben önmaga is kopik.) Aszály: Hosszú (legalább 2-3 hét). Talajmenti csapadékfajták: Harmat (0 fok felett). Túltelítettség: Amikor a levegőben több a vízgőz. dér (0 fok alatt. hogy egy köbméter levegőben hány gramm vízgőz van. Defláció: A szél felszínformáló képessége. zivatar a cumulonimbusból. hogy egy köbméter levegőben a maximális vízgőztartalomhoz képest (ez a hőmérséklettől függ. Barkán: Sarló alakú homokbuckák. meleg levegő érkezik és vízgőztartalma kicsapódik belőle a hideg miatt. zúzmara (0 fok alatt. ónos szitálás. Főn: Helyi szél. Szabad légtérben alacsonyan a vízgőz kicsapódásakor keletkezik. Ekkor megindulhat a vízgőztartalom kicsapódása. mint a környék síkja. telítetté válik. Ha a térségben a hőmérséklet lefelé haladva ennél nagyobb mértékben nő. (Afelett pára. havas eső. akkor onnan fúj a szél a völgybe (hegyi szél). szélcsendes időben). Emelt szint Fátyol. annál több vízgőz lehet a levegőben) mennyi vízgőz van. Telítettség: Amikor a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot. éjjel viszont a hegyoldal jobban lehűlhet.(cirrus)-. réteg (stratus)-. Sugárzási köd: a hideg felszín lehűti a felette lévő levegőt és annak vízgőztartalma kicsapódik. közben tényleges vízgőztartalma nem változik. zivatar. . középszint Tényleges vízgőztartalom: Megadja. Ezt a hőmérsékletet a levegő hűlés útján érheti el. hózápor. (Enélkül nem képződne csapadék. Esőcseppekből és jégkristályokból áll. Felhő: Napsugarak útjába álló légköri képződmény. Eső a nagy vastagságú felhőkből hullik. amelyek szélárnyékos oldala meredekebb. Futóáramlás: A mérsékelt övezetben a nagy magasságban (troposzféra felső részében) fújó erős szelek. Viszonylagos vízgtőztartalom: Megadja. Köd: Talaj közeli felhő. hó. csendes eső a nimbostratusból. Lebegő csapadék. Felhőképződés: Vízgőz kicsapódásakor a szabad légtérben a magasban felhő képződik. Lefúvódást jelent.) Hulló csapadékfajták: Eső. ami nappal gyorsabban felmelegedhet. majd a másik oldalon lebuknak. Deflációs tanúhegy: A keményebb kőzetet a szél lassabban koptatja. záporeső. jégkristály) enged a gravitációnak és a föld felé veszi útját. éjjel a gyorsabban lehűlő szárazföld felől. Hegy-völgyi szél: elsősorban a déli lejfőn jön létre. csapadék nélküli időszak egy adott területen.

eljegesedés. mely a sztratoszférában található ózonrétegre is káros hatással vannak. Ez történhet csapadék útján vagy száraz ülepedéssel. ólom. hőmérséklet. közben a szennyező anyag reakcióba léphet a légkör alkotóelemeivel. Például a Balkán-hegység. szél. adott időpillanatban a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. füst. Savas eső: A légkörbe jutó szennyező anyagok némelyike reakcióba lép a légkörben található vízgőzzel. a NO2-ból így salétromsav. Időjárás és éghajlat. Kibocsátóik: közlekedés. anticiklonok. amelynek két oldalán két különböző éghajlat található. Éghajlattal foglalkozó tudomány. károsítják a talajt. NagyVízválasztó-hegység. Elsősorban folyók okozzák. . Felszíni leöblítés: Lejtős felszínen a csapadék által okozott erózió. Ózonréteg-elvékonyodás: Bizonyos hajtógázok (freon = triklór-fluor-metán = CFCl3). Mikroklíma: Kisebb területek felszínközeli éghajlata (pl. Andok… Globális felmelegedés: A Föld átlaghőmérséklete az üvegházhatás miatt növekszik. az éghajlati elemekhez statisztikai átlagszámítások eredményeit használjuk fel (évi. korom. frontok). a domborzat. Meteorológia: Légkörtan. A légkör jelenségeit. havi középhőmérséklet. Európában a történelem folyamán megfigyelhetünk éghajlat-ingadozásokat: kis jégkorszak (1400-1700). NO2. szél. Szmog: Füstköd. A Skandináv-hegység óceáni és tajga éghajlatot. Savas ülepedés: A savas esők által a szennyeződés a felszínre kerül. ciklonok. Például elsivatagosodás. Időjárás: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen rövidebb időszak (néhány óra. folyamatait tanulmányozó tudomány. a Dinári-hegység a nedves kontinentális és a mediterrán éghajlatú területeket választja el egymástól. néhány nap) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. a növényzet. épületek befolyásolhatják az éghajlati elemeket. Transzmisszió: A levegőbe jutott anyagokat a szél továbbszállítja. nedvességtartalom: Az időjárási elemek egyedi mérésekből származó adatok (most hány fok van. ipar. hőmérséklet. Éghajlattan: Klimatológia. Imisszió: A szennyeződés visszajutása a földfelszínre. a SO2-ból kénsav. Szélcsendes időben fordul elő. kénes sav képződhet.Izohiéta: Az egyenlő csapadékmennyiségű pontokat összekötő vonal. középszint Idő: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen. Éghajlat választó hegység: Hegység. a természetes növényzetet. légnyomás. Emelt szint Emisszió: Légszennyező anyagok kibocsátása idegen szóval. bontják az ózont. A felszín mindenütt egyenlő mértékben pusztul. O3. A levegőbe jutott szennyező anyagok egészségre káros felszaporodása. erőművek (szén. de jég és szél is szerepet játszhat a lineáris erózióban. a kőzet. SO2. Eltér a vidék éghajlatától (makroklíma). csapadék. Éghajlat: A légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott helyen hosszabb időszak (rendszerint néhány évtized) során a környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere. CO. Időjárási térkép: Adott helyen az időjárási elemek pillanatnyi helyzetét és változásait bemutató térkép (légnyomás. mekkora a szélerősség…). kőolaj égetése).: domboldalak). Himalája. Vonalas erózió: A felszín pusztulása egy vonal mentén történik. Időjárási és éghajlati elemek: Napsugárzás. Éghajlatváltozás: Adott terület éghajlata megváltozik. Ezek csapadékkal visszajutnak a földfelszínre. csapadékmennyiség). Légszennyező anyagok: CO2.

középszint „Fagyosszentek”: Pongrác. A víznek nagyobb a fajhője. Atlanti. a szárazföld és a légkör között állandó mozgásban van a víz. A légkör esetén ez a csapadék és a párolgás. Május közepén (12-14) a népi megfigyelések szerint hűvösebb idő köszönt hazánkra. ha Medárd napján (június 8-án) esik az eső. ami a mozgó légtömegeket az északi féltekén jobbra. Világtenger: Föld felszínének 71%-át egymással közvetlen kapcsolatban lévő tengerek és óceánok borítják. szerkezetileg a szárazföldhöz tartozó. Medárd nap: A népi megfigyelések szerint. Bonifác. nem minden esetben önálló medencéjű. műszaki kérdéseivel foglalkozó tudomány. ezért lassabban melegszik fel és lassabban hűl le. Párolgás útján jut a levegőbe az óceánból és a szárazföldről.A 3. 3. A népi megfigyeléseknek bizonyos esetekben utólagos tudományos bizonyítéka is van. benne áramlásrendszer nem fejlődött ki. onnan kicsapódás útján jut vissza. középszint Hidrológia: A vízburok fizikai. amennyit a szelek az óceánok fölül gőz formájában a szárazföldek fölé hoztak. mint az. . sekély vízzel (200 méternél nem mélyebb) borított szegélye. Botteni-öböl. A szárazföld és az óceán esetén a lefolyás egyenlíti ki az óceánok nagyobb párolgási veszteségét. Tengerszoros: Tengereket összekötő szűk átjáró. a déli féltekén balra téríti.) Tenger: Az óceánoktól szigetekkel. állandó sótartalmú (33-38 ezrelék) víz. szélességi kör táján az anticiklonok állandó magas légnyomású övezetet hoznak létre).3 A vízburok Világtenger. kisebb kiterjedésű. Mexikói-. Legnagyobb mennyiségben a kőzetburok mélyedéseit tölti ki (világtenger). Balti-tenger. Óceán: Több 10 millió négyzetkilométer kiterjedésű. kémiai. Szárazföldi talapzat (self): A földrészeknek domborzatilag a tengerhez. Azori-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát egész évben befolyásoló magas nyomású légköri képződmény az Azori-szigetek felett (a 30. eltérő sótartalmú (1-41 ezrelék) víztömeg.). Ez a nedves kontinentális éghajlat jellemzője: a legtöbb csapadék nyár elején hull. A folyók révén jut el az a vízmennyiség az óceánokba. csak átalakul. Fajhő: Az a hőmennyiség. Emelt szint Coriolis-erő: A Föld tengely körüli forgásából származó eltérítő erő. nyárias idő van. félszigetekkel és tengerszorosokkal elválasztott. Vízkörforgás: A víz a napsugárzás hatására állandó halmazállapot-változáson megy keresztül. Vénasszonyok nyara: A népi megfigyelések szerint szeptember végén és október elején meleg. Szibériai-anticiklon: Európa (és hazánk) éghajlatát télen befolyásoló magas nyomású légköri képződmény. akkor a rá következő 40 napon esni fog. önálló medencével rendelkező. Öböl: Tenger. d mindegyik szereplő nyeresége és vesztesége egyensúlyban van. Ide sorolható még Orbán is (május 25.és Indiai-óceán. Vízburok: Hidroszféra. (Csendes-. de megtalálható a kőzetburokban és szilárd halmazállapotban a sarkokon és magashegységekben is. A Föld vízből álló gömbhéja. ami valamely anyag tömegegységének 1 Celsius-fokkal való felmelegítéséhez szükséges. Északi-. Az óceán. Hudson-. Vízháztartás: A víz nem vész el. ami Szibéria felett az erős téli lehűlés miatt jön létre. mint a szárazföldnek. nagy átlagmélységű (4000 méter). amiben önálló áramlásrendszer jött létre. ami betüremkedik a szárazföldbe. Szervác.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak.

Egy óceánparti településen tehát 12 óránként követik egymást a dagályok. ezért nyáron hűti. melegáramlat: Golf-. Ennek a sónak majdnem 90%-a klorid (NaCl: 78%. ami számos sziget.Sótartalom: Tengervíz egyik kémiai tulajdonsága. mint az ottani vízhőmérséklet. Európa: Görögország. Hideg az a tengeráramlás. amit nem bontanak meg szigetek. Átlagosan az óceánok literenként 35 gramm sót tartalmaznak. (Így létezik 10 fokos melegáramlat is.) Turzás: Tengervíz fölé magasodó. Tengerjárás: A tengervíz egyik mozgásformája. (Turzás. anomáliáról beszélünk. Peremtenger: Az óceánokhoz széles kapukkal kapcsolódó tengerfajta. Általában a tengeráramlatok okozzák. ami 25 fokos területre. Benguela-. Emelt szint Beltenger: Olyan tenger. pedig csak le-föl mozog egy helyben. ha 5 fokos területre viszi a vizet. ami hidegebb vizet szállít egy területre. a meleg tengeráramlás pedig melegebb vizet szállít az alacsonyabb vízhőmérsékletű területre. mintha ténylegesen mozogna vízszintesen a tenger. Hűtő-fűtő hatás: A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le a fajhője. (Abráziós torony.mozgásformája.) Hidegáramlat: Humboldt-. ami a folyó hordalékát folyamatosan kiszivattyúzza a torkolatból. félsziget. negatív anomáliát hidegáramlatok. és 17 fokos hidegáramlat. Lagúna: A part és a lidó közötti sekély. öböl bont meg. Brazíliai-. A Hold tömegvonzási erejének és a FöldHold rendszer közös tömegközéppont körüli forgásából fakadó centrifugális erőnek hatására a tengervíz a ható erő irányába elmozdul. Hullámzás: A tengervíz egyik . Földközi-tenger: Két kontinens között elterülő tenger. MgCl2: 10. Az óceánok mélysége itt hirtelen 200 méterről 4000 méterre nő. Pusztuló part: Meredek partokon a hullámok hordalékuk segítségével a sziklafalat folyamatosan bontják le. . Létrejöttének oka: a befogadó tengeren kicsi az apály és dagály közti különbség. lidó. parttal párhuzamos hordalékgát.) Tagolt part: Az a tengerpart. Pozitív és negatív hőmérsékleti anomália: Ha egy terület évi középhőmérséklete eltér attól az értéktől. Dagály: A tengervíz szintjének 12 óránként való emelkedése. ahol a folyó több kisebb ágra szakad és úgy ömlik a tengerbe. bár az ember úgy látja. Pozitív anomáliát melegáramlatok. A vízrészecskék körpályát írnak le. amit a tengervíz a partról beszállított hordalékból épít fel általában ott. Idővel feltöltődhet.9%). amely földrajzi szélessége szerint várható lenne. Agulhas-áramlat.terasz. Ez a Földön egyszerre két dagályt és két apályt okoz. Hideg-. ahol a folyó tölcsérszerű öbölben folyik a tengerbe. 10%-a szulfát. ahol a partra kifutó és a partról visszaérkező hullámok találkoznak. télen fűti a szomszédos szárazföldeket. Afrika. ezért a folyó hordalékát nem tudja elszállítani. és meleg tengeráramlás: A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. Kontinentális lejtő: A szárazföldi lemez elvégződése. passzát. Tölcsértorkolat: Folyótorkolat típusa. ami igen zárt és csak szűk szoroson keresztül van kapcsolata az óceánnal. egyre kiédesedő víz. . félszigetek. öblök.és sarki szelek). Épülő part: Sekély partokon a tengervíz építő munkát végez. Létrejöttének oka: a befogadó óceánon nagy az apály és dagály közti különbség. Deltatorkolat: Folyótorkolat típusa. Norvégia… Tagolatlan part: Egyenesen futó tengerpart. Labrador-áramlat. Apály: A tengervíz szintjének a 12 óránként való csökkenése.elsősorban szél hatására megfigyelhető . amit az állandó szelek alakítanak ki (nyugati-.

Jégvájta tó: A jégkorszaki jég hordalékával felszántotta a felszínt. Láp: A tavak pusztulásának újabb állomása. ami bonyolult módon jön létre és kapcsolódik a felszíni áramlatokhoz. mocsarak összefoglaló neve. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása lerontja egymás erejét. Vakár: Gyenge dagály. a Malawi. nagy mélységű tavak típusa. mélyedéseket hoz létre. A gleccservölgyben a mélyedésekben egész füzért alkothatnak a tavak (Skandináv-hegység). amikor a tó alján már mindenütt növény borítja. szerkezeti süllyedék. moréna. Morotva-tó: A folyó árvízkor átvághatja kanyarulatát.Tengeri vízkörzés: A tengeráramlatok az óceánok felszínén szállítanak vizet. karsztos folyamatok (külső erők) is kimélyíthetnek tó medencét. Mocsár: A tavak pusztulásának következő állomása. (Van egy süllyedési zóna a Norvég. jég. amikor a víztükör felületén több a növénnyel borított rész. Hullámtörés: Mélyvizű partnál a hullámhegy nekiütközik a partnak és felcsap rá magasra. Igazából helytelenül.) Tektonikus eredetű tó: Lemezhatáron. mint a víz. A gleccser elolvadása után a víz a végmoréna mögött felhalmozódva tavat képezhet. de használják a cunamira is. Fehér-tó. Finnország).és a Barents-tenger környékén. . amikor a Nap-Hold-Föld rendszer Földnél lévő szöge 90 fok. földrengés okozta hegyomlás (belső erő). Tó: A szárazföldek felszíni mélyedéseiben összegyülemlő. Akkor jön létre. Abrázió: A tengervíz felszínformáló képessége. Akkor jön létre. tektonikus árokban kialakult hosszúkás. kaldéra (belső erő). Éghajlatváltozás esetén ezek a mélyedések tómedencék szerepét tölthetik be. Moréna által elgátolt tó: A gleccser hordalékát lerakva lezárja a maga vájta U alakú völgyet. Szélvájta tó: Ha a felszínen a szél szabadon garázdálkodhat (sivatag. Többnyire összeköttetésben vannak egymással (szoros.) Szökőár: Nagy dagály. (Alpok: Garda-tó. félsivatag). tengerek. Ez első és utolsó negyedkor jellemző. Sok látható a Duna és a Tisza mentén. mesterséges tavak. Tavak. mert beleütköznek a tengerfenékbe. Elgátolt medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: láva. turzás. középszint Állóvíz: A földkéreg felszíni mélyedéseiben felgyülemlő vizek. Mesterségesen is létrehozható (folyószabályozáskor). a kontinensek egyik peremén az Egyenlítő felől meleg. a másik felén a sarkok felől hideg áramlatok figyelhetők meg. lápok. amikor a Nap-Hold-Föld rendszer 180 fokot zár be. Kimélyített medence: Külső és belső erők is létrehozhatnak ilyen típusú tómedencét: tektonikus árok. Ezzel párhuzamosan van egy áramlásrendszer az óceánok mélyén is. Vihardagály: Amikor a viharos szelek felerősítik a dagályhullámot. lejtős tömegmozgás. Holtág. szél. Lehetnek bennük áramlások (tengeráramlás). nyílt vízfelületű állóvíz. amikor a Hold és a Nap tömegvonzása erősíti egymást. Fertő: A tavak pusztulásának egyik állomása. folyóvíz). ami lefűződve patkó alakú tavat alkot.és a Tanganyika-tó. Ilyen a Bajkál tó. Tektonikus eredetűek a medence jellegű süllyedékterületek is. Ez újholdkor és holdtöltekor jellemző. ezért a hullám átbukik magán és kifut a partra. gyorsan pusztulnak. Gleccsertó: A gleccser hordalékával völgyét sok helyen túlmélyítette. tavak. morotva. a Kaszpi-tenger és az Aral-tó tartozik ebbe a csoportba. elolvadása után a süllyedékekben a víz összegyűlve tavat képez (Kanada. amikor alig van már nyílt víztükör. Hullámmorajlás: Sekély parton a tengervíz molekulái nem képesek tartani a körpályájukat.

Maradványtó: Egykori tengerek bezáródásával visszamaradt állóvíz. illetve időszakos vízfolyásokat. Általában a hegységek gerincén fut végig. (Értéke lehet negatív is.) Dolinató: A karsztos oldódás által létrehozott mélyedés ritka esetben tómedenceként funkcionálhat. Ilyen tó a Kaszpi-tenger és az Aral-tó. Száraz területekre jellemző. akár folyóvízi hordalékkal való feltöltés következtében.) Folyóvizek. mocsár. a tengerekkel való közvetlen kapcsolta megszűnt. mint amennyit szállít. középszint Vízgyűjtő terület: A földfelszín azon része. Megkülönböztetünk egyenletes (hegyvidéki. hogy milyen a meder meredeksége. éghajlattól függő váltakozása. hogy a Nicaragua-tó is. ahonnan egy vízfolyás összegyűjti a felszíni vizeket. Minél több víz van a mederben.Mesterséges tó: Ember által létrehozott tó. hogy mennyi víz van a medrében (mekkora a vízgyűjtő terület). értékét centiméterben adják meg. Eutrofizáció: A tavak növénnyel való feltöltődése. (Minél meredekebb. A folyószabályozáskor levágott folyókanyarulatok is mesterséges tavaknak tekinthetők. (Állomásai: fertő. Vízállás: A víz magassága a mederben. Nasszer-tó). ahonnan a felszíni vizek elérik a világtengert. ezek az általában sík területeke a poljék.) Függ attól is. mert a víz általában befolyik a hegység belsejébe. Vízmércével mérik. (Lehet. szigeteket építő folyókra jellemző. mert a vízmércét nem a mederfenékre helyezték. Kaldérató: A vulkán tetejének lerobbanása után visszamaradt mélyedésben is összegyűlhet a víz. ha beszorozzuk a keresztmetszet területét a folyó sebességével.) Poljetó: A mészkőhegységekben a felszínen néhol más kőzet is előfordul. Vízválasztó: A vízgyűjtő területeket egymástól elválasztó vonal.és mellékfolyó: Egy vízgyűjtő területen a vízhálózat különböző rangú folyókból épül fel. Árvíz: Medréből kilépő nagyvíz.) A nagyság alapján megkülönböztethetünk kis-. Például: Szent Anna tó a Hargitában. (Nagy-Vízválasztó-hegység) Fő. Emelt szint Tengerszem: A gleccserek kiindulási pontja a hegység oldalába mélyül. láp. (Ritka. Vízjárás: A vízállás és a vízhozam sokévi szabályos.és nagyvizet. Ilyen belső lefolyású területen folyik a Volga is a Kaszpi-tengerbe. aminek a világtengerrel még közvetett kapcsolata sincs. Feltöltődő (alsó) szakaszjelleg: Ahol a folyó több hordalékot rak le. közepes. Általában a folyók alsó folyásánál jellemző. annál több hordalékot képes szállítani a folyó. A jég elolvadása után e mélyedésben összegyűlő vizet tengerszemnek nevezzük. A folyó munkavégző képessége: Attól függ. . Megkapjuk. Lefolyásos és lefolyástalan terület: Lefolyásos az a terület. Feltöltődés: A tavak átmeneti képződmények a Föld felszínén. Ez a sík területen lassan haladó. Lefolyástalan (vagy belső lefolyású) az a terület. Vízhozam: A folyó adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. Ez pedig attól függ. ahol a felszíni mélyedésben összegyűlő vizet poljetónak nevezzük. A mederből kilépő nagyvíz az árvíz. zátonyokat. annál gyorsabb. A legnagyobbat főfolyónak. hogy mennyi hordalékot képes szállítani a szállítható hordalék mennyiségéhez képest. a bele torkolló kisebbeket mellékfolyónak hívjuk. Mértékegysége m3/s. Gyorsan elpusztulhatnak akár növényi. annál több hordalékot szállít. egyenlítői éghajlat) és ingadozó vízjárású folyókat. Kialakítását folyóvizek felduzzasztásával valósítják meg (Tisza-tó. ezt kaldératónak nevezzük. óceáni. Krátertó: A vulkáni kráterekben összegyűlő állóvizet krátertónak nevezzük.

Ásványvíz: Oldott ásványi anyagot tartalmazó felszín alatti víz. az első vízzáró réteg felett található felszín alatti víz. . ami nagy kiterjedésű. élővilág is megtelepedett rajta. A folyóvíz által szállított hordalék különböző szemcsenagyságú: iszap. brómos. amelyen valamilyen út visz keresztül. V-keresztmetszetű völgy: A bevágódó szakaszjellegű folyó által létrehozott felszínforma. Karsztformák: A karsztvíz által létrehozott felszínformák.) Hordalék: Valamilyen külső erő által a keletkezési helyéről elszállított kőzet vagy talajtörmelék. ahol a vízzáró réteg metszi a földfelszínt. ami reakcióba lép a mészkővel (karsztos oldódás). A karsztvíz szénsavat tartalmaz. Forrás: A felszín alatti vizek felszínre bukkanásának helye. Szurdok: Nagy esésű vízfolyások kemény. a másik oldalán építi a partot.Oldalazó (közép) szakaszjelleg: Ahol a folyó körülbelül annyi hordalékot rak le. (Lehet jódos. kavics. A lecsökkent esésű. vasas. A folyó itt pusztítja a medrét. mint amennyit tovább szállít. középszint Felszín alatti víz: A szárazföld felszíne alatt a talajban és a kőzetekben felgyülemlő vizek összessége. Főleg emelkedésben lévő térszíneken alakult ki. pedig ezek már egyáltalán nem a felső szakaszán vannak a folyónak. meredek. a kanyar egyik oldalán pusztítja. esetenként függőleges oldalú völgye. Például: Csallóköz. Általában a folyó középső szakaszára jellemző. Gyógyvíz: Gyógyhatású ásványvíz. a gravitációs erőnek ellenálló felszín alatti víz. Zátony: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. Artézi víz: A vízzáró réteg átfúrása után felszínre kerülő rétegvíz. Rétegvíz: Két vízzáró réteg közti víztartó rétegben lévő víz. szűk. Sziget: A feltöltő szakaszjellegű folyó által lerakott hordalékból létrehozott felszínforma. savas. Hordalékkúp: A folyóvízi hordalék legyező alakú felhalmozódása. akadályozza a hajózást. (Hosszabb folyók esetén előfordul.) Hévíz: 20 foknál melegebb forrásvíz (Magyarországon gyakori. ellenálló kőzetbe vágott. Általában a folyó felső szakaszára jellemző. a szemcsék közötti teret csak részben kitöltő. Karsztvíz: A résvizek csoportjába tartozó felszín alatti víz. hogy nem „szabályos” rendben következnek a szakaszjellegek. de a Kazán-szorosban is pusztítja a medrét. mert hazánkban magas a geotermikus gradiens. majd kiválik. hegységből kilépő folyók építik. Bevágódó (felső) szakaszjelleg: Ahol a folyó kevesebb hordalékot rak le. nem túl mélyről is magas hőmérsékletű víz törhet fel). Ezért ezeket az elnevezésekkel óvatosan kell bánni. Emelt szint Szoros: Hegygerinc folyóvízi erózióval lealacsonyított és áttört része. mint amennyit tovább szállít. Talajvíz: A talajszemcsék közti teret teljesen kitöltő. Résvíz: A kőzetek repedéseiben található víz. ami a vízszint közelébe. A mészkő oldatba kerül (kalciumhidrokarbonát). kénes. mély. A mészkőhegységek repedéseiben található víz. Talajnedvesség: A talajszemcséket hártyaszerűen borító. Belvíz: A talaj szintje fölé emelkedő talajvíz. így negatív és pozitív formák jönnek létre. homok. A folyó kanyarogva halad (meanderez). Felszín alatti vizek. vagy kicsivel az fölé emelkedik. a folyó két ágra szakadva kerüli meg. Kanyon: A szurdok spanyol elnevezése. a Dunán például a Dunakanyarban.

Olyan területeken jön létre. Felszíni karsztforma. Az első ilyet Franciaországban.) Vízszennyező források: Vízvédelem: A környezetvédelem egyik részterülete. Mezőt jelent. melynek eredményeként a víz vagy újra felhasználható. az erre alkalmas eljárások összessége. A kút általában 15-20 méter mély. Barlang: A mészkőhegységek belsejében létrejövő akár terem nagyságú üregek. Felszínét folyóvízi hordalék borítja. Karrmező: Magyar népi elnevezése ördögszántás. hosszuk 30-60 méter. Polje: Mészkőhegységekben megfigyelhető felszínforma.és tengerhajózás: Halászat: Tengeri erőforrások: . ahol a vízszükséglet meghaladja a készleteket. Lehet álló. Cseppkő: Pozitív karsztforma. Artézi kút: A nyomás alatt álló rétegvizet feltáró kút. hogy benne egy ember állva elfér. a felszín alatt futó patak. szemben a lepusztított mészkőfelszínekkel. A Duna mentén számos ilyen látható. évente egyszer vagy többször elönt. Vízgazdálkodás. amelynek oldalfalaiból vízszintes irányba lyukacsos csövek nyúlnak a vízadó rétegbe. Magassága akkora. Ármentesített terület: Víztározó: Vízlépcső: Belvízvédelem: Ivóvíz: Ipari víz: Vízforgatás: Azokon a területeken. Létrejöhet oldódással és barlangi termek beszakadásával. középszint Folyószabályozás: Mederkotrás: Árvízvédelmi gát: Ártér: A vízfolyások medrét két oldalról kísérő. Általában bővizű. Csápos kút: Függőleges akna. innen a neve. az év nagy részében vízmentes terület. hűtés szükséges. Víznyelőn keresztül érkezhet meg a barlangba (búvópatak) és bővizű karsztforrásként ér újra a felszínre. a csápok száma 6-10. (Biológiai. A barlangokban a karsztvízből rázkódás hatására kiváló mészkőből jön létre. A csapadékvizek által a mészkőbe vájt hosszúkás mélyedések. fizikai és kémiai. Előtte tisztítás. Barlangi patak: A barlangban.Víznyelő: Tölcsérszerű karsztos forma. ami utal a mezőgazdasági hasznosítás lehetőségére. Vízenergia: Öntözés: Szennyvíztisztítás: A szennyvizet szennyező anyagok eltávolítása. Artois tartományban készítették el. illetve megszüntetése. az állapot romlások elkerülése vagy visszafordítása. ahol nincs a felszínen mészkő. a vizet többször is felhasználják. A csapadékvizet a mélybe vezeti. Kialakításában az oldódáson túl a karsztvíz által szállított hordalék eróziójának van nagy szerepe. Dolina (töbör): Kerek alakú karsztos forma. Karsztforrás: A karsztvíz felszínre bukkanási helye. Belvízi. vagy megengedhető valamely befogadóba való vezetése. amelyet a vízfolyás magas vízállása idején rendszeresen. függő és oszlop. ami a felszíni vizet (állandó vagy időszakos patak) a mélybe (barlangba) vezeti. Céljai: a vízkészletek mennyiségének és jó minőségének fenntartása vagy javítása.

Felülete egyenletes síkság. Ualakú völgyet váj. innen indul ki a gleccser. akkor 45 millió km2-t. Jég és munkája. Ilyen a Mazuri-. Évszakosan változik. a Hindukus. egyenetlenül csiszolja le. Gleccser: Jégfolyam. mély. . a déli oldalon magasabb van a hóhatár (az Alpokban 2800 és 3200 méter a két érték). Pomorzei-tóhátság is. Meleg főnszél idézi elő leggyakrabban.5-0.8 g/cm3 között változik. Tökéletlen síkságot hoz létre. A kárfülkéből indul.vízmennyiség esetleg vízhozam. a kisebb-nagyobb mélyedések a jég elolvadása után tómedenceként funkcionál. Firn (csonthó): A hó és jég közötti fázis. hátak magasodhatnak ki. A tartós hóhatár felett egész évben megmarad a hó. Tóhátság: A jég által egyenetlenre csiszolt felszínből kisebb halmok. Onnan indul. A hó naponta megolvad és megfagy. A jég elolvadása után itt is kialakulhat tó.1 g/cm3 sűrűségű hóból előbb csonthó. hordalékaival borított felszín. közöttük tavak találhatók. ahol a gleccser véget ér. Belföldi jégtakaró: Nagyobb területet elborító. Ázsiában a Pamír. keskeny. Afrikában a Kilimandzsáró. Vagyis több hó hullik télen. A jégkorszak idején jóval nagyobb területet borított jég.9 g/cm3 sűrűségű jég lesz. a firn sűrűsége 0.) Magashegységi jég: Az állandóan hóval borított területek a sarkok mellett ma a magashegységekre korlátozódnak. Fjord: Hosszú. Morénasánc: A jégtakaró (vagy gleccser) által szállított hordalék felhalmozódása a jégtakaró végén. hordalékával a jég megkarcolja a felszíni kőzeteket. meredek falú öböl. Emelt szint Jégképződés: A jég hóból képződik a tartós hóhatár felett. Vásott szikla: A jég felszínformáló tevékenysége hozza létre. Gleccserpatak: A gleccserből táplálkozó. Számos gleccser található e magashegységekben. itt megy végbe a hó jéggé való átalakulása. annak olvadékvizeit elszállító vízfolyás. Európában az Alpok. hordalékot (moréna) szállít magával. (Ma 15.Emelt szint Közműolló: Nitrátosodás: Mechanikai-. A 0. középszint Hóhatár: Az a tengerszint feletti magasság. majd 0. ami felett hó található. a Karakorum és a Himalája. Jégcsiszolta felszín: A jég a maga súlyával és a szállított hordalékával felszántja a felszínt. A gleccser mélyítő munkája hozta létre a jégkorszak idején. Ma ilyet találunk az Antarktiszon.vagy az akkor onnan kivehető . Morénasíkság: A jég által letarolt. DélAmerikában az Andok csúcsai vannak eljegesedve. mint ami nyáron elolvad. A jégár elérve a tengerszintet tovább haladt mélyítve medrét. meredek sziklafalak veszik körül.és kémiai szennyvíztisztítás: Vízkészlet: Egy meghatározott időpontban és térrészben lévő . A tartós hóhatár fölött kialakuló több éves jég a lejtőn a gravitáció hatására lassan lefelé mozog. ezzel sűrűsége növekszik. Lavina: A hó gyors mozgása meredek lejtőkön. A jég elolvadása után a területet a tenger vette birtokba. sarkvidéki szigeteken. Grönlandon. A sarkok közelében a hóhatár 0 méter. az Egyenlítőn 5000 méter. U-alakú völgy: A gleccser által létrehozott felszínforma. biológiai. az Andokban a legmagasabb 6500 méterrel. általában több száz vagy több ezer méter vastag jég. azon rovátkákat ejt. A hegy oldalába mélyül. Az északi féltekén a lejtőkitettség miatt az északi oldalon alacsonyabban. Kárfülke: A gleccser által létrehozott negatív forma. Észak-Amerikában főleg Alaszka hegyeit borítja jég.

fokától északra. amiből humusz képződik. élővilág. ember) által meghatározott bonyolult folyamat. meleg vízről kapta. vízben nehezen oldódó. E folyamvölgy a Germán. Képződési helyétől igen messze is elkerülhet. 3. Talajpusztulás: A víz. termékeny rétege. ősfolyamban egyesültek. Talajképződés: Számos tényező (éghajlat. A víz okozta talajpusztulás a talajerózió. az élőlények kőzetbontó tevékenysége. Ennek következtében a talaj elvékonyodhat. a Mexikói-öbölről kapta (Gulf = öböl). Különösen a nagy csapadékú lejtős területek veszélyeztetettek ilyen szempontból.Ősfolyamvölgy: A jégtakaró előterében a jégtakaróból kifutó bővizű patakok egy nagy folyóban. az Elba.3 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. A mezőgazdasági termelésbe bevont területeken törvényszerű a talaj időszakonkénti védtelensége (betakarítás után. kőzet. Nevét kiindulási helyéről. Perui áramlásnak is hívják. Amerika északnyugati partjait fűti. ahol . laza. A szárazföldek felszínére hulló csapadék egy része a talajfelszínen lefolyik. ami meghatározza a növényzet földfelszíni eloszlását. amivel párhuzamosan termőképessége csökken. Labrador-áramlás: Hideg tengeráramlás az Atlanti-óceánban. Ez együtt alkotja a talajt. A talajképződés folyamán a kőzetből aprózódás és mállás hatására kőzetmálladék lesz. Humboldt-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban Dél-Amerika partjai mellett. sötét színű. Sok esetben az erózióval együtt jelentkezik. vetés idején). A tényezők legfontosabbika az éghajlat. a bennük lejátszódó folyamatoknak véget vethet. Alexander Humboldtról kapta a nevét. az Odera. Az északi sark felől hideg vizet szállít a Labrador-félsziget mellett. A Norvég-tenger területén az áramlat vize a mélybe bukik és az óceán fenekén hideg vizet szállít. Oja-shio-áramlás: Hideg tengeráramlat a Csendes-óceánban. Kuro-shio-áramlás: Meleg tengeráramlat a Csendes-óceánban. de a természetes növényzettel borított területeken ez a lefolyó víz kevés talajrészecskét visz magával (természetes erózió). középszint Golf-áramlás: Meleg tengeráramlat az Atlanti-óceánban. A talaj élő és élettelen részrendszerek működési egysége. művelésével végső esetben fel kell hagyni. domborzat. Észak-atlanti-áramlás: A Golf-áramlás elnevezése az északi szélesség 45. akár el is pusztulhat.és a Lengyel-síkságon még ma is jól látható. A 3.4 A talaj Talaj: A földkéreg legfelső. a benne megtelepedő baktériumok és gombák lebontják az elhalt élőlényeket.) Humusz: A talaj nagy molekulákból álló. a növények számára tápanyagokat raktározó szerves anyaga. a Weser egy-egy darabon benne fut. A sark felől indul és Ázsia keleti partjait hűti. idő. egyben oka a talajok zonalitásának is. A kiváló német geográfusról. A növénytelen vagy csak részlegesen fedett talajon felgyorsulhat az erózió. amit baktériumok és gombák állítanak elő elhalt élőlények lebontása révén. A hőmérsékleten és csapadékmennyiségen keresztül befolyással van az aprózódás és mállás intenzitására. (Biotikus alrendszer folyamatai például: mikroorganizmusok szervesanyag-átalakító tevékenysége. A növényeket vízzel és tápanyaggal látja el. Nevét az általa szállított sötét (kuro). hiszen a szél csak ott tudja a talajszemcséket magával ragadni. a vízforgalom. A szél okozta talajpusztulás a defláció. A jéghegyeket egészen New Yorkig is elviheti. valamint a szél a már kialakult talajrétegeket elhordhatja. az abiotikus alrendszer folyamatai például az aprózódás. vagy megszűnik. E természetes pusztulással nagyjából lépést tart a talajképződés üteme. a Visztula. Vándorkő: A jég által szállított nagyméretű kőszikla.

amelyek a víz visszatartására és elvezetésére is jók. Szürke erdőtalaj: A mérsékelt övezetben a sztyepp és a lombos erdők közti terület zonális talaja. Nagy hajlásszögű lejtőn teraszok kiépítésével csökkenthető az erózió (szőlő. A defláció elleni védekezés egyik módja az uralkodó szélirányra merőleges fasorok. A lejtőmeredekség csökkentése nagy területen nagy anyagmozgatást igényelne. itt van a legtöbb humusz. Talajvédelem: A talajpusztulás elleni védekezés. itt a legnagyobb a talaj biológiai aktivitása. Talajlevegő: A talaj szemcséi között található levegő. ez a legsötétebb. Barna erdőtalaj: A mérsékelt övezet lombos erdeinek zonális talaja. mert a só felhalmozódása nem kötődik konkrét éghajlathoz. nyír-. . a túl nagy meredekségű lejtők erdősítése. (A talaj pórusterének azt a részét. a szilikátok (kovasav. Emelt szint Anyakőzet: A talaj C szintje. Az „A szint” a talaj legfelső szintje. ebben az esetben a veszélyeztetett időszakban holt növényi részekkel (szalma.) A szikes talajok termőképessége általában rossz. melynek elemei közül a legfontosabbak: szintvonalakkal párhuzamos telekkijelölés. B.) E talajok elsősorban száraz.nincs növényzet. (Intrazonális talaj. a trópusi esőerdők és monszunerdők talajai a trópusi sárgaföldek mellett. ennek mállott anyagából jön létre a talaj. levegő tölti ki. akkor szoloncsákról. nehezebben oldható részek a feltalajban maradnak. Ott jellemző. ez a legjobb minőségű termőtalaj. talajpusztulás). talajművelés. juharfából áll. Mindezek mellett elengedhetetlen. A „B szint” az előző szint alatt található.) Szikes talajok: Az olyan talajokat. Kiindulási pontja a talajpusztulást kiváltó és befolyásoló tényezők ismerete. Mezőségi talaj: A mérsékelt övezeti sztyeppek zonális talaja (más néven csernozjom. szárrészek) borítjuk a talajt. szikes talajoknak nevezzük. melyeknek valamelyik szintjében sók halmozódnak fel. illetve kisebb meredekség esetén legeltetés szántóföldi művelés helyett. (Elsősorban a Kelet-európai síkságon és a Nyugat-szibériai alföld déli részén. mogyoró-. A talajerózió esetében a kiváltó tényezők közül a csapadékmennyiséget nem befolyásolhatjuk. kisebb a humusztartalma és világosabb. ahol a természetes növényzet tölgy-. SiO2) nagy része oldatba kerülve a mélybe szállítódik. gyümölcsös esetén érdemes kialakítani a tereplépcsőket). C szint): A biológiai aktivitás és a humusztartalom (szín) alapján lehet a talajban szinteket elkülöníteni. földúthálózat. vagyis feketeföld). A termőképesség csökkentésén túl a szél a mozgó homok ütő hatásával is károsíthatja a növényzetet. Talajszintek (A. ha mélyebben szolonyecről beszélünk. Trópusi vörösföld előfordul még az erdős szavannák területén is. Talajerózió: A talajpusztulás víz okozta formája (l. kisebb a biológiai aktivitása. mégsem soroljuk a szikeseket a zonális talajok közé. míg az alumíniumban (Al2O3). A sok csapadék következtében kilúgzódik a talaj. A „C szint” az anyakőzet. sőt alapvetőbb a helyes talajművelés. (Ha a talaj felső szintjében halmozódik fel a só. Nedves és száraz kontinentális területek határán jellemző. viszont a lejtőket alakíthatjuk. ezért nem kivitelezhető. Óceáni és nedves kontinentális területekre jellemző.) Trópusi vörösföldek: Zonális talajok. Meg lehet védeni a talajt takarással is. vasban (Fe2O3) gazdag. amit nem foglal el a víz. bár leginkább a homoktalajokat veszélyezteti és lejtő sem szükséges hozzá. Humusztartalma magas. Ez adja a talajok vörös színét. Termőképessége jó. A talaj humusztartalma kicsi (az elhalt növények gyors ásványosodása miatt). félig száraz éghajlatra jellemzőek. de rövidebbé tehetjük a lejtőt a rá merőleges sánccal vagy árokkal. ligetek telepítése.

Specialitását növeli. a tundrán. a talaj anyaga a völgyekben gyűlt össze. több zónában is előfordulhat. melyek bármely zónában előfordulhatnak (például öntéstalaj a folyók mentén. oldalon intrazonálisnak mondja. vagy közeli talajvíz) játszott nagy szerepet. a mészkőnek is. Réti talaj: Az olyan talajokat. (A tőzeg azonban felhalmozódik. [Az intrazonális és azonális kifejezések néha szinonimaként használatosak. Talajképző folyamataik közül fontos a tőzegesedés. réti talajoknak hívjuk. a 318. Terra rossa: A csapadékosabb mediterrán területek egyik zonális talaja.Zonális és azonális talaj: A legfontosabb talajképző folyamatok. amelynek málladékában kevés a szilikátos anyag (mészkő. hogy az erdőirtások hatására a lejtők az erózió áldozataivá váltak. ahol a csapadék mennyisége viszonylag (a párolgáshoz képest) nagy és a víz sokszor a felszínen áll (a trópusi esőerdőkben. csak. oldalon azonálisnak. melyek állandó vízborítás alatt képződnek. hogyan lenne lehetséges ez valamiféle talaj nélkül? Mi a helyzet a sivatagi szikes talajokkal? Még ott is előfordulhatnak sótűrő növények. lejtőhordalék-talaj a hegyek lábánál). sós talaj. de vastagsága. mivel a természetes növényzet (mohák. A talaj csekély vastagságú. termőképessége nem éri el azét.] Tundratalaj: A hideg övezet tundra övének zonális talaja. Humusztartalma minimális. Humusz nincs benne. Az intrazonális talajokban a helyi talajképző folyamatok és tényezők (például az alapkőzet a rendzina esetén. főleg ott. márga). benne szintek nem alakultak ki. dolomit. Általában sekély termőrétegű és köves. humusz nélkül legfeljebb kőzetmálladékról beszélhetünk.és alumíniumoxidok válnak ki. Intrazonális talaj. hogy a sivatagokban általában nincs talaj. a talajvíz a szikesek esetén) egyenrangúak a zonális folyamatokkal és tényezőkkel. Láptalaj: Az olyan talajokat. termést hoznak. akkor a talajt zonálisnak nevezzük. levegőtlen viszonyok között bomlik el. ahol csapadék esetén összegyűlhet némi víz. Egyezzünk meg abban. az éghajlat és a növényzet. vagy az év nagyobb részében víz alatt állnak. láptalajoknak nevezzük. Laterit: A trópusi esőerdők és monszunerdők zonális talajai a trópusi vörösföldek (latosolok). Stefanovits Pál Talajtan című könyvében a szikes talajokat a 195. mivel a vízi növényzet a víz alatt. rossz termőképességű. a létrejövő anyagot lateritnek nevezzük. aminek során a feltalajban vas.) A láptalaj intrazonális talaj. földművelésre nem alkalmas. A mélyedésekben. A nyers ásványi talaj (yermosol) vagy a futóhomok (arenosol) talajnak titulálása szerintem túlzás. bár humusztartalma magas. Az azonális talajokban olyan talajképződési folyamatok dominálnak. Rendzina: Olyan azonális talaj. vagy hatásuk uralkodóvá válik azokkal szemben. ami tömör. melyeknek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés (időszakos vízborítás. virágzanak. Ha ezek szabják meg a talajfejlődés irányát. Az éghajlat mellett kialakulásában szerepe volt a talajképző kőzetnek.) Színe vörös (vasoxidban gazdag). nem lesz belőle humusz. nem talajról. . talaj is kialakulhat: vékony. Ezen talajok meghatározó talajképződési folyamata a deszilikátosodáslateritesedés. meghatározott övekhez kötődnek. ahol ma is folyik a terra rossa képződése. zuzmók) kevés szerves anyagot produkál. Leggyakrabban a mérsékelt övezetben találkozhatunk réti talajjal. Színében hasonlít a csernozjomra. ha levegőt kap. szénsavas meszet tartalmazó kőzeten jött létre. termőképessége közepes. a tajgán). Sivatagi talajok: A forró és mérsékelt övezet sivatagjainak zonális talajai. mert más övezetben nem található meg. Bár a sivatagban előforduló rövid életciklusú növényeknek elég egy zápor és kicsíráznak. (Mégis zonális talaj.

Ennek oka lehet a talajképző kőzet tulajdonsága. ezek azonban csak egy-egy térségre jellemzők. a talaj. A passzát szél uralma alatt áll. Szoláris és valós éghajlati övezet: A szoláris éghajlati övezetek kialakításánál csak a napsugarak hajlásszögét vesszük alapul. Ezt másodlagos szikesedésnek nevezzük. A csapadék az Egyenlítőtől távolodva csökken. vagy a felszín állandó változása (defláció. amelyeknek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak. A nyugati szelek uralma alatt áll (egyes részein hatnak a szomszédos passzát illetve sarki szelek). középszint Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelhető szabályszerű rendszere. Szikesedés: A szikesedés intrazonális talajképződési folyamat. könnyen oldódó sók képződésére alkalmas kőzetek felszíni jelenléte. Rendszeres öntözés hatására a megemelkedő talajvízből a párolgás után visszamaradhat a só. szélességi körök közt található. ugyanez figyelhető meg a tengerszint feletti magasság növekedésénél is (a hegységben felfelé haladva szintén csökken a hőmérséklet). de minden nap felkel és minden nap lenyugszik a Nap). Sivatagi. a természetes növényzet. emelt szint Dokucsájev: 4. a felszínformáló erők együttes. Azt ugyanis módosítják a szárazföldek és óceánok szabálytalan elhelyezkedése. Természetföldrajzi övezetesség: Az éghajlat. a szélrendszerek és a tengeráramlások. Hideg. mérsékelt és forró övezetek különíthetők el alapvetően. a domborzati viszonyok. és 65. az állatvilág. A valós éghajlati övezetek határai mások. a sarkkörtől a sarkig) és a mérsékelt övezet (a kettő között. Három övezetet különíthetünk el: forró (ahol az év legalább egy napján 90 fokban delel a Nap. A földrajzi övezetesség. hogy a talaj felső szintjében felhalmozódjon a só. aminek lényege a vízben oldódó sók felhalmozódása a talajban. A váztalajok közé tartoznak a sivatagi talajok. (Például a forró övezeten belül a szavanna öv. Övezetesség: A gömb alakú Földön számos éghajlati elem és más természetföldrajzi tényező is övszerűen helyezkedik el. Terület: Néhány öv további kisebb részekre bontható. hideg (ahol az év egy napján nem kel fel és az év egy napján nem nyugszik le a Nap. A csapadékeloszlás alapján három övre és egy vidékre oszthatjuk. mérsékelt és forró övezetet különítünk el. Ezek határai legtöbbször párhuzamosan futnak a szélességi körökkel. (Hideg. Az évi közepes hőingás kisebb a napi hőingásnál. a sziklás hegyi talajok.) Vidék: Az övezeteken belül az övek mellett vidékeket is elkülöníthetünk. a két térítő között). ezeket területeknek nevezzük. vagyis nincs olyan nap. övezetes megjelenését nevezzük így. foka között található. félsivatagi területeken a szikesedés feltétele a könnyen málló. vízerózió). Mérsékelt övezet: Körülbelül a 30.4 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Öv: Az övezeteken belül egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő öveket különíthetünk el. Például Dél-Ázsiában a monszun vidék. A 3. amikor derékszögben delelne a Nap. Itt elegendő a mállás ahhoz. mint az előzőekben ismertetett övezeteké. A mérsékelt övezet száraz területein a magasan álló talajvíz párolgása miatt növekszik a talaj sótartalma.Váztalajok: Olyan talajok. Emberi tevékenység is okozhat szikesedést.) Vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség: Az Egyenlítőtől távolodva követik egymást az övezetek a Föld felszínén (követve a napsugarak beesési szögének csökkenését). Az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. Övezet: A legnagyobb kategória az övezetességen belül. Forró övezet: Az északi és déli szélesség 30. Ennek oka a Nap sugárzásában keresendő. Az évi .

Az aprózódás az uralkodó. A sarki szelek uralma alatt áll. Növényzete. Hideg övezet: A 65.és sárgaföld. forró. Trópusi monszun területen az évi középhőmérséklet 20 fok felett van. A passzát szelek felszálló ága jellemzi. Kelet-Ausztráliában. Az Egyenlítőtől távolodva csökken az esős évszak hossza 9-10 hónapról 2-3 hónapra. félsivatagi. csapadék ritkán hull. száraz tél. A szubtrópusi monszun éghajlatra jellemző az 525 fok közötti évi közepes hőingás. az évi csapadékmennyiség 1500 milliméter felett (Cherrapunji-ban évi 11000 milliméter). az évi közepes hőingás 10-15 fok. Brazíliában. Az évi középhőmérséklet 0 fok alatt van. télen a szárazföld felől fújnak és szárazságot hoznak. állatvilágára növényevő patások és ragadozó nagymacskák jellemzők. A meleg mérsékelt övben szubtrópusi monszun a neve. hűvös. Két évszak alakult ki: esős (forró) és száraz (forró). majmok jellemzők. az évi közepes hőingás 2-3 fok. Az évi középhőmérséklet 10 és 20 fok között van. A 20 és 30. madarak. szélességi kör között található. télen aprózódás. Szavanna éghajlat: Az évi középhőmérséklet 23-27 fok. állatvilágára rovarok. Itt nyáron a passzát szelek leszálló ága érvényesül. Kínában és Japánban. forró nyár. A mállás az uralkodó. Szubtrópusinak is mondják. az évi csapadékmennyiség 2000-3000 milliméter (márciusi és szeptemberi csapadékmaximum figyelhető meg. A hőmérséklet alapján három övre oszthatjuk. mindennapos esők öve. Természetes növényzete szavanna (fás. mind a hideg mérsékelt övben. ahol nyáron a szelek az óceán felől fújnak és csapadékot szállítanak. Mérsékelt övezeti monszun a kontinensek keleti peremén jött létre mind a meleg. száraz évszakot eredményez. Ez a Földön megtalálható Floridában. ami csapadékot illetve szárazságot hoz. Monszun terület: A monszun szél uralma alatt álló terület. Elnevezése az Afrika és Európa közötti Földközi-tengerről kapta. A 10 és 20. az évi csapadékmennyiség 300-2000 milliméter. Az évi közepes hőingás az óceántól távolodva nő. csapadékos nyár. az aprózódásé növekszik. Trópusi sivatagi éghajlat: Az évi középhőmérséklet 20-28 fok. A hőmérséklet alapján két övre oszthatjuk. talaja trópusi vörösföld. DélAfrikában. az évi közepes hőingás 3-10 fok. és 90. szélességi kör között található. növekszik a száraz évszak hossza. nyáron mállás. hűvös száraz. ami forró. A csapadék kevés és hó formájában érkezik. Mediterrán terület: A kontinensek nyugati partján jött létre. Két évszak alakult ki: forró száraz. Három évszak jellemző: forró.középhőmérséklet 0 és 20 fok között van. Egyenlítői öv: A forró övezet része. A mérsékelt övezet része a meleg mérsékelt öv (valószínűleg erre próbálnak itt rákérdezni). feketeföld. szélességi körök közt található. ami a 90 fokos deleléshez köthető). A passzát szelek leszálló ága jellemzi. Természetes növényzete esőerdő. Mérsékelt övezeti monszun éghajlat: A mérsékelt övezetben a kontinensek keleti peremén jött létre. Létezik trópusi és mérsékelt övezeti monszun (lásd a levegő mozgása c. talaja vörösföld. részt). Az Egyenlítőtől távolodva a mállás szerepe csökken. mind a valódi. füves. Évszaktól függően a passzát szelek felszálló illetve leszálló ága jellemző. állatvilága szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. Átmeneti öv: A forró övezet része. száraz tavasz. mivel a trópusok alatt találhatók a 30 és a 45. Csak egy évszak alakult ki: csapadékos. A kontinensek peremén jött létre. Térítői öv: A forró övezet része. Meleg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. babérlombú erdők. szélességi kör között található. Egyenlítői éghajlat: Az évi középhőmérséklet 25-27 fok. Négy évszak alakult ki ebben az övezetben. télen a nyugati szelek csapadékot hoznak. vörös. A 0 és 10. a csapadék csökken. tüskés). A csapadék eloszlása alapján két területet különítünk el. 1000-1500 milliméter év csapadék. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. ahol sajátos . szélességi kör között.

pampa. Nyara forró. tele enyhe. az évi közepes hőingás 20-70 fok (itt a legnagyobb). A kontinensek keleti peremén létrejövő kontinentális monszun terület is ide sorolható. az évi csapadékmennyiség 500-800 milliméter. Turánialföld. Nyara meleg/forró. természetes növényzete szárazságtűrő fajokból áll vagy nincs. préri). talaja barna erdőtalaj és terra rossa. Nagy-medence Észak-Amerikában. Hideg mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. Az évi középhőmérséklet 0-15 fok. az évi csapadékmennyiség 200-700 milliméter. Száraz kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-45 fok. Mérsékelten szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Szélsőségesen szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. távol az óceántól alakult ki (Ázsiában). A hőingás és a csapadékmennyiség alapján négy területet különítünk el. A fagyaprózódás uralkodó. Óceáni éghajlat: Az évi közepes hőingás 7-15 fok. hanem nyugat-keleti. talaja barna erdőtalaj. természetes növényzete lombhullató erdő. Nyara meleg. természetes növényzete keménylombú erdő. Nyáron az aprózódás. a tél 6-9 hónapos és zord. Az óceántól távolodva kevesebb csapadék. Egy szélességi körön általában megegyezik ennek értéke. természetes növényzete lombhullató erdő. talaja podzol. ám ezek ereje kelet felé egyre gyengébb. Óceáni terület: A valódi mérsékelt öv része. Oroszországban és Kanadában jellemző. legzártabb részein alakult ki (Sonora-sivatag. télen a mállás hatékony. eloszlása egyenetlen. A természetföldrajzi tényezők változása ebben az övben nem észak-déli (Egyenlítőtől függő). szélességi kör táján. A mállás készíti elő a kőzeteket a lepusztulásra. A szárazföldek belsejében. Nyara hűvös. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. természetes növényzete fenyőerdő (a szárazföld belsejében lombhullató fajok). A mállás és az aprózódás szerepe kezd kiegyenlítődni. talaja sivatagi váztalaj vagy nincs. Nedves kontinentális éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-25 fok. tele hideg/zord. talaja barna erdőtalaj. az évi csapadékmennyiség 400-1000 milliméter. vagyis az óceántól függ. Összefüggő öv a 60. A meleg mérsékelt övtől eltérően átnyúlik az egész kontinensen (Eurázsia. A szárazföldek legbelső. az évi csapadékmennyiség 300 milliméter alatt van. nagyobb hőingás jellemzi. vagy az óceántól magas hegyekkel elzárva (Észak-Amerika). Utóbbi kettő területen hegységek állják útját a nyugati szeleknek. A kontinensek nyugati partján jött létre. Az aprózódás szerepe már túlszárnyalja a mállásét. talaja fekete mezőségi talaj. tele zord. Ide tartozik Nyugat-Európa partvidéke. Eltérést (pozitív hőmérsékleti anomáliát) a meleg tengeráramlatok okozhatnak. Szárazföldi terület: A valódi mérsékelt öv része. Valódi mérsékelt öv: A mérsékelt övezet része. tele hideg. az USA és Kanada nyugati partjainak egy része és Chile egy része. Mediterrán éghajlat: Az évi közepes hőingás 15-20 fok. itt a legnagyobb az abszolút hőingás: 113 fok) . ezért ott az óceáni hatás kis területre korlátozódik. Észak-Amerika). nyár eleji csapadékmaximum jellemző. Ide tartozik Európa középső és keleti része. természetes növényzete füves puszta (sztyepp. viszonylag meleg (a mi májusunknak felel meg). Chilében. (Ojmjakonban mérték az Antarktiszon kívül leghidegebbet -78 fokot. Góbi-sivatag. Az aprózódás uralkodó. Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában ilyen terület. az évi csapadékmennyiség 800-2000 milliméter. eloszlása egyenletes. Tarim-medence Ázsiában) Mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat: Az évi közepes hőingás 25-50 fok. az évi csapadékmennyiség 300-500 milliméter. nyár eleji csapadékmaximum jellemző (gyakori az aszály).-10 fok. Tajga éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. A nyugati szelek által szállított ciklonok határozzák meg éghajlatát. A Földön előfordul még Kaliforniában. A nyár rövid. az átmeneti évszakok villanásszerűek.éghajlat jellemző. ÉszakAmerika középső része.

A fák bőrszerű leveleiket télen nem hullatják le.) Havasi legelő: A hegyekben az erdőhatár felett található övezet. Ezen övezetek határait befolyásolja a hegység földrajzi . a citrusfélék. az óceán közelében nyír is előfordul.] Monszunerdő (dzsungel): A trópusi monszun terület természetes növényzete. a mandulafenyő. az évi közepes hőingás 10-45 fok. [Erdős szavanna (örökzöld). a libanoni cédrus. A fű magassága is csökken a csapadékkal párhuzamosan (magasfüvű. (E növényzetet sokfelé kiirtották. az évi csapadékmennyiség 200 milliméter körüli. Mohákból. Erdős és füves puszta: A száraz kontinentális terület természetes növényzete. A szárazföld belseje felé haladva. nyár eleji csapadékmaximum jellemző. az araukáriák (Dél-Amerika). (Sötét és világos tajga. a tölgy. füves szavanna (elefántfű). aminek természetes növényzete a fű. a hárs. illetve egy-két jéggel borított sziget. természetes növényzete és talaja nincs. hűvös (a mi márciusunknak felel meg). a zord tél. A sarkok körül található: Antarktisz és Grönland tartozik ide. törpefenyő). aminek már nincs talaja (csak itt-ott) és természetes növényzete. Sarkvidéki öv: A hideg övezet része.) Tundra: A tundra éghajlat természetes növényzete. Ezen határok egyike az erdőhatár. Esőerdő (trópusi esőerdő): Az egyenlítői öv természetes növényzete. természetes növényzetét mohák. több lombkoronaszintből áll. Sziklahavas: A hegyekben a havasi legelő felett található övezet. az évi csapadékmennyiség 200-300 milliméter. (ÉszakAmerikában préri. ahol sok csapadék hullik. télen hó borítja. törpecserjék alkotják. Két évszak van. az évi közepes hőingás 25-55 fok. Dél-Amerikában pampa. Ide tartozik a liliomfa. Örökzöld. a juhar. Egy évszak van. Az óceántól távolodva az egyre kevesebb csapadék már képtelen zárt erdőt eltartani. zuzmókból áll illetve kisebb cserjékből (törpenyír.) Erdőhatár: A hegységben felfelé haladva az egyes övezetek határai jó kirajzolódnak. Lomboserdő: Az óceáni és a nedves kontinentális terület természetes növényzete. a tél 9-10 hónapos és zord. Szavanna: Az átmeneti öv természetes növényzete. Tajga: A hideg mérsékelt öv természetes növényzete. Ázsiában sztyepp a neve a füves pusztának.-55 fok. Ez a nedves szavannának felel meg. kúszónövények és fán lakó növények jellemzik. a tuja. Fajgazdag. Fenyőerdő alkotja. Tundra éghajlat: Az évi középhőmérséklet 0. amiknek felső határa a fahatár. talaja tundratalaj. eloszlása egyenetlen. Állandóan fagyos éghajlat: Az évi középhőmérséklet -10. „Örök fagy”: A hegyekben a tartós hóhatár feletti részt állandóan hó borítja. a ciprusfélék. ami a zárt erdők felső határa. a kőris. Télen hó borítja. erdei) felváltják a lombhullató fajok (vörös). Télen leveleiket lehullatják. a tüskés szavannán bozótok. (E fölött még lehetnek fák.-25 fok. Kanadában és Oroszországban a Jeges-tenger környékén található.Sarkköri öv: A hideg övezet része. Keménylombú erdő: A mediterrán terület természetes növényzete. az örökzöld fajokat (luc. Ide tartozik a paratölgy. eukaliptusz). Itt több hó hullik télen.) Babérlombú erdő: A szubtrópusi monszun terület természetes növényzete. helyére örökzöld cserje lépett. itt-ott még előfordulhatnak fák (akáciák. Ide tartozik a nyír. Itáliában macchia a neve. alacsonyfüvű változatok). a bükk. A tajgához közelebb erdős tundra jellemző (nyír és fenyvesek). (A szó spanyol eredetű és füves pusztát jelent – ám a szavanna nemcsak füves részből áll!) Az Egyenlítőtől távolodva egyre alacsonyodik. mint amennyi nyáron elolvad. kaktuszok jellemzők illetve majomkenyérfa. a gyertyán. Mezőgazdasági szempontból állattenyésztésre használható. zuzmók. A nyár 2-3 hónapos. ahogy a tél egyre hidegebb. A fagyaprózódás uralkodó.

ahol csak a folyó (pl. illetve ezek változását statisztikai adatok segítségével vizsgáló tudomány.) Népességrobbanás: A népesség rendkívül gyors ütemű gyarapodása. (Szoros a kapcsolata a népességföldrajzzal. Vizsgálja a népességszám alakulását. pl. Akkor valósul meg.és településföldrajz Népességföldrajz.: Andok. A tőzegmoha (Sphagnum) hosszirányban növekszik. a mélyben lévő részei elhalnak. Tajgán és tundrán gyakori. mint a természetes szaporodás értéke. a magasabb szélességeken lévő hegyek esetén. A népesség jellemzőinek időbeli és térbeli változásaival foglalkozik. Ha az elhalt növényi sejtek vizet vesznek fel. ha többen vándorlási mérlegének negatívuma nagyobb. a születési magas marad. Sztyepp: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Ázsiában. a második szakaszban a halálozási arányszám csökkenni kezd. hanem tőzegesedni kezdenek. örökzöld cserje a mediterrán térségben. középszint Népességföldrajz: A társadalomföldrajz egyik ága. Ki is törhet. szerint) Demográfia: Népességtudomány. a negyedik szakaszban mindkét arányszám alacsony . 650-1000 milliméter száraz szavanna és még ezután következik a tüskés szavanna. Nedves és száraz szavanna: Az erdős és füves szavanna másik elnevezése. a népesség összetételét (nem. Népességfogyás: Ha a születési és a halálozási arányszám közül az utóbbi nagyobb. Legszembetűnőbb a sivatagi éghajlaton.: Skandináv hegység. mozgásának szabályszerűségeit. de nem bomlanak le.) Macchia: Másodlagos. A csapadékmennyiség és a csapadékos hónapok száma szerint különíthetők el. orvostudomány fejlődik) és ezért csökken a halálozási arányszám. A kiirtott keménylombú erdő helyén nőtt ki. Elöregedő és fiatalodó társadalom: A korösszetétel alapján mondhatunk egy társadalmat elöregedőnek vagy fiatalnak. a növények átlagmagassága csökken. vagy kevésbé csökken. kor. füves szavanna: A szavanna növényzete változik az Egyenlítőtől való távolság függvényében. (1000 milliméterig nedves szavanna. ha javulnak az életkörülmények (nincs éhezés. Egyre szárazságtűrőbb fajok jelennek meg. annál több övezet különül el rajta. Emelt szint Galériaerdő: A folyókat övező erdő neve általánosságban. Népesedési szakasz: A születési és a halálozási arányszámok értéke alapján négy népesedési szakasz különíthető el. Népesség. Préri: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Észak-Amerikában.szélessége és magassága (minél alacsonyabb földrajzi szélességen van egy magas hegy. a népesség térbeli eloszlását. Mértékegysége ezrelék. Pampa: A mérsékelt övezeti füves puszta elnevezése Dél-Amerikában. de megkezdődik a születési arányszám csökkenése is. ameddig fák találhatóak. összetételét. vallás stb. cserjés-. Egy ország népessége természetes szaporodás esetén is fogyhat. a születési arányszám viszont változatlanul magas. Erdős-. csak 1-2 éghajlati területet különíthetünk el) illetve a lejtőkitettség (az északi féltekén a déli lejtőn magasabban húzódnak a határok). természetes fogyásról beszélünk. Tőzegmohaláp: Ahol pangó víz alakul ki. 5. A népesség számát. Természetes szaporulat: A születési és a halálozási arányszám különbsége (ezek megadják egy országban az ezer főre jutó születések és halálozások számát). pl. ott vízkedvelő mohanövények telepednek meg. mint a halálozási arány. Az első szakaszban mind a kettő értéke magas (40 ezrelék körüli). a harmadik szakaszban folytatódik a halálozási arányszám csökkenése. a láp közepe kidudorodik (dagadóláp).: Nílus) mentén van élet. Fahatár: A hegyekben az a határ. állapotát.

ahol a népsűrűség igen magas. negrid. sötét haj. Az első két szakaszra a piramis alak jellemző. India. jobb oldalon a nők adatait ábrázolják egy.és bőrszín. Népsűrűség: Valamely földrajzi egység egy négyzetkilométerére jutó átlagos népesség száma. A foglalkozási szerkezet tájékoztat minket a gazdaság fejlettségéről (fejlett országokban a tercier szektorban dolgozik az aktív keresők közel 70%-a. Születéskor várható átlagos élettartam: Az újonnan született csecsemőknek a születés időpontjában várható átlagos élettartama. a gyarmatosítás révén Amerika. Világvallás: A vallás közös hit valami emberfelettiben. Manapság ezek összekeveredtek.) Kisebb népességkoncentráció jött létre Jáva szigetén. Emberfajta: Az egységes emberi fajon belül – biológiai. negrid-. Bal oldalon a férfiak. a fogyó társadalmakra a koporsó. spanyol. A legváltozatosabb és a legnépesebb emberfajta. hogy a népesedési ciklus mely szakaszában van az adott ország. Eredetileg Ázsiában élnek. Világnyelv: Az ENSZ hivatalos nyelvei: angol. Nyugat-Európában és az Észak-atlanti partvidéken. az alacsony termet és a szemhéjakat fedő mongolredő. Alakja attól függ. Korfa: A népesség nem és kor szerinti összetételéről tájékoztató ábra. francia. ha elosztjuk az adott térség népességszámát a térség területével. itt-ott a tengerparton. Korea. sőt a születési arányszám a halálozási alá eshet. mongolid-. a Nílus völgyében. Világvallás a kereszténység. kínai. testi jegyek alapján – megkülönböztethetők rendszertani alcsoportok. Közel-Kelet. a második és a harmadik szakaszban nő. eszkimók). de a Bering-szoroson keresztül ők népesítették be Amerikát (indiánok. Analfabétizmus: Írástudatlanság. Dél-Ázsiában (India. Észak-Afrika. mongolid és ausztralid. széles orr. a mezőgazdaságban csak 2-3%). Az első és a negyedik szakaszban a népességszám nem változik. hogy az aktív keresők hogyan oszlanak meg a gazdaság három fő szektora között. sötét haj. A négy nagyrassz: europid.és szemszín. Ez utóbbi a belső vándorlás. Belső vándorlás: A vándorlás a népesség térbeli mozgása. barnásfekete. széles ajak. A Föld népsűrűsége 40 fő/km2. önálló egyház. öt vagy tízéves korcsoportokban. hogy a társadalom hogyan oszlik meg az egyes korcsoportok között (erről tájékoztat minket a korfa). Kor. Az írás. az iszlám. vékony szálú haj. Emelt szint Nagyrassz: Lásd emberfajta. a negyedikre a méhkas. amelyet úgy kapunk meg. így a népességszám csökkenhet. Elterjedése: Európa. a harmadikra a harang. ausztralid emberfajta: Az europidra jellemző a fehér bőr. a rabszolga-kereskedelem révén jutottak el Amerikába. . 100 Fő/km2 felett csak 2%. arab. Europid-. Pakisztán. göndör haj. erős testszőrzet. Kialakulásukban a földrajzi elkülönülés és a természeti környezethez való alkalmazkodás játszotta a döntő szerepet. Japán). A Szaharától délre élnek elsősorban. Akklimatizáció: Nyelvcsalád: Egy nyelvtörzsön belül a rokon nyelveket nyelvcsaládokba soroljuk. a hinduizmus. A földrajzi távolság szerint lehet országok közötti (akár kontinensek közötti is) és országon belüli. Már alig élnek. A foglalkozási szerkezet megadja. Banglades). A negrid jellemzői a sötét bőrszín. a kínai univerzizmus és a buddhizmus. (Ez nyilván összefügg a terület népességeltartó erejével. de a szárazföldek 78%-án 1 fő/km2 alatt van a népsűrűség. Nagy népességkoncentráció alakult ki Kelet-Ázsiában (Kína. az olvasás és a számtani alapműveletek ismeretének hiánya a népesség tanköteles koron túli (általában 10 év feletti) csoportjában. Népességkoncentráció: Olyan terület. A hívők száma és elterjedtsége alapján van öt világvallás és több száz kisebb. Az ausztralidok jellemzői a hosszúkás fej. orosz.és foglalkozási szerkezet: A korszerkezet megadja. A mongolidra jellemző a sárgásbarna bőrszín.szinten stagnál (10 ezrelék körül). Az elhalálozottak átlagéletkorából számítható ki.

Az emberiség majdnem fele indoeurópai nyelven beszél. kő) Indoeurópai nyelvcsalád: Az indoeurópai nem nyelvcsalád. ha egy vagy több nemzeti kisebbsége van.és lakóhelyének térbeli szétválása. heti. akkor az ember eljuthat a nirvánába. flamand). növény. cseh. Etnikum: Görög eredetű szó. A finnugor nyelvcsaládon belül a legtöbben a magyar nyelvet beszélik. eső. Nemzetközi. Az ingázást okozhatja a tanulás is. Hold. román). de onnan kiszorult: Tibet. Uráli nyelvcsalád: Az uráli sem nyelvcsalád. csillagok. szent könyve a Korán. fehérorosz. de végül – ha az isteneknek tetsző életet élt – eljuthat az örök megnyugvásba. portugál. Elterjedt Európában. Lásd nemzetiség. Nemzetiség: Történelmileg kialakult. buddhista vallás: Világvallások. a vágyakról való lemondást hirdeti. wales-i) és az indoiráni. Egy. az újlatin (francia. 25 millióan). A buddhizmus filozofikus vallás.és interkontinentális vándorlás: A vándorlás földrajzi távolság szerint átlépheti az országhatárokat. Vendégmunkások és bevándorlók révén egyre bonyolódik a helyzet. horvát. Indonéziában. a kelta (skót. Oka a lakosság munka. hanem nyelvtörzs. Számos állam igen tarka etnikai képet mutat (Kína.Alrassz: A nagyrasszok keveredésével jöttek létre. norvég. Nemzeti azonosságtudat (identitás): Keresztény. akkor többnemzetiségű. Ha nincs nemzeti kisebbsége egynemzetiségű vagy nemzetállam (ez elég ritka). amelyek nem sorolhatók be a nagyrasszok közé. szabad akaraton alapuló nemzetközi vándorlás legáltalánosabb formája. Elterjedt Indiában. szlovák. tárgyak. Keveréknépek: Nagyrasszok közötti keveredésből létrejött népek Őslakos (bennszülött): Természeti vallás: A vallásos hit középpontjában természeti jelenségek. Délkelet-Ázsia buddhista. Oka az életkörülmények nemzetközi különbségeiben és a munkaerő mozgásának szabadságában rejlik. muszlim vagy iszlám) egyistenhívő. Közép-Ázsiában.és többnemzetiségű állam: Egy állam a nemzeti kisebbségeinek számától függően egyvagy többnemzetiségű. a halál utáni feltámadást és örök életet hirdet. lengyel. Két nyelvcsaládja van a finnugor és a szamojéd. ukrán. A legközelebbi rokon nyelveken (manysi és hanti) már alig beszélnek. Észak-Amerikában az angol és a francia. szent könyve a Biblia. holland. szerb. Nem feltétlenül rendelkezik önálló állammal. Oroszország). ha ez sikerül. az észt és a lapp nyelv is. A hindu vallás többistenhívő (főistenek: Brahma a teremtő. Ez elsősorban az iparosodásból vezethető le. az összetartozás tudatával. Latin-Amerikában a spanyol és a portugál nyelv terjedt el. Leggyakrabban a lakóhely és a munkahely között történik. ez utóbbi az ingázás. Sok államban kisebbséget alkotnak. hanem nyelvtörzs. de Kínát és Japánt is áthatotta e vallás. Elterjedt ÉszakAfrikában. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező államalkotó népcsoport. A rosszabb körülmények között élő ember (otthon sokszor . spanyol. Kevesen beszélik (kb. s nem jár együtt tartós megtelepedéssel. illetve kisebb csoportok. A kereszténység egyistenhívő. dán. svéd. olasz. Vendégmunkás: Az ideiglenes jellegű. szent könyvei a Védák. az összetartozás tudatával. hindu. élőlények állnak. a szláv (orosz. a Közel-Keleten. akkor interkontinentális vándorlásról beszélünk. valamint közös nyelvvel és kultúrával rendelkező népcsoport. a reinkarnációt vallja (halál után más testben születik újjá az ember: lélekvándorlás. mohamedán. de havi is. a Nirvánába). valamilyen állat. Visnu a fenntartó. Síva a pusztító). hisz a halál utáni paradicsomi életben. A mohamedán vallás (helyesen muzulmán. Amerikában. ha kontinensek határait is átlépi. ide tartozik még a finn. Gyakoriságát tekintve lehet napi. Az indoeurópai nyelvtörzs nyelvcsaládja a germán (angol. (Nap. Ingázás: A vándorlásnak állandóság szerint két formáját különböztethetjük meg: állandó és ideiglenes. villám. ír. Indiából indult a vallás. német. India. Nemzet: Történelmileg kialakult. akkor nemzetközi vándorlásnak mondjuk. bolgár).

A mai farmok inkább mezőgazdasági árutermeléssel foglalkozó. amelyek nem vesznek részt az anyagi javak közvetlen előállításában. Kína.) Farm: A szórványtelepülések egyik típusa. Létrejöttük a munkamegosztásnak köszönhető. etnikai szempontból hátrányos megkülönböztetés. külső megjelenésére nézve laza. (Alföld. Manapság munkaerőt bocsát ki Törökország. Észak-Afrika. India. . ahol a telkek szabadon jöttek létre és aprózódtak. híd. Állandóan lakott település. Falu: A csoportos település egyik típusa. kiemelt közigazgatási jogállású tagjai. A neolit forradalom idején. Saját népességükön kívül vonzáskörzetük lakosságát is ellátják szolgáltatásokkal. Szórványtelepülés: A településeket a lakóépületek száma szerint két csoportba oszthatjuk. század második fele. ahol vannak olyan munkák. Külső megjelenésére nézve sűrű.munkanélküli) külföldre megy dolgozni (fejlett országba. emeletes beépítésű. egymással párhuzamos futásúak. mivel a lakóhely és a megművelendő föld egymástól messze volt. középszint Település: A népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely. Az útifalu út mellett jött létre. úti-. vallási. mely a várossal szemben nem rendelkezik központi funkciókkal. ez később sok esetben állandó lakhellyé változott. az óriásfalué 10000 fő feletti. háború. farm). A településhálózat nagyobb népességű. Általában mezőgazdasági jellegű település. amiket már hazai munkaerő nem végez el: építőipar. Csoportos település: A lakóépületek száma szerint a több házból álló településeket csoportos településeknek hívjuk (falu. város). Infrastruktúra: A társadalom és a gazdaság zavartalan működéséhez szükséges létesítmények. a bennük lakók aránya csak 1-2% volt az össznépességből. közigazgatási szempontból a településhálózat legalacsonyabb rangú egysége. Apró és óriásfalu: Méret szerint a falvakat több csoportba sorolhatjuk. Ma a Föld népességének fele városban él. Tanya: A szórványtelepülések egyik típusa. ilyen a sakktábla alaprajzú falu. ma ez az arány 50%. Az angolszász országokban így hívják a tanyát. XIX. központi funkciókkal rendelkező. itt a főút mellett vannak a házak és a telkek szalagszerűek.) áll. az egyik az egy-két házból álló magános vagy szórványtelepülés (tanya. Ha megszűnik a vándorlást kiváltó ok. e. Az első városok Kr. Szabálytalan alaprajzú (halmaz)-. magas szinten szakosodott földbirtokok. politikai üldözés. de nélkülözhetetlenek a termelésben és a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésében. ezért ideiglenesen kiköltöztek a föld mellé a mezőgazdasági munkálatok idejére. épületek és hálózatok összessége. A szabályos alaprajzú falvak tervszerű telepítés eredményeképpen jöttek létre. munkaerőt fogadnak be NyugatEurópa országai. Bevándorló: Illegális munkavállalás: Településföldrajz.és gazdasági célú épületekből. Menekült: A vándorlás nem szabad akaratból történő formája a kényszervándorlás. A városi lakosság az iparban és a szolgáltató szférában dolgozik. Az aprófalu népessége 100 és 500 fő közötti. szabályos alaprajzú falu: Az alaprajz szerint a falvakat szintén több csoportba sorolhatjuk. általában visszaköltöznek a menekültek. tér stb. Kelet-Európa. köztisztaság). Mezőgazdasági céllal jött létre. valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (út. amely lakó. 10000 évvel ezelőtt az ember falvakat alapítva telepedett le és az ipari forradalomig az emberek 98%-a faluban élt. földszintes beépítésű. 6000 körül jöttek létre és bár fontos szerepet töltöttek be. Város: A csoportos település egyik típusa. A halmazfalu hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre. a közlekedés pedig igen lassú. Oka lehet természeti katasztrófa.

a központi várost tehermentesítő új város. [Monocentrikus agglomeráció központjában egy város van (Párizs. orvos. A falvak csak alapfunkciókkal rendelkeznek (iskola. több lakóépület jellemzi. (Szuburbanizáció: kertvárosba költöznek. raktárak. ha a város nem tesz ellene semmit. laktanya. minisztériumok. A kifejezés a latin urbs (város) szóból származik. amelyek több központi funkcióval is rendelkeznek (főváros. Külső munkahelyöv: Gyárak (Angyalföld. tőzsde. Végül nyomornegyed kialakulásához vezethet a folyamat. szórt tanya: A tanyák típusai. Az urbanizáció következtében egyre több ember él városban és egyre több ember él a városi életmódnak megfelelően (nemcsak városban). A tágabb belváros része. környezetszennyezés. az urbanizációs első szakaszában jött létre. Kőbánya. A sortanyák tervszerű telepítés eredményeképpen . London. ahol az épületállomány rendkívüli mértékben leromlott állapotban van. ahol helyi munkalehetőségek alig vannak. luxusüzletek. Urbanizációs ártalmak: Infrastruktúra elöregedése. a tanyák még ezekkel sem. Az első a városrobbanás. Józsefváros) és egyéb nagy térigényű helyek találhatók itt: pályaudvar. Nyomornegyed: Elsősorban a város azon részei. ahová sokan beköltöztek – munkát remélve – a falvakból. Urbanizáció: A városfejlődés átfogó fogalma (városodás és városiasodás). Budapest). A bokortanya (tanyák közel egymáshoz) átmenet a csoportos települések felé. reurbanizáció: visszaköltöznek a városba. megyeszékhely). A Határ útig tart. Központi funkciókkal a városok bírnak. biztosítók. lakókörnyezet leromlása (főleg a központi részeken). az aktív keresők jelentős része a központba jár dolgozni (ingázik). Európában és Észak-Amerikában a belső lakóhelyövre igaz ez. haza csak aludni jár. Városiasodás: Az urbanizáció hatására fellépő minőségi változás.] Városodás: Az urbanizáció hatására fellépő mennyiségi változás. Külső lakóöv: A korábbi elővárosok a főváros részeivé lettek. bíróság). A legbelső részt magas színvonalú szolgáltatások: irodaházak. Vannak városok. Belső lakóhelyöv: A Kis. Alvóváros: Egy nagyváros vonzáskörzetéhez tartozó település. romló közbiztonság. nagy lakótelepek és kertvárosi hangulatot árasztó részek felváltva találhatók itt. A Nyírségben jöttek létre tanyabokrok. ezek egyike a koncentrikus modell.) Bolygóváros: Az agglomerációban tervszerűen kialakított. sor-. Központi szerepkör: A településeket csoportosíthatjuk központi funkciók szerint is. zaj. Általában a telekárak szerint vizsgálódtak és azt találták. a fejlődő országokban viszont a városok peremén jöttek létre nyomornegyedek. a policentrikus agglomeráció többközpontú (Ruhr-vidék). Nevét a Nap körül keringő bolygókról kapta. Ferencváros. elterjed a városi életmód. Eszerint az övek koncentrikus körök módjára követik egymást. amivel saját lakosságukon kívül a környéket is ellátják (középiskola. Emelt szint Bokor-. Belső munkahelyöv (city): A nagyvárosok belső szerkezetével és társadalmi jelenségeivel foglalkozó tudomány a városökológia. dezurbanizációs: falvakba költöznek. zsúfoltság. Több szakasza is van. Budapesten ez többé-kevésbé megfigyelhető. melynek során csökkennek a város és falu közti különbségek. bankok. temető. Számos ipari munkahely és szolgáltatás költözik ide. Több városszerkezeti modellt is kidolgoztak kutatók.és a Nagykörút között.Településhalmaz (agglomeráció): Az agglomerálódás (sűrűsödés) eredménye. A Kiskörútig tart. bevásárlóközpont. A települések között szoros gazdasági és szolgáltatási kapcsolatok vannak. bolt). egy vagy több nagyvárosból és a körülötte lévő településekből áll. hotelek jellemzik. közös fejlesztési tervet igényelnek. amikor hirtelen megnőtt a városok száma. amiket az ide költöző szlovák parasztok (tirpákok) létesítettek. Kevesebb munkahely. melynek során nő a városok és a városban élők száma és aránya. kórház. hogy a központtól távolodva az csökken.

Kertváros: A nagyváros tehermentesítésére létrehozott. amikor az emberek tömegesen költöznek a város peremterületeire illetve a várost körülvevő településekre. Ilyen Hollandiában a patkóváros (Randstad) is: Amszterdam. ahol egy etnikum tagjai a többiektől térbelileg elkülönülve élnek. Düsseldorf. mint környezetének (városi hősziget). Essen. Általában a város iparral vagy szolgáltatással foglalkozik. például a Ruhr-vidék: Dortmund. Bochum. Buenos Aires). Jellemző Dél-Európában. Utrecht. Ennek okát is az urbanizációs ártalmakban és az infrastruktúra fejlődésében kereshetjük. Városklíma: Helyi klíma (eltér a környező nagy terület éghajlatától). amely a koncentrikus körökön túl a tehetősek lakhelyeit vizsgálva talált a körökre merőleges övezeteket is. Körgyűrűs-övezetes városszerkezet: A városökológia egyik városszerkezeti modellje. utóbbiakat a kaotikus növekedésről és a nyomornegyedek terjeszkedéséről ismerjük meg (Mexikóváros. vagy Tokió körül). 6. A falu ekkor már városias életmódot biztosít. Például az USA nagyvárosaiban a színesbőrűek gettói. Budapesten Józsefváros mutat hasonló folyamatokat. de nyugodtabb formában. Üzletek. Ellenvárosodás: Az urbanizáció egyik állomása: dezurbanizáció. A zsidóüldözések idején sok városban kényszerrel mesterséges gettókba tömörítették a zsidókat. középszint . Vásárváros: Gazdasági jelleg szerint a vásárváros szolgáltató funkciót (eladás) tölt be. A városnak általában magasabb a hőmérséklete. Calcutta. Ekkor a városból falura költöznek az emberek az urbanizációs ártalmak miatt. ahol a termelők kicserélték portékáikat. irodák és egyéb szolgáltatásokkal ellátott város(rész). Amúgy az óriásváros megapolis. Innen a zsidók által lakott városrészek elnevezése. A gettó olasz elnevezés. Hagyományos úton (a tanya címszónál leírt módon) jöttek létre a szórt tanyák. amelyiknek központjában több. a környezetszennyezés. Leiden. ám előbbiek kitüntetett gazdasági és politikai funkcióiról nevezetesek (New York. Ez a szuburbanizáció.újabban alakultak utak mellett. A kiköltözésben szerepet játszott a távmunka megjelenése. Tokió. parkokban gazdag előváros (idővel a nagyváros részévé válhat. Gyöngyös és Vác még ma is vásárvárosnak mondható. Magyarországon az Északi-középhegység és az Alföld határán jött létre történelmileg egy vásárvonal. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Világgazdaság. (Ez ugyan megbontja koncentrikus modell szabályosságát. az infrastruktúra fejlesztése. Nagy kihívást jelent a zsúfoltság. Gettó: A városban a lakóhelyi szegregáció (elkülönülés) végeredménye. de Magyarországon is van rá példa az Alföldön: Túrkeve. a központi funkciók részleges hiánya jellemzi. kicsi albedó). Kunszentmárton. egyenlő nagyságú város található. Óriásváros (megalopolisz): Tízmillió főnél népesebb város. de jellegét továbbra is megőrzi). Hága. Falusias utcakép. a hőtermelésben keresendők.) Slum: A nagyvárosi nyomornegyed angol elnevezése. de ez a legfontosabb. laza beépítésű. Napjainkban tágabb értelmet kapott: erősen hanyatló városrész. illetve a jó közlekedés az adott falu és város közt. Sokközpontú agglomeráció: Az agglomeráció azon típusa. Elővárosodás: Az urbanizáció azon állomása. Mezőváros: A városokat a munkamegosztásban betöltött szerep alapján csoportosíthatjuk. Duisburg. Fejlett és fejlődő országokban egyaránt megtalálhatók. a felszín természetestől eltérő sajátosságaiban (nagyobb lefolyás. Szöul). Velencében a zsidó városnegyedre használták. mégis a mezőváros gazdasági jellegét tekintve mezőgazdasággal foglalkozó város. Egyéb funkciója is lehet. megalopolis több nagyváros összenövéséből jön létre (például: New York és Baltimore között. Rotterdam. de a valóság általában nem szimmetrikus. Okai a városi levegő nagyobb szennyezettségében.

a természeti erőforrások gazdagságától. . tapasztalataival biztosító ember együttesen alkotják a termelőerőt. termelési eszközök fejlettsége (fejlett. víz. aki nem végez munkát. mezőgazdasági termékeket.és vadgazdálkodás. az visszahat rá. Szekunder szektor: Ipar. Kvaterner szektor: A gazdaság „negyedik” szektora. halászat. fejlődő ország) Földrajzi környezet: Természeti és társadalmi környezet. Gazdasági növekedés: Évről évre több terméket állítanak elő (mennyiségi növekedés). Humán erőforrás: Erőforrás. „fehérgalléros” (szellemi) kereső. Mérésére a GDP vagy GNP használatos. a politikai-társadalmi viszonyok fejlettségétől. Az aktív keresőkkel együtt alkotják az aktív népességet. magas szintű szellemi tevékenységeket sorolják. tapasztalatát alkalmazkodó képességét. a termelési tényezők átalakításával. Gazdasági fejlettség: Függ a nemzeti vagyontól. Eltartott: Az a személy. Magas jövedelmű ország: Fejlett ország. a félkész termékeket. a jogi lehetőségek nyújtása. Információs gazdaság. Az egy főre jutó GDP 10000 dollár körüli. termelési rendszer (piacgazdaság). kőzetek. erdő. A gazdasági tevékenység egyik része a termelés és az elosztás (csere) mellett. víz. GNP: Gross National Product: bruttó nemzeti termék: GDP + a külföldön megtermelt jövedelem összege – a külföldiek által az országban megtermelt jövedelem. a felsőoktatást. hogy a javak és szolgáltatások előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a fő gazdasági ágak (szektorok). gyapot…). az egészségügyi. Aktív kereső: A ténylegesen munkát végző személy. Fogyasztás: Javak és szolgáltatások felhasználása. Inaktív. fizikai állapotát veszi figyelembe. akinek nincs munkája. Kitermeli (bányászat) és feldolgozza (feldolgozóipar) a nyersanyagokat. Alacsony jövedelmű ország: Fejlődő ország. Lehet kereső: nyugdíjas. a tudományos kutatást és műszaki fejlesztést (K+F). illetve ezek egy főre jutó része. Feladata: élelmiszerek termelése és egyes ipari nyersanyagok előállítása (bőr. A foglalkoztatottak többsége diplomás. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy tartós. ami a munkavállalók képzettségét. Az ember átalakítja a természetet. Primer szektor: Mezőgazdaság. energiahordozók. domborzat. kismama illetve jövedelemmel nem rendelkező: kisgyerek. a munkaerő fejlettségétől. feldolgozását és továbbítását végző tevékenységeket (szoftverkészítés. fogyasztási és beruházási céllal. ahová a tercier szektor ágazatai közül az információs és ismeretek tárolását.Termelés: Az anyagi javak és szolgáltatások előállításának folyamata. éghajlat.: a tanulási. Természeti környezet: Éghajlat. Természeti erőforrás: Termőföld. A munkanélküliekkel együtt alkotják az aktív népességet. politikai berendezkedés. Az egy főre jutó GDP 20000 dollár és annál több. tudását. Közepes jövedelmű ország: Fejlődő ország. Társadalmi környezet: Állam. GDP: Gross Domestic Product: bruttó hazai termék: az adott országban egy év alatt előállított új termékek és szolgáltatások összértéke. média…). Pl. Gazdasági ágazat (szektor): A gazdasági szerkezet azt tükrözi. tehát általában a tudásorientált. Nem anyagi jellegű. Ugyanakkora energia befektetésével több termék előállítása. talaj. ásványkincs. Az egy főre jutó GDP pár ezer dollár. Munkanélküli: Az a személy. ami valakinek vagy valaminek a körülményeiben változást okoz. Foglalkozási átrétegződés: Az aktív keresők ágazatok közötti mozgását nevezzük így. Termelőerő: Az alkalmazott termelőeszközök és a működtetésüket tudásával. Tercier szektor: Szolgáltató szféra. állattenyésztés. Olyan tevékenységet folytat. Termelékenység: Hatékonyabb termelés. Részei: növénytermesztés. az igazgatási.

Kínálat: A piacon elérhető árucikkek sokasága. Irányító szerepük kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. Magántulajdon: Piacgazdaságban a termelőeszközök többsége magántulajdonban van. Piacgazdaság: Az a gazdasági rendszer. örökölhetik. az analfabetizmus. Szakosodás: A munkamegosztás alapja. Ma is létezik még ez a függés. Stabil parlamenti demokrácia. fejlett piacgazdaság jellemző rájuk. (Harmadik világ. Az értéktöbblet megjelenési formája. Társadalmi egyenlőtlenség: Különbségek társadalmi rétegek között (vagyon. jövedelemszerzésre használhatják fel. Nemzetgazdaság: A nemzetállam része. eladhatják. Állami tulajdon: A termelőeszközök állami tulajdonban vannak. Életszínvonal: A népesség számára elérhető javak és szolgáltatások összessége egy adott országban. A legkorszerűbb. A jóléti állam nyújtja ezt a piacgazdaság veszteseinek. csak már nem gyarmatoknak hívják őket. versenyképes mert olcsóbb. képzettebb munkaerő. Szocialista berendezkedés. hiányos demokrácia. A tőkésnek kevesebbe kerül az áru előállítása. egy adott ország határain belül található gazdasági tevékenységek és kapacitások összessége. Közösségi tulajdon: A termelőeszközök közösségi tulajdonban vannak (ősi népek. Mérésénél figyelembe vesznek mennyiségi mutatókat: GDP/fő. vagy szolgáltatás ellenértéke. Kereslet: Közgazdasági szempontból bizonyos javak megszerzésére irányuló törekvés. Három fő eleme: a kereslet. Piaci verseny: Az eladók közötti rivalizálás a vásárlók igényeinek kielégítésére. (Akik nem bírják a versenyt. kiszolgáltatottak a fejlett országok transznacionális vállalatainak. . Gazdasági rendszerváltás: Tervutasításos rendszerről piacgazdaságra való áttérés. Ez leginkább Fekete-Afrikára jellemző. (Fizetőképes kereslet. Ár: A termék. a társadalombiztosítás felügyeletét nevezzük így. Az ipari forradalom idején létrejövő világméretű munkamegosztás két pólusán az ipari termelést folytató európai gyarmattartó országok és a nyersanyagokat biztosító gyarmatok álltak. Az első világ a fejlett nyugat kapitalista államai. indiánok). magas a gyermekhalandóság. A világpiac kialakulása és az eltérő természeti és humán erőforrású területek különböző szakosodása adja az alapját.) Nyereség (profit): A tőkések jövedelme. kölcsönökre). Szociális háló: A különféle segélyezési programokat. A termelés. szabadidőtöltés… Világgazdaság: A nemzetgazdaságok és a köztük lévő bonyolult gazdasági kapcsolatrendszer (kereskedelem. azaz az egyének szabadon rendelkezhetnek felettük. iskolázottság). az állami tulajdon magánkézbe adása. iskolázottsági szint… és minőségi mutatókat: szociális ellátás. vagy mert jobb. országok között jön létre. Privatizáció: Magánosítás. Árrendszer: a verseny lehetőségét és a piac működését teszi lehetővé. legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. Versenyképesség: Előnyt jelenthet az olcsóbb munkaerő. a kínálat és az árak. Alacsony a születéskor várható élettartam. tőkeáramlás).Fejlődő ország: A legtöbb – a gyarmatok helyén felszabadult – állam tartozik ide. mint annak eladási értéke. mely legfőbb intézménye a piac. Önellátó gazdaság: Gazdaság amely nem szorul segítségre (kereskedelemre. Fejlett ország: A világgazdaság centrumaihoz tartozó országok. a munkanélküliség kezelését. mert így az előállított termék kelendőbb a piacon.) Ingatag politikai rendszer. Autarchia. a második világ a szocialista országok voltak. duális gazdaság jellemző rájuk (hagyományos és modern szektor). az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. A Keresletet egy-egy piacon a venni szándékozók összessége képviseli.) Nemzetközi munkamegosztás: Különböző földrajzi régiók. ami által a munkavégzés hatékonysága növekszik.

amikor az ipari termékek tömeges fogyasztása még nem volt jellemző. akkor eladhatatlanná váltak és túltermelési válság alakult ki. fizetett szabadság. a leányvállalatok több országban. országhatárokon átnyúlva végzi. A hagyományos iparágak (bányászat. nagy bevételekre tettek szert. A világ tudományos megismerésének (felvilágosodás) megszületéséből vezethető le. kohászat. század termelőerői és civilizációja ugrásszerű fejlődésének alaptényezője. A gazdaság motorja a tőke és technológia. Manapság a transznacionális vállalatok nyomása alá került. hogy befolyásolni tudják vele az árakat. amiket transznacionális vállalatok fognak össze.Globalizáció: Jelentése: világméretűvé válás. a termelés szerkezeti átalakulásához s a termelt javak mennyiségi és minőségi emelkedéséhez. Globális világgazdaság: A mai világgazdaság. majd 1979-ben újból megduplázódott. s ha ezek jóval meghaladták a piac igényeit. század első felére jellemző igazán. stb. míg korábban a minél több nyersanyag volt. Tömeges méretű fogyasztás jellemzi. Monopolkapitalizmus: A kapitalista fejlődés egyik állomása.). Ilyen a társadalom azóta is. orvosi ellátás. a termelés és eladás világméretekben szerveződik. az ipari keresők száma csökken. század második és a XX. új gazdasági rendszer (posztfordizmus).és középvállalkozások virágzanak. Tömegáru termelés: Ipari forradalom és a gyáripar kialakulásának velejárója. változó fogyasztói igények. világméretekben. Az anyavállalat egy országban van. Nagy iparvállalatok helyett kis. A jóléti államok termelési költségei magasak a fenti juttatások miatt. Jóléti állam: Szociális háló jellemzi (TB – nyugdíj. munkanélküli segély. Világpiac: A világgazdaság része. Kőolajár-robbanás: 1973-ban az olajexportáló országok nagy részét (fejlődő. pl. Szellemi keresők („fehérgalléros”) aránya nő a fizikai dolgozókéhoz („kékgalléros”) képest. A világpiaci ár 1973-ban négyszeresre nőtt. tercier. Világgazdasági korszakváltás: Az ipari tömegtermelést (fordizmus. Royal Dutch/Shell. Azt a folyamatot jelöli. a világgazdaságra körülbelül 1880 és 1945 között volt jellemző. Fogyasztói társadalom: A második világháború után jött létre. Ez a XIX. században kezdett kialakulni. az elosztás és a fogyasztás világszinten szerveződik. ezért a termelést „olcsóbb” országokba helyezik.) Túltermelési válság: A gyáripar kialakulásának köszönhetően az ipari termékeket tömegméretekben lehetett előállítani. Azóta energiatakarékossági .: DaimlerChrysler. A termelést monopóliumok uralma jellemzi. Mivel ez volt a legfontosabb energiahordozó. 1970/80-as évekre jellemző tehát. textilipar…) válságágazatokká válnak. konszernek. Már a XIX. a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere. Fő zászlóvivői a világ minden részén jelenlévő transznacionális vállalatok. Tudományos-technikai forradalom: A XX. Fordista termelés. A termelés. Hozzájárult az emberi szükségletek egy minőségileg magasabb fokon való kielégítéséhez. korporációk részesedése akkora egy adott termék előállításából. így azok munka nélkül maradnak. A korszakváltás okai: kőolajár-robbanások. melynek során a piaci gazdaság az egész Földön általánossá válik. mely tevékenységét összehangoltan. Transznacionális vállalat: (TNC: Transnational Corporation) Olyan nemzetközi nagyvállalat. Elkezdődött a jóléti vívmányok leépítése. (Multinacionális vállalat: több országban van az anyavállalat. arab országok elsősorban) összefogó OPEC jelentősen megemelte a kőolaj világpiaci árát. Henry Ford autógyáros után) felváltja a dinamikus iparágakra és szolgáltatásokra épülő. kvaterner nő. Trösztök. fénykorát a második világháború után élte.

kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel… Exportszubvencióval az állam a termék eladását segíti a világpiacon. Belkereskedelem: A kereskedelem áruk és szolgáltatások cseréjére szakosodott gazdasági ág. Külkereskedelem: Országok közötti áru. pénz nélküli kereskedelem). Vámunió: A regionális gazdasági integráció azon szintje. Közös piac: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. Kivitelből (export) és behozatalból (import) áll. Magyarország esetén ez 60% feletti. Ipari (indusztriális) társadalom: Ahol a legtöbb embert az ipar foglalkoztatja. Enélkül ugyanis a támogatott versenyképtelen lenne. (Kvaterner szektor. A belkereskedelem végzi az áruk és szolgáltatások forgalmazását egy országon belül. Támogatás (szubvenció): Termelők (elsősorban a mezőgazdasági termelők) pénzügyi támogatása. kifelé pedig egységes vámokat alkalmaznak. Nemzetközi kereskedelem: Termékek és szolgáltatások országok közti cseréje. adókedvezmény (adóvisszatérítés. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Külkereskedelmi nyitottság: Ha egy ország az össztermékéhez képest nagy mértékben exportál és importál. A protekcionista gazdaságpolitika eszköze. Erre a szintre eddig csak az Európai Unió jutott el (1967-ben). adómérséklés). a technológia és a tőke (termelési . beilleszkedés. Ilyen például az EFTA.és szolgáltatáscsere. számítástechnika. kommunikáció áthatják az emberek életét. (Exportkoefficiens: export*100/GDP. az ipari tömegtermeléstől (modern kor) való megkülönböztetésképpen posztmodern kornak is nevezik. Kereskedelmi áruszerkezet: A kereskedelemben résztvevő áruk megoszlása szektorok szerint. Itt a szabad kereskedelmen túl a tagok biztosítják a munkaerő. ezért csökkent a kőolaj ára. A protekcionista gazdaságpolitika leggyakoribb eszköze. akkor beszélünk erről. azt külkereskedelmileg nyitottnak nevezzük. Információs társadalom: Informatika. ASEAN. például tojásért videó. Olyan terület (több ország). Bár most ismét igen magas. Ipar utáni (posztindusztriális) társadalom: A szolgáltatások felértékelődése miatt a globalizáció korát posztindusztriális. Szó szerint az egyik áru ellenértékét a másik áru képezi (barter.) Árucsere: Kereskedelem.) Pozitív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az export van túlsúlyban. a szolgáltatások része. Alapja a nemzetközi munkamegosztás. A munkamegosztás rendje szerint előállított termékek cseréje. a kereskedelmet korlátozó intézkedést megszűntettek. Vám: Az import árura kiszabott adó. Földrajzi értelemben független államok önkéntes politikai és gazdasági összekapcsolódása nemzetek fölötti (szupranacionális) egységekbe. a részek egyesülése egy egésszé.intézkedések és világgazdasági korszakváltás ment végbe. Szabad kereskedelmi övezet: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. amivel az állam a hazai termelést próbálja védeni az olcsóbb külföldi termékektől. ez erős külkereskedelmi nyitottságot jelent. NAFTA. Kereskedelmi társulás: Kereskedelmi egyezmény kölcsönös előnyökért. média. ahol minden vámot és egyéb. Szabadkereskedelem: Ha semmilyen tényező (vám…) nem gátolja az áruk áramlását. ipar utáni kornak. Negatív külkereskedelmi mérleg: Ha egy ország külkereskedelmében az import van túlsúlyban. Formája lehet meghatározott pénzösszeg nyújtása. Integráció: Egységesülés. Kvóta: Az állam a hazai termelés védelmében behozatali tilalmi listát állít össze illetve korlátozza egyes termékekből a behozható mennyiséget. amikor a tagállamok között szabadkereskedelem áll fenn.

tényezők) szabad áramlását is. Csak az Európai Unió jutott el erre a szintre, az Egységes Európai Okmányt (1987) követően. Gazdasági unió: Regionális gazdasági integrálódás egy fejlődési szintje. A tagok közös gazdaságpolitikát folytatnak, közös gazdasági szervezeteket működtetnek, közös valutát vezetnek be. Az Európai Unió 2002-ben jutott el erre a szintre, de a közös valutát számos ország nem vezette be. Regionális gazdasági integráció: Olyan nemzetgazdaságok felett álló, azok együttműködését előmozdító szervezetek, melyeket abból a célból hoztak létre, hogy javítsák a tagországok versenyképességét, lebontsák a piacgazdaság útjában álló, az országhatárok által előidézett akadályokat. Eurorégió: Az eurorégió olyan földrajzilag behatárolt terület, ahol határokon túlnyúló gazdasági, szociális, kulturális, környezetvédelmi vagy más jellegű együttműködés folyik két vagy több állam régiói, helyi önkormányzatai között. Egységes belső piac: Olyan belső határok nélküli térséget jelent, amelyen belül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgáltatások, és a tőke szabad forgalma. Például egy nemzetgazdaság. Árukereskedelem: Ipari, mezőgazdasági termékek kereskedelme. Szolgáltatáskereskedelem: Szolgáltatások kereskedelme (pl. bank, biztosító) Regionális politika: Az EU egyik legfontosabb közös politikája, amely a régiók közötti különbségek mérséklését célozza. A regionális politika fontos eszközei a Strukturális Alapok, Kohéziós Alap. Támogatják azon régiókat, melyek az EU GDP/fő átlagának nem érik el a 75%-át, az ipari válsággal küszködő területeket. Felvevőpiac: Az a piac amely az eladásra szánt árut vagy szolgáltatást befogadja. Húzóágazat: Olyan ágazat, mely az összes többire hatással van, dinamizál. Ma például az elektronika. Szerkezetváltás: Más iparágra terelődik a hangsúly. Válságágazat: Bányászat, kohászat, textilipar (hagyományos iparágak). Megnőtt a nyersanyagok ára, megcsappant a kereslet irántuk. Kooperáció: Együttműködés, lehet országok, cégek és személyek közötti is. Emelt szint K+F tevékenység: Kutatás és fejlesztés. Extenzív gazdasági növekedés: A gazdaságban akkor extenzív egy növekedés, ha a növekedés eléréséhez külső, pótlólagos forrásokat vonnak be. Az extenzív növekedés mennyiségi, így együtt jár a foglalkoztatottak számának vagy a földterület nagyságának növekedésével. A mezőgazdaságban a külterjes gazdálkodást nevezzük így. Intenzív gazdasági növekedés: Az a gazdálkodási módszer, amelyben a termelés növelésének fő eszköze a már alkalmazott erőforrások jobb hasznosítása, a technika és a technológia fejlesztése, a dolgozók szakképzettségének növelése, az intenzív gazdálkodás munka jobb megszervezése. A mezőgazdaságban a belterjes gazdaságot nevezzük így. Életminőség: Tervutasításos gazdaság: A szocialista berendezkedésű államok gazdaságpolitikája. A termelést, fogyasztást és az árakat az állam szabta meg. A pénz szerepe másodlagos, torz gazdasági szerkezetet és lassuló gazdasági fejlődést eredményez. Direkt gazdasági irányítás: Gazdaságirányítási rendszer a szocializmusban. A piacgazdaságban az állam tevőleges beavatkozása a gazdasági életbe. Például vállalatok irányítása, segélyezése révén. Indirekt gazdasági irányítás: A gazdasági célokat az állam nem utasításokkal valósíttatja meg, hanem adópolitikával, árszabályozással, hitelpolitikával. Ezeken kívül a vállalatok önálló döntéseik alapján segítik a népgazdasági célok teljesítéseit.

Gazdasági liberalizmus: Az állam szerepének minimálisra csökkentése a gazdasági életben. Gazdasági szabadságjogok világméretű elterjesztése: a tőke, a munkaerő, az áruk szabad áramlása. Egyéni vállalkozás: Társas vállalkozás: Konjunktúra: A gazdasági életben ez elnevezésen a társadalmi, forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő a meglevő gazdasági értékekben változást. Amikor p. valamely csekély forgalmú vidéket vasút által belevonnak a forgalom keretébe, akkor az illető helyek gazdasági javainál jelentékeny értékszaporodás következik be, jóllehet a világ javainak összege ezáltal nem szaporodott. Dekonjunktúra: a gazdasági életnek a termelés csökkenésével v. pangásával és gyenge üzletmenettel járó visszaesése. Recesszió: A bruttó nemzeti terméknek legalább két egymást követő negyedévben tapasztalható csökkenésével kialakult (gazdasági) helyzet. Gazdasági csökkenés. Globalizálódás: Világméretűvé válás. Vertikális vállalati és területi integráció: Egymásra épülő termelési struktúra, a transznacionális vállalatok keretén belül valósul meg elsősorban. A TNC-n belül a stratégiai döntéseket az anyavállalat hozza, például, hogy a leányvállalatokat hol hozzák létre, hol szüntessék meg. A vállalat a termelést részeire bontja és mindegyik részt oda telepíti, ahol a legjobban megéri. (Alapanyaggyártás, részegység gyártása, összeszerelés.) A TNC-n belül kereskedelem folyik. Gyakorlatilag az egyik leányvállalat a másiknak állít elő terméket. Kutatás és fejlesztés manapság már minden leányvállalatban folyik. Anya-és leányvállalat: Központi telep: anyavállalat, leányvállalat: máshol lévő telephely. Innováció: Újdonságok és újítások összefoglaló neve, melyek révén a gazdaság megújul. Ez lehet termék, eljárás, szervezési módszer, ismeret és tudás, ami a mindennapi munkavégzést hatékonyabbá teszi. Előállítását a K+F végzi, fontos szerepet játszik benne a kvaterner szektor. Centrumból terjed a periféria felé, ahogyan egyre több felhasználó ismeri meg és alkalmazza. Cserearányromlás: Egy ország külkereskedelmében az exporttermékek ára csökken, az importtermékek ára az előzőhöz képest nő. Deficit: Hiány, veszteség. Egy ország fizetési mérlegében a bevételeket meghaladó kiadási többlet (ennek része például a külkereskedelem). Az államháztartás deficitjéről akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket. Árudömping: Amikor egy vállalat vagy ország elárasztja a piacot olcsó árujával. Kivívva ezzel más vállalatok és ország haragját. Embargó: Politikai okokból egy vagy több ország ellen bevezetett kereskedelmi zárlat. Ezt nemzetközi szervezet rendelheti el (ENSZ). Például Dél-Afrika, Jugoszlávia, Irak esetében. Barter: Közvetlenül (pénz nélkül) terméket adnak el termékekért. Kedvezményes (preferenciális) övezet: A regionális gazdasági integrálódás első szintje, amikor a tagországok vámkedvezményeket nyújtanak egymásnak. Politikai unió: A regionális gazdasági integrálódás utolsó állomása, amikor a tagállamok politikai intézményei összefonódnak, a nemzetállamokat felváltja az egységes politikai szerveződés. Mezőgazdaság, középszint Mezőgazdaság: Őstermelés. A gazdaság azon ága, amely növényi és állati nyersanyagokat állít elő. Élelmiszereket és azokhoz való nyersanyagokat, illetve ipari nyersanyagokat jelent mindez. Két főágra, a földművelésre és állattenyésztésre oszlik, de hozzá sorolják az erdőgazdálkodást, halászatot és vadászatot is. Szerepe a GDP-ben a gazdasági fejlettség

mutatója. Aránya folyamatosan csökken, bár a Föld dolgozóinak felét foglalkoztatja, a Föld össztermékéből 30%-kal részesedik. A fejlődő országokban kiemelt szerepe van. Növénytermesztés: A mezőgazdaság egyik fő ága. A termesztett haszonnövényeket aszerint csoportosítjuk, hogy mire használjuk: gabonafélék, ipari növények, gyümölcsfélék, zöldségfélék, fűszernövények, takarmánynövények. Állattenyésztés: A mezőgazdaság másik fő ága. Gazdasági haszonállatok tartása és szaporítása, élelmiszer (hús, tej), ipari nyersanyagok (bőr, gyapjú) előállítása és igavonás céljából. Egységnyi területen jóval kevesebb táplálékot képes előállítani, ezért szerepe a fejlett országokban fontosabb. Formái: nomád pásztorkodás, havasi pásztorkodás (külterjes, legeltető, ez jellemző Amerikában és Ausztráliában is), istállózó állattenyésztés (belterjes, takarmányozó, főleg Európában jellemző). Erdő-, hal- és vadgazdálkodás: A mezőgazdaság részei. Az erdők telepítésével, fenntartásával és kitermelésével foglalkozik az erdőgazdálkodás, ami magában foglalja a vadgazdálkodást is. Az erdők fáját elsősorban tüzelésre használják, aztán a fa- és papíripar, az építőipar használja nyersanyagként. Veszélyt jelent a környezetre a túlzott fakitermelés (áradások, talajerózió, oxigéntermelés). Halak és más ehető állatok kifogásával foglalkozik a halászat. Különösen gazdag a halzsákmány a selftengerekben (halpad). Probléma a túlhalászás. Élelmiszergazdaság: A gazdaságnak a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, valamint az ilyen termékek szállítását, forgalmazását és értékesítését magába foglaló része. Agrárgazdaság: A mezőgazdasági termelés, a különböző mezőgazdasági nyersanyagokat feldolgozó iparágak (élelmiszeripar, textilipar…), valamint a feldolgozott termékek szállítását, forgalmazását végző szolgáltató ágazatok tartoznak bele. Bővebb fogalom, mint az élelmiszergazdaság, hiszen a gyapotfeldolgozás is része. Agrárország: Olyan ország, ahol a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya magasabb, mint más szektoroké. Agrotechnika: A mezőgazdaságban használt gépek, vegyszerek valamint az alkalmazott mezőgazdasági eljárások együttes elnevezése. Külterjes (extenzív) gazdálkodás: A belterjes gazdálkodás ellentéte, a termés mennyiségét elsősorban újabb földterületek művelésbe vonásával, alacsony élőmunka- és költségráfordítással növeli. Jellemző a nagy területű, kis népsűrűségű országokra, ahol a birtokok több száz hektár nagyságúak. (Amerika, Ausztrália) Belterjes (intenzív) gazdálkodás: Olyan mezőgazdasági termelési mód, amelyet a területegységre jutó nagy költség- és munkaerő-ráfordítás, nagyfokú gépesítés és vegyszerezés, valamint az ebből következő magas terméshozam, nagy termelékenység jellemez. Nagy népsűrűségű, 10-50 hektár birtoknagyságú területekre jellemző. (Európa) Teraszos művelés: A kedvezőtlen domborzatú (meredek lejtő) területeken nagyjából a szintvonalakat követő lépcsőzetes felszínforma (terasz) kialakításával lehet termelőterülethez jutni. Hagyományos mezőgazdaság: A fejlődő országok kettős gazdasági szerkezettel rendelkeznek, ami hagyományos és modern szektorra tagolódik. A hagyományos mezőgazdaságban nem, vagy alig használnak gépeket, műtrágyát. Elsősorban önellátásra termelnek, alacsony a terméshozam, sokféle növényt termelnek. Égető-talajváltó gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája a trópusi övezetekben, az esőerdők irtványain. Trópusi gyökér- és gumós növényeket termelnek (manióka, édesburgonya, jamszgyökér). Egy területet rövid ideig művelnek, majd pihenni hagyják, újat égetnek fel. Hosszú évek múltán jutnak vissza újból ugyanarra a területre, ami azalatt ismét termékennyé vált. A nagy népességnövekedés miatt csökkent a pihentetésre fordított idő, ez a talajok leromlásához és éhínséghez vezet. Kapás földművelés: A talajváltó gazdálkodást így is hívják, mert a technikai felszerelés többnyire kapa. Sok az élőmunka.

kisebb-nagyobb földbirtokon. Ugyanazt az egy-két növényt termesztik óriási területen. Kínában (Délkelet. Az öntözés segítségével évente többszöri termést is be tudnak takarítani. Szövetkezeti gazdálkodás: A kisparaszti gazdaságok kölcsönös segítségre építő önkéntes társulása. félszáraz területekre jellemző. az eladás összehangolása a jellemző. A termőtalajt teljes egészében elárasztják vízzel. hogy könnyebb a gépesítés. Városellátó övezet: A városok köré települt. Oázisgazdálkodás: A térítői övben és a szélsőségesen szárazföldi területeken az oázisokban folyik viszonylag belterjes növénytermesztés. hogy a talajnak ugyanazt az alkotóelemét használja fel folyamatosan. gyümölcsös.: az USA-ban. a dohány. Itt árasztásos rizstermesztéssel foglalkoznak. sokféle mezőgazdasági terményt előállító. A gyarmatosítás hatására jött létre.Ázsia) találhatók. Ez az alapja az ottani nagy népességkoncentrációnak. erdő: A földhasznosítás különböző formái.Ugarolás: A néhány évig tartó növénytermesztés után 2-3 évig pihentetik a földet. (Zöldség. hátránya. Ennek célja. Az állatok nem vándorolnak. ez jellemzi Európa országainak többségét. jellemzően családi kötelékben szervezett gazdaság. illetve tenyésztésére szakosodott. de a gyapot. nádas. a kertben zöldségféléket. Száraz művelés: A növénytermesztés azon formája. ősszel leterelik őket a hegy lábánál lévő istállókba. előnye. Kisparaszti gazdaság: Döntően önellátásra termelő. Vándorló állattenyésztés: A természetes növénytakaró felélése után új legelőkre hajtják az állatokat. a szója. parlagon hagyják.és gyümölcstermesztés. Elsősorban a trópusi övezetre jellemző. Árasztás: Leginkább a rizstermesztéshez használt öntözési módszer. Övezetes növénytermesztés: Szakosodott. általában 1-2 növényt. A szántón gabonanövényeket termesztenek. többnyire igénytelen állatok kizárólag a természetes növénytakarót hasznosítják. ezért kimeríti a földet. Fő terményei: kávé. Nomád pásztorkodás: A hagyományos mezőgazdaság egyik formája. cukornád. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó. a termelés. ahol a száraz évszakban öntöznek. tejelő szarvasmarha-tenyésztés jellemző leginkább. Legnagyobb területei Indiában. hogy a talaj visszanyerje termőképességét. Farmgazdaság: Speciális mezőgazdasági üzem. vagy fúrt kutak biztosítják. a szállítás. a nomád pásztorkodás egy fajtája. extenzív gazdálkodás jellemzi a hagyományos mezőgazdasági növénytermesztési övezeteket is (pl. a rétet és legelőt . Szakosodott mezőgazdaság: A mezőgazdasági üzemek – farmok – néhány növény.és kukoricatermesztés. Öntözéses gazdálkodás: A hagyományos mezőgazdaság legbelterjesebb művelési módja. banán… Monokultúra: Ültetvényes gazdálkodásra jellemző. állattenyésztéssel és mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó terület. Kanadában a búza. Száraz. jellemzően az adott város élelmiszerrel történő ellátását szolgálja. takarmánytermesztést feltételez. Istállózó állattenyésztés: Az állattenyésztés fejlettebb formája.vagy állatfajta termesztésére.) Vegyes mezőgazdaság: A belterjes növénytermesztés és állattenyésztés összefonódása.) Szántó. gyapot. ahol nem használnak öntözővizet. hogy a nyarat hegyi legelőkön töltik. illetve tenyésztésére szakosodnak. rét és legelő. piacra termel. főleg a Föld száraz tájain elterjedt gazdálkodási mód (sivatagok. A csapadékhiányt öntözéssel pótolják. Ültetvényes gazdálkodás: A fejlődő országok mezőgazdaságának modern szektora. Gépesített. az öntözéshez szükséges vizet a természetes források és az ásott. félsivatagok a trópusi és mérsékelt övezetben és a tundra rénszarvastenyésztése is ide sorolható). (Elképzelhető. a földimogyoró termesztése is övezetesen jelenik meg az USA-ban). Főbb terménye: datolya. Az így tenyésztett. kakaó. kert. néhány növényvagy állatfajta termesztésére.

aki egy konkrét időszakhoz kötött munka elvégzésére kerül alkalmazásra. Ehhez a birtoktípushoz köthető a részes bérleti rendszer is (Latin-Amerikában peonrendszernek hívják). Szekszárd. Hőösszeg: A tenyészidőszakban mért napi középhőmérsékletek összege. a legelőn az állatok helyben fogyasztják eledelüket. a feudális birtokviszonyok konzerválódtak. manapság a termőföld művelés alóli kivonását is támogatják. emelt szint.: aratás. Részes bérleti rendszer: A bérlő megállapodást köt a földbirtok tulajdonosával. szüretelés. A Földön az intenzív művelésű szántó. Németországban a Rajna völgye. Emelt szint Tenyészidőszak: L.) Latifundium: Eredetileg nagy kiterjedésű.) Kollektivizálás: A mezőgazdaság szocialista átszervezése. több ezer hektáros nagybirtok. (Pl. de a földet használatra beviszik a termelőszövetkezetbe. A magántulajdon helyére állami. hogy a megtermelt javak egy meghatározott százalékát köteles a tulajdonosnak átadni a földhasználat bérleti díjának ellenértékeként. névleg közösségi tulajdon lép. így a mennyiségi korlátozás meghatározásával küszöbölhető ki. a belső piac telítettsége esetén támogatják termékük világpiacon való eladását. amelyben a tagok önkéntes szövetkezés alapján végeznek termelő. óriási. Mennyiségi korlátozás: Az agrárpolitikai célok érvényre juttatásának egyik eszköze. A parasztság mezőgazdasági szövetkezetei fenntartják a föld magántulajdonát. (A szocialista állami gazdaságokat is így hívták.állattenyésztésre használják.) . gyümölcsös a szárazföldek 12%-át foglalja el. Jellemző az EU-ra. Badacsony. Történelmi borvidék: Olyan szőlő. A tőkés fejlődés megkésett. Duális szerkezetű mezőgazdaság: A gazdaság hagyományos és modern szektorra oszlik. Magyarországon például Tokaj. a népesség dinamikusan növekszik. Eger. A gazdálkodás kollektív módon folyik. Portugáliában Porto… Közös agrárpolitika: Az EU az 1960-as években egy közös protekcionista agrárpolitikát dolgozott ki mezőgazdasági termelőit védendő az olcsó tengerentúli importtól (USA. a többi terméketlen vagy művelés alól kivont (beépített). hiszen ezek az országok a modern szektor által előállított trópusi növények exportjából jelentős bevételre tehetnek szert. tenyészidőszak: felmelegedés. ahol évszázados hagyományok alapján történik a szőlőművelés. Termőkörzet: Egy adott növény termelésének területe. mely különböző szabályozók bevezetésével. Sopron. kert. Kanada. melynek során a birtokok száma csökken. századtól napjainkig a birtokok mérete átlagosan 60 hektárról 200 hektárra növekedett. Garantált felvásárlási árat biztosítanak a termelőknek. az erdők 30%-ot. a kisparaszti gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése. az extenzív művelésű rétek és legelők 22%-ot. a kellően nem koordinált termelés túltermeléshez vezethet. Argentína. Élelmiszer túltermelés: Egy bizonyos élelmiszerfajtából a szükségleteket jelentősen meghaladó mennyiség előállítása. Termelőszövetkezet: Kollektív nagyüzem. Franciaországban Bordeaux. (Közben számosan éhen halnak. Jellemző Dél-Európában és LatinAmerikában. önálló elszámolással. vagy szolgáltató tevékenységet. mert a hagyományos gazdaság területe visszaszorult. a mégis olcsóbb Unión kívüli terméket vásárlónak be kell fizetnie a közös agrárkasszába. Állami gazdaság: Állami tulajdonban levő mezőgazdasági nagyüzem. Például: feles bérlet. Birtokkoncentráció: Folyamat. Az Egyesült Államokban a XIX. mérete növekszik. a rétet kaszálóként. Ausztrália). Ma is fennáll. Oka a gyarmatosítás.és bortermeléssel foglalkozó terület. A fejlődő országokra jellemző. Idénymunkás: Az a mezőgazdasági bérmunkás. Villány. összefüggő földbirtok az ókori római birodalomban. Erre megy el ma is az Unió közös költségvetésének a fele (50 milliárd euro).

Manapság a mikroelektronika a húzóágazat. aztán a gépgyártás és a vegyipar vette át szerepét. század második felében éreztette hatását. kőolaj. Alternatív energiahordozóknak is mondják. Az ipari forradalom hatására foglalkozási átrétegződés következett be. (A volt szocialista országok energiapazarló gazdaságot örököltek. lakó. amelynek során a már egyszer felhasznált energiahordozóból újra energiát állítanak elő. Az ipar által előállított eszközök nagymértékű mezőgazdasági alkalmazására használhatjuk e kifejezést. jobbat. Kiszámítható az egyes iparágakra. biotechnológia) bevezetése a fejlődő országok mezőgazdaságába. kiaknázásának és felhasználásának összessége. az emberek tömegesen a városba költöztek . középszint Energiagazdaság: Egy ország rendelkezésre álló energiakészletének. Ipar. Magyarországon a XIX. ár-apály és bioenergia. Ipari forradalom: Az ipari termelés technológiájának forradalmi jellegű átalakulása. országokra. Alternatív energiaforrás: A hagyományos energiahordozókat kiváltó energiaforrások.) Energiagazdaság. vegyszerek. Ez az ipari forradalom óta jellemző. földgáz (szénhidrogének). vagy atommag energiája viszonylag egyszerűen alakítható át hővé. a népességnövekedés kényszerítette ki ezt a programot. ami nagyban hozzájárult a kőolajár-robbanás után a rendszer fenntartásához. Iparszerű mezőgazdaság: A mezőgazdaság teljesen átalakult az ipari forradalom hatására: gépek.és gazdasági épületek. haszonállat. Energia-újrahasznosítás: Az a folyamat. (A vásárolt termék ára és a termékre megállapított zsilipár közötti különbséget. illetve elektromos energiává. „Zöld forradalom”: A jó termőképességű új vetőmagok.Értékesítési szövetkezet: Árutermelő viszonyok között a piacra került termékek eladására létrehozott társulás. középszint Gyáripar: Az ipari termelés gépesített ipari nagyüzemekben folyik. (Például India. a modern technológia (gépek. infrastruktúra…). vegyszerek. geotermikus energia. víz-. a fő iparág az élelmiszeripar volt. uránérc.) Lefölözés: Ha az EU-ban valaki külföldről (pl. Másodlagos energiaforrás: Az elsődleges energiahordozók átalakításából nyerhetők. Elsődleges energiaforrás: Közvetlenül a természetből kinyerhető energiahordozók. illetve tulajdonában tartott gazdaság. amelyeknek kémiai. nemesítő eljárások jellemzik. akkor a különbözetet be kell fizetni közös mezőgazdasági alapba. Ausztrália) olcsóbban vásárol. szél-. többet és olcsóbban termeltek gépek segítségével. A XVIII. Ezután gyorsabban. Háztáji gazdaság: A szocialista országokban a termelőszövetkezeti tagok kiegészítő. A vezető iparág (húzóágazat) kezdetben a textilipar volt. hogy 1 dollár érték megtermeléséhez mennyi energiát használnak fel. Kanada. Megújuló energiahordozó: Nap-. általában megújuló energiahordozók.: USA. Energiaszerkezet: A rendelkezésre álló különböző energiahordozók felhasználásának aránya. felszerelési tárgyak. majd a kohászat. mert a Szovjetunióból szinte korlátlanul kaptak olcsón kőolajat. Fosszilis energiahordozóknak is mondják. Emelt szint Energiahatékonyság: Az energiafelhasználás racionális módja. század végén Angliában kezdődött a gőzgép megalkotásával és széles körű alkalmazásával. Fogyó energiahordozó: Kőszén. táplálkozás. Megújulása több millió évet vesz igénybe. Időről-időre újratermelődik. Ennek célja a külföldi mezőgazdasági termékek távoltartása Európától. amely az élet minden területét érintette (közlekedés. Energiahordozó: Olyan természetes anyagok. személyes használatában lévő föld. cél: az éhínség leküzdése. mely tükrözi az ország gazdasági fejlettségét.

Feldolgozóipar: A termeléshez szükséges gépeket. Ipari telepítő tényezők: Az ipart oda telepítik. mely az elektromosság előállításával és felhasználásával foglalkozik. majd idővel minden iparág megtelepült. Elektronok mesterséges előállításával. Részei: malom-.(urbanizáció). acél. stratégiai szempontok. században rohamos fejlődésnek indult korszerű iparág. konzerv-. segítségével minden elektromos eszközhöz memóriát és vezérlést rendelhetünk. gépipar. Elektrotechnika: Műszaki tudomány. A termelékenység nő. söripar. elektronika) elektrotechnikát különböztetünk meg. Japánban a területi különbségek megszűntetése érdekében indítottak el egy technopolisz-programot. mely során az ipar a vezető gazdasági tevékenységgé válik. A fejletlen iparú területeken hozzák létre ezen ipari központokat. cipőipar. sütő-. A nehézipar részei: bányászat. szesz-. amely a környezet védelme érdekében végzi. Csúcstechnológia: A termelésben a legújabb tudományos kutatási eredmények felhasználását megvalósító technológia. az integrált áramkörök (chip) széleskörű felhasználásán alapszik. víz. domborzat. A forrás: USA. . dohány-. éghajlat. hús-. EU. Korunk ipari húzóágazata. Elektronika: A XX. könnyűipar és élelmiszeripar. Alapanyagipar: További feldolgozást igénylő anyagokat és félkész termékeket állít elő. cukor-. üdítőital-. tulajdonságaival és felhasználásával foglalkozik. Kulcsiparág: Egy ország gazdaságában húzóágazat funkcióját betöltő iparág. berendezéseket és a fogyasztási cikkeket gyártja. Manapság válságban vannak. Kitermelőipar: Az energiahordozók és az ásványi anyagok bányászata. bor-. A csúcstechnológiát a legnagyobb mértékben használó iparágakat ma kulcsiparágaknak mondjuk. Iparosodás: Az a folyamat. fogyasztópiac. Emelt szint Ipari park: Kis és közepes méretű ipari illetve szolgáltató vállalatokat befogadó. Erősáramú (elektromos energia termelése és villamos gépek gyártása) és gyengeáramú (híradástechnika. Csúcstechnológiát alkalmazó ipari város. egyedi termékeket előállító kezdetleges termelési forma. dinamizálják az egész gazdaság működését. megváltozott életmódjuk. képzettsége. ahol a termelésből a legnagyobb haszon várható. építőanyag-ipar. kohászat. ahol a gazdasági tevékenységre alkalmas épületek és a termelést kiszolgáló létesítmények egy része már készen várja befektetőket. energia. Természeti tényezők: nyersanyag. tej-. édes-. Iparvidék: Az egyes nemzetgazdaságokon belül az ipari forradalom során alakultak ki. Élelmiszeripar: Élelmiszerek és élvezeti cikkek előállítása mezőgazdasági nyersanyagokból. Társadalmi tényezők: munkaerő ára. faipar. liszt…). Az ipari forradalom még ma is tart. papíripar. növényolaj-. Környezetvédelmi ipar: Iparág. vegyipar. a génsebészettel jelent meg. Technopolisz: A tudomány városa. tőke. A (gyengeáramú) elektrotechnika része. Japán. Nehézipar: Az ipart az előállított termék jellege szerint három fő csoportba oszthatjuk: nehézipar. A társadalmi munkamegosztás kialakulásával létrejött. polgárosodás ment végbe. bőripar. Ipartelepítési eszköz. infrastruktúrával ellátott terület. nyomdaipar. Könnyűipar: Részei: textilipar. minden munkafolyamatot ugyanaz a munkás végez kézzel. amelyek közvetlen fogyasztásra alkalmatlanok (bőr. döntően államilag összehangolt feladatát. Mikroelektronika: Az elektronika része. A hagyományos iparvidékek szinte kizárólag szénre vagy vasércre települtek. Biotechnológia: Biológiai eljárások ipari méretű alkalmazása. Kézműipar: Az ipar történeti fejlődésének egyik szakasza. Közvetlen fogyasztásra szánt cikkeket gyárt. energiaipar.

Így ide tartoznak a gazdaságot. vasút. repülőterek. Az országok közlekedésének fejlettségét a közlekedési hálózat különböző mutatószámokkal jelzett nagysága mutatja (km/km2). rendszeres. légi) egy csomópontba (nagyváros) futnak be. Áruszállítás: A megtermelt áruk tömeges szállítása. munkakultúráját. légi és vízi úton. jellemzően az előállítás helyétől a felhasználás helyéig. Tömegközlekedés: A személyszállítás tömeges igények kielégítésére szakosodott ága. (Például: vasúti szállítással visznek nagyobb távolságokra áruval megrakott kamionokat. amely a gyártásnak csak egy munkafolyamatát végzi. A TNCk számos olyan leányvállalattal bírnak. . stb.) Közlekedési hálózat: Az infrastruktúra része. valamint a hatályos tranzit illeték mértéke. nem szennyezi a környezetet. középszint Közlekedés: A közlekedés személyek. azok előnyeivel és hátrányaival egyaránt. (USA) Exportösztönző iparpolitika: A gazdaságpolitikai jogszabályok összessége olyan helyzetet teremt (terméktámogatások. szakképzettségét. vízés távközlési vezetékek. a piacgazdaság működését és a társadalom életét szabályozó törvények és jogszabályok. a célállomáson legördül a szerelvényről és azonnal a rendeltetési helyre szállítható az áru. amely a külföldi gazdaságokban keresett termékek előállítását és kivitelét szorgalmazza. légi közlekedés. Humán infrastruktúra: Az emberek tudását. közúti. Meghatározza az ország elhelyezkedése. kórházak. amely egy földrészen (kontinens) teljes egészében keresztülvezet. stb. olaj-.). termelési tapasztalatát. amelynél a legfontosabb útvonalak (közút. hivatalok épületei). Személyszállítás: Emberek helyváltoztatására szakosodott szolgáltatás. Infrastruktúra és szolgáltatás. iskolák. szervezett helyváltoztatása. vasutak. vámpolitika. belvízi és tengeri hajózás. valamint a csővezetéki szállítás összessége. gáz-. nemzetközi vízi útjai. út. Például Budapest. melyek a gazdaság működésének kereteit szolgálják. vasúton. iskolázottságát. Előnyei: a vasút olcsóbb. Kombinált szállítási-közlekedési mód: Többféle szállítási-közlekedési mód kerül alkalmazásra az áruk szállításában. Egy adott állam területén lévő vasúti. Belvízi hajóút: Egy ország határain belüli folyók.) Agyelszívás („brain drain”): Egy ország szellemi elitjének lassú elcsábítása egy másik országba. adókedvezmények.Beszállító: A késztermékhez szükséges alkatrész gyártását végző gazdasági társaság. illetve az egyes építmények (pályaudvarok. Hagyományos szállítási-közlekedési mód: Egy-egy szállítási mód (közúti. nagyobb kutatási lehetőségek nyújtásával. Tranzithelyzet: Átmenő forgalom. az elektromos-. Egyközpontú (sugaras szerkezetű) hálózat: Olyan közlekedési hálózat. történhet közúton. illetve ezek rendszerét foglalja magába. a kamionba már egyszer felpakolt árut nem kell újra átpakolni.) kizárólagosan vesz részt a szállításban. vasúti. Intézményi infrastruktúra: Felöleli azokat a szabályokat. Anyagi infrastruktúra: Azokat a műszaki létesítményeket jelöli. (Mindegyik oda települt. kihasználva a különböző szállítások előnyeit. távhő-. magasabb fizetés. ahol a legjobban megéri. Ezek az utak. dolgok speciális technikai eszközök igénybevételével lebonyolított tömeges. tavak és csatornák hajózásra alkalmas szakaszai. a társadalom szervezettségét. esetenként gyorsabb is. Transzkontinentális útvonal: Olyan útvonal. Összeszerelő szerepkör: Az alkatrészekből a késztermék összeszerelését végző gyár. TNC vállaltok sokszor dolgoznak helyi beszállítókkal.és vasúthálózata. amelyeket nem közvetlenül anyagi termelésre használnak.

A rt. aki részvényt vásárol. értékmérésre. rádió. katasztrófavédelem) és az emberek életszínvonalát (egészségügy. így is lehet vele fizetni átutalással. Részvény: Az értékpapírok egy fajtája. társaságokkal szemben. a kereskedelem ötvözete. őrzi azt és szerény kamatot biztosít a számlatulajdonosnak. ezáltal két dolog értékének összehasonlítására. bankszámla). kultúra. kommunikáció. amelyek a másik kettőbe nem férnek bele (pl. amelyet részvénytársaságok (rt) bocsátanak ki. Állampapír: Az értékpapírok egy fajtája. közlekedés. gáz. konferencia-. de automata vagy bank segítségével készpénzre váltható. bank. melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához (vagyis elsősorban szellemi munkáról van szó). ezért a hírközlő szervek válogatnak. Felhasználható vásárlásra (fizetési eszköz). wellness). de az a leggyakoribb).) Belföldi és nemzetközi turizmus: Idegenforgalmi körzet: Kulturális-. Deviza: Minden valuta és valutára szóló követelés (csekk. utalvány. a szállás. akkor konvertibilis. Valuta: Idegen ország pénze. internet. bíróság. öko-. Bankszámlapénz: A pénz másik megjelenési formája: a pénz folyószámlán van. középszint Pénz: Több funkcióval is bíró eszköz. internet) avagy az állam hatékony működését (közigazgatás.: szerviz. (A közlekedés. A folyószámlán lévő pénzzel a megbízott bank gazdálkodik. szórakozás) biztosító társadalmi szolágáltatásokról. a társaság tulajdonosává válik méghozzá a megvásárolt részvények értékének arányában. A hírek elszaporodásával az ember képtelen mindet befogadni. sport.Gazdasági és társadalmi szolgáltatás: A szolgáltatásokat aszerint csoportosíthatjuk. Vannak egyéb szolgáltatások is. vagy személyes szolgáltatásoknak hívunk. amiért az állam kamatot fizet. hitellevél. tv. Utazással és máshol-tartózkodással eltöltött idő. villany. hogy a gazdaság hatékony működéséhez elengedhetetlen gazdasági szolgáltatásokról van szó (víz. amikor a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen. Konvertibilitás: Ha egy valuta szabadon átváltható egy másik ország pénzére. Tömegkommunikáció: Az információs gazdaság része. nyereséges. Egy adó és több kapó között áramlik az információ. Ha a rt. akkor abból a részvények . Értékpapír: Olyan okirat. amelyeket egyéb. Áruforgalmi (logisztikai) központ: Hírközlés: Idegenforgalom: A gazdasági szolgáltatások egyike. Készpénz: A pénz egyik megjelenési formája: papírpénzek és fémpénzek összessége. idegenforgalom. szállítás. szállás. telefon. gyógy-. tűzoltóság. tőkéje részvényekben van. rendőrség. katonaság. megvásárlója tulajdonképpen hitelt biztosít az állam számára. Azok tartoznak ebbe a csoportba. Valójában minden szolgáltatás személyes. Mára kifejezetten a népbutítás és -ámítás eszközévé vált. Valutaárfolyam: Egy valuta ára más valutában kifejezve. falusi turizmus: Emelt szint Távmunka: A munkavégzésnek azon formája. amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel. amit az állam bocsát ki (és vásárol vissza). Számos formát ölt manapság: sajtó. kereskedelem. hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját (nem feltétlenül otthon. oktatás. Kereskedelmi szálláshely: Szolgáltatás-turizmus: A pénz világa. értékmegőrzésre.

Az árfolyamváltozásnak hatása van a külkereskedelemre. Tőzsde: A piacok piaca: az itt eladásra kerülő értékpapírok.) Árfolyamváltozás: A valuták értéke egymáshoz képest ingadozik (a lebegő árfolyamrendszer miatt. Értékpapír-befektetés: A tőkeáramlás egyik formája a pénzügyi átutalás. Kötelezettséget vállalnak. Érték. az árutőzsdén pedig árué. Hitel: Pénzügyi kölcsön. Ezt megteheti egy állam is.) bocsátanak ki. vagyis ugyanannyi eladott termékért többet . (Az adósságot tehát nem engedik el. amelyet gazdálkodó társaságok (bank. Az árutőzsde célja rendezett és stabil piac létrehozása a mezőgazdasági termékek számára. kevesebb forintot kell érte adni. kőolaj) külföldről való megvásárlása könnyebbé válik. hogy drágábban adhassák el. Az infláció során a pénz értéke csökken. Az eladás viszont nehezebbé válik a dollárt használó piacon. Pénztőke: A tőke leggyakoribb megjelenési formája. ahol az eladók és a vevők kapcsolatba lépnek. Az exportált és az importált termékek árváltozásait évről-évre megvizsgálják. hanem engedélyt adnak a hitelezők későbbi visszafizetésre. Ekkor a forgalomban lévő pénz mennyisége nő (infló: felfúvódás) és meghaladja azt a mennyiséget. hogy majd olcsóbban vehessék meg. Ha az exportált termékek átlagára nőtt és az importált termékeké csökkent. Folyószámla: Folyószámla vezetése a bankok egyik szolgáltatása. stb. vagy azért adják el.és árutőzsde: A tőzsde két típusa. Ha a dollár árfolyama tartósan esik a forinthoz képest. aki képes bizonyítani. és lehet értékpapír-befektetés (portfólió). Az értéktőzsdén értékpapírok kereskedelme folyik. A működőtőke-befektetések transznacionális vállalatokhoz köthetők. a valuták értékét is a piac határozza meg). mert ott a termékek ára lecsökkent. Ez azt jelenti elsősorban. elsősorban mezőgazdasági termékeké.arányában osztalékot kapnak. Átütemezés: Az adósság visszafizetésének megkönnyítése olyan államok számára. Kötvény: Az értékpapírok egy fajtája. Fizetőképes kereslet: A piac általánosságban az a hely. hogy vissza tudja majd fizetni a felvett kölcsönt kamatokkal együtt. Spekulánsok azért vesznek részvényt. Bármikor (nyitvatartási időben) létrehozható és megszüntethető. Tőke: Olyan vagyon. A tőzsdén csak a tőzsdeügynök (bróker) adhat és vehet. hanem a termelés nyereségére is. akik súlyosan eladósodtak. A termékek árát a (fizetőképes) kereslet és a kínálat határozza meg. akkor adóssága van. Nemzetközi tőkeáramlás: A tőke országhatárokat átlépő mozgása. Ebben az esetben egy cég külföldön a termelésbe fekteti be a pénzét és így a tulajdonosi jogokat közvetlenül gyakorolhatja. Eladósodás: Amikor egy állam egyre növekvő hiteleket vesz fel a nemzetközi pénzpiacon (újabb hiteleket kell felvenni ahhoz. hogy befektetett pénze kamatot hoz. termékek árát csak a kereslet és kínálat határozza meg. Költségvetési hiány: Az állami kiadások és bevételek közti különbség az előző javára. amely külön ráfordítás nélkül is rendszeres hasznot hoz. hogy a kötvényen feltüntetett értéket a kamattal együtt meghatározott idő elteltével visszafizetik a kötvény tulajdonosának. hogy a régit törleszteni tudják: adósságcsapda). rt. Kamat: A hitel ára. Infláció: Az árak általános és tartós növekedése. ami az áruk és szolgáltatások értéke. Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel. akkor a dollár elszámolású termékek (pl. ezzel külföldön tőkét fektet be. Erről a számláról az ügyfél tetszőleges számú átutalást végezhet. Cserearány: A külkereskedelemben használt fogalom. akkor a cserearány javult. Vagyis nemcsak arra számít. Hitelképesség: Hitelt csak az kaphat. hogy egy cég egy külföldi cég által kibocsátott értékpapírokat vásárol. Ez lehet hitel. csak rajtuk keresztül vásárolhat az egyszerű földi halandó. Működőtőke-befektetés: A tőkeáramlás másik formája a direkt (közvetlenül a gazdaságban ható) vagy más néven működőtőke-befektetés.

középszint Európai Unió: Regionális gazdasági integráció. ebben az esetben. neve is változott. Worldbank) 1944-ben létrehozott bank. Papírpénz: A készpénz egyik formája. Ez lehetett kagyló. alapvető emberi és szabadságjogok biztosítása. Területileg módosult. Bankjegy: Érme: A készpénz másik formája. 1978-ban indult el a vállalkozás 5 ország (Ausztria. Tőzsdeindex: Az értéktőzsdék forgalmának mérésére szolgál az ott forgó vezető értékpapírok árfolyam-alakulásából számított átlagindex. Fordított esetben a cserearány romlik. (Magyarország. Világbank: (International Bank for Reconstruction and Development: Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank. akkor több terméket kell eladnia. Olaszország. székhelye New York. marha. akik máshonnan már nem számíthatnak pénzre.lehet vásárolni. hanem országrészek (régiók) közötti. Németország. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Lengyelország. a munkaerő. Szlovákia. nem kötelező .és zöldmezős beruházás: Adósságválság: Rövid. Kárpátok Eurorégió: Nemzetközi Valutaalap (IMF): (International Monetary Fund) 1944-ben létrehozott bank. nem országok. Magyarország és Jugoszlávia) 14 határmenti régiója között. a nemzetek egyenlősége.és hosszú lejáratú adósság (hitel): Rögzített és változó kamatozású hitel: Külső és belső adósságállomány: Rögzített árfolyam: Monetáris világgazdaság: Feketepiac: „Láthatatlan jövedelem”: Off-shore cég: A 6. Románia. Rekonstrukciós. az áru és a technológia áramlása. Az 1970-es évek óta feltételes hiteleket nyújt (a gazdaság neoliberális átalakítását kéri a pénzért cserébe) eladósodott országoknak. infrastruktúra). Adóparadicsom: Emelt szint Árupénz: A pénz egyik megjelenési formája. A XX. az 1970-es évek óta hosszú lejáratú. Feladata a nemzetközi pénzügyi rendszer felügyelete. Bulgária és Szlovénia) Alpok-Adria Közösség: Határon átnyúló regionális együttműködés. Jelenleg 25 tagállama van. Intézményei nemzetek feletti hatáskörrel is bírnak. kedvezményes kamatozású hiteleket nyújt olyan országoknak. Területén szabad a tőke. Csehország. 1945-ben San Franciscoban alapították. század előtt elsősorban ilyen pénzt használtak az emberek. amelyek gazdasági szerkezetátalakítást szeretnének megvalósítani vagy súlyosan eladósodottak. az ENSZ szakosított intézménye. Mivel tagjai jórészt csatlakoztak az EU-hoz. az ENSZ szakosított intézménye. az árfolyamok stabilitásának biztosítása. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): (United Nations) A legjelentősebb nemzetközi szervezet. most Közép-európai Kezdeményezésnek hívják. Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA): Regionális gazdasági integráció. ha ugyanannyit akar valaki vásárolni külföldről. Csaknem minden állam tagja. búza… leggyakrabban azonban valamilyen nemesfém arany vagy ezüst. megszűnt. Számos tagállam közös pénzt használ (euró). Határozatai azonban csak ajánlások. Ezen kívül hosszú megtérülési idejű befektetéseket finanszíroz célhitelekkel (pl. Eredetileg a háború utáni Európa újjáépítése volt a célja. Céljai: nemzetközi béke és biztonság.

Líbia és az Egyesült Arab Emirátusok. Eszközként az árak rögzítését. Világkereskedelmi Szervezet (WTO): (World Trade Organization) Az 1948-ban alapított GATT utódszervezete. új nevét 1995-ben kapta. 1971-ben Nigéria. Bár Brüsszel a székhelye. ahogy tette azt a kőolajár-robbanások idején is. A Világörökség program keretében az egyetemes emberi kultúra értékeinek védelmét szervezi meg. a kötelező alapfokú oktatás bevezetése. orvos.érvényűek. Célja a vámok lebontása és a szabad verseny megteremtése. Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC): (Organization of the Petroleum Exporting Countries) Kőolajtermelő és -exportáló országok által 1960-ban. Céljai: a járványos betegségek leküzdése. exportjának 50%-át adják. Szingapúr. Ma a világbéke fenntartójának pózában tetszeleg. Céljai: az analfabétizmus felszámolása. Ráadásul 1998ban mi is beleléptünk. Kuvait. Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN): (Association of South East Asian Nations) Regionális gazdasági integráció. Székhelye Párizs. Fülöpszigetek. Szakosított intézményein keresztül a fejlődő országok gazdasági és szociális fejlődését próbálja előmozdítani. A tagországok a Föld olajtermelésének 40. Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete: Európa Tanács: Politikai szervezet. de az amerikai dominanciát csak a vak nem látja. Ez a cikk egy kissé elfogultra sikeredett. Az USA. gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök adományozása. Emelt szint Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): (North American Free Trade Agreement) Regionális gazdasági integráció.) Dow Jones-index: A Wall Street-en található New York-i értéktőzsde (New York Stock Exchange) indexe. Még az 1960-as években csatlakozott hozzájuk Algéria. Thaiföld. végül 2007-ben Angola és Ecuador. alapító tagjai Indonézia. 1949-ben hozták létre. Egészségügyi Világszervezet (WHO): (World Health Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD): (Organization of Economy Cooperation and Development) 1960-ban alapították. Malajzia és Brunei. amelyik a szabadkereskedelem szintjén áll. Nem az EU része! (Az Európai Tanács az igen. Székhelye 1965 óta Bécs. 1967-ben jött létre. kereskedelmi és fejlesztési politikai kérdésekben.és ápolóképzés támogatása. Katar. Scientific and Cultural Organization) Az ENSZ szakosított intézménye. Később csatlakozott hozzá Vietnam. Az index bonyolult számítások . Tanácsadó szerepe van gazdasági. A világtermelésben és a világexportban való magas részesedése miatt a szervezet képes befolyásolni a világpiaci árat. Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO): (North Atlantic Treaty Organization) Nemzetközi katonai szervezet. A fejlett ipari országokat tömöríti (Magyarország is tagja). közös örökség védelme. Célja a nemzetközi tőkeáramlás teljes szabadságának megvalósítása. Irán. Célja: az európai államok közti együttműködés előmozdítása. a legfontosabb oltások általánossá tétele. hogy tagjait megvédje a külső támadástól. Célja a vámok lebontása. Ez a legfontosabb tőzsde a Földön. Mianmar. 1949-ben jött létre azzal a céllal. A kartell célja a tagok termelési és exportpolitikájának összehangolása. Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO): (United Nations Educational. gazdasági és szociális előrehaladása. Kanada és Mexikó közötti megállapodás 1994-ben lépett életbe. A szervezetet Irak. Bagdadban létrehozott nemzetközi kartell. elsősorban a Szovjetuniótól. Laosz. Indonézia. egységesítése és ily módon az olajból származó nyereségük maximalizálása. illetve a termelési és exportkvóták előírását alkalmazzák. Szaúd-Arábia és Venezuela alapították.

anyagcserezavarok. emésztési. fertőzéssel szembeni fogékonyság. dekompozíció. hipotrófia. vázizomzat-. rugalmatlan bőr. szervek működészavara.és többpólusú világgazdaság: Duális gazdasági szerkezet: „Banánköztársaság”: „Olaj-ország”: Tranzitország: Egyedi gazdasági szerepkör: 8. Terápia: kiváltó ok megszüntetése. a szervezet a saját belső tápanyagraktárait kezdi felhasználni (májglikogén. a táplálkozás bármely zavara. Egy. középszint Természetes és mesterséges ökoszisztéma: Helyi. a félperifériát. a magas életszínvonal jellemzi őket. és táplálékfelvétel nélkül hamarosan bekövetkezik a pusztulás.eredménye. hasmenésre való fokozottabb hajlam. középszint Gazdasági polarizáció: Világgazdasági pólus (erőtér): Centrum és periféria: Wallerstein. Két típusa a megfelelő kalóriabevitel melletti fehérjehiány (kwashiorkor). hibás táplálkozás (fejlődő országok gyermekei). Amikor az igen tartós éhezés vége felé a zsírraktárak is felhasználódtak. BUX-index: A Budapesti Értéktőzsde indexe. kalória. nem megfelelő gondozás. ráncos. regionális és globális probléma: Túlnépesedés: A népesség elöregedése: Népességfogyás: Születésszabályozás: Éhezés: A szervezetnek olyan állapota. pigmentszegény haj. tápláléktűrő képesség csökkenése. csecsemőmirigysorvadás. Fokozatai: atrófia. a működőtőke. Tünetei: zsírpárnaraktár eltűnése. Wallerstein megkülönböztetett még egy köztes csoportot is. Okai lehetnek: elégtelen. keringés-. a kutatás és fejlesztés. A felszívódás utáni fázisban kezd kialakulni és az utolsó táplálékfelvétel óta eltelt idővel arányosan.és fehérjehiány okozta (marasmus). A periféria függő helyzetben lévő fejlődő országokat takar. 7. zsírok zsírsavai. vitaminokban gazdag étkezés. glicerin). amerikai közgazdász elmélete szerint a világgazdaság szerkezetét a centrum és a periféria modelljével lehet a legjobban leírni. ezen országok próbálnak a centrumhoz felzárkózni. Ebben a modellben a centrumországok a világgazdaság központját jelentik. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók. Társadalmi egyenlőtlenség: Világélelmezési válság: . az anyagcsere sebességének megfelelően növekszik. Idővel az anyagcsere sebessége csökken. légzésromlás. kialakításakor csak bizonyos részvények árát és az utánuk való keresletet veszik figyelembe. Éhségövezet: Alultápláltság: Nem megfelelő táplálékbevitel. ödéma. amikor egyes szervei (elsősorban az idegrendszer) nem jutnak megfelelő mennyiségű és/vagy minőségű táplálékhoz. országcsoportok és országok. a táplálék szükséges összetevőinek asszimilációs. a fehérjék lebontása fokozódik. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai. ők a világgazdaság eseményeinek elszenvedői. ellenálló képesség csökkenése. Ők a világgazdaság alakítói. fokozatosan emelkedő táplálékbevitel. felhasználási zavara következtében kialakuló elégtelen tápláltsági állapot. krónikus szervi betegségek.

a geográfia és az ökológia tudománya nyújt szakmai alapot. intézményesített társadalmi tevékenység. Bioszféra rezervátum: Olyan jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák. Környezetvédelem: Olyan céltudatos. kezelése. Fizetőképes kereslet: Energiaválság: Nyersanyaghiány: Globális felmelegedés: Elsavanyodás: Háborús és katasztrófaveszély: Népességvándorlás: Környezeti válság: Veszélyeztetett élőhely: Biológiai sokféleség csökkenése: Erdőirtás: Fakitermelési módszer. tudományos alapokon nyugvó fenntartása. megőrzése. szervezett. állatfajok) megóvására és fenntartására szolgáló terület. de lehet a természeti érték fennmaradását biztosító folyamatok tervszerű munkával történő fenntartása. termelés. üdülés) mértékét kifejező mutató. E feladat ellátásához a geológia. arborétumokra is. A természetvédelmi terület vagy a védett természetvédelmi érték (például növényfajták. hogy a táj milyen létszámú népesség eltartására. minden fát géppel vagy kézzel kivágnak. A táji adottságok keretében többoldalú vizsgálatok alapján adja meg. Tulajdonképpen a természetvédelem a környezetvédelem legkorábban meglévő.Túlfogyasztás: Eltartóképesség: Adott területen a táj komplex hasznosításának (települési lehetőségek. tájrészlete. vagy a barlang és annak védetté nyilvánított felszíni területe. kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. illetve más társadalmi tevékenységre alkalmas. tájképi adottságokban gazdag nagyobb. amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása. szervezett.. ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai. Tájvédelmi körzet: A védett természeti területek egyik típusa. Természetvédelem: Olyan céltudatos. intézményesített társadalmi tevékenység. és elsődleges rendeltetése a tájképi és természeti értékek megőrzése. amelynek célja az ember ipari. A természetvédelem körébe tartozik az élővilág védelme és a tájvédelem. mezőgazdasági. általában összefüggő területe. bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében. Környezetvédelmi törvény: . A védelem lehet egyszerű elzárás. A tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti. amelyek az UNESCO MAB programja keretében nemzetközileg elismernek. közvetlenül a természeti értékek megőrzésére törekvő része. A természetvédelem kiterjedhet az ültetett parkokra. Az őserdők égetéssel történő megsemmisítése (talajváltó) Felégetés: Füves területek feltörése: Túllegeltetés: Elsivatagosodás: Környezetgazdálkodás: Nemzeti park: Természetvédelmi terület: A természetvédelmi védetté nyilvánítás területi kategóriája.

Budapest. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 2002.Világörökség: A világörökség egyezményt az UNESCO közgyűlésén Párizsban 1972-ben fogadták el. a stockholmi konferencia után hozott határozata alapján létrejött szervezet. Emelt szint Túlhalászás: Mennyiségi és minőségi éhezés: A 8. középszint Az ENSZ Környezetvédelmi Programja: Az ENSZ Közgyűlésének 1972-ben. tájképi és természeti értékek nemzetközi védelme. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Budapest. PannonKlett. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak. Hevesi Attila: Természetföldrajzi kislexikon. kiad. ELTE Eötvös Kiadó. Gábris Gyula-Marik Miklós-Szabó József: Csillagászati földrajz. Európa. a környezetterhelést csökkentő tevékenység.]. 4. Péczely György: Éghajlattan. Makovecz Benjamin. Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO): Ember és Bioszféra (MAB-program): (Man and the Biosphere) Természetvédelmi Világnap (WWF): Felhasznált irodalom Borsy Zoltán (szerk. Kis Károly: Általános geofizikai alapismeretek. Célja a nemzetközi összefüggésben különösen számottevő épített és természetes. Nemzeti Tankönyvkiadó. Ford. Nemzeti Tankönyvkiadó. 1992. 1994.): Általános természetföldrajz. tárolását. Koestler. Stefanovits Pál: Talajtan. Budapest. Mezőgazda. a. illetve ártalmatlanítását elősegítő. Székhelye Nairobi. 4. 3. Budapest. . biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. 1993. amely a hulladék fizikai. hasznosítását. azok biztonságát növelő. 2001. [s. Budapest. Arthur: Alvajárók. 2007. kiad. Fenntartható fejlesztés: Hulladékgazdálkodás: A hulladék begyűjtését. 1997. kiad. Műszaki. Budapest. Kovács Zoltán: Társadalomföldrajzi kislexikon. kémiai. Budapest.